MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET
HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ
Veréb Csaba 2014 1
TARTALOMJEGYZÉK 1.
2.
BEVEZETÉS, PROBLÉMAFELVETÉS 1.1. A kutatás célja
5
1.2. A kutatás módszertana
5
1.3. Hipotézisek
6
A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
4.
7
2.2. Az egészségturizmus rendszere
8
2.2.1. Az egészségturisztikai kereslet és annak változása
9
2.2.2. Az egészségturisztikai kínálat
11
A VIZSGÁLATI CÉLTERÜLET BEMUTATÁSA
13 14
3.1. Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége
14
3.2. A turizmus, kiemelten az egészségturizmus kialakulása a településen
15
3.3. A fürdőváros turisztikai kínálatának bemutatása
16
3.3.1. Erőforrások, vonzerők és turisztikai termékek
16
3.3.2. Szálláshelyek
17
3.3.3. Vendéglátó- és szórakozóhelyek
18
3.3.4. Közbiztonság, higiénia
20
3.3.5. Egyéb kínálati elemek
20
3.4. Hajdúszoboszló turisztikai keresletének alakulása
20
3.5. A turizmus szervezeti rendszere
23
3.6. A fürdőváros ismertsége és imázsa
25
3.7. SWOT analízis
30
A HUNGAROSPA FÜRDŐKOMPLEXUM 4.1. Szolgáltatás kínálat bemutatása
33 33
4.1.1. Gyógyfürdő
33
4.1.2. Strand
34
4.1.3. Aquapark
34
4.1.4. Aqua-Palace fedett élményfürdő
35
4.2. A fürdőkomplexum piaci kereslete
2
7
2.1. Az egészségturizmus értelmezése, termékcsoportok
2.3. Az egészségturizmus hatásai 3.
4
36
4.3.A Hungarospa ismertsége és imázsa
37
5.
További fejlesztési tervek és javaslatok
38
6.
ÖSSZEFOGLALÁS
41
7.
ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ
42
Forrásjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke Mellékletek
3
1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájaként Hajdúszoboszló egészségturizmusban betöltött szerepének vizsgálatát választottam. Témaválasztásom személyes indokai közé tartozik, hogy Hajdúszoboszló Hévíz mellett nem csak Magyarország legismertebb fürdővárosa, de a belföldi vendégek által a főváros után a leglátogatottabb települése, és egyik kedvenc belföldi üdülőhelyem is. Kisgyermek korom óta sok időt töltöttem, töltök itt családommal, barátaimmal, így vendégként volt alkalmam megfigyelni az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket, személyesen tapasztalni a turizmus piacának változásait a választott fürdővárosban. Hajdúszoboszló legfontosabb, a turizmusfejlesztés alapját képező vonzereje Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a gyógyfürdővel, stranddal, aquaparkkal és fedett élményfürdővel (Aqua-Palace) is rendelkező Hungarospa. Úgy gondolom, hogy a létesítmény komplex és magas színvonalú szolgáltatásaival egész évben felejthetetlen élményt kínál, valamennyi korosztály számára legyen az utazás motivációja akár a gyógyulás, akár a pihenés, a kikapcsolódás vagy a szórakozás. Témaválasztásom másik személyes oka, hogy az egészségturizmus mindig is közel állt hozzám, felsőoktatási tanulmányaim alatt ez a témakör keltette fel leginkább az érdeklődésemet. Érdeklődve figyeltem az előadásokon és talán már az első alkalommal, amikor a turizmus e termékével találkoztam, tudtam, hogy a szakdolgozatomat is ebben a témában szeretném majd írni. Szakdolgozatom témájának kiválasztását természetesen szakmai indokok is alátámasztják. A világban megfigyelhető társadalmi- és demográfiai változások, valamint az egészség- és környezet tudatos szemléletmód elterjedése következtében az egészségturizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a világ turizmusában, a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal ugyanakkor csak nagyon kevés ország rendelkezik. Hazánk rendkívül gazdag a magas hőfokon, valamint magas és változatos ásványi anyag összetétellel felszínre hozható termálvizekben, melyek jelentős része bizonyítottan gyógyhatású gyógyvíz. Magyarország „gyógyvíz nagyhatalom”, hiszen a világon az ötödik helyet foglalja el a magas hőmérsékletű termálvizekkel rendelkező Izland és Japán, valamint a magas ásványi anyag összetételű föld alatti vízkészlettel bíró Franciaország és Olaszország mögött. Hazánkban e két tényező együttesen van jelen, területének 80%-a alatt tárható fel termálvíz. A vizsgálati célterületem szempontjából fontos Észak-Alföld turisztikai régió különösen jó adottságokkal rendelkezik. Felismerve az egészségturizmus fejlesztésének szükségességét és a benne rejlő
4
lehetőségeket az első Széchenyi Terv (2001-2004) Turizmusfejlesztési Programjában e turisztikai termék kitüntetett szerepet kapott. Az Egészségturizmus fejlesztésének alprogramján belül mintegy 32 milliárd forintnyi, zömében vissza nem térítendő állami támogatás, közel százmilliárd forintnyi beruházást indukált a szektorban. A beruházások egyötöde valósult meg az Észak-Alföld régióban. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) fő termékprioritásként – a kulturális- és örökségturizmus mellett – az egészségturizmust jelölte meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (2005) a területfejlesztési politika országosan kiemelt céljaként fogalmazódott meg a termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása, majd 2007-ben elfogadták az Országos Egészségturizmusfejlesztési Stratégiát is (Aquaprofit 2006). Az Új Széchenyi Terv (2011) „Gyógyító Magyarország” programja már mint a gazdaság húzóágazatát jelölte meg az egészségturizmust. A turizmusfejlesztés irányait a 2014-2024 közötti időszakra kijelölő Új Turizmus Koncepcióban (2013) szintén prioritásként jelenik meg az egészségturizmus komplex fejlesztése. Az elmúlt évtizedben Hajdúszoboszló – adottságai és ismertsége révén – a fejlesztések középpontjában állt, összesen 6 milliárd forintot fordítottak a fürdőkomplexum fejlesztésére. Ehhez elsősorban a Phare előcsatlakozási alap támogatásait, és az Európai Unió fejlesztési forrásait vették igénybe.
1.1.
A kutatás célja
Kutatásom célja hogy felmérjem, Hajdúszoboszló mennyire használja ki a lehetőségeit, illetve hogy rájöjjek, miért csökken az utóbbi években a vendéglátóhelyek forgalma.
1.2.
A kutatás módszertana
Szakdolgozatom elkészítése során elsődleges és másodlagos piackutatást is végeztem. Kutatómunkámat az elméleti háttér megismerése, a kutatás megalapozása céljából a vonatkozó szakirodalmak, elsősorban Juhász – Kun (1981), Aubert (2004), Lengyel (2004), Rátz (2004), Puczkó – Rátz (2002), Michalkó (2007, 2011, 2012), Kincses (2009), Rubovszky – Szigeti – Walkó (2009), Várhelyi T. (2009), Smith – Puczkó (2010), Molnár (2010, 2011, 2012) és Kóródy (2012) munkáinak megismerésével és feldolgozásával kezdtem. A hazai és nemzetközi turisztikai szervezetek turizmushoz és egészségturizmushoz kapcsolódó korábbi kutatásai és prognózisait az interneten keresztül tudtam elérni. Számszaki elemzéseimhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Turizmus ZRT
(MT
Zrt.),
továbbá
a
város
https://www.e-
tarsulas.hu/telportal/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/adatsztar.ascx&tel_id=1260
címen
elérhető adatbázisait használtam fel. A turizmusfejlesztés korábban hivatkozott stratégiai
5
dokumentumai mellett az Észak-Alföld turisztikai régió turizmusfejlesztési koncepciójában, valamint marketing tervében foglaltak szintén segítették munkámat. Primer kutatást személyes tapasztalatok gyűjtésével, terepbejárással, mélyinterjúkkal, és kérdőíves megkérdezés módszerével végeztem. Utóbbit a Hajdúszoboszló felé tartó vonaton, a vonatállomáson, a Hotel Napsugár szállodában, a Hungarospa fürdőben, a város főutcáján, és egyéb vendéglátóhelyeken, személyes megkérdezés módszerével végeztem, 2014 márciusában illetve az elmúlt év nyarán. A véletlenszerűen kiválasztott minta nagysága 200 fő. A megkérdezéshez felhasznált kérdőív (1. melléklet) összesen 24 kérdést tartalmaz.. Mélyinterjút a Hotel Napsugár*** szálloda igazgatójával, Katona Tibor úrral, továbbá egy magánszálláshely tulajdonosával, Ágoston Szilárddal végeztem.
1.3.
Hipotézisek
Hipotéziseimet a szakirodalmak megismerését követően állítottam fel, melyek a következők: H1: Hajdúszoboszló nem használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeit H2: A város vendéglátóhelyeinek forgalma a vendégszám növekedése ellenére folyamatosan csökken, melynek oka a megváltozott fogyasztói szokásokban keresendő
Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek, hogy dolgozatom elkészülhessen. Konzulensemnek elsősorban, Dr. Molnár Csillának, akinek a hasznos tanácsai, szakmai segítsége és türelme nélkül nem sikerülhetett volna. Szeretnék továbbá köszönetet mondani a szüleimnek és nagymamámnak, akik mindig mellettem voltak és azoknak is, akik kérdőívem kitöltésével segítettek. Szeretnék továbbá köszönetet mondani Katona Tibor Úrnak, aki nagyon sok hasznos információval látott el, illetve a KSH-nak, akik nagyon sok adattal láttak el.
