Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is

OpenOffice 3 – Base

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

ISBN 978-963-607-889-8

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489


TARTALOM

3

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................... 3 ELŐSZÓ ............................................................................................ 9 KEZDŐ LÉPÉSEK .......................................................................... 13 A program környezete .................................................................. 13 Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei ......................... 14 Letöltési lehetőségek ................................................................. 16 A program telepítése .................................................................... 17 A program módosítása, eltávolítása .......................................... 19 A billentyűzet ............................................................................. 20 Az egér ...................................................................................... 24 A program indítása ....................................................................... 26 A segítség..................................................................................... 31 A súgó tartalomjegyzéke ........................................................... 34 A súgó tárgymutatója ................................................................. 34 Keresés a súgóban .................................................................... 35 Könyvjelzők kezelése ................................................................ 37 A segéd ..................................................................................... 38 Tippek ........................................................................................ 38 Részletes tippek ........................................................................ 38 A támogatás .............................................................................. 39 Regisztrálás ............................................................................... 39 Frissítések keresése .................................................................. 39 A névjegy ................................................................................... 39 A program szoftverkörnyezete ...................................................... 40 Az asztal .................................................................................... 40 OpenOffice 3 – Base

4

TARTALOM Az alkalmazásablak ................................................................... 41 Dokumentumablak ..................................................................... 43 Címsor ....................................................................................... 45 A menüsor ................................................................................. 46 Állapotsor................................................................................... 46 Az eszköztár .............................................................................. 46 Az eszköztárak megjelenítése ................................................ 51 Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 52

ÁLLOMÁNYKEZELÉS .................................................................... 54 Üres adatbázis létrehozása .......................................................... 55 Office fájlok megnyitása és mentése ......................................... 55 Meglévő dokumentum megnyitása ............................................ 58 Dokumentumok ismételt betöltése .......................................... 65 Fájlok szűrése ........................................................................ 65 Állományok keresése.............................................................. 66 Fájltípusok .............................................................................. 72 Állományok lezárása ................................................................. 74 A dokumentum tárolása ............................................................. 74 Dokumentum-helyreállítás ......................................................... 76 Állományok törlése .................................................................... 77 Állományok tulajdonságai .......................................................... 78 Állományok postázása, másolása ............................................. 79 A munkafüzet vagy részeinek exportálása ................................ 81 Mentés weblapként .................................................................... 83 Automatikus mentés .................................................................. 83 Egyéb mentési beállítások ......................................................... 84 A munka befejezése ..................................................................... 86 ADATBÁZIS-KEZELÉS .................................................................. 87 Alapismeretek ............................................................................... 87 Adatbázis ................................................................................... 87 OpenOffice 3 – Base

TARTALOM

5

Adatmodell................................................................................. 88 Adatbázisok tervezése.................................................................. 88 1. lépés: Követelményelemzés .................................................. 90 2. lépés: Entitások, táblák meghatározása ................................ 91 3. lépés: Attribútumok, mezők megadása .................................. 92 4. lépés: Azonosítók meghatározása ......................................... 93 Számláló típusú elsődleges kulcs ........................................... 93 Egyetlen mezőből álló elsődleges kulcs ................................. 93 Több mezőből álló elsődleges kulcs ....................................... 94 5. lépés: Kapcsolatok meghatározása ....................................... 95 6. lépés: Teszt ........................................................................... 98 7. lépés: Adatbevitel és más objektumok .................................. 99 Adatbázis létrehozása .................................................................. 99 Táblák ......................................................................................... 101 Tábla létrehozása .................................................................... 102 Tábla készítése tündérrel ........................................................ 102 Tábla létrehozása manuálisan ................................................. 108 A tábla szerkezete ................................................................... 110 Mezőtulajdonságok .................................................................. 111 Egyéni formátumok .................................................................. 113 Indexek .................................................................................... 116 A tábla mentése....................................................................... 118 Munka létező adatbázissal ......................................................... 119 Megnyitás ................................................................................ 119 Lekérdezések .......................................................................... 120 Űrlapok .................................................................................... 120 Jelentések ............................................................................... 120 Adatbázis-tulajdonságok.......................................................... 120 Műveletek adatbázis-rekordokkal ............................................... 122 Mozgás az adattáblában ......................................................... 124 Rekord adattartalmának módosítása ....................................... 125 Adatmódosítás mentése .......................................................... 125 OpenOffice 3 – Base

6

TARTALOM Adattábla módosítása ................................................................. 126 Betűtípus váltás ....................................................................... 126 Sormagasság beállítása .......................................................... 128 Oszloptulajdonságok ............................................................... 128 Oszlopszélesség beállítása ..................................................... 130 Oszlop elrejtése és felfedése................................................... 131 Adatbázis bezárása .................................................................... 131 Objektumok bezárása .............................................................. 131 Adatbázis mentése hordozható adathordozóra ....................... 132 Adatbázis kezelése ..................................................................... 133 További műveletek adatbevitel nézetben.................................... 133 Adatok rendezése.................................................................... 133 Adatok szűrése ........................................................................ 134 Helyettesítő karakterek ............................................................ 136 Importálás ................................................................................... 138 Tábla importálás Accessből ..................................................... 139 Importálás Accessből létező táblába ....................................... 144 Importálás a vágólapon keresztül ............................................ 145 Tábla másolása .......................................................................... 146 Lekérdezések ............................................................................. 146 Új lekérdezés létrehozása .......................................................... 146 Lekérdezés készítése tündérrel ............................................... 146 Lekérdezés készítése manuálisan ........................................... 153 Lekérdezés mentése ............................................................... 157 Lekérdezés bezárása .............................................................. 158 Lekérdezés átnevezése ........................................................... 158 Lekérdezés megnyitása .............................................................. 159 Lekérdezés SQL nézete ............................................................. 159 Összesítő lekérdezések.............................................................. 160 Űrlapok ....................................................................................... 161 Űrlapok szerkezete ..................................................................... 161 Űrlapok létrehozása .................................................................... 163 OpenOffice 3 – Base

