Manó – Tanya Családi Bölcsőde 4033 Debrecen, Monostorpályi u. 19.
SZAKMAI PROGRAM
1
Manó – Tanya családi bölcsőde adatai: Címe: 4033 Debrecen, Monostorpályi u. 19. Telefonszám: 06 70 369 2086 Email:
[email protected] Honlap: www.mano-tanya.hu Fenntartó: Manó – Tanya 2009. Közhasznú Egyesület Székhely: 4030 Debrecen, Monostorpályi út. 19 Működtető: Kovács Istvánné / vezető, Tel: 06703692086 Email:
[email protected] Honlap: www.mano-tanya.hu Ágazati azonosító: S0265505 Ellátottak köre: Hajdú – Bihar Megye területén élő bölcsődés korúak. Az ellátás Gyvt. szerinti besorolás: Gyermekjóléti alapellátás Az ellátás Gyvt. szerinti típusa: Gyermekek napközbeni ellátása Nyilvántartás: Debreceni Törvényszék: Tpk.60.174/2009/20. szám
2
A szakmai program jogszabályi háttere: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM- rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 369/2013.(X. 24.) kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 328/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 368/. 2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM – rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 316/2012. (XI. 13.) kormányrendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai, módszertani levél (NRSZH: 2012.) 259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyéről
3
TARTALOMJEGYZÉK
I.
A családi bölcsőde minőségpolitikája, hitvallása
II.
Családi bölcsőde gyermekképe
III.
Alapelvünk
IV.
Céljaink
V.
A családi bölcsőde bemutatása
VI.
A gondozás-nevelés tárgyi feltételei
VII.
A családi bölcsőde kiemelt szakmai célja
VIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztése, nevelési irányelve IX.
A gondozás-nevelés feladatai
X.
Szocializáció az érzelmi biztonság segítségével
XI.
Az ellátás gondozás-nevelés megvalósulása
XII.
Napirend
XIII.
Az egészséges életmód kialakításának területei és azok céljai
XIV. A bölcsődei élet megszervezése XV.
Hitvallásunk, zárógondolat
4
I. Minőségpolitikánk, hitvallása Bölcsődénk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partneri igényeit minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva a komplexumunkat érintő kihívásunkhoz. Elsősorban a kisgyermekek igényeit tartjuk szem előtt, az ő érdekeit kívánjuk szolgálni. Minőségpolitikánk megvalósításával a gondozó illetve nevelőmunka stabilitását, kiegyensúlyozottságát és színvonalasságát kívánjuk elérni. A gyermekek fejlődésének megfelelő, a legmagasabb minőségű nevelési, gondozási, étkezési, higiéniás, biztonsági feltételeknek kíván megfelelni. Jövőképe és irányvonala egy olyan családi bölcsőde, ahol érzelmileg meleg, biztonságos egészséges környezetben otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny kicsinyek élik boldog, élményekben gazdag gyermekkorukat. Ennek elérése érdekében mind a vezető és az alkalmazottak közös összefogással arra törekszünk, hogy korrekt, kiszámítható együttműködést alakítsunk ki a szülőkkel, családokkal, partnereikkel. Bölcsődénk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége, ezért a Módszertani levél (NRSZH.2012.) alapján gondozzuk, neveljük, oktatjuk a hozzánk járó gyermekeket. A családi bölcsőde hitvallása
A 20-hetes kortól, való nevelésnek, gondozásnak minősége rendkívül meghatározó, hiszen az egészséget, a jólétet, az együttműködés képességét, a szociális készségeket és vágyat mindmind ezek az élmények befolyásolják. Ebben az időszakban a szellemi, érzelmi és szociális készségek kibontakoztatása a legfontosabb feladat. Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen szociális lény, akinek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, a közösségben tevékenykedve, megkapni mindazokat a fejlesztő hatásokat, melynek segítségével sokoldalú harmonikus személyiség válhat belőle. A biztonságérzetet nyújtó, érzelem-gazdag környezet kialakítása, melyben a gyermek saját képességei szerint fejlődhet, megízlelheti az önfeledt aktív játék örömét, mely képessé teszi a későbbi élet során a kreatív továbbfejlődésre, élmény és fantázia világa gazdagodhat, és kialakulhat az esztétikum iránti érzékenysége. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a világra nyitott, fogékony, érdeklődő, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak. Fentieken túl segítséget szeretnénk nyújtani, és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a gyermekek szülei családi életük, a gyermeknevelés mellett helytállhassanak a munka világában is, akár esetleg speciális munkarendjükhöz (késő esti, éjszakai, egész napos ügyeletet), elhúzódó munkanapokon is alkalmazkodva gyermekfelügyeletet vállalunk.
II. Családi bölcsőde gyermekképe „Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, mint, hogy felneveljük a következő nemzedéket” (Everett Koop) A gyermekek életkori sajátossága a nyitottság, érdeklődés, befogadni vágyás, az önmegvalósításra való törekvés. Természetes fejlődéséhez értő irányításra, elfogadásra,
5
szabadságra van szüksége. Minél tökéletesebb környezetet emelünk köré, minél több lehetőséget nyújtunk számára, minél jobban elfogadjuk olyannak, amilyen, annál kevesebb beavatkozásra lesz szüksége a felnőtt részéről. Törekszik a világ megismerésére, felfedez, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik, érez. Az érdeklődése az érzelmeiben gyökeredzik. Minél tudatosabban figyel, gondolkodik, annál kíváncsibbá válik, annál több dolgot akar felismerni, felfedezni. A nevelőnek pontosan azt kell tennie, mint az anyának – szerető odafordulással, a bizalom kiépítésével óvó, személyre szabott gondoskodással, megfelelő segítségnyújtással, a kényszerek kerülésével magához kell „kötnie” a gyermeket, meg kell szereznie rokonszenvét, szeretetét. Ezért törekedni fogunk arra, hogy minden nap pozitív érzelmekkel élje át környezetéhez való viszonyát, gyarapodjék, gazdagodjék, fejlődjék azáltal, hogy meginduljon az emberré válás útján.
III. Alapelvünk A gyermeki személyiséget, tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, valamint a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Alapelvünk, hogy megismerjük és elfogadjuk a gyermekeket, akiket a felnőttekkel egyenrangú személyiségnek tekintünk. Egészséges, harmonikus fejlődésükhöz igyekszünk kielégíteni testi, érzelmi, szellemi szükségleteiket. Felelősségteljes feladatnak tekintjük, hogy nevelési folyamatukba szüleik felhatalmazásával bekapcsolódhatunk. Arra törekszünk, hogy a napi természetes ritmusba szőtt, életkoruknak megfelelően összeállított elfoglaltságokkal megteremtsük biztonságérzetüket, fokozatosan fejlesztjük képességeiket. A szülőkkel együttműködve, sok szeretettel, odafigyeléssel szeretnénk érzelmileg felvértezni a kisgyermeket, hogy kialakulhasson önálló személyiségük, helyes értékrendjük.
IV. Céljaink A Manó- Tanya családi bölcsőde azzal a céllal alakult, hogy tevékenységével szolgálja Debrecen és annak környező településeinek, gyermekes családjainak gondozásátnevelését, oktatását azáltal, hogy biztosítsa a szakmai alapokon nyugvó színvonalas gyermekfelügyeletét szívvel és szakértelemmel. A bölcsődénk nem kizárólagosan a szülők valamely elfoglaltságának kívánja a gyermekek felügyeletét megoldani, hanem kimondottan azzal a pedagógiai céllal működik, hogy a kicsiknek ingerekben gazdag környezetet biztosítva közös játékteret és szocializációs színteret kínáljon. Játékok mellett szervezett programokat, szakmai szempontok alapján strukturált tevékenységeket is kínálunk. Családi bölcsődénk lehetőséget teremt arra, hogy a szülők aktívan bekapcsolódhassanak gyermekük programjaiba és időtöltésébe, vagyis a létesítmény a család közös játékának a színterét is betölti. Miközben alkalmat teremtünk arra, hogy a közel azonos korú gyermekek szülei találkozhassanak, tapasztalatokat és gondolatokat 6
cserélhessenek, tanácsot kérhessenek egymástól gyermeknevelési és gondozási témákról, kérdésekről. Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy nyugodt, derűs kiegyensúlyozott hátteret biztosítsunk a gyermekek önfeledt, értelmes játékának, mindennapi tevékenységének. A gyermek természetes igényeinek kielégítése a szeretetteljes környezet kialakítása és ennek folyamatos biztosítása.
