MIRE JÓ AZ ANGYALI TÖLTŐDÉS? Energiák, erők, teremtés, angyalok, mágia és tökéletesség. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal találkozunk, ha az ezoterikus fejlődésben elindulunk. Pillanatnyi képünk ugyan van ezekről a fogalmakról, de amikor a gyakorlatban szembetalálkozunk velük, szinte kivétel nélkül mindig bebizonyosodik, róluk, hogy nem pontosan olyanok, mint amilyennek elképzeltük. MITŐL ANGYALI AZ ENERGIA? Nem minden energia angyali az univerzumban, jóllehet az angyalok hozták létre a teremtést. Amikor a Legfelsőbb Lény kijelölt magában egy pontot, amitől eltávolodott, s ezt követően visszanézett önmagára, akkor indult el egy olyan örökké tartó folyamat, amit teremtésnek hívunk. A Legfelsőbb Tudat elkezdte megismerni önmagát. Létrehozott magából halhatatlan, elpusztíthatatlan, hatalmas és fenséges intelligenciákat, akikre rábízta a teremtés folyamatainak az irányítását. Ezeket a szuperintelligenciákat hívjuk angyaloknak. Magától értetődően az angyalok is az Úrhoz hasonlóan cselekedtek, lévén, teremtői tulajdonságokkal lettek felruházva. Megalkották a világokat, az univerzumokat és benépesítették megannyi élőlénnyel. Az angyalok a teremtés alaprezgései. Ők nem csupán elvont fogalmak, ők maguk létező Tudatok, akik áthatják a teremtésüket és minden alkotásukban, piciben ők is részt vesznek, benne foglaltatnak. Ekképpen az angyali lények részt vettek a Föld valamennyi kultúrájának és birodalmának a felépítésében. Angyalok munkáját és teljesítményét dicséri Atlantisz, a Maja kultúra vagy éppen az egyiptomi civilizáció. E birodalmakat részint az angyalok ereje virágoztatta fel és tette naggyá. Amíg az angyali rendek támogatták őket, addig fejlődés, béke, harmónia és szeretet uralkodott bennük, s a Legfelsőbb Lény akarata jutott érvényre. Amint a teremtmények elfordultak a nekik kijelölt úttól, azonnal megindultak a pusztulás lejtőjén e szerveződések. TÖLTŐDÉS AZ ANYGALI ERŐTEREKBŐL Az angyalok erői megtalálhatók a Föld különböző pontjain. Ezek egy része ismert, másik hányada titkos, vagy még felfedezetlen. Az ismert erőterek környékén alakultak ki a szent helyek, a szakrális kultuszok, melyek többsége zarándokok célpontjává és búcsújáró helyekké nőtték ki magukat. Erre jó példa Magyarországon Dobogókő. A nagyvilágban és kishazánkban egyaránt találunk számos, eddig még egyáltalán nem vagy alig felfedezett angyali töltődési helyszínt. Ezeket elsősorban a látó képességgel megáldott szellemi vezetők képesek feltárni, megjelölni és működtetni. Nem minden angyali energia hozzáférhető az emberek számára. Ahogyan az univerzum és a természet változik, úgy az egyes angyaloknak és energiáiknak is megvan a maguk ritmusa. A planéták angyalai, az őselemek angyali és számos kevésbé ismert angyali entitás egymásnak adják át a stafétát és egymást váltják bizonyos, előre meghatározott időszakokban. A „legprofibbak” felsőbb vezetettség által jutnak azokhoz az információkhoz, amelyekből kiderül, hogy mikor, hol, meddig és kinek a számára nyílnak angyali erőterek. Az angyali energiákból való töltődést nagymértékben befolyásolja, hogy az ember aurája milyen rezgésszámú. Minthogy az angyali erők eredendően magas vibrációval rendelkeznek, ezért a magasabb rezgésű, harmonikus aura sokkal többet tud beszippantani, felvenni az angyali erőkből. Másfelől, ha az ember alacsony rezgésű vagy csak lestrapált aurával rendelkezik, amelynek a nyilvánvaló jele: az energiahiány, a betegségek és a megoldatlan lelki gondok túlsúlya, akkor is egyszer el kell kezdenie a rezgésemelést és a problémák levedlését. Az angyali energiák finom és
megújító rezgései képesek bárkiből a legjobb énjét kihozni. Az angyali töltődések viszonylag rövid ideig tartanak és mindenkinek segítenek. AZ ANGYALI ENERGIÁK HATÁSAI Minden angyali energia más, ezért az emberi problémák sokaságára kínálnak hathatós gyógyírt. Az angyali erőtérben való töltődés egy egészen kézzelfogható élményt nyújt, s az angyali hatások több napon keresztül elkísérik az embert. Az angyali energiáknak köszönhetően csökkennek az érzelmi zavarok, a kétségekből és a hamis elszántságból származó érzetek a személyiségben, felszabadulnak az én-görcsök, a komplexusok és közelebb kerülhetnek egymáshoz a lelkek, még azok is, akiknek évek óta megoldatlan problémáik, tüskéik ebben gátat szabtak. A spirituális angyali energiákkal való betöltekezés lehetővé teszi a velünk született képességek kibontakoztatását és a rejtett spirituális adottságainkhoz is közelebb kerülhetünk. Minden ember hordozza magában előző életeinek információit, melyeket elérhet abban az esetben, ha az ember komolyan veszi és végzi a neki szóló spirituális gyakorlatokat. Az angyali energiák egyik típusa összehangolja a szellemet és a lelket, hogy tudatossá válhassanak a lélekben eltárolt, hozott információk. Az angyali erők konstruktív erők, tehát építő jellegűek. Általuk növekszik az ember megvalósító ereje és tisztulnak azok az antennái, melyen keresztül összehangolódik a természettel és a Sorssal. A múltból hozott megannyi sérülés közül igen jelentős mennyiséget képesek feloldani az angyali erők, főként akkor, ha tudatosan és rendszeresen keressük fel az ilyen töltődési helyeket és a megfelelő iránymutatásokat betartjuk. Nem elegendő ugyanis angyali energiákból töltődni, mindenképpen szükséges a gondolkodásunkon és a hozzáállásunkon is változtatni. Az angyali energiák az isteni ént, a valódi individuumot támogatják az emberben. Olyan a lélek számára az angyali erő, mint a testnek a táplálék, hiszen így igaz valónk ereje kiterjed bennünk és lépésről lépésre áthatja az egész életünket. Az angyali energiák boldogságot, harmóniát, bölcsességet és hatalmas adag kreativitást tartogatnak a számunkra. Mi Horváth Zoltán vezetése mellett szoktunk rendszeresen angyali erőkből töltődni. Ha többet szeretnél erről megtudni, akkor látogass el a következő honlapra: www.spiritualsolution.hu Száraz György Boldog napot!
A VARÁZSVESSZŐ HASZNÁLATA Az aura érzékelése és mérése ma már tudományosan elfogadottá kezd válni, miként a varázsvesszős mérések is. Jóllehet, egykoron babonaságnak számított mindkettő, manapság az ezotéria első osztályának tananyagában szerepelnek ezek a módszerek. ISMERJÜK ÖNMAGUNKAT? Bármennyire is próbálják sokan tagadni, az ember igenis egy okkult lény. Számos dimenziót köt össze az embernek nevezett csoda, csak éppen ezt mi nem használtuk ki ez eddig. Minden egyes embernek van aurája, azaz emberi kisugárzása, mely egy elektromágneses mező. Ugyanakkor a természet is egy energiákból felépülő, rejtett csoda, amelynek még csak ma kezdjük felfedezni a külső burkait. Emlékeztetőül egy példa: az univerzum 95-96%-át kitöltő sötét anyagról és sötét energiáról a
fizikusoknak még semmi érdemlegeset nem sikerült megállapítaniuk. Így van ez az ember és a természet esetében is, noha természet- és társadalomtudománynak hívják ezeket a megismerési módokat, javarészük azonban nem foglalkozik az ember rejtett felépítésével és életünk megannyi láthatatlan összefonódásait, kölcsönhatásait és összefüggéseit sem látja. MIRE KÉPES AZ INTUÍCIÓ? Az ember okkult képességei között előkelő helyet foglal el az intuíció. Aráhangolódás, a beleérzés és a villámcsapásszerű érzékelés, megértés és úgyszólván kész tudás megszerzése az intuíció veleje. Csakhogy az emberek többsége nem ismeri és nem aknázza ki ezt a rejtett adottságát, holott minden ember rendelkezik vele. A varázsvessző használatát paranormális képességnek tekintik és a tehetséget, amely mozgatja, még nem teljesen értik a tudósok. A tudomány kétségbe vonhatja, akár tagadhatja is a létezését, a konkrét bizonyítékok ellen azonban hasztalan viaskodni. A fa- és vaspálcákkal folytatott kutatás mára komoly módszerré nőtte ki magát. Vizet, földsugárzást, ásványt, olajt és számos anyagot, valamint energetikai anomáliát lehet érzékelni a varázsvessző segítségével. Az ősi egyiptomiak és a kínaiak, sőt a sziklarajzokról tudjuk, hogy még a primitív ősemberek is használtak varázsvesszőt.A varázsvessző használata éppen úgy tanulható, mint a többi tantárgy. Ebben az esetben az ember lesz a műszer ahhoz hasonlóan, mint a rádiókészülék, amelyet addig hangol az ember, amíg tökéletesen tiszta vételt nem talál. Kétségtelen, hogy vannak ultraszenzitív személyek, akik olyan aurával és képességekkel rendelkeznek, hogy képesek érzékelni a Föld mágneses erőtereit. Ők annyira kifinomult érzékszervekkel bírnak, amelyek az olyan mesterséges sugárzásokat is kifürkészik, amelyek csupán 100-ad részét teszik ki a Föld sugárzásának. A VARÁZSVESSZŐ HASZNÁLATA Először egy vesszőt kell keresnünk, amely lehet mogyoró-, fűz- vagy őszibarackfa ága, amely villaalakban végződik. De vásárolhatunk egy egyszerű fémvesszőt, mondjuk egy sárgarézből készült pálcát is, amelyet meghajlítunk majdnem 90 fokos (kb. 85 fokos) szögben. Ezután azt kell eldöntenünk, hogy mit akarunk keresni. Most tételezzük fel, hogy vizet. (Mondjuk magunkban, hogy vizet akarok keresni. Majd koncentráljunk a vízre.) Tartsuk magunk előtt a varázsvesszőt, hogy a végei előre mutassanak. (Van, aki két vesszőt használ, minkét kezében egyet-egyet.) Utasítsuk magunkat arra, hogy a víz felett a varázsvessző lengjen ki. Lassan kezdjünk el sétálni és közben koncentráljunk a keresett anyagra vagy tárgyra, adott esetben a vízre. A vessző kilengése jelzi, ha a keresett anyag (víz) fölé ér a kutató. Ne durva jelzésekre, hanem a varázsvessző finom elmozdulására számítsunk, amely a vonzás hatására alakul ki. Ha két vesszőt alkalmazunk, akkor mindkettő elmozdul. Miért? Mert az ember energiamezője és a természet kisugárzása folyamatosan kommunikál egymással. Itt egy valós kapcsolat jön létre a láthatatlan erő között: az emberi erőtér és a víz kisugárzása között. Sokat számítanak a varázsvesszős kutatásban a hajlamok. Az első alkalom furcsa és szokatlan lehet, de fokozatosan ráérezhetünk arra, hogy milyen típusú energiákra vagyunk a legérzékenyebbek. A távolság ilyen esetben azért nem számít – lehet bármekkora –, mert az univerzum egy mindent átható, koherens energiamezőből áll, amelyben az információk mindenhol egyidejűleg vannak jelen. Innentől kezdve csak mi szabjuk meg a határainkat és ezért csakis mi terjeszthetjük ki azokat.
