I. évfolyam.
Budapest, 1901. Má.jus.
5-ik szám.
r
Állatvédelem. H avi
k ö z le m é n y e k az álla tv é d elem é s álla tg o n d o zá s köréb ől. (Az „O rszágos Állatvédő E gyesület41 hivatalos közlönye.) S zerk eszti :
Kiadja :
S z e r k e sz tő sé g é s k iad óh ivatal:
M onostori Károly. Budapest, VII. Nefelejts-utcza
14.
Grimm Gusztáv.
------------------ M e g jelen ik minden hó 20-ikán. ------------------
Előfizetési ár egy évre 4 korona. E gyesületi tagoknak 2 korona. Ezen lap közlem ényeinek utánnyom ását nem csak szívesen m egenged jük, hanem tisztelettel kérjük is.
Önműködő itatok. Nem csak állatvédelm i szem pontok, hanem általában állategész ségügyi és állathasznositási kívánalm ak azok, amik az állatok m egfelelő itatását fontos kérdéssé teszik. M agunkról tudjuk, hogy a szomj kellem etlen, a kínlódásig fokozódó érzést kelt és ism eretes, hogy különösen vízben szűkölködő, vagy rossz vizű vidékek azok, am elyek az állatok jólétére hátrányos befolyást g y a korolnak, s nem ism eretlen az sem , hogy kellő m ennyiségű jó viz fel vétele esetén pl. a hizó állat jobban gyarapszik, a tejelő jobban tejel.
1. ábra.
Az istállóra kárhoztatott állat m ár m ost csak úgy ju th a t vízhez, ha azt neki m i lehetővé tesszük kútra, folyóra h ajtással, vagy az istállóba hordott viz nyújtásával és könnyen érthető, hogy legtökéletesebb form ája az istállóban való itatásn ak az, hogy vezetékek segélyével vezet jü k oda a m indig friss vizet az állat elébe, hadd ihassék akkor és anynyit, am ikor és am ennyit kíván.
— 66
—
Az u. n. önm üködő-itatók ezt lehetővé teszik, s csak kívánni lehet, hogy a külföldön nagyon elterjedten alkalm azott ilyen itatok legalább is szarvasm arha- és ló-istállókban, — nevezetesen ott, ahol azt az állatállo m ány értéke indokolttá teszi — kiterjedten alkalm aztassanak hazánkban is m int olyan istálló felszerelések, am elyek az im ént jelzett hárm as ok ból feltétlenül előnyösek. Az eddig kieszelt és alkalm azásba vett önm űködő-itatók 4 főrészből állnak, nevezetesen 1. egy nagyobb vizmedenczébó'l (tartányból), mely az állatállom ány szám ára pl. félnapi vízm ennyiséget képes m agába- fog lalni s m elyet pl. kutból való szivattyúzással leh et m egtölteni, 2. evvel cső utján kapcsolatban kell hogy álljon egy szabályozó edény, m elyben 3. az úszó göm bös vízzáró és n yitó készülék foglal helyet (1. ábra) s végre 4. ezen szabályozó készülék cső segélyével kapcsolatban kell álljon m agukkal az egyes itató-medenczékkel, (2— 3. ábra) m elyekből az állat iszik.
2. ábra.
3. ábra.
Az igy berendezett egész készülék pl. tehenenkint alig kerül többe 10—12 koronánál, ami, tekintve a jelzett sok előnyt és azt, hogy az az istálló csinját, tetszetőségét is emeli, határozottan m eghozza kam atját. Az egész készülék m űködését érthetőbbé teendő, m ég a következő ket jegyzem m e g : Az úszó göm bös vízzáró és nyitó készülék, (1. ábra) ha az itatóm edenczék tele vannak, elzárja a víz további befolyását, h a azonban az állatok isznak s a m edenczék ürülnek, az úszó göm b a víz színével eg y ü tt sülyed (1. ábra pontozott rész) s m egtelvén a m edenczék, ism ét felem elkedik a víz nyom ására és zár. Az itató m edenczék pl. szarvasm arhák szám ára fedéllel készíttetnek úgy, ahogy a 2— 3. ábra m etszetben feltünteti. A jászol mellé a falba erősített medencze (Q) egy vizet bevezető (G) nyilassal s egy a fenéken alkalm azott bedugható s kinyitható nyílással bír, utóbbi a takarm ányhulladékkal szenyezett víz levezetésére. A vizet vezető nyílást egy kaucsuk dugós (D) érez csap (St) zárja el akkor, mikor az edény fedele le van
67
—
csapódva (3. ábra V) s ny itja ki akkor, m ikor ezt a fedelet (2. ábra V) az állat az orrával felnyitja, hogy ihassék. Eként ami viz fogy, ahelyett folytonosan ugyanannyi folyik be a tartányból a többi készülék-részekbe.
Lovak szám ára a 4. ábra tűntet fel hasonló itató-készüléket. U gyanis (a) az itató m edencze, kagylószerü (b) hátsó kivágással, (c) vaskagyló a (d) zaboló edény felv ételére; (e) karikák a ló lekötésére ; (f) a falba m élyesztett széna-rács. Am ennyiben a ló nem oly türelm es, m int a m arha, az itató-edényre az állat által felnyitható fedelet, m ely a vizet a bem ocskolódástól óvja, nem igen alkalm aznak, hanem a felügyelő em bernek kell időnkint az itatót kifedni s m iután az állat szom ját oltotta, ism ét befedni, (r. r.)
Ész-e, vagy vak ösztön? III. A szokondi erdészsegédnek volt egy öreg kopója, mely m egszokta, hogy néha m agában is vadászgasson az erdőben, de viszont parancsszóra engedelm esen otthon m aradt olyankor is, m ikor az erdészsegéd elm ent hazáiról. Az egész háznál m indenki ütötte-verte a szegény kutyát, m ert biz’ az m egtette néha, hogy m iután nem igen ad tak neki enni, lopott. Ezzel sok bosszúságot okozott a cselédségnek, m elynek m indig nyitva kellett tartania a szem ét, hogy el ne veszszen a h ú s a fazékból. Csak Onucz G yörgye, a kis kocsis volt hozzá jó, aki ha h ideg volt, behívta a vén Dongót m agához az istállóba, összefeküdtek, úgy aludtak a szalm án egym ást m elegítve, vigasztalva. Onucznak m ajd m indennap volt valam i útja, hol a m ezőre m ent
-
68
—
szekérrel, hol a városba lóháton húsért, hol pedig gyalog levéllel ide vagy oda. Dongónak sem mi köze sem volt ezekhez az útakhoz, rá se h e d e ríte tt; ő csak az iránt érdeklődött, a ki puskával járt-kelt, így hát sohasem kísérte Onuczot. E gyszer zim ankós téli időben, m ikor az ú t csonttá volt fagyva, valam i hivatalos iratokkal küldte be Onuczot az erdész a városba. Szekeren nem lehetett akkor járn i, olyan rögös volt az út, így azután nem volt m ás hátra, mint lóháton menni. Igen, de a falúban m ég lóháton sem boldogúlt az em ber a kőkem ény kátyú közt, jó hosszú úton m ég a falun ■túl is úgy kellett vezetni a lovat, míg kiért az em ber a rétre, ahol az •erdőn át könnyebb volt haladni. Onucz elindult. Mikor a falu végére ért, akkor elkezdett esni a hó. Ez bizony kellem etlen volt, m ert csakham ar az út sem látszott tisztán az egyform a feh érség b e n ; szerencsére elég élesen kivált az erdő fekete körvonala s bár a hirtelen beborult ég ham ar alkonyatra hajlott, m égis bizonyosra lehetett venni, hogy Onucz az egyenes erdei úton m ég id e jéb en kiér az országúira, a honnan baktatva és vakon is könnyen czélhoz jut, m ire besötétedik. Most m ár ráak art ülni a lóra, de m ég előbb p ipára gyújt, gondolta. K icsiholt, hanem a szikra véletlenül a ló orrára p a tta n t; attól a fázós állat m egijedt, félreugrott, s ezzel kirántotta a k antárt az Onucz kezéből, elkezdett vágtatni az erdő felé. A m egrém ült Onucz futott utána, a mig látta, a fák közt egyre kiabálta a ló nevét, hívogatta, de biz’ az nem m utatkozott többé. A sze gény fiú kétségbe volt e sv e ; mi lesz vele, ha a d rág a ló elvész ! T űnő dött', hogy m erre m enjen, s eközben egyszerre h allott valam it, a mi m eg m ondta neki, hogy m erre ne m enjen. Bent, az erdő m élyében egy vén farkas ordítása búgott, dongott. O nucz ham ar h átat fordított neki s indult visszafelé ; m ár sötéte d ett s lépten-nyom on ráesteledhetett. Botorkálása közben egyszerre azt vette észre, hogy nem ösm eri a helyet, a hol já r, nem tudta, kifelé m egy-e az erdőből, vagy m indig beljebb halad. Alig volt több tizenhét évesnél s így a legényes b áto rság ham ar m eglazult benne. N agyon m eg ijedt, m ost m ár az életét is feltette, leborult a hóra s elkezdett oláhul im ádkozni. Egyszerre csak forró leheletet érzett a n yakán s valam i m egnyalta a képét. — Jézus Mária ! ordított a boldogtalan fiú s m ajd m egszakadt a szive ré m ü lté b e n ; azt hitte, hogy ott van m ár a farkas. P edig csak Dongó volt. Az öreg Dongó, a m elylyel javában k ö te kedtem az erdész udvarán, m ikor egyszer csak látom , hogy a ló, m elyet az im ént Onucz elvezetett, tajtékkal födve rohan haza. Dongó is é szre vette a m agános lovat s valósággal látszott rajta, hogy m ennyire m eg van ütközve. Nem törődött többé velem, futott az istállóba, a konyhába, a fásfélszerbe m indenütt kereste Onuczot. Mikor m eggyőződött róla, hogy nincs sehol, felnézett az égre s hosszasan vonított, azután lecsapta az o rrát a földre, m egkereste azt a nyom ot, a m elyen O nucz elindult és sebes vágtatva elrohant rajta. H iába kiabáltunk utána, m ent, mint a szél vész a jó b arátja után, a kiért aggódott. Meg is találta az erdőben, im ádkozva. O nnan azután haza vezette szépen, nem engedte, hogy elveszszen, m egfagyjon, m egegyék a farkasok. Hát nem volt ennek a kutyának hálás jó szive, és annyi esze, hogy sok protekcziós hivatalnok m eg irig y elh etn é? 0 tudta, hogy bajnak kell lenni, m ert a lő m agában jö tt haza, vágtatva, felnyergelve. E lindult