6
2. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE 2.1 Az egészségturizmus értelmezése, termékcsoportok Az egészségturizmus fogalomrendszere összetett, hosszabb fejlődés nyomán alakult ki, és konkrét, teljesen egyértelmű definíciója még ma sem létezik. A turisztikai szervezetek Nemzetközi Uniója (IUTO) 1973-ban az egészségturizmust, mint az ország természeti erőforrásait, de különösen a gyógyvizeket és az éghajlatot hasznosító egészségügyi létesítmények kiaknázását értelmezi (in Smith−Puczkó 2010). A belföldi szakirodalomban is sokáig a termálturizmus részeként értelmezték. (Vajda−Vadas 1995). Aki először különbséget tett, a gyógykezelések, valamint a testi-lelki regenerálódás motivációjával az egészségturizmusban résztvevők között, az Müller és Kaufmann (2000) volt (in. Molnár, 2011). Magyarországon az egészségturizmus fogalma először a 2001-ben meghirdetett I. Nemzeti Fejlesztési Terv (közismert nevén az első Széchenyi Terv) már hivatkozott Turizmusfejlesztési Programjában jelent meg. Mivel az egészségturizmus valójában két szolgáltatás, az egészségügy és a turizmus együttes megjelenését jelenti, a két területet akkor ellátó szaktárca, az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Hivatal között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése (2005) során született konszenzus az értelmezésben, mely szerint az egészségturizmus a turizmusnak azon területe, melyben az utazás fő motivációja az egészségi állapot javítása azaz a gyógyulás és/vagy rehabilitáció (gyógyturizmus) illetve annak megőrzése, azaz a testi és szellemi regenerálódás, a prevenció (wellness turizmus) és amelynek során - a turizmus definíciójából adódóan állandó lakó- és munkahelyüktől távol lévő - résztvevői turisztikai szolgáltatásokat is igénybe vesznek (Aquaprofit 2006). Mint ebből az értelmezésből is kitűnik, a látogatók alapvető motivációja szerint különíthetőek el az egészségturizmus kínálati alrendszerei: a gyógyturizmusban a gyógyulás és a rehabilitáció, azaz az egészségi állapot javítása áll a termék középpontjában; a wellness turizmusban a prevencióra és rekreációra, azaz a betegségek megelőzésére, az egészség megőrzésére és a kikapcsolódásra fókuszálunk. Az orvosi tevékenységeken alapuló úgynevezett medical-turizmus, valamint a valódi prevenciót jelentő, a wellnesst az orvosi szolgáltatások minőségbiztosításával ötvöző medical-wellness fogalma csak kicsit később jelent meg. Molnár (2011) az egészségturizmus kínálati alrendszereinél (1.ábra) alapvető különbségeket tesz e termékcsoportok között.
7
1.ábra: Az egészségturizmus kínálati alrendszerei Forrás: Molnár (2011) p.29 Az egyes termékcsoportok jellemzőit az 2. mellékletben szereplő táblázat foglalja össze.
2.2 Az egészségturizmus rendszere Az egészségturizmus komplex jelenség. Dinamikusan változó, nyílt rendszer, amely kölcsönhatásban áll a társadalmi-, kulturális-, politikai-, gazdasági-, természeti- és technológiai környezet elemeivel (Molnár, 2011). A környezet egyes tényezői befolyásolják az egészségturizmus fejlődését, amely visszahat környezetére, tehát interdependens rendszerként (Lengyel, 2004) fogható fel. Az egészségturizmus rendszerének két alrendszere a keresletet megszemélyesítő turista, és a kínálat, melynek központi eleme a vonzerő. (2. ábra)
8
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ábra: Az egészségturizmus rendszermodellje 10. 11. 12. 13. 14. 2. ábra: Az egészségturizmus rendszere Forrás: Molnár (2011) p. 33
2.2.1. Az egészségturisztikai kereslet és annak változása Az egészségturizmus keresletét a családi- és társadalmi szocializációtól is függő motiváció mellett befolyásolja a jövedelem és a rendelkezésre álló szabadidő nagysága, a divat és egyéb demográfiai tényezők (például a családi állapot, a kor). Fontos továbbá a finanszírozási rendszer, így például a gyógyturizmusban a társadalombiztosítás bizonyos szolgáltatásokat részben támogat, vagy a wellness piacon az elmúlt évek keresletét az üdülési csekk, majd az azt felváltó Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának lehetősége pozitív változásokat hozott. Az turizmus és az egészségturizmus keresletén belül az elmúlt években jelentős változások figyelhetők meg, melyek a következőkben összegezhetők (Hofmeister-Tóth 2008, Mitev – Horváth 2008, Várhelyi 2009, Smith−Puczkó 2010, Molnár 2011,2012, Törőcsik 2003, 2011):
Az átlagos tartózkodási idő csökken, miközben az utazások gyakorisága nő. A wellnessben jellemzővé válnak a hosszú hétvégés (4 nap/3 éjszakás vagy 3 nap/2
9
éjszakás) csomagajánlatok, melyek a szállás mellett félpanziós vagy nagyon gyakran all-inclusive ellátást, továbbá egy-két szolgáltatást (jellemzően masszázst) tartalmaznak. A tartózkodási idő csökkenése a gyógyturizmusban is megfigyelhető, a mélyinterjúkon is elhangzott, hogy a korábban jellemző 21 vagy legalább 14 napos kúracsomagok egyre nehezebben és főleg a külföldi vendégeknek adhatóak el;
Egyrészt a fenti rövidebb tartózkodási idő, másrészt a benzinárak növekedése miatt egyre közelebb utazunk. A régión belüli utazások illetve a belföldi utazások részarányának megnövekedése válik jellemzővé Magyarországon is. A wellness piacon például a KSH vonatkozó adatai szerint a szállodák vendégkörének 80%-a belföldi vendég. A gyógyturizmus mindkét termékcsoportjánál ennél magasabb a külföldiek részaránya, ám jellemzően a közeli országokból érkezők aránya magas;
Az egészségturizmus szolgáltatásait igénybe vevők átlagos életkora csökken. Egyre nagyobb az érdeklődés az egészségturizmus – főleg a wellness - szolgáltatásai iránt a fiatalabbak körében, miközben főleg a civilizációs betegségek korábbi életkorban való megjelenése miatt a gyógyturizmus vendégköre is fiatalodik;
A társadalmi változások (nők munkába állása, hagyományos családmodell megváltozása, szinglik és csonka családok számának növekedése) miatt az egészségturizmusban – főleg a wellnessben – nő a szingli turisták részaránya, akik személyre szabott szolgáltatásokat, minimális idő alatt maximális élményt keresnek, ám magas fizetőképességűek. Növekszik a fiatal és középkorú gyermektelen párok, valamint a családok részvétele az egészségturizmusban is.
Az idősebb, úgynevezett szenior szegmens is komplex szolgáltatásokat igényel, a kezelések mellett keresik a természetesen egészségi állapotuknak és koruknak megfelelő szabadidős (főleg kulturális, gasztronómiai, de akár sport) programokat is, ez a szolgáltató kiválasztásánál fontos szempont;
A szolgáltatók között komoly verseny figyelhető meg. Az internet, mint tömegkommunikációs eszköz térnyerésével előnyre tesznek szert a vásárlók, hiszen az információk könnyen elérhetővé, ezáltal a szolgáltatók összehasonlíthatóvá válnak. Míg korábban a szenior korosztályra nem volt jellemző az internet használat, ma már az idősebbek is használják az információtechnológia vívmányait;
Az egészségturizmusban is fontossá válik az egyediség, a minőség és a jó ár-érték arány.
Mindezeket
10
valamennyi
egészségturisztikai
fogadóterületnek
(esetemben
Hajdúszoboszlónak)
és
szolgáltatónak
(így
a
Hajdúszoboszlói
Hungarospa
fürdőkomplexumnak is) figyelembe kell venni ahhoz, hogy az egyre erősödő versenyben és globalizálódó piacon eredményesen tudjon helytállni.
2.2.2. Az egészségturisztikai kínálat Az egészségturizmus kínálatának alapját a vonzerő jelenti, ami az egyes termékcsoportoknál eltérő (lásd 2. melléklet). A turizmus többi termékéhez hasonlóan fontos a desztináció általános – a 3K: közlekedés, közművek, kommunikáció (Michalkó2007) – és turisztikai infrastruktúrája, azaz a szálláshelyek (a termékhez speciálisan tartozó gyógy- és wellness szállodák -, a vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltatások. A hazánk, és a kutatásom tárgyát képező desztináció szempontjából fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos gyógyturizmus alapját jelentő természetes gyógytényezők. Az Országos Gyógyhelyi- és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság nyilvántartásában jelenleg 245 elismert ásványvíz található, melyből 30 van az Észak-Alföld régióban. Az ország területének több mint 80%-án feltárható termálvíz, 1372 termálvízkút van, ezek közül 254 elismert gyógyvíz, 385 településen működik gyógyfürdő, amelyből 74 minősített. Az ÉszakAlföld gyógyfürdő kínálata különösen jó (11 db), melyek között is kiemelkedő a szakdolgozatom tárgyát képező Hungarospa. A vízbázisú adottságok mellett úgy gondolom meg kell említeni mindenképp a felszín alatti (barlangok) és feletti gyógyító hatású klímát. Fontos tényező a gyógyiszap is, amely hazánkban 5 helyen fedezhető fel, ezek közül az egyik Hajdúszoboszló. Kiemelkedő jelentőségű még a Mátraderecskén megtalálható mofetta (széndioxid gyógygáz fürdő). Az egészségturisztikai infrastruktúrához soroljuk a helyi egészségturizmus létesítményeit, a fedett és szabadtéri fürdőket, és a gyógyhelyi létesítményeket. A szálláskínálaton belül bár az egészségturizmus résztvevői többféle szálláshelyet (szállodák,
panziók,
kempingek,
fizetővendéglátás)
igénybe
vesznek,
mégis
a
legfontosabbak a gyógy- és wellness szállodák. A gyógyszállodákat az OGYFI szigorú szempontok szerint minősíti és tartja nyilván. Nyilvántartásában jelenleg 30 egység szerepel. Ezek olyan legalább 2 csillagos (a gyakorlatban inkább 3 és 4 csillagos) kereskedelmi szálláshelyek, amelyek megfelelnek a szállodákra előírt követelményeknek (239/2009. rendelet), továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegen önálló vagy más gyógyintézeti kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosítanak (74/1999. (XII. 25.)
