MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 22-én /csütörtökön/ 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal nagytermében /Sárvár, Várkerület 3. II.em./ ülést tart, amelyre meghívom. Napirend előtt: A polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, tett intézkedésekről. valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. N A P I R E N D: Zárt ülésen kerül tárgyalásra: 1. A Városgazdálkodás Sárvár: a/ Igazgatójának megbízása 2013. január 1-től. b/ Jelenlegi megbízott intézményvezetője határozott idejű megbízásának megszüntetése 2012. november 30-cal. c/ Intézményvezetőjének megbízása 2012. december 1-től 2012. december 31-ig. /A b/ és c/ napirendi pontok előterjesztései az ülést megelőzően kerülnek kiosztásra./ Előadó: Kondora István polgármester Nyilvános ülésen kerül tárgyalásra: 1. Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. /A Beszámoló a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található./ Előadó: Kondora István polgármester 2. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. /Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található./ Előadó: Kondora István polgármester 3. Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. /Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található./ Előadó: Kondora István polgármester 4. A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Előadó: Kondora István polgármester
1
5. Sárvár város környezeti állapotának értékelése. Előadó: dr.Kulcsár László szakreferens 6. A Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratának kiadása. Előadó: Kondora István polgármester 7. Köznevelési intézmények alapító okiratainak felülvizsgálata, módosítása: a/ Petőfi úti Óvoda b/ Vármelléki Óvoda c/ Nádasdy Tamás Általános Iskola d/ Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola e/ Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola f/ Tinódi Sebestén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola g/ Koncz János Zene- és Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 8. Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása. Előadó: Kondora István polgármester 9. Együttműködési megállapodás közbeszerzési eljárás együttes lefolytatására. /Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./ Előadó: dr.Szijártó Valéria jegyző 10. Képviselő-testületi határozatok módosítása: a/ A sárvári 134/1 hrsz-ú ingatlan közös tulajdonú területének értékesítése /Batthyány u. 13./. b/ A Petőfi úti és az Alkotmány úti hőkörzetek összekapcsolása. Előadó: Papp József képviselő, bizottsági elnök 11. Egyebek. Napirend után: Kérdések, bejelentések.
Sárvár, 2012. november 13.
/:Kondora István:/
2
TARTALOMJEGYZÉK
JELENTÉS a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról ....................................................... 4 Beszámoló a képviselő – testület 2012. október 25 - i – i ülése óta történt jelentősebb eseményekről .............................................................................................................................. 7 1/ Napirendi pont Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. ....... 8 2/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. .......................................................................... 11 3/ Napirendi pont Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. ........................................................................................................................... 14 4/ Napirendi pont A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása......................... 19 5/ Napirendi pont Beszámoló Sárvár város környezeti állapotáról. ......................................... 26 6/ Napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratának kiadása. .......................... 84 7/ Napirendi pont Köznevelési intézmények alapító okiratainak felülvizsgálata, módosítása:89 8/ Napirendi pont Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása. ........................................... 167 9/ Napirendi pont Együttműködési megállapodás közbeszerzési eljárás együttes lefolytatására. ................................................................................................................................................ 176 10/ Napirendi pont Képviselő-testületi határozat módosítása: ........................................... 177 a/ A sárvári 134/1 hrsz-ú ingatlan közös tulajdonú területének értékesítése /Batthyány ... 177 u. 13./. ................................................................................................................................. 177 b/ A Petőfi úti és az Alkotmány úti hőkörzetek összekapcsolása. ..................................... 181 11/ Napirendi pont Egyebek. .................................................................................................. 183
3
SÁRVÁR VÁROS JEGYZŐJE 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. JELENTÉS a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 198/2011. /X.20./ számú határozatában a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy pályázni kíván „Sárvár, Kertváros déli része csapadékvíz-elvezetése” támogatására a NYDOP-4.1.1/B-11. kódszámú pályázati felhívásra. A pályázaton elnyert összeg 222.886.465,-Ft, a támogatási szerződés aláírására 2012. július 5-én került sor. Az elmúlt hónapok során a beszerzésekre, közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján kiválasztásra kerültek a projektben közreműködő szervezetek és a kivitelező. Kiviteli terv készítője: VÍZÉPTEK Építőipari Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Bt. 9700 Szombathely, Wesselényi u. 8. Közbeszerzés bonyolítója: Kapos Hidro Kft. 7400 Kaposvár, Buzsáki u. 48. Magyarországi Vasútépítő Építőipari és Szolgáltató Kft. Kivitelező: 1036 Budapest, lajos u. 74-76. Műszaki ellenőr: Szemes és Fia Kft. 9700 Szombathely, Vak Bottyán u. 13. Projektnyilvánosság: EU-Libra Szaktanácsadó és Szolgáltató Bt. Sárvár, Széchenyi u. 2. III/35. Projekmenedzsment, audit, HAZOLA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogi szolgáltatás: 3600 Ózd, Petőfi u. 215. Időközben lehetőség nyílt önerő támogatási kérelem benyújtására is, amelynek köszönhetően a kérelem kedvező elbírálása esetén a projektben vállalt önrész összege csökkenhet. A kérelmet az irányító hatóság 2012. november 9-én befogadta, az elbírálás folyamatban van. 57/2012. /III.2./ számú határozatában a képviselő-testület a Simon-Júdás napi országos vásár rendezés jogát 2012. évre vonatkozóan koncesszióba adta a TOFI 2005 Kft. (képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető) részére, azzal, hogy a rendező vállalja vásár teljes körű megszervezését és lebonyolítását, a szükséges engedélyek, hozzájárulások megszerzését. A rendezőnek vállalnia kellett továbbá 3.940.000,- Ft +ÁFA november 15-ig történő átutalását, mely összeg megfizetésének fedezetére október 15. napjáig 2.000.000,- Ft-os bankgarancia biztosítékot kellett nyújtania az önkormányzatnak. A bankgarancia átutalása 2012. október 11-én megtörtént, a fennmaradó 3.003.800,-Ft összeget a Kft. október 29-én utalta át az önkormányzat számlájára. Tóvári György az idei vásár tapasztalatairól az alábbi beszámolót juttata el az önkormányzat részére. „BESZÁMOLÓ A 2012. ÉVI SIMON-JÚDÁS NAPI VÁSÁRRÓL Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a vásári árusok száma 500-600 főre lett becsülve. A tárgyévben várt vásározók becsült száma az előre foglalt helyekkel és a jelöletlen helyeket helyben lefoglalók jelzései alapján 560 fő volt. Ezen kívül érkeztek volna azok a vásározók, akik semmilyen formában nem jelezték előre a vásáron való részvételi szándékukat. Az időjárási előrejelzések és a bekövetkezett időjárási körülmények miatt a vásári árusok száma a várthoz képest jelentős mértékben csökkent. A helyszínen foglalt helyekkel együtt az árusok száma 464 fő volt.
4
A helypénz az előző év mértéke szerint került megállapításra, azaz emelés nem történt. Az előre lefoglalt, de megfelelő indokkal távol maradt vásározók részére az előzetesen befizetett helypénz visszautalásra került. A jogszabályi változások következtében az előretervezett költségek a vártnál drasztikusabb mértékben növekedtek meg. Biztonsági és Tűzriadó Tervet kellett készíttetni, melyet a TOFI 2005 Kft. levédett. Ennek elemeként 96 db menekülési útvonal került kijelölésre és kitáblázásra. Az ÁNTSZ által támasztott követelmények is megnövekedtek, így rokkant illemhelyet kellett kihelyezni, valamint a büfések részére szintén külön került kihelyezésre 2 db elkülönített illemhely. A korábbi évekhez képest nem csak 1 db esetkocsit kellett biztosítani, hanem további 1 db mentőautót is szolgálatba kellett állítani a vásár területén, a vásár teljes időtartama alatt. Az eddigi gyakorlattól eltérően további kérés volt, hogy a vásár szervezőjének nem csak mozgó elsősegély csapatokat kellett biztosítani, hanem olyan zárt helyiséget is biztosítani kellett és ki kellett táblázni, ahová adott esetben az ellátandó személyt le lehetett volna fektetni. Szintén újabb követelmény volt, hogy dohányzó szigeteket kellett kialakítani, homokkal töltött csikkgyűjtő edényeket kihelyezni és a szigeteket kitáblázni. A korábbi évektől eltérően közösségi hulladékgyűjtőket is el kellett helyezni a vásár területén, melyeket folyamatosan kellett üríteni és ehhez takarító szolgálatot biztosítani. Ugyancsak új elem volt a vásárban, hogy minden belépő vásári árus részére átadásra került a dohányzásra és tűzvédelemre vonatkozó szabályzat. A vásár kulturált körülmények között való megtartásának érdekében biztosítottunk további 1 db szemetes konténert a vár melletti parkolóba, valamint a korábbi évek gyakorlatától eltérően a város kitakarításra került a nulladik nap után is, így tiszta várossal tudtuk fogadni a vásározó tömeget. A költségeket növelte, hogy a korábbi szervezőtől meg kellett vásárolnom a forgalom elterelő táblákat is, tekintettel arra, hogy ezeket bérelni nem lehet, speciálisan a vásár céljára készültek és a korábbi szervező nem kívánta azok tulajdonjogát fenntartani és bérleti formában évente biztosítani a vásár szervezőjének a részére. A vásárra személy- és vagyonvédelmi biztosítás is megkötésre került. Az anyagi része látogatói létszámfüggő volt. A résztvevők száma összességében 16.342 főre lett becsülve. A vásározók szórakoztatására a rendezvénysátorban pénteken fellépett a FORTE zenekar, valamint Muri Enikő (nagy sikerrel). A szombati napon a Rock And Dili Show, a Sárvári Néptánckör, a Kanona Band és Megie szórakoztatta a nagyérdeműt. A zenés rendezvények az Artisjus Jogvédő Iroda Egyesület felé bejelentésre kerültek. Egészségügyi ellátásban pénteken kellett részesíteni 2 fő ittas állapotú személyt, a szombati napon pedig egy kisebb égési sérülést és egy migrénes fejfájást kellett a helyszínen ellátni. A vásár ideje alatt hatósági intézkedés tudomásom szerint nem történt, rendzavarás nem volt. Az időjárási viszonyok miatt a takarítás csúszott el időben a tervezetthez képest (reggel 8 óra helyett 12-13 óra), tekintettel arra, hogy 80 km/h szélerősség melletti szakadó esőben kellett a takarítást végző 25-30 embernek dolgozni. Ennek következtében a gépesítés nem volt hatékony, manufakturális módszereket kellett alkalmazni, ami lényegesen lassította a munkafolyamatot, annak időbeli hatékonyságát. A vásár ideje alatt 80-90 főnek biztosítottam folyamatosan munkát. A vásár lebonyolításában kizárólag helyi vállalkozások vettek részt. Fizetési kötelezettségeimnek időben és maradéktalanul eleget tettem. Köszönöm Sárvár Város Önkormányzatának, a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy bizalmat szavazott a részemre, a Polgármesteri Hivatal és az érintett szakhatóságok dolgozóinak a
5
segítőkész együttműködésüket, a lebonyolításban résztvevő vállalkozásoknak a hatékony együttműködésüket és kollégáimnak a szorgalmas és kitartó munkájukat. Amennyiben munkánkkal elégedettek voltak, úgy remélem, a következő évben megszervezésre kerülő vásár lebonyolítására is bizalmat szavaznak nekünk. Kijelenthetem, hogy a „próbaév” során szerzett tapasztalatokat hatékonyan és pozitívan tudjuk használni a jövőben. Újabb és újabb ötleteink vannak annak érdekében, hogy a vásárt még színesebbé és vonzóbbá tegyük a vásározók számára, egyúttal emeljük annak színvonalát is. Kérem, észrevételeikkel, építő kritikájukkal bizalommal forduljanak hozzám. Tóvári György TOFI 2005 Kft.”
217/2012. /X.25./ számú határozatában a képviselő-testület köszönettel elfogadta a Németh Mihály szobrászművész által felajánlott összesen 167 db műtárgyat. Az ajándékozási szerződés aláírására 2012. október 26-án került sor. 218/2012. /X.25./ számú határozatában a képviselő-testület egyetértetett azzal, hogy Sárvár 550. hrsz. alatti kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, természetben Sárvár, Móricz Zsigmond u. 4. szám alatti ingatlanra ingyenes vagyonkezelői jog kerüljön alapításra a SÁRVÁRI MÉDIA Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Kft. javára. 219/2012. /X.25./ számú határozatában döntött arról is, hogy a társaság Alapító Okiratában a megjelölt ingatlan székhelyként bejegyzésre kerüljön. A képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés aláírása, és az Alapító Okirat módosítása megtörtént. Az új székhelyül szolgáló épület belső felújítása határidőre befejeződött, a társaság november 6-án átköltözött a Móricz Zsigmond utcai ingatlanba.
Sárvár, 2012. november 15.
dr. Szijártó Valéria s.k.
6
Beszámoló a képviselő – testület 2012. október 25 - i – i ülése óta történt jelentősebb eseményekről Október 26-án a Halottak Napja alkalmából Darja Bavdaž Kuret nagykövet vezette delegáció érkezett Sárvárra. A Nagykövet a Szlovén Köztársaság nevében megkoszorúzta a szlovén internáltaknak köztemetőben lévő emléktábláját és az áldozatok emlékművét. A delegáció tagja volt Lendva város alpolgármestere és a szlovén veterán szervezet elnöke is. Sárvár részéről Kondora István polgármester és Sütő Károly aljegyző rótta le kegyeletét az áldozatok előtt. Közös tiszteletadás zajlott az egykori internálótábor falán elhelyezett emléktáblánál. E napon a Simon - Júdás napi vásár előestéjén a Néptánckör széki bált rendezett a Nádasdyvárban. Október 27 – én a városközpontban ismét lezajlott a Simon - Júdás napi országos vásár. November 1 – jén délután a Mindenszentek napi megemlékezésre került sor a városi köztemetőben a Koncertfúvószenekar közreműködésével. Az önkormányzat részéről Kondora István polgármester és Sütő Károly aljegyző a megemlékezés koszorúját és mécsesét helyezte el a II. világháború magyar áldozatainak az emlékművénél, a második világégés szerb és szlovén áldozatainak a sírjainál, valamint a szovjet katonák emlékművénél. Az elhunytakért Orbán István kanonok mondott imádságot. November 3 – án került sor a Sárvári Kinizsi SE által a Sága Félmaratonra, amely része a Fut6sz Kupának. November 9-én Szent Márton ünnepéhez kapcsolódóan a Szent László Katolikus Általános Iskola diákjai lampionos felvonulással vonultak át az iskola főbejáratától a Szent László templomba. A templom előtt megelevenedett Szent Márton legendája. A felvonulás után a nagytemplomban Orbán István kanonok mutatott be szent misét. E napon nyílt meg a könyvtárban Bukovics Gyuláné „Szakácskönyvek és étlapok” című kiállítása. A kiállítást Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója nyitotta meg. November 11 – én a sárvári Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében megnyílt Misch Ádám festőművész emlékkiállítása. A tárlatot Fábián László író ajánlotta a közönség figyelmébe. A Sárvár járási hivatal 2013. január 1 – től kezdődő működése miatt a Sárvári Média Kht. átköltözött a Móricz Zs. u. 4. szám alatti épületbe, ahol a munkálatok 2012. október 19. után kezdődtek, és 2012. november elején fejeződtek be. A műszaki átadás - átvétel folyamatban van. Sárvár, 2012. november 12.
