Magyar C nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 2 065 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai LSI Informatikai Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány

Javaslatot benyújtó neve

A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése

Magyar, mint idegen nyelv

Nyelvi képzés szintje

A Közös Európai Referenciakeret hatfokozatú rendszere szerinti A1 szinttől C2 szintig

Nyelvi képzés fajtája

Általános nyelvi képzés

Nyelvi képzés típusa

Távoktatás

A képzés formája

Távoktatás

Minimális óraszám

600

(távoktatás esetén a kontaktóraszám)

Maximális óraszám

600

(távoktatás esetén a kontaktóraszám)

Tanúsítvány kiadásának feltétele

Igazolás kiadásának feltétele

A képzésben részt vevő számára abban az esetben állítható ki tanúsítvány, ha részt vett az adott modulhoz tartozó tanórák legalább 80 százalékán, illetve sikeresen teljesítette az adott modul végén megtartott záróvizsgát. A záróvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A záróvizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a képzésben részt vevő legalább 60 százalékot ér el a vizsga szóbeli és írásbeli részén külön‐külön. A modult záró vizsga minősítése: megfelelt/nem felelt meg. A képzésben részt vevő kérésére a képző intézmény igazolást állíthat ki az adott modulon való részvételről, amennyiben a képzésben részt vevő személy részt vett a modulhoz tartozó tanórák legalább 80 százalékán.

1

A1 szint 1. modul: nincs bemeneti kompetencia, mivel a képzésbe teljesen kezdők is bekapcsolódhatnak A nyelvi képzés szintjének A1. szint 2. modul: A1 szint 1. modul ismerete megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti A2 szint 1. modul: A1 szintű nyelvismeret (A1 szint 1., 2. modul) A2 szint 2. modul: A1 szintű nyelvismeret, továbbá A2 1. modul kompetenciák ismerete B1 szint 1. modul: A2 szintű nyelvismeret (A1 szint 1., 2. modul, A2. szint 1., 2. modul) B1 szint 2. modul: A2 szintű nyelvismeret, továbbá B1 szint 1. modul ismerete B2 szint 1. modul: B1 szintű nyelvismeret (A1 szint 1., 2. modul, A2. szint 1., 2. modul, B1 szint 1., 2. modul) B2. szint 2. modul: B1 szintű nyelvismeret, továbbá B2 szint 1. modul ismerete B2 szint 3. modul: B1 szintű nyelvismeret, továbbá B2 szint 1. és 2. modul ismerete B2 szint 4. modul: B1 szintű nyelvismeret, továbbá B2 szint 1., 2. és 3. modul ismerete C1 szint 1. modul: B2 szintű nyelvismeret (A1 szint 1., 2. modul, A2 szint 1., 2. modul, B1 szint 1., 2., modul, B2 szint 1., 2., 3., 4. modul) C1 szint 2. modul: B2 szintű nyelvismeret, továbbá C1 szint 1. modul ismerete C1 szint 3. modul: B2 szintű nyelvismeret, továbbá C1 szint 1. és 2. modul ismerete C1 szint 4. modul: B2 szintű nyelvismeret, továbbá C1 szint 1., 2. és 3. modul ismerete C2 szint 1. modul: C1 szintű nyelvismeret (A1 szint 1., 2. modul, A2 szint 1., 2., modul, B1 szint 1., 2., modul, B2 szint 1., 2., 3., 4., modul, és C1 szint 1., 2., 3., 4., modul,) C2 szint 2. modul: C1 szintű nyelvismeret, továbbá C2 szint 1. modul ismerete C2 szint 3. modul: C1 szintű nyelvismeret, továbbá C2 szint 1. és 2. modul ismerete C2 szint 4. modul: C1 szintű nyelvismeret, továbbá C2 szint 1., 2., 3., modul ismerete Amennyiben a képzésben részt vevő az A1.1. modultól eltérő modulba szeretne bekapcsolódni, min. 60 %‐osra teljesítenie kell a képző intézmény által a kiválasztott modulhoz használt bemeneti szintfelmérő feladatsort vagy az előző modul szóbeli és írásbeli záróvizsgáját. A képzésben részt vevő bekapcsolódhat a képzésbe akkor is, ha nyelvi szintjét 12 hónapnál nem régebbi akkreditált nyelvvizsgával (komplex B1, B2, C1) vagy más képző intézmény által kiállított, ugyancsak 12 hónapnál nem régebbi, az azonos programkövetelmény alapján megírt más képzési program adott bekapcsolódási szintet megelőző moduljának/ tananyagegységének teljesítéséről szóló tanúsítvánnyal igazolja.

Bemeneti kompetenciák:

2

A programkövetelmény modulszerkezete KER A1

KER A1 / 1‐2

KER A2

KER A2 / 1‐2

KER B1

KER B1 / 1‐2

KER B2

KER B2 / 1‐4

KER C1

KER C1 / 1‐4

KER C2

KER C2 / 1‐3

Távoktatás típusú képzés speciális követelményei Távoktatási képzésben a résztvevő a képzési idejének nagyobb részében önállóan tanul. Az önálló tanulás mellett azonban a résztvevő (a nyelvet tanuló személy) konzultációkon vesz részt, amelyeket nyelvtanára, nyelvtanárai tartanak. Ezeken a „kontakt” órákon a résztvevő és a nyelvtanár felmerülő problémákat beszélnek meg, az összetettebb, bonyolultabb nyelvi problémákat értelmezik, a szükséges gyengébb nyelvi képességeket fejlesztik. Az alábbi táblázatban látható az, hogyan oszlanak meg a résztvevő által a képzés során tanulással töltött órák száma, a „kontakt” órák (amelyek történ(het)nek virtuális vagy online térben, de szinkron módon) és az önálló tanulással töltött órák között: Összes tervezett KER szint Kontaktórák száma Önálló tanulással A kontakt és az szintenként (MIN‐ töltött órák óraszám önálló tanulással MAX) tervezett száma szintenként (MIN‐ töltött órák szintenként (MIN‐ MAX) tervezett aránya MAX) A1 60‐60 90‐180 150‐240 40‐60% A2 60‐60 90‐180 150‐240 40‐60% B1 80‐80 186‐372 266‐452 30‐70% B2 160‐160 373‐746 533‐906 30‐70% C1 160‐160 640‐1280 800‐1440 20‐80% C2 80‐80 320‐640 400‐720 20‐80% ÖSSZESEN 600‐600 1699‐3398 2299‐3998 Ahogy a résztvevő egyre magasabb szinten sajátítja el a nyelvet, arányaiban annál kevesebb tanári segítségre, konzultációra van szüksége ahhoz, hogy saját nyelvi képességeit, készségeit fejleszteni tudja. Látható, hogy az összes óraszám meghaladja a kontaktórás nyelvi képzések maximum óraszámát, erre a plusz időre szüksége lehet a résztvevőnek, hogy a kontaktórás képzéseken résztvevőkkel szemben sokkal önállóbban (kevesebb segítséggel) sajátítsa el ugyanazon nyelvi kompetenciákat. A képzéshez tartozó tanulási‐tanítási felület webböngészőben futtatható, különálló program, kiegészítés vagy speciális kiterjesztés telepítését, futtatását nem igényli. A képzésben való sikeres részvételhez és a tananyag médiaelemeinek megfelelő minőségben való hozzáféréséhez (lejátszásához) olyan informatikai eszköz (asztali számítógép, laptop, mobiltelefon egyéb webböngészőket támogató‐kezelő mobil eszközök) elegendő, amely képes gördülékenyen megjeleníteni számos és többféle médiaelemet együttesen tartalmazó weboldalt megjeleníteni (például képes a youtube.com oldalon probléma nélkül videót lejátszani, facebook.com oldalon a hírfolyamba beágyazott bármilyen médiaelemet gördülékenyen lejátszani, kinagyítani, megjeleníteni). A távoktatási képzéshez fejlesztett tananyag a három leggyakrabban használt webböngésző (firefox, chrome, explorer) asztali számítógépekre és laptopokra szánt verzióira optimalizált. Érintőképernyős, illetve egyéb

3

mobil eszközökön előfordul, hogy egyes interaktív feladattípusok (párosítsd össze, tedd sorrendbe az elemeket) nem megfelelően működnek. A képzés során a résztvevő, a tanár és a képzés más szereplői között (pl. adminisztrátor) a kommunikáció részben az online tanulási felületen belül történik. A tanár és a résztvevő közös jelenlétében tartott kontaktórák VoIP programok (pl. skype, gotomeeting, viber) segítségével zajlanak. A kontaktórákon való részvételhez elegendő csak a hangátvitel, de erősen javasolt a fentebb említett VoIP programok által kínált képi (videó) lehetőségek felhasználása is. Például a tanár vagy résztvevő által látott képernyőkép megosztása. Az internetkapcsolat alapú videó‐beszélgetések nagy mennyiségű adatátvitelt igényelnek, ezért mind az internetkapcsolatnak és mind az informatikai eszköz hardveres erőforrásainak jobbnak kell lennie, mint a csak hangátviteles beszélgetések esetében. A konzultációk (kontaktórák) előre meghatározott ütemezésben és időbeosztásban (órarend alapján) történnek. A tanulási felület kezeléséhez résztvevői, tanári és adminisztrátori (és egyéb képzés támogató szerepkörök) szempontból alap, felhasználó szintű informatikai ismeretek elegendőek. Informatikai bemeneti kompetenciamérés nem szükséges. A tanulási‐felhasználói felület bemutatása, illetve a felhasználók (a képzésben résztvevők) felkészítése a weboldal egyedi funkcióinak használatára oktató‐bemutató videó formájában történik, amelyhez minden a képzés iránt online érdeklődő személy (látogató) hozzáfér a képzés honlapján. A honlapon továbbá az önálló tanulást bemutató, módszertani tanácsokat tartalmazó leírás, videó található, amely bemutatja a sikeres önálló tanulás alapszabályait, sikertényezőit, felhívja a figyelmet a leggyakoribb nehézségekre, veszélyekre. Ebben a leírásban szerepel egy javasolt tanulói ütemterv és tanulási út, amely kimondottan a tananyag sajátosságaival, elveivel összhangban van. A távoktatási képzés tananyagának közvetítése, a képzés adminisztrációja és a résztvevők tanulási tevékenységeinek követése ugyanazon online, webes környezetben, rendszerben történik. A tananyag és a képzés honlapja nyilvános, a képzési program és a tananyagok elérése azonban regisztrációhoz és az oldalra való belépéshez, bejelentkezéshez kötött. A tananyag felépítése és szerkezete alkalmas arra, hogy egészen kis tanulási egységekre lehessen bontani a tanulási‐tanítási folyamatot. Ennek érdekében egészen kis tartalmi egységekre bontott, általában egy nyelvi kompetenciát fókuszba helyező tananyagrészek szükségesek. A tanulási felület, illetve az azt szolgáltató rendszer tananyagrészenként képes adminisztrálni, és visszajelezni a résztvevők és tanárok számára a feladatok megoldásának sikerességéről. Annak ellenére, hogy a feladatok jelentős része önállóan, tanári részvétel‐segítség nélkül is elvégezhető, illetve azonnali visszajelzés kapható a rendszertől, a tananyagban és a képzési programban szerepelnek olyan feladatok, amelyek a résztvevő és a tanár interakciójára (a kontaktórákra) épít. Ezen feladatok közé jellemzően kommunikációs gyakorlatok, szituációs játékok, kiejtési‐ hangképzési gyakorlatok tartoznak. Az e‐learning rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy visszajelzést biztosítson a képzés szereplői számára a tanulás‐tanítási folyamat menetéről, sikerességéről. Az e‐learning rendszer különböző típusú „userek” (résztvevők, tanárok, adminisztrátorok) online tevékenységét a rendszerben naplózza, azokról kimutatások készíthetőek. A naplózás során láthatóvá válik az, hogy egy adott résztvevő (tanuló) mennyi időt töltött el a felületre való ki‐ és belépés között, illetve milyen tevékenységeket hajtott végre felületen. Habár az ilyen jellegű naplózás egyenesen nem alkalmas a tanulási folyamat sikerességének közvetlen leírására, de viszonylag nagy pontossággal láthatóvá teszi az egyes résztvevők és tanárok aktivitását. Az e‐learning rendszer az interaktív feladatok eredményeit értékeli, adminisztrálja, naplózza. Ezek a feladatok lehetnek például nyelvtani szabályok begyakorlására szánt, szövegek megértését, hallott szöveg megértését ellenőrző, mondatalkotási, stb., feladatok, amelyek sikeres kitöltéséről, megoldásáról a tanulási felület automatikusan visszajelez a résztvevőnek és tanárnak egyaránt. A gyakorló feladatok a tanuló, a tanár egyéni vagy a tanár és a résztvevő közös döntése alapján többször ismételhetőek, többször kitölthetőek. A záró tesztek ellentétben a gyakorló feladatokkal egyszer tölthetőek ki. A modulok sikeres elvégzésének kinyilvánításához szükséges a tanulási felületen az adott modulokhoz tartozó záró tesztek sikeres kitöltése, illetve a tanári pozitív megerősítés (amely szóbeli vizsgáztatáson alapul). Egyes KER szintek sikeres elvégzéséhez a szintek modulzáróvizsgáin felül egy „szintzáró” tesztet is sikerrel kell kitölteniük a

4

résztvevőknek, amelyek szintén az online tanulási felületen keresztül elérhetőek. Illetve szóbeli vizsgáztatásra alapuló pozitív tanári megerősítés is szükséges a résztvevő számára az adott szint sikeres elvégzéséhez. Minden modulzáró és szintzáró teszt sikeresnek tekinthető, ha a résztvevő több mint 60%‐os eredményt ért el a teszteken (vizsgákon). A távoktatási képzés során a kontaktórák célja elsősorban a beszédkészség fejlesztése, a bonyolult vagy nagyon speciális nyelvi szabályok (nyelvtani elemek) bevezetése, magyarázata. Másodsorban a kontaktórák minden olyan informatikai (a tanulási felület használatával kapcsolatos) és tanulási kérdésnek, felmerülő problémának fórumot biztosít, amely segíti, vagy éppen akadályozza a résztvevőt a tanulási úton való előrehaladásban. A távoktatási képzésben részt vevő tanárok tehát egyfajta tutori feladatot is ellátnak. A tanárok tehát mind oktatói, mind tutori (rész)feladatokat látnak el. A tutor szerepét azonban nem kizárólag a tanár tölti be. Jellemzően a tutori feladatok a távoktatási képzésben megoszlanak a képzést szolgáltató rendszer más szereplői között is. A technikai (informatikai) problémák elhárítása, amely gyakran érinthet tutori feladatköröket, informatikusi segítség áll rendelkezésre a résztvevők számára. A tutori feladatok tehát a képzés megvalósításában eltérő funkciót betöltő személyek között oszlanak meg. Minden, a képzés megvalósításában részt vevő személynek felkészültnek kell lennie a tutori feladatok (azok egy részének, bizonyos szegmensének) ellátásában. A hatékony e‐learninges oktatáshoz szükséges know‐how átadását minden, a képzés megvalósításában részt vevő személy számára továbbképzésekkel biztosítjuk. Egyéb feltétel: A beiratkozást megelőzően minden jelentkezőt tájékoztatunk az oktatás körülményeiről és feltételeiről, valamint tájékozódunk az érdeklődő képzéssel kapcsolatos elvárásairól, igényeiről, adott esetben korábbi tapasztalatairól. Tájékoztatjuk, hogy a távoktatási tananyag elsajátításához rendelkeznie kell számítógéppel és internet hozzáféréssel a képzés teljes időtartama alatt, a távoktatási tananyag elsajátításához rendelkeznie kell felhasználói szintű informatikai ismeretekkel, rendelkeznie kell alapvető nyelvtani definíciók ismeretével anyanyelvén, rendelkeznie kell a közvetítő nyelv legalább B1 szintű ismeretével (amennyiben ennek a feltételnek nem tesz eleget, akkor is részt vehet a képzésen valamely online fordító szolgáltatás (pl. Google Translate) alkalmazásával). Minden jelentkező jelentkezési lapon nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatásban elhangzott feltételeknek megfelel és a konzultációs órák során használt közvetítői nyelvet megfelelő szinten érti és beszéli. Összegzés: Az online magyar mint idegen nyelv‐tananyag főbb jellemzői: 1. A kifejlesztett online magyar mint idegen nyelv‐tananyag a kor nyelvtanítási kihívásaira adott korszerű válasz, amely módszertani szempontból több éves oktatási tapasztalaton alapul és módszeres piackutatás és igényfelmérés előzött meg. A tananyag az online nyelvtanulás előnyeit ötvözi a Magyarországon élő nem magyar ajkú állampolgárok magyarnyelv‐tanulási szükségszerűségével. 1.1 A tanfolyam megkezdése előtt a résztvevők megismerkednek a rendszer sajátosságaival, megtanulják kezelni, elsajátítják használatának módszereit. 2. A tananyag minden (KER) szinten folyamatosan nehezedő, tematikus egységekből és modulokból áll. A tananyag távoktatási része ‐ interaktív felülete révén ‐ tanulási modelleket állít fel, amelyek az új ismereteknek a megszerzését és begyakorlását is lehetővé teszi. 2.1 A kifejlesztett tananyag két részre osztható. Az egyik rész az önállóan feldolgozható leckerészek csoportja. A másik rész kontaktórai foglalkozásokból áll. 2.1.1 Az önállóan feldolgozható csoportba olyan leckerészek tartoznak, mint a „szituációs videó”, amelyben egy hétköznapi történet, párbeszéd kerül bemutatásra. Ide tartozik továbbá „a nyelvi oktatóvideó” (4. pont),

