MESEVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MESEVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016.

Költségvetési szerv neve: Mesevár Óvoda Székhelye: 2461 Tárnok, Templom utca 14. Az intézmény telephelyei: Mesevár Óvoda - 2461 Tárnok, Templom utca 15. telephely Hétszínvirág Tagóvoda - 2461 Tárnok, Dózsa György út 29. Pitypang Tagóvoda - 2461 Tárnok, Marton utca 1. Az intézmény OM azonosítója: 032831 Az alapító neve, alapítás éve: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 1994. (jogutódlással) Az intézmény fenntartója: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Címe: 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 1. Óvodánk koncepciója 2. Óvodaképünk 3. Gyermekképünk 4. Alapelvünk

4. oldal 4. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal

II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE 1. Nevelésünk célja 2. Nevelésünk alapelvei 3. Nevelésünk általános feladata a.) Az egészséges életmód alakítása b.) Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelése c.) Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

8. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 10. oldal 12. oldal 14. oldal

III. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. Játék 2. Munka jellegű tevékenységek 3. Tevékenységben megvalósuló tanulás a.) Mesélés, verselés b.) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc c.) Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka d.) Mozgás e.) A külső világ tevékeny megismerése

15. oldal 15. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal 23. oldal 24. oldal

IV. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA

26. oldal

V. GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK

28. oldal

VI. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

30. oldal

VII. PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 1. Együttműködés a családdal 2. Kapcsolat más intézményekkel

31. oldal 31. oldal 32. oldal

VIII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, ELVEI 1. Személyi feltételek 2. Csoportszervezés feltételei 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Tárgyi feltételek

33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 36. oldal

IX. PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK KONTROLLJA

36. oldal

X. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

38. oldal

X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

39. oldal

1. SZ. MELLÉKLET A pedagógiai program megvalósításához szükséges a nevelőmunkát segítő játékok és eszközök felsorolása 3

40. oldal

I. ÓVODÁNK JELLEMZŐI Tárnok Budapesttől 25 km-re helyezkedik el. A főváros közelsége következtében a lakosság száma folyamatosan növekszik. Egyre több család költözik ki a zsúfolt forgalmas városból a főváros közelébe. Óvodánk szerkezetének bemutatása: Intézményünk négy óvodai épületben működik. Mesevár nevű központi óvodánk Újtelepen a Templom utca 14., telephelye a 15. szám alatt található. Két tagóvodánk van Ligeten a Dózsa György úton: Hétszínvirág Tagóvoda és a Faluban a Marton utcában: Pitypang Tagóvoda. Az intézményünk maximális befogadóképessége: 384 fő. Mesevár Óvoda központi épületében maximálisan 69, Mesevár Óvoda telephelyünkön 72, Hétszínvirág Tagóvodában 146 és Pitypang Tagóvodánkban 97 gyermek óvodai ellátását tudjuk biztosítani. A csoportok szervezése függ a beiratkozott gyermekek létszámától, mellette figyelembe vesszük a gyermekek életkori fejlettségi szintjét, s így törekszünk a homogén csoportok kialakítására. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Az intézmény költségvetési keretén túl segítséget nyújt évről-évre: a Tárnoki Óvodásokért Közhasznú Alapítvány, valamint nyertes pályázati források illetve a Szülői Szervezeti segítségek. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, kiváló szaktudással, folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak.

1. Óvodánk koncepciója Az óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője az óvodába lépéstől az iskolába lépésig. Intézményünkben biztosítjuk az óvodáskorú gyermekeink fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Támogatjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek társadalmi integrálását, biztosítjuk az óvodai nevelésben az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. Fontosnak tartjuk a kölcsönös együttélést és megértést egyazon társadalomban élő, különböző kultúrák között. Biztosítjuk a gyermeki jogok és alapvető szabadságok védelmét. Óvodai nevelésünket mind a négy épületben, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően és a Játékkal, mesével program specifikumaival valósítjuk meg, a helyi sajátosságok figyelembevételével. Célunk: hogy gyermekeink az életkoruknak leginkább megfelelő légkörben, a számukra legfontosabb tevékenységformában a játékban szerezhessenek minél több élményt, tapasztalatot az őket körülvevő világról. A jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozását a játék és a mesenyelvén valósítjuk meg. A gyermek saját szintjéhez viszonyított fejlődését tartjuk fontosnak.

4

A mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, élmények örömet nyújtanak a gyermekeknek, oldják szorongásaikat, s egyben feloldást és megoldást is kínálnak, melyet a még ismeretlen világ feldolgozatlan indulatai váltanak ki belőlük. A mesén keresztül fejlődik ki a gyermekekben a belső képteremtés képessége. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodai élet tevékenységformáit, a kisgyerekek számára is felfogható és gyakorolható műveltségi és készséganyagát, alkalomszerűen összefonódva a játékos és mesei helyzetek alkotóelemeiként jelenítjük meg. A nevelést három folyamat egymásba fonódó hatásrendszerének tartjuk:  Regulációnak (szabályozásnak)  Imitációnak (utánzásnak, próbálkozásnak)  Inspirációnak (külső – belső ösztönzésnek) Óvodai nevelésünkben ennek feltételrendszerét teremtjük meg. A nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változása adja meg. Ezeket a hétköznapok és az ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kinn és a benn eltöltött idő aránya, a játékok helye, hangulata, élményháttere, tárgyi kellékeinek sokasága. Ünnepeink, jeles napjaink hagyományaink magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a napok kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból mind külsőségekben, mind belső tartalmukban és mindig igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Ünnepeink Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák Napja Jeles napjaink Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Népmese napja Megemlékezés 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ünnepéről Nemzeti Összetartozás Napjáról Hagyományaink Gyermekek születésnapjának megünneplése: Az ünnepeltet közösen felköszöntjük versekkel, dalokkal, mondókákkal, jó kívánságokkal. A szülők támogatásával a szülinapi torta tetején gyertyát gyújtunk és együtt sütizünk, ünnepelünk. Családi délelőtt: Kézműveskedünk, barkácsolunk, versenyjátékokat, ügyességi játékokat játszunk közösen szülőkkel és gyermekekkel, majd közösen falatozunk. Egészség és sportnap: Iskolakóstolgató: A nagycsoportos óvodásokkal, az óvodapedagógusokkal ellátogatunk az iskolába a leendő elsős tanító nénikhez vagy az első osztályos tanulókhoz Nagycsoportos óvodások búcsúztatása; Csoportos kirándulások szervezése: Ismerd meg hazádat Kulturális intézmények látogatása; Gyermeknap; Farsang: Jelmezbe öltözünk és felvonulunk, büszkén bemutatjuk jelmezeinket, majd a szülőkkel együtt részt veszünk a táncház programon. Szakmai hét: Helyi Művelődési Házban kiállítás az óvodapedagógusaink és óvodásaink munkáiból. Minden nap másik óvoda mutatkozik be, csoportonként műsoros délutánok alkalmával. Nyílt napok: A szülők bevonása a csoport életébe, tevékenységeibe, közös játékába.

5

Luca napi vagy adventi vásár: A gyermekekkel közösen mézeskalács sütése erre az alkalomra, az óvodások, a pedagógusok, a szülők kézzel készített produktumainak kiárusítása (üdvözlőkártyák, gyertyák, hűtőmágnesek, adventi koszorúk, asztali díszek, ajándéktárgyak) Hétszínvirág Tagóvodánkban az óvodánk koncepcióján túl a helyi sajátosságok figyelembevételével A környezet megismerésére, szeretetére, védelmére nevelés további kiemelkedő szerepet kap. Arra törekszünk, hogy a mindennapos élet során a gyermekek vegyék észre a természet értékeit és szépségeit, ismerjék meg tágabb, és szűkebb környezetüket, váljanak képessé arra, hogy a természet és ember által létrehozott környezettel harmonikusan együtt éljenek. Valljuk, hogy a környezet a fejlődés legfőbb forrása. Pitypang Tagóvodánkban az óvodánk koncepcióján túl a helyi sajátosságok figyelembevételével A fenntartható életmódra nevelés további kiemelkedő szerepet kap. Arra törekszünk, hogy az egészséges életvitel igényére, környezettudatosságra neveljük gyermekeinket. Tágabb cél a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társadalmi környezet érdekében szükséges ismeretek és tudás, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.

2. Óvodaképünk Célunk, hogy az óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, bizalom, szeretet, biztonságot adó béke szigete legyen, szakmailag kiváló mindig megújulni képes óvodapedagógusok és vezetők irányításával.

