MÁRKÓ KÖZSÉG október 9

MÁRKÓ KÖZSÉG T ELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 96/2016.(VIII.30 ÉS 114/2016.(X.4.) SZ . K ÉPVISELŐ- TESTÜLETI HATÁROZATOKKAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN

314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41.§ SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS ALAPJÁN VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ DOKUMENTÁCIÓJA 2016. október 9.

TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. IV. V. VI. VII.

VIII.

Műleírás Helyzetfeltáró munkarész és Megalapozó vizsgálat és a felsőbb szintű tervekkel való összhang vizsgálatával Alátámasztó javaslat Határozat tervezet Településszerkezeti terv szöveges alátámasztó munkarészei Rendelet tervezet Mellékletek · Tervezői nyilatkozat · Polgármesteri nyilatkozat (tájékoztatási dokumentációban) · A településfejlesztési döntésről szóló kt. határozatok · A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló döntés (tájékoztatási dokumentációban) · Környezeti vizsgálat részletes indoklása és állásfoglalása · A fejlesztésre készített előzetes vizsgálat és végzése Rajzi mellékletek · Hatályos településszerkezeti terv kivágat SZE · Módosított településszerkezeti terv kivágat (a határozat tervezet melléklete): m-SZE · Módosított Szabályozási terv kivágat (a rendelet tervezet melléklete): m-BSZA-3 kivágat.

I.

MŰLEÍRÁS

1. A hatályos településrendezési eszközök ismertetése A hatályos településrendezési eszközök az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletnek és a Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005.(V.27.) sz. rendeletnek megfelelően készültek. Márkó község Településszerkezeti tervét és leírását a képviselő-testület a 60/2011. (VI.8.) sz. határozattal fogadta el, majd a 77/2015.(IX.8.) és 38/2014.(IV.30.)sz határozatokkal módosította. A Helyi építési szabályzatról (továbbiakban: Hész) és szabályozási tervről szóló rendelet a 4/2011 (VI.8) sz. rendelettel került elfogadásra, amit a 7/2011.(XI.16.) és 4/2014.(V.05.) valamint a 11/2015.(IX.08.) sz. rendeletek módosítottak. 2. A településfejlesztési döntés ismertetése Márkó Község Képviselőtestülete a jelen településrendezési terv módosításról szóló szándékát a 96/2016.(VIII.30 ÉS 114/2016.(X.4.) sz. számú kt. határozatokban, a partnerségi egyeztetés szabályait a 87/2013. (XI.20.) önkormányzati rendeletben fogalmazta meg. A jelen eljárásban szereplő (3. pontban ismertetett) módosítások alapján változik a Településszerkezeti terv, a Helyi építési szabályzat és a szabályozási terv (Bsza-3). A településrendezési eszközök módosítását a település önkormányzata 2016 októberében, jelen dokumentáció szerint kezdeményezi. A 314/2012.(XI.8.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban: Kormr.) 45.§ (2) bekezdése alapján az eljárás rendjét a Kormr. VI. Fejezete határozza meg. Ez alapján a településrendezési eszközök egyeztetése egyszerűsített eljárás szerint történik, a 41. § szerinti véleményezési szakasz jelen dokumentációval történik. A módosítások jellege és súlya alapján a Kormr. 45.§ (2) a) pontban megfogalmazottak szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával kívánja megvalósítani. A partnerségi egyeztetés szabályait a 87/2013. (XI.20.) önkormányzati rendeletben fogalmazta meg. 3. A módosítások leírása Jelen eljárás során az alábbi pontok szerint módosulnak Márkó településrendezési eszközei: A módosítások sorszámokkal jelennek meg az alábbiak szerint: 1. A 026/216 és 026/57 hrsz-ú ipari terület övezetváltása A település lakóterületeitől délre, a 8. főút déli oldalán található gazdasági-ipari terület 026/216 hsz-ú földrészlete korábban murvabánya volt és jelenleg is még bányatelek. A 026/57 hrsz pedig ezt a területet veszi körbe három oldalról. A bányagödör hasznosítására egy nem veszélyes építési-bontási hulladék feldolgozót telepítetnének, míg a bányaművelést más területen tovább folytatnák. Ennek érdekében a jelenlegi gazdasági-ipari terület különleges nyersanyag kitermelési (bánya) és hasznosítási területfelhasználásba és övezetbe kerülne. Módosul a szerkezeti terv, a szabályozási terv és a HÉSZ A módosítás tárgyára előzetes környezeti vizsgálat készült, melyet csatolunk. 2. Az építési övezetekben a gyalog utak melletti építési hely meghatározás módosítása

2

A gyalog utak melletti építési hely meghatározásnál eddig előkertet kellett figyelembe venni. Ez használati szempontból kihasználatlan telekrészeket hoz létre, melynek csökkentésére a módosítás a gyalogutak melletti építési helyeknél az oldalkert figyelembe vételét határozza meg. Módosul a HÉSZ A módosítás nem befolyásolja a környezeti és terrnészeti környezetet, állapotot.

II. A 314/2012.(XI.8.) KORM. RENDELET 1.SZ. MELLÉKLET SZERINTI HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.3.A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, melyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és többször módosított. Az OTrT célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Márkó területére Veszprém Megye Területrendezési Terve érvényes. Az OTrT 6. § (3) bekezdése szerint „Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.” Ez alapján jelen településrendezési terv módosítása során összhangot kell biztosítani a településrendezési tervek és az Országos Területrendezési Tervvel (OTrT) és a Veszprém Megye Területrendezési Tervével (VMTrT) által lehatárolt terület-felhasználási kategóriák és kiemelt térségi övezetek között. Az OTrT legutóbbi, 2014. január 1-jétől érvényes módosítása alapján (OTrT 31/B. § f) pontja szerint): „azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni,” Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) következő övezetei nem érintik a települést: Kiváló termőhelyi adottságú szántó területek övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Világörökségi és világörökség várományos terület övezete Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv vábbfejl-e ker-ben….övezete Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) következő övezetei melyek érintik a települést, de nem érintik a tervezési területet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

3

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) szerkezeti tervlapján a módosítás területe a települési térségbe esik.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) következő övezetei melyek érintik a települést, és egyben érint a módosítás területét Országos ökológiai hálózat övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete

4

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) következő övezetei érintik Márkó teljes területét, ezért a tervezési területet is: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek övezete

Az OTrT legutóbbi, 2014. január 1-jétől érvényes módosítása (Mtv.) alapján (OTrT 31/B. § e) pontja szerint): „azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,” Ezek az övezetek a következők: Együtt tervezhető térségek övezete Az OTrT legutóbbi, 2014. január 1-jétől érvényes módosítása (Mtv.) alapján (OTrT 31/B. § g) pontja szerint): „azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,” Ezek az övezetek a következők: térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület történeti települési terület övezete nagyvízi meder övezete vízeróziónak kitett terület övezete