A következő fokozat, amikor a megtalált anyagról vagy energiáról szeretnénk többet megtudni. Víz esetén például olyan kérdéseket tehetünk fel önmagunknak, mint például: milyen mélységben található a víz? milyen irányba áramlik? mekkora mennyiségben fordul elő? A kérdések legyenek eldöntendőek és feltételük előtt határozzuk meg, hogy a varázsvessző milyen irányú kilengése lesz az igenlő és melyik a nemleges válasz. Aki még soha életében nem próbálta, annak sem szabad visszariadnia ettől a kis „kísérlettől”. Amint ráérzünk és tudatunk megízleli a keresett regést, megjegyzi, eltárolja a mintát. Így legközelebb már pontosan tudni fogja, mit keressen. Ehhez hasonlóan megtaníthatjuk magunkat az ásványok és bármilyen anyag rezgésére. Ne feledjük, hogy a kitartó gyakorlás itt is a siker kulcsa! A tudatunk adottságainktól függően hosszabb-rövidebb idő alatt rááll a rezgésre. Száraz György Boldog napot!
MAAT A VILÁGMINDENSÉG IGAZSÁGÁNAK ŐRIZŐJE Az egyiptomi vallás a legösszetettebb és legárnyaltabb hitkultuszok egyike. Szinte minden isteni princípiumnak volt megszemélyesítője. A legfelső igazságé és a kozmikus renddéMaat istennő volt. POLARITÁSOK VILÁGA Az egyiptomiak hitrendszere szerint a jó (maat) és a gonosz (iszfet) erői állandó harcban állnak egymással. A teremtést bármelyik pillanatban elnyelheti a káosz. A kényes egyensúlyt éppen ezért fenn kell tartani. Maat istennő feladata mind az univerzum, mind pedig a társadalom rendjének fenntartása és védelmezése.Maat istennő Ré isten egyik leánya, aki részt vett a világ teremtésében, amikor a káoszból rend született. Onnantól kezdve Maat folyamatosan kíséri a Napistent, aki a napbárka orrában áll. A káosz, a viszály és a rombolás erői az emberi gyengeségből és tökéletlenségből táplálkoznak, ezért minden embernek ügyelnie kell arra, hogy vajon a rendet és az igazságot szolgálja-e a cselekedeteivel, vagy az ellenerőket. A Maat istennő által képviselt isteni igazság és igazságosság földi letéteményese a mindenkori fáraó. Maat ereje mindent áthat, minden egyiptomi templomban megtalálható az adott istenség mellett.Maat testesíti meg az egyetemes erkölcsöt és a világegyetemben létező összes teremtmény egyensúlyát. Maat az igazság és a rend istennőjekéntThotnak, a bölcsesség istenének a felesége. Thot és Maat jelölték ki minden embernek az útját napról napra. Maatot felhúzott térddel, ülő nőként ábrázolták. A fején strucctollat viselt, mely a jelképévé vált. A strucctoll az „igazság” szójelet fejezi ki. Gyakran szárnyas nőalakként ábrázolták. MAAT ÖRÖKÉRVÉNYŰSÉGE Maat kultusza az ősi, történelem előtti időkre nyúlik vissza. Már a Piramisszövegek is említik az istennőt. A 3. dinasztiától a fáraók Maat nevét jelzőként alkalmazzák: „Maatban uralkodó”. A fáraók trónneve részeként is előfordul Maatneve (Hatsepszut: Maatkaré, „Ré lelke az igazság” vagy III. Amenhotep: Nebmaatré, „Az igazság ura Ré”; II. Ramszesz: Uszermaatré, „Ré igazsága erős”).Maat a
Piramisszövegekben kettős szerepben, „a két Maat”-ként tűnik fel, ő ítéli meg az elhunyt király jogosultságát Geb trónjára. Az emberektől természetesen nem várható el, hogy átlássák és értsék Maat mibenlétét, a Világrendet, ezért erre külön posztokra kijelölt személyek hivatottak. Maatnak a vezír volt a papja. Kultuszának középpontja a thébai nekropolisz. A fáraónak és a vezírnek is az volt az egyik fő feladata, hogy biztosítsák és fenntartsák az istenek és az emberek közötti harmóniát. Maat ilyesformán az élet alapja, hiszen az igazság okoz csak halhatatlanságot, azaz örök életet, üdvöt, vagyis üdvözülést, és egészséget. Ezeket az isteni princípiumokat (elveket) perszonifikálták Maat-ban az egyiptomiak. Az egyiptomiak ténylegesen hittek abban, hogy Maat elvezeti őket az isteni igazsághoz, jósághoz és szépséghez. A hét virtust és a negyvenkét intést, amelyek az egyiptomiak erkölcsiségét határozták meg, Maat istennő elvárásaiként tartották nyilván, amelyek alapján megítélte a földről távozó lelkeket. Maat szerepeazért volt felbecsülhetetlen, mert Ozirisz túlvilági ítélkezéseiben is aktívan közreműködött. Maat terme volt a Kettős Igazság Terme, tudniillik az istenié és az emberé. Az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba Maat szobrocskáját vagy tollát helyezték. Előbbi az ember bűneinek, karmájának a súlyát, utóbbi az isteni igazságot szimbolizálta. Itt dőltel, hogy az egyetemes igazsághoz képest, milyen volt a személyes igazság. Amennyiben a szív könnyűnek találtatott, a lélek igaz hangúnak számított, s beléphetett Ozirisz birodalmába, ám ha nehéznek találták az isteni igazsággal összemérve, akkor felfalta őt Ammit, aki egy különleges hibrid lény volt: krokodilfejű, oroszlántestű és vízilólábú lény.Az emberi sorsok felett őrködő 42 bíró Maat szobrocskáját viselte emblémaként a mellén. Az emberiség egyik legrégebbi írásos emléke az Egyiptomi Halottaskönyv, amelynek 125. fejezete a következő sorokkal kezdődik: „Ó Maat, megérkezvén ide, most színed elé lépek! Engedd, hogy megcsodáljam sugárzó szépségedet! Lásd, szent neved imádására Magasba emelem karjaim. Ó, Törvény és Igazság, hallgass meg engem!” Maat imádatának legfontosabb része az volt, amikor az uralkodó rituálisan felajánlotta az istennő kis alakját az istenek templomaiban. Az Újbirodalom idején leggyakrabban Ámon-Rének és Ptahnak, olykor pedigThotnak ajánlották felMaat szobrát. Ezek a jelenetek nagyon hasonlóak ahhoz, amikor a király más életfontosságú dolgokat, például ételt kínál fel az isteneknek, főként hogy Maatot is megemlítik az „istenek tápláléka”-ként, amiből következik, hogy az istenek az igazságon élnek. Az ősi Egyiptomban valahogy így szólították meg az Igazság Istennőjét: Maat a fénylő Istennő, kinek szentélyében fogannak az örök bölcsességek. Te vagy, ki ragyogó palástként hordod az igazságot, melynek fénye mindent betölt. Kérlek, fényeddel gyújts szikrát anyagi testbe zárt tudatomban és sötétben tapogatózó énemben, hogy vágyaim tiszta szándékká kristályosodhassanak és céljaim beteljesülhessenek! Kérlek, támogass engem, Igazság Istennője, hogy feladatomat itt a Földön sikerrel beteljesíthessem a Legfelsőbb dicsőségére. Mérlegeld szívemet és szándékaimat, s ha méltónak találod azokat, tölts fel erővel és leleménnyel, hogy céljaim megvalósuljanak.
Szándékodból olvassz szándékainkba és áraszd reám jóságodat Fényességes Istennő! Száraz György Boldog napot!