11
és az azt módosító 37/2009. (XI. 5.) EüM rendelet). A wellness és spa szállodák minősítési kritériumait a szállodai osztálybasorolásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Ezek szerint wellness szállodának minősül az a hotel: • amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek; • amelyben a szállodai szaktevékenységeket ill. a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat szakképzettséggel rendelkező személyekkel látják el; • amely az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs ill. wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá rendelkezik legalább • egy beltéri fürdőmedencével, • kétféle szaunával vagy gőzfürdővel, • négyféle szépségápolási lehetőséggel, • hatféle masszázzsal, relaxációs és egyéb közérzetjavító szolgáltatással, • kardiogépekkel is felszerelt fitness teremmel, melyben sportedző, sportoktató vagy testnevelő tanár állandó jelenléte biztosított, • négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgás-programmal, továbbá aerobik jellegű tréninggel, • háromféle közösségi, kulturális zene művészeti programlehetőség helyben vagy a környéken, valamint • nappali és délutáni műszakban legalább 1 fő wellness végzettségű dolgozót alkalmaz, és • gasztronómiai kínálatban szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar-, továbbá reform- és vegetáriánus ételek, italok. Magyarországon a legmarkánsabb bővülés az elmúlt évtizedben e szállástípusban következett be, ezek napjaink legkeresettebb szállásadó létesítményei. A KSH nyilvántartásában 159 wellness szálloda szerepel.
12
2.3.
Az egészségturizmus hatásai
Az egészségturizmus hatásait több szempontból is meg lehet vizsgálni, ezek közül a legfontosabbak a gazdasági hatások. A fogadóhelyeken az egészségturizmus gazdasági hatásai több szempont szerint vizsgálhatóak (Puczkó−Rátz 2002, Molnár 2011). Az egészségturizmus esetében a legtöbbet említett hatás a foglalkoztatásra gyakorolt hatás, hiszen egy nagyon élőmunka igényes ágazatról van szó, amely ráadásul szakképzett munkaerőt igényel mind a turizmus, mind pedig az egészségügy területéről. A jövedelemhatás egyrészt az egészségturizmusban dolgozó munkavállalók és vállalkozások jövedelmeit jelentik (közvetlen hatások), de multiplikátor- és additív hatásai okán jelentős jövedelmek képződnek az egészségturizmuson kívüli szektorokban (például a fürdő- és szállodaberuházások kapcsán az építőiparban, a vendégek ellátási szükséglete miatt az élelmiszeriparban stb.) Az önkormányzat jövedelmeit a munkavállalói és vállalkozói adók, illetve – turizmusról lévén szó – az idegenforgalmi adó (IFA) jelenti utóbbi az 1,5 Ft-os központi költségvetési hozzájárulással kiegészítve. Az egészségturisztikai fejlesztések desztináció ismertségére és imázsára is hatást gyakorolnak. Egy fürdőváros ingatlanárai általában magasabbak. (Tribe 1997 in. Molnár 2011, Puczkó − Rátz 2002, Mundruczó − Szennyessy 2005, Molnár 2011) Fontos, hogy a munkahelyek számának növekedése, ezáltal a megélhetés lehetőségeinek megteremtődése segíti a migráció visszaszorítását, a szakképzett fiatalok megtartását.
13
3.
VIZSGÁLATI CÉLTERÜLET, HAJDÚSZOBOSZLÓ BEMUTATÁSA
3.1 Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége A 23 870 hektár kiterjedésű Hajdúszoboszló az azonos nevű kistérség központja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedésű és közepes lakónépességű statisztikai körzete. A város Kelet-Magyarországon, az Észak-Alföld régióban, a fővárostól 200 kilométerre, a megyeszékhelytől, Debrecentől mindössze 20 kilométeres távolságra található. Az elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó település életében valódi változást az évszázadok során a termálvíz feltörése okozott. Hajdúszoboszló elhelyezkedésének köszönhetően kiválóan megközelíthető közúton, vasúton és menetrend szerinti autóbusszal, de a Debrecen Airportnak köszönhetően légi úton is. Közúton, Debrecen és Budapest irányából érkező vendégek számára a 4-es főúton, amely kedvező, hogy a város mellett fekszik, de ugyanakkor állapota katasztrofális, rengeteg a kátyú. Az M3-as autópályáról is könnyen elérhető a Budapestről, vagy Miskolcról érkezők számára. A közúti közlekedésnél meg kell említeni a buszjáratokat. Sajnos Hajdúszoboszló kevés nagyvárosból közelíthető meg, csupán Miskolcról, Egerből, Szegedről, Gyöngyösről és Kecskemétről járnak távolsági buszok napi rendszerességgel, de elég ritkán. A vasúti elérhetőséget a Budapest-Debrecen-Záhony vonal mentén személy- gyors- és InterCity járatok biztosítják. A személy és gyors vonatok előnye, hogy gyakran járnak, hátránya, hogy sokszor késnek, higiénia szempontjából szörnyű állapotok uralkodnak, illetve a közbiztonság sem megfelelő. Az Intercity járatok már a higiénia és a közbiztonság szempontjából tökéletesen megfelelnek, de ritkán járnak, és sajnos nagyon sokszor később érkeznek, mint a menetrendben előírt időpont és ez néha szörnyen bosszantó tud lenni. A külföldi beutazó forgalomban jelentős a légiközlekedés. Jelenleg a Budapest-Ferihegy repülőtérre érkezve és utána a fentiekben említett közlekedési módokkal lehet a várost megközelíteni. A 20 km-re fekvő megyeszékhelyen található Debrecen Airport fontos Hajdúszoboszló számára. A debreceni repülőtéren 5 légitársaság indít járatokat, a legismertebb a Wizzair amellyel Eindhovenbe és Londonba repülhetünk. A Freebird Airlines járataival Antalya városába, a Germania Airline járataival Lipcsébe Erfurt-ba és Drezda-ba, a Travel Serviceel Zakynthos-ra, és a Bulgarian Air Charter-el Burgas-ba utazhatunk. A repülőtéren számos szolgáltatás könnyíti meg a járatokra való várakozást illetve felszállást, utazást, érkezést, van
14
itt étterem, VIP váróterem illetve poggyászfóliázás, taxiállomás, autókölcsönző és a legkisebbeknek játszószoba. 2011-ben az utasok száma 30 ezer volt, ez 2012-re 67%-al, 50 ezerre emelkedett, és az elmúlt évben rekordot döntött:130 ezer főre nőtt az utasforgalom. (http://www.dehir.hu/debrecen/130-ezer-utassal-dontott-rekordot-tavaly-a-debrecenirepuloter/2014/01/08/ letöltés dátuma 2014.04.14.) A Wizzair utasforgalmának aránya a legjelentősebb (89%).
3.2
A
turizmus,
kiemelten
az
egészségturizmus
kialakulása
Hajdúszoboszlón Magyarország, és azon belül az Észak-Alföld régió világszerte ismert termál- és gyógyvizeiről. A régióban gyógyvízzel 34 település rendelkezik, amelyek közül Hajdúszoboszló és Debrecen kiemelt gyógyhely minősítésű. Hajdúszoboszlót gyógyvízének minősége emelte ki a régió települései közül, melynek története az első világháborúig nyúlik vissza, mikor a szénhidrogén kutatások megindultak Magyarországon. Ezek a kutatások hazánk gazdasági fellendítését célozták meg. Hajdúszoboszlón a „hévízkutatás úttörőjeként” emlegetett Pávai- Vajna Ferenc ért el eredményeket (Juhász−Kun, 1981) Legjelentősebb dátum Hajdúszoboszló életében 1925. október 25. volt, amikor is feltört 1091 méter mélységből a 73 C°-os víz. A kutatók megállapították, hogy az itt található gyógyvíz egyedülállónak tekinthető, és ez nagy változásokat hozott az eddig csak mezőgazdasággal foglalkozó település életébe. Két évvel később megnyitották az un. Fövenyfürdőt, ami egy ideiglenes fürdő volt. Ez a fürdő mindössze egy hónapig üzemelt, és ez idő alatt majdnem 30 000 látogatót fogadott, ami meggyőzte a város akkori vezetőségét. 1928-ban megkezdődtek az építkezések, majd 1932ben a hőforrás vizét gyógyvíznek, két évvel később a fürdőt gyógyfürdőnek minősítették. A szálláshelyek építése a fürdővárosban az 1960-as években kezdődött meg, köztük Hajdúszoboszló első, ma is üzemelő szállodája a Béke Gyógyüdülő korszerű orvosi és gyógyászati eszközökkel, fedett és szabadtéri medencével 1963-ban kezdte meg a működését. 1970-ben adták át a megújult termálfürdőt és uszodát, 1980-ban épült meg a pancsoló medence. 1996-ban az egykor államosított kutak visszakerültek a városhoz, ekkor kezdte csak meg igazán a város a fellendülését. Gazdasági szerkezete átalakult, az idegenforgalom vált húzóágazattá. 2000-ben épült meg az Aquapark, amely olyan magas vendégforgalmat produkált már a megnyitástól kezdve, hogy 2002-ben a területét a duplájára növelték. A mintegy 15 ezer m2 alapterületű, 1600 m2 vízfelületű AquaPalace élményfürdő 2010 óta működik. Legkülönlegesebb vonzereje a 8 tematikus medencéje. 15
3.3 A fürdőváros turisztikai kínálatának bemutatása Hajdúszoboszló turisztikai kínálati palettája rendkívül szélesnek mondható, bár a természeti erőforrások terén van lemaradása, ott nem annyira széles a vonzerő palettája. A leglényegesebb kínálati vonzerőnek a gyógyvíz és a Hungarospa mondható.