5

széleróziónak kitett terület övezete Az OTrT legutóbbi, 2014. január 1-jétől érvényes módosítása (Mtv.) alapján (OTrT 31/B. § h) pontja szerint): „azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,” Ezek az övezetek a következők: magterület övezete övezete ökológiai folyosó övezete pufferterület övezete erdőtelepítésre javasolt terület övezete rendszeresen belvízjárta terület övezete földtani veszélyforrás területe övezete honvédelmi terület övezete térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) következő alkalmazandó övezetei nem érintik a települést: 3/2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/8. sz. melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete 3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, Rendszeresen belvízjárta terület övezete A Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) következő övezetei érintik a települést, de nem érintik a módosuló területeket: 3.1. Ökológiai magterület övezete 3.3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.15. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

A Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) következő övezetei érintik a települést és érintik a módosuló területeket (VMTrT-Ö mellékleten jelölve): 3.1. Ökológiai pufferterület övezete 3.5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.7. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület 3.9. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.12. Földtani veszélyforrás területének övezete

6

3.1. Ökológiai pufferterület övezete TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE ELŐÍRÁSOK:

VONATKOZÓ

ÖSSZHANG IGAZOLÁSA:

VMTrT: Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. OTrT: Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni .A módosítás megfelel az előírásoknak.

3.5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE ELŐÍRÁSOK:

VONATKOZÓ

ÖSSZHANG IGAZOLÁSA:

VMTrT: Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység. .A módosítás megfelel az előírásoknak.

3.7. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE ELŐÍRÁSOK: ÖSSZHANG IGAZOLÁSA:

VONATKOZÓ

Vp TrT A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A módosítás megfelel az előírásoknak.

7

3.9. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE ELŐÍRÁSOK:

VONATKOZÓ

ÖSSZHANG IGAZOLÁSA:

Vp TrT Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani A módosítás megfelel az előírásoknak.

3.12. Földtani veszélyforrás területe TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE ELŐÍRÁSOK:

ÖSSZHANG IGAZOLÁSA:

VONATKOZÓ

OTrT 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A módosítás megfelel az előírásoknak.

A térségek besorolásának igazolása Az OTrT a 6. §–ban a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül megfogalmaz szabályokat, melyeket a települési területfelhasználási egységek kijelölése során kötelező alkalmazni. A településrendezési eszközök jelen módosítása a településszerkezeti tervben lévő térségeket nem érinti, területük semmiben nem változik. A terület a települési térségbe tartozik.

A tervezési terület módosított területfelhasználásai és szabályozásai az OTrT és a Megyei Területrendezési Tervvel összhangban marad. 8

1.5. A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A hatályos koncepció vonatkozó fejezetével teljesen összhangban állnak a módosítások. A koncepció módosítását, kiegészítését nem kívánják meg a módosítások. 1.5.2. Hatályos településrendezési szerződések A jelen településrendezési eszköz módosítások a terület tulajdonosának kezdeményezéséből az önkormányzat támogatásával indult. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök: A szerkezeti terv 97/2011.(XI.15.) sz. határozattal került elfogadásra és legutoljára a 77/2015.(IX.8.) sz. határozattal lett módosítva. A Helyi építési szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási tervről szóló döntése a 9/2002.(XII.17.) sz rendelet a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről, mely a 11/2015.(IX.8.), 4/2014.(V.5.), 7/2011.(XI.1.), 4/2011.(VI.8.) és. 6/2006.(VII.4.) sz rendeletekkel került módosításra. A tervezési terület módosítás ipari-gazdasági területet módosít annak érdelében, hogy a területen lévő bányaművelés tovább folytatható legyen, valamint nem veszélyes építési hulladékit a területen feldolgozhassanak és újra hasznosíthatóvá tegyenek. Ennek érdekében a terület Különleges beépítésre szánt nyersanyag-kitermelés-hasznosítás övezetébe kerül.. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai,(a szerkezeti terv leírásában) A Településszerkezeti tervet és leírást a képviselőtestület a 60/2011.(VI.8.) sz. határozattal fogadta el, melyet a 77/2015.(IX.18.) sz. határozattal módosított. A településszerkezeti terv kizárólag a fent leírt szabályozásnak megfelelő változást tartalmazza. 1.9. A település gazdasága 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Márkó a 8-as útnak és Veszprémhez való közelségének köszönhetően jelentős logiszitkai szerepet tölt be iparterületein, melyek bővítése szükséges. Ezt egészíti ki a feldolgozó ipar, ahol szintén fejlesztések szükségesek. E mellett jellemző a gyepes karszt területeinek nagysága, melyek megőrzése is fontos. Ezekhez járul hozzá összességében a módosítás. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata A tervezési területen védett, vagy védendő táji vagy természeti értékek nincsenek. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A módosítás a zöldfelületi rendszert nem érinti. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A módosítás területe teljesen illeszkedik a körülötte lévő területfelhasználásokhoz, mivel körülötte csak ipari-gazdasági övezet van. Az érintett ingatlanok közül a 026/216 hrsz-en egy meglévő részben kitermelt murvabánya van, melynek további bányászatát teszi lehetővé a módosítás. A felhagyott bányagödörben és környékén pedig nem veszélyes építőipari hulladék feldolgozása, újrahasznosításának előkészítése folyhatna. Ehhez szükséges az területfelhasználás változtatása, ami révén pályázati támogatások is megnyílhatnak. A módosítás a valós állapotokon érezhető és látható változást nem eredményez. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata A tervezési területek teleksrtuktúrája megegyezik a szomszédos területek telekstruktúrájával. A módosítás révén nem változik.