Kondora István s.k. polgármester
7
1/ Napirendi pont Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. /A Beszámoló a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található./
Könyvvizsgálói vélemény Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2012. I.-III. negyedéves költségvetési beszámolóról Elvégeztük Sárvár város Önkormányzatának 2012. I-III. negyedéves beszámolójának vizsgálatát, amely teljesítésként 3.549.952 e Ft bevételi, 2.734.925 e Ft kiadási főösszeget tartalmaz. Az I.-III. negyedéves beszámoló előterjesztése a Polgármester, az elfogadása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A mi feladatunk az I.-III. negyedéves beszámoló véleményezése. Az I.-III. negyedéves beszámoló az eredeti költségvetéssel és módosításokkal azonos, az Áht. által meghatározott szerkezetben tartalmazza Sárvár város Önkormányzatának költségvetési teljesítését. A beszámolóban szereplő módosított előirányzat bevételi és kiadási főösszege azonos a Képviselő-testület által 2012. szeptember 30-ig elfogadott módosított előirányzatokkal. A I.-III. negyedéves beszámoló és a kapcsolódó előterjesztés tartalmazza az Önkormányzat bevételeit és kiadásait összevontan, önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, működési és felhalmozási célú bontásban és kiemelt előirányzatonként. Sárvár Város Önkormányzatának I-III. negyedéves gazdálkodását és pénzügyi helyzetét az alábbi tényezők határozták meg: • Az előző évek pénzmaradványa 938,5 millió Ft amely jelentős mértékben segíti a gazdálkodást • A 2011. évben megkezdett beruházásokhoz kapcsolódóan 2012-ben 222 millió Ft támogatás folyt be • Az Önkormányzat helyi adóinak bevétele 253 millió Ft-tal haladja meg az időarányos módosított előirányzatot • A normatív állami hozzájárulás 2011. évi elszámolása után az Önkormányzat 87 millió Ftnyi kiegészítésben részesült • A felhalmozási és tőkejellegű bevételeknél az önkormányzati ingatlanértékesítések bevételei eddig a tervezettől mintegy 20 millió Ft-tal maradnak el. • Az Önkormányzati Kórház 2012. május 01. napjával állami tulajdonba került, ezért az IIII. negyedéves beszámoló a Kórházra vonatkozóan csak a január-április közti időszak adatait tartalmazza. • Az Önkormányzat gazdálkodását likviditási hitelkeret segíti Az Önkormányzat bevételeit 88 %-ra, a kiadásait 68 %-ra teljesítette. Az Önkormányzat bevételei közül a működési bevételek (mind az intézményi működési bevételek, mind a sajátos működési bevételek) az időarányost jóval meghaladóan teljesültek. A támogatások az időarányos szinten, míg a többi bevételi jogcím az időarányos szint alatt teljesült.
8
A kiadások teljesítésénél az év végéig várható problémákkal már most szembesít a beszámoló, azáltal hogy bemutatja: A dologi kiadások teljesítése 89 %-os, amely az időarányos szintet 145 millió Ft-tal haladja meg. 6 intézmény már a jelen beszámolási időszakban meghaladta ezen jogcímen az éves előirányzatát. Év végéig még 57 millió Ft-nyi pótköltségvetési összeg biztosítása szükséges a fizetőképességük fenntartása érdekében. Az intézmények gazdálkodását az előterjesztés oly módon mutatja be, hogy láttatja mind a bevételek mind a kiadások tekintetében a kiemelt előirányzatok szerinti teljesítéseket. Itt láthatóak részletesen az előirányzat túllépések, illetve az év végére várható tendenciák, amelyeket a költségvetésnek kezelnie szükséges. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó - Magyarországon érvényes - törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni arról, hogy a beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Meggyőződésünk, hogy az elvégzett munka megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálati vélemény megadásához. Véleményünk szerint, a Sárvár város Önkormányzat 2012. I.-III. negyedéves költségvetési beszámolója a költségvetés teljesítéséről, az Önkormányzat és intézményei 2012. I.-III. negyedéves pénzügyi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad. Sárvár, 2012. november 06. Horváth Márta Horváth Márta ügyvezető költségvetési minősítésű KLÍRING Kft. bejegyzett könyvvizsgáló 8500 Pápa, Mozsár u. 14.. kamarai nyilvántartási száma: 002770 költségvetési minősítésű kamarai tagsági száma: 002302 bejegyzett könyvvizsgáló társaság költségvetési minősítés száma: KM002450 kamarai nyilvántartási száma: 000746 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H. költségvetési minősítés száma: KM002249
9
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról szóló beszámoló bizottsági véleményeiről
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról szóló beszámolót és a kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést az előterjesztés szerint jóváhagyni. Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat 2012. I-III. negyedévi gazdálkodásáról szóló beszámolót a szöveges értékelésben, valamint az 1-10. számú táblázatokban foglaltakkal megegyező tartalommal fogadja el. A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról szóló beszámoló és a beszámolóval kapcsolatos könyvvizsgálói jelentés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt.
Sárvár, 2012. november 13.
Fitosné Kanta Valéria s.k. irodavezető
10
2/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. /Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található/
Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére az 54/2012. (II.17.) számú a 2012. évi költségvetési rendelet módosításáról Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2012. évi költségvetési rendeletmódosítás tervezetének vizsgálatát, amely a tárgyévi bevételek főösszegeként 3.605.374 e Ft-ot, a tárgyévi kiadások főösszegeként 4.226.007 e Ft-ot, ezek egyenlegeként – 620.633 e Ft-ot tartalmaz. A pénzforgalom nélküli bevételek kizárólag előző évi pénzmaradványok (620.633 e Ft). A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján hajtottuk végre. A standardok értelmében a költségvetés véleményezése során meg kell győződnünk arról, hogy a költségvetési rendelet módosítási tervezete nem tartalmaz-e jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, kiadási és bevételi előirányzatai biztosítják-e a költségvetés egyensúlyát. A könyvvizsgálat magába foglalja a tervezett előirányzatokat megalapozó számítások vizsgálatát. Az eredeti költségvetés az 5/2012. (II.17.) számú rendelettel került elfogadásra. Mind a tárgyévi bevételek, mind a tárgyévi kiadások 3.913.472 e Ft-ban kerültek meghatározásra. A költségvetési előirányzatokat eddigi módosításai az alábbiak: - a 17/2012 (V.29.) önkormányzati rendelettel, amely a tárgyévi bevételek főösszegeként 4.219.312 e Ft-ot, a tárgyévi kiadások főösszegeként 4.493.286 e Ft-ot, ezek egyenlegeként 273.974 e Ft-ot tartalmaz, amelynek fedezete az előző évi pénzmaradvány. - a 22/2012. (VII.02.) önkormányzati rendelettel, amely a tárgyévi bevételek főösszegeként 3.549.957 e Ft-ot, a tárgyévi kiadások főösszegeként 3.958.589 e Ft-ot, ezek egyenlegeként – 408.632 e Ft-ot tartalmaz. Hiányt nem tartalmaz, fedezete szintén a pénzmaradvány. - a 26/2012. (X.01.) önkormányzati rendelettel, amely a tárgyévi bevételek főösszegeként 3.598.975 e Ft-ot, a tárgyévi kiadások főösszegeként 4.032.393 e Ft-ot, ezek egyenlegeként – 433.418 e Ft-ot tartalmaz. Hiányt nem tartalmaz, fedezete a pénzmaradvány. A jelen előirányzat módosítás a negyedik előirányzat módosítás. Ez az alábbiakat tartalmazza: A költségvetés bevételi oldalon 6.399 e Ft-tal, kiadási oldalon 193.614 e Ft-tal nő. A kiadási többlet 187.215 e Ft-os növekedést mutat. A kiadási többletet az előző évi pénzmaradványok fedezik. A költségvetés bevételi főösszegének növekedése: • normatív állami támogatás növekménye: • felhalmozási és tőkejellegű bevételek növekedése: • támogatásértékű bevételek csökkenése: Összesen:
+ + +
17.055 e Ft 900 e Ft 11.556 e Ft 6.399 e Ft
11
A kiadások növekedése az alábbiakból tevődik össze: • működési kiadások növekedése: • támogatási kölcsönnyújtás növekedése • általános tartalék növekedése • céltartalék csökkenése: • felhalmozási kiadások csökkenése: Összesen:
+ + + -
178.399 e Ft 99.600 e Ft 4.005 e Ft 5.215 e Ft 83.175 e Ft
+
193.614 e Ft
•
előző évek pénzmaradvány igénybevételének növekedése: + 187.215 e Ft A normatív állami támogatások növekményében a 2012. évi bérkompenzációs támogatás 7.615 e Ft-tal, a népességszámhoz és feladatmutatóhoz kötött támogatás 6.192 e Ft-tal növekedett. Itt került még elszámolásra a prémiumévek program 2.906 e Ft-os növekménye. A felhalmozási és tőkejellegű bevételeket növekménye a Városgazdálkodásnál jelenik meg. A támogatásértékű bevételek csökkenésében meghatározó a Petőfi úti Óvoda energetikai célú felújításának pályázati támogatásának elutasítása, amely 30 millió Ft. Ezen csökkenést kompenzálta a többi intézmény támogatásértékű bevétele. Egyrészt fenti bevételek, másrészt az előző évek pénzmaradványai nyújtottak fedezetet a kiadási többletekre. A működési kiadások növekedésében a dologi kiadások növekedése 144.753 e Ft. Ez jórészt abból adódik, hogy az utak, járdák, hidak karbantartása történt meg azok felújítása helyett, ezért történt meg a felhalmozási kiadások csökkentése. A támogatási kölcsönök növekményében 100 millió Ft-tal szerepel a Sárvár Távhő Kft-nek adott tagi kölcsön. Fentieken kívül a rendelet módosítása 82.427 e Ft előirányzatok közti átcsoportosítást is tartalmaz.. Véleményünk szerint az 5/2012. (II.17.) számú költségvetési rendelet módosításának rendelettervezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal. Nem jutott a tudomásunkra/nem merült fel olyan lényeges információ, amely a bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát érintené. A rendelettervezet rendeletalkotásra alkalmas. Sárvár, 2012. november 15.
Horváth Márta Horváth Márta ügyvezető költségvetési minősítésű KLÍRING Kft. bejegyzett könyvvizsgáló 8500 Pápa, Mozsár u. 14.. kamarai nyilvántartási száma: 002770 költségvetési minősítésű kamarai tagsági száma: 002302 bejegyzett könyvvizsgáló társaság költségvetési minősítés száma: KM002450 kamarai nyilvántartási száma: 000746 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H. költségvetési minősítés száma: KM002249
12
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet bizottsági véleményeiről.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításával kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel azonos tartalmú önkormányzati rendelet megalkotását. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a 2012. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosításának előterjesztés szerinti elfogadását a könyvvizsgálói jelentéssel együtt.
Sárvár, 2012. november 13.
Fitosné Kanta Valéria s.k. irodavezető
13
3/ Napirendi pont Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. /Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztései között található./ Könyvvizsgálói vélemény Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2013. évi költségvetési koncepcióról Elvégeztük Sárvár város Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciójának véleményezését, amely 2.289.575 e Ft bevételi és 2.507.059 e Ft kiadási főösszeget tartalmaz. A tárgyévi költségvetési hiány 217.484 e Ft. A koncepció előterjesztése a Polgármester, a koncepció elfogadása a Képviselő-testület feladata. A mi feladatunk a koncepció tervezetének véleményezése. A véleményünket megalapozó vizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján hajtottuk végre. A standardok értelmében meg kell győződnünk arról, hogy a koncepció tervezete nem tartalmaz a jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, kiadási, bevételi terv előirányzatai biztosítják-e az egyensúlyt. Megállapítások a koncepcióról A koncepció készítés folyamatát illetve tartalmát meghatározta, hogy a 2012. évben megkezdett és 2013. évben folytatódó államháztartási rendszer átalakítások hogyan hatnak az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségeire. Nehezítette a munkát, hogy a változások részletei illetve a kapcsolódó finanszírozások még nem ismertek. A koncepció a jelenleg ismert törvényekre, törvényjavaslatokra, az önkormányzat gazdasági ciklusprogramjában megfogalmazott célkitűzésekre, a 2012-es tényszámokra, az intézményi és hivatali tervezetekre, elképzelésekre alapozva került összeállításra. A koncepció meghatározza a költségvetés készítés alapelveit, kereteit, ahol kiemelt szempont a megmaradó intézményrendszer működőképességének biztosítása működési hitelfelvétel nélkül, a városfejlesztési beruházások folytatása, a kötelezettségek (különösen a hiteltörlesztések) teljesítése, a pénzügyi stabilitás megőrzése. A 2013. évi koncepció még erőteljesebben változik a 2012. évihez képest. A költségvetési főösszeg 66 %-a az előző évi koncepcióban megfogalmazottnak. A Kórház 2012. május 01-i átadása nagyságrendekkel csökkentette a költségvetést. Az oktatási intézmények miatti átadások tovább csökkentik a költségvetést, ugyanakkor a fejlesztési feladatok 700 millió Ftra nőnek ezáltal növelve a főösszeget. A felhalmozási kiadások aránya 28 %-ra nő a 2012. évi 6,1%-hoz képest. A koncepció számszerűsítve bemutatja a bevételeket, kiadásokat. Előzetes számításokkal megalapozott mérleget készít és részletezi a kiadásokat intézményenként és kiemelt előirányzatonként, a bevételeket intézményenként és forrásonként. Bemutatja az intézményi támogatások változását 2012-2013. évekre. A felhalmozási kiadásokat feladatonként, a felújítási kiadásokat célonként, a céltartalékot feladatonként tartalmazza az előterjesztés. Mellékeli a részvények, részesedések, értékpapírok állományát, részletezi a hiteleket fajtánként, évenként, továbbá a kibocsátott kötvények tőke és kamattörlesztéseit, valamint a kezességvállalások mértékét, állományát.
14
A feladatcsökkenéssel együtt jelentős mértékben csökken az állami támogatás. A helyi adók bevételeken belüli aránya 25 %-ról 43%-ra nő. A koncepció összeállításánál az óvatosság elve érvényesült, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, csak biztos forrásokkal számol. A 2013. évre jelzett pénzügyi helyzet értékelése Az önkormányzat 2013. évre összeállított koncepciója 217 milliós tárgyévi költségvetési hiányt fogalmaz meg, amelynek a fedezete az előző évek pénzmaradványa. A koncepció nem számol működési hitel felvételével. Jelentős a fejlesztési célú kiadások tervezete, amelyre a támogatások nem nyújtanak fedezetet. Ennek fedezete vagy pénzmaradvány, vagy többlet iparűzési adó bevétel lehet. Az önkormányzat tartalékai magasak, az előző évi pénzmaradványok jelenleg 800 millió Ft-ot tesznek ki. A koncepció eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy a pénzmaradványok csak fejlesztéshez legyenek felhasználva. Az önkormányzat koncepcióját elfogadó határozati javaslat a koncepció által megfogalmazott alapelvekkel összhangban megfogalmazza: - a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét, - a szervezeti keretek megváltoztatásának igényét, - a kiadások fedezetének növelését. A határozati javaslat figyelembevételével összeállítandó költségvetés garantálhatja az önkormányzat által eddig elért pénzügyi stabilitás továbbiakban való megtartását. Az Önkormányzat - 2013. évi koncepcióban megfogalmazott céljai nyomán - pénzügyi helyzete egyensúlyban marad, adósságot keletkeztető kötelezettségei nem nőnek. Az Önkormányzat vagyona a beruházások, felújítások nyomán nő. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a korábbi megtakarításoknak és tartalékoknak köszönhetően stabil. A 2013. évi előterjesztett koncepció, a határozati javaslatok megszabják a 2013. évi költségvetés készítés irányelveit és meghatározzák az elvégzendő munkákat. A koncepcióban megfogalmazott összegzés után, a határozati javaslat szerinti feladatok elvégzése biztosítja Sárvár város 2013. évi költségvetési tervezési munkálatainak megalapozását. Véleményünk szerint, a Sárvár város Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepció tervezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, megtárgyalásra alkalmas, és jó alapot szolgáltat a 2013. évi költségvetési munkák elvégzéséhez. Sárvár, 2012. november 07. Horváth Márta ügyvezető KLÍRING Kft. 8500 Pápa, Mozsár u. 14.. költségvetési minősítésű bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma: 000746 költségvetési minősítés száma: KM002249
Horváth Márta költségvetési minősítésű bejegyzett könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma: 002770 kamarai tagsági száma: 002302 költségvetési minősítés száma: KM002450 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H.
