MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés

MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés A 2013. december 31-ével záruló évre

Ez a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően összeállított, angol nyelven készült nem konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint az arra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés magyar nyelvű fordítása. Bármilyen eltérés vagy vitás kérdés esetében az angol nyelvű változat az irányadó.

Tartalomjegyzék

oldal Független könyvvizsgálói jelentés

1

Nem konszolidált pénzügyi kimutatások Nem konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás a 2013. december 31-ével záruló évre

2

Nem konszolidált átfogó jövedelem kimutatás a 2013. december 31-ével záruló évre

3

Nem konszolidált saját tőke változásainak kimutatása a 2013. december 31-ével záruló évre Nem konszolidált cash flow kimutatás a 2013. december 31-ével záruló évre Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz

4 5

6 - 55

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2013. december 31-én záruló évre

1.

A BANK TEVÉKENYSÉGE Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ”a Bank” vagy „MFB Zrt.”) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: „az MFB törvény”) szabályozza, amely 2001. június 15-én lépett hatályba. Az MFB Zrt. feladata a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, hogy részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében; b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások, illetve az ezek bővítéséhez szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában; c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában; d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában; e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában; f) a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában a törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében (lásd 35. Megjegyzés), valamint egyéb, az MFB törvényben részletesen meghatározott feladatok ellátásában. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető Miniszter képviselte 2013-ban.

6


2.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

a) IFRS-eknek való megfelelés A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal („IFRS”) összhangban készültek, ahogyan azokat az EU befogadta, amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület („IASB”) állított össze, és amelyeket magyarázatokkal az „IFRIC” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. Az „IAS 27” előírásai szerint a Bank számára kötelező konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása. A 2013. december 31-i konszolidált pénzügyi kimutatásokat 2014. április 22-én jóváhagyta az Igazgatóság. A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése információs célokat szolgál, azokat a Bank nem helyezi letétbe. A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2014. április 22-én jóváhagyta.

b) Értékelési elvek A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során a Bank amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatja ki az eszközöket és a kötelezettségeket, kivéve azokat, amelyeket valósan értékel. Ezek a következők: - a derivatív pénzügyi instrumentumok, - a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint - az értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a nem jegyzett tőkeinstrumentumokat, amelyek nem valós értéken értékeltek, mert a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni). Ahhoz, hogy a jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatások megfeleljenek az IFRS standardok előírásainak, szükséges volt a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolóban bizonyos módosítások végrehajtása. Ezen módosítások eredményre, illetve saját tőkére vonatkozó hatásának részleteit a 33. Megjegyzés tartalmazza. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban kerül kimutatásra.

c) Funkcionális pénznem A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése magyar forintban történt, az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint, amelyben a Bank működik (funkcionális pénznem). A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott 2013. december 31-i árfolyamok a következők voltak: 215,67 Ft/USD, 296,91 Ft/EUR, 2,0542 Ft/JPY és 356,76 Ft/GBP (2012. december 31-én: 220,93 Ft/USD, 291,29 Ft/EUR, 2,5696 Ft/JPY és 355,39 Ft/GBP).

d) A számviteli politikában alkalmazott számviteli becslések A Bank becsléseket és feltételezéseket alkalmaz, amelyek hatással lehetnek a számviteli politika alkalmazására és az eszközök, források, bevételek, ráfordítások valamint a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek valós értékének bemutatott értékére. Ezen becslések és megítélések – amelyeket a Bank folyamatosan felülvizsgál – múltbeli tapasztalatokon, illetve jövőbeni eseményekkel kapcsolatos várakozásokon alapulnak. A Bank által alkalmazott főbb számviteli becslések az alábbiak:

7


2.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (FOLYTATÁS) A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve a törvényi előírások miatt negyedévente minősíti. Az értékvesztés átfogó jövedelem kimutatásban való elszámolásának meghatározásakor a Bank mérlegeli, hogy van-e olyan megfigyelhető adat, amely azt jelzi, hogy a hitelállomány becsült jövőbeni cash flow-jában csökkenés következett be, bár a csökkenés még nem mutatható ki egyedi szinten az adósnál. Ilyen jelzések lehetnek az adósok fizetési helyzetében, ágazatában bekövetkezett kedvezőtlen változások, vagy olyan országos, illetve helyi gazdasági körülmények változása, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. A jövőbeni cash flow-k meghatározásához a Bank becsléseit egyrészt a hitelezési kockázatokkal terhelt eszközökkel kapcsolatos múltbeli veszteségekre, másrészt a portfolió hasonló eszközeinek objektív veszteségeire alapozza. A Bank a jövőbeli cash flow-k idejének és összegének meghatározására alkalmazott eljárást és becslést rendszeresen felülvizsgálja, ezzel csökkentve a különbséget a tervezett és a tényleges veszteség között. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, amelyet a Bank negyedévente felülvizsgál. A céltartalék mértékére vonatkozóan, amennyiben hitelekből eredő kintlévőséghez, illetve befektetéshez kapcsolódó függő tételről van szó, alapul szolgálhat a negyedéves minősítés eredménye. A Bank által a követelés behajtása érdekében indított bírósági eljárásból származó peresített követelések, illetve peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében a minősítés során a céltartalék, értékvesztés állomány megállapítása a perösszeg és a pernyerési esélyek együttes mérlegelése alapján történik. A halasztott adó követelések kimutatása esetén becslési bizonytalanságot okoz a jövőbeni adóköteles nyereség megléte, amelyre az elhatárolt veszteség felhasználható lesz. A Bank az elfogadott közép-, illetve hosszú távú stratégiában kimutatott jövőbeni nyereségek alapján határozza meg a kimutatható halasztott adó követelést (Lásd 29. Megjegyzés).

3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI

a) Külföldi fizetőeszközök átváltása forintra A Bank a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésből, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből származó árfolyam nyereségeket, illetve veszteségeket a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban számolja el. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelésekor a Bank a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamot alkalmazza.

b) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, amelyeket a Bank főként rövid távú profitszerzés céljából tart, valamint azok a származékos termékek, amelyek nem megjelölt és nem hatékony fedezeti instrumentumok, illetve olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a kezdeti megjelenítéskor a Bank ekként sorolt be.

8


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a Bank által kötött, nem megjelölt származékos ügyletek. A keletkeztetett kölcsönök és követelések olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel rendelkeznek és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál, a hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentett hitelek és előlegek. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Bank határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé tartoznak az állampapírok és egyes vállalati kötvények. Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket bekerülésükkor értékesíthetőként jelöltek meg, vagy amelyeket nem soroltak be a fenti kategóriákba. Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé tartoznak a részesedések, az MNB kötvények és egy vállalati kötvény. Az egyéb kötelezettségek kategóriájába tartozik minden nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a hitelintézetek, illetve az ügyfelek által elhelyezett betétek, valamint a kibocsátott kötvények swap ügylettel nem fedezett része. A pénzügyi instrumentumok besorolását és valós értékét a 32. Megjegyzés tartalmazza.

Bekerülés A Bank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítési napon, a származékos eszközöket a kötésnapon veszi fel a könyveibe. A pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket kezdeti megjelenítéskor a Bank valós értékén értékeli, továbbá, amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt, hozzá kell adni a tranzakciós költségeket.

Kikerülés A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekből, ha a Bank többé nem jogosult a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra, illetve ha a Bank átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és előnyt.

9


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS)

Átsorolás A Bank a beszámolási időszakok összehasonlíthatóságának érdekében – amennyiben szükséges volt – újra megállapított és átsorolt egyes korábbi években bemutatott tételeket. 2010. év során a Bank a „Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök” közül az „Értékesíthető eszközök” közé sorolta pénzügyi eszközeit. Ennek megfelelően a Bank 2011. és 2012. évek folyamán nem sorolhatott a „Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök” közé pénzügyi instrumentumot. 2013. évben az értékpapír portfolió felülvizsgálata után a Bank egyes értékpapírokat átsorolt a lejáratig tartandó kategóriába. Az értékpapírok módosított bekerülési értéke a 2012. december 31-i valós érték. Az átsorolás az IAS 39.54-nek megfelelően történt. A korábban elszámolt valós érték növekményt az értékpapírok hátralévő futamideje alatt az eredményen keresztül amortizálja a Bank.

Értékelés A nyilvántartásba vételt követően minden nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz és értékesíthető pénzügyi eszköz nyilvántartása valós piaci értéken történik. Amennyiben nincs aktív piacról származó jegyzett piaci ár, a Bank értékelési technikák segítségével határozza meg a valós értéket. Minden nem a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség, keletkeztetett kölcsön és követelés, illetve lejáratig tartandó instrumentum nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken történik. A prémiumok és diszkontok összegei, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket, a vonatkozó eszköz könyv szerinti értékének részét képezik, és az időarányos amortizáció meghatározása az adott eszköz effektív kamatlábával történik. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközön vagy pénzügyi kötelezettségen keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az értékesíthető pénzügyi eszközökön keletkező nyereséget vagy veszteséget – az értékvesztés miatti veszteségek, valamint az árfolyam nyereségek és veszteségek kivételével – közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni a pénzügyi eszköz kivezetéséig, amelynek időpontjában a korábban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében nyereséget vagy veszteséget számol el a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget kivezetik, vagy arra értékvesztést számolnak el, valamint az amortizációs folyamaton keresztül.

10


3.


Valós érték meghatározása A Bank a valós érték meghatározásához az alábbi hierarchiát alkalmazza: 1. szint: A pénzügyi instrumentumok valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacán, amelyekhez a Bank az értékelés időpontjában hozzáférhet. 2. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja a jegyzett piaci áron kívüli egyéb, közvetlenül vagy közvetetten mérhető adat. Az értékelésnél alkalmazhatóak: a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacokon jegyzett árai, azonos vagy hasonló eszközök vagy kötelezettségek nem aktív piacokon jegyzett árai, valamint egyéb értékelési technikák, amelyek a közvetlenül vagy közvetetten mérhető piaci adatokon alapulnak. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a Bank közgazdasági becslésein alapulnak és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. 3. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja valamilyen egyéb, nem mérhető piaci adat. Az értékeléshez a Bank hasonló pénzügyi instrumentumok jegyzett árait alkalmazza, amelyhez jelentős, nem mérhető módosítások és feltételezések szükségesek a pénzügyi instrumentumok közötti eltérések miatt.

Amortizált bekerülési érték meghatározása A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztéssel vagy behajthatatlanság miatti leírással. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti, vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Banknak a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell felbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, vagy lejáratig tartandó befektetéseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A veszteség összegét a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni.

