Kis Tamás. A magyar katonai szleng szótára

Kis Tamás

A magyar katonai szleng szótára

Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2008

Második, javított, bővített kiadás

Lektorálta: Hoffmann István Borítóterv: Varga József

© Kis Tamás, Liska Norbert, 2008 © DEENK Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008 beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát is

ISBN 978-963-473-171-9 ISSN 1417-7730

Tájékoztató a szótár használatához A KatSzl.2 csoportnyelvi értelmező szótár, azaz a felvett szavak és állandósult szókapcsolatok jelentését, illetőleg jelentéseit és jelentésárnyalatait írja le, határozza meg. Feldolgozásmódjában némi eltéréssel a mag yar értelmező szótárak g yakorlatát követi. Ebben a tájékoztatóban csak a KatSzl.2 használatához szükséges legfontosabb tudnivalókat közlöm, a szerkesztésben követett elvekről itt nem szólok, hiszen a munka során felvetődött és a szócikkekben érvényesített elméleti kérdések megválaszolása értelmező szótáraink útmutatása alapján történt, s íg y a szótár felépítése a katonai szleng bizonyos sajátosságaiból következő differenciáktól eltekintve megfelel az ÉrtSz.-énak és az ÉKsz.-énak (vö. még Országh 1962). A KatSzl. első kiadásának anyagát csak az 1980-as években beszélt mag yar katonai szleng alkotja, amely több mint kétszázötven adatközlő kikérdezésével g yűlt össze, és rajtuk keresztül ötvennél több laktanya katonai szlengjéről nyújtott több-kevesebb tájékoztatást. A szótár második kiadása — megtartva és majdnem kétszeresére bővítve az első kiadás szócikkeit — már a Mag yar Néphadsereg és a Mag yar Honvédség sorkatonáinak 1950 és 2004 között használt szlengjét kívánja bemutatni. Tekintettel a katonai szleng folyamatos változására, a KatSzl.2 közli a bemutatott szavak, kifejezések vag y eg y-eg y jelentésük használati idejét is. A szócikkekben található bekarikázott szám(ok) (, , ,  és/vag y ) azt jelezik, hog y a címszóként kiemelt szó vag y a szócikkben bemutatott kifejezés(ek), jelentés(ek) az 1950–1959, 1960–1969, 1970–1979, 1980–1989 és/vag y 1990–2004 közötti években voltak használatosak, pontosabban ezekből az évekből került elő rájuk adat. A g yűjtés sajátosságaiból adódóan fokozottan üg yeltem a nyelvi adatok hitelességének ellenőrzésére. A szótárba csak azokat a valódi szlengszavakat vettem fel, melyeknek meglétét az adatok megg yőzően bizonyítják. A szótár természetesen nem tartalmazza a vizsgált időszak „teljes” mag yar katonai szlengjét (különösen nem az 1950–1979 közötti időszakra vonatkozóan), de a huszadik század második felében beszélt mag yar sorkatonai szleng általános képe azért remélhetőleg kirajzolódik belőle. A KatSzl.2 szakszlengszótár, de csekély számban belekerültek a g yűjtés során feljeg yzett közszlengbe tartozó szavak is, ha azokat még nem szótárazták (legalábbis itt közölt jelentésükben nem), vag y ha a szótár szerkesztésében (pl. a szinonimasorok összefogásában, bizonyos származékszók mag yarázatában, vezérszócikként stb.) indokolt volt felvételük. A KatSzl.2 a szavakat ábécérendbe szedve, szócikkekben dolgozza fel. A szavak helyesírása A mag yar helyesírás szabályainak 11. kiadásához (Bp., 1984) és a Katonai helyesírási

Tájékoztató a szótár használatához tanácsadó szótár (Bp., 1980) írásmódjához igazodik. A betűszókat és az idegen eredetű vag y a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint leírva vettem fel a szótárba (vö. péká, guttyú, basztíj, de utalásként a helyesírási szabályok szerinti írott alakjuk is szerepel: pk. Ld. péká; Goodhew Ld. guttyú). Ez alól csak azok a szavak kivételek, amelyeknek nincs eg ységes kiejtésük a katonai szlengben (cowboy), vag y a szóhoz olyan szójáték kapcsolódik, ami a leírt alak betűiből származik (CA, MN). A szótár címszavai köznevek, tulajdonneveket (például katonai ragadványneveket) a KatSzl. nem tartalmaz. Kivételt mindössze néhány helynév (Lazaegérszag Zalaegerszeg ; Tirpákia Szabolcs-Szatmár meg ye), laktanyanév (Püspökvietnám Petőfi laktanya; Malária Hotel Savaria Kiképzőközpont, Szombathely) és utalásként szereplő személynév (Fidel Castro, Ceauşescu) képez. A szótár szócikkei kétfélék: önálló szócikkek és utaló szócikkek. Az önálló szócikkek lehetőleg minden tájékoztatást megadnak a címszóról, az utaló szócikkek csak azt jelzik, hog y a szóban forgó szó vag y szókapcsolat melyik önálló szócikkben van bemutatva. Az utaló szócikkek címszavai minden esetben félkövér betűvel vannak szedve. Az utalás történhet nyíllal, ami az állandósult szókapcsolatokban arra a szóra mutat, amelynek szócikkében a kifejezés értelmezése található (abált ~ szalonna—. nyúl Szj: –Nehog y (már) a ~ vig ye a puskát!), továbbá Ld. rövidítéssel a fentebb említett mozaikszók és idegen írásmódú szavak esetében. Utaló szócikkbe került néhány olyan — eg yébként önálló szócikkbe kívánkozó — szó is, melynek értelmezése eg yszerűbb és világosabb, ha eg y másik szócikkben történik meg (például: afgán ~ film Ld. habrahab). A szótár önálló szócikkei kétfélék. Előfordul, hog y a címszóként megadott szó önmagában nem katonai szlengszó, csak a szócikkben tárg yalt állandósult szókapcsolat vezérszava, mely a kifejezés betűrendbe illesztését, illetve keresését segíti, hasonlóan az utalószavakhoz. Az ilyen címszavak félkövér betűvel vannak szedve, és mellettük nem szerepelnek a szóra vonatkozó minősítések. A vezérszavak kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hog y általuk a kifejezések alakváltozatai és a rokonértelmű szókapcsolatok lehetőleg eg y szócikkbe kerüljenek. Emiatt a szóláshasonlatok esetében például mindig a főmondatból választottam vezérszót (ld. például: kevés), kivéve azokat a szóláshasonlatokat, melyekben a főmondatot névmás alkotja (például: Olyanok, mint a –hang yák ragasztás után). A mag yar frazémag yűjteményekhez képest g yakran előfordul, hog y nem az első állandó főnévi elem a vezérszó, ug yanis ezekkel szemben előnyben részesítettem a szókapcsolat legjellemzőbb szavát (vö. például nehogy alatt). Az önálló szócikkek másik, g yakoribb fajtája az, amelyik valódi katonai szlengszót és azzal alakult kifejezést tárg yal. Ezeknek a szócikkeknek a címszavai kövérrel vannak szedve. A szócikkek felépítése a következő: A címszóra vonatkozó — az összes jelentésre érvényes — adatok a szócikkfejben találhatók. Sorrendben az első a címszó szótári alakja. Az azonos alakú, de eredetükben különböző, illetőleg jelentésükben erősen önállósult szavakat (homonimákat) a címszóhoz illesztett indexszám különbözteti meg (például: cselló1; cselló2; cselló3). A címszó után zárójelben a szó kiejtésére vonatkozó adatok, illetve a szó alakváltozatai következnek, majd a szófaj megjelölése.

Tájékoztató a szótár használatához A szócikkfej végén a stílusértékre, a g yakoriságra és a használati körre vonatkozó megjeg yzések találhatók. A stílusminősítések viszonyítási alapja a katonai szlenget használó közösség ítélete volt; a g yakoriságot pedig a g yűjteményembe bekerült adatok száma alapján állapítottam meg. Az állandósult szókapcsolatok minősítései és azok a minősítések, melyek a címszónak nem minden jelentésére vonatkoznak, közvetlenül a jelentésmegadás előtt állnak. A szavak jelezésére, ragozására vonatkozó adatokat mellőztem, hiszen ezek megeg yeznek a beszélő bázisnyelvében használatos toldalékolással. A szavak használatához szükséges eg yéb nyelvtani tudnivalókat (például: nem ragozható; g yakran többes számban áll stb.) kerek vag y csúcsos zárójelben közlöm a szócikkfejben, illetve a szócikk értelmező részében. A szócikkek bevezető része után következő értelmező és szemléltető részben kapnak helyet az értelmezett szójelentések, az eg y-eg y jelentésbeli használatra vonatkozó megjeg yzések, valamint a jelentéseket és a szóhasználatot szemléltető példák. Az önálló jelentéseket félkövér arab szám, a jelentésárnyalatokat || jel különíti el eg ymástól. A jelentések eg y részét köznyelvi vag y szaknyelvi rokonértelmű szavakkal és kifejezésekkel értelmeztem (belszivacs fn ritk Aleg ység-üg yeletes), más részükben pedig kifejtő értelmezést alkalmaztam (centitartó fn 〈Legg yakrabban kézigránát biztosító szegéből reszelt vag y rézből esztergált (kézigránát alakú)〉 fémszerkezet, melyre a centit csavarják). Néhány esetben (centi, kanalazás stb.) az értelmezés után zárójelben a szó jelentését, használatát a fogalomhoz kapcsolódó szokások leírása egészíti ki. Azokban a szócikkekben, melyekben a bennük tárg yalt szónak van rokonértelmű megfelelője a katonai szlengben, ott az értelmezés utolsó szava az ún. vezérszócikk címszavául kiválasztott, félkövérrel szedett katonai szlengszó (gitár Géppisztoly; géppityu). Ez általában a fogalom megnevezésére használt legismertebb szó, melynek értelmezésekor a szótár g yakran több jelentést ad meg, mint a hozzárendelt szinonim szavaknál. Ez jobbára abból következik, hog y a rendelkezésre álló, a többihez képest nag yobb számú adat alapján a szó jelentésjeg yei jobban elkülöníthetők, de vélhetően ug yanezek a jelentések megvannak a szinonimáiban is. Vö. például: fogszi fn 1. Fogda, a fogda épülete. 2. Fogdában töltendő büntetés. csurma fn ritk Laktanyai fogda. Néha előfordul, hog y a vezérszócikkre utaló szó nem pontos megfelelője a szócikkben tárg yalt szónak (például: a ’parancsnok’ és az ’elöljáró’ szinonimái eg yaránt a péká szócikkébe kerültek), vag y nem is feltétlenül tekinthetők szinonimáknak, inkább csak a közös jelentésmező fogja össze őket, mint például a különböző szeszes italokat megnevező szavakat, melyeket mindet a szeszkó vezérszócikkbe soroltam be. A jelentésmegadásokat a szótár helyenként dőlt betűvel szedett szabad példákkal is szemlélteti. Mivel g yűjtésemben ilyenek csak kisebb számban vannak, nem minden jelentésre, illetve szóra hozok példamondatokat. Ahol ez mégis szükségesnek látszott, és lehetséges volt, ott Kövesdi–Szilág yi szójeg yzékéből átvett példákkal pótoltam (a Nk84/85 jelzetű mondatok mind az ő munkájukból valók), de nag y mennyiségben tartalmaz átvett példamondatokat Vaskó Péter munkája is (Fh89/91). A példamondatok esetében — néhány több helyről is feljeg yzett, de állandósult szószerkezetnek nem minősíthető kifejezéstől eltekintve — mindig közlöm azok elhangzásának helyét és idejét.

Tájékoztató a szótár használatához Részben szemléltető anyagként, nag yobbrészt önálló jelentéseg ységként épülnek be a szócikkekbe az állandósult szókapcsolatok. Az értelmezett szókapcsolatok kivételével félkövér betűvel szedett rövidítések jelölik a kifejezés típusát; például: Szh: szóláshasonlat, R: rigmus stb. Eg y-eg y jelzés után az összes abba a típusba tartozó szókapcsolatot felsorolom. A többjelentésű szókapcsolatok jelentéseit félkövér kisbetűk választják el. Például: ruszki eltáv: a) Elmaradt eltávozás. b) Kimenő ruhában végzett tevékenység. A szócikkek záró részében két, a vezérszócikkekében három eg ység található. Először a címszóból alakult igekötős alakokra (zizzen Ik: el~, fel~, ki~) vag y az olyan öszszetételekre utalok, melyekben a címszó utótagként szerepel (nyúl Ö: fő~, konzerv~, kupola~, mester~, torony~). Ezt követik szögletes zárójelben a szó etimológiájára vonatkozó adatok. Általában a keletkezés alapjául szolgáló szót közlöm (ha ez katonai szlengszó, félkövérrel szedve; például: gyiku [— gyík1].), de ahol szükséges, bővebb mag yarázatot is adok (például: adidasz fn Szakaszvezető. [Az Adidas márkájú ruhákon, sportcikkeken látható három csíkról, ti. ehhez hasonló látható a szakaszvezető g yakorlósapkáján, a tábornoki nadrágon, és a harmadéves főiskolai hallgatók váll-lapján is]). Abban az esetben, amikor a szó eredete a jelentésmegadásból is világos, a szócikkből elhag yom a származásra való utalást (vö. őrmi fn Őrmester). Az etimológiát g yakran helyettesítik a szócikk értelmező részében vö. rövidítés után álló utalások, melyek hasonló jelentésszerkezetű vag y hasonló eredetű szóra mutatnak. Ezt a funkciót a vezérszócikkre utaló szavak is betölthetik (vö. agyagedény Égetett népi ~; népművészeti ~: Hülye; kö­ csög), ezért az ilyen szócikkekből is hiányzik az etimológiai utalás [— köcsög]. A vezérszócikkek záró részében szinonimamutató is található. Itt, a szócikktől gondolatjellel elválasztva, azoknak a szótárban megtalálható szavaknak a betűrendes felsorolása következik, melyek ug yanazt a fogalmat nevezik meg, mint a címszó, illetőleg a szócikkben tárg yalt kifejezés. Ha a szinonimák a címszó jelentései közül csak az eg yikre vonatkoznak, akkor a rokonértelmű szavak ez után a jelentés után állnak.

Rövidítések ált. ang. argó átv birt. biz cig. durva E/1, 2, 3 fn fn-i fr.

általában angol tolvajnyelvi, argó átvitt, képes értelemben birtokos bizalmas(kodó) cigány durva, bántóan közönséges eg yes szám első, második vag y harmadik személy(ű) főnév főnévi francia

Tájékoztató a szótár használatához gúny gúnyos g yak. g yakran, g yakori hangf. hangfestő szó hangut. hangutánzó szó Hír híradósok által használt hiv. hivatalos forma, a katonai szaknyelvben használatos alak Hk harckocsizók által használt Hőr határőrök által használt ige ige Ik a címszóval alkotott igekötős ige ill. illetve i. m. idézett mű in igenév isz indulatszó K közmondás kny. köznyelvi ld. lásd Lok lokátorosok által használt mn melléknév mn-i melléknévi msz mondatszó nm névmás nyj. nyelvjárás(i) ol. olasz or. orosz Ö a címszóval alkotott összetétel(ek) pej rosszalló, elítélő, pejoratív R rigmus Rep repülősök, repülésirányítók által használt ritk ritka, kevéssé használt ritk. ritkán röv. rövidítés; rövidítve sp. spanyol szakny-i szaknyelvi, vmely szaknyelvben használatos szép szépítő, körülíró, eufemisztikus Szh szóláshasonlat Szi szállóige Szj szójárás szn számnév szrag(os) személyrag(os) ti. tudniillik Tk találós kérdés tkp. tulajdonképpen tn tárg yatlan (ige)

Tájékoztató a szótár használatához tréf tréf. ts tsz. Tüz T/1, 2, 3 ua. uo. ún. v. vvö.

tréfás tréfásan tárg yas (ige) többes szám tüzérek által használt többes szám első, második vag y harmadik személy(ű) ug yanaz ug yanott úg ynevezett vag y (vki, vmi stb.) vala- (valaki, valami stb.) vesd össze

A szótár adatainak használati helye és ideje* Ab Asz Aszö Ba Bcs Bg y Bia Bö Börs Bp BpA BpD BpP BpPet BpZ Ce Cso Db DbA DbB DbK Do Dúv

Abasár 1987–9 Aszód 1963–4, 1988 Alsószölnök 1982–4 Baja 1980–3, 1984–7 Békéscsaba 1985–7 Balassag yarmat 1995 Biatorbág y 1994 Börgönd 1985, 1995–6 Budaörs 1966–7, 1994–6 Budapest 1959, 1980–1, 1983–6, 1988–90 Budapest, Budapesti Határőr-igazgatóság budapest-adyligeti laktanyája, 1992–3 Budapest, Dobó utcai laktanya 1984–5 Budapest, Pesthidegkúti laktanya 1988–9 Budapest, Petőfi laktanya 2002–4 Budapest, Zách utcai laktanya 1986–7, 2002–4 Cegléd 1979–80, 1983–4 1986–9 Csorna 1957–60, 1990 Debrecen 1987–90, 1995–6, 2002–4 Debrecen, Apafai laktanya 1988–9 Debrecen, Bocskai laktanya 1988–9 Debrecen, Kossuth laktanya 1984–5, 1987–9 Dorog 1980–1 Dunaújváros

* A szótár szócikkeiben az éveket utolsó két számjeg yük jelöli: Nk82/83 = az adatközlő 1982–1983-ban volt katona Nag ykanizsán; Ze84–87 = a szó Zalaegerszegről 1984 és 1987 között minden évből adatolva van, Szk00 = Szolnokról 2000-ből g yűjtött kifejezés.

Tájékoztató a szótár használatához Eg Er Fh Gyö Gyr Ha Hmv Jb Ju Ka Kap Ke Kfh Kisk Kö Kősz Le Lo Ma Mf Mk Mt Na Nk Nyb Nyh Or Pá Pé Ré Rf Sb So Su Sza Szabsz Sze Szf Szfv Szh Szk Szte Sztk Szts

Eger 1986, 1996 Ercsi 1982, 1986, 1988–90 Feriheg y 1989–91 Gyöng yös 1987–90 Győr, 2002–4 Hatvan 1988–90 Hódmezővásárhely 1966, 1970–1, 1980–1, 1988 Jászberény 1984–6 Juta, 2002–4 Kalocsa 1975–6, 1980–2, 1986–7 Kaposvár, 2002–4 Kecskemét 1986–7 Kiskunféleg yháza 1971, 1992–3 Kiskőrös 1997 Körmend 1985–7 Kőszeg 1987–8 Lenti 1980–2, 1985–9 Lovászi Marcali 1977, 1981–8, 1984 Mezőfalva 1986, 1988–9 Mezőkövesd Mezőtúr 1983–4, 1987–90 Nag yatád 1982–3, 1987–9 Nag ykanizsa 1982–7, 1988, 1990–1 Nyírbátor 1983–4, 1987–8 Nyíreg yháza 1981–2, 2002–4 Orosháza 1990, 1993–4 Pápa 1982–4 Pécs 1980–1, 2002–4 Rétság 1985–6, 1988 Rábafüzes 1982–4 Sárbogárd 1984–6, 1994–5 Sopron 1957–60, 1989–90 Somog yudvarhely Szakáld 1986–8 Szabadszállás, 1979–80, 2002–4 Szeged 1982–3, 1985–7 Szakonyfalu 1983–4 Székesfehérvár 1985–6, 1990–1, 1998 Szombathely 1980–5, 1987, 1990 Szolnok 1983, 1986–90, 1994, 1996–8, 2000 Szentendre 1985–8 Szentkirályszabadja 1983–5, 1997, 2002–4 Szentes, 2002–4

Tájékoztató a szótár használatához Ta Tp Tr Tsz Vác Ve Vp Ze

Tata 1982–3, 1986–9, 2002–4 Tapolca 1973, 1987–90 Taszár 1986–7 Tápiószecső 1988–90 Vác 1958–60 Velence 1994–5 Veszprém 1985, 2002–4 Zalaegerszeg 1964–6, 1979–80, 1984–90

Jelek ~

a címszó változatlan alakját (az ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel I a címszót utolsó magánhangzóján ékezettel kiegészítve helyettesítő jel G a megelőző magánhangzót ékezettel kiegészítő jel || annak a jele, hog y utána jelentésárnyalat következik | a) sortördelés nélkül idézett versben a sorok végét jelzi; b) állandósult szókapcsolatokban annak a jele, hog y a kifejezés előtte vag y utána álló része megeg yezik a következő kifejezés ug yanilyen részével |— annak a jele, hog y az állandósult szókapcsolat jel utáni része megeg yezik az előtte álló kifejezés | jel utáni részével —| annak a jele, hog y az állandósult szókapcsolat jel előtti része megeg yezik az előtte álló kifejezés | jel előtti részévével / a) vag ylagosság jele; állandósult szókapcsolatokban, jelentésmegadásokban az előtte és utána álló szavak bármelyike használható; b) a használat időpontjának megjelölésében azt mutatja, hog y az adatközlő(k) mettől meddig teljesített(ek) katonai szolgálatot. Pl.: Nk82/83 = az adatközlő 1982–83-ban volt katona Nag ykanizsán; de: Ze84–87 = a szó Zalaegerszegről 1984 és 1987 között minden évből adatolva van () a szokásos használaton kívül: a) a címszó után a kiejtést vag y az alakváltozatokat, b) a kifejezés szabadon használható vag y elhag yható részét, c) az értelmezésekben a nem kötelező jelentésjeg yeket, d) két szófajú címszó összefoglaló értelmezésében a második szófajnak megfelelő értelmezést, e) kifejezések felsorolásakor az utána következő szókapcsolatra vonatkozó stílusminősítést, f ) példamondatok vag y jelentésmegadások után azok elhangzásának, illetve használatának időpontját foglalja magában 〈〉 a) a fogalomköri, a tárg yköri, illetve a használatköri megszorítást, b) a jelentés helyett a használat körülírását és c) a szócikk értelmező részében a nyelvtani vag y jelentéstani megjeg yzést foglalja magában [] a szócikk végén az etimológiát foglalja magában – — a szókapcsolatok értelmezése abban a szócikkben található, amely szóra a nyíl heg ye mutat

Tájékoztató a szótár használatához ’ ’ ? < — + × -

    

a példamondatok után és az etimológiákban a jelentést fogja közre etimológiában az ismeretlen vag y bizonytalan eredet, illetve ilyen származtatás jele az etimológiában az átvétel irányát mutatja etimológiában annak a jele, hog y a (cím)szó a nyíl után álló szóból vag y szavakból, illetve annak vag y azoknak hatására, analógiájára keletkezett az etimológiában az összetett szó elő- és utótagja között álló jel az etimológiában a szóveg yülés jele annak a jele, hog y a címszó etimológiailag összetartozik az e jel után álló szóval vag y szavakkal a bekarikázott szám annak a jele, hog y a címszó, illetve a szócikk e jel(ek) után álló része (a következő jelig ) az 1950–1959, 1960–1969, 1970–1979, 1980–1989, 1990–2004 között beszélt katonai szlengben fordul elő

A — ZS

A, Á abált ~ szalonna—. ló látható a szakaszvezető g yakorlósapkáablak  Szj: Addig sikáld/takarítsd az ján, a tábornoki nadrágon és a harmadéves ~ot,| míg haza nem látok/látsz (rajta); —| főiskolai hallgatók váll-lapján is]. adidaszbrigád  fn tréf Csapatg yamíg nem látod a lovat a szomszéd háztetőn: korlaton lévő harmadéves főiskolai hallga〈A (fölösleges munkaként végeztetett) abtók csoportja (Gyr02). laktisztítás befejezési időpontjának „meghatározása”〉. Vö. meszel. adidaszcímke  fn Szakaszvezető; szakszi (DbK88, 89). Vö. adidasz. abortuszbélyegző  fn Hőr Hiánytalanító bélyegző. (Annak jelzésére szolgál, aegü  fn ritk Alegység-ügyeletes; bel­ hog y az útlevélbe bejeg yzett g yermek át- geci. [Hiv. röv.] lépte-e a határt, vag y sem.) (Fh89/91). — aegüh  fn ritk Alegységügyeletes-hegyerektelenítő bélyegző. lyettes; belgecihá. [Hiv. röv.] acélbili   fn ritk Rohamsisak; ro­ aegühá  fn ritk Aleg ységüg yeleteshambili. Vö. bili. helyettes; belgecihá. [Hiv. röv.; vö. há]. acélkoporsó   fn ritk Harckocsi, á-épületes  mn és fn Protekciós; tank; háká. protezsált (személy); hátszeles (Fh89/91). acélkoporsós  fn Harckocsizó; hákás. [— „A” épület ’parancsnoki épület’]. aerobik  ~ Norbival: tréf Reggeli acélsvájci  fn Rohamsisak; roham­ torna. [Utalás a Schobert Norbert vezette bili. tévétornára]. — ducitréning. ad  ~jon –sakkot! ~ja magát: a) 〈Vaafgán ~ film Ld. habrahab. lamilyen munkát (ált. takarítást)〉 el kell agár1  fn ritk Újonc; kopasz. Kopasz végezni. Csellóbugi ~ja magát: Menni kell konyhai munkára (Er88). b) 〈Vki a tőle〉 ~: ritk Ua. megszokott módon viselkedik. agár2  fn ritk Határőr; kutya. adibarom  fn Hőr A budapesti adyagárverseny  fn Erőltetett menet ligeti laktanyába besorozott, majd kikép- (DbB89). — gyalogkakukktúra. zés céljából Orosházára vezényelt újonc aggastyán   fn Öregkatona; öreg. (Or91). Vö. újonc. [— hadi barom]. aggód ik  tn ige Aggályoskodik, kíadidasz fn tréf 1.   Szakaszvezető; nos aprólékossággal üg yel a szabályzat szakszi. 2.  Tábornok; pizsamás. 3.  betartására. Mit aggódsz itt a neg yven naHarmadéves főiskolai hallgató (Gyr02). podra? (Nk84/85) || A többiek véleménye [Az Adidas márkájú ruhákon, sportcikke- szerint fölöslegesen vag y túlzott mértékken látható három csíkról, ti. ehhez hason- ben kér, elvár, megkövetel vmit. || ~ik az

83

agonizál

akar

asztalnál: Aleg ység-üg yeletesi szolgálatot ágybetét  fn Kur va, prostituált ad; belobizik (Ze86/87); ~ik a gejzírnek: (Db95). — országos barátnő. Tiszteleg ; lapátol (Ze86/87). [< szleng ]. agyhalott  mn és fn Buta, hülye — agonizál, görcsöl. Vö. droid. (ember); köcsög. agonizál  tn ige Aggályoskodik; ag­ agyiplazma  fn Gyengélkedős, begódik. teg katona; gyenguszos (Ze86/87). agrártinédzser  fn Falusi ember. agymen  fn ritk Előfelvételis katoVö. párizsizabáló. na; tápos1. [— ag y + ang. man ’ember’; vö. agy  Szétaludta az ~át: Túl sokat/ agyas2]. keveset aludt (DbK87). Szétkavarja az agymosoda  fn Laktanya ; hotel ~át: ritk, pej Sokat kavar (kotnyeleskedik; (Szk00). rohangál; kellemetlenkedik). agyrázkódás Szj: –Verje oda, katona, ágy –Penészedik az ~ alja. Szj:  Ne hog y a giliszták fél méter mélyen ~t kapjasimogassa azt az ~at, mert elélvez!: 〈Fig yel- nak! (Úg y) bassza/teg ye/–verje oda a lámeztetés az ág yazást színlelve más munka bát, hog y…; –Bassza oda a lábát a földhöz, alól kibújni akaró katonának〉.  ~akat ki- katona, úg y, hog y a vakond ~t kapjon! húzni!: 〈Az ág yak rendbetételére, a pokróagytágítás  fn tréf Elméleti kiképcok kisimítására való felszólítás. Elhangzázés. — agytorna, bealvás, fejtágítás, okí­ sa után legtöbbször megkérdezik: Hová?〉 tás, okosodás.  Kakukk tojt a maga ~ába?: Miért nincs agy torna  fn Elméleti kiképzés; rendesen beág yazva? R:  Sír az öreg ~a, kopasz fekszik rája: 〈A hamarosan leszerelő agytágítás (BpZ03). öregkatona többieket bosszantó rigmusa〉. ágyú –Kopár ~; –kopci ~; –kopter ~; Vö. sapka. Én, a kicsi halporonty, felső ~ra –sivár ~. felállok, s minden kedves öreg halnak jó ágyúcső-takarító  fn ritk Kis ter–éjszakát kívánok! metű katona; inkubátorszökevény. agyagedény  Égetett népi ~; népműajtó  Szj: Maguknál cipzár van (az vészeti ~: ritk, tréf Hülye; köcsög. ~n)?!; Mi van, maguknál a szél csapkodja az agyal  tn ige Okoskodik, akadékos- ~t?!; Mi van, maguknál a villám csapkodja kodik, kellemetlenkedik. Vö. megmagya­ az ~t?!: Csukd/Csukja be maga(d) után ráz. — kavar1, pöcsöl, vergődik. az ajtót! (Fh89/91). Vö. barlang. agyamputált  mn és fn ritk Hülye; ak(k)  fn Alapkiképzés; keltető köcsög. (Szk00). agyas1  fn 1. Hivatásos katona; ke­ áká  fn Állandó kimaradás. Vö. ki­ ményváll­lapos. 2. Ált. tiszti rangfokoza- marcsi. [Vö. AK, a Kalasnyikov géppisztú parancsnok, elöljáró; péká. 3. Tábor- toly eg yik típusa]. nok; pizsamás. [— kny., argó, szleng fejes akar Szj:  Mit ~ ez, hiszen annyi csil’vezető’; — agyal]. lag ja van, mint nekem!: 〈Őrvezető megagyas2  fn Előfelvételis katona; tá­ jeg yzése őrmesterre, hadnag yra, őrnag yra pos1. [— agyaskodik]. (tizedesé törzsőrmesterre, főhadnag yra, agyaskod ik  tn ige Okoskodik; alezredesre stb.), ha az vmit parancsol neki〉.  Mit ~ itt, ha nem takarít?: Tesmegmagyaráz.

84

akármi sék, mondja; mit kíván? ~sz eg y –foggal naprázni? ~sz –fogak nélkül nevetni? akármi  Mi lesz az ebéd? — Még ~ is lehet: Nem tudom (Szfv98). akasztófa-gerendás  fn 1. Tiszthelyettes; gyökér. 2. Zászlós; lobogós. (Kap03). [A rangjelzésen lévő ezüst v. arany csík miatt, vö. gerenda]. akna  fn Széklet (erdőn, mezőn); gitt. aknaszag Csukd be a –szádat, mert ~ van! aknatelepítés  fn Székelés. aknavető Szh: –Falhoz váglak, mint Józsit az ~! aknavetős 1.  R: Igen buta, nag yon erős: | ebből lesz az ~; Leg yen buta, leg yen erős: |—; Aki buta, aki erős, abból lesz az ~!: 〈Más feg yverneműek aknavetősöket csúfoló rigmusa〉. 2.  mn és fn Rendkívül buta és felettébb agresszív (ember); kö­ csög (Szfv98). aknázik  tn ige Székel. [— akna]. — flekkel, gittel, gyíkol, gyurmázik, ik­ rázik, kábelt fektet, kábelezik, kakkant, kekszel, lerakja a gyíkot/macit, megve­ rekszik a barnamedvével, nyom egy kek­ szet/pitét, pukkaszt, teker egy brióst. Vö. megformáz, elöljáró. aktakukac   fn Írnok; tinta. [< kny.] aktungolás  fn Közösülés (Db03). [— ném. Achtung ’fig yelem’]. — mórázás, pisztolyozás, pumpa, rihálás, szegelés, szúrás. akvárium fn 1.  Fogda; fogszi. 2.  Laktanya-üg yeletesi helyiség ; ütiszoba (Szabsz03). aladin  fn Az ajtó melletti felső ág yon, a villanykapcsolónál alvó katona, aki esténként lekapcsolja a villanyt (Bp87/ 88). [— Aladdin és a bűvös lámpa].

alárúg alákavar  tn ige (Szándékosan) árt vkinek, kitol vkivel; belezavar az illető terveibe; megszívat (Le85/86). alaki   ~ toprong y,  higanymozgású ~ csoda: tréf, gúny Alaki g yakorlatokon rosszul mozgó, alakiatlan katona. — amő­ ba, dembe, droid, hikomat, maci, met­ ronóm, robokacsa, robotember. alakizik  tn ige Alaki foglalkozáson vesz részt, alaki g yakorlatokat hajt végre. alakulótér  Az ~en kell, hog y megforduljál: Nag yképű vag y. [— nagy az ar­ cod]. Szj:  Hol az ~ kulcsa?: 〈Kérdés az alvó társhoz, hog y felébresszék〉. Vö. szén alatt.  Kérd el az ~ kulcsát az ütitől!: 〈Ugratásból adott „feladat”〉. alakzat Ö: amőba~, csillag~, gyé­ mánt~, olajfolt~, takony~, támadóme­ nyét~, tintapaca~. alamizsna  fn tréf Illetmény; zsold. alap  fn 〈Mondatszóként használva:〉 Magától értetődik, természetesen. (Mindenre mondhatják, ami kedvező vag y jó annak, aki használja ezt a kifejezést.) Hoztál sört? — Alap! (Sztk97, Szfv98). — alapeset. Vö. dobja magát. alapállás  Lehet ~ba állni!: 〈Elöljárója által használva annak érzékeltetésére, hog y a sorállományú alárendeltje kezdi túllépni a megengedhető kereteket vele szemben:〉 Vedd magad észre, fogd vissza magad! (Le85/86). [Az elöljáróval való beszéd közben alapállásban kellett állni]. alapeset  fn Magától értetődő dolog ; alap. Alapeset, hog y hosszú eltávra meg yek (Sztk97). alapcumi  fn Alapkiképzés; keltető. alapoz Szh: –Pofon váglak, hog y oda is becsengetsz, ahol még csak ~nak! alárúg  tn ige (Szándékosan) árt vkinek, kitol vkivel; megszívat. Vö. szleng alátesz, alávág ’ua.’.

85

alásó

állomás

alásó  fn Gyalogsági ásó; gyalásó seggbe rúgott ebihal: 〈Alakzatban〉 görbén, (Le85/86). nem katonásan áll; mocorog ; brékel. K: alászed  Szedj alá!: Fogd vissza ma- Ha a –katona ~, akkor leül; ha… gad! [— sofőr szakszó]. állat fn 1. R:   Üvöltözök/ordibálok, mint eg y/az ~, én vag yok a belszolgálat!; alattvaló  fn ritk Beosztott; beó1. Alba  fn A székesfehérvári Alba Regia  Azért vag yok ilyen ~, mer’ én vag yok a belszolgálat!  Még nem ember, már nem laktanya (Szfv). ~: én vag yok a belszolgálat! K:  Legnaaleg  fn Alezredes; ales (Szts04). g yobb ~ a belszolgálat;  Nincsen nag yobb alegységes  fn Aleg ységüg yeletes~, mint a belszolgálat.  Kétféle ~ létezik helyettes; belgecihá. a világon: a hivatásos őrmester és a szerales   fn Alezredes. [Röv.] — aleg, ződéses szakaszvezető! Tk:   Melyik/ parkettás tizedes. ki a legnag yobb ~? (A [bel]szolgálat). Vö. alhadnagy  Szj: ~ot avatnak!: tréf belszolgálat. 2.  ritk, pej Aleg ység-üg ye〈Szokásos mondás, amit akkor használ- letes; belgeci. Vö. belállat. 3.   Újonc; tak, amikor a laktanya saját hizlaldája felől kopasz. Ártány ~; felsőág yas riadtszemű éktelen visítás jelezte, hog y ölik az eg yik kopasz rüszü ~; fiatal ~; kopár ~; kopasz ~; disznót〉 (Hmv70/71). sivár ~; (szar) rüszü ~: pej, durva Ua. 4.  alhangya    fn gúny Alhadnag y. Tüzér ~: Tüzér; ló (Ma81/82). Ö: bel~, [Szójáték; vö. hangya]. — gerendás őr­ sor~. nagy, keskeny nyomtávú (őrnagy), kis­ állatkert  Isten ~je: Laktanya; hotel hadnagy, kishangya, vékony nyomtávú (Szk00). Szj:  〈Válaszként a fókát (felőrnagy. mosórong yot) keresőnek:〉 Nem ~ ez!: alhas ~am fürge –munkása. Nincs; nem adom oda. alhonvéd fn tréf 1.   Honvéd. állatkerti  ~ foglalkozás: Felmosás;  Kisegítő póttartalékos ~helyettes: Ua. fókamóka (Ha90). [Ti. fókával (felmo(Szfv98). Előléptettek? Nem, alhonvéd vag yok (Er88). — baka, gladiátor, hadi ba­ sórongg yal) történik]. állatkórház  fn ritk, gúny Laktarom, hadi birka, harcos, honvágy, hon­ vész, szamuráj, világtalan. 2.  Rossz nyai segélyhely és betegszoba; gyengusz. katona. Te alhonvéd! Vö. a Varsói Szerző­ állatorvos  fn ritk Laktanyaorvos; dés legelbaszottabb katonája. || 〈A többi mengele. katona szemében〉 nem igazi katona (pl. állomány  fn ritk A katonák összesírnok). Ö: segéd~. sége. Efe ~: Eg yetemi előfelvett katonák; áll  Szj: ~j vag y ~j!; ~j, ki vag yok?; táposok (Le85/86). Leszerelő ~: Harma~j, ki voltál?; ~j, ki vag y? Mert én már ki; dik időszakos katonák. –Gumírozott ~. 〈munkásszázadban:〉 ~j, vag y eláslak!: tréf [Hiv.] || 〈A társ(ak) megszólítására:〉 Mi 〈Felszólítások az őrtoronyból〉. Vö. még moha, öreganya. [— Állj, ki vag y?; Állj, van, állomány? Fig yeljetek ide, állomány! vag y lövök!] Lehet –alapállásba ~ni! Szh: (Ma81/82). Vö. dzsakomó. Ö: süldő~. állomás Szj: –Nehog y (már) az ~ fü~, mint honvédló a tökbe; Úg y ~ ott, mintha bélcsavarodása lenne; (ritk) Úg y ~ ott, tyüljön a vonatnak! –Még haza se ért a mint akinek heresérve van; Úg y ~, mint a kutya az ~ról.

86

álmodik álmodik K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elalszik; ha elalszik, akkor ~ik; ha… alsóágyas  fn és mn ritk Öregkatona; harmadidőszakos; öreg. alsógatya R: Im tiszta pamut, olyat –szartam, mint eg y mamut. alszik ~ik az –eltáv. Szj:  ~ol? Aludj csak!: 〈Az alvó társ felébresztésére használt kifejezés〉. Vö. szén alatt. Jó –g yerek: ha ~ik, enni se kér. általános ~ harminckettes—. áltápos  fn 1. tréf Előfelvételisekkel eg y helyen, de tizennyolc hónapig szolgáló értelmes, művelt katona. 2. tréf, gúny Előfelvételisekkel eg y helyen, de tizennyolc hónapig szolgáló szemüveges katona. Vö. tápos1. aluljáró   fn ritk, tréf Elöljáró; péká. [Szójáték]. alumíniumezredes  fn ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. alumíniumkapitány  fn tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. [A rangjelzés három ezüst csillagáról]. alvalagdal  fn tréf Szellentés, fing (Gyr02). — kanyar2, luksikoly, pöndöly­ dörr, szar. alvásgátló  fn ritk Aleg ység-üg yeletesi szolgálat; belszolgálat. alvázszám Szh: Úg y seggbe –rúglak, hog y leolvasod a Göncölszekér ~át! amandavek  (állítmányként v. az állítmány ragozhatatlan részeként, mn-i v. fn-i állítmányhoz némileg hasonló szerepben) Amandavek!: Kész! Vége van! Mindeg y! Annak már befellegzett! (Szh81/82). amerikai ~ váltás—. amőba  fn Alakiatlanul mozgó katona; alaki toprongy.

anyag amőbaalakzat  fn tréf Nem alakzatban mozgó katonák csoportja. — csillag­ alakzat, falkábaverődés, gyémántalakzat, olajfoltalakzat, takonyalakzat, támadó­ menyét­alakzat, tintapaca­alakzat. ampervadász  fn Műszerész. Amstel R: Leg jobb –sör az ~, attól áll a fasz fel! amúgy –Még ~! anakonda fn 1.  Hímvessző; fasz. Vö. boa. Bihari ~: Ua. (DbB89). Elkapja az It: Pórul jár, kitolnak vele; megszívja. 2.  Slag, fali tűzoltótömlő; kígyó. ancsa   fn Rep Antonov (AN–) típusú katonai repülőgép. angyal  fn (g yak. tsz.-ban) Lok Madár(raj). angyalbőr    fn ritk Katonai g yakorlóruha; gyakszi2. || Katonai ruházat.  ~be bújik: Bevonul; bezupál. [< kny., argó]. antennanyúl  fn gúny Rádiós, híradós katona; hírnyúl. Vö. nyúl. antirüszü  fn ritk Harmadidőszakos katona; öreg (Gyr02). [Vö. rüszü ’újonc’]. anya fn 1. Szj:  Idat próbálom!: 〈Válasz dicséretre〉. [— Hazámat szolgálom!]  〈Válaszként a Hány napod van még hátra, kopasz?-féle kérdésekre:〉 Mint Idnak a Rákóczi téren. –Hány Id van? Kelj fel—, mert basszák Idat a románok! 2.  (birt. szraggal) Anyád: A századparancsnok helyettese. Vö. apád.  Az ezred anyja: tréf Hadtápfőnök.  A század anyja: tréf Szolgálatvezető; szolgvez. anyahajó Szh: –Megütlek, mint vak bálna az ~t! anyag fn 1.  Alkohol, szeszes ital; szeszkó. 2. 〈Összetételek utótagjaként:〉 fegyver~, dobi~, kantin~, kasztró~, külsőkörlet~, recska~, surranó~.

87

anyatej anyatej fn 1. Szh: Úg y hátba –verlek, hog y felböfögöd az ~et! 2.  tréf Alkohol, szeszes ital; szeszkó. annyi ~ napod— van… anyuci  fn ritk, tréf Géppisztoly; géppityu. Vö. (meny)asszony. apa fn 1. –Hány Id van? Szj:  Id is csinált volna inkább kis sámlit helyetted!: tréf A fene eg yen meg! 2.   (birt. szraggal) Apád; apánk: (Század)parancsnok; (század)péká. Vö. nagyapa, dédapa. apagép  fn A helikoptert indító áramforrás. apatu  fn és mn Cigány; kokeró. aprófalvi  mn Kis termetű katona; inkubátorszökevény (Szts04). [— Aprófalva, óvodásoknak készült fejlesztő-foglalkoztató mesekönyv és CD „helyszíne”]. aprósörét  fn Tarhonya; hadtápsörét. aprótalpú  fn Újonc; kopasz ( Ju03). apu fn 1.   Parancsnok; péká. || Századparancsnok; századpéká. Vö. apád. 2.  Öregkatona; öreg. 3.  ~ja van: Protekciója van, protekciós; csókja van. apuci  fn ritk, tréf, gúny Elöljáró, századparancsnok; (század)péká. Vö. apád. arab ~ film Ld. habrahab. aranytizedes  fn tréf Hadnag y; hangya (Szts04). [Ti. ug yanannyi aranyszínű csillag van a rangjelzésében, mint csontcsillag a tizedesében]. arc –Nag y az ~od!  Lerántja a prémet az ~áról: ritk Megborotválkozik. Vö. fej. Szj: –Meg yek, beleszarok a vécé ~ába! Szh:  Leszakítom az ~od, mint bolond g yerek a plakátot!: Vig yázz, mert megverlek! Vö. betakar. arckirály  fn Nag yképű; nagyarcú (Szk00). arcmegvilágítás Szh: Olyan –sötét (vag y), hog y nappal ~t kell tőle(d) kérni.

88

asszony arcos  fn és mn Nag yképű; nagyar­

cú (Szk00).

arcosharcos  fn Nag yképű; nagy­

arcú (Szk00).

arcoskodó  fn és mn Nag yképű; nagyarcú (Szk00). árnyék  fn és mn ritk, pej Cigány; kokeró. árok Szj: Eg y –bokor, eg y ~… arrivedercsi  R: ~, Ercsi!: 〈A leszereléshez közeledő katonák búcsúrigmusa Ercsiben〉 (Er88). [— ol. arrivederci ’viszontlátásra’]. árt  Szh: Annyit ~ nekem ez az egész, mint halnak a beöntés: Nekem ez nem árthat; nem számít; nem érdekel. Vö. beön­ tés; meghat. ártány fn   ritk, pej Újonc; kopasz.  ~ állat;  kopasz ~: ritk Ua. árvaház Szh: –Kevés, mint ~ban a szülői értekezlet. árvaházi  ~ torta: ritk, tréf Zsíros kenyér; tirburger. áskálódik  tn ige ritk, tréf Műszaki munkálatokat (földmunkát) végez. ásó –Gyalázatos ~. ásónyom  fn tréf Női nemi szer v; bula (Db02). aszalda  fn Őrtorony; torony. (Szk 00). Ö: virsli~. aszfaltpattanás  fn ritk, tréf, gúny Kis termetű katona; inkubátorszökevény. aszfaltszaggató  fn Harckocsi; háká (Db02). Ászok R: A –söröm az ~, pinára vadászok! asszony  fn tréf 1. –Ötcombú ~. 2. Eg yéni lőfeg yver. — barátnő, csúzli1, menyasszony, pukka, pusku. 3. Géppisztoly; géppityu.

asztal asztal –Makkan az ~. atom Szh: –Bebaszik/–benyom, mint az ~. atommag Szh: Hasadj meg—, mint az ~. atommamusz  fn tréf Veg yivédelmi harisnya; vévépapucs (Szts04). atomtopogó  fn ritk Veg yivédelmi harisnya; vévépapucs. atomvillanás  ~ jobbról: ritk, tréf Berúg, lerészegedik. [— Hiv. vezényszó; vö. bebaszik, mint az atom]. Szh: Olyan –sötét, hogy hozzá képest egy vödör korom ~.

Ázsia atya  fn 1. (birt. szraggal) Atyám: 〈Megszólítás〉; dzsakomó. 2. Teológushallgató sorkatona; atyus (Le85/86). atyámkod ik  tn ige ritk Parancsolgat, főnökösködik; gecizik. [— atyám]. atyus  1. ritk Öregkatona; öreg. Vö. apu. 2. Teológushallgató sorkatona (Le85/ 86). — atya. autó –Csajozós/–csapásmérő ~. Fényes— ~. avat Szj: –Alhadnag yot ~nak! Ázsia  fn tréf, ritk Alföld.

89

B babakonzerv  fn Első időszakos ka- 2.   Honvéd, honvéd rangfokozatú tona; kopasz. katona; alhonvéd. babcsi  fn ritk Bab (Szh81/82). bakafix  fn Kényelmes, jó bőrből készült csizma; tukó. [— bokafix]. bádogdoboz  fn ritk Harckocsi; bakalajos –Bokacsatos ~. háká. bádogkoporsó  fn ritk Harckocsi; bakancs  1. Rénós ~: Az első időszakos katonák barna bakancsa; surranó. háká. bádogláda   fn ritk Harckocsi; (Ti. a másod- és harmadidőszakosok feketére bokszolták.) [— Reno, cipőáruház]. háká. Eg yütt húztak surranót/~ot; eg yütt húzták bagarol  fn ritk, gúny Cigány katofel a surranót/~ot: Eg y időben vonultak na; kokeró. be. 2. Bakancs!: Parancs! 〈A megszólításra bagoly   fn Felállított őr; bobi.  adott felelet elferdített változata〉 ( Ju03). Éjféli ~: Ua. ~ért mentem!: tréf Parancs, értettem! bagolyfészek  fn tréf Téli g yakor- ( Ju03). lósapka; usánka. bakancstalp  fn tréf Hússzelet. — baj  Szj: Csak az a ~a, hog y az anyja patkányburger, patkányhús. picsája nem volt szecskavágó: ritk 〈(Ált. pabakanevelő  fn tréf Másodidőszarancsnokra mondva) a g yűlölet kifejezése〉 kos katona; gumi. (Szh81/82). bakaovi  fn Alapkiképzés; keltető bajuszkötő  fn ritk, tréf Gázálarc; (Db02). szimat. bakapehely fn   ritk Por, szösz; bajuszleső  fn ritk, tréf Laktanyai bakapihe. ||  A nadrág felhajtásában fodrász; kőbaltás. összeg yűlő szösz. baka fn tréf 1.   Katona.  Cenbakapihe    fn Por, porcsomó; a tis ~: ritk Öregkatona; öreg. –Öreg ~: matracból kihulló és más eg yéb helyről az Ua. R: –Öreg ~ nem rakéta, fog y a napja, ág y alá kerülő szösz. — bakapehely, ba­ mint a kréta!; –Öreg ~ azért laza, leszerel katoll, hákáakadály, harckocsiakadály, és meg yen haza!  Emzárolt ~;  emzé ~: tankcsapda. tréf a) Szerződéses katona; boci. b) Tartabakatárs  fn A másikkal eg y időlékos katona; tarcsis. — bakec, bakkantó, szakban bevonult sorkatona; surranótárs. bakurász, gép1, kistárs, madár, nyeke­ bakatoll  fn ritk Por, szösz; baka­ nyóka, olajbogyó, slapci, slapec, slapek, pihe. slapka, sorállat, sorbakter, sorgép, sor­ géza, sorstárs, tróger. Vö. katonákok. bakec  fn Sorkatona; baka.

90

bakelit

barack

bakelit  fn Telefon; bulafon2. ~t: Hír Hadg yakorlaton a híradós állomást bakéró  fn Bakancs; surranó. Take- kitelepíteni (Ta88). rolni kell a ~t: Takarítani kell a bakancsot. balkettes  fn 1. 〈Ált. szószerkezetekben és beszédfordulatokban az önkielébakkan  tn ige ritk Meg y; zizzen. bakkantó  tréf Katona; baka (Pé02). gítés körülírására:〉 Az önkielégítés helye a vécében; balkettő. [Tkp. balról a második bakker  fn Bakancs; surranó. fülke]. ~ páholy: Ua. A ~be meg y: Kimeg y bakkéró  fn ritk Bakancs; surranó. a vécébe önkielégítést végezni (Nk84/85). bakony fn ritk 1.   A szekrény te- Menjél a ~be, és alsó bal madárfogással

teje, ahová az újoncnak kell felmászni és elégítsd ki magad!: Eredj maszturbálni! || letörölni. — magastátra. 2.  A szekrény Menj a fenébe! (DbK88). Öt eg y ellen a tetejére eg y nekifutásból való felmászás. ~ben: Önkielégítés (DbK88); vö. ötcom­ bakonybuli-balhé  fn ritk Had- bú asszony. 2. ~ páholy: ritk Laktanyai g yakorlat a Bakonyban (Ze). Vö. balhé. fogda; fogszi. [A kaputól balra van]. bakter fn 1. Szj: –Nehog y már a sobalket tő  fn 〈Ált. beszédfordularompó tekerje a ~t! 2.   ritk Felállított tokban:〉 Az önkielégítés helye a vécében; őr; bobi. 3.  Aleg ység-üg yeletes; belgeci balkettes. ( Ju03). 3.  Újonc; kopasz (Szabsz03). ballonkabát  fn ritk Lövészmikádó Ö: sor~. bélés nélkül (Szh81/82). Vö. mikádó. baktersapka  tréf A hivatásos állobálna –Öreg/–vén (tengeri) ~. Szh: mány köznapi Bocskai-sapkája; ködvágó. –Megütlek, mint vak ~ az anyahajót! bakterol  tn ige ritk Őrségben áll; bálnaolaj  fn ritk Cipőápoló olaj. bobizik. bálnazsák  fn Málhazsák; málha­ bakurász  fn Sorkatona; baka ( Ju03). gyík (Szts04). bal Szj:  〈Az Erre mit lépsz? ’Na, erre balogmari  fn Ultra mosogatószer; mit tudsz szólni, hog y reagálsz?’ kérdésre hó (Bö-Börs95/96). [A papírzacskón látadott válaszként:〉 (Eg y) keményet ~lal!; ható fejkendős asszony alapján]. Keményen ~lal!; Kemény ~t! (Le). [Ti. a bambi  Csatos ~: a) Szeszes ital; Lépés, indulj! parancsra bal lábbal kellett indulni]. Szj:  Mi van, magának két ~ szeszkó. b) ritk Üdítőital; buzivíz. lába van?!: 〈Fenyegető-fig yelmeztető kérbambínó  fn Első időszakos katona; dés az alakzatban rosszul lépő katonához〉. kopasz (BpPet03).  ~ra ám!: tréf Balra át! (Db02). — Bar­ banán Szj: –Nehog y már a ~ hámozza barát!, Barna hát! a majmot. Balaton  ~ szelet: A katonai ülőkére bánya  fn ritk Laktanya; hotel. [? — nem előírásszerűen (vö. stoki I.2.), hanem „A fiúk a bányában dolgoznak!” (eg y kabag yűrten, hullámosan ráhajtogatott ruha. rétréfa szállóigévé vált mondata)]. Vö. riadóstoki. Melyik fakezű csinálta ezt banyakommandó  fn tréf Katonai a Balaton szeletet? (Fh89/91). Szh: –Kevés, mint ~ szeletben a hullámverés. képzettség nélküliek utólagos kiképzésén balhé  fn 1. 〈Összetételek utótagja- főleg nőkből álló aleg ység. — deltaforsz, ként:〉 (Had)g yakorlat. Vö. gyakszi1. Ö: muterszakasz. bakonybuli­~, egyes~. 2. Kitelepíteni a barack –Önjáró ~.

91

bárány

bealvás

bárány Szj: Hozzám képest a Neanderbaszik –Csőre ~.   (Szexnap van,) völg yi –ősember ma született ~. ~nak/kúrnak a kilencesek/hetesek stb.: Kibárányfelhő Szj: Ezek –mennek, meg lencvenkilenc/hetvenhét stb. napja van hátra a leszerelésig. Szj:  Úgy ~sza/tegye/ a ~k! –verje oda a lábát, hogy a giliszták agybarát  fn (birt. szraggal) Barátom: rázkódást kapjanak!  ~sza oda a lábát a 〈Megszólítás〉; dzsakomó. földhöz, katona, úgy, hogy a vakond agyrázbarátnő fn tréf 1.  Eg yéni lőfeg y- kódást kapjon!: 〈Díszlépésnél a láb erős, haver; asszony (Pé02). 2.  Gépkarabély; tározott lerakására felszólító mondat〉. Vö. géppityu (Pé02). 3.  –Ötcombú ~;  (Úgy) verje oda… Kelj fel—, mert ~szák angol ~;  laktanyán belüli ~: A kéz önki- anyádat a románok! Szh: –Vigyorog, mint elégítéskor; marokmarcsa. 3.  Országos akit ~ni visznek. R: –Öreg rája ~ik rája. ~: Kurva, prostituált; ágybetét (Db95). baszdszájba  fn durva 1. Aleg ységbarátocska  fn (birt. szraggal) Ba- üg yeletes; belgeci (Nyh02). 2. ritk Főtiszt; rátocskám: 〈Fenyegető, lenéző megszólí- parkettás (Vp03). Ö: kis~. tás〉; dzsakomó. baszkancs  fn ritk, pej Katonai lábbarbapapa  fn Gyakorlatok alkalbeli, bakancs; surranó. [— bakancs; szójámával használt, fekete gumiból készült, ték]. három vag y nég y fülű, elasztikus vízszállíBaszombathely  tn Szombathely. tó ballon, melybe 60-80 liter víz is belefér, Vö. Van jó hely, van rossz hely, meg van viszont üresen összehajtogatható vag y öszSzombathely. — Szívóhely, Szopacshely. szetekerhető, íg y kis helyen is elfér. (Szh80/ basztíj (básztíj is) fn tréf 1.   Lak81). [Az alakja feltöltve Barba papá-ra, az akkori idők eg yik rajzfilmfigurájára hason- tanyai fogda; fogszi. 2.  Laktanya; hotel (Szk00). [— Bastille]. lított]. basztíjlakos (básztíjlakos is)  fn tréf Barbara Barbarát!:  tréf Balra át!; Bal­ Fogdán lévő katona. ra ám! (Le85/86). [Szójáték]. batár  fn BTR páncélozott szállító bárcsak  isz 〈Gyakran használt mondatkezdő formula a hitetlenség kifejezésé- harcjármű; nyuszibusz (Nyh02). re:〉 Nem hiszem el, nem igaz, hogy… (Ze). bázisdiszkó  fn A kiképzőbázis sobarlang  Szj: Maga ~ban lakik?: Csukd rakozója az alakulótéren (BpA92/93). Vö. be magad után az ajtót! (Fh89/91). Vö. ajtó. diszkó. barlanglakó  fn Az a katona, aki nem bazuka  fn Rakétavető; erpégé. [— csukja be maga után az ajtót (Le85/86). ang. bazooka ’kézi páncéltörő gránátvető’]. barna  ~ hát!: tréf Balra át!; Balra ám! bead ~ja a –jelentést. ~ja a –bétéeszt/ –csövet /–téeszt. barnamedve –Megverekszik a Ivel. beakaszt  tn ige Berúg, lerészegedik; barom –Hadi ~. –Isten barma. bebaszik. baromarcú  mn és fn pej 1. Buta és beáll  tn ige Berúg, lerészegedik; be­ szemtelen (személy); köcsög; 2. Elöljáró, baszik (Db03). parancsnok; péká. bealvás  fn tréf Elméleti kiképzés; bástya  fn Őrtorony; torony (Szk00). agytágítás (Db03). Ö: őr~.

92

béarcú béarcú  mn és fn Buta és szemtelen (személy); köcsög. [— baromarcú]. beásít  tn ige ritk Berúg, lerészegedik; bebaszik. Beatles Ld. bitlisz­. beáztatás  fn ritk Áldomásivás előléptetéskor. bebaszik  tn ige Berúg, lerészegedik. Szh: ~ik, mint az atom: Ua. — beakaszt, beáll, beásít, bekarmol, bekávézik, be­ kólázik, benyom, szétájul, szétcsapja magát. bébé  Hk Belső beszélő berendezés a harckocsiban. bebejgliz  ts és tn ige Lefekvéshez előkészülve felgöng yöli a takarót; bejgliz (Db96). bebikáz ts ige 1.  Vmilyen harcjárművet lánctalpas vontatóval bevontat. 2.  Vmilyen harcjárművet eg y másikkal vontatva elindít. Vö. bika1. bebűnözik  tn ige Szabálytalanságot követ el (fogdába kerül, leittasodik, nem ér vissza a laktanyába időre, késik stb.) (Le85/ 86). becsenget Szh: –Pofon váglak, hog y oda is ~sz, ahol még csak alapoznak! becsigáz  ts és tn ige ritk Lefekvéshez előkészülve felgöng yöli a takarót; bejgliz. becsokizik  tn ige Becsinál, beszarik (Db03). [— csoki ’széklet’]. becsörtet Szj: …kérek –engedélyt a makkosba ~ni! becsuk  Csukd be a –szádat, mert aknaszag van. Szh: ~ják, mint a malacot: Fogdára küldik. Vö. lesittel. bedekó  fn ritk, tréf Alkohol, szeszes ital; szeszkó. [— Bedeco, instant kakaópor márka]. bedeszkáz ~zák az –eget.

befeszít bedzsondzsul  tn ige Megbolondul, bezsong ; bekattan. Teljesen bedzsondzsulok, ha még eg y hétig nem mehetek haza! (Fh89/91). beegerez  tn ige Kis műanyag tasakba töltött mosószer széttaposásával takarításra kényszerít. [— egér]. Vö. sikamika. béemkás  fn (gyak. tsz.-ban) A motorcsónak vezetője; hajós; szennyvizes (Er). béempé  fn (ritk., tréf. bíempí) Lövészeket szállító páncélozott harcjármű; nyuszibusz (különösen Szh, Ze). [— Hiv. BMP — or. боевая машина пехоты]. béempékoktél  fn Tisztításra, műszaki célokra használt alkoholból hígított szeszes ital; szeszkó. béemvéleves  fn tréf Meghatározhatatlan összetételű leves. [— Bele minden vacakot! × BMW]. beerdőz  tn ige 1. Belezavarodik, eltéved. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok gépet kell rajzolnia — összekeveri vag y rosszul vezeti őket a táblán. Besokall. befagy ~ a –váltás. befalcol (befarcol is)   tn ige 1. ritk Öng yilkos lesz. || Felvágja az ereit. 〈Gyakran fig yelmeztetésként, fenyegetőzésként vag y hitetlenkedés, csodálkozás, meglepetés, düh kifejezésére használják.〉 Öcsém, befalcolok! ’Teljesen fel vag yok háborodva!’ (Nk90/91). [< argó]. — belehugyozik a konnektorba, belepisál a kettőhúszba, beveszi az őrtablettát, felszerel, kirúgja maga alól a stokit, leküzdi magát, magá­ hoz nyúl, tökön szúrja magát. 2.  Megdöbben, meglepődik; rádöbben (Eg96). Vö. tökön szúrja magát. befékez   ts ige ritk Megtiltja a laktanya elhag yását. Befékezték: Nem mehet haza, eltávozásra. Vö. (kézi)fék. — bevarr, hegeszt, lehúz, lenyom, ragaszt. befeszít  tn ige Befeszít vkinek: Közösül vkivel. — becserkészi a gyíkot,

93

befordul

bekeményít

tokárol, töcköl, töcsköl. Vö. még széttúr, beittyeg  tn ige 〈Elsősorban újontol alatt. coknak az öregkatonákkal szembeni „tiszbefordul  tn ige Magába fordul, elke- teletlen” megjeg yzéseire mondva:〉 Megseredik, lelkileg összeomlik; megmakkan. jeg yzést tesz, ellentmond; megmagyaráz. Ha ma nem engednek haza, biztos, hog y be- (Fh89/91). fordulok (BpA92/93). beizzik ~ik a –piros telefon. befőtt  fn 1. Szj: Rohadjon meg az bejátszik  tn ige Megtörténik, beköösszes ~ed!: 〈Általános rosszkívánság〉. Szj: vetkezik; beguggol. A hétvégén bejátszik –Nehog y már a ~ teg ye el a nag ymamát/ eg y eltáv ’Hétvégén hazameg yek’. Bejátszik mutert! Nem –úg y van az, hog y a ~ teszi eg y fenyítés ’Fenyítést kapok’ (BpA92/93). el a nag ymamát! Szh: –Elvan, mint a ~. bejgli  fn Takarodóra előkészülve az –Összeáll, mint a ~. 2. ritk Alkohol, sze- ág y végébe helyezett, feltekert takaró, leszes ital; szeszkó. pedő és pokróc. — csiga, guriga, hernyó1, befőttsegély  fn ritk A laktanyába mákos tekercs. becsempészett szeszes ital, illetőleg az ezt bejgliz  ts és tn ige Lefekvéshez előtartalmazó csomag. készülve felgöng yöli a takarót. ~ni kell a bególyázik   tn ige Bególyázott nyelvét vkinek: ritk Sokat hízeleg, nyalizik vki: ritk A körletszemle során rendetlen- (tkp. a nyalizástól olyan hosszú a nyelve, nek talált ág yat az üg yeletes tiszt szétdo- hog y fel lehet tekerni; vö. pedálozik). Ö: bálta, feltúrta. Vö. gólya. be~. — becsigáz, csigáz. béka1  fn Rep A repülőtéri meteorobegombol Szj: Gombolja be a –zsebét, mert… lógiai szolgálatnál levő katona. beguggol  tn ige Meglesz, bekövetbéka 2  fn Hk A harckocsi sebességkezik, megtörténik. Remélem hétvégére váltókarjának biztosítója. beguggol eg y eltávozás. ~ a –gitt/–sportbéka 3  fn ritk Újonc; kopasz. [A szelet. Szj: Eg y –síp ~. — bejátszik. béka ug yanis „kopasz”, nincs rajta szőr]. behány tn ige 1. Szh: Olyat –bebekap ~ja a –hosszúcicit. nyomok, hog y ~sz! 2.   〈Elsősorban bekarmol  tn ige Berúg, lerészegeújoncoknak az öregkatonákkal szembeni dik; bebaszik (Szabsz03). „tiszteletlen” meg jeg yzéseire mondva :〉 bekattan  tn ige ritk Megbolondul. Megjeg yzést tesz, ellentmond; megma­ — bedzsondzsul, bezakkan. Vö. meg­ gyaráz. Ne hányjál be, kopasz állat, mert szétsikálod az ag yadat! (Fh89/91).  Mi makkan bekavar  tn ige Bekavar vkinek: Bovan? Csak úg y behányunk a körletbe?: nyodalmat, kellemetlenséget okoz mások〈„Felháborodott” kérdés, ha valaki rosszul, nak; a másik számítását keresztülhúzza. vag y eg yáltalán nem kér engedélyt a körletben tartózkodásra, amikor pedig kelle- ~ magának: Cselekedeteivel a saját helyzene (vag y más kötelező formulát eltéveszt)〉 tét rontja. Vö. kavar1. — bekever. (BpA92/93). bekávéz ik  fn Italozik, berúg ; be­ baszik. behavaz ik  tn ige Behavazott: A körletben takaríttatás céljából mosószert bekeményít  tn ige Szigorúbb lesz; szórtak szét. Vö. hó(esés), sikamika. keg yetlenebbé válik.

94

bekencs

belgenyó

bekencs  fn tréf Bakancs; surranó. belekavar  tn ige (Szándékosan) árt [A bakancs szó „angolosan” ejtve]. vkinek, kitol vkivel; belezavar az illető terbekerít  Szj: –Eredj csak, kerítsd be! veibe; megszívat (Le85/86). Honvéd elvtárs, kerítse be és igazoltassa! (ti. belepisál ~ a –kettőhúszba. az eldobott cigarettacsikket): 〈A parancsbeleszarik tn ige 1. Szj: –Meg yek, nok felszólítása a szemét eltakarítására, ~ok a vécé arcába! Szj: Letépem a –fejét, ug yanis ha nem igazolja magát, el kell vin- és ~ok a nyakába! 2.  Nem törődik, nem ni〉. foglalkozik semmivel; nem érdekli, nem béketábor Szj: –Meg futtatom, hog y csinálja. (Nag y ívben) ~ik az egészbe: Ua. kiszalad a ~ból! K: –Öreg vag yok, ~ok. békettes  fn ritk Vattás téli nadrág ; beleszól  tn ige 〈Elsősorban újontundrabugyi. coknak az öregkatonákkal szembeni „tiszbekever  tn ige ritk Bekavar. teletlen” megjeg yzéseire mondva:〉 Megbekezel  ts ige Hőr Lebélyegzi, illet- jeg yzést tesz, ellentmond; megmagyaráz. ve ellenőrzi az utasok útlevelét a határon Szj: Ne szólj(on) bele, | nem telefon!; Nem való belépéskor; bever. Ezt a néhány faszit szól bele, |—: Ne szemtelenkedj, ne szólj még kezeld be, aztán menj ebédelni! (Fh89/ bele, semmi közöd hozzá! 91). beletrombitál  ~ a semmibe: ritk Önbekólázik  tn ige Berúg, lerészege- kielégítést végez; zsibizik. dik; bebaszik. belevág A –faszát ~ja. bekönyököl ~ a –sportszelet a gatyába. belevaló  Szj: ~ g yerek — fejjel a húsbekrepál  tn ige 1. Meghal; felsze­ darálóba!: 〈(Ált. parancsnokra mondva) a rel. 2. Elromlik; lepúvad (Db95). g yűlölet kifejezése〉 (Ce83/84). beksz  fn tréf Cipőkrém, boksz; fó­ belever A –faszát ~i. kazsír. [— boksz × bekencs]. belgeci   fn pej 1. Aleg ység-üg yebelállat   fn pej Aleg ység-üg yeleletes. [— bel(szolgálat) + geci ’ellenszentes; belgeci. Vö. állat. ves, utált ember’]. — aegü, állat, bakter, belbódé   fn ritk Aleg ység-üg yele- baszdszájba, belállat, belboldi, belcso­ tesi szolgálat; belszolgálat. Vö. bódézik. csó, beldzsó, belgenyó, belgép, belgettó, belboldi  fn ritk, tréf Aleg ység-üg ye- belgyík, belszivacs, belszolga, belszolgá­ letes; belgeci. [— belbódé]. lat, bútor, bútoros, kirakatbábu, müez­ belcsocsó  fn Aleg ység-üg yeletes; zin, portás, seriff, szivacs, szolgálat, ü, belgeci. Vö. csocsó. ügyész, ügyi, vérzőkarú. 2. ritk Aleg ységbéldózer  fn Nag yevő katona; bél­ üg yeletesi szolgálat; belszolgálat (Ma84). gép (Szh81/82). belgecihá  fn ritk, pej Aleg ységbeldzsó  fn ritk, tréf Aleg ység-üg ye- üg yeletes-helyettes. Vö. há. — aegüh, letes; belgeci. aegühá, belgép, belszivacshá, hajlékta­ belehug yozik ~ik a –konnektorba. lan, kirakatbábu, szolgálat, ügyeletes Szj: ~nék a konnektorba, ha annyi –na- hülye, üh, ühá, ühü. pom lenne. belgenyó   fn pej Aleg ység-üg yeletes; belgeci. belép ~ a –téeszbe.

95

belgép belgép  fn 1. Aleg ység-üg yeletes; belgeci. 2. Aleg ységüg yeletes-helyettes; belgecihá. bélgép  fn Nagyevő katona; béldózer. Vö. gép1. belgettó  fn ritk, pej Aleg ység-üg yeletes; belgeci. belgyík  fn Aleg ység-üg yeletes; bel­ geci. bell  fn tréf Telefon; bulafon2 (Szabsz 03). [— Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója]. belobi  fn pej Aleg ység-üg yeletesi szolgálat; belszolgálat. Vö. obi. belobizik  tn ige ritk Alegység-ügyeletesi szolgálatot teljesít. Vö. obizik. — ag­ gódik az asztalnál, bódézik, mekeg a bú­ tornál, kint ül a száraz fa mellett. belszivacs  fn ritk Aleg ység-üg yeletes; belgeci. Vö. szivacs. belszivacshá  fn ritk Alegységügyeletes-helyettes; belgecihá. Vö. há. belszolga  ritk fn 1. Aleg ység-üg yeletesi szolgálat; belszolgálat. 2. Aleg ységüg yeletes; belgeci. (Le85/86). belszolgálat   fn 1. Alegység-ügyeletesi szolgálat. — alvásgátló, belbódé, belgeci, belobi, belszolga, belszoli, bú­ torőrség. Vö. szoli alatt. 2. Alegység-ügyeletes; belgeci. R: Topa vagyok, mint az állat, én vagyok a ~! Legszebb/legnagyobb állat a ~! Tk: Melyik a legszebb/legnagyobb állat? (A ~). Vö. szolgálat. belszoli   fn Aleg ység-üg yeletesi szolgálat; belszolgálat. Vö. szoli. belváros R: Szívatják a kopasz/öreg –tápost, de rója még majd a ~t! bélyeg Szj: Az a –lényeg, hog y ragadjon a ~. Szh: –Lenyomlak, mint a ~et! bélyegző –Gyerektelenítő ~. bemutat ~ja a –centit.

96

beöntés béna  mn és fn ritk Beteg (katona); gyenguszos (Szabsz03). benéz  ts ige Elképzelésében, várakozásában csalódik, mert az valamiért meghiúsul; rádöbben. Benézte az eltávot ’Hiába bízott benne, mégsem mehet eltávozásra’. Ezt nagyon benézte magának. bennég  Szj: Ha még öt percig az anyjában marad, ~: ritk 〈Cigány katonára mondva:〉 Nag yon sötét bőre van. Vö. kokeró. benő Benő! Ld. rádöbben (ő). bent ~ –fig yel. benzingőz  Szj: ~ van!; A ~ árt a légutaknak!; Vágni lehet a ~t!: 〈Fenyegető felkiáltás, ha az újonc a „törvények” ellenére felmosófára tett rongg yal (motoros fókával) próbál meg felmosni〉. benzintemető  fn tréf ZIL–131 típusú teherautó. — csajozós autó, leninátka, oroszcsoda, ruszkicsoda. benyal  ige 1. tn Hízeleg, felettesei kedvét keresi; pedálozik. Be van nyalva: Protekciós. Vö. csókos. 2. ts Pórul jár; szív. benyel  ts ige ritk Ellop. Benyelte a kanalamat (Nk85/86). — bugázik, elsu­ mákol, kummant, lenyúl, megment, pri­ vatizál. benyó  fn Benzin (Bia94). benyom  tn ige 1. Megüt, megver; betakar. Szh: Olyat ~ok, hog y behánysz!: 〈Fenyegetésként:〉 Meg verlek, megütlek! 2. Berúg, lerészegedik; bebaszik. Szh: ~, mint az atom: Ua. beó1  fn ritk Beosztott; alattvaló. beó 2  Szopka/szivattyú stb. ~: ritk Rosszra válik a helyzet; elkezdődik a kitolás (szívatás) (Ta88). [— beugrik; vö. leó]. beöntés  fn 1. Nag yobb mennyiségű víznek a körletben, folyosón történő szétlocsolása a takarítás kikényszerítésére.

beparkol Vö. kígyózik. Vö. Mi történt, feljött a –talajvíz a fugák közt? 2. Sok vízzel történő takaríttatás; sikamika. Szh: Annyit –árt nekem ez az egész, mint halnak a ~. beparkol  tn ige Ottmarad, ottragad valahol (Db95). beporzás  fn tréf A tartalékos állomány behívása. bepukkan  tn ige Dühös lesz (Db03). — berág2, lemegy hídba. bepulloz  ts ige ritk Elrejt valamit a többiek elől, titokban elraktároz, magának saját használatra eldug, nem osztja meg társaival. Bepullozam eg y szál kolbászt a szekrénybe (Er88/89). — elpulloz, titko­ sít. berág1  Látogató érkezésekor (úg y ülve, hog y csak a látogató(ka)t fogadó társa láthassa) folyamatos rágó szájmozdulatok közepette a hasára mutogat (jelezvén, hog y igen éhes, és azonnal fel fogja falni, amit a társa kapott). Menjünk, rág junk be eg yet a g yíktestűnek! (Er88/89). berág2  tn ige Dühös lesz; bepuk­ kan. A hadnag y berágott rám a koszos surranóm miatt (BpA92/93). berángat  ts ige Katonának (újra) behív. Vö. beránt. beránt  ts ige Katonának behív. Vö. berángat. beráz ~za a –centit/répát. berben  fn Hőr Novemberben leszerelő határőr (Fh89/91). [— novemberben]. bereccsen  tn ige Megtörik, lelkileg összetörik; megmakkan. berepül ~t a –bivalycsorda/–gólya. berezeg ~ a –keze. bérgyilkos  fn ritk, gúny A harcjármű irányzója; toronynyúl. berinyál  tn ige ritk 1. Megijed. — beguggol a gitt, megmazzan, megrecs­ csen, megszisszen, parázol, priccol. 2. pej

beszól A büntetéstől való félelmében pedánsan, a szabályzat szerint kezd el viselkedni. Vö. rinyál. besokall  tn ige 1. Belezavarodik, eltéved. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok gépet kell rajzolnia — összekeveri vag y rosszul vezeti őket a táblán. — beerdőz. Vö. bezsákol. bestokiz(ik)  ige 1. ts A székre (stokira) ruházatát az előírás szerint ráhajtogatja. ~za a nadrágot/inget stb. 2. tn Elkészíti a stoki (I.2.)-t. Először bestokizok, aztán meg yek mosdani (Nk84/85). beszab  fn ritk Beszabályozó szerelő. beszabályoz  ts ige tréf Rendet teremt, feg yelmez, irányít. Majd én beszabályzom, hog y mikor kelnek fel! beszabraj  fn ritk Javítóraj. Vö. be­ szab. beszámol  tn ige Hangosan számolva az alakzatban haladó katonák lépteit összehangolja: Eg y-kettő, eg y-kettő… beszélget ~ a –boával. beszélőszerszám  fn Rep Üzembentartó, javító műszaki beosztású katona a légierő szakcsapatainál (Sztk, Pá, Szk). [— beszélő szerszám ’rabszolga’]. beszív  tn ige Pórul jár, megjárja; megszív (Eg96). beszkártya  fn Hőr Beszállókártya. Az a kopasz figura elvesztette a beszkártyáját, nem találtátok meg? (Fh89/91). beszódáz  tn ige ritk Takarításhoz (sikamikához) szódát szór szét; takaríttat. Vö. beszór. beszól  tn ige 〈Elsősorban újoncoknak az öregkatonákkal szembeni „tiszteletlen” meg jeg yzéseire mondva :〉 Meg jeg yzést tesz, ellentmond; megmagyaráz. Szj: Ne szólj be, nem vag y te telefon!: Ne szólj bele, semmi közöd hozzá; vö. beleszól. A kopasz g yík nem szól be az öreg halnak!: 〈Fenyegetően:〉 Ne szemtelenkedj!

97

beszop(ik)

bevesz

beszop(ik)  tn ige Pórul jár, megjár- non fogok szopni. (Fh89/91). Szh: –Kopasz, ja, kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül; mint a taszári ~. 3.  Hosszú szárú, vastag szív. vattanadrág, pufajkanadrág ; tundrabugyi. beszór  tn ige Takarításhoz (sikami­ [— betongatya, betonnadrág]. kához) valamilyen takarítószert szór szét; betongatya  fn Hosszú szárú, vastag takaríttat; ld. sikamika. Vö. beszódáz, vattanadrág, pufajkanadrág ; tundrabugyi. beultráz; vö. még beöntés. Az éjszakai őrségre nem húztam betongatyát, beszorul  Szj: Mi van már, ~tak?: azt hittem, lefag y a tököm. (Fh89/91). tréf Gyorsabban jöjjenek ki a helyiségből! betonkabát  fn Az orosz eg yenrubetakar ts ige  Megüt, megver. Szh: hához hasonló, nehéz filcből készült téli   ~ lak, mint | Moszkvát a hó(esés);  kabát (Hmv). —| Szent Márk teret a galambszar;  (ritk) betonkeverő  fn ritk, tréf Olyan ka—| Ziaul Hakot a tányérsapka: tréf Megver- tona, aki sokat kavar (ált.: kotnyeles). lek, ellátom a bajod. — benyom, elkeni a betonnadrág  fn ritk, tréf Vattás téli száját, falhoz vág, fejébe húzza a stokit, nadrág ; tundrabugyi. felrúg, kirúgja a surcijából, lecsap, le­ beugat  tn ige 〈Elsősorban újoncoknyom (egy sallert), leüt, lever, megfe­ jel, megráz, nyom, szétrúg. Vö. még arc, nak az öregkatonákkal szembeni „tiszteletbever, elnyom, fej, felborzol, felrugdos, len” megjegyzéseire mondva:〉 Megjegyzést haj, homlok, kiver, lecsap, lefejel, meg­ tesz, ellentmond; megmagyaráz. Aki bekever, megüt, mellpor, pofon, ráver, rúg, ugat a vén rájának, az megszopja! (Fh89/91). száj, ütifon, ver alatt is. beugázik  tn ige 〈Elsősorban újoncokbétéesz 1.  〈Különböző beszédfor- nak az öregkatonákkal szembeni „tiszteletdulatokban:〉 ritk Nem leszek továbbszol- len” megjegyzéseire mondva:〉 Megjegyzést gáló. Vö. téesz(es). Beadja a ~t: ritk Le- tesz, ellentmond; megmagyaráz (Fh89/91). szerel (Ze). [— baszok tovább szolgálni]. beugrik Szj: Ugorjon be a –sapkája alá! 2.   fn Hőr Szolgálat szabadnap helyett. beultráz(ik)   tn ige Takarításhoz || A kedvezmények megvonása mint bünUltra tisztítószert szór szét, takaríttat; ld. tetés. Kurva anyjukat, ez már a harmadik sikamika. — felultráz. Vö. beszór. bétéeszem ebben a hónapban! (Fh89/91). beutaló  fn ritk, tréf 1. Behívó. [— bent töltött szabadnap; esetenkénti tré2. Fogdajeg y. fás feloldása: bunkó tisztek szórakozása]. bevarr  ts ige Laktanyaelhagyás megbétéká –Hátéká-~. vonásával büntet, megtiltja a laktanya elhabetép  Betépni!: tréf Belépni! 〈a veg yását; befékez (Szts04). zényszó elferdített változata〉. bevásárlóközpont  fn tréf Laktabetol ~ja a –piros biciklit. nyai veg yesbolt; büfé; kantin (BpPet03). beton fn 1. Szj: Úg y bassza/teg ye/ bever ts ige 1. Szj:  Olyat ~ek, a sze–verje oda a lábát, hog y (a ~ alatt) a giliszták ag yrázkódást kapjanak! –Billeg a med kipereg!: Vigyázz, mert megverlek! Vö. ~?! Szh: Úg y –szájon váglak, hog y matyó betakar. 2.  Hőr Lebélyegzi, illetve ellenmintát harapsz a ~ba! 2.  Hőr A repülő- őrzi az utasok útlevelét a határon való betéri kifutópálya. — brötany. || A repülőtér lépéskor (Fh89/91). Vö. kiver. — bekezel. külső területei (a repülőgépek állóhelyei, bevesz ~i a –bréket; ~i a –nyeles nyakifutópályák stb.). Holnap egész nap a beto- lókát. ~i az –őrtablettát.

98

bevezényel

biliárd

bevezényel  tn ige A katona feljebbbiciklizik  tn ige ritk, pej Hízeleg ; valójának olyasvalamit mond, amit tré- pedálozik. [— piros bicikli]. fásan parancsként lehet értelmezni. || A bicskás  mn és fn Szabolcs-Szatmártapasztalatlan katona valóban parancsol Bereg meg yéből való (katona); tirpák. feljebbvalójának, pl. „Vig yázz!”-t, amikor bíempí Ld. béempé. még magasabb rangú katona közeledik bigfészmen  fn Nag yképű; nagyar­ (jóllehet ilyenkor mindig a legmagasabb cú (Szk00). [— ang. big ’nag y’ + face ’arc’ + rangúnak kell a parancsot kiadnia). Nézman ’ember’]. zenek oda, még bevezényel nekem! (BpA92/ bigyó  fn tréf Rohamsisak; roham­ 93). — vezényel. bili. bevisz ~i az –erdőbe. bihari ~ anakonda—. bezakkan  tn ige Kimerülnek az bika1   fn Lánctalpas (harckocsi) idegei; bekattan (Eg96). bezár  Szh: ~om, mint a majmot!: ritk vontató sérült harcjárművek mentésére. 〈Fenyegetésképpen:〉 Fogdába csukatom! bika 2  fn Újonc; kopasz (Szfv98, Vö. lesittel. Szts04). [A székesfehérvári mag yarázat bezizzent  ts ige ritk 〈Főleg szeszes szerint eg yrészt azért bika, mert mindent italt〉 megiszik. –Csillagvizet ~eni. — drin­ megbír, másrészt rövidítésként értelmezve: bevonuló ifjonc katona]. kel, grebbel, szeszkózik, szűr. bika 3  fn Hőr Sorállományú tiszthebezuhan  tn ige ritk Bemeg y. Vö. lyettesek hálókörlete (ahová az újoncok zuhan. csak az ott lakók külön engedélyével, pl. bezupál  tn ige ritk Bevonul. — an­ takarítási céllal léphettek be) (Or91). gyalbőrbe bújik. bikás  fn (gyak. tsz.-ban) ritk Tüzér; ló. bezsákol  tn ige 1. Eltüntet, megbikatej  fn pej, tréf Cikóriából készüntet. 2. A tervtáblarajzoló — ha túl sok szült (híg ) pótkávé; bivalytej. gépet kell rajzolnia — néhányat, amit már nem bír elvinni, letöröl, nem viszi tovább. bikázik  tn ige ritk Hadg yakorlaton Vö. besokall. [— „Mint a Télapó, beteszi a tábori konyha üstjét vasrúdon viszi. [— a zsákjába”]. szleng bika ’erős’]. biás  fn Az őrszázad katonája (Börs bikcsi  mn ritk Jó, remek; penge (Szh 95/96). Vö. bobi. | ~ok: Őrszázad (Börs95/ 81/82). [— szleng bika ’ua.’; vö. bikszi]. 96). Vö. őrkutyák. [Mert a biatorbág yi bikken  tn ige Meg y; zizzen. laktanyában is ők adták az őrszolgálatot]. bikszi  mn ritk Jó, remek; penge. bicikli 1. Szj: Meglátok eg y női ~t, és Bak ~: ritk Ua. (Er). [— szleng bika ’ua.’; azonnal/rögtön –izgalomba jövök. Szh: vö. bikcsi]. –Tolnám/dugnám, mint a lopott ~t! 2.  bilder  fn ritk Rohamsisak; roham­  El lehet tolni a (piros) ~t!;  Told el a bili. [?— bili]. ~t!: ritk Menj odébb, menj el; hag yj békén! bili   fn 1. Rohamsisak; rohambi­  Eltolom a ~t: ritk Elmeg yek.  Toljad li. Ö: acél~, mofém~, ólom~, roham~, már a ~t!: 〈Felszólítás pl. sorbanálláskor:〉 vas~. 2. ritk Evőcsésze; csajka1. Siess, ig yekezz! (Szfv98). 3. –Piros ~ 〈kifejezésekben is〉. biliárd  fn ritk, gúny Újonc; kopasz.

99

billeg billeg Szj:  Mit ~!? Gömbölyű a talpa?!;  ~ a beton?!: Ne mocorogjon az alakzatban állva! Szh:  Ne ~jen, mint szarka a dögön!: ritk Ua. Vö. brékel. biluxol  ts ige Bámul, néz; sasol. bimbi  fn Rohamsisak; rohambili. bimbó  fn 1. Rohamsisak; rohambi­ li. [— bimbi]. 2. Újonc; kopasz (Szts04). bír  ts ige (ált. tárg y nélkül, g yak. segédigei funkcióban) Tud, képes v. hajlandó vmire. Bííírom!: Tudom, képes vag yok rá (Er88). Fel bííírom mosni a folyosót ’〈Kényszerből〉 felmosom a folyosót (Er88); ’Nem mosom fel a folyosót’ (Er86). Bííírok leciccenni a zászlóaljszintre ’Lemeg yek a z.-re’ (Er88). Gondolom, el birom látni ’〈Igenlő válasz bármilyen parancsra, kérésre〉’ (Szh81–83). Nem bírnék!; Nem bírnám!; Nem bííírnám! (Ze88/89); Nem bííírom! (Er86); Nem biri! (Szh81/82): Nem, semmiképpen sem; semmi kedvem hozzá! Nem bírnák (!) szopni! ’〈A másiknak jutott kellemetlen munka láttán boszszantásként:〉 Nem volnék hajlandó ilyesmit csinálni’ (Ze87/88). Nem bííírunk felkelni ’Nem kelünk fel’ (Er88). Nem biri megcsinálni ’Nem csinálom meg’ (Szh81/ 82). Nem biri, csak íg y!; Nem biri másképp! ’〈Válasz irig ykedő megjeg yzésekre〉’ (Szh81/82). birka –Hadi ~. birtok   fn tréf Gyakorlótér; szöcske2. bítíer  fn BTR–80 típusú páncélozott gépjármű; nyuszibusz. bitliszfejű  mn Hosszú hajú (Vp03). — hippi, konczsuzsa. Vö. bítzenész, együt­ tes, Kóbor, pípí. bítzenész  Szj: Mi maga, ~?!: Túl hosszú a haja, vágassa le! Vö. bitliszfejű. bivaly  fn Hülye, ostobaságot elkövető személy; köcsög (Le85/86). bivalyarcú fn  Hülye, ostobaságot elkövető személy; köcsög (Le85/86).

100

boa bivalycsorda  Szj: Berepült az ablakon eg y ~: ritk, tréf Az ellenőrző tiszt a körlet rendetlenségét látva feltúrja az ág yakat, kiborítja a szekrényeket. Vö. gólya. bivalykodik  tn ige Hülye módon, ostobán csinál vmit (Le85/86). bivalyszőke  mn és fn ritk, tréf Cigány (katona); kokeró. bivalytej   fn Cikóriából készült híg pótkávé. — bikatej, buzikávé, néger­ lábvíz. bizei ~ rettenetes—. bizonyítvány –Öregségi ~. biztos  1. 〈Dicsekvő, büszkélkedő kijelentések nyomatékosítása〉 (Le). Biztos öt napra meg yek haza (Le85/86). Biztos nem ma kezdtem! ’Értek én ehhez, ug yebár!’ (Le85/86). ~ bocs!: 〈Dicsekvő, büszkélkedő kijelentések előbbinél erőteljesebb, nag yképű nyomatékosítása〉 (Le85/ 86). 2. ~ tápos—. bizserfa  fn ritk 〈A szabolcsiak kigúnyolására használt — a legtöbbek által valódinak hitt — ál nyelvjárási szó〉 Villanyoszlop. 〈Legg yakrabban a következő mondatban:〉 A lesmester felmászott a bizserfára (Nk85/86). Vö. bizsergefa, les­ mester, padonpislogó. bizsergefa  fn ritk Villanyoszlop. 〈Használatáról ld. bizserfa.〉 A padonpislogó felmászott a bizsergefára ’A macska felmászott a villanyoszlopra’ (Ma85/86). bliccel  tn ige Engedély nélkül távozik a laktanyából, megszökik; dobbant. blúz  fn ritk Bármiféle instrumentális zene vag y hangszerkísérettel ellátott ének. Nyomatja a ~t: ritk Zenél; zenét hallgat. [— ang. blues]. — rokk. BMP Ld. béempé. BMW Ld. béemvé­. boa fn ritk 1.  Beszélget a Ival: ritk Hány, kiadja magából az ételt; fúj. 2. 

bobi

bohóc

Slag, gumicső; kígyó. | Fali tűzoltótömlő. bociruci  90 mintájú három-, vag y Elszabadul a ~: A tűzoltótömlővel vizet 96 mintájú nég yszínnyomású g yakorlóöllocsolnak szét a sikamika előkészítése- tözet; bociruha. kor (Ta82/83). 3.  Hímvessző; fasz. Vö. bociruha  fn 90 mintájú három-, anakonda. 4.  Szerződéses katona; boci vag y 96 mintájú nég yszínnyomású g ya(Gyr02). korlóöltözet. — bociruci, bocitarka, tar­ bobi fn 1.   tréf Őr; őrszolgála- ka, tehénbunda, tehénruha, terepruci, tot ellátó katona. [— ang. bobby ’londoni terrorruha. Vö. angyalbőr. rendőr’]. — bagoly, bakter, bundzsi, ce­ bociruhás  fn és mn 1. Szerződéses ruza, csingacsguk, éjféli bagoly, éjjelibátor, katona; boci. 2. Hivatásos katona; ke­ értelemőrző, figyelő, fülesbagoly, kopó, ményváll­lapos. [Gyakorlóöltözetükről, kutya, kuvik, őrkarcsi, őrkároly, őrku­ vö. bociruha]. tya, pocsolyás, portás, pitbull, sasszem, bocis  fn és mn 1. Szerződéses katoszentinel, talpas (őr), támlás, torony­ na; boci. 2. Hivatásos katona; kemény­ csősz, varjú. 2.  ritk Másodidőszakos váll­lapos. [— bociruhás]. katona; gumi (Vp03). bocitarka  fn 96 mintájú nég yszínbobizik  tn ige Őrt áll, őrködik. [— nyomású g yakorlóöltözet; bociruha. bobi]. — bakterol, bódézik, figyel, tám­ bocskaisapka  fn ritk Gyakorlólázik. sapka, a g yakorlóöltözethez rendszeresíbobozás  fn 〈A kitolásnak, büntetett sapka; ködvágó. tésnek az a fajtája, amikor az (újonc) kabódé  fn Az alegység-ügyeletes szolgátona könyökére és térdére rohamsisakot lati asztala (a folyosón); bútor (BpA92/93). csatolnak, majd a vizes, habos folyosón bodega fn 1.  ritk Őrbódé; kutyaól. meglökik〉; gokartozás (Szts04). 2.  Őrtorony; torony. boci  fn Szerződéses katona. [— bo­ bodegás  fn és mn Hátul bódészerű ciruhás]. — boa, bocimaci, bociruhás, felépítményes teherautó (műhelykocsi, rábocis, csillagharcos, csillag(os), csillag­ dióállomás). ~ csepel: Ilyen Csepel tehervadász, dzsiájdzsó, emzárolt/emzé baka, autó. (Ma84). ezernapos rüszü gyalogos, fekete­száj­ padlású, gyűrűsféreg, íkúcsinovnyik, kis­ bódézik tn ige ritk 1.  Őrségben van, baszdszájba, laza, obsitos, ólomkatona, az őrbódéban teljesít szolgálatot; bobizik. óvodás, örömkatona, rambó, szerdzsó, 2.   Szolgálatot ad; belobizik. Vö. bel­ szerdzsóleóne, szerdzsós, téeszes, zsoldos. bódé. bocibulbon Ld. bocipullman. bódiguszti  fn tréf Cigány katona; kokeró (Vp03). [— Bódi Guszti, a roma bocibulman Ld. bocipullman. bocigeci  fn durva Hivatásos kato- Fekete Szemek eg yüttes énekese]. bogrács   fn ritk, tréf Rohamsisak; na; keményváll­lapos (Nyh02). rohambili. Vö. fazék. bocimaci  fn Szerződéses katona; bogyó  fn Rohamsisak; rohambili boci. [— Buci Maci, egy gyermekújság (Szts04). címe és névadó figurája]. bohóc fn 1. Szj: –Öreg vag yok én már bocipullman  (ritk. bocibulbon, bocibulman) fn tréf, gúny Személyszállítás- ~nak!  Köpje ki/Nyelje le a bohócot!: Ne nevessen! Vö. vigyorog. 2.  (Ki)políra használt marhavagon. — pullman.

10 1

bohóckodik

borsóföld

rozza/fényesíti a ~ot: Önkielégítést végez; bolhás  fn ritk, Hőr 1. Kutyakiképzsibizik. 3.  gúny 〈Összetételek utótag- ző. 2. Kutyás járőr. jaként ’vmivel foglalkozó katona’ jelentésbólint  tn ige ritk, Rep 〈A repülőgép〉 ben〉. Ö: madzag~, zsinór(os)~. 4.  ritk, lezuhan. tréf Kézi adó-vevő rádió; bohócrádió. bólogató  fn A magasságmérő radar bohóckod ik  tn ige ritk, pej Gya- kezelője (Db03). [A magasságmérő radar korlaton vesz részt. Vö. nyulászkodik. tükre vertikális mozgású, működésekor bohócpolírozás  fn Önkielégítés; olyan, mintha bólogatna]. marokmarcsa. bolond Szj: –Öreg vag yok én már bohócrádió  fn ritk, tréf Kézi adó- ~nak! Szh: Annyi –napod van, mint ~nak az intézetben/zárkában. vevő rádió. — bohóc, retikül, szokol. bolondokháza  fn ritk, gúny Pabohócruha  fn Kimenőöltözet; ki­ rancsnoki épület; fehérház. menő (Szfv98). boniemes ~ táska—. bojler  fn Nag y testű, kövér katona (Ma84). bor  Szj: Elment ~ért: tréf 〈Feleletbokacsatos  ~ bakalajos: Hőr, tréf ként, ha valakit keresnek:〉 Nem tudni, hová távozott. Elment Homokkomáromba Frissen bevonult határőr; újonc (Or91). bokáncs  fn Bakancs; surranó (Szts borért ’Ua.’ (Nk85/86). boricilin  fn tréf Bor ( Ju03). Vö. 04). [— boka × bogáncs × bakancs]. söricilin. [— bor (ami „g yóg yszer”) × pebokor  Szj: Eg y ~, eg y árok, hopp!; R: nicillin]. Eg y ~, eg y árok: jaj, anyám, nem látok!: ritk, borít  tn ige Kiszökik a laktanyából; gúny 〈Lövészeket jellemezni és bosszantadobbant. ni akaró kifejezések〉. Vö. bokorugró. borjú   fn ritk, tréf Hátizsák; mál­ bokorarcú  mn és fn ritk, tréf Borostás arcú (katona). — bundásszájú, csubak­ hagyík. ka, kefeképű, smirgli, sündisznó. Ld. még bornyú   fn Hátizsák; málhagyík. borotva, Castro, (fog )kefe, hal, harc­ bornyúfejű  fn Újonc; kopasz (Bp kocsiakadály, kefeképű, kinéz, kombájn, Pet03). lefogy, macskakaki, macskaszar, pina, borotva  Fogdára küldte a It: ritk, pofa, sündisznó, szőr(ös) alatt. tréf Nem borotválkozott, borostás; vö. bokorjárőr  fn ritk, tréf, Hőr Éjsza- bokorarcú. Szj: Máskor hajoljon közelebb kai járőr a zöldhatáron. a Ihoz!; (ritk) Álljon eg y lépéssel közelebb bokorugró fn tréf, gúny 1.     a Ihoz!; (ritk) Betörő járt a körletben, és  Lövészkatona; nyúl. Vö. bokor alatt. ellopta X. Y. Iját!: Ua. 2.  ritk Felderítő; gyík2. borravaló  fn ritk Illetmény; zsold boksz   Hőr fn Legénységi háló- (Vp03). körlet; putri (Fh89/91). Ébresztő az álBorsodi R: Leg jobb –sör a ~, attól lománynak, szakadjunk ki a bokszokból! meg y a harckocsi. Ha elfog y a ~, eladjuk a (Fh89/91). harckocsit, veszünk rajta ~t! bokszi  fn és mn Cigány; kokeró. borsóföld  fn gúny Olyan pálya­ bokszos   fn és mn Cigány; koke­ gép, amelyről nem ugrott le még eg y cso­ mó2 sem (azaz a tulajdonosának még sok ró.  ~ mag yar: Ua. (Kfh92/93).

102

borz ideje van hátra a leszerelésig ); görcskötél (BpA92/93) Vö. kábeldob. borz Szh: –Szív, mint a torkos ~. bot –Öregségi ~. Szh: –Véged van, mint a ~nak! botkormány  fn ritk, tréf A tábori latrina kapaszkodója. botkormányos  ~ vécé: ritk, tréf Tábori latrina; gravitációs budi. botos  Hőr Téli őrségben használt, a csizmára ráhúzható, fatalpú halinacsizma. botrafagyott  fn Jégkrém (Ha90). bozótpatkány  fn Felderítő; gyík2. bömbölő  fn Rohamsisak; roham­ bili (Szk00). bőr1  ~ alatt hozza/viszi be a szeszt: ritk Részegen tér vissza a laktanyába. Szj:   Húzzon ~t a fogára!: tréf Ne vig yorogjon!  Húzzon ~t a fogára, mert ha én húzok, azt fitymának fog ják hívni! Ua. Vö. vigyorog. bőr2  fn ritk Női tiszt. [— szleng bőr ’nő, lány’]. bőranyu  fn ritk, tréf 1. Önkielégítés. 2. A kéz önkielégítéskor. Marokmarcsa. bőrfejű   fn és mn ritk, gúny Újonc, első időszakos katona; kopasz. bőrgulyás  Babgulyás, amiben csülökről lefőtt (szőrös) bőr is található (Börs67). bőrmester   fn ritk, gúny Őrmester; őrmi. bőrnagy  fn tréf Őrnag y; szarnagy. bőrnyakú   fn és mn ritk, gúny Újonc; kopasz. bőrszisz  fn Férfi nemi szerv; fasz (Or95). börtön fn 1. Szh: –Kevés, mint ~ben a vészkijárat. 2.  Laktanya; hotel (Szk00). bözsi  fn ritk, tréf Mozgókonyha; gulyáságyú (Er86, 88). ~, az ezred kur-

broáf vája: ritk, tréf Ua. (ti. mindenki szereti) (Er86, 88). brácsás  mn és fn Konyhaszolgálatos (katona); csellós (Vp03). [— csellós]. bráner fn 1.   Hímvessző; fasz.  Elkapja/megszívja a ~t: Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül; megszív(ja). 2.  ritk Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 3. Kitolás; szívatás. bránerezés  fn ritk 1. Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. Kitolás; szívatás. brazil  fn és mn Cigány; kokeró. ~ eg ység : A szinte kizárólag cigányokból álló harckocsizó zászlóalj (Nk90/91). brék1  fn Hímvessző; fasz. Beveszi a ~et: ritk Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül; megszív(ja). brék 2  fn ritk, tréf Békaügetés; brekk. [— ang. break × brekk]. brékel  tn ige 1. 〈Többnyire alakzatban〉 mocorog , mozgolódik. 2. ritk, tréf Nem alakiasan mozog. — diszkózik1, dzsasszol, dzsesszel, dzsettel, kolbászol, macizik, szambázik. Ld. még áll, billeg, buszkerék, forgolódik, forgópisztoly, Grease, ipari kamera, korzó, Pepsi­sziget, periszkóp, táncol, Travolta­képző. 3. ritk Kiszökik a laktanyából; dobbant. Ik: el~. brekk  fn ritk, tréf Békaügetés. — brék2. Szj: ~be le!: ritk Guggolásba le! brekkel  tn ige ritk Békaügetésben ugrál. [— brekk]. brezsnyevsapka  fn Téli g yakorlósapka; usánka. brihi   fn ritk Pihenés, lustálkodás; pihi. [— pihi]. briós –Teker eg y ~t. broáf  mn és fn Ellenszenves (katona); geci (Szk00).

10 3

brokesz brokesz  fn ritk Hímvessző; fasz. [?— brovling ’browling’; bráner]. broki  fn Hímvessző; fasz. [?— brovling ; bráner]. brómoshipós  fn gúny Tea; lólé (Gyr02). brömbi  fn BMP–1 g yalogsági harcjármű; nyuszibusz. brötany  fn ritk, Hőr A repülőtér kifutópályája; beton. [— Bretagne × beton; szójáték]. brummogás Szh: –Kevés (vag y), mint Maci/Mackó sajtban a ~. BTK Ld. bétéká. BTSZ Ld. bétéesz. bubi  fn ritk Rohamsisak; rohambi­ li. [— bukóbili × bubi, kártyalap]. buborgás  fn Hadg yakorlat; gyak­ szi1 (Szts04). buckalakó  fn Lövész; nyúl (Db02). Buddha Szh: Többet –ül, mint ~. budi –Robbantott ~. Gravitációs ~/ vécé: a)  ritk, tréf Tábori latrina. b)  Műanyag mobilvécé.  Kapaszkodó rendszerű ~: ritk, tréf Tábori latrina. — bot­ kormányos vécé, sorozatlövő. budibogár  fn ritk, pej, gúny Vécét takarító katona. buff fn (Nag y hangú, nag y kaliberű tűzfeg yver:) 1.    Löveg, ág yú; tarack. ||  ritk 152 mm-es löveg (Ma87/88). Legelteti a ~okat: ritk Telephelyüg yeletben van. Ö: öcsi~. — csúzli1, kerekespuska. 2.  Aknavető; bukta2. 3.  ritk Kézi páncéltörőrakéta-vető feg yver; erpégé. 4.  ritk Harckocsi; háká. buffcsősz  fn ritk, tréf Telephelyüg yeletes. buff kalap  fn ritk Rohamsisak; ro­ hambili.