V. A családi bölcsőde bemutatása Debrecen és annak vonzáskörzete. Egész napos ellátást, biztosit a nyitvatartási törzsidőben, a törzsidőn kívül, pedig óradíjért kiegészítő szolgáltatásokat nyújt. Kiegészítő szolgáltatások törzsidőn kívül: gondozás-nevelés, (személyiségfejlesztés) sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, (integráció) készség és képességfejlesztés igény szerinti házi gondozás, ápolás (munkaidőn túl) rugalmas nyitva tartás mozgásfejlesztés igény szerinti nyelvtanulás, (angol, német) természetvédelem, környezeti nevelés (kirándulások)
Személyi feltételek: Családi bölcsődénk vezetőjének és munkatársának képzését, önképzését a változó feltételek, kihívások miatt fontosnak tartjuk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szakirodalmat, a jogszabályokat. A dolgozók rendelkeznek a működés feltételeként előírt „a Családi Napközi Működtetésére Felkészítő Tanfolyam” elvégzését igazoló tanúsítvánnyal. A dolgozó munkatársaink cselekedetét az határozza meg, hogy a gyermeket szeretetteljes családias és harmonikus légkör vegye körül az egész nap folyamán. A bölcsődés, óvodás korosztályt nevelők mindannyian szakemberek, dolgozóink gyakorlattal rendelkező, tapasztaltak, személyiségüket türelem és derű jellemzi, a gyermekvédelmi törvényt jól ismerik. A két csoportunkban 3-fő teljes munkaidőben, míg részmunkaidőben 2 dolgozó áll a rendelkezésünkre, de önkéntes szakemberek is jelezték segítségüket, (pl. gyermekorvos, pszichológus, fejlesztő gyógypedagógus, tanító, kineziológus- természetgyógyász).
Finanszírozási feltételek: Állami Normatíva. A szülők anyagi hozzájárulása, amely a működési költség alapján kerül meghatározásra, valamint sikeres pályázati források, valamint bérköltségek, munkahelymegőrző támogatások igénybevételével, illetve különböző szolgáltatásokkal, szponzorokkal kívánjuk fenntartani napközinket.
Célcsoport: Bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátása
Nyitva tartás: 7. 00 órától, 17. 00 óráig. (igény szerint változhat a rugalmas nyitva tartás miatt) 7
VI. A gondozás-nevelés tárgyi feltételei A családi napközi működtetéséhez szükséges tárgyi feltételeket a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 46.§, 47.§ 48.§ szabályozza, illetve a Családpolitika Intézet módszertani levelében leírtak az irányadók a tárgyi feltételek kialakításánál. A Manó-tanya családi bölcsőde egy családi házban működik az előírásoknak megfelelően. A helyiségek a következők: előtér, öltöző, játszószoba, szoba, nappali, konyha fürdőszoba, különböző mellékhelyiségek az alsószinten. Felsőszínt tágas szoba, étkező, iroda, fürdőszoba, előtér. Tágas udvar, terasz, kinti játszóhely, kert A gyermekek és a szülők fogadásának tárgyi feltételei: - a gondozási egységen belül átadóhelyiség (faliújsággal, hirdetőtáblával). - az öltözködéshez szükséges szekrényekkel, gyermekülőkével. - a gyermekek ruházata külön jellel és névvel ellátott szekrényben tárolva. A fürdőszobai gondozás tárgyi feltételei: - a fürdőszoba és a játszóhelyiség kapcsolódik egymáshoz. - könnyen tisztítható, csúszásmentes padozat - hideg-meleg vízzel való ellátottság - a gondozás folyamatosságához célszerűen elhelyezett eszközök - gyermekmagasságban elhelyezett és gyermekméretű eszközök az önállóság gyakorlásához (pohár, törölköző, fésű, gyermekszék, tűkör). A kisgyermek étkeztetés tárgyi feltételei: - a gyermeklétszámnak, a gyermekek méreteinek megfelelő, jó minőségű asztalok, székek - könnyen tisztítható padozat az asztalok alatt - saját hely biztosítása (ülésrend) - megfelelő mennyiségű, minőségű eszközök az étkezéshez – fedeles szeméttároló Az altatás tárgyi feltételei: - saját ágy a nyugodt alváshoz - biztonságos állandó hely - jó minőségű gyermekágyak - az ágyak megfelelő tárolása altatási időn kívül - jellel ellátott jó minőségű ágynemű A kert, udvar tárgyi feltételei: - bőséges hely a nagymozgásokhoz - szabványnak megfelelő homokozó - jó minőségű, gondozott homok - a füves és betonozott részek megfelelő aránya A játék tapasztalatszerzés tárgyi feltételei: - a gyermek számára stabilan, elérhetően elhelyezett bútorzat az önálló szabad játékhoz - a csendes vagy aktív játszásra elkülönített terület - berendezési eszközök a nyugodt pihenéshez - pedagógiailag értékes, jó minőségű játékok, csoportlétszámnak és a gyermekek életkorának megfelelően
8
-
játékszerek minden tevékenységi formához (építőjátékok, autó, baba, tűzhely-főzőedény, stb.) vásárolt, vagy házi készítésű hangszerek, bábok alkotó tevékenységhez megfelelő magasságban elhelyezett eszközök (gyurma, színező, festék, stb.). nagyméretű firkafal a kognitív képességek fejlesztéséhez logikai játékok
A kisgyermeknevelő ülőhelyéről jól belátható a szoba minden területe. A gyermekek érdeklődését a játékok havi cserélésével, válogatásokkal tudjuk fenntartani. Mindig az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó ízléses, mértékletes díszítést tartjuk szem előtt. A gyermekek által készített alkotásokat gyermekmagasságban függesztjük ki
Eszköz-, játék- és bútorkészlet megtervezése Legfontosabb szempontok az eszközök, játékok és bútorok kiválasztásánál: ne legyen balesetveszélyes, életkornak megfelelő legyen, egyszerűen tisztítható legyen, gyermeket motiváló legyen. Előtér, öltöző: Fontos helyiség, ezért oda kell figyelni a berendezésnél, hiszen az első kép, amikor belépnek a helyiségben. Az első benyomás itt éri a gyermeket és a szülőt egyaránt, ezért a barátságosság és a praktikusság a fő cél. Itt is elsődleges a biztonság (pl. rögzített bútorok, csúszásmentes szőnyeg), az egyszerűen tisztíthatóság. Az előszoba öltözőként szolgál, ezért minden gyermeknek legyen egy kis szekrény része, ahol játszó ruháját, váltó cipőjét tartja. Fontos a fogasos ruhatároló szekrény, téli időszakban kabátot felakasztani, vagy a többi ruháját. Kell egy pad, ahol a gyermek leveszi a cipőjét, feláll rá az átöltözésnél. (Az életkornak megfelelő méretű legyen.) A szülőknek is legyen fogas, cipős szekrény, esernyőtartó. Jó, ha természetes anyagot, fa bútorokat választunk, időtálló, otthonos, barátságos érzést kelt. Szükség van még hirdetőtáblára, szemetesbadellára, és itt kap helyet a tűzoltó készülék, a legfontosabb telefonszámok listája, menekülési terv. Dekorálhatjuk a falakat mesefigurákkal, mondókákkal. Játszószoba: Ez az egyik legfontosabb helyiség, hiszen a gyerekek idejük nagy részét itt töltik, ebben a szobában játszanak, valamint ebédelnek, alszanak. A játszószoba kialakításánál sok szempontot kell figyelembe vennünk, a legfontosabb természetesen a biztonság, a jól megtervezett helyiségben kisebb a valószínűsége, hogy bármilyen sérülés éri a gyermeket (fűtőtest köré védőrács, konnektorok védődugóval, szőnyegek csúszásgátlóval ellátva, függönyök feltűzése, üveges ajtókra védőfólia stb.) De azért legyen szabad játéktér, ami lehetővé teszi a zavartalan mozgást, a gyerekek nyugodtan futkározhatnak. Legyen egy nyugodt, elkerített szobasarok, hempergő, mely lehetőséget ad a pihenésre, ez lehet a mesesarok is egyben, matraccal, párnákkal, mintás szőnyeggel. Egy játéksarok, és olyan asztalok, székek, melyek, lehetőséget adnak a játékra (gyermekasztal, gyermekszék, nyitott játékpolc, játéktároló, kosarak). A bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy elegendő hely jusson a játékra, a nagyobbaknak legyen egy nyugodt sarkuk, ahol zavartalanul tanulhatnak. A gyermekbútorokhoz tartozik még a gyermekágy, az ágynemű könnyen kezelhető, ízléses legyen, télen melegebb, nyáron könnyű takaró.
