Megújult az inárcsi mûvelôdési ház Tavasz a bábozás, a színjátszás, a vers- és prózamondás jegyében
www.pmkult.hu
A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa • XX. évfolyam • 2011. 3. szám
A tartalomból
A Magyar Népmûvelôk Egyesületének törvénymódosítási javaslata
Vizsgáztak a kollégák…............................................................................................................ 4
Forrás: Magyar Népmûvelôk Egyesülete
Huszonegy éves az Anyám Fekete Rózsa............................................................................ 6
Ott egy virág, meg még egy….............................................................................................. 12
L ászló
A hetek múlásával a csoport lassan közösséggé vált, telefonszámokat cseréltek, ötleteket adtak egymásnak.
6
fotó: L ethenyei
Kedves Olvasó! Kedves Kollégák! Ez évi harmadik lapszámunkban kiemelten foglalkozunk a sikeresen lezajlott felmenô rendszerû XX. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei és regionális bemutatóival, valamint a vers-, prózamondó, és bábjátékos térségi, megyei versenyeivel. Képzéseink közül röviden beszámolunk a vezetési, pénzügyi és államháztar tási ismereteket nyújtó tanfolyamról és bepillantást engedünk a nagysikerû, ún. Tájoltató-programba, melyet Intézetünk 2002-ben indított útjára. A „Megyeházi ajándék” programsorozatunk keretében a megye településeire különféle kulturális programokat juttattunk el – térítésmentesen. Az eltelt évek alatt 250-nél több ajándék elôadást szerveztünk, ez éves szinten mintegy 30 (elsôsorban apró-) te lepülés megszólítását jelentette. A programmal az volt a célunk, hogy a megye kistelepüléseire értékes programok kerüljenek, új mûvelôdési formák jelenjenek meg, és megismerjék a megyében élô kiváló hivatásos és amatôr elôadókat, cso portokat, színesedjen a helyi kulturális programkínálat. Az elôadásokat igyekez tünk minél szélesebb mûfaji körbôl kiválasztani. A 2010/11. évad befejezése után lapunk hasábjain megszólalnak a települések képviselôi, a programban részt vett elôadók, és ízelítôt adunk a kollégák tapasztalataiból, véleményébôl is. A Kormány rendelete alapján a statisztikai adatgyûjtés és feldolgozás intéz ményünk feladata. Több éves elemzô-munkánk során megállapítottuk, hogy a te vékenység lényege nem pillanatfelvételek rögzítése, hanem az, hogy folyamatok, tendenciák érzékelését, érzékeltetését tegye lehetôvé. A feldolgozás során megálla píthatjuk, hogy Pest megye településein színes, értékekben gazdag közmûvelôdési élet folyik, annak ellenére, hogy számos személyi, gazdasági és infrastrukturá lis nehézséggel kell megbirkózniuk a helyi önkormányzatoknak, intézményeknek. Ezért is meglepô, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hosszú évek óta nem közli a közmûvelôdés eredményeit reprezentáló statisztikai adatokat, ez a tevékenység nem szerepel az országos mutatók között. Ezért tartjuk fontosnak, hogy lapunkban folyamatosan jelen legyenek a megye településein zajló kulturális események, ezért várjuk híreiket, tudósításaikat, bemutatkozó írásaikat, és ezért akarunk beszámolni a sikeres kezdeményezésekrôl, a jó példákról, folyamatokról, ötletekrôl, melyekbôl tanulni lehet, és amelyeket kollégáink mindennapi munkájukban hasznosíthatnak. Kedves Kollégák! Írásaikat az alábbi e-mail címekre várjuk: makra.borbala@ pmkult.hu,
[email protected] Makra Borbála
4
„…a gyerekek lelkesedésében láthatjuk a vers jövôjét”
12
Biatorbágyi Faluház
Játsszunk színházat!................................................................................................................ 18
fotó:
Pest megyei gyermek vers- és prózamondó verseny..................................................... 15
fotó:
Megújult a Zrumeczky Dezsô Mûvelôdési Ház és Könyvtár........................................ 10
Makra Vivien
„Telt ház, vastaps és mosolygó arcok…”.............................................................................. 8
A találkozó kellemes, családias hangulatban zajlott le. A versenyzôk megtekintették egymás produkcióit.
2
2011 / 3.
15 A sikeres produkciók elismeréseként a zsûri különdíjat is kiadott.
fotó:
Impresszum Kiadja a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet. • 1052 Budapest, Városház utca 7. • tel./fax: +36 1 318 6806, +36 1 317 6436 • e-mail:
[email protected] • felelôs kiadó: Makra Borbála igazgató • A lap szerkesztôi: a PMKI munkatársai • ISSN 1585-7867 • www.pmkult.hu • nyomdai munkálatok: Pepitart Kft. • A kiadvány megjelenését az NKA támogatja. • Kéziratokat nem ôrzünk meg. • A címlapon az inárcsi Zrumeczky Dezsô Mûvelôdési Ház és Könyvtár megújult épülete látható. A felvételt Golda Andrea készítette.
Makra Vivien
„A 2011-es esztendô a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet életében évfordulók sorát hozza. Szakmai létünknek legfonto sabb mérföldköveit ünnepeljük ebben az évben.” Évfordulóink ról bôvebben a Közmûvelôdési Információk 2011/1. számában, valamint a www.pmkult.hu/hirek oldalon olvashatnak.
A Magyar Népmûvelôk Egyesülete, a Nem zeti Erôforrás Minisztériuma által 2010 decemberében kezdeményezett egyeztetés alapján – figyelembe véve az országos hatókörû közmûvelôdési civil szervezetek 2010. októberi nyilatkozatában foglaltakat – javaslatot tett az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekrôl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelôdésrôl módosítására. A törvénymódosítás célja a haté konyabb mûködés, figyelembe véve az 1997 óta történt jogszabályi és szakmai változásokat, folyamatokat. A módosító javaslatok egyeztetése során a törvénnyel kapcsolatban kon cepcionális kérdések is felmerültek, ezek a következôk: 1. A közmûvelôdéshez való jog és feltételrendszer biztosítása. 2. Rögzíteni, hogy a közmûvelôdés közfeladat. 3. Az önálló közmûvelôdési és köz gyûjteményi normatíva nevesítése. 4. Települési szintekhez igazítottan szabályozni a képesítési feltéte lek minimumát. 5. Kezdeményezni a közmûvelôdési in tézmény és közmûvelôdési közösségi
6.
7. 8.
9. 10.
11.
12.
színtér központi nyilván tartásának, névjegyzékének vezetését. Megteremteni a lehetôségét a közmûvelôdési közösségi színtér létesítés és mûködtetés rendeleti szabályozásának. Szabályozni a többfunkciós in tézmények vezetôi kinevezésének rendjét. Módosítani a közmûvelôdési fel adat ellátás átszervezésével, il letve megszüntetésével járó kö telezettségek határidejét, illetve be nem tartás esetén szankciók bevezetését. A megyei szintû feladatellátás megerôsítése. Az országos szintû feladatellátás bôvítése és konkretizálása, vala mint a közmûvelôdési országos intézmények rögzítése a 4. sz. mellékletben. A fejezeti kezelésû elôirányzatok körében pontosítani az országos hatókörû közmûvelôdési társa dalmi szervezetek körét. Erôsíteni a közmûvelôdési szak felügyeletet, ezzel párhuzamosan mellôzni a kulturális szakértôi tevé
kenység törvényben rögzített rész letes szabályozását, mivel az külön rendeletben már rögzítve van. 13. Elôsegíteni a települések közötti közmûvelôdési célú kooperációt. 14. Kiegészíteni a felhatalmazásokat a kormány és a miniszter hatás körében. 15. A fogalmak pontosítása a tör vényben, illetve a fogalomtár ban (pl. intézmény – költségve tési szerv fogalmak használata, értelmezése…) Az egyesület továbbra is nyitott egy esetleges új szaktörvény megal kotása esetén szakmai elképzelései megosztására. Az MNE törvénymûhelye az egyesület javaslatait a 2011. évi deb receni vándorgyûlésen a tag sággal is megismertette. A mûhely a továbbiakban folyamatosan fog mûködni, a jogszabályváltozások és a törvénymódosítások során szüksé ges szakmai érdekképviselet, illetve a konkrét javaslatok kidolgozása ér dekében, valamint felajánlja szakmai együttmûködését a törvény módosí tásának folyamatában.
Kultúrházak éjjel-nappal – a zene jegyében Forrás: www.kulturhazak.hu A közmûvelôdési feladatot ellátó intézmények, szervezetek ismét bekapcsolódhatnak a Kultúrházak éjjel-nappal címû programsorozatba. A hagyomány szerint szeptember har madik hétvégéjén, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából megrendezett esemény során országszerte várhatóan több mint ezer olyan épület és helyszín kapuja nyílik meg ingye nesen a látogatók elôtt, amely kulturális értéket képvisel mint épített örökség, vagy mint kulturális helyszín. A látogatóknak módjuk nyílik megismerni azt is, mi lyen magas szintû a közmûvelôdést szolgáló intézmények ben, szervezetekben a szellemi kulturális örökség védelme, valamint az új értékeket teremtô alkotó tevékenység. A meghirdetô szervek kérik, hogy ebben az évben, a rendez vények során, kapjon hangsúlyos szerepet a zenemûvészet. A jelentkezés módja az elôzô évekhez képest megválto zott! A www.oroksegnapok.hu oldalon az on-line regiszt ráció után az ûrlap kitöltésével lehet jelentkezni. Fontos, hogy az „Épület típusa” rovatban jelöljék be: Kultúrházak éjjel-nappal akció!
További kérések a részvevôkhöz: • Az eseménynek legyen része a kultúrát szolgáló épület, vagy épületek ingyenes megtekinthetôsége. (Épületet vagy épületeket bemutató programmal is be lehet kapcsolódni, kísérô rendezvények szerve zése nélkül.) • Szervezhetô sétaút is, amely során megtekinthetôk a település építészeti értékei. • Minél többen vállalkozzanak ingyenes programok, különösen éjszakaiak lebonyolítására. • A belépôjegyes programok csak a www.kulturhazak. hu oldalon jelenhetnek meg, ezeket word fájlban a koordinátornak kell megküldeni, az oroksegnapok. hu-ra nem szabad feltölteni ôket! • A benevezôktôl kérik, hogy településükön az in gyenes épületlátogató hétvége bármelyik napján legyen közös zenélés, a szereplôk és a látogatók bevonásával. Jelentkezési határidô: 2011. július 15.
2011 / 3.
3
„Mára az utolsó vizsga is megvolt…”
Képzés közmûvelôdési intézményvezetôknek
Vizsgáztak a kollégák…
Szondy Andrea, a Közmûvelôdési intézményvezetô tanfolyam hallgatója
Makra Borbála, a PMKI igazgatója
Vannak dolgok, amikbe csak úgy be lebotlunk, de az elsô pillanattól kezd ve érezzük, hogy a rátalálás nem volt véletlen. Így történt, amikor egy éjjel a neten az állásokat böngésztem. A keresôbe a szakmámhoz kapcsolható kulcsszavakat írtam be. Aztán egy szer csak megjelent egy tanfolyami felhívás, amelyben közmûvelôdési intézményvezetôi szaktanfolyamot hirdettek, amelynek a jelentkezé si határideje másnapra esett. Miu tán jobban utánaolvastam, derült ki számomra, hogy a hatályban lévô minisztériumi rendelet értelmében a mûvelôdésszervezôi diplomám, a kulturális területen eltöltött éveim nem lesznek elegendôek ahhoz, hogy mondjuk egy mûvelôdési ház igazga tói posztját megpályázhassam. Ah hoz szükségem van a közmûvelôdési intézményvezetôi akkreditált vezeté si-szervezési, pénzügyi-gazdasági és államháztartási ismereteket nyújtó szaktanfolyam eredményes elvégzé sét igazoló okiratra is. A szombat helyi szervezésnek szerencsére volt egy pesti kihelyezett kurzusa a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézetben. A képzés hétfôi idôpontja is megfe lelt, a megadott tematikát is jónak, a megszerezhetô ismereteket meg hasznosnak találtam, így több dolog is amellett szólt, hogy beiratkozzam. A tanfolyamot mára sikeresen el végeztem, és nyugodt szívvel írhatom le, hogy nem bántam meg. Nem bán tam meg, azért sem, mert a kollégákkal való beszélgetések kapcsán – akik kü lönféle munkahelyi (vagy munkahely
A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet a Vas Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központtal együttmûködve 90 órás képzést szervezett 2011 februárjától májusig. A Vezetési, pénzügyi és államháztartási ismeretek közmûvelôdési intézményvezetôknek elnevezésû tanfolyam vizsgái sikeresen lezajlottak. A továbbképzés megszervezésé nek célja: megfelelni a 150/2010. (IV. 30.) Korm. rendeletben foglal taknak. E szerint közmûvelôdési intézményvezetôi beosztással csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet sze rint akkreditált vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági, államháztartási ismereteket is nyújtó közmûvelôdési intézményvezetô tanfolyam eredmé nyes elvégzését okirattal igazolja. To vábbi célunk az volt, hogy a végzettek – a megszerzett új ismeretek révén – legyenek képesek még hatékonyabban mûködtetni és irányítani a jogsza bályi és szakmai követelményeknek megfelelôen a közmûvelôdési intéz ményt. Lássák át és tudjanak javas latot tenni az intézményi (kötelezô) dokumentumok tartalmára. Legyenek képesek ellenôrizni az intézmény költ ségvetésének, gazdálkodásának fôbb folyamatait. A PMKI részérôl azonban fontos szervezési szempontot jelentett az is, hogy a kollégáknak viszonylag közeli, és könnyen elérhetô képzési helyszínt biztosítsunk. Kinek is ajánlottuk a képzést? Elsôsorban Pest megyei – költ ségvetési szervként mûködô – közmûvelôdési intézményekben ma gasabb vezetôi beosztásban dolgozó közalkalmazottaknak, akik pályázni kívánnak az intézményvezetôi, igaz gatói állások betöltésére. Megszó lítottuk továbbá az egyéb kulturális munkakörökben, a közmûvelôdési intézményhálózatban dolgozó olyan közalkalmazottakat is, akik felsôfokú közmûvelôdési végzettséggel, szak képzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsôfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával rendelkeznek, és e feladatkörben leg alább hároméves szakmai gyakorlatot szereztek. Lehetôvé tettük a képzé sen való részvételt a közmûvelôdési
4
2011 / 3.