5

valamint a „hallás utáni szövegértés” és az „olvasás, szövegértés” feladatok. Mindezek mellett lehetőség van a kiejtés gyakorlására is. A lecke szavairól, kifejezéseiről felvétel készíthető, amely a résztvevő és az oktató számára visszahallgatható. 2.1.2 A kontaktóra egyik célja az előző pontban felsorolt feladatoknak, feladattípusoknak az áttekintése, parafrazeálása; velük kapcsolatos kérdések felvetése. Cél továbbá a nyelvi tudatosítás elősegítése, a felmerülő nyelvi és nyelvtani szabályok tisztázása, elhelyezése a nyelvi rendszerben, valamint a nyelvhasználatban. A kontaktóra feladata egyrészt az önálló tanulási rész korrekciója, az elsajátított ismeretek tudatosítása, másrészt a beszédkészség fejlesztése. A hangsúly a kommunikációs képességek fejlesztése mellett az adekvát nyelvi megnyilvánulás elősegítése. 2.2 A tanulási modell utolsó fázisát, szintézisét a leckék végén található tesztfeladatok jelentik. 3. A „civilizációs” ismeretek segítenek rögzíteni és megérteni a már kialakulóban lévő nyelvi és szociális „észleléseket”. Nyelv és kultúra nem választható szét, mivel számos nyelvi sajátosság csak egy adott kulturális kontextusban válik felismerhetővé, értelmezhetővé és megtanulhatóvá. Csak akkor lesz a nyelvmegismerés sikeres, ha egyfajta nyelvi tudatosságot és kulturális tájékozottságot is képesek vagyunk közvetíteni, egyúttal ötvözni. Mindezek miatt magyarságismerettel kapcsolatos ismeretközlő és gyakoroltató feladat minden leckében megtalálható. 4. A tananyag részét képezik az ún. oktatóvideók, amelyek egy‐egy nyelvi, nyelvhasználati problémát vetnek fel és magyaráznak meg. Ez tulajdonképpen egy hagyományos magyar mint idegen nyelv‐óra tanári magyarázati és szemléltetési részének digitalizált változata. Megtekintése révén a résztvevő képes lesz átküzdeni magát a nyelvtanulás kezdeti szakaszán. Az oktatóvideó az önálló tanulást segítő feladatok több típusát hangolja össze. 5. A tanulástámogatási szolgáltatásokat egyfelől a kifejlesztett online rendszer nyújtja a különböző feladatokra megírt automatikus válaszokkal, másfelől tanulási modelleket integráló, interaktív környezetről lévén szó magában foglal a kompetenciafejlesztő feladatok mellett számos szótanulással, szókincsfejlesztési kapcsolatos kiegészítő részeket. Természetesen a hangsúly a tanuló szempontjából az ismeretszerző tevékenység ösztönzésén és a tanulási mechanizmusok begyakorlásán van. 6. A tananyag leckéinek funkcionális elemeit:  Kommunikációs játékok. Cél: ismétlés, rendszerezés, áttekintés. Tartalmi és logikai viszonyok közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. (kontaktóra)  Szótanulás, mondatalkotás, kommunikációs helyzetelemzés.  Kiejtési, fonetikai gyakorlatok, beszédszervek fejlesztése (kontaktóra)  Szituációs videó. Egy konkrét élethelyet, ahol az adott témakör és lecke szavai aktualizálódnak.  Hallás utáni szövegértés és ezzel kapcsolatos feladatok.  Olvasásértés és ezzel kapcsolatos feladatok.  Oktatóvideó. Nyelvi, nyelvhasználati magyarázatokat tartalmazó digitalizált MID‐órarész.  Nyelvi, nyelvtani rendszerezés, szabályok, következtetések levonása, tudatosítás. (kontaktóra)  Szókincsbővítés. Beszélgetés, szógyűjtés képek segítségével. Beszédkészség‐fejlesztés. (kontaktóra)  A magyar kultúra bemutatása. Ismeretbővítés. Szociális kompetencia fejlesztése. (részben kontaktóra)  Teszt. A résztvevő önellenőrzése.

6

Képzési követelmények leírása KER szintek szerint KER A1 szint A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák

A szint kimeneti követelményei

minimális óraszám

60

maximális óraszám

60

Az A1 szintbe teljesen kezdők is bekapcsolódhatnak, így a KER A1 szinten (A1/1 modul megkezdéséhez) a képzés megkezdéséhez nem kapcsolódik bemeneti követelmény. Alapvetően szükséges azonban, hogy A1 szinten is a résztvevő rendelkezzen az életkorának megfelelő írás‐olvasási készségekkel és az alapvető nyelvtani fogalmak ismeretével, szociolingvisztikai és szociokulturális ismeretekkel anyanyelvén. Szövegértés – Hallás utáni értés: Megérti a személyére, a családjára, a közvetlen környezetére vonatkozó, gyakran használt, egyszerű szavakat és szókapcsolatokat, ha lassan és tagoltan beszélnek hozzá. Szövegértés – Olvasás: Megérti a nagyon egyszerű mondatokat, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban az ismert nevek vagy szavak segítségével. Beszéd – Társalgás: Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy kész mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel megismételni, illetve segíti a mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Beszéd – Folyamatos beszéd: Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. Írás: Tud képeslapra rövid és egyszerű (például nyaralási) üdvözletet írni. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványon a személyi adataira vonatkozó részeket, például a szállodai bejelentőlapon a nevét, az állampolgárságát és a címét. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

7

A KER A1 szint tartalmi követelményei

Nyelvtani ismeretek          

   

Névelők (a, az, egy) A létige alakjai (tagadása, ragozása) Birtokos névmások és a birtokos személyjelek Ki, mi, kit, mit kérdőszavak A magán‐ és mássalhangzók rendszere Irányjelölés (itt, ott, benn, kinn, lenn, fenn) Időjelölés (hánykor? mettől‐meddig?) Milyen nyelven? (–ul/‐ül) Milyen nemzetiségű? Többes szám jele („‐k”) A „Hány? Mennyi? Hányas? Hányszor? Hányadik?” kérdések és a válaszaikhoz tartozó toldalékok („‐as, ‐es, ‐os, ös”, „‐szer, ‐szor, ‐ ször”, „‐dik”) ‐ban, ‐ben helyhatározó ragok Néhány gyakran használt ige alanyi ragozása egyes és többes számban (létige, tanul, beszél, él, stb.) „Létige + melléknév” szerkezet alapesetei Melléknévképzők („‐s”, „‐i”)

• A leggyakoribb kérdőszavak • Határozószók (pl.: idő, hely, stb.) • Számnevek (tő, sor, tört) • Hol? Hova? Merre? • Milyen és melyik? • Irányjelölő igekötők • Felszólítások, felhívások • A „‐ban”, „‐ben” és az „‐on”, „‐en”, „‐ön” helyhatározó ragok használata • A „‐zik”, „‐szik” igeképző • „ige + főnvi igenév” szerkezetek (jár focizni) • T/3 birtokos személyjel • „‐s” melléknévképző A KER A1 szint tartalmi követelményei

Témakörök és szókincs 



Kommunikáció o Bemutatkozás módjai o Számok, számnevek (1‐10‐ig) és azok kiejtése o A „–t”, mint tárgyrag o A „szeretem” ige használata o Magyarország ünnepnapjai o Magyar nevek Játék a szavakkal o Számok, számnevek (10‐100‐ig) és azok kiejtése o Birtokos személyjel egyes számú esetei o „Létige + melléknév” szerkezet használata (éhes vagyok) o Magánhangzók magas és alacsony csoportosítása

8

Magyar folyóírás betűalakjai Főbb, gyakran használt magyar intézmények rövidítései (pl. OTP) Társaságban o Alapvető társalgási fordulatok (kérések formái, megköszönés, érdeklődés, udvarias kifejezések) o Birtokos személyjel E/3 esetei részletesen o Udvarias társalgáshoz leggyakrabban használt igék ragozása (pl. kérni, kapni, köszönni, stb.) o Színek nevei, színekkel kapcsolatos szleng kifejezések o Magyar zászló színei, Budapest metróvonal színek Számok o Számok, számnevek (100‐tól) o A „Hány? Mennyi? Hányas? Hányszor? Hányadik?” kérdések és a válaszaikhoz tartozó toldalékok („‐as, ‐es, ‐os, ös”, „‐szer, ‐szor, ‐ször”, „‐dik”) o Számneveket tartalmazó / arra vonatkozó szleng kifejezések o Magyar bankjegyek, utcatáblák Vásárlás o Leggyakoribb mennyiségnevek (kiló, liter, stb.) o A „Milyen + melléknév” kérdések (milyen méretű) o Termék típusokhoz kapcsolódó főnevek (zacskó, marék, fürt, doboz, stb.) o Vásárláshoz tartozó igék, nyelvi szerkezetek és azok ragozása (szeretnék + igenév, venni, megvenni) o A „‐k”, mint többes szám jele o Üzletek gyakori táblafeliratai (pl. nyitva tartás, rögtön jövök, stb.) Idő, időpont o A „mikor?” kérdőszó, és a „‐kor” időhatározó rag o Időpontokat, nap, nap‐ és évszakokat jelölő főnevek (pl: este, tél, hétfő, tegnap) o Napszakhoz kapcsolódó, étkezéssel kapcsolatos igék (pl. vacsorázik, ebédel) o Az „‐s” melléknévképző o Szinonimák gyakran használt igékre, főnevekre Üzletek, boltok o Üzlettípusok megnevezései (ruhabolt, gyógyszertár) o Fizetőeszközök o Valamivel („‐val”, „‐vel”) fizetni o Levelek címzése, feladása Közlekedés o A „hová?” „merre?” „hol?” kérdőszavak és a megválaszoláskor használt bizonyos irányt, irányultságot, valahol tartózkodást kifejező ragok o Közlekedés során leggyakrabban használt igék alakjai (pl. felszállok, leszállsz) o Budapest kerületei o Magyarország megyéi o o













9











Étkezés o Leggyakoribb vendéglátóegységek megnevezései o Ételek típusai (levesek, desszertek, stb.) o Rendeléskor, asztalfoglaláskor használt kifejezések, udvarias szófordulatok o Étkezés során, ahhoz kapcsolódóan gyakran használt igék (pl. ízlik, kérni, kóstolni stb.) és azok ragozása o Magyar éttermek étlapjain leggyakrabban megtalálható ételek (fogások), italok nevei o A „‐zik”, „‐szik” igeképzővel képzett igékre példák (pl. borozik, pálinkázik) o Magyar borozási szokások (fröccstípusok) (szövegértés) Ház, lakás, otthon o Lakóhelytípusok (lakás, családi ház, garzon, stb.) o Gyakori szobatípusok (konyha, nappali, stb.) o A tegezés és magázás közötti különbségek o A „‐ban”, „‐ben” és az „‐on”, „‐en”, „‐ön” helyhatározó ragok használata lakhatással összekapcsolva (szobában vagyok, hegyen lakom) o Lakhatással kapcsolatos gyakori igék és azok ragozása o Lakás‐ és egyéb apróhirdetések (szövegértés) Szabadidő o Gyakori szabadidős tevékenységek (foci, tánc, stb.) o szabadidővel kapcsolatos „ige + főnévi igenév” szerkezetek (jár focizni) o T/3 birtokos személyjel esetei, gyakorlása o Példák felszólító módú igealakokra (Menjünk! Csináljuk!) o Sportágak magyar megnevezései o Példák határozószavakra o A magyar kártya és gyakori kártyajátékai (szövegértés) Egészség, betegség o Betegségekkel, rosszulléttel, egészségügyi panaszokkal kapcsolatos kifejezések o Testrészek, szervek megnevezései o Gyógyszertárban kapható termékek megnevezései o Orvosok és egészségügyi intézménytípusok megnevezései (nőgyógyász, kórház, klinika) Időjárás, kirándulás o Időjárással kapcsolatos kifejezések o A „milyen?” kérdőszó gyakorlása o Időjárással kapcsolatos melléknevek o Példák magázódó mondatokra o Időjárás jelentés o Magyarország éghajlata (szövegértés) • Család o Családfa és családtagok és viszonyok o Külső tulajdonságok leírása (barna haj, zöld szem) o Birtokos szerkezetek használata családi viszonyok

10

leírásakor o Leggyakoribb magyar vezeték‐ és keresztnevek Egy kis hazai o Budapest látványosságai + 1. Gyakorlás, rendszerezés (Összefoglaló jellegű lecke) Adatlapok kitöltése, ügyintézés

  

Szókincs A résztvevő megismerkedik a magyar köszönési szokásokkal (leggyakoribb kérések, kérdések, válaszok, kifejezések), az időviszonyok kifejezési formáival, elsajátítja az alapvető információkérés módozatait, valamint a közlekedés, vásárlás sajátos kifejezéseit. Megismeri tematikus rendszerben a hétköznapi helyszínekhez (pl.: szórakozás, házfenntartás, családi élet) és helyzetekhez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket. Megismeri az alapvető nyelvi szerkezeteket, vonzatos kifejezéseket (pl.: Szeret focizni, Tud úszni). Megérti az utasításokat, figyelmeztetéseket. Megismeri a családdal, ügyintézéssel kapcsolatos kifejezéseket. A magyar nyelvvel, élettel és kultúrával kapcsolatos alapvető információkkal fog bírni.

11


Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  A bemutatkozás nyelvi elemei és egyszerű lehetőségei  Személyével kapcsolatos információk megadása  Alapvető érzelmek, szükségletek kifejezése a szinten megismert szókincs segítségével  A legegyszerűbb, rövid kérdések feltevése és válaszok megadása, a nyelvi megértést támogató kérdések, kérések módjai  Telefonszám megadása, kérése  Segítségkérés alapvető nyelvi kifejezései (eltévedtem)  A magyar nyelv sajátos hangzóinak kiejtése  A család (családi viszonyok, állapot) bemutatása, egyszerű leírása  A szinten megismert nyelvi eszközökkel alapvető információk beszerzése  A szinten megismert témákban alapszinten való tájékozódás szóban és írásban  A legegyszerűbb módszerekkel és nyelvi eszközökkel önkifejezés végrehajtása  A magyar nyelv sajátos hangzóinak kiejtése Írásbeli kommunikáció  Egyszerű, néhány soros baráti levél, üdvözlőlap megírása, postai csomagok feladása, címzése, felvétele  A magyar ábécé és folyó írott betűk alakjai  Adminisztrációs, ügyintézéshez kapcsolatos űrlapok kitöltése, igénylése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  A magyar ábécé betűi, a folyóírás betűalakjai  Magyarország ünnepnapjai  Magyar nevek, névadás, becenevek  Főbb, gyakran használt magyar intézmények rövidítései (pl.: OTP)  Magyar bankjegyek, utcatáblák  Budapest kerületei  Magyarország városai  Magyar éttermek étlapjain leggyakrabban megtalálható ételek (fogások), italok nevei  Magyar borozási szokások (fröccstípusok)  Budapesti látnivalók  Az építészeti világörökség Magyarországon

12

Modulszerkezet‐azonosító: KER A1 / 1‐2. A1.1. modul Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30

Tartalmi követelmények


Névelők (a, az, egy) A létige alakjai (tagadása, ragozása) Birtokos névmások és a birtokos személyjelek Ki, mi, kit, mit kérdőszavak A magán‐ és mássalhangzók rendszere Irányjelölés (itt, ott, benn, kinn, lenn, fenn) Időjelölés (hánykor? mettől‐meddig?) Milyen nyelven? (–ul/‐ül) Milyen nemzetiségű? Többes szám jele („‐k”) A „Hány? Mennyi? Hányas? Hányszor? Hányadik?” kérdések és a válaszaikhoz tartozó toldalékok („‐as, ‐es, ‐os, ös”, „‐szer, ‐szor, ‐ ször”, „‐dik”)  ‐ban, ‐ben helyhatározó ragok  Néhány gyakran használt ige alanyi ragozása egyes és többes számban (létige, tanul, beszél, él, stb.)  „Létige + melléknév” szerkezet alapesetei  Melléknévképzők („‐s”, „‐i”) Témakörök és szókincs  Kommunikáció o Bemutatkozás módjai o Számok, számnevek (1‐10‐ig) és azok kiejtése o A „–t”, mint tárgyrag o A „szeretem” ige használata o Magyarország ünnepnapjai o Magyar nevek  Játék a szavakkal o Számok, számnevek (10‐100‐ig) és azok kiejtése o Birtokos személyjel egyes számú esetei o „Létige + melléknév” szerkezet használata (éhes vagyok) o Magánhangzók magas és alacsony csoportosítása o Magyar folyóírás betűalakjai o Főbb, gyakran használt magyar intézmények rövidítései (pl. OTP)  Társaságban o Alapvető társalgási fordulatok (kérések formái, megköszönés, érdeklődés, udvarias kifejezések) o Birtokos személyjel E/3 esetei részletesen o Udvarias társalgáshoz leggyakrabban használt igék ragozása (pl. kérni, kapni, köszönni, stb.) o Színek nevei, színekkel kapcsolatos szleng kifejezések o Magyar zászló színei, Budapest metróvonal színek

