MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNET (Szilas László: Kis magyar egyháztörténet. TKK Róma, 1982)

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNET (Szilas László: Kis magyar egyháztörténet. TKK Róma, 1982) I. A MAGYAROK MEGTÉRÉSE ÉS EGYHÁZSZERVEZETE

1. A magyarok megtérése Ókori megtérések és keresztelések: egyes emberek vagy családok kérték felvételüket az egyházba, amit hosszabb idő, katekumenátus előzött meg, kimerítő hitoktatással. ⇔ Kora középkori megtérések és keresztelések: − egy egész néptörzs főnöke vagy királya vette fel a keresztséget ⇒ kisebb-nagyobb kényszerre népe is követte (előkészítés: néhány hét/nap; hitoktatás: később) − a pogány népek számára egy-egy vesztett csata azt jelentette, hogy a keresztények Istene erősebb (főleg ha a vezér elesett vagy fogságba került) − politikai okok A kereszténység a honfoglaló magyarok számára nem volt teljesen ismeretlen: − vándorlásuk során hosszú ideig éltek a Bizánci Bir. szomszédságában − a honfoglaláskor itt talált szlávok javarésze keresztény volt − kalandozásaik során sok keresztény fogolyra ⇒ szolgára tettek szert Először: bizánci görög kereszténység hatása Bulcsú harka Tormással, Árpád dédunokájával Bizáncba ment, barátságra léptek Bíborbanszületett Konstantinnal és megkeresztelkedtek. Zombor gyula is követte őket, és Bizáncból püspököt is hozott magával, Hierotheoszt, aki kb. 20 évig működött Magyarországon. (⇒ főleg a Maros-Tisza vidékén bizánci védőszenteknek ajánlott templomok; pl. Szent Dömötör szegedi templomok elődei) A térítés valószínűleg szláv nyelvű közvetítéssel folyt. ⇒ Egyházi nyelvünk szláv/görög elemei részben e misszióból származnak (pl. kereszt, karácsony, pap, barát stb.). 10. század 2. felétől a bizánci görög egyház befolyása csökkent ⇔ a római latin kereszténység befolyása nőtt. Hozzájárult: Lech-mezei súlyos vereség ⇒ kalandozások vége; Taksony vezér békét kereső politikája. Brúnó püspök,(Prunward) a svájci Sankt Gallenből érkezett szerzetes irányította a magyarok térítését I. Ottó császár felkérésére. (A köztudat ezt Szent Adalbertnek tulajdonította.) Brúnó mellé valószínűleg az ausztriai részekről karatánszláv papokat adtak, akik tolmácsként részt tudtak venni a fejedelem és a nép megkeresztelésében. ⇒ Egyházi nyelvünk ausztriai szláv nyelvvel rokon jövevényszavai, pl. malaszt, bérmál, apáca. Sankt Gallen hatása: több dunántúli Szentgál helynév, mely templomuk védőszentjéről kapta nevét. Géza fejedelem felesége, Sarolt, már keresztény volt, az erdélyi gyula lánya. Gézát és Istvánt valószínűleg Brúnó keresztelte meg, további működéséről azonban keveset tudunk. Mi okozhatta, hogy feledésbe merült? -emléke beleolvadt két másik Brúnó püspökébe, akik később működtek hazánkban -10. sz. végétől Szent Adalbert és köre vette kézbe a térítést, utódjaik az írásos emlékekben nevek nélkül említik az Adalbert előtti térítést, ill. Adalbertnek tulajdonították az első lépéseket is A legenda szerint Géza fejedelem isteni sugallatra nem szervezte meg az egyházat, ezt a feladatot fiára, Istvánra hagyta.

2. Szent István Bulcsú és Gyula vezérek, Géza fejedelem belátták, hogy ha a magyar nép itt fenn akar maradni, fel kell vennie a keresztséget. ⇒ Megindult a magyarok megkeresztelése. DE! Hosszú hithirdető és nevelő munka eredményeként váltak a magyarok igazi kereszténnyé. Az új életmód megszilárdítása egyértelmű hitet és állásfoglalást követelt. Ezt képviselte István. Szüleitől megtanulta, hogyan kell uralkodni, de csupán az ő nevelésüknek köszönhetően aligha lett volna valódi keresztény uralkodó. Egy embert ismerünk, aki a fiatal Istvánra nagy hatást gyakorolt: Prága püspöke és a későbbi vértanú, Szent Adalbert. Adalbert hithirdetőként ment a pogány poroszok közé, ahonnan hol követeket küldött, hol személyesen látogatott Magyarországra. Valószínűleg ő bérmálta meg Istvánt, sőt egy hagyomány szerint ő is eskette. Adalbert tiszteletére emeltette István az esztergomi székesegyházat. Adalbert igazi, kemény keresztény férfi volt, aki a politikával, sőt az egyházszervezettel sem sokat törődött. Egy eszmének élt, amit teljesen elfogadott és amiért képes volt meghalni. Ezt a magatartást láthatjuk Istvánban is. A lelki hasonlóság lehetett az oka annak, hogy Adalbert Istvánra ilyen nagy hatást gyakorolt. − A korabeli források Istvánt tetterős férfiként írják le.

Kis magyar egyháztörténet

1

− − − − − − − −

Emberismeretéről, szervező és vezető képességeiről egyházi és világi munkái tanúskodnak. Mindehhez hozzájárult a korában uralkodóknál ritkaságszámba menő műveltsége. A vendégszeretetet nemcsak fiának ajánlotta, hanem maga is megvalósította. Bár a mi szemünkben sokszor kegyetlennek tűnő, korabeli törvényeket alkalmazta, de képes volt ellenségeinek megbocsátani, korában szokatlan nagylelkűséggel bánni a legyőzöttekkel. Terveit következetesen végrehajtotta, és ehhez tartozott a kereszténység megszilárdítása is. Hosszú uralkodása javarészt békében telt el. Országában olyan belső biztonságot teremtett, hogy sok szentföldi zarándok a szokásos tengeri útról lemondva, inkább Magyarországon haladt keresztül. zarándokházak építése levelezett Odiló cluny-i apáttal Életrajzírója, Hartwig püspök írta a 12. sz. elején: „úgy jelent meg mindig, mintha Isten ítélőszéke előtt állna, benső tekintetével Isten jelenlétét szemlélte”.

3. Egyházszervezet Előzmény: misszó keleten: Hierotheosz, Nyugaton: Sankt Gallen-i Brúnó A magyar egyházi szervezet kialakítása szorosan összefügg a királyság megalapításával, amelyhez szükség volt s császár és a pápa hozzájárulására. Rendkívül kedvező helyzetet teremtett, hogy III. Ottó császár 999-ben tanítómesterét emelte II. Szilveszter néven a pápai trónra. A két hatalom egyetértése ⇒ István kívánsága gyorsan és problémamentesen teljesült. Így lényegtelenné válik a sokat vitatott kérdés, hogy ki küldte Istvánnak a koronát. Igen lényeges viszont, hogy István királlyá emelése nem jelentett hűbéri viszonyt a császársággal szemben. Ennek az állami önállóságnak jele és biztosítéka volt az egyház függetlensége is a német egyháztól. A magyar egyházszervezet jogi kezdete: 1001 április , Ravenna: a pápa (II. Szilveszter) megerősíti az esztergomi érsekség megalapítását és egyházmegyék szervezését. Szent István Magyarország első egyházi felosztásakor a már meglévő állami szervezetet vette alapul. Jellemző, hogy az első alapításoknál az Árpád nemzetség fő szálláshelyei jöttek számításba (⇒ első templomok/missziós püspökök térítő központjai léteztek ott). 1001. 4 egyházmegye alapítása 1. Esztergomi érsekség. A fő szálláshelyen alapította a magyar egyház jogilag első és legfontosabb egyházmegyéjét Szent Adalbert emlékére. Csak a Dunától északra fekvő területeket foglalta magába, a Dunántúlon csak a vár és a város tartoztak hozzá. (Itt valószínűleg a veszprémi egyházmegyének lehettek előjogai.) 2. Veszprémi egyházmegye. A királynő városa volt Veszprém. 3. Kalocsai egyházmegye. 1002-ben Anasztáz-Astrik apát lett a püspöke, Adalbert tanítványa. Ő hozta a koronát és az egyházszervezést megerősítő pápai okiratot. 4. Egri püspökség. Ez Szent István sógorának, a nádornak a szállásterületeit foglalta magába. 1008. Ajtony legyőzése (utolsó belharc). ⇒ az ország egész területét bevonhatta az egyházszervezetbe. 1009. a püspökségek újjászervezése 5. Győri egyházmegye már létezett, amint ebből az évből származó okirat tanúsítja, de nem tudjuk mikor alapította István. Az ország nyugati részét foglalta magába. 6. Pécsi egyházmegye alapító okirata szintén ez évből való. 7. Erdélyi egyházmegye. A püspökség neve talán azért kapcsolódott országrészhez és nem városhoz, mert első püspöke egy térítő szerzetes volt. Missziós útjainak kiindulópontja: Gyulafehérvár. A későbbiekben István még három egyházmegyét létesített: 8. Bihari egyházmegye. 9. Csanádi egyházmegye. Imre herceg nevelőjét, Szent Gellértet bízta meg, hogy Csanád vezér területén egyházmegyét szervezzen (1030-ban). 10. Váci egyházmegye. Az új egyházmegyék miatt a kalocsai veszített legtöbbet területeiből ⇒ kárpótlásként István érseki rangra emelte. Befejeződött az egyház magyarországi megszervezése, amely, ha változtatásokkal is, de ma is fennáll. István kolostorokat is alapított. A két legfontosabb: Pannonhalmi bencés apátság. Építését még Géza kezdte, valószínűleg azért, hogy papokat és szerzeteseket neveljenek a hittérítő munkához. Anyagi ellátásáról az egyházmegyékhez hasonlóan a hozzácsatolt területek tizedével gondoskodtak, amely az apátság esetében Somogy megyét jelentette. A Szent Márton kolostor fontos szabadságjogokkal rendelkezett; Monte Cassinoi szabadságjogokat kapott, nullius püspökság azaz a pápa fennhatósága alá rendelt, a király kivette a helyi püspökök joghatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek alá helyezte. Veszprém-völgyi görög apácakolostor. Valószínűleg akkor alapította, amikor az Imre herceg feleségének szánt bizánci hercegnő Veszprémbe érkezett. Kis magyar egyháztörténet

2

II. A KERESZTÉNY KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

1. Hitélet az Árpádok alatt A megtérést követő évszázadok hitéletét nehéz bemutatni, mivel a források zöme az idők folyamán elveszett (pl. korabeli kéziratos misekönyvek, szertartáskönyvek, állami és egyházi törvények szövegei). A vallásos élet legfontosabb elemei közé tartoznak a szentségek.⇒ Elsőként ezek kiszolgáltatásával foglalkozunk. Keresztség. Kiszolgáltatása az egész középkoron keresztül a 3× vízbemerítés volt (leöntés csak betegség esetén). Az újszülötteket 8 napon belül meg kellett keresztelni, keresztszülő nem lehetett közeli rokon. A keresztszülők feladata volt a gyermek vallásos nevelése. Bűnbánat szentsége. Nyilvános bűnbánati elégtétel az ismert, súlyosabb bűnökre (akár hetekig kenyéren és vízen böjtölni). A püspöki székhelyeken vezeklőházakat kellett felállítani. (I. esztergomi zsinat) Ez a bűn közösségi vonására mutat rá: nemcsak Istent sérti, hanem az egyházat, a hívők közösségét is. ⇒ A nyilvános bűnösöket kizárták az egyházból, kikergették a székesegyházból, és csak nagycsütörtökön fogadták vissza. A fülgyónás végig megvolt a középkorban és lassan általános gyakorlattá vált. Oltáriszentség. Szent István előírta, hogy minden 10 falu köteles templomot építeni, ill. kötelező a vasárnapi és ünnepi misehallgatás. A gyakori szentáldozás még nem létezett a középkorban. Eleinte évi 3× áldozást írtak elő: karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor. ⇒ 13. sz. végén évi egyszeri, húsvéti gyónás és áldozás kötelező. Szentmisemulasztásért 7-11 napi vezeklés volt kötelező. Betegek kenete. Ha valaki saját hibájából szentségek nélkül halt meg, nem kapott egyházi temetést. Ha rokonai nem szóltak időben a papnak, 40 napig kellett vezekelniük. Ugyanezt a büntetést kapta a bíró és a két legidősebb esküdt, ha a betegnek nem volt rokona és egyedül halt meg. „Utolsó kenet” kifejezés eredete: változás a szentség kiszolgáltatásában. Gyónás, olajjal megkenés, szentáldozás ⇒ gyónás, szentáldozás, olajjal megkenés. Szertartáskönyv előírása: utoljára a kenet. ⇒ Utolsó kenet kifejezés minden sajnálatos lélektani terhével együtt. Egyházi rend. Később lesz róla szó. Házasság. Nagy gondot jelentett a házasság felbonthatatlanságának érvényre juttatása. Kezdetben még voltak kiskapuk (elhagyott asszony ismét férjhez mehet püspöki engedéllyel stb.), de hamarosan ezek megszűntek. A titkos házasságokat is tiltották. (II. esztergomi zsinat) Bérmálás. E korban valószínűleg még nem volt külön rítus, a keresztséggel lehetett szoros kapcsolatban. Ünnepek. Számuk a középkorban sokkal nagyobb volt, mint manapság. Négynapos ünnep volt a karácsony, húsvét és pünkösd is. Az árpádkori magyar egyházi évre jellemző, hogy Márián kívül csak férfi szentek szerepeltek az ünnepek listáján (istván protomártír – első vértanú, János evangelista, apostolok, mindesnszentek, Keresztelő Szent jános). (1092-es szabolcsi zsinat előírásai: január 6. Vízkereszt, február 2. Urunk bemutatása a templomban, szeptember 14. Szent kereszt megtalálása, Nagyboldogasszony, augusztus 15., Mária születése szeptember 8.) 13. sz. vége: Úrnapja, Könyves Kálmán idején: Szentháromság ünnepe, 1200: Gyümölcsoltó Boldogasszony, december 7. Mária fogantatásának napja,

