A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2013-2016 Bevezetés A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) 2007. október 22.-i 1234/2007/EK tanácsi rendelete (a továbbiakban: 1234/2007/EK rendelet) – tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira – támogatási intézkedéseket határoz meg a méhészeti ágazat fejlesztése céljából. A támogatások igénybevételének alapvető feltétele, hogy a tagállam összeállítson egy olyan Méhészeti Nemzeti Programot, amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása. Magyarország a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban rögzített jogcímekben felsorolt támogatási lehetőségeket – más egyéb forrásból, vagy jogcímen – közvetlenül nem támogatja. Amennyiben az ágazati szereplők számára mégis egyéb pályázati lehetőségek is megnyílnak pl. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból; o a mezőgazdasági termékek értéknövelő beruházása (Élip), o az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások, o fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez jövedelempótló támogatás igénybe vétele, o LEADER, abban az esetben az esetleges átfedéseket Magyarország a kettős finanszírozás tilalmának érvényesítésével kerüli el. A méhészeti ágazat a strukturális támogatások között meghirdetett jogcímen támogatást nem kap. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program nemzeti forrását Magyarország biztosítja. Magyarország elkészítette és csatoltan bemutatja a 1234/2007/EK rendeletnek a 107. cikkében előírt „Jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről” című tájékoztatót, és az ugyanezen rendelet 105. cikkében megfogalmazott „Magyar Méhészeti Nemzeti Programot.”
I. Jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18 - 20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Főbb adatok (lásd később az 1-5. táblázatokban) Az átlagos méhcsalád-sűrűség Magyarországon 11 méhcsalád/km2.
Sok éves átlagban a méhészetek száma: 15 000 és 20 000 között alakult, ebből a professzionális fogalomkörbe tartozó (minimum 150 méhcsaláddal rendelkező) méhészetek száma jelenleg meghaladja az 1 400 - at. Ez az előző 2010-2013. időszakhoz viszonyítva 40 %-os emelkedést mutat. Méhcsaládok száma: több mint 1 000 000 méhcsalád, ebből a professzionális méhészek által birtokolt méhcsaládok száma: 332 000 méhcsalád. (50 %-os emelkedés) A magyar méhészeti ágazat szerkezeti arányainak elmozdulása jól mutatja, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik. A méhészet mennyiségi növekedése pedig minőségi változásokkal jár együtt, s ennek következményeként növekszik az élelmiszerbiztonság is. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 000-30 000 tonna között változott. Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozik hazánk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen áll. Méhlegelő Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, (jó években március elejétől október közepéig tart) amely alatt a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. Hazánkban a méhek által látogatott több száz növény faj közül kiemelkednek a következők: A kora tavaszi növények; - fűz, nyár, juhar félék, vad és kerti virágok, kökény, gyümölcs félék, galagonya - a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez nélkülözhetetlen fontossággal bírnak. Az utóbbi években jelentősen felfutott (mintegy 250 ezer ha/év) az őszi káposztarepce vetésterülete, amely bőséges virágporával és nektárjával a lendületes tavaszi fejlődés biztosítéka. Magyarország nagy kiterjedésű akác erdőterülettel rendelkezik. (400 ezer hektár) Ez a fafaj a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője, s a nektárjából készített méz a magyar méztermelés alapja. A hárs félék, a zsálya félék, a mustár, az olajretek, valamint a selyemkóró számottevő csapadék hatására, s kedvező időjárási körülmények között jó eredményt adhat. Csak egyes tájegységekre korlátozódik a szelídgesztenye, a facélia, a levendula, a pohánka, és néhány gyógy- és takarmánynövény méhészeti értéke. A napraforgó, szintén jelentős területen (mintegy 5 - 600 ezer ha/év) termesztett növényünk. Virágpora, nektárja kiváló alapot biztosít a méhcsaládok nyári fejlődéséhez, s nem utolsósorban egy eredményes szezon esetén jelentősen hozzájárulhat a méhészet gazdasági stabilitásához. Méhtenyésztés, méhegészségügy A hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méh egy változatával (Pannon méh) rendelkezünk. Tenyésztése évek óta hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik.