9

1.14.4. Az épületállomány és környezetének geodéziai felmérése A módosítások semmilyen változtatás nem kívánnak meg geodéziailag. Épületállomány nem található, csak a 026/57 hrsz-en áll egy rég meglévő gazdasági épület. Újabb építést jelenleg nem terveznek a területen. 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.2. Beépítési jellemzők A tervezési területen nem terveznek jelenleg állandó épületeket, a feldolgozó tevékenységhez szükséges építmények max. 3 db. mobil konténerből állnak a tervek szerint. 1.15.6. Az épített környezet értékei A módosítás nem okoz releváns változást az épített környezetben, mivel részben az eddigi állapothoz teljesen alkalmazkodik, ill. a terület fejlesztése a legtávolabb van az értékes épített környezeti elemektől és morfológiai okokból nem is látszik.. 1.15.2. Közúti közlekedés A módosítás területe jelenleg is meglévő közutakról megközelíthető, semmilyen közlekedési változás nem indokolt. A terület a 8-as sz. főközlekedési útra kiépítetten rákötött egy kiszolgáló úttal és csomóponttal. Változtatást nem igényel. 1.15.5. Parkolás A telken belüli parkolás eddig és ez után is megoldott lesz. 1.16. Közművesítés A módosítással érintett területen a szükséges közmű rendelkezésre áll, vagy kiépíthető.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése A meglévő és hatályos szabályozás megfelel a felsőbb szintű szabályozásoknak A módosítással lehetővé válik az eddig ipari területnek jelölt és szabályozott területen egy jóval kisebb beépítést kívánó, a terület korábbi státuszával megegyező területfelhasználás és szabályozás visszaállítására. Egyúttal a felhagyott bányaterületen létrejöhet egy nem veszélyes építési törmeléket feldolgozó, újrahasznosító telep kialakítása. A terület a kívánt funkciókra a leg alkalmasabb, mert korábban is ilyen jellegű tevékenység folyt rajta, jelenleg nem kíván semmilyen beépítést, de a távlatban is csak 10%-nyi beépíthetőséget eredményezhet. Közlekedési kapcsolata optimális, mert teljesen kiépített közvetlen kapcsolata van a 8-as sz. főközlekedési úttal, kiépített csomóponttal rendelkezik az útra való ráhajtáshoz. Zavaró környezeti hatással a lakóterületekre és gyakorlatilag a környezetére sincs, mivel a telepítendő feldolgozó gépek a bányagödörbe települnek, ahol látvány, a zaj és porhatás teljesaen lokális, területén túl nem terjedhet. A módosítással érintett ingatlanokon megőrzendő növényzet nincs. A szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A parkolás eddig is megoldott volt telken belül. Egyéb alátámasztó munkarész módosítása nem szükséges. A működés feltételeként az előzetes környezeti vizsgálat elkészült.

10

III. A 314/2012.(XI.8.) KORM. RENDELET 3.SZ. MELLÉKLET SZERINTI ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZLÁSÁI RENDSZER A településszerkezeti terv a valóságos és lehetőség szerinti állapotnak megfelelően változik. Az iparterülettel körbevett korábban szintén iparterületként jelölt volt bányaterület különleges beépítésre szánt nyersanyag kitermelési és hasznosítási területfelhasználást kap. 1.1.1.1. A fenti leírás érvényes a különleges beépítésre szánt nyersanyag kitermelési és hasznosítási területre. 1.1.1.2. A fenti leírás érvényes a különleges beépítésre szánt nyersanyag kitermelési és hasznosítási területre. 1.1.1.3. A szerkezetet meghatározó nyomvonalas elemek nem változnak, a szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek nem változnak. A változások a jelenlegi fizikai állapotokat és valós lehetőségeket követik. A vízfolyásokat nem érintik. 1.1.1.4. A védelmi elemek, védőtávolságok, táj- és természeti elemek, kulturális örökségvédelmi elemek nem változnak. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása Az iparterülettel körbevett korábban szintén iparterületként jelölt volt bányaterület különleges beépítésre szánt nyersanyag kitermelési és hasznosítási területfelhasználást kap. 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása. A településszerkezeti változás a felsőbb szintű tervekkel összhangban van. A módosítás nem érinti a felsőbb szintű terveket. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása. A változások teljesen összhangban vannak a hatályos településfejlesztési koncepcióval. 2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A módosítással a tájhasználat érezhetően és láthatóan sem változik. Az eddigi ipari terület 50%-os elvi beépíthetősége 10%-ra csökken, mely a későbbi tájhasználatnál jelentős javulás. A bányagödörbe telepítendő feldolgozó-építési törmelék hasznosító pedig geomorfológiai okokból nem lesz látható, hallható. A változás jellege és nagysága, valamint helyzete miatt a tájszerkezetben releváns változást nem eredményez. 2.1.2. Természetvédelmi javaslat A hatályos természetvédelmi előírások érvényben maradnak, módosításukat a változás jellege nem kívánja meg.

11

2.1.3. Tájvédelmi, tájképvédelmi javaslat A tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat szabályozási előírások tartalmazzák. A tájkép védelmét a volt bányagödörbe telepítendő hasznosító funkció jelenti, mely ennek révén fizikai okokból sem látszik. Így takarására sincs szükség. 2.1.4. Biológiai aktivitás érték számítás Új beépítésre szánt terület nem jön létre, így a biológiai aktivitás érték sem változik. 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A zöldfelületi rendszerben semmilyen változás nem történik. A terület korábban is bányaként üzemelt, kopár mészkőterület, melynek döntő többsége termőföld nélküli kopárság. A faültetés sem reális rajta, mivel nincs talaj és a csapadékvíz is azonnal elszivárog.. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A zöldfelületi ellátottság változatlan marad. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A zöldfelületi rendszerben változás nem történik. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok változatlanok maradnak. 3.2. Főbb közlekedési csomópontokat nem érint a változás. 3.3. Belső úthálózat A változások semmilyen mértékben nem érintik a belső úthálózatot. 3.4. Közösségi közlekedést nem érint. 3.5. Kerékpáros közlekedés eddig tervezett rendszerét nem változtatja meg. 3.6. Főbb gyalogos közlekedés rendszerét nem érinti. 3.7.Gépjármű elhelyezés, parkolás eddig is telken belül volt megoldható, mely továbbra is megmarad. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK A közműveket semmilyen módos nem érintik a változások. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A módosítási javaslatok nem okoznak változást a környezeti hatásokban, környezeti feltételekben a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés vonatkozásában sem, mivel a terület funkciója a gyakorlatban relevánsan nem változik. A módosítás területe mivel a legtávolabb van minden más területfelhasználási egységtől és eddig is iparterülettel van körülvéve nem okoz érezhető változást. 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A módosítások után a hatályos településszerkezeti tervhez képest a tervezési területek alkalmazkodnak környezetükhöz ill. a meglévő valós természeti és használt területfelhasználásukhoz, így megvalósulásuk reálisabb és ellenőrizhetőbb lesz. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A módosított területre a HÉSZ megfelelő övezeti előírásai lesznek érvényesek, melyek kellően szabályozzák az övezetet.. 8. BEÉPÍTÉSI TERV

12

A tervezési terület a módosított HÉSZ előírásai alapján épülhet be. 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A módosítás jellege miatt előzetes környezeti vizsgálat indult. Az ezzel kapcsolatban született vizsgálati dokumentációt és szakhatósági állásfoglalásokat mellékeljük.

13

IV. HATÁROZAT TERVEZET Márkó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. ………….-án megtartott üléséről ……./2016. (…...) sz. határozat Márkó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, Márkó Község 60/2011.(VI.8.) sz. határozattal elfogadott Településszerkezeti tervét az alábbiak szerint módosítja: 1) A Településszerkezeti tervlap jelen határozat 1. sz. mellékletét képző m-Sze jelű tervlapon szereplő változtatások szerint módosul. 2.) A településszerkezeti leírás jelen határozat 2. sz. mellékletét képző leírás szerint módosul.