104

bukta1 buffogó  fn Tüzér, ág yútarackos ka-

tona; ló.

buffos   fn Tüzér; aknavetős; ágyútarackos katona; ló. (A marcali laktanyában, ahol sok (előfelvételis) tüzér volt, a buffos, kezelő, tüzér kifejezéseket sértésként is használták.) [— buff]. bufter  fn Tüzér, ág yútarackos katona; ló. bugázik  ts ige 1. Lop (Db03); be­ nyel. 2. Titokban csinál valamit (Eg96). bugi  I. mn ritk Jó, remek; penge (Er). II. fn ritk 〈Szóösszetételek utótagjaként:〉 Vmilyen szolgálat. Telephely~: Tárolóhelyiség-üg yelet; telephelyi őrszolgálat (Er). Ö: cselló~, konyha~, őrség~, ultra~. (Er). bugis  mn ritk Kiváló, remek; penge. búgócsiga –Öreg mélytengeri iszapszívó ~. buhan Ik: elbuhan, megbuhan. bukó   fn Rohamsisak; rohambili. [— bukósisak]. bukóbili  fn Rohamsisak; roham­ bili (Szk00). bukósisak   fn Rohamsisak; ro­ hambili. bukott   mn-i in Lelepleződött, 〈emiatt esetleg〉 leváltott. ~ őrség : Az ellenőrzés során kiderült hiányosságok miatt megfenyített őrség. ~ postás, tizedes: Kisebb-nag yobb szabálytalanságok miatt leváltott postás, lefokozott tizedes. [— szleng lebukik ’lelepleződik’]. bukováré Ld. bukovári. bukovári  (ritk. bukováré) fn ritk, tréf Lelepleződés, lebukás; bukta1. bukta1  fn Lebukás, vmilyen szabálytalanság, lazaság, hiányosság lelepleződése. Bukta van! ’Lebukás történt!’ (Nk85/86) [— szleng lebukik ’lelepleződik’]. — bu­ kováré, bukovári, buktautca, serc.

bukta² bukta²  fn 1. Aknavető. Ö: kis~, nagy~, öcsi~. — buff, kályhacső, ma­ kett. 2. ritk Az aknavető lövedéke; malac. buktafon  fn ritk, tréf Belső telefon, orifon; obifon. [— bukta¹]. buktajani  fn ritk, gúny Aknavetős katona, az aknavető kezelője; ló. buktás  fn Aknavetős, az aknavető kezelője; ló. Ö: kis~, nagy~, öcsi~. buktautca  fn (nem ragozható) ritk, tréf Lelepleződés, lebukás; bukta1. buktázik  tn ige ritk Lebukik; szabálytalanság, hiányosság kiderül. [— buk­ ta1]. bula   fn Női nemi szerv. — ásó­ nyom, fasztarisznya, kagyló, tépőzáras. bulafon1  fn 1. Kézi páncéltörőgránát-vető feg yver; erpégé. 2. ritk Hímveszsző; fasz. Megszívtuk a nag y harci bulafont ’Alaposan megjártuk, kitoltak velünk’ (Nk84/85). [2. — 1. — bula ’női nemi szerv’ — buff?]. bulafon 2  fn ritk, tréf Telefon. [— bulafon1; buktafon, orifon, telefon]. — bakelit, bell, tébéká, tyúkbeles2. Vö. ütifon. bulafonos  fn A páncéltörőgránátvető feg yver kezelője, az ilyen feg yverrel felszerelt lövészkatona. buldózer fn 1.  Motoros ~,  nyeles ~: ritk, tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. Ö: nyúl~, nyuszi~, serte~. 2.  Mások rovására előnyt szerző katona; pedálgép. buli  fn ritk 〈Összetételek utótagjaként:〉 Gyakorlat. Ö: bakony~­balhé; egyes~. bummbili  fn Rohamsisak; roham­ bili (Kisk). bummos  fn és mn (g yak. tsz.-ban) ritk, gúny Tüzér; ló. bunda Szj: –Még össze sem söpörték a Iját.

buszkerék bundás fn 1. ~ mikrofon—. 2.   (Frissen bevonult) újonc katona; kopasz. bundásszájú  mn és fn Borostás arcú (katona); bokorarcú (Szabsz03). bundzsi fn 1.  ritk Őr, az őrtoronyban szolgálatot ellátó katona; bobi. 2.  Őrség, őrszolgálat (Sztk97); őrségbugi. [?— bungi]. bungi  fn ritk 1. Búvóhely, ahová a katona ált. vmilyen munka elől elbújik (Szh81/82). 2. A búvóhelyen való pihenés; sunnyogás (Szh 81/82). Vö. pihi. 3. Az őrök pihenőhelye, őrszoba. Ö: heppa~. 4. Olyan beosztás, ahol nem kell dolgozni (Le85/86). [— bungalló]. bungis  1. mn és fn A munka alól kibújó, a feladatot el nem végző; a feladatok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő (katona); sumák. 2. mn Könnyű, semmilyen teherrel nem járó. Nag yon bungis állása van (Le). bungizik  tn ige 1. Elbújva pihen; vö. pihizik. 2. Kibújik a munka alól, nem csinálja meg ; a feladat kiosztásakor, végrehajtásakor nincs jelen, elbújik; sunnyog (Le). Ik: ki~ [— bungi]. bunkerszar –Szőrös, mint a háromnapos ~. Úg y néz ki—, mint a kéthetes ~. bunkó  fn Nem robbanófejes lőtéri erpégégránát. — öcsi. bunkóalak  fn ritk, tréf Bukóalak 〈eg yfajta lőtéri cél〉. [Szójáték]. bunkóképző  fn pej 1. Hivatásos tiszt- v. tiszthelyettesképző intézet. — gyö­ kérképző, majomképző. 2. Tisztesképző iskola; gladiátorképző. busz  Szh: Olyanok, mint a nyolcas ~: mindig visszatérnek!: 〈A tartalékos katonákat gúnyoló mondás〉 (Gyr02). buszkerék Szj:  Mi maga, ~?!: ritk Ne forgolódjon! Vö. brékel. Szh:  Forog, mint a ~: 〈Alakzatban〉 mocorog, forgolódik; brékel.

10 5

buszmegálló

bűzmanó

buszmegálló fn tréf 1.  Alakulótéri buzilámpa  fn ritk Riadólámpa; rics­ dísztribün. — buszváró. 2.  Őrbódé; lámpa. kutyaól (Db02). buzipendely  fn ritk, Hőr Hálóing. buszváró  fn ritk, tréf Alakulótéri — buzi. dísztribün; buszmegálló. buzivíz   fn pej Alkoholt nem tarbuta Szh:  Olyan ~, hog y az IQ-ja talmazó v. rossz minőségű ital (ált. üdítőnem éri el a szobahőmérsékletet: Nag yon ital, ritk. tea). — csatos bambi, dühítő, buta (Ce83/84). Vö. köcsög. R: Igen/le- honvédfröccs, hülyítő, lónyál, négerve­ g yen ~, nag yon/leg yen erős: ebből lesz az rejték, vizesszóda. –aknavetős! buzizsúr  fn ritk, tréf 1. Osztálysobútor fn 1.   Az aleg ység-üg yeletes rakozó (DbK). Vö. dizsi. 2. Zuhanyzás az szolgálati asztala (a folyosón).  Mekeg a ezredfürdőben (Ze). ~nál: ritk Aleg ység-üg yeletesi szolgálatban büdös 1. Szh:  (ritk) ~ vag y, mint a van; belobizik. Szj:  ~t szíjra!: ritk, tréf puma (Szh82/83). 2. ~ kopasz—. ~ hócsin—. Azonnal menj a szolgálati asztalhoz! 〈Az büdöske  fn és mn Cigány; kokeró üg yeletesnek címzett elferdített parancs [— Feg yvert szíjra!], ha (szabálytalanul) (Db02). éppen nem az asztalnál tartózkodik〉.  büdöslábú ~ kuplungg yilkos—. Ragadj a ~hoz!: ritk, tréf Ua.; menj a szolbüdöstalpú  fn és mn ritk, pej Újonc; gálati asztalhoz, és maradj ott!  Te csak kopasz. tapadj a ~hoz!: 〈Aleg ység-üg yeletesnek bűnöző  fn ritk Megfenyített, fogvag y helyettesének mondva:〉 Maradj a szolgálati helyeden! (Szfv98). — bódé, dabüntetését töltő (vag y letöltött) katona; deszka, űasztal. 2.  ritk Aleg ység-üg ye- fogszis (Vp03). letes; belgeci. büntetés  fn pej Étkezés (reggeli, bútoros  fn ritk Aleg ység-üg yeletes; ebéd, vacsora); tápolás. belgeci. [— bútor]. büntetés-végrehajtás  fn Laktabútorőrség  fn Alegység-ügyeleti szol- nyai fogda; fogszi (Szk00). gálat; belszolgálat (Szfv98). [Vö. bútor]. bünti  fn Fenyítés, laktanyafogság ; butt  (állítmányként v. az állítmány helybetopi (Szts04). ragozhatatlan részeként, mn-i v. fn-i álbürrög  Szj: Bürrög jön!: ritk 〈Utasílítmányhoz némileg hasonló szerepben) tás a tiltás ellenére motoros fókával felmoButt!: ritk Kész! Vége van! Annak már besó katonának:〉 Berregjen! fellegzett! (Szh81/82). Annak már butt!: büti  fn ritk, Hőr Bázis-ügyeletes tiszt. Annak már befellegzett! (Szh81/82). [— [Hiv. röv.; vö. üti]. kaput/kaputt ’odavan, tönkrement, vége’]. — gatter. bűvöskocka Szh: Annyi –napja van, búzavirág   fn ritk Rangjelző csil- mint In a variációk. lag a váll-lapon; krumplivirág. bűzbogár  fn Ritkán tisztálkodó kabuzi  fn ritk, tréf Hálóing; buzipendely. tona (Db02). bűzmanó  fn Veg yivédelmi katona; buzikávé  fn ritk, pej Kávé, melybe tej helyett vizet tettek; bivalytej. vévés (Db02).

106

C CA  ritk, tréf 〈A szovjet katonák vállcél Szj:  ~ a varjú alsó széle közepe!: lapján látható rövidítés [— Советская ritk (A lőg yakorlaton használt célmeghaАрмия (tkp. Szovjet Hadsereg )], mely- tározás tréfás megváltoztatása, a lőtereken nek jelentése a tréfás mag yarázat szerint:〉 ug yanis sok a varjú).  Hasra! Fekve tölts! 1. Kemping Afganisztán. 2. CA — MN: ~ a fekvő nőalak alsó széle közepe!: ritk 〈Ua., 〈Ua. a Mag yar Néphadsereg nevének rövi- a lőparancs teljesebb alakjának erotikus dítésével eg yütt:〉 Cél Amerika! — Menje- asszociációk alapján történt elváltoztatátek nélkülünk! (Szk88/89). sával〉.  ~ a kátrányos mellalak alsó széle közepe!: 〈Vizelés megkezdésekor mondott cakci  fn ritk, tréf Szakaszvezető; kifejezés:〉 Hát akkor pisiljünk! (Hmv70/ szakszi. 71). Vö. vizelés. [Ti. a vécében nem piszoCamping Szh: –Kevés, mint ~ sajtban árok voltak, hanem eg y kátrányos falfelüa sátorrúd/sátorvas. let, az alján elfolyóval]. cápa  fn ritk 1. –Öreg ~. 2. Rakétás cella  fn 1. pej Hálóterem, körlet; (DbK). putri. 2. Laktanyai fogda; fogszi (Szk00). cápafog  fn ritk A bakancs talprécéllövölde  fn tréf Lőkiképzés; lőkik. szének szegélyén (elsősorban az orránál) célszerű  K: Se nem ~, se nem praklevő rovátkák. tikus, ellenben roppant katonás: 〈Értelmetcápafogas  mn ~ a surranó: A balen feladatra, utasításra mondták〉. kancs talprészének recés szegélye az ott cénápolyi  fn 1. C-vitaminos/citlévő szennyeződés miatt csíkosnak látszik. romos (?) nápolyi. 2. pej „C” kategóriával Vö. megharap alatt. besorozott, ezért bizonyos feladatok végCastro  1. Mi az? Indul a Fidel Castrehajtása alól felmentett katona; vö. ka­ ro-választáson?: tréf 〈Fig yelmeztetés, hog y tegóriás. [2. — szójáték: 1. — hiv. röv. az máskor alaposabban borotválkozzon meg, étlapokon]. borostás〉. Vö. bokorarcú. 2. 〈Köznévcenti fn 1.    〈Ált. közönséges 150 ként:〉 ld. kasztró. centiméteres mérőszalagból, szabócentiCeauşescu Ld. Csaucseszku. méterből benzinbe áztatással (színezéssel) cefi  fn ritk Szeszes ital; szeszkó. [— készített, a benzintől feltekert alakban cefre]. megmerevedett, tartóra szerelt〉 katonacefre   fn Bármilyen szeszes ital; centi 〈ami az öregkatonák leszerelésig szeszkó. hátralevő 150 napjának visszaszámlálására cejka  fn Írnok; tinta (Szk00). [— szolgál, minden nap levágva belőle a meghatározott időpontban eg y centiméternyit. cerka].

10 7

centi

centi

Eg yben az „öregség” szimbólumaként és kicsit bevágja. [A szóhasználat az aknák, tárg yi jelzéseként is funkcionál.〉 Vö. co­ kézigránátok működésére utal. Ug yanlostok, kopaszkábító kézi –készülék, íg y:  robban a ~.] Szj:  (Vig yázz! legyező, ostor.  Táposfülszaggató ~: ritk Még ) megéget (a ~)!;  Megégeti a kezét/ Fűrészfogszerűen kiképzett végű fémcenti, kezed!: (Tréfás „fig yelmeztető” felkiáltás, ami alaposan megcsípte a fület, bár álta- ha a centi illetéktelen kezekbe (különösen lában csak fenyegetésre szolgált a másfél újoncéba) jut).  A ~ az égig ér;  A ~ a évig szolgáló katonák részéről. (A centivel klubszinttől a földig ér;  A ~je körbe éri kapcsolatos szokások, szertartások és mű- az alakulóteret;  Elhúzza a ~ a kezem;  veletek részletes leírását ld. KSzil. 23–31). Ezzel a ~vel még eg y mamutot ag yon lehet  (Em)zárolt ~: Már elkészített, de még ütni;  Kirántja a ~ a sorból;  Még sárnem használt, gumig yűrűvel összefogott kányt lehet eregetni a ~jével;  Azzal a ~vel katonacenti.  Robban a ~/százötven: eg y üg yetlenebb indián még hat cowboyt fog ; (Elérkezett a leszerelésig hátralevő száz-  A ~d vége Vlag yivosztok alatt csattog : ötvenedik nap, amikor) levágják az első ritk 〈Ált. a mondatba beépült alakban első centidarabot, megkezdődik (ált. ünnepé- és másodidőszakos katonák bosszantására, lyes szertartás közepette) a centi vágása. esetleg öregkatonáknak ugratásból mond(Ha mód van rá (erre a célra g yak. rejteget- va:〉 Újonc vag y! Soká fogsz még leszerelnek a katonák füstbombát, petárdát, sőt ni! [Ti. a centi, mely a hátralevő napokat trotilt is), valóban robbantanak is; vag y ha mutatja (első, másodidőszakosaknak nincs ekkor tájt lövészet van, puskából, ág yúból is), még nag yon hosszú, ill. vastag, nehéz. stb. lövik ki a százötvenedik centidarabot. Vö. dakkerék, kábeldob, malomkerék.] Esetleg hasonló ünnepély kísérheti a szá-  Még el sem ültették azt a fát, amiből a ~d zadik és ötvenedik centidarab levágását készül: (Újoncnak mondva:) ritk Nag yon is:)  Robban a száz/ötven.   Berázza/ soká fogsz leszerelni! Szh:  A ~d olyan (ritk) bemutatja a ~t: 〈Esetleg tárg y nélkül vastag, mint a KRAZ-kerék: ritk Ua. R:  is:〉 A centit hivalkodóan, tüntetően meg- Kopasz rüszü, nézz az égre, | messzi még a rázza, vkinek az orra alá dugja, megmutat- ~d vége!;  —| égig ér a ~d vége!;  Kopasz ja (ált. azért, hog y a leszerelésig hátralevő rüszü, nézz az égre, égig ér a ~d vége: azon kevés napjával dicsekedjen, ezzel másokat számláld ezer napod, csőszájfékbe verd a fabosszantson; ill. mások hasonló szándékú szod!;  ~n inkább mérd a faszod, rövidebb, cselekedetére válaszoljon). Vö. Előveszem mint ezer napod!;   Elmeg yek, hog y öreg a centit, és lekopik, mint a picsa! ’〈A pa- lehess, kis/hog y kezedbe ~t vehess (azon rancs, kérés teljesítésének megtagadását számláld ezer napod, vaság yadon verd a az öregkatona a centi megmutatásával faszod)!: tréf 〈Az öregkatonák másodidőjelzi a (nála később bevonult) társának〉’ szakosokat bosszantó rigmusa, (ritk. éne(DbK88).  Játszik a ~vel;  rázza a ~t: A kelve)〉. [Ti. a másodidőszakos katonák feltekert állapotban megmerevedett centit centiviselésre csak az öregkatonák leszeremegrázza, hog y az le s fel ugráljon. (Ekkor lése után, vag y az ez előtti ötvenedik napszokás megkérdezni:  Hanyas a menet- tól jogosultak. A rigmus szövege eg y régi ütem?: ritk Hány nap van még hátra? Vö. sláger szövegéből származik: „Elmeg yek, még : az –idők szava.)  Kiélesíti a ~t: A hog y boldog lehess…”].  Beléd estem, mint centi vágása után a következő napi dara- ló a gödörbe, ~t is foghatsz, de csak jövőre!: bot mindkét oldalról háromszög alakban Ua. (Ha88/89).   ~m, ~m, mondd meg

108

centifa nékem, | ki lesz itt a jövő télen/héten? — Kis gazdám, te nem lehetsz, én elfog yok, te elmehetsz! (Konkrét szituációra alkalmazott változatai is ismertek:)  —| ki marad itt e vidéken?;  —| ki marad bent a jövő héten?; (Részben az újoncok bosszantására:)  Kis ~m, mondd meg nékem, hány kopasz van e vidéken? — Te, kis gazdám, nem lehetsz: én elfog yok, s te elmehetsz! (DbK88). –Kopaszokat égeti a ~, nem szeretnék újra kopasz lenni! Ö: tápos~. — cenya, cenyó, műszer, újonckábító. 2.  ritk, tréf Vécépapír. — kábeldob, kopaszcenti, lyuk­ szalag. centifa  fn ritk Faléc, melyre az öregkatonák az utolsó ötven nap centijét ráragasztják; ostor. centis ~ baka—. centitartó  fn 〈A legg yakrabban kézigránát biztosító szegéből reszelt vag y rézből esztergált (kézigránát alakú)〉 fémszerkezet, melyre a centit csavarják. Olyan kopasz— vag y, hog y a ~d rezének bányáját még föl se fedezték! centitemetés  fn A centi levágott darabjának nag y ceremóniával (siratónótával, g yertyával, veg yivédelmi öltözetben) az újoncok által történő eltemetése (legg yakrabban a nevezetes 150., 100. és 50. centidarabé). centivágás   fn Az adott napot jelképező centidarab meghatározott időpontban (ld. KSzil. 28–29) történő levágása. centizik   tn ige ritk Az adott napot jelképező centidarabot levágja. cenya  fn ritk Katonacenti; centi. cenyó   fn ritk Katonacenti; centi. cerka fn 1.  ritk, tréf Hímvessző; fasz. 2.  Fából készült (hatszögletű, hegyes tetejű) csúcsos őrbódé; kutyaól. 3.  Őrtorony; torony. 4.  Írnok; tinta. 5.  Laktanyai fogda; fogszi (BpPet03). [— ceruza].

cici cerkabajnok  fn tréf Írnok; tinta. cerkahegyezés  fn Önkielégítés;

marokmarcsa (Kap03). [Vö. cerka 1.] cerkás  fn 1. Kapus szolgálatot adó katona; portás (Szts04). [— cerka 2.] 2. tréf Írnok; tinta. cerkaszolgálat  fn 1. Őrszolgálat; őrségbugi. 2. ritk Telephelyszolgálat (BpPet02). [— cerka 2.] cérna –Műszaki ~. ceruza fn 1.   ritk Hatszög alakú őrbódé; kutyaól. 2.  Őrtorony; torony (Szk00). 3.  Az őrbódéban szolgálatot tevő katona; bobi (Szk97/98). 4.   ritk Írnok; tinta. cet –Öreg ~; –vén ~. cétea   fn Citromos tea. [Hiv. röv.; az étlap kiírásából. A tréfás mag yarázat szerint ’cementes’ vag y ’cukros tea’ lehet a rövidítés jelentése.] Szj:  Meg fordul még a Idban a tengeralattjáró (ti. olyan sokat kell még katonaként meginnod): ritk, tréf Soká fogsz te még leszerelni, újonc vag y még!  A leszerelésig még annyi It fogsz meginni, amennyi a toronyba fér!: Ua. (Nk84/85). Vö. még leszerelés, tea alatt. cévitamin Ld. C­vitamin. Challenger Szj: –Öreg ember nem ~ (egész nap az ág yban lebzsel). Chicago Ld. csikágó. cicanadrág  tréf fn Gyakorlónadrág. Vö. gyakszi2. cicc  isz Cicc!: ritk Mozgás! Indulás!; zizz1. [— ciccen]. ciccen  tn ige ritk 〈Ált. igekötős alakban:〉 Meg y, mozog ; zizzen. Ik: ki~. cicereg  tn ige ritk 〈Ált. igekötős alakban:〉 Lassan, komótosan meg y, mozog ; zizzen (Er). Ik: ki~. cici  ~re vesz vkit: ritk Kellemetlenkedik neki, ellátja a baját; kellemetlen,

10 9

cidribili megalázó helyzetbe juttatja; kitol vele; megszívat(ja). Vö. hosszúcici. cidribili  fn ritk Rohamsisak; ro­ hambili. Vö. majrékalap, rinyasisak. cigi Szj:  ~ elnyom, füst elcsavar!: tréf Cigarettázást abbahag yni! Vö. csikk.  Szívjátok el a ~t, nekem már nincsen időm!: tréf 〈Öregkatonák mondása a többieket ugratva:〉 Én már hamarosan leszerelek! cigipénz  fn tréf Illetmény; zsold. cigó  fn Cigány; kokeró. ciha  fn Hőr Az utasoktól, személyzettől kapott vag y szerzett étel, ital, cigaretta stb. Jól dugd el a cihát, nehog y kiszúrja a löket! (Fh89/91). ciház  tn ige Hőr Az utasoktól, személyzettől ételt, italt, cigarettát stb. kér vag y szerez (Fh89/91). Ik: le~. cimbi  fn ritk 〈Megszólítás〉; dzsa­ komó (Ma84). cimmog  tn ige ritk (Vissza)beszél; megmagyaráz. Nem cimmog a kopasz gyík! ’Újonc, ne tég y megjeg yzést az elhangzottakra!’ (Mf88/89). Ik: meg~. cipzár Szj: Maguknál ~ van (az –ajtón)?! cirmog  tn ige ritk Lassan, komótosan meg y, mozog ; zizzen (Er). cirok  fn ritk, tréf Seprű. civil  fn 1. Kopasz ~: ritk, tréf Nemsokára leszerelő öregkatona; öreg. ~ bagázs: ritk, pej Az újoncok összessége; időszak. 2. Civilruha. Szj: Mocorog a ~ a gardróbban!: 〈Öregkatonák eg ymás közötti, nem sokkal a leszerelés előtt hangoztatott kiszólása:〉 Közeleg a leszerelés (Fh89/91). civília  fn A laktanyán kívüli világ, a laktanyán kívül eső terület (Bia94).

110

C-vitamin civis  mn és fn Debreceni (származású katona); hurkás. coca  fn Víz, Ultra mosópor és cipőkrém keveréke gumikesztyűbe töltve, amit az újoncok szobájába dobnak, hog y azt fel kelljen takarítaniuk. cókamóka  fn ritk, tréf Szekrényrend-ellenőrzés. [— cókmók ’holmi’; vö. fókamóka]. colostok  fn (Különc) katonák cen­ ti funkcióban használt időmérő eszköze. 〈Elterjedt használata csak ott van, ahol a katonák eg y része az alakulat jellegéből fakadóan (pl. repülésirányítók) a tényleges katonaidő leszolgálása után még tartalékosként tovább szolgál (ráhúz), s ezt a pluszidőt mérik a colostokkal〉. copfos Szh: Olyan –kopasz/–sivár vag y, hog y hozzád képest a grillcsirke/villanykörte ~ indián. cowboy Szj: Azzal a –centivel eg y üg yetlenebb indián még hat ~t fog. cowboyos  ~an alszik: ritk, tréf Felöltözve, megvetetlen ágyon alszik. Vö. ügyal­ ban van. cucimuci  fn ritk Felszerelés; [— cucc]. cumi fn 1.   Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az elviselése; szívás.  ~ra vág : ritk Igazságtalanul keményen bánik vkivel, ellátja a baját; kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatja; megszívat(ja). Ö: alap~. 2.  ritk Kihallgatás; rinya (Vp03). cumiház  fn Kiképzőközpont; ter­ minátorképző (Vp03). cumizik   tn ige ritk Pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. C­vitamin Szh: –Kevés, mint (ló/ tyúk)szarban a ~.

Cs csácsesz1  mn ritk Jó, kiváló; penge.

csapatzászló  fn gúny Felmosórongy; [(— argó) — cig. čāčo ’igaz, jó’ (Vek. 44)]. fóka. Bukjon rá a katona a csapatzászlóra! ’Kezdje el a felmosást!’ (Börs67). csácsesz2 –Öreg ~. csapda  fn ritk Fogda; fogszi. csacsog ~nak a –fókák. csapdás  fn ritk Fogdabüntetését tölcsacsogó  fn 1. A leszerelésig hátratő katona; fogszis. levő utolsó ötven (ritk. harminc) nap mécsapódik  –Faltól falig, hadd ~jon. résére szolgáló centi, melyet (néhány) műanyag- vag y fadarabra ragasztanak; ostor. ~ik a –fóka farka. Szh: ~jon, mint a ta2. Két huszonöt centiméteres colostokda- kony; ~jon (a sor vége), mint a majomgeci: rab ua.-ra a célra. 3. Harmonika alakúra 〈Fig yelmeztetés a menetelő alakzat utolsó összehajtogatott centidarab a centi vise- katonáinak, hog y kanyarban fokozottan lésére még nem jogosult másodidőszakos fig yeljenek az igazodásra〉. katonák számára. császár  fn ritk 1. Elöljáró; péká. csajka1 fn 1.   Fémből készült evő- 2. Szobaparancsnok. csésze fedővel. 2.  ritk Mély tányér. — csaszi  fn Parancsnok; péká (Db02). bili, vályú. [— császár]. csajka 2  fn ritk, tréf Lány, nő; muff. csatos ~ bambi—. [— szleng, argó csaj ’ua.’; szójáték]. csattan  Majd ha ~ (ti. az újoncok csajozós  ~ autó: tréf ZIL márkájú keze a géppisztolyon az eskü alkalmával): tehergépkocsi; benzintemető. 〈A következő időszakba lépés időpontjácsákánylapát  fn Műszaki (építő) nak meghatározása, azaz ekkor lesz a félalakulat. || ritk Ebben szolgáló katona; éve bevonult katonából gumi, az eg y éve bevonultból öreg〉.  Kopasz keze ~, gunépitáncos (DbA89). [? — parolijelzés]. csáp  fn Hőr A repülőgépekhez milabda pattan: Ua. (Nk90/91). csattanóslófasz  fn durva Kolbász kapcsolódó, be- és kiszálláshoz használt ( Ju03). — fűrészporos kolbász. utasfolyosó. Menjél, kérdezd meg, hova meg y a gép a kettes csápról! (Fh89/91). csaucseszkukocsi  fn ritk Rocsapásmérő  ~ autó: tréf UAZ már- mán g yártmányú DAC teherautó; dakk (Ze86/87). [— Nicolae Ceauşescu, román kájú gépjármű. csapatdiszkó  fn Csapatsorakozó. kommunista vezető]. csébetűs ~ takarítás—. Vö. diszkó. csecsemő Szj: Hozzám képest a Neancsapatmúzeum  fn tréf Telephely. der-völg yi –ősember újszülött ~. — roncstemető.

11 1

csecsemősír

csepelfelicián

csellóparancsnok  fn ritk A konyhai szolgálatra vezényelt katonák sorállocsedva  fn Csepel teherautó; csep­ mányú parancsnoka; csellópéká. zon Ta86/87). [?— Csepel × szleng getva, csellópéká  fn A konyhai szolgálatra getvás ’rossz; undorító’]. vezényelt katonák sorállományú (ált. tiszcséeff  fn Csapatfelderítő (al)eg ység. tesi rendfokozatú) parancsnoka. Vö. péká. — csellóparancsnok, dózer(péká). [Hiv. röv.] csellós fn 1.   (gyak. tsz.-ban) Konycséemó   fn Csapat-művelődésiotthon. [Hiv. röv.] — csemó, csomó1, csömó. hai szolgálatra vezényelt katona, konyhai cséemós  fn A csapat-művelődési- kisegítő munkás. [— cselló1]. — brácsás, csellista, csellóművész, doki, dokkos, otthonban szolgáló katona. dózer, hadtáp1, hadtápcsicska, hadtapi, cséerpé  fn Evőeszközkészlet; ka­ hadtápkirály, hadtápmalac, hadtápmuki, nálgép (Bp88). [? Hiv. röv.; ’?’]. hadtápos, hegedűművész, hegedűs, ko­ cselendzser Ld. Challenger. kima, kokis, kokitündér, kondértündér, csellista  fn ritk Konyhamunkás; konyhadózer, konyhadroid, konyha­ csellós. malac, konyhamuki, konyhatechnikus, 1 cselló fn 1.    Konyhai kisegí- konyhatündér, laboráns, malac, meló­ tő munka (24 órás szolgálat)   ~t ad: diás, moslékos, muki, muzsikus, művész, Konyhai szolgálatra vezényelték, konyha- ökáemm, szakácsszolga, röfi, tápos2, ze­ munkát végez; csellózik. ||  Mosogatás. nész. Vö. cselló, csellókirály. 2.  Hadtá[Hiv. röv.: csapatellátó]. — csellóbugi, pos (élelmezés-ellátó). dokk, gálya, hadtáp1, hegedű, káem, csellóskötény  fn ritk Kék színű kákáem, koki, konyhabugi. 2.   vászonkötény, amit a katonák feg yvertiszKonyhai szolgálatra vezényelt katonák; tításkor és konyhamunkán használnak. csellósok. Ne szórakozz vele, majd a cselló csellózik1    tn ige Konyhai kimegcsinálja (Nk84/85). 3.  ritk Konyha. segítő munkát végez. || Mosogat. [— csel­ cselló2  fn ritk Evőeszközkészlet; ka­ ló1]. — csellót ad, hegedül, zenél. nálgép. [— cselló1; hadtáp2]. csellózik 2  tn ige Géppuskával lő. cselló3  fn ritk Géppuska; varrógép. [— cselló3]. [Vö. gitár ’géppisztoly’, aminél a géppuska cselzon  fn ritk Csepel teherautó; nag yobb]. csepzon. csellóbugi  fn Konyhai kisegítő csemó   fn 1. Csapat-művelődésimunka; cselló1 (Er88). otthon; cséemó. 2.  Az ott lévő büfé (Nk csellódisznó  fn ritk Konyhai 84/85). [— CSMO, hiv. röv.; vö. hemó]. üg yeletes tiszt(helyettes); csülöküti. Vö. csendeskemping  fn Temető; konyhamalac. makkos (Db95). csellókirály  fn 1. Konyhaüg yelecsepdzon  fn ritk Csepel teherautó; tes; csülöküti. 2. Nag yon g yakran konycsepzon. hamunkán lévő katona. Vö. csellós. csepelfelicián  fn Csepel tehercsellóművész  fn Konyhai szolgálatra vezényelt katona; csellós. Vö. (hege­ gépkocsi; csepzon (Ze87/88). [— Škoda Felicia]. dű)művész. csecsemősír  fn ritk Lövészteknő;

gödör.

112

csepelsárhányó

csikk 

csepelsárhányó  ~ja van: Haja a füle  Újonc, első időszakos katona; kopasz fölött rövidre van nyírva (Nk85/86). Vö. (Szabsz03). [— csicskás ’tisztiszolga’]. sárhányó. csicskamiska  fn Az üg yeletes tiszt csepi  fn Csepel teherautó; csepzon. írnoka, küldönce; ütikutya (Ze86/87). csepszi  fn Csepel teherautó; csepzon. csicskás   fn Mást kiszolgáló, vacsepszon  fn Csepel teherautó; lakihez törleszkedő katona; csicska. [— csepzon. ~ bradörz: Ua. [?— Gibson csicskás ’tisztiszolga’]. Brothers, zenei eg yüttes] (Ma84). csicsó  ~ bácsi: Laktanyai fodrász; csepzi  fn Csepel teherautó; csep­ kőbaltás (DbK88). Vö. csicsi bácsi. zon. csicsóka Szj: –Öreg csóka nem ~. csepzon   fn Csepel teherautó. csiga  fn 〈Takarodóra előkészülve [— Csep(el) + -zon — ang. -son; ném. -sohn (nevekben képzőszerű utótagként:) ’fia’ (a az ág y végébe helyezett〉 feltekert takaró, mag yar szleng eg yre g yakoribb becéző- lepedő és pokróc; bejgli (Ze88/89). Vö. képzője)]. — csedva, cselzon, csepdzon, becsigáz. csepelfelicián, csepi, csepszi, csepszon, csigáz   ts és tn ige ritk Lefekvéshez csepzi, csiba, csöpi, dzsepszon, technika. előkészülve felgöng yöli a takarót; bejgliz. csere  fn ritk Tartalékos katona; tar­ csík1  ~on van: Kihúzzák a névsorból, csis (Db03). nem utazhat haza; féken van (Szk88/89). cserejátékos  fn ritk Tartalékos ka- Vö. helybetopi. Szj: –Nehog y már a ~ tona; tarcsis (Db03). húzza a repülőt. Szh: Annyi –napod van, csétészállítás  fn pej, Hőr 〈A hiva- mint zebrán a ~. tásos tisztek〉 családtagjainak teljesen szacsík 2  fn Hímvessző; fasz (Er86, 88). bálytalan szállítása a határőrség szolgálati csík 3  fn tréf Raj. — csipetcsapat, autójával (miközben a határőrök g yalog mentek razziára) (Aszö-Rf82/84). [— cst. szabócsalád. ’családtag’]. csikágó  fn 1. Verekedés, vérfürdő. 〈Tréf. fenyegetésként:〉 ~ lesz! (Szh81/82). cs. f. Ld. cséeff. 2. A katonák eg y csoportjának rémuralma, csiba  fn Csepel teherautó; csepzon a többiek megfélemlítése. 3. Kellemetlen(Ba86/87). ség ; szívás. 4. Kitolás, büntetés; szívatás. csibe 1. ~, visszajössz még –Ercsibe? Ne hergelj, mert | ~ra váglak!, —| ~t csiná2.  fn Alapkiképzésen részt vevő katona. lok! (Ze86/87). 5. Takaríttatás; sikamika. [— keltető ’alapkiképzés’]. — négykezű. csicseriborsó Szj: ~, bab, lencse, hány ~ hadművelet: Ua. (Ka80/81). 6. Felfordulás; a felszerelés, berendezés szétdobá–napja van, jelentse! lása; kavar2. [— Chicago; vö. kambodzsa, csicsi  ~ bácsi: Laktanyai fodrász; kő­ kamcsatka, kocsedó, palermó, rodézia]. baltás (DbB, DbK). Vö. csicsó bácsi. csikk  –Még ég a ~, amit civilben elcsicska fn 1.   Mást kiszolgáló, dobott: Nemrég vonult be, újonc (Szh81/ vkihez törleszkedő katona; csicskás. 2.  82). Szj: ~et lenyelni, füstöt felcsavarni!:  ritk Hivatásos (ált. az üg yeletes) tiszt mellé beosztott katona. 3.  Az üg yele- tréf Dohányzást befejezni! Vö. –Cigi eltes tiszt írnoka, küldönce; ütikutya. 4.  nyom, füst elcsavar!

11 3

csikkszedő

csillagleső

csikkszedő  fn ritk Komendáns- ez, hiszen annyi ~ja van, mint nekem! 3.  szolgálatra beosztott katona; komédiás ~ok háborúja: Ezredsorakozó; ezreddiszkó. (DbB89). Siessél már, mindjárt kezdődik a csillagok csikktemetés  fn 〈Az eldobott háborúja! (Fh89/91). [Az elnevezés alapja csikk szertartásos eltemetése büntetésből: Steven Spielberg nag ysikerű fantasztikus az üg yelestől v. az öregkatonáktól erre filmjének címe. A kifejezéssel az ezredsorakényszerített katonák (ált. újoncok) a kozón megjelenő magas rangú tisztek csilcsikket eg y párnán az udvarra viszik, g ya- lagjaira utalnak.] 4.  ritk Hivatásos kalogsági ásóval sírt ásnak, majd díszmenet, tona; keményváll­lapos (BpPet03). 5.  „díszsortűz” stb. kíséretében eltemetik〉. ritk Szerződéses katona; boci (BpPet03). csikó  fn Jó ember, bajtárs. ~ vag y!: csillagalakzat  fn tréf Nem alakKedvellek (Nk85/86). [< argó]. zatban mozgó katonák csoportja; amőba­ csíkos Szj:  ~ volt a felmosóvíz?!: Csí- alakzat. kos maradt a felmosás után a padló! Valaki csillag flot ta  fn tréf Rendfokoazonnal mosson fel újból! (Ma84). R:  zattal rendelkező állomány (Szts04). Vö. Nézd, a barmok, nézd, a marhák, ~ vizet sokcsillagos. honnan hordják?!: Ua. (Le85/86). (Vö. csillagharcos fn 1.  tréf Éjszakai Megbaszta a zebra a fókát.) harcászaton tevékenykedő katona (Ze86/ ~ hátú kismalac: a)  Újonc; kopasz. Szj: 87). 2.  Harckocsi és páncélozott jármű Én, ~ hátú kismalac, kérek –engedélyt az (BMP) irányzója; toronynyúl. (Ze86/87). öreg vadkantól a makkosba becsörtetni! R: 3.   Az előléptetésért mindent megte Én elmeg yek, te itt maradsz, ~ hátú kisvő karrierista, túlbuzgó katona; csillag­ malac;   ~ hátú kismalac, én elmeg yek, te itt maradsz: (A leszerelésre készülő öreg vadász. [Utalás a rangfokozatokat jelölő katonák többieket bosszantó rigmusa.) csillagokra]. 4.  Hivatásos katona; ke­ [Vö. „— Én elmeg yek, | te itt maradsz, | ményváll­lapos. 5.  Parancsnok; péká isten veled, | kismalac!” (Kormos István, (Szk00). 6.  Szerződéses katona; boci. Mesék Vackorról, Bp., 1983. 75). Az ’újonc’ 7.  ritk Magas rangú („sokcsillagos”) kajelentés a rigmusból vonódott el.] b)  tona (BpA92/93). || ritk Százados; kilós. ritk Tiszti iskolás hallgató (Ré85/86). csillaghegy  fn gúny Hadnag y; [b) — a) (a sorkatonák szemében a hivatá- hangya (Szk00). [Ti. a hadnag ynak csak sosok örök újoncok, ti. „soha nem szerel- eg y csillaga van, de természetesen többet nek le”); — a tiszti hallgatók váll-lapjukon szeretne]. évfolyamukra utaló csíkokat hordanak.] csillaghullás   fn 1. Az az alka ~ hátú vaddisznó: ritk Újonc; kopasz. lom, amikor eg yszerre sok katonát lép~ hátú vadmalac: a)  Újonc; kopasz. tetnek elő, tüntetnek ki. Vö. meglökés. || b)  Tartalékos katona; tarcsis. (Tömeges) előléptetés, kitüntetés. Tegnap csilivili  mn (Ált. állítmányi szerepaz ezreddizsin csillaghullás volt (Nk84/85). ben, ragozatlanul) Kifényesített, megtaka2. Lefokozás (DbK88; Nk85/86). rított 〈cipő〉. [— csillog-villog]. — csilli­ csillagközi  ~ invázió: tréf Tábornovilli, csocsiragyi. kok csoportja. Vö. pizsamás. csillag fn 1. Szj: Jó –g yerek: nem dobálja kővel a ~okat. Szh: Annyi –napod csillagleső  fn ritk, tréf Lokátoros van, mint ~ az égen. 2. Szj: Mit –akar (katona); patkány1.

114

csillagos csillagos  fn ritk 1. Hivatásos katona; keményváll­lapos. 2. Szerződéses katona; boci. (BpPet03). csillagszálló  fn Parancsnoki épület; fehérház (BpPet02). csillagszóró  fn Fényjelzős lövedék; gyertya (Ma81/82). csillagvadász fn 1.  Harckocsi és páncélozott jármű (BMP) irányzója; to­ ronynyúl (Ze87/88). 2.  tréf Az előléptetésért mindent megtevő karrierista, túlbuzgó, törtető katona. — csillagharcos. 3.  Hivatásos katona; keményváll­lapos. 4.  Szerződéses katona; boci. 5.  (Fő)tiszt; parkettás. ||  Hadnag y; hangya. ||  Őrnag y; szarnagy. ||  Ezredes; ron­ gyos. 6.  Rendfokozattal rendelkező katona; sokcsillagos. ||  Tisztes; zebra. csillagváltás  fn Az a teljesen szabálytalan őrségváltás, amikor a szolgálati szabályzatban leírtakkal ellentétben mellőzik az őrhelyre való felvezetést: az őrség felvezetője az őrszoba előtt szélnek ereszti az őröket, akik eg yedül, az őrhelyre vezető legrövidebb úton mennek leváltani társaikat; szélrózsa (Hmv70/71). [Ti. „csillag alakban” széledtek szét az őrök, és váltották a társukat, illetve eg y másik mag yarázat szerint: csak éjjel, sötétben, a „csillagok alatt” lehetett ezt megcsinálni, amikor nem látták az elöljárók]. csillagvíz  fn Áldomás előléptetés után (Er 86, 88). Csillagvizet bezizzenteni: Előléptetés után áldomást inni (Er86, 88). Vö. csillaghullás. csillivilli  mn Kifényesített, megtakarított 〈bakancs〉; csilivili. (Sztk97). [— csillog-villog]. csimasz   fn ritk Újonc; kopasz. [— nyj. csimasz ’kis, kopasz veréb’]. csinál  Szj: Elugattam a kibaszott pofámmal, hog y ~j magadnak kistestvért!: Baszd meg az anyád!

csobi csingacsguk  fn ritk Őr; bobi (DbK88). [— Csingacsguk, mohikán törzsfőnök J. F. Cooper indiánregényeiben]. csipasz  fn ritk Újonc; kopasz (DbK 88). [— csipasz nyj. ’tollatlan madár-, különösen verébfióka’]. csipázó  fn és mn ritk Felderítő; gyík2 (Db03). csipetcsapat  fn tréf Raj; csík3 (Db 02). [— Csipet Csapat, eg y rajzfilmsorozat címe]. csippant  tn ige Csendben marad, hallgat; eldugul. Csippants!: Maradj csendben (Bia94). csira  fn ritk pej Első időszakos katona; kopasz. csirageci  fn ritk, pej Első időszakos katona; kopasz. csirke –Robbantott ~. –Ezernapos ~. –Tápos ~. csirkebél  fn Hír Vékonyabb (és kisebb kapacitású) hírközlési kábel (Ta82/ 83). Vö. lóbél, tyúkbél. Csirkefalva  fn tréf Bábolna. csirketest-kecskefej  fn gúny Vézna, csúnya, idétlenül kinéző ember. || 〈Megszólítás〉; dzsakomó. (Fh89/91). CSMO Ld. cséemó. csobban1  tn ige ritk Zuhanyozik (DbK89). csobban 2  tn ige Csalódik feltevésében, tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Csobbansz!; Majd csobbansz!: Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled. Szh: (Majd) csobbansz, mint a Velencei-tó Agárdnál/Püspökladánynál (v. vmely hasonlóan távoli városnál): Ua. (Ze87/88). Ik: rá~. csobi  Csobi hill!: 〈A gúny kifejezése, amikor vki kénytelen belátni vmely dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében, vag y

11 5

csobizik

csontcsillag

pórul jár〉; döbi (Ze84/85, 87/88). Vö. csókdózer  fn 1. Előnyszerzés célcsobban2, döbben, rádöbben. [— csob­ jából felettesei keg yét kereső, talpnyaló, ban × ?Benny Hill (angol humorista); vö. hízelgő személy; pedálgép. Az a szőke tizedes, az mekkora csókdózer! 2. Protekciós; döbi hill ’ua.’]. csobizik  tn ige ritk Csalódik felte- protezsált (személy); hátszeles. (Fh89/91). csoki fn 1.   ritk Cigány; kokeró vésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellen- (Ze86/87). Vö. csokoládé. 2.  Leszerelő katona; öreg.  Öreg ~: Ua. 3.  Széklet; kezőjét; rádöbben. gitt. csoborog  tn ige ritk Csalódik felcsokipénz  fn tréf Illetmény; zsold. tevésében, a tapasztalatok hatására belátja csokizik  tn ige A piszkos vécékagyvmely dolog (főleg saját elképzelése) ellenlót tisztítja; zsuzsizik (Bp89/90). Ö: be~ik. kezőjét; rádöbben (Le85/86). [— csoki ’széklet’]. csócsa  fn ritk Étel; táp. csocseró csokoládé   fn ritk Cigány; koke­ –Öreg ~. [— csocsó2]. csocsesz   ró. Vö. csoki. fn ritk Öregkatona; öreg. csókos mn és fn 1.   Protekciós; –Öreg ~: Ua. [— csocsó2]. protezsált (személy); hátszeles. Vö. be csocsi –Öreg ~. [— csocsó2]. van nyalva. [— csók]. 2.  g yak Kedcsocsiragyi  mn Kifényesített, meg- vezményben részesülő, kedvezményezett takarított 〈bakancs〉; csilivili (Sztk97). (katona). A csókosok sokszor hazajárnak 1 csocsó  fn Asztali foci. — gecifoci. (BpA92/93). 3.  Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső (katona); pedálgép. csocsó2  fn ritk (Öreg )katona; öreg. 4.  Írnok; tinta. 5.  mn g yak Olyan, –Öreg ~; –vén ~: Ua. [?— csocsó1, csó­ ami csak az öregkatonáknak vag y más ka]. Ö: bel~. kedvezményezetteknek jut. Az öregeknek csodaceruza  fn ritk, tréf Írnok; csókos kaja jár, de a kantinosnak mindig is tinta (Ze87/88). Vö. csodagrafit. az járt (BpA92/93). csodagrafit  fn ritk, tréf Írnok; tin­ csomó1   fn Csapat-művelődésiottta (Ze87/88). Vö. csodaceruza. hon; cséemó. [— CSMO, hiv. röv.] csoffadt  mn g yak 1. Gyenge fizikucsomó2 fn  A pályagép zsinórján az mú, beteges. — tápos2. 2. Gyengélkedős, eltelt hónapok számát jelző bog (BpA92/ beteg ; gyenguszos (BpA92/93). 93). Szj:  Hány ~val meg y a hajó?: 〈Öregcsók   fn Pártfogó, befolyásos sze- katonák saját napjaikra vonatkozó kérdése mély. — hátszél. || Protekció. ~ja van: az újoncokhoz:〉 Mennyi időnk van még a Protekciója van; az alakulat eg yik tisztje leszerelésig ? (Fh89/91). [Utalás a görcs­ v. vmilyen befolyásos személy támogatja, kötélre kötött időjelző csomókra]. csónak1  fn Pontonhíd (Ma81/82). protezsálja. — apu, drót, hátszél, nagy­ kabát, piros bicikli/telefon, puncs, pu­ — talpsín. szi, zsibi. csónak 2  fn Katonai bakancs; surra­ csóka  fn 1. Ember, férfi. Jó ~: Jó- nó (Ma81/82). [— szleng csónak ’(torna)ravaló, rendes, kedvelt, rokonszenves sze- cipő’]. mély. 2. (Öreg )katona; öreg. –Öreg ~: csontcsillag  fn ritk Tisztesi rangÖregkatona; öreg. fokozatú sorkatona; zebra. [— csontcsillag

116

csontgyenge

cst.-szállítás

’rangfokozat jelzője a galléron v. a váll-lacsőrike  fn Nag y orrú ember; or­ mányos. pon’]. csőrmester    fn Őrmester; őrmi. csontgyenge  mn és fn Gyengélkedős, beteg (katona); gyenguszos (Ze86/87). [A szó elterjedését bizonyára nag yban secsonthadnagy   fn ritk, tréf Őr- gítette az 1974-ben készült „Kérem a következőt!” c. rajzfilmsorozat, melynek mavezető; őrvi. dár rendőrét Csőrmester-nek hívták]. csontőrnagy  fn Őrvezető; őrvi. csörömp   fn Harckocsi, tank; háká. Vö. csontcsillag; csontszázados. [— csörömpöl]. csontszázados  fn Szakaszvezető; csörömpös   mn és fn (g yak tsz.szakszi. Vö. csontcsillag; csontőrnagy. ban) Harckocsizó (katona); hákás. || Csöcsosz –Öreg ~. [— csocsesz]. römpösök: Harckocsizó alakulat. csótány  fn 1. –Öreg ~. 2. Műszaki csőrös mn és fn 1.  Csőrös (zil): (építő) alakulat katonája; népitáncos. Hosszú motorháztetejű, régi ZIL teheraucsótányos  fn Étkező; kajálda. Men- tó (ZIL–157) (Ma84). 2.   Nag y orrú jél le a csótányosba, hozzál fel egy vekni kenye- (ember); ormányos. ret! (Fh89/91). — moslékoló. Vö. reptér. csőrvezető  fn Őrvezető; őrvi (Szk00). csotrogány  fn ritk Harckocsi; csősz  Vig yázzon a ~!: 〈Felelet a háká (DbK 88). [— szleng csotrogány ’ócs- Század vig yázz! parancsra〉 (Ze86/87). Ö: ka, rozoga autó’]. buff~, torony~. cső  Beadja a csövet: Továbbszolgálónak csőszkunyhó Szh: Akkora –orra van, jelentkezik; beadja a –téeszt (DbK85/86; hog y ha lefekszik a mezőn, azt hiszik, ~. Ma87/88).  ~re kúr: Feg yvert csőre tölt. csöves1 fn ritk 1.   Továbbszolgá ~re ránt/basz: Nem tűri be a nadrágszá- ló katona; téeszes. 2.  Szakaszvezető; rát a bakancsba, hanem hag yja szabadon szakszi. [— cső]. lógni (Szfv98). csöves2 fn 1.  Lokátorkezelő katona; csöcs fn  Bosszúság, kellemetlen, patkány1. [A rádiólokátor legfeltűnőbb méltánytalan, megalázó helyzet; szívás. Na, alkatrészei közé tartoznak a jókora üvegsrácok, nektek csöcs van! (Szfv98, Szk00).  csövek]. 2.  gúny, Hír Szakmájához nem  ~öt kap: Kellemetlenségben van része; értő híradóstiszt (Börs67). [Az elnevezés (meg)szív.  ~re rak: Megfenyít.  ~re arra a tisztre vezethető vissza, aki elrendelkapcsol/tesz/vesz: Kitol vkivel, kellemet- te, hog y a rövidhullámú rádiókészülékeklenkedik neki; megszívat. Vö. hosszúcici. ből „azokat a csöveket szedjék ki, amelyicsőlakó  Továbbszolgáló katona; keken a Szabad Európa jön”]. csöves3  fn Hőr Határőrizeti üg yeletéeszes. Vö. csöves1. tes tiszthelyettes (Kősz87/88). csömó  fn Csapat-művelődésiotthon; csöves4  fn és mn ritk Légvédelmi cséemó. [— CSMO, hiv. röv.] csöpi  fn Csepel teherautó; csepzon tüzér; légfúró. [? — ág yúcső]. csövesszálló  fn Legénységi épület (Er88). [— csepi]. (Szts04). — fehéragyarszálló. csörgőstalpú  mn és fn (g yak. tsz.CSRP Ld. cséerpé. ban) ritk Harckocsizó (katona); hákás. || cst.­szállítás Ld. csétészállítás. Csörgőstalpúak: Harckocsizó alakulat.

11 7

csua csua  fn Szenny, piszok (ált. ételmaradékból származó zsír és kosz eleg ye); dzsuva (Ze86/87). Vö. csuva. csubakka  fn Borostás katona; bo­ korarcú. [— Csubakka (ang. Chewbacca), a „Csillagok háborúja” című film majomemberszerű szereplője]. csukda  fn 1. Fogda. 2. A fogdában töltendő büntetés. A Szabó három nap csukdát kapott (Nk84/85). Fogszi. csumi  Őrmester; őrmi (Szk00). csúnya Szh:  Olyan ~, hog y a lovat ütni kéne, hog y megrúg ja: Nag yon csúnya (Db95). Vö. fej alatt. csupasz  mn és fn ritk Újonc (katona); kopasz (Ma83/84). csupasztökű  mn és fn Előfelvételis (katona); tápos1 (Ma81/82). csupor  fn Hülye; köcsög. 〈Csak egy század szóhasználatában élt.〉 (Szh81/82). csurma   fn ritk Laktanyai fogda; fogszi. [?— or. тюрма ’börtön’]. csurmi  fn ritk 1. Fogda. 2. A fogdán töltendő büntetés. Fogszi. [— csurma]. csúró  fn ritk Újonc; kopasz. [— nyj. ’tollatlan verébfióka’; vö. csimasz, csipasz]. csúszik Ik: ki~. csúszó  fn tréf Kimaradás; kimarcsi. csúszómászó  fn (g yak. tsz.-ban) ritk Felderítő; gyík2. || Csúszómászók: Felderítő alakulat. csuszpid  mn és fn Aljas, hitvány, galád; ellenszenves, utált (ember); geci (Fh89/91). csuszvány  mn és fn Aljas, hitvány, galád; ellenszenves, utált (ember); geci (Fh89/91). Már megint az a csuszvány Maci lesz az üg yeletes? (Fh89/91). csuszványkodik  tn ige Aljas módon viselkedik; szántszándékkal rosszat tesz valakinek; kellemetlenkedik; szívat. Nem

118

csütörtök értem, utolsó tíz napjára minek csuszványkodik! (Fh89/91). csuta  fn Férfi nemi szerv; fasz. csutak  fn Felmosórong y; fóka. csutora  fn Rep A légzőkészülék azon része, melyet a szájba vesznek. csuva  fn Szenny, piszok (ált. ételmaradékból származó zsír és kosz eleg ye); dzsuva (Ze86/87). Vö. csua. csuvás  ~ szalámi: Olasz szalámi (Ré88); vö. dzsuvás. [— csuva]. csúzli1 fn 1.  ritk Eg yéni lőfeg yver; kézifeg yver; asszony. 2.     Géppisztoly, gépkarabély; géppityu. Felhúzza a ~t: Csőre tölti a géppisztolyt (Ze84). 3.  ritk Géppuska; varrógép. 4.  Ág yú; buff. Ö: torony~. [— ’játékfeg yver’]. csúzli2  fn ritk Másodidőszakos katona; gumi (Le88/89). [A csúzlinak fontos része a gumi. Vö. csúzliszájú, csúzlinyakú.] csúzlinyakú  mn és fn ritk Másodidőszakos (katona); gumi. Vö. csúzli2. csúzlis  fn Mesterlövész; mesternyúl. csúzliszájú  mn és fn ritk Másodidőszakos (katona); gumi (Asz88/89). Vö. csúzli2. csücskös  mn 〈Rosszalló megjeg yzésként:〉 Felháborító, kockázatos, brutális. Mi az hog y nem mosol fel? Nem csücskös ez?! (Szfv98). — erős. Vö. dobál. csülöküti  Konyhai üg yeletes tiszt; konyhaüg yeletes. Vö. üti. — csellódisznó, csellókirály, dózer, kokikirály, kokimaoki, kondérüti, konyhafőnök, konyhamalac, konyhaügyész, konyhaüti, konyü, ügyész. csűrmester  fn Őrmester; őrmi (Szk00). csütörtök  R: Még tíz ~, és kívülről üvöltök!: 〈A leszerelés időpontját hirdető rigmus〉.

D d Ld. dé. DAC Ld. dakk. dadog  tn ige Hőr (Augusztusban, ill. novemberben másfél évre bevonult katona) csak a jövő év utáni évben (februárban, ill. májusban) szerel le. (Átlépve a következő naptári évre, már büszkén jelentették ki: Mi már nem dadogunk! Fh89/91). [Dadog, ti. csak jövő-jövőre szerel le]. dak(k)  fn DAC teherautó (Ze86/ 87). — csaucseszkukocsi. dakkarcú  mn és fn Nag yon csúnya arcú (ember) (Le87/88). dakkerék  fn 1. Az (még ) eg y ~ 〈ti. a centi〉: Az még nag yon vastag ; soká fogsz még leszerelni (Ze86/87). 2. tréf A másodidőszakos katonák még teljes, vastag cen­ tije; malomkerék. 3. Fém húszforintos (Sztk-Mk83/85). 4. A fül körül mélyen körbevágott haj; sárhányó (Le85/86). daknyúl  fn (DAC) teherautó sofőrje (Ze88/89). Vö. kuplunggyilkos. dakota   mn és fn ritk Cigány (katona); kokeró. Dallas  R: Még tizeneg y ~, és rólam nem is hallasz!: 〈A leszerelés időpontját hirdető rigmus〉. [Dallas, népszerű amerikai televíziós sorozat]. dandárdiszkó   fn Dandársorakozó; dandárdizsi. Vö. diszkó. dandárdizsi   fn Dandársorakozó; dandárdiszkó. Vö. dizsi.

dandárfürdő  fn Vizesblokk; mes­

terhármas.

dandártibi  fn tréf Dandártábornok; dandi (Db02). dandi  fn tréf Dandártábornok (Szts 04). — dandártibi, dandibébi, dédété­ béká, ellentengernagy, vandáltábornok. dandibébi  fn tréf Dandártábornok; dandi (Gyr02). dantesz  fn 1. Botrány, nag y zűr, felfordulás; kavar2. 2. Kitolás, fenyítés; szívatás. Szj: (Akkor) maguknak/neked/ az egész körletnek ~!: Végük/Véged van, pórul járnak/jársz! (Le). darázik  tn ige Fél; fosik. Ne darázzál már! [— argó, szleng darázik ’ua.’; vö. dárel ’ua.’]. darázstestű  mn Kövér; vitamin­ golyó. dárel  tn ige Fél; fosik. [— argó, szleng dárel ’ua.’; — cig. dārel ’ua.’ (Vek. 52); vö. még darázik]. dé  A nag y ~ (betű) kiül az arcára/ homlokára: ritk Meglepődik; csalódik előzetes feltevéseiben; rádöbben. dédapa  fn Ezredparancsnok; ezred­ péká (BpPet03). Vö. apa, nagyapa. dédétébéká  fn Dandártábornok; dandi (Vp03). [— ddtbk., hiv. röv.] déeff  fn ritk Dandárfürdő, gombás. [(?Hiv.) röv.] dekás   fn ritk Tizedes; tízes (DbK 88). [Vö. kilós ’százados’].

11 9

dékörlet dékörlet  fn ritk Disznóól; sernevál [— disznókörlet; vö. C körlet ’megindulási körlet; a támadások megindítása előtt elfoglalt hely’]. dekszter  fn Kis termetű, alacsony katona; inkubátorszökevény (Szk00). [— Dexter Morgan, a Dexter című amerikai televíziós sorozat főszereplője]. delfinkommandó  fn ritk, gúny, tréf Úszni nem tudó, ezért úszásoktatásra járó katonák csoportja. deltaforsz  fn tréf Főleg nőkből álló aleg ység, eg ység a katonai képzettség nélküliek utólagos kiképzésén; banyakom­ mandó. [— Delta Force, az USA hadseregének különlegesen kiképzett eg ysége]. dembe  fn ritk Alakiatlanul mozgó katona; alaki toprongy. denáj  fn Disznóól; sernevál (BpA 92/93). denkó  fn ritk 〈Hígítva szeszes italként fog yasztott〉 denaturált szesz; szeszkó. Vö. repkó. depó  fn tréf Laktanyai elsősegélyhely, g yengélkedő; gyengusz (Szabsz03). derbi Szh: –Kevés, mint a trójai faló az epsomi ~n. derék ~ba kapja a –faszt. derékegyengető  fn Felmosórongy; fóka. derékszíj  Húzza szorosabbra a ~át, mert felugrok rá, és hatszor körbetekerem magán!: 〈Tréfás fenyegetés, ha a katonának lazább a derékszíja a szabályosnál〉 (DbK87). derékszög Szj: –Kiigazodik, feltakar, ~, párhuzam! désajt  fn ritk Disznósajt; malacor­ ca. [Hiv. röv.] deszantmini –Módosított ~.

120

diszkó deszka   fn Az aleg ység-üg yeletes szolgálati asztala (a folyosón); bútor. dezertál  tn ige Megszökik, engedély nélkül távozik; dobbant (Szk00). dezodor  fn 1. A konyhai hulladékot, moslékot elszállító lovaskocsi a szombathelyi laktanyában (Szh81/82). Vö. mercédesz. 2. Hőr Könnygázspray. Váltásnak dezodorért van!: A váltás menjen a könnygázspray-ért! (Fh89/91). DF Ld. déeff. digó  fn és mn tréf Cigány; kokeró. [— digó ’olasz’]. dikó fn 1.   Ág y, katonai vaság y. — mafi, mercédesz, merci, priccs. Vö. még doberdó, lafi, szamárfészek, vízilóböl­ cső. 2.  Lustálkodás, pihenés, heverészés az ág yon; pihi. [— nyj. dikó ’ág yféle fekvőhely’]. dikózik  tn ige Lustálkodik, pihen, heverészik az ág yon; pihizik. [— dikó]. Ik: le~ik. dinoszaurusz  fn Tartalékos katona; tarcsis (Db02). dinnye  Érik a ~: 〈Tréf. mondás, ha vki sisakot visel〉. dióverő fn     〈A géppisztolynál hosszabb〉 puska, karabély. ||   A mesterlövész távcsöves puskája; dragunov. ||  48-as kispuska (mondván, hog y csak dióverésre jó). diplomata  Szi: Hónuk alatt a ~, sőt némelyiknek még érettségije is van: 〈A hivatásos katonák értelmi színvonalát gúnyoló kifejezés; állítólag eg y őrmester mondta eredetileg előfelvételis katonáknak〉 (Er86, 88). [diplomata = diploma]. diszkó  fn 1. (Legtöbbször összetételekben:) Sorakozó; dizsi. || ritk Zászlóalj-, ezredsorakozó. Vö. kötelék. [— diszkó ’zenés szórakozóhely’]. Ö: bázis~, csapat~, dandár~, ezred~, osztály~, század~,

diszkózik1

dobi

dob   ~ja magát: ritk Magától érzászlóalj~. 2. ~ eg y, ~ kettő: Hőr 〈A mosogatásra kijelölt személyekre való rámuta- tetődik. Vö. alap.  ~ eg y hátast: Elesik táskor használt kifejezés:〉 Te és te menje- (Eg96). tek mosogatni! (Aszö-Rf82/84). dobál 1. Szj: Jó –g yerek: nem ~ja kővel a csillagokat. 2.  Nem ~?: Nem zavar(ja)? diszkózik1  tn ige 〈Többnyire zárt Nem ~ a hosszú haj?: Nem zavarja, hog y alakzatban〉 mozgolódik, mocorog ; brékel. hosszú a haja? (ti. vágassa le). (Or95). Vö. Ne diszkózzon ott a sorban!; Mit diszkózik ott jár, csücskös. a sorban? (Ma81/82). [— diszkózik ’táncol’]. dobbant tn ige 1.     〈A laktadiszkózik2  tn ige Rep A leszálló nya területéről (ritkábban őrségből vag y repülőgépeknek fényjeleket ad; játszik a szolgálatból)〉 megszökik, engedély nélkül fényorgonán. Kinn diszkózott egész éjjel távozik. [— szleng ’megszökik’ — argó a reptéren (Pá82). [A diszkókban szokásos ’disszidál’]. Ik: ki~. — a harmadik kapun villogó hangulatvilágításról]. megy ki, bliccel, borít, brékel, dezertál, díszmagyar  fn Kimenőruha; ki­ dobi kapitány írja (alá) a könyvét, dobi őrnagy írja meg/írja alá a könyvet, dobi­ menő (Szk00). zál, dobizik, drót hadnagy/őrnagy írja díszmenet  Díszmenet!: Távozz, ta- (meg) a könyvét/kilépőjét, drót őrnagy­ karodj innen! (Le85/86). tól kap engedélyt eltávra, drót őrnagytól disznó –Kopasz ~. kért engedélyt, elmegy dobi kapitány­ disznókörlet  fn Disznóól; serne­ hoz, kibakkan, kidobbant, kidobizik, kilóg, kizakkan, koccan, leborít, lefal­ vál (BpA92/93). col, lekoccan, lekoccol, lelécel, lelép, le­ disznóöböl  fn Tábori sertésnevelde; pattan, meglép, meglóg, megpattan, olaj­ sernevál (Na). [— Disznó-öböl, az 1961 ra lép, palánkjegyet vált, télakol, télakot áprilisában végrehajtott amerikai katonai vesz, tiplizik. Vö. még dobi, drót2 és kerí­ hadművelet helyszíne Kuba partjainál]. tésparancsnokság alatt. 2.  Kibújik a munka, feladat alól; sunnyog. dísztárcsa R: –Öreg szárcsa nem ~! doberdó1  fn Felső ág y. Gyerünk dísztíz  fn Tízórai (BpPet03). — tí­ ~ra!: Takarodó! Vö. takarító. — mafi, zes. magasfigyelő, plató. Vö. dikó. díver  fn és mn Vagány, nag ymenő doberdó2  fn A laktanya engedély nél(Eg96). küli elhagyása, szökés; dobi. [— dobbant]. dizsi   fn 〈Legtöbbször összetétedoberdós  mn és fn 1. Felső ág yon lekben:〉 Sorakozó. — diszkó, huhogás, alvó (katona). 2. Újonc; kopasz. Vö. fel­ huhu, lázmérés, libasor, névsorolvasás, sőágyas. [— doberdó1]. szórakozó. Vö. buzizsúr; összeáll. || Ezdobi   fn A laktanya engedély nélredsorakozó. [— diszkó]. Ö: dandár~, ez­ küli elhag yása, szökés.  ~ban van: Illered~, század~, zászlóalj~. gálisan tartózkodik a laktanyán kívül.  dizsipálya  fn Alakulótér. [— A so- Elmeg y ~ kapitányhoz;   ~ kapitány rakozók helyszíne; vö. dizsi]. — hancúr­ írja (alá) a könyvét;  ~ őrnag y írja meg/ placc, jóreggeltér, kert, szépmozgástan­ alá a könyvet: Engedély nélkül távozik; dobbant. Ki írta meg a könyvedet? Dobi szék.

12 1

dobianyag őrnag y (Nk84/85); vö. drót őrnagy/had­ nagy. [— dobbant]. — doberdó2, dobi­ anyag, palánkeltáv, szovjet eltávozás, té­ lak, tipli. Vö. még kerítésparancsnokság. dobianyag  fn A laktanya engedély nélküli elhagyása, szökés; dobi. (BpA92/93). dobikirály  fn A laktanyából gyakran (és sikeresen) kiszökő katona (Kfh92/93). dobizál  tn ige ritk A laktanyából engedély nélkül távozik, megszökik; dob­ bant. [— dobizik]. dobizik tn ige 1.   〈A laktanya területéről (ritkábban őrségből v. szolgálatból)〉 megszökik, engedély nélkül távozik; dobbant. Ik: ki~ik. [— dobi]. 2.  Kibújik a munka, feladat alól; sunnyog. dobostorta Szh: –Kevés, mint Iban a ritmusérzék. dobozos ~ –ültetés. dodzsem  fn Felmosás; fókamóka (Ze86/87). dodzsember  fn Harckocsizó; hákás (Db03). [— dodzsem × ember]. dohány  fn Illetmény; zsold. doki  fn ritk 1. Konyhaszolgálatos katona; csellós (Db03). 2. Okoskodó, akadékoskodó ember; nagytudású (Szk00). dokk  fn ritk Konyha kisegítő munka; cselló1. dokkos  fn ritk Konyhaszolgálatos katona; csellós. dolgozik Szj: –Öreg rozmár nem dolgoz már. dolgozó  A ~ nőket szolgálom/szurkálom!: 〈Válasz dicséretre〉. Vö. anya. [— A dolgozó népet szolgálom (hiv.)]. dolog  Az csak eg y ~: 〈Semmitmondó válasz bármilyen kijelentésre, érvre, panaszra:〉 Nem számít, nem érdekel, nem lényeges. Vö. meghat. Az eg y ~, hog y…: ritk Az is igaz, hog y… (Le85/86).

122

döbi dómány  fn tréf Vattás télikabát; pufajka; mikádó ( Ju03). [— dolmány]. dombelhárító  mn és fn Műszaki alakulatban szolgáló (katona); népitáncos. dózer fn ritk 1. –Nyeles ~. 2.   Konyhai kisegítő munkás; csellós. 3.  A konyhai szolgálatra vezényelt katonák sorállományú parancsnoka; csellópéká. (Ma). 3.  Konyhaüg yeletes; csülöküti. dózerpéká  fn A konyhai szolgálatra vezényelt katonák sorállományú parancsnoka; csellópéká (Ma). Vö. dózer, péká. döbb  isz Döbb-döbb! 〈A gúny kifejezése, amikor vki kénytelen belátni vmely dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében, vag y pórul jár〉; döbi. Vö. döbben, rá­ döbben. döbben  tn ige 1. Csalódik feltevésében, tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Döbbensz!; Majd döbbensz!: Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled. ~ az arca: Csalódik feltevésében, meglepődik; rádöbben. 2. Pórul jár; megszívja (büntetésből vag y csak váratlanul nehéz feladatot kap). döbbenet  ~ kiül/ült ki az arcomra: pötty, pötty, pötty 〈közben ujjal mutogatva a pöttyöket az arcon〉: Csalódtam feltevésemben. || Végre megértettem. || Nem hiszem el. (Er86, 88). Kiül a ~ az arcodra (pötty, pötty, pötty); A ~ kiül az orcádra: Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled; majd rádöbbensz! Vö. döbben, rádöbben. döbbenix  isz Döbbenix!: 〈A gúny kifejezése, amikor vki kénytelen belátni vmely dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében, vag y pórul jár〉; döbi. Vö. döbben, rádöbben. döbi  isz Döbi!: 〈A gúny kifejezése, amikor vki kénytelen belátni valamely

döbizik dolog ellenkezőjét, csalódik feltevésében, vag y pórul jár〉. Vö. döbben, rádöbben. ~ hill: Ua. (Ze87/88). [— döbben × ?Benny Hill (angol humorista); vö. csobi hill]. — csobi, döbb, döbbenix. döbizik  tn ige Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Döbizel!: Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled; majd rádöbbensz! [— döbi]. dög  fn Hús (Szabsz03). dögcédula fn 1.    Háborúban nyakba akasztva viselt, a katona személyi számával ellátott fémlapocska, melynek segítségével az elesett személyt azonosítani lehet. 2.  ritk A málhazsákban hordott, a legközelebbi hozzátartozónak címzett boríték, melyben a katona haláláról szóló értesítést küldik el. dögész   fn A betegszobára beosztott, egészségüg yi szolgálatot végző katona; tökösnővér. döglött Szh: Annyi –esze van, mint eg y ~ hintalónak. döglöttfrigyes  fn Férfi nemi szerv, hímvessző; fasz. dögös  1. fn A betegszobára beosztott, egészségüg yi szolgálatot végző katona; tökösnővér. Vö. dögész. 2. mn és fn Beteg (katona); gyenguszos. dögtestű  mn és fn Nag y termetű (katona) (Vp03). — lóbaszó, rambó. dölavíz   fn (ragozhatatlan) A nag ytakarítás ált. büntetésből alkalmazott formája, Ultra szétszórásával és sok víz beöntésével végeztetett sikálás. (Este) francia film/műsor (lesz a tévében): ~. Vö. sikamika. [— dől a víz, „franciásan”: dö la víz]. dörzsőrmester  fn tréf Törzsőrmester; törzs. [Szójáték].

dug dragunov  fn A mesterlövész távcsöves puskája. [— Dragunov (e puska feltalálója)]. — dióverő, hosszúpuska. drinkel  ige Alkoholt fog yaszt; be­ zizzent. [— ang. drink ’inni, iszik’]. droid  fn 1. Az alakzatban rosszul lépő katona; alaki toprongy (Szts04). Vö. Mi van, magának két bal lába van?! 2. Szerencsétlenkedő, ügyetlenkedő, esetlen katona; topa (Szk00). 3. Olyan katona, aki túlságosan betartja a szabályokat. Vö. aggódik. 4. Droidok: ritk Első időszakos katonák; kopaszok (Szabsz03). Ö: kony­ ha~. [— droid(ok), a Csillagok háborúja c. film robot szereplői]. drót1  ~ja van: ritk Az alakulat eg yik tisztje v. vmilyen befolyásos személy támogatja, protezsálja; csókja van. Forró ~: Protekció. [?— argó, szleng drót ’értesítés, információ’]. drót2    ~ hadnag y/őrnag y 〈A beszéd kevésbé kötött kifejezéseiben a laktanya engedély nélküli elhag yására való utalás〉; kerítésparancsnokság. ~ hadnag y/ őrnag y írja (meg ) a könyvét/kilépőjét; ~ őrnag ytól kért engedélyt; ~ őrnag ytól kap engedélyt eltávra: Engedély nélkül távozik, megszökik; dobbant. Vö. dobi kapitány, kerítés hadnagy/őrnagy, palánk őrnagy. [A laktanyából való kiszökés ált. a könynyebben kibontható drótkerítés résein történik]. ducitréning  fn tréf Reggeli torna; aerobik Norbival ( Ju03). [— Duci tréning, Schobert Norbert (Norbi) videókazettán és DVD-n forgalmazott edzéprogramja]. dúcse  fn tréf Elöljáró; péká. [— ol. duce ’vezér’ (Benito Mussolini)]. duda Szh: –Meg feszíti, mint skót a Iját. dug Szh: –Tolnám/~nám, mint a lopott biciklit!

12 3

dugó dugó  Szj: ~ van!; ~t lehet nyelni!: Csend leg yen! Duma kilőve! ~ benyel, fül kisimul, –láb kipörög!: Futás! (Fh89/91). –Villany leó, ~ benyel, kutya elereszt! [— eldugul ’elhallgat’]. Vö. duma. duma  Szj: ~ kilő(ve)!; ~ leó!: Csend leg yen! [— Villany leó!] Vö. dugó, elakad, elcsitul, eldugul, elhalkul, leó, pofa, súly. durrog  tn ige Visszabeszél, véleményt fűz vmihez; megmagyaráz. Nem durrog! ’Ne beszélj(en) vissza!’ (Kfh92/ 93). Ik: meg~, vissza~. durung  fn Géppisztoly; géppityu. durva   mn Túlzott, nem helyénvaló. Durva ez a hányás! ’Nem kellett volna, nem lett volna szabad megszólalni’

124

dühöngő (BpA92/93). De ~…: 〈Az öregkatonáknak az újoncok merészségére való reagálásának bevezető tagmondata〉. Hű, de durva, a kopaszok felírták magukat kimaradásra! (Fh89/91). Nag yon durva ez a kedvezmény! 〈Általában öregkatonák használják, ha náluk fiatalabb katonák valamilyen kedvezményben, jutalomban részesülnek〉 (BpA92/93). dutyi  fn ritk Laktanyai fogda; fogszi. dübörög  ~ az üti: Jön az üg yeletes tiszt. dühítő  fn Üdítőital; buzivíz. [Szójáték]. dühöngő  fn ritk Alapkiképzés; kel­ tető.

Dzs dzsakomó  fn 1. 〈Önelnevezés〉. Ki

más csinálta volna, mint az öreg dzsakomó: Én csináltam. 2. 〈Megszólítás〉. Hé, dzsakomó, g yere csak ide! (Nk84/85). — állo­ mány, atyám, barátom, barátocskám, cimbi, csirketest­kecskefej, dzsekszi1, dzsekszon2, dzsokó, dzsoni, dzsotti, dzsottó, dzsovanni, heftikém, hógolyó, kicsi (csikó/makett/rigó), kopasz, kop­ csó, köcsög, öcsém, öcsisajt, padlóváza, rüszü, söcsém, vakcsirke, vakegér, vak­ hangya, vaknyúl, vaktik. dzsal   tn ige Meg y; zizzen (Szts04). Ik: ki~. [— argó dzsal — cig. džal ’meg y’ (Vek. 60)]. dzsanesz   mn Nag yon jó, remek; penge (Ze 87/88). Dzsanesz! Rendben, mehet! (Eg96). [?— cig. džanel ’ért’, džanes (E/2.) (Vek. 60)]. dzsasszol tn ige 1.  Meg y; zizzen. 2.  Nem alakiasan mozog ; brékel. 3.  A sorban, alakzatban mocorog ; brékel. [— dzsal ’meg y’; - dzsesszel ’ua.’]. dzsasztázik  tn ige Meg y; zizzen. [— dzsal — cig. džal ’meg y’ (Vek. 60), džas ’még y; meg yünk’]. dzsaveszol  Meg y; zizzen (Eg96). dzsefi fn  Üdítőital (Cso). [— Jeffy — Jefferson, amerikai elnök, aki ug yanúg y amerikai, mint a kóla]. dzseki   fn (Gyakorló)zubbony; kényszerzubbony (Szfv98).

dzsekszi1  fn 〈Megszólítás〉; dzsako­

mó (Nk84/85). [?— ang. Jack]. dzsekszi 2  msz Rendben van, oké; okszi. Vö. dzsekszon3 (Nk84/85). [— okszi ’oké’]. dzsekszon1   fn Hőr Kiképzőbázis (Nyb87). Fölmeg yek a dzsekszonra (BpA92/93). [— ?]. dzsekszon 2  fn 〈Megszólítás〉; dzsa­ komó. Te, dzsekszon, segíts már nekem eg y kicsit! (Nk84/85). [?— ang. Jack(son)]. dzsekszon 3  msz Rendben van, oké; okszi. (Nk84/85). [— dzsekszi2 ’ua.’]. dzselisztonpark  fn ritk Tábori sertésnevelde; sernevál (Na). [— Yellowstone Park, nemzeti park az USA-ban, a televízióban sugárzott „Maci Laci” c. rajzfilmsorozat helyszíne]. dzsepszon  fn ritk Csepel teherautó; csepzon. [— csepszon]. dzsesszel tn ige 1.   Meg y; zizzen. 2.  Nem alakiasan mozog ; brékel. 3.  A sorban, alakzatban mocorog ; brékel. [— szleng dzsesszel ’meg y’ — argó dzsal ’ua.’]. dzsettel  tn ige 1. Meg y; zizzen. 2. Nem alakiasan mozog ; brékel. 3. A sorban, alakzatban mocorog ; brékel. [— dzsesszel ’ua.’]. dzsiájdzsó  fn tréf 1. Lövész; nyúl. 2. Szerződéses katona; boci. ( Ju03). [— ang. G. I. Joe, tkp. Government Issue Joe ’Kincstári Joe’, az eg yszeri katona megnevezése az USA feg yveres erőinél].

12 5

dzsiájdzsóképzés

dzsuva

dzsiájdzsóképzés  fn tréf 1. Alapdzsovanni  fn 1. 〈Önelnevezés〉. kiképzés; keltető. 2. Katonai végzettség- 2. 〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). gel nem rendelkezők kiképzése. — dzsiáj­ [?— ol. Giovanni]. dzsótanfolyam. dzsua  fn 1. Szenny, piszok (ált. ételdzsiájdzsótanfolyam  fn tréf 1. maradékból származó zsír és kosz eleg ye); Alapkiképzés; keltető. 2. Katonai végzett- dzsuva. 2. (Ehetetlen) étel, ennivaló; dzsuva. séggel nem rendelkezők kiképzése; dzsiáj­ dzsuga  fn Szenny, piszok (ált. ételdzsóképzés. maradékból származó zsír és kosz eleg ye); dzsigit  fn tréf, Lok P–15-ös lokátor dzsuva. (Szk86/87). dzsugás  mn Ehetetlen; zsíros 〈étel〉; dzsigoló  fn és mn Cigány; kokeró. dzsuvás. [— dzsuga]. dzsindzsa  fn Rekettyés; áthatoldzsulás  ~ szalámi: Olasz szalámi; hatatlan terület a g yakorlótereken. [— nyj. dzsuva. Vö. dzsuvás szalámi. dzsindzsa ’nádas, vizenyős, mocsaras terüdzsumaszalámi  fn Felvágott; let’]. — dzsindzsás, dzsumbuj, susnyás. dzsuva. dzsindzsás  fn Bokros, fás, bozótos dzsumbuj  fn ritk 1. Gazos terep; hely, erdő széle; dzsindzsa (Szfv98). dzsindzsa. 2. Rendezetlen állapot, körüldzsingisz  fn ritk 1. Kellemetlenség, mény, felfordulás; kavar2. (Le85/86). [— bosszúság, hátrányos helyzet, méltányta- Dzsumbuj ’Budapesten a Ferencvárosban lanság, megaláztatás; szívás. 2. Kitolás; az Illatos út és a Gubacsi út sarkánál találszívatás. (Na). ható hírhedt városrész’]. dzsójer  fn Mindig mosolygó katodzsumbujdzsindzsózás  fn Külna (Kap03). sőkörlet-takarítás. dzsokó  fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. dzsunsz  fn ritk Gyenge minőségű 〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). étel; patkányfőzelék. Ki tudja, mi lesz ma dzsondzs  fn Őrület, felpörgött ál- este a dzsunsz? (Fh89/91). lapot (Fh89/91). Vö. bedzsondzsul. dzsuva fn 1.  ritk Takony. Töröld meg dzsoni  fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. 〈Meg- az orrod, tiszta dzsuva! (Nk84/85). 2.   szólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). [?— ang. (Főleg ragacsos) kosz, piszok, szenny (ált. ételmaradékból származó zsíros mocsok). Johnny]. — csua, csuva, dzsua, dzsuga, gempa, ko­ dzsonzon  fn ritk Géppuska; varró­ tu, kula, redva. 3.   (Ehetetlen) étel, gép. [?— ang. Johnson]. ennivaló; patkányfőzelék. Mi a dzsuva?: dzsopi  fn ritk Újonc; kopasz. [— Mi a vacsora? (Mf88/89). 4.  〈Reggelire gyopi]. és vacsorára legg yakrabban adott és legkedzsot ti  fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. vésbé kedvelt〉 (olasz, nyári, vadász) szalá〈Megszólítás〉. Dzsakomó (Nk84/85). [— mi. — csuvás szalámi, dzsumaszalámi, dzsottó]. dzsuvás szalámi, dzsuvaszalámi, fűrész­ poros, gempa, gyíkhús1, kutyahús, ku­ dzsottó  fn 1. 〈Önelnevezés〉. 2. 〈Megszólítás〉. Dzsakomó (NK84/85). [?— ol. tyakolbász, kutyaszalámi, kutyaszalon­ na, lóhús, macskariasztó, mozgóhús, Giotto].

126

dzsuvás patkányhús, patkányszalámi, véfelvágott. [?— nyj. csula ’orrváladékos köpet’ × argó dzsuva ’tetű’]. dzsuvás mn 1.   Koszos, piszkos (zsíros, ragacsos) 〈tárg y〉. Dzsuvás asztal ’koszos asztal’. Mosd el ezt a tányért még egyszer, teljesen dzsuvás! (Nk84/85). 2.  Ehetetlen; zsíros; kellemetlen kinézetű 〈étel〉. ~ káposzta: Lucskos káposzta. ~ kolbász:

dzsuvaszalámi (Ált. zsírtól csepegő, félig nyers) sült kolbász. ~ szalámi: Olasz szalámi; dzsuva; vö. csuvás szalámi. ~ szalonna: (Rágós) sült szalonna. — csuvás, dzsugás, dzsulás, gempás, grimbás, lappincsos, redvás. dzsuvaszalámi  fn 〈Igen kevéssé kedvelt, kellemetlen kinézetű〉 (olasz, vadász, nyári) szalámi; dzsuva. Vö. dzsuvás szalámi.

12 7

E, É eáp  fn Hőr Ellenőrző áteresztő pont. Vö. fep. eb  A kóbor ~et nem hatja meg : Nem érdekel. Vö. meghat. [— A kutyát nem érdekli]. ebéd ~ utáni –séta. ebédjegy   fn ritk Eg y darab a centiről levágva. Kérsz eg y ebédjeg yet? ’〈Annak a tréfás közlése, hog y a centiből levágtak eg y darabot〉’ (BpA92/93). ebihal  Pöttyös hátú ~: Újonc; kopasz (Kfh92/93). Szh: Úg y –áll, mint a seggbe rúgott ~. R: Én kis kopasz ~ a stokimra felállok, minden öreg harcsának jó –éjszakát kívánok! edegumi  fn ritk, tréf Veg yivédelmi öltözék; vévé1 (Nyh88). [— Horváth Ede, a g yőri Rába-g yár igazgatója volt; vö. hor­ vátgumi]. édesanya Im, nem perdül a –rokka! efe ~ állomány—. efis  mn és fn Előfelvételis (katona); tápos1 (DbK88). [Röv.] ég  〈Vmikor(ra), ált. a leszerelés után〉 bedeszkázzák az eget: 〈A leszerelő katonák által a többiek bosszantására használt kifejezés arra célozva, hog y leszerelés után megáll az idő, aki nem akkor szerel, az örökre katona marad〉. Már csak két nap, és bedeszkázzák az eget (Pá83/84). A mi leszerelésünk után bedeszkázzák az eget, és csak eg y kis lyukat hag ynak rajta, ahol a sok páncélost/g yíkhúst dobálják befelé a

128

szegény ezernapú, reményvesztett kopaszoknak (Szk87/88). Szj: Ha a katonának azt mondják, hog y fesse be az eget, nem azt kérdezi, hog yan, hanem hog y milyen színűre. (Szh81/82). –Irány az ~ alja! Szh: Annyi –napod van, mint csillag az ~en. R: Kopasz rüszü, nézz az ~re, messzi még/~ig ér a –centid vége! egér  fn 1. ~ van a körletben; Elvtársak, X honvéd szekrényében ~ volt: 〈Az ellenőrző tiszt mag yarázata a visszatérő katonáknak, miután a körlet rendetlenségét látva feltúrta az ág yakat, kiborította a szekrényeket〉; berepült a gólya. Szj: –Eg y az eg ybe, mint az egerek neg yveneg ybe. Szh: –Rábasznak, mint neg yvenben az egerek. –Kavar, mint a mérgezett ~. 2. Kis méretű, párna formájú, nég yszögletes műanyag tasakba töltött mosószer, sampon, amelyet a katonák illetményként kapnak. Eltapossa az egeret: 〈Ált. öregkatona〉 széttapossa a mosószeres műanyag tasakot, hog y ezzel takarításra kényszerítsen másokat. Vö. sikamika; patkány3, pukkancs. [Az egér széttaposás előtti mozgása (ált. eg ymásnak rugdossák az öregkatonák) hasonlít az üldözött egér cikázásához]. — pukkancs. 3. Előfelvételis katona; tápos1. Ö: export~, gyógy~, import~. || ritk Első időszakos, újonc előfelvételis katona. 4. ritk Újonc; kopasz. egerészik  tn ige Kis tasakos mosószer széttaposásával (beegerezéssel) kényszerítve takarít; sikál. [— egér].

egérhajsza egérhajsza  fn Eg y apró tasak folyékony mosószer rugdosása a folyosón v. a körletben, majd a tasak széttaposása. [— egér; vö. beegerez]. — egérkergetés. egérkergetés  fn Eg y apró tasak folyékony mosószer rugdosása a folyosón v. a körletben, majd a tasak széttaposása; egérhajsza. [— egér; vö. beegerez]. egérméreg –Erős egérmérget! éget 1. ~i a –fülét 〈a haja〉. 2.  tn ige Zavar, irritál. ~ már a seprűnyél ilyen öregen!: Öregkatonaként már nag yon zavar, hog y fel kell sepernem. Öcsém, nem ~ az az ág y?: 〈Újoncnak mondva, ha az ráfekszik az öregkatona ág yára:〉 Kelj fel! Harminceg y nap? ~ az még téged!: 〈Akkor mondja a katona, ha a leszerelésig hátralévő napjainál kisebb számot lát〉. (Szfv98). ~i az ág y/centi: 〈Legtöbbször kérdés formában elhangzó fig yelmeztetés arra, hog y vki engedély nélkül lefeküdt más ág yára, hozzányúlt centijéhez stb.:〉 Nem égeti az ág y, kopasz? ’Újonc, hog y mertél az ág yamra feküdni?!’ (BpA92/93). Vö. meg­ éget, fagyaszt. égetett ~ népi –ag yagedény. egy  Szj: Eg y az eg ybe (mint az egerek neg yveneg ybe): 〈Legg yakrabban válaszként használt, konkrét jelentés nélküli kifejezés; ritkábban:〉 Igen. || Pontosan úg y. Eg y-kettő, eg y-kettő… Baszik a festő, nem csak az eg yik, mind a kettő. Eg y-kettő, eg y-kettő…: tréf 〈Sorállományú parancsnokok kedvelt mondókája az alakzatban menetelve haladók lépteinek összehangolására〉. [A hivatalos beszámolás rímes kibővítése]. egycsillagos  fn tréf Őrvezető; őrvi. egyéni  ~ szoc –probléma. ~ temetkezési szerszám: ritk, tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. egyenlőségjel  fn Tizedesi rendfokozatot jelölő két csík a g yakorlósapkán (BpA92/93). Vö. vízszintjelző.

ejés egyes  fn 1. Az 1. számú g yakorlótér. 2. Gyakorlótér; szöcske2. (Ze). egyesbalhé  fn Gyakorlat az (1. számú) g yakorlótéren; egyesbuli (Ze). Vö. balhé, gyakszi1. egyesbuli  fn Gyakorlat az (1. számú) g yakorlótéren; egyesbalhé (Ze). Vö. buli; gyakszi1. egyetemi ~ gecista—. egyetemista  fn 1. Eg yemista elővett –geci. 2. ritk, gúny Tudálékos, „mindent tudó” katona; nagytudású. egykismalac  fn ritk Törzsfőnök; golyóstoll (Fh89/91). [— Egy kismalac, töf-töf-töf (g yermekdal) — töf. ’törzsfőnök’, hiv. röv.] egymás ~ba ér a –farkuk/–faszuk. egyorrú  mn 〈Általánosan használt sértő kifejezés〉. Nem engedett ki a kapus? A büdös eg yorrú! Vö. még : Rohadjon le az az eg y büdös orra! Számold már meg, hány orra/orrod van! (Ma84). egyszemű  fn tréf Mesterlövész; mes­ ternyúl (Db02). együttes  Szj: Melyik/Milyen ~ben játszik?!: 〈Felkiáltás burkolt megrovásként:〉 Túl hosszú a haja (hozzáér a füléhez). Vö. bitliszfejű. eháká  fn Elhelyezési körlet; putri. [— ehk., hiv. röv.] éhbér  fn Illetmény; zsold (Kap03). éhenhalási ~ segély—. éhezde  fn Legénységi étkezde; kajál­ da. Szj: Éhezéshez sorakozó, irány az ~!: 〈Vezényszó〉 Étkezéshez sorakozó, irány az étkezde! ejéfantom  fn ritk, Rep Félős v. ügyetlen ejtőernyős katona. Vö. ejés. ejés  mn és fn (g yak. tsz.-ban) ritk, Rep Ejtőernyős (katona). || Ejések: Ejtő-

12 9

éjjelibátor ernyős alakulat. [— Röv.] — pitypang, sas. Vö. zsinórbohóc. éjjelibátor  fn ritk Őrkatona; bobi (Db03). éjszaka Szj:  Ezereg y Ija van (még );  Ezer napja— van és ezereg y Ija: Soká fog még leszerelni, nag yon újonc még. || (E/2-ben használva:) gúny 〈Újoncok boszszantására〉. (Hány napja van még? Az újonc tréfás válasza:) Sok napom és ezereg y Im. R:  Én kis kopasz ebihal a stokimra felállok, minden öreg harcsának | jó It kívánok! (Ze878/88);  Én, a kicsi halporonty, felső ág yra felállok, s minden kedves öreg halnak |— (Fh89/91): 〈Az újoncok által takarodókor a felső ág yra állva elmondott mondóka〉.  Bebújok az ág yamba, mint malac a szalmába. Bassza isten, nem fázok, jó It kívánok!: Ua. (Ha88/89).  Kopasztökű Alajos, felső ág yas motoros, csíkoshátú kismalac a stokira felállok, és a leszerelő állománynak jó It kívánok!;  Este van, este van, vége van a napnak, nyugovóra térnek a szeptemberi atyjak. Reggel, mikor felkelnek, tíz napra ébrednek, dicsőséges szeptemberi állománynak jó It, a többieknek takarodó, villany leolt!: Ua. ejtőernyős  R: Fejed g yenge, lábad erős, te is lehetsz ~!: 〈A többiek ejtőernyősöket ugrató mondása〉 (Szk97/98). ejtőernyőzsinór  Szj: Még az ~ sem vált le a seggéről: Rep Még csak nem régen vonult be, újonc az illető (Pá82). eksönforsz  fn Hőr Határőr akciószázad (Fh89/91). [— ang. Action Force, játék- és képregényfigurák neve]. ékszerész  fn Főtiszt; parkettás (Vp03). él  Szj: Él, hő!: Él, állj! 〈vezényszó〉 (Kap03). elaggódik  tn ige ritk Éldegél, békésen elvan. Vö. aggódik, elvan.

130

élenjáró elakad  tn ige 〈Többnyire felszólításban:〉 Elhallgat, elcsendesedik; eldugul. Szj: Akadj már el!: Hallgass már el! Csend leg yen! Duma kilőve! (Le85/86). elalél  tn ige 1. Elfárad; megzuhan. 2. Elalszik. Elalélni!: Aludjon mindenki! 〈Takarodó után〉. || Őrségben elalszik. El­ bólint. elalszik K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor ~ik; ha… elbólint  tn ige Elalszik; elalél. elbrékel  tn ige Elmeg y, eltávozik; elhúz2. Vö. brékel. elbuhan  El van buhanva: Nag yképű, beképzelt (Szfv98). Vö. nagyarcú. elcsitul  tn ige 〈Többnyire felszólításban:〉 Elhallgat, elcsendesedik; eldugul. El lehet csitulni!: 〈Felszólításként:〉 Csend leg yen! Duma kilőve! eldug  〈Ált. felszólításban:〉 Dug ja el a haját!: Veg ye fel a sapkát! Vö. kuka, sapka. eldugul  tn ige 〈Többnyire felszólításban:〉 Elhallgat, elcsendesedik. Duguljon már el!; El lehet dugulni!: Csend leg yen! Duma kilőve! — csippant, elakad, elcsitul, elhalkul. Vö. dugó, duma. eldurran Szj: A –faszom/–picsám ~! Hát a –tököm ~ik! elefánt Szh: –Kevés, mint ~nak a normál tampon. eleje  szragos fn A szolgálatot vezető hivatásos katona (ált. az üg yeletes tiszt). Ld. hátulja. elektromos  ~ oroszlán!: Villanyt leoltani! [— Villany leó!]. elemel  tn ige Rep A repülőgép felszáll. élenjáró  ~ beteg: ritk, tréf Járó beteg. [— Élenjáró Katona, kitüntetés].

elesett

elmegy

elesett  mn és fn tréf Beteg, gyengélelkap ~ja/megszívja a –bránert. ~ja a kedőn lévő (katona); gyenguszos (Szts04). –szivattyút. ~ta a –kummanditisz betegélet  Eg y pillanatra belép az ~be: Rö- séget. elken  ~em a szádat!: ritk Vig yázz vid ideig szabadságon van. magadra, mert megverlek! Vö. betakar. élettárs fn ritk, tréf 1.  Géppisztoly; elkoccol  tn ige Eltávozik, elmeg y; géppityu. Vö. (meny)asszony. 2.  Közeli munkatárs (akivel sok időt tölt eg yütt a elhúz2. 〈Ált. felszólításban:〉 Koccolj el! (BpA92/93). Vö. kocc. katona). elkorcol  tn ige Eltávozik, elmegy; el­ elevátor  Kézi ~: ritk, tréf Gyalogsági húz2. 〈Sokszor ingerült felszólításként:〉 El ásó; gyalásó. lehet korcolni! ’Menj el! Tűnj el!’ (BpA92/ elfelejt  Felejtsd el, hog y…!: ritk Verd 93). Vö. kikorcol. ki a fejedből, hog y…! (Le85/86). Vö. elta­ elkolbászol tn ige 1.   Elcsavarog, lál. 〈úg y〉 elmeg y 〈hog y a többiek nem tudják, elfüstöl  tn ige 〈Ált. felszólításban:〉 hol van〉. 2.  〈Ált. munka elől〉 elsompoEltávozik, elmeg y; elhúz2 (Or95). lyog ; elsunnyog. elgombáz  Eltol, elront (Börs67). elkummant ige 1.   tn Elsompo[— A rex biliárdnál a gomba golyóval való lyog 〈ált. a munka elől〉. 2.   ts Elkumeldöntése a játszma elvesztését, ill. az addimant vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól; gi pontszám lenullázását jelenti]. nem csinálja meg. Elsunnyog. 3.  Vécéelhajt   ts ige Elzavar; durván, in- re meg y (Bg y95). dulatosan elküld. Kiálltunk kihallgatásra, elkúszik  tn ige ritk 〈Ált. a munka de a péká mindenkit elhajtott (Nk84/85). elől〉 elsompolyog ; elsunnyog (Szk89/90).  ~ja a halál faszára;  ~ja (őket) az isten ellenőrzés  ~e van: ritk Látogatója kóchengeres faszára: durva Ua. Szh:   érkezett. ~ja, mint a magzatvizet: Ua. — eltakarít. ellenség  fn ritk, tréf Nő; muff. elhalkul  tn ige Csendben marad, hallgat; eldugul. Elhalkul!: Leg yen(ek) ellentengernagy  fn tréf Dandárcsendben! (Db03). Szj: ~, nem fikázik, tábornok; dandi. nem keni a kistársára!: Csend leg yen! Du­ elló  fn Ellátó- (hadtáp) szakasz 〈a ma kilőve! zászlóaljon belül〉. || Az ebben szolgáló elhúz1 ~za a –centi a kezem. katonák. Kérdezd meg az ellót, hog y mikor 2 elhúz  tn ige Elmeg y, távozik. ~ a lesz már kaja! (Nk84/85). [Hiv. röv.] véres/vérvörös gecibe: Ua. R: –Öreg vaellós  mn és fn Az ellátó szakaszhoz g yok, mint a túzok, februárban/augusztus- tartozó; ott szolgáló (katona). [— elló; vö. ban el is húzok. [— szleng elhúzza a csíkot csellós]. ’elmeg y’; vö. húz]. — elbrékel, elfüstöl, elmegy  tn ige 1. Elment –borért. elkoccol, elkorcol, elvitorlázik, elzizeg, R: –Csíkos hátú/–Kurta farkú kismaelzizzen. lac, én ~ek, te itt maradsz; Én ~ek, te itt elizélt  ~ palota: ritk, gúny A laktanya maradsz, isten veled kis –kopasz: 〈Leszevalamelyik — a beszélő számára ellenszen- relésre készülő öregkatonák többieket ves emberek tartózkodási helyéül szolgáló bosszantó rigmusa〉. 2. ritk 〈Nem előfelvételis katonák nyelvhasználatában:〉 Előfel— épülete. [— Élysée-palota].

13 1

elmond vételis katona leszerel; szerel. [Utalás arra, hog y az eg yetem, főiskola elvégzése után még eg y időszakra ismét be kell vonulnia, ezért nem leszerel, csak elmeg y]. elmond  Elmondanám…: 〈Dicsekvő, nag yképűsködő hanghordozással és arckifejezéssel mondott mondatkezdő formula; bármilyen mondanivalót bevezethet〉. elnézés  〈Ha valaki nem jól csinált valamit, és ezért elnézést kért, akkor szidták le ilyeténképpen:〉 Tudja maga mi az elnézés?! Elnézés az, amikor valaki bassza a kecskét hátulról, és a szarvai közt elnéz (Le87). elnyom  Szh: ~lak, mint szájszagot az Orbit!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. betakar. elolvad R: ~ a –hóember, leszerel a november! előgyújtás  ~a van: Siet, a többiekhez képest eg y ütemmel korábban végzi a mozdulatot (BpPet03). Vö. utógyújtás. előjátékos  fn tréf Felderítő; gyík2. elöljáró Szj:  Elöljáró! …ban csak annyit mondanék…: 〈A mondanivaló tréf. bevezető félmondata, amire — mivel az Elöljáró! parancsra a többiek reflexszerűen odafig yelnek, esetleg vig yázzba is állnak — mindenki elcsendesedik a körletben〉 (Ta82/83).  Fig yelem, ~ érkezik!: 〈A vécén ülve kiabálják a katonák〉. előnyom  ts ige Előléptet (ált. T/3ben: Előnyomták: Előléptették). elpulloz  ts ige ritk Elrejt valamit a többiek elől, titokban elraktároz, magának saját használatra eldug, nem osztja meg társaival; bepulloz. elsumákol  ts ige 1. Elsumákol vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól, nem csinálja meg ; megússza; elsunnyog. 2. Eltitkol. 3. Ellop; benyel.