szakember I., II. munkakörökben fog lalkoztatott közalkalmazottak szá mára is. A továbbképzési program elérhetô volt mindazok számára, akik a közmûvelôdési intézményvezetôi állás betöltése céljából a jövôben pá lyázatot kívánnak beadni. „A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézetben 2011 februárjában indí tott szakemberképzés eredményesen befejezôdött. A tanfolyamra jelentke zett 27 kolléga sikeresen megfelelt a követelményeknek” – szólhatna így a hír, de itt sokkal többrôl van szó. Legelôször is két megyei intéz mény a tanfolyam megszervezésében szakmailag együttmûködött, legyôzve a Szombathely–Budapest távolságot. Bár ma az internettel sok minden megoldható, de mégis voltak olyan feladatok, melyeket hagyományos módon kellett lebonyolítanunk. Elsôsorban Pest megye telepü léseirôl, közmûvelôdési intézményeibôl és kulturális civil szervezetekbôl ér keztek hozzánk – különféle életkorú és tapasztalatú – hallgatók, akik arra vállalkoztak, hogy elvégezzék a tan folyamot – legtöbben munkahely és a család mellett. A tájékoztató napon, majd az azt követô elôadásokon, érzékelhetô volt a bennük felmerülô kérdés: „milyen használható tudást kapunk, megéri-e a fáradtság, megéri-e a ráfordított idô?” Mint igazi diákok hárítottak, késtek, rohantak… A hetek múlá sával a csoport lassan közösséggé vált, sok mindent tudtak egymásról; telefonszámokat cseréltek, ötlete ket adtak egymásnak. Az elôadások szüneteiben és utána megfogalmaz ták a véleményüket a tantervrôl és annak követelményeirôl, a felkért elôadókról, és nem utolsó sorban a szervezô intézményrôl is. A beszámo lási idôszakban pedig izgultak, mint a kisiskolások, tartottak a vizsgáktól, közben megszervezték, ki mit fog ki
dolgozni. Azóta mindenki túl van a megméretésen, s elmondhatják: „ez is sikerült!” A hallgatóknak ezúton is tiszta szívvel gratulálok! Intézetünk pedig befejezi a tan folyammal kapcsolatos szervezési háttérmunkát és szeptember hónap ra újra meghirdeti a tanfolyamot. A részletekrôl a www.pmkult.hu/hírek menüpont alatt olvashatnak.
A jó pap is… Szádváriné Kiss Mária,
a
Közmûvelôdési
intézményvezetô tanfolyam hallgatója
„Jó lesz ez még valamire, hátha tanulok újat, törvény írja elô, most pályázok, állást szeretnék” – soroltuk az érveket, hogy miért ülünk ismét isko lapadba. Hétfônként, összesen 90 órában ismerôs tantárgyak kerültek elô: ve zetésismeret, pénzügyi és államház tartási ismeretek. Felfrissítettük a régen tanultakat, kitekintést kaptunk országos és nemzetközi gazdasá gi folyamatokra, s beszélgettünk a közmûvelôdés aktuális gondjairól. Megírtuk a három, nyolcoldalas házi dolgozatot, kitöltöttük a téma köröket összefoglaló tesztlapokat. Került mindez nem kevés – noha piaci szempontból nézve jutányos – ös� szegbe. Idôvel a képzés használhatóságá ra vonatkozó kételyeim is elszálltak, például amikor Koháriné dr. Papp Edit, a Corvinus Egyetem elismert oktatója az államháztartásról, vagy a költség vetés összeállításáról beszélt, és külö nösen, amikor láttam, néhányan címet cserélnek, idôpontot egyeztetnek, „üzletet” kötnek. Talán ez az egyik legfontosabb a felnôttképzésben: a tapasztalatcsere, a kapcsolatépítés. Ha mindehhez hasznosítható isme ret is társul, az már a ráadás. Nekünk ebbôl is jutott, és ismét bebizonyoso dott, a jó pap is holtig tanul. Köszönet a szervezôknek, elôadóknak!
nélküli) háttérrel érkeztek – összetet tebb kép alakult ki bennem szakmám jelen helyzetérôl és így a sajátomról is. A résztvevôk közül volt, aki egy 36 fôt foglalkoztató mûvelôdési intéz ménynél dolgozott, és volt, aki kétfôs kultúrházat vezetett, és persze jöttek kis falvakból, nagyobbacska városok ból, de a fôvárosból is. A többség a diplomáját 15-20 éve szerezte, akkor, amikor a közmûvelôdési, majd késôbb inkább mûvelôdésszervezésnek el keresztelt szakma még nagyobb tár sadalmi megbecsülésnek örvendett. A kollégák által felvetett problémák és munkahelyi viszonyok kirajzolták azokat a típusproblémákat, amelyek az e területen dolgozók számára ma napság komoly kihívást jelentenek. Kérdésként merült fel például, hogy mit jelent ma a naprakész tudás egy mûvelôdési intézmény alkalmazottja számára? Mennyire van kiszolgáltatva a helyi kultúra az önkormányzati dön téshozóknak? Gazdasági racionalizá lás címen – például kulturális nonpro fit kft.-ket létrehozva – a fenntartók hogyan kerülik meg a szakmánkat? Milyen garanciákat adnak a hatályos törvények? Mit tehetünk a saját in tézményünk hatékonyabb mûködése érdekében? A tanfolyam három blokk ja végül is az elôremenekülésrôl szólt, arról, hogy miként legyünk képesek a nehéz és egyre nehezebb körülmények mellett is motorjai maradni a helyi kö zösségi terekben folyó kulturális tevé kenységeknek. Koháriné dr. Papp Edit fôiskolai tanár az államháztartási ismereteket tartalmazó modul elôadójának nap
rakész felkészültsége nagy segítséget adott ahhoz, hogy a közigazgatásban bekövetkezô változásokra kellô rá látásunk legyen, és hogy megértsük mind a régi, mind a várható új struk túrát és mûködést.
Koháriné dr. Papp Edit (fotó: Makra Vivien) A pénzügyi és gazdasági ismerete ket dr. Winkler György oktatta, akinél többször szóba kerültek aktuális napi témák is, mint pl. az önkormányzatok eladósodásának folyamata, amelytôl természetesen nem függetleníthetô a helyi kultúra támogatásának alakulása. A saját intézményünk szerveze ti újragondolását szolgálta a Tiboldi Tiborné által leadott vezetési-szerve zési ismeretek elnevezésû tananyag. Ezeken az órákon többször foglakoz tunk a résztvevôk tapasztalataiból összeálló „esettanulmányokkal”, me lyek izgalmas és igen hasznos szín foltjai voltak a képzésnek. Mára az utolsó vizsga is megvolt. A kis csapat ugyan szétszéledt, de az elérhetôségek megvannak. A többi meg alakul. Véletlenszerûen?
Nyugalmazott népmûvelôk találkozója Forrás: Magyar Népmûvelôk Egyesülete A Magyar Népmûvelôk Egyesülete a Bács-Kiskun Megyei Szervezetével, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konfe rencia Központ Nonprofit Kft. május 6–7-én 3. alkalommal rendezte meg a Nyugalmazott Népmûvelôk Országos Ta lálkozóját. A Baján megtartott rendezvény célja, hogy a nyugalma zott közmûvelôdési szakembereknek módjuk legyen talál kozni egykori kollégáikkal, és az aktív népmûvelôkkel is. A rendezôk szándéka, hogy a nyugdíjas kollégák érezzék, fon
tos az, amit ôk alkottak, és ôk maguk is fontosak, hisz bölcs észrevételeik, tanácsaik, tapasztalataik ma is hasznosítók. A rendezôk a nosztalgiázás mellett lehetôséget kívántak teremteni arra is, hogy a nyugalmazott kollégák megismer kedjenek a szakma jelenlegi aktuális kihívásaival, fejlesztési irányaival, ezért meghívtak elôadókat az ágazati miniszté riumból és az országos hatókörû szakmai intézményektôl, szervezetektôl is. A program a május 1-jén megnyílt Bácskai Kultúrpalotában tett látogatással zárult.
2011 / 3.
5
Huszonegy éves az Anyám Fekete Rózsa Szále L ászló újságíró, az AFR Alapítvány elnöke
A Mûvészetek Háza Pilisvörösváron
Sikeres integráció – az ésszerûség jegyében Balasi Anikó, a pilisvörösvári Mûvészetek Háza intézményvezetôje
6
2011 / 3.
