kézirat gyanánt.
1^46. augusztus hő.
MARIANUS
I}(. évt. 5. Sí.
ELET
A Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány közlönye
Fr. Schaaf Bálint a cincinnáti-i Kér. Szt. Jánosról nevezett rendtartomány tagja, a Kisebb Testvérek Minister Generálisa és alázatos szolga az Úrban, Szent Ferenc Atyánk három rendje összes joghatósága alá tartozó vagy gondjaira bízott testvéreinek és nővéreinek üdvöt és a béke túláradását kívánja. Midőn atyai szóval első ízben köszöntöm mindanynyíotokat, ugyanakkor nagy örömet jelentek nektek: XII. Pius pápa őszentsége, (akit az Isten dicsőségesen uralko dóként sokáig tartson I) páduai Szent Antalt, mint akit a három rend a szentszék jóváhagyásival mindenha az egy háztanítóknak járó liturgikus tisztelettel vett körül, mina pában az egész egyház doktorává «yilvánítani méltóztatott («örvendj Portugália" kezdetű ap. levelében 1946. jan. 16-áB). Nem használhatunk alkalmasabb bevezetést, mintha benneteket a ferences zsolozsmáskönyv szavaival buzdítunk, melyek páduai Szent Antal ünnepén a vecsernye himnu szának elején olvashatók; „íme, köszönjünk tetszetősen ma Krisztus-király felé, kinek dicsőséges udvarában ujjong már Antal.* Ujjong a kitűnő tudós, az anyaszentegyház fényessége, díszünk és üstökösünk, a szeráfi égbolt leg nagyobb csillagai közötti Azt hisszük, eléggé csodálkozik Antal számos tisz telője annak hallatára, hogy életében tudásával ép úgy, mint szentségének dicsőségében és csodáinak erejével jelentösködött. Igen sok keresztény ugyanis, mint jól tudjá tok, segítséget és gyámolítáit ezideig legfőképpen e hatha tós segítőtől, Jézus Krisztus szerelmes szolgájától Antaltól nyert, akinek könyörgésére megannyiszor fakadt fel a ke gyelmek élő forrása. Tényleg, veszedelmek közt bajokban és mindennemű szükségben készen van. A szegények és szűkölködök gondos segítője. Imájában számosán nyerték már vissza csodálatosan egészségüket. Ezért bízvást ének lik mindenütt a páduai Csodatevő tisztelői: „Ha csodákat keresel: halál, tévely, szerencsétlenség, gonoszlélek és ragály futamodik, a betegek meggyógyulnak. . . kérnek és nyernek ifjak és öregek". Tudjuk, hogy vannak a páduai Csodatevő hívei közt olyanok is, akik ezt a jó és hűséges szolgát úgy tisztelik, hogy öt a minden javak adójának, az Úrnak is eléje he lyezni látszanak. Mégis figyelmeztetni kell ezeket, miként Szál. Szt. Ferenc tanítja, s nem vakmerően és meggondo latlanul elítélni, mert mint mondja, a szentekhez menekü lésnek ezt a módját az Úr valamiképpen jelével és csodáival mintegy jóváhagyja. Bármikép van is, senki sem veszi tagadásba, hogy Antalt az újabb idők során sokkalta inkább a csodatevő erő példáiójaként, mint a szent tudás és ismeretek fáklyá ját tisztelték mindenfelé. Bár kezdetben, míg a nagykirály ezen evangéliumi hírnöke élt és közvetlenül halála után nem így volt. P. Marrani Bonaventúra ált. rendfőnök 1930. XI. 25-i körlevele szerint: „M ind a tanításban, mind a prédikálásban Antal elragadó ékeuzólóként olyan mély
dolgokat fakasztott fel a szentírásból, hogy IX. Gergely pápa a szövetség szekrényének nevezte és a szentirás tár házának, mely magában rejti az isfeni törvényt. Ugyanaz a IX Gergely midőn szentté avatta Antalt, *.sönek köszön tötte az egyháztanítók közös karversével, „Ó kitfinö (udós“ sal énekelve, melyet folytatott legott a kórus. Ezzel a pápa Antal kiváló bölcsességé-e és tudományára emlékeztett, melyet a szenttéavatás! okmányában nagy dicséretek kísérstében magasztalt" (Cf, Acta 0. F. M., an. (1931) p. 82 b.). Az Antalban felragyog, veleszületett égi tudás jegye nem egyhamar és nem minuenütt jutott a feledés homá lyába. A ferences három rend családjai, a páduai egyház megye, az egész Portugália és Brazília Szt. Antal ünnepét évente liturgikus tisztelettel szók'a megülni az egyháztaní tók „In medio Ecclesiae“ miséjével. Az idő haladtával a csodatevő képeinek festői és szobrainak szobrászai sem tértek el a régi hagyó nánytói s Antalt kezében könyvvel ábrázolták. Pedig a könyv a tudomány és ismeret jelképe, mellyel Antal a népek eleven fáklyájaként tündöklött. Szt. Antal halála 700. évfordulójának az egész vilá gon megtartott ünnepségei, 1931-ben mindenfelé számos tanult férfiú tehetségét sugalmazta hathatósan és ajzotta az antali tudás példázására életszentségének és csoda evő erejének kiválóságán kívül éjjelt nappallá tevő szorgalom mal megírt művei forgatás-' a. így történt, hogy az idézetek, ismertetések és a teológiai meg történeti kutatások nagy bősége jelent meg folyóiratokban és újságokban épúgy, mint önálló kötetekben. Különös említést érdemel a néhány éve a szentszék engedélyével pápai Szt. Antal Egyetem-mé lett virágzó Szt. Antal Kollégium tevékenysége Szent párt fogója tudománya dicsőségének feltárásában. 1933-ban pedig az általános rendi káptalan atyái, mint már előbb az 1856-i és 1927-i káptalanokon is egy hangúlag kifejezték óhajukat Szt. Antalnak a pápától egyháztanitóvá nyilvánítására és elődünk Ft. P. ^Bello M. Lénárd örömest feküdt neki, hogy ezt a káptalani óhajt valósulátra segítse. Elsősorban kikérte sok főmagasságú bíboros, szá mos püspök, világi és szerzetes főpap, nemkülönben több egyetem és katolikus kollégium véleményét. Ennek a se rénykedésnek hamarosan bőséges gyümölcsei mutatkoztak abban, hogy a ferences rend ügyész atyjához mindenünnen levelek érkeztek, melyekben jámbor és tudós, a katolikus Egyház hierarchiájának kiváló férfiai, továbbá szent tudo mányok művelői oda nyilatkoztak, hogy 5k is azt szeret nék, ami a ferencesek általános rendfőnökének az óhajtása. Fényesen megnyilvánul, hogy Szt. Antal jeleskedő tudásá nak emlékezete nemcsak a renden belül, de azon kívül is
-
2
széltében elterjedt, a hétsráz év alatt soha a feledés kö débe el nem veszett. A ferences teológiai iskola első mes terének és tanárának szent tudása emlékezetében él azzal a megható dicsérettel együtt, mellyel IX. Gergely pápa már életében és halála után is közvetlenül illette őt. Mostanság pedig XII. Pius pápa övezte a tudás és ismeret dicsfényével ennek az evangéliumi hirnöknek hom lokát, akit a népek világszerte már régen páduai Csodatevő nek neveztek és tiszteltek. Ennek alapján nemcsak mint a csodák és égi kegyelmek kieszközlőjéhez fordul a hivő nép, hanem a bölcsesség és égi tudás eledelével táplálkoz nak mindazok, akik munkálkodásukban hozzá, mint kitűnő tudáshoz és igazság fényforrásához közelednek. Mindazonáltal nem szűnik meg a szűkölködők kö nyörgésének atyja, a sújfoftak vigasztalója, a gonoszlélek és betegségek elűzője lenni. Akit teljes joggal egyháztanitónak köszöntenek, reméljük, az Úr előtt a nyomorultak legjobb segítője lesz alkalom és szükség szerint, s az esdeklők meghallják ajkáról a Megváltó szavait; Szánom a tereget (Mk. 8, 2.) és mindegyik hozzájut Antal könyörgő segítségével az anyagi gyámolitáshoz, s boldogan örvend majd a lelki gyarapodásnak is. De Kedves Atyák és testvérek, most mindenek előtt mérlegeljük egy kevéssé az cgyháztanitó dicskoszorúját Szt. Antal homlokán és emlékezzünk a ferences rend ősi korszakára, amikor őt a halhatatlan pátriárka összes kö vetői közül elsőként rendelte a szeráfi ifjúság oktatására tanárul, s ilyenformán elmondhatjuk hogy a ferences iskola Tele kezdődik. Ennélfogva Izaiás próféta szavaival szólha tunk hozzátok és buzdíthatunk titeket: .Tekintsetek a kő sziklára, melyből kivágattatok!“ (51, 1.). Nehogy messze menjünk, csak az egyháztörténelem keretein belül maradva mérlegeljük ennek az antali tanításnak jelentőségét. A szent tudós mintegy gyűrű volt, mely összekötötte az ősi ágostonos hagyományok és az akkor éledő ferences iskola lán cát. Megelőzte azokat a kimagasló ferences tudósokat, akik később a híres és bölcsek előtt is nagyjelentőségű hittu dományi vélemény#ket fürkészték és kiformálták, az egy házban mindenfelé sikeresen védelmezték. Végül kezdője és vezére azoknak a kegyeleti és ájtatossági szertartások nak, melyek elsőbbet a renden belül dívtak, utóbb pedig a hívek közt is elterjedtek, s lassan katolikusokká lettek ét az egyháztól is megerősítést nyertek. * *
*
Miként az isteni Gondviselés ajándékai közt, melyek ben az Úr egyházát részesítette, Szt. Ágostont a legkülönbek egyikének szoktuk és kell mondanunk, Antalt ha sonlóképen valami drága kincsnek értékeljük, akit Szent Ágoston nyújtott alkalmasan és bőkezűen az alig bölcső korából kilépő ferenceseknek. Ismeretes, hogy mint Perdinánd úrfi a lisszaboni polgár a keresztény tökéletesedés vágyától hajtva ünnepélyes fogadalmat tesz az ágostonos rendtartású kanonokok közt. Majd elhagyja szülővárosának kolostorát és Conimbriába megy, ahol kb. 10 év alatt a szent tudományok évfolyamait elvégezvén végül is pappá lesz. Ám az erős vágy, egyedül Istennek szolgálni úrrá lesz rajta és kevéssel utóbb a kanonokot apostolivá vál toztatja. Antal nevet vesz fel és ferences ruhát ölt, hogy Krisztusért mindent elhagyva az apostolok és Szent Ferenc eleven példáját kövesse. Arra, hogy a ferences életformát válassza magának, tudvalévőén a vértanúság utáni égedelmes epedét tarkalta, bár miként a szeráfi Pátriárka haiztalaa remélte a vértanútág utáni szomjának vére ontásával
_