13











Számok o Számok, számnevek (100‐tól) o A „Hány? Mennyi? Hányas? Hányszor? Hányadik?” kérdések és a válaszaikhoz tartozó toldalékok („‐as, ‐es, ‐os, ös”, „‐szer, ‐szor, ‐ször”, „‐dik”) o Számneveket tartalmazó / arra vonatkozó szleng kifejezések o Magyar bankjegyek, utcatáblák o Vásárlás o Leggyakoribb mennyiségnevek (kiló, liter, stb.) o A „Milyen + melléknév” kérdések (milyen méretű) o Termék típusokhoz kapcsolódó főnevek (zacskó, marék, fürt, doboz, stb.) o Vásárláshoz tartozó igék, nyelvi szerkezetek és azok ragozása (szeretnék + igenév, venni, megvenni) o A „‐k”, mint többes szám jele o Üzletek gyakori táblafeliratai (pl. nyitva tartás, rögtön jövök, stb.) Idő, időpont o A „mikor?” kérdőszó, és a „‐kor” időhatározó rag o Időpontokat, nap, nap‐ és évszakokat jelölő főnevek (pl: este, tél, hétfő, tegnap) o Napszakhoz kapcsolódó, étkezéssel kapcsolatos igék (pl. vacsorázik, ebédel) o Az „‐s” melléknévképző o Szinonimák gyakran használt igékre, főnevekre Üzletek, boltok o Üzlettípusok megnevezései (ruhabolt, gyógyszertár) o Fizetőeszközök o Valamivel („‐val”, „‐vel”) fizetni o Levelek címzése, feladása Közlekedés o A „hová?” „merre?” „hol?” kérdőszavak és a megválaszoláskor használt bizonyos irányt, irányultságot, valahol tartózkodást kifejező ragok o Közlekedés során leggyakrabban használt igék alakjai (pl. felszállok, leszállsz) o Budapest kerületei o Magyarország megyéi

A résztvevő megismerkedik a magyar köszönési szokásokkal (leggyakoribb kérések, kérdések, válaszok, kifejezések), az időviszonyok kifejezési formáival, elsajátítja az alapvető információkérés módozatait, valamint a közlekedés, vásárlás sajátos kifejezéseit. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  A bemutatkozás nyelvi elemei és egyszerű lehetőségei  Személyével kapcsolatos információk megadása

14

    

Alapvető érzelmek, szükségletek kifejezése a szinten megismert szókincs segítségével A legegyszerűbb, rövid kérdések feltevése és válaszok megadása, a nyelvi megértést támogató kérdések, kérések módjai Telefonszám megadása, kérése Segítségkérés alapvető nyelvi kifejezései (eltévedtem) A magyar nyelv sajátos hangzóinak kiejtése

Írásbeli kommunikáció  Egyszerű, néhány soros baráti levél, üdvözlőlap megírása, postai csomagok feladása, címzése, felvétele



A magyar ábécé és folyó írott betűk alakjai

Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  A magyar ábécé betűi, a folyóírás betűalakjai  Magyarország ünnepnapjai  Magyar nevek, névadás, becenevek  Főbb, gyakran használt magyar intézmények rövidítései (pl.: OTP)  Magyar bankjegyek, utcatáblák  Budapest kerületei  Magyarország városai A1.2. modul

Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30


Nyelvtani ismeretek • A leggyakoribb kérdőszavak  Határozószók (pl.: idő, hely, stb.) • Számnevek (tő, sor, tört) • Hol? Hova? Merre? • Milyen és melyik? • Irányjelölő igekötők • Felszólítások, felhívások • A „‐ban”, „‐ben” és az „‐on”, „‐en”, „‐ön” helyhatározó ragok használata • A „‐zik”, „‐szik” igeképző • „ige + főnvi igenév” szerkezetek (jár focizni) • T/3 birtokos személyjel  „‐s” melléknévképző Témakörök és szókincs  Étkezés o Leggyakoribb vendéglátóegységek megnevezései o Ételek típusai (levesek, desszertek, stb.) o Rendeléskor, asztalfoglaláskor használt kifejezések, udvarias szófordulatok o Étkezés során, ahhoz kapcsolódóan gyakran használt igék (pl. ízlik, kérni, kóstolni stb.) és azok ragozása o Magyar éttermek étlapjain leggyakrabban megtalálható

15

ételek (fogások), italok nevei A „‐zik”, „‐szik” igeképzővel képzett igékre példák (pl. borozik, pálinkázik) o Magyar borozási szokások (fröccstípusok) (szövegértés) Ház, lakás, otthon o Lakóhelytípusok (lakás, családi ház, garzon, stb.) o Gyakori szobatípusok (konyha, nappali, stb.) o A tegezés és magázás közötti különbségek o A „‐ban”, „‐ben” és az „‐on”, „‐en”, „‐ön” helyhatározó ragok használata lakhatással összekapcsolva (szobában vagyok, hegyen lakom) o Lakhatással kapcsolatos gyakori igék és azok ragozása o Lakás‐ és egyéb apróhirdetések (szövegértés) Szabadidő o Gyakori szabadidős tevékenységek (foci, tánc, stb.) o szabadidővel kapcsolatos „ige + főnévi igenév” szerkezetek (jár focizni) o T/3 birtokos személyjel esetei, gyakorlása o Példák felszólító módú igealakokra (Menjünk! Csináljuk!) o Sportágak magyar megnevezései o Példák határozószavakra o A magyar kártya és gyakori kártyajátékai (szövegértés) Egészség, betegség o Betegségekkel, rosszulléttel, egészségügyi panaszokkal kapcsolatos kifejezések o Testrészek, szervek megnevezései o Gyógyszertárban kapható termékek megnevezései o Orvosok és egészségügyi intézménytípusok megnevezései (nőgyógyász, kórház, klinika) Időjárás, kirándulás o Időjárással kapcsolatos kifejezések o A „milyen?” kérdőszó gyakorlása o Időjárással kapcsolatos melléknevek o Példák magázódó mondatokra o Időjárás jelentés o Magyarország éghajlata (szövegértés) • Család o Családfa és családtagok és viszonyok o Külső tulajdonságok leírása (barna haj, zöld szem) o Birtokos szerkezetek használata családi viszonyok leírásakor o Leggyakoribb magyar vezeték‐ és keresztnevek Egy kis hazai o Budapest látványosságai + 1. Gyakorlás, rendszerezés (Összefoglaló jellegű lecke) Adatlapok kitöltése, ügyintézés o









  

Megismeri tematikus rendszerben a hétköznapi helyszínekhez (pl.:

16

szórakozás, házfenntartás, családi élet) és helyzetekhez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket. Megismeri az alapvető nyelvi szerkezeteket, vonzatos kifejezéseket (pl.: Szeret focizni, Tud úszni). Megérti az utasításokat, figyelmeztetéseket. Megismeri a családdal, ügyintézéssel kapcsolatos kifejezéseket. A magyar nyelvvel, élettel és kultúrával kapcsolatos alapvető információkkal fog bírni. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  A család (családi viszonyok, állapot) bemutatása, egyszerű leírása  A szinten megismert nyelvi eszközökkel alapvető információk beszerzése  A szinten megismert témákban alapszinten való tájékozódás szóban és írásban  A legegyszerűbb módszerekkel és nyelvi eszközökkel önkifejezés végrehajtása  A magyar nyelv sajátos hangzóinak kiejtése Írásbeli kommunikáció  Adminisztrációs, ügyintézéshez kapcsolatos űrlapok kitöltése, igénylése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Magyar éttermek étlapjain leggyakrabban megtalálható ételek (fogások), italok nevei  Magyar borozási szokások (fröccstípusok)  Budapesti látnivalók  Az építészeti világörökség Magyarországon

17

KER A2 szint A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák


60


60

Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyi adatokra vonatkozó kérdéseket, képes egyszerűen kifejezni mindennapi szükségleteit.  Megérti a személyével, családjával és közvetlen környezetével kapcsolatos ismerős szavakat és beszédfordulatokat.  Egyszerű mondatokkal be tudja mutatni lakóhelyét és ismerőseit.  Ismer személyes adatokhoz és bizonyos konkrét helyzetekhez kötődő szavakat és egyszerű fordulatokat.  Megérti az ismerős neveket, szavakat és nagyon egyszerű mondatokat.  Meg tud írni egy egyszerű szöveget, ki tud tölteni személyi adataira vonatkozó formanyomtatványt.  Tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Elvárás: eredményes (min. 60%‐os) írásbeli és szóbeli szintfelmérés teljesítése 

18


Szövegértés – Hallás utáni értés: Megérti a személyéhez közvetlenül kapcsolódó, gyakran használt szavakat és kifejezéseket (pl. személyes adatai, család, vásárlások, szűk környezet, tanulás, munka). Megérti az egyszerű és világos hirdetések és üzenetek lényeg ét. Szövegértés – Olvasás: El tud olvasni rövid, nagyon egyszerű szövegeket. Megtalálja a várható / konkrét információt a mindennapi, egyszerű szövegekben (pl. rövid hirdetés, prospektus, menü, menetrend), és megérti a rövid, egyszerű magánleveleket. Beszéd – Társalgás: Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Beszéd – Folyamatos beszéd: Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről. Írás: Tud rövid, egyszerű jegyzetet, üzenetet vagy magánjellegű, például köszönőlevelet írni. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

19


Nyelvtani ismeretek • • • • • • • • • • • •

A névelők nyelvtani szabályai A névmások funkciója, alkalmazása A tárgyragos vonzatok, kifejezések Főnevek és melléknevek toldalékai Határozószók és névutók rendszere Az –s, ‐sz, ‐z, ‐ik végű igék ragozása Főnévi igeneves szerkezetek A „‐t” tárgyrag gyakorlása Példák névmások használatára Melléknevek fokozása Birtokos személyjel T/2 alakjainak gyakorlása Főnévi igenevek képzése (az „‐i” képző)           


Az sz‐v típusú igék ragozása (tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik, iszik) Az irányhármasság, (ragok) a közlekedés, utazás Az időhatározás, múlva, óta, tól‐től‐ig, ,‐val, ‐vel ezelőtt Mikor, mióta? kérdőszavak számnévi melléknevek képzése (‐os, ‐as, ‐es,) Birtokos személyjelezés, nekem, neked névmások A múlt idő képzése Visszaható névmások Több birtokos és több birtok nyelvi kifejezésének eszközei Az „‐s” melléknévképző Az „‐ú, ‐ű” melléknévképző




Kommunikáció o A létige jelen idejű ragozása o A névelők használatának nyelvtani szabályai o Birtokos személyjel E/1 o Bemutatkozási, bemutatási formák, köszönések, köszöntések o Elköszönési formák o Melléknevek ellentétpárjai o Híres magyar nemzetiségű tanítók, oktatóok (szövegértés) Játék a szavakkal o A „Mi? Mit? Ki? Kit? kérdésekre adható rövid válaszok és a „‐t” tárgyrag o Magas, mély és vegyes hangrendű magánhangzóval rendelkező szavak o A „Hol?” kérdőszó és a válaszoláshoz szükséges helyhatározó ragok (pl.: „‐ban, ‐ben, ‐on, ‐en”) o Az „ly” és a „j” betűt tartalmazó szavak

20

A számnevek gyakorlása Létige E/1 alakjával kifejezhető érzelmek, érzések, panaszok o Problémák kifejezéséhez kapcsolatos igék, azok tagadásának nyelvtani formája (pl.: nem tudom, nem találom, stb.) o Gyakori, mindennaposan előforduló kérdések (Hol van…? Hány óra van? Mi a baj? Hogy vagy? stb.) o Melléknevek ellentétpárokban o Magyar nyelvészek (szövegértés) Társaságban o Jókívánságok (pl.: boldog szülinapot! Jó étvágyat! stb.) o Magyar naptári ünnepek o Birtokos személyjel E/3 alakjának gyakorlása o Helyhatározó szavak és helyet meghatározó névutók o Bocsánatkérést, sajnálatot, elnézést jelentő kifejezések, mondatok o Színek megnevezései o Adatlapok, formanyomtatványok pontjainak (cím, nemzetiség, stb.) gyakorlása Számok o Sorszámnevek létrehozásának gyakorlása o Tőszámnevek használatának esetei o Törtszámnevek gyakorlása o Számnevek megnevezéseinek gyakorlása (millió fölött is) o Számnevekből is álló összetett szavak (kétágyas, hétfejű) o Matematikai alapműveletek megnevezései, azok kiejtésének gyakorlása o A birtokos személyjel T/1 alakjainak gyakorlása o Példák a határozói igenevekre o A „Hogyan?” kérdésre adható válaszok során használt toldalékok (határozói igenevek, melléknevek o Üzletek, helyiségek leggyakoribb feliratai (Tilos…, zárva, hölgyek, urak, vigyázat!) o Három híres magyar (logikában kimagaslóak) (szövegértés) Vásárlás o Mennyiségek, mértékegységek megnevezései o Piacon található üzletek nevei, ott kapható termékek o A többes számú főnevek képzésének gyakorlása o Melléknevek ragozása o Melléknevek fokozása o Birtokos személyjel T/2 alakjainak gyakorlása o Főnévi igenevek képzése (az „‐i” képző) o Az „‐i”, mint melléknévképző (pl.: soproni) o Üzletek megnevezései és ott kapható termékek o Magyar szólások, közmondások o Híres magyar borászok, szőlészek (szövegértés) Idő, időpont o Időhatározó szavak használatának szabályai o A „Mikor? Hánykor? Hány órakor?” kérdésekre adható o o







•

21

rövid válaszok A „Mettől‐meddig?” kérdésekre adható válaszok Az időpontok kiejtése a magyar nyelvben (pl.: 6:05 – hat óra múlt 5 perccel) o Birtokos személyjel T/3 alakjai, azok gyakorlása o Személyes névmások „‐ban” „‐ben” alakjai o Napok, napszakok o Idővel, időpontokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések o Híres magyar költők (szövegértés) Üzletek, boltok o Birtokos névmások alakjainak képzése, azok gyakorlása o Birtokos személyjel gyakorlása o Üzletek és boltok megnevezései o Vásárlással kapcsolatos leggyakoribb kifejezések, kérdések o Magyar régi áruházak (szövegértés) Közlekedés o Igekötők és azok jelentésmódosító szerepei (példák) o Közlekedéssel, útbaigazítással kapcsolatos rövid kérdések, válaszok o A „Hová? Kivel? Mivel? Mikor?” kérdések és válaszok („‐ val, ‐vel” rag) o Budapest kerületei o Budapest metróvonalai o Helyhatározó szavak és névutók o Égtájak o Mobilparkolás és egyéb digitális eszközökkel történő rendelések, foglalkozások (szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges szókincs) o Híres magyar épületek o o

•

•





Étkezés o Rendeléskor, szolgáltatások igénybe vételekor használt udvarias kifejezések, mondatok o A „Milyen + főnév” kezdődő kérdések, és válaszok o A személyes névmás „‐hoz, ‐hez, ‐höz” alakjai o Véleménynyilvánítás, javaslatok, ötletek kifejezéséhez használható kifejezések, mondatok o Étlapokon szereplő gyűjtőszavak, egyes fogások, italok megnevezései o A fröccs típusai, mi a fröccs? o Néhány magyar étel Ház, lakás, otthon o Lakás, ház, otthon kialakításakor, bérlésekor, azokkal kapcsolatban érdeklődéskor használt kifejezések, szófordulatok, mondatok o Szállodában, hotelben, egyéb szállások lefoglalásakor, érdeklődéskor használt kifejezések, mondatok o Visszaható névmások, azok gyakorlása o Több birtokos és több birtok nyelvi kifejezésének eszközei, azok gyakorlása o Lakrészek, szobák megnevezései

22













o Magyar tájegységek Szabadidő o A személyes névmás „‐tól, ‐től” alakjai o Sportágak, szabadidős tevékenységek megnevezései o Utazással kapcsolatos szavak, kifejezések o Példák „ige + főnévi igenév” szerkezetekre (pl.: lejár pingpongozni) o Híres magyar sportolók (szövegértés) Egészség, betegség o Orvosnál, kórházban használt szókincs, kifejezések o Orvosi panaszok leírása (lázas vagyok, fáj a fejem) o Testrészek, szervek megnevezései o Gyógyszertárban kapható termékek o Betegségek kezelésével, megelőzésével kapcsolatos kifejezések, szavak o Híres magyar orvosok, tudósok (szövegértés) Időjárás, kirándulás o Időjárást leíró rövid mondatok, szókapcsolatok (fúj a szél, esik az eső) o Az „‐s” melléknévképző o Személyes névmás toldalékolt alakjai, azok gyakorlása o Az igék jelen és múlt idejének alakjai, azok gyakorlása o Időjárás jelentés o Magyar természetvédők, természetbarátok (szövegértés) Család o Az „‐ú, ‐ű” melléknévképző o Vérszerinti családtagok megnevezései nemek szerinti bontásban o Házasság előtti és utáni családtagok, rokonsági viszonyok megnevezései o Külső és belső tulajdonságok megnevezései (melléknevek) o Magyar keresztnevek becézett formái o Magyar híres családfák (szövegértés) Egy kis hazai o Húsvéti népszokások o Locsolóversek o Napló Magyarországról (szövegértés) o Általános információk Magyarországról (pénznem, államforma, legnagyobb folyó, stb.) o Így készült az Egy csipet Magyarország… (szövegértés) + 1. Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke)

Szókincs Megismerkedik az idő és tér viszonyainak specifikusabb leírásával (pl.: órarend, napszakok, évszakok, hónapok, egy nap leírása.), a szolgáltatásokkal, megrendelésekkel kapcsolatos kifejezésekkel. Alapvető szükségleteket és szándékokat ki tud fejezni. Megismerkedik az utazással, tájékozódással kapcsolatos szavakkal, a testrésznevekkel, az orvosi rendeléssel kapcsolatos információkkal, a pihenés, szabadidő és sportok különféle változataival, valamint a számnevek fajtáival.

