Megjelenik minden hó 1-én és 15-en

1-ső évfolyam

- 10. szám.

A Kolozsvárt-létesített ,1848— 49. orsz. ..ereklye-muzeum, a,"bácsmegyei, brassói, budapesti^ csonj^a-ádmegyei, gömörmegyei,' kolozsvári, niaros-vásárheíyi,: szabölcsmegyei; -szentesi, tordai;, torontálmegyéí, "török-becsei honvéd-egyletek s a kolozsvári márczius 15. állandó bizottság ' hivatalos közlönye! ' ■■ ■ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Inezédy Sámuel.jnyug. ezredes elnök, Szigethy Miklós ezredes, Végh Bertalan ezredes alelnökők;. Berde Mózes, Esterházy Miguel gr., Fináli Henrik dr., Gámán Zsigmond, Gyarmathy Miklós, HuszárdSándor báró, Kőváry László, Martin Lajos dr., Sárkány Ferencz, Szász Gerő, Szabó Sámuel. '•

'

.

,

SZER K ESZTETTE ÉS Ö SSZEÁ LLÍTÓ TT A :

(

i t u

;

" .

s z j K

ó

i s

t

v

á

j

s

t

,

■

; '

• '

az ereklye-muzeum őre.

Teleki Sándor 1848—49-iki honvéd ezrede8.

MUNKATÁRSAK. Bánífi-Hunyadról: G yarm athy Zsigmond, Gyarmathy Zsigmondné. Brassóból: Baráczy -Sándor, Koós. í'eréncz. Budapestről.: Benedek Elek, Bethlen Miklós gr. id., D egré Alajos, Gelich R ichárd, H egedűs István dr., Helfy Ignácz, H entaller Lajos, Horváth Boldizsár, Irányi Dániel, -Jakab E le k , Jókai Mór, Károlyi G ábor gr!, - K reith Béla gr., Pulszky Ferencz* Szász R óbert, Szinnyey József id.,; Tisza L ászló,;T orm a Károly. Deésről : K ádár József. K ezdi-V ásárhelyről Balogh V endel dr. Kolozsvárról: Bartha Miklós, Benel Ferencz, C sernátoni Gyula dr., Deáky Albert, Ferenczy Z oltán dr., Gyalui F arkas, H egyesy Vilmos, ;H o ry Béla; Jékey Aladár,'' Magyary Mihály, Máyér, János, Sebesi Samu, V eress E ndre. Losonczról; , K ováts Sándor. Maros-Vásárhelyről:

*.S zerk esztő seg es kiadóh ivatal,-‘hová a la p o t illető minden küldem ény in té z e n d ő : K olozsvárt, hosszu*iticza .3. szá m . (Kolozsváriak előfizethetnek s hirdetéseket is adhatnak fel a kihordónál).

M e g j e l e n i k m i n d e n hó 1-én é s 15-en. .Á .r a n e g y e d é v i © X f r t . . - K ü l f ö l d i r e i f r t 2 5 lazr. A J a p a z első sz ám tó l k ezd v e m e g re n d e lh e tő .

•

7

. . „

‘

T A R T A L O M : oidai Im ára! K.-tól ................................................. . KJapka György. (A rc z k é p p e l)...................................................... 90 Klapka György életrajza , . . . ... . , , , öu' Klapka György t e m e t é s e ........................................................... 01 Rekviemek Klapka G y ö rg y é rt...................... 93 Teleki Sándor. ( A r c k é p p e l ) ...................... ... ,......... ■.■’ ■■■■ 94 Teleki Sándor életrajza , . ■........................................... , . . (M P ár vonás Teleki önéletrajzából J . . . . . . : ' 05 Teleki Sándor te m e té s e ............................... 05 Tamásy János ■■ ■■ . / . 1 . ; . ‘ ; in; Tamásy János 1848 előtt ; 06 Tamásy János, mint 48-as honvéd . . . 00 Tamásy János, mint a közélet embere v 07 Királyi Pál ................................................ .9 7 Budavár visszavételének ünnepe . • >■ . 97 Honvédemléktábla-leleplezés. Kecskeméten ..... . :: 97 '

H on véd -egyletet k ö ré b ő l: Az orsz.. lionvéd-gyülés.» — A honvéd-igazolványok. — Az országos honvéd-gyúlés negyedszázados jubileuma. . ■ ÍUj .lionvéd-névkönyv . . . . í 08—09

H alálozások':

\. ..4' r-

Csikménasági Ménasági, Jstván. —:■F ridrik Mór. — Iíőrösy Szabó S án d o r.,— P éter János.’'— Zo tán Istvánné (Kiss Gyula). — Pasché Lebstiick K ároly-M ária., . — Vig József . . . Ereklye-muzeum gyűlése ............................................

K ü lön félék : F őm et K ornél, ezredes'. — Uerdo Mózesről. — . Kitüntetés —- Teleki Sándor .arczképe.: Czetz János' ’ .

‘ Szerk. üzenetek

. . . . .

. . . . .

.•

:

MEGHÍVÓ.

Az 1 8 4 8 — 49. Történelmi Lapok szerkesztő bizottsági tagjai, m unkatársai, a lap b arátai tisz­ telettel megliivatmik minden hó 15-én este V28 órakor kezdődő barátságos társas összejövetelekre. , Ez összejövetelok helye a nyári időben. Ko-. lozsvárt az -„Ujuilág" helyiség külön term e. ■ Külön Írásbeli meghívók vagy m ásnem ű meg* hív áso k . nem történnek. . . . x Az összejöveteleken az orsz. ereklye-m úzeum ­ mal s a „Történelmi Lapok"-kai kapcsolatos tá r­ gyak felett fognak eszm ecserék .folyni. Ezekről az értesítés esetről-esetre a lap hó elején- meg­ jelenő számában fog közzététetni .'1 ; A rendező bizottság.

v A jun. 15-iki második gyűlésen az ereklye-muzeum őre bemutatja a társaságnak az újonnan beérkezett _ké­ peket s érdekesebb ereklyéket. Megbeszéltetnek az 'orsz. ereklye-muzeum s a „T, L .“: tovább fejlesztése ügyében . 100 ■ a -létrejött határozatok kivitele körül teendő intézkedések lOu részletei. 99 09

A lap első szám án ak I l ik k ia d á sa e hó (5-óig szétk iild etik .

I.

IfcT .A. C3- "3T <3-I Á - B Ő K Központi Hzállodája, étterme é s kávóháza k o l o z s v

?i í

a Bánffy-palota ; mellett, a város központján, 30 .

A

e t

, . " Mérsékelt szo­ ba-árak. Minden szobában árjegy­ zék. Tisztaság és ■'pontos szolgálat-* ra kiváló gond - van fordítva. Ká-* véház, nyári és , téli étkező helyi­ ségek. Nagy dísz­ terem, mely bá­

'

* l

utczára m iló szoba a legmoder­ nebb, egészc'n új : berendezéssel, ki-, látással a főtérre,:; a goth székes: egyházra és há:rom főutczára.

■

n

•

h.

• \ rs,

v f 3 a tsKw |rs

3 3 3 3 3 3-3 3 '"'rí n i]

' ■^Telephon . ősz■azeköttetés/ Társas- és m ag án -'

íi| !?,’ 31

lok. társas étkezések, fclolvasá-, sok és hangverse­ nyek tartására alkalmas.

kocsi-közlekedés '

, . Utazóknak

minden vonathoz. .

■ legkényelmesebb lakás. 8

9—

á

I. évfolyam.

Kolozsvár, 1892. junius 1.

1848-49. TÖRTÉNELMI LÁPOK. Felélő8 szerkesztő:

Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel.

K U S Z K Ó IS T V Á N , ie-muzeum őre.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: K olozsvár, h o sszu -u tc z a 3. sz.

Előfizetési d ija k: ‘/4 év re 1 frt, ‘/a évre 2 frt, egy év re 4 frt.

A lapszellcmiés anyagi részét illető közlemé­ nyek az erelclye-muz. őre czimére küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza.

I m á r a . ! (K.) Az önvédelmi harcz halállal százszor szembe nézett oroszlánjai, a legádázabb tusákban sem hátráló legyőzhetlen honvéd phalanx daliái egym ásután teszik le a fegyvert közös és legyőzhetlen ellenségünk: a halál előtt. Mig a lombok és a n ap su g ár a tavaszt hirdetik, azalatt a szabadság legizmosabb élet­ fáira rá fuvall az ősz horvasztó szele. E gym ásu tán tépi ki a legerősebb tölgyeket, elragadja daliáinkat. P á r n a p előtt egy táborJó ság o s Isten, m a­ nők, nyom ban utána gyarok I s te n e ! Te egy ezredes s kevés vagy a szabadság, vártatva szerkesztőegyenlőség, te stv éri­ bizottságunknak ség és szeretet kút­ egyik tagja költö­ feje ! N em zetünket zött az örök béke Te ápoltad, Te gon­ hónába. doztad ; — n ag y ­ Szivünk féljaj dúl jain k szivét, eszét a fájdalomtól, el­ és k arját Te vezé­ ménk aggódva és r é ­ relted ezer éven ke­ vedezve tekint végig resztül. a m egritkult soro­ kon, a m elyek ledönthetlen oszlopai voltak hazánk sza­ badságának ; és ön­ kénytelenül felsóhaj­ tunk, a m időn el­ tűnni látjuk azokat, a kiket nem a sza­ vak, hanem a tettek mezején szám ítot­ tunk nagyjaink közé.

N em zetünket vá­ lasztott népeddé te­ véd, nem adtál m el­ léje testvéreket, egyetlen nem zetnek alkotád e földön, de öntöttél fiai szivébe bátorságot, ak a ra t­ erőt, jellem szilárdsá­ got, h azaszeretetei s atyai jó ság g al vezé­ relted, hogy száz meg száz ellenségein m in­ dig diadalm askodja­

Felsóhajtunk s e sóhajtásban im a fa­ kad szivünkből s ez im a ajakunkról égbe nak. Nemzetünk leg­ K lapka György 1848—49-iki honvéd tábornok. száll. szentebb jo g aiért nap nap után a legádázabb tusákban vettek részt nagyjaink. Egy része hősi halált halt a küzdtéren. Egy részének nem es lelkét az önkény golyója és a felszentelt bitófa oltotta ki. Sokan a hősök közül a börtön büzhödt levegőjében sinlették a m ártirság ezer éves kín­ jait, njások kebelét pedig az édes haza földjétől távol a szám űzetés kínos érzete m arczangolta. A kik mindezt túlélték, a kik nem zetünkért életet koczkáztattak, vagyont, jövőt feláldoztak, a z o k r a a nehéz napok keserű és súlyos gondjai nehezedtek.

1848 — 49.

90

TÖRTÉNELM I

LAPOK.

1892. junius 1

Mindeme nagy áldozatok, e m egpróbáltatások díjául csak egy jutalm at, egy glóriát nyer­ tek Tőled hős tettek által m egszentelt nemes hom lokuk köré s e glória fényét a nem zet hálája, szeretető, emlékezete teszi örökké ragyogóvá. Ma m ár m indazoknak, a kik- a nagy napok részesei voltak, közel van a vég. A sorok egyre ritkulnak, a hantok egym ásután emelkednek. M egnyugszunk jóságos Isten akaratodon, hiszen jól tudjuk,: hogy jóságod és. szereteted határtalan, azonban pályánk ezen a földön véges. A frissen h antolt sirok előtt leborulva kérünk jó Atyánk, M agyarok Istene! Terjeszd ki áldó kezeidet ezután is hazánk felett. Vedd gondviselésed alá nem zetünket, óvd meg : fiait a megtévelyedéstől. Ne engedd, hogy a minek kivívása- és m eg tartásáért a 'd ic s ő hősök életüket, vérüket áldozták, a szenvedés és m artirság ezer meg ezerféle kínjait átélték, azt mi vagy utódaink a haza­ szeretetről m egfeledkezett pillanatban könnyelm űen átadjuk. Mert a mit erőszakkal elvettek tő lü n k » azt századok m úlva is visszaszerezhetjük, a. mit, azonban önkényt adunk oda, az örökre elveszett. Ápold jó Isten nem zetünkben a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget és szeretetek Ámen.

Klapka György életrajza. K LA PK A GYÖRGY.