3.3.1. Erőforrások, vonzerők és turisztikai termékek A turisztikai kínálat alapját a vonzerők, más néven attrakciók jelentik. Ezek miatt kel útra a látogató, ezekre alapozhatók azok a turisztikai termékek, amelyek egy adott fogadóterület – esetünkben Hajdúszoboszló - versenyképességét alapjaiban meghatározzák. „A turisztikai vonzerő alatt az adott fogadóterület olyan természeti és kulturális erőforrásait értjük, melyek megismerése (átélése) a terület felkeresésének elsődleges indítékául szolgál a látogató számára” (Dávid – Jancsik – Rátz 2007 p. 62). Az erőforrás akkor válik vonzerővé, ha teljesülnek az attrakcióvá válás feltételei, azaz egyrészt megfelelő szolgáltatásokkal kiegészülve fogyaszthatóvá válnak, másrészt az erőforrásnak vonzó imázsa alakul ki (Formádi – Mayer 2005 in. Dávid – Jancsik – Rátz 2007). A vonzerők különböző szempontok szerint csoportosíthatók (Puczkó L.- Rátz T. 2002, Lengyel M. 2004, Michalkó G. 2007) (1. táblázat)
Erőforrás típusa
Természeti erőforrások
Kulturális erőforrások
Kapcsolódó turisztikai attrakció
A vonzerőre építhető turisztikai termék
Fürdő tó
Fürdőturizmus
Gyógy és termálvíz
Fürdőturizmus
Keleti- Főcsatorna
Ökoturizmus
Halastavak
Horgászturizmus
Hortobágy közelsége
Lovasturizmus
Tájház
Falusi turizmus
Népművészeti kiállítás
Kulturális turizmus
Fazekasház
Falusi turizmus
Mókuskaland Élménypark
Élményturizmus
Csanády- borház
Borturizmus
Görög katolikus templom
Vallásturizmus
1. táblázat: Hajdúszoboszló turisztikai vonzerői és a rájuk építhető termékcsoportok Forrás: saját szerkesztés
16
3.3.2. Szálláshelyek Hajdúszoboszló szálláskínálatára a változatosság és a komplexitás jellemző (2. táblázat). A kínálatban
megtalálhatók
a
szállodák,
panziók,
vendégházak,
apartmanok
és
magánszálláshelyek is. A KSH nyilvántartásában szereplő adatok, illetve Hajdúszoboszló közigazgatási
portáljának
(http://www.e-tarsulas.hu/telportal/app/startlap.aspx?ascx=_
Controls/koszonto.ascx&tel_ id=1260) információi szerint a fürdővárosban összesen 1539 kereskedelmi szálláshely található. A szállodák aránya meglehetősen magas, 59,1%. (KSH, 2013) A városban jelenleg 38 szálloda 4835 férőhellyel várja a vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek száma 1000 lakosra nézve is meglehetősen nagy (796), csak Balaton egyes településein találunk magasabb számot. 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
18250
19730
20629
19985
19612
19341
18110
Szálloda
4109
4251
4313
4360
4532
4870
4835
Panzió, fogadó
968
874
869
777
544
459
385
Üdülőház
1367
1335
1292
1318
1352
1343
1129
Kemping
1810
1810
1810
1810
1810
1810
1810
Magánszálláshely
9730
11194
11919
11454
11018
10503
9685
Kereskedelmi szállásférőhelyek száma összesen Ebből:
2. táblázat: Hajdúszoboszló szálláshely kínálata 2007-2013 Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés A szállodákon belül – a desztináció fürdőváros volta miatt – magas a gyógy és a wellness szállodák részaránya, és az elmúlt években e szállástípusokban történt a legjelentősebb bővülés
is.
Hajdúszoboszló
jelenleg
6
gyógyszállodával
rendelkezik,
melyek
szállásférőhelyeinek száma meghaladja a háromezret (3. ábra). Ez a település összes szállodai férőhelyének közel kétharmadát jelenti. Hajdúszoboszló gyógyszállodai kapacitása a régión belül meghatározó. A régión belül a vizsgálati célterületen kívül csak Berekfürdő, Debrecen és Szolnok rendelkezik minősített gyógyszállodával. A KSH 2013. július 31-ei adatai szerint a településen 11 wellness-szálloda működött 1779 férőhellyel.
17
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
3.ábra: Gyógyszállodák kapacitása (férőhely) 2006-2013 Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés Az egyéb besorolású szálláshelyek közül a legnagyobb kapacitással a magánszálláshelyek rendelkeztek, melyet a fürdőlátogató vendégek is szívesen igénybe vesznek. A város 1453 magánszálláshelyén több, mint 10 ezer kiadható férőhely várja a vendégeket, ami az összes férőhely 53%-át jelenteti. A fizetővendéglátók igyekeznek a családias hangulatú, alacsonyabb árfekvésű, ám minőségi szolgáltatásokra vágyók igényeit minél jobban kielégíteni, a mélyinterjún elhangzottak szerint a visszatérő vendégek aránya e szálláshelyeken magas. A magánszálláshelyek jelentőségét az is jól szemlélteti, hogy HajdúBihar megye összes magánszálláshely kapacitásának 41,4%-a, a régióénak pedig több, mint fele található Hajdúszoboszlón.
3.3.3. Vendéglátó- és szórakozóhelyek Hajdúszoboszló vendéglátóhely kínálata széles mind azok típusát, mind osztályba sorolását illetően. Nemzetközi konyhával rendelkező és a hagyományos tájjellegű sajátosságokat kínáló éttermek és csárdák, de pizzériák és lángossütők egyaránt megtalálhatóak a fürdővárosban (4.ábra). Az éttermeken kívül cukrászdák, koktail bárok, pubok és kávézók is a látogatók rendelkezésére állnak. Az éttermek forgalma - legutóbbi ott jártam kor saját tapasztalatom is ezt támasztotta alá – visszaesett az elmúlt években. Az egyik étterem tulajdonosa elmondta, hogy ez alapvetően két dolognak tudható be: az egyik hogy a szállodák félpanziós, sőt sokan all inclusive ellátást kínálnak vendégeiknek, ami az éttermi étkezés iránti keresletet csökkenti;
18
a másik hogy a vendégek körében egyre népszerűbb apartmanokban és vendégházakban a vendégek önellátók, maguk főznek, vagy az otthon előre elkészített ételt fogyasztják. Egy városban az éttermek mellett fontosak az egyéb vendéglátó- és szórakozóhelyek is. A fiatalok számára számos pub és bár áll rendelkezésre, az utóbbi időben ezek száma folyamatosan nőtt, főleg az Aqua-Palace vonzáskörzetében (5.ábra).
300 250 200 150 100 50 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
4. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása Forrás: Ksh.hu. saját szerkesztés
120 100 80 60 40 20 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
5. ábra: Italüzletek, bárok, egyéb szórakozóhelyek száma (2006-2013) Forrás: Hajdúszoboszló közigazgatási portálja adatai alapján, saját szerkesztés
19
3.3.4. Közbiztonság, higiénia Hajdúszoboszló lélekszáma a nyári turisztikai főszezon idején csaknem megduplázódik. Éppen ezért a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság minden évben nagy gondossággal, megnövelt létszámmal készül erre az időszakra. A város főutcáján és az üdülő negyed környékén rendszeresebben találkozni idegen nyelven beszélő (lengyel, német, román és angol) gyalogos és kerékpáros rendőrökkel is. A településen Polgárőrség is működik. Úgy gondolom a fürdőváros közbiztonsága kimondottan jónak mondható. A higiénia fenntartására, a tisztaságra közterület-felügyelők alkalmazásával ügyelnek. Legutóbbi terepbejárásom alkalmával, az utcákon szemetet csak elvétve lehetett látni. A szálláshelyek többsége is igyekszik nagy figyelmet fordítani a higiéniára bár egyes vélemények között arról is lehet olvasni, hogy néhány szállás eléggé koszos, és elavult, például ilyen a Hotel Hőforrás, ahol én is voltam gyerekkoromban, és tavaly nyáron is és 10 év alatt nagyon elavult, koszos lett, ráférne egy alapos renoválás.
3.3.5. Egyéb kínálati elemek A turizmusban számos szolgáltató található, akik bár nem tekinthetők közvetlen idegenforgalmi vállalkozásnak, mégis hozzájárulnak a vendégek minél jobb kiszolgálásához. Ilyenek például a szépségszalonok, amelyből meglehetősen sok található a városban. Ide tartoznak a kereskedelmi egységek (éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerüzletek, ajándékboltok, könyves boltok, ruhaüzletek stb.) ezekkel főleg a fürdőkomplexum közelében találkozhatunk. A banki szolgáltatások, pénzkiadó automaták kínálata a városban jó, képviselteti magát az OTP, ERSTE, RAIFFAISEN stb.. Kerékpár kölcsönző is található Hajdúszoboszlón, ez a BIKE-PAVILON.
3.4 Hajdúszoboszló turisztikai keresletének alakulása Hajdúszoboszló évek óta Magyarország legnagyobb vendégforgalmat realizáló vidéki városa a belföldi turizmus vonatkozásában, míg az összesített (külföldi-belföldi) rangsor 3. helyén áll Budapest és Hévíz után. A vendégéjszakák száma (739 657 éj) 2013-ban az előző évhez képest 3,8%-kal, a 64 %-ot kitevő belföldi forgalom (481 380 éj) 4,4%-kal növekedett (7. és 8. ábra). A külföldi küldőpiacok között a legjelentősebb a német és a lengyel vendégek száma, de egyre többen érkeznek Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is (9.ábra).
20
6.ábra: Vendégéjszakák számának alakulása 2006-2013 Forrás: Hajdúszoboszló Közigazgatási Portál
7. ábra: Külföldi és belföldi vendégéjszakák aránya Forrás: Hajdúszoboszló Közigazgatási Portál
21
Összesített kimutatás a vendégszám alakulásáról a nemzetiség megoszlásában 2006-2012 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 összesen Német Lengyel 2006
2007
Egyéb 2008
Román Szlovák 2009
2010
Egyéb Uniós
2011
Ukrán
Egyéb Vízumos
2012
8. ábra: Hajdúszoboszló vendégeinek nemzetiség szerinti megoszlása 2006-2012 Forrás: Hajdúszoboszló közigazgatási portáljának adatai alapján, saját szerkesztés Az emelkedő vendégforgalomnak köszönhetően a város idegenforgalmi adóból származó bevétele évek óta növekszik 2012-ben 321 millió forintot, az elmúlt évben 370 millió forintot tett ki (Hajdúszoboszló Önkormányzata 2012), melynél többet csak Budapesten és Siófokon realizáltak. (9. ábra) Ha ehhez hozzáadjuk a központi költségvetési támogatást (a vonatkozó jogszabály szerint minden IFA forinthoz 1,5 forint), akkor 925 millió forint turizmusból származó bevételt kapunk.
