Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 3. szám március

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

XII. évf. 3. szám 2013. március

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

Aktuális Tudósítás a Gyógyszertár-működtetés 2013 rendezvényeiről I. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A 2012-es volt a rendszerváltás óta a magyar gyógyszeripar legnehezebb éve

.....................7

100 éves az EGIS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Hatékony patika-működtetés I. rész

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Meghirdették a 2013. „Év Gyógyszerésze” pályázatot

. . . . . . . . . . . . . 12

Gyógyszerészhallgatók IV. Országos Találkozója . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Beszámoló IV. Népegészségügyi Konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 INR szint meghatározásának lehetősége gyógyszertárban II. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Ritka Betegségek Világnapja 2013 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Napjaink Vihar egy pohár vízben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Nem értem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Az inkontinencia kellemetlen hatásai legyőzhetők . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Só, cukor, olaj és a próbavásárláskor közreműködő személy

. . . . . . . . . 25

A kozmetikus tanácsolja Tavaszváró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: [email protected] Ára: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 1

Tudósítás a MOSZ „Gyógyszertár-működtetés 2013” konferenciájáról I. rész Kitüntetett figyelem övezte a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 18. alkalommal megrendezésre kerülő „Gyógyszertár-működtetés 2013” munkakonferenciáját. Érthető volt az érdeklődés, hiszen óriási a kihívás. Számos, az év elején hatályba lépő új jogszabály korvonalazza az új típusú gyógyszerellátás, szolgáltatás feltételrendszerét.

A rendezvény kulcsüzenete: „Az orvos a terápia, a gyógyszerész a medicina szakértője” A gyógyszertár a jövőben egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. A definícióból, 20 éves vita után, végre kimaradt a kiskereskedelmi tevékenységre való utalás. A gyógyszertár tehát a gyógyszertárban forgalmazható valamennyi termék kiszolgáltatásakor egészségügyi feladatot lát el és ezzel összefüggésben teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. Lehetővé válik, hogy az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében a gyógyszerész megismerhesse a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, – annak hozzájárulása mellett – a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat. Változott és egyértelművé vált a gyógyszertárban folytatható kereskedelmi marketing lehetőségek szabályozása. A jelenlegi módosítás értelmében a személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy a rendelkezéseket ismételten megsérti. Módosításra került a közforgalmú, fiók- és kézi-gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) sz. EüM rendeletet, de változott a gyógyszertár-áthelyezés szabályozása is. Jelentős lépés, hogy a 2013. évi központi költségvetésről rendelkező 2012. évi CCIV. sz. törvény, az eredeti javaslathoz képest több mint 60 milliárdos emeléssel, 220,981 milliárd Ft-ban rögzítette a gyógyszertámogatás előirányzatát. Egyben meghatározta a generikus ösztönző, a szolgáltatási díj, a finanszírozási előleg és a kisforgalmú gyógyszertárak működtetési célú támogatása kereteit is. A jövőben a gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában. Evidencia az is, hogy az egészségpolitika mind szakmai, mind gazdasági okokból, szükségszerűen preferálja az alapellátást. Az alapellátásban a gyógyítás meghatározó eszköze a gyógyszeres terápia, így a gyógyszerész szerepe ebben a kérdésben meghatározó. Annak az ellátási szegmensnek a hatékonyságát 2 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális tudjuk befolyásolni, amelytől elvárjuk a humánus, szakszerű, és lehetőleg az egészségi állapot teljes körű költséghatékony helyreállítását, miközben együttműködésre késztetjük a beteget és lehetőségünk nyílik életvitelének befolyásolására is. Nyilvánvaló azonban, hogy a szakszerű, minőségi és biztonságos munkához a megfelelő feltételek biztosítása sem nélkülözhető. Szakmai téren a korábban indított programjaink garanciát nyújtanak az igényeknek megfelelő gyógyszerészi feladatok ellátására, problémákat vet fel viszont a gazdasági környezet kényszerű szűkülése, ami a működési költségek egyidejű, jelentős növekedésével párosul. A konferencia első teljes napja szakmai továbbképzés volt. Figyelemmel a fent is jelzett változásokra, annak a betegpopulációnak a szakszerű ellátásában szereztünk alapos antropológiai, élettani, klinikai és terápiás ismereteket, akik leggyakrabban fordulnak meg a gyógyszertárakban. Ezek az időskorúak. A „Geriátria” programot bevezető vezérelőadó Dr. Kiss István professzor, a Semmelweis Egyetem szakterületi vezetője, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke volt. A geriátria megelőző, gyógyító és rehabilitáló idősorvoslás, az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány, míg a gerontológia (gero = öregkor; gerontesz = öregek) az öregedés és öregkor élet- és kórtanával foglalkozó tudomány – indította gondolatait az előadó. A jobb megközelítés és megértés érdekében indokolt áttekinteni az idősödés és az időskor rendszerszemléletű modelljeit, a normális és kóros öregedés jellemzőit, a kóros folyamatok krónikussá válását befolyásoló tényezőket. Meg kell ismernünk hazai népességünk elöregedésének sajátosságait, demográfiailag, szociológiailag, egészségügyileg és lélektanilag egyaránt, az egyes életminőségi és biztonsági jellemzők megfogalmazásával. Ma a világ 3 nagy robbanás tanúja: a népesség-, a hosszabbéletűség- és az információrobbanásé. A fejlett országokban mindenütt kimutatható a népesség elöregedése, a 60 év felettiek arányának fokozatos emelkedése. Az öregedés többtényezős és többdimenziós folyamat, ami mindenkinél másképpen zajlik. Élettani változásai számszerűen leírhatók, és ma már a sejtek és a molekulák szintjén vizsgálhatók. Előre megírt program vagy csak a hibák felhalmozódása az öregedés? Mennyi az ember maximális életkora? Az öregedés és a fenntartható életminőség az emberiség legfontosabb kérdései közé tartozik. Hogyan fog alakulni? – tette fel a kérdést Kiss professzor. Orvos-, és kultúrtörténeti áttekintést követően sarkosan és határozottan disztingvált: Mi az, ami az idős embernél a „normál változás”, és mi a „kóros eltérés”? Az úgynevezett normál idősödési változást, akár többfélét is ugyanannál az embernél, életmódbeli tanácsokkal kell segíteni, a kórosságot viszont nagyon korán fel kell ismerni, és az idősödéssel kapcsolatos tudományos eredményekkel összhangban, személyre szabottan kell gyógyítani. Az öregedés kialakulását és kimenetelét biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők határozzák meg. Napjainkban, amikor az átlag életkilátás növekszik, az ember hoszszabban él, mint valaha, az öregedés és az öregkor egyfelől az emberiség egyik alapvető gondjává vált, ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a legújabb kor „hosszabb életűsége” egyben az emberi civilizáció diadala is. Vizsgálatok szerint a „normál idősödés” jellegzetességeit a testi működések vonatkozásában 30-tól 90 éves korig a következők szerint mutatta be: az izmok tömege és ereje 30%-kal csökken, az idegrostok ingerületvezetése 15-25%-kal lassul, az agy tömege mintegy 300 grammal megkevesbedik, az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken, a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra, felére csökken, a vese kiválasztó működése több mint felével csökken, a látás és a hallás 70-80%-kal gyengül. Ezeknek a változásoknak, mint normál idősödési folyamatoknak a jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerűen zajló sejt, szövet, szerv, szervrendszer szintű időbeni változások a működési kapacitásokat csupán beszűkítik, de mindenkori ho-

meosztázisuk egyensúlya megmarad. Ily módon a „fenntartható egészség” kielégítő és relatív szintje az élet késői időszakáig megmaradhat. Minden olyan változás, mely a homeosztázist károsítja, egyensúlyát felborítja kóros folyamatként hat. Ezek korai felismerése meghatározza befolyásolásuk lehetőségeit. Az egyedileg zajló normál öregedési változások és a hozzájuk társuló, vagy általuk Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 3

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális kialakuló kóros történések kombinációi jelentik az öregedés és öregkor sajátos problémáit, kihívásait orvosnak, egészségügyi és szociális ellátónak, érintettnek és családjának egyaránt. Ezek figyelembevételével kell és lehet értelmezni, kezelni az öregedés és öregkor fenntartható egészségének és betegségeinek feladatait, megelőzésben, megőrzésben, diagnosztikában, gyógyításban, rehabilitálásban, és követéses ápolás – gondozásban egyaránt. A magyar népesség várható korösszetételének elemzését követően, második prezentációjában Kiss tanár úr az aktív geriátriai ellátás hazai gyakorlatát ismertette. Részleteiben taglalta a kórházi igénybevétel eseteit időskorban, s az összes ellátási területet érintő, egy főre jutó átlagos éves egészségügyi kiadások változásait. Kitért a minimum-feltételrendszer követelményeire, a szakember-ellátottságra, a képzési gyakorlatra, az aktív geriátria II.-es progresszivitási szintű ellátó helyek Magyarországi bemutatása mellett. Geriátriai hálózat kialakításának igényét fogalmazta meg fontos kapcsolódási pontokkal: III.-as szint – II. szint – járóbeteg szakambulanciák – krónikus osztályok – rehabilitációs osztályok egyéb színterek. Mindezek mellett kiemelt jelentőséget tulajdonított a rendkívül magas betegkontaktra is figyelemmel az új színtérnek, a gyógyszerészi gondozási tevékenységnek. Ezzel összefüggésben örömmel üdvözölte a gyógyszerészi karnak azt a MOSZ által felvállalt törekvését, amely a megfelelő szakmai-, klinikai ismeretek elsajátítása érdekében megfogalmazta a geriátriai tudásbázis kétéves stúdiumon való megismerését, licencvizsga megszerzését. A program folytatásaként Dr. Egervári Ágnes a Szociális Klaszter elnöke, a Boldog Gizella Idősotthon vezetője az időskorúak rehabilitációjának, ellátásának egyes szempontjaira hívta fel a nagyszámú érdeklődő hallgatóság figyelmét, igen impulzív gondolatvezetésében. Elöljáróban bemutatta a 80 éves korosztály populációs arányainak változását az OECD térségben, majd a kitért az egészségben eltöltött életévek ismertetésére is. A kettő közötti széles sáv ad a társadalom, az egészségpolitika, a szociális és az ellátó rendszer számára is sürgető feladatokat. Tapasztalatai alapján a 65+ korosztályok 60%-a, míg 80 év felettiek 70%-a segítségre szorul az önellátásban. A 65 év felettiek mintegy 2%-a intézményben él. Ennek okai főként a stroke és következményei, a demenciák, a multimorbiditás és egyes szocio-kulturális sajátosságok. Tapasztalatai szerint az idős ember alapvetően öregen és korlátozottan is otthonában, fájdalommentesen, fizikai-, mentális-, pszichológiai bántalmazástól mentesen, a családdal folyamatos kapcsolatban, respektusát megőrizve szeretne élni. (Salus aegroti suprema lex esto) Itt kell keresni tehát a kritikus pontokat. Ezzel összefüggésben a szociális és az egészségügyi ellátó rendszer szoros kapcsolatára, együttműködésének igényére fókuszált gondolatvezetésében az előadó. Egervári doktornő a továbbiakban az interprofesszionális együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. A megfelelő hatékonyság egyik legfőbb problémájának, akadályának az egymás szakterülete kapcsán fellelhető ismereti hiányokat, a kommunikáció hiányt, a túlterheltséget, a team munka kultúrájának hiányát tartja. Ugyancsak aggodalomkeltőek az ellátásban résztvevők számára átjárhatatlan képzések. Az általa vezetett idősotthonban mindenki munkájára apellál. Az ellátott időskorúnak nemcsak a háziorvos, a geriáter szakorvosok, a pszichológus, a nővérek, a gondozók szaktevékenysége fontos, de jelentősége van a szociális munkás, a gyógytornász, a foglalkoztató, de a konyhai dolgozók, takarítók, kertészek interperszonális kapcsolatrendszerének is.