2. A szerzetesrendek A szerzetesi eszmény alapjait az újszövetségben kell keresnünk. Lényeges az aszkézis, az önmegtagadás tágabb értelemben, mégpedig „Isten dicsőségére”, a „mennyek országa érdekében”. A szerzetesrendek indulásánál kettős irányról beszélhetünk: Remeték. (Szent Atanáz püspök: Remete Szent Antal életrajza) Legkedveltebb lakhelyeik Egyiptom pusztái voltak, de nem teljes egyedüllétben éltek; egy idősebb, tapasztaltabb lelkiatya vezetésére bízták magukat. Közösségi élet. Az ókori szerzetesség négy jellemzője: közösségben való élet annak egyformasága szabályhoz kötött élet egyáltalán nem rendkívüli élet Minden nagy rendalapító teremtett egy normát, egy eszményt, amelyet rendje soha nem adott fel. Ez áll a nagy nyugati rendalapítókra, Szent Ágostonra, Szent Benedekre és a későbbiekre is. A keletiektől pl. abban különböztek, hogy szoros kapcsolatban álltak az egyházi közösségekkel, lelkipásztorkodással foglalkoztak, a tudományt is művelték. A három evangéliumi tanácson, a szegénységen, tisztaságon és engedelmességen alapuló szerzetesi élet későbbi fejlődés eredménye. Magyarországi szerzetesrendek: Görög szerzetesek. A bizánci misszionáriusok egy része bizonnyal szerzetes volt, a görög monostorok pedig szép számban létesültek Magyarországon, még 1204-ben is arról volt szó, hogy püspökségbe egyesítik őket. Kis magyar egyháztörténet

3

(Oroszlámos, Visegrád, Szávademeter – férfi; Veszprémvölgy, Dunapentele – női kolostoroknak biztos görögök szertartású lakói voltak) Bencések. A bencés szellem gorzei reformmozgalma vált Magyarországon uralkodóvá. ⇒ Az apostoli működést, a misszionárius lelkületet tette újra a szerzetesi élet részévé (Pannonhalma, Pécsvárad, Bakonybél, Zalavár, Abasár, Tata, Ják, Marosvár). Hazánkban a 12. sz. végén a bencés kolostorok számát közel 100-ra tehetjük. Ciszterciek. A bencések reformága is elég korán megjelent Magyarországon. 1142-ben II. Géza alapított nekik kolostort Bátaszéken. Egri egyházmegye: Bélháromkút - Bélapátfalva Virágkorukba a 12. sz. végén léptek, a tatárjárás előtt már 25 ciszterci apátságunk volt. Az ősi bencés eszményért részben életközelségüket adták fel, de így is nagy hatással voltak környezetükre, főleg a mezőgazdaságra (háromnyomásos gazdasági rendszer). Premontreiek. Még a rendalapító, Szent Norbert életében 1130-ban létesült prépostság Magyarországon (1320-ban már több mint 30 prépostság volt). Ferencesek. Első rendházuk 1229-ben Egerben (1282.: már 54 kolostor). Igazi szegény életmódjuk, derűjük és prédikációik által nagyon közel jutottak a magyar nép lelkéhez. Domonkosok. Majdnem olyan gyorsan terjedt ez a rend is, mint a ferenceseké. Női ágának még hivatalos elismerése előtt már két rendháza volt: Veszprémben és a Nyulak-szigetén (Szent Margit). Pálosok. Az egyetlen magyar szerzetesrend. A remete életmódot sokan követték, főleg a Mecsek hegységben. Bertalan pécsi püspök 1225-ben összegyűjtette őket és a Jakab-hegyen kolostort alapított számukra. Tatárjárás után Özséb esztergomi kanonok 1246-ban lemond esztergomi kanonoki hivataláról. 1250-ben, társaival a pilisi remeték közösségét szervezte meg. Megpróbálta a szabályokat IV. Orbán pápával elismertetni, aki végül Aquinói Szent Tamás támogatásának hatására 1262-ben megerősítette pálos rendet. Még e században a rendnek 18 háza létesült, egy közülük Szentföldön.

3. Középkori iskolák A középkorban az írás-olvasás szinte kizárólag papi vagy szerzetesi feladat volt. A tanulásnak lényegében három útja volt: 1. Plébániai iskolák. Az alapfokú ismereteket tanította a plébános egy vagy több fiúnak. Csak saját olvasás- és énektudását adta tovább: egyházi szertartások ismerete, valamelyes egyházi latin szókincs és liturgikus énekek. Ez elegendő volt a pappá szenteléshez. 2. Kolostori iskolák. Feltehetőleg már a 11-12. században is bővebb ismereteket sajátíthattak el. A főhangsúly a latin nyelv tanulásán volt (nyelvtan, kiejtés, helyesírás). (pl.: Boldog Mór bencés szerzetes, később pécsi püspök Pannonhalmán tanult.) Meg kellett tanulniuk írni és fogalmazni is, hiszen később okiratokat kellett kiállítaniuk. Ehhez bizonyos jogi ismeretekre is szükség volt. Fontos volt a naptár készítése és ismerete, amely bizonyos csillagászati és matematikai tudást tételezett fel. domonkosok iskolái: -előírt tanulmányi rend volt –minden iskolában volt egy lektor akinek az előadásait hallgatni kellett –a rendtartománynak egy-két bölcseleti és hittudományi iskolát kell fenntartani 3. Káptalani iskolák. Kb. ugyanazt a tudást adták át, mint a kolostori iskolák; főleg püspöki székhelyeken létesültek. Növendékeiknek kötelességük volt, hogy énekkel részt vegyenek a székesegyház liturgiájában. Tankönyvekként Magyarországon is az egyházban akkor általánosan használt műveket vezették be. A pannonhalmi apátság 1193-ból származó könyvtárjegyzéke szerint tankönyv volt pl. Donatus latin nyelvkönyve, Cato, Cicero művei, Izidor etimológiája. A szerzetesrendek közül a domonkosok hoztak legnagyobb fejlődét az iskolák szervezetébe. Minden rendtartományuknak egy-két bölcseleti és hittudományi iskolát kellett fenntartani. 13-14. században kezdték fejleszteni a káptalani iskolákat, mivel az állami élet fejlődésével egyre nagyobb lett a hivatali apparátus, amely képzettebb embereket igényelt. A nagyobb káptalani iskolákban jogot is kellett tanítani, a többiben pedig ki kellett egészíteni a tanrendet a logikával. A szegényebb diákoknak nem kellett tandíjat fizetni, ők voltak a mendikálók (koldulók), akik a jobbmódú polgároktól összegyűjtötték a nekik szánt adományokat – főleg élelmiszert. 1309 budai zsinat: minden egyházmegyében legyen egy egyházjog, grammatika tanár. Amíg Magyarországon nem volt egyetem, csak külföldön lehetett akadémiai fokozatot szerezni, erre a pápától kaptak jogot. A teljesen kifejlesztett egyetemnek négy fakultánsa volt: bölcsészet (ezt mindenkinek el kellett végezni), teológiai, jogi, orvosi. − A párizsi egyetemen főleg azokat vonzotta, akik teológiában akarták kiművelni magukat. Itt tanított Nagy Szent Albert, Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura. − Az olasz egyetemekre (Bologna, Pádua) is sok magyar diák ment. Ezen egyetemek jogi fakultásai világhírűek voltak. 1276-ban, Veszprémben jogi oktatás folyt. Magyarországon az első egyetemet Nagy Lajos király alapította 1367-ben Pécsett. V. Orbán azonban csak a bölcseleti, jogi és az orvosi fakultánst engedélyezte, a teológiait nem (Párizs privilégiuma a hittudományi karra). 1410ben a pápa engedélyezte Óbudán mind a négy fakultáns működését a kancellár Órévi Lukács volt. Az óbudai egyetem további sorsáról keveset tudunk. Mindkét középkori egyetemünk káptalani iskolából nőtt ki, s valószínű, hogy rövidesen újra ilyen iskolaként folytatta életét. (A fakultások részt vettek az 1414-es konstanzi zsinaton.)


4

4. Papság és lelkipásztorkodás A papság helyzete és tagozódása megfelelt az akkori feudális társadalomnak. Alsópapság. − Műveltsége és teológiai képzettsége az egész középkor alatt ugyanaz maradt: falujában egy plébánostól megtanult olvasni és énekelni (latinul is). − Rendelkezett hivatása legfontosabb ténykedéseihez, a szentségek kiszolgáltatásához és az igehirdetéshez szükséges ismeretekkel. (Össze sem hasonlítható a mai papképzéssel.) − Az alsópapság megélhetési viszonyai igen nehezek voltak, többségük szolgaállapotú pap volt. A felemelkedés lehetősége miatt igen sokakat vonzott az egyházi pálya, de szolgát csak akkor lehetett pappá szentelni, ha ura szabadon bocsátotta, viszont akkor is csak egy bizonyos egyház számára szabadították fel és megmaradt a röghöz kötöttsége (nem mehetett más egyházmegyébe). az egyetemet végzett papság nem foglalkozott lelkipásztorkodással. − A papság száma igen magas volt, sokuk csak az alapítványi misék révén végzett lelkipásztori munkát, a stólapénzzel rendelkező egyházi teendőket a plébánosok végezték. A jól jövedelmező plébániákon előfordult, hogy a plébános fel sem szenteltette magát, csak a javadalmakat élvezte, az egyházi teendők ellátására pedig rosszul fizetett helyetteseket alkalmazott. − Az előírt nőtlenséget a papság alig tartotta meg, változás csak a 17. századtól állt be. Főpapság. − A főnemesek közül kerültek ki, ám a kinevezéseknél a király politikája is közrejátszott. (Ha pl. a nemesség hatalmát akarta megtörni, szerzeteseket vagy királyi káplánokat ültetett püspöki székbe.) − A késő középkorban Magyarország püspökei nem adtak túl jó példát sem papjaiknak, sem híveiknek. (⇒ anyagiasság, javadalomhalmozás, hatalomkeresés) Előfordult, hogy hosszabb ideig pappá sem szenteltették magukat, csak a javadalmakat élvezték. (pl.: Szalkay László prímás) A főpapság egyháziatlan életét és az alsópapság alacsony teológiai műveltségét leginkább a lelkipásztorkodás szenvedte meg. ⇔ A hívők vallásos igénye nagy lehetett: − sok misealapítvány vidéken is − vallásos társulások (pl. Oltáriszentség tiszteletére, Mária-társulások) a hitéletet mélyítették el: közös ünnepeik, szentáldozásaik, az elhunyt tagokért mondott gyászmiséik, közös imáik szociális feladatokat is elláttak: szegények és betegek gondozása, kamatmentes kölcsönök folyósítása − harmadrendek (ferencesek, domonkosok): a rend szellemét és vallási eszményét iparkodtak világi életükhöz alkalmazva megvalósítani − a hit elmélyítését szolgálták és a hit titkainak megértését könnyítették meg a színes szertartások (pl. díszes körmenetek) − a középkorban egyházzenei kultúránk is igen magas fokon állt (magyarországi gregorián dallamok, magyar egyházi énekek, latin himnuszok magyar fordításai) − 1496-tól megjelennek a rózsafüzér társulatok