9. ábra: Idegenforgalmi adóbevétel alakulása 2006-2013 Forrás: Hajdúszoboszló közigazgatási portáljának adatai alapján
22
3.5 A turizmus szervezeti rendszere Egy település életében mindig fontos, hogy mennyire jól felépített a turizmus szervezeti rendszere. Első és legfontosabb szempont, hogy az önkormányzatnak mennyire fontos a turizmus, mennyit tesz meg érte. Mivel Hajdúszoboszló életében a turizmus a fő bevételi forrás, így az önkormányzat is mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy minél nagyobb bevételt és minél nagyobb vendégforgalmat realizálhassanak, illetve hogy törzsvendégeket szerezzenek a városnak, ne csak magyar törzsvendégeket, hanem külföldieket is. Hajdúszoboszló önkormányzatának 3 bizottsága is a turizmussal kapcsolatosan tevékenykedik, kettő ezek közül a Hungarospa Zrt és a Hajdúszoboszló Turisztikai Nonprofit kft. munkásságát felügyeli, ezeknek elnökei Dr. Papp Jenő, és Kanizsay György Béla. A harmadik bizottság a Turisztikai bizottság melynek elnöke Máté Lajos, és az előbb említett két Úr is tagja ennek a bizottságnak, illetve van két külső tag is, Kőrösy Gáborné és Kiss Anikó. Legfontosabb feladatai között feltétlen meg kell említeni, hogy elősegíti az idegenforgalmi vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátását, koordinálja, segíti az idegenforgalmi fejlesztéseket, szervezi a város idegenforgalmi propagandáját, segít kapcsolatokat kiépíteni, belföldi és külföldi testvérkapcsolatok kialakítása, javaslatot tehet az idegenforgalmi adóbevétel felhasználására, és turisztikai rendezvényeket
szervez,
és
bonyolít
le.
(http://www.hajduszoboszlo.eu/digitalcity/projects/szoboszlo/homepage.jsp?dom=BAAFK GQA&fmn=BAAFKBAK&prt=BAAFKBAE&men=BAAFKBBD (letöltés dátuma 2014. április 9. ) Hajdúszoboszlón TDM szervezet (3. táblázat) is működik Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit kft. (4. táblázat) néven. A Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft a helyi TDM szervezetek megvalósítására Észak-Alföldi Regionális Operatív Program (ÉAOP/2008/2. 1. 3.
számmal
megjelenő
európai
uniós
pályázat)
keretében
nyílt
lehetőség.
(http://hajduszoboszlo.hu/rolunk letöltés dátuma: 2014 április 12.). A sikeresen elnyert pályázat - 63.760.200 forint - után a szervezet 2010. július 1.-jén kezdte meg a működését. A helyi szervezet tagja a TDMSZ-nek, ügyvezetője Kabály Zsolt.
23
TDM SZERVEZET Feladatai Finanszírozásának forrásai termékfejlesztés/projektmenedzsment egyesületi tagdíjak turisztikai információs rendszer állami vagy önkormányzati támogatás működtetése folyamatos kapcsolattartás alapítványok marketing kommunikáció szponzorok, adományok szemléletformálás pályázatok ajándéktárgyak értékesítése, szolgáltatások oktatás és képzés nyújtása turisztikai vállalkozások IFA visszaforgatása versenyképességének növelése monitoring 3. táblázat: TDM szervezet feladatai és azok finanszírozása Forrás: http://hajduszoboszlo.hu/rolunk (letöltés dátuma: 2014 április 10.) saját szerkesztés Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit kft. célkitűzései turizmus irányítása profi szinten modern szemlélet kialakítása új szakmai együttműködési modell tulajdonosi együttműködések kialakítása szakmai és civil szervezetek bevonása a helyi turizmus alakításába város versenyképességének növelése vendégforgalom növelése turisztikai szolgáltatások komplexebbé tétele fenntartható turizmus pénzügyi megerősítése turizmus szereplői közötti együttműködések ösztönzése 4. táblázat: Hajdúszoboszlói Nonprofit kft. Forrás: http://hajduszoboszlo.hu/rolunk (letöltés dátuma: 2014 április 10.), saját szerkesztés A városi Tourinform Iroda helyileg a szabadtéri strand bejárata mellett található. Turisztikai kiadványokat, térképeket találhatnak itt az érdeklődők, illetve bármilyen szolgáltatással kapcsolatos kérdésben is szívesen segítenek. Jegyértékesítési tevékenységet is folytatnak (2014. áprilisában például 20 programra lehetett jegyet vásárolni az irodában).
24
3.6 A fürdőváros ismertsége és imázsa Hajdúszoboszló jelenleg nem rendelkezik városmarketing stratégiával, mely cselekvési és arculati tervével tudatosan meghatározná a szükséges feladatokat, lépéseket a kedvező imázs kialakításáról. Ettől függetlenül az elmúlt években számos hatékony és eredményes akció zajlott a vonzó arculat kialakítása érdekében. Ezek jelentős részét a Hungarospa, a helyi TDM szervezet, valamint a Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár valósította meg elsősorban rendezvények szervezésével és promóciójával. Mivel az ismertség és imázs vizsgálatát nagyon fontosnak tartottam, elsődleges kutatást végeztem kérdőíves megkérdezés módszerével. A személyes megkérdezés módszerével történt kutatás mintájának nagysága 220 fő volt. A lekérdezést 2014. február – április között folytattam le a Hajdúszoboszló felé tartó vonaton, továbbá Hajdúszoboszló szállás- és vendéglátó szolgáltatóinál (éttermekben, kávézókban és szállodákban), valamint a fürdőben. A válaszadók 58%-a férfi, és 42%-a nő volt, a mintában a középfokú végzettségűek 2/3-os arányt képviseltek. A legmagasabb részarányt képviselő 26-35 év közötti fiatal felnőttek aránya 25%, a 46-55 közöttieké 17,28%, míg a 36-45 év közöttieké 16,8% volt. A szakmai kérdések részt egy nagyon is időszerű kérdéssel kezdtem: arra voltam kíváncsi, hogy az általam megkérdezettek mennyire elégedettek Magyarország egészségügyi helyzetével. Az eredményt kétfelé bontottam, jól látható, hogy a férfiak is elégedetlenek, de a nők jóval elégedetlenebbek az egészségüggyel. A nők ötös skálán 1,92es értéket adtak átlagban, a férfiak 2,45-öt (10. ábra).
25
100 50 0 Nők
nagyon rossz
Férfiak
rossz
átlagos
jó
kiváló
10. ábra: Magyarország egészségügyi helyzetének megítélése saját adatok, saját szerkesztés
Utazási célok (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0
11. ábra: A válaszadók utazási motivációi. saját adatok, saját szerkesztés Következő kérdésem az utazási hajlandóságot és motivációt vizsgálta. A megkérdezettek 90%-a rendszeres utazó, 62%-uk a kikapcsolódást, szórakozást jelölte meg a legfontosabb utazási motivációként. A fürdő szempontjából fontos gyógyulás a válaszadók 29%-ánál szerepelt (12. ábra), természetesen itt magas volt a közép- és idősebb korosztályhoz tartozók aránya. Az általam vizsgált fürdővárosba a válaszadók 40,45%-a nyaralás (pihenés, kikapcsolódás) 34%-a gyógyulás céljával érkezik. (12.ábra).
26
nyaralás 100
89 75
wellness
80 60
gyógyulás 46
hivatalos célból 91
40
egyéb
20 0
12. ábra: Utazási cél saját adatok,saját szerkesztés Az átlagos tartózkodási időre adott válaszok kissé eltérnek a KSH adataitól, ugyanis az én mintámban ez 2,37 nap volt, szemben a KSH által meghatározottól (kb. 3,5 nap). A mintában az 1 napot vagy egy hosszú hétvégét eltöltők aránya felülreprezentált. A 15.ábra azt mutatja meg, hogy a megkérdezettek milyen gyakran járnak Hajdúszoboszlóra. Majdnem ugyanaz a válasz érkezett arra, hogy évente vagy ritkábban, ez a két válaszlehetőség 86,8%-ot birtokol, míg a másik négy együttesen 13,2%-ot. A fürdővárosban több napot eltöltő válaszadók 64%-a a szálláshelyek közül a szállodákat részesíti előnyben (14.ábra), ami a KSH adataihoz hasonló.
panzió 150
szálloda
141
kemping magánszálláshely
100
ismerősök nyaralója, lakása
48 5
50 12
5
8
1
saját nyaraló egyéb
0
13. ábra: A több napig a városban tartózkodók által preferált szálláshelyek saját adatok, saját szerkesztés
27
96
100
95
50 2
14
8
5
0
hetente
havonta
3 havonta
6 havonta
évente
ritkábban
14. ábra: Az utazás gyakorisága saját adatok, saját szerkesztés A szállás- és vendéglátóhelyek ár-érték arányával a válaszadók közepesen elégedettek (15.ábra)
160 140 120 100 80 60 40 20 0
145
120
52 35
30
25
12
ár-érték arány a vendéglátó helyeken
borzasztó
rossz
15
5
1
ár-érték arány a szálláshelyeken
átlagos
jó
kiváló
15. ábra: A szolgáltatók ár-érték aránya saját adatok, saját szerkesztés Az utolsó előtti diagramot kutatásom legfontosabb diagramjának tartom. Elégedettséget mértem a fellendüléshez, lehetőségek jobb kihasználásához szükséges feltételekről. Az első szempontom a megközelíthetőség volt. Jól látható az ábrán, hogy az emberek többsége (72,27%) kiválónak vagy jónak tartja Hajdúszoboszló megközelíthetőségét. A második 28
szempontom a parkolás volt, itt már jóval nagyobb az elégedetlenség az emberek körében. Túlnyomó rész közepesnek, vagy annál gyengébbnek gondolja a parkolási lehetőségeket Hajdúszoboszlón. A harmadik és negyedik szempontomnál arra voltam kíváncsi a megkérdezettek mennyire elégedettek a szolgáltatások színvonalával és kínálatával. Jól látható, hogy elégedettek 75, illetve 95 fő kiválóra értékelt. Az idősebbek többsége elégedett a szolgáltatók nyitvatartási idejével, ám a fiatalok általában jóra, közepesre, vagy annál gyengébbre voksoltak. A város tisztaságával sem maradéktalan az elégedettség. Megdöbbentő volt számomra, hogy a turizmusban dolgozók segítőkészségével és felkészültségével a megkérdezettek nagy része elégedetlen, ez főleg a segítőkészségnél figyelhető meg (16.ábra)
kiváló
200 35
75 68
95 85
135 60
8
42 37
71
0
jó
110
78
52 8
25
kiváló jó közepes gyenge rossz
92 67
közepes gyenge rossz
16. ábra: Elégedettség vizsgálata saját adatok, saját szerkesztés A válaszadók több mint 70%-a tervez a közeljövőben hajdúszoboszlói utazást. Mindössze 48 fő felelt nemmel, leggyakoribb okként a pénzügyi háttér hiányát jelölték meg, míg 11 fő azt mondta, hogy már más célterületet néztek ki maguknak. Mivel az imázst a helyi vállalkozók és lakosok is nagyban meghatározzák, terepbejárásom során több mélyinterjút is készítettem. Kutatási célom szempontjából a legfontosabbnak a vendéglátóhely alkalmazottjaival készített interjúkat tartom. Mind a ketten elmondták, több mint 6 éve dolgoznak az étteremben, melynek forgalma az utóbbi egy-két évben 20-30%-al visszaesett annak ellenére, hogy folyamatosan viszik le az árakat, akciós ajánlatokkal jelennek meg a piacon.
