Magyar Méhészeti Nemzeti Program, KÖRNYEZETTERHELÉSI MONITORINGVIZSGÁLAT,

Magyar Méhészeti Nemzeti Program,

KÖRNYEZET TERHELÉSI MONITORINGVIZSGÁL AT, 2015–2016

OMME 2016

Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1094 Budapest, Viola u. 50. Telefon: 06 1 216 0015, 06 1 456 0377 Fax: 06 1 456 0378 E-mail: [email protected] Honlap: www.omme.hu

Magyar Méhészeti Nemzeti Program,

Környezetterhelési monitoringvizsgálat, 2015–2016

OMME 2016

A tanulmány a 118/2013. (XII. 16.) VM-rendelet 19. §-a, a „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME Monitoringbizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették, a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

A kiadványt készítette: Dr. Csaba György Dr. Rusvai Miklós Deákné dr. Paulus Petra Dr. Pénzes Béla Dr. Fail József Dr. Szabó Árpád Dr. Vétek Gábor Hampuk Gábor Lászlóffy Zsolt Tóth Péter Korrektor: Helfrich Judit Tervezőszerkesztő: Éger György Borítófotó: Tóth Péter ISSN 2062-9915 Készült az Oláh Nyomdaipari Kft. nyomdájában 13 000 példányban.

Tartalom Bevezetés............................................................................................................5 1. A 2015–2016. évben tapasztalt méhpusztulások egészségügyi okainak elemzése....................................................................7 1.1. Az időjárási tényezők alakulása..................................................................................7 1.2. A méhegészségügyi vizsgálatok eredményei............................................................9 1.3. Néhány példa a tavalyi évben bekövetkezett méhpusztulásokra........................15

2. Kémiai vizsgálatok......................................................................................25 2.1. A lépek, viaszkorongok és a műlépek szermaradékai...........................................25 2.2. Az OMME és a NÉBIH által közösen végzett vizsgálatok eredményei.............36 2.3. A méhmérgezési esetek bemutatása.........................................................................39 2.4. Méhtoxikológiai kísérletek elvégzése......................................................................44 2.5. Neonikotinoidokkal csávázott magokkal bevetett területek ellenőrzése..........52

3. Eredmények, következtetések..................................................................61 Összefoglalás......................................................................................................................62

Az OMME méhészeti szaktanácsadói hálózata.........................................73 Az atka elleni védekezés kémiai és technológiai variánsai.....................74

Bevezetés A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül a 2007-ben kezdődött Környezetterhelési monitoringvizsgálat kilencedik esztendejét zártuk le 2016 augusztusának végén. A munka elkezdését a hazánkban sok esetben megmagyarázhatatlannak látszó méhcsaládpusztulások valós okainak kiderítése generálta. A feladatok elvégzése során a begyűjtött minták adatainak ismeretében igen sok olyan információ látott napvilágot, amelyek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy a pusztulási jelenségek hátterében továbbra is igen komoly méhegészségügyi problémák állnak. A 2007-et megelőző időszakhoz képest viszont újdonságnak számít az a tény, hogy a méhészetekből, illetve azok környezetéből gyűjtött egyéb (pl. növényi) minták kémiai elemzése során sok esetben arra derült fény, hogy az egyes kórtani problémák kialakulása mögött esetleg valamilyen szintű kémiai eredetű szennyező anyag áll. Ennek megfelelően immár több évre visszamenőleg rendelkezünk adatokkal az egyes méhészeti termékeknek a növényvédő és atkaölő szerekkel való szennyezettségéről. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit ismerve elmondható, hogy például a hazánkban megmintázott lépek atkaölőszermaradék-tartalma nem változott jelentősen, ugyanakkor a hazai kereskedelemben kapható viasz- és műléptételek egy részében igen komoly paraffintartalmat talált a vizsgálatokkal foglalkozó laboratórium. Igen érdekes és sok újabb problémát vet fel a virágzó kultúrákban nappal alkalmazható (a méhekre nem jelölésköteles) növényvédő szereknek a különböző gombaölő szerekkel alkalmazott kombinációi kijuttatása. Ugyancsak érdekes adat, és ez az idei vizsgálatok során derült ki: az ötvenes–hatvanas évekből származó viaszok esetében sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy szermaradékmentesek voltak, ugyanis ezekből a mintákból még mindig kimutatható az akkori időszakban alkalmazott klórozott szénhidrogének (DDT, HCH) valamelyike vagy éppen mindkettő. A jó hír ezzel kapcsolatosan az, hogy e problémás hatóanyagoknak a jelenléte az utóbbi tíz évben elvégzett elemzéseink szerint már csak igen elvétve és kizárólag az importból hazánkba bekerült viasztételek esetében igazolható. A hatóságokkal, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával közösen idén is folytattuk az immár hagyományosnak mondható növényvédelmi jellegű ellenőrzéseinket. A minták eredményei alapján ebben az évben is sikerült több szabálytalanul elvégzett növényvédelmi munkának a nyomára jutnunk, melyek következtében a hatóság eljárást indít, és várhatóan büntetést szab ki az említett gazdálkodókra. A monitoringvizsgálatok természetesen idén is kiterjedtek a méhészeti célra használt atkaölő szerek hatékonysági vizsgálatára, de a korábbi évekhez képest inkább az üzemi tapasztalatokkal és az ott végrehajtott technológia hatékonyságával, illetve a hatékonyság elmaradásának okaival foglalkoztunk. 5

A tavaly lezárt költségvetési ciklusban méhtoxikológiai kísérletet állítottunk be, és bizonyos, a növényvédelemben használt rovarölő szerek hatékonyságát ellenőrizve a szakirodalmi adatokkal ellentétes információkhoz jutottunk. Idén a korábban szerzett ismereteink alapján folytattuk a munkát. Sajnos az idei év sem volt mentes a méhmérgezési esetektől. Ezek között voltak szabálytalanul elvégzett permetezések, de akadt példa növényvédelmi balesetre vagy szándékos méhmérgezésre is. Sajnos két esetben történt méhmérgezés az egyik, engedéllyel rendelkező atkaölő szer használati utasításában foglalt előírások betartása ellenére is. A korábbi években már több alkalommal foglalkoztunk a „mászkáló méhek” megjelenésével és a jelenség okainak vizsgálatával. Idén is tanulmányoztuk az említett témakört, és hála néhány méhésztársunk aktív közreműködésének, újabb fontos ismeretekre tettünk szert ebben a kérdéskörben is. Munkánkat az előző években megszokott módon a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratóriuma, a NÉBIH velencei, miskolci, szolnoki és hódmezővásárhelyi növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumai, a Wessling Hungary Kft., a németországi Intertek, a SZIE Rovartani Tanszékének kutatói (Pilisense Kft.) és a Szol-Víz-Ker Bt. munkatársai segítették. Áldozatos, lelkiismeretes munkájukat ezúton is köszönjük.

6

1. A 2015–2016. évben tapasztalt méhpusztulások egészségügyi okainak elemzése 1.1. Az időjárási tényezők alakulása

Ha figyelmen kívül hagynánk az időjárási tényezők alakulását, nehéz lenne értelmezni a méhészetek pusztulásának kórtani okait. Szokásunkhoz híven ne csak az elmúlt egy esztendőre, hanem egy kicsit hosszabb időszakra tekintsünk vissza a múltba! Az időjárási adatok áttanulmányozásakor láthatjuk, hogy az elmúlt két esztendő őszén a korábbi években tapasztalt aszály elmaradt, mindkét évjáratban volt alkalma a természetnek a felüdülésre, ennek köszönhetően a méhcsaládok kellő virágporkészlettel mentek telelőbe, és a repceterületek tőállománya, valamint a növények kondíciója is igen ígéretesnek volt nevezhető. Az elmúlt két esztendő telét illetően elmondható, hogy mindkét évben szokatlanul enyhe volt az időjárás. Ezzel együtt a téli csapadék mennyisége is elmaradt a sokéves átlagtól. Hótakaró csak ritkán és igen rövid ideig borította a tájat. Ezeknek az enyhe teleknek méhkórtani szempontból

1. sz. ábra Fagykárt szenvedett akácos valahol a Nyugat-Dunántúlon, 2016-ban

7

az a közös jellemzőjük, hogy az atka elleni zárókezelések sikeressége erősen megkérdőjelezhető a fiasításmentes időszak rövidsége miatt. Az ilyen teleket követően a tavasz sem biztosította az egyenletes fejlődést a méhek számára. A tavasz korán indult a mogyoró virágzásával, de azt követően a változékony, hűvös idő rányomta a bélyegét a méhcsaládok fejlődésére. Mindkét esztendőben szomorúan tapasztaltuk, hogy a március első felétől április közepéig tartó folyamatos méhlegelőt biztosító „gyümölcsvirágszőnyeg” elmaradt, helyette egy március utolsó harmadában kezdődő „gyümölcsvirágdömping” megjelenése következett be. Ennek megfelelően egyszerre nyílott sok helyütt a barack, a cseresznye, a szilva és a meggy, ezt követően pedig az alma sem váratott sokat magára. 2016 tavasza egyéb meglepetésekkel is szolgált a méhészeti, de természetesen a mezőgazdasági termelők számára: ez pedig az április 21–25. között bekövetkezett igen komoly lehűlés volt, amelynek következtében odalett a hazai gyümölcstermés jelentős része, de sajnos ezzel együtt az akác is jelentős fagykárokat szenvedett (1. sz. ábra). A károk legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlt és részben Dél-Magyarországot sújtották, de keleten és az Északi-középhegységben is komoly nyomokat hagyott maga után a hideg időjárás. Hazánkban az elmúlt két esztendő, de különösen az idei nem fogadta kegyeibe a méhészeket, ugyanis hiába virágoztak a repcetáblák, a napos és hűvös periódusok akár egy fél órán belül váltották egymást, aminek következtében a gyűjtőméhek egy

2. sz. ábra Csomóba gyűlt méhek tömege a kaptárak előtt a repce virágzásának idején, 2016 májusában

8

része sajnos nem tudott visszatérni a kaptárakba, és ezek gyakran a kijárónyílásoktól néhány centiméterre kihűltek, elpusztultak (2. sz. ábra). Az akácvirágzás idején tapasztalt időjárás sem volt valami kegyes a hazai méhészekhez, az éjszakák hűvösek voltak, gyakran a nappalok sem voltak ideálisak a mézelésre és a nektárbegyűjtésre. Természetesen tájegységenként jelentős eltérések is mutatkozhattak, így nem véletlen, hogy jelentős terméseredménybeli különbségek adódtak egymáshoz viszonylag közel eső területeken is. A nyári méhlegelők hozamát erősen befolyásolta az a tény, hogy 2015-tel ellentétben az idei esztendőben az időjárás hűvösebb és csapadékosabb volt, mint az előző nyáron. Ezt az is bizonyítja, hogy idén elmaradtak a már megszokottnak számító hőségriadók. Ennek megfelelően sajnos a napraforgó hozama sem úgy alakult, ahogy a beázott talajok növényeitől elvártuk volna, de ugyanez vonatkozik a nyár végén nyíló növényekre, például a szolidágóra is. A sokéves átlaghoz képest kissé hűvösebbnek és csapadékosabbnak mutatkozó nyarat igen forró, gyakran 30°C-ot meghaladó hőmérsékletű szeptember követte, amelyben a méhcsaládok a kelleténél is nagyobb aktivitást tanúsítottak, így állandó volt a panasz az állományokon belüli és az állományok közötti rablásokra egyaránt. Ennek negatív következménye a méhészetek egészségügyi helyzetére is komoly hatással volt, ami azt jelenti, hogy az atkák ellen eltérő sikerességgel megvédett állományok között megindult az atkák vándorlása, s ez egyben a gyengén megvédett állományok további legyengüléséhez, valamint az erősebb kondícióban lévő méhészetek visszafertőződéséhez is vezetett.

1.2. A méhegészségügyi vizsgálatok eredményei 1.2.1. Az atka, a nozéma és egyéb rendellenességek vizsgálati eredményei

A fenti problémák taglalását megelőzően immár a szokásos módon tekintsük át a méhcsaládok számának alakulását (1. táblázat). A TIR-adatok alapján 1 191 851 darab családot teleltek be a hazai méhészek 2015-ben. Ez azt jelenti, hogy a méhsűrűség (vagyis a területegységre jutó méhcsaládok száma) is nőtt. Ez az érték jelenleg: 12,81 méhcsalád/km2 a TIR szerint. A méhegészségügyi felelősök jelentései szerint viszont a méhcsaládok száma ennél több: 1 219 011 darab, ami 13,07 darabos méhsűrűséget jelent km2-enként (2. táblázat). Az eredményekkel kapcsolatosan viszont azt mindenképpen el kell mondani, hogy az országos átlaghoz képest igen komoly szórást mutatnak egyes területeken az előbb említett adatok, de erről később még fogunk szót ejteni. Visszatérve a méhegészségügyi vizsgálatokra, ezekről a következő mondható el: 2015 szeptemberétől összesen 70 méhészetet látogattak meg mintavétel céljából a szaktanácsadók. Ezekben a méhészetekben összesen 6574 méhcsaládot tartottak 9

1. táblázat A méhészetek és a méhcsaládok számának alakulása Magyarországon a méhegészségügyi felelősök jelentése alapján Megye Baranya

Méhcsaládok száma (db)

Méhészetek száma (db)

88 214

1324

145 939

2157

Békés

68 237

1328

Borsod-Abaúj-Zemplén

82 962

1559

Csongrád

38 364

723

Fejér

40 776

758

Győr-Moson-Sopron

38 045

728

Hajdú-Bihar

61 878

1172

Heves

35 726

822

Jász-Nagykun-Szolnok

56 591

1185

Komárom-Esztergom

18 998

377

Nógrád

40 449

873

Pest

80 122

1881

Somogy

103 382

1722

Szabolcs-Szatmár-Bereg

121 370

1979

Tolna

51 792

813

Vas

27 796

492

Veszprém

38 185

736

Zala

80 185

1138

1 219 011

21 767

Bács-Kiskun

Összesen

a tulajdonosok. A beküldött minták száma 281 (méhek, méhhullák, fiasításos lép, fiasítás nélküli száraz öreg lép, kaptársöpredék). Az említett méhészetek közül 30 esetben került sor őszi mintavételre. Ennek eredményei alapján elmondható, hogy 14 méhészetben nagyon súlyos volt az atkafertőzés. Ősszel csupán 2 alkalommal észleltünk önállóan előforduló közepes vagy annál erősebb nozémafertőzést, további 4 méhészetben viszont a súlyos atkafertőzés nagyon súlyos nozémafertőzéssel párosult, ezekhez 2 esetben még erős meszesedés jelenlétét is igazolta a laboratórium. Az élelem minősége 3 alkalommal volt kifogásolható. 8 alkalommal nem találtak magyarázatot a méhek rendellenes állapotára, ezért a méhpatogén vírusok jelenlétét is ellenőriztük ezekben a mintákban. Tavasszal 31 méhészetet vizsgáltunk meg egészségügyi szempontból, itt már csak 5 esetben határozott meg a laboratórium súlyos atkafertőzést (ezek a méhészetek a tél 10

2. táblázat A méhsűrűség alakulása Magyarországon 1991–2015 között Év

Méhészetek száma (db)

Méhcsaládok száma (db)

Méhsűrűség (db méhcsalád/km2)

1991

19 923

716 394

7,7

1992

19 013

725 615

7,78

1993

17 598

674 230

7,24

1994

16 970

646 826

6,95

1995

16 887

669 438

7,19

1996

15 372

604 797

6,5

1997

15 677

642 078

6,9

1998

16 672

690 345

7,42

1999

17 087

806 539

8,67

2000

16 597

840 235

9,03

2001

16 325

896 563

9,64

2002

15 576

881 610

9,48

2003

15 302

872 650

9,38

2004

16 371

942 316

10,12

2005

15 975

910 873

9,79

2006

15 764

897 670

9,64

2007

16 083

934 486

10,04

2008

15 894

868 135

9,33

2009

16 440

943 824

10,14

2010

17 541

997 022

10,71

2011

18 782

1 065 860

11,45

2012

18 976

1 133 100

12,18

2013

19 241

1 063 066

11,4

2014

21 005

1 152 822

12,36

2015

21 767 

1 219 011

13,07

folyamán ki is pusztultak), ugyanakkor 11 esetben volt példa az önállóan előforduló súlyos nozémára (5 alkalommal a kaptárak előtt mászkáló méhek mutatták ezeket a tüneteket). Ez utóbbi esetben kémiai vizsgálatok elvégzését is elindítottuk az erre szakosodott másik laborban. Ezeket az eredményeket később, a „mászkáló méhekkel” foglalkozó fejezetben fogjuk közölni. A súlyos atkafertőzésnek a súlyos vagy közepes 11

3. táblázat A közepes és annál erősebb atka–nozéma fertőzés előfordulása a 2015 végén és 2016 elején megmintázott méhészetekben A betegség/rendellenesség megnevezése

Csak egy ágens fordul elő

Komplex fertőzések

Az előfordulás gyakorisága

Súlyos vagy közepes atkafertőzés

19

Súlyos vagy közepes nozémafertőzés

13

Súlyos nozéma / súlyos atka + közepes nozéma / súlyos atka

13

Súlyos nozéma + egyéb ágensek (májusi vész, meszesedés)

4

Egyéb problémák (rossz minőségű élelem, meszesedés stb.)

3

Atka (Tropilaelaps) gyanújának vizsgálata

1

Tünetmentes vagy gyengén fertőzött atka vagy nozéma szempontjából

8

Összesen

61

nozémával való együttes megjelenésére 9 esetben volt példa. 1 további alkalommal valamilyen más betegség (pl. májusi vész) együttes fellépését tapasztaltuk. Az őszi és a tavaszi mintavételekhez tartozó vizsgálatok összesített eredményeit a 3. táblázat tartalmazza. 2016 nyarán összesen 9 méhészetben került sor mintavételekre. Ezekre az esetleges mérgezések gyanújának kiszűrésére, az atkaölő szerek hatékonyságával kapcsolatos feltételezések tisztázására, valamint a nyár folyamán elvégzett méhtoxikológiai kísérleteink kiegészítése céljából volt szükség. A nyári vizsgálatokról összességében elmondható, hogy 2 esetben derítettek fel súlyos, 2 esetben nozémával gyengén fertőzött állományt. 1 esetben a gyenge nozéma súlyos atkafertőzéssel komplexen fordult elő. A megmintázott állományok között 2 esetben fordult elő önállóan súlyos, 1 esetben pedig közepesen erős nozémafertőzés. Meg kell jegyezni, hogy az mindenképpen jó hír, hogy idén a beküldött minták egyikében sem talált a laboratórium nyúlós költésrothadást.

12

4. táblázat A 2016 nyarán gyűjtött kórtani minták eredményei A fertőzés előfordulása (méhészet, db)

A fertőzés erőssége Súlyos nozémafertőzés

2

Gyenge nozémafertőzés

2

Súlyos atkafertőzés

1

Közepes atkafertőzés

1

Súlyos atka / gyenge nozéma komplexen

1

Tünetmentes

2

Összesen:

9

1.2.2. Vírusvizsgálatok

A méhpatogén vírusok vizsgálati elemzéseit elvégző laboratórium jelentésében visszatekint az elmúlt időszak vizsgálati eredményeire, amelyet az 5. táblázatban közlünk. 5. táblázat A méhpatogén vírusok előfordulása az OMME által végzett monitoringvizsgálatok eredményeinek tükrében A vizsgált vírus megnevezése

1999–2000 (n=68)

2007 (n=72)

2014–2015 (n=32)

2015–2016 (n=21)

Deformáltszárny-vírus (DWV)

75%

48,6%

34,4%

52,4%

Feketeanyabölcső-vírus (BQCV)

54%

38,9%

68,8%

52,4%

Heveny méhbénulásvírus (ABPV)

37%

70,8%

59,3%

52,4%

Lárvatömlősödés-vírus (SBV)

2%

61,1%

84,4%

61,9%

Idült méhbénulásvírus (CBPV)

1%

5,6%

6,3%

19,0%

Izraeli méhbénulás vírusa (IBPV)

n. v.

0,0%

n. v.

n. v.