5. Középkori zarándoklatok −

Szentföld: a kereszténység első és legfontosabb zarándokhelye (Jézus földi életének és működésének emlékeit keresik fel a hívők). − Róma: elsődleges cél Szent Péter és Szent Pál apostolok sírja − Szentek sírjai: pl. Szent Márton tours-i sírhelye − Szűz Mária kegyhelyei A kereszténység felvétele után nem sokkal Magyarországon is megindult a zarándoklás és búcsújárás. (Szentföldön és az oda vezető úton Konstantinápolyban, Rómában még Szent István alapított zarándokházakat a magyar búcsúsok számára.) Magyarországi zarándokhelyek: Máriagyüd 12.sz., Vác 14. sz., Sopronbánfalva 15. sz., Segesd 15. sz., Székesfehérvár (Szent István sírja), Esztergom. Külföldi zarándokhelyek: Máriacell. A salzburgi püspökség területén volt de a Sankt Lambrechti bencésekhez tartozott. 1157-ben alapították. 1330-tól 40 napos búcsúengedélyt kapott. A 13. század elején I. ottokár cseh király is elzarándokolt ide gyógyulása miatt és egy kápolnát építtetett.Egy bencés szerzetes hozta vagy ő faragta azt a Mária-szobrot, amely ma is a zarándoklat célpontja. A szerzetes szent életének emléke összefonódott a kegyszoborral. ⇒ Sírjánál imameghallgatások. ⇒ Megindult a zarándoklás. A máriacelli zarándoklat igazi fellendítését Nagy Lajos királyunk kezdte, aki egy nehéz a török ellen vívandó csata előtti fogadalmát beváltva gótikus templom építésébe kezdett Máriacellben. Feleségével és kíséretével maga is ide zarándokolt, esküvői ruhájukat, a házi oltárukat díszítő Mária-képet és Lajos király a kardját is felajánlotta. ⇒ Máriacell Kis magyar egyháztörténet

5

a magyarok egyik legkedveltebb búcsújáró helye lett. Mellékkápolnái közül több magyar vonatkozású: Szent István, Szent Imre és Szent László tiszteletére szenteltek. Aachen. Az aacheni dóm Németország egyik legrégibb temploma és Nagy Károly császár sírhelye. Ez vonzotta oda a híveket. Miután III. Ottó megnyittatta Nagy Károly sírját (1000-ben), nemcsak a német-római császárok koronázási helye, hanem zarándoklatok célja is lett. Magyarországon Aachen hírét valószínűleg a nálunk letelepedő német telepesek hozták magukkal 1052-ben Lüttichből. 1221-ben II. András királyunk zarándokolt el ide és visszafelé meglátogatta Türingiában lányát, Erzsébetet. Nagy Lajos király felesége, Erzsébet is ellátogatott ide 700 lovas kíséretében. Ajándékként egy gazdagon hímzett terítőt vittek (ls.57.o.). 1367-ben szentelték a nyolcszögű dómhoz hozzáépített magyar kápolnát, 1374-ben pedig Lajos király maga is elzarándokolt Aachen-ba. Alapítványlevelében két magyar gyóntató megélhetését biztosította. ⇒ Nagyszámú magyar zarándoklatokra számítottak. Korabeli feljegyzések arra mutatnak, hogy a magyaroknál nemzeti hagyománnyá vált az aacheni zarándoklat. Minden hét évben a vármegyék állítottak össze zarándokcsoportokat és látták el azokat útravalóval. (1381: Ulrich a pilisi ciszter kolostor apátja látogatott el) Maastricht. Itt őrizték a híres fagyosszentek egyikének, Szent Szervác püspöknek a koporsóját és a csodálatos Fekete Krisztust, egy tiszteletre méltó nagy és régi feszületet (diófából; 172 cm; gótikus). 1496-ban írja egy krónikás, hogy kiváltképp Magyarországról érkezett sok zarándok, ezért búcsú idején magyarul tudó pap is volt a kolostortemplomban. Két korabeli feljegyzésnek is volt magyar vonatkozása. 1 ⇒ A magyarok zarándoklatairól adnak hírt + jól jellemzik a középkori jámborságot III. A HITÚJÍTÁS ÉS A KATOLIKUS REFORM

1. A hitújítás és előzményei A hitújítás kora olyan korszak, ahol először az egész egyházat érintő eseményeket kell ismernünk, és csak azután tárgyalhatjuk magyarországi hatásait. Több tényező is közrejátszott abban, hogy a szükséges megújulás helyett egyházszakadás következett be a 16. században. − Az egyetemes egyházi zsinatokon (konstanzi, bázeli, firenzei) kemény harc: a zsinat felette áll-e a pápaságnak? ⇒ Pápaság győzelme. DE! A kor reneszánsz pápainál hiába keresünk lelkipásztori beállítottságot, felelősségérzetet az egyház életéért. Életmódjuk, építkezéseik, háborúik sok pénzbe kerültek. ⇒ A pápai kúria egy sok adót és illetményt szabott ki. − A főpapságból hiányzott az egyházias szellem, nem törődtek sem a lelkipásztorkodással, sem a papneveléssel. − Az alsópapság alacsony teológiai műveltsége miatt nem tudta a hívek vallásos igényét kielégíteni. − A spanyol katolikus egyház képes volt a belső megújulásra. − − Luther Márton. Ágostonrendi szerzetes, mélyen vallásos ember volt, akire nagy hatással volt a Szentírás.(zsoltárok, római levél) Igazságosan ítélő Isten képe kerítette hatalmába. Az ember természete bűnbeeséskor annyira megromlott, hogy a keresztség után is csak bűnös cselekedetekre képes, rosszra való hajlandóságát nem tudja leküzdeni. Az akarat sem szabad többé, nincs értelme üdvözülésünkre törekedni, nem érnek semmit a jócselekedetek. A megigazulásban nincs helye emberi közvetítésnek, mint pl. egyes szentségek, áldozat, papság. A megigazulás sem törli el a bűnt csak Isten, Krisztus miatt nem rója fel nekünk. Ezért nincs szükség közvetítőkre: szentségek, papság, áldozat. Búcsúlevelekkel kapcsolatos visszaélések ⇒ Brandenburgi Albrecht mainzi érsek 1515-től 8 éven át hirdette a búcsút építkezései miatt. Ez helyettesített egy római zarándoklatot minek fejében búcsúlevelet lehetett vásárolni melynek tulajdonosa feloldozást kapott. Mivel az érsek el volt adósodva a befolyt pénz fele az övé maradt és a másik fele Rómát illette. Luther búcsúval kapcsolatos tanításának ez volt a közvetlen előzménye. A 95 tétel megfogalmazása a búcsúról. Egy barátja tudta nélkül kinyomtatta, híre ment, beszédekben próbálta a népnek nézeteit kifejteni ⇒ Albrecht mainzi érsek feljelentette. A kihallgatáson tagadta a 1

1. Egy magyar zarándok a feszület lábából le akart vágni egy darabot, de megmerevedett a karja, mozdítani sem bírta, beismerte vétkét és fogadalmat tett, hogy ő és utódai 7 évente elzarándokolnak ⇒ meggyógyult. 2. Egy magyar nemesnek veszélyes betegség támadta meg a lábát, orvos sem tudott segíteni rajta. Még abban az órában, mikor fogadalmat tett, hogy gyógyulása esetén Maastricht-ba zarándokol, meggyógyult.


6

− − −

−

− − −

pápa és a zsinat tekintélyét. Mire 1521-ben a pápa kiközösítette, már késő volt. A reformációt nem lehetett feltartóztatni. Kálvin János. Párizsban tanult, ott ismerkedett meg Luther tanaival. 1530 körül elfordult a katolikus hittől és a Szentírást tette a vallásos élet kizárólagos mércéjévé. 1541-ben került ismét Genfbe, ahol megszervezte azt a közösséget, amely szerinte leginkább megfelel Isten akaratának és a Szentírásban lefektetett normáknak. A gyülekezetben valósul meg Isten országa és igazságossága a világban. A közösségen választott és kinevezett szervei voltak. Négy hivatal vezette: Pásztorok és prédikátorok. Feladatuk: igehirdetés, szentségek kiszolgáltatása, erkölcsi rend fenntartása. Tanítók. Főleg hitoktatók voltak a különböző iskolákban; gondoskodtak a prédikátorok képzéséről is. „Öregek” tanácsa. A lelkipásztorokkal ügyeltek az egyházi rendelkezések megtartására és a közerkölcsre. Diakónusok. Feladatuk a szegények és betegek gondozása. Még két szerv vigyázott a gyülekezet vallásos életére: Pásztorok tanácsa: hetenként ülésezett, ők választották a prédikátorokat és tanítókat Konzisztórium: a gyülekezet tagjainak életmódját kontrollálta. (Nagy szigor, halálbüntetés sincs kizárva.) Az istentisztelet rendje még az evangélikusokhoz képest is elegyszerűsödött. Középpontjában: igehirdetés, melyet zsoltárok és imák öveztek. A gyónást megszüntették, a templomokból kikerültek az oltárok és képek. A kálvinizmus saját híveit felelősségteljes cselekvésre nevelte világi dolgokban is. Az evangélium törvény is mely meghatározza az ember társadalmi életét.

2. A reformáció terjedése Luther Márton tanainak és tevékenységének híre különböző utakon jutott el Magyarországra. − a humanista rotterdami Erazmus követőinek köre (pl. Mária királyné, II. Lajos felesége) − Magyarország németajkú lakossága (nagyobb csoportokban: Szepességben, Erdélyben és szászföldön, de szétszórva mindenütt az országban) ⇒ megtartották szellemi kapcsolatukat egykori hazájukkal − Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlés kiközösítette Luthert. Szathmáry prímás ezt kihirdette és igazából így lett ismertté Luther. A kiközösítés kihirdetése a városokban ⇒ Luther neve mindenhol ismertté vált A mohácsi vész hozott jelentős változást a reformáció terjedésében, előtte csak az erdélyi szászoknál indult mozgalom. Kedvezett a reformáció terjedésének: − állami hatalom szétesése (kettős királyválasztás: Habsburg Ferdinándot és Szapolyai Jánost ua. érsek ua. koronával koronázta meg) − katolikus egyház szétesése (mohácsi csatatéren maradt főpapok) „A Mohácsnál elesett főpapok halálukkal tették némileg jóvá amit életükkel elkövettek.” (Herman Egyed) − társadalmi helyzet – magyarországi birtokelosztás. − a világi nemesi birtokok 55%-a 1230 család kezében 45%-a 16 család kezében, akik javarésze a hitújításhoz húzott (arányszámoknál fontos, hogy az ellenreformáció idején ua. folyamat ellenkező előjellel) − városok is fontos szerepet játszottak a reformáció terjedésében: királyi jog alapján a városatyák maguk választhatták papjaikat, mostantól protestáns szelleműeket Erdély. Luther tanait először az erdélyi szászok vették át. Reformátoruk, Honterus János Krakkóban, Wittenbergben és Bázelban tanult. Luther és Melanchton hozzájárulásukat adták reformációs terveihez melyet az 1542-es brassói zsinat fogadott el. ⇒ A 16. sz. 40-es éveiben az erdélyi szász nemzet egységesen lutheránussá lett. János Zsigmond fejedelem kora vallásos nyugtalanságának példaképe lehet ⇒ Erdély a „felekezetek Bábel”-je lett. A fejedelem katolikus hitben nevelkedett, majd lutheránus, később kálvinista lett, s végül az unitáriusságig jutott el. Mindezeket a felekezeteket állami törvénnyel is elfogadtatta, így Erdély a négy „bevett” vallás országa lett, bár valódi, mély vallási türelemről aligha beszélhetünk: továbbra is harc folyt a másik fölé kerülésért. Magyarországi részek. A reformáció kezdetben híres prédikátorok hatásaként jelentkezett, akik a földesúr védelme alatt az egész vidéket bejárták és magyar igehirdetésükkel a népet magukhoz vonzották. Nagy lelki éhsége miatt az egyszerű nép szívesen hallgatta őket, sokáig észre sem vették, hogy hitszakadásról van szó. ⇒ Az éles elválás csak a trienti zsinat után, a 16. sz. 2. felében lett nyilvánvalóvá. A protestantizmus főúri udvarokból vagy városokból indult ki, ahol az egyetemet járt, művelt lelkészek életek. Ők tartották kezükben a vezetést szóval és főleg könyvek írásával. A reformáció prédikátorai és lelkészei eleinte nem álltak magasabb fokon, mint a katolikus papok, de a hivatás és az elkötelezettség tudata bizonnyal nagyobb volt bennük. Az ilyen egyszerűbb prédikátorok vezetésére írták a műveltek magyar nyelvű vallásos műveiket: katekizmusokat, szentírás-