és helyetteseitôl. A szakágazatban dolgozó munkatársaktól pedig to leranciát: tudni és akarni kell meg látni a másikban a munkatársat. Együttmûködni, együttdolgozni csak a közös pontok megkeresésével lehet. Ugyanakkor intézményvezetôként a szakmai kompetenciák tiszteletben tartását is nagyon fontosnak tartom, valamint azt, hogy észre kell venni a munkatársak ambícióit, hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat. Intézmé nyünk sikereihez nagyban hozzájárul, hogy a fenntartó pénzt és fáradtságot nem kímélve a korábbi kultúrházat felújította, korszerû technikai eszkö zökkel szerelte fel. A városi könyvtár önálló épülete egy uniós pályázatnak köszönhetôen szépül. Meggyôzôdésem, hogy a gazdasági nehézségek ellenére érdemes a kultúrá ra költeni. Talán ekkor a legfontosabb, hiszen az esztétikus környezet, a valódi kulturális értékek erôsítik az emberek ben a közösséghez tartozás élményét. Közmûvelôdési koncepciónkban a komolyzene, a nívós könnyûzene, a német és magyar nemzetiségi táncok, a kortárs táncmûvészet, a hagyomá nyos népmûvészeti kiállítások és a kortárs alkotók tárlatai, valamint a színházi elôadások egyaránt helyet kapnak. Fontosnak tartjuk, hogy prog ramjainkkal minél szélesebb korosz tályt szólítsunk meg. Rendszeresen szervezünk „Jeles napok játszóház”
Mûvészetek Háza
A pilisvörösvári Mûvészetek Háza mai szervezeti struktúrája az el múlt években véghezvitt fenntartói döntéssorozatok, integrációk ered ménye. A régi Közösségi Ház 2006ig mûködött önállóan, az 1920-as évekre visszavezethetô tradíciót követve. A zenei nevelésnek is több évtizedes hagyománya van, a város közéleti havilapja az önkormányzat gondozásában jelent meg, a könyv tár „anyátlanul” sodródott az egy re erôsödô gazdasági nehézségek idején. A mai intézmény mûvészeti iskola, közösségi ház, könyvtár és ci vilek háza is egyben. Emellett a város havilapjának kiadása is a mi felada tunk. Az integrált kulturális közin tézmény mára a város erôs kulturális központjává vált, s egyre nagyobb jelentôségre tesz szert külsôs part nereink, bérlôink körében is. Olyan kulturális színtér jött létre, amelynek létjogosultsága a gazda sági nehézségek ellenére is megkér dôjelezhetetlen. A kezdet persze nem volt könnyû. A korábban önálló szakfeladatok ellátói fenntartásokkal fogadták az integrációt. Természetes emberi reakciónak tartottam a vis� szafogottságot, a rejtett vagy nyíl tan megfogalmazott aggályokat. Az is tény, hogy az eltérô jogszabályi hátterû szakfeladatok irányítása és összehangolása körültekintô figyel met igényel az intézmény vezetôjétôl
foglalkozásokat. Ezeken a hagyomá nyos népi kultúrából fennmaradt me séket, tárgyakat, technikákat kívánjuk megismertetni és átadni a gyerekek nek. Nagy hangsúlyt fektetünk a helyi közösségépítô rendezvények, amatôr mûvészeti csoportok, egyesületek be fogadására is. A mûvészeti iskola alapvetô felada ta, hogy az ide járó tanulóknak átadja az egyes mûvészeti ágak mûveléséhez és megértéséhez tartozó ismereteket, és fejlessze képességeiket, esztétikai érzéküket. Zenemûvészeti ágon 16 tanszakon mûködik zeneoktatás, to vábbi tanszakaink a képzômûvészet és a táncmûvészet. Kulturális programjaink közül ki emelném az együttmûködés jelképévé vált Zenei Nap Pilisvörösváron prog ramsorozatunkat, melyet 2007-ben indítottuk útjára. A Zenei Nap célja,
fotók:
A nemrég elhunyt Dániel Kornél által 21 éve (1991. április Az AFR komplexitásra törekszik – minden szempont 6.) elindított Anyám Fekete Rózsa vers- és prózamondó ta ból. A korai években – amíg volt rá pénz – táborok is kap lálkozó Pest megyei is, országos is, nemzetközi is. Pest me csolódtak hozzá, s a versenyekhez is esti beszélgetések, gyei, mert innen indult, s minden döntôt itt rendeznek, az ismerkedések. Kiderült: a vers és a próza katalizátor is elsô években Erdôkertesen (egy ideig a gálamûsor Gödöllôn közösségek, barátságok szövôdéséhez. A komplexitás ré volt), 1999 óta pedig Veresegyházon van a döntô is, s a sze az is, hogy ezeken a tavaszi napokon randevút adtak másnapi – anyák napi – gálamûsor is. Országos, mert az egymásnak a mûvészetek: a vers és próza mellett a zene, a országból bárhonnan lehet jelentkezni rá, régebben öt-hat, színház, a képzômûvészet. Legutóbb egy amerikai-magyar az utóbbi éveken három-négy alföldi és dunántúli város mûvészházaspár (Rudy Haynal és H. Vali) mutatta be mun ad otthont a területi elôdöntôknek. És nemzetközi, mert káit az AFR keretében, egy népmûvelôbôl lett rézmûves és Szerbiában (Bácsfeketehegy), Romániában (Kolozsvár és felesége, aki Magyarországon tanult festészetet. Erdôszentgyörgy) és Szlovákiában (Léva) „Összmûvészeti” jellegû az anyagi alapok is minden évben vannak elôdöntôk, sôt, elôteremtése is. A bázis, amelyre az egész azt mondhatjuk, hogy a határon túli ma épül, egy magánember (Szigeti Balázs) által gyarok körében intenzívebb – és kitartóbb, létrehozott közhasznú alapítvány, de segíti hûségesebb – az érdeklôdés, mint az anya a megrendezést Veresegyház városa is, ki országban. egészítik a költségeket pályázati pénzek, a Lehet, hogy túl sok ilyen verseny van az díjakat pedig könyvkiadók, kulturális intéz országban? Vagy inkább kevés versmondó? mények és legfôképp helyi vállalkozók adják Mindkét kérdés rossz. Nem lehet túl sok, össze. Állandó szellemi támogatónk a név ami nagyon kevés. A tízmilliós lakossághoz adó vers költôje: Csoóri Sándor. képest riasztóan kevés a versszeretô -ol 2001 óta adjuk ki minden évben a Feke vasó, -mondó ember. Ma már nincs költô, te Rózsa-díjat, melyet elsôsorban az évrôl aki a versírásból meg tudna élni, a legjobb évre visszatérô legjobb versmondók kapnak, kortársak kötetei is legfeljebb egy-két ezer akik – úgymond – öregbítik a rendezvény példányban jelennek meg, s a könyvhéten hírnevét. Nyilvánvalóan fôleg az idôsebbek, sem állnak hosszú sorok a költôk dedikáló ám kaphatnák gyerekek is, hiszen megszok fotó: Lethenyei László asztalainál. Igaz, a versmondóknak ott van tuk ugyan az állandóan magas színvonalat, az egész magyar irodalom sok ezernyi gyönyörû és ma is de minden évben kiragyog a mezônybôl egy-két rendkívül érvényes alkotása, nem lehetséges annyi vers- és próza tehetséges fiatal. mondó, hogy ne találjon magának temérdek korhoz, test Amikor – idén január elsején – a minden szálat kézben hez és lélekhez álló verset, prózát. Azt sem mondhatjuk, tartó Dániel Kornél meghalt, megrendültek az alapok, s ko hogy kevés versmondó lenne az országban, hiszen minden molyan fölvetôdött a kérdés: érdemes-e, kell-e, szabad-e iskolás tanul verseket, el is kell mondaniuk, tehát elvileg folytatni. A válasz végül mindhárom kérdésre egyértelmû minden gyerek potenciális versmondó. (Mint ahogy minden igen volt. A veresegyházi Váci Mihály Mûvelôdési Ház (Ke kamasz potenciális versíró is, hisz’ ki ne próbálta volna ér lemenné Boros Zsuzsa és Pásztor Ildikó) a szervezés, levele zéseit, gondolatait, ha nem is versbe, de rímbe szedni.) Akit zés nagy részét magára vállalta, Pásztor Ildikó a versenyek pedig megérint a vers és a hozzá kapcsolódó siker – nem a és mûsorok levezetését is. A zsûrire (Dölle Zsolt színházi díjakra gondolok, hanem arra, hogy ô maga érzi, jól, hite szakember, Szôdy Szilárd rendezô, Tóth Lajos népmûvelô, lesen mondta, s ezt visszaigazolták a társak, a tanárok, a elôadómûvész, s olykor jómagam) is több feladat hárult a szülôk is –, késôbb is nehezen mond le róla. korábbinál. Ezt bizonyítja az AFR két évtizede is, amelynek nem A Dániel Kornél nélküli elsô rendezvény végül sikeresen zetközi jellege mellett sajátossága az is, hogy négy kor lezajlott. Nagy kérdés azonban: hogyan tovább. Még sokan csoportban (nem hivatásosoknak!) írja ki minden évben vagyunk, de a helyszínek és a jelentkezôk száma is már a versenyt, s aki „kiöregszik” a gyermekkategóriából, azt egyértelmûen csökkenô tendenciát mutat. Kevésbé fontos várja az ifjúsági, aztán a felnôtt, évtizedek múlva pedig a vers, vagy mi nem csináljuk elég jól? Kevesebb pedagó a szép korúak kategóriája. Nagyszerû látni, hogy nemcsak gus, tanár, népmûvelô akar találkozót, elôdöntôt szervezni, gyerekek, ifjak jönnek a „tanító vagy tanár néni kedvéért”, vagy a mi kérésünk, felhívásunk nem jut el hozzájuk? hanem a megélhetés örökös idôzavarában élô felnôttek, és Ezekre a kérdésekre hamarosan választ kell kapnunk. az öregkor szépségeit keresô, nyavalyáival küszködô öregek Hogy mire jutottunk, kiderül majd jövôre – anyák napján. is kitartottak a vers, az irodalom mellett. Elérhetôségeink: Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Ala Kétszeresen is a jövôrôl szólnak tehát az AFR találko pítvány: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., www.afr.hu. Váci zók: a gyerekek lelkesedésében láthatjuk a vers jövôjét, Mihály Mûvelôdési Ház, 2112 Veresegyház, Köves u. 14., a felnôttekben és öregekben pedig a gyerekek jövôjét: a www.veresmuvhaz.hu, kapcsolattartó: Pásztor Ildikó, tele költészetrôl nem lehet, nem szabad leszokni. fon: 06-70-330-7393.
hogy felhívjuk a környezetünk figyel mét azokra a közöttünk élô szemé lyekre, akik különösen sokat tesznek vagy tettek a helyi közösség kultú rájáért. Ennek elismeréseként minden évben – komolyzenei koncert kereté ben – két plakettet adunk át általános mûvészeti és zenemûvészeti kategó riában. A díjazottak személyére a la kosság tesz javaslatot, a Mûvészetek Háza hozza a döntést. A plaketteket a képzômûvészeti tanszak diákjai ter vezik, készítik el agyagból, majd egy szobrászmûvész önti bronzba. Bízunk abban, hogy a bemutatott intézményi integráció sikere meggyôzi a kollégákat arról, hogy így is lehet…
2011 / 3.
7
Mini turné Pest megyében
Tájoltatás Pest megyében
„Telt ház, vastaps és mosolygó arcok…”
Sarkadi Bence marionettmûvész
közönséget nézve és hallgatva, a felnôttek is hasonló át éléssel és élvezettel énekelték a dalokat, mint a kicsik” – számolt be Paulik Oszkár, a TENE elnöke Nagybörzsönybôl. „Ha kérdeznétek, hogy mi az a kulturális program, amit 6-14 éves korig egy egész általános iskola nebulóinak bát ran ajánlanék, Sarkadi Bence bábjátéka biztosan az elsôk között lenne. Sarkadi Bence nemcsak kiváló bábmûvész, hanem bûvész és illuzionista is egyben, hiszen a vegyes korosztályi összetételbôl adódóan különbözô élettapasztalattal, másmás mûveltséggel és sokszínû érdeklôdési körrel érkezô közönsége figyelmét az elsô pillanatban megragadta és az elôadás végéig egyetlen percre sem engedte el.” – fo galmazta levelében Zsidai Ferencné, a jászkarajenôi Petôfi Mûvelôdési Ház igazgatója. „A szívet melengetô népzene nagy sikert aratott a kö zönség soraiban. Az elôadás végén a közönség már együtt énekelte az együttessel: Este van már késô este, kilencet ütött az óra, Az én kedves kisangyalom mégse jön el a fonóba, Vagy haragszik, vagy beteg vagy talán nem is szeret, Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek én a tied. A Zagyva Bandának köszönhetôen mindenki új élmén� nyel gazdagodott, és egy fergeteges mûsor részese volt, ami sokáig kellemes emléket idéz fel a résztvevôkben.” – részlet Berenténé Bodvai Csilla írásából, ami a Kocséri Hír adó idei 2. számában jelent meg.
Köszönjük PMKI!
