MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
2009
JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
I. Az Intézményirányítási Program alapelvei 1. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk, a Járdányi Pál Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, elkötelezi magát minden külső és belső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben kielégíthesse. Mint művészetet oktató intézmény hivatott arra, hogy az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel járuljon hozzá a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához. Törekszünk arra, hogy általános emberi és művészi értékek közvetítésével formáljuk tanulóink habitusát és viselkedését. Tevékenységünk középpontjában – a szülők és tanulók elvárásainak, a tanulók képességeinek megfelelően – a minőségi művészeti nevelő-oktató munka áll, a 6–22 éves fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodó zenei oktatás és nevelés, a művészetet értő,
szerető,
művelő
közönség
nevelése.
E
kitűzött
feladatokhoz
híven
minőségpolitikánk céljai közé tartozik a partnerközpontúság és – a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó – tartalmi és szervezeti kultúránk folyamatos fejlesztése. Törekszünk arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységet támogató szabályzatokkal rendelkezzünk, és az azokban foglaltak továbbfejlesztése és betartása megtörténjen. A jogszabályi kereteken belül törekszünk a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, az abból következő hatások mérséklésére, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, valamint a tehetségek felismerésére és gondozására. Tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk elért eredményeink megtartására és gyarapítására. A minőség fenntartása és további fejlődése érdekében a vezetőség támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést is. Fő törekvésünk, hogy az egyénre szabott, örömöt és sikerélményt nyújtó művészeti oktatás-nevelés eszközeivel érzelem-gazdag, harmonikus emberré neveljük a nálunk zenét tanuló növendékeket.
2
Intézményünk valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti oktatást, nevelést, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pedig saját területükön az oktatási nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével.
2. Az intézmény működésének hosszú-távra szóló elvei Intézményünk a II. kerületi önkormányzat fenntartásában működik. Működésünket meghatározzák az alábbi dokumentumok és törvények: • Alapító Okirat (Budapest, 2008. november 27.) • Közoktatási törvény (1993. évi többszörösen módosított LXXIX. tv.) • A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi többszörösen módosított XXXIII. tv.) • Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat közoktatási intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programja, valamint az egyéb hatályos jogszabályok.
3. A fenntartói minőségpolitikai nyilatkozat intézményre vonatkozó megállapításai 3.1. A közoktatási intézményrendszerre vonatkozó általános elvárások Az intézmény -
pedagógiai programja feleljen meg a mikrokörnyezet igényeinek, a fenntartó elvárásainak
-
szakmai
munkája
a
fenntartó
által
jóváhagyott
intézményi
dokumentumok alapján történjen -
a vállalt feladatokat és szolgáltatásokat magas színvonalon lássa el
3
-
tevékenységét minőségügyi szemlélettel végezze, alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz
-
támogassa a pedagógus szakma fejlődését, módszertani megújulását
-
törekedjen az együttműködésre, járuljon hozzá a kerület közoktatási célrendszerének megvalósításához
-
a tanulói esélyegyenlőség érdekében kiemelten kezelje a felzárkóztatást és tehetséggondozást
-
gazdálkodása legyen hatékony
-
őrizze meg az elért pozitív eredményeket, lehetőség szerint folyamatosan javítsa a szervezeti és tartalmi mutatókat
3.2. Célok, minőségcélok és elvárások az iskolákra vonatkozóan 3.2.1. A pedagógiai tevékenységrendszer egyes folyamatai és főbb elemei -
Az ÖMIP-ben meghatározott célok 100%-ban koherensen jelenjenek meg az IMIP-ben
-
A pedagógiai program és az IMIP célrendszere 100%-ban koherens legyen
-
Az éves munkaterv a PP és az IMIP célrendszerére épüljön