TARTALOM

7

Űrlap létrehozása tündérrel ..................................................... 163 Űrlap formázása ...................................................................... 168 Kép beszúrása fájlból űrlapra .................................................. 172 Űrlap mentése ......................................................................... 174 Űrlap bezárása ........................................................................ 174 Űrlap átnevezése..................................................................... 174 Űrlaptulajdonságok .................................................................. 174 Űrlap megnyitása ........................................................................ 175 Rekordok kezelése űrlappal .................................................... 176 Rekord módosítása ................................................................. 177 Jelentések .................................................................................. 178 Jelentések létrehozása ............................................................... 178 Jelentés készítése tündérrel .................................................... 178 Jelentés megnyitása, előállítása .............................................. 183 Jelentés mentése .................................................................... 184 Jelentés bezárása ................................................................... 184 Jelentés átnevezése ................................................................ 184 Jelentés módosítása ................................................................... 185 Jelentések nyomtatása ............................................................... 185 Oldalbeállítások ....................................................................... 186 Nyomtató beállítások ............................................................... 187 Nyomtatási beállítások ellenőrzése ......................................... 190 Nyomtatás ............................................................................... 191 IRODALOM ................................................................................... 193


ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az otthonokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertől függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehetősen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető OpenOffice.org. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képességekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is kibocsátott MS Works néven. Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megoldásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők. Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffice, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az alkalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezelőtt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

10

ELŐSZÓ

1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffice programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni. 2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették. Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unicode támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot. A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Office kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hangsúlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg. A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátumú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum támogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle. Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkcionalitással bővítik a programot. A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja. Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapokon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelenítünk. A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általánosan elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különleges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes OpenOffice 3 – Base

ELŐSZÓ

11

licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter). Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office változattal előállított, de az OpenOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet. A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondottan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd). Külön érdeme az OpenOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. A könyvben helyszűke miatt csak a legfontosabb alkalmazásokat tárgyaljuk (a szövegszerkesztést, a táblázat- és adatbázis-kezelést, a kép- és rajzszerkesztést, valamint a bemutatók készítését). A könyv szerkezete segít az OpenOffice 3.3 titkainak mind mélyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatásával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felülettel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek fokozatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltételeznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakorlatban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára mindenképpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni. Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletekre, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illetve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú ismerete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot valamilyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalmaOpenOffice 3 – Base

12

ELŐSZÓ

zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazhatók a többi operációs rendszerekre is. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, bemutatóikat, táblázataikat, feladataikat és kapcsolataikat jól nyomon követhető formában kívánják rögzíteni, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2012. március Köszönettel

a szerző.


KEZDŐ LÉPÉSEK

13

KEZDŐ LÉPÉSEK Ebben a fejezetben az OpenOffice 3 változatának általános ismertetésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felületének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állományokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra később térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is. A Base adatbázis-kezelővel különböző adatbázis-objektumokat használunk, miközben dokumentumokat, jelentéseket is előállítunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb.). A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele: F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, például: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) OpenOffice 3 – Base

14

KEZDŐ LÉPÉSEK

és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változatok, amelyek az OpenOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógépeken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környezeteket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A számítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igénye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az OpenOffice működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PCösszetételeket. Microsoft Windows  Windows 2000 (Service Pack 2 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7  256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)  Legalább 650 MB szabad lemezterület a letöltéshez és a telepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után az OpenOffice.org kb. 440 MB helyet foglal.  1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel Solaris: SPARC platform edition  Solaris 10 OS vagy újabb  256 MB RAM  450 MB szabad lemezterület  X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

15

Solaris: x86 platform edition  Solaris 10 OS vagy újabb  256 MB RAM  450 MB szabad lemezterület  X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Linux  Linux kernel 2.4 vagy újabb, glibc2 2.3.2 vagy újabb  256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)  400 MB szabad lemezterület  X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Mac OS X  Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb  Intel processzor  512 MB RAM  400 MB szabad lemezterület  1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel Java Az OpenOffice.org Javát igénylő funkcióinak használatához minimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthető a http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése. Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így az OpenOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét OpenOffice 3 – Base

16

KEZDŐ LÉPÉSEK

felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelőre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál. Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyomtatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyomtatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrixnyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely típusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra. A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer működik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minőségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memóriáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minőségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.

Letöltési lehetőségek Az OpenOffice.org 3.3 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthető a http://www.openoffice.org/hu/aboutdownloads.html webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/ szoftver/openoffice3.html webcímről. A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le.


KEZDŐ LÉPÉSEK

17

A program telepítése A programtelepítés lépései: 1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő programot (OOo_3.3.0_Win_x86_install_hu.exe), majd kettős kattintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként parancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes. 2. Az OpenOffice.org 3.3 telepítésének előkészítése párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra!

1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát 3.

4.

A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsomagolásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!


18

5. 6.

7.

8.

9.

KEZDŐ LÉPÉSEK

A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevünket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgozunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunknak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedélyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra! A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szokásos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a telepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a Tovább gombra! Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egykét gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk másik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb kevés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gombok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a helyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktuális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alapértelmezett kezelőjéül az OpenOffice programot választjuk. Ha


KEZDŐ LÉPÉSEK

19

a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket!