Átlagos vírusterhelés családonként

1,69

2,25

2,53

2,38

A fenti adatokból nagyon jól látható, hogy 1999-től kezdődően mostanáig nőtt a családok átlagos vírusterhelése. Ez az adat 1999-ben 1,69 volt, míg idén 2,38 db/méhcsalád értéket mutat. E mérőszám egyben arra is enged következtetni, hogy az atkafertőzés mellett igencsak megemelkedik azoknak a tényezőknek a hatása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a méhállomány egészségügyi állapotára. Ugyanakkor azt sem szabad 13

3. sz. ábra A deformáltszárny-vírus tünetei igen gyakran megfigyelhetők az atkás méhcsaládokban

figyelmen kívül hagynunk, hogy ezek a kórokozók az atkák elpusztítását követően is jelen vannak a méhcsaládokban, és folyamatosan gyengítik azokat. Sajnos azzal is tisztában kell lenni, hogy nem rendelkezünk semmilyen ellenszerrel a leküzdésükhöz. A táblázat adatai közt igen figyelemreméltó, hogy a heveny méhbénulásvírus (ABPV), a lárvatömlősödés-vírus (SBV) és a deformáltszárny-vírus (DWV) is nagyon gyakori a beküldött mintákban. Hasonló a helyzet a feketeanyabölcső-vírussal is (BQCV). Ezek közül a deformáltszárny-vírus tüneteit ismerik legjobban a méhészek, ugyanis csonka szárnyú (ún. „atkarágott”) méheket már mindenkinek volt alkalma látni (3. sz. ábra). A laboratórium észrevételei szerint igen figyelemreméltók az alábbi jelenségek: • a fiasításminták virológiailag egészségesebbek, mint a kifejlett méhek. • A deformáltszárny-vírus (DWV), a feketeanyabölcső-vírus (BQCV) 1999 óta sok mintában fordul elő, míg a heveny méhbénulásvírus (APBV) és a költéstömlősödésvírus (SBV) viszonylag kevés alkalommal volt kimutatható. Továbbá itt kell megemlítenünk azt a vizsgálatsorozatot is, amelynek kapcsán neonikotinoiddal (tiametoxam) csávázott napraforgó-területre telepített méhcsaládok vírusfertőzöttsége teljesen azonos volt a kezelésben nem részesített területet látogató méhekével. Vagyis a neonikotinoiddal elvégzett csávázás virológiai szempontból nem befolyásolta a megfigyelésbe bevont méhcsaládok egészségi állapotát. A vírusvizsgálatok folytatásával kapcsolatosan – a további munka sikere érdekében – mindenképpen érdemes volna növelni a vizsgálatba bevont méhészetek és a vizsgált minták darabszámát egyaránt. 14

1.3. Néhány példa a tavalyi évben bekövetkezett méhpusztulásokra 1.3.1. A méhsűrűség szerepe az atkával történő átfertőződések kialakulásában (Veszprém megye)

A 6. táblázatban bemutatunk egy olyan helyzetet, ahol egy erdős területen (illetve ahhoz közel) hat méhészet található. Jelen esetben, a táblázatban „A”-nak jelzett méhészetet alapul véve, és a méhészetek közötti távolságot lemérve, a tartott méhcsaládok számának ismeretében könnyen kiszámolható, hogy az „A” méhészet környezetében (1,8 km sugarú körön belül) a méhsűrűség értéke meghaladja a 60-at (6. táblázat). 6. táblázat Egy röpkörzeten belül található méhészetek adatai: egymástól mért távolságuk, valamint a méhsűrűség és a szeptember közepén bekövetkezett pusztulási adatok alakulása A méhészet jele

A méhészetenként tartott méhcsaládok száma (db)

„A” méhészettől mért távolság (km)

A szeptember közepére összeomlott méhcsaládok mennyisége az összes méhcsaládszám %-ában

A

180

0

8%

B

100

0,8

50%

C

50

1,2

98%

D

40

1,1

35%

E

50

1,2

30%

F

190

1,8

20%

Összesen:

610

 

 

Méhsűrűség (1,8 km sugarú kör területére számolva):

60,3

 

 

A táblázatból jól látható, hogy a kérdéses területen a méhsűrűség az országos átlag ötszöröse. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az egyes méhészeteken belül mekkora volt a veszteség szeptember elejére, akkor látható, hogy a leggyengébb kondícióban lévő állomány („C” méhészet) sikertelen védelmi technológiája következtében az atkák létszáma kritikusra fordult, a családok már szeptember elejére nagyon legyengültek. Az ún. „sikertelen védelmi technológia” azt jelenti, hogy a támogatással vásárolt gyári szerből (Bayvarol) nem kapták meg a családok az előírásos dózist, ráadásul a lapkák elhelyezésekor a kolléga sajnos a fiasításos zónán kívülre helyezte a csíkokat, vagyis oda, ahol a méhek a legkevésbé közlekedtek. Ennek az állománynak a legyengülésével a környező állományok méhei („A” és „B”) pedig a hordási lehetőségek beszűkülésével rá15

vetették magukat az előbb említett méhészetre. Ez maga után vonta azt, hogy megkezdődött azok újrafertőződése, ami együtt járt a családok atkatartalmának állandósulásával. Sajnos a folyamatot csak súlyosbította az a tény, hogy a „B” méhészetben alkalmazott Biowar 500-zal végzett gyógyszeres kezelés ellenére az állományban megindult a családok összeomlása (4. sz. ábra). Itt a veszteség 50%-os volt. A méhész sajnos ezt a készítményt csak augusztus utolsó dekádjában kezdte el használni, ami bizonyára szintén elkésett beavatkozásnak számít akkor is, ha a nyár folyamán már megvalósult néhány amitráztartalmú füstölés és egy oxálsavtartalmú folyadékkal való kezelés az atkák 4. sz. ábra Atkafertőzés elhatalmasodása miatt ellen. A késedelmes beavatkozást legyengült és lerabolt méhcsalád egyik fészeklépe, a gyógyszer, amelynek meg kellett volna egyébként a várható szolidágóméz és akadályoznia a kedvezőtlen folyamatokat szermaradékmentes pörgetése indokolta a méhész szerint. Az „A” méhészetben mért alacsony pusztulási ráta annak volt köszönhető, hogy a „C” méhészet letámadásakor már javában zajlott az atkák elleni védelem az állományban. A röpkörzetben található többi („D”, „E”, „F”) méhészet esetében is hasonló jelenség volt megfigyelhető. Itt mindenki házilag készített falapkákkal, illetve rajzlapcsíkokkal felitatott Taktickal védekezett. Volt, aki az előbb említett folyadékot nem hígította, de csak harmincnaponta cserélte a lapokat, összesen két alkalommal az év folyamán. A másik a Takticnak a 75%-os oldatába mártotta a falapkákat, ugyanakkor a kaptár homlokfalához közel helyezte el őket. Ez lehetőséget adott arra, hogy a családok újrafertőződésekor a hazatérő rabló méhek által szállított atkák a védekezőszert kikerülve jussanak el a kaptár mézterébe. Így útközben a fias lépeken áthaladva az idegenből hozott atkáknak volt alkalmuk beköltözni a fiasításba. Ez a két eset egyértelmű példa arra, hogy hiába alkalmaz a méhész nagy dózisú atkaölő szert a kaptáron belül, ha nem megfelelően helyezi el a hordozókat, akkor az említett nagy dózis alkalmazása ellenére sem lesz megfelelő hatású a védelem. Felmerül a kérdés, hogy miért tudott elatkásodni a „D” és „E” közelében található „F” méhészet. Feltételezéseink szerint a válasz ebben az esetben sem túl bonyolult. Ebben a méhészetben az augusztus elejétől használt rajzlapcsíkokat a méhek viszonylag 16

5. sz. ábra Azonos röpkörzetben található méhészetek védelmi technológiájának bemutatása Méhészet (családszám)

Veszteség (%)

Augusztus 1.

2.

Szeptember 3.

1.

Amitráz (Biowar 500, és rajzlapcsík az állomány 50-50%-ában)

2.

A (180)

8%

B (100)

50%

Amitráz (Biowar 500)

C (50)

98%

Flumetrin (Bayvarol) 2-3 db/család

D (40)

35%

Amitráz (falapon 30 napra)

E (50)

30%

Amitráz falapon (14 napra rosszul elhelyezve)

F (190)

20%

Amitráz papírcsík (az első hetekben védelmi lyukakkal)

Fluvalinát (falapon)

Október 3.

1.

2.

3.

Amitráz (ködölés 3×)

Amitráz papírcsík

Amitráz falapon, rosszul elhelyezve

Amitráz falapon (14 napra rosszul elhelyezve)

Amitráz (falapon 30 napra) Amitráz falapon (14 napra rosszul elhelyezve)

hamar (egy–három nap alatt) lerágták, és kitakarították, a méhész viszont csak hetente helyezett be újabb lapkákat. Ennek megfelelően pontosan a legjobb kondícióban lévő családok esetében leghosszabb a védelem nélküli, ún. „lyukas” időszak. Egy ilyen atkás évben, mint az idei, komoly gondok lépnek fel pont ennek a védelem nélküli időszaknak a hosszúsága miatt. Ugyanis a környezet fertőzöttségének köszönhetően folyamatos az atkák utánpótlása, kedvezőtlen esetben akár több atka érkezhet a családba a „lyukas” időszakban, mint amennyi elpusztul az aktív védekezés idején… Ennek a problémának a sikeres áthidalásához a papírlapkák pótlását azok elhasználódási üteméhez kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy augusztus első felében egy hétnél gyakrabban kell cserélni őket. Augusztus második felétől viszont vélhetően a heti csere is elég lenne már. Az egymással párhuzamosan végrehajtott technológiákat az 5. sz. ábrán mutatjuk be.

1.3.2. Méhpusztulás Bács-Kiskun megyében

Októberben kaptunk jelzést arról, hogy Bács-Kiskun megye középső részén komoly veszteségekkel járó pusztulás történt egy méhésznek több telephelyén is. Az egyes telephelyeket átvizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy valószínűleg igen komoly atkafertőzés volt a veszteségek oka. Sajnos az említett feltételezésünket a laboratórium vissza is igazolta. Az egyes telephelyek átvizsgálásának alkalmával az alábbi megállapításokat tettük: 1. A pusztulás mértéke telephelyenként erősen eltérő. 2. A pusztulás mértéke ott nagyobb, ahol a telephelyhez viszonylag közel több idegen méhészet is el van helyezve. 3. Az egyik telephelyen a súlyos atkafertőzés mellett a lépekből klórpirifosz jelenléte is igazolható. Ennek eredetét a röpkörzetben található csemegekukorica-táblák valamelyike jelenthette. 17

4. A súlyos atkafertőzés annak ellenére lépett fel a méhészetben, hogy ott a Biowar 500 nevű készítményt használta méhésztársunk az előírások betartása mellett. Elmondása szerint az alkalmazás ideje alatt a családok folyamatos legyengülése volt megfigyelhető. 5. A veszteségeket és az atkák elleni védekezés hiányosságait az is fokozta, hogy szeptember második felétől (tehát az alkalmazott védekezőszer hathetes használatát követően) a méhész nem kezdett el újabb védekezéseket az atka ellen, így a hónap végén és október elején bekövetkező, idegenből jövő ún. „migráns atkák” ellen teljesen védtelen volt az állománya (6. sz. ábra). Az említett készítmény hatóságok felé történő bepanaszolása azért nem valósulhatott meg, mert az alkalmazás kezdetekor a gyógyszer szavatossági idején még belül voltunk, ugyanakkor az alkalmazás idejének hat hete alatt a szavatossági idő lejárt. Itt is felmerül az a probléma, amiről korábban írtunk már: a készítmény sajnos nem adott biztonságos védelmet az atkák ilyen mértékű tömege ellen. Tapasztalataink szerint ez mindkét, a piacon megtalálható tartamhatású atkaölő szer esetében igaz. A fenti adatok egyértelműen mutatják, hogy ezeknek a szereknek az alkalmazása esetén is kiemelten fontos az atkák lehullásának ellenőrzése, és időszakonként az amitráztól eltérő hatóanyagok beiktatásával ellenőrző kezelések elvégzése.

1.3.3. Súlyos méhpusztulás Pest megyében

Pest megyében, Gödöllő térségében szintén a nagy méhsűrűség, az össze nem hangolt védekezések és – valljuk be – néhány esetben a hozzá nem értés következtében igen

6. sz. ábra Atkafertőzéstől összeomlott méhcsalád Bács-Kiskun megyében

18

komoly veszteségeket szenvedtek el a méhészek. Az őszi méhegészségügyi ellenőrzések rablások miatt kezelhetetlennek tűnő állományokról számoltak be. Sajnos ezt követően nem történt meg a gyenge családok szelektálása, ennek megfelelően a rablás jelensége továbbra is fennmaradt. Ezzel párhuzamosan az atkák elleni védekezés teljesen érthetetlen módon, szeptember folyamán teljességgel szünetelt, illetve volt olyan állomány a körzetben, amelyben illóolajos készítményt alkalmaztak ebben az időben. Ezekről a készítményekről a használati utasításban olvashatjuk, hogy az alkalmazás idején rablásokat indukálhatnak. A nagyobb problémákat csak azok a méhészetek tudták elkerülni itt is, amelyekben valamilyen beavatkozás történt a paraziták gyérítésére még júniusban, illetve valamilyen módon (főleg szintetikus készítményekkel) felvették a harcot az atka ellen plusz egy-egy alkalommal szeptember hónapban is. Sajnos ennek a folyamatnak áldozatul esett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által vásárolt méhészet is, ahol az ősszel bekövetkezett pusztulásokat csak tetézte az a tény, hogy az alkalmazott méhész nem tartotta be maradéktalanul azokat az előírásokat, amelyeket egy ilyen leromlott állománynál szükséges lett volna. A helyzet tisztázása érdekében elvégeztük a méhészetek lépkészletének kémiai analízisét is az említett három méhészetben. Ezek a vizsgálatok növényvédelmi szen�nyeződés nyomait csak egy esetben mutatták. Ez a méhészet éppen az OMME vándoroltatott állományában jelentkezett, vagyis úgy tűnik, hogy ebben az állományban a kórtani okok mellett egy, a vándorlások idején bekövetkezett mérgezés is befolyással volt a kedvezőtlen folyamatokra. Ettől függetlenül az atkák elleni védekezések problémáiból következően az október második felében elvégzett kezelések adatai szerint

7. sz. ábra Az atkaürülék-szennyezettség a családban tenyésző atkák nagy számára utal

19

8. sz. ábra Súlyos atkafertőzésben elpusztult méhcsalád

a lehullott atkák száma néhol több százas nagyságrendű volt (7–8. sz. ábrák). A vírusvizsgálatok pedig ezzel összhangban arról számoltak be, hogy családonként akár négyféle vírus előfordulása sem volt ritka jelenség ugyanitt. Visszatérve az OMME méhészetének pusztulására, sajnos a betelelés alkalmával megint nem egészen az történt, amit a szakmai vezetés a méhésztől kért. Így részben valósult meg a családok egyesítése, a fészkek lépeinek szelektálása és az amúgy hiányos élelemkészlet pótlása. Ezt tetézte még az a probléma, hogy az éhező, legyengült családok csak igen hevenyészett téli takarással vonultak telelőre, így nem csoda, hogy az esetet ősszel még túlélő méhek jelentős része tavasszal komoly nozémás tünetekkel pusztult el (9. sz. ábra). 20

9. sz. ábra Erősen nozémás méhcsalád utolsó pillanatai

1.3.4. Oxálsav alkalmazása mellett bekövetkezett méhpusztulás

Sajnos a legjobb szándékkal elvégzett védekezések is vezethetnek komoly veszteségekhez. Ilyet tapasztaltunk Veszprém megye északnyugati részében, ahol egy néhány éve méhészkedő ügyfelünk nem alkalmazott semmiféle szintetikus kemikáliát, és kizárólag BeeVital HiveCleannel védte a méheit. Precíz méhész lévén folyamatosan számolgatta a kezelések hatására lehulló atkák mennyiségét mind a tizenegy családjában. Az első négy beavatkozás eredményeként a családokban lehullott atkák létszáma nem volt magas (50 darab alatti mennyiség hullott le alkalmanként, erről nem is készült feljegyzés), ugyanakkor az augusztus végén, szeptemberben elvégzett beavatkozások hatására jelentősen megemelkedett az atkák száma a figyelőtálcákban. Ezek adatait a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat BeeVital HiveClean hatására a méhcsaládokban lehulló atkák száma Méhcsalád

2016. aug. 26.

2016. szept. 2.

2016. szept. 15.

Összesen

1.

183

273

743

1199

2.

141

590

616

1347

3.

157

401

784

982

4.

333

644

794

1711

5.

198

579

968

1754

6.

51

99

168

318

7.

186

1089

1314

2589

8.

74

308

222

604

9.

188

845

112

1154

10.

42

158

235

435

11.

183

790

540

1513

Összesen:

1736

5376

6496

13 606

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az utolsó három kezelés hatására jelentősen emelkedik az atkák létszáma. Ez természetesen arra is bizonyíték, hogy a gyógyszer a fiasítás csökkenésének időszakában elfogadható hatékonyságú. A méhésztársunk által alkalmazott hét beavatkozás viszont több, mint a technológiai leírás kétszerese. Ez persze felveti annak a gyanúját, hogy vajon nem volt-e sok ennyi oxálsav a családnak, különösen úgy, hogy a készítmény hangyasavtartalmával is számolni kell. Bizonyára van alapja ennek a feltételezésnek is, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül az atkák számának exponenciális emelkedése mellett sem. Ennek ismeretében viszont teljességgel érthetetlen, hogy miért nem folytatódtak a kezelések valamilyen más hatóanyaggal. A területet ismerve egyébként el kell mondani azt is, hogy a 21

röpkörzetben nagy számban találhatók még méhészetek, tehát bizonyára megvolt a lehetőség arra, hogy a vizsgált családokban feldúsuljon az atkák száma. A táblázatban található zöld sorok az életben maradt családok adatait tartalmazzák. Egyébként a méhek pusztulását a szerves savakkal elkövetett túladagolással magyarázni azért sem teljesen érthető számunkra, mert a méhésztárstól kapott információk szerint az életben maradt két családot a tél folyamán további négy (!) alkalommal részesítették szublimációs kezelésben…

1.3.5. Tavaszi mintavételek Somogy és Zala megyékben

2016 márciusának végén Somogy és Zala megyék déli részéből kaptunk jelzést arról, hogy valamiért nem fejlődnek egyes családok a panaszos méhészetekben. A helyzet tisztázása érdekében szintén mintavételekre került sor (10. sz. ábra). A begyűjtött mintákból komplex kórtani és kémiai vizsgálatok elvégzésébe kezdtünk, amelyek eredménye a következő volt: • A vizsgált 5 méhészet közül 1 esetben mutattunk ki klórpirifosz-szennyezést a kaptárakból, ezt a családokban előforduló súlyos nozémafertőzés kísérte. • Egy másik méhészetben a laboratórium szerint a súlyos nozéma kialakulását egy korábbi, de a mintavétel idejére már felszámolt atkafertőzés előzte meg. • Egy esetben sajnos a lépekben mért amitráz-bomlástermékek mennyisége volt igen magas, meghaladta a 10 mg/kg értéket. Ebben a méhészetben a méhpatogén vírusok előfordulási gyakorisága is magas volt, ami azt jelenti, hogy itt a vizsgált

10. sz. ábra Mintákat gyűjtenek a monitoringbizottság tagjai Zala megyében

22

vírusok közül három (feketeanyabölcső-, idült méhbénulás- és szárnydeformitásvírus) volt megtalálható. • További 1 méhészetben a fejlődésben elmaradt családoknál komoly atkafertőzés volt megállapítható. • 1 méhészetben pedig nem volt semmi probléma, beteg vagy fejlődésben lemaradt családot nem is találtunk benne, amit az összes innen gyűjtött minta alapján készült lelet is alátámaszt.