-
A helyi tantervben megfogalmazott célok minimum 75%-a valósuljon meg
-
A
tehetséggondozás,
a
készség
és
képességfejlesztés
mérhető
eredményességet mutasson -
Törekedjen a hagyományok ápolására
-
A partneri elégedettség érje el a 75%-ot
3.2.2. Az intézményi szervezet működése, az oktató-nevelő munka feltételei -
A továbbképzési tervben szereplő prioritások legyenek összhangban az IMIP-PP-vel
-
A tanév megtervezése és a szakmai közösségek működése intézményi szinten is összehangoltak legyenek, a belső munkamegosztás az oktató, nevelő munka folyamatában szakszerű legyen
4
-
Az intézményen belüli információáramlás legyen szabályozott, és zavar nélkül működjön
-
Az
intézmény
alkalmazotti,
szülői,
tanulói
közösségeinek
kapcsolatrendszere legyen együttműködő -
Legyenek élő
kapcsolataik, és szabályozott együttműködésük a
legfontosabb partnerekkel -
A szervezeti kultúra elégedettségi mutatója legalább 75%-os legyen
-
Az oktatás-nevelés tárgyi feltételei mutassanak jogi és szakmai megfelelőséget
3.2.3. Az intézményvezetés -
A vezetési funkciók gyakorlása során érvényesüljön a jogszerűség, a szakszerűség, a hatékonyság
-
A vezetési tevékenység legyen a vezetettek által legalább 75%-ban elfogadott
-
A belső ellenőrzés legyen célszerűen delegált, tervezett, konkrét, objektív, visszacsatolt, hasznosított, dokumentált
-
A vezetés vállalja az innovációs folyamatok menedzselését, az oktatónevelő munka eredményes támogatását, valósítson meg fejlesztéseket, bővítse forrásait
3.2.4. A nevelő-oktató munka eredményessége -
A
tanulók
eredményei
feleljenek
meg
a
pedagógiai
program
célkitűzéseinek, az IMIP sikerkritériumainak 3.2.5. A partnerközpontú működés -
Az intézmény a működéssel kapcsolatos információit ismertesse meg a közvetlen partnerekkel, legyenek elérhetőek a dokumentumok
-
A tanulói teljesítmények értékelése legyen folyamatos, az adminisztráció követhető
5
-
A szolgáltatások feleljenek meg a partneri elvárásoknak, az IMIP sikerkritériumainak
3.2.6. A mérés és értékelés rendszere -
Az intézmény a tanulók mérését a PP szerint végezze, eredményei feleljenek meg az IMIP sikerkritériumainak
-
Valósuljon meg az intézményi pedagógiai munka mérése, értékelése, elemzése, minősítése az év végi beszámoló alapján
-
Működjön a partneri igény- és elégedettségmérési operatív rendszer
-
Legyen működtethető komplex mérési rendszer
4. Az intézmény jövőképe • Legfontosabb feladatunknak tekintjük a tanulói létszám megőrzését, jelenlegi magas szakmai színvonalunk megtartását, illetve emelését. Célunk, hogy iskolánk mindenkor a minőségi oktatás intézménye legyen. • Nyitottak vagyunk az új oktatási módszerek befogadására. Szeretnénk megfelelni a változó világ és partnereink igényeinek. • Távlati elképzeléseinkben szerepel, hogy fővárosi, országos, sőt nemzetközi zenei találkozókat szervezhessünk, s így a magyar alsófokú zeneoktatás központi
intézményévé
váljunk.
Ennek
feltétele
a
hangversenyterem
mihamarabbi megépülése.
5. Intézményi minőségi célok • Intézményünk minél magasabb szinten feleljen meg az ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásoknak. • A szervezet a működésében rejlő tartalékait minél optimálisabban használja ki. • A minőségfejlesztési munka a szervezet minden tagja számára elfogadottá váljon. • A pedagógiai munka minőségét továbbra is a szakmai sikerek prezentálják.
6
II. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A Minőségfejlesztési rendszer kiépítésével, bevezetésével az volt a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit és biztosítsuk a fenntartását.
A Minőségfejlesztési Rendszer szervezeti háttere Az igazgató a MIP elvégzéséhez minőségügyi csoportot hozott létre 2003-ban. A csoport a munka elkezdésével egyidejűleg elindította a minőségügyi rendszer kialakítását is az intézményben. A csoport tagjai részt vettek a minőségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseken. Az igazgató biztosítja számukra a munkafeltételeket valamint a továbbképzéseken való részvételt. Folyamatosan figyelemmel kíséri munkájukat. 2007-ben kidolgoztuk és folyamatosan fejlesztjük a pedagógiai teljesítményértékelési rendszert.