MU HAGYATÉKA Mu szigetét az emberiség bölcsőjének nevezik, mivel ez volt a Föld első nagy művelődése, amelynek fejlődése egyes források szerint majd ötvenezer, más kútfők értelmében kétszázezer (!) évig tartott. Sokan azonban jóformán semmit sem hallottak erről a mitikus, de létezett kontinensről. MU FELFEDEZÉSE A történet azzal veszi kezdetét, hogy James Churchwardnak egy hindu főpap (rishi) az észak-indiai Ladakh-ban lévő Hemisz kolostorban mutatott két napégette agyagtáblát. Itt több mint 10 000, a nágák ősi nyelvén íródott agyagtábla található. (A nágák egy indiai törzs tagjai. Érdekes, hogy ugyanígy hívják az ázsiai, mitikus, kígyószerű lényeket is.) A főpap megtanította egy ősi írásra is Churchwardot. Ez volt a Naacal(Naakal) írás. Ez adja a kulcsot a legősibb titkos egyházi írások megfejtéséhez. Így jutott egyre több információhoz a katona. James Churchward (1851-1936), az angol indiai hadsereg hadnagya szerint Mu egy óriási kontinens volt valaha, amely északon Hawaiinál kezdődött, délen nagyjából a Fidzsi- és a Húsvét-szigetek közötti vonalon végződött. Kelet-nyugati szélessége 8000 kilométer, észak-déli kiterjedése 4800 kilométer volt. Dombok és folyók borították, buja trópusi növénytakaró fedte, ahol nagyszerű, párját ritkító állatvilág alakult ki. Ezen felül mamutok és masztodonok (elefántszerű állatok) népesítették be Mu-t. Mu létezését a kutatások szerint az alábbi iratok is megerősítik: A hindu Ramayana-eposz, a bölcs és történelemtudós Valmiki írta Narana-nak (ayhoridaiRishi-templom főpapjának); Troano ősi maya kézirat (British múzeum), amely Yucatánból (Közép-Amerika) való; Corteziánus maya Codex (Madridi Múzeum) – kb. hasonló korú és sorsú mint a Troano kézirat; Uxmalban (Yucatan-félsziget) egy templom romján ott a felírás: „A nyugati országok, ahonnan jöttünk”; Mexikói piramis felirata: „a nyugati földek elpusztulásának emlékére emeltetett”. A hadnagy elolvasott pár Naacal-táblát, amelyek úgy 14 ezer évesek lehettek, vagy régebbiek. Ennek nyomán összeállt benne a kép: Mu kontinensének utódai tudásukat szétszórták Ázsia civilizációinak templomaiban és megalapították az egyiptomi, valamint a mezopotámiai kultúrát. Hát, ha nem is pont így történt a dolog, a lényeg - tudniillik, a tudás átmentése - megtörtént. A hadnagy beutazta Délkelet-Ázsiát, a csendes-óceáni térséget Fidzsitől Tongáig, a Húsvét- és a Hawaii-szigetekig, de járt Szibériában, az Északi-sarkvidéken és Közép-Amerikában is bizonyítékok után kutatva, s fokozatosan megismerte Mu titokzatos történetét, teremtésmítoszát, vallását és a teljesen misztikus kultúráját. MU, A NAP BIRODALMA Mu szigetén 64 millióan laktak. Bár a birodalom 10 népre oszlott, a kormányzás a Nap égisze alatt egyesült. A népességet sokféle bőrszín jellemezte. Az uralkodó faj egy fehér fajta volt, amelynek sima
barna haja, lágynézése és sötétes bőre volt. A többiek sárga, barna és fekete bőrűek voltak, akik sohasem uralkodtak. A szellemi vezetők és az ősi királyok a „Nap Fia” címet viselték. Ezt a királyi címerpajzs is bizonyítja. Magas kulturális, társadalmi és technikai fejlettség jellemezte Mu lakóit. Kövezett utakon jártak, amelyeket rendkívül precízen terveztek meg. Hét fő városuk volt, amelyek a tudomány, a vallás és a tanítás fellegvárainak számítottak. Komoly tengerészeti tudással és katonai ismeretanyaggal rendelkeztek, bár nem voltak kimondottan harcos népek. Kitűnő hajósok hírében álltak mind a tengeren, mind a levegőben! Építészeti tudásuk lehetővé tette, hogy impozáns palotákat, templomokat és monoliteket emeljenek. A hagyomány szerint e földrészen jelent meg az ember először a Föld históriájában. A hagyományok szerint a „szőke fajta” hajókon a felkelő nap felé, távoli országba hajózott át és Európa északi részében, a mai Skandináviábantelepült le. A sötétebb fehér fajta a maják birodalmán, Közép-Amerikán és Atlantiszon keresztül gyarmatosította Dél- Európát, Kis-Ázsiát és Afrika északi partjait. Ebből az is következik, hogy nem szabad azonosítanunk egymással Atlantiszt és Mut. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint Mu és Atlantisz elsüllyedése között eltelt idő pontosan 4268 év volt. MU VALLÁSA A Nap birodalmának ki más lehetett volna a teremtő istene, ha nem a Napisten személyesen. Őt Rának, a papkirályt pedig Rá-Munak hívták, akinek személye nem lehetett imádat tárgya. Vegyük észre, hogy a Mu szigetén kialakult kultúrának szakasztott ugyanaz a napistene, mint az egyiptomiaknak. A jelek szerint Mu kultúrája, vallása és tudománya gyarmatosítás útján,sporadikusanterjed el a világon. Mu lakói valamennyien egy vallást követtek. Hittek a lélek hallhatatlanságában és a reinkarnációban, valamint a feltámadásában. Sőt mit több, vallották a léleknek az ősforráshoz, vagyis az Istenséghez való visszatérését. Maja feljegyzések említik, hogy olyannyira tisztelték az istenséget, hogy nevét sohasem ejtették ki, még imáikban is csak jelképesen személyesítették meg. Ra, a Napisten, szolgált valamennyi isteni tulajdonság gyűjtő jelképéül. Ezt jobbára egy piros gömbbel, síkban pedig koronggal vagy körrel jelölték. A NAACAL-TÁBLÁK A KEZDETRŐL ÉS A TEREMTÉSRŐL „Eredetileg a mindenség csak egy szellem, egy értelem volt. Nyugalom, csend volt, minden rezdülés nélkül. Üres és sötét volt a végtelen, a felfoghatatlan tér. A sötétség végtelenjében egyes-egyedül a Legfelsőbb Értelem, a Nagy Önlétező Hatalom, a Teremtő, a Hétfejű Kígyó rezdült. Vágya támadt világokat teremteni és teremtett világokat. Vágya támadt a föld teremtésére az azon való élő teremtésekkel és megteremté a Földet mindennel, ami abban vagy azon vagyon.” „A Teremtő hét felülmúlhatatlan Értelme hét rendelkezést tett (idézet a Naacal-táblák titkos, papok részére fenntartott értelmezéséből): 1. A gázok, amelyek alaktalanul és szétszóródva vannak a térben, gyűljenek egybe s belőlük alakuljon ki a föld. A gázok erre egy örvénylő tömeggé gyűltek egybe. 2. Szilárduljanak a gázok és képezzék a földet. A gázok erre szilárdultak, de azok tömegei a szilárdultakon kívül maradtak a vizek és a légkör alakítására, tömegei pedig az így született új világba szilárdultak. Sötétség uralkodott és még nem volt semmi hang, mivel még nem volt sem víz, sem légkör. 3. Különüljenek szét a külső gázok és alakuljon víz és légkör, és a gázok szétváltak; egyik részük vízzé alakult s a vizek elhelyeződtek a földön s azt beborították olykép, hogy szárazföld sehol sem vált láthatóvá. A gázok, amelyek nem alakították a vizet, a légkört alakították és „Avilágosságot a légkör tartalmazta” és a nap nyilai (emanációi) a légkörben egyesülve a föld
4. 5.
6.
7.
világosság kisugárzásaival, létrehozták a világosságot. Ettől kezdve világosság volt a föld felszínén, és „A hőt (meleget) ugyancsak a légkör tartalmazta.” És a nap sugarai a légkörben egyesültek a föld hősugaraival s a hőnek életet adtak. Ettől kezdve volt hő, hogy a föld felszínét melegítse. A földben lévő gázok emeljék fel a földet, amelyen addig a vizek nyugodtak, amíg a vizek felszíne fölé nem emelkedett és ez volt a szárazföld. Jöjjön elő élet a vizekben. És a nap kisugárzásai egyesülve a föld kisugárzásával a vizek iszapjában, kozmikus tojások (életcsírák) képződtek az iszap részecskéiből. Ez életcsírákból jött elő az élet, mint az rendeltetett. Jöjjön elő az élet a szárazföldön. És a nap sugárzása egyesülve a föld sugárzásával a föld porában, abból életcsírák keletkeztek. Ez életcsírákból jött elő az élet a talajon, mint az elrendeltetett. Amikor mindez megtörtént, a hetedik értelem mondá: Csináljunk embert a mi szerkezetünkre és ruházzuk őt fel hatalommal, a föld uralására. Ekkor Narayana (Nara=Isteni Egy; Yana= Mindenek Teremtője) a Hétfejű Értelem, a mindenségben való minden létezőnek Teremtője, megteremté az embert, és testébe egy élő, halhatatlan, soha el nem múló értelmet helyezett s az ember értelmi tehetségében (képességében) egyenlő lett Narayanával. A teremtés ezzel teljessé lett.” MU MEGSEMMISÜLÉSE
Ma már senki sem hinné, hogy Mu kétszázezer (200 000) évig virágzott, majd egy borzalmas katasztrófában elpusztult. Ennek oka feltehetően a földkéreg alatti gázzal töltött övekben keresendő. Ezek a „zárványok” egyszer váratlanul beszakadtak, s földrengések, vulkánkitörések és a tenger betörése apokaliptikus véget jelentett a kontinens számára. A néhai kontinensből ma csak néhány szigetcsoport csipkézett hegyei maradtak hírmondónak a Csendes-óceánban. A parányi földmaradványokon alig egymillió ember élte túl a fergeteges kataklizmát, akik azután hamar a primitív ősemberek szintjére zuhantak vissza. Utódaikból fejlődtek ki részint a csendes-óceáni szigetvilág bennszülött törzsei. Talán éppen ennek az elsüllyedt protocivilizációnak, Munak a romjai hevernek a Japánhoz tartozó, legnyugatibb szigeteknéla víz alatt. Először 1995-ben találtak Okinava partjainál 7-30 méteres mélységben a tengerfenéken mészkőből faragott építményeket, amelyek leginkább egy óriási várhoz hasonlítanak. Ettől is látványosabb leletekre bukkantak Jonaguni partjainál: homokkőből faragott rámpák, lépcsősorok,faragott emelvények és tömbök találhatók itt, ezen kívül pedig egy valóságos víz alatti piramis rajzolódik ki a búvár szemei előtt. Eddig hét lelőhelyet tartanak nyilván az említett régióban. Megindultak a találgatások is: vajon emberi kéz alkotta-e eme építményeket vagy ismeretlen előző kultúrák lakói készítették? A geológusok egyelőre cáfolják, hogy tudatosan kiképzett építményekről lenne szó. Ők inkább a tektonika, a vulkáni aktivitás és az erózió mesterséges képződményeinek tartják a látottakat. Amennyiben bebizonyosodna, hogy a geológusok tévednek, akkor újra kellene írni a történelemkönyveket, mivel a korallréteg vastagságából, valamint a csakis szárazföldön képződő sztalaktitok (cseppkövek) méretéből kikövetkeztethető, hogy ez a vidék 12 ezer évvel korábban még szárazon állt. Márpedig ez a felfedezés egy komoly, a történelem előtti időkben tündöklő kultúrát feltételezne. Mi van akkor, ha a víz alatti teraszrendszer és piramis Mu őskultúrájának a kézzelfogható maradványai? A válasz még nem eldöntött. Száraz György Boldog napot!