kielégítését. Elhajózott ugyan Afrikába, de hamarosan be tegen kényszerült otthagyni a pogányok földjét. A hajó azonban, melyen visszatérőben volt, nem Portugáliába vitte, hanem a féktelen hullámok ereje egészségesen és sértet lenül Itália, nevezetesen Szicília partjaira sodorta. Ettől kezdve, mintegy egy polgára lett Itáliának. Kezdetben in kább magányban kívánta szolgálni az Urat, aki oly lebilincselően ízólt a szívéhez. így mutatkozott a montepauiinoi remeteségben, ahol inkább a ferences alázatosságban, mint az apostoli tevékenységben szolgálatoskodott, s a tudás és tudomány értékes kincsét, veleszületelt ragyogó ékes szólásának hatásosságával együtt eltitkolta nemcsak a hívő lakosság elől, de még ugyanabban a remeteségben élő rendtársai elől is. Ám a jó Istennek úgy tetszett, hogy Antalban mielőbb teljesedjenek a szentírás szavai; Az alá zatosnak megbecsülés jut. (Péld. 29, 23.) Ez az alázatos ferences a magányban éjjel-nappal elmélkedett az égiekről és testét az önmegtagadás rakoncájába fogta, miközben saját korának megannyi tanult em berével méltón és egyenrangúan tárgyalt nemcsak a szent dolgokról, hanem azokról is, amik a világi tudományok körébe vágtak. Kimutatható régi tanúk és hiteltérdemlő bizonyságok alapján Szt. Antal a tíz év leforgáta alatt, mit tanulmányok közölt Conimbriában töltött egészen eltöltekezett annak az Ágostonnak szellemével és tudományával, akit atyjául és vezéréül szemelt ki magának. Az iskolákban akkoron egyetemes tekintélynek örven dett Szt. Ágoston, annál inkább hódított tért gondolkodása és tudománya a szabályai szerinti kanonokok közt, akik ma gukat a hippói egyháztanító követőinek nevezték. A conimbriai kolostorban, az ágostonos szellem kitűnő meleg ágyában tehát a jövendőbeli Antal testvér magába szívta Ágoston atyjának erkölcsiségét és tudományát, akinek nyomdokait eszmeileg és cselekvésben egyaránt követni kívánta. A szentírás mindkét szövetségének könyvei a hippói püspök tanítása szerint, amik a keresztény tanról írt mű veiben olvashatók, alkották a legfőbb és legkülönb fogla latát akkoron a szent hittudomány tanulmányozóinak. Mégis ezeknek a műveknek bizonyos és bővebb magyarázatára a hittudományi tanulók egyúttal az egyházatyák ét doktorok műveibe is belemélyedtek, sőt a profán írók műveit, filo zófiai értekezéseket és történeti elbeszéléseket is serényen forgatták, végül a természet- és a többi összes tudomá nyokat szorgos kutatással és akkor szokásos belemélyedő vitázásokkal fürkészték. Nem vitás, hogy Conimbria ágostonos kolostorának hittudományi főiskoláján is hasonló módon folytak a tanul mányok és bizonyosan hisszük, hogy a tíz éves ilyetén tanul mányi munka mintegy előiskolája volt annak a tudásnak és ismeretkörnek, mellyel később Antal szerencsés és gaz dag tehetségével további élete során oly csodásán kitűnt. Végezetül az is kétségtelen, hogy azon a conimbriai főis kolán minden más egyháztanító művei előtt az ágostonos tudomány felkarolása és beható tanulmányozása vitte a ve zetőszerepet. Montepaulino apró és szegény ferences koloatorkájának magányában utóbb Antalnak sem alkalmas idő, sem alkalmas könyvtár nem állott rendelkezésére, hogy a tanulmányokba merülhessen és tudóssá lehessen, Minthogy müvei, melyeket maga írt és az igehirde tésben felhasznált, telvék csodás készültséggel, az isteni és emberi dolgok ismeretével, egész bizonyos, hogy Antal remeték módjára mély alázatossággal akart rejtett és egé szen ismeretlen maradni, hogy a szent hegyei titkon szol gálhasson egyedül Istennek.
_
Az Ssszes egyházatyák és tudósok előtt a páduai ránkmaradt írásaiban Ágoston neve és tekintélye a legálta lánosabb. Műveinek aranybányájában leggyakrabban az ágostoni tanítás csillan elő. Szén: Antal vasárnapi és ün nepi beszédei, melyek föforrásai tudományának és mutatói e tudás természetének és jellegének, nagyon erősen ágostonos ízűek mind a szentírás magyarázatára, annak hasz nálati módjára, mint átvett szimbolizmusának általánossá gára, mind pedig arra a vezetősierepre nézve, melyet Antal Ago.ston módján a szeretetnek tulajdonít. A szentírás, mely isteni sugalmazású és magának az Istennek szarát és beszédét jelenti, minden hívő nagyrabecsülte és nagyra értékeli. A hittudomány katedráin tanító tiszteletreméltó és szent férfiaknak azonban nem mind egyike érte el és mutatta a szentírásnak ugyanolyan ismeretét és értelmezését. A szentírásnak erről az értelmezési könnyedségéről elmondhatni: a szél, ahol akarja ott fű. (Ján. 3, 8.) A hippói egyháztanító fölöttébb sokszor és nyoma tékosan ajánlotta a szentírás igéinek szorgalmas olvasását és megfontolását: Annál inkább szól az ember bölcsen vagy sem, mennél jobban vagy kevéssé halad előre a szent írásban. Ezt erősíti meg más szavakkal A n ta l: Nincs annak tudománya, ki nemi ismeri a szentírást. (S. Aug.: de doc trina cristiana, 1. 4. c. 5. n. 7 (P. L. 34. 92.) — S. Antonii Patavini Confes. Sermones. . . ed. Locatelli, Patavii, 1895 et seq. — Prologus, p. 3 b.) Ágoston az elme mérlegelését össze kívánja kötni a belemélyedő emlékezet lendületével: Vannak akik olvas sák a szentírást és semmibe veszik, olvassák, hogy tartsák, elhsnyagolják, hogy ne értsék. Ezeknél kétségkívül külön bek azok, akik a szavakat kevésbbé tartják, de értelmét szívükkel felfogják, mindkettőnél érdemesebb azonban az, aki emlékszik is rájuk, meg a szükséghez képest érti is azo kat. (S. Aug. loc. cit.) Szentírás tanulmányozásának ezt az ágostonos mód ját látjuk, hogy szorgosan követte Antal a szentkönyvek forgatásában. A természettől kapott szerencsés adottságá nál fogva olyan hihetetlen felfogó és megtartó emlékező tehetséggel rendelkezett, hogy a szentírás különböző helyeit képes volt összevetni és az egybevetetteket egyetlen pil lantás alatt magyarázni, ismeretét és bölcsességének szavát fölfedni és a példabeszédek rejtekében otthonoskodni. Ezért mondta szépen IX. Gergely pápa, mint már említettük, a szövetség szekrényének. Egyháztanítónk szentíráttudományának bőségéről és kimeríthetetlen kincstáráról ékes bizonyságokkal szolgálnak beszédeinek (Sermones) lapjai. Ádvent első vasárnapi be szédében legalább 183 szentírási idézet található, részint az Ó-, részint az úíjszövetségböl véve és alkalmazva. Bár az Ószövetség tekintélyével megfelelően alátámasztotta a prédikáló Antal apostoli ékesszólását, mégsem oly sfirűen, mint az újszövetségével, melynek tömörségétől és fontos ságától leginkább irányítódott és erősödött ékesszavúsága annyira, hogy igazán és törvényszerűen nevezhető „evan géliumi tudósnak". A négy evangéliumot a szentírás többi könyveihez képest valamiképpen tiszteletreméltóbbnak és az egész új szövetséget különbnek minősítik egyértelműen a kereszté nyek az ószövetségnél. Antal szépen hasonlítja az evangé lium minden hirdetőjét új és bátor Dávidhoz, aki az óriás Góliát ellen indul és idézi a szentírás szavait: Kiválaszta Dávid öt jó síma követ a patakból s betevé őket pásztor táskájába. (Kir. 17, 40.) Majd jelképesen így magyarázza:
3
-
A pásztor táskája az az edény, amibe a tejet rejti, és jel képezi az újszövetséget, amelyben a tejhez hasonló kegye lem található. . . Az öt kő Mózes öt könyve, melyen az ószövetség tudományát értjük, miket az igehirdető beszé dének megerősítésére a patakból, vagyis a izentírás bősé géből kell vegyen és az evangélium táskájába rakjon, mivelhogy az újszövetségben az ó értelme rejtőzik. (S. Ant. In. Dóm. 1. Post Pent. p. 232. a.) Ez az allegorikus és szimbslikus magyarázás-mód és elv ma kevéssé dívik, pedig nincs katolikus, aki az az apostoltól és az egyházatyáktól használt misztikus ér telmezés törvényességében kételkednék. Napjainkban a misztikus értelmezés iránti eléggé általános bizalmatlanság ugyanonnan ered, ahonnan a természet könyvének elfelej tése: az emberi kéz írta könyvek úgy sokasodnak, hogy kevéssé figyelnek fel a világnak Isten keze írta könyvére. A természet e nagy könyvéről hallgassuk meg az új egy háztanítót. A dolgok természete a burkolt és jelképes beszédnek mindig élő forrásául szolgált régtől, az emberi nem őside jétől kezdve mind a mai napiglan: festők, költők, bölcse lők, szónokok, írók, nevelők és tanítók számára egyaránt. Tehát nemcsak a régi atyák, tudósok és mesterek szokták meg a természet könyvének olvasását. Maga Krisztus is tanítványainak a dolgok természetével érzékeltette szembe ötlően a Teremtő gondviselését: Nézzétek az ég madarait.., Nézzétek meg a mezők liliomait (Mt. 6, 26. 28). S a so kasághoz példabeszédekben szólva a természet dolgaiból és tényeiből kölcsönzött világos hasonlatokat. Szent Ágoston ezenfelül mielőtt Krisztus tanítványa lett volna, Platonhoz szegődve olyan fogalmakkal, amik általánosan ismertek voltak, akarta észrevétetni és megfontoltatni a lényeges dolgokra nézve az egyezést az újplato nizmus és az evangélium között a nagyjelentőségű u. n. isteni példálózásról szóló tanítást illetőleg. Ez az ágostoni tanítás átszállt a hippói egyháztudós iskoláinak tanítványaira, továbbá azok utódaira s főleg a középkor íróinál igen el terjedt volt. A kövekről és az állatokról akkortájt írt köny vek méltán nevezhetők különleges természeti lexikonoknak. Ma ugyan már elavultak, de meggyőződésünk, hogy alkal masan kijavítva kiadhatók és olvashatók lennének, mert fájdalom, a legtöbb ember manapság hiábavalóan és bamt)án mellőzi a természet könyvének olvasását vagy egészen értetlenül irtózik tőle és csak az élet dolgaival törődik. Pedig ez is azért van megírva, mint a szentírás: az em berek tanítására és épülésére. Hiszen ami láthatatlan benne (Isfenbtn), . . . észlelhető a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri. (Rom. 1, 20.) Antal mint az evangélium hűséges tanítványa és Ágoston tanításának követője Krisztus módján gyakran fel használta a teremtett dolgok nyújtotta szimbolizmus segít ségét a szónoklás és a tanítás során. A természettudomá nyok támogatásával, — miként az isteni Mester példa beszédeket, — szívesen alkalmazott példákat. Ámde mint hogy a természet könyve önmagában a bölcsesség és tu domány kincstára, többnyire csak tökéletlenül ég részlege sen érthető meg magyarázatának igazsága és tekintélye, többé-kevésbbé a kutató olvasónak, magyarázónak tehet sége szerint. A természettudományok a régi középkori bölcselők, hittudósok és a többi művelt emberek korában persze még nem voltak olyan fejlettek, mint a legújabb időben és a jelenben. Ezért Antal is, mint saját századá nak gyermeke magyarázhatta a természet könyveit, az akkori tanult és tudós férfiak vélekedését téve magiévá. Mindazon