3. Gyermekképünk Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem adunk teret az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Elsődleges, hogy gyermekeink boldogan és sok örömben, szeretetben töltsék óvodás napjaikat. „A gyermek legfőbb joga, hogy gyermekéveit gyermekként élje meg. A felnőttnek pedig legfontosabb kötelessége, hogy ezeket a gyermeki jogokat felismerje, Elfogadja és saját szülői, gondozói, nevelői minőségében ezeknek az érvényre juttatását Teljes erővel támogassa.” /rögzíti a Gyermeki Jogok Konferenciája/ /Debrecen, 1993. 10. 09./

4. Alapelvünk A gyermekek középpontba helyezése: gyermekszeretet, a gyermeki személyiség tisztelete. Személyiségüket úgy tekintjük, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individumot és szociális lényt egyszerre. A gyermekek fejlődő személyiségek, fejlődésüket a velük született genetikai adottságok határozzák meg. Minden gyermek érése sajátos, egyedi, amit a külső, spontán és a tervszerűen alkalmazott hatások befolyásolják, gyorsítják vagy lassítják. Ezeknek a tényezőknek a hatására a gyerekeknek sajátos, életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Arra törekszünk, hogy minden gyermekben felfedezzük a tehetséget valami iránt, a jót, a különlegest, 6

amiben „ő” a kimagasló. Erre építünk tudatosan, erre vázoljuk fel további nevelési feladatainkat a személyiség kibontakoztatásában. Szeretnénk, ha gyermekeink:  szívesen járnának óvodánkba, jól éreznék magukat a gyermekközösségben;  tisztelnék szüleiket, az óvoda dolgozóit és bizalommal fordulnának feléjük;  bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnának;  érzelmeiket képesek lennének verbális és nonverbális módon is kifejezni;  széles körben érdeklődnének a világ felől és sok-sok tapasztalattal lennének felvértezve;  ügyesen mozognának, szeretnék a mozgást, a sportot;  szívesen tevékenykednének és szeretnék a különböző művészeti tevékenységeket;  szívesen hallgatnák a meséket, verseket, szeretnének könyveket nézegetni;  magatartás és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelő lenne, udvariasak és illemtudóak lennének;  szeretnék és óvnák, a természetet valamint környezettudatos óvodásokká válnának „Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet.” /Szent-Györgyi Albert/

7

II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE CÉL, FELADAT FŐ TERÜLETEK

A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI

A GYERMEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI

KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL

* család * iskola * közművelődési játék, mesélés, verselés intézmények * szakszolgálat ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése anyanyelvi nevelés

JÁTÉK > munka jellegű tevékenységek tevékenységben megvalósuló tanulás Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrációja. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI

A gyermek szükségleteinek kielégítését a nevelés alapvető keretei biztosítják. A szükségletek kielégítésének milyensége határozza meg a gyermekek közérzetét, kapcsolatát az óvodával, s a felnőttekkel, akikkel függőségi viszonyban állnak. A pedagógiai programunk magas fokú szervezettséggel személyi és tárgyi feltételekkel kívánja biztosítani a gyermek zavartalan fejlődéséhez a feltételeket. Amikor az egészséges életmódra neveléshez, a gyermek szocializációjához a legoptimálisabb feltételeket biztosítottuk, azután fordul figyelmünk a gyermeki tevékenységformák megszervezésére. Ezen feltételek biztosítása után lehet igazán a gyermeki személyiség fejlesztésének tartalmi eszközeivel eredményeket

8

elérni. A programunk, nem zárt és végleges csakis egy laza rugalmas keret, amiben a nevelő és a gyermek szabadon mozoghat: változtathatja, variálhatja, továbbgondolhatja teendőit anélkül, hogy a lényeg, a nevelési alapviszony kölcsönösségen nyugvó demokratikus jellege megváltoznék. A sikert nevelőmunka lényegéről alkotott felfogásunk és nevelői beállítottságunk hozhatja meg. Az idő folyamatos nem osztható fel órarendszerű szakaszokra. A gyermeki tevékenységformák egymásra épülnek, játékcéljuk van. Verselés, mesélés, az Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, a Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, a Mozgás, A külső világ tevékeny megismerése komplexen jelennek meg a mindennapokban, beleépülnek a játékba, alkalomszerűen összefonódva, a játékos és mesei helyzetek alkotóelemeiként. Az óvodapedagógus pedagógiai szabadsága, hogy önállóan eldöntse, csoportja fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva hogyan irányítja a tevékenységformákat a mindennapokban.

1. Nevelésünk célja: Az óvodába lépéstől az iskolaérettség eléréséig, óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociálisérettség kialakítása. A környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozása.

2. Nevelésünk alapelvei:      

  

a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége; a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése; mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembevétele; az óvodai nevelés sajátos eszközeivel az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kiküszöbölése; a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete, bizalomra és megbecsülésre alapozva; az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket, eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakulását; a hátrányos megkülönböztetés tilalma; kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése, az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés.

Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: o az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; o a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról; o a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra; o tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltség-tartalmak közvetítéséről; o a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről; Mi az óvodapedagógus feladata e program képviseletében?  A nevelési, foglalkozási, tevékenységi terveiben, szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban korszerű elméleti tudáson alapuló tudástartalmak visszatükrözésére törekedjen.  Az óvodai alapdokumentumokban szereplő elveket, célokat, feladatokat és azokhoz viszonyított értékekéseket a nevelési tervében adekvát és konkretizált lebontásban megjelenítse. 9

      

Dokumentumaiba, reflexiójába beépítse a digitális eszközök használatának módját és eredményeit a gyermekek vonatkozásában éppúgy, mint a személyes szakmai kommunikációjának, tudásának gazdagítására szolgáló eszközt. Pedagógiai terveiben jelenjen meg a nevelés kiemelt szerepe, vegye figyelembe a nevelési folyamatban jelenlévő hatásokat (család, környezet, gyermektársak, testi képességek, pszichés sajátosságok). Ezekre alapozza a képességfejlesztés és a szociális tanulás feladatait. Kezdeményezően és aktívan vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában. Működjön együtt pedagógustársaival a különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások megvalósításában. Aktív résztvevője legyen az intézményfejlesztő tevékenységnek. Vállaljon szerepet a pályázatfigyelésben, a pályázatírás és megvalósítás feladataiban. Az eredményeket építse be pedagógiai gyakorlatába. A „keveset, lassan és jól” elve alapján az „itt és most” lehető legjobb helyett: legalkalmasabb megoldásait keresse. A jó családi bánásmódhoz hasonló nevelői légkörben megértő és nem bíráskodó, együttérző, de nem mindet elfogadó nevelői magatartást tanúsítson. A szabadság és korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtson”.

3. Nevelésünk általános feladata Nevelésünk általános feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a) az egészséges életmód alakítása b) az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelése c) az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

a) Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban, melyet erőteljes testi fejlődés jellemez, kiemelt jelentőségű. Intézményünkben eltöltött időben minden gyermek részesül testi-lelki jól-létét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységekben. A lelki egészség megőrzése érdekében biztosítjuk a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartását és megerősítését, mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek a figyelembevételét. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket, eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakulását. A gyerekek egészségi állapotát jelentősen befolyásolja életmódjuk. Az óvodánkban az életritmus, az egészséges táplálkozás, a személyes higiéniai ápolás, öltözködés, mindennapos testmozgás, edzés, pihenés és alvás, baleset megelőzés és az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alakuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Ezek általános elvei mellett mindenkor figyelembe vesszük a gyerekek egyéni sajátosságait. Helyes életritmus – a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi, szellemi fejlődésnek is a feltételei. Célunk:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, szervezetük edzése; 10

  

  

 

harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, finom motorikus mozgás fejlesztése; a gyermek testi képességek fejlődésének elősegítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód szokásainak kialakítása, belső igénnyé fejlesztése; a mindennapi levegőzés biztosítása, mely az élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozása, a környezetvédelmi, a környezet megóvási szokások kialakítása; megfelelő szakemberek bevonásával testi nevelési feladatok ellátása.

Az óvodapedagógus feladata, hogy:  ossza be ésszerűen és a szükségleteknek megfelelően a gyermekek óvodában eltöltött idejét, alakítson ki szokásokat, a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében,  tudatosan, az élettani szükségletek figyelembevételével biztosítsa a megfelelő időt és sorrendet az egyes tevékenységekre,  gondoskodjon a nyugodt táplálkozáshoz megfelelő helyről, időről, életkornak megfelelő eszközökről,  alakítsa ki a kulturált étkezési szokásokat és segítse, azok belsővé válását,  figyeljen az asztalterítés technikájára, esztétikumára,  biztosítson folyadékot egész nap során a szomjas gyerekeknek,  vegye figyelembe tálalásnál a gyerekek egyéni igényeit,  késztesse a gyerekeket szükségleteinek jelzésére, szóbeli kifejezésére, elvégzésére,  biztosítsa a fokozatosságot az önállósodáshoz,  ismertesse meg és sajátíttassa el a gyerekekkel a gondozási műveletek technikáját (vécé használat, zsebkendőhasználat, kézmosás, kéztörlés, fogmosás, fésű használat)  vonja be a gyermekeket a teremrendezésbe,  segítse a gyermekeket abban, hogy a hőmérsékletnek megfelelő öltözéket viseljenek,  biztosítsa a szükséges feltételeket a gyerekek életkorának megfelelő mozgásához,  biztosítása mindennap mínusz 10 fokig a gyermekek levegőzésének lehetőségét,  vigye el sétálni, illetve kirándulni a gyermekeket alkalmanként a megfelelő felnőtt létszám kíséretével (két óvodapedagógus, egy dajka)  ismertesse meg a gyerekekkel a ruhák összehajtogatásának technikáját, az öltözőszekrényben való rendben tartását és ezt elvárja is el tőlük,  ragadjon meg minden lehetőséget a gyermekek edzéséhez, /légfürdőzés, vizes edzés/  biztosítson csendet, nyugalmat, levegőcserét a nyugodt pihenéshez,  biztosítson olyan környezetet a gyermekek számára, melyben a gyerekek jól érzik magukat, (esztétikus, tiszta környezet vegye körül minden helyiségben a gyerekeket)  biztosítson megfelelő helyet és időt az udvaron való játékhoz, szabadidős tevékenységekhez, mozgáshoz, edzéshez a hét minden napján /időjárástól függően/  különös gondot fordítson a megbetegedett gyerekekre, ápolására, haza juttatására,  különös gonddal kezelje az átlagtól eltérő viselkedésű, szükségleteiben eltérő gyermekeket, védje őket a megkülönböztetéstől,  kövesse figyelemmel a beszédhibás gyermekek fejlődését,  ügyeljen a helyes testtartás betartatására,  figyeljen a gyermekek testi épségének védelmére és a baleset-megelőzésére,  végezze el évente többször, alkalomszerűen gyermekek balesetvédelmi oktatását és ezt dokumentálja a csoport naplójában,  kísérje figyelemmel a kialakított szokás- és szabályrendszer betartását, reálisan, a gyermek egyéni fejlődéséhez mérten értékeljen. 11

