ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2010. évi szakmai tevékenységéről
Budapest
1
Tartalomjegyzék
Előzmények ................................................................................................................................ 5 I. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................. 8 Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére indított támogatási programok ................... 19 A „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program megvalósítása .................... 19 TÁMOP 2.1.1. ”Lépj egyet előre II-B.(ápolási díjas)” program megvalósítása 2009-2010. években..................................................................................................................................... 21 A közfoglalkoztatási programok összehangolása.......................................................................... 22 A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások ................................... 22 A közfoglalkoztatási tervek véleményezése.................................................................................. 22 A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis fejlesztése, működése .................................................. 23 A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai ................................................................................................................................ 23 II. A régió gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása ....................................... 24 II.1. A nyilvántartott álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai* 2009. és 2010. évben (országos adat)** ........................................................................................................... 24 II.2. A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása, változása ágazatonként és megyénként .............................................................................................................................. 25 II.3. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése .............................. 27 II.4. A „Rövid távú munkaerő-piaci prognózis” 2011-re előrevetített eredményei ...................... 28 II.5. Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák és az egyszerűsített foglalkoztatás tapasztalatai....................................................................................................... 29 III. A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére ........................................................................................................................... 31 III.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) ................................................... 31 III.2. A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése ............................................................. 32 III.3. FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére....................................................................... 33 III.4. Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára ................................ 34 III.5. A foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése.................................................... 35 III.6. Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz ................................................................................... 36 III.7. A ”Lépj egyet előre II-B.(ápolási díjas)” programok megvalósítása 2009-2010. években.. 37 III.8. Vállalkozóvá válás támogatásával, illetve munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos tevékenység tapasztalatai ......................................................................................................... 38 III.9. Regionális munkaerő-piaci programok főbb eredményei .................................................... 41 III.10. Központi munkaerő-piaci programok................................................................................. 46
2
III.11. Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok........................................... 52 III.12. Monitoring vizsgálatok....................................................................................................... 52 IV. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok, intézkedések. Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére indított támogatási programok. ..... 54 IV.1. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok*............................... 54 IV.2. Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére indított támogatási programok .......... 56 IV.3. A „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program megvalósítása ........... 57 V. „Út a munkához” program................................................................................................ 58 V.1. A közfoglalkoztatási programok összehangolása .................................................................. 59 V.2. A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások............................ 59 V.3. A közfoglalkoztatási tervek véleményezése .......................................................................... 60 V.4. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis fejlesztése, működése .......................................... 61 V.5. A rendelkezésre állási támogatásra (rát) jogosult regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban .................................................. 61 V.6. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai .................................................................................................... 62 V.7. Az „Út a munkához” program megvalósítása, hatása a régió foglalkoztatási helyzetére...... 63 VI. A regionális munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése .......... 64 VII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei .................................................... 66 VIII. A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése ........................................ 67 IX. A TÁMOP 1.1 intézkedésen belül a TÁMOP 1.1.2. program eredményei ...................... 68 X. A TÁMOP 1.1 intézkedésen belül a TÁMOP 1.1.3. program eredményei ...................... 71 XI. A TÁMOP 1.3.1. „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként (I. fázis) ............................................................................ 73 XII. A TÁMOP 2.2.2. A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztése projekt bemutatása .... 77 XIII. A TÁMOP 5.4.2. „A partnerség és párbeszéd szakmai hátterének megerősítése program eredményeinek bemutatása ................................................................................ 81 XIV. A TIOP 3.2.1. program eredményei ............................................................................... 85 XV. A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos főbb adatok.............. 86 XV.1. A megváltozott munkaképességű álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban .............................................................................................. 86 XV.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési irányzatból nyújtott támogatások regionális értékelése............................................................ 86 XV.3. Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás bontása a foglalkoztatottak egészségkárosodása alapján ..................................................................................................... 88
3
XV.4. Létszámra vonatkozó adatok .............................................................................................. 89 XV.5. Kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok (millió Ft) ........................................................ 90 XV.6. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatással kapcsolatos tapasztalatok ....... 91 XVI. A rehabilitációs járadékban részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok ............................ 92 XVI.1. Kirendeltségen megjelent rehabilitációs járadékban részesülők számának alakulása....... 92 XVI.2. Rehabilitációs járadékban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti bontásban (2010. december 31-ei adat):..................................................................... 93 XVI.3. Szervezetek (ORSZI-ONYF-RMK) közötti együttműködés tapasztalatai a rehabilitációs járadék kapcsán ........................................................................................................................ 94 XVI.4. A 2010. évi komplex rehabilitációval kapcsolatos feladatok elvégzése, mennyiben megoldott, illetve megoldható a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitással................... 95 XVI.6. A TÁMOP 1.1.1. program részletes adatai ....................................................................... 97 XVII. Rendszeres szociális járadékban részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok ................... 98 XVII.1. Megállapított járadékok száma ........................................................................................ 98 XVII.2. Rendszeres szociális járadékban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti bontásban (2010. december 31-ei adat):.......................................................... 99 XVII.3. Rendszeres szociális járadékban részesülők számára nyújtott támogatások, szolgáltatások ................................................................................................................................................ 100 XVII.4. Tapasztalatok, problémák, észrevételek, javaslatok a rendszeres szociális járadékban részesülők vonatkozásában: ................................................................................................... 100 XVIII.A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének tapasztalatai .............. 101 XIX.A regionális munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői ................................................................................................. 106 XX. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről .................. 107 XXI. Összegzés ....................................................................................................................... 108
4
Előzmények 1. A munkaerő-piaci folyamatok 2010. évben az Európai Unió tagállamaiban (foglalkoztatottság, munkanélküliség adatai, az összetételük jellemzői, a trendek alakulása stb.) 2010-es év egészében Magyarországon a bruttó hazai termék 1,2%-kal nőtt, míg az előző évben 6,7%-kal csökkent egy év alatt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,1%-kal, a szolgáltatásoké pedig enyhén, 0,1%-kal bővült. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,15, a szolgáltatások pedig 0,04 százalékponttal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A végső fogyasztás 2,0%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,2%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6%kal zsugorodott. A belföldi felhasználás 1,1%-kal esett vissza, így 1,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az export 14,1%-os, míg az import 12,0%-os növekedést mutatott éves szinten, 2,2 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. 1 A bruttó hazai termék volumenváltozása 2010-ben az előző évhez képest
EU-27 átlaga: 1,8%
10,0 5,0 0,0 -5,0 -10,0 -15,0 -20,0 -25,0
BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK
-30,0
Forrás: Eurostat
Az Európai Unió tagországainak bruttó hazai terméke 2010. évben 1,8%-kal bővült az előző évhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint néhány tagállam kivételével (Írország, Görögország, Luxemburg, Portugália és Nagy-Britannia) emelkedés volt tapasztalható. Kiugróbb éves növekedést Svédországban és Szlovákiában regisztráltak, míg a legnagyobb visszaesést Görögországban könyvelhették el. Összességében tizenegy tagországban mutatkozott az EU-átlag feletti gazdasági növekedés. Magyarországon elsősorban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok következtében a foglalkoztatottak száma 2008-ban és 2009-ben összességében mintegy 150 ezer fővel esett vissza. Ez a csökkenő tendencia 2010-ben megállt, de a gazdasági konjunktúra élénkülése egyelőre nem jelent meg a foglalkoztatási adatok javulásában. A 15-64 éves korcsoportba tartozó foglalkoztatottak száma 2010-ben 3 750,1 ezer főt tett ki, ami az egy évvel korábbi létszámhoz képest 1,1 ezer fővel kevesebb volt. E kis csökkenés 1
KSH: Gyorstájékoztató: Bruttó hazai termék, 2010. IV. negyedév, 2011. március 11.
5
ellenére nem csökkent a foglalkoztatási ráta értéke (mivel a 15-64 éves népesség is csökkent), így 2010-ben e ráta értéke 55,4%-ot tett ki. A munkaerőpiac nem maradt teljesen érintetlen a gazdasági (és részben társadalmi) hatásoktól. A gazdasági aktivitás ugyanis a lanyha munkaerő-kereslet ellenére emelkedett az elmúlt évben. Összességében mintegy 53,0 ezer fővel nőtt a gazdaságilag aktívak száma és 54,8 ezer fővel csökkent az inaktívaké. A gyenge konjunktúra miatt az aktív népesség növekedését nem a foglalkoztatotti létszám gyarapodása okozta, hanem a munkanélkülieké. A munkanélküliek száma ugyanis 54,1 ezer fővel nőtt 2010-ben az egy évvel korábbi szinthez képest. Számuk éves átlagában 474,8 ezer főre emelkedett (15-74 évesek körében), ami 11,2%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A növekedés üteme 1,2 százalékpontot tett ki. A válság hatására az Európai Unió minden tagállamában romlott a munkaerő-piaci helyzet. A munkanélküliek száma néhány tagállam kivételével (Németország, Ausztria és Luxemburg) továbbra is emelkedett 2010-re az előző évhez képest. Az EU-27 átlagában a munkanélküliek számának egy év alatti növekedése 7,6%-ot tett ki, ami a 9,6%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Magyarország foglalkoztatási rátája a 15-64 éves népesség körében 55,4%-ot tett ki 2010-ben, mely 8,8% ponttal marad az EU-27 átlagától és sajnos ez az érték a legkisebb az unió tagállamai között. Még nagyobb az eltérés az alacsony iskolai végzettségűek körében, ahol is Magyarország közel 20% pontos lemaradásban van az EU-27 átlagához képest a 15-64 évesek foglalkoztatási rátájában. Foglalkoztatási ráta 2010
2009
Különbség EU27 Magyarország (EU-27Magyarország) % 15-64 évesek 15-24 évesek 25-54 évesek Alapfokú végzettségűek 15-64 évesek Középfokú végzettségűek Felsőfokú végzettségűek
64,2 34,1 77,6 45,1 68,4 82,3
EU27
%-pont 55,4 18,3 72,5 25,9 61,1 77,8
8,8 15,8 5,1 19,2 7,3 4,5
Magyarország
% 64,6 35,1 78,2 46,2 69,1 82,9
Különbség (EU-27Magyarors zág) %-pont
55,4 18,1 72,9 25,7 61,6 78,1
9,2 17,0 5,3 20,5 7,5 4,8
Forrás: LFS, Eurostat
2. Válságintézkedések a munkapiacon az egyes tagállamokban 2 A 2008-ban kezdődött gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak tompítása érdekében a fejlett országok mindegyikében hoztak átmeneti vagy tartós szakpolitikai intézkedéseket. A kormányzati beavatkozást alapvetően három cél indokolhatja: a szociális háló megerősítése, a tartós munkanélküliség megelőzése az aktív álláskeresés fenntartásával, és általában a munkanélküliség növekedésének megfékezése, megelőzése. Az utóbbi törekvés különösen a válság elején indokolt, mert a kibontakozás idején a fékek a termelési szerkezet szükséges átalakulásának akadályává válhatnak, és ezzel késleltethetik a fellendülést. Az EU tagországok többségében eleve viszonylag bőkezű a munkanélküliek pénzbeli ellátása, de több országban így is szükségesnek látták átmeneti intézkedésekkel megelőzni a tömeges 2
Munkaerőpiaci Tükör 2010, Elek & Scharle, 78.oldal
6
elszegényedést. Az eszközök közé tartozott a munkanélküli-járadék folyósítási idejének átmeneti növelése és a jogosultsági kritériumok átmeneti enyhítése. Bár Magyarországon európai összevetésben rövid a korábbi bértől függően fizetett járadék legfeljebb három hónapos folyósítási ideje, ezt nem hosszabbították meg. Ide sorolható viszont a kríziskezelő alap felállítása (ami többek között a lakáshitel-törlesztése miatt nehéz helyzetbe kerülőket segíti), valamint a kilakoltatási moratórium. A közép-európai országok és a volt szocialista EU-tagországok inkább a munkanélküliség növekedésének megfékezésére törekedtek, és ennek fő eszközeként a munkakereslet növekedését vagy megőrzését támogatták. Az angolszász országok jellemzően a tartós munkanélküliség megelőzésére koncentráltak: a munkanélküliek álláskeresését és képzését ösztönző intézkedéseket hoztak. Kevésbé aktívan, de a skandináv országok is ezt a stratégiát követték. Kevesebb kiegészítő lépésre volt szükség azokban az országokban, ahol a munkanélküliellátórendszerben erős visszacsatoló mechanizmusok működnek, mint például Dániában, ahol a munkapiaci eszköztár nagy részéről helyi szinten döntenek, és a központi költségvetésből kapott forrás nagysága a munkanélküliségi rátával arányosan nő. Magyarország gazdasági növekedése jóval a globális válság kezdete előtt lelassult, így a válságkezelésnek kettős nehézséggel kellett számolni: 1. a külső recesszióra olyan válaszokat kellett adni, amelyek a versenyképességet hosszabb távon is javítják, azaz illeszkednek az egyébként szükséges szerkezeti reformok sorába; 2. a magas adósságráta és magas kiinduló államháztartási hiány tovább szűkítette a kormány mozgásterét: nem lehetett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni. A magyarországi válságkezelés a régió többi országához hasonlóan a munkakereslet ösztönzésére, illetve fenntartására helyezte a hangsúlyt. A 2009-es kiadásokat tekintve, az összes forrás több mint harmadát, 60 milliárd forintot a bérköltségek csökkentésére fordítottak: a munkaadói járulék kulcsa a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal csökkent. 2010-ben a kulcscsökkentés kiterjesztésével és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnésével, a bevételkiesésé már mintegy 225 milliárd forint. Az általános járulékcsökkentés lényegéből fakadóan nem jól célzott, nem csak a megmentésre érdemes munkahelyeket érinti, így jelentős a holtteher-vesztesége és rendkívül költséges is. Emiatt inkább csak átmeneti válságkezelő intézkedésként vagy akkor indokolt, ha egy egyébként is létező szerkezeti torzulást orvosol (OECD, 2010b) – mint Magyarország esetében. A 20092010. évi csökkentés együtt rövid távon 0,3-2,8 százalékkal, hosszú távon 0,5-1 százalék körüli mértékben növelheti a foglalkoztatást. A munkakereslet ösztönzését, illetve megtartását célzó intézkedések egy másik csoportja a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás (például OFA Megőrzés programja vagy TÁMOP 2.3.3.) Az OECD (2010b) értékelése szerint ezek a támogatási formák több országban jelentősen mérsékelték az elbocsátásokat. Magyarországon ennek jelentősége nemzetközi összehasonlításban átlagos volt: 2009-ben a foglalkoztatottak kissé kevesebb, mint 1 százaléka vett részt ilyen programban hazánkban. A program magyarországi hatékonysága viszont inkább átlag alattinak mondható: az OECD becslése szerint a határozatlan idejű állásoknak csupán körülbelül 0,1 százalékát sikerült így megmenteni, míg a legjobb eredményt felmutató Belgiumban közel 6 százalékos részvétel mellett az állások 1,3 százalékának megőrzéséhez járult hozzá a program (OEDC, 2010c). A munkakereslet élénkítését célozta a munkahely-támogatás (munkahely-megőrzés és – teremtés) között számon tartott OFA „Munkába” programja vagy a TÁMOP 1.1.2.
7
kiterjesztése is, amelyekben a vállalat egy máshonnan elbocsátott munkavállaló foglalkoztatása után kap támogatást. Az OECD (2010c) elemzése ezt a támogatási formát a recesszió végén, a fellendülés megindulásakor, tehát 2010-ben és a következő időszakban tartja hatékonynak. Végezetül, a munkakeresleti intézkedések közé sorolható a közvetlen állami munkahely-teremtés is, ami Magyarországon elsősorban az Út a munkához program keretében történt. A rendszeres szociális segély átalakításával az önkormányzatok a korábbinál több ösztönzést és nagyobb forrást is kaptak a segélyezettek közcélú foglalkoztatásának megszervezésére, így a korábbi évek 20–30 ezer fős létszáma 90–100 ezer főre duzzadt. A munkanélküliek elhelyezkedését a legtöbb országban a munkaügyi intézményrendszer adminisztratív kapacitásának, illetve az aktív eszközökre szánt források növelésével, különösen a képzésre fordítható keretek növelésével igyekeztek segíteni. Ezek a lépések különösen a szakképzetlen fiatalok, a bevándorlók, az iskolázatlan munkavállalók esetében fontosak, akiknek eleve gyengébbek az elhelyezkedési esélyei, és könnyebben esnek ki végleg a munkapiacról. Magyarország az EU- és az OECD-tagországok között is egyedüliként (pontosabban Luxemburg mellett) 2009 elején még egyáltalán nem bővítette ezeket az eszközöket, sőt inkább ezek terhére csoportosított át forrásokat a munkahelymegőrző támogatásokra. Később is csak az OFA Új kilátások programja volt ide sorolható, ennek jelentősége azonban még 2010-ben is egy nagyságrenddel elmarad a munkakereslet ösztönzését szolgáló lépésektől.
I.
Vezetői összefoglaló
Hazai munkaerőpiac jellemzői A globális pénzügyi válsággal összefüggő világgazdasági recesszió kedvezőtlen és tartós hatást gyakorolt a foglalkoztatásra, ami a munkaerő-piaci feszültségek növekedését eredményezte Magyarországon. A válságot követő időszakban a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt megfigyelhető. A foglalkoztatottak száma 2008-ban és 2009-ben összességében mintegy 150 ezer fővel esett vissza. A 15-74 évesek gazdasági aktivitása régiónként 2010-ben Foglalkoztatottak (15-74 Munkanélküliek (15-74 évesek) száma évesek) száma Régió ezer fő Közép-Magyarország 1 228,8 120,5 Közép-Dunántúl 433,1 49,6 Nyugat-Dunántúl 404,3 40,9 Dél-Dunántúl 342,1 46,9 Észak-Magyarország 392,5 75,0 Észak-Alföld 497,4 84,6 Dél-alföld 483,1 57,3 Országos 3 781,3 474,8 Forrás: KSH, Munkaerő Felmérés 2010-ben a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta tekintetében a régiók között továbbra is az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió van a legkedvezőtlenebb, a Közép-
8
magyarországi és a Nyugat-dunántúli régió a legkedvezőbb helyzetben. Az elmúlt évhez képest azonban az egyes régiók esetében eltérő munkaerő-piaci tendenciák érvényesültek. A foglalkoztatottak számában növekedés Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön történt, míg a munkanélküliek száma kivétel nélkül minden régióban emelkedett. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiók esetében nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig csökkent. A régiók közül Dél-Alföld emelhető ki, hiszen ebben a régióban történt a legkedvezőbb munkaerő-piaci változás: nőtt a foglalkoztatottak száma (1,6%-kal) és a legkisebb mértékben nőtt a munkanélküliek száma (1,8%-kal). 2010. évben a nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 582,7 ezer főt tett ki, mely 2009es évhez viszonyítva 3,7%-kal nőtt. A legtöbb nyilvántartott álláskeresőt Borsod-AbaújZemplén (68,0 ezer fő)- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (56,9 ezer fő) regisztráltak 2010-ben. Ami a munkaerőigényeket illeti a foglalkoztatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz átlagosan havi 29,8 ezer új álláshelyet jelentettek be, ami azt jelenti 1 darab álláshelyre 20 álláskereső jut. Számuk egy év alatt 13,0%-kal nőtt. A bejelentett álláshelyek közül 48,7%-a volt nem támogatott álláshely. A létszámleépítések alakulása 2010-ben a munkáltatók csoportos létszámleépítés keretében 288 alkalommal 12,7 ezer főt jelentettek be. Az előző évhez képest a csoportosan leépített foglalkoztatottak száma mintegy 67,4%-os (26,3 ezer fős) létszámcsökkenést mutatott. Ami a leépítések éven belüli mozgását illeti 2010-ben is hasonló volt a létszámváltozások iránya, mint 2009-ben, csak a változás mértékében mutatkozott eltérés. 2010-ben 181 502 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban, közülük az „Út a munkába” program keretében 137 880 fő közcélú foglalkoztatását támogatták. A közfoglalkoztatás szerepe 2010-ben a legjelentősebb volt a támogatott foglalkoztatások között, a közcélú, a közhasznú, valamint a közmunkaprogramokban összesen 186 280 fő vett részt, (ebből a „hagyományos” közhasznú munka keretében 16 872 fő, közmunkaprogramokban 31 528 fő támogatott foglalkoztatása valósult meg. A külföldiek magyarországi foglalkoztatása 2010-ben kiadott munkavállalási engedélyek (ide értve az általános és szezonális engedélyeket is) és bejelentések együttes száma 24 500 darab volt, mely 13,0%-kal (3 700 darabbal) kevesebb, mint előző évben. A kiadott engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és a bejelentések együttes számát tekintve 2010. évben legnagyobb számban 6 889 db-bal a román állampolgárok bejelentései állnak. A bejelentések alapján a románok állampolgárokat az ukrán munkavállalók követik 4024 fővel, míg a szlovák állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó bejelentések száma 3294 db. Az EU-27 tagállamokból a munkáltatók összesen 12 385 főt, ezen belül az EU-15-ből 1729 főt, az uniós szomszédos országokból (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) 10 336 főt , a nem uniós szomszédos (Horvátország, Szerbia, Ukrajna) országokból pedig 5559 főt jelentetek be. A nem uniós európai országok külföldi munkavállalói számára összesen 6191
9
db, az Európán kívüli országok külföldi munkavállalói pedig összesen 5959 db munkavállalási engedély került kiadásra. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának adatai 2010-ben régiónkként Régió megnevezése Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen:
Kiadott általános és szezonális Bejelentések munkavállalási engedélyek száma az év (regisztrációk) száma az év folyamán (db) folyamán (db) 2009 2010 2009 2010 6 625 7 418 8 432 4 957 825 932 2 424 3 186 727 944 1 275 930 204 311 584 146 276 294 483 398 384 778 427 374 689 660 4 860 3 207 9 730 11 337 18 485 13 198
Alkalmi munkavállaló könyv 2010. első három hónapjában 52,2 ezer új AM könyvet váltottak ki, s a többi érvényben lévő könyvvel 243,7 ezer ember dolgozott átlagosan 6,2 alkalommal, alkalmanként 1,8 napot foglalkoztatva (összesen 2,6 millió munkanap). Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-jétől az AM könyvet felváltotta az egyszerűsített foglalkoztatás adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettsége. A bejelentések adatairól az adatbázist az APEH kezelte, és azt megküldte az Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak. Az előzetes összesítés szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők létszáma 2010-ben (április 1-jétől) összesen 2 739,2 ezer fő volt, 31,3%-uk a mezőgazdaság területén dolgozott, további 67,4% alkalmi munkát végzett. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében összesen 5,2 millió napot dolgoztak. Az egyszerűsített foglalkoztatásra belépők számának havi alakulása jelzi e foglalkoztatási forma erős szezonális jellegét.
Összességében a tendenciákról: míg 2009-ben 12,9 millió munkanapot, addig 2010-ben 7,8 millió munkanapot dolgoztak alkalmi/egyszerűsített foglalkoztatásban, megközelítőleg 40%os csökkenés mutatkozott.
10
Munkaerő-piaci szolgáltatások A kirendeltségek általános feladatkörébe nem tartozó, munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a szolgáltató központokban dolgozó humán szakemberek látják el. Általánosságban elmondható, hogy az érdeklődők számára a tanácsadók által nyújtott szolgáltatások a lakhelyükhöz közel, szinte valamennyi térségben elérhetők. Vannak olyan jellegű szolgáltatások, amelyek jellemzően a megyeszékhelyeken érhetők el, mint pl. az Álláskereső Klubok, a Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT), a Rehabilitációs Információs Centrumok RIC), EUROFIT-ek, amelynek oka a szolgáltatások speciális felszereltség igénye, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges szakképzettség. Fejlesztések A TÁMOP 1.3.1. „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” kiemelt projekt három komponensből és 23 alprojektből tevődik össze. Az első komponens a szolgáltatásfejlesztés, a második komponens az informatikai fejlesztések, a harmadik komponens a munkaügyi kutatások és stratégiai fejlesztések témakörét öleli fel. A program keretei között 2010. év végéig 3.9 milliárd forint pénzügyi kötelezettségvállalás terhére 2.9 milliárd forint kifizetés történt. Az egyes alprojektekben elvégzett fontosabb tevékenységek: A munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások kapcsolódása Megtörtént a közbeszerzés minőségbiztosítása.
teljes
dokumentációjának
ESZA/EKKE
által
történő
A jelenlegi szolgáltatási modell eszközrendszerének vizsgálata, a munkaügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges feltételek, valamint a tájékoztatást szolgáló eszközök fejlesztése Megtörtént az alprojektben tervezett szórólapok (20 féle) nyomdai kivitelezése és eljuttatása a régiókhoz. Nemzeti virtuális munkaerő-piac kialakítása (I. előkészítő etap) A vállalkozó elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt. A virtuális munkaerőpiaccal szorosan összefüggő elektronikus bejelentésekhez kapcsolódó eljárásrendek elkészültek. Elkészültek az elektronikus bejelentések eljárásrendjei. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. A vállalkozó elkészítette a csatlakozó rendszerek és a virtuális munkaerőpiac rendszertervét. Az alprojekt tevékenységei befejeződtek. Roma foglalkoztatás szervező tevékenység Ellenőrzésre kerültek az alprojekt dokumentációk: - kapcsolat-felvételi lap, - kapcsolattartási napló, - képzési bevonáshoz: képzési szerződés, OKJ-bizonyítvány. Ezen túl a nem személyes akta része, az együttműködési megállapodás is ellenőrzésre került. Elkészült hét különálló regionális jegyzőkönyv, és huszonhét önálló záró tanulmány a foglalkoztatás-szervezők helyi,
11
kistérségi munkáiról. A foglalkoztatás szervező tevékenység eredményeképpen a bevontak száma összesen 3 134 fő. Megváltozott munkaképességű ügyfelekkel való bánásmód fejlesztése, ÁFSZ dolgozói szemléletváltás lehetőségének megteremtése A képzések befejeződtek, elkészültek a tanúsítványok és emléklapok. Megvalósult képzések: multiplikátor képzés; kirendeltség-vezetők képzése; régiós vezetői képzés; ügyintézői képzés. A tréningek (ügyfélkezelési, hátránykezelési, kommunikációs tréning) szervezése folyamatos. Megtörtént az E-learning tananyag ismételt felülvizsgálata, módosítása. Megváltozott munkaképességű ügyfelek részére szolgáltatások fejlesztése, továbbfejlesztése, kiemelten a rehabilitációs járadékban részesülő személyek körére, valamint a stratégiai együttműködési formák kialakítása és működtetése Az eljárásrendhez kapcsolódó módszertani útmutatóhoz a véleményezések, javaslatok megküldésre kerültek. Az eljárásrend aláírásra került, hatályba lépett. A kirendeltségi ügyintézők az új, aktualizált, módosított eljárásrendet használják. Kommunikációs akadálymentesítés Az akadálymentesítési protokollnak az eredeti tervek szerinti végleges változata elkészült. A vállalkozó a filmeket feliratozta, jeleléssel látta el. A 200 darab Braille-írásos tájékoztató anyag elkészült A/5-ös méretben, jól kezelhetőek, praktikus műanyag fedőlappal. ÁFSZ „állásügynökök-pilot” Az alprojektben tovább folytatódott az állásügynökök aktív terepmunkája, a munkáltatókkal való kapcsolattartása. Munkatársaink a munkaadók felkeresésének eredményeképpen, és az állásfeltárás kapcsán 2010-ben 5 378 db álláshelyet tártak fel. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci közvetítő tevékenységének fejlesztése az atipikus formában szervezhető munkalehetőségek hatékony feltárása révén A vállalkozó konzorciummal való szerződést az FSZH hibás teljesítésre hivatkozva, 2010. március 24-én felmondta. A vállalkozó bírósági keresetet nyújtott be a keletkezett jogvita eldöntésére. Új szolgáltatás csomag a mikro-, kis-, és középvállalkozások rézére A pénzügyi, illetve a jogi tanácsadás folyamatos a hét régió területén. Az érdeklődés az új szolgáltatás iránt intenzív és folyamatos a munkáltatók, továbbá a vállalkozást alapítani szándékozók részéről. Plakátok, szóróanyagok készültek. Az országos hatáskörű munkaadókkal kapcsolatot tartó team működtetése Munkáltatói kerekasztal megbeszélések kerültek megrendezésre a pénzügyi szektor, az építőipari munkaadók, valamint a nagyszolgáltatók és nagykereskedők részvételével. A rendezvényeken a munkáltatók mellett a munkaadó szervezetek, érdekképviseleti szervek, a
12
KKV és állásügynök alprojekt munkatársai is részt vettek. Kialakításra került tematikus portál célzottan a nagyvállalatoknak. A központi informatikai rendszer továbbfejlesztése Megvalósult tevékenységek: az ÁFSZ integrált ügykezelő rendszerének továbbfejlesztése; az informatikai fejlesztések megvalósításának minőségbiztosítása.
(IR)
ÁFSZ portál funkciók bővítése, elektronikus kormányzati szolgáltatások továbbfejlesztése Elkészült a kis- és középvállalkozások portálja: designjavítások, a végleges design elfogadása, a domain név bejegyzése; Rehabilitációs portál: a design tesztelése, javítások, a domain név bejegyzése. Megtörtént az Új Etalon hiányzó adattábláinak feltöltése, IR-ből generált önéletrajz, önéletrajz-rögzítés, internetes állásbejelentés, keresés-párosítás funkciók fejlesztése, tesztelése. Megkezdődött a Virtuális Munkaerőpiac portál fejlesztése. Az ÁFSZ adatvagyonára épülő adattárházas fejlesztések Megtörtént a monitoring alapadatokhoz beérkezett kérdőívek válaszainak feldolgozása, ezzel a 2009 évben támogatásban részt vettek 180 napos követése lezárult. Az aktív eszköz pénzügyi mutatóinak forrásadat-megfeleltetése is megtörtént. Az adat transzformációs, betöltési és adatkinyerési eljárások automatizálása és üzembeállítása megtörtént. Megvalósult a munkaerőigény és közvetítés adatszolgáltatás kiegészítése az új közfoglalkoztatás adatainak megjelenítésével. A közfoglalkoztatás két új támogatási eszközének adatmegfeleltetése megtörtént. FPIR (Foglalkoztatáspolitikai Pénzügyi Információs Rendszer) Az átadott programverzió teszteléséhez szükséges tesztelői oktatás megtörtént. A tesztelésre átadott felhasználói program tesztelése a tesztelési tervben meghatározott ütemezés szerint folyik (központosított formában, a fejlesztő jelenlétében). Az FPIR éles indulásához szükséges környezetet kialakításra került. A rendszer szakmai auditja megtörtént. Az audit által jelzett problémák javítása elkezdődött. A törzsadat javítás befejeződött. Az FPIRETALON rendszerkapcsolatot a teszt környezetben véglegesítésre került. Az IR kapcsolat nélküli változata elkészült. Az ÁFSZ ügyviteli folyamatainak támogatása Megtörtént a humánerőforrás gazdálkodási rendszer bevezetése, az iratkezelés korszerűsítése, az elektronikus iratkezelés bevezetése, a humánerőforrás gazdálkodási rendszer bevezetése. Központi informatikai infrastruktúrafejlesztések A központi gépterem és kiszolgáló infrastruktúra továbbfejlesztése területén: a SAN rendszer kialakításához az implementációs terv alapján a storage-ok felszabadítása és a SAN-ba illesztése elkészült. Az adatbázisok konszolidálása a SAN rendszerrel együtt elkészült. Az FPIR rendszer éles bevezetéséhez kialakításra kerültek a szükséges üzemi környezetek (teszt/oktató/éles). Ezen belül az alkalmazás és adatbázis környezetek valamint szükséges biztonsági beállítások elkészültek.
13
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat humán erőforrás gazdálkodási rendszerének megújítása A humán erőforrás fejlesztési modell kialakítása határidőre sikeresen befejeződött. A képzések I. ütemének Vezetőképzés, Kiégési tünetek kezelését szolgáló képzések, Csapatépítés, Ügyfélszolgálati ismeretek, Munkáltatói kapcsolattartók képzése, Munkavállalási tanácsadók képzése, Foglalkoztatási tanácsadók képzése, Munkaadói kapcsolattartás fejlesztése) tekintetében a fejlesztéseket határidőre sikeresen befejeztük, a közös munkát lezártuk. A képzés II. ütemének (Humán vezetők képzése, titkárnői ismeretek képzés, PR referensek képzése) tekintetében szintén befejeződtek a fejlesztések, a közös munka sikeresen lezárult. A foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása Munkaerő-piaci politikák komplex értékelése kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. Az aktív eszközök kontrollcsoportos értékelése kapcsán tovább folytatódott a kutatási tevékenység. Az ÁFSZ forgalmi részesedése, ismertsége, elégedettségi vizsgálata kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. A kutatási adatbázis kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. Minőségfejlesztés A partnerközpontú kirendeltségi minőségirányítási modell kiterjesztése kapcsán befejeződött a minőségügyi alapismeretek oktatása mind a 21 kirendeltségen. A folyamatközpontú kirendeltségi minőségirányítási modell tevékenység kapcsán elkészült: „Folymatközpontú modell kézikönyv”, „Projektterv egy folyamatközpontú minőségirányítási rendszer bevezetésére az ÁFSZ regionális munkaügyi központok kirendeltségein”, „Monitoring terv a regionális munkaügyi központok kirendeltségein bevezetett folyamatközpontú minőségirányítási rendszerhez”, „A folyamatközpontú irányítási rendszer munkafolyamatai és az indikátor rendszer”, „Kirendeltségi auditok eljárásrendje és az auditok értékelési rendje”. ISO bevezetés az FSZH-ban, és a régiókban. Megtörtént az elégedettség mérések eszközrendszerének korszerűsítése, a vizsgálatok módszertana és eljárási rendek tanulmánynak a véleményezése és jóváhagyása. Az ÁFSZ stratégia aktualizálása az új rehabilitációs és szociális feladatkörben Elkészült hazai helyzetelemzés, tanulmányok: „Az ÁFSZ jelenlegi feladatrendszerének, hatáskörének számbavétele a jogszabályi környezet tükrében”„Megváltozott szervezeti struktúra és feladatrendszer összhangjának vizsgálata”„Jelenlegi vezetés irányítási mechanizmusok áttekintése a MEV rendszer tükrében”. Elkészült külföldi helyzetelemzés tanulmányok: Vezetési-irányítási rendszerek áttekintése az Európai Unió jelentősebb tagállamaiban. A vezetési rendszer és a tervezői kapacitások fejlesztése Elkészült az egyes országok ÁFSZ-eivel történt összehasonlító elemzés. Az eredmény- és hatásmutatók a jelenlegi feladatrendszer ismeretében kidolgozásra kerültek.