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása. Dokumentumainkat folyamatosan aktualizáljuk.
Humán erőforrás fejlesztése Az intézmény továbbképzési és beiskolázási tervének elkészítésénél figyelembe vesszük az intézmény szakmai és minőségpolitikai érdekeit. Pedagógusainkat a lehetőség szerint a megfelelő továbbképzésre irányítjuk.
7
A Járdányi Pál Zeneiskola telephelyei a 2008/2009-es tanévben
Tagozat (iskola neve)
Cím
Járdányi Pál Zeneiskola
1022 Bp. Marczibányi tér 1.
Orsolyarendi „Szt. Angéla” Ált. Isk. Áldás u. Ált. Isk.
1024 Bp. Ady Endre u. 3. 1025 Bp. Áldás u. 1. 1022 Bp. Lórántffy Zs. u.3. 1021 Bp. Budenz u. 20-22. 1027 Bp. Medve u. 5-7. 1026 Bp. Fenyves u. 1. 1022 Bp. Fillér u. 70-76. 1028 Bp. Szabadság u. 37. 1028 Bp. Községház u. 10. 1025 Bp. Pitypang u. 17. 1028 Bp. Máriaremetei u. 7. 1026 Bp. Pasaréti u. 191. 1025 Bp. Törökvészi u. 67-69. 1023 Bp. Ürömi u. 64.
Baár-Madas Református Ált. Isk. és Gimnázium Budenz u. Ált. Isk. Csík Ferenc Ált. Isk. Fenyves u. Ált. Isk. Fillér u. Ált. Isk. Klebelsberg Kunó Ált. Isk. Ökumenikus Ált. Isk. Pitypang u. Ált. Isk. Remetekertvárosi Ált. Isk. Szabó Lőrinc Ált. Isk. Törökvész u. Ált. Isk. Újlaki Ált. Isk.
8
Tanszakok Zongora, hegedű, cselló, brácsa, fuvola, orgona, szolfézs, gitár, magánének, zeneelmélet, zeneirodalom, kórus, zenekar, ütő Zongora, hegedű, cselló, furulya, fuvola, fagott, oboa, szolfézs, Ek. Zongora, hegedű, cselló, furulya, fagott, gitár, szolfézs, Ek. Szolfézs, Ek., furulya, oboa, zongora Zongora, hegedű, szolfézs, Ek. Zongora, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, szolfézs, Ek. Zongora, furulya, fagott, szolfézs, Ek. Zongora, hegedű, furulya, fuvola, szolfézs, Ek. Zongora, hegedű, furulya, kürt, szolfézs, Ek. Zongora, cselló, gitár, furulya, oboa, kürt, szolfézs, Ek. Zongora, gitár, szolfézs, Ek. Zongora, szolfézs, Ek. furulya, fuvola Zongora, cselló, szolfézs, Ek. Zongora, hegedű, gitár, furulya, fuvola, szolfézs, Ek. Zongora, gitár, trombita, harsona, furulya, fuvola, szolfézs, Ek.
Intézményünk feladatai és céljai a fenntartói - Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat - elvárások tükrében Fellépési lehetőségek biztosítása Kitűzött feladatok
Konkrét célok
Felelősök, közreműködő k
Rendszeres koncertek Művészeti szemle, melyen az „A” tagozatosok önkéntesen, a „B”sek kötelezően vesznek részt Győztesek hangversenye Bérletes koncertek
Kicsinyek koncertje Kerületi fesztiválokon való részvétel Tanévzáró hgv a Marczibányi Műv. Házban
Havonként megrendezett stúdióhangversenyek
Pedagógusok, igazgató, ig. helyettes Igazgató, tanszakvezetők
A művészeti szemle arany érmeseiből válogatott növendékek koncertje Művésztanárok hgv, Győztesek-, kicsinyek hgv, orgona, valamint együttesek hgv A művészeti szemle arany érmeseiből válogatott növendékek koncertje Hidegkúti kamarazene fesztivál Egy órás növendék koncert
9
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Minden hónap utolsó szerdáján November
Igazgató, ig. helyettesek
December
Valamennyi tanszak tanárai
Október, december, március, április, május
Tanszakvezetők
Április
Igazgató
Március
Igazgató, felkészítő tanárok
Június 11.
