Magyar fejlesztésű kis kapacitású digitális alközpontcsalád*

Magyar fejlesztésű kis kapacitású digitális alközpontcsalád* HORVÁTH IMRE R H G H í r a d á s t e c h n i k a i Vállalat Fejlesztési I n t é z e t

ÖSSZEFŐ CxLALÁS

HORVÁTH

Rövid összefoglalásban általános áttekintést adunk arról a csaknem 30 éves fejlesztési tevékenységről, amit a B H G Híradástechnikai Vállalat végzett az alközpontok területén. E z a tevékenység vezetett — az elektromechanikus központokon, elektronikus vezérlésű crossbar központokon, huzalozott program­ vezérlésű analóg elektronikus központokon és tárolt programve­ zérlésű analóg elektronikus központokon át — az elsó' magyar mikroprocesszor vezérlésű digitális alközpontcsalád kifejlesztéséhez, melynek típusneve D I P E X . A cikk több gondolatot szentel az említett digitális alközpont­ család fejlesztési folyamatának, amely 1979-ben kezdődött el a cél­ kitűzések meghatározásával és 1983-ban fontos szakaszához érkezett a rendszer bemutatásával a Telecom '83 genfi kiállításon.

Bevezetés Az alapvetően telefonközpont g y á r t á s r a berendez­ kedett R H G H í r a d á s t e c h n i k a i Vállalat g y á r t m á n y ­ szerkezetének hosszú évtizedek óta jellemzője az al­ központok nagy részaránya. Mutatja ezt az a t ö b b mint 1 millió vonal, amit napjainkig crossbar alköz­ pontokból értékesített. Ennek a jellemzőnek a k ö ­ vetkezménye, hogy a vállalat meglehetősen erős fejlesztő szervezettel rendelkezik az alközpontok te­ rületén, amely minden időben képes volt olyan al­ központok kifejlesztésére, amelyek kielégítették a korszak legmodernebb igényeit.

IMRE

1954-ben végezte el a Kandó Kálmán Híradás­ technikai Technikumot, majd 1959-ben a BME Villamosmérnöki Kará­ nak híradástechnikai sza­ kán villamosmérnöki dip­ lomát, 1966-ban ugyan­ itt átviteltechnikái szak­ mérnöki diplomát szer­ zett. 1959-ben lépeti be a BHG Híradástechnikai Vállalathoz. Átviteltech­ nikai üzemmérnöki tevé­ kenység után 1967-től a műszaki fejlesztés terüle­ tén különböző vezető be­

osztásokat töltött be. Je­ lenleg a Fejlesztési Inté­ zet rendszerfejlesztési főosztály vezetője. 1959 óta HTE tag, jelenleg az elnökség tagja, és a Hír­ adástechnika folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. Tudományos te­ vékenységéért 1979-ben „Puskás Tivadar emlék­ érmet" kapott. Kedvelt szakterületei a távbeszélő jelzéstechnika, a digitális kapcsolástechnika és a szolgáltatások integrálá­ sának műszaki megoldá-

piacára jellemzőek, így az E P E X család tagjai képe­ sek napjaink legkifinomultabb igényeinek kielégíté­ sére is [11], [12], [13]. Jóllehet a fenti kijelentés érvé­ nyességét nem vitatja senki, a R H G folytatta jól megalapozott fejlesztési politikáját és m á r 1979-ben elhatározta egy új digitális alközpontcsalád kifej­ A CA crossbar alközpontok t ö b b típusa van gyár­ lesztését, amely az E P E X családdal egyenértékű t á s b a n az 1960-as évek közepe óta és ezek fejlesztési annak szolgáltatásait illetően és emellett elő van színvonalát igazolja az a t é n y , hogy még napjaink­ készítve az irodai hírközlés szolgáltatásainak meg­ ban is rendelik őket. Ez a sikeres g y á r t m á n y c s a l á d valósítására is [14]. Ennek a fejlesztési m u n k á n a k teremtette meg a lehetőséget az elektronikus rend­ az eredménye a D I P E X nevű első magyar mikro­ szerek fejlesztéséhez a 60-as évek során [1], [2], [3], processzor vezérlésű digitális alközpontcsalád. [4], [9]. Először röviden bemutatjuk az elektronikus köz­ pontfejlesztés főbb lépéseit. Az 1962—68-ig terjedő időszakban a korai elektronikára alapozott fejlesztési Főbb fejlesztési célkitűzések és fejlesztési lépések tevékenység volt az uralkodó, melynek jellemzője a a D I P E X család kialakításában hagyományos vezérlési funkciókat végző á r a m k ö r ö k elektronikus ú t o n történő megvalósítása volt. Az első A fenti szolgáltatások megvalósítására alkalmas munkájának huzalozott programvezérlésű analóg rendszerek 1968- digitális alközpontcsalád fejlesztési ban jelentek meg, amelyeket egymás u t á n k ö v e t t e k kezdetén a főbb fejlesztési célkitűzéseket h a t á r o z t á k a t á r o l t programvezérlésű kvázielektronikus közpon­ meg az alábbiak szerint: tok a 70-es években [5], [6], [7], [8], [10]. A fejlődés a — Mikroprocesszoros t á r o l t programvezérlés(TPV), teljesen elektronikus t á r o l t programvezérlésű rend­ amely b e é p í t e t t megbízhatósága folytán nem szerekhez vezetett a 80-as évek elején, amelyeknek igényel tartalékolást. A vezérlő egység állandó két legjellemzőbb tagja az E P 128 és E P 512 alköz­ jelleggel tartalmazza az EPROM-ba í r t m ű ­ pont, mint az E P E X család tagjai. Ezzel a család­ k ö d t e t ő programokat, amelyek megkönnyítik dal megalapozódott azoknak a modern szolgáltatá­ a rendszer működésének teljes vizsgálatát. soknak a készlete, amelyek napjaink alközponti Az alközpont programrendszere tartalmazza a * Az ISS '84-en Firenzében előadott anyag átdolgozott változata. Beérkezett: 1984. I I I . 7. ( # ) Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