1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket 10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztásával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancsikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk a Telepítés gombra! 11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meghajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!

A program módosítása, eltávolítása A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen választhatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az eltávolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program eltávolítása funkcióját is. OpenOffice 3 – Base

20

KEZDŐ LÉPÉSEK

A billentyűzet Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölő mez2 a  vagy  kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ,  billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a ,  billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. 1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az aktuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki. OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

21

A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B. A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett. A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet programjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten 3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kiválasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét. OpenOffice 3 – Base

22

KEZDŐ LÉPÉSEK

is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is bevihetünk (lásd alább). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock 4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű – nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß betűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). 4

CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe. OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

23

A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és az OpenOffice – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi. Az OpenOffice állapotsorában megjelenő BESZÚR/ÁTÍR feliratra kattintva vagy az Insert billentyűvel váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűzeten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivisszasoremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük. OpenOffice 3 – Base

24

KEZDŐ LÉPÉSEK

Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálkeresztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket rendeltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg. Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen. Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

25

(például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai: Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor. Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben). Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét. Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző). Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét. Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét


26

KEZDŐ LÉPÉSEK

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk. Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból megismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majdnem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomógombjára kattintás után a Programok (Minden program, Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, illetve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Programokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhatjuk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Windows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel. 1-3. ábra. OpenOffice ikonok a Windows tálcáján A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menüben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természeOpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

27

tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelennének meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el.

1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü megjelenítése után, a Minden program, majd az OpenOffice.org 3.3, végül az OpenOffice.org Base sorokra kattintunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát). A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítségével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Base alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk adatbázis-kezelőnket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben az OpenOffice.org Base (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programjaink automatikusan megjelennek a Windows OpenOffice 3 – Base

28

KEZDŐ LÉPÉSEK

nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyzetű” programok a vonal alatt jelennek meg. Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helyezünk el a Windows munkaasztalán.

1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a Base program elérési útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).


KEZDŐ LÉPÉSEK

29

1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválaszthatók (lásd az 1-7. ábrát).

1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével Ha egy ilyen OpenDocument-adatbázisra kattintunk, akkor betöltődik a Base, majd abba az adatbázis, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Base, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott adatbázis). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi dokumentumok menüt használjuk. A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rákattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás... sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a OpenOffice 3 – Base

30

KEZDŐ LÉPÉSEK

Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmetlen indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.

1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és nyomjuk meg az Enter billentyűt. Hasonló módon, a Start/Programok OpenOffice.org Base (a Windows XP alatt a Start/Minden program OpenOffice.org Base) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

1-9. ábra. OpenOffice parancsikonok a munkaasztalon Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

31

dolgozunk egy meghatározott adatbázison, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor az adatbázis szerkesztése – a Base program betöltésével együtt – az ikonra mért kettős kattintással indítható. Az adatbázis későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét. A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/ Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgombot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon. 2. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra” kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelenített Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük ki az Program Files könyvtár OpenOffice.org Base (sbase.exe) programját. A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programjainál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztráció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések automatikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani.

A segítség Az OpenOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkalmaznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü OpenOffice.org parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a OpenOffice 3 – Base

32

KEZDŐ LÉPÉSEK

Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tartalomjegyzékét, amelyben változatos módon navigálhatunk. A súgó ekkor egy saját ablakban jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsával, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha az OpenOffice.org többi programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a programcsomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal felső sarkában megjelenő listából is.

1-10. ábra. A program súgójának ablaka Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók segítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

33

jobb oldali tartalmi részben. A navigációs ablaktábla elrejthető a Navigációs tábla elrejtése és megjeleníthető a Navigációs tábla mutatása ikonnal. A súgóablak felső részén található listából kiválasztva az egyes alkalmazások, vagy a keretrendszer súgóját tartalmazó állományokat tölthetjük be. A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kattintva is. A menüsor Előző oldal ikonjával a korábban megtekintett oldalra léphetünk, a Következő oldal ikonjával visszaléphetünk a sorban következő oldalra. Az Első oldal ikon a kezdő súgóoldalt tölti be ismét. A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egérgombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa, vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumentumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben. Kisebb hiba, hogy a dokumentumablakban jól használható navigációs eszközök, melyeket az ablak jobb alsó sarkánál találunk, itt is megjelennek, azonban a súgólapokon semmilyen funkcióval nem rendelkeznek… Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott oldal Kapcsolódó témakörök csoportjának hivatkozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapokon is. A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással kijelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megjelenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyűkombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkalmazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás SzerkeszOpenOffice 3 – Base

34

KEZDŐ LÉPÉSEK

tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a Shift+Ins billentyűkombinációval. A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok: A tárgyhoz tartozó megjegyzéseket jelöli. Az így jelölt részekben olyan információk szerepelnek, amelyek a parancs végrehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek. Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb felhasználását eredményező ötleteket.

A súgó tartalomjegyzéke A navigációs ablaktábla Tartalom lapján találjuk a fő súgótémákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki, vagy zárhatunk be (lásd az 1-11. ábrát). A kibontott kötet gyakran további kötetekre, fejezetekre bontható, végül a súgólapokat a ikonok jelzik.

1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

A súgó tárgymutatója A súgóablak navigációs táblájának Tárgymutató lapján a segítőrendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett kifejezéseit nézhetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk. A kulcsszavak listája görgetéssel is mozgatható. Innen kattintással tölthetjük be a megfelelő kifejezés magyarázatát (lásd az 1-12. ábrát).