14
Nemzetközi és határon átnyúló együttműködések támogatása Elkészült helyzetfelmérés a határon átnyúló régiók gazdasági, munkaerő-piaci helyzetéről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról. Megtörtént a határon átnyúló régiók munkaerő-piaci szolgáltatási kapacitásának felmérése. Összefoglaló tanulmány készült a foglalkoztatás növelése érdekében alkalmazott jó gyakorlatokról, eszközökről, módszerekről, programokról. A TÁMOP 1.3.1. kiemelt projektben szereződés módosítást kezdeményeztünk. Ehhez kapcsolódóan átdolgozásra kerültek azok az alprojektek, amelyek tevékenysége nem zárult le, illetve új alprojektek kerültek kidolgozásra. Ezek a következők: – – –
Szolgáltatási akkreditáció modellezése Az Új Széchenyi terv megvalósítását segítő hálózat kialakítása és a munkaerő-piaci szolgáltatások kapcsolódása A mobilitást hatékonyabban segítő támogatások kidolgozása.
15
A hazai és Uniós forrásokból biztosított főbb támogatások adatai H A ZA I A fo g la lk o z ta tá s t e lő s e g ítő tá m o g a tá s i eszk ö zö k m eg n ev ezése
É r in te tt lé ts z á m (fő )
U N IÓ S 2010. év
T é n y le g e s k ifiz e té s (m illió F t)
É r in te tt lé ts z á m (fő )
H A Z A I É S U N IÓ S
T é n y le g e s k ifiz e té s (m illió F t)
É r in te tt lé ts z á m (fő )
T é n y le g e s k ifiz e té s (m illió F t)
K ö z h a s z n ú m u n k a v é g z é s tá m o g a tá s a
16 872
4 3 9 6 ,4
16 872
4 3 9 6 ,4
K ö z m u n k a tá m o g a tá s * *
31 528
1 7 1 9 6 ,9
31 528
1 7 1 9 6 ,9
K ö z c é lú m u n k á ra k ö z v e títe tte k * *
137 880
1 3 0 0 2 9 ,5
137 880
1 3 0 0 2 9 ,5
F o g la lk o z ta tá s t e lő s e g ítő k é p z é s
60 336
7 0 2 9 ,1
88 556
1 9 6 4 1 ,8
1 326
1 3 0 ,3
1 326
1 0 ,3
20 585
4 4 5 0 ,7
40 565
1 5 0 5 3 ,3
S z a k k é p z e tts é g g e l r e n d e lk e z ő p á ly a k e z d ő á llá s k e r e s ő k m u n k a ta p a s z ta la t s z e r z é s é n e k tá m o g a tá s a
2 477
7 4 5 ,2
2 477
7 4 5 ,2
M e g á lla p o d á s a m ik r o -, k is - é s k ö z é p v á lla lk o z á s o k k a l, v a la m in t c iv il s z e r v e z e te k k e l já r u lé k k e d v e z m é n y ig é n y b e v é te lé r e
5 880
M u n k a v is z o n y b a n á lló k k é p z é s e F o g la lk o z ta tá s b ő v íté s é t s z o lg á ló b é r tá m o g a tá s
28 220
19 980
1 2 6 1 2 ,7
1 0 6 0 2 ,6
5 880
11 232
6 8 4 4 ,6
11 232
6 4 8 8 ,6
4 775
9 4 2 ,6
4 775
9 4 2 ,6
198
5 7 ,2
198
5 7 ,2
M u n k a e rő p ia c i v á ls á g h e ly z e te k k e z e lé s é n e k , fo g la lk o z ta tá s i s z e rk e z e tv á ltá s e lő s e g íté s é n e k tá m o g a tá s a (M P A F A d e c e n tra liz á lt, ille tv e k ö z p o n ti k e re té b ő l)
1 608
3 8 4 ,2
1 608
3 8 4 ,2
" M u n k a h e ly e k m e g ő rz é s é rt" k ö z p o n ti p ro g ra m (M P A F A k ö z p o n ti k e re té b ő l)
8 929
2 0 3 5 ,3
8 929
2 0 3 5 ,3
B é r g a r a n c ia tá m o g a tá s M u n k a h e ly m e g ő r z é s tá m o g a tá s a M u n k a h e ly m e g ő rz é s tá m o g a tá s a (M P A F A d e c e n tra liz á lt k e re té b ő l) R é s z m u n k a id ő s fo g la lk o z ta tá s tá m o g a tá s a lé ts z á m le é p íté s e k m e g e lő z é s e é rd e k é b e n
V á lla lk o z ó v á v á lá s tá m o g a tá s a T ö k e ju tta tá s m in . b é r ö s s z e g é g ig n y ú jth a tó tá m o g a tá s m in d k e ttő e g y ü tt
215 6 701
2 3 3 9 ,0
610
1 8 7 ,2
7 786
2 5 2 6 ,2
610
1 8 7 ,2
7 786
2 5 2 6 ,2
1 748
1 7 5 7 ,1
260
M in d ö s s z e s e n
7 176
2 3 3 9 ,0
M u n k a h e ly te r e m té s tá m o g a tá s a a tá rg y é v b e n lé tre h o z o tt m u n k a h e ly e k szám a**
1 748
1 7 5 7 ,1
13 801
1 0 6 8 7 ,0
9 964
2 7 7 5 ,4
1 784
1 3 4 6 2 ,4
1 324
7 1 ,9
460
5 5 ,0
1 784
1 2 6 ,9
588
4 0 8 ,1
588
4 0 8 ,1
1 436
1 0 1 7 ,4
1 436
1 0 1 7 ,4
0
0 ,0
0
0 ,0
56 306
1 2 4 0 ,7
56 306
1 2 5 0 ,1
372 793
1 9 1 7 6 3 ,2
432 027
2 2 2 0 8 6 ,3
M e g v á lto z o tt m u n k a k é p e s s é g ű s z e m é ly e k fo g la lk o z ta tá s á n a k tá m o g a tá s a H e ly k ö z i u ta z á s i k ö lts é g e k á tv á lla lá s a C s o p o r to s s z e m é ly s z á llítá s tá m o g a tá s a T ávm unka program * R e g io n á lis m u n k a e r ő -p ia c i p r o g r a m o k tá m o g a tá s a C s o p o r to s lé ts z á m le é p íté s h á tr á n y o s k ö v e tk e z m é n y e in e k e n y h íté s é t c é lz ó tá m o g a tá s T á m o g a tá s m u n k a e r ő -p ia c i s z o lg á lta tá s t n y ú jtó k r é s z é r e * * *
9 ,4 4 0 8 0 ,8
E gyéb*** TÁ M O G A TÁ SO K Ö SSZESEN :
59 234
3 0 3 2 3 ,1
Megjegyzés * Bérköltség támogatás, képzési támogatás, infrastruktúra támogatás együttesen ** Nem az MPA Decentralizált Foglalkoztatási alaprészéből finanszírozott támogatások *** Nem áll rendelkezésre létszámadat
16
4 0 8 0 ,8
Hazai forrásból biztosított foglalkoztatást elősegítő támogatások A statisztikai adatokból, illetve a munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva a 2010-ben a munkaerő-piaci képzésben voltak a legtöbben, több mint 60 ezer fő. A bér-, és bérköltség támogatásban együtt 48,5 ezer fő, míg a harmadik legnépesebb hagyományos foglalkoztatáspolitikai eszközben 16,9 ezer fő vett részt. Az egyes támogatásokra fordított költségek is hasonlóképpen alakultak. E felsoroláson kívül kiemelkedő foglalkoztatási jelentőséggel bírt az „Út a munkához” program keretében a közcélú foglalkoztatás (137,9 ezer fő), valamint a közmunka programok keretében való foglalkoztatás (31,5 ezer fő). Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban, 2010-ben 20 585 fő részesült. A támogatást elsősorban a versenyszféra vállalkozásai veszik igénybe, ugyanakkor jelentős létszámot foglalkoztatattak bértámogatás keretében a költségvetés szervek is. 2010-ben a bértámogatásban részesült vállalkozások 83,4%-a mikro- és kisvállalkozás volt. A bértámogatással foglalkoztatott munkavállalók egynegyede legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 65,3%-uk középfokú végzettségű volt. Közhasznú munkavégzésben, 2010-ben összesen 16 872 fő vett részt. Számuk 2009-hez viszonyítva mintegy 4 ezer fővel csökkent. A közhasznú munkában foglalkoztatottak számának radikális csökkenése még 2009-ben következett be az „Út a munkához” programban keretében való közcélú foglalkoztatás előretörésével. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott. Többségében települési önkormányzatok, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, non-profit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. A közhasznú foglalkoztatottak 71,3%-a dolgozott ilyen intézményekben. A munkafeladatok zöme kommunális jellegű volt, az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozására, a települések tisztántartására, valamint középületek karbantartására és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. A regionális munkaügyi központok pályázati úton biztosítanak lehetőséget az álláskeresők részére a vállalkozóvá válásukat elősegítő támogatások igénybe vételéhez. A vissza nem térítendő tőkejuttatás és/vagy legfeljebb fél éven át a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívását a munkaügyi központok 2010. évben is meghirdették. Tőkejuttatásban országosan 215 fő, a 6 havi minimálbér mértékéig terjedő támogatásban 6 701 fő részesült. Mindkét támogatási formát együttesen 260 pályázó esetében ítélték meg. Támogatásként összesen 2 339 millió Ft került kifizetésre. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásban 13 801 fő részesült 10 687 ezer Ft értékben. Továbbra is megfigyelhető, hogy a munkáltatók egy része a dolgozók munkaidejének csökkentésére kényszerült, annak érdekében, hogy elkerüljék a létszámleépítéseket. A Munkahelyteremtő beruházások támogatása a korábbi évekkel megegyező módon, vissza nem térítendő formában, 800 ezer Ft-ra, a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások esetében további 100 ezer Ft-ra, és a kirendeltségek által közvetített
17
regisztrált álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetén további 300 ezer Ft-tal volt növelhető. Az MPA-2010-1-es kódjelű központi munkahelyteremtő pályázat keretében új műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, egyéb immateriális javak beszerzése, új épület, épületrész építési költségei voltak elszámolhatóak, míg az MPA-2010-2 Információtechnológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása kiírt pályázat alapján beruházáshoz kapcsolódó bérköltségre lehetett pályázni. A két pályázati kiírás alapján összesen 1748 új munkahely kialakításához 1 748,1 millió Ft került felhasználásra. Munkaerő-piaci programok Regionális munkaerő-piaci programok A munkaügyi központok a munkaerő-piaci programokkal elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek, tartós álláskeresők), továbbá a diplomás álláskeresők és a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására irányult. A munkaerő-piaci programok célcsoportjaiban megjelent a hajléktalanok és a menekült jogállású álláskeresők speciális problémákat hordozó rétege is. E csoportoknak a munkaerőpiacra történő be- illetve visszavezetését, foglalkoztathatóságuk javítását szolgálják a programokban együttesen alkalmazott – többségében képzési, foglalkoztatási – támogatások és humánszolgáltatások. A szolgáltatások meghatározásakor igény szerint alkalmazzák a munka- illetve pályatanácsadás, a személyes támogatás (mentor), az álláskereső klub és a tréning eszközeit. A legjellemzőbb támogatási eszköz a képzési támogatás, a bérköltség (bér- és járulék) támogatás és a vele együtt is nyújtható mobilitási támogatás volt. Központi munkaerő-piaci programok A 2010. év során a következőkben felsorolt központi munkaerő-piaci programok segítették a foglalkoztatási feszültségek csökkentését: -
Országos közmunkaprogramok Távmunka program Közfoglalkoztatás szervezők foglalkoztatásának támogatása Postapartner program „Út a munkához program keretében képzésbe vont 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők képzésének támogatását segítők foglalkoztatási támogatása” elnevezésű központi kísérleti program
18
Az átmeneti programok
foglalkoztatási
feszültségek
kezelésére
indított
támogatási
Munkahelymegőrző központi program A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010. január 25-én a regionális munkaügyi központok részére decentralizáltan megvalósítandó központi programot hirdetett meg munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2010. évi támogatására, 500 millió Ft összegben. A regionális munkaügyi központoktól 20 kérelem érkezett. A program keretében 18 vállalkozás kapott munkahelymegőrző támogatást, amelyre a központi keretből 274 millió Ft, a decentralizált keretből 155 millió Ft összegben, így összességében 429 millió Ft került felhasználásra. A megállapított támogatással közvetlenül 1 608 fő munkavállaló leépítését sikerült megelőzni, ami a kötelezettséget is figyelembe véve összességében 3 197 munkahely megőrzését biztosította. „Munkahelymegőrzés támogatása” központi munkaerő-piaci program adatai Régió
Támogatás összege (millió Ft)
Támogatott létszán (fő)
Megtrartani vállalt létszám (fő)
Dél-alföldi RMK
616,8
375
594
Dél-dunántúli RMK
533,2
460
788
Észak-alföldi RMK
411,3
275
585
Észak-magyarországi RMK
696,7
255
867
Közép-dunántúli RMK
366,1
192
301
0
0
0
116,2
51
62
2740,3
1608
3197
Közép-magyarországi RMK Nyugat-dunántúli RMK Összesen
A „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program megvalósítása 2009. évben meghirdetett „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci programban a szerződéskötés végső határideje 2009. november 30. volt, ennek megfelelően 2010. évre kifizetés és a támogatások mellett vállalt foglalkoztatási kötelezettség teljesítése húzódott át. A program keretében nyújtott támogatásokra 2009-ben 6.616 millió, 2010-ben 1.878 millió Ft került kifizetésre A foglalkoztatási kötelezettségüknek a munkáltatók eleget tesznek, kötelezettség szegés miatti visszakövetelésre a programban 2010. évben nem került sor.
Uniós forrásból támogatott programok 2010. évben az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1 „Komplex program az álláskereső és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedésének két alkomponense az SZMM konzorciumvezetői irányításával 7 régiós programterven keresztül valósul meg. Egyik
19
A TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” A projektterv szerint 2008. március 1. és 2010. augusztus 31. között országosan 9 600 rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelet kell a programba bevonni. A regionális munkaügyi központok a program teljes ideje alatt összesen 12 641 főt vontak be. A TÁMOP 1.1.1 program keretében nyújtható támogatások közül képzésben 5 140 fő, bérköltség támogatásban 5 362 fő részesült. Nagyságrenddel kevesebb a bértámogatásban (109 fő), a rehabilitációs bértámogatásban (173 fő) és a vállalkozóvá válási támogatásban részesülők (119 fő) aránya. A TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetű, illetve a válság miatt munkanélkülivé vált álláskeresők támogatása” A program célja, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a válság miatt munkanélkülivé vált álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációját személyre szabott komplex segítségnyújtással mozdítsa elő. Az elhelyezkedését segítő program megvalósulását 5 indikátor mutatja: A programba 2008. 01. 01-jétől 2010. 12. 31-ig bevont összes létszám: 58 057 fő, amely a 2008-2011 programszakaszra összesen bevonni tervezett 50 703 főnek a 114,5%-a. Ezen (tehát a bevontak létszámán) belül a hátrányos helyzetű személyek száma 35 041 fő, amely a (csak körükben) bevonni tervezettek 144,6%-a, illetve az összes bevontakból a 2008.09.01. után állásvesztők száma 23 017 fő, amely a (csak körükben) bevonni tervezett 122,53%-a. Képzésbe vontak létszáma 36 864 fő, amely az összes képzésbe bevonni tervezett 32 608 főnek a 113,05%-a. A képzést sikeresen befejezők létszáma 30 228 fő, amely az összes ekként tervezett 31 078 főnek a 97,26%-a. A programot sikeresen befejezettek létszáma: 39 128 fő, mely az összes ekként tervezett 40 475 főnek a 96,67%-a. A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 13 410 fő, mely az összes ekként tervezett 14 589 főnek a 91,92%-a. A bevontak körében a nemek megoszlása: 31 007 fő nő (az összes bevont 53,41%-a), és 27 042 fő férfi (46,58%), megváltozott munkaképességűek száma 687 fő (az összes bevont 1,18%-a). roma (hozzávetőleges adat): 3797 fő (az összes bevont 6,54%-a). A központi program országos forrása 53,041 millió Ft volt, a 2010. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség: 18,652 millió Ft, illetve a 2011. évben felhasználható pénzösszeg: 3,774 millió Ft. A TÁMOP 1.1.3 „Út a munka világába” elnevezésű program. (Nem azonos az önkormányzatok 2010. évi „Út a munkához” közfoglalkoztatási programjával)
20
A 2009. év novemberétől elindítható, a gyakorlatban 2010-ben elinduló program célcsoportjába azok az álláskeresőként nyilvántartott személyek tartoznak, akik a bevonás időpontjában a Szoc. tv. alapján rendelkezésre állási támogatásra jogosultak és a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükre csak akkor van lehetőség, ha foglalkoztathatóságuk javítása érdekében komplex támogatásban részesülnek. A program megvalósulását négy indikátor, illetve további két mutató tükrözi: A program indításától a 2010. 12. 31-ig bevont összes létszám: 5 776 fő, amely az összesen bevonni tervezett 5 190 főnek a 111%-a. Képzésbe vontak létszáma 4 163 fő, amely az összes képzésbe bevonni tervezett 3 856 főnek a 107,96%-a. A képzést sikeresen befejezők létszáma 2 866 fő, amely az összes ekként tervezett 3 332 főnek a 86,01%-a. A program keretében munkatapasztalatot szerzett és/vagy elhelyezkedettek létszáma 198 fő, amely az összes ekként tervezett 3 027 főnek a 6,54%-a. Mutatók: A programot sikeresen befejezettek létszáma: 531 fő (e mutatónál előre eltervezett célérték nincsen meghatározva). A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 15 fő (e mutatónál előre eltervezett célérték nincsen meghatározva). A programban minden indikátor, illetve mutatószám növekedni fog még, időben az utolsók teljesülése várható későbbre. A bevontak körében – a nemek megoszlása: 2552 fő nő (az összes bevont létszám 44,19%-a), és 3 224 fő férfi 55,81%), – a megváltozott munkaképességűek száma 44 fő (az összes bevont 0,76%-a). – roma (hozzávetőleges adat): 513 fő (az összes bevont 8,88%-a). A központi program országos forrása 7500 millió Ft, ebből 2009. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség országosan 67,738 millió Ft volt. 2010. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség 2,734 millió Ft, a 2011. évben felhasználható pénzösszeg: 4,416 millió Ft. TÁMOP 2.1.1 ”Lépj egyet előre II-B.(ápolási díjas)” program megvalósítása 2009-2010. években A program a TÁMOP 2.1.1 „Lépj egyet előre II.” program folytatásaként, kifejezetten az ápolási díjban részesülő célcsoport számára került 2009 decemberében meghirdetésre és 2011. március végéig tart. A projekt elemei nagyrészt megegyeznek a korábbiakkal, ennek megfelelően az alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképzetlen, illetve elavult szakmával rendelkező felnőttek képzési költségeinek finanszírozására nyílik lehetőség az Európai Szociális Alap forrásaiból. A program megvalósításához a Foglalkoztatási Hivatal rendelkezésére álló keretösszeg 1.500 millió Ft, ami 2.300 hallgató támogatott képzésének megvalósítását tette lehetővé 2010-ben.
21
A képzési szakirányok kiválasztásának elsődleges szempontja az ápolás helyhez kötöttsége miatt az adott szakképesítés távmunkavégzést is lehetővé tevő munkaerő-piaci hasznosíthatósága volt, éppen ezért volt támogatható az informatikai képzés. Ugyancsak kiemelt képzési szakirányként kerültek megjelölésre az ápoláshoz, gondozáshoz kapcsolódó speciális képzések. Az „Út a munkához” program 2010. évre vonatkozóan az Állami Foglalkoztatási Szolgálat célkitűzései között kiemelt szerepet kapott a munkaügyi és a szociális rendszer integrációja. A 2009-ben indított, „Út a munkához” program második évében is fontos szerepet kapnak a települési önkormányzatok és az önkormányzati társulások. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében 2010. évre közfoglalkoztatási tervet készítettek, amelynek előkészítési folyamatában és a megvalósításában a munkaerő-piaci szervezet is folyamatosan részt vett. Egyénre szabott felzárkóztatási és munkába helyezési programokat kellett kidolgozni, amely a munkavégző képesség növelésére, a mentális készségek javítására és a velük kapcsolatos előítéletek mérséklésére egyaránt kiterjed. Ennek érdekében tovább kellett erősíteni a szociális hatóságok és a munkaügyi szervezet közötti kapcsolattartást, folyamatosan fejleszteni kell a szociális szolgáltatások minőségét. A közfoglalkoztatási programok összehangolása Az „Út a munkához” program keretében a 2009. év tapasztalatira alapozva indultak a tájékoztatások és megbeszélések az év elején, a munkaügyi központ és az önkormányzatok között. A közmunka programok által előírt rátos vagy roma arány eléréséhez a közmunka és közcélú programok egymással történő területi és időbeli összehangolása indokolt volt. A kirendeltségi közvetítés során prioritást élveztek azok a hátrányos helyzetű álláskeresők, akik az „Út a munkához programba” nem tudtak bekapcsolódni. A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások A közfoglalkoztatások lebonyolítására a kirendeltségek és az önkormányzatok közötti megállapodások megkötésére nagyrészt az előző évben sor került. A megállapodásokban foglaltak teljesítését a jogszabályi módosítások nehezítették, de munkatársaink ezt a folyamatos kapcsolattartás során sikeresen megoldották. Az írásos megállapodások mellett a gyakorlatban az érintett szervezetek (munkaügyi központ, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok) együttműködése szorosabbá vált. Napi személyes, telefonos egyeztetések, a szakmai fórumok alkalmával a szervezetek, intézmények munkatársai konstruktív javaslatokkal, a problémák megoldására irányuló kezdeményezések megfogalmazásával működtek együtt, próbáltak közös gondolatmenetet felvázolni, eljárási lépéseket kialakítani. A közfoglalkoztatási tervek véleményezése Az önkormányzatok többsége 2010. évben is figyelembe vette a kirendeltségek véleményét a tervek elkészítése, véglegesítése során. A kialakult együttműködés eredményének is betudható, hogy az önkormányzatok jelentős része már a tervezés időszakában felvette a kapcsolatot az illetékes kirendeltségekkel, közösen elemezték az előző év eredményeit és az előzetes egyeztetést követően fogadták el közfoglalkoztatási terveiket.
22
A közcélú foglalkoztatottak önkormányzati alkalmazása általában széles határok között (312 hónap) mozgott, 2/3-át 8 órában, 1/3-át 6 órában tervezték foglalkoztatni. Egyes önkormányzatok 12 hónapos foglalkoztatással számoltak, ami főleg a rátosok alacsonyabb számával volt összefüggésben. Ott, ahol a célcsoport létszáma magas volt, törekedtek arra, hogy minél többen kapjanak munkalehetőséget, viszont így a foglalkoztatás átlagos időtartama rövidebb volt. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis fejlesztése, működése Az információáramlás támogatására 2009-ben bevezetésre került Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis lehetőséget biztosít az ellátásra kérelmet benyújtók, és abban részesülők hatósági ügyeinek nyilvántartására, illetve ezen adatok érintett szervek közötti elektronikus továbbítására. A gyakorlati használat során érkezett visszajelzések, fejlesztési igények alapján az Adatbázis 2.0 verziójának fejlesztése 2010. májusban indult el. Ebben a verzióban már kiküszöbölésre kerületek a naprakész rögzítést nehezítő tényezők, valamint a lekérdezési funkciók bővítése is megtörtént. Ilyen funkciók a nyomtatás, lekérdezés, új információk feltüntetése, hajléktalanok, közhasznú foglalkoztatottak adatainak kezelése, átminősítő végzések, üzenetszűrők. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai Az aktív korú ellátására jogosultak száma (rátban és RSZS-ben lévők összesen) 2009-ben 298 752 fő volt. 2010-ben 50 402 fővel kevesebb, 248 350 fő. Az álláskeresőként való nyilvántartása 2010-ben 251 778 főnek szünetelt közcélú foglalkoztatásban való részvétel miatt. A program fogadtatása 2010. évben kedvező volt, mind a közvélemény, mind az önkormányzatok szempontjából is, mert a program megfelelt a segély helyett munka elvárásnak. Egyre több munkáltató ismeri fel a foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket, és segíti ennek a rétegnek a munkába állását. Önkormányzatok számára kifizetett támogatások
2009. (millió Ft)
2010. (millió Ft)
közcélú foglalkoztatásra
51 310,5
82 887,9
rendelkezésre állási támogatásra
34 065,0
47 141,6
Összesen:
85 375,5
130 029,5
Hatósági munka Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatósági munkájának döntő része a kirendeltségeken folyik. Az ott meghozott elsőfokú döntések az álláskeresők nyilvántartásával és az álláskeresési ellátások valamint a foglalkoztatási támogatások megállapításával, illetve a jogalap nélkül felvett ellátások és támogatások visszakövetelésével kapcsolatban születnek. Évről évre megfigyelhető az első fokú döntések számának emelkedése, ez a 2009. évihez képest közel 13%-os volt. Ennek oka egyrészt, hogy több mint 100 ezer fővel emelkedett meg a nyilvántartott álláskeresők száma, másrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
23
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jétől hatályba lépő módosításával megnövekedett az első fokon hozott végzések száma. A foglalkoztatási támogatásoknál megkötött hatósági szerződések az elsőfokú döntések kisebb részét, mintegy 16%-át képezik, tekintettel arra, hogy a hatósági tevékenységünkben az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos döntések jelennek meg nagy számban. A megkötött hatósági szerződések módosítására az előző évinél másfélszer több esetben került sor, amire jellemzően a költségvetési rehabilitációs bértámogatás eszköznél volt szükség. Ennek az oka elsősorban a támogatási szerződés időtartamának meghosszabbítása volt, a finanszírozás forrásának év közbeni megváltozása miatt. A központi szervezeti egységek által hozott első fokú döntések száma a 2009. évi adatokhoz viszonyítva közel felére csökkent, melynek nagy részét a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos ügyek teszik ki. A csökkenés fő oka a romániai állampolgárok szabad munkavállalásának engedélyezése volt, amelynek következtében ebben az ügycsoportban a jogorvoslati ügyek száma is csökkent. A 2010. évben egyik legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy a regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik munkatársai a gazdasági válság hatására jelentősen megnövekedett ügyfélkört a korábbi létszámmal, jelentős túlmunkával továbbra is kiszolgálták. A hatósági munka megkönnyítése céljából rendszeres szakmai konzultációk tartásával és jogi állásfoglalások kiadásával segítették a központi szervezeti egységek a kirendeltségek munkáját. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a csoportos létszámleépítések következtében jelentősen megnövekedett ügyfélkör nyilvántartásba vétele és ellátása, valamint a válságkezelő programok működtetésének napi feladatai komoly humán erőforrásokat vontak el az egyébként nagyon fontos humán szolgáltatási feladatoktól és a munkáltatói kapcsolattartás területéről.
II.
A régió gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása II.1. A nyilvántartott álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai* 2009. és 2010. évben (országos adat)** 2010
Ssz.
Megnevezés
2009
Változás
fő 582664
megoszlás, % 100
fő 561768
megoszlás, % 100
főben 20896
%-ban 3,7
1.
Nyilvántartott álláskereső
2. 3.
pályakezdők száma max. 8 ált. végzettségű álláskeresők száma felsőfokú végzettségűek száma egy éven túl álláskeresők száma
52637
9
49329
8,8
3308
6,7
228973 30401 164955
39,3 5,2 28,3
225406 25121 145258
40,1 4,5 25,9
3567 5280 19697
1,6 21 13,6
Ellátásra jogosultak* száma együtt (7+8+10)
354118
60,8
352783
62,8
1335
0,4
4. 5. 6.
24
7.
álláskeresési járadékra 124968 21,4 148949 jogosultak száma 8. álláskeresési segélyre jogosultak 61366 10,5 47877 száma 9. ellátás nélküliek 228546 39,2 208985 10. rendelkezésre állási 167784 28,8 155956 támogatásra jogosultak létszáma *záró létszámok átlaga (központilag készül) ** a 2010. évi országos összesített adatokat kérjük megyei bontásban is megadni
II.2. A nyilvántartott álláskeresők ágazatonként és megyénként
összetételének
26,5
-23981
-16,1
8,5 37,2
13489 19561
28,2 9,4
27,8
11828
7,6
alakulása,
változása
2010. évben a nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 582,7 ezer fő volt, mely 2009-es évhez viszonyítva 3,7%-kal nőtt. Az álláskeresők száma februárban csúcsosodott ki, amikor is 659,0 ezer főt tett ki, ami júniusra lecsökkent 546,0 ezer főre, majd a következő hónapokban tapasztalt ingadozás után 2010 végére 591,3 ezer főre kúszott fel. Március és június között bekövetkező csökkenés nagyrészt a megszokott szezonális trendnek tudható be. A legtöbb nyilvántartott álláskeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén (68,0 ezer fő)- és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (56,9 ezer fő) regisztráltak 2010-ben. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2010-ben átlagosan 13,3%-ot tett ki, mely az előző évhez képest 0,5% ponttal magasabb. Az ország régióit és megyéit vizsgálva elmondhatjuk, hogy továbbra is jelentősek a régiók közötti különbségek. A legmagasabb értéket továbbra is az ország gazdaságilag elmaradottabb helyzetű régiói produkálták: Észak-Magyarország 21,5%-ot, Észak-Alföld 20,9%-ot. A legkisebb relatív mutatóval, 6,6%-kal továbbra is Budapest rendelkezik. A két pólus között közel 15% pont a különbség. A megyék között még nagyobb a szakadék: Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 18,9% pont, de 2009-hez képest még így is csökkent a különbség. Nem csak országos szinten, hanem egyes régiókon belül is óriási eltéréseket figyelhetünk meg, a legnagyobbat kiemelve: az Észak-alföldi régión belül Jász-Nagykun-Szolnok- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közötti differencia 8,4% pont.
25
A nyilvántartott álláskeresők száma a gazdaságilag aktív népességehez viszonyítva 2010-ben megyénként
%
Országos átlag (13,3%)
25,0 20,0 15,0 10,0
Cs o n g r ád
Bé k é s
Bá c s-Ki s k u n
Sz a b o l cs -Sz a t má-Be r r eg
Jás z-Na gy k u-Sz n ol no k
Ha j dú-Bi ha r
Nó g r ád
He v e s
Bo r s o d-Ab a új-Ze mp l én
To l na
So m o g y
Ba r an y a
Za l a
Va s
Gy ő r- Mo s o-So n pr on
Ve s z p r ém
Ko m á r o -mEs zt er go m
Fe j ér
Pe s t
0,0
Bu d a p e s t
5,0
A nyilvántartásba 2010 év folyamán összesen 783,0 ezer fő lépett be, mely az előző évi belépők számához képest 5,5%-os csökkenést mutat. A tárgyévben 3,8 ezer fővel kevesebb belépőt regisztráltak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál havi átlagban, mint egy évvel korábban. Ennek okaként említhető, hogy a gazdasági válság okozta elbocsátások nagy része 2009-ben következett be, de még így is nagy számban kérték a munkaügyi központok segítségét az emberek. A belépők száma így 65,3 ezer főt tett ki átlagosan havonta. A belépők 11,0%-a tartozik az először belépők csoportjába, melyek száma az előző évhez képest 14,0%-kal csökkent. A visszalépők éves átlagos száma 58,1 ezer fő volt, ami 4,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Egy év alatt az álláskeresők száma a férfiaknál 2,4%-kal, a nőknél 5,2%-kal emelkedett. 2010-ben az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a következő volt: 39,3%-uk rendelkezett legfeljebb 8 általános iskolai, 31,4%-uk szakmunkásképző vagy szakiskolai, 24,1%-uk középiskolai és 5,2%-uk felsőfokú végzettséggel. A pályakezdők aránya 9,0%-ot tett ki, mely előző évhez képest 0,2% pontos növekedést tükröz. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők átlagos havi száma 165,0 ezer főt tett ki, mely egy év alatt 13,6%-kal gyarapodott. Közöttük többségben vannak azok az álláskeresők, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük egy és két év között van, számuk az összlétszámon belül 2010ben átlagban 99,1 ezer fő volt, ami az előző évhez képest 34,1%-kal emelkedett, míg a 2 éven túliak létszáma 7,7%-kal csökkent. Arányuk az összes álláskereső között 28,3%, mely az előző évhez képest 2,5% ponttal nőtt. Az arányemelkedés annak tudható be, hogy a válság következtében a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló álláskeresők száma nagyobb ütemben nőtt, mint a nem tartós álláskeresőké. A nyilvántartott álláskeresők 60,8%-a (havi átlagban 354,1 ezer fő) volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra és kevesebb, mint négytizedük ellátatlan (havi átlagban 228,5 ezer fő) volt. A 354,1 ezer főből 186,3 ezer fő volt jogosult álláskeresési támogatásra (járadék és segély) és 167,8 ezer fő pedig rendelkezésre állási támogatásra. Az előző évhez képest az
26
ellátatlanok aránya 2,0% ponttal, a szociális ellátottaké 1,0% ponttal nőtt, míg az álláskeresési ellátottaké 3,0% ponttal csökkent.
