Miókovics Eszter1 - Bódis Judit2 - Molnár Zsolt3
Ökoszisztéma-szolgáltatások a Nagyberekben a változó tájhasználat tükrében Ecosystem services in the light of changing land-use in Nagyberek (Somogy, Hungary)
[email protected] Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, H-2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 1 Pannon
Bevezetés Azok a kihívások, melyeket a Föld népességének növekedése és a fejlett országok túlfogyasztása jelent hatalmas terhet rónak a földi ökoszisztémákra. Jelenlegi gazdaságunk és fogyasztásunk mértéke nem fenntartható, ami legelőször a természeti környezetünk hanyatlásában és kimerülésében jelentkezik (Barthel és mtsai. 2010). A környezeti szempontok figyelembevétele az utóbbi néhány évben kezd csak igazán beépülni az agrárgazdaságba (Cáceres és mtsai. 2015). Az emberi hatásra bekövetkezett biodiverzitás-változások és azok kiváltó okai sokáig csupán az ökológusok és a helyi lakosok számára voltak evidensek. A kutatók régóta keresték azt a nyelvet, mely hatékonyan közvetítheti a döntéshozók felé a gazdálkodás és a földhasználat hatását a rendelkezésre álló természeti javak szempontjából. Az ökoszisztéma-szolgáltatások (ecosystem services) fogalmi rendszerének megalkotásával nyílt lehetőség arra, hogy az ökológiai szempontok a gazdasági folyamatokat tervező és irányító döntéshozók számára számszerűsíthetőek legyenek. Ezzel a természeti javak jelentősége és értéke a tervezések és döntések során beépíthető formába került (Constanza és mtsai. 1997). A fogalom tudományos definíciói közül a Millennium Ecosystem Assessment (MEA) szerintit idézzük: ökoszisztéma-szolgáltatás minden olyan kézzel fogható és kézzel nem fogható termék vagy szolgáltatás, melyet az ember számára a természetes vagy ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak (MEA 2003). Az általunk használt felosztást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) dolgozta ki (Common International Classification of Ecosystem Services - CICES). A CICES szerinti felosztás hierarchikus: ellátó, szabályozó, abiotikus és kulturális szolgáltatásokba rendszerezve tárgyalja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat (www.cices.eu), melyekhez HainesYoung és Potschin (2011) definícióját használja alapul. E szerint az ökoszisztéma-szolgáltatások olyan biotikus és abiotikus természeti javak, melyeket közvetlenül fogyasztanak el vagy használnak fel az emberek. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystems Services - IPBES) megalakulásának célja, hogy a biológiai sokféleség állapotát hatékonyabban lehessen a döntéshozók felé kommunikálni (Díaz és mtsai. 2015). Ez a több tudományterületet is integráló rendszer segítheti a társadalmat, hogy az agrártájakban is fenntartsa, kevésbé károsítsa a természetes ökológiai folyamatokat (Plieninger és mtsai. 2014). Az ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálatával további lehetőségünk nyílik arra is, hogy a tájban zajló változásokat a természeti környezet állapota és társadalmi-gazdasági szempontrendszerek alapján, komplex módon értékeljük (Kelemen és mtsai. 2008, Reyers és mtsai. 2009, Kalóckai 2010, Nagendra és mtsai. 2013). Hazánkban a földhasználat jelentős változásokon ment át az elmúlt évtizedekben gyökeresen átrendeződő mezőgazdálkodás következtében. Egyszerre találhatunk Magyarországon nagytáblás intenzív gazdálkodási egységeket, mellettük pedig nagy területű parlagokat és fenntarthatóbb kisparcellás gazdaságokat (Büttner - Mari 2004).
272
Tanulmányunk célkitűzése egyrészt egy hazai táj ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérése volt, másrészt a tájhasználatban zajló folyamatok hatásainak detektálása ezen javakra.