KEZDŐ LÉPÉSEK

35

1-12. ábra. A tárgymutató kezelése

Keresés a súgóban Már a tárgymutatóban is kereshetünk, ha a keresendő kulcsszót a Keresett kifejezés mezőbe kezdjük begépelni. A keresés itt dinamikusan a begépeléssel folyamatos kapcsolatban történik, a találatok listája azonnal követi a leütött billentyűket. Az eszköztár Keresés ezen az oldalon ikonjával, vagy a helyi menü megfelelő parancsával jelenítjük meg a Keresés ezen az oldalon párbeszédpanelt, amelyen az 1. mezőben megadott kulcsszó alapján kereshetünk (lásd a 1-13. ábrát). A Keresés gombra kattintva a program megkeresi a Keresett szöveg mezőben megadott karakterek előfordulását az éppen nézett súgóoldalon és a találatot kiemelten jelzi. A Keresés gombra ismét kattintva a következő előfordulást kereshetjük meg. A korábbi keresett karakterek elővehetők a Keresett szöveg mező listájából akkor is, ha közben súgólapot váltottunk. Így a keresés gyorsabban folytatható. A párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel módosíthatunk a keresés működésén, irányán. A teljes szövegben a navigációs ablak Keresés lapja segítségével kereshetünk. Ezzel a módszerrel megkereshetjük azokat a súgóoldalakat, amelyek tartalmazzák a Keresési kifejezés szövegmezőbe írt kifejezés bármely kombinációját. A keresett kulcsszavak kombinációját szóközzel elválasztva írjuk be! A Keresési kifejezés mező is tárolja az utoljára beírt szavakat, így a korábbi keresés megismételhető, ha a  ikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kifejezést a listából. OpenOffice 3 – Base

36

KEZDŐ LÉPÉSEK

1-13. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül A keresés nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. A Keresés csak a címsorokban jelölőnégyzettel korlátozhatjuk a keresést a dokumentum címsoraira. A jelölőnégyzet törlésével viszont a súgólapok tartalmában is kereshetünk. A Csak egész szavak jelölőnégyzet segítségével pontosan kereshetünk, azaz ha bejelöltük ezt a jelölőnégyzetet, akkor a program a szótöredékeket nem veszi a találatok közé. A jelölőnégyzet törölt állapotában viszont a megadott keresési kifejezést, alapszót egy hosszabb, összetett vagy ragozott szó részeként is megkereshetjük.

1-14. ábra. A keresési eredmények listája


KEZDŐ LÉPÉSEK

37

A Keresés gombra kattintva indított keresés végrehajtását követően az eredmények dokumentumfejléce ábécé sorba rendezett listában jelenik meg (lásd az 1-14. ábrát). Innen a megfelelő súgódokumentum kettősen egy bejegyzésre kattintva tölthető be. Erre használható egy bejegyzés kiválasztása után a Megjelenítés gombra kattintás is.

Könyvjelzők kezelése A súgóablak Hozzáadás a könyvjelzőkhöz ikonjával könyvjelzőket helyezhetünk el. Az így felvett könyvjelzők megjelennek a Könyvjelzők lapfülön és segítik a megjelölt helyek ismételt felkeresését.

1-15. ábra. Könyvjelző beszúrása A Könyvjelzők lapfül könyvjelző listájában megjelent elemekhez tartozó oldalakra a megfelelő listaelemre kettősen kattintva, vagy helyi menüje Megjelenítés parancsával jutunk el. A könyvjelzők átnevezése és törlése is a helyi menüből oldható meg (lásd az 1-16. ábrát).

1-16. ábra. A könyvjelző helyi menüs parancsai


38

KEZDŐ LÉPÉSEK

A segéd A program kezelését segíti a segéd, amely egyes feladatok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpanel Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a feladatnál, kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állítjuk a segédet alaphelyzetbe.

Tippek A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-17. ábrát).

1-17. ábra. Egy tipp megjelenése Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tippek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Részletes tippek A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják. A részletes tippek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt, tehát jelöljük be a Részletes tippek jelölőnégyzetet!


KEZDŐ LÉPÉSEK

39

Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemekről, ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.

A támogatás A Súgó menü Támogatás parancsával a súgó ablakában jelentethetjük meg a programcsomag támogatási szolgáltatásával kapcsolatos információkat. Sokra ne számítsunk (bár ez a fizetős programok esetében is gyakran fennáll). Mindenesetre további hivatkozásokat kapunk az angol nyelvű támogató oldalakhoz.

Regisztrálás Ha a program első indításakor elutasítottuk a regisztrációt, akkor itt, a Súgó/Regisztráció paranccsal pótolhatjuk. Mivel a program egyébként teljesen ingyenes, jogosultan telepítettük, támogatás nemigen van, ezért a regisztráció is feleslegesnek tűnik. Ráadásul várható, hogy a program Oracle általi támogatása teljesen megszűnik, mivel a fejlesztők ismét önálló útra léptek és a programcsomagot LibreOffice néven fejlesztik tovább. Ezt a programcsomagot más könyvekben tervezzük részletesen tárgyalni.

Frissítések keresése A Súgó/Frissítések keresése parancs a program továbbfejlesztéseit, hibajavításait tette volna elérhetővé. Talán a fentebb jelzett szétválásnak köszönhetően a kiszolgáló nem érhető el.

A névjegy A Súgó menü Az OpenOffice.org névjegye parancsa a licencinformációkon túl a rendszer tájékoztat a programfejlesztőkről. Az alkotók listája akkor kerül elő, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása közben begépeljük az SDT karaktereket. A futó lista az Esc billentyűvel állítható le.