Született 1820. április 7-én Temesvárott, a hol apja polgármester volt. Anyja, a kit kis gyermekkorában vesztett el — tisztes polgárcsaládból való, német ajkú. Fájó szívvel jegyezzük fel,, hogy négy tábornokunk Klapka emlékirataiban eredetével foglalkozván, ezt a ki­ egyike, Klapka György váratlanul elhunyt.. jelentést teszi: „Vájjon csakugyan e'inek a cseh nemes­ Hogy ki volt Klapka György, arról beszél történel­ nek sarjadéka vagyok-e, vagy egyszerű polgáremberektől münk. Negyvennégy év előtt nem volt egyebe kardjánál származom? Ez a kérdés, megvallom, nekem soha egyet­ len álmatlan éjszakát sem ok o zo tt/ Nem előkelő szár­ s életénél; fölajánlotta mind a kettőt a hazának s nem mazása daczára Klapka György katonáskodása kezdetén volt azóta idő vagy körülmény, hogy éz ajánlatát vissza­ bejutott a magyar nemesi testorségbe. De öt év múltán vonta volna 1848-tól 1866-ig és akárhol csillant elő a ott hagyta e vig, szép, de fölöttébb költséges életet. Egy nemzeti szabadság reményének egy halvány sugara, Klapka határőrvidéki ezredben'főhadnagy lett. 1847-ben kilépett mindig ott term ett, megkísértendő, miként lehetne a az ármádiából, el akart menni keletre. Előbb katonának Lahore királyához, később minden czél nélkül. Utazásra reménységet valósággá kiküzdeni. készült éppen, a mikor a márcziusi események elkövetÉlete folyása 1848 óta a hon vesztett katonának kezének A honvédelmi minisztériumnak ajánlta föl szol­ élete; volt. Zseniális, soha nem nyugvó elméjében ha nem gálatait és ott alkalmaztatván, politikai megbizatásban a foganhattak meg sorsdöntő csaták tervei, nagy nemzet­ székelyek közé ment. Juniusban már mint százados lép közi üzletek eszméi keltek ki. Voltak milliomos álmai, be a hadseregbe, szeptemberben őrnagy és a komáromi vár erődítésén dolgozik, októberben a pozsonyi sánczokon százezres valóságai és nyomorúságos, kenyérnélküli napjai. munkál, novemberben táborkari főnök Kiss Ernő mellett. S emlékezete dicsőségére legyen mondva, soha sem érezte Katonai működése fényes eredménynyel s dicsőség­ magát elég szegénynek hozzá, hogy megtagadja a segít-' gel já rt. O tt volt Isaszegnél, Nagy-Sarlónál, majd pedig séget egy volt fegyvértársától,. és midőn reámosolygott m int hadügyminiszter helyettes Debreczenbe került. Itt azonban nem sokáig maradt, m ert G örgei őt bizta meg Fortuna istenasszonya, bőkezűbben gondoskodott Volt köz­ Komárom vár parancsnokságával. katonáiról, m int a fejedelmek szoktak tábornokaikról. 1849. augusztus 13-án Görgei letette a fegyvert. A Olyan virágok hajtottak az ő lelkében, a melyeknek szomorú példát a többi hadtestek is kénytelenek voltak magva is veszendőnek indul már. Az önzetlenség, a bá­ követni s most már csak Komárom vára állott fenn legyőzetlenül. Természetes azonban, hogy Klapka ezt nem torság és a honszeretet. Hírnevéből tőket soha sem ková­ tarth atta sokáig. Hősiesen megmentvén minden katonáját csolt, soha az őt, m int embert megillető résznél nem egytől-egyig, kapitulált okt. 2-án s ő maga pedig rögtön követelt többet sem a tiszteletadásból, sem az anyagiak­ külföldre utazott. Tábornoki rangját azonban az osztrákok ból s midőn teste gyöngültével, szellemi ruganyossága is elismerték. Eleinte Genfben tartózkodott, a hol a köz­ csökkentével, anyagi helyzete mind rosszabbra-rosszabbra életben fontos szerepet játszott, majd 1864-ben Francziaországba ment, a hol nőiil vette D 'A rhou in Inez kis­ fordult, nem csinált kéregető perselyt babérövezte harczi asszonyt. sisakjából, hanem félrevonulva a világ szemei elől, rejte­ Mikor a porosz-olasz szövetséget megkötötték, Klap­ gette el a szegénységét. ' kát bizták meg a magyar légió 1katonai vezetésével De Szegény külvárosi korcsmából visszajövet, a vendéglő m ielőtt ez működést fejthetett volna ki, a fegyverszünet, majd pedig a békekötés véget vetett a háborúnak. második emeleti szobájában terítette le a halál hirtelen, Tizenkilencz évi távoliét után visszatért végre ha­ mikéntha tulvilági harczos fegyveréből kilőtt golyó találta zájába. Csakhamar Deák-párti képviselő, lett és ólénk részt vett a küziigyekben. Majd ipari és közlekedési váivolna szivén.

1892. junius í.

1 848—4 9 .

TÖRTÉNELM I

lalatokat kezdeményezett. Sőt a török-szerb háború ide­ jében élhetett még egyszer élete igazi szenvedélyének; haditerveket készített a törökök számára A mint bebi­ zonyult, jókat. A tábornok, kinek neje visszaköltözött Francziaor- ■ szágba, a hol Bordeaux m ellett nagy szoléi vannak, az István főherczeg szállodában lakott. Anyagi viszonyai nem voltak a legfényesebbek és már arra gondolt, hogy ő is kimegy Franeziaországba nejéhez és fiához. Húzott ugyan 2500 frt kegydíjat, mindazáltal az utóbbi évben nehány ezer frt adósságot csinált és ezeket akarta rendezni, mi­ előtt Magyarországból távozik. Az elm últ telet nagy levelezésének rendezésével, és emlékiratainak kibővítésével töltötte. Kezei reszketése m iatt azonban nehezére esett az írás és többnyire tollba mondU a megirandókat titkárjának A'agy dr.-nak. Társaságt’-' nagyon ’ szeretett járni, délutánonként pedig a szálloda kávéházában wisthezett vagy sakkozott. -

Klapka György temetése.

■ .

Ott nyugszik immár szabadságharczunk dicsőségkoszoruzta tábornoka a földben, melynek hősi védelmezője volt. Impozáns részvét kisérte örök nyugodalma helyére. Párisból megjöttek az elhunytnak fiai, Klapka György és Ernő s az idősbik, György, még szerdán fölkereste gróf Szapáry Gyula kormányelnököt, kivel a temetés rendjéről beszélt Rokonszenves, előkelő föllépésü fiatal ember, ki a fölmerült politikai vitától magát és családját teljesen távol kívánta tartani. Ők csak kegyeletük lero­ vására jöttek, a temetésre vonatkozó intézkedéseken vál­ toztatni nem kívántak. A budapesti belvárosi plebánia-templomban 20 -án reggel tiz óráig a közönség még tömegesen látogatta a ravatalt, melynél öreg honvédek álltak őrt. Az utolsó órában látható volt a koporsón Klapka tábornok kardja m ellett honvédsipkája, tábori öve és kardkötője is, me­ lyeket. negyvenhárom évvel ezelőtt a harcztéren viselt. Ez ereklyéket a kassai muzeum küldte föl e szomorú al­ kalomra. Tiz órakor bezárták a templom kapuit, hogy helyet csináljanak a tem etésre-hivatalosan érkezők számára. A templom körül sok ezer főnyi kegyeletes közönség szo­ rongott és m ár ekkor nagy tömegekben sorakozott az egész hosszú útirányon, melyen a gyászmenet végig vo­ nulandó volt. A templom és a városház-tér egy részét a díszben kivonult rendőrök kordonnal vették körül, csak a temetésre érkezőket bocsátva be. A Pekáry főkapitányhelyettes vezetése m ellett kivonult rendőrtiszteken kivül a központi honvéd-bizottság tagjai ügyeltek a rend- fentartására, mig bent a templomban a honvédmenház tagjai Cserey Ignácz ezredessel állottak díszőrségen. Kevéssel tiz óra után m ár gyülekezett a gyászoló közönség s a templom rövid idő alatt szorongásig meg­ telt. Az első padsorban foglaltak helyet az elhunytnak fiái, ifj. K la p k a G yörgy és K la p k a F.rnö, nemeskéri Kiss Miklós ezredesnek s egyik rokonuknak társaságában. Maga a gyászoló gyülekezet megkapó látványt nyújtott. Öreg honvédek régi egyenruhájokban, mások fekete díszma­ gyarban, de 48-iki hadi érmekkel és jelvényekkel a mellokön. Feltűnt egy'öreg honvéd kék mándliban, darutol­ las kalappal, sarkantyus csizmában, ostorral a v állán : 1848—49-es Hunyady-huszár volt, nyári egyenruhájában. A budapesti veteránok szép számmal jelentek meg s meg­ adták a végtisztességet a honvédtisztek is. A budapesti honvéd-tisztikar tagjai, a Ludoviceum és a honvéd lovas­ iskola tanárai, növendékei és az egyéves önkéntesek teljes k atonai. díszben vonultak fel. A közös hadsereg részéről egyetlenegy tiszt volt jelen.

LAPOK.

91

Az első padsorokban foglaltak h ely et: gróf Szapáry Gyula miniszterelnök, gróf Bethlen András, W ekerle Sán­ dor, Szilágyi Dezső és Josipovich Im re miniszterek, gróf Szapáry Géza főudvarmester, Gromon Dezső, Teleszky István, Láng Lajos, Szalavszky Gyula, Czorda Bódog és Fejér Miklós állam titkárok, Beniczky Ferencz, Domahidy István és . báró Roszner Ervin főispánok, báró Bánffy Dezső, a képviselőház elnöke és Bokross Elek alelnök, báró Rudnyánszky József, Gyulai Pál, Lévai Henrik, Ribáry József, gróf Széchenyi Gyula főrendiházi tagok, Jekelfalussy Lajos, Ambrózovits Béla, Máday Izidor min. tanácsosok,, báró Eötvös Lóránt az akadémia elnöke, gróf Károlyi István a nemzeti kaszinó elnöke, R áth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly és Alkér Gusztáv alpol­ gármesterek, Lechner középitési igazgató, Toldy József főügyész, Kullmann Lajos főjegyző, Kun és Viola tanács­ nokok, Csemegi Károly kúriai tanácselnök, Hollán Ernő altábornagy, Vajkay Károly a kir. tábla elnöke, Bogisich Lajos törvényszéki elnök, Duckerts belga főkonzul és Haggenmacher Henrik svájczi konzul, Elek Gusztáv ezre­ des, gróf Széchenyi Béla, gróf Dessewffy Aurél, Beöthy Zsolt egyetemi dékán, Földes Béla, Medveczky Frigyes és dr. Czobor Béla egyetemi tanárok, Zelenka Pál ev. püspök, Kalmár Endre piarista tart. főnök, Maygraber és Gaál 48-as honvédezredesek, Földváry Mihály alispán s Pestmegye tisztikara. A képviselőház tagjai pártonként testületileg jelentek meg s ott voltak többek közt Tisza Kálmán, Tisza István, Irányi Dániel, Helfy Ignácz, gróf Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Ugrón Gábor, Hieronymi Károly, Miklós Ödön, gróf Károlyi Gábor, Polonyi Géza, gróf Zichy Jenő, Busbach Péter, Szász Károly, Csávolszky Lajos, Horváth Gyula, Vadnai Károly, ifjabb Ábrányi Kornél, gróf Esterházy K álm án,' Csanády Sán­ dor, Pázmándy Dénes, Molnár Antal, Morzsányi Károly, Jókai Mór, Péchy Tamás, báró Huszár Károly, báró Podmaniczky Frigyes, Fabiny Teofil, Holló Lajos, gróf Pon­ grácz Károly, Schwarcz Gyula, Komjáthy Béla stb., azután Madarassy Pál az osztrák-magyar bank alkormányzója, Gajzágó Salamon, a főszámvevőszék elnöke, Emich Gusz­ táv, .Pulszky Ferencz a nemzeti muzeum igázgatója, Ivánka Zsigmond, Jakab Elek, Degré Alajos, báró Kaas Ivor s az iró és művészvilág számos "tagja, sok testü let: az orsz. honvéd-egyletek Tisza László elnök és Mikár Zsigmond titkár, áz 1848—49-iki budai és_ ó-budai honvéd-egylet Krivácsy József ezredes, a kereskedelmi és iparkam ara Ráth Károly alelnök, Kecskemét városa küldöttsége Les­ tár Péter polgármester, Temesvár városáé Telbisz Károly polgármester, a temesvári kör Hilbert alelnök, a szabad­ kaiak Czorda N. vezetése alatt, az egyetemi ifjuság, az állatorvosi akadémia, számos ifjúsági kör és egylet testü­ letileg., , . Érdekes csoport volt az 186 6-iki magyar légió tag­ ja ié : Mogyoródi ezredes, Scheiter ezredes, Károlyi Tibor és Istyán gróíok, báró Bánífy Béla, id. Csathó Aurél ál­ lamvasúti ny. felügyelő, Szitár Dénes ügyvéd, Schandl (komoróczi) Mihály államvasúti felügyelő, Kiss ezredes, Gronovszky Márton államvasúti felügyelő, Grafberger V., gróf Betlen Gábor, a légió egykori szervezője úton van s ezért nem lehetett jelen a temetésen. Pontban 11 órakor vonult be a sekrestyéből a pap­ ság. A szertartást Romeiser József prépostplébános vé­ gezte, nagy segédlettel. Az operaház énekkara Szantner Zsigmond karnagy .vezetése alatt énekelte a „M iscrere“-t, melynek elhangoztával a koporsót beszentelték s a papság a főkapuhoz vonult. Mig a koszorúkat a ravatalról le­ szedték, a család tagjaival a miniszterek s más előkelő­ ségek beszéltek, kifejezve rész vétőket. A szertartás végeztével, fél 12 . órakor, megkondul-

92

1848—49.

1892. jpnins 1.