A méhegészségügyi hálózat rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést, mivel Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészeteinkben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul - csakúgy, mint a világon mindenhol - a varroa atka jelenti. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. Magyarország az Alaptörvényben deklarálta az ország GMO mentességét; - így ebből következően a génmódosított növények termesztésére lehetőség sincs. Ez a tény a méhészek szempontjából mindenképpen örvendetes, hiszen ezáltal, a hazai termelésű GMO-mentes méz, piaci előnyre tehet szert a GMO-kat termesztő országokban előállított mézzel szemben. Mivel a növényvédő és rovarölő szerek nem szabályszerű használata évről-évre változatlanul komoly veszélyforrást jelent mind a méhek, mind pedig a méhészek számára; - ezért az OMME a méhekre gyakorolt káros hatást a Nemzeti Program kiemelt feladataként folyamatosan vizsgálja. Igazi eredményként könyvelhető el, hogy vizsgálatok és a hatásos kommunikáció következtében csökkenő tendenciát mutat a méhmérgezések száma. Az OMME által végzett monitoring vizsgálatokat a hatóságok is elismerik, s figyelembe veszik azok eredményeit. E jelentés elkészítésének idején új fejleményként jelentkezett a neo-nikotinoid hatóanyagot tartalmazó csávázószerek esetleges betiltása körüli vita, melynek végkifejlete a magyar méhészeti ágazatra is befolyással bírhat. Szakmai érdekvédelem, szakmai koordináció A magyar méhésztársadalom szakmaszervezeti érdekvédelmi rendszerét „szövetségi” formában, - hagyománytisztelet, szakmaszeretet, szolidaritás jegyében - az Országos Magyar Méhészeti Egyesület látja el jelentékeny erőt maga mögött tudva, hiszen a több mint 11 ezer méhész, 111 helyi méhészegyesület képviseletében hitelesen érzékeli a méhészek problémáit, képes megoldási javaslatok kidolgozására, a méhészek érdekének képviseletére. Az eddigi Nemzeti Programok megvalósítása jelentősen hozzájárult az ismeretek széleskörű bővítéséhez, azok gyakorlati alkalmazásához. A tag egyesületek szervezésében megrendezett – ősztől tavaszig tartó - ismeretterjesztő előadások, bemutató méhészetek látogatása, valamint az évente megjelenő Méhegészségügyi ismeretek című kiskönyv kiadása, mind a méhészek naprakész ismeretbővítését szolgálja. Mindezeknek a koordinációja a szaktanácsadó-hálózat munkájával valósítható csak meg. Méztermelés A magyar méztermelés gerincét a kiváló, s egyedi minőségi mutatókkal rendelkező akácméz adja. Emellett jelentős még a napraforgó, és a repceméz mennyisége. Nem feledkezhetünk el azonban az igazi kuriózumként pergetett gyümölcs, selyemfű, hárs,
szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. mézekről sem. A magyar méz minősége kiváló, ezért a nemzetközi mézpiacon javító minőségű tételként az átlagártól 10-40 %-kal magasabb áron értékesíthető. A nemzeti program keretén belül végzett folyamatos mézvizsgálatok is segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A mézexport esetén a tételes laboratóriumi ellenőrzés kitétel. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok állnak rendelkezésre. A propolisz, méhméreg stb. termelése számottevő gazdasági jelentőséggel nem bír, ellenben a fagyasztott és a szárított virágpor iránti kereslet az utóbbi időszakban fellendült, így a virágport termelő méhészetek száma is gyarapodott. A méztermelés technológiai színvonalában szemmel látható változások történtek. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program révén elnyerhető támogatásoknak köszönhetően az eszközhasználat több területén is komoly minőségi előrelépés történt. Jelentősen gyarapodott azoknak a méhészeteknek a száma, amelyek korszerű, s az élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelelő eszközök használatával kívánnak lépést tartani a kor követelményeivel. A magyar méhészetekre továbbra is jellemző a többféle kaptártípus, illetve keretméret alkalmazása. Bár napjainkban még mindig domináns, s a legnagyobb arányban (mintegy 60 %-ban) használt típus a Nagy-Boczonádi fekvőkaptár és variánsai, (NB 24, NB 20, NB 18, NB 15) a szemléletmódbeli változásnak, valamint a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében nyújtott támogatásoknak köszönhetően a rakodó kaptártípus egyre dinamikusabb ütemben terjed a főként fiatalabb, induló méhészetek, méhészek körében. (1/2 NB, Hunor, Dadant, KB, Zander, stb.) A magyar méztermelés nagyobb részét a „vándorméhészetek” termelik. Gyakorlati tapasztalataink alapján elmondható, hogy a méhészek többsége, - mintegy 65 - 70 %-a vándoroltatja méhészetét. Örvendetes tendencia, hogy a kaptárok szállítóeszközre történő fel- és lerakása kézi erő igénybevétele mellett, már egyre több esetben gépesítve (különböző típusú kaptáremelők, daruk alkalmazása) történik. Ennek a folyamatnak a felgyorsulását segítették elő a Magyar Méhészeti Nemzeti Program ez irányú intézkedései. Mézértékesítés, mézfogyasztás A magyar mézértékesítés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 73 %-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 %-át kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 %-át ipari felhasználóknak - mézeskalácsos, édesítőipar, 25 %-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak, - háztól és piacon értékesítik. A vásárlói bizalom (közvetlen kapcsolat a méhész és a fogyasztó között) erősödése következtében az így értékesített mennyiség folyamatos emelkedést mutat. Ebben komoly szerepe volt a folyamatos mézvizsgálatoknak, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott mézzárszalagnak, és a termelői mézesüveg használatának. Az országban 9 olyan nagyobb mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi 1 000 tonnát. Ezeken az üzemeken túlmenően jelentős számú kis mézüzem, illetve un. termelői „minimumüzem” is van, amelyek egy-egy
méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének feldolgozását, kiszerelését végzik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőségellenőrzésére s ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási lehetőséget is igénybe veszik. Magyarország a nagyobb méztermelő országok közé tartozik. A megtermelt méz jelentős hányada (cca. 15 ezer tonna/év) export piacokra kerül. Legjelentősebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság. Az Unión belüli mézkereskedelemben Magyarországnak kb. 40 %-os részesedése van. Ez azonban nem jelent előnyt, meghatározó szerepet az árképzésben, mivel ez a mennyiség az Unióba érkező mézimportjának mindössze csak mintegy a tizedét teszi ki. A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, de ezeken túlmenően kisebb mennyiségben egyéb fajta- és lépesmézet, méhviaszt és propoliszt is exportálunk. Az akácméz 96 %-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra, s ebből következően jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését. Árai is elmaradnak attól, amit a minőség alapján elvárhatnánk. A különböző háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazolják, hogy a hazai mézfogyasztás éves mennyisége mintegy 7 000 tonna körüli; - így az egy főre jutó éves fogyasztás mintegy 0,7 kg-ra tehető, s ez komoly előrelépést jelent az előző támogatási időszakhoz képest. Ez a pozitív irányú változás jelzi számunkra, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program részét képező marketing tevékenység (a mézfogyasztást ösztönző kiadványok, rendezvények, stb.) támogatása eredményes volt.