7

magyarázatokat, prédikációkat, hitvitázó iratokat. A protestánsok nagy gondját jelentette a Biblia magyar nyelvű fordítása. 20 nyomdából egy volt katolikus a nagyszombati.Több részlet után ⇒ 1590. Vizsolyban megjelent Károli Gáspár első teljes magyar nyelvű bibliafordítása 1561. Debreceni hitvallás. A tiszántúli kálvinista tanokat Melius Péter, Szegedi Gergely és Czeglédi György foglalta írásba Ezzel magyar részen a svájci, abból is nem a zwingliánus, hanem a kálvinista irányzat erősödik a lutherátus iránnyal szemben. ⇒ A szétválás megindult. 1567. a második debreceni zsinat hitvallása az ország keleti és nyugati részében is elterjedt. A döntő pontokban, az úrvacsora és a predestináció tanában már teljesen kálvini. Debrecen lesz a református hitélet központja. 1569. szepesi hitvallás (21 szepesi város részéről) még Verancsics Antal érsek is jóváhagyta

3. A katolikus reform Jedin katolikus reform kifejezése az egyházon belüli komoly megújulási mozgalomra utal, amely a reformáció mellett létezett. Szerinte ott kell ellenreformációról beszélni, ahol kifejezetten reformációellenes tényezők játszottak szerepet. (Pl. világi hatalom hozott reformációellenes törvényeket vagy saját hatalmi eszközeivel lépett fel a hitújítás ellen.) Magyarországon a 16. sz. 1. felében a belpolitikai helyzet (kettős királyválasztás, török uralom terjedése) szinte megbénította az egyház erejét. A megújhodásának első jelei csak a század 2. felében jelentkeztek, akkor is inkább csak kétségbeesett védekezésről volt szó. Oláh Miklós esztergomi érsek az egyház első számú vezető egyénisége volt akkoriban. Nagyműveltségű pap volt, az özvegy Mária királyné kíséretében járt a Német Birodalomban és Németalföldön, ahol Erazmus lelkes követőjévé vált. Hazatérve 1553-ban nevezték ki esztergomi érsekké. Egyházi zsinatokat hívott egybe, hogy ezzel erősítse papjainak hitét és hivatáshűségét. Belátta, hogy egy teljesen új papi nemzedékre van szükség, ha az egyház megújhodását meg akarja valósítani. ⇒ Nagyszombaton papneveldét alapított. Iskolájával azonban sok nehézsége volt ⇒ Belátta: Magyarországon az egyház idegen segítség nélkül nem tud megerősödni. Segítség pedig csak a döntően katolikus hitben marad országokból érkezhetett: Olaszországból és Spanyolországból. Az egyház megerősítésén fáradozó olasz és spanyol papok és teológusok többsége egy új szerzetesrend, az 1540-ben alapított Jézus Társasága tagjai közül kerültek ki. ⇒ Oláh Miklós felvette a jezsuitákkal a kapcsolatot, őket hívta egyházmegyei zsinataira és vizitációs körútjaira. (Egyikük zsinati jelentésében: a nagyszámú papság között alig volt 12-15, aki nem hirdetett tévtanokat és nem volt házas.) 1560-ban megjelent:latin-magyar egyházi énekek gyűjteménye(csak az énekelhető ami legalább 100 éves) 1561. Megkezdte munkáját a nagyszombati jezsuita kollégium. A tanítás ingyenes volt, az alapítvány alig volt elegendő néhány jezsuita eltartására. Nehézséget okozott továbbá, hogy a jezsuiták és az érseki helynök, Telegdi Miklós között nem alakult ki tényleges együttműködés, pedig Telegdi is tele volt buzgósággal. Az első magyar nyelvű katolikus katekizmus fordítása az ő nevéhez fűződik (Kaníziusz Péter Kis Katekizmusa), Nagyszombaton nyomdát rendezett be, hogy ellássa a papságot vallásos irodalommal. Javult a helyzet, amikor az első Mo.-ról származó jezsuiták egyike, Hernáth Péter lett a kollégium rektora. 1567-ben azonban leégett a kollégium épülete, rá egy hónapra pedig fiatalon meghalt Hernáth Péter. ⇒ Az eddig is nehézségekkel küzdő kollégiumot a római vezetőség feloszlatta. Szántó István Rómában lépett a jezsuita rendbe. Lankadatlan fáradozása a magyarországi katolicizmus megsegítésére irányuló intézmény alapításáért a Szentszéknél végül sikerrel járt. ⇒ 1579. XII. Gergely pápa aláírta a római magyar kollégium alapítólevelét. DE! Magyarországról alig érkeztek diákok, így a következő évben a pápa egyesítette a német kollégiummal: 1580. Collegium Germanicum-Hungaricum Szántónak nem tetszett az egyesítés, de kiközösítés terhe mellett megtiltották neki, hogy lépéseket tegyen ellene, majd Erdélybe küldték. Erdély. A fejedelemségben a maradék katolikusok még nehezebb helyzetben voltak, mint a királyi Magyarországon. Ebben a helyzetben döntő jelentőségű volt, hogy az erdélyi rendek a katolikus Báthory Istvánt választották fejedelemnek, aki szintén a jezsuitáktól kért segítséget az egyház erősítésében. Ez nem volt könnyű számára, mert a bécsi jezsuitákkal kellett tárgyalnia, és ő nem állt jó kapcsolatban a császári udvarral. Mikor őt választották lengyel királlyá a Habsburg Maximiliánnal szemben, már alig lehetett szó bécsi jezsuiták Erdélybe telepítéséről. DE! Közel 10 éves fáradozása végül sikerrel járt: 1580. Megnyílt a kolozsvári jezsuita kollégium. 1583. Báthory megbízásából Erdélybe érkező híres jezsuita Possevino Antal a kollégium mellett pápai szemináriumot alapított, melynek költségeit XII. Gergely és Báthory fedezte. Még ebben az évben a szegény diákok számára is alapítottak otthont, szintén Kolozsvárott. Kis magyar egyháztörténet

8

A munka az iskolában és az intézetekben is szépen haladt, a szegény diákok otthonából többen léptek a pápai szemináriumba, illetve a jezsuita rendbe. 1586. Súlyos csapás érte az erdélyi jezsuitákat is: az országban kitört a pestis, amelynek több mint 20 jezsuita áldozata lett, az év végén pedig meghalt Báthory István. Báthory Zsigmond a fiatal fejedelem nem sokáig tudott ellenállni a protestáns rendek nyomásának, akik a jezsuiták működését és a katolikus egyház erősödését nem nézték jó szemmel. 1588 végén a 16 éves fejedelmet nagykorúsították, aki ennek fejében beleegyezett, hogy a jezsuitákat kiűzzék Erdélyből. A jezsuiták rövid működése az országban és Erdélyben nem múlt el nyom nélkül. Náluk és a Collegium Germanicum-Hungaricumban nevelkedtek azok, akik a 17. században Pázmány Péter vezetésével megkezdték a nagy újjáépítő munkát.

4. Pázmány Péter 1570-ben Nagyváradon született, bihari származására mindig büszke volt. Középiskoláit még mint kálvinista fiú kezdte meg Kolozsvárott, a jezsuiták kollégiumában, ahol valószínűleg 1584-ben tért át a katolikus hitre. 1588-ban felveszik a Jézus Társaságába, és megkezdi hosszú külföldi tanulmányidejét. Krakkóban két éves próbaidőt tölt, majd közel három évig tanul bölcseletet Bécsben. Innen a rendfőnök kifejezett kérésére Rómába kerül, a híres római kollégiumban, a mai Gergely-egyetemen tanul teológiát. Rómában szentelték pappá 1596-ban. Római tartózkodása idején VIII. Kelemen volt a pápa, akire alázatos keresztényként emlékszik vissza. Alapos kiképzése után Grácban kellett tanítania, amit hároméves magyarországi tartózkodás szakított meg. Hazai élményei megrázóak voltak, Kassáról írta Rómába a rendfőnökének, hogy tiszta szívből kívánja, bár távol lehetne Magyarországtól. 1607-ben végleg hazakerül. Az újonnan kinevezett esztergomi érsek, Forgách Ferenc kérte maga mellé munkatársnak. Csaknem két évtizedet töltött külföldön, számos tapasztalatot szerzett, de amit Európától kapott, azt fel tudta dolgozni nemzete javát szolgáló missziós kinccsé.(vö. Őry Miklós: Pázmány Péter, a nemzetnevelő ) − Működésének első évtizedében Pázmány hitszónok a szó legnemesebb értelmében és író. − 1613. Isteni igazságra vezérlő Kalauz megjelenése, Pázmány legjelentősebb irodalmi és teológiai műve. A katolikus vallás igazságait foglalja világos rendszerbe és adja elő tősgyökeres magyar nyelven. A Kalauz, amelyre a hitviták korában sem akadt méltó protestáns felelet, nagymértékben hozzájárult a katolikus vallás magyarországi megerősödéséhez és térhódításához. − A katolikus egyházba visszatérni akaró emberekhez türelmes volt, hogy a megtérés igazi lelkiismeretbeli döntés legyen (pl. a főnemes Nyáry család felvételét az egyházba 11 évig halasztotta). − Pázmány nemcsak írói és lelkipásztori működést fejtett ki, már több volt, mint érseki tanácsadó: a bíboros egyházi vezetésének irányítója. ⇒ Forgách halála után esztergomi érsek lett. 1616-37: érsekségének ideje a katolikus megújulás nagy korszaka. A 1629-es nagyszombati zsinat határozataihoz függeléket készített, amelyben felsorolja a szerzetesrendek korábbi kolostorainak számát2, s mindegyiküknél ott a szomorú megjegyzés: ma egy sincs belőlük. Csak néhány ferences és pálos szerzetes élt még. Korabeli megbízható adatok alapján tudjuk, hogy a 17. sz. elején Mo.-on összesen 300 katolikus pap működött, és ua. kb. 2000 protestáns lelkész. ⇒ Pázmány fő gondja a papnevelés volt. − Gondoskodott arról, hogy a római német-magyar kollégium magyarországiaknak kijáró helyei állandóan be legyenek töltve. − Bécs: Pázmáneum alapítása. A szeminárium az alapítása utáni első 12 évben már 63 képzett papot tudott Magyarországra küldeni. − A szemináriumok előfeltétele azonban az középiskolai nevelés volt. ⇒ Pázmány sürgette és segítette a jezsuita kollégiumok alapítását. (A nagyszombati, pozsonyi, soproni, homonai és szatmári létrehozásában ő is közreműködött.) − Katolikus világi vezetők nevelésére is gondja volt, és az akkori társadalmi helyzetnek megfelelően a kollégiumok mellett nemesi konviktusokat hozott létre. − Iskolalapításainak csúcspontja a nagyszombati egyetem volt (1635), amit a jezsuiták vezetésére bízott. A következő évben már 1000 növendéke volt. Pázmány nagyszerűen tudott szervezni, jól választotta ki munkatársait, nemcsak maga írt, másokat is munkára buzdított. − Vásárhelyi Gergellyel lefordíttatta Kaniziusz katekizmusát. − Káldi György vezetésével elkészült az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, amit Pázmány adott ki. − Istvánffyval, a nádorhelyettessel megíratta Mo. utolsó századainak történetét. − Ő maga egy teológiailag mély, nyelvében nagyon szép imádságos könyvet szerkesztett lelki táplálékként, s mellette lefordította Kempis Tamás Krisztus követése c. híres könyvét. Pázmány Péter nagy szervező, nagy író és nagy hitszónok, mindezek előtt azonban mélyen vallásos ember volt. 2

Bencéseknek 58, cisztercieknek 41, premontreieknek 30 apátságuk volt; domonkosok 38 kolostorban laktak, a ferenceseknek 142, a pálosoknak 68 közösségük volt.


