MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés

MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés A 2014. december 31-ével záruló évre

Ez a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően összeállított, angol nyelven készült nem konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint az arra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés magyar nyelvű fordítása. Bármilyen eltérés vagy vitás kérdés esetében az angol nyelvű változat az irányadó.

Tartalomjegyzék

oldal Független könyvvizsgálói jelentés

1

Nem konszolidált pénzügyi kimutatások Nem konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás a 2014. december 31-ével záruló évre

2

Nem konszolidált átfogó jövedelem kimutatás a 2014. december 31-ével záruló évre

3

Nem konszolidált saját tőke változásainak kimutatása a 2014. december 31-ével záruló évre Nem konszolidált cash flow kimutatás a 2014. december 31-ével záruló évre Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz

4 5 6 - 55

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2014. december 31-én záruló évre

1.

A BANK TEVÉKENYSÉGE Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ”a Bank” vagy „MFB Zrt.”) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: „az MFB törvény”) szabályozza, amely 2001. június 15-én lépett hatályba. Az MFB Zrt. feladata a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, hogy részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében; b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó, illetve ezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában; c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában; d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában; e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában; f) a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában a törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében (lásd 35. Megjegyzés), valamint egyéb, az MFB törvényben részletesen meghatározott feladatok ellátásában. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost 2014. július 15-ig a Nemzeti fejlesztési miniszter, 2014. július 16-tól a Kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter képviselte.

6


2.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

a) IFRS-eknek való megfelelés A nem konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal („IFRS”) összhangban készültek, ahogyan azokat az EU befogadta, amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület („IASB”) állított össze, és amelyeket magyarázatokkal az „IFRIC” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. Az „IAS 27” előírásai szerint a Bank számára kötelező konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása. A 2014. december 31-i konszolidált pénzügyi kimutatásokat 2015. április 21-én jóváhagyta az Igazgatóság. A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése információs célokat szolgál, azokat a Bank nem helyezi letétbe. A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2015. április 21-én jóváhagyta.

b) Értékelési elvek A nem konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során a Bank amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatja ki az eszközöket és a kötelezettségeket, kivéve azokat, amelyeket valósan értékel. A Bank a következő eszközöket és kötelezettségeket értékeli valós értéken: - a derivatív pénzügyi instrumentumokat, - a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket, valamint - az értékesíthető pénzügyi eszközöket (kivéve a nem jegyzett tőkeinstrumentumokat, amelyek nem valós értéken értékeltek, mert a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni). A nem konszolidált IFRS pénzügyi kimutatások és a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámoló közti eltérő értékelés eredményre, illetve saját tőkére gyakorolt hatásának részleteit a 33. Megjegyzés tartalmazza. A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban kerül kimutatásra.

c) Funkcionális pénznem A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint magyar forintban történt (funkcionális pénznem). A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott 2014. december 31-i árfolyamok a következők voltak: 259,13 Ft/USD, 314,89 Ft/EUR, 2,1686 Ft/JPY és 403,75 Ft/GBP (2013. december 31: 215,67 Ft/USD, 296,91 Ft/EUR, 2,0542 Ft/JPY és 356,76 Ft/GBP).

d) Beszámolási időszak A nem konszolidált pénzügyi kimutatások a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti beszámolási időszakra készültek.

e) A számviteli politikában alkalmazott számviteli becslések A Bank becsléseket és feltételezéseket alkalmaz, amelyek hatással lehetnek a számviteli politika alkalmazására és az eszközök, források, bevételek, ráfordítások valamint a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek valós értékének bemutatott értékére. Ezen becslések és megítélések – amelyeket a Bank folyamatosan felülvizsgál – múltbeli tapasztalatokon, illetve jövőbeni eseményekkel kapcsolatos várakozásokon alapulnak. 7


2.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (FOLYTATÁS) A Bank által alkalmazott főbb számviteli becslések A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve a törvényi előírások miatt negyedévente minősíti. Az értékvesztés átfogó jövedelem kimutatásban való elszámolásának meghatározásakor a Bank mérlegeli, hogy van-e olyan megfigyelhető adat, amely azt jelzi, hogy a hitelállomány becsült jövőbeni cash flow-jában csökkenés következett be, bár a csökkenés még nem mutatható ki egyedi szinten az adósnál. Ilyen jelzések lehetnek az adósok fizetési helyzetében, ágazatában bekövetkezett kedvezőtlen változások, vagy olyan országos, illetve helyi gazdasági körülmények változása, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. A jövőbeni cash flow-k meghatározásához a Bank becsléseit egyrészt a hitelezési kockázatokkal terhelt eszközökkel kapcsolatos múltbeli veszteségekre, másrészt a portfolió hasonló eszközeinek objektív veszteségeire alapozza. A Bank a jövőbeli cash flow-k idejének és összegének meghatározására alkalmazott eljárást és becslést rendszeresen felülvizsgálja, ezzel csökkentve a különbséget a tervezett és a tényleges veszteség között. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a fordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, amelyet a Bank negyedévente felülvizsgál. A céltartalék mértékére vonatkozóan, amennyiben hitelekből eredő kintlévőséghez, illetve befektetéshez kapcsolódó függő tételről van szó, alapul szolgálhat a negyedéves minősítés eredménye. A Bank által a követelés behajtása érdekében indított bírósági eljárásból származó peresített követelések, illetve peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében a minősítés során a céltartalék, értékvesztés állomány megállapítása a perösszeg és a pernyerési esélyek együttes mérlegelése alapján történik. A halasztott adó követelések kimutatása esetén becslési bizonytalanságot okoz a jövőbeni adóköteles nyereség megléte, amelyre az elhatárolt veszteség felhasználható lesz. A Bank az elfogadott közép-, illetve hosszú távú stratégiában kimutatott jövőbeni nyereségek alapján határozza meg a kimutatható halasztott adó követelést (Lásd 29. Megjegyzés).

3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI

a) Külföldi fizetőeszközök átváltása forintra A Bank a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésből, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből származó árfolyam nyereségeket, illetve veszteségeket a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban számolja el, kivéve a cash flow fedezeti ügyleteket és a nettó befektetés fedezeti ügyleteket, amelyek elszámolása a tőkével szemben történik. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelésekor a Bank a fordulónapon érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamot alkalmazza.

8


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS)

b) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, amelyeket a Bank főként rövid távú profitszerzés céljából tart, valamint azok a származékos termékek, amelyek nem megjelölt és nem hatékony fedezeti instrumentumok, illetve olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a kezdeti megjelenítéskor a Bank ekként sorolt be. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a Bank által kötött, nem megjelölt származékos ügyletek. A keletkeztetett kölcsönök és követelések olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel rendelkeznek és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál, a hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentett hitelek és előlegek. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Bank határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé tartoznak az állampapírok, valamint egy hitelintézet és egy vállalat által kibocsátott kötvények. Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket bekerülésükkor értékesíthetőként jelöltek meg, vagy amelyeket nem soroltak be a fenti kategóriákba. Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé tartoznak a részesedések és egy hitelintézet által kibocsátott kötvény. Az egyéb kötelezettségek kategóriájába tartozik minden nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a hitelintézetek, illetve az ügyfelek által elhelyezett betétek, valamint a kibocsátott kötvények swap ügylettel nem fedezett része. A pénzügyi instrumentumok besorolását és valós értékét a 32. Megjegyzés tartalmazza.

Bekerülés A Bank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítési napon, a származékos eszközöket a kötésnapon veszi fel a könyveibe. A pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket kezdeti megjelenítéskor a Bank valós értékén értékeli, növelve - amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt - azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatók.

9


3.


Kikerülés A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekből, ha a Bank többé nem jogosult a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra, illetve ha a Bank átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és előnyt.

Átsorolás A Bank a beszámolási időszakok összehasonlíthatóságának érdekében – amennyiben szükséges – átsorol egyes korábbi években bemutatott tételeket. A tárgyévben nem történt átsorolás.

Értékelés A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközön vagy pénzügyi kötelezettségen keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az értékesíthető pénzügyi eszközökön keletkező nyereséget vagy veszteséget – az értékvesztés miatti veszteségek, valamint az árfolyam nyereségek és veszteségek kivételével – közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni a pénzügyi eszköz kivezetéséig, amelynek időpontjában a korábban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében nyereséget vagy veszteséget számol el a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget kivezetik, vagy arra értékvesztést számolnak el, valamint az amortizációs folyamaton keresztül.

Valós érték meghatározása A Bank a valós érték meghatározásához az alábbi hierarchiát alkalmazza: 1. szint: A pénzügyi instrumentumok valós piaci értékének alapja a fordulónapon érvényes jegyzett piaci ár azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacán, amelyekhez a Bank az értékelés időpontjában hozzáférhet. 2. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja a jegyzett piaci áron kívüli egyéb, közvetlenül vagy közvetetten mérhető adat. Az értékelésnél alkalmazhatóak: a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacokon jegyzett árai, azonos vagy hasonló eszközök vagy kötelezettségek nem aktív piacokon jegyzett árai, valamint egyéb értékelési technikák, amelyek a közvetlenül vagy közvetetten mérhető piaci adatokon alapulnak. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a Bank közgazdasági becslésein alapulnak és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a fordulónapon érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a fordulónapon érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. 3. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja valamilyen egyéb, nem mérhető piaci adat. Az értékeléshez a Bank hasonló pénzügyi instrumentumok jegyzett árait alkalmazza, amelyhez jelentős, nem mérhető módosítások és feltételezések szükségesek a pénzügyi instrumentumok közötti eltérések miatt.

10


3.


Amortizált bekerülési érték meghatározása A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztéssel vagy behajthatatlanság miatti leírással. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti, vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Banknak a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell felbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, vagy lejáratig tartandó befektetéseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A veszteség összegét a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. Objektív bizonyíték lehet egy pénzügyi eszköz értékvesztésére az adós késedelme vagy mulasztása, egy hitel vagy előleg átstrukturálása olyan feltételek mellett, amelyeket a Bank egyébként nem fogadna el, az adós, vagy kibocsátó csődjére utaló jelzések, egy értékpapír aktív piacának megszűnése, vagy egyéb, az eszközök egy csoportjához kapcsolódóan észlelt olyan információ, mint például az adós vagy a kibocsátó fizetési helyzetében beállt kedvezőtlen változás, vagy olyan gazdasági körülmények, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. Emellett a tőkeinstrumentumba történő befektetések esetében a valós érték bekerülési érték alá történő jelentős vagy hosszan tartó csökkenése is objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ha a későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be, az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget a nyereségen vagy veszteségen keresztül vissza kell írni. Amikor egy értékesíthető pénzügyi eszköz valós értékében bekövetkezett csökkenésének elszámolása közvetlenül a saját tőkében történt, és objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett, a saját tőkében közvetlenül elszámolt veszteség halmozott értékét ki kell vezetni a saját tőkéből, és azt a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközt nem vezette ki a Bank.

