ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat év: JOGERŐS: Iktatószám: 756-5/2012. Előadók:
hó:
nap:
Dr. Szalayné dr. Kiss Georgina Nagyné Bakonyi Ildikó
KÜJ:
100 216 541
Hiv. szám:
-
Melléklet:
2 db
Telephely Létesítmény KTJ: 100 351 773 KTJ: 101 620 476 Tárgy: Győr, KENVÉD Kft. - kataforetikus felületkezelő technológia környezetvédelmi és környezethasználati engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) – felülvizsgálva a H-6890-4/2008. és a 4933-3/2010 számú határozatokkal módosított, H-35592/2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat – a KENVÉD Győri Kenéstechnikai és Felületvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (rövid neve: Győri Kenéstechnikai Kft., székhelye: 9027 Győr, Reptéri u. 3., statisztikai azonosító jele: 11135395-2852-113; KÜJ száma: 100 216 541 a továbbiakban: ügyfél) részére, Dr. Csókási Pál, Kovács Csaba, Madár Gábor és Péter András környezetvédelmi szakértők által készített, környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, a kérelemnek helyt adva, a székhelyével megegyező, 9027 Győr, Reptéri u. 3. szám alatti, Győr 5524/4 és 5525/3 helyrajzi számú telephelyén, kataforetikus felületkezelési technológia üzemeltetésére egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, a következők szerint.
II. A tevékenység adatai: 2.1. A telephely adatai: Telephely neve: Telephely címe: Telephely helyrajzi száma: EOV koordináták: KTJ telephely: KTJ létesítmény: A fő tevékenység: TEÁOR A tevékenység NOSE-P kódja:
Kenvéd Kft. Központi Felületkezelő üzem 9027 Győr, Reptéri út 3. 5524/4 és 5525/3 X= 604458 Y= 246196 100 351 773 101 620 476 Fémfelület kezelés 2561 105.01
2
2.2. Az engedélyezett technológiák és kapacitásuk: Technológia 1.) Fémek felületkezelése KTL festés (fekete) 2.) Fémek felületkezelése KTL festés (szürke) 3.) Műanyag festés 4.) Foszfátozás, barnítás 5.) Horganyzás 6.) Cink-nikkel ötvözet leválasztás 7.) Rilsanozás 8.) Porszórás
Engedélyezett kapacitás adatok Kapacitás: 960 000 m2/év Kezelőkádak térfogata összesen:78 m3 Kapacitás: 60 000 m2/év Kezelőkádak térfogata összesen: 7,7 m3 Kapacitás: 80 000 m2/év Oldószer felhasználás: 2,8 t/év Kapacitás: 100 000 m2/év Kezelőkádak térfogata összesen: 4,5 m3 Kapacitás: 80 000 m2/év Kezelőkádak térfogata összesen: 21 m3 Kapacitás: 132 000 m2/év Kezelőkádak térfogata összesen: 24,5 m3 1 000 m2/év 60 000 m2/év
III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni:
3.1. Vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási előírások: a) Az ügyfél szennyvizei szennyezettségének a városi közcsatornába csatlakozó telephelyi szennyvízcsatornába történő bevezetési helynél a következő határértékeknek kell megfelelnie: pH: KOIk: BOI5: Összes szervetlen N: Ammónia-ammónium-nitrogén: Összes vas: Fluoridok: Összes foszfor: Szerves oldószer extarkt (olajok, zsírok): Toxicitás Hal TH:
6,5 - 10 1000 mg/l 500 mg/l 120 mg/l 100 mg/l 20 mg/l 50 mg/l 20 mg/l 50 mg/l LC 50 % hígítási arány
b) Az ügyfél üzem galvanizásáli, pácolási, barnítási és festési technológiájából származó, technológiai határértékkel szabályozott szennyvize szennyezettségének más szennyvizekkel való elkeveredés előtt, az előtisztító berendezés után a következő határértékeknek kell megfelelnie: Összes króm: Összes réz: Összes nikkel: Összes cink: Aktív klór: Szulfidok:
0,5 mg/l 0,5 mg/l 0,5 mg/l 2 mg/l 0,5 mg/l 1 mg/l
3
c) Az ügyfél működési területéről a Iparcsatornába bevezetett csapadékvíz szennyezettségének a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: pH: KOIk: BOI5: Összes szervetlen nitrogén: Összes lebegőanyag:
6 - 9,5 150 mg/l 50 mg/l 50 mg/l 200 mg/l
d) Az ügyfélnek telephelyi csatornahálózatba bevezetett szennyvizei szennyezettségét az előírt kibocsátási határértékekre vonatkozóan önellenőrzés keretében, jóváhagyott önellenőrzési terv alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével rendszeresen vizsgálnia kell, és a vizsgálati eredményekről a a hatóság számára adatokat kell szolgáltatnia. e) Az ügyfélnek a jóváhagyott önellenőrzési tervét az öblítővíz tisztítás módszerének megváltozása miatt felül kell vizsgálnia. A módosított szennyvíz önellenőrzési tervet az ügyfélnek jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül jóváhagyásra a hatósághoz be kell nyújtania. f) Az öblítővíz tisztító berendezés felújítása miatt a jóváhagyott Üzemi kárelhárítási tervet módosítani kell, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon be kell nyújtani a hatósághoz. g) A talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a burkolatlan üzemi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen. h) A tevékenység során esetlegesen bekövetkező haváriát a kárenyhítés azonnali megkezdése mellett a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. 3.2. Hulladékgazdálkodási előírások: a) Az üzemelés során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat, megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított, üzemi gyűjtőhelyeken kell gyűjteni és további kezelésükről - a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással - gondoskodni kell. b) Veszélyes hulladékokat évente legalább egyszer, amennyiben a gyűjtőhely telítettsége szükségessé teszi többször is, el kell szállítatni kezelésére feljogosított gazdálkodó szervezethez. c) A nem veszélyes hulladékok vonatkozásában biztosítani kell a fajtánként elkülönített, környezetszennyezést kizáró gyűjtést. d) A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerinti kódokkal vezetni kell, megfelelő kezelésükről (hasznosítás vagy ártalmatlanítás) gondoskodni kell. e) - A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, írásban, be kell jelenteni, keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 3.3. Levegőtisztaság-védelmi előírások: a) Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott légszennyezési kibocsátási határértékeket, melyet jelen határozat 8 verziószámú melléklete tartalmaz, be kell tartani. (1.sz. melléklet) b) A tevékenység során a légszennyezést okozó technológiai berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a levegőterhelés minimális legyen. c) A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. d) A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a tüzelőanyag felhasználást, az üzemidőt, az esetleges üzemzavarokat, valamint a karbantartások elvégzésének idejét és módját. e) A leválasztó berendezések meghibásodása, karbantartása esetén a festési folyamatot le kell állítani.