29
A helyi lakosokkal készített interjúm során egységes volt az a vélemény, hogy a turizmus tönkreteszi a „hétköznapi emberek” mindennapjait, főleg a főszezonban, amikor a zsúfoltság szinte elviselhetetlen. További problémaként jelölték meg az árfelhajtó hatást.
3.7 SWOT analízis Hajdúszoboszló egészségturisztikai piacon betöltött szerepének elemzéséhez a várost pozícionálnunk kell. ,,A marketingszakma pozicionálásnak hívja azt …az aktív magatartást, amelynek során megkeresik kínálatuk megkülönböztető ismérveit, kialakítanak egy úgynevezett egyedi értékesítési ajánlatot, majd ezt folyamatosan kommunikálják a potenciális vevőknek’’ (Rekettye 2007. p.113) A pozícionálás szakirodalmakban tárgyalt lehetőségei közül a vizsgálati célterületre vonatkoztatva a piaci környezet, a meglévő és potenciális fogyasztói csoportokat, továbbá a turisztikai kínálat, közte az ár-minőség viszony alapján történő pozícionálást emelem ki (Veres Z. 2003, Józsa L. 2005, Kotler P. – Keller K.L. 2006), ezek alapján meghatározhatók a település erősségei és gyengeségei, valamint lehetőségei és veszélyei (5. táblázat) Hajdúszoboszló erősségei között kiemelésre érdemes a következő fejezetben részletesen
is
bemutatásra
kerülő
Hungarospa
fürdőkomplexum
megléte,
szolgáltatáskínálata, ismertsége és imázsa, hiszen ez az a létesítmény, amely a látogatók túlnyomó többségét a városba vonzza. A gyengeségek között a legfontosabbnak a szezonalitást gondolom. A legfontosabb lehetőség a repülőterek fejlesztésében, charter járatok számának növelésében rejlik, míg a veszélyek között az éttermek forgalmának radikális csökkenését emelném ki.
30
ERŐSSÉGEK Hajdúszoboszló a régió központ vonzáskörzetében helyezkedik el;
GYENGESÉGEK A város az ország keleti, viszonylag periférikus, részén fekszik;
Az általános infrastruktúra jól kiépített; Kevés munkalehetőség a fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára; Könnyű közútiés vasúti megközelíthetőség, Debrecen Airport; Helyi tömegközlekedés színvonala; A város idegenforgalmi adottsága és tu- Magas a beépítettség; risztikai potenciálja kiemelkedő, vonzáskörzete többféle termék fejlesztésére al- Csak a központ modern, felújított, a város perifériája elhanyagolt; kalmassá teszi; A város jó minőségű termál- és, gyógyvíz- Természetföldrajzi értékek, kiránduló helyek szűk keresztmetszete; zel, nemzetközi hírű gyógyfürdővel rendelkezik (a Hungarospa Európa legna- Időjárásfüggő szolgáltatások; gyobb fürdőkomplexuma); Meglehetősen hosszú holtszezon; A fürdőváros imázst a városvezetés évtizedek óta igyekszik alakítani és erősíteni; Zsúfoltság a nyári főszezonban; Az idegenforgalmi szolgáltatások színvo- Az ismertség és imázs kialakításában a város szinte kizárólag a Hungarospa-ra támaszkonala magas, kapacitása és struktúrája dik, egyéb lehetőségek a kommunikációban megfelelő nem igazán jelennek meg; Szolgáltatás szektor fejlett, színvonala jó; A turisztikai szolgáltatók nem fordítanak kellő Helyi TDM szervezet működik; figyelmet a humán erőforrás fejlesztésére (ma-gas a képzetlen, szórványmagyarságból Mezőgazdasági hagyományok; érkező munkaerő a szállás- és vendéglátóhe Kistérség tagjai közötti szoros kapcsolat, lyeken) és összetartás; Város vezetősége turistabarát;
31
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Az elkészült M35-ös autópálya, a fel- és Magyarország, illetve Kelet-Közép-Európa ellehajtó csomópont közelsége, valamint a veszíti a befektetők és a turisták érdeklődését; vasúti pálya fejlesztése növeli a térbeli Éttermek forgalmának további csökkenése a helyzetből adódó előnyöket; szálláshelyek félpanziós és all-inclusive ellátása miatt; Charter és menetrendszerű járatok a debreceni repülőtérre egyre több Belvízveszély; desztinációval kötik össze a desztinációt; Románia folyamatos fejlődése, külföldi vendé Több várossal való együttműködés; gek elpártolása Románia fürdőibe; Csomagajánlatok kidolgozása; Utak tovább romlanak, fejlesztésük nem valósul meg; Törzsvendégkör kialakítása, törzsvendégek számára kedvezmény nyújtása, akár Túlzsúfoltság, ami egyrészt a vendégek elégeegy kártya formájában; dettségét csökkentheti, másrészt ellentét jelen Hungarospa bővítése újabb szolgáltatások het meg a látogatók és a helyi lakosság között, csatasorba állítása; Hazai versenytársak felemelkedése; Támogatások elnyerése; Fejlesztések nem valósulnak meg, lassan haladnak vele, amellyel kellemetlenségeket Fiatalok számára munkahelyteremtés; okozhatnak a látogatóknak. Humán erőforrás fejlesztése 5. táblázat: Hajdúszoboszló SWOT analízise Forrás: Hajdúszoboszló projektalapú városfejlesztési programjavaslata 2007-2010, saját tapasztalat és kutatás alapján, saját szerkesztés
32
4 A HUNGAROSPA FÜRDŐKOMPLEXUM Mivel a fürőkomplexum és a turizmus kialakulásának története összefonódik, az elmúlt évtizedek fejlesztéseit szakdolgozatom 2. fejezetében már bemutattam. A fejlesztések eredményeképpen a Hungarospa nemcsak az ország, de Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumává vált, mely magasan a legnagyobb napi befogadóképességgel rendelkezik. (17. ábra).
11
11
11
11
15 26
Hungarospa
Harkányi Gyógyfürdő
Debreceni Gyógyfürdő
Gyulai Várfürdő
Rába-Quelle (Győr)
Jonathermal Gyógyfürdő (Kiskunmajsa)
17. ábra: Napi befogadóképesség Magyarország néhány jelentős fürdőjében (eFő) Forrás: Hajdúszoboszló Közigazgatási Portál
4.1 Szolgáltatás kínálat bemutatása A Hungarospa fürdőkomplexum szolgáltatás kínálata a legnagyobbnak mondható az országban, ezzel valamennyi korosztály és utazási céllal érkező vendég igényeit kielégíteni képes.
4.1.1. Gyógyfürdő A gyógyfürdő 3 fedett medencéből és 4 kültéri medencéből áll. Különböző attrakciók találhatók amelynek segítségével, gyógyulhatnak, frissülhetnek a vendégek. Három orvosi rendelő, tangentor kezelőhelyiségek találhatóak, valamint gyógytornaterem. Természetesen találhatnak a vendégek szaunát, iszappakolást, súlyfürdőt, illetve masszírozó helyiségeket
33
szakképzett masszőrökkel és elektroterápiát. A gyógyfürdő jódos-brómos-konyhasós-hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas reumatikus betegségek, bőrgyógyászati betegségek, illetve idegi betegségek kezelésére, állapot javítására. Több mint 40 féle kezelés áll a vendégek részére ezeken belül vannak TB által támogatott gyógykezelések, és nem támogatott gyógykezelések. A TB által támogatott gyógykezelések a következők: termál gyógymedence, kádfürdő, iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi masszázs, vízalatti sugármasszázs, vízalatti csoportos torna, komplex gyógyfürdő ellátás. Ezek a gyógykezelések a vonatkozó jogszabály rendelkezése alapján évente kétszer vehetők igénybe. A gyógyfürdő árai – összehasonlítva Kelet-Magyarország másik két fontos fürdőjével (3. melléklet) - nem túl magasak.
4.1.2. Strand A Hungarospa strand része 30 hektáros parkban terül el. Tizenhárom medencével rendelkezik, köztük hullám, pezsgő, gyerek és élmény medencével. A strand infrastruktúrája 2002-ben teljesen megújult, új vízforgató-szűrő rendszer és Közép- Európában egyedülálló mediterrán tengerpart épült 6200 négyzetméteren. A gyermekmedencéknél attraktív állatfigurákat helyeztek el, ez nagyban elősegíti a gyermekes családok vonzását a strandra. Gondolva a nudistákra is, a strand hátsó részében egy naturista részleg is található.
4.1.3. Aquapark A 2000-ben Magyarország első számú csúszdaparadicsomaként 1 hektáros területen elterülő aquparkban 9 féle csúszda található, amely egy közös pontból indul. Az aquapark 2002-ben az addig területének duplájára nőtt, és 3 új csúszdaelem is épült. A csúszdák hossza meghaladja az 1 km-t. A csúszdázást kipihenni szándékozóknak 3 medence is található itt, illetve a legkisebbeknek egy. Az aquapark a strand plusz szolgáltatása, ezért külön kell érte fizetni. A strandfürdő napi belépődíja felnőtteknek 1800 Ft, diákok, nyugdíjasok 1500 Ft amihez hozzájön még extra szolgáltatásként az Aqupark, itt minden csúszda igénybevétele 2900 Ft-ba kerül.
