Máder Miklós Péter. Szakmai lektor: Fábián Róbert. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Máder Miklós Péter

A BÉKÉSCSABÁN TANULÓ, VESZÉLYEZTETETT KORÚ DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI ÉS SZÜKSÉGLETEI.

PEDAGÓGUSOK AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSRŐL. 2011.

Szakmai lektor: Fábián Róbert Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

1

I. Fontos adatok, információk a vizsgálat helyszínérıl A következı regionális jellemzık, települési tudnivalók megfelelı értelmezési keretet adnak a diákok, pedagógusok körében végzett vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez. A fejezetben szereplı adatok ismerete elsısorban azok számára elengedhetetlen, akik kevésbé ismerik az egyik alföldi megyeszékhelyünket – Békéscsabát és közvetlen környezetét. Az életminıség alapvetıen befolyásolja az emberek egészségmagatartását. A magasabb életszínvonal, a szolgáltatások elérhetısége, az oktatás színvonala együtt eredményezik az egészség-tudatosabb életformát. Javuló életkörülmények között a tradicionális magatartásminták gyorsabban változnak. Ezért érdemes jobban megismerkedni az illegális szerhasználat és minden más egészségkárosító magatartásforma megelızése céljából született vizsgálat színhelyével. 1.

Békéscsaba szerepe, általános jellemzıi

Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján, Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthetı. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Csaba elsı említése az 1332-37-ben készült pápai tizedjegyzékben történik. A régészek szerint Csaba legkésıbben a 13. század elsı felében jött létre. A török idıkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. A város évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetıen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezı település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetıen az ország legélhetıbb városai közé tartozik, amely méltán híres gasztronómiai különlegességeirıl és rendezvényeirıl, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról is. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A településen cigány, lengyel, román és szlovák kisebbségi önkormányzat mőködik. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezıvásárhely – Orosháza – 2

Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következı ábra:

A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere (Forrás: MTA RKK ATI)

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait – a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı – Gyulával osztja meg. A kedvezı közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX. század elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe.

3

2.

Településfejlesztés, a település arculata

Békéscsaba közigazgatási területe a központi belterületre, három egyéb belterületre (Fényes, Gerla, Mezımegyer) és a külterületekre tagolódik. Az egyes településrészek terület-felhasználása eltérı, ugyanakkor jellegzetes. A központi belterület heterogén szerkezető, itt a legtöbb, a belterületekre jellemzı terület-felhasználási kategória megtalálható. Az egyéb belterületeken jellemzıen falusias lakóövezetek találhatóak, amelyek alkalmasak a mezıgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek végzésére, háztáji gazdálkodásra. A külterületen zömmel gyep, szántó, valamint szılı, gyümölcsös, kertes mezıgazdasági területek találhatóak, amelyek egy része kiváló termıhelyi adottságú szántóterületen fekszik. Következı évek egyik legnagyobb fejlesztési projektje a belváros rehabilitációja lesz, amit európai uniós támogatással lehet megvalósítani. A város megyeszékhelyi rangjához méltó belvárosi környezetminıségre van szükség. Nem tartható fenn tovább az elavult közlekedési rend és a funkcióhiányos jelleg. A turisztikai vonzerıt jelentı épületeket, közintézményeket, a kulturális élet központjai, az egyházi épületek, templomok, az oktatási intézmények és rendezvényterek magas színvonalú környezetbe kerülnek. Békéscsaba lakosságának jelentıs része (kb. 35-40%-a) a lakótelepeken él. 3. Békéscsaba gazdaságának szerkezete Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhetı – elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja. Békés megye az 1995. évi gazdasági adatok (egy fıre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelızve Észak-Magyarország és az Észak-alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül. Békéscsaba városában 2007-ben összesen 18.640 fı állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja:

4

Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egyéb közösségi, Mezıgazdaság, személyi vad-, erdı-, Egészségügyi, szolgáltatás halgazdálkodás szociális ellátás 2% 1% 9% Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítá s 19%

Oktatás 11%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5%

Feldolgozóipar 19%

Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás Építıipar 3% 4% Kereskedelem, javítás Szálláshely- 11% szolgáltatás, Szállítás, vendéglátás raktározás, posta, 2% távközlés 12%

Forrás: KSH adatai alapján

Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok, azonban az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a közszférában dolgozók aránya.

Mezıgazdaság Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentıs a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az innováció lenne, sajnos megfigyelhetı a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban. Ipar A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentıs ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások nagyrészt elkerülték a várost. Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi

5

kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. 2009-ben, a Tondach beruházásában megnyílt Európa legnagyobb és legmodernebb kerámia tetıcserépgyára Békéscsabán. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı bázis (homokbánya, betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı kisvállalkozások mőködnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerıt hagyott hátra, amelyre az ipari textilbıl készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezetı szerepet játszik napjainkban, jelentıs befektetıi tıke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. 4. A település demográfiai helyzete Békéscsaba a 2009. január 1-jei adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek. A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemezte a várost, melynek mértéke évente 100–500 fı közötti volt (2007-ben 340 fı). Ennek egyik oka a magas halálozási ráta és az elvándorlás. Ez utóbbiban elsısorban a fiatalabb korosztályok érintettek, és az elsı számú ok nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás beszőkülése, a nagyobb, fejlettebb, jobb életlehetıséget biztosító települések elszívó hatása. Békés megyében, 2008-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma 8,2 fı, az ezer lakosra jutó halálozás 15,3 fı, az ezer lakosra jutó természetes fogyás 7,1 fı volt. Ezek az adatok a legkedvezıtlenebbek a megyei átlagok között. A népesség alakulása korcsoportonként Békéscsabán 2008. január 1-én a lakónépesség 64.852 fı volt, ebbıl az állandó népesség 63.787 fı. Korcsoportokat tekintve az állandó népesség összetétele a következı ábrán látható:

6

A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2008. január 1.) 60-X éves 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves 19-59 éves

15-18 éves

Forrás: KSH adatai alapján

Foglalkoztatás, munkanélküliség Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Munkaerı-piaci helyzetkép (2011. február)

Regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülık legfıbb adatai: Nyilvántartott álláskeresık száma

Békés megye

A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában

2011. február

2011. január

2010. február

2011. február

2011. január

2010. február

32 478

34 25 8

32 242

20,8%

22,0%

21,2%

Nyilvántartott pályakezdı

Tartósan regisztrált

álláskeresık száma

2 876

7 851

Nyilvántartott álláskeresık száma: megnevezés Békéscsaba

2011. február 7 638

álláskeresık száma (fı) 2011. 2010. változás elızı január február hóhoz évhez 7 903 7 853 -265 -215

álláskeresık aránya* 2011. február 16,8%

Összetétel adatok, belépı forgalom - 2011. február: álláskeresık száma (fı) megnevezés

Békéscsaba

< 25 éves 1 154

korcsoportonként >=25 & < 50 >=50 éves éves 4 718 1 766

1 éven túl regisztrált 2 014

nyilvántartásba belépık száma a hónap folyamán összesen most elsı alkalommal 535 48

7

5. Közoktatás Békéscsaba Megyei Jogú Város óvodai ellátását 9 óvoda, és 2 többcélú intézmény biztosítja 19 telephelyen. Az évenkénti születések száma a városban 500 fıt közelítıen stabilizálódott, ennek megfelelıen a korábban kialakított óvodai szerkezet megfelelı kapacitást biztosított a gyermekek óvodáztatására. Az általános iskolákban is éreztette hatását a demográfiai hullám. Békéscsabán 11 általános iskola mőködik, közülük kettı ezen kívül óvodai, egy pedig középiskolai feladatokat is ellát. 2011-ben 2-2 általános iskola integrációja válik szükségessé a csökkenı tanulólétszám miatt. Ezekkel a lépésekkel elıreláthatóan már hosszútávon is stabil általános iskolai rendszer hozható létre. Az intézményi átszervezéssel elérhetı az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása is.

Általános iskolai létszámok 2007. 2008. 2009. október október október tanulói létszám (fı) osztályok száma

2010. október

4428

4163

4129

4056

197

192

189

186

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában jelenleg 10 olyan intézmény mőködik, melyben középfokú oktatás folyik. Ezek mellett több nem az önkormányzat fenntartásában mőködı középfokú intézmény színesíti a város oktatási – képzési palettáját. A középfokú oktatásban magas a vidéki tanulók aránya – mintegy 60 % –, amely többek között a város középfokú oktatási intézményeiben folyó magas szintő pedagógiai munka eredménye. A szakközépiskolákban és szakiskolákban igen széles kínálatból választhatnak a tanulók. 18 szakmacsoportban 73 szakképesítés megszerzésére nyílik lehetıség valamely intézményben. Középfokú intézmények létszámai 2007. 2008. 2009. október október október

tanulói létszám (fı) osztályok száma

2010. október

7231

7251

7085

7100

260

256

258

256,5

8

Tanév

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

Az egyes intézménytípusokba járó tanulók aránya Szakképzı iskola + Gimnázium Szakközépiskola elırehozott szakképzés Tanuló Arány Tanuló Arány Tanuló Arány (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%)

1247 1305 1341 1284

17,25% 18,00% 18,93% 18,08%

4297 4275 4118 4158

59,42% 58,96% 58,12% 58,56%

1667 1671 1626 1658

23,05% 23,05% 22,95% 23,35%

Összes tanuló (fı)

7231 7251 7085 7100

A gimnáziumi feladatellátásban és a gimnáziumi osztályok számában jelentıs változások nem történtek. A jelenlegi férıhely-kapacitás teljes mértékben lefedi a felmerülı igényeket. A gimnáziumok igyekeznek speciális képzésekkel egy-egy szakterületet erısíteni. Ilyen speciális képzéssel induló osztály pl. a rendvédelmi osztály, eurofakt osztály, humán, reál specializációjú osztályok. Bár nem Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonában és fenntartásában van, de a város és a megye tudományos-kulturális életében, valamint fejlıdésében óriási szereppel bír a Szent István Egyetem Békéscsabán mőködı Gazdasági Kara. Az 1990-es években létrehozott Tessedik Sámuel Fıiskola békéscsabai karának tevékenysége letisztult, ma már a gazdasági szakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai kar. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervezı szak nappali és levelezı tagozatain mintegy 3000 hallgató képzése folyik, továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is mőködik. Kulturális intézmények, közösségi terek Békéscsaba Megyei Jogú Város kulturális intézményhálózata fenntartási forma és mőködési terület, hatókör tekintetében rendkívül sokszínő. A közmővelıdési feladatellátást a 2009-es integrációt követıen önkormányzati fenntartásban a Békéscsabai Kulturális Központ látja el az alábbi telephelyekkel: – Arany János Mővelıdési Ház, – Békési Úti Közösségi Házak, – Lencsési Közösségi Ház, – Tourinform Iroda, – Munkácsy Emlékház. Az intézmény feladatai közt szerepel a Jaminai Közösségi Ház mőködtetése is. Utóbbi a gerlai faluházzal és a Fényesi Közösségi Házzal kiegészülve biztosítja a város teljes közösségi, közmővelıdési lefedettségét. Emellett közmővelıdési megállapodás keretében mőködik közre a VOKE Vasutas Mővelıdési Ház, a Szlovák Kultúra Háza és a Fegyveres Erık Klubja.