9

IV. BAROKK KATOLICIZMUS

1. Barokk lelkiség A barokk kifejezés a művészettörténet szókincséből jött, eredetileg egy templomépítészeti stílust fejezett ki. ⇒ Átkerült a képzőművészet, majd az egész élet, így a vallásosság jelölésére is. A barokk kor egyházának fő jellemvonása a lelkipásztorkodás lett. Ennek felelt meg templomépítészetben az első barokk emlékmű, a jezsuiták római Il Gesu temploma (1568). a templomhajó tágas tér, a főoltárt bárhonnan jól látni, nem zavarnak oszlopsorok, a szószék fontos helyen Magyarországon is nagy számban épültek barokk stílusú templomok a 17. és 18. században. A barokk életstílus fő jellemvonásai: − az Isten és az ember közötti viszonyt életvidám, világigenlő módon próbálta kifejezni − a katolikusnak maradt, vagy ismét azzá lett országokban teljesedett ki ⇒ a katolikus reform győzelmének öntudata volt − az ember belső, lelki életét szinte teátrális módon akarta a világ számára láthatóvá tenni − az első egyetemes kultúraként átlépte Európa határait, de az egyes népek saját, egyéni jellegüket is ki tudták fejezni benne A barokk kor vallásossága: A reformáció ellenhatásaként hitvalló lelkiség. ref.: Opus Dei (Isten műve számít csak) ⇔ Opus homini-t (az ember közreműködését) is hangsúlyozta ⇒ az egyház ezen törekvését a köznép örömmel fogadta, sőt olykor túlzásba vitte A Szentháromság a vallásosság középpontjába került (budai, pécsi, soproni stb. Szentháromság-szobrok). Jézus Szíve tisztelet kezdete (1629. Hajnal Mátyás jezsuita „Jézus szívét szerető szívek” c. imakönyve). A Szűzanya tisztelete új színezetet nyert. Okai: 1) a protestánsok támadták Mária istenanyaságát, ill. a katolikusok Mária-tiszteletét ⇒ erősítette a kultuszt ⇒

Mária-kongregációk mozgalma 2) török veszedelem ⇒ török feletti győzelmek erősítették Mária tiszteletét3 a prédikációk kedvelt témája lett Mária, a Magyarok Nagyasszonya ⇒ Regnum Marianum eszméje Az új barokk templomok a sok mellékoltárral a szentek tiszteletét is előmozdították (pl. Szent Péter, Szent József előtérbe kerülése). Az igazi barokk szent Mo.-on Nepomuki Szent János. A barokk kor a jámbor társaságok fénykora. a kapucinusok a keresztúti ájtatosságot terjesztették, a jezsuiták Jézus Halálfélelmének Társulatát ⇒ mindenfelé kálváriák épültek, keresztúti stációkkal a jámbor társaságok közös imái, misehallgatásai és szentáldozásai (mely gyakoribbá vált, mint a középkorban) mind a hívek lelki életét mélyítették el Aránylag magas fokú lelkiség uralkodott, a sokszor elítélt külsőség és színpadiasság pedig épp az írástudatlan népréteget vonta hatáskörébe. A szeretet, karitász példájára: Páli Szent Vince alapítása, a vincés nővérek társasága a kórházakban, a szegények gondozásában felbecsülhetetlen érdemeket szerzett.

2. Iskolarendszer A 17-18. században az iskolák javarésze egyházi kézen volt ⇒ a katolikus reformkor zsinatai állandóan foglalkoztak a tanítás kérdésével is.4 Az iskolák javarésze csak a legelemibb ismereteket adta át (rendsz. tanterv, könyv, tanárképzés ∅). Az iskolákat már világiak látták el a plébános vagy a városi tanács felügyelete alatt. A tanítók félbemaradt diákok, kiérdemesült katonák, néha írástudó nemesemberek, akik kántorok, sekrestyések és falusi írnokok is egyben. Ellátásukról a plébános gondoskodott, valamint fizetést és természetbeni juttatást kaptak. Modern módszernek tűnik azonban, hogy az 1624ben kiadott Keresztény tudomány c. hittankönyv minden oldalon tartalmazott egy szemléltető ábrát is. A 17. században a katolikus középiskolai oktatás majdnem kizárólag a jezsuiták kezében volt. 1599. Ratio Studiorum: Acquaviva Kolozs rendfőnök által kiadott tanrendszere a jezsuitáknak ⇒ Két évszázadra meghatározta a nevelés és tanítás eszményét és módszereit, s nemcsak az egyházban, hanem a protestáns iskolákban is éreztette hatását.

3 1683.: Bécs felszabadulása − a pápa Mária nevének ünnepét az egész egyházra kiterjesztette; 1691.: szalánkeméni török elleni győzelem − Eszterházy Pál nádorral híres zarándoklat Máriacellbe (4 apát, a nádor 4 fia + 9000 hívő); 1706.: Savoyai Jenő győzelme a török felett Péterváradnál − a rózsafüzér imádságának terjedését segítette elő 4 pl. 1611-es zsinaton Forgách Ferenc nemcsak a templomi hitoktatást sürgeti, hanem az iskolait is; egyházi büntetéssel fenyegeti azokat a szülőket, akik gyermekeiket nem akarják iskolába engedni


10

Cél: a fiatalokat már kiskoruktól fogva a vallásos életre és a keresztény erkölcsökre nevelje. A tantervben alig szerepelt rendszeres vallásoktatás, de a vallásgyakorlatok (pl. Mária kongregáció) és a katolikus nevelő légkör megtették hatásukat. A ratio studiorum a középiskolai oktatásban 5 osztályt különbözetett meg: 1. parva és principa (a legalsó osztályt két részben is el lehetett végezni): a latin nyelv előtanulmányaival foglalkozott 2. grammatikai osztály: főtárgy a latin nyelvtan, hangtan és szótan 3. syntaxis osztály: mondattan 4. poétikai osztály: latin költők művei 5. retorikai osztály: prózaírók művei Mai értelemben vett tanév egy bizonyos osztály elvégzésével nem volt. A kiváló tanulók tanév közben is felsőbb osztályba léphettek, a gyengébbek osztályt ismételhettek. Az általános humanisztikus képzés mellett a jezsuiták nem igen vettek fel más tantárgyakat az iskolai rendbe. Ez inkább csak az iskolák melletti diákotthonokban, nemesi konviktusokban fordult elő (pl. nagyszombati kollégium: német, francia, magyar, olasz nyelv, építészet, geometria, történelem is). A felsőbb tanulmányok végzésére: nagyszombati egyetem (Pázmány Péter alapítása). ⇒ 18. sz. végén Budára kerül ⇒ II. vh. után: ELTE Bölcsészeti kar: 3 év, alaptanulmányok (1. év: logika; 2. év: fizika és matematika; 3. év: erkölcstan és metafizika). A második fakultás a hittudományi kar volt, ahol a papi pályára készülőket oktatták. 1667: jogi karral bővült. 1770 körül nyolc jezsuita főiskola működött Mo.-on és Horváth-Szlavóniában, ahol bölcseletet és hittudományt tanítottak; valamint 41 kis- és középiskolát tartottak fenn. 1721-től új szerzetesrend Magyarországon a tanítás területén: a piaristák. − A piarista rend kifejezetten tanítórend volt. − Nevelési cél ugyanaz, mint a jezsuitáknál: tudományokban jártas keresztény fiatalok nevelése. − A kisiskolákkal is foglalkoztak, de fő területük a középiskola volt. A középiskolák tanmenetében voltak letérések a jezsuitákkal szemben: amit a jezsuiták csak diákotthonokban tanítottak külön tantárgyként, az a piaristáknál bekerült a tantervbe (pl. matematika, történelem, földrajz). Tanárképzés. A piaristák és a jezsuiták voltak az elsők, akik a tanárképzésre is gondot fordítottak. Az intézetek latin neve: collegium repentium: ismétlő iskola. Tapasztalt szaktanárok vezetése alatt sajátíthatták el a fiatalok, hogyan kell jól és eredményesen tanítani. A 18. sz.-ban a lányok nevelésével is foglalkoztak már szórványosan női szerzetesrendek, mint az orsolyiták és angolkisasszonyok. Az iskolaügybe az állam csak a 18. sz. 2. felében kezdett beleszólni.

3. Uniós törekvések A katolikus egyház megerősödésének egyik jele, hogy a keleti szakadár egyház közeledni kezdett a római latin egyházhoz. 1.) Az első uniós kísérletek a 17. sz. elejére nyúlnak vissza. Görögkeleti püspökség (ÉK-en): Munkács és Máramaros. Munkács ortodox püspöke: Sergius. A szomszédos területek: Ungvár és Homonna ura a katolikus Drugeth György, akinek Lengyelországban is voltak birtokai. Ott hallhatott az 1584-es breszti unióról. ⇒ Példájára a magyarországi birtokain élő görögkeletieket egyesíteni szerette volna Rómával. Lengyelországról egy egyesült rutén püspök, Krupeczky Atanáz és két jezsuita jött Drugethhez Mo.-ra. ⇒ Homonna környékén állítólag 50 pap csatlakozott Rómához (1614). Krupeczky Munkácsra is elment, de Sergius még előbb elhagyta a város, nem akart az egyesült püspökkel találkozni. Krupeczky az áttért papokkal a krasznabródi kolostor új templomát akarta ünnepélyesen felszentelni (1614-ben), de az egyesülés ellenzői zavargást szítottak a nép körében, a püspök is alig tudott elmenekülni. ⇒ Csak komoly előkészítés és a hívek bevonása után lehet szó egyesülésről. 2.) Következő kísérlet: Tarasovics Vazul munkács-máramarosi ortodox püspök idejében. 1633-ban választották meg, egyházmegyéjének nagy része Erdélyhez tartozott, ahol a protestáns I. Rákóczi György volt akkoriban a fejedelem. Már hivatalba lépésének első éveiben kapcsolatba lépett Krupeczky Atanáz püspökkel, uniós törekvései mellett részben azért, hogy egyházmegyéjét a munkácsi protestáns várúr Ballingh János hatalmától függetlenítse. ⇒ Ballingh elfogatta és beperelte. ⇒ A királyi Mo.-ról tiltakozások (Lippay György egri érsek, III. Ferdinánd király). ⇒ Vazulnak alá kellett írnia egy Ballingh által előkészített hűségnyilatkozatot és kiszabadult a börtönből (1641 nyarán). Valószínűleg ismét az egyesülésen kezdett dolgozni, mert újra elfogták, letették püspökségéről és kiűzték Rákóczi birtokairól. A pápai nunciushoz Bécsbe ment, aki az egri érsekhez hasonlóan már többször írt Rómába Vazulról. ⇒ A hitterjesztés kongregációja tárgyalni kezdett Vazul áttéréséről. ⇒ Vazul letette a katolikus hitvallást, püspökké szentelése érvényes, dolgozzon hívei áttérítésén. Kis magyar egyháztörténet

11

Rákóczi és III. Ferdinánd csatározásait lezáró linzi békekötés (1645) egyik feltétele, hogy Tarasovics Vazul visszatérhet püspöki székhelyére, Munkácsra. Vissza is tért, de nem sokkal 1651-ben bekövetkezett halála előtt újra elhagyta a katolikus egyházat. 3.) 1646. ápr. 24. az első igazi egyesülés. Ungváron 63 kárpátaljai görögkeleti pap tette le a katolikus hitvallást és egyesült a római egyházzal. DE! − nem történt nyilvánosan, nagy ünnepélyességgel, − nem volt hivatalos küldöttség Rómába (jelentést is csak évekkel később küldtek), Rómában nem állítottak ki hivatalos bullát, − egyházmegyei szinódus (mely az egyesülésről döntött volna) nem előzte meg, − nem volt jelen Tarasovics Vazul, a nuncius és a hercegprímás, csak az egri érsek, Jakusics György, akinek a hitvallást letették. ⇔ Az egyesülés ténye minden kétséget kizáróan bizonyítható. Az egyesült papok részéről a következő feltételek voltak: a görög rítust továbbra is használhatják, legyen püspökük, akit ők választanak és Róma megerősíti, az egyesült papok is megkapják a katolikus papoknak Magyarországon kijáró kiváltságokat. Ezt az uniót főleg Petrovics Parthenius Péter szilárdította meg, akit az egyesült papok 1651-ben választottak püspökké, de csak az új pápa VII. Sándor erősítette meg négy évvel később. Ekkor 650-ből már 400-ra tehető az egyesült papok száma. Parthenius csak a katolikus főurak területén működhetett Ungvár székhellyel, Munkács még mindig a protestáns Rákócziak birtokán volt. Rákóczi György halála után özvegye, Báthory Zsófia (aki házasságkötésekor lett protestáns) újra visszatért a katolikus egyházba. ⇒ Parthenius püspökkel azon fáradozott, hogy a hatalmas Rákóczi-birtokon újra a katolikus hit legyen uralkodóvá. Kettejüknek köszönhető, hogy az unió megerősödött és tartós lett. Erdély. 17. században a protestáns fejedelmek megkísérelték, hogy a görögkeletieket a református egyház kereteibe vonják be. A török kiűzése után Erdélyt közigazgatásilag a bécsi udvar hatáskörébe rendelték. Ezekben az években a délkelet eui görögkeletiek felkeltették Róma érdeklődését is, és a hitterjesztés kongregációja útmutatást adott ki a missziós munkához. Az egyesülni hajlandó görögkeletieknek el kell ismerni, hogy a pápa az egyház feje, hogy a kovásztalan kenyér elegendő az Oltáriszentség számára, hogy létezik tisztítótűz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Ezt az iratot vették alapul az Erdélyben működő jezsuiták, főleg Baranyi Pál, akinek jó kapcsolatai voltak az ortodoxoknál. A görögkeletiek törekvése pedig arra irányult, hogy ők is megkaphassák azokat a kiváltságokat, amelyeket a bevett vallások élveznek. A keletiek, hogy követeléseiket könnyebben elérjék, a bécsi udvar felé közeledtek, annak azonban tekintettel kellett lennie az erdélyi országgyűlés protestáns többségére. ⇒ A tárgyalások húzódtak. 1697. Anghel Atanáz lett a görögkeleti erdélyi püspök, aki nagyon hajlott az egyesülésre. Hathatós támogatásáról biztosította a bécsi udvarnál Kollonics Lipót, Magyarország prímása is. ⇒ A következő évben Atanáz szinódust hívott egybe, ahol a nagy többség aláírta az egyesülésről szóló okmányt (1698). DE! A császári udvar még Atanáz bécsi látogatása után is habozott, mivel a püspök ellenségei befeketítették őt Bécsben és valószínűleg Rómában is. ⇒ Az erdélyi jezsuiták, főleg Baranyi, aki sokat dolgozott az egyesülésen és nagy tekintélye volt kifejtették, hogy az egyesülés csak akkor lesz tartós, ha Atanáz marad a püspök, és Róma is elismeri őt. 1701-ben ez meg is történt.