Hangszerrel való ismerkedés, segítségnyújtás a hangszerválasztáshoz Kitűzött feladatok Tanév végi hangszerbemutatók
Konkrét célok
Felelősök, közreműködők
Az előképzős csoportokban
Előképzős, szolfézs és hangszeres tanárok
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő május
Továbbtanulásra való sikeres felkészítés, tehetséggondozás Kitűzött feladatok
Belső kapcsolattartás Elő-felvételiken és felvételiken való részvétel Fővárosi-, országos zenei versenyekre való felkészítés Nemzetközi versenyekre való felkészítés
Konkrét célok
Rendszeres konzultáció a tanszakvezetővel A zenei pályára készülő növendékek szakiskolai bemutatkozása. Meghirdetett versenyek szerint A tehetséges növendékek számára lehetőséget biztosítani a nemzetközi megmérettetésre.
10
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Pedagógusok, tanszakvezetők
folyamatosan
Tanszakvezetők, felkészítő tanárok
November, február
Ig. helyettesek, tanszakvezetők, szaktanárok A résztvevő növendékek felkészítő tanárai
a versenykiírás határideje a versenykiírás szerint
Zeneoktatásunk megismertetése külföldön Kitűzött feladatok
Európai fesztiválokon való lehetőség szerinti részvétel, külföldi zenekari cserekapcsolatok
Konkrét célok
Felelősök, közreműködők
Külföldi szereplési lehetőségek kihasználása.
Igazgató, zenekarvezető
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Lehetőség szerint minden tanévben
A kerület kulturális életének színesítése Kitűzött feladatok Kerületi rendezvényeken való rendszeres szereplések Kerületünk iskoláinak gálakoncertjein való részvétel Műsorok nyugdíjasoknak
Konkrét célok
Felelősök, közreműködők
Marczibányi Művészeti Fesztivál és Gála, Pesthidegkúti kamarazene Fesztivál pl. Medve-est, Áldás gála, Budenz gála, Szent Angéla, Ökumenikus iskola Hangszeres koncert
11
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Pedagógusok, tanszakvezetők
Március, április
Pedagógusok
A tanév közben folyamatosan, az iskolák munkatervei szerint Folyamatosan, igény szerint
Hangszeres tanárok
A koncertlátogatás iránti igény kialakítása Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Kitűzött feladatok
Konkrét célok
Minden tanuló évente legalább egy alkalommal vegyen részt koncertlátogatáson Rendszeres zenehallgatás
Kicsinyek koncertje, közös koncert-, ill. operalátogatások
Pedagógusok
folyamatosan
A csoportos órákon (szolfézs, zeneirodalom)
Szolfézstanárok
folyamatosan
Együttzenélés megszerettetése, közösség építés Kitűzött feladatok
Konkrét célok
Felelősök, közreműködők
Nyári zenei tábor
1 hetes nyári zenei tábor szervezése Velencén
Zenei együttesek működtetése
Kórus, fúvós, vonós, gitár, ütő együttesek
Régi és jelenlegi növendékek által szervezett kamaraegyüttesek működése
Munkájuk támogatása: hely biztosítása, szakmai segítségnyújtás
12
Igazgató, ig. helyettesek Táboroztató tanárok Együttes vezetők Igazgató, érintett szaktanárok
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Minden év júniusában Folyamatosan, tantárgyfelosztás szerint Igény szerint
Tanulói létszám megőrzése Kitűzött feladatok
Konkrét célok
Felelősök, közreműködők
Kapcsolattartás a helyi oktatási, nevelési intézményekkel (telephelyeinkkel) Külső kapcsolattartás (jelenlegi és leendő növendékeinkkel és szüleikkel)
Az általános iskolák igazgatóival való együttműködés, az iskolák programjain való részvétel Iskolánkban hagyományosan nyílt napokat tartunk.