SZAKRÁLIS KIRÁLYOK
Ismerkedjünk meg három magyar szent királyunk néhány csodatételével, amellyel méltán tarthatnak számot a „szakrális” jelzőre. Szentségüket és legitimációjukat isteni küldetésükből nyerik. A csodák sora kíséri útjukon a szakrális királyokat. ÁRPÁD-HÁZI SZENT ISTVÁN KIRÁLY A nagyon hivatalos történészi álláspont szerint I. (Szent) István király nyitja meg a magyar szakrális uralkodók sorát, ergo őt tartják az első magyar királynak. Ezúttal mellőzzük, hogy egyetértünk-e ezzel az állásponttal vagy sem, inkább szorítkozzunk az élettörténetére, már amennyit ebből ismerünk. I. Szent István a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes (keresztény) magyar királysággá alakította át. Az ellene szegülő klánokat, törzseket részint békés, részint fegyveres úton nyerte meg a maga ügyének. Az ezer éves magyar törvénytár I. Szent István törvényeivel kezdődik. Mivel aktívan közreműködött a magyar keresztény egyház megszervezésében, ezért ő, valamint utódai is viselhették az apostoli királyi címet. Szentté avatásának ünnepét a hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án ünnepeljük minden évben. István pontos születési dátuma nem ismert, valamikor 970 és 980 között láthatta meg a napvilágot. Apja Géza fejedelem, édesanyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta nevű leánya volt, aki Konstantinápolyban keleti rítus szerint keresztelkedett meg. Adalbert prágai püspök gondoskodott az ifjú Vajk keresztény szellemű neveltetéséről, állítólag személyesen ő keresztelte meg a trónörököst feltehetően 994 és 996 között. Más feltevések szerint Vajkot apjával, Géza fejedelemmel együtt 972-ben keresztelte meg Sankt Gallen-i Brúnó. De ennek a hipotézisnek több történelmi kútfő is ellentmond. Adalbert nem csupán megkeresztelte Istvánt, hanem aktívan közreműködött házasságának létrejövetelében is. István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. A bajor hagyománynak megfelelően az esküvőre Scheyern bencés apátságban került sor. A német krónikások tudósítása szerint a bajorok a kereszténység gyors terjedését várták ettől a házasságtól, ennek szellemében teljes mellbedobással támogatták Istvánt. I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte. Ez jelentette I. István király szentté avatását. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén (inmediodomus) fehér márvány szarkofágban helyezték el.” Ezzel I. István lett az első magyar katolikus szent és egyben szakrális király. István jelentőségét fémjelzi, hogy koronázásának millenniumi évében, 2000. augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott szentmiséjének keretében a keleti keresztények is felvették őt egyházuk szentjei közé. Ennek az aktusnak a jelentősége abban áll, hogy az 1054-es szkizma – egyházszakadás – óta Szent István király volt az első, akit mind a római katolikus, mind azortodox hívők szentként tisztelnek. A SZENT JOBB A feljegyzések szerint I. István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján meghalt. Székesfehérvárott egy fehér márvány koporsóban temették el. A krónikák mesélik, hogy 3 évig gyászolta őt a nemzet és 45 évig pihent István király teteme a sírjában, mígnem 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírjából. Az udvartartástekkor sokkolta a látvány és azon nyomban csodát kiáltottak, mert a király jobb kezét teljes épségében találták meg. A legenda beszámol arról, hogy az isteni kegyelem őrizte meg Szent
István jótéteményeire való emlékezésül a király jótevő jobbját. László ereklyének nyilvánította a Szent Jobbot és külön apátságot alapított a megőrzésére. A Szent Jobb kolostora először fából készült, majd Álmos herceg díszes kőépületté tette. A török uralom alatt Boszniába került a Szent Jobb, ahol keresztény kereskedők vették magukhoz és megőrzésre a raguzai dominikánusok kolostorába vitték. Az ereklye kétszáz esztendőn keresztül pihent titokban Raguzában. A magyar főurak véletlenül bukkantak a nyomára és felhívták mind Lipót császár, mind Mária Terézia figyelmét a szent relikviára. Utóbbi 1771-ben Schönbrunnba, később innen Budára hozatta. Mária Terézia pénzt veretett a Szent Jobb visszaszerzésének emlékére és az udvari plébános őrizetére bízta. 1882 óta királyi kinevezéssel a budai királyi palotai plébános látja el a Szent Jobb őrzését. A jelenlegi csodálatos ereklyetartót 1862-ben készíttette a magyar püspöki kar a szent relikvia tiszteletére. A Szent Jobb páratlan csodája abban rejlik, hogy minden balzsamozás nélkül maradt fenn épségben csaknem egy évezreden keresztül, mivel a balzsamozás segítségével történő fennmaradása aligha lenne csoda. SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY Szent László királyunk az 1360 körüli Képes Krónika magasztalása szerint úgy ragyogott, mint felhők közt a hajnalcsillag, mely elűzi a nyomasztó sötétséget. Tisztelete a saját korában felülmúlta Szent Istvánét és Szent Imre hercegét is. Ehhez képest ma csak nagyon kevesen ismerik Szent László legendáit és ünnepnapját, június 27-t. A Szent László-kultuszt a néphagyomány a mai napig megőrizte. Erdélyben„Szent László pénze” néven emlegetik a lapos köveket, kövületeket (nummulitokat), vagy éppen Szent László füvét (gentianacruciata). Szent László füvéhez kapcsolódik egy legenda, mely elbeszéli, hogy a király gyógyírért imádkozott a pestisben szenvedők számára. Kérte az isteni Gondviselést, hogy az a fű legyen a gyógyszer, amelyet nyilával átlő. Így is történt. 1192-ben avatták szentté, de most vissza a kezdetekhez. Szent László 1046-ban született Lengyelországban annak a Vazulnak az unokájaként, akit Szent István király az ellene szőtt összeesküvés miatt megvakíttatott. 1077-ben azért került a trónra, mert miként a krónika állítja „fel van vértezve erényekkel, kitűnik kegyességével”. Előbb átvette a koronát unokatestvérétől, Salamontól, majd rokona újra ellene szervezkedett. Az 1073-as mogyoródi csatában Lászlónak (Géza öccsének) mennyei látomása támadt: az Úr angyala alászállott az égből, s egy aranykoronát helyezett Géza fejére, aki öccsével elment arra a helyre, ahol az angyal megjelent. Ekkor egy szarvas tűnt fel, agancsai tele voltak égő gyertyákkal. A szarvas elszalad az erdő felé. Ahol megállt, ott Géza megköszönte a Szűzanyának a segítségét és tiszteletére templomot építtetett. Ez volt a váci székesegyház. Egy másik legenda arról számol be, hogy Salamon és László vitézi álruhában készült megvívni egymással, ám amikor Salamon meglátta, hogy az álruhás László fölött angyalok lebegnek, akik tüzes karddal védelmezik őt, visszafordult. 1083-ban az első öt magyar szent I. László kezdeményezésére került a szentek közösségébe, név szerint: István király, Imre herceg, a hittérítő Gellért püspök, illetve András és Benedek remeték. Salamon és László harcát egy csoda zárta le. Történt ugyanis, hogy István király koporsójáról egészen addig nem tudták a fedőkövet fölemelni, amíg a királyi családban teljesen helyre nem állt a béke. Miután Salamont kiengedték a visegrádi fogságból, minden akadály elhárult a békesség útjából. I. László olyan nagy megbecsülésnek örvendett Európa szerte, hogy az európai fejedelmek őt választották meg az első jeruzsálemi keresztes hadjárat vezérének, csakhogy a Sors közbeszólt, minthogy 1095-ben távoznia kellett. I. Szent László meghagyta, hogy az általa alapított váradi
székesegyházban temessék el, azonban a nyári kánikula miatt erre Somogyváron került sor. Koporsóját csak II. István uralkodása idején vitték át Váradra. Csodatételei közül említésre méltó, amit a Dubnici Krónika közöl. Egy öreg tatár elbeszéli 1345-ben, hogy „őket nem a székelyek és a magyarok verték meg, hanem ama László, akit mindig segítségül hívnak. És a többi tatár szintén bizonykodott, hogy mikor a székelység rajtok ment, egy hatalmas vitéz járt előtte, magas lovon, fejében arany korona, kezében szekerce, és mindnyájokat lefogyatott rettenetes csapásaival és vagdalkozásaival”. Az egyház képviselője pedig azt állította, hogy míg a szóban forgó csata tartott, addig Szent László király fejét (hermáját) „a váradi egyházban sehol sem találták. Negyednap ott volt a szokott helyén, de átizzadva, mintha nehéz munkából vagy forróságból tért volna vissza”. Szent László földi maradványainak első ereklyetartója 1400 körül egy tűzvészben elolvadt, a koponyaereklye azonban sértetlenül megúszta. A szakrális király teste 1565 júniusáig nyugodott Váradon, a reformáció korában János Zsigmond engedélyével sírját feltörték, márványkoporsóját összetörték és csontjait szétszórták. A 13. századra annyira megnőtt Szent László nimbusza, hogy szokássá vált a magyar királyok körében, hogy koronázásukat követően elzarándokolnak Váradra és László sírjánál újra megerősítik az esküjüket. Az Anjou-királyok idejére vált Szent László az uralkodók példaképévé és a nemzet védőszentjévé. A király legendákba foglalt csodái rendszeresen említésre kerültek a korabeli prédikációkban, mivel a csoda hivatott bizonyítani a hívek előtt, hogy a szent tetteiben ténylegesen az isteni akarat nyilvánult meg. A Képes Krónika, az egyik legrégebbi történeti