132

eltáv elsunnyog  ige 1. tn 〈Ált. munka, feladat elől〉 elsompolyog, elsomfordál vhová; elrejtőzködik. — (el)kolbászol, el­ kummant, elkúszik. 2. ts Elsunnyog vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem csinálja meg ; megússza. — elkummant, el­ sumákol, megkummog, megkúsz, meg­ summant, megsunnyog. Vö. sunnyog. elsül Szj: A –faszom ~! elszabadul ~ a –boa. elszáll Szh: Akkora –pofont kapsz, hog y ~sz, mint a g yőzelmi zászló! elszédül  El van szédülve; elszédült: 〈Ált. újonc katona〉 nagyképűen viselkedik. eltakarít  ts ige Elküld, elzavar; el­ hajt (Db02). eltalál  El ne találd, hog y…: ritk Verd ki a fejedből, hog y…! (Le85/86). Vö. elfe­ lejt. eltapos Szj: Tapossa el a –mosolyát, katona! eltáv fn 1.   Hazautazás, a laktanyának ált. a hét végére engedélyezett elhag yása; eltávozás. Vö. rinya, havaj.  Hoszszú ~: Kimaradás (a laktanya elhag yására szóló engedély, max. 24 óra időtartamú); kimarcsi (Kap03).  Rövid ~: Kimenő (a laktanya elhag yására szóló engedély, max. hat óra időtartamú).  ~ helyett hadtáp: Váratlan szolgálat miatt nem engedélyezik az eltávozást.  Alszik az ~: Nem engedélyezik a hazautazást.  Nős ~: Rövidebb időre (ált. fél öttől éjfélig ), leginkább családos katonáknak adott eltávozási forma.  Orosz/ruszki/(ritk) szovjet ~/(ritk) kimenő: tréf, gúny a) Elmaradt eltávozás 〈a kapuból az üg yeletes vmilyen ok miatt viszszaküldi a katonát〉. Orosz/ruszki ~ot kap: Nem engedik haza, kérelmét elutasítják. b) Kimenőruhában végzett tevékenység. || Kimenőruhában a kapuig meg y a vendég elé. || Kimenőruhában vmilyen laktanyán belüli rendezvényen (ált. ünnepségen)

eltávozás

én

vesz részt. || 〈A meg nem valósult eltávo- kül úg y jár el vkivel, hog y az emiatt kellezás gondolatbeli pótlása:〉 Kimenőruhába metlen, megalázó, helyzetbe kerül; kelleöltözve a térkép elé áll, v. kinéz az ablakon, metlenkedik vkinek; szívat (Le85/86). és hazagondol. c) Munkára, feladatvégzésemelget Szj: A –kézigránát emelgessen! re a laktanyán kívülre távozik. emen Ld. MN. 2.  Eltávozási engedély. Ö: palánk~. emhármas   fn Zuhanyzó, mosdó, eltávozás –Szovjet ~. vécé (az ún. vizesblokk) eg yüttes elnevezéeltelik Szj: Van rá tíz –perced, ebből se; mesterhármas. kilenc már ~t. emhárom   fn Zuhanyzó, vécé, eltol El (lehet) tolni a –biciklit! mosdó (az ún. vizesblokk) eg yüttes elnevezése; mesterhármas. elvág ~ja(Gk) a –faszát. emma   fn tréf 〈Az önkielégítés elvan  Szh: ~, mint a befőtt: Békén körülírásában:〉 A kéz önkielégítéskor; van, pihenget; elaggódik. marokmarcsa. Vö. vera.  ~, az ötcomElvis  Szj: Elvis meghalt!: Hajtsa le a gallérját! [Utalás Elvis Presley jellegzetes bú asszony: Ua.  Ija van: 〈Önkielégítést szokott végezni; nincs barátnője〉.   viseletére]. ~, emmeg hónap (Ez ma, ez meg holnap): elvitorlázik  tn ige Elmeg y; elhúz2. 〈Utalás az önkielégítésre, s eg yben az ekEl lehet vitorlázni: Menj el! kor használt jobb, ill. bal kézre〉.  Menjél elvonás  fn ritk Alapkiképzés; kel­ el az Ival!: Eredj maszturbálni! || Menj a tető (Vp03). fenébe! elzizeg  tn ige ritk Elmeg y; elhúz2. empí  pej, ritk Nem előfelvételis sorEl lehet zizegni!? Menj el, hag yj békén! katona; táptalan (Le). [— MP ’munkás El lehet zizegni az újságomról! ’Add vissza és paraszt’ betűszó angolos ejtéséből. Vaaz újságomat, mert én akarom olvasni!’ lószínűleg szójáték az angolból ismert MP (Le85/86). (Member of Parliament, Military Police) elzizzen  tn ige 1. Elmeg y; elhúz2. rövidítéssel.] 2. Békén hag y. Vö. zizzen. emzárolt  mn 1. A mozgósítás eseember –Öreg ~. –Vén ~.  Két em- tén újonnan megalakítandó alakulatok ber…: 〈Felszólítás kifejezésére:〉 Vki 〈csi- számára teljes hadi szükségletre biztosított nálja meg〉. Szi:  Jó étvág yat, ~ek! Meg 〈feg yverzet, technikai eszköz és anyag〉. magának is! (DbK89): tréf 〈Étkezés előtti ~ baka—. 2. Olyan 〈tárg y〉, amihez nem kifejezés〉.  Önök is csak ~ek valahol, be- lehet hozzáférni, tilos használni. ~ centi—. látom (DbK87): 〈Eg y tiszthelyettes mon- [Szakny-i röv.] dása a katonákról〉.  Maga meg jöjjön emzé ~ baka—. mellém, mert nem való ~ek közé! (DbK89). én  Majd én…: 〈Mondatkezdő forSzj:  Több bajom van magával, mint egy mulaként burkolt, de erélyes felszólítás〉. ~rel! –Ép ~ ép gépből ép ésszel nem ugrik ki. Majd én becsukom az ajtót! (Szh81/82): emberhús  fn ritk Húskonzerv; Csukd be az ajtót!   Én meg majd…, gyíkhús1. (nem?!): Ua. Én meg majd kiviszem a szeemberked ik  tn ige ritk Hatalmát metet! (Nk84/85): Vidd ki a szemetet! Én érezteti, kíméletlen módon, sajnálat nél- meg majd felhozom a reggelit, nem?! ’Hozd

13 3

engedély

erős

fel a reggelit!’ (Er86). Vö. majd. R: ~ kis hog y az eg yetem, főiskola elvégzése után kopasz ebihal a stokimra felállok, minden még vissza kell térniük〉 (Er). öreg harcsának jó –éjszakát kívánok! ~ a kiérdekel  Kérdezd meg : ~?!: Nem ércsi halporonty, felső ágyra felállok, s minden dekel, nem törődök vele (Fh89/91).  Hol kedves öreg halnak jó –éjszakát kívánok! ~ (ez engem)?;  Az éngem hol?: Nem érengedély  Kérek ~t kérni!: 〈Az elöljá- dekel. Lefenyítenek? Hol érdekel? (BpA92/ ró megszólítása a hivatalos katonai fordu- 93). Vö. meghat. lat kicsúfolásával〉 (Börs67). Szj:   Én, Érdia  fn Az érdi lőtér. csíkos hátú (kurta farkú) kismalac, kérek erdő  Beviszi az ~be: a) Becsap. b) ~t | az öreg vadkantól (v. ritk. iszapszemű Megnehezíti a dolgát; kitol vele; megszí­ rájától) a makkosba becsörtetni! (v. becsörvatja. tetni a makkosba!);  —| az öreg vadkanerdőtűz Szh: –Kevés, mint ~nél a tól, hog y becsörtessek a makkosba! (Ui, ui, vízipisztoly. ui!);  —| az öreg vadkantól a makkosban ered  Szj: ~j csak, kerítsd be!: ritk 〈Kevaló tartózkodáshoz! Ui, ui, ui!;  —| az öreg vadkan makkosába becsörtetni! (v. be- délyeskedő kifejezés:〉 Nosza! 〈biztatás〉. || csörtetni az öreg vadkan makkosába!): 〈Az Hoppá! 〈meglepetés〉. újoncok engedélykérése a körletbe való eregyes (er(r)egg yes) Ld. R. 1­es. belépéskor, ha ott öregkatona tartózkoeresz  mn Rendszeresített. ~ alsó: dik〉. Vö. csíkos hátú kismalac.  Kérek Alsónadrág. [Hiv. röv.] ~t meghunyászkodni!: tréf Elnézést kérek; érettségi Hónuk alatt a –diplomata, ne haragudj! sőt némelyiknek még ~je is van. ényebénye  fn ritk, tréf Fenyítés, érez  Szj: Azt csak úg y érzed: 〈Ált. palaktanyafogság ; helybetopi (Db03). [— naszra válaszolva:〉 Nem igaz; nem úg y van. ejnye-bejnye]. Aki úg y érzi, előreáll/kivonul stb.!: Hőr ennyi  Szj: Nekem ~, neked meny- 〈Öregkatonák újoncoknak szóló felszólínyi?: gúny 〈A centi berázásakor elhangzó tása, hog y a feladatot azok hajtsák végre〉. dicsekvő, a másikat (újoncot, esetleg má- (Fh89/91). –Nehog y már jól ~ze magát a sodidőszakost) bosszantani akaró kérdés〉. katona! K: A katona nem fázik/álmos/beNeked is ~? (ti. napod van még a leszerelé- teg/éhes (stb.), csak úg y érzi: 〈A katona ne sig ): gúny Ua. panaszkodjon, mert úg yse hallgatják meg〉. ép  Szj: ~ ember ~ gépből ~ ésszel nem A katonának semmi sem fáj, nem fázik, legugrik ki: 〈A pilóta mondja az ejtőernyős- feljebb csak úg y érzi: Ua. nek〉 (Szk97/98). érik ~ik a –könyve. ~ik –dinnye. ér 1. Eg ymásba ~ a –farkuk/–faszuk. erős mn 1. R: Legyen/igen buta, le2. Többet ~ eg y öreg –tápos, mint az összes gyen/nagyon ~, ebből lesz az –aknavetős. hivatásos.  Annyit ~, mint a vasárnapi Fejed gyenge, lábad ~, te is lehetsz –ejtőertízórai: Semmit sem ér 〈ti. vasárnap nem nyős. ~ egérmérget!: tréf Erőt, egészséget! adnak tízórait〉; vö. kevés, mint a vasár­ [A hiv. köszönés elferdítése]. 2.  (Ált. az napi tízórai. Igen erős! szerkezetben) 〈rosszalló megjegyErcsi  Csibe, visszajössz még ~be?: zésként:〉 Felháborító, kockázatos, brutális; 〈A 18 hónapig szolgáló katonák előfel- nem kellene; csücskös. Nem mosol fel? Igen vételiseket bosszantó kérdése, arra utalva, erős! (Szfv98). Erős a kantinba járás! ’Nem

134

erőteljes

etel

kéne a kantinba járnod!’ Erős a cigarettáesvé1  Sorozatvető fegyver. [Hiv. röv.] zás! ’Ne cigarettázz!’ Erős a surranó! ’Nem — ezsvé, katyusa, sztálinorgona. kellene, hogy neked ilyen surranód legyen!’ esvé2  fn ritk, tréf Többnapos konyhaVagy kérdés formájában: Nem erős a kan- szolgálat. [Röv.: saját váltás, azaz a konytinba járás/cigarettázás/surranó? (Or95). hamunkások csoportja 24 óránként saját erőteljes ~ nyelvcsapásokkal— halad maga helyett lép szolgálatba. ?— esvé1]. előre. ész Szj: –Ép ember ép gépből ép ~szel erpégé  fn Kézi páncéltörő feg yver. nem ugrik ki. Szh:  Annyi esze van, mint [— or. рeактивный рротивотанковый eg y | marék szárított lepkének;  —| piríрранатомёт ’reaktív páncéltörő gránát- tott/jól megg yúrt hógolyónak;  —| porvető’; a hivatásos katonák között is elter- celánkutyának;  —| döglött hintalónak: jedt mag yarázat szerint a rövidítés alapja a Buta, hülye; köcsög. rakéta-páncéltörő gránát szó]. — bazuka, eszdéenté  fn Század-napostiszt. buff, bulafon1, erpídzsí, gyík5, hurkatöl­ [Hiv. röv.; a sorkatonák mag yarázata szető, kályhacső, klarinét, mari(ka), muff, rint a szadista disznó, notórius tahó kifejenyúlágyú, szarpumpa. zés rövidítéséből]. erpéká  fn ritk Rajparancsnok; raj­ eszdéesz  fn Századszint; halálsor. péká. [Hiv. röv.] [— szdsz., hiv. röv. × SZDSZ ’Szabad Deerpídzsí  fn ritk Kézi páncéltörő mokraták Szövetsége’; szójáték]. feg yver; erpégé. [— erpégé, „angolosan” eszdépékáhátétées  fn ritk ejtve]. 1. Századparancsnokot helyettesítő tisztes. erté  fn Rádiótechnikai század. [Hiv. 2. 〈Bármely ismeretlen, értelmetlen, hosszú röv.] (idegen) szó helyett használták〉. (Ze86/ 87). Vö. hákáeszcsépéeszvé. [Hiv. röv.] ertea  fn Rumos (rumaromával ízesített) tea. [Az étlapok rövidítéséből]. eszem­iszom  ~ felszerelés: Csajka, értékel  Szj: ~em a mai napot: 〈Vécé- kulacs és étkészlet. re induláskor mondott kifejezés〉. Vö. sza­ eszkáef  tréf 〈Mondatszóként haszrik. [A parancsnokok szokták minősíteni, nált mn〉 Csapnivaló, minősíthetetlen, naértékelni a végrehajtott feladatokat]. g yon rossz. 〈A történt dolgok (pl. az eltelt értelemőrző  fn tréf Őr; bobi nap, kiképzés) értékelésére használták:〉 (Db02). [Ti. ő vig yáz rá, hog y a laktanyá- Uraim, értékelem a szakasz munkáját: Eszkáef ! (BpA92/93). [Röv.: szar, kula, fos]. ba be ne szökjön az értelem]. esemény  fn Rendkívüli esemény észosztás  fn tréf Kihallgatás; rinya (baleset, haláleset stb.). Jelentem, ~ történt. (Szabsz03). — Nem vag yok kíváncsi a nemi életére: 〈A ésszerű K: Nem ~, de roppant –katonás. századparancsnok és az üg yeletes beszéleszti  isz 〈Betűszóként értelmezve:〉 getése〉. Eleget szoptam, távozok innen! 〈Öregkatoeshús  fn Sült hús. [Az étlapok rö- nák által ordibált, a leszerelés közelségére vidítéséből]. utaló szó〉. Vö. vilma. eső Szh: –Kevés, mint ~ben a hajszárító. etel  isz 〈Betűszóként értelmezve:〉 esőkabát  fn ritk Veg yivédelmi kö- Ennyi/Ebből a táposnak elég, (s/és) lelép/ peny; vévéköpeny. (ritk) leszerel! 〈Előfelvételis katonák által

13 5

eükatona a második időszakban ordibált szó, mely a leszerelés közelségére (eg yesek szerint a fél évvel rövidebb szolgálatra is) utal〉. Vö. vilma, letelik. eükatona   fn Egészségüg yi szolgálatra a g yengélkedőre beosztott katona; tökösnővér. eüszabi fn   Egészségüg yi szabadság. R:  ~, káká: meg yek haza, pá-pá!: 〈Egészségüg yi szabadságot kapott katona többieket bosszantó rigmusa〉. eüszoba   fn ritk Egészségüg yi szoba, g yengélkedő; gyengusz. eütiszt  fn ritk Egészségüg yi tiszt, katonaorvos; mengele. evezés  fn Büntető szándékú, megalázó takaríttatás; sikamika. [A sikáláshoz sok vizet öntenek széjjel]. exkavátor  Kézi ~: tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. exportegér  fn Külföldi eg yetemre felvett előfelvételis katona; tápos1. Vö (import)egér. ezer  Ezerrel: Nag yon g yorsan. Vö. vágta alatt. Borotválkozzon meg, katona, de ezerrel! (BpA92/93). Szj: ~ napja— van még. ~ napja— van, meg ezereg y éjszakája—. R: Kopasz rüszü, nézz az égre, égig ér a –centid vége; azon számláld ~ napod, csőszájfékbe verd a faszod! –Centin inkább mérd a faszod, rövidebb, mint ~ napod! ezeregy ~ éjszakája— van. ezeregyéjszakás  fn és mn ritk, tréf Újonc, első időszakos; kopasz. ezeregynapos  fn mn Újonc, első időszakos; kopasz. ezeréves  ~ őrmester: gúny Olyan őrmester, aki idősebb korára se vitte többre az őrmesterségnél.

136

ezsvé ezerlábú  fn ritk, tréf Gyökérkefe, súrolókefe; százlábú. Ki akarja ma elkoptatni az ezerlábút? (Ba84/85). Ezerlábú –pók. ezernapos mn és fn  Újonc, első időszakos (katona); kopasz.  ~ csirke,  ~ g yalogos/kiscsibe: gúny Ua.; vö. csirke. –Hadihajós-alajos, ~ g yalogos. ~ rüszü –g yalogos. ~ –háté. [— Ezer napja van még]. ezernapú mn és fn 1.   Újonc, első időszakos (katona); kopasz. ~ kopasz; ~ sivár g yík: Ua. 2.  Hivatásos; kemény­ váll­lapos. Ez az ezernapú hadnag y nekem ne ugasson! (Nk84/85). 3. ritk Továbbszolgáló; téeszes (katona). 〈Pejoratív jelzőként hivatásos (v. ritk. továbbszolgáló) katonára:〉 ~ téesz: ritk, pej Továbbszolgáló katona; téeszes. ezernapújóska  fn ritk Újonc, első időszakos katona; kopasz. ezred Az ~ anyja—. ezreddiszkó  fn Ezredsorakozó. || Hétfői napokon tartott zenés ezredsorakozó, parancskihirdetés. Vö. diszkó. — csillagok háborúja, ezreddizsi. ezreddizsi   fn Ezredsorakozó. || Hétfői napokon tartott zenés ezredsorakozó, parancskihirdetés. Ezreddiszkó. Vö. dizsi. ezredpéká  fn Ezredparancsnok. Vö. péká. — dédapa, keresztapa, öreg szürke (nyúl). ezsvé  fn ritk, tréf Sorozatvető; esvé (Ma87/88). [A helybeli marcali nyj. hangtani jelenségének átvétele az odavaló katonák nyelvéből].

F fa  Kint ül a száraz ~ mellett: Aleg y- a folyosó felmosásának meghatározása; ill. ség-üg yeletesi szolgálatban van; belobizik. felszólítás erre, ha nem íg y történik〉; vö. Vö. bútor. Szj: Még el sem ültették azt a It, fókázik. Szh: ~hoz váglak, mint Józsit az amiből a –centid készül. –Nehog y már a aknavető: ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 Meg~ tekeredjék a kíg yóra! verlek! Vö. betakar. fabaltás  fn ritk Laktanyai fodrász; falikutya  fn Fali hangszóró. Mit kőbaltás. ugat már megint a falikutya? (Nk84/85). fácán Szj: –Megütlek, s fekszel, mint ~ — ordibátor, szokol. a tálcán! falimanó  fn Kis termetű, alacsony fácános   fn Fogda; fogszi. [— fo- katona; inkubátorszökevény (Szk00). goly1–2 ’fogságban levő személy’ és ’fácánfalkábaverődés  fn tréf Nem alaknal rokon madár’]. zatban mozgó katonák csoportja; amőba­ fadugós  ~ kézigránát: (Leginkább alakzat. fából készült) g yakorló-kézigránát. faló –Kevés, mint a trójai ~ az epsomi fagatya  fn Vattás nadrágbélés, pu- derbin. fajkanadrág ; tundrabugyi. fapados   fn ritk Fogda; fogszi. fagyálló ~ zalai –fecske. Somog yi ~ fapina  65 mintájú tábori ~: Kis rom–fecske. busz alakú falap, közepén kerek lyukkal, fagyaszt  tn ige 〈Akkor mondták, amit a bevonuló katonáknak adtak ajánha a katona olyan számot látott, ami több dékba (Ta82/83). volt a leszerelésig hátralévő napjainak száfarkas  fn Határőr; kutya. mánál:〉 262 nap?! Ajajj, az aztán fag yaszt! farok  Befelé nő a farka: Zárkózott, (Szfv98). Vö. éget. csendes természetű, befelé forduló (kafagyi  fn Nő, lány; muff. Szőke ~: tona).  Eg ymásba ér a farkuk: durva A Ua. (Db03). sorban túl közel állnak eg ymáshoz.  Veri fagyigép Szh: –Kavar, mint eg y ~. a farkát: durva Semmit nem csinál, pihen, fagylalt Szj: –Nehog y már a ~ vissza- lazsál; pihizik. Vö. herevere; vö. még nyaljon! szleng (ki)veri a farkát/faszát ’önkielégífakabát fn 1.  Őrbódé; kutyaól. tést végez’. Szh:  Akkora farka van, hog y 2.  (Gyakorló)köpeny. kátrányos lesz a vége: Nag y hímvesszője fal  ~ra veszi: Kitol vele; megszívatja. van (Hmv70/71). [Ti. a vécében eg y kát[Vö. argó falhoz állít ’becsap’]. Szj: ~tól rányos falfelület, alján elfolyóval alkotta a ~ig (hadd csapódjon!) 〈ti. a felmosórong y〉: vizeldét]. Vö. fasz.

13 7

farzsebes

fatörzs

farzsebes Szj: Ezek –mennek, meg a ~ baszogass, amikor levelet írok, a fasz üsse ki molinó! a szemed!: (Fh89/91). –Kiverem a ~át két fasz   fn Hímvessző. Vö. farok.  sündisznóval/ötkilós kalapáccsal! R: –KoBelevág ja/beleveri a ~át: durva Nem csi- pasz vag y, és sok a napod, csőszájfékbe verd nálja, nem foglalkozik vele. || Elege van a ~od! Kopasz rüszü, nézz az égre, égig ér vmiből. A faszom belevágom az egész őr- a –centid vége; azon számláld ezer napod, ségbe! (Nk84/85).  Derékba kapja a ~t; csőszájfékbe verd a ~od! –Centin inkább  (Meg )szívja a (nag y) ~t;  Megnyalja mérd a ~od, rövidebb, mint ezer napod! a nag y harci ~t;  Megszívja/Megszopja Leg jobb –sör az Amstel, attól áll a ~ fel! a harci ~t: durva Nag yon megjárja, pórul — alhasam fürge munkása, anakonda, jár; megszív.   Elvág ja a ~át: durva boa, bőrszisz, bráner, brokesz, broki, Kitol vele; megszívat.  Eg ymásba ér a bulafon1, bundás mikrofon, cerka, ~uk: durva A sorban túl közel állnak eg y- csík2, csuta, döglöttfrigyes, fifi, gyík6, máshoz.  A ~(a) kivan vmivel: Elege van hosszúcici, kár, káresz, káró, lucskos, vmiből. A fasz kivan már ezekkel a tápo- makkosfrigyes, méteres filteres, méteres sokkal (Nk84/85). A faszom kivolt az üti kékeres (piros fejű tizedes), méteres kí­ ag yalásával (uo.). 〈Káromkodásként is:〉 A gyó, méteres véreres, mikrofon, nagyfe­ ~om kivan!  Tele van a ~a vkivel v. vmivel: jű, nagylámpafejes, nagypofájú, nyeles durva Elege van belőle.  Veri a ~át: kalmopirin/nyalóka, obi, oboa, óriás­ durva Semmit nem csinál, pihen, lazsál; kígyó, ormányos tojás, páncéltörőlöveg, pihizik. Vö. herevere.  A halál ~ára: péló, pélosz, pisztoly, sátorrúd, simafe­ 〈Kifejezésekben:〉 A fenébe. Ki lehet tapo- jű főhadnagy, szakállas, szopatórúd, to­ gatni a halál ~ára!: durva Takarodj(atok)! lótetős nyalóka, varázspálca, zsiráfnyak. (Le81/82). Szj: Basszon meg— eg y lavór ~! faszcibálás  fn Önkielégítés; marok­  Eredj az isten ~ára, és mondd meg, hog y marcsa. én küldtelek!: durva Menj a fenébe!  A faszol  tn ige Felveszi a pénzbeli il~om elsül/eldurran!: 〈(Felháborodás és) letményét. meglepetés kifejezésére:〉 Még ilyet! Vö. faszosnővér  fn ritk Egészségüg yi A picsám eldurran! Hát a faszom eldurran, katona; tökösnővér. mit képzelnek ezek a kopárok?! (Nk84/ faszorrú  mn és fn ritk, durva Újonc, 85).  ~om a füledbe, hog y leg yen tengely a fejedbe!: durva 〈Káromkodás, a másik első időszakos (katona); kopasz. iránti düh kifejezése〉.  Az isten kóchenfaszrázás  Heveny ~: ritk Semmitgeres ~a!: durva 〈Káromkodás〉.  A kotlós tevés, lazsálás; pihi. Vö. veri a farkát/fa­ ~át!: tréf 〈Káromkodás〉.  Nyalom a ~át szát. vkinek: durva, biz 〈Beszédtöltelék jellegű fasztarisznya  fn durva Női nemi kifejezés〉. Mi kéne neked, nyalom a faszod? szerv; bula (Gyr02). (Nk84/85).  Nincs annyi vér a ~ában/ faszvakarás  Pihenő a terepg yapucájában, hog y…: durva Nincs benne anykorlaton; pihi (Szk97/98). nyi becsület, bátorság, hog y…  Szájába a fatökűbenő  fn tréf 〈Az eg yszeri ka~om!: durva 〈Többnyire indulatos kifakatona elnevezése〉; gipszjakab. dás〉. Azt mondta, hog y nem enged el szafatörzs   fn tréf Főtörzsőrmester. bira? Szájába a faszom! (Nk84/85).  A ~ üsse ki a szemed!: 〈Indulatos kifakadás〉. Ne [— főtörzs; szójáték]. — alumíniumkapi­

138

fatörzsőrmester tány, alumíniumezredes, fatörzsőrmester, főderékőrmester, főtengely, főtörmelék, főtörmi, főtörzs, pléhszázados, tuskó. fatörzsőrmester  fn ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. fazék  fn ritk Rohamsisak; roham­ bili. Vö. bogrács. fecske  Fag yálló zalai ~: tréf Varjú; zalagalamb (Ze). Somog yi ( fag yálló) ~: tréf Ua. –Strasszer ~: tréf Ua. Szovjet ~: ritk, tréf Ua. fecskefos  fn tréf Csontcsillag ; krumplivirág. fegyelmezés  fn ritk Alapkiképzés; keltető (Vp03). fedettpályás  〈Válaszként lövészet előtti napon tartott eligazításkor (különösen esős időben) az újoncok által g yakran feltett kérdésre, hog y akkor is lesz-e lövészet, ha szakad az eső〉: Miért, kopasz, ~ háborúról talán hallott már? (Or91). fedő fn 1. Szj: A –kukára is kell ~! 2.  Hk A harckocsi búvónyílásának ajtaja. fegyver  R: Itt hag yom a ~em, rohadjon a testeden!; ~em átadom, rohadjon a válladon!: 〈Öregkatonák által üvöltözött rigmus a leszerelés felé közeledve〉. fegyveranyag  fn Feg yverkarbantartás, tisztítás (BpA92/93). fehéres  fn Az a rész a mosogatónál, ahol a tányérokat mossák el (Gyö87/88). Vö. feketés. fehérház   fn (Ált. fehér falú) parancsnoki épület. [— Fehér Ház (Washingtonban)] — bolondokháza, csillag­ szálló, kóter, majomház, majomkunyhó, péká, pentagon, vezérodú, villa. fehéragyarszálló  fn gúny Legénységi épület; csövesszálló (Pé02). fej  Kockásra aludta a ~ét: tréf Túl sokat/keveset aludt; szétaludta az agyát.

fék Kifarag ja a ~ét: tréf Borotválkozik (Szts04); vö. arc. Nyele— van a ~ének. –Szétszopatja a ~ét. Szj: ~edbe húzom a –stokit!  Ez nem ~, fúj: 〈Tréfás csúfolódás〉.  Magának akkora ~e van, | hog y a szentjánosbogár három/két elemcserével tudja megkerülni;  Van akkora ~e, |—: tréf, gúny Nag y feje van. Nincs nag y –orrod, csak nyele van a ~ednek.  Összement a ~e, vag y nem borotválkozott?: tréf Miért nem borotválkozott?  „Jobbra nézz!”-nél úg y vesse a ~ét, hog y a takony hétszer csavarodjon körbe rajta: 〈A vezényszó „szemléletes” mag yarázata〉.  Ha ilyen ~em lenne, | hazáig rugdosnám;  —| szatyorban hordanám: Nag yon csúnya (Db95). Vö. csúnya alatt.  Van eg y feje!: tréf Furcsán, nevetségesen néz ki. Ebben a sapkában van eg y fejed! (BpA92/93). Vedd le a –sapkát, vag y kirúgom alóla a ~ed!  Letépem a ~ét, és beleszarok a nyakába!: Vig yázzon, mert megverem! Vö. betakar. R: ~ed g yenge, lábad erős, te is lehetsz –ejtőernyős. fejék  fn Párna. fejes fn ritk 1.  Elöljáró (ált. tiszt); péká. 2.  Hivatásos katona; kemény­ váll­lapos (Vp03). [— kny., argó, szleng fejes ’vezető’; vö. agyas]. fejszolgálat  fn ritk, tréf Laktanyai fodrász; kőbaltás. fejszolgáló  fn ritk, tréf Laktanyai fodrász; kőbaltás. [— felszolgáló; szójáték]. fejtágítás  tréf Elméleti kiképzés; agytágítás. fejű –Nyeles ~. fejvadász  fn ritk Mesterlövész ; mesternyúl. fék fn 1.   Büntetés, fenyítés: a katona bizonyos ideig nem hag yhatja el a laktanyát; laktanyafogság ; helybetopi.  ~en van,  ~ alatt van,  ~et kapott: Megfenyítették: nem hag yhatja el a laktanyát; vö. befékezték, kézifék; csíkon van. 

13 9

feka 2.  Kimaradás, eltávozás megvonása; helybetopi (Db02). feka  fn durva Cigány; kokeró. [— szleng feka ’néger’ — fekete]. fekete  ~ mosogató: Az a rész a mosogatónál, ahol a nagyobb edényeket mossák el. feketejárőr  fn ritk Cigány; koke­ ró (BpA92/93). feketekávé Szh: Olyan –sötét vag y, hog y világít benned a ~. feketelábú  mn és fn ritk Újonc, első időszakos (katona); kopasz. feketés  fn Az a rész a mosogatónál, ahol a nag yobb (esetleg kormos aljú) edényeket mossák el (Gyö87/88). Vö. fehéres. [— fekete mosogató]. fekete-szájpadlású  mn és fn Szerződéses (katona); boci ( Ju03). feketetalpú  mn és fn ritk Alacsony beosztású hivatásos (katona). — nigger. Vö. keményváll­lapos. fékfolyadék  fn 〈Kifejezésekben:〉 Brómos tea. Na, ez se itta meg a ~ot!: Érthetetlenül, szokatlanul, nem normálisan viselkedik. fekszik Szj: –Megütlek, ~el, mint fácán a tálcán! féktuskó  fn gúny, Rep Az a katona, akinek a repülőgép tolása közben a lábára gurult a gép. feláll R: Én kis kopasz ebihal a stokimra ~ok, minden öreg harcsának jó –éjszakát kívánok! Én, a kicsi halporonty, felső ág yra ~ok, s minden kedves öreg halnak jó –éjszakát kívánok! Leg jobb –sör az Amstel, attól áll a fasz fel! felborzol  Szj: ~om a fogsorodat eg y neg yvenhetes villáskulccsal!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! (Db95). Vö. betakar.

140

felmosófa felcser   fn 1. pej Katonaorvos; mengele. 2. ritk, tréf Laktanyai fodrász; kőbaltás. felder  fn Felderítő; gyík2. felderes  fn Felderítő; gyík2. feldob  ts ige Beárul, feljelent; fel­ nyom (Le85/86). feldug  ts ige ~ magának vmit (esetleg tárg y nélkül, ált. felsz. módban): Megtartja magának. Nem akart elengedni szabira, mondtam neki, hog y akkor dug ja föl magának! (Nk84/85). Dugd fel magadnak!: a) 〈Válaszként, ha vki féltékenyen őriz vmit, nem hajlandó tőle megválni:〉 Akkor nem kell, tartsd meg magadnak! Adj eg y szál cigit! — Nekem is már csak ez az eg y van. — Akkor dugd föl magadnak! b) 〈Válaszként kérésre:〉 ritk Nesze, itt van (odaadom, ha kelletlenül is). felfedező  fn tréf Felderítő; gyík2 (Szabsz03). felfókáz  ts ige Felmos 〈követ, padlót〉. Vö. fókáz(ik). — felkócol, felkor­ csolyáz, kisakkoz. felizgatás  fn tréf Eligazítás. feljön  Szh: Feljött, mint a talajvíz: gúny Vidékről Budapestre került. felkel  Szj: Kelj fel, mert basszák anyádat a románok!: 〈A nehezen ébredő katonának kiáltják〉 (Sze04). felkócol  ts ige Felmos 〈követ, padlót〉; felfókáz. Vö. kócol. felkorcsolyáz  ts ige ritk Felmos; felfókáz. Fel lehet korcsolyázni a folyosót!: Mosd fel a folyosót (Er86). féllábú  mn és fn ritk Másodidőszakos, félidős (katona); gumi. felmos K: –Kopasz vag yok, ~hatok. felmosófa  fn tréf (g yak. tsz.-ban) Elsőéves főiskolai hallgató. Vö. kondenzá­

felmosóvíz tor, adidasz, zászlós. [A váll-lapon a rendfokozatot eg y —| alakú arany csík jelöli]. felmosóvíz Csíkos— volt a ~?! felnőtt  fn ritk, tréf Másodidőszakos katona; gumi. felnyerítő  tréf fn Felderítő; gyík2 (Pé02). felnyom   ts ige Beárul, feljelent; mulasztást, hibát jelent az elöljáróknak. ~ni az égig!: 〈Sorkatonák eg ymást biztató felszólítása, legtöbbször akkor, ha felfedeznek valamilyen tisztek által elkövetett hibát (pl. félrekezelt útlevél stb.)〉 (Fh89/ 91). (A sorkatonák íratlan törvénye, hog y eg ymást fedezik, és a hivatásosok hibáira vadásznak. Ez utóbbi találása esetén történik ez a felszólítás.) — feldob. felrobban ~t a –fogkefe/–sündisznó a kezében. felrúg ts ige  Megver; betakar. Szh: Szj:  Úg y ~lak, hog y | éhen halsz, mire leérsz!;  —| megbüdösödsz!;  —| megfeketedsz!: Megverlek! (Fh89/91).  ~lak műholdnak!: Ua. felrugdos  Szh: ~lak, mint a fag yott lószart!: Megverlek! (Fh89/91). Vö. beta­ kar. felsőágyas   mn és fn Újonc, első időszakos (katona); kopasz. Vö. alsóágyas.  ~ kopasz;  ~ motoros;  ~ riadtszemű kopasz rüszü állat;  ~ szarfaszú kopasz;   riadtszemű ~: Ua. [Az újoncok a nehezebben beág yazható és minden szempontból kényelmetlenebbnek tartott felső ág yakat szokták kapni]. felszabadulás  fn ritk Leszerelés; szabadulás (Vp03). felszed Szj: Nem is hinnéd, milyen nehéz ~ni a –fogaidat törött kézzel! félszemű ~ világtalan—. felszerel  tn ige 〈Ált. öng yilkosság miatt〉 meghal. Vö. befalcol. [Vö. felszerel

fényesít ’〈katona〉 a felszerelést magára veszi’; leszerel ’visszatér a polgári életbe’]. — bekre­ pál. felszerelés –Eszem-iszom ~. feltakar Szj: –Kiigazodik, ~, derékszög, párhuzam! feltöri ~ a –fülét a haja. felújított ~ –tiszthelyettes. felultráz  ts ige 〈Öregkatona〉 a takarításhoz Ultra tisztítószert szór szét, takaríttat; beultráz (Szfv98). Ld. sikamika. felüljáró   fn Elöljáró; péká. [Szójáték]. felvakkan  tn ige ritk Felkel; felziz­ zen. Vö. vakkan. felvesz ~i a –lépést. felvezér  fn Felvezető; sétálóbajnok (Szts04). félvezető  Őrvezető, aki elhag yta az eg yik gallérjáról a csillagját, ezért csak eg y van neki (Szfv98). Vö. őrvi. felzizzen  tn ige Felkel; felvakkan. Vö. zizzen. Fel lehet zizzenni!: Kelj(etek) fel! || Ébresztő! fémkonténer  fn tréf Harckocsi; háká (Szabsz03). fenegyerek  fn Megfenyített, fogdabüntetését töltő (vag y letöltött) katona; fogszis (Db03). fény  ~t kap: Eltűnik, ellopják. Mire visszamentem a körletbe, fényt kapott a zsávolyom! (Fh89/91). fénybenjáró  fn ritk, tréf Elöljáró; péká (Db03). fényes  ~ autó: tréf Parancsnoki gépjármű (Gyr02). fényesít  ~i a pékákilincset: Sűrűn bejár a parancsnokhoz nyalizni, besúgni másokat; pedálozik (Aszö-Rf82/84). ~i a –bohócot.

141

fényorgona fényorgona  Játszik a In: Rep Éjjel fényjeleket ad a leszállni készülő repülőgépeknek; diszkózik2. fep  fn Hőr 1. Forgalom-ellenőrző pont. Vö. eáp. 2. Forgalom-ellenőrző ponton szolgálatot teljesítő határőr; fepes. fepdölon  fn gúny, Hőr Sokat udvarló, nőket hajkurászó szépfiú (Fh89/91). [— fep + Alain Delon, francia színész]. fepes (feppes is)  Hőr Forgalom-ellenőrző ponton szolgálatot teljesítő határőr. — fep. fepséta  fn Hőr A szolgálatban járőröző feg yveres őrök lassú, ráérős, vontatott járása (Fh89/91). feptakcsi  fn Hőr 1. A repülőtéri szolgálati helyiségek takarítása. 2. Az ennek takarítására kijelölt személy. (Fh89/91). fércel  tn ige (Ált. 24 órás) szolgálatban van, szolgálatot teljesít (Szk00). — hegeszt, húzza az igát, szív, szop(ik), vérzik a karja. Vö. tikitakizik. féreg –Olajos ~. festék Szh: –Kevés, mint kecskebékán a zöld ~. fészekjáró  fn ritk Sorállományú (tartalékos) tiszthelyettes; rigó. Fészkesszemétvár  fn Székesfehérvár (Szfv98). fiatal mn és fn 1.   Újonc, első időszakos (katona); kopasz.  ~ állat;  ~ g yíkversenyző;  ~ harcos;  ~ versenyző: Ua. 2.  Hőr 6–9. hónapját szolgáló sorállományú (határőr); gumi. Ld. még újonc. ficcen  tn ige ritk Meg y, mozog ; (el)indul; zizzen (Er89/90). ficereg  tn ige ritk Meg y, mozog ; (el)indul; zizzen (Er89/90). Fidel Ld. Castro. fifi fn 1.  ritk Újonc; kopasz. [? — fi­ atal]. 2.  Férfi nemi szerv; fasz (Db02).

142

flinta figaró  fn Laktanyai fodrász; kőbal­

tás. figyel  tn ige 1. Bent ~: Nem kapott kimenőt, szabadságot, nem hag yhatja el a laktanyát (Szk97/98). 2. Őrködik, őrszolgálatot lát el; bobizik ( Ju03). figyelő  fn Őr; bobi ( Ju03). figyelőz  ~ve van (ti. az útlevél): Hőr A be/kilépő utas útlevele ellenőrizve van (Rf82/84). (Az útlevelet kint a bódéban betették eg y kamera fölé (megsütötték), amit aztán a hivatásos tiszt eg y lista alapján ellenőrzött.) fikaavató  fn ritk, gúny Katonai eskütétel; fókaavató. filctollvadász  fn tréf Írnok; tinta (Szabsz03). film Afgán/arab ~. Ld. habrahab. Francia ~. Ld. dölavíz. Japán ~. Ld. sikamika. filteres –Méteres ~. firga  mn és fn 1. Üg yetlen; topa. 2. Ostoba (ember); köcsög (Db95). firka   fn ritk, tréf, pej Írnok; tinta. firkanc  fn ritk, tréf, pej Írnok; tinta. firkász   fn pej Írnok; tinta. [— kny. firkász ’tintanyaló, hivatalnok’]. fitti  mn Szép, tiszta, rendezett. Fittire vesse be azt az ág yat! (BpA92/93). fitymacsattogás Szh: –Kevés, mint lánykollégiumban/leányintézetben/zárdában a ~. fizetés   fn ritk, tréf, gúny Illetmény, pénzbeli juttatás; zsold. flaska  fn Kulacs. flekkel  tn ige Székel, nag ydolgát végzi; aknázik (BpPet02). fletyó  fn Folyadékok (tej, főzelék) tetején képződő vékony hártya (Db95). flinta  fn Géppisztoly; géppityu.

fog

fóka

fog Szj: Húzzon –bőrt a ~ára! –Hány kolóhely, piroskilences, rácsipari tech­ ~ad van?  Ha lehajol, kihullik a ~a: 〈Har- nikum, rácsos (intézmény), sitkó, sitt, madidőszakos katonára mondva:〉 Na- szálló, szingszing, tower, tömlöc, zálog­ g yon öreg már; vö. még öreg alatt. Szj:  ház, zárda, zárka, zsibbasztó. Akarsz ~ak nélkül nevetni?;  Akarsz eg y fogszifröccs  fn ritk Vmilyen arc~gal naprázni? [’napraforgót enni’];  Ne- szesz (ált. Pitralon) v. tiszta szesz (üdítőhéz eg y ~gal szotyizni, főleg, ha a nyaklán- ben) az ihatóságig felhígítva; szeszkó. Vö. codon lóg!;  Nem is hinnéd, milyen nehéz repkó, denkó. felszedni a ~aidat törött kézzel!: 〈Tréf. fefogszis  fn és mn Fogdás, fogdabünnyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! tetését töltő katona. [— fogszi]. — bű­ (Db95). Vö. betakar. Szh: Olyan –pofont nöző, csapdás, fenegyerek, refes, sitkós, kapsz, hog y a ~aid körmérkőzést játszanak sittes. a szádban a bennmaradásért! fogy   Szj: Nekem ~, neked hog y?: fogda fn 1. Ira küldte a –borotvát. gúny 〈Tkp. Hog y vag y? A centi berázása2.  Laktanya; hotel (Szk00). kor elhangzó, a másikat bosszantani akaró fogdabútor  fn tréf Gyakran fogdakérdés〉. büntetést kapó katona. fóka fn 1.      Felmosórong y. fogdapecsét  Fogd a pöcsét: gúny, tréf  Kézi ~: ritk Ua. (szemben a motoros Fogdabélyegző. fókával).  A Ik éneke: ritk, tréf A felmofogkefe –Nag y a Id!  Felrobbant sás zaja.  Csacsognak a Ik;  Csapódik a Ije;   Felrobbant/szétrobbant a ~ a a ~ farka: ritk, tréf Folyik a felmosás; vö. kezében/szájában: Nem borotválkozott, fókázik.   Ráakad/rábukik/rázizzen/ borostás. Vö. sündisznó, bokorarcú. rázuhan a Ira: Elkezdi a felmosást; vö. fogsor Szj: –Felborzolom a ~odat eg y textil alatt.  Akadjon/bukjon rá a Ira!: neg yvenhetes villáskulccsal! Mosson fel!  Szakadj rá a Ira!: Kezdj el foglalt  ~ a könyve: Nem engedik takarítani!  Ira fel!;  Rá lehet bukni/ haza; laktanyafogságot kap. zizzenni a Ira!;  Morog a ~ a sarokban!: Vki sürgősen mosson fel! Honvéd elvtárs, fogszi   fn 1. Fogda, a fogda épüleengedje tele a medencét vízzel, és verekedjen te. 2. Fogdában töltendő büntetés. A Tóth össze a fókával! ’Mosson fel!’ (BpD84/85). tíz nap fokszit kapott (Nk84/85). — mo­  Ummogtassa meg a Ikat, fiatal!;  Nazigépész­tanfolyam. [— fogda. Sok adatg yon ummognak már a Ik: Ua. (Ce83/84). közlő a foxterrier kutyafajtával asszociálja a (Vö. felmosás tréfás leírásával: „A katona szót, amit g yakori foxi írásmódja is mutat; vö. foxi­maxi.] — akvárium, balkettes észrevétlenül, hog y az állat ne veg ye észre: páholy, basztíj, büntetés­végrehajtás, kúszva, közelíti meg a fókát. Ezután belecella, cerka, csapda, csukda, csurma, nyomja a vízbe, jól megcsavargatja a nyakát, csurmi, dutyi, fácános, fapados, foxi­ s eg yik faltól a másikig csapkodja, amíg az maxi, főutca, futkosó, fűzfás, guggoló, állat el nem pusztul”: Ba84/85).   Meggyorskocsiutca, helybetopi, huszon­ baszta a zebra a It: tréf A felmosás után egyes, hűsölő, hűvös, if vára, kalitka, csíkos maradt a padló. 〈Felkiáltásként:〉 kaptár, kékcsempés, ketrec, kóta, kóter, Vki azonnal mosson fel újból! (Vö. Csíkos kotri, kukkoló, kutrica, lapos, málnás, volt a felmosóvíz?!) R:  Nem sokáig lesz megőrző, mosolygó, nyolckéményes, par­ itt móka, előkerül majd a ~!: ritk, tréf Fe-

143

fókaavató

fonódik

nyegetőzés jókedv láttán. — csapatzászló, fókalak  fn ritk A tisztítóeszközök csutak, derékegyengető, kóc, 41 mintá­ tárolási helye; fókagarázs. jú harctextil, nagybarna, sakktörlő, szé­ fókamentés  fn ritk, tréf Büntetésdítőrongy, textil, zebra. ből végzett, sok víz szétlocsolásával előké motoros ~: Felmosórong y felmosófára, szített takarítás; sikamika. partvisra téve, azzal eg yütt (vö. motor; fókamóka   fn Felmosás, takarítás. motorozik). (Az újoncok a hallgatólagos [— fóka]. — állatkerti foglalkozás, do­ törvények szerint nem használhatják, ők dzsem, fóka, formaegy, kóc, motorosfó­ kézi fókával kötelesek felmosni; esetleg a ka­kezelés, subick, takcsi. Vö. még gáz­ jogosítvány (vö. még fókakulcs) megszer- játék, kocsedó, öttusa. zése után engedélyezik használatát. E fókamotor  fn ritk Felmosófa; mo­ tiltásra ált. különböző körülírással fig yeltor. meztetnek: A benzingőz árt a légutaknak! fókaolaj  fn ritk Bakancs-, bőrápoló (Ma81/82). Vágni lehet a benzingőzt! (Ma olaj. 81/82). Tiltott használatát követhetik büntetések is: Motoros fókával csak gázálarcban fókaölés  fn A takarítás szimbólulehet dolgozni, mert megtümmedsz a füsttől mának, a felmosórong ynak a „megölése” (Ze86/87). Motoros fókával nem lehet késsel a második időszak kezdetén, a kördolgozni, mert a többiek meg fulladnak a letmunka befejezésének jeleként; fóka­ füsttől (Ha90). Bürrög jön! ’Berregjen!’ gyilkosság (Szk00). (Szh81/82). — motoros harci jármű. fókaraj  fn (ált. tsz.-ban) Fókarajok: 2.  Felmosás; fókamóka. ritk Csoportosan felmosó katonák. fókaavató  fn ritk, tréf Katonai esfókavadászat  fn ritk A felmosókütétel; fikaavató. rong y keresése 〈főleg a reggeli sietős takafókagarázs  fn ritk A tisztítóeszkö- rítás idején, ug yanis kevés van belőle〉. zök tárolási helye; fókalak. fókáz(ik)   tn és ts ige Felmosást fókafa fn ritk 1.   Felmosófa, —| végez, felmos. Vö. még fóka és textil alatt. alakú nyél a felmosórong yhoz; motor. Faltól falig ~ik: A folyosót teljes szélessé2.  tréf Hivatásos hallgatók —| alakú év- gében, eg y lendülettel mossa fel. Ik: fel~. — habzik, kócol, radarozik, sakkozik. folyamjelzése a váll-lapon (Or90). fókagyilkosság  fn ritk A takarí- Vö. még motorozik; adjon sakkot. fókazsír   fn Cipőtisztító paszta, tás szimbólumának, a felmosórong ynak a „megölése” késsel a második időszak kezde- ált. a Mag yar Néphadseregben rendszetén, a körletmunka befejezésének jeleként. resített Hydrostop cipőkrém. — beksz, medvenyál, surcilefety, suviksz. — fókaölés. fon  ~ja magát: Kötözködik, akadéfókaidomár  fn ritk, tréf, gúny Újonc; koskodik; gecizik (BpA92/93). kopasz. fonódi  ~ őrnag y az üg yeletes: Az fókakulcs  fn Kézigránát biztosítóüg yeletes tiszt mindenbe bele fog kötni; szege mint a motoros fóka „slusszkulcsa”. kötözködik, akadékoskodik; gecizik (BpA (Akinek ilyen van, az már „beindíthatja a 92/93). [— fonódik]. motoros fókát”, azaz nem kell kézzel felmosnia. Fókakulcsot az első lövészet alfonód ik  tn ige Kötözködik, akadékalmával lehet szerezni.) koskodik; gecizik (BpA92/93).

144

forgolódik forgolódik  Szj: Ne ~jon, nem lokátor!: ritk Álljon feg yelmezetten a sorban; ne forgolódjon! Vö. brékel. forgópisztoly  ~t reggelizett/nyelt: 〈A sorban〉 forgolódik, mocorog ; brékel. formaegy  fn Felmosófára tekert rongg yal való felmosás; fókamóka. [Ti. motoros fókával történik]. forog Szj: Olyan –hülye vag y, hog y ha rájönnél, hog y ~ a Föld, kapaszkodnál. Szh:  ~, mint a buszkerék;  ~, mint az ipari kamera: 〈Alakzatban〉 mocorog, forgolódik; brékel. forró ~ drót—. fos  Szj: Itt minden ~ és trág ya!: 〈Az ellenőrző parancsnok szokásos kijelentése, ha rendetlennek látja a körletet〉. fosik  tn ige Fél. Szh: ~ik, mint a pelikán: Ua. — darázik, dárel, gittel, gittózik, murgázik, rinyál, rinyázik, veri a víz. foskeverő  fn ritk Vadászrepülőgép (Fh89/91). foszab  fn Forgalomszabályozó. — foszabos. foszabos  fn Forgalomszabályozó; foszab. foxi-maxi   fn ritk, tréf Fogda; fogszi. [— Foxi Maxi (rajzfilmfigura)]. főderékőrmester  ritk Főtörzsőrmester; fatörzs (Db03). főhadnagy  Simafejű ~: tréf Hímvessző; fasz (Szts04). főhangya   fn gúny Főhadnag y. [Szójáték; vö. hangya]. — nagyhangya. föl­ Ld. fel­. föld Szj: Ne –nézze a ~et, úg yis oda kerül! földgyalu  fn Mások rovására előnyt szerző katona; pedálgép. Vö. buldózer.

fúj földkaparó   fn ritk, gúny Gyalogsági ásó; gyalásó. földszintes  mn és fn Kis termetű, alacsony (katona); inkubátorszökevény (Szk00). földtúró  fn és mn gúny, ritk Felderítő; gyík2. főmufti  fn 1. Parancsnok; péká. 2. Törzsfőnök; golyóstoll. (Szk00). főnök fn tréf 1.  Hivatásos katona; keményváll­lapos. 2.  Elöljáró; péká. 3.  Parancsnok; péká. 4.  biz Közvetlen felettes; szakasz/századparancsnok. Öreg ~: Tanszékvezető (Szte). Ö: nagy~. főnyúl  fn ritk, tréf Ezredparancsnok lövészeknél. Vö. nyúl; nyusziseriff. — öreg szürke (nyúl). főtengely  fn tréf Főtörzsőrmester; fatörzs (Szabsz03). főtörmelék   fn ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. [— főtőrm. (röv.)]. főtörmi  fn ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. [— főtőrm. (röv.)]. főtörzs  fn Főtörzsőrmester; fatörzs. főtörzsőrmester  fn ritk A fogdán harminc nap büntetést letöltött katona. Vö. tizedes. főutca  fn Fogda; fogszi (Szk00). [A budapesti Fő utcai börtönről; vö. gyors­ kocsiutca]. francia ~ film/műsor Ld. dölavíz. frenki  fn Nag yképű, beképzelt; nagyarcú (Eg96). frisshús   fn ritk Újonc, nem rég bevonult katona; kopasz. fuga Szj: Mi történt, feljött a –talajvíz a Ik közt? fúj tn ige 1. Szj: –Szív, ~, tapos! 2.  Hány, okád (Eg96). — beszélget a boával.

145

futás

fűzfás

futás Szj:  ~! Kéz feljön, | láb— kipöfüles  fn 65 mintájú téli g yakorló rög!   Hag yja a ~t, rohanjon!: 〈A Futás! sapka; usánka. vezényszó g yors végrehajtására noszogató fülesbagoly  fn ritk Őr; bobi. Vö. kifejezés〉.  Mozog jon! ~ban is jó lesz!: bagoly. ritk Siessen! Vö. még vágta alatt. fülész  fn ritk, tréf Lokátoros katofuti  fn Katonai börtön, büntető na; patkány1. zászlóalj; futkosó. ~ra/hadra vág( ják): fűnyíró  fn 1. gúny Laktanyai foda) Börtönbüntetésre ítél(ik). b) ritk Had- rász ; kőbaltás. 2. ritk Gyalogsági ásó; bíróság elé állítják. gyalásó. futkosó fn 1.   Katonai börtön, fűrer  fn Elöljáró; péká (BpZ03). büntető zászlóalj. [A katonák tudomása Ö: kisz~. [— ném. Führer ’vezér’]. szerint ott mindent futva kell csinálni]. fűrészporos  mn és fn 1. Íztelen, — futi, kaposvár, sitkó. Vö. Petőfi. 2.  kevéssé kedvelt (szalámi); dzsuva 2. ~ poLaktanyai fogda; fogszi. gácsa: Könnyen szétmorzsolódó, túl omfutrinka  fn ritk Kimaradás; kimarcsi. lós pogácsa. ~ kolbász—. futronc  fn ritk, pej, gúny Az üg yelefürge Alhasam ~ munkása—. tes tiszt küldönce; ütikutya. füst  1. Szj:  Cigi elnyom, ~ elcsafű Szh: –Kevés, mint harmatos ~ben a var!;  Csikket lenyelni, ~öt felcsavarni!: g yíkpisi. tréf Cigarettázást abbahag yni! 2. 〈Felszófüge Szh: –Leverlek/–Lecsaplak, mint lításként:〉 Füst!: Menj el, takarodj!; kocc (Or95). [— elfüstöl]. majom/olasz a It! fűtő  fn Hk 〈Harckocsiban〉 töltőkefüggőleges  ~ giliszta: tréf Magas kazelő. — golyó, lövegfelhuzerátor, töltő. tona; lombrágó. fütyi  fn ritk Felderítő ügyeletes tiszt. fül  Vérzik a ~e: 〈Felkiáltásként is, Vö. üti. [— FÜTI, hiv. röv. × fütyi ’férfi burkolt megrovásként:〉 Túl hosszú a haja nemi szerv’]. (hozzáér a füléhez).   Véres a ~e;  Véfütyül Szj: –Nehog y (már) az állomás resre dörzsöli a ~ét a haja;  Feltöri a ~ét a ~jön a vonatnak! –Öreg rája ~ rája. haja;  Égeti a ~ét 〈a haja〉: Ua. –Gumisodik a ~e. Szj:  Kéz feljön, –láb kipörög, füv  fn ritk 1. Egészségüg yi felülvizs| ~ hátracsapódik; —| kanyarban a ~ a gáló bizottság. 2. Egészségüg yi felülvizsföldet éri;  Dugó benyel, ~ kisimul, –láb gálat. Hétfőn meg yek füvre, remélem leszerelnek (Nk84/85). kipörög!: Futás! (Fh89/91). fűzfás  fn Fogda; fogszi (Szk00). fülemüle  fn Lokátoros; patkány1.

146

G galamb –Strasszer ~.  Lefosta a ~ a gatter  Gatter!: Neked lőttek, véged vállát: Előléptették őrvezetővé. [Vö. ga­ van; butt! (Eg96). lambfos]. gat teros  fn tréf Aggregátoros galambásztechnikus  fn ritk, tréf ( Ju03). Híradós katona; hírnyúl. gatyás  fn Ruházati ellátó, szolgágalambdúc  fn ritk, tréf Őrtorony; latvezető; szolgvez (Szabsz03). Vö. gatya­ torony. számláló. galambfos  fn tréf A tisztesek ranggatyaszámláló  fn ritk, gúny Szolját jelző csontcsillag ; krumplivirág. gálatvezető; szolgvez. galambszar fn 1. –Betakarlak, mint gázálarc  Szj: Húzza fel a kimenő Szent Márk teret a ~. 2.   ritk, gúny ~ot!: Ne vig yorogjon, nézzen komoly arcA tisztesek rangját jelző csontcsillag ; cal! (Kfh92/93). Vö. vigyorog. krumplivirág. gázjáték  fn ritk Felmosás gázálarcgalambtechnikus  fn ritk, tréf ban (büntetésből, kitolásból); vö. fóka­ Híradós katona; hírnyúl. móka. gálya  fn 1. Konyhaszolgálat; cselló. gazkapri  fn ritk, tréf GAZ–66 típu2. Szolgálat; szoli (Szk94, Szts04). sú teherautó. [— Ford Capri, autómárka]. gamás  fn ritk Nag ytakarítás mint gázmacska   fn Gázálarc, gáza takarítás neg yedik, legvégső fokoza- maszk; szimat. ta: focilabda-bokszolás, kályhakormolás gazvigyázó  fn ritk, gúny Határőr; (ld. még kocsedó, rodézia, vityapuszta) kutya. (Ma85/86). [— Gamás, helység Somog y geci 1. fn durva Ondó. 〈Kifejezésekmeg yében]. ben:〉  A véres ~be: A fenébe. 2.   mn ganyézás  fn tréf A körletrend kialaés fn durva Aljas, hitvány, galád; ellenszenkítása, takarítás ( Ju03). Vö. sikamika. ves, utált (ember). Az a geci kapus nem engarázs Kiállnak a –teherautók a ~ból. gedett ki! (Nk84/85).  (Pasztőrözött tejen garázsmester  fn tréf Telephely- és nápolyin nevelkedett) –tápos ~;  (ritk) üg yeletes; garázsüti (Szabsz03). Eg yemista elővett ~: Előfelvételis katona; garázsüti  fn tréf Telephely-üg yele- tápos1 (Szh81/82; eg y őrmestertől vette át tes (Szabsz03). — garázsmester, istálló­ eg y kisebb csoport).  Táncos ~: ritk, pej vezető, múzeumőr, roncstelepőr, tüda­ A laktanyai néptánccsoportban szereplő hülye. (s ezért számos kedvezményben részesügardrób Szj: Mocorog a –civil a ~ban. lő) katona. Szj:  Nem vag yok –szép, de

147

gecifoci

gépéú

roppant ~. R:  A mai nap roppant ~, de dzsuva. Mi lesz az ebéd? — „A” menü: jól esne eg y féldeci! K: –Gumi vag yok, ~ gempa kotuval, „B” menü: kotu gempával. vag yok. Ö: bel~. — broáf, csuszpid, (Szfv98). 4.  pej Aljas, hitvány ember; csuszvány, gempa, kannibál, kolbász­ geci. Ezzel a szemét gempával én nem lépek arcú, köcsög, patkány2, paplanszájú, szolgálatba! (Nk84/85). 5.  Pénz. rüszü. 3.  fn durva Másodidőszakos kagempafőzelék  fn pej Felismerhetona; gumi. 4. fn –Öreg ~. 5.  fn durva tetlen anyagból készített, ehetetlen főzeKiképzésvezető tisztes, rajparancsnok. lék; patkányfőzelék. gecifoci  fn Asztali foci; csocsó1. gempás   mn ritk Szennyes, piszgecigombóc  fn ritk, durva Előfel- kos, sáros; dzsuvás. vételis katona; tápos1 (Szh81/82). genetikai ~ hulladék—. geciképző  fn ritk, durva Rajparancsgennyes  ~ macskafej: ritk, pej Disznokképző (al)eg ység ; gladiátorképző. nósajt; malacorca. gecista  Eg yetemi ~: ritk Előfelvételis genyótócsa Szj: (ritk) Ki lehet szakadkatona; tápos1 (Szh81/82). [— eg yetemista ni a Iból! Ld. gecitócsa. × geci, eg y őrmestertől vette át eg y kisebb gép1 fn 1. Szj: –Ép ember ép ~ből ép csoport]. gecitócsa  Szj: Ki lehet csattanni/ ésszel nem ugrik ki. 2.  ritk Sorkatona; szakadni a Iból!; (ritk) Szakítsa ki magát baka. 3.   〈Összetételek utótagjaként:〉 a Iból!: Ébresztő! Mindenki keljen fel! Vmit g yakran v. nag y intenzitással végző 〈Legg yakrabban az aleg ység-üg yeletesek személy. Aggódó~: A dolgokat túl komohasználta kifejezés〉. Kibaszódik a Iból a lyan vevő katona, sokat idegeskedő ember. Ö: bel~, bél~, hazajáró~, kaparó~, gecibe!: Ébresztő! (DbK88). gecizik tn ige durva 1.  Szőrözik, aka- kavaró~, kúszó~, nyali(zó)~, pedál~, dékoskodik; parancsolgat. — atyámkodik, rinya~, rokka~, sor~. Vö. még írógép, fonja magát, fonódik, kamburcol, kö­ kanálgép, pályagép, takarítógép, zene­ csögködik, köcsögösködik, patentko­ gép. Szh: –Kavar, mint a ~.  Úg y jár dik, szarozik. Vö. még fonódi őrnagy. haza, mint a ~: Nag yon g yakran meg y 2.   Aljas módon viselkedik; szántszán- haza. 4.  〈Alkalmi összetételek utótagjaként tréfás szavak alkotására〉. Pl. bors~: A dékkal rosszat tesz vkinek; szívat. géelzé  fn ritk Gépesített lövészzász- nyomozókutyák megtévesztésére szétszórt bors. lóalj. [Hiv. röv.; vö. zé]. gép2  fn ritk Nő; muff. [— szleng gégejzír  fn ritk Elöljáró, parancsnok; pel ’közösül’]. péká. –Aggódik a ~nek. gépész  fn tréf Sofőr, gépkocsivezegékápéká   fn ritk Gépkocsitő; kuplunggyilkos (Szabsz03). parancsnok. [Hiv. röv.] géptojás  fn Rep Géptolás: a repülőgékás   fn Gépkocsivezető; kup­ gép kézi erővel történő kivontatása a hanlunggyilkos. [— gk. ’gépkocsi’, hiv. röv.] gempa fn ritk 1.  pej Izé, valami. 2.  gárból (Pá83/84). gépéú  fn 1. Géppuska; varrógép.  pej Gusztustalan, ehetetlen étel; pat­ kányfőzelék. Én ezt a gempát meg nem tu- [— gpu., hiv. röv]. 2. ritk Géppuskairánydom enni! (Nk84/85). 3.  Kosz, mocsok; zó; szobaparancsnok.

148

gépistván gépistván   fn ritk, tréf Géppisztoly, gépkarabély; géppityu. gépkabaré  fn tréf Gépkarabély; géppityu (Szabsz03). gépkaralábé  fn Gépkarabély; gép­ pityu (Pé02). géppista  fn ritk, tréf Géppisztoly; géppityu. géppityu    fn Géppisztoly, gépkarabély. [— gpi, hiv. röv.; géppisztoly; szójáték]. — anyuci, asszony, barátnő, csúz­ li1, durung, élettárs, flinta, gépistván, gépkabaré, gépkaralábé, géppista, gitár, kapa, karalábé, kávédaráló, késespisz­ toly, köhögő, köpködő, meggymagköp­ ködő, menyasszony, mordály, moslék­ keverő, muskéta, natasa, parittya, pityu1, pöpös, pukkancs, stukker. géppityus  fn ritk Géppisztolyos lövészkatona. gépputyu  fn ritk Géppuska; var­ rógép. [— géppityu; gpu. (röv.)]. gépszóró  fn tréf Géppuska; varró­ gép (Szabsz03). [— géppuska × golyószóró]. gerenda fn 1.  Rangjelzésre szolgáló vízszintes barna csík(ok) a sorállományúaknál; vízszintjelző (Le85/86). 2.  A tiszthelyettesek, zászlósok rangjelzésében lévő ezüst vag y arany csík. gerendás  ~ őrnag y: ritk, tréf Alhadnag y; alhangya. [Az alhadnag y váll-lapján eg y hosszanti sárga csík található]. gergely Húsz –nap, meg eg y ~! gerlefing Szh: –Kevés, mint a hajnali ~. gettó  fn 1. Századszint; halálsor (Kap03). 2. ritk Nőtlen tiszti szálló (Bp.). 3. Laktanya; hotel (Szk00). gettóbogár  fn Első időszakos katona; kopasz (BpPet03). gettóközpont  fn Laktanya; hotel (Szk00).

gitt G. I. Joe Ld. dzsiájdzsó. giliszta  fn 1. –Függőleges ~. Szj: –Verje oda, katona, hog y a Ik fél méter mélyen ag yrázkódást kapjanak! Úg y baszsza/teg ye/–verje oda a lábát, hog y | (a beton alatt) a Ik ag yrázkódást kapjanak! —| a ~ kiugorjon a földből! Szh: Olyan –kopasz (vag y), mint eg y megperzselt ~. 2. ritk Újonc; kopasz. Perzselt ~: ritk Ua. 3. ritk Műszaki katona; népitáncos. gilisztahatástalanítás  fn tréf Alaki g yakorlat (BpPet03). [Vö. ver alatt]. gilisztás  mn és fn Gyengélkedős, beteg (katona); gyenguszos (Szk00). gipszjakab  fn tréf, ritk 〈Az eg yszeri katona elnevezése〉. Fölállsz és mondod: gipszjakab honvéd, jelentkezem (Nk84/ 85). — fatökűbenő, hadihajós­alajos, ka­ n(y)ifasziguszti, krumplipityu, lóbaszó­ elemér, szarfaszújózsi, szaroslábújóska. geseng  Hőr Ajándék (megvesztegetési céllal) a sorállományú útlevélkezelőknek az utastól (Rf82/84). [— ném. Geschenk ’ajándék’]. girhes  mn és fn Gyengélkedős, beteg (katona); gyenguszos (Szk00). gitár fn 1.  A ~ álljon ki a hátadból, és a rák pengesse!: ritk 〈Tréf. káromkodás enyhe bosszúság kifejezésére〉. Szh: –Rád verek, mint Zorán a ~ra! 2.    Géppisztoly; géppityu. Vö. Kisfiam, a feg yver nem gitár, ne játssz rajta! 3.   ritk Harckocsi-előtéthajtómű. gitároz  1. ts ige (Géppisztollyal) lő. [— gitár]. 2. ritk tn ige Kitáraz, a töltényeket tárból kiüríti (Fh89/91). [Szójáték]. gk. Ld. géká. gitt  fn 1. Ürülék, széklet. Ott guggol eg y nag y ~ a retyóban, és nem lehet lehúzni! (Fh89/91). Beguggol a ~: Megijed; berinyál. Mi van, beguggolt a gitt (a gatyába)? (Fh89/91). — akna, barna maci,

149

gittel csoki, kábel, kaktusz, keksz, pite, sport­ szelet. 2. Félelem, ijedtség ; rinya. Nó gitt!: Ne félj, ne ijedezz! (Fh89/91). gittel   tn ige 1. Székel, nag ydolgát végzi; aknázik. 2. Fél; fosik. gittes  mn és fn Állandóan ellenőrzéstől, lebukástól stb. félő (személy); rinyagép (Fh89/91). gittóz ik  tn ige Fél; fosik. Ne gittózz, a hátsó kerítésnél könnyen ki tudunk mászni! (Fh89/91). gittrágó  mn és fn ritk Sunyi, alattomos, helyezkedő (személy); sumák. [— gitt ’szar’; vö. szarrágó ’hitvány alak’]. gladiátor fn 1.  Rajparancsnok; raj­ péká. 2.  tréf 〈Dicséret esetén〉 Honvéd; alhonvéd. Vö. harcos, szamuráj. gladiátorképző fn 1.  tréf, gúny Rajparancsnok-, tisztesképző alegység. — bunkóképző, geciképző, görénysuli, her­ nyóképző, majomképző, nyúlgimi. 2.  tréf Alapkiképzés; keltető. gláz  fn Cigaretta (Bia94). [— bláz ’ua.’]. glottiflotti  fn ritk, tréf Tornanadrág (Szh 81/82). [— klottnadrág]. — mó­ dosított deszantmini. GLZ Ld. géelzé. gnóm  mn és fn Kis termetű, alacsony (katona); inkubátorszökevény (Szk00). gokartozás   fn ritk 〈Az újonc katona könyökére, térdére rohamsisakot kötnek, lámpát akasztanak a nyakába, és végig lökik a folyosón〉. — bobozás, mofémralli, teknőc. gólya –Strasszer ~.   Berepült/ (ritk) Bejött a ~;  Beköltözött a ~ az ág yba: Az ellenőrző elöljáró a körlet rendetlenségét látva feltúrta az ág yakat, kiborította a szekrényeket, mindent felforgatott. Vö. bególyázik, helikopter. — berepült a bivalycsorda; egér van a körletben; be­ jött a vaddisznó; a vaddisznó felborítot­

150

góré ta az ágyat. Fészket rakott a ~ a csövébe 〈ti. a feg yvernek〉: Piszkos. gólyavári  ~ esték: ritk, tréf Az az eset, amikor az ellenőrző elöljáró ténykedése után (vö. beröpült a gólya) a körletben óriási rendetlenség van. [— Gólyavári esték, a televízió szabadeg yetemi sorozata]. golyó  fn 1. ritk Újonc; kopasz. 2. ritk Harckocsi-töltőkezelő; fűtő. golyófogó fn 1.  ritk, gúny Lövész; nyúl. 2.  ritk, pej Első időszakos katona; kopasz. 3.  tréf Műszakis katona, utász; népitáncos. golyókapkodó  fn ritk, gúny Lövész; nyúl. golyóstoll   fn ritk, tréf Törzsfőnök (DbB89). [Szójáték. A törzsfőnök szóról ált. indián nevek (Fehér Toll, Hoszszú Toll) jutnak a katonák eszébe. Ezek analógiájára: Golyós Toll; vö. szleng golyós ’bolond’.] — egykismalac, főmufti, góré, indián, manitu, nagyfehér, töf, utolsó mohikán, vezér, vinetu. gomba  fn ritk Oszlopon álló tető, mely az őrnek árnyékot ad, ill. védi az esőtől; őrgomba. gombás  fn tréf Ezredfürdő (Ze). — déeff. gombos  ~ ing: Olyan ing, amelyikről a mosodában a mángorlás során nem törtek le a gombok (az ilyen ingekért, mivel kevés volt belőlük, a tiszta ingek kiosztásánál közelharc dúl). (Börs67). Jutott neki ~ ing: Szerencsés fickó, mázlista (Börs67). gombszemű  fn tréf Újonc; kopasz. gond Szj: –Mondja, mi a ~ja! góré fn 1.   Elöljáró; péká. 2.   Parancsnok; péká. 3.  Törzsfőnök; go­ lyóstoll (Szk00). 4.  Üg yeletes tiszt; üti (Szk00). Ö: nagy~, raj~, szakasz~, szá­ zad~.

gödör

gumi

gödör  fn ritk Lövészteknő. — csecse­ grillcsirke Szh: (Olyan –kopasz, hog y) mősír, gyereksír, lövészteknőc, maszeksír. hozzá képest a ~ copfos indián. gömbölyű Szj: Mit –billeg!? ~ a talpa?! grimbás  mn ritk 1. Mocskos, piszgömbstoki  fn Szekrényrend (Nyh02). kos. 2. pej Hitvány, rossz, semmirevaló. Göncölszekér Szh: Úg y seggbe –rúg- Kéred ezt a grimbás szalámit? (Nk84/85). Dzsuvás. lak, hog y leolvasod a ~ alvázszámát! guba  fn ritk Illetmény; zsold (Db03). görcskötél  fn ritk A hónapok múláguggoló  fn tréf Laktanyai fogda; sának számlálására (és ált. kulcstartónak is) használt álcahálózsineg, melyre a kilencedik fogszi. hónapig (ill. a leszolgálandó időszak feléig ) gulyáságyú   fn Mozgókonyha, havonta egy csomót kötnek, fele időtől tábori konyha. — bözsi, konyha, pörsing. pedig minden hónap kezdetén leoldanak [Vö. Kis 1991a]. egyet. (Vö. Hány csomóval megy a hajó?) — gumi fn 1.    Másodidőszakos, a borsóföld, gyíkzsinór, pályagép. második hat hónapját töltő katona.  ~ görcsoldó  fn A görcskötélre kö- úr: ritk Ua. Szj:  Leszerelőknek tizenöt tött, a hátralevő hónapokat jelölő csomók nap, ~knak szomorú vasárnap, kopaszoklevágásához használt kisolló (Fh89/91). nak ébresztő, fel!: 〈Az üg yeletes vasárnap görcsöl  tn ige 1. Aggályoskodik, ébresztőkor kiabált szövege〉.  Öregek kínos aprólékossággal üg yel a szabályzat tíz napra, ~k álló faszra, kopaszok újabb betartására, feleslegesen izgatja magát; ag­ szopatásra ébredtek!: 〈Ua. bármelyik nap〉. gódik. 2. Szerencsétlenkedik, üg yetlenke-  Öregeknek százkettő, ~knak dikó/g yőri dik; topázik. Ne görcsölj már azzal a csúz- rádió, kopaszoknak takarítást megkezdelival, majd én összerakom! (Nk84/85). ni!: 〈Az öregkatonák centivágáskor ordigörény fn ritk 1.   gúny Veg yi- bált mondókája〉. [A g yőri rádió éppen a védelmis katona; vévés. 2.  Felderítő; kiképzés befejezésekor, azaz a centivágás gyík2. 3.  Tisztes; zebra. időpontjában kezdte meg adását.] K:  görénysuli  fn Tisztesképző aleg y- (Kopasz vag yok, felmoshatok/sokat szopok;) ~ vag yok, geci vag yok/pattoghatok/pofázhaség ; gladiátorképző. göthös  mn és fn Gyengélkedős, be- tok; (öreg vag yok, beleszarok): 〈A különböző időszakos katonák „jogait” összefoglaló teg (katona); gyenguszos (Szk00). rímes mondóka〉. — bakanevelő, bobi, gránát –Lőtéri ~. Szj:  A ~ vetkőzcsúzli2, csúzliszájú, csúzlinyakú, féllábú, tessen le!: A fene eg yen meg! Dögölj meg! felnőtt, geci, gumifül, gumigyurka, gumi­ Vö. mesterlövész. gyuszi, gumijóska, gumikatona, gumi­ gránátkergető  Kotroncos ~: ritk, pej nyakú, gumírozott állomány, gumirudi, A harcjármű irányzója; toronynyúl (Ze). gyíkgyuszi, időszakproblémás (gumikop­ gravitációs ~ –budi/vécé. ter), ivarérett, kocsonya, kotnyak(ú), ko­ Grease  Szj: Ez nem a ~!: Ne for- tonjóska, kotonnyakú, kotonszökevény, golódjon a sorban! Vö. brékel, Travolta­ nyakas, öregedő, papírfülű, szárazta­ képző. [— Grease, táncos-zenés film John kony, szivattyútelep­vezető, tömlő, vé­ Travolta főszereplésével]. konyfülű. Vö. szabadcsapat. grebbel  tn ige ritk Italozik; beziz­ 2.  〈Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta volt bezent (Db03).

151

gumibogyó

guttyú

vonulás:〉 A harmadik három hónapját tölgumirudi   fn ritk, tréf Másodtő katona; fiatal. Vö. újonc. [Gumi, mert: időszakos katona; gumi. a) A centije még nyúlik, mint a gumi; az gumisaru  fn A honvédségben rendöregkatonákénál több napjukat csak gumi- szeresített papucs. [Hiv. megnevezésből]. centivel lehetne megmérni. b) A másodgumisodik  ~ a füle: tréf 〈Leginkább időszakos katona már többet megengedhet az öregkatonák által használt kifejezés, magának: pattoghat, mint a gumi.] amikor centijükkel megpöckölik valamegumibogyó  fn tréf Újonc; kopasz lyik újonc fülét:〉 Nemsokára másodidő(Szts04). szakos, gumi lesz. Vö. gumifül. gumibugyi  fn Gázálarctáska; szi­ gumisodó  fn ritk Első időszakos matszatyor (Db03). katona az időszak végén. Vö. öregedő. gumiceruza  fn ritk, tréf Másodgumiszag 1. Szj: Égett ~, irány— az időszakos írnok; tinta. [— gumi + ceru­ ég alja! –Kéz feljön, láb kipörög, enyhe ~! za; szójáték]. 2.  Égett ~ van: ritk 〈Gúnyos megjeg yzés, gumicucc  fn tréf Veg yivédelmi fel- ha vki sokat hízelgett, nyalizott〉. [A piros szerelés; vévé1. bicikli gumijára való utalás]. 3.  Már gumifül  fn ritk, tréf Másodidősza- ~om van!: Nemsokára másodidőszakos lekos katona; gumi. Vö. gumisodik a füle. szek.  Szj: Mi ez a büdös? Ja, ~ van!: 〈A gumigyík  fn ritk, tréf Veg yi-, su- másodidőszakos katonák ugratása, csúfogárfelderítő. [Vö. gyík2; a veg yivédelmi lása〉. [— gumi]. öltözet gumiszerű anyagból készül]. gumiszalonna  fn ritk, tréf Rágós gumigyurka  fn ritk, tréf Másod- szalonna. Vö. dzsuvás szalonna. időszakos katona; gumi. gumiszendvics  fn Rágós szendgumigyuszi  fn ritk, tréf Másod- vics (Szabsz03). időszakos katona; gumi. gumiz  tn ige A nadrágszárát — ahelyett, hog y betűrné a bakancsba — eg y gumihús  fn ritk 65 grammos májgumiszalaggal a bakancs szárához rögzíti krémkonzerv; kispáncélos. (Szfv98). gumijóska  fn ritk, tréf Másodidőguriga  fn 〈Takarodóra előkészülve szakos katona; gumi. az ág y végébe helyezett〉 feltekert takaró: gumikatona   fn ritk Másodidőlepedő és pokróc; bejgli. szakos katona; gumi. gurít Szj:   Ami kerek, viszik, ami gumikopter –Időszakproblémás ~. szögletes, ~ják;  Ami kocka, azt ~ják, ami gumikávé  fn pej Tejpor, cikóriakávé (és a katonák vélekedése szerint: bróm) gömbölyű, azt viszik: 〈A hadseregben tapasztalható ésszerűtlenségeket kifogásoló tartalmú reggeli ital (Börs67). kifejezés〉. gumilabda Kopasz keze –csattan, ~ pattan. guttyú  fn ritk Újonc, első időszaguminyakú  fn ritk, tréf Másodidő- kos katona; kopasz (Ma81/82). Vízi ~: Ua. szakos katona; gumi. (uo.). Szh: Olyan –kopasz vag y, mint eg y gumírozott  ~ állomány: ritk Az al- vízi ~ (uo.). [Goodhew, a moszkvai olimegység másodidőszakos katonái (Ma81/82). pia mellúszó bajnoka, aki mindennap boVö. állomány. rotválta a fejét].

152

Gy gyakmező  fn ritk Gyakorlótér;

szöcske2. gyakorlat  fn Alapkiképzés; kelte­

tő (Szk00).

gyakorló   fn Katonai g yakorlóruha; gyakszi2. gyaksi1  fn Hadgyakorlat; gyakszi1. gyaksi 2  fn Gyakorlóruha; gyakszi2. gyakszi1  fn Hadg yakorlat. — bu­ borgás, gyaksi1, nyaralás. Vö. balhé, egyes­ balhé, egyesbuli. gyakszi 2  fn Katonai g yakorlóruha. — angyalbőr, gyakorló, gyaksi2, ját­ szóruha, játszósruha, ördögbőr, spenót, zöldtakony, zsávoly. Vö. bociruha, ma­ nó(ruha); cicanadrág. gyaktér   fn Gyakorlótér; szöcske2. gyalágyú   fn ritk Gyalogsági ásó; gyalásó. gyalás  fn Gyalogsági ásó; gyalásó. gyalásó    fn Gyalogsági ásó. — alásó, egyéni temetkezési szerszám, földkaparó, fűnyíró, gyalágyú, gyalás, gyalázatos ásó, gyalázó, gyali, halálosz­ tó, kapa, kaparó, kézi elevátor/exkavá­ tor, motoros buldózer, nyeles buldózer/ dózer, nyúlbuldózer, nyúldózer, nyuszi­ buldózer, sírásó, szeneslapát. Vö. nyu­ szifarok. gyalázatos   ~ ásó: ritk, tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. gyalázó  fn Gyalogsági ásó; gyalásó.

gyali  fn Gyalogsági ásó; gyalásó

( Ju03). gyalogkakukktúra  fn ritk, tréf Erőltetett menet; agárverseny. [— Keng yelfutó Gyalogkakukk, eg y rajzfilmsorozatnak és villámg yorsan futó madár főszereplőjének neve]. gyalogkeszem  fn ritk A terület g yalogos bejárása, megismerése a g yakorlat végrehajtása előtt; gyalogkezelői. Vö. keszem. gyalogkezelői  fn ritk A terület g yalogos bejárása, megismerése a g yakorlat végrehajtása előtt; gyalogkeszem. Először g yalogkezelőiben mentünk végig, aztán meg pöszkével (Nk84/85). gyalogos (–Hadihajós-alajos,) –ezernapos ~.  Ezernapos rüszü ~: Szerződéses katona; boci. gyászvigyázz  fn A temetési szertartásokon használt, nag yon lassú vig yázzmenet. gyémántalakzat  fn tréf Nem alakzatban mozgó katonák csoportja; amőba­ alakzat. gyenge R: Fejed ~, lábad erős, te is lehetsz –ejtőernyős. gyengélkedő   fn Laktanyai segélyhely (orvosi rendelő) és betegszoba; gyengusz. gyengélkedős   mn és fn Betegszobán fekvő, beteg (katona); gyenguszos.

153

gyengus

gyík2

Szj:  Jó ~: | ha alszik, enni se kér;  —| nem dobálja kővel a csillagokat;  —| nem eszi meg a kúpcserepet;  —| nem ugatja gyengusz     fn 1. Laktanyai meg a holdvilágot: tréf Problémás, zűrös segélyhely (orvosi rendelő) és betegszoalak (Ce83/84). –Leszerelt két ~re. Szh: ba. Elmeg yek a g yenguszra, fáj a torkom Annyi –napod van, mint hülye ~nek az (Nk84/85). 2. A betegszobán töltött idő. Ha eltöröd a kezed, az minimum két hét intézetben. A katona –megáll, mint Katig yengusz és eg y hét eüszabi (Nk84/85). — ban a ~. R: Augusztusi/novemberi ~ek, ti állatkórház, depó, eüszoba, gyengél­ vag ytok az –öregek! Novemberi ~ek, sose kedő, gyengus, hácséer, hancúrplacc, lesztek –öregek! Öreg –tápos fasza ~,… menhely, mészárszék, pihende, pihenő, 2.  ritk, tréf Első időszakos katona; ko­ pasz. Ö: tanya~. segghely, vágóhíd, vigyorgó2. gyereksír  fn pej Lövészteknő; gödör. gyenguszhuszár  fn ritk, tréf Beteggyerektelenítő  ~ bélyegző: Hőr szobán fekvő, beteg katona; gyenguszos. Hiánytalanító bélyegző; abortuszbélyeg­ gyenguszking  fn ritk, tréf (Gyakző. (Annak jelzésére szolgál, hog y az útleran a) betegszobán fekvő, beteg katona; vélbe bejeg yzett g yermek átlépte-e a határt gyenguszos. [— gyengusz + ang. king vag y sem.) (Fh89/91). ’király’]. gyertya  fn ritk Fényjelzős lövedék; gyenguszkirály   fn ritk, tréf csillagszóró. (Gyakran a) betegszobán fekvő, beteg kagyík1 fn 1.   Újonc, első időszakos tona; gyenguszos. gyenguszkönyv   fn Az aleg y- katona; kopasz.  Ezernapú sivár ~;  ség állományának egészségüg yi kezeléseit fiatal ~;  kopár/kopasz ~;  kövi ~;  riadtszemű kopasz ~;  rüszi ~;  sibra/ nyilvántartó könyv. sivár ~;  zöldhasú nullkilométeres kopasz gyenguszos   mn és fn 1. Beteg~;  zöldszemű riadt ~: Ua. K:  Azér(t)/ szobán fekvő, beteg (katona). 2. Orvosi azír ~, szenvegg yík/mozog|g yík!: 〈Az újonvizsgálatra jelentkező/menő, g yengélkedő cok megalázásának, a velük történő kito(katona). — agyiplazma, béna, csoffadt, lásoknak megmag yarázása〉. Tk:  Miért csontgyenge, dögös, elesett, genetikai van a ~? (Hog y szenvegg yík). Ö: örök~. hulladék, gilisztás, girhes, göthös, gyen­ 2.  〈Ált. jelzőként〉 pej Fiatal (tapasztagélkedős,gyenguszhuszár,gyenguszking, latlan) 〈hivatásos katona〉. ~ őrmi. 3.  gyenguszkirály, gyenguszpatkány, gyen­ Hitvány, kevés, rossz. || 〈Becsmérlő kifeguszpéter, gyógyegér, hikomat, hulla, jezésekben:〉 –Tápos ~. Gyík vag y, öcsém! hullajelölt, kummantós, munkaterápiás, (Nk84/85); Kopasz g yík! (Ze-DbK85/86). nyomorék, nyomorult, sportszázados, Ö: bel~, őr~. tápos2. gyík2 fn 1.   (g yak. tsz.-ban) Feldegyenguszpatkány  fn Beteg, (sorítő; ilyen aleg ységhez bevonult katona. || kat) betegeskedő katona; gyenguszos. Gyíkok: Felderítő alakulat, (al)eg ység. Ö: gyenguszpéter  fn ritk, tréf Beteg- gumi~. [A sok kúszásról]. — bokorugró, szobán fekvő, beteg katona; gyenguszos. bozótpatkány, csipázó, csúszómászó, gyerek fn 1. –Belevaló ~. A parancs- előjátékos, felder(es), felfedező, felnye­ nok hazavitte a –könyvét a ~nek játszani. rítő, földtúró, görény, gyíkversenyző2, gyengus  fn Laktanyai segélyhely;

gyengusz.

154

gyík3

gyógyegér

idegenlégió, kecske, kommandós, kuk­ gyiku  fn ritk, gúny Újonc, kopasz. ker, kutatman, macska, madzagbohóc, [— gyík1]. nyuszka, óvatos nyúl, patkány1, pikke­ gyikulátor  fn ritk, tréf Újonc; ko­ lyes, teknős. 2.  ritk Határőr; kutya. pasz. [— gyík1, gyiku]. gyík 3   fn ritk Hátizsák, málhagyikulusz  ~ variánusz: ritk, tréf zsák; málhagyík. Újonc; kopasz. [— gyík1, gyiku]. gyík4  fn ritk Vagdalthúskonzerv; gyikusz  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. gyíkhús1.  –Páncélos ~: Vagdalthús- ~ hungarikusz makszimusz: ritk, tréf Ua. konzerv; gyíkhús1. Variánusz ~: ritk, tréf Ua. 5 gyík  fn Kézi páncéltörő feg yver; gyíkvár  fn tréf A felderítők elheerpégé. lyezésére szolgáló épület (Ze). [— gyík2]. gyík6  fn Férfi nemi szerv; fasz. Begyíkversenyző1  fn tréf Újonc; cserkészi a ~ot: Közösül; befeszít. Kicsa- kopasz. Fiatal ~: Ua. [— gyík1]. varja a ~ot: Vizel; gyíkol. Kitekeri a ~ot: gyíkversenyző2  fn ritk, tréf FelÖnkielégítést végez; zsibizik (Bg y95). derítő; gyík2. gyík7  Lerakja a ~ot: ritk, tréf Szükségyíkvezető  fn ritk, tréf Őrvezető; gét végzi; székel; aknázik. [— gyíkol]. őrvi. Vö. őrgyík. [— gyík1; szójáték]. gyíkbőr  fn ritk, tréf A felderítők gyíkvizsgáló  fn ritk A leszerelésig álcaruhája. [— gyík2]. hátralevő utolsó ötven nap mérésére szolgyíkfing  fn ritk, gúny Újonc; ko­ gáló centi, melyet (néhány) műanyag- vag y pasz. Vö. gyík1. fadarabra ragasztanak; ostor. [— gyík1. gyíkgyuszi  fn Másodidőszakos Az öregkatonáknak kedvelt szokása volt a katona; gumi. gyíkvizsgálóval az újoncokat ütögetni.] gyíkháború   fn ritk, gúny Újongyíkzsinór  fn ritk A hónapok múcok veszekedése. [— gyík1]. lásának számlálására (és ált. kulcstartónak gyíkhús1 fn pej 1.    Vagdalt- is) használt álcahálózsineg, melyre a kilenhúskonzerv. — emberhús, gyík4, káhús, cedik hónapig (ill. a leszolgálandó időszak macskakonzerv, páncélos (gyík/hús). feléig ) havonta eg y csomót kötnek, fele 2.  Bármiféle kisebb fémdobozos kon- időtől pedig minden hónap kezdetén leolzerv; (kis)páncélos. Páncélozott ~: Ua. danak eg yet; görcskötél. Vízi ~: ritk, tréf Halkonzerv. 3.   ritk gyilkos  K: Minden katonatiszt hivaBármiféle (ált. zsíros) felvágott; dzsuva. tásos ~ (Ma81/82). gyíkhús2  fn ritk Újonc; kopasz. gyipa  fn ritk, gúny Újonc; kopasz. [— gyíkhús1; vö. gyík1, frisshús]. [— gyopár; vö. nyj. g yipár ’g yopár’]. gyíkol  tn ige Szükségét végzi. || Szégyógycickány  fn ritk, gúny Előfelkel; aknázik. || Vizel. — megverekszik az vételis katona; tápos1. Vö. gyógyegér. óriáskígyóval, kicsavarja a gyíkot. [— gyógyegér fn gúny 1.  Előfelvételis g yíkol ’vizel’ — szleng g yík ’hímvessző’]. katona; tápos1 (Ze). Vö. egér. 2.  Szegyíkpisi Szh: –Kevés, mint harmatos rencsétlenkedő, esetlen, mulya katona; fűben a ~. topa. 3.  Kicsi, vékony, szemüveges ka-

155

gyogyesz tona. Vö. optika. 4.  Sokat betegeskedő katona; gyenguszos. gyogyesz  fn gúny Előfelvételis katona; tápos1 (Ze). [— gyógyegér]. gyogyi  fn gúny Előfelvételis katona; tápos1 (Ze). [— gyógyegér]. gyogyós  mn és fn ritk, gúny Előfelvételis (katona); tápos1 (Ze). [— g yog yós ’g yóg ypedagógiai iskolába járó, szellemileg fogyatékos gyerek’ × gyógyegér; szójáték]. gyógypedagógiás  mn és fn ritk, gúny Előfelvételis (katona); tápos1 (Ze). [Szójáték; vö. gyogyós]. gyógypemete  fn ritk, gúny, tréf Előfelvételis katona; tápos1 (Ze). [— gyógy­ egér × g yóg ypemete ’mézből készült cukorkaféle’; szójáték]. gyógytintenpen  fn ritk, tréf Előfelvételis katonából lett írnok; tinta. Vö. gyógyegér. [— Tintenpen (filctoll márka)]. gyoha  fn ritk Újonc; kopasz. [— gyohár]. gyohaberci  fn ritk, tréf Újonc; ko­ pasz. gyohár  mn és fn Újonc, első időszakos (katona); kopasz. [— gyopár]. gyohárcsík  fn ritk A feltűrt ing alatt fehéren maradó és a napbarnította bőr határvonala a karon (Le87/88). gyohinger  fn ritk Újonc; kopasz. [— gyohár]. gyomorsavkeltető  fn tréf Konzerv; páncélos. gyopár    mn és fn Újonc, első időszakos (katona); kopasz. Kopár ~: Ua. [— kopár]. gyopi   fn ritk, gúny Újonc; ko­ pasz. [— gyopár]. gyorscipő  fn tréf Tornacipő (Db03).

156

gyűrűsféreg gyorskocsiutca  fn ritk Laktanyai fogda; fogszi (Bg y95). [A budapesti Gyorskocsi utcai börtönről; vö. főutca]. gyökér fn pej 1.   Buta, hülye; ellenszenves ember; köcsög. Vö. Szh: Olyan –hülye vag y, hog y a ~ hozzád képest varázspálca! 2.  Tiszthelyettes. — akasztó­ fa­gerendás, nigger, rüszü, szenszej. Vö. rigó. 3.  Tiszthelyettes-hallgató; gyökér­ képzős. 4.    Újonc; kopasz. Gyökerek, a bevetési helyen sorakozó; a fókára rá lehet szakadni! (DbK88). gyökérképzés  fn ritk Alapkiképzés; keltető. gyökérképző  fn Tiszthelyettesképző iskola; bunkóképző. gyökérképzős  fn ritk Tiszthelyettes-hallgató. — gyökér, husi, kanász, le­ szek őrmester, patkány2, potri, rüszü. gyökszi  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. [— gyökér]. győzelmi Szh: Úg y seggbe –rúgom, hog y zúgva száll, mint a ~ zászló! Akkora –pofont kapsz, hog y elszállsz, mint a ~ zászló! gyufa fn  Újonc; kopasz. gyufafej fn 1.  ritk, tréf Újonc; ko­ pasz. 2.  fn Vörös hajú katona (Vp03). gyufafejű  fn tréf Tüzér; ló. [Mert a tüzérek barettsapkája piros]. gyufapénz  fn tréf Illetmény; zsold ( Ju03). gyújtózsinór  fn A bakancs fűzőrejtője alól kilógó cipőfűző (Db03). gyurmázik  tn ige Székel; aknázik. gyülekező Szj: –Sorakozó vag y ~ volt meghatározva?! gyűrűsféreg  fn pej Szerződéses katona; boci ( Ju03).

H h. Ld. há. hadműveletlen  fn tréf Hadműveleti tiszt. há  fn ritk Helyettes. Ö: aegü~, bel­ geci~, belszivacs~, ü~, üti~. hadnagy –Drót/–kerítés ~. hab Térdig ér a ~. Ld. sikamika. hadtáp1 fn 1.   Konyhai kisegítő habfürdő  fn tréf Takarítás, felmo- munka 〈24 órás szolgálat〉. –Eltáv helyett ~. 2.   A konyhai szolgálatra vezényelt sás, sikálás; sikamika ( Ju03). katonák. 3.  ritk Konyha. Cselló1. [— habgenerátor  fn ritk, tréf Mosógép. szakny-i hadtáp ’a fegyveres erők anyagi elháborog  Szj: Ne ~j, nem vag y te ten- látását végző erők és eszközök összessége’]. ger!: Elég volt a panaszkodásból, háborgáshadtáp2  fn Evőeszközkészlet; ka­ ból! nálgép. [— hadtápkészlet]. háború –Csillagok ~ja. –Fedettpályás ~. hadtápcsicska  fn ritk, tréf Konyhabosít  tn ige ritk Takaríttatáskor, haszolgálatban lévő katona; csellós. sikáláskor a vízbe szórt takarítószert hahadtapi  fn ritk, gúny Konyhai kisebosra veri. Ld. még sikamika. gítő munkás; csellós. habparti  fn Ultrával felszórt padló hadtápkészlet  fn ritk Evőeszközfelsikálása, takarítás; sikamika. készlet; kanálgép. habrahab   fn tréf 〈Takaríttatás, hadtápkirály  fn tréf Konyhaszolsikálás körülírására használt szó:〉 Ma este gálatban lévő katona; csellós. kulturális műsor lesz a körletben, az ultrahadtápmalac  fn ritk, gúny, pej videó filmválasztékából afgán/arab film: ~. Konyhamunkás; csellós. Ld. sikamika. hadtápmuki  fn ritk, tréf Konyhahabzik  tn ige Felmos; fókázik. munkás; csellós. hácséer  fn ritk Laktanyai orvosi hadtápos   fn Konyhamunkás; rendelő; gyengusz. [— HCSR, hiv. röv.: csellós. helyőrségi csapatrendelő]. hadtápsörét  fn ritk, tréf Tarhonya. had  ~ra vág( ják): Hadbíróság elé — aprósörét, sörét, úttörőgombóc. állít(ják); futira vág. hadúr  fn Hadnag y; hangya (Szk00). hadi  ~ barom, ~ birka: ritk Honvéd; alhonvéd. ~ nudli— kecsappal. ~ retikül—. háercsomag  fn Leforrasztott műhadihajós­alajos  ~, ezernapos g yalo- anyagtasakban levő felszerelés (fehérnemű, gos: ritk, tréf, gúny 〈Az eg yszeri lövészkato- ing, tisztálkodó eszközök, g yufa, hideg élelem stb.), melyet csak harci riadó, hábona elnevezése〉; gipszjakab.

157

háermelegítő rú esetén szabad felhasználni. [— hr. ’harci riadó’, hiv. röv.] háermelegítő  fn ritk Kerek, kis átmérőjű, konzervmelegítésre használt tűzhely. [— hr. ’harci riadó’, hiv. röv.; ld. még KSzil. 101]. háerszesz  fn ritk Ipari célokra készített alkohol, a háermelegítő tartozéka. [— hr. ’harci riadó’, hiv. röv.; vö. háermele­ gítő]. háes  fn Hőr Határsértő. Esemény volt, tegnap szoliban fogtunk két háest! (Fh89/91). hagy Szj:  Hag yjad csak, hag yjad!: 〈Általában öregkatonák tréfás, „arisztokratikus” magatartást kifejező mondata eg ymás között, esetleg megértő leereszkedés fiatalabb katonák felé, pl. ha valaki átadja helyét eg y öregnek. Az öregkatonák rendszerint akkor használják eg ymás között, ha valaki a hátralévő katonaidőre tesz megjeg yzést. Ilyenkor a Hag yjad csak, hag yjad! kb. ezt jelenti: ’Hag yd csak, nem fontos, hog y emlékeztess rá, de azért köszönöm, jólesett!’〉 (BpA92/93). ~ja a –futást, rohanjon! R: Itt ~om a –tanyátokat, basszátok az/meg anyátokat! Még tizeneg y –vasárnap, itt ~om a vaság yat! 〈variánsokban〉. Itt ~om a –feg yverem, rohadjon a testeden! haj Véresre dörzsöli a –fülét a ~a; Feltöri a –fülét a ~a. Szj: –Még össze sem söpörték a ~át. Kiütlek a ~ad alól!:  Vig yázz, mert megverlek! Vö. betakar. hajasbaba Szj: Hozzá képest a –villanykörte ~. hajász  fn Laktanyai fodrász; kőbal­ tás (Szk00). hajléktalan  fn ritk 1. Aleg ységüg yeletes-helyettes; belgecihá. (BpPet02) 2. Első időszakos katona; kopasz.

158

hákáosz hajmentes  tréf mn Újonc; kopasz (Db02). hajó Hány –csomóval meg y a ~? hajóskapitány  fn ritk, tréf Tábornok; pizsamás. [Az eg yenruha nadrágján látható piros csíkról]. hajszabász  fn Laktanyai fodrász; kőbaltás (Szk00). hajszárító Szh: –Kevés, mint esőben a ~. háká   fn Harckocsi, tank. Ö: u~. [Hiv. röv.] — acélkoporsó, aszfaltszag­ gató, bádogdoboz, bádogkoporsó, bá­ dogláda, buff, csotrogány, csörömp, fém­ konténer, hoki, höki, konzerv(doboz), koporsó, nyeles zsiguli, pléhdoboz, pléh­ koporsó, stank, száguldó koporsó, talpas, vakló, vaskoporsó, zöldvillám, zörgő. Háká  fn Honvéd Kórház. hákáakadály  fn tréf Szöszmösz, szemét, amely a takarítás után még a körlet padlóján maradt; bakapihe. Mi ez a hákáakadály itt, kopárok, nem volt takarítva? (Nk84/85). hákáakasztó  fn ritk Harckocsiakadály. hákáesz   fn Harckészültségbe helyezés; riadó. [Hiv. röv.] — hákáosz, piros lámpa. Vö. rics. hákáeszcsépéeszvé  fn ritk, tréf, gúny 〈Találós kérdésként is:〉 Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. 〈A hivatalos és szaknyelvi rövidítések kigúnyolására; vö. eszdépékáhátétées〉. [— hákáesz]. hákámalac  fn A harckocsiág yú lövedéke. Vö. malac. hákáosz   fn ritk, tréf Harckészültségbe helyezés, riadó; hákáesz. [— hákáesz × káosz; szójáték].

hákápéká

hangyász

hákápéká  fn Harckocsiparancsnok. eg y halat és eg y i betűt.) (Szfv98). [— hali

Vö. péká.

hákáringató  fn Terepimitátor; olyan szerkezet, mely az álló harckocsit (a lőtéren) úg y mozgatja, mintha terepen haladna. — ringató. hákás   mn és fn (fn-ként gyak. tsz.-ban) Harckocsizó (katona), tankos; (ritk.) hozzájuk tartozó, általuk használt. || Hákások: Harckocsizó (al)egység. [— háká]. —acélkoporsós,csörgőstalpú,csörömpös, dodzsember, hering, hernyó2, hernyótal­ pas, hökis, kánya, konzervdobozos, kon­ zervhuszár, konzervmanó, konzervnyúl, koporsós, kutya, laposhomlokú, olajbo­ gyó, olajos féreg, páncéltörpe, pécé(s), pitbull, pléhdobozkapitány, pléhkopor­ sós, pocok, szardínia, tanker, tankos, teknős(béka), traktoros, vasas. Vö. köny­ nyűlovasság, láncos, nagytankos. hal fn 1.   ~at evett,  (ritk) ~at reggelizett: tréf Nem borotválkozott, borostás. Vö. bokorarcú. Mi van, katona, tán halat evett? ’Miért nem borotválkozott?’ (Nk85/86).  ~ volt ebédre?: ritk, tréf Ua. Szj:  ~at akar tenyészteni?: ritk, tréf Kevesebb vízzel moss(on) fel! Szh: Annyit –árt nekem ez az egész, mint ~nak a beöntés! 2. –Öreg ~; –vén ~. R: Én, a kicsi halporonty, felső ág yra felállok, s minden kedves öreg ~nak jó –éjszakát kívánok! halál A ~ faszára—. –Szürke ~. halálosztó  fn tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. halálsor  fn pej Századszint (Db02). — eszdéesz, gettó, hotel hajet, madárlak, otthon. hali  fn Leszerelés; szabadulás. (A katonák g yakran írják fel falakra a hátralévő napjaik számát, pl: 71 nap és hali! Az elterjedt szokás szerint a nap szó helyett eg y napocskát rajzolnak, a hali helyett pedig

(— halihó) ’viszlát’]. halizik  tn ige ritk Telefonon beszélget. [— halló]. hall Szj: –Öreg hal már nem (mindent) ~! R: Még tizeneg y –Dallas, és rólam nem is ~asz! halporonty R: Én, a kicsi ~, felső ág yra felállok, s minden kedves öreg halnak jó –éjszakát kívánok! halvány  mn ritk, gúny 〈Tisztest jelentő szó jelzőjeként:〉 A következő előléptetéskor majd magasabb rangot kapó (Szh81/82). ~ tizedes: Olyan őrvezető, akit hamarosan elő fognak léptetni tizedessé. [Váll-lapján már látszik halványan az újabb csillag]. hámozott ~ ribizli—. hamutipró  fn tréf Tűzoltó (Bö85). hancúrplacc fn ritk, tréf 1.   Alakulótér; dizsipálya. 2.  Orvosi segélyhely, betegszoba; gyengusz. hang Szj:  Mi az? Nem terjed a hang?!: 〈Az üg yeletes sokszor elkiabált mondata, ha parancsára senki sem reagál〉. Tíz perce ébresztő volt, uraim! Nem terjed a hang?! (BpA92/93). hangember  fn tréf Nag yotmondó ember, akinek a szavában nem lehet bízni. Hangember vag y, úg ysem mersz dobizni! (BpA92/93). — volumen. hangnagy  fn tréf Hadnag y; hangya. hangya fn 1.  Szh: Olyanok, mint a Ik ragasztás után: ritk A sorban túl közel állnak eg ymáshoz. 2.   gúny, tréf Hadnag y. Ö: al~, fő~, kis~, nagy~, őr~. [Szójáték]. — aranytizedes, csillaghegy, csillagvadász, hadúr, hangnagy, han­ gyász. hangyász  fn Hadnag y ; hangya (Szabsz03).