4
f) A telephely légszennyező forrásainak kibocsátását 5 évente, méréssel kell igazolni. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet kettő példányban kell benyújtani a hatósághoz. g) Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves jelentés). h) A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31.-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. i) A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő, valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. j) Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén, a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. k) A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 3.4. Zajvédelmi előírás: Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni a hatóságnak. 3.5. Rendkívüli üzemi állapotra vonatkozó előírások: a) A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket haladéktalanul le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. b) A tüzelőberendezés meghibásodása esetén a tüzelőanyag utánpótlását meg kell szüntetni. c) A leválasztó berendezések, töltetek karbantartásáról, megfelelő időközönként történő cseréjéről gondoskodni kell. 3.6. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az állásfoglalásainak betartandó előírásai: 3.7.1. Az Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 43252/2011. számon a következő állásfoglalást adta: „A KENVÉD Kft. (székhely: Győr, Reptéri u. 3.) által a Győr reptéri u. 3. szám alatti telephelyen végzett tevéákenység további működését engedélyező környezetvédelmi és környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 3.7.2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint helyi természetvédelmi szakhatóság 86035-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: „KENVÉD Kft. (9027 Győr, Reptéri út 3.) által a 9027 Győr, Reptéri út 3. sz. 5524/9 5525/3 hrsz. alatti telephelyhez kapcsolódó környezetvédelmi és környezethasználati engedélyének ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. „
IV. Az egységes környezethasználati engedély az abban foglaltak ötévenként történő felülvizsgálata során hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos.
5
A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül 8 nyomtatott és egy példányban elektronikus adathordozón nyújtsa be a hatósághoz.
V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 750.000.-Ft (azaz Hétszázötvenezer forint) összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. A szakhatósági állásfoglalások ellen, csak a jelen határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni.
Indokolás A fent nevezett ügyfél nevében kérelem érkezett a hatósághoz, a H-6890-4/2008., és a 4933-3/2010 számú határozatokkal módosított, H-3559-2/2006. számú határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata iránt. Az ügyfél a hatóság felhívására megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, amelyek közül egyik sem kérte ügyféli jogállásának megállapítását. A Ket. 44. §, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 32/A§., illetve a 4.számú melléklete alapján, a hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezetében rögzítette. Az állásfoglalás indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a KENVÉD Kft. kérelme alapján – teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével – környezetvédelmi és környezethasználati engedélyezési eljárás során megkereste hatóságomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A§. (1) bekezdés illetve a 4. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött teljes körű felülvizsgálati dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 3 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet - a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Hatóságom illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg. Hatásköröm a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/C.§ (1) bekezdésén alapul.”
6
Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét, mint helyi természetvédelmi szakhatóságot kereste meg a hatóság. A szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét a hatóság jelen határozat III. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. Rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 33. § (8) bekezdése és a 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. 32/A. §-a és a 4. számú melléklet 4. pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1850-2/2011. számú végzésében megállapította, hogy a tárgyi tevékenység termőföldet nem érint, ezért megállapította hatáskörének hiányát. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10354/2011. számú végzésében megállapította hatáskörének hiányát, ezért szakhatósági eljárását megszüntette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4380/1/2011. számon szintén hatáskörének hiányát állapította meg, ezért szakhatósági eljárását megszüntette.