23


Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Személyes adatok közlése, ügyintézéshez kapcsolódó adatok kérése  Érzelmek ismert nyelvi eszközökkel való kifejezése  Hétköznapi szituációkban udvarias kifejezések használata ismert nyelvi eszközökkel  Egyszerű kommunikáció és információcsere ismert témákban  Egyszerű utasítások megértése ismert témakörökre vonatkozóan  Megtörtént események elmesélése ismert nyelvi eszközökkel  Jövőbeli tervek, események egyszerű leírása, elmesélése Írásbeli kommunikáció  Egyszerű üzenetek (e‐mailek, sms‐ek), szövegek (magánlevelek) szerkesztése  Egyszerű információközlő formák (menetrendek, étlapok, hirdetések) megértése  Tárgyakról, személyekről egyszerű, rövid ismertetés írása, szerkesztése  Ismert témákban, ismert szókincsű, egyszerűen megfogalmazott szövegek megértése  Egyszerű szövegekből információk keresése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Ünnepnapok Magyarországon  Híres magyar tudósok  Híres magyar költők  Magyarországi közlekedése, földrajza  Magyar gasztronómia  Népszokások Magyarországon  Magyarország éghajlata  Alapvető magyarságszimbólumok

24

Modulszerkezet‐azonosító: KER A2 / 1‐2. A2.1. modul Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30


Nyelvtani ismeretek  • • • • • • • • • • •

A névelők nyelvtani szabályai A névmások funkciója, alkalmazása A tárgyragos vonzatok, kifejezések Főnevek és melléknevek toldalékai Határozószók és névutók rendszere Az –s, ‐sz, ‐z, ‐ik végű igék ragozása Főnévi igeneves szerkezetek A „‐t” tárgyrag gyakorlása Példák névmások használatára Melléknevek fokozása Birtokos személyjel T/2 alakjainak gyakorlása Főnévi igenevek képzése (az „‐i” képző)

Témakörök és szókincs  Kommunikáció o A létige jelen idejű ragozása o A névelők használatának nyelvtani szabályai o Birtokos személyjel E/1 o Bemutatkozási, bemutatási formák, köszönések, köszöntések o Elköszönési formák o Melléknevek ellentétpárjai o Híres magyar nemzetiségű tanítók, oktatóok (szövegértés)  Játék a szavakkal o A „Mi? Mit? Ki? Kit? kérdésekre adható rövid válaszok és a „‐t” tárgyrag o Magas, mély és vegyes hangrendű magánhangzóval rendelkező szavak o A „Hol?” kérdőszó és a válaszoláshoz szükséges helyhatározó ragok (pl.: „‐ban, ‐ben, ‐on, ‐en”) o Az „ly” és a „j” betűt tartalmazó szavak o A számnevek gyakorlása o Létige E/1 alakjával kifejezhető érzelmek, érzések, panaszok o Problémák kifejezéséhez kapcsolatos igék, azok tagadásának nyelvtani formája (pl.: nem tudom, nem találom, stb.) o Gyakori, mindennaposan előforduló kérdések (Hol van…? Hány óra van? Mi a baj? Hogy vagy? stb.) o Melléknevek ellentétpárokban o Magyar nyelvészek (szövegértés)  Társaságban

25

Jókívánságok (pl.: boldog szülinapot! Jó étvágyat! stb.) Magyar naptári ünnepek Birtokos személyjel E/3 alakjának gyakorlása Helyhatározó szavak és helyet meghatározó névutók Bocsánatkérést, sajnálatot, elnézést jelentő kifejezések, mondatok o Színek megnevezései o Adatlapok, formanyomtatványok pontjainak (cím, nemzetiség, stb.) gyakorlása Számok o Sorszámnevek létrehozásának gyakorlása o Tőszámnevek használatának esetei o Törtszámnevek gyakorlása o Számnevek megnevezéseinek gyakorlása (millió fölött is) o Számnevekből is álló összetett szavak (kétágyas, hétfejű) o Matematikai alapműveletek megnevezései, azok kiejtésének gyakorlása o A birtokos személyjel T/1 alakjainak gyakorlása o Példák a határozói igenevekre o A „Hogyan?” kérdésre adható válaszok során használt toldalékok (határozói igenevek, melléknevek o Üzletek, helyiségek leggyakoribb feliratai (Tilos…, zárva, hölgyek, urak, vigyázat!) o Három híres magyar (logikában kimagaslóak) (szövegértés) Vásárlás o Mennyiségek, mértékegységek megnevezései o Piacon található üzletek nevei, ott kapható termékek o A többes számú főnevek képzésének gyakorlása o Melléknevek ragozása o Melléknevek fokozása o Birtokos személyjel T/2 alakjainak gyakorlása o Főnévi igenevek képzése (az „‐i” képző) o Az „‐i”, mint melléknévképző (pl.: soproni) o Üzletek megnevezései és ott kapható termékek o Magyar szólások, közmondások o Híres magyar borászok, szőlészek (szövegértés) Idő, időpont o Időhatározó szavak használatának szabályai o A „Mikor? Hánykor? Hány órakor?” kérdésekre adható rövid válaszok o A „Mettől‐meddig?” kérdésekre adható válaszok o Az időpontok kiejtése a magyar nyelvben (pl.: 6:05 – hat óra múlt 5 perccel) o Birtokos személyjel T/3 alakjai, azok gyakorlása o Személyes névmások „‐ban” „‐ben” alakjai o Napok, napszakok o Idővel, időpontokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések o Híres magyar költők (szövegértés) Üzletek, boltok o Birtokos névmások alakjainak képzése, azok gyakorlása o o o o o





•

•

26

o Birtokos személyjel gyakorlása o Üzletek és boltok megnevezései o Vásárlással kapcsolatos leggyakoribb kifejezések, kérdések o Magyar régi áruházak (szövegértés) Közlekedés o Igekötők és azok jelentésmódosító szerepei (példák) o Közlekedéssel, útbaigazítással kapcsolatos rövid kérdések, válaszok o A „Hová? Kivel? Mivel? Mikor?” kérdések és válaszok („‐ val, ‐vel” rag) o Budapest kerületei o Budapest metróvonalai o Helyhatározó szavak és névutók o Égtájak o Mobilparkolás és egyéb digitális eszközökkel történő rendelések, foglalkozások (szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges szókincs) o Híres magyar épületek

•

Szókincs Megismerkedik az idő és tér viszonyainak specifikusabb leírásával (pl.: órarend, napszakok, évszakok, hónapok, egy nap leírása.), a szolgáltatásokkal, megrendelésekkel kapcsolatos kifejezésekkel. Alapvető szükségleteket és szándékokat ki tud fejezni. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Személyes adatok közlése, ügyintézéshez kapcsolódó adatok kérése  Érzelmek ismert nyelvi eszközökkel való kifejezése  hétköznapi szituációkban udvarias kifejezések használata ismert nyelvi eszközökkel  Egyszerű kommunikáció és információcsere ismert témákban Írásbeli kommunikáció  Egyszerű üzenetek (e‐mailek, sms‐ek), szövegek (magánlevelek) szerkesztése  Egyszerű információközlő formák (menetrendek, étlapok, hirdetések) megértése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Ünnepnapok Magyarországon  Híres magyar tudósok  Híres magyar költők  Magyarországi közlekedése, földrajza A2.2. modul

Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30


Nyelvtani ismeretek 

Az sz‐v típusú igék ragozása

27

         

(tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik, iszik) Az irányhármasság, (ragok) a közlekedés, utazás Az időhatározás, múlva, óta, tól‐től‐ig, ,‐val, ‐vel ezelőtt Mikor, mióta? kérdőszavak számnévi melléknevek képzése (‐os, ‐as, ‐es,) Birtokos személyjelezés, nekem, neked névmások A múlt idő képzése Visszaható névmások Több birtokos és több birtok nyelvi kifejezésének eszközei Az „‐s” melléknévképző Az „‐ú, ‐ű” melléknévképző

Témakörök és szókincs  Étkezés o Rendeléskor, szolgáltatások igénybe vételekor használt udvarias kifejezések, mondatok o A „Milyen + főnév” kezdődő kérdések, és válaszok o A személyes névmás „‐hoz, ‐hez, ‐höz” alakjai o Véleménynyilvánítás, javaslatok, ötletek kifejezéséhez használható kifejezések, mondatok o Étlapokon szereplő gyűjtőszavak, egyes fogások, italok megnevezései o A fröccs típusai, mi a fröccs? o Néhány magyar étel  Ház, lakás, otthon o Lakás, ház, otthon kialakításakor, bérlésekor, azokkal kapcsolatban érdeklődéskor használt kifejezések, szófordulatok, mondatok o Szállodában, hotelben, egyéb szállások lefoglalásakor, érdeklődéskor használt kifejezések, mondatok o Visszaható névmások, azok gyakorlása o Több birtokos és több birtok nyelvi kifejezésének eszközei, azok gyakorlása o Lakrészek, szobák megnevezései o Magyar tájegységek  Szabadidő o A személyes névmás „‐tól, ‐től” alakjai o Sportágak, szabadidős tevékenységek megnevezései o Utazással kapcsolatos szavak, kifejezések o Példák „ige + főnévi igenév” szerkezetekre (pl.: lejár pingpongozni) o Híres magyar sportolók (szövegértés)  Egészség, betegség o Orvosnál, kórházban használt szókincs, kifejezések o Orvosi panaszok leírása (lázas vagyok, fáj a fejem) o Testrészek, szervek megnevezései o Gyógyszertárban kapható termékek o Betegségek kezelésével, megelőzésével kapcsolatos kifejezések, szavak o Híres magyar orvosok, tudósok (szövegértés)  Időjárás, kirándulás

28

o

Időjárást leíró rövid mondatok, szókapcsolatok (fúj a szél, esik az eső) Az „‐s” melléknévképző Személyes névmás toldalékolt alakjai, azok gyakorlása Az igék jelen és múlt idejének alakjai, azok gyakorlása Időjárás jelentés Magyar természetvédők, természetbarátok (szövegértés)

o o o o o Család o Az „‐ú, ‐ű” melléknévképző o Vérszerinti családtagok megnevezései nemek szerinti bontásban o Házasság előtti és utáni családtagok, rokonsági viszonyok megnevezései o Külső és belső tulajdonságok megnevezései (melléknevek) o Magyar keresztnevek becézett formái o Magyar híres családfák (szövegértés) Egy kis hazai o Húsvéti népszokások o Locsolóversek o Napló Magyarországról (szövegértés) o Általános információk Magyarországról (pénznem, államforma, legnagyobb folyó, stb.) o Így készült az Egy csipet Magyarország… (szövegértés) + 1. Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke)







Szókincs Megismerkedik az utazással, tájékozódással kapcsolatos szavakkal, a testrésznevekkel, az orvosi rendeléssel kapcsolatos információkkal, a pihenés, szabadidő és sportok különféle változataival, valamint a számnevek fajtáival. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Egyszerű utasítások megértése ismert témakörökre vonatkozóan  Megtörtént események elmesélése ismert nyelvi eszközökkel  Jövőbeli tervek, események egyszerű leírása, elmesélése Írásbeli kommunikáció  Tárgyakról, személyekről egyszerű, rövid ismertetés írása, szerkesztése  Ismert témákban, ismert szókincsű, egyszerűen megfogalmazott szövegek megértése  Egyszerű szövegekből információk keresése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Magyar gasztronómia  Népszokások Magyarországon  Magyarország éghajlata  Alapvető magyarságszimbólumok

29

KER B1 szint


80


80



A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák

Fel tud tenni egyszerű kérdéseket, reagálni tud egyszerű állításokra, jelezni tudja mikor követi a kommunikációt.  Megért egyes gyakran használt szavakat és fordulatokat, egyszerű bejelentéseket, üzenetek lényegét, ha személyes dolgairól van szó.  Rutinszerű helyzetekben egyszerű információcserére képes.  Egyszerű mondatokkal tud beszélni személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól vagy munkájáról.  El tud olvasni rövid, egyszerű szöveget és megtalálja benne a keresett információt.  Meg tud írni egyszerű feljegyzéseket és egyszerű magánleveleket.  Helyesen tud használni néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet. Elvárás: eredményes (min. 60%‐os) írásbeli és szóbeli szintfelmérés teljesítése


Szövegértés – Hallás utáni értés: Megérti a világos, mindennapi beszéd lényegét, ha olyan témákról esik szó, mint a munka, a tanulás, a szabadidő, stb. Ki tudja szűrni a lényeget azokból a rádió‐ és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről, szakmai vagy érdeklődési körének megfelelő témákról szólnak, és ha eléggé lassan és tagoltan beszélnek. Szövegértés – Olvasás: Megérti a főként köznyelven, vagy a munkájához közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket. Magánlevélben megérti az események, érzelmek vagy kívánságok leírását. Beszéd – Társalgás: Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Beszéd – Folyamatos beszéd: Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit. Írás: Egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy érdeklődési körébe tartoznak. Élményeiről és benyomásairól magánleveleket tud írni. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

30

A KER B1 szint tartalmi követelményei

Nyelvtani ismeretek         

A mutató névmások, ez+az +ragok, főnevek toldalékolása, (‐ás‐és, ‐ ság‐ség) Hányszor? (‐szor, ‐szer, ‐ször) A „meg” és az „el” igekötők, aspektusjelölés melléknév fokozása, olcsóbb, magasabb, szélesebb A tárgyas ragozás, ‐s, ‐sz , ‐z végű igék Az sz‐v végű igék múlt idejű alakjai, a főnévi igeneves változatból képzettek, hangzókieséses típusúak. Melléknevek többes száma A többes szám jelének gyakorlása és a kiejtést könnyítő hangok a toldalékokban

               A KER B1 szint tartalmi követelményei

A helyhatározó névutói szeret, tud, akar + főnévi igeneves szerkezetek, irányjelölő névmások Velem, nekem, engem névmások, Kivel, mivel? kérdőszavak és vonzataik A ‐lak, ‐lek forma (kérlek, szeretlek) A múlt idő paradigmái (‐t, ‐ott, ‐ett, ‐ött) A múlt idejű igealakok tárgyas ragozása Az igekötők jelentésmódosító szerepe Magas és mély hangrendű igék ragozása Magas és mély hangrendű igék múlt idejű ragozása Helyet meghatározó névutók Időhatározó szavak Példák feltételes módú igékre A múlt idejű igék helyesírása („‐t”, „‐tt”) A létige speciális esetei, alakjai (pl.: lett) A „‐hat”, „‐het” ható igeképzők képzése, szabályai

Témakörök és szókincs •

•

Kommunikáció o Hangzók, szavak kiejtésének gyakorlása o Igék tagadásának gyakorlása o A magas, mély és vegyes hangrendű szavak toldalékaiban szereplő kiejtést könnyítő magánhangzók szabályai Játék a szavakkal o Magas, mély és vegyes hangrendű szavak gyakorlása o Rendhagyó igék ragozásának gyakorlása o A helyhatározó ragok, névutók használatának gyakorlása o A határozott és határozatlan névelők, azok gyakorlása o A többes szám jelének gyakorlása és a kiejtést könnyítő hangok a toldalékokban o Melléknevek többes száma o Melléknevek megnevezései (ellentétpárokban)

31

•

•

•

•

•

•

o Hétköznapi használati tárgyak o Teller Ede rövid életrajza (szövegértés) Társaságban o Bemutatkozási formák o Társalgás közben (annak folyamatosságának fenntartásáért) használt szófordulatok, kifejezések (pl.: mindjárt mondom, egy pillanat, hogy is mondjam, stb.) o Birtokos személyjelek gyakorlása o Testrészek megnevezései o A dobos‐torta (szövegértés) Számok o Sorszámnevek használatának esetei o Lakhelyre vonatkozó kérdések és válaszok o Rendelés, címmegadás, mennyiségek, mértékegységek o Üzlet és bolt típusok, termékek, szolgáltatások o Budapesti kerületek nevei o Neumann János rövid életrajza (szövegértés) Vásárlás o Gyümölcsök magyar megnevezései o Zöldségek magyar megnevezései o Mértékegységek (dekagramm) o Mennyiségnevek (egy doboz, egy zsák) o Cukrásztermékek, péksütemények megnevezései o A „‐t” tárgyrag és a mássalhangzó harmónia esetei, gyakorlása, kivételek (retket) o Miért fontos a tárgyrag használata a magyar nyelvben? o Igék tárgyas ragozása, gyakorlása Idő, időpont o Hónapok, évszakok, napok, napszakok o Melyik hónapban, melyik napon, mikor kezdetű kérdésekre adható válaszok, a kérdések megválaszolásakor használt toldalékok (időhatározó ragok) o Időintervallum kifejezések vonzatai (szükséges toldalékok) o Dátumok kiejtése, lehetséges formák (írásos és szóbeli) o A magyar szóda (szövegértés) Üzletek, boltok o Üzlet‐ és bolttípusok, ott megvásárolható termékek o Ruhatípusok o Öltözködéshez kapcsolódó melléknevek o A többes számú főnevek tárgyragjai, a toldalékok sorrendisége o Igék tárgyas ragozása (pl.: kérem, veszed, megvennénk) o A magyarok és a nadrág története (szövegértés) Közlekedés o Tömegközlekedési eszközök megnevezései o Útbaigazítás kérése, adása o Visszakérdezés nyelvi módszerei (pl.: hogyan?) o A hol, honnan, hová kérdésekhez kapcsolódó helyhatározó ragok esetei összekapcsolva az idő egyidejű kifejezésével (Rómából jövök, Rómába megyek, Rómában vagyok) o Igekötők lehetséges helyet meghatározó (irányultsági