-
69
-
hát, hogy segítsen azon, a ki jó szívvel volt hozzá. És segített is rajta. Váljon hány hálátlan em bernek ad h atn a példát ez a kutya ? ! De nem is bántotta többet s e n k i; ki volt adva neki azontúl a rendes ebédporczió m inden napra, úgy, hogy nem kellett többé lopnia, m égis jól lakhatott. És Dongó soha, de soha nem lopott tö b b é; nem csak jó szivü, de becsületes is volt attól fogva. IV. G análoson is az a szokás, a mi a legtöbb faluhelyen, hogy este kihajtják a lovakat legelni a rétre s a m énesre egy pár kis kocsis ügyel fel éjente. L udaser Sándor volt kedves professzorom at látogattam m eg ott kis fiú korom ban, a hatvanas években s legfőbb m ulatságom az volt, hogy este kim entem én is a kis kocsisokkal a rétre lóháton, azután vissza sétáltam a faluba gyalog. A szom széd kis kocsisán, valam i Ganz H erm án nevű sváb fiún m in dennap m egbotránkoztunk, m ert nagyon k egyetlenül bánt a lovaival, ütötte, verte szegényeket s m ikor béklyóba tette, úgy m egkötözte a láb a i kat, hogy a vérforgás is m egakadt bennök. Az egyik kanczát különösen sokat ütötte, de nem csak a kanczát, hanem a kis csikót is. Le sem irom azokat a b arbárságokat, a m iket elkövetett, de egy kegyetlen indiántól is sok lett volna. Égő taplót dugni például a ló fülébe, az neki a legszelídebb tréfái közé tartozott. Egy éjjel erre a kis kocsisra került a sor, hogy kint m aradjon a lovakkal. Álmos rest kölyök volt nagyon, s alig hogy kieresztette lovait, rögtön lefeküdt a g u b á já ra s aludt mint egy medve. Én akkor egy kicsit tovább találtam kint m aradni, h allgattam az egyik pásztorfiút, tilinkózott. A lovak ott járk áltak , legeltek körülöttünk s igy fel sem tűnt, hogy a sokat kinzott kancza legelés közben a gubán alvó kis kocsishoz közeledett. Mikor odaért, olyan dolog történt, a m it soha életem ben sem fogok elfeledni, de azt hiszem , hogy a többiek sem, a kik látták. A különben jám bor kancza egyet rán d u lt s k iegyenesedett, mint egy csataló ; h o r kant egy nagyot, h átracsap ta a fülét, hirtelen m egcsípte a fiú h ajá t a fogával s m ikor H erm án károm kodva tápászkodni kezdett, a dühös kancza nyerítve m egfordult s úgy rú g ta főbe, hogy m enten szétrepedt a koponyája. A zután folyvást nyerítve és híva csikaját, hazanyargalt. Irtóztató bosszút állott a sok bántalom ért, valósággal rálesett a jó alkalom ra, de akkor is előbb felkeltette a fiút, m intha azt ak arta volna, hogy a rosszlelkü gyerek tudom ást vegyen arról, hogy „k i“ b ünteti meg. P ed ig ez a kancza olyan já m b o r állat volt m áskor, hogy a szom széd apró porontyai folyvást játszad o ztak vele az istállóban.
B á r s o n y Is tv á n .
—
70
—
Budapesti állattartók szövetkezete. Bárm ily czélból alakuljon is egy szövetkezet, kivétel nélkül an yagi haszon elérésére törekszik. S h o g y h a tag jain ak anyagi előnyöket nem nyújthat, vagy pedig erkölcsi szem pontból a „segíts m agadon, (de nem a mások rovására) az Isten is m egsegít “ elvtől egyetem ben e lté r : lét jo g a m egszűnt, nem pro sperálhat ; a m it több szövetkezet m últja és bukása igazol. 1900. novem ber hó 1-én gazdasági és állategészségügyi czélzattal B udapesten alakult egy uj szövetkezet, a „ B udapesti állattartók szövet kezete'“, m ely novem ber hó 15 én m űködését m eg is kezdte, — m e g nyitván az I. sz. kórodáját VIII. kér., lllés-utcza 12. sz. alatt. Minket, állatvédőket, kik egyéni haszon nélkül, tisztán altru ista érzelm eink folytán szolgáljuk az állatvédelem nem es eszm éjét, azért érdekel ez az uj szövetkezet, mely p ro g ram m ja szerint „m inden n yerész kedés k izá rá sá va l “ csak azért alakult, hogy tag jai közös költségen, közös állatkórházakban és lehetőleg minél olcsóbban gyógy kezeltethessék és balesetek stb. ellen is biztosíthassák az állataikat, m ert mig a külföld nagyobb városaiban a m agán segíteni nem tudó, h asznos állatok részére nem csak kórházakat, hanem állat-m enhelyeket is állított m ár föl az igazi altruism us, addig nálunk, kivált B udapest utczáin, az állatvédők és a rendőrség ébersége daczára is, ezrével járn ak kulim ászszal bekent sebeik kel a gyógykezelést igénylő, elcsigázott, szánalom ra méltó páriák — segély nélkül. Az állatorvosi főiskolán kivül ez az első intézm ény hazánkban, mely az állatokban rejlő nem zeti vagyon — közel 2000 millió korona — értékének m egtartására, fejlesztésére és g y arap ítására stb. törekszik. T ehát ugyanazt a czélt van hivatva szolgálni, a m it g azd aság i szem pontból az „Országos Á llatvédő E gyesület “ is m aga elé tűzött. Az a tévhit, m elyet egy-két székesfővárosi gyakorló állatorvos — utánozván a régi gárdának, egy bőrkötényben és papucsban járó ism ert alakját — „a tisztességtelen ve rsen y,“ rágalom és g y an ú sítás fegyveré vel érthető okokból a laikus közönség m egtévesztésére terjesztett, azt hiresztelvén, — h o g y : „ Van a fővárosban egy állatgyógyintézet (a mostani főiskola), de bizony ott nem a n n y ira gyógyítják az állatot,
m in t
inkább
experim entum okat
végeznek
rajta.
(„Állatok
őre“
1897. év. 21. lap) . . . adta m eg az első im pulzust arra, hogy a b u d a pesti állattartók egy „Beteg állat-segéhjezőegyesület* -et akartak alakítani. Ennek tervezetét Zuckerm ann Ede, budapesti term ény- (zab-, széna ) kereskedő az országos állatvédő-egyesület igazgatóságához 1896-ban pártolás végett be is n y ú jto tta ; Szalkay Gyula dr., igazgató titk ár pedig az „Állatok őre“ J 897. évi kiadásában részletesen ism ertette. De mivel ezen tervezet az állatorvosi szakiskolával, ezzel a külföld előtt is el ism ert kiváló intézm énynyel szem ben a tisztességtelen versenyt tűzte ki elvül és a rágalom , m eg a gyan ú sítás fegyverével ak art híveket az eszm e részére to b o rz a n i: illetékes helyről történt rideg elutasítás m ia tt
pártolásban sem részesült. U gyanazok, kik a Z uckerm ann-féle tervezet eszm éjét részben az ügy iránti önzetlen lelkesedésből, m ásrészt pedig nyerészkedési vágyból m e g valósítani akarták, m egkísérelték azt egyesületi alapon is élotre k e lte n i; de mivel h törvény értelm ében szükséges 100 ezer forint biztosítékot letétbe helyezni nem tu d tá k : ez a terv sem sikerűit. Csakis, midőn P a jo r Ignácz dr., a „ M agyar Kölcsönös Á llatbiztosító Szövetkezet “ vezérigazgatója, a jelenlegi elnök és nehány ig azgatósági tag vette kezébe
-
71
—
az ügyet, sikerült annyi hiveket összetoborzani, hogy végre az intézm ény szövetkezeti alapon m egvalósulhatott. A szövetkezet tag ja lehet m inden B udapesten s annak környékén lakó •állattulajdonos, ki felvételi dij czim én egyszer s m indenkorra m in den állatja u tán 50 fillért fiz e t; m inden szövetkezeti ta g a szövetkezet által kibocsátott 20 korona névértékkel biró részjeg y ek b ő l eg y et vagy többet jegy ez és pedig m inden m egkezdett 10 drb. állat után egy rész jegyet. Azonkívül a szövetkezeti tag o k tag ság i dijakat fizetnek, m ég p ed ig : Lovak u tán 1 — 5 drb ig d arabonként havi 1 koronát, 5 drbon felül m inden drb ért 10 d rb ig havi 80 fillért, 10 „ „ „ „ 20 „ „ 60 „ 20 „ „ „ „ 30 „ „ 50 „ 30 „ „ „ „ 50 „ „ 40 „ 50 „ „ „ „ „ 30 „ S zarvasm arhák után 1— 10 d rbig ,, 30 „ 10 drbon felül m inden darab ért „ 20 ,, K utyák, m ajmok, m acskák, éneklő m ad arak vagy m ás luxus- és háziállatért havonként és d arabonként 50 fillért.