15
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, Várkerület 2-3. Tel: 95/320-265.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság a 2012. november 8-i ülésén megtárgyalta Sárvár város Önkormányzata 2013. évi költségvetési koncepcióját. Az Önkormányzat 2013. évi koncepciójának bevételi főösszege 2.289.575 e Ft, a kiadási 2.507.059 e Ft, a tervezet 217.484 e Ft fejlesztési célú hiánnyal számol, ami a stabilitási törvény hitelfelvételre vonatkozó korlátozó előírásai miatt csak saját forrás igénybevételével finanszírozható. Mivel az önkormányzati megtakarítások vis maior helyzetekben, hiteltörlesztésekre, illetve a város fejlesztését szolgáló beruházások saját forrására felhasználhatóak, a hiány fedezete biztosított. A koncepció az önkormányzat Gazdasági Ciklusprogramjára épül. Fő célkitűzései a megmaradó önkormányzati feladatok működőképességének megtartása, tőketörlesztések és kamatfizetések pontos teljesítése, a megkezdett, előkészített fejlesztések folytatása, kivitelezése, befejezése. Az önkormányzat 2013. évi koncepcióját nagymértékben meghatározza a makrogazdaság jelenlegi helyzete, a várható és folyamatban lévő szerkezetátalakítások és gazdasági, jogszabályi változások hatása. Ötv. feladatainkat meghatározó fejezetének 2013-as hatályba lépése, a közoktatás állami fenntartásba vétele, a területi közigazgatási feladatok járási hivatali keretek közé szervezése jelentősen átalakítja a működés szervezeti kereteit, intézményhálózatát, a formálódó feladat-finanszírozási rendszer pedig hosszabb távon is meghatározza az önkormányzat mozgásterét. E változások lebonyolítása, megszervezése jelentős többletfeladatokat ró az önkormányzatra. A koncepció meghatározza a költségvetés készítés alapelveit, kereteit, számszerűsítve bemutatja a bevételeket és kiadásokat. Előzetes számításokkal megalapozott mérleget készít és részletezi a kiadásokat intézményenként és kiemelt előirányzatonként, a bevételeket intézményenként és forrásonként. Bemutatja az intézményi támogatások változását 20122013. évekre. A felhalmozási kiadásokat feladatonként, a felújítási kiadásokat célonként, a céltartalékot feladatonként tartalmazza az előterjesztés, és mellékeli a részvények, részesedések, megtakarítások állományát is. Tartalmazza a hiteleket fajtánként, évenként, továbbá a kibocsátott kötvények tőke és kamattörlesztéseit, tájékoztat a kezességvállalások mértékéről és állományáról. A 2013. évi bevételi főösszeg 2.289.575 e Ft, melynek 41 %-a központi költségvetési forrásokból, 43 %-a helyi és átengedett adóbevételekből, 16 %-a pedig az önkormányzat és intézményei működési bevételeiből tevődik össze. A jövő évi koncepció a bevételekkel óvatosan kalkulál, csak a biztos bevételekkel számol, de a következő évtől bevezetésre kerülő
16
feladat-finanszírozási rendszer még nem ismert elemei a forrásokat jelentősen módosíthatják. A kiadási oldalon az önkormányzati fenntartásban maradó intézmények működési költségei, a közoktatás üzemeltetése, a folyamatban lévő fejlesztésekkel, valamint a gazdasági ciklusprogramban meghatározott beruházások és felújítások 2013. évi ütemével kapcsolatos kiadások kerültek megtervezésre. Az 2,5 milliárd Ft-os költségvetés 64 %-át a működtetési kiadások, 28 %-át a felhalmozási és felújítási kiadások, 6 %-át a fennálló hitelek és a kötvény tőketörlesztése, 2 %-át pedig a célfeladatokra tervezett tartalékok teszik ki. A fejlesztési feladatokra 700.793 e Ft-ot tartalmaz a koncepció, melyből 541.663 e Ft az uniós forrásokkal támogatott, illetve saját finanszírozású felhalmozásokra, 84.500 e Ft utak, járdák építésére, felújítására és épület-helyreállításra, 74.630 e Ft pedig szerződésekkel alátámasztott felhalmozási célú pénzeszközátadásokra áll rendelkezésre. Az adósságszolgálatra, a tőke- és kamattörlesztésekhez a szükséges forrás biztosított. A kötelezettségeink 172.332 e Ft-ot tesznek ki. Az állami adósságátvállalás mértéke – mely önkormányzatonként egyedileg a későbbiekben kerül számításra – még nem ismert, így ebből adódóan mindössze 15 %-os, 22 millió Ft-os csökkenést vélelmez a tervezet. A koncepció a jövő évtől sem működési, sem folyószámlahitellel nem számol. A tervezet adatai azt tükrözik, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, egyensúlya biztosított, adósságállománya a jövő évi törlesztésekkel, illetve az állami átvállalással tovább csökken, a vagyon a tervezett felhalmozásokkal, felújításokkal nő. A fentiekben foglaltak és a könyvvizsgálói jelentés azon megállapítása alapján, miszerint a koncepció tervezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, megtárgyalásra alkalmas, és jó alapot szolgáltat a 2013. évi költségvetés elkészítéséhez, a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja az önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciójának képviselő-testület elé terjesztését és annak elfogadását.
Sárvár, 2012. november 13.
Papp József sk. bizottsági elnök
17
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapításával kapcsolatos bizottsági véleményekről. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepcióját az előterjesztéssel megegyező tartalommal elfogadni a könyvvizsgálói jelentéssel együtt. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a város 2013. évi koncepcióját fogadja el és járuljon hozzá ahhoz, hogy a 2013. évi költségvetés tervezési munkái az előterjesztett koncepcióba foglaltak alapján folytatódjanak, azzal, hogy − az intézményeknek át kell gondolniuk a bevételi forrásaikat, és meg kell keresniük a bevételek emelési lehetőségeit, − fel kell készülni az állami fenntartásba kerülő közoktatási intézmények és a területi igazgatási feladatok átadásával kapcsolatos teendők zavartalan lebonyolítására. − ki kell dolgozni az önkormányzat feladatkörében maradó tevékenységek ellátásának legmegfelelőbb szervezeti kereteit, formáit. A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapításával kapcsolatos előterjesztés és könyvvizsgálói jelentés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt.
Sárvár, 2012. november 13.
Fitosné Kanta Valéria irodavezető
18
4/ Napirendi pont A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása. Előterjesztés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletéről Tisztelt Képviselő-testület! Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között, illetve az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint a feladatkörében eljárva, törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Általános indokolás A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdése alapján „A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.” A Jat. 3. § bekezdése alapján „Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.” A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. § c) pontja szerint az önkormányzat adómegállapítása joga kiterjed arra, hogy a helyi adó mértékét az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodóan önkormányzati rendeletben állapítsa meg. Részletes indokolás Tekintettel arra, hogy Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-tesületének a helyi adókról szóló 43/2004. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a 2005-ös hatálybalépése óta többször módosításra került, a rendelet deregulációjára a már létező rendelkezések újrafogalmazására a mellékelt rendelet-tervezetben a jogalkotás Jat.-ban megfogalmazott követelményeinek a figyelembevételével került sor. Ennek következtében a helyi adórendelet-tervezet szövege kisebb terjedelművé vált, valamint annak címzettjei számára még átláthatóbb, egyszerűbb, közérthetőbb lett. Ezen utóbbi szempontot elégíti ki az eddigi német nyelvű, a rendelet-tervezet 1. mellékletében szereplő angol, illetve cseh nyelvű szöveggel kiegészített bejelentőlap adattartalma is. A rendelet-tervezet továbbá az idegenforgalmi adó mértékének a növelésével adópolitikai megfontolásokat is érvényesíti kíván. A helyi adókról szóló 43/2004. (XII. 16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2012. január 1. napjától hatályos rendelkezése alapján Sárvár Város Önkormányzat illetékességi területén az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 375 forint. A Htv. rendelkezései alapján az önkormányzatok adómegállapítási joga kiterjed a már bevezetett adó módosítására azzal, hogy évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok (aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi
19
területén legalább egy vendégéjszakát eltölt) adóterheit. Az adó mértékét az önkormányzatok a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzatok gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapíthatják meg. Az önkormányzatok az általuk bevezetett adó mértékeként az adómaximumnál nagyobb mértéket nem állapíthatnak meg. Az adómaximum a törvényi felső határ és a felső határ növelt összege. Az idegenforgalmi adó esetében az adó mértékének törvényi felső határa személyenként és vendégéjszakánként 300 forint. A Htv. 6. §-ának c) pontja értelmében a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mérték 2005. január 1-től a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással – 2003. évtől kezdődően az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs adatával korrigálva – valorizálható. A Htv. hivatkozott rendelkezése alapján 2012. január 1-jétől az idegenforgalmi adó maximuma személyenként és vendégéjszakánként 452,3 forint. Sárváron az idegenforgalmi adó mértéke jelenleg 77,3 forinttal, azaz 17,1 %-kal alacsonyabb, mint a 2012. adóévi maximális adómérték. 2012. október 31-ig az idegenforgalmi adóbevétel összege 109.172.504 forint volt, amely közel 9 millió forinttal több az előző év hasonló időszakában realizált árbevételhez képest. Az Állami Számvevőszék több jelentésében megállapította, hogy a központilag szabályozott bevételek országosan elmaradnak a kötelező feladatok költségnövekedésétől, melyhez igazítani kell az önkormányzatoknak a helyi adórendszert, így a helyi adómértékeket is. Figyelemmel arra, hogy a költségvetési támogatás egyenesen arányos a beszedett idegenforgalmi adóval, az Önkormányzat gazdálkodásának jellemzője ezen adóbevétel maximalizálása. Javasolt a 2013. évre idegenforgalmi adóban a maximált adómértékhez képest alacsonyabb, ám az inflációváltozást követő, a rendelet-tervezet 3. §-a szerinti 400 forint adómérték elfogadása. A rendelet-tervezet elfogadása esetén az idegenforgalmi adó mértéke 2013. január 1-től 400 forint/fő/vendégéjszakára emelkedne. Ennek következtében a javasolt 25 forint összegű adómérték-növelés hatására, az ismert – a 2012. év I-III. negyedévére bevallott 307.444 – idegenforgalmi adóköteles vendégéjszakák száma alapján 7.686.100 forinttal több idegenforgalmi adóbevétel prognosztizálható. Az alábbi táblázat tájékoztató adatokat szolgáltat több – Sárvárhoz hasonlóan jelentős idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező – város 2012. évi idegenforgalmi adójának a mértékéről, melyből megállapítható, hogy ezen településeken a 2012. évi adómérték elérte, sőt meghaladta a javasolt 400 forint összegű adómértéket. Hajdúszoboszló Zalakaros Bük Hévíz Eger Harkány Sopron Balatonfüred Siófok
410 Ft/fő 400 Ft/fő 410 Ft/fő 420 Ft/fő 400 Ft/fő 430 Ft/fő 450 Ft/fő 435 Ft/fő 400 Ft/fő
20
Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 32. §-a szerint adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Ebből következően a hatályos rendeletet az idegenforgalmi adómérték tekintetében 25 forinttal növelő adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba. Tekintettel arra, hogy e rendelet-tervezet 2013. január 1-jén hatályba lépő, az idegenforgalmi adó mértékét növelő rendelkezést tartalmaz, a kihirdetésének 2012. december 1-jéig meg kell történnie. Várható hatások A rendelet megalkotását a jogalkotás Jat.-ban megfogalmazott követelményeinek a figyelembevétele tette szükségessé. Ennek következtében a helyi adórendelet-tervezet szövege kisebb terjedelművé vált, valamint annak címzettjei számára még átláthatóbb, egyszerűbb, közérthetőbb lett. A rendelet-tervezet továbbá az idegenforgalmi adó mértékének a növelésével adópolitikai megfontolásokat is érvényesíti kíván. A javasolt 25 forint összegű idegenforgalmi adómértéknövelés hatására, az ismert – a 2012. év I-III. negyedévére bevallott 307.444 – idegenforgalmi adóköteles vendégéjszakák száma alapján 7.686.100 forinttal több idegenforgalmi adóbevétel, valamint a jelenleg ismert 1,5 forint mértékű üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímén az Önkormányzatot megillető 11.529.150 forint összegű normatív támogatás prognosztizálható a 2013. évtől, figyelemmel arra, hogy ez az összeg még nem tartalmazza a 2012. év IV. negyedévében beszedett idegenforgalmi adó, valamint az azután várhatóan igénybe vehető állami támogatás összegét.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Sárvár, 2012. november 9.
dr. Szijártó Valéria s. k. jegyző
21
Rendelet-tervezet Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének ... / .... ( .......) önkormányzati rendelete a helyi adókról Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-ában, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 43. § (3) bekezdésében, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja. 1. Általános rendelkezések 1. § Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete idegenforgalmi adót és helyi iparűzési adót vezet be. 2. Idegenforgalmi adó 2. § Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. 3. § Az idegenforgalmi adó mértéke a 2. § alapján személyenként és vendégéjszakánként 400 forint. 4. § (1) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett gondoskodik az 1. melléklet szerinti adattartalmú, Sárvár város önkormányzati adóhatósága által rendszeresített bejelentőlap (a továbbiakban: bejelentőlap) kitöltéséről valamennyi nála megszálló idegenforgalmi adóalany vonatkozásában. A bejelentőlap 1-6. pontjait a megszálló idegenforgalmi adóalany, a bejelentőlap 7-8. pontjait az adóbeszedésre kötelezett tölti ki. (2) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a számlán, nyugtán feltünteti a beszedett idegenforgalmi adó összegét és az idegenforgalmi adóalany bejelentőlapjának a sorszámát. 5. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett analitikus nyilvántartást vezet. (2) Az analitikus nyilvántartás az idegenforgalmi adóalany a) bejelentőlapjának a sorszámát, b) vezetéknevét és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét és születési idejét, e) lakóhelyét, f) személyazonosításra alkalmas igazolványának a fajtáját, g) személyazonosításra alkalmas igazolványának a számát, h) szálláshelyre érkezés és távozás dátumát tartalmazza. 6. § (1) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett az igénybevett idegenforgalmi adómentesség fennállásának a feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolja. (2) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett az adómentességet igénybevevő munkavállaló idegenforgalmi adóalany (a továbbiakban: munkavállaló) bejelentőlapjához csatolja a munkavállaló munkáltatója által kiállított igazolást (a továbbiakban: igazolás) és a munkavállaló munkáltatója által Sárvár város önkormányzati adóhatóságához benyújtott, a
22
helyi iparűzési adóbejelentkezési kötelezettség teljesítése céljára rendszeresített nyomtatvány másolatát. Az igazolás tartalmazza a munkavállalónak Sárváron munkavégzés céljából eltöltött napjainak a megjelölését. (3) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a megszálló gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő, adómentességet igénybevevő idegenforgalmi adóalany bejelentőlapjához csatolja a nevére kiállított beutalót, vagy az egészségügyi intézmény által kiállított, az idegenforgalmi adóalany ellátását egyéb módon tanúsító iratot. (4) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján adómentességet igénybevevő idegenforgalmi adóalany bejelentőlapjához csatolja a nevére kiállított iskolalátogatási igazolást. 3. Helyi iparűzési adó 7. § (1) Adóköteles az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. (2) A helyi iparűzési adó évi mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adóalap 2,0 %-a. (3) A helyi iparűzési adó mértéke ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 2000 forint. 8. § Helyi iparűzési adómentesség illeti meg azt a helyi iparűzési adóalanyt, amelynek a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalapja az adóévben nem haladta meg az 1,5 millió Ft-ot. 4. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 43/2004.(XII.16.) önkormányzati rendelete, és az ezt módosító 41/2005.(XII.16.), 5/2007.(I. 26.), 41/2007.(XII. 14.), 35/2008.(XI. 24.), 44/2008.(XII.19.), 41/2009. (XII.18.), 35/2010. (XII. 15.), 30/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. Sárvár, 2012. ............... hónap .......... nap Kondora István s. k. polgármester
dr. Szijártó Valéria s. k. jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2012. ......... hónap ........ – n megtörtént. Sárvár, 2012. .............. hónap ........... nap dr. Szijártó Valéria s. k. jegyző
23
24
Tájékoztató Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet tervezetével kapcsolatos bizottsági véleményekről
Sárvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a rendelet-tervezetet megtárgyalta és a 354/2012. (11.08.) számú bizottsági határozatával egyhangúlag javasolja a Képviselő-testületnek új helyi adórendelet megalkotását, és az idegenforgalmi adó mértékének a növelését 2013. január 1-től 375 forintról 400 forintra, s annak a Képviselő-testület 2012. novemberi ülésén történő megtárgyalását, valamint elfogadását. Sárvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete Jogi és Ügyrendi Bizottsága a rendelettervezetet megtárgyalta és a 82/2012. (XI.8.) számú bizottsági határozatával egyhangúlag javasolja a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel azonos tartalmú önkormányzati rendelet megalkotását.
