NYÁRI MENETREND
1939. máj. 15.
1939. okt. 7.
Budapest—Miskolc—Debrecen— Munkács Budapest Miskolc
ind. érk.
0.10 4.20
Miskolc Szerencs Nyíregyháza I Debrecen Saujhely I Ungvár | Munkács
ind. érk. érk. érk. érk. érk. érk.
4.30 5.12
Munkács Ungvár Saujhely Debrecen Nyíregyháza 1 Szerencs Miskolc Miskolc Bpest
6.11 8. 04 8.35
ind. ind. ind. ind. ind. ind. érk.
20.42 21.20 23.27 18.48 20.15 0.27 1.14
ind. érk.
1.34 5.45
5.17 6.12 7.40 9.10 7.26 9.28 10.08
0.45 6.44
*6.55 *7.30 •10.45 *9.59 *10.15 •13.19
7.36 8.25 10.10 11.40 9.34 11.30 12.09
*10.29 10.36 •13.25 *11.02 11.26 *13.56 12.34 14.26
12.34 15.57 14.26 *17.04 *11.49 12.38 •14.35 13.18 *15 51 16.14 •13.31 15.48 •16.10 —
—
—
5.17
*6.10
—
—
5.— 6.18 7.07 5.12 9.23
1 ,
5.— •6.57
*7.30 •7.40 *10.42
—
5.35 7.36 4.55 7.— 8.43 9.34
__
—
-
—
8.15 9.30 10.39 11.27
—
3.12 •14.10 12.44 •17.25 13.35 14.23 15 57 18.39 15.39 17.32 18.28
•17.42 •18.15 19.50
•20.31 •19.02 21.— 21.36
—
17.49 18.36 19.50 21.20 19.46
—
22.05 22.49 00.1 1.15 23.47
__ —
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
2.15
—
13.59
•
—
14.25 •16.46 15.04 16.39 16.55 •18.35
—
*15.39 •11.53 *15.16 •15.26
—
— '
17.25 * 19.19 21.35 *21.47
—
•14 —
3.49 9.36 11.20
12.28 13.10
'
—
13.19
•16.18
—
•16.49
—
16.25 16.20 18.— *19.22 18.52 •19.55
— — — — —
*13.30 14.10 *16.55 •19 05 •20.13 23.47 *15.56 18.30 *19.30 •22.24 *23.— 5.—
—
Miskolc--Kassa Miskolc Kassa
ind. érk.
4.38 7.23
7.45 10.07
Kassa Miskolc
ind. érk.
23.11 1.24
4.50 7.16
—
*10,22
.—
m.47
—
*6.10
*7.23
—
'
•17.35 17.57 •19.23 20.27
7.50 •12.17 10.09 •13.20
—
10.33 12.58
—
20.15 |*21.57 22.13 22.27 |*23.02 15.10 *18.36 17.23 *20.03
—
18.45 21.06
Miskolc—Torna— Kassa
1
Miskolc Torna Kassa
ind. érk. érk.
Kassa Torna Miskolc
ind. ind. érk.
5.21 7.55 9.36
7.51 10.13 12.12
— —
3.08 4.49 7.18
— —
10.30 12.47 15.32 5.29 7. IS 9.54
14.07 16.47 18.32 9.37 11.05 13.22
—
—
—
19.10 21.31 23.31
—
—
—
—
—
—
5.15 7.04 13.57 16.06 18.24
—
—
—
—
— —
17.01 19.24 21.38
Miskolc —Bánréve —pimaszomba!—Rozsnyó Miskolc Bánréve Rimaszomb. Rozsnyó
ind. érk. érk. érk.
Rozsnyó Rimaszomb. Bánréve Miskolc
ind. ind. ind. érk.
7.38 9.02 —
9.15 10.19
•11.16
10.37 *12.05 4.30 —
—
—
6.08 7.27
—
10.18 11.36 12.46 15.02 6.25 6.58 8.05 9.24
13.55 15.23 16.48 17.19
i —
•2032
—
7.28
—
—
*g.20 — —
—
-
11.16 12.32
! !
21.56 23.06
17.40 19.10
— —
— '
—
1 —
—
14.03 *17.29 14.40 18.12 17.24 19.12 18.48 20.06
—
—
19.12 19.57 21.05 22.34
Miskolc—Mezőcsát 7.45 8.52
13.50 15.28
17.— 18.03
20.52 22.—
ind. érk.
Csillag és vastag óraszám gyorsvonatot jeleznek.
Miskolc Mezőcsát
érk. ind.
5.50 4.40
7.23 6.20
14.50 13.38
19.38 18.04
KELETI EGYHÁZ UNIÓS TUDOMÁNYOS
ÉS
SZEMLE
EGYHÁZPOLITIKAI
FOLYÓIRAT
FŐSZERKESZTŐ:
SZáNTAY-SZÉMÚN ISTVÜN dr. SZERKESZTŐ:
KOZMA JfiNOS MEGJELENIK
HAVONTA.
JULIUS ÉS AUG. KIVÉTELÉVEL S Z E R K E S Z T Ő S É G ES
K I A D Ö H
IVATAL:
M I S K O L C , H U N Y A D I - U . 3. ELŐFIZETÉSI Á R
ÉVI
6
P.
K Ü L F Ö L D R E ÉVI 8 P E N G Ő POSTATAKARÉKPÉNZTARI BEFIZETÉSI LAP SZAMA: 45595
CIKKEK. Kozma János: Dolgozzunk-e tovább? Krajnyák Gábor dr.: A szent unió Szent István országában. II. Juhász János: A pápai p r i m á t u s a keleti szertartásban. I. Chrysostomos Bauer: Az unió az emberiség nagy sorskérdése. F o r d . Szántay-Szémán István dr. KRÓNIKA. UNIÓS SZEMLE. IRODALOM.
VI. ÉVFOLYAM 8.(58.)SZ. 1939. ÉVI OKTÓBER HÓ
Ecclesía Orientális
Annus vt. Nr. 8. ($8.) October 1939.
Periodioutn menstruum S. Unionis. — Redactio et Administratis Mi^oio, Hungária. Hunyadi-u. 3. -- Pretáwn annuum § pengő a u m . SUMMARIUM. Continuemus-ne laborem pro s. Pontificis Romani in libris liturgius. unione? — De Unione Sacra in regno Ecclesiae Graecae agitur? — De s. S. Stephani. —• Quomodo de primatu Unione qua fato generis humani.
Orientalische Kirche Monatschrift für die hl. Union. Miskolc, Ungarn. Hunyadi-u. 3. INHALT. Sollen wir fortfahren mit unserem Arbeit f ü r die hl. Union? — Die heilige Union im Reich S. Stephan. — Der päpstliche Vorrang in der Choral-
Orienta Eklezio
VI. Jahrg. Nr. 8. (58.) Oktober 1939. — Schriftleitung und Verlag: — Jahresbezug: 8 Gold-Pengö bücher der orientalischen Kirche. — Die hl. Union als Schicksalsfrage der Menschheit,
Vl-a jaro. N° 8. (58.) Octobro 1939.
Monata revuo por s. Unio. — Redakcio kaj administracio : Miskolc, Hungarlando. Hunyadi-u. 3. — Jarabono 8 pengö oraj. ENHAVO. Chu ni daurigu labori pro la S. grekaj liturgiái libroj. — La unuig'o, Unio? — La S. Unio en la regno de S. kiel sortodemando de la homaro. Stefano. — De la papa chefeco en la
Felvétel a Szt. Bazil-rendbe. Mindazok az érettségizett ifjak, akik a szerzetes pályára, vagy miszsziónárius-életre hivatást éreznek és a Sz. Bazil-rendbe a k a r n á n a k belépni, kérvényeiket összes irataikkal küldjék Máriapócsna, a Szt. Bazilrend tartományfőnöksége címére. A kérvényhez melléklendő iratok: 1. Keresztlevél; 2. polgári születési anyakönyvi kivonat; 3. erkölcsi bizonyítvány; 4. iskolai bizonyítványok hiteles másolata; 5. orvosi bizonyítvány; 6. szülői beleegyezés és nyilatkozat arról, hogy a szülők a jöben anyagi támogatást nem várnlak gyermeküktől; 7. az illetékes lelkész ajánló levele. Felvétetnek azonban dolgozó testvérnek (fráternek) olyan i f j a k is, kik valamily mesterséget tudnak. Személyes megjelenés mindenkinek szükségest útiköltséget nem térítünk- Akik Munkácshoz l a k n a k közelebb, azoknak Csernekhegyen kell jelentkezniük, máskülönben Máriapócson. .L Rendfőnökség.
DOLGOZZUNK*E
TOVÁBB? I r t a : KOZMA
JÁNOS.