Határidő: Felelős:

azonnal Hartmann Antal polgármester

………………………………………… Láng Zsanett jegyző

…../2016.(.….) sz. önkormányzati határozat 2. sz. melléklete A 60/2011. (VI.8.) sz. határozattal elfogadott, majd a 77/2015.(IX.8.) és 38/2014.(IV.30.)sz határozatokkal módosított határozat 2. sz. melléklete a településszerkezeti tervlap az alábbi módosításokkal változik. 1. sz. módosítás: A 026/216 és 026/57 hrsz Különleges beépítésre szánt nyersanyag kitermelési és hasznosítási területfelhasználásra változik.

14

V. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Módosuló alátámasztó munkrészek 1. TÁJRENDEZÉSI, ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT, TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA A településrendezési tervek jelen módosítása során kijelölt fejlesztési területének a település egyes területein a jelenlegi használat és a terület szabályozásának összhangba hozását, illetőleg a magasabb rendű tervekkel való összhang megteremtését célozza. Jelentősebb új fejlesztés a módosítási terület beruházási programja, amely a jelenlegi gazdasági–ipari területen egy különleges bányászatot és nem veszélyes építőipari törmelék feldolgozását, újrahasznosítását teszi lehetővé. 1.1. Márkó elhelyezkedése, táji, természeti és zöldfelületi adottságai A település Veszprém vonzáskörzetében, attól 9 km-re nyugatra fekszik, a Veszprém-Devecseri-árok kistáj területén. A közigazgatási területet északról és délről dombok uralják, a belterület lankás területen fekszik. A település és környezetének domborzatára jellemző, hogy a Veszprém-Devecseri árok kelet-nyugati irányú törések mentén süllyedt szerkezeti árok, amelynek mozaikos elrendeződésű sasbércek az alapjai. Ezek a sasbércek jelenleg több száz méter mélyen a talajfelszín alatt találhatók. A terület a gyengén tagolt medencék domborzattípusát képviseli. A kistáj területének túlnyomó része dolomitkopár, vagy vékony rendzinatakarós felszín, néhol löszfelhalmozódással, sekély termőréteggel. A terület jellemző talajképző kőzetei a dolomit a mészkő, illetve a lösz, Márkón a jellemző építési nyersanyag a dolomitmurva. A terület mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú, a napsütéses órák száma 1950-1960 közötti. Az évi középhőmérséklet 9,0 °C körüli. Az éves csapadékösszeg a Veszprém-Devecseri árok területén kevéssel 700 mm fölötti, az uralkodó szélirány északnyugati-nyugati. A jellemző átlagos szélsebesség 35 km/h körüli. Jellemző talajtípusok a mészkövön kialakult rendzinák, valamint a löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A település déli közigazgatási határa menti állandó vízfolyás a Séd-patak, mely az Öreg-Bakony felől érkezik és a kistáj területén halad tovább Veszprém irányába. Természetes módon kialakult állóvíz a településen nem található. A talajvíz kémiai jellege szerint kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, összefüggő előfordulása a területen nem jellemző. Márkó botanikai szempontból két flórajárás által érintett: a Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékén belül a Balatoni flórajárás (Balatonicum) és a Bakonyi-Vértesi flórajárás (Vesprimense) által. A terület potenciális erdőtársulásai a következők: a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris pannonicum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), a bükkös karsztbokorerdők (FagoOrnetum), és a hegyvidéki égerligetek (Alnetum glutino-incanae). A terület híres, őshonos fája a tiszafa (Taxus baccata). Jellemző lágyszárúak a szagosmüge (Asperula odorata), a gombernyő (Sanicula europaea), a közönséges varázslófű (Circaea lutetiana), a holdviola (Lunaria rediviva), a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium), a nádtippan (Calamagrostis varia), a magyar bogáncs (Carduus collinus) és a korai kankalin (Primula acaulis). Márkó közigazgatási határain belül a tájszerkezet tekintetében a dombvidéki jelleg meghatározó. A külterületen, erdőgazdálkodás, valamint a vékonyabb rétegű redzina talajú részeken cserjésedő, gyepes területek jellemzők. Ezen területek, valamint a Séd-patak mente a település természetközelibb részeit

15

alkotják. A belterülettől keleti, észak-keleli irányban, valamint a közigazgatási terület nyugati részén található területek esetében a domborzati és a talajadottságok lehetővé teszik a mezőgazdasági művelést. Ennek megfelelően megjelennek szántóterületek, valamint jellemzőek a gyepes vagy parlagon hagyott területek. A művelés alatt álló területeken a táj ember által okozott átalakulása nagyobb mérvű. A belterület medenceszerű, mélyebb fekvésű, kis szintkülönbségek jellemzik. Déli oldalról a keletnyugati irányú 8. sz. főút, valamint az északi oldalról, szintén kelet-nyugati irányú vasútvonal húzódik. E két infrastruktúra-elem fogja közre a települési lakóterületeket. A települési zöldfelületi rendszerek meghatározzák egy település képét, környezeti állapotát és a településen tartózkodók komfortérzetét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van, a természetes növénytakaró látványa megnyugtatja, felüdíti az embert, emellett nagy szerepe van a környezeti elemek szennyezettségének mérséklésében is, hiszen csökkenti a légszennyezést, a belterületen tartja a lehulló csapadékot, ezáltal párásítja a levegőt, segíti a település átszellőzését és csökkenti a zajártalmakat. Ezen feladatokat egy település zöldfelületei hatékonyan akkor tudják ellátni, ha a belterületi és külterületi zöldfelületek rendszert alkotnak. Egy település zöldfelületi rendszerét az elsősorban kondicionáló hatású zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége képezi bel- és külterületen. Márkó közigazgatási területének zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy a település nagyságához viszonyítva megfelelő területűek és többnyire jó állapotúak. A térség zöldfelületi arculatában meghatározó a község körüli nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület. Az erdő nem nyúlik le egészen a településig, közéjük rétek, legelők, szántók ékelődnek. A település kondicionálásában fontos szerepet játszanak a gyepfelületek és a belterületi zöldterületek. Ezek a zöldterületek az év nagy részében a bő vízellátottságból adódóan dús vegetációval rendelkeznek, magas párolgási mutatóval. A belterület zöldfelületi ellátottsága kedvezőtlen, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, alapvetően csak a településrendezési terveken léteznek. A számukra kijelölt helyen a valóságban közpark, közkert vagy véderdő ténylegesen nem került kialakításra. A családi házas övezeten belüli területek azonban magas zöldfelületi részaránnyal bírnak. A belterületi és külterületi zöldfelületek rendszere közel összefüggő rendszert alkotna, legfőképpen az utak menti zöldfelületeknek, zöldsávoknak köszönhetően. 1.2. Márkó táji, természeti értékei: Természetvédelmi szempontból Márkó közigazgatási területe értékes. Nemzetközi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közül NATURA 2000 terület található a közigazgatási határon belül 1551 ha kiterjedéssel. Az erdőterületeket és gyepes részeket magába foglaló NATURA 2000 terület részben honvédségi területen került kijelölésre. Országosan védett természeti terület, vagy helyi védelem alatt álló természeti érték a településen nem található. A 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatóban kiadott, az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzéke szerint Márkón a 081/a, 081/b és 090/ helyrajzi számú területeken, összesen 2,76 ha kiterjedésben védett láp található. A 8002/2005 (MK 138.) KvVM tájékoztatóban kiadott, az 1996. évi LIII. törvény értelmében meghatározásra került nyílt karszt területek jegyzéke szerint Márkó területének 2805 ha kiterjedésű része tartozik nyílt karszt területek közé. Az Országos ökológiai hálózat területei közül magterület és pufferterület található Márkón. A magterülettel érintett területek zömmel erdőterületek, gyepes részek vagy felhagyott, cserjésedőerdősülő mezőgazdasági területek. A magterület összefüggő foltban a település közigazgatási területének északi felét, a vasútvonaltól északra eső területeket érinti, egy kisebb folt kivételével a nyugati oldalon. A pufferterület a település belterületétől délre és keletre, a magterületekhez csatlakozva a vasútvonaltól délre helyezkedik el, a belterület keleti részét is érintve. A Veszprém Megyei Területrendezési Terv szerinti felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete a település belterületét teljes mértékben érinti. Külterületen a nyugati részen egy kisebb folt kivételével a teljes külterületet összefüggően érinti. A település és környezete kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik. A közigazgatási terület északi fele, a vasútvonaltól északra fekvő területek – a nyugati mezőgazdasági területek kivételével – a