9

Közalapítványi fenntartású intézmények a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria közgyőjteményi funkcióval, a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza és a Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. A közmővelıdési terület megyei, így a városi szolgáltatója még a városközpontban található Ibsen Ház. Három kiemelt terület, a színházi, könyvtári, múzeumi (közgyőjteményi) mőködtetésének feladatát a Békés Megyei Önkormányzat látja el az alábbi intézmények fenntartásával: – Békés Megyei Jókai Színház – Napsugár Bábszínház – Békés Megyei Tudásház és Könyvtár – Munkácsy Mihály Múzeum. Kulturális nagyrendezvények, fesztiválok Kiemelkedı jelentıségő épített örökség hiányában, a meglévı természeti értékek mellett Békéscsaba szempontjából a kulturális ágazat is az egyik olyan turisztikai elem, attrakció lehet, amellyel növelheti az ide látogató vendégek számát. A kulturális turizmus szempontjából vonzó, a magánszektor által szervezett nagyrendezvények, fesztiválok elsısorban gasztronómiai jellegőek: Sörfesztivál, Lecsófesztivál, Kolbászfesztivál. Összmővészeti, kulturális karakterrel a Városházi Esték, a Tavaszi Fesztivál, a Zenit Fúvósfesztivál és a Karácsonyi Vásár bír. 6. Sportolási lehetıségek Békéscsaba sportélete igen színes, változatos. Békéscsaba városa 1997-ben megkapta a Nemzeti Sportváros elismerést. 38 olimpiai résztvevıvel, közülük 5 olimpiai bajnokkal büszkélkedhet. A város az utóbbi években számos nagy országos, nemzetközi, s nemzetek közötti sporteseménynek adott otthont. Békéscsaba város ifjúsági- és sportkoncepciója is rögzíti a szabadtéri sportlétesítmények és ifjúsági parkok létrehozását, ennek megfelelıen több helyszínen (pl. Gerla, Mezımegyer, Erzsébethely, Lencsési lakótelep) kialakításra kerültek az ifjúsági korosztály igényeit kiszolgáló játszó- és sporteszközökkel felszerelt közösségi terek. 2006-ban extrémsport pálya létesült a Városi Sportcsarnok mellett, amely azóta újabb elemekkel is bıvült. A szabadidıs programokat az Air-Rolls Extrém Sport és Életmód Közhasznú Kulturális Egyesület szervezi. 7. Ifjúsági szolgáltatások Békéscsabán az alábbi ifjúsági közösségi terek, szolgáltatások állnak rendelkezésre: Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákirodája Az iroda legfıbb feladata a kapcsolattartás, információgyőjtés, továbbítás, a gyermek- és ifjúsági korosztály felkészítése a párbeszédrendszerben való részvételre, a felnıttek szemléletének formálása. Az Agóra – Békéscsabai Kulturális 10

Központ projekttel a diákiroda átmenetileg az Andrássy Úti Társas Körben kapott helyet, ahol a korábbinál nagyobb tér áll a fiatalok rendelkezésére. Az iroda segíti a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzatot segítı pedagógusok munkaközösség munkáját is. Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya Közalapítvány által mőködtetett irodában tartja heti rendszeres megbeszéléseit a CSAK városi diákújság szerkesztısége. Tárgyi, technikai felszereltsége mellett szakmai segítséget nyújt rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. c.ENTER” AlternAtívA Ifjúsági Mőhely A Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 2008-ban a TÁMOP „Pláza program" keretében nyitotta meg a mőhelyt a Csaba Center III. emeletén. A bevásárlóközpontok világába illeszkedı, új, ingyenes prevenciós tanácsadó iroda tovább bıvíti a városi ifjúsági közösségi terek palettáját. Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület – KIE ház A KIE-ben változatos programokkal várja a fiatalokat, amelynek nem feltétele a keresztény vallás gyakorlása. A KIE az ifjúság lelki, szellemi, társadalmi és testi nevelését tőzte ki célul. Ifjúsági rendezvények, programok Városi szinten a legnagyobb ifjúsági megmozdulásnak a Csabai Garabonciás Napok rendezvény tekinthetı, amely az elmúlt 19 év alatt országos hírnévre tett szert. A programsorozat kiemelt helyet foglal el a diákéletben, csábító erıvel hat a továbbtanulás tervezésénél is. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórummal és tagszervezeteivel együttmőködve több prevenciós program szervezésére is sor került az elmúlt években. A veszélyeztetett korosztály szempontjából kiemelten fontos ezek folytatása, támogatása az új veszélyforrásokhoz igazodva. 8. Egészségügy A Védınıi Szolgálat, valamint az Iskola-egészségügyi ellátás. 2007. február 1. napjától – a kórház szervezetébıl kikerülve – ismét az Egészségügyi Alapellátási Intézményen belül mőködik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti felépítése a következı: három bölcsıde, Mentálhigiénés csoport (Pszichológiai Tanácsadó, SOS Lelkisegély Szolgálat, SOS Tini Tel Védınıi Szolgálat), valamint az Iskola-egészségügyi ellátás. Ide tartozik még: Lelkisegély Szolgálat, OEP által finanszírozott pszichiátriai és pszichológiai járóbeteg ellátás, Védınıi szolgálat (13 iskolavédınıi, körzeti védınıi feladatok 15 körzet) Iskola-egészségügyi Szolgálat (részmunkaidıs iskolaorvosi feladatok, iskolafogászat helyettesítés) Fogszabályozás, Vérvételi helyek üzemeltetése (Jamina, és Lencsési lakótelep városrészeken). A Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Békéscsaba Megyei Jogú Önkormányzatának fenntartásában mőködı, közepes mérető területi kórház.

Város

11

Jelenleg 519 ágyon nyújt fekvıbeteg szakellátást. Az intézményben 50 szakrendelı, 22 ambulancia, 4 gondozó és 1 mozgó szakorvosi szolgálat biztosítja a járóbeteg szakellátás szakmai hátterét. Ezen kívül 8 szakma vonatkozásában van lehetıség egynapos sebészeti tevékenység végzésére. 9. Szociális ellátások Ellátás Ellátás neve: típusa: falugondnoki szolgáltatás

Létezik-e a A szolgáltatást nyújtó intézmény: településen? és

tanyagondnoki

étkeztetés

igen

házi segítségnyújtás

Szociális alapszolgáltatások

igen

igen

igen családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás (2010. január 1. napjától nem kötelezı igen önkormányzati feladat) közösségi pszichiátriai ellátások betegek közösségi igen (2009. január 1. ellátása napjától nem kötelezı szenvedélybetegek igen önkormányzati közösségi ellátása feladat) igen támogató szolgáltatás (2009. január 1. napjától nem kötelezı önkormányzati feladat)

utcai szociális munka

igen

nappali ellátások

idısek klubja

igen

fogyatékosok nappali intézménye

igen

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió, Boldog Évek Segítı Szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Béthel Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület. Egyensúly A.E. Egyesület, MI-ÉRTÜNK Egyesület, Mentálhigiénés Egyesület. Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény: 1 támogató szolg., Evangélikus Egyház: 1 támogató szolg., Aut-Pont Alapítvány: 1 támogató szolg. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ: 1 szolgálat, Egyensúly A. E. Egyesület: 2 szolgálat, ALFA Karitatív Egyesület: 1 szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Aut-Pont Alapítvány, Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ.

12

pszichiátriai betegek nappali igen intézménye szenvedélybetegek nappali igen intézménye hajléktalanok nappali igen melegedıje

Szakosított ellátások

idısek otthona Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

igen

pszichiátriai nem betegek otthona szenvedélybetegek igen otthona fogyatékos igen személyek otthona hajléktalanok otthona idıskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai Átmeneti betegek átmeneti elhelyezést nyújtó otthona intézmény szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása

Béthel Alapítvány – Gadara Ház. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Egyensúly A. E. Egyesület. Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ, Evangélikus Szeretetotthon, „Fília” Alapítvány, „Oltalom” Idısek Otthona.

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ.

nem igen

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény.

nem

nem nem nem igen

Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ.

Az alacsonyküszöbő szolgáltatatást nyújtó – 53 m2-es, 3 helyiségbıl álló – c.Enter AlternAtívA Ifjúsági Mőhely a békéscsabai Csaba Center III. emeletén található. A célcsoport számára biztosítandó programelemek: – Egyéni és csoportos konzultáció – Tematikus és (pszicho-) dramatikus csoportok – Esetkezelés, terápiás kapcsolatra felkészítés, pszicho-szociális tanácsadás – Kortárssegítı/támogató képzı és mőködtetı programok – Állandó és alkalmi programelemek • Teaház: irányított beszélgetés felmerülı kérdésekrıl • Kézmőves foglalkozások / Mővészetterápiás csoport • Hempergı - punnyadó: kötetlen beszélgetés, folyóirat-olvasás, társasjátékok, tesztlapok kitöltése • Élménybeszámolók, elıadások • Film-, zeneklub • Munkaerı-piaci ismeretek, álláskeresési technikák. 13

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok (KEF) olyan helyi szintő szakmai konzultációs munkacsoportok, melyeket a helyi önkormányzatok elkötelezettsége, a kábítószerprobléma kezelését célzó helyi szakmai összefogás, valamint minisztériumi pályázati támogatás hívott életre. Az elmúlt években a Nemzeti Drogmegelızési Intézet segítette – folyamatos kapcsolattartás és tanácsadással – a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok szakmai és szervezeti munkáját. A KEF-ek feladata, hogy összehangolják a drogprobléma visszaszorításban szerepet játszó – a közösség és együttmőködés, a megelızés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés – intézményeinek munkáját. Ennek érdekében a KEFek a lokális helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva helyi stratégiát dolgoznak ki a kábítószer-probléma visszaszorítására. Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekednek, továbbá arra, hogy összehangolják és ésszerősítsék a helyi szinten zajló kábítószerfogyasztást megelızı, valamint kezelı tevékenységeket. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok tagjai a drogprobléma kezelésben fontos szerepet játszó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselıi. Békés megyében a Békés Megyei Kábítószerügyi Koordinációs és Tanácsadó Testület mellett öt városban – Békéscsaba, Gyula, Békés, Orosháza, Szarvas mőködik KEF.

A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökbıl támogatja a drogprevenciós tevékenységet is, amelynek koordinációját 2001 óta városi szinten a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum látja el. Drogprevenciós tevékenység az önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta mőködik Békéscsabán. A drogproblémával kapcsolatos feladatokat 1993-2001 között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum 2001. június 16-án alakult meg. Az Országgyőlés 106/2009. (XII. 21.) OGY határozattal elfogadott „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére”címő dokumentum egyik alapvetı célként fogalmazza meg, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket, és teremtsék meg az együttmőködés lehetıségeit és igényét a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében. Ebbıl adódóan a stratégia megvalósításában továbbra is kulcsszerepet játszanak a KEF-ek. 2002-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Drogstratégiáját, amely az Országgyőlés által 2000-ben elfogadott Nemzeti Stratégia által meghatározott, alapvetıen fontos négy pillérre épült, majd 2006-ban annak módosított, felülvizsgált változatát. Az új Nemzeti Drogstratégia elfogadásával a helyi drogstratégia aktualizálása 2011-ben esedékes. A Stratégia elkészítéséhez szükséges helyzetfeltáró vizsgálatot az NDI szakmai támogatásával a békéscsabai KEF tagjai végezték.

14

Tagszervezetek: – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Békés Megyei Rendır-fıkapitányság, Békéscsabai Rendırkapitányság, Mi-Értünk Prevenciós és Segítı Egyesület, Drogprevenciós Munkacsoport, ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportja, Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, Kemény Gábor Közlekedési és Logisztikai Szakközépiskola, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ, Egyensúly A. E. Egyesület, Békés Megyei Kormányhivatal Pártfogói Szolgálata, Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákiroda, Passsz Kortárssegítı Csoport, Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület, SOS Tini Telefonos Alapítvány, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály.

15

II. A vizsgálat elızményei, háttere I. A kábítószer probléma általában A drog fogalmát a különbözı szerzık, kutatók eltérıen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidıs az emberi társadalmak kialakulásával. A különbözı, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különbözı korokban és egymástól jelentısen eltérı

kultúrákban.

Ha

droghelyzetképet

alkotunk

elengedhetetlen,

hogy

meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi idıben a különbözı energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos

felosztással

lehet

találkozni.

Esetünkben

az

illegális

kábítószerek

csoportjába az ópiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gızének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott „könnyő és kemény drogok” megkülönböztetésétıl.

A KEF feladatát, tevékenységét érintı fejezetben foglalkozunk azzal a dilemmával, hogy vajon az elsıszámú társadalmi problémát jelentı túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholprobléma – amely elkerülhetetlenül témánkhoz illı lenne – milyen mértékben szerepeljen a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok által „felügyelt” területek között. E vizsgálat ugyan érinti több helyen az alkoholproblémát, és más egészségkárosító magatartásformát, de elsısorban az illegális szerekrıl, azok használatáról, a veszélyeztetett társadalmi csoportokról, a szerekhez kapcsolódó attitődökrıl, és ismeretekrıl szól.

16

II. A kábítószer probléma Magyarországon A tömegesnek mondható mérető szerhasználat, a „drogjelenség” Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az elsı publikációk 1972-ben megjelentek, és az elsı droghalált még korábban, 1969ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követıen beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bőncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértıvé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott „hivatalból” a megelızéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggık a méregtelenítést követıen visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülık, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendırségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak.

A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerő használata volt a jellemzı. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók voltak alkalmasak erre). Népi gyógymódként ismert volt a „nyugtató” máktea fızése, a szárított gubókból fızött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel megjelentek nálunk is a filmekbıl, a hírekbıl már ismert szerek – a heroin, amfetaminok, marihuána, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer terjesztés is. Az országban a hetvenes évek végétıl készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékérıl, elterjedtségérıl. A kezdetektıl fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtızködı

17

magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár.