A hatóság a felülvizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: 1. A tevékenység jellemzői: A telephely Győr város keleti részén, ipari övezetben található. Az ügyfél 95%-ban autóipari alkatrészek felületkezelését végzi. Az ügyfél tevékenységei közül a KTL-festési technológia (fekete) – kataforetikus festés- tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. sz. mellékletének 2.6 pontja alá: fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t. A technológiánál alkalmazott összes kezelőkád névleges térfogata: 147 m3, ebből az öblítőkádak névleges térfogata: 69 m3. A KTL-festési technológia (fekete) kapacitása 960.000 m2/év. A KTL festés (fekete) során egy vízoldhatóvá tett gyantakeveréket tartalmazó festékből villamos áram hatására leválasztják a hő hatására térhálósodni képes gyantát az előzetesen megtisztított felületű, zsírtalanított, oxidmentesített, foszfátozott, leöblített alkatrészekre. Öblítés után a leválasztott műgyanta kemencében történő beégetéssel térhálósodik, egy vékony (15-35µm), nagy korrózió álló festékbevonat képződik. A berendezés villamos mozgatású, elektrohidraulikus emelővel ellátott feladó – leszedő kocsival kiszolgált 10 vegyikezelő és öblítőkádból, a tulajdonképpeni festőkádból, két festés utáni öblítőkádból, szikkasztó állásból, négyállásos indirekt gázfűtésű beégető kemencéből és hűtőzónából felépített festőberendezés, melyet számos segédberendezés szolgál ki. A technológiához kapcsolódik a felhasznált festéket tisztító, mechanikus és ultraszűrő berendezés, dialízis kör, sótalanító berendezés (RO), szűrőprés, füstgázmosó berendezés.
7
A vevői igények folyamatos változása a KTL festési technológia fejlesztését teszi szükségessé, melynek során az előkezelő rendszer módosítása az ún. kétlépcsős technológia kialakítása van jelenleg folyamatban. Ennek során a felhasznált vegyszerek típusa és alkalmazása változik. A telephelyen alkalmazott egyéb felületkezelési technológiák, mint kapcsolódó tevékenységek előírásait is jelen engedélyben állapította meg a hatóság. A technológiák részben elektrokémiai folyamatok, de a kádtérfogatok nem érik el a 30m3-t. A kezelt felület nagysága az autóipari megrendelések függvénye. Az alkalmazott technológiák: fémek KTL festése (szürke), foszfátozás, barnítás, horganyzás, cink-nikkel ötvözet leválasztás, rilsánozás, porszórás, műanyag festés és nanokerámiás bevonat készítése, szemcseszórás. A szemcseszórás egy fizikai előkezelés, mely szemcseverő berendezésben történik, a felületkezelendő alkatrészek felületének tisztítására szolgál. A rilsánozás célja egy kemény és egyben alacsony súrlódási együtthatójú bevonat létrehozása ráolvasztásos eljárással. Az előmelegített alkatrészeket fluidizált poliamid műanyag porba mártják, ami hő hatására egyenletes bevonattá olvad, kémiai reakció nem játszódik le. A foszfátozás, barnítás célja, hogy a kezelt alkatrészek felületén a rákövetkező gumibevonáshoz nagy felületű mikrokristályos réteget képezzen, elősegítve a jobb tapadást és a felhasználásig az alkatrészek korrózióvédelmét biztosítsa. Műanyag festés porszórással történik, szórókabinban, festékszóró pisztolyt mozgató robot segítségével. A berendezés minden egyes pályaszakasza burkolt, valamint szűrt és klimatizált levegővel táplált. Az elhasznált levegőt aktívszenes szűrőn keresztül bocsátják ki a szabadba. Horganyzás során az alkatrészeken enyhén savas közegből 8-10µmvastag galvanikus horganyréteget alakítanak ki úgy, hogy az alkatrészek utána KTL berendezésen még jól festhetők legyenek és a kialakított bevonatrendszer esztétikus, az alapfémhez jól tapadó és magas korrózióvédelmet biztosító legyen. Cink-nikkel ötvözet leválasztás célja, hogy különféle autóipari alkatrészeken erősen lúgos közegből 6-18 μm vastag 12-15 % nikkellel ötvözött horganyötvözet réteget választunk le, majd passzíváljuk azt transzparens vagy fekete színűre, amit szükség esetén pórustömítő utókezeléssel (lakkozással) egészítünk ki. Az így kialakított bevonatrendszer esztétikus, az alapfémhez jól tapadó és magas korrózióvédelmet biztosító legyen. Bizonyos esetekben a galvanikus alapréteget KTL festéssel, vagy porszórással kell kiegészíteni. Nanokerámiás bevonat készítése során az előkezelt fém felületen egy vékony, 0,5 µm-nél vékonyabb amorf szerkezetű, változó összetételű bevonatréteg keletkezik, mely különleges tömörségénél fogva önállóan átmeneti korrózió védelemre alkalmas, vagy további bevonatokhoz jó tapadást biztosít. A Kft. alumínium felületeknél alkalmazza. A technológiákhoz szükséges hőenergiát, a telephely fűtését és melegvíz ellátását két földgáztüzelésű kazán biztosítja (800kW, 400kW). 