9
A játékok olyan magasságban helyezkedjenek el, hogy könnyen elérjék azokat, így jobban átlátják a játékkínálatot, könnyebben tudnak választani, ezzel is az önállóságuk fejlődik. Azoknak az eszközöknek, amelyeket csak a felnőtt használ, elkülöníthető egy felsőbb polc, vagy egy külön szekrény. Itt tárolhatjuk az alkotáshoz szükséges eszközöket, anyagokat is (ecsetek, festékek, ragasztók stb.) Dekorációt készíthetünk magunk, vagy a gyerekekkel közösen. Törekedjünk a vidám, de nyugodt környezet kialakítására (kerüljük a harsány falszíneket, nyugtalanná tesz) ahol gyerek és felnőtt egyaránt jól érezheti magát. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, érzelmi, értelmi szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja a nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. Szerepet vállal a játékban, helyzettől függően kezdeményez, ötleteivel, javaslataival színesíti a játék tartalmát. A társas kapcsolatok fejlődésére is a játék nyújt elsősorban lehetőséget. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára. A társak viselkedése mintát nyújt segítve a szociális képességek fejlődését. Fontos a megfelelően kiválasztott játékszerek, a lehető leghosszabb játékidő és a nyugodt, biztonságos, derűs légkör biztosítása. A nyugodt játék feltételei: - az öntevékenység és a szabadválasztás lehetőségének biztosítása - a gyermek fejlődésének és kreativitásának támogatása - a felnőtt odafigyelése, elismerése, ösztönzése, sok dicséret, és ha igényli a gyermek, akkor az együttjátszás szükségessége. - a felnőtt állandósága - a szoba berendezése - a játékok elhelyezése a gyermekek életkorának megfelelő fajtájú és mennyiségű legyen - a játék mindig örömet szerző tevékenység legyen (ezt a kisgyermeknevelő biztosítja) - a játszó gyermek mindig aktívan részt vesz a cselekvésekben - a játék belsőleg motivált, spontán és önkéntes Játékkészlet: - egészségügyi szempont (könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, balesetet ne okozzon). - pedagógiai szempont (minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, élénk figyelemfelkeltő szín, különböző forma és nagyság több fajta tevékenységre felhasználható, a nemek közötti egyenlőség elvének betartása. Játékok elhelyezése: - nyitott játékpolcon - tárolóedényekben (kosarak, vödrök). - a gyermeknevelő által elérhető polcon (felügyeletet igénylő játékok) - pihenősarok, a szőnyegen elhelyezett párnák, pihenésre alkalmas kuckó A játékok kiválasztásánál az elsődleges szempont a biztonság (ne legyenek apró, lenyelhető, fulladást okozó részei, ne tartalmazzon mérgező anyagokat stb.), ezen kívül az egészségügyi (könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen) és pedagógiai (ösztönözze a gyermeket, késztesse új és új tevékenységre) szempontokat is figyelembe kell venni. A gyerekek szívesen játszanak labdákkal, kockákkal, kisebb-nagyobb formákkal, amelyeket előszeretettel pakolásznak kosárba, vödörbe. Jó játék a kis poharak, hordók egymásba rakása is.
10
Jó, ha ezek az eszközök színesek, könnyen foghatók, valamint még érdekesebbek a gyerekek számára, ha különböző felületűek. A már járni tudó gyerekek kedvencei a húzogatós, tologatós játékok, pl. babakocsik, dömperek, kis fűnyírók stb. A nagyobb gyermekek is használják ezeket a játékokat, de már egy más minőségben, ők már sorozatokat alkotnak, gyűjtik és válogatják, szín, méret, forma szerint. Szívesen játszanak építőkkel, babákkal, edényekkel, plüss állatokkal, kisautókkal, ezért is jó kialakítani baba-, építősarkot, autópályás szőnyeggel. Jó, ha van a játszószobában kis csúszda, ugráló labda, mérleghinta stb., ha a rossz időjárás miatt a kertbe nem jutnak ki, mozgásigényüket így kielégíthetik. Hangszereket, pl. dobok, csörgők, stb. is vásárolhatunk. A játékon kívül, nagy élmény a gyermekeknek a rajzolás, festés, gyurmázás az alkotás. Rajzolni legjobb, ha vastag könnyen fogható zsírkrétával kezdenek, minél nagyobb lapra, de akár csomagolópapírra is. Később vastag ceruzát is kaphatnak. Festeni ujjfestékkel, az ujjukkal, vagy kis szivacsokkal, de vastag ecsettel is lehet. Minden esetben figyelni kell, hogy mérgező, egészségkárosító anyagot ne tartalmazzanak. Fürdőszoba Minden gyermeknek külön törölközője, fésűje, fogkeféje, fogmosó pohara, ágya van, a törölközőket, lepedőket hetente, illetve szükség esetén cseréljük. A gyermekágyneműt, pelenkát, popsi törlőt, krémet a szülők hozzák, szükség szerint cserélik. Fedeles szennyes badella, szeméttároló, polcok vannak a pipereeszközöknek. A WC helyiségébenben ülésszűkítőt és fellépőt használunk a nagyobbaknak, a kisebbeknek bilit. Ezeket a helyiségben tároljuk és minden használat után fertőtlenítjük. Mivel a napközibe nemcsak szobatiszta gyerekek járnak, ezért pelenkázó, illetve popsi mosó helyet is ki kell alakítani a lakásban. Ami még fontos a pelenkázóval kapcsolatban, hogy mindig stabilan rögzített legyen, a gyermeket, pedig soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, mert könnyen leeshet, baleset érheti. A használt pelenkákat gyűjtsük külön (vizeletes, széklettel szennyezett) nylon zsákkal bélelt fedeles, pedálos tárolóban. Udvar Játszóudvar, homokozó. A rendszeres mozgás megszerettetésének, az egészséges életmód kialakításának szempontjából ez nagyon jó, valamint rengeteg új élményt tartogat egy kisgyerek számára minden évszakban. Lényeges szempont a játszóudvar biztonságossá tétele. A kertben lévő, de játszóterületen kívül lévő helyiségeket (pl.: tárolók) zárva kell tartani. A játszóudvart úgy kell körbekeríteni, hogy a gyermekek felügyelet nélkül se juthassanak ki. Mérgező, veszélyes növényeket sem szabad ültetni. A szabadtéri játékok (pl. kismotorok, homokozók) tárolása is megoldott egy tároló helyiség formájában. A gyerekek egyik legkedvesebb udvari tevékenysége a homokozás. A homokot mindig fedjük le, ha már nem használják. Jó, ha olyan kerti játékokat is tudunk biztosítani, mint pl. a hinta, csúszda, kis kuckók, házikók, mert a gyerekek ezeket is nagyon szeretik, bár kicsit nagyobb költséget jelentenek a családi napközinek. A biztonsági előírások betartása itt is elsődleges, az ütéscsillapító védelemről gondoskodni kell, ezen kívül a megrongálódott eszközöket nem használhatják a gyerekek. Ha van megfelelő terület a biztonságos használatukra, beszerezhetünk kismotorokat, bicikliket is. A teraszon elhelyezhetünk padokat, asztalokat, amelyeknél reggelizhetünk, alkothatunk, de akár egy 11
kis pancsolót is kialakíthatunk itt. Fontos az udvar árnyékolása, ha még nincs nagy fánk, számos megoldás kínálkozik erre (napernyő). Arra törekszünk, hogy az udvari tárgyi feltételek biztosítsa a nyugodt játék, a pihenést, a harmonikus fejlődés feltételeit. Egészséges táplálkozás: A korszerű és egészséges táplálkozás az egészséges életmód fontos része. A szervezet számára szükséges anyagok felvétele és feldolgozása. A táplálék létfontosságú tápanyagokat (fehérjéket, szénhidrát, zsírok, ásványi anyagok, víz) kell, hogy tartalmazzon, és a szervezet számára szükségtelen vagy fel nem használható anyagokat is tartalmaz (ezeket a szervezet az emésztés és anyagcsere közben, mint salakot kiküszöböli). A bölcsődei élelmezés során az előírt korszerű táplálási elveket figyelembe kell venni az étlap összeállításakor. - mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű legyen. - biztonságos, a higiénés követelményeknek megfeleljen. - a legkorszerűbb konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen Csecsemőtáplálás: Mivel 20 hetes kortól vesszük fel a kisgyermekeket – ez az időszak egybe esik az elválasztási időszak kezdetével -, a tápszer és a csecsemő egyéb ételei elkészítéséhez a konyhán belül külön kell készíteni. Kisgyermektáplálás: Az egy éves kor feletti korcsoportok táplálkozásában, illetve a bölcsődés étkeztetésében a 37/2014. (IV. 30.) EMMI feltételeiről szóló rendelet és mellékletei az irányadóak, ezen kívül a 68/2007. (VII. 26) rendelet, hiszen az élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről – szabályozza a bölcsődei konyhákra vonatkozó feltételeket. Saját konyhánkon történik az ételek elkészítése, a nyersanyagot minden nap frissen vásároljuk, amit a vezető irányításával vásároljuk meg, az étlapszerkesztést általában közösen állítjuk össze. Naponta szerepel az étlapon a zöldség, gyümölcs, édesítőszert, sót, erős fűszereket alig használunk. Napi négyszeri étkeztetést biztosítunk az idejáró kisgyermekeknek. Étrendünk mindig változatos, idényszerűség figyelembe vétele mellett készül. Kiemelt figyelmet fordítunk az ételallergiában szenvedő kisgyermekek étkeztetésére.