4. Lelkipásztorkodás a hódoltságban Katolikus püspök a hódoltsági területeken nem maradt, később pedig, mivel a király nevezte ki őket, nem is mehettek. A szerzetesek kolostorai egy-két kivétellel nagyon gyorsan megszűntek. A világi papság jórészt kitartott hívei mellett, de mivel utánpótlásról nem lehetett szó, a 17. századra a katolikus papok száma a hódoltságban már nagyon alacsony lett. A 16. sz. végén 13 pap jutott a 73 község kb. 13.000 lakosára. Magyarország déli részén a ferencesek lelkipásztorkodtak a boszniai és belgrádi püspökségtől, de sajnos magyarul nem tudtak, így csak a szerb és horvát anyanyelvű katolikusokkal foglalkoztak. Magyarok voltak viszont a szegedi és kecskeméti ferences kolostor lakói. A hódoltsági területeken a jezsuiták végeztek még misszionárius munkát. Számuk az évek során emelkedett, 1650ben 25-en dolgoztak a hódoltságban. Az első misszionáriusok beszámolóját Fricsy Ádám foglalta össze a pécsi egyházmegye 1981-es sematizmusában: − A megmaradt katolikus hívekben mély vallásosságot találtak az évtizedek után megjelent papok. A paphiány, a különböző eretnekek működése ellenére mélységes hit és jámborság jellemezte a népet. A vallásosság formája a középkori hitet idézi (pl. térden állva hallgatják a prédikációt, szentáldozás előtti napon szigorúan böjtölnek stb.).


12

−

Óriási az öröm a pap láttán, gyermeki szeretettel veszik körül, ruháját csókolják; általános a vágy a püspök után. − Tömegesen gyónnak és áldoznak. A szentségek utáni vágyból fakadt az a fonákság, hogy a licenciátusi intézmény világi vallási vezetői gyóntatták és áldoztatták a népet közönséges ostyával, hogy „ki ne menjen a szokásból”. − A papok megjelenésében igazolva látták hűségüket: nem veszett el az ősi hit, amelyben születtek és amelyet szerettek, akármennyi is volt az új vallás. − Az egyszerű nép vallásilag jámbor, de tudatlan, rengeteg a babonás szokás. Ugyanakkor látják tudatlanságukat és tanulékonyak. − A misszionáriusok prédikációi oktató, felvilágosító jellegűek voltak, sokat beszéltek Krisztus kínszenvedéséről, amit a nép könnyezve hallgatott. − A misszionáriusok éjszakába nyúló gyóntatásokról beszéltek. Aki nem jutott sorra, képes volt őket a harmadik faluba is követni, míg végre sorra került. − Buzgón vettek részt a szentmiséken, hiszen a legtöbb helyen 50 éve nem volt miséjük. A hódoltság katolikus életének egyik legjellegzetesebb intézménye a licenciátus. A licenciátusok kötelességei és céljai közé tartozott: kiszolgáltassa a keresztséget, prédikáljon és könyörgéseket tartson Ádventben és Nagyböjtben naponta kétszer oktatást és könyörgést végezzen a tudatlanokat a keresztény oktatásban részesítse eskessen, temessen, körmeneteket rendezzen a betegek mellett álljon a halál órájában V. A JOZEFINIZMUSTÓL A 20. SZÁZADIG

1. A jozefinizmus A Habsburg uralkodók, akik szerint a katolikus egyház államvallás, gyakran belenyúltak az egyház életébe, szervezetének formáiba és igazgatásába. Mária Terézia az egyházi ügyek rendezésére külön hivatalt állított fel, amely szinte ontotta az államot és az egyházat közösen érintő rendeleteket és előírásokat. ⇒ Egységes egyházkormányzati rendszer, amely az abszolutista államhatalom érdekeit szolgálta. Ez a rendszer már Mária Terézia uralkodása alatt teljesen kiépült, de eredményei csak II. József idejében váltak nyilvánvalóvá. ⇒ Jozefinizmus. Winter Eduárd: a folyamat a katolikus egyház reformkísérlete, amely az ősegyház ideálját akarta megvalósítani. Maaß Ferdinánd: a jozefinizmus osztrák felvilágosult államegyházi intézmény. Cél: az állam mindenhatósága, nem az egyház reformja. E két véglet között több felfogás uralkodik. Fritz: A múlt egyházi-kulturális felfogása és a felvilágosodás kiegyezése Kann: A hangsúly az abszolút állameszmén és a nemzeti tényezőn van. II. József meggyőződése volt, hogy az uralkodónak joga, sőt kötelessége az egyházzal is törődnie. ⇒ A vallás ügyeinek állami rendezése. (Ilyen irányú rendeleteinek száma 10 éves uralkodása alatt több mint 6000 volt.) 1781. Türelmi rendelet: a nem katolikusok helyzetét rendezte az államban. Ez a mo.-i protestánsoknak megengedi, hogy ahol legalább 100 protestáns család él együtt, ott vallásukat gyakorolhatják papot és tanítót tarthatnak templomot építhetnek. Korlátozások: - templomtornyot nem szabad építeni - a templomajtó nem nyílhat közvetlenül az utcára. (Ezeket a korlátozásokat később megszüntette és a családok minimális létszámát leszállította.) Szabályozta a vegyes házasságból származó gyermekek vallását is. − Ha az apa volt katolikus, minden gyermek katolikussá lett, − ha az anya volt katolikus, csak a leánygyermekek követték vallását. A császár első intézkedései a szerzetesrendek ellen irányultak. Megszakíttatta a kapcsolatot külföldi rendfőnökeikkel, a rendházakat fegyelmi ügyekben a püspök joghatósága alá vonta. Majd megkezdte a szerzetesrendek eltörlését.5 A „szemlélődő” rendeket feloszlatta, de nem kegyelmezett olyan rendeknek sem, amelyek részben már tanítással is foglalkoztak (pl. pannonhalmi bencések, egri ciszterciek, jászóvári premontreiek, pálosok). ⇒ 134 férfi és 6 női szerzetesházat oszlatott fel, ami kb. 1500 szerzetest és 200 apácát érintett. − Az eltörölt rendek tagjai, ha munkaképtelenek voltak, kis nyugdíjat kaptak, ha pedig még tudtak dolgozni, beálltak egyházmegyei szolgálatba.

5

Köztudatban: tanító és betegápoló szerzetesrendeket meghagyta, a többit feloszlatta. – Ez csak részben igaz.


13

−

A feloszlatott rendek ingóságait, a könyvtárakat és egyházi felszereléseket begyűjtötte és részben elárvereztette. ⇒ A begyűlt pénzből és a szerzetesek ingatlanaiból ún. vallásalapot létesített, és ebbe olvasztotta be a már létező plébánosok pénztárát is. − A vallásalapból sok új plébániát szervezett és templomot építtetett. A szegény plébánosok innen kapták kongruájukat. ⇒ Ez a plébánia-szervezési munka leghasznosabb intézkedései közé tartozik. Számos rendelkezése korlátozta az egyház, a vallásos élet megnyilvánulásait. − Megtiltotta a zarándoklatokat, feloszlatta a jámbor társaságokat (a nagy múltú Mária-kongregációkat is), pedig ezek akkoriban virágkorukat élték. − Szabályozta az istentiszteletek rendjét, a templomi berendezést és hasonlókat. − A bécsi Szent István dóm kivételével nem lehet két oltárnál több a templomban. (+ nevetségesnek tűnő, aprólékos rendelkezése sora; pl. hány gyertya éghet mise alatt az oltáron) Arra törekedett, hogy a magyar egyházat elzárja Rómától. − Senki sem mehetett Rómába tanulni. (Pótlására Paviában nyitott kollégiumot.) − A püspököknek megtiltotta, hogy bármilyen ügyben Rómához forduljanak. − Rómából érkező iratokat csak az ő kifejezett engedélyével lehetett nyilvánosságra hozni. (pl. a janzenizmust elítélő bullát („Unigenitus”)nem lehetett kihirdetni.) A papnak/lelkipásztornak jó államhivatalnoknak is kell lennie. ⇒ A papnevelés fontos állami feladattá vált. − Az egyházmegyei szemináriumokat megszüntette, s helyettük három, ún. „generális” papnevelőintézetet alapított Pozsonyban, Egerben és Zágrábban. ⇒ 1786-ban az egrit és a zágrábit összevonta és a pesti egyetem mellé helyezte. − A tanárok jó része osztrák volt, akik jozefista és janzenista szellemben tanítottak. ⇒ Káros hatásai a 19. században mutatkoztak meg.

2. Nemzeti zsinat 1822-ben A 18 sz. végéig a pápa felsőbbségét két veszély fenyegette: Német-Római Birodalomban a febronianizmus és jozefinizmus, Franciaországban a gallikanizmus. Önálló, Rómától független egyházat akartak. Napóleon VII. Piusz pápát fogságba ejtette, és Franciaországba vitte. Nemzetközi tekintélyét növelte, hogy az államok nem tiltakoztak ez ellen. ⇒ Óriási népszerűségre tett szert, Napóleon bukása után visszatérése Rómába valóságos diadalmenet volt. Nemcsak a katolikus, hanem a protestáns országok is a pápaságban látták a rend és a tekintély elvének megvalósulását. 1.) A 19. sz. elején indult el az az irányzat, amely Róma és a pápa központi helyzetét egyre jobban hangsúlyozta. Franciaországban és Németországban Róma vezető szerepét hangsúlyozó mozgalom: ultramontanizmus. („Ultra montes”, a hegyeken, az Alpokon túlra, Rómába tekintettek.) De Maistre: Du pape c. könyve előkészítette a pápa csalatkozhatatlanságának tanát (I. vat. zsin.). 2.) A vallás újjáéledésének másik jele a katolikus körök kialakulása főleg Németországban és Ausztriában. A katolikus romantika mozgalma. Magyarországra csak későn jutottak el ezek a vallásos mozgalmak. 19. sz. elején csak Széchenyi Ferenc csatlakozott a bécsi Hofbauer Szent Kelemen köréhez. (Előtte szabadkőműves volt, de miután – a tudta nélkül Martinovics köréhez tartozó – titkárát, Hajnóczy Józsefet kivégezték, szakított szabadkőműves eszméivel.) A társaság vallásos összejöveteleit a császári rendőrség Széchenyi-Klubnak (1818) nevezte. Nemcsak az Országos Könyvtárat alapította, hanem plébániai könyvtárak alapítására is tervezetet dolgoztatott ki. Sok katolikus könyvet fordíttatott magyarra. Halála után nem akadt utódja, aki az egyház megújulását hasonlóan támogatta volna. Magyarországon még mindig a jozefinista szellem uralkodott. I. Ferenc (1792-1835) egyházpolitikájához tartozott: − A püspöki székeket nem töltette be, így a jövedelemmel az állampénztárt gyarapította.6 − Pozitív intézkedései közé tartozott, hogy a bencéseket, a cisztercieket és a premontreieket visszaállította, és gimnáziumok, plébániák vezetésével bízta meg. Az ijesztő mértékben megromlott közerkölcsöket akarta az ifjúság vallásos nevelésével ellensúlyozni. A rendeket azonban római központjaiktól elzárta, és maga akarta megreformálni azokat. − A papság helyzetére és nevelésére a jozefinizmus szelleme nyomta rá bélyegét. ⇒ Lazult fegyelem, egyház romlott állapota. Itt csak egy nemzeti zsinat segíthet. A prímás, Rudnay Sándor biztosította Ferencet, hogy a zsinat nem hoz olyan határozatot, amely sérti a király és az állam érdekeit. Olyan tárgy sem szerepelhetett, amelyhez Róma jóváhagyására lenne szükség. A király által összeállított témák: − a közerkölcsök romlásának okai és ellenszerei, 6

1800-ban 7 egyházmegye állt püspök nélkül; 1799-1847 közötti időben összesen 28 évig nem volt esztergomi érsek


14

− egységes teológiai tanterv − a szerzetesrendek ún. „korszerű” reformja − új magyar bibliafordítás kiadása − a bécsi felsőbb papnevelő intézet anyagi segítése − az alapítványi misék összevonása − az egyházi bíráskodás egységesítése A szombathelyi egyházmegye papjainak javaslatai: − szigorúbb cenzúra, jó tisztviselők kinevezése − az iskolák szaporítása, jól képzett és fizetett tanítók alkalmazása − a Mária-kongregációk visszaállítása, általában az ifjúság jószellemű nevelése − a papság épülésére: a főpásztor püspöki vizitációk révén kerülhessen szorosabb kapcsolatba papjaival, minden pap évenként végezzen lelkigyakorlatot − a jezsuita rend mint tanítórend visszaállítása, a többi rend megreformálása Az 1822-es zsinat, mivel aránylag jól elő volt készítve, gyorsan befejezte munkáját. A bizottságok fogalmazták meg a határozatokat az előzetes egyházmegyei tanácskozások értelmében. Csak az egyházi bíráskodásról szóló szöveget nem fogadták el, mert tele volt II. József rendeleteivel. ⇒ A prímás a zsinat határozatait jóváhagyásra el karta küldeni a Szentszékhez, azok azonban 4 évig Bécsben elakadtak. - szigorú cenzúra - több iskolára és tanítóra van szükség - Mária-kongregációk visszaállítása - püspöki egyházlátogatások az egyházmegyékben - jezsuita rend visszaállítása - évenkénti papi lelkigyakorlatok tartása A jozefinista bürokratizmus diadalmaskodott.