R észjegyeket jegyezhet m in den m a g y a r állam polgár, azok is, a kik nem állattartók, de pártolják s fejleszteni óhajtják az eszmét. A kár az istállóban, akár m unkaközben az utczán stb. történik valam i b aja az állatnak, a legrövidebb idő alatt bevezethető a kórházba, vagy pedig állatorvos hívható, a ki külön díjazás nélkül m egjelenni köteles. Ha pl. az utczán történik valam i baleset, a mi lovaknál télen, sőt nyáron is elég gyakori, hogy a föllocsolt fa- és aszfalt-burkolaton elesik stb., m elyeket azután rendszerin t ki kellett eddig irtani és a g y epm esterhez szállítani, m ost azonban, mivel az 0 . Á. E. m entőkocsiját a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta és igy telefon utján a nap bárm ely szak áb an m egrendelhető s ha csak g y ó g y íth atatlan sérülése az állatnak nincsen, a gyors segély által m egm enthető. A szövetkezet uj állatkórháza u g y an csak a VIII. kér., K em én y Zsigmond-u[czsLba.n fog m egnyílni. Erre az uj k ó rházra annál in kább szükség van, m ert jelenleg, különösen az értékesebb állatok tulajdonosai, ha m egtekintették a jelenlegi ideiglenesen felállított kór házat, elm ent m inden k e d v ö k ; nem azért, hogy talán az a h y g ién ia követelm ényeinek stb. többé vagy kevésbbé m eg nem felelne, h an em csak azért, m ert a szövetkezet tag jain ak tö b b ség ét a legszegényebb állattartó k képezik, vagy pedig olyanok, a kik legjobban kihasználják, többé vagy kevésbbé elcsigázzák az állataikat és az ilyen sovány, kóczos gebék közé nem szívesen köti senki sem a jól táplált, vakart parip áját. Az uj helyiségben azonban lesznek teljesen elválasztott, külön épületbe helyezett különítm ények, — boxok is stb. és a fent részlete zett dijakért jo g áb an áll m inden szövetkezeti tag n ak állatjait ingyen g y ó g y k ezeltetn i; ingyen k apják a g y ó g y szert is ; jo g a van m inden ta g nak állatját a kórodába beállítani, egész állom ányát a M agyar kölcsönös állatbiztosító-társasággal kötött szerződés alapján érték szerint a lova kat 2°/0-os, szarv asm arh ák at IV 2 0S díjtétel m ellett, bárm ily esélyek ellen, meli/e.'c to li/tá n a z á lla t életét veszti, m ég járványos b etegségek ellen is, bebiztosítani s jo g a van végül a tagnak állatállom ánya értéke erejéig a szövetkezet vagyonából kölcsönt kérni. M inden tag a szövetke
zet vagyonában és nyereségében részesül. B ejelentettek a szövetkezeti tagok 1900. novem ber hó 15-től 1901. februárius hó 15-ig összesen 1194 drb. lovat és egy kutyát, a m elyeket gyógykezelésre fel is vettek, tekintet nélkül arra, hogy egészséges vagy
-
'72
-
beteg a z á lla t; b izto sítá sra azon ban csak veszn ek fel.
ép, egészséges á lla to k a t
Az első h ó n ap v é g é ig felvett 927 ló és e g y k u ty a kö zü l m e g b e te g e d e tt 82 d rb . ló és e g y k u ty a , 8 -95°/0. E lh u llás n em történt. A m áso d ik h ó n a p b a n az á lla tlé tsz á m 176 lóval sz a p o ro d o tt és az 1103 ló közül b e te g volt 139, 1 2 ,60°/0. K iir ta to tt g y ó g y íth a ta tla n b e te g sé g (ag y -g erin cz-ag y -h ü d é s) m ia tt e g y ló ; e g y p ed ig a k ó ro d ai k órism e szerin t lépfenében (an th rax ) h u llo tt el, a h atósági bonczlelet azon ban n eg a tív v o l t; de m ivel a tu la jd o n o sn a k azn ap m é g e g y lova m inden előzetes b e te g s é g n élk ü l, m u n k ak ö zb e n , a kocsi elő tt ö ssz e e se tt és el h ullott, b á r a b o n czo lá si lelet és a m ik ro sk o p ik u s v iz sg á la t á llító lag ennél is n eg atív v o lt: a szö v etk ezet szak értő i m e g te tte k m é g is m inden leh ető ó v intézkedést, a m i ezen e setek n él indokolt, h o g y a b e te g s é g to v áb b ne te rje d je n . íg y , a tu la jd o n o s nem k is b o ssz ú sá g á ra a m o csa ra s h elyen
te rm e tt káka, csádé s egyéb s a v a n y u fü vekkel és m o h á va l kevert ta k a r m á n y t — a m i a lo v ak n ak k ü lö n b e n sem a lk a lm a s, k iváltképpen, h a oly erős iz o m m u n k á t v é g e z tetn e k azokkal, m in t a m ily en t az illető szöv. ta g is végeztet, m e rt e g y éb h ib á itó l eltek in tv e, az ilyen sz é n a tá p érték e n in csen a rá n y b a n m ég a k ö zé p sze rű m u n k a n a g y sá g á v a l s e m ; a szöv etk ezet eg y ik álla to rv o sa k ő o lajjal le ö n tö tte — m ert a fen nforgó fertő zés esetén ek o kát csak is az in g o v án y o s ta la jo n te rm e tt szé n a e te té sre le h e te tt visszavezetni. A k ó rh á zb a n m ég e g y lo v at s z ú r t se b , illetve gen y v é rű ség m iatt irto ttak ki, m ely u tó b b it a k o csis sz e n n y e z e tt vasvillával sz ú rh a to tt m eg (következtetvén e rre a seb a la k ja és irá n y á b ó l stb.) s e m ia tt p u sz tu lt el. A m áso d ik hó v égével a veszteség te h á t az állatlétszám 0-33°/o volt. A h arm ad ik hón ap végével a sz a p o ru la t 91 ; ezen 1194- ló közül 161 volt a b e teg , 14'65°/0. E lh u llá s egy e setb en fo rd u lt csak elő s a h alál oka b é lg y u la d á s volt. E zek sz e rin t te h á t az első h áro m h ó n ap a la tt 100 ló közül h a v o n ta á tla g 12, összesen az á lla tlé tsz á m 35°/0 b e te g e d e tt m eg, m elyek közül az á lla tk ó rh á z b a n 115 ló, ö sszesen 1063 n ap o n át ré s z e sü lt g y ó g y k e z e lé s b e n és áp o lásb an , s m in t b e járó , — am b u la n s — 219 b e te g ló 3 7 7 -szer je le n t m eg, a m ely ek en kívül m ég 47 ló- és e g y k u ty a-b e teg h e z szálltak ki a sz ü k sé g sz e rin t tö b b sz ö r a tu la jd o n o so k h á zá n ál, a szö v etk ezet á lla t orvosai. E zen ad ato k o n kivül az e g y es b e te g sé g e k n em ei, sz á z a lé k o k b a n is, a m ellékelt k im u ta tá si tá b lá za to n v an n ak feltü n tetv e, a m ely ré sz b e n és eg é sz b e n ném i világot v et a rra , h o g y a b u d a p e sti á lla tta rtó k 1000 lova k özül h á n y és m iném ü b e te g sé g b e n b e teg sz ik m eg, m elyre vonatkozó a d a ta in k ezid e ig m ég n em voltak. F e l kell az o n b a n itt e m líte n ü n k azt a té n y t, h o g y h a a b u d a p e sti á lla tta rtó k a t h á ro m , illetve n é g y o sztá ly b a sorozzuk, akkor a szövetkezet ta g ja i — e g y -k ettő kivételével — a h a rm a d r e n d ű á lla tta rtó k közé tartozn ak. M ert v a n n a k o ly an á lla tta rtó k , a kik első ren d ű , jó m in ő ség ű á lla ta ik a t k e llő k ép p en g o n d o z zá k és áp o lják s a zo k at a velők vég zett m u n k a n a g y s á g a szerin t a rá n y o sa n , m egfelelő és jó m in ő ség ű ta k a rm á n y n y a l tá p lá ljá k . És v an n ak o ly an á lla tta rtó k is, a kik az álla ta ik a t m egfelelő m ó d o n áp o ljá k és ta k a rm á n y o z z á k u g y a n , de m á r k evésbé jó m in ő ség ű , o lcsóbb álla to k at ta rta n a k , v a g y p e d ig az e lső re n d ű á lla ta ik a t többé-k ev ésb b é elh an yagolják, n em m egfelelő v a g y a m u n k a n a g y sá g á v a l n em a rá n y o s m e n n yiség ű és m in ő ség ű ta k a r m á n y n y a l tá p lá ljá k az á lla ta ik a t, v a g y k elletén él tö b b e t d o lg o z tatn a k azok kal (volt eset arra, h o g y a ló 36 ó rá n á l to v áb b á llt és m e n t a b érk o csi előtt eg y h u zam b a n , m ig c sak össze n em esett !) és so k an nem tö rő d n ek az