4 — által az ö természetes szimbolizmusával különlegesen villan fel az elmeél, a találó okosság s a tenni és hinnivalókban a hasonlóságok eredeti alkalmazása. Akár a mezők liliomai ról, a madarak fészkéről, a pókok fonaláról, a méhek szor galmáról, a halódó hattyú búcsúdaláról vagy az elefántok viselkedéséről beszélt, mindig arra törekedett, hogy hall gatóit a jó cselekvésére és a rossz kerülésére serkentse. Krisztus szeretete űzte őt mindenha a felebarát üdvössé gének gondozására s nem akart mást sem ismereteire!, sem tudásával, sem szentbeszédeivel, mint a szeretet szük séges és hathatós szolgálatát. Ez jelenti Antalban az evan géliumi tudósban az eredeti ágostonos szellem harmadik ismérvét. Ugyanis a keresztény tanításról szóló művének bevezetésében Szt. Pál apostol levelei szerint (v. ö. Róm. 13, 10., Róm. I. Tim. 1, 5.) nyilván az Isten és a felebarát iránti szeretetnek tulajdonít legkiemelkedőbb jelentőséget; Mindennek, amit mondottunk az a summája, hogy értsük meg, hogy a törvénynek is és a szentirásnak is teljessége és betetőzése a szeretet. (S. Aug.: De doctr. C hrist.,: 1. 1, C. 35, n. 39. [P. L. 34, 3.].) A hippói egyháztanító ezen álláspontja és Ítélete irányította a páduai egyháztanitó szolgálatát és tanítását. Beszédeit ebből a célból készítette, mint azt mindjárt a kezdetén maga is kinyilvánítja: Tehát az Isten dicsőségére, s a lelkek épülésére, továbbá mind az olvasó, mind a hall gató vigasztalására magából a szentírás értelméből és mind két szövetség szerzőjétől fogatot készítettünk, hogy azon a lélek Illéssel a földiekből kiemeltessék és égi társalkodással a mennybe ragadtassák. (Prol., p. 4 b.) Aki beszé deit szorgalmasan átolvassa, tanúsítja, hogy az Isten dicső sége emelésének és a felebarát lelki java elérésének ezt a célját sohasem tévesztette el szeme elől, sőt állandóan ez szolgált neki vezérfonál gyanánt. A katolikus apostolság ezen irányelvét az evangéliumi egyháztanító így fejezi k i: Aki az Isten igéjét hirdeti, vigyázzon hogy semmitsem tanítson, csak az Isten akaratát, a szentírás tekintélyét és testvéreinek hasznát. (In. Dóm. VI. p. Pascka, p. 214 b.) Az apostoli szolgálat ilyen gyakorlása, ilyen törek vése és módja ismert volt Antal minden hallgatója, külö nösen pedig a ferences testvériség láncával vele egybefűzöttek előtt. A páduai apostol halála után néhány év múlva ezt írta róla Gallo Tam ás: Keresztelő János mód jára égett és lánggal világított, égő és világító szövétnek vala 1 (Jn, 5, 35.) A vercelli apát ez ítéletét az elmúlt szá zadok emlékei megerősítik s mint igazat és jót bizonyítják. A páduai régi képein a fakó ferences köntösön kí vül nem látható semmi más különösebb jellegzetesség, mint kezében a csukott vagy nyitott könyv, ami természe tesen a tudomány jelképe. Minthogy a skolasztikus hit tudomány korában megsokasodtak a ferences tudósok és mesterek, az antali ábrázolásnak szabatosan kellett jellegződnie. így kü.ónösen a XIV. században a festőknek lett szokásává Szt. Antalt egyik kezében könyvvel, másikban pedig égő tűzlángot vagy egy szív alakot mutatóan ábrá zolni. Márpedig mind a láng, mind a lángoló szív a szeretet jelképe. Ha régi festők elgondolása sz«rint nem véletlenül festették Ágostont mint a „kegyelem egyháztanítóját“ a szív és láng szimbólumával. Mind a két jelkép bizonyság egyben Szt. Antalról, a nagy hippói egyháztudós tanítványáról és hűséget követőjéről is. Eléggé csodálatos, hogy ez az ágostonos barát a ke véssel előbb keletkezett ferences rend szellemébe csak úgy simulhatott bele, hogy az ágostonos felfogás és a Krisztus sal együtt keresztrefeszített Pátriárka szeráfi szelleme tel
jesen egybevágó mind a szentírás, mind a természet köny vének értékelésében, mind az igehirdetés és tanítás céljára nézve. Az a törekvés és szeretet. Kedves Atyák és Testvérek, amivel Szent Ferenc Atyánk a szentírást forgatta és tisz telte, bizonyára életíróinak tanúsága szerint közismert előt tetek. Celánói Tamás beszéli: Midőn (Ferenc) Rómában egy bíboros házában tartózkodott és homályos tárgyakról kérdezték, olyan mély dolgokat tett világossá, hogy aat gondolhatták róla, mintha mindig a szentírással foglalkoz nék. (Analecta Franc. p. X. p. 192.) A világiak előtt is ismertté lett Ferenc szeretete az egész természet és egyes teremtmények iránt, amikkel a teremtő Istenben bizonyos édes testvéri kötelékei fűzték egybe. „Örvendezett az Isten keze mindé» alkotásában, — úgymon Celánói — és különös gyönyörködéssel szem lélte az eleven értelmet. Mindenütt kereste a Szerelmes dolgokba pecsételt nyomdokait, létrát csinált mindenből magának, melyen eljuthasson a trónjáig." Végezetül szeráfi Pátriárkánic felfogását a szent beszédre nézve világosan szemlélteti a ferences regula IX. fejezete, ahol ezek az ismert szavak olvashatók: Intem és buzdítom a testvéreket, hogy mikor az Isten igéjét hirde tik, legyen beszédük értelmes és szemérmes és szolgáljon a nép lelki hasznára. . . Bizonyára az ágostonos és ferences szellem nyilván való egyezésének és bizonyos rokonságának okai játszhat tak közre abban, hogy a fiatal Ferdinánd hamarosan mint Antal testvér a szeráfi Pátriárka iránt őszinte szeretetre gyulladt és tanítványainak kis csapatára olyan mosolygó és simogató szemmel nézett, hogy utóbb magát ebbe az új szerzetes szervezetbe felvétette. Viszont Szent Ferenc is, amint megtudta, hogy Antal testvér már az övéi között van, jámborságának híre és tudós beszéde hathatósan aján lotta őt megkülönböztetett szeretetére. Ennélfogva a szeráfi Atya, aki előbb a tudományok ellenében bizonyos előíté lettel viseltetett, látva Antalban az imának és buzgóságnak, s a felfuvalkodottá nem tevő tudásnak azt a szellemét, mely szépen összefér és erősíti egymást, ezt magából ki vetette. S minthogy a ferences rend jellege és természete megkívánta, hogy a testvérek az igehirdetés szolgálatát is ellássák, Antalnál senkire sem bízhatta alkalmasabbra, az evangélium apostoli hirdetésére hivatott ferences ifjúság nak teológiai tanítását Ennélfogva Antal testvér az ágostonos teológia hű séges letéteményese a szent tudományok ferences iskolá jában szabályszerűen elsőnek rendelt tanár volt. íme ok levelének szövege, melyet mindenki ismer, melyen Szent Ferenc ezt a tisztet reá bízta: — Antal testvérnek, az én püspökömnek Ferenc testvér üdvözletét küld. Tetszik ne kem, hogy a szent teológiára tanítsd a testréreket, csak ebben a munkában ki ne oltsák a szent ima és buzgóság szellemét, mint az a regulában is foglaltatik. Isten veled I A szeráfi Atya neki, mint püspökének mond üdvöz letét, mintha próféta lélekkel előre litta volna az egyháztanító jövendő dicsfényét, mely ma Antal fejét övezi. A t Isten egyházában ugyanis a püspök tisztje a tanítás. Azért a jövőt illetőleg mintegy a Szentlélek megvilágításával pa rancsolta Ferenc, hogy a továbbiak során az egész feren ces világ virágzó iskoláiban és tanulmányaiban Antal testvér jelölje és határozza meg a ferenceslég sajátos jellegét és természetét. Valóban attól kezdve Antal vezetésével az ágostonos iskola hagyománya a ferences iskolában mara dandóan bevett lett és egyénien tovább fejlődött. KllSnö-
—
sen Antal után a szeráfi tudós Szent Bonaventúra és az éles elméjü doktor, B. Duns Skotui János ragaszkodtak híren ét szigorúan az ágostonos szellemhez, ami röviden jgy foglalható össze: — a törvénynek és szentírásnak be tetőzése a szeretet. Ezek valóban mind a ketten azt állítják, hogy a teológia gyakorlati tudomány, amennyiben t. i. feladata az embert Isten és a felebarát szeretetére vezetni
466,1946. sz.
5 s magát egyre jobbá tenni. Ez volt Szent Ferenc Atyánk szelleme, s ez Szt. Antalé, az evangéliumi egyháztanítóé is, aki oda nyilatkozik, hogy egyedül a teológia az az új ének, mely az Isten fülébe csendül és a lelket is megújhoztja. (In Dóm. II. p. Pascha, p. 149 a.) Ez eszközli, hogy mind egyikünk élete a dicséret örök énekévé válik a gyakorlati hit és jámbor cselekvésmód révén. (Folyt, köv.)
ÁLDÁST MEG BÉKESSÉGET!