TÓftTÉNÉLM I LA PO K .

tak a plébánia-templom harangjai s utánok a ferencziek s a többi katholikus templomok harangjai is. A gyászoló közönség ez alatt kivonult a templom előtt szabadon tar­ to tt térre s itt várták meg, mig a koszorúkat kihordták s a koporsót a ravatalról a kocsira helyezték. E közben a téren egy kis csapat a „Szózat“-ot énekelte. Kis vár­ táivá megindult a menet, melyet egy szakasz lovas rendőr nyitott meg. Utánok jö tt több intézet ifjúsága zászlók alatt, a két díszkocsi, melyek a koszorúkat szállították, mögöttük az E ntreprise házi tisztjei mentek. Az énekkar, mely ezután következett, a „M iserere“-t s más zsolozsm ákat énekelt útközben. Ezután a papság ment s köz­ vetlen m ögötte a honvéd-menház tagjai testületileg fekete lobogó alatt. Utánok még több honvéd-egylet következett, mindannyian saját zászlóik alatt. A honvéd-egyletek után V. Kovács m ent az egyszerű fakereszttel, melyén a kö­ vetkező felirat olvasható: „ I tt n yu gszik K lapka G yörgy 1 8 4 8 — 4 9 -e s honvéd tá b o rn o k , élt 7 2 évet. Meghalt 1892. m á ju s 1 7 -é n .u A -kereszt után a hatlovas halottas kocsi h alad t: a katonai temetéseknél használatos, díszes gyász­ fogat, tetején a pánczélos vitéz alakjával; oldalait a Klapka család czimere díszítette. A koporsón a család tagjainak franczia feliratos koszorúi feküdtek, kivül a köcsin pedig ' az országgyűlési pártok s a központi honvéd-egylet ko­ szorúi. A halottas kocsitól -jobbról-balról a honvéd-menház tagjaiból alakult díszőrség s az egyetemi kör tagjai ha­ ladtak ; mögötte Klapka fiai s a gyászoló rokonság tagjai. Némi távolságban utánok az előkelőségek, élükön a, mi­ niszterekkel,- a magyar főudvarmesterrel s a főpolgármes­ terrel, azután az orsz. képviselők, utánok mintegy .harmincz honvédtiszt, köztük törzstisztek is s több honvédhuszár önkéntes. Ezeket követte az egyetemi kör nagyobb csapatja, zászló alatt, azután egy szakasz lovas rendőr. Végül a temetkezési vállalat hat díszes gyászfogata és számtalan bérkocsi és fogat. Ily rendben indult el a gyászmenet az eskütérről a Ferencz József-rakparton a vámház-körút felé:. A me­ net irányában óriási közönség várakozott nemcsak a gyalogútakon, hanem a kocsiútakon is, de bár volt egy kis szorongás, m ikor a menet a D unapartra fordult ki, a roppant sokaság példás rendet ta rto tt s komoly magatar­ tásával meghatóan bizonyitá őszinte, mély kegyeletét. A menet akadálytalanul haladt előre. Mikor a Dunapartról bekanyarodott a vámház-körútra, majd a muzeum-körútra, itt több M znak feketével bevont erkélyén gyászba öltö­ zött öreg ú ri nők voltak láthatók, köztök bizonynyal töb-. ben olyanok, kikben- élénken felujultak a nagy idők nagy eseményeinek emlékei, amaz eseményeké, melyeknek négy évtizeddel ezelőtt, m int lelkes ifjú honleányok voltak ta­ núi. A hatvani-utcza, kerepesi-út torkolatánál legnagyobb volt á várakozók tömege. A házak ablakai, erkélyei min­ denütt telve voltak. A pártkörök házain, a nemzeti- és a népszínházak s igen sok magánház homlokzatán fekete lobogó volt kitűzve. A menet oly hosszú volt, hogy az eleje m ár a Rókus-kórháznál járt, a mikor á vége a muzeum-körútról bekanyarodott a kerepesi-útra. A teme­ tőben, hova 2 órakor ért a menet, m ár szintén nagy sokaság várakozott. A tábornok sirja a Deák-mauzoleumlioz vezető út jobb oldalán, az utolsó sir, közel a Trefortéhoz, úgy szól­ ván a mauzóleum tövében. A rendőrség a sir körül már 10 óra után nagy területen kordont vonatott. így sike­ rü lt is nagy tisztást tartani fenn az érkező menet részére. A sírnál fejtől gyászlepellel borított szószék volt felál­ lítva ; ettől jobbra a gyászoló család, balról a papság s a kormány tagjai és más notabilitások foglalták helyet. A koporsót a sir szélére helyezték, az énekkar elénekelte a „M iserere“-t, melynek elhangoztával T isza L á szló , a

honvéd-egyletek központi bizottságának elnöke a szószékre lépett, hogy a. 48—49-es honvéd-egyletek nevében elbucsuztassa a halottat. Beszéde igy hangzott: „Tisztelt gyászoló gyülekezet! Midőn az 1848— 49-iki honvédek országos központi-bizottságának megtisz­ telő megbízásából e szomorú alkalommal felszólalok, nem csak a honfi, a bajtárs és az őszinte tisztelő barátnak kifejezhetétlen fájdalma szorítja össze szivemet s kény­ szerít lehető rövidségre, de ezt parancsolja az a meggyő­ ződésem is, hogy Klapka. Györgynek, a tett kiváló em­ berének szelleme ellen vétenék, ravatalánál sok szót sza­ porítva. Szóljak-e az országos, az általános fájdalomról, mely a Kárpátoktól Adriáig kínosan sajogtatja minden becsületes magyar hazafi szivét? E zt gyenge szavaim soha sem lennének, képesek kifejezni, m int meglátszik ez mind­ azoknak bús tekintetén, a kiket itt látok, saját, alig el­ fojtható könyeimen keresztül. Lehetetlen azouban elhall­ gatnom, hogy ha e váratlan veszteség felett mély az ál­ talános fájdalom, mennyivel mélyebb a mienk, 1848— 49-iki — ma már rokkant — honvédeké, kik a szabadságharcz dicső napjaiban néha mellette, de soha nem előtte küzdöttünk igazaiért, kik láttuk őt a nagy m unkát lelkesülve teljesíteni, kik benne nem csak érdemes honfi­ társunkat, de dicső vezéreink egyik legkitűnőbbikét is szerettük, tiszteltük és veszítjük el. Ne várja tőlem senki itt Klapka György teljes élet­ iratát, nemcsak azért, mert az ő 72 évre terjedő élete minden chablonszerü, czifra dicséret nélkül is mindig egyik ragyogó lapja lesz hazánk történetének, de azért sem, m ert azt ő, mint hazafi, mint vitéz . katona s hős vezér — a szabadságharez harmadik hónapjától kezdve a dicső honvéd-hadsereg szerencséjének lehanyatlásáig — saját maga irt meg k a rd já v a l , Tarczal, Keresztur, Czibakháza, Isaszeg és Nagysarlónál s a komáromi vár kö­ rül és a várban. Mindezt méltatni és megörökiteni csakis Clió tolla lehet méltó. De ha a katona és hadvezér di­ csőítése körül nem is kontárkodom, lehetetlen föl nem említenem azt az önzetlen hazafiui lelkesedést, nem egy-, szer önmegtagadásig menő kötelességérzetet, fáradhatlan czéltudatos munkásságot, mely őt egész szabadságharczunk alatt, hadügyminiszter korában is jellemezte s azt a lelki jóságot, nyájas modort, mely neki megnyerte mindazok ragaszkodását, szeretetét, kik őt ismerni s körében lehetni szerencsések voltak.A komáromi vár dicsteljes átadása után 19 évet töltött távol imádott hazájától, de a hazát, annak érdekeit egyetlen perczig sem feledé. Abban á korban, melyben nemzetünk állapotát a kesergő költő jellemzően igy ecseteli: , „Pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve Széthull nemzetünk."

Klapka mindig és mindenütt egyike volt azoknak, kik a széthulló kéve szálainak újabb egyesítésén ernyedetlen szorgalommal és a jövőbe vetett bizalommal dolgoztak. (Itt a szónok Klapkának hosszú távolléte alatt a külföl­ dön kifejtett rendkívül sokoldalú munkásságát, majd ha­ zatérte után idehaza elfoglalt :politikai álláspontját és egyéb tevékenységét említette.) Beszédét igy végzó: „Hiszen te, kinek halála feletti mély fájdalmát hazád parlamentje is jegyzőkönyvileg fe­ jezte ki, ragaszkodásuk tudatában, hazád, nemzeted jö­ vőjéről megnyugodva szállhatsz sírodba, százszor szeren­ csésebb ama régebben elhunyt bajtársaidnál, kik haláluk­ kor legfeljebb martiri lelkesedésükben lelték és lelhették csak a reményt, hogy éltüket nem hiába áldozták fel. Te megérted eszméid megvalósulását, hazád alkotmányos szabadságának, a nemzet s koronás királya közti bizalom

1892. junius L

1848— 49.

93

TÖ RTÉNELM I L A P O K .

helyreállásának, a nemzet izmosodásának fényes napjait. SJérezhetted, hogy nemzeted, melyért vérzettéi, nem mint elgyengült, elbutult, elvénhedt aggastyán fog belépni éle­ tének második ezredévébe, hanem mint erejének, felada­ tának öntudatos érzetére ébredt, izmos, életerős ifjú, ki haladni törekszik a művelt világgal; czéltudatosan mel­ lőz minden megfontolatlan lépést, mely jövőjét koczkáztathatná, de azon térből, mely őt az államok csoportozatában megilleti, engedni egy talpalatnyit sem fog s állá­ sát, ha kell, kész és képes lesz még vérével is megótalmazni. Megérted azt is, hogy a fejedelmi ritka kegy s a nemzeti akarat kifolyásául a magyar honvéd név, mely nagyságát, szentségét nem kis mértékben köszönheti ne­ ked is, országos szervezetünkben fennmarad, mint örök emléke első tulajdonosai hazafias hőstetteinek. Nagy vesz­ teségünk súlya alatt megtört bajtársaink végső Istenhozzádjukat hozzád legméltóbban a koszorús költő szavaival fejezik be, mondván: H a elvirágzik nemzeted, A véren váltott érdemed Örök h ir hamvadon. . Isten v eled ! E földön örökre isten veled !;‘

A beszéd elhangoztával a pap beszentelte a koporsót s az énekkar újra elénekelte a „Miserere"-t. E közben D egré A la jo s lépett a szószékre s körülbelől a követke­ zőket mondá: „Elköltözött hős hazafi! Te a sírból, mi a sir szé­ lén mondunk örök búcsút egymásnak. Te elköltöztél a halhatatlan lelkek birodalmába, hogy sok viszontagság után ott vedd el érdemeid jutalmát. Istentől veszed el e jutalmat te, kinek halhatatlan érdemeit a külföld is el­ ismeri s kinek halála után hervadhatatlan babérait még sem átallották megbolygatni. Egyike voltál az elsőknek a szabadságharcz idején, kik a haza oltalmára kardot rántottak s az utolsóknak, kik azt hüvelyébe visszadugták. Hányszor láttunk golyózáporban halálmegvetéssel harczolni, „előre" és mindig csak „előre" volt jelszavad s a halál, akár az ellenség, futott előled, mig most éjjel orozva odalopózott, hogy elvigyen tőlünk. Halálod tőrt vert szivünkbe; vérző szívvel, roskadozva állunk sírodnál s könynyel áztatott maroknyi hantot dobunk koporsódra, örökre elbúcsúzván, Isten veled!" Az újabb beszentelés után égy komáromi küldöttség Komárom várából hozott maroknyi földet helyezett a ko­ porsóra, melyről a koszorúk virágait a közönség elkap­ kodta. A leeresztett koporsóra először az elhunyt fia do­ bott rögöt. Erre a közönség a „Himnusz" éneklése köz­ ben szétoszlott. , így adták meg a végtisztességet a szabadságharcz nagy emlékű tábornokának. A képviselőházban, a sajtó­ ban hazafias aggodalom nyilvánult, hogy a temetés- sze­ gényes lesz. Ámde nagy gyászpompáju volt, méltó a nem­ zethez és méltó Klapka tábornokhoz. * A család nevében-a következő gyászjelentést adták k i: „Özv. Klapka Györgyné szül. Arboin Inéz úgy saját, valamint gyerm ekei: György és ennek neje szül. Goulden Gabriella, Ernő, Mártha és ennek férje Cripps Day nevében is mély fájdalomtól lesújtva jelenti a felejthe­ tetlen jó férj, legjobb apa és após nemes K la p k a G yö rg y 1848 49-diki honvéd tábornok, Komárom vára parancs­ nokának, e hó 17-dikén reggeli hat órakor, 72 éves ko­ rában, rövid halálküzdelem után bekövetkezett csendes elszenderülését. A drága halottnak hült tetemei a belvá­ rosi főplébániatemplomban ez évi május 20 -dikán dél­ előtt tizenegy órakor fognak a róm. kath. szertartás sze­ rin t beszenteltetni és a kerepesi-uti temetőben örök

nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat má­ jus 23-án délelőtt tiz órakor fog a Ferenczrendiek hely­ beli templomában az egek-urának bemutattatni. “

Rekviemek. K la p k a G yö rg y tábornok lelki üdvéért ma május 23-án délelőtt 10 órakor tartották meg az ünnepélyes gyász­ istentiszteletet. A templom ajtaját fekete kárpit fedte a Klapka-család czimerével. A szentélyben magas katafalk állott, hatvan égő gyertya közt, Magyarország s a csa­ lád czimerével. A katafalk mellett a honvédmenházak tagjai állottak diszőrséget A gyászistenitiszteletet B a á n Sándor házfőnök tartotta fényes papi segédlettel. A gyász­ lepellel bevont első padsorokban foglalt helyet a gyá­ szoló család, közte K la p k a György és Ernő, az elhunyt tábornok fiai. A kormány képviseletében W ekerle Sán­ dor pénzügyminiszter jelent meg, de téves értesülés foly­ tán előbb a belvárosi templomba ment s igy a rekviem­ hez kissé elkésve érkezett Ott voltak még többek közt: Gerlóczy Károly h. polgármester, Hollán Ernő altábor­ nagy főrendiházi tag, Cserey és Gaál honvédezredesek, Apponyi Albert gróf, Harkányi Frigyes, Dégen Gusztáv, ' Horváth Gyula, Szederkényi Nándor, Molnár Antal, Mik­ lós Ödön, D ókus. Ernő, Kiss Albert, Madarász József,. Sturman György, Luppa Péter, Esterházy Kálmán gróf, Károlyi Gábor gróf országgyűlési képviselők és nagy­ számú kegyeletes közönség. Á gyászmise alatt magyar gyászdalokat adott elő a templomi énekkar. A távozó előkelőségeknek a templom kijáratánál köszönte meg a részvétet K la p k a György, a tábornok fia.