tott érdeklôdés könnyen átragad a felnôttekre is. Így történt ez az említett öt településen is. Számomra a legnagyobb élményt az jelentette, amikor az egyik elôadás közben a hátsó sorban megbúvó nagymama egyre közelebb jött a színpadhoz, és végül az utolsó számnál már szinte az unokája és a többi kisiskolás közé ülve nézte a bábokat. Nagyon jó érzés, amikor a felnôttek szinte gyermekké válva tudnak örülni egy-egy jelenetnek, és ezt az örömöt ki is merik mutatni. A gyerekek pedig mindig hálás, de nagyon kritikus közönség. Bennük nincs meg az az udvariasság, ami a felnôtteket a székükben tartja akkor is, ha unatkoznak. A végig
Kiss L ászló
A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet 187 Pest megyei te lepülés önkormányzatával és közmûvelôdési intézményé vel tart kapcsolatot. Szakmai munkánkban kiemelt helyet foglal el a hátrányos helyzetû kistelepülések helyi kultúrá jának támogatása, amelynek hatékony eszköze a „Megye házi ajándék” tájoltató program, melynek megvalósításá hoz évek óta nélkülözhetetlen támogatást biztosít az NKA Közmûvelôdési Szakmai Kollégiuma. A lakosság széles rétegeit megszólító térítésmentes rendezvényekrôl kapott visszajelzések igazolták a tevé kenység szükségességét és az igényt a folytatásra. A pro jektben részt vett elôadók és a befogadó településeken dol gozó szervezôk egyaránt hiánypótlónak és nélkülözhetet lennek látták a kezdeményezésünket. Ennek igazolásaként álljon itt néhány visszajelzés a befogadó településektôl. „Február 11-én nagy élményben volt részük a töki mûvelôdési ház látogatóinak: a gödi Maszk Bábszínpad Mátyás király bolondos bolondja címû darabját láthatták. A rendkívül színvonalas, marionett bábos elôadást sok-sok tapssal jutalmazta a mintegy 100 fôs közönség, gyermekek és szülôk egyaránt” – írta levelében Kemény Attila, a töki Petôfi Emlékkönyvtár és Mûvelôdési Ház könyvtárosa. „Ha csak egyszerûen kellene jellemezni a Katáng ze nekart és a produkciót, akkor ezekkel a jelzôkkel illetném: fantasztikusak, nagyszerûek, dinamikusak, sokszínûek, érezhetô, hogy szeretik, amit csinálnak. Be kell vallanom ôszintén, hogy gyerekprogramként hirdettük meg, de a
Az elmúlt fél évben volt szerencsém öt Pest megyei tele pülésre elvinni és több száz gyereknek és felnôttnek meg mutatni marionett elôadásomat. A bemutató 2008 nyarán Belgiumban volt, és érdekes módon azóta sokkal többet játszottam külföldön, mint itthon. Nem azért, mert jobban szeretek külföldön játszani, hanem mert Magyarországon, sajnos, egyelôre nehezen találja meg a nézôközönségét egy olyan típusú színházi elôadás, amely nem igazán sorolható be egyetlen kategóriába sem. A Figura ex Machina rövid jelenetekbôl álló elôadás, melyben nincsen szöveg. Minden jelenet egy-egy külön történetet mesél el mozdulattal, ze nével, és a faragott marionettek sajátos karaktereivel. Nem mese tehát, hiszen nincs benne beszéd, és minden bábnak különálló története van, de nem is revü, mert a jelenetek mindig igyekeznek a puszta látványosságon túl valami tar talmasabbat, „színházibbat” elmondani. A célközönség sem szûkíthetô le egyetlen korosztályra: az elôadás a hatéves gyerekektôl a felnôttekig mindenkihez szól. A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet volt az elsô szervezet, amely felis merte, hogy a kultúrának ezt a kevéssé ismert és nehezen meghatározható ágát is érdemes megmutatni a magyar gyerekeknek (és szüleiknek, tanáraiknak). Ezért vállaltam el boldogan azt a megtisztelô feladatot, hogy elvigyem az elôadást Pándra, Tápiószôlôsre, Márianoszt rára, Kakucsra és Jászkarajenôre. Mind az öt településen nagy örömmel tapasztaltam, hogy Pest megyében ugyanúgy nem okozott gondot a nézôknek, hova is sorolják ezt az elôadást, mint ahogy nem jelentett gondot Dél-Amerikában, Kanadá ban, Dél-Koreában vagy Ausztráliában sem. A nézô, fôleg ha gyermek, nem arra kíváncsi, hogy mesét lát-e, cirkuszt, drámát vagy táncot, hanem arra, hogy kap-e valamit az adott színházi élménytôl. Ha pedig vegyes korosztályú a közönség, ez a nyi
fotó:
Erdélyi Erzsébet, a PMKI munkatársa
Sarkadi Bence a márianosztrai gyerekekkel érdeklôdô tekintetek, a közvetlen, önkéntelen és ôszinte reak ciók azt mutatják, hogy a magyar közönségnek, gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt érdemes megmutatni, mire képes a marionett mûfaja.
8
2011 / 3.
A Talamba Ütôegyüttes Váckisújfalun korlatilag lehetetlenné teszi a fôváros hétvégi megköze lítését – az autós színház vagy koncert látogatás luxusát pedig egyre kevesebben engedhetik meg maguknak. Igény viszont van a kultúrára. A helyi polgárok a lábukkal feje zik ki véleményüket a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiváló kezdeményezésérôl. Telt ház, vastaps és mosolygó arcok az egyértelmû bizonyítékai annak, hogy a tájolta tás jó, hasznos és a jövôben is szükség lesz rá. Polgáraink újra és újra megkérdezik: ugye, idén is jönnek a „pestiek”? A kultúra, a közmûvelôdés mellett elkötelezett polgárként és polgármesterként is mondhatom: köszönjük Pest megye, köszönjük Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet! És remény kedve kérdezem: ugye jövôre is – és azután is – jönnek majd hozzánk a „pestiek”?
fotó:
Kezdjük játékosan, találós kérdéssel: Mi az? A megye és a helyi szintek között mûködik? Olyan missziót teljesít, amely a nemzet továbbélését szolgálja? A kedvezményezett ön kormányzatnak nem kerül pénzébe? Minôségi élményt nyújt helyben? Hozzáértô, segítôkész, kedves munkatársak végzik? Szerencsére egyre több önkormányzati vezetô szinte gondolkodás nélkül tudja a választ: a Pest megyei tájolta tási program. Mindezt a saját tapasztalataim is alátámasztják. A me gye által támogatott, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet dolgozói által lebonyolított tájoltatás igen sok Pest megyei településnek szinte az egyetlen lehetôsége arra, hogy lako sai helyben juthassanak kulturális élményekhez. Így vagyunk ezzel mi is, Váckisújfalun. Tudjuk, milyen fontos a kultúra, néha erôn felül teszünk meg mindent a közmûvelôdésért, de tájoltatás nélkül csak álmodozhatnánk a Pest Megyei Szimfonikusokról, a Ládafia Bábszínházról vagy a Talamba Ütôegyüttesrôl. A tájoltatás segített nekünk abban, hogy a kultúrát igénylô polgáraink utazás nélkül élvezhessék a legjobb elôadásokat és elôadókat. Helyzetünk annyiban speciális, hogy közösségi közlekedésünk jelen állapota gya
Dr. Sajó Gyula
Dr. Sajó Gyula, Váckisújfalu polgármestere
Könyvajánló Magyar kulturális kalauz A 82. Ünnepi Könyvhét és 10. Gyermekkönyvnapok tisztele tére a Napkút Kiadó Magyar kulturális kalauz címmel szak mai kötetet jelentetett meg. A Bognár Antal és Szondi György szerkesztette kötet 16 fejezeté ben egy-egy szakértô – a ma ga választotta módon – fejti ki nézeteit a magyar kultúra egyes területeirôl. Kedvcsinálónak mellékeljük a szubjektív hangvételû, sok értékes tudást tartalmazó kötet tartalomjegyzékét, feltüntetve a fejeze tek tudós szerzôit is. Nyelvünk múltja, jelene és jövôje (Balázs Géza) Magyarok krónikája (Csorba László) Vallás és egyház Magyarországon (Tomka Miklós)
Egy egyedülálló népi kultúra Európában (Voigt Vilmos) Épített térformáink különös ábrázata (Gerle János) Iparmûvészetünk kincsestára (Fekete György) Képzômûvészeti tabló (Marosvölgyi Gábor) Irodalmunk évszázadai (Vasy Géza) Öt évszázad színjátszása (Tarján Tamás) Messze hangzó Magyarország (Falvy Zoltán) Mozgásanyanyelvünk (Novák Ferenc) Magyar filmkrónika (Kelecsényi László) A magyar fotográfia tegnap, ma, holnap (Kincses Károly) Tudomány és technika (Gazda István) Hajrá, magyarok! (N. Pál József) Válj azzá, ami vagy! (Miklóssy Endre) A kötet ára: 3950 Ft, terjedelme: 352 oldal, 450 színes képpel. A Napkút Kiadó elérhetôségei: 1136 Budapest, Pan nónia u. 6. Tel./Fax: 1-225-34-74, e-mail: napkut@gmail. com, www.napkut.hu)
2011 / 3.
9
Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Inárcson
Megújult a Zrumeczky Dezsô Mûvelôdési Ház és Könyvtár Golda Andrea intézményvezetô, Czagányi L ászló „helyi történész” jelentôs értéket képvisel, amit egy két kötetes monográfia is bizonyít. Fô jel legzetessége végül is talán éppen a he terogenitásból kialakuló közösségi lét ben fogható meg, ami közmûvelôdési, kulturális szempontból komoly kihívás elé állítja az intézményt. A mûvelôdési ház 1953-ban Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház néven alakult, a kisajátított Venicz Vendéglôben. A tisz teletdíjasok által vezetett intézményt az 1973-ban létrehozott közös tanács 1978-ban összevonta a társközség könyvtárával. Ekkor egy függetlenített népmûvelô és egy tiszteletdíjas könyv táros státust szerveztek, az intézmény pedig klubkönyvtári besorolást kapott. A közös tanács felbomlásától az új ál láshely betöltetlen maradt, az épületet pedig egy magánvállalkozónak adta bérbe az önkormányzat. A helyzet a 2002-es minisztériumi átvilágítás után rendezôdött, amikor élére elôször vettek fel képzett közmûvelôdési szakembert.
fotók:
Golda Andrea
és Talapka
Gábor
Inárcs gyorsan fejlôdô község a fôvárosi agglomeráció peremén, an nak minden elônyével és hátrányával. Budapesttôl délre, az M5-ös autópálya 35 km-es szelvényénél fekszik, határos a megye két új városával: Dabassal és Ócsával, és velük együtt részesedik az Ócsai Tájvédelmi Körzet területében is. 1945-ig Kakucs község pusztája volt, és csak 1946. január 1-jével vált ön álló községgé. 1990-ben 3.306, jelen leg mintegy 4.550 állandó lakója van, ám a népesség dinamikus növekedése kezdettôl jellemzô rá. Múltjával ös� szefüggésben (hisz külterületi lakott helyként a községektôl elvárható inf rastruktúrája nem volt) a beköltö zés egymást követô hullámai közben sokáig fôképp a környék alacsonyan iskolázott, szegényebb rétegei költöz tek ide. A rendszerváltozás óta kiépült kertvárosi jellegû infrastruktúra és a határát átszelô M5-ös autópálya ha tására ez a helyzet az ezredfordulón
megváltozott. A népességnövekedés ben most is a bevándorlás szerepe a legfontosabb, melyhez a viszonylag olcsó összközmûves telkek, az elônyös földrajzi fekvés és a jó közlekedési lehetôségek is hozzájárulnak. Abból adódóan, hogy Inárcs az utóbbi évszá zad (községként az utóbbi hatvan év) „terméke”, sem mûemléki értékei, sem sajátos népi vagy nemzetiségi jellemzôi nincsenek, helytörténetileg viszont
10
2011 / 3.
2003-ban a mûvelôdési ház és könyvtár besorolással reaktivált intézmény a fia talon elhunyt inárcsi születésû építészgrafikus, Zrumeczky Dezsô (1883–1917) nevét vette fel, aki Kós Károly építész társa volt és Móricz Zsigmond baráti köréhez tartozott. A Zrumeczky Dezsô Mûvelôdési Ház és Könyvtárt jelenleg három fôállású, egy félállású alkalma zottal és két közmunkással mûködik. A gazdasági szempontból részben ön
álló intézmény feladatai közé tartozik a sportpark, a kamaszpark és a most születô tájház irányítása is. Az EMVA integrált közössé gi szolgáltató tér (IKSZT) pályázatán 2010-ben az intézmény az MVH-tól 54.080.000 Ft támogatást kapott, amit teljes egészében az épület felújítására, bôvítésére fordított. Az 500 m2-re nö velt alapterületen egy 150 m2-es sík padlós rendezvényterem, egy 95 m2-es könyvtár, egy-egy 40-40 m2-es klubte rem és információs tér alakult ki, mely utóbbit késôbb kávézóként lehet hasz nálni. Teljesen megújult a víz-, a csator na- és az elektromos rendszer, központi fûtést építettek be, a meleg vizet pedig napelemek biztosítják. Megújultak a mellékhelyiségek, akadálymentes to alettet és pelenkázót is kialakítottak. A végeredmény megfelel a 21. századi igényeknek, bár az örökölt adottságok és a rendelkezésre álló fedezet szûkös volta sok kompromisszumra kényszerí tette a tervezôt: a kecskeméti Hetedik Dimenzió Építészirodát. Az új feltételrendszerben egyik leg fontosabb feladatnak tartjuk a szolgál tatási funkció erôsítését, vagyis a kö zönség kulturális és közösségi igénye inek kiszolgálását. Az itt élô népesség körében végzett mûvelôdésszociológiai felmérésre támaszkodva – bármiféle elvtelen szolgaiság nélkül – az intéz ménynek nyitottnak kell lennie a kíván ságokra, elvárásokra. És viszont: olyan színvonalú kínálatot kell teremtenünk, mely a „kultúrafogyasztók” szokásait és igényeit korunk elvárásainak megfelelô irányba fejleszti. Tehát a köz(össég) mûvelôinek a szó klasszikus értelmé ben vett népmûvelôknek kell lenniük, akik elôreviszik a közösséget, kitartóan és következetesen kezdeményeznek, mert hisznek azokban, akikért vannak és dolgoznak. Az átmenet idôszakában két átlagtól eltérô jelenséggel lehet számolni. Az egyik az esetleges érdek telenség, hiszen a lakosság egy része még az elôttünk álló programok alap ján kezdi majd megismerni, megtanul ni és igényelni mindazt, amivel eddig nem találkozhatott. A másik ennek az
ellenkezôje: a mintegy száz, javarészt újonnan beköltözött, ám továbbra is a fôvárosban dolgozó értelmiségi esetleg – a világvárosi szinttel összehasonlítva – mindezt lekezeli, kevesli, vagy éppen sznobizmusból fordul el tôle. Az IKSZT kapcsán át kell szervez nünk munkánkat. A mûvelôdési ház reggel 8 órától este a programok vé géig, de legalább 20 óráig van nyitva.