DCtiij^iLLkan szeretett cÁiipáh h T jtita íre k / Nem vitás a tétel, hogy a szerzetesség és a szerze tesi élet lényegét a fogadalmak és a közös élet adják meg_ Más szóval szent fogadalmainkkal helyesebben fogadalma inkban, s azok megtartásával és életközösségünkkel minő sülünk általánosságban szerzeteseknek. Ezek gyakorlása során és nyomán alakul k i bennünk az az állapot, mely ráma is, mely mint lelkiség amolyan szellemi közösnevezö és minden szerzetesemberben lehetőleg maradéktalanul kell, htgy meglegyen. Mondhatni ezek teremtik meg a szerzetes ség sajátos státusát, mely a világban élő keresztény hívők seregétől elkülönböztetttt valami. Felületes ítélkezéssel ugyan miként a madarat tollá ról ismerni meg, a szerzeteseket is egymástól ruházatuk csoportosítja szét, de az elmélyedő mérlegelés befelé legott tiltakozik annak az elfogadásától, hogy az egyik szerzetesközösségbelit a másiktól csak a külső köntös különbözteti meg. Bizonyság rá a régi szólás is, mely szerint habitus non fa c it monachum, tehát nem a ruha teszi a szerzetest Bár bizonyos vonatkozásban a ruha rang, mód és vagyoni állapot jelzője, s mint egyenruha mutatja valamely intéz ményhez tartozónak viselőjét, más tekintetben azonban az a helyzet, hogy a ruha, a külső akár hányszor megtéveszt és sok esetben csak mint színész köntös szerepel. A szerzetesség közös nevezőjének általános tényező elemei mellett mindenképen számottevő az a jellegzetes el különítő tényező, az a differencia specifica, mely a mi ese tünkben a ferencesség sajátossága. Ez pedig első sorban nem külsőség csupán, hanem a zsoltár emlegette király leányáéhoz hasonló belső szépség, dicső elrendezettség, omnis gloria ejus ab intus. (Ps. 44, 14.) A sajátosan ferencesítő fegyelem és fegyelmezettség ez, mely keretet ad életünknek és k a rá tjá t jelenti mivoltunknak. Ennek a keretnek és karátnak a ruhánk csak külső jelvénye, mely bár önmagában is tiszteletet parancsol mint látjuk és tapasztaljuk, de igazában annak kell még nélküle is tisztelendően ferencesnek lennie, aki hordja. A figyelem és fegyelmezettség abroncs és keret. Abroncs, mely külön szépséget hangsúlyt és értéket ad a benne feltáruló szerzetes élettartalmának. A keretből kilépő angyal-ábrázolás barokk, művészi és hatásos stílus-fogás ugyan, de a fegyelem keretéből kiötlő ferences barát torz valaki, s m int ilyen se nem stílusos se nem hatásos, hanem egyenesen botránkoztató. A karát a drágakőnek értékmérő súly egysége. A fegyelem karátja pedig a ferences lelkiség súlymérője. Voltaképen annyi ferences karától érünk, amenynyi fegyelem és fegyelmezettség életünk mindennapiságában kiyerődik rajtunk. Mikben mutatkozik ez észrevehetően ? Sok mindenben! Első sorban és legföképen a szerzetszabály minél pontosabb gyakorlati megtartásában. Hiszen a regulánkban
vannak lefektetve azok a meghagyások, melyek arcimktn, énünkön, szelleműnkön a jellegzően ferencesfajta vonásokat ütköztetik elő. Regulánk, s vele karöltve rendi szabvány könyvünk, továbbá provinciái hagyományaink követése szol gáltatja a foncsort, a veretet, mely kiben-kiben tükrözteti a hamisítatlan ferencességet. Tehát nem száraz, kiélt törvény és előíráshalmaz mindez, hanem üde, eleven, és elevenítő életelixir, ferencességünk vitaminja. Életnedv, mely nem engedi századok óta megszuvasodni, beszáradni, kiszikkadni, enerválódni szerzetünk terebélyes öreg fá já t, hanem élteti, táp lálja annak egész koronáját, mindenegyes ágát, porcikiját, sejtjét. Ha ezeket szem előtt tartva sűrűn fölkérdezzük ma gunktól, hogy mi illik és mi nem illik hozzánk barátokhoz, akkor rátalálunk arra az általánosan eligazító elvre, mely életünk üdvös korlátja és boldogságra vezető járszalagja. Jól tudom, hogy rendi fegyelem és az egyéni fegyel mezettség olyan belénkidegződő, lelkűnkhöz tapadó, énünk kel összeforrott valami, ami akarva és nem akarva kiverő dik rajtunk, előtetszik egész magatartásunkon, minden szó beli és szótlan megnyilatkozásunkon, megjellegzi életünk összes külső és belső tényeit Jelenti egész énünk öntudatos rakoncába fogását és a gyeplő teljes kézbentartását. Olyas mit, mint ami a jó gépkocsi hibátlanul működő fékje, mely minden körülmények között és minden pillanatban hatáso san működik. Főbenjáró ismertetője a szerzetesi fegyelmezettségnek, de egyben a ferences disciplinának is sajátos napirendünk höz való szigorú igazodás. Annyira és annyiban vagyunk s lehetünk ferencesek, amennyire megtartjuk egyebek közt a napirendet, mely a reggeli felkelés és esti nyugovóratérés között egymásután sorakozó tennivalókat alkalmasan ügy végezteti el velünk, hogy a közösség gyakorlataiból is lehe tőleg minden ponton vagy legalább is minél pontosabban kivesszük részünket és személyes kötelességeink teljesítését is összhangba hozzuk a rendi együttes napirendjével. Akinek nincs napirendje, az nem lehet rendes ember. Mégha ferencrendi is az illető, rendetlennek minősül. Az ilyenre nem lehet bizton számítani. A rendhagyó barát bogaras különc, terhet kölönc és sok keserűség garabonciás; előidézője. Ott perdülnek szépen a dolgok, ahol a kolostor lakók mindahányan és maradéktalanul igazodnak a csengő .szavára, mely mindenkor és mindenben szent előttük, mint a régi iniciálét rajzoló és kódex-másoló barátok gyakorla tában, akik legott abbahagyták a munkájukat ét mentek oda, ahova a felhangzó tsmgő irányította őket. Ezzel a ponttal függenek össze a kolostori u. n. közös gyakorlatok, amelyek a testülethez tartozónak bizonyozzák a barátot. Bántóan kiötlik a fegyelmi rendkeretbél az, akinek hekaba a közös elmélkedés, aki az étkezésről el maradozik, aki arra önhibájából későn ér vagy előbb távo
—
zik engedetem nélkül, aki a kórusi zsolozsma mondásban következetesen dispenzálja magát, aki a felüdülésre szánt időt nem a közösségben tölti, a ki rendház testületi dolgait semmibe veszi. Ha a katolikussá minősülé* a híres P. Ábel biesi jezsuita szerint első sorban a péntek, a vasárnap és h isrét szerint igazodik, akkor a szerzetest is minősíti vagy leminősíti a közös gyakorlatokban való részvételt. Életkö zösségünk hangsúlyozója, kifejezője minden egyes közös gyakorlat, mely tehát nem lehet közömbös szemünkben, hanem lelkiismereti ügy és kérdés is egyben. Ferences fegyelmünkkel és fegyelmezettségünkkel kirí vóan ellenkezik az általános rendi szabványkönyvünk 20.§ának 154-156. pomtjaiban előirt hajkorona mellőzése, mely bizonyos fokon és értelemben külső és belső ellentmondást ju tta t kifejezésre énünkben. Külsőleg a szerzetesi fegyelmet hangsúlyozó posztó darócruhával, továbbá a Krisztus tövis koronájára figyelmeztető hajkoronával sehogysem egyeztethttő össze a gondosan vigyázva szétválasztott vagy sörény szerűen felfésült bozont; belsőleg pedig a világias érzületet, gondolkodást árulja el a jellegzetes szerzetes fejen a haj korona helyett vagy mellett. A tetszelgés, tetszeni-akarás, mely nem Istenre irányul, elvitathatatlan ettől a móditól. M ikor az egyetemen jártunk, azt a megjegyzést ejtették el rólunk: — Nini, egy darab középkor! Ezt mi jó értelemben is vehettük. Nohát a frizura aligha a világtól elvonatkozott külsőleg is fegyelembe öltözködött és a világiaktól magát elkülönző Istenre vonatkozó és Istenbe temetkező ferences sxrzetesfej jelképezője. Igaz ugyan, hogy vannak országok, ahel a hajviselet korona nélkül dívik még a barátok körében is és azért mégis Jegyelmezett barátoknak minősülnek. Tény és való. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ott a kolostoron kívül dk is civil ruhákban járnak, s ezért megfelelőbb a frizurára mylrt haj viselése. Ámde ez az ok nálunk nem forog fen», mert hiszen közvetlen tapasztalásaink szerint az ostrom ide jén is jobbnak bizonyult a szerzetesi ruhában és a haj koronával teljes szerzetesi külsőben való megjelenés és moz
6 gás, mint a civilre öltözködés és civil módra készült haj viselet. Ettől eltekintve a CC. GG. vonatkozó pontjai kite lezően hajkoronát viseltetnek velünk, mellyel együtt a frizura csak olyanféleképen fest, mint a bastard, mely nem tiszta fa jta , hanem sem egyik sem másik egészen___A vizitácií reflexiói i* kiterjeszkedtek erre a gyengénkre, melynek a levetkőzése csak fokozza ferences reputáeiónkat és kiküszö böli világiak rólunk való ítélkezéseinek és különböztetéseinek egy felesleges támpontját. Még a római nemzetközi Kollégiumunkban látható ilyetén részleges frizu ra viselés sem lehet igazolója annak, mert azt bizonyltja csupán, hogy ott olyan tartományok em berei is élnek, amelyekben nincs hajkorona viselet a civilben való járás miatt, s ezért néznek el e ponton az előírások fölött. Ferences szerzetesi fegyelmünk megpendített nihány vonatkozása mint életközösségünkkel já ró kötelességek terhe, járma kétség kívül áldozatot kíván mindegyikünktől. Ezt az áldozatot kell meghoznunk részint egyénileg, hogy saját ja vunk, üdvösségünk érdekében kiegészítsük azt, ami híja van Krisztus szenvedéseinek (Kol. 1. 24), másrészt pedig, hogy a magunk módján mi is belekapcsolódjunk abba a nagy ma gyar engesztelő mozgalomba, mely nemzetünk, hazánk sor sának jobbra fordítását célozza, s mellyel az isteni Szívnek annyi bántalomért eleget tenni óhajtunk, hogy mind rendileg illetőleg tartományilag, mind nemzetileg ismét felvirágoz hassunk. Ezáltal szolgálunk szerzetességünkben élő, szent és Istennek tetsző áldozatul (Róm. 12, I.), mely igazában nem elpocsékolódó energia, nem kárba vesző fáradozás, ha nem felhalmozódó érdemtőke, nemes-valuta, aminek majd a jó Isten lesz becsüse és bőkezű beváltója jelenben és jiv ő ben egyaránt. Szeráfi köszöntéssel kíván áldást meg békességet Ked ves Összességüknek szent Ferenc atyánkban testvére: Budapesten, 1946. július 12-én. FR. BURKA KELEMEN tartományfőnök.