VII. Kiemelt szakmai célunk Szeretetteljes, biztonságot, nyújtó légkört szeretnénk megvalósítani minden tevékenységünkben és minden programunkban, ez az elsődleges. Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni sajátságait, igényeit és esetleges problémáit,(pl. ételallergia, megkésett beszédfejlődés stb.) Az egészséges táplálkozási szokásokat követjük. Primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítés – szükség esetén speciális szakemberek bevonásával megelőző és korrigálható ellátása A gyermekközpontúság-, amelyet nagyon sok játékkal, élményközpontú, kereső, kutató, felfedező tevékenységekben kívánunk megvalósítani. Nem azt keressük a gyermekben, ami nincs, hanem igyekszünk megtalálni azt, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. A gyermek személyiségéből kiindulva, olyan szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés és szeretet övezi. Integráció - elősegítjük a gyermekek előítéletektől mentes, nyitott, a másságot elfogadó attitűdjének kifejlődését.
12
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi és/vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek gondozása-nevelése speciális törődése, szükség esetén más szakemberek bevonásával A társas kapcsolat alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és a tolerancia fejlődésének segítése A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása) Fő tevékenységnek a játékot tekintjük, mindenféle fejlesztést a játékon keresztül valósítunk meg. Játékon keresztül fejlesztünk, adunk át ismereteket. Tiszteletben tartjuk a játék különleges varázsát, sajátos világát, misztikumát. Pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel-, amely a szokások, cselekvések, érzelmek mintakövetéssel, történő fejlesztésével, a családi és társadalmi háttér bevonásával, az egészséges életmód kialakításával valósítunk meg. A tanulás folyamatosan átszövi a gyermekek egésznapi tevékenységét, (ének-zene, mese-vers, vizuális tevékenység, mozgás). Szoros napi kapcsolat a családdal, (ha kell nevelés helyzetükben, segítünk, tanácsot adunk). A gyermek a szülő távozása után is érezze a feléje áradó bizalmat, szeretetet, mely biztonságot nyújt számára. A nevelő olyan értékeket képviseljen, amely példaként állhat a gyermek előtt, tartsa tiszteletben a gyermek alapvető jogait, szabadságát, biztosítsa a fejlődő személyiség részére a különleges védelmet. Rendszeres gyermekorvosi, védőnői ellenőrzés Törekszünk arra, hogy a gyermek találja meg a helyét csoportközösségben, és aktívan tevékenykedjen, kommunikáljon, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a személyre szabott bánásmódra.
VIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztése, nevelési irányelv Egyre ismertebbé válik, hogy a közös boldogulás alapja a közös fejlődés, amihez a hátrányos helyzetű gyermekek számára is meg kell adni a felzárkózás lehetőségeit. Az a szándékunk, hogy segítsük a nyitottságot a sajátos nevelési igényű gyermekek (Montessori) pedagógiai fejlesztésére azzal, hogy megismertetjük a „zárt” világát az egészséges gyermekekével. Azt gondoljuk, minden gyermek integrálható, ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésére állnak. Az integrációra való alkalmasság, elsősorban a fogadó környezet tulajdonsága, nem, pedig az akadályozott gyermeké. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A program célja: -
az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak a gyermeknapközi nevelési programjainak tartalmi elemeivé.
13
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A program feladata:
-
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása A meglévő ép funkciók bevonása a hiányzók pótlása érdekében A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazógyógypedagógiai,- orvosi,- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, szülői beleegyezéssel kívánjuk megvalósítani. Az autista, autisztikus gyermek
Az autizmus (spektrumzavarok) lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyetlen képességprofil. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek a napközi fő céljai, kiegészítve viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia a gyermeknapközi nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében a napközi nevelés illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztése. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.
IX. A gondozás-nevelés feladatai A fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb csatornáját használja tevékenysége során.
14
Az egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: Egészséges és biztonságos környezet megteremtése, harmonikus testi és lelki fejlődés támogatása. A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mozgás). Szükség esetén speciális szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése: Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyerekek segítése a esetleges átélt nehézségeik feldolgozásában. A kisgyermeknevelő-gyerek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetben, az én tudat egészséges fejlődésének segítése. A bizalom és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. Lehetőségteremtés a nevelővel és/ vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányában befolyásolva a gyerek fejlődését. a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítsége: A gyerekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása. Ismeretnyújtás. a gyermek tevékenységének támogató – bátorító odafigyeléssel kisérése, megerősítése. A gyermek igényeihez igazoló közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása. Aktív, nyugodt játékhoz szükséges hely, idő és eszközök biztosítása.
Játék A gyermekfejlődés velejárója a játék, amely a gyermekek élményeit, vágyait dolgozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb- és tágabb környezetéről. Az értelmi sérült gyermek
15
legfontosabb tevékenységű formája a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során a gyermeknek lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket. Az értelmi fogyatékos gyermek játékát fejlettségi szintje határozza meg, legtöbb esetben a gyermek játékára a rakosgatás, pakolás, dobálás, szájba vétel a jellemző. Hiányzik a kíváncsiság, a kreativitás, az alkotókészség, a kezdeményezés, igénylik a felnőtt segítségét, irányítását. A játékot semmilyen más tevékenység formával nem lehet helyettesíteni. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
a játékeszköz megismerése a játékkedv felkeltése gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre adekvát játékhasználat megtanítása spontán játék kialakítása funkció, konstrukciós és szerepjáték megtanítása közösségi szokások kialakítása utánzáson alapuló cselekvések megismerése
Ének, zene, énekes játék A zene megnyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe van. A zenei nevelés fejleszti a gyermek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. A mozgáshoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekes-mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, a hanglejtés, a ritmusfejlesztés gyakorlására nyílik lehetőség. A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. Fontosak a hangszerek, hiszen a gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt, ezért az éneklés, zenehallgatás legyen a mindennapos tevékenységünk. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
érdeklődés felkeltése a zenehallgatás iránt ritmusérzék alakítása környezetünk hangjainak megfigyelése hangforrás megkeresése hangkeltés különböző tárgyakon utánzásra késztetés zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása
Mondóka, Vers, Mese A mondóka, vers, mese hallgatása a gyermek legtermészetesebb igénye, lételeme. A gyermekek számára örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. A versek, mesék világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze.
16
A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok alapján spontán, játékos módon alakítja a nyelvet. A halmozottan sérült gyermek a képek, képeskönyvek nézegetésével, a mondókák, ritmusos versikék mondogatásával lép be a mesék, mesekönyvek világába.