Uniós szövetségünk formailag megalakult. A szervezés m u n k á j a s a célnak öntudatos és rendszeres munkálása ezután következnék. A nyári szünet után éppen csak annyit tehttünk, hogy az alapszabályokat szétküldhettük hozzászólás végett, és a várva-várt béke- és szer.etetmunka feszült csendjébe beledördültek az ágyúk. Mire alapszabályaink legilletékesebb elbírálás végett a magyar püspöki kar elé kerültek, tőlünk északra összeomlott egy katholikus állam, hol az unió szép eredményeket mutatott s amely felé azzal a reménységgel tekintettünk, hogy a világosság további hordozója, emanatora lesz a sötétbeborult orosz-kelet felé. És most minden megfordúlt. Csüggedő ajakkal kérdezzük, vagy inkább csak magunkban forgatjuk a nehéz sóhajt kiváltó kérdést: dolgozzunk-e tovább? . . . Mi ugyan távol állunk a harcsujtotta népektől. Nálunk csak annyiban befolyásolja az életet az északi nagy államok ádáz küzdelme s Lengyelország tragikuma, hogy a köteles óvatosság takarékosságra s készenlétre kényszerít; hogy nem lakomázhatunk vidáman (szellemi értelemben sem), míg a szomszédban tűzvész pusztít. Ám a mi speciális céljaink szempontjából fontos — és leverő, ami északon történik s főleg aminek bekövetkezésétől tartanunk kell nemcsak unionisztikus, hanem általános istenhívői viszonylatban is. Szinte hozzá sem tudtunk fogni a nekünk máskor olyan kedves, havonként visszatérő munkához: a Keleti Egyház szerkesztéséhez. Dolgozzunk-e tovább? Érdemes-e még, érdemes-e most az unióért dolgozni? Ám az unió Krisztus ügye s Krisztus nekünk is üzent. Szeptember utolsó vasárnapján a szentmisében a kánai asszonyról szóló evangéliumot olvastatta velünk. A kanánea hittel közeledett az Űrhöz, hogy kérését előadja. Krisztus szótlanul haladt tovább. Észre sem vette! Az apostolok kérik, hogy hallgassa meg. Felelet: „Nem küldettem, csak Izrael háza elveszett juhaihoz." A kérés megújul, hevesebben, erősebben. A felelet még erősebben eltaszító: „Nem jó elv.enni a fiak kenyerét és az ebeknek vetni!" Az asszony szinte pörbe száll az Űrral a kegyelem morzsáiért és győz: „Ó, asszony, nagy a te hited!" Dolgozzunk-e tovább? Köröttünk eloszlott a meg nem értés köde. Most Krisztus a másik próba elé állít. A hallgatás után az elutasítás elé. Talán még a harmadik próbának is alávet. Dolgozzunk-e tovább? Ha a kanánea visszariad Jézus hallgatásától, megtántorodik elutasító szavaitól, kétségbeesik azon, hogy az ebkölyköknek is kijáró morzsákra sem érdemesíti az Űr, akkor leánya elvész. Állhatatosságával azonban nemcsak leányának szerzett gyógyítást, hanem a maga részére is kivívta az Űr elismerő szavait. A mi hitünk kisebb, erőtelenebb legyen? Nem Jézus mondta-e főpapi imájában, hogy akiket Isten neki adott, és akik az apostolok és utódaik igéi által Benne hinni fognak, azoknak eggyé
261
kell lenniök? „Én őbennök, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek!" Nem ő mondta-e, hogy „Azt akarom, hogy ahol én vagyok, ők is velem legyenek?" (Ján. 17. 23. 24.) Vagy csak addig kell-e hittel, bizalommal dolgoznunk, míg nyilt munkatér s biztató jelek tárulnak ki előttünk? Nem! Ha valaha, most van szükség a kánai asszony visszaverhetetlen hitére, most a hegyeket mozdító bizalomra. Ha azt a mustármagnyi hitet föllángoltatjuk magunkban, az unió nyílt munkaterét elborító hegy megindul s elmerül a feledés tengerébe, ellenben helyére jő az a másik hegy, a kéznemvágta sziklából származott. . . Ez a remény késztet le nem tenni a tollat; ez a bizalom nem enged csüggedni a mai ránkzudult kilátástalanságban sem. Míg szellemi és anyagi erőink, fizikai és lelki adottságaink bírják, folytatjuk a munkát. Legyen a messzeható célkitűzések megvalósítására alkalmatlannak látszó idő a belső erő- és energiagyűjtés ideje. Az uniós lelkeknek szert kell tenniök arra a potentialis energiára, mely alkalmas pillanatban effektív munkává változhatik át azon a téren, melytől most a viszonyok távol tartanak. Az ú j viszonyok között ebben az irányban óhajtunk dolgozni a kanánea vissza nem rettenő hitével. És bizonyára mi is meghalljuk az Üdvözítő megjutalmazó szavát: „Nagy a te hited; legyen, amint kívánod." (Máté 15. 28.) Mert mi azt kívánjuk, amit Krisztus akar.
A MAGYARORSZÁG ÉS A SZENT UNIÓ
GÖR.
KATH.
EGYHÁZ
Irta: KRAJNYÁK GÁBOR dr (Folytatás és vége. ') E g y h a r m a d i k n a g y e s e m é n y e volt e z e n k o r t ö r t é n e t é n e k , A j t o n y m e g t é r é s e . A j t o n y r ó l c s a k a n n y i t t u d u n k , h o g y i g e n g a z d a g ú r volt és V i d d i n b e n görög s z e r t a r t á s szerint vette fel a szent keresztséget. M a r o s v á r o n Keresztelő Szent J á n o s tiszteletére görög szerzetesek s z á m á r a m o n o s t o r t létesített és h a t a l m a n a g y volt, k i t e r j e d t a Köröstől az erdélyi részekig és Viddinig.Vérbeli m a g y a r f ő ú r volt és a G y u l á k törzséhez t a r tozott. B i r t o k a i a t o r d a i s ó b á n y á k t ó l k e z d v e a M a r o s völgyén le egészen a Tiszáig és Körösig t e r j e d t e k . A j t o n y volt e kiváló és n a g y nemzetségnek nyugati feje. A j t o n y m a g a l e l k é b e n m é g igen m e s s z e volt az igazi kereszténységtől. Azzal a z o n b a n , h o g y a k e r e s z t é n y vallás elterjesztésére szerzetesek s z á m á r a k i v á l ó a n felszerelt m o n o s t o r t alapított, amellett bizonyít, h o g y a k e r e s z t é n y s é g terjesztését a p o g á n y m a g y a r s á g között k o m o l y a n vette, m é g h a s a j á t személyére n é z v e n e m volt elég ereje, h o g y m i n d e n f é l e p o g á n y vallási s z o k á s á r ó l l e m o n d j o n . T ö r t é n e t í r ó i n k egy r é s z e ő n á l a is ) Az eloadasnak, melyet lapunk kiváló b a r á t j a és munkatársa 1939 m á j u s ő—6-an az egri keleti napon olvasott fel, eredeti címe: „A szent unió Szent István országában." A fenti cím tévedésből került a cikk fölé. Az értékes cikket egyébként különlenyomatként is közreadjuk, mégpedig az eredeti cím viszszaállítása mellett. — Szerk. 262
inkább csak a hibákat említi meg, az unió szemüvegén keresztül azonban az érdemeket is meglátjuk. Ajtonynak el kellett buknia, mert szembehelyezkedett Szent István politikájával, monostora azonban tovább szolgálta a hitterjesztés ügyét s maga Szent Gellért foglalta el magának és szerzeteseinek. Az ottani görög szerzeteseket pedig a később felépült oroszlánosi Szent György monostorba helyezték el, mely később a Csanád nemzetség temetkezési helye lett. Ajtony emlékét az ajtonymonostori apátság őrzi. Amint látjuk, a marosvári Keresztelő Szent János monostor Magyarország keleti részeinek hitéleti szükségleteit szolgálta és azt is tudjuk, hogy nemcsak az ottani görög szerzetesek, hanem Szent Gellért szerzetesei, akik között a tizenkettőből nyolc bazilita volt, a cél érdeikében vállvetett munkában szolgálták a szent Unió ügyét. Szent István egységesítő és nemzetszervező munkájából folyó harc a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlról a Dunántúlra is átcsapott. A Koppány, Vata-lázadások esetében is Szent István erélyét érzi a magyarság. Vannak, akik ezt a két lázadást az idegen invázió elleni állásfoglalásnak a k a r j á k tudni és a keleti kereszténységgel, mint nemzeti iránnyal összefüggésbe hozni. Az kétségtelen, hogy a magyarság a német-római birodalom imperialista törekvései ellen lázadt fel és ehhez erőt a régi pogányságból akart meríteni, tehát pogányreakció történt, de azt állítani, hogy itten a görög szertartás