11


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) Objektív bizonyíték lehet egy pénzügyi eszköz értékvesztésére az adós késedelme vagy mulasztása, egy hitel vagy előleg átstrukturálása olyan feltételek mellett, amelyeket a Bank egyébként nem fogadna el, az adós, vagy kibocsátó csődjére utaló jelzések, egy értékpapír aktív piacának megszűnése, vagy egyéb, az eszközök egy csoportjához kapcsolódóan észlelt olyan információ, mint például az adós vagy a kibocsátó fizetési helyzetében beállt kedvezőtlen változás, vagy olyan gazdasági körülmények, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. Emellett a tőkeinstrumentumba történő befektetések esetében a valós érték bekerülési érték alá történő jelentős vagy hosszan tartó csökkenése is objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ha a későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be, az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget a nyereségen vagy veszteségen keresztül vissza kell írni. Amikor egy értékesíthető pénzügyi eszköz valós értékében bekövetkezett csökkenésének elszámolása közvetlenül a saját tőkében történt, és objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett, a saját tőkében közvetlenül elszámolt veszteség halmozott értékét ki kell vezetni a saját tőkéből, és azt a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközt nem vezette ki a Bank. A saját tőkéből kivezetett és a nyereségben vagy veszteségben elszámolt halmozott veszteség összege az akvizíció költsége, valamint a jelenlegi valós érték közötti különbözet, csökkentve az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel. Az értékesíthetőként besorolt tőkeinstrumentumba történő befektetésre vonatkozóan, a nyereségben vagy veszteségben elszámolt értékvesztés miatti veszteségeket nem lehet a nyereségen vagy veszteségen keresztül visszaírni. Amennyiben egy későbbi időszak során az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke növekszik, és e növekedés objektív módon hozzárendelhető egy olyan eseményhez, ami azután következett be, hogy az értékvesztés miatti veszteséget a Bank a nyereségben vagy veszteségben elszámolta, az értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni, és a visszaírt összeget a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. A pénzügyi eszközök minősítése történhet egyedileg, illetve csoportosan. Minden egyedileg jelentős pénzügyi eszköz (100 millió forint felett) egyedi minősítés alá tartozik. Kockázattípusonként csoportosítva csoportos minősítés alá tartoznak az olyan (amortizált bekerülési értéken értékelt) pénzügyi eszközök, amelyek egyedileg nem jelentősek (100 millió forint alatt), vagy a Bank belső szabályzatában meghatározott hitelprogramokhoz kapcsolódnak.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben jelzés van arra, hogy egy – az IAS 36 hatálya alá tartozó - nem pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét, a Bank becsléseket végez az eszköz megtérülő értékére. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Bank külső és belső információkat vesz figyelembe. A Bank az egyedi vizsgálat alapján határozza meg a nem pénzügyi eszközök értékvesztésének, értékvesztés visszaírásának elszámolását.

12


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) Az IAS 2 hatálya alá tartozó készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon kell értékelni. A Bank negyedévente becsléseket készít a nettó realizálható értékre, amely alapján az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását elszámolja. Ha az eszközök könyv szerinti értéke/bekerülési értéke a megtérülő értéknél/nettó realizálható értéknél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz nettó könyv szerinti értékét növelni. A visszaírt értékvesztés után az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti, értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéket.

c) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi banknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeknek eredeti lejárata 3 hónapnál kevesebb. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Bank rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik.

d) Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések A Bank hitelezési tevékenysége a hitelezés módja szerint kereskedelmi bankokon keresztül kihelyezett refinanszírozási, illetve közvetlen folyósítású hitelekre; a hitelek típusa szerint hitelprogramokra, illetve programokon kívüli kihelyezésekre bontható. A Bank 2013-ban hitelprogramjai keretében négy célcsoport számára biztosított hitelfelvételi lehetőséget:  kis- és középvállalkozások,  önkormányzatok,  agrárvállalkozások,  háztartások (kizárólag az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre). A Hitelintézetekkel szembeni követelések egyenlegének jelentős részét képezték a hitelprogramok keretében, kereskedelmi bankok közvetítésével folyósított hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek. A Bank itt mutatja ki továbbá a bankközi kihelyezések állományát. A Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve soron a kizárólag jogi személyeknek nyújtott ügyfelekkel szembeni követelések szerepelnek. Ide tartoznak a túlnyomórészt fix kamatozású, kedvezményes agrárhitelek. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában. Az MNB a hitelprogram keretében refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára, amit a Bank kölcsön, illetve pénzügyi lízing nyújtásával adhat tovább a kis- és középvállalkozások számára. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik.

13


3.


e) Értékpapírok Az értékpapírok közé tartoznak a Magyar Állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok, az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a rögzített kamatozásúakat is - amelyek a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott forgalomban résztvevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvények, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, függetlenül egyedi elnevezésüktől, ideértve a követelések fejében, veszteségminimalizálási céllal átvett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, eredménnyel szemben történik. Az értékesíthetőként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, tőkével szemben történik. A valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett, az adott fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazza. A lejáratig tartandó értékpapírok értékelése amortizált bekerülési értéken történik. Az amortizáció összegének meghatározása effektív kamatláb módszerrel történik.

f) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank ellenőrzést gyakorol a társaság felett, vagyis képes a társaság pénzügyi és működési politikájának irányítására az annak tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a társaság pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben, de nem ellenőrzi azokat. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. A Bank befektetési célú portfoliója azokat a részesedéseket tartalmazza, amelyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani. Az MFB törvény meghatározza azon társaságok körét, amelyekben a Bank többségi tulajdonrészt szerezhet. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban a Bank a leányvállalatokban, a közös vezetésű vállalkozásokban és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseit az IAS 27. standard előírásai alapján értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartja nyilván, az értékvesztés képzése és visszaírása eredményen keresztül történik. Az egyéb részesedéseket a Bank az IAS 39 standard előírásai alapján, valós értéken értékeli, kivéve az olyan tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket, amelyeknek nincs jegyzett piaci ára valamely aktív piacon, és amelyek valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni. Az ilyen befektetések kimutatása bekerülési értéken történik. A Bank kereskedési céllal nem tart részesedéseket.

14


3.


g) Származékos pénzügyi instrumentumok A hitelezői és befektetői tevékenységből származó deviza- és kamatlábkockázatok kezelésére a Bank kamat- és devizacsere ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A származékos ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az átfogó jövedelem kimutatásban azonnal el kell számolni. A Bank spekulációs céllal nem köt származékos ügyletet. A Bank fix kamatozású EUR kibocsátott kötvényének egy részét változó kamatozásúra cserélte. A kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. A fedezeti és a fedezett instrumentumon keletkezett valós érték különbözetek kimutatása nettó módon történik. A Bank a kibocsátott USD kötvényből befolyt 750 millió USD-t EUR-ra, a kötvény után fizetendő fix kamatot változóra cserélte cross currency interest rate swap (CCIRS) ügylet keretében. A CCIRS ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek bevonhatóak a 27. oldalon bemutatott árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá, ami a kiértékelés miatt keletkező nyereséget vagy veszteséget teljes mértékben kompenzálja. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjának III. pillér konstrukciójában, amelynek keretében az MNB devizacsere ügyletekkel EUR likviditást nyújt forint ellenében. Az ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek nem vonhatóak be az árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá, A deviza swap ügylet különböző devizák előre meghatározott árfolyamon történő ki-, illetve visszacserélése. A Bank deviza swap ügyleteket kizárólag kockázatkezelési céllal köt, ezeket az ügyleteket a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek soron mutatja ki.

h) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök közé tartoznak a beruházásokon túl azok a pénzügyi tevékenységet, banküzemi célt közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszközök, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, amelyek a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az átfogó jövedelem kimutatásban történik, lineáris módszerrel. A Bank nem számol értékcsökkenést a földterületekre, képzőművészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra, üzemkörön kívüli tárgyi eszközökre. A tárgyi eszközök hasznos élettartama a következő: Épületek, építmények Bérleti jog Bérelt ingatlanon végzett beruházás Műszaki berendezések Egyéb berendezések és felszerelések Mobiltelefonok Gépjárművek Számítástechnikai eszközök

50 év 2 - 100 év 10 - 17 év 2 – 7 év 5 – 7 év 2 év 4 év 2 – 6 év

15


3.


i) Immateriális javak Az immateriális javak között mutatja ki a Bank az olyan vagyoni értékű jogokat, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, a szellemi termékeket (ideértve a szoftvereket és egyéb szellemi termékeket), valamint a cégvásárlás során felmerülő üzleti vagy cégértéket. A Bank nem rendelkezik határozatlan hasznos élettartamú immateriális jószággal. Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. Az immateriális javak időközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkező immateriális javakat a Bank teljes egészében amortizálja. Az immateriális javak hasznos élettartama a következő: Szoftverek Egyéb immateriális javak

3 – 8 év 3 – 6 év

j) Kibocsátott kötvények Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a Banknál a saját kibocsátású kötvényekből származó forrás. A kibocsátott EUR kötvények azon részét, amelynek kamatkockázatát a Bank kamatcsere ügyletekkel fedezi, valós értéken mutatja ki, másik részét, valamint a kibocsátott USD kötvény EUR-ban kifejezett összegét – amelyek kockázatát az árfolyam-garancia keret fedezi (lásd 27. oldal) - a Bank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván, módosítva a diszkonttal és a prémiummal, illetve a kibocsátási költségek amortizációjával.

k) Céltartalékok A Bank céltartalékot mutat ki, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A Bank a céltartalékokat negyedévente felülvizsgálja, és úgy helyesbíti, hogy azok a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó mindenkori legjobb becslést tükrözzék. Ha már nem valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, a céltartalékot fel kell oldani. A céltartalékot csak azokra a ráfordításokra lehet felhasználni, amelyekre azt eredetileg képezték.

l) Kötelező tartalékok Általános tartalék Az 1996. évi CXII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) 75. paragrafusa értelmében az adózott nyereség 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti.

16


3.