A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
-
a beszédkedv felkeltése, beszédindítás megfelelő motiváltság szint fenntartása kapcsolatteremtő játékok hallás, figyelem felkeltése hangutánzó gyakorlatok artikulációs készségek kialakítása, fejlesztése ritmusérzék, beszédértés fejlesztése passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése nyelvi jelek befogadása, feldolgozása szociális kapcsolatok felvétele, kialakítása
Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője. Az ábrázolás során a gyermek valamit alkot, létrehoz, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. A sérült gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Konkrét, megfogható tárgyak megragadására képes, ezáltal a tevékenységre, az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó folyamatot. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak, tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során különböző mozdulatokat kell alkalmazniuk. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázás, festés, rajzolás, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
érdeklődés felkeltése az ábrázolás során kézhasználat ügyesítés finommotorika fejlesztése ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése szem- kéz-mozgáskoordináció kialakítása testséma fejlesztés helyes ceruzafogás kialakítása téri tájékozódás fejlesztése
17
Mozgás A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességek. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. A sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társaihoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét. Fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában is. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: - alapmozgások kialakítása, gyakorlása - lelje örömét a mozgásban - alakuljon ki a mozgásigénye - utánzókészség fejlesztése alakuljon ki a - testséma kialakítása - mozgásos önállóság fokozása - játékos formában történő izomerősítő - térbeli tájékozódás fejlesztése - mozgáskoordináció fejlesztése
Külső világ tevékeny megismerése Az értelmi fogyatékos gyermek esetében hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetéből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségeit. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
érdeklődés felkeltése a szűkebb-tágabb környezet iránt kialakult közlési formák alkalmazása, fejlesztése figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése természet szeretetére, óvására nevelés, közvetlen környezetünk elemi szintű megfigyelése
Munka jellegű tevékenység A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, az örömteli játék hajtja át a feladatát, végző gyermeket. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységét
18
a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. E folyamat során a gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. A enyhe fokban sérült gyermek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket, „segítenek” a felnőttnek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő ”hozd ide!”, „vedd fel!”feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása. A nevelés-gondozás céljai, feladatai: -
önkiszolgálásra nevelés/étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/ legyen együttműködő önkiszolgálásnál önállóság elérésének kialakítása képességeihez mérten napirend elfogadása alapvető higiénés szokások kialakítása helyes viselkedési formák elsajátítása hagyományok, ünnepek kialakítása
X. Szocializáció az érzelmi biztonság segítségével A gyermek közösségi magatartásnak megalapozása a bölcsőde a nevelés egészét átszövő feladat, a szociális tanulás színtere. Itt sajátítják el a közösségi élet szempontjából értékes ismereteket. Megfigyelve tanul, utánoz, minta- és modellkövetés útján sajátít el magatartás módokat, tevékenységi formákat, közösségi értéket. A kapcsolatrendszerekben alakulnak a gyermekek közösségi érzelmei, attitűdjei, magatartásuk, formálódnak szokásaik. A folyamatban az egyén és a közösség nevelése szorosan összefonódnak. Mint tudjuk a szocializáció első színtere a család, majd később a gyermek növekedésével egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortársaknak, az óvodáknak, az iskoláknak, tágabb értelemben az egész társadalomnak. Ezért azon leszünk, hogy a gyermekek azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítsa el, amelyek az adott kultúrában, környezetében használatosak. -
-
Biztonságos, nyugodt, szeretetteljes mindennapok biztosítása, melyeket elősegít a pedagógus - nevelő családlátogatása, illetve a gyermek egyéni igényeihez igazodó fokozatos (anyás) beszoktatás. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, a szocializáció, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességek kialakítása és gyakorlása. Konfliktuskezelés A társakért, csoportokért érzett felelősség alakítása Egymás iránti tolerancia formálása Ünnepek, hagyományok megtartása, csoportos ünnepek Felkészítés az iskolai évekre
19
Speciális fejlesztés Célunk azon képességek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket az iskolakezdésre. Érjék el azt a szociális érettséget, értelmi-mentális fejlettséget, amelynek birtokában sikeresen kezdhetik meg tanulmányaikat. A differenciált bánásmód alapvető feltétele a gyerekek sokoldalú megismerése. Amennyiben problémát érzékelünk, a speciális fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdenünk, így van esélyünk arra, hogy a korrekciót időben megkezdve a saját nevelési igényű gyermeket felzárkóztassuk, későbbi tanulási zavarait, beilleszkedési nehézségeit megelőzzük, illetve enyhítsük. „Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én Magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.” (Maria Montessori)
XI. Az ellátás, gondozás-nevelés megvalósulása A gondozási feladatoknál különösen fontos szempont, amelyet szeretnénk figyelembe venni a gyermek egyéni helyzetét, szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait, stb. A be szoktatáshoz és a beilleszkedéshez a gyermeknapközi minden dolgozójának optimális segítséget kell nyújtani. Sok esetben a vegyes életkorból adódóan ezt a folyamatot a gyermekek is tudják gyorsítani, pl. a kisebbeket, segítik a nagyobbak. Szem előtt tartjuk, és figyelmet fordítunk a csoportban kialakított nyugodt, derűs légkörre. Ezért nagy hangsúlyt helyezünk a napirend és a heti rend kialakítására, mert a kiegyensúlyozott élettempó és életritmus elősegíti a gyermekek önmagukkal kapcsolatos gondozási feladatok önálló végrehajtását. Ehhez kapcsolódik a tisztaság igényének kialakítása is. Szeretnénk megvalósítani, hogy az évszaknak és időjárásnak megfelelően a gyermekek minél többet mozogjanak és idejüket egészséges játékkal, vagy egyéb hasznos tevékenységgel töltsék. Azon leszünk, hogy szoros és személyes kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az egészségügyi ellátást segítő szakemberekkel, az intézményekkel, a gyámügyi igazgatósággal, a települési önkormányzattal, ÁNTSZ területi munkatársával és más egyéb szervezetekkel. A gyermeknapközi szolgáltatói és alkalmazottai arra törekszenek, hogy minél színvonalasabb oktatási és nevelési módszert alkalmazzanak, ennek érdekében vállalják a továbbképzéseket, önképzésként szakirodalmat olvasnak. Gyermeknevelő és gondozó hisz abban, hogy minden gyermek egyedi, különleges emberi lény, aki szeretetteljes közegben formálható, nevelhető.
20
Ezért fontosnak rendelkezzenek:
tartjuk,
hogy
munkatársaink
a
következő
személyiségjegyekkel
-
a gyerekekkel szemben együtt érző, odafigyelő, következetes, szeretetteljes, magatartást tanúsító legyen
-
gyakorlati jártasságát, szakértelmét tükrözze vele kapcsolatban kerülő személyekkel szemben tisztelettudó, feladatát maximálisan ellátja, ismeri, és tiszteletben tartja a gyermeki jogokat
-
a vele kapcsolatban kerülő személyekkel szemben tiszteletadó, feladatát maximálisan ellátja
-
ismeri és tiszteletben tartja a gyermeki jogokat
A nevelőmunka kiemelt célja:
Az egészséges életmód kialakítása egyik kiemelt célunk, amely során a gyermekek szükségleteinek megfelelő életritmust alakítunk ki a testápolás, a pihenés, a táplálkozás és a mozgás terén. A rendszeres és ellenőrzött (napi 4x) étkezés biztosítása, figyelembe véve az eltérő étkezési szokású étkezők igényeit, a megfelelő vitamin bevitelt, a szabadidő megszervezése, a különféle programok megtartása. A mindennapi mozgás biztosítása a szabadban, a délutáni tanulás megszervezése és alkalmazása. Igyekszünk változatos és korszerű tanítási módszereket alkalmazni, amely alkalmas arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is megfelelő legyen. Fontosnak, tartjuk, hogy derűs, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki a gondozók és a gyermekek, valamint a gyermekek között. Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi edzettségét, egészségének megóvását. Az érzelmi nevelés és a szocializáció során célunk érzelmi biztonságot nyújtani a nevelői környezetben, megfelelő empátiás készséggel segíteni a gyermekek beilleszkedését. Az érzelmi nevelés, pontban a gyermek megismerő, kommunikációs és kreatív képességeinek fejlesztését tűztük ki célul az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermek közösségi életre való felkészítésnél a tolerancia megtanulása, a másság elfogadása a legfontosabb nevelési célja a napközinknek.