11


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A saját tőkéből kivezetett és a nyereségben vagy veszteségben elszámolt halmozott veszteség összege az akvizíció költsége, valamint a jelenlegi valós érték közötti különbözet, csökkentve az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel. Az értékesíthetőként besorolt tőkeinstrumentumba történő befektetésre vonatkozóan, a nyereségben vagy veszteségben elszámolt értékvesztés miatti veszteségeket nem lehet a nyereségen vagy veszteségen keresztül visszaírni. Amennyiben egy későbbi időszak során az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke növekszik, és e növekedés objektív módon hozzárendelhető egy olyan eseményhez, ami azután következett be, hogy az értékvesztés miatti veszteséget a Bank a nyereségben vagy veszteségben elszámolta, az értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni, és a visszaírt összeget a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. A pénzügyi eszközök minősítése történhet egyedileg, illetve csoportosan. Minden egyedileg jelentős pénzügyi eszköz (100 millió forint felett) egyedi minősítés alá tartozik. Kockázattípusonként csoportosítva csoportos minősítés alá tartoznak az olyan (amortizált bekerülési értéken értékelt) pénzügyi eszközök, amelyek egyedileg nem jelentősek (100 millió forint alatt), vagy a Bank belső szabályzatában meghatározott hitelprogramokhoz kapcsolódnak.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben jelzés van arra, hogy egy – az IAS 36 hatálya alá tartozó - nem pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét, a Bank becsléseket végez az eszköz megtérülő értékére. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Bank külső és belső információkat vesz figyelembe. A Bank összeghatártól függetlenül, minden esetben egyedi vizsgálat alapján határozza meg a nem pénzügyi eszközök értékvesztésének, értékvesztés visszaírásának elszámolását. Az IAS 2 hatálya alá tartozó készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon kell értékelni. A Bank negyedévente becsléseket készít a nettó realizálható értékre, amely alapján az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását elszámolja. Ha az eszközök könyv szerinti értéke/bekerülési értéke a megtérülő értéknél/nettó realizálható értéknél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz nettó könyv szerinti értékét növelni. A visszaírt értékvesztés után az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti, értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéket.

c) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi banknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál kevesebb. Ide sorolandóak a látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések, melyek közé a belföldi hitelintézeteknél, a külföldi jegybankoknál, valamint a külföldön hitelintézetként bejegyzett vállalkozásoknál forintban és devizában vezetett pénzforgalmi és egyéb látra szóló számlák állománya tartozik. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Bank rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik. 12


3.


d) Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések A Bank hitelezési tevékenysége a hitelezés módja szerint kereskedelmi bankokon keresztül kihelyezett refinanszírozási, illetve közvetlen folyósítású hitelekre; a hitelek típusa szerint hitelprogramokra, illetve programokon kívüli kihelyezésekre bontható. A Bank 2014-ben hitelprogramjai keretében négy célcsoport számára biztosított hitelfelvételi lehetőséget:  kis- és középvállalkozások,  önkormányzatok,  agrárvállalkozások,  háztartások (kizárólag az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre). A Hitelintézetekkel szembeni követelések egyenlegének jelentős részét képezték a hitelprogramok keretében, kereskedelmi bankok közvetítésével folyósított hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek. A Bank itt mutatja ki továbbá a likviditáskezelési célokat szolgáló bankközi kihelyezések állományát. A Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve soron a kizárólag jogi személyeknek nyújtott ügyfelekkel szembeni követelések szerepelnek. Ide tartoznak a túlnyomórészt fix kamatozású, kedvezményes agrárhitelek. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában. Az MNB a hitelprogram keretében refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára, amit a Bank kölcsön, illetve pénzügyi lízing nyújtásával adhat tovább a kis- és középvállalkozások számára. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik.

e) Értékpapírok Az értékpapírok közé tartoznak a Magyar Állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok, az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a rögzített kamatozásúakat is - amelyek a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott forgalomban résztvevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvények, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, függetlenül egyedi elnevezésüktől, ideértve a követelések fejében, veszteségminimalizálási céllal átvett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, eredménnyel szemben történik. A magyar számviteli szabályok alapján esetlegesen elszámolt értékvesztés minden esetben visszaírásra kerül. Az értékesíthetőként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, tőkével szemben történik. A valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett, az adott fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazza. A magyar számviteli szabályok alapján esetlegesen elszámolt értékvesztés minden esetben visszaírásra kerül.

13


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A lejáratig tartandó értékpapírok értékelése amortizált bekerülési értéken történik. Az amortizáció összegének meghatározása effektív kamatláb módszerrel történik, ezért a magyar számviteli szabályok alapján, lineáris módszerrel kalkulált amortizáció minden időszakban korrigálásra kerül. Az effektív kamatláb módszert a lejáratig tartandó kategóriába történő átsorolás miatti megváltozott bekerülési értékre tekintettel kell alkalmazni.

f) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank ellenőrzést gyakorol, vagyis hatalma van a társaság felett, ki van téve a befektetésből származó változó hozamoknak és képes a hatalmát ezen hozamok befolyásolására használni. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a társaság pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben, de nem ellenőrzi azokat. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. A Bank befektetési célú portfoliója azokat a részesedéseket tartalmazza, amelyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani. Az MFB törvény meghatározza azon társaságok körét, amelyekben a Bank többségi tulajdonrészt szerezhet. A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban a Bank a leányvállalatokban, a közös vezetésű vállalkozásokban és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseit az IAS 27 standard előírásai alapján értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartja nyilván, az értékvesztés képzése és visszaírása eredményen keresztül történik. A bekerülési értéken elszámolt befektetések az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard szerint kerülnek elszámolásra, ha azokat az IFRS 5 standarddal összhangban értékesítésre tartottnak minősítették. Az egyéb részesedéseket a Bank az IAS 39 standard előírásai alapján, valós értéken értékeli, kivéve az olyan tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket, amelyeknek nincs jegyzett piaci ára valamely aktív piacon, és amelyek valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni. Az ilyen befektetések kimutatása bekerülési értéken történik. A Bank kereskedési céllal nem tart részesedéseket.

g) Származékos pénzügyi instrumentumok A hitelezői és befektetői tevékenységből származó deviza- és kamatlábkockázatok kezelésére a Bank kamat- és devizacsere ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A származékos ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az átfogó jövedelem kimutatásban azonnal el kell számolni. A Bank spekulációs céllal nem köt származékos ügyletet, alapvetően a kockázatok hatékony fedezése a cél. A Bank a kamatkockázat mérséklése céljából a fix kamatozású pénzügyi instrumentumokat kamat swap ügyletek keretében változó kamatozásúra cseréli el. A kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. A fedezeti és a fedezett instrumentumon keletkezett valós érték különbözetek kimutatása nettó módon történik.

14


3.

A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A Bank a cross currency interest rate swap (CCIRS) ügyletek során egyszerre köt kamat és deviza csere ügyletet. A CCIRS ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek bevonhatóak a 27. oldalon bemutatott árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá, ezért a kiértékelés miatt keletkező nyereség vagy veszteség az eredményt nem érinti. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjának III. pillér konstrukciójában, amelynek keretében az MNB devizacsere ügyletekkel EUR likviditást nyújt forint ellenében. Az ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek nem vonhatóak be az árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá. A deviza swap ügylet különböző devizák előre meghatározott árfolyamon történő ki-, illetve visszacserélése. A Bank deviza swap ügyleteket kizárólag likviditáskezelési és kockázatkezelési céllal köt, ezeket az ügyleteket a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek soron mutatja ki.

h) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök közé tartoznak a beruházásokon túl azok a pénzügyi tevékenységet, banküzemi célt közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszközök, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, amelyek a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az átfogó jövedelem kimutatásban történik, lineáris módszerrel. A Bank nem számol értékcsökkenést a földterületekre, képzőművészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra, üzemkörön kívüli tárgyi eszközökre. A tárgyi eszközök hasznos élettartama a következő: Épületek, építmények Bérleti jog Bérelt ingatlanon végzett beruházás Műszaki berendezések Egyéb berendezések és felszerelések Mobiltelefonok Gépjárművek Számítástechnikai eszközök

50 év 2 - 100 év 10 - 17 év 2 – 7 év 5 – 7 év 2 év 4 év 2 – 6 év

15


3.


i) Immateriális javak Az immateriális javak között mutatja ki a Bank az olyan vagyoni értékű jogokat, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, a szellemi termékeket (ideértve a szoftvereket és egyéb szellemi termékeket), valamint a cégvásárlás során felmerülő üzleti vagy cégértéket. A Bank nem rendelkezik határozatlan hasznos élettartamú immateriális jószággal. Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. Az immateriális javak időközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkező immateriális javakat a Bank teljes egészében amortizálja. Az immateriális javak hasznos élettartama a következő: Szoftverek Egyéb immateriális javak

3 – 8 év 3 – 6 év

j) Kibocsátott kötvények Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a Bank által kibocsátott HUF, EUR és USD kötvényekből származó forrás. A Bank két módszert alkalmaz a kibocsátott kötvények értékelésekor: - valós értéken mutatja ki a kibocsátott EUR kötvények azon részét, amelynek kamatkockázatát kamatcsere ügyletekkel fedezi, - amortizált bekerülési értéken mutatja ki (módosítva a diszkonttal és a prémiummal, illetve a kibocsátási költségek amortizációjával) o a kibocsátott EUR kötvények azon részét, amelyre nem köt kamatcsere ügyleteket, o valamint a kibocsátott USD kötvény EUR-ban kifejezett összegét – amelyek kockázatát az árfolyam-garancia keret fedezi (lásd 27. oldal).

k) Céltartalékok A Bank céltartalékot mutat ki, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A Bank a céltartalékokat negyedévente felülvizsgálja, és úgy helyesbíti, hogy azok a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó mindenkori legjobb becslést tükrözzék. Ha már nem valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, a céltartalékot fel kell oldani. A céltartalékot csak azokra a ráfordításokra lehet felhasználni, amelyekre azt eredetileg képezték.

l) Kötelező tartalékok Általános tartalék A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 83.§ értelmében az adózott nyereség tíz százalékának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

16


3.