-
T
ó
ul m inőségével, sem az állat erejével, csakis a fuvar quantum ából eredő hasznot tartják szem előtt és igy a kezeikbe k erült jól táplált állatokat hosszabb vagy rövidebb idő alatt lezsarolják. V égül vannak olyan állat tartók is, a kik harm adren d ű 40 — 50 forintos és m ég ennél is olcsóbb, rokkant, „mustra"-gebéikkel silány takarm ányozás és rossz gondozás mellett u g yanazt a fuvardijat akarják m egkeresni, m int m ás em berfia az 5— 600 koronás jó lovakkal, m egfelelő ápolás is takarm ányozás m el lett . . . arról nem is szólva, hogy ország-világ csúfjára olyan állattartók is vannak, a kik az állataikat irgalm atlan u l elhanyagolják, túlterhelik, e lc sig á zzá k vagy pedig éhen h ag y ják elpusztulni, m int a közel m últban egy hires fuvarozási vállalat a csöm öri-uton . . . m ert az ilyen n otoricus állatkinzók a szövetkezet tag jai nem lehetnek. Az em észtőszervi betegségek gy ak o riság án ak (a b elgyógyászati b e te gek 65°/0-a) oka, m iként azt a vizsgálatok kiderítették, a legtöbb esetben az, hogy a lótulajdonosok nem megfelelő tápszert, hanem m alom port vagy láblisztet, penészes és dohos szálas tak arm án y t etetnek, m ert ez olcsóbb. Teszik ezt részben tudatlanságból, de leginkább m égis a helytelen, szélső ségig m enő takarékossági ösztön vagy kapzsiság m iatt vonják el a m unkás állatok izom- és m unka-erejének p ó tlására és fen n tartására szükséges takarm ányt, a lónak való zabot és szénát. N ém elyik pedig azt hiszi, hogy ha a kiéhezett lónak egyszerre többet ad, m int kellene — pótolja a m ulasztást. P edig csalódik. K iváltképen csalódik az, a ki a „biztosításra s p e k u l á l m ert ha a szövetkezet szakértői ki tu d ják m u tatni a tulajdonos m ulasztását, hogy az állat elhullását szervezetének m eg nem felelő ta k a r m ány, lábliszt, korpa stb. okozta, m elyek az által, hogy könnyen erjed nek és igy felfúvódást, gyom orrepedést stb. idéznek elő, vagy pedig, m ert a korpában, láblisztben levő földsók a belek lúgos nedvében oldódva ki csapódnak és igy eldugolást vagy g y u lad ást okoznak : az állatbiztosítási szabályzat értelmében kártérítési igényeiket elvesztik ; teh át az állatok tól elvont tápszer-értékkülönbözetre vonatkozó spekulácziónak, h a van biztosítva az állat, ha nincs : egyedül csak a tulajdonos vallja első so rb an kárát, de egyszersm ind a nem zeti-közvagyon értékét is csökkentik. Hogy állategészségügyi, g azd aság i és állatvédelm i szem pontból m ily fontos az állattartás szövetkezeti alapon való rendezése, kiváltképpen B u d a pesten, és hogy a szövetkezet m ennyi m indenféle anyagi előnyöket n y ú jt hat, szóval, hogy a „Budapesti Á llattartók Szövetkezeté"-nek van-e lé t jo g a ? azt a fent leírt tények és a m ellékelt k im utatás szerinti szám ítás igazolja. Végül fel kell m ég em lítenünk, hogy a sebészeti betegségek 48°/0nál a kocsisok ügyetlensége és d u rvasága , 15°/0-nál pedig a rossz patkolás volt kim utatható. Az előbbi az állatvédő egyesületnek ad igazat, a m ely M onostori tan ár tervezete szerinti kocsis-isk o la fölállítását m ár évekkel ezelőtt sürgette. Az utóbbi pedig érthetővé teszi azt, hogy a nyugoti állam okban m iért vannak olyan törvényes intézkedések, mely szerint patkolókovács m ás nem lehet, csakis a ki a p a tk o lá si ta n
folyam ot sikerrel elvégezte. P.
f t j L m
u t a t a s
(a m b u lá n s ) b e te g e k r ő l.
á s o k y u lá d G
b e t e g *
s e g
e k
4 -
-
Parfinchymatos. patágyuladás
1 -
-
Részletes pata lob (Vérfolt)
1 -
-
-
Csonthártyalob (Periostitis)
1
2 -
4
-
16
14 -
14 —
20
-
—
1 -
-
—
1 -
1
1 — -
3
-
-
3
6
4
1 -
Csánkpók
-
2 -
-
2 -
Nyultetem
-
-
— -
-
Nyálkatömlőgyul. (Bursitis)
1 -
Izületi lob (Arthritis) In- és inhüvelylob
Incsoport
-
-
9
—1
-
-
— -
—
4 —
2 —
-
-
5 1 -
-
-
1 -
21
—
-
1
-
8
2 -
0-11 009
2 0-21 027 050
11 3 -
010 009 008
15 — 0-43 082 016
—
1
8
6
1 0 10 0 09 033
-
1 -
1
1 -
-
1 —
1
1 —
—
6 -
011
7 -
-
-
6 -
79
9 -
— -
8
—
3
20
2 -
— -
2 -
6
5 -
— —
2
22
3 — — —
3 —
3
5 —
-
3 -
-
2 -
-
0-33
011 0 09 008
1 -
6 -
-
-
3
6 -
-
-
009
3
18
-
-
2 — 4
16 1
10
III.
mind összesen
s övetk. beteg
-
80
-
II.
beteg-létszám | 125 137 j 334 14 10
4-4
378
1 39 080
_
053
nem
-
1
-
a szövetkezeti beteg
2 -
-
-
hányszor jelentkezett ?
5
Idült csont hártyalob
Oztetem
szövetkezeti 7
1
1
nem szövetk.
-
1
-
-
kiirtatott
8
2
—
I.
végével
72 928 j 1104; 1195 20
_
1 -
-
a szövetkezeti állat-létszám
2
-
-
4
hónap
-
4
1
elhullott
-
gyógyult
-
javult
■
a gyógykezelési napok száma
kiirtatott
-
nem szövetk.
elhullott
-
szövetkezeti
javult
-
Kötöszövettob (Phlegmone)
Rokkant pata (talp gyuladás)
összesei
összesen gyógyult
Bőrlob
i. | ii. ; in.
bejáró ambulans beteg
felvétetett
A betegség’ neme
j szövetJj kezeti nem szövet kezeti
A budapesti állattartók szövetkezetének 1. sz. kór ódájába
14
-
009
-
0-21 0 27 016 1 021 018 0.84 010 018 016 009 0-33
-
0-60
2.78 240 4'38 3 29 4 55 3-4* 139 0-80 0-73 0 90
—
5'56 7-20 1-46 4 49 -
-
0 80 -
—
0-30
-
397 026 1-06
292 1-20
1-39 0-80 0-73 0-90
079
“
079
139 0 80 292 1-80 227 1-85 ■ 026 030 1-39 — 030 0-26 0-80 2*78 2 Í0
1-46 210
-
1-85
2 78 160 7-30 4-20 2-27 3-97 1-39 1-60 1-46 1-60 —
0-80 291 1-50
-
1-32
—
1-32
Rándulások
Egyen, szalag rándulás
3 -
-
-
-
-
-
-
Genytályog (Abscessus)
2
-
-
Sip o ly o k
Pataporczsipoly
3
-
-
Zuzódások
Zuzódás (Contusio)
2
-
-
Fékéi Folytonosság-hiányok lyek
Tályog o k
Bokázás
-
28
9
—
-
—
8
-
-
3
-
-
-
3
-
31
2
-
-
-
4 -
114
1
-
-
8
12
3 2
1
-
2
10
11
-
4
3
2
—
4
-
3
-
-
-
11
— -
_
1
-
3
-
2
-
1
1
1
2
2
19
Fibroma
1
__
-
—
-
—
—
1
_
1
16
Sarcoma Adeno-Barcoma
1
-
-
-
-
-
-
1
5
-
—
2
—
—
1
__
1
2
1
1
2
1
1 —
1
1
-
a —
2
1 18
1
-
í
—
-
—
0 -6 0
_
0-5 3
0 -9 9
100
1111
8 -8 0
8 .7 6
9 2 8 1 1 -3 6
086
25
111
1-46
—
2fi
7
_
_
_
_
1
_
2
2
fi
016
3
4
Fagyás, elhalás
—
2 __
3
_
0 -7 9
—
2
_
0 -2 6
-
_
—
6
1
—
090
_
3
47
15
0 -3 0
219
1
•i
6
1
0 -7 3
—
2
94
_
—
—
_
42
_
—
025
081
31
__
008
0 -2 1
1
40
1
— —
13
24 4
Égések
3 '7 0
12
— — — _
2-2 7
1
__ __
389
0 -2 5
28
5
1 46
0 -0 9
134 72
7 20
0 32
—
37
2 78
-
— -
__
016
7
_
3
1-85
12
—
_
-
1-39
— -
__
2 10
016
—
3
219
0 -0 9
-
5
080
0 10
_
Szarurepedés
417
-
3
41
1-06
4
2
_
-
1-60
Fölfekvés (Decubitus)
5
1-2 0
1-3 9
-
_
1-46
-
-
Pártatiprás
080
018
_
1
0 -7 9
011
— —
7
-
-
-
8
090
400
— —
_
-
2 -7 8
— —
Sebek (szúrt, zúzott, szakított stb.)