Igen nehezíti a vizsgálatok tapasztalatainak, a szakanyagoknak az értelmezését, elemzését, a köznyelvben használatos győjtı-fogalom, a „drogosok”, amely mérlegelés nélkül stigmatizál különbözı csoportokat, de szakmai szempontból nem értelmezhetı fogalom. Fontos tudnunk azt is, hogy milyen fogyasztási gyakoriság és milyen szer használata jelent jelentıs egyéni és társadalmi károkat, mely gyakorisági adatok, ismeretek segíthetik a megelızı munkát. Érvényes-e a „kapudrog” elmélet, igazolt-e az a vélekedés, hogy az kipróbálást automatikusan követi a rendszeres használat, majd az addikció – a függıség? A kérdésekre adott válaszok egyelıre különbözık, és nem igazán ismertek, így a hasonló típusú adatfelvételekbıl levont következtetések gyakran nem reálisak, félreérthetık. Hatásuk szerint maguk a szerek jelentısen különböznek. Vannak, amelyek felpörgetnek, aktívvá alakítanak, önbizalmat teremtenek, vagy éppen megnyugtatnak vagy tudatot tágítanak, addig nem tapasztalt élményvilágot nyitnak a tudatban. A szakemberek tiltakoznak a könnyő és nehéz drog besorolás miatt, hiszen enyhébb megítélést, felmentést adnak bizonyos gyakoriság illetve néhány szer használata esetében. Ezt helyettesíti a szakmailag inkább elfogadható módon alkalmazható a „magas kockázattal járó szerhasználat” kifejezés, amely a jelentısen magasabb egészségügyi és társadalmi károkat okozó intravénás használat esetében elfogadott, ezzel mégis valamiféle megkülönböztetést is okoz a szerek között. „Nincs azonos drogbeteg életút” mondják a szakemberek. Ezt a tapasztalatot legjobban a rehabilitációs intézetekben dolgozók tudják igazolni, akik hónapokon keresztül tartó folyamatban a terápiát vállaló drogbetegek addigi életútját a legrészletesebben ismerik meg. Ami a rendszeres használók és a drogbetegek esetében a használatot kiváltó magyarázatként leginkább elfogadott: az állandósult egyensúlyhiány, a tartós, kezelhetetlen problémák a társas kapcsolatokban, az adódó élethelyzetekben szükséges megoldási képességek és készségek hiánya. Az egyszeri kipróbálók és alkalmi szerhasználók esetében ez nem érvényes, s esetükben a szerhasználat számtalan ok külön vagy együttes fennállásával indokolható. A kipróbálók, de nem ismétlık a 8. és 10. évfolyamon tanulók körében elérik a szerhasználatról beszámolt fiatalok egyharmadát. (ESPAD 2007 Elekes) İk azok, akik nem ismételnek, éppúgy, mint a dohányzással próbálkozók, akik a kellemetlen tapasztalatok hatására elveszítik további érdeklıdésüket a szer iránt. Lehetnek ık célcsoportjai a prevenciónak, igénylik-e a kezelı-ellátórendszer kiépítését, bıvítését? E kérdések miatt a szerek fajtája és a szerhasználati gyakoriság megkülönböztetése az empirikus módon szerzett adatok értelmezése során követelményként fogalmazható meg. A statisztikák – a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat összhangban számtalan formában teszik nyilvánossá a szerhasználati adatokat. Ezek tartalma érthetı a 18

szakemberek számára, de nehezen érthetı a közönség, a tájékozandó célcsoport számára. Az adatok között elsısorban a kifejezetten tiltott szerek prevelancia értékei szerepelnek, de emellett a szerhasználati szándékkal fogyasztott – de legális – kedély és tudatmódosító szerek alkalmazásának gyakorisága is (gyógyszer, altatók, szipu stb.), hiszen egészségkárosító hatásuk nem igazán különbözik az illegális szerek okozta károktól. A szerhasználó nem a büntethetıség vagy a szer legalitása miatt választ szert, hanem a várt hatás és a szerek elérhetısége, megfizethetısége alapján. Ezért fontos számunkra egységesen minden egészségre ártalmas magatartásmód vizsgálata, beleértve más addikciókat is, amelyek gyakorisága egyelıre nem tartozik a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok körébe. A különbözı szerek fogyasztása 1995-1999 között jelentısen növekedett. Elıbb a növekedés üteme lassult, majd 2003-2005 között megállt. A csúcsfogyasztást 2003ban mérték, ekkor az 1995 évben mért fogyasztás kétszeresét regisztrálták, azóta viszont folyamatosan csökken. 2007-ben is a szerhasználat csökkenése következett be a tiltott szerek és a droghasználati szerek esetében egyaránt. (ESPAD 2007) Ezt a csökkenést igazolja talán az is, hogy a marihuána esetében például a jelenleg 2223 éves korúak körében mérhetı a legmagasabb az életprevalencia érték, holott a szer kipróbálásának átlagosan megjelölt életkora 16-17 év között van. 2008-ban viszont a 16-17 éveseknek már csak 4-6%-a számol be arról, hogy a marihuánát már legalább egyszer kipróbálta. III. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitődök A felnıtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erısen helytelenítik mindkét

gyakoriságot.

addiktológusok

Ismert

drogfüggıkhöz

az

egészségügyben

kapcsolódó

attitődje.

dolgozó Egy

pszichiáterek,

vizsgálat

során

megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggı beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekrıl számol be, a többiek különbözı mértékben elfogadóbbak.

IV. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multi-faktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különbözı tudományterületek csak egymással

19

összhangban,

egymást

kiegészítve

tudnak

eredményt

elérni.

Az

egyes

tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk

el

helyesen,

ha

széles

körben

tájékozódunk,

s

ítéleteinket

nem

részismeretekre alapozzuk.

A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggı beteg, a problémája testi, biológiai eredető. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létezı ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követık szerint a droghasználat elızményeit az egyének pszichológiai jellemzıiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethetı meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erısen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye – a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erıszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az elızıtıl. Hívei a kábítószer fogyasztást bőncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsısorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom mőködésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek – többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövı tervezhetıségében.

Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különbözı tényezık egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezık között figyelembe kell a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérı körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggı beteg valóban 20

orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségrıl, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia.

V. Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok megalakulása A hosszas elıkészítı munkát követıen 2000 végén fogadta el az Országgyőlés az elsı Nemzeti Stratégiát, amely alapvetıen új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre meghatározza a teendıket. A stratégia négy fı területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejőleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. -

a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket

-

esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására

-

segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogokkal küzdı egyéneket és családokat

-

csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét

Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintő érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB – a legfelsıbb, miniszteri szintő bizottság, annak operatív szervezete, és a Nemzeti Drogmegelızési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erıforrásait egyesítı Fórumok.

E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntı többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkezı gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló

KEF-ek,

mőködésük

elsı

idıszakában

kizárólag

az

illegális

21

szerhasználat elterjedtségével, a drogscénával kell, hogy foglalkozzanak. Ez a jelenség az, amirıl nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szők körben ismertek.

Nincs

kapcsolatba

semmilyen

kerülık

között,

kommunikáció

a

drogokkal,

droghasználókkal

ezért

a

párbeszéd

lehetıségét

elsıként

kell

megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Elıbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartásformák okozta problémákra is. Legérzékelhetıbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelızését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelızését is szolgálja, tehát nem drogmegelızési program, hanem u.n. egészségfejlesztési program.

Az említett Nemzeti Stratégia lejárt, s az újabb programot 2009 decemberében fogadta el a Parlament, ez alkalommal csak többségi szavazattal. Az akkori ellenzék legfıbb kifogása az új tervezettel kapcsolatban az volt, hogy nagy teret nyit az ártalomcsökkentésnek, a fenntartó kezelésnek és nem elég szigorú a BTK a terjesztıkkel és használókkal szemben. A szakmai és civil szervezetek támogatták a stratégia elfogadását, szerintük az korszerő, megelızı és gyógyító szemlélető. Az alacsony küszöbő szolgáltatások kiépítését rendkívül fontosnak tartják, hiszen ezzel nyílik lehetıség a kapcsolatfelvételre, vagyis nı az esély a szerhasználók kezelésbe juttatására. Jelenleg az új kormányzat számára nem elfogadható ez a stratégia, ezért egy új szemlélető javaslat elkészítése folyamatban van. A törvényalkotásig tartó folyamat akár egy éves is lehet, s ez a kezelı ellátó rendszer fejlesztését, és a KEFek munkáját jelentısen befolyásolja, fékezi. Miután a kormányzat vágyait a prevenció súlyának növelése jelenti, ez a vizsgálat pedig kifejezetten az iskolai prevenciós munkát segíti – az elkészült elemzés nem született hiába, hiszen a prevenciós munka eredményességének növelését szolgálja, alapozza meg.

22

VI.

A KEF-ek lehetıségei a lokális droghelyzet felmérésében

A KEF tagjai elsıként, a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendık meghatározásával megfogalmazzák „küldetésüket”, legfıbb céljaikat és feladatukat. A helyi droghelyzet feltérképezése nélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez elıre vetíti a késıbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthetı, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben mőködı KEF-ek munkatervében is szerepel a különbözı módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drog-érintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitődjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentı helyzetkép elkészítése. Ha abból a feladatból indulunk ki, hogy a Nemzeti Stratégia három

fı-csapásiránya

(megelızés,

kínálatcsökkentés

és

kezelés)

a

helyi

stratégiában is hasonló módon fogalmazódjon meg – a szükséges helyzetkép elkészítése rendkívül bonyolult, összetett feladat.

Tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendıek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, van-e idejük és fıleg anyagi lehetıségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát?

A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a „survey” (kérdıíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEF-ek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szők csoportjában mért egyszerő életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának

23

konkretizálása, hanem annál sokkal bıvebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetıségeit a droghelyzet feltárásában:

A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfıbb feltétele A prevenciós színtérrıl érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendırség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínőség, a teljes drogscéna lefedése, a különbözı szervezetek együttmőködési lehetıségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással

rendelkeznek

saját

munkaterületükre,

tehát

üléseik

egyféle

fókuszcsoportként is értelmezhetıek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként

vesz

részt

a

munkában,

esetenként

más

nézıpontot

képviselhetnek. Ha a fı kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhetı.

Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különbözı tudományos mőhelyekben a hazai droghelyzetrıl. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekrıl, a kereslet-kínálati tényezıkrıl. A legismertebb ismétlıdı hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetık, hiszen az „Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrıl” kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerısítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktıl távol esik, tisztában kell lenniük.

A helyben hozzáférhetı adatok, információk beszerzése Ezek teljes körő ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentısen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre.

24

A rendırségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia: kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett

korosztályok

és

tanulócsoportok

nagysága,

a

képzett

iskolai

drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. – mind ide sorolható fontos adatok.

Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelı presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a „kötelezı” adatszolgáltatásra. Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. A megyeszékhelyeken mőködı fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken elıfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem mőködik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelı szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkezı szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttmőködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken mőködı szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek.

A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitődjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak?

25

Az iskolai prevenciós igények és szükségletek mérése Mi

prevencióról,

megelızésrıl

beszélünk,

miközben

évrıl

évre

nı

az

egészségkárosító magatartással jellemezhetı fiatalok aránya. Az iskolákban történtek ellenére nagyon alacsony a prevenciós programok hatékonysága, hiszen folyamatosan nı az alkoholt kipróbálók, rendszeres fogyasztók aránya, s életkoruk is egyre alacsonyabb. Az illegális szerek életprevalencia értéke is – ugyan csökkenı dinamikával – de évrıl évre nı. Emellett bıven akadnak adatok más probléma mértékére is. Évente átlagosan 160 tizennégy év alatti lány kényszerül abortuszra, a 15-19 év közötti lányok közül évente átlagosan hétezren esnek át hasonló mőtéten, miközben 17 éves korukig a fiatalok csaknem fele túl jutott a nemi élet kezdésén.

Helyesebb lenne, ha nem a megelızés kifejezést használnánk arra a kísérletre, hogy lehetséges összes eszközünkkel csökkentsük a fiatalok veszélyeztetettségét, tudatosítsuk

a

veszélyét

az

egészségkárosító

magatartásoknak,

növeljük

ismereteiket, erısítsük akaratukat a helyesnek ítélt életvitel választására. Talán pontosabb

meghatározás

a

„segítségnyújtás”

az

egészségtudatos

életmód

kialakításához. Ezzel eljutottunk „a megelızés hatékonysága” kérdéséhez, hiszen a szükségleteknek

és

igényeknek

megfelelı

segítségnyújtás

minıségileg

eredményesebb megelızı munkát eredményez. A polémia ellenére a továbbiakban mi is – jobb nem lévén - a prevenció kifejezést használjuk.

Az iskolai tevékenységet jól átlátó szakemberek igen pontosan és jól meg tudják fogalmazni az ideális prevenció formáját és tartalmát. Egészségfejlesztéssel, komplex és hosszú távú programokkal lehet a legtöbb eredményt elérni, viszont a személyiségfejlesztés összetett és hatalmas többletmunkával járó feladatát a jelenlegi iskolarendszer egyelıre nem tudja integrálni. Ezt pótolják az alkalmi, egyedi

és

rövid

idıtartamú

programok,

leginkább

csak

a

„lelkiismeretük

megnyugtatására, a „feladat kipipálására”. A megelızés fontosságának vannak harcos képviselıi az oktatási intézményekben, de összességében az jellemzı, hogy szinte mindenki másként látja a megelızés lehetıségeit és a szükséges módszereket. Akadnak szép számmal olyan testületek is, akik elégedettek az eddigi tettekkel, elegendınek és sikeresnek vélik a beavatkozásokat. Úgy látják, hogy az iskola ennél többet nem vállalhat, az oktatás rovására nem lehet bıvíteni a prevenciós órák számát. 26

Az

oktatási

tárca

fontos

rendelete

miatt

(osztályfınöki

órák

kötelezıen

egészségfejlesztési tematikával), a prevenciós programokra történı pályázatok száma miatt ma már jogosan véljük azt, hogy minden iskolában történik valami egészségfejlesztés,

egészségnevelés

vagy

bizonyos

egészségre

ártalmas

viselkedésmódok megelızésének szándékával. E három kifejezés mást és mást tartalmaz – a komplex személyiség és egészségfejlesztéstıl valamely konkrét egészségkárosító viselkedés elleni fellépésig (leggyakrabban a dohányzás elleni akciók, az egészséges táplálkozás melletti agitáció és a droghasználat megelızése folyik az iskolákban).