4 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Felhívta a figyelmet a kommunikáció és az etika sajátos összefüggéseire is. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ellátás során megkapja-e a kliens a megfelelő információt, megértette-e, mit hallgatunk el, és hogyan kommunikál a családdal. Javaslatokat fogalmazott meg arra, hogy kognitív zavarral élő kliens esetén kivel és hogyan kommunikáljunk, a fájdalom, mint legfőbb probléma, ami az ellátottak 83%-t érinti milyen módszerekkel csökkenthető. A gondozás legkritikusabb pontjait számba véve – tapasztalatai szerint – az inkontinencia, a személyes konfliktusok, az elkóborlás, az agresszivitás, az elesések, az alvászavar és a járásképtelenség esetei igénylik a legnagyobb odafigyelést. Gyógyszerészként, az idős emberekkel való találkozásokhoz, terápiájuk menedzseléséhez és a kontaktusteremtéshez számos kérdésben kapott igen hatékony muníciót a hallgatóság az elnök asszony gondolataiból. Zárásként egy igen impulzív, kétségbeejtő, s egyben felemelő filmet vetített az előadó az általa vezetett Boldog Gizella Otthon mindennapi életéből. Az időskorról, öregedési mechanizmusokról, szervekről, szervrendszerek fiziológiás öregedéséről szólt a következő előadás, amit Dr. Székács Béla egyetemi tanár a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke prezentált. Pár évszázados visszatekintéssel az átlagos élethosszra megállapítható, hogy 400 év alatt elsősorban a jobb életfeltételek, jobb közoktatás, megjavult higiénia, egészségesebb, biztonságosabb munkahelyi feltételek okán több mint duplájára nőtt a születéskor várható élettartam. Egyes elméletek szerint az öregedés biológiai óra függő, szekvenciálisan be- és lekapcsolt gének és idegi, endokrin és immunműködések szabályozott következménye, míg a hibaelméletek az öregedést a felhalmozódó hibák, károsító hatások következményének tudják be. Más molekuláris elméletek szerint a génexpressziós mintázatok változásával összefüggő génreguláció, az mRNS transzláció pontosságával csökkenő kodon restrikció, a génexpresszió zavara, abnormális proteinek, szomatikus mutációk, random mutációk zavarva a génexpressziót járulnak hozzá az öregedéshez. A celluláris elméletek szerint a jelenség a sejtek öregedésének következménye, teloméra vesztés, vagy a szabad gyökökkel összefüggő oxidatív stress, elhasználódás, apoptosis következményei. Az öregedés és működési kapacitás összefüggéseit elemezve a biológiai csúcs 20 éves, a pszichologiai 40 éves, a szociális mintegy 60 éves korban jellemző. A fiziológiás öregedés általános szervezeti jellemzőit taglalva az előadó leszögezte, hogy jellemző alapállapotokban a funkció az időskor első szakaszában kielégítő, de kihívásokkal szemben már behatároltabb, nem kielégítő a szervezeti válasz. A genom nem intakt már, akut károsító tényezőkkel szemben 65 év felett már nem teljes értékű, majd a késői időskorban-aggkorban egyértelműen elégtelenné válik a szervezeti restitúció. Jellemző a több idült kórfolyamat társulása (comorbiditas) 65 év felett, amikor átlag 4,6 különböző mérvű betegség társulása a jellemző, 75 év felett 5,8 a társbetegségek számának átlaga. A primer prevenció céljával összefüggésben megállapítható, hogy az életkorfüggő cellulárisszöveti-szervi káros módosulások kiemelkedő kockázatot jelentenek a korábbi életkori szakaszokhoz képest vitálisan is jóval inkább fenyegetőbb idült, progresszív és szövődményeikkel az egész szervezet működését befolyásoló betegségek kialakulá-


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális sára. Célkitűzés, hogy az időskor-függő szervezeti feltételrendszer minél kevesebb, e betegségek kialakulását specifikusan elősegítő intrinsic, vagy extrinsic környezeti rizikó faktorral additive, vagy szinergizmusban kombinálódhasson. Ennek megfelelően a primer prevenció meghatározó támadáspontja rizikófaktorok kiiktatása, fékezése. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet kap a fizikai (és mentalis) aktivitás fenntartása, az élvezeti szerek (dohányzás, nagy mennyiségű alkohol) kérdése, az immunrendszer fizikai eszközökkel való stimulálása egyaránt. Ugyancsak jelentős kérdés a diéta, általában a felesleges kalória bevitel mérséklése, étrend káros komponenseinek kiiktatása, csökkentése, az elhízás megelőzése, csökkentése, általában szív balkamra és az ízületi porcfelszínek terhelésének csökkentése ugyanúgy, mint a hasi visceralis zsírfelhalmozódás, nem kívánatos specifikus CV kockázatot jelentő összetett endokrin aktivitás is. Külső környezet tekintetében bár nem életkor-specifikus, de fontos a káros fizikai-kémiai hatások feltérképezése, kiiktatása-fékezése, míg a belső környezetnél lényeges a betegség-specifikus rizikófaktorok kiiktatása-csökkentése (plazma diszlipidaemia, glukóz, húgysav szint, vasszint rendezése, vérlemezke aggregáció gátlása, larvált érfali gyulladás gátlása).

Ugyancsak figyelni kell az öregedő szervek védelmét, regenerációját elősegítő hatóanyagok bevitelére (pl. porc anyagcserét javító kombinált készítmények, D vitamin, Ca, lokálisan alkalmazandó ösztrogén készítmények, bizonytalan hatással agysejt „védő” szerek). Nagyon fontos az adott hányadban malignus sejtburjánzáshoz vezető, még nem malignus állapotok korai felismerése, megszüntetése (méhnyak:colposcopia, PAP kenet, vastagbélpolypok). Gyógyszerészként, mint a beteggel rendszerint folyamatos kapcsolatot fenntartó személyként érdemes ezekkel a kérdésekkel tisztában lenni. A gyógyszerelésből ismerve a beteg státusát, megfelelő kommunikációval tájékozódni tudunk, a probléma öszszetevőiről rákérdezhetünk a gyenge pontokra, ajánlásokat, kiegészítő terápiákat fogalmazhatunk meg, és megfelelő felülvizsgálati pozíció irányába tudjuk motiválni a beteget. Második és harmadik előadásában Székács professzor részletesen ismertette a korosodással összefüggő fiziológiás és patológiás keringési, légző-rendszeri strukturális, a látás-, és halláscsökkenés, az érzékelő rendszer, a váz-, és izomrendszer változásait. Bemutatta ezek élettani és kóros elváltozásait, az ezeket késleltető kedvező befolyásolás lehetőségeit, és a kezelés egyes módszereit. Bemutatta az idősödő agyban történő változásokat, a korral járó szellemi hanyatlás leggyakoribb okait. Zárásként a gastrointestinalis traktus és az immunrendszer korosodással összefüggő fiziológiás változásai kerültek terítékre. Hasonló szempontrendszer alapján a vesebetegségek kialakulásának és progressziójának, ezek időskori jellegzetességeinek tételes ismertetésével zárult Kiss professzor prezentációjában a pénteki program. A hihetetlenül kemény, jól felépített nap, rendkívül nagy érdeklődés mellett telt el. Egyedül a kiállítók panaszkodhattak, mivel majd mindenki az előadóteremben volt a teljes program alatt. Köszönhető ez az előadók magas szakértelme mellett annak a rendkívüli empátiának, szakmai-baráti oldott hangulatnak, amelynek során felmérve a hallgatóság tudásszintjét, „emészthetővé” téve az ismeretanyagot, ügyelve a fogadókészségre, fenntartva a folyamatos konzultációt, segítettek bennünket ahhoz, hogy hivatásunkat, gyógyszerészi tevékenységünket minél magasabb színvonalon tudjuk gyakorolni. Folytatjuk! MOSZinfo


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

A 2012-es volt a rendszerváltás óta a magyar gyógyszeripar legnehezebb éve

Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója vallott az elmúlt esztendőről. A gyártóknak egyszerre kellett szembenézniük kiadásaik különadók formájában jelentkező jelentős növekedésével és hazai árbevételeik csökkenésével. Az intézkedések legsúlyosabban éppen a Magyarországon gyártó, fejlesztő, jelentős számú embert foglalkoztató cégeket érintették. Nehezebbé vált a KKVink helyzete is, mivel ők főleg belföldön értékesítenek, a hazai negatív intézkedéseket még nehezebben tudták elviselni. További problémát jelentett, hogy a vaklicit miatt tervezhetetlenné vált a piac. A hazai vállalatok folyamatosan piacot veszítettek a vakliciten mind volumenben, mind értékben, hiszen a hazai cégek sok esetben nem tudtak oly mértékben lemenni az árakkal, hogy benne maradjanak a támogatott körben. Ez a helyzet az orvosokat és a betegeket is közvetlenül érintette, érzékelhetővé vált a számukra a hazai gyógyszerkincs fogyása. A 2012. évben több mint hatszáz készítmény került törlésre és delistázásra a támogatott gyógyszerkörből. Ez a támogatott gyógyszerkincsük 10%át jelenti.

gorítást kellett a cégeknek bevezetniük, ami további plusz kiadásokat generált. Ugyanakkor a fenti nehézségek ellenére voltak pozitívumok is az elmúlt évben. A hazai gyártók 2012-ben is elkötelezettek maradtak az erőteljes magyarországi jelenlét mellett: ennek egyik megnyilvánulása az, hogy tagvállalataik közül hárman (Egis, Richter, TEVA) új, jelentős beruházást adhattak át. További pozitívum, hogy az év második felében a kormányzat kezdte felismerni azokat az értékeket, amelyeket a hazai gyógyszeripar jelent. A hazai gyógyszeripar vállalatai által előállított 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 66 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja. A foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásuk még jelentősebb, a vállalatoknál létesülő 10 munkahely további 23 állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. Az elmúlt években a hazai vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása meghaladta az 60 milliárd forintot, azaz bruttó kibocsátásuk arányában mérve a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát költötték K+F tevékenységre. E felismerés nemcsak pozitívabb, a MAGYOSZ számára érzékelhető kapcsolatot hozott a kormányzattal, hanem kézzel fogható eredményeket is. Törvénybe iktatták a K+F költségek leírhatóságát és azt folyamatossá tették, több

pozitív intézkedést is bevezettek a vaklicittel kapcsolatosan, és ami még nagyon fontos mind a betegek, mind az orvosok részérre, a 2013. évi gyógyszerkassza – a tervezett jelentős csökkentéssel szemben – a 2012. évi szintre került. Ami a 2013. évet illeti, újra nehéz évnek néznek elébe, ugyanis a kiszámíthatatlanságot okozó vaklicit – bár némileg finomítva, de úgy tűnik – fennmarad. A gyártói terhek kivezetéséről sem esett még szó kormányzati körökben. Bár a kassza fenntarthatónak tűnik, továbbra is szűkös lesz, figyelembe véve a hazai lakosság tragikus egészségi állapotát. A 2012. évben új gyógyszerbefogadás gyakorlatilag nem történt, remélhető, hogy 2013-ban változik a helyzet. A hazai gyártóknak továbbra is célja, hogy a kormány a hazai egészségügyi szereplők partnere legyen 2013-ban is. Szeretnék elérni azt is, hogy a magyar orvosok – amennyiben a terápia és a támogatott gyógyszerkör erre lehetőséget biztosít, azaz van választás – a hazai gyártók gyógyszereit írják, mert így egyrészt a betegek világszínvonalú, megbízható készítményt kapnak, másrészt az egész ország gyógyulásához, munkahelyek megtartásához, újak teremtéséhez is hozzájárulnak. MOSZinfo

2012-ben a MAGYOSZ tagvállalatoknak azonban nemcsak a támogatáspolitikai intézkedések következményeivel kellett szembenézniük. Az európai uniós szabályozási környezet változása miatt számos új szakmai és adminisztratív sziGyógyszertár XII. évf. 3. szám 7

. 0 10

Alapításának

évfordulóját

ünnepelte az Egis Gyógyszergyár Nyrt. A jubileumi ünnepségnek a Művészetek palotája adott otthont, amelyen a tulajdonosok és munkatársak mellett szakmai közélet számos reprezentánsa, így a MOSZ elnöke és alelnöke is részt vett. Az eseményen az Dr. Hodász István vezérigazgató ünnepi beszédéből és Mácsai Pál narrációjából számos kortörténeti és szakmai érdekességet tudott meg a Bartók hangversenytermet csordultig megtöltő közönség.

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. jogelődjét száz évvel ezelőtt, 1913. február 19-én jegyezték be Budapesten a cégjegyzékbe Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. néven. Az Egis egy kihívásokkal és sikerekkel teli évszázadot követően mára Közép-Kelet-Európa meghatározó gyógyszergyárainak egyikévé fejlődött. Az eltelt száz év során számtalanszor újult meg a vállalat termékválasztéka, változatlan maradt azonban elkötelezettsége a kiváló minőségű gyógyszerek kutatása, fejlesztése és gyártása iránt. A centenáriumát ünneplő gyógyszergyár szlogenje is a vállalat évszázados hitvallását hangsúlyozza: az Egis az egészség, az élet és a minőség védelmét szolgálja. Magyarország egyik legnagyobb múltú gyógyszergyárának történetét három nagy korszak határozta meg: a Dr. Wander, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (EGYT) és az Egis időszaka. A Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. megalapítása egy magyar gyógyszerész, Balla Sándor nevéhez fűződik, aki 1913-ban a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen hozta létre a vegyes tulajdonú részvénytársaságot, hogy megvalósítsa nagy álmát, a gyógyszergyártást Magyarországon. 1932-ben létrehozták a vállalat saját gyógyszerkutató laboratóriumát is. A korszakban kifejlesztett számos gyógyszer közül a legsikeresebb az 1937-ben forgalomba hozott, fertőzéses megbetegedések, többek között a tüdőgyulladás kezelésére szolgáló Ronin volt. Az 1950-es államosítás során öt kisebb magyar céget csatoltak a vállalathoz és Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Az EGYT-ben folyó kutatás érdeme több eredeti készítmény kifejlesztése is. Közülük az egyik legjelentősebb az értágító, simaizom görcsoldó benciklán hatóanyagú gyógyszer, amelyet 1966-ban hoztak forgalomba a magyar piacon, majd a világ számos országában. Az originális termék feltalálóit 1985-ben Állami Díjjal jutalmazták. További sikeres originális EGYTkészítmény a központi idegrendszerre ható tofizopam, amely 1974-ben került a magyar piacra és hamarosan exportja is megkezdődött. A két készítmény öszszesített forgalma ma is meghaladja az 5 milliárd forintot. Az exportpiaci nyitás indokolta a vállalat nevének megváltoztatását is EGYT-ről Egisre 1985-ben, ugyanis az EGYT név láttán a külföldi partnerek gyakran egyiptomi cégre asszociáltak. A könnyen kimondható, megjegyezhető név utalás Pallasz Athéné pajzsára, a védelmet jel8 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális képezi és az elmúlt közel három évtizedben a kiváló minőségű gyógyszerek szinonimájává vált. 1995-ben vált az Egis többségi tulajdonosává és stratégiai partnerévé Franciaország legnagyobb független gyógyszergyára, a Servier. Az alapítás óta ugyanazon a helyen álló kőbányai székhely mellett az évtizedek során további gyáregységekkel bővült a vállalat Budapesten és Körmenden. Az új évezredet nagyszabású megújulással köszöntötte az Egis, korszerűsödtek a hatóanyag- és a késztermékgyártó üzemei, a vállalat új piacok és hatástani területek felé nyitott, évről évre új termékekkel bővítette kínálatát, valamint növelte innovációs ráfordításait. A vállalatnak jelenleg három kutatás-fejlesztési központja működik három magyarországi telephelyén. A vállalat második évszázadának kezdetén új fejezet nyílik az Egis történetében, belép az orvostudomány egyik legmodernebb területének számító biotechnológiai gyógyszerek piacára. Európa első biohasonló monoklonális antitest gyógyszerét az Egis vezeti be a világ egyik vezető biotechnológiai cégével, a dél-koreai Celltrionnal kötött nyolc termékre és 17 országra vonatkozó együttműködési megállapodása révén, tervei szerint 2013-ban. Alapításának századik évfordulóján, Magyarországon egyedülálló tudományos és technológiai központot avatott budapesti székhelyén a cég. Az Egis Tudományos és Technológiai Központot (ETTK) azzal a céllal hozták létre, hogy 21. századi környezetben, világszínvonalú interaktív eszközök segítségével mutassák be orvosok és gyógyszerészek számára a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, valamint a hatóanyag- és késztermékgyártás gyakorlatát, bővítve a területen szerzett eddigi tudásukat, ismereteiket. Az Egis az elmúlt húsz évben mintegy 130 milliárdot fordított beruházásra, ebből több mint 50 milliárdot a válság kitörése óta, hogy ezzel is segítse az országot. Az összesen hét milliárd forintból elkészülő Gyógyszertechnológiai Fejlesztő és Kísérleti Üzemet, valamint az Analitikai Fejlesztési Laborépületet tavaly szeptemberben adták át. A beruházások több mint félszáz magasan képzett embernek, összesen 135 személynek biztosítanak világszínvonalú munkakörülményeket, annak reményében, hogy segítségükkel olyan gyógyszerek gyártása válik majd lehetővé, amelyek iránt külföldön is érdeklődnek. MOSZinfo



Hatékony patika-működtetés

A pénzügyi terv teljesülését legalább negyedévente értékelni szükséges. Menetközben a főbb költségelemek és bevételek rögzítésével pillanatok alatt képet kaphatunk a patika aktuális gazdasági helyzetéről.