ütközött volna össze a latin szertartással, azt csak azok állithatják, akiknek érdekük lehet a két szertartású katholikusok egymásközti összeveszése, de állításaikra történeti alapot nem találnak. Szent István király alakja ezekben a harcokban magasra kiemelkedik a fejedelmek hatalmi törekvései között, tekintet nélkül arra, hogy ezen törekvések latin, vagy görög szertartású, vagy pogány velleitású egyének, csoportok részéről történtek. A Szent István elleni merénylet, Szent Imre megölése, távolról sem vezethető vissza a szertartások egymásközti viszálykodására, a görög és latin kultúra egymásközti küzdelmére, amint egyesek azt a két kultúra közötti harccal akarnák megmagyarázni, sok kényelemmel, de kevés objektivitással. Szent István felesége, Gizella, buzgó latin szertartású fejedelmi ház sarja, Szent Imre felesége, kivel a veszprémvölgyi zárdában szüzességi fogadalmat tett, a görög császár leánya: Mária. Szent Imre megdicsőülésének legendája keleten, Cezáreában keletkezett, amikor egy körmenet alkalmával az ottoni görög szertartású püspök, Euzebius, látta őt mennybe szállani. A Szent Is'tván korában épült templomok, tudomásom szerint a kalocsait kivéve, ahol a víz-körülmények nem engedték, mind az ex oriente lux elve alapján épültek. Mi ez, ha nem a két szertartású egyház harmonikus együttműködése a szent célért: a magyar katholicizmusért. Szent István a magyarságnak Istentől küldött, kiváló teheteségekkel megáldott hatalmas egyénisége, kinek elhivatottsága, hogy a magyar nemzetet a többi európai kultúrnépek nívójára emelje a keresztény civilizációnak bevezetése által. Apostol, akinek a lelkében a saeculária és a spirituália, a világi és szellemi elem teljesen kiegyenlítődött és aki reagálni tudott a középkor irányvonalára, a regnum és sacerdotium olyan 263
kettőségére, hogy az a nemzet alapja legyen. Amidőn II. Szilveszter pápától koronát kért és kapott és a szent koronával megkoronáztatta magát, e két alapvető fogalomnak adott világos kifejezést, összeolvadt benne, egységbe tömörült vagy szövetségre lépett a vallás és politika. A keresztény állam a civitas Dei Szent Ágoston fogalmazásában és a clunyi reform érezhető hatásában. Azzal a különleges, valóban isteni ihlettségtől áthatott apostoli bölcseséggel, hogy a keresztény uniót a két szertartás közötti egyenlőséget az élet kívánalmainak megfelelően tekintse és érvényesülésüket a Kelet és Nyugat térhódítása alapján szemlélje. Intézkedéseiben ezt az irányvonalat mindenütt észrevehetjük. Azért a görögök éppen úgy, mint a latinok a magukénak mondják Szent Istvánt. S ez nagyságának egyik legnagyobb bizonyítéka. Az a környezet, amelyben e nagy szent nevelődött, hasonlóképpen ezt a szellemet sugározta magából. Édesanyjától eltekintve, kiről már volt szó, a többi nagy nevelők mind hozzájárultak Szent István nagy egyéniségének kialakításához. Szent Adalbert, ki előkelő származású és szentéletű püspök volt, olyan szellemben nevelkedett, mely a speciális magyar viszonyoknak mindenben megfelelt. Ugyanis nem tudván elviselni püspöksége területén tomboló erkölcsi süllyedéseket, elkeseredve lemondott óriási püspökségéről és Rómába vonult. Ott felkereste a kiváló jámborságáról nevezetes Szent Nilus bazilita szerzetest és arra kérte őt, hogy fogadja őt magához, mert vele együtt szeretne remeteéletet élni. Szent Nilus azonban bölcsen azt ajánlotta neki, hogy mint latin szertartású püspök, vonuljon inkább a római Szent Elek és Bonifác bencés kolostorba. Szent Adalbert szót fogadott. Szent Nílusról tudnunk kell azt, hogy ugyanarról a Szent Nílusról van itten szó, aki Róma mellett Grotta Ferratában 1007-ben bazilita-kolostort alapított, amely mai napig fennáll és ugyancsak a baziliták kezén van ma is. Abban a kolostorban pedig, amelyben Szent Adalbert élte szerzetesi életét, a bencéseken kívül baziliták is éltek, mindegyik végezvén saját szertartása és nyelve szerint szerzetesi kötelezettségeit. Amikor aztán Szent Aladbertet sikerült szándékának megmásítására bírni és székhelyére visszatért, magával vitt ebből a monostorból tíz szerzetest, akik között ott látjuk Ásztrikot, a későbbi kalocsai érseket, kit Szent István küldöttségbe küldött II. Szilveszter pápához, hogy nevében koronát kérjen és ott látjuk Anastáziust, az első esztergomi érseket. .Szent István kancelláriájában ott látjuk a latin papok mellett a görög papokat is, akik alapító oklevelet szerkesztenek. Ilyen görög papkancellárista írhatta a veszprémvölgyi apácamonostor alapító oklevelét, legalább is az oklevél egész felépítése erre vall. Szent István görög apácákkal népesítette be az első magyar apácamonostort. Nem kell ezt valami szokatlannak tekinteni, mert más fejedelmi udvarokban is őket hívták be, mert ők voltak e kor legműveltebb apácái. A monostort közvetlen az esztergomi érsek joghatósága alá rendelte azért nevezte érsekinek. Udvari-zárda rangra emelte és gyermekeinek nevelését apácáira bízta. Ellátta a zárdát javadalmakkal, hogy az apácák gondtól mentesen szentelhessék életüket a magyar nemzeti nevelés, a művészet és szerzetesi élet magasztos munkájának. Később, de ugyancsak Szent István alatt, ugyancsak bazilita apácák számára a 264
biharmegyei Tormovón is létesített apácamonostort. Ki tudja, hogy mennyi volt még ezenkívül. Emléke csak e kettőnek maradt fenn. Ezek a zárdák a kor legműveltebb nevelőintézetei voltak. Nem is számított müveit nőnek az, aki nem a bazilissza zárdában szerezte műveltségét. A magyar királyok gyermekeinek nevelését ezen kívül ellenőrizni volt hivatva a veszprémi és egri püspök is, kiknek javadalmait a szent király saját javadalmaiból hasította ki és adományozta nekik. A püspökök ennek a kötelezettségüknek mindvégig lelkiismeretesen megfeleltek. A veszprémvölgyi zárdában hímezték azt a drága miseruhát, amelyet ma általában koronázó palástnak nevezünk. Valószínűleg Szent Imre megkoronázására készült e szép miseruha. Minthogy a koronázási ünnep elmaradt, Szent Imre megölése miatt, a drága művű miseruha királyi kincstárba került és idővel átalakítva a mai formájában királyaink koronázási palástjául szolgál. A koronázó palást páratlan a maga nemében. Hozzá hasonló a bambergi székesegyházban őrzött miseruha, de értékét fölül nem múlja. Egész felépítése, anyaga, elkészítési módja, hímzése, képeinek elrendezése a görög egyház felfogását viseli magán. Sokat vitáztak m á r arról hogy a veszprémvölgyi monostor görög vagy latin eredetű-e s a koronázó pa'lást vájjon milyen szertartás karakterét viseli magán? Ma m á r tisztázódott a kérdés ezen a téren. Ujabb kutatások beigazolták azt, hogy a zárda tényleg a görög bazilisszák lakóhelye volt. Hatását sokáig érezte a magyar közélet. A veszprémvölgyi apácamonostor alapítása megdönti azt az unióval ellentétes felfogást, mely még a legújabbi történetíróknál is ott-ott napvilágot lát, hogy Szent István a keleti egyházat ifj. Gyula és Ajtony legyőzésével egyszer s mindenkorra elintézte volna. Hia a görög kultúrát nagykoncepciójú célkitűzéseivel ellentétesnek tarotta volna, akkor, amint volt bátorsága atyafiait is megfékezni, vagy legyőzni, lett volna bátorsága és ereje ezt a kultúrát is elfojtani és kiirtani. De éppen az ellenkezőjét tette ezzel szemben. Az első eset, ahol magát egész Magyarország királyának nevezi, éppen a veszprémvölgyi apácazárda alapító oklevele: tés pazés ouggrias kral. Szent István unionisztikus felfogását igazolja az is, hogy nemcsak Rómában, hanem Jeruzsálemben és Konstantinápolyban is létesített zarándokházat. Szent István halála utáni későbbi századokban a görög kultúra erős hanyatlásnak indult s majdnem teljesen kipusztult. Oka a Keleten dúló áldatlan állapotok és a schizma kitörése 1053-ban. Sem utánpótlást nem kaphattak az itteni monostorok, de leginkább, hogy lelki kapcsolatuk teljesen megszűnt a görög kultúrával. Imre király 1204-ben kelt ismert levelében kísérletet tett a pusztuló görög szertartású monostorok megmentésére, de nem sok sikerrel. Azon kérését ugyanis, hogy a pusztuló gör. kath. magyarok részére külön püspökséget létesítsen, mert pusztulnak, fegyelmük meglazult, III. Ince pápa véleményére a pécsváradi apátnak adta ki. Ö pedig minden valószínűség szerint ad acta tette azt, mert azóta nincsen róla említés téve. 265