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Igazgató, ig. helyettesek, tanszakvezetők, szaktanárok
folyamatosan
Pedagógusok, tanszakvezető
március második fele
Stratégiai célokhoz kapcsolódó feladatok Célok
Feladat - Megvalósítás
Új növendékek Folyamatosan keresni kell az olyan bemutatkozási formákat, toborzása melyek felkeltik a zenetanulás iránti igényt. Kicsinyek számára szervezett hangszeres bemutatók. Az előképzősök a hangszerválasztás előtt ismerjék meg a hangszereket. Hangszerbemutatók szervezése az előképzős csoportokban, kicsinyek bérleti koncertjén való részvétel. Rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelés
A helyes gyakorlási szokások kialakítására új és hagyományos didaktikai módszerek alkalmazása (a hangszeres órák állandó feladata legyen a kottaolvasás rendszeres gyakorlása, a lapról olvasás és a tudatos memorizálás elsajátítása, a hatékony, tudatos gyakorlás előkészítése és ellenőrzése, gyakorlási órák beiktatása, önállóan megtanult művek bemutatása) Rendszeres gyakorlás számonkérése, segítségnyújtás a gyermek célszerű napirendjének kialakításában.
13
Célok
Feladat - Megvalósítás
Különféle hangszerekből álló kamaracsoportok kialakítása (kisebb kamara együttesek számának növekedése). Kamarazene vizsga koncert megszervezése minden évben. Tanári továbbképzések a témakörben. Hospitálás közép- és felsőfokú iskolákban, és meghívott főiskolai tanárok előadásai, koncertjei. Megfelelő zenei anyagok felkutatása, beszerzése, új kották vásárlása. A szolfézs órák adta lehetőségek kihasználása. Órai együttzenélés. Vonós utánpótlás A hangszerek megismertetése az előképzős csoportokban Hangszerbemutatók az előképzős órákon, hangversenyeken. biztosítása A vonós zenekarok létszámának biztosítása. Új növendékek bevezetése a zenekari munka folyamatába. A kimaradások, év közbeni lemorzsolódások csökkentése és számszerű nyilvántartása. Az okok feltárása után módszertani változtatások kidolgozása. A tananyag átgondolásánál és ütemezésénél figyelembe kell venni a gyerekek növekvő iskolai és egyéb elfoglaltságait Gimnáziumi felvételi időszakában lassabb haladás a zenélési kedv megtartásával, könnyebb hangszeres és kamarazenei anyag tanításával. Felkelteni az igényt, és biztosítani a gyakorlatot, hogy a későbbiekben a vonószenekar tagjaiként részt vehessenek a közös muzsikálásban. Kis vonószenekarban az utánpótlás biztosítása. Kamarazene fejlesztése
14
Célok Szolfézsoktatás
Tehetséggondozás
Feladat - Megvalósítás A zenei olvasás és írás készségeinek megalapozása, melyek segítik a gyerek hangszeres tanulmányait. Központi szolfézs feladatlapok rendszeres kiosztása és értékelése minél több évfolyamban. Az elméleti anyag ne öncélúan jelenjék meg, hanem járjon együtt a zenélés örömével is. Az elméleti és gyakorlati (hangszeres) tudás összehangolása. A szolfézs órák keretén belül a növendékek hangszeres közreműködése. A kihelyezett tagozatokon a rendszeres zenehallgatás feltételeinek (DVD lejátszó és zenei CD vásárlás) biztosítása. Szolfézs-, és zeneirodalom-csoportok közös hangverseny-, operalátogatása Ifjúsági előadásokon, bérleti hangversenyeken való részvétel az órák keretén belül. A tanszak tanárainak rendszeres tapasztalatcseréje.. Bemutató tanítások tartása. A tehetség időben történő felismerése. „B” tagozatos oktatás, emelt óraszám biztosítása. A fejlődés mértékének folyamatos kontrollja. Rendszeres konzultáció, kis csoportos közös órák, meghallgatás tanszakvezető, szaktanácsadó, esetenként főiskolai tanár vezetésével. A tanár személyiségével, változatos pedagógiai módszerekkel animálja a gyereket. Előjátszás, művészfelvételek meghallgatása, személyre szabott anyagválasztás, a zenei gondolatok közérthető, „képi”, szóbeli megfogalmazása.