1.3.6. A Tropilaelaps atka hazai megjelenését célzó vizsgálatok

• A monitoringvizsgálatok elvégzésekor figyelemmel kell lennünk arra, hogy esetleg nem tűnik-e fel hazánkban néhány újabb kártevő, elvégre ne feledjük, hogy a globalizáció a sok mezőgazdasági jellegű probléma (kártevők, gyomok, kórokozók) terjedésének a melegágya. Ennek a folyamatnak az eredményeként indult hódító útjára a világon, ezzel együtt Európában is a kis kaptárbogár (Aethina tumida), illetve a sárgalábú lódarázs (Vespa velutina), tehát fel kell készülnünk arra, hogy többek között ezeknek a kártevőknek a megjelenését, illetve előrejelzését megoldjuk. Egy ilyen apropónak köszönhettük, hogy 2016 áprilisában az egyik Tolna megyei méhésztársunk új, furcsa atkát vett észre a kaptárában (11. sz. ábra). A helyzet tisztázása érdekében mintát kértünk az illetőtől, melyet a NÉBIH ÁDI átadott az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének, ahol megtörtént az atkák faji meghatározása. A vizsgálatok eredményeként kimondható, hogy a begyűjtött atkafaj tudományos neve Macrocheles glaber, amiről azt kell tudni, hogy teljesen megszokott ragadozó atkafaj Magyarországon. Problémát nem okoz, egyéb atkákkal, kisebb rovarokkal táplálkozik. Dr. Csaba György a Tropilaelaps atka jelenlétéről és a tünetekről szóló ismereteket az alábbiakban foglalta össze: Ha fellép a gyanúja annak, hogy a méhészetünkben a Tropilaelaps atka feltűnt, akkor a helyszínen a fiasítás átvizsgálása nagyon is indokolt. A Tropilaelaps atkák a méh fiasításán élősködnek, fiasítás hiányában egy héten belül elpusztulnak. Egyébként azon fias sejteket – amelyekben Tropilaelaps atka élősködik – a méhek felnyitják, és a sejt peremére viaszsáncot emelnek. Ez fontos diagnosztikai jel. Ilyen viaszsáncot lehet látni a gyenge családokban megtelepedett viaszmolykártétel esetében is. A viaszsánccal körülvett fias sejtek a lép alapján garázdálkodó viaszmoly nyomvonalában szinte „zsinórban” sorakoznak. Tropilaelaps atka jelenléte esetén viszont a viaszsánccal körülvett sejtek magányosak! Jó tudni, hogy a varroa atka ellen alkalmazott kezelésnél (füstölésnél) a Tropilaelaps atkák is lehullanak, és a megfigyelésre beillesztett papírlapon áttekinthetők! Amennyiben a Tropilaelaps-gyanú felmerül, az illetékes hatósági állatorvosnak jelenteni kell. A hatósági állatorvos a NÉBIH ÁDI-ba küldi a mintát, ahonnan szükség esetén a szakemberek kiszállnak, és élő példányokat 70%-os alkoholba gyűjtenek. A mintát az Európai Unió illetékes referencialaboratóriumába továbbítják, ott születik 23

11. sz. ábra Egy Varroa destructor és két Macrocheles glaber ragadozó atka a kaptársöpredékből (Fotó: Dr. Csaba György)

a végleges dianózis. Más vizsgáló laboratórium nem illetékes bejelentési kötelezettség alá tartozó mintát vizsgálni.

1.3.7. Farfekvéses méhek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Több esetben kaptunk jelzést arról Szabolcs Szatmár Bereg megyéből, hogy a lárvák fordítva (vagyis „farfekvéses” módon) helyezkednek el a sejtekben. A jelenségről már az előző kiadványunkban is megemlékeztünk. A fiasításos lépek megmintázását követően a NÉBIH ÁDI laboratóriuma nem találta rendellenesnek a lárvák elhelyezkedését, ugyanakkor igen súlyos atkafertőzést határozott meg minden mintában. Felmerül a kérdés, hogy ez a jelenség egyáltalán létezhet-e… Erre a választ Sőtér Kálmán A méh és világa című könyvében találjuk meg, amelyben a jelenség bekövetkezését abban az esetben tartja lehetségesnek, ha kevés a dajkaméh a kaptárban, és így kevés eleséget kapnak a lárvák. A táplálék sikeres felvétele érdekében az álcák kénytelenek megfordulni, és a sejtek aljáról fogyasztani. Ez viszont azzal jár, hogy később nem tudják felvenni a normális testhelyzetüket (Sőtér Kálmán: A méh és világa, 1895, I. kötet, 489–490. oldal).

24

2. Kémiai vizsgálatok 2015/2016-ban 251 darab minta kémiai analízise történt meg. Ezeknek a vizsgálatoknak a jelentős része a növényvédő szerek, illetve az antibiotikumok vonatkozásában szűrővizsgálatok elvégzését jelentette. A mérések zöme Velencén, a NÉBIH növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumában, a Wessling Hungary Kft.-nél, illetve a német Interteknél történt. A műszereket neonikotinoidok vonatkozásában 1 ppb érzékenységre állították be.

2.1. A lépek, viaszkorongok és a műlépek szermaradékai 2.1.1. A lépekben mért szermaradékok bemutatása

Az elmúlt időszakban 28 darab lépminta elemzését végeztük el. Ez a mintaszám nagyjából annyi, mint amennyit az elmúlt két évben gyűjtöttünk be erre a célra. A megelőző években ez az adat 26, illetve 31 darab volt. Az analízisek eredményeit a 8. táblázat tartalmazza. Az idei eredményeket a tavalyiakkal összehasonlítva láthatjuk, hogy a mezőgazdasági eredetű növényvédőszer-hatóanyagok előfordulási gyakorisága és félesége tekintetében nem érjük el a korábbi szintet. További jó hír, hogy az idei mintákban a klórfenvinfosz nevű atkaölőszer-hatóanyag sem mutatható ki, míg ez korábban 1 alkalommal előfordult. Ugyanakkor az amitráz-bomlástermékekből számított összes amitráz mennyisége 1 alkalommal meghaladta a 10 mg/kg értéket. Erről már az előző fejezetben szóltunk. Az atkaölő szerek között a kumafosz, a fluvalinát jelenléte megszokott gyakoriságú, ugyanakkor három mintában találtunk brómpropilátot, ami arra utalhat, hogy a lép alapjául szolgáló műlép szerbiai eredetű lehet, esetleg persze az sem kizárt, hogy a hatóanyag a hazánkban a nyolcvanas évek végén használt használt Folbex VA füstölőszer emlékeként maradt benne a viaszban, bár ennek ennyi idő alatt ki kellett volna hígulnia a hazai termékekből… A mintákból kimutatott klórpirifosz és klórpirifosz-metil összesen 4 alkalommal fordult elő. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a szennyeződések mindenképpen befolyásolhatják a családok tavaszi fejlődését – és akár ezzel párhuzamosan azok egészségügyi állapotának alakulását is. A mintákban előforduló gombaölőszer-hatóanyagok (dimoxistrobin, trifloxistrobin, famoxadon) jelenlétének a méhcsaládokra gyakorolt hatását még vizsgálni kellene, különösen azokban az esetekben, amikor rovarölőszer-hatóanyaggal együttesen jelennek meg a mintákban. Ilyet a táblázatban szereplő 12. sz. minta esetében talá25

8. táblázat A megmintázott lépek szermaradékainak bemutatása (mg/kg) Méhészeti atkaölők A minta száma

26

Rovarölők

Gombaölők

Amitráz összes

Fluvalinát

Kumafosz

Brómpropilát

Klórpirifosz

Klórpirifoszmetil

Trifloxistrobin

Dimoxistrobin

Famoxadon

1.

2,2

0,16

 

0,016

 

 

 

0,039

 

2.

2,1

0,075

0,061

 

 

 

 

 

 

3.

0,24

0,048

0,18

 

 

 

 

 

 

4.

2,8

0,020

0,15

 

 

 

 

 

 

5.

0,32

0,053

 

 

 

 

 

 

 

6.

0,39

0,018

0,017

 

 

 

 

 

 

7.

0,35

0,015

 

 

 

 

 

 

 

8.

0,43

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

0,025

0,010

0,033

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

1,7

 

 

 

11.

0,35

0,11

0,035

 

 

 

 

 

 

12.

0,40

0,062

0,15

 

0,005

 

0,012

 

 

13.

0,21

0,093

0,023

 

 

 

 

 

 

14.

25,3

0,14

 

 

0,006

 

 

 

 

15.

0,47

 

 

 

 

 

 

 

 

16.

0,52

0,013

0,059

 

 

 

 

 

 

17.

 

0,018

0,023

 

 

 

 

 

 

18.

10,2

0,46

 

0,083

 

 

 

 

 

19.

0,76

0,062

 

 

 

 

 

 

 

20.

0,047

 

0,51

 

 

 

 

 

 

21.

4,7

0,550

0,010

 

0,004

 

 

 

 

22.

0,92

0,019

0,42

0,014

 

 

 

 

 

23.

1,4

0,022

0,098

 

 

0,009

 

 

 

24.

2,9

0,074

0,15

 

 

 

 

 

0,018

25.

0,22

0,16

0,43

 

 

 

 

 

 

26.

0,55

0,070

0,20

 

 

 

 

 

 

27.

0,21

0,16

0,42

 

 

 

 

 

 

28.

0,95

0,034

0,19

 

 

 

 

 

 

lunk, de a korábbi években a gomba- és rovarölőszer-kombinációk között gyakran szerepelt a strobilurinok csoportjába tartozó gombaölőknek (pl. a trifloxistrobinnak) a tiaklopriddal alkotott kombinációja. Ez utóbbi hatóanyag a virágzó kultúrákban nappal használható Calypso 480 SC és a Biscaya hatóanyaga.

2.1.2. A viaszkorongokban mért szermaradékok

Az elmúlt időszakban 6 alkalommal került sor viaszkorongok szermaradékainak elemzésére. Az analízisek eredményeit a 9. táblázat tartalmazza. A szokványos atkaölő hatóanyagok (amitráz, fluvalinát, kumafosz) mellett előfordult 1 esetben brómpropilát-szennyeződés. Mint tudjuk, valószínűleg ez is egy méhészeti atkaölő szer hatóanyaga, és arra enged következtetni, hogy a kiolvasztott sonkoly valaha a Balkánról származó műlépre épített lépekből származik. A korongokból kimutattunk 1 esetben egy gombaölő hatóanyagot, ez az azoxistrobin (5. sz. minta), ugyanakkor 1 esetben (1. sz. minta) a megmintázott viaszkorong klórpirifosz hatóanyagot is tartalmazott. Ez utóbbi mintáról tudjuk, hogy a méhek által ki nem épített műlépek összeolvasztásából keletkezett, ami arra utal, hogy valaki a műlépüzembe olyan alapanyagot szállíthatott, amelyet egy komoly mérgezést követően olvaszthattak ki. 9. táblázat A megmintázott viaszkorongok szennyeződései Talált szennyeződés (mg/kg) Sorszám

Összes amitráz

Kumafosz

Fluvalinát

1.

0,010

0,057

0,22

2.

0,073

0,011

3.

0,07

4.

Brómpropilát

Klórpirifosz

Azoxistrobin

0,040 0,01

0,017

5.

0,067

0,37

0,038

6.

0,060

0,033

0,38

0,047

2.1.3. A műlépekben mért szermaradékok ismertetése

A közelmúltban bekövetkezett méhészeti fejlesztések eredményeként igencsak megnövekedett a műlépek iránti kereslet Magyarországon. Ezt a folyamatot természetesen követte a viasz és a műlépek árának emelkedése is. Mindenki előtt ismert, hogy a műlépek beszerzésének módja a mai napig az évtizedek alatt kialakult műlép–viasz csere. Ez az eljárás a régebbi (varroa előtti időkben) általában nem rejtett magában különösebb kockázatokat, mivel a méhviasz többnyire mindenkinél ugyanazt a terméket jelentette. Természetesen az előbbi állítás csak nagy vonalakban igaz, ugyanis az az időszak sem volt egészen problémamentes – gondoljunk arra, hogy a mezőgazdasági 27

eredetű szennyezések oldaláról nézve lehettek komoly eltérések (ne feledjük, hogy a klórozott szénhidrogének – DDT és társai – a mai napig is kísértenek a bennünket körülvevő világban). Szintén előfordultak akkoriban olyan esetek, amikor a viasz megszaporítására például paraffint használtak néhányan. A helyzet mára bonyolódott az előzőekben felvázolthoz képest, mert a szen�nyeződéseket tekintve nagyot változott a kép. Ezt a változást főleg az atkaölő szerként alkalmazott hatóanyagoknak a viaszban történő megjelenése okozta, amely szennyezések mennyiségét növeli a mezőgazdasági eredetű kemikáliáknak a viaszban való előfordulása, illetve esetlegesen a nagy tömegű sonkolynak a viaszmolytól történő megóvása érdekében is alkalmazhatnak (főleg a feldolgozók) olyan anyagokat (DEET, permetrin), amelyek nemkívánatosak a felhasználók számára. Ez utóbbiak műlépekben történő előfordulása vezethet oda, hogy a családok építési hajlamát nem tudjuk kihasználni, mert, mondjuk, a rovarriasztó hatású anyagokat (pl. DEET-t) tartalmazó műlépeket a méhek elkerülik, illetőleg a rovarölő hatóanyagokat (pl. klórpirifoszt) tartalmazó műlép beadását követően visszaesik a család a fejlődése. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a műlépek iránti emelkedő kereslet miatt még mindig előfordul a viasz hamisítása, ezen folyamatok következtében pedig célszerű lenne az évtizedek alatt kialakult műlép–viasz csere helyett a saját viasznak a visszahengereltetése. Ez a folyamat viszont feltételezné a műlépüzemekben alkalmazott technológia átállítását és természetesen az üzletpolitika megváltoztatását. A fentieket egyébként az is nehezíti, hogy a műlépüzemek jelentős része nem legálisan folytatja a tevékenységét, ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ott alkalmazott technológia velejéig rossz, hanem csupán azt, hogy nem felel meg a mai kor színvonalának. (Amennyiben az ellenőrizetlen üzemben a Paenibacillus larvae spórái ellen nem történik meg a viasz előírt hőkezelése, az eladott műlép a nyúlós költésrothadás terjesztője lehet!) A helyzet javítása érdekében az OMME lépéseket tett, és fog is tenni azért, hogy a probléma megoldódjon. Visszatérve az elmúlt időszakban elvégzett vizsgálatainkra, elmondhatjuk, hogy a műlépeink szermaradékai az atkaölők vonatkozásában nem mutattak rossz eredményt. Amitrázt csupán a metabolitok (bomlástermékek) vonatkozásában tudtunk kimutatni (ez egyben azt is jelenti, hogy az alapanyagok sem voltak túlságosan szennyezettek), a kumafosz jelenléte is igen alacsonynak volt mondható, vagyis a műlépek átlagos kumafosztartalma bőven 1 mg/kg alatti értéket mutat. Ezt azért érezzük fontosnak hangsúlyozni, mert egyes előadásokban ez a kérdés olyan színezetet kap, mintha a magyar viaszok szennyezettsége az USA-ban és Szlovéniában publikált 100 mg/kg körüli értékekkel lenne egyenértékű (Jeff Pettis, 2010; Borovšak és Lilek, 2015, Daejeon). Az idei műlépminták analitikai eredményeit a 10. táblázat tartalmazza. A 22 darab megvizsgált műlépminta szennyezettségi adatainak tekintetében tehát amitráz-metabolitok az összes minta felében találhatók, míg a kumafosz szermaradékával összesen 14 alkalommal találkozunk. Fluvalinátot 18 minta tartalmazott, ami az összes minta 81%-át jelenti. Brómpropilát (tudjuk, ez a hatóanyag főleg az EU-n kívüli területeken használatos atkairtásra) mindösszesen 2 alkalommal fordult elő 28

29

0,02

 

 

 

 

0,098

0,066

 

 

0,056

0,014

0,041

0,049

 

 

 

 

0,011

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

0,02

3.

0,034

0,025

2.

5.

 

1.

4.

Összes amitráz

Sorszám

0,19

 

 

 

 

0,29

0,27

0,14

0,075

 

0,034

 

 

0,026

 

0,18

0,18

0,17

0,24

0,26

0,074

0,09

Kumafosz

0,048

0,045

0,087

 

0,17

0,037

0,04

0,062

0,038

 

0,31

0,11

0,11

0,025

0,028

 

0,11

 

0,12

0,056

0,046

0,15

Fluvalinát

Méhészeti atkaölők

 

 

 

 

0,022

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,014

 

 

 

 

 

Brómpropilát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,029

 

 

 

 

 

Acetamiprid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,007

0,005

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Klórpirifosz

 

 

 

 

 

0,024

0,029

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bifentrin

 

 

 

0,2

 

 

 

 

 

0,16

0,01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DDT

 

 

 

0,06

 

 

 

 

 

0,012

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HCH

Rovarölők és atkaölők

 

 

 

0,14

 

 

 

 

 

0,011

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lindán (gamma)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,013

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolil-fluanid

Kimutatott szennyeződés (mg/kg-ban kifejezve)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,016

0,012

 

0,010

 

 

DEET

Rovarriasztó

10. táblázat A megmintázott műlépek szermaradékai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0,008

 

0,037

 

 

Permetrin

Molyirtó

0,018

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azoxistrobin

 

 

 

 

 

 

 

0,014

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Propikonazol

Gombaölő

 

0,013

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Propargit

műlépeinkben. Sajnos idén is találtunk a műlépekben klórpirifoszt (2 alkalommal), valamint bifentrint (ezt is kétszer sikerült kimutatni). A bifentrinről azt kell elmondani, hogy a 2009 óta betiltott rovarölő szerben, a Talstarban volt benne. Abban az évben ezzel a hatóanyaggal komoly méhmérgezéseket okoztak a növénytermesztők országszerte. Ilyen műlépek felhasználása esetén nem kizárt, hogy a családok fejlődésének üteme megtorpan, esetleg mászkáló méhek jelennek meg a kaptárak előtt. Igen érdekes, és sok tévhitet oszlat el annak a 2 darab, több mint negyvenéves műlépmintának az analitikai eredménye, amelynek a szermaradékai között kizárólag klórozott szénhidrogéneket (DDT-t, HCH-t, gamma-lindánt) tudtunk kimutatni. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy sajnos a viaszokkal a korábbiakban sem volt minden egészen rendben. A manapság begyűjtött műlépminták csak abban az esetben tartalmazzák ezeknek a vegyületeknek a szermaradékait, ha a Balkánról vagy netán Franciaországból származik a műlép (lásd a 12. mintát). Persze ennek magyarázata nem az, hogy ezeken a területeken még használnák a növényvédelmi gyakorlatban a DDT-t és társait, hanem az, hogy ezeknek az országoknak bőségesen van kapcsolatuk azokkal a területekkel (pl. Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika), ahol ezeket a hatóanyagokat ma is előszeretettel alkalmazzák. A gombaölő szerek hatóanyagai közül kettőt lehetett kimutatni (egy-egy alkalommal). A propikonazolról azt kell tudni, hogy a piretroidokkal közösen kijuttatva fokozza azok rovarokra gyakorolt toxicitását, ugyanakkor az azoxistrobin esetében ugyanezt a szinergista hatást még vizsgálnunk kell a közeljövőben. Ennek alapját az a megfigyelés képezi, hogy a tiakloprid hatóanyag és a strobilurinok csoportjába tartozó azoxistrobin vagy dimoxistrobin jelenléte sok esetben igazolható a méhhullákban, különösen a napraforgó virágzásának időszakában (10. táblázat). A propargitról azt kell tudnunk, hogy főleg a gyümölcskultúrákban használták régen (Omite 57 E néven volt forgalomban), míg a tolilfluamid az Euparen nevű gombaölő szerben volt jelen. Érdemes megjegyezni, hogy flumetrin, vagyis a Bayvarol hatóanyaga egy esetben sem volt mérhető az idei műlépmintáinkban. Ugyanígy nem találtunk idén klórfenvinfoszt sem, ami azt bizonyítja, hogy nagy valószínűséggel nem került feldolgozásra olyan viasz, amely spanyol nyelvterületről származott.