2. A tevékenység környezeti hatásai: 2.1. Az üzem vízgazdálkodásával, vízminőség védelmével kapcsolatos adatok: 2.1.1. Vízellátás: Az ügyfél tevékenységéhez szükséges szociális és technológiai vízigény biztosítása a városi közüzemi ivóvízhálózatról, a városi ivóvízgerincről NA 100-as csővezetékkel történik a közmű üzemeltetővel kötött közüzemi szolgáltatási szerződés alapján. 2010-ben 11426 m3 vízigényből 9362 m3 volt a technológiai célú, 2064 m3 a kommunális célú vízfelhasználás. Az ügyfél telephelyének vízellátását saját vízbázisból kívánja ellátni, melynek biztosítására 1 db rétegvíz kutat létesített. A kútból nyert vizet hiteles vízmérőn keresztül a meglévő ivóvíz hálózatba kívánják betáplálni a jelenlegi vízszolgáltató, Pannon-Víz Zrt. által engedélyezett módon történő leválasztás után. A rétegvíz kútból tervezett a szociális vízhasználat biztosításán túl, a tüzivíz tároló medence (kb. 350 m3 térfogatú) feltöltése, illetve utántöltése is. Vízigény ivóvíz esetén 35040 m3 /év (96 m3/nap), ebből tüzivíz 400 m3/év. A technológiai hűtővíz ellátására 1 db kitermelő és 2 db nyelető kút került kialakításra. A technológiai vízigény 29200 m3/év (90 m3/nap). A visszavezetésre kerülő vízmennyiség 29200 m3/év. A talajvíz kútból kitermelt vizet a felületkezelő technológia során a kataforetikus festésnél felmelegedő festék és más felületkezelési folyamatnál folyadékokban képződő hő elvételére (hűtésére) szeretnék felhasználni. Később tervezik hőszivattyú üzembe állítását, amelynek vízigényét szintén ebből a kútból szeretnék biztosítani. A nyelető kutak feladata a hűtésnél felhasznált összes hűtővíz mennyiség, valamint a későbbiekben telepítésre
8
kerülő hőszivattyú által elhasznált víz visszajuttatása a talajvízbe gravitációs úton. A kutak létesítésére 969516/2010. számú vízjogi létesítési engedélyt kapott az ügyfél a kutakat megfúrták, a hatóság részére a vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervet benyújtották. Az engedélyezési eljárás a hatóságnál jelenleg 8810/2011. iktató számon folyamatban van. 2.1.2. Szennyvízelvezetés: Az ügyfél telephelyén keletkező kommunális és előkezelt technológiai szennyvizek a városi szennyvízhálózatba kerülnek bevezetésre. A közcsatornába elvezetett szennyvizek mennyisége megegyezik a közműhálózatról vételezett víz mennyiségével. Az üzem telephelyén a fekete KTL festő, szürke KTL festő, cink-nikkel technológia, barnítás (termikus vegyi barnítás), foszfátozás és horganyzás (savas horgany) elnevezésű technológiák során savas és lúgos szennyvizek keletkeznek. Az ügyfél 26.251-3/2009 ikt. számú határozatban fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott az öblítővíz kezelő berendezésére. Az előtisztító berendezés az alábbi elv alapján végzi a technológiai szennyvíz előkezelését: Az öblítővizeket négy darab öblítővíz gyűjtő és tároló tartály gyűjti össze, melyekből átemelő szivattyúval jut a semlegesítendő víz egy kétkamrás semlegesítő kényszerkeverő reaktorba. A reaktor két kamrája a lúgos és savas öblítővizek semlegesítésére szolgál. A semlegesítést követően az öblítővíz ferdelemezes ülepítő tartályba kerül, ahol az ülepedés elősegítése végett polielektrolitot adagolnak. Az ülepítést követően a kezelt szennyvizek egy kontrol aknán keresztül az előkezelt öblítővíz csatornába jutnak, ahol az elfolyó víz paraméterei kerülnek ellenőrzésre. Az üledéket szivornyán keresztül időszakosan eltávolítják és szűrőprésre vezetést követően víztelenítik. Az iszap veszélyes hulladékként kerül elszállításra. A jelenleg működő berendezés felújításra, és a telephelyen folyó gyártási technológiai bővítés kapcsán áthelyezésre került. A felújított előtisztító berendezés 1-1,2 m3/h kapacitású, amely a felületkezelési folyamatok során keletkező alacsony nehézfém tartalmú, enyhén savas vagy enyhén lúgos, híg öblítővizek megtisztítására szolgál. A rendszer technológiai kialakítása lehetővé teszi a tisztított öblítővizek recirkulációs alkalmazását. A vízkezelési technológia módosítása során az elválasztott gyűjtő rendszerből 2 darab egyenként 18 m3 űrtartalmú gyűjtőtartályba érkeznek a szennyezett öblítővizek. A gyűjtőtartályokból elválasztott módon kerül feladásra az előkezelendő szennyezett víz átemelő szivattyúk segítségével. A térfogatáramok mérésére 2 db rotaméter szolgál. A feladott savas és lúgos szennyvizek semlegesítése 2 m3 térfogatú kényszerkeverővel és áramlástörő elemekkel ellátott reakció tartályban történik. A pH beállításhoz pH mérő jele alapján kerül szabályozásra a sav és lúg adagolása. A beállított pH = 9-10 értéken végbemenő csapadékképzés kapcsán a vas, cink és nikkel kicsapódik. A csapadékképzést további vasklorid adagolásával fokozzák. A zsírtalanítás során képződő kis mennyiségű olajos fázis a csapadékkal együtt leválasztódik a rendszerben. A fluorid ionok eltávolítása céljából a reaktorba