forrásunk, egy 12. századi krónikára támaszkodik, amikor ezt írja László herceg egyik, a kunokkal vívott ütközetéről: „Végül Boldog László herceg megpillantott egy pogányt, aki lova hátán egy szép magyar leányt hurcolt magával. Szent László herceg tehát azt gondolta, hogy az a váradi püspök leánya, és bár súlyosan meg volt sebesülve, mégis gyorsan üldözőbe vette lova hátán, amelyet Szögnek hívott. Már-már elérte és lándzsájával csaknem le is szúrta, de mégsem sikerült neki, mert sem az ő lova nem vágtatott gyorsabban, sem amazé nem maradt le egy kicsit sem, hanem körülbelül karnyújtásnyi távolság volt lándzsája és a kun háta között. Odakiáltott hát Szent László herceg a leánynak, és ezt mondta: Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél, és vesd magad a földre! Az meg is tette. Amikor Boldog László herceg távolról a földön fekvőre szegezte a lándzsáját, és meg akarta ölni, nagyon kérte őt a leány, hogy ne ölje meg, hanem bocsássa el. Ebből is láthatjuk, hogy nincs hit az asszonyokban, mert feltételezhetően kéjvágyból akarta őt megszabadítani. A szent herceg azután sokáig birkózva vele megölte, átvágván az inat.” A legendák sora megszámlálhatatlanná duzzad, ha Szent Lászlóról van szó. Közel 30 falu állítja, hogy László kezével, bárdjával vagy lova patájával forrást fakasztott. (Példának okáért: Nyitra, Püspökszentlászló, Erdőbénye). Szent László imájának hatására nyílt meg a tordai hasadék, így menekült meg Szent László az őt üldöző kunok elől. Lovának nyolcszögű patkónyomát a mai napig őrzi a Patkóskő. Ímhol, egy újabb legenda: A besenyők betörésekor éhínség támadt és a király seregének is kis híján felkopott az álla. Nem volt mit enniük. Szent László mély imádságba merült és kérte az Urat, hogy lássa el csapatait megfelelő élelemmel. Amint fohászát bevégezte, szarvas- és bivalycsorda jelent meg a látóhatáron. A jószágok Lászlóhoz meneteltek és elkísérték őt a táborba. Így részesült kegyelemben Szent László és serege. Végül, de nem utolsó sorban említendő, hogy szent László királyunk sírjánál az elmúlt évszázadokban vakok, süketek, bénák és egyéb nyavalyában szenvedők nyerték vissza egészségüket.
I. MÁTYÁS, CORVIN MÁTYÁS Mátyás király a magyar történelem emblematikus figurája. 1458-ban, tizenhét évesen, a Duna jegén választották királlyá. Írták róla, hogy rendkívül éles elméjű, vitézi bátorságú és daliás férfiú volt. Egész Európa rettegte negyvenezer fős „Fekete Sereg”-ét. Sokat háborúzott élete során. Jelzője: az „igazságos” volt, mivel messze földön híres volt arról, hogy ítéleteit részrehajlás nélkül hozta meg. Minden évben nyilvános törvénynapot tartott Budán. Roppant felvilágosult uralkodó volt: a legműveltebb emberekkel vette magát körbe. Az országot és a királyi udvart a csaknem 32 évig tartó regnálása során felvirágoztatta. Híres könyvtárat tartott fenn. 1490-ben Bécsben méreggel vették el az életét. Az egész nép gyászolta: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság”. Életműve csakhamar teljesen elpusztult, de a magyarság nem feledte el, mit tett értük Igazságos Mátyás. Teste a legendák szerint romlatlanul pihent egészen 1827-ig, amikor a Habsburgok galád módon elégették. Egyes szellemkutatók úgy vélik, hogy Mátyás királyunk Szent László és III. Béla király reinkarnációja volt, amellett táltos és több ízben nádor. Szellemi tanítójának Szűz Máriát tartották. Okkult ereje oly hatalmas volt, hogy képesnek bizonyult a démonok kiűzésére. Mondották volt róla, hogy sokat kommunikált az égi patrónusaival. Mátyás király összegyűjtötte az ősi ereklyék nagy részét és a Pilisben lakó Pálosokra bízta, miként tették azt romolhatatlan testével is 1827-ig. Miután eltávozott e földi létből követte őt négy oroszlánja és két erdélyi kopója, majd fekete hollók lepték el Budát. Mátyás holttestét hű barátja, könyvtárának vezetője, táltosa helyezte nyugalomba. Mátyás hatalmas aranykészletet hagyott hátra maga után, amelynek hollétét egyelőre titok övezi. Eltávozása után a király hatalmának alapját jelentő Fekete sereget feloszlatták, amely állítólag rablóbandává vált. A sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory is eltűnt a történelem süllyesztőjében. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak. Hunyadi Mátyás legismertebb hagyatéka a magyar művelődéstörténetben a Corvina könyvtár, melynek példányai, a Corvinák, részben elpusztultak, részben szétszóródtak: jelenleg 216-ról tud a kutatás. Híres mondása: Bella gerantalii, attu, felixAustria, nube: „Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria” – ezt Mátyás III. Frigyesről mondta, aki országát nem vitézségével, hanem családi összeköttetések teremtése révén gyarapította. Corvin Mátyást nem Róma, hanem hallatlan tehetsége, rátermettsége, nemeslelkűsége, spirituális küldetése és legendás bölcsessége emeli a szentek sorába. Száraz György Boldog napot!
SZUNDA-FÖLD MARADVÁNYAI Egy rejtélyes vidékre kalandozunk ezúttal, egy létező, mégis „elveszett” világba, ahol más állatpopulációk és emberfajok éltek még nem is olyan régen. Az ész megáll és a legkupáltabb elme is megdöbben azokon a leleteket, melyeket Szunda-föld kínál. MERRE KERESSÜK A TÉRKÉPEN? A Szunda-szigetek a Maláj-szigetvilág részét képezik, amelyekkét fő csoportra oszthatók: a NagySzunda-szigetekre és a Kis-Szunda-szigetekre.Nagy-Szunda-szigetekhez tartozik Borneó, Jáva,
Szumátra, Celebesz, míg a Kis-Szunda-szigetekhez Bali, Lombok, Sumbawa, Flores, Sumba, Timor, Alor szigetcsoport, BaratDaya szigetek, Tanimbar szigetek tartoznak. A szigeteken jelenleg négy ország osztozik: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia és Malajzia. A szigetek többsége Indonéziához tartozik. Borneó szigetén Brunei, Indonézia és Malajzia osztozik. Timor szigete Kelet-Timor és Indonézia területe. Több kisebb sziget szintén Kelet-Timorhoz tartozik. Szunda, vagy másik nevén Szunda-föld egy hatalmas, ősi, összefüggő szárazföld maradványa. A geológia szerint a mai Jáva, Borneó, Szumátra és más kisebb szigetek, továbbá Délkelet-Ázsia, a Maláj- és Indokínai-félsziget területeiből állt főleg a pleisztocén jégkorszak idején. Az ezeket összekötő kontinentális selfetSzunda-selfnek nevezik.(A self a kontinentális kéreg üledékkel fedett, vízzel borított része, a mélytenger felé enyhén lejtő felszín. Általában kis kiterjedésű, 200 méternél kisebb vízmélységű terület. Átlagos szélessége 75 km.) KÜLÖNÖS ÁLLATVILÁG Az egykori Szunda-föld állatvilágáról azt feltételezik a tudósok, hogy megegyezett a délkelet-ázsiai szárazföld állatvilágával. Szunda területén akkor jelentkeztek a nagy változások, amikor a két jégkorszak közötti időszakban a tengerek szintje jelentősen megemelkedett és a kontinens nagy részételöntötte a víz, minekután kialakult a nagyjából ma is látható szigetvilág. Erre 22 000- 8000 évvel ezelőtt kerülhetett sor. A biológusok és ornitológusok úgy okoskodnak, hogy az állatfajok teljes elszigetelődése miatt alakulhatott ki annyi furcsa állatpopuláció ezen a területen. Ilyen egyebek mellett a törpenövésű jávai és szumátrai orrszarvú, vagy a Komodószigetén élő hatalmas komodóivaránusz. A darwini alapokon gondolkodó tudósoknak is abszolút feltűnt, hogy milyen szignifikáns a különbségSzunda-föld állatvilága és a közeli Új-Guinea faunája között. Ennek oka abban keresendő, hogy Új-Guinea az egykori Szahul-földhöz tartozott, ezért állatvilága ennek megfelelően az ausztráliaihoz hasonló, vagyis erszényesekkel és tojásrakó emlősökkel tarkított. Ezt a szembeötlő tényt elsőként Alfred Russel Wallace brit természettudós vette észre a 19. században, aki Darwintól függetlenül jött rá egyfajta evolúcióra. Ez a két földszelet annyira eltér egymástól, hogy a kutatók úgy tekintenek rájuk, mintha két különböző világ lenne, magát az elválasztó vonalat pedig Wallacevonalnak keresztelték el. A Wallace-vonal egy életföldrajzi fogalom volt eredetileg. A névadó egyik legjelentősebb felfedezése egy folytonossági hiány felfedezése volt az indopacifikus térség állat- és növényvilágában. Ez a maláj szigetvilágon vezet keresztül. Wallace arra gyanakodott, hogy a szigeteket és félszigeteket földhidak kötötték össze valaha. Ma már tudjuk, hogy a kutatónak igaza volt: az egész bio-geográfiai régiót Szunda-földnek nevezik. Több írót megihletett ez a vidék, köztük dr. Stephen Oppenheimert is, akik egy ősi édenkertet vetítettek erre a térségre. FURCSA EMBERRÉ VÁLÁS? Az antropológusok úgy vélik, hogy aSzunda-földön már megjelent Homo erectus, vagyisa jávai előember egyik populációjából fejlődött ki a Floresszigeténa pleisztocén végén élt törpenövésű hominida (emberféle), a köznyelvben csak hobbitnak nevezett Homo floresiensis. Szunda-földre a modern ember valószínűleg 50 000 évvel ezelőtt juthatott el. A vidék mai lakói a bennszülöttek közvetlen leszármazottjai, mivel a mai népesség Délkelet-Kínából származik egy néhány ezer évvel ezelőtti bevándorlás eredményeképpen. Erre vezethető vissza az is, hogy a mai, mongolid rasszhoz tartozó lakosok külső megjelenése élesen elüt a szomszédos Új-Guinea szigetén élő pápuák kinézetétől, akik az ausztralid rasszhoz tartoznak.