2.1.4. A műlépek és viaszok komplex vizsgálata

Az elmúlt időszakban megmintázott műlépek és viaszok esetében több alkalommal is végeztünk olyan vizsgálatokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a peszticidszennyezéseken túl ellenőrizzük az illető minta tisztaságát. Ezeket a vizsgálatokat természetesen csak azoknál a tételeknél végeztük el, amelyek esetében fennállt a hamisítás gyanúja. A 11. táblázatban e minták komplex (tehát a peszticid- és paraffintartalomra egyaránt kiterjedő) vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A feltüntetett adatokkal kapcsolatosan érdekes adalék, hogy az 1–2. és a 4. minta külföldről (Ukrajnából és Szerbiából) került a hazai feldolgozókhoz. Mindegyikben nagy mennyiségű hozzáadott paraffint határozott meg a laboratórium. 30

11. táblázat A műlépek és a viaszkorongok peszticid- és paraffinszennyezettségi adatai Jelzés

Minta

Vizsgálat

1.

méhviasz 1.

szűrő

Detektált mennyiség (mg/kg)

brómpropilát

0,010

tau-fluvalinát

0,070

tau-fluvalinát

0,017

HCH szumma

0,060

2.

méhviasz 2.

3.

műlép, 40 éves

szűrő

lindán (gamma-HCH)

0,14

DDT szumma

0,20

4.

műlép

szűrő

tau-fluvalinát

0,087

5.

műlép

szűrő

propargit

0,013

tau-fluvalinát

0,045

amitráz szumma

0,060

kumafosz

0,033

tau-fluvalinát

0,38

6.

viaszkorong

szűrő

Mért hatóanyag

szűrő

Paraffinszennyeződés

Összes szénhidrogéntartalom

50%

60%

19%

30%

1,50%

15,10%

78%

81,50%

19%

30,00%

54,10%

60,50%

2.1.5. A méhtakarmányok, a virágpor és a méz szennyezettsége

Az elmúlt években komoly problémákat láttunk a méhtakarmányok szennyezettségének tekintetében. Korábban azok tiltott antibiotikum-tartalma jelentett problémát, tavaly pedig a fehérje pótlásának céljából megvásárolt kiegészítők GMO-szennyezettségével kapcsolatban derült ki, hogy komoly gondok vannak. Mindkét problémakör felszámolásában vitathatatlan érdemeik vannak az OMME által finanszírozott környezetterhelési monitoringvizsgálatoknak. Ebben az évben egy mintát kellett ilyen célból vizsgálatok alá venni. Az említett minta sem a GMO, sem pedig az antibiotikumok szempontjából nem volt kifogásolható. Ennek megfelelően azt vélelmezzük, hogy a piacnak ez a része a megtisztulás útjára lépett. Persze ez nem jelenti azt, hogy a gyanús eseteket nem kellene továbbra is a vizsgálatok körébe bevonni. A virágporokat érintő vizsgálataink zömét a neonikotinoidokkal csávázott területekről származó minták eredményeinél fogjuk tárgyalni, ugyanakkor el kell mondani, hogy az említett eseteken túl két alkalommal gyűjtöttünk virágpormintákat, de a kémiai szűrővizsgálat több száz vegyület vonatkozásában is negatív eredménnyel zárult. Tehát nem találtak bennük semmilyen kimutatható szermaradékot a laborműszerek. Ugyanezt lehet elmondani a neonikotinoidokkal nem kezelt területeken gyűjtött két mézmintáról is. Sajnos a mintákat szolgáltató méhésztársunk mindkét esetben meg volt róla győződve, hogy bizonyára rovarölővel szennyezett nektárból származik a méz, és ennek következében ürültek ki a kaptárai. Szerencsére egyik esetben sem ez (tehát a mézek szennyezettsége) volt a tünetek kiváltó oka. 31

2.1.6. A mászkáló méhek megjelenésének kémiai okai

A mászkáló méhek megjelenésének kérdésével már korábbi írásainkban is foglalkoztunk. 2016-ban sem feledkeztünk meg a témáról. A jelenség azért számít nagyon fontos problémának a méheknél, mert bizonyos esetekben komoly aggodalmat kelt a szakma képviselői között a kaptárak előtt dologtalanul lebzselő méhek látványa olyankor, amikor a nektár vagy virágpor gyűjtésének igen ideálisak a feltételei. Sajnos ezekben az esetekben a hordási eredmények jelentősen elmaradnak az ilyenkor elvárható szinttől. A méheknek ezt a mászkáló viselkedését már az 1950-es, 1960-as évek méhészei is ismerték, tőlük ered az elterjedt szólás: „…a méhek gyalog mennek az akácra…”. A jelenséget kiváltó okokat a 2015-ben megjelent monitoringtanulmányban a 31–32. oldalon hét pontban részleteztük. Idén a problémát generáló növényvédelmi okokkal foglalkoztunk behatóbban, és összesen hat ilyen esetet vizsgáltunk. Az említett esetek közül három alkalommal nemcsak a mászkáló méhek begyűjtését végeztük el, hanem gyűjtöttünk mintákat olyan növényekről is, amelyeket a mászkálás jelenségének megkezdődését közvetlenül megelőzően permeteztek. Ezek a növények vagy a méhek által aktívan látogatott kultúrák (pl. repcék), vagy pedig a virágzó akácosban található, rovarkártevőkkel erősen fertőzött gabonatáblák voltak. A mászkáló méhekben mért szermaradékokat a 12. táblázatban mutatjuk be. Három esetben nem tudtunk növényeket gyűjteni, így csak a mászkáló méhek megmintázására és kémiai elemzésére hagyatkozhattunk; az eredmények a következők voltak: Az 1. és az 5. esetben a mászkáló méhek semmiféle szermaradékot nem tartalmaztak. A 4. esetben a begyűjtött méhekben klórpirifoszt és tebukonazolt mutatott ki a vizsgálatot végző laboratórium. Az ez utóbbi hatóanyaggal kapcsolatosan elvégzett méhtoxikológiai kísérletünk és az irodalmi adatok arról számolnak be, hogy a triazolok csoportjába tartozó gombaölőszer-hatóanyagoknál gyakran meg lehet figyelni a szinergencia fellépését. Jelen esetben tehát a 16 ppb klórpirifosz-szennyeződést tartalmazó méhek testében mérhető 47 ppb tebukonazoltartalommal kapcsolatosan ezt a hatást érdemes volna vizsgálni a későbbiekben. (Csak zárójelben jegyezzük meg azt, hogy a méhésztől kapott információink szerint a mintavételt követően az állomány legyengülése volt regisztrálható, tehát a kaptárak méhállománya mindenképpen megsínylette a szennyeződésből fakadó problémát.) A 2. számú eset azért számít igen érdekesnek, mert a mászkáló méhek az akácvirágzás idején az erdőrészek közé ékelődött gabonatáblák rovarölő szerrel történő permetezésekor voltak megfigyelhetők. A műszerek a megmintázott búzában cipermetrint mutattak ki 180 ppb mennyiségben. Ezt a szennyeződést a tebukonazol 5500 ppb értékkel kísérte, míg a prokloráz mennyisége 1100 ppb volt ugyanitt. Furcsa módon a kaptárak előtt összeszedett mászkáló méhek semmiféle szennyeződést nem mutattak. Álláspontunk szerint ennek az a fő oka, hogy a szennyezett méhek közül csak azok értek haza, amelyek igen minimális mennyiségben érintkeztek ezekkel a 32

hatóanyagokkal; ez állhatott a hátterében annak, hogy a mintavétel alkalmával ezekből már semmiféle szermaradék nem volt detektálható. Ilyen eseteket, tehát amikor a permetezést követően gyűjtött minták nem tartalmazzák a növényvédelmi munkák során alkalmazott hatóanyagokat, tavaly is találtunk, főleg olyankor, amikor a permetezett növény amúgy érdektelen volt a méhek számára (pl. a kalászos gabonák jelentős része), viszont a méhek gyűjtőútjuk során átrepültek a permetléfelhő felett, illetve az sem kizárt, hogy a meglátogatott virágok szennyeződtek a rájuk sodródó növényvédő szertől. Magyarázatra szorul az a megállapítás is, hogy mit értünk azon: a kalászos gabonák „jelentős része” érdektelen a méhek számára. Méréseink szerint kivételes esetben például a virágzó tavaszi árpáról is gyűjthetnek virágport a méhek. Erre korábban egy virágporminta faji analízise kapcsán már szereztünk be bizonyítékot. A 3. számú eset is igen tanulságos. Itt a megmintázott repcék mindegyike tartalmaz alfametrint, bár ennek mennyisége nem túl sok: 10, illetve 8 ppb, viszont ezenkívül a táblák igen magas, 12 600, illetve 11 600 ppb tebukonazolszennyezettséget mutatnak. Ezzel szemben a kaptárak elől összegyűjtött méhek szermaradékai között a tebuko­ nazol kimutatható, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az említett táblákat látogatták a méhek, így az nem vitás, hogy az amúgy igen alacsony dózisú alfametrinnel is érintkezhettek, de persze ezt a méhekből a műszerek már nem tudják detektálni. Ugyanakkor igen fontos megemlékezni arról is, hogy ezek a méhek permetrint is tartalmaznak, ami valószínűleg a kaptárakba behelyezett műlépekből származik. Ebben az esetben tehát nem kizárt, hogy a jelenséget a kaptáron belüli és az annak környezetében előforduló hatóanyagok együttese generálta. A 6. eset adatai is nagyon érdekesek. A méhész a kaptárak előtt látott mászkáló méheket összeszedte, s ugyanezt tette a frissen permetezett repcetáblában lehulló méhekkel is. Az eredmények szerint az összes minta közül ezek a méhek mutatják a legnagyobb szennyezettséget, amiből egyértelműen látszik, hogy ezek az egyedek nemcsak a megmintázott repcést látogatták. A szennyezettségi adatok alapján (alfametrin, tiakloprid, fluvalinát, boszkalid, dimoxistrobin, metkonazol) viszont nem csoda, hogy ezek a példányok nem tértek haza, meghaltak út közben. A kaptárak előtti mászkáló egyedek viszont csak fluvalinátot tartalmaznak. Ez szintén arra enged következtetni, hogy a méhek elvesztése főleg a gyűjtőútjuk folyamán következett be. Ennek jelentősége viszont a piretroidmérgezések megítélését, az ok–okozat meglétét jelenti az OMME véleménye szerint. Fontos megjegyezni a témával kapcsolatban, hogy a fenti méhminták közös jellemzője a súlyos nozémafertőzöttség.

33

12. táblázat A mászkáló méhek szermaradékai Eset

Minta

Vizsgálat

Mért hatóanyag

Detektált mennyiség (mg/kg)

1.

mászkáló méh, fagyasztott

szűrő

–

–

mászkáló méh, „élő”

szűrő

–

–

tebukonazol

5,5

prokloráz

1,1

cipermetrin

0,18

acetamiprid

0,14

alfa-cipermetrin (alfametrin)

0,01

azoxistrobin

10,3

tau-fluvalinát

4,4

tebukonazol

12,6

acetamiprid

0,14

alfa-cipermetrin (alfametrin)

< 0,01 (0,008)

azoxistrobin

9,2

tau-fluvalinát

4,6

tebukonazol

11,6

amitráz anyavegyület

< 0,005

N-2,4-dimetilfenil-N’-metilformamidin

0,024

N-2,4-dimetilfenil-formamid

< 0,005

2,4-dimetilanilin

< 0,02

amitráz szumma

0,050

azoxistrobin

0,088

permetrin (izomerek összesen)

0,041

tau-fluvalinát

0,066

tebukonazol

0,042

2. búza növény

repce (virág) 1.

repce (virág) 2.

szűrő

szűrő

szűrő

3.

mászkáló méhek 1.

34

szűrő

Eset

Minta

Vizsgálat

4.

mászkáló méhek 2.

szűrő

5.

mászkáló méhek 3.

szűrő

repce növény 3.; mérés a virágzatból

mászkáló méhek a tábláról, 4.

szűrő

szűrő

6.

mászkáló méhek a kaptár elől, 5.

szűrő

Mért hatóanyag

Detektált mennyiség (mg/kg)

klórpirifosz

0,016

tebukonazol

0,047

–

–

boszkalid

0,63

dimoxistrobin

0,56

tiakloprid

0,37

amitráz anyavegyület

< 0,005

N-2,4-dimetilfenil-N’-metilformamidin

< 0,005

N-2,4-dimetilfenil-formamid

0,007

2,4-dimetilanilin

< 0,02

amitráz szumma

< 0,02 (0,013)

alfa-cipermetrin (alfametrin)

0,10

boszkalid

1,5

dimoxistrobin

2,0

metkonazol

0,071

tau-fluvalinát

0,15

tiakloprid

1,2

amitráz anyavegyület

< 0,005

N-2,4-dimetilfenil-N’-metilformamidin

0,036

N-2,4-dimetilfenil-formamid

0,035

2,4-dimetilanilin

< 0,02

amitráz szumma

0,13

tau-fluvalinát

0,71

35

2.2. Az OMME és a NÉBIH által közösen végzett vizsgálatok eredményei Immár hagyományosnak mondható az a közös munka, amelynek keretén belül a növényvédelmi hatóság, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület munkatársai közösen végeznek. A mintákat azokról a területekről gyűjtjük, ahol a méhészek jelzései alapján évente visszatérőek a növényvédelmi problémák. Ennek a folyamatnak volt az eredménye az, hogy a 2014-ben szerzett tapasztalatok alapján 2015-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 35 növénymintát gyűjtöttünk. A mintákban mért növényvédőszer-maradékok veszélyességének értékelését a NÉBIH mérnök szakértői és ökotoxikológusai végezték. Az eredményeket a 13. és a 14. táblázatban foglaljuk össze. Az adatok áttanulmányozását követően az alábbi megállapításokat lehet tenni: A begyűjtött minták száma (59 db) kissé elmaradt az elmúlt évben vizsgáltakétól (66 db), de nagyságrendi szempontból nincsen különbség. 1. A megmintázott növénykultúrák száma vonatkozásában idén sokkal kevesebb a gyümölcs és a repce, mint korábban. 2016-ban inkább a nyáron virágzó növényekre (napraforgó és kukorica) koncentráltunk. 2. A begyűjtött növényi mintákból a méhekre kifejezetten veszélyes (vagy kockázatos) növényvédő szerek hatóanyagai közül idén csak egy, a klórpirifosz volt megtalálható. 13. táblázat Az OMME–NÉBIH közös mintavételezés eredményei a hatóanyagok szempontjából Méhekre nem jelölésköteles Rovarölők

Azoxistrobin

Prokloráz

Ciprodinil

Propanokarb

Boszkalid

Penkonazol

Difenokonazol

Klórpirifosz

Lambda-cihalotrin

Alfa-cipermetrin

Repce

2

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Alma

10

2

3

1

 

 

 

 

 

 

 

1

2

1

 

 

 

Alma (aljnövényzet)

7

3

3

2

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Körte

2

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

 

 

Napraforgó

13

1

 

 

 

2

4

 

2

1

2

 

 

 

 

 

 

Kukorica

25

 

 

1

11

 

2

1

 

1

 

 

 

5

4

2

3

Összes:

59

6

7

5

11

2

6

1

2

2

2

2

3

8

5

2

3

36

Indoxa-karb

Dimoxistrobin

Rovarölő

Klorantraniliprol

Rovarölő

Tau-fluvalinát

Gombaölők

Acetamiprid

A minták száma

Méhekre mérsékelten veszélyes

Tiakloprid

Kultúra

Méhekre kifejezetten veszélyes

14. táblázat Az OMME–NÉBIH közös mintavételezés eredményei a növénykultúrák szempontjából Kultúra

Összes minta (db)

Negatív minta (db)

Pozitív minta (db)

Kifogásolt pozitív minta (db)

A kifogásolt hatóanyag neve

A kifogás jellege

Repce

2

 

2

1

klórpirifosz

Nem szerepel a permetezési naplóban

Alma

10

3

7

 

 

 

Alma (aljnövényzet)

7

1

6

 

 

 

Körte

2

 

2

2

klórpirifosz, lambdacihalotrin

Nem szerepel a permetezési naplóban

Napraforgó

13

9

4

1

azoxistrobin

Nem szerepel a permetezési naplóban Nem szerepel a permetezési naplóban, 1 esetben a klórpirifosz mennyisége is kifogásolható  

Kukorica

25

17

8

4

klórpirifosz, lambdacihalotrin,tau-fluvalinát, klorantraniliprol

Összes:

59

30

29

8

 

Tavaly ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, ugyanis akkor ilyen besorolású hatóanyagokból hétfélét mutatott ki az elemzést végző laboratórium. Visszatérve a klórpirifoszra, el kell mondani, hogy ezt a hatóanyagot tavaly összesen huszonöt alkalommal találtuk meg, míg idén mindössze nyolcszor került erre sor. Ennek oka volt természetesen az is, hogy az idei növényminták faji összetétele nem volt azonos a tavalyival, ugyanakkor komolyan javított a helyzeten az, hogy a hatóság tavaly decembertől újabb szigorításokat vezetett be az említett hatóanyag felhasználásának tekintetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó készítményeknek a gyümölcsösökben történő felhasználását betiltották – tehát egyértelmű szabályszegésnek minősül, ha ez a hatóanyag mostantól kimutatható az említett kultúrák bármelyikében. Ennek a hatóanyagnak egyébként a növényekben mért koncentrációja egy esetben ért el olyan magas szintet, hogy a hatóság kifogásolta. 3. A kimutatott nem jelölésköteles hatóanyagok tekintetében volt némi átrendeződés, de ezek ellen maximum annyi kifogást emelt a hatóság, hogy nem minden esetben volt feltüntetve a használatuk a permetezési naplóban. 4. A méhekre mérsékelten veszélyes készítmények hatóanyagai közül idén három (az alfa-cipermetrin, a lambda-cihalotrin és az indoxakarb) volt kimutatható, ezek közül egy esetben született olyan kifogás, amelynek mentén eljárást kezdeményezett a hatóság a szer felhasználója ellen. Ennek oka az volt, hogy a permetezési napló nem tartalmazott semmiféle utalást arra nézve, hogy a kérdéses hatóanyag felhasználása mikor történt. 37

12. sz. ábra A napraforgó csöves virágainak leválasztása a virágzatokból (a képen balról jobbra Böröczky Károly és Papp Péter látható)

5. Az idei vizsgálataink között több alkalommal, egymással párhuzamosan vettünk mintát a csemegekukoricák leveleiből és a címerekből, összehasonlítottuk azok szermaradékainak mennyiségét. Ezen keresztül arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy a virágzás előtt kijuttatott permetszer-hatóanyagok milyen koncentrációban vannak jelen a virágzatokban és a levelekben. Azt gondoltuk, hogy a levelek magas hatóanyag-tartalma mellett a címertest hatóanyag-tartalma elenyészőnek fog mutatkozni. Ezt az elképzelésünket nem sikerült igazolni, ugyanis a címertest minden esetben több hatóanyagot tartalmazott, mint a kukorica felső levelei – ez viszont egyértelműen bizonyítja azt, hogy a gazdálkodó virágzásban juttatta ki az említett hatóanyagokat, köztük az előző pontban sokat emlegetett klórpirifoszt. A csemegekukoricák felső leveleinek növényvédőszer-tartalma azért is igen jelentős kérdés, mert ennek a kultúrának a termesztése többnyire az öntözött területeken történik. Ennek megfelelően a nyári melegben ezek a területek jelentik a méhek számára az egyetlen vízforrást. Úgy is lehet jellemezni ezt a helyzetet, hogy a kukorica levelének felülete, valamint a levelek hónaljában összegyűlő víz jelentős mennyiségű szermaradékot tartalmazhat. Ezért is szeretnénk elérni a hatóságnál azt, hogy ezeken a területeken az esetleges méhmérgezések alkalmával ne csak a címereket, hanem a növények felső leveleit is vizsgálják meg, ugyanis álláspontunk szerint ez a növényi rész, illetve az ezen található növényvédő szerek mennyisége feltárhatja az említett káresemény okait. 6. Az egyik napraforgó-növénymintát azért gyűjtöttük be, mert a méhek rendkívül furcsán viselkedtek rajta: a virágzatokon csomókba ülve tétlenkedtek, várakoztak (23. sz. ábra). A növényekben egyébként tiaklopridszennyeződés volt kimutatható. Erről a hatóanyagról azt kell tudni, hogy méhekre nem jelölésköteles, tehát virágzó kultúrákban fényes nappal is kijuttatható. 38

A közös munka további sorsával kapcsolatban egyébként megállapodás születetett a folytatásról, amelynek része lesz a csemegekukoricákon összegyűjtött vízminták elemzése is.