15
III. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZERINT MŰKÖDTETETT ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
A Járdányi Pál Zeneiskola az Önkormányzati Minőségirányítási Programban (továbbiakban ÖMIP) megfogalmazottakkal összhangban az intézményi minőségirányítási programjába (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszert alkalmazza.
1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 1.1.
Alapelvek • Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. • Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. • Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. • Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. • Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. • Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen. • Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. • A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. • A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. • Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. • Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. • Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.
16
1.2.
Célrendszer • Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. • A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. • A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. • Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.
1.3.
Hasznosítás • Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. • A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. • A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.
1.4.
Vonatkozási terület Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: • az intézményre, • az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, • az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre.
2. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei • Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése. • Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minősítése • Partneri igény és elégedettség mérés. • A tanulók vizsgáinak értékelése, eredményeinek figyelembe vétele. • Az iskolán kívül elért tanulói szakirányú felvételik, versenyek, fellépések eredményeinek figyelembe vétele.
17
• Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése. • A teljes körű intézményi önértékelés A szervezési feladatok ellenőrzésének ütemterve, valamint a pedagógus teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve az Intézmény éves munkatervében kerül szabályozásra. A végrehajtás értékelése a mindenkori tanév végi beszámolóban történik. Felelőse: az igazgató.
3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős vezető beosztású személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. 3.1.
Vezetők teljesítményértékelése
3.1.1. Vonatkozási terület Az intézmény vezető-beosztású dolgozóira • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • munkaközösség-vezető, • minőségügyi vezető. 3.1.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: • intézményvezető esetében ¾ önértékelés, ¾ tantestületi szintű értékelés. • vezető esetében ¾ önértékelés és intézményvezetői értékelés, ¾ az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, ¾ tantestületi szintű értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. 18
3.1.3. Eljárásrend Intézményvezető esetében: • Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. • Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető tantestületi szintű értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését a 2. számú függelékben szereplő Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. • Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap. • A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezetők esetében: • Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. • A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor. • A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap -2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. 19
• A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden tantestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. • A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3. 1. 4. Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: • tervezés, jövőkép nyújtása, • feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, • döntéshozatali folyamatok irányítása, • ellenőrzés, gondoskodás • értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: • Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat • Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás • A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása • Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP, helyi tanterv végrehajtása • Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság
20
3.1.5. Vezetők minősítésének rendje A vezetők minősítését a Minősítési lapon dokumentáljuk (7. sz. függelék). A vezetői munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének meghatározása a pedagógus munkakörnek megfelelő kategóriák szerint történik.
3.2.
Pedagógusok teljesítményértékelése
3.2.1. Vonatkozási terület
A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. 3.2.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. 3.2.3. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is.
21