Anyag és módszer A kiválasztott táj a Somogy megye területén található Nagyberek, természetföldrajzilag önálló kistáj (Dövényi 2010). Komplexebb módon ezzel a tájjal, mint természeti és sajátos tájtörténettel bíró egységgel Hosszú (2009) tanulmánya foglalkozik, mely a táj történetét a határhasználat átalakulásán keresztül követi. A terület tájtörténetének valamint a mocsarak, gyepek, szántók és erdők használatának a természetvédelem szempontjából is jelentős változásait 2014-ben közöltük (Miókovics és mtsai. 2014). A Nagyberek a vizsgált időszakok előtt kaszálók és legelők, valamint kiterjedt vízterületek, lápok és mocsarak uralta táj volt. 1950-től a szocialista rendszerben rohamos mértékben gyorsult fel a terület lecsapolása, csatornázása, mely megszüntette a természetes vízutánpótlást, s jelentős területek kerültek feltörésre és intenzív művelés alá. A rendszerváltást követően, az állami gazdaság megszűnése óta, megszaporodtak a parlagterületek, és a táj mezőgazdasága döntően vadgazdálkodásra, húsmarhatartásra és szántóföldi kultúrákra (vadföldek, kukorica, repce) épít. Az ökoszisztéma-szolgáltatások összegyűjtéséhez alapul az Európai Környezetvédelmi Ügynökség CICES (Common International Classification of Ecosystem Services) osztályozási rendszerét használtuk (cices.eu). Az adatgyűjtés két részből állt: 1. Személyes interjúk során, 6 berki településről (Somogyszentpál, Ordacsehi, Balatonfenyves, Pálmajor, Balatonkeresztúr, Nikla), 30 (11 nő, 19 férfi, 29 és 87 év közötti) a tájban élő és/vagy gazdálkodó embert kérdeztünk meg. Ennek célja az volt, hogy félig-struktúrált interjúkban és freelisting-gel (Seidman 2002), az adatközlő által a táj ismert és/vagy fontosnak tartott javainak felsoroltatásával, valamint irodalmi források alapján összegyűjtsük a Nagyberek által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat. 2. Kérdőívet készítettünk az összegyűjtött ökoszisztéma-szolgáltatások alapján s megkérdeztünk 16 adatközlőt, mennyire tartották azokat az egyes időszakokban fontosnak (3 - nagyon fontos, 2 - fontos, 1 - nem fontos, 0 nem tudja). A válaszok alapján kiválasztottuk a 10 legjelentősebb ökoszisztéma-szolgáltatást, s ezek változásait kvantifikáltuk a vizsgált korszakokban, majd összevetettük a tájban lezajlott változások, főként a mezőgazdálkodás termelésszerkezetének (művelt területek kiterjedése, termelés profilja) átalakulásával valamint a természeti környezet jelenlegi állapotával. . Eredményeinket az interjúkban rögzítettek alapján idézetekkel bővített formában adjuk közre. A szó szerinti idézeteket dőlt betűvel jelöljük.
Eredmények Vizsgálataink alapján a Nagyberek ökoszisztéma-szolgáltatásait összesen 38 elem alkotja (1. ábra). Az adatközlők az egyes javak leírásánál a tájhasználat-változás hatásait is megfogalmazták az adott ökoszisztéma-szolgáltatás használatában.
