1
Magyar Nemzeti Emléknapok A nemzeti emléknap •
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep!;
•
Általában egy olyan történelmi győzelem vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai vagy nép tagjai büszkék lehetnek vagy amelyet gyászolnak;
•
A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve: nemzeti gyásznap;
•
A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő. 2
Magyar Nemzeti Emléknapok
2
Magyarország törvényben rögzített nemzeti emléknapjai: •
• • •
Február 01: A köztársaság emléknapja; 1946-ban e napon hirdette ki a Nemzetgyűlés a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket; Február 25: A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – a középiskolákban megemlékezést tartanak; Április 16: A holokauszt áldozatainak emléknapja – a középiskolákban megemlékezést tartanak; Június 4: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap;
•
Június 19: A független Magyarország napja;
•
Október 6: Az aradi vértanúk emléknapja – nemzeti gyásznap, a középiskolákban megemlékezést tartanak. 3
Magyar Nemzeti Emléknapok
3
A magyarság egyéb nemzeti emléknapjai: • • • •
Január 22: A magyar kultúra napja; Április 5: A kassai kormányprogram emléknapja, a szlovákiai magyarok nemzeti gyásznapja; Május 21: A magyar honvédelem napja; Június 16: Az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja;
•
Június utolsó szombatja:A Magyar Szabadság Napja;
• • •
November 3: A magyar tudomány napja; November 4: Az 1956-os forradalom leverésének emléknapja; November 25: A magyar labdarúgás napja. 4
A Magyar Szabadság Napja Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján? y
Az Országgyűlés 2001. május 8‐i ülésén döntött erről az emléknapról;
y
1991. június 30‐án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról;
y
1944. március 19‐e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön;
y
Az 1990. március 10‐én Moszkvában megkötött magyar‐szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30‐át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. 5
A Magyar Szabadság Napja
2
Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján? y
A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról;
y
A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba;
y
A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy‐egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli‐távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott;
y
Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13‐án hagyta el Magyarország területét. 6
A Magyar Szabadság Napja
3
Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján? y
A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból;
y
A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV‐nak;
y
Az 1991. június 16‐án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával;
y
Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19‐én 15 óra 01 perckor a záhony‐csapi hídnál lépte át a magyar határt. 7
A Magyar Szabadság Napja
4
Mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján? y
A Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8‐án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19‐ét ‐ az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére ‐ nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította!
y
A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven többnapos programsorozatot tartanak. Az ünnepségeken a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által életre hívott Magyar Szabadság Napja Díjat is átadják. Az eddigi kitüntetettek között megtaláljuk Csoóri Sándort, Nemeskürty Istvánt, Antall Józsefnét, a néhai miniszterelnök feleségét, Makovecz Imrét is. 8
Adatok a Szovjet Hadsereg magyarországi állomásoztatásáról
y
A szovjet csapatok magyarországi tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget, melyet az 1947. február 10‐én megkötött békeszerződés állandósított. Ennek egyik cikkelye biztosította a Szovjetuniót: amíg Ausztriában megszálló csapatai vannak, Magyarországon katonaságot állomásoztathat.
y
1947‐1955 között a visszamaradt erők az utánpótlás lebonyolítására alkalmas út‐ és vasútvonalak biztosítását látták el négy hadosztálynyi erővel. Szombathelyre települt a 17. gépesített hadosztály parancsnoksága, alárendelt csapatai különböző helyőrségekbe. Veszprémben egy repülőhadosztály állomásozott, Debrecenbe egy önálló repülő‐bombázó hadosztály települt.
y
Rákosi a Rajk‐pert követően erősítést kért, 1949 őszén Romániából Golikov tábornok hadseregéből a 2. gépesített hadosztályt Kecskemétre irányították. 9
Adatok a Szovjet Hadsereg magyarországi állomásoztatásáról
2
y y y
1955. május 15‐én aláírták az osztrák államszerződést, de előtte nap május 14‐én megkötötték a Varsói Szerződést, így Magyarországon ennek értelmében maradtak szovjet csapatok, Ausztriából kivonultuk után.
y
Sőt... 1955 szeptemberében megalakult a Különleges Hadtest (2. és 17. gépesített gárdahadosztály, a 195. vadászrepülő‐, a 177. bombázórepülő‐ hadosztály, a 20. pontonos hidászezred, stb.), melynek rendeltetése az osztrák határ lezárása, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének alárendelve. A magyar fél állomáshelyül Budaörsöt kínálta, a szovjet vezetés stratégiai szempontokat vége alapul Székesfehérvárt választotta.
y
y
A hadtest parancsnoka Pjotr Nyikolajevics Lascsenko altábornagy, aki 1956 júliusában parancsot kapott, hogy dolgozza ki a szovjet csapatok “a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása” 10 érdekében történő bevezetését
Szabadság versek
“Egy nagy nép, irtózatos áldozatok árán, Sztálingrádnál megfordította a világtörténelem szekerének rúdját… és ennek a nagy erőnek egyik megtestesítőjével találkoztam ma. Sokak számára, a nácik üldözöttei számára, ez a fiatal orosz egyféle felszabadulást is hozott, menekülést a náci terror elől. De szabadságot nem hozhatott, mert az nincs neki.” ‐ Márai Sándor; „Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt.” ‐ Vörösmarty Mihály;
Mátyás király halála óta kívülről várjuk a megmentőinket, akik aztán rabul ejtenek bennünket. “Törököt fogtam, de nem ereszt!” Ma már világos számunkra, hogy nem egészen a felszabadító “barátainktól” függ a szabadságunk, hanem elsősorban önmagunktól.