A teljesítményértékelés folyamata • Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról, a szükséges dokumentumokról. • Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben szereplő „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” című dokumentumok előírásait. Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és 03-as skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez tartozó adatgyűjtést – amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség vezető) végezze. • Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A mérés-értékelés vezetője a határidőre eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. • Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez”3. számú függelék táblázatainak kitöltése: o a „Tapasztalatok” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, o a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a „Értékelés” megfelelő (kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, alkalmatlan) rovatába X-et kell tenni, illetve további, rövid szöveges kiegészítést lehet megfogalmazni, o a „Javaslatok” rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás…), o az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével. Ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet, o az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, o az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Javaslatok” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, 22
melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, tantestületi, vezetői). o A pedagógus teljesítményének értékelése alapján az igazgató elkészíti a pedagógus minősítését. (Minősítési lap - 7. függelék) • A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. • A vezető intézkedik a „Javaslatok” megvalósulásának nyomon követéséről. • A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3.2.4. Szempontok
3.2.4.1. Szaktanári szerep értékelése • Felkészültsége a szaktanári szerepre 3. sz. függelék / 1. sz. mérőlap Irányított interjú az értékelttel. Célirányos képzettségek, továbbképzések (pl. előadás, felvételi, kurzus, koncertlátogatás)– diplomák, tanúsítványok bekérése. • Foglalkozásvezetése 3. sz. függelék / 2. sz. mérőlap Tanóra látogatása legalább négy alkalommal, melyből kettő a mérésvezető által választott növendékkel, illetve további kettő a pedagógus által választott növendékkel illetve csoporttal. Tanórán kívüli foglalkozás látogatása legalább két alkalommal, pl. közös óra, bemutató óra. • A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése 3. sz. függelék / 2. sz. mérőlap Tanóra látogatása legalább négy alkalommal, melyből kettő a mérésvezető által választott növendékkel, illetve további kettő a pedagógus által választott növendékkel illetve tanulócsoporttal. • Követelményrendszere 3. sz. függelék / 2. sz. mérőlap Óralátogatás legalább kettő egymás utáni alkalommal a mérésvezető által választott növendékkel, illetve további kettő alkalommal a pedagógus által választott növendékkel illetve tanulócsoporttal. • Tantárgyi értékelési gyakorlata 3. sz. függelék / 2. sz. mérőlap Óralátogatás legalább kettő egymás utáni alkalommal a mérésvezető által választott növendékkel, illetve további kettő alkalommal a pedagógus által választott növendékkel illetve tanulócsoporttal. Utóbbi esetében a legutóbbi írásbeli számonkérésének (dolgozat) áttekintése. • Tanítványai tantárgyi teljesítménye 3. sz. függelék / 3. sz. mérőlap 1. Növendékmegtartó erő 2.Versenyeredmények, országos eredmények, felvételik, vizsgaeredmények, koncertek
23
• Pedagógusi tulajdonságai 3. sz. függelék / 4. sz. mérőlap Interjú az értékelttel, a közvetlen szakmai vezetőjével (mk. vez, ig. h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). 3.2.4.2. Szervezeti szerep értékelése 3. sz. függelék / 6. sz. mérőlap • Munkatársi jellemzői Interjú közvetlen szakmai vezetőjével (mk.vez.) és/vagy kérdőíves mérés a közvetlen munkatársai körében. Az információgyűjtés a következő magatartásformákra irányul: együttműködési képessége a munkatársakkal, a tanítványaival, az iskola többi tanulójával, a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Követelményrendszere illeszkedése a közvetlen munkatársak gyakorlatához. A téma szerinti erősségek és fejlesztendő területek megjelölése • Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Az SZMSZ-ből, a munkaköri leírásból, vagy egyéb megbízatásból adódó szerepére vonatkozó partneri interjú(k) alapján információk szerzése. Elégedettségi (kérdőíves) mérés a feladatkörébe, hatáskörébe, felelősségi körébe tartozó személyek (kollégák) körében. 3.2.4.3. Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése • Tanulók nyilvántartása 3. sz. függelék / 5. sz. mérőlap Beírási napló, törzslap, foglalkozási naplók, hátrányos helyzet, tehetséggondozást érdemlők, hiányzások. Szaktanárként a kötelező nyilvántartások vezetése. • Intézményi dokumentációk 3. sz. függelék / 5. sz. mérőlap Interjú az értékelttel, majd ezen információk alapján interjúk a megnevezett dokumentációk elkészítéséért, fejlesztéséért felelős munkatársakkal. 3.2.5. A pedagógusok teljesítményértékelésénél figyelembe vett fő szempontok súlyozása a következő: Szaktanári szerep 66 % (22 szempont) Szervezeti szerep 25% (8 szempont) Dokumentáció 9 % (4 szempont) 3.3. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minősítését a Kjt. valamint az Munka Törvénykönyve szerint végezzük el. Szempontjai a minősítési lapon találhatóak. (7. függelék)
24
3.4.
Az alkalmazottak teljesítményértékelésének rendje
A teljesítményértékeléskor adható minősítések és maximális pontszámaik: • • • •
kiválóan alkalmas, kiemelkedő (3 pont), alkalmas, megfelelő (2 pont), kevéssé alkalmas, kevéssé megfelelő (1 pont), illetve alkalmatlan, nem megfelelő (0 pont)
A teljesítményértékelés eredménye a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kerül meghatározásra • • • •
kiválóan alkalmas 80-100 % alkalmas 60-79 % kevéssé alkalmas 30-59 % alkalmatlan 30 % alatt
A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A pedagógusokat kötelezően minősíteni kell a Kjt.-ben meghatározott esetekben.