„ A gyermek érdeke, mindenekfelett” A nevelési módszereink megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy ne a gyermeket integráljuk egy már meglévő nevelési módszerbe, hanem a módszert emeljük a gyermek köré. Ennek elsődleges és legfontosabb módja az egyéni bánásmód, amelynek megvalósulását abban látjuk, hogy a gyermek fejlődését nem egy mások által kialakított átlaghoz, hanem önmagához viszonyítjuk. Ezért figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, az egyéni fejlődési ritmust, és arra törekszünk, hogy ezt az igényt másokban is kialakítsuk. Szeretnénk, hogy az általunk nevelt gyermekek felnőve: - nyitott legyen a világra - kreatív - képes legyen újat alkotni - legyen tisztában saját képességeivel, értékeivel - kiegyensúlyozott legyen
21
-
legyen képes szeretetadásra és elfogadásra fogadja el saját magát és embertársait tisztelje az élővilágot, a természetet és a környezetet hasznos tagja legyen a társadalomnak
Mindezt nem direkt tanítással, hanem példamutatással, indirekt neveléssel kívánjuk elérni. A nevelés minden területén a játék az elsődleges és a legkiemelkedőbb. A leghatékonyabbnak és a legörömtelibb tanulásnak azt tartjuk, ami a játékon keresztül valósul meg, és ami a saját ismeretszerzésén alapul. Foglalkozásainkat igyekszünk kötetlenné tenni, ami azt jelenti, hogy minden gyermek akkor kapcsolódik be, és addig vesz részt benne, amíg kedve tartja. Minden alaklommal figyelembe vesszük a különböző korosztályokat, és minden gyermeknek a saját fejlettségéhez igazítjuk azt. Szakmai programunkból a direkt fejlesztést ki szeretnénk hagyni, ez alól kivételt képeznek a nevelési problémákkal küzdő gyermekek, akik szakember indoklása alapján igénylik a fejlesztést. A gondozás – nevelés alapelvei: -
-
-
-
-
-
-
A gondozásnak – nevelésnek a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető – szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a gyermeknapkőzik kiegészítő szerepet, játszanak. A gondozás és nevelés egységes elve:– A gondozás és a nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. Az egyéni bánásmód elve:- Abból a tényből kiindulva és a tényt elfogadva, hogy nincs két egyforma gyermek; a nevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori – és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Az állandóság elve:- A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. Az aktivitás, az önállóság elve:- A gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitás iránti vágyat. Ezért a gondjainkra bízott gyermekek részére biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtésére törekszünk, és a próbálkozásaihoz elegendő időt biztosítunk. Fontos számunkra a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése. A pozitívumokra támaszkodás elve:- A nevelési filozófiánk alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Ezzel biztosítjuk az én-kép kialakulását, és azt a pszichikus állapotot melyben a gyermek sikeresen próbálkozhat újabb „feladatok” megoldásával. A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve:- A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétele, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. A rendszeresség elve:- Az ismétlődés-tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.
22
XII. Napirend A jó kialakított, a gyermek szükségleteit figyelembe vevő napirend visszahat az életfolyamatokra, így segítve a fejlődést. A napirend ugyan úgy tartalmaz visszatérő, ismétlődő elemeket, mint ahogy a család életének szervezésében is jelen vannak ritmikusan ismétlődő, visszatérő szertartások. Ezek segítik a gyermeket abban, hogy térben és időben tájékozódjanak, ezáltal biztonságban érezzék magukat. Mivel a kicsi gyerekek időérzéke még fejletlen, napját úgy éli meg, mint történések, cselekvések sorozatát. Tiszteletben tartjuk, toleráljuk kisgyermekek igényeit a napi tevékenységek tervezése során. A napirendünk általánosságokat fogalmaz meg, egyes csoportok napirendjei ettől pozitív irányban illetve programok kínálatában eltérhetnek. Napirendünket az évszakoknak megfelelően, a szokásokra, az egészséges életmódra nevelés keretében alakítjuk ki, figyelembe véve az időjárás alakulását. A gyermekek számára fontos örömforrást jelentenek az ünnepek, a készülődés, az ünnepvárás. Mesékkel, rajzokkal, zenével készülünk a Karácsonyra, Húsvétra, az Anyák napjára. A gyermeket születésnapjukon közösen köszöntjük fel.
NAPIREND 7. 00 – 8. 00 óráig: Folyamatosan érkeznek a gyerekek, szükség szerinti fürdőszoba használat, tájékozódás a gyermek aktuális állapotáról, segíti a szülőktől való elszakadást, vigasztalja, játékot kínál, játszik a gyermekkel, a reggeli érkezéséig szabadjáték. 8. 00 – 9. óráig: Kézmosás, reggeli- a gondozónő jelenléte biztosítja a családias, oldott légkörben történő étkezést, elősegítve a gyermekek önállósodási törekvéseit. A gondozónő elvégzi a szükséges gondozási műveleteket: pelenkát cserél, közreműködik a nagyobbak kézmosásánál, segíti a helyes szokások kialakulását a tisztálkodással kapcsolatban. 9. – 10. 45 óráig: A délelőtt folyamán a gyermekek számára biztosítottak a szabad játékválasztás lehetősége a csoportban és az udvaron egyaránt, de elegendő időt hagyva az önállósodásra – öltözködés, cipőhúzás. A kicsik számára szükség szerinti pihenés, a nagyobbak számára játékok mellett kínálja azokat a fejlesztő hatású programokat, szolgáltatásokat, melyek elősegítik a kisgyermekek értelmi, érzelmi, mozgás, zenei, szociális fejlődését, (mondókázás, játékos torna, alkotó játékok, énekes játékok.) Közben tízórai folyadék elfogyasztása, (gyümölcslé, stb.), mely a gyermekeknek játékhelyzet közben van felkínálva. 10. 45 – 11. 30 óráig: A gyermekek egyéni gondozása, az önálló törekvéseket segítve, egészségügyi szokások gyakorlásával,(pl. szappannal való kézmosás, fésülködés).
23
11. 30 – 12. 15 óráig: Az ebéd, koruknak megfelelő étrend biztosításával, szükség szerinti segítéssel, (kétkanalas módszer), s közben biztosítja a gyermekek számára a családias légkört és a kultúrált étkezés elsajátítását, ételfajták megismerésére. 12. 15 – 15. 00 óráig: Szükség szerinti WC-zés, kézmosás, fogmosás gyakorlása, elsajátítása. Alváshoz szükséges nyugalom megteremtése, (halk zene, mese, otthonról hozott saját takaró, kendő, játék biztosítása) alvás. 15. 00 – 15. 30 óráig: Ébredési sorrendben a már fent lévő gyermeknek csendes játéktevékenységet biztosítunk, szükség szerinti gondozási műveletek, uzsonna. 15. 30 – 17. 00 óráig: Szabad játéktevékenység a szobában vagy az udvari kertben, folyamatos hazamenetel. A gondozónő részletesen informálja a szülőket a gyermekek napközbeni tevékenységéről.
„ A gyermekeket elsősorban nem az neveli, amit mondanak nekik, hanem az, amit látnak, amiben élnek.” (Gőgl János)
Tevékenységformák, melyek segítenek a napirend kialakításában: -
munkatevékenységek, gondozási feladatok - egyéni fejlesztés játéktevékenység mozgás, testedzés ének-zene, mondóka értelmi képesség, anyanyelv, mese, vers vizuális tevékenységek környezet tevékeny megismerése Munkatevékenység, gondozási és nevelési feladatok:
Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban elengedhetetlen. Ez a gyermek saját személyével kapcsolatos teendőkben, munkatevékenységében, az önkiszolgálásban, a gondozási feladatokban egyaránt megjelenik (természetesen a gyermek életkorának, és egyéni fejletségének figyelembevételével). Nevelői programtervezetünk az évszakhoz és az időjáráshoz igazodik.