Sárvár, 2012. november 9. dr. Kapuy Adrienn s. k. Adóirodavezető
25
5/ Napirendi pont Beszámoló Sárvár város környezeti állapotáról.
ELŐTERJESZTÉS Sárvár város környezeti állapotának értékelése A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 38. §-ának g) bekezdése a környezetvédelem állami feladatai között sorolja fel a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárását, terhelhetősége és igénybevétele mértékének meghatározását; míg a 46. § (1) e) bekezdése szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A város környezeti állapotával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak számítnak, ezét az elkészült dokumentációt a város honlapján közzétesszük.
Sárvár, 2012. október 26.
dr. Kulcsár László környezetvédelmi szakreferens
26
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvár város környezeti állapotának értékeléséről szóló beszámolót tudomásul veszi.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. november 15.
Kondora István s.k. polgármester
27
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2012. (egyeztetési változat) Megrendelő:
Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Készítette:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.
2012. október
28
ALÁÍRÓLAP
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2012. (egyeztetési változat)
Készítette:
ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41.
Témafelelős:
dr. Petróczki Ferenc környezetvédelmi szakértő
29
BEVEZETÉS Életünk minőségét a környezet állapota és a környezeti kockázati tényezők alakulása nagymértékben befolyásolja. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 38. §-ának g) bekezdése a környezetvédelem állami feladatai között sorolja fel a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárását, terhelhetősége és igénybevétele mértékének meghatározását; míg a 46. § (1) e) bekezdése szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezeti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, a tanulmány első részében ezért a város azon jellemzői is bemutatásra kerülnek, amelyek befolyásolják a környezeti jellemzőket, illetve amelyeket figyelembe kell venni a hatások értékelésénél, s így a környezet állapotával, valamint a topográfiai, természetföldrajzi, meteorológiai és egyéb viszonyokkal összevethetők.
1.
ALAPADATOK
1.1.
Az érdekelt adatai
Megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata (képviselője: Kondora István polgármester) Székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Adószáma: 15420961-2-18 Elérhetőségek: - levelezési cím: Polgármesteri Hivatal (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), dr. Kulcsár László környezetvédelmi referens (95) 320-265 - telefonszám: - fax: (95) 320-230 - e-mail:
[email protected].
1.2.
A készítő adatai
Megnevezése: Székhelye: Adószáma:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41. 13530208-2-08
30
Képviselő:
dr. Petróczki Ferenc ügyvezető, mérnöki kamarai nyilvántartási száma: MMK08-1111.
Elérhetőségek: 1.3.
levelezési cím: telefonszám: fax: e-mail:
9027 Győr, Külső Árpád u. 41. (96) 576-877 (96) 576-878
[email protected].
Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat
Sárvár város Vas megye É-i részén, a Rába két partján, a Gyöngyös patak torkolatánál fekszik. A Rábai teraszos sík és az Alsó-Kemeneshát földrajzi kistáj területére esik. Sárvár város közigazgatási területe 64,65 km2. Vas megye keleti részén, a sárvári kistérségben helyezkedik el, melynek területe 590 km2, s ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. A szombathelyi után ebben a kistérségben van a második legtöbb település (32 db), melyek közül Sárvár és – 2001. óta – Répcelak város. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz fekszik, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen a helyzete nem periférikus és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől, sőt – az Uniós pályázati lehetőségek kiaknázásával – regionálisan is kiemelkedően fejlődik. Mindehhez természetesen összességében kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságai is hozzájárulnak. A föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételű, 40-44 °C, illetve 86°C hőmérsékletű, alkáli-hidrogén-karbonátokban gazdag gyógyvizet rejt. Sárvár népessége 14.906 fő (2010. január 1-i adat). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években, ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, addig 2007-ben 15.460-an. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás is. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés.
31
A város, a jellemzően aprófalvas, rurális Sárvári kistérség központja, ahol a kistérség lakosságának több mint 40 %-a él. A helyi lakosságnak és a környező településekről naponta ingázó munkavállalóknak az idegenforgalom és a gyógyturizmus mellett az ipar, a kereskedelem és más különféle szolgáltatások adnak megélhetést. A város jövője, fejlődése szempontjából az önkormányzat kiemelten kezeli a termálvízkincs hasznosítására alapozott gyógyturizmust, de a népesség megtartása, a munkahelyek megőrzése és lehetőség szerinti növelése, a további városiasodás érdekében Sárvár még vonzóbbá tétele az ipari és a szolgáltatói szférába befektetők számára szintén a prioritások közé sorolható. Betelepedésük feltétele azonban az, hogy a beruházások, a fejlesztések környezetkímélő tevékenységet valósítsanak meg, és működésük ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot az itt élő emberek életminőségére. A gazdaság általános jellegére alapvető hatással bír Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. Külön említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyag-feldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások. Az ipari parkban előállított termékek legnagyobb része a Philips, a Sony, a Nokia és az IBM magyarországi leányvállalatainál kerül felhasználásra. A park rendelkezik logisztikai és raktárközponttal (Versteijnen Logistics Kft.) is.
32
Fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak az élelmiszeripar. Az ágazat két legfontosabb szereplője a SáGa Foods Baromfiipari Zrt és a Taravis Kft., melyek mellett kistérségi szinten további jelentős üzemek működnek a húsiparban, tejiparban és sütőiparban. Különösen a foglalkoztatás terén játszanak fontos szerepet a „könnyűipari” üzemek. Többek között a Lafuma Hungaria Kft., a H-DUCK Bőrdíszműipari Kft., illetve a SARBO Cipőipari Kft. Járműalkatrész gyártás folyik a RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft-ben, kandallók gyártása az Edilkamin Kft-ben. Fémszerkezet gyártását végeznek Székelyi-Szilágyi Gépipari Kft-ben. Szerszámgépgyártás folyik a Provertha EC Zrt-ben. Főbb mezőgazdasági termelők a településen a Gazdaszövetkezet és a MEZORT Zrt 1.3.1. Közlekedés és járműállomány A kistérség arteriális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (a Szombathely-Celldömölk villamosított, a SzombathelyNagykanizsa és a Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. Déli peremén vezet a 8. sz. főút. A kistáj nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Az állami közutak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km2, a főútsűrűség 7 km /100 km2. A főút menti települések aránya 30 %. A vasútvonalak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. A vasútsűrűség: 6,3 km/100 km2. A települések 13 %-a rendelkezik vasútállomással. Sárvár város közlekedési hálózata Vas megyéhez hasonlóan sűrű. A négy főközlekedési útvonal mindegyike – főleg nyáron – óriási forgalommal jellemezhető. A kistérség déli részén halad át az egész megye – sőt a régió – szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A 86-os főút egyben fontos európai észak-déli főút is (E65), amelyet a 84-es főút Hegyfalunál keresztez. A 88-as főút az előző kettőt köti össze Sárvárnál. A sárvári elkerülő út 2009-ben készült el, ezáltal lehetővé vált a 88. számú főút kelet-nyugati irányú átmenő forgalmának gyorsabb levezetése, továbbá a lakott terület élhetősége is javult, a környezeti ártalmak csökkentek. A többi út – e tanulmányban külön nem említésre kerülő – harmadrendű főút, vagy összekötő út, állapotuk összességében kielégítő, de helyenként keskeny és rossz minőségű. Fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása. A kistérségen 3 vasútvonal halad át. A Szombathely-Sárvár-Celldömölk-Budapest fővonal ma már villamosított, a Szombathely-Répcelak, illetve Csorna-Győr-Budapest fővonalon IC vonatok is közlekednek. A harmadik, a Szombathely-Szentgotthárd vonal a szlovéniai vasúti összeköttetést hivatott biztosítani. Mindössze nyolc településnek van vasúti megállója, illetve vasútállomása, azaz a kistérségen belül csak kevés települést érint a vasút. Tömegközlekedés a kistérség települései közül csak Sárváron van, ahol nyolc viszonylatban, 22 km vonalhálózaton szállítják az évi kb. 320 ezer utast.
33
A Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján figyelemre méltó tény, hogy országosan és Sárváron is a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM10) kibocsátása szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NOx-kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyagcsoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása – az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére – ma még kedvezőtlenebb1. Mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya és ez a közlekedés károsanyag-kibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos – ám források hiányában csak lassan megvalósuló – törekvés. Mivel hazánkban és Európa-szerte is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, ennek természetes velejárója, hogy a kerékpárosok is mindinkább a közúti balesetek szereplőivé válnak. Az üzemanyagok árának emelkedése, a környezettudatosabb gondolkodás, a városok zsúfoltsága, parkolási körülményei vonzóvá teszik a kétkerekű közlekedést, ám a résztvevők képzése, felelősségtudata, toleranciája közel sem módosul ennek megfelelő ütemben. A nemzetközi tendenciának megfelelően a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő lehet. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. A nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. 1.4.
Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok
A térség tengerszint feletti átlagos magassága 150-153 m között változik, többé-kevésbé sík terület, az ártéri szintek (alacsony és magas árterek) váltakozása teszi változatossá. Felszíne mikroformákban gazdag. A lefolyástalan területek, régi, részben feltöltődött sekély, pusztuló medrek, mélyedések a térségben évszázadokon keresztül közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatban álltak a Rábával és a Gyöngyös-patakkal. Sárvár nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik. Sárvár és környékének természeti képét a természetföldrajzi viszonyok mellett az utóbbi évszázadban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. Az utolsó száz év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesz
1 A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM ) kibocsátása jelentősen lecsökkent, 10 ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az azóta érvényes EURO-5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is.
34
tése – amely a Rába és mellékfolyói, köztük a Gyöngyös-patak medrének szabályozásával nyert további területeket – a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá a számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves élőhelyek felszámolása, a szántóterületek növekedése a gyepterületek rovására, majd egy részének parlaggá válása (allergén gyomnövények elszaporodása), az illegális hulladéklerakások gyakorisága. Ezen beavatkozások általános hatásai mára a talajvíz jelentős mértékű apadásában, az erdők és természetes növénytársulások eltűnésében és a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában nyilvánulnak meg. Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Ki kell hangsúlyozni, hogy az erdőterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli – erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes – formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - főként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyésző.
35
Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe
A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. Állóvizek elsősorban a Rába mentén fordulnak elő, amelyek eredetüket tekintve a folyószabályozások során az eredeti mederről levágott kisebb, nagyobb kanyarulatok. Az így kialakult holtágak, vagy más néven morotvatavak, különböző mértékben feltöltődtek, elmocsarasodtak. Ezek az áradások idején felfrissülő morotvák, kubikgödrök rendkívül fontos élőhelyet biztosítanak a vízi, mocsári élőlények számára. A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékű, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kőzettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedő homokos üledékben elraktározódnak. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan.
36
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmű-telepre. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. A felszín alatti vizek védelme azért is fontos feladatnak számít, mivel Sárvár közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Sárvár közigazgatási területe a 6/2005. (II. 22.) KvVM–BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet alapján „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. 1.4.1. Kiemelkedő természeti értékek A Sárvár környékét hajdan övező kiterjedt ártéri erdőségek mára csak nyomokban maradtak fenn (pl. Szatmár-erdő, Bajti-erdő). Helyüket a Rába-ártéren létesített ültetvényerdők (kőris, fekete dió, nemes nyár) foglalták el. A köznép elől a múlt században még elzárt hercegi uradalmi erdő (Sári Tilos) mára illegális szemétlerakások és tarvágások helyszínévé vált. A Farkas-erdő védett banyafái már évekkel ezelőtt kidőltek. A hercegi család kedvelt kiránduló helyének számító Mária-Terézia-forrás régen elapadt. A Rába lefűződött holtágai vízutánpótlás hiányában feltöltődnek. A ma élő ember feladata – többek között – a még megmaradt természeti értékek megőrzése is az utódai számára. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: -
Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum;
-
NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008) [A kiemelt jelentőségű külön
37
leges természet-megőrzési területként a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel vált a NATURA 2000-es hálózat része a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008), mely Sárvár közigazgatási területét is érinti]; Sárvár és környékének NATURA 2000 területei
-
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmár-erdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Álló-kút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek.
Sárvár országos jelentőségű természetvédelmi területe a Sárvári Arborétum mind tudományos, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. A 9,2057 ha kiterjedésű Arborétum tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője az Erdészeti Tudományos Intézet. Az Arborétum története 1546-ig nyúlik vissza. Ekkor alapította Nádasdy Tamás a mai arborétum területén azt a gyümölcsös és zöldséges kertet, amely a maga korában országos hírnévre tett szert, de híre még az országhatáron is túljutott. A Kertészkert egészen 1671-ig virágzott, amikor is III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték, és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét. 1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni. Az új parkot Nábicht Antal tervezte. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek
38
törzskerülete ma már meghaladja a négy métert. A kor divatjának megfelelően leginkább tiszafát, japánakácot és hársat ültettek. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. Örökléssel 1875-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert, aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a kertészkert szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában a parkból 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. A Védett Terület Törzskönyvében szereplő törzskönyvi száma: 39/TT/52. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopeczky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Nagyobb jelentőségű fejlesztő munkát a közelmúltban, 1987-től Dr. Gergácz József irányításával végeztek az ERTI szakemberei, akik egy távol-keleti gyűjtemény kialakítását kezdték meg. Az arborétumban jelenleg több mint 400 fa- és cserjefaj, -fajta található. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 114/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. Bajti erdőrészlet Sárvár külterületi részén, az Ostffyasszonyfára tartó útról leágazva, a bajti erdészeti csemetekert (ERTI Kísérleti Telep) mellett (Sarolta-majori Berek) található egy viszonylag nagyobb kiterjedésű, kevert állományú gyertyános-kocsányos tölgyes és keményfa ligeterdő maradvány számos, hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) egyeddel. A 24-25 db, kb. 190-200 éves kocsányos tölgy egyed a Rába-ártér kocsányos tölgy erdeinek utolsó hírmondói közé tartozik. A legnagyobb egyed 24 méter magas és 640 cm törzskerületű. Az óriási egyedek több mint fele már elpusztult, lábon száradva áll vagy a tartós esőzések után felázott talajból egy heves szélvihar kidöntötte. A nagyszámú, matuzsálemi kort megért idős tölgyek miatt a területet 1981-ben 21,6 hektáros kiterjedésben a Vas Megyei Tanács 77/81. számú határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. Törzskönyvi száma: 17/21TT/1981. A területet korábban legelőerdőként használták, ahol az idős tölgyegyedek szabálytalanul, szétszórva álltak és a legelő állatok számára nyújtottak deleléskor árnyékot. Az idős fákat tisztelet övezte, „banyafának” nevezték és évszázadokon át megőrizték a kivágástól.