4. Partneri igény és elégedettség mérés 4.1.
Vonatkozási terület
Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. 4.2.
Módszer
Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük, összehasonlító elemzést készítünk az előző évi eredményekkel.
4.3.
Eljárásrend
Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által az IMIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. 25
Az eljárás főbb lépései: • kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, • mérőeszközök készítése, • adatgyűjtés, • adatok összegzése, elemzése, értékelése, • célok, prioritások meghatározása, • javaslatok megfogalmazása, • adatok nyilvánosságra hozatala, • a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. 4.4.
Szempontok
A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: • a partneri elvárásokra, igényekre, • a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, • az oktató-nevelő munka véleményezésére.
5. A tanulók vizsgateljesítményeinek értékelése, eredményeinek figyelembe vétele 5.1. Vonatkozási terület A Zeneiskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve szerint az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. 5.2. Módszer Összehasonlító elemzés. 5.3. Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: • A munkaközösség-vezető által szerevezett munkacsoport (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést a vizsgajegyzőkönyvek alapján.
26
• A munkaközösség-vezető javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. • Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. • Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. 5.4. Szempont: • Az intézményi eredmények trendvizsgálata.
6. Az iskolán kívül elért tanulói szakirányú felvételik, versenyek, fellépések eredményeinek figyelembe vétele 6.1. Vonatkozási terület A tanulók által elért eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. 6.2. Módszer Összehasonlítás, elemzés. 6.3. Eljárásrend • A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézmény verseny eredményeit, elemzi ezek dokumentációit. • A külső mérési eredményeket - azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi. 6.4. Szempontok A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele.
7. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése 7.1. Vonatkozási terület Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége.
27
7.2. Módszer Elemzés, értékelés beszámoló. 7.3. Eljárásrend • A nevelőtestület évente, legkésőbb a tanévzáró értekezletén értékeli az intézményi minőségirányítási program, illetve az aktuális tanévre tervezett feladatok végrehajtását. • A nevelőtestület évente, legkésőbb a tanévzáró értekezleten a jelen dokumentum 5.3. pontja szerint elkészült beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes tanszakok teljesítményét. • Az előző két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. • Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának, és az országos eredmények értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét. 7.4. Szempontok Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.
8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1. Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége.
8.2. Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe vevő elemzés vagy más minőségügyi modell alkalmazása.
28
8.3. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak utolsó évében kerül sor. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: • az önértékelés területeinek azonosítása, • az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, • viszonyítási pontok meghatározása, • az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása, • az értékelést végzők körének meghatározása, • indikátorrendszer kidolgozása, • az információk feldolgozása, • az eredmények visszacsatolása, • a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. 8.4. Szempontok Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.
29
9. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ez által is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.
Minőségirányítási rendszer felülvizsgálata: • Legalább évente egyszer; a minőségügyi csoport vezetője, vagy az igazgató kérésére bármikor elrendelhető • Ellenőrzés: megfelelősség, hatékonyság • Végzik: az adott szolgáltatásban nem érintett vezető munkatársak • Feljegyzés készül: - megállapítja az eltéréseket - javasolja a helyesbítő intézkedéseket - megnevezi az intézkedés végrehajtásért felelős személyeket - kijelöli a határidőket
30
ZÁRADÉK
Nyilvánosság A Minőségirányítási Program nyilvános dokumentum. A szülők és a szakma részére központunkban a tanári szobában és a titkárságon helyezzük el. Erről tájékoztatást adunk az iskola folyosóján lévő hirdetőtáblán és telephelyeken, valamint iskolánk honlapján: www.jardanyizeneiskola-bp.hu A Járdányi Pál Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény IMIP-jét a 2009. május 28-án tartott nevelőtestületi értekezleten a tantestület 65 fő pedagógus részvételével elfogadta. A szülői szervezet véleménye csatolva. Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozata csatolva.
Készítette: Znamenák Rita Budapest, 2009. május 28.
…………………………….. Vimmer Erika Igazgató
…………………………… H. Becht Erika a közalkalmazotti tanács elnöke
31