A Homo floresiensis („floresi ember”) az emberfélék családjának egy feltételezett és kihalt faja, amelynek fosszíliáit az indonéziai Flores szigetén végzett ásatások során tártak fel. Apró termet, valamint méretéhez képest a Homo sapiensnél kisebb agy jellemzi. Test hátrányainak dacára viszonylag sokáig fennmaradt. Ha valóban létező faj volt, akkor sokáig egy időben élhetett a modern emberrel. Ami a besorolását illeti, sokak szerint a maradványok eddig nem ismert, a Homo erectusból származó új emberfaj felfedezését jelentik. Robert Martin primatológus (Field Museum of Chicago) szerint azonban az eredeti csontváz nem tipikus egyed, ezért nem is jelenti új faj felfedezését, hanem egy Homo sapiens, amely azért volt olyan kicsi, mert mikrokefália (kóros kisfejűség) betegségben szenvedett. Mások másképpen csoportosították és értelmezték a tényeket. Az LB1 nevű („Ebu” becenéven is említik) példány koponyájának háromdimenziós vizsgálata nem támasztja alá amikrokefália meglétét (amely jellegzetes aszimmetriával párosulna). E lelet jellegzetességei kb. 1,5 millió éves Homo fajokéhoz hasonlítanak. Ebu agyának térfogata 413 cm³, amiből következik, hogy a koponya a testhez képest kisebb, mint a Homo erectusé. Egyébként arányaiban nézve 500–650 cm³-eskellene, hogy legyen a koponya. Mi lehet ennek a valódi oka? Az eltérést azzal is magyarázzák, hogy a szigetek szűkös erőforrásaihoz alkalmazkodott a legtöbb állatfaj, ami a törpe állatpopulációk kifejlődését, valamint az agy méretének gyorsabban zsugorodását okozta. E kissé erőltetett hipotézist némiképp cáfolja, hogy a felfedezett példány lábai sokkal jobban hasonlítanak a majmok lábaira, mint a Homo erectuséra. A lábak nem igazán alkalmasak felegyenesedett járásra, vagyis könnyen meglehet, hogy ősibb fajról van szó. Egy 2009 novemberi elemzés arról számol be, hogy Homo floresiensis fejlődési vonala sokkal régebben ágazott le a többi Homoétól. Két időpont jöhet számításba: 1.) 2,3 millió évvel ezelőtt, vagyis a Homo rudolfensis és a Homo habilis kialakulása között, 2.) 1,8 millió évvel ezelőtti, azaz a Homo habilis és a Homo erectus kialakulása közötti időben. A Nature magazin még ettől is megdöbbentőbb dolgot állít a Flores-ről, tudniillik egy „elveszett világ”-nak tartja, ahol egyébként kihalt állatok óriási, illetve törpe alakjai alakultak ki. A magyarázatuk: a sziget a Wallace-vonaltól keletre helyezkedik el. Itt éltek például olyan törpe elefántok,nevezetesen a prehistorikus „Stegodon nem”, amelyek máshol sokkal nagyobbra nőttek, valamint az óriásikomodói sárkánnyal rokon gyíkok. Elgondolkodtató, hogy Szunda-föld mitológiája még a 19. században is ismert egy EbuGogo nevű, pici és szőrös egyedekből álló népet. Lehet, hogy Mu-szigetének valamelyik leszármazottja volt ez a törzs? EGY KIS ARCHEOLINGVISZTIKA Ez a tudományág a világ nyelveinek a közös tulajdonságait kutatja, így vissza tud következtetni a közös tőre, azaz eredetre. Oppenheimer felhívja a figyelmet arra, hogy a részben Szunda-földről, amúgy Délkelet-Ázsiából származó nyelvek milyen nagy hatással voltak az Óvilágra. Példának hozza fel, hogy az asztronéz nyelvcsalád szavai megtalálhatók az indiai nyelvben, sőt még az indoeurópai nyelvekben is. Az asztronéz nyelvcsaládba tartozik például a maláj, a tagalog, a hawaii, a maori és a madagaszkári malgasi nyelv is, amely bizonyítja, hogy ezek a területek szoros kapcsolatban álltak egymással. Talán ugyanahhoz az őskontinenshez tartoztak? Száraz György Boldog napot!
MIT NÉZ A SZFINX? A Szfinxről úgy hírlik, hogy a látóhatár őre. De vajon mit takar ez a kijelentés? Milyen csillagászati eseményt véstek kőbe a Nagy Szfinx alkotói? S mit akartak ezzel üzenni az utókor számára? HELIÁKUS FELKELÉS Ha a csillagos égboltra tekintünk, megfigyelhetjük, hogy a csillagok minden este korábban kelnek és nyugszanak. Ez a Nap éves mozgásának a következménye. A csillagok láthatósága a Naptól való szögtávolságuk függvényében változik, többnyire az éjszaka egy részében látjuk őket. Amikor egy csillag a Nappal együtt kel fel vagy nyugszik le, akkor értelemszerűen egyáltalán nem látható, de néhány nappal később a horizont közvetlen közelében már pár percig feltűnhet, azután ismét elnyomja a Nap ragyogása. Ez a csillag heliákusfelkelése. Egyiptomban az égbolt legfényesebb csillagának, a Canis Maior (Nagy Kutya) csillagképben lévő Szíriusz (Szóthisz) heliákus kelésének volt az egyik legnagyobb jelentősége, lévén, ez jelezte az új esztendő kezdetét és a Nílus áradását. PRECESSZIÓ A Nap és a Hold gravitációs vonzása miatt a Föld forgástengelye egy kettős kúppalástot ír le. A folyamat 25729 évet tesz ki az óramutató járásával megegyező irányban. Ezt a jelenséget nevezzük luniszoláris precessziónak. Az ekliptika (Nap pályája) síkjából kiindulva logikus, hogy a precesszió hatására az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjai, vagyis a tavaszpont és az őszpont folyamatosan hátrál az ekliptikán. A tudósok megállapították, hogy ez az érték évente 50,3 ívmásodperc. A precesszió folyamata tehát közel 26 ezer év, ami azt engedi feltételezni, hogy a Szfinxépítők a maguk korában nagyon jól ismerhették ezt a folyamatot, hiszen e monumentális alkotásukat precízen a precesszió bizonyos fázisához hangolták. Vagy a történészek álláspontja szerint nemzedékről nemzedékre figyelték és lemérték a csillagos égbolton a tavaszpont vándorlását, s átadták egymásnak a kutatási eredményeiket. Jelenleg egyébként a tavaszpont (tavaszi napéjegyenlőség) még a Halak csillagképben található, de már közeledik a Vízöntőhöz. Megjegyzem, a csillagképek szabálytalan alakúak és méretűek, ezért sokan leegyszerűsítik a kérdést és uniformizálva 30 fokos csillagjegyeket használnak. A kezdőpont meghatározása megegyezéses alapon a következő: a kronológiai 0. évben a tavaszpont a Kos és Halak jegy határán állt. Innen indult meg a tavaszpont precessziós hátrálása a Halak jegyében. Ez az évi 50,3"-es elmozdulás kb. 2150 év alatt tesz ki 30 fokot, és majdnem 13 ezer év alatt tesz meg 180 fokot. A SZFINX TEKINTETE: CSILLAGÁSZATI ÓRA A Szfinx szerepét és rendeltetését illetően létezik egy hivatalos és egy spirituális teória. Előbbi szerint a Szfinx a gízai fennsíkon álló második legnagyobb piramis állítólagos építtetőjének, Hafré fáraónak az emlékét és a sírját volt hivatott őrizni. A maradi egyiptológusok demisztifikálják a Szfinx eredetét és jelentőségét. Azzal érvelnek, hogy míg az Óbirodalom idején a hatalmas Szfinx egyedülálló építménynek számított, addig a Középbirodalom idején már gyakori ábrázolássá vált az oroszlántestű és emberfejű szobor. Az Újbirodalom korában pedig teljesen elterjedt a szfinxek kultusza a művészetekben. A második, immáron spirituális elmélet szerint a Szfinx egy csillagászati óra. Az óegyiptomiak, illetve a Szfinx építői megfigyelték, illetve tudták, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba „forgó” gyűrűbe rendeződnek. A két különböző gyűrűn lévő csillagképek 25 920 évenként egymáshoz képest