% 50,0
A nyilvántartott álláskeresők összetétele az ellátás 2009 típusa szerint 2009 és 2010-ben 37,2 39,2
35,0 40,0 30,0
27,8
2010
32,0
28,8
20,0 10,0 0,0 Szociális ellátásra jogosult
Álláskeresési ellátásra jogosult
Ellátatlan
II.3. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése 2010-ben kiadott munkavállalási engedélyek (ide értve az általános és szezonális engedélyeket is) és bejelentések együttes száma 24 500 darab volt, mely 13,0%-kal (3 700 darabbal) kevesebb, mint előző évben. Ezen belül 11 337 darab munkavállalási engedélyt és 13 198 fő külföldi munkavállalót jelentettek be a foglalkoztatók Magyarországon. A kiadott munkavállalási engedélyek száma 16,5%-kal emelkedett, míg a bejelentett külföldi munkavállalók száma 28,6%-kal csökkent. A legtöbb kiadott engedély és bejelentés a Közép-magyarországi (12 375 darab), míg a legkevesebb a Dél-dunántúli (457 darab) régióban volt. Közép-Magyarország dominanciája továbbra is jelentős, hiszen az itt kiadott engedélyek és bejelentések együttes összege az országos együttes érték 50,4%-a. A kiadott engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és a bejelentések együttes számát tekintve 2010. évben legnagyobb számban 6 889 db-bal a román állampolgárok bejelentései állnak, részesedésük az összes kiadott engedély és bejelentés együttes számához viszonyítva 28,1%-os, de csak a bejelentéseket számát tekintve a részesedésük eléri az 52,2%ot. A románok állampolgárokat az ukrán munkavállalók követik 4 024 fővel, arányuk 16,4% volt, csak az általános engedélyeket tekintve részesedésük 31,2%. A szlovák állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó bejelentések száma 3 294 db, részesedésük az összes kiadott engedély és bejelentés együttes számához képest 13,4%-os, csak a bejelentéseket tekintve a részesedésük 25,0% volt. A román, ukrán, szlovák munkavállalók együttesen az összesen kiadott engedélyek, ill. bejelentések kétharmadát birtokolják. Az EU-27 tagállamokból a munkáltatók összesen 12 385 főt (50,5%), az EU-15-ből 1729 főt (7,0%), az uniós szomszédos országokból (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) 10 336 főt (42,1%), a nem uniós szomszédos (Horvátország, Szerbia, Ukrajna) országokból pedig 5559 főt (22,7%) jelentetek be. A nem uniós európai országok külföldi munkavállalói összesen 6191 db
27
(25,2%), az Európán kívüli országok külföldi munkavállalói pedig összesen 5 959 db (24,3%) munkavállalási engedélyt kaptak. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának adatai 2010-ben Régió megnevezése Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen:
Kiadott általános és szezonális Bejelentések munkavállalási engedélyek száma az év (regisztrációk) száma az év folyamán (db) folyamán (db) 2009 2010 2009 2010 6 625 7 418 8 432 4 957 825 932 2 424 3 186 727 944 1 275 930 204 311 584 146 276 294 483 398 384 778 427 374 689 660 4 860 3 207 9 730 11 337 18 485 13 198
2010-ben a legtöbb külföldi állampolgár az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban (4465 fő, részesedése 18,2%), és a feldolgozóiparban (4124 fő, részesedése 16,8%) kezdte meg munkáját. Jelentős volt még a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás (3882 fő, részesedése 15,8%) és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (2 956 fő, részesedése 12,0%), valamint az építőiparban (2 391 fő, részesedése 9,7%) tevékenykedők száma is. II.4. A „Rövid távú munkaerő-piaci prognózis” 2011-re előrevetített eredményei A 2010-ben készült „Rövid távú munkaerő-piaci prognózis” mintájába került vállalkozások körében a foglalkoztatottak számának 2,3%-os növekedése várható 2011-ben. Az egyes régiók közül a legnagyobb bővülés Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és NyugatDunántúlon prognosztizálható. Ugyanakkor megemlíthető, hogy a minta vállalkozásainak körében 2010-ben a legtöbb foglalkoztatott Közép-Dunántúlon (17,2%) és KözépMagyarországon (15,9%) volt. Ha a nemzetgazdasági ágak előrejelzéseit vizsgáljuk meg, kiemelendő, hogy a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágat kivéve – ahol 1,2%-os csökkenést prognosztizáltak a vállalkozások – a foglalkoztatottak számának növekedése várható. Az előrejelzés alapján az információ és kommunikációszolgáltatás (8,2%), a szakmai, tudományos, és műszaki tevékenység (5,5%), az egyéb szolgáltatás (4,0%) és a feldolgozóipar (3,1%) nemzetgazdasági ágakban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma. Összességében tehát az egyes dimenziók mentén is kedvező elmozdulás jelezhető előre a foglalkoztattak számában.
28
A keresett foglalkozások között 2011-ben az első helyen a gyártósori összeszerelő, majd az egyéb segédmunkás, raktárkezelő, eladó szakmákat találjuk. Fontos megjegyezni, hogy itt döntően olyan foglalkozásokról van szó, amelyeken belül nagy a munkaerő fluktuációjának a mértéke, ebből következően ezeknek a szakmáknak a „keresettsége” vizsgált évtől függetlenül általában a legnagyobb. A keresett foglalkozások TOP 10-es listája 2011-re vonatkozóan Keresett foglalkozások 2011 1. gyártósori összeszerelő 2. egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 3. raktárkezelő 4. eladó 5. targoncavezető 6. tehergépkocsi-vezető 7. egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelő 8. egyéb mérnökök 9. lakatos 10. egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói
II.5. Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák és az egyszerűsített foglalkoztatás tapasztalatai Alkalmi munkavállaló könyv A szezonális munkavállalásnak 2010. március 31-ig a legelfogadottabb és legelterjedtebb formája az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás volt. 2009-ben az ÁFSZ adatai alapján 443,5 ezer fő váltotta ki az AM könyvet, és a könyv érvényességét figyelembe véve több mint másfélmillió ember rendelkezett érvényes AM könyvvel. Ezzel szemben igazoltan 567,2 ezer ember dolgozott átlagosan 13,2 alkalommal, alkalmanként mintegy 1,7 napot dolgozva (összesen 12,9 millió munkanap). 2010. első három hónapjában 52,2 ezer új AM könyvet váltottak ki, s a többi érvényben lévő könyvvel 243,7 ezer ember dolgozott átlagosan 6,2 alkalommal, alkalmanként 1,8 napot foglalkoztatva (összesen 2,6 millió munkanap).
29
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-jétől az AM könyvet felváltotta az egyszerűsített foglalkoztatás adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettsége. A bejelentések adatairól az adatbázist az APEH kezelte, és azt megküldte az Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak. Az előzetes összesítés szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők létszáma 2010-ben (április 1-jétől) összesen 2 739,2 ezer fő volt, 31,3%-uk a mezőgazdaság területén dolgozott, további 67,4% alkalmi munkát végzett. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében összesen 5,2 millió napot dolgoztak. Az egyszerűsített foglalkoztatásra belépők számának havi alakulása jelzi e foglalkoztatási forma erős szezonális jellegét.
Összességében a tendenciákról: míg 2009-ben 12,9 millió munkanapot, addig 2010-ben 7,8 millió munkanapot dolgoztak alkalmi/egyszerűsített foglalkoztatásban, megközelítőleg 40%os csökkenés mutatkozott. A feltételezhető okok az alábbiak lehetnek: – A mezőgazdaságot ért természeti katasztrófák jelentősen befolyásolták a termelést, és az ahhoz kapcsolódó munkaerőigényt. – Ez éreztette hatását a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparban is. – Az építőipar „mélyrepülése” 2010-ben tovább folytatódott. – Az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás visszaszorulásához valószínűleg hozzájárult a 2010. április 1-jétől érvényes új, korábbinál magasabb adómérték is. A rövid távú munkaerő-piaci prognózis felmérés adatai is alátámasztják a fenti tendenciát: a mintába került vállalkozások körében az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők/egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők száma és aránya 2009 óta csökkent, sőt a 2011-re vonatkozó előrejelzés további csökkenést jelez. A 2011-re vonatkozó előrejelzés csak a 2009-es létszám kétharmadát prognosztizálja az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, ami alátámasztja, hogy egyre kisebb a jelentősége ennek a foglalkoztatási formának a vállalkozások munkaerő gazdálkodásában.
30
III.
A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére III.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) 2010. 2008. 2009. Szolgáltatások megnevezése (fő) (fő) (fő)
Munkatanácsadás (egyéni)
115 789
81 325
59 889
Pálya tanácsadás (pályaválasztási és pályamódosítási tanácsadás) (egyéni) Álláskeresési tanácsadás (összesen)
22 478
15 776
12 624
296 480
201 203
184 757
281 738
190 033
165 128
13 153
9 842
18 433
1 589
1 328
1 196
Rehabilitációs tanácsadás
7 798
6 999
9 288
Pszichológiai tanácsadás
5 497
2 785
2 683
448 042
308 088
269 241
Egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresési klub (csoportos)
Összesen:
Az ügyfelek a hatékony álláskeresésük érdekében számos szolgáltatást tudnak igénybe venni, melynek keretében a munkaügyi központokban dolgozó tanácsadók 2010. évben 274 017 főnek nyújtottak személyre szóló humán szolgáltatásokat, ez 11,1%-kal (34 071 fő) kevesebb az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
A legnagyobb létszámban, az álláskeresési tanácsadásokban vettek részt az ügyfelek, összesen közel 190 ezer fő, ezt követi a munkatanácsadásban részesülők száma, amely közel 60 ezer fő. Ezekből a számokból egyértelműen kitűnik, hogy a szolgáltatásban részesülők közel kétharmada a hatékony álláskeresés elősegítésének érdekében vette igénybe a munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások valamelyikét. Lényeges csökkenés tapasztalható a 3 hetes álláskereső klubban részesülő ügyfelek számában, melynek oka vélhetően a csökkenő tanácsadói kapacitásra vezethető vissza. Feltehetően ugyanezen ok miatt, a rövidebb és intenzívebb három napos álláskeresési technikákon a 2010. évben az előző évhez képest közel 50%-al többen vettek részt. A kirendeltségek általános feladatkörébe nem tartozó, munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a szolgáltató központokban dolgozó humán szakemberek látják el. Általánosságban elmondható, hogy az érdeklődők számára a tanácsadók által nyújtott szolgáltatások a lakhelyükhöz közel, szinte valamennyi térségben elérhetők. Vannak olyan jellegű szolgáltatások, amelyek jellemzően a megyeszékhelyeken érhetők el, mint pl. az Álláskereső Klubok, a Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT), a Rehabilitációs Információs Centrumok RIC), EUROFIT-ek, melynek oka a szolgáltatások speciális felszereltség igénye, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges szakképzettség. Preventív, a munkanélküliség megelőzését célzó pályaorientációs tevékenységet az általános és középiskolás diákok körében, a megalapozott pályaválasztás elősegítésével támogatja a
31
munkaügyi központ. Ennek keretében a tanácsadók az iskolák és diákok igényeinek megfelelően pályaválasztási tanácsadást és a munkaerőpiacot érintő tájékoztatást adnak. Egyes régiókban igény szerint együttműködés kialakítására került sor a térségben működő felsőoktatási intézményekkel, illetve karrier irodákkal, melynek keretében a felsőoktatásban tanulóknak munkaerő-piaci foglalkozásokat, tájékoztatókat tartottak, ezzel lehetőséget teremtve a karriertervezésre, vagy egy esetleges szakmaváltásra. Összességében elmondható, hogy a munkaerő-piaci szolgáltatások szerepe a gazdaság és munkaerőpiac fokozódó szükséglete miatt kiemelt jelentőségű, annak ellenére, hogy a szolgáltatásokban résztvevők száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés alapvető okai között elsődlegesen kiemelhető a tanácsadói végzettséggel rendelkező kollégák számának csökkenése, amely egyes régiókban azt vonta maga után, hogy az ügyfelek sok esetben a lakóhelyükhöz közel eső kirendeltség helyett, a megyeszékhelyen működő szolgáltató központokban érhették el a munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatásban részesülők számának csökkenésének további oka, hogy egyes régiókban 2010. évben az uniós keretforrásból finanszírozott vásárolt szolgáltatás helyett, az amúgy is kevesebb munkatanácsadóval rendelkező szolgáltató központok látták el a megyék területén a humánszolgáltatási feladatokat. III.2. A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése Az előző évek gyakorlatának megfelelően a régiók többsége 2010-ben is felméréseket készített, amelyből kimutatható, hogy a munkaügyi nyilvántartásba kerülő fiatalok mely iskolákban végeztek, és milyen szakképzettséget szereztek. Emellett felmérték az egyéb kompetenciákat (nyelvtudás, jogosítvány), a motivációkat, az elhelyezkedést gátló tényezőket, a pályaválasztás körülményeit, az álláskeresési tevékenység jellemzőit, és azt, hogy milyen segítségre tartanak igényt a pályakezdők. A tapasztalatok alapján a regionális munkaügyi központok szükségesnek tartanák egy egységes, minden középiskolára és felsőfokú tanintézményre kötelezően alkalmazandó nyomon követési rendszer kialakítását. Több régióban sor került pályaválasztási módszerek megismertetésére, üzem- és intézménylátogatások szervezésére, hiányszakmák bemutatására, a tanulással kapcsolatos uniós kitekintésre, kiállítás keretében a szakmákat bemutató attrakciók kipróbálására, szakmai fórumok szervezésére, állásbörzére, konferenciára. A pályaválasztási rendezvények során jelentős hangsúlyt kapott a korszerű szakmák, a haladó ismeretek és a munkaerő-piaci szempontjából jelentős hiányszakmák bemutatása. Az e-pálya országos szintű adatokat tartalmazó honlap, amely elérhetővé teszi a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz szükséges információkat, valamint lehetőséget nyújt az új, korszerű tanácsadási formák bevezetésére és alkalmazására. A chat-eléses tanácsadás alapján elmondható, hogy a honlap még mindig nem eléggé ismert a célcsoport számára, a működtetés fenntarthatósága érdekében mielőbb szükséges lenne annak szélesebb körű megismertetése. Éves szinten a bejelentkezők száma elenyésző, mivel az ügyeletet napközben – munkaidőben – látják el a munkatársak, ami a fiatalok internetezési szokásaival ellentétes. A kollégák továbbra is nagyon kisszámú felhasználónak tudtak
32
segítséget nyújtani, pedig a honlapot látogatók véleménye szerint az interaktív kérdőívek hasznosak, segítenek a pályadöntés meghozatalában. III.3. FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére A regionális munkaügyi központok tevékenységét kiegészítő, segítő Foglalkoztatási Információs Pontok kialakítása a 2005. évben kezdődött meg. Az internetes szolgáltatásra épülő FIP-eknek jellemzően az önkormányzatok, teleházak, művelődési házak, könyvtárak vagy civil szervezetek adnak otthont. Az ott dolgozó asszisztensek foglalkoztatásához 2010ben többségében a regionális munkaügyi központok nyújtottak közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatást, illetve munkaerő-piaci szolgáltatók részére nyújtható támogatást. A FIP-ek száma megyénként és régiónként is igen nagy eltéréseket mutat, illetve az egyes FIP-ek is igen változó aktivitással működnek. Az eltelt évek során többet megszűntettek, de sok helyen hoztak létre újakat. A működő FIP-ek száma 2006 FIP-ek 393 száma (db)
2007
2008
2009
2010
359
373
373
346
Az ingyenes internet szolgáltatás igénybe vétele mellett a FIP-eknek nagy szerepük van abban, hogy az őket felkereső ügyfelek naprakész munkaerő-piaci információhoz jussanak, valamint lakóhelyükön tájékozódhassanak az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel feltételeiről, az álláskeresési ellátásokról, a kirendeltségeken bejelentett munkaerőigényekről, a képzési lehetőségekről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, a pályázati lehetőségekről, a regionális munkaügyi központok által szervezett rendezvényekről, pl. állásbörzékről. A kirendeltségek által felkészített szakemberek segítséget nyújtanak az önéletrajzírásban, és az aktuális pályázati dokumentációk letöltésében. Munkájukat támogatják a rendszeresen megküldött tájékoztató anyagok, hírlevelek, illetve a kijelölt kirendeltségi koordinátorok. Jó gyakorlatként ki lehet emelni a nyugat-dunántúli régióban működő két olyan FIP-et, amelyek kistérségi feladatokat is ellátnak. Az általános szolgáltatások mellett ezeken a helyeken átveszik a kirendeltségekre benyújtandó támogatási kérelmeket, munkaerőigényeket, kiállítják az alkalmi munkavállalói könyveket, felkutatják a területükön működő civil szervezeteket, részt vesznek az adatfelmérésekben. Szintén említést érdemel az észak-magyarországi régióban, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési program MAgyar SLOvensky Workforce (MASLOW) projektjének keretében magyar és szlovák oldalon kialakított 6-6 új Információs Pont, amelyek 2010 januárjától kezdték meg működésüket. A térségben élők tájékoztatását segítette az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ OMNI-bus, vagyis mobil információs busz szolgáltatása. A program ideje alatt Magyarországon 44 településen, Szlovákiában 36 településen jelentek meg a mikrobuszban rendszeresített munkaerő-piaci tájékoztatási anyagokkal, tanácsadással, melyeket több mint 1.300 helyi lakos vett igénybe.
33
A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete által koordinált, 2008-ban indult Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) kialakítása fejlesztési projektben opcionális szolgáltatásként 644 IKSZT címbirtokos (az összes címbirtokos 66,3%-a) vállalta ÁFSZ információs pont működtetését. A FIP pontok fenntartásának szükségessége és fontossága elsősorban a kis településeken, apró falvakban élő, főként alacsony iskolai végzettségű, számítástechnikai ismeretekkel nem rendelkező álláskereső személyek körében érezhető. III.4. Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára A regionális munkaügyi központok a munkaadók számára készített általános tájékoztatók, szóróanyagok, munkaadói fórumok mellett nagyobb rendszerességgel használják az elektronikus formában készített, és a honlapjukon közzétehető információs anyagokat. Ehhez két régió használja fel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapját, amelyet rendszeresen frissít. Öt regionális munkaügyi központ a saját honlapján speciális információkat is elérhetővé tesz, így az álláskeresők adatait, a hó végi állás adatokat, idősoros munkaerő-piaci adatokat, információkat a szolgáltatásról, igénybe vehető kedvezményről és támogatásról is. Ezek az oldalak régiónként eltérően napi, illetve havi frissítésűek. Több regionális munkaügyi központban vált gyakorlattá, hogy a régiós illetve sok esetben a kistérségi szintű munkaerő-piaci elemzéseken túl, tájékoztatást adnak a támogatási lehetőségekről, aktuális pályázatokról, rendezvényekről, amit általában havi rendszerességgel hírlevél formájában juttatnak el a munkaügyi tanácstagok, a munkáltatók, az önkormányzatok, a sajtó, valamint a kamarák számára. Két regionális munkaügyi központ tartott közvetlen kapcsolatot az ITDH regionális munkatársaival, ennek eredményeként többször fordult elő közös részvételük a befektetői megbeszéléseken. Ezt követően a potenciális munkaadók speciális kéréseinek megfelelő tartalommal tájékoztató anyagok összeállítására kerül sor, elősegítve ezzel a kedvező befektetői döntés meghozatalát. A Dél-alföldi régió 2008. évben készítette el a „Befektetőknek ajánljuk” című tájékoztató anyagát, mely csokorba szedve tartalmazza a régió fontosabb földrajzi, gazdasági paraméterei mellett a foglalkoztatással kapcsolatos főbb tudnivalókat, munkajogi szabályokat, támogatási lehetőségeket, elérhetőségeiket. Tekintettel arra, hogy a potenciális beruházók által igényelt információk köre lényegesen eltérő, így ezt a tájékoztató anyagukat elsősorban jogszabályi változásokkor frissítik, illetve igény szerint egyedi tájékoztatókat is készítenek. Az Észak-magyarországi régió a MAgyar SLOvensky Workforce (MASLOW) projekt keretében kialakított a régiós honlap részen belül található információs blokkot, melyben rendszeresen frissítve közli a programban részt vevő határ menti kistérségek keresleti-kínálati viszonyait jellemző statisztikai adatokat, továbbá innen teszik közvetlenül elérhetővé a programban résztvevő partnerszervezetek (pl. megyei önkormányzat, megyei kereskedelmi és iparkamara) weblapjait, melyek a határ menti szomszédos térségek munkaadóinak (is) szóló információkat teszik közzé. A Közép-magyarországi régióban 2010-ben is sor került a „Kistérségi konferencia és Lakossági Fórum” című előadássorozatra, ahol a térséget meghatározó társadalmi, gazdasági szereplők - a települési önkormányzatok, kistérségi társulások, munkáltatók, felnőttképzési intézmények, érdekvédelmi- és civil szervezetek képviseltették magukat. Az előadásokon részletes tájékoztatást adtak a térség munkaerő piaci helyzetéről, a foglalkoztatást bővítő-, és
34
az elhelyezkedést segítő forrásokról, pályázati lehetőségekről, támogatási formákról, a térségi együttműködés lehetőségeiről. Összességében valamennyi regionális munkaügyi központ esetében elmondható, hogy az internet használata, valamint a munkáltatói speciális igények kielégítésére való törekvés miatt mindinkább háttérbe szorul az általános tartalmú írásos tájékoztatók jelentősége. III.5. A foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése Hazai forrásból finanszírozott főbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök 2009. év A foglalkoztatást elősegítő támogatási eszközök megnevezése
Tényleges kifizetés (millió Ft)
Érintett létszám (fő)
Közhasznú munkavégzés támogatása Közmunka támogatás** Közcélú munkára közvetítettek**
2010. év Érintett létszám (fő)
Tényleges kifizetés (millió Ft)
20507 15596 103247
3742,8 1517,9 13269,9
16872 31528 137880
4338,2
Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaviszonyban állók képzése
53587 884
6848,6 138,0
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Megállapodás a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, valamint civil szervezetekkel járulékkedvezmény igénybevételére Bérgarancia támogatás
20359
4186,4
60336 1326 27950 20585
21719,7 145,4 12435,9 4542,2
4355 25555
5880 9176,4
11232
5443,0
2477
745,1
844,9
4775
1049,1
211 4696 171
1570,3
215 6701 260
306,7 1746,7 327,6
0
0
0
0
5078
1570,3
7176
2381,0
938
1226,2
1748
1539,6
28122
16614,7
19801
10 687
Helyközi utazási költségek átvállalása Csoportos személyszállítás támogatása
1293
73,5
1324
67,0
Távmunka program*
1061
489,2
588
359,8
Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Munkahelymegőrzés támogatása (kizárólag a DEC FA keretből) Vállalkozóvá válás támogatása
5089
tőkejuttatás min. bér összegégig nyújtható támogatás mindkettő együtt a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költsége Mindösszesen Munkahelyteremtés támogatása a tárgyévben létrehozott munkahelyek száma** Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Befogadó munkahely kialakításának támogatása Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása
35
Regionális munkaerő-piaci programok támogatása ebből bérköltség támogatás Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás Támogatás munkaerő piaci szolgáltatást nyújtók részére
1991
1496,0
70
0,43
60489
970,1
1436 848
1 053,1 525,6
56306
1199,9
* Bérköltség támogatás, képzési támogatás, infrastruktúra támogatás együttesen. ** Nem az MPA Decentralizált Foglalkoztatási alaprészéből finanszírozott támogatások
A statisztikai adatokból, illetve a munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva a 2010-ben a munkaerő-piaci képzésben voltak a legtöbben, több mint 60 ezer fő. A bér-, és bérköltség támogatásban együtt 48,5 ezer fő, míg a harmadik legnépesebb hagyományos foglalkoztatáspolitikai eszközben 16,9 ezer fő vett részt. Az egyes támogatásokra fordított költségek is hasonlóképpen alakultak. E felsoroláson kívül kiemelkedő foglalkoztatási jelentőséggel bírt az „Út a munkához” program keretében a közcélú foglalkoztatás (137,9 ezer fő), valamint a közmunka programok keretében való foglalkoztatás (31,5 ezer fő). A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban 2010-ben 20 585 fő részesült. A támogatást elsősorban a versenyszféra vállalkozásai veszik igénybe, ugyanakkor jelentős létszámot foglalkoztatattak bértámogatás keretében a költségvetés szervek is. 2010-ben a bértámogatásban részesült vállalkozások 83,4%-a mikro- és kisvállalkozás volt. A bértámogatással foglalkoztatott munkavállalók egynegyede legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 65,3%-uk középfokú végzettségű volt. Közhasznú munkavégzésben 2010-ben összesen 16 872 fő vett részt. Számuk 2009-hez viszonyítva mintegy 4 ezer fővel csökkent. A közhasznú munkában foglalkoztatottak számának radikális csökkenése még 2009-ben következett be az „Út a munkához” programban keretében való közcélú foglalkoztatás előretörésével. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott. Többségében települési önkormányzatok, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, non-profit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. A közhasznú foglalkoztatottak 71,3%-a dolgozott ilyen intézményekben. A munkafeladatok zöme kommunális jellegű volt, az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozására, a települések tisztántartására, valamint középületek karbantartására és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. III.6. Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz Az álláskeresők között 2010-ben 40,2%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű volt, semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezett, a gimnáziumi végzettségű szakmával nem rendelkezőket is figyelembe véve az álláskeresők közel fele nem rendelkezett szakképzetlen volt. A munkaügyi központok által indított képzések célja ezért –a munkaerő-piac foglalkoztatási igényeinek kielégítése mellett–, hogy lehetővé tegye e réteg számára a szakképzettség megszerzését, megkönnyítve a munkahelyüket elvesztők számára az elhelyezkedést. 2010-ben munkaerő-piaci képzésben 60 336 fő vett részt.
36
Az álláskeresők előképzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a 2010. évben képzési támogatásban részesülők között a tanulási hajlandóság a középfokú végzettségűekre volt leginkább jellemző, 63,3% a középfokú iskolai végzettségűek köréből kerültek ki. Jellemző volt, hogy a képzésben résztvevők több mint háromnegyede már rendelkezett valamilyen szakképzettséggel. A képzésben résztvevők döntő többsége (83%) valamilyen szakmai képzésen vett részt, melynek 78,6%-a Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést adó képzésen vett részt. Az OKJ-s képzésen 9,6% ponttal többen vettek részt, mint 2009-ben. A nyelvi képzésben résztvevők 9,4%-a volt, egyéb, általános képzésen 7,6% vett részt. A képzési támogatások alapelveinek megfogalmazásakor fontos prioritást jelent, hogy olyan képzésekhez nyújtsunk támogatást, amely találkozik az álláskeresők és munkavállalók elképzeléseivel, valamint a gazdaság igényeivel is. A képzések szervezésénél továbbra is kiemelt szempont volt a hiányszakmákba történő képzések megvalósítása, mint pl. a hegesztő, a CNC forgácsoló.
2010-ben a 12 legnagyobb számban képzett OKJ-ben szereplő szakma az összes OKJ-s képzés résztvevőinek 39,4%-át jelenti. III.7. A ”Lépj egyet előre II-B.(ápolási díjas)” programok megvalósítása 20092010. években A program a TÁMOP 2.1.1 „Lépj egyet előre II.” program folytatásaként, kifejezetten az ápolási díjban részesülő célcsoport számára került 2009 decemberében meghirdetésre és 2011. március végéig tart. A projekt elemei nagyrészt megegyeznek a korábbiakkal, ennek megfelelően az alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképzetlen, illetve elavult szakmával rendelkező felnőttek képzési költségeinek finanszírozására nyílik lehetőség az Európai Szociális Alap forrásaiból.
37
A program megvalósításához a Foglalkoztatási Hivatal rendelkezésére álló keretösszeg 1500 millió Ft, ami 2300 hallgató támogatott képzésének megvalósítását tette lehetővé 2010-ben. A támogatási elemek között megmaradt a 150 óránként adható megélhetési támogatás, ami a legfeljebb alapfokú végzettségűek számára nyújtható. Ennek mértéke a 2010-es minimálbér és az ápolási díj egyhavi összegének különbözete. A magasabban iskolázottak egyhavi, utólagos juttatásra voltak jogosultak a sikeres vizsgát követően. A program során (a célcsoport speciális helyzetére tekintettel) előnyben részesültek a távoktatással megvalósuló képzések. A képzési szakirányok kiválasztásának elsődleges szempontja az ápolás helyhez kötöttsége miatt az adott szakképesítés távmunka végzést is lehetővé tevő munkaerő-piaci hasznosíthatósága volt, éppen ezért volt támogatható az informatikai képzés. Ugyancsak kiemelt képzési szakirányként kerültek megjelölésre az ápoláshoz, gondozáshoz kapcsolódó speciális képzések. A lemorzsolódás mértéke alig 4% volt a projekt teljes ideje alatt. Eredményesen több mint 2000 fő vizsgázott le, megszerezve ezzel a lehetőséget arra, hogy későbbi időpontban sikeresen térjenek vissza munkaerőpiacra. A TÁMOP 2.1.1. „Lépj egyet előre II-B. program eredményei 2011. március 31-ig tervezett
2010. dec. 31-ig megvalósult
Támogatott hallgatók száma (fő)
2 251
2 316
Eredményes vizsgát tett (fő)
1 913
2 020
785,00
675,28
293,00
246,46
Kifizetett képzési költség (millió Ft) Kifizett egyéb hallgatói juttatás (millió Ft)
III.8. Vállalkozóvá válás támogatásával, illetve munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos tevékenység tapasztalatai Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás A regionális munkaügyi központok pályázati úton biztosítottak lehetőséget az álláskeresők részére a vállalkozóvá válásukat elősegítő támogatások igénybe vételéhez. A vissza nem térítendő tőkejuttatás és/vagy legfeljebb fél éven át a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívását a munkaügyi központok 2010. évben is meghirdették. A visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás esetében 1 év türelmi idő után 5 év alatt kell visszafizetni a megítélt összeget, amely felhasználható beruházásra és forgóeszköz feltöltésre egyaránt. Összességében megállapítható, hogy a két forma közül a minimálbérnek megfelelő támogatás iránt meglehetősen nagy volt az igény. A támogatás igénybevételében érintett kör, a regisztrált álláskeresők nagyobb része a pályázat feltételeinek nehezen felel meg, ugyanis az összes beruházási, vagy forgóeszköz költség legalább 20%-át saját erő bevonásával kell finanszírozni, valamint megfelelő, elsősorban
38
tehermentes ingatlan fedezetet kell biztosítani a jelzálogjog bejegyzéséhez. Ezen felül valamint 3–5 évre vállalni kell a vállalkozói tevékenység fenntartását. Ezek a feltételek a bizonytalan, gyakran változó gazdasági feltételek között viszonylag nehezen biztosíthatók. A támogatás segítségével indított vállalkozások a nemzetgazdaság számos területét felölelik, így kereskedelmi tevékenység, különböző szolgáltatások, idegenforgalmi, mezőgazdasági őstermelő tevékenység, ipari jellegű és termelő vállalkozás is megtalálható közöttük. A pályázatok legnagyobb része szolgáltatási tevékenységek végzésére irányul. A pályázók többsége egyéni vállalkozás keretében kezdi a tevékenységet, de előfordult gazdasági társaság alapítás, vagy meglévő vállalkozáshoz csatlakozás és őstermelői tevékenység is. A vállalkozás indítás okaként elsősorban a munkahelyek hiányát lehet felfedezni, tehát egyfajta vállalkozási kényszert, viszont az esetek többségében a támogatással megalakult vállalkozók nem térnek vissza rendszerbe. A Közép-Magyarországi régióra jellemző az elutasítások magas aránya. Mindezt figyelembe véve, valamint az elmúlt 3 év tapasztalatainak eredményeként a 2010. évi pályázat kiírással összhangban vállalkozási ismeretek megszerzésére irányuló támogatott munkaerő-piaci képzést indítottak. Ezzel biztosítani kívánják annak lehetőségét, hogy a gazdálkodási, pénzügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező álláskeresők is még a vállalkozás beindítását megelőzően tisztában legyenek a vállalkozás alapvető fogalmaival, feltételeivel, és valós, megalapozott üzleti tervet készíthessenek. 2010-ben Észak-Alföldön támogatták a legtöbb álláskeresőt a vállalkozóvá válásában, több mint 1600 főt. Közép-Dunántúlon ezzel szemben a támogatottak száma nem éri el a 600 főt sem. A legtöbb régióban a minimálbér összegű támogatás a domináns, Közép-Magyarországon ugyanakkor több mint kétszáz fő kapott tőkejuttatást a vállalkozás indításhoz. Észak-Alföldön 150 személy vállalkozóvá válását támogatták a két támogatástípus kombinációjával. Több régióban (ÉM, KD) az elbírálásánál előnyben részesültek a leghátrányosabb kistérségekben, illetve településeken vállalkozni szándékozók, valamint az álláskeresők egyes célcsoportjai (tartósan álláskeresők, pályakezdők, valamint 50 éven felüliek). Azok a kérelmezők is jobb eséllyel indultak, akik szakképzettségüknek megfelelő tevékenységi körben kívántak vállalkozni. 2010. évben összesen 7176 fő számára került a támogatás valamely formája megállapításra. Közülük 215 fő csak tőkejuttatást, 6701 fő csak a minimálbér összegének megfelelő támogatást és 260 fő mindkét támogatási formát együttesen vette igénybe Ehhez a regionális munkaügyi központok 2 381,0 millió Ft támogatási összeget biztosítottak a megkötött hatósági szerződések alapján.