a mûvészeti iskola és a sport lényegé ben ki is tölti a délutánokat. Az egyéb igényekre gondolva ez adott esetben gondot is okoz, bár folyamatosan pró bálunk meghonosítani új tevékenységi formákat is. Most indul a balett- és a táncmûvészet, igény esetén pedig lesz néptánc mûvészeti iskolai oktatás is. A nagy létszámú rendezvények egy része szabadtéren, a többi az általános
Az új funkcióból adódóan a klasszikus mûvelôdési házas feladatok (közösség fejlesztési folyamatok kezdeményezé se és követése, a civilszervezeteknek munkájához helyszín biztosítása stb.) mellett az intézmény sokféle új szol gáltatást nyújt. Ezek között említhetô a közháló végpont, az Állami Foglal koztatási Szolgáltatások információs pont, az öt év alatti gyerekek foglal koztatása, az óvodai felkészítésüket célzó nappali szabadidôs, fejlesztô és egészségfejlesztési programok megva lósítása, melyeket részben saját erôbôl, részben külsô szakemberek és önkénte sek bevonásával végzünk el. A könyvtár hetente 38 órát van nyitva (háromszor este 9-ig, szombaton pedig délelôtt is). A mûvelôdési házban mûködik a négyszeres Aranypáva-díjas Inárcsi Férfi Népdalkör és Citerazenekar, a nyugdíjasklub és a drámapedagógusok körében országosan ismert KB35 Szín játszó Egyesület. A községben mûködô közel húsz civilszervezet mindegyi ke évente egyszer-kétszer elôfordul a házban. Újdonság, hogy a Dúdoló és a Manó-torna foglalkozásokkal a kisgyerekes családokat is meg tudjuk szólítani, és Kapálózó néven a könyv tárban is tervezünk nekik rendszeres fejlesztô elfoglaltságot. Az általá nos iskolás korosztálynak is sokféle lehetôséget nyújtunk, sôt, az általános,
iskola aulájában tartható. Az utóbbiból csupán néhány van, és mindegyiknél együttmûködünk valamelyik szerve zettel: nemzeti ünnepek esetén az is kolával, a népzenei találkozónál a ci terásokkal, a nyugdíjas-találkozónál a nyugdíjasklubbal. Legnagyobb szabad téri rendezvényünk a széles összefo gáson nyugvó pünkösdi falunap, mely a falu minden korosztályának és kul turális rétegének tartogat programot, szereplési, bemutatkozási lehetôséget, nem kevésbé a határainkon kívüli (az erdélyi Réty, a szerbiai Ada, a szlová kiai Nádszeg, a kárpátaljai Bene, to vábbá a lengyelországi Rytro) testvér községek közösségeink. Hagyományos programunk minden évben a szüreti felvonulás és a búcsú is. A fiataloknak szervezzük a Szent Iván-éji mulatságot
(tábortûzzel, tûzugrással, teaházzal, szerelmi jóslással, bájitalokkal), a volt anya-, ill. testvérközség fiataljaival pe dig az InKa-napok rendezvényeit. Azt mondják, a fiatalokkal mindig baj van egy faluban. Ha nincsenek, akkor az nagy baj, ha meg vannak, ak kor meg az, hogy nincs mit csinálniuk, nincs hova menniük… Inárcson ez az utóbbi a jellemzô, ezért a legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy a kama szoknak, a fiataloknak legyen élette re. Ezért építettük meg a kamaszpar kot, ami egy extrém sportpályából és pihenôhelyekbôl áll: padokat, asztalo kat, ivókutat helyeztünk el benne. Er re is vigyázni kell, de tanórák után ez az övék, délelôtt pedig a nyugdíjasok és a kismamák sétálgatnak itt. A fia taloké a sportpark is, már kilencéves kortól járnak ide focizni, a lányok is (!), és máris komoly „harcok” folynak az idôbeosztás körül. Régi nagy álunk volt egy tájház létrehozása. A néprajzi gyûjtemény évek óta gyarapszik, és a mûvelôdési ház padlásán porosodik. Az épületet már megvásárolta az önkormányzat, „csupán” fel kell újítani és mûködtetni. Repertoárja ráépülhet a két helyi óvo da néphagyományôrzô nevelési prog ramjára, az örkényi Cziffra György és a Dabasi Múzsák Mûvészeti Iskolákkal kooperáló helyi Tolnay Lajos Általános Iskola mûvészeti nevelési tevékenysé gére és a mûvelôdési ház néphagyo mányokat ápoló öntevékeny közössé geinek munkájára. Ugyanakkor egy fajta élô programmal idegenforgalmi funkciót is elláthat. Elképzeléseink már megvannak róla, hogyan tudjuk von zó, élô közösségi színtérré formálni, akár még rentábilisan is, csak a start ra várunk. A pályázatunkat beadtuk, s remélhetôleg e cikk megjelenésekor már a részleteken dolgozhatunk.
Uniós pénzbôl újul meg a kerepesi faluház Kerepes Nagyközség Önkormányzata 2009-ben az Új Magyarország Fejlesz tési Terv Regionális Operatív Program (KMOP-5.2.1/A) keretében pályázott a faluház felújítására és bôvítésére. A pályázaton 20 százalékos önrész mellett 79.936.000 Ft uniós támogatást nyert. A 2011 áprilisában nagy erôvel megindult kivitelezési munkálatok ered ményeként a Forrás Mûvelôdési Ház épületének teljes akadálymentesítésével, energetikai korszerûsítésével és udvarának felújításával egy modern, látogató barát közintézményé, kulturális központtá válik, mely lehetôvé teszi a további funkcióbôvítést (pl. konferenciák tartása). A projekt része a földszint teljes át alakítása, a színházterem és a színpad megújítása, továbbá egy alagsori öltözô kialakítása. A fejlesztés tervezett befejezése: 2011. június 30.
2011 / 3.
11
Bokor Noémi, a PMKI munkatársa A XIV. Koós Iván Gyermekbábos Találkozót a biatorbágyi Faluházban tartották meg, 2011. május 8-án, a Pest Me gyei Közmûvelôdési Intézet támogatásával. A rendezvény az egri Országos Bábjátékos Fesztivál elôválogatója is volt egyben. Varga László, a városi önkormányzat Közmûvelôdési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke nyitotta meg a versenyt, melyre most elôször csak Pest megyébôl érkeztek a cso portok: Biatorbágyról, Budakeszirôl, Ceglédrôl, Dömsödrôl, Dunakeszirôl, Fótról, Nyáregyházáról, Pomázról és Ürömrôl. Az elôadásokat háromfôs szakmai zsûri értékelte; Koós Ivánné dr. Vajna Ildikó pszichológus, Szentirmai László fôiskolai docens, a Magyar Bábjátékos Egyesület alelnöke és Görögné Farkas Zsuzsanna bábpedagógus. Láthattunk pálcás-, kesztyûs-, botos-, illetve fakanál bábokkal elôadott bábjátékot, tárgyjátékot és árnyjátékot is. A rendezvény végén a zsûri a csoportvezetôkkel folyta tott szakmai beszélgetést, miközben a Faluházban a gyer mekeket játszóház várta. A találkozó kellemes, családias hangulatban zajlott le. A versenyzôk megtekinthették és meg is tekintették egymás produkcióit. A kisebbek esetenként hangot adtak tetszésüknek, ezzel mosolyt csalva a nézôtér soraiban ülô felnôttek arcára: „ott egy virág, meg még egy, meg még egy, meg még egy…” A 2011. évi megyei bábtalálkozó eredményei: I. helyezett a Manu-Art Bábcsoport Pomázról, A profi címû árnyjátékukkal. A csoport meghívást kapott Egerbe, az Országos Gyermek Bábfesztiválra. II. helyezett a biatorbágyi Prospero Inasok Bábcsoport Virágverseny c. pálcás bábjátékkal. III. helyezett a Lelkes Amatôrök Bábcsoport Dömsödrôl. A Minden jó, ha a vége jó c. mesét adták elô fakanál bábokkal. A Biatorbágyi Önkormányzat által felajánlott különdíjat Szilágyi Barnabás ürömi kisfiú nyerte el a Vitéz László és az
elátkozott malom címû kesztyûs bábjátékával. A díj: meg hívás a városünnepre, ahol újra bemutathatja elôadását. Különdíjat kapott még három produkció; a Pomádé ki rály új ruhája c. kesztyûs bábelôadásáért a Szent István Gyermekei Zenés Bábszíntársulat, a komolyzene színpadra állításáért; a Fóti Fiókák, a drámajáték és a bábjáték közös alkalmazásában folytatott útkeresô, hídépítô munkájukért, a Pók címû elôadásukkal. „A leghamarabb felmutatott eredményes munkáért” különdíjas lett még – elôlegezett bizalommal – az idén, a ceglédi tanyavilágban alakult Vadrózsa Bábcsoport, amely a Galgamácsai gyermeklako dalmast adta elô botos bábokkal. A Budakeszirôl érkezett Bábika Bábcsoport és a Nyáregyházáról érkezett Kisboróka Bábcsoport emléklapot kapott.
Vitéz László egy tízéves gyerekbe bújt A bábtalálkozó után Szentirmai László beszélt nekünk élményeirôl, tapasztalatairól. A faluház és könyvtár csaknem tíz éve megújult, ele gáns épülete ismét megtelt gyerekzsivajjal, a várakozás izgalmával. Az iskolás gyerekek alkotó tevékenysége rend kívül fontos, jövôépítô tényezô. Mindenki számára világos, hogy a tehetség felismerése és gondozása nemzeti szintû feladat, de az nem, hogy az ezzel kapcsolatos felnôtt ma gatartás mit jelentsen. Ezért aztán különös öröm látni, mi ként javul, finomodik az elôadások színvonala. Ránki György Pomádé királyának zenéje egyszerûen gyönyörû, mégis szinte alig van remény arra, hogy az isko lában Bartók, Kodály, Bach és Mozart mellé bekerülhessen. Bezzeg Dunakesziben ez nem így van. Láthattuk, a Szent István Gyermekei Zenés Bábszíntársulat elôadásában a szép, kicsi bábokkal, jó ritmusban, okosan koreografált részletekkel, mindez nem szeplôtelenül, de megvalósul.
Vadrózsa Bábcsoport: Galgamácsai gyermeklakodalmas Fazekas Lúdas Matyijának értô feldolgozása fontos feladat. Idôrôl idôre találkoztatni kell a nézôt, az emberi alakot öltô hatalmaskodással, de azzal is, hogy az igaz ság miként képes elegáns furfanggal fizetni. A nyáregyházi gyerekek ezt a feladatot kiválóan teljesítik. A Kisboróka Bábcsoportnál most következhet a látványvilág kuszasá gának csökkentése. A végén nem úgy tûnik, mintha amatôrök lennének a dömsödi Lelkes Amatôrök Bábcsoport. Ismerik a korlátai kat, tudják a lehetôségeiket, és annak megfelelôen teszik a dolgukat. Sikerük van, tapsol a közönség, amely mindig képes felismerni a megtartott arányokat. Nemsokára alig hanem meg kell változtatni a nevüket. A Fóti Fiókák minden évben meglepetéssel szolgálnak az zal a konok, kitartó munkálkodással, amely során hidat verni igyekeznek a drámajáték és a tárgyi bábjátszás között. Idei produkciójuknak is vannak érdes oldalai, de jól birtokolják az egész teret, percenként villámgyorsan változtatják meg a lát ványt a földrôl felkapott és a levegôben kifeszített, különös színû textíliákkal, zsinegekkel, hálókkal. A színes félfényben kibontakozik a versek fôszereplôinek, az avar kicsi lényeinek titokzatos világa. De ez még így is csak a tárgyjáték küszöbe. A Ceglédi Vadrózsa Bábcsoport igazi hátrányos helyzetû gyerekekbôl áll. Ôk azok, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy minél biztosabban küzdhessék le a hendikepet, hogy bebizonyítsák: a közös munka mind az egyént, mind a csoportot új útra vezetheti. Elôadásuk láttán minden remény megvan erre. A nap egyik igazi érdekessége a még nem is egy eszten deje mûködô gyermekközösség, a Manu-Art Bábcsoport. Egyszerre két egymástól különbözô technikával elôadott darabot láthattunk tôlük. A hivatásosokhoz közeli pontos
e-Kultúra Konferencia 2011 Forrás: www.mmikl.hu
Kisboróka Bábcsoport
12
2011 / 3.
Ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus az e-Kultúra Kon ferenciát. Június 8-án a Budai Vigadó színháztermében tartott rendezvényen a központi téma a közösségi média volt, melyet marketing, PR, jogi, pszichológiai, alkotói és felhasználói szempontból dolgoztak föl a részvevôk. A programról az MMIKL honlapján olvashatnak.