azonos állásba kerülnek. Úgy hitték, hogy amikor a Kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pont a Szfinx előtt, és éppen azon a ponton kel fel reggel a Nap, akkor elérkezik a ZepTepi, ami az egyfelől világ vége, másfelől egy új világ kezdete. Ilyenkor irdatlan természeti kataklizmák törlik el a régi civilizációt és teremtik meg a helyet az új kultúra számára. Ez az esemény 25 920 évenként következik be. A spirituális nézet értelmében egy ilyen ZepTepi idézte elő Atlantisz sírhullámba temetését is. Ha hihetünk az egyiptomi naptárnak, akkor pár éven vagy évtizeden belül ismét egy ilyen jellegű világvége következik be glóbuszunkon. Tovább folytatva ezt az eszmefuttatást, a Szfinxet emberi alkotásnak tartják, amely egyfajta speciális világóraként az élet fenntarthatóságának irányát mutatja. Ezért a Szfinxet a „Látóhatár Őrének” tekintik. A közel 26 ezer éves periódust világévnek vagy kozmikus évnek szokás nevezni, melynek során a Föld forgástengelye körbejár az ekliptika síkjára merőleges tengely körül. A kozmikus évet a zodiákuscsillagképek (állatövi jegyek) 12 kozmikus hónapra osztják fel. Még misztikusabb kérdés, hogy a Napóleon által vezetett 1798-es expedíció során megtalált és megvizsgált denderai zodiákus arra enged következtetni, hogy az egyiptomiak legalább két kozmikus ciklust felölelő ismeretekkel bírtak. Ilyen alapon a Szfinx tekintete lehet i.e. 10 500 éves történések jelölője, vagy akár 26, illetve 52 ezer évvel korábbiaké is. Ezek azok a dátumok, amikor a bolygónk az Oroszlán csillagképben járt.Lényegében a Szfinx formája összekapcsolja azt a két szimbólumot, amely az állatövi és a sarki csillagképeket jelképezi: az Oroszlánt és a Herkulest, vagyis az embert. Ezzel megadja a katasztrófa pontos idejét. A forma ezeknek a csillagoknak a két szintjét jelképezi. Az oroszlán test az Oroszlán csillagképet jelöli, a férfi azt a sarki csillagképet jelképezi, amelyet mi Herkulesnek hívunk. Még egyszer, a Szfinx az Oroszlán csillagkép és a Herkules csillagkép emberének összekapcsolásával jelzi a nagy özönvíz utáni pillanatot. Ez a katasztrófa minden kozmikus év végén 25 920 évenként következik be. A Szfinx szemevalaha éppen a tavaszi napéjegyenlőség napfelkeltéjére, éjszaka pedig az Oroszlán csillagkép csillagaira mutatott, pontos csillagászati órává téve a Szfinxet. Száraz György Boldog napot!
MI IS AZ A NAPBÁRKA? A régészek több piramis mellett találtak szétszedett állapotban lévő, hatalmas Napbárkákat. Az egyiptomi templomok legbelső szentélyeiben szintén őriztek Napbárkát. A falakon számos helyen feltűnik a napbárka, mint az istenek járműve és a lelkek szállító eszköze. Lebbentsük fel Ízisz fátylát erről a rejtélyről! NAPBÁRKA A RÉGÉSZETBEN A napbárka az egyiptológia olvasatában a Nílus menti kultúra temetési szertartásaiban játszott kiemelkedő szerepet. Az archeológusok feltételezik róla, hogy az elhunyt uralkodó utolsó, csillagok közé vezetőútját biztosította. Bár mártaláltak a 2. dinasztia korából származó bárkagödröket, mégis csak a 4.dinasztia második (vagy harmadik) uralkodójának, HufunaktulajdonítottNagy Piramis mellől került elő olyan naphajó, amelyet össze is lehetett állítani. A napbárka motívum feltűnik már a Nagada kultúra legkorábbi figurális díszítményein, majd a Nagada II szakaszban festményeken, edénydíszeken és sírok falain. A Napbárka-ábrázolások szinte mindegyik korai (0. dinasztia, Ummel-Kaáb) uralkodósírból ismertek.
A2. dinasztia Haszehemui nevű uralkodójának sírja mellett 12 darab, egysorban elhelyezett, gondosan épített vályogtéglával bélelt gödörben találtak valódi 19-29 méter hosszúságú hajókat. Itt már nem bárkamodellekről van szó, hanem igazi hajókról! Ezután sem a 3. dinasztia lépcsős piramisainál, sem a 4. dinasztia meidumi és dahsuri piramisainál nem találunk egyetlen napbárkát, vagy bárkagödröt sem. Hufu piramisa mellett viszont mindjárt öt nagy bárkagödörrel találjuk magunkat szemben, mindegyikőjükben egy-egy teljes és működőképes hajóval. Majd újabb szünet következik. Később az 5. dinasztia két uralkodója, Unisz és Noferirkaré sírjánál tűnik fel ismét. Niuszerrénél vályogtéglából épített bárkával találkozunk. A 6. dinasztia egyetlen piramisánál sem találtak bárkasírt, ellenben hajóábrázolást annál többet. NAPHAJÓ AZ EGYIPTOMI MITOLÓGIÁBAN A legenda szerint Ré kezdetben az emberek között élt, de mivel az emberek összeesküvést szőttek ellene, eltávozott az égbe. Napközben a nappali bárkájával utazik, éjszaka pedig az éjszakai bárkájával járja be az Alvilágot, ahol újjászületését megannyi veszély fenyegeti. A legfélelmetesebb ellensége Apóphisz Félisten, a fekete kígyó, akit egyébként a mitológiában meglehetősen ellentmondásosan Szutekhet(Széth) tesz ártalmatlanná.A napbárka reggel a Mandzsit, délután a Sektet nevet viselte. Egy másik, Hóruszról szóló mítosz arról számol be, hogy az ifjú istent egyszer egy skorpió marta meg. Az történt, hogy Ízisz a delta mocsaraiban rejtegette fiát Széth haragja elől, miután Oziriszt meggyilkolta Széth. A gyermek Hóruszt, akit csecsemőkorában Hathor istennő táplált, megmarta egy skorpió, amikor a Nílus papirusznádasában játszott. A hazatérő Ízisz elkeseredetten testvérével, Nephtüsszel fohászkodott Ré istenhez kisfia élettelen teste mellett. A Napbárka megállt a fényes egekben. Ré isten sietve elküldteThot istent a földre, s az íbiszfejű istenségnek sikerült életre keltenie Hóruszt.Az isten tehát „meggyógyította” Hóruszt, így Ízisz abbahagyta a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját. Ezzel helyreállt a világrend. Ebből a legendából derül ki egyébként az is, hogy Thot egyik legfontosabb szerepe a Napbárkában a „Világ Rendjének” őrzése. Ezzel áll összefüggésben, hogy Maatot, az igazság és világrend istennőjét, tartották Thot feleségének. NAPBÁRKA MINT ŰRHAJÓ Spirituális szempontból a napbárka egy olyan létező eszköz, melyet dimenziók közötti és intergalaktikus utazásra lehet használni. Igen, a jelen idő használata nem tévedés, minthogy ez egy mai is létező és alkalmazott technológia az Univerzum magasabb rendű fajai körében. A napbárka magától értetődően a Napistennek a kozmikus hajója, mely nem minden esetbe UFO, hanem más „jármű” is lehet. Ne riasszon meg senki az ufó megnevezés, mert Egyiptom egét bizony a történelem előtti korokban gyakorta tarkították azonosítatlan repülő tárgyak. Igazából, a napbárka egy létező szerkezet volt, amely ténylegesen más dimenziókba repíthette utasait, de erről a közembereknek halvány sejtelmük sem volt. Honnan is lehetett volna? Ők földet műveltek, állatot tartottak, építkeztek és eltartották az államot. Velük könnyen elhitethetett bármit egy olyan lény, aki űrhajóból szállt ki és tüzes fegyvereivel bemutatta, mit tesz azokkal, akik nem teljesítik a parancsait. De nem ez az autentikus (hiteles) kép az istenfáraók érájáról. Ez inkább a végnapjait élő birodalom anarchiát támogató, a Napisten ellen lázadó szakadár beavatotti csoportjaira volt jellemző, akik erőnek erejével éltek a megfélemlítés elrettentő eszközeivel, lévén,megvolt hozzá technológiájuk és csak a hatalom megszerzésével kecsegtető alkalomra vártak évezredeken keresztül. A nép körében az a hiedelemrendszer terjedt tehát el, hogy mindenekfelett követni kell a papság utasításait, mert ők a kapcsolattartók az istenek és az emberek, illetve az istenkirály és pórnép között. A leszálló bárkákból kilépő idegenek vagy istenként tisztelt lények is az uralkodó osztályt alkotó papi vezetőkkel és a fáraóval létesítettek kontaktust, velük osztották meg közlendőiket, nekik adták