40

KEZDŐ LÉPÉSEK

A program szoftverkörnyezete Az OpenOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók.

Az asztal A StarOffice Desktop, az OpenOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha az OpenOffice programot indítjuk, akkor a programcsomag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtathatunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak.

1-18. ábra. Az indító keretrendszer OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

41

Az alkalmazásablak Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az 1-19. ábrán bemutatott képernyőkép a Base ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesztett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környezethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Calc futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyűkombináció is.

1-19. ábra. A Base alkalmazásablaka


42

KEZDŐ LÉPÉSEK

A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével mozgatjuk a Base rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, akkor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem választható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd lenyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül. A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszerablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali méretváltoztató ikon, amellyel az egész Calc környezetet ikon méretűvé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalmazásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiadható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legnagyobb rendszerablakot állítja be. A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből kiadott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor alkalmazásbezáró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

1-20. ábra. Figyelmeztetés objektum és adatbázis bezárásakor OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

43

Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést vagy Nemet válaszolva a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kattintással vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával visszatérhetünk a szerkesztéshez (lásd az 1-20. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével, az Alt billentyű és az aláhúzással jelölt betű billentyűjének együttes lenyomásával gördítjük le. A menüsor alatt levő sorokban a Nézet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A többi elem szintén kiés bekapcsolható. Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok teljes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelennek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.

1-21. ábra. A Base megnyitható eszköztárai

Dokumentumablak Egyidejűleg több adatbázist, adatbázis-objektumot is szerkeszthetünk, ezek mind új ablakban jelennek meg. Az Ablak menü Új ablak parancsa segítségével általában nem nyithatunk új ablakot…Új ablak akkor nyílik, ha a Fájl/Új almenü egy parancsával (vagy a megfelelő ikonokkal) új adatbázis szerkesztését kezdeményezzük, OpenOffice 3 – Base

44

KEZDŐ LÉPÉSEK

illetve a Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billentyűkombinációval, vagy a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő adatbázist töltünk be, illetve a betöltött adatbázis különféle (tábla, űrlap, jelentés, lekérdezés) objektumait megnyitjuk.

1-22. ábra. OpenOffice.org Base objektumok a Windows tálcán A megnyitott objektumok ablakai az asztalra kerülnek, egyúttal megjelenik egy, objektumot jelölő ikon is a Windows tálcán. A dokumentumablak lehet teljes méretű, vagy lebegő – a képernyőn mozgatható, átméretezhető – ablak. A tálcán megtalálható dokumentumot jelölő ikonnal lekicsinyíthetjük vagy aktiválhatjuk a dokumentumablakot. Több dokumentum megnyitása esetén a tálca ikonjaival jelölhetjük ki közülük az aktívat, amelyen dolgozni szeretnénk. Az ikonra mért ismételt kattintás ikonméretűre zsugorítja az ablakot. A dokumentumablak bal felső szélén jelennek meg a dokumentummal való munkához szükséges eszköztárak. Ennek elemeit a szerkesztett dokumentum jellege szabja meg. Ha az aktív (szerkesztett) adatbázis, illetve adatbázis-objektum ablaka nem maximális méretű, azaz lebegő, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez előnyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk részeket másolni vagy átmozgatni, amely történhet akár egérrel húzva is. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással, vagy a hagyományos módon, a tálcán vagy az Ablak menüben választjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az aktív dokumentumablakot az kiemelt címsor is jelzi (lásd az 1-23. ábrát, ahol a középső ablak az aktív). Az ábrán az is látszik, hogy az első két ablakrészben ugyanaz a dokumentum, egyetlen címsorral szerepel.


KEZDŐ LÉPÉSEK

45

1-23. ábra. Három dokumentumablak egymás mellett Az aktív adatbázis, illetve adatbázis-objektum ablak kiválasztható az Ablak menü alján látható listából is, ekkor az ugyanahhoz a dokumentumhoz tartozó ablakok nevei sorszámozással jelennek meg (lásd az 1-23. ábrát).

Címsor A címsor az OpenOffice rendszerablak legelső sora. Itt jelenik meg az aktuális szerkesztett munkafüzet címe, a jobb oldalon pedig a rendszerablak méretező ikonok. Az egyes dokumentumoknak külön címsoruk van. Az ablak lezárására szolgál a címsor jobb szélén álló ikon és a Ctrl+W billentyűkombináció is. E parancsokkal tehát nem lépünk ki az adott alkalmazásból, például a táblázatkezelőből, csupán az aktív dokumentum szerkesztését fejezzük be. Ha az ablakban szerkesztett állományon már módosítottunk, akkor a program a lezárás előtt figyelmeztet, hogy mentsük el a változást (Mentés), ha szükséges (lásd az 1-20. ábrát). Amennyiben nem mentjük el a változtatást (Elvetés), akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) álloOpenOffice 3 – Base

46

KEZDŐ LÉPÉSEK

mány neve .BAK kiterjesztést kap (ha ezt korábban kértük az Eszközök/Beállítások parancs Megnyitás és mentés/Általános párbeszédpanel-lapjának Mindig készítsen biztonsági másolatot jelölőnégyzetének kiválasztásával). Itt állíthatjuk be az automatikus mentés gyakoriságát is. Ezeket az információkat használja a dokumentum-helyreállítás, ha valami miatt a program futása megszakad. A kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) méretű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak kicsinyíthető a lehetséges legkisebb méretére. Az ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható a lehetséges legnagyobb méretére. A teljes méretű dokumentumablakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg.