I. rész

Egy gondos cégvezető naponta rápillant a bankszámla aktuális állására. Fontos, hogy a fő bevételi forrásaink érkezését lássuk. Az OEP-utalás az elszámolás beküldését követő 8-10 nap múlva érkezik meg, ezért egy-egy dekád lezárását (az elszámolás elkészítését) a dekádot követő munkanapon célszerű megcsinálni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a retaxa naprakész legyen. A gyors elszámolás különösen fontos akkor, ha a beszállítóinkkal rövidebb fizetési határidőben állapodtunk meg (általában a nagykereskedővel történt megállapodásban rögzített rövidebb fizetési határidő magasabb számlakedvezménnyel párosul), hiszen amennyiben a patika likviditása alacsony, az OEP-pénznek a fizetési határidő lejárta előtt kell beérkeznie. Az egészségpénztárak elszámolása naponta akár többször is megtörténik, a pénzek átutalásáról gyorsan intézkednek.

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében reálisan nagyon kevés esély van arra, hogy a patikák jövedelmezőségének szignifikáns javításához érezhető mértékű külső forrást lehessen bevonni. A megtépázott gyógyszerkassza, a betegek vásárlóerejének csökkenése abba az irányba mutat, hogy növekedés idén sem igazán várható. Az árbevétel növekedése változatlan gazdasági feltételek és régóta beidegzett működtetés mellett illúzió (most nem beszélek a másik rovására történő növekedésről). Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a költségek kordában tartására, a készletoptimalizálására, az akciók megfelelő kezelésére, a dolgozók motivációjának felkeltésére. Az elmúlt években többen cikkeztek a fenti témákról a különböző gyógyszertári szaklapokban. A patikai gazdálkodás minden egyes szegmense megérne egy alaposabb vizsgálatot és elemzést, azonban a jelen cikk keretében arra vállalkozunk, hogy megvilágítsuk azokat a fő pontokat, amiket egy gyakorló patikavezetőnek napi munkája során figyelembe kellene vennie. A különböző jogszabályokból fakadó teljesítési kötelezettségeket – annak ellenére, hogy jónéhány rendelkezés felesleges adminisztrációs pluszt és anyagi terhet jelent, jelen cikkben nem elemezzük. Ehelyett igyekszünk azokat a folyamatokat felsorolni, amelyekre hatást tudunk gyakorolni – akár némi odafigyeléssel. Pénzügyi terv készítése Az év eleje megfelelő apropót szolgáltat arra, hogy átgondoljuk, mit lehetne/kellene másképp csinálni ebben az évben. Első megközelítésként nagyon ajánlom mindenkinek, aki még eddig nem tette meg, hogy készítsen pénzügyi tervet (ehhez a könyvelő segítségét igénybe lehet venni). Bevétel-kiadás viszonylatában célszerű megtervezni az előttünk álló évet, készítésekor pedig célszerű átgondolni, hogy milyen bevételekkel és kiadásokkal számolhatunk. Természetesen, a kiadásokat könnyebben megtervezhetjük, mint a bevételeket. A munkabérek, egyéb juttatások, fizetendő adók, cégautó után fizetendő adó, biztosítások, állandó partnerek díja jól tervezhető. Bázisként természetesen az elmúlt évet kell venni, a könyvelőtől le kell kérni a főkönyvi kivonatot és abból világosan kiderül, hogy milyen állandó költségekkel számolhatunk, hogyan alakult a likviditás. A pénzügyi terv lényege, hogy számunkra áttekinthető legyen és szolgáltasson olyan releváns információkat, amelyek számunkra fontosak. Éppen ezért a forma kialakításakor követhetünk bevált sémákat, de ugyanolyan jó, ha magunk alakítjuk annak formáját. A felesleges kiadásokat fel kell számolni, még ha az akár pár ezer forintos tételt jelent is (pl. internetes megjelenés a különböző keresőoldalakon, hirdetés a telefonkönyvben – itt többféle megjelenési forma van, nem feltétlenül kell a legdrágábbat választani.) 10 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Bankolás

A másik fontos dolog, hogy a naponta képződött készpénzes bevételt maradéktalanul fizessük be a bankszámlánkra és csak a számlával lefedett pénzt vegyük ki a pénztárból. Itt jegyzem meg, hogy már napi 10 -15.000 Ft kiemelése is jelentős elcsúszást okozhat a házipénztárban. Nem mellékesen, NAV ellenőrzéskor ezt az összeget elvileg be kellene tudnunk mutatni az ellenőröknek. A számlák határidőre történő kifizetését is vegyük komolyan, hiszen a számlakedvezmény is csak a határidőre kifizetett számlákra jár. A csúszásokkal egy ördögi kör veheti kezdetét, amelyben a kifizetetlen összeg nagysága lavinaszerűen növekedhet. A nagykereskedők az utóbbi 2 évben jelentősen bekeményítettek a gyógyszertárakkal szemben, s a csúszásokat nem igazán tolerálják. Likviditási gond jelentkezése esetén, amikor nem tudjuk a számlát időre kifizetni, egyezzünk meg mielőbb a nagykereskedővel. Legjobb, ha még a határidő letelte előtt jelezzük a problémát. Jelenlegi számlavezető bankunkkal is célszerű időről-időre leülni és tárgyalni, hiszen a bankok közötti éles verseny miatt elképzelhető, hogy egy korábbi konstrukciót felválthat egy jobb kondíciókkal megkötött szerződés. Végső esetben a bankváltás sem olyan nagy probléma. Havi szinten szintén pár ezer vagy akár tízezer Ft körüli összeget is meg lehet takarítani, amely most, a banki költségek tranzakciós illeték relációjában nullszaldót is eredményezhet, ami sikernek tekinthető. A banki csomagajánlatban arra kell fókuszálni, hogy valójában nekünk mire is van szükségünk. Elemezni kell, hogy

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális általában milyen banki műveleteket végzünk: készpénzbefizetés, elektronikus utalás, csoportos beszedési megbízás, pénzfelvétel, kártyahasználat, felesleges pénzek időszakos lekötése, stb. Ezeket a pontokat keményen meg kell tárgyalni (bankon belüli utalás, fő partner felé ingyenes utalás bankon kívül is, készpénzbefizetés ingyenessége, stb.). Érdemes több bank ajánlatát bekérni és összehasonlítani, majd, ha a másik bank ajánlata kedvezőbb, annak tényét a számlavezető bankunk tudomására hozni, hogy csikarjon ki magából egy – az előbbinél – kedvezőbb ajánlatot. A banki ügyek viszonylatában – egyfajta árukapcsolásként – át kell gondolni a kártyaterminál, egészségpénztári ügyeket is. Esetleg a három dolog összekapcsolása esetén még előnyösebb ajánlatot kaphatunk. Itt arra gondolok, hogy pl. a K&H vagy az MKB vagy az OTP bank mindhárom szolgáltatással rendelkezik. Az elmúlt év végén banki tárgyalás menetéről közvetlenül képet alkothattam, mivel részünk volt egy kb. 2 hónapos huzavonában. Meg kell mondanom, hogy minden kecsegtető ajánlat mellett is komolyan esett latba az emberi tényező, vagyishogy minket hogyan szolgálnak ki a bankban, az ügyintézés során milyen a hozzáállás a bank részéről. Készletmenedzselés – akciók kezelése A pénzügyek megfelelő kezelése mellett kiemelkedő szerepet játszik a készletmenedzselés, a készlet összetételének optimalizálása. Az ideális gazdálkodás azt jelentené, hogy megfelelő forgási sebesség mellett (vagyis egy bizonyos időszak alatt hányszor tudjuk megforgatni a készleteinket) az elfekvő készleteket minimálisra lehet csökkenteni. Sajnos, sok külső (elsősorban jogszabályi) tényező miatt az optimalizálás a lehetetlen kategóriájába tartozik, s ezért az optimálisra való törekvés sok-sok ügyeskedést és fáradozást igényel. A rendelést a számítógépes rendszereinkbe épített modulok segítik, itt inkább az ún. rendező elvekre szeretném felhívni a figyelmet. Természetesen, ez csak a rendelési szokásokhoz való egyfajta megközelítés, amelyet korántsem szeretnék a legjobbként beállítani, hiszen a rendelés meglehetősen összetett és egyszerre több tényező figyelembe vételét követelő, teljes embert kívánó feladat. Az utóbbi időben egyre több cég igyekszik megállapodni a kiválasztott gyógyszertárral termékeit illetően jelentősebb kedvezményt kínálva abban az esetben, ha a gyógyszertár kiemelten kezeli termékeit, egy adott időszakra bizonyos forgalmi mennyiséget vagy növekedést bevállal. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget (többhavi) igyekeznek a gyógyszertárakkal berendeltetni. Ezen túl, naponta akár több alkalommal is kaphat egy-egy patika akciós megrendelő lapot hasonló vagy részben átfedő termékportfolióval rendelkező cégektől. Ám a képet még tovább színesíti, ha egy gyógyszertár valamelyik gyógyszerészi társuláshoz tartozik és a szerződése szerint forgalmi vállalást kell teljesítenie. A legtöbb patika rendelkezik valamelyik nagykereskedővel kötött szerződéssel, amelyben a nagykereskedő – mint preferált szállító – az engedmény fejében egy bizonyos havi forgalmi teljesítést köt ki. A forgalom után számított kedvezmény kiszámításánál a vállalt fizetési határidő kulcsmomentum. Rövidebb fizetési határidő nagyobb kedvezménnyel párosul. A fizetési határidő betartása kemény végpontnak tekinthető, a csúszást ma már nem tolerálják a nagykereskedők. Folytatjuk! Dr. Herczeg Balázs Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 11


Meghírdették a 2013. „Év Gyógyszerésze” pályázatot Idén immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre a nagysikerű „Év Gyógyszerésze” pályázat. A pályázatot ezúttal is a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) koordinálásával, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság (MGYT), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) részvételével és a Roche Magyarország Kft. támogatásával hirdették meg. A kampányindító sajtótájékoztatón Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke elmondta, a pályázat kulcsüzenete, hogy az orvos a terápia, a gyógyszerész a medicina szakértője. Mindennek központjában áll a gyógyszertár, mely egy olyan népegészségügyi találkozóhely, ahol naponta mintegy 670 ezer kontaktot regisztrálnak, többet, mint az ország összes bevásárlóközpontjában. A tavaly év végi törvénymódosítások – többek között – rögzítették a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató jellegét, továbbá törvényben kötelezték a gyógyszerészt a betegek gyógyszerellátásának nyomon-követésére. Ezen az úton egy nagyon fontos lépés, hogy április elsejétől a gyógyszertárakban – TAJ szám segítségével – lekérdezhető lesz a betegek korábbi, a hatékony gyógyszerészi gondozáshoz és a terápia nyomon követéséhez elengedhetetlen gyógyszeralkalmazása. Dr. Samu Antal a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága alapító elnöke ismertette az idei esztendőre meghirdetett pályázat menetét: az „Év Gyógyszerésze” címre idén a lakosság részéről és szakmai oldalról kezdeményezve is lehet ajánlásokat tenni. Mindkét esetben egyaránt a 10-10 legtöbb szavazatot kapott gyógyszerészt, a pályázatot szervező Nero Solution Kft. személyesen kéri fel a részvételre. A 20 pályázati anyagból a szakmai bíráló bizottság kiválasztja a legjobbat, a nyertes és a díjazottak pedig a MOSZ által XXIII. alkalommal rendezett „Gyógyszerészek Országos Kongresszusa” alkalmával, októberben kapják meg az „Év Gyógyszerésze” címet és a nyereményeket. Dr. Hodossy Lajos a Roche Magyarország igazgatója, mint fő támogató elmondta, kiemelt cél, hogy a személyre szabott gyógyszeralkalmazások domináljanak a gyógyító munka során. Ezzel párhuzamosan szintén fontos már a gyógyszerkutatások kezdeti fázisában megálla12 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

pítani, hogy az egyes készítmények mely páciensek számára lesznek hatásosak. Ezzel is összefüggésben a gyártók számára kiemelt jelentőségű a gyógyszerészi gondozás térnyerése Magyarországon.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A szavazatok beérkezésének határideje: 2013. április 30. A pályázatok leadásának határideje: 2013. augusztus 30. 2013-ban az „Év Gyógyszerésze” pályázaton helyezést nyerő kollegák a páratlan szakmai elismerésen túl idén is értékes, szakmailag is hasznos ajándékban részesülnek. A pályázatról további részletes információkat az „Év Gyógyszerésze” honlapon (www.evgyogyszeresze.hu) találhatnak az érdeklődők.