A fejlődés várható eredménye:  eseti ellenőrzéssel végzik a gondozási műveleteket, használják a tisztálkodási eszközöket, figyelnek azok tisztántartására,  képesek a mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésre, valamint képesek szükségleteik késleltetésére,  az önkiszolgálást önállósággal, biztonsággal természetes teendőként látják el,  önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek,  ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára,  ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.

b.) Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelése Az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárás rendszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Mivel a gyermeki személyiségben az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy  a gyermeket az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék- az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;  az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;  az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvodai beilleszkedés mindig családos, s addig tart, míg a gyermeknek szüksége van a szülő jelenlétére. A szülők bevonásával ismerkedünk a gyerekekkel, megfigyeljük szokásaikat, kedvenc tevékenységeiket, társas kapcsolataikat, értelmi és fizikai fejlettségüket, játékuk szintjét, érzelmi megnyilvánulásaikat. A gyermekek fejlődéstempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyerekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. A nevelésünk eredményessége attól függ, mennyire sikerül a közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára közelivé, teljesíthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tenni. Az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

12

Célunk: olyan óvodai életet biztosítása, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak: az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség és akaratának ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. Feladatunk: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, az óvodapedagógus elsődleges modell szerepének előtérbe helyezése, az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására.  a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakoroltatása.    

Az óvodapedagógus feladata, hogy:  kialakítsa a nyugodt kiegyensúlyozott, biztonságot adó, nyugalmat árasztó légkört, mely a közösségi élet színtere (legyen barátságos és esztétikus, legyen lehetőség azokra az alapvető dolgokra, melyre ebben az életkorban szüksége van a gyermekeknek pl.: kuckók, mozgástér, stb.)  legyen személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló” magatartása,  építse be a komplex viselkedésformákat a gyermeki viselkedésbe,  alakítsa ki a tevékenységeknek megfelelő magatartási formákat,  segítse a társas kapcsolatok formálódását, az összetartozás élményének mélyítését, a „mitudat” alakítását,  fogalmazza meg a gyermekek nyelvén az erkölcsi normákat,  támogassa a gyermekek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének folyamatát,  konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra inspirálja a gyerekeket,  tudatosan alkalmazza a konfliktusmegelőzés módszereit: a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését,  alakítsa ki a csoportban a teljes és kölcsönös bizalmat, éreztesse, hogy minden gyereket szeret, tisztel, s a jót tételezi fel róluk,  személyiségének modell értéke tudatában viselkedjen az egész nap folyamán,  reagálása mindig egyértelmű legyen, határozott, következetes, mégis barátságos, őszinte és szeretetteljes legyen,  igyekezzen a gyerekekkel, a gyerekek egyéni sajátosságaihoz igazodva törődni,  követeléseiben tartsa szem előtt a gyermekek fejlesztésének feladatait,  szervezzen közös tevékenységeket, melyben az élmények pozitív érzelmeket hoznak a felszínre,  biztosítsa a felállított tevékenységsoron keresztül a távlatok és hagyományok rendszeres megtartását, és ápolását,  segítse a gyermeket abban, hogy képesek legyenek azonosulni a közösség erkölcsi igényeivel,  a gyermekeket személyre szabottan értékelje, mindig a pozitívumok kiemelésével,  segítse a migráns gyermekek beilleszkedését,  segítse elő a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását,  támogatása a gyermek aktivitásának önérvényesítő törekvéseit,  törekedjen családdal való együttműködésre (szülői értekezletek tartása évente kétszer, fogadó órák tartása szülői igény szerint előzetes egyeztetés alapján, felmerülő problémák esetén, beiskolázás, tankötelessé válás előtt)

13

A fejlődés várható eredménye:  ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát,  a csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásban is érvényesíti,  képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni,  szükség esetén segíti a rászorulót,  konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri,  érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni,  közösség érdekében szívesen vállal megbízatást,  korának megfelelően kialakult felelősségérzete, képes egyszerű döntéseket önállóan meghozni,  igényes a saját tevékenységével szemben,  szívesen játszanak vele a többiek,  ismeri és betartja az udvariassági szokásokat,  megtalálja a helyét a közösségben, abban jól érzi magát,  képes társaival kooperatívan együttműködni, türelemre, kitartásra képes.

c.) Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyerek sokféle tevékenység körben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A szocializáció folyamatán a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére mindig szükséges figyelmet fordítunk. Az óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítja a gyermekek változatos, élményszerű tevékenységeket, melyeken keresztül további tapasztalatokat, élményeket szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetéről. Célunk: a beszéd által erősödjön a gyerek biztonságérzete, növekedjen tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyítse érzelmeit, fejlessze esztétikai érzékét, készítse fel őt irodalmi élmények befogadására. Feladatunk:  Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – és a kreativitás fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata:  alakítson ki a gyermekekkel bensőséges kapcsolatot, ezáltal biztosítson lehetőséget a beszédes légkör és a beszédstílus fejlődéséhez,

14



 

       

  

kísérje figyelemmel a gyermek egyéni beszédsajátosságait, egyéni fejlődésüknek különbözőségeit, ismerje fel a gyermekek beszédtechnikai problémáit, helyes kiejtésüket mintaadással segítse, javítgatás nélkül, szükség esetén kérje szakember segítségét, fejlessze kérdéseivel a gyerekek gondolkodását, mindig találjon időt és módot arra, hogy válaszoljon a gyerekek kérdéseire, keltse fel a gyermekek beszédkedvét, ösztönözze őket élményeik, gondolataik elmondására, támogassa a tehetséges gyermekek kibontakozását különböző tevékenység formákon keresztül, segítse a lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását, biztosítson változatos tevékenységkereteket, melybe a gyermekek aktivitásuk, kedvük, érdeklődésük szerint kapcsolódnak be, biztosítson lehetőséget az egyéni és életkori szükségleteknek megfelelő aktív és passzív tevékenységek váltakozására, rendszerezze és célirányosan bővítse a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit, biztosítsa a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségét, motiválja a gyermekeket figyelem-összpontosításra, rendszeres szakmai kapcsolatot tartson fenn a logopédussal, kommunikációjával a gyermekek számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremtsen, személyisége legyen nyitott, derűs, és árasszon nyugalmat.

A fejlődés várható eredménye:  a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően, szívesen, érthetően kommunikálnak,  a gyermekek kommunikációs és beszédkultúra terén életkoruknak és képességeiknek megfelelő szinten állnak (minden szófajt használnak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak)  a páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedéssel tudnak kapcsolatban maradni,  tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat,  gondolataikat, érzelmeiket érthetően tudják tolmácsolni mások számára,  képesek arra, hogy számukra nem érdekes beszédet is végig tudnak hallgatni,  önkéntes bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés,  gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és kreativitásjellemző,

III.

ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. Játék

A játék az óvodás gyermekek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így a személyiségfejlesztés, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa észrevétlenül tanul a gyermek. A gyermek játékának fejlődése a fejlődés egészének a tükre. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat 15

fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játékban megoldási módokat kaphatnak a gyermekek arra is, hogy bizonyos élethelyzetekben hogyan viselkedjenek, kiélhetik szorongásaikat, újra élhetik a kellemes élményeket. A játék a szabad cselekvések sorozata, valóságszerű, de nem valóságos. A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása, tanulási módok kidolgozása, ily módon készítenek elő a későbbi rendszeres ismeretszerzésre. A tanulás, utánzással, kipróbálással, kitalálással történik. Célunk: a belülről indított, vezérelt játékkal és tevékenységgel a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, kreativitásának, fantáziájának fejlesztése. A gyermekek együttjátszása során a társas kapcsolatainak alakítása. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  biztosítsa a játék feltételeit egész nap folyamán; megfelelő csoport légkör, hely, idő, eszköz,  alakítson ki ingergazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet,  a csoportszobát úgy rendezze be, hogy lehetőség nyíljon a különböző játékfajtákra,  nyújtson tapasztalatokat, élményeket a játék tovább fejlesztéséhez,  tervezzen és valósítson meg változatos, a gyermekek belső pszichés szükségleteit kielégítő játéktevékenységeket más gyermeki tevékenységeket, élményszerzési lehetőséget,  segítse az irodalmi élmények újraélését, bábok jelmezek segítségével,  erősítse empátiájával a játékot kísérő pozitív érzelmeket,  tartsa tiszteletben a gyermekek elgondolásait, maga is szívesen játsszon,  törekedjen arra, hogy a közvetett játékra hatás domináljon,  adjon utánozható mintát a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ maradjon, illetve segítővé, kezdeményezővé legyen, ha a játékfolyamat elakad,  tegye lehetővé, hogy szükség esetén a gyermek technikai tanácsot kérhessenek,  segítségnyújtással fokozza játékkedvüket,  jelenlétével tegye lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását,  tartsa fenn a szabad játék túlsúlyának érvényesülését,  tartsa tiszteletben a gyermek játékválasztását,  ismertesse meg a gyerekekkel az új játék használatának módját, annak szabályait és helyét a csoportszobában,  alapozza meg és alakítsa ki a gyermekekben az egészséges versenyszellemet,  a játék célja szerint segítse sikerre vinni a gyerekek kezdeményezéseit, tanítgassa a társas alkalmazkodás szokásait. Tevékenységek: o mozgásos játék o gyakorló játék o szimbólikus-szerepjáték o építő és konstruáló játék o barkácsolás o dramatikus játék, bábozás o szabályjáték A fejlődés várható eredménye:  örömmel önfeledten játszik,