39
Az állattartás a térségben évszázadokon át a fő megélhetési források közé tartozott. Mivel a környéken a legelőterület kevésnek bizonyult, ezért – az erdőirtások mellett – az állatokat az erdőbe is behajtották. Az erdő ligetes szerkezetének mesterséges kialakítása után már a legelő állatok gondoskodtak annak fenntartásáról. Az erdei legelő azonban csak akkor termett a legeltetés számára elegendő mennyiségű füvet, ha kellően ligetes volt. A rendszeres legelésnek, taposásnak jelentős erdőfelújulást gátló hatása volt, mivel a legelést nehezen viselő újulat visszaszorult. A laza záródású állományoknál, ill. a magányos egyedeknél a makktermés gazdagabb és rendszeresebb volt. A terület korábbi, legelőerdő jellegét igazolja az állomány korcsoport szerinti megoszlása. Az idős tölgyek 200 évnél is idősebbek lehetnek az erdőben utánuk következő legidősebb fáknál. További bizonyíték, hogy az idős tölgyek a törzsüknél kezdve ágasak, amely szabadállásban való növekedést feltételez. A legeltetés felhagyása után az üde élőhelynek megfelelő keményfaliget erdő, a szárazabb hátakon gyertyános-hársas verődött fel az idős tölgyegyedek köré. Jelenleg a területen ez a kevert, másodlagos cönoszisztematikailag nehezen besorolható erdő látható. A legszebb látványt tavasszal nyújtja az erdő, amikor a talaj felszínét teljesen virágba borítják a kora tavaszi évelők. Legnagyobb számban a hóvirág (Galanthus nivalis), a csillagvirág (Scilla vindobonensis), berki és bogláros szellőrózsa (Anemone nemorosa, A. ranunculoides), sárga tyúktaréj (Gagea lutea) és a tüdőfű (Pulmonaria officinalis) virítanak, de kisebb csoportokban megjelennek a galambvirág (Isopyrum thalictroides), a kapotnyak (Asarum europeum), odvas és ujjas keltike (Coridalis cava, C. solida) virágai is. Jelenleg természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő erdészeti kezelés valósul meg. Az erdészeti beavatkozások híján a természetes erdődinamikai folyamatok (lékesedés, szukcessziós folyamatok) zavartalanul játszódnak le. Még egészségügyi vágás sem történik, az idős beteg, elszáradt és kidőlt fák a helyükön maradnak. Ez a folyamat a természetes erdei életközösségek számára nélkülözhetetlen. Az erdőrészlet felszíne nem egyenletes, egy korábban lefűződött Rába-holtág kiszáradt medre kanyarog az erdőn keresztül. A tölgyek jelentős része ennek az egykori medermaradványnak a partján található. Álló-kút Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen a vasúti töltés oldalában is találkozhatunk. A Rába bal parti területén azonban csak egyetlen természetes forrást ismerünk.
40
Sárvár város külterületén a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, de a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. A kút történetéről írásos forrásokkal nem rendelkezünk, de bizonyos, hogy az ember letelepedésekor már ismert volt, mivel a korai települések mindenkor ivóvíz (forrás) közelében létesültek. Ezt támasztják alá a közeli régészeti feltárás során talált leletek is. A forrás közvetlen közeléből az elmúlt évek ásatásai során egy római őrtorony, egy útállomás, egy temető maradványai és a római út egy szakasza kerültek elő. Az Álló-kút a későbbi idők során is fontos ivóvízforrásnak számított a sári nép számára, mert a mezőkön dolgozó emberek innét hordák a vizet, s nem a messzebb fekvő településről. A visszaemlékezések szerint az 1930-as években készült el a téglából rakott kútház. A forrás vizét pedig betonozott nyílt csatornával vezették el. A forrás környéke jelenleg nagyon elhanyagolt, gondozatlan. Kaszálás hiányában elburjánzott a nád, az aranyvessző és a csalán. A forrás védelme helytörténeti és természetvédelmi jelentősége miatt indokolt. Rába-holtág a Szatmár erdőben A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különböző állapotúak és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár erdő területén egy több száz méter hosszú, élővizű holtág húzódik. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerező hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen part menti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídőr, nyílfű). A korábbi évekhez képest jelentős mértékben terjed a holtág két oldalát kísérő harmatkásás. A holtág déli oldalán lévő idős gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegű sáv után telepített fekete dió (Juglans nigra) található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A holtág északi csücskének déli partján lévő keményfa ligetben egy idős magyar tölgy (Quercus frainetto) található. A Rába szabályozása miatt a holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása felgyorsította a holtág feltöltődési
41
folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévő holtág feltöltődése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent. A holtág megőrzése hosszútávon csak egy komplex élőhely-rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közreműködésével valósítható meg. Ellenkező esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltődik. Várpark A város központjában a Nádasdy-vár egykori vizes-árka helyén létesített több mint 6 hektáros parkosított terület a sárváriak és a turisták közkedvelt tartózkodási helye. Az arborétummal együtt több mint 15 hektáros zöldterületet joggal nevezhetjük a város „tüdejének”. A park helyén az 1800-as évek elején még vizenyős, mocsaras terület volt. IV. Ferdinánd estemodenai uralkodó kezdett hozzá a mocsaras terület lecsapolásához és a terület parkosításához. Az 1853. évi tagosítási térképen már a vár főbejárata felőli oldalon egy rendezett park körvonalai láthatók. A Várpark mai formáját 1931-ben nyerte el. A terület akkori tulajdonosa, Ferenc bajor királyi herceg – a tulajdonjog megtartása mellett – területet 100 évre a község használatába adta, és hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközség nyilvános parkot hozzon létre. A parkosítás Biczy Elemér szombathelyi főmérnök tervei alapján, Eőry Vilmos városbíró irányításával és a Szépítő Egylet közreműködésével zajlott. A parkosítás munkálatait sárvári munkanélküliek végezték. A nagyközség által segély formájában ez úton adott fizetés nagy segítséget nyújtott a gazdasági válság miatt kereset nélkül maradt családoknak. A park ünnepélyes átadására 1931. június 29-én került sor. Korabeli képek tanúsága szerint a parkban virágágyások, rózsalugas, zenepavilon és gyermekek játszótér is létesült. A Várparkot folyamatosan fejlesztette a nagyközség. 1932-ben a mai is meglévő I. világháborús hősi emlékművel, 1933-ban a mára már eltűnt Tinódi emlékművel gazdagodott a park. Valószínűleg Eőry Vilmos helyeztette el a park nyugati részébe azt a vörös homokkőből készült Trianon emlékművet, amely 2003 tavaszán faültetés közben került elő a földből. A park egyik kőpadján elhelyezett emléktáblával 1937-ben Sylvester János emlékét is megörökítette az elöljáróság. A II. világháborút követően a Várparkban a vár bejáratától balra a szovjet üzemek részére röplabda pálya létesült. A park felújítására 1965-ben a VÁTI gondozásában intézkedési terv készült. 1968-ban a Sárvár várossá avatása tiszteletére a vár körüli parkot a Szombathelyi Kertészeti Vállalat újította fel. Az 1990-es évek végére azonban a Várpark idős fái már balesetveszélyessé váltak. Nagyobb szélben rendszeresen törtek le hatalmas koronaágak, de az is előfordult, hogy tövestől dőltek ki fák. A Várpark rekonstrukciós tanulmánytervét 2000-ben az újjáalakult Sárvári Városszépítő Egyesület készítette el. E javaslat hatására az elmúlt években több
42
idős fa (szomorúfűz, zöld juhar, papíreperfa, kőris) kivágására került sor. Helyükre előnevelt lomblevelű fák kerültek elültetésre. A várfal felújítási munkáival összhangban további fakivágások történtek még 2005 szeptemberében, amikor a várfal közvetlen közelében lévő növényzet lett eltávolítva. Ekkor lettek kivágva a vár bejárata mellett jobb- és baloldalon nőtt fák (gyertyán, ostorfa, hárs), amelyek a háborút követően a várról készült valamennyi képen láthatók. A Várpark területén az elmúlt években egy-egy jelentős esemény kapcsán több emlékfát is elültettek. Többek között a szerb nagykövet, az Állami Tisztiorvosi és Népegészségügyi Szolgálat, a Westel Rt, a Páneurópai Unió Sárvári Szervezete, a Sárvári Tűzoltóság ültetett fát a parkba. Parkerdő részlet a Csónakázó-tó mellett A Csónakázó-tó Vadkert felőli oldalán egy idősebb erdőrészlet található. Cönológiailag nehezen besorolható, mivel eredeti fajkészlete emberi behatásra mára már jelenősen megváltozott. Szálanként megtalálható benne a platán, a bükk, a fekete dió, és a vörös tölgy is. Az idős kőrisek és kocsányos tölgyek megléte azonban arra enged következtetni, hogy egy keményfás ligeterdő maradványa. Ezt támasztja alá a lágyszárú növényzet összetétele is. Tavaszi geofiton aspektusa szinte azonos a Bajti-erdőével. Az erdő alját tavasszal fehérre festi a tömegesen virágzó hóvirág. A Parkerdő az önkormányzat legnagyobb összefüggő területű természetes állapotokat őrző közparkja. Közjóléti, rekreációs szerepe kiemelkedő jelentőségű, de a Gyógyfürdő közelségéből adódóan jelentős turisztikai vonzerővel is bír. Az utóbbi évek beruházásai (szálloda-építés, útépítés) folyamatosan veszélyeztetik az erdőt. A Hatvany-Deutsch kastély parkja A kastélyt a sárváriak többsége csak „cukorgyári kastélyként” ismeri. A kastélyt báró Hatvany Béla építtette 1898-99-ben családja nyári tartózkodási helyéül. Tervezője Schanen Ernő műépítész volt, aki több neves építész (Ybl Miklós, Hauszmann Alajos) munkatársaként dolgozott. A kastélyhoz egy 4,7 hektáros park tartozik. A park létesítésére vonatkozóan írásos források nem állnak rendelkezésre, de a korabeli képek tanúsága szerint egyidős a kastéllyal. A kastélytól északi irányba fekvő keményfás ligeterdő részeivel tájképi kert, a kastély déli oldalán a bejárat felől évelőkert és rózsalugas díszlett. A kastély ma üresen áll. A park gondozására történtek kezdeményezések, azonban jelenleg az is elhanyagolt. Számos juhar, kőris, akácmagonc gyomosít. A parkban több idős és nagyméretű fa, főleg kocsányos tölgy és magas kőris található, amelyek még az egykori ligeterdő maradványai lehetnek. Erre utal a park tavaszi lágyszárú geofiton aspektusa, amelynek faji összetétele megegyezik a közeli Szatmár-erdőével.
43
Öreg fák, facsoportok Az öreg fák, facsoportok a tájak természetes és fontos alkotóelemei, és gyakran azok sajátos jellegét, hangulatát is meghatározzák. Sárvár környéki idős fákról tesz említést Pauer (1932) „Vas Vármegye természeti emlékei” munkájában. Ezek a következők: „A bajor kir. herceg sárvári – egykori Nádasdy grófi – várkastélyának parkjában éppúgy, mint a „Szatmár” nevű legelőn és a Farkas-erdőben, szintén több hatalmas fát őriznek természeti emlékként.” „Felsőbüki Nagy György ajándékozta a Vasmegyei Múzeumnak ama „nagy banyafá”-nak 3 m magasból vett törzsszelvényét, mely a Sarolta-major mellett, a Rába ártéri erdejében állott, de 1911-ben ki kellett vágni. Ennek tojásdad törzsszelvénynek átmérője kéreg nélkül 230 és 164 cm. Egyik társa – a „kis banyafa” – (szintén Q. robur) ma is áll a Rába holtágának jobb partján, kerülete 560 cm.” Ez utóbbit nem sikerült azonosítani, ugyanis a Sarolta majorhoz közel eső „Bereknek” nevezett helyi jelentőségű területen számos idős tölgy található. „Vas megye idős és nevezetes fái” (Tóth et. al. 2000) felmérés már konkrétan megnevezi a Szatmár-erdőben található famatuzsálemeket. „A Szatmár erdei „Óriásfa” a Szatmár nevű erdőrészben álló kocsányos tölgy (Quercus robur), amelyet még „profusz-tölgynek” is neveznek, hatalmas méretével a zsennyei tölgy után következik. Törzskerülete 634 cm, magassága 26 m. Sajnos egészségi állapota folyamatosan romlik … Ugyancsak a Szatmár erdőben található az „Ikertölgynek” nevezett kocsányos tölgy (Quercus robur), amely a föld felett 2 méterre ágazik el. Egészségi állapota közepes. Törzskerülete 575 cm, magassága 24 m (260 éves).” Az „ikertölgy” ma is ma is megtalálható a Szatmár-erdőben, a „profusz tölgy” viszont már évekkel ezelőtt teljesen elszáradt. Az előbbi tanulmány említ még egy szép törzsű, egészséges idős fekete diót (Juglans nigra) a Rába-ártéren. Törzskerülete 320 cm, magassága 27 m. Az említettek mellett még számos, figyelemre méltó kort, méretet elért idős fa található Sárvár közigazgatási határain belül. Ezek közül kiemelendő a Vadkertben a gazdaság bejárata mellett álló hatalmas kocsányos tölgy. Mellmagasságban mért törzs-körmérete 529 cm. Tőle nem messze áll egy már teljesen elszáradt kocsányos tölgy, amely méreteiben még ennél is nagyobb. Törzskörmérete 573 cm. A Vadkertben a Spirit Hotel elkerített parkolójában található hazánk egyik legnagyobb méretű fekete nyár (Populus nigra) példánya. A város belterületén a Gárdonyi és Deák utcák által határolt parkban áll egymás mellett két nagy méretű idős kocsányos tölgy. A nagyobb törzs-körmérete: 338 cm, a kisebbé 226 cm. Méretben ezek ugyan elmaradnak az előbb említettektől, azonban a város belterületén ilyen méretű és korú fák kuriózumnak tekinthetők.
44
1.5.
Meteorológiai viszonyok
Az éghajlati vizsgálatokhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában található hiteles adatok kerültek felhasználásra. A Sárvár térségére jellemző éghajlati statisztikai elemzések a vizsgált területhez legközelebb fekvő, hosszú adatsorral rendelkező meteorológiai állomáson (Szombathely), illetve a Vasegerszeg közigazgatási területén működő csapadékmérő állomáson mért adatok feldolgozása alapján kerültek összeállításra, az adatok megfelelő korrigálásával. A feldolgozásokban használt sokévi átlagok legnagyobb része az 1971-2000. közötti 30 éves időszakra vonatkozik. Sárvár térségében a napfénytartam sokévi összege 1847,1 óra, ez elmarad a sokévi országos átlagértéktől (1938,0 óra). A legtöbb napfény (248,7 óra) júliusban éri a térséget, míg május hónapban egy gyenge másodmaximum (229,7 óra) mutatkozik. A legkevesebb napsütésre decemberben (52,5 óra) és januárban (64,1 óra) kell számítani. A napfénytartam évi menete gyakorlatilag megegyezik az ország más tájain megfigyelttel. Télen az országos átlagnál kissé több napsütés jellemzi a térséget. A pozitív anomália januárban a legmagasabb, ekkor 5,1 órával is többet süt a nap. Ezzel szemben nyáron jelentős negatív eltérés mutatkozik. A nyári hónapokban 15-20 órával kevesebb a napfénytartam az országos átlaghoz képest.
Sárvár térségében az éves átlagos középhőmérséklet 9,6 °C, ez 0,4 °C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A sokévi havi hőmérsékleti értékek szerint az év legmelegebb hónapja a július (19,6 °C), de az augusztusi középhőmérséklet alig marad el ettől (19,4 °C). A leghidegebb hónap, a január: középhőmérséklete kevéssel fagypont alatt alakul (-0,9 °C).
45
A havi középhőmérsékletek az év túlnyomó részében elmaradnak az országos átlagtól. A negatív eltérés májusban és júniusban kevéssel meghaladja az 1 °C-ot. Január és február hónapokban ugyanakkor az országos átlagnál kissé magasabbak a havi átlaghőmérsékletek. A relatív nedvesség évi átlaga Sárvár térségében 77,0 %, ez 2,1 %-kal magasabb az országos átlagnál. A levegő páratartalma jellegzetes éves menetet mutat. A nedvesség maximuma novembertől januárig terjedő időszakban van, ekkor a relatív páratartalom 85 % körül alakul. A legszárazabb hónap az április, a levegő nedvességtartalma ekkor nem éri el a 70 %-ot. Az éves menetben május-júniusban egy lokális maximum figyelhető meg. A levegő páratartalma az év minden hónapjában magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb eltérés május, június és szeptember hónapokban van, ekkor 3,5-4 %-kal magasabb a páratartalom, mint az országos átlag. Ezzel szemben januárban a különbség mindössze 0,5 %. Az átlagos évi csapadékösszeg Sárvár térségében 656,3 mm, ami 88,2 mm-rel magasabb, mint az országos átlag. A legcsapadékosabb hónap a június (83,7 mm). Novemberben egy gyenge másodmaximum figyelhető meg (59,9 mm), ez a nyugati országrészben jellemző sajátosság. A legszárazabb időszak az év első három hónapja, ekkor átlagosan 40 mm alatt marad a havi csapadékösszeg. Ha a Sárvár térségére jellemző havi csapadékösszegeket összehasonlítjuk az országos havi átlagokkal, megállapítható, hogy minden hónapban csapadéktöbblet mutatkozik. Az országos átlagtól való eltérés áprilisban és decemberben nem jelentős. Ezzel szemben márciusban, júliusban és augusztusban, valamint novemberben az országos átlagot 20-25 %- kal haladja meg a Sárvár térségében hulló csapadék mennyisége.