A pályázatokat idén is anonim módon bíráló szakmai bíráló bizottság is megújult. A tagok: Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke, Prof. Dr. Szökő Éva a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, Dr. Szabó Sándor a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke és Dr. Samu Antal a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága alapító elnöke.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Gyógyszerészhallgatók IV. Országos Találkozója és Gyógyszerészbörze 2013. február 22-24-i hétvégén került megrendezésre a Gyógyszerészhallgatók IV. Országos Találkozója és Gyógyszerészbörze. Szeged, Debrecen, Budapest után Pécs városára várt a feladat, hogy otthont adjon ennek a nagyszerű eseménynek, mellyel bezárult az első kör. Ennek fényében fogtunk bele a szervezésbe ősszel, a pécsi hallgatókkal együtt. A Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületének új elnökeként kis csapatommal idén először ért bennünket a megtiszteltetés, hogy egy olyan színvonalas rendezvény létrehozásában vállalhattunk szerepet, mint elődeink tették az előző évek során. Nagy izgalommal pakoltuk meg a kocsit péntek délután, legalább hússzor átnézve: „Ugye mindent elraktunk? Semmi sem maradt itthon?” A Pécsre megérkező hallgatókat lelkes, rózsaszín pólóban pompázó pécsi szervezői csapat fogadta a regisztrációnál, Falusi Fruzsina és Kúthy Luca vezetésével. Mindannyiunk szemében ott tükröződött a csillogás, hogy végre 1 év után újra találkozhatunk a többi egyetemen tanuló barátainkkal, illetve új barátságokat köthetünk a hétvége során. Az idei találkozó során a szombati programot Zergényi András és Kira Erika pécsi gyógyszerész-hallgatók szervezték. A délelőtti előadássorozatot az esemény fővédnöke, Prof. Dr. Perjési Pál a PTE ÁOK Gyógyszerészeti Szakvezetője kezdte meg nyitóbeszédével. Majd a gyógyszerészet aktuális szakmapolitikai kérdéseiről hallgattunk nagyon érdekes előadásokat, melyek a fiatalság széles körét érintő kérdéseire adott választ. Mindenre kiterjedő és érdekes rálátást kaphattunk a gyógyszerész oktatás valamint a szakma helyzetéről és jövőbeni sorsáról.

Délután két párhuzamos előadás közül választhatott a hallgatóság. Az egyik blokkban egy kötetlen hangvételű beszélgetés során a gyógyítás egy olyan szegmensét vették az előadók górcső alá, amely a betegek szempontjából kellemetlenséget okozhat, azaz az egyes gyógyszerek helyes alkalmazása során fellépő mellékhatások és a gyógyszerek helytelen alkalmazásából is fakadható mérgezésekről hallhatunk különböző szemléletű megközelítéseket. Szó volt többek között arról hogyan ismerhetők fel a mellékhatások, mit kell gyógyszerészként mellékhatások észlelésekor tenni, mit jelent a hatóság, az ipar és a gyakorló klinikumban dolgozó szakember számára a mellékhatás-követés, milyen lehetőségek rejlenek a toxikológiában a nem kívánt gyógyszerhatások észlelésében. 14 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám


A másik blokkban a meghívott előadók a gyógyszerészek hazai szakmai kiteljesedésének lehetőségeiről beszéltek és külföldi tapasztalatokat osztottak meg. Többek között szó volt a gyógyszerészek kompetenciáiról, ezeknek jövőbeni változásairól, szakmai megbecsültségének helyzetéről Romániában, Angliában, Amerikában.

Vasárnapi napon a HUPSA szervezésében megrendezésre került a Gyógyszerészhallgatók II. Országos Tréningje. A hallgatók a szombati börze alatt választhattak 10 workshop közül, ahol kis csoportokban interaktív módon tanulhattak különböző praktikákat, melyeket még most a tanulmányaink alatt illetve a későbbiekben, az életben jól hasznosíthatnak. A gyógyszerészi hivatásnak tanulmányaink során kevésbé érintett területeire is kaphattunk betekintést, mint például a klinikai gyógyszerészet, farmakovigilancia és gyógyszerészi gondozás.

Reményeim szerint minden kedves résztvevő élvezte a hétvégét, illetve olyan páratlan tudással gazdagodott, mely úgy gondolom nélkülözhetetlen a fiatalok szakmai fejlődése szempontjából. Végezetül a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete nevében köszönetemet fejezem ki a gyógyszerészet kiváló képviselőinek és szervezeteinek a rendezvény létrehozásában nyújtott sokoldalú segítségéért! Pajor Judit Semmelweis Egyetem III. éves gyógyszerészhallgató HUPSA elnök Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 15


Tudósítás IV. Népegészségügyi Konferencia és a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogram 2010-2020/2013 évadnyitó rendezvényéről Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2013-ban is tovább folytatódik.

528 helyszín, 1 597 163 átfogó vizsgálat, 132 964 látogató, ez a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja elmúlt három évének mérlege. 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. Célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése az Európai Unióban is használatos korszerű diagnosztikai eszközökkel.


2013-ban ismételten országjáró körútjára indul a Program speciális szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében. A szűrővizsgálatok eredményei egyértelműen mutatják, hogy erre a kezdeményezésre nagy szükség van.

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló A Program elmúlt három évében 65 267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves vála-

szok száma a három év alatt elérte a 3.717.480-t. A vizsgálati eredményeket önmagukért beszélnek. A statisztikai adatokból egyértelműen kiderült, hogy van hova fejlődniük a magyaroknak a megelőzés tekintetében. De mit is mutatnak az adatok, a felmérések szerint a krónikus betegségről a megkérdezettek 47% tudott. A magas vérnyomás 22%-nál, a cukorbetegség 4%-nál, szívbetegség 5%-nál, vesebetegség 2%-nál, allergiás betegség pedig 19%-nál volt ismeretes. A családi anamnézisben szívizom infarktus 22%ban, hypertonia betegség 52%-ban, stroke 13%-ban, daganatos megbetegedés 37%-ban míg az anyagcsere megbetegedés 33%-ban fordult elő. A végtagokban érzett égő érzés 6%-nál, bizsergés 20%-nál, zsibbadás 31%-nál, tűszúrás 14%-ban jelent meg. A neuropathia vizsgálat 7%-ban mutatott eltérést. Fülzúgása 10%-uknak volt, hallásveszteséget 7% panaszolt, a hallásvizsgálat 6,5-7,0% esetében halláscsökkenést igazolt.

A kérdőíves felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a részt vevők 97%-a fogyaszt rendszeresen zöldség és gyümölcsféléket. Ugyanakkor a válaszadók 90%-a gondolja úgy, hogy a túlzott sófogyasztás betegséget okoz. Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevők 56 százalékának napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 44 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc séta, vagy könnyed futás ajánlott) szintén kiemelt tényező mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában. Az általánosan jellemző mozgáshiány, valamint a nem megfelelő táplálkozás a BMI (testtömeg-index) értékekben is megmutatkozott, a vizsgálatokon részt vevők 45 százalékánál mértek eltérést az ideális célértékhez (25) képest. A testzsírtömegre és a hasi zsírterületre vonatkozó adatok is elkeserítőek: előbbi az érdeklődők 62%-ánál, utóbbi a résztvevők 45%-ánál volt nagyobb a megengedettnél. A férfiak valamivel rosszabb eredményeket produkáltak, hiszen amíg a nők 54 %ánál haladta meg a normális értéket a hasi zsírterület, addig az erősebbik nem 56%-ára volt ugyanez jellemző. Az életmódra vonatkozó káros tényezők (dohányzás, rendszertelen testmozgás, egészségtelen táplálkozás) elkerülése mindenkinek a saját felelőssége, azonban ezek mellett öröklött, genetikai faktorok is szerepet játszanak a betegségek kialakulásában. A szűrőprogram elmúlt három évében megkérdezettek 22%-nál fordult már elő a családjában szívinfarktus, míg stroke a résztvevők 13%-ának famíliájában következett be, ugyanakkor daganatos megbetegedés 37%-ot, az anyagcsere betegség pedig 33%-ot érintett. A mért eredmények kiválóan jelzik, hogy a Programra továbbra is szükség van az egészségügyi értékek javítása érdekében. A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, így 2013-ban is közel 200 helyszínen a Magyar

A szív és érrendszeri szűrővizsgálatok alapján a megkérdezettek 9%-ánál találtak eltérést. 22 százalékánál mértek a normálisnál magasabb vérnyomásértéket. Az átlagos vérnyomás nőknél 131/81 Hgmm, férfiaknál 141/85 Hgmm volt. A bővített vizsgálatokon átesett emberek közel 7%-ának volt magasabb a vércukor szintje az elfogadhatónál, és a koleszterinszint tekintetében a résztvevők 30%-ánál, húgysav esetében 10%-ánál mutatott a megfelelő értéktől eltérőt az adott készülék. A csontok ásványianyag tartalma 3%-ban eltérő volt. A szűrések résztvevői által kitöltött kérdőívből az is kiderült, hogy a szűrőkamion által biztosított lehetőséggel élők 25 százaléka dohányzik. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik ember hódol ennek a káros szenvedélynek, így számos olyan szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedés kockázatának teszi ki magát, amely a dohányzás nélkül elkerülhető lenne. Szomorú tény, hogy a válaszok alapján kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka nem is gondol arra, hogy letegye a cigarettát. A rizikófaktorok csökkentésének egyik fontos feltétele az egészséges, gyümölcsökben és zöldségfélékben, azaz vitaminokban gazdag sószegény táplálkozás.

lakosság rendelkezésére áll, bízva abban, hogy a korszerű szűrővizsgálatok segítségével, valamint az egészséges életmód, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása által továbbra is sokat tehet a hazai lakosság egészségmegőrzése és fejlesztése terén. Bővebb információ a Programról: www.egeszsegprogram.eu Prof. Dr. Kiss István Szakmai bizottság elnöke

Dankovics Gergely Programigazgató Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 17


INR szint meghatározásának lehetősége gyógyszertárban (a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2012. évi Ifjúsági Fóruma I. helyezett versenyelőadása)

II. rész A kérdőívet 100 beteg töltötte ki (76%-a nő, 24%-a férfi), akiknek átlagos életkora 47,5 év. A megkérdezett betegek 88,5%a folytat bizonyos mértékű diétát. Az 1. ábrán az látható, hogy honnan kaptak tájékoztatást a diéta szükségszerűségéről: A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a betegeknek csak 27%-a kapott tájékoztatást a gyógyszertárban véralvadásgátló gyógyszerével kapcsolatban (bevétel időpontja, mellékhatások, diéta). 1. ábra

Vizsgálataim során tájékozódtam a betegek gyógyszerbevételének időpontjáról is, azaz hogy mely napszakban szokták alkalmazni gyógyszerüket (2.ábra): A felmérésemből jól látszik, hogy a legtöbb beteg a kezelőorvos által előírt mennyiségben szedi gyógyszerét, azonban a megkérdezetteknek csak közel a fele kéri ki szakember véleményét egyéb gyógyszer/ táplálék-kiegészítő szedése előtt. 2. ábra

A felmérésben részt vevő betegek nagy része rendszeresen eljár laboratóriumi kontrollra, különböző időközönként. Sajnos a legtöbben csak havonta egyszer jutnak el, ami nagyon rossz arány, hiszen INR értékük ez alatt az idő alatt többször is változik, azonban ezzel szinkronban sajnos nem történik meg a gyógyszeradagjuk változtatása.

3. ábra

Kérdést fogalmaztam meg arra vonatkozóan is, hogy ha el lehetne végeztetni bármely gyógyszertárban az INR szint mérését, igénybe vennék-e a szolgáltatást. A betegek nagy hányada (84,7%) örömmel fogadná ezt az új lehetőséget (3.ábra):

Hogyan segíthetnek a gyógyszerészek a véralvadásgátlót szedő betegek gondozásában? A gyógyszertárban K-vitamin antagonista gyógyszer expediálása során, illetve a későbbiekben lehetséges INR szint meghatározás alkalmával- a gyógyszerészi gondozás keretein belül-fontos információkkal kell ellátnunk betegeinket. 18 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Tanácsok „véralvadásgátlót” szedő betegeknek: Mindig ugyanabban az időpontban, lehetőleg délben vegye be gyógyszerét! Ha véletlenül elfelejtette, sose vegyen be pótlólag egyet a következő napi adaggal! Fel kell vennie a kapcsolatot kezelőorvosával! Adagját megváltoztatni/elhagyni a gyógyszert orvosi tanács nélkül nem szabad! Nagyon lényeges a terápia rendszeres ellenőrzése, az INR mérése akkor is, ha semmi panasza nincs! Ha véres vizeletet, szurokfekete székletet, orrvérzést vagy a bőr alatt megjelenő vérömlenyeket (nőknél bővebb vérzéses menstruációt) észlel, aznap ne vegye be a gyógyszert és jelentkezzen orvosánál vérvételre! Minden eszközös orvosi beavatkozás (kisebb műtét, foghúzás) esetén fel kell hívni az orvos figyelmét a gyógyszer szedésére! Izomba injekciót nem kaphat! Komoly sérülés veszélyével járó munkakörben nem dolgozhat, illetve ne űzzön sérülés veszélyével járó sportot! Terhességét/gyanúját beszélje meg kezelőorvosával! Tartson magánál iratot, mely jelzi, hogy „véralvadásgátlót” szed! Ismerje vércsoportját! Minden új gyógyszer/táplálék-kiegészítő szedése előtt kérje ki orvosa/gyógyszerésze véleményét! Kerülje a szoros övek, szűk ruhák viselését, mert a gyógyszer szedése mellett a nyomásnak kitett testfelületeken bevérzés jelentkezhet. Ha ennek okát (pl. ütés) nem ismeri, jelezze orvosának és ellenőriztesse prothrombinszintjét!