16

Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezetébe tartoznak. A tájképvédelmi terület a dombos, erdők-gyepek váltakozásától változatos északi területeket foglalja magába. A módosuló terület nem érint semmilyen védelmi övezetet és tájképvédelmi övezetet sem. 1.3. A fejlesztési területek elhelyezkedése, természeti, táji adottságai 1.3.1. A fejlesztési területek A módosítással érintett terület külterületen helyezkednek el. A korábbi (meglévő) bánya további művelését és nem veszélyes építőipari anyagok újrahasznosításának előmunkáit végeznék itt. Tekintettel arra, hogy a tervezési területek környezete természeti értékekben gazdag – a tájrendezési javaslat egyrészt a táji, természeti értékek védelmének biztosítására irányul. A tervezett fejlesztés a jelenlegi állapothoz képest zöldfelületi változást nem okoz. A fentiekből következően a fejlesztési területen a tervezett beruházások megvalósítása során a természeti, tájképi értékek megtartása a fő célkitűzés, a tervezés során olyan feltételek meghatározása szükséges, amelyek révén a térség biológiai sokfélesége megőrizhető. A természeti értékek megőrzése érdekében olyan építési szabályok kerültek megfogalmazásra, amelyek a természeti értékek védelmét célozzák, e szerint az érintett területeken: – –

növénytelepítés csak az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fa- és cserjefajokkal történhet, az új épületek, építmények kialakítása során a helyben hagyományos építészeti formavilágot, és anyaghasználatot, illetve a természetes anyagok használatát kell előnyben részesíteni.

1.3.2. Az egyes fejlesztési területek táj- és természetvédelmi, zöldfelületi adottságai Az alábbiakban ismertetjük, hogy az egyes fejlesztési területeken milyen táj- és természetvédelmi, illetve zöldfelületi szempontból kiemelendő adottságok, övezeti érintettségek fordulnak elő. A fejlesztési terület jelenleg gazdasági-ipari (Gip) övezetbe tartozik. A valóságban részben legelő terület. (026/57 hrsz) részben bányagödör, bányatelek (026/216 hrsz). É-ról a 8-as számú főközlekedési út, míg három Az Országos ökológiai hálózat területei nem érintik a fejlesztési területet. Ex lege védett láp a fejlesztési területeket nem érinti. Nyílt karszt terület a területet teljes kiterjedésében érinti. A Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezete a fejlesztéseket nem érinti. A Veszprém Megyei Területrendezési Terv felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete a fejlesztési területet érinti. 1.4. Táj- és zöldfelület-rendezési javaslatok A kialakításra kerülő művi létesítmények tájba illesztése – a táji adottságokhoz illeszkedő zöldfelület-kialakítás, valamint – az épületek, építmények anyagainak, arányainak, színeinek, valamint az épületek helyének helyes megválasztása, illetve – az épületek és egyéb művi elemek melletti növénytelepítés révén érhető el.

17

A tervezett fejlesztésekkel érintett területen kialakításra kerülő épületek, építmények tájba, településképbe illő építészeti kialakítással (tájba illő anyag- és formahasználat), létesíthetők. A tájba illesztés elősegítése miatt a meglévő növényzet minél nagyobb arányú megtartására kell törekedni. A növények az épületek helyenkénti eltakarásával elősegítik az épületek beilleszkedését a tájba, illetve megakadályozzák, hogy az épületek a tájat uraló elemmé váljanak. Ennek érdekében az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő fák – különös tekintettel a honos növényegyedek – védelmére. A fejlesztési területeken a tervezett új létesítmények kialakításával egyidejűleg a zöldfelület rendezésre is gondot kell fordítani. A zöldfelület-fejlesztést az ökológiai szempontok, az esztétikai szempontok és a tájba illesztési szempontok alapján javasolt megvalósítani. Az új építési övezetre vonatkozóan is meghatározásra került a minimális zöldfelületi borítottság. Természetközelibb, a környezetébe jobban illeszkedő növényzet szabálytalan szegélyű, többszintes növényzetből, fa- és cserjecsoportokból alakítható ki. A táj karakterének megőrzése a táj jellegének megfelelő, a természetes növényzethez jobban illeszkedő honos fajok, illetve ezek fajtáinak alkalmazásával segíthető elő. A honos fajok alkalmazását az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, és gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. A honos fajok alkalmazása a külterületi fejlesztések esetén különösen fontos. 1.4.2. Az egyes fejlesztési területekre vonatkozó részletes zöldfelület-rendezési, -fejlesztési javaslatok: A módosítás területe jelenleg ipari-gazdasági funkcióval rendelkezik, jelen módosítás során a valós korábbi használatának megfelelő bányászatot és építőanyag-feldolgozást szolgáló övezetbe kerül. A fejlesztési terület részben gyepes, részben kopár bányatelek, a módosítás során ez a helyzet nem változik. A terület távol van a lakóterülettől, de a 8-as útról feltáruló látványa miatt a terület esztétikus, településképbe illeszkedő kialakítására különös figyelmet kell fordítani. Ennek érdekében a zaj- és porszennyezéssel járó technológiai berendezéseket a bányagödörbe kell telepíteni. 1.4.3. Javasolt alkalmazandó növényfajok Javasolt alkalmazandó honos fafajok: molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán (Carpinus betulus), (Fraxinus ornus), (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), tatár juhar (Acer tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sylvestris), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezüsthárs (Tilia tomentosa), barkóca berkenye (Sorbus torminalis), mezei szil (Ulmus minor), madárcseresznye (Cerasus avium), zselnicemeggy (Padus avium), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), sajmeggy (Cerasus mahaleb), erdei fenyő (Pinus sylvestris). a vizek (tó) környezetében: kocsányos tölgy (Quercus robur), mézgás éger (Alnus glutinosa), gyertyán (Carpinus betulus), magas kőris (Fraxinus excelsior), nyír (Betula pendula), kecskefűz (Salix caprea), hamvas fűz (Salix cinerea), fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), vénic szil (Ulmus laevis), vadalma (Malus sylvestris), zselnicemeggy (Padus avium), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata). Javasolt alkalmazandó honos cserjefajok: cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (Crataegus laevigata), fagyal (Ligustrum vulgare), ostorménbangita (Viburnum lantana), kányabangita (Viburnum opulus), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), kutyabenge (Frangula alnus), húsos som (Cornus mas), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus

18

europaeus), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), mogyoró (Corylus avellana), gyepűrózsa (Rosa canina), ükörke lonc (Lonicera xylosteum), lonc (Lonicera korolkowii), közönséges boróka (Juniperus communis), mogyoró (Corylus avellana), fekete bodza (Sambucus nigra), vörös ribiszke (Ribes rubrum), hamvas szeder (Rubus caesius), borostyán (Hedera helix), erdei iszalag (Clematis vitalba). a vizek környezetében: hamvas fűz (Salix cinerea), törékeny fűz (Salix fragilis), mandulalevelű fűz (Salix triandra), csigolyafűz (Salix purpurea), fekete galagonya (Crataegus nigra).

2.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ú.n. „biológiai aktivitás érték” (továbbiakban: BAÉ) nem csökkenhet (8. § (2) bekezdés b) pont). Az egyes területek BAÉ számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet határozza meg. A módosítással érintett területeken nincs újonnan beépítésre szánt terület ezért az értékelésre nem kerül sor. 3.

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

A egyes tervezett területhasználatok magas követelményeket támasztanak a terület környezetminőségével szemben, mások esetében pedig az értékes táji-, természeti környezet követeli meg a kedvező környezetminőség biztosítását, szigorú környezeti feltételek megfogalmazását. 3.3. A módosítással érintett területekre környezetalakítási javaslatok

vonatkozó

építési

szabályokat

alátámasztó

Márkó település környezeti elemek, rendszerek érzékenysége és a környezetterhelés szempontjából érzékeny, illetve kevésbé terhelt területként jellemezhető. Környezeti szennyezésről a településen és a fejlesztési területeken nincs tudomásunk. A fejlesztési terület a belterülettől távolabb található. Az érintett terület környezeti állapota kedvezőnek minősíthető. 3.3.2. Jelenlegi állapot: 3.3.2.1. A levegő állapota A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Márkó az ún. 10. zónába (az ország levegőszennyezettség szempontjából külön kezelt térségein és városain kívüli területei) tartozik, ami a terület kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a 10. zóna az ország olyan területrészeit foglalja magában, ahol a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket (az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van). Az alábbi táblázat Márkó légszennyező anyagonkénti besorolását1 mutatja be (1. táblázat). 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint: B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja. C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 1

19

Márkó

SO2

NO2

CO

F

F

F

PM10 Benzol E

F

Talajközeli ózon

PM10 Arzén

O-I

F

PM10 PM10 Kadmium Nikkel F

F

PM10 Benz(a) pirén D

1. táblázat: Márkó besorolása szennyező anyagonként

Márkó levegőminőségét a közlekedés okozta szennyezés és az időjárási körülmények együttesen befolyásolják. Az ipari üzemek által okozott légszennyezés nem jellemző. A földgáz kimagasló aránya használatával a téli fűtési időszakban sem kell számolni a levegő porral és korommal való szennyezettségével. A gázár drasztikus emelkedése azonban egyre nagyobb arányú szilárd tüzelőanyag felhasználással jár együtt, mely a levegő minőségét rontja. A 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti légszennyezettség szempontból ökológiailag sérülékeny területek, nagy kiterjedésű erdőterültek találhatók a településen. Ilyen területek több módosítással érintett területtel is határosak, mely módosítások többsége azonban jelenlegi állapothoz való igazodás érdekében történik. Problémás terület azonban az 1. sz. (tervezett iparterület) fejlesztés amelyek légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területtel határosak. Problémás terület lehet azonban a módosítás területe (tervezett nem veszélyes építési törmelék feldolgozó és a bánya), amely légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területtel határos. 3.3.2.2. A felszíni és felszín alatti vizek állapota A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz szempontjából Márkó fokozottan, ill. kiemelten érzékeny területen fekvő település. A fejlesztési területek az OTrT, illetve a hatályos megyei terv kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetét érintik. A település közigazgatási területén hidrogeológiai ’A’ és ’B’ vízbázis-védőterületek is találhatók. A hidrogeológiai ’A’ védőidom a település délnyugati, ill. a belterület nyugati részét érinti, ehhez kis területen kapcsolódva a belterület déli és a település délkeleti részét érinti a hidrogeológiai ’B’ védőidom. A fejlesztési terület a ’B’ védőövezetben helyezkedik el, emiatt a terület kiemelten érzékeny. Márkó jelentős részét karsztos felszínek borítják, mely a vízjárást befolyásolja, kevés, nem összefüggő talajvíz, rétegvíz van. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A település csatornázott, így a települési területhasználat a vízbázisokat nem veszélyezeteti. Problémás terület lehet azonban a módosítás területe (tervezett nem veszélyes építési törmelék feldolgozó), amelyen potenciálisan szennyezéssel járó tevékenységek megvalósítása tervezett. A felszíni vizeket tekintve Márkó (a 21/2004. kormányrendelet alapján) a „4. Általánosan védett befogadók” területi kategóriába tartozik. Közigazgatási területének északi ill. nyugati része vízfolyásokban viszonylag gazdag, a hegyek felől több ér és patak is érkezik, amelyek végül a Sédpatakban egyesülnek. Séd vízminősége III. osztályú. Márkó ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A község ivóvíz hálózata Bánd község hálózatával egyesített. 3.3.2.3. A földtani közeg, talaj állapota Márkó teljes közigazgatási területe az OTrT ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetébe esik. A településen több felhagyott és egy működő dolomitmurva bánya található. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület az OTrT és a VMTrT alapján a területen nem található. A terület talajai nem túl jó minőségűek, a legjobb szántóminőségi osztály Sz-3.