utasításba az elvárásaikat és tőlük kérték számon az eredményeket. Így a nép irányítva fejlődhetett és a papi kasztok tudását az élet és a halál, pontosabban az öröklét és a halhatatlanság kulcsainak tekintették, s magukat tökéletesen alávetve kívánalmaiknak, s követték a kinyilatkoztatásaikat. A nép természetesen nem értette meg, voltaképpen nem volt képes felfogni ésszel, hogy az űrhajók milyen szerkezetek és végképp meghaladta szellemi képességüket, hogy a funkcióit kielemezzék, ezért a halhatatlan isteni lények egyik közlekedő eszközének tekintették és úgy képzelték, hogy amikor nem jelennek meg a földön, akkor máshol, jelesül a túlvilágon teljesítenek szolgálatot. Így kialakult az a képzet, hogy Nap hajója beutazza Ozirisz világát, amikor a Földön sötét van és minden reggel visszatér a Napisten a horizonton (Ré-Harahti), vagyis felkel a Nap. Ekképpen az emberek úgy vélekedtek, hogy a napbárkába való bejutás, illetve beszállás a halhatatlanság záloga, s nekik is esélyük lehet Réhez csatlakozni. Ez lett volna a „milliók bárkája”. S itt egy nagyfokú következetlenséggel találjuk magunkat szembe. Nevezetesen, ha az emberek beszállnak a bárkába, akkor ők már halhatatlanok, de akkor felesleges reinkarnációról beszélni, a Földre visszatérni és tapasztalni, továbbá megússzák Ozirisz országának minden rémképét és viszontagságát, viszont akkor nem fejlődnek. Ez a bebiztosított jövőkép mindenki számára népszerűnek tűnt. Ellenben, ha nem jutnak el a bárkába valamilyen oknál fogva, akkor Ozirisz paradicsomi vagy olykor elborzasztó sötét barlangjaiba kerülhetnek, ami cseppet sem vonzó perspektíva. Mi tehát az igazság? A lélekben keresendő a válasz a kérdésre. Mindenkit tettei alapján bírálnak el és korántsem jár mindenkinek ugyanaz az elbánás. A napbárkába pedig csak vezető lelkek szállhatnak be, amint azt mindjárt látni is fogjuk. A lelki vezetők gondoskodnak arról, hogy a többi lélek a megfelelő helyre kerüljön a túlvilágon. Végezetül, vegyük végig, kik is kaptak helyet a napbárkában mint csillaghajóbana leideni Amonhimnusz alapján: mindenekelőttRa, a Napisten; kíséretéhez tartozott Ízisz, valamennyi teremtmény ősanyja, védelmező istennő, a nagy varázslónő; Hu (az első kimondott Szó istene, az isteni halhatatlanság ősforrása, Szia társa); Felismerés (Szia) vagy Értelem, a fején található nevének hieroglifjele; Varázslat (Heka), a mágikus erő a napisten éjszakai bárkát védi az ártó hatalmaktól, ember alakú, kezében kígyó van; Maat, az Igazság, Ré leánya; Szia az ő (Amon) szíve; Hu az ő (Amon) két karja. Ebben a kontextusban Ra a mindent átható teremtő Törvény, az Igazság és a Rend megtestesítője, akinek egyes aspektusait ismerhetjük meg a szövegből. Más forrásokból kiviláglik, hogy a Napbárka utasa volt Thot, a bölcsesség és Széth, a pusztítás isten is. Száraz György Boldog napot!
SZENTKÉNT TISZTELT METEORIT A meteoritok az ég kövei, pontosabban az égből aláhulló kövek. Mivel sokféle kultúrában gondolkodtak úgy, hogy az ég istenei küldik e kisebb-nagyobb kődarabokat a halandók számára, ezért kultikus tisztelet kezdte körüllengni a meteoritokat, mi több, némelyiknek a mai napig szent kisugárzást tulajdonítanak. „MENNYKÖVEK”
Azokat a köveket nevezik a mondák mennyköveknek, melyek az égből pottyantak, hullottak a földre. Szinte minden természetfeletti hívő mögöttes sorsszerű tartalmat sejt a földbe csapódó meteoritok mögött, ekképpen az égi hatalmak megnyilvánulási formáinak tartják a meteoritokat. A római korban például a Capitoliumban őrzött Jupiter mennykövét kifejezetten eskütételre használták. Aki hamis szándékkal próbált esküt tenni, a kő egyszerűen agyoncsapta, azaz úgy hasított belé, mint a mennykő. Szíriában, Emessza városában a Napisten egyik megnyilvánulási formájaként tiszteltek egy drágakövekkel kirakott meteoritkövet. Kis-Ázsiában, Pessinusban a Cybelét, a Magna Matert, a nagy anyaistennőt tisztelték meteorit formájában. A MEKKAI SZENT FEKETE KŐ Miután Mohamed, a próféta eltávozott, utóda,Omar kalifa megcsókolta a követ és a következő mondta: „Bizony tudom, hogy te kő vagy, nem használsz és nem tudsz ártani, és ha nem láttam volna, hogy a próféta (üdv és béke lengje körül) is megcsókolt, bizony nem tettem volna.” Ezután kezdték sokan természetes eredetűként tekinteni a követ, sokféle leírást adtak róla, illetve próbálták megfejteni, milyen anyagból készülhetett. Ali bej Utazások (1807) című művében vulkáni eredetű bazaltnak gondolja a Fekete Követ, míg Burckhardt (1830) szerint lávához hasonló a kő. A kő jellegzetessége a fénylő felülete. Többen arra hivatkoznak, hogy a hívők csókjai és érintései csiszoltákfényesre a kő felületét.Burton felfigyelt arra, hogy a kövön egy törés mutatkozik meg. A kő mérete 25x20x20cm, de ez egyáltalán nem biztos. Al-Kurdi 1825-ös leírása szerint 15 darabból áll. Burton egy nagy és 12 kisebb darabot fedezett fel benne. 1873-tól fogva a darabokat egy ezüst pánt fogja egybe, melynek belső nyílása 27 centiméter átmérőjű. Jelenleg az ezüstkeretben 8 kisebb részt lehet megkülönböztetni – a többit vagy ellopták,vagy eltűnt, vagy csak a pánt takarja el. A Kába-kő színe szintén kérdéses. A legendák is elmesélik, hogy fekete színű. Igen ám, de sokan sokféle színárnyalatot, valamint pöttyöket vélnek felfedezni benne. Ali bej az alapszínét szénszínűnek tartja kevéske vörös árnyalattal, beütéssel, míg Burckhardt és Sprenger fehér és sárga pöttyökre hívja fel a figyelmet. Burton is megemlíti a fehér és sárgás pettyeket, míg Germanus Gyula sötétzöldesnek és szürkének látja a Kábát. Nem könnyű eldönteni, hogy a Kába-kő meteoritikus eredetű-e, vagy sem. Nagyon valószínű, hogy a Kába nem kő, azaz nem kőmeteorit, mert ha csupán kőből lenne, akkor már komoly sérüléseket szenvedett volna el. Kivált, ha a Kába történetét végigtanulmányozzuk: szándékos rongálásokat kellett kiállnia és tűzvész is pusztította. A szakértők megjegyezték, hogy a kőmeteoritok a légkörben darabokra eshetnek, míg a fémmeteoritok egyben maradnak. A kéreg jellegéből következik a tudományos hipotézis, miszerint a kő vas-nikkel meteorit lehet, amely a becsapódásakor különféle földi kőzeteket olvasztott magába. A meteorit érkezésének becsült ideje 6400 év. A mekkai Szent Fekete Kő valódi égi mivolta és legendás kora a múlt ködébe vész. Valószínűleg már időszámításunk környékén bálványozták, illetve szent relikviaként kezelték. Később Mohamed kultuszt épített köré és a vallási szokásjog szerves részévé léptette elő. A mohamedán vallásgyakorlók öt alapkötelességeinek egyike, hogy ha csak tehetik, életükben legalább egyszer zarándokoljanak el a Kába-kőhöz. Mivel egy szentként tisztelt kőről beszélünk, ezért szóba sem jöhet az alapos laboratóriumi vizsgálat, mindazonáltal a legvalószínűbb teóriaértelmében a szakrális kő geológiai jellegzetességei egy fekete achátra illenek. Olybá tűnik, hogy a rejtély egyelőre rejtély marad. A hívők pedig eldönthetik, hogy melyik tradíció mellett teszik le a voksukat. A hagyomány egy kőről szól, amelyet Isten adott, s vagy Abu Qubajsz hegyéről származik, vagy egyenesen az égből Gábriel arkangyal hozott le.
WILLAMETTE-METEORIT A Willamette-meteorit az Egyesült Államokban valaha talált legnagyobb meteorit. A Földön ismert valamennyi meteorit között a hatodik helyen áll a Willamette-meteorit, amely érdekessége, hogy fémből (vas-nikkel) épül fel. Ez elég ritka, mivel az eddig ismert közel 25 ezer meteorit közül körülbelülcsupán 600 ilyen összetételű. 2007-ben az egyik darabját el akarták árverezni, ám egy oregoni indián törzs, a klakamák szent tárgyként tisztelték, ezért a maguk módján tiltakoztak a pénzzé tételétől.Az indiánok hitét sértette, hogy a nyelvükön Tomanowas nevet viselő kővel ilyen becstelenség történik, mivel hitük szerint azt az „Égi emberek” küldték egykoron a Földre. Bármennyire is meglepő, az indiánok kivétel nélkül minden évben vallási szertartást tartanak a meteorit körül, amely a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban található. A meteorit kora tízezer évre rúg, tömege eléri a 15,5 tonnát. A szentként tisztelt meteoritot 1902-ben fedezték fel a Willamette-völgyben a kutatók. Később egy 13,6 kilós darabot metszettek le a múzeum tulajdonában lévő égből érkezett kőből. Ez magántulajdonba került. Ezúttal ezt a darabot bocsátotta árverésre birtokosa szép kis summa reményében. A Bonhams aukciós házban több mint egy millió dollárt remélnek a földönkívüli kődarabért. Egyébiránt még további húsz darab kövecske van még magánkézben a híres meteoritból. Száraz György Boldog napot!