m ű k ö d t e t ő programok mellett a vizsgáló és k a r b a n t a r t ó programokat is. — PCM alapú időosztásos kapcsolómező, egycsatornás kodekek valósítanak meg.

amit

241

— A hardware és software modularitás kiterjedt alkalmazása a vevői igények leggazdaságosabb megvalósítása érdekében. A fejlesztési célkitűzések megvalósítása során elő­ ször alkalmazhatósági vizsgálatokat végeztünk, me­ lyeknek elsőrendű célja a PCM technika megismerése és annak kapcsolástechnikai alkalmazása volt. Eb­ ben az időszakban a különböző elektronikus elő­ fizetői csatlakozó á r a m k ö r ö k (SLIC) és az egycsa­ t o r n á s kodekek e g y ü t t m ű k ö d t e t é s i kérdéseit vizs­ gálták. A megfelelő alkatrészbázis kiválasztása u t á n az egyes megoldások működőképességét vizsgálták meg t ö b b m i n t á n és a prototípus berendezés 1982ben készült el, amit 1983-ban k í n á l t u n k fel a Magyar P o s t á n a k típusjóváhagyásra. A D I P E X család k é t m ű k ö d ő t a g j á t kiállítottuk a Telecom '83-on Genfben. A rendszerfejlesztési tevékenységgel p á r h u z a m o s a n ugyancsak elvégeztük a hardware, software és konstrukciófejlesztés feladatait. A fentiekből kialakult rendszertechnikai felépítést mutatjuk be az alábbiak­ ban.

A felhasználók igényeinek gazdaságos kielégítése érdekében a felsorolt kiépítés t a r t o m á n y o n belül a D I P E X család alábbi h á r o m tagját ajánljuk: -

D P 20 típus, 4 fővonallal és 16 mellékállomással, D P 50 típus, 10 fővonallal és 52 mellékállo­ mással, DP 100 típus, 10 fővonallal és 100 mellékállo­ mással.

Mint azt k o r á b b a n említettük, az á r a m k ö r ö k száma az egyes típusokon belül rugalmasan v á l t o z t a t h a t ó .

Forgalomfeldolgozó képesség

r L

h á n y száz vonalig. A mellékállomások száma né­ g y e n k é n t v á l t o z t a t h a t ó , mivel egy nyomtatott áramköri lapon négy mellékállomási á r a m k ö r he­ lyezkedik el. A csatlakozó főközponti vonalak száma ugyancsak rugalmasan v á l t o z t a t h a t ó 4—10 között. I t t a lehetséges bővítési lépcső k e t t ő , mivel egy nyomtatott á r a m k ö r i lapon k é t fővonali á r a m k ö r helyezkedik el. Miután az egyes á r a m k ö r ö k PCM busz oldali csatlakozása teljesen egységes, a mellék­ állomási á r a m k ö r ö k és a fővonali á r a m k ö r ö k nyom­ t a t o t t á r a m k ö r i lap szinten felcserélhetők vagy egyéb funkcionális áramkörökkel helyettesíthetők.

i i

K

i_

V H956-1 1. ábra. A D I P E X család blokkvázlata Rendszertechnikai felépítés

Számításaink és gyakorlati mérési eredményeink sze­ r i n t a rendszer vezérlő mikroprocesszora maximális terhelhetőségének egyharmadáig van leterhelve a fenti k a p a c i t á s t a r t o m á n y b a n , amennyiben csak hí­ vásfeldolgozással foglalkozik. A PCM busz alapú PCM kapcsolómezőre épített D I P E X rendszer forgalomfeldolgozó képességét a 2. á b r á n mutatjuk. M i n t az az á b r á n l á t h a t ó , na­ gyobb forgalmi kapacitások esetén a PCM buszok s z á m á t eggyel meg kell növelni, azaz egy helyett két PCM buszt kell alkalmazni.