Hivatalos közlemények. 1. A július 2— 5-ig gyűiésezö Irienniumközi kiskáptalanban komoly szó esett arról, hogy mint a vizitáció idején élőszóban is tettük, ismét és hat hatósan figyelmeztessük a rendtartomány minden tagját az óvatosságra, az okos körültekintésre és önmérsékletre egyrészt a nyilatkozatokban, más részt a szószéken, gyűléseken vagy magánérintke zésben elhangzó beszédeinkben a napi politika kérdéseit illetően. A szerzetes és szerzetespap vég tére nem szabad, hogy taszítson valakit is Krisztus tól, hanem félreérthetetlenül, politikamentes egyé niségével és működésével bizalmat kell ébresztenie mind a maga személye, mind Krisztus iránt és minél több embert, lehetőleg mindenkit Krisztus bűvkörébe kell vonzania. 2. Ezúton adjuk értésére mindazoknak, akiket illet, hogy a rendtartomány kormánytanácsa roszaztlóan vette tudomásul azt, hogy némely kolos torunkban főleg az ebéd, de részint a vacsora utáni rekreáció is elhanyagolódott. Ez ellen régi hagyományaink őrzése céljából is tiltakozunk és
a CC. QG. 202. pontja értelmében nyomatékosa* hangsúlyozzuk mind a kettőt, mint a lehetséges és fegyelmezett szórakozás legjobb alkalmait. 3. A Ven. Definitorium jónak látja és előírja a magiszter atyáknak, hogy akár a laikus, akár a klerikus testvérek számára adott exhortációs okta tásokról külön füzetet vezessenek, s ebben tüntes sék fel azok pontos idejét és tárgykörét is, hogy belőlük utóbb bizonyos rendszer kiépítése születhessék meg. 4. A CC. GG. 353. pontjában előirt kázusoldás ellenőrzésére szintén meghagyjuk, hogy kü lön füzet vétessék használatba, mely a havi meg beszélések idejét jelezze és a megoldott esetek számát tüntesse fel az abban résztvevők aláírásá val együtt. 5. Rendi plébániáink minél színvonalasabb vezetését hivatott szorgalmazni az az intézkedésünk, mely a továbbiakban P. Vados Pál nagykanizsai házfőnök-plébánost bízza meg évente a rendi plé
—
bániák szakszerű felülvizsgálatával és a vele egy sfkon mozgó hitoktatás felügyeletével is. Ez a más rendeknél már eddig is gyakorolt ellenőrzés a lelki pásztori munka megbecsülése kíván lenni és jóté kony hatása remélhetőleg a mi esetünkben sem -fog elmaradni. 6. Az összes disponált atyák és testvérek he
7
—
lyükre érkezése után a házfönök atyák hívják össze a házi tanácsot a Tabulában nem jelzett munka körök kijelölésére. Utána a munkafelosztás ered ményét nyilvánosan hirdessék ki, s a szent en gedelmesség erejével és érdeméért buzdítsák alatt valóikat kiosztott szerepük pontos betöltésére.
Újjáépítés a lelkekben. Elözö számunkban ismertetett adataink kiegészítéseképen közöljük, hogy P. Horváth Reg. Péter Székesfehérvárról Pápán és Szombathelyt rendi templomunkban vezetett 3-3 napos lelkigyakorlatot, Sárosdon pedig többször mondott szent beszédet a híveknek. Sümeg-I rendházunk tagjai is megannyi triduumot tartottak a nagyböjt során. Ezekből egyetegyet P. Nagy Ernő Zalagyömrön; P. Benkő Krizsó Nyirádon; P. Dávid Xavér két helyen : Devecserben és Pusztamiskén; P. Kocsis Ödön pedig a következő öt helyen triduumozott: Zalaerdödön, Niklán, Táskán, Szentbékállán és TMrjén.
KápUlanfOredröl P. Tomsa Ambrus egy hetes lelkigyakorlatot adott a balatonalmádi hívek nek és iskolásoknak, négy naposat Felsőörsön és két naposat Alsóörsön. A Nagykanizsa-i rendház tagjai közül P. Csontos Márton még novemberben Nagykanizsán, a nagyböjtben pedig Budapesten a mi templo munkban vezetett sikeresen lelkigyakorlatokat; P. Horváth Domonkos a nagykanizsai internáló tá borban, a fegyházban és a piarista tanároknak adott lelkigyakorlatot, továbbá a letenyei esperes! kerület papságának minden hónapban rekollekciós napot tartott; P. Kecskés Attila Újudvart április ban, P. Pichler Emil dr. Gelsén márciusban és P . Szokolai Bernardin ugyancsak márciusban a nagykanizsai polgári fiúiskolának vezette háromhárom napos lelkigyakorlatát. Az Andocs-i kolostorból P, Jámbor András Somogyegresen, Zelicskisfaludon és Fiadon lelki gyakorlatozott húsvét előtt 3-3 napon á t; P. Bokor Csenger Karádon és Nágocson, P, M urai Frigyes pedig Andocson vezette külön-külön a férfiak, nők, s a fiatalság lelkigyakorlatát. Felsötegesden P. Kelemen Alán a férfiak,
legények, asszonyok, leányok, továbbá a félsőbogátpusztaiak közös lelkigyakorlatát vezette 3-3 napoa át; P. Zmertich Oktáv öt illetőleg három napos missziót tartott Belegen, Szabáson, Nagykorpádon, Kisbajomban, Kutason, Vés én, Nagybajomban, Szentbalázson és Kaposgyarmaton igen szép lelki eredménnyel; P. Balázsy Máriusz Böhönyén, P. Andreska Felicián pedig húsvét előtt egy-két na pon Somogyszobon dolgozott kisegítésképen. A Zalaegerszeg-i atyák közül P. Hársligtthy Vinkovits Viktor a zalaegerszegi harmadik rendi eknek három napos lelkigyakorlatot, míg a gutorföldi híveknek négy napos missziót tartott; P. Illy Károly az egerszegi lányokat lelkigyakorlatozfa három napon át, Nagykulason pedig négy napos missziója volt; P. Polgár Demjén Milejben, P. Szabó Tihamér meg Alsóbagodon, Egyházboldogfán triduumot, s végül Nagylengyelben négy na pos missziót adott. Külön kiemelést érdemel az a lelki síkoa vég zett munka is, melyet P. Szalay Miksa, immáron okleveles középiskolai tanár rendtársunk mutatott fel, aki egyetemi munkája, vizsgárakészülése és oklevélszerzése mellett a nagyböjtben Szegeden három lelkigyakorlatot is tartott. Egyet a Szegedalsóvárosi férfiaknak, egyet künn az egyik telepen, s egyet a polgáriiskolásoknak és a gimnázium alsó tagozatának. Ezenkívül minden vasár- és ünnep nap kijárt a telepekre, ahol szentmisét mutatott be és prédikált, továbbá vezette a Legényegyletet és a Leánykört is ugyanott, sőt még az alsóvárosi ferences plébánián is kivette a részét mind a triduumokból, mind az alkalmibeszédekből. Ilyen munkásság nemcsak az elmúlt káptalani év során jelent hatalmas teljesítményt, hanem záloga a leg sikeresebb működésnek a jövöben is. Esztergomi intézményünk mint ilyen tevékeny munkást várja tárt karokkal körébe Miksa atyát!
Ujjáépülés rendtartományunkban. Az évi vizitáció alkalmával lelkendezve szem léltem az újjáépítés fölöttébb érdemes eredményeit tartományszerte. Nagyszerű erőfeszítések megfog ható tényei gyönyörködtettek itt is, ott is. Termé szetesen legszembeötlőbben mutatkoztak ezek két délsomogyi legtöbbet szenvedett kolostorunk és teaplomunk körül, Nagyatádon és Felsősegesden.
Ezúttal csak azokról a jelentős teljesítményekről szeretnék röviden beszámolni, melyekkel itt talál koztunk. Nagyatádon, a veszprémi egyházmegye .leg fájóbb pontján* a nincstelenség közepette és a romok törmelékein nyugodtan megállapíthatni, hogy a ferences hősiesség meglepő teljesltméayait
—
8
könyvelhetjük el egy esztendő alatt. Mert hősies ségnek kell minősítenünk azt az erőlködést, amit itt a mieink másokkal karöltve fejtettek ki. S az elért sikernek az a nyitja, hogy belevontak a létre hozásához mindenkit társadalmi, politikai és val lási különbség nélkül. A célirányos elindulás, az erdőirtás, a homokkitermelés, az anyagbeszállítás, a mészoltás stb. mind mind szinte csodákat pro dukált. A minisztérium megértő segítsége, meyért kezdettől fogva nem könyörögtünk hiába, az össze dolgozás teljes készségével együtt mívelte a cso dákat. Mikor például 16 méteres óriási farönkök hazafuvarozása 14 kilométerről sokszor 15 kocsi val sikerült az atádiaktól Isten nevében kért és kapott segítséggel. Vagy mikor a főszolgabíróság és adóhivatal derék urai, Paulik Jenő és Takács János urakkal és rendtársainkkal karöltve termel ték ki szorgalmasan a homokot. Vagy amikor nagy pénteken a szertartások elvégzése után arra kérte a házfönök a híveket, hogy egy vagon cementnek a vasútról való behordásában legyenek segítségére és a község vezető emberei megható készséggel egy órán belül behordták a 150 q cementet, sőt még legalább tíz kocsinak vissza is kellett fordul nia, mert már nem maradt nekik rakomány. Vagy mikor a fafaragást főleg a Katolikus Legényegylet tagjai, elsősorban a labdarúgók segítségével in gyenesen is végezték a nagyatádi ácsok. Vagy amikor a heggyé nőtt forgácsot a helybeli elemi iskolák és polgári leányiskola növendékei takarí tották el tanítóikkal és tanárnőikkel együtt. Mikor apró gyermekeK és öregek, izomerős férfiakkal szinte felmérhetetlen mennyiségű törmeléket taka rítottak el. Mikor a munkából senki sem húzta ki magát, s a rendőrség kapitányostól, a dohány beváltó, a Mez-gyár, a konzervgyár, a hivatalok és egyesületek, a politikai pártok és magánszemé lyek vetélkedve fogtak össze, hogy segítsenek rendbetenni a legjobban tönkrement atádi temp
—
lomot . . . Ez a lelki egybeforrás ugyanazon cél érdekében a legszebb, a legmegfelelőbb élmény alapját biztosítja I Mindezt figyelembe véve erősen hisszük, hogy a tetőszerkezett hamarosan felkerül a temp lomfalakra, mint ahogy gyors ütemben a tető is befödésre kerül, mihelyt a cserépmennyiségre sike rül szerttenni, mert látnivaló, gyönyörűséges látni való, hogy Nagyatádon mindenki mielőbb készen akarja látni templomunkat I Felsősegesden a helyzet még örvendeteseb ben és eredményesebben előrehaladottnak keli, hogy minősíttessék, A segesdiek méltóan az apos toli kormányzó úr dicséretére, és elismerésére, még serényebben iparkodtak az Úr hajlékának újjáépí tésében. Itt már befejezett tények bizonykodnak. Hiszen a faanyag kifaragása, a tetőzet kiszabása, maga a tetőfedés, jelesül a tetőszerkezet fölrakása és összeállítása, a templomi oromfal és a párkányzat fölfalazása, továbbá a becserepezés is elkészült már. Mintegy 18 000 cserép került a templomtefőre a hívek segítségével. A zárdatető kijavítása is mint egy 16 000 cserép felrakásával ment végbe. Sőt a legkényesebb munka, a hiányzó templomi boltívek, két oldalsó és két középső boltív megkészitése is befejezést nyert jún. 22-én. így történhetett, hogy már jún. 22-én első ízben végezhették a vasarnapi istentiszteletet elpusztítottságából újraépített templomukban a felsősegesdiek és jún. 29-én ebben az újjáépülő isten házának nyers falai között mutathatta be a község szülötte, P. Bozsoki Gerőnk áldozópapi újmiséjét... íme, az egybedolgozás csodája! Testvéreink élesztő tevékenysége a készséges hívek több, mint 2000 ingyennapszama és a kilencvenet meghaladó kocsifuvar a becsületes szakemberek közreműkö désével egyetemben máris gyönyörű eredményekkel dicsekszik.. . Vivant sequentes!