Ez összehasonlítva például a Budapesti Aquaworld-el, majdnem
ugyanannyiba kerül, ott csak egy belépőt kell venni, nincs kiegészítő díj, ott a felnőtt jegy 4990 Ft illetve hétvégén 5690 Ft, a diák-nyugdíjas jegy pedig 3990 Ft és 4590 Ft.
34
18. ábra: Mediterrán tengerpart Forrás: www.hungarospa.hu (letöltés dátuma: 2014. április 14.)
4.1.4. Aqua-Palace fedett élményfürdő A 4,8 milliárd forint értékű beruházást a fürdő üzemeltetője, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 2,25 milliárd forint támogatással valósította meg. A projekt összköltségvetése 4.766.048.000 Ft volt, amelynek 47,21 %-át tette ki az európai uniós támogatás. E fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy a Hajdúszoboszló nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdőváros legyen. A beruházás révén megvalósult továbbá az egész éves nyitva tartás, a többgenerációs szolgáltatásstruktúra, lehetőség a különböző célcsoportok igényeinek kiszolgálására, továbbá egy versenyképes és nem
időjárásfüggő
szolgáltatással
bővült
a
város
turisztikai
kínálata,
ami
a
versenyképességet és a turizmus teljesítményét is javíthatja. A projekt stratégiai célja volt, hogy a településen működő magas minőségű szállodák vendégeinek egyre magasabb arányát sikerüljön megnyerni mind a rekreációs-wellness, mind a gyógyászati szolgáltatások komplexitása és színvonala révén (www.hungarospa.hu Letöltés ideje:2014. április 8.) A fedett élményfürdő 15000 négyzetméteren terül el, rendkívül széles szolgáltatási palettával rendelkezik. 20 medencéjéből 8 úgy gondolom különleges (Jégbarlang-, Mozi-, Pávai-, Gangesz-, Trópusi-, Római-, Tengeri-, Barlangfürdő medence) melyek a földszinti fürdővilágban találhatóak. A gyerekekre is gondoltak a tervezők, 4 medence várja az anyukákat, és gyereküket a gyerekvilág részlegen. Található ezen kívül itt játszószoba és babamasszázs is. A szaunavilágban 3 finn szauna, 2 gőzkamra és 2 infraszauna van, ezen kívül egy emelettel feljebb még egy finn szauna és egy sókamra. A wellness részlegen Thai és alternatív masszázsformákat (például shiatsu, ajurvédikus, lávaköves stb.) próbálhatnak ki a vendégek: Terepszemlém alkalmával a lávaköves masszázsformát kipróbáltam, fantasztikus élmény volt. A wellness részlegen 6 privátmedence, szolárium, szépségszalon,
35
relax szoba is található. Természetesen fitnesz részlege is van az Aqua-Palace-nak. Ennek a szolgáltatásai közé tartozik a 2 squash pálya, álló szörf, asztalitenisz, kangoo, spinning, jóga és természetesen kondicionáló terem. A vendéglátás terén kimondottan jónak mondható az Aqua-Palace éttermi részlege. Önkiszolgáló éttermének ízvilágát, sok elit étterem irigyelhetné, tapasztaltam nagyon jól főznek.
19. ábra: Aqua-Palace Forrás: http://www.hungarospa.hu/hungarospa-aqua-palace/elmenyfurdo (letöltés dátuma: 2014. április 14.)
4.2 A fürdőkomplexum piaci kereslete Sajnos a pontos keresletet és annak változását bemutató számszaki adatokat a fürdő nem bocsátott
rendelkezésemre.
Annyit
sikerült
megtudnom,
hogy
a
Hungarospa
fürdőkomplexum vendégforgalma mintegy 5 %-kal emelkedett az előző évihez képest 2013ban, külön pozitívumként emelték ki, hogy a gyógyturisztikai szolgáltatásokat is egyre többen vették igénybe. Az üzleti tervben tervezett bevételüket sikerült elérni, a siker egyik alappilléreként említhető, hogy az árak nem változtak 2012-höz képest.
36
4.3 A Hungarospa ismertsége és imázsa A Hungarospa Zrt. az években számos olyan beruházást hajtott végre, amely hozzájárult a város ismertségének növelésében, és imázsának jobbá tételében. A Hungarospa vonzza a látogatókat, nem csak belföldről, hanem külföldről is. A korábban már hivatkozott kérdőívemben néhány, a Hungarospa-ra vonatkozó kérdést is feltettem. A fürdővárosban már járt válaszadók (91%) több mint ¾ része járt már a Hungarospa fürdőkomplexumban. Az igénybe vehető szolgáltatások közül a legtöbben a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, azaz a strandot és az aquaparkot vették igénybe, amit az élményfürdő követ (18.ábra). A közép- és idősebb korosztály körében a gyógyfürdő tűnik a legnépszerűbbnek. A korábban egyértelműen a gyógyászat fellegvára napjainkra inkább az élményt adó rekreáció szolgáltatója lett, ami a nemzetközi trendeknek megfelelő változás.
gyógyfürdő 22,36%
strandfürdő
21,12%
aquapark 39,75%
fedett élményfürdő
16,77%
uszoda 0,00%
20. ábra A válaszadók által preferált szolgáltatások saját adatok, saját szerkesztés
37
5.TOVÁBBI FEJLESZTÉSI TERVEK, JAVASLATOK A Hajdúszoboszlói jövőkép középpontjában a gazdasági és természetesen a közigazgatási hatékonyság növelése áll. Hajdúszoboszló átfogó célja a 2012-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltak szerint a következő: „Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet.” (Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2012. 79.o.) A gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges a kis és közepes vállalkozások támogatása, a tőke beáramlásához szükséges feltételek javítása, és azok gazdasági környezetének jobbá tétele. Véleményem szerint a legalapvetőbb probléma a helyi fiatalok nem megtartása, a diplomás végzettségűek elvándorlása, ezáltal a település elöregedése. Amennyiben ezt a problémát orvosolná Hajdúszoboszló vezetése, a gazdaság mutatói minden eddiginél jobbak lehetnének. Megfelelő életkörülményeket kell biztosítani a helyi lakosok számára, jobbá kell számukra tenni a megélhetést, hiszen boldogtalan lakosok láttán a vendégek is rosszabb szájízzel távozhatnak. A gazdasági fellendülés másik feltétele a város ismertségének, imázsának továbbfejlesztése. Nagy hibája a városnak, hogy ebben csak és kizárólag a Hungarospa-ra támaszkodik. Hajdúszoboszló átfogó céljának megvalósulásához középtávú tematikus célok megvalósítására van szükség. Ezeket a célok a következőkben összegezhetők (Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2012)
38
CÉL
Külső és belső megközelíthetőség, elérhetőség javítása
Természeti és épített környezet állapotának javítása
Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével
Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével
39
SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK
külső közlekedési kapcsolatok alakítása városi közlekedés fejlesztése parkolási kapacitás bővítése városmag forgalomcsökkentés gyűjtőutak fejlesztése táj védelme, ökológiai stabilitás erősítése védett természeti területek megőrzése felszíni vizek védelme káros környezeti hatások megszüntetése a város idegenforgalmi vonzerejének növelése új attrakciók által, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. termálvízre épülő innovációs híd kiépítése termálvíz sokrétű gazdasági, energetikai és kutatásfejlesztési célú hasznosítása pénzügyi és üzleti szolgáltatások biztosítása
MEGVALÓSULÁS ESETÉN ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK város központi funkcióinak teljessé válása közlekedési leterheltség csökkenése tömegközlekedés vonzóvá válik parkolási problémák megszűnése város életszínvonala nő lakosság identitása erősödik város népességmegtartó ereje nő
Vendégforgalom növekedése Szállásdíjbevétel növekedése
Hajdúszoboszló gazdasági szerkezetének egyoldalúságának mértéke csökken szezonális munkanélküliség csökken
elöregedés csökkentése Helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése
A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése
A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése
képzési, oktatási rendszer fejlesztése felnőttképzési rendszer fejlesztése komplex közigazgatási rendszer kifejlesztése egymást kiegészítő közszolgáltatások biztosítása aktív állampolgári részvétel ingyenes wifi hozzáférhetőbbé tétele város szellemi és művészeti értékeinek elismertté tétele szolgáltatások illeszkedése a célcsoportokhoz konfliktusok csökkentése a turisták és a lakosok között szűrések egészséges életmód és táplálkozás terjesztése orvosi rendelők fejlesztése speciális magánpraxisok ösztönzése
szakképzett, minőségi munkaerő helyi lakosok identitása nő Hajdúszoboszló térségi szerepkörének megerősödése
színesebbé válik a város imázsa programkínálat emelkedése
egészségesebb lakosság
A társadalmi mérsékelhető a szociális biztonság javítása különbségek társadalmi mérséklése komplex család és gyermekvédelmi kirekesztődés szociális ellátórendszer tevékenység javítása kockázata kialakításával 6. Táblázat: Hajdúszoboszló fejlesztési tervek Forrás: Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2012
40
5. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom készítésének legfőbb célja az egészségturizmus komplex rendszerének bemutatása, illetve a célterület Hajdúszoboszló turisztikai jellemzőinek, lehetőségeinek vizsgálata volt, célom volt továbbá, hogy dolgozatomon keresztül bemutassam, az egészségturizmus milyen szerepet tölthet be egy település életében. Éppen ezért szakdolgozatomban részletesen bemutattam illetve vizsgáltam: • az egészségturizmust, annak termékcsoportjait, rendszerét és jelentőségét; • a Hajdúszoboszló jelenlegi turizmusát meghatározó tényezőket, kiemelten a fürdőváros meghatározó attrakcióját és szolgáltatóját, a Hungarospa fürdőkomplexumot; • a város turisztikai teljesítményét (beleérve a szálláskapacitás változását, valamint a vendégforgalom mutatóit) a nagyobb volumenű beruházásokat megelőzően és azt követően; A téma minél részletesebb körüljárása érdekében saját kutatást is végeztem, melynek eredményeit és megállapításait munkám 3.6 és 4.4fejezeteiben foglaltam össze. Számszaki elemzéseim rámutattak arra, hogy a városban a látogatók száma szinte töretlenül emelkedik, 2008-óta ez a külföldi vendégforgalomra is igaz. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban a nagy volumenű beruházásoknak köszönhető, hiszen Hajdúszoboszló a fejlesztések hatására egy nemzetközileg is elismert, a nemzetközi kereslet trendjeit követő, számos célcsoport igényeit kielégíteni tudó, nemzetközileg is versenyképes fürdővárossá vált. A turisztikai infra- és szuprastruktúra bővülése megfelelő minőségű és struktúrájú kínálatot hozott létre a városban. A fürdő és maga a desztináció keresletének növelésében segít a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet által végzett belföldi és nemzetközi marketing is. A továbbiakban az újabb tervezett fejlesztések megvalósítása mellett különösen fontosnak tartom a térségi együttműködés erősítését, a humánerőforrás folyamatos fejlesztését és a visszatérő, elégedett vendégkör kialakítását és megtartását. Kutatásaim eredményeiről elmondható, hogy beigazolták a hipotéziseimet, mindkét hipotézisemet elfogadom. Az első hipotézisem a lehetőségek kihasználásáról szólt. Látható a fejlesztési tervekből is, Hajdúszoboszlónak van miben fejlődnie, rengeteg lehetőség van, amit egyelőre nem használ ki a város, folyamatosan fejlődik, de ez még nem az igazi. A folyamatos fejlesztéseket tehát célravezetőnek tartom és javasolnám továbbá a fokozott piaci szegmentálást és az ahhoz igazított szolgáltatások kialakítását, a térségi együttműködés erősítését, a humánerőforrás folyamatos fejlesztését és a visszatérő, elégedett vendégkör kialakítását és megtartását. A második hipotézisem a vendéglátóhelyek forgalmának
41
csökkenéséről szólt. Véleményem szerint ez jelenleg is fennáll, sőt tovább fog romlani ez a helyzet. A szállodák szolgáltatása bővülése fokozatosan, egyre nagyobb ütemben veszi el a vendégeket az éttermektől, büféktől és más vendéglátóhelyektől.