Általános kockázati céltartalék A Bank általános kockázati céltartalékot a kockázatvállalásával összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére 2013-ig képezhetett. A magyar jogszabályok értelmében a korábbi években megképzett általános kockázati céltartalék kizárólag a jövőbeni veszteségek fedezésére történő felhasználása a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

m) Függő és jövőbeni kötelezettségek A függő és jövőbeni kötelezettségek között kerül kimutatásra az olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Bank ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni, valamint az olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de a Bank nem mutatta ki, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

n) Kapott/Fizetett kamatok és kamatjellegű bevételek/ráfordítások A kamat bevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák: az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek, valamint az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat), a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat).

o) Kapott/Fizetett jutalék és díjjellegű bevételek/ráfordítások A Bank által folytatott minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevétel, illetve ráfordítás, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé. Ilyenek például: lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok postaforgalmi díjak garancia- és kezességvállalási díjak hitelvizsgálati díjak egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak, befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok

p) Tranzakciós költségek Tranzakciós költség minden olyan járulékos költség, amely közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódóan merült fel. A tranzakciós költségek részét képezik a beszerzési árnak.

q) Osztalék bevétel Az osztalék bevételeket a Bank abban az időszakban számolja el, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént.

17


3.


r) Társasági és egyéb adók Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amelyet a Bank korrigál a halasztott adóval. A társasági adót és a halasztott adót az átfogó jövedelem kimutatás tartalmazza azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek elszámolása közvetlenül a tőkében történik. Ezen esetekben a vonatkozó halasztott adó közvetlenül a tőkében jelenik meg. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik. A társasági adó alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 2014. és 2013. években 500 millió forintot meg nem haladó összegig 10%, az e fölötti összegre 19%. A tárgyévi társasági adó összegét módosítja az előző évi halasztott adó kivezetett, illetve a tárgyévben elszámolt halasztott adó összege. A halasztott adó összegének megállapítása mérleg módszerrel történik, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A Bank akkor számol el halasztott adót, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések a belátható közeljövőben visszafordulnak. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a beszámolás időpontjában érvényben lévő adókulcs segítségével történik, amely 2014. december 31-re vonatkozóan 19% (2013. december 31-re vonatkozóan 19%). A halasztott adó kimutatása nettó módon történik. Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2010-től hatályos. Az adó alapja a 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 %, az e feletti részre 0,53% volt 2014. és 2013. évben.

s) Cash flow kimutatás A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a Bank pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelésre való képességét, valamint azt, hogy a Bank ezen cash flow-kat mire használta fel. A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket.

t) Beszámolási időszak vége utáni események A beszámolási időszak vége utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események lehetnek módosító és nem módosító események. A Bank minden beszámolási időszak vége utáni módosító eseményt figyelembe vett a nem konszolidált pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. A 2014. évre vonatkozó jelentős, nem módosító beszámolási időszak vége utáni eseményeket a 36. Megjegyzés tartalmazza.

18


3.


u) Működési szegmensek A Bank két jelentős működési szegmenssel - stratégiai üzleti egységgel - rendelkezik, valamint egy nem allokált tételeket tartalmazó szegmenssel. A stratégiai üzleti egységek különböző termékeket és szolgáltatásokat tartalmaznak és kezelésük is egymástól elkülönítve történik. A bemutatott működési szegmensek leírása: 

Hitelezés: Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni hiteleket, betéteket és egyéb ügyleteket és egyenlegeket tartalmaz.



Befektetés: Értékpapírokkal és befektetésekkel kapcsolatos tételeket tartalmaz.



Egyéb: A fenti szegmensekbe be nem sorolt tételek.

A Bank működési szegmenseit a 34. Megjegyzés mutatja be. 4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE A Bank a következő fő üzleti kockázatokkal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a hatályos jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bank által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését.

A. HITELKOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelezési és befektetési tevékenységek során merülhet fel. A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve – a törvényi előírások miatt - negyedévente minősíti. A Bank a stratégiájának megvalósítása érdekében a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő Igazgatóság által elfogadott - belső szabályzatokat dolgozott ki, illetve alkalmaz. A Bank biztonságos gazdálkodása és prudens működése érdekében kialakított kockázatvállalási előírások és szabályzatok a nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatra, a vonatkozó jogszabályokra és a korábbi felügyeleti útmutatásokra épülnek.

19


4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS)

i) Ügyfélminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítést a döntés-előkészítés alatt el kell végezni minden olyan ügyfélre, amellyel szemben a Bank kockázatot vállal. Ezen túl a Bank ügyfeleit évente legalább egyszer minősíti, illetve indokolt esetben rendkívüli minősítést végez. Az ügyfelek az objektív és a szubjektív tényezők alapján a megszerzett pontszám szerint kategóriákba sorolandóak. A Bank által alkalmazott ügyfélminősítési eljárások: - projekttársaságok ügyfélminősítése, - működő vállalkozások ügyfélminősítése, - önkormányzatok ügyfélminősítése, - egyszerűsített ügyfélminősítés objektív és szubjektív szempontok alapján (50 millió forint alatt, új vállalkozásnak vagy projekttársaságnak nem minősülő vállalkozás esetén), - egyszerűsített ügyfélminősítés csak szubjektív szempontok alapján (új vállalkozások vagy éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem kötelezett ügyfelek esetén).

ii) Fedezetértékelés A Bank által elfogadott főbb fedezettípusok:  kezesség (állam (központi költségvetés) által vállalt kezesség, garanciaintézmények kezessége, készfizető kezesség)  garancia  óvadék (pénz, értékpapír)  jelzálogjog ingó és ingatlan vagyontárgyakon,  zálogjog jogon és követelésen Az ügyfelekkel szembeni követelések esetében a Bank által elvárt fedezettség a Bank stratégiájából következően a kockázatvállalás nagyságrendjétől, illetve az ügylet típusától függetlenül a jóváhagyás pillanatában érvényes tőke és az egy éves kamat összegének 100 %-a. Azon biztosítéktípusok esetében, amelyek fedezeti kockázatot nem jelentenek – például az állami garancia -, az elvárt fedezettség a tőke és a fél éves kamat összegének 100%-a. A biztosíték forgalmi értékét a fedezeti szorzóval kell korrigálni. A korrekciós tényező juttatja kifejezésre, hogy a biztosíték érvényesítésekor milyen értékű megtérülés valószínűsíthető, egyben ez a korrigált érték képezi a fedezet-nyilvántartás alapjául szolgáló, továbbá az eszközminősítés során figyelembeveendő fedezeti értéket is. Az eszközminősítésekhez kapcsolódóan a kockázatvállalások mögött álló fedezetek áttekintését, indokolt esetben újraértékelését és a banki fedezet-nyilvántartáson történő átvezetését a Bank negyedévente végzi el.

iii)Ügyfél, illetve Ügyfélcsoport limit, ágazati limit Az ügyféllimit annak meghatározását jelenti, hogy az ügyféllel szemben milyen mértékű a vállalható legmagasabb kockázat összege. A megállapított egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal kapcsolatos limit felső határa a Bank nagykockázat-vállalási korlátja. A limit meghatározása többek között az ügyfél-, illetve partnerminősítés eredményétől, a vállalkozás könyvvizsgálattal igazolt beszámolója szerinti saját tőke és nettó árbevétel nagyságától és a kamatozó kötelezettségek állományától, valamint a vállalkozás ágazatának pénzügyi helyzetétől függ. 20

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2014. december 31-én záruló évre (millió forintban)

4.

PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) A Bank az ágazatokat pénzügyi helyzetük alapján nyolc kockázati csoportba sorolja és az így kialakított ágazati kockázati csoportokra szintén limitet állapít meg. Az ágazati kockázati csoportlimit az egyes ágazat kockázati csoportokba tartozó ügyfelekkel szemben összesen vállalható legmagasabb kockázat mértéke.

iv) Ügyletminősítés Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, lejáratig tartandó befektetéseken vagy mérlegen kívüli kötelezettségeken értékvesztés / céltartalék miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A Bank jelentéskészítési célokból a kintlévőségeket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket az értékvesztés / céltartalék mértéke alapján az alábbi minősítési kategóriákba sorolja: Problémamentes (PM) Külön figyelendő (KF) Átlag alatti (ÁA) Kétes (K) Rossz (R)

0% 1 – 10 % 11 – 30 % 31 – 70 % 71 – 100 %

b) Hitelkockázati kitettség A kockázatkezelés elveinél bemutatott módszerek szerint minősített ügyfelekkel szembeni hitelállomány hitelkockázati kitettsége minősítési kategóriák szerinti bontásban a következő: 2014 Állomány

%

2013 Állomány

%

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

277.549 17.191 6.090 45.004 52.964

69,60% 4,31% 1,53% 11,28% 13,28%

256.413 17.485 5.987 59.483 47.749

66,24% 4,52% 1,55% 15,36% 12,33%

Összesen

398.798

100,00%

387.117

100,00%

A következő táblázat a hitelkockázati kitettséget tartalmazza egyrészt technikai szempontból (egyedileg, illetve csoportosan értékvesztett), másrészt késedelmesség szempontjából csoportosítva (késedelmes, de nem értékvesztett és nem késedelmes és nem értékvesztett), valamint külön kategóriaként bemutatásra kerülnek az átstrukturált ügyletek.