Általános kockázati céltartalék Az 1996. évi CXII. számú törvény 87. paragrafusa szerint a Bank a kockázatokkal súlyozott eszközállomány maximum 1,25%-ának megfelelő általános kockázati céltartalékot képezhetett 2013. december 31-ig. A magyar jogszabályok szerint készített éves beszámolóban a Bank az általános kockázati céltartalékot a kockázatvállalásával összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére képezi meg. A magyar jogszabályok értelmében megképzett általános kockázati céltartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti.

m) Függő és jövőbeni kötelezettségek A függő és jövőbeni kötelezettségek között kerül kimutatásra az olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Bank ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni, valamint az olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de a Bank nem mutatta ki, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

n) Kamatbevételek és ráfordítások A kamat bevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák: az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek, valamint az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat); a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat).

o) Tranzakciós költségek Tranzakciós költség minden olyan járulékos költség, amely közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódóan merült fel. A tranzakciós költségek részét képezik a beszerzési árnak.

p) Osztalék bevétel Az osztalék bevételeket a Bank abban az időszakban számolja el, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént.

q) Társasági és egyéb adók Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amelyet a Bank korrigál a halasztott adóval. A társasági adót és a halasztott adót az átfogó jövedelem kimutatás tartalmazza azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek elszámolása közvetlenül a tőkében történik. Ezen esetekben a vonatkozó halasztott adó közvetlenül a tőkében jelenik meg.

17


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik. A társasági adó alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 2013. és 2012. években 500 millió forintot meg nem haladó összegig 10%, az e fölötti összegre 19%. A tárgyévi társasági adó összegét módosítja az előző évi halasztott adó kivezetett, illetve a tárgyévben elszámolt halasztott adó összege. A halasztott adó összegének megállapítása mérleg módszerrel történik, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A Bank akkor számol el halasztott adót, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések kiegyenlítődésekor az eszköz vagy a kötelezettség realizálható. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a nem konszolidált mérlegkészítés időpontjában érvényben lévő adókulcs segítségével történik, amely 2013. december 31-re vonatkozóan 19% (2012. december 31-re vonatkozóan 19%). A halasztott adó kimutatása nettó módon történik. Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2010-től hatályos. Az adó alapja a 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 %, az e feletti részre 0,53% volt 2013. évben (2012. évben 0,15% illetve 0,53%).

r) Cash flow kimutatás A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a Bank pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelésre való képességét, valamint azt, hogy a Bank ezen cash flow-kat mire használta fel. A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket.

s) Mérlegfordulónap utáni események A mérlegfordulónap utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, amelyek a mérleg fordulónap és a beszámoló jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események lehetnek módosító és nem módosító események. A Bank minden mérlegfordulónap utáni módosító eseményt figyelembe vett a nem konszolidált pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. A 2013. évre vonatkozó jelentős, nem módosító mérlegfordulónap utáni eseményeket a 36. Megjegyzés tartalmazza.

18



3.

t) Működési szegmensek A Bank két jelentős működési szegmenssel - stratégiai üzleti egységgel - rendelkezik, valamint egy nem allokált tételeket tartalmazó szegmenssel. A stratégiai üzleti egységek különböző termékeket és szolgáltatásokat tartalmaznak és kezelésük is egymástól elkülönítve történik. A bemutatott működési szegmensek leírása: 

Hitelezés: Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni hiteleket, betéteket és egyéb ügyleteket és egyenlegeket tartalmaz.



Befektetés: Értékpapírokkal és befektetésekkel kapcsolatos tételeket tartalmaz.



Egyéb: A fenti szegmensekbe be nem sorolt tételek.

A Bank működési szegmenseit a 34. Megjegyzés mutatja be. 4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE A Bank a következő fő üzleti kockázatokkal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a hatályos jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2013. október 1-jétől összevontan Magyar Nemzeti Bank) által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését.

A. HITELKOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelezési és befektetési tevékenységek során merülhet fel. A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve – a törvényi előírások miatt - negyedévente minősíti. A Bank a stratégiájának megvalósítása érdekében a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő Igazgatóság által elfogadott - belső szabályzatokat dolgozott ki, illetve alkalmaz. A Bank biztonságos gazdálkodása és prudens működése érdekében kialakított kockázatvállalási előírások és szabályzatok a nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatra, a vonatkozó jogszabályokra és a korábbi felügyeleti útmutatásokra épülnek.

19


4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS)

i) Ügyfélminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítést a döntés-előkészítés alatt el kell végezni minden olyan ügyfélre, amellyel szemben a Bank kockázatot vállal. Ezen túl a Bank ügyfeleit évente legalább egyszer minősíti, illetve indokolt esetben rendkívüli minősítést végez. Az ügyfelek az objektív és a szubjektív tényezők alapján a megszerzett pontszám szerint kategóriákba sorolandóak. A Bank által alkalmazott ügyfélminősítési eljárások: - projekttársaságok ügyfélminősítése, - működő vállalkozások ügyfélminősítése, - önkormányzatok ügyfélminősítése, - egyszerűsített ügyfélminősítés objektív és szubjektív szempontok alapján (50 millió forint alatt, új vállalkozásnak vagy projekttársaságnak nem minősülő vállalkozás esetén), - egyszerűsített ügyfélminősítés csak szubjektív szempontok alapján (új vállalkozások vagy éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem kötelezett ügyfelek esetén).

ii) Fedezetértékelés A Bank által elfogadott főbb fedezettípusok:  állam (központi költségvetés) által vállalt kezesség,  bankgarancia, illetve garanciaintézmények kezessége,  jelzálogjog ingó és ingatlan vagyontárgyakon,  árbevétel engedményezés,  állampapír. Az ügyfelekkel szembeni követelések esetében a Bank által elvárt fedezettség a Bank stratégiájából következően a kockázatvállalás nagyságrendjétől, illetve az ügylet típusától függetlenül a jóváhagyás pillanatában érvényes tőke és az egy éves kamat összegének 100 %-a. Azon biztosítéktípusok esetében, amelyek fedezeti kockázatot nem jelentenek – például az állami garancia -, az elvárt fedezettség a tőke és a fél éves kamat összegének 100%-a. A biztosíték forgalmi értékét a fedezeti szorzóval kell korrigálni. A korrekciós tényező juttatja kifejezésre, hogy a biztosíték érvényesítésekor milyen értékű megtérülés valószínűsíthető, egyben ez a korrigált érték képezi a fedezet-nyilvántartás alapjául szolgáló, továbbá az eszközminősítés során figyelembeveendő fedezeti értéket is. Az eszközminősítésekhez kapcsolódóan a kockázatvállalások mögött álló fedezetek áttekintését, indokolt esetben újraértékelését és a banki fedezet-nyilvántartáson történő átvezetését a Bank negyedévente végzi el.

iii)Ügyfél, illetve Ügyfélcsoport limit, ágazati limit Az ügyféllimit annak meghatározását jelenti, hogy az ügyféllel szemben milyen mértékű a vállalható legmagasabb kockázat összege. A megállapított egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal kapcsolatos limit felső határa a Bank nagykockázat-vállalási korlátja. A limit meghatározása többek között az ügyfél-, illetve partnerminősítés eredményétől, a vállalkozás könyvvizsgálattal igazolt beszámolója szerinti saját tőke és nettó árbevétel nagyságától és a kamatozó kötelezettségek állományától, valamint a vállalkozás ágazatának pénzügyi helyzetétől függ. 20

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2013. december 31-én záruló évre (millió forintban)

4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) A Bank az ágazatokat pénzügyi helyzetük alapján nyolc kockázati csoportba sorolja és az így kialakított ágazati kockázati csoportokra szintén limitet állapít meg. Az ágazati kockázati csoportlimit az egyes ágazat kockázati csoportokba tartozó ügyfelekkel szemben összesen vállalható legmagasabb kockázat mértéke.

iv) Ügyletminősítés Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, lejáratig tartandó befektetéseken vagy mérlegen kívüli kötelezettségeken értékvesztés / céltartalék miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A Bank jelentéskészítési célokból a kintlévőségeket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket az értékvesztés / céltartalék mértéke alapján az alábbi minősítési kategóriákba sorolja: Problémamentes (PM) Külön figyelendő (KF) Átlag alatti (ÁA) Kétes (K) Rossz (R)

0% 1 – 10 % 11 – 30 % 31 – 70 % 71 – 100 %

b) Hitelkockázati kitettség A kockázatkezelés elveinél bemutatott módszerek szerint minősített ügyfelekkel szembeni hitelállomány hitelkockázati kitettsége minősítési kategóriák szerinti bontásban a következő: 2013 Állomány Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen:

%

2012 Állomány

%

256.413 17.485 5.987 59.483 47.749

66,24% 4,52% 1,55% 15,37% 12,34%

244.406 13.365 8.826 59.219 63.130

62,84% 3,44% 2,27% 15,23% 16,23%

387.117

100,00%

388.946

100,00%

A következő táblázat a hitelkockázati kitettséget tartalmazza egyrészt technikai szempontból (egyedileg, illetve csoportosan értékvesztett), másrészt késedelmesség szempontjából csoportosítva (késedelmes, de nem értékvesztett és nem késedelmes és nem értékvesztett), valamint külön kategóriaként bemutatásra kerülnek az átstrukturált ügyletek.

21


4.


b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) Hitelintézetekkel szembeni követelések 2013 2012 Könyv szerinti érték

274.772

395.496

Hitelek és előlegek 2013

2012

309.384

300.590

6.402 2.075 41.888 43.005 93.370 (63.878) 29.492

2.905 4.044 41.936 62.348 111.233 (78.642) 32.591

5.284 2.732 2.466 19 515 11.016 (1.225) 9.791

6.254 3.705 3.219 246 479 13.903 (1.493) 12.410

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

Csoportosan értékvesztett Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

Késedelmes, de nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

-

-

397

984

Korosság 1 - 9 nap 10 - 15 nap 16 - 30 nap 31 - 60 nap 61 - 90 nap 91 - 180 nap 180 + nap Nettó könyv szerinti érték

-

-

101 106 92 14 1 15 68 397

555 249 35 33 112 984

250.562

236.976

Nem késedelmes, nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

274.772

303 303 (303) -

395.496

Átstrukturált Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték Összes bruttó könyv szerinti érték Összes értékvesztés Összes nettó könyv szerinti érték

274.772 274.772

395.799 (303) 395.496

31.771 (12.629) 19.142

25.850 (8.221) 17.629

387.117 (77.733) 309.384

388.946 (88.356) 300.590

22


4.


b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) Értékvesztett Értékvesztettnek minősülnek az olyan kintlévőségek, amelyeknél a Bank valószínűsíti, hogy nem lesz képes beszedni az összes esedékes szerződés szerinti tőkét és kamatot. Késedelmes, de nem értékvesztett Olyan kintlévőségek, amelyek késedelmesek, de a Bank értékvesztés elszámolását még nem tartotta indokoltnak, mert a rendelkezésre álló biztosítékok fedezik a várható teljes veszteséget. Átstrukturált A Bank a kintlévőséget átstrukturáltnak minősíti, ha az ügyfél vagy partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett. Ha egy kintlévőség egyszer átstrukturáltnak minősült, a későbbiekben már nem kerülhet át másik kategóriába az átstrukturált kategóriából, csak a szerződés felmondása esetén.