159

Hanoi

hátéká

Hanoi Szh: –Messze van 〈ti. a leszereharcsa –Öreg ~. R: Én kis kopasz ebihal a stokimra felállok, minden öreg Inak lés〉, mint ide ~. hány1  ts ige Olyat mond, amit nem jó –éjszakát kívánok! harkály  fn ritk, tréf Tüzér; ló lenne szabad; megmagyaráz (BpA92/93). (Szabsz03). [Piros sapkájuk miatt]. Ik: be~, le~, vissza~. harmadik A ~ kapun— meg y ki. hány2  Szj: ~ anyád/apád/fogad/ hármashelyiség  fn Zuhanyzó; iskolád/–napunk van?: 〈Kérdés a menemesterhármas (BpPet03). telő katonák parancsnokához, aki alakulatának beszámolva meg is adja a választ: harminckettes  Általános ~: Mag yar Eg y-kettő, eg y-kettő…〉. ~ csomóval— meg y kártya (Ta82/83). [Az Általános 20-as és a hajó? ~ méter— mélyen alszik ma este az az Általános 22-es (a szolgálati és az alaki öreg? ~ olimpiád— van még? ~ óra— van? szabályzatok) mintájára]. Vö. mennyi. három Szj: ~ eg yes –vizelés! háromszázalékos  fn és mn tréf hánykolódik  ts ige Olyat mond, amit nem lenne szabad; megmagyaráz Nag yon nem kedvelt elöljáró. Vö. Az én ~om: Megölöm, lelövöm hátulról (Börs67). (BpA92/93). [— hány1]. [Utalás a sorállomány azon vélelmére, háp   fn ritk Harcálláspont. mely szerint a hadg yakorlatokon 3% veszhápüti  fn Ügyeletes tiszt; üti (Db96). teség meg van engedve]. harakiri  fn ritk, tréf Büntetésként has Szh: ~ba –rúglak, oszt úg y megalkalmazott takaríttatás; sikamika. hajlasz, mint az U szög! harap Szh: Úg y –szájon váglak, hog y hát  Vízköves lesz a ~a: 〈A zuhanymatyó mintát ~sz a betonba! zás abbahag yására felszólító mondat nyoharci  ~ bili: Rohamsisak; rohambili. matékosítására:〉 Eleget zuhanyozott már.  ~ retikül: ritk Gázálarctáska; szimat­ Másszál ki a zuhany alól, mert vízköves lesz szatyor. –Motoros ~ jármű. Szj:  Hová a ~ad! Szj: Vérzik a ~a (ti. a hátszéltől): tetted a ~ ösvényt?: tréf 〈Kérdés az alvó tréf, gúny Protekciója van. Szh: Úg y ~ba társhoz, hog y felébresszék〉. Vö. szén alatt. –verlek, hog y felböfögöd az anyatejet! határőrkutya  Hőr 〈A határőrök „felMegszívtuk a nag y ~ –bulafont/–oboát; sőbbrendűségét” érzékeltetve a honvédekMegnyalja/Megszívja/Megszopja a (nag y) kel szemben a határőrségnél íg y tanították ~ faszt—. a rendfokozati jelzéseket az újoncoknak:〉 harckocsiakadály  fn 1. ritk, tréf Honvéd, határőrkutya, határőr, őrvezető, Szöszmösz, szemét, ami a takarítás után tizedes, szakaszvezető… (Or91). még a körlet padlóján maradt; bakapi­ hátas –Dob eg y ~t. he. 2. ~ok vannak a képén: tréf Borostás háté   fn ritk Hivatásos tiszt; ke­ (Szh81–3); vö. bokorarcú. ményváll­lapos.  Ezernapos ~: gúny Ua. harcos  fn tréf 〈Dicséret esetén〉 (BpA92/93). [— ht., hiv. röv.] Honvéd; alhonvéd. Vö. gladiátor. –Fiahátéká  fn 1. Hiánytérítési kötetal ~. –Mandinka ~. lezettség 〈honvédségi tartozás, melyet a harctextil  41 mintájú ~: Felmosó- leszerelés után köteles fizetni a katona, ha rong y; fóka. nem tud elszámolni a neki átadott felsze-

160

hátékáz reléssel〉. ~-bétéká!: 〈Tréf. fig yelmeztetés, hog y ha elvész vmi, az hiánytérítési kötelezettséggel jár, különben életbe lép a Büntető törvénykönyv〉 (Le85/86). 2. Az erről felvett jeg yzőkönyv. ~ — anyja neve tíz példányban(!): tréf 〈Utalás (ált. fig yelmeztetésként v. fenyegetésként) a jeg yzőkönyvvel járó adminisztrációra〉. [Hiv. röv. A betűszót a katonák ált. a honvédelmi/ honvédségi térítési/tartozási kötelezettség/ költség szószerkezet rövidítéseként értelmezik, és g yakran tréfásan hirtelen támadt kiadás, ill. Hová tette, katona? feloldással mag yarázzák.] hátékáz Szj: Veg ye fel a –lépést, mert magára ~om! Ik: rá~. hátépalánta  fn ritk, gúny, pej Továbbszolgáló, továbbszolgálatra jelentkező katona; téeszes. Nézd, hog y pedálozik a kis hátépalánta! (Fh89/91). hátépatkány  fn Hivatásos katona; keményváll­lapos (Db02). hathengeres fn és mn tréf   Hat fülkéből álló vécé. ||  Hatszemélyes latrina. ~ szelepállítás:   Vécétakarítás. Vö. (két/négy/nyolc)henger(es). [— Műszaki nyelv]. hathónapos  fn és mn ritk Leszerelő katona; öreg (Vp03). hátizsák Szh: –Kevés, mint Turista sajtban a ~. hatmalacos  fn ritk A debreceni konzervg yár készítette májkrémkonzerv; kispáncélos (Aszö-Rf82/84). [A dobozán látható 2 × 3 malacról]. hatos  Hőr Hathengeres IFA teherautó. ~ ifa: Ua. (Or91). hátrányosarcú  fn és mn (ált. tsz.ban) Újonc; kopasz (Vp03). hátszél fn tréf 1.   Protekció; csók. Indul a ~: Vkinek az érdekében protekciót kérnek. ~lel érkezett: Protekcióval helyez-

havaj ték szolgálati helyére. Akkora a hátszele, hog y orkánnal felér! (Ha90). || átv Protekcióval könnyítettek a helyzetén. Szembe kapta a ~: Pórul járt. 2.  fn Sorkatona magas beosztású tiszti segítője; csók (Bia94). 3.  ritk Protekcióval segített katona; hátszeles. hátszeles   mn és fn tréf Protekciós, vmely magasabb rangú tiszt által támogatott, több kedvezményben részesülő (katona). Ez a g yík hátszeles az ütiparancsnoknál (Pá82). [— hátszél]. — á­épületes, csókdózer, csókos, hátszél, kábeles, pi­ rostelefonos, puncsos, puszinyuszi, vi­ torlás, zsibis. hátulja   szragos fn ritk, tréf 1. Az üg yeletes tiszt helyettese. 2. Bármely szolgálattevő helyettese. Üti ~: ritk, tréf Az üg yeletes tiszt helyettese. Belgenyó hátulját adok (Nk90/91). [— há; vö. eleje]. hátuljáró  fn ritk, tréf Elöljáró; péká. [Szójáték]. hatvan   〈A kifejezésben a városnévre is célozva:〉  Megyünk ~ba: tréf Hamarosan csak hatvan napunk lesz a leszerelésig.  A legszebb város ~: Csak hatvan napunk van a leszerelésig. (Találós kérdésként is: Melyik a legszebb város? Hatvan.) hatvanhetes  〈A leszerelés előtt hatvanhét nappal a Republic eg yüttes A 67-es úton című számát éneklik:〉 Csak hatvanhét napunk van a leszerelésig (Sztk97). haube  fn Rep Repülős fejvédő. [— ném. Haube ’főkötő; sisak’]. havaj fn 1.   Vmilyen kellemes dolog ; ált. pihenés, lazsálás; pihi. ||  ritk Szabadság, eltávozás; szabi, eltáv. ||  ritk Tornacipőt viselni, mikor a többieken bakancs van (Szk88/89); vö. sportoló. ||  Mn-szerű használatban: 〈Vmi〉 nag yon ~: Nag yon jó, nag yszerű; penge. 2.  Büntetésből történő takarítás; sikamika. [— Hawaii].

161

havajdiszkó havajdiszkó  fn ritk, tréf Pihenés,

lazsálás; pihi.

havajdizsinapfény   fn ritk, tréf Pihenés, lazsálás, kellemes időtöltés; pihi. havajkodik  tn ige ritk Lazsál, tétlenkedik, pihen; pihizik. havazik  tn ige A büntetésből történő takaríttatáshoz mosószert (ált. Ultrát) szórnak szét. Ld. sikamika; vö. hó(esés). — beesik/hull a hó. haverfelvétel  Szj: Ma nincs ~!: Kopj le, tűnj el! (Fh89/91). havi  fn Illetmény; zsold (Szabsz03). hazaér Szj: –Még haza se ért a kutya az állomásról. hazahúz   tn ige Hazameg y, hazautazik. R: Olyan/Laza vag yok/leszek, mint a –túzok, augusztusban ~ok! –Öreg vag yok, mint a túzok, | augusztusba(n)/ februárba(n) ~ok! Én vag yok az –öreg túzok, |—! hazajárógép  fn pej Sokat, g yakran hazajáró katona; otthonalvó. || ritk Öregkatona; öreg. Vö. gép1. hazakönyv  fn ritk Körletelhag yási engedély; könyv (Vp03). hazamegy Szj:  Ebből a századból mindenki akkor meg y haza, amikor a radiátor: ritk 〈Ált. fenyegetésként a parancsnok által hangoztatva:〉 Senki sem mehet haza.  Akkor mentek haza, amikor a radiátor!: Ua. hazatapogat  tn ige ritk Hazameg y; visszameg y a saját körletébe. hazavisz  Szj: Hazavig yelek a zsebemben/kimenőtáskámban?: 〈Társak ugratása:〉 Bezzeg én hazameg yek (eltávozásra, szabadságra), te meg nem! (Le85/86). házmester  fn ritk, tréf Őrmester; őrmi. [Szójáték]. HCSR Ld. hácséer.

162

hekszi heftike  fn (E/1. birt. szraggal) Heftikém: tréf, gúny 〈Bizalmaskodó megszólítás〉; dzsakomó. [— elvtikém — elvtárs; vö. argó, szleng hefti ’orr’]. hegedű  fn Konyhai kisegítő munka (24 órás szolgálat); cselló1. hegedül  tn ige ritk, tréf Konyhai munkát végez (ált. mosogat); csellózik1. hegedűművész  fn Konyhai szolgálatra vezényelt katona, konyhai kisegítő munkás; csellós (Szk00). Vö. (cselló)mű­ vész. hegedűs  fn ritk Konyhai szolgálatra vezényelt katona, konyhai kisegítő munkás; csellós. Vö. (cselló)művész. hegeszt  tn ige 1. Ott marad valahol. (Pl. az aleg ység-üg yeletes vag y helyettese a szolgálati asztalnál tartózkodik.) 2. A laktanyából nem távozhat el, megvonják a hétvégi eltávozását; befékez. Bent hegeszt hétvégén. 3. Szolgálatban van; fércel (Szk00). hegy  fn (tsz.-ban; ált. összetételek utótagjaként) Sok 〈vmiből〉. (Ált. alkalmi összetételekben bármilyen dolog nag y mennyiségét jelölheti; pl. beöntés~ek, cselló~ek, dobi~ek, őrség~ek, pia~ek, sorakozó~ek, tábornok~ek stb.) Kinn voltunk vápolni, de egész délután mást sem csináltunk, csak üdítőheg yeket ittunk (Mf88/ 89). Kajaheg yek leg yenek, ha visszajöttök a vacsorából! (Nk84/85). Időheg yek vannak még estig! (Le85/86). ~ek vannak vmiből lezsírozva: Sok van vmiből 〈g yakran kételkedést fejez ki〉; vö. lezsíroz(va). Heineken R: Én –söröm a ~, mindig pina kell nekem! hekkel  tn ige tn ige Pihen, heverészik, semmit sem csinál; pihizik (Bia94). [— heppel, vö. hepizik, heppázik]. hekszi  fn ritk Pihenés, lazsálás; pihi. [— hesszel].

helikópáter helikópáter  fn tréf Helikopter; szitakötő. [— helikopter × herkópáter]. helikopter  fn 1. Szj: Elvtársak, ~ repült át a körleten, és felborogatta a stokikat: ritk Az ellenőrző elöljáró a körlet rendetlenségét látva felborogatta a stokikat. Vö. gólya. 2. tréf Újonc; kopasz. [— kopter]. helybenfutás  (g yak. helybefutás) fn Büntetés, fenyítés: a katona bizonyos ideig nem hag yhatja el a laktanyát; laktanyafogság ; helybetopi (Ma84). helybenjárás (g yak. helybejárás) fn 1.  〈Az aleg ység tagjainak büntetéseként alkalmazva:〉 Járás eg y helyben, ált. magas sarok- v. térdemeléssel. 2.   Büntetés, fenyítés: a katona bizonyos ideig nem hag yhatja el a laktanyát; laktanyafogság ; helybetopi. helybetopi fn 1.    Büntetés, fenyítés: a katona bizonyos ideig nem hag yhatja el a laktanyát; laktanyafogság. [— (helyben) topog — jár]. — bünti, ényebénye, fék, helybenfutás, helyben­ járás, kézifék, lafó, laktanyafék, pihenj, pihentetés, ragacs, sín, szopatás, téháel, víz. Vö. csík1. 2.  Laktanyai fogda; fog­ szi (Szk00). helyrebillent Szj: Eg y év –Lenti ~i. hemi  fn 1. Szemüveges katona; op­ tika. 2. Szemüveg ; hemü (Szabsz03). hemingvéj  fn Okoskodó katona; nagytudású (Kap03). [— Ernest Hemingway]. hemó   fn Helyőrségi művelődési otthon. [Hiv. röv.; vö. csemó]. hemü  fn Szemüveg (Db95). — hemi, hemüveg. hemüke  fn gúny Szemüveges katona; optika (Db03). hemüveg  fn tréf 1. Szemüveges katona; optika. 2. Szemüveg ; hemü.

hernyó1 henger  fn ritk Vécé; mesterállás. [— hat/két/négyhengeres]. hentes fn (g yak. tsz.-ban) pej 1.   Laktanyai katonaorvos; mengele. 2.  Egészségüg yi szolgálatra vezényelt katona; tökösnővér. hepizik  tn ige ritk Pihen, lustálkodik; szórakozik; pihizik. [— ang. happy ’boldog, szerencsés’; vö. még hepaj ’szórakozás’]. heppa  (ritk. hepa) fn ritk Lustálkodás, az ág yon való heverészés; pihi. heppabungi  fn ritk Semmittevés, lustálkodás; pihi. heppázik   (hepázik is) tn ige ritk Lustálkodik, tétlenkedik, pihizik. [? hepizik]. here  Veri a Iit: ritk Lustálkodik, tétlenkedik; pihizik. Vö. Veri a farkát/ faszát; herevere. Tele ~!: 〈Mondatként használt kifejezés:〉 ritk, tréf Elege(m) van vmiből! Vö. tele van a fasza. herebere  fn ritk Tétlenkedés, lustálkodás; pihi. [— herevere]. herefejű  fn mn durva, ritk Újonc; kopasz (Szabsz03). herepacsker  fn Pihenés; pihi ( Ju03). heresérv Szh: Úg y –áll ott, mint akinek ~e van. herevere   fn 1. Semmittevés, tétlenkedés, pihenés; pihi. Egetverő ~: Különösen nag y semmittevés. 2. ritk Unatkozás. [— veri a heréit. Vö. heveny faszrázás.] hereverő  fn ritk Katonai ág y; dikó (Vp03). [— heverő; szójáték]. hering  fn ritk, gúny Harckocsizó katona; hákás. Vö. konzervnyúl. hernyó1  fn Takarodóra előkészülve az ág y végébe helyezett, előírásszerűen feltekert takaró, lepedő és pokróc; bejgli.

163

hernyó2 Alakítsuk ki a ~kat!: Ág yazzanak meg! (Fh89/91). hernyó2  fn Harckocsizó; hákás (Db02). [— hernyótalpas]. hernyóképző  fn ritk, pej Rajparancsnok-, tisztesképző aleg ység ; gladiá­ torképző. [Vö. szleng hernyó ’ellenszenves ember’]. hernyótalpas  fn Harckocsizó; hákás. heszienda  fn ritk Gyakorlótér; szöcske2. [— sp. hacienda ’birtok’; vö. bir­ tok]. hessz  fn ritk Pihenés, lazsálás; pihi. [— hesszel]. hesszel  tn ige Pihen, lazsál, kibújik a munka alól; pihizik. [— argó hesszel ’fig yel, néz’]. hesszint  tn ige Pihen, lazsál, kibújik a munka alól; pihizik. [— hesszel]. hét  fn Két hetem van még : tréf Hetvenhét (77) nap múlva leszerelek. Szj: Két heted van: ez a ~ meg ’87: 〈Az öregkatonák által az újoncok bosszantására használt kifejezés 1985–86-ban, utalva az újoncok 1987-es leszerelésére〉 (Nk84/85). Még három hetetek van (vissza): ez a ~, a jövő ~, meg ’87: 〈1987 elején leszerelő katonák többieket ugrató mondása〉. Szh: Több heted van, mint nekem –napom. Szi: –Lecsukatom tíz napra, ha nem elég, eg y ~re. hetra  fn Pihenés; pihi (Bia94). heveny ~ faszrázás—. hibernált ~ moslék—. hiccent  tn ige Elélvez, ejakulál (Ka 75/76). Ö: oda~. híd  Lemeg y ~ba: a) Dühös lesz; be­ pukkan. b) Csodálkozik, hitetlenkedik, méltatlankodik. Lemeg yek ~ba!: Nem hiszem el! hiéna  fn Parancsnok; péká (Szk00).

164

hírnyúl hifi  fn tréf, ritk Híradósok parancsnoka.

higanymozgású ~ alaki— csoda. hikomat fn (g yak. tsz.-ban) tréf 1.   Gyengélkedős, beteg katona; gyenguszos (DbK). 2.  Katonai szolgálatra alkalmatlan, egészségüg yi okból felmentett katona (BpA92/93, Bia94). 3.  ritk, gúny Alakiatlanul mozgó katona; alaki toprongy. 4.  Szerencsétlenkedő, ügyetlenkedő, esetlen katona; topa (Szk00). [— Trabant Hycomat, mozgássérültek számára forgalmazott autó]. hikomatbrigád  fn tréf, gúny Orvosi vizsgálatra jelentkezett (és a rendelőbe eg yütt átvonuló) katonák csoportja. hikomatkommandó  fn tréf, gúny (Elsősorban karbantartási) munkákra ideiglenesen összevont, nem „A” kategóriával besorozott, ezért könnyebb feladatokat kapó katonákból álló aleg ység (Hmv). hilájkóptör  fn ritk, tréf Helikopter; szitakötő. [„Angolosan” ejtve]. hintaló Szh: Annyi –esze van, mint eg y döglött ~nak. hipóreklám  fn Világos, fehér bőrű katona; sápadtarcú. hippi  fn 1. Tartalékos katona; tarcsis (Db02). Vö. hosszúhajú. 2. Hoszszú hajú katona; bitliszfejű (Szts04). hír  mn és fn Híradós. [hir., hiv. röv.] híres  (hires is) fn 1. Híradó aleg ységben szolgáló katona. 2. Nem híradó aleg ységben híradós (rádiós) feladatot ellátó katona. Hírnyúl. [— hír]. hírgenyó  fn ritk, pej Híradószázadban szolgáló katona; hírnyúl. hírnyúl  fn 1. Híradó aleg ységben szolgáló katona. 2. Nem híradó aleg ységben híradós (rádiós) feladatot ellátó katona. Vö. nyúl. — antennanyúl, galam­ básztechnikus, galambtechnikus, híres,

hírszázad hírgenyó, hőscincér, prüntyögő(s), prüty­ työs, tyúkbeles1. hírszázad  fn Híradószázad. Vö. hír. hisz  Azt ~em, igen!: Nem! Voltál vasárnap kimarcsin? — Azt hiszem, igen! ’Nem voltam’ (Fh89/91). Szj: Nem is hinnéd, milyen nehéz felszedni a –fogaidat törött kézzel! hk. Ld. háká(­). HKSZ Ld. hákáesz. hó  fn 1. Szh: –Betakarlak, mint Moszkvát a ~! –Széttúrnálak, mint jegesmedve a havat! 2. Sikáláshoz használt takarítószer; ld. sikamika; vö. hóesés. Beesik a ~; hull a ~: Sikáláshoz takarítószert szórnak szét; havazik. Beröpült a gólya, és még hó is esett (Nk85/86). — balogmari, pezsgő(por), rüszütej, szabadidőpor. 2. Takarítószer szétszórása a takaríttatáshoz; hóesés. hobókonyak  fn ritk, tréf Sósborszesz; szeszkó. hobózik  tn ige ritk Nem mosakszik. hocsedó  fn Tiszta körlet beszemetelése, mosószerrel való felszórása, újbóli takarítás kikényszerítése; sikamika (Bia94). [— kocsedó]. hócsin  Büdös ~: Houchin típusnevű, dízelmotorral működő, utánfutóra szerelt áramfejlesztő generátor. Ha már nag yon nem bírod éjszaka a hideget, állj oda a büdös hócsinhoz! (Fh89/91). hóember Szj: Ne akard –megmag yarázni a ~nek, hog y jó neki a meleg! R:  Elolvad a ~, leszerel a november!: 〈Novemberben bevonult öregkatonák leszerelését hirdető rigmus〉. hóesés fn 1. –Betakarlak, mint Moszkvát a ~. 2.   Nag y mennyiségű takarítószer szétszórása sikálás kikényszerítésére. Ld. sikamika. Nyári ~: ritk Ua. — hó, ultrázás.

honvéd hógolyó  fn 1. Szh: Annyi –eszed van, mint eg y pirított/jól megg yúrt ~nak. 2. ritk, pej 〈Megszólítás〉; dzsakomó. hogy Szj: Nekem –fog y, neked ~? hoki  fn ritk Harckocsi; háká. [— höki; vö. szleng hoki ’önkielégítés’]. holdjáró  fn ritk, tréf Veg yivédelmi harisnya; vévépapucs. holdvilág Szj: Jó –g yerek: nem ugatja meg a ~ot. homálymegye  fn pej 1. Az a meg ye, ahol a katona szolgálatát tölti. [Különösen a dunántúli alakulatok katonáitól hallható vélekedés, hog y a szolgálati hely sötét (sötét Zala), a lakóhely pedig világos, napfényes (napfényes kelet)]. 2. SzabolcsSzatmár meg ye; Tirpákia. homika  ritk fn Homlokra ütés; struccpuszi. homlok  Szj: Úg y váglak ~on, átrepülsz a dombokon!: Vig yázz, mert megverlek! Vö. betakar. homok Szh: Olyat –nyomok, mint hat zsák ~. hónaljcirkáló  fn Kis termetű, alacsony katona; inkubátorszökevény (Szk00). hónaljgátló  fn tréf Dezodor; szi­ szegő szappan ( Jb84/86). hónap  R: Azt mondták a télapónak, szeptember a legszebb ~!: 〈Szeptemberben bevonult öregkatonák önmagukat dicsérő rigmusa〉. Azt mondta a lég y a póknak, március a legszebb ~!: 〈Márciusban bevonult öregkatonák önmagukat dicsérő rigmusa〉. Tk: Mit mondott a lég y a póknak? (Március a legszebb ~): Ua. honvágy  fn ritk, tréf Honvéd; al­ honvéd. [Szójáték]. honvéd fn 1.  Lankadt faszú ~: Újonc; kopasz (Db03). 2.  ritk A fog-

165

honvédfröccs

hugyozik

dán öt napnál kevesebbet töltött katona. hosszúpuska  fn 1. A mesterlövész Vö. tizedes. távcsöves puskája; dragunov. 2. Géppuska; varrógép. 3.  tréf Írnok; tinta. honvédfröccs  fn Kóla; buzivíz. hotel fn 1.   gúny Laktanya.  honvész  fn ritk, tréf Honvéd; al­ Garasin ~: A szombathelyi Garasin laktahonvéd. [Szójáték]. nya.  ~ Petőfi: Petőfi laktanya; Püspök­ hópehely  fn tréf Csontcsillag ; vietnám (BpPet03).  Malária/Szavária krumplivirág (Szts04). ~: Savaria Kiképzőközpont, Szombathely. horgászcsizma  fn Veg yivédelmi — agymosoda, bánya, basztíj, börtön, harisnya; vévépapucs (Szts04). fogda, gettó(központ), isten állatkert­ horog  Ráharap a ~ra: ritk, Hír A rá- je, kollégium, kóter, laksi, lakti, szállo­ da, szanatórium, vesztőhely, zárka. 2. diós megtalálja a kívánt hullámhosszt. ~ horvátgumi  fn ritk, tréf Veg yi- hajet:  Századszint; halálsor. höki  fn Harckocsi; háká. [— hk.] védelmi öltözék; vévé1 (Nyh88). [— Horváth Ede, a g yőri Rába-g yár volt igazgatóhökis  mn és fn (g yak. tsz.-ban) ja; vö. edegumi]. Harckocsizó (katona), tankos; hákás. || Ho Shi Minh-ösvény  fn tréf 1. A Hökisek: Harckocsizó (al)eg ység. laktanyából való kiszökés (útvonala) 〈a hőmérőzés   fn Olyan helyzet a beszédben ált. a szökésre való utalásként; sorban álláskor, amikor vki túl közel áll vö. kerítésparancsnokság〉. 2. ritk A bün- a másikhoz, a távolság be nem tartása. — tetésből kitűzött célhoz vezető, nehezen seggbekuki. járható út, terep. hőmérőz(ik)   tn és ritk. ts ige A hosszú ~ eltáv—. Tk:  ~, kemény és sorban nem tartja a távolságot, túl közel áll csak a fiúknak van, mi az? (Katonai szol- a másikhoz. Ik: meg~. [— szleng hőmérőzik ’homoszexuális férfi análisan közösül’; gálat). vö. Meg akarja baszni?!: Ne álljon közel a hosszúblokk  fn Folyosó. — hosz­ másikhoz!] — lázmérőzik, meghőmérőz, szúpálya. megkukiz, megtoliz. Vö. még megbasz. hosszúcentis  fn és mn ritk, tréf hör  fn ritk Határőr; kutya. [A vállÚjonc; kopasz. lapon látható betűjelzésből; hiv. röv.] hosszúcici  fn Hímvessző; fasz. Behörcsög  fn ritk Határőr; kutya. [— kapja a ~t: Pórul jár; megszív. hör]. hosszúhajú  mn és fn Tartalékos hőscincér  fn ritk, tréf Rádiós kato(katona); tarcsis (Gyr02). na; hírnyúl. hosszúnyelvű  mn és fn pej 1. Híhősugárzó Szh: –Kevés, mint mocsárzelgő, talpnyaló, mindig a felettesei kedvét nak a ~. kereső (katona); pedálgép (Szk00). 2. Írhr. Ld. háer­. ht. nok; tinta (Szts04). Ld. háté(­). HTK hosszúpálya  fn Folyosó, a századLd. hátéká. szint nag y folyosója (amit fel kell mosni); hosszúblokk. Felultrázom a It! Öné a ~! hugyozik  Szj: Jobbra/balra ~z!: tréf ’Mossa fel a folyosót!’ Jobbra/balra húzódj! [Szójáték].

166

huhog huhog   tn ige Éjszakai szolgálat

Hyatt húz 2  tn ige Meg y, siet; zizzen. Szh:

(őrség, üg yelet) miatt ébren van; virraszt ~, mint a túzok. R: ~unk, mint a vadlibák, elhag yjuk a laktanyát. Ik: el~2. (Er). Vö. bagoly. hülye Szj: (ritk)  Ha olyan messze huhogás fn 1.   Őrszolgálat; őr­ lakna, mint amilyen ~, soha nem érne haza. ségbugi. 2.  Sorakozó; dizsi (Szts04). Szh:  Annyi –napod van, mint ~ g yerekhuhu fn 1.   Őrszolgálat; őrségbugi. nek az intézetben.  Olyan ~ (vag y), mint 2.  Sorakozó; dizsi (Szts04). eg y doktoráló őrmester;  Olyan ~ vag y, hulla   fn gúny (ált. tsz.-ban) Beteg, hog y a g yökér hozzád képest varázspálca!: Nag yon buta vag y!  Olyan ~ vag y, hog y g yengélkedős katona; gyenguszos. hulladék  Genetikai ~: Gyengélkedős, ha | a hülyeséged hajtaná a biciklidet, kontrával mennél fel a Himalájára;  —| a mabeteg katona; gyenguszos (Szk00). gasságot hülyeségben mérnék, ülve nyalnád hullagyalázó  fn ritk, durva Egész- a Holdat;  —| rájönnél, hog y forog a Föld, ségüg yi katona; tökösnővér (Vp03). kapaszkodnál: Ua. (Db95). Vö. köcsög. hullajelölt  mn és fn Beteg (katohülyítő  fn ritk, tréf Üdítőital; buzi­ na); gyenguszos ( Ju03). víz. [Szójáték]. hullámverés Szh: –Kevés, mint Balahűsölő  fn ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi. Vö. hűvös. ton szeletben a ~. hüti  fn Hőr Hadműveleti üg yeletes hullaszállító  fn Egészségüg yi katiszt. Vö. üti. tona; tökösnővér (Nyh02). hűtő  fn A repülőtéri betonon elhehullócsillagos  fn 1. Főtiszt; parket­ lyezett, villanyoszlopok oldalán található tás. 2. Tábornokok; pizsamás. (Kap03). szerszámtartó szekrény (amibe a határhungarikusz –Gyikusz ~ makszimusz. őrök szívesen rejtenek ételt, italt). Majd hurkás  mn és fn 1. Debrecenből nézd meg, hag ytam neked a hűtőben eg y kis való (katona). — civis. 2. Hajdú-Bihar bort! (Fh89/91). meg yei (katona); laskás. [— debreceni páhűtőszekrény  fn ritk, tréf Laktaros kolbász]. nyai fogda; fogszi. Vö. hűvös. hurkatöltő   fn ritk, tréf Kézi hüvelyes  fn tréf (ált. tsz.-ban) Nő; muff. páncéltörő feg yver; erpégé. hüvelykmatyi   fn ritk, tréf Önkihús –Friss ~. –Nyeles ~. –Robbantott ~. elégítés; marokmarcsa. [— Hüvelyk Matyi húsdaráló  fn tréf Kiképzőközpont; (mesehős); szleng matyizás ’önkielégítés’]. terminátorképző (Szabsz03). hűvös   fn tréf, ritk Laktanyai foghusi  fn Hivatásos tiszthelyettesda; fogszi.  ~re teszik: Lecsukják, foghallgató; gyökérképzős (Db). dára kerül (Db95). [— kny., szleng hűvös huszonegyes  fn Fogda; fogszi (Er). ’börtön’]. húz1 ~zon –bőrt a fogára! ~za az –igát. Hyatt Ld. –hotel hajet.

167

I, Í idegenlégió  fn tréf, ritk Felderítő

aleg ység ; vö. gyík2.

idegenlégiós  mn és fn ritk, tréf Hazánkban kiképzést kapó néger (katona) (DbK). idegenvezető Szh: –Kevés, mint Turista szalámiban az ~. idegeskedik  Szj: Ne ~jen a katona, mert megzavarosodik az ondója!: ritk, tréf, gúny Ne izgasd/izgassa magát! Lehet ~ni!: Siess már! (Le85/86). idő  Szj: Mennyi az idő?: 〈A hátralévő napok számára vonatkozó beugrató kérdés, melyre a helyes válasz ált. a centi bemutatása és/vag y a centin olvasható napok száma〉. Az ~k szava: A centi zizegése rázás közben (Le85/86). időmilliomos  fn tréf Újonc; ko­ pasz. idős   fn és mn ritk Öregkatona; öreg. időszak  fn 1. Nag yobb kiképzési időeg ység (hat hónap). Átmeneti ~ban van: ritk Másodidőszakos; se nem újonc, se nem öregkatona; vö. időszakproblé­ más. Szj: Ezért kell neked még itt lenni eg y/két ~ot!: 〈Megjeg yzés újoncok vag y másodidőszakos katonák vmilyen rutintalanságáról árulkodó cselekedete, viselkedése esetén〉. 2. Az újoncok összefoglaló említése (ált. felszólításokban); civil bagázs. ~, sorakozó!: Újoncok, sorakozó (a másod-, harmadidőszakosok pihenhetnek)! [— első időszakosok]. — süldőállomány.

168

időszakproblémás fn és mn 1. 

A második időszak első néhány napját töltő katona az öregkatonák leszerelése és az újoncok bevonulása (illetve az öregkatonák leszerelése és az újoncoknak az alapkiképzésből az alakulathoz való átkerülése) közti időszakban. [Még nem gumi, de már nem kopasz]. ~ gumikopter: ritk Ua.; vö. gumi, kopter. — ípés. 2.  ritk Újonc; kopasz. [Ti. olyan fiatal, hog y még időszakja sincs; ill. első időszakos voltából számtalan problémája fakad]. if  ~ vára: ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi. [If vára, itt raboskodott Alexandre Dumas regénye szerint Monte Cristo grófja]. iga  Húzza az It: Szolgálatban van; fércel (Szk00). igazoltat Szj: Honvéd elvtárs, kerítse be—, és igazoltassa! igen ~ –erős! Szj:  Mer’ ~!: gúny 〈Kételkedés kifejezésére:〉 Nem hiszem. Nem igaz.  Azt –hiszem, ~!: Nem! igénytelen   mn pej 〈Lekicsinylő, leértékelést kifejező jelző tárg yakra, személyekre, g yak. eg yféle általános töltelékszóként:〉 Alacsony színvonalú, rossz, hitvány. — senyhe. így  ~ jártál: g yak 〈Panaszkodásra adott válaszként, akár eg yüttérzés, akár elhárítás kifejezésére〉 (Sztk97). Vö. íjé. igyász  Ig yász!: tréf Vig yázz! 〈vezényszó〉 (Db02).



íjé

irma

íjé  msz Íg y jártál. 〈Panaszkodásra ingyenbuzi  fn durva, ritk Első időadott válaszként, akár eg yüttérzés, akár szakos katona, újonc; kopasz (Szabsz03). elhárítás kifejezésére〉 (Szfv98). Vö. téíjé. inkubátorszökevény  fn ritk, tréf [Röv.] Kis termetű katona. — ágyúcső­takarító, aprófalvi, aszfaltpattanás, dekszter, fali­ igyekezet –Éles ~. ikrázik  tn ige ritk, tréf Székel; ak­ manó, földszintes, gnóm, hónaljcirkáló, kábété, kotonszökevény, manó, meggy­ názik. mag, mélynövésű, mini, stöpszli, törpe, íkúcsinovnyik  fn pej Szerződéses zsebelefánt. katona; boci (Gyr02). int R: Ne –szólj, csak ~s, már 150 sincs! íkúkirály  fn Okoskodó, akadékosintézet –Kábelfektető ~. kodó személy; nagytudású (Szk00). invázió –Csillagközi ~. imbolyog  Imbolyog!: tréf Indulj! (A ipari  Szj: Mi maga, ~ kamera?!: Ne vezényszó elferdített változata). Vö. ing­ forgolódjon a sorban! Vö. brékel. Szh: Foujj. rog, mint az ~ kamera: 〈Alakzatban〉 moimportegér  fn ritk Külföldi eg ye- corog, forgolódik; brékel. temre felvett előfelvételis katona; tápos1. iparitanuló  fn Tartalékos tisztheVö. (export)egér. lyettes; inas. importindián  fn ritk, tréf Cigány; ípés  fn és mn A második időszak kokeró. első néhány napját töltő katona az öregkaimportnéger  fn ritk, tréf Cigány; tonák leszerelése és az újoncok bevonulása kokeró. (illetve az öregkatonák leszerelése és az inas  fn Tartalékos tiszthelyettes. Vö. újoncoknak az alapkiképzésből az alakulathoz való átkerülése) közti időszakban; játék. — iparitanuló. indián fn 1. Szj: Azzal a –centivel eg y időszakproblémás. Vö. gumi. [Röv.] IQ Szh: Olyan –buta, hog y az ~-ja üg yetlenebb ~ még hat cowboyt fog. Szh: (Olyan –kopasz/kopár/sivár, hog y) hoz- nem éri el a szobahőmérsékletet. Ld. még zá képest a grillcsirke/neoncső/villanykör- íkú. irány  Szj: Éhezéshez sorakozó, ~ az te copfos ~. 2.  Törzsfőnök; golyóstoll –éhezde! ~ az ég alja!; (Égett gumiszag,) (Szk00). ~ az ég alja (cél az isten fasza)!; ~ Irán!; ~ indigó  fn Írnok; tinta. Surány!: tréf 〈Vezényszó:〉 Indulás, g yeinfra  fn Szemüveges ember, katona; rünk! optika. irányított ~ szabadidő—. infrabakos  mn és fn Szemüveges írásbeli Szj: –Kapsz egy ~ vállveregetést! (ember, katona); optika. irka   fn ritk, tréf Írnok; tinta. infrás  mn és fn Szemüveges (ember, irma   isz 〈Betűszóként értelmezkatona); optika. ve:〉 Itt rohadok meg, anyám!; (ritk) Itt ing –Gombos ~. rendesen megszívatnak, anyám!; Itt rohaingujj  Ingujj!: tréf Indulj! 〈A vezény- dok, mama!: 〈Első időszakos katonák által szó elferdített változata〉. Vö. imbolyog. ordibált szó〉. [Ld. vilma].

169

írnok írnok  Szj: Mi maga, ~?!: 〈Kötekedő kérdés, ha valakinek a zsebéből kilátszik a tolla〉. írógép  fn tréf Írnok; tinta. irokéz  fn és mn Cigány; kokeró. iromba  fn és mn Cigány; kokeró. iskola Szj: – Hány ~d van? istállóvezető  fn tréf Telephelyüg yeletes; garázsüti (Ta03). isten ~ állatkertje—.  ~ barma: durva Újonc, első időszakos katona; kopasz. Szj:  Bassza ~, mondta Jézus, és eldobta a keresztet: durva Nem bánom, beleeg yezem. R:  Azt mondták a sitten, augusztus az ~!: 〈Augusztusban bevonult öregkatonák önmagukat dicsérő rigmusa〉. iszapszemű   mn és fn ritk Harmadik időszakos katona; öreg. –Öreg ~ (rája); ~ (mélytengeri) –rája; mélytengeri ~ rája—; –öreg ~ mélytengeri rája; –öreg mélytengeri ~ rája; –vén tengeri ~ rája; –vén ~ mocsári vadkan: Ua. iszapszívó –Öreg mélytengeri ~ búgócsiga.

170

izzasztyorka iszik  R: Azt mondta az öreg Kis, ne csak eg yünk, ig yunk is! Tk: Mit mondott az öreg Kis? (Ne csak eg yünk, ig yunk is); Mit mondott az öreg Nag y? (Ha nem ~ol, bolond vag y). íti  fn ritk Üg yeletes tiszt; üti. [— ÜTI, hiv. röv. × E. T., Steven Spielberg filmjének földönkívüli szereplője]. ivarérett  fn tréf Másodidőszakos katona; gumi (Db02). izgalom  Szj: Meglátok eg y női biciklit, és azonnal/rögtön ~ba jövök: ritk Nag yon vág yom a nőkre. izgató  ~ra rakja a pisztolyt: Hőr Nem az oldalára, hanem előre (a nemi szervéhez) igazítja a feg yvert (Aszö-Rf82/84). Szj: Ug ye nem gondolja komolyan, hog y ez a –pina ~?! izgatódik  Izgatódj!: tréf Igazodj! 〈A vezényszó elferdített változata〉 ( Ju03). izmol  tn ige ritk Erőlködik. Mit izmolt, hog y fényes leg yen a surcija! (Le85/ 86). izzasztyorka  fn Gimnasztyorka, zubbonyszerű bebújós ruhadarab.

J jaksi  Gyalogos, lövészkatona; nyúl. [— jakumó]. jakumó fn 1.     Lövészkatona; nyúl. 2.  Tüzér; ló. janicsár Szh: –Kevés, mint törökmézben a ~. japán mn és fn 1.  ~ film/műsor. Ld. sikamika. 2.   ritk Újonc; kopasz. jár  1. –Íg y ~tál. 2. Nem ~ja?: Nem zavar(ja)? Nem járja a hosszú haj? ’Nem zavarja, hog y hosszú a haja?’ (ti. vágassa le) (Or95). Vö. dobál. járőrbogár  fn ritk Járőr. járőrbombázó  fn Csizma; tukó. játék  fn Tartalékos (tiszthelyettes): ~ főtörzsőrmester/törzsőrmester/őrmester: Tartalékos főtörzsőrmester/törzsőrmester/ őrmester. Vö. inas. játékszoba  fn A takarítószerek tárolására használt helyiség (Fh89/91). játszik ~ik a –fényorgonán. Szj: Melyik/Milyen –együttesben ~ik?! Szh: Olyan –pofont kapsz, hogy a fogaid körmérkőzést ~anak a szádban a bennmaradásért! játszóruha  fn tréf Katonai g yakorlóruha; gyakszi2. játszósruha  fn tréf Katonai g yakorlóöltözet; gyakszi2 (Szabsz03). játszótér  fn tréf Harcászati kiképző pálya, akadálypálya; vidámpark (Szts04). jatt  fn Illetmény; zsold. javraj  fn ritk, Hk Javító raj. jegesmedve Szh: –Széttúrnálak, mint ~ a havat!

jéká  fn Hőr Botlódrótos jelzőkészülék (Or91). (A különösen veszélyeztetett határszakaszokon telepített jelzőrendszer. A körülbelül térdmagasságban kifeszített drót eg y kibiztosított jelzőrakétával volt összekötve.) [Röv.] jékádrót  fn Hőr Botlódrótos jelzőkészülék (jéká) nag yon vékony, puha fémből készült drótja; műszaki cérna (Or91). (A lusta tisztesek varrás helyett ezzel rögzítették a zsávolygallérra a csillagokat. Sok tiszt nem szerette ezt a szokást, és g yakran ellenőrizték a csillagok rögzítését.) jelent  Szj: Te csak ~hetsz!: Nekem te ne beszélj, ne parancsolgass! (Le85/86). jelentés  Beadja a ~t: Jelent. jelentkezik  Szj: Leng a kezem, ~em!: tréf 〈A hívásra megjelenő katona szólása〉. jelzőrakéta Szh: Én olyan vag yok, mint a ~: –szép, de veszélyes. Jézus  Szj: Ma ~ leszel szolgálatban: ritk 〈Ug yanis „(meg )feszülsz”, azaz〉 végig az újonc katona fog a szolgálati helyen ülni (DbK87). Vö. megfeszít. jó  –Még jobban. ~, hog y nem (már)…: Ne…! ~, hog y nem már alszol: Ne aludj! ~, hog y nem azt mondja, fog jam meg a faszát!: Velem ne bizalmaskodjon! Szj: ~ barát!: tréf Jobbra át! ~ –g yerek… K: Mindenütt ~, de | leg jobb a sör. —| a legrosszabb itt; —| itt nag yon rossz. R: Én kis kopasz ebihal a stokimra felállok, minden öreg harcsának ~ éjszakát— kívánok! Én, a kicsi halporonty, felső ág yra felállok, s

171

jogosítvány minden kedves öreg halnak ~ éjszakát— kívánok! jogosítvány  fn „Engedély” a felmosófa, azaz a motoros fóka használatára. (A katonaszokások szerint az újoncoknak tilos felmosófát használni, bár eg yes helyeken bizonyos próbatétel után (moto­ rosvizsga: pl. gázálarcban, sisakban való csúszkálás: Er86) megengedik. Vö. „Mióta van magának jogosítványa a motoros fókához?”: Igaz Szó 1982/12: 47.) A kopasznak még nincs jogosítványa a motoros fókához (Ma81/82). johár  mn és fn Újonc, első időszakos (katona); kopasz. [— gyohár]. jóindulat Szh: –Kevés, mint őrmesterben/századparancsnokban a ~. jóképességű  fn és mn tréf 1. (Ált. tsz.-ban) Újonc, első időszakos katona; kopasz. 2. Hülye; köcsög.

172

jutiszabi jóreggeltér  fn Alakulótér; dizsi­

pálya (Gyr03). [Minden hétfő reggel sorakozókor itt hangzik el a Jó reggelt! először]. jóska Ö: ezernapú~, gumi~, koton~, soknapú~, szaroslábú~. jóskapista  fn 1. Üg yefog yott katona; topa. 2. Újonc; kopasz. józsi  Újonc; kopasz (Szk00). Ö: szarfaszú~. juharleveles  fn (g yak. tsz.-ban) ritk Tábornok; pizsamás. Jurassic Park  Szj: Mi ez a ~ a körletben?: Mi ez a rendetlenség ?! Rakjanak rendet! [Jurassic Park, Steven Spielberg klónozott dinoszauruszokat „szerepeltető” tudományos-fantasztikus filmje]. jutiszabi   fn ritk Jutalomszabadság. Vö. szabi.

K kábel  fn Széklet; gitt. ~t fektet: Székel, nag ydolgát végzi; aknázik. kábeldob fn ritk 1.   gúny Még egész, feltekert katonacenti; malomkerék. Vö. centi. 2.  tréf Vécépapír; centi. kábeles  mn és fn ritk, gúny Protekciós, protezsált (személy); hátszeles. [— telefonkábel]. kábelezik  tn ige Székel, nag ydolgát végzi; aknázik. kábelfektető  ~ intézet: tréf Vécé; mesterállás (Szabsz03). kábété  fn durva Kis termetű katona; inkubátorszökevény (Szabsz03). [— KBT — kibaszott törpe]. kabinpatkány  fn ritk A műszaki kabinban az indikátorcsövet fig yelő (lokátoros, rakétairányító) katona; patkány1. kacsa  fn tréf BMP páncélozott szállító harcjármű; nyuszibusz. Sárga ~: ritk Ua. kacsafarok  fn Hőr A tányérsapka tetejének sajátságos íve, amit a sapkát belülről merevítő fémszalag eltörésével vag y meghajlításával lehetett elérni (Fh89/91). kacsavadász  fn Légvédelmirakéta-tüzér; lérak. káelte  isz ritk 〈Betűszóként értelmezve:〉 Kint leszek távol ettől! 〈A Kossuth Lajos Tudományegyetemre (KLTE) felvett katonák által ordibált szó Zalaegerszegen〉. Vö. vilma.

káem  fn ritk Konyhai munka; csel­ ló1. [— k. m., hiv. röv.] káerjés  fn Hőr Katonai rendészjárőr tagja; vápos (Or91) kaffer  fn és mn Cigány; kokeró. kafferbivaly Szh: –Lecsaplak/leütlek, mint a ~t. kágéestéindián  fn ritk, tréf Cigány; kokeró. kagyló  fn Női nemi szerv; bula. káhús  fn ritk Húskonzerv; gyík­ hús1. [— k. hús, hiv. röv.] kajakszervó  fn Régi teherautók rásegítés nélküli kormányszerkezete; kenyér­ szervó (Ma84). kajálda  fn Legénységi étkezde. — csótányos, éhezde, legénységi mérgezde, moslékoló, vályú, zabálda. kajalé  fn ritk A katona távolléte esetén, az étkezési ellátás pénzben történő kifizetésekor kapott összeg ; kajapénz (Vp03). [— szleng kaja ’étel’ + lé ’pénz’]. kajalóvé  fn ritk A katona távolléte esetén, az étkezési ellátás pénzben történő kifizetésekor kapott összeg ; kajapénz. kajapénz   fn Az étkezések ellenértékeként kapott pénz, ha a katona nincs a laktanyában. — kajalé, kajalóvé. káká fn 1.   Katonai kórház.  Nyaral a ~ban: ritk Beutalták a kórházba. 2.   tréf Külső körlet (a laktanya területének egy része és a lakóépület környéke, melyek

173

kákáem takarítása az alegység feladata).  Kiküld ~ra: Kidob az ablakon; vö. külső. — küllő. kákáem  fn ritk Konyhai kisegítő munka; cselló1. (A betűszó feloldása a katonák szerint: koszos konyhamalac.) [Hiv. röv.] kakcsi  fn tréf Kakaó (Szh81/82; csak eg y szakasz használta). kaki Szh: Olyan –öreg vag yok, hog y már a ~ is mankóval mászik ki belőlem. kakkant  tn ige Székel, nag ydolgát végzi; aknázik. kaktusz  fn Széklet; gitt. kalap Szj: –Még mozog a szögön a ~ja. kalapács Szj: –Kiverem a faszát két ötkilós ~csal! kalifasziguszti Ld. kanifasziguszti. kalitka   fn tréf Laktanyai fogda; fogszi. kalmopirin –Nyeles ~. kályhacső fn tréf 1.   Kézi páncéltörő feg yver; erpégé. 2.  ritk Aknavető; bukta2. 3.  ritk Légvédelmi rakéta. kályhacsöves  fn ritk, tréf 1. Aknavetős katona, az aknavető kezelője; ló. 2. RPG-irányzó. kambodzsa  fn ritk, tréf 1. Kellemetlenség ; szívás. 2. Kitolás, büntetés; szívatás. Vö. csikágó. 3. 〈Az öregkatonák által megalázás, büntetés, kitolás céljával kikényszerített, az újoncok által végrehajtott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nag ytakarítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása; sikamika (Ta82/83). kamburcol  tn ige ritk Rendezkedik, utasítgat, parancsolgat; gecizik. kamcsatka  fn ritk, tréf 1. Kellemetlenség ; szívás. 2. Kitolás, büntetés; szíva­ tás. Vö. csikágó. Olyan kamcsatkát csinálok, hogy egy életre belerokkan! (Ze86/87).

174

kanalazás kamillázik  tn ige Szemtelenkedik

(Szts04).

kamiondobáló  mn és fn tréf, gúny, pej, ritk Szabolcs-Szatmár meg yei (ember); tirpák (Ce83/84). [Ti. a szabolcs-szatmáriak tirpákok, akik emiatt gúnyolódásnak veszik a TIR jelzést, és ezért megdobálják a kamionokat]. Kamiónia  fn ritk, tréf, gúny Szabolcs-Szatmár meg ye; Tirpákia. kamionos  mn és fn tréf, gúny, pej 1. Szabolcs-Szatmár megyei (ember). 2. ritk Faragatlan, otromba (ember). Tirpák. [— TIR (kamionjelzés) — tirpák]. kamionsofőr  fn ritk, tréf Szabolcsszatmári ember; tirpák. kampalyog  tn ige ritk 1. Lófrál, ténfereg ; kolbászol. 2. Beleszól, akadékoskodik; megmagyaráz. 3. Panaszkodik; rinyál. kampó  fn 1. Huszonnég y órás szolgálat (őrség, üg yelet, járőrözés stb.); szoli. 2. Hőr Repülőtéri őrszolgálat, a repülőgépek és a repülőtér biztosítása, őrzése. kampós  fn Hőr Repülőtéri őr, a repülőgépek és a repülőtér biztosítását, őrzését végző határőr. kampózik  tn ige Feg yveres szolgálatot ad. Majd te is beszélsz magadban, ha annyit kampóztál, mint én (Fh89/91). kampózó  fn Hőr Sorállományú sorompókezelő a határátkelőn. kanál  fn Büntetésből vag y avatásként a has verése kanállal; kanalazás. kanalaz ts ige 1.   Kanalazást végez. Vö. műt, operál. Ik: meg~. 2.  Hk A harckocsi lövegcsöve a földbe fúródik (és emiatt a csőbe szennyeződés kerül). kanalazás  fn Büntetésből, avatásként (az újoncból másodidőszakos lesz) vag y tréfából alkalmazott művelet, melynek során az áldozatot (ált. az öregkato-

kanálcsapás

kapar

nák) lefogják, és csupasz hasát eg y kanál kantesz  fn ritk Laktanyai veg yeshomorú oldalával nag yon g yorsan ütöge- bolt; büfé; kantin. tik; közben esetleg hideg vízzel is locsolják kantin   fn 1. Laktanyai veg yes(„hűtik”). A kanalazás idejét számolással bolt. Tiszti ~. 2. Kisebb büfé a századszinmérik. Alkalmanként „g yóg yítási” céllal ten vag y a klubban. — bevásárlóközpont, művelik (pl. krónikus szemtelenség ellen), kancsa, kantesz, kricsmi, nonstop, ön­ ekkor neve műtét. — kanál, kanálcsapás, kiszolgáló. kanálhalál, műtét, operáció, putykolás, kantinanyag  fn A kantin nyitva ultrahangos vizsgálat. tartása (BpA92/93). kanálcsapás  fn ritk Büntetésből kantinász  fn ritk, tréf A kantinban vag y avatásként a has verése kanállal; ka­ dolgozó, azt vezető személy; kantinos. nalazás. kantinos   fn 1. A laktanyai vekanálgép fn   Katonai étkészlet g yesboltban dolgozó polgári alkalmazott. (kanál, villa, kés eg y fémsínnel összefog2. A büfé vezetésével megbízott sorállova, amely eg yben konzerv- és üvegnyitó mányú katona. — kantinász. is). Szj:  Van ~e? Oldja meg!: 〈Elöljáró kánya  fn 1. –Öreg ~. 2. (g yak. tsz.elhárító felelete segítségkéréskor:〉 Oldja meg eg yedül, nem segítek! — cséerpé, ban) Harckocsizó katona; hákás. cselló2, hadtáp2, hadtápkészlet, óelpé, kanyar1 tn ige  Szellent. [— argó összfegyvernemi védőbicska. kanyarázik, kanyerel, kanyerol ’szellent’ — kanálhalál  fn tréf Büntetésből cig. khanjarel, khanjārel ’fingik’ (Vek. 89)]. vag y avatásként a has verése kanállal; ka­ kanyar2 fn  Szellentés; alvalagdal. nalazás. kányavadász  fn ritk Légvédelmi kanász  fn tréf A tiszthelyettesi isko- rakétás; légfúró. lába járó (ezüst váll-lapos) hallgató; gyö­ kanyi  fn Hőr 〈Olyan alakulatoknál, kérképzős (Ce83/84). különösen a határőrségnél, ahol háromhakancsa  fn ritk, tréf Laktanyai bolt; vonta volt bevonulás〉 első három hónapját kantin. [— kantin × kancsal]. töltő katona; újonc (Kö85/87). kancsó  fn ritk, tréf Hülye, ellenkanyifasziguszti Ld. kanifasziguszti. szenves ember; köcsög. kap ~ eg y –mellport/–sallert. –Csökanifasziguszti  (kalifasziguszti, csöt ~. –Fényt ~. Szj:  ~sz eg y | szóbeli kanyifasziguszti, karifasziguszti is) fn tréf szaloncukrot!  —| nemzetiszínű zászló〈Az eg yszeri katona elnevezése〉; gipsz­ lengetést!  —| nemzetiszínű kézfogást!  jakab. Én ~, csíkos hátú kismalac, kérek en—| írásbeli vállveregetést!: tréf Megdicsérgedélyt…: tréf 〈Mondandó, kérés bevezetésére〉 (DbA89). –Parancs, kanyifasziguszti, lek! kapa fn tréf 1.  Gyalogsági ásó; gyal­ vag y mi az isten fasza! ásó. 2.  Géppisztoly; géppityu. kannibál fn 1.  ritk, pej Rosszindulatú személy (ált. öregkatona); geci. 2.  kapar  tn ige Hízeleg, törleszkedik a  Rakétaállvány-kezelő. K: Kutyának, feljebbvalójához; (mások rovására) a maga ~nak kint a helye! (DbK88). 3.  ritk Ra- önző céljainak ig yekszik megnyerni vkit; pedálozik. kéta; szivar.

175

kaparenkó

kategóriás

kaparenkó  fn Mások rovására karalábé  fn Karabély; géppityu. előnyt szerző katona; pedálgép. [— ka­ Vö. gépkaralábé. par × Makarenkó; szójáték]. karantén  fn ritk, tréf Alapkiképzés; újonckiképző alakulat; keltető. kaparó  fn Gyalogsági ásó; gyalásó. karbantartás  fn tréf Takarítás; kaparógép  fn Mások rovására sikamika. [— századszint-karbantartás]. előnyt szerző katona; pedálgép. karbantartó  Szj: Mi maga, ~?!: ritk kapás   ~ van! 〈Fig yelmeztetés:〉 Ne álljon összetett kézzel a sorban! Valaki veg ye fel a telefont, mert csöng. káresz  fn ritk Hímvessző; fasz. [— kapaszkodó ~ rendszerű –budi. kár(ó)]. kapitány fn ritk, tréf 1.   Százados; karifasziguszti Ld. kanifasziguszti. kilós. 2.  Századparancsnok; század­ péká. –Dobi ~. Ö: alumínium~. karika  fn Illetmény; zsold (Db02). kaposvár  fn Katonai börtön; fut­ Karinthy-expressz  fn ritk, tréf kosó (Ze). [— Kaposvári katonai börtön, Autóstoppal való utazás. [— kar inti]. bíróság ]. káró   fn ritk Hímvessző; fasz. [— káposzta  fn Veg yivédelmi felszere- kár]. lés; vévé1 (Db03). [Színe és állaga miatt]. karrierista  fn ritk, gúny (Előlépkáposztakombájn  fn tréf 1. Lö- tetésben sokáig nem részesülő) tiszthelyetvészkatona; nyúl. 2. Lövészeket szállító tes, őrmester. páncélozott harcjármű; nyuszibusz. karrierjelző  fn ritk, gúny Váll-lap. káposztáskert  fn ritk, tréf Gya- — parketta, szpojler. korlótér lövészek számára; szöcske2. Vö. kártyázik  Szj: ~ik a vége!: 〈Ált. finyúl. g yelemfelhívásként:〉 Az alakzat hátsó emkaptár    fn Laktanyai fogda; berei feg yelmezetlenül vonulnak, mert a fogszi.  Beg yűjtik a ~ba: Fogdába viszik. parancsnok nem látja őket (Szh). Két napot ültem a kaptárban a legutóbbi kasu  fn és mn Süket (Eg96). [— argó bukta miatt (Pá82). kasu ’süket’ — cig. kašuko ’ua.’ (Vek. 84)]. kapu  A harmadik ~n meg y ki: Kiszökasza Szj: Hozom a It, hog y meg tudjál kik a laktanyából; dobbant. borotválkozni—. kapus  fn Kapuszolgálatot ellátó kakasztró fn 1.   Katonai bakancs; tona; portás. surranó. (Hőr és Rep alakulatoktól adakar   Vérzik a ~ja: 〈Leginkább bosz- tolva.) [— (Fidel) Castro; állítólag a kubai szantásnak szánt kérdésben:〉 Piros karsza- vezető is ilyen lábbelit visel eg yenruhájálag viselésével járó szolgálatban van; fér­ hoz]. 2.  Lábbelitisztítás; surcipuci. cel. Mi van, haver, megint vérzik a karod? kasztróanyag   fn Hőr Lábbeli(Nk84/85). tisztítás; surcipuci. kár  fn ritk Hímvessző; fasz. [(— kata  fn Felmosófa; motor (Ha90). argó kár) — cig. kār ’ua.’ (Vek. 83)]. kategóriás  fn Nem „A” kategóriákarácsonyfa  fn Katona teljes me- val besorozott, ezért könnyebb feladatokat netfelszerelésben. kapó katona; vö. cénápolyi.

176

katica

kecsap

katica fn 1.  Vörös csillag a régi típu- Siet, meg y; zizzen. 3.  A parancsnok sú sapkarózsában. 2.  Rangjelző csillag ; háta mögött szervezkedik, intézkedik krumplivirág. Vö. Mi van, válladra szállt (Bia94). 4.  Kellemetlenkedik, ellenőriz a katica? (Fh89/91). 3.  Tűzoltóautó; pi­ (ált. tiszt v. tiszthelyettes); agyal. Mit karosnyíl (Kap03). var már megint itt a Farkas? (Nk84/85). 5.  Saját érdekében minden követ megkatona  A Varsói Szerződés legelbaszottabb Ija: Üg yetlen, nevetséges katona. mozgat; helyezkedik, üg yeskedik (mások –Rátermett ~. K: Ha a ~ áll, akkor leül; ha rovására is). Vö. pedálozik. Ha valaki leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elal- haza akar menni, annak muszáj kavarni szik; ha elalszik, akkor álmodik; ha álmo- (Nk84/85). Ik: ki~. || Másoknak árt, bajt dik, akkor otthon van; ha otthon van, akkor okoz. Vö. szívat. Ha most hazamész, akkor nem jön vissza: 〈Annak „megindoklására”, mások alá kavarsz (Er88). Ik: be~, szét~. miért nem szabad a katonát nyugton Szh:  ~, mint | eg y fag yigép;  —| a gép; hag yni, miért kell akár álfeladatokkal is  —| ló a kamillában;  —| a mérgezett egér;  —| a mixer;  —| eg y mosógép;  foglalkoztatni〉. —| a turmixgép. — kever, kutyul, sokat katonai ~ óvoda—. tud. katonákok  fn (tsz.) tréf Katonák. kavar2  fn 1. Kavarodás, felfordulás. — kislányok. Vö. baka. Amióta a díszszemlére készülünk, nagy kakatonakönyv   fn Katonai igazol- var van itt (Nk84/85). — csikágó, dan­ vány; ld. még könyv. (Baleset történt,) rá- tesz, dzsumbuj. 2. Zaklatás, kellemetlendőlt/ráesett a katonakönyvére a páncélszek- ség ; szívatás. rény: Nem engedélyezik a hazautazását. kavargép  fn ritk Sokat kavaró szekatonás K:  (ritk) Se nem célszerű, se mély; kavarógép. nem praktikus, ellenben roppant ~;   kavarógép  fn Sokat kavaró szeNem ésszerű/logikus, de/viszont roppant mély. Vö. gép1. — betonkeverő, kavargép, ~: 〈A hadseregben tapasztalható dolgok kavirc, mixer, turmixgép. logikáját kifogásoló kifejezés; különösen kávé  Szj: Világít benne a ~: Buta; akkor hangoztatják, ha valakit méltánytaköcsög. [Ti. sötét]. lanság ért〉. kávédaráló fn tréf, ritk 1.  Helikopkátrányos Szj: –Cél a ~ mellalak alsó ter; szitakötő. 2.  Gépkarabély; gép­ széle közepe! Szh: Akkora –farka van, hog y pityu. ~ lesz a vége. kavics  fn 1. Mi az ebéd? — Szar katyusa  fn ritk Rakéta-sorozatvető meg ~, de a ~ már elfog yott: 〈Tréf. párbetüzérségi feg yver; esvé1. [— katyusa ’II. viszéd, ha az ebéd felől érdeklődnek〉. 2. Illágháborúban használt szovjet feg yver’ — letmény; zsold. Катюша or. női név]. kavirc  fn ritk Sokat kavaró szekatyusás  fn (gyak. tsz.-ban) ritk mély; kavarógép. Rakéta-sorozatvetős katona. [— katyusa]. kavirnyázik  tn ige Kószál, lődökauboj Ld. cowboy. rög ; kolbászol (Eg96). [— kavar1]. 1 kavar tn ige 1.  Kotnyeleskedik, KBT Ld. kábété. mindenbe beleüti az orrát; muhog. 2.  kecsap Hadi –nudli ~pal. Nem tud nyugton maradni, rohangál. ||

177

kecske kecske  fn Felderítő; gyík2.

kecskebéka Szh: –Kevés, mint In a zöld festék. kecskefejű  mn pej Újonc, első időszakos katona; kopasz (Szabsz03). kedvesnővér  fn ritk, tréf A betegszobán segítő egészségüg yi katona; tökös­ nővér. kefe  Lenyelte a It: ritk, tréf Borostás; vö. bokorarcú. kefeképű  fn és mn pej Borostás; bokorarcú. kék1  fn Konzerv; páncélos (Szts04). [— készételkonzerv]. kék2 ~ szegély—. kékálom  fn A honvédségben rendszeresített sportöltözet (Db03). — kékvil­ lám. kékcsempés  fn Laktanyai fogda; fogszi (Nk). [A fogda falát kék színű csempe borította]. kékeres –Méteres ~ (piros fejű tizedes). keksz  fn 1. Széklet; gitt. Nyom eg y ~et: Székel; aknázik. ( Ju03). 2. Boszszúság , kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az elviselése; szívás. 3. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szíva­ tás (Szk00). 4. A főtiszti aranyváll-lap. 5. ritk Rang jelzés. kekszel  tn ige Székel; aknázik (Db03). kekszes  mn és fn ritk, pej Előfelvételis (katona); tápos1. kékvillám fn 1.   Kék tubusos Mos6 vag y Bip márkájú mosószer. Adj eg y kis kékvillámot, meg yek, kimosom a gönceimet (Fh89/91). 2.  A honvédségben rendszeresített kék színű sportöltözet, melegítő; kékálom. kelepel  tn ige ritk Vékony lécre ragasztott centivel (ld. ostor) csattog.

178

kenobi keltetés  fn Alapkiképzés; keltető

(Szk00).

keltető fn 1.   Alapkiképzés; alapkiképző aleg ység ; ill. annak elhelyezési körlete. — ak(k), alapcumi, bakaovi, dühöngő, dzsiájdzsóképzés, dzsiájdzsó­ tanfolyam, elvonás, fegyelmezés, gladiá­ torképző, gyakorlat, gyökérképzés, ka­ rantén, keltetés, kiképző, kopaszhancúr, kopterhancúr, kopterkiképzés, kúszás­ mászás, nyúlkiképzés, nyúlgimi, óvoda, rambótréning, rohambili­időszak, suty­ tyónevelde, szívató, szívóütem, szopatás. 2.  Hálókörlet; putri (Vp03). kemény Szj: (Eg y) ~et –ballal!; ~en –ballal!; ~ –balt! Tk: –Hosszú, ~ és csak a fiúknak van, mi az? keménykalap  fn Rohamsisak; ro­ hambili. keményváll-lapos  fn és mn 1. Hivatásos katona. — agyas1, bocigeci, boci­ ruhás, bocis, csillag, csillagharcos, csil­ lagos, csillagvadász, ezernapos háté, ezernapú, fejes, főnök, háté(patkány), keményváll­lapú, köcsög (bunkó), pat­ kány2, szivatásos, vezérgeci. Vö. nigger, sáskahad, seriff. 2. Továbbszolgáló katona; téeszes. ~ szakszi: pej Továbbszolgáló katona, akit ezért szakaszvezetővé léptettek elő. keményváll-lapú  fn és mn ritk 1. Hivatásos katona; keményváll­lapos. 2. Főtiszt; parkettás. 3. Tábornoki rendfokozatú hivatásos katona; pizsamás. kemping Ld. Camping. kéne  tréf 〈Fig yelmeztetés, tiltás kifejezésére:〉 Nem kéne itt vagánykodni! ’Ne vagánykodj!’ (BpA92/93). Nem kéne lemaradnia a sor végének, uraim! ’Ne maradjon le a sor vége!’ (BpA92/93). kenobi   fn tréf 1. Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az elviselése; szívás. 2. Ilyen hely-

kentájn

készülék

zetbe juttatás; kitolás; szívatás. Vö. obi, írására használják〉. A kerítésparancsnokság írta meg a könyvét (Ze86/87). 2. Rés a keoboa. kentájn  fn ritk Laktanyai veg yes- rítésen, ahol ki lehet szökni a laktanyából. bolt; kantin (Ta82/83). [— kantin, „an- A kerítésparancsnokságon ment ki (Er88). — dobi kapitány, drót hadnagy/őrnagy, golosan” ejtve]. Ho Si Minh­ösvény, kerítés hadnagy/ Kenya  fn ritk, tréf Szabolcs-Szatmár őrnagy, kerítésbérlet, kutyabérlet, pa­ meg ye; Tirpákia. [— sötét ’elmaradott, lánk őrnagy, palánkbérlet, palánkjegy. kulturálatlan’ hely]. Vö. kutyásház. kenyérszervó  fn Régi teherautók kerol  tn ige ritk Fabrikált merülőrásegítés nélküli kormányszerkezete (Ma forralóval vmit felforral. Vö. keroló. [— 84). — kajakszervó. argó kerál ’vmit tesz, csinál; vizet melegít’ kényszerpálya  fn Akadálypálya; (BörtSzl. 131) — cig. kerel ’csinál, tesz, kévidámpark. szít’, kerāl ’csináltat’ (Vek. 87)]. kényszerzubbony  fn A g yakorlókeroló  fn ritk Két pengéből és néruha zubbonya. — dzseki. hány drótdarabból fabrikált merülőforrakér ~ek –engedélyt. Szj: Jó –g yerek: ló. [— argó keroló, keráló ’ua.’ (vö. BörtSzl. 131)]. ha alszik, enni se ~. kert  fn Alakulótér; dizsipálya (Nyh02). kérdez Szj: Ne –nézzen, ~zen! ~d meg : –érdekel?! késdobáló  mn és fn Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből való (katona); tirpák. kerek Szj: Ami ~, viszik, ami szögletes, késes  mn és fn tréf Szabolcs-Szat–gurítják. már-Bereg megyéből való (katona); tirpák. kerekes  fn Sofőr, gépjárművezető; késespisztoly  fn tréf Bajonettel kuplunggyilkos. Vö. láncos. ~ nyúl—. kerekespuska  fn tréf Ág yú; buff felszerelt gépkarabély; géppityu. keskeny  ~ nyomtávú: ritk, tréf Al(Pé02). hadnag y; alhangya. ~ nyomtávú őrnag y: keresztapa  fn tréf Ezredparancsritk, tréf Ua. nok; ezredpéká (BpPet03). kess  fn Illetmény ; zsold (Db03). kerítés  ~ hadnag y/őrnag y: ritk, tréf [— ang. cash ’készpénz’]. 〈A beszédben szabadon felhasználva a lakkesz  fn ritk Kezelőszemélyzet a tanya engedély nélküli elhag yására utal; vö. drót hadnagy/őrnagy〉; kerítéspa­ harcjárműben (ált. vezető, irányzó és parancsnok); keszem. [— KESZ, hiv. röv.] rancsnokság. kész  Ha már ~ volna, az is késő lenne: kerítésbérlet   fn tréf 〈Nem állanSiessenek a munkával! dósult kifejezésekben, kötetlen beszédben a laktanyából való illegális távozás körülkeszem  fn Kezelőszemélyzet a harcírására használják〉; kerítésparancsnok­ járműben. Kovács az én keszememben van ság. — Hog y mentél ki, öcsém? — Kerítés- (Nk84/85). Ö: gyalog~, műhely~. [— kez. szem., hiv. röv.] — kesz, kezszem. bérlettel (Nk84/85). Vö. palánkbérlet. készülék  Időmérő kézi ~; Kopaszfekerítésparancsnokság  fn 1. 〈Különböző beszédfordulatokban a laktanyá- nyítő kézi ~ (leszerelő bakák számára); Koból való engedély nélküli távozás körül- paszkábító (kézi) ~; (Kantinban kapható)

179

kétcsík

kevés

(körkörösen kiképzett) kopaszkábító kézi ~; ketrec fn 1. Szj: –Nehog y már a ~ Katonák kéz körül keringő körkörösen ki- rázza a majmot! 2.   Laktanyai fogda; képzett kopaszkábító kézi ~e; Kizárólag ka- fogszi. tonai kantinban kapható körkörösen kiképkétszersült  fn és mn ritk, tréf Cizett kopaszkábító kézi ~; Kéz körül keringő gány; kokeró. körkörösen kiképzett, kivénhedt katonák kettőhúsz  Belepisál a ~ba: ritk 〈Tréf. kopaszt kábító kézi ~e; Kizárólag kani- fenyegetésként is:〉 Öng yilkos lesz; befal­ zsai kantinban kilenc kilencvenért kapható col. Vö. konnektor. Szh: –Megrázlak, körkörösen kiképzett kopaszkábító kézi ~; mint a ~! [— 220 volt]. Kizárólag kaposvári kantinokban kapható, ketyeg ~ a –könyve. kibaszott könnyen kezelhető, körkörösen kiketyeró  fn ritk, Rep Repülésirányíképzett kopaszkábító kézi ~; Kizárólag katók fejhallgatója (Tr86/87). tonai kantinban kapható, körkörösen kiképkever  tn ige ritk Kavar1. Ik: be~. zett, kopaszszédítő, gumicsábító, civilbe látó kézi ~; Kanizsán kapható kizárólag katokevés   szn 1. Kis mennyiségű; kis nai kantinban, körkörösen kiképzett, kivén- tömegű; nem sok. 2. 〈A másik ember (az hedt katonák készítette, kéz körül keringő általa kifejtett vélemény vag y cselekvés) jekopaszkábító kézi ~; Kizárólag katonai lentéktelenségének, lenézésének kifejezékantinban kilenc kilencvenért kapható, kéz sére:〉 Kevés (vag y)!: Nem érdekel(sz), nem körül keringő, körkörösen kiképzett, kiba- foglalkozom vele(d), semmit nem tehet(sz) szott kurva könnyen kezelhető kopaszkábító ellenem, nem szólhat(sz) bele! Szh:   kézi ~: 〈A centi körülírása, „definiálása”〉. Kevés (vag y), mint | árvaházban a szülői érkétcsík  fn ritk Tizedes; tízes. [A tekezlet;  —| Balaton szeletben a hullámsapkán látható rangjelző csíkról; vö. víz­ verés;  —| Balaton szeletben a vízirendőr;   —| börtönben a vészkijárat;   —| szintjelző]. Camping sajtban a sátorrúd/sátorvas;  kétdekás   fn Két deciliteres üveg —| eg y darab nulla;   —| dobostortában szeszes ital; kézigránát. a ritmusérzék;  —| elefántnak a normál kétezer  〈Az öregkatonák többieket tampon;  —| erdőtűznél a vízipisztoly;  bosszantani akaró kifejezéseiben arra utal, —| esőben a hajszárító;  —| gépsonkában hog y a később bevonultak soha nem sze- a nég yes csavar;  —| a hajnali gerlefing ; relnek le (vö. bedeszkázzák az eget), ille-  —| harmatos fűben a g yíkpisi;  —| a tőleg előfelvételis katonáknak mondva az Hattyúk tavában az iszap;  —| Hitlerben eg yetem után még letöltendő eg y időszak- a jóindulat;  —| kecskebékán a zöld festék; ra céloz:〉 Itt leszel még kétezerben is!; Két-  —| kopasz valagon eg y szál szőr;  —| ezerben is itt vered a vig yázzt! (Nk84/85); lágerben a repeta;  —| lakatlan szigeten Még kétezerben is a körletet sikálod! (Szh81/ a tömegverekedés;  —| lánykollégiumban/ 82). 〈Csak előfelvételiseknek mondták:〉 leányintézetben/zárdában a fitymacsattoPlusz eg y szezon kétezerben! (Nk84/85). R: gás;  —| a lepkefing ;  —| lószarban a –Kopasz vag yok, rá se teszek, ~ben leszere- citrompótló;  —| (ló/tyúk)szarban a (C-) lek! vitamin;  —| lócitromban a C-vitamin; kéthengeres  fn és mn ritk, tréf  —| lócitromban/lószarban a nyerítés;  Két fülkéből álló vécé. Vö. henger; hat/  —| Maci/Mackó sajtban a brummogás;  —| mákos tekercsben az önindukció;  négyhengeres. [— Műszaki nyelv].

180

kéz

kicsavar

—| Mese sajtban a mesemondó;  —| mokibakkan  tn ige ritk 1. 〈Rendszecsárnak a hősugárzó;  —| motorháztetőn rint felszólításként:〉 Kimeg y (g yorsan); a kúpcserép;  —| őrmesterben/századpa- kiugrik; kizizzen. 2. A laktanyából engerancsnokban a jóindulat;  —| szarban a dély nélkül távozik; dobbant. (Er). koleszterin;  —| taposóaknán a lábnyom; kibakkant  tn ige ritk 〈Rendsze —| téliszalámiban a hóvihar;  —| rint felszólításként:〉 (Gyorsan) kimeg y, törökmézben a janicsár; —| a trójai faló kiugrik (ált. vmilyen munkát elvégezni); az epsomi derbin;  —| Turista sajtban kizizzen (Er). Ki lehet bakkantani a mesa hátizsák;  —| Turista szalámiban az terhármasba!: Menjen valaki a vizesblokidegenvezető;  —| újoncnak a szabadság ; kot takarítani! (Er86).  —| a vasárnapi tízórai [ti. vasárnap nem kibaszód ik  tn ige Kibaszódik valaadtak];  —| Auschwitzban a tízórai;  honnan: 〈Többnyire felszólításként:〉 Ki—| vöröshag ymában a proletáröntudat;  meg y, távozik vhonnan; kizizzen. Szóljál —| Zsanán a poroltó. be a körletbe, hog y lehet kibaszódni a folyokéz Berezeg a keze:  (Túl) katonásan sóra: …hog y mindenki menjen a folyosótiszteleg ; lapátol (Börs67). Kopasz keze ra (Nk84/85). Szj: ~ik a –gecitócsából a –csattan, gumilabda pattan. Szj: ~ feljön, gecibe! Szh: ~ik, mint a féltégla!: Azonnal –láb kipörög… Elhúzza a –centi a kezem. hag yja el a körletet! (Ta82/83). Felrobbant a –fogkefe a kezében. Leng a kibungiz  ts ige Kiüg yeskedik, elkezem, –jelentkezem! Veg ye fel a –lépést, intéz, (minden követ megmozgatva) elér mert a kezébe adom! Ez mire –számol? A vmit; kikavar. ~za magának: Ua. kezére? Szj: Nem is hinnéd, milyen nehéz felszedni a –fogaidat törött ~zel! Tk:  kiciccen  tn ige ritk 〈Rendszerint Mi az, se keze, se lába, mégis a hazát szol- felszólításként:〉 (Gyorsan) kimeg y, kiugrik (ált. vmilyen munka elvégzésére); ki­ gálja? (Törzsőrmester). zizzen (Er). kéz-és-láb-nélküli  tréf Törzsőrkicicereg  tn ige ritk Lassan, komómester; törzs (Szabsz03). tosan kimeg y; kizizzen. Kicicereg az öreg kézfogás Szj: –Kapsz eg y nemzetiszí- eg y sörre a faluba ’Bemeg yek a faluba eg y nű ~t! sörre’ (Er88/89). Ik: ki~. kézi ~ elevátor—. ~ exkavátor—. ~ fóka—. kicombosodik  Szh: ~ik, mint heg yi kézifék  fn ritk Laktanyafogság, a hang ya a lavina után: ritk, tréf Megerősölaktanya elhag yásának megtiltása; fenyí- dik. || Megjön a hangja. tés; helybetopi. Vö. fék. kicsap  ts ige (tárg y nélkül) Önkikézigránát fn 1. Szj:  A ~ emelges- elégítést végez; zsibizik. sen!: A fene eg yen meg! Dögölj meg! Vö. kicsattan  tn ige 〈Rendszerint felmesterlövész. 2.  ritk, tréf Két decilite- szólításként:〉 (Gyorsan) kimeg y; kiugrik; res üveg szeszes ital; kétdekás. kizizzen. Csattanjon ki a sorból! Csattankezszem  fn ritk Kezelőszemélyzet a jon ki az ág yból! (DbK85/86). Szj: Ki lehet harcjárműben; keszem. [— kez. szem., hiv. csattanni a –gecitócsából! röv.] kicsavar  ts ige (tárg y nélkül) ÖnKGST­indián Ld. kágéestéindián. kielégítést végez; zsibizik (Bg y95). Kicsavarja a –g yíkot. kiáll ~nak a –teherautók a garázsból.

181

kicsi kicsi  mn és fn 1. ~ csikó/makett/ rigó: 〈Megszólítás〉; dzsakomó (Fh89/ 91). || ritk 〈Alacsony ember megszólítása〉; dzsakomó. 2. Tk: Mi az? ~, büdös és | sokat iszik; —| nag yon buta; ~, olajos és szemtelen/részeges. (Harckocsizó): gúny 〈A lövészek harckocsizókat bosszantó kérdése〉 (Ze). Ö: őr~. kicsihuszár  fn Újonc; kopasz ( Ju03). kicsinigger  fn Újonc; kopasz ( Ju03). kicsirigó  fn Újonc; kopasz ( Ju03). kicsúszik  tn ige ritk Kimeg y; ki­ zizzen. Csússzunk ki a folyosóra!: Sorakozó! Mindenki menjen a folyosóra! (Fh89/ 91). Vö. összeáll. kidobbant   tn ige A laktanyából engedély nélkül távozik, kiszökik; dob­ bant. Meg fújtam az őrséget, kidobbantottam Takácsiba borért (Pá82). kidobizik  tn ige A laktanyából engedély nélkül távozik, kiszökik; dobbant. Vö. dobizik. kidurran  tn ige ritk 〈Rendszerint felszólításként:〉 (Gyorsan) kimeg y; kiugrik; kizizzen. Durranjon ki az ág yból!: Keljen fel! (Ha88/89). kidzsal   tn ige Kimeg y; kizizzen. Szj: –Üg yal ~! kiélesít ~i a –centit. kifarag ~ja a –fejét. kifordított  fn Konzerv; páncélos (Db03). kifúj  tn ige Vmi kifújt: Vége! Hag yjátok abba! Takarodó! –Villany leó! Rex, csocsó ~t! kígyó fn 1.   Vizesslag, gumitömlő (amivel takarítás kikényszerítésére vizet locsolnak szét). — anakonda, boa. 2.  Slaggal szétlocsolt víz (sikálás utáni) feltakarítása; sikamika. Vö. beöntés. 3. –Mé-

182

kiküld teres ~. Szj: –Nehog y már a fa tekeredjék a ~ra! kígyózik  tn ige Takarítás kikényszerítésére slaggal vizet locsol szét; vö. be­ öntés. [— kígyó]. kihallgatás  Szj: Akkor jöjjön ~ra, ha azt jelenti, hog y szolgálatba lép: 〈A parancsnok elutasító válasza eltávozás, kimaradás kérésekor〉. kihúz  ige 1. tn Kimeg y; kizizzen. 2. ts Az ág yat simára, eg yenesre igazítja. –Ág yakat kihúzni! 3. ts A feg yver csövét kitisztítja. kiidegel  ts ige Felidegesít, feldühít. kiigazodik  Szj: ~, feltakar, derékszög, párhuzam!: 〈Az alakzatban való kiigazodásra felszólító nem hivatalos vezényszó〉. kik  fn és mn ritk 〈Összetételekben:〉 Kiképzés(i). Ö: lő~. [Hiv. röv.] kikavar  ts ige Nag y buzgalommal (másokkal nem törődve), minden követ megmozgatva elér vmit. Vö. kavar1. ~ja magának: Ua. Vö. kirokkáz. — kibungiz. kikeményít ~i a –lepedőjét. kiképző  fn ritk Alapkiképzés; alapkiképző aleg ység ; keltető. kiképzős  fn ritk Az alapkiképzés során az újoncokat kiképző katona. kikerül Szj:  Ne kerülje ki! (ti. a pocsolyát): 〈Az alapkiképzés során g yakran felhangzó vezényszó〉 (Szh).   A pocsolya nem azért van, hog y ~jük, hanem azért, mert esett!: Ne kerülje ki a pocsolyát! kikorcol  tn ige Kimeg y, elhag yja a körletet; kidzsal. 〈Sokszor ingerült felszólításként:〉 Ki lehet korcolni! ’Menj el! Takarodj!’ (BpA92/93). Vö. elkorcol. kiköp Köpje ki a –bohócot/–majmot! kikterv  fn ritk Kiképzési terv. [Hiv. röv.] kiküld ~ kákára—.

kilincstakarító kilincstakarító  fn ritk, pej Talpnyaló, hízelgő katona; pedálgép. kilóg  tn ige Megszökik, kiszökik; dobbant (Szk00). kilométerkő Szh: Úg y néz ki—, mint a lefosott ~. kilométeróra  fn Felvezető, aki kétóránként felvezeti a váltást az őrhelyekre; sétálóbajnok (Hmv70/71). [Minden kör kb. 2-3 kilométer volt]. kilós    fn Százados. [— argó, szleng kiló ’száz (forintos)’]. — csillag­ harcos, kapitány, nagykiller, szás, szaszi, száz, százszorszép. kilő ~tték a –konyhát. Szj: –Duma ~(ve)! kimarcsi   fn 1. A laktanya elhag yása a napi foglalkozás befejezésétől takarodón túlra, meghatározott időpontig ; kimaradás. 2. Ua. takarodóig ; kimenő. 3. Az ezekre szóló engedély. Vö. áká. [— kimaradás]. — csúszó, futrinka, hosszú eltáv, kimária, kimarkó, kimeredés, ki­ merevedés, lövő. Vö. áká, rinya. kimarcsint  tn ige Kimaradásra meg y; kimaradáson van (Er). kimária  fn ritk, tréf Kimaradás; kimarcsi. [Szójáték]. kimarkó  fn ritk, tréf Kimaradás; kimarcsi. [— kimaradás]. kimenő  fn 1. Ruszki ~. Ld. ruszki –eltáv. 2. Kimenőruha. ~ kimonó: Ua. Szj: Öltözz ~be, és gondolj haza!: 〈Tréf, gúny kifejezés, ha vki nag yon vág yik haza〉. — bohócruha, díszmagyar, kimonó, kosztüm, miseruha. kimeredés  fn ritk, tréf Kimaradás; kimarcsi (Ze). [— kimaradás; szójáték: a kimaradás ált. lerészegedéssel szokott járni, vö. kimerevedés]. kimerevedés  fn ritk, tréf Kimaradás; kimarcsi (Ze). [Ld. kimeredés].

kisbukta kimonó   fn tréf Kimenőruha; ki­ menő. [Szójáték]. kincstári  mn tréf A honvédség tulajdonában lévő. kinéz  Szj: Hog y néz ki, ember?! Belenéz a tükörbe, és ez beködösödik: Nem előírásszerű a ruházata, a katona külseje (Ze86/87). Szh: Úg y néz ki, mint eg y jóllakott óvodás: tréf, gúny Kis termetű (DbK89); vö. inkubátorszökevény. Úg y néz ki, mint a kéthetes bunkerszar: Borostás (DbK88); vö. bokorarcú. Úg y néz ki, mint a lefosott kilométerkő: Nem előírásszerű a ruházata, külseje. kipolíroz ~za a –bohócot. kirakatbábu  fn 1. Aleg ység-üg yeletes; belgeci. 2. Aleg ységüg yeletes-helyettes; belgecihá. király –Öreg ~. R:  Augusztus a ~, január meg sikál!: 〈Augusztusban bevonult öregkatonák önmagukat dicsérő rigmusa〉.  Azt mondta a sirály, szeptember a ~!: 〈Szeptemberben bevonult öregkatonák önmagukat dicsérő rigmusa〉. Ö: arc~, cselló~, dobi~, gyengusz~, hadtáp~, íkú~, koki~. kiráz  ts ige (tárg y nélkül) Önkielégítést végez; zsibizik. kirokkáz  ts ige 1. Fényesre tisztít (pl. bakancsot). 2. Hízelgéssel, talpnyalással elér vmit; kikavar. Vö. rokkáz(ik). kirúg ~ vkit a –surcijából. Szj: Vedd le a –sapkát, vag y ~om alóla a fejed! kisakkoz  ts ige ritk Felmos; felfó­ káz. Vö. sakkoz(ik). Sakkozd ki a folyosókövet!: Mosd fel a folyosót! (Ba85/86). kisbaszdszájba  fn ritk Szerződéses katona; boci (Vp03). Vö. baszdszájba. kisbukta  fn 82 mm-es aknavető. Vö. bukta2. — makett, öcsibuff, öcsibukta.

183

kisbuktás

kivakkan

kistitkár  fn tréf, gúny, ritk KISZkisbuktás  fn A 82 mm-es aknavető kezelője; vö. (nagy)buktás, ló. — öcsi­ titkár; kiszfűrer. buktás, póniló. kiszakad   ts ige 〈Rendszerint felkiscsibe fn  (birt. szraggal) Kiscsibém: szólításként:〉 (Gyorsan) kimeg y, kiugrik; kizizzen. Ki lehet szakadni/Szakadjatok ritk Újonc; kopasz.  Ezernapos ~: Ua. kiscsikó  fn Újonc, első időszakos ki az ág yból!: Ébresztő! Szakadj ki a körletből!: Menj ki a körletből! Ébresztő az katona; kopasz (Szts04). állománynak, szakadjunk ki a bokszokból!: kisegítő ~ segédalhonvéd—. Ua. (Fh89/91). Szj: Ki lehet szakadni a kishadnagy  fn ritk Alhadnag y; –gecitócsából/–genyótócsából! Szakadjon alhangya. ki a zsebéből! ’Veg ye ki a zsebéből a kezét!’ kishangya   fn ritk Alhadnag y; (BpA92/93). alhangya. Vö. hangya. kiszakít Szj: Szakítsa ki magát a –gecitócsából! kishűvös  fn ritk Khaki színű meleg alsóruházat: téli ing és nadrág (jégeralsó); kiszfűrer  fn tréf, gúny KISZ-titkár. molinó. — kistitkár, kiszminiszter, tégla. kiskörös  fn Az az őrszemélyzetet kiszminiszter  fn tréf, gúny KISZfelvezető katona, aki a rövidebb felvezetési titkár; kiszfűrer. útvonalon jár. Vö. nagykörös; sétálóbaj­ kitapogat  tn ige ritk Kimeg y; ki­ nok. zizzen. kislány  fn 1. Újonc, első időszakos kitáraz  tn ige 1. A tárból a lőszert katona; kopasz (Vp03). 2. Kislányok: tréf (kézzel) kiüríti. Vö. gitároz. ~ a csövén keSorkatonák; katonákok (Szabsz03). resztül: ritk A feg yver tárából az összes lökismalac –Csíkos hátú ~; –Kurta far- vedéket (eg yszerre) kilövi. 2. Kitáraz vkin (vmin): Lelő. || Eg y teli tárat belelő vkibe. kú ~. kisőrnagy  fn tréf Őrmester; őrmi. Hag yjál békén, mert kitárazok rajtad! [Az őrmesternek is eg y csillagja van, akár- (Nk84/85). Kitárazok a fejeden! (Le81/82). 3. ~za a fogsorát: Kiveri a fogait. csak az őrnag ynak]. kiteker ~i a –g yíkot. kispados  fn és mn (ált. tsz.-ban) kitercel  tn ige Kimeg y; kizizzen. Tartalékos; tarcsis (Vp03). kitobzód ik  tn ige ritk 〈Rendszerint kispáncélos   fn Kis méretű felszólításként:〉 Kimeg y; kizizzen. (májkrém)konzerv. Vö. (nagy)páncélos. — gumihús, gyíkhús1, hatmalacos. kiugrik Szj: Ugorjon ki a –zsebéből! kistankos  fn tréf Gépjárművezető; –Ép ember ép gépből ép ésszel nem ugrik ki. kuplunggyilkos. Vö. nagytankos. kiül A nag y –dé (betű) | ~ az arcára; A kistárs  fn 1. Sorkatona 〈legg yak- –döbbenet |—. kiüt Szj: A –fasz üsse ki a szemed! ~lek rabban megszólításként〉; baka. 2. A másikkal eg y időszakban bevonult katona- a –hajad alól! társ; surranótárs (Szfv98). kivág ~ külsőre—; ~ vilmára—. kistestvér Szj: Elugattam a kibaszott kivakkan  tn ige (Gyorsan) kimeg y; pofámmal, hog y –csinálj magadnak ~t! kiugrik; kizizzen. Vakkanjál ki, mert víz-

184

kiváltságos köves lesz a hátad!: Fejezd be a zuhanyozást, g yere ki a zuhany alól! (Er88). kiváltságos  mn és fn (ált. tsz.-ban) Tartalékos (katona); tarcsis (Vp03). kivan A –fasz(a) ~. Szh:  ~, mint Napóleon Waterloonál: Nag yon elfáradt, kimerült; megzuhan. kiver  ts ige 1.  Szj: Kiverem a faszát két | ötkilós kalapáccsal!; —| sündisznóval!: Vig yázzon, mert megverem! Vö. betakar. 2. Hőr Lebélyegzi, illetve ellenőrzi az utasok útlevelét a határon való kilépéskor (Fh89/91). Vö. bever. kizakkan  tn ige ritk 1. Kimeg y; kizizzen. 2. A laktanyából engedély nélkül távozik, kiszökik; dobbant. (Er86). kizizzen  tn ige 〈Ált. felszólításban:〉 (Gyorsan) kimeg y; kiugrik. Ki lehet zizzenni az ág yból!: Ébresztő, mindenki keljen fel! (Nk84/85). Lehet kizizzenni a mosdóba vízért! (uo.). — kibakkan, kibakkant, kibaszódik, kiciccen, ki­ cicereg, kicsattan, kicsúszik, kidurran, kidzsal, kihúz, kiszakad, kitapogat, ki­ tercel, kitobzódik, kivakkan, kizakkan, kizubban, kizuhan. kizubban  tn ige 〈Rendszerint felszólításban:〉 (Gyorsan) kimeg y; kiugrik; kizizzen. Szj: Zubbanjon ki a –zsebéből! kizuhan  tn ige 〈Rendszerint felszólításban:〉 (Gyorsan) kimeg y; kiugrik; kizizzen. k. k. Ld. káká. k. k. m. Ld. kákáem. klarinét  fn ritk, tréf Kézi páncéltörő feg yver; erpégé. klimax  fn ritk, tréf Az öregkatonák leszerelésétől az újoncok bevonulásáig eltelt idő a (leendő) másodidőszakos katonák szempontjából, „időszakprobléma”; vö. időszakproblémás.

kocsonya kloáka  fn Rep A szuperszonikus repülőgépek hajtóműrésze. Odanézz, apám, mekkora tüzes a kloákája! (Pá82). klón  fn Újonc; kopasz (Szabsz03). KLTE Ld. káelte. k. m. Ld. káem. kobak  fn Rohamsisak; rohambili. kóbor ~ prérifarkas—. Kóbor  Szj: Nem vag y te ~?!: 〈Burkolt megrovásként:〉 Túl hosszú a hajad (hozzáér a füledhez). Vö. bitliszfejű. [Célzás Kóbor Jánosra, az Omega eg yüttes hosszú hajú énekesére]. kobra  fn Szemüveges katona; optika. kóc  fn ritk 1. Felmosórong y; fóka. 2. Felmosás; fókamóka. koca Sovány ~ vágtában—. kocc  〈Felszólításként:〉 Kocc!: Menj el, takarodj! (BpA92/93, Or95). Vö. elkoc­ col, lekoccan, lekoccol. — füst. koccan  ige Engedély nélkül távozik a laktanyából; dobbant. Ik: le~. kockás  Ráütötték a ~t: ritk Nem engedték ki a kapun a gépjárművet (nég yzet alakú pecsétet ütöttek a menetlevelére) (Er88). kócol   ts ige ritk Felmos; fókáz. Ik: fel~. Kócpönöge  fn tréf Fülöpszállás. kocsedó  fn ritk 1. A katonák eg y csoportjának rémuralma, a többiek megfélemlítése; csikágó. 2. Felmosás; fókamó­ ka (mint a takarítás első fokozata; ld. még rodézia, vityapuszta, gamás) (Ma85/86). [— Kocsedo (Koje do): kis sziget Dél-Korea partjainál, mely az 1950–1953-as koreai háborúban az amerikaiak és a dél-koreai kormány hírhedt internáló tábora volt]. kocsis  fn Sofőr; kuplunggyilkos. kocsonya  fn Másodidőszakos katona; gumi.

185

kodzsek

kondenzcsík

kodzsek  fn Újonc; kopasz (Vp03). tott helyen) csavarog. Délután hazame[— Kojak, eg y bűnüg yi filmsorozat telje- g yek, szeretném, ha otthon lennél, s nem sen kopasz felüg yelője]. másfelé kolbászolnál éppen (Mf88/89). kokeró   mn és fn Cigány (katona). — kampalyog, kavirnyázik, szambázik. — apatu, árnyék, bagarol, bivalyszőke, 2.  Lazsál, kibújik a munka alól; (el) bódiguszti, bokszi, bokszos (magyar), sunnyog. 3.  ritk Nem alakiasan mozog ; brazil, büdöske, cigó, csoki, csokoládé, brékel. Ik: el~. [? - kószál, kóborol]. dakota, digó, dzsigoló, feka, feketejár­ kolléga  fn A másikkal egy időszakban őr, importindián, importnéger, irokéz, bevonult sorkatona; surranótárs (Db03). iromba, kágéestéindián, kaffer, két­ kollégium  fn Laktanya ; hotel szersült, kokszos, kommancs, lilabő­ (Szk00). rű, meszkaléró, mozdonyszőke, néger, negró, nyári néger, ombre, pirított ma­ kombájn  Szj: Ug ye nem találkozott gyar, próbanéger, réti néger, rézbőrű, ma még ~nal?: Miért nem borotválkozott? sínentúli, sötétlelkű, suvickos, szuty­ Vö. bokorarcú. Ö: káposzta~, répa~. kosképű. Vö. bennég alatt. komédiás  fn (g yak. tsz.-ban) tréf koki  fn 1. Konyhai kisegítő munka; A csapatok és szállítmányok g yors és szercselló1. 2. Konyha (Szk94). [— konyhai vezett forgalmának biztosítására szolgáló kisegítő munka]. szervezetben (a komendánsszolgálat-nál) kokikirály  fn 1. Első alkalom- tevékenykedő katona. [— komendáns; mal konyhaszolgálatra beosztott katona. szójáték]. — csikkszedő. (A kokikirályt meg szokták koronázni: kommancs  fn és mn Cigány; ko­ fejére eg y kerek, műanyag csokisdobozt keró (Db02). tesznek, és eg y erőteljes ütést mérnek rá.) kommandó  fn ritk, tréf Lövészszá2. Konyhai üg yeletes tiszt; konyhaüg yelezad; nyúldeszant. tes; csülöküti. kommandós  mn fn Felderítő; gyík2 kokima  Konyhai kisegítőmunkás; (Szts04). csellós (Szts04). kommandózás  fn tréf Kiképzés kokimaoki  fn Konyhai ügyeletes tiszt; konyhaügyeletes; csülöküti (Szts04). (Pé02). kokis  Konyhaszolgálatra vezényelt konczsuzsa  fn Olyan katona, akikatona; csellós (Szk97/98). nek az előírtnál hosszabb a haja; bitliszfejű kokitündér  fn Konyhai kisegítő- (Szk97/98). Jöjjön ide, konczsuzsa! (Ha90). [Koncz Zsuzsa, eg ykor hosszú hajáról is ismunkát végző katona; csellós. kokszos   mn ritk Cigány; kokeró. mert énekesnő]. kondenzátor  fn tréf Másodéves kolbász  fn 1.  Fűrészporos ~: pej Kolbász; csattanóslófasz ( Ju03). 2. Újonc; főiskolai hallgató (Gyr02). [A váll-lapon a rendfokozatot jelölő arany csíkról: —||.] kopasz. kolbászarcú  mn és fn ritk, pej 1. El- Vö. felmosófa, adidasz, zászlós. lenszenves (ember); geci. 2. Újonc; kopasz. kondenzcsík  Szj: ~ az égen!: ritk kolbászol (ritk. kóbászol) tn ige 1.  Nag yon g yorsan csinálja; nag yon siessen!  Ténfereg, lődörög ; (cél nélkül, ritk. til- (Er). Vö. vágta.

186

kondértündér

kopárigazolvány

kondértündér fn tréf 1.   Kony- ’konyhai kisegítő munka (munkás)’ rövidíhai kisegítő munkás; csellós. 2.  Szakács; tés „mag yarázatából”]. 2.  Konyhai üg yeletes tiszt, konyhaüg yeletes; csülöküti. Vö. konyhamalac. kondérüti  fn tréf Konyhaüg yele- csellódisznó. 3.   Szakács. — kondér­ tündér, kontár, kotyvasztó. tes; csülöküti (Szabsz03). konyhamuki   fn ritk, tréf Konykondzserva  fn ritk Konzerv; pán­ hai kisegítő munkás; csellós. célos. konyhamunkás  A jövő ~a: Olyan konnektor  Belehugyozik a ~ba: 〈Tréf. fiatal, aki láthatóan (feltehetően) nem volt fenyegetésként is:〉 Öng yilkos lesz; befal­ még katona (BpA92/93). col. Vö. kettőhúsz. konyhatechnikus  fn ritk, tréf, kontár  fn pej Szakács; konyhamalac. gúny Konyhai kisegítő munkás; csellós. konzerv  fn ritk, tréf Harckocsi; háká. konyhatündér fn  ritk, tréf Konykonzervdoboz  fn ritk, tréf Harchai kisegítő munkás. ||  fn Folyamatosan kocsi; háká. konyhaszolgálatot adó katona (BpPet03). konzervdobozos  fn Harckocsizó; Csellós. hákás. konyhaügyész   fn tréf Konyhai konzervhuszár  fn tréf Harckocsi- üg yeletes tiszt, konyhaüg yeletes; csülök­ zó; hákás. üti. konzervmanó  fn ritk, tréf, gúny konyhaüti  fn Konyhai ügyeletes Harckocsizó katona; hákás. tiszt, konyhaügyeletes; csülöküti. Vö. üti. konzervnyúl  fn tréf, gúny 1. Harckonyi  fn Ló. [< or. конь (tsz. кони) ’ló’]. kocsizó katona; hákás. Vö. nyúl. 2. ritk konyü   fn Konyhai üg yeletes tiszt, Lövészkatona; nyúl. konyhaüg yeletes; csülöküti. konyec  ~ vilma—. [— or. Конец kopár     mn és fn gúny (pej) фильма ’Vége a filmnek’; szójáték]. Újonc, első időszakos (katona); kopasz. konyha  fn 1. Kilőtték a It: 〈Ált.  ~ ág yú;  ~ állat;  ~ g yík;  ~ g yohadgyakorlatokon:〉 Nincsen ebéd. 2. Moz- pár;  (ritk) ~ vaddisznó;  (ritk, tréf ) gókonyha; gulyáságyú. ~-koparovics-koparov: pej Ua.  Tízezer konyhabugi  fn tréf Konyhaszolgá- napos ~: ritk, pej Továbbszolgáló (katona); téeszes. Szj: ~ja, hol a –párja. Szh:  lat; cselló1 (Db02). Olyan ~ vag y, hog y a neoncső hozzád képest konyhadózer  fn ritk, gúny, pej copfos indiánlány!: gúny Soká fogsz még Konyhai kisegítő munkás; csellós. leszerelni, nag yon újonc vag y még (Nk84/ konyhadroid  fn Konyhamunkás; 85); vö. Olyan –kopasz, hog y… csellós (Or95). kopárigazolvány  fn ritk A kakonyhafőnök  fn ritk Konyhai tonai igazolvány mintájára készített nem üg yeletes tiszt; konyhaüg yeletes; csülök­ hivatalos igazolvány az újoncok számára. üti. (Ált. öregkatonák készítik, szabályosan konyhamalac fn gúny, pej 1.    kitöltve, betétlapokkal, amit aztán az öre Konyhai kisegítő munkás; csellós. Vö. gek bármilyen nekik nem tetsző cselekedet malac. Koszos ~: Ua. (Ce83/84). [A kkm után kitéphetnek, majd valami módon (pl.

187

kopár-koparovics-koparov

kopasz

kanalazással) büntetnek. Ha az újonc nem  —| a villanykörte hajasbaba: Ua.; vö. hordja magával szintén súlyos vétségnek még kopár, sivár alatt. R:  Ébredj, ~, itt számít.) (Szh). Vö. smirgliigazolvány. a reggel, megint kevesebb lett egg yel!: 〈Újonkopár-koparovics-koparov  fn coknak szóló ébresztő〉. ~ keze –csattan, ritk, tréf Újonc, első időszakos katona; gumilabda pattan. Sír az –öreg ág ya, ~ fekszik rája. Sír az –öreg sapka(Gja), ~ lesz kopasz. kopasz mn és fn 1.     Újonc, első a gazda(Gja). Sír az öreg –szekrénye, ~ lesz időszakos (katona).  ~ agár;  ~ állat; a vendége. –Öreg csocseszé ez az írás, vár  ~ ártány;  ~ csiga;  (ritk) ~ disznó;  a ~ra másfél éves szívás. –Öreg csóka repül  ~ g yík;   ~ rüszü (állat);  felsőág yas hátul, a sok ~ majd elájul. Én kis ~ ebihal a riadtszemű ~ rüszü állat;  riadtszemű ~ stokimra felállok, minden öreg harcsának jó g yík;  zöldhasú nullkilométeres ~ g yík;  –éjszakát kívánok!  ~ vag y, és sok a nabüdös ~;  ezernapú ~;  felsőág yas (szar- pod, csőszájfékbe verd a faszod!: 〈Többnyifaszú) ~;  szarfaszú ~: Ua. ~ civil—.  re puszta megalázásból mondott kifejezés〉. Örök ~: gúny Tartalékos katona; tarcsis  ~ rüszü nézz az égre: égig ér a –centid (Gyr02). Szj:  A ~ kurva életbe!: durva vége: azon számláld ezer napod, csőszáj〈Indulatos kifakadás az újoncokra〉.  For- fékbe verd a faszod!: Ua.  ~ vag yok, rá se ró vizet a ~ra!: tréf 〈Felszólítás az újoncok- teszek, kétezerben leszerelek! (Fh89/91).  kal való kitolásra〉.  Én elmeg yek, te itt ~okat égeti a centi, nem szeretnék újra ~ lenmaradsz, isten veled, kis ~: ritk 〈A leszere- ni!: 〈Leszereléskor skandált rigmus〉. K:  lésre készülő öregkatonák többieket bosz- Az a legcsúnyább, ha a ~ok veszekszenek: szantó rigmusa; vö. csíkos hátú kismalac〉. ritk 〈A „bölcs” öregkatonák megjeg yzése  Leszerelőknek tizenöt nap, gumiknak szo- az újoncok (ált. az öregkatonáktól kiadott morú vasárnap, ~oknak ébresztő, fel!: 〈Az feladat miatt kirobbant) veszekedését látüg yeletes vasárnapi ébresztőkor kiabált va〉 (Szh).  A ~ok veszekednek, az öregek szövege〉.  (ritk) Húsz –napra ébredtünk, leszerelnek: ritk Ua.  ~ vag yok: felmoshaa ~ok keddre!;  Öregek tíz napra, gumik tok, | gumi vag yok: pattoghatok/geci vag yok, álló faszra, ~ok újabb szopatásra ébredtek!: öreg vag yok: beleszarok; ~ vag yok: sokat 〈Ua. bármelyik nap〉.  Öregeknek száz- nyalok, |—; ~ vag yok: szívok, szopok, |—; ~ kettő, gumiknak dikó/g yőri rádió, ~oknak vag yok: nem szólhatok, |—; ~ vag yok, azért takarítást megkezdeni!: 〈Az öregkatonák szívok, |—; ~ vag yok: nag yot szopok, |—; ~ centivágáskor ordibált mondókája〉. Szh: vag yok: sokat szopok, |—: 〈A különböző   (Olyan) ~ (vag y), mint | a (borotvált) időszakos katonák „jogait” összefoglaló villanykörte;  —| a hámozott ribizli;  rímes mondóka〉. — agár1, állat, aprótal­ —| eg y koraszülött záptojás;  —| a mak- pú, ártány (állat), babakonzerv, bakter, kom;  —| eg y megperzselt giliszta; (ritk) bambínó, béka3, bika2, biliárd, bimbó,  —| a pingponglabda;   —| a taszári bornyúfejű, bőrfejű, bőrnyakú, bundás, beton;  (ritk) —| eg y vízi guttyú (Ma 81/ büdöstalpú, csicska, csíkos hátú kis­ 82): Soká fog(sz) még leszerelni, nag yon malac/vaddisznó/vadmalac, csimasz, csi­ újonc (vag y) még.  (ritk) Olyan ~ vag y, pasz, csira(geci), csupasz, csúró, dober­ hog y a centitartód rezének a bányáját még dós, droid, dzsopi, egér, ezeregyéjszakás, föl se fedezték;  [Olyan ~ (vag y), hog y] ezeregynapos, ezerlábú pók, ezernapos hozzá(d) képest | a grillcsirke copfos indián; (csirke/kiscsibe), ezernapú (sivár gyík),   —| a villanykörte copfos/kócos indián; ezernapújóska, faszorrú, feketelábú, felső­

188

kopaszcenti ágyas (motoros), félszemű világtalan, fiatal (állat/(gyík)versenyző/harcos), fifi, fókaidomár, frisshús, gettóbogár, gilisz­ ta, golyó, golyófogó, gombszemű, gumi­ bogyó, guttyú, gyerek, gyík1, gyíkfing, gyíkhús2, gyiku, gyikulátor, gyikulusz variánusz, gyikusz (hungarikusz mak­ szimusz), gyíkversenyző1, gyipa, gyoha, gyohaberci, gyohár, gyohinger, gyopár, gyopi, gyökér, gyökszi, gyufafej, hajlék­ talan, hajmentes, hámozott ribizli, hát­ rányosarcú, helikopter, herefejű, hosszú­ centis,időmilliomos,időszakproblémás, ingyenbuzi, isten barma, japán, johár, jóképességű, jóskapista, józsi, kecskefe­ jű, kicsihuszár, kicsinigger, kicsirigó, kiscsibém, kiscsikó, kislány, klón, ko­ dzsek, kolbász(arcú), kopár (ágyú/állat/ gyík/gyopár/vaddisznó), kopár­koparo­ vics­koparov, kopasznyakú, kopci (ágyú), kopcsi, kopcsikovó, kopcsó, kopedár, koperda, koperta, kopfer, kopi, kopin­ ger, kopirnyó, kopoltyú, kopper, kop­ perfild, koppintó, kopré, kopri, kopszi, kopter (ágyú), kopterfild(dávid), kopter­ filter, kopteriván, koraszülött záptojás, korpa, kövi gyík, lankadt faszú honvéd, mandinka harcos, matróz, mazsola, mil­ liomos, mosógép, nigger, nokedli, null­ kilométeres, nyúl, ötszázliteres, paripa, patkány2, perzselt giliszta, pingpong(lab­ da), pirosszemű (állat/nyúl), pisztráng, porosfülű, pótló, pöttyös hátú ebihal, puhatestű, radi, radiátor, ragacs, ráter­ mett katona, riadt, riadtarcú, riadtképű, riadtszemű (felsőágyas/kopasz rüszü ál­ lat), ribizli, rövidhajú, rügy, rühő(ci), rühőke, rüszi (gyík), rüszmeteg, rüszü (állat/vadállat), sárgahasú zöldpikkelyes, sibár, sibra (gyík), sibrák, simafejű, síp, sípagyú, síparcú, sipi, sípmalac, sippan­ tó, sippantyú, sipu, sípzsinór, sivár (ágyú/ állat/gyík/rüszü), siváriván, sivasz, smirg­ li, smiró, soknapú, soknapújóska, suty­

kopasznyakú tyó, sünfejű, süni, süsveleg, süszü, szar rüszü állat, szecska, szecskó, szkínhed, takarítógép, tar, tengerész, tízezer napos katona, tukós, türhő, tüske, uborka, új­ hús, újszülött, variánusz gyikusz, veréb, világtalan, villanykörte(fejű), vízi guttyú, zizis, zöldfülű, zöldszemű (riadt gyík). 2.   〈Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta volt bevonulás〉 A második három hónapját töltő katona; vö. újonc. 3.  ritk Az első időszak, az első hat hónap. Én többet szoptam kopaszban, mint te! (Nk84/ 85). 4.   Kezdő; tapasztalatlan.  ~ hadnag y: A tiszti főiskoláról nemrég kikerült hadnag y.  ~ őrvezető: Második időszakos őrvezető, aki az első időszak után tért vissza a tisztesképzésről, tehát őrvezetőként új beosztásában kezdő. 5.   Bizonytalanul, félénken, tapasztalatlanul viselkedő (ember). Ne lég y már olyan kopasz! (DbK85/86). Hog y lehetsz ilyen kopasz, hát még ezt sem tudod? (BpA92/ 93). ||  Üg yetlen; topa (BpA92/93). 6.  tréf, pej 〈Megszólítás〉; dzsakomó. kopaszcenti fn 1.   tréf Vécépapír; centi. 2.  Smirglipapír feltekerve; vö. smirgli(igazolvány). Vö. centi. kopaszcsörgő  fn A gázálarc szelencéje, amelynek műanyag kupakjába eg y eg yforintost tesznek, és eg y söröskupakkal lezárják. (Az öregek az újoncok bevonulásakor készítették, és az ujjaikon végig csörgették. Az új gázálarcok rendszeresítésével megszűnt.) kopaszhancúr  fn tréf Alapkiképzés; keltető (Szts04). kopaszhíd  fn Az első időszakosok bevonulása után (általuk) először készített híd (Er86). kopaszkábító ~ (kézi) –készülék. kopasznyakú   fn és mn (g yak. tsz.-ban) ritk Újonc; kopasz.