Az iskolai egészségfejlesztési programok teljes feltérképezése, mérése (az adatfelvételi technikák fejlıdésével együtt) véleményünk szerint továbbra sem lehetséges, bár egyre többet tudunk az iskolában történtekrıl – tanárok, egészségnevelık, drogügyi koordinátorokkal folytatott fókuszcsoport beszélgetések, a számtalan iskolai kérdıíves adatfelvétel, a prevenciós szolgáltatók felkeresése és megkérdezése ellenére sem.

Ennek okát elsısorban abban látjuk, hogy a szakmában ismert és alkalmazott fogalmak

a

színtereken

még

nem

ugyanazt

jelentik,

többek

között

az

„egészségnevelés” és „egészségfejlesztés”, a „holisztikus programok” és általában a „programok”, az „események” és az „egymásra épülı, összefüggı programok” között legtöbbször nincs értelmezésbeli azonosság. Ez gondot jelent a döntéshozóknak és a népegészségügy állapota miatt aggódó szakértıknek egyaránt. De ha a jelenlegi (sejthetı, becsülhetı) helyzetet a tíz-húsz évvel ezelıtti állapotokkal hasonlítjuk, akkor a fejlıdés vitathatatlan.

Ma már ott tartunk a folyamatban, hogy a mennyiségi növekedést fel kell, hogy váltsa a minıségi – eredményességi mutatók javulása is. Ennek mérése pedig egyelıre nagyon korlátozott. Amit viszont rövidtávon lehetne tenni a javulás érdekében, az a szükségleteknek és igényeknek megfelelı programok kiválasztása az azonos módon és tömegesen végzett „prevencióval” szemben.

27

A megelızést csak kellı óraszámmal és megfelelı tematikával érdemes csinálni, s erre viszont nem nyitottak az iskolák. Nem biztosítanak elegendı óraszámot, vagyis valójában csak látszattevékenység folyik.

A szükséges módszert illetıen a leggyakoribb vélekedés az „elriasztás” sikerességéhez kapcsolódik. Az alsó tagozatos diákok a dohányzás elleni propaganda látványos bemutatóit (rákos légzıszerv bemutatását stb.), a felsıs diákok a drogprevenciós foglalkozásokon a volt drogfüggık tapasztalatait vélik igazán hitelesnek, miközben akad pedagógus, aki a komplex egészségfejlesztést tartja a legeredményesebbnek. Minden bizonnyal igazuk van, hiszen mindezek a módszerek bizonyos közegben sikeresek lehetnek, máshol inkább kárt okoznak Annak felismerése, hogy a számtalan elérhetı program és alkalmazható módszer közül azokat kellene választani, amelyik a leginkább adekvát, és valóban a diákok szükségleteit és igényeit szolgálják – még várat magára. Mi sem indokolja ezt, mint a diákok körében szerzett tapasztalatunk arról, hogy iskolánként – osztályonként jelentıs különbségeket mérünk a diákok ismeretei, egészséges magatartáshoz kapcsolódó attitődjei és fıként veszélyeztetettségük mértékében.

A „bumeráng-hatás” Az egészségnevelık az elérhetı hatás legnagyobb akadályának azt vélik, hogy a tanulócsoportokban különbözı fejlettségő, érettségő fiatalok egyidejőleg találhatók. Ez a leglátványosabban a szexedukációt nehezíti, de az egészségkárosító anyagok használatát megelızését megcélzó programok esetében is gyakori a félelem attól, hogy néhányan érettségükhöz mérten túl korán kapnak információt, miközben hasonló korú társaiknál a tudnivalókkal már el is késtek. Hasonló problémát jelent, bár súlyosabb kárt okoz az u.n. bumeránghatás, mint a prevenciós beavatkozások lehetséges következménye. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy prevenciós program beindulásának feltételéül szabja a szolgáltató, hogy az csak hatásvizsgálattal együtt vezethetı be. Ilyen esetben a már említett kérdıív egy blokkját alkalmazzuk az elıvizsgálat során, majd az utóvizsgálat során is. Így történt ez több speciális drogprevenciós program esetében. Minél kisebb lélekszámú volt a település, ahol az adatfelvétel megtörtént a program indulása elıtt, annál kisebb érdeklıdést és ismeretszintet mértünk a felsorolt témák – de legnagyobb mértékben az illegális szerekkel kapcsolatosan. A prevenciósnak szánt programot követıen az utóvizsgálat ismét tartalmazta e kérdésblokkot: mennyire jellemzı most az érdeklıdés az egyes témakörökben, és milyen ismeretszinttel párosul? Azt tapasztaltuk sok esetben, hogy utóvizsgálat során a drogok iránti érdeklıdés jelentısen megnıtt, miközben az ismeretek szintje alig változott – vagyis az eleinte nem létezı érdeklıdést a program erısen felkeltette,

28

miközben a kapott információk kevésnek bizonyultak a kialakult érdeklıdéshez mérten. Az eredmény figyelmeztetı jelzés arról, hogy mennyire haszontalan és esetenként akár ártalmas is lehet egy olyan program alkalmazása, amely nem veszi figyelembe az

igényeket

és

szükségleteket.

Az

elıvizsgálat

tapasztalata

alapján

a

drogprevenciós programot nem lett volna szabad bevezetni – még akkor sem, ha úgy vélik a pedagógusok, hogy a veszélyeztetettség fennáll. A nagy országos mintával végzett reprezentatív drogérintettségi vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a falvakban nincs jelen (vagy nem ilyen formában létezik) az illegális szerhasználat, tehát a tematikában

szereplı

ismeretek

a

különbözı

illegális

szerek

hatásáról

–

szándékunkkal teljességgel ellenétes módon - bumeráng hatást értek el -. A bumeráng hatás mellett a fent említett ellentmondás a korai illetve a késıi beavatkozást illetıen is viszonylag jól feloldható az igények és szükségletek elızetes felmérésével.

A tanulócsoportok heterogenitása, mint vélt akadály Gyakran felmerül a prevenció hatástalanságával kapcsolatban az a vélemény, hogy a tanulócsoportok egyáltalán nem tekinthetık egységesnek sem az ismeretek szintje, sem az attitődök tekintetében, ezért vannak tanulók, akiknél hasznosul, vannak, akiknél hatástalan a beavatkozás. Természetesen ezt a tényt el kell fogadnunk, de ezzel érvelve a prevenció teljes hatástalanságát igazolni nem tartjuk jogosnak.

Nézzük meg történelmi távlatokban ez a tanulócsoporton belüli heterogenitás mennyire volt jellemzı, és hogyan módosult.

A rendszerváltozás elıtti évtizedekben az alapfokú képzés körzetesített volt, vagyis lakóövezetek szerint a kijelölt oktatási intézménybe volt kötelezı beiratkozni. Emiatt a kedvezı társadalmi és családi pozícióban élı, elınyös helyzető fiatalok azonos tanuló közösségbe jártak a minden tekintetben kedvezıtlen helyzető családok gyermekeivel. Ekkor valóban nagy gondot jelenthetett a pedagógusoknak az, hogy az oktatás vagy nevelés kerüljön túlsúlyba a tanévben, ráadásul a tematikát és módszert az „átlagnak” megfelelıen lehetett csak megválasztani, ami sem a kiemelkedı képességő, sem kifejezetten rossz képességő (és/vagy hátrányokkal

29

érkezı) gyerekek fejlıdésének nem kedvezett. Az osztályközösségekbe került deviáns magatartású vagy éppen túlkoros gyerek komoly problémát okozhatott az osztály addigi „szellemiségében”, magatartásában. A szabad iskolaválasztás kiterjesztése az alapfokú képzésre erıteljes szegregációt, elkülönülést eredményezett. A folyamatok egymást erısítették. A jó hírő, jó felszereltségő, (megfelelı tornaterem, különféle szakkörök, sok számítógép, nyelvtanulás lehetısége stb.) kiváló tanárokat foglalkoztató iskolákból a kedvezı státusú családok gyerekei „kiszorították” az oda nem illı diákokat, a hátrányos helyzető diákokat befogadó iskolákra egyre inkább a rosszabb feltételek, és valljuk be a kevésbé elhivatott, esetleg kiégett pedagógusok lettek jellemzık. Ez a folyamat elsısorban a városokban, nagyvárosokban zajlott le, de az is tény, hogy a kisebb településeken élı „elitebb” státusú szülık is szívesebben utaztatják gyermeküket egy jobb hírő, jobb feltételeket garantáló iskolába, mint ezt tették eddig. Ennek eredményeképpen a homogénebb tanulócsoportok lettek jellemzıbbek, a többször emlegetett egyéni igények és szükségletek a tanulócsoporton belül közeledtek egymáshoz. Ferge Zsuzsa (2005) a társadalmi egyenlıtlenségekkel foglalkozó tanulmányában pontosabban írja le ezt a jelenséget – igaz más megközelítési szempontból és más céllal. A nyomor átörökítésének egyik lehetséges eszköze a szegregálás. Részben régi rossz tradíciók folytatásaként, és még sokkal inkább a szabad iskolaválasztás negatív hatásaként rohamosan nı az iskolák közötti és az iskolákon belüli szegregálódás. Ilyen – az iskolák közötti – társadalmi elkülönülésre alig van példa a világon. Az OECD legújabb vizsgálata szerint a társult 40 ország között Törökország után Magyarországon a legnagyobb (az államok átlagának több mint kétszerese) az iskolák közötti társadalmi-gazdasági szegregáció. A hazai iskolák már szokatlanul homogének, ha viszont egy iskolán belül van mit szegregálni, akkor ez meg is történik.” Ez a homogenizálódás társadalmi szinten nagy károkat okoz, és a társadalmi esélyegyenlıtlenségeket jelentısen növeli. Talán nem cinikus a következtetésünk: a mi szempontunkból viszont kedvez, hiszen könnyíti a prevenciós munkát.

30

III. A jelenleg alkalmazott vizsgálati módszer Az NDI szakmai támogatásával kilenc településen, majd a dél-dunántúli régió Kábítószerügyi

Egyeztetı

Fórumai

által

lefedett

települések

mindegyikében

megtörtént a kérdıíves adatfelvétel a 2008-2009-es tanévben, s azóta további településeket, megyeszékhelyeken, fıvárosi kerületekben. Az alkalmazott kérdıívet – néhány módosítást követıen – az eddigiekben csaknem harmincezer diák töltötte ki. A nyert válaszok feldolgozása standard matematikai - statisztikai módszerrel történt, így a nyert adatok összehasonlíthatók. A két kitüntetett korcsoport a 14 és a 16 évesek, vagyis a nyolcadik és a tizedik évfolyamon tanulók voltak. A szervezést és az adatfelvételt általában a helyi Fórum tagjai, vagy képzett kérdezıbiztosok végezték. A rögzített adatok elemzése a „sytax file” segítségével történt meg minden esetben.

Békéscsabán és kistérségében 18 iskola 1400 középiskolás diákja vett részt a vizsgálatban. A pályázati lehetıség korlátozottsága miatt nem volt esély arra, hogy a legalább ennyire fontos mintával, a nyolcadik évfolyamos fiatalok körében is megtörténjen az adatfelvétel.

a.) Prevenciós szükségletek I. Az egészséges életmód elkötelezettei

A kérdıív egyik blokkjában a különbözı egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk. A sorok között szerepeltek az egészséges életmód iránti elkötelezettségre utaló állítások is – ezek az egészségesnek ítélt étkezési szabályok betartására, a rendszeres sportolásra és az absztinenciára vonatkoztak. Az egészséges táplálkozás fontossága nem igazán jellemzı érték, még a fiatalabbaknál sem. Más vizsgálatok, ahol érintettek voltak a nyolcadikos tanulók is igazolja azt, hogy a dohányzás és alkoholfogyasztás – absztinencia betartására vonatkozó prognózisok jelzik azt, hogy rendkívül nagy változás – rosszabbodás jellemzı az életkor növekedésével.

31

„Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom.” – válaszok megoszlása (%) Valószínő.

Nem valószínő.

Nem tudom.