A méhészet költségei Egy méhcsalád állandó és változó költségeinek alakulását egy - a méreténél fogva „professzionális” kategóriába sorolt - 150 méhcsaládos, vándorméhészkedést folytató méhészet adatai alapján határoztuk meg. Számításaink szerint „napjainkban” Magyarországon a méhcsaládonkénti költség 75,05 euró, (300 Ft = 1 euró) ezért hazai méhészeteink az uniós költségkategória (First Report 16.02.2001.) középső (56-91 euró/méhcsalád) szintjébe tartoznak. Ezt a tényt az alábbi számításokkal támasztjuk alá:
Állandó költségek: Amortizáció: 7 491 Ft/család (24,97 euró/család) Tagdíj, biztosítás: 500 Ft/család (1,67 euró/család) Munkabér: 4 100 Ft/család (vándorlással együtt) (13,67 euró/család) Méhcsaládonként átlagos állandó költség 12 091 Ft (40,31 euró/család)
Változó költségek:
Varroa atka elleni védekezés, gyógykezelés, gyógyszer: 2 103 Ft/család (7,01 euró/család) Téli takarmányozás: felhasznált cukor méhcsaládonként 2 600 Ft/család (8,67 euró/család) Vándoroltatás (saját gépkocsi és fuvarozó által biztosított tehergépkocsival): 4 069 Ft/méhcsalád (13,56 euró/család) Egyéb költségek (eszközbeszerzés, díjak): 1 500 Ft/méhcsalád (5,00 euró/család): Kiszerelés (felvásárlás, bankköltség, szállítás, feldolgozás, tárolás): 150 Ft/kg (0,50 euró/kg). Méhcsaládonként átlagos változó költség 10 422 Ft (34,74 euró/család)
A magyar méhészet szerkezete számokban: 1. számú táblázat: Méhcsaládok és méhészetek
Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A magyar méhészet főbb adatai A méhészetek száma Méhcsaládok száma összesen** ebből** 150 méhcsalád összesen** ebből** 150 méhcsalád feletti feletti db % Db % 17.087 683 4,0 806.539 129.046 15,99 16.579 847 5,1 840.235 168.759 20,08 16.235 1.050 6,4 896.563 214.429 23,92 15.576 1.057 6,8 881.610 216.623 24,57 15.302 1.064 6,9 872.650 216.956 24,86 16.371 1.076 6,5 942.316 217.013 23,02 15.975 1.080 6,7 910.873 217.122 23,83 15.764 1.096 7 897. 670 217.021 24,2 16.083 1.104 6,8 934.486 217.130 23,2 15.894 1.117 7 868.135 217.006 25 16.440 1.112 6,8 943.824 217.124 23 17.541 1.210 6,9 997.022 234.300 23,5 18.782 1.315 7 1.065.860 266.465 25 20.410 1.434 7 1.088.590 332.568 30,55
2. számú táblázat: A termelés és a forgalmazási szerkezet** Év
Termelés Mézfajták Repce Akác Napraforgó Vegyes Fajta, (t) aránya virág selyemkóró, hárs, facélia
stb.
19992003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
17.780 19.500 19.700 22.500 24.700 26.700 22.500 16.500 24.500 17.500
% % % % % % % % % %
11 19 19 9 18 12 5 15 15 5
54 50 32 35 50 40 55 20 40 10
14 11 18 30 12 30 20 30 20 60
13 9 20 11 11 10 12 15 10 5
8 11 11 15 9 8 8 20 15 20
3. számú táblázat: A belföldi (hazai termelésű) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési csatornák között** Értékesítési csatorna Közvetlenül a fogyasztóknak („háztól”, piacon) Kiszerelve kiskereskedőknek(üzleteknek) Nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek („hordósan”) Ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesipar)
Részesedés % 25 1 73 1
4. számú táblázat: Termelés, export, import Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Méztermelés (tonna)** 18.500 15.200 15.300 18.000 21.900 19.500 19.700 22.500 24.500 26.700
Értékesítés külföldre Import (tonna)* (tonna)* 9.889 441 12.806 857 12.725 690 15.023 958 15.773 1.275 15.114 1.331 18.898 1.303 19.400 nincs adat 21.800 1.500 25.500 2.958
2009 2010 2011 2012
22.500 16.500 24.500 17.500
14.400 13.848 12.415 14 513
418 217 83 522
5. számú táblázat: Árak** Mézfajta Akácméz Virágméz Fajtamézek Mézfajta
19992003. 502 334 402
Akácméz
19992003. 914
Virágméz
A nagybani felvásárlás (nettó) Ft/kg 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 600 400 450
430 290 350
660 600 650 800 400 430 450 600 470 500 550 650 A közvetlen eladás Ft/kg 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 1060 920
1000
1050 1100 1200
602
750
710
780
830
Fajtamézek 840
960
850
900
1000 1100 1200
900
1000
2010.
