Miért nem boldog az Magyarországon, aki tanul? 2010. október közepén megjelent európai forrásból finanszírozott tanulmány kimutatta, hogy a tanulás boldoggá tesz. (ELLI) Magyarország ezen a listán az utolsók között van, Románia, Bulgária szintjén. Magyarországon: 2.800.000 internet elôfizetô, 93% szélessávú lefedettség, fiataloknak már 97%-a internetezik. Gyerekek internet aktivitása nagyobb, mint az iskolai aktivitásuk.
48
21
14
12
21
30
33
17
71
11
18
5
29
14
17
13
2 4
12
2 2
3 0
EU – kontextus – elvárások, irányelvek Digitális írástudás (oktatás, kultúra) nem egy l’art pour l’art ügy, hanem annak komoly gazdasági, társadalmi vonatkozásai vannak. Lásd: szélessáv-fejlesztés, állami támogatás szétosztása, frekvenciapályázatok, digitálisan képzett réteg GDP-hez való hozzájárulása. EU: munkanélküliségi ráta 10% fölötti (28 millió munkanélküli) J.M. Barroso: „Garantálnunk kell, hogy a legsebezhetôbb csoportok ne maradjanak magukra. Erre irányul a „Szegénység elleni platform” elnevezésû kezdeményezésünk. E program összefogja majd a sebezhetô csoportok – így a gyermekek és az idôsek – érdekeit szolgáló európai fellépéseket.” „Olyan Európát szeretnék látni, amely erôs a tudományokban, az oktatásban és a kultúrában.”
Szélessáv fejlesztése és Digitális írástudás –
Tyúk vagy a tojás? Keresleti-kínálati oldal kapcsolatának a kérdése: [Egyiket nem lehet a másik nélkül] Kinek akarunk keresletet generálni? A szolgáltatóknak? Annak a korosztálynak, akinek a social media ismeretlen szó? Vagy annak, aki még egyedül nem tud bloggolni, RSS-t kapni, twitterezni, networkolni? És mindezt mobilon? Megelôzi-e a kormányzati politikai a piaci magatartásokat vagy szalad utána?
Van-e hard software? Miért fontos a tartalmi oldal? Az internet a társas kapcsolatok, információszerzés központja, szocializáció meghatározó színtere. De a tartalmi, viselkedési alapsémák megtanítása, átadása hiányzik, pedig az ilyen jellegû digitális írástudásra és az alapvetô is médiatudatosságra szükség van. A digitális írástudás átadásának keretei: Oktatás: tudatos médiahasználat oktatása Mo-on hiányzik; iskolai realitás különválik a gyermekek valóságától, kiegészítô tansegédletek nincsenek, iPad – palatábla status quo Biztonságtechnikai aspektusok Jogi keretek – internetes gyerekvédelmi jogi szabályozás jelenleg hazánkban hiányzik (Digitális Magyarország program sem utal rá), tartalmi önszabályozás lehetôsége (Matisz) A Digitális Menetrend arról is rendelkezik, hogy 2012-ig állami támogatási stratégiát kell kialakítani, ill. a gyengén teljesítû területekhez forrást kell rendelni. A gyermekkultúra, oktatás digitális oldalának felkarolása ilyen terület, és állami támogatás nélkül nehezen fejlôdik.
A gyermekek a jövô letéteményesei A felnövô nemzedék szerepe: X, Y, Z, W generációk. A „jövô”-be fordított befektetés a legbiztosabb. A gyerekkultúra (digitális) elômozdítása állami feladat. Hogyan? – közvetlen, – közvetett állami segítséggel. Ez egy olyan terület, ahol az állam közvetett befektetéssel nagyobb hatékonyságot érhet el mint közvetlenül. (pl: egyéni kezdeményezések – saját forrásból, oktatási segédanyagokként készülnek) Nem az oktatás a legjobb befektetés, hanem a jó, fenntartható és minôségi oktatás. Jelen esetben: olyan informatikai támogatottságú programokat kell kitalálni, akik a legkisebbeket is érintik, amik szisztematikusak és empirikus felmérések alapján tervezettek. Oktatáspolitika szerepe kiemelkedô – Mi erre a kormány reakciója? Mikor kíván lépéseket tenni az ügyben? Milyen lépéseket?