Biatorbágyi Faluház
Ott egy virág, meg még egy…
sággal teszik a dolgukat. Tudják – hiszen értô vezetéssel hozták létre az elôadásaikat –, hogy a bábszínház, a gro teszk és a humor, a jókedvre derítô poénok terepe. A po máziak teljesítményükkel jogot nyertek arra, hogy az egri országos találkozón Pest megyét képviseljék. Szilágyi Barnabás igazi meglepetés. Ez a tízesztendôs ürömi fiúcska nem tehet arról, hogy a gégéje még nem egy férfié. Ezen túl azonban mindent tud, ami egy autentikus Vitéz László játékhoz kell. Kiváló ritmussal, jó mozgatással, elképesztô szövegtudással és természetesen két – mind végig magasba felemelt – kézzel játssza el a közel félórás darabot. Fizikai és mûvészi tekintetben is káprázatos tel jesítmény egy negyedikes gyerektôl. Ô az egyik ígéret a bábmûfaj számára.
fotók:
Bábfesztivál Biatorbágyon
Szilágyi Barnabás A teljességhez elengedhetetlen a budakeszi illetôségû Bábika Bábcsoport és a házigazdák képviselôinek, a Pros pero Inasoknak említése. Különösen figyelni kell az utób biak évek óta töretlen, magas színvonalú teljesítményére. Nánásiné Marika és alkotótárs párja, István az évente „szállított” minôség mellett – együtt a Faluház és Könyv tár lelkes gárdájával – a reggeli kezdetektôl a nap végéig hivalkodás nélkül szolgálták a vendégeket. Jó szándékú szülôk, ismerôsök ülnek be szabadnapju kon saját autóikba és hozzák-viszik a fellépô gyerekeket és tanáraikat. Szállítják és pakolják a nem kevés rekvizitumot, bábokat, díszleteket. Civil magatartás ez a javából, ami egybeesik a döntéshozók törekvésével: erôssé, hatékonnyá tenni a nevelést, az oktatást, a közmûvelôdést. De jó lenne, ha a kulturális kormányzatnak alkalma, ideje, lehetôsége lenne „in vivo” tapasztalni, látni, kik, mire képesek... még arra is, hogy a torkukon kikiálthasson Vitéz László: – Jaj, de nehéz! Hû, de nehéz!
Tisztújítás a Magyar Drámapedagógiai Társaságnál Forrás: www.drama.hu A Magyar Drámapedagógiai Társaság április 7-én tartott közgyûlése elnökké választotta Dolmány Máriát, alelnök ké Tóth Zsuzsannát, elnökségi taggá Gyevi-Bíró Esztert és Nyári Arnoldot. Az Ellenôrzô Bizottság vezetôje Hegedûs Jenô lett.
2011 / 3.
13
„Töltsd meg élettel a házat!” Pál Orsolya, a dunavarsányi Petôfi Mûvelôdési Ház és Könyvtár megbízott intézményvezetôje
fotó:
L ászló István Zsolt
Ez volt a legfontosabb „utasítás”, amit tavaly novemberben kaptam a képviselô-testülettôl. 2010. január óta dolgozom a dunavarsányi Petôfi Mûvelôdési Ház és Könyvtárban. Rendezvényszervezôként vettek fel, aztán néhány hónap után az önkormányzat megbízott az intézmény vezetésével. Megannyi érzés kavargott bennem: megfelelni a fenn tartó és a helyi lakosság elvárásainak, a civil szervezetek kel jó együttmûködést kialakítani, a szabályos és törvényes mûködést helyreállítani és fenntartani stb. Néhány átvirrasztott éjszaka után a következôkre ju tottam: születésem óta itt élek, sokakat ismerek, és sokan ismernek engem is; a helyi civil szervezetekkel eddig is jó kapcsolatban voltam, kölcsönösen segítettük egymás te vékenységét; minden rendezvény, amit „elôzô életemben” szerveztem, sikeres volt mind a lakosság, mind a támo
gatók körében; és végül, de nem utolsó sorban: egy cso daszép, teljesen felújított mûvelôdési házban végezhetem azt a munkát, amit eddig szórakozásból, szabadidômben csináltam. Rengeteg tervvel, rendezvény-ötletekkel és lelkesedés sel vágtam bele a munkába. Régi és új kollégáim remek partnerek mindezek megvalósításában. Közösen Széchenyi István mondatait választottuk munkánk mottójául: „Ha mindenki azt mondja: de én egyedül mit tehetek, akkor természetesen egyik sem tesz semmit: ha mindenki azt hiszi, tôle függ a siker, akkor mind ereje szerint dolgozik.” Szépen lassan építjük fel tevékenységünket. Új arcu latot adtunk intézményünknek, új honlapot készítettünk, heti rendszerességgel munkaértekezletet tartunk, a házon belüli kisebb felújításokat mi magunk végezzük el. Az intézményt 2008-ban teljesen felújították, mely nek következtében egy modern hang- és fénytechnikával felszerelt színházterem, egy tükrös terem, egy kamarate rem, és megfelelô színvonalú és felszereltségû kiszolgáló helyiségek segítik munkánkat. Intézményünkben mûködik a városi könyvtár, és a mi fenntartásunkban van a Helytör téneti Múzeum is.
14
2011 / 3.
A mûvelôdési házban mûködik a Dunavarsányi Népdal kör és Citera Együttes, a kézimunka szakkör, a Dunavarsá nyi Néptánc Csoport és az Ôszirózsa Nyugdíjas Klub. Eze ket a csoportokat minden erônkkel támogatjuk, rendezvé nyeik szervezésében és lebonyolításában közremûködünk. Több „külsôs” csoport is igénybe veszi intézményünket. A hét minden napján van egy-egy délutáni és esti program, illetve foglalkozás. Intézményünk ad otthont a Ráckevei Munkaügyi Központ és a MISA Alapítvány által közösen szervezett Senior Foglalkoztatási Klubnak, melyet a térség több településérôl felkeresnek az érdeklôdôk. A jelentôsebb népszokásokhoz kapcsolódva, azokat fel dolgozva családi délutánokat szervezünk. Ilyen például a Téltemetô mulatság, a Húsvéti nyuszis játéknap, a Tök jó nap, a Márton napi libaságok. Advent minden hétvégéjén volt rendezvényünk – a kézmûves foglalkozásoktól a szín házi elôadásokig. Rendszeresen szervezünk buszkirándulást az országban. Elôfordult már, hogy több buszt kellett indítanunk egy-egy útra. Több alkalommal szerveztünk színházi elôadást. Ezek egy része gyermekeknek szólt, az iskola és az óvoda bevo násával bonyolítottuk le az elôadásokat. Családi színház keretében szombat délután a családokat próbáljuk rávenni a kulturális kikapcsolódásra. Pódium elôadásként szere pelt a Dumaszínház, volt önálló színházi elôadás és voltak operettestek. Elindítottuk Kulturális Koffein Est nevû rendezvényün ket, melyen egy csésze kávé vagy tea mellett a közönség a kultúra különféle területeibôl kap ízelítôt. Ez az egyik leg sikeresebb rendezvényünk – minden korosztály körében. Népszerû a Civil Akadémia ismeretterjesztô sorozatunk, me lyen ismert szakemberek tartanak elôadásokat a tudomá nyos élet vívmányairól, érdekességeirôl közérthetô nyelven. Intézményünk az év folyamán több kiállítást fogad és szervez. Elsôsorban a településen élô és alkotó amatôr mûvészek munkáit mutatjuk be, de helyet adunk más jellegû kiállításoknak is. Nagy kihívás számunkra, hogy a városi rendezvények lebonyolítása ismét a mi feladatunk lett. Nagy figyelemmel szervezzük a Magyar Kultúra Napját, a nemzeti ünnepek megemlékezéseit, a Dunavarsányi Napok rendezvénysoro zatot, a szüreti mulatságot és a városi karácsonyt is. Rendezvényeink propagálásánál kihasználjuk a techni ka nyújtotta lehetôségeket. Több mint kétszáz címbôl álló címlistánkra rendszeresen küldjük elektronikus hírlevelün ket, a város legforgalmasabb pontjain plakátokat rakunk ki, s szórólapokat helyezünk el a boltokban. Programjainkat a Lakihegy Rádió rendszeresen hirdeti. Mindennapi anyagi gondokkal küzdünk mi is. Az ön kormányzat ugyan erôn felül támogat minket, ám ennek jelentôs részét elviszik a mûködési költségek. A rendezvé nyeinket alacsony költségvetésbôl kell megoldanunk, de – reményeink szerint – ez nem megy a színvonal rovására. Szeretettel és büszkén várunk mindenkit Dunavarsányra, programjainkra, a Petôfi Mûvelôdési Ház és Könyvtárba!
Pest megyei gyermek vers- és prózamondó verseny Bokor Noémi, a PMKI munkatársa
Intézményünk évtizedes hiányt pótolva, 2007-tôl évente megrendezi az általános iskolás gyermekek felmenô rendszerû megyei vers- és prózamondó versenyét.
Megméretési lehetôséget kínálva a vers- és prózamondást kedvelô diákok nak, s találkozási lehetôséget, szakmai segítséget a felkészítô tanároknak. A versenyek szervezése során egyre több olyan intézménnyel (általános iskola, mûvelôdési ház és könyvtár) mûködünk együtt, amely vállalja egy-egy kistérség versenyeinek lebonyolítását. Ebben az évben a Pest megyei ver senyre 72 próza- és 76 versmondó álta lános iskolás korú gyermek jutott tovább. A prózamondó versenynek idén is a nagykátai Radnóti Miklós Könyvtár adott otthont. A szervezôk nevében Ur bánné Lugosi Erzsébet igazgató köszön tötte a prózamondókat és kísérôiket. A rendezvényen az alsó és felsô tagoza tos korcsoportok különváltak, mindkét tagozat más-más zsûri elôtt szerepelt. Az alsósokat Tóth Erzsébet Radnótidíjas elôadómûvész és Pápai Ferenc színjátszórendezô-tanár, a felsô ta gozatosokat Benke Éva Radnóti-díjas tanár és Tóth Zsuzsanna Radnóti-díjas elôadómûvész értékelte. Az értékelés során a zsûri megdicsérte a gyerme keket, elemezte és elismeréssel szólt jó
Míg a zsûri tanácskozott, az intézet munkatársai által kialakított játszósa rokban a versenyzôk különféle logikai játékokat próbálhattak ki. A logikai já tékkuckó nemcsak a gyermekek körében aratott sikert, hanem az ôket kísérô felnôttek tetszését is elnyerte. A sikeres produkciók elismeréseként az alsós és a felsôs kategóriában a zsûri különdíjat is kiadott. A gyermek versmon dók ugyan igényes mûveket választottak, de sokszor nem az életkoruknak, illetve a személyiségüknek megfelelôt. A zsûri döntésénél fontos szempont volt, hogy néhány produkcióról. Jó volt látni, hogy a mûvek tolmácsolása során éltek-e a nemcsak a versenyzôk, hanem az ôket beszédszerûséggel, a jelenidejûséggel; felkészítô tanárok és szülôk is jegyzetel azaz rendelkeznek-e a vers tolmácsolá sához a megfelelô eszközökkel, mennyire ték a zsûri tanácsait. tudják átélni a verset; él-e a szemük, az arcuk, érthetôen mondják-e a szöveget. A verseny végén a fellépôk és a kísérôk körbevették a zsûri asztalát, s érdeklôdéssel hallgatták a zsûritagok segítô szándékú szakvéleményét, szinte kivétel nélkül min denki kíváncsi volt a zsûri személyre sza bott véleményére, javaslataira is.
A Pest Megyei Gyermek Vers- és A versmondó versenyre a Me gyeházán került sor, a jelenlévôket Prózamondó verseny helyezettjeit a Makra Borbála, a Pest Megyei PMKI honlapján, a www.pmkult.hu ol Közmûvelôdési Intézet igazgatója dalon olvashatják. köszöntötte. A korosztályok itt is A rendezvény támogatói: szétváltak, és a prózamondó verse nyen már ismert szakértôk elôtt elin dult a program.
Önkéntesség, diakónia, tolerancia Forrás: Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus Közös felelôsségvállalás, mely megtart és megerôsít – ez volt az alcíme annak a konferenciának, melyet a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus rendezett az Egyházi Közmûvelôdési Egyesülettel közösen. A gö rög katolikus egyház Máriapócsi Zarándokházában május 10–11-én megtar tott konferencián több egyház képviselôje és az önkéntesség terén járatos világi szakemberek fejtették ki gondolataikat, ismertették tapasztalataikat. Az elôadások szerkesztett változatai megtalálhatók a www.erikanet.hu és a www.mmikl.hu oldalakon.
2011 / 3.