A görög szertartású katholikusok beolvadtak a latin szertartásba, a megmaradt kisebb töredékek a később fellépő görög szertartású nemzetiségi egyházakban kaptak ú j erőre, különösen Erdéyben, ahol az oláh nemzetiségi egyházakban élték saját szertartásuk szerinti életüket és küszködtek hitükért és magyarságukért évszázadokon keresztül az oláh beolvasztó politika ellen. A hajdudorogi egyházmegyének 1912-ben történt erigálásáig Erdélyben Csik, Háromszék és Marostorda megyékben még 16 színmagyar gör. kath. parochia volt. Minden bizonnyal ezek az erdélyi gör. kath. magyarok ezekből az időkből őrizték meg szertartásukat és magyar voltukat. A szávaszentdemeteri kolostorban még 1344-ben is görög, szláv és magyar bazilitákat találunk, kik saját nyelvük szerint végezték az istentiszteletet. VI. Kelemen pápia leveléből tudjuk, hogy a kolostor a kalocsai érsek joghatósága alá tartozott. Az isteni Gondviselés Szent István országa psychéjének megfelelően, a XIV. század derekán ú j fejezete kezdődik az északkeleti és északi szláv népek unióra való lépésével kapcsolatosan. Ezeknek a népeknek a zömét a ruthénség alkotja, mely Korjatovich Tódor fejedelem vezérlete alatt Nagy Lajos király hívására 1360-ban Magyarországba jött és Munkács körül helyezkedett el. Számuk több ezerre volt tehető, a feljegyzések 40.000-ről írnak. Az északi Zemplén nyugati része, Sáros és Szepes keleti, Gömör keleti része, Észak-Abauj és Észak-iBorsod népe eddigi vélemények szerint az Árpáddal együtt, mint nyolcadik törzs jött volna be az országba, illetve mint az itteni őslakók csatlakozott hozzá. Vallásuk Sz. Cyrill es Method térítése folytán görög szertartású katholikus volt. 1204-ben Konstantinápolyna'k a frank keresztesek által történt elfoglalása után sizmatikussá lett. És egészen a XVII. század derekáig >az maradt. Az e népnél létrejött unió körül az egri püspököknek elévülhetetlen érdemeik vannak. Lippay, későbbi esztergomi érsek, Jakusits, Kisdy püspökök apostoli munkát végeztek 1639—1646. évek között. A görög katholikus papság 1652-ben kifejezést is adott az unionális okmányban, amidőn kimondotta, hogy örök hálával tartozik nekik. Később a viszony az unióra lépett terület és az egri püspökség között még szorosabb lett és abból keletkezett az úgynevezett „egri kérdés," amely egészen természetes előjátéka volt egy önállóságra törekvő külön egyházmegyének, a munkácsi egyházmegyének. Kánonszerüleg XIV. Kelemen pápa 1771-ben állította fel a munkácsi egyházmegyét. Újabb és erős várat kapott a szent unió a munkácsi egyházmegyében. Akkor már az erdélyi részek lekapcsolódtak testéről, de már ott fejlődött testében az újabb uniós egyházmegye, mely távolságában és népi összetételében külön önálló élet után vágyott, ez volt az eperjesi egyházmegye. 1819-ben önálló egyházmegye lett belőle. Az erdélyi régi román nemzetiségi részek hívei között is eredményes uniós mozgalmak indultak meg, amelyek az 1698-ban I. Lipót király buzgólkodása folytán megkötött unióra vezettek. A magyarországi szerbek, örmények uniója 161 l-re, illetve az 1680-as évekre esik. 266
És azok a kisebb csoportok, amelyek még távol tartották magukat az egyház közösségétől, belátva, hogy élet csak az Anyaszentegyházban van, idővel szintén unióra lépték. Nagyobb tömegek csak az erdélyi román nemzetiségi vidéken mariadtak tovább a sizmában. Ezeknél azonban indább a szomszéd Románia hatása okozta ezt a máig is fennálló különállást, mely sizmatikus kapcsolataival a nemzetiségi eszmefenntartást iparkodott bennük ápolni. Az unió Szent István országában a hitélet fejlődésének függetlenségének és a magyar álláspontnak volt a kritériuma mindig. A Szent Korona eszméjébe szerves egészként kapcsolódik be a különböző szertartásúak szent uniója. Még művészi összeállítása, összeillesztése a II. Szilveszter-féle és a Dukasz Mihály-féle koronának is olyan lelki egybeolvadást szimbolizál Kelet és Nyugat között, a keleti és nyugati szertartású katolikusok között, amely Szent István országának egyik alappillére lett. A hajdudorogi gör. kath. egyházmegye létesítésében pedig valóra váltak azok a vágyak, amelyek m á r 1201-ben éltek a gör. kath. magyarság lelkében és mint szentistváni gondolat illeszkedett be a Szent István országába. A legutóbbi idők nagy történelmi eseményei is fényesen igazolják ezt a szentistváni gondolatot. A csehek legfőbb törekvése az volt, hogy a gör. kat. ruthénség lelki világát az államilag támogatott sizmatikus mozgalmakkal megbontsák, a szent uniót tönkre itegyék. Számításuk bizonyos mértékben sikerült is, mert 100.000-nél több lelket szakítottak el a kath. Anyaszentegyháztól. Ez a folyamat természetesen a változott viszonyoknál fogva vissza fog fejlődni. Az erdélyi részeken hasonló az eset. Az ottani gör. klatih. románoknak csak azért, mert unitusok, sokat kell szenvedniök a politikai hatóságoktól, amelyek az államvallást csak a gör. keletiségben hajlandók elismerni. Általában a politikai hatóságok mindig nagy akadályai voltak az Uniónak. A hívek jobban ki vannak nekik szolgáltatva, mint akkor, ha hátuk mögött Róma hatalma van és tekintélye, atyai gondoskodása őrködik fölöttük. Azért az unió kérdése jelenleg nagy mértékben politikai és érzelmi kérdés. Dogmatikus vonatkozása m a már nem jelent nehézséget. — A hosszú munkának ezen a téren ma már meg lett az eredménye. Hogy azonban a politikát képviselő tényezők mikor fogják a kérdést megérteni, nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy azt csak a vallásos élet fokozásával lehet siettetni. Az eucharisztikus kongresszusok keleti vonatkozásai is igen üdvös hatást váltanak ki ezen a téren. A tavalyi kongresszus többet használt az uniónak, mint évtizedek cikkezései. Pacelli bíboros államtitkár, jelenleg dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápa e téren olyan felemelő példát mutatott, hogy ha ez így fog tovább folytatódni, remélni lehet, hogy a nagy Unió (nincsen messze. A Szent István Bazilikában az Unióért tartott ünnepélyes szentmisénken nagy készséggel aktíve kapcsolódott be a görög szertartásba. Amikor arra kértem őt, mint pápai legátust, hogy a görög egyház ősi szokásának megfelelően, volna kegyes a szentmisén a ,,Hiszekegy"-et énekelni, örömmel és készségesen vállalta ezt a szerepet. Negyven kül267
földi rádióállomás közvetítette ezt a nagyszerű és ritka eseményt, természetesen a hatás nem maradt el. Kövessük e téren szentséges Atyánkat, XII. Pius pápát és legyűrik őszinte, elfogultságtól mentes munkásai a szent Uniónak, akkor valóban Isten országának leszünk a munkásai és .Szent István országának őszinte polgárai, Magyarországnak, a Regnuim Marianumnak építői!
A P Á P A I P R I M Á T U S A KELETI S Z E R T A R T Á S B A N Irta: JUHÁSZ JÁNOS.