23


4.


c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek Fedezetek a hitelintézetekkel szembeni követelések után 2013 Egyedileg értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Egyéb

2012

Fedezetek a hitelek és előlegek után 2013

2012

-

-

20.214 3.874 8.136 32.224

25.130 1.389 6 11.166 37.691

-

-

5.784 284 44 4.660 10.772

7.262 484 41 21 5.731 13.539

-

-

39 2 5 181 61 288

241 110 7 93 451

9.415 29.691 39.106

15.551 58.258 73.809

19.393 78.274 3.212 1.168 41.595 143.642

21.395 61 75.989 731 1.359 45.726 145.261

Átstrukturált állomány fedezete

-

-

17.411

15.834

Fedezetek, biztosítékok összesen:

39.106

73.809

204.337

212.776

Csoportosan értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Késedelmes, de nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Nem késedelmes, nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb

A fenti táblázat a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek becsült valós értékét tartalmazza a követelés erejéig. A projekthitelek esetében a fedezet jelentős része a projekt folyamatában a hitel folyósításával párhuzamosan jön létre, így a Bank a fedezetet csak a projekt megvalósulását, aktiválását követően veszi figyelembe fedezeti értéken.

24


4.


c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek (folytatás) A Bank összes kitettségével kapcsolatosan – a mérlegtételeket és a mérleg alatti tételeket beleértve - a Bank rendelkezésére összesen 457.376 millió forint értékű biztosítékot bocsátottak a 2013. december 31-i állapot szerint (2012. december 31.: 442.697 millió forint). A Költségvetési Törvény a Bank eszköz oldali kockázatvállalásaira, valamint forrás oldali kötelezettségvállalásaira állami garancia keretet határozott meg. A garancia keret és annak kihasználtsága az alábbiak szerint alakult: 2013 Eszköz oldali garancia keret Eszköz oldali garanciakeret kihasználtsága Forrás oldali garancia keret Forrás oldali garanciakeret kihasználtsága

2012

600 141

600 182

1.800 1.750 813 876

d) Kockázat koncentrálódása A hitelezési kockázat ágazati csoportok szerint koncentrálódását a következő táblázat tartalmazza: Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve 2013 2012 Ingatlanfejlesztés, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatások (önkormányzat, egészségügy, egyéb) Építőipar (autópálya finanszírozás) Ipar Mezőgazdaság Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Összesen:

102.872 61.683 49.730 26.713 12.909 43.911 5.777 5.789

111.309 73.814 49.786 31.797 15.495 8.343 6.631 3.415

309.384

300.590

A Hitelintézetekkel szembeni követelések között szereplő refinanszírozási hitelek (lásd 6. Megjegyzés) és money market ügyletek értéke 274.772 millió forint volt 2013. december 31-én (2012. december 31.: 395.496 millió forint)

B. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei A Bank alapvető célja a biztonságos, megalapozott üzletmenet megvalósítása, az olyan likviditási helyzetek megelőzése, amelyek fenyegetnék a Bankot kötelezettségei teljesítésében. A Bank likviditáspolitikáját meghatározza tevékenységének jellege, stratégiája és éves üzleti terve, a jogszabályi környezet és a Magyar Nemzeti Bank szabályozó tevékenysége.

25



4.

a) Kockázatkezelés elvei (folytatás) A likviditás a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök mennyiségi és időbeni rendelkezésre állását jelenti. A likviditási igény a fizetési kötelezettségek esedékessé válásakor jelentkezik. A likviditási kockázat a pénz befolyások és kifizetések időbeni ütemeinek és összegeinek eltéréséből adódik. A Banknak a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie és legalább 8%-os fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Bank jelentős összegű, állampapírban megtestesülő likviditási tartalékkal, valamint jelentős likviditást biztosító, szabadon felhasználható, elsősorban intézményi hitelkerettel rendelkezik a pénzpiacokon, ezért a jövőbeni cash flow kiáramlások fedezete az eszköz oldalon folyamatosan biztosított. A Bank a likviditási kockázatot elsősorban preventív módon kezeli, azaz arra törekszik, hogy a hitelprogramok és saját hitelezés esetében is olyan forrással történjék a finanszírozás, amely lejárati, tőketörlesztési és kamatfizetési szempontból is a leginkább megfelelő összhangot biztosítja. A pénzügyi, illetve bizalmi válság a többi piaci szereplőhöz hasonlóan jelentős mértékben csökkentette a Bank forrásszerzési lehetőségeit, így a lejáró adósságszolgálat refinanszírozásakor ezen elv nem érvényesült a korábbi években megszokott módon. Havi gyakorisággal készül teljes körű cash flow kimutatás, amelyben a banki könyvekben szereplő cash flow tételeken kívül a hitelezési és befektetési területek által prognosztizált folyósítások és egyéb cash flow-t érintő ügyletek szerepelnek, különböző megvalósulási scenáriókat figyelembe véve. A folyamatos likviditásmenedzseléshez heti rendszerességgel likviditási prognózis készül.

b) Pénzügyi kötelezettségek szerződés szerinti lejárati elemzése 2013. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás

Összesen:

531.370 9.700 346.307

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

3 hónap - 1 év

1-3 hónap

1-5 év

5 éven túl

(588.297) (10.347) (464.698)

(85.246) (1.570) -

(4.590) (95) (10.292)

(118.081) (1.134) (37.328)

(194.556) (4.752) (225.876)

(185.824) (2.796) (191.202)

205.086 (210.171) (5.085)

(1.936) (1.936)

-

10.284 (5.210) 5.074

39.861 (33.316) 6.545

154.941 (169.709) (14.768)

(1.068.427)

(88.752)

(14.977)

(151.469)

(418.639)

(394.590)

5.085

892.462

2012. december 31.

Összesen:

Könyv szerinti érték

Könyv szerinti érték 560.010 5.853 327.112 871

893.846

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

1-3 hónap

3 hónap - 1 év

1-5 év

5 éven túl

(597.892) (6.364) (372.516)

(26.703) (2.973) -

(27.075) (42) (499)

(100.559) (537) (168.310)

(253.678) (464) (203.707)

(189.877) (2.348) -

51.600 (52.471) (871)

25.782 (26.184) (402)

25.818 (26.287) (469)

-

-

-

(977.643)

(30.078)

(28.085)

(269.406)

(457.849)

(192.225)

26


4.


C. PIACI KOCKÁZAT a) Deviza árfolyamkockázat – kockázatkezelés elvei A Bank pénzügyi helyzet kimutatásában, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány több vagy kevesebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Bank politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben előírt, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és ellenőrzi azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását a Bank folyamatosan figyeli. A Bank devizaforrásaiból származó árfolyamkockázatait a Bank és a Pénzügyminisztérium között 2004. január 27-én aláírt, visszamenőleges hatállyal létrejött árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás fedezi, ennek értelmében az EUR források más devizában történő kihelyezéséből származó árfolyamveszteségeket az Állam a Banknak, míg az árfolyamnyereséget a Bank az Államnak a futamidő végén vagy az EUR-ra történő átállással egyidejűleg, egy összegben fizeti meg. Az árfolyam garancia miatti Állammal szembeni követelés a 13. Megjegyzésben található. A Költségvetési Törvény a Bank részére 1.800 milliárd forint árfolyam-garancia keretet határozott meg 2013. évre (2012. évre: 1.600 milliárd forint). 2013 Átváltott összeg nyitó árfolyamon Árfolyam-garancia árfolyamvesztesége Kamat árfolyam-garancia árfolyamvesztesége Átváltott összegen keletekezett árfolyamveszteség összesen

2012

625.855

625.855

(104.417) (13.955)

(90.978) (11.682)

(118.372)

(102.660)

A Kockázatkezelési Főigazgatóság havi gyakorisággal stressz-teszteket készít az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére a devizaárfolyamok esetleges elmozdulásának (EUR/Ft esetében +/- 10%-os, illetve +/- 30%-os elmozdulás, EUR/USD esetében az elmúlt 2 év alsó és felső szintje) számszerűsítésére. A Bank saját kockázatára vállalt nyitott pozíciója (a teljes nyitott pozíciót csökkentve az árfolyam-garancia alá eső pozíciókkal) az EUR, USD, CHF, JPY esetében mindösszesen 2,77 milliárd forint 2013. december 31-én (2012. december 31: 2,959 milliárd forint). Ebből adódóan a feltételezett, egyébként jelentős mértékű árfolyam változás hatása is relatíve alacsony. A nyitott pozíció iránya az USD, JPY esetében long, míg az EUR és CHF esetében short. Az összesített deviza pozíció tekintetében a HUF erősödése, az USD pozíció tekintetében pedig az USD erősödése lenne pozitív hatással a Bank eredményére. A stressz-teszt adataiból megállapítható, hogy 10 %-os mértékű forint árfolyam erősödés 277 millió forinttal, míg 30 %-os mértékű forint árfolyam erősödés 831 millió forinttal javítaná a Bank átértékelési eredményét a saját deviza nyitott pozíció tekintetében (2012. december 31-re vonatkozóan 296 millió, illetve 888 millió forint rontotta volna a Bank átértékelési eredményét).

27


4.


b) Deviza árfolyamkockázat elemzése 2013. december 31. Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen (1)

Forint

EUR

1.745 274.772

94.394 2.969 442 (40.988) 1.508 97.275

24.075 275 25.028

309.384 202.776 97.119 89.855 14 3.574 1.432 331 125.131 1.106.133

37.744 9.289 30.008

468.759 403 153.592

24.867 8 162.707

531.370 9.700 346.307

2.828 1.604 2.040 83.513

5.085 131 627.970

2 187.584

5.085 2.828 1.604 2.173 899.067

Saját tőke összesen Források összesen (2)

207.066 290.579

627.970

187.584

207.066 1.106.133

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

693.251

(530.695)

(162.556)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2013. DECEMBER 31-ÉN

174.968

41.688

868.219

(489.007)

2012. december 31.