21


4.


b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) Hitelintézetekkel szembeni követelések 2014 2013 Könyv szerinti érték

167.262

274.772

Hitelek és előlegek 2014

2013

325.195

309.384

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

94 94 (94) -

-

9.632 290 29.828 22.994 62.744 (38.657) 24.087

6.402 2.075 41.888 43.005 93.370 (63.878) 29.492

Csoportosan értékvesztett Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

4.474 1.893 1.887 6 586 8.846 (1.085) 7.761

5.284 2.732 2.466 19 515 11.016 (1.225) 9.791

Késedelmes, de nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

-

-

672

397

Korosság 1 - 9 nap 10 - 15 nap 16 - 30 nap 31 - 60 nap 61 - 90 nap 91 - 180 nap 180 + nap Nettó könyv szerinti érték

-

-

32 424 12 48 156 672

101 106 92 14 1 15 68 397

272.273

250.562

54.263 (33.861) 20.402

31.772 (12.630) 19.142

398.798 (73.603) 325.195

387.117 (77.733) 309.384

Nem késedelmes, nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

167.262

274.772

Átstrukturált Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték Összes bruttó könyv szerinti érték Összes értékvesztés Összes nettó könyv szerinti érték

167.356 (94) 167.262

274.772 274.772

22


4.


b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) Értékvesztett Értékvesztettnek minősülnek az olyan kintlévőségek, amelyeknél a Bank valószínűsíti, hogy nem lesz képes beszedni az összes esedékes szerződés szerinti tőkét és kamatot. Késedelmes, de nem értékvesztett Olyan kintlévőségek, amelyek késedelmesek, de a Bank értékvesztés elszámolását még nem tartotta indokoltnak, mert a teljes kitettségre vonatkozóan rendelkezésre álló biztosítékok fedezik a várható teljes veszteséget. Átstrukturált A Bank a kintlévőséget átstrukturáltnak minősíti, ha az ügyfél vagy partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett. Ha egy kintlévőség egyszer átstrukturáltnak minősült, a későbbiekben már nem kerülhet át másik kategóriába az átstrukturált kategóriából, csak a szerződés felmondása esetén.

23


4.


c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek Fedezetek a hitelintézetekkel szembeni követelések után 2014 Egyedileg értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Egyéb

2013

Fedezetek a hitelek és előlegek után 2014

2013

-

-

17.913 1.761 19.674

20.214 3.874 8.136 32.224

-

-

4.455 190 12 3.990 8.647

5.784 284 44 4.660 10.772

-

-

100 169 312 581

39 2 5 181 61 288

3.411 31.489 34.900

9.415 29.691 39.106

15.885 88.561 3.367 988 41.849 150.650

19.393 78.274 3.212 1.168 41.595 143.642

Átstrukturált állomány fedezete

-

-

19.540

17.411

Fedezetek, biztosítékok összesen

34.900

39.106

199.092

204.337

Csoportosan értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Egyéb Késedelmes, de nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Nem késedelmes, nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb

A fenti táblázat a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek becsült valós értékét tartalmazza a követelés erejéig. A projekthitelek esetében a fedezet jelentős része a projekt folyamatában a hitel folyósításával párhuzamosan jön létre, így a Bank a fedezetet csak a projekt megvalósulását, aktiválását követően veszi figyelembe fedezeti értéken.

24


4.


c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek (folytatás) A Bank összes kitettségével kapcsolatosan – a mérlegtételeket és a mérleg alatti tételeket beleértve - a Bank rendelkezésére összesen 429.619 millió forint értékű biztosítékot bocsátottak a 2014. december 31-i állapot szerint (2013. december 31.: 457.376 millió forint). A Költségvetési Törvény a Bank eszköz oldali kockázatvállalásaira, valamint forrás oldali kötelezettségvállalásaira állami garancia keretet határozott meg. A garancia keret és annak kihasználtsága az alábbiak szerint alakult: 2014 Eszköz oldali garancia keret Eszköz oldali garanciakeret kihasználtsága Forrás oldali garancia keret Forrás oldali garanciakeret kihasználtsága

2013

600 137

600 141

1.800 769

1.800 813

d) Kockázat koncentrálódása A hitelezési kockázat ágazati csoportok szerint koncentrálódását a következő táblázat tartalmazza: Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve 2014 2013

Ingatlanfejlesztés, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatások (önkormányzat, egészségügy, egyéb) Építőipar (autópálya finanszírozás) Ipar Mezőgazdaság Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

117.699 58.854 49.369 24.094 10.447 58.038 4.629 2.065

102.872 61.683 49.730 26.713 12.909 43.911 5.777 5.789

Összesen:

325.195

309.384

A Hitelintézetekkel szembeni követelések között szereplő refinanszírozási hitelek (lásd 6. Megjegyzés) és money market ügyletek értéke 167.262 millió forint volt 2014. december 31-én (2013. december 31.: 274.772 millió forint)

B. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei A Bank alapvető célja a biztonságos, megalapozott üzletmenet megvalósítása, az olyan likviditási helyzetek megelőzése, amelyek fenyegetnék a Bankot kötelezettségei teljesítésében. A Bank likviditáspolitikáját meghatározza tevékenységének jellege, stratégiája és éves üzleti terve, a jogszabályi környezet és a Magyar Nemzeti Bank szabályozó tevékenysége.

25


4.


a) Kockázatkezelés elvei (folytatás) A likviditás a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök mennyiségi és időbeni rendelkezésre állását jelenti. A likviditási igény a fizetési kötelezettségek esedékessé válásakor jelentkezik. A likviditási kockázat a pénz befolyások és kifizetések időbeni ütemeinek és összegeinek eltéréséből adódik. A Banknak a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie és legalább 8%-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Bank jelentős összegű, állampapírban megtestesülő likviditási tartalékkal, valamint jelentős likviditást biztosító, szabadon felhasználható, elsősorban intézményi hitelkerettel rendelkezik a pénzpiacokon, ezért a jövőbeni cash flow kiáramlások fedezete az eszköz oldalon folyamatosan biztosított. A Bank a likviditási kockázatot elsősorban preventív módon kezeli, azaz arra törekszik, hogy a hitelprogramok és saját hitelezés esetében is olyan forrással történjék a finanszírozás, amely lejárati, tőketörlesztési és kamatfizetési szempontból is a leginkább megfelelő összhangot biztosítja. A pénzügyi, illetve bizalmi válság a többi piaci szereplőhöz hasonlóan jelentős mértékben csökkentette a Bank forrásszerzési lehetőségeit, amely helyzet azonban folyamatosan javul, a Bank forrásbevonási lehetőségei kitágultak, viszont a forrásköltségek még mindig jóval a válság előtti szint felett vannak. Havi gyakorisággal készül teljes körű cash flow kimutatás, amelyben a banki könyvekben szereplő cash flow tételeken kívül a hitelezési és befektetési területek által prognosztizált folyósítások és egyéb cash flow-t érintő ügyletek szerepelnek, különböző megvalósulási scenáriókat figyelembe véve. A folyamatos likviditásmenedzseléshez heti rendszerességgel likviditási prognózis készül.

b) Pénzügyi kötelezettségek szerződés szerinti lejárati elemzése 2014. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás

Összesen:

414.800 55.442 398.633

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

3 hónap - 1 év

1-3 hónap

1-5 év

5 éven túl

(453.009) (55.760) (563.667)

(67.273) (33.590) -

(28.270) (13.734) (233)

(45.913) (2.954) (40.389)

(154.365) (3.238) (264.535)

(157.188) (2.244) (258.510)

499 (2.458) (1.959)

-

129 129

370 370

(2.458) (2.458)

-

(1.074.395)

(100.863)

(42.108)

(88.886)

(424.596)

(417.942)

1.959

870.834

2013. december 31.

Összesen:

Könyv szerinti érték

Könyv szerinti érték 531.370 9.700 346.307

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

3 hónap - 1 év

1-3 hónap

1-5 év

5 éven túl

(588.297) (10.347) (464.698)

(85.246) (1.570) -

(4.590) (95) (10.292)

(118.081) (1.134) (37.328)

(194.556) (4.752) (225.876)

(185.824) (2.796) (191.202)

205.086 (210.171) (5.085)

(1.936) (1.936)

-

10.284 (5.210) 5.074

39.861 (33.316) 6.545

154.941 (169.709) (14.768)

(1.068.427)

(88.752)

(14.977)

(151.469)

(418.639)

(394.590)

5.085

892.462

26


4.


C. PIACI KOCKÁZAT a) Deviza árfolyamkockázat – kockázatkezelés elvei A Bank pénzügyi helyzet kimutatásában, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány több vagy kevesebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Bank politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben előírt, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és ellenőrzi azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását a Bank üzleti területtől elkülönített szervezeti egységei folyamatosan figyelik. A Bank devizaforrásaiból származó árfolyamkockázatait a Bank és a Pénzügyminisztérium között 2004. január 27-én aláírt, visszamenőleges hatállyal létrejött árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás fedezi, ennek értelmében az EUR források más devizában történő kihelyezéséből származó árfolyamveszteségeket az Állam a Banknak, míg az árfolyamnyereséget a Bank az Államnak a futamidő végén vagy az EUR-ra történő átállással egyidejűleg, egy összegben fizeti meg. Az árfolyam garancia miatti Állammal szembeni követelés a 13. Megjegyzésben található. A Költségvetési Törvény a Bank részére 1.800 milliárd forint árfolyam-garancia keretet határozott meg 2014. évre (2013. évre: 1.800 milliárd forint). 2014

2013

726.067

625.855

Árfolyam-garancia árfolyamvesztesége Kamat árfolyam-garancia árfolyamvesztesége

(143.595) (17.465)

(104.417) (13.955)

Átváltott összegen keletekezett árfolyamveszteség összesen Származékos ügyletek hatása miatti korrekció Kimutatott összeg a nem konszolidált IFRS pénzügyi kimutatásokban

(161.060) 7.850 (153.210)

(118.372) (2.620) (120.992)

Átváltott összeg nyitó árfolyamon

A Kockázatkezelési Főigazgatóság havi gyakorisággal stressz-teszteket készít az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére a devizaárfolyamok esetleges elmozdulásának (EUR/Ft esetében +/- 10%-os, illetve +/- 30%-os elmozdulás, EUR/USD esetében az elmúlt 2 év alsó és felső szintje) számszerűsítésére. A Bank saját kockázatára vállalt nyitott pozíciója (a teljes nyitott pozíciót csökkentve az árfolyam-garancia alá eső pozíciókkal) az EUR, USD, CHF, JPY esetében mindösszesen 3,49 milliárd forint 2014. december 31-én (2013. december 31: 2,77 milliárd forint). A nyitott pozíció iránya az USD, JPY és CHF esetében long, míg az EUR esetében short. Az összesített deviza pozíció tekintetében a HUF erősödése, az USD pozíció tekintetében pedig az USD erősödése lenne pozitív hatással a Bank eredményére. A stressz-teszt adataiból megállapítható, hogy 10 %-os mértékű forint árfolyam erősödés 349 millió forinttal, míg 30 %-os mértékű forint árfolyam erősödés 1.046 millió forinttal javítaná a Bank átértékelési eredményét a saját deviza nyitott pozíció tekintetében (2013. december 31-re vonatkozóan 277 millió, illetve 831 millió forint rontotta volna a Bank átértékelési eredményét). 27


4.


b) Deviza árfolyamkockázat elemzése 2014. december 31. Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen (1)

Forint

EUR

121.297 124.100

143 43.162

235.569 119.542 155.980 18.468

Egyéb deviza

Összesen

19 -

121.459 167.262

89.626 3.149 469 (25.254)

6.815

325.195 3.149 119.542 156.449 29

3.495 1.285 233 156.244 936.213

28.592 976 140.863

289 7.123

28.592 3.495 1.285 233 157.509 1.084.199

6.815 195.874

414.800 55.442 398.633

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

60.519 53.157 39.987

347.466 2.285 162.772

2.404 1.515 2.416 159.998

1.959 11 514.493

2 202.691

1.959 2.404 1.515 2.429 877.182

Saját tőke összesen Források összesen (2)

207.017 367.015

514.493

202.691

207.017 1.084.199

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

569.198

(373.630)

(195.568)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

131.430

2013. december 31.