6.
SUMMARY
The most important goal of my thesis making was to show the complex system of the wellbeing tourism, and show in tourism attributes and facilities of Hajdúszoboszló. My goal was to show in the role of Hajdúszoboszló in well-being tourism and to show in the role of well-being tourism in a town life Because of this I displayed and audited in so many words: -
well-being tourism, it’s product lines, system and significance
-
determining factors of present tourism life, in Hajdúszoboszló, eminently the main attraction of the city, the Hungarospa Fürdőkomplexum
-
tourism yield of the city, and bigger projects
I maked own searching, I showed in the results and instances in 3.6 and 4.4 chapters The number of tourists is undiminishedly growing, you can see it in my computational results. I think this thanks to to the big projects, which put Hajdúszoboszló internationally acclaimed. Now the supply is fine and structured thanks of the rise of infrastructure. The TDM organisation helps, to rise the demand of the bath and the city. I think there are very important factors to reach very good results. These are: the territorial teamwork, to develop the HRM, to work up revolving visitors. I can tell from results of my searching that my two hypothesis had verificated.
42
Forrásjegyzék 1. Aquaprofit Zrt (2006): Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007-2013, (készült az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság megbízásából), Budapest 2. Aubert, A. (2004).: Az egészségturizmus regionális szintű fejlesztése Magyarországon. Nyíregyházi Főiskola, Természettudományi Főiskolai Kar, Földrajz Tanszék 3. Aubert, A. (2004).: Egészségturizmus. Pécsi Tudomány Egyetem, Földrajzi Intézet 4. Dávid, L.−Jancsik, A.−Rátz, T. (2007): Turisztikai erőforrások. Perfekt, Budapest, p.719., 38-54. 5. Józsa. L. (2005): Marketingstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest 6. Juhász I. – Kun K.(1981): Hajdúszoboszló Panoráma kiadó Budapest 5-80. oldal 7. Hajdúszoboszló Önkormányzata (2012): Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 8. Hofmeister-Tóth, Á. (2008): A fogyasztói magatartás alapjai. Aula Kiadó. Budapest 9. Kincses Gy. (2009) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása. Complex kiadó. Budapest. 10. Kóródy M.(2012): A vidéki turizmus illúziói és realitásai. In.: Agrárvidékfejlesztési és élelmiszer-marketing trendek (szerk: Csete L.-Fehér István) SZIE Kiadó Budapest, p.152-160. 11. Kotler P. – Keller K.L. (2006): Marketing management. Akadémiai Kiadó, Budapest 12. Lengyel M.(2004) A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Kiadó, Budapest p. 23-64. 13. Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Budapest. (www.kormany.hu/download/4/.../NemzetiTurizmusfejlesztesiStrategia.pdf 14. Magyar Turizmus Zrt. (2006): Észak-Alföld turisztikai régió turizmusfejlesztési koncepciója 2007-2013 15. Michalkó G.(2007): A turizmuselmélet alapjai Kodolányi János főiskola, Székesfehérvár 16. Michalkó, G. (2011) Egészségturizmus és életminőség Magyarországon, MTA CSFK Földrajzkutató intézet kiadó, Budapest 17. Michalkó, G. (2012) Turizmológia Akadémiai Kiadó, Budapest 18. Mitev, A. – Horváth, D. (2008): A posztmodern marketing rózsaszirmai, Vezetéstudomány (9): 4-18. 19. Molnár Cs.− Dávid L. (2010): Egészségturizmus. Főiskolai jegyzet, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös.
43
20. Molnár, Cs. (2011).: Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai különös tekintettel KeletMagyarországra. Doktori (Ph.D) értekezés, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazda-ságtudományi Doktori Iskola, Győr 21. Molnár, Cs. (2012): Marketing az egészségturizmusban. Tendenciák, kihívások, lehetőségek. A marketing új tendenciái Tudományos Konferencia elektronikus tanulmánykötete. SZIE, Győr 22. Mundruczó, Gyné. − Szennyessy, J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai, Turizmus Bulletin 9(3): 30-41 23. Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala (2013): Nemzeti Turizmusfejlesztési
Koncepció
2014-2024.
Budapest
(https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/260) 24. Puczkó, L. – Rátz, T. (2002).: A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest 25. Rátz, T. (2004).: Zennis és Lomi Lomi avagy új trendek az egészségturizmusban. In: Aubert A. − Csapó J. (szerk.): Egészségturizmus. Főikolai jegyzet, Pécs, PTE TTK Földrajzi Intézet 26. Rekettye, G. (2007): Kisvállalati marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest 27. Rubovszky A. − Szigeti A. − Walkó M. (2009): A Magyar vendéglátás és a turizmus újkori története. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 28. Smith M. − Puczkó L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 29. Tasnádi J. (2002): A turizmus rendszere Aula kiadó Budapest 30. Törőcsik Mária (2003): Fogyasztói magatartás trendek, Budapest, KJK-KERSZÖV 31. Törőcsik Mária (2011): Fogyasztói magatartás - Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest 32. Új Széchenyi Terv (2011) „Gyógyító Magyarország” program 33. Vajda, R.− Vadas, V. (1995).: Magyarország gyógyidegenforgalma I.-II. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest 34. Várhelyi, T. (2009): Világtrendek a turizmus-iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola, Szolnok 35. Veres, Z. (2003): Szolgáltatásmarketing. KJK-KERSZÖV, Budapest
44
Internetes források Hajdúszoboszló Közigazgatási Portál (letöltés dátuma: 2014 március 29.) http://www.e-tarsulas.hu/telportal/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/koszonto.ascx&tel_id =1260 Hungarospa Hajdúszoboszló (letöltés dátuma: 2014 március 28.) http://www.hungarospa.hu/ Hajdúszoboszló szállások, hotelek, programok, látnivalók (letöltés dátuma 2014 március 17) http://www.hajduszoboszloturizmus.hu/ Központi Statisztikai Hivatal honlapja (letöltés dátuma: 2014 március 20.) http://www.ksh.hu/ Hunguest Hotels hivatalos honlapja (letöltés dátuma: 2014 április 1.) http://www.hunguesthotels.hu/
45
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. táblázat: Hajdúszoboszló vonzerői és a rájuk építhető termékcsoportok
16.oldal
2. táblázat Hajdúszoboszló szálláshely kínálata 2007-2013
17.oldal
3. táblázat TDM szervezet feladatai és azok finanszírozása
24.oldal
4. táblázat Hajdúszoboszlói Nonprofit KFT.
24.oldal
5. táblázat Hajdúszoboszló SWOT analízise
31.oldal
6. táblázat Hajdúszoboszló fejlesztési tervek
39.oldal
1. ábra Az egészségturizmus kínálati alrendszerei
8.oldal
2. ábra Az egészségturizmus rendszere
9.oldal
3. ábra Gyógyszállodák kapacitása 2006-2013
18.oldal
4. ábra Vendéglátóhelyek számának alakulása
19.oldal
5. ábra Italüzletek, bárok, egyéb szórakozóhelyek száma (2006-2013)
19.oldal
6. ábra Vendégéjszakák számának alakulása 2006-2013
21.oldal
7. ábra Külföldi és belföldi vendégéj aránya
21.oldal
8. ábra Hajdúszoboszló vendégeinek nemzetiség szerinti megoszlása 2006-2012 22.oldal 9. ábra Idegenforgalmi adóbevétel alakulása 2006-2013
22.oldal
10. ábra Magyarország egészségügyi helyzetének megítélése
26.oldal
11. ábra A válaszadók utazási motivációi
26.oldal
12. ábra Utazási cél
27.oldal
13. ábra A több napig a városban tartózkodók által preferált szálláshelyek
27.oldal
14. ábra Az utazás gyakorisága
28.oldal
15. ábra A szolgáltatások ár-érték aránya
28.oldal
16. ábra Elégedettség vizsgálata
29.oldal
17. ábra Napi befogadóképesség Magyarország néhány jelentős fürdőjében (eFő) 33.oldal 18. ábra Mediterrán tengerpart
46
35.oldal
19. ábra Aqua-Palace
36.oldal
20. ábra A válaszadók által preferált szolgáltatások
37.oldal
47
MELLÉKLETEK
48