32

o •

•

•

•

•

•

viszonyokat kifejező) esetei Magyarországra, Budapestre jellemző tömegközlekedési eszközök

Étkezés o Magyar konyha ételei o Rendelés, foglalás udvarias beszédstílussal o Étkészlet megnevezései o Igekötők használata irányok, irányultságok kifejezésére (bemegy, lemegy, átmegy) o Igekötővel való válaszadás eldöntendő kérdések esetén o Példák az igekötők jelentésmódosító szerepére o Híres magyar ételek (Gundel palacsinta) Ház, lakás, otthon o Épületek, lakások jellemzői (terület, szint, stb.) o Épületek, lakások, szobák leírása (tágas, sötét, stb.) o Bútorok megnevezései o Magas és mély hangrendű igék ragozása o Névutók (helyet meghatározó) o A Herendi porcelán (szövegértés) Szabadidő o Sportoláshoz szükséges eszközök, tárgyak megnevezései o Szabadidős tevékenység helyszínei (uszoda, pálya, stb.) o Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó igék o Példa a feltételes módú igék használatára (szeretnék…) o Udvarias beszédstílust kifejező igék (tudtok, tudna, megtenné, stb.) és használuk o „Ige + főnévi igenév” szerkezetek o Magyar közmondások o Az Aranycsapat (szövegértés) Egészség, betegség o A létige múlt idejű ragozása o A magas és mély hangrendű igék múlt idejű ragozása o Időhatározó szavak o Szent‐Györgyi Albert munkássága (szövegértés) o Betegségek, egészségügyi állapot kifejezése (náthás vagyok, megy a hasam, stb.) o A múlt idő a magyar nyelvben Időjárás, kirándulás o A múlt idejű igék helyesírása („‐t”, „‐tt”) o Időjárással kapcsolatos szavak, kifejezések o Kirándulás megszervezéséhez, tervezéséhez kapcsolódó szavak, kifejezések o A magas és mély hangrendű igék múlt idejű alanyi és tárgyi ragozása o A létige „lett” alakja, annak használata o A János‐hegy (szövegértés) o Budapesti látnivalók Család o Családtagok, rokonsági viszonyok megnevezései o Vonzatot (meghatározott toldalékot) igénylő igék (pl.:

33

mesél valakinek valamiről) Együttéléssel, párkapcsolatok leírásával kapcsolatos igék, főnevek, melléknevek o Családi szokások Magyarországon o A múlt idő jelének összes alakja, annak gyakorlása o Múlt idejű mondatalkotás és mondatok o A család szó értelmezése Magyarországon o Jellemző magyar vezetéknevek, a vezetéknév és keresztnév sorrendje Egy kis hazai o „‐hat”, „‐het” ható igeképzők képzése, szabályai o Magyar történelmi személyek (szövegértés) o 1848‐49‐es forradalom és szabadságharc, illetve március 15‐ ei nemzeti ünnep és szokások o Kossuth Lajos élete (szövegértés) o Személyes névmások ragozott alakjainak gyakorlása o Termálvizek Magyarországon (szövegértés) + 1. Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke) o

•

• Szókincs Megismerkedik a kommunikáció elvontabb rétegeivel, szokásokkal, állandósult szókapcsolatokkal; a belső tulajdonságok kifejezésének különböző formáival. Megismeri a vásárláshoz szükséges nyelvi eszközöket, megismeri azokat a nyelvi szófordulatokat, mondatalkotási technikákat, amelyek az udvariasságot kifejezik. Megismeri a közlekedéshez, útbaigazítás kéréséhez, tájékozódáshoz szükséges kérdésformákat, szókincset. A résztvevő megismerkedik az étkezési szokásokkal és a jellegzetes magyar italokkal és ételekkel. Megismeri az utazás, kirándulás, iránymegadás szélesebb szókincsét. Megismeri a fizikai tünetek, egészséges életmód kifejezéseit, pénzügyi műveletek szavait, a szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek, mozi, színház, sportmérkőzés, évszakok szerinti aktivitások szerkezeteit.

34


Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Ismert témákban nem bonyolult elbeszélések megértése  Ismert témákban, ismert nyelvi eszközökkel társalgásban való részvétel  Munkakereséshez, munkavállaláshoz szükséges nyelvi eszközök aktív használata  hétköznapi beszédhez kapcsolódóan pontosító, illetve további információgyűjtő kérdések feltevése  Általános nyelvezetű, különböző kommunikációs csatornát alkalmazó média beszédeinek megértése  Hétköznapi beszédből lényegi információk kiszűrése  Lakhatással kapcsolatosan felmerülő problémák, feladatok kifejezése, megoldása Írásbeli kommunikáció  Informális szövegtípusok (baráti levél, hosszabb üzenetek) írása, szerkesztése ismert nyelvi eszközökkel  Élménybeszámolók megírása ismert nyelvi eszközökkel  Különböző témájú, illetve személyes üzenetekben, szövegekben az üzenő fél érzéseinek, kívánságainak, terveinek felismerése, megértése  Számos hétköznapi témában szövegek, megírása, szerkesztése  Általános nyelvezetű szövegekből a részletek kiemelése, hangsúlyozása  Egyszerű szövegek összevetése, fontossági sorrend felállítása kijelölt, meghatározott szempontok alapján Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Magyar feltalálók  A honfoglalás kori magyarság  Egy átlagos magyar ember életformája  Magyarország nemzeti hagyományai  Híres magyar ételek  Magyarország ipara  Híres magyarok a nagyvilágban (sport, kultúra, tudomány)  Fontosabb kirándulóhelyek, üdülési szokások  Magyarországi szabadidő‐eltöltési modellek

35

Modulszerkezet‐azonosító: KER B1 / 1‐2. B1.1. modul Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40



A mutató névmások, ez+az +ragok, főnevek toldalékolása, (‐ás‐és, ‐ ság‐ség) Hányszor? (‐szor, ‐szer, ‐ször) A „meg” és az „el” igekötők, aspektusjelölés melléknév fokozása, olcsóbb, magasabb, szélesebb A tárgyas ragozás, ‐s, ‐sz , ‐z végű igék Az sz‐v végű igék múlt idejű alakjai, a főnévi igeneves változatból képzettek, hangzókieséses típusúak. Melléknevek többes száma A többes szám jelének gyakorlása és a kiejtést könnyítő hangok a toldalékokban

Témakörök és szókincs  Kommunikáció o Hangzók, szavak kiejtésének gyakorlása o Igék tagadásának gyakorlása o A magas, mély és vegyes hangrendű szavak toldalékaiban szereplő kiejtést könnyítő magánhangzók szabályai • Játék a szavakkal o Magas, mély és vegyes hangrendű szavak gyakorlása o Rendhagyó igék ragozásának gyakorlása o A helyhatározó ragok, névutók használatának gyakorlása o A határozott és határozatlan névelők, azok gyakorlása o A többes szám jelének gyakorlása és a kiejtést könnyítő hangok a toldalékokban o Melléknevek többes száma o Melléknevek megnevezései (ellentétpárokban) o Hétköznapi használati tárgyak o Teller Ede rövid életrajza (szövegértés) • Társaságban o Bemutatkozási formák o Társalgás közben (annak folyamatosságának fenntartásáért) használt szófordulatok, kifejezések (pl.: mindjárt mondom, egy pillanat, hogy is mondjam, stb.) o Birtokos személyjelek gyakorlása o Testrészek megnevezései o A dobos‐torta (szövegértés) • Számok o Sorszámnevek használatának esetei o Lakhelyre vonatkozó kérdések és válaszok o Rendelés, címmegadás, mennyiségek, mértékegységek o Üzlet és bolt típusok, termékek, szolgáltatások o Budapesti kerületek nevei

36

•

•

•

•

o Neumann János rövid életrajza (szövegértés) Vásárlás o Gyümölcsök magyar megnevezései o Zöldségek magyar megnevezései o Mértékegységek (dekagramm) o Mennyiségnevek (egy doboz, egy zsák) o Cukrásztermékek, péksütemények megnevezései o A „‐t” tárgyrag és a mássalhangzó harmónia esetei, gyakorlása, kivételek (retket) o Miért fontos a tárgyrag használata a magyar nyelvben? o Igék tárgyas ragozása, gyakorlása Idő, időpont o Hónapok, évszakok, napok, napszakok o Melyik hónapban, melyik napon, mikor kezdetű kérdésekre adható válaszok, a kérdések megválaszolásakor használt toldalékok (időhatározó ragok) o Időintervallum kifejezések vonzatai (szükséges toldalékok) o Dátumok kiejtése, lehetséges formák (írásos és szóbeli) o A magyar szóda (szövegértés) Üzletek, boltok o Üzlet‐ és bolttípusok, ott megvásárolható termékek o Ruhatípusok o Öltözködéshez kapcsolódó melléknevek o A többes számú főnevek tárgyragjai, a toldalékok sorrendisége o Igék tárgyas ragozása (pl.: kérem, veszed, megvennénk) o A magyarok és a nadrág története (szövegértés) Közlekedés o Tömegközlekedési eszközök megnevezései o Útbaigazítás kérése, adása o Visszakérdezés nyelvi módszerei (pl.: hogyan?) o A hol, honnan, hová kérdésekhez kapcsolódó helyhatározó ragok esetei összekapcsolva az idő egyidejű kifejezésével (Rómából jövök, Rómába megyek, Rómában vagyok) o Igekötők lehetséges helyet meghatározó (irányultsági viszonyokat kifejező) esetei o Magyarországra, Budapestre jellemző tömegközlekedési eszközök

Szókincs Megismerkedik a kommunikáció elvontabb rétegeivel, szokásokkal, állandósult szókapcsolatokkal; a belső tulajdonságok kifejezésének különböző formáival. Megismeri a vásárláshoz szükséges nyelvi eszközöket, megismeri azokat a nyelvi szófordulatokat, mondatalkotási technikákat, amelyek az udvariasságot kifejezik. Megismeri a közlekedéshez, útbaigazítás kéréséhez, tájékozódáshoz szükséges kérdésformákat, szókincset. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció

37

   

Ismert témákban nem bonyolult elbeszélések megértése Ismert témákban, ismert nyelvi eszközökkel társalgásban való részvétel Munkakereséshez, munkavállaláshoz szükséges nyelvi eszközök aktív használata hétköznapi beszédhez kapcsolódóan pontosító, illetve további információgyűjtő kérdések feltevése

Írásbeli kommunikáció  Informális szövegtípusok (baráti levél, hosszabb üzenetek) írása, szerkesztése ismert nyelvi eszközökkel  Élménybeszámolók megírása ismert nyelvi eszközökkel  Különböző témájú, illetve személyes üzenetekben, szövegekben az üzenő fél érzéseinek, kívánságainak, terveinek felismerése, megértése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Magyar feltalálók  A honfoglalás kori magyarság  Egy átlagos magyar ember életformája  Magyarország nemzeti hagyományai B1.2. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40


Nyelvtani ismeretek               

A helyhatározó névutói szeret, tud, akar + főnévi igeneves szerkezetek, irányjelölő névmások Velem, nekem, engem névmások, Kivel, mivel? kérdőszavak és vonzataik A ‐lak, ‐lek forma (kérlek, szeretlek) A múlt idő paradigmái (‐t, ‐ott, ‐ett, ‐ött) A múlt idejű igealakok tárgyas ragozása Az igekötők jelentésmódosító szerepe Magas és mély hangrendű igék ragozása Magas és mély hangrendű igék múlt idejű ragozása Helyet meghatározó névutók Időhatározó szavak Példák feltételes módú igékre A múlt idejű igék helyesírása („‐t”, „‐tt”) A létige speciális esetei, alakjai (pl.: lett) A „‐hat”, „‐het” ható igeképzők képzése, szabályai

Témakörök és szókincs Étkezés o Magyar konyha ételei o Rendelés, foglalás udvarias beszédstílussal o Étkészlet megnevezései

38

Igekötők használata irányok, irányultságok kifejezésére (bemegy, lemegy, átmegy) o Igekötővel való válaszadás eldöntendő kérdések esetén o Példák az igekötők jelentésmódosító szerepére o Híres magyar ételek (Gundel palacsinta) Ház, lakás, otthon o Épületek, lakások jellemzői (terület, szint, stb.) o Épületek, lakások, szobák leírása (tágas, sötét, stb.) o Bútorok megnevezései o Magas és mély hangrendű igék ragozása o Névutók (helyet meghatározó) o A Herendi porcelán (szövegértés) Szabadidő o Sportoláshoz szükséges eszközök, tárgyak megnevezései o Szabadidős tevékenység helyszínei (uszoda, pálya, stb.) o Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó igék o Példa a feltételes módú igék használatára (szeretnék…) o Udvarias beszédstílust kifejező igék (tudtok, tudna, megtenné, stb.) és használuk o „Ige + főnévi igenév” szerkezetek o Magyar közmondások o Az Aranycsapat (szövegértés) Egészség, betegség o A létige múlt idejű ragozása o A magas és mély hangrendű igék múlt idejű ragozása o Időhatározó szavak o Szent‐Györgyi Albert munkássága (szövegértés) o Betegségek, egészségügyi állapot kifejezése (náthás vagyok, megy a hasam, stb.) o A múlt idő a magyar nyelvben Időjárás, kirándulás o A múlt idejű igék helyesírása („‐t”, „‐tt”) o Időjárással kapcsolatos szavak, kifejezések o Kirándulás megszervezéséhez, tervezéséhez kapcsolódó szavak, kifejezések o A magas és mély hangrendű igék múlt idejű alanyi és tárgyi ragozása o A létige „lett” alakja, annak használata o A János‐hegy (szövegértés) o Budapesti látnivalók Család o Családtagok, rokonsági viszonyok megnevezései o Vonzatot (meghatározott toldalékot) igénylő igék (pl.: mesél valakinek valamiről) o Együttéléssel, párkapcsolatok leírásával kapcsolatos igék, főnevek, melléknevek o Családi szokások Magyarországon o A múlt idő jelének összes alakja, annak gyakorlása o Múlt idejű mondatalkotás és mondatok o A család szó értelmezése Magyarországon o Jellemző magyar vezetéknevek, a vezetéknév és keresztnév o

•

•

•

•

•

39

sorrendje Egy kis hazai o „‐hat”, „‐het” ható igeképzők képzése, szabályai o Magyar történelmi személyek (szövegértés) o 1848‐49‐es forradalom és szabadságharc, illetve március 15‐ ei nemzeti ünnep és szokások o Kossuth Lajos élete (szövegértés) o Személyes névmások ragozott alakjainak gyakorlása o Termálvizek Magyarországon (szövegértés) + 1. Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke)

•

• Szókincs A résztvevő megismerkedik az étkezési szokásokkal és a jellegzetes magyar italokkal és ételekkel. Megismeri az utazás, kirándulás, iránymegadás szélesebb szókincsét. Megismeri a fizikai tünetek, egészséges életmód kifejezéseit, pénzügyi műveletek szavait, a szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek, mozi, színház, sportmérkőzés, évszakok szerinti aktivitások szerkezeteit. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Általános nyelvezetű, különböző kommunikációs csatornát alkalmazó média beszédeinek megértése  Hétköznapi beszédből lényegi információk kiszűrése  Lakhatással kapcsolatosan felmerülő problémák, feladatok kifejezése, megoldása Írásbeli kommunikáció  Számos hétköznapi témában szövegek, megírása, szerkesztése  Általános nyelvezetű szövegekből a részletek kiemelése, hangsúlyozása  Egyszerű szövegek összevetése, fontossági sorrend felállítása kijelölt, meghatározott szempontok alapján Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Híres magyar ételek  Magyarország ipara  Híres magyarok a nagyvilágban (sport, kultúra, tudomány)  Fontosabb kirándulóhelyek, üdülési szokások 

Magyarországi szabadidő‐eltöltési modellek

40

KER B2 szint A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák

minimális óraszám 

  

  

160


160

Tud egyszerű kommunikációt kezdeményezni és fenntartani ismerős vagy érdekes témákban, elboldogul utazás során adódó helyzetekben. Röviden meg tudja magyarázni, indokolni véleményét. Meg tudja ismételni az elhangzó szöveg egy részét. Megérti a hétköznapi beszédet, az aktuális eseményekről szóló legfontosabb információkat a rádió és tévéműsorokban, ha lassan és világosan beszélnek. Megérti a hétköznapi élettel és munkájával kapcsolatos szövegeket, magánleveleket. Meg tud fogalmazni egyszerű összefüggő szövegeket, rövid hivatalos levelet , illetve élményeiről szóló magánlevelet. A kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat helyesen használja.