426 38.524

214.990 199.807 97.119 89.413 16.927 3.574 1.432 331 123.348 983.830

Összesen

9 669

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

1.310 235.579

Egyéb deviza

(162.556)

216.656 216.656

Egyéb deviza

Összesen

189.657

20

1.105.728

5.389 205.804 211.193

894.527 894.527

8 -

899.924 205.804 1.105.728

704.858

(704.870)

167.582

32.701

872.440

(672.169)

Forint

EUR

Eszközök összesen (1)

916.051

Kötelezettségek összesen Saját tőke összesen Források összesen (2) NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2) Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2012. DECEMBER 31-ÉN

-

8 12 12

200.283 200.283

28


4.


c) Kamatkockázat – kockázatkezelés elvei A kamatkockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatlábkockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank a kamatkockázat kezelése során alapvető fontosságot tulajdonít a preventív kockázatkezelésnek. Ennek megfelelően a Bank arra törekszik, hogy a hitelek és azok forrásainak összhangját már a forrásbevonás során megteremtse nem csupán lejárati, hanem kamatbázis és átárazódási periódus tekintetében is, ezzel elkerülve, hogy jelentősebb átárazódási különbségek keletkezzenek. A Bank spekulációs céllal nem vállal fel kamatkockázati nyitott pozíciót. Amennyiben a forrásbevonás és hitelezés között a kamatozás (fix, változó) tekintetében nincs meg a szükséges összhang, a Bank kamat swap ügyleteket köt, amelyekkel biztosított a pozíció megfelelő zárása. A kamat swap ügyletek megkötése előtt részletes előterjesztés készül az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére, amely dönt a konkrét ügylet paramétereiről. A Kockázatkezelési Főigazgatóság havi gyakorisággal elemzést készít az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére arról, hogy az aktuális pénzpiaci kamatváltozások, illetőleg az EMU-hoz történő csatlakozással együtt járó kamat konvergencia várhatóan milyen hatással lesz a Bank eredményére az elkövetkező években. Ezen számítások különböző kamatszintek, hozamgörbék figyelembe vételével, azaz több scenárióban készülnek. A Treasury Igazgatóság havonta beszámol az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére a kezelésében lévő portfoliók piaci helyzetének aktuális és várható alakulásáról. Rendszeresen készülő jelentések a kamatkockázat-kezelés során:  Átárazódási mérleg a teljes körű banki eszköz és forrásállományra,  GAP, DGAP, illetve Duration számszerűsítése,  Stressz-tesztek a kamatláb kockázati kitettség mérésére,  Kamat konvergencia várható hatásának vizsgálata,  Stressz-teszt alkalmazása a kamatlábak drasztikus elmozdulására,  Kamatbázisok alkalmazásának számszerűsítése a kamatozó eszközök és források tekintetében.

d) Kamatkockázat elemzés Az elkészített kamatkockázati jelentések, elvégzett stressz-tesztek egyértelműen azt mutatják, hogy a Bank piaci referencia kamatok (EURIBOR, LIBOR, BUBOR) tekintetében vett kamatkockázati kitettsége alacsony, az átárazódási összhang következtében a piaci kamatok nagyobb mértékű, bármely irányú elmozdulása sincs jelentős negatív hatással a Bank eredményére. A stressz-tesztek eredménye szerint 1 % mértékű BUBOR és 0,25 % mértékű EURIBOR egyidejű, azonos irányú elmozdulása körülbelül 2.280 millió forint (2012. december 31: 1.474 millió forint), míg 3 % BUBOR és 1 % EURIBOR változás nagyjából 6.064 millió forint (2012. december 31.: 3.908 millió forint) hatással van a Bank egy éves kamatjövedelmére. A Bank DGAP módszerével havonta számszerűsíti, hogy a kamatlábak különböző irányú és mértékű változása milyen potenciális hatással van a Bank portfoliójának értékére, illetőleg tőkéjére.

29


4.


e) Piaci kockázat Piaci kockázati szempontból fontos megemlíteni, hogy a Bank nem rendelkezik befektetési szolgáltatási engedéllyel, illetve nem vállal fel spekulációs pozíciókat. A kereskedési pozíciót a likviditáskezelés keretében tartott rövid lejáratú MNB kötvények, valamint a saját deviza nyitott pozíció alkotják. Kereskedési könyv vezetése és jelentés készítése alól a Bank felmentést kapott, ennek ellenére a kereskedési könyvi kockázatokat, a mindenkori jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével a Kockázatkezelési Főigazgatóság számszerűsíti, amelyből megállapítható, hogy a kereskedési könyvi pozíció tőkekövetelménye rendkívül alacsony. A Bank piaci kockázatkezelő rendszerének (Varitron) segítségével a kereskedési könyvi pozíciók vezetése mellett a forgatási célú eszközökre, piaci instrumentumokra vonatkozó VAR számításokat végez. A portfolió adataiból, 99 %-os konfidencia szinten, 10 napos tartási idővel kiszámolt VAR alacsony értéket mutat, 2013. december 31-én a szavatoló tőke 0,15 %-a volt (2012. december 31-én 0,04 %-a). Ez azt jelenti, hogy mindössze 1 % az esélye annak, hogy a Bank a meglévő portfolióján 10 napos „tartás” mellett 278 millió forintnál (2012. december 31én 81 millió forintnál) nagyobb összeget veszítsen. VAR számítás – 2013. december 31. 99 % -os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók

188.546

Részvény

Kamat

Deviza

Nettó eszközérték

-

199.810

(2.766)

Parametrikus VAR

-

270

65

Diverzifikáció (57)

Teljes

VAR a szavatóló tőke % -ában

197.044 278

0,15

VAR számítás – 2012. december 31.

30


4.


D. TŐKEMEGFELELÉS A Bank a tőkemegfelelésre vonatkozó politikáinak, eljárásainak tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, az MFB törvény valamint a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) előírásait követi. A Bank jegyzett tőkéje az MFB törvény alapján legalább 100 milliárd forint. A Hpt. előírásai alapján a hitelintézeteknek - a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - a végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, valamint legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Bank a szavatoló tőke összegét a Hpt. 5. számú melléklete, a fizetőképességi mutató nevezőjét pedig a rendelet szerint határozza meg. A tőkemegfelelésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank végzi. A Bank 2013. és 2012. év folyamán a törvényi és prudenciális követelményeknek eleget tett, a Hpt. által előírt limiteket folyamatosan betartotta, a tőkemegfelelési mutató a törvényi 8 százalékos követelményt jelentősen meghaladta. A Bank az Igazgatóságot negyedévente tájékoztatja az adott időszak tevékenységéről és saját tőkéjének alakulásáról. A Bank a szavatoló tőkéjét havonta az MNB előírásai szerint számítja ki és figyeli a jogszabályokban meghatározott limitek betartását. Az MFB Zrt. nem tartozik a Basel III. előírások hatálya alá, de annak érdekében, hogy a prudenciális előírásoknak transzparensen megfeleljen az MFB törvény alapján a CRR előírások szerint jár el, az MFB törvényben meghatározott eltérésekkel. A Basel III. előírásoknak történő megfelelés érdekében a Bank a szükséges informatikai fejlesztéseket megkezdte. Az új szabályozói követelményeknek és a módosuló előírások szerinti adatszolgáltatási tábláknak való megfelelést külső tanácsadó társaság ellenőrzi. Az alábbi táblázat a magyar számviteli szabályok szerint összeállított 2013. és 2012. évi éves beszámolók adatai alapján a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítását mutatja be.

31

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2013. december 31-ével záruló évre (millió forintban)

4.


D. TŐKEMEGFELELÉS (FOLYTATÁS) 2013

2012

114.500 80.870 300 8.253 (1.414) 2.700 205.209

114.500 98.236 9.378 (1.474) (17.366) 203.274

(1.432)

(1.624)

(15.231)

(8.776)

(16.663)

(10.974) (21.374)

188.546

181.900

I. Szavatoló tőke számítás Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék Általános kockázati céltartalék adótartalma Mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke Levonások (-) Immateriális javak Tőkemódosítás a minősített befolyású pénzügyi intézményekben, befektetési vállalkozásokban és biztosítókban fennálló részesedések miatt Tőkemódosítás a minősített befolyásnak nem minősülő pénzügyi intézményekben, befektetési vállalkozásokban és biztosítókban fennálló részesedések és az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke miatt Összes levonás: Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke összesen Az egy ügyféllel szembeni kockázatvállalási limit túllépése miatti levonás

A) Pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke

-

-

188.546

181.900

Összes tőkekövetelmény a hitelezési kockázatra Összes tőkekövetelmény a devizaárfolyam kockázatra Összes tőkekövetelmény a működési kockázatra

55.197 359 3.457

60.272 117 2.965

Összes tőkekövetelmény

59.013

63.354

737.663

791.925

II. Tőkekövetelmény számítása

B) Kockázattal súlyozott kitettség C) Tőkemegfelelési mutató

25,56%

22,97%

32


5.

PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL 2013 Készpénz és pénzeszköz egyenértékesek Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Kötelező tartalék Egyéb Összesen:

2012

508 1.025 212 1.745

602 2.747 17.782 * 21.131

* A 2012. évi magasabb pénzeszköz állományt az indokolja, hogy a Bank 2012. december 31én az MNB-nél kötötte le az önkormányzati hitelek adósságkonszolidációjából befolyt rendkívüli törlesztéseket. A Magyar Nemzeti Bank kötelező tartalékráta mértékéről szóló előírásai alapján a Bank 2013ben - a meghatározott betétek körére - 5% mértékű kötelező tartalék képzését és jegybanknál történő elhelyezését választotta (2012: 5%). 6.

HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 24. Megjegyzés) Összesen:

2013

2012

58.050 141.958 74.764

67.376 206.294 122.129

274.772

395.799

274.772

(303) 395.496

A hitelintézetekkel szembeni követelések jelentős részét képezi a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott, kereskedelmi bankok ügyfélhitelei forrásául szolgáló, hosszú lejáratú hitel nettó 226.333 millió forint összegben, valamint az egyéb refinanszírozási hitelek 29.698 millió forint összegben 2013. december 31-ére vonatkozóan (2012. december 31.: 325.088 millió forint, valamint 58.730 millió forint). Az ezen felüli rész egyéb bankközi kihelyezések és elszámolási számlák állományából áll, amely 2013. december 31-én 18.741 millió forint volt (2012. december 31.: 11.678 millió forint). A hitelintézetekkel szembeni követelések jelentős csökkenését a refinanszírozott önkormányzati hitelek egy részének állami átvállalás miatti törlesztése, valamint az indokolta, hogy az MNB növekedési hitelprogramja miatt a refinanszírozott hitelekből jelentős rendkívüli előtörlesztés történt.