11
Történelmi szabadság-párhuzamok
1865. június 19: Texas Rabszolgák felszabadítása Abraham Lincoln ‘Freedom Day’
12
Történelmi szabadság-párhuzamok
1606. június 23.: Független Erdély (bécsi béke) y
Bocskai István erdélyi fejedelem és I. Rudolf magyar király írta alá a bécsi békét;
y
A szerződés a Bocskai‐féle szabadságharcot zárta le, ami a törökökkel folytatott 15‐éves háború része volt;
y
A bécsi béke Erdély függetlenségét vonta magával, illetve a Bocskai István mellett harcoló hajdúk szabadságát!
13
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Az Alkotmány: az adott ország alaptörvénye! a)Formai szempontból attól alaptörvény, hogy: •a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el •négy éven belül nem lehet módosítani (Különös eljárási renddel: az OGY összes képviselőjének 2/3-os igen-je szükséges; ugyanígy a Jelképekhez!); Magyarországnak: a II. VH végéig történeti alkotmánya, 1946-tól 3 éven át ideiglenes alkotmánya, 1949-től ‘népköztársasági’ alkotmánya, 1989-től a 49 db alkotmány-módosítás miatt ‘megújuló’ alkotmánya van; a mai hatályos, 4-kötettes Alkotmányunk a 2009. évi 150.sz. Magyar Közlöny ismertette. Svéd Királyság Alkotmánya: 4 törvényből áll! Egyesült Királyság Alkotmánya: a XIII. század óta változatlan! 14
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Az Alkotmány: az adott ország alaptörvénye! b)Tartalmi szempontból attól alaptörvény, hogy magában foglalja: •az adott ország gazdasági és társadalmi rendjére •állam- és kormányformájára •az alapvető jogokra és kötelességekre, valamint •az állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat!
15
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Az Alapvető jogok: gyűjtőfogalom, magában foglalja a)Emberi jogokat: minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogait; A fogalom a XVI. században keletkezett; Kezdetben az egyén jogait védték az állammal szemben;
b) Állampolgári jogokat: olyan jogok melyeket az adott ország kizárólag az állampolgárai számára biztosít (pl. hontalan személyeknek nem); A fogalom csak a XIX. század közepén jelent meg;
Nemzetközi dokumentumok: ENSZ Alapokmánya (1945), Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), Polgári és politikai jogok, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmánya (1966), Európai Unió Alapvető Jogok Chartája (2000). 16
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Az Alapvető jogok csoportosítása: a)Történelmi kialakulásuk idősorrendje szerint: - első nemzedék: klasszikus polgári forradalmi szabadságjogok (vallásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog, gyülekezési jog, személyi szabadság, egyenjogúság), valamint a polgári társadalommal kapcsolatosak (magántulajdon szentsége, a szerződési szabadság), - második nemzedék: a gazdasági, szociális és kulturális jogok, ezek a XX. században kerültek be az alkotmányokba, - harmadik nemzedék: a vegyes jogok, a XX. század második felétől, a techn. és a társ. Fejlődés hatására jöttek létre (az egészséges környezethez való jog, a fogyasztóvédelem, a személyes adatok védelme.
b)
Alanyaik szerint: emberi jogok, állampolgári jogok;
c) Jellegük szerint: gazdasági, illetve a politikai rendszerekhez közvetlenül kötődők; d) Gyakorolhatóságuk szerint: egyéni jogok, kollektív jogok; e) Jogok tárgyai szerint: személyi, politikai, gazdasági, kulturális jogok. 17
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Egyes Alapvető jogok (a-e) és kötelességek (f-i): a)Tulajdonhoz való jog (a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül; piacgazdaság, a gazdasági verseny szabadsága, vállalkozás joga, szerződési szabadság);
b)
Szabadságjogok;
c) Politikai alapjogok (választójog, népszavazás kezdeményezésére irányuló jog, a választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás joga, jog a közügyek vitelében való részvételre, a közhivatal viselésének joga);
d) Gazdasági, szociális és kulturális alapjogok; e)Jogok tárgyai szerint: személyi, politikai, gazdasági, kulturális jogok. f)A jogszabályok megtartása kötelezettség, g)A közterhekhez való hozzájárulás kötelezettség, h)Honvédelmi kötelezettség,
i) Tankötelezettség.
18
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Szabadságjogok (1-14): 1.Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 2.A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog 3.A jogorvoslathoz való jog 4.A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 5.A személyiséghez kapcsolódó jogok védelme 6.A petíciós jog 7.Az egyesülési jog 8.A gyülekezési jog 19
A szabadságjogok érvényesülése napjainkban Szabadságjogok (1-14): 9.A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága 10.A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság 11.A szülők joga a gyermekek nevelésének megválasztására 12.A tanszabadság és a tanítás szabadsága 13.A tudományos és művészeti élet szabadsága 14.A sztrájkjog
20
Idézetek a szabadságról: • "Ελευθερία ή θάνατος" (Szabadság vagy halál) – a görög függetlenségi háború jelszava; • "Az
ember szabadnak születik, mégis mindenhol meg van láncolva.„ – Jean-Jacques Rousseau; • "Sloboda ili Smrt" (Szabadság – Egykori macedón mottó;
vagy halál)
• "Azok,
akik feladnák alapvető szabadságukat egy ideiglenes biztonságért, nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot„ – Benjamin Franklin; • "Szabadon
élni vagy meghalni„ – New Hampshire mottója. 21
A tenni akarás személyes ars poeticája „A múltra kegyelettel emlékezni, A jelent tisztességgel építve becsülni, A jövőt akarni, s érte tenni, tenni kell!” - IJ
„Aki csinálni akar valamit, talál rá eszközt. Aki nem akar csinálni semmit, talál rá mentséget.” - cseh mondás „A tehetség nem elég. A világ tele van meg nem értett zsenikkel. A kitartás és a szorgalom a siker igazi alapja.” - Darnel Krisztián
22
23
24