A menüsor A címsor alatt látható a menüsor. A menükben alapvető funkciók szerint elrendezett parancsokat találunk. E parancsokat egérrel kattintva, vagy az Alt billentyű és a menü aláhúzva jelölt betűjének megfelelő gomb együttes lenyomásával legördített menüből, a kurzormozgató billentyűkkel történő kiválasztás után, az Enter billentyűvel adjuk ki. A menük környezet érzékeny módon a megnyitott dokumentum típusától függő műveleteket kínálnak fel.

Állapotsor Az OpenOffice munkaablakok legalsó – állapotsornak is nevezett – sorában jelennek meg a program üzenetei és állapotkapcsolói.

Az eszköztár Az eszköztárak a parancsok gyors, egylépéses kiadására szolgáló ikonokat funkció szerint foglalják össze. Ikonokat készítettek minden gyakran használt eszközhöz. Az eszköztárikonokkal elvégezhető műveletek általában a menükből is elérhetők. Az alapértelmezett –


KEZDŐ LÉPÉSEK

47

beépített, a program telepítésével gépünkre kerülő – eszköztárak száma programonként eltérő. A menüsor alatt húzódik a legfontosabb parancsok és funkciók ikonjait tartalmazó Standard eszköztár (lásd az 1-23. ábrát). A Standard eszköztár ikonjai, amelyek között kapcsoló jellegűeket is találunk (ezeknek két állapota – lenyomott [bekapcsolt] és felengedett [kikapcsolt] – van): URL betöltése: Az eszköztár bal oldalán látható URL5-mező mutatja az aktív dokumentum elérési útvonalát. Ebben a mezőben a lista legördítése után választhatunk korábban használt, de begépelhetünk új dokumentumokra hivatkozó címeket is. Új: Új OpenOffice dokumentumot hoz létre. A dokumentum típusát a gombra kattintva megjelenő gombmenüből választjuk ki. Megnyitás: Megnyit egy OpenOffice vagy Microsoft Office dokumentumot. Megfelel a Fájl menü Megnyitás parancsának vagy a Ctrl+O billentyűkombinációnak. Mentés: Elmenti az aktuális, szerkesztett dokumentumot, adatbázist, ekkor megfelel a Fájl menü Mentés parancsának vagy a Ctrl+S billentyűkombinációnak. Ha az állománynak még nincs neve, akkor a program nevet kér, ilyenkor az ikonra kattintás a Fájl menü Mentés másként parancsának felel meg. Másolás: A vágólapra másolja az aktuális dokumentum, adatbázis kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Másolás parancsának vagy a Ctrl+C billentyűkombinációnak. Beillesztés: A kurzor pozíciójára beilleszti a vágólap tartalmát. Megfelel a Szerkesztés menü Beillesztés parancsának vagy a Ctrl+V billentyűkombinációnak.

5

URL (Uniform Resource Locator): Egy dokumentum elérési útvonala saját file-rendszerünkben. Az Internetes elérési útvonalakhoz megadhatjuk a protokoll rövidítését is, de a legáltalánosabb esetben a program böngészője automatikus kiegészítéssel él. OpenOffice 3 – Base

48

KEZDŐ LÉPÉSEK

Rendezés növekvő sorrendben: A kijelölt területet vagy az aktuális oszlopot tartalma alapján növekvő sorba rendezi. Oszlop rendezésekor természetesen a teljes sorok mozognak, vagyis a rekord mezői nem szakadnak el egymástól. Csökkenő sorrend: A kijelölt területet vagy az aktuális oszlopot tartalma alapján csökkenő sorba rendezi. Űrlap: Gombmenü a különböző adatbázis-objektumok létrehozásának parancsaival. OpenOffice.org Súgó: Megjeleníti az aktuális OpenOffice alkalmazás súgójának első oldalát. Az alapértelmezett Standard eszköztár is megváltozik, ha egy adatbázis-objektum szerkesztését végezzük. A Standard eszköztár eltérő ikonjai űrlap vagy jelentés szerkesztésekor: Új dokumentum sablonból: Új OpenOffice dokumentumot hoz létre dokumentumminta alapján. Megfelel a Fájl menü Új parancsának. A Ctrl+N billentyűkombináció is új szöveges dokumentumot hoz létre. Másolat mentése másként: A dokumentumot új néven, illetve más helyre menti. Megfelel a Fájl menü Mentés másként parancsának. Dokumentum e-mailként: Új elektronikus levelet küld, melynek melléklete a szerkesztett dokumentum. A melléklet formátuma az éppen használt lesz. Fájl szerkesztése: Vált az írásvédett és a szerkeszthető dokumentum megnyitás között. Ez együtt járhat a szerkesztett dokumentum mentésével. Lenyomva az aktív dokumentum módosítható, felengedett állapotában csak olvasható. Ha módosítás után kapcsolunk át csak olvasható módba, akkor a program lehetőséget biztosít, hogy elmentsük az utolsó mentés óta végzett módosításokat (Mentés), vagy mentés nélkül térjünk vissza az utolsó mentett változathoz (Elvetés). Ekkor a program újra betölti az előző mentést. A csak