15
Bemutatkozik a szigethalmi Városi Szabadidôközpont
I. Dunakanyar Ifjúsági Báb- és Színjátszó Fesztivál
Így közösen, egymást segítve…
Egy alapítványi kezdeményezés
L ang Mónika, az intézmény igazgatója
Tóthné Bán Marianna, a Kismarosi Teleház Alapítvány programfelelôse
Szigethalom a Csepel-szigeten fekszik, Budapesttôl 10 ki lométernyire. 2004. július 1-jén nyerte el a városi rangot, ekkor a lakosság lélekszáma meghaladta a 14.000 fôt. Az itt élô emberek – a környéken mûködô gyárak által nyújtott munkalehetôségek miatt – az ország különbözô pontjairól érkezve telepedtek le. Szigethalomnak nem volt egységes hagyományrendszere, így aztán a lakosságnak közösen kellett kialakítania kulturális életét, figyelembe véve a különféle szokásokat. A közösségi életre és prog ramokra való igény összefogásra késztette az itt élôket, és megalakultak az elsô civil szervezetek, melyek a szigethal mi kulturális élet elindítói lettek. Jelenleg 52 civil szervezet mûködik, melyek programjai a Városi Szabadidôközpont épületében kaptak helyet. Mi fogjuk össze és tartjuk a kapcsolatot az összes helyi civil szervezôdéssel, a város intézményeivel és az önkormány zattal. A közmûvelôdési feladatellátáshoz szükséges anya gi hátteret az önkormányzat, a helyi vállalkozók, a várost támogató cégek, a pályázatokon nyert források és egyéb intézményi bevételek biztosítják. Évente négy-hat kiállítást is szervezünk a helyi és kör nyékbeli hivatásos és amatôr mûvészek alkotásaiból. 2005-ben Szigethalom testvérvárosi szerzôdést kötött a lengyelországi Jaworznóval, 2010-ben pedig a svédor szági Söderhamn várossal. E kapcsolatok ápolását és szí nesítését a Városi Szabadidôközpont dolgozói végzik a civil szervezetek segítségével. Feladatunk még a nemzeti, állami és a városi ünnepek megszervezése, lebonyolítása. Az intézmény és a város életében a jól bevált és sikeres nagy rendezvényeket is szeretnénk bemutatni: Botondoló Majális – avagy a világraszóló hétpróbás ôstusa Szigethalmon található a Csepel-sziget legnagyobb összefüggô parkerdeje, ahol a Világfa Program részeként, az Ôskultúra Alapítvány munkájának eredményeként épül az Emese park, amely az országban az egyetlen középkori mú zeumfalu, ahol a látogatók aktív részvétellel ismerhetik meg a X-XI. századi Magyarország tárgyi és szellemi hagyatékát.
Városnapok – június elsô hétvégéjén A várossá avatás évfordulóját ingyenes rendezvényekkel, sok gyermekprogrammal, remek koncertekkel, szórakozta tó játékokkal, sporteseményekkel, kutyaszépségversen� nyel és kutyás bemutatókkal ünnepeljük. 2010-ben a helyi küzdôsport klubok is bemutatkoztak. A Harcosok Napján, játékokkal, bemutatókkal népszerûsítik sportágaikat. Országos Ikertalálkozó – mindig júliusban A programnak 2002-ig Ercsi városa adott otthont. A ta lálkozó gondolata egy ott élô, ikerlányokat nevelô családtól származik. 2005-ben Szigethalom Város Önkormányzata felkarolta ezt a remek ötletet, és évrôl évre emelve színvo nalát, tette az ország legismertebb iker rendezvényévé. Ma már a határon túlról is érkeznek ikerpárok, a közönség szá ma is folyamatosan nô, 2010-ben már 5000 fô volt. A nap leglátványosabb része a hagyományos ikerszépségverseny, 16-30 éves, egypetéjû ikerlányok részvételével. 2009-tôl kibôvítettük a gyermek- és senior ikerszépségversennyel is. Értékes nyeremények és vándorkupa vár a legjobbakra. A nap folyamán számtalan ügyességi verseny, szellemi vetélkedô, bemutató és elôadás közül választhatnak az ingyenes ese ményre látogató iker és persze nem iker gyerekek és felnôttek.
Domonkos István
Betlehemi Esték Minden év december 22-én, 23-án és 24-én tartjuk meg a „Betlehemi Esték” címû programsorozatot az ünnepi hangulatba öltöztetett Dísz téren, ahol ember nagyságú bábukkal és élô állatokkal díszített betlehem várja a kicsi ket és nagyokat. A program elsô két napján bemutatkoznak a szigethalmi intézmények ünnepi hangulatú programja ikkal és portékájukkal, szenteste pedig közös csillagszórós éneklésre várunk mindenkit.
fotó:
16
A parkban korabeli „épületek” találhatók, jurták és egy földbe ásott ház. Egy kézmûves rész is van a múzeumfalu ban, ahol egy tradicionális kovácsmûhely mûködik, de ki le het kipróbálni a nemezelést, az agyagozást, a kosárfonást, a szövést, a fonást és minden egyéb régi, népi kézmûves mes terséget. 2010-ben átadták a lakomacsarnokot, mely kiállí tótérként üzemel, és rendezvények, programok lebonyolítá sára is alkalmas (esküvôk, konferenciák stb.). A terület folya matosan bôvül, az idén elkészült a várudvar két hatalmas fa kapuja, egy alagút, melyben a kínzókamra is megtekinthetô, és folyamatban van a csónakázó tó kialakítása is. 2010 óta ebben a környezetben rendezzük meg május elsején a Botondoló Majálist. A rendezvény a kistermetû, de nagy erejû harcosról, Botondról kapta a nevét. Ezen a na pon kicsik és nagyok harci és ügyességi játékokban – népi Stramm Lurkó verseny, váltófutás, „malomkô és nyúlcipô” verseny és a világra szóló „hétpróbás” csapatverseny – mérhetik össze erejüket, tudásukat, vagy szurkolhatnak a barátoknak, ismerôsöknek. Mesemondók és óriásbábos vá sári komédiások is várják az érdeklôdôket.
2011 / 3.
A Kismarosi Teleház Alapítvány április 8–9-én rendezte meg az I. Dunakanyar Ifjúsági Báb- és Színjátszó Fesztivál ját. A kétnapos rendezvényre zsúfolásig megtelt a Kisma rosi Mûvelôdési Ház: 16 báb- és színjátszó csoport jelent kezett, 211 szereplôvel az ország különféle településeirôl. A bábtalálkozóra érkezett Nyergesújfaluból a Pinocció Bábcsoport, Budapestrôl a Micimackó Bábcsoport, a Kôszírmocskák, a Kömazsik, Pomázról a Manu-Art Báb csoport, s nagy örömünkre Párkányból vendégül láthattuk a 25 fôs Kuckó Bábcsoportot. A Színjátszókörök Fesztiválján részt vett a gödöllôi Damjanich János Általános Iskola Színköre, a Váci Waldorf Általános Iskola Színjátszó Csoportja, Szécsénybôl Andi Színjátszósai és a FÉBÉ Társulat, a Szôdi Szószátyárok és Balassagyarmatról az Alabástrom Színtársulat. Versenyen kívül bemutatkozott a Váci Piarista Gimnázium Kavics Köre, a Dumas regénye nyomán készült 60 perces Három Testôr címû színdarabbal. A kétnapos programot Poldauf Gábor Kismaros pol gármestere nyitotta meg. A szakmai zsûrinek nehéz dolga volt a sokféle technikát, mûfajt bemutató, sok éve, vagy rövid ideje mûködö, különbözô korcsoportú, de nagyszerû 20 perces elôadások értékelésekor. Minden csoport kapott oklevelet, sokféle ajándékot. Közönségdíj, és a zsûri külön díja mellett az I. díjat a vándorserleggel a pomázi ManuArt Bábcsoport kapta, a Profi címû árnyjátékért. A különös, csattanós történet, a nagyszerû zene csodálattal töltötte el a zsûrit és a nézôket egyaránt. Ez volt a második Pomá zon kívüli fellépése a csoportnak. A bemutatkozó csoportok különféle technikákkal is mertették meg a közönséget (pl. kesztyûs-, botos-, sík-, ököl-, pálcás-, asztali-, óriásbáb, árnyjáték). Az igényes, nagyméretû díszleteket nagyrészt a mûvészeti vezetôk és a csoportok tagjai készítették, amit bizony nem volt könnyû épségben Kismarosra szállítani, mint pédául a Kormos István meséjét bemutató Pinocció Bábcso port Pöttyös zöld lovacska címû elôadásának díszlete it, amelyeket Reich Károly eredeti illusztrációi alapján, Sára László és Sára Lászlóné tervezett. Nagyon ked ves esemény volt a nyergesújfalui Pinocció Bábcsoport vezetôjének, Sára Lászlóné Irénkének találkozása egy év után a pomázi bábcsoportból Madár Péterné, Maricával, aki Irénke tanítványának vallja magát. A Bábfesztivál szervezésében nagy segítségünkre volt az Országos Bábjátékos Egyesület elnöke, Urbán Gyula és Kovács Hédi, akik révén a program híre minden gyermek és ifjúsági bábcsoporthoz eljutott, valamint a Maszk Bábszín ház mûvészeti vezetôjének, Krain Edinának és Kocsis László Leventének sok-sok ötlete, hasznos gyakorlati tanácsa. Szombaton a Színjátszókörök Fesztiválján népmese feldolgozások (pl. a váci Waldorf Mátyás mesék és a szôdi Szószátyárok Kisködmön elôadása), kedves tréfás történe tek (pl. a gödöllôi Damjanich János Általános Iskola színját szósai által bemutatott „Tök jó mese” és a „Tibi csoki”), és
Az I. Dunakanyar Ifjúsági Báb- és Színjátszó Fesztivál díjazottjai (fotó: Burik Éva) a mélyen elgondolkoztató, fiatalokat érintô mûsorok (pl. a FÉBÉ Társulat) váltották egymást a színpadon. A zsûri – Szécsi András, a Titanic mûvészcsoport vezetôje, és Kocsis László Levente esztéta – az I. díjat és a vándorserleget a szécsényi Rózsavölgyi Márk Mûvészeti Iskola fiataljainak ítélte oda az Etûdök címû darab bemu tatásáért, melynek témája a mai kamaszkor érzelemvilága. A fesztivál szervezéséhez és lebonyolításához nagyon sok segítséget kaptunk a településen; a Kismarosi Önkor mányzattól, a Nyugdíjas Klubtól, a Kismarosi Mûvelôdési Ház vezetôjétôl, és a Teleház fiataljaitól. Az Alapítvány célja a rendezvénnyel megvalósult. A jelentkezô csoportok megmutathatták a közönség és a mé dia elôtt a tehetségüket, élményt nyújtottak és kaphattak. Barátok újra találkozhattak, s egészen biztos, hogy a kö zös célok, a közös tevékenység megerôsíti a csoportokat a késôbbi alkotó munkában. Bízunk abban, hogy a fesztivál lal hagyományt teremthetünk, és jövôre továbbmehetnek a vándorserlegek. Reméljük, hogy a Kismarosi Teleház Alapítvány kezde ményezése, az I. Dunakanyar Báb- és Színjátszó Fesztivál jó hírét viszi a nagyvilágba kis falunknak, Kismarosnak!
Új logó az NKA-nál Ezúton szeretnénk felhívni minden érintett figyelmét, hogy a Nemzeti Kulturális Alap arculatváltáson megy keresztül, a logó megválto zott. Az új formátum letölthetô a www.nka.hu oldalról, az Ismertetô/Az embléma menüpontból. Az átállás fo kozatos lesz az új designra, így a folyó pályázatok anya gain még elfogadott a régi logó.
2011 / 3.
17
A XX. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó jubileumi bemutatói Pest megyében
Játsszunk színházat!
Tapasztalataim színjátszóként és rendezôként
A deszkákon innen és túl… Fodor Éva színjátszó-rendezô
Gaál Anna, a PMKI fôtanácsosa
fotó:
Gaál Anna
A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet a kezdetektôl csat lakozik a Magyar Drámapedagógiai Társaság gyermekszín játszó csoportok számára meghirdetett megyei és regioná lis találkozóinak megszervezéséhez. Az idei seregszemlén szerte az országban – így Pest megyében is – már huszadik alkalommal mutatkozhattak be az általános iskoláskorú színjátszókat tömörítô együt tesek, és kérhettek produkcióikra minôsítést a szakmai zsûritôl.