317
033
_
1
2 '2 7
0 -4 5
— -
—
329
021
Szerszámtörés
Nyirrák Papilloma
Daganatok
S e b é s z e t i
Izületi rándulás
0 -6 4
181
! sí
f, >ii
0 -1
018
(1 ]h
:í 7>
o -ll
009
_
091
1-39
,
1
12 13
1 6 0 0 16-06 1 4 0 7 1-60
1 .4 6
0 -8 0
__
9 -5 2
2-1 2
1-8 0
4-65
060
_
0 60
-
0 -5 3 0 -5 3
8 -0 0 --6-57J
0 -1 8 _
2-91
1-6 0
__
009
0 -0 8
_
0 -8 0
0 -6 0
_
—
009
—
-
0 -8 0
-
030
2-27
—
009
-
-
0 -8 0
—
0 -3 0
■ —
o -so
072
-
053 0 -2 6
Emphysema (Légdaganat)
1
—
-
-
1
-
9
-
-
-
—
-
—
—
1
-
-
009
—
—
030
Töresek
Orrsövénytörés
1
—
—
-
1
—
5
—
—
-
—
—
—
-
1
—
—
—
008
—
-
0 -7 3
030
Szem b e te g ségek
Kötöhártyalob (Conjunctivitis)
-•
-
-
1
1
3
1
1
-
-
0 -0 8
-
-
0 -7 2
0 -3 0
12 — — 1 8 3 _ — —1 3 6
14
319
24:
16
505
8 -4 9
8 -3 5 6 5 -3 0 7 6 -2 0 7 3 6 9 7 2 6 0 ,36-35 6 8 -2 2
19
58
92
28
269
2 -8 0
302
Ö sszesen
Sebészeti Belgyógyászati
Mind összesen
-
-
2
63
6
—
2
69
2
8 5 3 185
59
2
3
1
66
9
210
112
8 | 3 | 3
52
1115 1 1 1| 1 0 6 3 | 137 1 2 j -
-
2 1 9 3 3 | 377j 3 3 4 4 4
7 74 | l l 2 9 1 1 87|
0 -2 6
2-27
0 -2 6 0 -5 3
3 4 7 0 2 4 8 0 2 6 -2 7 27 4 2 6 3 .5£ 31 -7 8 100
a szövetkezeti beteg ____________________________ nem szövetkezeti beteg
Kimutatás a budapesti álla tta rtó k sz ö v etk ezetén ek I. sz. kórodájába fe lv e tt á lla tk ó rliá zi és bejáró (am buláns) b eteg ek rő l.
Hurutos ku tyabetegség -
-
-
-
-
- -
-
— -
Acarusrühösség
-
-
-
-
-
Rühösség (Scab. sarcopt.)
Influenza Egynapos láz
í -
-
-
-
-
r -
-
-
-
-
-
1 -
1
-
-
1 -
-
1
1
1
1
1
—
-
III.
hónap a szövetkezeti állat-létszám 928 1104 1195
III.
II. ivég ével
beteg-létszám 72 20
126 14
137 10
334
—
029
44
378
-
026
%-ban -
009
—
-
080
2-27 0 26
1 1
—
-
-
-
-
-
2-27 026
1 -
-
-
1 -
2
1
-
010
-
-
1-39
-
-
0-29
-
026
1 -
-
-
1 -
1
2
-
-
-
0-16
-
-
1-46
0-59
-
063
1 — 2 -
2
2
-
-
-
016
--
-
1-45 069
-
063
1
-
-
-
008
-
-
073
029
-
026
1 -
í
-
-- -
3
-
— -
I. 1 II.
mind összesen
-
-
í -
-
-
—
Dermedés (Tetanus)
-
hányszor jelentkezett ?
í
nem szövetk. 1
í —
kiirtatott szövetkezeti
í -
-
összesen gyógyult javult elhullott
a gyógykezelési napok száma
gyógyult javult -
szövetkezeti nem szövetk.
Lépfene (Anthrax)
összesen elhullóit kiirtatott
és ragadós betegségek Fertőző
b e t e g*j$ é g e k
A betegségn em e
Mind össz.
szövet kezeti
bejáró ambulans bet.
felvétetett
nem szövet kezeti
Összesen
A budapesti á lla tta rtók szövetkezetén ek 1. sz. kórodájába
-
-
-
-
-
-
a z id e g r^ ir s ze rv e k szer b e te g s é g e i b e te g s é g e i
Am o z Bató
1 1
_
5 -
go-myelitis)
Nyavalyatörés. (Epilepsia)
2
ízület- és izomcsúz. (Rheuma)
1 — -
-
1
—
1
—
1
—
1
3
4
1
1
2
1
1
-
-
— 1
—
1 — -
-
-
25
3 — —
-
1 -
25
1 — -
-
- — 2
-
—
-
-
-
— —— -
Idég- és fzomgyengeség. (Elcsigázás)
-
2 -
0-291
0-26
-
— ! 0-80l
—
—
—
—
— 009 025
—
0-80
2-10
119
227 1-32
-
—
029
2 27 0 53
-
2-27 026
-
010
009 —
-
-
1-39
-
2 27 0-26
Orrvérzés. (Epistaxis)
1 -
Gégevizenyö. (Oedema glottidis)
1
Croupos tüdőlob. (Pneumonia crouposa)
1 -
emésztőszervek . _. . __________ • betegsegei Az bőr
-
— 9 — -
Bélgyuladás Begyhurut. (Ingluviitis)
-
Meghülési- v. rheumás-kólika
- 1
-
1 -
-
19 -
-
MegzaOálási-kólik'a 19 Felfúvódás v. ■-
-
Bélsárpangás. (Koprostasis)
2 -
-
1
-
szélkólika
Eczema Összesen
1 -
— -
-
1
1 -
-
-
- -
- - - —
Billentyű-elég telenség, szivtúltengés
Gyomor-és bélhurut
a
-
-
Gége-, légcsőés hörghurut
vek
Avé.r|winH ^ lélekzö szervek gési s ze r, . . b e te g s . belegseget
......
h o to o -c
B e 1 §' y ó g' y £ s z a t i
1 Gerínczagyhlidés. (Menin- 1 - — -
1
-
-
6 -
-
-
5
7
1
—-
1
6
- -
-
1
-
8 1 45 16 2 1 -
-
1
-
-
-
6 -
-
-
-
2 -
—
-
1 31
18
-
1 - 16 4 36 -
--
1 1
4 -
1
6
1
115B|
1 -
-
-
-
-
6
1
1
1
1
o-io -
1
1
1
>-
1 20 1
-
-
-
1-39
—
0-08
-
-
-
0-08
-
2 92
1-80 2-27 1-85 0-29
2-27 053
073
029
227 053
-
073
029
40 —
584 073
5-9a 11 36 6 61 029 — 0-26
-
—
-
-
227 026
629
909 661
-
0-26
1
3 3
6
21
4
0-43 0 81 066
5-56
7-20
584
16
4
0 43 091 016
5-56
800
1-46
479
909 529
1
1
0-10
-
1-39
-
-
029
227 0 53
-
009
-
080
-
029
454 0-79
053 0-18 025
695
299
454 317
-
1
2
9
2 11
10
2
—II36
H>|| 58
92
28
3|
1-39 080
5 075 0-45 073 972 — — 0-08 —
1
-
-
-
-
-
6
-
1
-
-
-
-
—
-
-
-
1
-
-
—
010 009 0-33
12 4 17
-
8 11
1
-
-- -
- •— 1 -
9 j210 52:
1
-
— —
-
1
1
-
1 -
-
1
-
4
-
-
5912 | 3 |
-
1
-
||
-
■-
-
■
1-60 219
2-69| 2-80 302 34 74 24 80| 26 27 27 42Í 63 59|31-78
-
78
—
A szárnyas dandár és madár-indulók. Irta : K. N agy Sándor. — F olytatás. -
— K erti poszáta vagyok. Tek-tek-tek ! — Mezei poszáta, de hívnak sövénybuvónak, csaláncsipegető, csa láncsapónak is. Hozd-vedd-vedd vedd ! S rá rá-rá ! — K is p o száta vagyok. D lülülülülülűlü ! D lillilillili! Csk-csk-tk-tk ! M indhárm an kertekben, mezőkön lakunk, Afrikából jövünk, sőt ném ely télen átm együnk az egyenlítőn Dél-Afrikába. — N ádi poszáta, m ásként n á d i rigó vagyok. K i-kare-kare-kik-ki ki-kei-kei-korr-kör-ker-ker-kara-kara-kiel! — Csevegő n á d i poszáta, m ásként n ádi veréb vagyok. Tiri-tiri-tiritir-tir-tér-ter-czer-czerr-czerr - czekk-czekk - ezer-tiri-tirr-terr-tenk - hej k-hejdhid-tret-trek-tret! Különben én és nádi rigó collegám a nádasokban lakunk s eg y ü tt telelünk az egyenlítő körül a többi poszáta atyánkfiaival. Mig a víg kedvű poszáták m aguk elfujták az ő vegyes karra s gyors ütem re szerzett indulójukat, addig egészen kipihenték m ag u k at a bandista kárókatonák s igy a következő kottákat előkeresve, készenlétben várták a tiszt és karm ester intését, hogy a további indulókat fuvhassák. — H an tm adár! — k iáltja a tiszt. A b an d a penig rá z e n d íti: „Gliuv-tektek-tek, gliuv-csak-csak-csek." — Afrika északi feléből és Ázsia m elegebb vidékeiről jövünk, el árasztjuk az egész ország sziklás, kopár ré sze it; födi szarkának, k alap á cs nak is neveznek bennünket, — jelenti a h an tm ad ár s visszavonulnak. — R ozsdás torkú csaláncsúcs! — k iáltja a tiszt s a b anda rá zendíti : „D viu-csek-csek esek, d ju -te k -tek /' — Afrikából jövünk, szerte m együnk az országba, a hol bokros árokpartot találunk, — jelenti a rozsdás torkú csaláncsúcs. — N agy sárszalon ka! — k iáltja a tiszt. — Csreek kreecs — válaszol ez — P erzsiából jövünk, Tem esm egye déli m ocsaraiba m együnk. A banda tag jai csak izegnek-m ozognak. A tiszt rák iált a k ar m esterre : — Miért nem húztátok a szalonka-indulót? — Azért, m ert a szalonkák egy része m ár előbb eljött s igy nem hoztuk el a kottát . . . — Bakcsó! — kiáltja a tiszt. A b anda rá k e z d i: „Kvák, kvák, kván, kán !“ — Minket vak varjúnak, éji gém nek, oláh papnak is hívnak — jelenti a bakcsó, Khinából, Japánból jövünk, eg y ü tt m együnk a gém ek kel a m ocsarakba és nádasokba. — Kik vagytok itt a gém ek k ö z ü l? kérdezi a kárókatona tiszt. — Mi, a poezgémek vagyunk, a kiket az Alföldön fakutyának, a Balaton m ellett kákabirónak, E rdélyben pujagém nek, a Jászságon nádi gém nek is hívnak. Umb-um b um b, ged-ged-ged ! — És mi a veres gémek vagyunk, a kiket a T iszántúl vasgém eknek is hívnak — — — Más nevetek is van m ég — csiripeli a nádi veréb — m ert repülés közben illetlenül viselitek m agatokat s elkeveritek az em berek ru h áját, m intha csak bud ai vizet ittatok volna — — — Csitt, te neveletlen ! — kiált rá a tiszt. És hogy az általános m egbotránkozásnak elejét vegye, hangosan m ondja :