KEZDŐ LÉPÉSEK

49

olvasható dokumentum módosításának megkísérlésekor figyelmeztetést kapunk. Exportálás közvetlenül PDF-be: A módosítás vagy illetéktelen megnyitás ellen jelszóval védhető, platform független PDF (Portable Document Format) formátumba menti a dokumentumot. Ez a fajta fájltípus még akkor is nehezen szerkeszthető, ha rendelkezésünkre áll az Adobe Acrobat programja (ami meglehetősen drága eszköz). A beállításokhoz nem jelenik meg külön párbeszédpanel. Fájl közvetlen nyomtatása: A teljes dokumentumot vagy a kijelölt részt nyomtatja. Az utoljára használt nyomtató neve megjelenik. PDF nyomtatásakor a megfelelő biztonsági beállításokhoz csakúgy, mint a fenti ikonnál az Adobe Acrobat program szükséges lehet. Nyomtatási kép: A szerkesztett dokumentumot abban a formában jeleníti meg, amelyben a nyomtatóból kikerül. A nyomtatási kép ablakban több oldalas és nagyított nézet is beállítható. Helyesírás és nyelvhelyesség: Ellenőrzi a helyesírást az előzetesen kijelölt szövegben vagy a teljes dokumentumban. Automatikus helyesírás-ellenőrzés: Bekapcsolva már a begépelés közben ellenőrzi a program a helyesírást és a hibákat piros hullámvonallal aláhúzza. A hibák helyi menüjéből a javítással kapcsolatos parancsokat adhatjuk ki. Kivágás: Kivágja, és a vágólapra helyezi az aktuális dokumentum kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Kivágás parancsának vagy a Ctrl+X billentyűkombinációnak. Formátumecset: Az előzetesen kijelölt szövegrész vagy objektum formázását az ikonra kattintással felvesszük, majd a következő kattintással, illetve húzással megjelölt, befestett szövegrészen, objektumon alkalmazzuk. Visszavonás: Visszavonja az utolsó parancsot. Megfelel a Szerkesztés menü Visszavonás parancsának, vagy a Ctrl+Z billentyűkombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több parancs is visszavonható. Újra: Helyreállítja az utolsó parancsvisszavonás előtti állapotot. Megfelel a Szerkesztés menü Ismét parancsának, vagy a Ctrl+Y OpenOffice 3 – Base

50

KEZDŐ LÉPÉSEK

billentyűkombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több visszavont parancs is helyreállítható. Hiperhivatkozás: Hiperhivatkozást illeszt be, illetve biztosítja a korábban beillesztett hiperhivatkozás szerkesztését. Táblázat: Táblázatot illeszt az űrlapra. Megfelel a Ctrl+F12 billentyűkombinációnak. Egyúttal megjelenik a Táblázat eszköztár is. Rajz eszköztár megjelenítése: Az állapotsor felett megjeleníti a rögzített Rajz eszköztárat, amellyel a munkafüzet celláitól független grafikákat is létrehozhatunk. Keresés és csere: Megjeleníti a Keresés és csere párbeszédpanelt, amelynek beállításai szerint kereshetünk a munkafüzet adott lapján vagy a teljes munkafüzetben. A megtalált kifejezést lecserélhetjük. Ez Excellel szemben, itt egyedi formázás nem kereshető. Navigátor: Be- vagy kikapcsolja a Navigátor ablakot, amelyben megjelenő dokumentum objektumok (képek, hivatkozások, OLE objektumok, könyvjelzők stb.) felhasználásával mozoghatunk a szerkesztett anyagban. Megfelel a Nézet menü Navigátor parancsának vagy az F5 gyorsbillentyű lenyomásának. Képtár: A munkaablak kettéosztásával, a munkafüzet felett megjeleníti a képtárat, ahonnan képeket és más multimédiás tartalmakat húzhatunk a munkafüzetbe. Megfelel az Eszközök menü Képtár parancsának. Adatforrások: A képtár és a munkafüzet közt megjeleníti az adatforrások paneljét. Innen – fejléccel együtt – egész rekordokat húzhatunk át a munkafüzetbe. Az adatforrások alapértelmezett tartama egy minta bibliográfiai adatbázis. Új adatbázist a Base alkalmazással hozhatunk létre és az Adatforrások panelen belül, az Intéző be/ki ikonnal megjeleníthető Intéző helyi menüjének Regisztrált adatbázisok parancsával vehetünk fel a listára. Nem nyomtatható karakterek: Megjeleníti a nyomtatásban nem megjelenő, formátumvezérlő karaktereket. Megfelel a Ctrl+F10 billentyűkombinációnak. Nagyítás: Beállítja a munkafüzet nagyítását a dokumentumablakban. Megfelel a Nézet menü Nagyítás parancsának. Nagyításra OpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

51

használhatók még a munkaablak jobb alsó sarkában látható eszközök is.

Az eszköztárak megjelenítése Bármely eszköztárbeli ikonra a jobb egérgombbal kattintva helyi menüt jeleníthetünk meg, amelyben az aktuális OpenOffice munkaablaktól függően testre szabhatjuk az eszköztárak tartalmát (lásd az 1-24. ábrát). Az eszköztárak a Nézet/Eszköztárak  almenüjének parancsaival be- vagy kikapcsolhatók.