273
Ellátó
Kulturális
Szabályozó
Abiotikus
rőzse szőlő tűzifa ló tőzeg méhek nád szarvasmarha gyékény juh káka disznó kender vad fűzvessző madarak (tojása, húsa) búza hal rozs sás kukorica széna repce ehető vadnövények napraforgó gomba kertészeti termények gyógynövények madárvilág turzimus puszták biodiverzitás felszíni vizek-tavak, csatornák fasorok agyag ivóvíz termálvíz lápi mész
1. ábra: A Nagyberek ökoszisztéma-szolgáltatásainak listája az interjú alanyok szerint és besorolásuk a CICES kategória rendszere alapján A legfontosabb ökoszisztéma-szolgáltatásoknak az alábbiak bizonyultak: Tőzeg Alapvető, régen nagy mennyiségben hozzáférhető természeti kincse a tájnak, az eredendően fátlan tájban fűtőanyagként szolgált, "négyzetes kockákba vágták tőzegvágóval, kazalokba rakták száradni, 1 hét alatt olyan lett mint a szivacs, szeletekbe lehetett törni, 1960-as években már olajjal fűtöttek". Jelentőség szinte a nullára csökkent (2. ábra). Nád A déli parti és berki területek nagy kiterjedésű nádasai az első vizsgált időszakban még sokféle módon szolgáltak alapanyagként (kerítés, tető, stukatúr), majd átalakultak a szokások, és míg "1950-ben minden ház nádfedeles volt Ordacsehiben, ma egy-kettő", mára az 1980-as évek újépítésű cserépfedeles házai lettek általánosak. Jelenleg egyedül a pincesorokon lehet még megfigyelni a hagyományos tetőfedést, és teljesen eltűnt a kerítésként való felhasználása. A nád egyre nagyobb területeken áll rendelkezésre, felhasználása viszont szinte megszűnt. Gyékény Az 1980-as évekre szinte teljes mértékben visszaszorult felhasználása, jelenleg egy-egy háznál a lomok között még megtalálható a kenyér keltetésre használt gyékény szakajtó, míg a mezőgazdaság nagyüzemi szerkezetátalakítása előtt 1950-ben "a táskától-lábtörlőig minden készült gyékényből". A gyékényes területek elérhetősége nem változott, de a növény szerepe megszűnt a helyiek életében.
274
Fűzvessző Jelenleg "halnak ki, akik használják", "értékes", "egyre kevesebb kosarat hoznak", főként a területen élő roma lakosságnak ad még ma is megélhetést. 1980 előtt kerítésnek és halászeszközöknek is alapanyaga volt, szerepe lecsökkent, pedig jelenleg is nagy mennyiségben állna rendelkezésre. Szarvasmarha "A berekterületeket ősidők óta legeltették!". A tartásmód 1950 után változott meg, amikor a termelő szövetkezetek és főként az állami gazdaságok áttértek a rideg tartásról a nagyüzemi tenyésztésre. A rendszerváltás időszakában (előtte és utána egyaránt) visszaesett az állatlétszám, de a mai napig része a tájhasználatnak a legelő állattal való gazdálkodás. Sertés A sertéstartás hagyományosan része volt a Nagyberekben az állattartásnak, így ennek speciális változatáról is szóltak adatközlőink, mint "a rideg konda tavasztól-őszig kijárt a Martonoson (Buzsák és Táska települések közigazgatási területéhez tartozó terület)". Kihajtásuk az 1980-as évekre teljesen megszűnt, ma már a háztájiban is csak elszórtan tartanak állatokat. Hal A kiterjedt víztestek, mocsarak, lápok, a lecsapolásokat követően a csatornák rendszerében nagy halbőség lehetett, ami a mai napig elevenen él az itt élők emlékezetében: "fogták a csatornán, a kenderáztatóban, csattal (hurokkal), szigonnyal a legelőn". Az 1950-es évektől a felgyorsuló és a teljes tájat érintő mérnöki pontosságú lecsapolásoknak köszönhetően a víz és a halállomány is jelentősen visszaszorult. A jelenlegi lehetőségek halastavakra és a Nyugati-övcsatorna, a legnagyobb árok területére koncentrálódnak. Sás A tájban jellemzőek a sásosok, mely területeket az adatközlők beszámolója alapján "bálázták az 1950-es években", és saját megfigyelés alapján még az elmúlt években is sor került rá. A nagy állatlétszámoknak köszönhetően a sás az itt élők számára mindig is fontos volt, a "szükséges rossz, TSZ alatt lekaszálták etetéshez is, kötélnek, almozáshoz használták". A legeltetett állatok ma is belejárnak a legelők sásos szegélyeibe. Széna Nagyon fontos erőforrása a Nagybereknek: "a berki kaszálók dús szénahozamúak". A területen jellemzően "mindenkinek volt tehene, marhája", ezért a megfelelő mennyiségű és minőségű széna létkérdés volt. Az állatlétszám 1980 után bekövetkező lassú visszaesése és a háztáji marhatartás megszűnése mutatkozik meg a széna, mint ökoszisztéma-szolgáltatás jelenlegi szerepének nagyon fontosról, fontosra változott megítélésében, mivel "minimális, amire szükség van, nincs állat".