mésztej adagolása történik. Az ülepedés sebességének fokozására polielektrolitot adagolnak a reaktortérbe. A csapadék ferde lemezes ülepítő tartályba folyik, ahonnan az előtisztított szennyvíz az átemelő tartályba kerül. Itt kóracél szűrőgyertyába helyezett PP szűrőzsákon keresztül vezetik a tiszta vizet a recirkulációs pufferbe. Az iszap és a szűrőanyag veszélyes hulladékként kerül elszállításra. A ferdelemezes ülepítőben leválasztott iszapot keretes szűrőprés vízteleníti. Innen a permeátum a tiszta vizes átemelő tartályba kerül, az iszapot pedig veszélyes hulladék gyűjtőhelyre szállítják. A recirkulációs tartályból a kezelt víz a telephelyen működő technológiák felületaktív anyag tartalomra kevésbé érzékeny helyein kerül felhasználásra, elsősorban zsírtalanítási lépések utáni öblítéseknél. A recirkuláció során fel nem használható előtisztított víz végkontrol aknába kerül, ahol szükség esetén pH beállításra van lehetőség. Ezt követően az előtisztított víz szennyvíz átemelő aknán keresztül a telephely DKi sarkában csatlakozó NÁ 200 mm méretű, PVC anyagú gravitációs csatornán keresztül jut a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Győr, Reptéri telephely szennyvízcsatorna-hálózatára. Az új nyomvonal vezetésű csatorna az ügyfél szennyvizei mellett fogadja az ERECO Zrt. és a REDUKTOR Kft. kizárólag kommunális jellegű szennyvizeit is. A RÁBA Nyrt. Győr, Reptéri telephelyi szennyvízcsatorna-hálózatra vezetett szennyvizek a telephely szennyvizeivel keveredve jutnak a győri közcsatorna hálózatra. A telephelyről közvetett módon elvezetett szennyvizeket a Győr városi szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja. A tisztított szennyvizek befogadója a Mosoni-Duna. A telephely szennyvíz mennyiség mérésének engedélyeztetése lezajlott, a berendezés beüzemelése és a Pannon-Víz Zrt.-vel történő új szerződése megkötése a telephely saját vízbázisból történő vízellátásának engedélyeztetése után várható. Az új, korszerűsített előkezelő berendezés kialakítása megtörtént, a próbaüzem lefolytatásra került, jelenleg még a régi előkezelő berendezésben történik a tisztítás. A szennyvíz előtisztító berendezés vízjogi
9
üzemeltetési engedélyének módosítása a Felügyelőségnél 10498/2011. számon folyamatban van. Az engedélyeztetés után kerül sor az új előkezelő üzemszerű használatára és a régi előkezelő megszüntetésére. 2.1.3. Csapadékvíz elvezetés: Az ügyfél győri 5525/3 hrsz.-ú telephelyén kiépített csapadékvíz-elvezető rendszer H-2062-4/2008. számú fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A csatornarendszer a burkolt felületre és tetőfelületre kerülő csapadékvizeket gyűjti össze. A befogadó az Iparcsatorna 0+741 tkm szelvénye. A mentett oldalon aknában elhelyezett elzáró szerelvény került kialakításra az árvizek kizárása érdekében. A csapadékvizek a technológiából üzemszerűen nem szennyeződnek. 2.1.4. Felszín alatti vizek: A létesítmények kialakításából következően a technológiából a felszín alatti vizek nem szennyeződnek. A fejlesztés a felszín alatti vizek állapotát nem érinti. Az ügyfél telephelye Győr belterületét érinti. Győr a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (a továbbiakban KvVM r.) szerint a fokozottan érzékeny területen lévő települések sorába tartozik. A konkrét üzemi terület azonban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban Favr.) 2. melléklete alapján a felszín alatti vizek szempontjából csupán érzékeny terület, ezen belül a 2a érzékenységi alkategóriába tartozik. A terület nem része vízbázis védőterületének, vagy védőidomának. 2.2. Hulladékgazdálkodás: 2.2.1 A felületkezelő technológiák végzése során 2010. évben képződött veszélyes hulladékok megnevezése, mennyisége: Megnevezés
EWC kód
A veszélyes hulladékot eredményezhető technológia sorszáma
06 01 06* 06 02 05* 08 01 11*
2010. évben képződött mennyiség (kg) 2620 100 22140
egyéb savak egyéb lúgok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok
08 01 13*
2000
1,2,3
festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok közelebbről nem meghatározott savak foszfátozásból származó iszapok veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok
08 01 17*
395
1,2,3
08 01 21*
110
1,2, 3, 8
11 01 06* 11 01 08* 11 01 09*
1040 3850 690
4,5,6 1,2,4 1,2, 4,5, 6
11 01 11*
4260
1,2, 4,5, 6
11 01 98*
1200
1,2, 4,5, 6
12 01 09*
850
1,2,4,5,6
13 02 05*
764
1,2,4,5,6,7
13 05 02*
6000
öblítővíz semlegesítés
4,5,6, 4 1,2, 3, 6, 8
10
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
15 01 10*
3626
1,2, 3,4,5, 6,7,8
15 02 02*
2118
1,2, 3,4,5, 6,7,8