• A kreatív gyermektársadalom generációs problémája: EDUTAINMENT • Ne csak egyszerû – hagyományos – digitális tananyaggal segítsük ôket, hanem érdekes, interaktív, kreatív anyagokkal, amik a kortás mûvészetet is feldolgozzák, a legfrissebb fejlesztéseket is alkalmazzák. Megelôzni és segíteni kell – azt sokkal könnyebb, mint tüzet oltani. • A médiatudatosság szerepének a kiemelése, hiszen a gyerekek a médiában élnek, onnan szereznek információt, a szociális mûködésük része a „net” • Ezt nehéz úgy elôsegíteni, hogy az állam ebben nem vállal szerepet (MTV-ben több éve nincs gyerekosztály, nincsenek gyerekprogramok – Régi alkotások irrevalanciája. Ôk alkotni szeretnének és a social media adta lehetôségekkel akarnak élni 100%). • Európaian hogyan kell ezt csinálni?
– Egy 2010. októberi Eurobarometer felmérésbôl az derül ki, hogy az EU-ban a háztartások 43%-a nem rendelkezik Internet elôfizetéssel, Mo-on ez a szám 56%. NAVA, NAD oldalakról nincsenek országos elérési adataink, pedig fontos és hasznos tartalmakat jegyeznek. Akit mi megkérdeztünk: „nem ismerem”. Ezt kellene segíteni központilag. – Amellett, hogy érdemes lenne azon is elgondolkozni, hogy a NAVA/NAD anyagait közfeladatot ellátó cégek (mint pl. az egyszervolt.hu) díjmentesen felhasználhassák, hiszen a megyei könyvtárakba kevesen járnak, ám otthon egyre nagyobb az internethasználat. Europeana helye is itt lenne. – Abba az irányba kellene elvinni a meglévô kezdeményezéseket, hogy olyan oldalakra kerüljön az elérhetés, amiknek stabil látogatói bázisuk van, és érdekli a felhasználóikat az értékes tartalom. Hogyan lehetne ebbôl valami kelet-európai sikersztorit csinálni? Ki lehet törni a fizikai határok alkotta kényszerbôl?
EU elnökség – helyes oppurtinista megközelítés Az internet kihívásai, az EU-s irányelvek, már egy ideje ismertek, de a januártól induló elnökség esélyt ad arra, hogy ezekre nagyobb hangsúly kerüljön, mind a magyar kormányzat vállalásai mind pedig a nemzetközi trendek fényében. Martonyi János V. Redingnek október 10-én átadott elôzetes elnöki programterve a kulturális sokszínûséget egyik fô követési vonalként jelölte meg. Az EU soros elnökeként itt az alkalom arra, hogy a kormány felelôsséget vállaljon a digitális oktatásban. Fontosak a már kész digitális anyagok, jó a kiindulópont, de nem elég. Ez nem fogja a kínálati oldalról befektetés-támogatott internetelérést értékessé tenni. Körbe kell nézni a piacon, és mûködô modelleket kell keresni.
Mit tesz az egyszervolt.hu a hazai digitális kultúráért és oktatásért? • A
gyermekkultúra, kortárs digitális gyermekkultúra kulcsszereplôje (Versfilmek gyártása) • Vezetô
minôségi hazai gyermektartalom szolgáltató (lásd Szalai Annamária elnökasszony októberi nyilatkozata) • Digitális
oktatási tartalmak úttörôje – edutainment (Tengernyi kaland, CMPC projekt, Ökolábnyom)
• Internetbiztonság
gyermekeknek – Gyermekbarát Internet Charta, Biztosnet.hu • Önszabályozás
fontos: nincs horror, adult tartalom, erôszak, de oktatás és kultúra igen
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