A berendezéscsalád blokkvázlata az 1. á b r á n lát­ h a t ó . M i n t az az á b r á n l á t h a t ó a rendszer az alábbi h á r o m fő részből tevődik össze: — vezérlő á r a m k ö r (V), — csatlakozó á r a m k ö r ö k ( L ) , — elosztott kapcsolómező ( K ) . A vezérlő á r a m k ö r működése egy 8 bites mikro­ processzor alapú t á r o l t programvezérlés, amelynek m ű k ö d t e t ő programjait E P R O M p r o g r a m t á r o l ó k b a n és adatait R A M a d a t t á r o l ó k b a n tárolják. A felhasználás területén elérhető leggazdaságosabb megoldás érdekében az intelligencia bizonyos részét a csatlakozó á r a m k ö r ö k b e n helyeztük el, és az elosz­ t o t t kapcsolómezőt egycsatornás PCM kodekekkel megvalósító elemeket ugyancsak ezekben az á r a m ­ körökben helyeztük el. Kapacitás A D I P E X család tagjai jelenlegi formájukban a 16—100 mellékállomás k a p a c i t á s t a r t o m á n y i g terjedő mezőt fedik le. Tervezzük ennek kibővítését né-

242

-< 20

40

60

100

80

Bemenetek

száma

H956-2 2. ábra. A D I P E X rendszer forgalom feldolgozó ké­ pessége A rendszer funkcionális egységei A rendszer egyszerűsített funkcionális blokkdiagram­ j á t a 3. á b r á n mutatjuk. Az egyes funkcionális blok­ kok jelölését, nevét és funkcióját az alábbiakban adjuk meg. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

[_NYOMWT(TJ--L

in

-TSTF~]

2f O-D kódvevő áramkör, amely a számj egy-inf ormáció bevételezésére szolgál D T M F számbillentyűs készü­ lékek esetén. A k o r á b b a n e m l í t e t t h á r o m fő rendszertechnikai rész a fenti funkcionális egységekből a következők szerint állítható össze: A V vezérlő á r a m k ö r az SD k ö z p o n t i vezérlő egységből, az A R M a d a t t á r o l ó egységből, a P M prog­ r a m t á r o l ó egységből, a K C kodek vezérlő á r a m k ö r b ő l , a D E K címdekódoló á r a m k ö r b ő l , az SC letapogató á r a m k ö r b ő l és a S I F soros interface á r a m k ö r b ő l t e v ő ­ dik össze.

| ARM |

[yiZSGÁLÖ~] KC EZELO KEZ

LFŐKÖZPONTJ—\-

^

- Q s >

ELA

ELA

J

DEK

IH956-3]

3. ábra. A D I P E X rendszer egyszerűsített funkcionális blokkdiagramj a

SD központi vezérlő egység, amely az alközpont m ű k ö d é s é t vezérli a m e m ó r i á k b a beírt programok és adatok alapján. ARM adattároló egység, amely az alközpont m ű k ö ­ déséhez szükséges valamennyi adatot tárolja 8 K R A M területen és 4 K a k k u m u l á t o r o s R A M terüle­ ten. (Az adat i t t t á g a b b értelemben értelmezendő.) PM programtároló egység, amely tartalmazza az a l k ö z p o n t működéséhez szükséges valamennyi prog­ ramot E P R O M területeken (pillanatnyilag 32 K ) . KC kodek vezérlő áramkör, amely feltételt ad a d i ­ namikus időrés kijelölésre alapozott időosztásos kapcsolómező működésének az egycsatornás PCM kodekek vezérlésével, melyek az egyéni vonalcsatla­ kozó á r a m k ö r ö k b e n helyezkednek el. DEK címdekódoló áramkör, amely kiterjeszti a kodek vezérlést a vonalcsatlakozó á r a m k ö r ö k egy részére. SC letapogató áramkör, amely érzékeli az állapot­ á t m e n e t e k e t a különböző vonalcsatlakozó á r a m k ö r ö k figyelő pontjainak folyamatos letapogatásával. SIF soros interface áramkör, amely, külön rendelés esetén, lehetővé teszi display és n y o m t a t ó egység c s a t l a k o z t a t á s á t a rendszerhez, bonyolult feladatok ember—gép kapcsolatainak megvalósításához. KEZ kezelői áramkör, amely lehetővé teszi a kezelő­ készülék c s a t l a k o z t a t á s á t különböző kezelői szolgál­ t a t á s o k megvalósításához. FS fővonali áramkör, amely biztosítja azokat a funkciókat, melyek a fővonalak csatlakoztatásához szükségesek. ELA mellékállomási vonaláramkör, amely biztosítja azokat a funkciókat, melyek a mellékállomások csat­ lakoztatásához szükségesek. VOV vonalváltó áramkör, amely vészhelyzetek­ ben közvetlen kapcsolatot biztosít előre kijelölt fő­ vonalak és mellékállomások k ö z ö t t . Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

A K E Z kezelői á r a m k ö r , az FS fővonali á r a m k ö r , az E L A mellékállomási v o n a l á r a m k ö r és a K O D kód­ vevő á r a m k ö r képezi az L vonalcsatlakozó részt. A z L vonalcsatlakozó á r a m k ö r b e b e é p í t e t t egy­ csatornás PCM kodekek dinamikus időrés kijelöléssel biztosítják a K elosztott kapcsolómező funkcióit.