26

70

4

10. évfolyam

Az egészséges életmód elkötelezettjeinek aránya a békéscsabai iskolások között megegyezı más városokban mért értékhez (átlagosan a tízedikesek negyede volt elkötelezett egészséghívı) Most – de az elemzés során még jó néhányszor - hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tizennégy és a tizenhat év között nagy változások állnak be a diákok gondolkodásában, attitődjeikben. Az állítással egyet nem értık aránya összességében 70% - de az iskolák között eltérı mértékben. A legkedvezıbb válaszokat az 5, 8 és a 12 iskolák tanulói körében találtuk (a két válaszlehetıség közül sokkal kevesebben választották a „biztosan nem” kategóriát), míg az ellenkezı véglet, a legtöbb határozott nem válasz a 3. számú iskola tanulói körében regisztrálható.

„Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom” – állítással egyet nem értık aránya iskolánként (%) Iskola kódja:

A „Nem valószínő.” és a „Biztosan nem.” válaszok együtt:

1

69

2

71

3

79

4

70

5

64

6

76

7

72

8

53

9

76

10

66

11

66

12

46

32

13

69

14

70

15

68

16

72

17

78

18

70

Átlagosan

70

„A rendszeres sportolás életem része lesz.”(%) Valószínő.

Nem valószínő.

Nem tudom.

68

27

5

10. évfolyam

A sport nagyobb szerepet játszik a csabai diákok életében, mint más – hasonló nagyságú városokban élık esetében. Feltehetıen ebben a helyi élsport szerepet játszik, de a döntı az iskolai testnevelés szerepe. Iskola kódja:

A „Nem valószínő.” és a „Biztosan nem.” válaszok együtt:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 átlagosan

18 39 17 20 27 23 31 18 17 42 21 27 32 33 25 40 24 28 27%

33

Ez esetben az eddig mért 36%-os aránnyal szemben ebben a városban kevesebben akadnak olyanok, akik számára a sport nem képvisel értéket. Ebben a lehetıségek is szerepet játszhatnak. A két szélsı értéket egyrészt a kedvezı mentalitású diákok jelentik az 1,3,4,8 kódszámú iskolákban, míg a 2 számú iskolában érdemes lenne a testnevelési órák eredménytelenségét külön megvizsgálni. (Az adatfelvétel itt csak egy osztályban történt meg – ez erısen torzíthatja a megoszlást.)

„Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem” – állítással egyetértık kisebbségben vannak, a diákok 60%-a biztosan állítja, hogy nem lesz szempont késıbbi életében az, hogy mindig egészségesen táplálkozzon. Ez nem feltétlen kedvezıtlen válaszarány, hiszen már most nehéz betartani azokat a szabályokat, amely az egészségesnek ítélt ételek, italok kizárólagos fogyasztására vonatkoznak.

II. Mások cselekedeteinek megítélése Bármennyire is fontos annak ismerete, hogy vajon diákjaink milyen arányban elkötelezettek az egészséges életmód iránt, esetünkben az egészségkárosító módok iránti toleranciájuk, saját életmódjukra vonatkozó prognózisok nyújtják a legtöbb információt a prevenciós tematika megválasztásához. Elıször azt kérdeztük meg, hogy mennyire fogadják el, illetve mennyire helytelenítik mások egészségkárosító magatartását. Természetesen ezek az ítéletek erısen összefüggnek, még inkább azonosak a saját hasonló cselekedeteikrıl alkotott véleményükkel.

Álláspont:

A válaszolók %-ában:

Nem helytelenítem

59

Helytelenítem

36

Nem tudom eldönteni

5

Nem helytelenítem

15

Helytelenítem

82

Nem tudom eldönteni

3

Nem helytelenítem

49

Ha naponta egy-két pohár sört

Helytelenítem

46

megisznak.

Nem tudom eldönteni

5

Nem helytelenítem

82

Ha egy-egy szál cigit elszívnak.

Napi egy csomag cigit elszívnak.

34

Ha

évente

egyszer-kétszer

Helytelenítem

16

Nem tudom eldönteni

2

Nem helytelenítem

22

Helytelenítem

73

Nem tudom eldönteni

5

Nem helytelenítem

14

Ha nem ügyelnek a biztonságos

Helytelenítem

80

szexre.

Nem tudom eldönteni

6

Nem helytelenítem

59

Ha nem tartják be az egészséges

Helytelenítem

29

táplálkozás elveit.

Nem tudom eldönteni

12

berúgnak.

Ha hetente berúgnak.

Érdemes a válaszok megoszlását, az egyetértık és egyet nem értık arányait megfigyelni – elsısorban az alkoholfogyasztással, a berúgások elfogadásának mértékével, és a biztonságos szexszel kapcsolatos állítások esetében. A legfeltőnıbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke. A cselekedeteket elfogadók aránya – az eddigi felvételek tapasztalatai alapján – a 14 éves korosztályhoz képest erısen növekszik. Ez azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota is.

A dél-dunántúli régióban (N=10.000) a szakmunkásképzık tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják az átlagot (10%). (Posta János 2010.) Az Nemzeti Drogmegelızési Intézetben történt vizsgálatok szerint egyszer sem volt részeg a nyolcadikosok 70 százaléka, a tízedikesek egyharmada, emellett tízbıl három nyolcadikos, és tízbıl hat tízedikes már legalább egyszer túlitta magát eddigi élete során. Ugyancsak az NDI-ben folyt vizsgálatok alapján tudjuk azt, hogy az alacsonyabb érintettség mellett is a nyolcadikosok 3%, a tízedikeseknek pedig húsz százaléka már több mint kilenc alkalommal ivott többet a kelleténél. Tehát jellemzı a heti-hétvégi alkoholfogyasztás, s az is, hogy relatívan sokan, minden ötödik 16 éves diák rendszeresen sokat iszik, sokszor „többet a kelleténél”. A legveszélyesebb tendencia a rövid italok növekvı fogyasztása, amely a legkevésbé sem tekinthetı rekreációs, társasági italnak, inkább a „gyorsító” funkciója a jellemzı. Az illegális szerek használata mellett (vagy éppen azt megelızve) nagy gondot jelent az alkoholfogyasztás korai kezdete, és fıleg az, hogy az ivás jelentıs gyakorisággal az élvezeti hatás felett, a kedélyállapot és tudatállapot megváltoztatását is szolgálja. A biztonságos szexre vonatkozó kérdésünk sem haszontalan, hiszen pontosan tudjuk azt, hogy magabiztosságuk ellenére mennyire tájékozatlanok a helyes

35

szexuális magatartást illetı kérdésekben. Békéscsabán a válaszolók 14%–a nem tartja fontosnak a biztonságot.

2010-es tanévben az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízásából készült országos, nagy mintás kérdıíves adatfelvétel (Dr Simich Rita – Fábián Róbert 2011.) tapasztalatai alapján a már szexuális életet élı fiataloknak mindössze egytizede rendelkezik megfelelı információkkal a szexuális úton terjedı betegségekrıl, a nem kívánt terhesség elkerülésérıl, a családtervezésrıl és az emberi test anatómiájáról. A szexuális élet megkezdése többségében a 17 éves korra jellemzı, vagyis az esetünkben vizsgált korcsoport az erısen veszélyeztetett korban lévıket fedi le. A mi vizsgálatunk nem terjedt ki ilyen részletességgel a szükséges információkra, de az OEFI publikált tanulmánya alapján kijelenthetjük azt, hogy nagyon sok tennivalója van az iskoláknak a szexedukáció területén, fıleg annak ismeretében, hogy a szexualitással kapcsolatos legtöbb információt a fiatalok kortársaiktól szerzik be, akik éppoly tájékozatlanok. A felvilágosításban, információk megszerzésében a szülık minimális mértékben játszanak szerepet, de ugyanez mondható el az iskolákról is. Sem a pedagógus, sem a szülı nem segít az eligazodásban, a téma tabu, vagy szégyenlısséget vált ki a családban, és az iskolában is. Pedig a tankönyvek tartalmának elemzése során azt állapították meg, hogy a tananyag jó, de megfelelı bizalmi légkör és kommunikáció hiányában a felmerült kérdésekre a fiatalok választ nem kapnak. III. Cselekvési prognózisok Mások magatartásának megítélését követıen arra kértünk válaszokat a fiataloktól, hogy mennyiben valószínősítik késıbbi életük során bizonyos magatartásformák gyakorlását – az egészségi állapotot befolyásoló pozitív és negatív hatásúakat egyaránt. A pozitív életvezetési értékek követését már elemeztük az egészséges életmód híveinek arányát leíró fejezetben. Most a negatívnak ítélt viselkedésmódok lehetséges jövıbeni követését vizsgáljuk meg.

Napi tíz cigarettát el fogok szívni – válaszolta a tízedikes diákok 19%-a – ık már valószínő alkalmi vagy rendszeres dohányosok. Várhatóan ennél valamivel többen válnak rendszeres dohányossá, de még nem kísértette meg ıket eléggé a kortárshatás, vagy a felnıtté, önállóvá válás kifejezésének vágya. A heti több pohár bor elfogyasztását a fiatalok negyede valószínősíti most, s ez az arány ebben a korcsoportban kedvezınek értékelhetı, s elképzelhetı, hogy ilyen körben már a tényeken alapuló realitás.

36

Háromnegyedük harmóniában él környezetével, az emberekkel, s ez is igen kedvezı állapot, még akkor is, ha ideális helyzetben kivétel nélkül így éreznek a környezetükben található emberek iránt. Érdekes válaszok érkeztek a törvények betartásának jövıbeni vállalására. A meghatározás pontosan így szólt: „Minden esetben betartom a törvényeket.” Nehéz meghatározni a válaszok mögött meghúzódó megfontolásokat, minden esetre tény, hogy a diákok legalább egyharmada (34%) nem gondolja azt, hogy minden esetben törvénytisztelı lesz. Sajnos e válaszok mögötti elképzelések megismerésére nem terjedt ki a lehetıségünk, de talán egy iskolai tanórán, osztályfınöki órán érdemes lenne errıl beszélni a diákokkal.

IV. Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitődök, szándékok és megfontolások A marihuánás cigaretta kipróbálását helytelenítı, illetve nem helytelenítı diákok százalékos megoszlása: „Nem helyteleníti” a

„Helyteleníti”, vagy „Nagyon

marihuána

helyteleníti” a marihuána

használatát.

használatát.

22%

73%

10. évfolyamos diákok

A

marihuánás

cigaretta

kipróbálását

valószínősítı

diákok

aránya

évfolyamonként:

10. évfolyamos diákok

Nem valószínő, hogy

Valószínő, hogy

kipróbálja.

kipróbálja.

81%

15%

Konzekvens válaszolónak véljük azokat, akik helytelenítik mások esetében, és maguk sem tervezik a marihuána kipróbálását, illetve akik a kipróbálást nem helytelenítik és maguk is tervezik a szer kipróbálását. Akad szép számmal olyan válaszoló, aki helytelenítı, de maga kipróbálni szándékozó, valamint mások esetében a szerhasználatot nem helytelenítı, de kíváncsi fiatal. Valójában számunkra az a fontos, hogy milyen arányban tervezik a szer kipróbálását. Ez az arány jóval kedvezıbb eddigi tapasztalatainknál – hiszen hasonló nagyságú településeken ennél magasabb arányokat mértünk. 37

V. A szerhasználathoz kapcsolható attitődök Az illegális szerek használatához nem csak információk, hanem hiedelmek is köthetık – a tájékozatlanság vagy éppen a téma iránti érdektelenség miatt. A következı állítások esetében az egyes vélekedések mögött el lehet különíteni a szerhasználat külsı és belsı okait. A külsı okok közé a társadalmi környezet hatását, a társadalmi folyamatokat sorolhatjuk, míg a belsı okok között a szerhasználó egyéni akarata, szándékai szerepelnek.

A különbözı véleményekkel egyetértık aránya: 10. évfolyam

A könnyő drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

30 38 63 79 17 38 25 16 43 30 29 69 22 33

Ezeket az állításokat több esetben megmutattuk szociológus hallgatóknak, drogszakembereknek azzal a kéréssel, hogy csoportosítsák azokat az „itemeket”, amelyekkel

egyetértıket

a

szerhasználat

szempontjából

védettnek

illetve

veszélyeztetettnek valószínősíthetünk. Minden esetben konzekvensen ugyanazokat az állításokat választották ki. A vizsgált korcsoport esetében ez a konzekvens ítélkezés nem jellemzı, vagyis a 16–17 évesek gondolkodásában megférnek egymással ellentétes vélemények is, hiszen az állítások egy részét „hivatalosan”

38

másoktól

hallják,

míg

ennek

ellentmondó

tapasztalatokat

is

szereznek

környezetükben.

VI.