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Vezessen naplót a vérvételi eredményekről, így orvosa könynyebben át tudja tekinteni azt! Ha külföldre megy, vigyen magával angol nyelvű feljegyzést is arról, hogy Ön „véralvadásgátlót” szed! A betegeket fel kell világosítani arról, hogy a közbejött legenyhébb betegség (elsősorban hasmenés, láz), új gyógyszerek szedése vagy a régiek elhagyása a „véralvadásgátló” gyógyszer szükséges adagját módosíthatja, ezért ilyen esetekben gondos laboratóriumi ellenőrzést kell végezni az esetleges új adagolás beállítása érdekében! Szeszes ital fogyasztása általában nem javasolt, de az ünnepnapokon elfogyasztott egy pohár bor vagy pezsgő nem okoz gondot. A gyógyszer bevétele és az alkoholfogyasztás között legalább 2 óra teljen el! A betegek figyelmét fel kell hívni a diéta fontosságára, mert az befolyásolja a gyógyszer adagolását! Lényeges, hogy a napi táplálkozásán ne változtasson jelentősen (pl. fogyókúra)!

Nagyon fontos odafigyelnünk a visszérgyulladásos betegekre is, hiszen a visszérgyulladás oka és következménye is lehet trombózis. Ne feledjük, ez a betegség is hordozza a trombózis kialakulásának lehetőségét, ezért mindenképpen vegyük komolyan! Fontos a vénafalfunkció egészséges működésének elősegítése, például Kneipp fürdővel, hideg vizes lemosással, gyógynövények (vadgesztenye) használatával és a rendszeres mozgás segítségével. Hazánkban mintegy 200-300 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek a korábban lezajlott trombózis miatt lábszárfekélyük alakult ki, jelentős részük munkaképtelenné vált. Ezáltal nemcsak önmaguknak, hanem a társadalomnak is jelentős tehertétel a betegségük. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a lábszárfekélyes betegek gondozására is! Új korszak kezdődhet a trombózis kezelésében A trombózisos megbetegedések gyógyításában nagyon komoly jelentősége van az önellenőrzésnek. Ma a véralvadásgátlót szedő betegek legalább negyven százalékát rosszul

boratóriumi vizsgálattal tudják meghatároztatni. Jelenleg a laborba elküldött beteg adatai csak napok múlva jutnak el a háziorvoshoz, ez alatt az INR érték sokat változhat. Erre a problémára jelentene megoldást, ha az orvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban rendelkezésre állna egy gyors mérésre alkalmas eszköz, amellyel azonnal meg lehetne állapítani az INR értéküket. Egy hosszú kutatás eredményeként, Magyarországon kikísérletezett vegyületnek köszönhetően lényegesen könnyebbé válhat a véralvadásszint, azaz az INR-érték ellenőrzése, ami csak hazánkban több százezer K-vitamin antagonista gyógyszert szedő, vagy más okból trombózisveszélynek kitett beteg életét könnyítené meg. Az újonnan előállított reagens ugyanis sokkal stabilabb, mint az eddig ismertek, és teljes vérből, azaz centrifugálás nélkül is képes kimutatni az INR-értéket. A „Coag S” nevű készülék segítségével a véralvadásgátló kezelésre szoruló pácienseknek nem kell nagy rendszerességgel laboratóriumi vérvételre menniük, hanem otthon, a háziorvosnál vagy akár a gyógyszertárban is megállapíthatják majd a gyógyszer ideális adagolásához szükséges INR-szintjüket. A „Coag S” készülék használatának előnyeit – összehasonlítva a laboratóriumi készülék paramétereivel – az 1. táblázat szemlélteti:

1. táblázat

A „Coag S” nevű készülék is új fejlesztés, de a lényeg a hozzá tartozó, hosszú biotechnológiai kutatások révén kifejlesztett, az új készülékre adoptált reagens, amely teljes vérből – azaz külön centrifugálás nélkül – képes kimutatni az INR-t. (Bár külföldön eddig is voltak próbálkozások házi INR-mérésre, azok a készülékek magas áruk és a mérés kevésbé korszerű technológiája miatt nem terjedtek el.) A CoagS viszont azt a mérési eljárást alkalmazza, ami a nagy laboratóriumi gépeknél is a legkorszerűbbnek számít, a hozzá tartozó reagens képes ellenállni a hétköznapi használatnak is, a hőmérséklet ingadozásának vagy a rázkódásnak. Az új készülék és a reagens piaci ára lehetővé teszi a háziorvosi, a gyógyszerésztári, majd később az otthoni használatot. A készülékkel jelentősen egyszerűsödhet a véralvadásgátló kezelésre szoruló betegek monitorozása, hiszen többé nem kell heti rendszerességgel laboratóriumi vérvételre menniük. 2012. áprilisában részt vettem a Trombózis Klub találkozóján, ahol a készülék először kerülhetett bemutatásra nagy közönség előtt, két héttel az engedélyeztetési eljárást követően.

kezelik, azaz túl sok, vagy túl kevés „véralvadásgátlót” kapnak. Tekintve, hogy a magyar lakosság körülbelül öt-hat százalékát kezelik valamilyen K-vitamin antagonista gyógyszerrel, ez azt jelenti, hogy több százezer beteg rosszul beállított INRszinttel él. A betegek INR-értéküket csak körülményesen, la-

A készülék jellemzői: fedett termosztátos mérőcsatorna, színes folyadékkristályos érintőképernyő, liofilizált reagenst tartalmazó mérőküvetta, speciális pipetták. A mérés során fibrinogén hasítása történik fibrinné, thromboplasztin segítségével. A fibrin polimerizáció során optikai, azaz viszkoelasztikus tulajdonság-változás megy végbe, ennek történik a detektálása. Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 19

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Olyan jelentős újításról van szó, mint a cukorbetegek esetében a házi vércukorszintmérő, hiszen az INR-érték is folyamatosan változik, így legalább havonta, de egyes betegségek esetén akár naponta is indokolt lehet az ellenőrzés. A sürgősségi betegellátásnál is meghatározó szerepet játszhat az INR-szint meghatározása, ezért a mentőautókban és a sürgősségi osztályokon szintén fontos lenne a készülék használata. A reagenshez egy kis hordozható tesztkészüléket is kifejlesztettek a magyar cég kutatói, így percek alatt elvégezhető a vizsgálat. Javaslom, hogy a készülék kerüljön beszerzésre és álljon rendelkezésre minden gyógyszertárban. Az egészségügy és a gyógyszerpiac számára is fontos lenne a rendszeres mérési

gyakorlat kialakítása, mert ez javítaná a gyógyszerszedéssel kapcsolatos mutatókat, a hatékonyságot. Mindezzel talán növekedne az egy betegre eső gyógyszerfogyasztás, de közben csökkenne a beépített egészségügyi berendezések (műbillentyű, tartós vénás kanül, stb.) kapcsán kialakult szövődmények száma. A rendszeres mérési gyakorlat kialakítása tehát javíthatná a gyógyszerszedés hatékonyságát, ezáltal gazdaságilag, és egészségérték-hozzáadás tekintetében is hozzájárulna az egészségügyi ellátórendszer minőségének javításához.

Dr. Vizdák Márta

R i t k a Betegségek Világnapja 2013 Hazánk immár 6 éve kapcsolódik be is a Ritka Betegségek Világnapja nemzetközi programjába. A 2013. évi központi téma a nemzetközi összefogás, a ritka betegek határokon átívelő ellátásának elősegítése. Célkitűzés a lakosság, a szakma és a politika figyelmének felhívása a ritka betegségben szenvedők életére és hatékonyabb ellátásuk kézenfekvő lehetőségeinek megragadására. Az esemény fő szervezője a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Szövetsége (RIROSZ), szakmai támogatói a Bethesda Kórház, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és az SCA care of Life programja voltak. A szakmai konferenciával párhuzamosan családi programok és az érintett betegszervezetek munkáját bemutató standok is várták az érdeklődőket a Vajdahunyad várban, február 23-án. A Ritka Betegségek Világnapját az EURORDIS és tagszervezetei indították útjára 2008-ban. Azóta minden év február utolsó napján a ritka betegséggel élők érdekeit képviselő civil és szakmai szervezetek összefognak, hogy felhívják a társadalom egésze figyelmét arra, hogy minden 10. családban olyan gyermek születik, aki a 6000 ritka betegség valamelyikével küzd és él együtt. Sajnos ezeknek a gyerekeknek nem mindegyike kezelhető, de sokszor azok is későn kapják meg a megfelelő ellátást, akik problémájára lenne megoldás. Ennek oka leginkább maguk a betegségek rejtőzködő, sokszor talányos jellege, hiszen épp ezért sem a kis betegek környezete, sem az orvosi szakma nem tudja a tüneteket és azok okát helyesen értékelni. Kivéve akkor, ha gondolunk rá. A családtagoktól a miniszteren át a köztársasági elnökig. Mi mindannyian. Az idei Ritka Betegségek Világnapja ezért a lehetőségeket feltáró és bemutató szakmai programok mellett a közvéleményhez és a politikához is egyaránt szólt. A szakmai konferencián az EMMI, a szakmai és a betegszervezetek képviselői közösen tekintették át a legégetőbb kérdéseket, és az eddig elért legfontosabb eredmények példáit. A triviálisnak tűnő tünetek mögött megbúvó ritka betegség lehetőségére, és magukra a ritka betegségben szenvedő gye20 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

rekekre kitüntetett módon kell figyelni. A sokszor megkésve és tévesen kezelt ilyen betegségek krónikus kórállapottá, tragikus emberi sorsokká válnak, és ilyenkor gyakran veszélyeztetik magát az életet is. A ritka betegek hatékony ellátása olyan ügy, ahol nemzeti együttműködés szüksége nem is lehet kérdés, mivel az egyedi megoldáskeresés legtöbbször kilátástalan, esélytelen, rengeteg időt és pénzt emészt fel, legtöbbször minden eredmény nélkül. A ritka betegségek alacsony előfordulása miatt a csekély számú specialista is nehezen lelhető fel, akár országok között is. Érthető, hogy a specialisták a legritkább esetben dolgoznak éppen ott és pont akkor, ahol a konkrét, ritka betegséggel küzdő gyermek és fiatal felnőtt az első gyanús tüneteket megélni kénytelen. A meglévő lehetőségeket akkor tudjuk jól felhasználni, ha nemzetközi együttműködés valósul meg a kutatás és a kezelés terén. Így képzett segítőkből álló hálózat végezhet kiegyensúlyozott munkát, s máris több száz hozzáértő együttes erejét fordíthatjuk a ritka betegek és családjaik segítésére. Ennek végeredményeképpen a ritka betegségek kutatása nemzetközi együttműködésben valósul meg. Akár több száz orvos is dolgozhat egy adott kérdésen, olyan nemzeti intézkedések születhetnek, amelyek jobbá teszik a ritka betegséggel élők életét, és nemzetközi szinten is könnyen standardizálhatóak. Ehhez a helyi nemzeti egészségügyi és szociális működés szabályainak, a közvéleménynek és közgondolkodásnak is alakulnia kell. Mára Magyarország az egyik legelismertebb szakmai partnere az EUROTRANSPLANT-nak. Dr. Pogány Gábor, a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége elnöke kiemelte, hogy ehhez első lépésként egyszerűen csak a meglévő, de eddig nem ismert helyi lehetőségeket kell számba venni és