A rendszer alapvető hardware működése A rendszer hardware működése periodikusan 10 ms ciklusidejű letapogatásra alapozódik. Ez érzékeli a rendszer egyes bemeneteihez t a r t o z ó hardware álla­ potok változását. Az á l l a p o t v á l t o z á s o k a t megszakí­ táskéréssel jelzi a processzornak. A hardware külön­ böző elsőbbségi szinteket tesz lehetővé az egyéni megszakításoknak. A processzor mindig a magasabb szintű megszakítást fogadja el. Pillanatnyilag a főbb megszakítási szintek a 10 ms-os letapogatási meg­ szakítás, amely mindig elindítja a felügyelő progra­ mot, a kezelő á l t a l k e z d e m é n y e z e t t hívások á l t a l okozott megszakítás és az egyéb hívások megszakí­ tási szintje. Annak érdekében, hogy k é p e t kapjunk a rendszer működéséről, röviden i s m e r t e t ü n k h á r o m alapvető kapcsolásfajtát. Mellékállomásról k e z d e m é n y e z e t t belső hívás ese­ t é n a hívó mellékállomás kézibeszélőjének felemelé­ sét jelentő állapotváltozás a mellékállomási vonalon a-ági á l l a p o t v á l t o z á s k é n t jelentkezik. Az SC á r a m k ö r érzékeli ezt és átírja a letapogatott bemenettel azonos című memóriacella t a r t a l m á t . H a SC ugyan­ ezt a m e g v á l t o z o t t állapotot találja a következő le­ t a p o g a t á s k o r is, m e g s z a k í t á s t kér. H a ebben az idő­ ben nincs magasabb szintű megszakítás a rendszer­ ben, a processzor felfüggeszti az éppen futó program végrehajtását, elmenti a szükséges programokat és beindítja a megszakítás kezelő r u t i n t . A megszakítás lekezelése u t á n az SC á r a m k ö r folytatja m ű k ö d é s é t és feladatai elvégzése u t á n megáll, hogy kivárja a következő 10 ms-os megszakítást. A processzor t e v é ­ kenységének e r e d m é n y e k é n t a mellékállomás a 3 1 . időrésből tárcsázási hangot kap. A tárcsázási hang vétele u t á n a mellékállomás tárcsázni kezd. D T M F számbillentyűs mellékállomás esetén a vonalat a számjegyküldés idejére egy szabad időrésen á t a K O D á r a m k ö r h ö z kapcsolja. A processzor analizálja a bevételezett számjegyeket a hívó kategóriája sze­ r i n t . H a a számjegy analízis eredménye egy h í v o t t mellékállomásra utal, a processzor megkeresi az eh­ hez t a r t o z ó bemenetet a megfelelő táblából. A h í v o t t