700.628 Forint

1.725 (371.905) EUR

-

(195.568) Egyéb deviza

133.155 133.155 Összesen

Eszközök összesen (1)

983.830

97.275

25.028

1.106.133

Kötelezettségek összesen Saját tőke összesen Források összesen (2)

83.513 207.066 290.579

627.970 627.970

187.584 187.584

899.067 207.066 1.106.133

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

693.251

(530.695)

(162.556)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2013. DECEMBER 31-ÉN

174.968

41.688

868.219

(489.007)

(162.556)

216.656 216.656

28


4.


c) Kamatláb-kockázat – kockázatkezelés elvei A kamatláb-kockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatláb-kockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank a kamatláb-kockázat kezelése során alapvető fontosságot tulajdonít a preventív kockázatkezelésnek. Ennek megfelelően a Bank arra törekszik, hogy a hitelek és azok forrásainak összhangját már a forrásbevonás során megteremtse nem csupán lejárati, hanem kamatbázis és átárazódási periódus tekintetében is, ezzel elkerülve, hogy jelentősebb átárazódási különbségek keletkezzenek. A Bank spekulációs céllal nem vállal fel kamatkockázati nyitott pozíciót. Amennyiben a forrásbevonás és hitelezés között a kamatozás (fix, változó) tekintetében nincs meg a szükséges összhang, a Bank kamat swap ügyleteket köt, amelyekkel biztosított a pozíció megfelelő zárása. A kamat swap ügyletek megkötése előtt részletes előterjesztés készül az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére, amely dönt a konkrét ügylet paramétereiről. A Kockázatkezelési Főigazgatóság havi gyakorisággal elemzést készít az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére a kamatláb-kockázati kitettségekről. A Treasury Igazgatóság havonta beszámol az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottságnak a kezelésében lévő portfoliók piaci helyzetének aktuális és várható alakulásáról. Rendszeresen készülő jelentések a kamatláb-kockázat kezelése során:  Átárazódási mérleg a teljes körű banki eszköz és forrásállományra,  GAP, DGAP, illetve Duration számszerűsítése,  Stressz-tesztek a kamatláb kockázati kitettség mérésére,  Stressz-teszt alkalmazása a kamatlábak drasztikus elmozdulására,  Kamatbázisok alkalmazásának számszerűsítése a kamatozó eszközök és források tekintetében.

d) Kamatkockázat elemzés Az elkészített kamatkockázati jelentések, elvégzett stressz-tesztek egyértelműen azt mutatják, hogy a Bank piaci referencia kamatok (EURIBOR, LIBOR, BUBOR) tekintetében vett kamatkockázati kitettsége alacsony, az átárazódási összhang következtében a piaci kamatok nagyobb mértékű, bármely irányú elmozdulása sincs jelentős negatív hatással a Bank eredményére. A stressz-tesztek eredménye szerint 1 % mértékű BUBOR és 0,25 % mértékű EURIBOR egyidejű, azonos irányú elmozdulása körülbelül 581 millió forint (2013. december 31: 2.280 millió forint), míg 3 % BUBOR és 1 % EURIBOR változás nagyjából 1.101 millió forint (2013. december 31.: 6.064 millió forint) hatással lenne a Bank egy éves kamatjövedelmére. A Bank DGAP módszerével havonta számszerűsíti, hogy a kamatlábak különböző irányú és mértékű változása milyen potenciális hatással van a Bank portfoliójának értékére, illetőleg tőkéjére.

29


4.


e) Piaci kockázat Piaci kockázati szempontból fontos megemlíteni, hogy a Bank nem rendelkezik befektetési szolgáltatási engedéllyel, illetve nem vállal fel spekulációs pozíciókat. A kereskedési pozíciót a likviditáskezelés keretében a forgatási célú állampapírok, valamint a saját deviza nyitott pozíció alkotják. Kereskedési könyv vezetése és jelentés készítése alól a Bank felmentést kapott. A Bank piaci kockázatkezelő rendszerének (Varitron) segítségével a kereskedési könyvi pozíciók vezetése mellett a forgatási célú eszközökre, piaci instrumentumokra vonatkozó VAR számításokat végez. A portfolió adataiból, 99 %-os konfidencia szinten, 10 napos tartási idővel kiszámolt VAR alacsony értéket mutat, 2014. december 31-én a szavatoló tőke 0,06 %-a volt (2013. december 31-én 0,14 %-a). Ez azt jelenti, hogy mindössze 1 % az esélye annak, hogy a Bank a meglévő portfolióján 10 napos „tartás” mellett 127 millió forintnál (2013. december 31én 278 millió forintnál) nagyobb összeget veszítsen. VAR számítás – 2014. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók

205.704

Részvény

Kamat

Nettó eszközérték

-

-

Parametrikus VAR

-

-

Deviza (3.474) 127

Diverzifikáció -

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

(3.474) 127

0,06

VAR számítás – 2013. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók

203.777

Részvény

Kamat

Nettó eszközérték

-

199.810

Parametrikus VAR

-

270

Deviza (2.766) 65

Diverzifikáció (57)

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

197.044 278

0,14

30


4.


D. TŐKEMEGFELELÉS A Bank az MFB törvény 1. § (7) bekezdése értelmében - derogáció ellenére - a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) szerint jár el az MFB törvényben foglalt eltérésekkel. A Bank jegyzett tőkéje az MFB törvény alapján legalább 100 milliárd forint. A CRR előírásai alapján a hitelintézeteknek - a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - a végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, valamint legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Bank a szavatoló tőke összegét és fizetőképességi mutatóját a CRR szerint határozza meg. A tőkemegfelelésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank végzi. A Bank 2014. és 2013. év folyamán a jogszabályi és prudenciális követelményeknek eleget tett, az előírt limiteket folyamatosan betartotta, a tőkemegfelelési mutató a minimálisan előírt 8 százalékos követelményt jelentősen meghaladta. A Bank az Igazgatóságot negyedévente tájékoztatja az adott időszak tevékenységéről és saját tőkéjének alakulásáról. A Bank a szavatoló tőkéjét havonta számítja ki és figyeli a jogszabályokban meghatározott limitek betartását. Az alábbi táblázat a magyar számviteli szabályok szerint összeállított 2014. és 2013. évi (CRR szerint újrakalkulált) éves beszámolók adatai alapján a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítását mutatja be.

31

MFB Zrt. Megjegyzések a nem konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2014. december 31-ével záruló évre (millió forintban)

4.


D. TŐKEMEGFELELÉS (FOLYTATÁS) 2014

2013

114.500 80.870 2.700 415 1.038 199.523

114.500 80.870 300 2.700 198.370

I. Szavatoló tőke számítás Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Levonások előtti elsődleges alapvető tőke Levonások (-) Immateriális javak Levonások az elsődleges alapvető tőkéből Elsődleges alapvető tőke (CET1) Kiegészítő alapvető tőke (AT1) Alapvető tőke (Tier1 vagy T1) Általános kockázati céltartalék Általános kockázati céltartalék adótartalma Járulékos tőke (T2) Szavatoló tőke(T1+T2)

(1.285) (1.285) 198.238 198.238 8.188 (722) 7.466

(1.432) (1.432) 196.938 196.938 8.253 (1.414) 6.839

205.704

203.777

Összes tőkekövetelmény a hitelezési kockázatra Összes tőkekövetelmény a devizaárfolyam kockázatra Összes tőkekövetelmény a működési kockázatra Hitelértékelési korrekció tőkekövetelménye

57.551 494 3.596 2.438

57.873 359 3.457 2.241

Összes tőkekövetelmény

64.079

63.930

800.988

799.131

II. Tőkekövetelmény számítása

Kockázattal súlyozott kitettség III. Tőkemegfelelési mutató

25,68%

25,50%

32


5.

PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL 2014

2013

Készpénz és pénzeszköz egyenértékesek Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Rövid lejáratú betét Elszámolási betétszámla

261

511

118.161 3.037

212 1.022

Összesen:

121.459

1.745

2014 augusztusától az MNB a kéthetes kötvény konstrukciót kéthetes futamidejű betéti konstrukcióra cserélte. A 2014. évi magasabb pénzeszköz állományt az indokolja, hogy a Bank év végén a szabad likviditását ebben az új, rövid lejáratú betétben helyezte el. A Magyar Nemzeti Bank kötelező tartalékráta mértékéről szóló előírásai alapján a Bank 2014ben - a meghatározott betétek körére - 5% mértékű kötelező tartalék képzését és jegybanknál történő elhelyezését választotta (2013: 5%). 6.

HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 24. Megjegyzés) Összesen:

2014

2013

37.319 99.191 30.846

58.050 141.958 74.764

167.356

274.772

(94) 167.262

274.772

A hitelintézetekkel szembeni követelések jelentős részét képezi a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott, kereskedelmi bankok ügyfélhitelei forrásául szolgáló, hosszú lejáratú hitel nettó 124.647 millió forint összegben, valamint az egyéb refinanszírozási hitelek 31.494 millió forint összegben 2014. december 31-ére vonatkozóan (2013. december 31.: 226.333 millió forint, valamint 29.698 millió forint). Az ezen felüli rész egyéb bankközi kihelyezések és elszámolási számlák állományából áll, amely 2014. december 31-én 11.121 millió forint volt (2013. december 31.: 18.741 millió forint). A hitelintézetekkel szembeni követelések csökkenését a refinanszírozott önkormányzati hitelek állami átvállalás miatti előtörlesztése indokolja.