46
A havi bontásban megadott csapadékos napok (amikor a napi csapadékok összege meghaladja a 0,1 mm-t) száma egész évben meghaladja a 10-et, de júniusban még ennél is többször, átlagosan 15 napon hull valamilyen csapadék. A legkevesebbszer (11,5 nap) szeptember és október hónapokban kell csapadékra számítani. A havas napok (azok a napok, amikor hó hullik) száma Sárvár térségében átlagosan 34. A legtöbb havas nap (9) januárban van. A sokévi átlagok alapján a térségben október végétől áprilisig várható hó csapadék. A szennyezőanyagok elszállítódását elsősorban az uralkodó szélirány befolyásolja, hiszen megszabja a szennyező anyagok terjedésének irányát. Ugyanakkor a szélsebesség nagyságától is függ, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A térségben az évi átlagos szélirány-eloszlásnál (sebességektől függetlenül) az északi áramlás a leggyakoribb (évi átlagban 14,5 %-os gyakorisággal fordul elő), de igen közel áll hozzá a másodlagos maximum, ami a dél-délnyugati irányra esik (11,0 %). Legritkábban a keleti szél fordul elő (1,9 %), de összességében a keleties szélirányok gyakorisága is alacsony.
47
Légszennyező anyagok: a troposzférikus ózon, mint másodlagos szennyezőanyag a földfelszín közelében, nagy részben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOX, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. Adott mérési pontban az észlelhető ózon koncentráció kialakulását a fotokémiai folyamatok mellett az emisszió, a transzport folyamatok és az időjárás együttesen határozzák meg. Természetesen a transzport folyamatok meteorológiai tényezőket is tartalmaznak, úgymint szélsebesség, szélirány, a légkör stabilitása és még sok egyéb más. Az ózon jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai keletkezésének következménye. Az elmúlt 10 év éves átlagait vizsgálva megállapítható, hogy az átlagértékek nem térnek el nagymértékben egymástól, és stagnáló tendenciát mutatnak. A nitrogén-dioxid jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai folyamatok következménye. A nyári hónapokra alacsonyabb havi átlag jellemző és a téli hónapokban magasabb e vegyület koncentrációja. Összességében Sárvár éghajlatára jellemző az országos átlagnál kevesebb napsütés az év legnagyobb részében. Az eltérés különösen a nyári hónapokban jelentős. Ezzel összhangban a tél kivételével minden évszak hűvösebb, mint az országos átlag, miközben a levegő relatív páratartalma az év minden hónapjában magasabb az országos átlagnál. Csapadék tekintetében az országos átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet figyelhető meg. A hőérzetre jellemző PET télen és a nyár második felében az országos átlagnál kissé magasabb, míg az átmeneti évszakokban az átlagosnál kissé alacsonyabb értékek jellemzőek. A szélsebességek (ha nem is jelentős mértékben) meghaladják az országos átlagértékeket. Az uralkodó szélirány az északi.
48
2.
A LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA SÁRVÁRON
A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító kormányrendelet végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A környezetvédelmi törvény alapján az önkormányzat az illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség a határértékek megállapítására – ami a miniszter hatásköre – nem vonatkozik. Az önkormányzatok települési környezetvédelmi programja a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazza a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. Az ipari és szolgáltatási (pl. távfűtés) tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek által a légszennyezés mértéke formanyomtatványon (LM lap) a területen illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek bejelentett és országosan feldolgozott adatok szerint a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és az ülepedő por (ÜP) kibocsátás az alábbi ábráknak megfelelően alakult2.
Bejelentett légszennyezőanyagkibocsátás a hagyományos komponensek esetében
Bejelentett szilárd légszennyezőanyagkibocsátás
40000 30000
2004. 2005.
20000
2006.
10000
2007.
0 SO2 kg/év
NOx kg/év
CO kg/év
CO2 t/év
1200 1000 800 600 400 200 0
ÜP kg/év '2004
'2005
'2006
'2007
A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyag-kibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyezőforrások által kibocsátott, fenti ábrákon bemutatott szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből 2
Bár a szén-dioxid határértékkel nem szabályozott légszennyező-anyag, kibocsátása a gáz ózonréteget károsító (üvegház) hatása miatt, a felső légkör védelme érdekében fontos.
49
származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve – a tökéletlen égés következtében – szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek. A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (röviden PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5-1 magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható. Itt kell még megjegyezni, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján országosan és Sárváron is 1990 óta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és javult a környezeti levegőminőség. Sárvár város városrészeinek gyógyhellyé minősítése céljából levegőterheltségi vizsgálatot is végeztek. A mérések során vizsgálták a O3, NO, NO2, SO2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom). A kapott eredményeket az 1-5. táblázatok ismertetik. 1. táblázat
A légszennyezettség egészségügyi határértékei légszennyező anyag
határérték (µg/m3) órás
24 órás
éves
O3
-
120*
-
NO2
100
85
40
SO2
250
125
50
CO
10 000
5 000*
3 000
PM10
-
50
40
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
50
2. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények az I. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
47,1
10,6
11,5
564,7
14,6
2. nap
45,9
7,8
7,0
534,9
14,1
3. nap
95,5
6,8
7,8
664,0
19,8
4. nap
110,4
2,6
7,9
689,6
22,0
5. nap
86,0
7,1
8,1
666,0
20,5
6. nap
102,3
4,0
9,7
534,1
19,8
7. nap
75,9
9,3
8,4
553,4
16,5
8. nap
72,0
11,4
14,6
543,0
17,0
9. nap
101,0
11,4
6,2
487,8
20,9
10. nap
113,7
10,0
4,2
579,7
27,8
11. nap
118,7
3,8
8,1
511,6
28,8
12. nap
99,8
5,0
7,8
489,3
9,4
13. nap
55,8
5,8
6,8
491,9
7,2
14. nap
74,6
13,8
7,4
502,5
30,2
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
3. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a II. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
35,9
20,7
31,1
1009,6
16,0
2. nap
58,8
2,5
7,4
900,9
9,5
3. nap
62,4
5,0
34,8
728,0
10,7
4. nap
44,8
7,6
23,6
1622,6
19,6
5. nap
29,7
14,6
51,9
1777,9
27,4
6. nap
42,6
10,7
12,4
709,3
15,8
7. nap
27,1
13,4
0,8
919,3
32,3
8. nap
31,6
19,3
2,5
1375,5
27,5
9. nap
33,4
8,0
46,1
1314,0
24,4
10. nap
34,4
11,9
71,8
1006,2
34,7
11. nap
59,0
7,9
37,0
1517,3
16,8
12. nap
42,7
1,8
14,5
1418,7
21,5
13. nap
37,5
5,0
34,8
850,7
30,1
14. nap
53,2
2,2
26,9
869,2
20,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
51
4. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a III. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
74,4
18,1
5,3
1 205,5
29,7
2. nap
73,1
11,1
6,4
801,9
22,0
3. nap
75,0
14,5
5,3
648,8
17,4
4. nap
53,1
10,3
6,0
640,5
15,4
5. nap
62,2
8,8
7,7
589,9
20,2
6. nap
74,0
9,0
7,1
610,4
15,4
7. nap
89,2
10,7
6,3
655,4
27,8
8. nap
110,2
5,9
5,9
525,7
25,2
9. nap
100,4
0,9
5,4
523,8
18,8
10. nap
88,9
17,8
8,5
616,3
23,6
11. nap
79,8
19,7
10,4
1 037,4
25,2
12. nap
85,5
22,1
5,7
1 065,9
30,1
13. nap
83,2
25,5
7,0
1 026,5
33,4
14. nap
99,6
27,0
8,1
1 195,7
40,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
5. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a IV. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
104,6
8,3
9,3
746,0
17,0
2. nap
91,6
8,3
9,4
746,1
11,7
3. nap
80,8
7,2
8,1
740,0
10,8
4. nap
76,9
5,1
8,3
534,8
8,9
5. nap
100,8
1,9
9,6
569,6
12,4
6. nap
97,0
8,0
18,6
573,9
15,1
7. nap
84,2
7,1
11,2
530,3
8,8
8. nap
92,1
5,1
9,2
580,3
9,1
9. nap
106,8
6,6
12,8
518,1
9,9
10. nap
103,0
5,1
7,3
489,9
14,3
11. nap
95,8
6,3
9,7
500,7
10,8
12. nap
73,3
3,8
10,1
470,6
8,5
13. nap
73,6
6,9
7,9
482,3
7,9
14. nap
70,3
2,7
14,9
514,4
7,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
52
Mind a 4 mérési periódus eredményeiből megállapítható, hogy a mérési időszakok alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés nem történt. Megállapítható továbbá, hogy a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértékeket. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek. 3.
A KÖRNYEZETI ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM SÁRVÁRON
A környezetvédelmi törvény 46. §-ában foglaltak szerint a környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészíteni. A stratégiai zajtérképet előíró jogszabályok (közösségi irányelv, hazai kormányrendelet) kimondják, hogy a zaj elleni védelem nem csak a meglevő magas terheltségű területek csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, hanem ugyanolyan figyelmet kell fordítanunk a még „háborítatlan területek” védelmére, a még meglevő kedvező környezeti állapot- és a csend megőrzésére is. Ez a szempont, ez a törekvés (egyelőre) kevésbé jelenik meg az intézkedési tervekben. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot a közúti és vasúti közlekedés, az üzemi zaj, illetve a szabadidős zajforrások határozzák meg. Sárvár gyógyhellyé minősítése céljából az alábbiakban a közutak zajterhelő hatása került vizsgálatra. A vizsgált útvonalak a következőek voltak: Rákóczi utca (M1), Markusovszky utca (M2), Temető utca (M3), Alkotmány utca (M4), Vadkert körút (M5). A Rákóczi utca a települést megközelítő 84-es számú és 88-as számú főközlekedési utakat összekötő, kétsávos belterületi útvonal, a Markusovszky utcai csomópontban jelzőlámpás forgalomirányítással. A Markusovszky utca zsákutca a felépült kertvárosias lakóterület feltáró utcája. Jellemzően csak a lakók célforgalma halad el rajta. A Temető utca kétsávos út, a Rákóczi és a Fekete híd utcát köti össze. Az Alkotmány körút szintén kétsávos út, mely a Rákóczi utcát és a XIII. város utcát köti össze. A Vadkert körút is kétsávos út, a Rákóczi utcát és az Esze Tamás utcát köti össze. A méréseket a vizsgálati pontokon nappal és éjszaka, a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 3.4. pontja szerinti mintavételezéses módszerrel kell elvégezni. Ennek megfelelően nappal 4 db egyórás, éjszaka 4 db félórás mérési szakasz lett meghatározva, a vonatkozó előírások figyelembe vételével. A mérések idején a vizsgált útszakaszokon és
53
környezetükben az év időszakának megfelelő, szokásos forgalmi viszonyok voltak, útfelbontás, elterelés, útburkolat javítás nem történt. A LAM,kö megítélési szint számítása az aktuális, a műszeres mérés idejére jellemző forgalom figyelembe vételével történt. A környezetvédelmi törvény 89. § alapján a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB. A gyógyhellyé minősítés zajvédelmi feltételeit a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szabályozza. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján, ha a csendes övezet fokozottan védett, zajtól mentes területen helyezkedik el a zajszint a határértéknél 5 dB-lel kisebb. Ha a zajtól nem védett területen helyezkedik el az üdülő területi besorolásnak megfelelő zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén. Az M1-es mérési pont (Rákóczi utca) közelében a lakóépületek zajvédelmi szempontú besorolása „Lakóterület, (nagyvárosi beépítésű) vegyes terület”. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei az érintett közút belterületi főút jellege alapján: nappal 65 dB, éjjel 55 dB. Az M2-es mérési pont (Markusovszky utca) környezetében a lakóépületek zajvédelmi besorolása „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias beépítésű) zöldterület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút kiszolgáló út, lakóút jellege alapján: nappal 55 dB, éjjel 45 dB. Az M3-es mérési pont (Temető utca) környezetében a közlekedési forgalom által érintett lakóépületek zajvédelmi szempontú területi besorolása „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias beépítésű), zöldterület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal 60 dB, éjjel 50 dB. Az M4-es mérési pont (Alkotmány körút) környezetében a forgalom által érintett területek zajvédelmi szempontú besorolása „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal: 65 dB, éjjel 55 dB. Az M5-ös (Vadkert körút) környezetében a közlekedési forgalom által érintett lakóépületek zajvédelmi szempontú területi besorolása „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület”. A közlekedésből származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal 65 dB, éjjel: 55 dB. A mérési eredményeket a 7. táblázat ismerteti. A fentiek alapján a kijelölt gyógyhely területek akkor felelnek meg a zajvédelmi előírásoknak, ha a rajtuk található ingatlanokon a zajterhelés nem haladja meg a 6. táblázatban szereplő zajszinteket.
54
6. táblázat
A gyógyhellyé minősítéshez betartandó határértékek zajvédelmi előírás gyógyhellyé minősítéshez
terület jellege
Rákóczi út mentén
egyéb utak mentén
nappal
éjszaka
nappal
éjszaka
zajvédelmi szempontból nem védendő terület 60
50
55
45
központi, településközponti vegyes terület
50
60
50
7. táblázat
60
A vizsgált területek minősítése a zajterhelési határértékek alapján
Megítélési hangnyomásszint mérési pont jele LAM,kö (dB) nappal éjszaka
A-
zajterhelési határérték LTH (dB)
minősítés
nappal
éjszaka
nappal
éjszaka
M1
65
55
65
55
megfelelő
megfelelő
M2
48
36
55
45
megfelelő
megfelelő
M3
56
48
60
50
megfelelő
megfelelő
M4
55
46
65
55
megfelelő
megfelelő
M5
55
43
65
55
megfelelő
megfelelő
A vizsgált útvonalak tengelyétől 7,5 méterre felvett referenciapontok mérési eredményei és a vonatkozó zajterhelési határértékek összevetése alapján, melyek nappal 48-65 dB, éjszaka 35-55 dB között volt, megállapítható, hogy a vizsgált útvonalak mentén elhelyezkedő védendő ingatlanok zajterhelése megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A gyógyhellyé minősítés szempontjainak vizsgálatához a „BLAUTECH” Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (8200 Veszprém, Hársfa utca 39.) zajtérképet készített az érintett területekről a nappali és az éjszakai időszakban. A zajtérképezés során a területek zajterhelését meghatározó közutak kibocsátását vizsgálták. A zajtérképezés IMMI 2010 zajtérképező szoftverrel lett elvégezve. A szoftver a transzmissziós számításokat az MSZ 15036 számú szabvány műszaki előírásai alapján végzi [a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet is e szabvány műszaki előírásait alkalmazza].
55
A zajtérkép számítási eredményeit elemezve a következők állapíthatók meg: a Rákóczi út mentén, az út közvetlen közelében fellép a nappal 60 dB-t, éjszaka 50 dB-t meghaladó közúti közlekedési eredetű zajterhelés, azonban e területek határa nem terjed túl a gyógyhelyek védőterületén és nem érinti a gyógyhelyek területét. A Vadkert körút keresztülhalad a kijelölt területen. Nyomvonalán fellép a nappali 55 dB-t, ill. éjszakai 45 dB-t meghaladó zajterhelés, azonban a nyomvonal mellett, annak közvetlen közelében, a gyógyhely területén már nem okoz a fenti értékeket meghaladó zajterhelést. Az egyéb utak mentén fellépő közúti közlekedési eredetű zajterhelés alatta marad a nappali 55 dB-nek, ill. az éjszakai 45 dB-nek. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a kijelölt gyógyhely területeken a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alatta marad a követelményértékeknek, tehát a területek zajterhelése megfelel a fokozottan védett területekre vonatkozó előírásoknak, így a város zajvédelmi szempontból gyógyhellyé minősíthető.
56
4.