39
Vállalkozóvá válás támogatásban érintettek létszáma támogatástípusonként 2010-ben Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
max. 6 hónapra minimálbér összegű támogatás max. 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás max. 6 hónapra minimálbér összegű támogatás + max. 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás
Munkahelyteremtés támogatása 2010. január végén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő beruházási támogatásra pályázatot írt ki a 2009-es évvel megegyező, 1,5 millió Ft keretösszegre. Támogatásként a korábbi évekkel megegyező módon, vissza nem térítendő formában, 800 ezer Ft-ra lehetett pályázni, ami eltérve az előző évek gyakorlatától a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások esetében csak 100 ezer Ft-tal növelhető, viszont ha a kirendeltségek által közvetített regisztrált álláskereső foglalkoztatását vállalja, az összeg jelentősen nagyobb, 300 ezer Ft-tal növelhető. További 100 ezer Ft-ra is lehetett pályázni, ha a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő munkanélküliek felvételére a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlást tett. A pályázati feltételek nagyjából megegyeztek az előző évek feltételeivel, a felhasználható keretösszeg azonban a 2005-ös szinten maradt. Az MPA-2010-1-es kódjelű központi munkahelyteremtő pályázat keretében új műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, egyéb immateriális javak beszerzése, új épület, épületrész építési költségei voltak elszámolhatóak, míg az MPA-2010-2 Információtechnológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása kiírt pályázat alapján beruházáshoz kapcsolódó bérköltségre lehetett pályázni. A foglalkoztatási és a munkahely-fenntartási kötelezettségekben az idei évben változás nem történt. A foglalkoztatási kötelezettség kis- és középvállalkozások esetében továbbra is kettő év, a többiek esetében megmaradt a három éves kötelezettség. A munkahelyeket kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig kell megőrizni, míg a többi esetben itt is maradt az öt év. A támogatásra javasolt pályázók az általuk ért összegben nyerték el a támogatást. Az egy munkahelyre eső fajlagos költség adataiban jelentős emelkedést tapasztalható. Ennek egyértelmű oka, hogy a pályázók szinte minden létszámra kérték az álláskeresőkre
40
igényelhető plusz támogatást is, ami 2010-ben jelentősen emelkedett. A másik fontos ok, hogy a korábbi években jellemzően az alaptámogatást vették csak igénybe, így a fajlagos költségek közel 30%-kal voltak alacsonyabbak. A foglalkoztatási és a munkahely fenntartási kötelezettség mindkét esetben jelentősen alacsonyabb, mivel 2010. évben már csak kis- és középvállalkozások vehették igénybe a támogatást Minimum két fő foglalkoztatását írta elő kötelezően a pályázati kiírás, ezért többen pályáztak a mikro- és kisvállalkozók közül. A gazdasági válság befolyásolta a vállalkozások beruházási kedvét. ami abban mutatkozott meg, hogy a pályázók csak kisebb értékű beruházások megvalósítását vállalták kevesebb számú alkalmazotti létszámmal. A két programban (a beruházási és a bérköltség elemben) összesen 1 751,1 millió Ft került felhasználásra 1 748 új munkahely létrehozásához. III.9. Regionális munkaerő-piaci programok főbb eredményei A munkaügyi központok a munkaerő-piaci programokkal elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek, tartós álláskeresők), továbbá a diplomás álláskeresők és a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására irányult. 2010-ben 23 regionális munkaerő-piaci program volt folyamatban, ezek közül 5 program indult a 2010. évben. A programokba összesen 1436 főt vontak be a regionális munkaügyi központok munkatársai. A tavalyi évben 1 053,1 millió forintot tett ki a programokra felhasznált összeg. A munkaerő-piaci programok célcsoportjaiban megjelent a hajléktalanok és a menekült jogállású álláskeresők speciális problémákat hordozó rétege is. E csoportoknak a munkaerőpiacra történő be- illetve visszavezetését, foglalkoztathatóságuk javítását szolgálják a programokban együttesen alkalmazott – többségében képzési, foglalkoztatási – támogatások és humánszolgáltatások. A szolgáltatások meghatározásakor igény szerint alkalmazzák a munka- illetve pályatanácsadás, a személyes támogatás (mentor), az álláskereső klub és a tréning eszközeit. A legjellemzőbb támogatási eszköz a képzési támogatás, a bérköltség (bér- és járulék) támogatás és a vele együtt is nyújtható mobilitási támogatás volt. A támogatások hatékonyságát fokozza a gondos utánkövetés (monitoring), egyes programok esetében a meghatározott időtartamú támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség. A munkaerő-piaci programok közvetlen eredménye, hogy a program ideje alatt a támogatások segítségével megoldott a célcsoportba tartozó olyan hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatása, akik az elsődleges munkaerő-piacon nem helyezhetők el. Továbbá hosszú távú eredménye lehet, hogy a programban résztvevők képzése és foglalkoztatása által a munkatapasztalattal rendelkező személyek foglalkoztathatósága javul, és immáron a nyílt munkaerőpiacon is képesek elhelyezkedni. Hangsúlyosan jelennek meg a regionális munkaerő-piaci programok között a romákat segítő kezdeményezések, melyek jellemzően a képzés, a bértámogatás és a humán szolgáltatások
41
ötvözésével igyekeznek javítani a programba bevont személyek foglalkoztathatóságát. A programok által közvetetten a régiókban élő nagyobb számú roma személy megszólítása és segítése is lehetségessé válik. Egyre több régióban indulnak olyan programok, amelyek közvetve kihatnak a térség oktatási, foglalkoztatási helyzetére is. Itt a közvetlen célcsoportot az álláskereső pedagógusok jelentik, akik segítik a közvetett célcsoportot, vagyis a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat. A segítő pedagógusok, mentorok illetve tutorok a foglalkoztatásukat megelőző képzéseken olyan technikákat sajátítanak el, amelyek alkalmazásával a tanulási problémákkal küzdő gyerekek illetve felnőttek számára nyújtanak segítséget, megelőzve ezzel az iskolai lemorzsolódásukat, segítve a pályaválasztásukat. Több olyan regionális program is indult 2010-ben, amely korábbi sikeres programok folytatásának, továbbfejlesztésének tekinthető. A jó gyakorlatok mintájára folytatott programok további munka- és fejlődési lehetőséget biztosítanak a hátrányos helyzetű személyeknek.
42
A 2010. évben futó regionális munkaerő-piaci programok Program megnevezése
A program célja
Célcsoport
DARMK: „Térségfejlesztő”
A regisztrált álláskeresők, közülük elsősorban a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő rétegek számára lehetőség nyíljon a munkavállalásra, a képzésben és az egyéni foglalkoztathatósági helyzetüket felmérő, azok korlátainak feloldását szolgáltatásban való részvételre
Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő réteg, elsősorban a pályakezdők, tartós álláskeresők, és/vagy a szakképzetlen álláskeresők.
2.
DARMK: „Közösen az egészségért”
Az ÁNTSZ részére a H1N1 influenza elleni oltóanyag összehangolt és gyors elosztásához szükséges kiegészítő létszám biztosítása, érettségivel és számítástechnikai szakképzettséggel rendelkező álláskeresők ÁNTSZ kistérségi intézeteinél történő határozott idejű, támogatott foglalkoztatásával.
3.
DDRMK: "Falfirkaeltávolítás Európa kulturális fővárosában"
Fiatalok képzésével, folyamatos gondozásával, foglalkoztatásával a várostisztaság elősegítése
1.
4.
5.
6.
A mentor tanár program kiterjesztése regionális szintre, mentorálás, a DDRMK: munkaerő-piaci "Patrónus" igényekhez igazodó pályaválasztás elősegítése A mentor tanár program kiterjesztése regionális szintre, mentorálás, a DDRMK:„Patrónus munkaerő-piaci II.” igényekhez igazodó pályaválasztás elősegítése. DDRMK: „Sorsfordítósorsformáló”
Komplex program, mely a humánerőforrás fejlesztésével és a foglalkoztatásával segíti a vidékfejlesztést.
Legjellemzőbb eszközkombináció
Képzés támogatása, egyéni foglalkoztathatósági helyzetfelmérő, azok korlátainak feloldását szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatás, bérköltségtámogatás, helyközi utazás támogatása.
2010. 2010. évben Program évben kezdő és tényleges ténylegesen befejező kifizetés érintett időpontja (millió létszám Ft)
1
2008.06.02 2010.08.31.
0,4
A munkaügyi központok kirendeltségein nyilvántartott, Bérköltségérettségivel és támogatás, helyközi számítástechnikai utazás támogatása. szakképzettséggel rendelkező álláskeresők
13
2009.12.01 – 2010.05.31.
9,1
20-45 év közötti pályakezdők, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, romák.
Képzés, bérköltségtámogatás, járulékátvállalás
8
2010.09.06 2011.09.05.
4,7
Álláskereső pedagógusok, hátrányos helyzetű tanulók.
Bérköltségtámogatás, képzés támogatása.
95
2007.10.012010.06.30.
93,9
Álláskereső pedagógusok, hátrányos helyzetű tanulók.
Bérköltségtámogatás, képzés támogatása.
96
2010.11.01 – 2013.06.30.
11,6
18-30 év közötti diplomás álláskeresők, RSZS, rátos álláskeresők.
Képzés támogatása.
222
2009.03.012012.02.28.
283,8
43
Program megnevezése
7.
DDRMK: "Diplomás fiatalok a régió fejlődéséért"
8.
DDRMK: "Új munkahelyek a sikerért”
9.
10.
11.
12.
A program célja
Diplomás fiatal álláskeresők munkába helyezése, új szolgáltatások létrehozása. Kulturális, idegenforgalmi szervezetek támogatása az Európa Kulturális Fővárosához kapcsolódóan.
Célcsoport
Legjellemzőbb eszközkombináció
2010. 2010. évben Program évben kezdő és tényleges ténylegesen befejező kifizetés érintett időpontja (millió létszám Ft)
18-30 év közötti diplomás regisztrált, álláskereső fiatal.
Bérköltségtámogatás, képzés támogatása.
173
2007.09.012010.08.31.
60,6
Regisztrált álláskeresők kulturális, idegenforgalmi területre.
Bértámogatás, képzési támogatás.
150
2009.03.012012.02.28.
313,6
Bértámogatás.
93
2009.03.01 – 2011.06.30.
33,7
Bérköltség támogatás, helyi közlekedés támogatása.
9
2009.12.01 – 2010.06.30.
7,7
Munkaerő-piaci képzés ideje alatt keresetpótló juttatás, élelmezési költség, mobilitási támogatás. A foglalkoztatás ideje alatt bérköltség és mobilitási támogatás.
109
2008.04.02 2010.01.16.
0
Munkaerő-piaci képzés ideje alatt keresetpótló juttatás és a foglalkoztatás ideje alatt 100%-os bérköltség (bér+járulék) támogatás.
100
2008.10.01 – 2010.04.15.
45,0
Alacsony iskolázottságú, szakképesítéssel nem rendelkező, DDRMK: "Magyar A szigetvári videóPosta – Szigetvári elsősorban kódoló üzem küldemény rendszeres létrehozása. feldolgozó üzem” szociális segélyben részesülő álláskeresők. Munkaügyi központok Az ÁNTSZ részére a kirendeltségein H1N1 influenza elleni DDRMK: nyilvántartott, oltóanyag összehangolt „Közösen az érettségivel és és gyors elosztásához egészségért” számítástechnikai kiegészítő létszám szakképzettséggel biztosítása. rendelkező álláskeresők. Közvetlen: elsődlegesen A roma munkanélküliek roma elsődleges és álláskeresők, akik másodlagos ÉARMK: munkaerő-piaci munkaerőpiacon "Munkaerő-piaci menedzser történő menedzser" munkakörben elhelyezkedésének, tevékenykednek. illetve munkaerő-piaci Közvetett: a régió esélyeinek növelése. településeinek roma lakossága Közvetlen célcsoport: Felsőfokú végzettségű diplomás regisztrált álláskeresők regisztrált hosszú távú munkaerő- álláskeresők. piacra történő Közvetett visszahelyezése és a célcsoport: a bevont ÉARMK: "Egyedül rendszeres szociális segélyben részesülők nem megy" településeken élő foglalkoztathatóságának rendszeres javítása, képzettségi szociális szintjének emelése, segélyben munkaerőpiacra történő részesülő, aktív visszahelyezése. korú nem foglalkoztatott személyek.
44
Program megnevezése
A program célja
Célcsoport
Legjellemzőbb eszközkombináció
ÉARMK: "Közösen az egészségért"
Munkagyakorlat szerzése és az egészségügyi szektor munkájának segítése.
Közvetlen célcsoport: érettségivel és számításBérköltség technikai támogatás. szakképzettséggel rendelkező, nyilvántartott álláskereső.
ÉMRMK: "Közösen az egészségért"
Az ÁNTSZ részére a H1N1 influenza elleni oltóanyag összehangolt és gyors elosztásához szükséges kiegészítő létszám biztosítása, érettségivel és számítástechnikai szakképzettséggel rendelkező álláskeresők ÁNTSZ kistérségi intézeteinél történő határozott idejű, támogatott foglalkoztatásával.
Az Északmagyarországi regionális Munkaügyi Központ illetékességi területén nyilvántartott, érettségivel és számítástechnikai szakképzettséggel rendelkező 10 fő álláskereső.
15.
ÉMRMK: DAM Program
A DAM 2004. Kft. „FA” által korábban foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének, elhelyezkedési lehetőségeinek a javítása foglalkoztatási támogatások nyújtásával, ezáltal elősegítve a DAM 2004. Kft. „FA” vagyonának értékesítését, illetve a vertikum, technológia állagmegőrzését, alkalmassá tételét a mielőbbi újraindulásra.
A DAM 2004. Acél-és Hengermű Kft. „FA” által foglalkoztatott, illetve foglalkoztatásban álló 157 fő azon munkavállaló, akiknek utolsó munkáltatója a Kft. volt és munkaviszonyuk a felszámolási eljárás megkezdését (2009. június 24.) követően szűnt (szűnik) meg.
16.
KDRMK: Roma közösségfejlesztő Munkaközösség hálózat kialakítása- kialakítása és Veszprém fejlesztése. megyében
17.
KDRMK: Roma közösségfejlesztő hálózat kialakítása Munkaközösség kialakítása és KomáromEsztergom fejlesztése. megyében és közintézményeiben
13.
14.
Támogatott foglalkoztatás (bérköltség támogatás).
Támogatott foglalkoztatás (bérköltség támogatás), mobilitás támogatása.
Képzési támogatás, közhasznú Roma munkavégzés származásúak, ill. támogatása, akik annak útiköltség biztosítása vallják magukat. a program képzési szakaszában Képzési támogatás, közhasznú munkavégzés Roma támogatása, származásúak, ill. bérköltség akik annak támogatása, vallják magukat. útiköltség biztosítása a program képzési szakaszában
45
2010. 2010. évben Program évben kezdő és tényleges ténylegesen befejező kifizetés érintett időpontja (millió létszám Ft)
12
2009.12.01 2010.05.31.
10,1
10
2009.11.25 2010.07.01.
8,7
157
2009.11.01 2010.02.28.
74,1
43
2008.07.01 2010.04.30.
18,2
45
2009.07.15 -2012.06.30
30,2
Program megnevezése
18.
19.
20.
21.
22.
23.
A program célja
Hajléktalanok KMRMK: Esély az szakmához jutásának újrakezdésre biztosítása és elhelyezése. KMRMK: A célcsoport Menekültek szakmához juttatása és integrációja elhelyezése. NYDRMK: Tanulási-, munkakultúra és Álláskereső életpálya-építés pedagógusok alakítása hátrányos foglalkoztatása új helyzetű, szakképzettség különösen roma megszerzésével. tanulók körében tanoda működtetésével
NYDRMK: Garabonci Roma Kőműves Program
A programban résztvevők képzése és foglalkoztatása által foglalkoztathatóságuk javítása.
NYDRMK: Horizont Tuning alternatív foglalkoztatási projekt
Álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek növelése, foglalkoztatásuk elősegítése alternatív, saját élethelyzetükhöz igazodó komplex program működtetésével.
NYDRMK: Horizont Tuning alternatív foglalkoztatási projekt 2010
Álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek növelése, foglalkoztatásuk elősegítése alternatív, saját élethelyzetükhöz igazodó komplex program működtetésével.
Célcsoport
Legjellemzőbb eszközkombináció
2010. 2010. évben Program évben kezdő és tényleges ténylegesen befejező kifizetés érintett időpontja (millió létszám Ft)
Hajléktalan álláskeresők.
Képzés + bérköltség támogatás.
11
2010.05.312011.11.30
6,3
Menekült és oltalmazott álláskeresők.
Képzési támogatás.
17
2010.09.072011.11.30
4,3
Álláskereső pedagógusok, hátrányos helyzetű tanulók.
Képzési támogatás, bérköltség támogatás.
20
2008.06.01 2010.01.31.
10,2
Képzési támogatás, keresetpótló juttatás, bérköltség támogatás.
12
2009.10.01 2010.04.30.
6,9
Bérköltség támogatása, szolgáltatás támogatás.
20
2009.09.01 2010.10.31.
20,0
Bérköltség támogatása, szolgáltatás támogatás.
20
2010.12.01 2012.02.29.
0,0
A munkaügyi központ rendszerében a program kezdetét megelőzően legalább 1 munkanapot regisztrált státuszban lévő roma álláskeresők Legalább 6 hónapja regisztrált álláskeresők, 25 évnél fiatalabbak, szakképzetlenek, elavult szakképesítéssel rendelkezők, roma származásúak. Az a 35 év alatti személy, aki legalább 6 hónapja álláskereső, vagy szakképzetlen, vagy elavult szakképesítéssel rendelkező, vagy roma származású.
MINDÖSSZESEN:
1 436
1 053,1
III.10. Központi munkaerő-piaci programok A 2010. év során a következőkben felsorolt központi munkaerő-piaci programok segítették a foglalkoztatási feszültségek csökkentését: - Országos közmunkaprogramok
46
- Távmunka program - Közfoglalkoztatás szervezők foglalkoztatásának támogatása - Postapartner program - „Út a munkához program keretében képzésbe vont 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők képzésének támogatását segítők foglalkoztatási támogatása” elnevezésű központi kísérleti program Országos közmunkaprogramok A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését és a munkából származó jövedelem megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogramok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A benyújtott pályázatok elbírálását követően közmunkavégzés támogatásban részesültek a központi költségvetési szervek, a regionális területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezetek, és a nonprofit gazdasági társaságok. Az országos közmunka programok az év során munkajövedelem szerzési lehetőséget biztosítottak a tartós álláskeresők számára. A különböző időpontokban és területeken indított programokban 1388 településen összességében 27 641 fő vett részt. A „Téli és tavaszi” közmunkaprogramok és azok hosszabbítása mellett több régióban is sor került hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására a „Roma”, az „Erdőművelési”, az „Ár és belvíz elleni megelőző”, az „Ár és belvíz okozta rendkívüli helyzet kezelése”, a Nemzeti parkok”, a „Tűzifagyűjtő”, a „Kórházak”, a „Vasúttisztasági és idegenforgalmi” közmunkaprogramok keretében. A közmunkaprogramokról összességében elmondható, hogy az esetek többségében az abban résztvevők számára – figyelembe véve szakképzettségüket (leggyakrabban annak hiányát) és munkaerő-piaci státuszukat – kizárólagos munkalehetőségként szolgál. Távmunka program 2010 A távmunka elterjesztésére indított központi munkaerő-piaci program folytatásával a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ösztönözni kívánja a rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának elterjedését és a munkakultúra további korszerűsítését. A program iránt a legnagyobb érdeklődés az előző évhez hasonlóan a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területén volt. Az országosan összesen létesített 558 távmunkahely közül 308 munkahely létesítéséhez e régióban nyújtottak támogatást.
47
Távmunka programokban résztvevők száma és a programtámogatásra fordított keret Régió Munkavállalók száma (db) Bérköltség támogatás mértéke (millió Ft) DARMK 54 17,9 DDRMK 35 23,4 ÉARMK 55 37,4 ÉMRMK 24 16,4 KDRMK 4 2,8 KMRMK 308 208,7 NYDRMK 78 53,2 Összesen 558 359,8 Közfoglalkoztatás szervezők foglalkoztatásának támogatása A program célja a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek közül, akik részére aktív korúak ellátására való jogosultságot állapítottak meg, közfoglalkoztatás szervezők közreműködésével, minél többen kapcsolódjanak be társadalmilag hasznos tevékenységre irányuló közfoglalkoztatási programokba. A programban résztvevő közfoglalkoztatás szervező feladata az aktív korúak ellátására jogosultak részére közcélú foglalkoztatás szervezése, a munkavégzés koordinálása, felügyelete, a foglalkoztatottakkal, a foglalkoztatókkal való kapcsolattartás, a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése. A munkáltatói visszajelzések alapján elmondható, hogy a közfoglalkoztatás szervezőkre nagy szüksége volt az önkormányzatoknak, hiszen az „Út a munkához” program keretében elvégzendő feladatokhoz a korábbiakhoz képest jelentősebb foglalkoztatotti létszám társult. A közfoglalkoztatás szervezők aktív kapcsolatot tartottak a családsegítő szolgálatokkal és a cigány kisebbségi önkormányzatokkal annak érdekében, hogy minél több embert be tudjanak vonni a programba. Több helyszínen kerekasztal beszélgetés keretében közösen vitatták meg az elvégzendő feladatok sorát és jelölték ki az egyes munkacsoportok vezetőit annak érdekében, hogy az egyes munkafeladatokat a foglalkoztatottak a jó minőségben végezzék el. Az önkormányzatok visszajelzései alapján megállapíthatjuk, hogy a közfoglalkoztatásszervezők tartalmas és igen fontos feladatot láttak el, jól beilleszkedtek az önkormányzati feladatmegosztásba, tevékenységük jelentős segítséget nyújtott a közfoglalkoztatás-szervezés adminisztratív feladatainak végrehajtásában és a gyakorlati feladatellátásban is. Közfoglalkoztatás koordináló menedzserek foglalkoztatásának támogatása Az "Út a munkához" programban kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, ezáltal közelebb kerüljenek a munka világához és rendszeres munkajövedelemhez jussanak. A program megvalósítása érdekében ezen a területen kiemelt szerepet kapnak a települési önkormányzatok, az önkormányzati társulások. A korábbi évekhez képest jóval magasabb létszám foglalkoztatása szükségessé tette az ÁFSZ szervezeti egységeinek megerősítését is. A program eredményes megvalósítása szoros
48
együttműködést és hatékony információáramlást kívánt meg a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek, a munkaügyi központok és a Hivatal között. A Közfoglalkoztatás koordináló menedzserek munkája a szükséges elméleti és jogszabályi háttérre épülve aktív tevékenységet jelentett, szervesen együttműködve a kirendeltségi kollégákkal, valamint az önkormányzatok szakügyintézőivel. A kirendeltségek visszajelzése alapján a menedzserek munkába állásuk után gyorsan elsajátították a közcélú foglalkoztatás szabályrendszerének előírásait, illetve ez ehhez kapcsolódó kirendeltségi eljárásokat, programokat. A közfoglalkoztatás szervezők és közfoglalkoztatás koordináló menedzserek támogatási programjai létszáma és a támogatásra felhasznált forrás: Közfoglalkoztatás-szervezők foglalkoztatásának bértámogatása
Kedvezményezett megnevezése
Önkormányzati közfoglakoztatást szervezők tervezett számított létszáma (fő)
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld MINDÖSSZESEN
94 62 56 195 373 391 184 1 355
Önkormányzati közfoglakoztatást szervezők érintett létszáma (fő) 74 36 41 195 278 392 138 1 154
2009. évi módosított keret ( millió Ft) 82,0 36,6 44,3 192,7 277,8 399,5 156,3 1 189,2
Közfoglalkoztatást koordináló menedzserek foglalkoztatásának támogatása Regionális Közfoglalkoztatást munkaügyi 2009. évi koordináló Kedvezményezett központok részére módosított menedzserek megnevezése biztosítandó keret érintett létszáma létszám (millió Ft) (fő) (fő) 13,9 Közép-Magyarország 11 11 10,1 Közép-Dunántúl 8 8 7,2 Nyugat-Dunántúl 7 7 33,6 Dél-Dunántúl 30 30 70,6 Észak-Magyarország 56 56 63,2 Észak-Alföld 62 55 32,8 Dél-Alföld 26 26 14,0 FSZH 10 8 MINDÖSSZESEN 210 201 245,4 Megjegyzés:
2009. évben felhasznált forrás ( miilió Ft) 62,3 32,0 37,2 178,1 238,7 377,5 144,1 1 069,9
2009. évben felhasznélt forrás (millió Ft) 14,7 9,9 6,9 32,2 63,4 57,2 26,2 7,5 218,0
2010. évi módosított keret (millió Ft) 46,9 21,0 23,9 103,5 154,5 214,3 82,7 646,8
2010. évi módosított keret (millió Ft) 6,9 5,1 4,4 19,0 35,3 39,1 16,4 6,1 132,3
2010. évben felhasznált forrás ( millió Ft) 39,5 18,3 21,8 91,8 128,8 195,5 72,2 567,9
2010. évben felhasznált forrás (millió Ft) 7,7 4,8 3,9 13,4 39,4 39,1 17,7 4,9 130,9
Postapartner program Az Európai Parlament döntése értelmében az unió valamennyi tagállamában meg kell szüntetni legkésőbb 2013. január 1-jéig a közszolgáltatások terén az állami monopóliumokat, így ez a kötelezettség érinti a postai szolgáltatásokat is. A Magyar Posta egyrészt 100%-os állami tulajdonú vállalatként a 2003. évi CI. törvény alapján közszolgáltatási feladatokat lát el, mint egyetemes szolgáltató, ugyanakkor üzleti alapon működő vállalkozás a versenypiacon. A piacnyitásra történő felkészülés során a piaci pozíciók megtartása érdekében több száz, gazdaságtalanul üzemeltető postát kívánt átadni vállalkozóknak, önkormányzatoknak. A munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a regionális munkaügyi központokkal és a
49
Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal közösen, három év alatt, több ütemben megvalósuló munkaerő-piaci programot dolgozott ki a MAT egyetértésével. A program több támogatási forma szükség szerinti együttes alkalmazásával az átszervezés miatt leépítésre került személyek álláskeresővé válásának megelőzését, vagy munkaerőpiacra történő mielőbbi visszajutását, munkaerő-piaci esélyeik javítását segítette. A program lehetséges támogatásai a következők voltak: – Bérköltség támogatás – Munkába járással összefüggő költségek támogatása – Vállalkozóvá válást elősegítő támogatások – Képzés támogatása – Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása. A program négy szakaszban, más-más megyéket érintően került megvalósításra, alkalmazkodva a Magyar Posta által kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárások ütemezéséhez. Az egyes szakaszokhoz a forrást a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete külön-külön biztosította a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére. A program kedvezményezettjei - az átszervezés miatt leépítésre került munkavállalók - az első két ütemben 2009. október 15-ig, a harmadik ütemben 2009. december 1-ig, míg a IV. szakaszban 2010. május 31-ig csatlakozhattak a programhoz. A program a teljes ideje alatt, a vállalkozásba adott 429 postán a korábban ott foglalkoztatott 1464 fő közül 1157 fő számára biztosította a munkanélkülivé válásuk megelőzését, másrészt, mivel a program döntő hányada 2009. és 2010. években zajlott - amikor a gazdasági válság miatt eleve fokozott nyomás nehezedett a munkaerőpiacra -, ha kismértékben is, de a válság kezeléséhez is hozzájárult. A program négy szakaszának magvalósításához a MAT a módosításokat is figyelembe véve összesen 2169 millió Ft forrást biztosított. A keret felhasználása 2010. december 31-ig 1 707 millió Ft volt. A program keretében 16 volt postai munkavállaló vett át postai szolgáltató helyet üzemeltetésre és biztosította a korábban ott dolgozók számára a munkalehetőséget. A vállalkozóvá válás támogatás segítségével 1 fő kezdett vendéglátó-ipari vállalkozást, amelyet a vállalásának megfelelően üzemeltet. A legnépszerűbb támogatási forma a programban a bérköltség támogatás volt, összességében 1139 főt érintően került megállapításra. A program a fentieken több szempontból is sikeresnek tekinthető. Egyrészt a vállalkozóvá váltak valamennyien gyakorolják a tevékenységüket, az elhelyezett munkavállalók megtartották korábbi tevékenységüket, a legtöbb esetben a munkavégzésük helyét és korábbi időbeosztásukat is. Másrészt többségük számára a program eredményeként a munkáltató váltás csak adminisztratív feladat volt, ami figyelembe véve a kiszervezett posták aprófalvas elhelyezkedését, különösen nagy jelentőségű. Abban, hogy az érintettek többsége ezt kinyilváníthatta a kirendeltségi kollégák szerepe elvitathatatlan.
50
„Út a munkához program keretében képzésbe vont 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők képzésének támogatását segítők foglalkoztatási támogatása” elnevezésű központi kísérleti program Az „Út a munkához” program keretében a 35 év alatti, rendelkezési állási támogatásban részesülő, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára a munkaügyi szervezettel való együttműködést az alapfokú iskolai végzettséget biztosító, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel jelentette. A program kísérleti jelleggel féléves időtartamra szólt. A feladat végrehajtása az regionális munkaügyi központok és regionális képző központok együttműködéssel valósult meg. Munkába állásuk előtt a „Képzési segítők” (mentorok) tréningen vettek részt, és heti rendszerességgel esetmegbeszélő (szupervíziós) csoportfoglalkozások zajlottak, szociális területen dolgozó szakember részvételével, melyek célja elsődlegesen a szakmai kompetenciák növelése, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztése volt. A kísérleti program két regionális munkaügyi központnál valósult meg. Az Északmagyarországi régióban a 8 segítő 643 fővel állt kapcsolatban a projekt fél éve alatt, Déldunántúli régióban 296 fővel foglalkozott az ottani 4 mentor. A mentorok valódi terepmunkát végeztek, melynek során akár otthonukban is felkeresték a tanfolyamokról huzamosabb ideje hiányzókat, részt vettek az órákon, tanulástechnikai, életvezetési tanácsokat adtak. Rendszeres jelenlétükkel olyan „bizalmasává” váltak az egyes csoportoknak, melynek eredményeképpen erőteljesebbé válhatott a csoportkohézió, s jelentős mértékben csökkent a lemorzsolódás. Ez a munkaviszonyuk alatt beindult és befejeződött tanfolyamok esetében 6,4% volt, mely jelentős előrelépés a 2009-ben tapasztalt közel 13%-os arányhoz képest. Egy-egy mentor átlagosan 3,75 tanfolyam szervezésében és lebonyolításában működött közre, ami azt jelenti, hogy egy mentor átlag mintegy 80 fő tanulmányi előmenetelét, hiányzásainak, kimaradásainak okait kísérte figyelemmel. A támogatás a mentorok vonatkozásában egységesen havi 150 0000 Ft-ban meghatározott bruttó bér és járulékinak 100%-os megtérítésére terjedt ki, továbbá működési költségtérítésként személyenként maximálisan havi 50 000 Ft-ot vehetett igénybe a munkáltató. A program pénzügyi felhasználása (adatok millió Ft-ban) Megnevezés Észak-Magyarországi Dél-dunántúli RMK RMK Jóváhagyott összeg 11,94 5,97 bértámogatás 9,14 4,57 közlekedési ktg. 2,40 1,20 egyszeri képzési ktg. 0,40 0,20 Felhasználás 9,45 5,61 bértámogatás 7,83 4,47 közlekedési ktg. 1,63 1,14 egyszeri képzési ktg. 0 0 Maradvány 2,49 3,59
51
A programba vont személyek foglalkoztatásával kapcsolatban probléma nem merült fel, cserére nem került sor. A program egészére nézve a visszajelzések mind a hallgatók, és mind az egyes képzéseken oktató tanárok részéről rendkívül pozitívak voltak. Egyöntetű észrevétel volt a képzők és a munkaügyi központok munkatársai részéről, hogy célszerű lenne a program folytatása a jövőben, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képzése nem pusztán oktatási feladat, hanem klasszikus értelemben vett szociális munka is. III.11. Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok Munkaügyi Központ Regionális munkaerő-piaci programok száma (db)
2009. év 38
2010. év 23
Tényleges kifizetés (millió Ft)
1 879
1 053
A programban résztvevők létszáma (fő) Központi munkaerő-piaci program száma (db)
2 957
1 436
Tényleges kifizetés (millió Ft)
8 218
37
21 357
A programban résztvevők létszáma (fő) TÁMOP 1.1.3 intézkedés keretében megvalósított program száma
1 központi program, valamennyi munkaügyi központ részvételével ---------2 642
Tényleges kifizetés (millió Ft)
-----------
A programban résztvevők létszáma (fő)
5 776
1 központi program, valamennyi munkaügyi központ részvételével
TÁMOP 1.1.2 program keretében megvalósított program száma Tényleges kifizetés (millió Ft) A programban résztvevők létszáma (fő) TÁMOP 1.1.1 program keretében megvalósított program száma
20 270
18 358
23 519
15 409 54. oldal tábla
1 központi program, valamennyi munkaügyi központ részvételével 518 2775
Tényleges kifizetés (millió Ft)
8 008
A programban résztvevők létszáma (fő)
9964
III.12. Monitoring vizsgálatok Az 1994-ben bevezetett aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét mérő monitoring rendszer 2009. évtől gyökeresen megváltozott. A változást több tényező is szükségessé tette. Az egyik az ÁFSZ informatikai rendszerének gyökeres megváltozása, az Integrált Rendszer (IR) bevezetése olyan feltételeket teremtett, hogy a korábban kidolgozott monitoring rendszer már nem volt használható. A változás szükségességének másik fontos tényezője, hogy célszerű volt igazodni az uniós programok monitoring gyakorlatához. A változtatások olyan mértékűek és rapid jellegűek voltak, hogy nem volt lehetőség úgynevezett 52
Janus évet csinálni, ennek következtében a monitoring mutatók (főként az elhelyezkedési mutatók) csak korlátozottan illeszthetők az idősorba. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoringjában bekövetkezett legfontosabb változások összegzése A korábbi 3 hónapról 6 hónapra emelkedett az után-követés ideje (a támogatást és a tovább foglalkoztatást követően) Bértámogatás esetén a vizsgálat alapja nem a támogatott munkaadó, hanem a támogatásban érintett egyén, így nem arról lesz információnk, hogy az adott egyén a támogatásban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, hanem, arról hogy dolgozik-e bárhol az után-követés idején. Alapvetően szakrendszerek vizsgálatával nézzük, hogy a támogatást befejező egyén a monitoring időpontjában dolgozik-e A korábbi teljes körű kérdőív kiküldés helyett csak az elektronikus nyilvántartásokban nem szereplő egyének részére küldünk ki kérdőieket (Munkaügyi Nyilvántartás, ÁFSZ álláskeresők nyilvántartása) Új, rövidebb, könnyebben kitölthető kérdőívek készültek, amelyekben az egyénektől kérdezünk. Az új rendszer gyorsabb, az adott hónapban a monitoring vizsgálatba bevonandó egyének vizsgálata a következő hónap végére elkészül (mind az adminisztratív nyilvántartások, mind a kérdőíves vizsgálat). A kidolgozott új rendszer olcsóbb, mint a korábbi rendszer, ahol minden egyes támogatást befejező egyénnek kérdőívet küldtünk, jelenleg csak az adminisztratív nyilvántartásokban nem szereplők kapnak kérdőívet (csökken a postaköltség, munkaidő). A 180 napos után-követési idő miatt a 2010-es évre vonatkozóan az elhelyezkedési mutatók csak az első félévre vonatkoznak, emiatt az összehasonlítás is csak a 2009. I. féléves és a 2010. I. féléves időszak esetén lehetséges.
53
A 2010. I. félévben készített felmérés az álláskeresők képzéséből, a munkaviszonyban állók képzéséből, a vállalkozóvá válási támogatásból, a bér-, bérköltség támogatásból, valamint a közhasznú foglalkoztatásból kikerülő személyekre irányult. A 2010. I. félévében a monitoring vizsgálatba kerülteknek 6 hónappal korábban fejeződött be a támogatása, illetve a továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, közülük a munkaviszonyban nem állók képzését befejezők 48,1%-a dolgozott, 5,0% ponttal magasabb arányban, mint az előző év azonos időszakában. A munkaviszonyba állók képzését befejezők elhelyezkedési aránya 2010. I. félévben 52,9% volt, az elhelyezkedési arány növekedése 2009. I. félévéhez viszonyítva közel 10% pontos. A vállalkozóvá válás támogatása után minden négy vállalkozásból három működött a monitoring idején. A bértámogatás lejárta után 73,5% dolgozott, 8,3% ponttal többen, mint az előző év azonos időszakában. A bérköltség támogatás esetén mindössze 1,8% pontos volt 2009. I. félévéhez képest az elhelyezkedési arány növekedés. Összegezve elmondhatjuk, hogy 2010. I. félévében az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket befejezve közel 5% ponttal magasabb arányban folytattak kereső tevékenységet a volt álláskeresők, mint 2009. I. félévében.
IV.
Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok, intézkedések. Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére indított támogatási programok. IV.1. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok* Régió megnevezése Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen:
Érintett létszám (fő) 2009. évben 2010. évben 10122 4947 7790 1359 5547 2017 3092 716 4302 921 4084 1862 4106 912 39043 12734
2010-ben a munkáltatók csoportos létszámleépítés keretében 288 alkalommal 12734 főt jelentettek be. Az előző évhez képest a csoportosan leépített foglalkoztatottak száma mintegy 67,4%-os (26,3 ezer fős) létszámcsökkenést mutatott.