189

kopci

korpa

kopci  fn és mn ritk, gúny Újonc; kopter   fn Újonc; kopasz.  ~ ág yú;  ~ geci: Ua. R:  ~ek, nektek csak kopasz. ~ ág yú: ritk, gúny Ua. a dob pereg! kopcsi   fn ritk Újonc; kopasz. kopterfild  fn Újonc, első időszakopcsikovó  fn ritk, tréf Újonc; ko­ kos katona; kopasz (BpZ03). pasz. [— kopasz × Gabcsikovó; szójáték]. kopterfilddávid  fn ritk, tréf kopcsó fn pej 1.   Újonc; kopasz. Újonc; kopasz. [— kopter × Copperfield 2.  ritk 〈Megszólítás〉; dzsakomó. Dávid; szójáték]. kopedár  fn ritk Újonc; kopasz. kopterfilter  fn ritk, tréf Újonc; koperda  fn ritk Újonc; kopasz. [— kopasz. koperta]. kopterhancúr  fn tréf Alapkiképkoperta  fn ritk Újonc; kopasz. [Szó- zés; keltető. játék]. kopteriván  fn ritk, tréf Újonc; ko­ kopfer  fn ritk Újonc; kopasz (Bia94). pasz. kopi   fn ritk Újonc; kopasz. kopterkiképzés  fn Alapkiképzés; keltető. kopinger  fn ritk Újonc; kopasz. koraszülött ~ záptojás—. kopirnyó  fn pej, tréf Újonc; kopasz. kormányos  fn tréf Gépkocsivezekopó  fn Őr; bobi (Szts04). tő, sofőr; kuplunggyilkos. kopoltyú  fn ritk, tréf Újonc; ko­ kormányőr  fn tréf Sofőr; kuplung­ pasz. [Szójáték]. gyilkos (Db02). koporsó fn 1.  Harckocsi; háká. Szákorom Szh: Olyan –sötét, hog y hozzá guldó ~: Ua. Ö: acél~, bádog~, pléh~, képest eg y vödör ~ atomvillanás. vas~. 2.  ritk, tréf Konzerv; páncélos. korong  fn Fém, bimetál százforin[— acélkoporsó ’tank’ (a páncélosok harctos (Gyr02). járműve)]. korosztály  fn A katonák leszolgált koporsókaja  fn Konzerv; páncé­ katonaidő szerinti csoportja. Augusztusi los (BpPet02). ~: Augusztusban bevonult/leszerelő katokoporsós     mn és fn ritk, tréf nák. Eg y ~ vag yunk: Eg yütt vonultunk be Harckocsizó (katona); hákás. [— acélko­ (BpA92/93). porsó]. korosztályos  mn g yak A leszolgált kopper  fn ritk Újonc; kopasz. idő alapján a katonát megillető (dolog ). ~ kopperfild  fn ritk, tréf Újonc; ko­ viselet: Az öregkatonák hanyag ruházata. pasz. [— Copperfield Dávid; szójáték]. Miért nem jársz kiképzésre? — Korosztályos alapon. (ti. elég öreg vag yok már hozkoppintó  fn Újonc; kopasz. zá, hog y ne járjak) (BpA92/93). kopré  fn ritk, pej Újonc; kopasz. korpa  fn 1. Illetmény; zsold. 2. Első kopri   fn ritk Újonc; kopasz. időszakos katona; kopasz. Szj: Ival nem kopszi   fn ritk Újonc; kopasz. keveredünk!: Újoncok és öregkatonák szakoptat ~ja a –küszöböt; ~ja a –surci badidejükben nem tevékenykednek eg yütt. talpát. 3. ritk Logisztikás.

190

korzó korzó  Szj: Emberek, ez nem a ~!: 〈Fig yelmeztetésként az alakzatban lévőkhöz:〉 Ne mocorogjanak, mozgolódjanak! Vö. brékel. kosárfejű  mn és fn Nag y fejű (katona) (Nyh02). kosztüm  fn ritk, tréf Kimenőruha; kimenő (Ma81/82). kóta  fn Fogda; fogszi (Szk00). kóter fn 1.    Laktanyai fogda; fogszi. 2.  Parancsnoki épület; fehérház (Szts04). 3.  Kiképzőközpont; terminá­ torképző (Vp03). 4.  Laktanya; hotel (Szk00). [— szleng, argó kóter ’börtön’]. kotla  fn tréf Rohamsisak; roham­ bili (Szts04). kotli  fn Rohamsisak; rohambili (Szk00). kotló(s)  fn Rep Nag y, lomha motoros repülőgép (Pá82). A kotlós mindjárt elhullatja a csibéit! (Pá82). kotnyak  fn ritk, tréf Másodidőszakos katona; gumi. [— kotonnyakú]. kotnyakú  fn ritk, tréf Másodidőszakos katona; gumi. [— kotonnyakú]. koton  fn A kimenő ruhához tartozó esőköpeny. kotoncucc  fn ritk, tréf Veg yivédelmi felszerelés; vévé1. kotonfelszerelés  fn tréf Veg yivédelmi öltözet; vévé1. kotonjóska  fn ritk Másodidőszakos katona; gumi. kotonkabát fn 1.  tréf A veg yivédelmi felszerelés köpeny része; vévé­ köpeny. 2.  tréf Veg yivédelmi öltözet; vévé1 (Nyh02). kotonkalap  Veg yvédelmi gázálarc; szimat (Börs67).

köcsög kotonköpeny  fn ritk, tréf A veg yivédelmi felszerelés köpeny része; vévé­ köpeny. kotonnyakú   fn pej, tréf Másodidőszakos katona; gumi. kotonruha   fn tréf Veg yivédelmi felszerelés; vévé1. kotonszökevény fn 1.   ritk, tréf, pej Alacsony, kis termetű ember; inkubá­ torszökevény. 2.  Másodidőszakos katona; gumi. kotonváll-lap  fn A 95 mintájú pulóver cső alakú szövet rendfokozati jelzése. kotri  fn ritk Laktanyai fogda; fog­ szi. [— kóter]. kotronc  fn ritk, pej Harcászati felszerelés (Ze). kotroncos  mn ritk, pej 1. Ápolatlan, koszos. 2. Feg yelmezetlen. || Hülye; köcsög. 3. 〈Negatív jelzőként:〉 ~ hákás, ~ nyúl. ~ gránátkergető—. (Ze). kotu  fn Kosz, mocsok; dzsuva. kotyvasztó  fn ritk, gúny Szakács; konyhamalac (Db03). kovboj Ld. cowboy. kozákpisztoly Szh: Olyan –orra van, mint eg y balkezes ~. kő fn 1. Szj: Jó –g yerek: nem dobálja ~vel a csillagokat. 2.  Töltény, lőszer; skuló. kőbaltás   fn tréf Laktanyai fodrász.  ~ ember: Ua. (Le85/86). — ba­ juszleső, csicsi/csicsó bácsi, fabaltás, fejszolgálat, fejszolgáló, felcser, figaró, fűnyíró, hajász, hajszabász, szöghajú, szőrfigaró, zombi. 2.  Egészségüg yi katona; tökösnővér (Nyh02). köcsög mn és fn pej 1.  Nem normális; buta, hülye (ember). — abált sza­ lonna, agyamputált, agyhalott, aknave­ tős, baromarcú, béarcú, bivaly(arcú),

191

köcsögködik

köpködő

könnyűlovasság  fn tréf Harckocsupor, égetett népi agyagedény, firga, gyökér, jóképességű, kancsó, kotroncos, csizó alakulat. Vö. hákás. kuplung(os), lőtéri gránát, nagytudású, könyök Szj: –Kéz feljön, láb kipörög, népművészeti agyagedény, nyúlagyú, kanyarban a ~ a földet sepri, és enyhe gumipadlóváza, pitypangagyú, rüszü, sötét, szag érződik a levegőben! szalonna, szefós, szellemi toprongy, tir­ könyöradomány  fn tréf Illetpák, tuskó, vakcsirke, vakegér, vakhan­ mény; zsold (Db03). gya, vaknyúl, vaktik, világtalan, zizi1. könyv fn 1.   Katonai igazolvány, Vö. még buta, ész alatt. 2.   Alattomos, katonakönyv.  Megírja a ~et: 〈Az írnok〉 aljas, rosszindulatú; geci. 3.  Hivatásos a laktanya elhag yására szóló engedélyt betiszt; keményváll­lapos. ~ bunkó: ritk Ua. 4.   〈Bármihez kapcsolható pejoratív jeg yzi a katonakönyvbe. || 〈A parancsnok〉 jelzőként:〉 Ellenszenves. ~ tápos: Előfel- a kimaradásra, eltávozásra, szabadságra vételis katona. 5.  〈Sértő v. kedélyeskedő szóló körletelhag yási engedélyt aláírja.  megszólítás〉; dzsakomó. 6.  Nag yképű Meg van írva a ~e;  ~e van: Hamarosan (ember); nagyarcú. (Szk00). [— argó kö- elhag yhatja a laktanyát (már bejeg yezték csög ’a nő szerepét játszó homoszexuális az erre szóló engedélyt).  Ketyeg a ~e: a) Nag yon közel van az engedélyezett férfi’]. távozás időpontja. Csináld meg helyetköcsögköd ik  tn ige ritk Aljas módon, rosszindulatúan viselkedik, kellemet- tem, nekem ketyeg a könyvem (Nk84/85). b) Bár a katonakönyvben engedélyezett lenkedik; gecizik. távozás időpontja már elérkezett, vmilyen köcsögösköd ik  tn ige ritk Aljas ok miatt mégsem indulhat el.  Rábomódon, rosszindulatúan viselkedik, kelle- rult/rádőlt/rászakadt a páncél(szekrény) a metlenkedik; gecizik. ~ére;  Rátették a páncélszekrényt a ~ére; ködvágó fn tréf 1.  ritk Nyári g yakor-  (ritk) A parancsnok hazavitte a ~ét a lósapka. |   Szovjet típusú nyári g yakor- g yereknek játszani: Büntetésből hosszabb lósapka. — baktersapka, bocskaisapka, ideig nem engedik haza (tkp. hosszú ideje macska, moslékmérő, pilotka, tökfedő, el van zárva a katonai igazolványa a pánúttörősapka. 2.  A pilóták háromszög célszekrénybe).  Már érik/pirosodik a alakú sapkája. ~e: ritk Közeledik a leszerelés ideje (tkp. a köhögő  fn ritk, tréf Géppisztoly; zöld színű katonakönyvet felváltja a barna géppityu. személyi igazolvány). Ö: katona~, haza~. — hazakönyv, katonakönyv, zsuga. 2.  kőkemény  mn gúny 〈Ált. a szolKörletelhag yási engedély (Szfv98). (Kis gálatban lévőkre, üg yeletesekre használt könyvecske, amelybe az aleg ységparancsgúnyos jelző:〉 Nag yképű, fontoskodó. ~ nok beleírja a laktanya engedélyezett elhaFEP-legény (Fh89/91). kölni  Szh: Olyan, mint a ruszki/ g yásának időpontját és a kötelező visszaérszovjet ~: eg y csepp is elég belőle: ritk, tréf kezés időpontját.) köpészet  fn tréf Lövészet. Vö. köp­ Rossz, nehezen elviselhető. ködő, meggymagköpködő. kőműves Szj: –Nehog y már a vakolat köpködő  fn tréf Gépkarabély; gép­ verje a ~t. Nem –úg y van az, hog y a vakopityu. lat veri a ~t.

192

körbeszőrös

kula

körbeszőrös  tréf mn Körszakállas. folva: Vazs meg ye, Vazsvár, a vonad nem áll

— punciszájú.

meg dzsag lazzsíd! (Szh90). körletezés  fn Felmosás, takarítás; krumplipityu  fn tréf, ritk 〈Az sikamika (Szk00). eg yszeri katona elnevezése〉; gipszjakab körmester  fn tréf Őrmester; őrmi. (Le85/86). krumplivirág fn      tréf A körmérkőzés Szh: Olyan –pofont kapsz, hog y a fogaid ~t játszanak a szád- rendfokozatot jelző csontcsillag a tisztesek gallérján (váll-lapján). ||  ritk Tiszti ban a bennmaradásért! rendfokozatot jelző csillag a váll-lapon. körvezető  fn tréf Őrvezető; őrvi. — búzavirág, fecskefos, galambfos, ga­ köszi-köszi  msz 〈Általában az lambszar, hópehely, katica, pattanás, öregkatonák beugrató kérdéseire adott verébszar. válaszokat nyugtázó tréfás, udvariaskodó krumplivirágos    fn ritk, tréf fordulat:〉 Köszönöm, ezt akartam hallani Tisztesi rendfokozatú katona; zebra. (BpA92/93). Mennyi is a megengedett sekucu  fn ritk, tréf Ág yúba való, nag y besség autópályán? — Száz. — Köszi-köszi! (BpA92/93). (Az efféle beugratások na- kaliberű lőszer; malac. Százas ~: 100 mmg yon g yakoriak, ha valaki azt akarja, hog y es lőszer. [— kucu ’disznó; malac’]. valaki „emlékeztesse” a leszerelésig hátralékuka  Szj: A Ira is kell fedő!: Veg ye vő napjai számára). fel a sapkát! Vö. eldug. kötelék  fn Hőr A 17 órai parancskiKukália  fn tréf Kerekeg yháza. hirdetés (Aszö-Rf82/84). Vö. diszkó. kuki  fn ritk, gúny Szemüveges katokövi ~ g yík—. na; optika. [— kukker]. krampácsberci  fn ritk, tréf, gúny kukker fn 1.   gúny Szemüveges Vasútépítő munkásszázadban szolgáló ka- katona; optika. 2.  ritk Felderítő; gyík2 tona; sínhuszár. (Szabsz03). 3.  Mesterlövész; mester­ kráterarcú  mn és fn Pattanásos nyúl (Szts04). arcú (katona) (Kfh92/93). kukkerművész  fn tréf Mesterlökrematórium  fn Zuhanyzó; mes­ vész; mesternyúl (Db02). terhármas (Kap03). kukkeros  mn és fn ritk, gúny kretusz  fn Illetmény; zsold (Db03). Szemüveges (katona); optika. kukkoló  fn ritk, tréf Fogda; fogszi. kretyusz  fn Vécé; mesterállás (Szts04). kukorica Szj: Ha annyi szemed lenne, mint –napod, úg y néznél ki mint a ~. Szh: krézigránát  fn Kézigránát. [— ang. crazy ’őrült’; szójáték]. Annyi –napja van, mint a csöves ~. kukoricaszárító  fn Őrtorony ; kricsmi  fn ritk, tréf Laktanyai vetorony (Szk00). g yesbolt; büfé; kantin. kuksi  fn ritk, gúny Szemüveges kaKrobócia  fn pej, ritk Vas meg ye (Szh90). tona; optika. kula fn 1.  ritk, tréf Félelem; rinya. krobót  mn és fn pej, ritk Vas meg yei (ember, katona), akit efféleképpen gúnyol- 2.  Kosz; dzsuva (Or95). [— argó, szleng tak a helyi állomás hangosbemondóját csú- kula ’széklet’].

193

kulup kulup  fn Téli sapka; usánka (Szabsz 03). [— kalap]. kumacsol  tn ige Önkielégítést végez; zsibizik. kumkum  fn Vmilyen munka, feladat elvégzése alól kibújó katona; sumák (BpPet03). kummancs  fn 1. Vmilyen munka, feladat elvégzése alól kibújó katona; su­ mák. 2. ritk Sofőr; kuplunggyilkos. kummancsbogár  Megcsípte a ~: Kibújik a munka, feladat alól; sunnyog. kummanditisz  Elkapta a ~ betegséget: Kibújik a munka, feladat alól; suny­ nyog. kummant ige 1.   tn 〈Ált. munka, feladat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog. Konyhamunkán voltam, de egész nap kummantottam. Ik: el~, meg~. 2.  ts Lop, csen; bugázik. Hol szerezted azt a sapkát? — Kummantottam. (BpA92/93). kummantós  mn és fn 1. Lusta, munka alól kibújó, a feladatot el nem végző; a feladatok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő (katona); sumák. 2. Szolgálatban hanyag katona. ~ brigád: Szolgálatban hanyag katonák. (Szts04). 3. Gyengélkedős, beteg (katona); gyenguszos (Szk00). kummog  tn ige 〈Ált. munka, feladat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog (Szabsz03). Ik: meg~. kumózik  tn ige 〈Ált. munka, feladat elvégzése elől〉 elbújik; 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog. Hol kumóznak már megint a sivárok? (Fh89/91). kundéc  fn ritk, tréf 1. Pihenőidő feladatvégzés közben; pihi. Kundéc van, állomány! (Ma81/82). 2. A feladatok alól ki-

194

kúszik bújó katona; sumák. De nag y kundéc vag y te, öregem! (Ma81/82). [— kundécol]. kundécol  tn ige ritk, tréf 〈Ált. munka, feladat végzése elől〉 elbújik; 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; kibújik a munka alól; sunnyog. kupak  fn tréf Rohamsisak; roham­ bili. Ö: majré~. kúpcserép Szj: Jó –g yerek: nem eszi meg a kúpcserepet. Szh: –Kevés vag y, mint motorháztetőn a ~! kupírozás  fn Felmosás, takarítás; sikamika (Szk00). kuplung  mn Bolond; köcsög (Gyr02). kuplungos  mn Bolond; köcsög (Szabsz03). kuplunggyilkos   fn ritk, tréf Sofőr.  Büdöslábú ~: tréf Ua. — gékás, gépész, kerekes (nyúl), kistankos, kocsis, kormányos, kormányőr, kummancs, olajbúvár, pilóta, rapszi, sumaher, ta­ xi(s). Vö. daknyúl, manci. kupolanyúl fn 1.   tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű irányzója, toronylövész; toronynyúl. Vö. nyúl. 2.  Harckocsiirányzó. — kupolanyuszi. kupolanyuszi  fn tréf 1. Harckocsiirányzó; kupolanyúl. 2. Toronylövész; to­ ronynyúl. (Szabsz03). kúr –Csőre ~. Szexnap van, –basznak/~nak a kilencesek/hetesek stb. kurta R: Te ~ farkú kismalac, én elmeg yek, te itt maradsz! Ld. csíkos hátú kis­ malac. kúszásmászás  fn Alapkiképzés; keltető (Szk00). kúszik  tn ige ritk 〈Ált. munka, feladat végzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; kibújik a munka alól; sunnyog (Szk89/90). Ik: el~, meg~.

kúszógép kúszógép  fn A munka alól kibújó, a feladatot el nem végző; a feladatok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő katona; sumák (Szk89/90). kutatman  fn tréf Felderítő; gyík2 (Db02). [— kutat + ang. man ’ember’]. kutató  fn Hőr A forgalom-ellenőrző ponton, vasúton a teherautót, vasútszerelvényt átvizsgáló határőr (Aszö-Rf 82/84). kutrica  fn ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi. kutrizik  tn ige 〈Ált. munka, feladat elvégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a feladatot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog. kutya fn ritk, tréf, gúny 1. Szj: –Még haza se ért a ~ az állomásról. 2.   Felállított őr. ||  Őrbódéban (vö. kutyaól) őrszolgálatot teljesítő katona; bobi. 3.  Szolgálatban lévő katona; szolis (Kap03). 4.   Határőr. — agár, farkas, füles­ bagoly, gazvigyázó, gyík2, hör, hörcsög, kóbor prérifarkas, vahúr. 5.  Harckocsizó katona; hákás. Ö: fali~, papír~, rics~, troli~, üti~, zsír~. kutyabérlet  fn 〈Nem állandósult kifejezésekben, kötetlen beszédben a laktanyából való illegális távozás körülírására használják〉; kerítésparancsnokság. Hog yan mész ki? Kutyabérlettel? (Szfv98). Vö. kutyásház. kutyafej  fn ritk, Hk A harckocsi infralámpája. kutyaház  fn Őrbódé; kutyaól (Db03). kutyahús  fn Felvágott; dzsuva. kutyakiképző  fn tréf Harcászati kiképző pálya, akadálypálya; vidámpark (Szts04). kutyakolbász  fn Felvágott; dzsuva. kutyakörlet  A laktanyának (őrsnek) az a része, ahol a kutyák voltak el-

küti helyezve, vag yis ahol a kennelek álltak (Or91). — kutyásház. kutyaól   fn tréf 1. Őrbódé. — bo­ dega, buszmegálló, cerka, ceruza, faka­ bát, kutyaház, lóistálló, mirelitbódé, to­ rony. 2. ritk Két esőkabátból összeállított kétszemélyes kis sátor (Ze). kutyásház  fn A 43. Nag ysándor József Híradóezred laktanyájában az őrkutyák boxainak sora és a kutyafelvezető szolgálati helyisége; kutyakörlet. (Arról nevezetes, hog y mellette húzódik eg y rövid kerítésszakasz, amely igen alkalmas a laktanyából való kiszökésre és a tiltott szeszes italok becsempészésére: az őrtoronyból sem lehet odalátni, szögesdrót sincs.) Hol mész ki? A kutyásháznál? — Alap! (Szfv98). kutyaszalámi  fn Felvágott; dzsuva. kutyaszalonna  fn Felvágott; dzsuva. kutyaszar Szh: –Összeáll, mint a ~. kutyul  tn ige ritk Kavar1. kuvik  ritk Felállított őr; bobi. küllő  fn Külső körlet (Nyh02). — káká. külső  Kivág ~re: Kidob az ablakon. Ld. káká. külsőkörlet  fn Hőr A napirend részeként történő takarítás a laktanya vag y őrs udvarán, az ún. külső körletben; külsőkörletanyag (Szh89/90). külsőkörletanyag  fn Hőr A napirend részeként történő takarítás a laktanya vag y őrs udvarán, az ún. külső körletben; (Szh89/90). — külsőkörlet. küszöb  Koptatja a ~öt: ritk Hízeleg, hízelgéssel akar elérni vmit a maga számára; pedálozik. küti  fn Hőr Kerületüg yeletes tiszt. Vö. üti.

195

L láb  Szj: (Futás!) Kéz feljön, ~ kipörög | (enyhe/égett gumiszag )!; —| kanyarban a fül a földet éri!; —| fül hátracsapódik/ hátrasimul, tüdő zihál!; —| kanyarban a könyök a földet sepri, és enyhe gumiszag érződik a levegőben; Dugó benyel, fül kisimul, ~ kipörög!: tréf 〈Rövidebb alakjában leginkább mint a „Futás!” vezényszó nem hivatalos hosszabb változata, teljesebb és vezényszó nélküli formáiban pedig mint a vezényszó mag yarázata használatos〉. Kéz felugrik, ~ kipörög!: ritk, tréf Csináld g yorsan! Vö. vágta. Szj: Úg y bassza/teg ye/ –verje oda a ~át, hog y | (a beton alatt) a giliszták ag yrázkódást kapjanak!; —| a giliszta kiugorjon a földből! –Bassza oda a ~át a földhöz, katona, úg y, hog y a vakond ag yrázkódást kapjon! Mi van, magának két –bal ~a van?! R: Fejed g yenge, ~ad erős, te is lehetsz –ejtőernyős. Tk: Mi az, se –keze, se ~a, mégis a hazát szolgálja? labanc  fn ritk Tartalékos; tarcsis. lábmosás Szj: Tíz –napom van és egy ~! lábnyom Szh: –Kevés (vag y), mint taposóaknán a ~. laboráns  fn ritk Konyhai szolgálatra vezényelt katona, konyhai kisegítő munkás; csellós. ladik Szh: –Meghúzza, mint Matula a ~ot! ladikos  mn A flottillánál szolgáló katona, flottillás. Vö. szennyvizes. lafi  fn ritk, tréf Alsó ág y; vö. dikó. [— lapos fig yelő; vö. mafi].

196

lafó   fn Fenyítés, a katona bizonyos ideig nem hag yhatja el a laktanyát; helybetopi. [— laktanyafogság]. lajhár –Öreg ~. lájtos  mn Kevés (Pé02). Lájtos volt az ebéd. [— ang. light ’könnyű’ (a cukor nélkül készített édességek, üdítők jelzőjéből)]. — sovány. láger fn 1. Szh: –Kevés, mint ~ben a repeta. 2.  pej Kiképzőközpont; terminá­ torképző (Szabsz03). laksi  Laktanya; hotel. laktanyafék  fn Laktanya-elhagyási engedély megvonása; helybetopi (Vp03). laktanyagirosz  fn ritk Konzerv; páncélos (Vp03). lakti  Laktanya; hotel. lámpa –Piros ~. Szj:  ~ leó!: ritk Villanyt lekapcsolni! Vö. (Villany) leó! láncos  fn 1. Lánctalpas gépjármű. 2. Lánctalpas gépjármű vezetője, harckocsizó. Vö. kerekes, hákás. ~ kutya: Ua. (Db02). láncszakítás  fn tréf Leszerelés; szabadulás. lángos  fn Pofon; saller. Haver, ha sokat ugatsz, lenyomok egy lángost! (Fh89/91). lánykollégium Szh: –Kevés, mint ~ban a fitymacsattogás. lánc  Szj: Nem dobja le a ~ot? (ti. a piros bicikli): ritk, gúny Sokat hízelegsz. lankadt ~ faszú honvéd—.

lapátol

lecsap

lapátol  tn ige Tiszteleg ; vö. aggó­ mamut; —| öreg vag yok, mint a mamut: A dik a gejzírnek, berezeg a keze. közelgő leszerelés miatt már nem érdekel a lapos  fn ritk Laktanyai fogda; fogszi. szabályzatok betartása; vö. öreg. ~ vag yok, laposhomlokú  fn és mn tréf Harc- mint a túzok, augusztusban hazahúzok; Azért vag yok ilyen ~, (mert) augusztusban/ kocsizó; hákás. februárban/nemsokára meg yek haza; Szelaposhús  fn Rántott hús. relésem azért ~, mert augusztusban meg yek lappincsos  mn Hőr Koszos, pisz- haza: Ua. 2.  mn és fn (ált. tsz.-ban) kos; dzsuvás (Rf 82/84). (Legg yakrabban Szerződéses (katona); boci (Gyr02). a következő szerkezetben: lappincsos a keLazaegérszag   fn ritk, tréf, gúny zem ’piszkos a kezem’. [Ti. a határőr, amiZalaegerszeg. kor a rábafüzesi forgalom-ellenőrző ponton, lazít  Lazíts!: tréf Pihenj! 〈vezényszó〉 a Lapincs patak felőli oldalon beélesítette (Szts04). — penny! a jelzőrakétákat, összekoszolta a kezét]. lázmérő  Szj: Húzza már meg, nem ~ laskás  mn és fn Hajdú-Bihar meg yei (katona). [— laska ’metélt’]. — hur­ az!: ritk, tréf Fogja feszesen a feg yver szíját! [A lazán tartott feg yver a kar és a test kás, ürgés. lassít  Lassíts!: 〈Eredetileg a házi mozi között, a katona „hóna alatt” lóg]. lázmérés  fn Sorakozó; dizsi (Szk00). gépészének felszólítása az erotikus jelenetek lassítva történő lejátszására. Ekkor a [Vö. lázmérőzik]. mozigépész lefékezte a motort, és a képek lázmérőz ik   tn ige ritk A sorban ugrálva, lassabban peregtek. Átvitt érte- túl közel áll a másikhoz; hőmérőzik. lemben az erotikus tartalmú elbeszélések leányintézet Szh: –Kevés vag y, mint elnyújtására, kiszínezésére való felhívás〉 ~ben a fitymacsattogás. (Börs67). lé  fn Illetmény; zsold. lászlós  fn ritk, tréf Zászlós; lobo­ lébecol  tn ige Kibújik a munka alól; gós. [Szójáték]. sunnyog. látógépes  mn és fn tréf Szemüveleborít  tn ige Önkényesen eltávoges (katona); optika. zik, kiszökik a laktanyából; dobbant. latrina   fn A tisztek által használt léc  fn ritk 〈Az alakulatok jellegéből Latvia típusú gépkocsi. Tedd fel a sapkád, fakadóan a tényleges idejük leszolgálása jön eg y latrina! (Fh89/91). látügyész  fn Hőr Látogatóüg ye- után még tartalékosként továbbszolgáló, letes. Nem jössz látüg yésznek? Megnézzük, ráhúzó〉 katonák időmérő eszköze; colos­ tok. Vö. centi, lelécel. milyen bigék jönnek! (Fh89/91). leciház  ts ige Hőr Az utasoktól, lavina Szh: –Kicombosodik, mint heg yi hang ya a ~ után. –Meghajtom, mint személyzettől ételt, italt, cigarettát stb. kér vag y szerez. Majdnem lebuktam, amiheg yi rablót a ~. laza 1.  mn A katonai előírásokat kor leciháztam a sztyuvikat két üveg sörre. szándékosan fig yelmen kívül hag yó, nem (Fh89/91). lecsap  ts ige ritk Megüt, megver; katonásan viselkedő 〈katona〉. Szh: ~ (vag yok), mint a Riga-lánc: Ua. R: ~ vag yok, betakar. Szh:  ~lak, mint a kafferbimint a pamut, | mert én vag yok az öreg valyt!;  ~lak, mint üti az ütifont!;  ~lak,

197

lecsó mint majom a fügét!: 〈Fenyegetésként:〉 Leütlek, megverlek! lecsó  fn Illetmény; zsold (Db03). lecsöcsöz  ts ige ritk Kitol vkivel, kellemetlenkedik neki; megszívat (Er86, 88). Vö. csöcsre tesz, csöcsöt kap. lecsukat  Szi: ~om tíz napra, ha nem elég, eg y hétre! Vö. lesittel. ledikóz ik  tn ige Lefekszik, lepihen. leellenőriz  Szj: A kopasz elvtársaknak le lehet ellenőrizni a vécét!: ritk Az újoncok takarítsák ki a vécét! leesik  1. ~ a nyolcvannyolc/kilenc stb. 〈Centivágáskor mondva:〉 A leszereléstől visszaszámolt nyolcvannyolcadik/kilencedik stb. nap eltelt. Szj: Neked mi esik le? — Az állad! 〈Az öregkatonák centivágáskor feltett kérdése az újoncoknak, amelyre ált. maguk az öregkatonák válaszolnak〉. 2. tn ige Hőr 〈Repülőgép〉 leszáll. ~ett a Moszkva/Milánó stb. ’Leszállt a moszkvai/milánói stb. gép’ (Fh89/91). lefalcol  tn ige A laktanya területéről (ritkábban őrségből v. szolgálatból) megszökik, engedély nélkül távozik; dob­ bant. lefejel  Szh: ~lek, mint vasorrú bába a mágnesasztalt!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! (Db95). Vö. be­ takar. lefekszik Szj: Fekszem le. Ld. szemle. Szh: Akkora –orra van, hog y ha ~ik a mezőn, azt hiszik, csőszkunyhó. K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül, akkor ~ik; ha… lefogy  Nag yon ~ott; ~ott az éjszaka; tegnap este ~ott: Borostás; bokorarcú (Db). legel  tn ige ritk Eszik; tápol. légfúró  fn ritk, tréf Légvédelmi tüzér. — csöves4, kányavadász, légfúrós, légi nyúl, légtérzavaró, naplövő nyúl, pocok(vadász).

198

leküzd légfúrós  fn ritk, tréf Légvédelmi tüzér; légfúró. legénységi ~ mérgezde—. légi  ~ nyúl: ritk, tréf Légvédelmi tüzér; légfúró. légiriadó  Légiriadó!: 〈Fig yelmeztetés, ha feljebbvaló jön ellenőrizni〉. légtérzavaró  fn ritk Légvédelmi rakétás; légfúró. légy fn 1. Szj: –Nehog y már a ~ fújja a Chemotoxot! R: Azt mondta a ~ a póknak, március a legszebb –hónap! 2.  Besúgó; vamzer. [— beköp ’besúg’]. lehajol Szj: Veg ye fel a –lépést, hajoljon le érte! lehány ts ige 1. Szj: –Mellemet ~om! 2.  Leszúr, megszid (Szfv98). 3. Olyat mond, amit nem lenne szabad; megma­ gyaráz. Ez a kopasz lehányta nekem a napjai számát! (BpA92/93). lehet   tn ige 〈Parancsokban, felszólításokban főnévi igenévvel eg yütt a felszólító mód helyett, annak kifejezésére használatos〉. El lehet dugulni! El lehet vitorlázni! Lehet idegeskedni! Lehet próbálkozni! Lehet alapállásba állni! lehúz  ts ige Nem enged haza, megtiltja a laktanya elhag yását; befékez. lekoccan  tn ige Engedély nélkül távozik a laktanyából; dobbant. lekoccol  tn ige A laktanya területéről (ritkábban őrségből v. szolgálatból) megszökik, engedély nélkül távozik; dob­ bant. leküzd  Küzdje le!: ritk Csinálja meg ; hajtsa végre! Leküzdve! 〈Gyakran a cselekvés tárg yával vag y céljával eg yütt mondva:〉 Befejezve, elvégezve. Reggeli torna leküzdve! Tízórai leküzdve! (Ma81/82). Szünet ~ve!: Vége a szünetnek, mindenki folytassa a munkáját, álljon a helyére stb.

lelécel



lesittel

(Nk84/85). ~i magát: ritk, szép Öng yilkos Oszt ~: ritk, tréf 〈A beszéd záróformulálesz; befalcol. jaként〉. 3.  Duma ~!: Csend leg yen!  lelécel tn ige 1.  A laktanyát enge- Leó!: Ua. Duma kilőve! 4.  Nem, nem dély nélkül elhag yja; dobbant (Szts04). lesz. Nem mész haza, és akkor: cigi leó, nő 2.  Leszerel (Bg y95). Vö. szabadulás. leó, pia leó! (BpA92/93). [— Villanyt leol3.  ritk 〈A tényleges katonaidőn túl tani! Vö. beó2]. visszatartott, tartalékosi szolgálatra kötelép –Olajra ~. lezett katona〉 leszerel; szerel. [— léc; vö. lepat tan  Megszökik; dobbant szleng lelécel ’elszökik’]. (Szk00). lelép  tn ige A laktanya területéről lépcsős  fn Laktanyai lépcsőház. (ritkábban őrségből v. szolgálatból) meglepedő fn 1.  Kikeményítette a ~jét; szökik, engedély nélkül távozik; dobbant. szeretkezésben részesítette a ~jét: ritk Éjszalemegy ~ hídba—. ~ sétára—. kai spontán ejakulációja volt. Vö. otthon. leninátka  fn tréf ZIL–131 márkájú 2.  Ezredes (Szk00); rongyos. [— szleng teherautó; benzintemető. lepedő ’ezerforintos bankjeg y’; vö. kilós, leninfiú  fn (ált. tsz.-ban) gúny, pej, rongyos]. ritk Politikai tiszt; poltiszt. [— Lenin-fiúk, lépés  Felveszi a ~t: 〈A menetelés közhírhedt különítmény a Tanácsköztársaság ben rossz ütemben lépő katona〉 igazodik a ideje alatt]. többiek járásához. Szj: Veg ye fel a ~t, | haLenti  Szj: Eg y/két/másfél év ~ hely- joljon le érte!; —| mert a kezébe adom!; —| rebillenti: 〈Ált. siránkozásra mondva:〉 vag y én adom a kezébe!; —| mert magára Majd megedződik! [A lenti laktanya külöhátékázom!: Lépjen eg yütt a többiekkel! nösen hírhedt volt keménységéről, szigolepke  fn ritk Harcjárműlőszer; ma­ rúságáról]. lac (Ze). lényeg  Szj: Az a ~, hog y ragadjon lepkefing Szj: –Kevés vag y, mint a ~. a bélyeg : tréf a) 〈Sztereotip válaszformulaként, ha valami csak részben sikerült:〉 lepúvad  tn ige Elromlik, tönkreNem baj, nem számít. b) 〈Sztereotip for- meg y (Db03). — bekrepál, megmihálylik. dulat, melyet a lényeg szó előfordulásakor léra  fn ritk Légvédelmi rakétás üteg ; használnak〉. lérak. lenyel ~te a –kefét. lérak  fn ritk 1. Légvédelmi rakétás lenyom  ts ige 1. ~ eg y sallert: ritk, üteg ; léra. 2. Ebben szolgáló katona. — tréf Megver; betakar. Vö. saller. 2. Meg- kacsavadász, lérakos, patás. ver; betakar. Szh: ~lak, mint a bélyeget: lérakos  mn és fn (g yak. tsz.-ban) Ua. 3. Megfenyít, megbüntet; befékez. ritk Légvédelmi rakétás (katona); lérak. Szh: ~ják, mint a bélyeget: Megfenyítik. || Lérakosok: ritk Légvédelmi rakétás alalenyúl  ts ige (El)lop; benyel. || Le- kulat. nyúl vkit: Meglop vkit. Lenyúl vmit: Ellop leránt ~ja a prémet az –arcáról. vmit. (Szts04). les  fn Őrtorony; torony (Szk00). leó Szj: 1.  Villany ~!;  (ritk) Lámlesit tel  ts ige Fogdára küld. — pa ~!: Kapcsoljátok le a lámpákat!  Leó!: Ua. Vö. elektromos oroszlán. 2.   mélyhűt. Vö. becsuk, bezár, lecsukat.

199

lesmester lesmester  fn ritk, tréf, gúny Kutya. 〈A szabolcsiak kigúnyolására használt, a legtöbbek által valódinak hitt ál nyelvjárási szó; legg yakrabban ebben a mondatban:〉 A lesmester felmászott a bizserfára: A kutya felmászott a villanyoszlopra (Nk85/ 86). Vö. bizserfa. leszakad  ritk 1. A –pofám ~. 2. Szakadj le!: Menj el onnan! 3. Szakadj le a lambériáról!: Ne támaszkodj a falnak! || Állj távolabb a faltól! 4. 〈Felszólításban:〉 Lemeg y. Szakadj le a zászlóaljszintre eg y seprűvel! (Er88). leszakít Szh: ~om az –arcod, mint bolond g yerek a plakátot! leszállópálya  fn ritk, tréf A sorban állók közötti túl nag y távolság. leszar  ~ta a madár/veréb: ritk, gúny Előléptették (és íg y újabb csontcsillagot visel). Szj: ~om a mai napot: ritk 〈Többnyire az öreg katonák által hangoztatott kifejezés, amikor vécére indulnak〉. leszek  (Alkalmilag főnevesült jelző rendfokozatot jelentő szavak előtt) gúny, pej Hamarosan előléptetendő, leendő (tisztes). || Az előléptetésért mindent megtevő; az elöljárók között népszerű 〈katona〉. ~ tizedes: ritk Őrvezető; őrvi. ~ szakszi: ritk 〈Ált. a jövendő szolgálatvezetőre mondva:〉 Biztosan szakaszvezetővé előlépő személy. Ez a leszek szakszi máris parancsolgat! (Nk84/85). ~ őrmester: a) Szakaszvezető; szakszi. b) ritk Tisztes; zebra. c) ritk Rövid időn belül többször előléptetett katona. d) ritk Tiszthelyetteshallgató; gyökérképzős. leszerel tn ige 1.   〈Kiképzésről visszatérve〉 harcászati felszerelését leveti. 2.  Katonai szolgálatának letöltése után távozik a hadseregből. Szj: 〈Személy hollétét tudakoló kérdésre:〉 (Árpi hol van?) ~t két g yerekre: Nem tudom. Akkor fogsz ~ni, ha a | csónak átmeg y a híd alatt! [utalás az

200

leszerelésszag ebédlő falán függő olajfestményre, amely eg y csónakázó katonát ábrázol]; —| Jancsi átadja a zászlót Juliskának! [utalás a Nag ykanizsán látható kétalakos szoborkompozícióra, amely eg y zászlót emelő férfit és eg y mellette álló nőt ábrázol]: tréf 〈Az öregkatonák újoncokat, másodidőszakosokat bosszantó ugratása:〉 Soha nem szereltek le! R: –Kopasz vag yok, rá se teszek, kétezerben ~ek! Azt beszéli/erről beszél falu, város, | ~ az öreg tápos; Nem kell duma, mézes-mázos, |—; Zúg ja falu, zúg ja város, |—; (ritk) Nem kell duma, mézes-mázos, tudja már az egész város: júliusban ~ az öreg tápos; Azt beszéli már az egész város: augusztusban leszerel a tápos (eg y 1986-os sláger aktuális átköltése: Le85/86); ~ az öreg harcsa, nem lesz többé marokmarcsa; Bevonultam, ~ek, szopjatok le/nyaljatok be/kapjátok be, őrmesterek!; Ó be pompás, ó be remek, júliusban ~ek; (ritk) Öreg vag yok, mint a medve, ~ek augusztusbe; (ritk) A sok nyenyec jaj de bunkó, ~ már a vén Lajkó; Szarok én a fag yra, hóra, ~ek 88-ba: 〈A leszerelés közeledtével ordibált rigmusok〉. Petőfiben nem nő moha, nem szereltek le ti –soha! Elolvad a –hóember, ~ a november! K: (ritk) Én ~ni jöttem a hadseregbe. Vö. még szerel, elmegy, lelécel. Az eg yik legnépszerűbb leszerelő nóta: „Augusztusban leszerelünk, ez az igazság, | Nem esszük már csajkából a lucskos káposztát. | Hadnag y elvtárs, isten vele, mi már elmeg yünk, | Köszönjük, hog y olyan sokszor kibaszott velünk.” leszerelés Szj: ~ig még annyi –céteát fogsz meginni, amennyi a toronyba fér! leszerelési ~ zászló Ld. leszerelőzászló. leszerelésszag  fn ritk, tréf 〈Az öregkatonák beszédében a leszerelés közeledésére utaló szó. Ált. 50 nappal a leszerelés előtt „kezdik érezni”〉.

leszerelő leszerelő   fn 1. ritk A leszereléshez közel álló öregkatona. Vö. öreg. ~ állomány—. Szj: ~knek tizenöt nap, gumiknak szomorú vasárnap, kopaszoknak ébresztő, fel!: 〈Az üg yeletes vasárnap ébresztőkor kiabált szövege〉. 2. 〈Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta volt bevonulás:〉 Az utolsó (hatodik, később neg yedik) három hónapját töltő katona. Vö. újonc. leszerelőzászló   fn Kb. 1 × 1,2 méteres lepedővászonból készített zászló, melyet leszereléskor a katonák magukra terítenek, vag y a vonatablakból lóbálnak ki. (Leginkább alkoholos üvegek és meztelen nők ábrái díszítik, szerepel rajta a lakóhely és a laktanya városának neve; ez utóbbiból az előbbibe eg y vonat robog a leszerelést szimbolizálva. Elkészülte után a barátokkal, társakkal ráíratják nevüket, címüket. A Szombathelyen készült zászlókon a következő vers is szerepel: Eg yütt voltunk jóban-rosszban, | Hóesésben, zivatarban, | Áztunk, fáztunk, heg yet másztunk, | Ellenség nélkül csatáztunk. | De a centi lassan fog yott, | S az öreg hal már unatkozott. | Véget ért a kínszenvedés, | Végre itt a leszerelés. | Úg yse látjuk többé eg ymást, | Írd ide a neved, pajtás! (Szh81–83). Vö. még obsit. — (leszerelési) zászló. leszívat  ts ige Kitol vele, kellemetlenkedik neki; megszívat. Vö. szívat. leszopat  ts ige Kitol vele, kellemetlenkedik neki; megszívat. Vö. szopat. ~ja az ag yát: Ua. letelik  (isz-i funkcióban használt) ige ritk 〈Előfelvételis katonák által a második időszakban ordibált szó, mely a leszerelés közelségére utal〉. Vö. etel. [— l-etel-ik]. letép Szj: ~em a –fejét, és beleszarok a nyakába! létra Szh: Olyan –öreg vag yok, hog y In kell felmennem az emeletes ág yra!

ló leül K: Ha a –katona áll, akkor ~; ha… leüt  Szh: ~lek, mint a kafferbivalyt!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek, leütlek! ~lek, mint vak a poharat: ritk Ua. Vö. betakar. levegőkeverő  fn tréf Rádiólokátor. — műszer. lever  1. ~i a vig yázzt: Díszlépéssel tisztelegve elvonul. 2. ~lek, mint | olasz a fügét; —| vak a poharat: tréf 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek, leütlek! Vö. betakar. leves –Robbantott ~. levetkőztet Szj: A –gránát vetkőztessen le! lezuhan ~ az –orcám! lezsíroz  ts ige 1. 〈Fémtárg yat〉 hoszszú időre elraktároz, tartósít. Lezsíroztad a pisztolyokat? (Nk84/85). 2. Felhalmoz, összekuporgat 〈leginkább határozói igenévként〉. Ott van neki lezsírozva eg y csomó (Nk84/85). –Heg yek vannak vmiből ~va. libasor  fn Sorakozó; dizsi (Szk00). liberós  fn és mn ritk Tapasztalatlan (életkorát tekintve a sorkatonák többségénél fiatalabb) őrmester. Vö. mintájú alatt. [— Libero, eldobható pelenka]. lilabőrű  mn gúny Cigány; kokeró (Vp03). limbó  fn Tüz A századparancsnoki lánctalpas a tüzéreknél; limbóhintó (Ze). limbóhintó  fn Tüz A (század)parancsnoki lánctalpas a tüzéreknél (Ze). [A Hungária eg yüttes táncdalszövegéből]. — limbó, masina. ló fn 1.  Lovat evett: ritk, tréf Nag yon siet, rohan. Vö. zizzen. Szj: Majd ha a ~ köp, de az a ~ már megdöglött: ritk 〈Újoncoknak mondták, ha haza akartak menni〉. Szh: –Kavar, mint ~ a kamillában. 2.  ritk Teherautó. Megitatja a lovakat: ritk Benzint tölt a teherautókba. Szj: Lóra!:

201

lóbaszó

lop

lobogós   fn ritk, tréf Zászlós. — Gépkocsira! Lóról!: Gépkocsiról! 〈A teherautóra, ill. a teherautóról szálláskor ki- akasztófa­gerendás, lászlós, zacsi, zacs­ adott parancs „huszárosan” elferdített vál- kós, zaszi, zászló. tozata〉. 3.  Szolgálat, lovamat!: ritk, tréf lócitrom Szh: –Kevés, mint ~ban a 〈Az aleg ység-üg yeletesnek címzett felszó- nyerítés. lítás a feg yverszoba azonnali kinyitására, lódobogás  ~t hallok!: Fig yeljetek, hog y az illető magához vehesse kézi feg y- ellenőrzés közeledik! (Or91). verét〉 (Nk84/85). 4.   (g yak. tsz.-ban) lódoktor   fn ritk, pej Laktanyai Az aknavető kezelője, aknavetős. Tüzér. || orvos; mengele. Lovak: Aknavetős v. tüzér alakulat. Szólj lóg   tn ige 〈Ált. munka, feladat elbe a lovakhoz! (Nk84/85). Szolgálat, a lovégzése elől〉 elbújik, 〈míg mások a feladavamat!: ritk, tréf 〈Az aleg ység-üg yeletes tot végzik〉 (rejtekhelyen) pihen; sunnyog. felszólítása:〉 Az aknavetősökkel mosassa Ik: ki~. fel a folyosót! (Nk84/85). [Az ág yúkat erelogika   K: A kapuüg yeletes azért detileg lovak húzták, de ezeket — tartja a van, hog y ne engedje be a It; Az őrség azért katonalegenda — a tüzérek megették. Az kell a hadseregben, hog y be ne szökjön a ~: elnevezésben közrejátszhat, hog y tüzérnek 〈A hadseregben tapasztalható ésszerűtlenált. nag ydarab, magas embereket válogatségeket kigúnyoló mondás〉. nak ki.] — bikás, buffogó, buffos, bufter, logikus Nem ~, viszont roppant –kabuktajani, buktás, bummos, gyufafejű, harkály, jakumó, kályhacsöves, kerekes tonás. lóharapás Szh: Olyan a –röhögése, nyúl, messzelövő, paci, patás, pocok, sü­ ket, szüzér, talpszárszaggató, tüzér állat, mint a ~. uborkás. Vö. még kis/nagybuktás, öjtós. lóhús  fn Felvágott; dzsuva. lóbaszó  mn és fn Nag y termetű lóistálló  fn ritk, tréf, gúny Őrbódé, (katona); dögtestű. ha benne tüzér v. aknavetős az őr. Vö. ku­ lóbaszóelemér  fn ritk, tréf 〈Az tyaól; ló. eg yszeri katona elnevezése〉; gipszjakab. lokátor Szj: Ne –forgolódjon, nem ~! lokátorfülű  mn ritk Nag y, elálló lóbél  fn Hír A legvastagabb (és legnag yobb kapacitású) hírközlési kábel fülű; lokátoros (Db03). (Ta82/83). Vö. tyúkbél, csirkebél. lokátoros  mn és fn Nag y fülű (emlóbeles  fn Nehézvezetékes szakasz ber). — lokátorfülű, parabolaantenna, radar(fülű), stabifülű. katonája (Ta82/83). Vö. tyúkbeles1. lólé  fn gúny Tea (Db02). — bró­ lóbetegség  fn pej 〈A parancsnok v. magasabb rangú elöljáró emlegetésekor moshipós, színesvíz. Vö. cétea, ertea. lombrágó   fn gúny Magas katona. használatos, tájékozatlanságot mímelő kiszólás; arra utal, hog y az illető tiszt nem — függőleges giliszta. számít, nem kell tőle tartani〉. Jön az üti! — lónyál   fn Üdítőital; buzivíz. Az valami lóbetegség? (Szfv98). Vö. öreg­ lop Szj:  ~ni meg y a század?: 〈Tréfáskatona. fenyegető kérdés vig yázzmenet g yakorollóbogár  fn ritk, gúny Előfelvételis tatása közben:〉 Keményebben verjék oda katona; tápos1. a lábukat! (Börs67). Vö. ver alatt.  (Mi

202

lórúgás

lyukszalag

van/Nem hallom!) ~ni mennek (elvtársak)?!: 〈Tréfás-fenyegető kérdés:〉 Hangosabban énekeljenek! lórúgás  fn ritk, tréf (Ált. a bevonuláskor kapott) védőoltás; lószérum. lószar Szj: Úg y –seggbe rúgom, hog y lesöpri a Hadak útjáról a ~t! Szh: –Kevés, mint ~ban a (C-)vitamin/nyerítés. –Felrugdoslak, mint a fag yott ~t! lószarorkán  fn (Gyakorló)köpeny. lószérum  fn ritk, tréf (Ált. a bevonuláskor kapott) védőoltás. [Mert „eg y ló is megdöglene tőle”]. — lórúgás. lótifuti  fn ritk, tréf Az ügyeletes tiszt írnoka; ütikutya. [A Muppet-show c. tévéműsor egyik szereplőjének nevéből]. löket   fn ritk 1. Ellenőrzés. 2. Ellenőrző elöljáró; vö. péká. lőkik  fn Lőelméleti-lövészeti kiképzés. [Hiv. röv.; vö. kik]. — céllövölde. lőtéri  ~ gránát: a) Gyakorlatokon használt nem robbanófejes RPG-gránát; bunkó. b) ritk, tréf Faragatlan, modortalan ember (vö. szleng bunkó ’ua.’); hülye; köcsög. lőtérpatkány  fn ritk, pej Lőtéri szolgálatra rendelt katona (DbB). Vö. pat­ kány2.

lőtérpötty  fn Zöld színű, kb. 2 cm átmérőjű, kör alakú kis matrica, amivel a használt céltáblákon a lyukakat ragasztgatták be, íg y téve azokat újra felhasználhatóvá (Or91). (Nag yon alkalmas volt dekorációs célokra is, pl. a falra különböző képek, fényképek felragasztására.) löveg –Páncéltörő ~. lövegcső  fn ritk, gúny 1. Nag y orr. 2. Nag y orrú ember; ormányos. lövegfelhuzerátor  fn ritk, tréf, Hk Töltőkezelő a harckocsiban; fűtő. lövészidő  fn Nag yon rossz, sáros, esős idő (amit a parancsnokok nag y előszeretettel használtak ki g yakorlótéri kiképzésre; Szh). lövészteknőc  fn Fekvő lövészárok, lövészteknő; gödör (Szabsz03). lövő  fn Éjszakai kimaradás; kimar­ csi (Er). lucskos  fn ritk Hímvessző; fasz. luksikoly  fn ritk, tréf Szellentés, fing ; alvalagdal. lüktet  tn ige ritk 〈Katona〉 feljebbvalói jelenlétében, amikor szem előtt van, ig yekszik a legszabályosabb lenni, és úg y mutatni magát, hog y feltűnő leg yen a lelkesedése.

Ly lyukszalag  fn tréf Vécépapír; cen-

ti (Szts04).

203

M maci fn 1.  Szj: Befelé ballag a ~ a macskakaki  Szálkásodik a ~: ritk, málnásba: Még csak szolgálata elején tart a tréf Borostás (a katona); bokorarcú. katona, újonc. Benn van a ~ a málnásban: macskakonzerv  VagdalthúskonSzolgálati idejének középső szakaszát tölti zerv; gyíkhús1 (Börs67). a katona, másodidőszakos. Kifelé ballag a macskariasztó  fn Felvágott; dzsu­ ~ a málnásból: Szolgálati idejének utolsó, va (Vp03). harmadik időszakát tölti a katona. A ~ kimacskaszar  Penészedik a ~: ritk, tréf felé meg y a málnásból: Vége felé közeledik a katonaidő; már több mint a fele eltelt. Borostás (a katona); bokorarcú. Vö. mackó. Szh: Annyi –napod van, mint madár fn és mn 1. –Leszarta a ~. ~nak a málnásban. –Kevés (vag y), mint ~ 2.  pej Könnyen becsapható személy. De sajtban a brummogás. 2.  Barna ~: tréf madár ez az alezredes, nem vette észre, hogy Széklet; gitt. Lerakja a ~t:  ritk, tréf Szé- a szeme előtt másztunk ki a kerítésen! 〈Boszkel, nag ydolgát végzi; aknázik. 3.  tréf szantásképpen szolgálatban lévők ugraAlaki g yakorlaton, menet közben össze- tására:〉 Madár a felvezető! (Szfv98). 3.  vissza mozgó katona; alaki toprongy. Sorkatona; baka ( Ju03). macizik  ige Alaki gyakorlaton, memadárlak  fn Századszint; halálsor net közben rosszul, össze-vissza lép; brékel. ( Ju03). mackó  Szj: A ~ már kifelé meg y a madzagbohóc  fn ritk, gúny Feldemálnásból: Vége felé közeledik a katonarítő katona; gyík2. idő; már több mint a fele eltelt. Vö. maci. mafi fn 1.    Magasles, magasfiSzh: Annyi –napod van, mint ~nak a g yelő. 2.   Az emeletes ág y felső tagja; málnásban. –Kevés (vag y), mint ~ sajtdoberdó1. 3.   Emeletes vaság y; dikó. ban a brummogás. [Röv.] mackótál  fn ritk Összefag yott himafis  mn és fn A felső ág yon alvó degtál, francia- v. burgonyasaláta (Ce). (katona) (BpA92/93). macska fn 1.  ritk, tréf Felderítő maga  Ihoz nyúl: 〈E/2-ben tréfás fekatona; gyík2. 2.  ritk, tréf Ejtőernyős (felderítő); zsinórbohóc. [Mert a macs- nyegetésként is:〉 Öng yilkos lesz; befalcol. ka mindig a talpára esik]. 3.  Nő; muff. ~mhoz nyúlok!: 〈Hitetlenkedés kifejezé4.  Sapka; ködvágó. Szj: Macskát le/fel!: sére〉. Szj: Magamhoz!: tréf 〈VezényszóSapkát le/fel! ként:〉 Hozzám! –Mi ~, …?! macskabaszta ~ vágtában—. magasfigyelő  fn ritk, tréf Az emeletes ág y felső tagja; doberdó1; vö. mafi. macskafej –Gennyes ~.

magastátra magastátra  fn ritk, tréf A szekrény teteje, ahová az újoncnak kell felmászni és letörölni; bakony (Le). mágnesasztal Szh: –Lefejellek, mint vasorrú bába a ~t! mágneses  Szh: Kóvályog, mint vasorrú bába a ~ mezőben. Megzavarodott, mint vasorrú bába a ~ viharban. mágus  fn Hőr Májusban leszerelő határőr (Fh89/91). [— május]. magyar –Pirított ~. majd hsz 〈Burkolt felszólítás kifejezésére, nyomatékosítására:〉  Majd –én…;   –Én meg majd… 〈E/2. igékkel tagadás kifejezésére; remények, vélemények, állítások ellenkezőjének, helytelenségének hangsúlyozására〉. Ld. rádöbben, rájön, rávezet.  Mert majd…: Nem… Pl. Mert majd megcsinálom ’Nem csinálom meg’. májerkodik  tn ige Vagánykodik, hőzöng, nag yzol. Ezer napodra ne májerkodj itt, kiscsirke, mert szétszopod az arcod! (Fh 89/91). [— argó májer ’selyemfiú, strici’ — ném. Meier ’majorosgazda, tejesgazda, kasznár’]. — elszédült, el van szédülve, pakolja magát, pályázik. Vö. nagyarcú. májkádó Ld. mikádó. májkídó Ld. mikádó. majom Szj: –Nehog y már | a ketrec rázza a majmot!; —| a banán hámozza a majmot!  Köpje ki a bohócot/majmot!: Ne nevessen! 〈Felszólítás annak az (ált. újonc) katonának, aki sorakozónál nevet, mosolyog. Ha továbbra is nevet, ki kell állnia a sorból, köpnie kell, és azon ugrálni, valamint nag yon hangosan ordítani〉. Vö. vigyorog. majomarcú  fn és mn ritk, pej Elöljáró; péká. majomgeci Szh: –Csapódjon (a sorvége), mint a ~!

makker majomház  fn gúny Parancsnoki épület; fehérház (Gyr02). majomhorda  fn gúny Körlet; put­ ri (Szabsz03). majomképző  fn ritk, gúny, pej Parancsnokképző (tiszt-, tiszthelyettes-, rajparancsnokképző); bunkóképző; gladiá­ torképző. majomkunyhó  fn 1. Üg yeletes tiszti helyiség ; ütiszoba. 2. Parancsnoki épület; fehérház. A majomkunyhó előtt tiszteleg j! majré  fn ritk Kapaszkodó fogantyú a harcjárművekben (Ze). Vö. rinyavas. [Vö. szleng majré ’félelem, ijedtség’]. majrébré  fn Rohamsisak; rohambili. majrékalap  fn ritk, tréf Rohamsisak; rohambili. Vö. cidribili, rinyasisak. majrékupak  fn tréf Rohamsisak; rohambili. makett  fn ritk, tréf 82 mm-es aknavető; kisbukta. [Tréfásan a 120 mm-es aknavető kicsinyített másának tartják]. maketthadnagy  fn tréf, gúny, ritk Alacsony termetű hadnag y (Le87). makk Szh: Olyan –kopasz vag y, mint a ~om. makkan  tn ige Magába fordul, idegösszeroppanást kap; megmakkan (Szfv 98). Ik: meg~. 2. ~ az asztal: Az alegységügyeletes ott hagyja szolgálati helyét. 3. (A büntetéstől való félelmében) mindent szabályszerűen csinál (Szk97/98). makkanat  fn Visszahúzódó, zárkózott katona, aki ideje nag y részében csendben ül valahol (Szfv98). makker  fn Az a katona, aki (a büntetéstől való félelmében) mindent szabályszerűen csinál; félős, g yáva ember; rinya­ gép (Szk97/98).

205

makkos makkos 1. Szj: …kérek –engedélyt a ~ba becsörtetni! 2.  fn Temető (Db95). — csendeskemping. makkosfrigyes  fn tréf Hímveszsző; fasz. mákos  1. Szh: –Kevés, mint ~ tekercsben az önindukció. 2. ~ tekercs: Takarodóra előkészülve az ág y végébe helyezett feltekert takaró (lepedő és pokróc); bejgli. makszimusz –Gyikusz hungarikusz ~. malac fn 1. Sovány ~ vágtában—. 2.  ritk Konyhai kisegítő munkás; csellós. Vö. konyhamalac. 3.   〈Harckocsi-, aknavető-, ág yú-〉 lövedék, gránát (100, 120 mm-es ált.).  Százas ~: 100 mm-es repesz-, ill. páncéltörő harckocsigránát.  Sivít a ~: 〈A lövedék helytelen betöltésekor hallható hangra mondták〉. Ö: háká~. — bukta2, kucu, lepke. malacka  fn Hőr Boeing 737 típusú repülőgép. Szólj be, hog y meg jött Amszterdamból a malacka! (Fh89/91). malacorca  fn ritk, tréf, pej Disznósajt. — désajt, gennyes macskafej. malária  ~ Hotel: pej Savaria Kiképzőközpont, Szombathely; Szavária Hotel. málha   fn ritk Hátizsák; málha­ gyík. [— málhazsák]. málhagyík   fn tréf Hátizsák, málhazsák. — bálnazsák, borjú, bornyú, gyík3, málha, málnazsák, púp, puttony, tyuttyó. málház  ts ige ritk 1. Csomagol. 2. Élelmet rak el (pl. az útra) 3. Átad, odaad. málházd ide azt az újságot! (Le85/86). málnás  fn 1. Szj: Befelé ballag a –maci a ~ba; Benn van a –maci a ~ban; Kifelé ballag a –maci a ~ból. A –maci/ –mackó (már) kifelé meg y a ~ból. Szh: Annyi –napod van, mint macinak/mackónak/medvének a ~ban. 2. ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi.

206

marad málnazsák  fn ritk, tréf Hátizsák; málhagyík. [— málhazsák; szójáték]. malomkerék  fn tréf Még teljes vag y majdnem teljes katonacenti a napok számlálására. Vö. centi. — dakkerék, ká­ beldob, malomkő, óriáskígyó. malomkő  fn tréf Még teljes vag y majdnem teljes katonacenti a napok számlálására; malomkerék. Vö. centi. mamut fn 1. Szj: Ezzel a –centivel még eg y ~ot ag yon lehet ütni. R: –Laza vag yok, mint a pamut, | mert én vag yok az öreg ~; —| öreg vag yok, mint a ~. Alsógatyám tiszta pamut, olyat –szartam, mint eg y ~. 2.  Hőr Augusztusban leszerelő határőr (Fh89/91). mamzer  fn ritk Árulkodó (ezzel hízelkedő) katona; spicli; vamzer. manci  fn tréf 1. Rába Mann típusú teherautó. 2. ritk Ennek sofőrje. Vö. kup­ lunggyilkos. mandinka  ~ harcos: ritk, tréf Újonc; kopasz. manitu fn 1.  ritk, tréf Tábornok; pi­ zsamás. Nag y ~: ritk, tréf Ua. 2.  Törzsfőnök; golyóstoll (Szk00). [— Mannitou, az indiánok főistene]. manó fn 1.  Régi kimenőruhából átalakított g yakorlóruha (DbK). Vö. gyak­ szi2. — manóruha, szolgálati. 2.  Kis termetű, alacsony katona; inkubátorszö­ kevény (Szk00). Ö: bűz~, fali~, konzerv~. manóruha  fn Régi kimenőruhából átalakított g yakorlóruha; manó (DbK). Vö. gyakszi2. manőverút  fn Hőr A nyomsáv melletti út (Aszö-Rf 82/84). (Ezen közelítette meg a razziakocsi a nyomsávot.) marabu  fn tréf, Lok A P–15-ös lokátor antennája (Szk86/87). marad R: –Csíkos hátú/Kurta farkú kismalac, én elmeg yek, te itt ~sz! Én elme-

marcsa

medve

g yek, te itt ~sz, isten veled, kis –kopasz! kálás; sikamika. [Szójáték; vö. harakiri, –Centim, centim, mondd meg nékem, ki ~ matat]. | itt e vidéken…; —| bent a jövő héten… matat  tn ige Kényszer hatására értelmetlen takarítást (főleg portörlést) vémarcsa –Ötcombú ~. gez. A kopárok tegnap is matattak, mert nem Marcselló  fn Marcali (Ma85/86). hoztak föl reggelit az öregnek! (Nk84/85). mari(ka)  fn ritk Kézi páncéltörő matatás  fn Többnyire megalázás feg yver; erpégé (Szh81/82). céljából kikényszerített takarítás, amely maris –Ötcombú ~. ált. nem jár eg yütt felsikálással. Vö. mata, marokbatosz  fn ritk, tréf Önkielé- sikamika. gítés; marokmarcsa (DbK). matekozik  ts ige Verekszik. [— marokmarcsa fn tréf 1.   Ön- szleng matek ’matematika’, ti. a kiütött elkielégítés; maszturbálás (férfiaknál). Ha lenfelet kiszámolják]. befékeznek, akkor marad a marokmarcsa mateó  isz Mateó!: ritk, tréf Kap(Pá82). R: Leszerel az –öreg harcsa, nem csold le a villanyt! (Er88). [Tkp. „Ma te lesz többé ~! 2.  ritk A kéz önkielégítés- oltod le a villanyt.” Vö. Villany leó!] kor. — angol barátnő, bohócpolírozás, matróz  ritk Újonc katona; kopasz bőranyu, cerkahegyezés, emma, faszci­ (Db03). bálás, hüvelykmatyi, laktanyán belüli Matula Szh: –Meghúzza, mint ~ a barátnő, marokbatosz, ondórandi, öt­ combú asszony/barátnő/marcsa/maris, ladikot! matyizik  tn ige Önkielégítést véötujjas, recska(anyag), vera, zacsipacsi, zsebzsötem, zsuzsika. Vö. zsibis, zsibizik. gez; zsibizik. matyó Szh: Úg y –szájon váglak, hog y Marótia  fn Pilismarót. ~ mintát harapsz a betonba! masina  fn ritk, Tüz A (század)pamazsola  fn Első időszakos katona; rancsnoki lánctalpas a tüzéreknél; limbó­ kopasz. [— szleng mazsola ’kezdő autóvehintó. maszeksír  fn ritk Lövészteknő, lö- zető’]. mea   fn ritk Műszaki ellenőrző álvészgödör; gödör. lomás. mászik  Szj: Katonák, ma megint meáz(ik)  ts és tn ige ritk Gépkocsit ~unk az étel után!: Ma Bácskai felvágott van a műszaki ellenőrző állomáson megvizsaz étkezdében (Bö-Börs95/96). [Utalás a gáltat, ellenőriztet. [— mea]. Bácskai kinézetére, illetve szagára]. medve –(Vén) tengeri ~. Szj: –Nemászófa  fn ritk, tréf Felmosófa; hog y már a méz nyalja a It! Szh: Annyi motor. –napja van (még ), mint Inek a málnásmasztimarci  fn tréf Az önkieléban. R:  Hideg van, hideg van, fáznak a gítést végző katona neve. — zsibis. Vö. Ik, fejbe lőném magam, ha februári lennék: marokmarcsa, rejszmatyi. 〈A hamarosan leszerelő öregkatonák töbmata  fn Külső és belső körletmunka, bieket bosszantó rigmusa〉.  Hideg van, takarítás (Bia94). Vö. matatás, sikamika. hideg van, a Budaörsi úton brummognak a matahari  fn tréf Nag ytakarítás, Ik, főbe lőném magam, ha kopter/novemmegalázás céljából kikényszerített felsi- beri lennék!: Ua.  Jó –reggelt, jó reggelt,

207

medvenyál

megcsókol

ébrednek a Ik, tökön szúrnám magam, ha megbír  ts ige g yak 〈Nem állandóén kopasz lennék!: 〈Az üg yeletes reggeli éb- sult kifejezésekben: kb. ’jó az neki’〉. A kopaszok megbírják a felmosást. Megbíresztőkor kiabált szövege〉. medvenyál  fn ritk, tréf Cipőpasz- rod a bundzsit. Megbírod, hog y hegesztesz. (Sztk97, Szfv98). ta; fókazsír. megbocsát  Bocsáss(ál) meg! ( Jelmég hsz  Még amúg y!; Még jobban!: legzetesen nag yképűsködő hanglejtéssel 〈Eldöntendő kérdésre adott magabiztos ejtve:) a) 〈Dicsekvés, dicsekvő hangvéteválaszként:〉 Persze, hog yne; igen. (Kilű mondanivaló bevezető formulája〉. b) élesítetted a centit?) Még amúg y! (Nk84/ 〈Közbeszólás v. a beszélgetőtárs kioktatása 85). (Hazamég y holnap, Józsikám?) Még esetén a mondat elé (esetleg után) illeszjobban! (Szh81/82). 〈Igekötős igei állíttendő formula〉. mányt tartalmazó eldöntendő kérdésre megborotválkozik  Szj: Hozom a adott (magabiztos) válaszként:〉 Még + az igekötő (vag y a neki megfelelő határozó- kaszát, hog y meg tudjál borotválkozni: ritk, szó) -bb középfokjeles alakja: Ua. (Kivit- gúny Nag yképű vag y! Vö. nagyarcú. ték már a táposok a szemetet?) Még kijjebb! megbuhan  Meg van buhanva: Nag y(Nk84/85). (Téged is elhajtott az a vén geci képű, beképzelt (Szfv98). Vö. nagyarcú. a kihallgatásról?) Még elebb! Ug yaníg y megbuk ik  tn ige Szolgálatban elmég : Még beljebb/feljebb/följebb/lejjebb követett szabálytalansága lelepleződik; stb. Szj:  Még ég otthon a cigarettacsikk, rajtaveszt. ~ik/~ott az őrség, a szolgálat. amit eldobott;  Még haza se ért a kutya az Ma csupa kopár van a tornyokban, biztosan állomásról (és már…);  Még mozog a szö- megbukik az őrség! (Nk84/85). Vö. bukott. gön a kalapja, és már öregnek érzi magát? — megdől, megég, megsercen.  Még össze sem söpörték a haját/bundáját megcerkáz  tn ige Pórul jár, meg(és már…);  Még ég a csikk, amit civilben járja; megszív. Jól megcerkáztuk ezzel az eldobott (Szh81/82): Nemrég vonult be, új főtörzzsel! (Fh89/91). [— szleng cerka újonc (és már…). ’hímvessző’]. megáll  Szh: A katona ~, mint Katimegcimmog  ts ige ritk Fölösleban a g yerek: 〈Az „Állj!” vezényszóra való gesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, cselekvés magyarázataként:〉 Katonásan, feamikor nem kellene; megmagyaráz. Ne szesen álljon meg! cimmog ja meg!: Ne mag yarázkodjon! (Sb megbasz  Szj: Ha –utolérem, ~om! 84). Vö. cimmog. Meg akarja baszni?!: durva Ne álljon olyan megcincog  ts ige ritk Fölöslegesen közel a sorban a másikhoz! Vö. hőmérő­ zik. Basszon meg eg y | taliga apró majom!; beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor —| erdő páviánfasz!; —| lavór fasz!: durva nem kellene; megmagyaráz. megcsíp ~te a –kummancsbogár. 〈Dühös kifakadás a másikra〉. (Ne) bassza (már) meg (az) a kopár/kopasz/tápos kurva megcsókol  Szj: Csókolja meg!: ritk 〈Hangos felkiáltás, ha a feg yver karbanisten/élet!: durva 〈Káromkodás; ált. dühös kifakadás újoncokra vag y előfelvételis ka- tartása közben leesik a földre valamilyen tonákra〉. K: A –parancsot ~ni nem sza- hangosan csörgő alkatrész. Az újoncoktól bad, mert csak szaporodik. g yakran megkövetelik, hog y tényleg csó-

208

megdől

meghasad

kolják meg, csak azután tehetik vissza a megfeszít  Szh: ~i, mint skót a dudátöbbi közé〉. ját: ritk Az aleg ység-üg yeletes végig újonc megdől  tn ige ritk Szolgálatban helyettesét hag yja a szolgálati helyen ülni, elkövetett szabálytalansága lelepleződik; aki emiatt ideges, „feszül” (DbK87). Vö. Jézus. rajtaveszt; megbukik. megfordul Szj: Az –alakulótéren kell, megdumál  ts ige Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor hog y ~jál. nem kellene; megmagyaráz. Ne dumálja megformáz  ~om a napot: 〈A vécén meg!: Ne vitatkozzon! ülve kiabálják a katonák〉. [— gyurmázik megdurrog   ts ige ritk Fölösle- ’székel’]. gesen beszél, visszabeszél; akkor nyilvánít megfuttat  Szj: ~om, hog y kiszalad a véleményt, amikor nem kellene; megma­ béketáborból! : 〈Elöljáró (akár szó szerint gyaráz. értendő) fenyegetése:〉 Megbüntetem! megduzzog  ts ige ritk Fölöslegesen megfütyül  ts ige Fölöslegesen bebeszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor szél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene; megmagyaráz. A sivár nem nem kellene; megmagyaráz. Ne fütyüld duzzog ja meg!: Ne fűzzön hozzá véle- meg, tápos! (Ze87/88). ményt! (Gyö87). meggyalul Szj: Miért nem g yalulta megég  tn ige Szolgálatban elkövemeg a –pofáját reggel? tett szabálytalansága lelepleződik, mulaszmeghajlik Szh: Hasba –rúglak, oszt táson érik; rajtaveszt; megbukik. úg y ~asz, mint az U szög! megéget   ~ a centi: 〈Ált. fig yelmezmeghajt   ts ige Rosszindulatból, tetésekben arra utal, hog y az újoncok nem megalázás céljából különösen sok vag y nyúlhatnak az öregkatonák centijéhez. igen nehéz feladatot végeztet. Vö. megszí­ Ld. még centi〉. Megégeti a kezét, katona! vat. Szh:  (Úg y) ~om, hog y elhag yja a fa(DbK88). Nem félsz, hog y megégeti a kezed szát!;  ~om, mint heg yi rablót a lavina!; a centi? (Ze86/87). Szj: Mennyi –napod  ~om, mint pék a kiflit!;  ~om, mint az van? Ki ne mondd, ~i a szádat! U szeget!;  ~om, mint Zinger a varrógémegesz Szj: Jó –g yerek: nem eszi meg pet/(ritk) találmányát!: 〈Fenyegetésként:〉 a kúpcserepet. Meg fogom dolgoztatni!  Möghajtom megfázik  Meg fázol!: ritk Gombold (hogy elhagyja a tökit)!;  Möghajtom, hogy be az összes gombot! vízibolhák pólóznak a tökin!: Ua. (Börs67). megfejel Szh:  ~lek, mint teknősbéka — megfektet, megszaggat, megszakít. a földiepret!;  ~lek, mint kezdő vakond megharap  Megharap!: ritk a) 〈Felkia kerti csapot!: ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 áltás a piszkos bakancsot meglátva (vö. cá­ Megverlek! Vö. betakar. pafogas a surranó)〉. (E „rémült” felkiáltás megfektet  ts ige ritk Megaláz; után ált. kidobják a bakancsot a körletből.) megalázás céljából vmilyen nehéz munkát b) 〈Tréf. felkiáltás vmilyen kellemetlen kikifáradásig végeztet; meghajt. Vö. meg­ nézetű ételt meglátva〉. szívat. [— A büntetés eg yik g yakori formeghasad  Szh: Hasadj meg, mint az mája volt, hog y a katonát „Feküdj! Föl!” atommag!: ritk, tréf 〈A társalgás megszakívezényszóval ugráltatták].

209

meghat tásának jelzésére használt formula:〉 Menj innen! Hag yj békén! Nem érdekelsz! meghat  ts ige ritk Érdekel. Aztán kit hat meg, hog y te fáradt vag y? (Nk84/ 85). Nem hat meg ; Nem tud ~ni: Nem érdekel. Vö. még : Meghat? ’Érdekel ez téged?’ — Igen. 121 meg 6! 〈Az igenlő válaszban a szám mindig a leszerelésig hátralevő napokra utal (jelen esetben 127 napja van hátra a válaszolónak〉 (Le85/86). Vö. árt, dolog, eb, érdekel, kevés, szocprobléma. meghatároz Szj:  Hog yan lett ez magának ~va?!: Miért nem (a parancs szerint) csinálja? –Sorakozó vag y g yülekező volt ~va?!  Fekvés van ~va!: Takarodó! Vö. takarító. meghőmérőz  ts ige ritk A sorban túl közel áll a másikhoz; hőmérőz(ik). meghunyászkodik Kérek –engedélyt ~ni! meghúz Szj: Húzza már meg, nem –lázmérő az! Szh:  ~za, mint Matula a ladikot: Nag yot kortyol az italból. megír ~ja a –könyvet. Meg van írva a –könyve. megjár   ts ige Meg járja: Neki való, jár neki, őt illeti, megérdemli. Ilyen kopasznak még meg járja a konyhamunka! Az öreg rájának meg járja a jutiszabi! (Fh89/91). Nekem meg járja, hog y ne járjak reggeli tornára ’Jogom van hozzá (mert már öregkatona vag yok), hog y ne járjak reggeli tornára’ (BpA92/93). megjárási  ~ alapon: Azért, mert (nekem) megjárja, azaz mert már öregkatona (vag yok). Meg járási alapon többet vag yok otthon (BpA92/93). Vö. öregségi. megkanalaz   ts ige Vkinek a hasát büntetésből, avatásként kanállal veri. Ld. még kanalazás. Vö. kanalaz. megkever  Szj: ~em az ujjaidat!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! (Db95). Vö. betakar.

210

megmagyaráz megközelít  Közelítsen meg!: tréf Hozzám! 〈vezényszó〉; Testemhez! megkukiz  ts ige ritk A sorban túl közel áll a másikhoz; hőmérőz(ik). Szj: Meg ne kukizza!: ritk, tréf Ne álljon olyan közel a másikhoz a sorban! megkummant  ts ige Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem csinálja meg ; suny­ nyog. megkummog ts ige 1.  Kibújik valami (ált. munka) alól; nem csinálja meg ; megússza; elsunnyog. Ne kummog ja meg! 2.  Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene; megma­ gyaráz. 〈Legg yakrabban parancs vag y mondanivaló utáni kelletlen duruzsolás kapcsán mondva:〉 Ne kummog ja meg! megkúsz  ts ige Megkúsz vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem csinálja meg ; megússza; elsunnyog (Szk89/90). megkúszat  ts ige Büntetésből kúszásra kényszerít. meglát Szj: ~ok eg y női biciklit, és azonnal/rögtön –izgalomba jövök. meglép  tn ige Megszökik, engedély nélkül távozik; dobbant. meglóg  tn ige Megszökik, engedély nélkül távozik; dobbant. meglökés  fn ritk, tréf Előléptetés. Vö. csillaghullás. megmagyaráz ts ige 1.  Szj: Ne akard ~ni a hóembernek, hog y jó neki a meleg!: 〈Értelmetlen kérésre vag y parancsra mondva:〉 Nem csinálom meg (Sztk97). 2.  Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene. a) Véleményt fűz vmihez; ellenkező véleményét hangoztatja, vitatkozik. || Parancs helyességét kifogásolja, a kiadott parancsot kritizálja (ahelyett, hog y teljesítené). b) Belebeszél, kotnyeleskedik. c) Visszabeszél, felesel. d) Mentegetőzik, mag yarázkodik.

megmakkan

megsípol

Faszom kivan ezekkel a táposokkal, akármit megnyer  ts ige Szolgálatba kerül. mondok, rögtön megmag yarázzák! (Nk84/ ~i a hétvégét. 〈Erre mondták a többiek, akik 85). Ne mag yarázza meg!; Volt ~ni?!: Csend nem nyertek semmit, azaz hazamehettek, leg yen; nem érdekel a véleménye(d)! Ne amíg a „nyertesnek” a laktanyában kellett mag yarázd már meg, fókázzad föl a folyo- maradnia:〉 Ha ~te, hadd vig ye! (Szfv98). sót, aztán kész! (Nk84/85). Vö. agyal. — megobiztat  ts ige ritk Kitol vkivel, agyaskodik, behány, be(le)szól, beittyeg, kellemetlen, megalázó, hátrányos helyzetbeugat, beugázik, cimmog, durrog, hány, be hoz; megszívat. Vö. obiztat. hánykolódik, kampalyog, lehány, meg­ megőrző  fn tréf Fogda; fogszi (Db02). cimmog, megcincog, megdumál, meg­ megpampog  ts ige ritk Fölösledurrog, megduzzog, megfütyül, meg­ gesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, kummog, megnyamnyog, megpampog, amikor nem kellene; megmagyaráz. Vö. megprüttyög, megugáz, megzizeg, pam­ pampog. pog, pörcög, rüsszög, visszadurrog, visz­ megpattan   tn ige A laktanya teszahány. Vö. nyom. rületéről megszökik, engedély nélkül távomegmakkan  tn ige 1. Magába zik; dobbant. [— argó, szleng megpattan fordul, idegösszeroppanást kap. Meg van ’el/megszökik’]. makkanva (Szfv98). — befordul, berecs­ megpokrócoz   ts ige Eg y pokcsen, makkan, megmekken, megreccsen, róccal letakar, és megver. Vö. pokrócoz. megzizzen, megzuhan, recseg. Vö. bekat­ megprüttyög  ts ige ritk, pej Fölöstan. 2. ritk Kimerül, elfárad; megzuhan. legesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, megmazzan  tn ige (Valamilyen fel- amikor nem kellene; megmagyaráz. adattól) megijed; berinyál. megráz  Szh: ~lak, mint a kettőhúsz!: megmekken  tn ige ritk 1. Magába ritk, tréf 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. fordul, idegösszeroppanást kap; megmak­ betakar. kan. 2. Kimerül, elfárad; megzuhan. Telmegreccsen tn ige 1.  Megtörik, jesen megmekkentem, már eg y hete vag yok lelkileg összetörik; megmakkan (Böéjszakás! (Fh89/91). Börs95/96). 2.  ritk Kimerül, elfárad; megment  ts ige Lop; benyel (Db03). megzuhan. 3.  (Valamilyen feladattól) megijed; berinyál. megmihályl ik  tn ige Elromlik; le­ megrohad Szj: Rohadjon meg az összes púvad (Db95). –befőtted! megműt  ts ige Vkinek a hasát kamegsercen  tn ige Szolgálatban nállal veri (vö. kanalazás), majd filctollal elkövetett szabálytalansága lelepleződik, „műtéti heget” rajzol rá (ld. műtét). mulasztáson érik; rajtaveszt; megbukik. megnyal  ts ige Pórul jár, elszenved Tegnap megsercentem őrségben, tuti eg y hóvmit; megszív. Ezt jól megnyaltam, csupa nap helybetopi! (Fh89/91). leszerelővel leszek szoliba (Fh89/91). ~ja a megsípol  ts ige 〈Többnyire feg yelnag y harci faszt: Ua. mezési, büntetési célzattal〉 a szeg ycsontot megnyamnyog  ts ige ritk, pej Fölös- ujjbütyökkel vag y vmilyen tárgg yal meglegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, nyomja. Vö. síp. Menjünk, sípoljuk meg amikor nem kellene; megmagyaráz. azt az ag yas kopárt! (Fh89/91).

211

megsummant megsummant  ts ige Megsummant vmit: ritk Kibújik vmi (ált. munka) alól, nem csinálja meg ; megússza; elsunnyog. [— sumákol]. megsunnyog  ts ige Megsunnyog vmit: Kibújik vmi (ált. munka) alól; nem csinálja meg ; megússza; elsunnyog. Vö. sunnyog. megsüt  ts ige Hőr Az útlevelet ellenőrzés céljából a kamera fölé teszi (Rf82/ 84). Ld. még figyelőz. megszaggat  ts ige ritk Rosszindulatból, megalázás céljából különösen sok vag y igen nehéz feladatot, munkát végeztet (akár végkimerülésig ); meghajt. Vö. megszívat. megszakaszt  Szh: ~om, mint a véres hurkát, az biztos igaz!: Ezt még megjárja! Vö. megszakít. megszakít  ts ige Rosszindulatból, megalázás céljából különösen sok vag y igen nehéz feladatot végeztet (akár végkimerülésig ); meghajt. Vö. megszakaszt, megszívat. megszámlál Szj: –Napjaim meg vannak számlálva. megszárad  Szj: Ott fogsz/fogtok ~ni! 〈Őrségben állók ugratása〉 (Fh89/91). megszarik  tn ige Fizikailag összeroppan, kikészül (a kiképzéstől stb.); meg­ zuhan. Úg y meg futtatom magukat, hog y megszarnak! (BpA92/93). megszisszen  tn ige (Valamilyen feladattól) megijed; berinyál. megszív   ts ige 1. ~ja a –bránert/ (harci) –faszt. 2. (tárg y nélkül) Pórul jár, megjárja; (mások) (kíméletlen) eljárása miatt kellemetlen, megalázó, esetleg tartósan hátrányos helyzetbe kerül; méltánytalanság, bosszúság éri (ld. még szív alatt is). Vö. (meg)szívat; szív(at)ás. [— megszívja a faszt]. — bekapja a hosszúcicit, beszív,

212

megtizedelt beveszi a bréket/nyeles nyalókát, csö­ csöt kap, döbben, elkapja az anakondát/ bránert, megcerkáz, megnyal(ja a nagy harci faszt), megszívja a bránert/faszt/ (nagy harci) oboát, megszop, rábaszik. megszívat   (g yak. megszivat) ts ige (Kíméletlen módon, sajnálat nélkül büntetésből vag y bosszúból, esetleg véletlenül) úg y jár el vkivel, hog y azt kellemetlen, megalázó, esetleg tartósan hátrányos helyzetbe hozza; elbánik, kitol vele; boszszúságot okoz neki. a) Vmilyen nemszeretem (a katona számára minden kötelező annak minősülhet; unalmas, kellemetlen, undorító, megerőltető, megalázó, a többiekénél több) munkát, feladatot ad, végeztet. b) (Túl nag y) büntetést ad. c) ritk Megtréfál. || Becsap. Vö. szívat(ás); (meg)szív. Megszívattam a kopaszokat: egész este matattak! (Nk84/85). K:  Arra lettünk hivatva, hog y meg leg yünk szivatva: ritk, tréf 〈A kellemetlenségekbe való belenyugvás rímes kifejezése〉. [— szív(at)]. — aláka­ var, alárúg, belekavar, beviszi az erdőbe, cicire vesz, cumira vág, csöcsre kapcsol/ tesz/vesz, elvágja a faszát, falra vesz, le­ csöcsöz, leszívat, leszopat, megobiztat, megszopat, megvezet, obira vág, oboára veszi a száját, rákapcsolja a szivattyút, re­ szel, szétszopat, szopatóra vesz. Vö. meg­ hajt. megszok  Szj: (Ezt) ne szokd/szokja/ szokjátok/szokják meg!: Ilyen máskor ne forduljon elő! megszop   ts ige Pórul jár, megjárja; bosszúság éri; megszív.  ~ja a harci –faszt: Ua. megszopat   ts ige Kellemetlenkedik neki, ellátja a baját; kitol vele; megszí­ vat. Vö. szopat. Szh:  ~ja, mint Tarzan a majmát: ritk Nag yon ellátja a baját. megtizedelt  fn Tizedes; tízes (Szk00).

megtoliz megtoliz  ts ige ritk, tréf A sorban közel áll a másikhoz; hőmérőzik. megugat Szj: Jó –g yerek: nem ugatja meg a holdvilágot. megugáz  ts ige ritk, tréf, pej Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene; megmagyaráz. [— szleng ugat ’beszél’]. megüt  Szh: ~lek, mint vak bálna az anyahajót!; ~lek, mint vakondok a vízcsapot!; ~lek, s fekszel, mint fácán a tálcán!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! (Db95). Vö. betakar. megverekszik  ~ik a barnamedvével: ritk, tréf Székel, nag ydolgát végzi; akná­ zik. ~ik az óriáskíg yóval: Vizel; gyíkol. Szj: Meg yek, megverekszem a barnamedvével/az óriáskíg yóval!: 〈Vécére való induláskor tett kijelentések〉 (Fh89/91). megvezet  ts ige Kellemetlen, megalázó helyzetbe hoz; elbánik, kitol vkivel. || Becsap. Megszívat. megzakkan   tn ige ritk A végkimerülésig csinál valamit, kifárad; megzuhan. megzizeg   ts ige ritk, tréf, pej Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene; megmagya­ ráz. Ne zizeg je meg! megzizzen tn ige  Megtörik, lelkileg összetörik, az idegei felmondják a szolgálatot; megmakkan. megzuhan   tn ige 1. Kimerül, elfárad. — elalél, megmakkan, megmekken, megreccsen, megszarik, megzakkan. Vö. kivan. 2.  tn ige Magába fordul, elkeseredik, lelkileg összeomlik; megmakkan (BpA92/93). megy  Szj: Ezek mennek, meg | a bárányfelhők; —| a farzsebes molinó: Ez van, ezt kell szeretni, nem lehet megváltoztatni, elkerülni (Ta82/83). Szj: ~ek, beleszarok a vécé arcába!; ~ek, megverekszem a barna-

menázsifaszolás medvével/óriáskíg yóval! 〈Vécére való induláskor tett kijelentések〉 (Fh89/91). megyekhazazokni  fn A honvédségben rendszeresített fehér sportzokni (Db03). [meg yek haza: a zoknira hímzett MH (Mag yar Honvédség ) rövidítés tréf. feloldása]. meggymag fn 1.  〈Gyalogsági feg yverbe (legg yakrabban géppisztolyba) való〉 lőszer; skuló. 2.  Kis termetű, alacsony katona; inkubátorszökevény (Szk00). meggymagköpködő   fn ritk, tréf Géppisztoly, gépkarabély; géppityu. meleg Ne akard –megmag yarázni a hóembernek, hog y jó neki a meleg! melegítős   fn ritk, tréf Tábornok; pizsamás. [Az eg yenruha nadrágján látható piros csíkról]. mell  Szj: ~emet lehányom!: 〈Boszszankodás, meglepődés kifejezésére:〉 Ez nem lehet igaz! (Fh89/91). mellpor  fn ritk Erős ütés a másik mellkasára. Szj: Kapsz eg y ~t!: tréf, ritk 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! — mellpo­ ros. Vö. betakar. mellporos  fn ritk Erős ütés a másik mellkasára; mellpor (Ma84). melódiás  fn és mn ritk, tréf Konyhai kisegítő munkás; csellós. mélyhűt  tn ige ritk, tréf Fogdába zár, fogdafenyítést ad; lesittel. [— hűvös]. mélymerülő  fn ritk Az utolsó, öblögetésre használt mosogató a konyhán; termál három (Tp87/88). mélynövésű  mn tréf Kis termetű, alacsony (katona); inkubátorszökevény. mélytengeri –(Öreg ) iszapszemű ~ rája; –(öreg ) ~ iszapszemű rája; –öreg ~ iszapszívó búgócsiga. Vö. rája alatt is. menázsifaszolás  fn ritk, tréf A hidegélelem felvétele.

213

menés

méter

menés  Menés!: Menet! 〈vezényszó〉. mesemondó Szh: –Kevés, mint Mese sajtban a ~. menetütem  Szj: Hanyas a ~?: ritk, tréf 〈A centi berázásakor feltett kérdés:〉 mester1  fn Parancsnok; péká (Szts04). Hány nap van még hátra a leszerelésig ? mester2  fn ritk Vizesblokk; mes­ mengele fn pej 1.   Laktanyai or- terhármas. vos.  Doktor ~: ritk, pej Ua.  Frau ~;  mesterállás  fn ritk, tréf Vécé. — ~ néni: ritk, pej Orvosnő a laktanyai g yen- henger, kábelfektető intézet, kretyusz, gélkedőn. — állatorvos, eütiszt, felcser, nyomda, pottyantó, rigófüttyös, röttyin­ hentes, lódoktor, méregkeverő, régész, tő, szaroda, szarófülke, szaróka, vasing­ szadi, tökösnővér. 2.  Fogorvos 3.  tonklub. Vö. mesterhármas. Egészségüg yi katona; tökösnővér. mesterhármas   fn tréf Vizesmenhely  fn Gyengélkedő; gyengusz. blokk: mosdó, vécé, előtér/zuhanyzó. [„Mert menyasszony fn 1.  ritk, tréf Gép- mestermunka feltakarítani”]. — dandár­ pisztoly; géppityu. 2.  Eg yéni lőfeg yver, fürdő, emhármas, emhárom, hármas­ puska; asszony. helyiség, krematórium, mester2, szécsé­ mennyi Szj: Nekem –ennyi, neked ~? ~ nyigőzfürdő. az –idő? ~ a Duna –vízállása? Vö. hány. mesterlövész  Szj: A ~ kacsintson mercédesz fn 1.  〈Kifejezésekben:〉 rád!: A fene eg yen meg! Dögölj meg! Vö. Ágy; dikó. Kiállnak a ~ek: Kiviszik az (kézi)gránát. ágyakat a folyosóra 〈mert nagytakarítás mesternyúl  fn Mesterlövész. — lesz〉 (Le). Vö. merci. Told ki a mercédeszed! csúzlis, egyszemű, fejvadász, kukker­ (Le81/82). 2.  gúny Az a teherutánfutó, mellyel a moslékot disznóólakba szállítják (művész), puskázó, sasszem, sólyom­ szem, vakegér, vaksi. (BpA92/93). Vö. dezodor. mészárszék  fn ritk, pej Laktanyai merci  fn 〈Kifejezésekben:〉 Ág y; rendelő, g yengélkedő; gyengusz. dikó. Kiáll a ~kkel: Kitolja az ág yakat a meszel  Szj: Addig fogod ~ni (a szofolyosóra, mert nag ytakarítás lesz (Le). bát), míg középen összeér: 〈A (fölösleges Vö. mercédesz. méregkeverő  fn ritk, pej Lakta- munkaként végeztetett) meszelés befejezési időpontjának „meghatározása”〉 (Le nyai orvos; mengele. 88/89). Vö. ablak. mérgezde  Legénységi ~: gúny Lemeszkaléró  mn és fn ritk, tréf, génységi étkezde; kajálda. gúny Cigány (katona); kokeró. mérgezett Szh: –Kavar, mint a ~ egér. messze  Szh: ~ van, mint ide Hanoi: mert  hsz-ként használva 〈Kételkedést, elutasítást, tagadást kifejező válasz- 〈A leszerelésről mondva a másik bosszanban:〉 Nem; dehog y; éppen ellenkezőleg. tására:〉 Soká lesz még az! messzelövő  fn mn tréf Tüzér; ló (Te fogod felmosni a folyosót?) Mert én! ’Én aztán nem!’ (Nk84/85). Mert majd megcsi- (Szts04). nálom ’Nem csinálom meg’. méter  Szj: Hány ~ mélyen alszik ma Mese Szh: –Kevés, mint ~ sajtban a este az öreg?: Mondd meg, hány napom mesemondó. van még a leszerelésig! (Ce83/84).

214

méteres

mintájú

méteres  ~ filteres; ~ kékeres (piros mikszi   fn Vattás télikabát; miká­ fejű tizedes); ~ kíg yó; ~ véreres: tréf Hím- dó. Ö: pécés~. vessző; fasz. milánó  fn ritk, tréf Téli alsónemű; metronóm  fn tréf Alakiatlanul moz- molinó. [Szójáték]. gó katona; alaki toprongy. millió Szj: Hány –napod van, kis rigó? metrózik  tn ige Újonc katona (bün- — Millió, millió. Ld. még nap. tetésből, kitolásból) a körletben körbemámilliomos   mn és fn ritk, tréf szik az ág yak alatt; vonatozik (Szts04). Újonc, első időszakos (katona); kopasz. méz Szj: –Nehog y már a ~ nyalja a [Még „millió” napja van a leszerelésig]. medvét! milliónapos  mn és fn gúny Tomezőgazdász  fn Vidéki származá- vábbszolgáló (katona); téeszes. Vö. mil­ liomos. sú katona; tanyagyerek. mindegy   〈Állítmányi mn-ként, MH  fn 〈A betűszó eredete a katonák mondatértékű szóként használva, de nm„etimologizálása” szerint:〉 a) Meg yek haza; ként és szn-ként értelmezve:〉 Mindeg y! meg yek haza minden héten. Vö. megyek­ Nekem (már) ~! Most már ~!: 〈Felkiáltás, hazazokni. b) Maradok hétvégére; maradok hegeszteni; maradok hegeszteni minden ha a katonának 111, 11 v. 1 napja van a lehéten. [— MH ’Mag yar Honvédség’; vö. szerelésig〉. Nag y ~: 111 napja van hátra (Er86). Vö. nekem nyolc. MN]. mindzsa  fn Nő; muff. [— argó — m. hármas Ld. emhármas. cig. mindž ’női szeméremtest’ (Vek. 110)]. m. három Ld. emhárom. mindzsó  fn Nő; muff. [— argó — mi Szj: Mi maga, –bítzenész?! Mi cig. mindž ’női szeméremtest’ (Vek. 110)]. maga, –buszkerék?! Mi maga, –ipari mini  mn tréf Kis termetű; inkubá­ kamera?! Mi maga, –írnok?! Mi maga, torszökevény (Szabsz03). –karbantartó?! Mi maga, –periszkóp?! mínium  Paradicsomszósz a tölMi maga, –politikus?! Mi maga, –ringlistöttpaprika- vag y húsgombóckonzervben píl?! Mi maga, –rockzenész?! mikádó   (ritk. tréf. „angolosan” (Börs67). mintájú 〈Szn-vel eg yütt〉 1.  41 ~ ejtve: májkádó, májkídó) fn (3/4-es) vattás télikabát; pufajka. Vö. ballonkabát. –harctextil.   65 ~,  96 ~: 〈SemmitSzj:  ~, sapka, kesztyű! Irány a vécé!: mondó, bármire használható jelző〉.  65 ~ 〈Bármilyen munka végzésére ezzel g yűj- szilvapálinka ’szilvapálinka’ (Szh81/82). 65 tötték az embereket〉 (Le81/82). Ö: nyúl~, ~ katonai –védőital. 65 ~ tábori –fapina. pécé(s)~. — dómány, mikádzsó, miksi, [A Mag yar Néphadseregben használatos ruházat 65 mintájú, azaz 1965-ben rendszemikszi, muszájkabát, okádó, rikárdó. resítették, majd a Mag yar Honvédségben mikádzsó  fn tréf Vattás télikabát; bevezették a 96 mintájú, azaz 1996-ban mikádó. rendszeresített felszerelést is]. 2.  〈Szümikrofon  fn ritk, tréf Hímvessző; letési évszámra v. a bevonulás évére utaló fasz.  Bundás ~: Ua. szn-vel a megnevezett fiatal korára utaló miksi  fn ritk Vattás télikabát; mi­ jelző〉. 63 mintájú gecigombóc ’1963-ban kádó. született előfelvételis katona’ (Szh81/82).