243

mellékállomás csengetése az E L A á r a m k ö r m ű k ö d ­ t e t ő pontján keresztül megkezdődik. Amikor a h í v o t t fél jelentkezik, ezt az SC á r a m k ö r érzékeli és jelenti a processzornak. Ennek eredményeként bekövetkezik a csengetésbontás, és a k é t megfelelő kodeket a ve­ zérlő k é t szabad időrésbe vezérli (a hívó adás időrése megfelel a h í v o t t vevő időrésének és viszont). A bon­ t á s t ismét az SC á r a m k ö r érzékeli bármely fél kézi­ beszélőjének visszahelyezésekor. Ennek az infor­ mációnak az alapján a processzor felszabadítja az időréseket és a fennmaradó félhez t a r t o z ó kodeket a 31. időrésre vezérli, foglaltsági hang vétele érdekében. H a a mellékállomás városi hívást kíván kezde­ ményezni, akkor speciális számot, p l . 0-át kell t á r ­ csáznia. A jogossági tábla alapján a processzor meg­ határozza, hogy a mellékállomás jogos erre a hívás­ típusra vagy nem. H a igen, a processzor szabad fő­ vonalat keres és összekapcsolja azt a hívóval k é t időrésen á t . A hívó megkapja a fővonali tárcsázási hangot és beadja a h í v o t t városi fél hívószámát. A k ü l d ö t t számjegyeket a processzor analizálja, és ezeket BCD kódok formájában küldi az FS á r a m k ö r ­ ben levő impulzáló áramkörhöz. E z u t á n a kapcsolás a fenti helyzethez hasonlóan épül fel és bomlik le. Bejövő városi hívás esetén a beérkező hívást a megfelelő FS á r a m k ö r csengetési pontján érzékeli az SC á r a m k ö r és á t k ü l d i ezt az információt a pro­ cesszornak. A processzor a hívó fővonal kodekjét a K E Z á r a m k ö r egyik kodekjéhez vezérli a 30. idő­ résben. A kezelő helyi hívást épít fel a h í v o t t mellék­ állomáshoz a K E Z másik kodekjén keresztül és á t ­ adja a hívást. A hívó FS és a h í v o t t E L A leválasz­ t ó d n a k a k o r á b b a n lefoglalt időrésről és egymással kerülnek kapcsolatba k é t szabad időrésen keresztül. A kezelő á r a m k ö r e ( K E Z ) felszabadul. A kapcsolat a fentebb ismertetett esethez hasonlóan bomlik le. A fenti rövid leírásban a 30. és 31. időréseket külön e m l í t e t t ü k . Ennek oka az, hogy ez a k é t időrés rög­ z í t e t t felhasználású és így nem vesz részt a normál időkapcsoló tevékenységben. A 30. időrés fixen hozzá van rendelve a K E Z á r a m k ö r h ö z , annak a kodeknek a részére, amely fogadja a bejövő városi hívásokat. E z á l t a l mindig megvan a lehetősége an­ nak, hogy a szabad kezelő fogadni tudja a bejövő hívásokat. A K E Z á r a m k ö r oly m ó d o n van megter­ vezve, hogy egy beszédkapcsolat felépítéséhez csak egyetlen időrésre van szüksége az egyéb hívásoknál szükséges kettővel szemben. A 31. időrést a hang­ adásra tartjuk fenn. Az ebben az időrésben található folyamatos hangot a rendszer digitális hanggenerá­ tora állítja elő és ez mindig jelen van az adás buszon a 3 1 . időrésben. Ennek a hangnak a vételére a meg­ felelő vonalcsatlakozó á r a m k ö r kodekjének vételi oldalát a 31. időrésre kell vezérelni. A z időrések fenti kiosztása következtében 15 egyidejű kapcsolat épít­ hető fel a rendszerben.

utal.) Ezek az SDL processzorok „ v i r t u á l i s " jellegű­ ek. A külső események h a t á s á r a ezek a processzorok előre m e g h a t á r o z o t t műveleti sorrendet vezérelnek. Ezeket a műveleti sorrendeket az alközpont igényelt szolgáltatásai alapján tervezik meg és leírásuk a CCITT által ajánlott SDL-ben történik. A hívásfel­ dolgozás alatt az SDL processzor különféle a u t o m a t á ­ kat aktivál, amelyek a külső világ jeleit átalakítják ú g y n e v e z e t t software jelekké. Az SDL processzor ezeknek a jelzéseknek az alapján meghatározza az elvégzendő feladatot és lefuttatja a megfelelő prog­ ramot. A fenti modellt a D I P E X rendszerben oly módon valósítják meg, hogy az S D L processzoroknak saját memóriaterületük van, de csupán egy közös hard­ ware processzorral, az SD központi vezérlő egységgel rendelkeznek. Ennek következményeként ezt az SD-t az SDL processzorok mindig „kölcsönveszik" az érvényes hardware igény alapján. A futtatási fel­ adatok elvégzése után az SD központi vezérlő egység felszabadul a többi SDL processzor igénye számára. Ha nincs hívásfeldolgozó tevékenységgel kapcsolatos igény, k a r b a n t a r t á s i és adminisztratív feladatok fut­ nak.

SDL PROC. SOL PROC.

/1

HÚSFEL­ DOLGOZÓ

KARBA NT.

ADMIN.

ÜZENETFELDOLGOZO

HARDWARE

X

TELEFONESZKÖZÖK

SZÁMÍTÓGÉP PERIFÉRIÁK ÉRIÁK |

SDL

GÉP

SDL • GEP SDL'PROC ^ ÜZENETFELDOLGOZO

PROGR. MODUL p.

yí

PROGR. MODULI-t*SDL'GÉP

A rendszer software szervezésének elvei A rendszer software szervezésének elvei a 4. á b r á n követhetők. M i n t az az á b r á n l á t h a t ó — minden híváshoz egy független SDL processzor rendelődik (Az SDL i t t a CCITT specifikációs és leíró nyelvére

244

Z ÜZENETFELDOLGOZO

H956-4 4. ábra. A D I P E X rendszer szoftver szervezésének elve Híradástechnika

X X X V . évfolyam 1984. 6. szám

A D I P E X család fentiekben röviden ismertetett software rendszerének fejlesztése különböző fázisok­ ban zajlott le. A munka első fázisában a rendszer­ fejlesztők a CCITT által ajánlott grafikus SDL leíró nyelven megfogalmazták a k ö z p o n t t a l szemben t á ­ masztott igényeket és annak szolgáltatásait. A k ö ­ vetkező fázisban kifejlesztették az á l l a p o t á t m e n e t e k programjait, azzal a céllal, hogy minimalizálják a programmodulok számát. Az egyszerű nyelven meg­ í r t forrásprogramok nem csupán a k o n k r é t t á r g y programgenerálására alkalmasak (megfelelő compiler segítségével), hanem egyidőben megadják a k ö z p o n t működésének pontos dokumentációját is.