. K la p k a G yö rg y ért a kolozsvári főtéri anyatemplom­ ban gyász istenitiszteletet tartottak, a melyen képviselve volt a város minden hatósága, hivatala és intézete. Az egyetemi ifjuság rendezte a gyász istenitiszteletet. A kolozsvári honvéd-egylet tagjai közül a K lapka requiemen Incvédi tiámuel vezetése alatt részt vettek, mint azt Böckel .Sámuel tizedes feljegyezte, a következők: W égh Bertalan ezredes, gr. Ester­ házy Miguel százados, Gyarmathy Miklós hadnagy, Csiszár József, Karács ínyi Mihály. Kovák Bogdán, Haller Ferencz, Nederosztek János, Kó'rözsi. Sándor János, Boldizsár József, f-'tark Alajos. Münster Ede, Bakos Isíván, Csonka György, Demeter, Balázs Márton hadnagy, S?.ucsáki Imre, Biró József, Tóthfalusi József,'K állai Imre, B ártha János, G undhárdt Lipót, Bágyi Endre, Soós P éter, Böckel Sámuel. , A gyászmise végeztével az ezredes elnök meleg - szavakban fejezte ki elismerését a régi gárda eló'tt a szép összetartásért, melyet tanúsítanak N^vák Bogdán pedig megköszönte az elnök tagok iránti buzgó munkásságát.

A requiem tárgyában az egyetemi ifjúsági testüle­ tek a kövétkező értesítést adták ki: „Felhívás Kolozsvár szab. kir. városának hazafias közönségéhez s az egyetem i polgárokhoz! Polgártársak! Súlyos csapások érik a sors által oly sokszor üldözött nemzetünket. Hazánk nagy férfiai, kik megindítói voltak a nemzet ujjáébredésének és megváltásának s azok, kikhez a jelen minden rem énye fűződött, egyik a másik után tér oda, a honnan nincs visszatérés. Hérosz idők alakjainak egyik legnagyobbikát, kit mindenütt ama zászló vezérlete körül o tt láttu n k , a melyre a szabadság szent igéje volt irva, a m ithoszi alakot K la p k a György tábornokot siratják most a m a­ gyarok. S gyászba borult nemzetünk érette nem teh et m ár egyebet, mást nem adhat neki csak imádságot, hogy az örökbiró a másvilágon adja meg neki a méltó ju ta l­ mat, m it sem ember, sem nemzet mig élt meg nem ad­ hatott. Imádkozzatok velünk! A gyászistenitisztelet f. hó 24-én d. e. 11 órakor fog m egtartatni a főtéri plébánia templomban. Kolozsvár, 1892. május 23. Oberschall P ál, a tud. egy. kör elnöke. Harm ath Jenő, j. s e. elnök. Székely Ödön, tanárj. s. e. elnök. Széles. Dénes, orv. s. e. elnök. Szathmári István, gyógysz. s. e. elnök."

94

1848—49.

TÖRTÉNELM I

K la p k a G yörgy lelki üdvéért, mint nekünk Írják, gyászístenitiszteletet tartott ma a veszprémmegyei 1848. — 1849-iki honvédegylet a veszprémi ferencziek templo­ mában. A rekviemen jelen volt a városban állomásozó honvédtiszti kar testületben, a megyei és városi tiszti kar, a törvényszék élnöke a birói karral és nagyszámú közönség. A fényes szertartást a Szózat eléneklésével zárta be a templomi zenekar. Komáromból irjáb ne­ künk : Komáromniegye mai közgyűlésén Zuber József főispán jelentést te tt Klapka György, a komáromi vár parancsnokának haláláról. Tudatta a közgyűléssel, hogy a közigazgatási bizottság úgy. Klapka, mint Baross Gá­ bor temetésén küldöttség által volt jelen s koszorút he­ lyezett a ravatalra. A főispán felszólította a közgyűlés tagjait, hogy minél tömegesebben vegyenek részt holnap a Klapka emlékére tartandó rekviemen. T orda-aran yosm egyei 1848—49. évi honvédegylete a törhetlen vitézség, rendületlen haza- és szabadságszere ■ tét és elévülhetlen érdemeket szerzett hős altábornagy K la p k a G yö rg y felejthetlen bajtársukért az engesz­ telő szent-miseáldozat a különböző hivatalok és az ősz szes helybeli honvédek, sőt a vidékiek mélyen érzett rész­ vétele m ellett a mai napon m egtartatott. Torda, 1892. május 27. F eren czy F eren ez, honv. százados. A z a r a d i honvédegylet, mint nekünk táviratban je ­ lentik, nagy zenésmisét tartott a minorita-templomban Klapka György emlékére. A város valamennyi hivatalfő­ nökei egylete és testülete részt vett a gyászistentisztele­ ten. A mise után az Aradon élő nyolczvan 48-as honvéd egy csoportban lefotógrafáltatta magát. K eszth elyről irják nekünk, hogy az ottani 48-as honvédek külön gyászlapot adtak ki Klapka haláláról és gyászistentiszteletet tartottak. R észvét-iratok. Klapka György tábornok családja előtt a kolozsvári orsz. ereklye-m uzeum , valamint lapunk szerk esztő b izo ttsá g a részvét iratban fejezte ki a veszteség felett .érzett őszinte fájdalmát. K la p k a G yö rg y fiaitól a következő sorokat v e ttü k : Boldogult édesatyánk Klapka György tábornok elhunyta alkalmából minden oldalról, hatóságok, egyesületek és magánosok részéről a kegyeletnek és részvétnek oly szá­ mos s oly megható nyilvánulásával tiszteltettünk meg, hogy a sajtó szívességéhez fordulva, úgy a magunk, mint betegsége m iatt a végtisztességtételen való részvételben akadályozott édesanyánk nevében is a nyilvánosság utján fejezzük ki legmelegebben átérzett köszönetünket és mély hálánkat a velünk együtt érző egész nemzetnek azon ne­ künk oly jól eső kegyeletért, melylyel hü fiát, boldogult atyánkat sírjáig kísérte. Budapest, 1892. máj. 21 . K la p k a G yö rg y, K la p k a E rn ő.

LA PO K .

1892. junius 1.

ragyogó szellemének sugarait k ívü lrő l is felénk szórta, bent pedig, közöttünk velünk érzett, velünk cselekedett. Szellemével felvidított, szivjóságával pedig felmelegitett. Az erdélyi főurak mintaképe szállt a sirba az el­ hunyttal s mi fájó gondolatot küldünk felé és sóhajtva tekintünk szét, a mikor képzeletben nagy szellemének porhüvelye előtt állunk, midőn mint m a g y a rt, m int f ó v r a t, m int katon át, mint irót, mint a társadalm i élet kiváló tényezőjét hazánk egéről eltűnni látjuk. Sóhajtva tekintünk szét s a kidőlt tölgy-óriás körül, a m erre a a szemhatár elnyúlik, m indenütt csak űrt, betöltetlen ű rt látunk. Az önvédelmi harcz erdélyi hadjáratának daliáját veszítettük el. Bemnek, Osztrolenka csillag >nak jobb ke­ zét, fiát. Az emigrácziónak kiváló alakját, ki szóval, tettel nemes példával hirt, dicsőséget szerzett künt a magyar­ nak, a ki ism ertette viszonyainkat, ezer éves jogainkat, s a ki ezek visszavivására szélesebb körben felkeltette a rokonszenvet, a szeretetet a m a g y a r iránt. Garibaldinak egyik legvitézebbig legkiválóbb em­ berét; az „ezerek" legbátr'abbját. A magyar társadalom néma gyászt ölt és a mély fájdalom igaz könnyűivel adózik az elhunyt felett. Telekiben veszített a magyar irodalom is rendkívül sokat. Szebben irni, mint a hogy Teleki Sándor irt, ke­ vesen tudtak. A magyar életet, a magyar viszonyokat, sajátságokat, nem irta, hanem festette. Mindenik képe, mindenik leírása, tőről m etszett volt, eredeti, hü és igaz, mindenik közleményén ragyogott az eleven, meleg kedély, a jóizü humor zománcza. Még nehány hét előtt is hittük és rem éltük, hogy felépül, hogy még látni fogjuk eleven, vonzó emlékeit, a melyek közül sok van részben félig mégirva asztalán, részint vázlata papírra vetve, a melyeket részint még csak meggondolt s felgyógyulását várta, hogy papírra tehesse. Márczius 19-én, mint azt ápr. 1. számunkban közöltük, beteg-ágyából is levelet diktált Kolozsvárra a Történelmi Lapok szerkesztőjének, hogy a m int felgyó­ gyul, történelmi munkát ir le a láp számára. Ma m ár mindennek vége. A páratlanul jó sziv kihűlt A nagy szellem elköltözött. A nemzet géniusza őrködni fog em­ léke felett! . .

Teleki. Sándor ezredes életrajza.

A halál egy másik kiváló alakját sodorta el a sza­ badságharcznak. Egy szívben, lélekben, szellemben egyaránt kima­ gasló alakját: Teleki Sándor ezredest.. Kétszeresen fáj nekünk az ezredes elhunyta, két­ szeres a mi gyászunk, mert Teleki Sándor, kit egész Európa ismert, tisztelt és szeretett, szivével, leikével, egé­ szen a miénk volt. Közöttünk élt, közöttünk cselekedett, jó szivének,

Az elhunyt fia volt római szent birodalmi széki gr. Te­ leki Jánosnak. 1821-ben január 26-án Kolozsváron született. 1830-ban a kolozsvári kegyesrendi szerzetesek konvíktusába adák be szülei s öt évig maradt ott. 1839-ben Táncsics Mihály a 48. márczius 15-én fog­ ságából a fiatalság által kiszabadított iró lett nevelője. Iskoláit elvégezvén, a marosvásárhelyi kir. táblánál volt jurátus s az ügyvédi vizsga letevése után a berlini, jénai, hallei és boroszlói egyetemeket hallgatta. Már húsz éves korában részt vett az európai mozgal mák közül abban, a melyik nagyon jó iskola volt a magya önvédelmi harezhoz. 1841-ben Lichnovszky Félix herczeggel, ki karlistrtábornok volt, Portugálba és Spanyolországba utazott. Bara-

1892. junius I.

1848 — 49.

TÖRTÉNELM I

czellonában azonban elfogták s csak Lesseps Ferdinánd ak­ kor ottani franczia fó'konzul mentette meg a halálos bünte­ téstől. Ez esemény után Francziaországon keresztül visszatért Berlinbe s ott folytatta tanulmányait; akkor ismerkedett meg Liszt Ferenczczel, kihez azontúl a Liszl haláláig meleg ba­ rátság fűzte s a kivel Olaszországba s onnan Párisba ment. A mikor hazatért, népszerűsége, szívjósága ism eretei­ nél fogva nagy volt azon a vidéken, hol kastélya volt, K ő­ várvidéke egyik kerülete követté választotta őt az ország­ gyűlésbe. A 4 8 iki forradalom kitörésekor Kővárvidéke főkapi­ tánya volt s beállt honvédnek a 1 0 . honv. zászlóaljba. De nem sokáig, mert Kossuth visszaküldötte őt megyéjébe főka­ pitányul és kormánybiztosul.

E működése azonban csak addig tartott, a mig Bem­ mel megismerkedett. Ez időn túl elválhatatlan segítője lett Bemnek s majd őrnagy .és ezredes lett Bem seregében, vé­ gül pedig az erdélyi hadsereg felügyelője. Itt működött ő szívvel lélekkel a szabadságharez lezajlásáig. Kossutbhoz küldetésben járt Bem megbízásából, a midőn a világosi fegyverletétel váratlanul bekövetke­ zett, onnan az aradi várba vitték, honnan kiszabadulván, egyideig az al­ földön bujkált. Gyönyörűen írja le a bujdoklását, m it alább ismertetünk, ő maga. Többször menekült meg ül­ dözői elől R ózsa Sándor és emberei tám ogatásával: végre mint Knicsenin szerb tábornok kocsisa Belgrádba és onnan Konstantinápolyba menekült, mialatt a haditörvényszék itthon va­ gyon és életvesztésre Ítélte és in eífigie fel is akasztatta, három évi gondolkozás után 1 8 5 2 -b en . Telekinek Törökországban sem volt m aradása; sőt Napoleon államcsinyje után kiűzték Francziaországból i s ; Londonba ment tehát s on­ nan Jersey szigetére, de onnan is száműzték Hugó Viktor hires dekla^ rácziójit miatt. Ekkor Hugóval s a többi hontalanokkal Guerney szigetén települt meg.

LAPO K.

95

tőfivel a tekintetben, hogy müveiben epizódjait munkáiba letette.

életének

nevezetesebb ■ .

E zekből néhányat itt k ö zlü n k :

Pár vonás Teleki önéletrajzából. Iskoláim at végezve szüleim — az akkori szokás sze­ rint — ném et egyetem ekre küldtek ki, a hol tanulnom kel­ lett volna; de megunván H egelt, Schellinget cs W erdert; a philosophiát szegre akasztottam és elmentem Spanyolországba Liehnovszky F élix herczeggel, ki a Don Carlos seregébe tá­ bornok volt — k a la n d o rn a k . Ügyünk, hála istennek megbu­ k ott, minket elfogtak, a barczelonai nép lá m b ertiro zn i akart. Espartero becsukatott, Lesseps, — ki akkor barezellonai főconsul volt — m egm entett, kiszabadultam, összebaran­ goltam -Európa nagy r é s z é t; később Liszt magával vitt Olasz­ országba, onnan vele utaztam egy pár esztendeig s anélkül, hogy egy árva hangot tudnék a zenéből — mint ahogy mon­ dani szokta — vele hangversenyeztem . Haza kerültem, apám kiadta vagyonunk egy részét, édes anyám betelepített K oltóra, gaz­ dag nagyanyám, ki nagyon szeretett, ellátott mindennel s én beálltam földesurnak. Abban az időben — könnyen ment ez a dolog: volt robot és nem volt — adó. Főszenvedélyem a ló volt. Lova­ golni, szóval lovat id om ítan i; ez vala majdnem egyedüli foglalatosságom . N őtlen ember .voltam és jó czimbora. Magyar ember lévén, szerettem a v e n d é g e t; hozzám a vendéget „is­ ten hozta", kúriámnak most sincsen kapuja: nem irhat 6m rá, h o g y : „ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek." Fényűzést nem vittem soha, a m i kitelt a háztól, azt ettünk a ház­ n á l; a legfőbb luxus-articulus: Pócsy L aczi volt, a hires m árm aros-szigeti prím ás, hatod magával.