HÍREK H azatértek. Utolsó híradásunk óta i»mét három testvérünk visszatéréséről számolhatunk be. Ezek közül elsőnek Virágh Florentin testvér ápr. 18-án jelentkezett, majd őt követte ápr. 21-én Németh Román testvér, májusban pedig Vida Bertalan testvérünk. Mind a hárman nyugatról jöt tek és sok-sok tapasztalattal gazdagodva vonultak a régen elhagyott, de erősen várt kolostori falak közé. Isten hozta vissza közénk őket!
ezután is állandóan tapasztalhassa az igazi ferencesség boldogító voltát!
Nem -pap testvérünk igehirdetése. A há borús idők számlájára igen sok rendkívüliség köny velhető el. Ezúttal csupán egy, a hadifogság ide jén adódott érdekességet említünk meg a mi nyil vánosságunk számára, melyben Németh Román testvérünk van benne mind cselekvő, mind szen vedő alanyként. Felmutatott bizonyság szól arról, Ünnepélyes főlesküvés. Fr. Szmolár Bertin hogy 1945. jún.-tól egészen bajorországi fogságá rendtársunk Nagykanizsán kötelezte el magát ün ból való szabadulásáig, 1946. márc. végéig a va nepélyes fogadalommal Szent Ferenc Atyánk zász sár- és ünnepnapi szentmiséken szíves ügyszolgá laja alatt a ferences életeszmények végleges szol lattal prédikálgatott magyar hadifogolytársainak, galatára ápr. 22-én. A tartományfőnök atya meg Az Auerbaeh-Bernreuth-i német fogolytábori kato bízásából ünnepélyes esküjét magiszterének, P. likus plébános, Kaséi József tanúsítványa szerint Király falvi Jenő-mk a kezébe tette le. Ilyenképen nemcsak ennél a szolgálatánál, hanem még életé tartományunk kötelékébe végérvényesen bele tör- nek példájánár fogva is mind az ő szemében be zsökösködött rendtársunknak sok kegyelmet, örö csült és szeretett volt. Katonai parancsszóra nem möt és áldást kívánunk ebből az alkalomból, hogy ' csak főzni, mosogatni, és takarítani tudott, hanem
-
rendszeresen szónokolni, tehát szellemi táplálékot készíteni is. Ezzel bizony nem akármelyik katonatestvérünk dicsekedhet I . . . Kisegítő plébánoshelyettes. A szombathe lyi megyéspüspök úr fölkérésére és megbízásából P. Horváth Domonkos a rigyáci beteg plébánost már több, mint egy hónapja helyettesíti. Szolgálat készsége mind a beteg lelkipásztornak, mind a hí veknek megnyugvást jelent, s talán jó megalapo zása lesz ama szép tervek megvalósulásának is, melyeket Délzala és Délsomogy javára melengetve táplál szívében a lelkek érdekét tekintő föpásztor. Betegeink. A tanév jórésze alatt társaitól tá vol betegeskedett Horváth Poncián klerikus test vérünk, aki VI. 0. gimn. tanuló. A tejkúra kedvé ért Andocsra küldtük öt, ahol a rendház szíves ven dégszeretete tetemesen enyhítette gyomorfekélyes betegségét. S hozzá még Kaposvárt le is vizsgá zik az osztályból! — Ugyancsak komoly betegség vett erőt szívgyöngeséggel párosulva ápr.-máj.-ban Fr. Németh Aurél tiszteletreméltó rendtársunkon, aki azonban örvendetesen diadalmaskodott az öt lábáról ledöntő kór fölött és Istennek hála, már is mét egészségesen mozog Andocson. — Az utólsó hónapokban jelentősen negfogyatkozott testsúlya szerint érdemekben gazdag Takács Bonifác testvéiünk, akin májbaj lett úrrá. A szakszerű kezelés céljából Pestre hozattuk őt és az egyik belgyó gyászati klinikán helyeztük el kivizsgálás céljából. Bajának megállapítása után orvoslása érdekében az atyák és testvérek összességének imájára bíz vást számítunk! Ú joncaink vizsgája. Rendtartományunk újoncainak második félévi vizsgáján, mely a vizitáció során bonyolítódott le, személyesen elnökölt a P. Provinciális. Nyugodtan mondhatni, hogy Búcsuszentlászlón is meg Andocson is derekas, szép munkát végeztek mind a magiszter atyák, mind a klerikus és laikus újonctestvérek. Ez a kö rülmény ad alapot arra a reményre, hogy a foga dalom előtt álló testvérek a továbbiakban is meg állják helyüket és beváltják a hozzájuk fűződő bizalom elgondolásait. . . Seent Antai-triduumaink. Egyháztanítóként megdictőített halhatatlan rendtársu«k, Padovai Szent Antal ünnepére ez évben tartomány szerte különle ges ájtatosságokkal készültünk. Az ünnepségeket legtöbb templomunkban házilag bonyolították le, mindenütt tömeges ünneplő közönség jelenlétében. Tudtunkkal csupán Pápán szerepelt vendégszónok ként P. Vargha Teodorik dr. exminiszter nagy si kerrel, ellenben már Veszprémben dr. Bánáss László apostoli kormányzó urat is bevonták az ünnepségek programmjába, Budapesten pedig az ünnepségek során Szabó Imre dr. tb. kanonok, krisztinavárosi esperesplébános, Mihalovics Zsigmond prelátuskanonok, P. Badalik Bertalan O. P. tartományfőnök, főatyánk és legfőképen Mindszenty József bíboros hercegprímás úr beszéde vonzott feltűnő nagy hívősereget Szentünk tisztelői kőiül. A templomunkba érkező és onnét távozó bíboros főpásitornak a térségünkön nem rendezett, s épp azért annál hatásosabb tüntető ovációban volt része. . .
9 Papszentelés sorainkban. Jún. 16-án a szombathelyi papnevelde oratóriumában rendtarto mányunk jövője szempontjából jelentős esemény nek voltunk résztvevői. A fárasztó és lelkeket erő sítő bérmaútról székhelyére tért Kovács Sándor megyéspüspök úr Ö nagyméltósága papszentelést végzett. Ez alkalommal két világi kispapja és há rom premontrei mellett a mi sorainkból Forró Kamii és Kovács Kalliszt végzett 111. é. teológu sunkat alszerpappá, továbbá Kassai Lóránt, Halmai Semjén, Kollányi Fillöp, Bozsoki Gerö, Láng Hiador, Kiss Csongor, és Mórocz István IV. évüket befejezett hittudományhallgató szerpapjainkat áldozópapokká szentelte Kertész Máté kapisztránus V. évét befejezett diakónussal együtt. Váljanak mindahányan a papi rend dicsőségére és a továbbiak ban szent szerzetünk javára! Távozás kötelékünkből. Fájó szívvel vet tünk búcsút Fr. Szabó Angelin ünnepélyes fogadalmas rendtársunktól, aki édesanyja és a hábo rúban eltűnt fivére gyermekeinek gyámolítása cí mén a ft. P. Delegatus Gen.-tól 225/1946. sz. a. ápr. 24-én nyert felmentés alapján május havában szakadt ki rendtartományunk keretéből. A vérség szavára távozni kényszerült testvéire nem gondo lunk neheztelve, hanem inkább azt szeretnénk, hogy a szándék, mely lépésében vezérelte minél hathatósabban kiteljesedjék, Fogadalomújítások. A hadifogságból viszszatért Fr. Virág Florentin még ápr. során, Fr. Debreceni Előd maturandus kispapunk pedig jún. 23-án lejárt időleges fogadalmait a tartományfőnök atya engedélye és meghagyása szerint három esz tendős időtartamra megújította. A triennium min denesetre majd jó alkalmul szolgál a szerzetesi érzület és lelkiség további elsajátítására, gyakor lására és elmélyítésére. Kész áidozópapunk. P. Bischof Artúr szom bathelyi hittudományi főiskolánk V-ik évfolyamát végzett hallgatója a teológiai vizsgálatok sikeres befejezése után a P. Provinciális elnöklete alatt megtartott joghatósági vizsgálatát is sikeresen kiállotta. A vizsgálóbizottság Ítélete alapján legfiata labb atyánk áldásos papi működésére a tartomá nyi kiskáptalan beosztása nyomán joggal számít hatunk. Legújabb tudorunk. A háborút követő eszesztendő válságai között is említésre aéltó szép munkát végzett Andocson szellemileg P. Murai Frigyes, melynek eredményeként a budapesti Pázmány-egyetem hittudományi karán jún. 27-én .dicsérettel" szigorlatozott és jún. 28-án már a hittudományok doktorává avatták. Doktori dolgo zata Szolovjev úniós gondolatvilágának fejlődésével foglalkozik. Használja címét és tudásanyagát min denkor rendünk és tartományunk dicsőségének emelésére! Ad multos annosi Távollevőinkről. Fr. Goda Elzeárról kapott hír szerint Münchenben tartózkodik és rendházunk ból jár ki szolgálati helyére. — P. Habetltr Ipoly dr.-r6\ továbbra is úgy tudják, hogy az osztrák ferencesek között M iria Lanzendorfban teljesít szerzetes papi szolgálatot. —- P. Ktrtész Tamás ir .ról az hírlik, hogy él és címe a következő: Ben-
-1 0 teler bei Lippstadt bei Kleine-Wietfeld. — P. Pfleger Farkast Oroszországba vitték, s még május 15-én egészséges volt. Oroszországi cimeként ezt adták értésünkre: 236. Tiflisz fogolytábor. Esztergom i érettségizettjeink. Gimnazista kispapjaink köréből ez évben szép csoport jutott a középiskola záróvizsgájához, az érettségihez. A gárda a jún. 27-28-án befejeződött szóbeli vizsgá lattal érdemelte ki a gimnáziumi végbizonyítványt. Elnökük Sehidelta István tanügyi főtanácsos, kor mányképviselőjük pedig Fodor Ferenc dr. ny. tanker. főigazgató voH. A részletes eredmény kielégí tőnek mondható, mert Fr. Bozsoki Lehel és Fr. sut Aba jelesen, Fr. Magyar Apor, Fr. Németh Valérián, Fr. Sebő Tibor és Fr. Zadravecz Amelm jól érett, végül Fr. Debreceni Előd és Fr. Krleza Sulz Lőrinc érett lett.