Róma püspökét, mint Szent Péter utódát a főség úgy a nyugati, mint a keleti Egyházban megilleti. Ezt a tételt a Szentíráson, szent hagyományon és a szentatyák iratain kívül még egy másik hitforrás is bizonyítja: a szerkönyvek. A szerkönyvek az ősi Egyház hitének letéteményesei, mert az Egyház mindig úgy imádkozott és imádkozik, ahogy hitt és hisz. Ezalkalommal csak a keleti Egyház szerkönyveit tesszük megfigyelés tárgyává, éspedig azért, hogy rávilágítsunk arra a téves felfogásra, mely szerint az egyházszakadást a római pápa főségében vetett hit meggyöngülése robbantotta volna ki. Már itt leszögezhetjük, hogy a keleti Egyház szerkönyveiben a pápa primátusa oly gyakran és kategorikusan van kiemelve, hogy még az se vonhatja kétségbe, ki rosszakarattal kíván e tárgy megvilágításához nyúlni. Az Egyház által jóváhagyott szerkönyvek lépten-nyomon hangsúlyozzák és megerősítik, hogy Szt. Péter volt az apostolok feje és utóda a római pápa. Tagadhatatlan tény, hogy a keleti pátriárkák között akadtak olyanok (Anatolius, Photios, Kerularius), akik a pápa primátusát, saját egyéni érdekükért, a nép lelkében gyöngíteni igyekeztek, mindazonáltal Kelet vallásos lelkületének megnyilatkozását befolyásolni képtelenek voltak. A tárgy könnyebb megértése céljából tehát, először az ú. n. „Hónapos Méneológiori'-ból, mely az év minden napjára egy-egy szentnek az officiumát foglalja magában, soroljuk fel azokat a helyeket, melyek kétségtelenül Szent Péterre és utódaira, a római pápákra vonatkoznak, s aztán azok hitelességét taglaljuk. Január 2. (Szent Szilveszter pápa ünnepe.) A kánon VIII. ódája: „Megjelent a szent zsinat feje és díszessé tette az apostolok trónját." (Szent Péter trónját.) A zsinat, melyre a szöveg alludál az I. niceai. (325.) Január 16. (Szent Péter bilincseinek tisztelete.) „Péter apostolt tiszteljük ma, az Egyház alapját, a hit erősségét.. . Krisztus törvényeit erőssé tette és töméntelen vétket üdvhozó parancsolatokkal megszüntetee, mint az apostolok főnöke és a hittudományok alapjainak hordozója . . . Első és főapostol. . . Pétert, mint az igazságnak istenes tanítóját dicsőítjük és hittel csókoljuk bilincseit.. ." Február 18. (Szent Leó pápa.) II. kánoni óda: „Péter fejedelem trónjának utóda voltál." VI. k.: „A tiszteletreméltó Péter szolgája és az egész mindenség e l ö l j á r ó j a . . ." A vecsernyei sztichirákban: „Minek nevezzünk téged, Istentől ihletett? Krisztus igaz Egyháza fejének-e?" 268
Április 14. (Szent Márton pápa ünnepe.) Vecsernyén: „Mikép dicsőítsünk ma téggd Szent Márton? A fölszentelt szónokok tévedhetetlenjének-e? . . . " Június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe.) Vecsernyén: „Minő koszorúkkal ékesítsük Szent Pétert és Szent P á l t . . . Pétert ugyan, mint az apostolok főnökét, Pált pedig, mint az apostolok legbuzgóbb tagját illeti dicséret. . . Apostolok dicső főnöke Szent Péter, ki Krisztus tanításának alapköve vagy!" Lássunk még egy pár idézetet, melyek csak görögnyelvű liturgikus könyveinkben vannak meg: Március 12. (Naziánzi szent Gergely ünnepe.) Ikosz: „Diadochos tu thrónu tón mathétón tu exarchontos chrematizeis." Július 16. (Szent atyák emlékezete.) Filotheus kánonja: „Nómus tus tu Pneumatos katapemthéntas prós hymas ek Rómés edéxasthe kai anaptyzantes foti tó tu Pneymatos tén Ekklésian kalós estérizate; Dóron theion tas ek Rómés grafas logisamenoi, ep ekeinais eusebias tón pyrgon estérizan." A Lélek törvényeit, melyeket nektek Rómából küldtek, elfogadtátok és a Szentlélek felvilágosítása mellett magyaráztátok, iaz Egyházat szépen megerősítették. A Rómából küldött isteni adományt megértettétek és a levéltől áthatva a vallásosságban erősekké lettetek." A felsorolt idézetekből világosan látjuk, hogy a keleti Egyház szerkönyvei kivétel nélkül elösmerik és kifejezetten vallják nemcsak az Üddvözítőnek Szent Máté evangéliumában Szent Péter legfőbb hatalmára irányuló szavait, hanem azt is, hogy a római püspökség primátusa magyarázatát Péter apostol elsőségében találja. Mégis ennek ellenére akadtak, kik a szerkönyveknek annyira egyenes kitételeit tagadják és azt állítják, hogy Péter az apostolok karában mindössze csak a „primus inter pares." első az egyenlők között-i tisztséget és nem a főséget töltötte be. Feltevésük bizonyításául szintén a Méneológionra hivatkoznak éspedig a következő szövegek alapján: Szent János evangélistát a Méneológion szintén az „apostolok fejének" mondja; Szent Andrást az „Egyház oszlopának" és „első tanítTánynak"; Szent Mátét az „örömhír első hirdetőjének"; Szent Fülöpöt az .apostolok díszének"; Szent Jakabot „első főpásztornak" és olyannak, ki a trónt elsőnek töltöte be; ifjabb Szent Jakabot az „apostolok fejedelmének" és így tovább. Tehát — mondják az adversariusok — Péter elsősége és fősége kifelé, az Egyház kormányzásában és irányításában semmi jdentőségel nem bírt, sőt nem is bírhatott, mert hiszen a többi apostolok is mint Péter ugyanazokat a címeket kapták és még sem állítja róluk senki, hogy az Egyházban a legfőbb hatalmat egyszer is gyakorolták volna. Jóllehet, a felsorolt ellenargumentumok szószerint megvannak a Mtneológionban, jelentésük azonban másban leli magyarázatát s így az áltüunk felállított tétel hitele ellen mitsem bizonyítanak. A sorrend megtarása mellett a felhozott objekciókra a következőképen válaszolunk: Szent Máté evangélista azért lett a „világ örömhírének első hirdetője", mert Krisztus evangéliumát az összes evangélisták közül először írta meg. És így mi sem áll ellen, hogy a Méneológion ne nevezze őt az „örtmhír első hirdetőjének." Szent András pedig az „apostolok elseje" 269
azért, mert Krisztus valamennyi tanítványa közül legelőször őt hívta meg az apostoli munkára. Ezzel a két argumentummal tehát Szent Péter elsőbbségén nem lehet csorbát ejteni. Különben is Szent Péter esetére egyiket sem lehet alkalmazni, mert ő nem lett Krisztusnak sem időrendben első apostola, sem pediglen evangélistája, mert hisz Péter evangéliumot nem is írt. Az ő elsősége, melyről a szerkönyvek tanúskodnak — „primátus non honoris, sed utique juris seu potestas regendi Ecclesiam Christi, — tehát nem jogi elsőség, vagyis uralkodói hatalom Krisztus Anyaszentegyháza fölött, — amiben benne van a többi tizenegy apostol m u n k á j á n a k az irányítása is. A Szent Péter utódához ragaszkodóknak nem okoz nehézséget az sem, hogy az Üdvözítő test szerint való rokona Szent Jakab apostol Szent Péterrel egyenrangúnak, „első püspöknek" és olyannak mondatik, ki a „püspöki trónt elsőnek töltötte be." A Szentírás bizonyításának alapján tudjuk, hogy Krisztus Urunk mennybemenetele után nemsokára az első hitközség és egyben püspökség is megalakult Jeruzsálemben. Ennek az úgynevezett első egyházmegyének irányítását Szent Jakab apostol vette át. Innen datálódik tehát Szent Jakab apostol „első püspöki" elnevezése. De ez az elsőség nem primátus honoris, sőt annál kevésbbé juris. Ez semmi más, mint a megszervezett püspökség időbelileg első ízben való betöltése. Első püspök volt, mret előtte más ezt a címet nem viselte. Mit mondjunk most Szent Péterről, ő is első püspök? Nyilvánvaló dolog, hogy Szent Péter római püspökségének elsősége más jelentőséggel bír, mint Szent Jakab jeruzsálemi püspöksége. Szent Péter püspöksége nem alapításának idejét tekintve, hanem az ezt viselő jogkörének a többiek fölötti kiterjedését illetően első. Megoldásra nézve legnehezebbnek látszik a primátus ellen a harmadik ellenvetés, mely abban összpontosul, hogy nemcsak Szent Péter, hanem más apostolok, mint a két Szent Jakab, Szent János evangélista és Szent András is a Méneológionban szintén „elsőknek", sőt egyenesen az „apostolok fejeinek" neveztetnek. Azonban ennek az objekciónak sincs mély gyökere, mert a felsorolt négy apostol a krisztusi hit terjesztése terén elért szép eredményekért kapta meg az „apostolok feje" címet. Péter azonban mindig hangsúlyozott nyomatékkal viselte az „apostoli főséget és elsőséget," vagyis az apostolok között mindig ő volt ÍZ első és fő. A liturgikus könyvekben június 29-re előírt officium pl. Szent Pált is „főapostol"-ként dicsőíti, de ugyanakkor meg is magyarázza, hogy nem olyan értelemben főapostol Pál, mint Péter. „Minő koszorúkkal ékesítsük Szent Pétert és Szent Pált, mint az istenes igazságok elöljáróit . . . a tanítványok jeles főnökeit, kik bár testileg ketten, de lélekben egyek voltak? — Pétert ugyan, mint az apostolok főnökét, Pált pedig, mint az apostolok legbuzgóbb tagját illeti a dicséret." Pált telát azért a tántoríthatatlan buzgóságáért illeti meg az elsőség, mellyel Krisztus országát itt a földön igyekezett terjeszteni. Már pedig ily okadaklás következtében valamennyi apostolra ráillik az „elöljárói, vezetői, veziri" jelző! De ezenkívül Péternek még egy más oknál fogva is kijár a főbb.égi titulus, mégpedig annál az oknál fogva, hogy Krisztus a legfőbb Jutalmat őrá ruházta: „ . . . te Péter vagy, és e kősziklára fogom felépíeni Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. És neked alom 270
a mennyország kulcsait. És amit megkötendesz a földön, meg lészen kötve a mennyekben is, amit feloldandasz a földön, fel lészen oldva a mennyekben is." (Máté, XVI. 18—20.) Aztán Szent Pétert a szerkönyvek olyan jelzőkkel is megtisztelik, melyeket más apostolokra egyáltalán nem alkalmaznak: „apostolok elsőbbje, főbbje." (Folytatjuk.)