16

  

 

   

képes élményei eljátszására, egészséges versenyszellemben tevékenykedik, játékában elmélyült kitartó, szerepjáték során képesek elfogadni társaik elgondolásait, képesek vállalni a számukra kedvezőtlen szerepeket, játék során tudnak vezetni és alkalmazkodni, képesek egyéni ötleteik vagy élményeik alapján konstruálni, építeni, szerelni, szerkeszteni, képesek alkotásaikkal szemben mind igényesebbé válni, problémahelyzetekben kreatív megoldásokra törekednek, játék során betartják a szabályokat s erre társaikat is figyelmeztetik.

2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással, tapasztalatszerzéssel sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.) A gyermekmunka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A munka célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Óvodánkban fontos, hogy a gyermek szívesen végezze a munkát, ne érezze tehernek. Célunk: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítéseit. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  tudatos pedagógiai szervezéssel a gyermeki munkát a gyermekkel való együttműködéssel és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékeléssel segítse,  biztosítsa a munka jellegű tevékenységeknek a megfelelő időt, a folyamatosságot, az állandóságot, a még nem teljesen elsajátított munkafogások gyakorlásának lehetőségére,  ismertesse meg a gyerekekkel a feladat elvégzésének lépéseit,  mutassa be az eszközök helyes használatát,  fejlessze a munkakészséget, a szokásokat,  teremtse meg a lehetőséget az önként vállalt munkának,  vegye figyelembe a munkavégzés során a gyermekek eltérő fejlettségi szintjeit,  tartsa tiszteletben a gyermek aktivitását és passzivitását, tapintatosan keresse az utóbbinak okát. Tevékenységek: o naposi munka, o alkalomszerű munka, o egyéni megbízatások 17

o

közösségért végzett munka

A fejlődés várható eredménye:  gyerekek részt vesznek a csoportszoba rendezésében, díszítésében,  vigyáznak a terem rendjére, maguk után helyére teszik a kint felejtett játékukban már nem használt eszközöket,  folyamatosan gyűjtenek termést, magvakat, virágokat, ágakat,  tavasszal részt vesznek a virágpalánták ültetésében,  vigyáznak az óvoda tisztaságára, részt vesznek az udvar, kert rendezésében,  naposok önállóan esztétikusan terítenek

3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, mely a játék motivációs bázisára épülve, mindvégig játékos jellegű marad. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzés, a – megtanulás -, a gondolkodás örömének átélésére. A tanulás a gyerek világképének alakulását is befolyásolja, s hatására a gyermekek tapasztalatai is rendeződnek. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés, a felidézés ebben az életkorban a gyakorlati tevékenységekbe ágyazottan fejlődik. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyerekek közvetlen társadalmi és természeti környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyeknek a kialakítása ebben az életkorban kívánatos. Célunk: az óvodai tanulás során a gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  teremtse meg a tanulást támogató környezetet  építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére,  tegye lehetővé a sokféle tevékenységgel, helyzettel, szituációval történő találkozást, hogy a gyerekek látóköre mind szélesebb lehessen,  biztosítson lehetőséget a gyermek cselekvő aktivitására, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalásra, felfedezésre, felfedeztetésre, kreativitásra,  segítse elő a gyermek önmaga lehetőségeihez képest történő fejlődését,  késztesse a gyermekeket differenciált feladatadással sokoldalú tevékenységre,  a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön,  biztosítsa a tanulás tapasztaltszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését,  buzdításával növelje a gyermek önbizalmát, differenciált értékelésével elősegítse önértékelésének fejlődését,  a tanulás során irányítása, egyéni, fejlesztő értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását

18

 segítse elő a tanulás irányítása során, a személyre szabott, pozitív értékeléssel a gyermek személyiségének kibontakozását,  a tanulási folyamat részeként kezelje a tanuló hibáit, tévesztéseit és egyéni megértést elősegítő módon reagáljon rájuk. A tanulás lehetséges formái: o az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), o a spontán játékos tapasztalatszerzés; o a játékos cselekvéses tanulás; o a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; o az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; o a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás;

a.) Mesélés, verselés Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzék – érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok mellett a kortárs művek is gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Célunk: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  keltse fel és mélyítse el a gyermekek irodalom iránti érdeklődését,  a magyar kultúra értékeinek átörökítése,  alapozza meg az irodalomhoz, könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatukat,  fejlessze a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát,  szélesítse a gyermekek látókörét, fejlessze értelmi képességeiket, különösen az emlékezetüket és képzeletüket,  törekedjen a mesetudat kialakítására,  fejlessze a gyermekek beszédét, kifejezőkészségét a helyes, szép kiejtést, a helyes hangsúlyozást és ritmust, bővítse szókincsüket,  teremtsen lehetőséget az önálló mese- és szövegmondáshoz, 19

biztosítson megfelelő eszközöket az irodalmi élmények feldolgozásához, teremtsen megfelelő hangulatot az élmények befogadására, biztosítsa a mindennapos mesélést, mondókázást és verselést a gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan elemeként,  biztosítson lehetőséget a mese, vers gyakori ismétlésére  közvetítsen változatos irodalmi élményeket: a népi, a klasszikus és a kortárs gyermekirodalmi művekből.   

Tevékenységek: o mesélés, verselés o dramatizálás o bábozás o mondókázás A fejlődés várható eredménye:  megjelenik az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett a szándékos bevésés és felidézés,  megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik annak tartalma és terjedelme,  megjelenik a megosztott átvitt figyelem, mely a tanulás alapját képezi,  a gyermekek tisztán, hangsúlyosan beszélnek,  segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában, várják, kérik a mesét,  a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik megszilárdulnak,  figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét,  folytatásos mesék, versek, meseregények szálait össze tudják kötni,  kedvelt mesehősökkel megtörtént eseményeket beleviszik játékukba, bábozásba, dramatizálásba, rajzaikba,  mesékben elhangzottakról beszélgetnek, az elhangzott érdekes szólásokat, szófordulatokat játékukba, beszédjükbe használják, alkalmazzák,  mesekönyvek képeinek nézegetését igénylik, egymásnak is megmutatják, kérik, a felnőtteket meséljenek róla,  képek alapján megtalálják a legkedvesebb meséiket a könyvekben,  vigyáznak a könyveikre

b.) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés öröme felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének – zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének – zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségére. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Célunk: a zenei képességek fejlesztésén túl saját néphagyományainkból kiindulva zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit, 20

 

   

tevékenysége közben mintát adó, követésre méltó ötletekkel és elképzelésekkel lépjen a gyermekek elé, teremtsen lehetőséget a napirend folyamán, a mindennapi tevékenységben az együtt éneklésre a gyermekekkel, igényesen válogasson az énekes népi játékok és a kortárs művészeti alkotások közül, alakítsa a gyermekek zenei kreativitását, zenei képességeit az egyenletes lüktetés, a ritmus, az éneklés, a hallás, a mozgás eszközeivel, kövesse a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában és a zenei feladatok gyakoroltatásában, ismertesse meg a gyermekekkel az élő zenét és a hangszeres zenét

Tevékenységek: o gyermekjáték, dalok, műdalok éneklése o körjátékok játszása o gyermektánc o ütőhangszerek használata o zenehallgatás o játékos mozgások A fejlődés várható eredménye:  gyermekeink megtanulnak több szép magyar népdalt, megismerkednek más népek dalaival és ezeket tisztán éneklik,  mozgásuk finomodik, összerendezett, harmonikus lesz,  el tudnak igazodni a térben vizuálisan és akusztikailag is,  meg tudják különböztetni a magas-mély közti különbséget,  felismerik a halk – hangos fogalompárt és alkalmazni tudják beszédben, énekben,  fel tudják ismerni dallamról, ritmusról az ismert dalokat,  meg tudják különböztetni a természet és a környezet hangjait,  felismerik, megnevezik és meg is tudják szólaltatni az egyszerű ütőhangszereket,  felismerik a dalok lüktetését és ritmusát,  ismerik és alkalmazzák az egyszerű táncos mozgásokat, ezeket a táncmozdulatokat életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően és esztétikusan végzik,  képesek rövid terjedelmű élő zenét és műzenét figyelmesen meghallgatni  a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik az éneklés, zenélés

b.) Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, kézi munkázást, az ábrázolás különböző fajtáit a műalkotásokkal és népművészeti elemekkel való ismerkedést és környezetalakítást. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Nyitottá válnak a szép befogadására. A vizuális nevelés során megismerkednek gyermekeink a különféle anyagokkal és technikákkal, egyszerű munkafogásokkal. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