215

mindenütt 87-es mintájú mosógép ’1987-ben bevonult újonc’ (DbK87). 66 mintájú őrmester ’1966-ban született (tapasztalatlan) őrmester’ (Vp85); 71 mintájú őrmester ’Ua.’ (Or90). mindenütt K: ~ jó—, de | leg jobb a sör. —| itt nag yon rossz. —| a legrosszabb itt. minyó  fn MI–8 típusú szállító helikopter (Sztk03). mirelitbódé  fn ritk, tréf Őrbódé (télen); kutyaól. miseruha  fn tréf Kimenőruha; ki­ menő ( Ju03). mixer  fn 1. Szh: –Kavar, mint a ~. 2. ritk, tréf Sokat kavaró személy; kava­ rógép. MN  fn ritk, tréf 〈A betűszó eredete a katonák „etimologizálása” szerint:〉 a) Munkanélküli. b) Mindent a nőkért! c) Minden napra eg y feles. [— MN ’Mag yar Néphadsereg’; vö. CA, MH]. mocorog Szj: ~ a –civil a gardróbban. mocsár Szh: –Kevés (vagy), mint ~nak a hősugárzó. módosított  ~ deszantmini: ritk, tréf Kék tornanadrág ; glottiflotti. [Vö. AMD: automata módosított deszant ’géppisztoly’]. mofémbili  fn ritk, tréf Rohamsisak; rohambili. Vö. bili. mofémkalap  fn tréf Rohamsisak; rohambili (Gyr02). mofémralli  fn A térdre és a könyökre szíjazott rohamsisakkal nég ykézláb a habos folyosón való végigcsúszás 〈ált. az újoncokkal való kitolásként〉; gokartozás. mofémsvájci   fn tréf Rohamsisak; rohambili. [MOFÉM (vállalat) + svájci (sapka)]. moha  Szj: tréf 〈Válasz az „Állj, ki vag y?” kérdésre:〉 Moha bácsi, a törpe

216

moslékoló (Hmv70/71). Vö. még áll, öreganya. R: Kopár sziklán nem nő ~, ’89 nem lesz –soha! Petőfiben nem nő ~, nem szereltek le ti –soha! mohikán  Utolsó ~: ritk, tréf Törzsfőnök; golyóstoll. mokaszin  fn ritk Veg yivédelmi papucs; vévépapucs. mókuskerék  fn ritk, Hk A harckocsihűtő ventillátora. mókusmászó  fn Hír Mászóvas. (Az a lábra szerelt eszköz, amivel a telefonpóznák tetejére lehet felkapaszkodni; Ta82/83). moli  fn Khaki színű meleg alsóruházat: téli ing és nadrág ; molinó. molinó   fn Khaki színű meleg alsóruházat: téli ing és nadrág (jégeralsó). Szj: Ezek –mennek, meg a farzsebes ~! — kishűvös, milánó, moli. mond Szj:  ~ja, mi a gondja!: tréf Mondjad, beszélj!  Ilyet akkor se ~j, ha az egész század/zászlóalj/ezred biztat!: ritk 〈Valamilyen nem tetsző kijelentésre:〉 Ilyet ne mondj többször!  Ne ~jam kétszer, odameg yek eg y léccel!: 〈Ált. az újoncoknak szóló fig yelmeztetésként:〉 Ne kelljen még eg yszer szólnom! mórázás  fn Közösülés; aktungolás ( Ju03). mordály   fn ritk, tréf Géppisztoly; géppityu. moslék   fn (A laktanya konyháján készült) étel. Hibernált ~: durva Konzerv; páncélos. moslékkeverő  fn Gépkarabély; géppityu (Db03). moslékmérő  fn tréf Gyakorlósapka; ködvágó. moslékol  ts ige Ebédel, eszik; tápol. moslékoló  fn Ebédlő; kajálda.

moslékos moslékos  fn tréf Konyhaszolgálatos katona; csellós. mosógép  fn 1. Szh: –Kavar, mint eg y ~. 2. ritk, tréf, gúny Újonc; kopasz. 87-es mintájú ~: 1987-ben bevonult újonc. Meg jöttek az új mosógépek, hat hónapig jó rájuk a jótállás (DbA89). mosoly  Szj: Tapossa el a ~át, katona!: 〈Az öregkatonák íg y utasították helyre a „komolytalanul” mosolyogni merészelő újoncot:〉 Ne vig yorogjon! (Ténylegesen is végre kellett hajtani: két tenyérrel letörölni az arcról a mosolyt, ledobni a földre, és két lábbal eltaposni.) Vö. vigyorog. mosolyalbum  fn Gyakran nevető katona (Kfh71). [Utalás a Nyugati pályaudvar közelében működő hasonló nevű fényképészüzletre]. mosolygó  fn Fogda; fogszi (Nyh02). mosolygós Szj: ~ra szopatom a –szádat! moszat –Öreg ~. motor   fn Felmosófa ; partvis (amelyre a felmosórong yot teszik). Ne használd a motort, kipufogógáz-szag lesz! (Nk85/86). — fókafa, fókamotor, kata, mászófa. motoros ~ buldózer—. –Felsőág yas ~.   ~ fóka—;  ~ harci jármű: ritk, tréf Felmosófára rátekert felmosórong y; mo­ toros fóka. motorosfóka-kezelés  fn Felmosás, takarítás; fókamóka (Szk00). motorosvizsga  fn ritk Az „engedély” megszerzése a motoros fóka használatára; ld. még jogosítvány. motorozik  tn ige 1.   Felmosófára tekert rongg yal mos fel; vö. motor, fóká­ zik. 2.  Hízeleg, nyalizik; kijár magának vmit; pedálozik. [— biciklizik]. 3.   ritk Büntetésből behajlított lábbal és kinyújtott karral áll; vö. mutatvány.

munkás mozdonyszőke  mn és fn ritk, tréf Cigány (katona); kokeró. mozgóhús  fn tréf Felvágott; dzsuva. mozigépész-tanfolyam  fn ritk, tréf Fogdafenyítés, fogdában letöltendő büntetés; fogszi. (Az ötnapos büntetés diavetítőre, a tíznapos keskenyvásznú filmre, a tizenöt napos szélesvásznú, a húsznapos szélesvásznú, színes filmre „ad képesítést”.)  ~on van: Le van zárva, fogdában van. [Csak fehér fal és eg y kis lyukablak, mint a gépházban a vetítőlyuk]. mozog Szj: –Még ~ a szögön a kalapja.  Ami ~, annak tiszteleg j, ami áll, emeld meg, ha nem bírod megemelni, fesd le!: 〈Jótanácsok, hog y hog yan viselkedjen a katona a laktanyában〉. möghajt Ld. meghajt. mubarak  fn ritk, tréf A parancsnok technikai helyettese (Ze87/88). [— Hoszni Mubarak, eg yiptomi elnök]. muff fn 1.   Női nemi szerv. 2.   Nő, lány. — csajka2, ellenség, fagyi, gép2, hüvelyes, macska, mindzsa, mindzsó, muflon, rányi, szőke fagyi. 3.  Kézi páncéltörő feg yver; erpégé. [3. — 1.] muflon  fn ritk, tréf Nő, lány; muff. [Szójáték]. muhog  tn ige Szorgoskodik, nyüzsög, nem tud nyugton lenni (Sztk97). — kavar1. muki  fn ritk Konyhai kisegítő munkás; csellós. [— konyhamuki]. múmia   fn ritk, tréf Az utolsó három hónapját töltő katona; vö. öreg, leszerelő. munkadíj  fn tréf Illetmény; zsold (Kap03). munkás  Alhasam fürge ~a: tréf Férfi nemi szerv; fasz (Pé02).

217

munkásőrnaptár

m3

munkásőrnaptár  Szh: Olyan bu- végéről ordibálva közöl minden informátaságot mondtál, hog y benne kell lennie a ciót, parancsot]. ~ban! műhelykeszem  fn ritk A műhelymunkaterápia  fn tréf A g yengél- gépkocsi kezelőszemélyzete. Vö. keszem. kedőnek a beteg katonákkal való takarítműhold Szj: –Felrúglak ~nak! tatása (Börs67). műszaki  ~ cérna: tréf Huzal, drót munkaterápiás  fn (g yak tsz.- 〈amit cérna helyett használnak a gombok ban) tréf Gyengélkedős, beteg katona; gyen­ felvarrására: íg y nehezebben szakad le〉. — guszos (Börs67). [Utalás arra, hog y bete- jékádrót, utászcérna. gen, lázasan is dolgoztatták őket]. műszer fn 1.  ritk Katonacenti; cen­ murgázik  tn ige Fél (vmilyen bünte- ti. Beráztam neki a ~t, erre elhallgatott téstől), berezel, gyáváskodik; fosik (Tp73). (Nk84/85). 2.  Lokátor; levegőkeverő muskéta  fn Géppisztoly; géppityu. ( Ju03). műt  ts ige Műtétet hajt végre. Ld. mutatvány  fn ritk, tréf Térdroműtét. — operál. g yasztás mellső középtartással; vö. moto­ műtét  fn A kanalazás „g yóg yítási” rozik. céllal való alkalmazása. (Bármilyen nem muterszakasz  fn tréf Katonai képzettség nélküliek utólagos kiképzésén főleg tetsző cselekedetet, kijelentést „betegségnek” nyilváníthatnak az öregkatonák. A nőkből álló aleg ység ; banyakommandó. hasnak kanállal való g yors ütögetése után muszájkabát  fn tréf Vattás télika- filctollal vag y veg ytintával műtéti varratot bát; mikádó. rajzolnak az áldozat hasára, amit meghamuszkasapka  fn 65 mintájú téli tározott ideig nem szabad lemosni. Ha ez mégis megtörténne, meg kell ismételni a g yakorlósapka; usánka. múzeumőr  fn tréf Telephely-üg ye- „műtétet”. A g yóg yulási idő lejártával újból letes; garázsüti (Szabsz03). [Vö. csapat­ megkanalazzák az illetőt a varrat eltávolítása címén (kiveszik a sípot). Esetleg a múzeum]. műtéti varrat mellé eg y ollót is rajzolhatmuzsikus  fn ritk Konyhai kisegítő nak, jelezvén, hog y bent felejtették, amiért munkás; csellós. ismét meg lehet műteni. A műtétre okot műanyagalhadnagy  fn ritk, tréf, adhat az is, ha az öregkatonák szerint az gúny Őrvezető; őrvi. [A rangjelző mű- újoncnak sípol a tüdeje, ekkor is kanalaanyag csillagról]. zással kell kioperálni a hasából a sípot. — műanyaghangya  fn ritk, tréf, gúny operáció. művész  fn tréf Konyhai kisegítő Őrvezető; őrvi. Vö. hangya; műanyagal­ munkás; csellós. Vö. (cselló/hegedű)­ hadnagy. műanyagszázados  fn Szakaszve- művész. m. z. Ld. emzé. zető; szakszi (Vp03). m. zárolt Ld. emzárolt. müezzin  fn ritk, tréf Aleg ységüg yeletes; belgeci. [Az üg yeletes a folyosó m3 Ld. emhárom.

218

N nagy  ~ manitu—. ~ az arcod/fogkeféd/nyakkendőd!: ritk, tréf, pej Nag yképű vag y! Vö. nagyarcú. nagyapa  fn Zászlóaljparancsnok. Vö. apa, dédapa. nagyarc  fn ritk, pej Nag yképű ember; nagyarcú. nagyarcú   mn ritk, pej Nag yképű. — arckirály, arcos(harcos), arcos­ kodó, bigfészmen, frenki, köcsög, nagy­ arc, nagyfejű, nagyképernyős. Vö. még májerkodik, elbuhan, megborotválko­ zik, megbuhan, nagy alatt. nagybarna  fn Felmosórongy; fóka. nagybukta  fn ritk 120 mm-es aknavető; vö. kisbukta, bukta2. nagybuktás  fn ritk A 120 mm-es aknavető kezelője; vö. (kis)buktás, ló. nagyeszű  mn ritk, gúny, pej Buta, de mindig okoskodó, parancsolgató személy; nagytudású. ~ alhadnag y. Nagyfalu  fn tréf Budapest. nagyfehér  fn Törzsfőnök; golyós­ toll (Szk00). nagyfejű fn és mn 1.  ritk, gúny Elöljáró; péká. 2.  Nag yképű; nagyarcú (Szk00). 3.  ritk, tréf Hímvessző; fasz. nagyfőnök   fn Magas beosztású elöljáró, parancsnok; péká. ||  Laktanyaparancsnok. Vö. főnök. nagygóré  fn ritk Magas beosztású elöljáró; péká. Vö. góré.

nagyhangya  fn ritk, gúny Főhadnag y; főhangya. Vö. (kis)hangya. nagyhatalmú  mn és fn gúny Olyan hivatásos katona, akire alkalmatlansága miatt semmit sem bíznak. nagyhűvös  fn ritk Vattás nadrágbélés, pufajkanadrág ; tundrabugyi. nagykabát fn 1.  gúny Pártfogó, befolyásos személy. 2.  gúny Protekció. ~ja van: Protekciós; az alakulat eg yik tisztje v. vmilyen befolyásos személy támogatja, protezsálja. Csók. 3.  Eg y ág yúlövés (ti. ára azonos eg y nag ykabát árával) (Börs67). nagyképernyős   mn ritk, gúny Nag yképű; nagyarcú. nagykiller  fn Százados; kilós (Db96). nagykönyv  fn ritk, tréf A szolgálati szabályzat. nagykörös  fn Az az őrszemélyzetet felvezető katona, aki a hosszabb felvezetési útvonalon jár. Vö. kiskörös, sétáló­ bajnok. nagykutya  fn Tábornok; pizsamás (Db02). nagylámpafejes  fn ritk, tréf Hímvessző; fasz. nagymama Szj: Nem –úg y van az, hog y a befőtt teszi el a It! nagypáncélos  fn Nag y méretű konzerv (ált. készételkonzerv). Vö. (kis)­ páncélos.

219

nagypofájú

nap

nagypofájú  fn ritk, tréf Hímvesz- Ha nekem annyi ~om lenne, mint neked,

sző; fasz.

felkötném magam;  Ha annyi szemed/ Nagysanyi  fn A székesfehérvári szeme lenne, mint ahány napod/napja, | úg y néznél/nézne ki, mint a kukorica; —| Nag ysándor József laktanya (Szfv98). olyan lennél/lenne, mint eg y cső tengeri: nagytankos  fn Harckocsivezető. gúny 〈Újoncoknak mondva〉 Sok napod Vö. hákás, kistankos. van még hátra a leszerelésig, nag yon újonc nagytudású  mn gúny, pej 1. Okos- vag y még.  Húsz ~, meg eg y Gergely!: Ua. kodó. — doki, egyetemista, hemingvéj, (Fh89/91) [A gergely (— Gergely-naptár) a íkúkirály, nagyeszű, okoska, okostojás, naptári évre utal].  Hány ~od van (háttudor. 2. Buta, primitív; köcsög. ra)? — Nyolcvan. — Nekem annyi órám!: nap   Ezer ~ja van még ;   Ezer Nag yon újonc vag y te még!  Hány ~od ~ja van, meg ezereg y éjszakája: Soká fog van? — Százötven. — Hag yjad már, nemég leszerelni, nag yon újonc még. Vö. kem annyi percem sincs!: Ua.  Mennyi éjszaka. Szj:  Húsz ~ra ébredtünk, a ~od van? Ki ne mondd, megégeti a szádat!: kopaszok keddre!: ritk 〈A reggeli ébresztő Ua. Szh: Több ~od van, mint nekem órám; szövege〉.  Húsz ~, és vége! Akinek nem (Neked) több heted van, mint nekem ~om; ennyi, az mind kopasz!: 〈Főleg centivágás Kevesebb ~om/hetem/hónapom van, mint idején a folyosón ordibált helyzetjelen- neked/nektek hetetek/hónapotok/évetek!:  tés〉.  ~jaim meg vannak számlálva!: ritk 〈Ált. vmilyen fig yelmeztetés kíséretében:〉 〈Bármire használható kifogásként is:〉 Már Nag yon újonc vag y te még!  Annyi ~od/ nag yon kevés időm van a leszerelésig. (Az) ~ja van (hátra/még ), mint | bolondnak az –öreg sünnek ~jai (már) szűnnek.  Tíz intézetben/zárkában;  —| hülye g yerek~om van és eg y lábmosás: 〈Centivágáskor nek az intézetben;  —| bűvöskockán/Ruhangoztatott kijelentés〉.  –Hány ~unk bik-kockán/Rubik-kockában a variáció(k); van?: tréf 〈Öregkatonák kérdése a mene-  —| csillag az égen (kétszer/háromszor telő katonák parancsnokához, aki alaku- ledarálva);  (ritk) —| a csöves kukorica; latának beszámolva meg is adja a választ:  —| macinak/mackónak/(ritk) medvéEg y-kettő, eg y-kettő…〉.  (Kopasz g yík) nek a málnásban;   —| eg y/(ritk) hat jelentse az öreg— sünnek, (hog y) a ~jai vagon zizi (ketté/félbevágva);  (ritk) —| hog yan/nag yon szűnnek: 〈Ált. a hátralevő a zizi;  —| zebrán a csík: 〈Az öregkanapok számára, ritkábban a katona hog y- tonák első- és másodidőszakos katonálétére utaló rímes kérdés〉.  Csicseriborsó, kat bosszantó (a zizi-vel alakultakat ált. bab, lencse, hány ~ja van, jelentse!: ritk, előfelvételiseknek célozva; vö. zizis) szólátréf Hány napod van még a leszerelésig ? sa:〉 Sok nap van még hátra nektek a lesze Hány ~od van, kis rigó? | Millió, millió!; relésig. R:  ~jaim lassacskán letelnek vala,  —| Ezer meg eg y millió!: 〈Újoncoknak v. s augusztusban végleg elmeg yek haza: ritk sorállományú tiszthelyettesnek (vö. rigó) 〈A leszerelés közeledtét hirdető rigmus〉. feltett kérdés, melyre ált. a kérdező felel  Pár/Tíz ~ múlva vasárnap, itt hag yom a is〉.  Beszéltem anyáddal, millió csókot vaság yat!: 〈A közeli leszerelésre célzó kifeküld: amennyi ~od van hátra!;  (ritk) jezés〉. –Kopasz vag y, és sok a ~od, csőszájBiztos elfáradtál, mire elmondtad, meny- fékbe verd a faszod! –Centin inkább mérd nyi ~od van;   (ritk) Belehug yoznék a a faszod, rövidebb, mint ezer ~od! Kopasz konnektorba, ha annyi ~om lenne;  (ritk) rüszü, nézz az égre, égig ér a –centid vége;

220

napfényes

nehogy

azon számláld ezer ~od, csőszájfékbe verd a negró  fn és mn Cigány; kokeró faszod! Szi: –Lecsukatom tíz ~ra, ha nem (Db02). elég, eg y hétre. négydimendizós  mn ritk, tréf napfényes  ~ kelet: 〈Dunántúli, főleg Szemüveges; optika. Zala meg yei alakulatoknál:〉 A katona lanégyes fn 1.  A helyőrségi lőtér (Nk). kóhelye (szemben a sötét szolgálati hely- [A hivatalos számozásból]. 2.  Hőr Nég ylyel); az ország keleti része. Huszonhat nap hengeres IFA teherautó. ~ ifa: Ua. (Or91). múlva itt hag yom a sötét Zalát, és meg yek négyhengeres  fn és mn tréf Nég y a napfényes keletre! (Nk84/85). ~ Szabolcs: fülkéből álló vécé. ~ dízelmotor: ritk, tréf 〈A Szabolcs-Szatmár meg yéből dunántúli Ua. Vö. henger, hat/kéthengeres. alakulathoz bevonultak beszédében a sö­ négykezű  fn (ált. tsz.-ban) tréf tét szolgálati hellyel szemben:〉 Szabolcs- Alapkiképzésen részt vevő katona; csibe Szatmár meg ye; vö. Tirpákia. (Szabsz03). naplövő ~ nyúl—. négyszemű  mn és fn Szemüveges (katona); optika. napos Szj: –Pihenő napos! negyvenegy  41 mintájú –harctextil. naposcsibe fn ritk, tréf 1.   (Zásznehézvállú  fn és mn (g yakran tsz.lóalj-) napostiszt; üg yeletes tiszt; üti. Vö. zenetanár. 2.  gúny Előfelvételis katona; ban) ritk, tréf Főtiszt, tábornok; parket­ tás. Vö. pizsamás. tápos1. Vö. tápos csirke. nehogy Szj:   Nehog y már… 〈Monnaprázik Szj: Akarsz egy –foggal ~ni? datkezdő formulaként a felháborodás, naptár Szj: Azt a ~t még meg sem csiméltatlankodás kifejezésére; az újoncok nálták, amikor te –szerelsz! bizalmaskodásának visszautasítására; a narancs fn  〈Hivatalos v. tréfásan feladat végrehajtásának elutasítására〉.  ~ annak szánt szituációban elhangzó meg- már a tizenöt napomra!  ~ már jól érezze szólításra válaszformulaként:〉 Narancs!: magát a katona!: 〈A katonák felkiáltása, ha tréf Parancs!  ~, én ettem!;  ~, éretlen!: számukra kedvezőtlenül alakulnak a dolParancs, értettem! [Szójáték]. gok, ált. akkor, ha pihenés helyett vmilyen narkó  fn ritk Nagyon sok teafűvel feladatot kell megcsinálni〉.  (ritk) ~ készített többször felforralt és leszűrt, hal- (már) | az állomás fütyüljön a vonatnak! lucinációt és szokatlan ébrenlétet okozó tea.  (ritk) —| a banán hámozza a majmot!;  (ritk) —| a befőtt teg ye el a nag ymamát/ [< argó, börtönszleng ; vö. BörtSzl. 163]. mutert!;   (ritk) —| a csík húzza a renatasa  fn Gépkarabély; géppityu. pülőt!;  (ritk) —| a fa tekeredjék a kíg yónéger mn és fn  Cigány (katona); ra!;  (ritk) —| a fag ylalt visszanyaljon!; kokeró.  Nyári ~,   réti ~: gúny Ua.  —| harang húzza a papot;  —| a ketrec Ö: import~, próba~. –Svájci ~. rázza majmot!;  (ritk) —| a méz nyalja a négerlábvíz  fn tréf Cikóriából ké- medvét!;   —| a nyúl vig ye a puskát!;  (ritk) —| a lég y fújja a Chemotoxot!;  —| szült pótkávé; bivalytej. retikül forgassa a kurvát;  —| rőzse vig ye négerverejték  fn Kóla; buzivíz. az anyókát;  (ritk) —| a sorompó tekerje Negro Szh: Olyan –sötét (vag y), hog y a baktert!;  —| a szög eg ye a rozsdát;  a ~ (cukor) világít a szájában (szádban). —| a vakolat verje a kőművest!: 〈Felháboro-

221

nekibuhan

nullkilométeres

dás, méltatlankodás kifejezése; az újoncok lenül néző katonához〉.  Ne ~ze a földet, bizalmaskodásának visszautasítása; a fel- úg yis odakerül!;  Mér’ ~i a földet, | úg yis adat végrehajtásának elutasítása〉. Vö. Nem odakerül!;  —| lesz benne eleget!: 〈Meneúg y van az, hog y… telő katonákat vezető parancsnok felszólínekibuhan  tn ige ritk 〈Ált. vmilyen tása:〉 Emelje fel a fejét katonásan!  Ne munkának〉 nekikezd; rázizzen. [— neki + ~zen rám, mert rosszabb, mintha az anyámat szidná!: ritk 〈Kötekedő megjeg yzés〉. bukik × zuhan; vö. rábukik, rázuhan]. nigger  fn és mn 1. Újonc katona; nekizizzen  tn ige ritk 〈Ált. vmilyen kopasz. Ö: kicsi~. 2. Tiszthelyettes; munkának〉 nekikezd; rázizzen. gyökér. (Db02). 3. ritk Alacsony beosztánekizuhan  tn ige ritk 〈Ált. vmilyen sú hivatásos katona; feketetalpú. munkának〉 nekikezd; rázizzen. Vö. rázu­ nokedli  fn Újonc; kopasz ( Ju03). han. nonstop  fn tréf Laktanyai veg yesnem  〈A mondat befejezéseként anbolt; büfé; kantin (Szts04). nak nyomatékosítására használva〉. Kuss Norbi –Aerobik ~val. van, nem? Volt valami, nem? (Szfv98). Nem a… (ug ye?!): 〈Indulatos felkiáltás nóta  Szj: Ez a ~ nem ~!: ritk 〈Fenyenem tetsző dolog észlelése esetén〉. Nem gető felkiáltás:〉 Hangosabban (v. szebben) a kopaszhancúr, ug ye?! (Szfv98). Nem a énekeljenek! duma a sor végén! ’Ne beszélgessenek! nőgyógyászujj  fn ritk, tréf KözépPofa be!’ (BpA92/93). sőujj. 〈Parancsmag yarázatként:〉 Vig yázznemi  Aktív ~ életet él a jobb kezével: állásban ~ a nadrágvarráson! (Le87/88). ritk, gúny Gyakran végez önkielégítést; női Szj: Meglátok eg y ~ biciklit, és azonzsibizik. Vö. marokmarcsa. nal/rögtön –izgalomba jövök. nemzeti Szj: –Kapsz eg y ~ színű zásznős ~ eltáv—. lólengetést/kézfogást! növekedésgátló   fn tréf Tisztek, népitáncos  fn ritk, tréf Műszaki tiszthelyettesek vállszíja; antantszíj. Nézd, (munkás) alakulatban szolgáló katona. [A megint felrakta a ~ját! (Mf88/89). bakancs helyett viselt gumicsizmáról]. — nővérke  fn ritk, tréf, gúny A g yencsákánylapát, csótány2, dombelhárító, gélkedőre vezényelt egészségüg yi katona; giliszta, golyófogó, sírásó, vakond. tökösnővér. népművészeti ~ ag yagedény—. nudli  Hadi ~ kecsappal: tréf Spagetti néptisztviselő –Zimbabwei ~. (Szabsz03). neuron  tréf fn Hírvivő, kiértesítő nulla   Nullában: ritk Eg yfolytában, (Szts04). megállás nélkül. Annyi utas volt, nullába nevet Szj: Akarsz –fogak nélkül ~ni? kezeltünk egész délután! (Fh89/91). Nullánévsorolvasás  fn Sorakozó; dizsi ba mossa a padlót! (BpA92/93). Szh: –Kevés (vag y), mint eg y darab ~. (Szk00). nullkilométeres  fn gúny Újonc; néz Szj:  Ne ~zen, kérdezzen!;  Ne ~zél, kérdezzél!: 〈Rímes felszólítás az értet- kopasz.  Zöldhasú ~ kopasz g yík: Ua.

222

Ny nyakas  fn ritk Második időszakos katona; gumi. Vö. kotonnyakú. nyakkendő  Szj: –Nag y a ~d. A g yakorlóhoz nem kell ~!: ritk, gúny, pej 〈Fig yelmeztetés a talpnyalóknak:〉 Már megint hízelegsz (a sok nyalizástól nyakkendő hosszúságú lesz a nyelved). nyaklánc Szj: Nehéz eg y –foggal szotyizni, főleg, ha a ~odon lóg! nyakörv  fn Őrvezető; őrvi (Szk00). nyal 1. Szj: ~om a –faszát! 2.   tn ige pej Hízeleg, mások rovására alattomosan a maga önző céljainak ig yekszik megnyerni vkit; pedálozik. 3.  tn ige ritk Pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. K: –Kopasz vag yok, sokat ~ok. nyálas  mn és fn Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső (katona); pedál­ gép (Szk00). nyáleredmény  fn gúny Jutalom (Szts04). nyalesz  ritk 1. Kellemetlenség, boszszúság ; szívás. 2. Kitolás; szívatás. Reggel nag y nyalesz volt, megbukott az egész váltás! (Fh89/91). nyali   fn ritk, pej Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső katona; pedálgép. nyaligép   fn pej Sokat hízelgő, felettesei kedvét kereső katona; pedálgép. nyalis   fn pej Talpnyaló, hízelgő katona; pedálgép.

nyalista  mn és fn Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső (katona); pe­ dálgép (Szk00). nyalizik   tn ige pej Hízeleg, mások rovására alattomosan a maga önző céljainak ig yekszik megnyerni vkit; pe­ dálozik. Vö. erőteljes nyelvcsapásokkal halad előre. nyalizó   fn pej Hízelgő, talpnyaló katona; pedálgép. nyaller  fn 1. Besúgó; vamzer (Nyh 02). 2. Talpnyaló; pedálgép (BpPet03). nyalós  fn Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső (katona); pedálgép (Szk00). nyalóka  Tolótetős ~: biz Hímvessző; fasz.  Nyeles ~: Ua.  Beveszi a –nyeles It: ritk, tréf Pórul jár, kitolnak vele; meg­ szív. nyaralás  fn pej Hadg yakorlat; gyakszi1 (Db02). nyári ~ hóesés—. ~ néger—. nyekenyóka  fn (ált. tsz.-ban) tréf Sorkatona; baka (Szabsz03). nyel  ~je azt, amit én!: 〈Az üg yeletes tiszt vacsoráját az őrszobára vivő őr mondása volt, aki ezen szavak kíséretében beleköpött a tiszt ételébe〉 (Börs67). nyél  Nyele van a fejének: tréf Nagy orrú; ormányos (BpPet03). Szj:  Nincs nagy –orrod, csak nyele van a fejednek: Ua. nyeles  ~ buldózer,  ~ dózer: tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. ~ fejű: ritk Nag y

223

nyelvcsapás orrú (ember); ormányos. ~ hús: a) tréf 〈Ételként:〉 Csirkecomb. b) tréf (Női) comb. Kitépem a ~ húsodat!: Megverlek! (Le81/82). ~ kalmopirin: ritk, tréf Hímvessző; fasz. Beveszi a ~ nyalókát (tkp. hímvesszőt): ritk, tréf Pórul jár, kitolnak vele; megszív; vö. brék. ~ obi: Bosszúság, méltánytalan, kellemetlen, megalázó helyzet; szívás (Ta82/83). ~ zsiguli: Harckocsi, tank; háká. ~ zsuzsi: Vécékefe (Ta82/83). nyelvcsapás  Erőteljes ~okkal halad előre: ritk Hízeleg, hízelgéssel kiváltságokat akar szerezni az elöljárónál; pedálozik. nyenyec  fn (g yak. tsz.-ban) ritk, gúny Újonc; kopasz. R: A sok ~ jaj de bunkó, –leszerel már a vén Lajkó: ritk 〈A leszerelés közeledtével ordibált rigmus〉. nyerítés Szh: –Kevés, mint lócitromban/lószarban a ~. nyilvi  fn Hőr Nyilvántartó, az átszálló utasokkal foglalkozó ellenőrző pont. Szólj fel a nyilvibe, hog y meg jött a vacsora! (Fh89/91). nyolc  Szj: Nekem nyolc!: tréf 〈Szó szerint értelmezve:〉 Nyolc napom van hátra. Vö. mindegy. nyolcas  fn Tizedes, leszerelés előtt nyolc nappal (BpPet03). Vö. tízes. nyolchengeres  fn tréf Nyolc fülkéből álló vécé (BpZ03). Vö. hathengeres. nyolckéményes  fn Laktanyai fogda; fogszi (Le). nyom ts ige 1.  Parancsolgat. Kinek nyomod?: Kinek parancsolgatsz? Szj: Kinek nyomod, marék homok? (Szfv98). 2.  Szj: Kinek nyomod?: g yak 〈Ált. öregkatonák mondták az újoncoknak:〉 Ne beszélj vissza, ne leg yen nag y a szád! (Gyakran csak Kinek!? formában volt használatos.) (Sztk97). Vö. megmagyaráz. 3.  Szh: Olyat ~ok, mint hat zsák homok!: tréf, ritk

224

nyúl 〈Fenyegetésként:〉 Mindjárt megverlek! Vö. benyom; betakar. nyomat  ts ige 1. Sokszor, g yakran (intenzíven) csinál, tesz vmit. Nyomassuk, mert különben sosem leszünk készen! (Nk84/85). ~ja a szolit: Gyakran van szolgálatban. Két hétig eg yfolytában nyomattuk az őrséget! (Nk84/85). ~ja a blúzt: a) Hangosan zenét hallgat. b) Zenél. c) Felhangosítja a rádiót vag y a televíziót, ha zenét sugároznak. d) Bármiféle tevékenységet folytat, csinál vmit. ~ja a rokkot: a) Zenét hallgat. b) ritk Zenél. c) ritk Hízeleg ; pe­ dálozik. ~ ja a rokkát: Hízeleg ; pedálo­ zik; vö. rokkázik. 2. ritk Ad. Nyomasd ide a könyvemet! (Nk84/85). nyomda  fn Vécé; mesterállás (Szh 89/90). nyomorék  fn (g yak. tsz.-ban) ritk, gúny Gyengélkedős, beteg katona; gyen­ guszos. nyomorult  fn (g yak. tsz.-ban) ritk, gúny Gyengélkedős, beteg katona; gyen­ guszos. nyugdíj   fn tréf Az öregkatonák illetménye, pénzbeli juttatása; zsold. nyugdíjas  fn és mn Utolsó időszakát töltő, leszerelés előtt álló katona; öreg (Szk00). nyúl fn 1. Szj: –Nehog y (már) a ~ vig ye a puskát! 2.    (g yak. tsz.-ban) 〈Alkalmanként gúny, pej〉 Lövészkatona. || Nyulak: Lövészalakulat.  Kerekes ~: ritk Péeszhás lövészkatona.  Öreg szürke (~): ritk Lövészezred parancsnoka; főnyúl.  Nem számít, hiszen azok csak nyulak!: ritk 〈Harckocsizók mondták, ha a lövészek vmilyen (vélt) előnyben részesültek〉 (Le).  Eg y bokor, eg y ~: ritk, tréf 〈Utalás arra, hog y lövészkatonából van a legtöbb (ezért aztán az ő becsületük a legkisebb a többi feg yvernem előtt).〉 Ld. még bokor alatt. Ö: fő~, konzerv~, kupola~, mes­

nyúlagyú ter~, torony~. — bokorugró, buckalakó, dzsiájdzsó, golyófogó, golyókapkodó, jaksi, jakumó, konzervnyúl, káposzta­ kombájn, nyuszi, pirosszemű, répagya­ lu, répakombájn, réparágó, répazabáló, szőröstalpú, tapsifüles, torzsazabáló. 3.  〈Összetételekben, szószerkezetekben:〉 gúny, pej (Vmilyen nem lövészalakulatnál szolgáló) katona.  Kerekes ~: 〈Leginkább ugratásként:〉 a) Veg yes páncéltörő alakulat katonája; vépécétés. b) Sofőr; kuplunggyilkos. Ö: dak~. c) Tüzér; ló.  –Légi/naplövő ~: ritk, tréf, gúny Légvédelmi tüzér; légfúró.   Óvatos ~: ritk, tréf Felderítő; gyík2. –Öreg ~. –Süket ~. Ö: antenna~, hír~, konzerv~, tinta~. 4.  pej 〈Sértésként használva〉. Nyúl vag y! (Db87). Nem vag yok én holmi büdös nyúl! (Nk84/85). A felderítők urak, a többiek nyulak. ||  ritk Újonc katona a lövészeknél. Vö. kopasz. Ö: vak~. 5.   pej, Hőr Nem határőr, a Mag yar Néphadseregben/ Honvédségben szolgáló katona; réparágó. nyúlagyú  mn ritk, gúny Hülye; kö­ csög. nyúlágyú  fn ritk, tréf Kézi páncéltörő feg yver; erpégé. nyulászkod ik  tn ige 〈Lövészkatona〉 harcászaton vesz részt; a terepen való harcszerű mozgást g yakorolja. Vö. bohóc­ kodik. nyúlbusz  fn tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű; nyuszibusz. nyúldeszant  fn tréf Lövészaleg ység (ált. század v. szakasz). Ötödik nyúldeszant ’ötödik század’ (Szh81/82). Harmadik gerelyvető nyúldeszant, sorakozó! (Nk84/85). || ritk, tréf Lövészkatonák alkalmi csoportja. — kommandó, nyúlszázad. nyúldomb  fn A lövészkatonák kiképzésére használt g yakorlótér (Nk-n a négyes); szöcske2.

nyuszibusz nyúlbuldózer  fn ritk Gyalogsági

ásó; gyalásó (Na). nyúldózer  fn ritk Gyalogsági ásó;

gyalásó (Na). nyúlgimi  fn tréf 1. Rajparancsnokképző; gladiátorképző. 2. ritk Alapkiképzés; alapkiképző aleg ység ; keltető. nyúlkiképzés  fn Alapkiképzés; keltető. nyúlkonzerv  fn ritk, tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű; nyuszi­ busz. Vö. konzervnyúl. nyúlmikádó  fn A lövészek számára rendszeresített (a harckocsizókénál hosszabb, övvel összefogható) vattás télikabát. Vö. mikádó. nyúlseriff  fn tréf Lövészkatonák parancsnoka; nyusziseriff. nyúlszar  fn ritk, tréf Galuska. [Az alaki hasonlóságon túl fokozza a tréfás hatást a nyúl szó ’lövész’ jelentése]. nyúlszázad  fn Lövészszázad; nyúl­ deszant. nyúlvár  fn tréf A lövészkatonák szálláshelye, a lövészzászlóalj épülete (Ze). Vö. vár. nyuszi fn 1.   tréf Lövészkatona; nyúl. Ö: kupola~, úri~. 2.  ritk, pej 〈Sértésként használva〉. Nyuszi vagy! (Db87). nyuszibuldózer  fn tréf, ritk Gyalogsági ásó; gyalásó. nyuszibusz fn tréf 1.  ritk Lövészeket szállító autóbusz v. teherautó. 2.   Páncélozott szállító harcjármű lövészraj szállítására (béempé v. péeszhá). — ba­ tár, béempé, bítíer, brömbi, kacsa, ká­ posztakombájn, nyúlbusz, nyúlkonzerv, nyuszitaxi, péeszhá, péniszhá, pléhcsacsi, pléhdoboz, pléhkoporsó, pöszke, répa­ gyalu, sárga kacsa, torzsaturbó, tyúkól.

225

nyuszibuszsofőr nyuszibuszsofőr  fn ritk, tréf Páncélozott szállító harcjármű vezetője. nyuszidomb  fn ritk, tréf A lövészkatonák kiképzésére használt g yakorlótér; szöcske2. nyuszifarok  fn ritk, tréf A derékszíjon hátul viselt gyalogsági ásó. Vö. gyalásó. nyusziparancsnok  fn Lövészkatonák parancsnoka; nyusziseriff. nyusziseriff  fn tréf Lövészkatonák parancsnoka. Vö. nyuszi. [Eg y rajz-

226

nyűgöző film szereplőjéről]. — főnyúl, nyúlseriff, nyusziparancsnok. Vö. péká. nyuszitaxi  fn ritk, tréf (kiejtése alkalmanként: nyufitakfi) Lövészeket szállító jármű; nyuszibusz. nyuszka  fn ritk Felderítő; gyík2. nyűgöz  tn ige ritk A repülőgép, helikopter lekötözését és őrzését végzi. nyűgöző  fn és mn ritk A repülőgép-, helikopterőrséget ellátó, a hangárban őrködő katona.

O, Ó obi fn 1.   Bosszúság, méltánytalan, kellemetlen, megalázó helyzet; az ilyen helyzet elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás.  Nyeles ~: Ua. (Ta82/83). Ez a g yakorlat nag y obi lesz! (Nk85/86). Obi van? ’Pórul jártál?’ (Mf88/ 89). Mi van? — Obi van! (Le85/86). [Obi van: utalás Obi-Wan Kenobi-ra, a Csillagok háborúja c. film eg yik főszereplőjére]. 3.  Orális közösülés. 4.  Hímvessző; fasz. ~ra vág : Ellátja a baját, kitol vele; megszí­ vat. 5.  Objektumüg yelet (Szts04). Ö: bel~. [oboa – 4. – 3. – 1., 2.] obifon  fn ritk, tréf, pej Belső telefon, orifon; buktafon. [— obi; szójáték]. obivan  fn 1. Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek az elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás. [— obi(vankenobi); szójáték]. obivankenobi   fn tréf 1. Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v. bosszúból) az ilyen helyzetbe juttatás, kitolás; szívatás. [— Obi-Wan Kenobi (a Csillagok háborúja c. film eg yik főszereplője) — obi; szójáték] obizik  tn ige Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. Ott obiztak az öregek is a kopaszokkal eg yütt! (Nk84/85). [— obi]. obiztat   ts ige ritk Ellátja a baját, kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatja; szívat. Ik: meg~. [— obizik].

oboa fn 1.   Bosszúság, méltánytalan, kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás. Ha megint mi lépünk szolgálatba, az nag y oboa lesz! (Nk84/85). 3.  Hímvessző; fasz. Megszívja a (nag y harci) It: Pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetbe kerül; megszív. Ezzel a g yakorlattal aztán tényleg megszívtuk a nag y harci oboát! (Nk84/85). Ira veszi a száját: Ellátja a baját, kitol vele; megszí­ vat. [— szleng oboa ’hímvessző; orális közösülés’; vö. szív, obi]. oboázik  tn ige Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. A Pista már megint ott oboázik a csellón! (Nk84/85). [— oboa; vö. szív]. oboázás  fn Kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; bosszúság ; az ilyen helyzet elviselése; szívás. oboáztat  ts ige ritk Ellátja a baját, kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatja; szívat. oboáztatás  fn ritk (Véletlenül v. bosszúból) kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzetbe juttatás; kitolás; szí­ vatás. obrájen  fn tréf 1. Bosszúság, méltánytalan, kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. Ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás. [— O’Brian — obi, oboa; szójáték].

227

obsit obsit   fn 〈A katona vag y erre felkért üg yeskezű társa által készített〉 nem hivatalos elbocsátó oklevél. (Készítésében a régiség látszatát kívánják kelteni, ezt szolgálja a hajdani obsitok ábráinak utánzása, archaizáló nyelve és betűtípusa. Szövege lényegében az egész országban ug yanaz, az apróbb eltérések másolási hibákból, szövegromlásból származnak. Bővebben ld. KSzil. 32–4.) obsitos  mn és fn tréf Szerződéses (katona); boci ( Ju03). odahiccent  tn ige Elélvez, odaélvez, ejakulációkor odaspriccel vhová (Ka 75/76). Vö. hiccent. odakoppan  tn ige Rep 〈Repülőgép leszállás közben〉 összetörik. odú  fn Hálókörlet; putri. Ö: vezér~. óelpé  fn Katonai étkészlet (kanál, villa, kés eg y fémsínnel összefogva, amely eg yben konzerv- és üvegnyitó is); kanál­ gép. (Légvédelmi alakulatoknál, ill. az ezek katonáival érintkező laktanyákban használt szó.) [?— Országos Légvédelmi Parancsnokság]. ofotért  fn gúny Szemüveges katona; optika ( Ju03). okádó  fn ritk, tréf Vattás télikabát, pufajka; mikádó. [Szójáték]. okítás  fn tréf Elméleti kiképzés; agytágítás. okmányos  fn ritk, Hőr A határsávba belépő járőr. okoska  fn Mindenhez véleményt fűző, okoskodó, akadékoskodó személy; nagytudású (Szk00, Szts04). okosodás  fn Elméleti kiképzés; agytágítás. okostojás  fn Okoskodó, akadékoskodó személy; nagytudású (Szk00).

228

ólomkatona okszi  I. hsz 〈Felelőszóként:〉 Rendben van, jól van. II. mn 〈Az állítmány névszói részeként:〉 ritk Jó; penge. [— oké ’ua.’; vö. oxigén]. — dzsekszi2, dzsekszon3, oxigén, pörc. ól  fn Hálóterem, körlet; putri. olaj  ~ra lép: Megszökik, kiszökik a laktanyából; dobbant (Szk00). olajbogyó  fn 1. Sorkatona; baka. [Eg y filmsorozatbeli őrmester szavajárásából]. 2. ritk Harckocsizó; hákás (Vp03). [Ti. ruházatuk olajos a harckocsiban]. olajbúvár  fn tréf 1. Műszaki, (autó)szerelő katona. — olajgomba, varjú. 2. ritk Sofőr; kuplunggyilkos. olajfoltalakzat  fn tréf Nem alakzatban mozgó katonák csoportja; amőba­ alakzat. olajgomba  fn ritk, tréf Szerelő; olajbúvár. olajos  ~ féreg : durva Harckocsizó; hákás. olasz Szh: –Leverlek, mint ~ a fügét! olimpia Szj:  Hány Id van még?: ritk, gúny Mennyi időd van még a leszerelésig ? 〈Újoncoktól kérdezik, jelezve, hog y meszsze van még a leszerelés〉.  Már csak hat olimpia meg/és eg y pici!: a) 〈Fiatal hivatásos katona ugratása, arra célozva, hog y majd csak 25 év szolgálat után mehet nyugdíjba:〉 Nag yon soká lesz még a leszerelésed! b) Ua. 〈sorállományú újoncoknak mondva, arra célozva, hog y majdnem annyi idejük van a hadseregben, mint eg y hivatásosnak〉. ólombili  fn ritk, tréf Rohamsisak; rohambili. Vö. bili. ólomgaluska   fn ritk, tréf (Géppisztoly)lőszer; skuló. || Sörét; ólomtar­ honya. ólomkatona  fn Szerződéses katona; boci.

ólomtarhonya

orr

ólomtarhonya  fn ritk, tréf Sörét. punk van a leszerelésig ? Több –napod van, — ólomgaluska. mint nekem Im! OLP Ld. óelpé. óradíj  fn tréf Illetmény; zsold (Kap03). ombre  fn és mn Cigány; kokeró. [— sp. hombre ’ember, férfi’]. Orbit Szh: –Elnyomlak, mint szájszaombrométer  fn ritk, tréf 1. Bosszú- got az ~! orca  Lezuhan az Im!: 〈Meglepetés, ság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. (Vélet- álmélkodás és felháborodás kifejezésére:〉 lenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, A mindenit, még ilyet! [— A pofám lesza­ kad!] kitolás; szívatás. [— obi, oboa]. ordibátor 1. fn  ritk Fali hangszóró; ondó Szj: Ne –idegeskedjen a katona, falikutya (Le88/89). 2.  Az az altiszt, aki mert megzavarosodik az ~ja! ondórandi  fn ritk, tréf Önkielégí- a riadót kiáltja (Szk97/98). óriáskígyó  fn ritk, tréf 1. Hímtés férfiaknál; marokmarcsa. Megvolt a vessző; fasz. Vö. anakonda, boa. Megveszokásos ondórandi? (Pá82). onti  fn Osztály-napostiszt; vö. üti rekszik az ~val: Vizel; gyíkol. Sétáltatja az ~t: Vizelni meg y. 2. Még teljes vag y (DbK). majdnem teljes katonacenti a napok számoperáció  fn A hasnak kanállal tör- lálására; malomkerék. Vö. centi. ténő g yors ütögetése (kanalazás) „g yóg yíormány  fn 1. ~on kormányoz: tréf tási” céllal. Ld. műtét. Orrba ver (Szh81–3). 2. ritk, tréf Gázálarc; operál  ts ige Operációt hajt végre; szimat. műt. Ld. műtét. ormányos mn 1. ~ tojás—. 2.  ritk, opti  fn Szemüveges katona; optika gúny Nag y orrú. — csőrike, csőrös, lö­ (Kap03). vegcső, nyele van a fejének, nyeles fejű, optika fn tréf, gúny 1.   Szemüve- paprikajancsi. Vö. még nyél, orr. ges katona. — hemi, hemüke, hemüveg, ormányzsák  fn ritk, tréf Gázálarcinfra, infrabakos, infrás, kobra, kuki, táska; szimatszatyor. Vö. ormány. kukker, kukkeros, kuksi, látógépes, négy­ orosz ~ eltáv—. ~ tisztacsere—. Vö. ruszki. dimenziós, négyszemű, ofotért, opti, op­ oroszcsoda  fn tréf ZIL márkájú tikai tuning, optikás (kártevő), optikus, teherautó; benzintemető. szemhókinsz, szemikukk, tükörszemű. oroszlán  Elektromos oroszlán!;  TaVö. gyógyegér. 2.  ritk Szemüveg. karodó oroszlán!: Villanyt leoltani! [— Vil­ optikai  ~ tuning : Szemüveges katolany leó!]. na; optika. orr 1. Szj:  Magának akkora ~a van, optikás  mn és fn tréf, gúny Szemhog y a folyosón csak tolatva bír meg forüveges (katona); optika. ~ kártevő: ritk, dulni;  Nincs nag y ~od, csak nyele van a gúny, pej Ua. fejednek (vö. nyeles fejű): ritk, gúny Nag y optikus   fn tréf, gúny Szemüveges orrú; ormányos. Szh:  Olyan ~a van, katona; optika. mint eg y balkezes kozákpisztoly;  Akkora óra  Szj: Hány ~ van?: ritk, tréf 〈Utal- ~a van, hog y ha lefekszik a mezőn, azt hiszik, va a hátralevő idő rövidségére:〉 Hány na- csőszkunyhó: ritk, gúny Ua. 2. ~ba-szájba:

229

országos Nag yon (sokat), minden mennyiségben; túlzottan. Kiképzés orrba-szájba ’rengeteg kiképzés’ (Szh81/82). Szívunk orrba-szájba ’g yakran kitolnak velünk’ (Szh81/82). országos ~ –barátnő. ostor   fn A leszerelésig hátralévő utolsó ötven nap mérésére szolgáló centi, melyet (néhány) műanyag- vag y fadarabra (pl. orvosi nyelvkanálra) ragasztanak úg y, hog y a nyélről kb. 30-35 centiméternyi centi lelóg. Az ostorral az öregkatonák g yakran ütögetik a náluk később szerelőket (vö. gyíkvizsgáló, gumisodik a füle), vag y csak a maguk szórakoztatására csattognak vele (vö. kelepel). — centifa, csa­ csogó, gyíkvizsgáló. oszlop  Oszlop!: tréf Oszolj! 〈vezényszó〉; osztódj! osztag –Rambópótló ~. osztódik  Osztódj!: tréf Oszolj! 〈vezényszó〉. — Oszlop!

230

oxigén otthon fn és hsz 1.  ~ járt az éjjel: ritk Éjszakai magömlése volt. Vö. lepedő. K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elalszik; ha elalszik, akkor álmodik; ha álmodik, akkor ~ van; ha ~ van, akkor nem jön vissza. 2.  tréf Századszint; halálsor. otthonalvó  mn és fn ritk, pej 1. A szolgálati idő után mindig hazatérő, otthon alvó (katona). 2. Gyakran szabadságot, eltávozást kapó, sűrűn hazajáró (katona); hazajárógép. óvatos ~ nyúl—. óvoda fn  ritk, tréf Alapkiképzés; alapkiképző aleg ység (ill. annak épülete); keltető.  Katonai ~: tréf Kiképzőközpont; terminátorképző. óvodás  mn és fn tréf Szerződéses (katona); boci (Ta03). oxigén  hsz ritk 〈Felelőszóként:〉 Rendben van, jól van; okszi. [Szójáték].

Ö, Ő öcs  〈E/1. birt. szraggal:〉 Öcsém: a) 〈Társ (bizalmas, kedélyes) megszólítása〉. || 〈Ismeretlenek megszólítása (némi lenézéssel)〉; dzsakomó. b) 〈Msz-ként használva: Csodálkozás, álmélkodás; felháborodás kifejezése; érzelmileg telített válaszreakció bármilyen kijelentésre, közleményre〉. öcsi  fn ritk, tréf 1. Nem robbanófejes lőtéri erpégégránát; bunkó. 2. Vattás téli nadrág ; tundrabugyi. öcsibuff  fn 82 mm-es aknavető, kisbukta; kisebb űrméretű löveg, ág yú. Vö. buff. öcsibukta  fn 82 mm-es aknavető; kisbukta. Vö. bukta2. öcsibuktás  fn A 82 mm-es aknavető kezelője; kisbuktás. Vö. (nagy)buktás, ló. öcsisajt  fn 〈Első időszakos katonák megszólítása〉; dzsakomó. [— Öcsi sajt, sajtmárka]. öfi  fn ritk, ?Hőr Veg yivédelmi ruha; vévé1. [?— összfeg yvernemi (védőkészlet)]. öjtós  fn és mn ritk Önjáró tüzér(al)eg ység katonája. Vö. ló. [— Hiv. röv.] ökáemm  fn Rendkívül g yakran konyhai kisegítő munkát teljesítő katona; csellós (Bia94). [— ÖKM ’örök konyhamunkás’]. önindukció Szh: –Kevés vag y, mint mákos tekercsben az ~.

önjáró  ~ barack: ritk, tréf Önjáró tarack; pléhkoporsó. [Szójáték]. ~ szalonna: ritk, tréf, gúny Rossz, avas szalonna. önkiszolgáló  fn tréf Laktanyai veg yesbolt; büfé; kantin (Szts04). őrbástya  fn Őrtorony; torony. őrbotos  fn ritk A bakancsra ráhúzható filc-, vag y nemezcsizma. (Téli őrségeken használták. Tréfásan azt mondták róla, hog y állva lehet aludni benne, mert megakadályozza az eldőlést.) őrbunda  fn Hőr Nag y hidegben, csak őrségben használható bunda. ördögbőr  fn Katonai g yakorlóruha; gyakszi2. [— angyalbőr ’ua.’]. öreg mn és fn 1.    Harmadik időszakos, utolsó hat hónapját töltő (katona). ||  〈Még nem harmadik időszakos, de〉 az időszak végén leszerelő (katona). Szj:  (ritk) ~ szervezet ezt már nem bírja!;  ~ vag yok én már bohócnak/bolondnak!: Nem vag yok hajlandó ezt megcsinálni.   ~ vag yok, beleszarok: 〈Parancsra, utasításra vag y bármilyen problémára is mondva:〉 Mindeg y, nem érdekel.  ~ek tíz napra, gumik álló faszra, kopaszok újabb szopatásra ébredtek!: 〈Az üg yeletes ébresztőkor kiabált szövege〉.  ~eknek százkettő, gumiknak dikó/g yőri rádió, kopaszoknak takarítást megkezdeni!: 〈Centivágáskor ordibált mondóka〉.  Két ~ katona van a laktanyában: én meg a Dózsa-szobor! (Az erre adott incselkedő, tréfás válasz: Eg yütt is szereltek?; Nk.);  Két ~et is-

231

öreg

öreg

merek a századnál: az eg yik én vag yok, | a leszerel a gazdája!;  Sír az ~ vaság ya, komásikkal még nem találkoztam! (Szh); —| pasz/kopter lett a gazdája!;  Sír az ~ ág ya, a másik a Batthyány-szobor! (Le): tréf 〈Az kopasz fekszik rája!;  Sír az ~ sapka(Gja), öregkatona válasza, ha valaki előtte a saját kopasz lesz a gazda(Gja);  Sír az ~ szekréöregségét hangsúlyozza〉. Szh:  Olyan ~ nye, kopasz lesz a vendége: 〈A hamarosan vag yok, hog y | nem merek előre/lehajolni, leszerelő öregkatona többieket bosszanmert kiesnek/kihullanak/kipotyognak a tó rigmusa〉.   ~ vag yok, mint a túzok, fogaim;  —| nem merek hanyatt feküdni, augusztusba(n)/februárba(n) hazahúzok!; mert beesik a szemem;  —| ha hanyatt  ~ vag yok, mint a rája, leszerelek/hazafekszem, beesik a szemem;  —| létrán kell meg yek februárba: 〈A leszerelés időpontját felmennem az emeletes ág yra;  —| már a hirdető rigmusok〉. kaki is mankóval mászik ki belőlem;    ~ baka: Harmadik időszakos katona. R: —| a szar is (görbe) bottal jön ki belőlem;  ~ baka nem rakéta, fog y a napja, mint  —| módszertani temetésekre járok;  —| a kréta!;  ~ baka azért laza, leszerel és már a pöcsöm is elmeszesedett;  —| már meg yen haza!: 〈A közelgő leszerelésre utaló a sört is vénásan kell belém fecskendezni;  rímes kifejezések〉.  ~ baka nem rakéta, —| nem tudok eg yedül már berúgni sem;  lusta, mint a teknősbéka: ritk 〈A katona —| ha leszállok a villamosról, azt megkoszo- lustaságát, kényelmességét hangsúlyozó rúzzák;  —| hozzám nem is orvos jár, ha- rigmus〉. || 〈Szj-szerű használatban a nem régész;  —| ha megbetegszem/beteg sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek. vag yok (nem orvost, hanem) régészt hívnak   ~ bálna: ritk Harmadik időszakos hozzám;  —| ha beteg vag yok, nem or- katona. vost, hanem régészt kell hozzám hívni;   ~ mélytengeri iszapszívó búgócsiga: ritk, —| elmeg yek az orvoshoz, oszt rám hívják a tréf Ua. régészt: tréf (DbK, Ma és Ze laktanyákból  ~ cápa: Ua. R: ~ cápa nem rakéta, adatolva) 〈A többiekkel szembeni „öreg- száguld, mint a teknősbéka!: ritk 〈Szj-szerű ség” hangsúlyozásának kifejezései〉.  ~ használatban a sürgetés visszautasítására:〉 vag yok, mint a túzok/rája: 〈Az „öregség” Nem sietek. hangsúlyozására; vö. még a R-oknál〉. K:    ~ cet: Harmadik időszakos katona. A kopaszok veszekednek, az ~ek leszerelnek:  ~ csácsesz: ritk Ua. [— csocsó2; vö. ritk 〈A „bölcs” öregkatonák megjeg yzése csácsesz1]. az újoncok (ált. az öregkatonáktól kiadott  ~ csiga: Ua. feladat miatt kirobbant) veszekedését lát-  ~ csocseró: ritk Ua. [— csocsó2]. va〉.  (Kopasz vag yok, felmoshatok/sokat   ~ csocsesz: Ua. Vö. csocsesz. Szj:  szopok; gumi vag yok pattoghatok;) ~ va-  ~ csocsesz nem rakéta: ritk 〈Sürgetés g yok, beleszarok/(ritk) nem kavarok: 〈A visszautasítására:〉 Nem sietek.  ~ csocseszé különböző időszakos katonák „jogait” ösz- ez az írás, vár a kopaszra másféléves szívás: szefoglaló rímes mondóka〉. R:  Augusz- ritk 〈Szekrényfelirat〉. R:  ~ csocsesz nem tusi/novemberi g yerekek, ti vag ytok az ~ek! rakéta, fog y a napja, mint a kréta!: 〈A 〈Leszereléshez közeledve skandált rigmus〉 közelgő leszerelésre utaló kifejezés〉. (Fh89/91).  Novemberi g yerekek, sose   ~ csocsi: ritk Harmadik időszakos lesztek ~ek!: 〈Az öregkatonák újoncokat, katona. [— csocsó2]. R:  ~ csocsi nem másodidőszakosokat bosszantó ugratása:〉 sportkocsi: 〈Sürgetés visszautasítására:〉 Soha nem szereltek le!  Sír az ~ vaság ya, Nem sietek.

232

öreg  ~ csocsó: Harmadik időszakos katona. Vö. csocsó2.  ~ csóka: Ua. Szj: ~ csóka nem rakéta (ballag, mint a teknősbéka): 〈Sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek. ~ csóka nem csicsóka!; ~ csóka repül hátul, a sok kopasz majd elájul!: ritk, tréf 〈Töltelékkifejezésként alkalmazott szólás, pusztán az „öregséget” hangsúlyozza〉.  ~ csoki: Harmadik időszakos katona.  ~ csosz: ritk Ua. [— csocsesz].  ~ csótány: ritk Ua.  ~ ember: ritk Ua. Szj: ~ ember nem rakéta | (mászik/ugrik, mint a teknősbéka; —| sokkal inkább teknősbéka)!: 〈Sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek. ~ ember nem Challenger (egész nap az ág yban lebzsel): ritk Ua.  ~ geci: Harmadik időszakos katona.    ~ hal: Ua.  Szj: Lassan kel fel a hajnali nap, százhúsz napra ébrednek az ~ halak: ritk 〈Az üg yeletes reggeli ébresztőjének szövege〉. ~ hal már nem ( jól) hall!; (Az) ~ hal (már) nem mindent/ mindig hall!; ~ hal nag yothall!; ~ hal alig hall!: 〈(Ált. felszólításra adott) elutasító válasz utalva rá, hog y az öregkatona ezt már meg se hallja〉. ~ hal nem kavar!: ritk 〈Utalás arra, hog y az öregkatonát már nem érdekli semmi (még az újoncok feg yelmezése sem)〉. R: Én, a kicsi halporonty, felső ág yra felállok, s minden kedves öreg ~nak jó –éjszakát kívánok!    ~ harcsa: Harmadik időszakos katona. R: Leszerel az ~ harcsa, nem lesz többé marokmarcsa!: ritk 〈A közeli leszerelésre utaló rigmus〉. R: Én kis kopasz ebihal a stokimra felállok, minden ~ harcsának jó –éjszakát kívánok!   ~ iszapszemű: ritk Harmadik időszakos katona. Vö. ~ rája.  ~ kánya: ritk Ua.  ~ király: ritk Ua.  ~ lajhár: Ua.

öreg  ~ moszat: Ua.  ~ nyúl: ritk Ua.  ~ patkány: ritk Ua.  ~ pocok: ritk Ua. R: ~ pocok

hazakocog!: ritk 〈A közeli leszerelésre utaló rigmus〉.    ~ rája: Harmadik időszakos katona.   ~ iszapszemű (mélytengeri) rája;   (ritk) ~ mélytengeri iszapszemű rája;  (ritk) ~ vén tengeri rája;  (ritk) ~ villamos rája;  mélytengeri ~ rája;  ráncos szemű ~ rája: Ua. Szj:  ~ rája baszik/ fütyül/szarik/tojik rája!: 〈Parancsra vag y bármilyen felmerülő problémára mondva:〉 Mindeg y, nem érdekel, nem foglalkozom vele.  ~ rája nem ér rája: ritk 〈Kérés vag y parancs teljesítésének elhárítására〉.  ~ rája nem variálja: ritk 〈Utalás arra, hog y az öregkatonát már nem érdekli semmi (még az újoncok feg yelmezése sem)〉. R:  Én vag yok az ~ rája, ötven napot húzok rája: ritk 〈A többieknél később szerelő katonák leszerelő rigmusa〉.  ~ róka: ritk Harmadik időszakos katona.  ~ rozmár: Ua. Szj: ~ rozmár nem dolgoz / fókáz / szaroz /(ritk) szoroz /(ritk) szopoz/(ritk) beleszar már!: 〈A feladat teljesítésének elutasítása〉. ~ rozmár nem szaroz már: 〈Az öregkatona már nem foglalkozik az újoncok feg yelmezésével〉.  ~ sivatagi sakál: ritk, tréf Harmadik időszakos katona.  ~ sas: ritk Ua. Szj: Az ~ sas már nem rakéta, mászik, mint a teknősbéka: ritk 〈Sürgetés visszautasítására:〉 Nem sietek.  ~ tengeri susmus: Harmadik időszakos katona.  ~ sün: Ua. Szj: (Az) ~ sünnek napjai (már) szűnnek: Közeledik a leszerelés. Jelentse(d) az ~ sünnek, hog y/a napjai hog yan/nag yon szűnnek!: 〈A közelgő leszerelésre utaló rímes kifejezés〉. Jelentse/ jelentsed az ~ sünnek, napjai/napjaid hog yan szűnnek: tréf Hog y vag y?  ~ szárcsa: Harmadik időszakos katona.

233

öreganya Szj: ~ szárcsa nem dísztárcsa!: 〈Ált. a feladat teljesítésének elutasítására〉 (Fh89/91).  ~ tápos—.  ~ túzok: ritk Harmadik időszakos katona. R: Én vag yok az ~ túzok, augusztusban hazahúzok!: ritk 〈A leszerelés időpontját hirdető rigmus〉.  ~ vadkan: ritk Harmadik időszakos katona. Szj: Én csíkos hátú kismalac, kérek engedélyt— az ~ vadkantól a makkosba becsörtetni!  ~ varjú (varnyú): ritk Harmadik időszakos katona. — aggastyán, alsóágyas, antirüszü, apu, atyus, centis baka, csocsesz, csóka, csoki, hathónapos, hazajárógép, idős, iszapszemű, iszapszemű (mélytengeri) rája, kopasz civil, leszerelő, mélytengeri iszapszemű rája, múmia, nyugdíjas, ősz, rája, sokatszívott, szabadlábrahelyezett, tengeri iszapszemű (vén) rája, tengeri medve, túzok, végzős, vén (csocsó), vén­ diák, vén ember/geci/hal, vén iszap­ szemű mocsári vadkan, vén iszapszemű (tengeri) rája, vén kutya/szárcsa, vén tengeri bálna/cet/medve, vén tengeri iszapszemű rája, vén tengeri olajos sze­ mű marmonkanna, vilmás.  ~ek tanácsa: 〈Legg yakrabban az eg y körletben levő〉 öregkatonák összessége. Majd az ~ek tanácsa eldönti, mi leg yen a tápossal, ha ennyit ugrál (Nk84/85). — vének tanácsa. 2.  〈Az értelmezett szókapcsolatok is:〉 A harmadik időszakos katona önelnevezése〉. Lehet fölhozni a reggelit az ~nek! (Nk84/85). Lassan a porral (ti. felsepréskor), mert az ~ szilikózisban szenved! (DbA89). 3.  Az, aki úg y viselkedik, mint eg y öregkatona, holott még nem az (BpA92/93). 4.   〈Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta volt bevonulás:〉 Az utolsó előtti (ötödik, később harmadik) három hónapját töltő katona; vö. újonc.

234

őrgyilkos 5.  〈Értelmezett szókapcsolatokban az elöljáró jelzőjeként:〉 ~ szürke (–nyúl). ~ főnök—. öreganya  Szj: tréf 〈Válasz az „Állj, ki vag y?” kérdésre:〉 Id a nag y késsel. (Erre viszontválasz: Id jöjjön előre, a nag y kés maradjon helyben! (Hmv70/71). Vö. még áll, moha. öregedő  fn 1. 〈Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta volt bevonulás〉 Neg yedik három hónapját töltő katona; vö. újonc. 2. ritk Második időszakos katona (az időszak vége felé); gumi. Vö. gumisodó. öregkatona  Szj: Ki az? Öregkatona? (Van centije?): a) 〈Gyakori kérdés, ha eg y öregkatonának (ált. vmelyik parancsnoka) üzeni, hog y csináljon meg vmit; az utasítás, kérés elutasítása〉. b) 〈A parancsnok v. magasabb rangú elöljáró emlegetésekor használatos, tájékozatlanságot mímelő kiszólás; arra utal, hog y az illető tiszt nem számít, nem kell tőle tartani〉. Vö. lóbe­ tegség. öregségi  ~ bizonyítvány: Hivatalos iratot imitáló igazolványféle tréfás rajzokkal, feliratokkal, meztelen nők fotóival és az öregkatonák jogainak leírásával. Bővebben ld. KSzil. 32.  ~ bot: Görbebot 〈melyre támaszkodva az öregkatona ráérő idejében végigbiceg a folyosón, jelezve, hog y ő már annyira öreg, hog y járni is csak bottal tud〉.  ~ ág y: Hevenyészve, rosszul bevetett ág y. ~ alapon nem kelek fel. (BpA92/93). Vö. megjárási. őrgomba  fn Oszlopon álló tető, amely az őrnek árnyékot ad, ill. az esőtől védi. — gomba. őrgyík  fn ritk, gúny Őrvezető; őrvi. Vö. gyíkvezető; gyík1. őrgyilkos  fn tréf Őrnag y; szarnagy (Szabsz03). [— őrg y., hiv. röv.]

őrhangya

összeáll

őrpéká  fn Őrparancsnok; az őrszolgálatot ellátó katonák parancsnoka. őri  fn tréf Őrnagy; szarnagy (Gyr02). Vö. péká. [Hiv. röv.] — őrpók. őrpók  fn Őrparancsnok; őrpéká. őrkarcsi  fn Őrkatona; bobi. Vö. pók. őrkároly  fn Őrkatona; bobi. őrségbugi  fn ritk Őrszolgálat (Er88). őrkicsi  fn ritk, tréf Őrnagy; szarnagy. — bundzsi, cerkaszolgálat, huhogás, huhu. őrkutya   fn (g yak. tsz.-ban) (Felőrsi  fn és mn (g yak. tsz.-ban) Hőr állított) őr; bobi. || Őrkutyák: Őrszázad. Nem a forgalom-ellenőrző ponton, hanem Vö. biások. [— őrkutya ’objektum őrzését a zöld határon, határőrsön szolgáló határőr. végző kutya’]. őrsvezér  fn ritk, tréf Őrvezető; őrmester  fn 1. –Leszek ~. Szj: Van, őrvi. [— őrsvezető × őrvezér]. aki ~, van, aki olvas: ritk, gúny 〈Az őrmesőrsvezető  fn tréf Őrvezető; őrvi. terek közmondásos butaságát, műveletlenségét kipellengérező kifejezés〉. Szh: Olyan [Szójáték]. –hülye vag y, mint eg y doktoráló ~. –Keőrtabletta  Beveszi az It: ritk, szép vés, mint ~ben a jóindulat. 2. ritk A fog- Lelövi magát, öng yilkos lesz; befalcol. dán 20–24 nap büntetést letöltött katona. örül  Szj: (Hát) te már semminek se Vö. tizedes. tudsz ~ni?: tréf 〈(Némiképp az ugratás őrmi   (g yak. örmi) Őrmester. — szándékával is) kérdés a vmi miatt boszbőrmester, csőrmester, csumi, csűrmes­ szankodó, dühöngő katonához〉. ter, házmester, kisőrnagy, körmester, őrvezér   fn tréf Őrvezető; őrvi. őrmity, őrmustár, őrmütyi, pityke, sör­ őrvezető  fn ritk A fogdán 5–9 nap mester, szőrmester, tőrmester. büntetést letöltött katona. Vö. tizedes. őrmity  (örmity is) fn ritk, gúny Őrőrvi   (ritk. örvi) fn Őrvezető. — mester; őrmi (DbK88). csonthadnagy, csontőrnagy, csőrvezető, őrmustár  fn ritk, tréf Őrmester; egycsillagos, gyíkvezető, körvezető, le­ őrmi. [Szójáték]. szek tizedes, műanyagalhadnagy, mű­ őrmütyi  fn ritk, gúny Őrmester; őrmi. anyaghangya, nyakörv, őrgyík, őrsvezér, őrnagy –Gerendás ~; –keskeny nyom- őrsvezető, őrvezér, sorvezető, sörvezér, távú ~; –vékony nyomtávú ~. –Dobi/ sörvezető, szerződéses százados, szőrve­ zető. Vö. félvezető. –drót/–kerítés/–palánk ~. ősember  Szj: Hozzám képest a Neörök ~ kopasz—. ander-völg yi ~ | ma született bárány; —| örökgyík  fn ritk, pej Másfél évnél újszülött csecsemő: ritk, tréf 〈Harmadik rövidebb ideig szolgáló, időkedvezményidőszakos katonák saját öregségét hangsúben részesülő (és ezért a többiek szemében lyozó kifejezése〉. Vö. öreg. mindig újoncnak számító) katona. Ez a g yerek örökg yík marad, amíg csak él, hiősz  fn (ált. tsz.-ban) Harmadidőszaszen csak eg y évig lesz katona! (Pá82). Vö. kos katona; öreg. gyík1. összeáll Szh:  ~, mint a befőtt/kutyaörömkatona  fn Szerződéses kato- szar/túró/túrós tészta: (Katonásan) sorana; boci. kozik. 〈Felszólításként felszólító módban:〉 őrhangya  fn Őrnag y; szarnagy

(Szk00).

235

összecsap (Gyorsan, katonásan) sorakozó!  ~, mint | a gecis bug yi;  —| az ipari tészta: Ua. Vö. kicsúszik. összecsap Szh: Úgy ~ja a –zoknit, hogy elektromos szikra csap ki a surci sarkán. összesöpör Szj: –Még össze sem söpörték a haját. összfegyvernemi ~ védőbicska—. ösztöndíj  fn tréf, gúny 〈Ált. nem előfelvételisek által használva〉 Az előfelvételis katonák illetménye, pénzbeli juttatása; zsold. ösztönlény  fn (ált. tsz.-ban) pej Az a katona, aki az „Oszolj!” vezényszó elhangzása után a g yorsabb kiszolgálás reményében lökdösődve rohan az étkezdébe (Szts04).

236

ötujjas ötcombú  ~ asszony/barátnő/marcsa/maris: tréf 〈Az önkielégítésre célzó mondatokban használt szókapcsolat〉 a) Önkielégítés. b) A kéz önkielégítéskor. Marokmarcsa.  (Emma, az) ~ asszony: tréf Ua. ötszázliteres  mn és fn ritk, gúny Újonc, első időszakos (katona); kopasz. [Ti. még ennyi tea vár rá a laktanyában. Vö. tea alatt]. öttusa  fn ritk, tréf Két folyosó, a vécé, a mosdó és az előtér felmosása. Vö. fókamóka. ötujjas  fn ritk, tréf Önkielégítés; marokmarcsa. El-eljátszotta esténként az ötujjast (Pá82).

P paci  fn ritk, tréf Az aknavető keze-

lője; ló. pacsirtanyál  fn ritk, tréf Pálinka;

szeszkó. padlizsán  fn A raktárpakolók parancsnoka (Szts04). Vö. uborka. padlóváza  fn ritk, tréf 〈Sértő v. kedélyeskedő megszólításként is:〉 Buta, hülye; köcsög. Vö. dzsakomó. padonpislogó  fn ritk 〈Ebben a mondatban:〉 A padonpislogó felmászott a bizsergefára: A macska felmászott a villanyoszlopra. Ld. bizserfa. pakol  ~ja magát: Nag yképűsködik, okoskodik; májerkodik. Ne pakold magad, öreg, mert beugrok a szádon, és kikönyökölök a szemeden! (Fh89/91). palánk  ~ őrnag y: ritk, tréf 〈A beszédben szabadon felhasználva a laktanya engedély nélküli elhag yására való utalás〉; kerítésparancsnokság. Vö. drót hadnagy/ őrnagy. palánkbérlet  fn ritk 〈A (g yakori) engedély nélküli laktanyaelhag yás körülírására szolgáló kifejezésekben〉; kerítés­ parancsnokság. ~e van.Vö. kerítésbérlet. palánkeltáv  fn ritk, tréf A laktanya engedély nélküli elhag yása, szökés; dobi. Vö. eltáv. palánkjegy  ~et vált: ritk Engedély nélkül távozik, megszökik a laktanyából; dobbant. Ld. még kerítésparancsnokság.

palermó  fn ritk 1. Kellemetlenség, megalázó helyzet; szívás. 2. Szándékosan ilyen helyzetbe juttatás, kitolás, megalázás; szívatás. 3. Az öregkatonák rémuralma; csikágó. [— Palermo, a maffiáról elhíresült szicíliai város]. pálesz  fn ritk Pálinka; szeszkó. pályagép  fn A centihez hasonló funkciójú, az eltelt katonaidőt jelző eszköz; görcskötél (BpA92/93). (Eg y hosszú zöld zsinórból és a végére kötözött különböző kabalaszerű tárg yakból (pezsgősüveg dugója, a levágott centidarabkák tárolására alkalmas, üdítőitalok kupakjából készült nemzetiszínű dobozka, kézigránát biztosítószege mint fókakulcs) áll. A zsinóron az eltelt hónapok számát különböző csomók jelölik. A katonaidő első hat hónapjában eg y-eg y csomót kell kötni havonta a pályagép zsinórjára, a hatodik hónaptól havonta eg yet ki kell bontani, s íg y 12 hónap alatt minden csomó elfog y.) Vö. csomó2, borsóföld, ugrik. pályázik  tn ige 1. A pályagéppel játszik (BpA92/93). (Mutatóujját kinyújtva, kezét körkörösen meglendíti, íg y a pályagép zsinórja rátekeredik az ujjára. A zsinór ug yaníg y le is tekerhető. A katonák beszélgetés közben általában pörgették a pályagépet, de ha valaki nag yon feltűnően csinálta, vagánykodásnak, nag yképűsködésnek minősült.) — pörizik. 2. Nag yképűen, a szabályokat felrúgva viselkedik; májerkodik (BpA92/93).

237

pampa

parázol

pampa  fn (g yak. tsz.-ban) tréf Gyapapírkutya  Írnok; tinta (Szk00). korlótér; szöcske2. papírnyüvő  fn tréf Írnok; tinta pampog  ts ige ritk, pej 1. Beszél; (Db02). ugázik. 2. Fölöslegesen beszél; véleményt paplanszájú  mn Ellenszenves (emnyilvánít, amikor nem kellene; megma­ ber); geci. gyaráz. Ik: meg~. paprikajancsi  fn Nag y orrú empamut R: –Laza vag yok, mint a ~, | ber; ormányos. (Szts04). mert én vag yok az öreg mamut; —| öreg papucsozás  fn ritk Papuccsal verés vag yok, mint a mamut. Alsógatyám tiszta 〈büntetésből〉. ~, olyat –szartam, mint eg y mamut. pár  Szj: Kopárja, hol a ~ja?: 〈Propáncél  fn Páncélszekrény. Rábovokáló kérdés, amely a centi mutogatásárult/rádőlt/rászakadt a ~ a –könyvére. — val jár eg yütt, ug yanakkor dicsekvés is az pécé. öregkatonától:〉 És neked hány napod van páncélgatya  fn ritk, tréf Vattás nadmég a leszerelésig ? Mutasd, van-e centid? rágbélés, pufajkanadrág ; tundrabugyi. parabolaantenna  fn ritk, gúny páncélos mn és fn 1.  ~ g yík: VagNag y fülű katona; lokátoros. dalthúskonzerv; gyíkhús1.  ~ hús: 〈Többparancs  1. K: A ~ot megbaszni nem nyire〉 vagdalthúskonzerv; gyíkhús1. 〈Ritk.〉 (Májkrém)konzerv. 2.   Konzerv. ||  szabad, | mert csak szaporodik; A ~ot nem  Vagdalthús/májkrémkonzerv. ||  Kész- érdemes/szabad megbaszni, |—; Nem szaételkonzerv. Ö: kis~, nagy~. — gyíkhús1, bad a ~ot megbaszni, mert szaporodik; A gyomorsavkeltető, hibernált moslék, ~ot megbaszni lehet, de nem érdemes, mert kék1, kifordított, kondzserva, koporsó­ csak szaporodik: A parancsot végre kell (kaja), laktanyagirosz, pléhtojás, robban­ hajtani. Vö. „a parancsot pedig köztudotott terminátor, teknős. 3.  ritk Fém- másúan nem lehet… megizélni, mert akkor pénz. megfiadzik, és a fia rosszabb, mint az anyja” (Boldizsár 1982: 33). 2. ~, kanyifasziguszti/ páncélozott ~ g yíkhús—. páncélszekrény Ráborult/rádőlt/rásza- szaroslábújóska, vag y mi az isten fasza!: kadt a ~ a –könyvére; rátették a ~t a köny- 〈Fig yelmeztetés, hog y a megszólított katona hangos Parancs! szóval és nevével jevére—. páncéltörő  ~ löveg : ritk, tréf, szép lentkezzék〉. Vö. narancs. parannok  fn ritk, tréf, gúny PaHímvessző; fasz. rancsnok; péká. páncéltörpe  fn ritk, gúny Harckoparasztfelkelés Szj:  Meg lehet kezdecsizó katona; hákás. ni a ~t!: Ébresztő! panel  fn Az ellátózászlóalj épülete parasztmarlbóró  fn Symphonia (BpA92/93). pangás  fn Semmittevés, lazsálás; cigaretta (Or95). pihi (Szk00). Parasztszállás  fn Szabadszállás; papírfülű  fn és mn ritk, tréf Má- Szivatszállás. sodidőszakos katona; gumi. [— gumifül]. parázol  tn ige Fél, izgul; berinyál (Eg96). papírharcos  fn tréf Írnok; tinta.

238

párbajszemű

patron

párbajszemű  mn gúny Kancsal

pásztor  fn Hőr A repülőtér különböző szintjei között az utasok irányítását (Szts04). párhuzam Szj: –Kiigazodik, feltakar, („terelését”) végző katona (Fh89/91). patás fn 1.  ritk, gúny Aknavető kederékszög, ~! paripa  fn ritk, tréf, gúny Újonc; ko­ zelője; ló. 2.  fn Légvédelmirakéta-tüzér; lérak. pasz. [Ti. sokat kell szaladgálnia]. patek  fn Házilag, az őrség ideje alatt parittya    fn ritk, tréf Géppiszbarkácsolt és a váltások idejéhez kalibrált toly; géppityu. napóra (Börs67). párizsizabáló  mn és fn Városi (empatent  Előírásszerű, maximálisan ber). Vö. agrártinédzser. helyes, tökéletes; penge (Szfv98). parketta  fn ritk (Arany színű) vállpatentkod ik  tn ige Szőrözik, ragaszlap; karrierjelző. kodik az előírásokhoz; gecizik (Szfv98). parkettás mn és fn tréf 1.  Főtiszti patkány1  fn 1. –Öreg ~. 2. ritk (őrnagyi, alezredesi, ezredesi) rangfokozatú Felderítő alakulatnál szolgáló katona, fel(katona). — baszdszájba, csillagvadász, derítő; gyík2. 3. ritk A műszaki kabinban ékszerész, hullócsillagos, keményváll­ az indikátorcsövet fig yelő (lokátoros, rakélapú, nagygóré, nehézvállú. ~ őrvezető: tairányító) katona. [— A kabin zárt, sötét ritk Őrnag y; szarnagy. ~ tizedes: ritk Al- hely]. — csillagleső, csöves2, fülemüle, ezredes; ales. 2.  (Ritk. parkettes) ritk fülész, kabinpatkány, radaros, tájoló. Őrnag y; szarnagy. 3.  fn Tábornok; pi­ patkány2  fn ritk, pej 1. Ellenszenzsamás. [A váll-lap mintájáról]. ves, utált ember; geci. Ö: lőtér~. 2. Hivaparkettes Ld. parkettás. tásos tiszt; keményváll­lapos. 3. Tisztheparknap  fn ritk 〈Az öregkatonák lyettes-hallgató; gyökérképzős. 4. Újonc; által megalázás, büntetés, kitolás céljával kopasz. kikényszerített, az újoncok által végrehajpatkány3  fn ritk, tréf Nag yobb métott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nag yta- retű műanyag tasakba töltött mosószer (a karítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel takarításnál). Vö. egér. és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása; patkányburger  fn Hússzelet; ba­ sikamika (Ta82/83). kancstalp. parkolóhely  fn ritk, tréf Laktanyai patkányfőzelék  fn Rossz minőséfogda; fogszi. gű, azonosíthatatlan tartalmú étel (Szh98). pártigazolvány  Szj: Van ~od?: ritk, — dzsunsz, dzsuva, gempa, gempafőze­ tréf 〈Kérdés az alvó társhoz, hog y feléb- lék. Vö. táp. resszék〉. Vö. szén alatt. patkányhús fn 1.  ritk, pej (Rossz partizán  fn 1. Szj: Barátocskám, minőségű, zsíros) olcsó felvágott; dzsuva. maga ~?!: ritk 〈Fenyegető kérdés:〉 Tartsa 2.  fn Hússzelet; bakancstalp. rendesen azt a fegyvert! 2. Olyan katona, patkányszalámi  fn ritk, pej (Rossz aki szabálytalanul, lógatva viseli a fegyverét. minőségű, zsíros) olcsó felvágott; dzsuva. partvisparti  fn ritk, tréf Söprögetés. patron   fn tréf Lőszer; skuló.

239

pattanás pattanás  fn Rangjelző csillag a válllapon; krumplivirág (Ha90). pattog K: –Gumi vag yok, ~hatok. Pávautca  fn Hőr A csornai g yakorlótér. [A g yakorlótérhez vezető Páva utca nevéből]. Holnap is látogatóba meg yünk a Pávautcába. (Fh89/91). pc. Ld. pécé. pécé  I. mn ritk Páncélos, harckocsizó; az ilyen feg yvernemnél szolgáló katonákhoz tartozó, általuk használt; hákás. [Hiv. röv.] II. fn ritk Páncélszekrény; pán­ cél. [II. — I.] pécémikádó  fn A harckocsizók derékig érő, dzsekiszerű vattás télikabátja; pécésmikádó. Vö. mikádó. pécés  mn és (ritk.) fn Páncélos, harckocsizó (katona); hozzájuk tartozó, általuk használt; hákás. pécésmikádó  fn A harckocsizók derékig érő, dzsekiszerű vattás télikabátja. Vö. (nyúl)mikádó. — pécémikádó, pécésmikszi. pécésmikszi  fn ritk A harckocsizók derékig érő, dzsekiszerű vattás télikabátja; pécésmikádó. Vö. mikszi. pécsé  fn Parancskihirdetés. pedál   fn ritk 1. Hízelgés, (mások rovására történő) előnyszerzés; pedálozás. 2. Hízelgő, talpnyaló katona; pedálgép. [— pedálozik]. pedálgép  fn pej Talpnyaló, hízelgő; (mások rovására) előnyt szerző katona. (Arcátlanul, főleg beszédével teszi nagg yá magát az elöljáró előtt; mindenben helyesel, beosztottjával csak ordítva beszél.) [— pedálozik; vö. gép1]. — buldózer, csókdózer, csókos, földgyalu, hosszú­ nyelvű, kaparenkó, kaparógép, kilincs­ takarító, nyálas, nyali(gép), nyalis, nyalista, nyalizó, nyaller, nyalós, pedál, pedálmedál, pedálos, picsanyaló, piros

240

péká bicikli, piroskerékpáros, puncsos, rok­ ka, rokkagép, rokkás. pedálmedál  fn ritk, tréf, pej Hízelgő, talpnyaló katona; pedálgép. pedálos  fn Hízelgő, talpnyaló, felettesei kedvét kereső (katona); pedálgép (Szk00). pedálozik   tn ige Hízeleg, törleszkedik a feljebbvalójához; (mások rovására) a maga önző céljainak ig yekszik megnyerni vkit; helyezkedik. — benyal, bicikli­ zik, erőteljes nyelvcsapásokkal halad előre, fényesíti a pékákilincset, kapar, koptatja a küszöböt, koptatja a surci tal­ pát, motorozik, nyal, nyalizik, nyomat­ ja a rokkát/rokkot, rokkázik, rollerezik, talpal, tapos, tekeri/tolja a piros biciklit. Vö. még kavar1; véres a talpa. pedálozás   fn Hízelgés, (mások rovására történő) előnyszerzés. — pedál, rokka. péeszhá   fn Páncélozott szállító harcjármű lövészraj szállítására; nyuszi­ busz. Vö. péniszhá, pöszke. [— PSZH, hiv. röv.] péhágé  fn ritk Paradicsomos húsgombóc (Aszö-Rf 82/84). [Röv.] pék Szh: –Meghajtom, mint ~ a kiflit! péká fn 1.   Parancsnok; a katonai szervezet élén álló eg yszemélyi vezető. Ö: cselló~, dózer~, er~, ezred~, géká~, háká~, őr~, raj~, szakasz~, század~, ü~. [Hiv. röv.] — agyas1, aluljáró, apád, apánk, apu(ci), baromarcú, császár, csa­ szi, csillagharcos, dúcse, fejes, felüljáró, fénybenjáró, főmufti, főnök, fűrer, gej­ zír, góré, hátuljáró, hiéna, löket, majom­ arcú, mester1, nagyfejű, nagyfőnök, nagygóré, parannok, péterkároly, pino­ cset, pók, smasszer, szpájder. Vö. még hifi, nyusziseriff, zseboroszlán. 2. Parancsnoki épület; fehérház.

pékákilincs pékákilincs –Fényesíti a ~et. pékátündér  fn A parancsnoki épületben szolgálatot teljesítő katona (Kfh92/93). pékáuaz  fn UAZ típusú parancsnoki jármű (Bö-Börs95/96). pelenkaszárogató  fn Az iránymérő állomás antennája (Kfh92/93). pelikán  fn 1. Szh: –Fosik, mint a ~. 2. ritk, tréf Lábbal működtethető szemetes. péló   fn ritk Hímvessző; fasz. [— cig. pēlo ’here’ (CigSz. 87)]. pélosz  fn ritk Hímvessző; fasz. [— péló]. penészedik  ~ik az ág y alja: Sikálás (vö. sikamika) végeztével a padló felszáradása után a felmosóvízből visszamaradt mosószer fehérlik a nehezen feltörölhető helyeken, főleg az ág y alatt. ~ a –macskaszar. penge   mn Jó, kiváló, remek. ~ stoki: Precízen, szépen vékonyra összehajtogatott ruházat. [?— penge stoki ’jó s.’ — ’vékony, lapos s.’] — bikcsi, bikszi, bugi(s), csácsesz, dzsanesz, havaj, okszi, patent. Pengére: Jól, remekül. Vö. stokisan. Pengére vesd be az ág yat! (BpA92/93). pengéz(ik)  ts és tn ige A műanyag padlóról a szennyeződést (főleg a lábbelik gumitalpa húzta fekete csíkokat) borotvapengével eltávolítja, lekaparja. Vö. radíro­ zik. péniszhá   fn ritk, tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű; nyuszibusz. [— péeszhá; kakofonikus szójáték]. penna  fn Írnok; tinta (Szts04). pentagon  fn Parancsnoki épület; fehérház. [— Pentagon, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának főhadiszállása]. pentamen  fn Írnok; tinta (Nyh02). penny  Penny!: tréf Pihenj! 〈vezényszó〉; lazíts!

picsa pépé  fn Hőr Nag ytakarítás: a pincétől a padlásig (Aszö 82/84). Vö. sikamika. Pepsi­sziget  Szj: Emberek, ez nem a ~!: 〈Fig yelmeztetésként az alakzatban lévőkhöz:〉 Ne mocorogjanak, ne mozgolódjanak! Vö. brékel. perc  Semmi ~ alatt: Nag yon hamar, eg y szempillantás alatt. Sec ~ alatt: ritk Ua. Szj: Van rá két ~ed, de ebből már másfél eltelt; Van rá tíz ~ed, ebből kilenc már eltelt: tréf Sürgősen, g yorsan csináld meg ; siess! Vö. vágta alatt. periszkóp  Szj: Mi maga, ~?!: ritk, tréf Ne forgolódjon a sorban, álljon katonásan! Vö. brékel. perzselt  ~ giliszta: ritk, gúny Újonc; kopasz. péterkároly  fn ritk 〈Főleg a harcjárművek rádiózásakor használt forma〉 Parancsnok; péká. [— pk. röv. „feloldása”]. Petőfi  Hőr A Petőfi-laktanya Budapesten, ahol a büntetőszázad volt (Or91). Vö. futkosó, Püspökvietnám. (Gyakran fenyegették a katonákat azzal, hog y „Ha valami marhaságot csinálnak, akkor Petőfi, vag y Kübekháza–Nag ykereki!” Kübekháza és Nag ykereki az orosházi határőr kerület két legtávolabbi őrse volt. Senki nem szeretett ide kerülni, mert rettenetesen messze voltak.) R: ~ben nem nő moha, nem szereltek le ti –soha! pezsgő  fn ritk, tréf Sikáláshoz használt habzó szóda; hó. pezsgőpor  fn ritk, tréf Sikáláshoz használt habzó szóda; hó. phg Ld. péhágé. piapénz  fn A katonák pénzbeli járandósága, illetmény; zsold. picsa  Szj: Csak az a –baja, hog y az anyja Ija nem volt szecskavágó. A Im eldurran!: ritk 〈Felháborodás v. meglepetés

241

picsanyaló kifejezése:〉 Még ilyet! Vö. A faszom el­ durran! Szh: –Vig yorog, mint a ~. picsanyaló  fn ritk, durva Talpnyaló, hízelgő; (mások rovására) előnyt szerző katona; pedálgép. pihen  Szj: Század vig yázz! Jobbra ~j!: ritk, tréf 〈Nem hivatalos vezényszó〉. pihende  fn ritk, gúny Laktanyai betegszoba, g yengélkedő; gyengusz. pihenj  fn ritk Laktanyafogság : a laktanya elhag yásának megtiltása fenyítésként; helybetopi. [?— helybenjárás ’ua.’ — ’〈Vezényszó〉’]. pihenő1  fn ritk, tréf Laktanyai betegszoba, g yengélkedő; gyengusz. pihenő2  Szj: Pihenő napos!: 〈Kódolt üzenetként ordította a századüg yeletes:〉 Vig yázzatok, elöljáró közeledik, a körletekben mindenki ugorjon le az ág yakról, és viselkedjen szabályszerűen! (Hmv70/71). (Ebbe a szövegbe nem lehetett belekötni, mert a bejáratnál ácsorgó napos bármikor szólíthatta a váltótársát, a pihenő napost.) pihentet  Szj: Pihentessen!: tréf 〈A hivatalos formula használata nem hivatalos helyzetben, eg ymás között, a körletbe való belépéskor〉. Pihentesd már magad!; Pihentessél már!: Csend leg yen már; hallgass el! [Az elöljáró belépésekor a rangidős Föl! Vig yázz!-t kiáltott, amire az elöljáró Pihenj! (Folytasd tovább!)-ot vezényelhetett, vag y a rangidőst utasíthatta erre: Pihentessen!] pihentetés  fn ritk, tréf Laktanyafogság ; fenyítés, mely a laktanya elhag yásának megtiltását jelenti; helybetopi. [— pihentet ’Pihenj!-t vezényel(tet)’; vö. pihenj]. pihentető  fn A géppisztoly vállon való hordozása, a hordás megkönnyítésével úg y, hog y a szíjat átvetik az irányzékon. (A szíj ezáltal szorosabb lesz, a feg yver a

242

pinocset hátnak feszül, s nem kell kézzel feszíteni ahhoz, hog y ne essen le.) Veg ye le a feg yvert a pihentetőről! (BpA92/93). pihi   fn Pihenés, semmittevés; heverészés. [— pihen]. — brihi, dikó, faszva­ karás, havaj(diszkó), havajdizsinapfény, hekszi, heppa(bungi), herebere, here­ pacsker, herevere, hessz, hetra, heveny faszrázás, kundéc, pangás, tökvakarás, zsibi. Vö. bungi. pihis  mn 〈Szószerkezetekben:〉 Olyan 〈szolgálat, megbízatás〉, ahol semmit nem kell csinálni, lehet pihenni; ahol békén hag yják a katonát. ~ hely: Nyugodt, nem megerőltető szolgálati hely. pihizik  tn ige Pihen, heverészik, semmit sem csinál. [— pihi]. — bungi­ zik, dikózik, havajkodik, hekkel, hepizik, heppázik, hesszel, hesszint, poccol, pócol, poddzol, pöcsöl, pöfizik, punnyad, veri a farkát/faszát/heréit, zsibizik. pikkelyes  fn és mn ritk, tréf, gúny Felderítő katona; gyík2. pilóta  fn tréf Sofőr; kuplunggyil­ kos (Db02). pilotka  fn Szovjet típusú g yakorlósapka; ködvágó. pina fn 1. Szj:  Ug ye nem gondolja komolyan, hog y ez a ~ izgató?!: Miért nem borotválkozott? Vö. bokorarcú. R: Én –söröm a Heineken, mindig ~ kell nekem! A –söröm az Ászok, Ira vadászok! 2.  ritk, tréf Töltényhüvely. pingpong  fn Újonc, első időszakos katona; kopasz. pingponglabda  fn 1. Szh: Te olyan –kopasz vag y, mint a ~. 2. ritk, tréf Újonc; kopasz. pinocset  fn tréf 1. Elöljáró; péká. 2. Tábornok; pizsamás. [— Augusto Pinochet tábornok, chilei katonai diktátor].

pípí

pizsamás

pípí  〈Kifejezésekben a szabálytalanul pirosodik Már ~ a –könyve. hosszú hajra való utalás〉 (Sza86/88). Vö. pirosszemű fn és mn gúny, tréf 1.  bitliszfejű. [Ti. a π értéke 3,14, a laktanyai  Lövészkatona; nyúl. 2.  Újonc; ko­ fodrász telefonszáma pedig 314 volt]. pasz. ~ állat/nyúl: pej Ua. pirított  ~ mag yar: ritk, tréf, gúny Cipirostelefonos   mn és fn pej, gány katona; kokeró. gúny Protekciós (katona); hátszeles. Vö. piros ~ bicikli: gúny a)  〈Kifejezések- piros telefon. ben a protekcióra való utalásként:〉 Csók. piskóta  Szj: Nem ~!: 〈Legtöbbször Betolja a ~ biciklit; beindult a ~ bicikli: gúnyosan:〉 Ez igen! Derék dolog! Vö. ritk Felsőbb kapcsolatait előnyszerzés semmi. céljával használja fel. Mi van, öcsém, bepislog  tn ige Rep A vadászrepülőktoltad a piros biciklit, mész haza? (Nk84/ nek fényjeleket ad. Hag yd már aludni, hisz 85). ~ biciklin hajt: ritk Nag yon jóban van egész éjjel pislogott! (Pá82). a felettesével (és ebből számtalan előnye pisztoly  fn 1. ~, –tártáska! 2. Férfi származik). Tekeri/tolja a ~ biciklit: Hízenemi szerv; fasz ( Ju03). leg, törleszkedik; előnyt próbál szerezni; pisztolyozás  fn biz Közösülés; ak­ pedálozik. (Az ilyen katonáktól kérdezik gúnyosan: Nem dobja le? Ti. a piros bicik- tungolás (Szabsz03). li a láncot.) b)  Protekció; csók. c)   pisztráng  fn ritk, tréf Újonc; ko­ Talpnyaló, hízelgő katona; pedálgép. Vö. pasz. [Mert „árral szemben úszik”]. piroskerékpáros. || Szj: El lehet tolni a ~ pitbull  fn 1. Őr; bobi. 2. Kiképző; biciklit—! smasszer (Szts04). 3. ritk Harckocsizó; ~ telefon: gúny a)   〈Kifejezésekben hákás. a protekcióra való utalásként:〉 Csók.  pite  fn Széklet; gitt. Nyom eg y It: Beizzik a ~ telefon: ritk Telefonon előnyt Székel; aknázik. (Db03). ig yekeznek vkinek szerezni. Jött a piros pityke  fn ritk, tréf Őrmester; őrmi. telefon, aztán a tápos már ment is haza! [— Pityke őrmester, eg y rajzfilm szereplő(Nk84/85). b)   Protekció; csók. je].  ~ telefonja van: ritk Protekcióval jut pitypang  fn ritk, tréf Ejtőernyős, előnyhöz. Vö. pirostelefonos. [— piros légi deszantos katona; ejés. 〈utalás a KISZ- vag y pártkapcsolatokra〉; bicikli — pedálozik]. pitypangagyú  fn és mn Buta; kö­  ~ lámpa: Harckészültség ; hákáesz (Szts csög (BpPet03). 04). ~ –tártáska! pity u1 fn  ritk, tréf Géppisztoly ; pirosfejű –Méteres kékeres ~ tizedes. géppityu. piroskerékpáros  mn és fn ritk, pityu 2 fn  Előfelvételis katona; tá­ tréf, gúny Talpnyaló, hízelgő (katona); pe­ pos1 (Ka75/76). dálgép. Vö. piros bicikli. pizsama  fn ritk, tréf 1. A tábornopiroskilences  fn Laktanyai fogda; kok nadrágja. 2. gúny Tábornok; pizsamás. fogszi (Ze). [Piros színű és kilences szápizsamás   fn (g yak. tsz.-ban) mot viselő épület a ze-i laktanyában]. Tábornok, a tábornoki kar tagja. [A tápirosnyíl  tréf Tűzoltóautó. — ka­ bornoki eg yenruha nadrágján lévő piros tica. hosszanti csíkról]. — adidasz, agyas1, ha­

243

pk. jóskapitány, hullócsillagos, juharleveles, melegítős, (nagy) manitu, nagykutya, nehézvállú, parkettás, pinocset, pizsa­ ma, százezredes, tengerész, vadász. Vö. keményváll­lapú, csillagközi invázió. pk. Ld. péká. plajbász  fn Írnok; tinta (Szk00). plakát Szh: Leszakítom az –arcod, mint bolond g yerek a ~ot! plató  fn ritk Felső ág y; doberdó1. ~n alszik: Az emeletes vaság y felső részén alszik. Szj: ~n kuss!: 〈Az ált. felső ág yon alvó újoncoknak:〉 Csend leg yen a felső ág yon! pléhcsacsi  fn ritk, tréf Páncélozott szállító harcjármű; nyuszibusz. pléhdoboz fn tréf 1.   Harckocsi, tank; háká. 2.  Páncélozott szállító harcjármű; nyuszibusz. pléhdobozkapitány  fn ritk, tréf Harckocsizó katona; hákás. pléhkoporsó  fn ritk, tréf 1. Páncélozott szállító harcjármű; nyuszibusz. 2. Harckocsi, tank; háká. 3. Önjáró löveg ; önjáró barack. pléhkoporsós  fn ritk Harckocsizó katona; hákás. pléhsapka  fn tréf Rohamsisak; ro­ hambili. pléhszázados  fn tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. pléhtojás  fn ritk, tréf Készételkonzerv; páncélos. poccol  tn ige ritk Pihen, semmit sem csinál, az ág yon heverészik; pihizik. [- pócol; ?polcol]. pocok  fn ritk 1. –Öreg ~. 2. Harckocsizó katona; hákás. 3. Tüzér; ló. 4. Veg yes páncéltörő ütegnél szolgáló katona; vépécétés. 5. Légvédelmi tüzér; légfúró.

244

pogácsa pocokvadász  fn ritk Légvédelmi tüzér; légfúró. pócol  tn ige ritk Pihen, henyél; pihizik. [?— polcol]. pocsolya  Szj: A ~ nem azért van, hog y kikerüljük, hanem azért, mert esett: Ne kerülje ki a pocsolyát! (Le88/89). Vö. Ne kerülje ki—! pocsolyás fn és mn tréf 1. ritk Parti őrséget adó katona; bobi. 2.  Hídépítő (Szts04). poddzol  tn ige ritk (Arcátlanul kihívó formában) pihen, semmit sem csinál, heverészik; pihizik (Sze82/83). (A poddzolás tipikusan arcátlan formája ünnepségen a drapériával letakart parancsnoki asztal alatt aludni vag y hadg yakorlaton a harcjármű tetején gatyában sütkérezni.) Vö. poccol. pofa Szj:   A Im leszakad;  A Im lereccsen!;  Pof lereccs!: 〈Meglepetés, álmélkodás és felháborodás kifejezésére:〉 A mindenit, még ilyet!  Szorítsd a Id, mint a satu!: Csend leg yen! Duma kilőve!  ~ súlyba!: Ua.  Pofád befog’, vag y lehasítom, mint a farzsebet!: Elhallgass! (Ma77).  Miért nem g yalulta meg a Iját reggel? Miért nem borotválkozott? Vö. bokorarcú. Ne haragudj, hog y a –szavadba vágok, de a Idba is vághattam volna… Elugattam a kibaszott Immal, hog y –csinálj magadnak kistestvért! pofázik K: –Gumi vag yok, ~hatok. pofon  Szh: ~ váglak, hog y oda is becsengetsz, ahol még csak alapoznak!; Akkora ~t kapsz, hog y elszállsz, mint a g yőzelmi zászló!; Olyan ~t kapsz, hog y a fogaid körmérkőzést játszanak a szádban a bennmaradásért!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! (Db95). Vö. betakar. pogácsa  fn ritk A béempé lőrését lezáró vastag vaslemez (Ze87/88).

pógári pógári  fn A laktanyában dolgozó civil, közalkalmazott ( Ju03). [— polgári]. pók  fn 1. R: Azt mondta a lég y a ~nak, március a legszebb –hónap! 2. Parancsnok; péká. Ö: őr~, raj~. [— pk., hiv. röv.] 3. Ezerlábú ~: Újonc; kopasz (Sztk97). Pókember Szj: Már megint a ~ vihog— rám a sarokból! pokol  fn Kiképzőközpont; termi­ nátorképző (Szabsz03). Üdvözöljük önöket a ~ban! pokrócoz  ts ige Eg y pokróccal letakar és megver. Ik: meg~. polcsi  fn ritk, gúny Politikai tiszt; poltiszt. polhelyettes  fn A parancsnok politikai helyettese; poltiszt. poliészter  Szi: Nem vag yok én ~: Nem vag yok én polihisztor. 〈A tiszthelyettesek műveletlenségét kigúnyoló mondás〉. politikus  fn ritk 1. Mi maga, ~?!: 〈(Fenyegető) kérdés a (túl) sokat olvasó katonához〉. 2. Politikai tiszt; poltiszt. polpisti  fn ritk, gúny Politikai tiszt; poltiszt (Ze87/88). polpityu  fn ritk, gúny Politikai tiszt; poltiszt (Ze). poltáj  fn Politikai tájékoztatás, politikai foglalkozás. [Hiv. röv.] poltiszt  fn Politikai tiszt. (Leginkább politikai helyettesként szolgáló tiszt.) — leninfiú, polcsi, polhelyettes, politi­ kus, polpisti, polpityu, róka, vamzer. pomponos  mn és fn (g yak. tsz.ban) Pontonhídépítő (katona); hidász. [— pontonos; szójáték]. — tamponos. póniló  fn ritk, tréf A 82 mm-es aknavető kezelője; kisbuktás. Vö. ló. porkavaró  fn ritk, tréf Helikopter; szitakötő.

pörc poroltó Szh: –Kevés, mint Zsanán a ~. porosfülű fn és mn  (Frissen bevonult) újonc katona; kopasz. portás fn ritk, tréf 1.    Kapuüg yeletes. — cerkás, kapus. 2.   A kapunál őrszolgálatot ellátó katona; bobi. 3.  Aleg ység-üg yeletes; belgeci ( Ju03). portyás  fn ritk Katonai rendészként járőrszolgálatot ellátó katona; vápos. postagalamb Szh: Ne –tájékozódjon, mint a ~! pótkommandó  fn tréf Tartalékos állomány. — rambópótló osztag. pótló  fn ritk, pej Első időszakos katona; kopasz. potri  fn (g yak. tsz.-ban) ritk Tiszthelyettes-növendék, tiszthelyettes-képző szakközépiskolába járó katona; gyökér­ képzős (Szabsz79/80). [— Potrien őrmester, Rejtő Jenő több regényének szereplője]. pottyantó  fn Vécé; mesterállás (Db02). pozíció  fn Szolgálat; szoli. Tetszik a karszalagom? Hja, kérem, a pozíció, az pozíció… (Szfv98). pöcs Szh: Olyan –öreg vag yok, hog y már a ~öm is elmeszesedett. pöcsöl tn ige 1.  pej Akadékoskodik, kellemetlenkedik; ellenőriz; agyal. 2.  Tétlenkedik; pihizik (Szts04). [Vö. here­ vere]. pöfizik  tn ige ritk Pihen, henyél; pihizik. pöndölydörr  fn ritk, tréf Szellentés; alvalagdal. pöpös  fn PPS–41 géppisztoly; gép­ pityu. pörc  hsz 〈Felelőszóként:〉 Igen; rendben van; okszi (Sb85).