-
79
-
— F attyu kócsag! A banda hatalm asan rá z e n d íti: „Rhe, khre, rhe, khre !“ — F aty u kócsagnak neveznek — szól a hófehér ru h áb an előlépő m adár — m ert anyám lakodalm a előtt születtem , a kik jo b b an m eg b e csülnek, kis kócsagnak, galam b kócsagnak m ondanak. K hinából, J a p á n ból jövök, a T iszam enti füzesekbe m egyek. — G erle! — kiáltja a tiszt és a b anda szom orúan m egszólal: „K urr-khúrr, krr-kúrr, k u rrr-tu rrr k h o !“ — Afrikából, Perzsiából, a K anári szigetekről jövünk — jelen ti a gerle — szétm együnk az egész országba, a hol csak fát találunk, kivéve a m agas hegyeket. — F ü rj! — kiáltja a tiszt és a b anda g y ö n y ö rű ség g el kezdi r á : „Pity-palaty, pity-palaty, pity-palaty ! — Éljen ! é lje n ! — zudul fel az egész túzok sereg, a mint előlép a fürj, az ő kedves szom szédjok s je le n ti: — Afrikából és a Földközi ten g er partvidékeiről jövünk s m együnk m indenfelé az országba, a hol vetések vannak. B eszélünk sokféle n y el ven, m agyarul azt m on d ju k : pity-palaty, p e rz sá u l: bildertsin, oroszul: krepelka, szlávul: prepeliee, o lá h u l: tep-talak, a n g o lu l: w eet-m y-fect, cseh ü l: pojd-pod-m et, sp an y o lu l: pitillo, n é m e tü l: tritt m ir nich t vagy Harte Zeit vagy S chnupftabák." Az egész m adársereg elbám ul a fürj n y elvtudom ányán és elkezdi éljenezni a nyelvtudóst. De a tiszt csendet int és k iá ltja : — K aku k! És a ban d a rá z e n d íti: „K akuk, kukuk, u-guh, u-guh, u-guh, gu-gu guh, gu-gu-guk, kvaváváu, kvakhakhán, jikikik, v ik ik ik !“ — Le ezzel a szélhám ossal — zudulnak fel a poszáták — a ki soha nem épit m agának házat, hanem m ásra bízza gyerm ekei felnevelé sét. Le a m o sto h áv al! A kakuk jobbnak látja szó nélkül h átra húzódni. És az általános felháborodás csak akkor szűnik m eg, a midőn a tiszt hívására m eg jele nik a kis nyaktekercs és a b an d a rákezdi éles hangon : „ Kji-kji-kszji-kszji-szj i-kji-kju k szju -k szju -szju !“ — Észak-A fríkából jövünk — jelenti a n yaktekercs — idegesen for gatva nyakát erre-arra, felkeresünk m inden gyüm ölcsös kertet. — Búbos banka! — kiáltja a tiszt s a b anda r á z u d itja : „H uph up -h u p !“ — Japánból, K hinából jövök! jelenti előugordva a nagy ro z sd a vörös bóbitáju tarka-bark a szép m a d á r: a ban k a — m egyek a síkságra, erdők széleire. — K ecskefejő! — k iáltja a tiszt. — Le a to lv a jja l! — zudul fel a m ad ársereg egy része. De a tiszt int a karnagynak és a banda összes dobosai elkezdik p ergetni a k ecsk e fejő ind ulóját: „T y u rrrrrrrrr-ty ö ré rrrrrrr-ty e rrrrrrrr-ty irrrrrrr!“ Ez idő alatt előáll a rig ó n ag y ság u m adár és m indenki által hallhatólag m ondja: — V isszautasítom a tolvajság vádját. Az igaz, hogy az Alföldön ma is tehénfejőnek és kecskeszopónak hívnak s azt m esélik rólam , hogy éjjel m egfejem a tehenet, m eg a kecskét. De ez eg y ü g y ü mese. En éjjel járok ugy an (s azért hívnak F ehérm egyében bagolyfocskének), de a sö tét ségben repkedő lepkéket, rovarokat, b o g arak at fogdosom , ezek az én tá p
-
80
—
lálékaim , pusztítom a cserebogarat, szúnyogot is. A zért ilyen nagy a szám is, hogy könnyebben bekaphassam a repülő bogarakat. A ki nem hiszi ezeket, kérjen rólam erkölcsi bizonyítványt Afrikából, a hol telelni szoktam . . . — L égykapók! — k'iáltja a tiszt. — Tzi-tzü, tzü-tzi, tzri-esek-csek-csek, fszi-tek -tek ! En a szürke légykapó vagyok. — Vid-vüd zi-zi-zü ! Örvös légykapó vagyok. — Titt tü titt-tűj titt-tüj tüj-tüj-tüj tit-titt! Kis légykapó vagyok. A tyám fiaival eg y ü tt Afrikából, Indiából, a Perzsaöbölből jövünk s m e gyünk m indenfelé az országba, a hói fákat találunk. Szr, szr, szr, szr, szr! H iüp-hjüp-hjüp-fiü. Tye-tye-tye-tyő ! A banda karm estere oda súgja az első h e g e d ű sn e k : — No, ezek m aguk elfujták indulójukat. — Jól tették — felel ez vissza — azzal is kevesebb dolgunk van, m ert h a m ég m ost is sokan lesznek, elkopik a vonóm. — Foltos sitke ! — kiált a tiszt, s m ert látja, hogy az első h eg e dűssel beszélgető k arnag y m eg se m ozdul, int neki, hogy kezdje az in dulót. De vidám an előugrik a kis sitke: — Sohase bántsa kárókatona ezredes u r azt a szegény bandát, hiszen azoknak a szegény trom bitásoknak m ár a n yaka is m eggörbült a sok indulótól. Elfuvom én m agam is a mi indulónkat. C se n , csrr, terr, cstt, cstt. Serr-serrrerre-zs-zs-ti-ti-ti-zserre-zsr-zsr. A trillákat elhagyom most, m ert Szibériából jöttem s kissé be vagyok rekedve, a m iért elnézést kérek (m int az énekesnők szoktak). Majd főzök th eát kutyatejvirágból s gargarizálok vele. A m ocsarak közt m ajd m egtisztul a hangom . — Tücsök m adár! — kiáltja a tiszt s a b an d a rá z e n d íti: „S zirlrlrlrlrlrl! Szerrer-szerrrer-szerrerr-zrezer- zrezer-zrezerr. B rurrr. Tik, stix, p ity !“ — A K aukázusból jövünk — jelenti a tücsök m adár — s m együnk a m ocsaras helyekre, rétekre, nádasba. — F ü zike! — kiáltja a tiszt s a banda rákezdi: „Szipp szipp-szipp-szipp-szipp-szipp-szrrrrrr! D ididididü dü dü de de dei de daj d a j ! — Ázsiából jövünk — jelenti a füzike — s m együnk olyan helyre, a hol nyírfákkal kevert fiatalos erdők vannak. — Sárga billegető! — k iáltja a tiszt s a b an d a rák ezd i: „Ficzűp-ficzüp szfiü-szriü! Czir-itt-csir-itt, czir-itt! Afrikából jövünk — jelenti az élénk sárg a h asú m adár, barnás fekete farkát billegetve — olyan helyre , m együnk, a hol jó szág legel s m ocsaras vidékek, hűvös árokparkok vannak. — Tövisszúró gébics! — kiáltja a tiszt s előugrik a piczi kis m adár gesztenyeszin k a b á tb a n : — Csek, cselt, esek ! Itt vagyok ! Egyenesen Palesztinából jövök, — m egyek a tüskés, bokros helyekre, erdővágásokba. V asm egyében csettegetőnek, Veszprém ben vasfejü gáborján, F ehérben vasgáborján, D unántul nagyfejii gábor a nevem. De ezek csak tapadék nevek, ig azá n d ib an tövis szúrónak hívnak, m ert a bogarakat, darazsak at összeszedve, tövisekre szurkálom , ha m eg nem tudom enni. — K erti rozsdafarkú ! — kiáltja a tiszt s a ban d a rák ezd i: „H üid-dödödő, hüid-hüid-tök tök tök, füjt-tk-tk-tk, tk -tk !“ — Afrikából jövünk — jelenti a fehér hom loku és szem öldökü, ham uszürke kabátu, élénk rozsdavörös m ellényü és nad rág u kis m adár — m együnk kertekbe, ligetekbe, gyüm ölcsösökbe.