3. Az első vatikáni zsinat (1869.12.8. - 1870.10.20.) Róma és a pápa központi szerepe partikuláris törekvések (gallikanizmus, jozefinizmus, janzenista tanok) ellenére is mind jobban megerősödött. A politikai helyzetben figyelembe kell venni az egységes olasz állam kialakulását is (⇒ a pápa világi hatalmának megszűnése). Sokan azt hitték, hogy a világban a pápa szuverén, önálló államhatalom nélkül az egyházat sem tudja kormányozni. Ezen tények ismerete segítheti a zsinat két legfontosabb döntésének megértését: a pápa elsőbbségéről, primátusa az egyházban a pápa csalatkozhatatlanságáró l(infallibilitás) szóló tan (tévedhetetlenség hit és erkölcs kérdésében) A zsinat négy fejezetben hozta a pápa primátusáról szóló döntését (ld. könyv, 111.o.), a 4. fejezetben van szó a pápa csalatkozhatatlanságáról. A pápa azért számíthat a csalatkozhatatlanságra, mert döntéseit a Szentlélek segítségével terjeszti elő. Isten Lelkéből, mint „saját” alapból származik ereje, nem pedig az egybehangzó véleményből. A II. vat. zsin. nem változtatta meg a pápai csalatkozhatatlanság dogmáját, hanem kiegészítette azzal a tanítással, hogy a püspöki kollégium is részt vesz az egyház tanítótekintélyének gyakorlásában. Az I. vatikáni zsinaton a magyar korona országai közül − Simor János esztergomi és Haynald Lajos kalocsai érsekek vezetésével 16 megyéspüspök, 1 segédpüspök és a pannonhalmi főapát vett részt. − Néhány püspökség nem volt betöltve. − 11 főpap betegség vagy más ok miatt maradt távol. A magyar püspökök a pápai csalatkozhatatlanság dogmatizálásának ellenzői közé tartoztak - két püspök kivételével: Jekelfalusi Vince székesfehérvári és Papp-Szilágyi József nagyváradi görög püspök. Az utolsó nyilvános ülés előtt több más ellenzéki püspökkel együtt el is hagyták Rómát. A szabadelvű kormányok Európában arra törekedtek, hogy megakadályozzák a hittétel kihirdetését. Egy héttel a vatikáni zsinat döntése után az osztrák kormány egyoldalúan felmondta a konkordátumot. A magyar kormány is tenni akart valamit, félt, hogy a kihirdetés konfliktust fog okozni az egyház és az állam között. ⇒ Kérték a királyt, hogy újítsa fel a királyi placetum szokásjogát. (Püspöki kar csak akkor hirdethet ki ünnepélyesen dogmát, ha azt előzőleg kormány útján a király elé terjeszti és arra engedélyt kap.) A püspökök reakciója különböző volt: − Bartakovics Béla egri érsek kihirdette a zsinati határozatokat. − Simor érsek tiltakozott a placetum felújítása ellen. A dogmát nem hirdette ki ünnepélyesen, hanem 3 nagyobb tanulmányban ismertette az egyház tanítását. A pápa azonban sürgetni kezdte a dogma kihirdetését, s megkövetelte, hogy a püspökök formálisan is nyilatkozzanak elfogadásáról. ⇒ A közös nyilatkozat Haynald érsek ellenállásán meghiúsult, így a püspökök egyenként jelentették Rómába, hogy elfogadják a zsinati döntéseket. 1871 szeptemberében Haynald érsek is megtette ezt; majd a következő évben, utolsóként Stossmayer diakóvári püspök is. Kis magyar egyháztörténet

15

A magyar egyháztörténeti kutatás püspökeink ellenzéki magatartását többnyire azzal magyarázza, hogy nem a csalatkozhatatlanság dogmáját ellenezték, hanem az időpontot nem tartották alkalmasnak. A szabadelvű kormányok és a sajtó valóban ellenséges hangulatot teremtett a közvéleményben, de ez a magyarázat mégsem elegendő. Az egyháztörténelmi kutatásoknak sok kérdést kell még megoldani a zsinattal és püspökeink magatartásával kapcsolatban.

4. A kultúrharc (I. : 1848., II.: 1867.) Bismarck egyházpolitikájából kölcsönzött kifejezés. (Kulturkampf) A 19. század folyamán az egyház mind jobban védekező állasba szorult, az államhatalom nem volt többé az egyház támasza. A kiegyezés korában a katolikus politika egyáltalán nem volt népszerű. Szükségessé vált az állam és az egyház viszonyának rendezése. Erre az egyik kísérlet az ún. autonómia volt. Az első kísérletet Eötvös József indította el. Nézeteinek rövid összefoglalása: − Az államot az egyéni szabadság alapján, önkormányzati alapon kell felépíteni. − A vallás, de az oktatás és a nevelés kérdése is, nem az állam, hanem az egyház hatáskörébe tartoznak. − Az állam és az egyház között a szükséges egyensúlyt az autonómia, az önkormányzat biztosítja. − Az állam a vallást csak tiszteli, másképpen nem támogathatja. − A vallás viszont csak úgy tudja teljesíteni nevelői hivatását, ha teljesen szabad, és ez a szabadság az egyetlen, amit az államtól követelhet. − A katolikus egyház hierarchikus szervezete ellenkezik a korszellemmel. ⇒ Az egyház megerősítésére: a külső ügyek, nem hitbeli kérdések intézésére vonják be a világiakat is. Írt Simor prímásnak, hogy a püspöki kar dolgozzon ki egy autonómiai, önkormányzati tervezetet. DE! Az egyházi önkormányzaton más értettek. Eötvös: világiak bevonása az egyházi kormányzatba. Simor: a hierarchia önálló, államtól független egyházkormányzása. ⇒ Követelte a kormánykezelésében lévő egyházi és iskolai javak kiadását, és csak ezek irányításában akart részt adni világi hívőknek is. A püspöki kar felfogása jutott érvényre. Eötvös alapjában jó terve a laikusok komolyabb bevonására az egyházi életbe nem valósult meg. Ezt nemcsak a magyar püspöki kar akadályozta, hanem a kor hivatalos egyházfelfogása is (hierarchikus jelleg, centralisztikus kormányzás). Az 1868-as törvényhozásban két kérdés érintette az egyházat: 1.) a népoktatás és 2.) a felekezetek egyenjogúsításáról, vegyesházasságról szóló intézkedések. Iskolaügy. Salacz Gábor összefoglalója (Egyház és állam): 1868 előtt Mo.-on kizárólag egyházi oktatás folyt. Az 1868 évi 38. törvénycikk: − Meghagyta továbbra is az egyházak iskolalapítási és fenntartási jogát, − megengedte, hogy ehhez híveik anyagi hozzájárulását is igénybe vegyék, − hogy a tanerőket maguk válasszák és a tankönyveket maguk határozzák meg. − Megengedte továbbá, a már meglévő hitvallásos népiskoláknak a községek vagyonából és jövedelméből való további fenntartását, de ebben az esetben a felekezetek arányos segélyezését írta elő. − Mivel egyébként a községek kötelessége volt az iskolafenntartás, az olyan helyeken, ahol 30 más vallású tanköteles gyermek volt, mint az illető helység hivatalos iskolája, a szülők kérésére kötelező volt „közös”, vagyis hitvallási szempontból semleges iskolát felállítani. A lakosok dönthettek arról, hogy a meglévő felekezeti iskolát átalakítják-e ilyen közös iskolákká. Sok helyen a nép viszálykodását idézte elő, ill. alkalmat adott az államosítási törekvéseknek. − Minden egyházi iskola állami felügyelet alá került, de a községi iskolaszékeknek hivatalból tagjai lettek a lelkészek, és a tankerületi iskolatanácsokban is képviseletet kaptak a vallásfelekezetek. Az iskolakérdés később nem okozott problémát. A vallásfelekezetek egyenjogúsága és a vegyesházasság 1868 évi 53. törvénycikk megszüntette a katolikus egyház azelőtti előnyös helyzetét az áttérések, valamint vegyesházasságok megkötése terén, és biztosította a keresztény vallásfelekezetek teljes egyenjogúságát az ünnepek megtartása, a temetők használata és a községi segélyezések terén. ⇒ Az előírások nem akadályozták a katolikus egyház működését, de problémát jelentettek a vegyesházasságból származó gyermekek vallását meghatározó törvénycikkek: − A gyermekek nemük szerint követik szüleik vallását, s róla a szülők közös megegyezéssel sem dönthetnek jogerősen. − A gyermekek vallását a szülők bármelyikének halála sem változtathatja meg. − Ha az apa vagy az anya más vallásra tér át, csak 7 éven aluli gyermekét viheti magával az új vallásba. A 7 és 18 év közötti gyermekek semmiképpen nem változtathatták vallásukat. Kis magyar egyháztörténet

16

Elvesztették állami érvényességüket az ún. reverzálisok: vegyesházasságoknál a szülők minden gyermek katolikus keresztelésére és nevelésére adott írásbeli nyilatkozata. ⇒ A püspöki kar elrendelte, hogy a vegyesházasságoknál a pap csak passzívan asszisztálhat. ⇒ A házaspárok elégedetlenek voltak, és sokan mentek protestáns templomba esküdni. ⇒ A püspökök rövidesen újra megengedték a vegyesházasságok ünnepélyes megáldását, ha a gyermekek katolikus nevelése biztosítva volt. (A gyakorlatban tehát megmaradt a reverzális, és ezt a hallgatólagos megállapodást pár évig semmi sem zavarta.) ⇒ A ’70-es évek közepétől egyre gyakrabban előfordult, hogy más vallású lelkészek feljelentették a katolikus papot, ha vegyesházasságnál reverzálist kért és „elkeresztelte” a törvény szerint protestáns gyermeket. A feljelentéseket a hatóságok a belső béke érdekében még elfektették. Csáky Albin kultuszminiszter rendelete súlyosbította a helyzetet: A keresztelést bármely felekezet lelkésze elvégezheti, de ha a gyermek a törvény szerint nem az ő felekezetéhez tartozik, köteles 8 napon belül az illetékes lelkésszel közölni a keresztelés tényét. Az így megkeresztelt gyermeknek anyakönyvi kivonatot csak saját lelkésze állíthat ki. A rendelet ellen vétő lelkészt pénzbírsággal sújtják (10-50 Ft) A püspökök állásfoglalása nem volt egységes (köteles kiadni az anyakönyvi kivonatot / kiadhatja). Az alsópapság püspöki utasítás esetén sem alkalmazta a törvényt. ⇒ Fizettek, vagy tűrték az árverezést, de nem fizettek. A helyzet a kormány számára is tarthatatlanná vált, a törvényt módosítani kellett. A kormánypártban ezért Tisza Kálmán nagy árat kért: a polgári házasság bevezetését. A harc jó következménye volt azonban, hogy a katolikus társadalmat felrázta, elindult egy megújulási folyamat.