275
Termálvíz Szénhidrogének utáni próbafúrásoknak köszönhetően termálvíz tört fel, így "1953-ban lett fontos a Csisztai-fürdő". A megkérdezettek jövőképe alapján az eddig még ki nem aknázott termálkinccsel számolnak a Nagyberekben, melyre a közeljövőben jelentős beruházások épülnek majd. Ettől a turizmus és a környék fejlődését remélik.
3
2 1945-1960
1
1960-1990 1990-2015
0
2. ábra: A 10 legfontosabb ökoszisztéma-szolgáltatás szerepének változása a vizsgált időszakban (1945 - 1960: nagyüzem előtti, 1960 - 1990: rendszerváltást megelőző nagyüzemi, 1990 - 2015: rendszerváltást követően) Eredmények összefoglalása Az 1950-es évek és 2015 között eltelt idő és a bekövetkezett változások a tíz kiemelt ökoszisztéma-szolgáltatás közül ötnek a szerepét nagyon fontosról nem fontossá módosította (2. ábra). Az itt élők az interjúk során legfőbb és hagyományos gazdálkodási formaként a szarvasmarhatartást nevezték meg, és hangsúlyozták annak jelentőségét, mint nagyon fontos ökoszisztéma-szolgáltatás majd a rendszerváltást követően az állomány leépülését. Hasonlóan jelent meg a széna, a sás, mint az állattartáshoz szükséges erőforrások. A széna és a sás jelentősége az állatlétszámmal párhuzamosan változott. A sás jelentősége sem csökkent jobban, mint a szénáé, a mai napig a meglévő legelőkön része a legelt, és rosszabb években a bálázott takarmánynak is. A tőzeg felhasználásának visszaszorulása az 1980-as években tetőzött a könnyebben elérhető fűtőanyagok és a kertészeti célú bányászat megszűnése miatt. A termálvíz Csiszta-fürdő és a már megszűnt kertészetek egykori ellátásán túl a közeljövőben vezető szerepet kaphat a táj ökoszisztéma-szolgáltatásainak sorában.
276
Diszkusszió Az általunk vizsgált tájban, a Nagyberekben jelenleg már csak emlékezet szintjén jelennek meg a néhány évtizeddel ezelőtt még alapvető ökoszisztéma-szolgáltatások, mint a tőzeg, a nád, a fűzvessző és a helyiek számára évszázadokig alapvető élelemként szereplő hal. Ennek oka a megváltozott tájhasználat. A mezőgazdálkodás hangsúlya és szerepe az itt élők körében teljesen megváltozott a végbement társadalmi (elvándorlás, elöregedés) és gazdasági (mezőgazdaság visszaszorulása) változások következtében. A tájhasználat megváltozása negatívan hat a biodiverzitásra és az összetett ökológiai rendszerek működésére (Plieninger és mtsai. 2006, Fischer és mtsai. 2012). Emiatt egyre inkább előtérbe kerül a tájban élők tudása és ennek szerepe (Berkes és mtsai. 2000) a természeti javak megőrzésében. Az ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálata jól használhatónak bizonyul a tájhasználati változások hatásának nyomon követésénél is (Burkhard és mtsai. 2014). A gyűjtött adatokból és az interjúk elemzéséből kirajzolódik, hogy a tájban élő emberek érzékelik és pontosan ismerik a tájhasználat megváltozását és ennek hatását a környezetükre. Az interjúk során az adatközlők rendre megállapították, hogy számos ökoszisztéma-szolgáltatást, mely az első korszakban, 1950-ben még a mindennapi élet alapját jelentette, ma már, 2015-ben egyáltalán nem használnak. Az itt élők, bár fizikailag részei a tájnak, mégis a Nagyberekben rendelkezésre álló ökoszisztéma-szolgáltatásokat már alig használják/igénylik.
Köszönetnyilvánítás Hálával tartozunk adatközlőinknek, kiemelten Szabó Zsoltnak! Köszönjük szépen a segítséget, az együttgondolkodást és a szakmai közeget a MTA Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoportja tagjainak! A kutatás a "TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0004 A Pannon Egyetem tudományos műhelyeinek támogatása" című projekt keretében zajlott.