Teleki Sándor temetése. Nagy-Bánya, május 21.

Teleki Sándort ma helyezték örök nyugalomra rendkívül nagy részvét mellett. m&ieirJsfiírA, A krimi hadjárat végén Törökor­ Óriási közönség jelenlétében, szágba, onnan Svájczba ment, hol napfényes időben szentelte be ma Teleki Sándor 1848—49-iki honvéd ezredes. megnősült, elvette Langdola lord leá­ délelőtt 11 órakor R á cz Pál prépost­ nyát, Biekerstheth Johannát. kanonok, három papja segédleté­ 1858-b an Nizzában m egism erkedett Garibaldival, szol­ vel a halott ezredest. A ravatal koszorúkkal volt bebo­ gált alatta az 1 8 5 9 -ik i hadjáratban, később Szicziliában, Kalarítva, az utolsó koszorú, melyet a. ravatalra tettek, a briában és Nápolyban is s egyik legvitézebbike volt a halha­ J ó k a i Móré volt. tatlan „ezerek“-nek. Tizennyolcz évi szám űzetés után végre A szertartás után az ezredes h ü lt. tetem ét gyász­ haza került A koronázás utáni amnesztia által elkobzott va­ kocsira tették és kivitték Koltóra. A gyászkocsit csak gyonát is visszakapta, a miben azonban sok köszönete nem Teleki János gróf és T u rm an polgármester követték. A volt, emigrálása alatt oly gazdálkodást vitt ott véghez a gyászoló közönséget délután 4 órakor a kocsik belátha­ német. tatlan sora vitte ki Koltóra. . Az emigráczió után kitatarozta ősi kastélyát, mely a Az emeletes kastély bejárata előtt, a sürü, össze­ vendégszeretetnek állandó központja volt. Családjának, a tár­ hajtó fenyők között elvonuló utón a falu lakossága, szo­ sadalomnak élt itten. morú arczu, derék magyar emberek álltak sorfalat. A kas-, Három fia v an: Sándor, László és János; ezek közül: tély elé, melyről gyászlobogók csüggtek alá még Teleki Ede, Domokos, László, Géza és Sándor grófok, EszterSándor képviselő, László hivatalnok. házi Miguel, Degenfeld János és Bethlen grófok, de GeEgyetlen leányát: Blankát nemrégiben vezette oltárhoz rando Attila és Blomberg bárók, Kolozsvári Kiss István Domahidi főszolgabíró orsz képviselő, Nagybánya képviseletében Turman Olivér polgármester, a nagybányai honvédek -nevében Apostol Telekiben irodalmi tekintetben sok a közös vonás Pe­

9G

1848— 49.

TÖ RTÉNELM I

János, Fekete dr. főorvos, a szathmármegyéi honvéd egy­ let elnöke, Szathmár város képviseletében Kiss Gida főka­ pitány," Jandrisics apát-plébános, Domáhidy körjegyző és mások érkeztek. Ekkor jöttek a gyászoló család tagjai, az ezredes fiai: Sándor, László 'é s János, és leánya Blanka férj. Domáhidy főszolgabiróné. A temetési szer-, tartás fél 5-kor kezdődött. Az ezredest a kastély kertjé­ ben, a híres somfa alatt tem ették el. Kállai káplán rö­ vid beszéde után a függetlenségi párt megbízásából Ko­ lozsvári Kiss István tarto tt gyászbeszédet. A koszorúkat a sírba tették, kettő kivételével, m e­ lyet a költői templomban őriznek meg. Az egész szertartás alatt zuhogott az eső, a tem e­ tésről a közönség bőrig ázva érkezett vissza. Az ezredes lelki üdvéért 23-án ünnepélyes isten­ tiszteletet tartottak Nagybányán, melyen a gyászoló csa­ ládon kivül nagyszámban jelent meg a város és a vidék közönsége. A család nevében a következő gyászjelentést adták k i : Özv. széki gróf Teleki Sándorné szül. L itezD e Tiverval Mathilde és gyermekei Sándor és neje kölesei Kende Ju lisk a; László, János, Blanka és férje domahidai Domáhidy Viktor, valamint a közeli és távolabbi rokon­ ság nevében is, szomorodott szívvel jelentik a férj, az atya és rokon: római szentbirodalmi széki gróf Teleki S á n d or 1848—49-diki honvéd-ezredes, főrendiházi tagnak; folyó évi május hó 18-án, élte 72-ik, házassága 33-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos el­ hunytat Földi maradványai f hó 21-én fognak a halottas háznál a róm . kath. szertartás szerint d. e. 11 órakor tartandó előzetes beszentelés után, a koltói kastély kert­ ben" szombaton, d u. 4 órakor örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 189 2-ik évi május hó 19-én. Béke hamvai fölött! . Rekviem Teleki Sándor grófért. A nagybányai ró m .'k a th . templomban e hónap 23-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartották az engesztelő szent mise-áldozatot Teleki Sándor gróf ezredes lelki­ üdvéért. A templom ez alkalommal szinültig megtelt előkelő, válo­ gatott közönséggel, melynek soraiban-ott voltak az első padsorban mély gyászban az özvegy : grófné, leánya Blanka grófnő, férj. Domáhidy Yiktorné, az elhunyt ezredes fiai- Sándor gróf. orsz. kép­ viselő es neje, László és János grófók; továbbá a Domáhidy, Berenczei Kovács, Bittsánszkxj, Schönherr családok, Turm an Olivér pol­ gármester, Berenczqi Kováts Jenő árvaszéki elnök, Lovrich dr. kincs­ tári főorvos, K ádár Sándor dr. házi orvos és az elhunyt ezredes két legbensőbbr bizalmas barátja: Törökfalvi Pap Zsigmond nyugalma­ zott járásbiró és Schönherr A ntal főkapitány. .Az engesztelő sz^nt mise-áldozatot Rácz P ál prépost-kanonok szolgáltatta Kállai és Fleischer káplánjai segédletével.

Részvét. A kolozsvári márcz. 15. állandó bizottság egyik kiváló tagját veszítette el Teleki Sándorban, kinek munkássága a bizottság évkönyvében .egy gyönyörűen megirt beszédben van megörökítve, melyet 1878-ban a redoutban tartott ünnepélyen olvasott fel. A bizottságnak mindig a leg­ lelkesebb tagja volt az elhunyt, az egyetemi fiatalság ünne­ pélyeinek hasonlóképen éltető lelke. A fiatalság szivéből sze­ rette a grófot, kit minden márcz. 15-én, midőn Kolozsváron nem jelénbetett meg, táviratilag üdvözölt, melyre hazafias érzéstől áthatott feleletet kapott a gróftól. Lapunk szerkesztő bizottsága és munkatársa egyik legkiválóbbját veszítette el. Mind a márcz 15. állandó bizottság, mind a T. L. szer­ kesztősége a veszteség felett érzett fájdalmát az elhunyt csa­ ládja előtt részvét-iratban fejezi ki.

1892. junius 1.

LAPOK.

C sik m in d szen ti

Tamásy János 1848—49-iki h o n v éd főhadnagy. (Szül. 1810. Csikmindszent, megh.- 1802. május 21. Kolozsvárt.)

egy kiváló tagjának halál­ hírét adjuk fájdalommal közre. . ' Tamási János mintaképe volt a férfiúnak, a pol­ gárnak, a magyarnak. Kezdettől fogva haláláig nem volt rajta más viselet, csak magyar ruha Csendes kedélyű és puritán lelkületű volt Nem a nagy hangok, hanem a szigorú kötelesség-teljesítés embere. Ez volt az egyedüli ambicziója, ez töltötte be szivét és lelkét. Jó t tenni min­ dig és mentül többet, ez volt szive főbb vágya. Leszállt a néphez, hogy őket segítse, oktassa, tettel, nemes példá­ jával és jó cselekedeteivel azt fölemelje. Keveset szerepelt a nyilvánosság előtt azért, mert elvonulva, folytonosan a közjavára szolgáló munkásságá­ nak szentelte minden idejét. Szeretettel, odaadással dolgozott az utóbbi ideig. Csak pár hete, hogy lefeküdt. Szombaton délután kiszenvedett. Nyugodjék békével! Életéből a nevezetesebb mozzanatokat és főleg a szabadságbarezra vonatkozó adatokat egy papírlapra ő maga jegyezte le a kolozsvári orsz. ereklye-muzeum számára. E jegyzeteket kiegészítve életéből a következőket írjuk le: Szerkesztő-bizottságunk

Tamásy János 1848 előtt. Tamásy János Csikmindszenten 1810. deczember végén született. _ A- csiksomlyói gimnáziumban kezdett tanulni. A jogtudományokat a kolozsvári liczeumban végezte. Huszonöt éves korában 1835 aug. 3-án Írnok a főkormány­ széknél, hol az akkori szokás szerint tiszteletből szolgált 1846-ig. E z idő ala tt elkészült az ügyvédi vizsgára is, melyet a maros vá­ sárhelyi királyi táblán kitüntetéssel te tt le.

Tamásy m int 48-as honvéd. A kormányszéknél találták meg a 48-as események is. A szabadságharcz elsó hivó szavára a kolozsvári vadász századba nemzetőrnek soroztatta be magát. E észt vett a szamosujvári ütközetben. In n en .a honvédek Gyalu télé kivonuló csapa­ tához csatlakozott Kolozsmonostorról, hová vadászszázadával meg­ előző nap előőrsre volt kirendelve. Csúcsánál a Bem tábornok bejövetelével Kemény F arkas vezetése ala tt alakult szabad csapattal a Szilágyba ment. E zász­ lóalj első századában tizedesnek léptették elé s Juhász József százados, Kemény F ark as őrnagy vezetése alatt Czecz főparancs­ nokkal a zsibói táborba vonult. 1848 végén részt T e tt á tihuezai, alparéti és á deési csa­ tákban. Deésen csatlakozott a Bem Nyires felől jövő táborához és onnan deczember 15-én Kolozsvárra jö tt, üldözve a Puchner tábo­ rá t. E ste 8 — 9 óra közt érkezett meg a tábornokkal egyetemben Kolozsvárra. 1849. januárban a Bem á lta l vezetett, sereggel kergette U rbánt Szamosul vár, Beszterczén á t a Dornákon túl. Inneh a se­ reggel visszafordult Puchner táborának üldözésére, mely több rend­ beli csatározásokkal já rt Beszterczén, Marosvásárhelyen á t Szelin­ dekig. E csatározásokban a II. zászlóaljjal hol a jobb, hol a bal­ szárnyon működött mindenütt az előörsi csapattal. Részt vett a vízaknai és a szelindeki csatában. A vízaknai visszavonulásban á ’szászsebesi bekerített ellenséges táboron Bem apó vezetése alatt keresztül törvén, a Szászváros-Piskiig vonuló táborral üldöztetve Puchner tábora által. I t t p ár napi pihenés után részt vett a piskii csatában, mely után Bem Balázsfalvára, onnan pedig Kolozsvárra küldte. IJrbán

1848—49.

1892. junius 1.

TÖ RTÉNELM I

kiűzésére rendelt sereg fedezetére. A rendeletnek azonban Urbán hírét vevén, a tábor csak Sz.-Ujvárig k e llett hogy hatoljon s on­ nan T. visszatért Kolozsvárra. . Kolozsvárról a Gyulafehérvári vár cernirozására és ostromára vonult Bemmel. Az önvédelmi harczban nagyobb részt mint altiszt szolgált Tamási. Előljárt, a hol a hazáért tenni kellett, vagy életet kellett feláldozni. Szerényen visszavonult oanan, a hol- a kitüntetéseket osztogatták. „ Végre 1849 május 5-ró'l Bem még is kinevéztette főhadnagygyá, a Kemény Farkas-Jéle, időközben 75 számot kapott zász­ lóalj 1 századában.-

Tamásy, mint a közélet embere. Tamási János a Bachrendszer ala tt n m vállalt semmiféle hivatalt. Pedig kitűnő hivatalokat ajánlottak fel neki Kolozsvárt is, Pesten is. A társadalm i téren munkálkodott, a hol bő alkalom volt a viszonyok kezdetlegessége m iatt a cselekvésre. Közreműködésével alakították Kolozsváron a legelső pénz­ intézetet. . ’ Az ötvenes években kölcsönös tűzkár-biztosító társaságot is szervezett. A gubernium tisztviselői által alapított „Gondoskodó tá r­ s u la tin a k 50 évnél hosszabb ideig, most bekövetkezett haláláig pénztárnoka volt. . A kolozsvári összes pénzintézetekben, mint részvényes, mint napibiztos egész haláláig befolyásos szerepet vitt. A kolozsvári honvéd-eeylet m egalapításában részt vett. Széles isméi etségénél fogva előnyösen folyt bé a honvédek iga­ zolására. A segélyezést, mint pénztárnoka az egyletnek, huzamos ideig teljesítette. •A kiegyezés után a Deák-pártnak volt híve mindad.lig, mig a Tisza-párt-iéle átalakulások el nem kedvetlenítették. E kkor tel­ jesen visszavonult a politikai szerepléstől, m ert mindig a tiszta meggyőződés em bjre volt. Kolozsvár város . törv. hatósági bizottságának részint válasz­ tott, részint virilis tagja volt s a városi ügyek elővitelére is jelen ­ tékenyen befolyt. ' . A kolozsvári egyetem felállításakor az egyetem quaestorának nevezte ki a közokt miniszter. H ivatalát példás pontcssággal töltötte be. A legnehezebb feladatokat bizták reá az egyetem anyagi fejlesztése körül, miket könnyűséggel oldott meg. Nyugdíjazása után teljesen visszavonulva élt. A család a következő gyá
Királyi Pál. 1848—49-iki honvéd őrnagy.