A FELSZÍNI- ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME SÁRVÁRON
Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen, a vasúti töltés oldalában is lehet találkozni. A Rába bal parti területén csak egyetlen természetes forrás ismert. Sárvár város külterületén, a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze, a szántóföldi táblák között, természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. A város és közvetlen környéke felszíni vízfolyásokban meglehetősen gazdag. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A város körzetében vízhozama kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátó képességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vizével táplálja a Téglagyári- és a Csónakázó-tó vizét, valamint az Arborétum területén kialakított mesterséges tavat. A Gyöngyös vízminősége – a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján – általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. Feltehetően a Gyöngyös egyik torkolati ágának lefűződésével keletkezett a Szaput-árok, amely a város belterületén, a Tizenháromváros közelében ered. Ugyanitt balról felveszi a Kertaljai árok, majd északabbra a Trombitás-malom közelében a Vágóhídi-árok vizét, végül Rábapatytól keletre torkollik a Rábába. A város belterületén lévő szakasza fedett csatorna, amely a város csapadékvíz elvezetését szolgálja. Hossza kb. 6 km, vízgyűjtő területe mintegy 30 km2. Vízminőségét nagymértékben befolyásolja a medrébe kerülő különböző eredetű és mennyiségű szennyvíz. A Vágóhíd-árok a város északi részén ered. Egy ideig a Gyöngyössel közel párhuzamosan halad, majd a Trombitás-malom közelében nyugatnak fordulva torkollik a Szaput-árokba. Hossza
57
1,5 km, vízgyűjtő területe 0,5 km2. Eredetileg csapadékvíz elvezetésére létesítették. A legutóbbi időkig a vágóhíd szennyvizének is befogadója volt. A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különböző állapotúak és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár-erdő területén húzódik a Rába-holtág, mely egy több száz méter hosszú, élő vizű. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerező hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen partmenti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídőr, nyílfű). A korábbi évekhez képest jelentős mértékben terjed a holtág két oldalát kísérő Harmatkásás, békabuzogányos mocsárivízparti növényzet. A holtág déli oldalán lévő idős gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegű sáv után telepített fekete dió található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A Rába szabályozása miatt a Rába-holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása felgyorsította a holtág feltöltődési folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévő holtág feltöltődése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent. A holtág megőrzése hosszútávon csak egy komplex élőhely rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közreműködésével valósítható meg. Ellenkező esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltődik. A város területén található mesterséges tavak: Arborétum-tó Létesítési idejét nem ismerjük, de feltételezhetően az arborétum telepítésének kezdeti időszakában, a múlt század első felében keletkezhetett. Vizét a park területén áthaladó Gyöngyöspatakból nyeri. A tó K-felől félkörívben öleli körül a parkot. Mintegy 0,7 ha-os vízfelületével nagyban hozzájárul a híres arborétum kedvező mikroklímájának és esztétikai hatásának kialakításához. Horgász-tó A Csónakázó-tótól 500 m-re Ny-i irányban, a Gyöngyös- és az Aranyos-ér között foglal helyet. Egy téglagyári gödör helyén, 1972-ben alakították ki. Vizét a Gyöngyös szolgáltatja, felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Csónakázó-tóba. Halakkal történő betelepítést követően a sporthorgászat céljait szolgálja. Felülete 4,4 ha.
58
Csónakázó-tó Sárvár DK-i szélén a Rába és a Gyöngyös közötti területen elhelyezkedő, egymással összeköttetésben álló mesterséges tavak rendszere. Mintegy 9 ha-os vízfelületét mesterséges szigetek tagolják. A tavat az 1972-73-as években alakították ki, az 1969-ig működő téglagyári gödrök helyén. Vizét a Horgász-tó felől érkező Aranyos-ér szolgáltatja. Felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Rábába. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balatoni Üzemmérnökségének vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó-tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán, az alábbi mintavételi helyeken: Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal, Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. A vízmintákból vizsgálatra került a fajlagos elektromos vezetőképesség, az oldott oxigén tartalom és a szervesanyag forgalmi mutatók. A vízminőségi vizsgálatokon túl a Csónakázó-tó üledékmintái is vizsgálatra kerültek, melyből meghatározásra került a nedvesség-, a szárazanyag- és a hamutartalom, továbbá az izzítási veszteség. A vizsgálati eredmények összefoglalása a következő: Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció ≈0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban mutatható ki. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázó-tóban pedig ~0,05 mg/l. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO3-N) koncentrációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyös-műcsatornában >3 mg/l volt, a Téglagyári-tóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammónium-nitrogén (NH4-N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkópikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyöngyösben az alga biomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban ehhez képest mintegy háromszorosára nőtt és meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l mennyiséget sem. A tápanyag ellátottság jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt. Nem szabad megfeledkezni a mesterséges hatásokról sem. A Spirit Hotel kifolyó vize ugyanis visszaduzzadva közvetlenül befolyásolhatja a vízminőséget (és a vizsgált időszakban a Spirit Hotel kifolyó vizének fajlagos vezetőképessége kiugró értéket mutatott, 2.378 µS/cm). A fajlagos vezetőképesség viszonylag konzervatív paraméter, így vizsgálatával a termálvíz elterjedése jól nyomon követhető. Megállapítható, hogy a termálvíz időszakosan és lokálisan hatással lehet a vizek minőségére és feltételezhetően kétféle módon hathat: egyrészt befolyásolhatja a Csónakázó-
59
tó öblének foszfor-forgalmát a biogén mészképzés révén, relatív foszforhiányt okozva. Másrészt, amennyiben a fürdő technológiájában algicideket alkalmaznak, azok közvetlenül csökkenthetik a fitoplankton biomasszát, miután nyomokban is hatnak. 4.1.
Ivóvízellátás és -felhasználás
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű telepen lévő 2 db mélyfúrású kútból is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmű telepre. A közüzemi vízhálózat kényelmét 2004. óta minden lakásban élvezheti a lakosság. A város vízellátását 1997-től kezdődően a Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy u. 136.) végzi. A város részét képző Rábasömjén vízellátása Jákfa vízbázisáról történik. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában működnek, a szükséges többletvíz-mennyiséget a sárvári vízműgépház biztosítja igény szerint. Sárvár vízellátását biztosító kutak víztermelő kapacitásának adatai és a kitermelt ivóvíz vas- és mangántartalmára vonatkozó információk a 8. táblázatban találhatók. 8. táblázat A Sárvár vízellátását biztosító kutak víztermelő kapacitásai és a kitermelt ivóvíz vasés mangántartalma
I. számú
Q (l/p) 650
Q (m³/24 h) 858
Vas (mg/l) 0,27
Mangán (mg/l) 0,05
III. számú
120
158
0,54
0,06
IV. számú
300
396
0,59
0,09
V. számú
300
396
0,53
0,04
VII. számú
650
858
0,34
0,08
Újmajori I. sz.
510
673
0,56
0,16
Újmajori II. sz.
430
568
0,62
0,13
Összesen
2 960
3 907
Kút
A SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy u. 136.) meghatározott rendszerességgel elvégezteti az ivóvíz céljára termelő kutak vizének vizsgálatát. A vízvizsgálatokat a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vasivíz Zrt. szombathelyi laboratóriuma szerződéses alapon végzi. A rendszeres vizsgálatok az alábbi komponensekre terjednek ki:
60
-
Kémiai vizsgálatok: hőmérséklet, kémiai oxigénigény, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, m-lugosság, összes keménység, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, pH, fajlagos vezetőképesség, összes aktív klór;
-
Bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas szám, Coliform szám, baktériumszám 22 és 37 °C-on;
-
Biológiai vizsgálatok: szeszton mennyisége, vas-mangán baktériumszám, kénbaktériumszám, fonalas baktériumszám, gombaszám, összes szervezetszám, zooplankton szám, fitoplankton szám.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatok biztosítják az egészséges ivóvíz szolgáltatást, valamint hogy Sárvár ivóvízhálózatába szennyezés nem kerülhet. Mikroorganizmusok által előidézett járványos megbetegedés a lakosság körében mindeddig nem fordult elő. Az ivóvíz-szolgáltatás főbb adatai: -
9. táblázat
a gerincvezeték hossza: 64,0 km; a mértékadó kapacitás: 4.400 m³/24 h; vízellátás módja: hálózati vízigény: 2.590 m3/nap (átlag), 3.613 m3/nap (csúcs), 945.404 m3/év (évi összes)
A vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások számának alakulása Sárváron 2002
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások 5839 száma (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások 96,5 aránya (%)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
5839
6091
6089
6124
6158
6202
6228
6243
96,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
61
A lakosság részére szolgáltatott víz mennyisége (2000-2010) 750
718 692
700 638
650 587
1000 m3
600 550 500
505
608 565
568
569
517
461
450 400 350 300 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
4.2.
Szennyvízcsatorna-ellátottság, szennyvíztisztítás
A szennyvíz csatornahálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése és 100 %-os lett a csatornázottság. Sárvár közigazgatási területén már csak Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A város csatornahálózata elválasztott rendszerű, a szennyvízcsatornába csapadék- és talajvizet bevezetni nem szabad. A csatornahálózat hossza 30.416 fm, ebből nyomóvezeték 5.240 fm. A városban a terepviszonyok miatt 6 db szennyvízátemelő épült. A város területén a csapadékvíz elvezetése egyrészt zárt szelvényű csapadékcsatornákban (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezető árkokban történik. A csapadékvíz befogadói a városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyös-műcsatorna), melyek a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bővítő fejlesztése is. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7.000 m3/nap értékre növekedett, amely képes az újonnan csatornázásra kerülő városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek megfelelő tisztítására is, beleértve a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tápanyag-eltávolítást és ezzel egyidejűleg az iszapkezelést is. A tisztított szennyvíz a befogadója a Rába folyó3. A szennyvíziszap
3
Az üzemeltetés kedvező tapasztatai alapján megállapítható, hogy a telep az előírt tisztítási hatásfokkal működik, határérték feletti szennyezőanyag kibocsátás nem terheli a Rábát.
62
(előkezelést követően) injektálással kerül mezőgazdasági elhelyezésre. A szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyiségére vonatkozó adatok a 10. táblázatban találhatók. 10. táblázat mennyisége
A sárvári szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap
szennyvíz
keletkezett szennyvíziszap (t/év) 8.260
2005
tisztított mennyisége (m3/év) 1.561.584
2006
1.683.683
10.740
2007
1.795.821
12.650
2008
1.723.293
13.929
2009
1.766.000
10.718
2010
1.964.000
11.640
évek
A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (közműolló) 2000. óta folyamatosan csökkent, és 2010-ben már csak 2,7 % volt, ami azt jelenti, hogy a lakások. 97,4 %-át rákötötték a közüzemi csatornahálózatra. 4.3.
Felszín alatti vizek
Földrajzi helyzetéből eredően a Sárvár alatti rétegek gazdag vízkészletet rejtenek. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvízkészlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitráttartalmú, ezért humán fogyasztásra alkalmatlan. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas (lásd 4.1. fejezetben leírtakat). Az egészséges ivóvíz-minőség megőrzése érdekében meg kell valósítani ezeknek az üzemelő vízbázisoknak a hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy-idegenforgalma. Az idegenforgalom legjelentősebb szereplői a Sárvári Gyógy- és Wellness-fürdő, a Danubius Thermal Hotel****, a Park Inn Hotel**** és a Spirit Spa Hotel*****. A talajvíz mélysége Sárvár közigazgatási területén a Rába baloldali teraszos síkján 2-4 m között található. A Rába völgye felé 2 m-ig emelkedik, a Rába jobb oldalán emelkedő Kemeneshát vonulatán azonban 15-20 m mélységben jelenik csak meg. Kémiai összetételét tekintve a kalcium-
63
magnézium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A talajvíz jellemzően magas nitráttartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. A talajvíz minőségéről a város területén létesített talajvíz figyelő kutak vizsgálati eredményeiből, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatok során mélyített fúrások eredményei alapján lehet tájékozódni. Az önkormányzat kezelésében a tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó területén 5 db figyelőkút, a Sárvár-Hegyközségben felhagyott szilárd hulladéklerakó területén pedig összesen 11 db talajvíz mintavételi hely található. Ezek félévenkénti rendszeres vizsgálatáról az önkormányzat gondoskodik. A talajvízmintákat a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre akkreditált laboratórium vizsgálja. 4.3.1. Tizenhárom városi hulladéklerakó A Tizenhárom városi hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata 2005-ben, rekultivációs terve 2006-ban készült el. A vizsgálatok során a talajvízben feltárt szennyezés miatt a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 27951/1/2006. számú határozatában tényfeltárásra kötelezte az önkormányzatot. A tényfeltárási záródokumentációt a Felügyelőség a 29754-1/6/2006. számú határozatában fogadta el és egyben kötelezte az önkormányzatot, hogy a tizenhárom városi hulladéklerakó területén 5 db talajvíz figyelő kutat üzemeltessen. A figyelőkutak közül 3 db 2007-ben, 2 db 2008-ban készült el. A hulladéklerakó rekultivációját a Felügyelőség a 6134-2/1/2007. számú határozatában engedélyezte. 2008-ban az önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program (NYDOP) pályázati kiírására a tizenhárom városi hulladéklerakó rekultivációjának megvalósítására. A rekultivációs munkák kivitelezése 2009. június és október közötti időszakban megtörtént. A projekt összes költsége 63.471.517 Ft volt, amelynek 85 %-át (53.950.789 Ft-ot) pályázat támogatásból sikerült fedezni. A Felügyelőség a rekultivációs kötelezettség teljesítését a 6925-1/3/2009. sz. ügyiratában fogadta el. A hulladéklerakó alatt átáramló felszín alatti vízkészlet (kármentesítési) monitoringjára a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1555-1/4/2011. számú határozatával módosított 2795-1/6/2006. iktatószámú határozatában foglaltak alapján kerül rendszeresen sor, az alábbi paraméterekre vonatkozóan: -
általános vízkémiai paraméterek (pH, összes oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát); nehézfémek és toxikus elemek (bór).
A terület monitoring rendszere jelenleg 5 db kútból áll. A kutakból 2011-ben vett vízminták vizsgálati eredményeit a 11. táblázat tartalmazza (a határértéktől eltérő, illetve azokat meghaladó mennyiségek vastagon szedve szerepelnek; a kimutathatósági határ alatti koncentrációkat „k. a.” jelöli).
64
11. táblázat vizsgált paraméter
A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlan figyelőkútjainak vízvizsgálati eredményei, 2011. 1 számú kút
2 számú kút
3 számú kút
4 számú kút
5 számú kút
I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév
pH
7,77
8,22
7,23
7,35
7,99
8,24
8,19
8,27
7,99
8,19
384
421
3786
2932
388
367
297
323
404
404
ammónium (mg/l) 1,10 nitrit (mg/l) k. a.
1,08
62,3
51,9
2,23
2,04
1,49
1,54
1,67
1,23
k. a.
k. a.
0,11
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
nitrát (mg/l)
k. a.
4,19
k. a.
k. a.
15,2
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
szulfát (mg/l)
11,7
31,9
138
93,3
13,4
5,65
3,80
8,45
7,40
23,4
foszfát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
0,10
k. a.
k. a.
k. a.
0,11
k. a.
k. a.
B (mg/l)
0,1
0,14
10,5
7,44
0,13
0,17
0,04
0,09
0,06
0,15
összes (mg/l)
oldott
a.
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az egyes vízmintákban kimutatott ammónium-ion koncentrációk jellemzően egész évben túllépik a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) megállapított határértéket, a bór mennyiségei egy kút (S-2) esetében nem megfelelőek. Az adatokat a korábbi évek vizsgálati eredményeivel összehasonlítva jelentős eltérések nem tapasztalhatók. Bár 2010-hez képest a vízminták ammónium-tartalma egységesen kismértékű csökkenést mutat, a lerakó alatt átáramló felszín alatti vízkészlet minősége gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen az S-2 jelű figyelőkút vizének minősége a legrosszabb. A határértékeket esetenként messze túllépő szennyezőanyag koncentrációk azonban (nagy valószínűséggel) inkább a kút kényszerűségből történt nem megfelelő elhelyezésére vezethetők vissza, mintsem a lerakó környezetszennyező voltát igazolnák (a kutak létesítése idején a lerakó közvetlen környezetében uralkodó rendezetlen terepviszonyok és a lerakóval szomszédos területeken jelentkező magas belvíz miatt az S-2 jelű kút a lerakótesten mélyült, így a belőle vett vízminta tulajdonképpen a lerakó feküjén összegyűlő szivárgó- és csurgalékvizek minőségét reprezentálja).