Hivatkozások Barthel, S., Folke, C., Colding, J. (2010): Social-ecological memory in urban gardens – Retaining the capacity for management of ecosystem services. Global Environmental Change, 20. 255-265. Berkes, F., Colding, J., Folke, C. (2000): Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management. Ecological Applications 10. 1251–1262. Burkhard, B., Kandziora, M., Hou, Y., Müller F. (2014): Ecosystem Service Potentials, Flows and Demands – Concepts for Spatial Localisation, Indication and Quantification. Landscape Online 34. 1-32. Büttner, Gy., Mari, L. (2004): A felszínborítás változásának fő típusai a CORINE Land Cover európai adatbázisa alapján - A magyar földrajz kurrens eredményei II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, CD-ROM ISBN 963482-687-3 pp. 235-246. Cáceres, D. M., Tapella, E., Quétier, F., Díaz. S. (2015): The social value of biodiversity and ecosystem services from the perspectives of different social actors. Ecology and Society 20(1). 62. Costanza, R., d’Agre, R., de Groot, R., Farber, S., Grasso, M., Hannon, B., Limburg, K., Naeem, S., O’Neill, R. V., Paruelo, J., Raskin, R. G., Rutton, P., Van den Belt, M. (1997): The value of the world’s ecosystem services and natural capital. Nature 387. 253-260.
277
Haines-Young, R., Potschin, M. (2011): Common International Classification of Ecosystem Services (CICES). http://unstats.un.org/unsd/envaccounting/seeaLES/egm/Issue8a.pdf Díaz, S., Demissew, S., Joly, C., Lonsdale, W., Ash, N. (2015): The IPBES Conceptual Framework - connecting nature and people. Current Opinion in Environmental Sustainability 14. 1–16. Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 436-439. Fischer, J., Hartel, T., Kuemmerle, T. (2012): Conservation policy in traditional farming landscapes. Conservation Letters 5(3): 167–175. Hosszú, Cs. (2009): Adalékok a határhasználat és a tájátalakulás történetéhez a somogyi Nagy-berek területén. In: Andrásfalvy B., Vargyas G. (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. L’Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 368. Kalóczkai, Á. (2010): A térinformatikai alkalmazások szerepe az agrár-ökoszisztéma szolgáltatások értékelésében. LII. Georgikon Napok. Keszthely. ./upload/publications/2010-09-01_10-56-32__kaloczkai-agnes-georgikonnapok-2010.doc Kelemen, E., Pataki, Gy., Podmaniczky, L. (2008): Farming and Ecosystem Services in an Environmentally Sensitive Area (Homokhátság). In: Kovács-Láng, E., Kröel-Dulay, Gy., Barabás S. (eds): The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary. MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 21-22. MEA - Millennium Ecosystem Assessment (2003): Ecosystems and human well-being. A framework for assessment. Island Press, Washington, D.C. Miókovics, E., Bódis, J., Molnár, Zs. (2014): Analysis of landscape change in the Nagyberek (Somogy, Hungary) with the DPSIR Framework. Natura Somogyiensis 24. 5-16. Nagendra, H., Reyers, B., Lavorel., S. (2013): Impacts of land change on biodiversity: making the link to ecosystem services. Current Opinion in Environmental Sustainability 5. 503-508. Plieninger, T., Hoechtl, F., Spek, T. (2006) Traditional land-use and nature conservation in European rural landscapes. Environmental Science Policy 9. 317–321. Plieninger, T., van der Horst, D., Schleyer, C., Bieling, C. (2014): Sustaining ecosystem services in cultural landscapes. Ecology andSociety 19(2). 59. Reyers, B., O’Farrell, P. J., Cowling, R. M., Egoh, B. N., Le Maitre, D. C., Vlok, J. H. J. (2009): Ecosystem services, land-cover change, and stakeholders: finding a sustainable foothold for a semiarid biodiversity hotspot. Ecology and Society 14(1). 38. Seidman, I. (2002): Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 217.
278