21

Célunk: a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  biztosítson teret és lehetőséget a gyermekeknek az egész nap folyamán a különböző technika alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával, különböző anyagokkal rajzolásra, festésre, mintázásra.  biztosítson megfelelő feltételeket arra, hogy fejlődjön a gyermekek képi plasztikai kifejező készsége,  figyelembe vegye a gyermekek fejlődésbeli és képességbeli különbségeit és ennek ismeretében fejlessze a gyermekekben a vizuális képességek kibontakoztatását,  felkeltse a gyermekekben az ábrázolás iránt való érdeklődést,  biztosítson a gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségeket, élményeket,  kialakítsa a gyermekekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására történő igényt,  megalapozza a gyermekek esztétikum iránti vonzódását jó ízlését, a környezet esztétikai jelenségeivel, a művészi alkotásokban történő együttes gyönyörködéssel és az esztétikus környezet biztosításával,  megismertesse a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka, különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival Tevékenységek: o Képalakítás: rajzolás, festés, karcolás, lenyomatok készítése, montázs, díszítés (ritmusképzés különféle variációkkal) o Plasztikai munka: mintázás, kézi munka, különféle természeti tárgyak, anyagok gyűjtése, válogatása, csoportosítása és felhasználása. Egyszerű ajándéktárgyak, játékok, modellek, bábok készítése, szerkesztő, összerakó munkával (papírtépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, varrás, applikálás, kötözés, fonás, szövés), o Építések: építőjátékok és különféle anyagok, tárgyak változatos felhasználásával térbeli rendezéssel, formacsoportok, építmények alakítása, rakosgatása, sorakoztatása, o Műalkotások nézegetése közben a gyermekek megismerkednek az adott mű hangulatával, térbeli, formabeli és színbeli elrendezésével, megtanulnak, gyönyörködni a művészi alkotásokban A fejlődés várható eredménye:  az ismert technikákat biztonsággal használják és gondolataikat, élményeiket, ismereteiket ki tudják vele fejezni,  saját kezdeményezésükre örömmel rajzolnak, mintáznak, kézimunkáznak,  formaábrázolásuk változatos, a formabeli tulajdonságok legfontosabb megkülönböztető jegyeit többnyire képesek hangsúlyozni,  emberábrázolásaikban próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével, s a legapróbb részletek kidolgozásával,  képalakításban az elemi tér viszonylatokat sajátos módon tudják jelezni,  színhasználatuk változatos, de kedvelt színeiket is érvényesítik alkotásaikban,  megfigyeléseik felhasználásával és elképzeléseik alapján szívesen mintáznak, formáznak,  építésben, téralakításban sokféle tapasztalattal rendelkeznek, építményeik ötletesek, változatosak,  tevékenyen vesznek részt a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszonylatok segítségével,  képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére, 22

szívesen készítenek játékukhoz önállóan és csoportosan egyszerű játékokat, modelleket, kellékeket, maketteket,  tárgyakat önállóan díszítik,  szóban véleményt nyilvánítanak a műalkotásokról, saját műveikről, mások munkáiról 

c.) Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Célunk: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad fejlesztése játékos formában. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  biztosítson lehetőséget mindennap a gyermekeknek a játékos mozgásra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekre teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve,  elégítse ki a gyermekek mozgásigényét és szerettesse meg velük a mozgást, erre mindennap megfelelő időt és helyet biztosítson,  biztosítson lehetőséget arra, hogy a gyermekek sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezhessenek,  biztosítson mindennap megfelelő időt a levegőn való tartózkodásra,  adjon ötleteket, feladatokat a szabadban való mozgásra a gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően,  tartsa szem előtt a játékot, játékosságot minden mozgásos tevékenységnél,  vegye figyelembe a gyakorlatok végrehajtásánál a gyermekek egyéni fejlettségét,  törekedjen a változatos tornaszerek használatára,  biztosítson lehetőséget a gyermek mozgáskultúrájának fejlesztésére a különféle fakultatív programokon való részvétellel, 23

tudatos tervezéssel biztosítsa a gyermekeknek napi tevékenységek részeként a mindennapos frissítő mozgást,  teremtse meg a motoros koordináció fejlődéséhez szükséges feltételeket differenciált feladatadással (nagymozgás-fejlesztés, egyensúlyérzék-fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordinációfejlesztés, testséma-fejlesztés, térpercepció-fejlesztés, finommotorika- fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése)  szervezzen évente egyszer sportnapot. 

Tevékenységek: o tervezett mindennapos egészségfejlesztő testmozgás, o tervezett mozgásos foglalkozás, o természetes járások, o futások, o támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) o ugrások (távolugrás, magasugrás, mélyugrás) o dobások (két- és egykezes alsódobás, egykezes felsődobás, gurítás, labdaütögetés és vezetés) o függések, o mozgásos játékok, o mozgásos utánzó játékok, o mozgásos szabályjátékok, o sor- és váltóversenyek. A fejlődés várható eredménye:  a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt a mozgásos tevékenységekben,  igénylik a mindennapos mozgást,  gyermekeink az óvodáskor végére testileg életkoruknak és genetikai adottságainak megfelelően fejlettek lesznek,  mozgásuk összerendezett és harmonikus,  finommozgásuk fejlettsége alkalmas lesz az írás technikájának elsajátítására,  tudnak tájékozódni a térben, ismerik a testneveléshez szükséges vezényszavakat, kifejezéseket,  cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak,  a tornaszereket biztosan használják, élvezik és értik a versenyek lényegét,  magabiztosan alkalmazzák a jobb-bal kifejezéseket,  érdeklődnek valamely sportág iránt

d.) A külső világ tevékeny megismerése A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A gyermek aktivitása során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyik kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A matematikai megismerés, problémamegoldó tevékenység élményt jelent a gyermek számára, s hozzájárul a matematikai összefüggésekben rejlő érdekességek felismeréséhez és az igazság megtalálásához. 24

Célunk: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt, a spontán kíváncsiságából kiinduló élményeken alapuló környezeti neveléssel. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságrendi, tér- és síkbeli szemléletének alakítása Az óvodapedagógus feladata, hogy:  tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését,  biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására,  alakítson ki olyan magatartásformát, amely a bioszféra állapotával (föld, víz, levegő) az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság kialakítására törekszik, környezet iránti érzékenységre nevel, később pedig tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki, mindezt „modell követés” elősegítésével,  fejlessze a gyermekek környezettudatos szemléletét,  segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,  biztosítsa a gyermekek számára az egészséges, kulturált környezetet,  biztosítson lehetőséget tapasztalatszerzésre közvetlen és tágabb környezetben,  ismertesse meg a környezetvédelem alapjait: a föld, víz, levegő, növény és állatvilág meghatározó szerepét,  szoktassa a gyermekeket a környezet megóvására, a természetvédelemre, példamutatással,  alapozza meg a környezetbarát szokásokat: például takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve alakítsa ki a gyermekekben a szelektív hulladékkezelés igényét,  biztosítson lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy megismerjék a természetet,  szoktassa a gyermekeket a szülők bevonásával a helyes életvitelre, szokásokra,  biztosítson lehetőséget folyamatos megfigyelésekre,  biztosítson lehetőségeket különböző játékos tevékenységek szervezésével a hagyományok megismerésére és őrzésére,  biztosítson lehetőséget minél több érzékszervvel való tapasztalásra,  fejlessze az egyéni megismerő erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével,  közvetítse az egyetemes nemzeti kultúra értékeit, hagyományait az ünnepek, jeles napok és hagyományok megtartásával,  gyakoroltassa az elemi közlekedés szabályait,  ismertesse meg a gyermekekkel a közlekedési eszközökkel,  szervezzen, sétákat az óvoda közvetlen környékén ezáltal ismertesse meg a gyerekekkel a helyet, ahol élnek,  szervezzen kirándulásokat az élővilág, az életközösségek megismertetésére,  fedeztesse fel és tapasztaltassa meg a gyermekekkel az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit,  keltse fel matematikai érdeklődésüket játékos matematikai tartalmú tevékenységekkel,  alapozza meg logikus gondolkodásukat,  használja ki a játék során adódó spontán matematikai helyzeteket, építsen a gyermekek kíváncsiságára Tevékenységek:  séták, kirándulások,  egyéni és csoportos megfigyelések, beszélgetések, tapasztalatszerzések,  érzékelést fejlesztő játékok, 25