A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése az üzemcsarnokokban kialakított, vegyszerálló padozattal rendelkező munkahelyi gyűjtőhelyeken történik, fajtánként elkülönítve, a gyűjtött hulladékok fizikai és kémiai hatásainak ellenálló edényzetben (fémkonténer, fémhordó, műanyaghordó). A szilárd és iszap halmazállapotú veszélyes hulladékokat 200 literes zárható műanyag és fémhordókban, a folyékony hulladékokat tartályokban, IBC konténerekben gyűjtik. A rendszeresített edényzetek megteltét követően, a kezelőnek történő közvetlen átadásig üzemi gyűjtőhelyeken végzik a gyűjtést. A Kft. két veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhellyel rendelkezik: I. sz.(régi) - a gyűjtőhely vízzáró aljzatbetonnal és kármentő peremmel ellátott, három oldalról fallal, elöl dróthálóval körülvett, fedett építmény. Alapterülete 20 m2. (Az üzemi gyűjtőhelyre vonatkozólag rendelkeznek működési szabályzattal, melyet a felügyelőség H-20624-2/2003. I. számú határozattal jóváhagyott.) II. sz. (új, központi) A Győr 5525/3 hrsz-ú területen a 528 m2 alapterületű fedett színből, U alakban 1 m magas betonfallal körbevett, 4 részre osztott, összesen kb. 113 m2 alapterületű veszélyes hulladék gyűjtőhely. A II. sz. veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely padozata több rétegű beton (a rétegek között szerepel rétegenként összehegesztett, oldal 30 cm vastagságban felhajtott vegyszerálló kivitelű fólia). A betonaljzatú gyűjtőhely két betonrétege közötti csurgalékvizet és a legfelső padozatról összefolyó folyadék a folyadékgyűjtő tartályba vezetődik. A folyadékgyűjtő tartály anyaga K037 rozsdamentes, vegyszerálló, duplafalú acél, a duplafalban a folyadék kiemelésére szolgáló szivattyú akna került kialakításra. A belső tartály 2 m3 térfogatú. A felügyelőség az üzemi gyűjtőhelyek működési szabályzatát 10774-2/2011. sz. észrevételében véleményezte. A veszélyes hulladékok további kezelését ( hasznosítás, ártalmatlanítás) kezelési engedéllyel rendelkező cégek végzik. 2.2.2. A felületkezelő technológiák végzése során 2010. évben képződött, nem veszélyes hulladékok megnevezése, mennyisége: Megnevezés EWC kód Képződött mennyiség (kg) papír és karton hulladék 15 01 01 9540 műanyag csomagolási hulladék 15 01 02 2360 abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, 15 02 03 100 védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től. használatból kivont vegyszerek, amelyek különböznek 16 05 09 80 a 16 05 06, 16 05 07 vagy 16 05 08-tól vas- és acél 17 04 05 13660 A szelektíven gyűjtött papír és karton, műanyag fólia hulladékokat a tetővel fedett, 528 m2 alapterületű, központi gyűjtőhelyen fajtánként elkülönítve gyűjtik. A fém hulladékok gyűjtése konténerekben történik. A tevékenységből keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtése szabvány hulladékgyűjtő edényzetben történik, további kezelését szerződés alapján a közszolgáltató (GYŐR-SZOL Zrt.) végzi. Az ügyfél a 2009-2014 évekre vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervét a hatóság H-2334-4/2010. számon jóváhagyta. 2.3. Levegőtisztaság-védelem: Az ügyfél telephelye Győr város keleti részén, ipari övezetben található. A terület a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet -a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, 1. sz. melléklete - szerinti 2. számú légszennyezettségi zónába tartozik.
11
A telephelyen 4 légszennyezést okozó technológiához kapcsolódóan 8 légszennyező pontforrás üzemel: T3: Fémalkatrészek felületkezelése (KTL festés fekete) P1 : KTL festő beégető kemence kürtője P4 : KTL festő beégető kemence füstgáz elvezető kürtője P10 : KTL festő kádak peremelszívása T4: Hőenergia termelés P5 : Kazán kémény P7 : Melegvíz kazán kürtője T5: Műanyag festés P8 : Műanyagfestő kürtő P9 : Műanyag festő szárító gázégő kürtő T6: Egyéb felületkezelés (foszfátozás, horganyzás, cink-nikkel, szürke KTL) P6 : Egyéb felületkezelés elszívó kürtője Kibocsátott légszennyező anyagok: T3: nátrium-hidroxid, 2-butoxi-etanol, nitrogén-oxidok, szén-monoxid T4: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, szén-dioxid, kén-oxidok T5: butil-acetát, butil-alkohol, etil-acetát, etil-benzol, 2-butoxi-etanol, izo-propil-alkohol, propilbenzol, tri-metil-benzolok, xilolok, szilárd anyag, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid T6: 2-butoxi etanol, nátrium-hidroxid, sósav Az elérhető legjobb technika és a hatályos jogszabályok alapján a hatóság a jelen határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletben megállapított határértékeket állapította meg: A T3, T5 és T6 technológia pontforrásain kibocsátott anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban Vr.) 6.sz. melléklete 2.2, 2.3. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a hatóság. A T5 pontforráson kibocsátott szilárd anyagra a Vr. 7.sz. melléklete 2.9. pontja alapján eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértéket állapított meg a hatóság. A kibocsátási határértékek termikus technológiáknál 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. A T4 technológia pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (a továbbiakban KöM. r.) 3. számú melléklete szerint, technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a hatóság A mg/m3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A légszennyezést okozó technológiák sorszámozása, megnevezése, besorolása, a technológiákhoz tartozó légszennyező pontforrások megnevezése a kibocsátott légszennyező anyagok összetétele és tömegárama, valamint a technológiai kibocsátási határértékek a mellékelt táblázatban találhatóak, amely az engedély elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltető a pontforráson kibocsátott anyagokra a határértékek teljesülését a KÖR-KER Kft. 117/kenved/2007, 287/kenved/2009, 145/kenved/2011 számú mérési jegyzőkönyvével igazolta. A kibocsátási határértékek betartásra kerülnek. A tevékenység hatásterülete A győri telephelyen működő (P1, P4, P5, P6, P7, P8, P9 és P10 jelű) helyhez kötött légszennyező pontforrások által kibocsátásra kerülő légszennyező anyagok terjedésének vizsgálatát és az érintett
12
hatásterület jogszabályban foglaltak szerinti lehatárolását az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Aermod View Gauss-féle füstfáklya diszperziós modellel végezte el. A számítások alapján a vizsgált légszennyező anyagok közül a butil-acetát, etil-benzol, xilolok és sósav esetében értelmezhető a hatásterület fogalma. A legnagyobb hatásterület 990m. A hatásterületen belül a levegővédelmi követelmények teljesülnek. A tevékenységből adódó légszennyező anyagok kibocsátása a terület légszennyezettségi állapotát számottevően nem befolyásolják. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációja a mérési eredmények alapján egyik légszennyező anyag esetében sem lépi túl a határértéket, a levegőbe kerülve kis távolságon belül jelentősen hígulnak, így a környezetre gyakorolt levegőterhelő hatás minimális. A hatásterülettel érintett ingatlanok felsorolását a határozat 2. sz. melléklete tartalmazza. Az eljárásról a hatóság hirdetményi úton értesítette a hatásterületen élő ügyfeleket - a Ket. 29. § (6) bekezdése alapján – akiktől az eljárással kapcsolatos észrevétel nem érkezett. 2.4. Zaj- és rezgésvédelem: A telephelyen a porszóró üzem, a műanyagfestő üzem technológiai zajforrásainak, a kis KTL sor, a cinknikkel sor, a foszfátozó-barnító sor, a horganyzó berendezés, a koptató berendezés, a TMK üzem és a KTL festő üzem technológiai zajforrásai, valamint a telephelyen végzett anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjelei időszakban is működnek, műszakszám 3. A tevékenységgel érintett ingatlant északnyugati, délkeleti és északkeleti irányban egyéb ipari gazdasági terület, délnyugati irányban közlekedési terület, erdő terület, iparcsatorna határolja. A felületkezelő telephely szomszédságában zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nem található, így a zajterhelési határértékek a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A benyújtott dokumentáció, az ÖKO-RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. R-0629/5/11 számú mérési jegyzőkönyve alapján, a tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Zr.) 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete a Zr. 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a Zr. 11.§ (5) bekezdése írja elő. 2.5. Táj- és természetvédelem: Az érintett ingatlan országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, és nem része az országos ökológiai hálózat egyik övezetének sem. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, így a tevékenység további folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 2.6. BAT-nak való megfelelés: Az eljáró hatóság az eljárása során vizsgálta az elérhető legjobb technológiának való megfelelést és az alábbiakat állapította meg: 2.6.1. KTL festési technológiánál: o alacsony oldószer tartalmú festéket használnak o a festék kihordását speciális ultraszűrő alkalmazásával képeztetett ultrafiltrátum oldattal való öblítéssel szinte 100 %-ban csökkenthető, o összes munkafürdő kád felett lehúzó koszorú a vegyszerkihordást minimalizálja, o ultraszűrésssel kiválasztott és a festék tapadvány öblítéssel alkalmazott ultrafiltrátum a tapadványt oldja az eredeti festékbe bekeverhetővé teszi, o ultraszűrő modulok a festék közel 100 %-os visszanyerését lehetővé teszi,
13
o o o
a foszfát fürdőből képződő iszap mennyiségét 2 lépcsős technológia alkalmazásával, valamint alacsony hőfokon alkalmazható munkafürdő bevezetésével minimalizálják, a felhasznált mosószer élettartamának 1 évre növelték. a legnagyobb kapacitású technológia, a KTL festés.