245

pörcög pörcög  ts ige Fölöslegesen beszél; akkor nyilvánít véleményt, amikor nem kellene; megmagyaráz (Sb85). pörgés  fn Kapkodás, sietség. Pörgés van, kopaszok! (Szfv98). pörget  tn ige Önkielégítést végez; zsibizik (Db02). pörizik  tn ige A pályagéppel játszik, a zsinórt mutatóujjára fel-, ill. letekeri; pá­ lyázik (BpA92/93). pörsing  fn ritk, tréf Tábori konyha; gulyáságyú (Na). [— Pershing, amerikai nukleáris harcászati rakéta; a táborikonyhának a rakétákra emlékeztető kéménye van]. pöszke  fn Páncélozott szállító harcjármű; nyuszibusz. [— péeszhá]. pöttyös ~ hátú –ebihal. pp Ld. pépé. praktikus K: Se nem célszerű, se nem ~, ellenben roppant –katonás. prém Lerántja a ~et az –arcáról. préri   fn tréf Gyakorlótér; szöcske2. prérifarkas  Kóbor ~: Határőr; kutya. priccol  tn ige g yak Fél, aggódik, megijed; berinyál (BpA92/93). priccs  fn ritk Katonai vaság y; dikó. privatizál  ts ige Ellop; benyel (Db03). próbálkozik  Lehet ~ni!: Azt próbáld csak meg! (Le85/86). próbanéger   mn és fn tréf Cigány (katona); kokeró. probléma Eg yéni –szocprobléma! proletáröntudat Szh: –Kevés vag y, mint vöröshag ymában a ~. prüntyög  tn ige Rep, Hír Morzejeleket ad le, ill. vesz fel, morzézik. — prüttyög. prüntyögő  mn és fn Rep, Hír Morzejeleket leadó, ill. felvevő (katona);

246

pumpa hírnyúl. Menj a prüntyögőkhöz, ha meg akarsz hülyülni! (Pá82). prüttyög   tn ige ritk Morzejeleket ad le, ill. vesz fel, morzézik; prüntyög. prüttyögős  fn és mn ritk Híradós; hírnyúl. prüttyös   mn és fn ritk Rádiós, morzézó (katona); hírnyúl. PSZH Ld. péeszhá. puca Szj: Nincs annyi vér a –faszában/ Ijában, hog y… pufirizsa  fn és mn gúny Kövér; vi­ tamingolyó (BpPet03). puf ka  fn ritk Géppuska; varrógép (Db02). [— puska]. puhatestű  fn Újonc; kopasz (Szts04). pukka  fn Eg yéni lőfeg yver, puska; asszony (Szabsz03). [— puska]. pukkancs  fn ritk 1. Kis méretű, párna formájú műanyag tasakba töltött mosószer, sampon; egér. 2. Apró hangjelző eszköz. 3. Géppisztoly; géppityu. pukkaszt  tn ige Székel; aknázik. Olyat ~ottam, hog y a budi két kortyból ette meg (Db03). pull  fn ritk Az a katona, aki titokban (esetleg a többiek elől eltitkolva) elraktároz, eldug magának vmit későbbi saját használatra; pullos (Er89/90). pullman  fn ritk Személyszállításra használt marhavagon; bocipullman. pullos  fn és mn ritk Az a katona, aki titokban (esetleg a többiek elől eltitkolva) elraktároz, eldug magának vmit későbbi saját használatra (Er89/90). — pull. puma Szh: –Büdös vag y, mint a ~. pumpa fn 1.   Fekvőtámasz (g yak. büntetésből csináltatják). 2.  Közösülés; aktungolás (Nyh02).

pumpál pumpál  tn ige Fekvőtámaszt csinál

(Or95).

puncikasza  fn Borotva; sertebul­

dózer (Szts04).

punciszájú  mn gúny Körszakállas; körbeszőrös. puncs  fn Protekció; csók. puncsos mn és fn 1.   ritk, pej Protekciós, ismerőse által/miatt támogatott előnyökhöz juttatott (katona); hátszeles. 2.  Talpnyaló; pedálgép. punnyad  tn ige Pihen, heverészik, semmit sem csinál; pihizik. Vö. sunnyog. púp  fn ritk, tréf Hátizsák; málha­ gyík. púposkod ik  tn ige Kötekedik, okoskodik. Az a tirpák őrmester elkezdett nekem púposkodni, hog y mért nem vágatom le a hajam (Fh89/91). púposodik  ~ik a váll-lapja: Küszöbön áll az előléptetése. Nézd, hog y púposodik a Taki váll-lapja! (Fh89/91). puska Szj: –Nehog y (már) a nyúl vig ye a It! puskázó  fn Mesterlövész; mester­ nyúl (Vp03).

Püspökvietnám pusku  fn ritk Feg yver, puska; asz­ szony (Szh 81/82). puszi  fn ritk, pej Protekció. || Befolyásos ismerős. Csók. puszinyuszi  fn ritk, tréf, gúny Protekciós, vki által protezsált katona; az elöljáró kedvence; hátszeles. putri  fn Legénységi hálókörlet. Most hányas putriban laksz? (Fh89/91). — boksz, cella, eháká, keltető, majomhor­ da, odú, ól, szauna. putris  fn Egészségüg yi katona; tö­ kösnővér. putrizik  ige Kibújik a feladat alól; sunnyog. put tony  fn tréf Hátizsák; málha­ gyík. putykolás  fn ritk Büntetésből v. avatásként az újonc katona hasának kanállal történő ütögetése; kanalazás. pürrögés  Madárhang utánzása valaki felé, minteg y jelezve az illető madár voltát (Szfv98). Püspökvietnám  fn Petőfi laktanya. — Hotel Petőfi. Vö. Petőfi.

247

R ráakad  tn ige Ráakad vmire: 〈Ált. felszólításban:〉 Elkezd vmilyen munkát (ált. takarítást) végezni; rázizzen. ~ a fókára—. rab Szj: Olyat –teszek, hog y ~ leszek! rábaszik  Szh: ~nak, mint neg yvenben az egerek!: 〈Ált. elöljáró fenyegetéseként:〉 Vig yázzanak, mert pórul fognak járni! Vö. megszív. ráborul ~t a páncél(szekrény) a könyvére—. rábukik   tn ige Rábukik vmire: ritk 〈Ált. felszólításként:〉 Elkezd vmilyen munkát (ált. takarítást) végezni; rázizzen. ~ik a –fókára, ~ik a –csapatzászlóra: Elkezdi a felmosást. ráciccen  tn ige ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Szj: (Majd) ráciccensz!: ritk, gúny Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled! rácsatlakozik ~ik a –szívócsonkra. rácsipari  ~ technikum: ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi. rácsobban  tn ige ritk 1. Rácsobban vmire: 〈Vmilyen (gusztustalan) munkát〉 elkezd; rázizzen. Rá lehet csobbanni a munkára! (Db87). 2. gúny Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Vö. csobban2.

248

rácsobog  tn ige ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellenkezőjét; rádöbben (Le85/86). rácsos  fn tréf Laktanyafogda; fog­ szi. ~ intézmény: Ua. (Kap03). rácsusszan  tn ige Rácsusszan vmire: ritk Elkezdi a munkát; rázizzen. Csuszszanj rá a kövezetre! ’Kezdd el a felmosást!’ (Ze84/85). radar  mn és fn Nag y fülű (katona); lokátoros. radarfülű  mn és fn ritk, gúny Nag y fülű (katona); lokátoros. radaros  fn Lokátoros; patkány1 (Vp03). radarozik  tn ige ritk, tréf Előrehajolva, fenekét magasan tartva felmosást végez; fókázik. Nézd, hog y meg fiatalodott az öreg! Ott radarozik a g yíkokkal (Pá82). radi  fn Újonc; kopasz (Db03). [— radiátor]. radiátor fn 1. Szj: Ebből a századból mindenki akkor meg y haza—, amikor a ~. 2.  Lokátoros újonc; újonc (Db03). rádiózás  fn Az az eset, amikor az újoncot bezárják eg y szekrénybe, bedobnak eg y pénzérmét, és kívánnak eg y zeneszámot, amit az újonc elénekel; zenegép (Szts04). radír  fn ritk, gúny Írnok; tinta. radírozik  tn ige A linóleumpadlón látható bakancsnyomokat fehér tornaci-

rádöbben pővel eltünteti 〈ált. az újoncokkal való kitolásként végeztették〉 (Szts04). Vö. pen­ gézik. rádöbben  tn ige Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja valamely dolog (főleg saját elképzelése) ellenkezőjét. Vö. döbben az arca; a döbbenet kiül az arcára. Szj: (Majd) rádöbbensz!; (ritk) Rá lehet döbbenni!: 〈Általános használatú, bármire felelhető hitetlenkedő válaszként is, vag y fölényes reagálásként valamilyen naiv tervre:〉 Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzelted! Vö. benéz, benő, csobi (hill), döbb, döbbenix, döbi (hill). (Hétvégén hazameg yünk.) Majd rádöbbensz! ’Nem lesz abból semmi!’ (Szh81/82). — befalcol, csobban2, csobizik, csoborog, döbben, döbizik, ráciccen, rácsobban, rácsobog, rádöbizik, rájön, rávakkan, rázizeg, rá­ zizzen, zizzen. rádöbizik  tn ige ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; rádöbben. Vö. döbizik. rádől ~t a páncél(szekrény) a –könyvére. ráér Szj: –Öreg rája nem ér rája. ~ kicsit g yorsabban!:  Siessen! Vö. vágta. ráf  fn ritk Rádiófelderítő aleg ység. ráficcen  tn ige Siet, sürgősen elkezd; rázizzen. Rá lehet ficcenni! ’Siessen!’ (Db96). ragacs  fn 1. ritk Első időszakos katona; kopasz. 2. Fenyítés, kimaradás megvonása; laktanyafogság ; helybetopi. ragaszt  tn ige A laktanyából való hétvégi eltávozást megvonja; befékez. ragasztás Szh: Olyanok, mint a –hang yák ~ után. ráharap ~ a –horogra. ráhátékáz   ts ige Ráhátékáz vkire vmit: Az elvesztett, megrongált ka-

rájön tonai felszerelés megfizetésére kötelez úg y, hog y a tartozásról jeg yzőkönyvet vesz fel. Vö. hátékáz. Rám hátékáztak eg y teljes g yakorlót! (Nk84/85). [— hátéká]. ráhúz  ts ige (tárg y nélkül is) 〈Az alakulat jellegéből fakadóan az újoncok kiképzésének befejezéséig vag y fogdabüntetés miatt〉 a vele eg y időben bevonult katonáknál tovább szolgál. X napot ráhúz: Rendes szolgálati ideje letöltése után tartalékosként X nappal tovább szolgál. || A fogdán töltött napok számával több napot tölt a leszerelésig. R: Én vag yok az –öreg rája, ötven napot húzok rája! ráhúzó  fn és mn Az a katona, aki az új állomány kiképzéséig az alakulat jellegéből fakadóan tartalékosként tovább szolgálni kényszerül. [— ráhúz]. Vö. tarcsis. rája 1. Szh: –Öreg vag yok, mint a ~. R: –Öreg vag yok, mint a ~, hazameg yek/ leszerelek februárba! 2.   Utolsó időszakát töltő, leszerelés előtt álló katona; öreg.   Iszapszemű (mélytengeri) ~;  mélytengeri iszapszemű/öreg ~;   öreg (iszapszemű/villamos) ~;   öreg iszapszemű (mélytengeri) ~;   öreg mélytengeri iszapszemű ~;    (öreg ) vén (tengeri) ~;  ráncos szemű öreg ~;   tengeri iszapszemű (vén) ~;   vén iszapszemű (tengeri) ~;   vén tengeri iszapszemű ~: Harmadik időszakos, utolsó hat hónapját töltő katona; öreg 〈önelnevezésként is〉. Vö. iszapszemű, öreg, vén. Szj: Én, csíkos hátú kismalac, kérek –engedélyt az iszapszemű Iktól a makkosba becsörtetni! rajgóré  fn ritk, tréf Rajparancsnok; rajpéká. Vö. góré. rájön  tn ige Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja valamely dolog (főleg saját elképzelése) ellenkezőjét; rádöbben. Az üti azt akarta, hog y én mossak fel, de aztán rájött! (Nk84/85). Szj: Majd rájössz!: 〈Általános használatú,

249

rajpéká bármire felelhető hitetlenkedő válaszként vag y fölényes reagálásként vmilyen naiv tervre:〉 Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled! Maj’ rág yössz, maj’ rág yössz, maj’ rág yössz, ha nem g yössz rá, maj’ rádöbbensz! (Szh83/85). rajpéká  fn Rajparancsnok. Vö. péká. — erpéká, gladiátor, rajgóré, rajpók. rajpók  fn Rajparancsnok; rajpéká. rákacsint Szj: A –mesterlövész kacsintson rád! rakasz  fn tréf Szakasz. [— rakasz ’lőszertartó’]. rakaszvezető  fn tréf Szakaszvezető; szakszi. rakéta fn 1. Szj: –Öreg csocsesz/csóka/ember nem ~! R: –Öreg baka nem ~, lusta, mint a teknősbéka; –Öreg cápa nem ~, száguld, mint a teknősbéka; –Öreg csóka nem ~, ballag mint a teknősbéka; –Öreg ember nem ~, | mászik/ugrik, mint a teknősbéka; —| sokkal inkább teknősbéka; –Öreg sas már nem ~, mászik, mint a teknősbéka. 2.  tréf Tisztítószer. raketta  fn ritk, tréf Rakéta (Er88/89). rambó  fn 1. (g yak. tsz.-ban) Szerződéses katona; boci. 2. Nag y termetű katona; dögtestű (Vp03). rambóképző  fn Kiképzőközpont; terminátorképző (Kap03). rambópótló  ~ osztag : tréf Tartalékos állomány; pótkommandó. rambótréning  fn tréf Alapkiképzés; keltető. ránt –Csőre ~. rányi  fn Nő; muff. [— argó — cig. rānji ’úrnő’ (Vek. 139)]. rapszi  fn Sorállományú gépkocsivezető; kuplunggyilkos (Kfh71) ráránt   tn ige Önkielégítést végez; zsibizik.

250

rávezet rárippan  tn ige ritk 〈Ált. felszólításokban:〉 Elkezd vmilyen munkát végezni; rázizzen. Elvtikéim, lehet rárippanni! ’Kezdjék el a kiadott feladatot!’ (Sze85/86). rászakad tn ige ritk 1.  ~t a páncél(szekrény) a –könyvére. 2.   Rászakad vmire: Elkezd vmilyen munkát végezni; rázizzen. Rá lehet szakadni a textilre! ’Moss fel!’ (Er86). Szakadjon rá a felmosórong yra! ’Kezdjen el felmosni!’ Rá lehet szakadni a retyóra! ’Menj vécét takarítani!’ (Nyb87).  Szakadj rá a –fókára!: Kezdj el takarítani! Gyerünk öcsém, rá lehet szakadni a vécére/folyosóra! ’Kezdd el a vécé/ mosdó takarítását!’ (Or95). rátekeredik  Szj: Tekeredj rá a textilre!: ritk Kezdd el a felmosást! Vö. ráziz­ zen. rátermett  ~ katona: ritk, tréf Újonc; kopasz. [Ti. felmosórong yra, vödörre termett]. rátesz Rátették a páncélszekrényt a –könyvére. rávakkan  tn ige ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok hatására belátja vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellenkezőjét; rádöbben. Szj: Majd rávakkansz!: ritk, pej 〈Általános használatú hitetlenkedő vag y fölényes reagálásként:〉 Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled! ráver  Szh: Rád verek, mint Zorán a gitárra!: Vig yázz, mert megverlek! Vö. be­ takar. rávezet  ts ige Beláttatja vkivel eredeti feltevésének helytelenségét; (keg yetlenül) megtanítja, bebizonyítja neki az igazságot; móresre tanítja. Rávezettem a kopárokat, hog y mi az a sikamika! (Nk84/ 85). Szj: Majd rávezetlek!: 〈Általános használatú, bármire felelhető hitetlenkedő válaszként is, vag y fölényes reagálásként vmilyen naiv v. sértőként értelmezett ki-

rázizeg

répakombájn

jelentésre:〉 Majd megmutatom én neked, redvás  mn Koszos; dzsuvás (Db95). hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled; refes  ritk, tréf fn Fogdabüntetését majd móresre tanítalak! töltő katona; fogszis. [— szleng ref( f )es rázizeg  tn ige ritk Csalódik felte- ’büntetett előéletű’ — rendőri felügyeletes]. vésében, a tapasztalatok hatására belátja refi  fn Rejtett fig yelő (Szk97/98). vmely dolog (főleg saját elképzelése) ellenrégész  fn 1. Olyan –öreg vag yok, kezőjét; rádöbben (Le85/86). hog y hozzám nem is orvos jár, hanem ~. rázizzen  tn ige 1. Csalódik felte- (További változatait ld. öreg alatt.) ~(ek) vésében, a tapasztalatok hatására belátja járnak hozzá; ~t hívnak hozzá: Már csak vmely dolog (főleg saját elképzelése) el- néhány napja van a leszerelésig ; vö. öreg lenkezőjét; rádöbben. Szj: (Majd) ráziz- alatt. 2. ritk, tréf Orvos 〈amikor öregkazensz!: 〈Általános használatú hitetlenkedő tonát g yóg yít〉; mengele. vag y fölényes reagálásként, válaszként:〉 reggel R:  Jó ~t, elvtársak, vége van Majd meglátod, hog y nem úg y van az, ahog y te elképzeled! 2. Rázizzen vmire: az éjnek, nyolcvanöt napra ébredtek a –vé〈Ált. felszólításban:〉 Elkezd valamilyen nek!;  Jó ~t, jó ~t, vége van az éjnek, kerek munkát (ált. takarítást) végezni. Zizzenj hatvan napra ébredtek a –vének!;  Jó ~t, rá!: (Nag yon g yorsan) csináld meg! Le- jó ~t, ébrednek a medvék, tökön szúrnám het rázizzenni a folyosóra! ’Takarítsd fel a magam, ha én kopasz lennék!;  Jó ~t, jó folyosót!’ ~ a fókára: Elkezdi felmosni a ~t, ébrednek a méhek, 50 napra ébredtek az követ. Rá lehet zizzeni a fókára!: Moss fel! augusztusi vének;  Jó ~t, honvédek, vége — nekibuhan, nekizizzen, nekizuhan, van az éjnek, 56 napra ébredtek a vének. A ráakad, rábukik, rácsobban, rácsusszan, többieknek ( fél hat van,) ébresztő fel!;  ráficcen, rárippan, rászakad, rázuhan. Ébredj, –kopasz, itt a ~, megint kevesebb lett egg yel!: 〈Az üg yeletes reggeli ébresztőVö. rátekeredik, zizz1. kor kiabált szövege〉. rázuhan  tn ige Rázuhan vmire: rejszmatyi  fn Önkielégítésen rajritk 〈Ált. felszólításban:〉 Elkezd vmilyen munkát (ált. takarítást) végezni; rázizzen. takapott katona (Börs67). Vö. zsibis. Lehet ~ni a –fókára! remete  fn ritk, tréf Eg yszemélyes recseg  tn ige Megtörik, lelkileg ösz- szolgálatban levő katona. szetörik; megmakkan (Bö-Börs95/96). rénós ~ bakancs—. reccsenés  fn Megrázkódtatás (Bia répa  fn Berázza a It: Hőr Határőr a 94). Vö. be/megreccsen. honvédeknek (azaz a nyulaknak) bosszanrecska  fn Önkielégítés; marokmarcsa. tásként filcből, szivacsból készült répát recskaanyag  fn Önkielégítés; ma­ mutogat. Hazafelé a vonaton beráztuk a répát a nyulaknak! (Fh89/91). rokmarcsa (BpA92/93). répagyalu fn 1.  ritk, gúny Lövészrecskázik  tn ige Önkielégítést vékatona; nyúl. 2.  Gyalogsági harcjármű; gez; zsibizik. nyuszibusz. redikül Ld. retikül. répakombájn  fn ritk, tréf, gúny redva fn 1.  fn Kosz; dzsuva (Db95). 2.  ritk, pej Gép, gépjármű, harcjármű. 1. Lövészkatona ; nyúl. Vö. káposzta­ kombájn. 2. Hőr A Mag yar Néphadsereg [—redvás].

251

réparágó

ridikül

rezeg  tn ige ritk Vezetési g yakorlaállományába tartozó katona; réparágó. 3. Gyalogsági harcjármű; nyuszibusz. ton vesz részt a Rezi község melletti gépréparágó  fn tréf, gúny 1. Lövészka- kocsi-g yakorlópályán (Ma84). tona; nyúl. 2. Hőr A Mag yar Néphadsereg rezsó  fn Hőr Útlevelek vizsgálatáállományába tartozó katona. — nyúl, ré­ hoz használt, régi típusú UV-lámpa (Fh89/ pakombájn. 91). [Eg yik jellemző tulajdonsága az volt, répazabáló  fn tréf Lövész; nyúl hog y igen hamar átforrósodott]. (Szts04). Rhodesia Ld. rodézia. repeta Szh: –Kevés, mint lágerben a ~. riad  tn ige ritk Riadózik, riadót hajt végre. Holnap riad a hírszázad ’Holnap rirepkó  fn Repülőszeszből (a repülőadó lesz a híradós századnál’ (Ma84). gépek, helikopterek, radarok tisztítására, eg yes alkatrészeihez való műszaki alkoholriadóstoki  fn Szabálytalanul, heveból) hígított szeszes ital; szeszkó. nyészve összehajtogatott ruházat (vö. sto­ reptér  fn tréf Nag yobb alapterületű ki (I. 2.), Balaton szelet). [A zubbonyból helyiség, amit (rendszerint) fel kell mosni nem veszik ki az inget, a nadrágból a szíjat, (ált. az ebédlő és/vag y az ún. nag yfolyosó). hog y riadó esetén g yorsabban lehessen öltözni]. — repülőtér. Vö. csótányos. riadt  fn és mn gúny Újonc; kopasz repülő Szj: –Nehog y már a csík húzza (Vp03). a ~t! riadtarcú  fn és mn ritk, gúny Újonc; repülőcsuri  fn ritk, gúny Sorállokopasz. mányú tiszthelyettes; rigó. Vö. csúró. riadtképű  fn és mn ritk, gúny Újonc; repülőtér  fn ritk, tréf Nag yobb kopasz. Nézd azt a riadtképűt! Hog y tánalapterületű helyiség, amit fel kell mosni coltatja a fókát! (Pá82). (az ebédlő és/vag y az ún. nag yfolyosó); reptér. riadtszemű   fn és mn gúny Újonc; kopasz. (Felsőág yas) ~ kopasz rüszü állat; részeg  Szj: ~, vig yázz!: ritk, tréf ~ felsőág yas; ~ kopasz g yík: Ua. Részleg, vig yázz! [Szójáték]. ribizli fn 1. Szh: Te olyan –kopasz reszel  tn ige Reszel vkinek: ritk Bünvag y, mint a hámozott ~. 2.  Újonc; ko­ tetést oszt; (meg)szívat. ~tek neki: ritk pasz. Hámozott ~:  ritk, tréf, gúny Ua. Megbüntették, pórul járt. rics   fn Hőr 1. Riadócsoport: különréti ~ néger—. leges határeseményekhez kirendelt 3-4 fős retikül  fn ritk, tréf 1. (ridikül, rediraj. — ricscsoport. 2. Riadó. Vö. hákáesz. kül) Kimenő táska. Hadi ~: Ua. 2. Harci Ébresztő, rics van! (Or91). ~: ritk Gázálarctáska; szimatszatyor. Ö: ricscsoport  fn Hőr Riadócsoport; vegyi~. 3. Kézi rádió adó-vevő; bohócrá­ rics (Aszö-Rf 82/84). dió (Fh89/91). ricskutya fn  Hőr A riadócsoport rettenetes  Bizei ~: Olcsó szeszes ital, házi pálinka; szeszkó (Ma84). [— Bize, tagja (Fh89/91). Marcalihoz csatolt Somog y meg yei telericslámpa  fn Hőr Riadólámpa (Or pülés]. 91). — buzilámpa. rézbőrű  fn és mn Cigány; kokeró. ridikül Ld. retikül.

252

rigó

robbantott

rigó  fn 1. Sorállományú tiszthelyetrinyafüzet  fn Kérelemfüzet (DbK). tes v. zászlós (ált. eg yetem v. főiskola elvég- — rinya. zése után behívott, majd tartalékos tiszti rinyagép fn 1.  Panaszkodó alak. iskolát végzett katona) 〈jelzői használat- 2.  pej Túlságosan óvatos, félős katona. ban is〉. ~ őrmester. Szj: Hány –napod Vö. gép1, rinya. — gittes, makker, zizi1. van, kis ~? Millió, millió. — fészekjáró, rinyál tn ige 1.  Fél; fosik. Ik: be~. repülőcsuri, rigodon, rigolettó, sárgalá­ 2.   Panaszkodik. — kampalyog. [— bú, sárgarigó. Vö. gyökér. [— sárgarigó]. rinya]. 2. ritk Katonatiszti főiskolát végző hallgarinyasisak  fn ritk, tréf Rohamsitó. 3.  Tartalékos katona; tarcsis. sak; rohambili. Vö. cidribili, majrékalap. rigodon  fn ritk, tréf Sorállományú rinyavas  fn ritk A jobboldali ülés tiszthelyettes v. zászlós; rigó. [Szójáték]. előtti kapaszkodóvas az autóban (DbK). rigófüttyös  fn Vécé; mesterállás Vö. majré. (Db02). rinyázik  tn ige Fél; fosik. [— rinya]. rigolettó  fn tréf Sorállományú tisztritmusérzék Szh: –Kevés, mint doboshelyettes v. zászlós; rigó. [— Rigoletto; szó- tortában a ~. játék]. rizikó Szi: Eg yetemisták, én nem varihálás  fn Közösülés; aktungolás g yok eg y –szadizmus, de rábasznak, az (Db03). ~! Én nem vag yok eg y –volumen, de hog y rikárdó  fn Vattás télikabát; miká­ maguk szívni fognak, az ~! dó (Szts04). robban   ~ a centi: 〈Elérkezett a riki  fn ritk Riadókiértesítés. leszerelésig hátralevő százötvenedik nap, rikis  mn és fn Riadókiértesítő (ka- amikor〉 levágják az első centidarabot. ~ az ötven/száz/százötven: A leszerelésig tona). hátralevő ötvenedik/századik/százötveneringató  fn Terepimitátor; olyan dik napot jelképező centidarabot (ünneszerkezet, mely az álló harckocsit (a lőtépélyes körülmények között) levágják. Ld. ren) úg y mozgatja, mintha terepen haladmég centi alatt. na; hákáringató. robbantott  ~ budi: ritk, pej Rendringlispíl  Szj: Mi maga, ~?!: ritk, kívül koszos, ürüléktől eldugult vécé.  tréf Ne forgolódjon a sorban, álljon kato-  ~ csirke: 〈Rendsz. apróra vágott, csontnásan! Vö. brékel. szilánkos, a csirke eg yik részével sem azorinya  fn 1. Félelem, aggodalom. nosítható〉 csirkehúsból, csirkeaprólékból Beindul a ~: Elkezd félni. Szj: Ketten készült étel: a) Szakácsok főzte, bármilyen vannak/voltak őrségben/szolgálatban: ő baromfiból készült étel (pörkölt, töltött meg a ~: Fél(t) a szolgálatban, ill. a szol- csirke, raguleves stb.); utászcsirke. [A gálattól (DbK). — gitt, kula, zizz2. 2. ritk szakácsoktól szokták is kérdezni: Mi van, Gerinctelen magatartás (DbK). 3. Kihall- fiúk, aknára zavartátok a tyúkállományt? gatás (DbK). — cumi, észosztás, valla­ (Ma81/82).] b) ritk Tyúkpörköltkonzerv. tás. 4. Kérelemfüzet; rinyafüzet (DbK).  ~csirke-leves: A felengedés előtt bárddal 5. ritk Kedvezmény; eltávozás, kimaradás; szétaprított fag yasztott csirkéből készült vö. eltáv, kimarcsi. leves (Bö-Börs95/96).  ~ hús: Csont-

253

robokacsa szilánkot is bőven tartalmazó húsétel.  ~ leves: ritk Húsleves, csirkeaprólék-leves. ~ terminátor—. robokacsa  fn Alakiatlanul mozgó katona; alaki toprongy. [— Robokacsa, a „Kacsamesék” c. rajzfilmsorozat eg yik szereplője]. robotember  fn tréf Alakiatlanul mozgó katona; alaki toprongy. rockegyüttes  Szj: Melyik ~ben játszik (a katona)?: Miért ilyen hosszú a haja? (Vágassa le!) rockzenész  Szj: Mi maga, ~?!: Miért ilyen hosszú a haja? (Vágassa le!) rodeó  fn ritk Dühöngés, tombolás, a körletben lévő dolgok borogatása. rodézia  fn 1. A katonák eg y csoportjának rémuralma, a többiek megfélemlítése; csikágó. 2. Bosszúság, kellemetlen, megalázó helyzet; szívás. 3. Ilyen helyzetbe juttatás, büntetés, kitolás; szíva­ tás. 4. Takaríttatás, nag ytakarítás, sikálás; sikamika. || ritk A takaríttatás második fokozata, a felmosásnál alaposabb takarítás; vö. kocsedó, vityapuszta, gamás (Ma85/86). rohad R: Itt hag yom a –feg yverem, ~jon a testeden! –Feg yverem átadom, ~jon a válladon! rohambili     fn Rohamsisak. — acélbili, acélsvájci, bigyó, bili, bimbi, bimbó, bogrács, bogyó, bömbölő, bubi, buffalap, bukó, bukóbili, bukósisak, bummbili, cidribili, fazék, harci bili, ke­ ménykalap, kobak, kotla, kotli, kupak, majrébré, majrékalap, majrékupak, mo­ fémbili, mofémkalap, mofémsvájci, ólom­ bili, pléhsapka, rinyasisak, rohamedény, rohamsipka, rohansipka, sisak, tökfedő, vasbili, vaskalap, vassapka, védősisak, zöldbukó.

254

rollerezik rohambili-időszak  fn tréf Alap-

kiképzés; keltető.

rohambodega  fn Híradókocsi

(Szfv98).

rohambogár  fn Olyan katona, aki mindent lassan csinál (Szts04). rohamedény  fn tréf Rohamsisak; rohambili (Szabsz03). rohamsipka  fn Rohamsisak; ro­ hambili. rohan Hag yja a –futást, ~jon! rohansipka  fn Rohamsisak; ro­ hambili. róka  fn ritk 1. –Öreg ~. 2. pej Politikai tiszt; poltiszt. rokk  fn ritk Zene; blúz. –Nyomatja a ~ot. [— rock]. rokka  fn 1. Hízelgés, (mások rovására történő) előnyszerzés; pedálozás. Nyomatja— a It. Édesanyám, nem perdül a ~!: gúny 〈A társak csúfolódása, ha valakinek〉 nem sikerül hízelgéssel előnyt szereznie (Le85/86). [Szapphó híres verssorának idézése]. 2. Talpnyaló, hízelgő, előnyszerzésre törekvő katona; pedálgép. rokkagép  fn pej Talpnyaló, hízelgő; (mások rovására) előnyt szerző katona; pedálgép. Vö. gép1. rokkás  mn és fn pej Talpnyaló, hízelgő; (mások rovására) előnyt szerző (katona); pedálgép. [— rokkázik]. rokkáz(ik) ige 1.   tn pej Hízeleg, törleszkedik a feljebbvalójához; (mások rovására) előnyt ig yekszik szerezni; pedá­ lozik. 2.  ts ritk Fényesít, tisztít. Ik: ki~. rollerezik  tn ige ritk, pej Hízeleg, törleszkedik a feljebbvalójához; (mások rovására) a maga önző céljainak ig yekszik megnyerni vkit; helyezkedik; pedálozik. Nem kéne úg y rollerezni, elkopik a lábad! (Fh89/91).

roló

rüszi

roló  Még jövőre is itt fogod/fog játok röttyintő  fn Vécé; mesterállás húzni a BM-nek a ~t!: Hőr 〈Öregkatonák (Szts04). újoncokat ugrató kiszólása, utalva az útlerövid ~ eltáv—. vélkezelő-fülkék átjáróit elzáró redőnyökrövidhajú  fn és mn Újonc; kopasz. re:〉 Nag yon soká fogtok ti még leszerelni! RPG Ld. erpégé. (Fh89/91). r. pk. Ld. erpéká. roncstelepőr  tréf Telephely-üg yeletes; garázsüti (Db02). rsz. Ld. eresz. roncstemető  fn tréf Telephely, hanRT Ld. erté. gár; csapatmúzeum. r. tea Ld. ertea. rongyos  fn ritk, tréf Ezredes. [— Rubik­kocka Szh: Annyi –napod van, szleng rong y ’ezerforintos bankjeg y’; vö. mint In/Iban a variáció(k). kilós, lepedő]. — csillagvadász, lepedő, rúg Szh:  Hasba ~lak, oszt úg y megtejút, zsoldos. hajlasz, mint az U szög!;  Úg y seggbe roppanó  fn Katonai bakancs; sur­ ~lak, hog y leolvasod a Göncölszekér alvázranó (Bg y95). számát!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek!  rotringman  fn Írnok; tinta (Szk00). Úg y seggbe ~om, hog y | lesöpri a Hadak [< Rotring, írószer márka × ang. man ’ember’]. útjáról a lószart!;  —| zúgva száll, mint a rovancs   fn Az eg yéni katonai fel- g yőzelmi zászló!: Vig yázzon, mert megveszerelés (ritkábban a raktárkészlet) meg- rem! Vö. betakar. [Vö. „Zúgva száll, mint létének ellenőrzése, leltár. (A személyek el- a g yőzelmi zászló, hősi híred, a sok büszke lenőrzésekor a katonák eg y pokrócban az év” (a Szovjet Hadsereg jubileumi indulóösszes holmijukat leviszik az udvarra, ott jának első sora)]. szétpakolnak, és a különböző tárg yakat a ruhanagyker  fn tréf Ruházati csalás elkerülése végett mindenki eg yszer- anyagraktár (Pé03). re mutatja fel. A holmiját cipelő katonától ruszki ~ eltáv—/kimenő. –Tisztacsere szokás megkérdezni csipkelődve: Mi az, ~ módra. Szh: Olyan, mint a ~ kölni—: eg y nincs szekrényed? Szh81/82). csepp is elég belőle. rovancsol  ige 1. ts Ellenőrzi a felruszkicsoda  fn tréf ZIL típusú teszerelés meglétét, leltároz; rovancsot tart. herautó; benzintemető. 2. tn Felszerelése ellenőrzésén, leltározásárühő   fn ritk, gúny Újonc, első ban részt vesz. időszakos katona; kopasz [— rüszü ’ua.’]. rozmár –Öreg ~. Szj: –Öreg ~ belerühőci   ritk, gúny fn Újonc, első szar már! –Öreg ~ nem dolgoz/fókáz/szaidőszakos katona; kopasz. roz/szoroz/szopoz már! rühőke   fn ritk, gúny Újonc, első rozsda  fn Gépjármű. időszakos katona; kopasz. röfi  fn ritk, gúny Konyhai kisegítő rügy   fn ritk, gúny Újonc; ko­ munkás; csellós. Vö. konyhamalac. pasz. röhögés  Szh: Olyan a ~e, mint a rüszi fn  ritk, gúny Újonc; kopasz. lóharapás: ritk, tréf v. pej Kellemetlen, har ~ g yík: Ua. [— rüszü]. sány nevetése van.

255

rüszmeteg rüszmeteg   fn ritk, gúny Újonc; kopasz. [? — rüszü × g yermeteg]. rüsszent  ts ige Pörgő centivel valakit (elsősorban újoncokat) megüt (Bia94). [— rüszü ’újonc’]. rüsszög  tn ige ritk, pej 〈Elsősorban újoncoknak az öregkatonákkal szembeni „tiszteletlen” megjeg yzéseire mondva:〉 megjeg yzést tesz, ellentmond; megma­ gyaráz. Ne rüsszög jél, sivár g yík, sikáld fel a folyosót! (Fh89/91). rüszü fn és mn 1.   gúny Újonc; kopasz. (Szar) ~ állat; (ritk) ~ vadállat, ( felsőág yas riadtszemű) kopasz ~ állat;

256

R. 1-es kopasz/sivár ~: pej Ua. Ezernapos ~ g yalogos—. Ö: anti~. 2.  〈Kedélyesen lenéző v. megvető megszólítás〉; dzsakomó. 3.  Ellenszenves, megvetett; geci. 4. Bolond, hülye (ember); köcsög. 5.  pej Hivatásos tiszthelyettes-hallgató; gyökérképzős (DbK). 6.  pej, ritk Tiszthelyettes; gyö­ kér. 7.  Szerencsétlenkedő, üg yetlenkedő, esetlen; topa (Szk00). rüszütej  fn ritk, tréf Takarítószer (ált. Ultra); hó. R. 1­es  ~ meg fig yelő 〈A szakny-i szó mag yarázata:〉 Eredj, fiam, és fig yeld meg! (DbK88).

S sajt Szh: –Kevés (vag y), mint | Camping ~ban a sátorrúd/sátorvas; —| Maci/ Mackó ~ban a brummogás; —| Mese ~ban a mesemondó; —| Turista ~ban a hátizsák. sakál  fn 1. –Öreg sivatagi ~. 2. ritk Látogatáskor, szabadnapról visszajövők érkezésekor élelem után szaglászó potyázó. Ezerszer mondtam, hog y a sakálokat meg hajtsátok el! (Fh89/91). sakálkod ik  tn ige ritk Látogatáskor, szabadnapról visszajövők érkezése után élelemre vadászik, potyázik. Haver, húzzál a gecibe, ebben a körletben ne sakálkodjál! (Fh89/91). sakk  Szj: Adjon ~ot!: ritk, tréf Mossa fel a folyosót! Vö. sakkozik, fókázik. sakkozik     tn ige A (feketefehér) kockás kövű v. padlócsempés helyiséget (ált. a folyosót) felmossa; fókázik. Ik: ki~. sakktábla  fn ritk, tréf A felmosandó helyiség padlója (leginkább a kockaköves folyosóé). sakktörlő  fn Felmosórong y (melylyel a sakktáblához hasonló követ felmossák); fóka. Vö. sakkozik. saller   fn ritk, tréf Pofon, ütés.  Kap eg y ~t: 〈Ált. E/2-ben fenyegetésként:〉 Megverik, megütik.  Lenyom/rátesz eg y ~t: 〈Ált. fenyegetésként:〉 Megüt, megver; betakar. — lángos. sámli  Szj: Nem ~!: ritk 〈Legtöbbször gúnyosan:〉 Ez igen! Derék dolog! (Le85/86). Vö. semmi.

sápadtarcú  mn és fn tréf Fehér bőrű (katona). Vö. rézbőrű. — hipóreklám. sapka Szj:   Ugorjon (be) a Ija alá!: ritk, tréf Teg ye fel a sapkáját! Vö. eldug.  Vedd le a It, vag y kirúgom alóla a fejed!: Vedd le a sapkát! R:  Sír az öreg ~(Gja), kopasz/(ritk) sivár lesz a gazda(Gja): 〈A hamarosan leszerelő öregkatona többieket bosszantó rigmusa〉. Vö. ágy. Ö: bakter~, bocskai~, brezsnyev~, muszka~, pléh~, úttörő~, vas~. sárga ~ kacsa—. sárgahasú  ~ zöldpikkelyes: ritk, gúny Újonc; kopasz. Vö. gyík1. sárgalábú  fn és mn 1. ritk, tréf Sorállományú tiszthelyettes v. zászlós; rigó. [— sárgarigó]. 2. Tolna meg yei (katona) 〈a somog yiak szóhasználatában:〉 (Ma). [A somog yiak mag yarázata szerint állítólag a tolnaiak megtaposták a teherautóra rakott tojást, hog y több férjen rá]. sárgarigó  fn tréf Sorállományú tiszthelyettes v. zászlós; rigó. [A váll-lapon húzódó sárga csíkról és a sapka sárga zsinórjáról]. sárhányó  fn ritk, tréf Hajkivágás a fülnél. — csepelsárhányó, dakkerék, sárvédő, uralsárhányó, uralsárvédő. sárkányszerelő  fn ritk, Rep A repülőgép hajtóművének szerelője. sárvédő  fn ritk, tréf Hajkivágás a fülnél; sárhányó.

257

sas sas  fn ritk, tréf 1. –Öreg ~. 2. Deszantos (ejtőernyős) katona; ejés. 3. Repülős. 4. Hőr Februárban leszerelő határőr (Fh89/91). sasfészek   fn ritk, tréf Őrtorony; torony. sáskahad  fn Hivatásos állomány (Vp03). Vö. keményváll­lapos. saskula fn  1. Szh: Úg y összeesett, mint a lehullott saskula!: A fáradtságtól összerog yott. 2. Nag yon fáradt ember. Ne leg yél már saskula! sasol  ts ige Fig yel, néz, nézelődik. Mit sasol, katona? ’Mit néz, miért áll itt?’ (BpA92/93). — biluxol. sasszem fn 1.  ritk, tréf Őr; bobi. 2.  tréf Mesterlövész; mesternyúl. sátor  ~ban ébred: ritk, tréf Reggeli erekcióval ébred. sátorrúd  fn 1. Szh: –Kevés (vag y), mint Camping sajtban a ~. 2. ritk, tréf, szép Hímvessző; fasz. Vö. sátor alatt. sátorvas Szh: –Kevés (vagy), mint Camping sajtban a ~. satu fn 1. Szj: Szorítsd a –pofád, mint a ~! 2.  Bakancs; surranó (Szk00). Savaria Ld. Szavária. sávoly Ld. zsávoly. sec ~ perc— alatt. segédalhonvéd  Kisegítő ~: ritk, tréf, gúny Nag yon rossz katona; alhonvéd. segg Szj: Még az –ejtőernyőzsinór sem vált le a ~éről. Szh: Úg y ~be –rúgom, hog y | lesöpri a Hadak útjáról a lószart!; —| zúgva száll, mint a g yőzelmi zászló!; Úg y ~be –rúglak, hog y leolvasod a Göncölszekér alvázszámát! seggbekuki  fn ritk, tréf Olyan helyzet a sorban álláskor, amikor vki túl közel áll a másikhoz; hőmérőzés.

258

sertebuldózer segghely   fn ritk, tréf, gúny Laktanyai g yengélkedő, segélyhely; gyengusz. [Szójáték]. segély  Éhenhalási ~: tréf Illetmény; zsold (Db03). semmi ~ perc— alatt. Szj:  Nem ~!: 〈Legtöbbször gúnyosan:〉 Ez igen! Derék dolog! Vö. piskóta, sámli.  ~ nem volt: 〈Gyakori válaszformula, ha valaki azt akarja kifejezni, nem érdekli, amit mondtak neki〉. Takaríts ki! — Semmi nem volt. ’Nem takarítok’ (BpA92/93). senki  1. Szj: (Micsoda?!) Senki sehova! (ritk. Sinki sihova!); Senki sehova: mindenki stokira!: 〈(Főleg kiképzési idő utáni) eltávozási szándék elfojtására〉 (Nk). 2. fn (g yak. tsz.-ban) ritk A légvédelmi rakétaalakulat katonája (Ta). Átmeg yek a senkikhez filmet nézni (Ta82/83). [Ug yanis senki nem tudott róluk semmit]. senyhe  fn és mn Rossz, hitvány; igénytelen (Eg96). serc  fn Lelepleződés, lebukás; buk­ ta1 (Fh89/91). Vö. megsercen. sereg  fn A Mag yar Néphadsereg. seriff  fn 1. Szolgálatban lévő hivatásos katona. Vö. keményváll­lapos. 2. ritk Aleg ység-üg yeletes; belgeci. Ö: nyúl~, nyuszi~. sernevál  fn ritk, tréf, gúny 1. Sertésnevelő telep a laktanyai ételhulladék hasznosítására. [— Sernevál, sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalat]. — dékörlet, denáj, disznókörlet, disznóöböl, dzseliszton­ park, sertéskörlet. 2. A vig yázzmenet g yakorlása (Ma84). Riói ~: ritk, tréf Ua. (Ma84). [— a g yakorlásra használt betonút a sernevál mellett volt — riói karnevál; szójáték]. sertebuldózer  fn ritk, tréf Borotva. — puncikasza.

sertéskörlet sertéskörlet  fn A laktanyának az a része, ahol a zászlóalj ellátására tartott sertések óljai álltak; sernevál (Or91). séta  Ebéd utáni ~: ritk, gúny Délutáni g yakorlatozás. Lemeg y Ira: ritk Őrszolgálatban az őrtorony körüli járőrözésre indul. sétalap  fn ritk Másik (al)eg ységbe kerüléskor átvitt okmányok. sétálóbajnok  fn ritk, tréf Az őrséget felvezető tisztes, felvezető. Vö. kis/ nagykörös. — felvezér, kilométeróra. sétáltat ~ja az –óriáskíg yót. s. hús Ld. eshús. sibár  fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— sivár]. sibra  fn és mn pej Újonc; kopasz. Nézd a sibra nyulat, megint takarít! (Nk84/ 85). ~ g yík: ritk, pej Ua. [— sibár]. sibrák  fn (tsz. sibrákok) ritk, pej Újonc; kopasz. siet Szj:  Nem baj, ha ~sz, csak hamar ideérjél!: Siess! Vö. vágta. sikakefe  fn ritk Sikáló kefe, g yökérkefe; százlábú. sikál  ts ige (Bő vízzel és sok mosószerrel a padlót, kövezetet) felmossa, súrolja. Ld. sikamika. R: Augusztus a –király, január meg ~! sikamika   fn 〈Legtöbbször az öregkatonák által megalázás, büntetés, kitolás céljával kikényszerített, az újoncok által végrehajtott, többnyire értelmetlen, hosszadalmas〉 nag ytakarítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása. (Előkészítése során az öregkatonák — de végeztethetik újoncokkal is — először tisztítószert (hó, rüszütej, szabadidőpor): Ultrát, habzószódát, műanyagtasakos sampont (egér, patkány3) szórnak (beszór, beultráz, beszódáz, hull a hó, behavazik, [nyári] hóesés) vag y ta-

simafejű posnak szét (beegerez, eltapossa az ege­ ret). Ezután lavórban, vödörben, esetleg a tűzcsapot megnyitva (elszabadul a boa) nag y mennyiségű vizet visznek, engednek a takarítandó helyiségbe (beönt, kígyó­ zik). Az újoncok feladata g yökérkefével (százlábú) esetleg ritk. köröm- v. fogkefével alaposan felsikálni a padlót, míg nem habzik (térdig ér a hab). A munka nehezítése végett seprűvel előre fel lehet verni a habot (habosít). A munka befejezéseképpen a habos vizet feltörlőrongg yal vödörbe kell felszedni, és a padlót lehetőleg szárazra törölni, mert ha később szárad, a bőven használt takarítószertől foltos marad (penészedik az ágy alja), ami eg y újabb sikamika indítékát adhatja. Vö. még KSzil. 40–1.) (Ma este) japán (karate)film/műsor (lesz a tévében az ultravideó filmválasztékából): ~; (Színes, szélesvásznú) japán–francia (koprodukcióban készült kaland)film/ videó: ~-dölavíz: tréf 〈A nag ytakarításra való (g yak. fenyegetésként használt) utalás〉. Vö. afgán/arab film: habrahab; francia film: dölavíz; csébetűs takarítás, ganyézás, mata, pépé. [— sikál]. — be­ öntés, csikágó (hadművelet), evezés, fó­ kamentés, habfürdő, habparti, hocsedó, harakiri, havaj, kambodzsa, karban­ tartás, körletezés, kupírozás, matahari, parknap, rodézia, sikaparti, surumuru, ultra holdbázis, ultrabébi, ultrabudi, ultrabugi, ultradiszkó, ultradizsi, ultra­ móka, ultraparti, ultravideó(diszkó), ult­ ravox, ultrázás, vízidiszkó. sikaparti  fn Ultrával felszórt padló felsikálása; sikamika. sikárkefe  fn ritk Sikáló kefe, g yökérkefe; százlábú. simafejű fn és mn 1.  ritk, pej Újonc; kopasz. 2.  ~ főhadnag y: tréf Hímveszsző; fasz (Szts04).

259

sín sín  fn Fenyítés, laktanyafogság ; hely­ betopi (DbK). Felgördült előtte a ~; ~re tették/vágták: Megfenyítették, nem engedik haza. sínentúli  fn és mn Cigány; kokeró. Sing Sing Ld. szingszing. sínhuszár  fn ritk, tréf, gúny Vasútépítő munkásszázad tagja; krampács­ berci. sintér   fn (g yak. tsz.-ban) ritk, pej Egészségüg yi katona, a g yengélkedőre beosztott segítő; tökösnővér. síp  fn ritk 1. Kiveszik a ~ot. Ld. mű­ tét. 2. pej Újonc; kopasz. 3. A szeg ycsont nyomása ujjbütyökkel vag y valamilyen tárgg yal 〈feg yelmezési, büntetési célzattal〉 (Fh89/91). Vö. megsípol. Szj: Eg y ~ beguggol: 〈A sípolást kísérő szokásos kommentár〉. sípagyú  fn ritk, pej Újonc; kopasz. síparcú  fn ritk Újonc; kopasz. sipi  fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— síp]. sípmalac  fn ritk, pej Újonc; kopasz. sipu  fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— síp]. sípol  Szj: ~ a tüdeje! (Ce83/84). Ld. műtét. sippantó  fn ritk, pej Újonc; kopasz. [— síp]. sippantyú  fn ritk, pej Újonc; ko­ pasz. [— síp]. sípzsinór  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. sír R: ~ az öreg –ág ya, kopasz fekszik rája; ~ az öreg –sapka(Gja), kopasz lesz a gazda(Gja). Sír az öreg –szekrénye, kopasz lesz a vendége. ~ a –tápos centije, visszajön még Lentibe. sirály R: Azt mondta a ~, szeptember a –király!

260

skulózik sírásás  fn ritk, pej Lövészteknő ásása. Vö. csecsemősír, maszeksír. sírásó fn ritk 1.  Utász, műszaki katona; népitáncos. 2.  Gyalogsági ásó; gyalásó. sisak  fn Rohamsisak; rohambili. sitkó fn ritk 1.   Laktanyai fogda; fogszi. 2.  Katonai börtön; futkosó (Db95). [— szleng sitkó ’börtön’ — sitt]. sitkós  fn Megfenyített, fogdabüntetését töltő (vag y letöltött) katona; fog­ szis. sitt fn ritk 1.   Laktanyai fogda; fogszi. R: Azt mondták a ~en, augusztus az –isten! 2.  Laktanya, kiképzőközpont; terminátorképző. [— szleng, argó sitt ’börtön’]. sittes   fn ritk Fogdás, fogdabüntetését töltő katona; fogszis. [— sitt]. sivár mn és fn pej    Újonc, első időszakos (katona); kopasz.  ~ ág yú; ~ állat; (ezernapú) ~ g yík; ~ rüszü: ritk, pej Ua. Szh:  Olyan ~ vag y, hog y a villanykörte hozzád képest copfos indián: ritk, tréf, gúny Soká fogsz még leszerelni, nag yon újonc vag y még. Vö. kopasz alatt. siváriván   fn ritk, tréf Újonc; ko­ pasz. sivasz   fn ritk, pej Újonc; kopasz. sivatagi –Öreg ~ sakál. ~ viselet—. skinhead Ld. szkínhed. skót Szh: –Meg feszíti, mint ~ a dudáját. skuló     (skuló, skúló, skúró, skuró) fn 〈Gyalogsági feg yverbe (legg yakrabban géppisztolyba) való〉 lőszer. [— argó skuló ’(pisztoly)lőszer’]. — kő, meggymag, ólomgaluska, patron, skú­ resz, tidzsu, sörét, zizi1. skulózik  tn ige 1. Be- vag y kitáraz. 2. Az elveszett lőszert keresi. (Börs67).

skúresz skúresz  fn ritk (Géppisztoly)lőszer; skuló. [— skúró]. skúró Ld. skuló. slapci  fn Sorkatona; baka. slapec   fn Sorkatona; baka. slapek  fn Sorkatona; baka. slapka  fn Sorkatona; baka. smasszer fn 1.   Fogolykísérő. 2.  ritk, pej Elöljáró; péká. 3.  ritk, pej Üg yeletes tiszt; üti. 4.  Kiképző. — pitbull. [— argó smasszer ’börtönőr’]. smirgli fn 1.    gúny Újonc; ko­ pasz. 2.  Borostás arcú katona; bokor­ arcú. smirgliigazolvány  fn ritk Öregkatonák készítette igazolvány az újoncoknak: az összehajtogatott dörzspapírra különféle (tréfás) utasításokat, jótanácsokat írnak. Vö. kopárigazolvány, kopaszcenti, öregségi bizonyítvány. smiró    fn ritk, gúny Újonc; ko­ pasz. [— smirgli]. smúz  fn ritk Beépített ember, besúgó; vamzer. Vig yázz vele, az eg y nag y smúz! (Fh89/91). smúzol  tn ige ritk Besúg, elárul, kémkedik. Ha megtudom, hog y ki smúzol a századnál, szétverem a pofáját! (Fh89/91). soha R:  Kopár sziklán nem nő moha, | ’89 nem lesz ~!: tréf 〈1988-ban leszerelő katonák 1989-ben szerelőket bosszantó rigmusa〉 (Ze87/88).  —| ’90 az nem lesz ~!: tréf Ua. 〈eg y évvel később〉 (Ze88/89).  Kopasz sziklán nem nő moha, ’90 február nem lesz ~!: tréf Ua. (DbK89).  Petőfiben nem nő moha, nem szereltek le ti ~! sokatszívott  fn ritk, tréf Harmadik időszakos, leszerelő katona; öreg. sokcsillagos  fn Rendfokozattal rendelkező katona (Szts04). — csillagva­ dász. Vö. csillagflotta.

sose soknapú  mn és fn tréf Újonc, első időszakos (katona); kopasz. soknapújóska  fn tréf Újonc; ko­ pasz. sólyomszem  fn tréf Mesterlövész; mesternyúl. somogyi  ~ ( fagyálló) fecske: ritk, tréf Varjú (a Somogy megyében szolgálók nyelvében); zalagalamb. sorakozó  Szj: ~ vag y g yülekező volt meghatározva?!: Sorakozzanak katonásan! Ne beszélgessenek, ne mozogjanak a sorban! sorállat  fn Sorállományú katona; baka. sorbakter  fn tréf Sorállományú katona; baka (Szabsz03). sorgép  fn Sorkatona; baka. sorgéza  fn (ált. tsz.-ban) Sorkatona; baka (Szts04). sorompó Szj: –Nehog y már a ~ tekerje a baktert! sorozatlövő  fn ritk, tréf Tábori latrina; gravitációs budi. sorstárs  fn Sorkatona; baka. sorvezető  fn ritk, tréf Őrvezető; őrvi. [Szójáték]. sose  Sose volt!: 〈Ha a katonának több napot mondanak, mint amennyi neki hátravan a leszerelésig, általában rávágja:〉 Mennyi?! Sose volt! (Szfv98). 〈A katonák g yakori felkiáltása abban az esetben is, ha valahol (tévében, rádióban, beszélgetésben) eg y szám hangzik el. A sose volt kijelentés arra utal, hog y a katonának kevesebb napja van hátra a leszerelésig, mint az elhangzott szám. Ugratásképpen is ki lehet „provokálni” eg y ilyen számot, tapasztalatlan katonáktól:〉 Hányas busszal lehet menni a Moszkva térre? — Az ötvenhatossal. — Sose volt! (ti. 56 napom) (BpA92/ 93). Szj:  ~ lesz február/augusztus stb.!:

261

sovány

spannol

a) 〈Leszerelők által ugratásként mondva sörvezető   fn ritk, tréf Őrvezető; a náluk később bevonultaknak:〉 Sose fog- őrvi. tok leszerelni! b) 〈A katonáknak saját masötét mn és fn pej 1.   Buta, nehézgukra alkalmazott, szomorkás, önironikus felfogású (ember); köcsög. Szh:  Olyan kijelentéseként:〉 Jaj, de messze még a lesze- ~ (vag y), hog y | nappal arcmegvilágítást kell relés! (Fh89/91).  Sose voltunk kopaszok!: tőle(d) kérni;  —| világít benne(d) a feke〈Leszereléshez közeledő öregkatonák dia- tekávé;   —| a Negro (cukor) világít a dalittas üvöltése〉. R: Novemberi g yerekek, szájában (szádban);  —| hozzá(d) képest ~ lesztek –öregek! eg y vödör korom atomvillanás: tréf Nag yon sovány mn 1. ~ disznó/koca/malac buta (vag y). 2.   〈Pejoratív jelzőként:〉 –vágtában. 2.  Rossz, kevés; lájtos. So- ~ gép: 〈A gépszázadbeliek sértegetésére〉 vány minden ’Semmi nem jó!’ (Er); vö. A gépszázadhoz meg yek, adjatok söcsém  fn ritk (Csak E/1. birt. szrag- eg y zseblámpát! (Er86). ~ Baranya/Zala gal, ragozhatatlanul) 〈Társ bizalmas, kedé- stb.: 〈A mindenkori szolgálati hely csúfnelyes megszólítása〉; dzsakomó (Szh81/82). ve a szülőfölddel szemben〉. Vö. „Miért áll Fehérváron olyan sokat a vonat? — Mert [— kedves öcsém]. sör Szh: Olyan –öreg vag yok, hog y már infrát szerelnek rá” (Ze87/88); Fehérvárig a ~t is vénásan kell belém fecskendezni. R: postagalamb viszi a levelet, onnan denevér (uo.);  Borsodban csak a sör világos!  Leg jobb ~ az Amstel, attól áll a fasz fel!; Vö. még Strasszéria, napfényes. R:  ~  A ~öm az Ászok, pinára vadászok!;  van, nem látok, Baranyában szolgálok!  Leg jobb ~ a Borsodi, attól meg y a harcko~ ország : ritk Szabolcs-Szatmár meg ye; csi. Ha elfog y a Borsodi, eladjuk a harckocsit, veszünk rajta Borsodit!;  Én ~öm a Tirpákia. (A sötét bármely ellenszenves Heineken, mindig pina kell nekem!;  Az település, meg ye kigúnyolására használén ~öm Stella, g yere ide Bella!: 〈A kedvenc ható, vö. Ott olyan ~ van, hog y nappal is sört „reklámozó” rigmusok〉. K: Minde- fényszóróval kell menni!, majd amikor ezt a helyet elhag yják: Jaj, a szemem! Hol a nütt –jó, de leg jobb a ~. hegesztőszemüveg, nem bírom ezt a nag y sörét fn 1.  Tarhonya; hadtápsörét. fényt! (Ma84).) 3.  ritk Helybeli, a szol2.   ritk (Géppisztoly)lőszer; skuló. gálati hely meg yéjéből való katona. söricilin  fn tréf Sör ( Ju03). Vö. sötétlelkű  mn és fn ritk, gúny Ciboricilin. [— sör (ami „g yóg yszer”) × pe- gány (katona); kokeró. nicillin]. spagóca  fn ritk, Hír Mindenféle sörmester  fn ritk, tréf Őrmester; zsineg, drót, vezeték. őrmi. span  fn Olyan személy, általában sörnagy   fn ritk, tréf Őrnag y; tiszt, akivel valaki jóban van, ezért neki a szarnagy. [Szójáték]. tiszt többet megenged, mint másoknak. sörpénz   fn tréf Illetmény; zsold. Kovács őrnag y? Az nem szól be ilyenért, sörrevaló  fn tréf Illetmény; zsold az nekem spanom. Fordítva is működik a dolog : a kivételezett katona a tiszt spanja. ( Ju03). [— borravaló]. sörvezér  fn ritk, tréf Őrvezető; őrvi. (Szfv98). spannol  ts ige Kedvel (Szfv98). [— őrvezér; szójáték].

262

spenót spenót  fn 65 mintájú (hag yományos) g yakorlóöltözet; gyakszi2 (Vp03). Spiderman Szj: Már megint a ~ vihog— rám a sarokból! spirkó  fn ritk 1. Szeszes ital. || Az ablakmosószertől az arcszeszig bármiből ihatóvá hígított szeszes ital. Szeszkó. 2. Spirituszfőző. [— spiritusz]. sportcigi  fn Cigaretta g yors elszívása. sportgiliszta  fn ritk, pej, gúny Alapkiképzős katona, akinek a bakancs feltörte a lábát; sportoló. sportkocsi R: Öreg –csocsi nem ~! sportkombinát  fn tréf Sportpálya (Szts04). sportkormány  fn Bilincs (BpZ03). sportoló  fn ritk, gúny Fájós lábú katona. Vö. havaj; sportgiliszta. [Ug yanis bakancs helyett tornacipőt viselhet]. sportszázados  fn Gyengélkedőn fekvő katona; gyenguszos (Kfh92/93). sportszelet  fn ritk, tréf Széklet, ürülék; gitt (Fh89/91). Beguggol/bekönyököl a ~ a gatyába: Megijed; berinyál (Fh 89/91). [— Sport szelet, csokoládé — csoki ’széklet’]. spricni  fn Zuhanyrózsa (BpPet03). stabi  fn ritk, Hk A harckocsi stabilizátora. stabifülű  fn ritk, gúny, Hk Nag y fülű; lokátoros (Szh82/83). [A stabilizátor két fogantyújáról]. stank  fn ritk, tréf Harckocsi; háká. [— tank]. stefizik  tn ige Önkéntesen járőrözik (Börs67). [ Járőrözés közben kis szerencsével eg y Stefi nevű hölg y szolgáltatásait is igénybe lehetett venni]. Stella R: Az én –söröm ~, g yere ide, Bella!

stokizik stokedli   fn ritk, tréf Katonai ülőke; stoki. [stoki × hokedli]. stokeráj  fn ritk, tréf Katonai ülőke; stoki. stoki I. fn 1.    Kb. 40 × 40 cmes (műanyag v. ritkábban fa) ülőfelületű támlátlan szék; katonai ülőke.  Kirúg ja maga alól a ~t: ritk Öng yilkos lesz, felakasztja magát; befalcol. Szj:  Fejedbe húzom a ~t!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. betakar. –Senki sehova: mindenki ~ra! R: Én kis kopasz ebihal a ~mra felállok, minden öreg harcsának jó –éjszakát kívánok! — stokedli, stokeráj. 2.   A katonai ülőkére ráhajtogatott ruházat. (A katona minden este a takarodóra készülve köteles volt a ruháját a székre ráhajtogatni (bestokizni): alulra került a nadrág, rá a zubbony, arra az ing, és ennek tetejére a sapka, maga alá rejtve az összecsavart nadrágszíjat. Üg yelni kellett rá, hog y a nadrág és a zubbony varrása középre essék. A jó stoki eleje nem lehetett vastagabb a g yufásdoboz élénél (penge stoki). A katonai ülőke lábai közt a kitisztított bakancs állt, a talpbetét beleállítva a szárába, kívülről ráhajtva a zokni. A bakancspár sarkának össze kellett érni, orruk között eg y lábfejnyi távolság volt.) Ö: gömb~, riadó~. II.  mn ritk 〈Leginkább a következő szószerkezetben:〉 ~ rend: A rend lehetséges legmagasabb foka. stokiléc  fn ritk Az összehajtogatott (bestokizott) ruházat élmagasságának mérésére szolgáló léc vag y papírcsík. stokimozi  fn Filmvetítőhelyként üzemelő kultúrterem, ahová mindenki vitte magával a saját katonai ülőkéjét, a stokit. stokis  mn ~an: ritk Pontosan, jól. Vö. pengére. stokizik   tn ige 1. A ruházatát a katonai ülőkére hajtogatja, stoki (I. 2.)-t

263

stöpszli

surranó

készít. ~ni meg y: ritk Aludni meg y. Ik: Sunyi, alattomos, helyezkedő (személy). — be~(ik). 2. ritk Rendet csinál, vmit gon- gittrágó. dosan összehajtogatva (a szekrényben) a sumákol tn ige 1.   Kibújik a munhelyére tesz. [— stoki]. ka alól, nem csinálja meg ; a feladat kiosztástöpszli  fn Kis termetű, alacsony sakor, végrehajtásakor nincs jelen, elbújik; sunnyog. Ik: el~. Vö. megsummant. 2.  katona; inkubátorszökevény (Szk00). ritk Nem eg yenes úton intéz vmit; (szeméstrasszer  mn és fn pej Zalaegerlyes kapcsolatait felhasználva) üg yeskedik. szegi, Zala meg yei (ember); közelből be3.  ritk Mellébeszél, nem mond igazat. vonult katona a zalaegerszegi laktanyában sunyít  tn ige ritk Kibújik a munka (Ze). ~ madár: ritk, gúny Ua. (Ze). ~ fecsalól; a feladat kiosztásakor, végrehajtásake/galamb/gólya/kánya/madár: tréf Varkor nincs jelen, elbújik; sunnyog. jú; zalagalamb (Ze). sunnyog tn ige 1.    Kibújik Strasszéria  fn pej Zala meg ye (Ze). a munka alól, nem csinálja meg ; a fel— sötét Zala, Strasszerország. adat kiosztásakor elbújik, 〈míg mások Strasszerország  fn pej Zala me- a munkát végzik〉 rejtőzködik, eltűnik. g ye; Strasszéria (Ze). Ik: el~, meg~. — bungizik, dobbant, struccpuszi  fn ritk Homlokra ütés dobizik, elkapta a kummanditisz beteg­ séget, kolbászol, kummant, kummog, az ujjakkal. — homika. stukker fn tréf 1.   Pisztoly. 2.  kumózik, kundécol, kúszik, kutrizik, lé­ becol, lóg, megcsípte a kummancsbogár,  ritk Géppisztoly; géppityu. 3.  ritk Géppuska; varrógép. [— argó stukker megkummant, putrizik, sumákol, sunyít, sunnyog, szinnyeg. Vö. punnyad, elsuny­ ’pisztoly’]. nyog. 2.  ritk (Rosszban sántikálva) ólálsubick  fn Felmosás, takarítás; fó­ kodik, settenkedik. Te mit sunnyogsz itt a kamóka (Szk00). kajaraktár körül? (Szfv98) sufi  fn Hőr Sugárfig yelő (Aszö-Rf surci   fn A Mag yar Néphadsereg82/84). ben/Honvédségben rendszeresített katosugárbogár  fn gúny Veg yivédelmi nai bakancs; surranó.   Eg yütt húztak ~t: Eg y időben vonultak be.  Koptatja a katona; vévés. ~ talpát: ritk, pej (Akár társai rovására is) sumaher  fn tréf Sofőr; kuplung­ előnyt akar szerezni, vmit el akar érni az gyilkos (Szts04). [— Michael Schumacher, elöljárójánál; hízeleg ; pedálozik.  Kirúg autóversenyző]. vkit a ~jából: ritk Megver; betakar. Szh: sukkos  fn Hőr Sorállományú útle- Úg y összecsapja a –zoknit, hog y elektromos vélkezelő; zselés. [— suk. ’ua.’, hiv. röv.] szikra csap ki a ~ sarkán. [— surranó]. súly  Szj: Pofa ~ba!: Csend leg yen! surcilefety  fn ritk, tréf CipőtisztíDuma kilőve! tó krém; fókazsír. sumák  mn és fn 1. A munka alól surcipuci  fn ritk Bakancstisztíkibújó, a feladatot el nem végző; a felada- tás (Fh89/91). — kasztró, kasztróanyag, tok kiosztásakor, elvégzésekor eltűnő (ka- surranóanyag, tukóanyag­karbantartás. tona). — bungis, kumkum, kummancs, surranó    fn A Mag yar Néphadkummantós, kundéc, kúszógép. 2. ritk seregben/Honvédségben rendszeresített

264

surranóanyag katonai bakancs. Eg yütt húztak ~t/bakancsot; eg yütt húzták fel a ~t/bakancsot: Eg y időben vonultak be. — bakéró, bakker, bakkéró, baszkancs, bekencs, bokáncs, csónak2, kasztró, roppanó, satu, surci, topán. Vö. rénós bakancs. surranóanyag  fn Hőr A napirend részeként történő lábbelitisztítás; surci­ puci (Szh89/90) surranótárs   fn (ált. tsz.-ban) ritk Vkivel eg y időben bevonult katona. — bakatárs, kistárs, kolléga. Vö. együtt húztak surcit/surranót. surumuru  fn ritk, tréf Büntetés, kitolás céljával kikényszerített, megalázó módon végrehajtatott nag ytakarítás; a padlónak, kövezetnek bő vízzel és sok tisztítószerrel végzett felsikálása; sikamika. [— súrol ]. susmus –Öreg tengeri ~. susnyás  fn Bokros-fás-bozótos hely, erdő széle; dzsindzsa (Szfv98). suttyó  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. suttyónevelde  fn Alapkiképzés; keltető (Db02). suvickos  fn és mn gúny Cigány; kokeró (Szts04). suviksz  fn Cipőkrém; fókazsír.

svájci süket mn és fn 1.  ritk, gúny 〈A tüzérek „állandó” jelzője〉. ~ tüzér. 2.   Tüzér; ló.  ~ nyúl: Ua. (Db02). süldőállomány  fn ritk, tréf, gúny Az újoncok összefoglaló említése; időszak. Vö. állomány. sün –Öreg sün. sündisznó  fn 1. ~t evett/reggelizett; felrobbant a ~ a kezében/szájában: tréf Borostás, nem borotválkozott; bokorar­ cú 〈ált. számonkérő, fig yelmeztető kérdésekben〉. Mi az? Felrobbant a sündisznó a kezedben? (Ze86/87). Szj: –Kiverem a faszát két ~val! 2. ritk Borostás, borotválatlan katona; bokorarcú. sünfejű  mn és fn ritk, tréf Újonc, első időszakos (katona); kopasz. süni  fn Újonc, első időszakos katona; kopasz. süsveleg  fn Újonc; kopasz (Eg96). süszü  fn Újonc; kopasz (Eg96). süti  fn Üg yeletes tiszt; üti (Szts04). sütő  fn Hk (Tartaléküzemanyagtartályból átalakított) lőszer-, gránáttartó a harckocsiban. s. v. Ld. esvé. svájci  ~ néger: ritk, tréf Izmos, kisportolt. [— Arnold Schwarzenegger, a testépítés filmszínésszé lett világbajnoka].

265

Sz szabadcsapat  fn tréf Másodidőszakos katonák csoportja. Vö. gumi. szabadidő  Irányított ~: tréf A hivatalos kiképzési időn túl végeztetett munka (ált. takarítás, csikkszedés) vag y más kötelező tevékenység. szabadidőpor  fn ritk, tréf Mosószer, takarítószer (ált. Ultra); hó. szabadlábrahelyezett  fn Leszerelő katona; öreg. szabadság Szh: –Kevés vag y, mint újoncnak a ~. szabadulás  fn Leszerelés. — felsza­ badulás, hali, láncszakítás. Vö. lelécel. szabi   fn A katonák magáncélból, meghatározott (az eltávozásnál hosszabb) időtartamra való mentesítése a szolgálati kötelezettségek alól; a laktanya hosszabb időre történő elhag yása; szabadság. Vö. havaj. Ö: eü~, juti~. szabispapír  fn Szabadságos papír, amely egyúttal ingyenes vagy félárú vonatjegy váltására jogosító utazási igazolvány is. szabócsalád fn tréf 1.   Gyalogságot (eg ymás melletti alakokat) ábrázoló lőtéri céltábla. 2.  Raj; csík3 (Db02). [— A Szabó család, a mag yar rádiózás leghoszszabb, 48 éven át élt rádiójáték-sorozata]. Szabó-hágó  fn Hőr Nyomvonalrész az alsószölnöki határszakaszon (Aszö82/ 84). [Ezen a szakaszon dezertált eg y Szabó nevű határőr]. szadi  fn ritk, pej Laktanyai orvos; mengele. [— szadista].

266

szadizmus Szi:  (Eg yetemisták,) én nem vag yok eg y ~, de | rábasznak, az rizikó;  —| hog y maguk rá fognak baszni, az rizigó;   —| hog y maguk erre rábasznak, az garnitúra: ritk, gúny 〈A hivatásos katonák butaságának kigúnyolására emlegetett szólások〉. száguldó ~ koporsó—. száj 1. Felrobbant/szétrobbant a –fogkefe/–sündisznó a ~ában. Szj: ~ába a –faszom!  Csukd be a szádat, mert aknaszag van!: Ne beszélj annyit fölöslegesen! (Er86).  ~ba szexuállak!: 〈Ált. tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! Vö. betakar. [— szájba basz ’szájba ver’]. Mennyi –napod van? Ki ne mondd, megégeti a szádat! Szh:  Úg y ~on váglak, hog y matyó mintát harapsz a betonba!;  Úg y váglak ~ba, hog y a takony menetet vág a nyakadon!: 〈Tréf. fenyegetésként:〉 Vig yázz, mert megverlek! Szj:  Mosolygósra szopatom a szádat!: Ua. Vö. betakar. 2. –Orrba-~ba. szájkosár   fn ritk, tréf Gázálarc; szimat. szájszag Szh: –Elnyomlak, mint ~ot az Orbit! szakácsszolga  fn Konyhaszolgálatos; csellós (Szts04). szakad  tn ige 〈Igekötős formáiban ált. felszólításként:〉 Mozdul; elkezd dolgozni. Ik: ki~, le~, rá~. szakadjmegvezető   fn tréf Szakaszvezető; szakszi. [Szójáték].

szakadtvezető

szarfaszújózsi

számol  Szj: Ez mire ~? A kezére?: szakadtvezető   fn ritk, tréf Szakaszvezető; szakszi. [Szójáték]. ritk 〈Kérdés formájába öntött méltatlanszakállas  fn ritk, tréf Hímvessző; fasz. kodó fig yelmeztetés:〉 Eltéveszti a vonuszakaszgóré  fn ritk Szakaszparancs- láskor a lépéstartáshoz mondott számolást (Le85/86). nok; szakaszpéká. Vö. góré. szamovár  ~t csinál: tréf Alaposan szakaszos  ~ vezető: ritk, tréf Szabefűt a kályhába (Er). kaszvezető; szakszi. szamuráj  fn tréf 〈Dicséret esetén〉 szakaszpéká  fn ritk SzakaszparancsHonvéd; alhonvéd. Vö. gladiátor. nok. Vö. péká. — szakaszgóré. szanatórium  fn 1. Kiképzőközszakaszvezető  fn ritk A fogdán pont; terminátorképző. 2. Laktanya; ho­ 15–19 nap büntetést letöltött katona. Vö. tel (Szk00). tizedes. szaporapuska  fn tréf Géppuska; szakszi   fn 1. Szakaszvezető. — varrógép. adidasz(címke), cakci, csontszázados, csö­ szaporodik Szj: A –parancsot megves, leszek őrmester, műanyagszázados, rakaszvezető, szakadjmegvezető, szakadt­ baszni nem szabad, mert csak ~ik. vezető, szakaszos vezető. 2. ritk Szakszolszappan  Sziszegő ~: ritk, tréf Dezogálatos (Szk). dor. — hónaljgátló. szalámi –Csuvás/–dzsuvás ~. Szh: szar fn 1. Szj: Mi az ebéd? — ~ meg –Kevés (vag y), mint turista ~ban az ide- –kavics, de a kavics már elfog yott. Szh: genvezető. –Kevés vag y, mint | ~ban a (C-)vitamin; szálkásodik ~ik a –macskakaki. —| szarban a koleszterin. Olyan –öreg vag yok, hog y a ~ is bottal jön ki belőlem. 2. ~ szálló  fn Fogda; fogszi (Szk00). rüszü –állat. Szj:  Ha ez a nap ~ volt, szálloda  fn ritk Laktanya; hotel. a holnapi geci lesz: ritk Holnap még roszszaloncukor Szj: –Kapsz eg y szóbeli szabb napunk lesz. 3.  ritk Szellentés; szaloncukrot! alvalagdal. Vö. Olyan büdös, ez már akkor szalonna  fn 1. –Önjáró ~. 2. ritk, ~ volt, amikor etted! (Ma84). tréf, gúny Alacsony műveltségű (iskolázatszáraz   Szj: ~ ág!: tréf Század állj! lan); nag yon buta katona; köcsög. Abált ~ virág!: ritk, tréf Század vig yázz! 〈Legin~: ritk, tréf Ua. kább sorállományú parancsnokok haszszalonnás  fn és mn ritk, gúny, nálják.〉 [Szójáték; a vezényszókkal azonos pej 18 hónapos szolgálati idejét töltő ka- ritmusban ejtve]. tona (szemben a 12 hónapig szolgáló száraztakony  fn ritk, tréf Másodelőfelvételisekkel); táptalan (Nk). időszakos katona; gumi. szamárfészek  fn ritk, tréf Hanyaszárcsa –Öreg/–vén ~. gul bevetett ág y; vízilóbölcső (DbK). Vö. szardínia   fn ritk, tréf, gúny dikó. Harckocsizó katona; hákás. szambázik  tn ige tréf 1. A sorban szarfaszú (Felsőág yas) ~ kopasz—. mozgolódik, mocorog ; brékel. 2. Meg y, szarfaszújózsi  fn ritk, tréf, durva sétál; zizzen. 3. Céltalanul cselleng, lófrál; kolbászol. 4. ritk Szöszmötöl, totojázik; 〈Az eg yszeri katona elnevezése〉; gipsz­ jakab. szüttyög. 5. Üg yetlenkedik; topázik.

267

szarik

szdsz

szarik Szj: –Öreg rája ~ik rája! R:  száz  fn Százados; kilós (Szk00). Arcom fénylik, | szemem rag yog. Ha keszázaddiszkó   fn tréf Századsoresnek, ~ni vag yok!;   Fejem kerek, |—: rakozó; századdizsi. Vö. diszkó. 〈Vécére induláskor mondott kifejezés〉.  századdizsi  fn tréf SzázadsorakoAlsógatyám tiszta pamut, olyat ~tam, mint zó. Vö. dizsi. — (század)diszkó. eg y mamut: 〈Vécézés után tett kijelentés〉. századgóré  fn ritk, tréf SzázadpaVö. értékel. Ik: meg~ik. rancsnok; századpéká. Vö. góré. szarnagy  fn ritk, pej Őrnag y. [— százados  Szerződéses ~: ritk, tréf Őrszőrnagy; szójáték]. — bőrnagy, csillag­ vadász, őrgyilkos, őrhangya, őri, őrkicsi, vezető; őrvi (Vp03). parkettás (őrvezető), sörnagy, szőrnagy, századparancsnok Szj: –Kevés, mint űrhajós. ~ban a jóindulat. szaroda  fn Vécé; mesterállás. századpéká  fn Századparancsnok. szarófülke  fn Vécé; mesterállás Vö. péká. — apád, apánk, apu(ci), kapi­ (Szts04). tány, századgóré. szaróka  fn Vécé; mesterállás. századszint  fn Az az épületszint v. szaroslábújóska  fn tréf, ritk 〈Az épületrész, ahol a század elhelyezési körleeg yszeri katona elnevezése〉; gipszjakab. te található. –Parancs, ~, vag y mi az isten fasza! százas  fn és mn 1. Fel tudsz váltani szarozik  tn ige ritk 1. Parancsra fö- egy ~t?: ritk, tréf Neked is száz napod van lösleges, értelmetlen feladatot végez. 2. Kel- a leszerelésig ? 2. 100 mm-es harckocsilövelemetlenkedik; minden apróságba beleköt, dék. ~ malac: Ua. Vö. malac. akadékoskodik; parancsolgat; gecizik. százegy  ~ kiskutya: ritk, tréf 〈A hátSzj: –Öreg rozmár nem szaroz már. ralevő százeg y napra utaló kifejezés, legszarpumpa  fn ritk, pej Kézi páninkább különböző mondatokba ág yazva〉. céltörő feg yver; erpégé. Nem láttad a százeg y kiskutyát? Itt szaladt szartaposó  fn ritk, tréf, pej Veg yi- el az előbb. ’〈Újoncokat ugrató, a hátralevédelmi harisnya; vévépapucs. vő napok számát tudató fordulat〉’ (Mf88/ szás  fn ritk Százados; kilós. 89). Megnézzük a százeg y kiskutyát (Mf88/ szaszi  fn Százados; kilós (Szk00). 89). [A 101 kiskutya eg y Walt Disney-rajzfilm címe]. szatyor  fn Járőrtáska. százezredes  fn tréf Tábornok; pi­ szauna  fn Hálókörlet; putri ( Ju03). szaunázik  tn ige ritk, tréf Veg yi- zsamás. védelmi g yakorlaton vesz részt. [A légszázlábú  fn tréf Gyökérkefe, sikáló mentesen záró műanyag öltözetben — kü- kefe. ~ak sírása: A padló sikálásának zaja lönösen nyáron — nag yon megizzadtak a (Er). — ezerlábú, sikakefe, sikárkefe. katonák]. százszorszép  fn tréf Százados; kilós. Szavária  ~ Hotel; ~ Kertészeti KözSZDPKHTTS, szd.pk. ht. ts. Ld. pont; ~ Üdülő Központ; ~ Leánykollégieszdépékáhátétées. um: tréf A szombathelyi Savaria KiképSZDNT Ld. eszdéenté. zőközpont. — Malária Hotel. Vö. Hotel szdsz Ld. eszdéesz. Garasin. 

268

szécsényigőzfürdő

szemkörzés

szécsényigőzfürdő  fn Zuhanyszélrózsa  fn Az a teljesen szabályzó; mesterhármas (Db02). talan őrségváltás, amikor a szolgálati szaszecska   fn ritk, gúny Újonc; ko­ bályzatban leírtakkal ellentétben mellőzik az őrhelyre való felvezetést: az őrség felvepasz. szecskavágó Szj: Csak az a –baja, zetője az őrszoba előtt szélnek ereszti az őröket, akik eg yedül, az őrhelyre vezető hog y az anyja picsája nem volt ~. legrövidebb úton mennek leváltani társaiszecskó  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. kat (Börs67). — amerikai váltás, csillag­ [— szecska]. váltás, szélrózsaváltás. szecső  fn ritk, gúny, tréf Előfelvéteszélrózsaváltás  fn Szabálytalan lis (katona); tápos1. [— tápiószecsői]. őrségváltás, amikor őrök eg yedül, az őrszecsői  mn és fn ritk, gúny, tréf helyre vezető legrövidebb úton mennek Előfelvételis (katona); tápos1. [— tápió­ leváltani társaikat; szélrózsa (Börs67). szecsői]. szem  Szj: Azzal a ~ével néz rám, szecsőr  fn ritk, tréf, gúny Előfelvéamelyikkel a kutyára szokott!: ritk 〈Kötetelis katona; tápos1. [— Thatcher (angol kedés kezdő formulája〉 (Szh81–83). A miniszterelnöknő); vö. szecsői]. –fasz üsse ki a ~ed! Olyat –beverek, a ~ed szédítőrongy  fn Felmosórong y; kipereg! JaskÁ tä, kinyomom a ~ed, mint a fóka. fogkrémet!: ritk 〈Eg y őrmester szavajárásászédül  Szj: Nem ~, katona?: ritk, tréf ból elterjedt fenyegetőző kifejezés〉 (Ce79/ 〈Fig yelmeztetés, ha magas katona az ala- 80). Szh: Olyan –öreg, hog y nem mer hacsonyabbak, vag y alacsony a magasabbak nyatt feküdni, mert beesik a ~e. Ha annyi közé áll sorakozókor〉. ~ed lenne, mint ahány –napod, úg y néznél szegély  Kék ~: Eg y kb. 5 centiméteres ki, mint a kukorica. festékcsík a járólap szélén (Le85/86). A kék személyi  Még csak most teszik el a ~en közlekedünk!: 〈A folyosó felmosásakor mondták:〉 A fal mellett menj! (Le85/86). ~ igazolványát: ritk, gúny, tréf Még csak nemrégen vonult be katonának. szefós  mn pej Gyenge szellemi készemforgatás  fn tréf 〈Ált. parancs pességű, buta; köcsög. [— szellemi fog yaformájában kiadva:〉 Lazsálás (mint tornatékos]. g yakorlat) az elöljáró nélkül végzett reggeszegelés  fn Közösülés; aktungolás li tornán. — szemkörzés, távolbanézés, (Db02). véraláfutás. szekrény Szj:  Mi az, nincs ~ed?: tréf szemhókinsz  fn ritk, tréf, gúny 〈Csipkelődő kérdés a rovancsra levonuló Szemüveges katona ; optika. [— Sam katonához〉 (Szh81/82). R:  Sír az öreg Hawkins, Karl May indiánregényeinek ~e, kopasz lesz a vendége: 〈A hamarosan eg yik szereplője]. leszerelő öregkatona többieket bosszantó szemikukk  fn ritk, tréf, gúny rigmusa〉. Vö. ágy. szélesvásznú  ~ tanfolyam: A hely- Szemüveges katona; optika. őrségi fogdában letöltött, hosszabb fogdaszemkörzés  fn tréf 〈Ált. parancs büntetés. Vö. mozigépész­tanfolyam. formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint tornaszellemi  ~ toprong y: Buta; köcsög g yakorlat) az elöljáró nélkül végzett reggeli tornán; szemforgatás. (BpPet03).

269

szemle szemle fn 1.  Szj: 〈Az aleg ységnél terjedő hírre („Szemle lesz!”) a sokat tapasztalt öregkatona íg y reagál:〉 Persze. Fekszem le. 2.  Új, kifogástalan állapotban lévő. Vö. pl. szemleing : Új ing. [Ti. az aleg ységek stb. szemléjekor a katonák felszerelésének lehetőleg kifogástalannak kellett lenni]. Vág ja szemlére a szobát! ’Takarítson ki!’ (BpA92/93). szén  Szj: Meghozták a szenet. Hova rakják/teg yék?: tréf 〈Kérdés az alvó társhoz, hog y felébresszék. Ha az jól ébred, íg y válaszol:〉 A kútba, hog y ne leg yen útba. Vö. alakulótér, alszik, harci, pártigazolvány alatt. szeneslapát  fn ritk, tréf Gyalogsági ásó; gyalásó. szennyvizes  fn (g yak. tsz.-ban) Hajós, motorcsónakos katona (Er). — bé­ emkás, vizes. Vö. ladikos. szenszej  fn Tiszt. || Tiszthelyettes; gyökér (Szts04). [— japán sensei ’tanító, mester’ (a karatéban használt szó)]. szentinel  fn Őr; bobi (Szts04). [— a Sentinel, az őrszem c. filmsorozat címéből; ang. sentinel ’őr(szem)’]. szép  Szj: Nem vag yok ~, de roppant geci!: 〈Főleg alacsonyabb rangú parancsnokok által hangoztatott kiszólás〉. Szh: Én olyan vag yok, mint a jelzőrakéta: ~, de veszélyes: ritk, tréf Ua. szépmozgástanszék  fn Alakulótér; dizsipálya (Gyr02). szerdzsó  fn Szerződéses katona; boci. [— szerdzsóleóne]. szerdzsóleóne  fn Szerződéses katona(nő); boci (Szabsz03). [?— Sergio Leone (ismert olasz filmrendező) × szerződéses]. szerdzsós  mn és fn Szerződéses (katona); boci.

270

szétrúg szerel  tn ige Katonai szolgálatát letöltve távozik a hadseregből; leszerel. Szj: Azt a naptárt még meg sem csinálták, amikor te ~sz!: tréf Soká fogsz még leszerelni 〈az újoncok (és a másodidőszakosak) bosszantására mondták az öregkatonák〉. Akkor ~sz majd, ha a Dózsa-szobor visszatiszteleg!: tréf Ua. (Nk). [A laktanya bejáratánál látható bronzszoborra utal]. 〈A „Két –öregkatona van a laktanyában: én meg a Dózsa-szobor!” kijelentésre adott szokásos tréfás, incselkedő válasz:〉 Eg yütt is ~tek? (Nk). — elmegy, lelécel. szeretetcsomag  fn ritk, tréf Ág yú lövedéke becsapódáskor (Szk88/89). szeretkezés ~ben részesítette a –lepedőjét. szerkóvizit  fn ritk, tréf Szekrényrend-ellenőrzés. szerszám –Eg yéni temetkezési ~. szerződéses ~ százados—. szeszkó  fn Alkohol, szeszes ital. — anyag, anyatej, bedekó, béempékoktél, befőtt, bizei rettenetes, cefi, cefre, denkó, fogszifröccs, hobókonyak, pacsirtanyál, pálesz, repkó, spirkó, (65 mintájú ka­ tonai) védőital, vegyész, vegyigyümi, vegykó1, vévé2. szeszkózik  tn ige Italozik; beziz­ zent. szeszzseton  fn ritk, tréf Katonai illetmény; zsold. szétájul  tn ige Lerészegedik; beba­ szik. szétalszik Szétaludta az –ag yát. szétcsap  ~ja magát: Berúg ; beba­ szik (Vp03). szétkavar ~ja az –ag yát. Vö. kavar1. szétrobban ~t a –fogkefe a szájában. szétrúg  Szh: ~lak, mint tyúk a töreket!: ritk, tréf 〈Fenyegetésképpen:〉 Megverlek! Vö. betakar.

szétszopat

szivar

szétszopat  ts ige Nag yon ellátja a színesvíz  gúny Tea; lólé (Db03). baját, különösen megaláz; megszívat. Vö. szingszing  fn tréf Laktanyai fogszopat. ~ja az ag yát/fejét: Ua. da; fogszi. [— Sing Sing, hírhedt feg yinszéttúr  Szh: ~nálak, mint jegesmed- tézet az USA-ban]. ve a havat: ritk, durva 〈Nőnek tett ajánlat:〉 szinnyeg  tn ige Kihúzza magát a Szívesen közösülnék veled! Vö. befeszít. munka alól, lustálkodik, egész nap nem szexnap Szj: ~ van, –basznak/kúrnak csinál semmit; sunnyog. a kilencesek/hetesek stb. sziszegő ~ szappan—. szexuál –Szájba ~lak! szitakötő  fn ritk, tréf, gúny Heliszíj Szj: –Bútort ~ra! kopter. — helikópáter, hilájkóptör, ká­ szigorú  Szj: ~ vag yok, de igazságta- védaráló, porkavaró. lan!: ritk, tréf 〈Parancsnok által hangoztaszív ige 1. ts ~ja a –faszt. Szj:  ~, tott kiszólás〉. fúj, tapos!: Sürgősen fejezzék be a cigaszikla R: Kopár In nem nő moha, | ’89 rettázást! 2.   tn Pórul jár, megjárja; nem lesz –soha! —| ’90 az nem lesz –soha! más(ok) (kíméletlen) eljárása miatt kelleKopasz In nem nő moha, ’90 február nem metlen, megalázó, esetleg tartósan hátrálesz –soha! nyos helyzetben van; méltánytalanságot szilikózis  Szj: ~t lehet kapni!: ritk, szenved el; bosszúság éri. 〈a) Vmilyen tréf 〈Poros, piszkos körlet láttán mondja nemszeretem (unalmas, kellemetlen, megaz elöljáró:〉 Kezdjék el a takarítást! erőltető, megalázó, a többiekénél több) szimat  fn tréf 1. Gázálarc. — ba­ feladatot, munkát kap, ill. ilyet végez. juszkötő, gázmacska, kotonkalap, or­ (Minden katonai, ill. kötelező feladat enmány, szájkosár, szimatszatyor. 2. ritk nek minősülhet.) b) (Túl nag y) büntetést Gázálarctáska; szimatszatyor. kap, ill. ennek következményeit viseli.〉 Vö. szimatszatyor fn tréf 1.    Gáz- megszív, (meg)szívat, szív(at)ás. Szh:  álarctáska. — boniemes táska, gumi­ (ritk) Annyit ~, hog y kilégzésre sincs ideje; bugyi, harci retikül, ormányzsák, szimat,  ~, mint a porszívó;  ~, mint a torkos szimatszütyő, szimattáska, szimattatyó, borz;  ~, mint az uháká (Szh81–83).  szimattátyó, szütyő, vegyiretikül, vévé­ K: –Kopasz vag yok, | azért ~ok…; —| táska, vévétatyó. 2.    ritk Gázálarc; ~ok, szopok… Ik: meg~. [— szívja a faszt]. szimat. — benyal, beszop(ik), cumizik, csöcsöt szimatszütyő  fn ritk, tréf Gázál- kap, döbben, elkapja a szivattyút, nyal, arctáska; szimatszatyor. obizik, oboázik, rácsatlakozik a szívó­ szimattáska  fn ritk, tréf Gázálarc- csonkra, szop(ik), szopoz. Vö. megszív. 3.  Szolgálatban van; fércel (Szk00). táska; szimatszatyor. szimattatyó   fn ritk, tréf Gázálszivacs fn 1.   Bosszúság, kellearctáska; szimatszatyor. metlen, méltánytalan, megalázó helyzet; szimattátyó  fn ritk, tréf Gázálarc- ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, kitotáska; szimatszatyor. színestechnikás  ~ tanfolyam: Több- lás; szívatás. [— szív; szójáték]. 3.  ritk szöri fogdabüntetés. Vö. mozigépész­tan­ Aleg ység-üg yeletes; belgeci. Ö: bel~. folyam. szivar  fn ritk, tréf Rakéta; kannibál.

271

szívás

szivattyú

szívás   fn Kellemetlenség, bosszú- le~, meg~. [— szív]. — csuszványkodik, ság, hátrányos helyzet, méltánytalanság, emberkedik, gecizik, obiztat, oboáztat, megaláztatás; az ilyen helyzetek és az eze- reszel, szopat. Vö. kavar1, megszívat. ket (véletlenül v. büntetésből, bosszúból) szívatás   (g yak. szivatás) fn (Kíokozó cselekedetek (elviselése); kitolás. méletlen módon, sajnálat nélkül, bünte〈a) Vmilyen nemszeretem (a katona szá- tésből vag y bosszúból, esetleg véletlenül) mára minden kötelező annak minősülhet; valakinek kellemetlen, (méltánytalanul) unalmas, kellemetlen, undorító, megeről- hátrányos, megalázó helyzetbe hozása; tető, megalázó, a többiekénél több) mun- az ilyen helyzetet előidéző cselekedetek ka, feladat (végzése). b) (Túl nag y) bünte- végzése; kitolás. || Kellemetlenség, bosztés (elszenvedése).〉 Vö. szívatás; (meg)­ szúság, hátrányos helyzet, méltánytalanszív(at). Az ezredg yakszi nag y szívás volt! ság, megalázás. a) Vmilyen nemszeretem (Nk84/85). Szj:  Nég yütemű motor; első (unalmas, kellemetlen, megerőltető, megütem: ~: ritk, tréf 〈Ált. újoncokra céloz- alázó, a többiekénél több) munka, feladat va:〉 Kezdődnek v. nemsokára várhatók a (elvégeztetése). b) (Túl nag y) büntetés kitolások. K:  Ha már ~, leg yen nag y!: (kiszabása). c) ritk Ugratás, tréfa; becsatréf 〈Az eg ymást követő kellemetlensége- pás. Vö. szívás; (meg)szív(at). Elég nag y ket nyugtázó, némi belenyugvást is kifeje- szívatás lenne, ha eg y hétre lezárnák az ezző szólás〉. R: –Öreg csocseszé ez az írás, redet! (Nk84/85). [— szívat; vö. szív]. — vár a kopaszra másfél éves ~. Ö: szopás­~ bráner(ezés), csikágó, dantesz, dzsingisz, [— szív; vö. még szleng szívás ’orális közö- kambodzsa, kamcsatka, kavar2, keksz, sülés’, (meg)szívja a faszt]. — bráner(e­ kenobi, nyalesz, obi, obivan(kenobi), zés), cumi(zás), csikágó, csöcs, dzsingisz, oboa, oboáztatás, obrájen, ombrométer, kambodzsa, kamcsatka, keksz, kenobi, palermó, rodézia, szivacs, szívás, szivaty­ nyalás, nyalesz, (nyeles) obi, obivan(ken­ tyú, szivola, szopás, szopatás, zimbabve. obi), oboa, oboázás, obrájen, ombro­ szivatásos   mn ritk, tréf Hivatáméter, palermó, rodézia, szivacs, szíva­ sos katona; keményváll­lapos. [— szívat; tás, szivattyú, szivola, szopacs, szopás, szójáték]. szopatás, szopatás­szívatás, szopattyú, szívató  fn ritk, pej Alapkiképző alszopka, szopol, szopszofon, szopta, zim­ eg ység, ill. annak elhelyezési körlete; kel­ babve. szívat   (g yak. szivat) ts ige (Kímé- tető. [— szívat]. Szivatszállás  fn Szabadszállás. letlen módon, sajnálat nélkül büntetésből vag y bosszúból, esetleg véletlenül) úg y jár — Parasztszállás, Szívószállás, Szopat­ el vkivel, hog y az emiatt kellemetlen, meg- szállás, Szutyokszállás. alázó, esetleg tartósan hátrányos helyzetbe szivattyú  fn 1. Elkapja a ~t: ritk kerül; elbánik, kitol vele; kellemetlenkedik, Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellebosszúságot okoz neki. (Ld. még megszí­ metlen, megalázó helyzetben van; szív vat.) Ott szívatta a bandát a g yakorlótéren! (Ma81/82). Rákapcsolja a ~t: ritk, tréf El(Nk84/85).  ~nak, anyám. Stop. (Engem látja a baját, kitol vele; kellemetlenkedik is, fiam. Stop. De nekem jól esik): ritk, tréf neki; megalázó helyzetbe juttatja; megszí­ 〈Ált. vmilyen kellemetlenség elszenvedé- vat (Ma81/82). Szj: Hozzám képest a hatse során elhangzó, nem feltétlenül pár- hengeres kompresszoros Lombardia Berber beszédes „telexváltás”〉. R: ~ják az öreg ~ eg y darab nulla: ritk, tréf Nag yon rám –tápost, de rója majd még a belvárost! Ik: jár a rúd (Ma81/82). 2. Bosszúság, kelle-

272

szivattyútelep-vezető metlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 3. (Véletlenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás. ~ beó—. [— szív(at); szójáték]. (Előfordult olyan ejtése, amikor az utolsó szótag helyett eg y tyú/tyű-szerű fütty hangzott.) szivattyútelep-vezető  fn Másodidőszakos katona; gumi (Db02). [Ti. szívatja az újoncokat]. szívócsonk  Rácsatlakozik a ~ra (és nem tud róla lecsatlakozni): Pórul jár, kitolnak vele (pl. sokáig nem mehet haza, túl sok konyhaszolgálatot ad stb.); szív (Szfv90/91). Szívóhely  fn Szombathely ; Ba­ szombathely. szivola  fn ritk, tréf 1. Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás (Ce83/84). [— szív(at) × szleng fuvola ’hímvessző’, vö. oboa]. Szívószállás  fn Szabadszállás; Szi­ vatszállás. szívóütem  fn Alapkiképzés; kelte­ tő (Vp03). szkafander  fn Veg yivédelmi öltözet; vévé1. szkínhed  fn ritk, gúny Újonc; ko­ pasz. [— ang. skinhead ’bőrfejű’]. szó Az –idők szava. Szj:  Ne haragudj, hog y a szavadba vágok, de a pofádba is vághattam volna…: 〈Tréf. kifejezés, ha valakit félbeszakítanak〉 (Db95). szobahőmérséklet Szh: Olyan –buta, hog y az IQ-ja nem éri el a ~et. szóbeli Szj: –Kapsz egy ~ szaloncukrot! szocprobléma  Szj: Eg yéni ~!: 〈Panaszkodás, segítségkérés elutasítására :〉 Nem érdekel, semmi közöm hozzá! Vö. meghat. [— szoc.[iális] probléma].

szopás szokik  …aztán hadd ~ja! 〈Nyomatékosító tagmondat, amit akkor tettek a mondat végére, ha vminek az erős igénybevételéről esett szó〉. Bedurrantottam a kályhába, aztán hadd szokja! (Le85/86). szokol  fn ritk, tréf 1. Rádió adó-vevő; bohócrádió. 2. Fali hangszóró; fali­ kutya. [— Szokol, szovjet táskarádió]. szól  R: Ne ~j, csak ints: már százötven sincs!: 〈Az éppen hátralevő napok számát tudató rigmus〉. szolcsi  fn ritk, tréf 24 órás szolgálat; szoli. szolgálat fn 1.   24 órás (leginkább aleg ység-üg yeletesi) szolgálat; szoli.  Elvisz eg y ~ot: ritk 24 órás szolgálatba meg y; 24 órás szolgálatban van. Ö: bel~. 2.   Aleg ység-üg yeletes és/vag y helyettese; belgeci(há). szolgálati  fn ritk Régi kimenőruha g yakorlóruhaként használva; manó (DbK88). szolgvez  fn ritk Szolgálatvezető. — a század anyja, gatyás, gatyaszámláló. [Hiv. röv.] szoli   fn 24 órás szolgálat. –Nyomatja a ~t. Ö: bel~. — gálya, kampó, pozíció, szolcsi, szolgálat. szolis  mn és fn Szolgálatban lévő (katona) (Szk00). — kutya. szombathelyi  ~ eg yes oszlop: tréf Az étkezdébe való betódulás módja; a szabályos eg yes oszlop helyett eg ymás heg yénhátán való tülekedés (Szh81/82). szop Ld. szop(ik). szopacs  fn ritk, tréf Bosszúság, kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. [szopás × szivacs]. Szopacshely  fn Szombathely; Ba­ szombathely. szopás   fn 1. Bosszúság , kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet;

273

szopás-szívás ennek elviselése; szívás. 2. (Véletlenül v. bosszúból) ilyen helyzetbe juttatás, kitolás; szívatás. R: Aki –tápos, az a király, többinek a ~ás kijár. szopás-szívás  fn ritk Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. szopat ts ige   Ellátja a baját, kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatja; szívat. Szj:  Mosolygósra ~om a szádat!: Vig yázz, mert megverlek! Vö. be­ takar. Ik: le~, meg~, szét~. szopatás fn 1.   (Véletlenül v. bosszúból) kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatás; kitolás; szívatás. Vö. szívás. Szj:  Öregek tíz napra, gumik álló faszra, kopaszok újabb ~ra ébredtek!: ritk 〈A reggeli ébresztő nem hivatalos szövege〉. 2.  Alapkiképzés; keltető. 3.  Fenyítés, kitolás; helybetopi. szopatás-szívatás  fn ritk Kellemetlen, megalázó helyzet; az ilyen helyzetbe juttatás, kitolás; szívatás. Vö. szívás. szopató  1. ~ra vesz: ritk Ellátja a baját; kitol vele; kellemetlen, megalázó helyzetbe juttatja; megszívat. 2. ~ kábel: Hk Az a kábel, melynek segítségével a lemerült akkumulátorú harckocsit a másik tank akkumulátoráról el lehet indítani (Szh82/83). szopatórúd  fn biz Hímvessző; fasz. Szopatszállás  fn Szabadszállás; Szivatszállás. szopattyú  ritk fn Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. [— szopás × szivattyú]. szop(ik) ige 1.   ts és tn Bosszúság éri; pórul jár, megjárja; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. Szj:  ~ni fogsz (mint a torkos borz)!: 〈Fenyegetésként:〉 Ezt még megjárod! Szh:  ~(ik), mint a boci;  ~(ik), mint a torkos borz;  Akkorát ~(ik), mint a torkos borz: Nag yon

274

szöcske2 megjárja. R: –Táposoké ez a világ, ha nem vag y az, ~jál tovább! K: –Kopasz vag yok, | sokat ~ok…; —| szívok, ~ok… 2. tn  Szolgálatban van; fércel (Szk00). szopka  Szj: ~ beó—! 〈Csak ebben a kifejezésben:〉 Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás. szopló  fn Rep Lökhajtásos repülőgép kiömlő nyílása. [— or. сопловой аппарат ’ua.’]. ~t nyalt: 〈Vkiről mondva:〉 Koszos. [Ti. a repülőgép ezen része tele van korommal]. szopol  fn ritk Bosszúság ; kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás (Er88). szopoz  Szj: –Öreg rozmár nem ~ már. 〈Csak ebben a szólásban:〉 Pórul jár; kellemetlen, megalázó helyzetben van; szív. szopszofon  fn ritk, tréf Bosszúság, kellemetlen, méltánytalan, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás (Ta82/83). [— szop × szleng szaxofon ’hímvessző’, vö. oboa]. szopta  fn ritk Bosszúság ; kellemetlen, megalázó helyzet; ennek elviselése; szívás (Er88). szórakozó  tréf fn Sorakozó; dizsi (Db03). [Szójáték]. szorít Szh: ~sd a –pofád, mint a satu! szoroz Szj: –Öreg rozmár, nem ~ már. szotyizik Szj: Nehéz eg y –foggal ~ni, főleg, ha a nyakláncodon lóg! szovjet ~ eltáv—. ~ fecske—.  ~ eltávozás: Szökés, a laktanya engedély nélküli elhag yása; dobi (Szabsz03). Szh: Olyan, mint a ~ kölni—: eg y csepp is elég belőle. Vö. még orosz és ruszki alatt. szöcske1  fn ritk Írógép (Ze87/88; írnokok használta szó). szöcske2  fn Gyakorlótér. [— szöcs­ kerét]. — birtok, egyes, gyakmező, gyak­ tér, heszienda, káposztáskert, nyúldomb,

szöcskerét

szüzér

szpájder  fn 1. Pók 2. ritk Parancsnyuszidomb, pampa, préri, szöcskerét, sztyeppe. nok; péká (BpZ03). [— ang. spider ’pók’; szöcskerét  fn tréf Gyakorlótér; pók ’parancsnok’ — pk.] szöcske2. [Sokat ugrálnak rajta a katonák]. szpojler  fn ritk, tréf Váll-lap; kar­ szöcskézik  tn ige ritk Írógépen ír, rierjelző (Fh89/91). [— spoiler, szpojler gépel (Ze87/88; írnokok használta szó). ’autókra szerelt légterelő’]. [— szöcske1]. sztálinorgona  fn ritk Rakéta-soszög Szj: –Még mozog a ~ön a kalapja. rozatvető; esvé1. –Nehog y (már) a ~ eg ye a rozsdát! Szh: sztender  ~re rakja: Ott hag yja a Hasba –rúglak, oszt úg y meghajlasz, mint szolgálati helyét. Hát te mit csinálsz a az U ~! kantinban? Ki van a szolgálati asztalnál? szöghajú  fn Laktanyai fodrász; kő­ — Sztenderen van. (Szfv98). [— sztender baltás. ’motorkerékpár kitámasztó karja’]. szögletes Szj: Ami –kerek, azt viszik, sztrít  fn Hőr Az a szolgálati hely, ami ~, azt gurítják. amelyik valamilyen műúton vag y annak szőke ~ fag yi—. közelében található (pl. gépjármű-ellenőrszőlőtőke  R: In sok a veg yszer, már- zés is) (Or91). [— ang. street ’utca’]. cius is eljön eg yszer: 〈A leszerelés időpontsztyeppe  fn ritk, tréf Gyakorlótér; ját hirdető rigmus〉. szöcske2. szőnyeg  Meg y a ~ szélére: ritk a) Kiszúrás  fn Közösülés; aktungolás. hallgatásra meg y. b) Meg y, hog y megszurkál Szj: A –dolgozó nőket ~om! kapja a (megérdemelt) fejmosást, letolást. A ~ szélén áll: ritk a) Kihallgatáson van. szutykosképű  fn és mn Cigány; b) Leszidják, megmossák a fejét. kokeró (Szts04). szőr  Beesett az arca, a ~ meg kint maSzutyokszállás  fn Szabadszállás; radt; Lefog yott, és a ~ kint maradt: ritk, tréf Szivatszállás. Borostás, borotválatlan; bokorarcú. Szh: szülői Szh: –Kevés, mint árvaházban –Kevés, mint kopasz valagon eg y szál ~. a ~ értekezlet. szőrfigaró  fn Laktanyai fodrász; szűr  ige Alkoholt fog yaszt; beziz­ kőbaltás (Szk00). zent (Szts04). szőrmester   fn ritk, tréf Őrmesszürke Öreg ~ (–nyúl).  ~ halál: Előter; őrmi. [Szójáték]. re csomagolt napi ételadag. szőrnagy  fn ritk, tréf Őrnag y; szütyő   fn ritk, tréf Gázálarctáska; szarnagy. [Szójáték]. szimatszatyor. [— szimatszütyő]. szőrös  Szh: ~, mint a háromnapos bunkerszar: Borostás. Vö. bokorarcú. szüttyög  tn ige ritk, pej Úg y tesz, szőröstalpú  fn ritk, tréf Lövészka- mintha dolgozna; látszattevékenységet folytat; szöszmötöl; szambázik. Mit ~, tona; nyúl. szőrvezető   fn ritk, tréf Őrveze- mint tót a pinán?! (Ha 88/89). szüzér  fn tréf Tüzér; ló. tő; őrvi. [Szójáték].