Mechanikai konstrukció A D I P E X rendszer mechanikai konstrukciója esz­ tétikus alumínium szekrény rendszerre alapozódik, szabványos E u r ó p a m é r e t ű kártyarekeszekkel, ame­ lyeket a BHG-ban elterjedten használnak. A konst­ rukció főbb építő elemei a szabványos alumínium szekrények és k á d a k , a kétoldalas furatgalvanizált nyomtatott áramköri lapok, valamint a wire-wrap csatlakoztatásra alkalmas h á t s ó dugaszos csatlako­ zók. A család h á r o m t a g j á n a k külső méretei a követ­ kezők : DP 20

típus

410X440X370 m m

D F 50

típus

840X580X370 m m

D P 100 típus

1120X580X370 m m

Minőségi és megbízhatósági szempontok A fejlesztési munka kezdetén k i t ű z ö t t igen szigorú minőségi és megbízhatósági követelmények teljesítése érdekében az alábbi szempontokat v e t t ü k figye­ lembe. Az alkatrészbázis megválasztásánál az egyik leg­ fontosabb célkitűzés a különböző alkatrészek egyenszilárdságának biztosítása volt. A k i v á l a s z t o t t alkat­ részekre vonatkozó információk alapján megálla­ p í t h a t ó , hogy a k i v á l a s z t o t t alkatrészek sorozatában nincs gyenge pont. A b e é p í t e t t alkatrészek é l e t t a r t a m á n a k és megbíz­ h a t ó s á g á n a k növelése érdekében a tervezési m u n k á ­ ban n a g y m é r t é k ű aláterhelést v a l ó s í t o t t u n k 'meg. A becslések eredményei és az eddig szerzett gya­ korlati tapasztalatok alapján v á r h a t ó az, hogy a D I P E X rendszer különböző típusainak meghibáso­ dási r á t á j a körülbelül 1 hiba/100 vonal/év értékű lesz, amit digitális alközpontok esetére elfogadható értéknek t e k i n t ü n k . A megbízhatóság színvonalának jobbátétele érdekében a rendszereinknél szokásos referencia megfigyelést beindítottuk. A rendszer működési biztonságának növelése érde­ kében t ö b b olyan software megoldást é p í t e t t ü n k be a rendszerbe, amelyek biztosíthatják ennek el­ érését. Ilyenek például a kézfogásos ü z e m m ó d a belső jelzésrendszerben és a különféle figyelő időzítések. Fenti lépések mellett nagy gondot fordítottunk a rendszer j ó k a r b a n t a r t h a t ó s á g á r a és üzemvitelére. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

Főbb telefonos szolgáltatások A következőkben bemutatunk n é h á n y a t a főbb telefon alközponti szolgáltatásokból. Automatikus belső forgalom kezdeményezhető mind tárcsás, mind D T M F számbillentyűs telefon­ készülékekről a k í v á n t mellékállomás h í v ó s z á m á n a k felhasználásával, z á r t számozási rendszerben. A z al­ k ö z p o n t kezelője speciális, rendszerint egyszámjegyű hívószámmal h í v h a t ó . Az a l k ö z p o n t mellékállomásai P B X csoportokba sorolhatók. Ilyen esetben a csoport egy közös vezér­ s z á m m a l h í v h a t ó , és a h í v á s t a csoport első szabad tagja fogadja. Természetesen a csoport egyes tagjai saját egyéni h í v ó s z á m u k k a l is h í v h a t ó k . Az a l k ö z p o n t b a n nagyszámú jogossági k a t e g ó r i á t lehet képezni. N é h á n y a t az a l á b b i a k b a n sorolunk fel: — — — — — — — — — —

n o r m á l mellékállomás, csak h í v h a t ó mellékállomás, „forró d r ó t " , fővonali hívásokra jogtalan mellékállomás, mellékállomások, amelyek fővonali h í v á s t csak a kezelő segítségével kezdeményezhetnek, mellékállomások, amelyek automatikusan kez­ deményezhetnek fővonali h í v á s o k a t a nyilvá­ nos hálózat különböző körzeteibe, mellékállomások, amelyek jogosak belföldi t á v ­ hívásra, mellékállomások, amelyek jogosak nemzetközi távhívásra, mellékállomások, amelyek jogosak r ö v i d í t e t t hívószám h a s z n á l a t á r a a fővonali forgalom­ ban, mellékállomások, amelyek r ö v i d í t e t t hívószám­ mal h í v h a t ó k stb.