A Z „UNIÓ" A Z E M B E R I S É G N A G Y
SORSKÉRDÉSE
Irta : P. Chrysostomus Baur O. S. B. ' ) Ha mi ma az „unió"-ról, főképen a katholikus unióról, vagyis a világot átitató s az egész emberiséget átfogó alapon való katholikus egyesülésről beszélünk, — ez a szó nem egyszerűen egy jelentőség nélküli egyesület neve, amint azt százak és ezrek vélik, hanem lapidáris egyszerűségében is végtelenül több. Nem kevesebbet érint és fejez ki, mint az egyeseknek és az egész emberiségnek legnagyobb, legfontosabb s következményeiben legsúlyosabb élet- és sorskérdését. Egész életünk s az egyetemes emberiség történelmének legmélyebb alapja sem más, mint „uniós-kérdés", egy sajátos jelentőségű uniós kérdés. 1. Az első unió „Isten országa a paradicsomban." Már az emberiség történelmének, de az egyes emberek történetének első lapján is ott van feljegyezve az „uniós-probléma, amelyet maga Isten írt oda és csak Isten fog eldönteni. „Lesztek miként az Isten!" Ezekkel a hazug szavakkal vezette félre és csalta meg a kígyó, a pokol szelleme az első embereket; ezen hazugsággal hamisította és hiúsította meg Istennek az emberiségre vonatkozó tervét. Ezzel a hazugsággal zárta el az Istenhez vezető utat és csábította az emberiséget e világ pusztaságába vivő útra, amely végül is csak a pokol kárhozatába vezethet. A mindenható Isten jót akart az embernek. A paradicsomba helyezte, ott ő maga érintkezett vele és még nagyobb boldogság részesévé kívánta tenni, ha az egyszeri próba órájában hűségét megőrzi: Isten az embereket a maga közösségébe, a legmagasabb „unióba" akarta vonni, amelyre az ember csak képes lehet, a Vele való egyesülésbe. A kígyó azonban megrágalmazta Istent: Azért tiltotta meg nektek, hogy a fáról egyetek, nehogy ti is istenekké váljatok. S azok nem akartak többé Isten engedelmes teremtménvei és gyermekei lenni, — Isten nélkül, Isten ellen. Ez volt a bűnük és vésztők. Rögtön tapasztalták, hogy meztelenek, hogy mindent elvesztettek, ami azelőtt az övék volt, azért a csalóka reményért, hogy még többet és jobbat fognk nyerni annál, amit Isten nekik megígért. Nem lettek istenekké, de elvesztették Istent s ezzel megcsinálták az első szakadást, az első schizmát, — az első „egyházszakadást" Isten országában a földön. x ) „Az Unionizmus" c. művemben (1932. 17—28. old.) és más dolgozataimban is, az uniós munkának ezen vonatkozását is tárgyaltam, hogv ha a „Kelettől" való hűzódozása tartana vissza valakit ezen krisztusi munkától, — az emberiség létkérdésének szolgálatának kell ösztönöznie rá. A kiváló uniós bencés atya cáfolhatatlanul világos, alapos és megkapó beszédét, amelyet a f. é. müncheni uniós-héten mondott el, olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. Az eredeti szöveg a münchenli „Der Christliche Orient" c. uniós folyóirat f. é. márciusi számában jelent meg. Főszerkesztő.
271
2. Második Isten országa a földön. Isten végre is megszánta eltévedt, elveszett g y e r m e k e i t . Elhatározta, hogv legalább azokat megmenti, akik azt maguk is akarják. Azért küldötte a tévelygőkhöz követeit, hogv azokat az igaz, az „egyedül boldogító Istenhez vivő útra" hívják és vezessék vissza. Elküldte Mózest és a prófétákat. Végül pedig egyszülött fiát, Jézus Krisztust. Ö egy ú j és nagy uniós-feladattal jött a világba: meg akarta menteni, ami elveszett, vissza vezetni azokat, akik eltévedtek és Istennel ú j r a egyesíteni, összekötni azt, ami elszakadt és elvált tőle: icl akarta építeni Isten második országát a földön. Egyedül Krisztus „adta meg nekünk a lehetőséget, hogy ú j r a isten fiaivá legyünk", mert „szenvedéseivel és keresztjével az egész világot megváltotta." Ezzel Isten örök országanak kapui ú j r a megnyíltak a „jóa k a r a t ú a k " előtt. Ezen jóakaratuak számára alapította Isten ú j országát a földön, azon kiválogatottak társaságát, akik az ő szavát követik, akik az ő nevében vannak megkeresztelve. Jézus Krisztus országa azonban nem e világból való, de benne van: ez az Anyaszentegyház Isten gyermekeinek az egyháza, akik Krisztus titokzatos testének tagjai. Krisztus szellemi testéhez, az egyházhoz való benső tartozásnak, az Isten földi ú j országában való polgárjognak, az igazi Istengyermekségnek egy igen fönséges és látható kifejezése is van.. Ez az állandó ú j életrekelés, megerősödés és egyben a legértékesebb jutalom is: az Űr asztalában való részvétel joga, a vele való egyesülés, a léleknek Krisztussal való kommuniója az ő legszentebb testének és vérének vétele által. Ez a „communio" alapja egvben királyi üoronája is a Krisztussal, az ő országával: az egvházzal való uniónak: Mindnyájan egyek vagyunk, akik ugyanazon kenyérben részesülünk. Ezért a legsúlyosabb egyházi büntetés, amelyet az egyház alkalmaz, az ,ex-communicatio," kizárás az egyház közösségéből, Isten országának egvségéből és részességéből való kizárás — és ennek látható és legfájdalmasabb kifejezése az Űr asztalától, a szent kommuniótól való eltiltás. Amint csak egy Istenfiu, egy Krisztus van, úgy csak egy a Krisztustól adott kereszténység, csak egy a keresztény hit is: „Unus Dominus, una fides, unum baptisma!" „Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség." Ha tehát csak egy a kereszténység, egy a keresztény hit és csak egy a keresztség, úgy Krisztusnak a keresztény hiten épülő országa is csak egy lehet. Nem egyházak és hitvallások, hanem csak Krisztus egy .egyháza, amely az egy és ugyanazon hitet vallókat magában foglalja, lehet az igaz egyház, Krisztus igazi országa a földön. Az ő országának .egyházának egysége annyira szívén feküdt Üdvözítőnknek, hogy még földi pályájának utolsó n a p j á n s szenvedéseinek és halálának előestéjén is lelke mélyéből így imádkozott mennyei Atyjához: „ Szent atyám! tartsd meg őket a te nevedben, kiket nekem adtál, hogy eggyé legyenek, mint mi vagyunk." (Ján. 17. 11.) „Nemcsak ő érettük könyörgök pedig, hanem azokért is, kik az ő igéjök által hinni fognak énbennem, — hogy m i n d n y á j a n eggyé legyenek, mint te, Atyám, énbennem és én tebenned, úgy ők is mibennünk eggyé legyenek . . . Én a dicsőséget is, melyet nekem adtál, közlöttem velők, hogy eggyé legyenek, mint mi is egy vagyunk." (Ján. 17. 20—22.) Vájjon Krisztus Urunk érthetőbben is hongsúlyozhatta volna-e még az anyaszentegyház egységét, a hit és kegyelem egységét, mint ahogyan ebben a csodálatos imádságban megtette? Az egység látható kifejezése és biztosítéka egyaránt apostolokat rendelt és mindenek előtt „Petrus"-l alap gyanánt jelölte meg, amely kőszálon anyaszentegyházát kívánta felépíteni „Ezen a kősziklán építem fel egyházamat." Épen ezért csak az az egyház tarthat igényt arra, hogy Krisztus egyháza, amelyik Péter szikláján áll. Ez az alap, s épen ezért minden igazi katholikusnak a vallási dolgokban a pápát kell fejének elimernie s a pápában és a pápa által engedelmeskedni Péternek és az egyháznak; Péter és az egyház által pedig engedelmeskednie Krisztus Urunknak. Ahogyan és amilyen mértékben engedelmeskedünk Péternek: a pápának, mint a látható Egy-