24
Tavasz Megismerjük az ébredő természetet, mi van a kertben, megismerjük a fák, virágok, állatok nevét, milyen állatot, növényt ismerünk, milyen tulajdonságaik vannak, hol élnek, milyen a hangjuk. Ismerkedünk a színekkel, formákkal. Ének: Két szál pünkösdrózsa, Süss fel nap. Vers-mondóka: Fecskeköszöntő, Naphívogató, Virághozó április. Játék: Nyuszi ül a fűben, labdajátékok, ügyességi játékok. Foglalkozás: rajz, festés, ajándékkészítés Húsvétra és Anyák napjára „Azt mondják a cinegék, Itt a tavasz, nyitni kék…”
Nyár Sok időt töltünk a szabadban, ismerkedünk a nyári örömökkel, nyári virágokkal, gyümölcsökkel, zöldségekkel. Ének: Csiga-biga told ki, Ha végre itt a nyár Vers-mondóka: Balaton parton, Vásárba hívogató, Iciri-piciri. Játék: labdajátékok, vizes játékok, kishajó készítés, úsztatás. Foglalkozás: szabadtéri rajzolás, színezés, gyurmázás, készülődés a nyaralásra „Aranylik a napsugár, piroslik a rózsa már…”
Ősz Megbeszéljük, mi történik ősszel, miért változnak az évszakok, miért lesz hűvös, miért hullnak le a fákról a levelek. Megtanuljuk a hónapok nevét, ismerkedünk a hét napjaival. Ének: Esik az eső, Galagonya, Érik a szőlő Vers-mondóka: Dióbél bácsi, A kevély kiskakas, A három nyúl. Játék: körjátékok, ügyességi játékok. Foglalkozások: az ősz színei, levélgyűjtés és –préselés, dió- és makkbaba készítés. „Kelep, kelep, gólyamadár, Itt van az ősz, elmúlt a nyár…”
Tél Megbeszéljük, miért van hideg, mi a hóesés, mit jelent a Karácsony, az újév kezdete. Ének: Hull a pelyhes, Kiskarácsony. Vers-mondóka: Száncsengő, Suttog a fenyves, Téli erdő. Játék: hóemberépítés, hógolyóformázás, társasjátékok. Foglalkozások: apró ajándékok készítése Karácsonyra, díszek készítése, farsangi álarckészítés, rajzolás, festés. „Jaj, de nagyon hideg van, Ropog a hó alattam…”
25
XIII. Az egészséges életmód kialakításának területei, és azok céljai Higiéniai szokások, szabályok kialakítása Ismerkedjen meg a testápolási teendőkkel, illetve helyesen alkalmazzák azokat. Igyekezzenek a tisztálkodási tevékenységek sorrendiségét betartani. Ismerjék meg, működjenek együtt, majd helyese – idővel önállóan – alkalmazzák a papírzsebkendőt, a szappannal való kézmosást, és a helyes orrfújás technikáját. Öltözködés Ismerjék fel saját holmijukat. Kezdetben próbálkozzanak az öltözködéssel, később egyre önállóbbak legyenek, idővel legyenek képesek saját ruhaneműk összehajtására, helyrerakására. Étkezés A gyermekek táplálását az életkori sajátosságainak és egyéni igényeinek kívánjuk megvalósítani. A napirendet úgy alakítjuk, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. Először is ismerkedjen meg, majd alkalmazzák helyesen a kultúrált étkezéshez tartozó szabályokat,(evőeszköz, pohár, szalvéta, illetve az étkezéshez tartozó viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása.) Napközinkben az életkornak megfelelő egészséges, változatos étkezést igyekszünk megvalósítani, (rostokban gazdag étkezés-zöldségek, gyümölcsök, mindenkori folyadékigény kielégítése stb.)- figyelembe véve a különböző anyagcserezavarokban szenvedő, vagy más jellegű étkezési problémákkal küzdő gyermekeket. Az új ételek, ízek bevezetésénél először fokozatosan kínáljuk meg a gyermekeket, és csak akkor adunk többet, ha azt szívesen fogadja. Az étrend összeállítását egy héttel előtte, a gyermekek bevonásával: - igényeiket, ízlésüket a lehetőséghez mérten figyelembe vesszük. Délutáni zavartalan pihenés Nyugodt, zavartalan légkör megteremtésével elősegítjük a mindennapi pihentető alvást a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembevételével. A nem alvó gyermekek számára különféle tevékenységeket biztosítunk, úgy, hogy a pihenni vágyókat nem zavarják. Egyéni fejlesztés Mivel egész nap lehetőség van a személyes együttlétre, együttjátszásra, sok idő jut egy-egy gyermekre. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekeket az egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek, személyiségjegyeik különbözőségének figyelembe vételével optimálisan fejlesszük. A kisgyermek így folyamatosan érzi a türelmet, szeretete, törődést, ami elősegíti érzelmi fejlődését, jelzést kap arról, hogy fontosnak tartják őt, és megértik. Az egyéni bánásmód figyelembevételével a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazkodunk igényeikhez. Célunk, hogy mindenki önmagához képest a legjobb ütembe fejlődjön. Játék A gyermekek közvetlen környezetét, játszóhelyét igyekszünk úgy kialakítani, hogy minél nagyobb mozgásteret biztosítsunk a számukra, ugyanakkor lehetőséget nyújtson nekik többrétű értelmes elfoglaltságra, képesség-fejlesztésére, elvonulására. Játékformák: -
Építőjáték, barkácsolás Kézügyességet fejlesztő játékok (gyöngyfűzés, fonás, stb.) Szerepjátékok (babázás, konstruáló-építő játékok, gyakorló játékok, stb.) Értelmi képességeket fejlesztő játékok Szabályjáték Mozgásfejlesztő játékok
26
A gyermekek azért játszanak, mert a játék kellemes örömet jelent számukra. Gyakran túláradó örömmel, hangos kiáltozással adják tudtul a világnak, mennyire fontos ez számukra. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a játékok célnak megfelelőek, változatos legyenek. A kirakós, egymásba illeszthető részekből, darabokból álló játékok, a játszótéren végezhető mozgásos, testi ügyességet, fejlesztő játékokat, a kreativitást és összerendezett mozgást, finommozgást fejlesztő, „munkaeszközöket” (gyurma, zsírkréta, festék, színes ceruza, építőkocka.) A szerepjátékok által megismerkednek a gyermekek a társas viselkedés alapvető szabályaival. Ezért a játékos, tapasztalatszerzések a szocializációt segítik, a kompromisszum készséget növelik, empátiát, türelmet, toleranciát és illemet tanulnak általa. Tudjuk, a játék akkor jó, ha szabadon szárnyalhat a gyermeki fantázia, önálló kezdeményezéseit elképzelései szerint valósíthatja meg, eszközeit, játékszereit úgy használhatja, hogy a felnőtt feleslegesen nem korlátozza. A játék szabadsága nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályaink, a közösen kialakított kevés szabályt a gyermekek elfogadják. A szabadság élménye felszabadítja, alkotóvá teszi nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is. A játék a tanulás számtalan lehetőségét hordozza magában. A kísérletezgetéssel sok-sok tapasztalatot gyűjtenek az anyagok tulajdonságairól, az eszközök működéséről. A játékon keresztül megtanulható a kitartás úgy, hogy a játszó gyermek tapasztalja, sokszor kell próbálkoznia, míg valami sikerül. Az ilyen fajta játék gazdagítja a kisgyermek személyiségét. A játék tükör: megmutatja, miről mit gondol a gyermek, kitől vagy mitől fél, milyennek látja a világot, a szüleit, a társait. A jót újból és újból át kívánja élni, míg a negatív élmények eljátszása feszültségoldó számára. A játék fontos a gyermek számára, mert ösztönzi testi-szellemi fejlődését, és kialakítja a fejlődéshez szükséges szokásokat is. A játék a maga sokszínűségével magában hordozza a következő életszakaszra való felkészülést. Az évszakok változása számos játéklehetőséget nyújt a gyermekeknek: -
Tavasszal ültethetünk virágot és fát, locsolhatjuk, figyelhetjük a fejlődésüket, éledező természetet. A nyár a pancsolásé, ha van udvari medence, vagy zuhanyzó akkor élmény dússá tehetjük vele napjainkat. Ősszel a fák leveleit, terméseit, bogyóit lehet gyűjteni, amiből különböző játszásra használatos dolgokat lehet készíteni. Télen hóembert építhetünk kinn az udvaron, illetve ha elegendő hely van szánkózni is, lehet.
Mozgás Fontos nevelési feladat a gyermekek mozgásának fejlesztése. Minden nap törekszünk arra, hogy délelőtt és délután is játékos formában bevonjuk a gyermekeinket egy - egy közös mondókával kísért „testnevelésben”, amelyet igyekszünk minél többet a szabadban végezni. Szeretnénk azt megvalósítani, hogy gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban. A szabad levegőn napi rendszerességgel végzett mozgásos tevékenység erősíti a gyermekek izomzatát, fejleszti összerendezett mozgását, ügyesíti testi képességeit. A mozgás a gyermek lételeme, egészséges fejlődésük fontos eszköze. Sokat másznak, futnak, izegnek-mozognak, ugrándoznak. Napközben a rendszeres mozgás mindenféle formáját, gyakorolhatják a gyermekek. A séta, a tágas sok élményt adó játszókertben sok időt eltölthetnek a gyermekek. A homokozó, a kialakított mozgásfejlesztő eszközök, nyáron pancsolási lehetőség, a virágok és a növények
27
megismerésével új játékformák, és ismeretek szerzésére van lehetőség. A mozgáshoz, a különféle mozgásformákhoz változatos helyet és eszközöket biztosítunk. Így elősegítjük: -
a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését az egészséges életvitel kialakulását a gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának alakulását a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlődését.