33


7.

HITELEK ÉS ELŐLEGEK A VÁRHATÓ ÉRTÉKVESZTÉSEKKEL CSÖKKENTVE

2014

2013

93.412 140.661 164.725

143.076 105.964 138.077

398.798

387.117

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 24. Megjegyzés)

(73.603)

(77.733)

Összesen:

325.195

309.384

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

8.

HITELVESZTESÉGRE

KÉPZETT

ÉRTÉKESÍTHETŐ ÉRTÉKPAPÍROK 2013. december 31.

2014. december 31. Bekerülési Kamat érték

Nem realizált nyereség /(veszteség)


Bekerülési Kamat érték

Nem realizált nyereség /(veszteség)


MNB kötvény Egyéb kötvények

3.149

-

-

3.149

199.744 2.969

63 -

-

199.807 2.969

Összesen:

3.149

-

-

3.149

202.713

63

-

202.776

2014 augusztusától az MNB a kéthetes kötvény konstrukciót kéthetes futamidejű betéti konstrukcióra cserélte. A 2014. évi csökkenést az indokolja, hogy a Bank év végén a szabad likviditását ebben az új, rövid lejáratú betétben helyezte el, amit a Bank a Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál soron mutat ki.

9.

LEJÁRATIG TARTANDÓ ÉRTÉKPAPÍROK 2014. december 31. Bekerülési Bekerülési AmortiKamat érték érték záció változás Magyar államkötvények Egyéb kötvények Összesen:


2013. december 31. Könyv Bekerülési Bekerülési AmortiKamat érték szerinti érték záció változás érték

63.502 48.824

2.644 -

2.889 2.986

(452) (851)

68.583 50.959

63.023 25.400

3.761 -

3.854 1.726

(645) -

69.993 27.126

112.326

2.644

5.875

(1.303)

119.542

88.423

3.761

5.580

(645)

97.119

34


10.

RÉSZESEDÉSEK 2014

2013

160.713 3.510 5.023

87.869 9.981 4.290

169.246

102.140

Részesedésekre képzett értékvesztés (Lásd Megjegyzés 24.)

(12.797)

(12.285)

Összesen:

156.449

89.855

Meghatározó részesedés Befolyásoló részesedés Egyéb

2014 májusában a Bank, Kormányhatározat alapján a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságban lévő részesedését térítés nélkül átadta. 2014 szeptemberében a Bank 100 %-os tulajdonosként megalapította az MFB Földgázkereskedő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 100 millió forint jegyzett tőkével. A Bank egy leányvállalatával közösen, Kormányhatározat alapján megvásárolta a Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonú részesedését 2014 decemberében. A tárgyévi részesedés értékesítések bevétele 666 millió forint volt, a térítés nélküli átadás pedig 2.067 millió forint veszteséget okozott. A Bank meghatározó és befolyásoló részesedései 2014. illetve 2013. december 31-én a következők voltak: Társaság megnevezése

Meghatározó részesedés Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság ELAN European Tőkealap Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Fejlesztési Tőkealap MFB Földgázkereskedő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Hotel Aquarell Korlátolt Felelősségű Társaság "v.a." MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Informatikai Kockázati Tőkealap

Tevékenység

Kockázati tőkebefektetés Tőkealap kezelés Kockázati tőkebefektetés Gázszolgáltatás Fejlesztési tőkebefektetés Gázkereskedelem Szálloda üzemeltetés Portfolió kezelés Portfolió kezelés Követeléskezelés Földgáztárolás Támogatásközvetítés Kockázati tőkebefektetés

Közvetlen Közvetlen tulajdoni tulajdoni hányad 2014 hányad 2013

100,00% 100,00% 100,00% 81,60% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00% 100,00% 100,00%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00% 100,00% 100,00%

Ingatlanforgalmazás Pénzügyi tevékenység

47,89% 46,84%

47,89% 46,84%

Támogatásközvetítés Támogatásközvetítés Pénzügyi tevékenység

5,00% 0,0022%

28,28% 100,00% 35,52%

Befolyásoló részesedés Középületépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság"f.a." Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tárgyév során kikerülő meghatározó és befolyásoló részesedések Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Minden, az előbbiekben felsorolt befektetés Magyarországon bejegyzett vállalkozás. 35


11.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

A Tárgyi eszközök 2014. évi mozgásai: Ingatlanok

Berendezések

Beruházások

Összesen

Bruttó érték Nyitó Átvezetés Növekedés Csökkenés Záró

5.151 57 114 (61) 5.261

1.707 (1) 83 (134) 1.655

57 (53) 18 (4) 18

6.915 3 215 (199) 6.934

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

1.867 206 (54) 2.019

1.474 83 (137) 1.420

-

3.341 289 (191) 3.439

Nettó könyv szerinti érték 2013. december 31. 2014. december 31.

3.284 3.242

233 235

57 18

3.574 3.495

A Tárgyi eszközök 2013. évi mozgásai: Ingatlanok

Berendezések

Beruházások

Összesen

Bruttó érték Nyitó Átvezetés Növekedés Csökkenés Záró

4.985 5 172 (11) 5.151

1.872 7 104 (276) 1.707

12 (9) 54 57

6.869 3 330 (287) 6.915

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

1.689 187 (9) 1.867

1.662 83 (271) 1.474

-

3.351 270 (280) 3.341


3.296 3.284

210 233

12 57

3.518 3.574

36


12.

IMMATERIÁLIS JAVAK

Az Immateriális javak 2014. évi alakulása: Immateriális javak

Immateriális javakra adott előleg

Összesen

Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

6.512 91 (850) 5.753

-

6.512 91 (850) 5.753

Amortizáció Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

5.080 211 (823) 4.468

-

5.080 211 (823) 4.468


1.432 1.285

-

1.432 1.285

Az Immateriális javak 2013. évi alakulása: Immateriális javak

Immateriális javakra adott előleg

Összesen

Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

6.280 294 (62) 6.512

-

6.280 294 (62) 6.512

Amortizáció Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4.656 486 (62) 5.080

-

4.656 486 (62) 5.080


1.624 1.432

-

1.624 1.432

37


13.

EGYÉB ESZKÖZÖK

Árfolyam garancia miatti Állammal szembeni követelés Egyéb elhatárolások Készlet Vevők Előlegek Egyéb

Egyéb eszközök utáni értékvesztés (Lásd 24. Megjegyzés)

2014

2013

153.210 3.512 1.147 5 24 89

120.992 * 3.358 1.147 67 15 42

157.987

125.621

(478)

Összesen:

157.509

(490) 125.131

* Az árfolyam garanciával kapcsolatos elszámolások részleteit lásd a 27. oldalon. 14.

HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2014

2013

22.980 99.709

26.205 171.203

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában

37.539 254.572

11.538 322.424

Összesen:

414.800

531.370

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

15.

ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2014 Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában Éven túli lejáratú: Forintban Devizában Összesen:

2013

47.699 2.119

3.324 27

5.458 166

5.965 384

55.442

9.700

Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek állományának növekedését a kapcsolt felek által év végén elhelyezett rövid lejáratú betétek okozták (42.776 millió forint).

38


16.

KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK A Bank az alábbi kibocsátott kötvényekkel rendelkezik: Névérték 500 millió EUR 750 millió USD 5.000 millió HUF 5.000 millió HUF 5.000 millió HUF 10.000 millió HUF 10.000 millió HUF 5.000 millió HUF

Kibocsátás dátuma

Kamatozás

2011.05.31. 2013.10.21. 2014.10.19. 2014.10.14. 2012.09.28. 2014.10.14. 2014.10.14. 2012.10.24.

fix 5,875% fix 6,25% fix 2,40% 3 havi BUBOR+0,34 % p.a. 3 havi BUBOR+1,25 % p.a. 3 havi BUBOR+0,34 % p.a. 3 havi BUBOR+0,34 % p.a. 3 havi BUBOR+1,00 % p.a.

Kamatfizetés gyakorisága évente félévente évente háromhavonta háromhavonta háromhavonta háromhavonta háromhavonta

Lejárat 2016.05.31 2020.10.21 2016.10.19 2016.12.14 2015.09.28 2016.12.14 2016.12.14 2015.09.28

Kamat swap ügyletek A Bank fix kamatozású EUR kibocsátott kötvényéből 300 millió EUR értékűt változó kamatozásúra cserélt. Ezeket a kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. 17.

KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Deviza swap ügyletek A Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök soron a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 29 millió forint volt 2014. december 31-én (2013. december 31: 14 millió forint).

18.

NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

ÉRTÉKEN

CCIRS ügyletek Az USD kötvényhez kapcsolódó CCIRS ügyletek kiértékelése miatt a Bank 28.592 millió forintot mutatott ki a Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök soron (2013. december 31.: 4.873 millió forint kötelezettség). Az MNB-vel kötött CCIRS ügyletek kiértékelése miatt a Bank 1.959 millió forintot mutatott a Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek soron (2013. december 31.: 212 millió forint). Az ügyletek valós értékelésének eredményhatása 163 millió forint nyereség volt 2014. december 31-én (2013. december 31.: 212 millió forint veszteség).

39


19.

CÉLTARTALÉKOK Céltartalékok jogcímenként

20.

2014

2013

Jogi perekre Adott bankgaranciákra Tőkeemelési kötelezettségre Munkaügyi perekre

1.861 320 190 33

2.217 415 163 33

Összesen:

2.404

2.828

EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK 2014

21.

2013

Egyéb elhatárolások Szállító Egyéb

1.378 461 590

1.308 521 344

Összesen:

2.429

2.173

JEGYZETT TŐKE ÉS TŐKETARTALÉK A részvények 100%-a a Magyar Állam tulajdonában áll. A 114.500 darab, egyenként 1 millió forint névértékű törzsrészvény összértéke 114.500 millió forint volt 2014-ben és 2013-ban. A Bank 2013-ban Alapítói döntés alapján – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban - a tőketartalékból 17.366 millió forintot sorolt át a negatív eredménytartalék ellentételezésére.

22.

KÖTELEZŐ TARTALÉKOK 2014

2013

Általános tartalék Általános kockázati céltartalék

415 8.188

300 8.253

Összesen:

8.603

8.553

40


23.

FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK

Ki nem használt hitelkeret Adott garanciák Jövőbeni tőkeemelés Le nem zárt peres ügyek Egyéb Összesen:

2014

2013

57.205 65.597 543 3.756 6.054

114.874 67.704 24.296 * 4.468 5.314

133.155

216.656

* A Bank egy társult vállalkozásával és egy leányvállalatával szemben vállalt 543 millió forint, illetve 80 millió EUR értékű (23.753 millió forint) összegű tőkeemelési kötelezettséget 2013ban, amelyből az utóbbi nem valósult meg. 24.

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK Értékvesztésekben bekövetkezett változások 2014. évben: Hitelek (hitelintézet)

Hitelek (ügyfél)

Egyéb eszközök

Hitelek és Egyéb eszközök Összesen

Részesedések

Összesen

1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen keresztül 3.b. Felhasználás 3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás céltartalékok közül 5. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(94) -

(77.733) (4.532) 8.712

(490) (20) 32

(78.223) (4.646) 8.744

(12.285) (1.378) 866

(90.508) (6.024) 9.610

(94)

1.660 10.122 (3.070) (50) (73.603)

10 22 (478)

1.670 10.144 (3.070) (50) (74.175)

502 370 (6) (12.797)

2.172 10.514 (3.076) (50) (86.972)

Nettó mozgás (5.-1.)

(94)

4.130

12

4.048

(512)

3.536

Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

(94)

(2.872)

(10)

(2.976)

(876)

(3.852)

Céltartalékokban bekövetkezett változások 2014. évben: Céltartalékok 1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás 4. Felhasználás 4.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 4.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 5. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(2.828) (910) 1.284 50 50 (2.404)


424

Eredménykimutatásban (2.+3.+ 4.b)

374

Az értékvesztések és céltartalékok 2014. évi változásainak eredményhatása 3.478 millió forint veszteség.

41


24.

ÉRTÉKVESZTÉSEK ÉS CÉLTARTALÉKOK (FOLYTATÁS) Értékvesztésekben bekövetkezett változások 2013. évben: Hitelek (hitelintézet)

Hitelek (ügyfél)

1. Nyitó egyenleg 2013. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen

(303) 303

3.b. Felhasználás 3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás céltartalékok közül 5. Záró egyenleg 2013. december 31-én

303 -

19.457 (1.198) (144) (77.733)


303

Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

-

-

(88.356) (9.514) 20.281

Egyéb Hitelek és Egyéb eszközök eszközök Összesen

Részesedések

Összesen

(473) (26) 9

(89.132) (9.540) 20.593

(13.236) 951

(102.368) (9.540) 21.544

(490)

2.022 19.769 (1.198) (144) (78.223)

293 658 (12.285)

20.427 (1.198) (144) (90.508)

10.623

(17)

10.909

951

11.860

(7.492)

(26)

(7.518)

293

(7.225)

2.022

9

2.315

Céltartalékokban bekövetkezett változások 2013. évben: Céltartalékok 1. Nyitó egyenleg 2013. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás 4. Felhasználás 4.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 4.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 4.c. Árfolyam változás 5. Záró egyenleg 2013. december 31-én Nettó mozgás (5.-1.) Eredménykimutatásban (2.+3.+ 4.b)

(1.959) (2.832) 1.158 805 144 661 (2.828) (869) (1.013)

Az értékvesztések és céltartalékok 2013. évi változásainak eredményhatása 8.238 millió forint veszteség.

42


25.

NETTÓ KAMATBEVÉTEL 2014

2013

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

13.084 2.859 17.682 12.516

14.114 394 17.670 15.057

Összesen:

46.141

47.235

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

(3.663) (73) (8.653) (17.860)

(325) (78) (8.715) (16.004)

Összesen:

(30.249)

(25.122)

15.892

22.113

Kamatkülönbözet

26.

NETTÓ JUTALÉK ÉS DÍJRÁFORDÍTÁS 2014

2013

Kapott jutalék- és díjbevételek Garancia és kezességvállalás díja Hitelekkel kapcsolatos lebonyolítási díj Egyéb jutalékok, díjak

568 6 35

587 32 83

Összesen:

609

702

Fizetett jutalék- és díjráfordítások Ügynöki jutalékok, díjak Garancia és kezességvállalás díja Pénzforgalmi jutalékok Egyéb jutalékok, díjak

(567) (79) (20) (40)

(686) (91) (17) (88)

Összesen:

(706)

(882)

(97)

(180)

Nettó jutalék és díjráfordítás

43


27.

EGYÉB BEVÉTELEK / RÁFORDÍTÁSOK 2014

2013

Egyéb bevételek Követelés értékesítés bevétele Kapott költségtérítés Előző évek költségeinek megtérülései HTM értékpapír amortizáció Tőkeleszállítás bevétele Egyéb

1.200 600 435 450

1.703 355 * 95 617 616 38

Összesen:

2.685

3.424 2013

2014 Egyéb ráfordítások HTM értékpapír amortizáció Alapítványi támogatás Térítés nélküli szolgáltatás Jogszabály alapján nyújtott támogatás Behajthatatlan követelés leírása Egyéb

(452) (351) (266) (669)

(305) (1.000) ** (631) (548)

(1.738)

Összesen:

(2.484)

* A Bank 2014. évben a Költségvetési törvény XLIII. fejezetében szereplő, a rábízott vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátásáért 600 millió forint költségtérítést kapott (2013. évben 355 millió forintot) (lásd 35. Megjegyzés). ** A Bank jogszabály alapján nyújtott támogatásként számolta el a 2013. évi CXXXV. törvény 4. § (2) pontja alapján előírt, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének nyújtott 1 milliárd forint értékű vagyoni hozzájárulást. 28.

ÁLTALÁNOS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK 2014 Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összesen:

2013

(5.313) (500) (5.746) (11.559)

(5.337) (756) (6.104) * (12.197)

* Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2014. évben 3.289 millió forint volt (2013: 3.289 millió forint). 2014. évben az átlagos dolgozói létszám 306 fő volt (2013: 310 fő).

44


29.

ADÓZÁS

2012

Egyéb átfogó Eredményben jövedelemben elszámolt elszámolt

Társasági adó

2013

Egyéb átfogó Eredményben jövedelemben elszámolt elszámolt

(379)

Halasztott adó Általános kockázati céltartalék Tárgyi eszköz Függő kamat Elhatárolt negatív adóalap Pénzügyi instrumentumok Halasztott adó összesen

(1.782) 6 (38) 430 (714) (2.098)

Összes adókötelezettség az átfogó jövedelem kimutatásban

214 4 22 (184) 198 254

(19)

240 240

(1.568) 10 (16) 246 (276) (1.604)

(125)

Effektív adókulcs számítás

2014

12 1 110 (138) (147) (162)

251 251

(1.556) 11 94 108 (172) (1.515)

(181)

2014 Adókulcs Összeg

2013 Adókulcs Összeg

1.205

2.407

Adózás előtti eredmény Hatályos törvények szerinti adó Társasági adó megtérülés Adóalap módosító tételek nettó hatása Halasztott adóhatás

19,00%

(477) (19) 477 (162)

Effektív adó

15,02%

(181)

19,00% (1.022) 34 609 254 5,19%

(125)

A társasági adó számítás során a korábbi években keletkezett elhatárolható, fel nem használt negatív adóalap tárgyévben 117 millió forinttal nőtt, így az állomány 2014. december 31-én 60.304 millió forint volt (2013. december 31.: az utólagos korrekciók utáni állomány 60.187 millió forint volt). A Bank 2012. évben elfogadta középtávú üzleti tervét, amely alapján középtávon nem képződik olyan mértékű nyereség ami az általános kockázati céltartalék halasztott adó hatását eliminálná, ezért a Bank az általános kockázati céltartalék után 1.782 millió forint halasztott adó kötelezettséget, míg az elhatárolt negatív adóalap után 430 millió forint halasztott adó követelést számolt el. 2014. évben a kockázati céltartalék csökkenése miatt a halasztott adó kötelezettség 12 millió forinttal csökkent (2013: 214 millió forinttal csökkent), az elhatárolt negatív adóalap utáni halasztott adó követelés pedig 138 millió forinttal csökkent (2013: 184 millió forinttal csökkent). A fennmaradó elhatárolt negatív adóalap jövőbeni realizálhatósága a pénzügyi kimutatások elkészítésekor még nem volt alátámasztható, az ezzel kapcsolatos el nem számolt halasztott adó követelés összege 2014. december 31-én 11.458 millió forint volt (2013. december 31: 11.435 millió forint).

45


30.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK A nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban kapcsolt vállalkozásnak tekintjük azon feleket, ahol a Bank a másik fél felett döntő irányítást, ellenőrzést, illetve meghatározó befolyást képes gyakorolni. Az Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok alatt a Magyar Államot, valamint a többségi Állami tulajdonban lévő, testvérvállalatnak minősülő társaságokat értjük. Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott gazdasági tranzakciók 2014. évi egyenlegei a következők voltak: Kapcsolt vállalkozások Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Céltartalék Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés Befektetések utáni értékvesztés Egyéb céltartalék

*

Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok

-

121.197 31.494

15.901 155.925 57

157.146 78.602 143.297

23.477 190 86

7.834 24.482 37

795 (438) 275 (333) -

*

18.394 (2.968) (36) (25) (27)

Ebből likviditás management keretében vásárolt állampapír állomány 68.583 millió forint.

46


30.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK (FOLYTATÁS) Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott gazdasági tranzakciók 2013. évi egyenlegei a következők voltak: Kapcsolt vállalkozások Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Céltartalék Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés Befektetések utáni értékvesztés Egyéb céltartalék

* 31.

Állam és egyéb Állami tulajdonú társaságok

8.545

1.238 29.698

34.424 88.857 116

128.032 199.807 * 80.013 * 122.221

1.476 30.010

37.763 4 -

163 126

212 47

1.864 (1.945) (72) 293 461

19.353 (2.160) -

Ebből likviditás management keretében vásárolt állampapír állomány 269.800 millió forint. KULCSPOZÍCIÓBAN LÉVŐ VEZETŐK JAVADALMAZÁSA A kulcspozícióban lévő vezetők 2014. és 2013. évi kompenzációjának összegét a következő táblázat tartalmazza: 2014

2013

Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai Vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek

7 5 64

7 7 147

Összesen:

76

161

47


32.

VALÓS ÉRTÉK a) Pénzügyi instrumentumok besorolása és valós értéke 2014. december 31.