Pest megyében komoly múltja van a gyermekszínját szásnak. Néhány országosan is ismert és elismert emble matikus rendezônek köszönhetô a nemes hagyományok megteremtése és az ahhoz kapcsolódó rendezôi utánpótlás nevelése is. Az idei, jubileumi megyei találkozót a jelentkezôk magas száma miatt most is két helyszínen rendeztük meg. 2011. április 9-én Tökölön, a Weöres Sándor Általános Iskola, a „Szárny-nyitogató” Alapfokú Mûvészeti Iskola, valamint a Mûvelôdési Központ és Könyvtár segítségével, április 16án pedig régi partnerünk, a váci Madách Imre Mûvelôdési Központ támogatásával bonyolítottuk le Pest megye gyer mekszínjátszóinak másik megyei bemutatóját. 2011. ápri lis 30-án intézményünk szervezésében ugyancsak Vácott került sor a Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye tizenhárom legjobb gyermekszínjátszó elôadását felvonul tató Regionális Döntôre. A két helyszínen megtartott megyei bemutatókon 29 produkciót látott és értékelt a szakmai zsûri; Achs Ká roly és Körömi Gábor drámapedagógus, rendezô. Közü lük 6 elôadás arany, 10 ezüst és 13 csoport játéka bronz minôsítést kapott. A regionális döntôn Benke Éva, Tóth Zsuzsanna szín házpedagógusok és Perényi Balázs drámatanár, rendezô értékelte, elemezte a két Komárom-Esztergom megyei, két Nógrád megyei, valamint kilenc Pest megyei elôadást. Méltatták, hogy ezen a területi találkozón, nagy örömükre jobbnál jobb produkciókat láthattak. Az Országos Gyermekszínjátszó Fesztiválra Debrecen be, 2011. június 10-11-ére, a Magyar Drámapedagógiai Tár
18
2011 / 3.
saságtól négy Pest megyei csoport elôadása kapott meg hívást. A felhívásban foglaltak értelmében a gálára csak példaértékû rendezéssel, játékkal lehetett bejutni. Büszkén mondhatjuk hát, hogy a Pest megyei gyermekszínjátszók ismét emlékezetes elôadásokat állítottak színpadra. Inárcsról az Inárcsi Színjátszók két csoportja is elutaz hatott az Országos Gálára; az Alessandro Baricco: City címû regényének néhány jelenete és a csoport improvi zációi felhasználásával „A kor, amelyben élünk” címmel a Kovácsné Lapu Mária rendezése, valamint a csoport imp rovizációi alapján a Szivák-Tóth Viktor által írt és rendezett „Semmi baj” címû elôadás kapott országos bemutatkozási lehetôséget. Fótról a fesztivál legkisebbjei, a Németh Kál mán Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási In tézmény 6-9 éves színjátszói, a Fóti Kisfiókák „A vadorzó” címû népmese átdolgozást mutatták be Kovács Éva rende zésében. A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola 11-13 éves színjátszói, a Tûztestvérek Mirôl álmodik a lány? címmel Ácsné Csáki Ildikó rendezésében magyar költôk verseibôl szerkesztett játékkal arattak sikert. Összegezve a XX. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó megyei és regionális bemutatóin látottakat elmondhat juk, hogy Pest megye általános- és mûvészeti iskoláiban néhány kiemelkedôen tehetséges, elkötelezett pedagógusrendezô a színházi nevelés területén az elmúlt évek során elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gyermekek százainak adtak meghatározó élményt, mutatták meg a színjáték örömét, személyiségformáló erejét. A játék, a közösséghez tartozás élménye mellett a kezük alatt dolgozó színját szók elsajátították a színház formanyelvét, értô, befoga dó közönséggé váltak. Ezek a gyermekcsoportok most is felszabadult és értô játékkal örvendeztették meg társai kat, és a bemutatók közönségét, beleértve a zsûrit is. A csoportvezetô-rendezôk érdeme az is, hogy néhány hajda ni gyermekszínjátszóból újabb fiatal rendezôket köszönt hettünk a találkozókon. Pest megye legjobb színjátszó mûhelye Inárcson van és Kovácsné Lapu Máriához kötôdik. Az ô keze alól indult el rendezôként Szivák-Tóth Viktor, Kovács Zoltán, Kovács Anna, és felnôttként Inárcson játszik, a gyermekszínját szás fiatalon elhunyt kiemelkedô személyiségének, Fodor Mihálynak a lánya is. Fodor Éva vállalta édesapja színját szóinak a bagi Arany János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Fapihe néven ismertté vált együttesének vezetését, s mi több, elsô önálló rendezésé vel, Lázár Ervin: A hétfejû tündér címû elôadásukkal, az idei Pest megyei bemutatón arany minôsítést nyertek. Figyelmükbe ajánlom Fodor Éva személyes hangvételû írását, melyben vallomást tesz a színjátszás életre szó ló, testet és lelket felszabadító, meghatározó élményérôl. Ôszintén ír a munka nehézségeirôl is, de sorait olvas va valamennyiünk számára világossá válik, hogy az elért öröm, siker minden fáradtságot megér.
A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatója régóta ismerôs közeg a számomra. Gyerekként sokszor vehettem részt a fesztiválon a bagi Fapihe színját szó csoport tagjaként apukám, Fodor Mihály rendezéseiben. Már akkor ki alakult bennem egyfajta függôség a baráti közeg, a szereplés izgalma és a gyermekközpontú szervezésbôl fakadó jó hangulat iránt. Évrôl évre olyan esemény volt ez az életünk ben, amely folytonos belsô motor ként motivált minket a próbák során, és végül megkoronázta az egész éves munkánkat. Olyan volt, mint egy ün nep. Számunkra nem a siker volt az elsôdleges cél, hanem maga a játék. A zsûrizéssel nem sokat foglalkoztunk, az számított, hogy fontosak vagyunk, hogy a saját barátainknak, saját kor osztályunknak és egyben színházat értô-tanuló gyerekközönségnek játsz hatunk. És közben mi is tanultunk: nézôi jelenlétünk a saját színjátszói nyelvünket, színházi gondolkodásun kat fejlesztette anélkül, hogy ez tuda tosodott volna bennünk. Személyes oldalról nagy jelen tôsége volt a fesztiválnak a baráti kapcsolatok ápolásában, hiszen a Pest megyei színjátszó táborban megis mert barátainkat évközben csak itt láthattuk viszont. Amikor kinôttünk a „Weöresbôl”, már magunk szer vezzük a találkozóinkat, és eléggé
megfertôzôdtünk a színházzal ahhoz, hogy diákként folytassuk a fesztiválo zást. Bagon akkor még nem mûködött diákmûhely, ezért néhány év kihagyás után az inárcsi színjátszók körében, Kovácsné Lapu Mária csoportjában folytattam a játékot. Ezzel a csapat tal, az összetételben adódott válto zások ellenére, és mára már felnôtt amatôr színjátszó csoportként, azóta is együtt vagyunk. A szakma iránt fo kozatosan kialakuló elkötelezôdésünk és az évente Zamárdiban megrende zett színjátszótáborhoz (mára már Fodor Mihály Pest Megyei Színját szó Tábor) való kötôdésünk indított el néhányunkat a rendezés irányába. A játszói státuszból kinôve elôször programszervezôként, animátorként és asszisztensként segítettük tovább a tábor mûködését. Magam 2007-ben Szivák-Tóth Viktor rendezôtársaként álltam elôször a „másik” oldalra. Neki akkor volt már némi diákszínjátszórendezôi gyakorlata, a gyermekszín játszás terén azonban együtt szerez tük meg az elsô tapasztalatainkat, sokat birkózva a kezdeti nehézsé gekkel, sokat tanulva egymástól és a gyerekektôl egyaránt. Ezután Inárcson is együtt kezdtünk csoportvezetésbe, és a megyei bemutatóra is együtt ké szültünk az inárcsi csapatunkkal. A gyermekszínjátszó fesztiválhoz azonban elôször nem rendezôként, ha nem, a tábori gyakorlatból építkezve, moderátorként tértünk vissza a ba rátaimmal. Gaál Anna, a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet fôtanácsosa kezdeményezésére igyekeztünk igazi fesztiválhangulatot teremteni, mind a megyei, mind a regionális fordulókon. A konferálás mellett szervezôi felada tokat láttunk el, a beállások alatt és a zsûrizés idején játszottunk a résztvevô gyerekekkel. Ezeket a feladatokat azóta is, minden évben ellátjuk. Hálás dolog, hiszen a fesztiválok gyerekközönsége igen játékos kedvû és aktív résztvevôje ezeknek a mókáknak. Mi pedig min den évben tanulunk az elmúlt fesztivál tapasztalataiból, igyekszünk fejlôdni, helytállni, megújulni.
Már ezekben az idôkben kialakult, hogy a zsûrizés alatti játék idején fel osztjuk egymás között, ki mikor ülhet be az értékelésre. Nemcsak azért, mert néhányan közülünk már rendezôként vagy asszisztensként is jelen voltak a fesztiválon (pl. Kovács Zoltán és Kovács Anna), hanem azért is, mert szakmai szempontból nagyon tanulságosnak és termékenynek bizonyultak ezek a beszélgetések a zsûri és a rendezôk kö zött. Hiszen a zsûri tagjai túlnyomóan olyan elismert drámapedagógusok, akik elsôdleges célja a gyermekszínjátszórendezôk támogatása és munkájuk konstruktív értékelése. Sokat tanultam ezeken a zsûrizéseken – a teljesség igé nye nélkül – Gabnai Katalintól, Perényi Balázstól, Kaposi Lászlótól... kibicként, és akkor is, amikor már Viktorral együtt megmérettünk.
2009 ôszén apukám, Fodor Mi hály halála után a bagi Arany János Általános Iskola kérésére átvettem a Fapihe színjátszócsoportok veze tését. Megtisztelô és nagy feladatot jelentett ez a számomra, ami egyben sok szorongással is járt. Igyekeztem megfelelni az apukám által megala pozott szellemiségnek, ugyanakkor az örökölt és ismert alapokból kiin dulva meg kellett próbálnom kiala kítani a saját csoportvezetôi stílu somat és rendezôi nyelvemet. Ebben sokat segített az iskola és a szülôk támogató légköre, de legtöbbet ma
2011 / 3.
19
természetesen nagyon büszke voltam rájuk. A kezdô rendezôk érzékeny ségével ültem be az értékelésre, ám Achs Károly és Körömi Gábor dráma pedagógiai szemléletû megközelítése nagyon támogató légkört teremtett a konstruktív beszélgetésre, különö sen a szakmával ismerkedô rendezôk számára, és engem is nyitottá tett a párbeszédre. Az elôadásunk végül arany mi nô sítést kapott, aminek nagyon örültünk. Mégsem ez volt a lényeg. Csoportvezetôként azt tartom a fesz tivál legnagyobb elônyének, hogy a versenyszellem tompításával a kö zösségi élmény megélésére helyezi a hangsúlyt. A részvétel így erôsíti a csoport belsô egységét a közösen átélt élmények által, és egyben kialakítja a résztvevôkben a játékot és a színházat szeretô gyerekek nagy közösségi tu datát. Színházi nevelési szempontból
különösen tudatos dolognak tartom, hogy a regionális forduló zsûrije – Ben ke Éva, Tóth Zsuzsa és Perényi Balázs – vállalta, hogy a felnôtteknek szóló értékelés mellett tartanak egyet a ját szó gyerekeknek is, számukra is érthetô nyelven megfogalmazva mindazt, amit a munkájukban fontosnak, értékesnek, követendônek tartanak. Bíztattam a csoportomat, hogy mind a megyei, mind a regionális fordulón nézzenek meg minél több elôadást, hogy aztán otthon mi is tudjunk beszélgetni ró luk, hogy a feldolgozás folyamatából is tanulhassunk, és nem utolsó sorban, hogy ihletet merítsünk a többi csoport munkájából. Felcseperedett színjátszóként visz sza tekintve a legnagyobb öröm szá momra, hogy a Weöres Sándor Orszá gos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatói ma is, gyerekként is, felnôttként is, továbbra is: ünnep. Fotók: Gaál Anna és Illés Csaba
guk a gyerekek. Hálás vagyok nekik, hogy nyitottak voltak irántam, és hogy nem sürgettek, hanem segítet tek, társaim voltak a rendezôvé válás folyamatában. Az elsô évem a megszokás és a tanulás éve volt velük, míg a három csoportból egy – amelyet ketten ve zettünk Viktorral – sikerrel szerepelt tavaly a Weöresön. Idén azonban már sikerült két elôadást is színpadra ál lítanunk. Az egyiket egy másodikos csoporttal, velük kicsit kicsúsztunk az idôbôl, ezért a fesztiválon már nem indultunk, de a másik csapattal, amely 11-13 éves játszókból áll, bene veztünk. Lázár Ervin A hétfejû tündér címû meséjét dolgoztuk fel. A fesztivál elôtt ugyancsak izgultam, de nagy se gítség volt, hogy a megyei váci fordu lón idén elôször egy fiatalabb csapat vállalta a „moderátorkodást”, így ott a csapatomra tudtam koncentrálni, és