Elvárás: eredményes (min. 60%‐os) írásbeli és szóbeli szintfelmérés teljesítése

41


Szövegértés – Hallás utáni értés: Megérti a hosszabb beszédeket és előadásokat, illetve még a bonyolultabb érveléseket is követni tudja, amennyiben a téma számára elég ismert. Többnyire megérti a híreket és az aktuális eseményekről szóló műsorokat a tévében. Általában érti a filmeket, ha a szereplők köznyelven beszélnek. Szövegértés – Olvasás: El tudja olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Megérti a kortárs irodalmi prózát. Beszéd – Társalgás: Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét. Beszéd – Folyamatos beszéd: Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, érdeklődési körébe tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. Írás: Világos és részletes szövegeket tud alkotni az érdeklődési körébe tartozó számos témáról. Tud olyan dolgozatot vagy beszámolót írni, amely tájékoztat, érveket és ellenérveket sorakoztat fel valamiről. Levélben rá tud világítani arra, hogy milyen jelentőséget tulajdonít az eseményeknek, élményeknek. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

42



   

Névmások magas szintű alkalmazása: o vonatkozó, általános, visszaható Kötőszavak összetett alkalmazása: o és, de, ám, mert, stb. o nemcsak hanem is, azért, hogy, stb. Időviszonyok gördülékeny, pontos alkalmazása Módviszonyok gördülékeny, pontos alkalmazása A fókuszpozíció jelentősége, szerepe a magyar nyelvben, mondatok jelentésének árnyalása Az igék felszólító módja mind tárgyas, mind alanyi ragozásban Melléknévképzők Segédigék (fog, volna) Határozó szavak képzése melléknevekből

        

Helyesírási szabályok A szórend szerepe a magyar nyelvben Mondatértékű módosítószavak (csak, bár) Melléknévi igenevek A feltételes mód különböző képzési formái Névmások különböző típusai, azok ragozott alakjaik Igekötők jelentésmódosítás szerinti csoportosítása A melléknevek fokozásának gyakorlása Többszörös jelzős és egyéb alá‐ és mellérendelt szószerkezetek

         

A ‐hat, ‐het képző Fosztóképzők (pl. ‐atlan, ‐etlen, ‐telen, ‐talan) Függő beszéd Felszólító mód tárgyas ragozása és rövid/hosszú alakjai A műveltetés Nyelvi klisék használata (pl. időnyerés céljából) Feltételes módú igék ragozása Névmások különböző típusai, azok használatának nyelvi szabályai Tagmondatok, alá‐ és mellérendelt viszonyok Kötőszavak gyakorlása

       

A magyar szóképzés sajátos lehetőségei Összetett mondatok rendszerei Különböző szövegtípusok stílusjegyei Szövegelemek, szerkezetek logikai és nyelvi kapcsolóelemei Kötőszavak alkalmazása gondolatok összekapcsolására A létige jövő idejű alakjával létrehozható kifejezések A segédigék ragozása Műveltetés, a műveltető jelző elhelyezkedése az igék ragozott (toldalékolt) formáiban



  

43









Kommunikáció o Jókívánságok o Búcsúzáskor használt kifejezések, mondatok, üdvözlések o Igékhez tartozó vonzatok szavakba való illesztése (pl.: felvételizik valahová, valaminek tanul) o Önéletrajz írás magyar nyelven o Alanyi és tárgyas ragozású igék, azok gyakorlása o A határozatlan és határozott tárgy értelmezése o Igekötők használata és a fókuszpozíció jelentősége o Magyar és nemzetközi okmányok o Tagadó formát használó kérdések értelmezése (pl.: nem kérsz egy almát esetleg?) o Bíró László József és a golyóstoll (szövegértés) Ház, lakás, otthon o A „fog +, lehet +, kell + főnévi igenév” szerkezetek létrehozása o Melléknévből határozószavak képzése, azok szabályai o Lakhatással, bútorokkal, berendezésekkel kapcsolatos szavak, mondatok, kifejezések o A vidéki és városi életvitellel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o A magyar Országház (szövegértés) Társaságban (társalgás) o Mély, magas és vegyes hangrendű igék felszólító módja alanyi és tárgyas ragozásban o Mit fejezhetünk ki a felszólító móddal? o Rendhagyó igék felszólító módú alakjai (eszik, iszik, tesz, stb.) o Udvarias kifejezések, udvarias mondatok létrehozása o Magyar közmondások, képi kifejezések o A gyulai vár (szövegértés) Család o A „‐lak, ‐lek” igalakok (várlak, tanítalak téged) o Emberi kapcsolatok leírásával, viszonyokkal kapcsolatos szókincs, kifejezések o A budai vár és a Mátyás templom (szövegértés)  Étkezés o A melléknevek fokozásának gyakorlása o Étkezési szokások leírásához szükséges szavak, kifejezések o Különböző ételek, fogások megnevezései o Társkereső és egyéb apróhirdetések, azok megfogalmazásának gyakorlása o A borravaló „intézménye” Magyarországon o A Kodály‐módszer (szövegértés) o Többszörös jelzős szerkezetek (szép, piros virág, kukacos nagy alma)  Idő, időpont o Visszaható névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása

44

Személyes névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása Birtokos névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása és a birtoktöbbesítés formái o Időszakosan újra történő, ismétlődést kifejező szavak, toldalékok (pl.: évente) o Napi rend elmondása, gyakran használt kifejezések, szófordulatok o Ciklikusságot magában foglaló tervek elbeszélése (pl.: edzésprogram, tanterv, stb.) o A magyar pálinka (szövegértés) Játék a szavakkal o A „j” és „ly” betűkkel írt szavak gyakorlása o A „‐meg” és az „‐el” igekötők jelentésmódosító szerepkörei o Vonzatos igék gyakorlása, több vonzatot igénylő igék (ad valakinek valamit) o A személyes névmások, mint vonzatok o Tréfák, viccek, vicces történetek o Szolgáltatásokkal (masszázs, előfizetések, uszoda, stb.) kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Képi kifejezések, szinonimák, hasonlatok o A tatai vár (szövegértés) Számok o Matematikai műveletek megnevezései, kiejtése, azok mondatba foglalása o Dátumok, időpontok, időintervallumok gyakorlása, azok mondatba foglalása o Ütemtervek megfogalmazása, napi rutin elmesélése o Munkával, állásokkal, álláskereséssel és álláskörülményekkel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Idővel, dátumokkal kapcsolatos magyar nyelvi képek, szinonimák, mondások o A puli (szövegértés) Időjárás, kirándulás o Kötőszavak és alá‐ és mellérendelt tagmondatkapcsolatok o Üdvözlő és egyéb informális levelek, üzenetek megfogalmazása, használt stílusa o Éghajlattal, időjárással kapcsolatos szókincs, kifejezések o Éghajlatnak megfelelően öltözködés, időjárásnak megfelelő szabadidős tevékenységek (szövegértés) o Hősök tere (szövegértés) Vásárlás o A névmások különböző típusainak használata kérdések (pl.: Honnan? Hová? Mennyi? stb.) megválaszolására o Névmások különböző típusainak, azok használati szabályainak gyakorlása o Vásárlással kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Divattal, öltözködéssel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Egerszegi Krisztina sikerei (szövegértés) o o









45











Üzletek, boltok o Feltételes módú igék ragozása, azok gyakorlása o Rendhagyó igék feltételes módú alakjai, jellemző eltérések, változások (pl.: iszik, innék, vesz, vennék, megy, mennék) o Különböző szolgáltatások igénybevételéhez, rendeléséhez szükséges (leggyakrabban használt) szavak, kifejezések, mondatok o Különböző üzlettípusok, boltok megnevezései, ott kapható termékek nevei o A gyulai kolbász (szövegértés) Közlekedés o A „muszáj, kell, tilos, szabad + főnévi igenév ragozott formája” típusú szerkezetek, kifejezések o Útbaigazítás udvarias formái, mondatalkotási technikái o Különböző közlekedéssel, utazással kapcsolatos terek, épülettípusok, megnevezése, a magyar KRESZ leggyakoribb jelzései, táblái o Városi és vidéki közlekedési eszközökkel kapcsolatos szavak, kifejezések o Közlekedési szokásokkal, napi utazási rutinnal kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Hollókő (szövegértés) Szabadidő o Kifejezések, szerkezetek a létige jövő idejű alakjával (lesz) o A fog és a volna segédigék tárgyas és alanyi ragozása o A segédigék hatása az igekötős igékre (pl.: meg fogod csinálni) o Szabadidővel kapcsolatos kifejezések, szerkezetek, mondatok o Különböző sportágak, sporteszközök, sporthelyszínek megnevezései o Programfüzetekhez, programleírásokhoz kapcsolódó szavak, kifejezések o A Gellért‐hegy és a Citadella (szövegértés) Egészség, betegség o A műveltetés kifejezése o Betegségekkel, egészséggel kapcsolatos szavak, kifejezések o Különböző sérülések (derékfájdalom), panaszok (tompa, hosszantartó fájdalom) kifejezése, leírása o Különböző orvosok (diagnoszta, fül‐orr‐gégész) megnevezései o Orvosi eszközök, vizsgálatok, eljárások megnevezései o Egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos szavak, kifejezések o Budapest, mint fürdőváros (szövegértés) Egy kis hazai (hungarikumok) o Vonzatos igék gyakorlása o Petőfi Sándor rövid életrajza (szövegértés) o Magyarországi fesztiválok (szövegértés) o Magyar nemzeti és vallási ünnepek, azok hagyományai o A Margitsziget (szövegértés)

46

 +1 Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke) Szókincs Megismeri a családtagok közötti viszony, gyermek–szülő kapcsolatok, rokonsági kapcsolatok, születés, családi ünnepek, családi hagyományok szókincsét. Megismeri az otthonteremtés, lakáshelyzet; az ideális lakóhely, a lakásfenntartás főbb kérdéseit. Megismeri a különböző receptek, egészséges táplálkozás szókincsbeli vonatkozásait. Megismeri a karácsony, vallási ünnepek körével kapcsolatos szavakat. Megismeri az élő és élettelen természet, élőlények, ökológia, a kozmetikai cikkek, bevásárlóközpontok, leárazások, a megtakarítás, vásárlási szokások, az ajándékozás, a szolgáltatások: autójavítás, a fodrászat szókincsét. Megismeri a nyaralás, a hivatalos út, közlekedési szabályok, közlekedési morál, közlekedési gondok, az utazás megszervezésével kapcsolatos kifejezéseket. Megismeri az általános orvosi vizsgálat, orvosi rendelő, kórház, számítógépes kommunikáció, folyóiratok, könyvek, és a hobbi, valamint a különböző játékok, sportágak szókincsét. A KER B2 szint tartalmi követelményei

Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Ismert témákban folyékony társalgás végrehajtása  Ismert nyelvi eszközökkel vitákban való részvétel  Hosszabb monológok, előadások, elbeszélések megértése  ismert nyelvi eszközökkel a beszéd árnyalása, pontosítása  beszédpartner, partnerek árnyalt kifejezéseinek megértése  alapos és pontos leírások elbeszélése számos témában  Több beszédpartner között magyarul közvetítés végrehajtása  A nyelvi humor bonyolultabb formáinak felismerése, megértése  Egyszerű nyelvi hasonlatok, metaforák megismerése, használata  Komplex nyelvi struktúrák alkalmazása beszéd közben  Filmek, színházi előadások beszédének megértése  Saját vélemény, álláspont pontos kifejezése  Összetettebb témákban ismert nyelvi eszközökkel való érvelés Írásbeli kommunikáció  Összetettebb szövegek megfogalmazása számos témában és céllal (magán, üzleti, stb.)  Bármilyen (a tanuló számára ismert) témában a lényeg kiemelése

47

 

hosszabb, összetettebb esszék, érvelések írása, szerkesztése problémaközpontú újságcikkek, leírások, szövegek megértése



A megszerzett szóbeli és írásbeli információk feldolgozása, átdolgozása A szövegekben rejlő háttérelemek, gondolatmenetek érzékelése, megértése, feldolgozása Adott szövegről, előadásról összegzések elkészítése

  

Szaknyelvi szövegek megértése, lényegi pontok kiemelése, megértése Magyar nyelvre való fordítás végrehajtása alacsony minőségi szinteltéréssel Könyvek, újságcikkek megértése



 Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek  Magyar és nemzetközi okmányok  Önéletrajzírás magyar nyelven  A politika és a kultúra világának aktuális jelenségei Magyarországon  Magyar közmondások, képi kifejezések  A budai vár és a Mátyás templom  Az épített örökség hungarikumai  Magyar várak, a történelmi várrendszer  Magyarország állatvilágai, állatkertek, vadak  Magyarország gazdasági helyzete  Híres magyar történelmi személyiségek rövid életrajza  Magyarországi fesztiválok  A magyar ünnepek, az ezekhez köthető fő népszokások ismerete  Társadalmi problémák Magyarországon.  Budapest kulturális élete  Magyarország történelme  Történelmi emlékhelyek hazánkban  Magyarország vízrajza, hegyei, közigazgatási rendszere

48

Modulszerkezet‐azonosító: KER B2 / 1‐4 B2.1. modul Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40


Nyelvtani ismeretek  

      

Névmások magas szintű alkalmazása: o vonatkozó, általános, visszaható Kötőszavak összetett alkalmazása: o és, de, ám, mert, stb. o nemcsak hanem is, azért, hogy, stb. Időviszonyok gördülékeny, pontos alkalmazása Módviszonyok gördülékeny, pontos alkalmazása A fókuszpozíció jelentősége, szerepe a magyar nyelvben, mondatok jelentésének árnyalása Az igék felszólító módja mind tárgyas, mind alanyi ragozásban Melléknévképzők Segédigék (fog, volna) Határozó szavak képzése melléknevekből

Témakörök és szókincs  Kommunikáció o Jókívánságok o Búcsúzáskor használt kifejezések, mondatok, üdvözlések o Igékhez tartozó vonzatok szavakba való illesztése (pl.: felvételizik valahová, valaminek tanul) o Önéletrajz írás magyar nyelven o Alanyi és tárgyas ragozású igék, azok gyakorlása o A határozatlan és határozott tárgy értelmezése o Igekötők használata és a fókuszpozíció jelentősége o Magyar és nemzetközi okmányok o Tagadó formát használó kérdések értelmezése (pl.: nem kérsz egy almát esetleg?) o Bíró László József és a golyóstoll (szövegértés)  Ház, lakás, otthon o A „fog +, lehet +, kell + főnévi igenév” szerkezetek létrehozása o Melléknévből határozószavak képzése, azok szabályai o Lakhatással, bútorokkal, berendezésekkel kapcsolatos szavak, mondatok, kifejezések o A vidéki és városi életvitellel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o A magyar Országház (szövegértés)  Társaságban (társalgás) o Mély, magas és vegyes hangrendű igék felszólító módja alanyi és tárgyas ragozásban o Mit fejezhetünk ki a felszólító móddal? o Rendhagyó igék felszólító módú alakjai (eszik, iszik, tesz, stb.) o Udvarias kifejezések, udvarias mondatok létrehozása

49



o o Család o o o

Magyar közmondások, képi kifejezések A gyulai vár (szövegértés) A „‐lak, ‐lek” igalakok (várlak, tanítalak téged) Emberi kapcsolatok leírásával, viszonyokkal kapcsolatos szókincs, kifejezések A budai vár és a Mátyás templom (szövegértés)

Szókincs Megismeri a családtagok közötti viszony, gyermek–szülő kapcsolatok, rokonsági kapcsolatok, születés, családi ünnepek, családi hagyományok szókincsét. Megismeri az otthonteremtés, lakáshelyzet; az ideális lakóhely, a lakásfenntartás főbb kérdéseit. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Ismert témákban folyékony társalgás végrehajtása  Ismert nyelvi eszközökkel vitákban való részvétel  Hosszabb monológok, előadások, elbeszélések megértése Írásbeli kommunikáció  Összetettebb szövegek megfogalmazása számos témában és céllal (magán, üzleti, stb.)  Bármilyen (a tanuló számára ismert) témában a lényeg kiemelése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek    

Magyar és nemzetközi okmányok Önéletrajzírás magyar nyelven A politika és a kultúra világának Magyarországon Magyar közmondások, képi kifejezések

B2.2. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40



aktuális

jelenségei

Helyesírási szabályok A szórend szerepe a magyar nyelvben Mondatértékű módosítószavak (csak, bár) Melléknévi igenevek A feltételes mód különböző képzési formái Névmások különböző típusai, azok ragozott alakjaik Igekötők jelentésmódosítás szerinti csoportosítása A melléknevek fokozásának gyakorlása Többszörös jelzős és egyéb alá‐ és mellérendelt szószerkezetek