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Egyéb eredménnyel Pénzügyi szemben valós instrumentumok értéken (valós érték opció) értékelt

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

Mérlegérték

121.459 167.262 325.195 3.149 119.542 156.449 29 28.592

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2013. december 31.

Lejáratig tartandó

414.800 55.442 300.897

97.736 1.959

Egyéb eredménnyel szemben valós Pénzügyi értéken instrumentumok értékelt (valós érték opció)

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

309.384 202.776 97.119 89.855 14

531.370 9.700 254.152

92.155

121.459 167.262

121.459 167.262

325.195 3.149 119.542 156.449 29

325.210 3.149 123.873 156.449 29

28.592

28.592

414.800 55.442 398.633

414.800 55.442 418.310

1.959

1.959

Mérlegérték

1.745 274.772

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Lejáratig tartandó

Valós érték

5.085

Valós érték

1.745 274.772

1.745 274.772

309.384 202.776 97.119 89.855 14

309.404 202.776 99.662 89.855 14

531.370 9.700 346.307

531.370 9.700 350.198

5.085

5.085

b) A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2014. december 31. Értékesíthető értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Valós értékelés 1. szint

Értékesíthető értékpapírok Részesedések Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek


3.149 156.449 29

Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2013. december 31.



Összesen 3.149 156.449 29

28.592

28.592

97.736

97.736

1.959

1.959



202.776

Összesen

14

202.776 89.855 14

92.155

92.155

5.085

5.085

89.855

48


32.

VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Az értékesíthető értékpapírok esetében a valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazta. A részesedések értékelése részletesen a c) pontban található. A kockázatkezelési célú pénzügyi instrumentumok értékelése a Varitron rendszer piaci adatai alapján történik. A fedezeti kapcsolatba bevont kibocsátott értékpapírok és a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszer adatai alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. c) A valós érték hierarchia 3. szintjébe besorolt valós értéken történő értékelések nyitóegyenlege és záró egyenlege közötti egyeztetés Részesedések 2014. 2013. december 31. december 31. Egyenleg január 1-jén Eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség - tőkeleszállítás - értékesítés - árfolyamváltozás - megszűnés - értékvesztés elszámolás Teljes átfogó jövetedelemben elszámolt nyereség vagy veszteség Vásárlások Tőkeemelés Kibocsátások Elszámolások Valósérték-hierarchia 3. szintjéről vagy arra átsorolt összegek Egyenleg december 31-én

89.855

65.509

(6.248) 27 (2.067) 450 67.968 6.596 (132) 156.449

(3.224) 8 293 24.269 3.000 89.855

A Bank a leányvállalatokban, a közös vezetésű vállalatokban és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseit az IAS 27 standard előírásai alapján értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken, az egyéb részesedéseket az IAS 39 standard alapján bekerülési értéken tartja nyilván. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Bank a várható megtérülést, a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), valamint a veszteség valószínűségét és nagyságát veszi figyelembe. A minősítés objektív elemei a gazdálkodási adatokból származó pénzügyi mutatók segítségével kerülnek kiszámításra. A szubjektív elemek a társadalmi, gazdasági környezetről, illetve az adott vállalkozásnak abban elfoglalt szerepéről beszerezhető formális és informális adatokon, az üzleti kockázatok értékelésén alapulnak.

49


32.

VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Mindazon befektetések esetében, ahol a rendelkezésre álló, minősítés alapját képező utolsó havi adatok szerint, a cég eszközállományán belül a nem piaci kamatozású, hozamú követelések aránya meghaladja az 50%-ot, vagy értékben az 500 millió Ft-ot, az üzleti terv alapján legalább három évre vonatkozóan el kell végezni a diszkontált cash flow számítást. A Bank tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek minősítése a kockázati tőkealap-kezelő társaságok által negyedévente megállapított nettó eszközérték alapján történik. d) A nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2014. december 31. Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Lejáratig tartandó értékpapírok


2.811

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Lejáratig tartandó értékpapírok Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok


121.459 167.262

322.399

325.210 123.873

414.800 55.442

414.800 55.442 320.574

320.574



3.910


Összesen

1.745 274.772

1.745 274.772

305.494

309.404 99.662

531.370 9.700

531.370 9.700 258.043

99.662

258.043

Összesen

121.459 167.262

123.873

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

2013. december 31.


A csoportos minősítés alá tartozó agrárhitelek túlnyomó részt fix kamatozásúak, amit a Bank nem minősít piacinak, ezért a hitelek valós értékét diszkontált cash flow módszerrel határozza meg. A lejáratig tartandó értékpapírok esetében a valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazta. A fedezeti kapcsolatba nem bevont kibocsátott értékpapírok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszerből nyert adatok alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. Az értékelési technikákban nem történt változás az előző évhez képest.

50


33.

A MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ÉS AZ IFRS SZERINTI SAJÁT TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG LEVEZETÉSE 2014. évre vonatkozóan:

Magyar éves beszámoló Átalános tartalék Általános kockázati céltartalék állomány Általános kockázati céltartalék képzés Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó Nemzetközi éves beszámoló

Adózott Saját tőke eredmény 2013.12.31 2014

Kötelező tartalékok

1.038

115

198.370 8.253 1.573 (1.130) 207.066

115 (65) 98 (162) 1.024

Értékelési tartalék

Eredménytartalék

-

Saját tőke 2014.12.31

-

199.523

(65) -

(115) 65 -

(1.073) -

50

(50)

(1.073)

8.188 598 (1.292) 207.017

2013. évre vonatkozóan: Adózott Saját tőke eredmény 2012.12.31 2013 Magyar éves beszámoló Átalános tartalék Általános kockázati céltartalék állomány Általános kockázati céltartalék felhasználás/felszabadítás Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó Nemzetközi éves beszámoló

195.370 9.378 2.440 (1.384) 205.804

2.700 300 (1.125) 153 254 2.282

Kötelező Tőketar- Eredménytartalékok talék tartalék

300 (1.125) (825)

(17.366) (17.366)

17.366 (300) 1.125 18.191

Értékelési tartalék

(1.020) (1.020)

Saját tőke 2013.12.31 198.370 8.253 1.573 (1.130) 207.066

51


34.

MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK 2014. december 31.

Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok eredménye Egyéb céltartalék képzés Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Befektetés

Egyéb

Összesen

32.316 609 1.637

12.516 815

1.309 233

46.141 609 2.685

99

844 49

15

844 163

374 35.035

14.224

1.557

374 50.816

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Befektetés értékesítésének/kikerülésének eredménye Banküzemi költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások

(20.849) (706) (6.743) (305) (1.060)

(9.400) (1.401) (3.356) (152) (527)

(960) (43) (257)

(30.249) (706) (1.401) (11.059) (500) (1.844)

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

5.372 106,23%

(612) -12,10%

297 5,87%

5.057 100,00%

(2.976) -

(876)

2.396 198,84%

(1.488) -123,49%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből :

297 24,65%

Társasági és halasztott adó Tárgyévi adózott eredmény

(2.976) (876) 1.205 100,00% (181) 1.024

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

653.517 60,28%

279.140 25,75%

151.542 13,98%

1.084.199 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

653.517 60,28%

279.140 25,75%

151.542 13,98%

1.084.199 100,00%

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek megoszlása Magyarország Anglia Németország Franciaország Hollandia Belgium Ausztria Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek megoszlása Magyarország

32.316 17.878 8.713 2.362 1.643 1.605 105 10 609 609

12.516 12.516 -

1.309 1.309 -

-

-

46.141 31.703 8.713 2.362 1.643 1.605 105 10 609 609

52


34.

MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK (FOLYTATÁS) 2013. december 31.

Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Befektetés

Egyéb

Összesen

32.060 702 2.422

15.057 1.045

118 84

47.235 702 3.551

35.184

54 16.156

202

54 51.542

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Banküzemi költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb tartalékképzés Egyéb ráfordítások

(19.118) (724) (145)

(6.004) (62)

(158) (5)

(25.122) (882) (212)

(7.803) (516) (850) (1.694)

(3.367) (223) (163) (731)

(271) (17) (59)

(11.441) (756) (1.013) (2.484)

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

4.334 45,00%

5.606 58,20%

(308) -3,20%

9.632 100,00%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés

(7.518) -

293

(3.184) -132,28%

5.899 245,08%

Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből :

(308) -12,80%

Társasági és halasztott adó Tárgyévi adózott eredmény

(7.518) 293 2.407 100,00% (125) 2.282

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

702.528 63,51%

389.750 35,24%

13.855 1,25%

1.106.133 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

702.528 63,51%

389.750 35,24%

13.855 1,25%

1.106.133 100,00%

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek megoszlása Magyarország Anglia Franciaország Hollandia Németország Belgium Ausztria Dánia Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek megoszlása Magyarország

32.060 23.730 4.938 1.751 870 611 138 16 6 702 702

15.057 15.057 -

118 118 -

47.235 38.905 4.938 1.751 870 611 138 16 6 702 702

53


35.

TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS Az MFB törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedései tekintetében a tulajdonosi jogokat – az MFB törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja. Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek/kiadások a központi költségvetés bevételét/kiadását vagy finanszírozási bevételét/kiadását képezik. A tulajdonosi joggyakorlás alá volt társaságok nem tartoznak a Bank konszolidációs körébe. Egy 2014. július 16-án hatályba lépett törvény értelmében jelentősen lecsökkent a Bank rábízott vagyonába tartozó vállalatok köre. Főként az alaptevékenységhez illeszkedő társaságok maradtak a portfolióban. A Kincsem Nemzeti Kft., a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft., a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és a Magyar Közút Zrt. átadása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére 2014. július hónapban, míg a 22 állami erdészeti társaság átadása a Földművelésügyi Minisztériumnak szeptember hónapban megtörtént. A tulajdonosi joggyakorlás alá vont társaságok 2014. december 31-én az alábbiak voltak: Társaság megnevezése

Szektor

Szavazati arány

Jegyzett tőke

95,00%

1.015

100,00%

300



Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság



Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb hitelnyújtás



Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

30,70%

7.840



Hungarofest Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Rendezvényszervezés

100,00%

4



Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi közvetítés

90,91%

2.200



Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Autópálya üzemeltetés

100,00%

13.114



Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gazdaságfejlesztési szolgáltatás

100,00%

17.532

Támogatásközvetítés

54

MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Nem konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés

Recommend Documents