1-24. ábra. Az eszköztárak gombjai be- és kikapcsolhatók Az OpenOffice programok egyik hasznos szolgáltatása, hogy az eszköztárak ki- és bekapcsolhatók, illetve testre szabhatók, átalakíthatók. A helyi menü Látható gombok almenüjének parancsaival egyenként kapcsolhatók be vagy ki az eszköztárak ikonjai. A Nézet menü Eszköztárak  Testreszabás parancsával, vagy a helyi menü Eszköztár testreszabása parancsával párbeszédpanellapon állítjuk be a képernyőn található „szerszámosládák” elemeit. Az ikonok méretét, a megjelenés módját az Eszközök/Beállítások OpenOffice 3 – Base

52

KEZDŐ LÉPÉSEK

parancs OpenOffice / Nézet párbeszédpanel-lapján határozzuk meg. Az Ikonméret és ikonstílus listákban állítjuk be a kis vagy nagyméretű ikonokat, és az ikonok stílusát. A megfelelő stílusbeállítással sík gombokat, vagy kidomborodó („három dimenziós”) gombokat jeleníthetünk meg. Az OpenOffice környezetének elemei (menüparancsok, környezetfüggő menük, eszköztárak, állapotsorok stb.) mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodnak, azaz az éppen végzett munkához szükséges eszközöket kínálják fel. Az ikonok környezetfüggő helyi menüje szintén a jobb egérgombbal kattintva ugrik elő. Az eszköztárak elemei a jobb oldali egérgombbal egy eszköztárra kattintva megjelenített helyi menüben is be- vagy kikapcsolhatók. A helyi menüben egyesével végezhetjük el ezt a műveletet, ezzel szemben a párbeszédpaneles megoldásnál (Eszközök/Testreszabás) egyszerre több eszköztár megjelenését befolyásolhatjuk.

Párbeszédpanelek és parancsok A legördülő menük három pontra végződő parancsaival párbeszédpanel jeleníthető meg. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméterezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító információkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információcsoportok bekeretezve jelennek meg. A párbeszédpanelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok működését befolyásoljuk:





Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy  bekapcsolt, az utóbbit a kis négyzet x-elése, illetve  kipipálása jelzi). Egy kerettel jelölt csoportban egyszerre több kapcsolót is bekapcsolhatunk. Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva megnyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gombokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet benyomva (a körbe írt pont jelzi). Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintásOpenOffice 3 – Base

KEZDŐ LÉPÉSEK

53

sal, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. A Mégse nyomógomb az Esc billentyűnek megfelelő funkciójú, és elveti a parancs végrehajtását. Beviteli mező: A módosítandó értéket a mezőbe gépeljük. Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható. Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a mezőre állva és az Alt+ billentyűkombinációt megnyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg. A megfelelő gomb vagy mező kiválasztását – billentyűzettel vezérelve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre-, a Shift+Tab billentyűvel hátralépünk a kijelölési sorban. A kapcsolásra kijelölt jelölőnégyzetet a Szóköz billentyű vagy az Alt + a megfelelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkombinációjával, illetve egeres rákattintással kapcsoljuk ki, vagy be.


54

ÁLLOMÁNYKEZELÉS

ÁLLOMÁNYKEZELÉS A továbbiakban adatbázisnak, fájlnak nevezzük az adatbáziskezelővel előállított, lemezen tárolt állományt. A program indításakor egy új adatbázist nyit, vagy választhatjuk a korábban elkészített adatbázis betöltését is. Ha már létrehoztuk az adatbázis adattárolásra szolgáló objektumait, azaz a táblákat, akkor elkészíthetjük az adatbevitelt kényelmesebbé tevő űrlap, és a lekérdezést „komfortosító” jelentés, valamint lekérdezés objektumokat. Ez utóbbiak alkalmasak eseti, „ad hoc” lekérdezésre is, de paraméterezve többszörösen „újrahasznosíthatók”. Ezek az adatbázisok hálózatos környezetben más felhasználók számára is elérhetővé tehetők. Az adatbázist hálózati állománykiszolgálón osztottan nem tudjuk módosításra megnyitni. Írási és olvasási jogot csak a fájl más által használt rekordjainak zárolása után kaphat újabb felhasználó. Kizárólag olvasásra természetesen más is használhatja az adatbázist. Mindaddig, amíg az adott rekord nincs felszabadítva, erről más felhasználók üzenetet kapnak. A fejezetben tárgyaltak ismeretével már megoldhatók az egyszerűbb feladatok. A lemezen tárolt fájlok megnyitására több módot is találunk, köztük olyan eljárást is, amelynek segítségével tartalom alapján megkereshetjük a megnyitandó állományt. A munka során itt is alkalmazhatjuk az automatikus mentést, amelynek beállítását az Eszközök/Beállítások paranccsal kérhetjük. Ehhez a Megnyitás és mentés/Általános panelen állítsuk be az Automatikus helyreállítási adatok mentése jelölőnégyzetet, majd adjuk meg a következő mezőben a két mentés közötti időtartamot percekben. Az adatbázisokkal végzett munka során mozgunk a fájl részei, az objektumok és a táblák, rekordok között, objektumokat nyitunk meg, nevezünk át, másolunk, mozgatunk (helyezünk át) és zárunk be. A táblák adatokkal történő feltöltésére a közvetlen adatbeírást, auto-


ÁLLOMÁNYKEZELÉS

55

matikus kitöltést, függvényeket és adatátvételt, vágólapra helyezést és beillesztést alkalmazzuk.

Üres adatbázis létrehozása Üres munkafüzet készítéséhez adjuk ki az OpenOffice.org keretrendszer Fájl/Új Adatbázis parancsát, vagy kattintsunk az ablak Munkafüzet ikonjára! Ha már fut a Base program, akkor használhatjuk a Ctrl+N billentyűkombinációt, vagy a Fájl/ÚjAdatbázis parancsot.

Office fájlok megnyitása és mentése Tetszőleges fájlokat érhetünk el az ismét átalakított Megnyitás és Mentés másként párbeszédpanel segítségével, legyenek azok helyi háttértárolónkon vagy a helyi hálózat, illetve az Internet bármely, számunkra hozzáférést biztosító mappájában.

2-1. ábra. A megnyitható dokumentumtípusok száma is megnőtt OpenOffice 3 – Base

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is

Recommend Documents