2011.
2012.
925 630 800
930 600 725
1020 600 800
2010.
2011.
2012.
12001600 10001400 12002100
14002000 12001600 14002100
16002200 12001800 14002300
Forrás: *KSH, **OMME II. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapvető célkitűzése az, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését, s biztosítsa előremutató fejlődését. A méhészkedés jelentősége – a milliárdokban mérhető közvetlen, s a közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen. Mivel társadalmi funkciója a vidék népességmegtartó képességének erősítésében, valamint a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában is megnyilvánul; - további célként fogalmazódik meg az, hogy erősíteni kell a méhésztársadalom fogékonyságát az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránt. Ennek révén kívánjuk elérni azt, hogy a méhészkedésből származó jövedelem biztosítson elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást az ágazatban tevékenykedő méhészek számára. Bátran kijelenthetjük, - s ezt az állításunkat egyértelműen alátámasztják elért eredményeink is - hogy a mögöttünk lévő Magyar Méhészeti Nemzeti Program 3 éves ciklusaiban igénybe vett uniós, és hazai támogatás megteremtette azokat az elméleti és
gyakorlati alapokat, amelyekre az elkövetkezendő években a magyar méhészeti jövőt építeni lehet. Erre tekintettel előremutató programunkat az alábbiak szerint mutatjuk be: A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 1234/2007/EK rendelet alapján - részletes bemutatás a) Technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak [R. 106. cikk a) pont] aa) a méhészeti képzés országos koordinálásához, valamint méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez; A 2010-2013. időszakban - a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján - a méhészképzés egységesítése, a külföldi ismeretek megszerzése érdekében a külföldi szaksajtó figyelemmel követése, a fordítások megszervezése és azok közzététele feladatok ellátására az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) központi irodája egy fő koordinátort foglalkoztatott, és biztosította a megfelelő körülményeket a munka elvégzéshez. A koordinációs munka sokrétű, magában foglalja az oktatási helyszínek, szemináriumok, konzultációk helyszíneinek, bemutató helyek biztosításának egyeztetését, a szervezés segítését, az előadókkal való időpont-, téma-, helyszín-egyeztetéseket, az előadók részéről felmerülő kérések (technikai eszközök, tananyag stb.) teljesítését, továbbá a külföldi szakirodalom követését, a szaksajtó megrendelését, valamint azok fordításának és közzétételének megszervezését, végrehajtását, a támogatások elszámolását. A program keretében megjelenő kötetekkel számos friss információ, kutatási eredmény, méhbetegségek leküzdését segítő új technológiai és állategészségügyi beavatkozás ismertetése jut el a méhészekhez. A visszajelzések alapján a kiadvány évrőlévre hasznos ismeretekkel szolgál a gyakorló méhészek számára. A feladat folyamatos, így fenntartása a 2013-2016. időszakban a korábbi feltételekkel szükséges. A támogatás összege: 105 000 euró/év ab) regionális rendezvény, kongresszus szervezéséhez, az azokon való részvételhez és elméleti ismeretterjesztéshez; A már a 2010-2013. időszakban is igénybevett jogcím feladata a méhészek szakmai ismereteinek bővítése, fejlesztése, illetve szinten tartása, elméleti felkészültségének növelése, elsősorban előadások tartásával. Az intézkedés alapján több ezer méhész vett részt a helyi/regionális/országos rendezvényeken, jutott el a külföldön megrendezett hasonló programokra. Az intézkedés sokrétű, így az eltérő érdeklődésű méhészek is megtalálják a számukra hasznos programot. A helyi szinten megszervezett szakmai napok, foglalkozások a méhészek szakmai ismereteit bővítik, szinten tartják. A támogatással színvonalas előadásokat (szakmához kapcsolódó területekről meghívott szakemberekkel, mint pl. adóügy, vállalkozási ismeretek, logisztika, éghajlatkutatás stb.) lehet megtartani. Az évente megtartott események közül kiemelkedik a Székesfehérvári Méhésztalálkozó, ahol több ezer hazai és külföldi méhész találkozhat. A Jászberényi Mézvásár Magyarország második legnagyobb méhészeti rendezvénye, ahol a termelők, fogyasztók
és kereskedők a méhészkedéshez szükséges eszközök vására mellett számos szakmai és ismeretterjesztő előadáson, bemutatón vehetnek részt. A Magyar Méhészek Világtalálkozója hazai és külföldi előadók részvételével zajlik Gödöllőn. Kaposváron a Dunántúli Regionális Méhésztalálkozót, Balassagyarmaton az Ipolymenti Méhésztalálkozót rendezik színvonalas előadásokkal és szakvásárral. A Zalaegerszeg-i és Gyula-i rendezvények a szakmai programok mellett a méz, a méhészeti termékek, mint az egészséges táplálkozás elengedhetetlen elemeit közvetlenül a fogyasztók felé kommunikálják. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program támogatása kapcsán örvendetesen szaporodnak a szakmai összejövetelek. (Szekszárd, Balmazújváros, Eger, Berettyóújfalu, stb.) Az egyre több színvonalas rendezvényt számos, az Unió más tagországaiból érkező méhészek is szívesen látogatják. Más tagállamokban, vagy harmadik országban szervezett programokon való részvétel a különböző méhészkedési gyakorlat közvetlen megismerését, s a tapasztalatok cseréjét teszi lehetővé. Pl. a Méhészek Világtalálkozója (APIMONDIA) jelentős információcserére ad lehetőséget, melyen Magyarország minden alkalommal kiállítás keretében mutatja be a hazai méhészkedési gyakorlatot. Az OMME és tagszervezetei által szervezett szakmai fórumok a magyar méhészek szakmai életében meghatározó jelentőséggel bírnak, ezért a 2013-2016. időszakban az intézkedés fenntartása indokolt. A támogatás összege: 210 000 euró/év ac). szaktanácsadó-hálózat működtetéséhez; A program első ciklusában (2004-2007.) került kialakításra a méhészeti szaktanácsadói hálózat, amely folyamatos működése során nélkülözhetetlen szakmai segítséget nyújt a méhészeknek. Az OMME szaktanácsadó hálózatának felépítése: 1 fő vezető szaktanácsadó (munkáját az OMME központi irodájában végzi) és 19 fő megyei, illetve 1 fő fővárosi szaktanácsadó (munkájukat lakóhelyükön, saját, vagy bérelt irodában végzik). A hálózat a gazdálkodó méhészek számára folyamatos tájékoztatást nyújt a piaci viszonyokról, a támogatási lehetőségekről, a méhészetben alkalmazott, illetve alkalmazható új technológiákról, a vándoroltatás, a pergetés és egyéb szakmai tevékenységek hatékonyabb ellátását támogató információkról. A szaktanácsadó hálózat helyi szinten segít képviselni a gazdálkodó méhészek érdekeit a tevékenységüket felügyelő hatóságoknál, fenológiai megfigyelésekkel, adatgyűjtéssel, és az adatok közlésével hozzájárul egyes méhészeti tevékenységek eredményesebb végrehajtásához. A hálózat kialakítása jelentős előrelépés volt az egyes méhész problémáinak kezeléséhez, információigényének kielégítéséhez. A 2010-2013. közötti időszakban a szaktanácsadók feladata volt többek között segítséget nyújtani a támogatási kérelmek benyújtásához, a környezetterhelési monitoring vizsgálatokhoz szükséges minták begyűjtéséhez, a termelői üveg bevezetésével kapcsolatos koordinációhoz, az EU kísérleti méhegészségügyi monitoring program segítéséhez, stb. A program változatlan formában történő fenntartása a 2013-2016. közötti időszakban indokolt. A támogatás összege: 450 000 euró/év ad) bemutató méhészetek látogatásához;
A 2010-2013. időszakban 25 %-kal nőtt az OMME által - szigorú szakmai szempontok alapján - kijelölt bemutató méhészetek száma az előző 3 éves ciklushoz képest. Több ezer méhész vett már részt a 22 bemutató méhészet által megtartott szakmai bemutatókon. E méhészetek kijelölése a jól működő méhészek számára lehetőséget teremtett arra, hogy a gyakorlatban alkalmazott, s elismert ismereteiket megmutathassák másoknak, s az odalátogató méhészek pedig megismerhetnek jól bevált gyakorlatot; - sok esetben új technológiát, különleges gyakorlati fogásokat. Az ilyen esetekben az intézkedés célja egyegy általánosságban használt kaptártípus technológiájának megismertetése, egyéb ismeretek átadása és gyakorlati bemutatókon keresztüli oktatása. Az intézkedés egyre népszerűbb a méhészek körében, s a 2013-2016. időszakban a folytatását tervezzük. A támogatás összege: 70 000 euró/év ae) a méz kinyeréséhez és léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; A méz kinyeréséhez szükséges új eszközök beszerzésének támogatása korszerűbb eszközökkel élelmiszer-biztonsági szempontból is megfelelő pergetést, valamint az ahhoz kapcsolódó gyorsabb és hatékonyabb munkafolyamatok megvalósítását teszi lehetővé. A program népszerű a méhészek körében, és szakmai oldalról tekintve is szükséges a 2013-2016. közötti időszakban a fenntartása, új eszközökkel bővítése. A támogatás összege: 192 000 euró/év b) A varroatózis elleni védekezés [R. 106. cikk b) pont] ba) varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez; Ez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program legnagyobb keretösszegű jogcíme, melyből a Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés keretében az atkaölő készítmények mellett a kezelések hatékonyságát növelő répacukor- és takarmánykiegészítő-szer költségek támogathatók. A Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatása elősegíti, hogy a méhészek által korábban gyakran használt, ellenőrizetlen és kevéssé hatékony szerek helyett engedélyezett gyógyszerkészítményeket használjanak a Varroa atka elleni védekezésben. A támogatás alapja az engedélyezett gyógyszerek és kijuttatásuk eszköze, az engedélyezett gyógyhatású készítmények és a kezelés kiegészítéséhez adható cukor beszerzése, felhasználása. A fertőzöttségtől való teljes mentesség ugyan nem érhető el, de a támogatás jelentős mértékben elősegíti a méhegészségügyi helyzet javulását. A jogcím népszerűségét és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy kihasználtsága minden évben 100 %-os. A program folytatása a 2013-2016. közötti időszakban változatlanul indokolt. A támogatás összege: 2 536 000 euró/év ba) varroa atka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenőrző rendszer működtetéséhez; A 2004-2007. időszakban kialakított program keretében higiénikus aljdeszkára pályázhattak a méhészek, akik kötelező adatszolgáltatást végeztek. Az adatokat felhasználva az OMME alakította ki az országos atka-monitoring rendszert, amelynek eredményeit évente közzé tette. A rendszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a 2008/2009-es évtől a méhészek egyéni monitoringozása vált lehetővé. A külföldi tapasztalatok alapján a teljes állomány 10-20 %-a alá helyezett higiénikus