2.3. A méhmérgezési esetek bemutatása

A NÉBIH-központból kapott adatok alapján elmondható, hogy méhésztársaink összesen 24 alkalommal jelentettek be mérgezési eseteket a hatóságnál. Ez az adat a korábbi évekhez képest további csökkenést jelent. Ne felejtsük el, hogy 2014-ben 56 esetről kaptunk tájékoztatást, 2015-ben 34 esetről számolt be a hatóság, amihez képest az idén (2016-ban) komoly visszaesést jelent az előbb említett 24 darab mérgezési eset. Azzal egyébként mindenki tisztában van, hogy az említett alacsony esetszám nem tükrözi a valós helyzetet, ebből is látszik, hogy a méhészeti ágazat igen sok káreseményt visel el, amiből a növénytermesztők nem éreznek semmit, illetve a méhészei ágazat által végzett ingyenes beporzási szolgáltatásnak csak a hasznát élvezik. Visszatérve a mérgezési adatokra, igen szomorú tény az is, hogy az idén bejelentett 24 esetből 7 alkalommal azért nem került sor a növényi minták begyűjtésére, mert azt feltételezte a mintavétel lebonyolításával megbízott bizottság, hogy a méhek elhullását szándékos méhmérgezés okozta, illetve nem találtak virágzó kultúrát a mérgezés környezetében. Ez utóbbi hipotézissel kapcsolatosan szabadjon megjegyezni, hogy a méhmérgezés nemcsak a virágzó kultúrák permetezésének esetében következhet be, hanem ott is, ahol nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az adott növényállományt valamilyen okból (mézharmat, egyéb növényi extraktumok kiválasztása) a méhek látogatják. A méhmérgezésekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat a 15. táblázat tartalmazza. 15. táblázat A mérgezési esetek statisztikája Esetszám

db

A bejelentett esetek száma

24

A méhészeti minták száma

35

A növényminták száma

91

Nem történt növényi mintavétel

7

Nem állt rendelkezésre méhminta

1

A méhekben kimutatott hatóanyagok mennyisége

Rovarölők

26

Méhészeti atkaölők

10

Gombaölők

32

Gyomirtók

0

Egyéb

0

A továbbiakban a piretroidok rovására írható mérgezések sajátosságaival foglalkozunk, és néhány nevezetes esetet is bemutatunk. 39

2.3.1. A piretroidmérgezésekről általában

A piretroidok számlájára írható mérgezési esetek jellemzőivel a méhészek nagyon gyakran találkoznak. Ezek azok a mérgezési esetek, amikor a kaptárakban a méhállomány egyik napról a másikra nyom nélkül eltűnik (13. sz. ábra). Ennek oka az, hogy a gyűjtőméhek jelentős része a táblán végzett munka közben hullik el (14. sz. ábra). Ha optimálisak a hordási viszonyok, akkor ezekben az esetekben a dajkaméhek egy része átveszi a hiányzó gyűjtőnépesség feladatát, és ennek következtében a fiasításos lépeket takaró méhek mennyisége is nagyon megcsappan. A tünetek egyik jellemzője tehát a kaptárak elnéptelenedése, ugyanakkor a felmerül a kérdés: törvényszerű-e az, hogy nincsenek a kaptárak előtt agonizáló, vergődő, esetleg mászkáló méhek? A válasz egyértelműen az, hogy nem törvényszerű ezeknek a méheknek a hiánya, ugyanakkor az sem biztos, hogy lát ilyeneket a méhész. E tünetegyüttes kialakulása attól függ, hogy milyen hatóanyaggal, milyen dózissal és a kaptáraktól milyen távolságra történik a permetezés. Persze az sem kizárt, hogy a gyűjtésre kiválasztott területen történik a kérdéses növényvédelmi munka, éppen ezért sajnos az is előfordulhat, hogy a gyűjtésre induló vagy az onnét hazafelé tartó méhek röpülnek bele a végzetüket okozó permetléfelhőbe. Ugyanígy veszélyes lehet az is, ha a permetezés idején nem optimálisak a meteorológiai viszonyok, és a feltámadó szél a nektárforrás felé viszi a permetlécseppeket. A piretroid szercsoportba tartozó készítmények közös jellemzője az, hogy a kijuttatott permetszerrel érintkező rovarokra taglózóan hatnak, vagyis amelyik rovarral találkoznak, azt többnyire helyben (még a táblán) megölik, ezek tehát általában nem érnek haza. Azonban az kétséges, hogy mindegyikük ugyanakkora dózist kap-e, ennek megfelelően előfordulhat az a jelenség, hogy a kisebb dózisban részesülő példányok még hazajutnak, bár nem biztos, hogy be tudnak menni a kaptárba. Ennek kiváltó oka lehet természetesen az is, hogy ezeknek a permetszerillatú méheknek a bejutását az őrök meggátolják. Ez a jelenség tulajdonképpen a mászkáló méhek fejezetében leírtaknak felel meg, de azzal mindenképpen tisztában kell lennünk, hogy a tüneteket a piretroidokon kívül más növényvédőszer-csoport, sőt akár tisztán kórtani okok is előidézhetik. Ezekről az okokról a 2015-ben megjelent kiadványunk 31–32. oldalán már megemlékeztünk. Ilyen esetben tehát a piretridoktól elhullott méheknek csak kis hányadát találjuk meg a kaptárak előtt, ugyanakkor a fentiekből következik, hogy ezek zömmel azért tudnak hazáig elvergődni, mert kevesebb növényvédő szerrel érintkeztek. Az ezekben a méhekben található növényvédőszer-maradékok mennyisége tehát töredéke annak, amit a táblán elhullott méhekben találunk. A probléma az, hogy egy káresemény felderítésekor muszáj a kaptárak elől gyűjteni a méhhullákat, ugyanis ezek biztosan a károsult méhei, ami a tábláról begyűjtött hullák esetében nem mondható el. A vegyületcsoport tagjainak közös jellemzője a gyors lebomlás, ugyanakkor ne gondoljuk, hogy minden piretroid egyforma gyorsasággal bomlik le a szabadban! A növényi részek felületére tapadt permetcseppben található piretroidmolekulák lebomlási dinamikájára vonatkozó méréseket a NÉBIH szakemberei végeztek, ennek 40

13. sz. ábra Piretroidmérgezés következtében elnéptelenedett kaptár

köszönhetően elmondható, hogy a kezelést követően még néhány napig kimutathatók ezek a molekulák, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a NÉBIH a kísérletek során nem vizsgálta a hatóanyagoknak a méhtetemekben mért lebomlási gyorsaságát. Ezzel kapcsolatban az OMME végzett vizsgálatokat az elmúlt években, melyek során mértük az egyik leggyorsabban lebomló – és ennélfogva legnagyobb problémát okozó – hatóanyagnak, a lambda-cihalotrinnak a lebomlási gyorsaságát. Az eredményekből kitűnik, hogy e lebomlási sebesség eredményeképpen akár egy-két nap alatt annyira lecsökken a méhek testében a hatóanyag koncentrációja, hogy azt a legérzékenyebb műszerekkel sem lehet már kimutatni. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a piretroidok számlájára írható méhmérgezési esetek jelentős részében csak a növények tartalmazzák az említett szercsoporthoz tartozó valamelyik hatóanyagot, de a méhhullák többnyire nem. Az elmúlt két esztendő méhmérgezési esetei is ezt példázzák, ugyanis 8 esetből 7 alkalommal mutattunk ki a röpkörzetben valahol piretroid-szermaradékot, ezzel párhuzamosan a 8 mérgezési eset kapcsán összeszedett 26 darab méhminta csak 1 alkalommal tartalmazott piretroidot: éppen a leglassabban lebomló cipermetrint. A sors fintora, hogy éppen ebben az esetben nem sikerült megtalálni a mérgezés forrásául szolgáló szennyezett növényt. A probléma beható vizsgálata érdekében a SZIE Rovartani Tanszékének munkatársaival közösen kísérletet állítottunk be virágzó facéliában 2016 nyarán.

2.3.2. Növényvédelmi baleset Somogy megyében

2015 szeptemberében történt az a furcsa eset, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem glifozát hatóanyaggal végezte el a napraforgótáblák állományszárítását. A permetezést helikopterrel végezték el, nappal. A növényvédelmi munkák megkezdése után 41

14. sz. ábra Piretroidmérgezés esetén többnyire a táblán hullanak el a méhek (Fotó: Nyerges József, 2010)

nem sokkal a táblák közelében található egyik méhészetben jelentős mennyiségű vergődő, majd a mérgezéses pusztulás tüneteit mutató méhhulla tűnt fel. A méhészet tulajdonosa azonnal értesítette a nagyüzem vezetőjét, aki haladéktalanul leállította a permetezést. A hatósági szakemberek mintát vettek a növényekből, a méhekből és a kijuttatott permetezőszerből is, amelyről kiderült, hogy nem a göngyölegen található címke szerinti növényvédő szert, hanem a dimetoát hatóanyagú BI–58 nevű készítményt tartalmazza. Ezt a szert a méhészek igen jól ismerik, ugyanis egészen a közelmúltban életbe lépett szigorításokig igen sok mérgezési esetnek volt az okozója. A vizsgálatok egyébként kiderítették azt is, hogy a permetszert csomagoló üzemben követték el azt a hibát, amelynek következtében nem az a készítmény került a göngyölegbe, amelyiknek a címkéje rajta volt a csomagoláson.

2.3.3. Szándékos méhmérgezés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2016 tavaszán történt meg az a szándékos mérgezési eset, amelynek következményeképpen számos méhcsalád pusztult el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A sajnálatos káresemény egyik igen figyelemreméltó momentuma az, hogy az elpusztult méhek testéből néhány, a forgalomból már régóta kivont hatóanyagot lehetett kimutatni. Ilyen volt a diklórfosz és az endoszulfán, valamint természetesen jelen volt bennük még az előzőekben emlegetett dimetoát is. Ezeknek a hatóanyagoknak a méhek testében 42

mért koncentrációja akár a 100 mg/kg értéket is meghaladta. Ebből is látszik, hogy a mérgezést előidéző személy biztosra akart menni.

2.3.4. Méhmérgezési eset Somogy megyében 2016 nyarán

A napraforgó virágzásának végén történt az a méhmérgezés Somogy megyében, amikor virágzó csemegekukoricát permeteztek fényes nappal. A növényekben az egyik leggyorsabban lebomló piretroidot, a lambda-cihalotrint mutatta ki a laboratórium. A minták szermaradékainak vizsgálatakor kiderült, hogy a kukorica címereiben a koncentráció 1,15-szöröse volt a levelekben mért értékeknek. Ebből is látszik, hogy a növényvédelmi munkát a címerhányást követően végezték el. Arra pedig, hogy mindez nappal történhetett, a méhek nyom nélküli eltűnéséből lehetett következtetni. A nagy nehezen összegyűjtött méhhullák szermaradék-tartalma „természetesen” negatív volt lambda-cihalotrinra nézve. A történet jól illeszthető a 2.3.1. pontban leírtak közé.

2.3.5. Méhmérgezés Bács-Kiskun megyében

Szintén 2016 nyarán esett meg az a mérgezési eset, amelynek kapcsán a vaddohány virágzásakor Bács-Kiskun megyében tömegesen pusztultak a méhek a kaptárak előtt. A károsultak összehívták a mintavételi bizottságot, akik némi vita után nyolc növényi mintát be is gyűjtöttek. A minták között egy szőlő és a szőlőben található gyomok alfametrint, illetve dimetoátot, valamint ezek bomlástermékeit tartalmazták. Ezzel együtt igen furcsa, hogy a méhmintákban egységesen csupán egy gombaölő szer (a prokloráz) volt detektálható. A hatósági szakvélemény ezzel együtt a növényekben található cipermetrinkomponenseket nevezi meg a méhmérgezés okaként.

2.3.6. Méhmérgezés előidézése egy méhészetek számára kifejlesztett atkaölő szerrel

A CheckMite+ nevű készítményt a Bayer 2016 tavaszán hozta forgalomba Magyarországon. Alkalmazásával kapcsolatosan kevés volt a tapasztalat. Ennek lehetett a következménye, hogy két méhésztársunk állományában komoly veszteségeket okozott ez a készítmény. A tünetek mindkét méhészetben nagyon hasonlóak voltak. A védekezőszert azért kezdték el használni, mert úgy ítélték meg, hogy az állományukban a zárókezelés ellenére sok az atka. A műanyag lapkák behelyezése után egy napon belül a méhek elkezdtek pusztulni. A jelenség észlelését követően a méhészek kivették a csíkokat a kaptárakból, és megkezdődött a hatósági mintavételezés. A laboratóriumi eredmények szerint a lapkákban lévő kumafosz mennyisége az előírásoknak megfelelő volt (tehát szó sincs arról, hogy a készítmény gyári hibás lett volna), ugyanakkor az elpusztult méhek testében több mint 70 mg-ot mutattak ki az említett hatóanyagból. Az adatokat átadtuk a mérgezésért felelős cég szakembereinek, akik szerint a méhek pusztulását nem a készítmény idézte elő…

43

2.4. Méhtoxikológiai kísérletek elvégzése

A tavaly megjelentetett kiadványunkban már említést tettünk arról, hogy a bírósági tárgyalások vagy az egyéb hatósági eljárások során felhasznált bizonyítékok között a szakértők olyan szakirodalmi adatokat idéznek, amelyek nem biztos, hogy alátámasztják azokat a gyakorlati megfigyeléseket, melyeket a méhészek tapasztalnak. Ennek érdekében a legfontosabbnak ítélt problémák tisztázásához méhtoxikológiai kísérletek elvégzésébe kezdtünk bele. A munkák szakmai megalapozottságát erősítette a SZIE Rovartani Tanszéke munkatársainak közreműködése. A fentieknek megfelelően idén két kísérletet állítottunk be. Az egyikben a tavaly elkezdett munkát folytatva a Karate Zeon 5 CS (hatóanyag: lambda-cihalotrin) méhekre gyakorolt hatását vizsgáltuk félszabadföldi viszonyok között. A kísérlet során egy 100 m2-es, izolátorhálóval fedett parcellában virágzó, méhek által látogatott facéliát permeteztünk meg a készítménnyel a déli órákban, és vizsgáltuk a méhek elhullását, valamint az izolátorsátorba betelepített méhcsalád viselkedésében bekövetkezett változásokat. A másik kísérletben a tavaly alkalmazott módszert ismételve méhekre nem jelölésköteles készítmények hatását vizsgáltuk az izolátorketrecekbe betelepített méhekre.

2.4.1. Virágzó mézontófű-állományban végzett 10 g (a. i.) / ha dózisú lambda-cihalotrin-kezelés toxikus és repellens hatásának vizsgálata izolátor alatt házi méheken

A kísérletet Soroksáron, a SZIE Kísérleti Üzemében végeztük. A hozzá szükséges mézontófű-növényállományt előzetesen, külön erre a célra vetettük és gondoztuk a vizsgálat kezdetéig. A mézontófű vetése április 5-én történt. A létesített mézontófű-állomány a kísérlet megkezdéséig nem részesült növényvédelmi kezelésben.

15. sz. ábra A félszabadföldi kísérlet céljára elvetett facéliaterület a kezelés napján

44

16,0 14,0 12,0 10,0 kirepülő

8,0

berepülő

6,0 4,0 2,0 0,0

kezelés előtt

kezelés után (0,5 h)

kezelés után (1 h)

16. sz. ábra A kaptárból percenként kirepülő és berepülő méhek száma a kezelés előtt, majd a kezelést követően fél és egy órával (Soroksár, 2016. június 16.)

A gyomok irtása a növények megerősödéséig mechanikai úton történt. A mézontófű-növényállomány feletti 4,5 méter magas, 7,5 m széles és 13 m hosszú, nagy légterű sátor vasvázára a vektorhálót június 8-án szereltük fel. A méhekre gyakorolt hatás vizsgálata 2016. június 15. – június 17. között történt. A vizsgálat idején a mézontófű a teljes virágzás stádiumában volt, a növényállományban más virágzó növény nem volt. A kezelés előtti napon, június 15-én a vektorhálót mindkét végén lezártuk, ezzel megakadályozandó, hogy a majdan betelepített méhállomány el tudja hagyni a kísérleti területet (15. sz. ábra). Az így lehálózott parcellára fővirágzás idején, június 16-án kora reggel egy méhcsaládot telepítettünk. A kaptár elé kb. 0,5 m2-es nejlont terítettünk a kaptár előtti esetleges mortalitás könnyű megfigyelhetősége érdekében. A méhek a virágokat a kihelyezésüket követően tömegesen látogatták, a hordás megkezdődött. A kihelyezés előtt a kaptár tömegét megmértük, értéke 18,01 kg volt. A Karate Zeon 5 CS növényvédő szer kijuttatása 0,2 l/ha dózisban, háti permetezőgéppel (típus: akkumulátoros Garden Master) történt. Az izolátoron belül kontrollként a növényállományból kezelés előtt egy 20 m2-es területet műanyag fóliával letakartunk. A permetezést 2016. június 16-án 12 óra 5 perckor, napos időben, enyhe széljárás mellett végeztük. A permetezést követően a méhek viselkedését értékeltük, az adott idő alatt a kaptárt elhagyó és az oda megérkező méhek száma alapján (16. sz. ábra). A fenti ábra egyértelműen megmutatja, hogy a kaptár körüli méhforgalom a kezelést követően csökkent, majd alig több mint egy órával a permetezés után az eredeti szint közelébe állt vissza. Ez arra enged következtetni, hogy a szakirodalom által leírt repellens (riasztó) hatással nem vagy csak átmenetileg, rövid ideig lehet számolni. Így nem zárható ki a kaptárt elhagyó gyűjtőméhek mérgeződése és egy részének pusztulása. Ennek igazolására a permetezést követően négy órán belül és 45

16. táblázat A soroksári kísérletben gyűjtött minták kémiai analitikai eredményei Jelzés

Minta

A mintavétel időpontja

Vizsgálat

Mért hatóanyag

Detektált mennyiség (mg/kg)

Soroksár, kezelés előtt 1 órával

facéliavirágzat

2016. jún. 16.

szűrő

–

–

Soroksár, kezelés után 1 órával

facéliavirágzat

2016. jún. 16.

szűrő

lambdacihalotrin

0,83

Soroksár, kezelés után 1–3 órával

premortált méhek

2016. jún. 16.

szűrő

lambdacihalotrin

0,27

Soroksár, kezelés után 3 órával

kaptárból származó méhek

2016. jún. 16. 

szűrő 

lambdacihalotrin

< 0,005 (0,0048)

kumafosz

0,016

Soroksár, kezelés után 1 nappal

facéliavirágzat

2016. jún. 17.

szűrő

lambdacihalotrin

0,86

Soroksár, kezelés után 1 nappal

méhhullák

2016. jún. 17.

szűrő

lambdacihalotrin

0,13

Soroksár, kezelés utáni 6. nap 

facéliavirágzat 

2016. jún. 22. 

szűrő 

lambdacihalotrin

0,76

klórpirifosz

0,006

további egy nap múlva mintát gyűjtöttünk a méhekből és a virágokból is. Az említett mintákat kémiai analízisnek vetettük alá. Az eredményeket a 16. táblázat tartalmazza. Az eredményeket összegezve tehát elmondható, hogy közvetlenül a kezelést követően a méhek viráglátogatása jelentősen csökkent, majd egy óra elteltével csaknem visszaállt a kezelés előtti mértéke (16. sz. ábra). Ekkorra a méhek viráglátogatása zavartalanul folyt, annak ellenére, hogy a kezelés után egy órával gyűjtött virágok hatóanyagmaradvány-értékét 0,83 mg/kg mennyiségben határozta meg az analitikai laboratórium (16. táblázat). A virágzatban lévő lambda-cihalotrin a kezelés után egy nappal is lényegében azonos értéket mutatott (0, 86 mg/kg), és a méhek viráglátogatása folyamatos volt. A két érték (0,83; 0,86 mg/kg) közötti jelentéktelen eltérés a véletlenszerűen kiválasztott, különböző fejlettségű virágzatok eltérő arányából adódhatott. A 6. napon gyűjtött virágminta még 0,76 mg/kg lambda-cihalotrin tartós jelenlétét mutatta. A permetezés után egy–három órával begyűjtött premortált méhekből kimutatott 0,27 mg/kg érték és a másnapi, permetezést követő egy nappal begyűjtött méhhullák 0,13 mg/kg hatóanyagmaradvány-értéke az elhúzódó toxicitásról árulkodik. A kijáró 46

méhek által a lambda-cihalotrin a kaptárba is bekerült, a permetezést követő három órával a kaptárból származó méhmintában kimutatható volt (0,0048 mg/kg; 18. táblázat). Ezzel a mennyiséggel kapcsolatosan pedig el kell mondani, hogy az akkreditált méréshatár (0,005 mg/kg) alatt van. A klórpirifosz minimális mennyiségű megjelenésére a 6. napon gyűjtött mintában nem tudunk magyarázatot adni, ugyanis a Kísérleti Üzemben ezt a hatóanyagot ebben az időszakban nem használták, máshonnan sodródhatott a területre. A méhek pusztulását a provokatív kísérletben egyértelműen a növényvédelmi permetezés okozta, ugyanis a méhegészségügyi vizsgálat eredménye más okot nem tárt fel.