A szerhasználat szempontjából

védettnek

illetve

veszélyeztetettnek

minısült 10. évfolyamos diákok A kérdıív elsı blokkjában az egészségkárosító magatartásformákat, többek között az illegális szerek kipróbálását elítélık és azt tolerálók különböztethetık meg. A második blokkban saját terveikrıl, saját jövıképükrıl nyilatkoztak a diákok. Arról, hogy vajon élni fognak bizonyos egészségkárosító magatartásokkal, vagy éppen az egészséges életmód elkötelezett híveiként megırzik jelenlegi (feltételezhetı) szermentességüket. A harmadik blokkban pedig karakteresen elkülönülnek a szerekkel és szerhasználókkal kapcsolatos ellentétes vélemények. A szerhasználat szempontjából védettnek tekintjük azokat a fiatalokat, akik helytelenítik a marihuána kipróbálását, biztosak benne, hogy nem próbálják ki a marihuánát

és

az egészséges

életmód elkötelezettjei.

A szerhasználathoz

kapcsolható attitődjeiket a megoldás tekintetében a „rendpárti attitődök”, valamint a szerhasználók iránti intolerancia jellemzi („felesleges pénzt költeni a kezelésükre”, „keményen kell büntetni a fogyasztókat is”, „a könnyő drogok kipróbálását követıen nincs visszaút” – állítás-csokor valamelyikével egyetértık). Veszélyeztetettnek azokat tekintjük, akik tervezik (vagy talán már ki is próbálták) a marihuánát, nem helytelenítik mások szerhasználatát, toleránsak a szerhasználókkal illetve veszélytelennek tartják a marihuána használatát. („minden kultúrában jellemzı a szerhasználat”, „része a modern szórakozásnak”, „már nem lehet visszaszorítani”, „a legalizálás a drogkereskedelmet felszámolná” – állítás-csokor valamelyikével egyetértık). A köztes névvel ellátott csoportba kerültek sorsa - külsı hatás vagy belsı kényszer következtében - mindkét irányba elindulhat, egyelıre egyik csoportba sem sorolhatók, mert válaszaik nem koherensek. Fontos hozzátennünk azt, hogy a 14 évesek védettségének - veszélyeztetettségének megítélése a kérdıív kérdéseire adott válaszok alapján igen rizikós, még akkor is, ha valamelyik szer kipróbálását tervezik és igen toleránsak a szerhasználókkal, egyben veszélyérzetük sem jellemzı. Igen gyakran ellentmondásos válaszokat adnak, hol a toleráns, hol rendpártinak ítélt véleménnyel értenek egyet. Ennek oka az, hogy ismereteik még hiányoznak, tapasztalataik nincsenek, következtetéseik átgondolatlanok. Tudjuk pontosan, hogy a következı két év alatt

39

gondolkodásmódjuk, attitődjeik jelentısen megváltoznak, ha nem is olyan mértékben, mint más településen, más iskolákban tapasztaltuk. (Lásd: attitődkérdések megítélése!). Akiket védettnek minısítünk ebben az életkorban, éppúgy megváltozhatnak, mint akiket már most veszélyeztetettnek minısítettünk, ezért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy valószínőségeket mérünk, nem pedig egzakt módon meghatározzuk a jelenlegi vagy késıbbi szerhasználók csoportjának nagyságát.

A v é d e t t s é g - v e s z é ly e z t e t e t t s é g m é r t é k e a 1 0 . é v f o ly a m o s o k k ö r é b e n

11%

v é d e tt k ö z te s 35%

64%

V e s z é ly e z - t e t e t t

A védettség – veszélyeztetettség aránya a tízedik évfolyamos tanulók körében:

Védett:

Köztes:

Veszélyeztetett:

Összesen:

N=

754

491

180

1405

N%

64%

35%

11%

100%

A békéscsabai fiatalok közül veszélyeztetett minısült diákok aránya kedvezıbb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag. Íme néhány összehasonlítható adat az eddig vizsgálatokból.

A

veszélyeztetettség-védettség

százalékos

mértéke

települések

szerinti

bontásban (%): Sopron N=1425 Mohács és kistérség N=557 Komló és kistérség N= 636

Védett: 49,5

Köztes: 36,6

Veszélyeztetett: 13,8

56,9

30,8

12,2

57,8

31,2

11,0

40

Pécs N=3668 Dombóvár és kistérség N=674 Kaposvár N= 1821 Szekszárd N=1445 Paks N= 512 Siklós N=258

50,5

34,9

14,6

50,7

36,9

12,3

54,4

35,1

10,5

57,0

33,8

9,1

63,9

28,9

7,2

58,9

32,2

8,9

A megoszlásokból pontos következtetéseket nem vonhatunk le a különbözı városokban élı diákok veszélyeztetettségérıl. Ennek oka az, hogy a többi településen a 14 és 16 évesek egyaránt bekerültek a mintánkba, így ahol sok nyolcadik évfolyamos válaszolt, ott alacsonyabb természetesen a veszélyeztetettek aránya.

Ami biztos: a csabai vizsgálatban részt vett diákok többsége védettnek bizonyult sajátos analízisünk alapján, míg veszélyeztetetteknek a populáció 11%-a bizonyult. A diákok közel egyharmada nem sorolható egyértelmően egyik csoportba sem. Vannak, akik azért, mert még hiányoznak ismereteik, vagy eleve nem érdeklıdnek a drogtéma iránt, de az is lehet, hogy még nem dılt el egyértelmően hova kerülnek. Idıvel a kortárscsoport hatására veszélyeztetettek lehetnek, de kedvezı külsı hatásra – esetleg egy sikeres prevenciós program hatására – a védettek közé kerülnek.

Békéscsabán egy iskolában nem találtunk veszélyeztetett diákot, és néhány olyan helyet, ahol olyan csekély arányban, ami a hibahatáron belül van. Ezekben speciális drogprevenciós programok alkalmazása kifejezetten káros lehet, és feleslegesen bumeránghatással párosulhat. Két iskolában átlag feletti (16%) a veszélyeztetettek aránya, de valójában ezeket sem jellemezhetjük jelentısen magasabb értékkel. Az eddigi vizsgálatok során mért legmagasabb érték 34%-os volt, ezt a békéscsabai iskolák diákjai meg sem megközelítik.

41

A szerhasználat szempontjából elkülönült csoportok további jellemzıi: A „Biztosan nem iszom,

„A szex nagyon

és nem cigizek a

érdekel.” választ

jövıben.” választ adók:

adók:

Védettek

24%

54%

Köztesek

19%

64%

Veszélyeztetettek

9%

86%

Érdekes

összefüggést

mutat

egészségtudatosság,

valamint

kapcsolódása.

igazolja

Ez

veszélyeztetettnek

a a

szexualitás

azt,

bizonyultak

szerhasználat

hogy

egyrészt

a

iránti

iránti

védettség

érdeklıdés

droghasználat

„érettebbek”,

és

az

mértékének

szempontjából

másrészt

kevésbé

„egészségtudatosak” mint társaik. Vagyis az ártalmak esetükben jellemzıen kumulálódnak.

A védettnek, illetve veszélyeztetettnek bizonyult diákok aránya Békéscsabán mőködı iskolákban, iskolánkénti bontásban (%): iskola kódja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 átlagosan

védett 56 50 62 53 27 66 50 24 53 49 70 46 54 44 55 40 31 60 54

köztes 32 39 32 35 64 21 38 77 34 40 20 45 30 42 36 44 57 34 35

veszélyeztetett 11 11 6 12 9 13 12 0 13 11 10 9 16 14 6 16 8 6 11

42

A következı táblázatban az oktatási intézmény típusa szerinti bontásban olvasható a veszélyeztetettség mértéke. Az országos adatfelvételek alapján a legnagyobb mértékő védettség a gimnáziumokban, a legmagasabb veszélyeztetettség a szakmákat oktató iskolákban tanulók között fordul elı. Az elemszám ez esetben is megfelelı ahhoz, hogy ezt a helyzetet igazoltnak, a nyert adatok valószínőségét megbízhatónak nevezhessük. Azonban az itteni iskolák közötti különbségek olyan minimálisak, hogy a békéscsabai adatfelvétel az iskolatípusok közötti differenciákat nem erısíti meg. Nyilván a szakmai képzést nyújtó iskolák sem egységesek – természetesen az oktatott szakma munkaerı-piaci helyzetétıl alapvetıen függ a tanulók tanuláshoz való viszonya. Más vizsgálatok egyértelmően igazolták azt, hogy a tanulásban kellıen motivált diákok alapvetıen védettnek mondhatók, hiszen tervekkel, biztos jövıképpel rendelkeznek, s az iskolához való viszonyuk is kedvezı, egészségmagatartásuk átlag felett kedvezı.

A védettek – veszélyeztetettek megoszlása az iskolák típusai alapján: VeszéAz iskola típusa:

Védett:

Köztes:

lyeztetett:

Gimnázium (N=142)

56

32

11

szakközép- és szakiskola (N=757)

54

34

11

Szakmunkásképzı (N=104)

45

42

13

Szakiskola (N=206)

55

31

14

12 évfolyamos gimnázium (N=178)

55

35

10

b.) A diákok prevenciós igényei Új elemként - az eddig megszokott és alkalmazott módszert kiegészítve – arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei iránt milyen igények jelentkeznek a diákok körében, hiszen a tervezés során erre is tekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak. A témák felsorolása és az érdeklıdés mértékének regisztrálását követıen arra is válaszokat kaptunk a diákoktól, hogy ugyanezen témakörökben milyen mértékőnek érzik az ismereteik jelenlegi szintjét. Így különösen érdekesek számunkra azok a

43

témakörök, ahol nagy érdeklıdéshez alacsony ismeretszint társul – mintegy jelezve azt, hogy ezekben a témákban várják elsısorban a segítséget, az információkat, ismereteket, valamint a készségeik, képességeik fejlesztését. Ez a mérés elsısorban az iskolákban, még inkább a tanulócsoportokban nyújt hasznosítható információkat, amelyeket a hosszabb távú tervezésben éppúgy fel lehet használni, mint az aktuális, a jövı évre vonatkozó prevenciós programok megválasztásában. E tanulmányban a városban tanuló 10. évfolyamos diák igényeit együttesen elemezzük. Az elsı kérdésblokk az érdeklıdés mértékére vonatkozott az alábbi témakörök felsorolásával: Mennyire érdekel az, hogy mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

6

45

49

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

48

40

12

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

25

58

17

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

4

34

61

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

20

57

23

10. évf.

… Milyen a drogok hatása? (%)

10. évf.

… Melyek a környezetvédelmi elvek? (%)

10. évf.

… A szex? (%)

10. évf.

… A korszerő táplálkozás? (%)

10. évf.

… A különbözı emberekkel hogyan érted meg magad? (%)

10. évf.

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

8

40

52

44

… Párkapcsolatok, boldog családi élet? (%) Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

3

25

72

10. évf.

…Törvények, büntetendı tettek és büntetések? (%) Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

19

58

23

10. évf.

Témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorban felértékelıdnek a társas és párkapcsolatok. Különösen érdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet” kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhetı. Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklıdés a legalacsonyabb, itt jelezték legtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklıdnek e téma iránt. Ez esetben a „nagyon érdekel” választ adó 12% érdemel figyelmet.

A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bőnmegelızési programok elterjesztésének vágyai miatt ide sorolt „törvények, büntetések” témakörökre mondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklıdésével, vagy ha igen, akkor alig jellemzı. A szexualitás iránti érdeklıdés erısen megnı a 16 éves korra – ez természetes állapot. Ezzel kapcsolatos fenntartásainkat, megjegyzéseinket már megtettük a biztonságos szexszel kapcsolatos elemzésnél. A második kérdésblokkban az ismereteik szintje felöl érdeklıdtünk, vajon milyen arányban jeleznek hiányokat és milyen arányban érzik elegendınek ismereteiket? A kérdések mindegyike „Hogy érzed, mennyit tudsz...” – mondatrésszel kezdıdnek.

… arról, hogy mi szükséges a boldog, kiegyensúlyozott élethez? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 7

Kevesebbet, mint szeretnék. 53

Elegendıt. 40

45

… arról, hogy milyen a drogok hatása? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 33

Kevesebbet, mint szeretnék. 29

Elegendıt. 38

… a környezetvédelemrıl? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 24

Kevesebbet, mint szeretnék. 53

Elegendıt. 23

… a szexrıl, a kiegyensúlyozott nemi életrıl? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 3

Kevesebbet, mint szeretnék. 28

Elegendıt. 69

… a korszerő táplálkozásról? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 15

Kevesebbet, mint szeretnék. 54

Elegendıt. 31

… arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különbözı emberekkel jól megértsem magam?

10. évf.

Szinte semmit. 6

Kevesebbet, mint szeretnék. 51

Elegendıt. 43

… a párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 6

Kevesebbet, mint szeretnék. 50

Elegendıt. 44

…. a törvényekrıl, a büntetendı tettekrıl és büntetésekrıl? (%)

10. évf.