54
fő 6 000
A csoportos-létszámleépítésekben érintett munkavállalók száma 2009 és 2010-ben havonta 2010 2009 5 805 5 227 4 850
5 000
3 915
4 000
3 508
3 000
2 566
2 731
2 501
2 277
2 142 1 794
1 727
2 000
1 818
1 000
1 263
1 477
1 312 1 008
752
0
815 543
537
1 622
963 624
Ami a leépítések éven belüli mozgását illeti 2010-ben is hasonló volt a létszámváltozások iránya, mint 2009-ben, csak a változás mértékében mutatkozott eltérés. 2010-ben már nem történt olyan nagy létszámingadozás. A 2010-es év folyamán a legkisebb létszámú leépítés 537 fős, a legnagyobb 1622 fős volt, míg 2009-ben a legkisebb 1 727 fős, a legnagyobb pedig 5805 fős volt. A bejelentések számának alakulása régiónként eltérően alakult. A legnagyobb létszámú csoportos elbocsátás a Közép-magyarországi (4947 fő), míg a legkisebb számban a Déldunántúli régióban építettek le (716 fő). A bejelentések számának alakulása az előző évhez képest régiónként nem mutat különbségeket. Minden régióban kivétel nélkül csökkent a csoportosan leépítettek száma. A csökkenés mértéke 50–82% között mozgott. A legnagyobb visszaesés Közép-Dunántúlon (82,6%), míg a legkisebb Közép-Magyarországon (51,1%) történt. Állománycsoportonként az elbocsátásra kerülő dolgozók megoszlása a következő volt 2010ben: fizikai foglalkozású 8 300 fő (65,1%), szellemi foglalkozású 4400 fő (34,9%). A szellemi és fizikai állományából is Közép-Magyarországon küldték el a legtöbb dolgozót csoportoslétszámleépítés keretében (a szellemi leépítettek 64,0%-a, a fizikai elbocsátottak 25,3%-a). A A 2010-es bejelentések ágazati megoszlását tekintve az érintett létszám 52,3%-át (6 700 főt) a feldolgozóipar, 9,7%-át az ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások és 9,4%-át az építőipar nemzetgazdasági ágból bocsátották el. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb arányú elbocsátás a villamos gép, műszergyártás illetve a gép-, berendezésgyártás ágazatban történt. Régiónkon belül vizsgálva megállapítható, hogy kivétel nélkül minden régióban a feldolgozóiparból érkezett a legtöbb létszám-leépítési bejelentés. A feldolgozóipar legnagyobb aránnyal Nyugat-Dunántúlon (85,7%-kal) és Közép-Dunántúlon (75,5%-kal) szerepelt.
55
2010-ben létszámleépítésekben érintett munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként 25,9
21,2
19,4 9,8
8,9 Sz a k k é p z e t tsége t ne m igé n y l ő (egy s z er ű) fo g l al ko z á s o k
Gé p k e z e l ők , ös s z e s ze r el ők , jár mű v e z et ők
Sz o l gá l tat ás i jel legű fo g l al ko z á s o k
1,0
Ip a r i és ép í tői pa r i fo g l al ko z á s o k
4,4
Ir o d a i és üg y v i tel i (ü g y f él fo r ga l mi ) jel legű fo g l al ko z á s o k
Eg y é b fel s ő f ok ú va gy kö z é p f ok ú ké pz e t tsége t igé n y l ő fo g l .
4,5
Me z ő g a z d a s ági és er d ő g a z d á l kod á s i fo g l al ko z á s o k
4,9 Eg y e t em i , fő i sk o l ai ké p z e t ts é g ön á l ló al ka l ma z á s át igé n y l ő fogl
30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
Tö r v é n y ho z ók, iga z ga t ás i , ér d e k k é pvi s el et i, ga z da s ági ve z e t ő
%
Végül foglalkozásonként vizsgálva a leépítések megoszlását: a bejelentések 25,9%-a az ipari, építőipari, 21,2%-a a gépkezelői, összeszerelői, járművezetői és 19,4%-a az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörből érkezett. IV.2. Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére indított támogatási programok Munkahelymegőrző központi program A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010. január 25-én a regionális munkaügyi központok részére decentralizáltan megvalósítandó központi programot hirdetett meg munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2010. évi támogatására 500 millió Ft összegben. A program az MPA foglalkoztatási alaprésze központi keretéből biztosított forrás felhasználásával mintegy 3500–4000 ezer munkahely megőrzését célozta meg. A program célja a legalább 50 főt foglalkoztató, csoportos létszámleépítésre kényszerülő, átmeneti működési problémákkal küzdő vállalkozásoknál az elbocsátások megelőzése, gazdasági-foglalkoztatási szerkezetváltásuk elősegítése volt. A programban részt vehettek azok, a megfelelő piacokkal rendelkező vállalkozások is, amelyek a leépítéssel veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztatását átvállalták. A maximum 4 hónapra igényelhető támogatás mellett a munkaadóknak a meglévő teljes munkavállalói létszámra vonatkozó foglalkoztatási kötelezettséget kellett vállalniuk a támogatás ideje, továbbá az azt követő 4-8 hónapig terjedő időszakban. A munkaügyi központok a központi forrásbiztosítására vonatkozó kérelmeiket 2010. február 1-jétől szeptember 30-ig nyújthatták be a minisztériumhoz. A beérkezett kérelmekről - a döntést előkészítő értékelő bizottság véleményének figyelembevételével - a szociális és munkaügyi miniszter, illetve a nemzetgazdasági miniszter döntött.
56
A regionális munkaügyi központoktól 20 kérelem érkezett. A program keretében 18 vállalkozás kapott munkahelymegőrző támogatást, amelyre a központi keretből 274 millió Ft, a decentralizált keretből 155 millió Ft összegben, így összességében 429 millió Ft került felhasználásra. A megállapított támogatással közvetlenül 1.608 fő munkavállaló leépítését sikerült megelőzni, ami a kötelezettséget is figyelembe véve összességében 3.197 munkahely megőrzését biztosította. „Munkahelymegőrzés támogatása” központi munkaerő-piaci program adatai Régió
Támogatás összege (millió Ft)
Támogatott létszán (fő)
Megtrartani vállalt létszám (fő)
Dél-alföldi RMK
616,8
375
594
Dél-dunántúli RMK
533,2
460
788
Észak-alföldi RMK
411,3
275
585
Észak-magyarországi RMK
696,7
255
867
Közép-dunántúli RMK
366,1
192
301
0
0
0
116,2
51
62
2740,3
1608
3197
Közép-magyarországi RMK Nyugat-dunántúli RMK Összesen
IV.3. A „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program megvalósítása 2009. évben az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal és a regionális munkaügyi központokkal együttműködve központi munkaerő-piaci programot, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA) együttműködve támogatási programokat hirdetett meg. A program célja a meglévő munkahelyek foglalkoztatási kapacitásának megőrzése, a munkahelyek megtartása, a foglalkoztatottak munkavégzési képessége és készségének fenntartása, szükség esetén azok struktúrájának átalakítása. A létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, mielőbbi ismételt munkába helyezése. A program támogatási elemei – Munkahelymegőrző bérköltség támogatás – Kereset-kiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén – Újra elhelyezkedést segítő bérköltség támogatás – Munkaerő-piaci szolgáltatás – Munkaerő-piaci képzés – Munkába járással összefüggő költségek támogatása Az átmenetileg nehéz helyzetbe került munkaadók támogatására irányuló munkaerő-piaci program keretén belül a felhívás 2009. február 9-i megjelenésétől a lezárásig, 2009. szeptember 14-ig volt lehetőség a programtervek benyújtására. Eddig az időpontig a regionális munkaügyi központok összesen 1841 munkaerő-piaci programot állítottak össze, ami 3003 egyedi munkáltatói igényt tartalmazott. A benyújtott igények 68 076 fő munkahelyének megtartását célozták meg, 44 180 millió Ft támogatási igény mellett.
57
Figyelembe véve a benyújtás és döntés közötti időszakban kezdeményezett lemondásokat is, 957 egyedi munkáltatói igényre született támogató döntés, ami összességében 33 478 fő közvetlen érintettségével, 12 465 millió Ft támogatási összeg felhasználásával 57 020 fő megtartását biztosítja. A miniszteri döntéssel megállapított támogatás felhasználását csökkentette a döntést követő, de még a hatósági szerződés megkötését megelőző munkaadói lemondások, amelyek közvetlenül 2085 főt érintettek, a lemondott támogatási összeg 720 millió Ft. Emellett azon munkaadók közül, akik csökkentett idejű foglalkoztatás mellett keresetkiegészítés támogatást kaptak, de a piaci helyzetük pozitívan változott és visszatértek a teljes munkaidős foglalkoztatásra, többen lemondtak a számukra megállapított támogatás egy részéről, vagy a teljes összegéről. A meghiúsulások összege 445 millió Ft volt. A programban a szerződéskötés végső határideje 2009. november 30. volt, ennek megfelelően 2010. évre kifizetés és a támogatások mellett vállalt foglalkoztatási kötelezettség teljesítése húzódott át. A program keretében nyújtott támogatásokra 2009-ben 6616 millió, 2010-ben 1878 millió Ft került kifizetésre A foglalkoztatási kötelezettségüknek a munkáltatók eleget tesznek, kötelezettség szegés miatti visszakövetelésre a programban 2010. évben nem került sor.
V.
„Út a munkához” program
A munkaerő-piaci folyamatokban évről évre megfigyelhető a szakképzetlen, alacsony iskolázottságú munkavállalók tartós kiszorulása a munkaerő-piacról. Az egyén alacsony iskolai végzettsége mellett hátrányos helyzetbe kerülhet életkorából, egészségi, mentális állapotából adódóan, vagy gyakran az is elég, ha hátrányos helyzetű kistérségben él. Közülük egyre többen kerülnek be a szociális ellátórendszerbe és sajnálatos módon egyre magasabb körükben az alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkező fiatal felnőttek létszáma. Az elmúlt években társadalmi elvárásként fogalmazódott meg, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők közül azok a személyek, akik munkára képesek és készek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, ezáltal kerüljenek közelebb a munka világához és jussanak rendszeres munkajövedelemhez. A segélyezetteknek csak azon csoportja részesüljön szociális ellátásban, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan nem tudnak munkát vállalni. 2010. évre vonatkozóan az Állami Foglalkoztatási Szolgálat célkitűzései között kiemelt szerepet kapott a munkaügyi és a szociális rendszer integrációja. A 2009-ben indított, „Út a munkához” program második évében is fontos szerepet kapnak a települési önkormányzatok és az önkormányzati társulások. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében 2010. évre közfoglalkoztatási tervet készítettek, amelynek előkészítési folyamatában és a megvalósításában a munkaerő-piaci szervezet is folyamatosan részt vett. Egyénre szabott felzárkóztatási és munkába helyezési programokat kellett kidolgozni, amely a munkavégző képesség növelésére, a mentális készségek javítására és a velük kapcsolatos előítéletek mérséklésére egyaránt kiterjed. Ennek érdekében tovább kellett erősíteni a szociális hatóságok és a munkaügyi szervezet közötti kapcsolattartást, folyamatosan fejleszteni kell a szociális szolgáltatások minőségét.
58
Az „Út a munkához” program (hasonlóan a 2009-es évhez) 2010-ben is ezeknek a céloknak az eléréséhez nyújt megoldást, konkrétan a tartósan munka nélkül lévő személyek fokozott mértékű bevonásával valamely közfoglalkoztatási formába. V.1. A közfoglalkoztatási programok összehangolása Az „Út a munkához” program keretében a 2009. év tapasztalatira alapozva indultak a tájékoztatások és megbeszélések az év elején, a munkaügyi központ és az önkormányzatok között. A hátrányos helyzetű álláskeresői rétegek foglakoztatása a támogatások eszközrendszerében továbbra is prioritást élvez. A közhasznú munkavégzés, a közcélú foglalkoztatás, továbbá a közmunkaprogramok is hátrányos helyzetű álláskeresők részvételével valósulnak meg. E programok igazodnak az egyes régiók munkaerő-piaci sajátosságaihoz, figyelembe veszik a már elfogadott fejlesztési elképzeléseket, munkalehetőséget teremtenek a regisztrált álláskeresők számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A közmunka programok által előírt rátos vagy roma arány eléréséhez a közmunka és közcélú programok egymással történő területi és időbeli összehangolása indokolt volt. A kirendeltségi közvetítés során prioritást élveztek azok a hátrányos helyzetű álláskeresők, akik az „Út a munkához programba” nem tudtak bekapcsolódni. V.2. A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások A közfoglalkoztatások lebonyolítására a kirendeltségek és az önkormányzatok közötti megállapodások megkötésére nagyrészt az előző évben sor került. A megállapodásokban foglaltak teljesítését a jogszabályi módosítások nehezítették, de munkatársaink ezt a folyamatos kapcsolattartás során sikeresen megoldották. A megállapodások célja: – a két szervezeti struktúra intézményesített együttműködésének fejlesztése a térségi foglalkoztatási feszültségek összehangoltabb és hatékonyabb enyhítése érdekében, – növekvő színvonalú mentális és munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása az önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülő, munkaképes korú, nem foglalkoztatott személyek számára, a szervezetek konkrét szakmai együttműködésének szabályozásával. Az írásos megállapodások mellett a gyakorlatban az érintett szervezetek (munkaügyi központ, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok) együttműködése szorosabbá vált. Napi személyes, telefonos egyeztetések, a szakmai fórumok alkalmával a szervezetek, intézmények munkatársai konstruktív javaslatokkal, a problémák megoldására irányuló kezdeményezések megfogalmazásával működtek együtt, próbáltak közös gondolatmenetet felvázolni, eljárási lépéseket kialakítani. 2010. évben az előző évben megkötött háromoldalú megállapodások alapján történt a közcélú munkán foglalkoztatott álláskeresők munkaköri alkalmassági vizsgálata. A megállapodások karbantartása folyamatos. Néhány kis létszámú településen jellemzően egész évben csak elenyésző számban foglalkoztattak rátos személyeket, ezért az orvosi vizsgálat költségét saját forrásból biztosították. A vizsgálatok végzése gyakorlati problémát nem okozott. Az Együttműködési megállapodás (önkormányzat, kirendeltség és családsegítő között) fő szakmai tartalma az önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülő, hátrányos
59
munkaerő-piaci helyzetű, aktív korúak ellátásárában részesülő személyek foglalkoztatási helyzetének, munkaerő-piaci aktivitásának növelése, a velük kapcsolatos feladatok együttes szakmai végrehajtása. A megállapodásban az együttműködő felek szakterületükre vonatkozóan megfogalmazzák vállalásaikat az ügyfelek útjának a programban folyamatos figyelemmel kísérése érdekében. Többségében a családsegítő szolgálat saját szakmai programja alapján folytatja ez irányú tevékenységét. A partner szervezetekkel évente több alkalommal, különféle nagyságrendű és témájú megbeszéléseket, egyeztetéseket, szakmai napokat, tapasztalatcseréket tartanak a kirendeltségek. A jó szakmai együttműködés sok esetben túlnyúlik a jogszabályban előírt kötelezettségeken. V.3. A közfoglalkoztatási tervek véleményezése Az önkormányzatok többsége 2010. évben is figyelembe vette a kirendeltségek véleményét a tervek elkészítése, véglegesítése során. A kialakult együttműködés eredményének is betudható, hogy az önkormányzatok jelentős része már a tervezés időszakában felvette a kapcsolatot az illetékes kirendeltségekkel, közösen elemezték az előző év eredményeit és az előzetes egyeztetést követően fogadták el közfoglalkoztatási terveiket. A többcélú kistérségi társulások elenyésző számban (régiónként 0-5 db) készítettek közfoglalkoztatási terveket. Ez alól a Nyugat-dunántúli régió a kivétel, ahol 18 társulás (a kistérség 81%-a) készítette el azokat. A kirendeltségek segítették az FSZH által kialakított „Közterv” nevű web-es felület használatának elsajátítását a közfoglalkoztatási tervek felvitelénél, illetve folyamatos kapcsolatot tartottak az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a tervek rögzítésénél minden rendben legyen. A közcélú foglalkoztatottak önkormányzati alkalmazása általában széles határok között (312 hónap) mozgott, 2/3-át 8 órában, 1/3-át 6 órában tervezték foglalkoztatni. Egyes önkormányzatok 12 hónapos foglalkoztatással számoltak, ami főleg a rátosok alacsonyabb számával volt összefüggésben. Ott, ahol a célcsoport létszáma magas volt, törekedtek arra, hogy minél többen kapjanak munkalehetőséget, viszont így a foglalkoztatás átlagos időtartama rövidebb volt. Bizonyos területeken (pl. szociális gondoskodás), ahol speciális szakértelem, nagyobb bizalom, elfogadottság szükséges, szintén az egyéves alkalmazás volt a jellemző. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek körében azokban az esetekben terveztek foglalkoztatást, ha valamilyen speciális képzettség hiánya miatt rátosokkal nem volt megoldható. A közfoglalkoztatási tervekben jellemzően az alábbi munkakörök jelentek meg: – köztisztaság és településtisztaság biztosítása, – helyi közutak és közterületek fenntartása, – vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, – település-fejlesztési, településrendezési feladatok elvégzése, – ügyviteli, adminisztratív, kézbesítési tevékenység, – egészségügyi és szociális ellátásról való gondoskodás, – köztemetők fenntartása, – épített és természeti környezet védelme, – óvodai, alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás.
60
2010-ben – az előző évhez hasonlóan – az önkormányzatok előzetesen együttműködő, illetve rendszeres szociális segélyre jogosultak bevonását minimális létszámban tervezték. V.4. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis fejlesztése, működése Az információáramlás támogatására 2009-ben bevezetésre került Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis lehetőséget biztosít az ellátásra kérelmet benyújtók, és abban részesülők hatósági ügyeinek nyilvántartására, illetve ezen adatok érintett szervek közötti elektronikus továbbítására. A gyakorlati használat során érkezett visszajelzések, fejlesztési igények alapján az Adatbázis 2.0 verziójának fejlesztése 2010. májusban indult el. Ebben a verzióban már kiküszöbölésre kerületek a naprakész rögzítést nehezítő tényezők, valamint a lekérdezési funkciók bővítése is megtörtént. Ilyen funkciók a nyomtatás, lekérdezés, új információk feltüntetése, hajléktalanok, közhasznú foglalkoztatottak adatainak kezelése, átminősítő végzések, üzenetszűrők. Az Adatbázis használatával a postaköltség mindkét oldalon csökkent, de nem váltotta ki teljesen a papíralapú kommunikációt. Ennek oka, hogy az ellátás megállapításául szolgáló hatósági bizonyítványokat még gyakran papír alapon adja ki a kirendeltség, mert ragaszkodnak hozzá az ügyfelek és az önkormányzat is. A kezdeti nehézségek után az Adatbázis jól működik, és javulás történt az önkormányzat által feltöltött adatok „naprakész” feldolgozásában. Erre vonatkozóan 2010. áprilisban kérdőíves felmérés készült, amelynek eredménye alapján a 2009-es állapothoz képest tovább emelkedett a feltöltöttség, de akadtak olyan önkormányzatok is, amelyek aktív korú ellátott hiányában, vagy informatikai hiányosságok miatt nem használták az Adatbázist. Így a lerögzített adatokra nem minden esetben tudtak támaszkodni a kirendeltségi munkatársak. Ez olykor gondot okoz, mert a kirendeltségnek - különösen a 2011. évben bevezetésre kerülő változások kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítania a közvetítések során arra, hogy a megfelelő státuszú személyek kerüljenek kiválasztásra. Ezt a tényt az Adatbázisból tudja leellenőrizni a kirendeltségi munkatárs. Jelentős segítséget eredményezne az informatikai rendszerek továbbfejlesztése, vagyis ha az egyik (IR) programban rögzített adatokat a másik (Adatbázis) program át tudná venni. V.5. A rendelkezésre állási támogatásra (rát) jogosult regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban 2010. év december hónapban 100 984 főt foglalkoztattak közcélú foglalkoztatás keretében az önkormányzatok és 186 472 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban (rát). Figyelembe véve az iskolai végzettség szerinti megoszlást, megállapítható, hogy 56,3%-ot tesz ki azoknak a rátban részesülőknek az aránya, akik alapfokú, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A nők iskolai végzettségét tekintve azonban látható, hogy az általános iskolai végzettségűek és a felsőfokú végzettségűek között magasabb a nők aránya.
61
Korcsoport 35 év alatt
35-50 éves
50 év felett
Összesen
Iskolai végzettség Nem
Átlag
Belépők Átlag
Belépők Átlag
Belépők Átlag
Belépők
általános iskolai férfiak végzettség nélkül nők férfiak általános iskola nők férfiak középfokú nők férfiak felsőfokú nők férfiak kitöltetlen nők férfiak Összesen nők
3437 1892 18967 12795 15786 15055 552 930 3 3 38746 30674
2894 1112 12299 5591 8418 6453 245 517 1 0 23857 13673
1684 1705 8684 7266 6817 4277 176 253 0 0 17361 13501
682 815 2785 2301 3319 1402 97 103 1 0 6884 4621
5260 3632 23768 15158 18554 12132 518 873 2 0 48102 31795
2936 4580 16305 17043 14918 11766 499 677 2 3 34660 34068
1264 2444 5556 6137 7459 4246 304 328 1 4 14583 13160
7636 8917 40828 35975 38163 31067 1355 1934 6 9 87989 77902
Megfigyelhető továbbá, hogy a férfiak aránya magasabb (53%) mint a nők aránya (47%) rátban részesülők között. Kiugróan magas (41,9%) a 35 év alattiak száma a többi korcsoporthoz képest, mely sajnos jól mutatja a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetét: miszerint munkatapasztalat megszerzése nélkül már fiatalon ellátotti státuszba kényszerülnek. V.6. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai Az aktív korú ellátására jogosultak száma (rátban és RSZS-ben lévők összesen) 2009-ben 298 752 fő volt. 2010-ben 50 402 fővel kevesebb, 248 350 fő. Az álláskeresőként való nyilvántartása 2010-ben 251 778 főnek szünetelt közcélú foglalkoztatásban való részvétel miatt. Kifizetett támogatások Önkormányzatok számára kifizetett támogatások
2009. (millió Ft)
2010. (millió Ft)
közcélú foglalkoztatásra
51 310,5
82 887,9
rendelkezésre állási támogatásra
34 065,0
47 141,6
Összesen:
85 375,5
130 029,5
A program fogadtatása 2010. évben kedvező volt, mind a közvélemény, mind az önkormányzatok szempontjából is, mert a program megfelelt a segély helyett munka elvárásnak. Egyre több munkáltató ismeri fel a foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket, és segíti ennek a rétegnek a munkába állását. A legjellemzőbb közcélú tevékenységek: – köztisztaság és településtisztaság biztosítása, – helyi közutak és közterületek fenntartása,
62
– – – – – – –
vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, település-fejlesztési, településrendezési feladatok elvégzése, ügyviteli, adminisztratív, kézbesítési tevékenység, egészségügyi és szociális ellátásról való gondoskodás, köztemetők fenntartása, épített és természeti környezet védelme, önkormányzati intézményekben végzett, főleg egészségügyi és szociális ellátás.
Az önkormányzatok a legnagyobb hangsúlyt a köztisztaság és településtisztaság biztosítására helyezték, többek között azért, mert itt tudták alkalmazni a legtöbb alacsony iskolai végzettségű személyt. A beérkezett tervekben általában említést tettek a kötelezően előírt 90 munkanapos foglalkoztatásról ugyanakkor a megvalósítás során szerzett tapasztalat vegyes. Sok helyen szerepel az átlagos foglalkoztatási idő, sok esetben nem. Széles a skála az átlagos foglalkoztatási idő tekintetében a minimálisan előírttól akár az egy éves foglalkoztatásig, munkaköröktől függően. Az előzetesen együttműködő álláskeresők felvétele kapcsán megállapíthatjuk, hogy elenyésző arányban (1-2%) kerültek be a közcélú foglalkoztatásba az előzetesen együttműködő álláskeresők. A bevontak közül is főként pályakezdők alkalmazására került sor. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek körében pedig többnyire akkor terveznek foglalkoztatást, ha ez valamilyen speciális képzettség hiánya miatt rátosok körében nem megoldható. V.7. Az „Út a munkához” program megvalósítása, hatása a régió foglalkoztatási helyzetére Az elmúlt másfél év alatt új alapra helyeződött, és az eltelt időszakban harmonizálódott a kirendeltségek és az önkormányzatok együttműködése az „Út a munkához” program keretében. Az önkormányzatok a programot nagyobbrészt hasznosnak értékelték. Egyrészt, mert így az önkormányzati feladatok jelentős része megoldható volt a közcélú foglalkoztatás keretében, másrészt hosszabb-rövidebb időtartamra biztosított kereseti lehetőséget a közcélú foglalkoztatásban résztvevőknek. A program keretében olyan hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatása valósult meg, akik a nyílt munkaerőpiacon nem találtak volna más munkalehetőséget. A 2009. év pozitív tapasztalatait felhasználva az önkormányzatok a tavalyi évre még több feladatot vállalva, több rátos személy közfoglalkoztatásba vonását tervezték be. Igyekeztek értékteremtő munkaalkalmat teremteni mind az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, mind a magasabban kvalifikált személyek számára. A különbség a foglalkoztatás időtartamában nyilvánult meg- így volt olyan, akit a jogszabályban meghatározott kötelező 90 napos időtartamra foglalkoztattak, de akadt olyan is, akivel egy évre szóló munkaszerződést kötöttek. A közcélú foglalkoztatás kedvező, előleg igénybe vételét lehetővé tévő támogatása az önkormányzatok számára is optimális módja volt feladatellátásuk színvonalának növelésére. A 35. év alatti általános iskolai végzettséggel nem rendelkező rátosok képzésbe vonása sokszor jelentett problémát, mivel a célcsoport nehezen volt motiválható. Mind a megfelelő kompetencia, mind a 7. és/vagy 8. osztály megszerzésére irányuló képzések szervezését, lebonyolítását hátráltatta, hogy a részvevők nem kaphattak keresetpótló támogatást. Amíg képzésen vettek részt nem tudtak közcélú munkában részt venni, korlátozott volt a
63
lehetőségük alkalmi munkavégzésre is. A program megvalósításához személyi segítők, mentorok foglalkoztatásához központi munkaerő-piaci program került kidolgozásra. A kísérleti program két regionális munkaügyi központnál valósult meg. Az Északmagyarországi régióban a 8 segítő 643 fővel állt kapcsolatban a projekt fél éve alatt, Déldunántúli régióban 296 fővel foglalkozott az ottani 4 mentor. A mentorok valódi terepmunkát végeztek, melynek során akár otthonukban is felkeresték a tanfolyamokról huzamosabb ideje hiányzókat, részt vettek az órákon, tanulástechnikai, életvezetési tanácsokat adtak. Rendszeres jelenlétükkel olyan „bizalmasává” váltak az egyes csoportoknak, melynek eredményeképpen erőteljesebbé válhatott a csoportkohézió, s jelentős mértékben csökkent a lemorzsolódás. Ez a munkaviszonyuk alatt beindult és befejeződött tanfolyamok esetében 6,4% volt, mely jelentős előrelépés a 2009-ben tapasztalt közel 13%-os arányhoz képest. Az „Út a munkához” program megvalósítása kapcsán felmerült néhány nehézség: – A közcélú foglalkoztatás irányítása, felügyelete, ellenőrzése nem volt megoldott. A munkaügyi központnak nem voltak ilyen jellegű jogosultságai, amit visszalépésnek tűnik a közhasznú foglalkoztatás gyakorlatához képest. Mivel már közvetíteni sem kellett az álláskeresőket, gyakran nem jutott el az információ a közcélú munkavégzésről. – Az információs rendszerek nem készültek fel az „Út a munkához” program kezelésére, így a program előrehaladására vonatkozóan senki sem rendelkezett megbízható információkkal. A problémák kiküszöbölését szolgálta a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis, de ezt még mindig nem minden önkormányzat vezette naprakészen, és a statisztikai célú adatkinyerés innen sem megoldott. A fentiekből adódóan számos információ nem volt hozzáférhető. – Komoly kritikát fogalmaztak meg a romaszervezetek amiatt, hogy a program megvalósításában minimális szerepet kaptak. A jogszabályok nem nevesítenek részükre semmilyen jogosultságot, amit visszalépésként értékelnek a közhasznú foglalkoztatáshoz viszonyítva. A fentieken túl problémát jelentett az önkormányzatok számára a munkavégzéshez szükséges szerszámok, munka-, és védőruha beszerzése, amely jelentős többletköltséggel bírt, és amelyre nem minden esetben volt elegendő forrásuk az önkormányzatoknak.
VI.
A regionális munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése
A regionális képző központok, az alapszabályuk változása ellenére is jelentős szerepet vállaltak a munkaerő-piaci képzések múlt évi lebonyolításában. A képző központok és a munkaügyi központok közötti jól működő, hagyományokra épülő korrekt partneri kapcsolat tette lehetővé a keretszerződésekben rögzítettek teljesülését. A munkaügyi és képző központok közötti együttműködési megállapodások keretében a 2009. évinél kevesebb, összesen 8423 fő szakmai képzésére került sor a múlt év folyamán. Emellett igen jelentős volt a különböző, rkk-k nyújtotta szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Az MPA FA képzési keret finanszírozásában a képző központ által indított képzések komoly segítséget jelentettek a gazdaság igényeinek megfelelő munkaerő-piaci képzések szervezésében, lebonyolításában. A rendszer rugalmassága elősegítette, hogy az év közben megjelenő munkaadói igényekre azonnal reagálva azok rövid időn belül kielégíthetőek voltak.
64
Év közben többször is szükség volt az eredeti képzési megállapodásban szereplő képzési-terv módosítására. A legfontosabb képzési területek a fémipari szakmák, így a gépi forgácsoló, a hegesztő, villanyszerelő, kőműves, víz- és vízkészülék szerelő, szerkezetlakatos, CNC-forgácsoló, építőipari szakmák: ács-állványozó, festő, mázoló és tapétázó, lakkozó. További nagy terület az egészségügyi és szociális terület, amelyben a kórházak és egyéb szociális intézmények munkaerő igényének kielégítésére indultak képzések. A képzések hossza a korábbiakhoz képest – összefüggésben a szakmastruktúra gyakorlatigényesebb, hosszabb képzési idejű szakmák irányába történt elmozdulásával - megnőtt, (ez is okozza többek között a létszám csökkenését), átlagosan valamivel több mint hat hónap a tanfolyamok hossza. A szociális ellátás átalakításához kapcsolódóan a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerő-piaci helyzetének javítását célzó képzési tevékenység az előző évinél kisebb intenzitással folytatódott az „Út a munkához” program keretében. A speciális komplex program olyan többszörösen hátrányos helyzetű célcsoport társadalmi felzárkóztatását kívánja elősegíteni a munkavállalás/közfoglalkoztatás esélyeit megteremtő képzés biztosításával, amely tagjainak a tanulási szándéka, általános ismeretszintje igen alacsony. A regionális munkaügyi központok és regionális képző központok együttműködése keretében az MPA foglalkoztatási alaprész képzési keretéből finanszírozott képzések létszáma és az arra fordított keret régiónként eltér. Az rmk-rkk együttműködés keretében az MPA FA képzési keretből finanszírozott képzések
munkaügyi központ Dél- Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország
Észak-Magyarország
képző központ hallgatói nap Pécsi rkk 268 400 Szombathelyi rkk 76 000 Székesfehérvári rkk 241 000 Debreceni rkk 112 300 Nyíregyházi rkk 122 000 Békéscsabai rkk 95 400 Kecskeméti rkk 60 500 Kecskeméti rkk 20 000 Budapesti rkk (BMIK) 70 000 Miskolci rkk (ÉRÁK) 170 000 összesen 1 235 600
feladat-fin. kereset-pótló (millió Ft) juttatás (millió Ft) 768 495 207 114 450 365 345 143 270 119 395 1586 397 359 141
fő 1 897 992 1 624 545 633
362 643 8 423
235 503 3 532
240 311 2 184
A monitoring eredményei azt mutatják, hogy az előző évekhez képest a gazdasági válság hatására némileg csökkent a képzésben résztvevők elhelyezkedési aránya. A megkeresett résztvevők harmada válaszolt a kérdőívekre, s közülük alig valamivel több, mint felük (54%) számolt be arról, hogy elhelyezkedett a végzést követő három hónapon belül. A másik ugyancsak a gazdasági válsággal összefüggő változás, hogy míg korábban csak a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében volt jellemző a képzésben megélhetési okokból történő részvétel, mára ez jelentkezik a magasabb végzettségűek körében is. Szakmai jellegű probléma, hogy változatlanul alacsony a női munkavállalók szakképzettségének növelését szolgáló képzések aránya, illetve ugyancsak szinte semmi vagy igen kevés lehetőség szolgálja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átképzését.
65
VII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei Valamennyi regionális munkaügyi központ 2010. évben is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, a partnerszervezeteket, az álláskeresőket az induló és folyó munkaerő-piaci programokról, a már működő, illetve új támogatási eszközökről, képzési lehetőségekről. Ennek keretében számos rendezvény megtartására került sor, amelyek többek között előadások, értekezletek, munkáltatói-, rehabilitációs-, és kisebbségi önkormányzatoknak szóló fórumok, szakmai napok voltak. A regionális munkaügyi központok kiemelt figyelmet fordítottak a munkáltatók és munkavállalók közvetlen találkozását elősegítő állásbörzék megszervezésére, amelyek az azokon résztvevő munkaerő-piaci szereplők közötti információcserét és a munkakapcsolatok létrejöttét és elősegítését szolgálta. A rendezvények keretében az érdeklődők találkozhattak a munkaügyi központban dolgozó humán szakemberekkel és jogi tanácsadást nyújtó munkatársakkal, ezzel is növelve az elhelyezkedési esélyeiket. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2010. évben is megrendezésre kerültek a pályaválasztási kiállítások, melyek átfogó képet nyújtottak a megyék iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési hálózatáról, az egyes intézményekben megvalósuló képzési programokról, a lehetséges továbbtanulási irányokról, a gyakorlati képző helyekről, továbbá a munkaerő-piaci igényekről és az elhelyezkedési lehetőségekről. A kiállításokon részt vevő képző intézmények, munkaáltatók – a munkafolyamatok gyakorlati bemutatása, a munkaeszközök megismerése és kipróbálása révén – adtak képet a látogatóknak az egyes szakmák - különös tekintettel a hiányszakmák - főbb jellemzőiről, valamint az elsajátításukhoz szükséges készségekről, képességekről. Ennek finanszírozására a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből a munkaügyi központok 78,38 millió Ft-ot fordítottak. A rendezvényeken 1 624 kiállító nyújtott segítséget a fiatalok továbbtanulási döntéséhez. A kiállítások sikerét jól tükrözi, hogy a látogatók száma meghaladta a 100 000 főt. A regionális munkaügyi központok munkatársai rendszeresen részt vettek a térségüket érintő, illetve országos szakmai rendezvényeken. Ilyen volt a Nyugat-dunántúli hagyományos osztrák-magyar konferencia, a TÁMOP 2.2.2 központi program budapesti nyitókonferenciája, „Szociális Foglalkoztatás Országos Konferencia 2010”, a Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy mit tudunk a pszichoszociális kockázatokról” című konferencia. Az országos programok mellett számos helyi kezdeményezésű rendezvény megvalósítására került sor, többek között az Észak-magyarországi régióban a MAgyar-SLOvensky Workforce (MASLOW) projekt keretében zajló események, Dél-dunántúli régióban a magyar-horvát közös projekt, Dél-alföldi régióban a Leonardo da Vinci program keretében megrendezésre kerülő nemzetközi találkozó és záró konferencia, a Közép-dunántúli régióban „Startolj velünk az Európai Unióba” című konferencia, Nyugat-dunántúli régióban EURES-T Pannónia partnerségi program kialakítása és ezen kereteken belül workshopok, állásbörzék szervezése.