Ének – zene, énekes játékok, mondókák Nagy hangsúlyt fektetünk a zene szeretetének kialakítására, és az élő zene iránti igény felébresztésére. Ezekhez nyújt majd segítséget az állandó hangszeres és élő énekhangon alapuló dalolás, zenélés. Szeretnénk azokat a régi értékeket visszahozni, aminek célja volt, hogy a gyermekek szeressenek énekelni, és tervünk, hogy zenei ismereteiket, lassan már feledésbe merülő magyar népdalokkal, gyermekdalokkal, mondókákkal bővítsük. Mozgásos foglalkozásainkat is a zenére, a ritmusosságára, ütemekre alapozzuk. Ezt mozgásos mondókák, körtáncok, körjátékok formájában öntjük. Kiváló szakkönyvhasználattal, mint Forrai Katalin könyve - ének a bölcsődében, óvodában, amely Kodály Zoltán nevelési elveire épül. A szerző a 255-dalt, illetve mondókát az anya és gyermek bensőséges kapcsolatára építve, a néphagyományból válogatta össze. Az ének a bölcsődében, az óvodás énekkönyvhöz hasonlóan, szülőknek és nevelőknek szól. A benne található játékok és jó tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyerekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzunk, s hogy a sok szép élmény hatására a kicsinyek zeneileg érdeklődő, kiegyensúlyozott, derűs emberekké váljanak. Értelmi képesség, anyanyelv, mese, vers Az emberek közötti kommunikáció fejlesztése a szocializációs folyamatnak elengedhetetlen része. Ezért az anyanyelvi és kommunikációs nevelés szempontjából nagy fontosságot tulajdonítunk a mindennapos mesélésnek, verselésnek, mondókázásnak. Az anyanyelvi nevelés fontos feladata választékos, udvariassági formulákat is használó mindennapi beszédre szoktatás. Fejlesztés területei: - Emlékezet fejlesztés: memóriajátékok - Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése: keresd a párját, labirintus játékok, színsor alkotás - Finommotorika fejlesztés: kéztorna, mutasd, amit én mutatok, térérzékelés, rajz és íráskészség kialakítása - Formaészlelés fejlesztése: ismert figurák felismerése, különbség keresése tárgyakon, útvonalrajzolás - Gondolkodás műveletinek fejlesztése: megfigyelőképesség, analizáló képesség, ok – okozat összefüggésének meglátása, logikus gondolkodás fejlesztése - Kommunikáció: szókincsbővítés (családon belül, napszakok megismerése, stb.), a kultúra és beszédünk (udvariasság a beszédünkben, köszönések, kérések, elutasítások) A mindennapos mesélésnek óriás szerepe van a gyermek életében. A mesék varázsa segíti a gyermek anyanyelvének helyes alakulását, az értelmi, érzelmi erkölcsi képességeinek a fejlődését. Mesék, versek megértése ebben az életkorban a gyermek viszonyát tükrözi a történetben
28
szereplőkkel, illetve az eseménnyel. Így lesz az irodalmi nevelés a gyermek emlékezetének, gondolkodásának fejlesztő eszköze. Természetesen itt is fontos az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, hiszen az érdeklődés, illetve a megértéshez szükséges értelmi képességek is gyerekenként változóak. Más funkciót töltenek be az elalvás előtti mesék –amelyek tudatosan válogatottak, (elősegítik a pihenés hangulatának kialakulását). Vizuális tevékenységek A manuális tevékenységeken keresztül is megismerhetjük a gyermekek készségeit, képességeit. Minél inkább megfelelő hosszúságú időt és lehetőséget biztosítunk az ehhez tartozó tevékenységek gyakorlására, annál inkább szolgáljuk a gyermek fejlődését (vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás). Ehhez azonban fel kell keltenünk az örömteli alkotáshoz való kedvet, illetve ösztönöznünk kell az egyéni elképzelések megvalósulását, elismerve azt. Ennek megvalósulását segíti a különféle technikákkal való ismerkedés, és azok gyakorlása az egyéni bánásmód, a fokozatosság, illetve a komplexitás elvének figyelembevételével. Az alkotás elsősorban a gyermekek szabad elképzeléseire, fantáziájukra alapul. Az alkotótevékenységek során a részeredményeket, dicsérettel, elismeréssel hangsúlyozzuk, segítségnyújtásunk nem javításra, inkább javaslatra korlátozódik. A vizuális foglalkozások egyaránt magukba foglalják az anyanyelvi, a matematikai, a zenei, a környezetismereti és az egészséges életmódra nevelést egyaránt. Minden foglalkozás a játékon keresztül történik. A gyermekek munkáit nem dobjuk ki, hanem kitesszük őket a faliújságra. Ezek közül néhányat megőrzünk, a többit a szülők hazavihetik. A megőrzött darabokat év végén értékeljük, mert fejlődési útja általunk látható, így meg tudjuk nézni, hogy 1-év alatt mely területen mennyit fejlődött a gyermek. Természetesen az ehhez szükséges eszközöket, illetve az ehhez megfelelő helyet is biztosítjuk. A vizuális tevékenységekkel a gyermekek látásmódját, vizualitását formáljuk, megalapozva esztétikai fogékonyságukat, igényességüket, gazdagítva tér-, szín,- forma-, képképzetüket. Környezet tevékeny megismerése A kisgyermek az élményein keresztül ismeri meg a körülötte lévő világot, és az érzelmei alapján alkot róla képet. Fontosnak tartjuk, hogy a környezet megismerésére a nevelés komplex jellegű legyen: megpróbáljuk egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Azt szeretnénk, hogy ezeket a jelenségeket egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodva érthetővé tegyük gyermekeink számára. Ez a közvetlen megfigyelésre és tapasztaltszerzésre épül. Fontos, hogy kialakuljon a gyermekekben a természetes, és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat. Ennek kialakulásához elengedhetetlen bizonyos szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, pl.: az élőlények szeretete, tisztelet, az ember által létrehozott értékek megőrzése, a kialakított rend tisztelete, megóvása – környezetvédelemre szoktatás. A környezet megismerésével szoros kapcsolatban van a matematika, hiszen a környezet megismerése során rengeteg matematikai tartalmú tesz szert a gyermek (mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyokat fedez fel, ismer meg). Ehhez olyan szituációkat teremtünk, amelyek kereső, felfedező, alkotó tevékenységre ösztönöznek. „ A gyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesítő invidium és egyben szociális lény egyszerre”
29
XIV. A bölcsődei élet megszervezése -
Kapcsolattartás a szülőkkel
A napközi gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A szülők a nevelők folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről: ez alapvető fontosságú a személyre szóló gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele, hogy a tájékoztatást mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, pl. beszélgetések, hirdetőtábla, üzenő füzet, nyílt napok, írásos tájékoztató, szervezett programok, fórumok, stb. -
Családlátogatás
Ennek célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermekeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, amelyet a beszoktatás előtt valósítunk meg. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a napközi életéről, jobban megismerje azokat a nevelőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért tiszteletben kell tartani a család kívánságát (a családlátogatás előtti elzárkózását is) -
Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás
A szülővel történő beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérben. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a nevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket az új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl.: sírás, nyugtalanság, tiltakozás, étvágytalanság, alvászavar stb.) -
„ Saját gondozónő” rendszer:
A” saját gondozónő” –rendszer a személyi állandóság elvén alapszik. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész ideje alatt ő a gondozónője.
-
Gyermekcsoportok szervezése
A csoportlétszám 7 fő. A magasabb létszám szakmailag még nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a nevelőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra „ezt a szakemberek állítják.” Egy gondozónő, egy kisegítő, maximum 7 –gyermeket láthat el. Ha sérült gyermeket egészséges csoportban (integráltan) helyezzük el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltétel biztosításával oldható meg. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. A csoport létszámához igazodóan biztosítjuk a személyi feltételeket.
30
XV. Hitvallásunk, zárógondolatként A Manó- Tanya Családi bölcsőde életének minden mozzanatát a gyermekek szeretete, tisztelete, elfogadása, figyelembevétele tölti ki. Fontosnak tartjuk, hogy a bent töltött idő érzelmekkel telve legyen, hogy gondozásunk-nevelésünk, oktatásunk során szerzett élmények pozitív érzelmekkel fűszerezettek legyenek. A gyermeki évekből felnőve, azok az élmények maradnak meg az emberben, amelyekhez erős érzelmek köthetők. Mi erre alapozzuk nevelési módszerünket. Arra törekszünk, hogy a családi bölcsőde olyan hely legyen, ahol a gyermekek érzik, hogy elfogadják, támogatják őket, ahol számíthatnak az őket gondozó felnőtt segítségére, ahol önfeledt, boldogan, vidáman tölthetik napjaikat.
„Mi lehet annál jobb, Mint szeretni, amit csinálunk, És tudni, hogy annak értéke is van.” (Katherina Graham)
A szakmai programot készítette: Kovács Istvánné vezető Debrecen. 2016. szeptember
Kovács Istvánné
31