20

Márkó teljes közigazgatási területét érinti a VMTrT csúszásveszélyes területek övezete, valamint a VMTrT vízeróziónak kitett területek övezete. A közigazgatási terület nagy részén nyílt karsztterületek találhatók. Ezek a területek többségében erdő ill. gyep művelési ágúak, de kisebb területen a belterületet, ill. a település meglévő gazdasági területeit is érintik. A fejlesztési területet érinti. 3.3.2.4. Települési környezet, művi értékek Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a műemlékvédelem feladata. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik. A hatályos szabályozási terv a főbb művi értékvédelmi elemeket lehatárolta, ennek kiegészítése történik meg jelen módosítás során. A lakó- és különleges területek védelme érdekében egyes területeken (pl. a vasút és a 8. sz. főút mentén) az esetleges zavaró hatások (pl. zaj, rezgés, légszennyezés) csökkentése végett védő zöldsávok, véderdők kerültek lehatárolásra. A településen még számos olyan kultúrtörténeti érték található, mely sem a régészeti, sem a műemlékvédelem körébe nem tartozik, ezek védelme érdekében javasolt az egyedi tájérték kataszter elkészítése. A településen a régészeti lelőhelyek , valamint műemlékek is találhatók, melyeket részletesen a korábbi módosításokhoz készített örökségvédelmi munkarész mutat be. A módosítási terület nem érint örökségvédelmi területet. 3.3.2.5. Környezeti zaj Márkó környezeti zaj szempontjából többnyire kevéssé terhelt. Környezeti zajterhelés a településen közlekedésből származik, jelentősebb potenciális környezeti zajforrás a belterület északi részén húzódó 20. Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal, mely azonban a fejlesztési területek közül zajtól védendő tervezett területfelhasználási kategóriákat nem érint. A községet több közút érinti: jelentősebb forgalmú 8. sz. főút, melynek a közelmúltban megépült a települést elkerülő szakasza, aminek köszönhetően a belterületet átszelő közút forgalma jelentősen lecsökkent. A módosítandó terület az új 8. sz. út mellett helyezkedik el. 3.3.2.6. Hulladékkezelés Márkón a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és elszállítása megoldott. 3.3.3. A környezeti elemek védelme, javasolt környezetvédelmi intézkedések, környezeti feltételek 3.3.3.1. Levegőtisztaság-védelem A tervezési területeken jelentősebb levegőterheléssel járó tevékenység, létesítmény megjelenése az építési törmelék feldolgozó és a bányászat miatt előfordulhat. Az esetleges levegőterheléssel, zajterheléssel járó tevékenységek, létesítmények elhelyezésekor a vonatkozó jogszabályokban 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM – foglalt, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeket kell figyelembe venni. A gazdasági területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek nem okoznak a lakóterületeken negatív környezeti hatást. Ennek érdekében védelmi övezetet igénylő, illetve védőtávolság-igényes tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha védőövezetük lakóterületet, rekreációs vagy sportolási célú területet nem érint. Jelen fejlesztés jelentős távolságra fekszik a lakóterületektől és kedvező az uralkodó szélirány is. A bányagödörbe való telepítés elősegíti a lokális határok területen belül tartását is. A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeken szigorúbb légszennyezési határértékek érvényesek (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete), melyre a fejlesztés bármilyen tevékenység létesítésekor, engedélyezésekor tekintettel kell lenni. 3.3.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek, földtani közeg védelme

21

Érzékenységéből adódóan a módosításra kerülő területeken kiemelt figyelmet érdemel a földtani közeg védelme. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében alapvető környezetvédelmi elvárás a megfelelő szennyvíz- és hulladékkezelés. A szennyvízcsatorna-hálózat a teljes belterületen kiépült, a lakossági szennyvízkezelés potenciális környezetkárosodást nem jelent. A fejlesztések környezeti feltételeként a HÉSZ meghatározza a csatornahálózatra való rákötést, a szennyvizek közcsatornába való vezetését. A belterülettől távolabbi területeken, ahol a közcsatornahálózat kiépítése gazdaságtalan, bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető, a létesítményekben keletkező szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. Felszín alatti víz szempontjából Márkó teljes közigazgatási területe fokozottan ill. kiemelten érzékeny területen fekszik. A módosításra kerülő területeken a vízminőség védelme érdekében a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, hulladék, illetve szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetők. A fejlesztési terület nyílt karsztterületeket érint. Felszín alatti vízminőség védelme szempontjából a tervezési terület emelendő ki, ezeken a területeken a szenny- és csapadékvizek kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A felszín alatti vízkészlet minőségének védelme érdekében a területeken létesítendő burkolt felületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszínükről a csapadékvizek összegyűjthetők legyenek. A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a 20 gépkocsiállást meghaladó méretű parkoló esetén, a parkolót vízzáró burkolattal kell kivitelezni, amelyről a csapadékvíz összegyűjthető és az összegyűjtött csapadékvizeket olajfogó műtárgyon átvezetve szabad csak továbbvezetni. Ún. „Zöld” parkoló nem létesíthető! A területek igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben kell felhasználni. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. 3.3.3.3. Települési környezet, művi értékek védelme A települési környezet, művi értékek védelme érdekében a módosítási területen az épületek kialakítására illetve azok tájbaillesztésére kell figyelmet fordítani. A táji környezet megőrzése érdekében a nem veszélyes hulladéknak minősített építési törmelék feldolgozó a volt bányagödörbe kerül telepítésre. 3.3.3.4. Környezeti zaj elleni védelem A tervezési terület környezeti zaj szempontjából többnyire kevéssé terheltek. Jelentősebb forgalommal terhelt út (8.sz. út), mellett található. A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rend. 3. sz. melléklete „A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken” az útkategória függvényében meghatározza az egyes területfelhasználási egységeken megengedhető legmagasabb zajterhelést: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a módosításra kerülő területek zajtól védendő területein Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) Sorszám

2.

Zajtól védendő terület

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól

az országos közúthálózatba tartozó főutaktól

Nappal (0622 óra)

Éjjel (22-06 óra)

Nappal (0622 óra)

Éjjel (22-06 óra)

60

50

65

55

22

területei és a temetők, a zöldterület Különleges - Gazdasági terület

4.

65

55

65

55

* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.