66
VIII. A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatósági munkájának döntő része a kirendeltségeken folyik. Az ott meghozott elsőfokú döntések az álláskeresők nyilvántartásával és az álláskeresési ellátások valamint a foglalkoztatási támogatások megállapításával, illetve a jogalap nélkül felvett ellátások és támogatások visszakövetelésével kapcsolatban születnek. Évről évre megfigyelhető az első fokú döntések számának emelkedése, ez a 2009. évihez képest közel 13%-os volt. Ennek oka egyrészt, hogy több mint 100 ezer fővel emelkedett meg a nyilvántartott álláskeresők száma, másrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jétől hatályba lépő módosításával megnövekedett az első fokon hozott végzések száma. A foglalkoztatási támogatásoknál megkötött hatósági szerződések az elsőfokú döntések kisebb részét, mintegy 16%-át képezik, tekintettel arra, hogy a hatósági tevékenységünkben az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos döntések jelennek meg nagy számban. A megkötött hatósági szerződések módosítására az előző évinél másfélszer több esetben került sor, amire jellemzően a költségvetési rehabilitációs bértámogatás eszköznél volt szükség. Ennek az oka elsősorban a támogatási szerződés időtartamának meghosszabbítása volt, a finanszírozás forrásának év közbeni megváltozása miatt. Elsőfokú szerv Elsőfokú döntések száma Ebből külföldiek m.o-i foglalkoztatásának engedélyezése Hatósági szerződés Hatósági szerződés módosítása Fellebbezések száma Ebből saját hatáskörbeni jogorvoslat módosító visszavonó Fellebbezés elbírálására jogosult szerv helybenhagyta megváltoztatta megsemmisítette felügyeleti intézkedés Bírósági felülvizsgálatok száma
kirendeltségek regionális munkaügyi (összesen) központ 3 592 892 32 604 16 759 572 943 289 32 751 171 2 432 413 247 98
3 70
regionális munkaügyi központ 995 49 70 8 86
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 136 2 35 0 16
A kirendeltségek hatósági tevékenységének számszerűen kimutatható eredményeit a döntések ellen indított jogorvoslati eljárások száma is jellemzi. Bár arányait tekintve közel másfélszer annyi ügyfél élt fellebbezési jogával, mint az előző évben, a meghozott döntéseknek ez csak a 0,06%-át érintette. A jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy az ügyfelek a fellebbezésükben leggyakrabban az álláskeresési ellátások megállapításának összegszerűségét, folyósításának, megszüntetésének szabályszerűségét, az ellátás fennmaradó idejére járó juttatás egyösszegű kifizetése iránti kérelmüket elutasító döntéseket, a jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátások visszafizetésére kötelezését, továbbá a nyilvántartásból való törlések jogosságát vitatták. Kisebb részben a foglalkoztatási támogatások – szerződésszegés miatt való – visszafizetéséről rendelkező határozatok ellen indítottak jogorvoslati eljárást. Nagyságrendjét
67
tekintve emelkedett a méltányossági ügyek aránya, többségében az ügyfelek részére kedvező döntések születtek e témakörben. Az első fokon eljáró hatóság saját hatáskörben a jogorvoslati ügyek 10%-ánál módosította, illetve 4%-ánál visszavonta határozatát. Ezeknek a döntéseknek gyakori oka, hogy az ügyfél a fellebbezésében tár fel olyan körülményt, vagy csatol be olyan igazolást, amely a korábban meghozott döntés előtt még nem volt ismert (pl. érvényes START-kártya). A kirendeltségek szakszerű, és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit jól alkalmazó hatósági munkáját jelzi, hogy a másodfokú eljárások során az ügyek közel 41%-ában az első fokú döntést hagyták jóvá, és csak kevesebb, mint 5%-át változtatták, vagy semmisítették meg. A benyújtott fellebbezéseknek a 3,6%-ánál kezdeményeztek bírósági felülvizsgálatot, és a lezárult ügyeknél pervesztés nem volt. A központi szervezeti egységek által hozott első fokú döntések száma a 2009. évi adatokhoz viszonyítva közel felére csökkent, melynek nagy részét a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos ügyek teszik ki. A csökkenés fő oka a romániai állampolgárok szabad munkavállalásának engedélyezése volt, amelynek következtében ebben az ügycsoportban a jogorvoslati ügyek száma is csökkent. A 2010. évben egyik legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy a regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik munkatársai a gazdasági válság hatására jelentősen megnövekedett ügyfélkört a korábbi létszámmal, jelentős túlmunkával továbbra is kiszolgálták. A hatósági munka megkönnyítése céljából rendszeres szakmai konzultációk tartásával és jogi állásfoglalások kiadásával segítették a központi szervezeti egységek a kirendeltségek munkáját. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a csoportos létszámleépítések következtében jelentősen megnövekedett ügyfélkör nyilvántartásba vétele és ellátása, valamint a válságkezelő programok működtetésének napi feladatai komoly humán erőforrásokat vontak el az egyébként nagyon fontos humán szolgáltatási feladatoktól és a munkáltatói kapcsolattartás területéről.
IX.
A TÁMOP 1.1. intézkedésen belül a TÁMOP 1.1.2. program eredményei
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1 „Komplex program az álláskereső és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedésének két alkomponense az Szociális és Munkaügyi Minisztérium konzorciumvezetői irányításával 7 régiós programterven keresztül valósult meg. Egyik a TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” program (részleteit lásd később), másik a TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” program. A 2008. január 1-jén indult, eredetileg 2009. év végéig tervezett első TÁMOP 1.1.2 programszakasz a gazdasági válság negatív hatásai enyhítése érdekében a 2009 tavaszán hozott kormánydöntéssel a bevonható célcsoport szempontjából kibővült. A kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák következtében új célcsoportként megjelentek a 2008. szeptember 1. után állásukat elveszítő személyek is. A program mind időtartamában (a programszakasz vége 2009-ről 2011-re változott), mind forrásában (+ 27 milliárd forinttal 53 milliárdra) bővült.
68
A TÁMOP 1.1.2 program célja, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a válság miatt munkanélkülivé vált álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációját személyre szabott komplex segítségnyújtással mozdítsa elő. Az öt központilag meghatározott, illetve a régiók munkaerő-piaci helyzetének megfelelően opcionálisan megválasztott célcsoportok (2008.01.01-jétől 2010.12.31-ig programba bevontak összességében az egyes csoportok aránya: 14,94% alacsony iskolázottságúak; 22,97% pályakezdők; 8,71% 50 éven felüliek; 3,85% GYES-ről, GYED-ről, hozzátartozók gondozásából visszatérők; 9,89% régiós célcsoport, 39,65% 2008.09.01. után állásukat vesztők) elhelyezkedését segítő program megvalósulását 5 indikátor mutatja: –
– – – –
A programba 2008. 01. 01-jétől 2010. 12. 31-ig bevont összes létszám: 58 057 fő, amely a 2008-2011 programszakaszra összesen bevonni tervezett 50 703 főnek a 114,5%-a. Ezen (tehát a bevontak létszámán) belül a hátrányos helyzetű személyek száma 35 041 fő, amely a (csak körükben) bevonni tervezettek 144,6%-a, illetve az összes bevontakból a 2008.09.01. után állásvesztők száma 23 017 fő, amely a (csak körükben) bevonni tervezett 122,53%-a. Képzésbe vontak létszáma 36 864 fő, amely az összes képzésbe bevonni tervezett 32 608 főnek a 113,05%-a. A képzést sikeresen befejezők létszáma 30 228 fő, amely az összes ekként tervezett 31 078 főnek a 97,26%-a. A programot sikeresen befejezettek létszáma: 39 128 fő, mely az összes ekként tervezett 40 475 főnek a 96,67%-a. A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 13 410 fő, mely az összes ekként tervezett 14 589 főnek a 91,92%-a. (Minden indikátor növekedni fog még, időben az utolsók teljesülése várható későbbre.)
A bevontak körében a – nemek megoszlása: 31 007 fő nő (az összes bevont 53,41%-a), és 27 042 fő férfi (46,58%), – megváltozott munkaképességűek száma 687 fő (az összes bevont 1,18%-a). – roma (hozzávetőleges adat): 3797 fő (az összes bevont 6,54%-a). A központi program országos forrása 53,041 millió Ft. A 2010. december 31-i állapot szerint a 2010. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség: 18,652 millió Ft, illetve a 2011. évben felhasználható pénzösszeg: 3,774 millió Ft.
69
A TÁMOP 1.1.2. program támogatásainak, szolgáltatásainak főbb adatai: 2010. év Érintett létszám (fő)
támogatások/szolgáltatások
Tényleges kifizetés (millió Ft)
15 409
TÁMOP 1.1.2 megállapodás
0
Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása
3361
Munkatanácsadás
7173
56,44
Pályatanácsadás
3443
12,31
Álláskeresési tanácsadás
3867
39,85
6
0
Pszichológiai tanácsadás
278
5,93
Mentori segítségnyújtás
Rehabilitációs tanácsadás
9.47
12 180
457,66
Szolgáltatás alatti keresetpótló juttatás
254
5,33
Szolgáltatás utazási költségeihez támogatás
306
0,83
0
0
0
0
Képzési költség támogatása
16604
4 065,6
Képzés alatti keresetpótló juttatás
15824
5973,54 220,42
Szolgáltatás alatti gyermekfelügyelet támogatása Szolgáltatás alatt hozzátartozó gondozás támogatása
Képzéshez kapcsolódó utazási támogatás Képzéshez kapcsolódó szállásköltség támogatása Képzéshez kapcsolódó étkezési ktg. támogatása Képzés alatti gyermekfelügyelet támogatása Képzés alatti hozzátartozó gondozás támogatása Foglalkoztatást bővítő támogatás (bértámogatás)
2312 0,1 1
Bérköltség támogatás Munkába járás utazási költségeinek támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Foglalkozás eü-i vizsgálat
0
0
0
0
0
0
285
119,5
11617
7202,71
354
25,29
5
0,7
455
144,15 5,55
3564
Képzéshez alkalmassági vizsgálat
6791
70
12,63
X.
A TÁMOP 1.1 intézkedésen belül a TÁMOP 1.1.3. program eredményei
Az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1 „Komplex program az álláskereső és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedésének további alkomponense az SZMM konzorciumvezetői irányításával 7 régiós programterven keresztül megvalósuló TÁMOP 1.1.3 „Út a munka világába” elnevezésű program. (Nem azonos az önkormányzatok 2010. évi „Út a munkához” közfoglalkoztatási programjával, de 2010-ben arra is figyelemmel zajlott a TÁMOP 1.1.3 program működtetése.) A 2009. év novemberétől elindítható, a gyakorlatban 2010-ben elinduló – eljárásában, eszközeiben a TÁMOP 1.1.2 programra nagyban hasonlító – program célcsoportjába azok az álláskeresőként nyilvántartott személyek tartoznak, akik a bevonás időpontjában a Szoc. tv. alapján rendelkezésre állási támogatásra jogosultak (2011.01.01-jétől jogszabály módosítással: bérpótló juttatásra jogosultak), feltéve, hogy nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükre csak akkor van lehetőség, ha foglalkoztathatóságuk javítása érdekében komplex támogatásban részesülnek. A program megvalósulását négy indikátor, illetve további két mutató tükrözi: Indikátorok: – A program indításától a 2010. 12. 31-ig bevont összes létszám: 5 776 fő, amely az összesen bevonni tervezett 5 190 főnek a 111%-a. – Képzésbe vontak létszáma 4 163 fő, amely az összes képzésbe bevonni tervezett 3 856 főnek a 107,96%-a. – A képzést sikeresen befejezők létszáma 2 866 fő, amely az összes ekként tervezett 3 332 főnek a 86,01%-a. – A program keretében munkatapasztalatot szerzett és/vagy elhelyezkedettek létszáma 198 fő, amely az összes ekként tervezett 3 027 főnek a 6,54%-a. Mutatók: – A programot sikeresen befejezettek létszáma: 531 fő (e mutatónál előre eltervezett célérték nincsen meghatározva). – A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 15 fő (e mutatónál előre eltervezett célérték nincsen meghatározva). A programban minden indikátor, illetve mutatószám növekedni fog még, időben az utolsók teljesülése várható későbbre. A bevontak körében – a nemek megoszlása: 2 552 fő nő (az összes bevont létszám 44,19%-a), és 3 224 fő férfi 55,81%), – a megváltozott munkaképességűek száma 44 fő (az összes bevont 0,76%-a). – roma (hozzávetőleges adat): 513 fő (az összes bevont 8,88%-a). A központi program országos forrása 7.500 millió Ft. A 2009. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség országosan 67,738 millió Ft volt. A 2010. december 31-i állapot szerint a 2010. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség 2,734 millió Ft, a 2011. évben felhasználható pénzösszeg: 4,416 millió Ft.
71
A TÁMOP 1.1.3. program támogatásainak, szolgáltatásainak főbb adatai: 2010. év Támogatások/szolgáltatások
Érintett létszám (fő)
Tényleges kifizetés (m. Ft)
TÁMOP 1.1.3 megállapodás
5 776
0
Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása
2348
0
Munkatanácsadás
1961
1,9
Pályatanácsadás
1193
0,1
Álláskeresési tanácsadás
1842
0.4
0
0
Pszichológiai tanácsadás
223
1,3
Mentori segítségnyújtás
Rehabilitációs tanácsadás
1626
31,9
Szolgáltatás alatti keresetpótló juttatás
0
0
Szolgáltatás utazási költségeihez támogatás
5
0,007
0
0
0
0
Képzési költség támogatása
4160
893,4
Képzés alatti keresetpótló juttatás
3932
994,7
744
3,18
0
0
123
6,561
0
0
0
0
114
14,59
2320
674,4
101
3
0
0
36
9,715
523
0,0066
3126
6,67
Szolgáltatás alatti gyermekfelügyelet támogatása Szolgáltatás alatt hozzátartozó gondozás támogatása
Képzéshez kapcsolódó utazási támogatás Képzéshez kapcsolódó szállásköltség támogatása Képzéshez kapcsolódó étkezési ktg. támogatása Képzés alatti gyermekfelügyelet támogatása Képzés alatti hozzátartozó gondozás támogatása Foglalkoztatást bővítő támogatás (bértámogatás) Bérköltség támogatás Munkába járás utazási költségeinek támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Foglalkozás eü-i vizsgálat Képzéshez alkalmassági vizsgálat
72
XI.
A TÁMOP 1.3.1. „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként (I. fázis)
A kiemelt projekt három szakmai komponens és huszonhárom alprojekt keretében valósul meg. 2010. év végéig 3.9 milliárd forint pénzügyi kötelezettségvállalás terhére 2.9 milliárd forint kifizetés történt. Az egyes alprojektekben elvégzett fontosabb tevékenységeket az alábbiakban foglaljuk össze: A munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások kapcsolódása Megtörtént a közbeszerzés minőségbiztosítása.
teljes
dokumentációjának
ESZA/EKKE
által
történő
A jelenlegi szolgáltatási modell eszközrendszerének vizsgálata, a munkaügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges feltételek, valamint a tájékoztatást szolgáló eszközök fejlesztése Megtörtént az alprojektben tervezett szórólapok (20 féle) nyomdai kivitelezése és eljuttatása a régiókhoz. Nemzeti virtuális munkaerő-piac kialakítása (I. előkészítő etap) A vállalkozó elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt. A virtuális munkaerőpiaccal szorosan összefüggő elektronikus bejelentésekhez kapcsolódó eljárásrendek elkészültek. Elkészültek az elektronikus bejelentések eljárásrendjei. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. A vállalkozó elkészítette a csatlakozó rendszerek és a virtuális munkaerőpiac rendszertervét. Az alprojekt tevékenységei befejeződtek. Roma foglalkoztatás szervező tevékenység Ellenőrzésre kerültek az alprojekt dokumentációk: - kapcsolat-felvételi lap, - kapcsolattartási napló, - képzési bevonáshoz: képzési szerződés, OKJ-bizonyítvány. Ezen túl a nem személyes akta része, az együttműködési megállapodás is ellenőrzésre került. Elkészült hét különálló regionális jegyzőkönyv, és huszonhét önálló záró tanulmány a foglalkoztatás-szervezők helyi, kistérségi munkáiról. A foglalkoztatás szervező tevékenység eredményeképpen a bevontak száma összesen 3 134 fő. Megváltozott munkaképességű ügyfelekkel való bánásmód fejlesztése, ÁFSZ dolgozói szemléletváltás lehetőségének megteremtése A képzések befejeződtek, elkészültek a tanúsítványok és emléklapok. Megvalósult képzések: multiplikátor képzés; kirendeltség-vezetők képzése; régiós vezetői képzés; ügyintézői képzés. A tréningek (ügyfélkezelési, hátránykezelési, kommunikációs tréning) szervezése folyamatos. Megtörtént az e-learning tananyag ismételt felülvizsgálata, módosítása.
73
Megváltozott munkaképességű ügyfelek részére szolgáltatások fejlesztése, továbbfejlesztése, kiemelten a rehabilitációs járadékban részesülő személyek körére, valamint a stratégiai együttműködési formák kialakítása és működtetése Az eljárásrendhez kapcsolódó módszertani útmutatóhoz a véleményezések, javaslatok megküldésre kerültek. Az eljárásrend aláírásra került, hatályba lépett. A kirendeltségi ügyintézők az új, aktualizált, módosított eljárásrendet használják. Kommunikációs akadálymentesítés Az akadálymentesítési protokollnak az eredeti tervek szerinti végleges változata elkészült. A vállalkozó a filmeket feliratozta, jeleléssel látta el. A 200 darab Braille-írásos tájékoztató anyag elkészült A/5-ös méretben, jól kezelhetőek, praktikus műanyag fedőlappal. ÁFSZ „állásügynökök-pilot” Az alprojektben tovább folytatódott az állásügynökök aktív terepmunkája, a munkáltatókkal való kapcsolattartása. Munkatársaink a munkaadók felkeresésének eredményeképpen, és az állásfeltárás kapcsán 2010-ben 5378 db álláshelyet tártak fel. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci közvetítő tevékenységének fejlesztése az atipikus formában szervezhető munkalehetőségek hatékony feltárása révén A vállalkozó konzorciummal való szerződést az FSZH hibás teljesítésre hivatkozva, 2010. március 24-én felmondta. A vállalkozó bírósági keresetet nyújtott be a keletkezett jogvita eldöntésére. Új szolgáltatás csomag a mikro-, kis-, és középvállalkozások rézére A pénzügyi, illetve a jogi tanácsadás folyamatos a hét régió területén. Az érdeklődés az új szolgáltatás iránt intenzív és folyamatos a munkáltatók, továbbá a vállalkozást alapítani szándékozók részéről. Plakátok, szóróanyagok készültek. Az országos hatáskörű munkaadókkal kapcsolatot tartó team működtetése Munkáltatói kerekasztal megbeszélések kerültek megrendezésre a pénzügyi szektor, az építőipari munkaadók, valamint a nagyszolgáltatók és nagykereskedők részvételével. A rendezvényeken a munkáltatók mellett a munkaadó szervezetek, érdekképviseleti szervek, a KKV és állásügynök alprojekt munkatársai is részt vettek. Kialakításra került tematikus portál célzottan a nagyvállalatoknak. A központi informatikai rendszer továbbfejlesztése Megvalósult tevékenységek: az ÁFSZ integrált ügykezelő rendszerének továbbfejlesztése; az informatikai fejlesztések megvalósításának minőségbiztosítása.
(IR)
ÁFSZ portál funkciók bővítése, elektronikus kormányzati szolgáltatások továbbfejlesztése Elkészült a kis- és középvállalkozások portálja: designjavítások, a végleges design elfogadása, a domain név bejegyzése; Rehabilitációs portál: a design tesztelése, javítások, a domain név
74
bejegyzése. Megtörtént az Új Etalon hiányzó adattábláinak feltöltése, IR-ből generált önéletrajz, önéletrajz-rögzítés, internetes állásbejelentés, keresés-párosítás funkciók fejlesztése, tesztelése. Megkezdődött a Virtuális Munkaerőpiac portál fejlesztése. Az ÁFSZ adatvagyonára épülő adattárházas fejlesztések Megtörtént a monitoring alapadatokhoz beérkezett kérdőívek válaszainak feldolgozása, ezzel a 2009 évben támogatásban részt vettek 180 napos követése lezárult. Az aktív eszköz pénzügyi mutatóinak forrásadat-megfeleltetése is megtörtént. Az adat transzformációs, betöltési és adatkinyerési eljárások automatizálása és üzembeállítása megtörtént. Megvalósult a munkaerőigény és közvetítés adatszolgáltatás kiegészítése az új közfoglalkoztatás adatainak megjelenítésével. A közfoglalkoztatás két új támogatási eszközének adatmegfeleltetése megtörtént. FPIR (Foglalkoztatáspolitikai Pénzügyi Információs Rendszer) Az átadott programverzió teszteléséhez szükséges tesztelői oktatás megtörtént. A tesztelésre átadott felhasználói program tesztelése a tesztelési tervben meghatározott ütemezés szerint folyik (központosított formában, a fejlesztő jelenlétében). Az FPIR éles indulásához szükséges környezetet kialakításra került. A rendszer szakmai auditja megtörtént. Az audit által jelzett problémák javítása elkezdődött. A törzsadat javítás befejeződött. Az FPIRETALON rendszerkapcsolatot a teszt környezetben véglegesítésre került. Az IR kapcsolat nélküli változata elkészült. Az ÁFSZ ügyviteli folyamatainak támogatása Megtörtént a humánerőforrás gazdálkodási rendszer bevezetése, az iratkezelés korszerűsítése, az elektronikus iratkezelés bevezetése, a humánerőforrás gazdálkodási rendszer bevezetése. Központi informatikai infrastruktúrafejlesztések A központi gépterem és kiszolgáló infrastruktúra továbbfejlesztése területén: a SAN rendszer kialakításához az implementációs terv alapján a storage-ok felszabadítása és a SAN-ba illesztése elkészült. Az adatbázisok konszolidálása a SAN rendszerrel együtt elkészült. Az FPIR rendszer éles bevezetéséhez kialakításra kerültek a szükséges üzemi környezetek (teszt/oktató/éles). Ezen belül az alkalmazás és adatbázis környezetek valamint szükséges biztonsági beállítások elkészültek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat humán erőforrás gazdálkodási rendszerének megújítása A humán erőforrás fejlesztési modell kialakítása határidőre sikeresen befejeződött. A képzések I. ütemének Vezetőképzés, Kiégési tünetek kezelését szolgáló képzések, Csapatépítés, Ügyfélszolgálati ismeretek, Munkáltatói kapcsolattartók képzése, Munkavállalási tanácsadók képzése, Foglalkoztatási tanácsadók képzése, Munkaadói kapcsolattartás fejlesztése) tekintetében a fejlesztéseket határidőre sikeresen befejeztük, a közös munkát lezártuk. A képzés II. ütemének (Humán vezetők képzése, titkárnői ismeretek képzés, PR referensek képzése) tekintetében szintén befejeződtek a fejlesztések, a közös munka sikeresen lezárult.
75
A foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása Munkaerő-piaci politikák komplex értékelése kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. Az aktív eszközök kontrollcsoportos értékelése kapcsán tovább folytatódott a kutatási tevékenység. Az ÁFSZ forgalmi részesedése, ismertsége, elégedettségi vizsgálata kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. A kutatási adatbázis kapcsán elkészültek, elfogadásra kerültek a résztanulmányok. Minőségfejlesztés A partnerközpontú kirendeltségi minőségirányítási modell kiterjesztése kapcsán befejeződött a minőségügyi alapismeretek oktatása mind a 21 kirendeltségen. A folyamatközpontú kirendeltségi minőségirányítási modell tevékenység kapcsán elkészült: „Folymatközpontú modell kézikönyv”, „Projektterv egy folyamatközpontú minőségirányítási rendszer bevezetésére az ÁFSZ regionális munkaügyi központok kirendeltségein”, „Monitoring terv a regionális munkaügyi központok kirendeltségein bevezetett folyamatközpontú minőségirányítási rendszerhez”, „A folyamatközpontú irányítási rendszer munkafolyamatai és az indikátor rendszer”, „Kirendeltségi auditok eljárásrendje és az auditok értékelési rendje”. ISO bevezetés az FSZH-ban, és a régiókban. Megtörtént az elégedettség mérések eszközrendszerének korszerűsítése, a vizsgálatok módszertana és eljárási rendek tanulmánynak a véleményezése és jóváhagyása. Az ÁFSZ stratégia aktualizálása az új rehabilitációs és szociális feladatkörben Elkészült hazai helyzetelemzés, tanulmányok: „Az ÁFSZ jelenlegi feladatrendszerének, hatáskörének számbavétele a jogszabályi környezet tükrében”„Megváltozott szervezeti struktúra és feladatrendszer összhangjának vizsgálata”„Jelenlegi vezetés irányítási mechanizmusok áttekintése a MEV rendszer tükrében”. Elkészült külföldi helyzetelemzés tanulmányok: Vezetési-irányítási rendszerek áttekintése az Európai Unió jelentősebb tagállamaiban. A vezetési rendszer és a tervezői kapacitások fejlesztése Elkészült az egyes országok ÁFSZ-eivel történt összehasonlító elemzés. Az eredmény- és hatásmutatók a jelenlegi feladatrendszer ismeretében kidolgozásra kerültek. Nemzetközi és határon átnyúló együttműködések támogatása Elkészült helyzetfelmérés a határon átnyúló régiók gazdasági, munkaerő-piaci helyzetéről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról. Megtörtént a határon átnyúló régiók munkaerő-piaci szolgáltatási kapacitásának felmérése. Összefoglaló tanulmány készült a foglalkoztatás növelése érdekében alkalmazott jó gyakorlatokról, eszközökről, módszerekről, programokról.
A kiemelt projektben szereződés módosítást kezdeményeztünk. Ehhez kapcsolódóan átdolgozásra kerültek azok az alprojektek, amelyek tevékenysége nem zárult le, illetve új alprojektek kerültek kidolgozásra. Ezek a következők: – –
Szolgáltatási akkreditáció modellezése Az Új Széchenyi terv megvalósítását segítő hálózat kialakítása és a munkaerő-piaci szolgáltatások kapcsolódása
76
–
A mobilitást hatékonyabban segítő támogatások kidolgozása.
XII. A TÁMOP 2.2.2. A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztése projekt bemutatása A kiemelt program célja a magyarországi életpálya-tanácsadó hálózat fejlesztése, valamint azon pályaorientációs és pályainformációs eszköztár bővítése, amely segítheti a munkaerőpiaci szereplők hatékonyságának növelését. A program szakmai sikerét jelzi, hogy a 2010 májusában elkészült nemzetközi, szakpolitikai szintű értékelés mind a célkitűzéseket, mind pedig az egyes programelemeket is előremutató, az európai irányelvekkel összhangban levő, sokszor egyedülálló és úttörő kezdeményezésnek minősítette. A program keretében vállalt indikátorok a következőképpen teljesültek: Monitoring mutató megnevezése Új FIT mappák Felújított FIT mappák Pályaorientációs filmek Posztgraduális képzésben résztvevők száma Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevők elégedettsége Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma
Mutató mérték egysége db db db
Projekteredmények és termékek Elkészült 100 db új FIT mappa. Elkészült 50 aktualizált mappa. Elkészült 42 db új pályaorientációs film.
Teljesített
202
302 db
302 db
100%
172
222 db
222 db
100%
344
364 db
386 db
210%
0
50 fő
76 fő
152%
+20%
+92,91%
100%
+10 000 fő/év
27 059 fő
270%
223.000
268.000 látogató/ év
340 754 egyedi látogató
127%
0
10 db
10 db
100%
1.916 fő
2011 februárjában cca. 80 fő képzése valósul meg
1.916 fő
2011 februárjában cca. 80 fő képzése valósul meg
76 fő szerzett diplomát.
%
92,91%-os a teljes Nincs adat átlagos elégedettség.
fő
27 059 tanácskérő
fő
bevont
db
Elkészült 10 segédanyag.
fő
1.916 fő vett részt a képzéseken
fő
1.916 fő végezte el eredményesen a képzéseket
0
0
0
77
Indikátorok teljesítési mértéke
Vállalt
fő
Pályaorientációs látogató portál látogatottsága 340 754 egyedi látogató /év Pályaorientációt támogató segédanyagok száma Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket eredményesen elvégző szakemberek száma
Célértékek Kiinduló érték
2.000 fő
1.900 fő
Az életpálya-tanácsadó hálózat eredményei Az ország huszonnégy városában kialakított tanácsadói pontokon, közel ötven, felkészült szakember vált elérhetővé azon érdeklődők számára, akik pályakezdés, pályamódosítás, pályamegtartás előtt állnak és szeretnének tájékozódni egyéni kompetenciájukról. A pályaorientációs szolgáltatások bármely korosztály számára ingyenesen vehetőek igénybe. A tanácsadók egységes munkavégzésének biztosítása érdekében elkészült a Pályaorientációs Tanácsadók Szakmai Protokollja, amely iránymutatást ad az egyéni és csoportos tanácsadás, a csoportos fejlesztés, a tematikus szakkörök vezetésére, valamint az elérő programokon való részvételre vonatkozóan. A 2010-es év során megvalósult tanácsadási esetszámokat a következő táblázat foglalja össze:
egyéni 3792
csoportos 3376
tematikus szakkör 2369
távtanácsadás 706
csoportos fejlesztés 623
elérő szolgáltatás 16193
Tanácskérői elégedettségmérés Az elégedettségvizsgálat fő célkitűzése, hogy felmérje, a pályaorientációs programok felhasználói – azaz a tanácskérők – elégedettek-e a tanácsadási szolgáltatással, és elégedettségük milyen mértékű az egyes területeken. Az e koncepciónak megfelelően kialakított kérdőív – a tanácsadási szolgáltatásoknak megfelelően – moduláris felépítésű, amely alkalmazható az egyéni személyes és távtanácsadásban résztvevő tanácskérők elégedettségének vizsgálatához, a csoportos tanácsadásban és csoportos fejlesztésben, valamint a személyes elérő programban és az elérő távszolgáltatásban részt vett személyek elégedettség méréséhez. Típus
Minimum
Maximum
Szórás
Átlag
%
Elégedettség - egyéni tanácsadás
5,00
6,00
0,16
5,90
98,37%
Elégedettség – csoportos tanácsadás
3,68
6,00
0,46
5,46
90,98%
Elégedettség – csoportos fejlesztés
3,16
6,00
0,585
5,36
89,37%
Teljes átlagos elégedettség
92,91%
Szakmai hálózatépítési tevékenység A pályaorientációs tevékenységekkel akár közvetett, akár közvetlen kapcsolatban levő szakemberek megszólításának és élő hálózatba szervezésének céljával indult a regionális szakmai hálózatépítés. Ennek keretében több mint 3500 emberrel történt személyes adatfelvétel, akik közül 600-an dolgoznak jelenleg valamilyen tanácsadói végzettség birtokában a területen.
78
A hálózatépítő tevékenységbe bevont humán szakemberek száma és megoszlása szakirányú végzettség szerint: Régió
szakember tanácsadói száma (fő) végzettség van (fő)
tanácsadói végzettség van (%)
tanácsadói végzettség "nincs" (fő)
tanácsadói végzettség "nincs" (%)
Közép-Magyarország
517
187
36,17%
330
63.83%
Észak-Magyarország
482
89
18,46%
393
81.54%
Észak-Alföld
529
74
13,99%
455
86.01%
Dél-Alföld
554
64
11,55%
490
88.45%
Dél-Dunántúl
620
58
9,35%
562
90,65%
Közép-Dunántúl
495
80
16,16%
415
83.84%
Nyugat-Dunántúl
453
70
15,45%
383
84.55%
Összesen
3650
622
17,04%
3028
82,96%
A hálózatépítő tevékenység során számos megközelítésből történt meg a szakmai közösség felmérése. Ezek egyike volt a humán szakembereket foglalkoztató intézmények, szervezetek finanszírozási forma szerinti megkülönböztetése, amely adatok hasznos támogató információként szolgálhatnak az ágazatokon átívelő megközelítés hazai megvalósításához.