A parlam entet ismét súlyos csapás érte. Legrégibb tagjainak egyike K irályig Pál, a nemzeti párt elnöke, máj. 25-én este hosszas betegség után meghalt. Jó hazafi volt teljes életében, a ki ifjú korától kezdve élete végéig ha­ zájának szentelte minden tehetségét A- szabadságharcznak mindvégig harezosa volt. Az emigráczió után hírlapíró lett s a „Pesti N aplót 11 szerkesztette. 18G1 óta tagja a magyar országgyűlésnek, melyben mindig kiváló szerepe

'

LAPOK.

97

volt" P ártkülönbség. nélkül országszerte igaz részvéttel fogadják halála hirét. Nyugodjék békével! É letrajzát a következőkben a d ju k : K irá lyi P ál 1821-ben született Zalamogyében, Szepetneken Jogi tanulm ányait a pesti egyetemen végezvén, mint joggyakornok résztvett az 1843— 44-iki pozsonyi országgyűlésen. „Robot és Dézsma“ czimü pályamüvével elnyerte az országos közgazdasági egylet által kitűzött pályadijat. 1815-től 1348-ig a „Jelenkor * politikai lap kül^ földi rovatának s később a lapnak szerkesztője 1848-ban a honvéd­ ség sorába lépett s m n t őrnagy a világosi fegyverletételnél b a jtá r­ saival a császáriak foglya lett, a 49. sz. gyalogezredbe soroztatott, hol is mint közember, később altiszti kitüntetéssel egész 185!J. végéig szolgált. Hazabocsáttatván, a hírlapírói pályán ta lá lt ismét m unkatért s 1858 nyarán átv ette-a „Pesti Napló" felelős szerkesz­ tését s ezzel a Prottman-féle zaklatások bajait." 1861-ben az alkotmáuyosság ideiglenessége ala tt m egváhsztatott Pest város főjegyző jének s ugyanekkor mint Zalamegye letenyei kerületének megvá­ lasztott képviselője résztvett az 1861-iki országgyűlésen Az alkot­ mányos hatáskört az abszolút hatalom megszüntetvén, m int hirlapiró m unkásságát a „Pesti Napló d nál folytatta 1969 végéig. 1865-ben másodszor is megválasztatott Letenye kerületi országgyűlési képvi­ selőnek, s ez időtől fogva — az 1884-iki év kivételével — tagja volt minden országgyűlésnek; k ét Ízben — 1878-tól 1874-ig a főváros belvárosi kerületét képviselte. A legutóbbi választásoknál a zalamegyei Csáktornyái kerületnek lett képviselője. Tagja volt a fővárosi törvényhatóság bizottságának 1861 óta folytonosan.

Budavár visszavételének ünnepe. . Megünnepelték Budapesten is, Kolozsvárt is a szokott .kegyelettel és hazafisággal. A fővárosban e hó 21 -dikén délelőtt tiz órakor ünnepélyes gyászistentisztelet volt a krisztinavárosi plébánia-templomban. A templom hajójában 48-as honvéd-jelvényekkel díszített katafalkot állítottak fel. A rekviemen, a melyet Budavár visszavételénél elesett honvédek emlékére s lelki üdvéért tartottak, a 48—-49diki honvéd-egyletek központi .bizottsága képviseletében. Degré Alajos, Várady Gábor, Szénássy Sándor, Spur és Menczel jelentek meg. Ott volt a honvédmenház tagjainak húsz tagú küldöttsége is Cserey István ezredes parancs­ nok vezetése alatt. A rekviemet Rostaházy Kálmán krisz­ tinavárosi plébános szolgáltatta káplánjai segédletével. Mise végeztével a katafalkot beszentelték s a Miserere hangjai m ellett véget ért a gyászistentisztelet, melyre zsúfolásig m egtelt a templom kegyeletes közönséggel. Az ünnep második fele délután következett. Az idő kedvezőtlen volt, de az 1848—49-iki honvédegyesüFetek központi bizottsága és a nagy közönség a szakadó esőben is kivonult a honvédsirokhoz. A Krisztina-városi Horváth-kert előtt gyülekeztek az agghonvédek és az egyetemi ifjúság, s öt órakor indult meg a hosszú menet a tabán-krisztinavárosi temetőbe, a hol már nagy közönség foglalt az alatt állást. A budai állami tanítóképző intézet dalköre nyitotta meg az ünne­ pet, egy hazafias dallal, a melynek elhangzása után V á ra d y Gábor országos képviselő föllépett a honvédek sirja fölött emelkedő emlékoszlop talapzatára és emelkedett szellemű beszédet mondott. U tána R ényi József beszélt az egyetemi ifjúság nevében s megkoszorúzta a sírt. Végül M ikár' Zsigmond intézett köszönő szavakat a megjelentekhez s az ünnepély a, „Szózat' eléneklésével ért véget. Kolozsváron a színházban díszelőadás volt ez alka­ lomból. Előadták Vahot Imre Budavár bevétele czimü darabot.

HonYédemléktábla-leleplezés Kecskeméten. Kecskemét, május 21.

'

Budavára bevételének évfordulóján lelk et em elő haza­ fias ünnepe volt Kecskem ét városának, a szabadsághurczban elesett kecskem éti honvédek emléktáblájának lelep lezésével.

98

1848— 49.

TÖRTÉNELM I

A második, kegyelete? emlékű tábla ez a római -katholikus nagytemplomnak a piaczra néző falán. Az elsőt a rokoni és bajtársi kegyelet állította oda a bosnyák okkupáczióban el­ esett kecskeméti Mollináry-bakák emlékére, most pedig- a hazafias megemlékezés jelölte meg diszes emlékkel a szabadságharezban .dicső halált halt kecskeméti honvédeknek emlé­ két. Kecskemét városa mindenrendü polgárának igazi ünnepe volt. áz emléktábla leleplezése.. Harangzúgás, mozsár-ágyuk dörgése szólította a népet az ünnep színhelyére. Az iskolák­ ban szünetelt a tanítás, a középületekről nemzeti zászlók lengtek s szünetelt a kétköznap munkája, mikor a szabadságharcz dicső emlékét szentelte meg az egyház s a nép. Testületileg jelentek meg a nagy templom feketével bevont padsoraiban: a 4 8 —49-iki honvédek, a törvényható­ ság bizottságának tagjai, az ügyvédi kar. a törvényszék, a jogakadémiai tanári kar, a jogász ifjúság, a középiskolák tanári kara és ifjúsága, a tanítói kar, a református, katho­ likus, lutheránus egyháztanácsok, a. Ferenczrendiek, az ipa­ rosok és kereskedők köre; továbbá Csongrád, Nagykőrös, Czegléd városok képviselői, a szegedi honvéd-egylet küldöttei. A még élő negyvennyolezas honvédek a forradalmi zászló alatt vonultak a városházától a templomba. Előkelő hivatal' nokok' állottak egy sorban egykori bajtársaikkal, a közrend­ őrrel, a szolgaember gazdájával, épen úgy, mint negyvennégy esztendővel ezelőtt, mikor ur és tzolga egyaránt küzdött a szabadságért. ' Diszes közönség töltötte meg a templom hajóját, de a figyelmes rendezés a népet sem zárta ki, mert a mai nap mindenkinek egyformán ünnepe volt A főoltár előtt állott az elesett hősök gyászravatala. Negyvennyolcz viaszgyertya vetette világát a diszes katafalkra, melynek gyászpompáját a koszorúk törték meg. Koszorút tettek a katafalkra a kecskeméti népkör, a negyvennyolezas kör, Kecskemét város törvényhatósága, a város lakossága, a kecskeméti szabadelvű párt. A gyászistentiszteletet Bogyó Pál lecskeméti apát­ plébános végezte, a vegyes, vallásu közönség igazi megilletődése mellett. Csornák Gábor róm. kath. kántor éneke, kitűnő orgona-játéka, továbbá a műkedvelő zenekar közreműködése s a kecskeméti dalárda énekszáma nagyban emelték az istentisztelet hangulatát. Offertoriurora Pataky Imréné énekelt csengő szép hangon betétet Beethoventől. Az; istentisztelet" végeztével a templom elé vonult a közönség, hogy résztvegyen a leleplezés ünnepében. A nép ezrével állott sorfalat a templom előtt, az előkelő högyközönség pedig félkört alakított a templom lékcsőzetén. Teljes ornátusban vonult ki Bogyó Pál apátplébános papi kíséretével, majd a koszorúkat vitték dr. Kovács Mihály Ferencz, Eötvös Gyula, Szőke és Szabó joghallgatók. A kecskeméti dalárda a Szózatot zenditette rá Mikó László karnagy vezetése alatt, mit levett kalappal hallgatott végig a közönség. Bogyó Pál apátplébános hazafias eszmék­ ben gazdag, gyújtó hatású. beszéde következett, melylyel át­ adta az emléktáblát megőrzés végett a nemes város hatóságának. E közben lehullt a lepel a katrarai márványtábláról, mely sikerült müve Gerenday A. és fia budapesti műtermének. Az emléktábla negyedfél méter magas, sóskuti térméskőből ké­ szült keretét honvédemblemek ékítik, a csatahelyek neveivel, .hol a kecskeméti honvédek vérzettek s a ma ünnepeltek elestek. A Pataki Imre kecskeméti rajztanár tervei szerint készült emléken a márványlapot két nemtő foglalja el a ma­ gyar cziraert tartva, az epochális évszámokkal, 1848. és 1849-el Lestár Péter kir. tanácsos Kecskemét polgármestere szólt azután a városi hatóság nevében, átvéve a kegyelet, a hazafias érzés emelte emléket. Beszéde közben igazi nyári vihar tört ki, megnyíltak az ég csatornái, özönvizet bocsátva

LAPOK.

1892. jünius11.

a közönségre. De a nép állott rendületlenül s záporban, vi­ harban hallgatta végig Farkas László pályanyertes ódáját, melyet Kovács Antal kegyesrendü tanár szavalt. Az éljenzés, mely az apát-plébános, a polgármester beszéde alatt mindig lelkes volt, most tulzugta a vihart. A Szózat volt zárópontja az ünnepnek, melynek mindegyik mozzanatát igazi hazafias lelkesedés tette széppé. ' A l-plezési ünnep után népes lakoma volt a kaszinó­ ban. hol Kecskemét társadalmának ép oly nagy mint diszes képviselete jelent meg. Lestár Péter kir. tanácsos, polgár mester első pohárköszöntőjében a királyt éltette, majd dr. Kovács Pál jogakadéraiai igazgató szép beszéddel fejtette ki a magyar szabadság eszményét, mely eleven erő mindig Kecs­ kemét lelkes közönségében. Viharos éljenzést keltett Bogyó Pál apátplébános beszéde, melyben dicsőité a negyvennyol­ ezas honvédeket, mint törzsét á mai honvédségnek, a magyar haza díszének és reményének Szeless .lózsef takarékpénztári igazgató, egyik köszöntője a vendégeknek, másik pedig Gerenday Bélának, a szobormó elkészítőjének szólt, ki szintén jelen volt az ünnepen. Gulácsy Gyula pohárköszi ntői először Kos­ suth Lajosra, majd Kecskemét város szeretett polgármesterére szintén viharos éljenzést keltettek. Általános figyelem között szólt Bartók Lajos, Kecskemét egyik országgyűlési képvise­ lője, ki azt fejtegette, hogy a múltak emlékeinek tisztelete, szeretet és ragaszkodás a koronás királyhoz, az igazi lojalitás, melynek ma és akkor adta Kecskemét fényes bizonyságát, mikor kulturális intézmények alapításával tette örök emléke­ zetűvé a koronázás jubileumát. Szólt mé-í Hermán Ferencz az ifjúság nevében, éltetve a szegedi küldötteket Hévizy János orsz. képviselő Hóman Ottó tankerületi igazgatót köszöntötte fel, ki sok ováczióban részesült .'ven­ dége volt a lakomának. Késő d. Jjtán oszlott el a társaság a szép ünnep ked­ ves emlékeivei A leleplezés alkalmára ifj. Bagi László városi főjegyző szép emlékkönyvet szerkesztett, mely sok történelmi .adat mellett áz emléktábla fényképét is magában foglalja.

H o n v éd -eg y letek köréből. . A z o rsz . h o n v é d g y ü lé s jun. 14-én fog m egtar­ tatni. E zt jun. 13-án értekezlet előzi meg, melynek he­ lyéről a hírlapokban adnak megelőzőleg tájékoztatót. Az indítványok jnníus 10-ig küldendők be. A meghívókat az orsz. közp bizottság 447. sz. a. adta ki. A h o n v é d ig a z o lv á n y o k , melyek az 1889. nov. 24. honvéd-gyűlés óta állíttattak ki, mint a m últkor em­ lítettük, csak akkor érvényesek, ha a központi bizottság azokat megerősíti. Kiadás előtt ennélfogva az ily igazol­ ványok mindig felküldendők. Erre hívja fel 394. 192. sz. iratában a közp. a honvédegyleteket. Egyúttal felkéri arra is, hogy a másolatban kiadott honvédigazolványokra a M á so la t szót ráírni el ne felejtsék és a közp. bizottság megkereséseire gyorsan adjanak választ. A z o r s z á g o s h o n v é d g y ü lé s n e g y e d s z á z a d o s ju b ile u m a . Huszonöt éve, hogy a honvédek csoportosul­ tak abból a ezélból, hogy egyesületeket alakítsanak s támogassák az ínségbe és nyomorba ju to tt bajtársaikat. Ez alkalomból az orsz. honvédgyülés rendezői arra törek­ szenek, hogy az kiválóbb alakot nyerjen. E tárgyban a közp. bizottság előkészítő albizottságot is küldött ki s Tisza László elnök a gyűlési meghívóban a vidéki egy­ leteket kéri, 1. hogy minden egylet mulhatlanul képviselve legyen, 2 . vegyen minden egylet számarányához képest

1892. junius 1.