Szinte semmit. 18

Kevesebbet, mint szeretnék. 56

Elegendıt. 26

46

Az eddigi vizsgálatok általános tapasztalata az, hogy az érdeklıdés mértéke és a hiányos ismeretek az életvezetési kérdések iránt a legkarakteresebbek. Az érdeklıdés és igények jelzése persze itt is fennáll, de nem olyan erıteljesen, mint máshol. El kell fogadnunk a jelenséget, és feltételezni azt, hogy „érettebbek”, magabiztosabbak ezek a fiatalok máshol élı társaiknál, nem jeleznek akkora igényt életvezetési gondjaik enyhítésére, mint hasonló korú társaik, az ország más vidékein. Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék” válaszok magas értékeit célszerő megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és a drogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékben jelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak.

Az ismeretek szintjével való elégedettség illetve elégedetlenség mértéke feltőnik a szexualitás témakörében. Ez az a téma, ahol magas érdeklıdés magas ismeretszinttel párosul – alaptalanul. A már idézett NDI - OEFI közös vizsgálat az iskolai szexedukációról igazolja azt, hogy a szükséges ismeretekkel messze nem rendelkeznek egyik korcsoportban sem a diákok, a szex leggyakrabban csak az aktust

jelenti

számukra,

a

szexuális

úton

terjedı

betegségekrıl

és

a

családtervezésrıl igen alacsony az ismereteik szintje, ezért az iskolai prevenció tematikájában feltétlen helyet kell kapnia e témának.

A kiemelkedı kíváncsiság, érdeklıdés és a hiányos ismeretek, készségek együttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskoláknak is szerepet kell vállalnia a kommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelı önértékelés kialakításában. A prevenciós programok nagy többsége – elsısorban a mentálhigiénés tartalmú készségfejlesztık – tartalmaznak ilyen elemeket. Az iskolai megvalósításhoz a tanárképzések során választható egészségfejlesztı tematikájú akkreditált programok segítenek. Ezekre évrıl évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lenne megfontolni azt, hogy az Önkormányzat és a KEF segítse a tanárokat a választásban, legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, s képes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemő munkát végezni. A befektetés megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megırzıdhet, s segíti a fiatalok szocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnıttek társadalmába.

47

IV. Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseirıl A felkeresett és a vizsgálatba bevont iskolákban nem csak a diákok körében történt adatfelvétel,

hanem

a

tanárok

véleményét

is

kértük

az

iskolában

folyó

egészségnevelésrıl. Akadnak, akik vitatják annak értelmét, hogy olyan tanárokat is felkértünk, akiknek munkája nem köthetı szorosan az egészségfejlesztéshez, szakterületük látszólag távol áll a témától, mégis fontosnak véltük azt, hogy mindegyikük véleményét megismerjük, hiszen az eredményes iskolai munkához a teljes testület támogatása – az iskola „éthosza” – szellemisége szükséges.

A beiskolázottak számának csökkenésébıl illetve növekedésébıl az oktatási intézmény presztízsének emelkedését illetve csökkenését kívántuk megítélni. Békéscsabán és kistérségében nem jellemzı az, hogy a beiskolázottak száma csökken (22%), inkább a beiskolázottak számának állandósága (62%). A válaszolók 16%-a szerint az ı iskolájukban nıtt a beiskolázottak száma. Ez arra enged következtetni, hogy folyamatos átrendezıdést figyelhetünk meg az oktatási intézményekbe való beiratkozás terén. Valószínősíthetıen a preferáltabb iskolákban nıtt, míg a kevésbé kedvelt iskolákban csökken a beiskolázási arány. A tanárokat megkértük, hogy öt paraméter mentén értékeljék az elmúlt 4-5 év diákokat érintı változásait. Mind az öt vizsgált területen - magatartás, szorgalom, átlagos képesség, fizikai állapot, és egészségmagatartás - romlást érzékelt a legtöbb pedagógus. Javulást ezen öt paraméter mentén csak 4-6 százalék észlelt. Legtöbben a magatartás és a szorgalom terén észleltek romlást.

Ön sok idıt tölt el diákjai között. Minden bizonnyal meg tudja ítélni azt, hogy van-e jellemzı változás az elmúlt 4-5 évben a diákok… javulás

változatlanság

romlás

átlagos képességében?

5%

46%

49%

szorgalmában?

4%

29%

67%

magatartásában?

5%

37%

59%

fizikai állapotában?

4%

49%

47%

egészségmagatartásában?

6%

47%

46%

48

A jelen kutatás számára lényeges egészségmagatartás terén a tanárok 46%-a szerint a helyzet tovább romlott az elmúlt évekhez képest, közel felük pedig nem észlelt változást az elmúlt 4-5 évben. A fiatalok viselkedésében megfigyelhetı romló tendencia tetten érhetı abban is, hogy a tanárok szerint a családi háttér elbizonytalanodik és a káros szenvedélyek elıfordulása növekszik.

Változott-e a diákok körében… a dohányosok aránya? az alkoholfogyasztók aránya? a drogot kipróbálók aránya? a mentális gondokkal küzdık aránya? a családi problémákkal rendelkezık aránya? általában a „veszélyeztetettnek” ítéltek aránya?

nıtt

változatlan

csökkent

52% 53% 39% 64%

44% 44% 54% 32%

5% 3% 6% 4%

73%

22%

5%

67%

27%

6%

A családi problémák egyre gyakoribbak, szinte minden iskolában romlott a tanulók családjának anyagi biztonsága, s ennek következtében a gyerekekre fordított energia és idı. Ez együttesen okozza a veszélyeztetettek arányának növekedését. Javulásról szinte senki sem számolt be, legfeljebb stagnálásról. Érdekes, hogy a pedagógusok nem igazán tapasztalják a növekvı alkoholfogyasztással kapcsolatos gondokat. Ezek szerepelnek tanulmányunkban, de az iskolában ennek megjelenése nyilván nem érzékelhetı, elsısorban a hétvégekhez köthetı tevékenységrıl van szó.

Az

alábbi

táblázat

iskolánkénti

bontásban

mutatja

a

fenti

szempontok

valószínősítését egy 3 fokú skálán, ahol az egy jelenti, hogy nıtt az arány a kettı, hogy változatlan a három pedig hogy csökkent az adott paraméter aránya.

Változott-e a diákok körében kérdés az iskolák szerint, skálaátlagok.

Az iskola kódja. 1 2 3 4

A dohányosok aránya? 1,6 1,1 1,9 1,6

Az alkoholfogyasztók aránya? 1,3 1,4 1,3 1,5

A drogot kipróbáló k aránya? 1,4 1,8 1,6 1,7

A mentális gondokkal küzdık aránya? 1,2 1,8 1,4 1,4

A családi Általában a problémákkal „veszélyeztetettrendelkezık nek” ítéltek aránya? aránya? 1,1 1,3 1,6 1,8 1,2 1,4 1,6 1,7

49

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 átlagosan

1,7 1,4 1,5 1,4 1,4 1,5 1,7 1,8 1,6 1,4 1,5 1,3 1,6 1,0 1,5

1,7 1,4 1,8 1,4 1,2 1,5 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,8 1,4 1,0 1,5

1,8 1,9 1,8 1,9 1,5 1,6 1,7 1,8 1,8 1,5 1,6 1,8 1,3 1,4 1,7

1,3 1,7 1,5 1,4 1,3 1,1 1,4 1,2 1,5 1,4 1,5 1,3 1,4 1,4 1,4

1,1 1,4 1,3 1,2 1,3 1,1 1,3 1,2 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,0 1,3

1,1 1,4 1,3 1,3 1,4 1,2 1,4 1,2 1,4 1,4 1,5 1,5 1,4 1,2 1,4

Úgy véljük, hogy e romló tendenciák következtében a nevelési funkció feladatainak ellátása a korábban oktatás-központú iskolákban is nagyobb energiákat igényel a pedagógusoktól. Ezért nem váratlan az, hogy döntı többségükben az oktatási és a nevelési feladatot egyaránt azonos súlyú feladatnak érzik. Ezzel szemben egytizedük már a nevelési feladatok túlsúlyáról nyilatkozik.

Feltettük a kérdést, hogy a tanárok szerint kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnıtt korukban. Arra kértük a válaszolókat, hogy rendezzék sorrendbe a felsorolt hét válaszopciót. Az elsı helyen a szülık szerepét említették, ezt követték a pedagógusok és az állami szerepvállalás említése.

Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnıtt korukban? sorrend

szülık pedagógusok kortársak egészségnevelık az állam orvosok rendırség

1,2 3,1 3,8 4,1 4,4 4,9 6,3

50

Látható, hogy a szülık felelısségének prioritása egyértelmő. Ugyanígy egyértelmő az a vélemény is, miszerint a rendırségnek van a legkevesebb tennivalója a felsoroltak közül a diákok egészséges, harmonikus életéhez kapcsolódóan.

Az oktatás célját kétpólusú tengelyként is felfoghatjuk, ennek a tengelynek az egyik vége az oktatás/tanítás a másik a nevelés dominanciáját hangsúlyozza. A tanárok nem egyöntetően választanak a két lehetıség közül, vannak, akik munkáját gátolja a fiatalok magatartása, fegyelmezésük komoly erıforrásokat von el. A tanárok 15 százaléka a tantestület elsırendő feladatának a tanítást tartja. Ennek ellenpólusa az az álláspont, mely szerint a nevelésnek ma már prioritása van a tanítás felett, ezt az álláspontot 13% képviseli. Ez a vélemény olyan információtartalmat is magában hordoz, miszerint a tanárok erıforrásait számos esetben leköti a fegyelmezés, és emiatt kevésbé kaphat szerepet a tudásátadás feladata. A fennmaradó háromnegyedes többség szerint az oktatás célja kettıs, ezen belül pedig azonos a súlya az oktatásnak és a nevelésnek. Iskolánkénti

bontásban

látható,

hogy

egyes

tanintézményekben

a

tanárok

leterheltsége jelentıs, ilyen az 5. és a 14 kódú iskola, ahol a tanárok több mint harmada szerint napjainkban már a nevelés fontosabb, mint az oktatás.

A tantestület feladata az iskolák szerint: Az iskola kódja. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

A testület elsırendő feladata a tanítás, az ismeretek átadás. 13% 25% 16% 10% 0% 21% 22% 0% 9% 8% 21% 11% 10% 11% 24% 26% 11% 0%

A testület azonos súlyú feladata az oktatás és a nevelés. 87% 75% 81% 85% 57% 64% 59% 79% 77% 71% 72% 89% 73% 57% 68% 63% 67% 100%

Napjainkban már a nevelés fontosabb, mint az oktatás. 0% 0% 3% 5% 43% 15% 19% 21% 14% 21% 7% 0% 16% 31% 9% 11% 22% 0%

51

Az egészségfejlesztés kapcsán kikértük a tanárok véleményét bizonyos lehetıségek kapcsán. A tanárok alapvetıen támogatják az egészséges életmód felé mutató kezdeményezéseket. Az egészséges ételek árusításának igénye, az egészségtan oktatása szinte egyöntető követelménként rajzolódik ki, a drogozáson kapott diákok kizárása ezzel szemben a tanárok 29%-a szerint lenne szükséges. A csak nemdohányzó tanárok alkalmazásának igénye pedig mindössze 23%. Célszerő lenne az esetünkben „egészségtannak” nevezett órákat bevezetni az iskolákban, hiszen ennek eredményessége igazolt. Többen nem értettek egyet ezzel az elképzeléssel, ami más települések iskoláiban nem gyakran fordult elı. Az egészségtan órák bevezetésével egyet nem értık véleménye társul „a fiatalok egészségmagatartásáért nem felelısek a pedagógusok” véleménnyel, hiszen az egészségtan órák bevezetésével egyet nem értık eleve hátrább sorolták a tanárokat az elızı táblázatban feltüntetett „felelısségi” rangsorban is. Van egy markáns véleménycsokor, amely szerint az iskola feladata a tananyag magas szintő oktatása, a tanítás, és minden ezt meghaladó feladat, amit a pedagógusokra hárítanak, rontja a munka eredményességét. Pedagógus interjúk igazolják azt, hogy sokan egyre nagyobb teherként élik meg a nevelés arányának növekedését, a számtalan rájuk hárított feladat ellátását – a gyámügyektıl a szociális ügyekig. (NDI 2008) Az iskolai büféktıl az egészségesebb termékek árusítását egységesen elvárják, ugyanakkor megoszlik a vélemény a dohányzó pedagógusok alkalmazásával kapcsolatban. A tanárok fele nem tartja elfogadható megoldásnak a droghasználaton kapott diák kizárását iskolából, szemben az egyharmados egyetértıkkel.

Ön egyetértene azzal, hogy… a jövıben csak nemdohányzó tanárok taníthassanak? bevezessék az „egészségtan” oktatását legalább heti egy órában? a büfétıl, menzától megkövetelnék azt, hogy kizárólag egészséges ételt, italt árusítsanak? a drogozáson kapott diákot zárják ki az iskolából?

igen

nem

nem tudom

23%

67%

10%

66%

22%

12%

76%

16%

8%

29%

51%

20%

52

Mértük a tanárok tájékozottságát is az iskolai és drogscéna törvényi szabályozását illetıen. A Nemzeti Drogstratégia és a Népegészségügyi program ismertsége kedvezınek mondható. A tanárok fele ismerte a Nemzeti Drogstratégiát, 27 százalékuk ismerte a Népegészségügyi programot, és közel felük az iskola-egészségügyi ellátásról szóló törvényt.