- 8 1 — Sárga rig ó ! — kiáltja a tiszt s a b an d a vigan rá k e zd i: „L idia, viszik a d ió t! H unczut a biró ! K sreék, skrék. Kjü, jü lp , jülk, kli-klü, jük, jü k , je k ! — N ekem — ugrik elő a szép sárg a m ad ár — sok nevem v a n : urasan aranym álinkó, Gömörben sárg a velyhe, Jászság b an aranybegy, V asban arany m áié, B orsodban szógabiró, S zilágyban aranym áj, csak B iharban ism er m indenki sárg a rigó név alatt. K ülönben Ázsiából jövök s m egyek m indenfelé az egész országba, a hol kerteket, fákat, ligeteket találok. — H ajn al m adár! — kiáltja a tiszt. Es m iuidenki szája tátva m arad, m ikor előrepűl a felszólított, v eréb n ag y ság u ks m adár. A bandisták is elfelejtkeznek kötelességükről s az egész töm eg elrag ad tatással m orajzik f e l : — Ez a legszebb ! O lyan, m int egy pillangó,, csakhogy szebb ! És nem is csuda, h o g y m indenki úgy el van ragadtatva. B egye és háta szürkés fehér, farka fekete, széles szárnyai gyönyörű rózsapirosak, csak a tollak végei szürkés barnák, kerek, feh ér foltokkal. — D i-titi-zi! — köszönt be a h ajn al m ad ár — A bessziniából, A frikából jövök s a m észkőhegységekbe, B iharba, a K árpátokba m egyek, sziklarepedésekben van a lakásom , s a sziklafalakon kuszok felfelé a m agasba, alacsonyabb helyeken csak d éltájban jelenek m eg. Szárnyam olyan, m int a piros hajnal, innen vettem nevemet. Mondják, hogy a kopár sziklákon úgy nézek ki, m int egy havasi rózsa. Késő őszön, m ikor lehuzódom délre, néhol m egszállok a torony vagy várfalakra . . . Még m indenki az ő szépségében gyönyörködik, a midőn elkiáltja m agát a ti s z t: — F ü lem ile! És előáll nagy szerényen egy veréb n ag y ság u , kopott, rozsdás, szürke kis m adár. A m ad ársereg egy részén a k aczagás vesz erőt. — Hogy m ersz te a hajnal m adár u tán ide jönni ? hangzik fel fenyegetőleg és gúnyosan innen-onnan. — Fid-korr, fi-korrr ! — m ondja a fülem ile félénken és el akar m enekülni, m int a rossz em berektől szokott. — Maradj — szól hozzá bátorítólag a tiszt — csak azok beszél hetnek így rólad, a kik nem ism ernek. Hiszen te vagy a dalok királya. Mondd honnan jösz, hová m égy ? — Afrikából jövök, m egyek m inden erdőbe, túl a K irályhágón is (m ely B ihart elválasztja K olosm egyétől). — Dalolj egyet! — Csak erdőben tudok én lelkem ből dalolni. — B anda! — szólt a tiszt — húzd rá a fülem ile-indulót úg y , a hogy tudod. Tudom , hogy tökéletlenül leh et csak lekottázni azt az el bűvölő hangot, de m ajd felfogják m ég azt fonográfba is. És a b an d a félénken rá z e n d íti: ,,Fhü-fhi-fhi-fhi-fhi! Avid-avid-avid. Fi-lip, íi-lip, u-gyitt, u-gyitt! — Most m ár dalolj te is egy n ó tá t! — kérleli a tiszt a fülem ülét. És ez rákezdi. A m ad ársereg elám ul a g y ö nyörű ének h allattára s annak bevégeztével felhangzik az eg y h an g ú d ic s é re t: — Te énekelsz legszebben a m ad arak k ö z ö tt! . . . A ban d a tagjai összerakják szerszám aikat s m indenki készülődik a továbbm enetre, hogy arra a vidékre szálljon, a hol nyaralni szokott, a m ikor a kárókatona tiszt elkiáltja m a g á t: — V árjatok! H átra van m ég a legnépszerűbb s legkedvesebb cse vegő, az Isten m adárkája. Lépj elő!
-
82
-
Ezzel előlép a fehérm ellényes, fekete frakkos kis m adár, kecsesen hajtogatja m agát mindenfelé. — N i ! a fecske, az édes kis fecske ! — tör ki az öröm m indenfelé. A fecske pedig el kezd vidám an csevegni Afrikáról, a honnan jött, azokról a jó em berekről, a kikhez m egy és a kik nem verik le az ő hosszú fáradtsággal készített fészkét sem a kém ényből, sem az eresz alól, sem az ólból. Elcsevegi, hogy ő hallotta, hogy a jó em berek soha nem bántják a m adarat, m ert tudják, miként a m adár őket nem csak gyönyörködteti, hanem h asznára is szolgál a rovarok pusztításával, tisz togatja kertjeit, fáit, vetéseit. Elcsevegi, hogy m ost m ár a törvény is oltalm ába veszi a m adarakat s bünteti azokat a gonoszlelküeket, a kik a m adarakat, azoknak fészkeit, tojásait s fiait bántják. És végül kis szárnyacskáit égfelé emelgetve, ezzel az ő rendes nótájával fejezi be cseve gését : — Adj uram is te n ! kicsiből kicsit, sokból sokat, de ha kicsi nagyot kiván, csapd pofon, hogy csak úgy csavarodjék ! A m adarak ujjonganak a kis fecskének, midőn ez társai közzé száll. A káró-katonatiszt pedig oda szól k a to n á in a k : — Vigyázz ! T iszteleg j! És m ikor ez meg van, oda vágtat az öreg túzok elé és kard ját három szor m egsuhintva, m o n d ja: — Jelentem alássan ! ez volt a szárnyas dandár m egérkezese. E l m aradtak u g y a n : a kis csér, szerkő, rózsás gödény, széki csér, haris, talpas tyuk, üstökös gém, darázs ölyv, gyurgyalag, szalakóta, énekes poszáta és a kövi rigó, de ezek a m enetrend szerint csak m ájusban ér keznek, m ert azok az utócsapatot képezik. — Tiszt ur! nagyon szép, nagyon jó volt m inden — m ondja az öreg túzok, megveregetve a tiszt vállát, — ajánlani fogom önt a m a d a rak legjobb ism erőinek és legnagyobb b a rátain ak : H erm án Oltó és Chernel István tudósoknak előléptetésre, a titeli vadászoknak pedig hibás lövésre. — K á ró katonák! — folytatja tovább a katonákhoz fordulva — m eg vagyok veletek elégedve s ennek jeléü l kiutalok részetekre mai ebédre két-két halat és két-két fiatal vizi patkányt (a ti legkedvesebb csem egéiteket !) A katonák hosszú éljent kiáltanak. A kárókatonabanda pedig m indaddig húzza, m ig csak az utolsó m adárcsapat is el nem száll : „Sok gyümölcsöt termel, gazdagon a ra t: Ki védelmezi az égi madarat!*
A „bátorság királya.“ A norm ális agy m űködésének nagy abberácziója, az em beri nem es bátorságnak nem telen őrült vakm erőséggé fajult alacsony foka, a bestiálitásnak kárhozatos m értéke kell ahhoz, hogy valaki, mint pl. a spanyol bika-viador, porondra álljon kenyeret és hirnevet keresni, állatoknak ok nélkül való bőszitésével, haszonlesésből való kínzásával s em bertelen lem észárolásával: de az em bert em berré tevő nem es érzelm eknek nagy
— 83
—
m eghibbanása, a testi és lelki kiéltségnek nagy foka kell ahhoz, hogy valaki e gyalázatos produkcziókat ism ételten is végig nézze, abban m ég gyönyörűségét is lelje s m ajdnem istenítse azt a szibériai ólom bányára érdem es nem -em bert, aki a tisztességes em beri foglalkozásoknak fittyet hányva, inquisitorba ojtott hóhérrá aljasul s a közerkölcsök rontó rá k fenéjévé csap fel önös haszonlesésből. A bika-viadorok aljas m esterségü g árd ájáb an ujabb időben oly világbolonditók is felbukkantak, akik fehér lepelbe burkolózva, m ozdulatlan szoborként állnak m eg az arenai felbőszített bika előtt, dokum entálandó bátorságukat az oktalan barom m al szem ben, am ely korlátolt ítélő te h e t ségével fel nem ism ervén a fehér k o turnusba b u jt em ber-bestiát, megvetőleg hozzá rúg, arczába prüszköl és — tovább m egy. A hülyék, félkegyelm űek sokasága ámul, b á m u l; elnevezi a kóklert a „báto rság k irá ly á é n a k s a spanyol rendőrség ahelyett, hogy ezt a világcsaló kóklert bebörtönözné, tűri, engedélyezi produkczióit és alkalm at n y ú jt arra, hogy torreádorok vére m ocskolja be bikavérrel vegyesen az arénák porondját s a nézők arczát, ru h á ját ! Nem vigasztaló az sem m iképen, hogy az ilyen elvetem ült fekete lelkű him pellérek olykor kiforgatott belekkel m aradnak ott a fövényen s elszomorító az is m ódfelett, hogy az állattenyésztésnek is csak k árára van a sok arenai lónak, bikának m egsem m isülése és hogy em iatt éppen Spanyolország állattenyésztésének nívója a legszánalm asabb a különben szám ottevő államok között: de m egrendítő és gondolkodóba ejtő eg y szers m ind m inden olyan eset, am ilyet Don lon credo- ról, a bikaviadalok e bűvösnek hitt kóklerjéről a lapok világgá bocsátanak, m ondván, hogy a többi közül az egyik oktalan barom nem elégedett m eg avval, hogy csü l keivel a port szem ébe szórja s megvetően arczába prüszkölvén, csendesen tovább álljon, hanem felismervén, m egszagolván benne az em ber-állatot, neki rohant. És . . . és a „bátorság királya" — kereket oldott az oktalan barom tám adására, s ez beérvén a futó „hőst", ism ételten felöklelte, a levegőbe hajigálta úgy, hogy Don Toncredo hitvány Don Q uijott-á vedlett s valószínűleg örökre elm ent a kedve attól, hogy állatokat kísértő fehér szobrot csináljon m agából, félkegyelm ü aréna látogatók n ag y gaudium ára. Hiszen H ekuba lehetne nekünk m agyaroknak az, hogy a spanyol miféle hétem eletes em bertelenségekben leli öröm ét, am iképen H ekuba volt m indenkire nézve a spanyol-am erikai viadal, am ely persze nem az aréna porondján folyt le s nem a torreádorok hazájának győzelm ével v é g z ő d ö tt; de m ár nem H ekuba reánk nézve sem , hogy a bikadviadalok Olasz-, sőt F rancziaországba is inváziót csináltak, s kívánnunk és követel nünk kell, hogy ezek az aljas erkölcsrontó, activ nem zetekhez m éltatlan, azokra nézve m élyen m egszégyenítő m utatványok nálunk tért ne hód íth as sanak és sem m iféle titulus alatt m eg ne engedtessenek. Kell ezt a felm erült eset alkalm ából hangsúlyoznunk annál inkább, mivel tavaly előtt m á r a fővárosi állatkertre is rávetette egy ebben „u tazó“ kókler a szemét — köszönet intéző köreinknek — ered m én y telenül. A vérontás látványáig elfásult, elvadult népek ám haladjanak, ha tetszik, a lejtőn, mi tőlük ebben példát ne vegyünk ; a szellem ben és tettben abberált és enervált szertelenek, érzéketlenségükben ám ren d ez zenek önm aguk közt is, ha jó l esik nekik, vérontásokat, raffinált k e g y e t lenkedéseket : de óvjon m inket „ázsiai" m agyarokat jó szellem ünk az em bertelenségtől, az erkölcsök kiveszésétől, m elyek országokat rendítettek és tem ettek m ár el.