2.6.2. KTL festés (szürke) és nanokerámiás bevonatolással (az előzőeken túlmenően): o a nanokerámiás előkezelő hulladékmentes technológiai lépés, amelyet alumínium alkatrészekre foszfátozás helyett alkalmaznak. 2.6.3. Műanyag alkatrészek festése (szórófestés): o a festés robotok segítségével és mikro festőpisztolyok felhasználásával történik, így a mellészórt festék minimalizálható, o a festőfülke, valamennyi letapadási felülete vízfüggönyös tisztítóval ellátott, mely a mellészórt festéket elnyeli, az adagolt vegyszer kicsapja, a festékiszap flotáló a vízfüggönyből eltávolítja. o a berendezésből elszívott oldószer tartalmú levegő tisztítására aktívszenes adszorbert alkalmaznak. 2.6.4. Foszfátozás: o a gyártósoron felhasznált mosószer élettartamát növeli az olajleusztató és az un. skimmer alkalmazása, o az alkalmazott foszfát vegyszer alacsony hőfokon üzemelő és alacsony iszapképződést eredményez, o a foszfátiszapot gyertyás szűrővel szűrik, így tömény állapotban kerül ki a rendszerből. 2.6.5. Horganyzás és cink-nikkel ötvözet gyártás: o elektrokémiai zsírtalanítás alkalmazása csökkenti a mosószer hulladék mennyiségét, o a felhasznált horgany anód maradvány csonkjait a ZnNi gyártósoron használják fel, o a felhasznált öblítővizeket 100%-ban tisztítják és ismételten felhasználják, o a munkatartály fürdőjéből kihordott Zn, Ni és egyéb vegyi anyagok a vákuum desztillációs lepárlóban kinyerésre kerül, a koncentrátumot a fürdőben újra felhasználják. A vizes gázmosó berendezésbe kötötték be a szürke KTL festő, a horganyzó és a cink-nikkel sor elszívását is, így az ott keletkező légszennyező anyagok jelentős részét leválasztják kibocsátás előtt. A technológiai vizeket visszaforgatják. Az öblítővíz tisztító rendszert úgy alakították ki, hogy abból a mosó berendezések utáni öblítések regenerált, recirkuláltatott öblítővízzel elláthatóak legyenek. Így a technológiai célú vizek felhasználását kb. 30%-kal tudták csökkenteni. A ZnNi technológiánál a munkatartály utáni öblítő 4 öblítőállásos kaszkád öblítő. Az elfolyó öblítővíz vákuum-desztillációs elven működő desztilláló berendezésbe jut, ahonnan a ledesztillált kondenzátumot öblítés céljára ismételten visszavezetik, míg a desztillálóból a besűrített galvánfürdő koncentrátumot a technológiában újra felhasználják. A vákuumdesztillációs technológia galvánsorba való beintegrálása révén a gyártósor vízfelhasználását 50%-kal, míg a szennyvíz ZnNi-terhelését 80%-kal tudták csökkenteni. Az eljáró hatóság a vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy a környezethasználó által folytatott tevékenység megfelel az elérhető legjobb technológiai követelményének. Miután a fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a kérelem teljesítésének akadálya nincs, a hatóság jelen határozatával – a R. 20. § (8) bekezdése szerint – a meglévő engedély felülvizsgálatról döntött. Az eljáró hatóság tekintettel arra, hogy az ügyfél környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be az egységes környezethasználati engedély mellett az 1995. évi LIII. tv. 79. § (1) bek. b.) pontja alapján rendelkezett. A hatóság határozata a fenti jogszabályokon túl a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 13. § (1) bekezdése, veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 5. § (2) és (3) bekezdése, települési hulladékok esetén a települési hulladékkal kapcsolatos egyes szabályokról
14
szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) és a 5.§ (1) bekezdésén alapul.Veszélyes hulladék esetén az 1 éves gyűjtési időt a Vhr. 10.§ (2) bekezdése írja elő. Az ügyfél szennyvíz kibocsátásának jellemző szennyezőanyagaira vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban Hr.) 4. számú melléklete egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozó közcsatornás küszöbértékeinek, valamint a technológiai határértékes szennyvízkibocsátás tekintetében a Hr. 1. számú melléklet III. rész 33. fejezet C) pontjának megfelelően történt. A kibocsátási határértékek megállapításánál figyelembevételre került az a tény, hogy a Rába Járműipari Holding Nyrt által üzemeltetett ipartelepi szennyvízcsatornán szennyvízelőtisztító nem üzemel, ezért abba csak a szennyvízkibocsátási küszöbértékeknek megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Fvr.) 23. § (3) pontjának értelmezése alapján. A csapadékvíz kibocsátására a határértékek a Hr. 2. számú melléklete általános védettségi kategória befogadóira vonatkozó területi határértékeinek megfelelően kerültek megállapításra. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása az Fvr. 27. § (2) cb) pontján alapszik, az önellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatást az Fvr. és a KvVM r. előírásai szerint kell végezni. Az önellenőrzési terv tartalmi követelményeit a KvVM r. 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos kötelezettségek előírásánál a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet az irányadó. A havária bejelentési kötelezettség a Favr.19. § (1) bekezdésén alapul. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ler.) 22.§ (2) a) bekezdése szerint a hatóság a levegőtisztaság-védelmi előírásokat az elérhető legjobb technika figyelembevételével jelen eljárásban állapította meg. A pontforrások kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket a Ler. 31. § alapján írta elő a hatóság. A kibocsátási határértékek a Vr. 6.-7. sz. melléklete és a KöM r. 3. számú melléklete szerint kerültek megállapításra. A mérésre vonatkozó rendelkezéseket a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 5. és 6 §-ai alapján állapította meg a hatóság. A mérések gyakoriságát a VM rendelet 14. sz. mellékletének megfelelően rögzítette a hatóság. A mérőhely kialakítására, a mérési módszerekre, a mérőszervezetre illetve mérőműszerekre, valamint a mérési eredmények értékelésére és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekre a VM rendelet előírásai vonatkoznak. Mérést csak olyan szervezet végezhet, amely megfelel a VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek. Tekintettel a hatásterületen élő ügyfelek jogainak biztosítására a hatóság – a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján - a 756-3/2012. számú végzésével meghosszabbította. A hatóság megállapítja, hogy ügyintézési határidő túllépés nem történt. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése rendelkezik. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a Kr. állapítja meg.
Győr, 2012. február 27.
Németh Zoltán s.k. igazgató