Természetesen a fenti kategóriák közül t ö b b is kiosztható egyidejűleg egy adott mellékállomásra. Amennyiben a mellékállomás használója nem he­ lyezi vissza kézibeszélőjét adott időzítésen belül, a mellékállomási vonal automatikusan blokkolódik. Az alközpont éjszakai ü z e m m ó d j á b a n közös jelző­ csengő h a s z n á l h a t ó . Az alközpont rendelkezik á r a m k ö r ö k k e l a főköz­ pontból érkező tarifa-impulzusok fogadására díjszámlálási célokra, kimenő fővonali hívások esetén. A lánckapcsolással kielégíthető a főközponti hívó félnek az a kívánsága, hogy t ö b b mellékállomással k í v á n beszélni egymás u t á n . Ez az igény a kezelőnél t á r o l h a t ó egy billentyű lenyomásával. Ebben az esetben a hívás azonnal visszatér a kezelőhöz minden egyes beszélgetés végén. A visszahívás és h í v á s á t a d á s a fővonali forgalom­ ban biztosítja a mellékállomásnak a visszahívás kez­ deményezését abban az állapotban, amikor beszéd­ kapcsolatban van egy fővonallal. Visszahívás alatt a fővonal—mellékállomás kapcsolat lebomlik, és a t a r t á s b a t e t t fővonal várakozási hangot kap. A viszszahívó mellékállomás visszatérhet a fővonalhoz, vagy á t a d h a t j a azt az új h í v o t t mellékállomásnak. Ezt a szolgáltatást belső forgalomban is lehet alkal­ mazni. Vészhelyzetben, vagy tápfeszültség-kimaradás ese­ t é n vészkapcsolást lehet létrehozni, amin belül n é -

245

h á n y fővonalat közvetlenül hozzákapcsolunk előre kijelölt mellékállomási vonalakhoz annak érdekében, hogy az élő kapcsolat a külvilággal fennmaradjon. Egységes számbillentyűzetet h a s z n á l u n k a kezelői készüléken, amellyel a kezelő elvégezheti a szám­ jegyek beadását. A kezelő minden forgalmi viszony­ latban ezt a h í v ó m ű v e t használja. A kezelő által billentyűzött számjegyek egy display-en jelennek meg. Minden olyan esetben, amikor a kezelő rövidí­ t e t t hívószámot használ, a kijelzőn a teljes hívószám jelenik meg. A kezelő a h í v o t t fél állapotáról állandó informá­ ciókat kap különböző lámpajelzések formájában a kezelői készüléken. H a a kezelő által h í v o t t mellékállomás foglalt, a kezelő egy billentyű lenyomásával harmadik félként bekapcsolódhat egy meglevő beszélgetésbe titkossági hang kíséretében. A kezelőhöz érkező hívásokat minden esetben lámpajelzés mutatja. H a visszatérő hívásról van szó, a megfelelő l á m p a lobog. A kezelő beszélgető p a r t n e r é t t a r t á s b a teheti. Ebben az esetben a t a r t á s b a helyezett fél várakozási hangot kap. F é l a u t o m a t i k u s forgalom esetén a hívásokat a ke­ zelő adja á t . Beszédállásban a kezelő h í v á s á t a d á s t kezdeményezhet egyszerű m ó d o n a k í v á n t fél hívó­ s z á m á n a k billentyűzésével. H a a visszahívott fél foglalt, a kezelő figyelmeztető hang kíséretében be­ figyelhet a meglevő kapcsolatba és a hívást felkínál­ hatja. A kezelőnek joga van arra, hogy féljogos mellék­ állomásnak kimenő fővonalat adjon. Ebben az eset­ ben, és csak erre az esetre a mellékállomás mentesül minden korlátozás alól. H a a bejövő hívásokat a h í v o t t fél nem fogadja előre m e g h a t á r o z o t t időzítésen belül, a hívások auto­ matikusan visszatérnek a kezelőhöz. A visszatérő hívás az egyéb várakozó hívásokkal szemben elsőbb­ séget élvez. Annak érdekében, hogy vizsgálati lehetőséget biz­ tosítson a kezelőnek, a kezelőkészüléken foglaltsági lánipatabló van elhelyezve. Ennek felhasználásával a foglalt és blokkolt vonalak m e g h a t á r o z h a t ó k . A kezelő figyelmeztető hangot t u d küldeni a blokkoltnak t a l á l t mellékállomási vonalra. Ez figyel­ mezteti a blokkolt mellékállomás környezetében levőket, hogy helyezzék vissza a kézibeszélőt. H a a blokkoltság megszűnik, a kezelő fel tudja csengetni a mellékállomást. Természetesen a fenti felsorolás megközelítőleg sem t e k i n t h e t ő teljesnek, ú g y érezzük azonban, hogy bizonyos k é p e t ad a rendszer képességeiről. A m i az új szolgáltatások bevezetését illeti, ez tetszésszerű m ó d o n megvalósítható egyszerű hardware és soft­ ware eszközökkel, anélkül, hogy hosszú időre meg­ z a v a r n á az élő k ö z p o n t működését. Az üzleti hírközlés szolgáltatásainak bevezetési lehetősége M i n t azt k o r á b b a n e m l í t e t t ü k , a D I P E X rendszer mikroprocesszoros vezérlése csupán teljesítőképessé­ gének egyharmadáig van kihasználva a jelen pilla­

246

natban. Egy másik fontos tényező az, hogy az elosz­ t o t t kapcsolómezőként használt PCM busz megfelel a CCITT által ajánlott 2 Mbit/s sebességű PCM rend­ szernek. I l y m ó d o n rendszerünkben, a különféle üzleti hírközlést biztosító szolgáltatások befogadása céljából, szabványos mikroprocesszor vezérlésű 64 kbit/s sebességű bemenetek állnak rendelkezésre.