Hasznos ötlet Rendtartományunk mindenegyes munkapontján egész lélekkel, odaadással dolgozó, lelkiismeretes szerzetes, fe rences egyéniségre ran szükség, aki mind a maga, mind a szerzet közössége szempontjából kifogástalanul töreksiik szerepét ellátni és így becsületet vall. Mégis kétségtelen, hogy az egyes munkakörök fontosság tekintetében rang sorolhatók és ennek következtében bizonyos szerepek elöbbrevalók a nyilvánosság, a kifelé irányuló hatás mér téke szerint. Ebből a nézőpoatból mérlegelve a dolgot egyetlen foglalkozás, munkabeosztás sem kicsinyelhető, ami mások, kívülállók, sokak kritikájának van kitéve. Mindazonáltal különlegesen szétsugárzó hatású, rendi közösségünket fö löttébb és széltében minősítő vagy lettinősítö, mert nem csak egyesek életére kiható, de családok, rokonok, isme rőtök révén országos viszonylatban bizonyos rétegek éle tébe beleágyazódó az a sajátos elhivatottságot, rátermett séget követelő szerep, mely esztergomi Szent Antal-intézettink növendékeinek nevelőire, elsősorban a prefektusokra háramlik Némely vonatkozásban véve n,ég szinte újonc mestereink, klerikus és laikus magisztereink tisztjét is meg haladja fontosságban, hatásban, következményeiben eszter gomi prefektusaink jelentősége, akiken keresztül, mint ve zetéken át ömölve áradhat szét a ferences lelkiség áldása, mely kazink minden részébe elhat a fiúknak, a?ok családi, rokoni, ismeretségi körének közvetítésével. Mindaz, ami dicséretes és miadaz ami szégyenletes, felfokozottan hat, terjed tőlünk függőéi!, sőt még tőlünk függetlenül is. Ez a tényvalóság I Szerencse és kockázat egyidőben I Réji, dicsért és bevált elv kifejezője az angol köz mondás ; — the right mán on the right piacé I Magyarán ; — mindenüvé megfelelő embert 1 Ez azonban nem egyszerű és nem könnyű dolog. Hiszen a külön kedv, a szives, ál dozatos vállalkozó hajlam, a nevelői hivatásérzés, a közös cél eléréséért alkalmazkodni-tudás, a középiskolás diákért élni-halni kész lelki beállítottság, az önkéntes és legszen tebb közszolgálat önzetlen, l’art pour Tart emelkedettsége is kívánatos és szükséges kellékek, abban a szellemi fel szerelésben, amely nélkül lehetetlen minden isteni mester ség közt a legistenibbet, a nevelést következetesen és eredményesen intézni. Szentigaz, hogy születni kell rá. Szinte igézettként kell mutatkozni hozzá, Extra-elhivatott ság nélkül, karizmatikus lelki tulajdonok híján csak kellet lenül üthető-vétnető mankakör a prefektusság, ezek birto kában pedig életelem, istenáldotta munkaterület, melyen a magvetés csupa ígéret és fokozatos beteljesedés Éppen azért barát-kereteink között bár szokatlannak tetszhet, de nem indokolatlan az ajánlat, mely pályázatot hirdet erre a sajátos lelki felszereltséget kívánó tisztségre. Szeretnénk, mert a nagy ügy érdekében nem közömbös, ha jelentkeznének azok, akik bele akarják magukat dol gozni ebbe a sok áldozatot, de sok-sok áldást, örömet is jelentő munkakörbe. Szeretnénk, ha rendi közösségünk
—
összes, de legalább minél több tagja belemerülne a peda gógia alapos tanulmányozásába, mert ezzel egyre képesültebbek lennénk papi élethivatásunk megannyi munkaköré nek (hitoktatói, lelkipásztori, szónoki, magiszteri, gyón’ atói stb.) betöltésére. Főleg pedig így szocializálódhat ki so rainkból az a szak- és hivatásszerűen nevelő együttes, mely esztergomi intézetünkre, de tartományunk egészére fényt dérit, s annak jóhírét nemcsak megalapozza, hanem hagyománvosan meg is őrzi, sőt hatványozva felfokozza. Bízvást várjuk a lelkes jelentkezőket!
Emlékezzünk halottainkról! . . . P, VIRÁGH RAYMUND. 1881— 1945. A szerzet hierarchiájában P. Raymund tekinté lyes magasságot ért el. Secretarius, házfőnők, definitor és custos volt élete folyamán. Ennek ellenére az ö szerepét inkább a közember csendes, odaadó munkája jelöli meg. Székesfehérvárott a barna ruhás barátok éppen egy éve váltottak fel a feketéket, amikor az érettségizett fiatalember a szerzetbe való felvételét kérte. A ferences szellem megújult áramlata hamar meghozta termését. 1899ben egy fél évig P. Buttykay Antal novicius társa volt. Ak kor a rendtartomány zárdáinak még mindig csak kisebb hányada élte a reformált ferences életet. latén különös ke gyelmének látszott a kész pap és a középiskolát végzett ifjú jelentkezése. Nem csodálkozunk, hogy már )90a-ban pappá szentelték, mikor egyházi és világi hatóságok sür getik barna barátokéit a provinciálist. Rövid nagyszombati, szombathelyi és szaKoIczai be osztás utái^ Sümegen találjuk. Erről az állomáshelyéről szí vesen beszélt. Hitoktatói minőségben apró emberkéket ve zetett be a katolikus életbe. Emellett arra is talált időt, hogy a könyvtár gyöngyeit kutatgassa. Sümegi két éves tar tózkodásából egész halmaz feljegyzést és kész szent beszé det hozott magával. Mindig áldotta sümegi szorgalmát. Hamarosan szükségét vette annak. M ikor 1907 szeptemberében, az iskolai év megkez dése után, váratlanul az esztergomi reáliskola hittanári állá sát kellett elfoglalnia s a konventben úgyszólván másodma gával a gyóntatószékben, a szószéken, betegek látogatásá ban is helyt kellett állnia, saját szavai szerint a sümegi méhszorgalmú két év mézéből élt. Sietett letenni a hitta nári vizsgát, közben ott serénykedett a templom-restauráló P. Bonavenlúra mellett Aztán jött a vil^háború. A civil tanárok nagy része bevonult. P. Virágh akkor a hittanórá kon kívül latin, természetrajz és magyar órákat is adott le. Pedig a .gyóntatószéket is többen keresik fel, özvegyek és árvák keresnek nála vigasztalást. P. Raymund mindig kéznél van. Meghívja gyóntatónak az egyik népes zárdán kívül a káptalan, sót a bíboros hercegprímás is. A múltra visszapillantva el-elmondta, hányszor indult a gyóntatószék ből az oltárhoz, onnan mindjárt az iskolába s kapkodó ebédelés uián a ház gondjai közé. Gyenge testben szívós akaratot hordott. Hatvan éves kora körül is hol egyik, hol másik kollégá át helyettesítette. Ö volt sokszor a betegebb, a rossz alvó fáradságát viselte külső magatartása, de az igazságos méltatlankodáson túl erős akarata nem engedte, hogy megálljon munka közben. Igazgatója, rendtársai hányszor hitték, hogy a következő szeptemberre kiáll a munkából. De P. Raymund mindig munkába állt összesen 38 szeptemberben. Néhány évig az új ferences gimnáziumban tanított és vállalta az iro da-igazgató tisztét. A városi reálban, majd gimnázium ban két nemzedéket nevelt. P. Virághot Esztergom aprajanagyja ismerte. Nevelése a régi jól bevált kemény fegyelmezés és szigorú számonkérés volt. Óraközi szünetekben szabadsá got adott a jókedvnek, de csengetés után már nem ismert elnézést. A diákok általában nem rajongták körül, az ő ne velésének gyümölcsei később értek meg. A két kegyetlen háború és a trianoni korszak küzdelmes életéből jöttek a hálálkodó levelek. Pedig szigorú tekintete mögött melegen érző szívet hordozott. Csak a jó Isten tudja, hány fiúnak nyújtott tanulási lehetőséget, hánynak taadiját fizette, há nyat ajánlott be élelmezésre ingyenes konyhákra. Miből? Régi tanítványai voltak az ő kincstára.
- W Ennek a kincstárnak többet is bírnia kellett. P. Virágh 1931-ben átvette a Szent Antal Szegényotthon igaz gatását. Súlyos középfülgyulladás szenveaései között érle lődött meg benne a hálás elhatározás. A szeretetotthon új szakaszát ő indította el, ő adott neki Szabályzatot, 5 tele pítette le a szegénygondozó nővéreket. Szegényei a régi igazgatót úgy emlegetik, mint aki ben számukra mindenkorra testet öltött ez a fogalom. Itt enyhült meg szigorúsága. Itt lágyabb lett tekintete, béké sebb beszéde. Velük egyenkint eltréfálkozotf. Ismerte ba jukat, állandóan érdeklődött hozzátartozóik után. A gyen gén megalapozott Otthon számára az ő nagy ismeretsége, tanítványainak sokasága biztosított igen jó ellátást. Iskolai elfoglaltsága egy napra sem mentette fel, hogy ki ne fá radjon szegényeihez. IVlindenrőI tudni akart. A két munkaterület sok megbecsülést szerzett P. Raymundnak, s rajta keresztül szerzetének. Szentmiséket sű rűn szolgáltatnak érte hívei. Rendtársai előtt pedig fárad ságot nem ismerő munkássága lesz sokáig példakép. Legyen áldott emléke!
besült és rokkantként került vissza szülőfalujába. Itt érin tette meg lelkét a ferencesek tartották szentmisszió alatt a hivatás kegyelme. Az egészséges, talpraesett észjárású „Gyula bácsit” , akik ismertük — megszerettük, s mint Juvenál testvért — becsültük. Szerzetes életének állomásai: Szombathely, Andocs, Zalaegerszeg, Búcsúszentlászló és Budapest. Legtöbb időt pesti kolostorunkban töltötte, 1933-tól 1945 február 22 éjféli 11 óráig, amikor egy napos agonia után, a borzalmas ostrom pokoli zajában csendesen átköltözött az örök hazába. Akár az alamizsnástestvért, akár a kolostortakarítót, ruhatárost vagy a pincemestert szemléljük benne, azt kell mondanunk, hogy minden szerepében a legjobb tudása é* lelkiismerete szerint cselekedett. Élete végéig megmaradt egyszerű, igénytelen, imádságos lelkű, szerény ferencesnek. Pesti templomunk kriptájában várja az örök feltámadást. Isten veled testvér, a viszontlátásig imádságos lélek kel virrasztunk feletted!