Ön személyesen ismeri-e, vagyis beszéltek-e a testületben az alábbi rendeletekrıl? igen

„Nemzeti Drogstratégia” (2000. XII. 23.)

48%

(Johan Béla) Népegészségügyi program (2003.)

27%

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 1997. évi törvény

44%

Az iskolai egészségfejlesztési stratégiáról és a cselekvési tervrıl a tanároknak kisebb hányada tudott csak. A tanárok 41 százaléka tud arról, hogy lenne az iskolában egészségfejlesztési stratégia. 8% úgy tudja, hogy nincs ilyen. Közel felük nem tudott erre a kérdésre válaszolni. A tanárok harmada tud arról, hogy lenne a stratégiához illeszkedı cselekvési terv is az iskolában. Erre a kérdésre már több mint felük nem tudott válaszolni.

A tanárok közötti - az egészségnevelésre vonatkozó - alacsony tudásszint számos más paraméterben is tetten érhetı. A tanárok 42 százaléka nem tudta, hogy van-e az egészségnevelésnek (egészségfejlesztésnek) kijelölt felelıse a tantestület tagjai között. Az egészségneveléssel kapcsolatban a tanárok fele úgy véli, hogy ugyan sok minden történik ezzel kapcsolatban az oktatási intézményben, de tehetnének még többet is. Minden negyedik tanár úgy gondolja, hogy az egészségneveléssel kapcsolatban az iskola mindent megtesz. A tanárok közül sokan nem tudják, van-e drogprevenció az iskolában. A tanárok 11 százaléka szerint nincs drogprevenciós tevékenység az iskolájukban, 29 százalékuk bizonytalan ebben az ügyben. 53

Nem periférikus kérdés az, hogy milyen mértékben támogatja a testület az iskolai egészségnevelési munkát, hiszen egy-két elhívatott pedagógus, egészségnevelı nem tud csodát tenni, ha az iskola „ethosza” – szellemisége nem tükrözi ezt a szándékot. 57%-uk szerint a tanárok többsége, 14% szerint az egész testület támogatja, és részt vesz az egészségnevelési munkában. 29% szerint ez az állapot nem jellemzı a testületre, és csak néhány elhivatott pedagógus érzi sajátjának ezt a tevékenységet.

Az eredmény nem igazán megnyugtatónak, inkább problémásnak mondható, fıként azért, mert maguk a tanárok nyilatkoznak diákjaik erısen romló magatartásáról, szociális helyzetérıl, a sok tekintetben problémás diákok magas számáról.

A pedagógusok 69%-a még nem tud a lokális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum létezésérıl. Ez a vizsgálat remélhetıleg ezt az arányt jelentısen javítja majd.

"KEF" nevének és szerepének ismerete iskolánként? iskola kódja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

igen

9% 33% 33% 14% 17% 12% 32% 71% 48% 20% 21% 40% 86% 14% 3% 32% 20% 0%

nem

91% 67% 67% 86% 83% 88% 68% 29% 52% 80% 79% 60% 14% 86% 97% 68% 80% 100%

Mennyire fontos dolog a drogprobléma? Vannak-e fontosabb dolgok a tanárok szerint, melyekre való koncentrálás miatt a drogprobléma perifériális helyzetbe kerülhet? A válaszolókat arra kértük, hogy országos és helyi szinten is állítsanak

54

sorrendbe

társadalmi

problémákat.

Országos

szinten

a

szegénység,

a

munkanélküliség és a gazdasági problémák hármasa szerepelt a lista élén. Ugyanez mondható el a helyi viszonyokról is. A társadalmi jelenségek súlyosságának sorrendje, országos és helyi szinten: országos helyi

Szegénység Munkanélküliség Gazdasági problémák Alkoholizmus Bőnözés Politikai megosztottság Drogprobléma

2,3 2,4

2,0 2,2

2,5

2,7

4,9 4,8

4,5 4,9

5,0

5,5

6,0

6,0

Mind országos, mind helyi szinten a drogprobléma a legkevésbé fontos elem a felsorolt lehetıségek közül. Ezeket úgy is értelmezhetjük, hogy a felsorolt általános problémák közül a drogproblémát csak perifériális jelentıségőnek tartják a tanárok.

V. Mellékletek 1. Az alkalmazott diák kérdıív. 2. Az alkalmazott tanári kérdıív.

55

1. Helyteleníted azt, ha az emberek a következıket teszik? A válaszodnak megfelelı helyre soronként tegyél X jelet! Nem helytelenítem.

Helytelenítem.

Nagyon helytelenítem.

Nem tudom eldönteni.

Ha egy-egy szál cigit elszívnak. Napi egy csomag cigit elszívnak. Napi egy-két pohár sört megisznak. Ha hetente egy-két pohár sört megisznak. Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát. Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak. Ha évente egyszer-kétszer berúgnak. Ha hetente berúgnak. Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre. Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit. 2. Mennyire tartod valószínőnek az életed során az alábbiak bekövetkezését? A megfelelı oszlopba húzz X jelet, soronként csak egy válasz lehetséges! Nagyon Valószínő. Nem valószínő. valószínő.

Biztosan nem.

Nem tudom eldönteni.

Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni. Minden emberrel megtalálom a közös hangot. Kipróbálom a marihuánás cigarettát. Minden esetben betartom a törvényeket. Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem. Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört. Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint). A rendszeres sportolás életem része lesz. Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom.

56

3. Mi a véleményed az alábbi állításokról? A megfelelı oszlopba tegyél X jelet! Soronként csak egyet jelölhetsz! Állítások, vélemények

Egyetértek.

Nem értek Nem tudom egyet. eldönteni.

Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás. A könnyő drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

4. Mennyire érdekelnek az alábbi témák?

Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szex? A korszerő táplálkozás? A különbözı emberekkel hogyan érted meg magad? Párkapcsolatok és a boldog családi élet? Törvények, büntetendı tettek és büntetések?

Egyáltalán nem érdekel.

Egy kicsit érdekel.

Nagyon érdekel.

1

2

3

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

1

2

3

1

2

3

57

5. Hogy érzed, mennyit tudsz ezekrıl a témákról? Szinte semmit.

Kevesebbet, mint amennyit szeretnék.

1

2

3

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

1

2

3

1

2

3

Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szexrıl? A korszerő táplálkozásról? A különbözı emberekkel hogyan értem meg magam? Párkapcsolatokról és a boldog családi életrıl? Törvényekrıl, büntetendı tettekrıl és a büntetésekrıl?

Elegendıt.

6. Kitıl fogadsz el, vagy fogadnál el legszívesebben tanácsot az alábbi témákban? Tanáraimtól.

Szüleimtıl.

Külsı szakértıtıl.

Barátaimtól.

Arról, hogy mi szükséges a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Arról, hogy milyen a drogok hatása.

1 1

2 2

3 3

4 4

A környezetvédelemrıl.

1

2

3

4

A szexrıl, a kiegyensúlyozott nemi életrıl. A korszerő táplálkozásról.

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különbözı emberekkel jól megértsem magam. A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról. A törvényekrıl, a büntetendı tettekrıl és a büntetésekrıl.

Munkádat köszönjük!

58

Sorszám:

Kérdıív 1. Az intézmény neve:……………………………………………………………………… 2. Székhelye:…………………………………………………………………………..…….. 3. Az intézmény fenntartója: 1 – települési önkormányzat 2 – megyei önkormányzat 3 – országos állami intézmény 4 – alapítványi iskola 5 – egyházi, felekezeti iskola 6 – egyéb ……………………… 4. Az intézmény típusa: 1- általános iskola 2- gimnázium 3- szakközépiskola 4- szakmunkásképzı iskola 5- szakiskola 6- speciális képzést nyújtó általános iskola 7- speciális képzést nyújtó középiskola 8 – 1+2 (ált. isk.+gimn.) 9 – 1+3 (ált. isk.+szakközépisk.) 10 – más variáció……………………………………………………………… 5. Az évfolyamok száma: (4-12 között)………. 6. A diákok száma ebben a tanévben………… 7. A tanárok száma: …………..

8. Dolgozik-e az iskolában fı vagy mellékállásban (illetve van-e képzett)… igen nem 8/1 8/2 8/3 8/4 8/5 8/6 8/7 8/8

ifjúságvédelmi felelıs? iskolapszichológus? fejlesztı pedagógus? drogügyi koordinátor? védını? iskolaorvos? szociális munkás? szabadidı szervezı?

59

9. Mi jellemzı az Önök iskolájára az utóbbi években? 1 – Nı a beiskolázottak száma. 2 – Csökken a beiskolázottak száma. 3 – A létszám állandónak mondható.

10. Ön sok idıt tölt el diákjai között. Minden bizonnyal meg tudja ítélni azt, hogy van-e jellemzı változás az elmúlt 4-5 évben a diákok:

átlagos képességében. szorgalmában. magatartásában. fizikai állapotában. egészségmagatartásában.

javulás 1 1 1 1 1

változatlanság 2 2 2 2 2

romlás 3 3 3 3 3

11. Személyes tapasztalatai alapján hogy alakult a diákok körében a…

dohányosok aránya? az alkoholfogyasztók aránya? a drogot kipróbálók aránya? mentális gondokkal küzdık aránya? családi problémákkal rendelkezık aránya? általában a „veszélyeztetettnek” ítéltek aránya?

nıtt 1 1 1 1 1

változatlan 2 2 2 2 2

csökkent 3 3 3 3 3

1

2

3

12. Melyik állítással ért inkább egyet? 1 – A testület elsırendő feladata a tanítás, az ismeretek átadása. 2 – A testület azonos súlyú feladata az oktatás és a nevelés. 3 – Napjainkban már a nevelés fontosabb feladat, mint az oktatás.

13. Önnek mi a véleménye? Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnıtt korukban? Állítsa fontossági sorrendbe a szereplıket! Sorrend

szülık pedagógusok orvosok egészségnevelık állam kortársak rendırség

60

14. Ön egyetértene azzal, hogy… igen

nem

nem tudom

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

a jövıben csak nemdohányzó tanárok taníthassanak? bevezessék az „egészségtan” oktatását legalább heti egy órában? a büfétıl, menzától megkövetelnék azt, hogy kizárólag egészséges ételt, italt árusítsanak? a drogozáson kapott diákot zárják ki az iskolából?

15. Ön személyesen ismeri-e, vagyis beszéltek-e a testületben az alábbi rendeletekrıl? „Nemzeti Drogstratégia” (2000. XII. 23.) (Johan Béla) Népegészségügyi program (2003.) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 1997. évi törvény

igen

nem

1 1 1

2 2 2

16. Készült-e az iskolában „Egészségfejlesztési Stratégia”? 1 – igen

2 – nem

0 – nem tudom

17. És ehhez kapcsolódó „Cselekvési Terv”? 1 – igen

2 – nem

0 – nem tudom

3 – nem kellett feltenni a kérdést

18. Van-e az iskolai egészségnevelésnek (egészségfejlesztésnek) kijelölt felelıse a testület tagjai közül? 1 – van. Státusa: …………………………….

2 – nincs 0 – nem tudom

19. Hogy minısítené mindazt, ami az iskolában történik egészségnevelés címén? 1 – Az iskola ennél többet nem tehet, a lehetıségeket maximálisan kihasználjuk. 2 – Sok minden történik, de tehetnénk még többet a fiatalok egészséges életmódjáért. 3 – Szinte semmivel sem segítjük a fiatalokat abban, hogy egészségesebben éljenek. 0 – Nem tudom megítélni.

20. Mi jellemzı az Ön iskolájára? 1 – Csak egy-két elhivatott tanár érzi feladatának az iskolai egészségnevelést. 2 – A tanárok többsége fontosnak érzi, és részt vesz az egészségnevelésben. 3 – Az egész testület támogatja, és részt vállal az egészségnevelésben.

61

21. Van-e az Ön iskolájában speciálisan drogprevenciós tevékenység is ebben a tanévben? 1 – van

2 – nincs

3 – nem tudok róla

(4 – a „komplex program” részeként)

22. Ki dönt arról, hogy legyen drogprevenció az iskolában? (több válasz lehetséges) 1 – az igazgató 2 – az osztályfınök 3 – a testület közösen dönt 4 – nincs ilyen tevékenység az iskolában 0 – nem tudom

23. Ismeri Ön a „KEF” nevét és szerepét? 1 – igen

2 - nem

24. Sokak által súlyosnak vélt társadalmi jelenségek szerepelnek a következı táblázatban. Kérem, állítsa ıket sorrendbe az országban tapasztalt súlyosságuk alapján. A második esetben csak a lakóhelyén tapasztaltak alapján mérlegeljen!

jelenség

országos problémák sorrendje

helyi problémák sorrendje

szegénység gazdasági problémák munkanélküliség politikai megosztottság drogprobléma bőnözés alkoholizmus

Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat!

62