A hálózatépítő tevékenységbe bevont humán szakemberek megoszlása szféra szerint: Régió
szakemberek központi önkormányzat versenyszféra non-profit szervezet száma (fő) költségvetési szerv
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Közép-Magyarország
517
93
19.9% 165
33,5%
91
18,5%
139
28,2%
Észak-Magyarország
432
102 24,0% 255
60,0%
15
3,5%
53
12,5%
Észak-Alföld
529
112 24,1% 203
43,8%
39
8.4%
110
23,7%
Dél-Alföld
554
102 19.9% 304
59,4%
59
11,5%
47
9,2%
Dél-Dunántúl
620
96
13.3% 301
57,4%
10
1,9%
117
22,3%
Közép-Dunántúl
495
99
26,3% 168
44,6%
27
7,2%
82
21,8%
Nyugat-Dunántúl
453
62
22,2% 107
38,4%
40
14,3%
70
25,1%
Összesen
3650
671 21,.8% 1503 49,0%
618
20,1%
79
281 9,1%
Pályaorientációs portál Megkezdődött a nemzetközi trendeknek és a jó gyakorlatoknak megfelelő Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) kialakítása is, amely 2010 szeptemberétől tesztüzemben elérhető a www.eletpalya.munka.hu címen – folyamatosan bővülő eszköz- és funkciókínálattal. A portál www.epalya.hu rendszerrel összevont látogatottsága:
2010. január
Egyedi látogató 4 655
Oldalletöltés 61 641
2010. február
22 630
349 504
2010. március
31 748
560 437
2010. április
27 982
487 313
2010. május
31 555
455 249
2010. június
27 330
402 397
2010. július
25 716
314 928
2010. augusztus
29 967
392 069
2010. szeptember
36 821
632 684
2010. október
35 220
831 633
2010. november
40 575
746 021
2010. december
26 555
454 431
összesen
340 754
5 688 307
Képzések A program keretében két típusú képzési tevékenység zajlott: – Harmincórás, akkreditált érzékenyítő képzések, amelyek segítségével jelentősen növelhetők a tanárok, a szociális munkások és az egyéb ide kapcsolódó területen dolgozók pályaorientációs ismeretei. A 2010-es év során az érzékenyítő képzést 1916 fő végezte el sikeresen. – Posztgraduális képzések pályaorientációs tanár (Szent István Egyetem) és diáktanácsadás (Eötvös Loránd Tudományegyetem) szakokon. A 2010-es év során 76 fő végezte el sikeresen a posztgraduális képzéseket. Eszközfejlesztés A 2011. január 1-jétől hatályos új foglalkozásstruktúrának (FEOR-08) megfelelően a projekt keretében 2010 során a következő eszközfejlesztési tevékenységek zárultak le: – 50 új foglalkozás-bemutató mappa elkészítése, – 100 foglalkozás-bemutató mappa felújítása, – 42 új foglalkozás-bemutató film elkészítése. Ezzel párhuzamosan elkészült 40 új fejlesztésű online ön- és pályaismereti kérdőív, ami a Nemzeti Pályaorientációs Portálról elérhetővé vált.
80
XIII. A TÁMOP 5.4.2. „A partnerség és párbeszéd szakmai hátterének megerősítése program eredményeinek bemutatása A program célja A szociális ágazat működésének modernizációjához, az ágazati szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges központi elektronikus szolgáltatások fejlesztése, azaz az ágazati adminisztráció központi rendszerének kialakítása, korszerűsítése. A konstrukció szervesen kapcsolódik a TÁMOP 5.4.1 „A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című kiemelt projekthez, amelyben a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet a kedvezményezett. Az SZMI és az FSZH közötti igen szoros szakmai kapcsolat alapfeltétele a projekt eredményességének, mivel a két kiemelt projekt egymásra épül, kiegészítik egymást. A program keretében végzett tevékenységek 1. alprogram A működési engedélyek kiadásának és nyilvántartásának, a szociális szolgáltatások ellenőrzésének központi elektronikus fejlesztése, nyilvántartási, statisztikai adatszolgáltatási feladatok elektronikus rendszerének kialakítása. A szociális hatóságok munkáját (300 hatóság), valamint a szociális szolgáltatások működéséhez előírt engedélyek kiadását központi informatikai rendszeren keresztül elérhető és alkalmazható egységes eljárásrend és dokumentáció kidolgozásával, a szociális szolgáltatások egységes ellenőrzési rendszerével és az ellenőrzési folyamat elektronikus programjának alkalmazásával segíti. Ezekhez a tevékenységekhez központilag készít szoftvereket, amelyeknek alkalmazását a hatóságok számára a szociális regiszteren keresztül teszi lehetővé, így a hatósági munkát korszerűsíti. Az új dokumentációs és ellenőrzési rendszer megismerésére, használatának elsajátítására képzéseket szervez, amelyek az alábbi elemeket tartalmazzák: Szociális Regiszter továbbfejlesztése Az engedélyek és ellenőrzések elektronizálhatósága Dokumentációs mintatár Szociális Igazgatási Mintahelyek szakmai munkájának fejlesztése 2. program Önálló ágazati portál létrehozása, Web-alapú tájékoztatási módok és tartalmak kialakítása, online segítő szolgáltatások alapjainak kidolgozása. Szociális Ágazati Portált hoz létre és működtet, amelyen keresztül széles körben kiszolgálja a lakossági, a szakmai tájékoztatási igényeket, és amelyen elérhetővé teszi mindazokat a dokumentációkat, amelyekre központilag szoftvert fejleszt, és amelyek a szociális szolgáltatások tevékenységének adminisztrációjához szükségesek. Az első fejlesztési időszakban 3 szolgáltatási típust céloz meg: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások, az idősek otthonai és a családsegítő szolgáltatások tevékenység adminisztrációjának korszerűsítését vállalja Az SZMI-vel együttműködve a tevékenységadminisztrációs nyilvántartások elektronikus rendszerének kidolgozása az idősek bentlakásos intézményei, a családsegítő szolgáltatások és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egészének tekintetében Igényfelmérések (lakosság, fenntartók, hatóságok stb.) 81
Adatgyűjtő szervezetek feltérképezése Szoftverfejlesztés – tesztelés (informatikai védelem, adatvédelmi szempontok figyelembevételével) 3. alprogram Szolgáltatásfejlesztési koncepciók nyilvántartásának, lakossági szükségletfelmérések elektronikus rendszerének megalapozása, ágazati tervezési, döntéstámogatási rendszerek kifejlesztésének elektronikus programja. A helyi, területi és ágazati tervezést kívánja korszerű eszközökkel segíteni, mivel az önkormányzatok által készített és 2 évenként felülvizsgált szolgáltatástervezési koncepcióhoz ad a szociális ágazati portálon keresztül egységes szempontrendszert és a tervezéshez célzottan biztosítja a különböző adatbázisok elérhetőségét, valamint összegyűjti és elérhetővé teszi mindenki számára a települési, fővárosi, megyei szolgáltatástervezési koncepciókat (SZTK). A helyi, megyei, fővárosi tervezést is figyelembe véve az ágazati irányítás megrendelése alapján készíti el az országos szolgáltatástervezési koncepciót, amelyhez a szükséges adatokat összegyűjti, szolgáltatási, ellátási és szükséglet térképeket készít, azokat a szociális ágazati portálon nyilvánosságra hozza. Helyi szükségletekre, igényekre épülő szolgáltatás, ehhez igazodó fejlesztés Szolgáltatási kínálat és a kereslet összehangolása Adatok, információk biztosítása az ágazati tervezéshez és irányításhoz Javuló szolgáltatás, egyenlő hozzáférés 4. alprogram Szakmai – szolgáltatói alkalmazások, szakmai bemutatók, oktatófilmek, publikációs lehetőségek, konferenciák, képzések elektronikus elérhetőségének kidolgozása. A szociális területen dolgozó szakemberek tudásának fejlesztéséhez járul hozzá a szociális ágazati portál gazdag tartalomfejlesztésével, a szociális szakma igényeire épülő széleskörű információk, valamint a szociális ellátást igénylők érdekvédelméhez, jogvédelméhez szükséges információk folyamatos publikálásával, a szociális innovációk és jó módszerek összegyűjtésével, szakmai rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével. Főbb lépések: Naprakész információk feltöltése – dolgozóknak, működtetőknek, fenntartóknak (kb. 20.000 ember fogja naponta felkeresni és használni). Kapocs a sok szektor és résztvevő között Címlista és adatbank feltöltése: szakképző intézmények, önkéntesek adatbázisa, releváns jogszabályok „Legjobb gyakorlatok”: tanulmányok, archívumok, szakmai kiadványok, előadások anyagainak elérhetővé tétele Éves eseménynaptár: szakembereknek biztos tájékozódási és információs pont A projekt megvalósításával elérhető, hogy a szociális ágazat több szakterületén a munkafolyamatok, a tevékenységek adminisztrációja korszerű alapokra, egységes követelményekre és eljárásokra épüljenek (adminisztrációs standardok és szoftverek központi kidolgozásával), a szociális ágazati portálon pedig elérhetővé váljanak a szakmai munkához szükséges korszerű információk, dokumentációk, módszerek, amelyek használatával segíthetők az ellátást igénybe vevők, az állampolgárok.
82
A projekt megvalósítása során, az eddig elért eredmények részletes bemutatása 1. alprogram A működési engedélyezés központi elektronikus rendszerének fejlesztése: Ágazati regiszter továbbfejlesztése – új funkciók tervezése, elkészülése Működési engedélyezés elektronizálása –felmérőlapok, egységes eljárásrendek, elektronizálás előkészítése Ellenőrzés elektronizálása –felmérőlapok, egységes eljárásrendek, elektronizálás előkészítése Dokumentációs mintatár készítés Képzési projekt –akkreditáció előkészítése Szociális Igazgatási Mintahelyek fejlesztése –kijelölés, a meghatározott tanácsadói feladatok végzése 2. alprogram Szociális Ágazati Portál létrehozása: – Kapcsolatfejlesztés- SZMI, Konzorcium, címlisták, igény felmérőlap 700 db – Tartalomfejlesztés-idősek otthona –munkacsoportok működése, szakmai anyagok egyeztetése, folyamatűrlapok véleményezése – Tartalomfejlesztés- családsegítés –munkacsoportok működése, szakmai anyagok egyeztetése, folyamatűrlapok véleményezése – Tartalomfejlesztés- gyermekjólét, gyermekvédelem – munkacsoportok működése, szakmai anyagok egyeztetése, folyamatűrlapok véleményezése – Portál kialakítás – tervezés, indítás előkészítése – A Szociális Ágazati Portál felületének kialakításával kapcsolatos igényfelmérő lapok feldolgozása, egységes tanulmányban történő összefoglalása – Műszaki, tartalmi leírás, követelményspecifikáció készítése a SZÁP informatikai fejlesztéséhez 3. alprogram Az ágazati tervezést szolgáló központi információs infrastruktúra kialakítása: – Felmérés, koncepciógyűjtés –címlista, kapcsolattartó, felmérőlap 900 db, valamint ezek átadása a konzorciumi partnerként résztvevő TÁMOP 5.4.1. projekt tagjainak, vélemény készítése az SZMI gyorsjelentéséről – Jogszabályi megalapozás-előkészítő anyagok – Szakmai képzések szervezése, szociális kerekasztal –képzési tematika – Országos szolgáltatástervezés –szociális foglalkoztatás, OSZTK előkészítése, egyeztetések – Szolgáltatási térképek készítése –a meglevő térképek aktualizálása 4. alprogram Elektronikus szakmai – szolgáltatói alkalmazások létrehozása és működtetése: – szociális szolgáltatói alkalmazások - szakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése – gyermekjóléti, gyermekvédelmi alkalmazások - szakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése – Információgyűjtés - szakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése
83
– – – – – –
SZMI szakmai anyagainak koordinálása - egyeztetések Szakmai adatbázisok szervezése - szakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése Technikai help-desk Sajtófigyelés, könyv, folyóirattár- szakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése Szociális Füzetek készítése -1, 2, 3. szám megjelentetése, 4. összeállítása szolgáltatásokat igénybevevők tájékoztatása, érdekvédelmi információkszakmai anyagok kidolgozása, megjelentetés előkészítése
Minden alprogramot érintően: Konzorciumi Tanács ülései Szakmai Irányító Testület ülései Operatív egyeztetések a TÁMOP 5.4.1 projekt résztvevőivel Szociális szakértői pályázati felhívások közzététele, elbírálása Szakértők szakmai felkészítése Szakértői munkacsoportok működtetése Menedzsmentet érintően: 1; -3. számú támogatási szerződésmódosítás benyújtása 1. sz. szerződésmódosítás elfogadása 1-2. sz. Projekt Előrehaladási Jelentés benyújtása és elfogadása 1. sz. Kifizetési kérelem benyújtása Belső minőségbiztosítás ESZA 2 Monitoring látogatás ESZA helyszíni ellenőrzés 4 PVÁÜ ülés Közbeszerzés (Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatás) Felhívás száma: 2009/S 249-358729; KÉ-29231/2009 Összege: 182.038.800 Ft. Ajánlattételi felhívás tárgya: Megbízási szerződés a TÁMOP 5.4.2 „Központi szociális információs fejlesztések” című program különböző témakörei, tevékenységei szerinti alprogramokban szakértői feladatok ellátására, valamint a közreműködő szakemberek tevékenységének koordinálására az ajánlatkérő által meghatározott módon. Nyertes közreműködő szervezetek: SZIGE Egyesület (1-3. alprogram) Magyar Máltai Szeretetszolgálat (2-4. alprogram) Eredményhirdetés időpontja: 2010.03.08 Szerződéskötés időpontja: 2010.03.29 Kedvezményezett változása Megtörtént a kiemelt projekt 2011. január 1-jétől hatályos Kedvezményezett változásának előkészítése a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010 (XII.27.) Kormányrendelet alapján, mely szerint: 6 § A Hivatal –szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkörében- ellátja g) a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
84
13 § (6) A Hivatalt az e rendelet által meghatározott, a rendelet hatálybalépését megelőzően a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által ellátott hatáskörök és feladatok tekintetében jogutódnak kell tekinteni. A 6 § g) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a TÁMOP 5.4.2. „ Központi szociális információs fejlesztések” kiemelt projekt tekintetében a Hivatalt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jogutódjának kell tekinteni.
XIV. A TIOP 3.2.1. program eredményei A TIOP 3.2.1. „Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című kiemelt projekt az ÁFSZ korábbi programjainak (Phare, HEFOP 1.2.) folytatása, amelyek eredményeként már 80 munkaügyi kirendeltség infrastruktúráját modernizálták. A kiemelt projekt célja, hogy további 12 munkaügyi kirendeltség infrastruktúráját és informatikai eszköztárát továbbfejlesszék – megteremtve az új, korszerű szolgáltatási modell működési feltételeit. Az Irányító Hatóság jóváhagyta a projekt támogatási szerződésének meghosszabbítási kérelmét, ennek megfelelően a szerződés érintett dokumentumai átdolgozásra majd benyújtásra kerültek az ESZA Nonprofit Kft. felé, így a projekt zárásának hivatalos dátuma 2011. április 30. Infrastruktúrafejlesztés komponens 2010 év elején több közbeszerzési eljárás lefolytatása után a beruházásokkal érintett 12 kirendeltség közül 5 munkaügyi kirendeltség épületének kivitelezési munkálataira tudott szerződést kötni a Foglalkoztatási Hivatal. (Békés, Sopron és Balatonfüred kirendeltségei, Pétervására, Csurgó). Az első eljárás eredménytelen volt, mivel az ajánlattevők csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Az érvénytelen eljárás miatt nem volt lehetséges a szerződéskötés a vállalkozókkal, ezért új eljárást kellett kiírnia a Hivatalnak. Az ajánlattételi határidő április 15-e volt, az eredményhirdetés időpontja 2010. május 13 volt. Az eljárás eredményeképpen 3 kirendeltségre sikerült szerződni. A szerződések megkötést követően a 2010. június elejéről folyamatosan kerültek átadásra a munkaterületek, és megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. A fennmaradó kilenc kirendeltség esetében, az elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírásra vonatkozó szabályozásnak megfelelően, nyílt, két szakaszból álló tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdettünk meg a Csurgói és Pétervásárai kirendeltségekre, amely szintén sikerrel lezárult, megkötöttük a szerződéseket az építési beruházásokra. A fennmaradó 7 kirendeltségre újabb közbeszerzést hirdettünk, melynek keretében két kivitelezési sikerült szerződést megkötni: Nyírbátor és Nagykálló Munkaügyi Kirendeltségeinek felújítására és az ügyfélterek átalakítására. A munkálatok szeptemberben ezeken a kirendeltségeken is megkezdődtek, és 2011 év elejére be is fejeződnek. A többi szerződéskötés időpontja a 2011 év elején lezáruló eljárások eredményétől függ. A felújításokkal érintett kirendeltségek közül 4 négy helyszínen időközben befejeződött a kivitelezés. ebből 3 kirendeltségen lezajlott a műszaki átadás, átvétel és a TIOP forrásból beszerzett bútorok leszállítása és elhelyezése megtörtént (Békés, Sopron és Balatonfüred) 2010. december 31-ig. A használatbavételi engedélyek beszerzése, és a beköltözések előkészítése folyamatban van.
85
Informatikai komponens Az Informatikai komponensben valósultak meg az Iratrendezés- digitalizálás munkafolyamatai: 28 helyszínen zajlott az iratrendezési tevékenység. A helyszíneken mindösszesen 14 700 folyóméter iratanyag volt tárolva. Az iratrendezési helyszíneken kiselejtezték az iktatott duplum, vagy nem iktatott papírokat – amelyeket megsemmisítésre előkészítettek. Ez 2 200 ifm iratnak felel meg. A kirendeltségi iratok digitalizálásához szükséges eszközök (szkennerek, számítógépek stb.) beszerzése szintén a TIOP projekt keretében történt. A digitalizáló munkaállomásokat a 6 régiós központban ezekből az eszközökből alakították ki. A hálózatszerelés 4 elkészült kirendeltségen valósult meg (Balatonfüred, Békés, Sopron, Csurgó) az év végéig. Az öninformációs eszközök (KIOSZK-ok) specifikáció szerinti megrendelése is megtörtént, az eszközök 2011 év elején kerülnek leszállításra a műszakilag átadott kirendeltségekre. A kiemelt projekt keretében a VOIP rendszer tervezése, a licencek beszerzése, valamint az eszközigény felmérése szintén támogatott tevékenység: a rendszertervezés és felmérés 2010ben megtörtént. Az projektben vállalt informatikai eszközök beszerzésére (ügyintézői munkahelyek kialakítása) nyílt közbeszerzési eljárást kell indítani 2011-es évben: a sikeres szerződéskötést követően kerül majd sor az eszközök megvásárlására és elhelyezésére a kirendeltségeken.
XV. A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos főbb adatok XV.1. A megváltozott munkaképességű álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban iskolai végzettség 8. ált. és alacsonyabb szakmunkásképző és szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola és egyetem Összesen
Korcsoport 26-50 év 50 év feletti Férfi Nő Férfi Nő
26 év alatti Férfi Nő
Összesen Férfi Nő
176
95
3536
4648
2234
4833
5946
9576
77
54
3150
2523
2911
1943
6138
4520
32 17
36 25
609 300
803 719
634 245
920 806
1275 562
1759 1550
2 304
7 217
117 7712
164 8857
114 6138
175 8677
233 14154
346 17751
XV.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési irányzatból nyújtott támogatások regionális értékelése A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás kapcsán megkötött megállapodások alapján a Munkaügyi Központok rendelkezésére álló forrás összege 2010-ben 14.000 millió Ft volt, melyből 2010. december
86
31-ig kiutalt támogatás összege 10.687 millió Ft, ami a rendelkezésre álló keret 76,35%a. A 2010. évben kiutalt támogatás összege 5.142,3 millió Ft-tal kevesebb, mint 2009. évben. A támogatással érintett létszám 2010. évben 19801 fő volt, mely 25% százalékkal kevesebb, mint a 2009. évi. 2008. év végére megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók jelentős része a támogatás igénybevétele céljából akkreditáltatta magát, és benyújtotta kérelmét rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásra. 2009. szeptember 1-jétől - központi döntésre - felfüggesztésre került a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás iránti kérelmek befogadása, amely után a támogatási szerződés lejártát követően új kérelmet csak a kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezők adhattak be. Ugyan az új kérelmek befogadása szünetelt, azonban lehetőség volt a meglévő létszám pótlására változatlan feltételek mellett. Ezzel a lehetőséggel éltek is a munkáltatók. A munkavállalói pótlásokkal kapcsolatos eljárás ugyanakkor nagyobb adminisztrációs terhet jelent a munkáltatóknak és a munkaügyi központok ügyintézőinek egyaránt. A gazdasági válság természetesen megnehezítette, néhány esetben ellehetetlenítette a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozások gazdasági tevékenységét, azonban a bértámogatásban részesülő munkáltatók számára a támogatás megléte jelentett bizonyos fokú gazdálkodási biztonságot. A támogatott munkavállalók létszámának 2009. évhez viszonyított csökkenése az alábbiakkal indokolható: – A gazdasági tevékenység fogalmának tisztázásával és ennek kapcsán a támogatás mértékének 100% helyett 75%-ban való meghatározása. – Az „új munkavállaló” fogalmának bevezetése, támogathatósága feltételeinek szigorítása, 2009. augusztus 31-ét követően az új kérelem benyújtásának szüneteltetése. – A munkahelyi segítő személy támogathatóságának szigorítása, a segített munkavállalóra vonatkozó feltételek meghatározása, valamint a havi támogatási összeg maximálása. – Az ellátásban részesülő ügyfelek az ellátás melletti munkavégzés kereseti korlátjának változása miatt (munkaidő korlát megszűnt) nehezebben vállalnak munkát. – Több munkáltató hajtott végre munkaidő csökkentést, az okok között elsősorban a gazdasági válságnak is köszönhető - kereslet csökkenést és az egyre növekvő fizetési terheket említették. – Több esetben előfordult, hogy a kieső létszámot nem pótolta a munkáltató, illetve a támogatás lejártát követően a feltételek fennállása esetén sem nyújt be újabb kérelmet támogatásra. – A rehabilitációs hozzájárulás mértékének megemelésével a nem akkreditált foglalkoztatók igénye is megnőtt a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása iránt.
87
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásban részesült/akkreditált foglalkoztatók
Foglalkoztatóra vonatkozó adatok
Foglalkoztató szerint
Mikrovállalkozás
száma (db)
Foglalkoztatott létszám (Fő)
Kifizetett támogatás (millió ft)
1 408
396
Kisvállalkozás
354
4 390
Középvállalkozás
241
7 776
Egyéb
280
6 227
Egyéni vállalkozó
9
34
Nonprofit szervek
301
4 209
Egyéb
961
15 558
2 542
39 602
Összesen
XV.3. Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő foglalkoztatottak egészségkárosodása alapján
10 689,0
bértámogatás
bontása
a
Az egészségkárosodás kódja szerint megvizsgálva a támogatással érintett személyek összetételét az tapasztalható, hogy tárgyévben a 19801 fő (9 fő besorolási kategóriájáról nem áll rendelkezésre adat, ezért a táblázatban 19792 fő szerepel) támogatással érintett létszámon belül továbbra is a súlyos mozgáskorlátozottság alapján támogatott 8994 fős létszám (45%) a legmagasabb kategória, sőt az előző évhez képest tovább nőtt ez az arány (43,5%)! Ennek legfőbb oka a már többször felvetett probléma, amelyet az úgynevezett „7 pontos” igazolásokkal kapcsolatos jelenlegi szabályozás jelent.
88
XV.4. Létszámra vonatkozó adatok Egészségkárosodás kódja szerint támogatott létszám 1 ember egyszer, aki 2010-ben foglalkoztatása alapján támogatást kapott, a támogatási időszak hosszától függetlenül. Régió
ea)
eb) 2010
ec) 2009 2010
2009
2010
2009
2010
2009
2010
2009
2010
2009
2010
2009
2010
2009
2010
2009 Összesen
2010 Összesen
234
261
216
21
15
251
223
224
198
905
670
74
73
369
10
3 381
2 402
64
71
60
47
29
31
121
87
108
82
574
372
116
144
195
23
2 212
1 566
8
35
39
22
18
2
2
47
27
97
64
649
398
28
43
185
65
1 496
967
8
8
86
98
88
72
1
1
35
20
99
52
2 114
1 418
57
114
554
245
4 078
2 865
223
15
16
71
118
41
42
4
9
82
67
136
123
2 246
1 873
94
137
629
378
4 221
3 539
333
292
17
14
88
134
158
140
3
2
42
33
93
71
3 712
3 162
34
50
1 052
395
6 743
5 259
841
152
234
8
77
111
154
91
85
4
14
292
118
143
76
1 426
1 101
40
82
1 238
412
4 501
3 194
3 984
1 812
1 674
105
186
647
848
721
620
64
74
870
575
900
666
11 626
8 994
443
643
4 222
1 528
26 632
19 792
2009
2010
2009
1. KözépMagyarország
632
404
411
305
41
54
192
2. KözépDunántúl
643
461
295
239
7
9
3. NyugatDunántúl
317
185
105
118
9
4. Dél-Dunántúl
740
574
296
263
683
553
220
1 211
966
996
5 222
5. ÉszakMagyarország 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld Összesen
2009
ed) 2010
ee)
ef)
eg)
89
eh)
ei)
ej)
ek)
XV.5. Kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok (millió Ft) Egészségkárosodás kódja szerinti kötelezettségvállalás 1 ember egyszer, aki 2009-ben foglalkoztatása alapján támogatást kapott, a támogatási időszak hosszától függetlenül. Régió
ea) 2009
2010
eb) ec) 2009 2010 2009 2010
ed) 2009 2010
ee) 2009 2010
ef) eg) 2009 2010 2009 2010
eh) 2009 2010
ei) 2009
ej) 2010
2009
ek) 2010
2009
2010
2009 Összesen
2010 Összesen
1. KözépMagyarország
160,2
125,7
293,0
146,1
13,0
17,8
62,0
80,1
306,9
242,0
7,8
16,7
179,5
124,0
208,4
157,8
894,6
602,2
18,5
29,4
11,3
3,7
2 155,2
1 545,5
2. Közép-Dunántúl
184,9
159,4
240,3
122,7
3,3
3,5
30,1
32,8
71,6
43,6
20,5
22,7
113,3
58,7
121,8
60,2
509,0
249,5
49,6
71,4
64,2
7,0
1 408,6
831,5
51,6
84,3
87,3
55,1
4,1
3,1
14,4
18,7
19,4
13,1
1,0
1,7
24,8
16,9
74,6
46,7
570,9
300,3
8,4
12,8
120,9
27,0
977,4
579,7
4. Dél-Dunántúl
204,0
171,6
234,6
145,1
1,8
2,2
28,8
40,1
70,9
59,9
0,7
0,1
27,0
14,4
88,3
37,7
2 034,5
1 200,7
14,1
41,3
187,7
120,1
2 892,4
1 833,2
5. ÉszakMagyarország
232,2
202,9
216,4
118,1
5,4
7,2
38,7
48,2
47,4
45,5
0,7
3,2
69,3
44,1
134,6
90,0
2 096,4
1 319,1
32,0
53,9
236,5
175,8
3 109,6
2 108,0
6. Észak-Alföld
398,9
307,9
250,1
149,0
5,8
5,4
30,6
51,3
184,1
144,7
2,4
1,5
39,5
22,9
101,8
53,6
3 291,5
2 321,9
14,8
19,4
298,9
152,5
4 618,4
3 230,1
7. Dél-Alföld
289,5
267,0
291,5
136,0
2,7
7,2
59,7
78,2
83,0
68,9
1,9
0,6
170,5
116,8
142,2
72,9
1 265,9
817,1
16,2
32,7
351,8
217,0
2 674,9
1 814,4
17 836,5
11 942,4
3. NyugatDunántúl
Összesen
1 521,3
1 318,8
1 613,2 872,1
36,1
46,4 264,3 349,4 783,3 617,7
35,0
46,5 623,9 397,8 871,7 518,9 10 662,8 6 810,8 153,6 260,9 1 271,3
703,1
A kötelezettségvállalás és a kifizetések a foglalkoztatással arányosan, folyamatos csökkenést mutatnak. Ennek oka a pótlások csökkenése, a válság hatására csődbe jutott vállalkozások kiesése a támogatásból.
90
XV.6. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatással kapcsolatos tapasztalatok –
–
–
–
–
–
– –
– –
–
A keretgazdálkodás bevezetésével, a megállapodás megkötését követően a lejáró pénzügyi kötelezettség meghosszabbítása (a 36 hónapon belül) csak 2010. november 30-ig történhetett meg. A megállapodás 2010. november 30-i II. számú módosítását követően pénzügyi kötelezettséget 2011. február 28-ig vállalhattak a kirendeltségek. Továbbra is jellemzők az alacsony iskolai végzettséget igénylő, betanított jellegű könnyű fizikai munkakörök (takarítás, összeszerelés, csomagolás, gépkezelés), de fontos megemlíteni a kvalifikáltabb munkakörök arányának növekedését is (adminisztrációs terület, számítógépes munkakörök). Létszámpótlás esetén - függetlenül attól, hogy a belépő munkavállaló foglalkoztatásához milyen mértékű és összegű támogatás lenne nyújtható maximum csak a kilépő dolgozó foglakoztatásához megállapított támogatás nyújtható, a támogatás mértékének és összegének csökkentésére biztosított a lehetőség. A támogatás mértékét és összegét befolyásoló tényezők: a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértéke, a munkaköri besorolási szint, a bruttó bér, a napi munkaidő. A meglévő pénzügyi kötelezettség összegének csökkenését okozza az a tény, hogy nem emelhető a támogatás mértéke akkor sem, ha a felülvizsgálat során kiállított szakvélemény ezt egyébként lehetővé tenné Az év során folyamatos problémát okozott a gazdasági tevékenység meghatározása, az ehhez kapcsolódó 75%-os vagy 100%-os támogatási kategória valós meghatározása. A 100%-os támogatások száma 2010-ben csökkent a korábbiakhoz képest. A munkahelyi segítő szakmai indokoltságának elfogadása szintén – az elmúlt évben is – nehézségeket rótt a kirendeltségekre, valamint az a jogszabályi kitétel, hogy támogatás csak a segítésre fordított idő alapján adható. Általános munkaadói visszajelzés szerint szívesen vennének még fel munkavállalót, amennyiben új támogatások megítélésére ismét lehetőség lenne. A munkaadók és a kirendeltségi ügyintézők számára a novemberben lejárt kötelezettségvállalások meghosszabbítása körüli bizonytalanság okozott gondot, ami folytatódott 2011. évben is, amikor szintén legfeljebb február 28-ig lehetett pénzügyi kötelezettséget vállalni. A támogatás felhasználása, az eszköz működtetése túlnyomó részben szabályszerű és célszerű. A visszakövetelések jelentős része a súlyos mozgáskorlátozottak foglalkoztatásához kapcsolódik. Nagy számban vannak olyan fogyatékos támogatottak, akiknek az OOSZI, vagy ORSZI szakvéleménye szerint nincs munkaképesség-csökkenésük, illetve minimális egészségkárosodásuk van, ennek ellenére fogyatékosságukról rendelkeznek házi orvosi szakvéleménnyel. A VPOP által megkezdett vizsgálatok még folyamatban vannak, visszakövetelések az elkövetkezőkben is várhatók. Az ügyintézés során komoly problémát jelent, hogy a program, valamint a jogszabályok nem teszik lehetővé a szerződésen belüli cserét, ezért minden egyes kilépő munkavállalónál módosítani szükséges a meglévő szerződést, majd a pótlásként belépő munkavállalóra új kérelmet kell benyújtania a munkáltatóknak, új hatósági szerződést kell kötnie az ügyintézőknek. Mindez rengeteg időbeli ráfordítást, adminisztrációt igényel. A szerződések számát növeli, hogy a
91
megváltozott munkaképességű munkavállalók körében egészségügyi állapotuk miatt nagy a fluktuáció, továbbá jelentős a szakvélemények felülvizsgálata, illetve a napi munkaidő miatti változás. Mind a munkáltatóknak, mind az ügyintézőknek nagy segítséget jelentene, ha lehetőség nyílna a szerződésekben a munkavállalók cseréjére.
XVI. A rehabilitációs járadékban részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok XVI.1. Kirendeltségen megjelent rehabilitációs járadékban részesülők számának alakulása A nyugdíjbiztosítási szerv rehabilitációs járadékot megállapító határozatát követően 2010. január 01 - 2010. december 31-ig a kirendeltségeken jelentkezők száma elérte a 12.725 főt, megállapodás megkötésére 12.880 fő esetében került sor. (A megállapodások megkötése és a kirendeltségen jelentkezés időpontja eltérhet egymástól.) A kirendeltségeken jelentkező rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek számára 11 465 estben biztosítottak különböző munkaerő-piaci szolgáltatást, melyek az átlagosnál magasabb időszükségletet, komplex megközelítést igényeltek. Ezen belül mentori szolgáltatásban a TÁMOP 1.1.1 program keretében részesültek ügyfeleink. Az érintett célcsoport számára a mentori segítségnyújtás, személyes tanácsadás, együttműködés a visszajelzések alapján jelentősen befolyásolta a sikeres rehabilitáció elérését. A komplex programba vonáskor kereső tevékenységet folytató rehabilitációs járadékban részesülő személyek esetében a foglalkoztatók az illetékes kirendeltségi ügyintézők felkeresését követően együttműködnek a sikeres rehabilitáció végett. A munkáltatók bevonása a sikeres rehabilitáció érdekében a rehabilitációs ügyintézők és mentorok folyamatos együttműködését igényelte az elmúlt időszak során. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok szerint a komplex programon belül a rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek túlnyomó része támogatással helyezkedett el. A Közép Dunántúli Munkaügyi Központ esetében a 2010-es évben a mentori szolgáltatás nem volt folyamatosan biztosított a sikertelen közbeszerzési eljárás, illetve két szerződéskötési moratórium [a 1003/2010. (I. 9.) Kormányhatározata a döntési moratórium elrendeléséről , és a 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról] miatt. Mindezek okán csak október hónap közepétől nyílt ismét lehetőség ezt a szolgáltatást igénybe venni.