aljdeszkákkal reális kép kapható az atka-fertőzöttségről, ill. egy-egy kezelést követően annak hatékonyságáról. A program folytatása a következő támogatási időszakban is célszerű, hiszen az egyes méhészetek atka-fertőzöttségének higiénikus aljdeszka segítségével történő ellenőrzése kedvezően befolyásolja az atka okozta károk visszaszorítását. A támogatás összege: 12 000 euró/év c) A vándorméhészet ésszerűsítése [R. 106. cikk c) pont] ca) kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához, a rendszer fenntartásához; A méhegészségügyi nyomon követhetőség érdekében, valamint vagyonvédelmi szempontból indokolt a méhészetek, illetve méhészeti felszerelések azonosítása és nyilvántartása. A támogatás célja egységes azonosítási rendszer kialakítása, fenntartása, működtetése. Ebbe a támogatási jogcímbe tartozik még az informatikai nyilvántartási rendszer működtetése, az adatbázis feltöltése és rendszeres frissítése is. A program fenntartása és bővítése indokolt a következő támogatási időszakban is. A támogatás összege: 100 000 euró/év cb) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; A vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása révén korszerűbb eszközökkel, gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban zajlik a vándoroltatás és az ahhoz kapcsolódó munkafolyamatok. Hazánkban eredményesen méhészkedni, biztos megélhetést biztosítani csak vándorlással lehetséges. Ehhez évente több alkalommal kell mozgatni a méhészetet. Ezt gyorsan, hatékonyan, balesetmentesen - csak modern rakodó és szállító eszközök beszerzésével, valamint a vándortanyák kialakításához szükséges infrastrukturális eszközök beszerzésével – valósíthatjuk meg. Az eszközök köre – figyelembe véve a gyakorló méhészek javaslatait - folyamatosan, évről-évre bővül, aminek következtében a jogcím kihasználtsága többször is meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. A 2013-2016. közötti időszakban továbbra is indokolt fenntartani az eddig alkalmazott támogatást, s a támogatott eszközök listáját aktualizálni, bővíteni kell. A támogatás összege: 410 000 euró/év/I. és II. időszak; 405 104 euró/év/III. időszak d) A méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk d) pont] Ez a jogcím a legismertebb támogatási forma a szakmán kívüliek, a mézfogyasztók körében. Az OMME folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelmi forgalomban lévő mézek minőségét. Az elmúlt támogatási időszakokban a termelői mézeket is vizsgálták, a mintákat túlnyomó részben a piacokon, vásárokon vették, hiszen termelői mézeket alig lehet találni az üzletláncokban. A mézek vizsgálatára hazai és EU-n belüli laboratóriumokban kerül sor. A vizsgálati eredményeket az OMME rendszeresen megjelenteti, ezáltal az eladók fokozottabb figyelmet fordítanak a polcaikon lévő mézek minőségére. Feltétlen szükséges e jogcím fenntartása. A támogatás összege: 42 250 euró/év
e) A Közösségben található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk e) pont] Az elmúlt támogatási időszakban több mint ezer méhész vette igénybe ezt a támogatást. Csak hatóságilag ellenőrzött, regisztrált méhtenyésztő, anyanevelő hozhat forgalomba méhanyákat. Anyanevelő telepről származó párzott, petéző anyákkal történő, illetve e telepekről származó egyéb állománypótlás támogatható. A támogatás célja a méhállomány szinten tartása párzott és párzatlan méhanyákkal, anyabölcsőkkel. A méhészek az állomány mind állategészségügyi, mind genetikai szempontból történő cseréjét a hatékony méhészkedés alapvető feltételének tekintik. E jogcím keretében összesen 61 000 szaporítóanyagot (párzott-, illetve párzatlan anyát, bölcsőt) vásároltak a méhészek. A program folyamatos fenntartása a 2013-2016. közötti időszakban kiemelten indokolt. A támogatás összege: 296 414 euró/év/I. és III. időszak; 297 284 euró/év/II. időszak. f) Együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén [R. 106. cikk f) pont] fa) fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat kialakításához, működtetéséhez Az országos fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat létrehozása, működtetése elősegíti a termelő méhészek logisztikai-méhészeti munkáinak tervezését. A megfigyelő hálózat mindenki számára elérhető adatai az időjárási körülményekről (csapadék, hőfok, szél, stb.), az adott méhlegelő fenológiájáról adnak tájékoztatást. Ez a program már zajlik, de fejlesztése, bővítése, tökéletesítése miatt fenntartása fontos. A program folyamatos fenntartása, fejlesztése, tökéletesítése a 2013-2016. közötti időszakban is indokolt. A támogatás összege: 20 000 euró/év fb) méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring-vizsgálathoz Az új módszerek kidolgozására szolgáló kutatások beindítása továbbra is indokolt a méhbetegségek elleni védekezésben. E vizsgálatok a méhcsaládok méhegészségügyi (varroa atka, nosema, vírusok, spiroplazmózis) és környezetterhelési (szermaradvány) monitoring vizsgálata elvégzéséhez vehetők igénybe. A program folyamatos fenntartása, fejlesztése, tökéletesítése a 2013-2016. közötti időszakban indokolt. A támogatás összege: 85 000 euró/év fc), fd) alkalmazott kutatáshoz A támogatás a mézelő növények mézelésének vizsgálatához, a mézek jellemző profiljának meghatározásához, méhanyák teljesítmény vizsgálatához, méhészeti tárgyú kutatásokhoz, szakmai tanulmányok és diplomamunkák támogatásához és a kutatáshoz szükséges méhcsaládok beállításához vehető igénybe. A támogatás összege: 165 400 euró/ év.