1848— 49.

TÖ RTÉNELM I

a jogos két vagy négy taggal e gyűlésen részt, hogy legyen ez országos gyűlés az ötödik évtizedben még élet­ ben levő bájtársak tömeges és ünnepies találkozója, bizo­ nyítékául a bajtársi összetartásnak U | H o n v é d -n é v k ö n y v . Az orsz. honvéd-egyletek közp. bizottsága közhírré teszi, 448. sz. a., hogy a magán utón kiadni tervezett honvéd névkönyvvel szemben csak a Mikár Zsigmond által összeállított 1891-ben megjelent Jionvéd névkönyvet ismeri el hitelesnek.

lEEalálozásolcC sikm énasági M énasági h to á n 1848—49-ki székely­ huszár tizedest és megyebizottsági virilis tagot , f. hó 25-éii tem ették el Egerbegyen. A temetésen a környék­ ről. sokan vettek részt. Sírjánál Szentgyörgyi József 4 8 —49-ki huszárszázados mondott megható gyászbeszé­ det. A sírnál a régi székelyhuszárok szokásához híven háromszor sortüzet adtak. F r id rik M ó r, 1848—49-iki honvédhadnagy e n a ­ pokban Cinkotán m eghalt 61 éves korában. Körösi/ Szahó S á n d o r ' 1848—49-iki honvéd tűz­ m ester elhunyt május hó 12-én Nagyváradon. A tem eté­ sen a 48-as honvéd-egylet testületileg vett részt. P éter-.Ján os volt tim ár mester, 1848—4 9-iki. köz­ honvéd f. év május hó 18-án este 10 és fél órakor hoszszas szenvedés után, életének 68 -ik, boldog .házasságának 26-ik évében Kolozsváron elhunyt. S zah adsái/h arezü n k két a m azon ja halt meg -— kü­ lönös véletlen folytán -— csaknem egyidőben. Nagyenye d en.e hó 27-én m últ ki Z o ltá n István megyei hajdú ■neje, a ki a szabadságharezot Kiss G y u la név alatt mint ;honvéd küzdötte végig. — Újpesten pedig vasárnap dél­ után 3 órakor szenvedett ki P a sch é-L e’istűck K á r o ly M á ria , ki mint honvéd-huszár-főhadnagy örökítette meg nevét szabadságharczunk történetében. Ösmert a ’akja volt a fővárosnak honvéd egyenruhában.; Jókai szépen irta meg életrajzát, melyet lapunk 6 . és 7-ik számaiban kö­ zöltünk. Viy J ó z s e f 4 8 —49-es honvéd halt el a napokban 72 éves korában Tordán, igen korlátolt anyagi körül­ ményék között. Halnak, halnak, egyre halnak, irja az „Aranyos vidék", végül csak áz emlék marad — a ma­ gyarnak — no meg a honvédalap — a megholtaknak.

Ereklye-muzeum gyűlése.

-

Népes gyűlést tartott a kolozsvári ereklye-muzeum igaz­ gatósága e hó rendes havi összejövetelén. A gyűlésen az igaz gatósági tagokon kivül megjelent: Inczédi Sámuel ezredes, Végh Bertalan ezredes, Esterházy Miguel százados, Kováts János tanár. Jelen voltak még, mint elnök Deáky Albert, Hory Béla árvaszéki elnök, Kuszkó látván muzeum-őr, Nedoroszték János 48-as honvéd, Várady Aurél az igazgatóság jegyzője. 1 . -Elnök az ülést megnyitván, szívből üdvözli a nagy idők élő bajnokai közül ülésünkön megjelent három férfiút, kiknek megjelenése felett az igazgatóság jegyzőkönyvében örömét fejezi ki. • 2 . Kuszkó István, mint az ereklye-muzeum őre jelen­ tést. tesz gr. Kreith Béla leveléről, mely mellett az ereklyemuzeum ügye iránt lelkesen érdeklődő férfiú 10 0 Felsége Ferencz József, 37 Kossuth, 10 Vajda János, 10 Leó pápa, 10 Tisza Kálmán képet bocsátott rendelkezésünkre azzal az

LAPO K.

'9 9

óhajjal, hogy e képek az ereklye-muzeum javára elárusittassaiiak, a befolyó jövedelem lehetőleg ereklyék vásárlására fordittatván. Egyidejűleg jelenti, hogy Kreith gróf a márcz. 15-iki ünnepélyre küldölt nagy aranykeretü „Kossuth-képet“ múzeumunknak adományozta. — Igazgatóságunk a nemes szivü adakozó adományát örömmel fogadja s ezt jegyzőköny­ vében is kifejezni, valamint az adományozóval átiratilag kö­ zölni határozza. A képek árusítására vonatkozólag elfogadja a muzeura-őr előterjesztését s a kivitelre nézve az elnökség­ nek felhatalmazást ad. 3. Előterjeszti ereklye muzeurai őr Székely József le­ velét s az a méllett beterjesztett „Közlöny" ez. 1848 — 49-ben megjelent hivatalos lap két évi évfolyamát, melyet ő az ereklye-muzeumnak ad. — Az adomány örömmel fogad­ tatván, a muzeurnba elhelyeztetni határoztatik. 4. Ugyancsak ereklye-muzeumi őr előterjeszti a marosvásárhelyi és marosszeki honvéd-egylet átiratát s jelentést tesz az átirat mellé csatolt jegyzékben részletesen kitüntetett ereklyékről. — A meleg" hangú átirat örömmel vétetik tudo­ másul s a szép adományok köszönetünk kifejezése mellett az ereklye-muzeumban elhelyeztetnek. 5. Kovács János beadja amerikai útjában szerzett egy példányát az ott Kossuth Lajos nagy hazánkfia ottléte alkal­ mából megjelent pénzjegyből, melyért az igazgatóság legme­ legebb köszönetót nyilvánítja. „ 6 . Nedoroszték János t. t úr szintén két érdekes ádománynyal járul a muzeum gyarapításához. — Köszönettel fo­ gadjuk. 7. Muzeum-őr felolvassa Törökfalvi Papp Zsigmond nyug. kir. járásbíró úr levelét s bemutatja az a mellett kül­ dött egy fényképet s egy aquarel:festményt, melyek Dam­ janich János és Perczel Mór honvéd tábornokokéi. Megte­ kintvén, Inczédi Sámuel ezredes úr azon véleményének tudo­ másul vétele mellett, hogy a két arczkép — bár a nagy idők után keletkezhetett, elég hu és mindenesetre érdekes ereklye — örömmel fogadlatik el az ereklye-muzeum számára. 8 . Jelentés tétetik Borcsa Mihály ev esperes' adomá­ nyáról. melylyel igen érdekes kommentár kíséretében beadja az 1849. évben a lutheránus egyház papjainak megrendelt imát, a melyben az akkori császári hatalomnak a szabadság­ harcz elleni fékevesztett dühe nyer kifejezést. — Az ado­ mányozónak érdekes adományáért igazgatóságunk köszönetét szavaz s utasítja a titkárt, hogy a német szövegű ima tárczaszerü kidolgozására a beküldőt kérje fel. 9. Elnök jelentést tesz arról, hogy Benel Antal Janku 1848—49 iki román tribün égy fegyverét, melyet nevezett az adományozó nagyatyjának: id. Benel János volt kolozsvári adóhivatali tárnoknak vadászatra adott, múzeumunknak ado­ mányozza. — Köszönetünk kifejezése mellett az ereklyemuzeum számára elfogad'atik. ; • 10. Muzeum-őr bemutatja Dániel László aradmegyei pénztárnok adományát, mely ifj. Horváth Mihály főispáni titkár, úr közvetítése mellett jutott az ereklye-muzeum bir­ tokába. Az érdekes ereklyéért — Czetz János ezredes 1849. január 9-én Tordán kelt levele Beöthy Ödön kormánybiztos­ hoz — igazgatóságunk köszönetét fejezi ki. Muzeum-őr ezen kivül még több kisebb-nagyobb idő­ közben beérkezett ereklyét iratot mutat be, melyek köszö­ nettel fogadtatván, átvételük nyilvánosan nyugtáztatni Uatároztatik. 11. Inczédi Sámuel ezredes felveti, mint az ereklyemuzeum hivatalos lapja szerkesztő-bizottságának elnöke az eszmét, hogy tekintettel'a lap ügyének szép fejlődésére, mint lehetne az illető bizottság működését élénkebbé, szervezetét határozottabbá tenni? Kéri erre nézve az igazgatóság véle­ ményét. — Az igazgatóság felkéri az ezredes úr ő méltósá­ gát, hogy tegyen lépéseket a szerkesztő bizottság összehívása

1848—49.

100

TÖRTÉNELM I

iránt, hogy á részletek ott megbeszéltessenek. Kéri, hogy ez összejövetelre úgy a szerkesztő-bizottsági tagok, mint a mun­ katársak meghivassanak, óhajtván, hogy ez által az egyöntetű s biztos irányú működés biztosíttassák. : Ezzel a gyűlés véget ért. * " A gyűlést követőleg este ll28 órakor vidám társasestély ta r­ tato tt az Újvilág külön termében. Az estélyen megjelent a fent elő­ sorolt jelenvolt ikon kivül több 1848—49-es honvéd, a Tört.- L. m unkatársai s az előfizetők közül is neháriyan. Az összejövetelen a szabad eszmecseréknek némi hátrányára szolgált az, hogy vasár­ nap lévén, zsúfolásig megtelt az Újvilág s .e m iatt rövid idő alatt a külön terem asztalait is elfoglalták, míg a társaságunkhoz tarto ­ zók s később érkezők már kiszorultak. A terem a Kreith gr. által adományozott képekkel volt díszítve. A képok mind keretbe voltak foglalva. Jó benyomást keltett Antos János táborkari alezredes nagy aczélmetszetü képe, melyet a muzeum őre díszes arany keretbe fog­ laltatott. A társaságnak bem utatták a Bem tábornok kulacsát, dr. Széles Dénes által az ereklye-muzeumnak adományozott érmet, * melynek egyik lapján Kossuth és Bem képe „Véreint I. Kampf fiir • Ungarns Heilige Freiheit“ körirattal, a másik Japján pedig „Des líuhmes Unwelkbaren Lohrbeer W indet D. Geschichte Euch Beiden” szöveg van koszorúba foglalva. , A honvédek fényképei m ellett több érdekes apróság mutattatott be ezenkívül a társaságnak s elhatározták, hogy a honvédek fényképeinek albumba bekötését a hozzátartozó életrajzi adatok be­ fűzése mellett kellőképen rendezve foganatba veszik. Az ereklye-muzeum nevelése vidéki körök alakítására is na­ gyon praktikus kiviteli eszmék merültek fel, mik már a közelebbi hóban foganatba vétetnek. ' • A vidám és meghitt társas összejövetelnek a jövő hó 15-én ismét folytatása lesz, mely alkalommal ism ét több tárgy kerül sző­ nyegre. Az estélyre a múlt számban kiadott meghívó a lap baiátja ira nézve érvényes.

K

t J L

Ö

l ^

F

É

I j É

K

.

Főm et Kornél ezredes. Nevezetes vendége volt Kolozsvárnak közelebbről. Egy szabadságlíarczbeli emigráns: Fornet Kornél, 1848—49. őrnagy és utászkari parancsnok s később az északamerikai hadsereg ezredese időzött falai között. Fornet áz erdélyi hadsereg tagjaival Báró Kemény „ Farkas, Gál Sándor ezredes társaságában menekült ki. Vál­ tozatos epizódokban érdékes menekülése . közben Drezdában tatálkozott- Jósika Miklóssal, a magyar szépirodalom akkori koszorús Írójával. Innen Fráncziaországba. Angliába, EszakAmerikába ment a cséndes tenger partján fekvő Kaliforniába : bejárta a keletázsiai Sandwicli szigeteket. Élete nagy részét Amerikában töltötte mint mérnök', majd Kaliforniába, majd egyebütt, szerencsés vállalatokban értékesítve ismereteit és tehetségét. Ifjú menyasszonyával is az Újvilágba vitorlázott Magyarországról. Az emigráczióból, és a Jósika Miklóssal s több erdélyi emigránsokkal való találkozásaiból érdekes epi­ zódokat -küldött be még a kora tavasszal lapunknak, miket jövőre közlünk. Kolozsvárt felkereste Kolozsvárott lakó fia: dr. F o rn et társaságában K u szk ó Istvánt, lapunk szerkesz tőjét és rendkívül sok érdekes történetet beszélt el a sza­ badságharcz után emigrált erdélyi hősök életéből. Kuszkó tár­ saságában a Tört. L. szerk: bizottság elnökét: Inezédy Samu ezredest is meglátogatta. A kolozsvári orsz. ereklye-muzeum részére a Dunky fivérek műtermében kabinet mellképben lefényképeztette magát. Az ezredes, ki neje társaságában tar­ tózkodott Kolozsvárt, jelenleg Váczon lakiki Amerikai élmé­ nyeiből az emigráeziót illetőleg oly érdekes dolgot beszélt el, mikből e lapok szerkesztője tárczát ad közre egyik közelebbi számban. Berde Mózesről,' a 48-as idők erdélyi volt kor­ mánybiztosáról szomorú h irt kell közölnünk. Berde az utóbbi télen influenzába esett, melyből felgyógyult ugyan, azonban ez időtől kezdve agyára időnkint szolid ború nehezedett. Valami pere volt s azzal tépelődött az öreg ur, hogy ennek tisztába hozatala végett a királyhoz kell hogy forduljon igazságszolgáltatás végett. Egyébként tisz­

1892. junius 1.