33


7.

HITELEK ÉS ELŐLEGEK A VÁRHATÓ ÉRTÉKVESZTÉSEKKEL CSÖKKENTVE

HITELVESZTESÉGRE KÉPZETT

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 24. Megjegyzés) Összesen:

8.

2013

2012

143.076 105.964 138.077

133.707 115.404 139.835

387.117

388.946

(77.733)

(88.356)

309.384

300.590

ÉRTÉKESÍTHETŐ ÉRTÉKPAPÍROK

2013. december 31. Bekerülési Kamat érték

9.

Nem realizált nyereség /(veszteség)

2012. december 31. Könyv szerinti érték

Bekerülési Kamat érték

Nem realizált nyereség /(veszteség)


Magyar államkötvények MNB kötvény Egyéb kötvények

199.744 2.969

63 -

-

199.807 2.969

63.023 55.877 79.964

3.866 105 3.488

3.761 (2)

70.650 55.982 83.450

Összesen:

202.713

63

-

202.776

198.864

7.459

3.759

210.082

LEJÁRATIG TARTANDÓ ÉRTÉKPAPÍROK

2013. december 31. Bekerülési érték

Bekerülési érték változás

Magyar államkötvények Egyéb kötvények

63.023 25.400

3.761 -

3.854 1.726

(645) -

69.993 27.126

Összesen:

88.423

3.761

5.580

(645)

97.119

Kamat

Amortizáció


34


10.

RÉSZESEDÉSEK 2013 Meghatározó részesedés Befolyásoló részesedés Egyéb

2012

87.869 9.981 4.290

68.602 5.790 4.353

102.140

78.745

Részesedésekre képzett értékvesztés (Lásd Megjegyzés 24.)

(12.285)

(13.236)

Összesen:

89.855

65.509

A Bank meghatározó részesedései 2013. illetve 2012. december 31-én a következők voltak: Társaság megnevezése

Tevékenység

Meghatározó részesedés Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap ELAN European Tőkealap MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. MFB Fejlesztési Tőkealap MFB-Ingatlanfejlesztő Zrt. MFB Invest Zrt. MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. MMBF Földgáztároló Zrt. MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. RFH Informatikai Kockázati Tőkealap

Kockázati tőkebefektetés Kockázati tőkebefektetés Támogatásközvetítés Fejlesztési tőkebefektetés Portfolió kezelés Portfolió kezelés Követeléskezelés Földgáztárolás Támogatásközvetítés Kockázati tőkebefektetés

Befolyásoló részesedés Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Támogatásközvetítés Pénzügyi tevékenység Pénzügyi tevékenység

Közvetlen Közvetlen tulajdoni tulajdoni hányad 2013 hányad 2012

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

28,28% 46,84% 35,52%

46,67% 13,97% 36,05%

Minden, az előbbiekben felsorolt befektetés Magyarországon bejegyzett vállalkozás.

35


11.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

A Tárgyi eszközök 2013. évi mozgásai: Ingatlanok

Berendezések

Beruházások

Összesen

Bruttó érték Nyitó Átvezetés Növekedés Csökkenés Záró

4.985 5 172 (11) 5.151

1.872 7 104 (276) 1.707

12 (9) 54 57

6.869 3 330 (287) 6.915

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

1.689 187 (9) 1.867

1.662 83 (271) 1.474

-

3.351 270 (280) 3.341

Nettó könyv szerinti érték 2012. december 31. 2013. december 31.

3.296 3.284

210 233

12 57

3.518 3.574

A Tárgyi eszközök 2012. évi mozgásai:

36


12.

IMMATERIÁLIS JAVAK

Az Immateriális javak 2013. évi alakulása: Immateriális javak

Immateriális javakra adott előleg

Összesen

Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

6.280 294 (62) 6.512

-

6.280 294 (62) 6.512

Amortizáció Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4.656 486 (62) 5.080

-

4.656 486 (62) 5.080

Nettó könyv szerinti érték 2012. december 31. 2013. december 31.

1.624 1.432

-

1.624 1.432

Az Immateriális javak 2012. évi alakulása:

37


13.

EGYÉB ESZKÖZÖK 2013 Árfolyam garancia miatti Állammal szembeni követelés Egyéb elhatárolások Készlet Vevők Előlegek Egyéb

Egyéb eszközök utáni értékvesztés (lsd. Megjegyzés 24) Összesen:

2012

118.372 5.978 1.147 67 15 42

102.660 * 4.350 1.147 38 18 38

125.621

108.251

(490)

(473)

125.131

107.778

* Az árfolyam garanciával kapcsolatos elszámolások részleteit lásd a 27. oldalon. 14.

HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2013

2012

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

26.205 171.203

5.723 141.764

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában

11.538 322.424

412.523

531.370

560.010

Összesen:

15.

ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2013

2012

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

3.324 27

3.615 45

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában

5.965 384

1.901 292

9.700

5.853

Összesen:

38


16.

KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK A Bank az alábbi kibocsátott kötvényekkel rendelkezik: Névérték

Devizanem

Kibocsátás dátuma

Kamatozás

Kamatfizetés gyakorisága

Lejárat

500 millió 750 millió 5.000 millió 5.000 millió 5.000 millió 5.000 millió 5.000 millió 5.000 millió

EUR USD HUF HUF HUF HUF HUF HUF

2011.05.31. 2013.10.21. 2012.09.28. 2012.09.28. 2012.09.28. 2012.10.24. 2012.10.24. 2012.10.24.

fix 5,875% fix 6,25% 3 havi BUBOR+0,80 % p.a. 3 havi BUBOR+1,00 % p.a. 3 havi BUBOR+1,25 % p.a. 3 havi BUBOR+0,60 % p.a. 3 havi BUBOR+0,80 % p.a. 3 havi BUBOR+1,00 % p.a.

évente félévente háromhavonta háromhavonta háromhavonta háromhavonta háromhavonta háromhavonta

2016.05.31 2020.10.21 2014.03.28 2014.09.26 2015.09.28 2014.03.28 2014.09.26 2015.09.28

A Bank a 2013. október 30-án lejárt 500 millió EUR névértékű kötvényt a 2013-ban kibocsátott USD kötvényből fizette vissza úgy, hogy a 750 millió USD-t CCIRS ügyletek keretében EURra cserélte. Kamat swap ügyletek A Bank fix kamatozású EUR kibocsátott kötvényéből 300 millió EUR értékűt változó kamatozásúra cserélt. Ezeket a kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. 17.

KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Deviza swap ügyletek A Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök soron a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 14 millió forint volt 2013. december 31-én (2012. december 31-én 871 millió forint kötelezettség).

18.

NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

ÉRTÉKEN

CCIRS ügyletek Az USD kötvényhez kapcsolódó CCIRS ügyletek kiértékelése miatt a Bank 4.873 millió forintot mutatott ki a Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek soron. Az MNB-vel kötött CCIRS ügyletek kiértékelése miatt a Bank 212 millió forintot mutatott a Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek soron. Az ügyletek valós értékelésének eredményhatása 212 millió forint veszteség volt 2013. december 31-én.

39


19.

CÉLTARTALÉKOK Céltartalékok jogcímenként Jogi perekre Adott bankgaranciákra Tőkeemelési kötelezettségre Munkaügyi perekre Ki nem használt hitelkeretre Összesen:

2013

2012

2.217 415 163 33 -

409 1.500 46 4

2.828

1.959

A peres céltartalék növekedését az indokolta, hogy több bank is keresetet nyújtott be a Bank ellen bankgarancia beváltással kapcsolatosan. 20.

EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK 2013 Egyéb elhatárolások Szállító Egyéb Összesen:

21.

2012

1.308 521 344

1.185 418 210

2.173

1.813

JEGYZETT TŐKE ÉS TŐKETARTALÉK A részvények 100%-a a Magyar Állam tulajdonában áll, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető Miniszter. A 114.500 darab, egyenként 1 millió forint névértékű törzsrészvény összértéke 114.500 millió forint volt 2013-ban és 2012-ben. A Bank Alapítói döntés alapján – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban - a tőketartalékból 17.366 millió forintot sorolt át a negatív eredménytartalék ellentételezésére (2012. évben 41.090 millió forint átsorolás történt).

22.

KÖTELEZŐ TARTALÉKOK 2013 Általános tartalék Általános kockázati céltartalék Összesen:

2012

300 8.253

9.378

8.553

9.378

40


23.

FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2013

2012

Ki nem használt hitelkeret Adott garanciák Jövőbeni tőkeemelés Le nem zárt peres ügyek Egyéb

114.874 67.704 24.296 4.468 5.314

145.280 50.644 * 864 3.495

Összesen:

216.656

200.283

* A Bank egy társult vállalkozásával és egy leányvállalatával szemben vállalt 543 millió Ft, illetve 80 millió EUR értékű (23.753 millió Ft) összegű tőkeemelési kötelezettséget, amelyből az utóbbi várhatóan nem fog megvalósulni. 24.

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK Értékvesztésekben bekövetkezett változások 2013. évben: Hitelek (hitelintézet)

1. Nyitó egyenleg 2013. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen keresztül 3.b. Felhasználás

(303) 303 -

Hitelek (ügyfél) (88.356) (9.514) 20.281 2.022

Egyéb Hitelek és Egyéb eszközök eszközök Összesen

Részesedések

Összesen

(473) (26) 9

(89.132) (9.540) 20.593

(13.236) 951

(102.368) (9.540) 21.544

-

293 658 (12.285)

20.427 (1.198) (144) (90.508)

2.315

303 -

19.457 (1.198) (144) (77.733)

(490)

2.022 19.769 (1.198) (144) (78.223)

Nettó mozgás (5.-1.)

303

10.623

(17)

10.909

951

11.860

Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

-

(7.492)

(26)

(7.518)

293

(7.225)

3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás céltartalékok közül 5. Záró egyenleg 2013. december 31-én

9

Céltartalékokban bekövetkezett változások 2013. évben: Céltartalékok 1. Nyitó egyenleg 2013. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás 4. Felhasználás 4.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 4.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 4.c. Árfolyam változás 5. Záró egyenleg 2013. december 31-én Nettó mozgás (5.-1.) Eredménykimutatásban (2.+3.+ 4.b)

(1.959) (2.832) 1.158 805 144 661 (2.828) (869) (1.013)

Az értékvesztések és céltartalékok 2013. évi változásainak eredményhatása (8.238) millió forint veszteség.

41


24.