A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország
Program: 2013/2014
Intézkedés leírása a) Technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak [R. 106. cikk a) pont] aa) a méhészeti képzés és a méhegészségügyi hálózat országos koordinálásához, valamint méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez; ab) regionális rendezvény, kongresszus szervezéséhez, az azokon való részvételhez és elméleti ismeretterjesztéshez; ac) szaktanácsadó-hálózat működtetéséhez; ad) bemutató méhészetek látogatásához; ae) a méz kinyeréséhez szükséges új eszközök beszerzéséhez; b) A varroatózis elleni védekezés [R. 106. cikk b) pont] ba) varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez; bb) varroa atka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenőrző rendszer működtetéséhez;
c) A vándorméhészet ésszerűsítése [R. 106. cikk c) pont] ca) kaptárak, méhészeti adatgyűjtés és felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához, a rendszer fenntartásához; cb) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; d) A méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk d) pont] e) A Közösségben található kaptárok állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk e) pont] f) Együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén [R. 106. cikk f) pont] fa) fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat kialakításához, működtetéséhez; fb), fc), fd) méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat, valamint a nektárforrások mézelésének vizsgálata, a mézek jellemző profiljának meghatározása és a vizsgálatokhoz szükséges méhcsaládok beállítása, alkalmazott kutatási projektek támogatása, alkalmazott kutatás; Program összesen
Előirányzott kiadások összesen 50% euró euró 1 027 000 513 500
EU társfinanszírozás euró 513 500
2 548 000
1 274 000
1 274 000
510 000
255 000
255 000
42 250
21 125
21 125
296 414
148 207
148 207
270 400
135 200
135 200
4 694 064
2 347 032
2 347 032
A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország Program: 2014/2015
Intézkedés leírása b) Technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak [R. 106. cikk a) pont] aa) a méhészeti képzés és a méhegészségügyi hálózat országos koordinálásához, valamint méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez; ab) regionális rendezvény, kongresszus szervezéséhez, az azokon való részvételhez és elméleti ismeretterjesztéshez; ac) szaktanácsadó-hálózat működtetéséhez; ad) bemutató méhészetek látogatásához; ae) a méz kinyeréséhez szükséges új eszközök beszerzéséhez; b) A varroatózis elleni védekezés [R. 106. cikk b) pont] ba) varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez; bb) varroa atka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenőrző rendszer működtetéséhez;
c) A vándorméhészet ésszerűsítése [R. 106. cikk c) pont] ca) kaptárak, méhészeti adatgyűjtés és felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához, a rendszer fenntartásához; cb) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; d) A méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk d) pont] e) A Közösségben található kaptárok állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk e) pont] f) Együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén [R. 106. cikk f) pont] fa) fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat kialakításához, működtetéséhez fb), fc), fd) méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat, valamint a nektárforrások mézelésének vizsgálata, a mézek jellemző profiljának meghatározása és a vizsgálatokhoz szükséges méhcsaládok beállítása, alkalmazott kutatási projektek támogatása, alkalmazott kutatás; Program összesen
Előirányzott kiadások összesen 50% euró euró 1 027 000 513 500
EU társfinanszírozás euró 513 500
2 548 000
1 274 000
1 274 000
510 000
255 000
255 000
42 250
21 125
21 125
297 284
148 642
148 642
270 400
135 200
135 200
4 694 934
2 347 467
2 347 467
A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország Program: 2015/2016
Intézkedés leírása c)
Technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak [R. 106. cikk a) pont] aa) a méhészeti képzés és a méhegészségügyi hálózat országos koordinálásához, valamint méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez; ab) regionális rendezvény, kongresszus szervezéséhez, az azokon való részvételhez és elméleti ismeretterjesztéshez; ac) szaktanácsadó-hálózat működtetéséhez; ad) bemutató méhészetek látogatásához; ae) a méz kinyeréséhez szükséges új eszközök beszerzéséhez; b) A varroatózis elleni védekezés [R. 106. cikk b) pont] ba) varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez; bb) varroa atka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenőrző rendszer működtetéséhez;
c) A vándorméhészet ésszerűsítése [R. 106. cikk c) pont] ca) kaptárak, méhészeti adatgyűjtés és felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához, a rendszer fenntartásához; cb) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; d) A méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk d) pont] e) A Közösségben található kaptárok állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések [R. 106. cikk e) pont] f) Együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén [R. 106. cikk f) pont] fa) fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat kialakításához, működtetéséhez fb), fc), fd) méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat, valamint a nektárforrások mézelésének vizsgálata, a mézek jellemző profiljának meghatározása és a vizsgálatokhoz szükséges méhcsaládok beállítása, alkalmazott kutatási projektek támogatása, alkalmazott kutatás; Program összesen
Előirányzott kiadások összesen 50% euró euró 1 027 000 513 500
EU társfinanszírozás euró 513 500
2 548 000
1 274 000
1 274 000
505 104
252 552
252 552
42 250
21 125
21 125
296 414
148 207
148 207
270 400
135 200
135 200
4 689 168
2 344 584
2 344 584
SZABÁLYOZÁSI ALAPOK Közösségi jogszabályok A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) A Bizottság 917/2004/EK rendelete a méhészet területén tett intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól. Nemzeti jogszabályok 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól VM Miniszteri rendelet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól
-
A program kidolgozásában közreműködő képviseleti szervezetek méhész szövetkezetek felsorolása A Nemzeti Program fő koordinátora: Neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület Rövidített neve: OMME Székhelye: H-1094 Budapest, Viola u. 50. Megalakulás: egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működik. Bírósági bejegyzési száma: 565 A szervezet állapota: bejegyzett működő szervezet Adószáma: 19008295-1-43 Bankszámla adatok Belföldi Devizanem: HUF Számlaszám: 11705008-20130154-00000000 Számlavezető bank: OTP NyRt. Jelenleg bejelentett képviselő neve: Dr. Mészáros László elnök Levelezési címe: Országos Magyar Méhészeti Egyesület H-1450 Budapest 9. Pf. 116 Telefonszáma: ++36 (1) 216-0015 Faxszáma: ++36 (1) 456-0378 E-mail cím:
[email protected] 2013. január 1-én az OMME 111 regionális méhész szervezetet képvisel, tagjainak száma 11.586.