            

halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságok szerint, halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra, halmazok elemeinek sorba rendezése, sorszámnevek használata, halmazok rendezése számosság szerint (számlépcső) halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással, számlálással, mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, összemérése, mérése különböző eszközökkel, számlálással, mozgással (alacsonyabb, magasabb; hosszabb, rövidebb; könnyebb, nehezebb; szélesebb, keskenyebb; űrtartalom, terület,) tájékozódás a térben mozgásos játékokkal, tájékozódás a síkban ábrázolt világban, építő játék során a testek geometriai tulajdonság szerinti válogatása, játék a logikai készlettel, síkidomokkal való ismerkedés játék a tükörrel, szimmetria játék gyűjtőmunkák (szelektívhulladék gyűjtés: műanyag kupakok, PET palack, újságpapír, csokipapír, használt elem) környezetbarát szokások tevékenységének végzése: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral

A fejlődés várható eredménye:  az óvodáskor végére környezettudatos szemlélet kialakulása,  a gyermekek rendelkeznek az önkéntelen emlékezettel, fel tudják idézni a látott és hallott ismereteket,  a szándékos figyelem képességével rendelkeznek,  képesek a cselekvő, szemléletes és képi gondolkodásra, de már megjelenik a fogalmi gondolkodás is elemi szinten,  felismerik az összefüggéseket, az ok-okozati, időrendiséget, szín, forma és nagyság közti különbségeket,  tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét és foglalkozását,  ismerik a napszakokat, évszakokat,  jártasak a gyalogos közlekedés szabályaiban,  ismerik az óvoda kertjében, lakás közelében élő növények, állatok nevét, életét, gondozzák és védik azokat és másokat is figyelmeztetnek azok megóvására,  képesek összehasonlításokat tenni, helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat,  tudnak különféle elemeket elrendezni, bontani, ugyanannyivá tenni,  tudnak halmazokat alkotni és bontani,  számlálnak legalább 10-ig, számfogalmuk 10-es számkörben mozog,  tudnak térben tájékozódni (jobb-bal, alá-fölé, közé, mellé, stb.)  képesek a geometriai alakzatokat térben és síkban szétválogatni

IV. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, akik különleges bánásmódot igényelnek: kiemelten tehetségesek, sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, halmozott vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. Minden gyereknek joga van, életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten, tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek, önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért.

26

A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért speciális nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek. A pedagógusaink értő figyelemmel fordulnak feléjük. A gyerekek képességstruktúrájuk bizonyos területén, egy bizonyos szinten állnak, de lehet, hogy egy másik területen már más szintű fejlettséget mutatnak. A szintek belső tartalmát állandónak tekintjük, de a szintek és a gyerekek egymáshoz rendelését nem. Pedagógiai programunkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik:   



Tevékenységorientált fejlesztés gazdagító programok által: mozgásos, kézműves és néphagyományőrző foglalkozások, játékok, differenciált foglalkozások szervezésével. A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés. A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (pszichológus, logopédus) útmutatásait. Az óvodapedagógus a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe, oly módon, hogy a feladatot és a személyes élményt egy szituációba integrálja.

Kiemelten tehetséges gyermekek: akik átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkeznek, és felkelthető bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az óvodás gyerekeknél tehetségígéretről, tehetségre irányuló hajlamról beszélhetünk. A fejlődés belső menete, és a környezeti hatások (nevelés) szerepet játszanak ennek az ígéretnek a megvalósulásában, alakulásában. A gyerekek adottságai a megfelelő környezeti hatások (család, óvoda, iskola, társak) által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé. Óvodánk kiegyensúlyozott légkörével, változatos, kötetlen lehetőségeivel segíti, hogy felszínre kerüljenek a gyermekek adottságai, képességei. Korán megmutatkoznak a művészi és pszicho-motoros képességek (testi ügyesség, kézügyesség), zenei képességek (hallás, ritmusérzék), rajzkészség. A rajzkészségnél fontos figyelnünk azt, hogy mit ábrázol, mennyire lép túl a megszokott sémákon a rajz, a színek formák alkalmazása milyen, s hogy mennyire érzelem gazdag, kifejező az ábrázolás. Óvodáskorban megmutatkoznak a kiemelkedő szociális, esetleg vezető képességek is (pl. empátia, szervező képesség, döntéshozói képesség) Célunk: hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. Mivel minden gyerek más, ezért szemléletünk alapja a differenciálás. Programunk felfogása szerint, minden kisgyerek fejleszthető, de a gyermek meglévő képességeiből kell kiindulunk. Az óvodapedagógus feladata, hogy:  teremtse meg az elfogadó, biztonságos légkört,  nevelje a gyermekeket egymás elfogadására,  szervezzen élményszerző programokat,  biztosítsa sokféle tevékenység lehetőségét,  fejlessze egyaránt az erős és gyenge oldalakat,  alapozza meg az általános képességeket,  fejlessze kreativitásukat,  erősítse énképüket,  segítse a gyermekek felzárkóztatását,  kompenzálja a gyermekek hátrányosságát,  azonosítsa a tehetségígéretes gyermekeket, 27

    

biztosítson a gyermekeknek komplex fejlesztést, alkalmazza a differenciálás elvét, kövesse nyomon a gyermekek életútját, találja meg minden gyermek egyéni képességstruktúrájában az erős oldalát, amiben ő a legjobb, legügyesebb, legkiemelkedőbb, segítse a szülőt gyermekének a megfelelő intézmény kiválasztásában az óvodáskor végén

V. GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK Az óvodánk a pedagógiai program megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Óvodánkban tilos a jogellenes elkülönítés minden formája. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítjük különösen:  az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor, a felvételi kérelmek elbírálásánál  az óvodai szabályrendszer megállapítása és a követelménytámasztás során  a teljesítmények értékelésénél  az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során  a különböző juttatásokhoz való hozzáférés során  az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Intézményünk éves munkatervében tervezi az esélyegyenlőségi terv megvalósítását segítő konkrét feladatokat, melyben jelöli a felelősöket és a határidőket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását, a szükséges korrekciókat megteszi. Célunk: o a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, a gyermeki és emberi jogainak védelme, o hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, o összefogással lehetőségeinkhez mérten csökkenteni a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számát o minden rászorulónak időben történő segítségadás o a szülők bizalmának elnyerése, bátran forduljanak problémáikkal az óvodapedagógusokhoz és az óvodavezetéshez o segítő szervezetekkel hatékony együttműködés o a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszűntetése érdekében óvodánk együttműködő tevékenysége az óvoda orvosával és védőnőivel, a gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatal szociális osztályával o a gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek felismerése:  család csekély anyagi bevétele, alkalmi munka  szűkös lakáskörülmények, kis alapterületen sok személy él együtt  egészségtelen lakhatási feltételek (vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén) 28

szülők alacsony iskolai végzettsége deviáns környezet szocializációs ártalmai (alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély)  család hiánya (állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők)  beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására o a gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek felismerése:  fizikai bántalmazása  gyermek szexuális zaklatása  szülői felügyelet hiánya  elhanyagoló szülői magtartás  hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények  pszichés bántalmazás  éhezés, nem megfelelő táplálkozás  indokolatlan hiányzás az óvodából  minimális jövedelmi viszonyok  

Óvodavezető feladata és kötelessége:  jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat felé,  hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén  bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal  étkezési kedvezmények dokumentálása  kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésének, fejlődésének nyomon követése Óvodapedagógus feladatai:  az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése  szükség szerint környezettanulmány végzése  hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése  rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek illetve az óvodavezetőnek  bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal  kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése, tehetség gondozása Gyermekvédelmi felelős feladatai:  szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele  anyagi gondokkal küzdő családok támogatása érdekében a szülők megfelelő tájékoztatása hova fordulhatnak anyagi támogatásért, tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről  szülők, dolgozók által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak  bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal  felterjesztés segélyre  nyilvántartás vezetése  éves terv és beszámoló készítése

29



figyelemmel kísérése annak, hogy anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem maradhat ki az óvodai nevelésből

A fejlődés várható eredménye:  A gyermekek szeretnek óvodába járni és rendszeresen járnak.  Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.  A gyermeki, szülői sikeresség fokozódik.  A gyermekek továbbhaladása a következő fokra biztosítottá válik.  Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.  Innovatív nevelőtestület.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek pozitív fejlődése, tehetség támogatottsága Feladataink részletezését, lebontását az óvoda gyermekvédelmi munkaterve és a csoportok nevelési tervei tartalmazzák. Az óvodavezető az éves munkatervében rögzíti a gyermekvédelmi feladatait.

VI.

FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorija. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciáknak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,  megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a 30

magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az óvoda a családdal együtt felelős e fejlődési eredmény megvalósulásáért, az iskolai alkalmasságért.