272
ház Krisztus által rendelt és authorizált látható fejének. Isten országának uniója a földön az, hogy az egyház és annak feje, a pápa által kell egyesülve egybefüzve lennünk Krisztussal és a Krisztus által az Atyaistennel, a mi Teremtőnkkel. Ezen kívül más ú t j a nincs az Istennek való uniónknak. Sajnos ebben a második paradicsomban is szakadást, schizmát idézett elő Isten ellensége. Az embert úira elcsábította és megcsalta, hogy a maga felfogását Isten szavának és az egyház tanításánok fölébe helyezz© és inkább a maga egyéni akaratát kövesse, mint Krisztus és az egyház akaratát. így keletkeztek a hasadások a kereszténységben Keleten és Nyugaton egyaránt. Ezeket meggyógyítani, eltávolításukon, vagyis a kereszténység újraegyesülésén dolgozni kétségtelenül nagy és fenséges munka, amely alapját és súlyát, sőt természetfölötti jellegét és értékét, nem az esetleg közeli és olcsó eredményektől, hanem Krisztus kifejezett kívánságától és akaratától nyerte. 3. Isten harmadik országa az örökkévalóságban. Az egyház egységéért fáradozni annyit jelent, mint Krisztus kívánsága szerint s az ő szolgálatában dolgozni, a nagy és legfőbb unióért: Isten országában, az örökkévalóságban. Istennek ebbe ajz örökkévaló országába minden em ber hivatalos. Ez a hivatás a d j a meg elsősorban az emberi élet legnagyobb értelmét és értékét. Ennek az utolsó és örök s többé el nem veszthető Istenországnak kilátása és reménye, az Istennel való boldogító egyesülés képesítette az embereket arra, hogy az élet minden bajában és viharában az egvenes úton járjanak. Ez az a tűzoszlop és fény, amely az örökkévalóságból átvilágít s amely egyszersmind útmutatónk a pusztában a szent haza, Isten országa felé. Az Isten örök országában való örök polgárjog azonban csak azoknak van megígérve, akik m á r a földön gyermekei és polgárai voltak Krisztus országának: „az egy, szent, katholikus és apostoli anyaszentegyháznak." „Aki üdvözülni akar, annak mindenek előtt meg kell vallania a katholikus hitet." (Symbolum Athanesianum.) A katholikus egyház tehát épen ezért nem pusztán egy hitközösség, hanem a kereszténységnek, sőt az emberiségnek nagy sorsközössége is. A hozzá való tartozás fogja egykor eldönteni Isten országához való tartozásunkat is az örökkévalóságban. Ragaszkodjunk tehát erősen és megrendíthetetlenül a mi szent hitünkhöz és szent egyházunkhoz. Őrizzük az egyház egységét, imádkozzunk és dolgozzunk az egyház egységéért! Csak így nézhetünk bizalommal ama nagy n a p elé, amelyen Isten maga fogja a világ, és a zembertörténelem utolsó lapját megírni és amelyen a nagy döntés fog megtörténni, vájjon mi is a kiválasztottak örök uniójába vagvunk-e hivatottak az égbe, vagv az Istentől való örök schizma, elszakadás, elüzetés lesz a részünk az elutasítottak kényszerű társaságában. Adja meg a jóságos és irgalmas Isten mindnyájunknak azt a kegyelmet, hogy megtaláljuk a világot átfogó „katholikus uniót", az anyaszentegyház biztos hídját és viharmentes hajóját, amely bennünket is e világ viharaiból az örökkévalóság csendes partjaira, az unióba, az Istennel való boldogító egyesülésbe, a választottak égi hazájába vigyen át! Ford.: Szántay-Szémán István dr.
273
KRÓNIKA OLVASÓINKHOZ! A magyar sajtót kemény megpróbáltatásként ért papirrendelet a „Keleti Egyház'" terjedelmét is szűkebbre szabta. Szerkesztőségünk az adott helyzethez alkalmazkodni kénytelen. Azon leszünk azonban, hogy a rendelkezésünkre álló keretek betartása mellett is époly lelkesen s a m á r elismerést kiváltott tudományos színvonalon munkáljuk az unió ügyét, mint azt jobb viszonyok között tettük. Bár külföldi kapcsolataink egy részét csak nehezen tudjuk fenntartani, másik részét az ú j háború teljesen megszakította, uniós hírszolgálatunkban ezután is átfogó teljességre törekszünk. Rovataink szükülnek, olvkor talán el is marad egyik-másik, mégis úgy hisszük, hogy ezután is megtalálják olvasóink lapunkban azt, amit tőle várnak. Eddig már szedésben állott cikkeinket úgy adjuk, amint ki voltak szedve. Üj cikkeinket — mint azt m á r a múlt számon is észre lehetett venni — a sokkal gazdaságosabb borgisz-betűkkel adjuk. Igv legalább egy részét megtudjuk menteni szellemiekben annak, amit a papirrendelet folytán külterjedelemben veszteni kényszerülünk. — KÁRPÁTALJA VISSZACSATOLÁSA a magyarországi gör. kath. egyházmegyében ismét ú j rendezést tett szükségessé. Az Apostoli Szentszék a munkácsi püspökséghez tartozott Rudabányácskát, továbbá Kölesét és a fiókhitközségből az adminisztratura alatt anyaegvházzá emelt Beregdarócot az ősi munkácsi egyházmegyéhez visszacsatolta. A miskolci apostoli kormányzóság a mult ősszel ide csatolt kassavidéki parókiákon kívül megkapta a határkiigazítással idejuttatott Ájfalucskát (Abauj-Torna vm.) és a felsőzempléni, cirókavölgyi részben maradt öt eperjes e. m. parókiát: Cirókaófalut, Nagvnolánvt, Takcsányt, Zellőt és Zemplénoroszit. — A MÁRIAPÓCSI BAZILITÁKNAK gyászuk van. P. Bojcsik János Sebestyént szeptember közepén magához hívta az Ür. Gyermeki lelkületü pap volt, ki egész életét a gyermekek közt töltötte s azoknak szentelte. A hajdudorogi egyházmegyében ő volt a Szívgárda kezdeményezője s legbuzgóbb terjesztője. A pócsi gárdistákkal még távolabbi községekbe is ellátogatott s ahová eljutott, ú j gárdacsapatot szervezett a Szent Szívnek. Legyen számára boldog megnvugvás forrása és helye az isteni Szív, melyért annyit dolgozott. — LAVITRANO BÍBOROST, az olasz uniós mozgalom vezérét (palermói érsek) 25 éves püspöki jubileuma alkalmából lelkes ünneplésben részesítették. fms.)
274
— A SZENT BAZIL REND Kárpátalja visszatérése folytán visszanyerte régi anyaházát, a munkács-csernekhegvi monostort és még öt mát rendházát. A máriapócsi házfőnöknek, P. Jeőcsák Máténak, ki most egyben a visszaállított magyar rendtartomány főnöke is, a rendházak átvétele nagy gondot okozott. A rendnek Magyarországon ugyanis mindössze csak 15 áldozópapja volt, mikor az addig ukrán kézben volt zárdák felszabadultak. A végleges dispoziciók a nyár folyamán történtek meg. Szeptemberi számunk túlzsúfoltsága folytán azonban csak most közölhetjük az elrendezést, melv a következő: Máriapócs. (Anvaház.) Rend- és házfőnök: P. Jeőcsák Máté, helyettese P. Dolhy Leontin. a kegytemplom őre P. Sándor Jozafát. Munkács-Csernekhegyen főnök P. Mező Teofil, ujoncmester P. Liki János Imre, lector scliolasticus: P. Hegedűs Joákim. Ungvárott főnök P. Legeza Tivadar, procurator P. Szatmári János, nyomdaigazgató P. Dudás Bertalan. Hajdudorogon házfőnök P. Szobó Miklós, hitoktató P. Hám Jób. Miszticén főnök Zsatkovics Dénes, hiszónok: P. Holis Szilárd. Kisbereznán házfőnök P. Malinics Melét, hitoktatók: Motrinec Bertalan és Szucskó Márián. Husztboronyán főnök P. Lozán Polikárp, hitoktató Drebiskó Dénes.