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló – a kormányzati, a szakmai, a civil és a vállalati szféra kooperatív bevonásával – azokat az eddigitől összehangoltabban kiaknázni. A betegszervezetek, a szakma és az intézmények közti együttműködés legtöbbször az információ hiánya miatt akadozik, mert a szereplők egyszerűen nem tudnak egymásról. Ahogy a közvélemény sem tud róluk, sem rólunk, ritka betegekről. A Semmelweis Terv kijelölt céljai között szerepel „a betegút-szervezést (BÚSz) támogató, új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakítása”. Márpedig a betegút-szervezésre a ritka betegségek esetében a fent említett okok miatt kimondottan és feltétlenül szükség van. Ezek a tapasztalatok mind átemelhetők és átemelendők a ritka betegek ellátásának javítására, ami végső soron nem mást, mint magának a nemzeti együttműködés programjának és a Semmelweis Tervnek konkrét megvalósulásait jelenti, ha 2013 végére a Ritka Betegségek Nemzeti Terv elkészül. Dr. Velkey György, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke elmondta, hogy a ritka betegséggel élők helyzetének javításához a társadalmi szakmai összefogás egyformán szükséges. A diakónia éppen ezt fejezi ki jelmondatával: „jutalmunk, hogy segíthetünk”. Ez a segítség a szakmai elhivatottságon túl az egymás iránti felelősségvállalást és tiszteletet testesíti, jeleníti meg. Az összefogás a ritka betegekért az érintettek családtagjaitól a szakmai és civil szervezeteken át a szakpolitikai és az iparági döntéshozókat is magába kell, hogy foglalja és fogadja. A Bethesda Kórházban működő Down centrum ebből a munkából egy apró részlet, de azoknak, akik ott kapnak segítséget ez nem apróság, hanem az élet maga. Ezért nagyszerű az, hogy a Ritka Betegek Világnapján egy ilyenről szó tud esni példaként és ezért nagyszerű az, hogy ezek a szigetszerű erőfeszítések idővel egy közös összefogássá, végül nemzetközi együttműködéssé, hálózattá fejlődhetnek. A szakma képviselői, legyen szó orvosról, kutatóról, egészségügyi szakdolgozóról, gyógyszerészről vagy gyártóról, mindannyian azért fáradoznak, hogy a betegek gyógyulásának érdeke minden felett érvényesülni tudjon- fejtette ki Lukácsné Dr. Fodor Enikő, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) Budapesti Szervezete elnöke. Mint azt hozzátette, a MOSZ is egyike azoknak a ritka betegek iránt elkötelezett szakmai szervezeteknek, akik aktívan keresik a lehetőséget egymás segítésére. A gyógyszerészek hazánkban az egészségügyi alapellátás építőkövei. Naponta 650 ezer beteg-gyógyszerész találkozó történik. Sok esetben

jól ismerjük betegeinket, hallunk tőlük olyan egészségügyi problémákról, amelyek túl vannak a sokadik kivizsgáláson és még mindig nincs eredmény. Tanácstalanság, bizonytalanság kétségbeesés, van a háttérben. A helyes iránymutatás, a korai felismerés, a lehetőségek széles körű ismerete sokat segíthet. Ha a gyógyszerészek tudnak róla, hogy működik a ritka betegségekkel foglalkozó szervezet, akkor ezt az információ könnyebben eljuthat a beteghez. Ezért is örülünk annak, hogy a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szervezetének munkáját is támogathatjuk. A ritka betegekért tett erőfeszítések és szemlélet azonban az egészségmegőrzés egészére igaz kell, hogy legyen, és a MOSZ erre bátorítja az összes szakmai társszervezetet is, zárta felszólalását. Az idei évben a Világnap hazai állomásának egyik fő támogatója az ország egyik legnagyobb gyógyászati segédeszköz gyártó-forgalmazó cége. Dr. Markovics Gyula, az SCA Kft. közkapcsolati igazgatója kifejtette, hogy számukra az élhetőbb emberi élet és az élhetőbb emberi környezet jelenti azokat az értékeket, amiért a vállalat egésze következetesen dolgozik és tesz. A szakmai kiválóság, az egymás iránti tisztelet és felelősség az SCA számára szintén meghatározó jelentőségűek. Ezért igazi öröm és őszinte megtiszteltetés, hogy a ritka betegek ügyét és a Bethesda Kórház Down centrumának munkáját is támogathatják. A Ritka Betegségek Világnapján a látogatók megtekinthették a „Ritka Szépségek Gyűjteménye” elnevezésű tárlatot, amelyet a művészeti pályázatra beérkezett művekből válogattak. Az egész napos rendezvényen koncertek, színelőadások, bűvész bemutató, kézműves foglalkozás, „Játék-tér” és a ritka és genetikai betegséggel élők civil szervezeteinek bemutatkozása várta az érdeklődőket. MOSZinfo


Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink

Vihar egy pohár vízben (egy rendelet három szaváról) Hogy mi ez a bűvös három – szakmai munkánkat alapjaiban megrengető – szó? Hát a 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet 2008 évi módosítása, mely szerint a gyógyszertár közforgalmú, intézeti és fiókgyógyszertári formában működő egészségügyi szolgáltató és „kiskereskedelmi tevékenységet végző” egészségügyi intézmény. Az 1994. LIV. törvény a gyógyszertár fogalmát még egyszerűen határozta meg, nevezetesen a „közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény.” Az 1935.-ös kiadású Gyakorlati gyógyszerészet című tankönyv másként fogalmazott: „a gyógyítási cél elérésére szükséges gyógyszerek elkészítésére és kiszolgálására, miniszteri engedéllyel létesített helyiséget, amelyben a gyógyszerész közegészségügyi hivatását gyakorolja, gyógyszertárnak nevezzük.” A gyógyszertár fogalmának 2008.évi módosítása után valóban kitört a címben említett vihar. A patikákban megjelentek – többek közt – az eddig soha nem látott munkaügyi felügyelőség és fogyasztóvédelmi hatóság emberei. Lecsaptak ránk, hiszen „a gyógyszerforgalmazás szabályainak módosulása szorosabbá tette a versenyt, eltolta annak hangsúlyait.” (idézetek a Mégis kinek az érdeke? avagy minden kezdet nehéz… Fogyasztóvédelmi ellenőrzés a patikákban című cikkből.) Az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről elolvasása után megtudtam, hogy a munkaügyi hatóság vezetője ellenőrzési irányelve alapján „ellenőrzési erőforrásainak célzott felhasználását 2010.-ben a foglalkoztatási szempontból l e g n a g y o b b kockázatot jelentő munkavállalói csoportok”-ra koncentrálta. Hát ezek voltunk mi kedves gyógyszertárvezetők. A helyszíni ellenőrzésük alkalmával én akkor dobtam be a törülközőt – miután kérésükre elmagyaráztam a gyógyszerész, szakgyógyszerész és személyi jogos gyógyszerész fogalmát, munkáját – azon értetlenkedtek, hogy ki az a „tulajdonos gyógyszerész”, aki nem vezet jelenléti ívet. A gyógyszertár takarítónőjét közben, egy külön helyiségben, a számla nélkül beszerzett és eldugott gyógyszerek rejtek22 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

helyéről, a bejelentés nélkül foglalkoztatott „feketemunkások” meglétéről faggatták. Meg, hogy szerinte éjszaka az ügyeletben egyedül vagyok-e? Felemelő volt! „A fogyasztóvédelmi hatóság – folytatja a cikkben megszólaló Nemzeti Fogyasztóvédő Hatóság főosztályvezető-helyettese – korábban nem ellenőrizte a gyógyszerforgalmazást, mert a patika hagyományos értelemben nem kereskedelmi egység. Mi magunk a gyógyszerészektől sem kívánunk többet, mint amit bármely forgalmazótól, vagyis például szó sincs arról, hogy a tablettákat vagy kapszulákat tartalmazó termékek esetében ki kellene írniuk az egységárat”. Hadd idézzek a nyilatkozat mellé egy idevágó (kettőszáz-ötvenezer forintot érő) bírósági ítéletet: „A termékek közül 50 ml-nél, 50 gr-nál, 5 cm-nél nagyobb kiszerelésű termékek esetében, illetve ahol egy dobozba több azonos terméket (sic) (tabletta, kapszula) csomagoltak, kettőszáz esetben az egységár helytelenül került feltüntetésre,mivel az árral egyezett az egységár az árkatalógusban.”

Nagy baj persze nem történt, a gyógyszertár fizetett, az érintett fiókpatikát a tulajdonosa rosszkedvében felszámolta. A községben azóta sem működik „kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény”. A többször idézett cikkben nyilatkozó szakember a gyógyszerészekről lesújtó véleménnyel lehetett, hiszen így foglalta össze hitvallását: „Megtehettük volna azt is, hogy a gyógyszernek nem minősülő termékek körét először is a szerint vizsgáljuk, hogy egyáltalán helyük van-e a patikában. Személyes tapasztalatom az, hogy a gyógyszertári gyakorlat ebből a szempontból is számos kívánnivalót hagy maga után.” És ha már a hatóságok ellenőrei kívülről fújják a gyógyszertárakban forgalmazható termékek körét, ideje, hogy mi is megismerjük őket. Gyógyszertárban forgalmazható termékekről szóló jogszabályok gyűjteménye: 1. 43/1996. (XI.29.) NM rendelet 1.sz és 2.sz melléklete. 2. 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről. 3. 36/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről. 4. 53/2009. (XII.30.) EüM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet módosításáról. 5. 24/2003. (V. 9.) EszCsM rendelet a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről. 6. 44/2004. (IV. 28.) EszCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról.

Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink 7. 40/2001. (XI.23.) EüM rendelet 1 sz. melléklete a kozmetikai termékek biztonságosságáról,gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről. 8. 37/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről. 9. 20/2008. (V.14.) EüM rendelet az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről. 10. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 1/2007-MAG sz. Közleménye a magisztrális gyógyszerkészítéshez felhasználható kémiai gyógyszeralapanyagok, zsiradékok, viaszfélék, növényi drogok, illóolajok és gyógyszerkészítmények listájáról. 11. 52/2005. (XI.18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról. 12. 16/2006. (III.27.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről. 13. 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsMGKM együttes rendelet az ásványvizek, gyógyvizek szakhatósági engedélyezéséről és forgalmazásáról. 14. 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek patikai forgalmazásáról. 15. 8/2003. (III.13.) EszCsM rendelet az in vitro diagnosztikai eszközökről.

Nem értem Volt szerencsém részt venni egy sokadik (szám szerint 41.) évfolyam találkozón. Ez egy jeles-neves évfolyam, közöttük van az ország 5. valamikori magánpatikájának tuljdonosa, személyi jogosa, meg még rajta kívül is sok az elsők között. Persze mindenki beszámolt a nehézségekről, az egyre nehezedő környezeti tényezőkről. Dühvel, haraggal beszéltek a nem szakmai befektetőkről, a patikaláncokról, a lánc-tulajdonosokról. A dunántúli kolléga elmesélte, hogy falujukban ő vezette az egyetlen állami patikát, majd felmerült a patika-liberalizációval, hogy esetleg nyílhatna egy második. Nehogy idegen kézbe kerüljön a forgalom, vagy annak egy része, ezért családi alapon, a gyerek személyi jogával megalapították a falu másik magán-patikáját. Alföldi kolléga elpanaszolta, hogy bizony a közelében megnyílt egy láncnak a patikája. De ő megfeszített munkával, napi 12-24 órát töltve a patikában leküzdötte a másik patikát, az be is zárt.

16. 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények tartásáról és forgalomba hozataláról. A listához nem szeretnék semmit hozzáfűzni, magáért beszél. A cikket a gyógyszertár időnként megváltozott fogalmi meghatározásával kezdtem. Ezzel is fejezném be. 2011. január elsejével életbe lépett a 2010. évi CLXXIII. törvény, melynek 58. §. (2.) bekezdése az alábbiak szerint módosította a 2006. évi XCVIII. törvényt. „A gyógyszertár a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügy intézmény, amely a teljes körű gyógyszerellátás keretében magisztrális gyógyszerkészítést is végez.” Valamilyen ismeretlen tündér kivette belőle a bűvös három szót! Reménykedhetünk, hogy ezzel a megfogalmazással véget ért egy nagy erkölcsi és anyagi károkat okozó vihar? Szeretném hinni! És Önök?

Többüknek az volt a nagy problémája, hogy több mint negyven (40!) évi munka után már visszavonulnának, de nincsenek ifjú, elkötelezett és az ő véleményük szerint alkalmas kollégák, akikre rá lehetne bízni a valamikori állami tulajdonból privatizált magánpatikát. Az elsők között is első, az „úttörő” magánpatikus kolléga arra emlékeztette a többieket, hogy igaz, hogy az évek alatt egyre nehezebb lett, igaz, hogy talán megszokásból mindannyian panaszkodunk, de milyen szép éveink voltak. Valaki odafordult hozzám, és azt mondta, hogy milyen kár, hogy ezeket nem hallják a gyerekeink. Én meg arra gondoltam addig jó, míg nem hallják, mert különben sírnának. Elmondjuk, deklaráljuk, hogy bizony, esélyt se adunk másoknak. Ha kell a család összes tagját – nagypapát, nagymamát is beleértve – bevonjuk a patikai munkába, és napi akár 48, vagy 72 órát dolgozunk a 24-ből. Majd elpanaszoljuk, hogy nincs kinek átadni a patikai munkát. Különben tényleg meglepő, hogy fiatal kollégáink nem úgy képzelik el az életüket, hogy napi 24

Utóirat: 2013. január elsejével életbe lépett a 2012. évi CCXIII. törvény, melynek 90. §. (3.) bekezdése az alábbiak szerint módosította a 2006. évi XCVIII. törvényt. „A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet.” 2013-tól tehát eltűnik a patikákból a magisztrális gyógyszer kötelező elkészítése vonatkozó előírás. Vajon hogyan értelmezi ezt a szakma és a hatóság? Mi lesz az alapanyagokkal a gyógyszerkészítés eszközeivel, manipulátorral, kedvenc reagenseinkkel stb. stb. Visszatérünk rá a legközelebbi törvénymódosításkor? Dr. Szrága László

órát dolgozzanak. Meglepő, hogy élni szeretnének, családot alapítani, és persze megfelelő színvonalon eltartani a családot. Tényleg meglepő, ha az ifjú, magángyógyszerész-felmenőkkel nem rendelkező kolléga nem gondolja, hogy az ő bérén kell az évek óta csökkenő rentabilitást, árbevételt, várt hasznot megspórolni. Én nem csodálkozom, hogy a fiatalok nem rajonganak a patikai munkáért, a beosztotti sorsért, a magánpatikákért, ad abszurdum szívesebben mennek multinacionális befektetőkhöz, láncpatikákhoz dolgozni. Vajon miért van az, hogy nem sikerült kinevelni a 90-es évek privatizációja óta az utódokat? Vajon mi az oka, hogy nem tudtuk megszerettetni a patikai munkát? Lehet, hogy rossz az elhelyezkedésünk a bilihez képest. Ha véletlenül felébredünk álmainkból, elcsodálkozunk majd, hogy mibe lógunk bele. Dr. Sánta Zsuzsanna


Az inkontinencia kellemetlen hatásai legyőzhetők Az inkontinencia nem divat. Az inkontinenciával járó tünetek enyhítésére használatos védőeszközök sem divatcikkek, hiszen sokak mindennapjait határozza meg ez a bizonyos esetekben nagyon is célszerű viselet. A gyógyszerész a legilletékesebb, hogy a hozzá segítséggel forduló betegeknek hasznos tanácsokat, az orvosoknak pedig a rendelhetőséggel összefüggő naprakész információkat biztosítson, így nem mindegy, hogy mennyit tudunk e segédeszközről, és az sem, hogy mennyit tudunk ebből továbbadni mindazoknak, akiket érint. A vizelet és székletszabályozási rendellenességéktől szenvedők száma igen nagy, hazánkban 4-800.000-en is lehetnek, de a valós számot még megbecsülni is nehéz, olyan nagy a látens előfordulások száma. Ez utóbbiakra is figyelnünk kell és meggyőzni őket, hogy a fizikális állapot súlyos következményei szinte korlátlanul mérsékelhetők. Lényeges továbbá kiemelni, hogy nem feltétlenül az idős korosztály érintett. A nőgyógyászati beavatkozások, a szülés, a menopauza következtében ugyanúgy kialakulhat inkontinencia, mint férfiaknál a prosztata problémák esetén. Az életminőséget nagymértékben befolyásoló, az inkontinenciával járó problémákat feltétlenül kezelni kell. Az árulkodó kellemetlen szag, és az elfolyó vizelet szükségessé teszi, hogy egy biztonságos, ám mégis kisméretű eszközt kíséreljünk meg biztosítani a probléma orvoslására. A célszerűség és a higiéniai szempontok mellett természetesen ennek esztétikai megjelenítése, illetve diszkréciója is fontos követelmény. E célból megszámlálhatatlanul sokféle, gyógyászati segédeszközként nyilvántartott inkontinencia védőeszköz került már forgalomba.