275

T tábori 65 mintájú ~ fapina—. takonyalakzat  fn tréf Nem alakzatban mozgó katonák csoportja; amőba­ tájékozódik  Szh: Ne ~jon, mint a alakzat. postagalamb!: Ne forgassa a fejét a sorban, talajvíz  Szj: Mi történt, feljött a ~ a ne nézelődjön! (Le85/86). fugák közt? 〈Öregkatonák gúnyos megtájoló  fn ritk Lokátoros; patkány1 jeg yzése beöntés láttán〉 (Ma84). (DbK89). találkozik  Szj: Ug ye nem ~ott ma takarítás  Csébetűs ~: tréf Nag ytamég –kombájnnal? karítás (ti. csap, csempe, csillár, csolyosó, tálca Szj: –Megütlek, s fekszel, mint csablak…). Vö. sikamika. fácán a In! takarító  ~t félbehajtani!: Takarotalp  Koptatja a –surci ~át; Véres a dót végrehajtani! (Szfv98). Vö. doberdó1, ~a: ritk Sokat hízeleg, előnyt akar szerezni meghatároz. az elöljárónál; pedálozik. Szj: Mit –biltakarítógép  fn ritk Újonc; kopasz leg!? Gömbölyű a ~a?! ( Ju03). talpal  tn ige ritk, pej Hízeleg, törtakaró  Kilencre rúg ja a ~t: ritk leszkedik a feljebbvalójához; pedálozik. Centivágás után már csak kilenc napja Vö. koptatja a surci talpát. lesz a leszerelésig. talpas  fn és mn 1. Eg y helyben álló takarodó Szj: ~! –Villany leó!; Taka- v. meghatározott útvonalon járőröző őr; rodó –oroszlán! bobi. ~ őr: ritk Ua. ~ őrség : ritk Az ilyen takerol  ts ige ritk Takarít, megtisz- szolgálat, őrség. 2. ritk Harckocsi; háká tít. ~ni kell a bakérót: Ki kell pucolni a ba- (Le88/89). 3. ~ tik/tyúk: ritk, tréf, gúny kancsot. Kacsa (Ma). takcsi  fn ritk Takarítás; fókamóka talpsín  fn ritk Pontonhíd; csónak1 (Fh89/91). (Ma 81/82). talpszárszaggató   fn ritk, gúny takcsizik  tn ige ritk Takarít. Tegnap valaki behányt az öregeknek, és egész Tüzér; ló (Szf83/84, Ju03). este takcsiztunk (Fh89/91). támadómenyét-alakzat  fn tréf takony Szh: „Jobbra nézz!”-nél úg y Nem alakzatban mozgó katonák csoportvesse a –fejét, hog y a ~ hétszer csavarodjon ja; amőbaalakzat. körbe rajta! –Csapódjon, mint a ~! Úg y támlás fn 1.  ritk Őrbódéban szolváglak –szájba, hog y a ~ menetet vág a gálatot teljesítő őr; bobi. 2.  Az őrszoba nyakadon! előtt őrködő katona; bobi (Hmv70/71).

276

támlázik támlázik  tn ige (Őrbódéban) őrszolgálatot teljesít, őrködik; bobizik. tampon Szh: –Kevés, mint elefántnak a normál ~. tamponos  fn (g yak. tsz.-ban) ritk Pontonépítő hidász, pontonos; pompo­ nos (Er88). [Szójáték]. tanács –Öregek ~a. táncol  Szj: Ne ~jon, nem jó a zene!: Ne forgolódjon a sorban! Vö. brékel. táncos ~ geci—. tanfolyam –Szélesvásznú/–színestechnikás ~. Ö: mozigépész­~. tankátjáró  fn ritk Két ember közötti nag y távolság a sorban. [— tankátjáró ’a harckocsik akadálytalan előretörésére nyitott átjáró a saját v. az ellenség műszaki zárán’]. tankcsapda fn ritk, tréf 1.  Szöszmösz, szemét (ami takarítás után még a körlet padlóján maradt); bakapihe. 2.  Borosta. Mi ez az arcán? Tankcsapda?: 〈A borotválkozás ellenőrzésekor kérdezik〉 (BpA92/93). tanker  fn Harckocsizó; hákás. tankos  mn Harckocsizó; hákás. tankosgatya  fn A 65 mintájú g yakorlónadrág eg y speciális (bugg yos, bő, kényelmetlen) változata harckocsizók számára (Szfv98). tanya R:  Itt hag yom a Itokat, baszszátok az/meg anyátokat!;  Tányérsapkák, váll-lapok, hivatásos állatok, itt hag yom a Itok, basszátok az anyátok!: durva 〈Öregkatonák által üvöltözött rigmusok a leszerelés felé közeledve〉. tanyagyerek  fn Vidéki származású katona. — mezőgazdász, traktoros. tányérsapka  Szh: –Betakarlak, mint Ziaul Hakot a ~.

tápiószecsői táp ritk I. fn 1.   Ennivaló, táplálék. — csócsa. Vö. patkányfőzelék. 2.  Étkezés; tápolás. II. mn  Kevés, hitvány (Sb85). tápágyú  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápi  fn gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. R: Kacsa mondja: hápi, hápi, leszerel az öreg ~!: ritk 〈A közelgő leszerelést hirdető mondóka〉. tápibébi  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápidolli  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápihápi  fn gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1 (Le87/88). tápinger  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápintó  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápinyó  fn ritk, gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. tápió  fn gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. [— tápiószecső]. tápiólégió  fn ritk, tréf, gúny (Az eg y aleg ységben szolgáló) előfelvételis katonák vmilyen okból összeg yűlt csoportja. tápiószecső  fn gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. [— Tápiószecső; szójáték. A településnév valószínűleg a Voga–Turnovszky parodista duónak a KFT eg yüttes „Afrika” c. slágerét is parodizáló számában (Sztárok 45-ön ’85-ben) való előfordulása miatt vált ismertté, és íg y lett a Tápió- előtagú földrajzi nevek közül az előfelvételisek eg yik elnevezése (Farkas 1993: 20); vö. „Fatányér, búvárszivattyú, Kakaós csiga. A térdzoknim nag yon kemény ma. Tojásos lecsó. Bakterház, sorompó, Ó, Tápiószecső!”] tápiószecsői  mn és fn ritk, gúny, pej Előfelvételis (katona); tápos1.

277

táplálékkiegészítő

tápos1

táplálékkiegészítő  fn tréf Kenyér. nem lapátos!: ritk 〈A munkavégzés lerázá-

tápol  tn ige ritk Eszik (Le88/89). — sára használt kifejezés〉. Öreg ~ nem táltos

(mint a madár, nem szálldos)!; Öreg ~ nem legel, moslékol, túr. rakéta, | ballag/cammog/lassú/mászik/pötápolás  fn Étkezés. — büntetés, fög/ugrik, mint a teknősbéka; —| nem táp. pattog, mint gumilabda: tréf 〈Noszogatástapos tn ige 1. Szj: –Szív, fúj, ~! 2.  ra, a feladat (g yorsabb) végrehajtására pej Hízeleg, törleszkedik a feljebbvalójá- nógató felszólításra adott válasz〉. R: Többet hoz; (mások rovására) a maga önző céljai- ér az/eg y öreg ~, mint az összes hivatásos: nak ig yekszik megnyerni vkit; helyezke- 〈Az előfelvételisek öndicsérő mondókája〉. dik; pedálozik. Szívatják az öreg ~t, de rója még majd a tápos1  mn és fn gúny, pej Eg yetem- belvárost!; Öreg ~ fasza g yerek, | kevés ez a re, főiskolára felvett és a tanulmányok néphadsereg!; —| augusztusban leszerelek!; megkezdése előtt tizenkét hónapos (két Azt beszéli falu, város, leszerel az öreg ~!; időszaknyi) katonai szolgálatát töltő, elő- Öreg ~ nem vén túzok, augusztusban hazafelvételis (katona). ~ őrvezető: Őrvezetővé húzok!: 〈A leszerelést és annak időpontját előléptetett előfelvételis katona. Szj: Biz- hirdető rigmusok〉. Öreg ~ nem rezel be, | tos ~!: 〈Becsmérlő kifejezés vkire〉 (ti. pon- visszajön majd/még kétezerbe’!; —| ütihá tosan olyan üg yetlen, lógós stb., ahog yan lesz kétezerbe’!; —| leszerel majd kétezerbe’!; az eg y előfelvételistől megszokott (Le88/ (ritk) Áprilisban jön a gólya, házasoknak 89). R: Aki ~, az a király, többinek a szopás hírmondója, azt mondja majd kelepelve: kijár: 〈Előfelvételisek által kiabált öndicsé- öreg ~ nem szerel le!: 〈Az előfelvételisek rő mondóka〉. ~oké ez a világ, ha nem vag y ugratására mondott rigmusok, melyek ált. az, szopjál tovább!: 〈Előfelvételisek által a arra céloznak, hog y az eg yetem, főiskola nem előfelvételiseknek kiabált mondóka〉 elvégzése után még hat hónapot ismét (Le88/89). Sír a ~ centije, visszajön még katonaként kell tölteniük〉. Öreg ~ nem Lentibe: 〈Az előfelvételisek ugratására rezel be, nem jön vissza kétezerbe’!; Öreg ~ mondott rigmus, ami arra céloz, hog y az nem rezel bé, nem jön vissza soha többé!; eg yetem, főiskola elvégzése után még hat Öreg ~ nem jön vissza, | ha van esze, hónapot ismét katonaként kell tölteniük〉 kibulizza!; —| valahog y majd kibulizza/ (Le). kibungizza!: 〈A fenti ugratásra adott Kopasz ~: a) Első időszakos előfelvételis válasz〉. katona. b) pej 〈Sértésként:〉 Előfelvételis ~ csibe; ~ csirke; (durva) ~ geci; (ritk, durva) (katona). R: Többet ér eg y kopasz ~, mint pasztőrözött tejen és nápolyin nevelkedett ~ eg y szekér/vagon hivatásos: 〈Előfelvételisek geci; (ritk, durva) ~ genya; (ritk, durva) ~ által kiabált öndicsérő mondóka〉. Szívat- genyó; (ritk, durva) ~ germó; (ritk) ~ g yík; ják a kopasz ~t, de rója még majd a belvárost: (ritk) ~ kopasz; (ritk) ~ köcsög ; (ritk) ~ 〈Előfelvételiseknek a többiekénél rövidebb rüszü; tortazabáló ~; világtalan ~; zizis ~: idő alatt bekövetkező leszerelésére emlé- pej Előfelvételis katona. Ö: ál~. [— tápos keztető rigmus〉. csibe/csirke — ’tápon nevelt, óvott, ezért Öreg ~: 〈Legg yakrabban előfelvételisek g yenge, beteges csirke’]. — agyas2, agy­ használják, önmegnevezésként is〉. Máso- men, csupasztökű, efis, egér, egyemista dik időszakos, az időszak végén már elővett geci, egyetemi gecista, export­ leszerelő előfelvételis (katona). Szj: Öreg ~ egér, gecigombóc, gyógycickány, gyógy­

278

tápos2 egér, gyogyesz, gyogyi, gyogyós, gyógy­ pedagógiás, gyógypemete, importegér, kekszes, lóbogár, naposcsibe, pityu2, sze­ cső(i), szecsőr, tápágyú, tápi, tápibébi, tápidolli, tápihápi, tápinger, tápintó, tápinyó, tápió, tápiószecső(i), táposákos, tápszer(es), tudós, vakegér, zizi(s). Vö. efe állomány. tápos2  fn és mn gúny, pej 1. Gyenge fizikumú, beteges; csoffadt (92/93). 2. Gyengélkedős, beteg katona; gyengu­ szos (Szk00). tápos3  fn ritk Konyhaszolgálatot adó katona; csellós (Db02). táposákos  fn ritk, gúny Előfelvételis katona; tápos1. táposalkohol  fn ritk, tréf Tej. táposcenti  fn ritk 1. Tíz centiméteres darabokra vágott katonacenti összefűzve 〈amit az előfelvételis katonák használnak, ha nem engedik nekik a feltekert és rugózó centi használatát, vag y ha különbözni akarnak a 18 hónap után leszerelőktől〉. 2. Az előfelvételisek eg ynémelyike által a centi helyett használt Meng yelejevféle periódusos táblázat. táposfülszaggató ~ centi—. táposkaja  fn ritk, tréf Cukros, édes étel (kakaó, cukrozott tej, tejbegríz, sütemények, kompótok, dzsem stb.). Vö. táposreggeli, tápszer. táposkod ik  tn ige 1. Úg y (és főleg olyan üg yetlenül) tesz vag y próbál elvégezni valamit, mint eg y előfelvételis. 2. Úg y viselkedik, mint az előfelvételisek. (Le). taposóakna Szh: –Kevés (vag y), mint In a lábnyom. táposreggeli  fn tréf 〈Ált. vasárnap reggelenként adott〉 édes reggeli (kakaó, kalács, vaj, lekvár). Vö. táposkaja, tápszer. tapsifüles   fn ritk, tréf, gúny Lövészkatona; nyúl.

taszkészlet tápszer  fn ritk 1. tréf Édesség ; édes, cukros étel. 2. gúny, pej Előfelvételis katona; tápos1. Vö. táposkaja, táposreggeli, zizi1. tápszeres  mn és fn ritk, gúny, pej Előfelvételis (katona); tápos1. tápszerrevaló  fn ritk, tréf, gúny Előfelvételisek pénzbeli illetménye; zsold. táptalan  fn pej Nem előfelvételis sorkatona (Le). — empí, szalonnás. [— tápos1 ’előfelvételis katona’]. tar   mn és fn ritk, tréf, gúny Újonc, első időszakos (katona); kopasz. tarcsás  mn és fn ritk Tartalékos (katona); tarcsis. tarcsi  fn Tartalékos katona; tarcsis. tarcsis   mn és fn (Tényleges szolgálati idejének letöltése után újból behívott) tartalékos (katona). — csere(játékos), csí­ kos hátú vadmalac, dinoszaurusz, emzá­ rolt/emzé baka, hippi, hosszúhajú, kis­ pados, kiváltságos, labanc, örök kopasz, rigó, tarcsás, utánpótlás. Vö. ráhúzó. tárgy  Mi a röhögés/nézés stb. tárg ya?: Min röhögnek/mit néznek? 〈Lényegében az abbahag yásra való felszólítás〉 (BpA92/ 93). tarka  fn Három- vag y nég yszínnyomású g yakorlóöltözet; bociruha. tarkabirka  fn Terepruhás katona (Szk97/98). tarkóvideó  fn 〈Ált. felszólításként:〉 Vigyázzállásban előre nézés (Szk97/98). [Ti. a katonának az előtte álló tarkóját kell nézni]. tártáska  Piros/Pisztoly, ~!: Viszontlátásra! 〈a köszönés elferdített változata〉. táska  Boniemes ~: tréf Gázálarctáska; szimatszatyor. taszkészlet  fn Takarító-szerelő készlet (gépkarabélyhoz). — tazmánkészlet.

279

távolbanézés távolbanézés  fn ritk, tréf 〈Ált. parancs formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint tornag yakorlat) az elöljáró nélkül végzett reggeli tornán; szemforgatás. taxi  fn ritk Sofőr; kuplunggyilkos (Szts04). taxipénz  fn gúny Illetmény; zsold. taxis  fn Sofőr; kuplunggyilkos (Szts04). tazmánkészlet  fn Takarító-szerelő készlet (gépkarabélyhoz); taszkészlet. tea  Szj: Annyi It megiszol még itt bent, hog y azon eg y tankhajó meg fordul; Ezer hektoliter Id van még ; Neked van még ötszáz liter ~, harminc kilométer spagetti és pár vagon tarhonya: ritk, tréf, gúny 〈Az újoncok bosszantására mondott kifejezések:〉 Nag yon soká fogsz te leszerelni. Vö. ötszázliteres. tébéká  fn Telefon; bulafon2 (Vp03). [— tbk., hiv. röv.: távbeszélő készülék]. technika  fn ritk, gúny Csepel teherautó; csepzon. technikum  –Rácsipari ~. técsé  fn Tornacsarnok. [Hiv. röv.] téesz  fn pej 1. Beadja a ~t; belép a ~be; (ritk) ~t tesz: Továbbszolgáló marad; a továbbszolgálatra jelentkezik. Vö. bead­ ja a bétéeszt. [— tsz ’termelőszövetkezet’ × tsz. ’továbbszolgáló’, hiv. röv.; szójáték]. — beadja a csövet/téeszcsét. 2. Továbbszolgáló katona; téeszes. Ezernapú ~: ritk, pej Ua. téeszcsé  Beadja a ~t: ritk, pej Továbbszolgáló marad, továbbszolgálatra jelentkezik; beadja a téeszt. téeszes fn és mn 1.  pej Továbbszolgáló, továbbszolgálatra jelentkező katona. ~ állat; ~ barom: ritk, pej Ua. [— téesz]. — csőlakó, csöves1, ezernapú (téesz), háté­ palánta, keményváll­lapos (szakszi), mil­ liónapos, téesz, téesztag, tízezernapos

280

teknőcernő kopár, vigyorgó1. 2.  Szerződéses (katona); boci. téesztag  fn ritk, gúny, pej Továbbszolgáló katona; téeszes. tégla  fn pej 1. Besúgó, árulkodós katona; vamzer. 2. ritk KISZ-titkár; kisz­ fűrer. [< argó]. téháel  fn tréf A hétvégi eltávozás megvonása; helybetopi. [Tréf. röv.: Töltse a hétvégét a laktanyában!] tehénbunda  fn tréf Három- vagy négyszínnyomásos gyakorlóruha; bociruha. tehénruha  fn Három- vag y nég yszínnyomásos g yakorlóruha ; bociruha (BpPet03). teherautó  Kiállnak a ~k a garázsból: Kiviszik az ág yakat a folyosóra 〈mert nag ytakarítás lesz〉 (Kisk97). Vö. kiállnak a mercédeszek. Szj:  Eg y ~ befér közétek: ritk 〈Fig yelmeztetés a sorban eg ymástól távol állóknak:〉 Álljatok közelebb eg ymáshoz! téíjé  msz 〈Eg yüttérzés kifejezésére:〉 Tipikus íg y járás (Szfv98). Vö. íjé ’íg y jártál’. tejút  fn Ezredes; rongyos (Szk00). [Ti. annyi csillagja van, mint a Tejútnak]. tejútrendszer  Meg jelenik a ~: ritk, tréf Magas rendfokozatú katona érkezik. [A vállán lévő csillagokról]. teker  ~ eg y brióst: Székel, nag ydolgát végzi; aknázik. teknőc  fn A térdre és a könyökre szíjazott rohamsisakkal nég ykézláb a habos folyosón való végigcsúszás 〈ált. az újoncokkal való kitolásként:〉; gokartozás. teknőcernő  fn ritk, tréf Az üg yeletes tiszt küldönce, az üg yeletes írnok; ütikutya. [A „Kérem a következőt” c. rajzfilm eg yik szereplőjéről].

teknős

terminátorképző

teknős  fn 1. Konzerv; páncélos tengeri2 Szj: Ha annyi szemed/szeme ( Ju03). 2. Harckocsizó; hákás (Szts04). lenne, mint –napod/napja, olyan lennél/ lenne, mint eg y cső ~. 3. ritk Felderítő; gyík2. tengeralattjáró Szj: Meg fordul még a teknősbéka  fn 1. Szh: –Meg fejel–céteádban a ~. lek, mint ~ a földiepret! R: –Öreg baka/ cápa/csóka/ember/sas/–tápos nem rakéta, tenkes  fn ritk Körülbelül 60 liteballag/cammog/lassú/lusta/mászik/pöfög/ res, csonka kúp alakú alumíniumedény száguld/ugrik, mint a ~. –Öreg ember (Szh80/81). [Ti. mérete alapján ő az edénem rakéta, sokkal inkább ~. 2. ritk, gúny nyek kapitánya; vö. A Tenkes kapitánya (a kuruc korban játszódó történelmi tévéHarckocsizó katona; hákás. télak  fn ritk A laktanya engedély filmsorozat)]. tépéká  fn Tűzrajparancsnok. [— nélküli elhag yása, szökés; dobi. ~ot vesz: tpk., hiv. röv.; a katonák mag yarázata szeritk Megszökik; dobbant. [< argó]. rint: tetű paraszt köcsög]. télakol  tn ige ritk Engedély nélkül tépőzáras  fn Női nemi szerv; bula. távozik a laktanyából, megszökik; dob­ bant. [< argó]. tercel  tn ige (Ott) van, tartózkodik. Laca benn tercel a sportbarakkban (Fh89/ télapó R: Azt mondták a ~nak, szep91). Ik: ki~. tember a legszebb –hónap! tépé  fn Hőr Tájékozódási pont tele ~ van a –bráner/–fasza. ~ here—. (Aszö82/84). telefon –Piros ~. Szj: Ne szólj(on) terepruci  fn 96 mintájú nég yszínbele—, nem ~! nyomásos terepszínű gyakorlóöltözet; boci­ telefonszám  Szj: Mondd a ~odat!: ruha. ritk, tréf, gúny 〈A hátralevő napok nag y tereptojás  fn A legénységi étkezőben számára célzó kérdés az újoncokhoz, vag y kapható g yanús színű rántotta (Sztk97). ugratásból öregkatonákhoz:〉 Hány napod térkép  fn ritk Alaktalan, nag yobb van még a leszerelésig ? felületű folt (Ma). Vö. térképes. temetés Szh: Én már olyan –öreg vatérképes  mn ritk Foltos (Ma). ~ leg yok, hog y módszertani ~ekre járok. pedő: Ondó- vagy vizeletfoltos lepedő (Ma). temetkezési –Eg yéni ~ szerszám. termál  fn Konyhai mosogatóedény, tenger Szj: Ne –háborog j, nem vagy te ~! -kád (Tp; Ze). ~ eg y: Ultrás, melegvizes tengerész  fn ritk, tréf 1. Tábor- mosogató a piszkos edények mosására. ~ nok; pizsamás. [Az eg yenruha nadrágján kettő: Melegvizes mosogató kevesebb Ultlátható piros csíkról]. 2. Újonc; kopasz rával. ~ három: Öblögető edény. — mély­ (Szabsz04). merülő. tengeri1   –Öreg vén ~ rája;  terminátor  Robbantott ~: gúny Kon–vén ~ bálna/cet/medve;  –vén ~ iszap- zervhús; páncélos (Db03). szemű rája;  ~ iszapszemű (vén) rája;  terminátorképző  fn Kiképzőköz(ritk) ~ medve;  –vén ~ olajos szemű pont. — cumiház, húsdaráló, katonai marmonkanna: Harmadik időszakos ka- óvoda, kóter, láger, pokol, rambóképző, tona; öreg.  –Öreg ~ susmus: Ua. sitt, szanatórium. Vö. Szavária.

281

terrorruha terrorruha  fn tréf Nég yszínnyomású g yakorlóruha; bociruha. terrorista  fn Egészségüg yi dolgozó; tökösnővér (Szts04). test  Testemhez!: tréf Hozzám! — Közelítsen meg! R: Itt hag yom a –feg yverem, rohadjon a ~eden! tesz  –Csöcsre ~. Szj: ~ek rád kettőt!; Olyat ~ek az arcodra (hogy hatan nem szedik le)!; Olyat ~ek, hogy rab leszek: ritk 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. betakar. teveszar  fn pej Hurkakonzer v (Börs67). textil   fn ritk Felmosórong y; fó­ ka.  Rászakad a ~re: Felmos; fókázik.  Szakadj rá a ~re!;  Rá lehet szakadni a ~re!;  Tekeredj rá a ~re!: ritk Moss fel! Kezdd el a felmosást! Vö. fókázik. Thatcher Ld. szecsőr. tibicsoki  〈Az elérhetetlen dolgok szimbólumaként használva ált. az öregek mondták az újoncnak, ha az valami olyasmit akart, amit nem kaphatott meg :〉 Mi nem kell neked? ~, vetőgép, villanygitár? Lendkerekes bakancs, meg maláj kurva?! (Szfv98). tidzsu  fn Töltény; skuló (Szfv98). tik –Talpas ~. –Vasi/vazsi ~. Ö: vak~. [— nyj. tik ’tyúk’]. tikitaki  fn Az a beosztás, amikor valaki több szolgálatot (pl. őrséget) ad eg ymás után, 24 óra szolgálat — 24 óra pihenő rendszerben (Szfv98). tikitakiz ik  tn ige 24 óra szolgálat — 24 óra pihenő rendszerben eg ymás után több szolgálatot ad (Szfv98, Szk00). Vö. fércel. tinta   fn tréf Írnok. — aktakukac, cejka, cerka(bajnok), cerkás, ceruza, csodaceruza, csodagrafit, csókos, filc­ tollvadász, firka, firkanc, firkász, gumi­ ceruza, gyógytintenpen, hosszúnyelvű,

282

Tirlandia hosszúpuska, indigó, irka, írógép, papír­ harcos, papírkutya, papírnyüvő, penna, pentamen, plajbász, radír, rotringman, tintafosó, tintahuszár, tintamityu, tin­ tanyaló, tintanyúl, tintásujjú, tintász, tollbetét, tollkezű, tűzőrző, vegytinta. tintapaca-alakzat  fn tréf Nem alakzatban mozgó katonák csoportja; amőbaalakzat (Pé02). tintafosó   fn ritk, pej, gúny Írnok; tinta. tintahuszár  fn Írnok; tinta. tintamityu  fn ritk, tréf Írnok; tin­ ta (Ze86/87). tintanyaló  fn ritk, pej Írnok; tinta. tintanyúl  fn ritk, tréf Írnok; tinta. Vö. nyúl. tintásujjú  fn tréf Írnok; tinta. tintász   fn ritk, tréf Írnok; tinta. tipli  fn 1. A laktanya engedély nélküli elhag yása; dobi (Db03). Na, tipli!: Gyerünk, szökjünk ki! 2. ~ van!: Irány kifelé, menjetek ki nag yon g yorsan! (Bia94). tiplizik  tn ige 1. Megszökik; dob­ bant. 2. Meg y; zizzen (BpPet03). tir  (ált. tír) fn ritk, pej Szabolcs-Szatmár megyéből való katona; tirpák. [— TIR (kamionjelzés) — tirpák; szójáték]. tirburger  fn ritk, tréf Zsíros kenyér. [— tir(pák) × hamburger]. — ár­ vaházi torta. tires   (tíres is) mn és fn ritk, pej Szabolcs-Szatmár meg yéből való (katona); tirpák. [— TIR (kamionjelzés); vö. kamionos, tir]. Tirland   (g yak. Tírland) fn gúny Szabolcs-Szatmár meg ye; Tirpákia. [— tir(pák)]. Tirlandia  (gyak. Tírlandia) fn gúny Szabolcs-Szatmár meg ye; Tirpákia. [— Tirland × Tirpákia].

Tírország

torony

Tírország  fn ritk, gúny Szabolcstízes (g yak. tizes) fn 1.   Tizedes. Szatmár meg ye; Tirpákia. — dekás, kétcsík, megtizedelt, tíz, tizi, tirpák mn és fn pej 1.     Sza- tízke, tüzetes. Vö. nyolcas. 2. Tízórai; bolcs-Szatmár meg yéből való (katona). dísztíz. — bicskás, kamiondobáló, kamionos, tízezer  ~ napos –kopár,  ~ napos kamionsofőr, késdobáló, késes, tir, tires. katona: Újonc; kopasz (Or95). 2.   Faragatlan, otromba; hülye (emtizi   fn Tizedes; tízes. ber); köcsög. tízke  fn tréf Tizedes; tízes. Tirpákia   fn gúny, pej Szabolcstízórai Szh: –Kevés (vag y), mint | Szatmár meg ye. [— tirpák]. — Homály­ Auschwitzban a ~; —| a vasárnapi ~. megye, Kamiónia, Kenya, Sötétország, tojás  Ormányos ~: Férfi nemi szerv; Tirland, Tirlandia, Tírország. fasz ( Ju03). tiszta   Szj: ~ kosz!: ritk, tréf 〈Nem tokárol  ts ige ritk Közösül; befe­ hivatalos vezényszóként:〉 Visszakozz! (Le szít. 85/86). tol ~ja a (–piros) –biciklit. ~jad már tisztacsere  fn Ruhacsere, a bepisza –biciklit! Szh:  ~nám/dugnám, mint kolódott ruhadarabok kicserélése tisztára. ~ ruszki módra; orosz ~: ritk, tréf 〈Ruha- a lopott biciklit!: 〈Csinos nő láttán tett csere elmaradásakor viccből emlegetett kijelentés:〉 Szívesen közösülnék vele! Vö. lehetőség :〉 A ruhadaraboknak eg y másik befeszít. katona ruhájával való kicserélése. tollasbugyi  fn ritk, tréf Vattás nadtiszteleg Szj: Ami –mozog, annak ~j, rágbélés, pufajkanadrág ; tundrabugyi. ami áll, emeld meg, ha nem bírod megemeltollbetét  fn Írnok; tinta. ni, fesd le! tollkezű  fn Írnok; tinta. tiszthelyettes  Felújított ~: ritk, tréf tolótetős ~ nyalóka—. Tiszthelyettesből lett tiszt. topa   mn és fn pej Üg yetlen, esetlen, tisztiovi  fn tréf Az újonnan felavakétbalkezes (katona). — a Varsói Szerző­ tott tisztek eg yhónapos beléptető tanfodés legelbaszottabb katonája, droid, fir­ lyama. ga, gyógyegér, jóskapista, hikomat, ko­ titanikkoktél  fn tréf Ivóvíz. pasz, rüszü, világtalan. titkosít  ts ige ritk Elrejt valamit topán  fn Bakancs; surranó (Szk00). (többnyire a hivatásosok szeme elől); be­ topáz ik  tn ige pej Üg yetlenkedik. pulloz. [— topa]. — görcsöl, kamburcol, szam­ tíz   fn Tizedes; tízes. [— tiz., hiv. bázik, szüttyög. röv.] toprongy –Alaki ~. –Szellemi ~. tizedes  fn 1. –Leszek ~. –Métetorkos Szh: –Szív/–szop, mint a ~ res kékeres pirosfejű ~. 2. A fogdán 10–14 nap büntetést letöltött katona. [— tíz nap borz. torony fn 1.  ritk Őrtorony. — aszal­ büntetés]. Vö. honvéd, őrvezető, sza­ kaszvezető, őrmester, törzsőrmester, fő­ da, bástya, bodega, cerka, ceruza, ga­ törzsőrmester. lambdúc, kukoricaszárító, les, őrbástya,

283

toronycsősz sasfészek, ülőke, virsliaszalda. 2.  Őrbódé; kutyaól. toronycsősz  fn ritk, tréf Toronyban őrködő katona, toronyőr; bobi. toronycsúzli  fn ritk, tréf Toronygéppuska a páncélozott szállító harcjárműben. Vö. csúzli1. toronynyúl   fn tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű irányzója, toronylövész. Vö. nyúl. — bérgyilkos, csil­ lagharcos, csillagvadász, kotroncos grá­ nátkergető, kupolanyúl, kupolanyuszi, toronynyuszi, toronyugró, úrinyuszi. toronynyuszi  fn tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű irányzója, toronylövész; toronynyúl. toronyugró  fn Lövészeket szállító páncélozott harcjármű irányzója, toronylövész; toronynyúl (Db02). torpedónadrág  fn ritk, tréf Vattás nadrágbélés, pufajkanadrág ; tundra­ bugyi. torta –Árvaházi ~. torzsaturbó   fn ritk, tréf Lövészeket szállító páncélozott harcjármű, péeszhá; nyuszibusz (Nk84/85). torzsazabáló  fn tréf Lövész; nyúl (Szabsz03). tower  fn ritk, tréf Laktanyai fogda; fogszi. toxin  fn Vegyivédelmi tiszt. (A rendfokozattal eg yütt volt használatos, pl. toxin százados.) (Börs67). toxinbácsi  fn Veg yivédelmi felelős parancsnok. toxinpapucs  fn Összfeg yvernemi veg yivédelmi védőharisnya; vévépapucs. toxinzubbony  fn Összfeg yvernemi veg yivédelmi védőköpeny; vévéköpeny. töcköl  ts ige ritk Közösül; befeszít. töcsköl  ts ige ritk Közösül; befeszít.

284

tőrmester töf  fn ritk Törzsfőnök; golyóstoll. [Hiv. röv.] tök  Vkinek a ~e eldurran/elsül: 〈Hitetlenkedés v. felháborodás kifejezésére:〉 A mindenit! A fenébe is!  Hát a ~öm eldurranik!: Ua. (Ma77). A tököm eldurran, méghog y én leg yek a csellópéká! (Nk84/85). Szj:  Nag yok a ~ei?!: Álljon alakiasan, teg ye össze a lábát! Szh: –Möghajtom, hog y elhag yja a ~it!; –Möghajtom, hog y vízibolhák pólóznak a ~in!  ~ön szúrja magát: Öng yilkos lesz; befalcol 〈leginkább hitetlenkedés, csodálkozás, meglepetés, düh kifejezésére Tökön szúrom magam! formában〉.  ~ön is szúrnám magam!: Azt már semmiképpen meg nem csinálnám. R: Jó –reggelt, jó reggelt, ébrednek a medvék, ~ön szúrnám magam, ha én kopasz lennék! tökfedő fn 1.   ritk, tréf Rohamsisak; rohambili. 2.  Sapka; ködvágó. tökgyalu  fn Rep Magassági ruha. tökösnővér fn 1.   tréf Egészségüg yi szolgálatra a laktanyai betegszobára beosztott katona, egészségüg yi katona. — dögész, dögös, eükatona, faszosnővér, hentes, hullagyalázó, hullaszállító, ked­ vesnővér, kőbaltás, mengele, nővérke, putris, sintér, terrorista, unikumos, va­ jákos. 2.  Orvos; mengele. tökvakarás  fn Pihenő (a terepg yakorlaton); pihi (Szk97/98). töltő  (ritk., tréf. tőttö) fn Harckocsitöltőkezelő; fűtő. tömegzsúr  fn ritk Ünnepség (Ze). tömlő  fn ritk, tréf Másodidőszakos katona; gumi. tömlöc  fn Laktanyai fogda; fogszi (Szabsz03). törmelék  fn tréf Törzsőrmester; törzs. tőrmester  fn tréf Őrmester; őrmi.

törmi

turista

törmi  fn ritk, tréf Törzsőrmester; ~d!: Semmi közöd hozzá; csak! 3. Sokat ~: törzs. Vö. őrmi. a) Kotnyeleskedik, mindenbe beleüti az törpe  mn és fn Kis termetű, alacsony orrát; kavar1. b) Okoskodik, belebeszél (katona); inkubátorszökevény (Szk00). vmibe. Sokat tudsz, tápos! (Ze87/88); Ne tudj sokat! (Ze87/88) ’Semmi közöd hozÖ: páncél~. törökméz Szh: –Kevés vag y, mint zá, ne szólj bele!’ A Szabó sokat tud, meg kéne már szopatni! (Nk84/85). Szj: Sokat ~ben a janicsár. ~sz! Nem vag y te strucc?: ritk Semmi közöd törzs fn 1.  Törzsőrmester. — dörzs­ hozzá, ne szólj bele! őrmester, kéz­és­láb­nélküli, törmelék, tudásszintjelző  fn ritk, tréf, gúny törmi, tövisúr. 2.  ritk 〈Főleg megszólíRangjelző csík a sapkán; vízszintjelző. tásban:〉 Törzszászlós. tudor  fn Okoskodó, akadékoskodó törzsőrmester  fn ritk, tréf A fogdán 25–29 napot eltöltött katona. Vö. ti­ személy; nagytudású (Szk00). zedes. tudós  fn Előfelvételis katona; tápos1 tövisúr  fn tréf Törzsőrmester; törzs (Ka75/76). [— törzs úr]. tukó  fn Hőr Magas szárú katonai bőrcsizma bokacsattal, az újoncok bőrcsiztp. Ld. tépé. traktoros  mn és fn 1. Harckocsi- mája (Or). (Az újonc határőrök bevonuzó; hákás. 2. Vidéki származású (katona); láskor nem bakancsot (surranót), hanem bokacsatos bőrcsizmát (tukót) kaptak. tanyagyerek. Travolta­képző  Szj: Ez nem ~!: Ne Ezt általában a kiképzési idő alatt, vag yis forgolódjon a sorban! Vö. brékel, Grease. három hónapig kellett viselniük. Előfor[— John Travolta, több táncos-zenés film dult, hog y tovább, de rövidebb ideig soha. Ezután kaptak csak bakancsot. A laktanyáfőszereplője]. ban íg y már messziről nag yon jól meg letrió  Szi: Maguk, ott ketten, jó ~ hetett ismerni az újoncokat.) — bakafix, lesznek: 〈Eredetileg vmilyen munkára kijárőrbombázó. szemelt katonák megszólítására, eg ymás tukóanyag-karbantartás  fn Csizközött megszólításra vag y csupán viccből használt szállóige. Országosan elterjedt, mapucolás; surcipuci (Or95). de mindenhol eg y ismert tiszthelyettes tukós  fn és mn Újonc; kopasz (Or). nevéhez kapcsolják születését〉. Maguk né- Vö. tukó. g yen, az a ~, jöjjenek csak ide! (DbK89). tundrabugyi   fn tréf Vattás nadtróger  fn Sorkatona; baka (Szts04). rágbélés, hosszú szárú vastag alsónadrág, pufajkanadrág. — békettes, beton(gatya), trójai ~ faló—. trolikutya   fn ritk, tréf A laktanya betonnadrág, fagatya, nagyhűvös, öcsi, páncélgatya, tollasbugyi, torpedónadrág. kerítésénél futóláncra kikötött őrkutya. tuning –Optikai ~. tsz Ld. téesz. túr   tn ige ritk Eszik; tápol. tszcs. Ld. téeszcsé. turista Szh: –Kevés (vag y), mint ~ | tud  1. Szj: Ez az ember/katona ~ sajtban a hátizsák; —| szalámiban az idevalamit!: ritk, tréf, gúny 〈Megjeg yzés a magabiztosan viselkedő katonára〉. 2. Ne genvezető.

285

turmix turmix  Meg y a ~: ritk Saját érdekében (ált. szabadság szerzéséért) minden követ megmozgat, üg yeskedik, hízeleg ; pedálozik. [— kavar1]. turmixgép  fn 1. –Kavar, mint a ~. 2. ritk Sokat kavaró személy; kavarógép. túró Szh: –Összeáll, mint a ~. túrós Szh: –Összeáll, mint a ~ tészta. tuskó  fn 1. Szh: Olyan ~, hog y megáll benne a stílfűrész: ritk, gúny Nag yon buta, faragatlan viselkedésű; köcsög. 2. ritk, tréf Főtörzsőrmester; fatörzs. tutyakol  tn ige ritk Önkielégítést végez; zsibizik (Vp03). túzok  fn Öregkatona; öreg. –Öreg ~: Ua. Szh: –Húz, mint a ~. –Öreg vag yok, mint a ~. R: Olyan/Laza leszek/vag yok, mint a ~, augusztusban hazahúzok!; Olyan leszek, mint a ~, augusztusban hazatűzök!; –Öreg vag yok, mint a ~, augusztusban/februárban hazahúzok! tüdahülye  fn pej Telephely-üg yeletes; garázsüti (Gyr02).

286

tűzőrző tüdő Szj: –Kéz feljön, láb kipörög, fül hátra csapódik, ~ zihál! tüdőgondozó  fn tréf Dohányzásra kijelölt helyiség (Nyh02). tüdőgyulladás  Szj: ~t fog kapni!: ritk 〈Fig yelmeztetés, hog y eg y gomb nincs begombolva〉. tüfe  fn ritk 1. Fegyverműhely. 2. Fegyverjavító katona. [— TÜFE ’tűzfeg yverkarbantartó műhely’, hiv. röv.] tükörszemű  fn és mn gúny Szemüveges; optika. tüó  fn ritk Tüzérosztály. [Hiv. röv.] türhő  (Db02) fn mn Újonc; ko­ pasz. tüske  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. tüzér  Szj: ~ vag yok, nem hallom!: ritk, Tüz 〈Tüzérek válasza, ha olyat parancsolnak, amit nem akarnak megtenni〉. Vö. süket. ~ állat—. tüzetes  fn ritk, tréf, gúny Tizedes; tízes. [Szójáték]. tűzjaj  fn tréf Tűzraj (Szts04). tűzőrző  fn tréf Írnok; tinta (Szts04).

Ty tyúk –Talpas ~. tyúkbél  fn 1. Elektromos vezeték, kábel (főleg telefonzsinór, de bármilyen rádió vag y antenna vezetéke is). Az öszszes tyúkbelet felzabálta, pedig hoztam eg y egész dobra valót! (Pá82). 2. Hír Közepes vastagságú (és kapacitású) hírközlési kábel (Ta82/83). Vö. lóbél, csirkebél. tyúkbeles1     fn 1. Híradós, rádiós katona; hírnyúl. 2. Könnyűvezetékes szakasz katonája (Ta82/83). Vö. lóbeles. 3. Telefontelepítő katona, aki

a dobra felcsévélt telefonzsinórt a hátán cipelve a harcálláspontok között telefonösszeköttetést létesít. [— tyúkbél]. tyúkbeles2  fn tréf Távbeszélő készülék; bulafon2. tyúkól  fn Páncélozott csapatszállító harcjármű; nyuszibusz. tyúkszar Szh: –Kevés vagy, mint ~ban a vitamin. tyuttyó  fn Málhazsák; málhagyík (Szfv98).

287

U, Ú uborka fn 1.  Újonc; kopasz. 2.  veri a kőművest!: 〈A felháborodás, méltatlankodás kifejezésére; újoncok bizalmasRaktárpakoló (Szts04). Vö. padlizsán. uborkás  fn ritk, tréf Aknavetős ka- kodásának visszautasítására; a feladat végrehajtásának elutasítására〉. (Vö. nehogy tona, az aknavető kezelője; ló. már…) Aki ~ –érzi… uborkásüveg  fn ritk Hatalmas uháká  fn Úszó harckocsi (Szh81–83). méretű rádiócső (dióda, trióda, pentóda stb.) a katonai adókocsi berendezésében. Szh: –Szív, mint az ~. [Hiv. röv.; vö. háká. Nem fáztam, mert melegítettek az uborkás- Állítólag úg y működik, hog y elöl beszívja a vizet, és hátul kilövelli.] üvegek (Pá82). újhús  fn ritk, tréf Újonc; kopasz. ufó  fn ritk, tréf Utánfutó (leginkább ujj Szj: –Megkeverem az ~aidat! vízszállító lajtkocsi). újonc fn 1.  ritk Első időszakos katougafon  fn ritk Mikrofonnal és hangszóróval működő kommunikációs na. Szh: –Kevés, mint ~nak a szabadság. 2.   ritk Első hónapját töltő, alapkiképberendezés (Fh89/91). ugázik  tn ige Beszél, felesel. A főhad- zést végző katona. 3.   〈Olyan alakunag y annyit ugázott eligazításon, hog y azt latoknál, különösen a határőrségnél, ahol hittem, lepetézek! (Fh89/91). Ne ugázzá’, háromhavonta volt bevonulás〉 első három kopasz állat, mert a véreddel fogsz sikálni! hónapját töltő katona; vö. kopasz, gumi, (Fh89/91). Ik: be~ik, meg~. — pampog. öregedő, öreg, leszerelő; adibarom. — bokacsatos bakalajos, kanyi. ugrik  ~ik a betétlap: Elveszik a beújonckábító  fn ritk Katonacenti; tétlapját. (Ha a laktanyán kívül tartózkocenti. Vö. kopaszkábító kézi készülék. dó katona valamilyen szabálytalanságot újszülött  fn Első időszakos katona; követett el, a rendészek az elvett betétlakopasz. pon jelentették az elöljáróknak.)  ~ik a csomó: A pályagépen a hónapok számát ultra  ~ holdbázis: ritk, tréf 〈„Tabujelző csomók közül eg yet ki lehet bontani névként” használva:〉 Nag ytakarítás, köve(BpA92/93). (A katonaidő első hat hónap- zetsikálás; sikamika. [A tréfás mag yarázat jában eg y-eg y csomót kell kötni havonta szerint az Ultra holdbázis az ultravideó a pályagép zsinórjára, a hatodik hónap- filmválasztékából való tudományos-fantól havonta eg yet ki kell bontani, s íg y 12 tasztikus film (ilyen címen eg yébként hónap alatt minden csomó elfog y.) Szj: valóban rendeztek filmet); vö. sikamika, dölavíz, habrahab]. Ugorjon a –sapkája alá! ultrabébi  fn 〈A nag ytakarítás, köúgy  Szj: Nem ~ van az/ám, hog y | a befőtt teszi el a nag ymamát!; —| a vakolat vezetsúrolás „tabuneveként” a követke-

288

ultrabudi

úttörősapka

ző szólásban:〉 ~, kopasz mossa, öreg nézi uralsárhányó  fn ritk, tréf Nag yon felnyírt haj a fülnél; sárhányó. [— Ural (Mf88/89). Vö. sikamika. ultrabudi  fn ritk, tréf Nag ytaka- teherautó]. uralsárvédő  fn ritk, tréf Hajkivárítás, kövezetsikálás; sikamika (Er86). [— gás a fülnél; sárhányó. Vö. „Uralsárvédősre ultrabugi]. ultrabugi  fn ritk Nag ytakarítás, vágassa a haját!” (Sztk83/85). [— Ural tekövezetsikálás; sikamika (Er86, 88). Vö. herautó]. úrinyuszi  fn ritk, tréf Irányzó, tobugi. ronylövész; toronynyúl. Vö. nyuszi. ultradiszkó   fn tréf Nag ytakaríusánka (usanka is)  fn Téli g yakortás, kövezetsikálás; sikamika. lósapka. — bagolyfészek, brezsnyevsapka, ultradizsi  fn ritk, tréf Nag ytakarífüles, kulup, muszkasapka. tás, kövezetsikálás; sikamika. utált  mn és fn Nem az ezred álloultrahangos ~ vizsgálat—. mányába tartozó, más alakulattól szolgáultramóka  fn ritk Nag ytakarítás, lati helyére vezényelt, utalt (katona) (Szh). kövezetsikálás; sikamika. [Szójáték]. ultraparti  fn Nag ytakarítás, köveutánpótlás  fn Tartalékos katona; zetsikálás; sikamika (Szk00). tarcsis. ultravideó   fn tréf Nag ytakaríutászcérna  fn tréf Huzal, drót tás, kövezetsikálás; sikamika. Videó lesz 〈amit cérna helyett használnak a gombok ma este: ~! (Er88). (A katonafolklór sze- felvarrására: íg y nehezebben szakad le〉; rint az ultravideó eg y kulturális csatorna műszaki cérna (Sze82/83). kopaszoknak, kínálatában van arab film, utászcsirke  fn tréf 〈Rendsz. apmelynek címe Habrahab, illetve francia róra vágott, csontszilánkos, a csirke eg yik színdarab, címe: Dölavíz; Szfv98). részével sem azonosítható〉 csirkehúsból, ultra-videódiszkó   fn ritk, tréf csirkeaprólékból készült étel (Sze82/83). Nag ytakarítás, kövezetsikálás; sikamika. — robbantott csirke. ultravox  fn ritk, tréf Nag ytakarítás, utógy újtás  fn tréf Vezényszó kövezetsikálás; sikamika (Er86, 88). [— (leginkább az „Állj!”) után a többiekhez Ultravox eg yüttes]. képest eg y ütemmel késve elvégzett mozultrázás   fn ritk 1. Ultra mosó- dulat. Mi az, utóg yújtása van?! (Nk85/86). szer szétszórása a takarítás kikényszerítésé- Vö. előgyújtás. utolér  Szj: Ha ~em, megbaszom!: re; hóesés. 2. Nag ytakarítás, kövezetsiká〈Parancsnok g yorsabb mozgásra nógatása, lás; sikamika. ummog(tat) Ummogtassa meg a –fó- ha az aleg ység lassan vonul fel a századkákat, fiatal! Nag yon ummognak már a szintre〉. utolsó ~ mohikán—. –fókák! úttörőgombóc  fn ritk, tréf Tarhounikumos  ritk fn 1. Egészségüg yi dolgozó. 2. Egészségüg yi katona; tökös­ nya; hadtápsörét. nővér (Szabsz03). [Ti. az Unicum üvegén út törősapka  fn ritk, tréf Nyári eg y piros kereszt látható]. g yakorlósapka; ködvágó.

289

Ü, Ű ü   (ű is) fn ritk, tréf Aleg ység-üg yeletes; belgeci. űasztal  fn Az aleg ység-üg yeletes szolgálati asztala; bútor (Szfv98). ügyal   fn Üg yeletes aleg ység (24 órás készenléti szolgálat).  ~ kidzsal!: Az üg yeletes aleg ység számára riadó, azonnal sorakozó!  (átv) ~ban van: tréf A kiképzési idő leteltével sem veszi le a g yakorlóöltözetét, esetleg még abban is alszik. Vö. cowboyosan alszik. ügyalgáz  fn Üg yeletesaleg ység-sorakozó. ügyeletes  Tk: Mi az, kicsi zöld háromszög tele energiával? (Üg yeletes aleg ység ). [Ti az üg yeletes aleg ység három főből állt]. ~ hülye: Az üg yeletes helyettese; belgecihá (Szts04). [— ü. h., hiv. röv.] ~ idióta/isten(nő): Üg yeletes írnok; üti­ kutya (Szabsz03). [— ü. i., hiv. röv.] ügyész fn tréf 1.  Konyhai üg yeletes tiszt; csülöküti. 2.   ritk Aleg ységüg yeletes; belgeci. ügyi  fn Aleg ység-üg yeletes; belgeci (Szts04). ügyírnok  fn ritk Üg yeletes írnok; ütikutya (Ma81/82). üh  fn ritk Az aleg ység-üg yeletes helyettese; belgecihá. ühá   (ritk. űhá) fn ritk Az aleg ység-üg yeletes helyettese; belgecihá. Vö. há. [Hiv. röv.]

290

ühü  fn ritk, tréf Az aleg ység-üg yeletes helyettese; belgecihá. [— ühá]. üi  fn ritk Ügyeletes írnok; ütikutya. ül  tn ige ritk Fogdabüntetését tölti. Szh: Többet ~, mint Buddha!: Sok időt tölt a laktanyai fogdában büntetésben. [— argó ül ’börtönbüntetését tölti’]. ülőke  fn Őrtorony; torony. ültetés  fn ritk, tréf Temetés. Dobozos ~: Hag yományos, koporsós temetés. Zacskós ~: Hamvasztásos temetés (A kifejezéseket katonai temetésekre járó katonazenészek használták). üpéká  fn ritk 1. Ütegparancsnok. Vö. péká. 2. Az ütegparancsnok szobája. [Hiv. röv.] űrhajós  fnŐrnagy; szarnagy (Szk00). [Ti. sok csillaga van]. ürgés  mn és fn Hajdú-Bihar meg yei (katona); laskás (Db03). üti fn 1.   Üg yeletes tiszt. –Dübörög az ~. ~ hátulja—. Ö: csülök~, ga­ rázs~, kondér~, konyha~. — góré, háp­ üti, íti, naposcsibe, smasszer, süti. Vö. fütyi, onti. 2.   Az üg yeletes tiszti helyiség ; ütiszoba [Hiv. röv.; vö. büti, hüti, küti]. ütifon  fn tréf Az üg yeletes tiszti szobában lévő telefon. | A kapuüg yeletet az üg yeletes tiszttel összekötő telefon (Szk97/98). Vö. bulafon2. Szh: Lecsaplak, mint üti az ~t: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek, leütlek! Vö. betakar.

ütih ütih   fn ritk Az üg yeletes tiszt helyettese; ütihá. ütihá   fn Az üg yeletes tiszt helyettese. Vö. há. — ütih, (üti) hátulja. ütikutya fn pej 1.   Az üg yeletes tiszt mellé beosztott katona; az üg yeletes tiszt küldönce. 2.  Üg yeletes írnok, az üg yeletes tiszt mellé beosztott írnok. — csicska, csicskamiska, futronc, lótifuti, teknőcernő, ügyeletes idióta/isten(nő), ügyírnok, üi, ütivau, vahur. 3. Katonai

üzás főiskolán az üg yeletes tiszt mellé beosztott főiskolai hallgató. ütiszoba   fn Az üg yeletes tiszt szolgálati helye. — akvárium, majomkuny­ hó, üti. ütitaxi  fn Az üg yeletes tiszt sofőrje. ütivau  fn ritk, tréf, pej Az üg yeletes tiszt küldönce; ütikutya. üza  fn ritk Üzemanyagraktár. üzás  fn ritk Üzemanyag-raktáros. [— üza].

291

V vadállat –Rüszü ~. vadász  fn Tábornok; pizsamás (Db02). vaddisznó  1. Bejött a ~; A ~ felborította az ág yat: Az ellenőrző elöljáró a körlet rendetlenségét látva feltúrta az ág yakat, kiborította a szekrényeket, mindent felforgatott; berepült a gólya. 2. –Csíkos hátú ~. –Kopár ~. vadkan –Öreg ~ 〈kifejezésekben is〉; –vén ~. vadliba R: –Húzunk, mint a Ik, elhag yjuk a laktanyát! vadmalac –Csíkos hátú ~. vág –Cumira ~. –Futira/–hadra ~(ják). Szj: Ne haragudj, hog y a –szavadba ~ok, de a pofádba is ~hattam volna… Szh: –Pofon ~lak, hog y oda is becsengetsz, ahol még csak alapoznak! Úg y –szájon ~lak, hog y matyó mintát harapsz a betonba! Úg y ~lak –szájba, hog y a takony menetet vág a nyakadon! Úg y ~lak –homlokon, átrepülsz a dombokon! vágóhíd  fn pej Gyengélkedő; gyen­ gusz. vágta  Macskabaszta Iban; sovány disznó Iban; sovány koca Iban; sovány malac Iban: tréf Nag yon g yorsan 〈csinál vmit〉. Lehet kicsattanni az ág yból sovány koca vágtában! (DbK85/86). — ezerrel. Vö. még futás, kondenzcsík, láb, perc, ráér, siet alatt.

292

vahur  (g yak. vahúr) fn tréf 1. pej Az üg yeletes tiszt küldönce; ütikutya. 2. ritk, gúny Határőr; kutya. [— Vahur, Fekete István Vuk c. regényének (és az ebből készült filmnek) eg yik kutyaszereplője]. vajákos  mn Egészségüg yi katona; tökösnővér (Db02). vak Szh: –Leverlek, mint ~ a poharat! –Megütlek, mint ~ bálna az anyahajót! vakcsirke  fn gúny, pej 〈Legg yakrabban lekicsinylő, lenéző megszólításként:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsakomó. vakegér fn pej 1.  〈Gyakran sértő, lenéző megszólításként:〉 Hülye, kétbalkezes; köcsög. Vö. dzsakomó. 2.  ritk Előfelvételis katona; tápos1. 3.  Mesterlövész; mesternyúl (Db02). vakhangya  fn ritk, pej 〈Gyakran lenéző, lekicsinylő megszólításként:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsakomó. vakkan  tn ige 〈Igekötős változataiban:〉 Mozdul, cselekszik. Ik: fel~, ki~, rá~. Vö. zizzen. vakló  fn Harckocsi; háká. vaknyúl  fn pej 〈Lövészkatonára mondva; g yakran lenéző, lekicsinylő megszólításként:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsako­ mó, nyúl. vakolat Szj: –Nehog y már a ~ verje a kőművest! Nem –úg y van ám, hog y a ~ veri a kőművest! vakond fn 1. –Bassza oda a lábát a földhöz, katona, úg y, hog y a ~ ag yrázkó-

vakondok dást kapjon! –Meg fejellek, mint kezdő ~ a kerti csapot! 2.   ritk, gúny Műszaki katona, utász; népitáncos. vakondok Szh: –Megütlek, mint ~ a vízcsapot! vaksi  fn Mesterlövész; mesternyúl (Db02). vaktik  fn ritk, pej, tréf 〈Megszólításként is:〉 Hülye; köcsög. Vö. dzsakomó. valag Szh: –Kevés, mint kopasz ~on eg y szál szőr. választás Szj: Mi az? Indul a Fidel –Castro-~on? valdizni Szj:  Még tizeneg y/tíz stb. valdizni!: ritk Még tizeneg y/tíz stb. hét van hátra a leszerelésig! (BpA92/93). Vö. vasárnap. [Minden héten eg y alkalommal, vasárnap délután volt Walt Disney-műsor a tévében]. váll R: –Feg yverem átadom, rohadjon a ~adon! vallatás  fn pej Kihallgatás; rinya. vállveregetés Szj: –Kapsz egy írásbeli ~t! valóvilágköpeny  fn Veg yivédelmi köpeny; vévéköpeny (Db03). [— vv. köpeny × VV (Való világ ), televíziós valóságshow]. valóvilágruha  fn Veg yivédelmi öltözék; vévé1 (Db03). váltás  Amerikai ~: ritk Az a teljesen szabálytalan őrségváltás, amikor az őrség felvezetője az őrszoba előtt szélnek ereszti az őröket, akik toronyiránt mennek ki az őrhelyekre, majd a leváltott őrök ug yanazon az úton vonulnak be; szélrózsa. Saját ~: ritk, tréf Többnapos konyhai szolgálat. [A konyhamunkások 24 óránként saját maguk helyett lépnek szolgálatba]. — esvé2. Befag y a ~: A forgó pihenőrendszerben a soros váltóember nem tudja vag y nem akarja leváltani társait (Fh89/91).

varjú vályú  fn 1. Vályúhoz!: Étkezéshez sorakozó! 2. Evőcsésze; csajka1. 3. Étkezde; kajálda. vamzer   fn pej 1. Besúgó, spicli. — mamzer, légy, nyaller, smúz, tégla. 2. Politikai tiszt; poltiszt. [— argó vamzer ’spicli’]. van  tn ige 〈Tiltásra használva:〉 Volt (ld. ott). vandáltábornok  fn tréf Dandártábornok; dandi (Szts04). váp fn 1.   Katonai rendészet 〈a testület és az ebben való szolgálat〉. 2.   Katonai rendészeti járőr (ált. három-nég y személyből álló kötelék). 3.  A katonai rendészeti járőr tagja; vápos. [— váp. ’városparancsnokság’, hiv. röv.] vápol   tn ige ritk Katonai rendészeti szolgálatban van; járőrözik. [— váp]. vápos   fn Katonai rendészeti járőrkötelék tagja, katonai rendészeti szolgálatban lévő katona. || (Gyak. tsz.-ban) Katonai rendészeti járőr (ált. három-nég y személyből álló kötelék). [— váp]. — káerjés, portyás, váp, vappos. vappos  fn Katonai rendész; vápos. vár  fn 〈Összetételek utótagjaként:〉 Vmilyen aleg ység szálláshelye (Ze). Ö: gyík~, nyúl~. varázspálca  fn 1. Szh: Olyan –hülye vagy, hogy a gyökér hozzád képest ~! 2. Hímvessző; fasz. variáció Szh: Annyi –napod van még, mint bűvöskockán/Rubik-kockán a ~(k). variál Szj: –Öreg rája nem ~ja. variánusz ~ g yikusz—. varjú  (ritk. varnyú) fn 1. –Öreg/ –vén ~. 2. ritk Műszaki, szerelő katona; olajbúvár. [Gyakorlóruhájuk fekete színű]. 3. ritk, tréf Őr; bobi. [Mert „megcsíp”, azaz megfog]. 4. (Gyak. tsz-ban: varjak)

293

varrógép

vegyigyümi

Hőr Repülőtéri rendész. A varjak kijön- ~ bába a mágnesasztalt! Megzavarodott, nek megnézni eg y gépet (Fh89/91). [Szürke mint ~ bába a mágneses viharban. eg yenruhájukról]. vassapka  fn ritk, tréf Rohamsisak; varrógép  fn ritk, tréf Géppuska. — rohambili. cselló2, csúzli1, dzsonzon, gépéú, gép­ vécé –Botkormányos ~. Gravitációs putyu, gépszóró, hosszúpuska, pufa, –budi/~. Szj: –Meg yek, beleszarok a ~ stukker, szaporapuska. arcába! varsói  Varsói Szerződés: A ~ Szervécépécé  fn ritk, tréf Veg yes páncélződés legelbaszottabb katonája: Üg yetlen, törő üteg ; vépécété. [— WC + PC ’számíkétbalkezes katona; topa. Vö. alhonvéd. tógép’ — VPCT; szójáték]. vaságy R: Sír az –öreg ~a, leszerel a védéköpeny  fn Veg yivédelmi kögazdája. Sír az –öreg ~a, kopasz lesz a peny; vévéköpeny. [v.d. köpeny ’védőkögazdája. Ld. még vasárnap alatt. peny’ — vv. köpeny]. vasárnap R:  Szomorú ~, megláttuk védőbicska  Összfeg yvernemi ~: a vaság yat!: ritk 〈A bevonulásra célzó rig- tréf Evőeszközkészlet; kanálgép. [ Vö. mus〉.   (Még ) tizeneg y ~, (s) itt hag yom összfeg yvernemi védőkészlet: veg yivédelmi a vaság yat!: 〈A leszerelésig hátralevő hetek felszerelés (gázálarc hordtáskával, köpeny, számát hirdető rigmus〉. Vö. valdizni.  kesztyű és harisnya)]. Péntek, szombat, ~, | itt hag yom a vasvédőital  fn tréf Szeszes ital; szeszkó. ág yat!;  Eltelt minden ~, |—;  Pár/Tíz 65 mintájú katonai ~: ritk, tréf Ua. nap múlva ~, |—: ritk 〈A közeli leszerelésre célzó kifejezések〉.  Még két ~, rád védősisak  fn Rohamsisak; roham­ hag yom a vaság yat: ritk, tréf 〈A leszerelés bili (Szk00). időpontját hirdető s eg yben a maradókat véfelvágott  Veg yes felvágott; dzsu­ ugrató rigmus〉. va (Szts04). vasárnapi Szh: –Kevés (vag y), mint a vég  1. Szh: –Csapódjon a ~e, mint ~ tízórai. a majomgeci! 2. Szh: ~ed lesz/van, mint vasas  mn ritk Harckocsizó; hákás. a botnak!: tréf 〈Fenyegetésként mondva:〉 vasbili   fn ritk, gúny, tréf Roham- Ezt még megjárod! sisak; rohambili. Vö. bili. végzős   fn Leszerelés előtt álló kavasi  (gúny., tréf. vazsi) ~ tik: a) tréf tona; öreg. Vetési varjú; zalagalamb (Szh). b) gúny vegyes  Tk: Mi lesz, ha egy nyúl megVas meg yébe való katona (Szh). baszik egy lovat? (~ páncéltörő): gúny 〈Az vasingtonklub  fn Vécé; mester­ érintett fegyvernemet csúfoló találós kérállás (BpPet03). [— WC ~ Washington dés〉 (Ba85/86). Club]. vegyész  fn ritk, tréf Veg yes pálinka; vaskalap  fn ritk, tréf Rohamsisak; szeszkó. [Szójáték]. rohambili. vegyigyogyi  fn ritk, tréf, gúny vaskoporsó   fn ritk, gúny, pej Veg yivédelmi alakulat katonája (esetleg Harckocsi; háká. parancsnoka); vévés. vasorrú  Szh: Kóvályog, mint ~ bába vegyigyümi  fn tréf Veg yes pálina mágneses mezőben. –Lefejellek, mint ka; szeszkó.

294

vegyiretikül vegyiretikül  fn Gázálarctáska; szimatszatyor (Szfv98). vegykó1  fn ritk, tréf Veg yes pálinka; szeszkó. vegykó2  fn ritk, tréf Veg yivédelmi felszerelés; vévé1. vegykós  ~ cucc: ritk Veg yivédelmi felszerelés; vévé1. vegytinta  fn ritk, tréf A veg yivédelmi század írnoka; vö. tinta. [Szójáték]. vékony  ~ nyomtávú őrnag y: ritk, tréf Alhadnag y; alhangya. vékonyfülű  mn és fn ritk, tréf Másodidőszakos (katona); gumi. vén mn és fn   Harmadik időszakos és/vag y hamarosan leszerelő (katona); öreg. Szh:  ~ vag yok, mint az országút. R:  Jó reggelt/napot, elvtársak, vége van az éjnek, nyolcvanöt napra ébredtek a ~ek!;  Jó reggelt, jó reggelt, vége van az éjnek, kerek hatvan napra ébredtek a ~ek!;  Felvirradt a napocska, felvirradt az ének, eg y napra ébredtek a leszerelő ~ek!;  Jó reggelt, jó reggelt, ébrednek a méhek, 50 napra ébredtek az augusztusi ~ek;  Jó reggelt honvédek, vége van az éjnek, 56 napra ébredtek a ~ek. A többieknek ( fél hat van,) ébresztő fel!: 〈Az üg yeletes reggeli ébresztőkor kiabált szövege〉.   ~ cet;  ~ csocsó;  ~ ember;  ~ geci;   ~ hal;  ~ iszapszemű mocsári vadkan: ritk Öregkatona; öreg.  ~ iszapszemű (tengeri) rája: Ua.  ~ iszapszemű rája, még tíz nap van neki hátra!: ritk 〈A leszerelésig hátralevő napok számát hirdető kifejezés〉.  (Öreg ) ~ tengeri (iszapszemű) rája;  tengeri iszapszemű (~) rája;  ~ szárcsa;  (ritk) ~ tengeri bálna/cet/medve;  (ritk) ~ tengeri olajos szemű marmonkanna: Öregkatona; öreg.  ~ kutya: Ua. (Szk00).  ~ek tanácsa: tréf 〈Legg yakrabban az eg y körletben levő〉 öregkatonák összessége; öregek tanácsa.

vergődik véndiák  fn ritk Utolsó időszakos katona; öreg (Db03). vépécété  fn Veg yes páncéltörő üteg. [Hiv. röv.] — vécépécé. vépécétés  mn és fn A veg yes páncéltörő üteg tagja, ott szolgáló (katona). — kerekes nyúl, pocok. ver ~i a –farkát/–faszát/–heréit. ~i a –vig yázzt. ~i a –víz. Szj:  ~je oda, katona, hog y a giliszták fél méter mélyen ag yrázkódást kapjanak!;  Úg y bassza/teg ye/~je oda a lábát, hog y | (a beton alatt) a giliszták ag yrázkódást kapjanak!;  —| a giliszta kiugorjon a földből!: ritk, tréf 〈A kemény vig yázzmenetet oktató kifejezés〉. Szh:  Úg y hátba ~lek, hog y felböfögöd az anyatejet!: 〈Fenyegetésként:〉 Megverlek! Vö. betakar. vér Szj: Nincs annyi ~ a –faszában/pucájában, hog y… vera  fn tréf Önkielégítés; marok­ marcsa. [Szójáték; vö. emma ’a kéz önkielégítésnél’, kiver ’maszturbál’]. véraláfutás  fn tréf 〈Ált. parancs formájában kiadva:〉 Lazsálás (mint tornag yakorlat) az elöljáró nélkül végzett reggeli tornán; szemforgatás. Százméteres ~: tréf Ua. veréb fn 1. –Leszarta a ~. 2.  ritk Első időszakos katona; kopasz (BpPet03). verébszar  fn Csontcsillag ; krump­ livirág. véreres –Méteres ~. véres ~ a –füle; ~re dörzsöli a –fülét a haja. ~ a –talpa. Szj: A ~ gecibe—! Szh: –Megszakasztom, mint a ~ hurkát, az biztos igaz! vergőd ik  tn ige ritk Okoskodik, akadékoskodik, kellemetlenkedik; agyal. Fél óráig ott vergődött nekem, hog y mért nincs rajtam sapka (Fh89/91).

295

vérveres

vezgyak

vérveres  ~ kékeres: Hímvessző; fasz. vévékesztyű  fn Vegyivédelmi kesztyű. –Méteres ~: Ua. vévéköntös  fn ritk Veg yivédelmi vérzik ~ik a –füle. ~ik a –háta. ~ik köpeny; vévéköpeny. a –karja. vévéköpeny  fn Vegyivédelmi köpeny. vérzőkarú  Alegység-ügyeletes; bel­ — esőkabát, kotonkabát, kotonköpeny, geci. [A karján lévő piros karszalag miatt]. toxinzubbony, vévé1, valóvilágköpeny, veszélyes Szh: Én olyan vag yok, mint a vévéköntös, védéköpeny. jelzőrakéta: –szép, de ~. vévépapucs  fn A veg yivédelmi ölvészkijárat Szh: –Kevés, mint börtön- tözék lábbeli része, veg yivédelmi harisnya. — atommamusz, atomtopogó, holdjáró, ben a ~. vesztőhely  fn Laktanya; hotel (Szk00). horgászcsizma, mokaszin, szartaposó, toxinpapucs, vévécsizma. vesszes  fn Hőr Vonatellenőrző szevévéruha  fn Veg yivédelmi ruha; mély, civil ruhában járó, sorállományú, vévé1 (Szfv98). mélységi vonatellenőrző határőr (Aszövévés  mn és fn Veg yivédelmi szolRf82/84). gálatra beosztott (katona), veg yivédelmi vetít tn ige 1.   pej Lódít, túloz, alakulat katonája. — bűzmanó, görény, hazudik (Fh89/91). 〈A lódítást észlelve sugárbogár, vegyigyogyi. elhangzó megjeg yzések:〉 Lekapcsoljuk a villanyt? Fordulj a fal felé, arra ~s! 2.  vévétáska  fn ritk Gázálarctáska; Néz. 〈Alakzatban hátraforgolódóknak szimatszatyor. szóló parancs:〉 Előre vetít! Előre van 2000! vévétatyó  fn Gázálarctáska; szi­ (Szfv98). matszatyor (Szfv98). vetítőgép  fn ritk, pej Túlzásokat vezényel  tn ige A katona feljebbhasználó, lódító, g yakran hazudó személy valójának olyasvalamit mond, amit tré(Fh89/91). Vö. gép1. fásan parancsként lehet értelmezni. || A vévé1  fn és mn 1. Összfeg yvernemi tapasztalatlan katona valóban parancsol veg yivédelmi védőkészlet, veg yivédelmi feljebbvalójának, Pl. „vig yázz!”-t, amikor felszerelés (gázálarc hordtáskával, köpeny, még magasabb rangú katona közeledik kesztyű és harisnya). Beöltözik ~be: Felve- (jóllehet ilyenkor mindig a legmagasabb szi a veg yivédelmi öltözéket. — edegumi, rangúnak kell a parancsot kiadnia); beve­ gumicucc, horvátgumi, káposzta, ko­ zényel. Ik: be~. Maga meg mit vezényel? toncucc, kotonfelszerelés, kotonkabát, (BpA92/93). kotonruha, öfi, szkafander, valóvilág­ vezér  fn Törzsfőnök; golyóstoll ruha, vegykó2, vegykós cucc, vévéruha. (Szk00). Ö: fel~, őrs~, őr~, sör~. 2. ritk Veg yivédelmi köpeny; vévéköpeny. vezérgeci  fn Hivatásos katona; ke­ 3. ritk Veg yivédelmi kiképzés, g yakorlat. 4. Veg yivédelmi 〈főleg összetételek elő- ményváll­lapos (Nyh02). tagjaként〉. [Hiv. röv.] vezérodú  fn Parancsnoki épület; vévé2  fn ritk, tréf Veg yes pálinka; fehérház (Szts04). szeszkó. [Szójáték; vö. vegykó]. vezető –Szakaszos ~. vévécsizma  fn Veg yivédelmi harisvezgyak  fn (Gépjármű)vezetési gyanya; vévépapucs. korlat.

296

vidámpark

villanykörte

vidámpark   fn tréf 1. Akadálypávihog  Szj: Már megint a Spiderman/ lya, rohampálya. — játszótér, kényszerpá­ Pókember ~ rám a sarokból!: Takarítsanak lya, kutyakiképző. 2. Műszerpark, tech- ki, mert pókhálós a körlet! [Spiderman, nikai telepítő pálya (DbK 89). 3. Őrkert, mag yar fordításban: Pókember, képregények, majd filmek szuperhőse]. az őrszolgálat g yakorlására szolgáló hely. világtalan mn és fn pej 1.  Üg yefovideó  fn ritk, tréf A leszerelésre kég yott, üg yetlen; topa. –Kopár ~ vakegér. szülő katonák a többieknek ugratásból ~ tápos—. 2.  tréf Hülye, bolond; köcsög. megmutatják a szekrénybe beakasztott ci3.  ritk Első időszakos katona; kopasz. vil ruhájukat (Le88/89). Félszemű ~: Ua. (Szts04). 4.  〈SzidalmaVietnam  Meg yünk ~ba!: 〈Mondás, záskor〉 Honvéd; alhonvéd. ha az ebédnél kevés rizst adtak〉. vilcser  fn Hőr Tolószék, kerekesvigyáz  Szj: Aki hallja, annak semmi. szék. Valaki vig yen eg y vilcsert az infóhoz! Aki nem, annak FEL, VIGYÁZZ!: 〈Az el- (Fh89/91). méleti oktatás alatt elalvó katonák „ébreszvilcserezik  tn ige Hőr Kerekesszéktése”〉 (Börs67). kel különböző mutatványokat mutat be, vigyázz fn  Vig yázzmenet.  Le- versenyez. (Szolgálati szünetekben a határveri a ~t: Díszlépéssel tisztelegve elvonul őrök kedvelt szórakozása volt.) Nézd meg vki előtt.  Veri a ~t: Vig yázzmenetben hátul, valahol ott vilcsereznek (Fh89/91). vonul, menetel. 〈A Vig yázz! parancs végvilla  fn ritk Parancsnoki épület; fe­ rehajtásának mag yarázata:〉  Vig yázzban hérház (Db02). áll a katona (Nem mozog a katona), még villalakó  fn tréf A hétvégi, laktaha a leg yek tosznak is az orrán. Leg feljebb nyából való eltávozást nem kapó katona számolja a löketeket. (Börs67). (Szts04). [A kereskedelmi televíziók valóvigyázzmenet  R: Étkezdéből jövet- ságshow-inak szereplőiről]. menet jól esik a ~: tréf 〈Rímes célzás arra, villamos  I. –Öreg ~ rája. II. Olyan hog y az aleg ységek g yakran vig yázzme–öreg vag yok, hog y ha leszállok a ~ról, azt netben vonulnak az étkezdébe vag y a szálmegkoszorúzzák. láshelyre〉. villany 1.  Szj: ~ leó!: Kapcsoljátok vigyorgó1  mn és fn Továbbszolgáló le a villanyt, villanyt leoltani! ~ leó, | dugó (katona); téeszes. benyel, kutya elereszt!; —| duma kilő!: vigyorgó2  fn Gyengélkedő; gyen­ Kapcsoljátok le a villanyt, és utána csend gusz (Szts04). leg yen! 〈Takarodókor elhangzó változavigyorog  Szj: Miért ~, azt hiszi basz- ta:〉 Takarodó! ~ leó! (Rex, csocsó kifújt!). ni viszik?!: Ne vig yorogjon! Vö. bohóc, Vö. mateó. — Elektromos oroszlán!; bőr1, gázálarc, majom, mosoly. Szh: Lámpa leó!; Takarodó oroszlán! 2.  (Úg y) ~, mint | ajándék zokni a selyempa- Villany?: Világos? Érted? (Eg96). pírban; —| akit baszni visznek; —| a picsa; villanykörte  fn 1. Szh: Olyan –ko—| eg y jóllakott napközis; —| a repedt tök; pasz, mint a (borotvált) ~. (Olyan –ko—| a vadalma az exportládában: ritk, tréf pasz, hog y) hozzá képest a ~ | hajasbaba; Feltűnően vig yorog. 〈Mit ~, mint… for- —| copfos/kócos indián. 2. ritk, gúny Újonc; mában tiltásként is:〉 Ne vig yorogjon! kopasz.

297

villanykörtefejű

visszahány

villanykörtefejű  fn és mn ritk, mét látlak már, anyám!; (ritk) Végre itt

tréf, gúny Újonc; kopasz.

villanypásztor  fn ritk, Rep A rádióadó-rendszer árnyékzónája (elektromos árammal töltött, derékmagasságú huzalrendszer) (Pá82). villanyszerelő  fn Az az újonc, akinek esténként le kell kapcsolnia a villanyt. villanyvers  fn Az újoncok által lámpaoltáskor elmondandó vers. Pl.  Én, a csíkos hátú kopasz kismalac, kérek engedélyt a vén öreg csókáktól a kapcsoló elmozdításához, a vezeték girbegurba áramkörei megszakításához (Börs95/96). Vö. még :  Én, hadihajós vaskalapos Lajos, a Varsói Szerződés legelbaszottabb katonája, soknapú kopasz jelentkezem. Jelentem, tisztelem anyámat, apámat, a debreceni kurvákat, de leg főképp a vén iszapszemű rájákat. Bebújok az ág yamba, mint malac a szalmába: bassza isten, jaj de fázok. A vén öreg rájáknak nyugodalmas, riadómentes jó éjszakát kívánok. (DbB89).  Én, Hadi Lajos Alajos, ezernapos felsőág yas g yalogos, faszszopó rüszü béka, derékszíjjal átkötözött marharépa, kérek engedélyt a nag ylámpa szellemétől a kesze-kusza áramkörök megszakítására.  Én, Kopasztökű Alajos, felsőág yas motoros, kérek engedélyt a kapcsolók urától a billentyűk billentésére, mert a fénycső ionjainak áramlása szegény öreg halak szemét bántja! Öregeknek jó éjszakát, kopaszoknak apjuk faszát! Ld. még éjszaka alatt! villáskulcs Szj: –Felborzolom a fogsorodat eg y neg yvenhetes ~csal! vilma  1. isz 〈Betűszóként értelmezve:〉 Végre időm lejár(t), meg yek anyám(hoz)/(ritk) aranyom!; Végre itt a leszerelés, megyek/megyünk, anyám/(ritk) anyu!; (ritk) Végre időm lejárt, meg yek, anyám!; (ritk) Végre immár letelt, meg yek anyámhoz!; (ritk) Viszontlátsz ma, anyám!; (ritk) Viszontlátlak máma, anyám!; (ritk) Végre is-

298

hagyom a laktanyám, megyek, anyám!; (ritk) Viszontlátásra, Marcali! (Ma87/88): 〈A leszerelésre készülő katonák által a fenti értelmezés szerint ordibált szó, mely a leszerelés közelsége fölött érzett szertelen örömöt hivatott hirdetni〉. Konyec ~!: ritk Ua. Tíz hét még és ~!; Még tíz g yümölcsleves és ~! [ti. a vasárnapi ebéd mindig g yümölcsleves volt]: Ua. (Ma87/88). Vö. még eszti, etel, irma, káelte. [— Vilma, a „Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki” c. rajzfilm eg yik női főszereplője, akinek nevét az Irmával eg yütt az epizódok befejezésekor Frédi és Béni kiabálja]. 2. Kidob/kivág Ira: Elhajít, kidob a szemétbe (Ma). vilmás  fn ritk Leszerelésre készülő katona, öregkatona; öreg. vilmázik  tn ige ritk 1. 〈A leszerelést várva féktelen jókedvében〉 a vilma szót ordibálja. 2. 〈Leszerelésének közelsége okán〉 a többieket ugratja, fölényeskedik velük. vinetu   fn ritk, tréf Törzsfőnök; golyóstoll. [— Winnetou, Karl May indiánregényeinek apacs törzsfőnöke]. virsliaszalda  fn Őrtorony; torony (Szk00). viselet  Sivatagi ~: Hőr Fejre tett fehér törölközőből, ráhúzott rohamsisakból, hálóingből, derékszíjból és g yalogsági ásóból álló mókás öltözet, amibe időnként szórakozásból öltöztek be a határőrök (Aszö-Rf 82/84). viszlátállomány  fn tréf A leszerelő katonák. visszadurrog  tn ige Visszabeszél, hőbörög ; megmagyaráz. Nem durrog vissza a kopasz, ug ye?! (Szfv98). visszahány  tn ige Visszabeszél; meg­ magyaráz (Szfv98).

visszajön visszajön Csibe, visszajössz még –Ercsibe? R: Öreg –tápos nem rezel be, ~ majd/ még kétezerbe’! K: Ha a –katona áll, akkor leül; ha leül, akkor lefekszik; ha lefekszik, akkor elalszik; ha elalszik, akkor álmodik; ha álmodik, akkor otthon van; ha otthon van, akkor nem jön vissza. visszatér Szh: Olyanok, mint a nyolcas –busz: mindig ~nek! visszavesz  Szj: Veg yél vissza | (mert nag yon sodródsz)!; —| mert kisodródsz!; —| lejtnek még y!: ritk Lég y szerényebb! Ne vidd túlzásba a dolgot! [— visszavesz ’〈sofőr〉 a gépjárművet alacsonyabb sebességre fogja’]. vitamin Szh: –Kevés (vag y), mint (ló/ tyúk)szarban a (C-)~. vitamingolyó  mn és fn gúny Kövér (katona) (BpPet03). — darázstestű, pufirizsa, zsírkutya. vitorlás  mn és fn gúny, pej Vmely ismerőse által támogatott, protekciós (katona); hátszeles. [— hátszél]. vitorlázik  tn ige 1. (Büntetésből) eg y katonai ülőkén hason fekve oldalra kinyújtott két kezében eg y-eg y ülőkét tart. 2. 〈Igekötős alakban:〉 Meg y; zizzen. Ö: el~ik. vitrin  fn tréf Kapuüg yeletesi helyiség (Szts04). vityapuszta  fn ritk A nag ytakarítás harmadik fokozata; vö. gamás, kocsedó, rodézia (Ma85/86). [— Vityapuszta, Somog yvárhoz tartozó településrész]. víz fn 1.  Veri a ~: Izgul, ideges, fél; fosik. Már megint veri a víz, hog y nem mehet haza. 2.  ritk Laktanyafogság ; hely­ betopi. ~en van: ritk Nem hag yhatja el a laktanyát, laktanyafogságon van. vízállás  Szj: A Duna ~a Ercsinél?; Mennyi a Duna ~a?: tréf Hány napod van hátra a leszerelésig ? (Er).

vízjelző vízállásjelentés  fn ritk 1. 〈Büntetésből, megalázás céljából〉 az újoncnak az ág yak alatt kell kúsznia, és mindeg yik ág y alatt (mintha a Dunán vag y a Tiszán haladna lefelé) el kell mondania, hol jár és mennyi a „vízállás”. A települések sorrendjének eltévesztése esetén újra kell kezdeni az egészet〉 (Ze84). Vö. vonatozás. 2. A g yakorlósapkán levő rangjelző csík; víz­ szintjelző. vízcsap Szh: –Megütlek, mint vakondok a ~ot! vizelés  Szj: Három eg yes ~!: 〈Vizelés megkezdésekor mondott kifejezés:〉 Hát akkor pisiljünk! (Hmv70/71). Vö. cél. [A lövészeteken kiadott „Három eg yes lövés! Tűz!” parancsból]. vizes  fn (g yak. tsz.-ban) A motorcsónak vezetője; szennyvizes (Er). vizesszóda  fn Üdítőital; buzivíz (Db02). vízi ~ g yíkhús—. ~ guttyú—. vízibolha Szh: –Möghajtom, hog y Ik pólóznak a tökin! vízidiszkó  fn ritk 〈Az öregkatonák által megalázás, büntetés, kitolás céljával kikényszerített, az újoncok által végrehajtott, értelmetlen, hosszadalmas〉 nag ytakarítás, a padlónak, kövezetnek bő vízzel és sok tisztítószerrel végzett felsúrolása; sikamika (Ta82/83). vízilóbölcső   fn tréf 1. Kimélyedt közepű, rossz rugózatú vaság y. 2.  ritk Rosszul bevetett, hepehupás ág y; sza­ márfészek. Vö. dikó. vízilóteknő  fn ritk, tréf Ág y; dikó (DbK). vízipisztoly Szh: –Kevés, mint erdőtűznél a ~. vízjelző  fn ritk, tréf Rangjelző csík a g yakorlósapkán; vízszintjelző.

299

vízköves

washington club

vízköves Szj: Vakkanjál ki—, mert ~ ember, akinek a szavában nem lehet bízni; hangember (BpA92/93). [— ang. volume lesz a hátad! ’hang(erő)’ (a rádiók hangerő-szabályozó vízlépcső  fn Lépcső (felmosáskor). skáláján olvasható) + man ’ember’ × voluvízmérték  fn ritk, tréf Rangjelző men; szójáték]. csík(ok) a sapkán; vízszintjelző. vonat Szj: –Nehog y (már) az állomás vízszintjelző   fn tréf, gúny Rangfütyüljön a ~nak! jelző csík(ok) a gyakorlósapkán. || Tisztesi vonatozik tn ige 1.   Újonc katorendfokozatot jelölő csík(ok) a zöld gyakorna a körletben körbemászik az ág yak alatt. lóöltözethez tartozó nyári (Bocskai-)sapka (Ha az újonc nag yon vág yik haza, és ezt bal oldalán. — gerenda, tudásszintjelző, hangoztatja is, az öregkatonák „engedévízállásjelentés, vízjelző, vízmérték. Vö. lyezik” a hazautazást, ami abban áll, hog y egyenlőségjel. az újonc körbekúszik a körletben az ág yak vízufó  fn Vízszállító utánfutó. alatt, miközben a gőzös hangját utánozza, vizsgálat  Ultrahangos ~: ritk, tréf vag y esetleg a „Meg y a gőzös” kezdetű dalt Vki hasának a kanál homorú oldalával énekli. Minden ág y alatt megáll, és betörténő ütögetése; kanalazás. mondja az „állomás” nevét. Ha „hazaért”, volt   1. ~ + főnévi igenév: 〈Tiltás- utána hasonló módon vissza is kell térnie a ként, tiltó parancsként:〉 Ne…! ~ beszél- laktanyába. Eközben arra kell a legjobban ni?!: Ne beszéljen! ~ nevetni?!: Ne neves- vig yázni, nehog y eltévessze az állomások sen! stb. (Néha íg y válaszolnak rá: Jelentem, nevét és sorrendjét, mert akkor kezdheti ~am, de már visszajöttem.) 2. Parancs + ~: elölről. Vö. vízállásjelentés.) — metrózik. 〈Sürgetésként:〉 Kezdjék már végre el! Ta- 2.  ritk Ág y alatti takarítás (ált. kitoláskarítást megkezdeni ~!: Kezdjék már a ta- ból az újoncok számára. Előfordul, hog y az öregkatonák városneveket ragasztanak karítást (és ne mással foglalkozzanak)! az ág yakra, és íg y kell felmosni, például volumen fn 1.  Szi: Én nem vag yok „Szegedről Pestre”). eg y ~, de hog y maguk szívni fognak, az rizivöröshagyma  Szh: –Kevés vag y, kó!: 〈Eg y főtörzsőrmesternek tulajdonított mint Iban a proletáröntudat. mondás a hivatásos tiszthelyettesek kicsúVPCT Ld. vépécété. folására〉 (Ze86/87). [Vö. volumen ’térfovv. Ld. vévé. gat; mennyiség’]. 2.  tréf Nag yotmondó

W Walt Disney Ld. valdizni. washington club Ld. vasingtonklub.

300

Z zabálda  fn tréf Étkezde; kajálda. Úg y seggbe –rúgom, hog y zúgva száll, mint zacsi   fn ritk, tréf Zászlós; lobogós. a g yőzelmi ~! 2.   A leszerelés tisztelezacsipacsi  fn ritk, tréf Önkielégí- tére készített zászló; leszerelőzászló. 3. 

tréf Zászlós; lobogós ( Ju03). tés; marokmarcsa. zászlóaljdiszkó  fn Zászlóalj-sozacskós 1. ~ ültetés—. 2.  fn tréf rakozó. Vö. diszkó. — zászlóaljdizsi, zé­ Zászlós; lobogós. diszkó, zédizsi. Zala  Szj: Kapcsolja/Kapcsold It: zászlóaljdizsi  fn Zászlóalj-soraKapcsold le a villanyt! (Ze) [Ti. Zala mekozó; zászlóaljdiszkó. Vö. dizsi. g ye az ott szolgálók szerint sötét helynek zászlólengetés Szj: –Kapsz eg y nemminősül]. zalagalamb  fn tréf Varjú (Nk, Ze). zetiszínű ~t! — fagyálló zalai fecske, somogyi (fagyál­ zászlós  fn tréf Neg yedéves főiskolai ló) fecske, strasszer fecske/galamb/gó­ hallgató (Gyr02). [A neg yedéves hallgalya/kánya/madár, vasi tik, zalai fácán/ tók megkapták a zászlósi rendfokozatot]. galamb. — felmosófa, kondenzátor, adidasz. zalai  Fag yálló ~ fecske—; ~ fácán; ~ zé  fn Zászlóalj. Eg y ~: Első zászlóalj. galamb: tréf Varjú; zalagalamb (Nk; Ze). Ö: géel~, háká~. [Hiv. röv.] zálogház  fn Laktanyai fogda; fog­ zebra  fn 1. Megbaszta a ~ a –fókát. szi (BpPet03). Szh: Annyi –napod van, mint In a csík. záptojás  Koraszülött ~: ritk, gúny 2. ritk Felmosórong y; fóka. [?— Meg­ Újonc; kopasz. Szh: Olyan –kopasz vag y, baszta a zebra a fókát]. 3. ritk, tréf Tiszmint eg y koraszülött ~: Ua. tesi rangfokozatú katona. [A g yakorlózárás  fn Hőr A határ lezárása razzia sapkán látható rang jelző csík(ok)ról]. — csillagvadász, csontcsillag, görény, esetén (Aszö-Rf82/84). zárda fn 1. Szh: –Kevés vag y, mint krumlivirágos, leszek őrmester. zédiszkó  fn ritk Zászlóalj-sorakoIban a fitymacsattogás. 2.  Fogda; fogszi zó; zászlóaljdiszkó. Vö. diszkó. (Szk00). zédizsi  fn ritk Zászlóalj-sorakozó; zárka fn 1. Szh: Annyi –napja van, zászlóaljdiszkó. Vö. dizsi. mint bolondnak a Iban. 2.  Fogda; fog­ szi. 3.  Laktanya; hotel (Szk00). zéenté  fn Zászlóalj-napostiszt; ze­ zaszi  fn tréf Zászlós; lobogós (Gyr02). netanár. [Hiv. röv.] zászló fn 1. Szh: Akkora –pofont zéenti  fn Zászlóalj-napostiszt; ze­ kapsz, hog y elszállsz, mint a g yőzelmi ~! netanár. [Hiv. röv.]

301

zene

zöld 

zene Szj: Ne –táncoljon, nem jó a ~! ritk, tréf Töltény; skuló (Fh89/91). 7.  ritk Hamu, salak. [— Zi-Zi, eg yféle apró zenegép  fn Az az eset, amikor az szemű édesség, színes cukorbevonattal elújoncot bezárják eg y szekrénybe, bedobnak eg y pénzérmét, és kívánnak eg y ze- látott puffasztott rizs]. neszámot, amit az újonc elénekel. — rá­ zizi 2  isz ritk Nosza! Gyerünk! Kezdd diózás. el! Vö. zizz1. [— zizzen, zizz; szójáték]. zenél  tn ige tréf Konyhai kisegítő zizilabor  isz ritk, tréf Nosza! Gyemunkát végez; csellózik1. rünk! Kezdd el!; zizz1. [— zizzen, zizz1; zenész  fn tréf Konyhai kisegítő mun- szójáték a Zi-Zi Labor Zenekar nevéből]. kás; csellós. Zenészek, sorakozó! Mentek zizis  fn gúny 1. Előfelvételis katoműsort adni a konyhára! (Nk84/85). na; tápos1. ~ tápos: Ua. 2. Újonc; kopasz. zenetanár   fn tréf Zászlóalj-na- [Ld. zizi1 alatt]. postiszt. [A ZNT hiv. röv. tréfás olvasata]. zizz1  isz 1. Csak annyit halljak, hog y — naposcsibe, zéenté, zéenti, zenetanári, ~!: Azonnal kezdd/kezdjétek el! (Nk84/ zimbabvei néptisztviselő. 85). 2. Nosza; g yerünk; indulás! Kezdd zenetanári  fn Zászlóalj-napostiszt; el! Vö. rázizzen. [2. — 1.; - zizzen]. — zenetanár [— znti, hiv. röv.] cicc, zizi2, zizilabor. zergetúra  fn tréf Heg yi kiképzés. zizz2  fn ritk Félelem; rinya. zimbabve  (g yak. zimbabbe) fn ritk, zizzen tn ige 1.   〈Főleg igekötős tréf 1. Kellemetlenség, méltánytalan, meg- alakban:〉 Meg y, mozog. Zizzenj odébb! alázó helyzet; szívás. 2. Ilyen helyzetbe ’Menj odébb!’ (Nk85/86). Ik: el~, fel~, juttatás, kitolás; szívatás. ki~. 2.  ritk (El)indul. 3.  〈Igekötős zimbabwei  ~ néptisztviselő: Zászló- alakban:〉 Elkezd. Ik: neki~, rá~. 4.  alj napostiszt zenetanár. [— znti]. ritk Csalódik feltevésében, a tapasztalatok zizeg   tn ige ritk Mozog, siet; siet- hatására belátja vmely dolog ellenkezőjét; ve csinál vmit; zizzen. Zizeg jenek, elvtár- rádöbben. Ik: rá~. — bakkan, bikken, sak, mozog janak; sikamika, olyan leg yen a ciccen, cicereg, cirmog, dzsal, dzsasszol, körlet, mint a Salamon töke! (Szk87/88). dzsasztázik, dzsaveszol, dzsesszel, dzset­ tel, ficcen, ficereg, húz2, kavar1, szakad, Ik: el~. zizegés  fn Nem nyugodt légkör, nem szambázik, tiplizik, vakkan, vitorlázik, tiszta levegő (ált. elöljáró közelben tartóz- zizeg, zubban, zuhan. Vö. még lovat evett. kodása miatt) (Szk94). ZNT Ld. zéenté. 1 zizi fn 1.  Szj: Van még eg y pár vazokni  Szh: Úg y összecsapja a ~t, hog y gon ~d: Soká fogsz még leszerelni. Szh: elektromos szikra csap ki a surci sarkán: ritk Annyi –napod/napja van, mint eg y/hat Keményen, katonásan vig yázzba áll 〈g yak. vagon ~ (ketté/félbevágva). 2.  ritk, gúny felszólító módban〉. Előfelvételis katona; tápos1. [— 1. (ti. az zombi  fn Laktanyai fodrász; kőbal­ előfelvételisek a többiek szemében min- tás (BpPet03). dig újoncnak számítanak); — zizis]. 3.  zorrószag  fn Bűz (Db95). ritk, tréf Bolond, hülye; köcsög. 4.  Fézöld  ~ határátlépővel jön: Hőr Illegálős, g yáva ember; rinyagép (Eg96). 5.  ritk, tréf Édesség, sütemény; tápszer. 6. lisan lépi át a határt.

302

zöldborsó zöldborsó  fn tréf 65 mintájú g yakorlóöltözetet viselő sorkatona. zöldbukó  fn Rohamsisak; roham­ bili. zöldfülű  fn és mn Újonc; kopasz. zöldhasú ~ nullkilométeres –kopasz gyík. zöldpikkelyes –Sárgahasú ~. zöldszemű  mn és fn ritk, tréf Újonc, első időszakos (katona); kopasz. ~ riadt –g yík: Ua. zöldtakony  fn 65 mintájú (hagyományos) g yakorlóöltözet; gyakszi2 (BpZ03).

zümmer zöldvillám  fn ritk, tréf Harckocsi;

háká. zörgő  fn ritk, tréf Harckocsi; háká. zubban  tn ige ritk Meg y, mozdul; zizzen. Ik: ki~. zuhan  tn ige 〈Igekötős alakjaiban:〉 1. Meg y, mozdul; zizzen. Ik: be~, ki~. 2. Elkezd; rázizzen. Ik: neki~, rá~. zupa  fn (Ált. nem túl jó minőségű) leves. || Köménymagleves. (Ka75/76). zümmer  fn Sziréna.

303

Zs Zsana Szh: –Kevés, mint In a poroltó. zselés  fn Hőr Sorállományú útlevél[Zsanán 1979-ben egy hatalmas gázkitörés kezelő (Fh89/91). — sukkos. történt, amelyet csak huszonhárom nap zselézik  Hőr Útlevél-kezelői szolgáután sikerült elfojtani, és amelynek képei latot lát el (Fh89/91). ezalatt nap mint nap képernyőre kerültek]. zsibbasztó  fn ritk, tréf Laktanyai zsávoly  (ritk. sávoly) fn ritk Kato- fogda; fogszi. nai g yakorlóruha (esetleg csak a zubbony); zsibi  fn 1. pej Protekció; csók. 2. ritk gyakszi2. [< kny.] Pihenés, semmittevés; heverészés; pihi zseb 1. Szj:   Ugorjon ki a ~éből!; (Le85/86).  (ritk) Szálljon ki a ~éből!;  Szakadzsibis  mn és fn 1. pej Protekciós, jon már ki a ~éből, mert bevarratom!;  vmely magasabb rangú tiszt által támogaUgorjon ki a zsebéből, vag y bevarrja annyi tott (katona); hátszeles [— zsibbad (vö. öltéssel, ahány napja van hátra!: Húzza ki szleng zsibbadt ’bolond, nem normális’); a kezét a zsebéből! 2. Szj:  Bemászik a - zsibi]. 2. ritk, gúny (Gyakran) önkiNATO a ~ébe!;  Gombolkozzon be, mert elégítést végző (katona); masztimarci. [— a NATO támaszpontot fog berendezni a zsibizik]. ~ében!;   Gombolja be a ~ét, mert | beugrik az ellenség (és szíven lövi/szúrja)!;  zsibizik  tn ige ritk, tréf 1. Önki—| tüdőg yulladást kap!: ritk Gombolja be elégítést végez. [?— szleng zsebhokizik ’ua.’]. — aktív nemi életet él a jobb kezé­ a zsebét! vel, beletrombitál a semmibe, fényesíti zsebelefánt  fn ritk, tréf Kis termea bohócot, kicsap, kicsavar, kipolíroz­ tű katona; inkubátorszökevény. za a bohócot, kiráz, kitekeri a gyíkot, zseboroszlán  fn tréf Kis termetű kumacsol, matyizik, polírozza a bohó­ (de annál nag yobb hangú) elöljáró. Vö. cot, pörget, ráránt, recskázik, tutyakol. péká. — zsebtigris. 2. Pihen; pihizik (Le85/86). [?— ’önkielézsebpénz  fn tréf Illetmény; zsold. gítést végez’; vö. veri a farkát/faszát/heré­ zsebtigris  fn ritk, tréf Kis termetű it ’pihen, lazsál’]. elöljáró; zseboroszlán. Vö. péká. zsiguli  Nyeles ~: Harckocsi, tank; zsebzsötem  fn ritk, tréf Önkielégí- háká. tés; marokmarcsa. [— szleng zsebhoki ’ua.’ zsinórbohóc  fn tréf Ejtőernyős × fr. je t’aime ’szeretlek’]. (felderítő). — macska, zsinórosbohóc. zselé  fn Hőr 1. Útlevél-kezelői szol- Vö. ejés. gálat. 2. A sorállományú útlevélkezelők zsinórosbohóc  Ejtőernyős (feldecsoportja. (Fh89/91). rítő); zsinórbohóc (Szk97/98).

304

zsiráfnyak zsiráfnyak  fn tréf Hímvessző; fasz. zsírkutya  fn gúny Kövér katona; vitamingolyó (Szabsz03). zsold   fn A katonák pénzbeli járandósága, illetmény. — alamizsna, bor­ ravaló, cigipénz, csokipénz, dohány, éh­ bér, éhenhalási segély, fizetés, guba, gyufapénz, havi, jatt, karika, kavics, kess, korpa, könyöradomány, kretusz, lé, le­ csó, munkadíj, nyugdíj, óradíj, ösztön­ díj, piapénz, sörpénz, sörrevaló, szesz­ zseton,tápszerrevaló,taxipénz,zsebpénz, zsoldka.

zsuzsizik zsoldka  fn ritk, tréf Illetmény;

zsold (Vp03).

zsoldos  1. mn és fn Szerződéses (katona); boci ( Ju03). 2. fn Ezredes; ron­ gyos (Szk00). zsuga  fn ritk (Ált. szabadságra, eltávozásra, kimenőre érvényes engedéllyel ellátott) katonai igazolvány, katonakönyv; könyv. zsuzsika  fn ritk, tréf Kéz (önkielégítéskor); marokmarcsa. zsuzsizik  tn ige ritk, tréf Vécét takarít; csokizik.

305