VII. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 1. Együttműködés a családdal: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A mai nevelési, társadalmi, gazdasági és egyéb gondjaink ellenére nélkülözhetetlen az óvoda és a családok kapcsolatában a hatékonyabb együttműködés, az összefogás, a helyi lehetőségek kiaknázásának megtervezése, biztosítása. A családok nevelési munkáját segíti a szakszerű óvodai nevelés. A megértő együttműködés eredményezheti a gyermek kibontakozó lelkivilágának jó és nemes célok felé való haladását. Az együttműködés igen fontos, ám még annál is fontosabb a szülők pedagógiai felkészítése: hozzásegíteni őket a szülői mesterség elsajátításához. A szülőkkel való bánásmódra jobban oda kell figyelnünk, hogy lehetőségeink és az elvárások helyes aránya kialakuljon. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülők egyre jobban igénylik a pedagógiai munkánk megismerését, ezért bővíteni próbáljuk azoknak a lehetőségeknek a körét, melyek erre alkalmat biztosítanak. Fontosnak ítéljük meg: o a szülői értekezletek tartalmi színvonalát, o a szülők segítését, helyes irányítását nevelési problémáikban, esetleg szakirodalmi ajánlást, szükség szerint felhívjuk a szülők figyelmét saját jogaikra,

31

o

o

o

több lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülő az óvodapedagógus előtt megnyílhasson, problémáit feltárhassa (fogadóóra, nyílt napok, hagyományok közös ápolása – részvétel óvodai rendezvényeken) az óvoda - szülő kapcsolat elmélyülését és egymás szokásainak, értékrendjének megismerését, szemlélet formálását a nevelési elvek közelítése érdekében a szülőket bevonni az óvoda életébe (minél többen vegyenek részt programjainkon) együttműködés formáinak megtartását: családlátogatások, közös kirándulások, közös programok, játékdélutánok, családi délelőttök, szülői értekezletek, személyes beszélgetések, fogadóórák, nyílt napok, ünnepek, rendezvények, elfogadási időszak, szülői szervezeti gyűlések alkalmával.

2. Kapcsolat más intézményekkel: Az óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék, családi napközi és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekeink életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező. Iskolával: Célunk az óvodás gyermekeinknek az óvodából az iskolába történő eredményes átmenetének biztosítása. A két intézmény egymásra épültségének, együttműködésének megvalósítása. Az óvoda – iskola tartalmi kapcsolatát szeretnénk még jobban elmélyíteni a kölcsönös érdeklődéssel, egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerésével. Már hagyomány óvodánkban, hogy a tanító nénik és tanító bácsik meglátogatják a nagycsoportos óvodásokat nyílt napjaink keretében, a nagycsoportos óvodások látogatást tesznek az iskolában, Iskolakostolgató program keretében, így gyermekek pozitív élmények útján ismerkednek meg az iskolai életmóddal. Szakmai hét rendezvényünkön is rendszeres látogatók a tanító nénik és tanító bácsik. A hagyományokat szeretnénk bővíteni a kapcsolattartás különböző formáival: látogatások, tapasztalatcserék, tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés. Közművelődési intézményekkel Kapcsolatot tartunk fenn a Művelődési Házzal, múzeumokkal, bábszínházzal, színházzal stb. Figyelemmel kísérjük programjaikat, s úgy válogatunk belőlük, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú színes megvalósítását. Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai egységével: A Gyermekjóléti Szolgálattal szoros kapcsolatot ápolunk. A gyermekvédelmi munkaterve tagintézményenként a gyermekvédelmi felelősök készítik el, figyelembe véve a gyermek jogainak érvényesülését, az emberi méltóságuk, személyiségük tiszteletben tartását. Az óvodás gyermekek családi helyzetének megismerésekor a családlátogatások során szerzett tapasztalatokról, környezettanulmányokról közös megbeszélések, esetismertetések után, összeállított szempontok alapján, jelzőrendszeren keresztül a Gyermekjóléti Szolgálat felé továbbítjuk a tapasztaltakat a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek megóvása érdekében. Az egész óvodai időszak alatt a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival tartjuk a

32

kapcsolatot, közösen figyelemmel kísérjük, ezeknek a gyerekeknek a sorsát, s ahol tudunk, segítünk. A Gyermekjóléti Szolgálat pszichológusával évek óta tartalmas, együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki a gyermekek fejlesztése érdekében. Beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, valamint magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekeket irányítunk vizsgálatra, a gyermekek problémáinak leküzdése érdekében. Pedagógiai Szakszolgálat Fontos számunkra a jól működő hatékony együttműködés. Szakmai segítséget kérünk beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárásában, részképesség zavar szűrésében, iskolába lépéshez szükséges fejlettség, iskolaérettség megállapításában, sajátos nevelési igény megállapításában, nevelési tanácsadás feladataiban, a problémák fejlesztési lehetőségeinek meghatározásában, logopédiai és óvodapszichológiai ellátásban. Mindezt természetesen előzetesen a szülővel történő egyeztetés. megbeszélés után. Óvodaorvossal Célunk az egészség megőrzése. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kisérése érdekében a gyermekorvos készíti el a státuszvizsgálatokat, minden gyermeknél évente. A nagycsoportosoknál szűrővizsgálatokkal az egészségügyi iskolai alkalmasságot is megállapítja, melyet a rendelőintézetben végez. A védőnők havonta egyszer tisztasági szűrést végeznek a gyermekcsoportokban. Önkormányzattal: A fenntartó önkormányzattal való kapcsolat és a megfelelő információ-áramlás, fontos szerepet játszik intézményünk nevelőmunkájának megítélésében, elismerésében. Fontos feladatunk egymás munkáját segítő kapcsolat erősítése.

VIII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, ELVEI 1. Személyi feltételek: Programunk sikeres végrehajtásához a törvényileg előírt személyi feltételek biztosítottak. Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésünknek. Az óvodapedagógusaink modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára; személyiségük az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az óvodapedagógusaink tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelésünk eredményességéhez. A pedagóguspárok a lehetőségekhez mérten kiscsoporttól nagycsoportig együtt maradnak szakmai szempontok figyelembevételével a gyermekek biztonságának érdekében. Fontos, hogy tudjanak együtt tervezni, összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az átfedési időben a két nevelő a gyermekek között gazdag játéktevékenységbe ágyazott élmény-nyújtásra, egyéni bánásmódra, differenciált és speciális képességfejlesztésre fordítja idejét. A pedagógusaink módszertani szabadságát a módszertani kulturáltságuk teszi lehetővé, s ez a mit, mikor és hogyan megválasztását jelenti, így érvényesíthetik óvodapedagógusaink innovatív törekvéseiket is. Mindehhez gyermekismeret, gyermekszeretet, felelősségérzet, a fejlődés és a fejlesztés helyes értelmezése, önismeret, önbizalom, saját lehetőségek és a hatni tudás ismerete, sokoldalú magas szintű műveltség szükséges. Fontosnak tartjuk, hogy óvodapedagógusaink 33

folyamatosan törekedjenek az önművelésre, a szakmai tájékozottságuk bővítésére, szaktudásuk fejlesztésére. Személyiségvonásaikban megjelenik a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteikben érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. A dajkák az óvónők segítőtársai, akik nélkül az óvodai feladatok ellátása nem lehetséges. Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak kialakításába és betartatásába. Közös munkájuk mindig összehangoltan működik.

1. A csoportszervezés feltételei: A gyermekek számára legmegfelelőbb nevelődési környezet az, amelyben gyermeki jogai maradéktalanul megvalósulnak, érvényesülnek. A gyermekcsoportok kialakításánál, megszervezésénél is ezeket a szempontokat érvényesítjük. A csoportba sorolás alapja általában a biológiai életkor, de tapasztalatunk, hogy ebben célszerű nagyobb rugalmasságot követni. Pedagógiai munkánk hatékonysága és az iskolai életmódra való felkészítés fő szerepet játszik az azonos életkorú gyermekek egy csoportba történő besorolásában. A programunk hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok, beleértve a számított létszámra vonatkozó előírás figyelembevételével.

2. Az óvodai élet megszervezése: A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések szolgálják. Az óvodai nevelés, a pedagógiai programunk alapján történik és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Napirend, hetirend Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjuk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A pedagógiai program szemléletéből adódóan elsődlegesnek tartjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek 34

minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. A napirendet a gyermekek biológiai (életkor, alvás és mozgásigény, étkezés időtartama és rendszeres időpontja) és társas szükségletei szem előtt tartása mellett alakítja ki az óvodapedagógus, természetesen a csoportok tevékenységeinek összehangolásával. Napirendi tevékenységek időtartama: Tevékenységek játék, szabadon választott tevékenység étkezés, étkezés előés utó- készületei öltözködés, testápolás pihenés mindennapos szervezett mozgásos játék kezdeményezése

2,5 – 3 – 4 évesek

Korosztály 4 – 5 évesek

5 – 6 – 7 évesek

4 - 5 óra

5 - 6 óra

5 – 6 óra

1óra 45 perc – 2 óra 15 perc 1 óra – 2 óra 2 óra - 2 óra 30 perc

1óra 15 perc – 1óra 45 perc 1óra - 1óra 30perc 2 óra – 2 óra 30 perc

10 – 15 perc

15 – 20 perc

1óra – 1 óra 30 perc 1óra – 1 óra 15 perc 1óra 30 perc – 2 óra 20 - 25 perc

Tevékenységi formák szervezési jellemzői: A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirenddel és a hetirenddel biztosítjuk a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A gyermekek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. A tevékenységek közül egyedül az egészségfejlesztő mozgást tervezzük kötött formában. Ennek indoka a balesetforrás elkerülése, balesetek megelőzése, a gyermekek napi edzése.

3. Tárgyi feltételek: Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük a mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, melyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, valamint megpróbál lehetőséget teremteni a szülők megfelelő fogadására is. A szülők fogadásánál mindig szem előtt tartjuk a diszkréciót.