Ezek között előkelő helyen említhető egy fehérneműhöz hasonló, diszkrét pelenkanadrág, ami a problémájukkal hozzánk forduló betegeknek, vagy hozzátartozóik számára is megnyugtató megoldást jelent. A pelenkanadrág külleme puha, szövetszerű, a testfelülethez tökéletesen simulva kényelmes viseletet biztosít. Tekintettel, hogy külső rétege textília, ezért mozgás közben nem kelt feltűnő súrlódásból adódó kellemetlen hangzást.

Az anatómiai szempontból megfelelően kialakított védőgátnak köszönhetően a mozgásukban részlegesen korlátozott betegek és az aktív napi teendőiket önállóan ellátó egyének egyaránt biztonsággal alkalmazhatják közepes és nagymértékű vizeletvesztés esetén is. Kiváló megoldás lehet azoknak az aktív betegeknek is, akik nagyméretű betétet használnak, de kényelmesebb és egyszerűbb megoldást keresnek problémájukra. Különleges előnye, amellett, hogy normál fehérneműként felhúzható. Eltávolítása sem bonyolult feladat, a jól konstruált oldaltépőzáras megoldás lehetővé teszi, hogy használat után egy mozdulattal eltávolítható legyen.

Sokszor találkozunk gyógyszertári munkánk során tanácstalan hozzátartozókkal, akiknek semmilyen ismeretük nincs a beszerzendő segédeszközzel kapcsolatban. Számukra kell megfelelő tájékoztatást nyújtanunk a gyógyszerészi gondozás szakmai szempontjainak megfelelően. Tapasztalataink alapján, kibővült ismereteinkkel hitelt érdemlően, személyre szabottan tudunk felvilágosítást nyújtani. Dr. Takács Géza


Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink

Só, cukor, olaj és a próbavásárláskor közreműködő személy Acidum benzoicum, acidum boricum, acidum hydrochloricum purum, adeps lanae, alcohol absolutus, formaldehyd, kalium hypermanganicum, oleum jecoris aselli, oleum paraffini, oleum ricini, saccharum lactis (lactosum), spiritus vini conc., és az összes – kölnivizek előállítására is felhasználható – illóolaj.

Higgye el a kedves olvasó, olyan jó néha régi szakkönyveket, írásos gyógyszerészi emlékeket lapozgatni, ugyanis a régi rendeleteknek még a hangulata is más volt. Nyíltak voltak, őszinték, egyértelműek. Ilyenek például, hogy szűkösek az ország beszerzési lehetőségei, nem illik a patika profiljába a légypapír, ügyeletben ne kérjél menthol-cigarettát, (mert azt nem adhatok),minden reggel a piócákat meg kell mosni (mert különben elpusztulnak és kár ér), reggelente a tejkrémet át kell keverni (mert különben a vásárló reklamálhat és más patikába megy) stb. Vagy „a gyógyszertárak gyógyszerészi szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségügyi intézetek és nem tartoznak a Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá, és működése különleges előnyökben és védelemben részesül...” (De szép gondolat még ma is!) Valami jóleső tartást,szakmai féltést, büszkeséget érzek ki e sorok között. Nézzük, hogyan oldották meg régen a gyógyszeralapanyag-kiadhatóság kényes kérdését? A 21 000/1936. K.K. M számú rendelet I. jegyzéke a gyógyszertári alapanyagok kiszolgáltatóságáról az alábbiak szerint intézkedett: Gyógyítási, háztartási, gazdasági, ipari stb. célra szolgáló azok az anyagok, melyeket fogyasztók részére gyógyszertáron felül csak drogária üzletek adhatnak ki a következők:

E rendelet II. jegyzéke azokat az anyagokat sorolja fel, melyeket a patikán felül más kereskedők is eladhatnak. Ilyenek a szalicilsav, benzin, glicerin, mentol, szódabikarbóna, cinkoxid. A Gyógyszerészi Almanach 1942.évi kiadása (164. oldal.) már megpróbál rendet tenni: „Bizonyos kereskedelmi cikkeket, amelyek a gyógyszereknek nem tekinthetők, és amelyeknek árusítása a gyógyszertár közegészségügyi jellegével nem fér öszsze, a gyógyszerésznek, illetve gyógyszertárban nem szabad árusítani.” E cikkek jegyzékét az Almanach Tilalmi lista címmel közli. Ebben a listában azonban gyógyszer-alapanyagok nem szerepelnek, maximum ételízesítők, cukorkák, kozmetikai és higiénés termékek. Zalai Károly több, mint 20 évvel később szerkesztett tankönyvében (Gyógyszerügyi szervezés Medicina 1965. 284. oldal.) már ez szerepel: „Kézi eladásban tilos az alábbi gyógyszeralapanyagokat expediálni. Acidum citricum, Acidum tartaricum, Gelatina alba. A felsorolt anyagokat a közönség nem gyógyászati, hanem háztartási célra alkalmazza. A gyógyszertáraknak nem feladata erre a célra anyagokat forgalomba hozni.” Dr. Bárkányi Pálné: Gyógyszerészeti alapismeretek Medicina 1979. című tankönyve a 32/1976. EüM számú utasítás 3. sz. mellékletének I: csoportjába sorolt orvosi vény nélkül is kiadható nem erőshatású magisztrális anyagokról ezt írja: „Az így kiadott alapanyagok mennyisége ne haladja meg a 8-10 napi szükségletet. Ezt egyrészt a gyógyszerellátás érdekei indokolják, hogy a gyógyszerkönyvi minőségű és alacsony térítési díjú készítményeket – elsősorban gyógyszeralapanyagokat – ne használják rendeltetéséről eltérő célra, másrészt a csoma-

golóanyag és az otthoni tárolás körülményei esetleg nem biztosítják hosszabb ideig az anyag változatlanságát. Ezen kívül nyilvánvalóan korlátozott mennyiségben adhatók azok az anyagok is, melyeknek raktárkészlet-nagyságára egyéb, pl. tűzrendészeti utasítás vonatkozik.” Ugyanezen tankönyv máshol arra utal, hogy gyógyszerellátási érdekből „a rendelet szabta lehetőségen kívül is korlátozhatjuk a kézi eladást. Helytelen lenne ugyanis, ha a háztartási felhasználásra vásárolt szalicilsav, borkősav, benzin, aceton vagy káliumnitrát hiánya miatt a betegek gyógyszerelésében mutatkoznának zavarok.” Nem tévedünk tehát nagyot, ha azt állítjuk, hogy 2003-ig – majd 70 évig – a gyógyszertári magisztrális kézi eladás korlátozását elsősorban a szűkösebb ellátási gondok indokolták. A következő évben viszont megszületett a máig is érvényben lévő utasítás: a 44/ 2004. (IV. 28.) E.Sz.Cs.M. rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról melynek 13. § (7) bek. és 16. § (3) bek. b) pontja egyértelművé tette: „Gyógyszeranyag gyógyászati célra önmagában vény nélkül csak akkor és olyan mennyiségben adható ki, ha az egyszeri kiadásra alkalmas adagját a FoNo meghatározta. A FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában orvosnak, állatorvosnak, gyógyszerésznek is csak vényre adható ki.” Ez a két súlyos mondat kilencedik éve van szó szerint bebetonozva a rendeletbe és szabályozza ellentmondást nem tűrően a gyógyszeralapanyagokkal kapcsolatos munkánkat. Ideje, hogy górcső alá vegyük, hogy ezek alapján mit szabad és mit nem szabad tennünk illetve kiadnunk. Próbáljuk először megfejteni miért van egyáltalán szükségünk erre a vásárlói beszerzést korlátozó jogszabályra. Ez a legnehezebb feladat. Ma már nincs ugyanis ezekből az anyagokból beszerzési probléma, nincs „valutahiány”,a gyógyszertár közegészségügyi jellegét kiadásuk nem veszélyezteti jobban, mint pl. a cumisüveg, a csomagolóanyag kérdés idejétmúlt stb. Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 25

Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Napjaink Vegyük észre azt is, hogy a rendeletben említett „gyógyszeranyagokat” nemcsak gyógyászati célra „szabad” felhasználni, sőt szerintem joga van a vásárlónak mást is csinálni vele, ha már vehet belőle. Mi történik akkor, ha a beteg a gyógyszerésznek „elárulja”, hogy pl. a ricinusolajat a hajára szeretné kenni és nincs momentán szorulása vagy a citromsavat nem a nem létező urátköveinek oldására használná? Vissza kell, hogy utasítsam a nem gyógyászati célú vásárlási szándékot? A benzint – ha egyáltalán expediálni szeretném – (hiszen FoNo-s adagja sincs) hogyan kell gyógyászati célra használni, hogy törvénytisztelő legyek? Kérjek igazolást, hogy nem egy ruhán keletkezett folt eltávolításra gondolt a vásárláskor? Tanácsoljam el a patikából azokat a kismamákat, akik 75 gramm szőlőcukorért jönnek recept nélkül (vény nélkül kiadható mennyisége ugyanis 25 gramm) mert a terheléses cukorvizsgálatukhoz az orvosuk ezt kérte tőlük és az orvosnak eszébe sem jutott, hogy ezzel tiltott, büntethető dologra akarja rávenni a gyógyszerészt? Ekkora mennyiséget még az orvosnak sem adhatom oda „csak úgy”, recept nélkül!! Ugye mennyire nevetséges így leírva? Nem adhatok az újszülött babák büszke szüleinek „patikai” napraforgó olajat, paraffinolajat, sem 74 g-on felül? Natrium benzoicum 2,50 g, acidum citricum 40,0 g, acidum salicylicum 3,0 g adható recept nélkül, ha gyógyászati célra akarják használni. Ha másra kérnék, akkor még ennyi sem! Tartósítószer, otthoni szörpök előállításához szükséges megbízható „gyógyszertári tisztaságú” (vásárlóink szokták így kérni) anyagok kiadása helyett javasoljam pl. a kertészeti kisboltok számomra ismeretlen beszerzési forrásból származó vegyszereit? Meddig fognak ezek után bennünket a hozzánk járó betegek szakembernek, partnernek tekinteni? Lesz-e kedvük legközelebb egy ilyen szemléletű gyógyszertárba belépni és receptet kiváltani, gyógyszerészi gondozást elfogadni? Tudom, a lakosság 2011. évi „patikai konyhasó vásárlási rohamának” abnormális népi kezdeményezését az ÁNTSZ időben kiadott szakmai levele (de főleg a gyógyszer-nagykereskedőknél néhány napon belül fellépő natrium chloratum Ph.Hg.VIII. totális hiánya) gyorsan megoldotta, de ez nem lehet indok a fenti tilalmakra. A „bajt okozó” internet létezik, mára a mindennapunk szerves tartozékává vált életkortól függetlenül és a benne terjesztett (ál)tudományos, fantasztikus és agyament elképzeléseket mindenki26 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

nek joga van megismerni,terjeszteni és hozzátenni a maga variációját. Senki nem gondolta, hogy az évezredek óta használt konyhasó egyszer csak ilyen vallási köntösbe öltöztetett, félrecsúszott, nevetséges karriert fut be hazánkban, legközelebb majd talán a közönséges csapvíz lesz a nemzetünk végleges kipusztíthatóságának internetes forrása. Mindezek mellé azért elképzelem, hogy az idézett rendelet második mondata „A FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában orvosnak, állatorvosnak, gyógyszerésznek is csak vényre adható ki.” alapján a gyógyszertár tulajdonosa, csak vényre kaphat a munkahelyén háromszoros bolti áron fél liter olajat. Apropó ár: A konyhasó a boltban 39 Ft/kg, a patikában csomagolással együtt 557 Ft/kg és a maximálisan kiadható menynyisége recept nélkül 3,5 g. Aszkorbinsavból a nyelési nehézségekkel küszködő kisgyerek vagy idős ember személyenként másfél (!!) g-ot kaphat recept nélkül. Bolti forgalmazása pedig nincs. Aqua purificata maximált mennyisége 430 g és 40%-kal többe kerül, mint a benzinkútnál. Tudják a jogalkotók és a kollégák, hogy mennyi kakaóvajat és acidum tartaricumot adhatunk ki recept nélkül és a törvény betűit betartva? Quantum satis!! Ugyanis ezt a teoretikus mennyiséget írja elő a FoNo a kúpok vényelőiratában és a Burow oldat gyógyszerkönyvi laborálásakor. Folytassam? Tehát a probléma megoldásának kulcsa, ha a beszerezhetőség már nem játszik döntő szerepet az árában nyilvánul meg? Még mindig olcsóbb lenne patikában sót, cukrot, olajat stb. venni, mint a boltokban és ezt szeretné a hatóság megakadályozni? Ugye nem kérik az árak ilyentén való összehasonlítását? Én magamnak megtettem. Mi vagyunk a legdrágábbak, ahogy azt mindenki helyesen gondolta. A válaszhoz és a végső megoldáshoz idézem a 2011. évi CLXXVI. törvény 2. §-át. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991 évi XI. törvény 10. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki: (6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást – ideértve az interneten történő vásárlást is – végezhet. (7) A próbavásárláshoz az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködő személyt vehet igénybe