2.4.2. Acetamiprid és tebukonazol együttes kijuttatása során fellépő szinergista hatás vizsgálata

A kísérlet beállításának alapötletét a 2014 nyarán Nemesgörzsöny határában, virágzó mustártáblán végrehajtott permetezés következtében tapasztalt méhmérgezés adta (17. sz. ábra). A tábláról összegyűjtött méhtetemek ugyanis a mérgezési tüneteket mutatva csupán a címben megjelölt hatóanyagokat tartalmazták. Az említett hatóanyagokról viszont azt kell tudni, hogy kizárólag méhekre nem jelölésköteles készítményekben találhatók meg, tehát használatuk során „nem volna szabad” semmiféle méhészeti rendellenességnek bekövetkeznie. A problémával kapcsolatosan az alábbi kérdésekre kerestük a választ: 1. A méhekre nem jelölésköteles acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG rovarölő szer és egy méhekre ugyancsak nem jelölésköteles, tebukonazol hatóanyagú Folicur Solo gombaölő szer együttes kijuttatása milyen hatással van a méhek viselkedésére?

17. sz. ábra A Nemesgörzsöny határában 2014 nyarán tapasztalt méhmérgezés alkalmával a táblán begyűjtött méhhullák

47

18. sz. ábra A méhtoxikológiai kísérletet elvégző munkacsapat. Balról jobbra: dr. Szabó Árpád, Tóth Károly, Tóth Péter, dr. Pénzes Béla, dr. Vétek Gábor.

2. A nevezett két készítmény együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora közvetlenül a kezelés után, majd egy nap elteltével? A vizsgálatokat Iszkaszentgyörgyön, 2016. július 27-én és 28-án, az előző évben elvégzett méhtoxikológiai kísérletben bevált helyszínen végeztük. A kísérlet kivitelezését végrehajtó csapat munkatársait a 18. sz. ábrán mutatjuk be. A kísérletben a tavaly már jól bevált BugDorm–42260 izolátorokat használtuk. A hasáb alakú izolátorok belső mérete: 21,5 cm széles, 21,5 cm mély, 60 cm magas, és két oldalát, valamint a tetejét poliészter háló borítja (96×26 mesh), az előoldal és a hátoldal átlátszó műanyag fólia. A kísérlet elvégzésében a 18. ábrán bemutatott személyeken túl dr. Fail József egyetemi docens, tanszékvezető, Beck Csaba és Horváth János méhészek is segítségünkre voltak. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetése köszönetét fejezi ki az egész munkacsapatnak. A méhekből a kezelés előtt kémiai analitikai és kórtani vizsgálatok céljára mintát vettünk, amikor azokat a donorkaptárból a rajládába áthelyeztük. A mintákat – mint minden más mintát is – fagyasztóban tároltuk az elszállításig. Az izolátorokba egy külön erre a célra használt rajládából a kezelés megkezdése előtt adagoltuk a szükséges mennyiségű, izolátoronként mintegy 70-100 darab méhet (ezek pontos száma az eredménytáblázatban látható). A méhek kíméletes kiosztását az izolátorokba méhész szakemberek végezték. A kísérlet megkezdésétől az utolsó értékelés befejezéséig a léghőmérsékletet az izolátorok közelébe kihelyezett digitális adattárolós hőmérővel rögzítettük. A kontroll- és a növényvédő szeres kezeléseket nyolc ismétlésben hajtottunk végre. 48

Az izolátorokat úgy helyeztük el, hogy a cipzárral nyitható oldal alulról felfelé nyíljék. A permetezés előtt a méheket enyhe füstöléssel a ketrec felső részébe tereltük, majd az alsó állású cipzár nyitását követően megtörtént a kezelés, felfelé irányuló permetezés formájában. Az alulról felfelé történő permetlé-kijuttatás azt eredményezte, hogy valamennyi méh találkozott a kijuttatott permetlével, és az izolátor aljára gyakorlatilag növényvédő szer nem került. Először a kontrollként szolgáló csapvízzel végzett permetezésre került sor. A készítményekkel végzett kezeléshez bontatlan csomagolású növényvédő szereket használtunk: Mospilan 20 SG-t és a Folicur Solót. A méhek táplálására a kezelést követő első értékelés után került sor. Az izolátorba a fedelezésből származó mézet egy papírdarabkán, az izolátor nem permetezett aljára tettük.

Az értékelés módszere: A kezelést követően figyelemmel kísértük a méhek viselkedését, s egy óra elteltével összehasonlítottuk a kontroll- és a növényvédő szeres kezelésekben részesült méhek viselkedését. A kezelést követően két óra elteltével kezelésenként és ismétlésenként megállapítottuk az elpusztult méhek számát, majd egy nap elteltével megismételtük ezt. Elpusztultnak csak azt a méhet tekintettük, amelyik életjelet egyáltalán nem mutatott. A második napon (július 28.), huszonnégy órával a kezelések után a kísérlet végső értékelésénél először az elpusztult méheket számoltuk meg izolátoronként, és ezeket azonnal eltávolítottuk, illetve kémiai és kórtani vizsgálatok céljából összegyűjtöttük. Ezt követően az élő méhek közül izolátoronként 20-20 darabot fogtunk be eredendően kórtani vizsgálatok céljából. Az élő méheket begyűjtő kollégák minden kezelést követően alaposan kezet mostak. A maradék, élő méhpopuláció egyedszámának megállapítása a méhek repkedése miatt még az átlátszó izolátorokban is nehéz. A pontatlanságot magában rejtő munka kiváltására új módszert használtunk. Az izolátorok merevítőit eltávolítottuk, így a méheket az izolátorral együtt mélyhűtő ládába helyezhettük, és hidegkezelésnek tettük ki. Negyedórás hűtés után már számlálhatók voltak az egyedek. Az adatokat a 17. táblázat tartalmazza. 17. táblázat A 2016. július 27-én végzett kezelés adatai A növényvédő szer hektárdózisa l/ha; kg/ha

Dózis g (a. i.) / ha

Permetlémennyiség l/ha

A permetezés ideje (óra, perc)

csapvíz

0

0

300

10.47–11.03

Mospilan 20 SG

0,2

40

300

11.02–11.16

Mospilan 20 SG

0,2

40

Folicur Solo

1

250

300

11.18–11.24

A kezelés jele

A kijuttatott növényvédő szer

K 1-8 M 1-8 F 1-8

49

A méhek viselkedése a kezelés után egy órával

Kontrollkezelésben a méhek viselkedése: A méhek élénken repkedtek, többségben az izolátorok felső részén tartózkodtak. A nyolc izolátorból egyben néhány méh az aljzaton mozog. Megállapítottuk, hogy a vizes kezelés nem zavarta meg a méhek viselkedését. Mospilan 20 SG-vel végzett kezelésben a méhek viselkedése: A méhek viselkedés alapján két csoportba sorolhatók: közel felük élénken repked, hasonlóan a kontrollhoz, míg a többiek az aljzaton tartózkodnak, és tisztogatják magukat. Mospilan 20 SG-vel és Folicur Solóval végzett együttes kezelésben a méhek viselkedése: A méhek zöme valamennyi izolátorban az aljzaton járkál, kevés repked közülük, tisztogatják magukat. Az egyórás értékelést követően megtörtént a méhek etetése. A kontrollkezelésben a méhek azonnal felfedezték a táplálékot, és tömegesen versengve táplálkozni kezdtek. Egy óra leforgása alatt alig maradt a kihelyezett táplálékból. A Mospilannal végzett kezelésben is megfigyeltük a méhek táplálkozását, de sokkal kevesebb volt a táplálkozó méh. A Mospilannal és Folicur Solóval történő együttes kezelésben a méhek alig mutattak érdeklődést a táplálék iránt, változatlanul az aljzaton tartózkodtak, és tisztálkodtak.

Az eredmények értékelése A gombaölő szerrel és a rovarölő szerrel végzett együttes kezelés hatása a permetezést követően a méhek jelentős, szembetűnő viselkedésbeli változásában mutatkozott meg. Ez azt a feltételezést igazolta, hogy egy, a méhekre nem jelölésköteles rovarölő Mortalitás (%) a kezelés után 2 órával 18 A különböző betűk szignifikáns különbséget jelölnek, Mann-W hitney u-próba, P<0,005

16 14 12 10 8 6 b

4 2 0

a

a

K ontroll

Mospilan

19. sz. ábra A mortalitás alakulása a kezelést követő 2. órában

50

Mospilan+Folicur

szer, jelen esetben az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG, és a méhekre szintén nem jelölésköteles gombaölő szer, a tebukonazol hatóanyagú Folicur Solo együttes kijuttatása a házi méhre igen kedvezőtlen hatással van. A kezelés már egy órán belül jól érzékelhető viselkedésbeli változást okozott a kontrollhoz és az önmagában kijuttatott Mospilan 20 SG-hez képest. A méhek viselkedésének változásáról Tóth Károly méhész videofelvételt készített. A permetezést követően, két óra elteltével értékeltük az izolátorokban a méhek mortalitását. A kontrollkezelésben és a Mospilannal végzett kezelésben a mortalitási százalék 0,12 volt. Ezzel szemben a Mospilan 20 SG-vel és Folicur Solóval történő együttes kezelésben a mortalitási százalék valamivel meghaladta a 4%-ot. Bár a mortalitási érték ekkor még kevésbé tűnt jelentősnek, de a megváltozott viselkedéssel együtt jelzésértékű volt, felhívta a figyelmet a következő értékelés fontosságára. A két óra elteltével mért mortalitási adatok statisztikai értékelése szignifikáns eltérést mutatott. A kontrollkezelés mortalitása nem különbözött a Mospilan 20 SG kezelés átlagától, ugyanakkor a Mospilan 20 SG + Folicur Solo együttes kezelésben mért mortalitás mindkettőtől eltért (19–20. sz. ábrák). A permetezés után huszonnégy órával mért adatok alapján a kontrollkezelésben a mortalitás (3,85%) szignifikánsan nem különbözött a Mospilan 20 SG-vel kezelttől (0,25%), míg az együttes kezelésnél a mortalitás meghaladta a 16%-ot, és szignifikánsan eltért az előző kezelésektől (19–20. sz. ábrák). Megjegyezzük, hogy a kontrollban lévő nyolc ismétlésből hatban nem volt elpusztult egyed, és a fennmaradó két izolátorban másnapra bekövetkezett méhpusztulás okát nem ismerjük. Ezzel együtt az ismétlések száma és a statisztikai próba az eredmény megbízhatóságát támasztja alá. A kémiai analitikai hatóanyagokat szűrő vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a donorkaptárból származó kísérletben felhasznált méhek korábbi esetleges kezelésből származó más hatóanyag-maradvánnyal nem voltak szennyezettek. A csak Mospilannal végzett kezelésben huszonnégy órával a permetezést követően az élő méhekben Mortalitás (%) a kezelés után 24 órával 18 b

16 14 12 10 8 6 4

a

2 a 0

K ontroll

Mospilan

Mospilan+Folicur

20. sz. ábra A mortalitás alakulása a kezelést követő 24. órában

51

az acetamiprid hatóanyag maradványértéke 0,079 mg/kg, a Mospilan + Folicur Solo kezelésben ugyanez az acetamipridérték 0,054 mg/kg, a tebukonazol pedig 0,86 mg/kg volt. A két hatóanyaggal történő együttes kezelés hatására elpusztult méhekben a permetezést követően huszonnégy órával mérve az acetamiprid 0,27 mg/kg, míg a tebukonazol 4,5 mg/kg értéket mutatott. Az acetamiprid és a tebukonazol együttes kijuttatásakor az elpusztult méhekben mindkét hatóanyag-maradvány nagyságrendi eltérést mutatott az élő méh értékeihez képest. Ez arra enged következtetni, hogy a méhpopuláció egy részén a hatóanyagok együttes kijuttatásakor két hatóanyag akár számottevő, mortalitáshoz vezető szinergista hatása érvényesül, továbbá utal az egy nap alatt történő hatóanyag-lebontás dinamikájára is az élő méhek esetében. A kísérlet kivitelezésében részt vevő növényvédelmi szakemberek számára is meglepő volt az az eredmény, hogy két, méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer együttes kijuttatásakor a szabályok betartása esetén is keletkezhet méhészeti kár. A kezelés láthatóan befolyásolta a kezelt méhek viselkedését (ún. „mászkáló méhek”), és emellett huszonnégy óra alatt átlagosan 16%-uk elpusztult. A Mospilannal kezelt méhek ugyan nem pusztultak el, de a populáció egy része hordásra alkalmatlan állapotban volt, amit ugyancsak figyelembe kell venni a károkozás szempontjából. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy több, a méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer együttes használata kockázatos lehet a virágzó állományokban. A méhek károsodásának elkerülése érdekében feltétlenül szükségesnek tartjuk a virágzó kultúrákban, a méhek repülése idején is felhasználható rovarölő szerek és gombaölő szerek együttes kijuttatása során fellépő toxicitás további részletes vizsgálatát.

2.5. Neonikotinoidokkal csávázott magokkal bevetett területek ellenőrzése Az idén kiadott szükséghelyzeti engedélynek köszönhetően, amint az ismeretes, kb. 10 ezer hektár vetőmagtermő területen használtak neonikotinoidokkal csávázott vetőmagot kukorica- és napraforgó-kultúrákban. A NÉBIH közreműködésével tájékoztatást is adtunk ki méhésztársainknak, hogy hol vannak ezek a területek Magyarországon. A 2016. április 22-én rendezett növényvédelmi bizottsági gyűlés alkalmával az OMME javaslatot tett a területek monitorizálására. Ez a munka kétféleképpen valósult meg a nyár folyamán: 1. Az OMME–NÉBIH közös monitoring keretén belüli mintavételek formájában. 2. Az OMME önállóan végzett mintavételeinek segítségével (ezeket a mintavételeket minden esetben a termelők hozzájárulásával és többnyire jelenlétében végeztük).

2.5.1. A napraforgón végzett neonikotinoid-mérések

Egy kezelt és egy kezeletlen táblára (mindkettő vetőmag-előállítás) vittünk ki méheket (ugyanannak a méhésznek az állományát osztottuk kétfelé). Mindkét méhállományból kiválasztottunk 5-5 darab méhcsaládot, és a virágzás idején folyamatosan mértük 52

fel az egészségügyi állapotukat, kondíciójuk változását. Ezenkívül megmintáztuk a méheket és a méhészeti termékeket is. A virágzás ideje alatt a kaptárak előtt található méhhullákból is gyűjtöttünk mintákat, ezeket a többi kémiai célból vett mintával együtt eljuttattuk Velencére analízis céljából. A mintavételeket a virágzás elején, június 30-án kezdtük, és a virágzás alatt még két alkalommal ismételtük. A napraforgó növényekből szintén három alkalommal gyűjtöttünk mintákat. A mintavételeket június 30-án kezdtük, és július 19-én, a virágzás végén fejeztük be. A mintagyűjtéssel kapcsolatos néhány fontos tudnivaló: Amint azt korábban írtuk, a kísérlet céljára két vetőmag-napraforgótábla állt rendelkezésre. Az első terület volt a neonikotinoiddal (tiametoxam) csávázott napraforgó, a másik terület nem részesült ilyen kezelésben. Mindkét területre telepítettünk olyan méhcsaládokat, amelyek ugyanazon méhészetből származtak. Ezekből a kezelt területen öt darab családot kijelöltünk megfigyelés céljára („Neo 1–5” jelzéssel láttuk el őket; a kezeletlen területen megfigyelt méhcsaládok a „Sima 1–5” jelzést kapták). A kísérlet megkezdése előtt és alatt folyamatosan mintáztuk a méheket. Az alábbi ellenőrzéseket végeztük el: a) Kaptáranként megvizsgáltuk a méhmintát egészségügyi szempontból. A vizsgálatokat a NÉBIH ÁDI, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéke végezte. b) A kaptárakból gyűjtött méhek átlagát (pl. Neo 1–5) kémiai szűrővizsgálatnak vetettük alá. c) Ugyanezt tettük a mintavételre kijelölt kaptárak előtt heverő méhtetemekkel is, ezeket időnként összegyűjtöttük, és analizáltuk.

21. sz. ábra A napraforgó-virágzatokból nyert minták és a felső levelek

53

d) A kaptárakból több időpontban gyűjtöttünk mézes lépmintákat is, ezek hatóanyagtartalmát is ellenőriztettük a laboratóriumban. A vizsgálatokhoz csak a lépekből kicsorgatott mézet használtuk fel. Az adott időpontban kigyűjtött lépesméz-minták természetesen minden esetben átlagmintának számítottak. e) A napraforgó növényeket az alábbi módon mintáztuk: 1. A felső leveleket és a virágzati bimbókat gyűjtöttük be. Mindkettőt elemeztettük a laboratóriumban, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a bimbóknak csak a meghámozott zöld részét használtuk fel a mérések folyamán. 2. A későbbi mintavételek alkalmával a virágzatokat három részre bontottuk, lehámoztuk a zöld részeket, leválasztottuk a csöves virágzatokat, és így megmaradt a bélszövet is külön mintaként, tehát minden virágzatból három mintát készítve végeztük az analíziseket (21. sz. ábra). A virágzatok begyűjtésével és az előbb említett feldarabolásával azonos időpontban az első mintavételhez hasonlóan szintén gyűjtöttünk mintát a növények felső leveleiből is. A méhészetből és a napraforgótáblából gyűjtött minták eredményeit a 18. táblázat tartalmazza. 18. táblázat Neonikotinoid-eredmények napraforgón és az odatelepített méhészetben 2016-ban Mintavétel időpontja

2016. jún. 30.

2016. júl. 11.