Ezek alapján a módosítás területe 4. zajvédelmi kategóriába tartozik. Az alábbi táblázatban ismertetjük a zajhatárértékek teljesülését a tervezési területeken: Közlekedéstől származó környezeti zajszint az úttengelytől 7,5 m-re Közút száma

8. sz. főút

Zajtól védendő terület

K-kh

zajvédelmi kategória és vonatkozó határérték (nappal/éjjel) 4.-es (65/55)

Zajhatárérték teljesülése az úttengelytől mérve átlagos tulajdonságú közeg esetén

hangelnyelő tulajdonságú közeg esetén

Zajszint (dB) nappal

Zajszint (dB) éjjel

távolság (m) nappal

távolság (m) éjjel

távolság (m) nappal

távolság (m) éjjel

73

66

35

60

27

42

*: a vonatkozó határérték már az út mentén teljesül A fentiekből látható, hogy a módosítással érintett terület (tervezett különleges bánya és hasznosító terület) esetén a vonatkozó határértékek az úttól távolabb, csak az érintett területek telekhatárán belül teljesülnek, figyelembe véve azonban, hogy a tervezett gazdasági területen csak nappali használat lesz jellemző, a zajterhelés mindkét terület esetében a HÉSZ-ben meghatározott telken belül már határérték alatt marad. 3.3.3.5. Hulladékkezelés A módosítás területén kommunális hulladék nem keletkezik.. Veszélyes hulladékok a módosítás területén nem keletkeznek. A tervezett létesítmények kialakítása során külön odafigyelést igényel a bontási, illetve építési hulladékok kezelése, gyűjtésüket a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésére csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át. Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos, építési tevékenység során felmerülő kötelezettségeket a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. A MÓDOSÍTÁS VÁRHATÓ EMISSZIÓS ZAJTERHELÉSÉT KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CSATOLT ANYAGÁVAL IGAZOLJUK.

4.

AZ

ELŐZETES

KÖZLEKEDÉSI FEJEZET

A Márkó Község Rendezési Terv módosítás Közlekedési fejezetét a módosítás nem érinti 5.

TOVÁBBI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

A villamos szakági terv leírása (ami tartalmazza a hírközlési munkarészt is), a vízellátás, szennyvízelvezetés, vízbázis-védelemmel kapcsolatos leírások nem kerülnek újra dokumentálásra, mivel a tervezett fejlesztések nem igényelnek kapacitás fejlesztést ezeken a területeken. A műleírások ezek alapján érvényben maradnak.

23

VI. RENDELET TERVEZET Márkó község Önkormányzata Képviselő-testületének …../2016.(…….) Önkormányzati rendelete Márkó Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2011 (VI.8) sz. rendeletének módosításáról

Márkó Község Önkormányzata képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamit egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró: Veszprém megyei Kormányhivatal állami főépítészi feladatait ellátó Építésügyi Osztálya, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága, Veszprém megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Veszprém megyei Rendőr főkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Veszprém Megyei Önkormányzat és a szomszéd települési önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el: 1.§ (1) Márkó Község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) d) pontja kiegészül az alábbi rendelkezéssel: -

nyersanyag kitermelési és hasznosítási terület K-kh.

(2) A Rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Új épületek kialakítása esetén az elő-, oldal- és hátsó kert méretének meghatározásánál az OTÉK által meghatározott méreteket kell alkalmazni, kivétel ott, ahol arra a HÉSZ kitér. Gyalogút melletti építési hely meghatározásnál a gyalogút mellett az oldalkert méretét kell alkalmazni. (3) A Rendelet 16. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi c) ponttal: c)

nyersanyag kitermelési és hasznosítási terület K-kh

24

(4) A Rendelet kiegészül az alábbi 18.§-al és címével:

Különleges nyersanyag kitermelési és hasznosítási terület - (K-kh) 18/A. §. (1) A különleges nyersanyag kitermelési és hasznosítási terület a Szabályozási Terven K-kh jellel szabályozott területfelhasználási egység. (2) A K-kh jelű övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények: 1 sz. melléklet (3) Az övezetben kizárólag a bányaműveléshez és a nem veszélyes építőipari bontási anyagok feldolgozásához, újrahasznosításához kapcsolódó és egyéb ipari építmények, létesítmények helyezhetők el maximum 10 %-os beépíthetőséggel. (4) Az övezetben bányaművelés és a nem veszélyes építőipari bontási anyagok feldolgozása kizárólag a vonatkozó felsőbbszintű jogszabályok előírásai szerint folytatható. (5) A K-kh jelű övezetben legfeljebb 1500 m2 alapterületű épület helyezhető el egy épülettömegben. (6) K-kh jelű övezetben az egyes épületek közötti távolság legalább az épületek tényleges építménymagasságával megegyező kell hogy legyen. (7) K-kh jelű övezetben lapostető kialakítható. (8) Az övezetben magas tetővel kialakított épületek fő tömegét meghatározó tető hajlásszöge 5-15° vagy 35-45° között lehet. (9) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (10) Az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően a bányászati hasznosítás során jelentősen átalakított terület tájba illesztése, a környező területek adottságainak megfelelő újrahasznosítása érdekében a felsőbb szintű jogszabályok alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni. (11) A tájba illesztés elősegítése miatt a térségben honos fajokat kell alkalmazni. (Lásd a rendelet 3. sz. mellékletét). (12) Új bányanyitás, bányatelek fektetése, és bővítése a belterülettől, rekreációs és üdülő építmények területétől, kertes mezőgazdasági területtől 100m-en túli távolságban történhet, amennyiben a bányászati tevékenység előzetes vizsgálatban vagy környezeti hatásvizsgálatban feltárt káros hatása ennél nagyobb védőtávolságot nem tesz szükségessé. (5) A Rendelet 1. sz. melléklete kiegészül az alábbi sorral:: Övezeti jele Beépítési módja Kialakítható telek min. nagysága (m2) SZ 5000 K-kh

Maximális szintterületi mutatója 0,1

Max. beépítettség mértéke (%) 10

Max. építménymagasság (m) 6,0

Minimális zöldfelületi borítottság (%) 40

2. § A Rendelet mellékletét képező Szabályozási terv – beépítésre szánt területek BSZA-3 jelű tervlapja a jelen rendelet mellékletét képező m-BSZA-3 jelű tervlapon jelölteknek megfelelően módosul. 3.§ A rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Márkó, 2016. ……………….

25

Hartmann Antal

Láng Zsanett

polgármester

jegyző

Márkó, 2016. ….. Láng Zsanett jegyző

VII. MELLÉKLETEK TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott Németh Ferenc TT-1É 19-0221 nyilatkozom, hogy jelen településrendezési terv módosítás megfelel a felsőbb szintű jogszabályoknak és terveknek. A terv az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával készült.

Márkó, 2016. október 09.

…………………………… Németh Ferenc

26