LA PO K .

tán gondolkozott és helyesen cselekedett s nem ártott, nem vétett senkinek. Ennek ■daczára a kolozsvári rendőr­ ség e hó 21 -én este városszolgák, emberek és orvos kíséretében megjelent az öreg ur lakásán; az orvos és emberei behatoltak a Berde szobájába, Berdét minden tiltakozása daczára lefogták s egy órai kínzás után mor­ fium befecskendezések stb. által nagy erőlködés után el­ altatták. Az elkinzott, elaltatott férfiú köhögött, hörgött, midőn a lent várakozó kocsira helyezték. Berdét elszál­ lították egy fővárosi intézetbe. Ez az eset annál meg­ döbbentőbb s városszerte feltűnést keltett, miután Berde állapota sem a törvényszék által konstatálva nem volt, sem ismerősei olyasmit rajta nem észleltek, a mi ezt az eljárást menthetné, vagy . indokolná. Berdének halálhírét is közölték az utóbbi időben a lapok. Örömmel jelentjük, hogy e közléseknek alapja nincsen sőt Berde állapotához képest elég jól érzi magát. K itü n te té s . Emigráczióval foglalkozó m unkatársunkat, Ve­ ress Endrét, a kolozsvári Ferenez József tud. egyetemen szép ki­ tüntetés érte. Veress megírta „Báthory Endre erdélyi fejedelem élete, jellem e és kora-* czimü történelmi munkát, felkutatva ehhez a belé* külföldi irodalm at és kútfőket, hazai levéltárakat. Uj és egészen ismeretlen adatokat szerzett be Lengyelországból, Velenezéből, Lon­ donból és m !g számos hflyről E m unkáját az egyetem az eredeti­ leg kitűzött 60 frt helyett 100 frt pályadijjal jutalm azta.

T e le ld S á n d o r a re z líé p e . Koós Ferenci tanfelügyelő irta lapunk szerkesztőjének: „A 60-as évek elején Garibal­ dihoz siető lelkes magyar ifjak Bukaresten vonulván át, engemet, ki akkor ott ev. ref. pap voltam, rendesen fölkeres­ tek. A többek közt Krívacsy, Dunyov és nemsokára Buda Sándor is ezt tették. Jó benyomással szoktak tőlem búcsút venni Bizonysága annak az is, hogy midőn 1861-ben Buda Sándor ismét visszatért Bukarestbe s ezután állandóan ott maradott, néhai Teleki Sándor gróftól ezt az idecsatolt arczképet hozta nekem, melyre sajátkezüleg irta: „Koós Ferenez urnák Teleki Sándor". Harminczkettedik éve, hogy ezen arczképet oly sok hányattatásom alatt is hiven és kegyelettel megőrzöttem. A kép a néhai grófot, mint magyar legióbeli tisztet örökiti. Legméltóbb s legbiztosabb helye e képnek a kolozsvári ereklye-muzeumban lesz. Csak ebben a tudatban birok megválni e kedves emlékemtől, melyet 32 évig oly féltékenyen s annyi kegyelettel őriztem 1882-ben a Bemszobra leleplezése alkalmával találkoztam először és utoljára Jenei Albert gyógyszertárában M -Vásárhelyt a boldogult gróffal, beszélgetés közben megköszöntein a kedves emléket és jeleztem, hogy még mindig kegyelettel őrzöm, a mit lát­ hatólag igen szívélyesen fogadott s melegen megszoritá jobbo mát. Áldott legyen emlékezete!" A képet, mely az elhunytat sűrű fekete szakállal ábrázolja, az ereklye-muzeumban elhe­ lyeztük. Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharcz egyik még élő tábornokának levelét közli a szamosujvári Arménia, melyet közelébb Buenos-Ayresből a szerkesztőhez irt. Elmondja benne, hogy már évek óta legforróbb óhaj­ tása, hogy még egyszer viszontláthassa hazáját „De egy­ részről — irja — a családi viszonyok, másrészről a vagyont, illető am a rettentő szomorú állapot, mely az utóbbi két év óta ebben az országban uralkodik, nem engedik, hogy tervem et megvalósítsam." De van reménye, hogy már a közel jövőben — a körülmények javulván — fölkereshesse hazáját.

Szerk. üzenetek. Tárcza, okmánytár, adományok, irodalom, tárgylialmaz m iatt a ju n . 15-iki számra maradt. — S. K. Igyekezni fogunk az ön kéz­ ira tá t is a még soron lövő többi kéziratokkal együtt kiadni. Most is 4 oldallal nagyobb a lap. Óvjon meg a gondviselés, hogy jó ideig no kelljen ily szomorú körülmények miatt félretenni a kiszedett közleményeket.

Közművelődés irodalmi és münyomdai részvénytársaság Kolozsvárt.

'

KIS HIRDETÉSEK.

v

■ Minden szó petittől szedve l*/2 kr. Vastag hetükkel 3 lcr. Név, lakás kiírható. A hirdetés díja a kiadóhivatalnak előre be­ küldendő .' \ , • M űkedv elő i fé n y k é iié sz e tb e rí g y a k o r l a ti o k ta t á s t n y e r ­ h e tn i elő n y ö s fe lté te le k m e lle tt K o lo z s v á rt, T re n c s in -té r 15;: sz. a. B u d ai Ig n á c z h á z n á l.; É rte k e z h e tn i.- d .n , 3 —5 ó rá ig . 1 , A le g k itű n ő b b s z e r k e z e tű fali és zseb órák, nagy válasz­ tékban szemüvegek vásárolhatók vaay vidékiek^részéröl megrendel­ hetők Kolozsvárt, Hid utcza D n n k y B é la é s T aW a^n zletében. 3 U ri r u h á k a t a legújabb divat szerint jutányos árban, gyorsan elkészít, javításokat is teljesít Kolozsvárt, boltorda-utcza, M ats’k á s y J . szabó mester. ' ' ,5 ,' • ; Az „ Ú jv ilá g ” Kolozsvárt; á'/sétátér inéUett,''a nyári szinliáz •közelében, a legkedveltebb nyári mulató" 'üdülő helyiség. iNagy terem, külön terem a társaságoknak, gyönyörű kert egészséges le­ vegővel. Kitűnő borok; mindig friss sör, a legjobb magyar konyha ;gondos kiszolgálással. Á v e n d é g lő iN a g y F e rd in á n d . . 7<

ELLENZEK legnagyobb és legelterjedtebb

PO LITIK AI é s T Á R S A D A L M I N A PILA P -

a z e rd é ly i ré s z e k b e n .

------X K-— Szerkesztője B artha Miklós orsz.-gyülcsi képviselő ’ ' Segédszerkesztő és laptulajdonos: M agyary Mihály. '

Díszkapuk, műkováesolt luszterek, lámpák, gyer­ ■\ ■ M unkatársai a p o litik ai/élet legkitűnőbb vezérférfiai.. Gaz­ dag társadalmi rovattal, - kitűnő .tárczarovattal, melyekben egy-egy tyatartók, virág-asztalkák, vastetők vaslemezzel ' érdekes ónálló eredeti közlemény1mellett a legkitűnőbb angol regé­ vagy üveggel fedve. Mindenféle épület-lakatosnyek látnak napviUgot '&&m{ Lászlóné jeles fordításában munkák; vasfolyosók és vaslépesők. Eészit balkon-, íeuelezó'i ucCnnak az erdélyi részek minden pontján. .. Előfizetési ára évnegyedre , .. . . . 4 fr t. lépcső-, és sir-rácsozat'Okat, főző kemenezéket, lá­ ■ v ■■v. M egrendelhető Kolozsvárt ' ■ rakott téglával vagy kályhával bár-' bon allókat 2 , 9 a z I C J jI jK S Z K K k ia d ó h i v a t a l á b a n . minő. nagyságban jótállás mellett.

^5 s^:ss ss a s ss sg ]S s rs » 7 s ss sg ss s5 sig ;ig £ a > K ^s ss3 iia a so )tt'á ~ « i)B s ss sss ss sj:{g i.

A J ‘0ZIÜ7ELÓDBS“

•

I és MÜNYOMDAI "

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG f

KOLOZSVÁRT (fióküzlet BRASSÓBAN)

ív-, *2® .-2 3- 4 3 &IZ5 j § e GO■ KJ ■ 5 f.-S „-3 « • 0 ^ 5 ^•Íj "-t:fa' a03 .w c3... ,ki—i H * -cá

■

O

S* s «■

, Arai határozottak, olcsók. ■Vidéki megrendeléseket-; .pontosan , teljesít. ii\?

v'° ca s ‘ö Ö u 4J.f í SU

-O. ö rt ‘ ^ ff?•. ; r->>•*»'. -Qs ■t>~. ' *o -gJÉ 1• 3W- «o ,rm (3 H -sJ-.S S űL' Mv?? • f i J5l -

<

E

-o Ví ő 'o

YOMDÁJÁT

melyben a legjelesebb erők s a legkitűnőbb gépek vannak alkalmazva, a fővárosi és külföldi "nagyobb műintézetek méltó verseny-' • társa. .”V-,; ,, ■' ' ■'* . 1. . • '< 7'’-J ' 1'■\ ..

S-I'-sí

..£T'Q
. a) s a

szives, figyelmebe ajánlja a-modern graphikai: követelményeknek megfelelően berendezett

mely újabban a legdíszesebb betűkkel sza- ’ porittatott s igy a legkényesebb igényeket ......... is kielégítheti.' 1

05

A * °

^

w h

co V35 ' *

2 <

-

; fcű Ű3 Rí

a

< O

.'Z i | i ’

•'V<'

",^ c3 1 r*

ip: w

A *'■

•ps 2a

5o n oQ aj «2'2‘ ^ O a -a> n .-vu ooí -

al-l-a'íS

■«-a S -g ‘

^

kQ O

oa

64 S fl • aS 225 «2

“•" ,^-já 'cs is > '£> co <*>-iá (ü 'S u

<M ‘" g -S v I íi •Í S S P t s cö ^ a -Ő-3.9 " 1 “ “ a o •§« S 3 ff' 53 o o E '3 , , r ■&S5g'S*1 2 ö ® ^3 ‘ Ü. g'oy fl 5 »rH X.

l;5 »S < D:•/ * *0 C 03'

*

Magyar.

Francziá

Biztosító Részvénytársaság Budapesten. : ; . (-A-lapittatptt li3£9^e:ri_) • Biztosítéki alapok: 7 millió forint. Évi díjbevétel: 5 millió forint. .A társaság fennállása óta kifizetett kártérítések összege: 5 4 ‘ Elnök:lagym éltósá p BENICZKÍ FERENCZ Ör, - -

m i l l i ó fr t.

Ü gy v ezető -ig a zg a tó :

FERENCHICH VILMOS úr.

- Peírtmegye főispánja stb.

B

i

z

t

o

s

i

t

:

>' ■ T ű z k á r o k e l l e n : házakat, gyárakat', .bútorokat, áru rak tárak at, üzleti és g yári beren­ dezésekét, term ény, és takarm ány készleteket, m arhaállom ányt, s egyéb ingó vagyont. ' f,->, N ' A tá rsa sá g által kezdem ényezett mezőgazdaságiáltalánybiztositásnagyobb birtó. kosok részérői .különös figyelmet érdem el a feltételek szabadelvűs égé és a dijak olcsósá­

gánál fogva. JÉGKÁROK ell®n : minden mezőgazdasági te rm é n y t, ' (zöldség, gyüm ölcs és virág kivé­ telével) előre megállapított egységárak mellett, melyek még abban az esetbenis féntartatnak, ha a piaczi ár — a kár idejében alacsonyabb volna is> A ratási, cséplési

' í és szüretelési . költségek csupán teljes ( 100 % ) károknál vonatnak- le dijak pedig tekintettel a mind inkább gyakoribb jégesőkre aránytalanul-olcsók. ■ A dijfizetés ősszel eszközölhető, a m ennyiben váltófedezet is elfogadtatik.

B a l e s e t e k r e tőkéket, egyénenként, vagy csoportonként* g y ári m unkásoknak, tű zo ltó i’ testületeknek, gazdasági személyzetnek stb., halál, m unkaképtelenség, vagy ideiglenes k e re se tk é p te -; lenség esetére. ' , / . . É l e t - é s h a l á l e s e t r e tőkéket, azonnal vagy később kezdődő évjáradékokat, a leg­ alkalm asabb módon és legolcsóbb dijak- mellett. , “

.

-

‘

/

Í

*

.r ';..s •

■ Élefbistositls tíz krajczáx heti dij-fizetéssel! >

>1

• ’v >.

-

.?■1 ; ,. Z • ••>

v ■ • - .v >•

r t '

* • ■.

.-.v ■■

. ■•••

-• •

’ 1x

' f„. , ' j| i

■;

ü ifv'

1

< '

ffi<

:

: •• :

■,

^

‘

■■■'

, alkalm as tem etkezési költségekre, valam int tőkeszerzésül kevésbbé vagyonosok részére.

■■

’ Az ■előtorinló IíÍföIí ' gjorsan és .tóltáiiyosía ronilezíeí *' .1‘ 1 - B árm ily irán y b an felvilágosításokkal S z ív e se n -s z o lg á lj •

>; :

1’

^

'

........

'

: az erdélyrészi vezérügynökség Kolozsvárt, bel-m onostor-utczá 1 1 2 .! szám ' I. emelet./

Közművelődés irodalmi és m^nyomdai részvénytársaság Kolozsvárt.