Témakörök és szókincs  Étkezés o A melléknevek fokozásának gyakorlása

50

Étkezési szokások leírásához szükséges szavak, kifejezések Különböző ételek, fogások megnevezései Társkereső és egyéb apróhirdetések, azok megfogalmazásának gyakorlása o A borravaló „intézménye” Magyarországon o A Kodály‐módszer (szövegértés) o Többszörös jelzős szerkezetek (szép, piros virág, kukacos nagy alma) Idő, időpont o Visszaható névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása o Személyes névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása o Birtokos névmások ragozott alakjai, azok gyakorlása és a birtoktöbbesítés formái o Időszakosan újra történő, ismétlődést kifejező szavak, toldalékok (pl.: évente) o Napi rend elmondása, gyakran használt kifejezések, szófordulatok o Ciklikusságot magában foglaló tervek elbeszélése (pl.: edzésprogram, tanterv, stb.) o A magyar pálinka (szövegértés) Játék a szavakkal o A „j” és „ly” betűkkel írt szavak gyakorlása o A „‐meg” és az „‐el” igekötők jelentésmódosító szerepkörei o Vonzatos igék gyakorlása, több vonzatot igénylő igék (ad valakinek valamit) o A személyes névmások, mint vonzatok o Tréfák, viccek, vicces történetek o Szolgáltatásokkal (masszázs, előfizetések, uszoda, stb.) kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Képi kifejezések, szinonimák, hasonlatok o A tatai vár (szövegértés) Számok o Matematikai műveletek megnevezései, kiejtése, azok mondatba foglalása o Dátumok, időpontok, időintervallumok gyakorlása, azok mondatba foglalása o Ütemtervek megfogalmazása, napi rutin elmesélése o Munkával, állásokkal, álláskereséssel és álláskörülményekkel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Idővel, dátumokkal kapcsolatos magyar nyelvi képek, szinonimák, mondások o A puli (szövegértés) o o o







Szókincs Megismeri a különböző receptek, egészséges táplálkozás szókincsbeli vonatkozásait. Megismeri a karácsony, vallási ünnepek körével kapcsolatos szavakat. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció

51

  

ismert nyelvi eszközökkel a beszéd árnyalása, pontosítása beszédpartner, partnerek árnyalt kifejezéseinek megértése alapos és pontos leírások elbeszélése számos témában

Írásbeli kommunikáció  hosszabb, összetettebb esszék, érvelések írása, szerkesztése  problémaközpontú újságcikkek, leírások, szövegek megértése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek     

A budai vár és a Mátyás templom Az épített örökség hungarikumai Magyar várak, a történelmi várrendszer Magyarország állatvilágai, állatkertek, vadak Magyarország gazdasági helyzete

B2.3. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40



A ‐hat, ‐het képző Fosztóképzők (pl. ‐atlan, ‐etlen, ‐telen, ‐talan) Függő beszéd Felszólító mód tárgyas ragozása és rövid/hosszú alakjai A műveltetés Nyelvi klisék használata (pl. időnyerés céljából) Feltételes módú igék ragozása Névmások különböző típusai, azok használatának nyelvi szabályai Tagmondatok, alá‐ és mellérendelt viszonyok Kötőszavak gyakorlása

Témakörök és szókincs  Időjárás, kirándulás o Kötőszavak és alá‐ és mellérendelt tagmondatkapcsolatok o Üdvözlő és egyéb informális levelek, üzenetek megfogalmazása, használt stílusa o Éghajlattal, időjárással kapcsolatos szókincs, kifejezések o Éghajlatnak megfelelően öltözködés, időjárásnak megfelelő szabadidős tevékenységek (szövegértés) o Hősök tere (szövegértés)  Vásárlás o A névmások különböző típusainak használata kérdések (pl.: Honnan? Hová? Mennyi? stb.) megválaszolására o Névmások különböző típusainak, azok használati szabályainak gyakorlása o Vásárlással kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Divattal, öltözködéssel kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Egerszegi Krisztina sikerei (szövegértés)  Üzletek, boltok

52

Feltételes módú igék ragozása, azok gyakorlása Rendhagyó igék feltételes módú alakjai, jellemző eltérések, változások (pl.: iszik, innék, vesz, vennék, megy, mennék) o Különböző szolgáltatások igénybevételéhez, rendeléséhez szükséges (leggyakrabban használt) szavak, kifejezések, mondatok o Különböző üzlettípusok, boltok megnevezései, ott kapható termékek nevei o A gyulai kolbász (szövegértés) Közlekedés o A „muszáj, kell, tilos, szabad + főnévi igenév ragozott formája” típusú szerkezetek, kifejezések o Útbaigazítás udvarias formái, mondatalkotási technikái o Különböző közlekedéssel, utazással kapcsolatos terek, épülettípusok, megnevezése, a magyar KRESZ leggyakoribb jelzései, táblái o Városi és vidéki közlekedési eszközökkel kapcsolatos szavak, kifejezések o Közlekedési szokásokkal, napi utazási rutinnal kapcsolatos szavak, kifejezések, mondatok o Hollókő (szövegértés) o o



Szókincs Megismeri az élő és élettelen természet, élőlények, ökológia, a kozmetikai cikkek, bevásárlóközpontok, leárazások, a megtakarítás, vásárlási szokások, az ajándékozás, a szolgáltatások: autójavítás, a fodrászat szókincsét. Megismeri a nyaralás, a hivatalos út, közlekedési szabályok, közlekedési morál, közlekedési gondok, az utazás megszervezésével kapcsolatos kifejezéseket. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Több beszédpartner között magyarul közvetítés végrehajtása  A nyelvi humor bonyolultabb formáinak felismerése, megértése  Egyszerű nyelvi hasonlatok, metaforák megismerése, használata  Komplex nyelvi struktúrák alkalmazása beszéd közben Írásbeli kommunikáció  A megszerzett szóbeli és írásbeli információk feldolgozása, átdolgozása  A szövegekben rejlő háttérelemek, gondolatmenetek érzékelése, megértése, feldolgozása  Adott szövegről, előadásról összegzések elkészítése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek    

Híres magyar történelmi személyiségek rövid életrajza Magyarországi fesztiválok A magyar ünnepek, az ezekhez köthető fő népszokások ismerete Társadalmi problémák Magyarországon.

53

B2.4. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40


Nyelvtani ismeretek        

A magyar szóképzés sajátos lehetőségei Összetett mondatok rendszerei Különböző szövegtípusok stílusjegyei Szövegelemek, szerkezetek logikai és nyelvi kapcsolóelemei Kötőszavak alkalmazása gondolatok összekapcsolására A létige jövő idejű alakjával létrehozható kifejezések A segédigék ragozása Műveltetés, a műveltető jelző elhelyezkedése az igék ragozott (toldalékolt) formáiban

Témakörök és szókincs  Szabadidő o Kifejezések, szerkezetek a létige jövő idejű alakjával (lesz) o A fog és a volna segédigék tárgyas és alanyi ragozása o A segédigék hatása az igekötős igékre (pl.: meg fogod csinálni) o Szabadidővel kapcsolatos kifejezések, szerkezetek, mondatok o Különböző sportágak, sporteszközök, sporthelyszínek megnevezései o Programfüzetekhez, programleírásokhoz kapcsolódó szavak, kifejezések o A Gellért‐hegy és a Citadella (szövegértés)  Egészség, betegség o A műveltetés kifejezése o Betegségekkel, egészséggel kapcsolatos szavak, kifejezések o Különböző sérülések (derékfájdalom), panaszok (tompa, hosszantartó fájdalom) kifejezése, leírása o Különböző orvosok (diagnoszta, fül‐orr‐gégész) megnevezései o Orvosi eszközök, vizsgálatok, eljárások megnevezései o Egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos szavak, kifejezések o Budapest, mint fürdőváros (szövegértés)  Egy kis hazai (hungarikumok) o Vonzatos igék gyakorlása o Petőfi Sándor rövid életrajza (szövegértés) o Magyarországi fesztiválok (szövegértés) o Magyar nemzeti és vallási ünnepek, azok hagyományai o A Margitsziget (szövegértés)  +1 Gyakorlás, rendszerezés (összefoglaló jellegű lecke) Szókincs Megismeri az általános orvosi vizsgálat, orvosi rendelő, kórház, számítógépes kommunikáció, folyóiratok, könyvek, és a hobbi, valamint a

54

különböző játékok, sportágak szókincsét. Kommunikációs és civilizációs ismeretek Szóbeli kommunikáció  Filmek, színházi előadások beszédének megértése  Saját vélemény, álláspont pontos kifejezése  Összetettebb témákban ismert nyelvi eszközökkel való érvelés Írásbeli kommunikáció  Szaknyelvi szövegek megértése, lényegi pontok kiemelése, megértése  Magyar nyelvre való fordítás végrehajtása alacsony minőségi szinteltéréssel  Könyvek, újságcikkek megértése Civilizációs, országismereti és szociokulturális ismeretek   

Budapest kulturális élete Magyarország történelme Történelmi emlékhelyek hazánkban



Magyarország vízrajza, hegyei, közigazgatási rendszere

55

KER C1 szint

minimális óraszám 

A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák

160


160

Képes beszélgetést kezdeményezni, fenntartani, más személyeket bevonni ismerős témákban. Anyanyelvi beszélővel is könnyed kapcsolatteremtésre képes. Megért hosszabb beszélgetéseket, előadásokat, ha annak témájában jártas. Megérti az aktuális eseményekről szóló hírműsorokat, játékfilmeket, ha köznyelven beszélnek. Megérti a jelenkor problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, kortárs irodalmi szövegeket. Meg tud fogalmazni részletes szövegeket érdeklődési körével kapcsolatosan, melyben információt ad át, érvel, élményeiről számol be. Helyesen használja a nyelvtant, illetve legtöbb hibáját ki tudja javítani.

    

Elvárás: eredményes (min. 60%‐os) írásbeli és szóbeli szintfelmérés teljesítése


Szövegértés – Hallás utáni értés: Még a nem világosan szerkesztett és rejtett jelentéstartalmú, hosszú szöveget is megérti. Szinte erőfeszítés nélkül érti meg a tévéműsorokat és a filmeket. Szövegértés – Olvasás: Megérti a hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket; érzékeli bennük a különböző stílusjegyeket. A szakmai cikkeket és a hosszú műszaki leírásokat akkor is megérti, ha nem kapcsolódnak szakterületéhez. Beszéd – Társalgás: Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki magát, ritkán keresi a szavakat és kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használja a különböző társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolatait, véleményét pontosan ki tudja fejteni; hozzászólásait a beszélőtársakéhoz tudja kapcsolni. Beszéd – Folyamatos beszéd: Világosan és részletesen tud leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó témaköröket is bevon, egyes elemeket részletez, és mondanivalóját megfelelően fejezi be. Írás: Képes arra, hogy álláspontját világos, jól szerkesztett szövegben fogalmazza meg. Levélben, dolgozatban, beszámolóban úgy tud összetett témákról írni, hogy a fontosnak tartott dolgokat kiemeli. Stílusát az olvasóhoz tudja igazítani. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

56

A KER C1 szint tartalmi követelményei


Szóképzés: Produktív főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk. Többjelentésű és homonim képzők.  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A folyamatos melléknévi igenevek ható igékből (‐ható/‐hető).  Az ‐andó/‐endő képzős (beálló) melléknévi igenév.  Az igenevek teljes rendszere, használati szabályaik.  A melléknévi igenév típusai: időviszonyító képességük vs. aktív‐passzív  oppozíció szerinti jellemzőik.  Ritkább időhatározó‐ragok: ‐nként, ‐onta/‐ente.  Az időhatározói mellékmondatok összefoglalása: mielőtt, miután, miközben.  A magyar mondat szórendi sajátosságai: A fókuszértelmezés jelenségei a magyar mondat struktúrájában: o hangsúlyos mondatrész, o kérdőszó (a több kérdőszó problémája), o csak‐os kifejezések, o mondatrésztagadás.  Függő beszéd.  A birtoklás nyelvi kifejezőeszközeinek és használatuknak rendszerezése (a birtokos személyragok, a birtokjel, a birtokos jelzős szerkezet, a szorosabb és lazább szerkezetek, a birtokos jelző ragja). Használati szabályaik.  A magyar mondat szórendi sajátosságai: Az igemódosítók a magyar mondat struktúrájában: o a mondattagadószó (a predikátum tagadása), o az igekötők, o a vonzatszerű igemódosítók (névelőtlen főnevek: fest vs. pirosra fest).  Ok‐okozatiságot kifejező összetett mondatok, kötőszók rendszerezése (mert, mivel, hiszen, ugyanis, ezért, így stb.)  Szóképzés: Produktív főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk. Különös tekintettel a ‘valamivel való ellátottságot’ kifejező képzőkre (‐s, /‐ú/‐ű/‐jú/‐jű).  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A van létige funkcióinak rendszerezése: o létezés (kedd van), o részelő (partitivusi) jelentés (a kenyérből ennyi van), o létezés határozói bővítményekkel (van valahol, valamikor, valahogyan, o valakivel, valahányan stb.), o segédige összetett állítmány igei részeként (tanár volt), o birtoklás (nekem van), o állapot kifejezésére (határozói igenévvel, zárva van).  A magyar mondat szórendi sajátosságai: a tagadások rendszerezése, kiegészítve a tényállástagadással.

57

o o o

mondatrésztagadás, mondattagadás, tényállástagadás.

 Szóképzés: Ritkább főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk.  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A magyar összetett mondat szerkezeti sajátosságainak rendszerezése: o A mellérendelő összetett mondatok (logikai relációk, kötőszók). o Az alárendelő összetett mondatok (utalószók, kötőszók). o A vonatkozói mellékmondatok, különös tekintettel a névutós utalószós o főmondatok mellékmondataira. (Pl. anélkül, hogy; ahelyett, hogy; aziránt, o hogy stb.) o A közbeékelődéses mondatok. o A mondatátszövődéses mondatok. A KER C1 szint tartalmi követelményei

Témakörök és szókincs      

Ünnepek. Hagyományok. Életkilátások, életvitel. A család. Családi kapcsolatok, problémás helyzetek. Szólások és közmondások a magyar nyelvben. Frazeológiák.

     

Földrajz, tájegységek, régiók. Pénz, bankok, fizetési eszközök, banki szolgáltatások. A modern kor technikai vívmányai. Szólások és közmondások a magyar nyelvben. Frazeológiák. Rokonértelmű szavak.

      

Társadalom. A világ, Európa. A modern kor vívmányai. Ipar, vállalatok. Szólások és közmondások a magyar nyelvben. Frazeológiák. Szójátékok, viccek.

     

Digitális korszak, új médiumok. Emberi értékek régen és ma. Közösségi hálók, netközösségek. Szólások és közmondások a magyar nyelvben. Frazeológiák. Hamis barátok.

58


Kommunikációs és civilizációs ismeretek  

           

Idegen és nemzetközi szavak helyettesítése magyar megfelelőkkel. A terpeszkedő kifejezések, funkcióigés kifejezések ismerete, nyelvhasználati értékük. Beszélgetős műsorok követése, riportok megértése. Napilapok cikkeinek megbízható követése. Magyar nyelvű szövegek lényegének megértése zenében, dalokban. Jegyzetelés. Az SMS‐nyelv szóalkotási módjainak ismerete, alkalmazása. Tegezés és magázás különböző élethelyzetekben. A magyar életszínvonal és változásai. Egy átlagos magyar ember életformája. Szociális háló Magyarországon. Magyarország nemzeti hagyományai. A magyar ünnepek, az ezekhez köthető fő népszokások ismerete. Híres magyarok a nagyvilágban (sport, kultúra, tudomány).

 

    

Nyelvhelyességi kérdések ismerete a szóhasználatban. A hangsúlyos és a hangsúlytalan elemek megkülönböztetése az adott szituációtól függően. A spontán gondolatok világos megfogalmazása, gyors verbális reakció. A filmek, számítógépes játékok megértése. Az egyszerűbb, mindennapi szerződések szövegének megértése. A személyes és üzleti levelek megértése, részletező megfogalmazása. A környezettudatos életmód mozgalmai Magyarországon. Magyarország tájegységeinek alapos ismerete, megyéink. Magyarország gazdasági helyzete. A turizmus helyzete Magyarországon. Történelmi emlékhelyek hazánkban.

             

Fiktív szövegek értelmezése. A szövegek rejtett értelmének a megértése. Viccek követése, megértése. Beszélgetős műsorok követése, riportok megértése. Rádióadás megértése. Újságcikkek követése, megértése. Gondolati összefüggések felismerése és közvetítése. Komplex, részletesen tagolt szöveg készítése. Komplex téma strukturált előadása. A magyar társadalom felépítése. Kisebbségek Magyarországon. Társadalmi problémák Magyarországon. A magyar ipar, gyárak hazánkban. Külföldi vállalatok hazánkban. Magyarország Európában, a világban.

    

59



Hungarikumok.

     

Komplex szövegek írása és megértése. A mondatbeli központozás finomabb szabályainak alkalmazása. A szórend szabályainak következetes alkalmazása. Szóbeli beszámoló, interjúkészítés. Nyelvi tabuk, udvariassági normák. Érvelés és számonkérés, egy álláspont világos bemutatása, vitában való konstruktív részvétel. Pozitív, negatív, és kritikus álláspont megfogalmazásának képessége írásban és szóban. A kultúra és a mai fiatalság Magyarországon. A facebook és a közösségi portálok szerepe hazánkban. A múlt értékeinek kezelése ma Magyarországon.