(8) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő egészségügyi államigazgatási szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. (9) A közreműködő személyre az egészségügyi államigazgatási szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. Stb.stb. A törvény szerint az egészségügy bírság összege 30 ezer forintttól 5 millió forintig terjedhet. A befolyt összeg az államigazgatási szerv hatósági ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek fejlesztésére, szakembereinek képzésére valamint szakfelügyeleti tevékenységére használhatja fel. A „próbavásárláskor közreműködő személy” kéretlenül máris jelentkezett, csak el kell olvasni kedvenc szaklapunk februári számában a „kifogásolta a hosszú sorban állást” című jegyzet utolsó mondatát. Még egyszer leírom én is, mert félek, hogy ez lesz a jövőnk: „Nem kizárt, hogy próbavásálás keretén belül mi is (mármint újságírók) gyűjtünk tapasztalatokat.” (Újpesti Napló 2013. január 24.) Mi lesz, ha beindul az egészségügyi hatóság is és próbavásárlásokat végez megbízott személyekkel ugyanolyan módon, mint a rossz „emlékű”(?), de súlyos büntetésre mindig kész – a gyógyszerdobozok tartalmát, méretét, súlyát ellenőrzőegyéb hatóságok tették. Egy éve sem volt, hogy egy megye egészségügyi államigazgatási szervének alkalmazottja örömmel újságolta egy értekezleten nekem és több tucat gyógyszerész társamnak hogy végre megszületett az általuk várva-várt jogszabály, mely biztosítani fogja az inkognitóban történő próbavásárlást. Ezt eddig nem tudta megvalósítani – mondotta – mert őt mindenki ismeri a patikákban, ha megjelenik és így a próbavásárlás is értelmét veszti. A bírságra mindig szükség lesz, és ha egyszer ki lehet szabni, akkor az, ki is lesz szabva és az így összegyűjtött pénznek lesz helye bőven fejlesztésre, képzésre egyaránt. Tárjuk ki szívünket és pénztárcánkat! Van egy régi magyar közmondás, mely szerint a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Egyelőre a jószándékot keresem. Dr. Szrága László

Tavaszváró

különböző bőrtípusra készülnek és mivel szinte mindegyik kozmetikai cég gyárt BB krémet, kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb összetételű, színű és illatú „hibajavító” balzsamot. A testápolás is a tavaszi szépségápolás része. A test peelinggel való leradírozás után vigyük fel a kezelendő felületre a cellulit elleni, vagy zsírbontó krémeket. Minden testformáló termék hatását és eredményét pozitívan befolyásolja a rendszeres testmozgás. Tapasztalatból tudom, hogy a testmozgás kellemes társaságban, nem csak a testünket, a lelkünket is felüdíti!

Március van, a kikelet hava. Sok ismerősöm, barátom 40 napos böjttel várja a Húsvét közeledtét. Szinte mindenki készül a tavaszi megújulásra, böjttel, fogyókúrával, vagy teljes életmódváltással. A tavaszi szépségápolás legfontosabb feladata a bőr felkészítése a nap káros hatásai ellen, a hidratálás és a vitaminpótlás. A szépülni vágyó vendégeknek, a kozmetikusok által használt eljárások és termékcsaládok közül talán nehéz kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet. Rengeteg termékcsalád és eljárás létezik és ahogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma arcbőr sem! Mivel a kozmetikai ipar, egy termékcsaládon belül is, felkészült a különböző bőrtípusok igényeire, ha egy termék elnyeri tetszésünket, keressük meg a hozzá értő kozmetikus szakembert és bízzuk rá bőrünk tavaszi ápolását.

A tavaszi kertészkedés is a kedvenc sporttevékenységeim közé tartozik! A friss levegőn töltött mozgáson túl, a virágok csodás színeikkel hálálják meg a munkánkat és teszik szebbé a környezetünket. A színeknél maradva, az idei divat színei az eddigi pasztellekkel ellentétben, sokkal vidámabbak! 2013 vezető divatszíne a smaragdzöld, illetve a zöld minden árnyalata. Tehát, aki igazán trendi szeretne lenni, építse be a ruhatárába, illetve a sminkszerei közé, a zöld számára legkedvesebb tónusát. A zöld szín a feng shui szerint a béke és a nyugalom megtestesítője. Minden Kedves Olvasónak eredményes szépülést, kellemes és napsugaras tavaszi napokat kívánok! Barabás Éva

Még nem érkezett el a napozási szezon, így a tavaszi kozmetikai kezeléshez válasszunk egy olyan programot, mely egy látványos bőrmegújító eljárással, a mikrodermabrázióval kezdődik, ezután következzék az arc, és dekoltázs maszszírozása, majd az arc felpuhító gőzölését követően, a pórusok kitisztítása. Ezt követik a különböző nyugtató, tápláló, regeneráló arcpakolások és elektro-kozmetikai eljárások, a bőr aktuális állapotának és igényeinek megfelelően. Márciusban nappalra már bátran használhatunk, fényvédővel ellátott, mostanában oly divatos BB krémeket. A BB, az angol, Blamish Balm, rövidítése, magyarul „hiba balzsam”! A BB krémek hidratáló, színezett balzsamok, melyeket használhatjuk hidratálásra, „hibajavításra”, és sminkalapként is. Általában csak 2-3 árnyalatban készülnek, ugyanis a BB krémek alkalmazkodnak a bőr színéhez, a bőrre való felvitel után végbemenő oxidációs folyamat miatt. A BB krémek is Gyógyszertár XII. évf. 3. szám 27

Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény SZÍNÉSZÓRIÁSOK Dajka Margit és Greguss Zoltán Dajka vagy Dayka Margit Nagyváradon született, 1907. október 13-án és Budapesten, 1986. május 25én hunyt el. Kossuth-díjas magyar színművésznő. Már kilenc éves korában szerepelt színpadon szülővárosában. Kamasz lányként Kolozsváron a vízszintes 1. sorban olvasható nevű úr színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőtt szerződését Kolozsvárott. 1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre, vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a „Két lány az utcán” című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, az Andrássy úti, az Erzsébetvárosi és a Vidám színpadon is. 1945 után a Belvárosi, a Petőfi, majd 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban az Operettszínházban a „Szerdán tavasz lesz” című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben a függőleges 16. sorban olvasható írónő könyvének Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket. Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította. Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak. Molnár Gál Péter Dayka művészetének műfaji besorolására találta fel (félig-meddig tréfából) a tragikomika megjelölést. 1932 óta filmezik, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, melyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült. Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a „Liliomfi” vénkisasszonya és az „Ismeri a szandi mandit?” alkoholista öregasszonya, vagy a „Szindbád” Majmunkája és a „Macskajáték” Orbánné szerepeire emlékezve. Greguss Zoltán Budapesten született, 1904. május 5-én és ugyancsak a fővárosban hunyt el, 1986. december 20án. Pályáját 17 éves korában (1921) sógora, Palágyi Lajos szegedi színtársulatánál kezdte. 1928-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasként szerződtette. A következő évben próba közben súlyos baleset érte, gyógyulása négy évet vett igénybe. Utána ismét vidéken játszott, többnyire bonviván szerepeket. 1936-ban Jób Dániel a Vígszínházhoz szerződtette. 1940-ben a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban játszott, s itt legemlékezetesebb szerepe Felkai Ferenc „Néró”jának címszerepe volt. A darab és az előadás tiltakozás volt a fasizmus ellen. 1945 után több fővárosi színházban játszott (Művész Színház, Belvárosi Színház). 1947-ben a Madách Színházban négyszázszor játszotta Lennie-t John Steinbeck világhírű drámájában, melynek címét a függőleges 11. sor megfejtésében találhatják. 1948 elején a Modern Színház igazgatója volt. 1949-ben a Madách Színház tagja, itt játszott nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig. Utána a Pesti Színházban lépett fel vendégként Örkény István darabjában, melynek címét a függőleges 67. sor tartalmazza. Rádiószereplését még a Rákóczi úti stúdióban kezdte, sok filmben és tv-játékban is szerepelt. 28 Gyógyszertár XII. évf. 3. szám

Vízszintes 1. Megfejtés 12. Gyógyszertári munkaasztal 13. Azonos betűk 14. Ezt teszi az inga 17. Nagyméretű helyiség 20. Farmer márka 21. Földönkívüli 23. Immáron 24. TEP 26. Ellenben 27. Eltérő 29. Ezt teszi pl. a tehén a mezőn 31. Madame röviden! 32. Heves megye székhelye 33. Előhozatá (pl. egy iratot) 34. Samuel becézett formája 36. Csapda, gödör 37. Párizsi utca! 39. NS 40. Méhek lakóhelye 42. Kereskedelmi TV állomásunk 43. Kettős betű 44. Madarak „fegyvere” 48. Sportautó kategória 50. Világhírű XIX. sz. francia szobrászművész 51. A Magyar királyság déli vármegyéje volt 53. YÉA 55. Lengyel légitársaság 57. Pest megyei település 58. Rejtőzködésre szolgáló pl. ruházat 59. Világtalan 60. Híres villányi borász 62. Borókapálinka 65. Latyak 66. Az azonos nevű indiai fának az olajából kíváló natúrkozmetikumot készítenek (Azadirachta Indica) 68. Uralom 72. General Electric Függőleges 2. Földönkívüli 3. Szájat nagyra nyit 4. Medál 5. Hotel a Mátrában 6. Én vagyok, angolul 7. Orosz helyeslés 8. Magyar Kupa 9. ÉIK 10. Holland autójel 11. Megfejtés 15. Tagadószó 16. Megfejtés 18. A „Vészhelyzet” c. filmsorozat eredeti címe 19. Empatikus 22. Nagyméretű, szellős helyiség jelzője 24. Biciklit hajt 25. Bíróságra viszi az ügyet 28. Ismételt tagadás 29. … Ullman, híres norvég színésznő 30. Stanislaw ..., világhírű lengyel sci-fi író 35. Ezt teszi például amikor minden tekebábut egyszerre leüt 38. UZ 40. Végtag 41. Cigarettát kézzel készít magának 45. Mely dolgot? 46. Szópótló szó 47. Rücskös, reszelős felület 49. Decemberi hangulatú 52. ERG 54. Fiatalok arcbőrén megjelenő gyulladásos csomó 56. A sertés leginkább rántanivaló része 61. Foggal őröl 63. Tesz, helyez 64. Lengyel légitársaság 67. Megfejtés 68. Üres has! 69. Kettőzve dunántúli városunk 70. Éneklő szócska 71. MÉ A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Kolossváry András – 3261 Abasár, Múzeum u. 1.

Az ország gazdasági helyzete – és benne a gyógyszerellátásunk – nem ad okot az optimizmusra. Ennek ellenére töretlen lendülettel kell keresnünk a kilábalási lehetőségeket.

G YÓ GYS ZE RT Á R I MENEDZSMENT4

Válságmenedzsment (előadó: Dr. Simon Kis Gábor) Stagfláció: a gazdaság teljesítménye stagnál, az árak pedig emelkednek. Ez a gazdaságok egyik legrosszabb állapota, amiből igen nehéz kikecmeregni, pedig meg kell oldani ha Magyarország talpon akar maradni. Ez a tény fokozott mértékben igaz a gyógyszerellátás területére is. Egészségi állapot és ellátórendszer (előadó: Dr. Mikola Bálint) A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is. Szervezeti kultúra (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerészet előtt tornyosuló változási kényszerek indokolják a szervezeti kultúrák ismeretét, hogy melyek azok amelyek elősegítik a közforgalmú gyógyszerellátás megújulását. Más szervezeti kultúrát igényel, ha a kiskereskedelem irányába mozdul el a gyógyszerészet, és mást, ha egészségügyi ellátó szervezetbe épül be a közforgalom. Vevői magatartásformák (Kognitív gyógyszerészet) (előadó: Dr. Samu Antal) Paradigmaváltás előtt áll a magyar gyógyszerészet (is). Kiskereskedelem irányába megyünk-e, amire a gazdasági kényszer hajt, akkor forgalomnövelő módszereket kell alkalmazni – vagy tudatos beépülés az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ehhez viszont kognitív hozzáállás és hosszú távú építkezés kell, amit el kell fogadtatni az orvostársadalommal is.

Helyszínek Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Budapest II. Nyíregyháza Szombathely Szolnok Veszprém Budapest III.

március április április május szeptember szeptember október október november november

23–24. 13–14. 27–28. 11–12. 21–22. 28–29. 05–06. 19–20. 16–17. 23–24.

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról, aktualitás előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet, tel/fax: 06 1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr., telefon: 06 30 955-8125

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2013. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Előző név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Nem elég a szinte követhetetlen munkaügyiés adó jogszabályok naprakész ismerete, hanem össze is kell fésülni ezeket továbbélésünk érdekében.

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizetési mód:

Munkaügyi változások (előadó: Dr. Sándor István)

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

Átutalás

❏

Készpénz

❏

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 3. szám március

Recommend Documents