M onostori K ároly.
-
84
K ü l öf
-
é l ék.
A m a d a r a k védelm e. D a rá n y i földm ivelésügyi m iniszter a mezőg azdaságról és m ezőrendőrségről szóló törvény alapján ren d eletet adott ki, m ely népies és tudom ányos nevükön fölsorolja a m ező g azd aság ra hasznos m ad arakat s kim ondja, hogy ezentúl a rendeletben felsorolt m ad arak at nem szabad bántani. Ilyen például a csiz, rigó, p acsirta, fűlem ile, kenderike stb. Ezeket elfogni, avagy m egölni és forgalom ba hozni csakis h ató ság i engedelem alapján szab ad és csakis igazoltan tudom ányos czélra. A védelem kiterjed a hasznos m adarak fészkére és to jására is. E ngedély kétheti érvénynyel legfeljebb tiz d arab állat fo g á sára, tiz darab m adárfészek elszedésére adható. Postán, vasúton, hajón, kézben vagy szekeren csakis szállítási engedelem m el leh et a m adarakat forgalom ba hozni. Az engedelm et kiadni kis- és nagyközségekben a fő szolgabíró, rendezett tan ácsú városokban a polgárm ester, törvényhatósági városokban a tan ács illetékes. A ren d elet h atározm ányai ellen vétők b ü n tetés alá esnek. A m iniszter m eg h ag y ta, hogy rendeletét m inden község ben hirdessék ki, a határozm ányokra a m ezőőröket külön oktassák ki s az ellenőrzés az erdőőröknek és útfenntartóknak is kötelességévé tétessék. — A mi földmivelési m iniszterünk ezzel a g yöngéd érzésre valló ren d e lettel m egm utatja, hogy az ő birodalm ában m ég a m ad árra is kiterjed a gondos figyelm e. Gondoskodik az ég m adarairól, m ert ú g y áll a világ, hogy m ost m ár az Ur g ondoskodása — nem elégséges. É rd e k e s sta tis z tik a . Umbertó olasz király m eggyilkoltatása alk a l m akor egy szakem ber kiszám ította statisztikai alapon, hogy az em ber gyilkolások legkisebb szám ban azon országokban fordulnak elő, m elyek ben az állatokkal legem berségesebben bánnak és ahol a legtöbb állatvédő egyesület van. íg y pl. egym illió lakosra esik g y ilk o s : A ngliában 6, N ém etországban 11, B elgium ban 14, F ran cziao rszág b an 16, A ustriában 23, M agyarországban 27, S p an y o lo rszág b an 83 és O laszországban 95 ! E z is s ta tis z tik a . L evat irja, hogy n éhány év előtt Francziaország egyik vidékén nem kevesebb, m int 1500 m adárfészket raboltak ki, ami körülbelül 6000 drb állatnak felel meg. Ha m eggondoljuk, hogy annyi m adár m integy 6 millió rovart pusztított volna el, nem lesz fel tűnő az az adat sem , m ely szerint ha egy m ad ár egy nyáron 200.000 drb rovart pusztít, úgy ez naponta 3200 gabnaszem és 1150 szőlőszem m egm entését jelenti s nem csoda, ha pl. a h érault-i (Francziaország) kerületben hozzávetőleges szám ítás szerint a m adárpusztitást. m integy 100.000 hektoliter bor bánja, (r.) 2 9 8 .0 1 .
N E U W A L D IL L É S B U D A P E S T .
I. évfolyam.
Budapest, 1901. Junius.
6-ik szám.
Állatvédelem. H avi
k ö z le m é n y e k az á lla tv éd e lem é s á lla tg o n d o zá s köréből. (Az „O rszágos Állatvédő E gyesület'1 hivatalos közlönye.) S zerk eszti :
S zer k e sztő ség é s k iad óh ivatal:
M onostori Károly. B udapest, VII. Nefelejts-utcza 14.
|]
Riadja :
Grimm Gusztáv.
------------------ M e g je le n ik m inden hó 20-ikán. ------------------
Előfizetési ár egy évre 4 korona. Egyesületi tagoknak 2 korona. Ezen lap közlem ényeinek utánnyom ását nem csak szívesen m egenged jük, hanem tisztelettel kérjük is.
A kedves Páris P áris élénksége hullám zássá alakult át. Minden, a mi közlek e dés, csak úgy ontja az érkezők töm egeit és vannak a napnak, különösen pedig az éjnek szakai, a m ikor a leg tág asab b boulevardon is akadozva torlódik kocsi, em ber, m inden — igazán egym ás hátán. S ebben a nyüzsgésben h alad egy csöndes em ber — szem e hiába m ered, m ert ez az em ber vak. A ki pedig a zsinórnál fogva vezeti, az a fekete pudlikutya. Ez a kalauzolás m egható v a la m i! A hol az utcza torkolata van, m eg szakad a járó és a vaknak tudnia kell, hogy le kell lépni. A ku ty a ezért gyöngéden m egfeszíti a zsinórt, lelép és m egáll: ez a vaknak szóló je l a d á s ; kitapogatja a járó szélét és biztosan lelép ő is ; a túlsó oldalon az okos eb föllép, megáll : a g azd a tap o g at és ő is fölhág. Valami m egható annak az állatnak a szem e, a mint föltétlen hűségtől és sze re tettől sugározva föl-föltekint g azdájára. És m ily gyöngéd a közönség, ha itt-o tt külön figyelm eztetésre van szükség, m ily készséggel nyitnak szabad u tat a szegény nyom o réknak ! A k utyákra nézve P áris valóságos Eldorádó. Semmi szájkosár, sem mi bárcza. R ohan a szakácsné a vásárcsarnokba, karján a kosár, keblén az ökölnyi ölebecske, hóna alatt a selyem pincsi, pórázon a vizsla. E legáns fogaton az uriasszony, lábainál a hónál is fehérebb, vagy az ébennél is feketébb, nyírott, föltétlenül tiszta p u d li; sokszor ékesen fölszalagozva. A napnak bizonyos szakában végigjárja a kutyakereskedő a le g e le g á n sabb boulevardot. Porázon vezeti az óriás dán szelindeket, nyom ában a term etes new foundlandi eb, szentgothárdi nem különben. Eleven, fürge pudlik csakúgy versenyeznek, hogy m elyik vigye a g azd a botját, eser nyőjét, a m elyik pedig elkaphatja, nagyboldogan ki-kifut, m eg visszatér. Már a tacskó nem te n n é ; nagy szaporán szedegeti kurta, görbe lábait, hogy el ne m aradjon valahogyan. Akad szép angol pointer, szálkás szőrű írlandi vizsla, skót juhászk u ty a — a Colié — és igen gyakran az a faj, m elynek a m agyar juhász terelőebe, a puli vagy pumi, szakasztott m ása.