   

60

Modulszerkezet‐azonosító: KER C1 / 1‐4

C1.1. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40



Szóképzés: Produktív főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk. Többjelentésű és homonim képzők.  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A folyamatos melléknévi igenevek ható igékből (‐ható/‐hető).  Az ‐andó/‐endő képzős (beálló) melléknévi igenév.  Az igenevek teljes rendszere, használati szabályaik.  A melléknévi igenév típusai: időviszonyító képességük vs. aktív‐passzív  oppozíció szerinti jellemzőik.  Ritkább időhatározó‐ragok: ‐nként, ‐onta/‐ente.  Az időhatározói mellékmondatok összefoglalása: mielőtt, miután, miközben.  A magyar mondat szórendi sajátosságai: A fókuszértelmezés jelenségei a magyar mondat struktúrájában: o hangsúlyos mondatrész, o kérdőszó (a több kérdőszó problémája), o csak‐os kifejezések, o mondatrésztagadás.  Függő beszéd. Témakörök és szókincs  Ünnepek.  Hagyományok.  Életkilátások, életvitel.  A család. Családi kapcsolatok, problémás helyzetek.  Szólások és közmondások a magyar nyelvben.  Frazeológiák.

Kommunikációs és civilizációs ismeretek  Idegen és nemzetközi szavak helyettesítése magyar megfelelőkkel.  A terpeszkedő kifejezések, funkcióigés kifejezések ismerete, nyelvhasználati értékük.  Beszélgetős műsorok követése, riportok megértése.  Napilapok cikkeinek megbízható követése.  Magyar nyelvű szövegek lényegének megértése zenében, dalokban.  Jegyzetelés.  Az SMS‐nyelv szóalkotási módjainak ismerete, alkalmazása.  Tegezés és magázás különböző élethelyzetekben.  A magyar életszínvonal és változásai.  Egy átlagos magyar ember életformája.  Szociális háló Magyarországon.  Magyarország nemzeti hagyományai.  A magyar ünnepek, az ezekhez köthető fő népszokások ismerete.  Híres magyarok a nagyvilágban (sport, kultúra, tudomány).

61

C1.2. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40



Szóképzés: Produktív főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk. Többjelentésű és homonim képzők.  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A birtoklás nyelvi kifejezőeszközeinek és használatuknak rendszerezése (a birtokos személyragok, a birtokjel, a birtokos jelzős szerkezet, a szorosabb és lazább szerkezetek, a birtokos jelző ragja). Használati szabályaik.  A magyar mondat szórendi sajátosságai: Az igemódosítók a magyar mondat struktúrájában: o a mondattagadószó (a predikátum tagadása), o az igekötők, o a vonzatszerű igemódosítók (névelőtlen főnevek: fest vs. pirosra fest).  Ok‐okozatiságot kifejező összetett mondatok, kötőszók rendszerezése (mert, mivel, hiszen, ugyanis, ezért, így stb.) Témakörök és szókincs  Földrajz, tájegységek, régiók.  Pénz, bankok, fizetési eszközök, banki szolgáltatások.  A modern kor technikai vívmányai.  Szólások és közmondások a magyar nyelvben.  Frazeológiák.  Rokonértelmű szavak. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  Nyelvhelyességi kérdések ismerete a szóhasználatban.  A hangsúlyos és a hangsúlytalan elemek megkülönböztetése az adott  szituációtól függően.  A spontán gondolatok világos megfogalmazása, gyors verbális reakció.  A filmek, számítógépes játékok megértése.  Az egyszerűbb, mindennapi szerződések szövegének megértése.  A személyes és üzleti levelek megértése, részletező megfogalmazása.  A környezettudatos életmód mozgalmai Magyarországon.  Magyarország tájegységeinek alapos ismerete, megyéink.  Magyarország gazdasági helyzete.  A turizmus helyzete Magyarországon.  Történelmi emlékhelyek hazánkban.

62

C1.3. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40


Nyelvtani ismeretek  Szóképzés: Produktív főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk. Különös tekintettel a ‘valamivel való ellátottságot’ kifejező képzőkre (‐s, /‐ú/‐ű/‐jú/‐jű).  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A van létige funkcióinak rendszerezése: o létezés (kedd van), o részelő (partitivusi) jelentés (a kenyérből ennyi van), o létezés határozói bővítményekkel (van valahol, valamikor, valahogyan, o valakivel, valahányan stb.), o segédige összetett állítmány igei részeként (tanár volt), o birtoklás (nekem van), o állapot kifejezésére (határozói igenévvel, zárva van).  A magyar mondat szórendi sajátosságai: a tagadások rendszerezése, kiegészítve a tényállástagadással. o mondatrésztagadás, o mondattagadás, o tényállástagadás. Témakörök és szókincs  Társadalom.  A világ, Európa.  A modern kor vívmányai.  Ipar, vállalatok.  Szólások és közmondások a magyar nyelvben.  Frazeológiák.  Szójátékok, viccek. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  Fiktív szövegek értelmezése.  A szövegek rejtett értelmének a megértése.  Viccek követése, megértése.  Beszélgetős műsorok követése, riportok megértése.  Rádióadás megértése.  Újságcikkek követése, megértése.  Gondolati összefüggések felismerése és közvetítése.  Komplex, részletesen tagolt szöveg készítése.  Komplex téma strukturált előadása.  A magyar társadalom felépítése.  Kisebbségek Magyarországon.  Társadalmi problémák Magyarországon.  A magyar ipar, gyárak hazánkban. Külföldi vállalatok hazánkban.  Magyarország Európában, a világban.  Hungarikumok.

63

C1.4. modul

Minimum óraszám

40

Maximum óraszám

40


Nyelvtani ismeretek  Szóképzés: Ritkább főnév‐, melléknév‐ és igeképzők. Jelentésük, használatuk.  Vonzatos igék, melléknevek és határozószók.  A magyar összetett mondat szerkezeti sajátosságainak rendszerezése: o A mellérendelő összetett mondatok (logikai relációk, kötőszók). o Az alárendelő összetett mondatok (utalószók, kötőszók). o A vonatkozói mellékmondatok, különös tekintettel a névutós utalószós o főmondatok mellékmondataira. (Pl. anélkül, hogy; ahelyett, hogy; aziránt, o hogy stb.) o A közbeékelődéses mondatok. o A mondatátszövődéses mondatok. Témakörök és szókincs  Digitális korszak, új médiumok.  Emberi értékek régen és ma.  Közösségi hálók, netközösségek.  Szólások és közmondások a magyar nyelvben.  Frazeológiák.  Hamis barátok. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  Komplex szövegek írása és megértése.  A mondatbeli központozás finomabb szabályainak alkalmazása.  A szórend szabályainak következetes alkalmazása.  Szóbeli beszámoló, interjúkészítés.  Nyelvi tabuk, udvariassági normák.  Érvelés és számonkérés, egy álláspont világos bemutatása, vitában való konstruktív részvétel.  Pozitív, negatív, és kritikus álláspont megfogalmazásának képessége írásban és szóban.  A kultúra és a mai fiatalság Magyarországon.  A facebook és a közösségi portálok szerepe hazánkban.  A múlt értékeinek kezelése ma Magyarországon.

64

KER C2 szint A szinten a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák

minimális óraszám     


80


80

Folyamatosan, gördülékenyen és spontán módon fejezi ki magát, nem sokszor keresi a kifejezéseket. Megérti a tévéműsorokat, filmeket. Megért különböző típusú, hosszabb szövegeket és rejtett jelentéstartalmakat. Világos, jól szerkesztett szöveget tud alkotni összetettebb témákban is. Széleskörű szókinccsel rendelkezik, jól tud körülírni.

Elvárás: eredményes (min. 60%‐os) írásbeli és szóbeli szintfelmérés teljesítése Szövegértés – Hallás utáni értés: Minden nehézség nélkül megérti az élőben hallott, médián keresztül sugárzott, vagy gyors tempójú beszédet, ha van ideje megszokni az akcentust. Szövegértés – Olvasás: Könnyedén elolvas bármilyen tartalmú vagy formájú elvont, bonyolult szöveget, például kézikönyvet, szakcikket, irodalmi művet. Beszéd – Társalgás: Könnyedén részt tud venni bármilyen társalgásban, vitában; nagy biztonsággal alkalmazza a sajátos kifejezéseket és a különböző nyelvi fordulatokat. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatok finom kifejezésére is ügyelve beszél. Ha elakad, úgy kezdi újra és fogalmazza át a mondandóját, hogy az szinte fel sem tűnik. Beszéd – Folyamatos beszéd: Világosan és folyamatosan, stílusát a helyzethez igazítva ír le vagy fejt ki bármit, előadását logikusan szerkeszti meg; segíti a hallgatót abban, hogy a lényeges pontokat kiragadja és megjegyezze. Írás: Tud világos, gördülékeny, a körülményekhez stílusában illeszkedő szöveget írni. Meg tud fogalmazni olyan bonyolult levelet, beszámolót és cikket, amelynek jó tagolása segíti az olvasót abban, hogy a lényeges pontokat kiragadja és megjegyezze. Össze tud foglalni szakmai és irodalmi műveket, tud róluk kritikai elemzést írni. Kimeneti követelmények elérésének, a megkövetelt kompetenciák sikeres elsajátításának mérése, értékelése: Modulok esetén: az online tanulási felületen található az adott modulzáró tesztjének legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A modulzáró tesztek a modulok tartalmi követelményeiben leírt nyelvi tudáselemek elsajátítását mérik. Értékelése: Megfelelt / Nem megfelelt KER szintek esetén: az online tanulási felületen található az adott KER szintbe tartozó összes modulzáró teszt legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, a „szintzáró” vizsga legalább 60%‐os sikerrel történő kitöltése, illetve szóbeli vizsgára alapuló pozitív tanári megerősítés. A „szintzáró” vizsga (teszt) az adott KER szint által megkövetelt kompetenciák, tudáselemek elsajátítását méri. Értékelése: Megfelelt/ Nem megfelelt

65



Nyelvtani ismeretek A C1 szintig elsajátított nyelvtani szerkezetek használata, elmélyítése, finomítása.

Témakörök és szókincs               


A globalizáció napjainkban. Vallások. Értékváltás, értékválasztás, etikai kérdések. Társadalmi szerepvállalás, önkéntesség, egyesületi tevékenység. Történelem. Politika. Európai Unió. Tudomány és technika. Művészetek. Film, színház, zene. Irodalom. Szólások és közmondások a magyar nyelvben ‐ kulturális emlékezet és nyelv összefüggései. Etimológia. Nyelvjárások, nyelvjárási elemek.

Kommunikációs és civilizációs ismeretek

            

Az átvitt jelentés megértése. Szinonimák használata. A homonímia esetei a magyar nyelvben. Metaforák, szimbólumok értelmezése. Nyelvhelyességi kérdések a szóhasználatban. Elvontabb igekötők használata. Rövidítések a magyar nyelvben. Írott mondatok, szövegek hangoztatása, retorikai alapismeretek. A helyesírási szabályok alapos ismerete. Tárgyalások követése, bekapcsolódás a tárgyalásokba. A kisebbségi lét Magyarországon. Az egyházak szerepe a közéletben és a mindennapokban. Szakszervezetek és érdekvédelem Magyarországon.

 

A nyomatékosítás, kiemelés, tömörítés eszközei a mondatban. A beszélői szándék attitűdjeinek nyelvi megnyilvánulásai a mondatokban: modális elemek, módosítószók, modális partikulák,

66

módosító mondatrészletek. Prozódiai árnyalatok szerepe a mondatértelmezésben. A nyelvi interferencia jelenségei, tekintettel a kettősnyelvűségre, a többnyelvűségre. Az igevonzatok és a nyelvhelyesség összefüggései. Reflektálás magyar kulturális jelenségekre szépirodalmi szövegek segítségével. Nyelvi klisék és kulturális sztereotípiák összefüggései. A standard és a szleng nyelvváltozat a hétköznapi társalgás beszédhelyzeteiben. Magyarország történelme. Magyar állampolgári ismeretek. Választási rendszer Magyarországon. Világörökség Magyarországon. Magyarország az Európai Unióban. A multikulturalitás hazánkban.

             

A nyomatékosítás, a kiemelés, a tömörítés eszközei a szövegekben. A beszélői szándék attitűdjeinek nyelvi megnyilvánulásai a szövegekben. Stílusárnyalatok strukturális (mondat‐ és szövegszerkezeti) vonatkozásai. A mondat‐ és szövegformálás műfaji meghatározottsága. A társadalmi érintkezés különböző területein és meghatározott helyzetekben tipikus nyelvi‐stilisztikai eszközök felismerése és használata. Válogatás a nyelvi regiszterekből a beszédhelyzetnek és ‐ szándéknak megfelelően. A hivatali kommunikáció szóbeli és írásbeli nyelvi kifejezőeszközei. Hivatalos kérvények megírása. Az írott és a szóbeli mondat‐ és szövegmegformálás különbségei. A különböző szövegtípusok makrostrukturális jellemzői (tagolásuk felépítésük, szerkesztési elveik). Kreatív írás különböző (szépirodalmi) műfajokban, szövegfajtákban. A nyelvi humor kifejezésmódjai különböző kontextusokban. A magyar népdalok és népmesék. A magyar művészet, magyar műalkotások. Kortárs irodalom. Írók, költők, alkotások. A magyar zeneművészet nagy alakjai. A magyar filmkultúra nagy alakjai. Kulturális örökségünk.

  

             

67

Modulszerkezet‐azonosító: KER C2 / 1‐3 C2.1. modul Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30


Nyelvtani ismeretek A C1 szintig elsajátított nyelvtani szerkezetek használata, elmélyítése, finomítása. Témakörök és szókincs  A globalizáció napjainkban.  Vallások.  Értékváltás, értékválasztás, etikai kérdések.  Társadalmi szerepvállalás, önkéntesség, egyesületi tevékenység. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  Az átvitt jelentés megértése.  Szinonimák használata.  A homonímia esetei a magyar nyelvben.  Metaforák, szimbólumok értelmezése.  Nyelvhelyességi kérdések a szóhasználatban.  Elvontabb igekötők használata.  Rövidítések a magyar nyelvben.  Írott mondatok, szövegek hangoztatása, retorikai alapismeretek.  A helyesírási szabályok alapos ismerete.  Tárgyalások követése, bekapcsolódás a tárgyalásokba.  A kisebbségi lét Magyarországon.  Az egyházak szerepe a közéletben és a mindennapokban.  Szakszervezetek és érdekvédelem Magyarországon.

68

C2.2. modul

Minimum óraszám

30

Maximum óraszám

30


Nyelvtani ismeretek A C1 szintig elsajátított nyelvtani szerkezetek használata, elmélyítése, finomítása. Témakörök és szókincs  Történelem.  Politika.  Európai Unió.  Tudomány és technika. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  A nyomatékosítás, kiemelés, tömörítés eszközei a mondatban.  A beszélői szándék attitűdjeinek nyelvi megnyilvánulásai a mondatokban: modális elemek, módosítószók, modális partikulák, módosító mondatrészletek.  Prozódiai árnyalatok szerepe a mondatértelmezésben.  A nyelvi interferencia jelenségei, tekintettel a kettősnyelvűségre, a többnyelvűségre.  Az igevonzatok és a nyelvhelyesség összefüggései.  Reflektálás magyar kulturális jelenségekre szépirodalmi szövegek segítségével.  Nyelvi klisék és kulturális sztereotípiák összefüggései.  A standard és a szleng nyelvváltozat a hétköznapi társalgás beszédhelyzeteiben.  Magyarország történelme.  Magyar állampolgári ismeretek.  Választási rendszer Magyarországon.  Világörökség Magyarországon.  Magyarország az Európai Unióban.  A multikulturalitás hazánkban.

69

C2.3. modul

Minimum óraszám

20

Maximum óraszám

20


Nyelvtani ismeretek A C1 szintig elsajátított nyelvtani szerkezetek használata, elmélyítése, finomítása. Témakörök és szókincs  Művészetek.  Film, színház, zene.  Irodalom.  Szólások és közmondások a magyar nyelvben ‐ kulturális emlékezet és  nyelv összefüggései.  Etimológia.  Nyelvjárások, nyelvjárási elemek. Kommunikációs és civilizációs ismeretek  A nyomatékosítás, a kiemelés, a tömörítés eszközei a szövegekben.  A beszélői szándék attitűdjeinek nyelvi megnyilvánulásai a szövegekben.  Stílusárnyalatok strukturális (mondat‐ és szövegszerkezeti) vonatkozásai.  A mondat‐ és szövegformálás műfaji meghatározottsága.  A társadalmi érintkezés különböző területein és meghatározott helyzetekben tipikus nyelvi‐stilisztikai eszközök felismerése és használata.  Válogatás a nyelvi regiszterekből a beszédhelyzetnek és ‐ szándéknak megfelelően.  A hivatali kommunikáció szóbeli és írásbeli nyelvi kifejezőeszközei.  Hivatalos kérvények megírása.  Az írott és a szóbeli mondat‐ és szövegmegformálás különbségei.  A különböző szövegtípusok makrostrukturális jellemzői  (tagolásuk felépítésük, szerkesztési elveik).  Kreatív írás különböző (szépirodalmi) műfajokban, szövegfajtákban.  A nyelvi humor kifejezésmódjai különböző kontextusokban.  A magyar népdalok és népmesék.  A magyar művészet, magyar műalkotások.  Kortárs irodalom. Írók, költők, alkotások.  A magyar zeneművészet nagy alakjai.  A magyar filmkultúra nagy alakjai. 

Kulturális örökségünk.

70

Magyar C nyelvi programkövetelmény

Recommend Documents