54

Minta

Vizsgálat

Mért hatóanyag

Detektált mennyiség (mg/kg)

imidakloprid

< 0,005 (0,003)

napraforgó – levél

neonikotinoidok

tiametoxam (szumma)

< 0,005 (0,003)

napraforgó – bimbók, zöld rész vizsgálva

neonikotinoidok

imidakloprid

< 0,005 (0,003)

méhek a keretről

szűrő

amitráz szumma

0,082

méhek a keretről

szűrő

amitráz szumma

0,059

amitráz szumma

0,021

boszkalid

0,054

dimoxistrobin

0,041

tiakloprid

< 0,01 (0,005)

méhhullák a kaptár előtti fóliáról

szűrő

2016. júl. 13.

napraforgó – levél

neonikotinoidok

tiakloprid

1,8

napraforgó csöves virágzata

neonikotinoidok

tiakloprid

0,037

napraforgó – virágzatbélszövet

neonikotinoidok

tiakloprid

0,02

élő méhek, NEO 1–5 kaptár

szűrő

amitráz szumma

0,089

élő méhek, SIMA 1–5 kaptár

szűrő

amitráz szumma

0,027

amitráz szumma

0,075

boszkalid

0,15

dimoxistrobin

0,24

tau-fluvalinát

0,014

amitráz szumma

0,024

méhhullák a kaptár elől; NEO 1–5

méhhullák a kaptár elől; SIMA 1–5

szűrő

szűrő

boszkalid

0,22

dimoxistrobin

0,44

tau-fluvalinát

0,016

mézes lép, NEO 1–5; mézből vizsgálva

szűrő

amitráz szumma

0,036

napraforgó – tányér zöld része

neonikotinoidok

tiakloprid

0,23

napraforgó – levél

neonikotinoidok

tiakloprid

0,56

napraforgó – virágzat zöld része

neonikotinoidok

tiakloprid

0,032

napraforgó – virágzatbélszövet

neonikotinoidok

–

–

napraforgó csöves virágzata

neonikotinoidok

–

–

élő méhek; SIMA 1–5

neonikotinoidok

–

–

boszkalid

0,33

2016. júl. 19. kaptár előtti méhhulla; NEO

szűrő

dimoxistrobin

0,10

folpet

0,025

tiakloprid

0,033

élő méhek; NEO 1–5

neonikotinoidok

–

–

mézes lép, mézből vizsgálva; NEO 1–5

szűrő

amitráz szumma

0,025

55

A vizsgálati eredményekből a következők olvashatók ki: 1. A növényminták között az első mintavétel alkalmával (2016. június 30.) a felső levelek tiametoxamot és imidaklopridot tartalmaznak 3-3 ppb mennyiségben. A virágzat epidermiszében ugyanebben az időben már csak imidakloprid volt mérhető 3 ppb mennyiségben, a tiametoxam csupán nyomokban volt jelen. A táblázatban ezeket a sorokat pirossal jelöltük. 2. A méhészeti minták egyik esetben sem tartalmazták a csávázószerként alkalmazott hatóanyagokat, viszont nagyon érdekes, hogy a különböző időpontokban a kaptárak előtt összegyűjtött méhhullák méhekre nem jelölésköteles rovarölő hatóanyagokat (tau-fluvalinát és tiakloprid) tartalmaztak, ugyancsak nem jelölésköteles gombaölő készítmények hatóanyagaival (dimoxistrobin, boszkalid), valamint amitrázmetabolitokkal együtt. A táblázatban ezeket az adatokat zölddel jelöltük. 3. Az azonos időpontban a kaptárak belsejéből kigyűjtött méhek viszont amitrázmetabolitokon kívül semmi mást nem tartalmaztak. A táblázatban ezeket sárgával jelöltük. 4. A méhek egészségtani vizsgálatában nem volt komoly rosszabbodás a vizsgálati időszak alatt. A nozémafertőzés szintjének hullámzása inkább javuló, mint romló tendenciát mutatott a megfigyelés időszakában. 5. A táblázatban nem színeztük be azokat a sorokat, amelyek a kísérlet végső kimenetele tekintetében nem bírnak jelentőséggel, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy fontos ismeretnek számít, hogy a frissen begyűjtött méz hatóanyag-tartalmát tekintve csak némi amitrázt tartalmaz. Ez és a méhek amitráztartalma csupán a napraforgót megelőző időszakban a méheket károsító atkák elleni védekezések következménye. 6. A napraforgó növényekben a kísérlet későbbi mintavételeinek során csupán tiaklopridot mutattunk ki, ugyanis ezek a vizsgálatok nem terjedtek ki a napraforgóban használt gombaölő komponensekre (ezek a kaptárak előtt heverő méhhullákban viszont látszanak). 7. Az utolsó alkalommal gyűjtött méhészeti mintáink kémiai adatai az előbbi trendeket mutatják. A kaptárakon belül a csávázásra használt neonikotinoid hatóanyagok nem voltak már kimutathatók, ugyanakkor a nappali permetezéssel kijutatott tiakloprid kizárólag a kaptárak előtti méhhullákban volt detektálható. Ez utóbbi tény, ismerve a területen kipermetezett hatóanyag-kombinációt (tiakloprid, dimoxistrobin, boszkalid), arra enged következtetni, hogy a Mospilan 20 SG-vel elvégzetthez hasonló méhtoxikológiai kísérletet kell a későbbiekben beállítanunk. A fenti adatokból az alábbiak következnek: 1. A napraforgóban a virágzás kezdetén (június 30.) a felső levelekben tiametoxam és imidakloprid mérhető. A virágbimbók lehámozott epidermiszében ugyanebben az időben már csak imidakloprid van jelen… 2. A két hatóanyaggal kapcsolatosan megjegyezzük, hogy egyedül az imidakloprid megjelenését nem értjük igazán, ugyanis ennek a hatóanyagnak az eredetére csupán az alábbi magyarázatok adhatók: 56

a) A laboratórium hibázott a mérések során. Ennek a feltételezésnek a kizárása céljából megismételtük a mérést. Az eredmények az eredetileg elvégzett analízis eredményeivel összevágnak, tehát ez az eshetőség sem jöhet számításba. b) A csávázást végző üzemben történt valami hiba. Ezt ellenőriztük, a magokon csak az előírások szerinti tiametoxam volt mérhető. c) A termelő telephelyén történt házilag elvégzett csávázás. Ez a termelő állítása szerint nem történt meg, és nem is lenne indokolt. d) A korábban a talajban visszamaradt szermaradékból szívott fel valamit a növény… Ennek a feltételezésnek az ellenőrzésére talajminta vételére lesz szükség. Erről vizsgálati eredmény még nem áll rendelkezésünkre. 3. Fontos, hogy a virágzás későbbi időszakában vett minták egyike sem tartalmazta a kérdéses hatóanyagokat. 4. Bármi is legyen az imidakloprid tiametoxammal történő együttes megjelenésének a magyarázata, a vizsgálatokból egy igen komoly eredmény kiderül: úgy tűnik, nagyobb az esélye annak, hogy az imidakloprid feljusson a virágzatba, mint annak, hogy a tiametoxam jusson fel. 5. Felmerül a kérdés, mi a jelentősége annak, hogy az említett vegyületek a virágzást megelőző fenofázisban a napraforgó epidermiszében, illetve a felső levelekben visszamérhetők. A válasz egyszerű: a méhek ebben az időben már járják a növényeket, és az előbb említett növényi részek felületéről (feltehetően az extraflorális nektármirigyek szekrétumaiból) gyűjtögetnek, nyalogatják azokat, és megmérgeződhetnek, majd bénán ülve ott maradnak a virágzatokon (22. sz. ábra). A fentieket viszont kissé összezavarja az a tény, hogy ugyanilyen tüneteket

22. sz. ábra Napraforgó növény felületén kiválasztott anyagokat gyűjtő méh (Fotó: Leipold János, Egyházaskozár, 2013)

57

2013 óta (tehát az említett hatóanyagok használatának felfüggesztését követően is) tapasztalunk (23. sz. ábra). A következő vizsgálatokban az előbb említett extraflorális mirigyek szerepének tisztázására is ki kellene térni. Ezzel együtt azt is meg kell vizsgálni a későbbiekben, hogy ezek a mirigyek nem választanak-e ki olyan alkaloidákat, amelyek az édeskés szekrétumok mellett károsak lehetnek a méhek szervezetére. 6. A kísérletből leszűrhető további fontos ismeret, hogy a kaptárak előtt található méhhullák szermaradékai között csupa méhekre nem jelölésköteles szer hatóanyaga található. Ennek megfelelően a következő év feladata lesz ezeknek a hatóanyagoknak az együttes kijuttatása esetén a szinergencia vizsgálata.

2.5.2. Kukoricában mért neonikotinoid hatóanyagok

A nyár folyamán a NÉBIH-től kapott információk alapján felkerestünk olyan neonikotinoidokkal csávázott kukorica-vetésterületeket, amelyek felső leveleit, a címereket és – amennyiben erre volt módunk – a címerről leszedett virágport mintáztuk (24. sz. ábra). Az eredményeket a 19. táblázat tartalmazza.

23. sz. ábra A napraforgó virágzatának hátoldalán csoportosuló méhek. A felvétel neo­niko­ tinoid-csávázásban nem részesült növényállományban készült. (Fotó: Halász Csaba, 2016)

58

19. táblázat A kukoricában mért neonikotinoid-szermaradékok előfordulása, 2016 Az előfordulás gyakorisága Minta

Összes minta (db)

Pozitív minta (db)

Szélső értékek a pozitívaknál (mg/kg)

Levél

7

7

0,0035–0,063

Címer

9

4

0,006–0,026

Virágpor

6

1

0,003

Összes

22

12

 0-0,063

A kukoricák esetében a levélminták többségében a csávázásra használt hatóanyag kimutatható volt, míg a címerekben ez már nem jelentkezett minden esetben. A leválasztott virágporban a készítmény hatóanyaga egy esetben volt a műszerek számára látható. Ez viszont azt jelenti, hogy a neonikotinoidokkal történő csávázás kérdésének ágazati szintű megítélése véleményünk szerint nem egyszerű, ugyanis a következő a helyzet: 1. Az idén megmintázott növénymintákban a pozitív esetek aránya nagyobb, mint az elmúlt években. Ez az állítás különösen a kukoricára igaz. Ennek az egyik magyarázata a csapadékos időjárás, valamint a kukorica- és a napraforgó-

24. sz. ábra A kukoricacímerekről leválasztott portokok és virágpor

59

kultúrákban a vetéstől a virágzásig eltelt igen rövid tenyészidő (tehát az intenzív növekedés). Ezenkívül a folyamatban közrejátszhatott a viszonylag kis méretű növények testtömege. 2. A méhcsaládok alkalomszerűen történő elnéptelenedése a neonikotinoid hatóanyagok használatának felfüggesztése óta sem szűnt meg, talán még gyakoribb, mint régebben. Ezt a jelenséget magyarázhatja a piretroidokra alapozott növényvédelmi beavatkozások helytelen megvalósítása. Többek között ennek a gyakorlatnak az „eredményeként” látunk egyre gyakrabban mászkáló méheket a kaptárak előtt. 3. Ugyanez vonatkozik a méheknek a virágzás elején tapasztalt viselkedésére, ami országos jelenségnek volt mondható. Felmerül egyébként az is, hogy vajon ezeket a tüneteket nem támogatják-e olyan, a növények extraflorális mirigyei által kiválasztott alkaloidák, amelyek jelenlétére még nem gondoltunk. 4. Az első két pontban felsorolt tünetek helyes értelmezésénél figyelembe kell vennünk azt is, hogy a korábban csávázással megvédett kultúrákban 2013 (a felfüggesztésről szóló döntés) óta jelentősen megemelkedett a permetezések száma. A hektáronkénti klórpirifosz-felhasználás országosan háromszorosára nőtt. Ezzel együtt a mászkáló méhekben is egyre gyakrabban tudunk klórpirifosz-szermaradékokat meghatározni. 5. A csávázási technológia hiányában a gazdálkodóknak gyakorta kell a kártevőknek köszönhetően egyes táblarészeket újravetniük. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy táblán belül igen heterogén lesz a növényállomány. Ezen a problémán lehet segíteni például a repcében növekedésregulátorok kijuttatásával, ugyanakkor a virágzás környékén kialakult heterogén fenológiai állapotban lévő növények megvédése a szokásosnál bonyolultabb kérdés, és gyakran vezet méhmérgezésekhez. A neonikotinoidok további felhasználását érintő OMME-javaslat a következő: 1. Mivel a tavasszal kialakult helyzet (10 ezer hektár kezelt terület elvetése) nem okozott a hazai méhállományban különösebb problémát, fogadjuk el, hogy a nagy értékű vetőmagkultúrák esetében az idén elvetett terület nagyságrendjében (tehát 10 ezer hektáron) ez a technológia továbbra is fennmaradjon. 2. A méhek kitettsége a kukoricakultúrában nagyobb. Ezért kérni kell a hatóságot, hogy ebben a kultúrában a talajfertőtlenítésnek és a vetőmagcsávázásnak egyéb alternatív módjait részesítsék előnyben. 3. A vizsgálati eredményeinkre való hivatkozással viszont újfent nyomatékkal kérjük a hatóságot arra, hogy akármilyen véráldozatokba kerül is a növénytermesztési és a méhészeti szakma számára a tiltás, tartsa fenn azt az EU végső álláspontjának kialakításáig.

60

3. Eredmények, következtetések A 2015–2016-ban elvégzett munkánk során ismét bebizonyosodott, hogy a problémákkal küzdő magyar méhészetekben komoly kórtani rendellenességek léptek fel. A helyzetet fokozta, hogy az enyhe tél folyamán sok helyütt nem állt le a fiasítás, ezt a folyamatot a zöldítésnek vetett növényállományok késői virágzása is támogatta. További probléma, hogy a méhsűrűség alakulása még mindig nagyon magas, és egyre emelkedik. Az elmúlt időszakban megmintázott állományokban felszaporodó atkák komoly, de egyes állományokon belül is változó mértékű legyengülést eredményeztek, aminek következtében a kialakuló rablások nagyon megnehezítik az állományok kezelését, viszont elősegítik a betegségek, paraziták terjedését. E kedvezőtlen folyamatoknak az lett a végső eredménye, hogy a viszonylag jól kezelt állományokban is pusztultak el családok, vagy legyengültek egyes állományok. A tavaszi szeszélyes és rendkívül fagyos időjárásnak köszönhetően a hozamok is igen eltérően alakultak, többnyire alacsonyak voltak Magyarországon. A nyári méhlegelők kihasználását is befolyásolta az átlagosnál hűvösebb nyár. A méhészetek kémiai szennyeződéseire rátérve elmondható, hogy a lépek, a viaszkorongok és a műlépek vonatkozásában (egy-két extrém esettől eltekintve) nem voltak komoly problémák, de az mindenképpen látszik, hogy az atkaölő szerek alkalmazását megelőző időszakból származó viaszok sem mentesek a szintetikus kemikáliáktól, bár ezek eredete egyértelműen a mezőgazdasági üzemek növényvédőszer-felhasználásából származtatható. A bejelentett mérgezési esetek száma az előző időszakhoz képest is csökkent, noha azzal mindenki tisztában van, hogy az idén bejelentett 24 esetnél sokkal több alkalommal pusztulhattak el növényvédelmi munkák következtében a méheink. Annak oka, hogy a bejelentések száma mérséklődött, a mérgezések jellegének megváltozásában és a hatósági munka eredményességébe vetett bizalom csökkenésében keresendő. A hatósági emberek közreműködésével idén is folytattuk az immár hagyományosnak számító, rajtaütésszerű növénymintavételeinket azokon a területeken, ahol szoktak problémák lenni. Ennek a munkának az eredményeként több esetben derült fény szabálytalanságokra, amelyekkel kapcsolatosan eljárást indított a hatóság. A tavaly elkezdett méhtoxikológiai kísérleteink folytatásaként egy 100 m2-es parcellában elvetett és már virágzó facéliaterületre telepített méhcsaládot permeteztünk le akkor, amikor a méhek a legnagyobb intenzitással látogatták a növényeket. Egy másik kísérletben két, a méhekre egyébként nem jelöléskötelesnek ítélt készítmény kombinációjának a méhekre gyakorolt hatását vizsgáltuk meg. Az eredmény mindenkit megdöbbentett: az alkalmazott szerkombináció hatására a kísérletbe vont méhek 61

16%-a elpusztult a permetezést követő huszonnégy órában. Ez a felismerés vezetett oda, hogy kérjük a hatóságtól ennek a kombinációnak a méhkímélő technológia szabályai szerint történő kijuttatását. Vizsgálatokat végeztünk olyan napraforgó- és kukoricaterületeken, ahol az elvetett növények magját a NÉBIH által kiadott szükséghelyzeti engedélynek megfelelően a korábban korlátozott felhasználású hatóanyagok valamelyikével kezelték. A vizsgálati eredmények alapján új információkhoz jutottunk a hatóanyagoknak a növényekben való megjelenése tekintetében. Az adatok kiértékelése után elmondható, hogy a szermaradékok megjelenése a kukoricában markánsabb, mint a napraforgónál. Viszont az is igaz, hogy egy ilyen csapadékos évben a vetőmag-előállítás céljából vetett hibridek anya- és apavonalai általában igen kis méretű növények, ami azzal jár, hogy az említett hatóanyagok mennyisége kisebb zöld tömegben koncentrálódva, könnyebben mérhető, így pedig érthető, hogy miért volt gyakoribb a hatóanyagok előfordulása a mintákban. Viszont mindenképpen előfordulhat, hogy a nyári hőségben az öntözött kukoricatáblák jelenthetik az egyetlen vízforrást az egész röpkörzetben, és ha ez még azzal is párosul, hogy ezekről a területekről szennyezett virágport gyűjtenek a méhek, akkor igen komoly következményekre lehet számítani a méhcsaládok vonatkozásában. A napraforgó-területeken a kaptárak előtt begyűjtött méhhullák testében azonban az esetek nagy részében méhekre nem jelölésköteles rovar- és gombaölőszer-hatóanyagok kombinációja mutatható ki, ami arra figyelmeztet, hogy a jövő évre tervezett méhtoxikológiai kísérleteink sorába ezeket a kombinációkat is vegyük fel.

Összefoglalás

Az elmúlt időszak kórtani problémáit áttekintve sajnos elmondható, hogy az előző évekhez képest nem lett jobb a helyzet. A méhsűrűség növekedése, az időjárási tényezők sajátságos alakulása, az alkalmazott védekezőszerek hiányosságai, egyes méhésztársak szakmai hozzáértésének hiánya okozza azt, hogy az előbbi állításunk megalapozott. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében további képzésekre és a betegségek leküzdésére alkalmas gyógyszerekre, valamint az ezekből felépített hatékony technológia felépítésére és egységes védekezési gyakorlatra volna szükség. A kémiai célú vizsgálataink alapján elmondható, hogy az elmúlt időszakban a viasztermékekben mért kémiai szennyeződések az előzőekben mértekhez képest kedvezően alakultak, ugyanakkor azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a viaszkorongok és műlépek piacán aggasztó jelenségek tűntek fel a közelmúltban. Egyre több alkalommal jutunk olyan mintákhoz és információkhoz, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezeknek a termékeknek a „trükkös” megszaporításából próbálnak néhányan anyagi előnyre szert tenni. Ezzel párhuzamosan sajnos a mai napig találkozunk olyan termékkel, amelyek a sonkoly molyoktól való mentesítése során szennyeződnek bizonyos molyirtó vagy rovarölő szerekkel. A növényvédelmi káresemények terén megfigyelhető a bejelentett esetek számának csökkenése, ezzel együtt a méhcsaládok pusztulásával járó szándékos méhmérgezések 62

arányának emelkedése. Ez utóbbi azért jelent nagy gondot, mert az ilyen esetek nagy részében nem derül ki a szándékos károkozásért felelős személy kiléte. Ebben az évben is foglalkoztunk a „mászkáló méhek” feltűnését kiváltó okokkal, s elmondható, hogy ma már egyre világosabban látszik: sok egyéb tényező mellett a méhekre nem jelölésköteles készítményeknek a virágzás idején, nappal történő alkalmazása is felelős lehet ezért a jelenségért. Erre nézve méhtoxikológiai kísérletet beállítani volna szükséges. A munkacsapat és az eszközpark ehhez már rendelkezésre áll. A neonikotinoidokat érintő vizsgálataink eredményei között ki kell emelni, hogy a szermaradékoknak a napraforgó és a kukorica generatív részeibe való bejutása az idei csapadékos esztendőben többször volt mérhető, mint a szárazabb évjáratokban, ugyanezt figyelhettük meg 2013-ban is. Az adatok között meg kell említeni, hogy 6 darab kukorica-pollenmintából egyben ki tudtuk mutatni a csávázószerként kijuttatott klotianidint. Ez a mérési eredmény szakmatörténeti jelentőséggel bír. Fentebb már említettük, hogy a 2015–2016. évben elvégzett vizsgálataink sajnos arra utalnak, a legfőbb problémákat nem a növényvédelem és az egyéb kémiai szen�nyeződések okozzák, hanem az a tény, miszerint a méhegészségügyi helyzet nagyon rossz, és a javulásnak még a legenyhébb jelei sem látszanak. Ezt a megállapítást kívánja alátámasztani az a tény, hogy 2016 őszén az atkáknak olyan tömege károsítja a hazai méhészeteket, amivel korábban nem nagyon volt alkalmunk találkozni. Ezt az előbb említett mértékű felszaporodást több tényező (időjárás, magas méhsűrűség, megbízhatatlan hatékonyságú gyógyszerek, a méhészek védelmi technológiájának egyéb hiányosságai stb.) támogatták. Ennek a helyzetnek a kitelelés esélyeire vonatkozó hatását ma még csak sejtjük, ugyanakkor az már mindenképpen megjósolható, hogy tavasszal várhatóan sok kaptárat kell majd bezárni. Ha ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a mézpiac bedőlése, ezzel együtt az ágazatban tevékenykedők termelési kedvének csökkenése is kísérni fogja, akkor a közeli jövő nem tűnik biztatónak.