92
A Kirendeltségen megjelent rehabilitációs járadékban részesülők számának alakulása Január Kirendeltségen jelentkezők száma Megkötött megállapodások száma Mentorált személyek száma Foglalkoztatóval kötött megállapodások száma
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus Szeptember
Október
November December
Összesen
510
452
748
2100
1596
1281
1310
966
643
1474
963
682
12725
395
709
754
912
1930
1578
1443
1001
932
1434
1053
739
12880
360
330
579
366
530
301
247
287
122
198
192
263
3775
36
22
48
44
73
101
57
57
43
26
29
27
563
XVI.2. Rehabilitációs járadékban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti bontásban (2010. december 31-ei adat):
K o rc s o p o rt Is k o la i v é g z e tts é g
1 8 é v e s k o rig F é rfi Nő
1 9 -2 4 é v F é rfi Nő
2 5 -3 0 é v F é rfi Nő
3 1 -4 0 é v F é rfi Nő
4 1 -5 0 é v F é rfi Nő
5 1 -6 2 é v F é rfi Nő
6 3 é v e s k o rtó l F é rfi Nő
8 . á lt. é s a la c s o n y a b b S szakm unkásképző és s z a k is k o la S z a k k ö z é p is k o la , te c h n ik u m G im n á z iu m F ő is k o la é s e g y e te m
0
0
10
8
85
93
431
566
1 467
2 014
1 010
1 664
1
3
0
0
18
12
109
114
961
685
2 956
1 991
2 329
1 580
0
0
0
0
8
3
56
78
294
312
782
1 187
755
944
0
0
0
0
11
7
56
59
84
224
262
664
243
693
0
0
0
0
0
5
20
25
77
173
254
355
234
378
0
0
93
Elemzés, tapasztalatok: A rehabilitációs járadékban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása - életkor és nem szerinti bontásban - azt mutatja, hogy a nők aránya (a szakmunkásképző és szakiskola kivételével) az előző évhez hasonlóan magasabb a férfiakénál. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek többsége a 41–50 éves kor közötti korosztályba tartozik, a második legnagyobb életkori kategória az 51 és 60 év közöttiek. A fiatalabb (25–30 éves) generáció is megjelenik a rehabilitációs járadékban részesülők között. Döntő többségük veleszületett egészségügyi problémától szenved. Az iskolai végzettség tekintetében a rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek jelentős számban szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, míg kb. 25%-uknak általános iskolai, illetve annál alacsonyabb végzettsége van. E két végzettség jellemzően a 31–40-és és a 41–50 év közötti korosztálynál tapasztalható. Esetükben képzés, és a képzésre való felkészítés nélkül minimális a tartós támogatás nélküli elhelyezkedés lehetősége. Tapasztalatok alapján a kiegészítő képzések népszerűbbek, mint az új szakképesítés megszerzését célzó képzések. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a teljes létszám 5%-a. Eddigi tapasztalatok alapján a felsőfokú végzettségűek egy része szakmailag és mentálisan is leépült. XVI.3. Szervezetek (ORSZI-ONYF-RMK) közötti együttműködés tapasztalatai a rehabilitációs járadék kapcsán A komplex rehabilitáció szakmai és igazgatási feladata három szervezet szoros együttműködésével valósult meg 2010. évben is. Az együttműködő felek (FSZH, ORSZI, ONYF), a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték tevékenységüket az elmúlt időszakban. A komplex rehabilitáció megvalósítása érdekében a régiókban aláírásra került a Regionális Munkaügyi Központok és az ORSZI közötti „Együttműködési megállapodás”, amely szabályozza az együttműködés folyamatát kiemelten a foglalkoztatási szakértői tevékenység vonatkozásában. Az együttműködésre kötelezett szervezetek az egészségkárosodáson alapuló ellátási igények elbírálásához és folyósításához szükséges adatszolgáltatások, információáramlás rendje, az adat-és információcsere kereteinek, tartalmának és formájának kialakítása a Háromoldalú megállapodásban rögzítettek szerint került sor. A régiókban dolgozó foglalkoztatási szakértők az ORSZI kirendeltségein végzik szakértői tevékenységüket, ezzel is biztosítva a megállapodásban foglaltakat. A foglalkoztatási szakértők részt vettek az ORSZI által kezdeményezett és szervezett belső képzési programon, - "A Komplex Rehabilitáció Szakmai Hátterének Megerősítése" című TÁMOP 5.4.8. EU Projekt keretében a "Komplex bizottsági szakértők képzése" -, mely program három modulból áll és folytatódik 2011. évben is. A képzési programok végén e-learning formában vizsgázni kell a megismert szakmai modulokból. A komplex rehabilitáció folyamatában való együttműködés tapasztalatainak megvitatására, az elméleti és gyakorlatban felmerült problémák megbeszélésére, tisztázására, a jogszabályi keretek közötti megoldás keresésére vonatkozóan a 2010. év folyamán az egyes konkrét esetek kapcsán több alkalommal személyes egyeztetésre is sor került ORSZI Regionális Igazgatóságai, Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok és a Regionális Munkaügyi Központok szakemberei között.
94
A kirendeltségi ügyintézés során felmerülő problémák megoldása, valamint a gyors ügyintézés érdekében több régióban a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kirendeltségei felvették a kapcsolatot az illetékességi területükön működő munkaügyi kirendeltségekkel, azért hogy a szakmai konzultáció folyamatosan biztosított legyen. A régiók jelzése szerint jellemző, hogy a foglalkoztatási szakértők véleményét lényegesen nagyobb arányban fogadták el a bizottsági döntés során, mint a korábbi években. XVI.4. A 2010. évi komplex rehabilitációval kapcsolatos feladatok elvégzése, mennyiben megoldott, illetve megoldható a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitással A komplex rehabilitációhoz, a rehabilitációs járadékban részesülő személyek együttműködéséhez kapcsolódó szakmai feladatok koordinálása, a foglalkoztatási szakértők, a rehabilitációs munkacsoportok módszertani irányítása megvalósult. A foglalkoztatási szakértők az egységes munkavégzés érdekében tapasztalatcseréket, szakmai értekezleteket tartottak több alkalommal az elmúlt évben, ahol az aktuális kérdésekre, esetmegbeszélésekre került sor az egységes ügymenet érdekében. Foglalkoztatási szakértő esetében figyelembe veendő tény, hogy a vizsgált személyek száma folyamatosan növekedett, így egyes régiók jelezték, hogy az ORSZI bizottságaiba delegált foglalkoztatási szakértők helyettesítése időnként nehézségekbe ütközött. A kirendeltségi rehabilitációs ügyintézők szakmai munkájának koordinálása, módszertani segítése, az eljárásrendekhez kapcsolódó útmutatók készítése folyamatos volt a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. A szakmai feladatok ellátása napi szintű kapcsolattartást igényelt. Az ügyintézők számára nehézséget jelentettek a nagymértékű adminisztrációval járó munkavégzés, valamint a pontos adatszolgáltatást nehezítő gyakori jogszabályi, eljárásrendi változások. Megkönnyítené a dolgukat, ha biztosítva lenne számukra egy olyan informatikai háttér, mely egységes, könnyen kezelhető. A kirendeltségi rehabilitációs ügyintézők leterheltségét növeli továbbá a regisztrált álláskeresők létszámának drasztikus növekedése és ezen belül a megváltozott munkaképességű álláskeresők számának növekedése. A kirendeltségen dolgozó rehabilitációs ügyintéző kollégák közül néhányan felvetették, hogy több rehabilitációval foglalkozó kollégára lenne szükség, ez alatt szakképzett tanácsadókat, mentorokat értettek. Összességében elmondható, hogy a humánerőforrás kapacitás a legtöbb esetben kielégítő, a rendelkezésre álló feltételek viszont fejlesztésre szorulnak. A megoldás a kisebb mértékű adminisztráció, valamint egy egységes informatikai rendszer, program lenne.
95
XVI.5. TÁMOP 1.1.1. program és a rehabilitációs járadékban részesülő személyek kezelése A bevont személyekkel kapcsolatos általános tapasztalat, hogy a többségük motivált az elhelyezkedése érdekében, azonban sokuknak tényleg súlyos egészségkárosodása áll fenn, ami megnehezíti a különböző támogatásokba való bevonásokat. Ez különösen igaz a képzési támogatásokra, ahol belépésként sok esetben egészségügyi alkalmasság is feltétel, valamint az ajánlott képzések jellemző módon intenzív formában zajlanak általában nem a lakóhelyen, ami napi oda-vissza utazást is jelent. Ugyanakkor több jelzés is érkezett, hogy egyre növekvő problémát jelent, hogy a munkaügyi központoknál megjelenő, együttműködésre kötelezett rehabilitációs járadékos személyek részére sok esetben nem tudják nyújtani azokat a szolgáltatásokat és támogatásokat, amelyek foglalkoztatási rehabilitációjukhoz szükségesek lennének.
96
XVI.6. A TÁMOP 1.1.1. program részletes adatai Bevonni tervezett létszám (fő)
Régió
1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld Összesen
2199 936 906 1099 1163 1564 1733 9600
R égió 1. K özép-M agyarország 2. K özép-D unántúl 3. N yugat-D unántúl 4. D él-D unántúl 5. Észak-M agyarország 6. Észak-A lföld 7. D él-A lföld Ö sszesen
Projektbe 2009. dec. 31-ig bevontak száma (fő) Rehabilitációs járadékosok
Kibővített célcsoport
1293 882 472 1062 854 1156 1279 6998
110 33 37 145 279 180 226 1010
K épzésbe vontak szám a (fő) /terv/ 770 600 440 830 550 1095 1300 5585
97
Projektbe 2009. dec. 31-ig bevontak aránya (fő)
Projektbe 2010. évben, dec. 31-ig bevontak száma (fő) Rehabilitációs járadékosok
63,8% 97,8% 56,2% 109,8% 97,4% 85,4% 86,8% 83,4%
K épzésbe vontak szám a (fő) /tény/ 826 465 379 649 359 1340 1122 5140
Kibővített célcsoport
1030 237 374 307 340 565 619 3472
K épzésbe vontak aránya 107,27% 77,50% 86,14% 78,19% 65,27% 122,37% 86,31% 92,03%
266 92 168 69 95 187 284 1161
Projektbe 2010. dec. 31-ig összesen bevontak aránya (fő) 122,7% 132,9% 116,0% 144,0% 134,8% 133,5% 138,9% 131,7%
Bérköltségtámogatásban részesülők száma (fő)
Régió
1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld Összesen
Rehabilitációs bértámogatásban részesülők száma (fő)
Bértámogatásban részesülők száma (fő)
835 388 464 738 827 869 1241 5362
23 15 11 32 2 2 24 109
Vállalkozóvá válási támogatásban részesülők száma (fő)
10 25 6 62 1 7 62 173
26 2 2 18 1 9 61 119
XVII.Rendszeres szociális járadékban részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok XVII.1. Megállapított járadékok száma R égió
2 0 0 8 . január 1 .után (2 0 0 8 -2 0 0 9 . évb en ö sszesen) m egállap íto tt járad éko k szám a
2 0 1 0 . január 1 . után m egállap íto tt járad éko k szám a E gyüttm űkö d ésre kö telezett
1 . K ö zép -M agyaro rszág 2 . K ö zép -D unántúl 3 . N yugat-D unántúl 4 . D él-D unántúl 5 . É szak-M agyaro rszág 6 .É szak-A lfö ld 7 .D él-A lfö ld Ö sszesen
737 1571 892 534 na. 667 4937 9338
98
643 566 69 324 1179 2 810 3593
E gyüttm űkö d ésre nem kö telezett 142 279 556 119 na. 1127 985 3208
XVII.2. Rendszeres szociális járadékban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti bontásban (2010. december 31-ei adat): K orcsoport Iskolai végzettség
8. ált. és alacsonyabb S szakm unkásképző és szakiskola S zakközépiskola, technikum G im názium
18 éves korig F érfi Nő
25-30 év F érfi Nő
31-40 év F érfi Nő
41-50 év F érfi Nő
51-62 év F érfi Nő
63 éves kortól F érfi Nő
0
0
3
8
16
9
107
138
346
652
421
1 163
0
1
0
0
5
3
17
12
110
151
414
419
644
538
0
0
0
0
1
0
9
5
19
37
70
127
118
262
0
0
0
0
0
0
2
3
11
24
25
105
45
177
0
0
0
0
0
1
2
1
10
13
28
16
42
0
0
0
9
11
45
31
248
360
868
1 331
1 244
2 182
0
1
F őiskola és egyetem Ö sszesen
19-24 év F érfi Nő
0
99
XVII.3. Rendszeres szociális járadékban részesülők számára nyújtott támogatások, szolgáltatások Az álláskeresőként regisztrálható megváltozott munkaképességű személyek közül a rendszeres szociális járadékban (RSZJ) részesülők részére valamennyi támogatás és munkaerő-piaci szolgáltatás felajánlható, illetve igénybe vehető. Számszerűsített adatok lekérdezésére részben ad lehetőséget az Adattárház, objektív adattal csak a TÁMOP 1.1.1. programba bevont 2. célcsoportra vonatkozólag rendelkezünk, illetve egyes régiók rendelkeznek önálló nyilvántartással, azonban országos összegzés a hiányzó adatok alapján nem készülhet. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres szociális járadékban részesülők számára szolgáltatásokat és támogatásokat egyaránt nyújtanak. Tapasztalat szerint a rendszeres szociális járadékos ügyfelek döntő többsége együttműködő, érzékelhetően könnyebben motiválhatóbbak a rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelekhez képest, ennek legalapvetőbb oka az, hogy az egészségkárosodásuk mértéke alacsonyabb. Ennek mentén a humánszolgáltatásokat nagyobb arányban veszik igénybe és elhelyezésük is könnyebb, illetve a képzések igénybevételére is motiváltabbak. A humánszolgáltatásokon belül a leggyakoribb a pszichológiai-, munka- és a rehabilitációs tanácsadás. A képzések tekintetében hasonló igények merülnek fel, mint a rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek esetén, azaz több távmunka, valamint a megváltozott munkaképességű ügyfelek számára formált képzés (elsősorban a nem intenzív képzés). XVII.4. Tapasztalatok, problémák, észrevételek, javaslatok a rendszeres szociális járadékban részesülők vonatkozásában: 2010-ben változóan alakult a rendszeres szociális járadékban részesülők száma. A nők aránya az előző évhez hasonlóan magasabb a férfiakénál. A rendszeres szociális járadékban részesülő ügyfelek többsége 51–62 év közötti korosztályba tartozik. A kirendeltséggel való kapcsolattartásukra a jogkövető magatartás jellemző. Jelentkezési kötelezettségük elmulasztása miatt a nyilvántartásból való törlés alacsony számban fordult elő. Az álláskeresési megállapodások megkötése zökkenőmentesen történt. Az ügyfelek eleget tettek az álláskeresési megállapodásban foglaltaknak, önállóan állást kerestek, igénybe vették a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, részt vettek képzési programokon. Elhelyezésük tekintetében lényegesen egyszerűbb a helyzet, mint a rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek esetében, ennek egyik oka a motiváltság, mely nagyrészt az alacsonyabb ellátási összegnek köszönhető, illetve az egészségi állapotuk kedvezőbb. Legnehezebb helyzetben az egyedülálló járadékosok vannak, akiknek nem sikerül munkát vállalniuk és nincs közvetlen környezetükben olyan személy, akinek segítségére számíthatnának. A kirendeltségeken történő megjelenésük során döntő többségben információnyújtásra tanácsadásra, tájékoztatásra van szükségük az őket érintő szolgáltatásokról, támogatásokról és kötelezettségekről. A TAMOP 1.1.1. program célcsoport-bővítése következtében a rendszeres szociális járadékban részesülő személyek a bevont létszám 25%-át tehetik ki. Ezért csak korlátozott számban vehetnek részt munkaerő-piaci esélyeiket növelő képzéseken és részesülhet munkáltatójuk bérköltség támogatásban, viszont a célcsoport programba történő bevonása nagy segítség az eredményes elhelyezkedés érdekében.
A rendszeres szociális járadékban részesülő ügyfelek nyomon követése meglehetősen sok feladatot igényel, és a munkaügyi központok jelzése alapján további nehézségeket okoz, hogy erre a speciális célcsoportra nem eljárásrend, csak módszertani útmutató került kiadásra.
XVIII. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének tapasztalatai A tevékenységét meghatározó jogszabályi környezet A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2004. évi módosítása vezette be a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjának intézményét, egyben felhatalmazást adott a Kormánynak, valamint az akkori foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, hogy rendeletben szabályozza egyebek mellett az akkreditáció feltételeit és az eljárás szabályait. Az akkreditációs eljárás alapján kiadható tanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató a foglalkoztatást a munkajogi és munkavédelmi szabályok megtartása mellett, a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, rehabilitációs célú munkavégzés keretében, saját maga, székhelyén, telephelyén, fióktelepén biztosítja. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat nagy létszámban foglalkoztatókkal szemben "emelt szintű" elvárásokat fogalmaz meg a követelményrendszer: a kötelezettségek között megjelennek a foglalkozási rehabilitáció minőségi kritériumai is, mint a rehabilitációs megbízott foglalkoztatása, segítő szolgáltatások biztosítása, rehabilitációs szakmai program és személyes rehabilitációs terv készítésének fontossága. Az akkreditáció további célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek, az egészségi és mentális állapotnak megfelelő munkahelyi környezet megteremtése, ennek folyamatos ellenőrzése. 2007. július 1-jétől jogszabályi változás történt a támogatások rendszerében, így ettől az időponttól csak az a munkáltató kaphat támogatást, aki akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik. Ma egyértelműen állítható és elvárható, hogy a munkaadók csak olyan megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után vehessenek fel támogatást, akik az ORSZI által kiállított orvos szakértői véleménnyel rendelkeznek. A 2010. évi kiemelt feladatok A 2010. évre vonatkozó feladatokat a hatályos jogszabályok mellett a szakminiszter által jóváhagyott, „az ÁFSZ hosszú távú (2007–2013) stratégiája”, valamint az FSZH éves munkaterve határozta meg. Az általános célkitűzések - a foglalkoztatás növekedése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása - megvalósítása érdekében ezek a dokumentumok feladatul szabták egy új, integrált szolgáltatási rendszer kialakítását, melynek keretében kiemelt feladat a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszereinek összehangolása, az egészségügyi, a mentálhigiénés, a szociális, a képzési és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe, folyamatba illesztése, illetve bővítése.
101
Folyamatosan bővült az újonnan akkreditált munkáltatók száma, ugyanakkor a lejáró tanúsítványokkal rendelkező munkáltatók ismételt akkreditálása is új eljárások keretében került sor Folyamatos volt a kialakított eljárások szerint az akkreditált munkáltatók helyszíni hatósági ellenőrzése, továbbá az éves beszámolók és más adatszolgáltatások forrásait felhasználva a rehabilitációs foglalkoztatás figyelemmel kísérése. A szakmai stratégiában megfogalmazott ügyfélközpontú és segítő szándékú szemléletmód jellemezte a működést, amely az akkreditált munkáltatókkal együttműködésre építő, szolgáltató munkastílusban nyilvánult meg. A Hatósági Osztály A Hatósági Osztály munkájában legfontosabb feladat a jogszabályok betartása, az I. fokú döntések szakmai megalapozottsága, az eljárások határidőre történő befejezése, a tanúsítványok kiadása és a honlapon történő megjelenítése. A Hatósági Osztály munkatársai 2010-ben összesen 738 döntést készítettek elő, és terjesztettek fel. Ezek megoszlása: Határozat/ Tanúsítvány
Végzés
Védett műhely igazolás
Fellebbezés
242
478
18
Nem volt
Az Osztály munkatársai a dologi költségek és megbízási díjak korlátozása miatt helyszíni szemlét és ellenőrzést is végeztek az év során 19 alkalommal. Az akkreditációs kérelmek elbírálásával összefüggésben 74 alkalommal került sor külső, független, az országos szakértői névjegyzékben szereplő foglalkozási rehabilitációs szakértő kirendelésére. Lényegesen több alkalomra lett volna szükség, azonban az FSZH szűkös költségvetése ezt nem tette lehetővé. A Főosztály Ügyfélszolgálati Irodájához 2010-ben 256 megkeresés érkezett a munkáltatók részéről. Az ügyfelek a tájékoztatásunk színvonalával, a gyors, problémamegoldó, ügyfélbarát szolgáltatásainkkal elégedettek voltak A 2010. év végéig összesen 2070 tanúsítvány került kiadásra, ebből 1548 foglalkoztató rendelkezik hatályos tanúsítvánnyal, akik 2387 telephelyet akkreditáltattak az alábbiak szerint: székhelyek száma: 1042 telephelyek száma: 631 fióktelepek száma: 714 Védett műhelyek nyilvántartásba vétele iránti kérelmet 73 foglalkoztató nyújtott be, jelenleg 23 munkáltató rendelkezik élő igazolással. A munkáltatók 2010-ben 270 akkreditációs kérelmet nyújtottak be, ezzel az akkreditáció
102
kezdete (2005) óta beadott kérelmek száma 2754 darabra emelkedett, a kérelmekkel összefüggésben eddig összesen 318 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat fizettek be a munkáltatók az FSZH bankszámlaszámára A 2010. évben beadott új kérelmek számának alakulására egyértelműen negatív hatást gyakorolt a 168/2009. (VIII. 26.) Kormányrendelet, amely 2009. szeptember 1-jétől felfüggesztette az új akkreditációs kérelmek, valamint az új bértámogatási kérelmek befogadását, ezért a munkáltatók érdekeltsége lényegesen csökkent és nagyon sok foglalkoztató, ezért tönkrement. Ez a dátum az akkreditáció fekete napjaként marad fenn a rehabilitációs foglalkoztatás történetében. Az új akkreditációs kérelmek befogadásának korlátozását a Kormány 2010. január 1-jétől feloldotta, de változatlanul szünetel az új bértámogatási kérelmek befogadása, ezért a munkáltatók motiváltsága egyelőre nem javul. Az Ellenőrzési Osztály Az akkreditációt követően a tanúsítványok hatálya alatti - a tanúsítvány típusától függően ez 2-től 5 évig terjedhet - feladat a már akkreditált munkáltatók hatósági ellenőrzése, melynek célja annak megállapítása, hogy a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknál a foglalkoztatás körülményei folyamatosan megfelelnek-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti és jogszabályi feltételeinek. A törekvés az, hogy minden akkreditált munkahelyen / telephelyen évente egy alkalommal kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Ez az akkreditált telephelyek nagy száma miatt nem minden régióban volt teljesíthető (Dél-Dunántúl, Észak-Alföld). Esetenként más szervezeti egység, vagy társszerv, hatóság megkeresésére, illetve egyéb bejelentés alapján is sor került rendkívüli ellenőrzés elrendelésére. A 2010. év elején kiemelt jelentőségű feladat volt a szakminisztérium által elrendelt ún. komplex ellenőrzésekben való részvétel, melynek során más hatóságokkal (MÁK, APEH, OMMF, OEP, ORSZI, Regionális Munkaügyi Központok) közös ellenőrzésre került sor, ami az összes (21db) védett szervezeti szerződéssel rendelkező és rehabilitációs költségtámogatásban részesülő munkáltatót, az összes (42 db) költség-kompenzációs támogatásban részesülőt, valamint a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban részesülő munkáltatók közül kiválasztott 10 szervezetet érintett. Az ellenőrzések megszervezésében, előkészítésében, lebonyolításában és az eredmények összefoglalásában is részt vettek a munkatársak. Az előkészítéssel és az ellenőrzések eredményeinek feldolgozásával együtt 3 hónap alatt lebonyolított komplex ellenőrzési program során a társhatóságok munkatársaival sikerült zökkenőmentes együttműködést kialakítani. Az együttes ellenőrzésekről készült összefoglaló jelentés részeként megfogalmazásra kerültek az észrevételek és javaslatok, melyek konkrétan feltüntették azokat a kisebb súlyú és helyi
103
munkáltatói intézkedéssel orvosolható hiányosságokat, kapcsolatos adminisztratív teendőket érintették.
amelyek
a
foglalkoztatással
Az ellenőrzések során tapasztaltak miatt egy esetben született javaslat a tanúsítvány visszavonására, illetve utóellenőrzés lefolytatására. A komplex ellenőrzési programon túl az éves munkaterv szerint feladatok elvégzését, és azok tapasztalatai a következők szerint foglalhatók össze: 2010. évben országosan 1030 helyszíni hatósági ellenőrzésre került sor Az ellenőrzések eredményeként: 857 esetben nem volt szükség intézkedésre 111 esetben intézkedés vált indokolttá és ebből 62 esetben a tanúsítvány részleges illetve teljes visszavonására került sor. Az ellenőrzés során feltárt leggyakrabban előforduló hiányosságok - Bejelentési- beszámolási kötelezettség elmulasztása - Munka-alkalmassági igazolás hiánya - Munkaszerződés, munkaköri leírás hiányosságai - Havi nyilvántartás hiányosságai Rehabilitációs- terv, foglalkoztatás, szakmai program, esélyegyenlőségi terv, segítő szolgáltatások hiányosságai Foglalkoztatás hiányosságai (jelenléti ív, munkarend, munkaidő, rehabilitációs munkavégzés)
220 esetben 116 esetben 85 esetben 60 esetben 33 esetben 32 esetben
Az ellenőrzések alkalmával tapasztalt hiányosságok jellege és súlya függvényében az ellenőrök a helyszínen felhívják a munkáltató figyelmét a kötelezettségek betartására, indokolt esetben javaslatot tesznek a Hatósági Osztály részére az akkreditált foglalkoztató végzésben történő felszólítására, vagy egyéb intézkedés megtételére, súlyosabb esetekben a lajstromból való törlésére. A helyszíni ellenőrzések során a munkáltatók együttműködő magatartást tanúsítanak, általában szívesen veszik az ellenőrök azon segítő szándékú megállapításait, amelyek a rehabilitációs foglalkoztatás jogszerűségének és szakszerűségének betartását szolgálják. Az ellenőrzések hatására a foglalkoztatás jogi körülményei javultak, a munkáltatók a hiányosságok jelentős részét saját hatáskörében azonnal, vagy rövid időn belül végrehajtott intézkedésükkel kijavították. Az Ellenőrzési Osztályon dolgozó akkreditációs főreferensek rendszeres kapcsolatot tartottak a regionális munkaügyi központok – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó bértámogatási feladatokat ellátó és a vállalati kapcsolattartó – szervezeti egységeivel, az ott dolgozó megbízott akkreditációs referensekkel. Kapcsolattartás más hatóságokkal, munkáltatókkal, társadalmi szervezetekkel A napi munka során az irányító, illetve kapcsolódó feladatokat ellátó szervezetekkel és ügyfelekkel került a kapcsolatba a szervezeti egység: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
104
Nemzeti Erőforrás Minisztérium ÁFSZ ORSZI APEH OMMF Egyenlő Bánásmód Hatóság Védett Szervezetek Országos Szövetsége Magyarországi Akkreditált Munkaadók Országos Érdekvédelmi Szövetsége MEOSZ Magyar Kereskedelmi és Iparkamara FSZH Rehabilitációs Főosztály munkaügyi központok 210 társadalmi és civil szervezet történelmi egyházak polgármesteri hivatalok 1600 aktív akkreditált foglalkoztató A munkavégzés személyi és gazdasági feltételei A Főosztályon 31 fő kormánytisztviselő státusz engedélyezett, melyből 1 fő betöltetlen (a 31 főben a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes státusza is benne van). A Hatósági Osztály létszáma: 10 fő. A Ellenőrzési Osztály létszáma: 21 fő. Munkatársak közül 46 felsőfokú diplomával, 14 közigazgatási alapvizsgával, 11 közigazgatási szakvizsgával és 19 nyelvvizsgával (angol, német, orosz, szerb) rendelkeznek. A működésünkkel összefüggő költségvetési adatok A Főosztálynak 2010. évre 206 041 000 Ft intézményi kerete volt, mely évközben (augusztus hónaptól) 193 150 000 Ft-ra csökkent. Ez tartalmazza a 31 fő bér és járulékainak költségeit és a dologi kiadások költségeit. Dologi kiadásokra 42 600 000 Ft állt rendelkezésünkre. A minisztériumtól, a Munkaerő-piaci Alaptól (MPA) 2010-ben támogatást nem kapott a Főosztály. Az akkreditációs díj 2006. január 1-jétől 2009. december 31-ig a MPA számlájára, 2010-től pedig az FSZH számlájára folyt be, melyet a foglalkoztatók a kérelmeik beadása előtt fizettek be a 26/2005. (XII. 23.) FMM rendelet alapján. 2010-ben ez az összeg 55 000 000 Ft volt. A Főosztálynak kintlévősége nincs, megbízási szerződéses jogviszonyban 2010. július 1-je óta nem foglalkoztat munkatársat. A Főosztály önálló pénzgazdálkodást nem folytat, pénzügyi terve időarányosan teljesült túlköltekezése nincs, 2005. november 1-je óta szinte minden évben megtakarítása volt. A Hatósági Osztály 2006 óta a szakminisztérium által kezelt foglalkozási szakértői névjegyzékben szereplő foglalkozási-rehabilitációs szakértőket rendelt / rendel ki, melyek elszámolása, kifizetése megtörtént. E területen tartozásunk, követelésünk nincs. Szakértői
105
díjakra 2010. január 1-jétől 2010. augusztus 1-ig 160 szakértői napra bruttó 50.000 Ft/nap szakértői napidíjjal számolva összesen 8 000 000 Ft került felhasználásra.
XIX. A regionális munkaügyi központ munkájával észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői
kapcsolatos
A regionális munkaügyi központokhoz érkezett panasz beadványok száma a kirendeltségek napi ügyfélforgalmához és a meghozott döntések számához képest elenyésző. 2010. évben az egyes regionális munkaügyi központokhoz eltérő számú panaszbeadvány érkezett. Legnagyobb számban a Közép-magyarországi régióhoz (45 db), legkevesebb a Nyugat-dunántúli régióhoz (1 db) került benyújtásra. A beadványokban leírtakat a munkaügyi központok minden esetben kivizsgálták és az eredményről az érintetteket értesítették. A kivizsgálás eredményét a panaszosok valamennyi esetben elfogadták, további panasszal nem éltek. A regionális munkaügyi központokhoz benyújtott panaszbeadványok száma Régió Panaszok száma (db) Ebből az OMMF-hez továbbított (db)
DARMK
DDRMK
ÉARMK
ÉMRMK
KDRMK
KMRMK
NYDRMK
Összesen:
7
25
10
9
22
45
1
119
0
6
0
0
0
1
0
7
Gyakran előfordult, hogy az álláskeresők nincsenek megelégedve a hatályos jogszabályok alapján megállapítható ellátás/támogatás mértékével, időtartamával, illetve vitatják a kérelmek − megállapítás feltételei hiányában történő − elutasítását. Panasszal éltek az ügyfelek a támogatások odaítélésénél figyelembe vett mérlegelési szempontok ellen is. A megnövekedett ügyfélforgalom miatt az ügyintézőknek kevesebb idejük jut egy-egy ügyfél részletes, szóbeli tájékoztatására, emellett jelentősen megnövekedett az ügyfelek várakozási ideje is, ami gyakran a feszültségek forrása. Az ügyintézés módja, vagy az ügyintéző személye elleni kifogásokra minden esetben megpróbáltak az ügyfél számára megnyugtató megoldást találni, még akkor is, ha azok megalapozatlanok voltak. A megalapozott panaszügyeket pedig haladéktalanul orvosolják a munkaügyi központok. Az összes beadványból egyet nyújtott be munkáltató, a többit álláskereső ügyfél kezdeményezte. A munkáltatói panasz a saját munkavállalóinak szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolási ügyében született, amelyben a munkaadó a határidőn túl benyújtott adatszolgáltatása ügyében sérelmesnek tartotta a munkaügyi központ tájékoztatását, valamint kifogásolta, hogy késedelmes adatszolgáltatása kapcsán elrendelt ellenőrzés lefolytatását is. A kivizsgálás megállapította, hogy a munkaügyi központ eljárása megfelelt a jogszabályoknak, így az elutasításra került. Az erről szóló értesítést az ügyfél tudomásul vette, a kivizsgálás megállapításai ellen további panasszal nem élt.
106
XX. Az ügyfelek visszajelzése tevékenységéről
a
munkaügyi
központ
szakmai
A regionális munkaügyi központok szakmai tevékenységüket, megítélésüket már hatodik éve a Megegyezéses Eredménycélokon alapuló Vezetési rendszer (MEV) eredménymutatóin keresztül mérik le. Minden évben kérdőíves felmérést végeznek partnereik (az ügyfelek, a munkáltatók) és saját dolgozóik körében, amelynek eredményeit rendszeresen értékelik. Az alábbi táblázat a munkáltatók (M) és az ügyfelek (Y) elégedettségi mutatóit, valamint a teljes partnerelégedettségi (P) mutatókat foglalja össze régiónként és országosan az elmúlt három év távlatában.
Régió Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
(M)* mutató % 2008 2009 2010 91,80 91,90 91,90 87,60 95,98 95,54 95,90 95,24 96,10 92,50 95,96 97,54 95,50 94,59 96,01 94,46 95,32 96,13 96,12 96,85 96,78 93,41 95,19 95,71
(Y) mutató % 2008 2009 2010 77,37 66,52 73,50 83,00 77,20 81,63 82,91 79,69 82,02 95,00 85,26 89,26 81,20 79,62 83,90 80,67 79,16 83,47 87,80 89,55 90,10 83,99 79,61 83,41
(P) mutató % 2008 2009 2010 84,79 77,88 75,10 86,00 88,38 89,09 89,20 85,20 85,20 82,20 89,98 87,99 91,30 87,93 90,65 88,49 85,43 87,99 92,19 92,55 93,45 87,73 86,76 87,07
A munkáltatói elégedettség (M) mérése évente egy alkalommal a működési területen tevékenységet folytató munkaadók reprezentatívnak számító mintáján keresztül egy 4 oldalas kérdőíven keresztül történik. A kérdések a kirendeltségi szolgáltatásokra, az ott dolgozók szakmai felkészültségére vonatkoznak. Az ügyfelek elégedettségének (Y) mérése kétféle módszerrel történik. Negyedévente egy egyoldalas kérdőív útján, egy alkalommal pedig egy részletes, 18 kérdésből álló felmérésben vizsgáljuk véleményüket munkánkról, a szolgáltatásokról szerzett benyomásaikról. A minőségügyi mutató (P) az egyes partner elégedettségi mutatók összesítésével nyerhető. A munkáltatók elégedettségi (M) mutatója 0,52 százalékponttal jobb, mint a megelőző évben, amely a megfelelő szakmaiságnak, a kiszélesedett kapcsolatrendszernek is köszönhető. Az eredményekből kitűnik, hogy az álláskereső ügyfeleink 2010. évben a 2009. évhez képest jóval elégedettebbek a kirendeltségek munkatársainak munkájával. Az (Y) mutató 3,8 százalékponttal jobb, mint 2009-ben, de a 2008. évitől 0,58 százalékponttal rosszabb. Az összesített partnerelégedettségi (P) mutató nem egészen 0,5 százalékpontos (0,31%) növekedése azt bizonyítja, hogy a megnövekedett feladatokat munkatársaink továbbra is nagyfokú empátiával, szakszerűen, a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva végezték.
107
XXI. Összegzés Magyarországon a foglalkoztatottak száma 2008-ban és 2009-ben összességében mintegy 150 ezer fővel csökkent. Ez a tendencia 2010-ben megállt, de a gazdasági konjunktúra élénkülése egyelőre nem mutatható ki a foglalkoztatási adatok javulásában. A legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy a regionális munkaügyi központok munkatársai a nehézségek ellenére minden feladatot tisztességgel, jó minőségben elvégeztek és ezzel a társadalmi béke megőrzése terén is komolyan helytálltak. Emellett a térségükben megszokott aktív, kezdeményező szerepet is sikerült megőrizniük. A tervezhetetlen rehabilitációs járadékosok és rendszeres szociális járadékosok regiszterbe történő beáramlása, a gyakori jogszabályi, eljárásrendi változások és az ezzel járó nagy adminisztrációs terhek ellenére eredményként könyvelhető el, hogy a komplex rehabilitációs rendszer és a szolgáltatás működött. További jelentős eredményként értékeljük azt is, hogy az ÁFSZ munkatársainak a nagyarányú létszámleépítések kezelése, a válság negatív következményeinek enyhítése terén tett lépései a munkaadók, az érintett álláskeresők, az állampolgárok, az írott és elektronikus sajtó figyelmének középpontjában állva mindvégig kedvező fogadtatásra találtak.
Budapest 2011. június „
.”
Komáromi Róbert főigazgató
108