P. BAJOR ASZTRIK. 1892-1945. A délkeleti Bánságból hívta őt Isten kegyelme a maríánus ferencesek közé, hogy a nyugati végeken szolgálja Istennek és a rendnek ügyét. 189/ ben született Billéden, földmíves szülőktől. 1904-ben már a szakoiczaí Szerafikum növendéke és a helybeli gimnázium tanulója. Elöljárói és társai szerették a csendes és szorgalmas fiút. 1908-ban Nagyszombatban magára ö lti rendünk ruháját s az újoncév után sikeresen folytatja gimnáziumi és bölcseleti tanulmá nyait. Teológiai tanulmányokra Münchenbe küldték elöljá rói, miközben 1915-ban pappá szentelték. A Tartományba visszatérve 1915-ben megkezdte lelkipásztori működését Németújvárott a nagykiterjedésű plébánián. Majd hamaro san behívták tábori lelkészek. A háború befejeztével ismét Németujvárra tért vissza. 1924-ben házfőnök és plébános lett Boldogasszonyban. Három év leteltével először bízták rá a tartományi titkárság ügyeit 1927-ben. A következő két káptalanban egymásután definitorrá választották. Az 1936. ér káptalanja visszaküldi Németújvárra és az elszakított nyugati renházakban Commissarius Provincialis címmel a Tartományfőnököt képviseli. A triennium leteltével visszatér kedvenc foglalkozásához a tartományi titkársághoz és gond noksághoz. Ettől kezdve haláláig hűségesen szolgálja a Tartomány irodáját és gazdasági ügyeit. Közismerten pon tos, szinte apróléicosan körültekintő volt a rábízott ügyek intézésében. Mind a névtárok szerkesztésében, mind a Directoriumok kiadásában több gyakorlati újítást vezetett be. Volt benne veleszületett gyermekded jóság; az ifjúságot mindig szerette és szívén viselte főiskoláink ügyeit. Előre gondolt mind az újoncok, mind a tanulóifjúságunk igénye ire és idején elvégezte az idevonatkozó teendőket. Elöljá rói iránt tisztelettudó, rendtársaival szemben testvériesen megértő volt. A második világháború viszontagságai már megviselték különben is legyengült szervezetét. A jószívű és mindig derűs kedélyű Asztrik atyán mindjobban elhatal masodott a szívbaj Nenezére esett a zaj, a háborúval járó megrázkódtatások. Több rendházban látták őt szívesen be> tegsége ide én, míg végül Pápán talált kellemes nyugalmat a mindenfe é gyakrabban ismétlődő bombázások idején. 1945 január 30-án már egészen legyengült és buzgón fel vette a haldoklók szentségeit. Este 10 óra körül rendi test véreinek jelenlétében, a Commendatio animae lélekbemar koló könyörgései k ö it szinte észrevétlenül költözött az örök béke hónába. Utolsó útjáta a rendi templomban be mutatott gyászmise és búcsúztató után, melyet egyik ben cés tanár mondott, még a zűrzavaros időkben is nagy tö meg kísérte. R. i. p. FR. DOSZPOT JUVENÁL 1886-1945. 1926-ban, a ferences jubileumi évben született ren dünk számára 40 éves korában. 1886. dec. 1-től 1926. dec.-ig. Rózsássiegtől a szombathelyi kolostorig hosszú és küzdel mes utat tett meg. Egyszerű zalai földmíves családban lé pett az élők sorába, ahol a gazdagság helyett a becsület és a vallásos érzés volt bőviben. Ebből a légkörből ragad ta ki a világháború. Végigélte minden borzalmát. Mcgse-
Resolutio casuum. Theologiae Moralis: Mensis M a ji: 1. Adejt obligatio revelandi ad Superiorem si a) cri men sit certum b) si Superior est prudens et discretus c) si magis idoneus non inveniatur qui revelari possit d) l i grave incommodum proprium excludi potest. H ii applica tis ad caium : generaliter loquendo aderit obligatio denunti andi superiori. 2. Communis doctrina; Confessarius tenetur ex offi cio poenitenti imponere obligationes quae proveniunt ex iure naturali aut divino aut ecclesiastico. Etsi poenitens mandata sine iusta causa recuset, ut indispositus dim it tendus. 3. Ex his agendi ratio Tirini, Fabii et Apolinaris luculenter apparet. Apolinaris pessime egit et si non vult coram Deo de damnis fortasse futuris rationem reddere, debet aliquo modo errorem reparare. Mensis Junii: Respondeo: Videndum quis fuerit animus loquentis. Si ex levitate locuta e it Christiana, recte eam scandali arguit. Quamvis bona voluntate fecit exhortationes, tamen minus prudenter censemus egisse Bernardinum. Mensis Julii: 1. Minime congruere videtur cum mente Ecclesiae ut habitualiter pandantur conscientiae arcana superiori non sacerdoti. 2. Propterea deinceps non iam regulariter talia se creta audiat, sed de iis loqui cupientes suaviter ad confessarium dirigat. Et adhuc attendi debet ne propter agendi rationem facile exurgat indirecta vis libertati monialium.
Juris Canonici: Mensis M aji: Exemptionem non esse idem ac esse extra territorium omnes fatentur. Ast quaestio merito dubitatur, nam ex can. 925 § 1. apparet subiectum capax lucrandi indulgentias esse tantum subditum concedentis; exempti autem eo ipso quod sunt exempti, non subsunt Ordinarii loci iurisdictioni nisi in casibus a iure expressis (can. 615). Attamen exemp tio est privilegium favorabile et cum tale subest latae in terpretationi, secundum regulam: „Odia restringi, et favores convenit ampliari". Ita in hoc casu etiam lata data ts t interpretatio, secundum quam etiam religiosi exempti has indulgentias ab Ordinario loci concessas lucrari valent. Huiusmodi interpretatio ex alio capite exigebatur etiam a canone 927, neonon a doctrina auctorum ante Codicem. Mensis J u n ii; Parochus valorem futurae subdelegationis quam vi carius faceret nullatenus impedire potuit. Vi enim canonis
199. § 3 potestas delegata ad universitatem negotiorum potest in singulis casibus subdelegari. Ex altero capite Pont. Commissio ad Codicem Authentice Interpretandum die 28 mensis decembris 1927, hanc subdelegandi facul tatem Vicario cooperatori formaliter agnovit. In potestate autem Ordinarii vel parochi non est eam actus iuridici vim restringere quae lege generali definita est. In casu igitur, delegatio quidem a parocho, sed facultas subdelegandi a legislatore universali exorta est. Mensis J u lii: Regularibus qui in dubio proposito ecclesiam reaedi ficare intendunt, nullam Antistitis licentiam esse necessa riam planuir est. Etenim canon 497 § 2 siatuit; „Consti tuendae novae domus permissio facultatem secumfert pro religionibus clericalibus habendi ecclesiam vel publicum oratorium domui annexum" reservat mere § 4 canonis 1162, in qua tamen noa agitur de licentia aedificandi novam ecclesiam, sed tantum de certo ac determinato loco ubi ecclesiae ponatur quam aedificare iam ab ipso lure com muni concessum est religioni clericali. Quia autem in casu proposito non prorsus nova ecclesia agitur, sed de ecclesia quae eodem loco quo erat iterum extruitur, locus iam legitime selectus est, nec «ova de isto loco deliberatio exigi petest.
S. Liturgiáé: Mensis M a ji: 9. Variatio in Communicantes et Hanc igitur dicitur tantum tunc, si celebratur Missa vel saltem fit comme moratio de ipsa Octava. Hac ratione omittitur sim pcr ia Missis Defunctorum. Mensis J u n ii: Cfr. Caerem. Rom. Ser. nn. 314, 323, 335, 351, 303, 371 et 379. Mensis J u lii: 8. Dicitur quotidie, d<
Materia pro conferentiis casuum. E Theologia Morali: Mensis Augusti: Vincentius, licet paupertatem religiosam vo verit, donat, sine ulla Superioris sui venia, amicis suis epistolarum publica sigilla (bélyeg), quam quam quaedam ex iis aestimabili pretio veneunt; immo etiam semel integram eorum sigillorum col lectionem, quae facile 300 fr. vendita esset. — Idem Gabrieli typographo omnes contiones suas, ingen tem eloquentiae thesaurum, inscio Superiore tra didit, quas idem typographus magno lucro edidit. Quaeritur: 1. Quid nomine pecuniae in Regula 0 . F. M. venit ? 2. Utrum Vincentius contra votum pauper tatis peccaverit ? Mensis Septembris: Florianus parochus vocatur ad sacramenta ultima ministranda homini, qui dum per paroeciam transibat, subito morbo correptus est. Invenit hunc alienigenam sensibus destitutum. Unus autem ex
assistentibus parochtim tnonuit moribumdum ^liatenus eum norat, esse ludaeum, bonum tamen virum et qui numquam catholicae religioni detra heret. His auditis, Florianus moribundum sub con ditione absolvit. Sensibus restitutus viator se reapse ludaeum esse fassus est, baptismum tamen sibi datum esse libenter audivit. Quaeritur: 1. Quid de agendi ratione Floriani? 2. Num baptisma collatum validum ? Mensii Octobris: Damianus iuvenis sacerdos vicem gerens parochi absentis nullum panem ad celebrandum habet nisi vetustissimum et quasi niucidum. — Alia vice accidit, ut magnam hostiam domi reliquerit et sic Sacrum cum parva litaveriv. — Imino semel contingit quod nullam hostiam prae inanibus ha bens panem fermentatum adhibuit uie Dominica. Quid ad casum respondendum? 1
Ex Jure Canonico:
Mensis Augusti: Utrum verba „qui sectae acatholicae adhae serunt* canonis 542 sint intelligenda de iis, qui Dei gratia moti ex haeresi vel schismate, in qui bus nati sunt, ad Ecclesiam pervenerint; an potius de iis, qui fide defecerunt et sectae acatholicae adhaeserunt ? Mensis Septembris: Residentia quaedem in Guardianatum erigitur adhuc intra tii'tnnium Praesidis ultimo electi. Quaeritur utrum Praeses residentiae in Guardia natum erectae fiat Guardianus ipso fac.o quod residentia in Guardianatum mutatur, an necesse sit ut electio iterum habeatur pro Guardiano? Mensis Octobris: In nostris conventibus communiter „oratoria" seu „chori" nominatae capellae quae per fenestram tantum cum ecclesia communicant, suntne aptae ut visitando hunc locum religiosi indulgentias luc rari valeant, pro quibus requiritur visitatio eccle siae. etiamsi faciliter ecclesiam ingredi valerent?
E Liturgia Sacra: Mensis Augusti: Cuius sit incipere Officium recitatum Defunc torum ? Mensis Septembris: In Triduo Sacro et ante Officium Defunctorum diciturne Oratio „Aperi" ? Mensis Octobris: In Diocesi N. imposita est ut Imperata, ad normam rubricarum, oratio B. M. V. Magnae Do minae Hung. Fit autem ut in Missa Dominicae secunda oratio praescribitur „A cuncils", qua me moria B. M. V. recolitur. Quaeritur quid secundum rubricas in Missa faciendum sit ?
Kiadja a Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartemány finöksége Budapest IV., Ferenciek-tere 8. sz. FelelOs kiadó: P. Sttly Szaléz O. F. M. — Nyenatott a Kcrcutény Nemzeti Nyomdavállalat Rt.-nál Pápán.