63

20. táblázat A repcében használható rovarölő szerek Hatóanyag

Kereskedelmi név

Méhveszélyesség

Megjegyzés

Cruiser 600 FS

nem jelölésköteles

2016-tól újra (korlátozott területeken)

indoxakarb

Avaunt 150 EC

kifejezetten kockázatos

tiakloprid

Biscaya

nem jelölésköteles

tiakloprid

Calypso 480 EC

nem jelölésköteles

béta-ciflutrin

Bulldock 25 EC

kifejezetten kockázatos

cipermetrin

Cyperkill Max

kifejezetten kockázatos

cipermetrin

Cyperkyll 25 EC

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz

Cyren EC

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz

Alligator

kifejezetten kockázatos

pimetrozin

Chess

kifejezetten kockázatos

cipermetrin

Cythrin 250

kifejezetten kockázatos

cipermetrin

Centris 250 EC

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz-metil + cipermetrin

Daskor

kifejezetten kockázatos

deltametrin

Deca 2,5 EC

kifejezetten kockázatos

deltametrin

Delta Super

kifejezetten kockázatos

deltametrin

Disha 2,5 EC

kifejezetten kockázatos

deltametrin

Decis Mega

mérsékelten kockázatos

alfametrin

Fendona 10 EC

mérsékelten kockázatos

zéta-cipermetrin

Fury 10 EV

kifejezetten kockázatos

foszmet

Imidan 50 WP

kifejezetten kockázatos

acetamiprid + lambda-cihalotrin

Inazuma

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin

Karate 2,5 WG

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin

Karate Zeon 5 CS

mérsékelten kockázatos

alfametrin

King 10 F

mérsékelten kockázatos

fluvalinát

Mavrik 24 EW

nem jelölésköteles

lambda-cihalotrin

Markate 50

mérsékelten kockázatos

acetamiprid

Mospilan 20 SP

nem jelölésköteles

acetamiprid

Mospilan 20 SG

nem jelölésköteles

klórpirifosz+cipermetrin

Nurelle D 50/500EC

kifejezetten kockázatos

pimetrozin

Plenum

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz

Pyclorex Neo

kifejezetten kockázatos

Csávázószer: tiametoxam Permetszerek:

64

új

új

mikrokapszulás

új

klórpirifosz

Pyrinex 25 CS

kifejezetten kockázatos

Pyrifosz 25 CS

új

Pyrinex Supreme

új

gamma-cihalotrin

Rapid CS

mérsékelten kockázatos

klórpirifosz-metil

Reldan 22 EC

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz-metil + cipermetrin

Roksa

kifejezetten kockázatos

cipermetrin

Sherpa

kifejezetten kockázatos

acetamiprid

Spilan 20 EC

nem jelölésköteles

eszfenvalerát

Sumi-Alfa 5 EC

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin

Kaiso EG

mérsékelten kockázatos

klórpirifosz

Dursban Delta CS

kifejezetten kockázatos

klórpirifosz

Dursban 480 EC

kifejezetten kockázatos

acetamiprid

Gazelle 20 SP

nem jelölésköteles

acetamiprid

Gazelle 20 Sg

nem jelölésköteles

új

lambda-cihalotrin

Karis 10 CS

mérsékelten kockázatos

új

klórpirifosz-metil

Megatox 22 EC

kifejezetten kockázatos

új

lambda-cihalotrin

Nagomi

mérsékelten kockázatos

új

lambda-cihalotrin

Minori

kifejezetten kockázatos

új

tiakloprid+deltametrin

Proteus

mérsékelten kockázatos

új

deltametrin

Temporis EW

kifejezetten kockázatos

új

mikrokapszulás

65

21. táblázat A napraforgóban használható rovarölő szerek Hatóanyag

Kereskedelmi név

Méhveszélyesség

Megjegyzés

Csávázószerek, talajfertőtlenítők: klórpirifosz

Cyren EC

kifejezetten kockázatos

talajfertőtlenítő

klórpirifosz

Kentaur 5G

nem jelölésköteles

talajfertőtlenítő

klórpirifosz

Pyclorex Neo

kifejezetten kockázatos

talajfertőtlenítő

klórpirifosz

Pyrinex 48EC

kifejezetten kockázatos

talajfertőtlenítő

klórpirifosz

Alligátor

kifejezetten kockázatos

teflutrin

Force 10 CS (1,5 G)

nem jelölésköteles

talajfertőtlenítő

cipermetrin

Belem 0,8 MG

nem jelölésköteles

új

tiakloprid

Biscaya

nem jelölésköteles

tiakloprid

Calypso 480 EC

nem jelölésköteles

deltametrin

Decis Mega

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin + pirimikarb

Judo

kifejezetten kockázatos

lambda-cihalotrin

Karate 2,5 WG

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin

Karate Zeon 5 CS

mérsékelten kockázatos

pirimikarb

Pirimor 50 WG

nem jelölésköteles

gamma-cihalotrin

Rapid CS

mérsékelten veszélyes

indoxakarb

Steward 30 DF

mérsékelten veszélyes

lambda-cihalotrin

Kaiso EG

mérsékelten veszélyes

tau-fluvalinát

Mavrik 24 EW

nem jelölésköteles

lambda-cihalotrin

Karis 10 CS

mérsékelten kockázatos

lambda-cihalotrin

Minori

kifejezetten kockázatos

új

lambda-cihalotrin

Nagomi

mérsékelten kockázatos

új

Permetszerek:

66

22. táblázat A varroa atka ellen engedélyezett készítmények listája

Szintetikus hatóanyagok

Amitráz

A hatóanyag A készítmény A készítmény Megjegyzés típusa hatóanyaga márkaneve

Használattal kapcsolatos javaslat

Gyógyszer/ gyógyhatású

Apivar

Műanyag lapka

Napraforgó-virágzást követően 6 héten keresztül, ezt követően el kell távolítani a kaptárból. 2016ban a hatékonyságával kapcsolatosan merültek fel gyógyszer panaszok, amelyek tisztázása jelenleg folyamatban van.

Biowar 500

Műanyag lapka

Napraforgó-virágzást követően 6 héten keresztül, ezt követően el kell távolítani a kaptárból. Eredményességét tekintve kételyek merültek fel, amit jelenleg is vizsgálunk.

gyógyszer

Apitraz 500

Műanyag lapka

Használata során az Apivarnál, illetve a Biowar 500-nál előírtakat kell követni. Eredményességéről nem rendelkezünk hazai referenciákkal.

gyógyszer

Varatraz

Füstölőcsík

Vegetációs időben (különösen augusztusban) sorozatfüstölésre, szeptember végén, október elején a „vándor” atkák leküzdésére alkalmazható.

gyógyszer

Füstölőcsík

Vegetációs időben (különösen augusztusban) sorozatfüstölésre, szeptember végén, október elején a „vándor” atkák leküzdésére alkalmazható. A használati utasítás szerint a csíkokat a léputcák gyógyszer közé helyezve kell meggyújtani, ám ez a megoldás tűzveszélyes, ennek megfelelően inkább a hagyományos füstölési módszert (vagyis a kijárón keresztül begyújtott csíkok alkalmazását javasoljuk).

Műanyag lapka

A csíkokat fiasításos lépek közé kell függeszteni, de ezt szigorúan az utolsó hordást követően kell megtenni. A gyártó a tavaszi alkalmazást is ajánlja, erre azonban a megfelelő módon elvégzett zárókezelés esetében többnyire nincsen szükség. 2016-ban a tavaszi alkalmazás során méhcsaládok pusztultak el, illetve gyengültek le. Az ilyen problémák elkerülése érdekében javasoljuk a tavaszi használat mellőzését, illetve az adagolásnál gyógyszer a családok erősségének figyelembevételét. A készítménynek a nyár végén történő alkalmazását követően zárókezelés céljára javasoljuk az oxálsav használatát az egyoldalú szerhasználat elkerülése végett. Figyelem! A készítmény alkalmazásánál szigorúan be kell tartani a használati utasításban leírtakat. Nozémás családok kezelése kockázatos ezzel a szerrel!

Oldat

Csurgatásos zárókezelés céljára kifejlesztett készítmény. A lépekben maradandó szermaradékot okoz, ezt intenzív építtetéssel védhetjük ki. A készítmény 2015-ben jelent meg a piacon. Alkalmazásával gyógyszer kapcsolatosan figyelni kell az oldat hőmérsékletére és a külső léghőmérsékletre. A behígított oldat dózisa 4-5 ml/léputca.

Tik-Tak

Kumafosz

CheckMite+

Destruktor

67

Flumetrin

Szintetikus hatóanyagok

Műanyag lapka

Napraforgó-virágzást követően 6 héten keresztül használható, ezt követően el kell távolítani a kaptárból. FIGYELEM! A készítmény alkalmazása folyamán a harmadik hetet követően célszerű amitrázkiegészítést adni (pl. egy füstölési sorozattal gyógyszer kiegészíteni a készítmény hatását). Erre azért van szükség, mert az OMME korábbi mérései szerint az alkalmazás harmadik hetétől csökken a szer hatékonysága.

Oldat

Vegetációs időben legalább 3 ismétlésben alkalmazva az atkák elleni kezelések KIEGÉSZÍTÉSÉRE. Hatékonysága a zárókezelésnél jobb, mint a fiasítással rendelkező családoknál, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a zárókezelés céljára használható egyéb készítmények ennél jobb hatékonyságúak. A propolisztermelés ideje alatt viszont mindenképpen ezt a készítményt javasoljuk használni. A propoliszszedő rácsok elvétele után azonnal szükséges a készítmény hatását amitrázzal kiegészíteni.

gyógyhatású készítmény, de a támogatás igénylésekor a gyógyszerek között elszámolható

Dany’s Bienen Oldat Wohl

Alkalmazása a BeeVital HiveCleannel megegyező.

gyógyhatású

Api Ox

Kimondottan zárókezelés céljára alkalmazható. A kijuttatást követően a lépeken és a keretléceken fehér foltok jelennek meg (oxálsavkiválás), ez csupán esztétikai probléma.

gyógyhatású készítmény, de a támogatás igénylésekor a gyógyszerek között elszámolható

Bayvarol

68

Oxálsav

Szerves savak

BeeVital HiveClean

Oldat

Oxovar

Oldat

5% oxálsav-dihidrátot tartalmazó oldat. Alkalmazásával kapcsolatosan javasoljuk a használati utasítás maximális betartását.

gyógyhatású készítmény, de a támogatás igénylésekor a gyógyszerek között elszámolható

Api-Bioxal

Por

Oxálsavas szublimáció céljára, illetve oxálsavoldat készítésére alkalmas. Általában zárókezelés elvégzésére javasolt.

gyógyszer

Oldat

Nosestat

Hangyasav és jód (kétkomponensű készítmény)

Használata közben nagyon sok mellékhatás lépett fel. Több méhész nyújtott be ellene panaszt az engedélyező hatóságnál.

MAQS

Hordozóba felitatott hangyasav

A hordozót a fészeklépek felső lécére kell helyezni, túlságosan magas (30oC feletti) hőmérsékleti viszonyok mellett károkat okozhat a méhcsaládban. Szeptember 10. után egyenletes meleg napokon jó gyógyszer hatékonyságú lehet. Alkalmazásával kapcsolatosan jelentős mellékhatásokat (anyavesztést, fiasításpusztulást) tapasztaltunk.

Apiguard gél

A hatóanyag párolgása hőmérsékletfüggő. Ez a hatékonyság ingadozását is magában rejtő probléma. Illata esetenként zavarja az anyát, alkalmazása Pasztatégelyben mellett megnövekszik a rablás kialakulásának veszélye. Atkák elleni hatékonysága a hazai tapasz- gyógyszer vagy vödrös talatok szerint nem eléggé átütő. Egyes szerzők kiszerelésben javasolják a kora tavaszi alkalmazást, a technológiai ajánlások viszont kiemelik az augusztus–szeptemberi használatot.

Api-Life-Var

A hatóanyag párolgása hőmérsékletfüggő. Ez a hatékonyság ingadozását is magában rejtő probléSzivacsos ma. Illata esetenként zavarja az anyát, alkalmazása szerkezetű hor- mellett megnövekszik a rablás kialakulásának dozóba ágyazott veszélye. Atkák elleni hatékonysága a hazai timol és egyéb tapasztalatok szerint lehetne markánsabb. Egyes magyar szerzők javasolják a kora tavaszi alkalmaillóolajok zást, a technológiai ajánlások viszont kiemelik az augusztus–szeptemberi használatot.

gyógyszer

Thymovar

A hatóanyag párolgása hőmérsékletfüggő. Ez a hatékonyság ingadozását is magában rejtő probléma. Illata esetenként zavarja az anyát, alkalmazása Szivacsos szerkezetű hor- mellett megnövekszik a rablás kialakulásának veszélye. Atkák elleni hatékonysága a hazai dozóba ágyazott tapasztalatok szerint lehetne markánsabb. Egyes timol magyar szerzők javasolják a kora tavaszi alkalmazást, a technológiai ajánlások viszont kiemelik az augusztus–szeptemberi használatot.

gyógyszer

Hangyasav Timol

Szerves savak Illóolajok/illatanyagok

Hangyasav 60% A. U. V.

Kaptáron belüli párologtatásra. A kijuttatáshoz használt hordozó lehet a Nasselheider párologtató berendezés, vagy házilag készített egyéb eszköz (CD-tok, mosogatószivaccsal). FIGYELEM: ez a készítmény túlságosan nagy melegben (30oC felett) komoly károkat okozhat a méhcsaládban. Nyári alkalmazása Magyarországon nem javasolt. Használata csak szeptember 10. után biztonságos. Hűvös, csapadékos időjárás esetén a párolgás nem megfelelő, ezért hatása elmarad a az elvárható szinttől. Balesetveszélyes, maró hatású, kellemetlen illatú anyag, alkalmazásakor gumikesztyű és szemüveg használata javasolt.

gyógyszer

gyógyhatású

69

Szivacsos szerkezetű hordozóba ágyazott timol

A forgalmazó állítása szerint ennek a hatóanyagnak a párolgása sokkal kevésbé függ a hőmérséklettől, mint az az ugyanebből a hatóanyagból formázott egyéb készítmények esetében tapasztalható. gyógyszer Az alkalmazás során javasoljuk a fentebb felsorolt szereknél említett problémák folyamatos figyelemmel kísérését.

Optima

Folyadék

Lepényben, illetve cukorszörpös csorgatás formájában használatos, az alkalmazás ideje: kora tavasz és ősz. A benne lévő timolt egyéb illóólajokkal, gyógynövénykivonatokkal és csersavtartalommal egészítik ki. A hatékonysága alapján egyéb készítmények hatását egészíti ki.

Hive Alive

Folyadék

A timol mellett egyéb hatóanyagok, citromfűolaj és tengeri biokivonatok (alga, hínár) vannak benne. gyógyhatású Az atkák elleni hatásáról nem áll rendelkezésünkre hazai gyakorlati tapasztalat.

NAF

Folyadék

Igazából a készítmény atkák elleni hatása csak mellékhatásként jöhet szóba. A gyártó szerint a szer hatása a nyúlós költésrothadás kialakulásának meggátlása.

NAF Varroa Bio

Folyadék

Új készítmény, nincsen információnk a hatékonyságyógyhatású gával kapcsolatosan.

Méhpatika forte

Folyadék

Igazából a készítmény atkák elleni hatása csak mellékhatásként jöhet szóba. Általános roboráló hatású, cukorszörpös etetésre javasolja a forgalmazó.

gyógyhatású

Vernalis Complex

Gyógylepény

Az atkaellenes hatást a készítmény timoltartalmának tulajdonítják. Tartalmazza a Nozevit készítményt is, amely a nozémaellenes hatást hivatott biztosítani. A készítmény egyébként sörélesztőt is tartalmaz fehérjekomponensként.

gyógyhatású

Vernalis Beestart

Gyógylepény

Az atkaellenes hatást a készítmény timoltartalmának tulajdonítják. Tartalmazza a Hive Alive-ot és sörélesztőt.

gyógyhatású

Ekovarrosan levendula ökobrikett

Füstölőbe való szilárd halmazállapotú tüzelőanyag

A benne lévő hatóanyagok hatására a méhek nyugodtak lesznek, és az illóolajok gőzét tartalmazó füstnek valamilyen szintű atkaellenes hatását is leírták a kutatók.

gyógyhatású

Folyadék

Kevés hazai tapasztalat áll rendelkezésre a készítménnyel kapcsolatban, atkaölő hatása valószínűleg gyógyhatású csak kiegészítő szerepű lehet, a gyártó állítása szerint a nozéma leküzdésére hasznos lehet.

Egyéb illóolajok

Timol és egyéb illóolajok (pl. citromfűolaj) kombinációja

Illóolajok/illatanyagok

Timol

Ecostop lamella

70

Polioel 4

gyógyhatású

gyógyhatású

Nyerges József

Varga Tamás Imre

Barkó Árpád

Biró Péter

Molnár Ferenc

Brunner Sándor

Fekete József

Jandácsik Attila

Nagy Csaba Zoltán 7400 Kaposvár, Ezredév u. 10.

Fejér

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy

7044 Nagydorog, Kossuth u. 27.

Kersák Róbert

Keve György

Tóth Péter

Hampuk Gábor

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

8900 Zalaegerszeg, Hegyi út 9.

8330 Sümeg, Darnay u. 5.

9700 Szombathely, Németh L. u. 12.

4546 Anarcs, Széchenyi u. 3

Szabolcs-Szatmár-Bereg Kovács Csaba

2740 Abony, Erzsébet királyné u. 20.

3100 Salgótarján, Damjanich u. 113.

2835 Agostyán, Kossuth u. 1/A

5008 Szolnok, Pollack M. u. 18.

3350 Kál, Kompolti u. 31.

4031 Debrecen, Határ u. 76.

9234 Kisbodak, Felszabadulás u. 18.

8000 Székesfehérvár, Lomnici u. 52.

6754 Újszentiván, Szigeti út 7.

1094 Budapest, Viola u. 50.

Lászlóffy Zsolt

5711 Gyula, Újélet u. 12.

7940 Szentlőrinc, Kossuth L. u. 18. 

Halász Gábor

Árgyelán János

Békés

Csongrád

May Gábor

Baranya

6500 Baja, Szabadság u. 77. III/6.

Budapest

Gégény Benjamin

Bács-Kiskun

1094 Budapest, Viola u. 50.

Cím

3412 Bogács, Pást u. 6.

Horváth Gábor

Vezető szaktanácsadó

Borsod-Abaúj-Zemplén Farkas János

Név

Megye

+36 30 635 1274

+36 30 635 1275

+36 30 635 1273

+36 30 635 1271

+36 30 635 1269

+36 30 635 1268

+36 30 635 1267

+36 30 635 1266

+36 30 635 1265

+36 30 635 1270

+36 30 635 1264

+36 30 635 1263

+36 30 635 1262

+36 30 635 1261

+36 30 635 1272

+36 30 635 1258

+36 30 635 1257

+36 30 635 1256

+36 30 635 1255

+36 30 635 1260

+36 30 635 1259

Telefon

Az OMME méhészeti szaktanácsadói hálózata

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

E-mail

6.

5.

4.

3.

1

1

2

3

1

2

3

1

2

máj. 3

1

2

jún.

herefiasítás kitördelése, szaporulatok képzése, rajállapotba helyezés

oxálsav

3

ápr.

oxálsav

2

3

2

márc. 3

1

2

júl. 3 amitráz

2

3

1

1

amitráz

3

oxálsav

amitráz kumafosz timol

amitráz

hangyasav

2

szept.

oxálsav

timol

fluvalinát/flumetrin

1

aug. 2

okt. 3

1

2

nov.

Megjegyzés: Nyáron (vegetációs időben) használható folyékony oxálsavas készítmények, valamint a párologtatással (szublimációval) kijuttatott kristályos oxálsav. Téli kezelésen a 3,5%-os oxálsav csurgatása, illetve kristályos oxálsav szublimálása értendő. Ez a kezelés a tél folyamán nem ismételhető. A júniusi amitrázhasználatot követően méz pergetése tilos.

(az összes kémiai variációval ötvözhető)

Technológiai védekezés

A kémiai védekezés variációi

2.

1.

1

febr.

kumafosz/oxálsav

jan.

amitráz, vagy oxálsav (ha szükséges)

A védekezés Varitípusa ációk

Az atka elleni védekezés kémiai és technológiai variánsai

3

1

2

dec.

oxálsav

kumafosz/oxálsav

3