35

VIII. PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK KONTROLLJA Az óvodai nevelőmunkánknak előre meghatározott terv szerint kell egymásra épülnie, melynek megvalósítását a hozzá kapcsolódó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszernek kell biztosítani. Ebben segít az intézményi önértékelés. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart. Az intézményi önértékelés koordinálását az önértékelési csoport végzi. Az önértékelés során a csoport tagjainak feladata az önértékelési folyamat során bevonandó további pedagógusok felkészítése. A pedagógiai munkánk nyomon követését az alábbi dokumentumaink segítik: 1. Óvodai csoportnapló Az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Feltüntetésre kerül az óvoda neve, OM azonosítója és címe, a nevelési év, a csoport megnevezése, a csoport óvodapedagógusai, a megnyitás és lezárás helye és időpontja, az óvodavezető aláírása, az óvodai körbélyegző lenyomata, a pedagógiai program neve. Az óvodai csoportnapló tartalmazza: a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban, f) nevelési éven belüli időszakonként, g) a nevelési feladatokat, A nevelési céljaink elérése érdekében nevelési tervet készítünk, mely a nevelési év két félévére készül el a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlesztésének és a csoport fejlettségének figyelembevételével. E dokumentum tartalmazza a csoportra vonatkozó szokás és szabályrendszereket, fejlesztendő területeket, tevékenységterveket, balesetvédelmi oktatást a gyermekeknek. A félév letelte után értékeljük a nevelési időszakot: eredményeinket, gyengeségeinket és erre építve készítjük el második félévre nevelési tervünket. A nevelési év végén a gyermekcsoport értékelésével zárjuk az évet. A nyári élet nevelési tervét közösen készítjük el július és augusztus hónapra. h) a szervezési feladatokat, melyek óvodánk eseménytervéhez kapcsolódnak, i) a tervezett programokat és azok időpontjait, az eseménytervet j) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában

36

meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, a fejlődést elősegítő tartalmakat, feladatokat az adott csoportra vonatkozóan k) az értékeléseket, a megvalósulás eredményeit az adott csoportra vonatkozóan l) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt, m) a feljegyzést a csoportról és a csoportba tartozó gyermekekről. 2. Felvételi és Mulasztási napló A felvételi és mulasztási naplóban szerepel az óvoda neve, OM azonosítója, címe, a nevelési éve, a csoport megnevezése. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása tartalmazza a gyermekek adatait gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, a szülők napközbeni telefonszámát, a felvétel időpontját, jelenlétét és mulasztását az óvodai nevelésben, az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését. étkezési kedvezményét, TAJ számát, testvérek számát, család szerkezetét. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentumokat, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. 3. Anamnézis lapok Szülők által kitöltött, a gyermekek fejlődését (születésétől óvodába lépésig) nyomon követő dokumentum, mely tartalmazza a gyermekek adatait, fejlődésének folyamatát és körülményeit. 4. Beilleszkedés tapasztalatai Annak dokumentálása, hogy a gyermek, hogyan illeszkedett be az óvodai közösségbe, miként viselkedett az elfogadási időszakban. Az óvodapedagógus, a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével megállapítja fejlettségi szintjét, mely kiindulópont a gyermek személyiségfejlesztésének. 5. Egyéni fejlettségmérő lap A gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztési elképzelése e dokumentumban kerül rögzítésre az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Az őszi és a tavaszi mérések szempontsorát a nevelőtestület dolgozta ki és fogadta el az érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés területén. A pedagógiai programunkban meghatározott tevékenységekben követjük nyomon a gyermekeket és a folyamatos megfigyeléseik alapján, az eredmények tükrében készítjük el és tervezzük meg a gyermekek fejlesztési tervét és tehetséggondozását, az esetleges szakemberi segítséget, annak eredményét és a szülők tájékoztatását a gyermekük fejlődéséről. 6. Óvodai fejlődési napló Ezt a dokumentációt a Felzárkóztató team tagjai vezetik a nevelési évben azokról a gyermekekről, akik tankötelessé válnak a nevelési évben és a felmérés során kiderül, hogy az iskolaérettségi szempontok szerint még bizonyos részképesség területeken egyéni fejlesztésre, megerősítésre szorulnak.

37

Tartalma: gyermek adatai, fejlesztési terve, szakvélemények, észrevételek, dokumentált fejlesztések, értékelések.

IX. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényessége:  a nevelőtestület fogadja el,  az óvodavezető hagyja jóvá,  fenntartó egyetértése szükséges azon rendelkezések érvénybelépéséhez, melyhez fenntartói többletkötelezettség hárul A pedagógiai program hatályba lépésének napja: 2016.02.19. A pedagógiai program felülvizsgálatát szükség esetén el kell végezni. Kötelező:

Jogszabályváltozás Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Értékelés alapján változtatás szükséges

Lehetséges:

Sikeres innováció eredményeinek beépítése Minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása

A pedagógiai program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását – az intézményvezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület kétharmados támogatásával – kérheti a közalkalmazotti tanács elnöke, mint döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője. A pedagógiai program nyilvánossága:

Az óvoda honlapján Az óvodavezető irodájában Minden csoportban

38

X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Mesevár Óvoda nevelőtestülete: 100 %-os arányban, a 2015.11.24 - én kelt nevelőtestületi határozata alapján, a Mesevár Óvoda Pedagógiai Programját elfogadta.

A Mesevár Óvoda Pedagógiai Programját az intézményvezetője jóváhagyta. Kelt: Tárnok, 2016.02.03.

A Mesevár Óvoda irattárában IV.-28./2015. iktatási számú jegyzőkönyv található, mely igazolja, hogy a szülők megismerték és véleményezték a Mesevár Óvoda Pedagógiai Programját.

A Mesevár Óvoda Pedagógiai Programjában foglaltakkal egyetért Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 18/2016. (II.18.) számú Önkormányzati Határozat alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 26. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján.

39

1.sz. MELLÉKLET A pedagógiai program megvalósításához szükséges a nevelőmunkát segítő játékok és eszközök felsorolása sorsz 1.

Nevelési terület Különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

2.

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

3.

Eszközfajták csoportszobai és udvari  Óvodai babaszobai bútor  Óvodai babakonyhai bútor  Bababölcső  Puha babák ruhatárral  Babatextília  Babaedények (készlet)  Fagyümölcsök, zöldségek  Seprű, lapát, felmosó  Vasalóállvány, vasaló  Kormánykerék  Orvosi eszközök  Fodrászeszközök  Faállatok  IKEA anyag zöldségek, gyümölcsök  Műanyag állatkészlet  Autók, buszok, repülők, hajók  Építőkocka, fa  Építő készlet  Lego készlet

csoportszobai és udvari  Óvodai többfunkciós mászóka (scogym)  Labdák (kicsi, nagy)  Tornakarikák  Tornakendők  Tároló kosarak  Rollerdeszka  Rugós deszka  Kavicslépegető, lépőkő, "hegycsúcsok"  Egyensúlyozó korong  Körkötél  Bója  Ugráló labda készlet  Ugrókötél  Nagy, vastag tornakötél - húzókötél  IKEA alagút  Bordásfal Ének, zene, énekes játékok eszközei Hangszer (pedagógusoknak)

  

Hangszer (gyermekeknek)

  

furulya metallofon gitár Gyermekhangszer készlet, benne: Dob Ujjcintányér 40

        

4.

Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

5.

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

6.

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök

Cintányér Hangvilla Csengők Harangok Triangulum Furulya Xilofon Kasztanyetta Egyéb ritmushangszerek  Kesztyűbáb készlet - 5 db-os  Ujjbáb készlet - 5 db-os  Vetítővászon  Diavetítő  Bábparaván  Tábla  Textil fejdíszek - készlet 5 db-os  Jelmezek  Anyanyelvi képkirakó  Mesekönyvek  Hangkazetta  Videokazetta  Fejlesztőjáték  Diafilmek  Ravensburger társasjátékok  Kirakó játékok / puzzle  Memória játékok  Sakk  Kártyajátékok  Dominó  Matematika 1-2-3  Logico,  Minimatt  Activity  Homokozó-készlet 64 db-os  Konstrukciós játékok  Mesekártya  Mágneses betű- és számkészlet  Gyöngyfűző készlet  Papírtégla készlet  Favonat készlet  Ecsetek – készlet, marokecsetek  További ecsetek - készlet  Vízfestékek  Flakonos festékek (tempera)  Ollók  Agyag - kg  Gyurma - szett  Színes papírok - szett  Fehér papír  Szines ceruza - készlet  Filctollak  Zsírkréta - 24-es készlet 41

               

7.

A természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

        

8

Munka jellegű tevékenységek eszközei

   

Waldorf ceruzák Festéktálak Fonalak Kreatív kellékek (zsenilia, krepp papír, gyapjú, hullámpapír, origami papír, stb.) Termések, egyéb anyagok Szövőkeretek Körmöcskék Kézimunka készlet Ceruzahegyező Ragasztó Ragasztó stiftek Festőkabátok Ragasztó pisztoly Ablakfesték - 5 darabos Arcfesték - 10 darabos Kréta Mikroszkóp Tükör kisméretű Nagytükör Zöldség párosító Gyümölcspárosító Évszak kirakó Földgömb Nagyító Parafa táblák Virágcserép Gyermek szerszámok - kapa, gereblye Seprű Lapát

42