UNIÓS SZEMLE -{- Bubnics Mihály rozsnyói püspök a K. E. és a Szemisz üdvözlő iratára meleghangú levélben válaszolt. „Biztosíthatom Méltóságodat —• í r j a a főpásztor, — és a bölcs vezetése alatt álló Uniós Szövetséget, hogy jelmondatuk — „ut omnes unum sint — teljesedéséért én is buzgó imával esedezem az Egek Urához." -f- A Schweitzerische Kirchenzeitung a magyarországi uniós mozgalomról f. é. 24. számában a következőleg ír: „Die Idee der Union macht in Ungarn bedeutende Fortschritte vor allem dank der Tätigkeit des Prälaten Dr. Stephan Szántay-Szémán, in Miskolc, der die der Union gewidmete Monatschrift „Keleti Egyház" herausgibt, wo sich der Mittelpunkt der unionistische Bewegung befindet und auch ein unierter Bischof residiert. Die diesbezügliche Propaganda erstreckt sich auf die im Nachkriegs-Ungarn. wohnenden Orthodoxen, sowie auf die nach der Auflösung der Tschecho-Slowakei an Ungarn zurückgekehrten Gebiete." „Vor dem Weltkriege betrug die
Zahl der in Ungarn wohnhaften Orthodoxen etwas über drei Milionen, sie kamen an zweiter Stelle gleich nach der Katoliken. In dem Nachkriegsjahren haben die Übertritte merklich zugenommen, wobei diese hauptsächlich zugunsten der Katolischen Kirche erfolgten." „Anlässlich des 500. Jubileums des Florentinums wird die Interessierung der Propaganda der Union beabsichtigt, zu welchen Zwecke besondere Veranstaltungen in Budapest geplant werden." -f- Alapszabályainkhoz az idő rövidsége mellett is több hozzászólás érkezett. Inkább elismerő jellegűek. Lényeges módosítást nem kíván egy sem. Imitt-amott egv-egy stiláris vagv egészen lényegtelen tárgyi javaslat is akad.. Pl. hogy a 2. §-ban Sz. Miklóst, mint a keleti egyház általános védőszentjét emeljük ki. A felmerült kívánságokat a lehetőségig honoráljuk is. Alapszabályainkat jóváhagyás végett a nagvméltóságú pü'oöki kar elé terjesztettük. A döntést még az őszi konferenciától reméljük.
— „KELET ÉS NYUGAT TALÁLKOZÁSA A LITURGIÁBAN" címen Kovács Géza székesfehérvári kórházi lelkész a székesfehérvári papnövendékek számára irodalmi pályadíjat tűzött ki. Az unió ügve iránt mindig melegen érdeklődő paptestvér intencióit úgv látszik megérti az ú j papi nemzedék, mert mint hírlik, már is többen hozzáfogtak a tétel anyagának összegyűjtéséhez. íkj.) — IRAKBAN (királyság) százezernyi katholikus keresztény él káld szír és örmény, továbbá latin és görög szertartásban. — A NEMZETKÖZI BYZANTOLOGIAI KONKRESSZUS a folyó év októberében Algírban, Délafrika nevezetes városában ül össze és azon P. K. Yerphamen, jézustársasági atva. a Rómában működő pápai Keleti Intézet neves professzora, mint az apostoli Szentszék legátusa fog részt venni. íSz.)
— APRÓ HlREK. Görögország egv küldöttsége, az athéni latin érsek vezetése alatt, értékes és érdekes aiándékot, az Areopag sziklájának egv darabját vitte aiándékba XII. Pius pápának. — A Propaganda-kongregáció felhívta a misszionáriusokat, hogy írjanak a bennszülött népek szokásairól és jelleméről, hogv a művelt népek ne csak rossz oldalaikról ismerjék meg a missziós területek bennszülött lakosságát. — Megjelent a vatikáni Vuigata-kiadás IV. kötete. Az egész revidiált bibliafordítás kiadása 20 évre van tervezve. — Az alexandretti szandzsákban, melyet most Törökországhoz csatoltak, eddig a francia mandátum idején a kereszténység szabadon gyakorolhatta vallását. Most a török uralom alatt szabad választást adnak a keresztény kisebbségnek, liogv vagy mohamedán lesz, vagy kivándorolhat Szíriába és 18 hónap alatt ingó vagyonát is elviheti.
275
IRODALOM * Zsolozsmakönyvünket, melynek Ménologion-füzetei augusztus eleién hagyták el a sajtót, igen kedvezően fogadta mind a görög, mind a latin szert, papság. A latin szert, papság számos tagja megrendelte, hogy ennek segítségével a görög szertartást, a keleti „imádkozó egyházat" jobban megismerje. Gör. kath. paptestvéreink pedig nemcsak magyar egyházmegyéink parókiáin, hanem a visszatért Kárpátalján is nagy szeretettel — használják. A könyvet egyébként Dudás Miklós dr. hajdudorogi püspök úr terjedelmes, külön körlevélben ajánlotta a papságnak. A mindvégig emelkedett hangú körlevélben a főpásztor egyebek közt a következőket m o n d j a : Tökéletes népet csak tökéletes papság nevelhet. A papság belső tökéletesedésének pedig leghathatósabb eszköze az imádság. Rideg lelkületre, kihűlt szeretetre, ingatag hitre vallana, ha imádságos előkészület nélkül lépnénk az oltárhoz, a kegyelem forrásához s_ földi gondjainkat félre nem téve, csak úgy, a hétköznapiság porával szennyezetten merészelnénk közeledni a Szentek Szentjéhez. Egyházmegyénk papsága — hitem szerint — mindenkor buzgó imádkozó volt s ma is az. Nem igen vitatta a kérdést: vájjon és mennyiben kötelez bennünket az egyház szent zsolozsmáinak végzése, hanem „sine lege fidem rectumque colebat," az Üdvözítő tanításából merítvén a közös imádságba való bekapcsolódás hasznának ismeretét. Abban a meggyőződésben, hogy Nagyontisztelendőségtek . . . mindanynyian vágyva-vágynak az elérhető papi tökéletesség után . . . s kényszerítő parancs nélkül is oda törekszenek, hogy imáikban nap-nap mellett „együtt az Egyházzal" haladjanak — hívom fel figyelmüket ezet úttörő kiadású, magyar nyelvű zsolozsmakönyvre, főpásztori indulattal óhajtván, hogy azt maguknak megszerezzék s lankadást nem ismerő buzga-
lommal és áhítattal rendszeresen használják. * Horváth Jenő: A millenniumtól Trianonig. Budapest, Szent István Társulat. Történelmi munkát közelmúlt korról írni nehéz és veszélyes, főleg, h a az a kor egy világtörténelmi fordulatnak volt előkészítője. Viszont az ú j korszak embereire 1 nézve semmi sem fontosabb, mint tisztán látni a közvetlen előzőket, mert embereket és jelszavakat elbírálni, ítéletet alkotni s állást foglalni politikai és társadalmi kérdésekben csak ily tisztánlátás mellett lehet. Horváth Jenő könyve tiszta objektivitással segít bennünket ebben, mikor a Trianont megelőző negyedszázad eseményeit úgy t á r j a elénk, hogy mindent a maga valóságában láthassunk. A forrásművek, történelmi dokumentumok hosszú sorára támaszkodva vezet végig az európai politika háború előtti útvesztőin, megvilágítja, hogy az osztrák függőség révén mennyire ostorhegyesei lettünk idegen érdekközösségek harcainak. Egy-egy részletnél, egyegy eddig nem ismert adatnál szinte ökölbeszorul a kezünk s csak kevés vigasztalást nyújt, hogy akik sorsunkat ragadták, azok is bukásba sodródtak. Bennünket közelebbről is érint az épen 25 évvel ezelőtt történt debreceni bombamerénylet politikai kapcsolatainak megvilágítása. Rengeteg adat halmozása mellett is könnyedén érthető, érdekes és fölötte értékes olvasmány. (kj.y * Uj román nyelvű gör. kath. katekizmus jelent meg a múlt hó folyamán. Az unió lelkes vezérférfia Brinzeu Miklós dr. lugosi nagyprépost adta ki, aki egyszersmind hitoktatási felügyelője is a lugosi egyházmegyének.
Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay-Szémán István dr. pápai prelátus. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi-utca 3. Nyomatott Ludvig István könyvnyomdájában Miskolc, Rákóczi-utca 18. szám.
276
D i c s é r j é t e k az Úr n e v é t ! Gör. kath. egyházi zsolozsmás könyv a nagy Horologion teljes anyagával, a szentek rövid életrajzával, az ünnepi és közös ménea szükséges részeivel bőr* kötésben tokban, havi mellékletekkel arany metszéssel vörös metszéssel
30'— P 25' P
Énekeljetek n mi Istenünknek i Az előbbinek kivonata. Teljes nép* énekíár, a régi hajdudorogi szövegekkel csinos vászonkötésben
P
Görög kath. Szertartáslan Papnövendékeknek, kántortanító-jelölteknek kiválóan alkalmas. 22?" oldal. Fűzve
3*80 P
A görög kntholikus Szertartűstan Elemei. Az előbbinek 120 oldalas bő kivonata. Fűzve
Ünnepi officiumok
2-40 P
görög szertartás szerint, m a g y a r u l :
Az Űrnap, Jézus Szíve és a Fájdalmas Boldogasszony ünnepi officiuma, együtt.
Fűzve
~-*60 P
Krisztus király és a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának officiuma együtt.
Fűzve
~-*40 P
Megrendelési cfm:
Keleti Egyház kiadóhivatala Miskolc, Hunyadi-utca 3.