Rendszeres ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó támogatási keretek: A Nemzeti Programban jóváhagyott intézkedésekhez kapcsolódó nemzeti részfinanszírozási igény fedezetét a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM) biztosítja. A VM a Magyar Méhészeti Nemzeti Program megvalósulásának feltételrendszerét, a források felhasználását, a végrehajtásban közreműködő szervezetek körét, azok feladatait rendeleti úton szabályozza, az államigazgatási eljárásokról szóló törvények rendelkezéseivel összhangban. A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése A kérelmezők támogatásra való jogosultsága csak azon intézkedések esetén áll fenn, amelyeket a jóváhagyott Nemzeti Program tartalmaz, és a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő augusztus 31-ig kerülnek megvalósításra. Valamennyi intézkedés esetén a támogatási igényt költségszámlákkal kell alátámasztani. Ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok 1. Kérelem A támogatási kérelem formai, illetve tartalmi ellenőrzése 2. Összesítő táblázat a csatolt bizonylatokról Adminisztratív ellenőrzés 3. Számlák Adminisztratív ellenőrzés 4. Kifizetést igazoló bizonylat Adminisztratív ellenőrzés Az adminisztratív ellenőrzés lebonyolításának technikai részletei: Minden kérelmet - egymástól függetlenül - két ügyintéző ellenőriz teljes körűen. Az ellenőrzések eredményeit informatikai rendszerben rögzítik. Az ügyintéző kiválasztja a megfelelő intézkedést és rögzíti a támogatási kérelemben feltüntetett adatokat. Amennyiben a kérelem az adminisztratív ellenőrzés alapján teljes és a kérelem helyszíni ellenőrzésre nem került kiválasztásra, úgy a második ellenőrzést végző ügyintéző jóváhagyását követően megtörténik a határozathozatal. A határozathozataltól számított 15 munkanapon belül megtörténik a jóváhagyott támogatási összeg kifizetése. A helyszini ellenőrzésre történő kiválasztást kockázatelemzéssel, illetve a szabálytalanság gyanújának felmerülésekor egyedi felkérés alapján végzik. Helyszínen ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok A helyszíni ellenőrzés során a következő paramétereket kell vizsgálni: A benyújtott bizonylatmásolatoknak a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött könyveléssel való egyezése.
Eszközbeszerzés esetében a helyszíni ellenőrzés során a benyújtott bizonylaton szereplő tárgyi eszköz stb. meglétét és a bizonylaton szereplő adatoknak való megfelelést ellenőrzik. Az intézkedés a jogszabályban meghatározottakkal összhangban valósult meg. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés alkalmával kiderül, hogy a benyújtott bizonylatok nem támasztják alá a támogatási igény jogosságát, úgy a helyszíni ellenőr jegyzőkönyvben rögzíti a hiányosságokat, mely alapján a támogatási kérelem egy része vagy egésze elutasításra kerül.
A Nemzeti Program végrehajtásának értékelése A Vidékfejlesztési Minisztérium - Magyar Méhészeti Nemzeti Program Értékelő Bizottságot hoz létre szakértőkből és a program végrehajtásában résztvevő szervezetek képviselőiből az elvégzettek értékelésére, illetve a fejlesztésre vonatkozó javaslat elkészítésére. Az értékelés szempontjai: az egyes célok megvalósulása; a felhasznált pénzügyi források; a fejlesztés hatása; az ellenőrzések hatékonysága; javaslatok. A Magyar Méhészeti Nemzeti Programot érintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendők célja a potenciális és tényleges kedvezményezettek tájékoztatása a Magyar Méhészeti Nemzeti Program működéséről, a felajánlott pénzügyi és intézkedési lehetőségekről, a pályázati eljárásokról, a támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében. Az érintett szervezetek honlapjukon, illetve a szaksajtóban adnak tájékoztatást.