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK (FOLYTATÁS) Értékvesztésekben bekövetkezett változások 2012. évben: Hitelek (hitelintézet)

1. Nyitó egyenleg 2012. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen keresztül

(303) -

3.b. Felhasználás 3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás céltartalékok közül 5. Záró egyenleg 2012. december 31-én

(303)

Nettó mozgás (5.-1.) Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

Hitelek (ügyfél)

Egyéb Hitelek és Egyéb Részesedések eszközök eszközök Összesen

Összesen

(90.087) (25.081) 27.200

(515) (45) 87

(90.602) (25.429) 27.287

(11.041) (910) 10

(101.643) (26.339) 27.297

3.571 18.942 4.687 (388) (88.356)

87 (473)

3.571 19.029 4.687 (388) (89.132)

10 (1.295) (13.236)

19.039 4.687 (1.683) (102.368)

(303)

1.731

42

1.470

(2.195)

(725)

(303)

(21.510)

(45)

(21.858)

(910)

(22.768)

-

3.571

Céltartalékokban bekövetkezett változások 2012. évben:

Az értékvesztések és céltartalékok 2012. évi változásainak eredményhatása (24.971) millió forint veszteség.

42


25.

NETTÓ KAMATBEVÉTEL 2013 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

14.114 394 17.670 15.057

17.530 311 23.762 18.652

Összesen:

47.235

60.255

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

(325) (78) (8.715) (16.004)

(3.651) (9.778) (17.261)

(25.122)

(30.690)

22.113

29.565

Összesen: Kamatkülönbözet

26.

2012

NETTÓ JUTALÉK ÉS DÍJRÁFORDÍTÁS 2013

2012

Kapott jutalék - és díjbevételek Garancia és kezességvállalás díja Hitelekkel kapcsolatos lebonyolítási díj Egyéb jutalékok, díjak

587 32 83

508 94 138

Összesen:

702

740

Fizetett jutalék - és díjráfordítások Ügynöki jutalékok, díjak Garancia és kezességvállalás díja Pénzforgalmi jutalékok Egyéb jutalékok, díjak

(686) (91) (17) (88)

(675) (105) (17) (143)

Összesen:

(882)

(940)

Nettó jutalék és díjráfordítás

(180)

(200)

43


27.

EGYÉB BEVÉTELEK / RÁFORDÍTÁSOK 2013

2012

Egyéb bevételek Követelés értékesítés bevétele Kapott költségtérítés HTM értékpapír amortizáció Tőkeleszállítás bevétele Egyéb bevételek

1.703 355 617 616 133

Összesen:

1.199 500 * 245

3.424 2013

1.944 2012

Egyéb ráfordítások Jogszabály alapján nyújtott támogatás Behajthatatlan követelés leírása Alapítványi támogatás Részesedés térítés nélküli átadás Egyéb

** (328) (13.427) *** (326)

(1.000) (631) (305) (548)

Összesen:

(2.484)

(14.081)

* A Bank 2013. évben a Költségvetési törvény XLIII. fejezetében szereplő, a rábízott vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátásáért 355 millió forint költségtérítést kapott (2012. évben 500 millió forintot) (lásd 35. Megjegyzés). ** A Bank jogszabály alapján nyújtott támogatásként számolta el a 2013. évi CXXXV. törvény 4. § (2) pontja alapján előírt, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének nyújtott 1 milliárd forint értékű vagyoni hozzájárulást. *** A Bank a 2012. évi XLV. törvény 5. § értelmében a Magyar Export-Import Bank Zrt-ben, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt-ben fennálló 75%-1 szavazatot megtestesítő tulajdoni részesedését térítésmentesen a Magyar Államot jelen jogügyletben képviselő nemzetgazdasági miniszterre ruházta át. 28.

ÁLTALÁNOS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK 2013 Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összesen:

(5.337) (756) (6.104) (12.197)

2012 (5.369) (848) (6.222) * (12.439)

* Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2013. évben 3.289 millió forint volt (2012: 3.289 millió forint). 2013. évben az átlagos dolgozói létszám 310 fő volt (2012: 312 fő).

44


29.

ADÓZÁS 2013

2012

Társasági adó Halasztott adó

(379) 254

(231) (1.326)

Az átfogó jövedelem kimutatásban szereplő összes adókötelezettség

(125)

(1.557)

2013 Adókulcs Adózás előtti eredmény

2012

Összeg

Adókulcs

2.407

Hatályos törvények szerinti adó Társasági adó megtérülés Adóalap módosító tételek nettó hatása Halasztott adóhatás Általános kockázati céltartalék Tárgyi eszköz Függő kamat Elhatárolt negatív adóalap Pénzügyi instrumentumok

19,00%

Effektív adó

5,19%

Összeg (16.999)

(1.022) 34 609 254 214 4 22 (184) 198

19,00%

(125)

-9,16%

8 (239) (1.326) (1.782) 6 20 430 (1.557)

A társasági adó számítás során a korábbi években keletkezett elhatárolható, fel nem használt negatív adóalapból tárgyévben 2.408 millió forint került felhasználásra, így az állomány 2013. december 31-én 60.425 millió forint volt (2012. december 31.: az utólagos korrekciók utáni felhasználás 1.392 millió forint, az állomány 62.833 millió forint volt). A Bank 2012. évben elfogadta középtávú üzleti tervét, amely alapján középtávon nem képződik olyan mértékű nyereség ami az általános kockázati céltartalék halasztott adó hatását eliminálná, ezért a Bank az általános kockázati céltartalék után 1.782 millió forint halasztott adó kötelezettséget, míg az elhatárolt negatív adóalap után 430 millió forint halasztott adó követelést számolt el. 2013. évben a kockázati céltartalék csökkenése miatt a halasztott adó kötelezettség 214 millió forinttal csökkent, az elhatárolt negatív adóalap utáni halasztott adó követelés pedig 184 millió forinttal csökkent. A fennmaradó elhatárolt negatív adóalap jövőbeni realizálhatósága a pénzügyi kimutatások elkészítésekor még nem volt alátámasztható, az ezzel kapcsolatos el nem számolt halasztott adó követelés összege 2013. december 31-én 11.235 millió forint volt (2012. december 31: 11.508 millió forint).

45


30.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK A jelen pénzügyi kimutatásban kapcsolt vállalkozásnak tekintjük azon feleket, ahol a Bank a másik fél felett döntő irányítást, ellenőrzést, illetve meghatározó befolyást képes gyakorolni. Az Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok alatt a Magyar Államot, valamint a többségi Állami tulajdonban lévő, testvérvállalatnak minősülő társaságokat értjük. Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott gazdasági tranzakciók 2013. évi egyenlegei a következők voltak:

Kapcsolt vállalkozások Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Céltartalék Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés (képzés) / visszaírás Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés Egyéb céltartalék (képzés) / visszaírás

8.545 34.424 88.857 116

Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok 1.238 29.698 128.032 199.807 * 80.013 * 122.221

1.476 30.010

37.763 4 -

163 126

212 47

1.864 (1.945) (72) 293 461

19.353 ** (2.160) -

* Ebből likviditás management keretében vásárolt állampapír állomány 269.800 millió forint. ** A kihelyezett hitelek után kapott kamatok tárgyévi forrás költsége 7.569 millió forint volt.

46


30.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK (FOLYTATÁS) Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott gazdasági tranzakciók 2012. évi egyenlegei a következők voltak: Kapcsolt vállalkozások

Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok

Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök

14.657 64.492 112

75.304 136.650 * 102.820

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Céltartalék Egyéb kötelezettségek

715 30.000 624 118

6.099 1.701 46

Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés Egyéb céltartalék visszaírás

1.417 (607) (2.205) (140)

9.627

17.714 58.730

23.306 ** (1.238) (797) -

* Ebből likviditás management keretében vásárolt állampapír állomány 126.630 millió forint. ** A kihelyezett hitelek után kapott kamatok tárgyévi forrás költsége 8.027 millió forint volt. 31.

KULCSPOZÍCIÓBAN LÉVŐ VEZETŐK JAVADALMAZÁSA A kulcspozícióban lévő vezetők 2013. és 2012. évi kompenzációjának összegét a következő táblázat tartalmazza: 2013

2012

Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai Vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek

7 7 147

5 6 132

Összesen:

161

143

47


32.

VALÓS ÉRTÉK a) Pénzügyi instrumentumok besorolása és valós értéke

2013. december 31.

Egyéb eredménnyel Pénzügyi szemben valós instrumentumok értéken (valós érték opció) értékelt

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2012. december 31.

Lejáratig tartandó

Hitelek és követelések

Egyéb amortizált bekerülési érték

Értékesíthető

Mérlegérték

1.745 274.772 309.384 202.776 97.119 89.855 14

531.370 9.700 254.152

92.155

1.745 274.772

1.745 274.772

309.384 202.776 97.119 89.855 14

309.404 202.776 99.662 89.855 14

531.370 9.700 346.307

531.370 9.700 350.198

5.085

5.085

5.085 Egyéb eredménnyel Pénzügyi szemben valós instrumentumok értéken (valós érték opció) értékelt

Lejáratig tartandó

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Részesedések

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

Hitelek és követelések

Egyéb amortizált bekerülési érték

Értékesíthető

Mérlegérték

21.131 395.496 300.590 210.082 65.509

560.010 5.853 89.218

237.894 871

Valós érték

Valós érték

21.131 395.496

21.131 395.496

300.590 210.082 65.509

300.633 210.082 65.509

560.010 5.853 327.112 871

560.010 5.853 327.384 871

b) A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján

2013. december 31. Értékesíthető értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Valós értékelés 1. szint

Értékesíthető értékpapírok Részesedések Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek


202.776


Összesen

14

202.776 89.855 14

92.155

92.155

5.085

5.085

89.855

Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2012. december 31.




210.082 65.509 237.894 871

Összesen 210.082 65.509 237.894 871

48


32.

VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Az értékesíthető értékpapírok esetében a valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazta. A részesedések értékelése részletesen a c) pontban található. A kockázatkezelési célú pénzügyi instrumentumok értékelése a Varitron rendszer piaci adatai alapján történik. A fedezeti kapcsolatba bevont kibocsátott értékpapírok és a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszer adatai alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. c) A valós érték hierarchia 3. szintjébe besorolt valós értéken történő értékelések nyitóegyenlege és záró egyenlege közötti egyeztetés Részesedések 2013. december 31. Egyenleg január 1-jén Eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség - tőkeemelés - tőkeleszállítás - értékesítés - árfolyamváltozás - átadás - értékvesztés elszámolás Teljes átfogó jövetedelemben elszámolt nyereség vagy veszteség Vásárlások Tőkeemelés Kibocsátások Elszámolások Valósérték-hierarchia 3. szintjéről vagy arra átsorolt összegek Egyenleg december 31-én

2012. december 31.