Jövőbeni fejlesztési tervek Az alközpontok fejlesztése során elért eredményeink alapján fejlesztési tevékenységünket t ö b b i r á n y b a n kívánjuk folytatni. Ezek egyik legfontosabbika egy olyan interface kifejlesztése, amely megoldja a D I P E X rendszer csatlakoztatását egy gazdaságos, kis csatornaszámú PCM átviteltechnikai rendszerhez. Megvalósítási t a n u l m á n y o k a t folytatunk ezen a t é ­ ren, amelyek biztató jövőt jósolnak ennek a meg­ oldásnak arra az időpontra, amikor h a z á n k b a n meg­ jelennek a digitális főközponti rendszerek. A digitális alközpontfejlesztés egy másik iránya a k a p a c i t á s t a r t o m á n y kiterjesztése a nagyobb vonal­ számok i r á n y á b a . Jóllehet, világosan látjuk azt, hogy a trend egyre i n k á b b a digitális szolgáltatás integrálás irányába mutat, az elkövetkező években erőfeszítéseinket a fenti területekre koncentráljuk.

Következtetések Az első magyar mikroprocesszor vezérlésű digitális alközpontcsalád, a D I P E X rendszer kifejlesztésével a B H G képessé v á l t a jelen és a közeli jövő legkifi­ nomultabb alközponti igényeinek kielégítésére, bele­ é r t v e az üzleti hírközlés szolgáltatásait is. Sikeres vizsgálati ciklusok, és a rendszernek a Telecom '83 genfi kiállításon t ö r t é n t sikeres bemutat­ kozása u t á n a D I P E X rendszer gyártása 1984-ben a BHG-ban megkezdődött. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi k i a B H G Híradástechnikai Vállalat és annak Fejlesztési Intézete vezetőinek a cikk megjelenésének elősegítéséért. Különös köszö­ nettel tartozik a rendszerfejlesztési főosztály fej­ lesztőmérnökeinek, ezen belül a hardware és soft­ ware fejlesztőknek, vezetőikkel, Tornyos Bélával és Szeghy I s t v á n n a l , a cikk megszerkesztésében n y ú j ­ t o t t segítségükért.

IRODALOM [1] Molnár P.: Közös vezérlés alkalmazása közepes nagyságú crossbar központokban. Magyar Hír­ adástechnika, X I . évf. 1. sz. 1960. [2] Budai L . : B H G g y á r t m á n y ú 400 vonalas cross­ bar alközpont. Híradástechnika, X I I . évf. 6. sz. 1962. [3] Budai L . : B H G g y á r t m á n y ú CA 1000 típusú alközpont. Híradástechnika, X V I . évf. 1. sz. 1965. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

[4] Molnár, P.: Common program control w i t h several control circuits for large telephoné exchanges. Budavox Review, 1966. No. 1. [5] Vass B. .Elektronikus vezérlésű crossbar központ (ECR 2000). BHG— ORION—TERTA Műszaki Közlemények, 1967. 6. sz. 16] Rédl G.: Az ECR 400 és ECR 401 típusú elektro­ nikus vezérlésű crossbar központok. BHG— O R I O N - T E R T A Műszaki Közlemények, 1968. 1. sz. [7] Pató L . : R u r á l hálózatok EC központokkal I . B H G - O R I O N - T E R T A Műszaki Közlemények, 1974. 3. sz. [8] Pató L . : R u r á l hálózatok EC központokkal I I . BHG—ORION—TERTA Műszaki Közlemények, 1974. 4. sz.

Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 6. szám

[9] Wirth, J.: Priváté Automatic Exchange (PAX) Type C H 100. Budavox Review, 1978. No. 1. [10] Rakaczki Sz.: QA 96/MRX E P A B X . H u n g á r i á n Machinery, 1981. Vol. 31. [11] Makay, A. Stored Program Control System for Electronic P r i v á t é Automatic Branch Exchanges ( E P E X ) . Budavox Review, 1981. No. 3. [12] Pató L . : A TPV telefonközpontok folyamatos kor­ szerűsítésének szükségessége és feltételei. Híradás­ technika, X X X I I I . évf. 11. sz. 1982. [13] Horváth, I . , Pató, L . : B H G Electronic P A B X ( E P E X ) Family. Budavox Review, 1982. Special Issue. [14] Dr. Eisler P.: A kapcsolástechnikai fejlesztések főbb irányai a BHG-ban. Híradástechnika, X X X I V . évf. 8 - 9 . sz. 1983.

247