5. A századforduló egyháza A 19. század nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában komoly nehézségek elé állította az egyházat. A társadalmi életben és a közvéleményben is a liberális eszmék váltak uralkodóvá, s vallásellenes felfogásuknak az állami életben is döntő szerepet szántak. Az élet egyre inkább a politikai pártok világnézeti magatartásának befolyása alá került. Ez Magyarországon a 19. sz. 2. felében azt jelentette, hogy a képviselőházban a szabadelvű pártok voltak döntő többségben. Az ő befolyásukat nem tudták kellőképp ellensúlyozni a főrendiház püspökei és katolikus főurai. A támadás súlya és az elszenvedett vereségek után két válaszlehetőség volt: 1.) Visszavonulás: várjuk meg csendben, míg elvonul a vihar, és így gyűjtsünk erőt a jövőre. (Erre a magatartásra hajlott IX. Piusz pápa is az egyházi állam elvesztése után.) 2.) Küzdelem és harc: a keresztény vegyen részt a társadalom életében, s ott a közvéleményben szerezzen jogot hitének és világnézetének. ⇒ Laikusok szerepét érinti az egyházban. (A 19. sz. egyházfelfogása ennek nem kedvezett.) A századforduló évtizedeiben a mo.-i katolikusok nem a bezárkózás útját választották, bár az egyházpolitikai harcok során a katolicizmust sorozatos vereségek érték: a katolikus képviselők nem akartak/nem tudtak hitbeli meggyőződésüknek érvényt szerezni. 1895. január 28. a Néppárt megalakulása Zichy Nándor elnöklete alatt. Tagjai között: Eszterházy Miklós Móric, Zichy János, Prohászka Ottokár, Steiner Fülöp. A párt nem volt könnyű helyzetben, de az 1896. évi választásokon 16 képviselője jutott a parlamentbe. A kormánypárt minden hatalmi eszközét bevette ellenük. A Néppárt hivatalos programjában bejelentette, hogy küzdeni fog az egyházpolitikai törvények megváltoztatásáért, a katolikus autonómiáért és a katolikus iskolák szabadságáért. kisiparosokért, kisgazdákért szövetkezetekért létminimumért munkaadó-munkavállaló viszonyáért igazságos adózásért tőzsdeadó bevezetéséért nemzetiségek igényeiért ⇒ Nem keltett nagy feltűnést. Annál inkább szociális követeléseik: − a kisgazdák és kisiparosok hiteligényeinek kielégítése − szövetkezetek létesítése − létminimum megállapítása − a munkaadó ás munkavállaló közötti viszony rendezése − igazságosabb adórendszer − tőzsdeadó bevezetése − a nemzetiségek jogos igényeinek kielégítése


17

Választóik a Dunántúl magyar és német, valamint a Felvidék magyar és szlovák (főleg iparos) lakói. Az Alföldön alig tudott a párt érvényesülni. A kulturális életben is háttérbe szorultak a katolikusok ⇒ szükség volt a szervezkedésre és összmunkára. A katolikus megújulás a világiak fokozottabb bevonását jelentette, egymás után alakultak a katolikus körök. A tudományos életben komoly szerepet kezdett játszani a Szent István Társulat, a művelt középosztályból kb. 5000 tagja volt. 1887-től jelenik meg a SZIT kiadásában a Katolikus Szemle, amely főleg történelemtudományi kiadványaival szerzett elismerést. 1899-ben alakult a Stephanus nyomda, amely függetlenítette a SZIT-ot más nyomdák érdekeitől. A katolikus nagygyűlések jelentősége is évről-évre nőtt. ⇒ Segítette a hívők összetartását, erősítette öntudatukat, hogy nincsenek egyedül. 1900-ban volt az első több napos nagygyűlés. A főváros hitéletét két intézmény emelte: 1.) 1903. Regnum Marianum Egyesület (Majláth Károly, Prohászka Ottokár, Kanter János alapította) ifjúsági folyóirataival (pl. Zászlónk) és egyéb működésével a modern diákpasztoráció új útjait egyengette 2.) Kongregációs Otthon ⇒ a Mária-kongregációk szervezeti központja lett (Zichy Nándor, Barkóczy Sándor sürgetésére). Évtizedeken át döntő fontosságú lett a főváros és az ország katolikus életében. Prohászka Ottokár a századforduló legnagyobb katolikus egyénisége volt. A római Collegium GermanicumHungaricum növendéke, valódi papnevelő egyéniség. Egyre többször jelent meg Budapesten ünnepi szónokként, gondolatainak mélysége, nagy tudása lenyűgözte a hallgatóságot. Modern apologéta és hitvédő lett. Látta korának egyházi, társadalmi, szociális, nemzeti és politikai kérdéseit és a hit fényében magyarázta azokat. Prohászka és társai a 19. sz. letargiájából kivezették a magyar katolicizmust, tanítványai pedig fellendítették a 20. sz. 1. felének katolikus életét Magyarországon.

6. Hitélet a 20. század első felében Az századfordulón az egyházon belül már elindult egy megújulási folyamat, bár a sajtó és a közvélemény liberális többsége erősen vallásellenes hangulatot teremtett. Tomcsányi Lajos jezsuita még a századforduló előtt megalapította Budapesten az egyetemi Mária-kongregációt. ⇒ „Tisztviselők és urak kongregációja” (Zichy, Barkóczy) ⇒ Kongregációs Otthon. 1910-40: Bangha Béla a katolikus élet vezető egyéniségei közé tartozott. „Krisztus és a modern társadalom” c. apológiai előadásokkal kezdte budapesti apostoli működését. Nagy energiával dolgozott egy keresztény világnézetű sajtó megteremtésén ⇒ „Magyar Kultúra” c. havi folyóirat; négykötetes „Katolikus Lexikon” szerkesztése. A főváros lelkipásztori szempontból tarthatatlan helyzetben volt. Kb. félmillió katolikus hívőt 17 plébániának kellett ellátni (átlag 37.000 hívő, de mammutplébániák is - pl. Józsefvárosban, több mint 100.000 hívő). ⇒ Kisegítő KápolnaEgyesület a helyzet javítására: a legelhanyagoltabb területeken szükségkápolnák létesítése. (14 év alatt 25 kápolna) ⇒ 1923. A főváros lelkipásztori átszervezése ⇒ a várost 30 plébániára osztották fel (átlag 20.000 hívő). Ward-kollégium főiskolai jelleggel hitoktatónők képzésére. Érettségi vagy tanítónői oklevél birtokában jelentkezhettek, dogmatikai, morális, biblikus és pedagógiai képzést kaptak. Működésük nagyban hozzájárult a hitoktatás minőségének emeléséhez a fővárosban és vidéken egyaránt. 1935. KALOT-mozgalom megalakulása Szegeden Kerkai Jenő S.J. vezetésével. Rövidesen több mint 100.000 tagja lett szerte az országban. Célja: Krisztusibb embert, műveltebb falut, magyarabb magyart. Kb. 1500 községgel állt kapcsolatban és a falvak szellemi irányítójává vált: a magyar költészet, zene, népi játékok, táncok, hagyományok legjavát adta közre. A fiatalok képzésére 15 népfőiskola állt rendelkezésre. Mindezek a munkák egy a hivatása magaslatán álló papságot is megkövetelték. Prohászka mellett a másik kiemelkedő papnevelő egyéniség P. Hunya Dániel jezsuita volt a szegedi egyházmegyeközi szemináriumban. Olyan papi nemzedéket nevelt fel, amely leginkább komoly munkájával, apostoli buzgóságával és igazi lelkiségével hatott. A Jézus Szíve-tisztelet lelkes apostola volt Bíró Ferenc S.J.. ⇒ A „Szív” c. újság legmagasabb példányszáma elérte a 200.000-et, ami igen jelentős volt. Jézus Szíve-tisztelet hatásos eszköznek bizonyult a gyermekek vallásos nevelésében is a Szívgárda keretében. Magyar jellegzetessége volt, hogy összekapcsolódott az „Imaapostolság”-gal, így a bensőséges vallásosság egyesült a közösségi felelősségtudattal és az apostolkodással. A Jézus Szíve-búcsúk főleg Kalocsán és Szegeden vonzottak többezres tömegeket a környék falvaiból is. ⇒ A kultusz nagymértékben hozzájárult X. Piusz pápa óhajához a hívek gyakori szentáldozására vonatkozóan.. A Jézus Szíve Népleányok Társasága a korszerű apostolkodás céljából alakult vallásos női szervezet volt. A tagok nem tettek fogadalmat, ált. közösségben éltek, de családjuk körében is maradhattak. Az evangéliumi tanácsok megfogadására esküvel kötelezték magukat. Legjelentősebb művük a péceli női lelkigyakorlatos ház és a Korda könyvkereskedés volt. A magyar egyház legnagyobb eseménye volt a 20. sz. 1. felében, hogy 1938-ban megrendezhette a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. ⇒ A katolikusok hitének nagy nyilvános ünnepe lett. A II. vh. után az egyház nagy feladatok előtt állt: a marxizmus-leninizmus alapján álló ateista társadalomban kellett megtalálnia a keresztény élet lehetőségét. 1948: iskolák államosítása 1950: szerzetesrendek feloszlatása


18

FONTOSABB ÉVSZÁMOK A MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETHEZ 948: Bulcsú megkeresztelkedik Bizáncban

1635: A nagyszombati egyetem alapítása

972-?: Prunward missziós működése

1646: Unió Ungváron

1001: A magyar egyház megszervezése(4 egyházmegye)

1721: Az önálló magyar piarista rendtartomány születése

1046: Szent Gellért halála

1773 : A jezsuiták feloszlatása

1092: Szabolcsi Zsinat

1777: A székesfehérvári és szombathelyi püspökség alapítása

1182: A zirci ciszterci apátság alapítása 1780-90: II.József uralkodása (jozefinizmus) 1229: Az első ferences kolostor M.o.-on 1250 : Boldog Özséb megszervezi a pilisi remetéket(pálosok)

1804: Az egri egyházmegye feloszlatása(kassai és szatmári alapítása) 1822: Nemzeti Zsinat Pozsonyban(Rudnay)

1377 : Nagy Lajos zarándoklata Máriacellbe 1857: Nemzeti zarándoklat Máriacellbe 1456 : Hunyadi János és Kapisztrán Szent János halála 1553: Oláh Miklós esztergomi érsek lesz- a katolikus reform kezdete

1867: Az autonómia kérdés és a vita indulása 1895: A Néppárt megalapítása 1903 : A Regnum Marianum alapítása

1579 : A római Collegium Hungaricum alapítása/1580 Coll. Germanicum et Hung.

1938 : Eucharisztikus Kongresszus Budapesten

1561: Az első jezsuiták M. o.-on(Nagyszombat)

1948: Az egyházi iskolák államosítása

1613: Pázmány Kalauzának első kiadása

1950 : A szerzetesrendek feloszlatása


19

MELLÉKLETEK


20


21


22

I. A MAGYAROK MEGTÉRÉSE ÉS EGYHÁZSZERVEZETE .................................................................................. 1

1. A magyarok megtérése............................................................................................................................... 1 2. Szent István ................................................................................................................................................. 1 3. Egyházszervezet .......................................................................................................................................... 2 II. A KERESZTÉNY KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON ....................................................................................... 3

1. Hitélet az Árpádok alatt .............................................................................................................................. 3 2. A szerzetesrendek ....................................................................................................................................... 3 3. Középkori iskolák ......................................................................................................................................... 4 4. Papság és lelkipásztorkodás....................................................................................................................... 5 5. Középkori zarándoklatok ............................................................................................................................ 5 III. A HITÚJÍTÁS ÉS A KATOLIKUS REFORM.................................................................................................... 6

1. A hitújítás és előzményei ............................................................................................................................ 6 2. A reformáció terjedése ............................................................................................................................... 7 3. A katolikus reform ....................................................................................................................................... 8 4. Pázmány Péter ............................................................................................................................................. 9 IV. BAROKK KATOLICIZMUS ............................................................................................................................. 10

1. Barokk lelkiség ........................................................................................................................................... 10 2. Iskolarendszer ............................................................................................................................................ 10 3. Uniós törekvések ....................................................................................................................................... 11 4. Lelkipásztorkodás a hódoltságban .......................................................................................................... 12 V. A JOZEFINIZMUSTÓL A 20. SZÁZADIG ...................................................................................................... 13

1. A jozefinizmus ............................................................................................................................................ 13 2. Nemzeti zsinat 1822-ben .......................................................................................................................... 14 3. Az első vatikáni zsinat ............................................................................................................................... 15 4. A kultúrharc ................................................................................................................................................ 16 5. A századforduló egyháza .......................................................................................................................... 17 6. Hitélet a 20. század első felében ............................................................................................................ 18


23

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNET (Szilas László: Kis magyar egyháztörténet. TKK Róma, 1982)

Recommend Documents