65.509

61.073

3.000 (3.224) 8 293 24.269 89.855

(103) (30) (13.427) (2.195) 6.441 13.750 65.509

A Bank a leányvállalatokban, a közös vezetésű vállalatokban és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseit az IAS 27 standard előírásai alapján értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken, az egyéb részesedéseket az IAS 39 standard alapján bekerülési értéken tartja nyílván. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Bank a várható megtérülést, a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), valamint a veszteség valószínűségét és nagyságát veszi figyelembe. A minősítés objektív elemei a gazdálkodási adatokból származó pénzügyi mutatók segítségével kerülnek kiszámításra. A szubjektív elemek a társadalmi, gazdasági környezetről, illetve az adott vállalkozásnak abban elfoglalt szerepéről beszerezhető formális és informális adatokon, az üzleti kockázatok értékelésén alapulnak.

49


32.

VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Mindazon befektetések esetében, ahol a rendelkezésre álló, minősítés alapját képező utolsó havi adatok szerint, a cég eszközállományán belül a nem piaci kamatozású, hozamú követelések aránya meghaladja az 50%-ot, vagy értékben az 500 millió Ft-ot, az üzleti terv alapján legalább három évre vonatkozóan el kell végezni a diszkontált cash flow számítást. A Bank tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek minősítése a kockázati tőkealap-kezelő társaságok által negyedévente megállapított nettó eszközérték alapján történik. d) A nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2013. december 31.

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Lejáratig tartandó értékpapírok


3.910

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok


1.745 274.772

305.494

309.404 99.662

531.370 9.700

531.370 9.700 258.043

258.043



5.423

89.490

Összesen

1.745 274.772

99.662

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

2012. december 31.



Összesen

21.131 395.496

21.131 395.496

295.210

300.633

560.010 5.853

560.010 5.853 89.490

A csoportos minősítés alá tartozó agrárhitelek túlnyomó részt fix kamatozásúak, amit a Bank nem minősít piacinak, ezért a hitelek valós értékét diszkontált cash flow módszerrel határozza meg. A lejáratig tartandó értékpapírok esetében a valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazta. A fedezeti kapcsolatba nem bevont kibocsátott értékpapírok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszerből nyert adatok alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. Az értékelési technikákban nem történt változás az előző évhez képest.

50


33.

A MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ÉS AZ IFRS SZERINTI SAJÁT TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG LEVEZETÉSE 2013. évre vonatkozóan:

Magyar éves beszámoló Átalános tartalék Általános kockázati céltartalék állomány Általános kockázati céltartalék felhasználás/felszabadítás Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó Nemzetközi éves beszámoló

Saját tőke 2012.12.31

Adózott eredmény 2013

195.370

2.700

9.378 2.440 (1.384) 205.804

300 (1.125) 153 254 2.282

Kötelező tartalékok

300 (1.125) (825)

Tőketartalék

(17.366) (17.366)

Eredménytartalék

Értékelési tartalék

17.366

-

(300) 1.125 18.191

(1.020) (1.020)

Saját tőke 2013.12.31 198.370 8.253 1.573 (1.130) 207.066

2012. évre vonatkozóan:

51


34.

MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK

2013. december 31. Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Befektetés értékesítésének eredménye Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Egyéb céltartalék visszaírás Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Befektetés

Egyéb

Összesen

32.178 702 2.422

15.057 1.045

84

47.235 702 3.551

35.302

54 16.156

84

54 51.542

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Értékcsökkenési leírás Egyéb tartalékképzés Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Banküzemi költségek Egyéb ráfordítások

(19.118)

(6.004)

-

(516) (850) (724) (7.803) (1.694)

(212) (223) (163) (3.367) (731)

(17) (158) (271) (59)

(212) (756) (1.013) (882) (11.441) (2.484)

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

4.597 47,73%

5.456 56,64%

(421) -4,37%

9.632 100,00%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés

(7.518) -

293

(2.921) -121,35%

5.749 238,85%

Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből :

(421) -17,49%

Társasági és halasztott adó Tárgyévi adózott eredmény

(25.122)

(7.518) 293 2.407 100,00% (125) 2.282

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

704.273 63,67%

389.750 35,24%

12.110 1,09%

1.106.133 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

704.273 63,67%

389.750 35,24%

12.110 1,09%

1.106.133 100,00%

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek megoszlása Magyarország Anglia Franciaország Hollandia Németország Belgium Ausztria Dánia Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek megoszlása Magyarország

32.178 23.848 4.938 1.751 870 611 138 16 6 702 702

15.057 15.057 -

-

-

-

47.235 38.905 4.938 1.751 870 611 138 16 6 702 702

52


34.

MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK (FOLYTATÁS)

2012. december 31. Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Befektetés értékesítésének eredménye Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Befektetés

Egyéb

Összesen

41.603 740 4.562

18.652 10 490

52

60.255 740 10 5.104

46.905

13 19.165

52

13 66.122

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb tartalékképzés Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Banküzemi költségek Egyéb ráfordítások

(24.593) (611) (907) (779) (8.357) (10.152)

(6.097) (214) (1.296) (2.924) (3.552)

(23) (161) (310) (377)

(30.690) (848) (2.203) (940) (11.591) (14.081)

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

1.506 26,11%

5.082 88,09%

(819) -14,20%

5.769 100,00%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés

(21.858) -

(910)

(20.352) 119,72%

4.172 -24,54%

Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből :

-

(21.858) (910)

(819) 4,82%

(16.999) 100,00%

Társasági és halasztott adó Tárgyévi adózott eredmény

(1.557) (18.556)

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

819.877 74,15%

275.591 24,92%

10.260 0,93%

1.105.728 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

819.877 74,15%

275.591 24,92%

10.260 0,93%

1.105.728 100,00%

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek megoszlása Magyarország Anglia Franciaország Németország Hollandia Dánia Belgium Ausztria Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek megoszlása Magyarország

41.603 31.377 5.303 3.059 1.017 573 135 123 16 740 740

18.652 18.652 -

-

-

-

60.255 50.029 5.303 3.059 1.017 573 135 123 16 740 740

53


35.

TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS Az MFB törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedései tekintetében a tulajdonosi jogokat – az MFB törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja. Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek/kiadások a központi költségvetés bevételét/kiadását vagy finanszírozási bevételét/kiadását képezik. Az alábbi tulajdonosi joggyakorlás alá volt társaságok nem tartoznak a Bank konszolidációs körébe. Társaság megnevezése

Szektor

Szavazati Jegyzett arány tőke

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

Lótenyésztés

100,00%

1.599

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

3.116

Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

345

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

Támogatás közvetítés

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.

Erdőgazdálkodás

71,72% 100,00%

1.015

Diákhitel Központ Zrt.

Egyéb hitelnyújtás

100,00%

300

EGERERDŐ Erdészeti Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.815

Északerdő Erdőgazdasági Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

30,70%

1.279 7.840

Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.307

GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

833

Hungarofest Nonprofit Kft.

Rendezvényszervezés

100,00%

4

Ipoly Erdő Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.591

Kaszó Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

326

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.355

Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégia Kft.

Sportlétesítmény üzemeltetés

100,00%

6.900

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

998

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.

Egyéb pénzügyi közvetítés

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

757

90,91%

2.200

Közúthálózat üzemeltetés

100,00%

13.453

Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.

Szerencsejáték, fogadás

100,00%

2.000

Magyar Turizmus Zrt.

Turizmus

100,00%

61

Mecsekerdő Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.768

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.

Lótenyésztés

100,00%

160

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.065

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Infrastruktúra beruházás

100,00%

7.480

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt

Autópálya üzemeltetés

100,00%

30.162

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.980

Pilisi Parkerdő Zrt. Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

2.515

Gazdaságfejlesztési szolgáltatás

100,00%

17.532

RFH Nonprofit Zrt.

Üzletviteli tanácsadás

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

0,1%

10

Erdőgazdálkodás

100,00%

2.508

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

937

TAEG Erdőgazdaság Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.630

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.879

VERGA Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

613

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.158

Zalaerdő Erdészeti Zrt.

Erdőgazdálkodás

100,00%

1.534

54

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2013. december 31-ével záruló évre

36.

FORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK Az 1954/2013. (XII. 17.) számú Kormányhatározat szerint a nemzeti fejlesztési miniszter 63/2013 (XII.19.) számú Alapító Határozatában elrendelte a Bank tulajdonában álló Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. törzsrészvények nyilvános pályázaton történő értékesítését. A tranzakció a pénzügyi kimutatások elfogadása után fog lezárulni. A 2007–2013 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer szervezeti kereteiről szóló 1152/2014. (III.20.) számú Kormányhatározat előírja a MAG Zrt. feladatainak, az ahhoz használt dolgok tulajdonjogának, valamint a kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek 2014-ben történő átadását a minisztériumok, a regionális fejlesztési ügynökségek valamint a Pro Regio NKft. részére. Ezt követően a nemzeti fejlesztési miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A alcíme szerint intézkedik a MAG Zrt. megszüntetéséről. A leírtak értelmében a Bank részesedése a társaságban várhatóan nem fog megtérülni. Ez egy nem módosító fordulónap utáni esemény. 2014. februárban az állami adósságkonszolidáció következtében a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések között kimutatott önkormányzati hitelek további 93,6 milliárd forinttal csökkentek előtörlesztés miatt.

37.

MÉG NEM ALKALMAZOTT ÚJ STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK Számos új standard, standard módosítás és értelmezés került kiadásra, amelyek csak a 2013. január 1-je után kezdődő beszámolási időszakokra vonatkozóan lesznek hatályosak, ezért ezeket a Bank nem alkalmazta a nem konszolidált pénzügyi kimutatások összeállításakor. Azon standard, amely várhatóan lényeges hatással lesz a Bank nem konszolidált pénzügyi kimutatásaira az alábbiakban kerül bemutatásra. A következő standardok a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra vonatkozóan lépnek hatályba: IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások, IFRS 11 Közös megállapodások, IFRS 12 Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzététele, IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások, valamint az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vezetésű vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardok (ez utóbbi kettő az IFRS 10 és IFRS 11 közzétételén alapuló változásokkal összhangban módosul). Az IAS 27 standard változásának várhatóan nem lesz jelentős hatása az egyedi pénzügyi kimutatásokra, mert nem okoz változást a Bank számviteli politikájában. A többi standardnak nincs hatása az egyedi pénzügyi kimutatásokra.

55

MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés

Recommend Documents