65
4.3.2. Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó I. ütemének műszaki rekultivációja 2005-ben történt meg. A III/1 ütem rekultivációs terve ugyanezen évben elkészült, és a Felügyelőség a lerakó felhagyására a 484/6/2005. számú határozatában működési engedélyt adott. A kétütemű rekultiváció I. ütemét jelentő kiegyenlítő réteg terítése ezt követően megvalósult. A Sárvár-Hegyközségben található lerakó III/1. ütemének megépítésekor – a felszín alatti vízkészlet állapotának figyelemmel kísérése érdekében – 4 db monitoring kutat is mélyítettek. A kutakat a lerakó üzemeltetése idején, illetve az azt követő időszakban is rendszeresen mintázták, a vett vízmintákat akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták. Az utógondozás időszakában, a 20062007. években, a részletes vízvizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a Sárvárhegyközségi lerakó III/1. üteméhez tartozó monitoring kutakban a talajvízszennyezések nagyságrendje jelentősen megnőtt. A vizsgálati eredmények több vizsgálati komponens esetében (cink, bór, nikkel) is szennyezettségi határérték túllépéseket mutattak, ezért a Felügyelőség a 3142/1/2008. iktatószámú határozatával az önkormányzatot tényfeltárásra kötelezte. Az elvégzett vizsgálatokat összegző tényfeltárási záródokumentáció (készítő: RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft., 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7.) megállapításai alapján a Felügyelőség a 65-1/6/2009. iktatószámon adott ki elfogadó határozatot és az önkormányzatot kármentesítési monitoring tevékenység folytatására, 2 db új figyelőkút és 1 db csurgalékvíz párologtató medence létesítésére kötelezte. 2010. I. negyedévében, a NYDOP keretében ismét pályázati lehetőség nyílt a települési hulladéklerakók rekultivációjára. Sárvár város Önkormányzata ezért 2010 márciusában pályázatot nyújtott be a hegyközségi hulladéklerakó rekultivációjának megvalósítására. A pályázat sikeresnek bizonyult. A projekt elfogadott költségvetése 74.101.000 Ft, amelynek 90 %-át, 66.6909.00 Ft-ot vissza nem térítendő támogatásból tudta az Önkormányzat fedezni. A rekultivációs munkák megvalósítására 2011. június és 2011. szeptember között került sor, melynek keretében a fenti műtárgyak is megvalósultak. A Felügyelőség a rekultivációs kötelezettség teljesítését 15482/3/2011 sz. ügyiratában fogadta el. A Felügyelőség 10.313/1/1998.; 826/1/2006.; 484/6/2005.; 1785-1/2/2006.; 186-1/8/2008. határozatok értelmében, valamint a kármentesítési monitoringot és műszaki intézkedést elrendelő, 65-1/6/2009. számú határozatban foglaltak alapján a lerakó III/1. ütemének rendszeres vizsgálata történik. Ezen túlmenően az úgynevezett I. ütem és az inert hulladéklerakó-rész figyelőkútjainak vizsgálatára is sor kerül. Vizsgálati eredményeik a 12. táblázatban találhatók.
66
12. táblázat vizsgált paraméter
A Sárvár 0314/1-2 hrsz. alatti hulladéklerakó figyelőkútjainak és monitoring pontjainak vízvizsgálati eredményei, 2011.
I. jelű kút
II. jelű kút
III. jelű kút
VI. jelű kút
VII. jelű kút
Csurgalékvíz
Csapadékvíz 1 Csapadékvíz 2
I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév
pH
7,84
7,98
7,58
8,34
7,48
8,21
7,51
7,82
7,56
7,90
7,84
8,77
-*
-*
7,77
-*
vezetőképesség (µS/cm)
430
404
2850
2080
4050
1380
1490
1210
963
840
3430
7510
-*
-*
1090
-*
összes oldott anyag (mg/l)
313
279
1982
1561
12866
1140
-
-
-
-
2164
4758
-
-
-
-
KOIps (mg/l O2)
4,6
4,0
150
45
240
78
-
-
-
-
170
840
-*
-*
41
-*
ammónium (mg/l)
0,70
0,54
20,3
3,56
33,6
1,97
k. a.
0,04
k. a.
0,25
131
397
-*
-*
2,59
-*
nitrit (mg/l)
0,11
0,07
0,20
0,19
2,89
0,15
k. a.
k. a.
k. a.
0,10
18,6
49,0
-*
-*
k. a.
-*
nitrát (mg/l)
69,9
79,3
56,8
95,6
172
k. a.
140
147
55,1
52,8
151
374
-*
-*
k. a.
-*
szulfát (mg/l)
16,0
76,6
30,4
203
35,7
21,2
-
-
-
-
33,2
145
-
-
-
-
klorid (mg/l)
99
21
502
378
600
52
-
-
-
-
550
1000
-*
-*
183
-*
B (mg/l)
0,07
0,10
1,1
1,27
0,72
0,71
0,06
0,13
0,07
0,11
1,15
57
-
-
-
-
Co (µg/l)
-
-
15,8
6,76
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Cr (µg/l)
k. a.
k. a.
9,07
k. a.
18,2
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
13,8
71,0
-
-
-
-
Ni (µg/l)
3,21
2,52
39,2
25,0
60,0
33,4
k. a.
k. a.
k. a.
2,21
27,3
91,7
-
-
-
-
Zn (µg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
152
84,2
-
-
-
-
30
k. a.
-
-
39
k. a.
-
-
-
-
25
83
-
-
-
-
TPH (µg/l)
* Nem vizsgált paraméter, mert a mintavételi pontban a mintavételkor mintázható vízmennyiség nem volt.
67
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az I. és a II. félévi vizsgálati eredményei között többnyire nem mutatkoznak jelentős eltérések. Az Együttes rendeletben szereplő paraméterek legtöbbjének koncentrációja kisebb-nagyobb mértékben túllépi a megadott határértéket. A figyelőkutak közül a II. és III. jelű vízminősége a legrosszabb. E tekintetben nem tapasztalható változás a 2010. évi mérési eredményekhez képest. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás nincs. A vízkészlet minősége azonban a jövőben várhatóan fokozatosan javulni fog, mivel a Nyugatdunántúli Operatív Program „Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése” elnevezésű konstrukció keretén belül a felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja a tervek 4.3.3.
Termálvizek
A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz kinyerését a város területén az alábbi kutak szolgálják: Rábasömjén II. sz. kút 1941,6 m mélyről 2050 l/perc vízhozamú 81-83 °C hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. Igen magas ásványi anyag tartalommal (45.929 mg/l) rendelkezik. NaCl, jód, bróm, fluor és metabórsav tartalma igen jelentős, ezért igen értékes, világviszonylatban is ritka gyógyvíz. 1979ben minősítették gyógyvízzé. A kút vizére települt a Termálkristály üzem. A sógyártás bepárlásból, kristályosításból és szárításból áll. A technológiai elfolyó víz mennyisége 61.200 m3/év, hőfoka 12-30 °C, pH-ja 7, összes sótartalma 0,15-0,19 %. Befogadója a Rábasömjéni főcsatorna. Sárvár I. sz. kút Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, vasat csak nyomokban tartalmaz. Oldott metántartalma 6,3 Nl/m3. Hőmérséklete 44 °C. Összes ásványi anyag tartalma 3.742 mg/l. Sárvár II. sz. kút Alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, amelynek vastartalma alacsony. Oldott metántartalma 10,3 Nl/m3. Hőmérséklete 42 °C. Összes ásványi anyag tartalma 2.891 mg/l. A két utóbbi termálvíz kút vizét az egészségügyi miniszter 888/GYF/1980 sz. határozattal gyógyvízzé minősítette. Ezek a kutak látják el a Sárvári Gyógyfürdő medencéit. Rajtuk kívül a Danubius Thermál Hotel és a Spirit Spa Hotel rendelkezik saját fúrású termálvízkúttal.
68
5.
TALAJTANI VISZONYOK SÁRVÁR KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN
A talaj hazánk legfontosabb – feltételesen megújuló – természeti erőforrása. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember a mezőgazdasági termelés során. Talajkészletünk ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és védelme a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös feladata. Ennek fontosságát hangsúlyozza a hazai és a nemzetközi színtéren egyre gyarapodó szakmapolitikai felhívások, ajánlások és egyezmények száma is. A talajvédelem hosszú távú stratégiájának megvalósítása ugyanakkor csak a környezeti erőforrások egységes védelmének, fenntartható használatának figyelembevételével valósítható meg. Hazánkban a talajok védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény deklarálja, meghatározva a talajvédelemmel összefüggő tevékenységek, valamint az esetleges hatósági eljárások, szankciók körét. 5.1.
A Sárvár környékén előforduló talajtípusok ismertetése
Sárvár változatos felépítésű és átmeneti jellegekkel színezett környezete talajtani adottságaiban is tükröződik. A talajképző tényezők (alapkőzet, éghajlat, növénytakaró) változatossága következtében a területen is több talajtípus fordul elő. A terület talajainak képződésében a területet határoló illetve átszelő vízfolyások (Rába-folyó, Gyöngyös-patak) játszottak meghatározó szerepet (hidromorf talajok). Sárvár közigazgatási területén az alábbi főbb talajtípusok találhatók:
69
Főtípus: Folyóvizek, tavak üledékeinek talajai (IX.) Jellegzetessége, hogy a talaj kialakulását az időszakonként ismétlődő lerakódások akadályozták. A növény és állatvilág talajképző hatása ugyanazon a térszínen csak viszonylag rövid ideig érvényesülhetett. A szelvények szintekre tagolódása, és az egyes talajrétegek közötti minőségi eltérések nem a talajképződés következményei, hanem az esetenként lerakott hordalékok különbözőségéből erednek. A különböző időszakokban történt lerakódások ásványi anyaga és szemcseösszetétele nagymértékű változatosságot mutat.
Típus: Humuszos öntéstalajok (390) A humuszos öntéstalajokat az árterek olyan részein találjuk, amelyek már régóta mentesültek az elöntések alól, ezért lehetőség nyílt a szerves anyag bizonyos mértékű felhalmozódására. A talajképződés e területeken a gyenge humuszosodásban nyilvánul meg. A szelvényben már jól elkülöníthető a felszíni humuszos szint (A-szint) a talajképző kőzettől. Altípus: Nem karbonátos humuszos öntéstalaj (392) A szennyvíztisztító telep és a Gyöngyös-patak közötti területen fordul elő. A szántott réteg (humuszos réteg) általában 30 cm-es, humusztartalma közepes (1,8-2,3 %). Fizikai félesége vályog, agyagos vályog, kémhatása semleges illetve gyengén savas. Szénsavas meszet nem tartalmaz. A mélyebben fekvő rétegekben és az alapkőzetben 0,5-8 % CaCO3 található. A talajképző kőzet homokos agyag illetve homokos iszap. Altípus: Többrétegű nem karbonátos humuszos öntéstalaj (394) A Gyöngyös-patakhoz közeli táblarészeken fordul elő. Tulajdonságai azonosak a humuszos öntéstalajéval, azzal a különbséggel, hogy 150 cm-ig humuszos, vagy humusz nélküli iszapos agyagos réteg van eltemetve. Főtípus: Réti talajok (VI.) A réti talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott döntő szerepet. A víz hatására beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki.
Típus: Réti talajok (300) A réti talajoknál a humuszanyag színe sötétszürke, ami abból adódik, hogy nagyrészt levegőtlen viszonyok között képződtek és vassal kapcsolódtak. A talajok humuszos rétege egyenletesen humuszos A-szintre és fokozatosan csökkenő szervesanyag-tartalmú B-szintre különíthető el. Ez utóbbi azonban sokkal rövidebb, mint a csernozjom talajok esetében. A réti talajok kémhatása igen változó aszerint, hogy milyen talajképző kőzeten alakultak ki.
70
Sárvár környékén legnagyobb kiterjedésben a réti talaj karbonátos altípusa (301) fordul elő. A feltalaj fizikai félesége általában vályog, agyagos-vályog, kémhatása gyengén lúgos, 1-5 % CaCO3 található benne. Humuszos réteg 45-60 cm mélységig terjed. A humuszos szint általában élesen elválik az alatta elhelyezkedő talajrétegektől, melyek anyaga homokos vagy agyagos iszap. Az átlagos talajvízszint nem emelkedik 200 cm-nél magasabbra. A területen kisebb foltokban megtalálható még a karbonátos és nem karbonátos öntés réti talaj (311, 312), valamint a karbonátos csernozjom réti talaj (331) is. Főtípus: Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok (III.) A Rábától távolodva a magasabb térszíneken a víz már kisebb hatást gyakorolt a talajképződésre. A Rába-síkon, a Kemenesháton és a Cser területén az egykori összefüggő erdőségek alatt a barna erdőtalajok különböző típusai fejlődtek ki. A Rábától Ny-ra eső kavicstakarós síkságon Szombathely irányába a barna erdőtalajok különböző fejlődési szintjeit találhatjuk a jellemző agyagbemosódásos barna erdőtalajtól kezdve a Ramann-féle barna erdőtalajon át egészen a foltokban előforduló a csernozjom barna erdőtalajig. Nagyobb humusztartalmának, kedvezőbb vízháztartásának köszönhetően ezek közül a csernozjom barna erdőtalaj a legtermékenyebb, melyen az összes szántóföldi növény sikeresen termeszthető. Amint azonban a kavicshát magasabban fekvő területeire érünk, a kedvező humuszosság mértéke csökken, az agyagbemosódás és kilúgzás mértéke növekszik, ami a termőképességének csökkenésével jár együtt.
Típus: Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (110) A Sárvár-Hegyközség és Ostffyasszonyfa között a Cser felszínét túlnyomórészt a pleisztocén kavicstakaróra rakódott homokos, iszapos üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Ezeknek a talajoknak a termékenységét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen vastagságban borítja az iszap és a homok a kavicsréteget. Minél vékonyabb ez a borítás, annál kisebb a talaj termékenysége. A kavicsos területeken kialakult szelvényekben a felhalmozódási szint legtöbbször már a kavicsrétegbe nyúlik bele, és itt a kolloidok a kavicsszemcséket olyan erősen cementálják, hogy az a víz és a növények gyökere számára is áthatolhatatlan vaskőfok szintet alkot. Ezeknek a szinteknek a színe élénkvörös, lilás-vörös, ami kis víztartalmú és oxidált vas-oxihidrátok és vas-oxidok jelenlétét igazolja. A kavicshátakon kialakult talajtakaró a legtöbb esetben vékony termőrétegű, tápanyagokban szegény, savanyú kémhatású és vízgazdálkodása sem kedvező. A savanyú kémhatást a csarab (Calluna vulgaris), seprűzanót (Sarothamnus scoparius) és különböző mohák megjelenése is jelzi. A kedvezőtlen vízgazdálkodást mutatják azok a megfigyelések, melyek szerint a szárazabb periódusban lehullott néhány mm csapadék a felszínen napokig megmaradó tócsákat képez, míg a talaj 10 cm rétegben porszáraz marad.
71
A területen az agyagbemosódásos barna erdőtalaj nem podzolos altípusa (112) fordul elő.
Típus: Ramann-féle barna erdőtalajok (130) Ott alakultak ki, ahol a kavicstakaró fölött vékony lösztakaró található. A talajképző kőzet jellegéből adódóan e talajok kevésbé savanyúak és vízgazdálkodásuk is kedvezőbb. A Kemeneshát nagyobb részén azonban homokos talajképző kőzeten a Ramann-féle barna erdőtalaj rozsdabarna altípusa (132) alakult ki, ezért talajtulajdonságai nem olyan kedvezőek, mint a típusos löszön kialakult változaté. Homok fizikai féleségéből adódóan kis adszorpciós kapacitás és tápanyagtartalom jellemzi. Gyenge víztartóképessége miatt aszályérzékeny. Szombathely irányában elterülő Rába síkon típusos Ramann-féle barna erdőtalaj (131) képződött. Ennél a típusnál a kilúgzási és felhalmozási szint agyagtartalma csak kevéssé tér egymástól. A gyengén humuszos A-szint 25-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás és szemcsés. Kémhatása általában semleges, vagy gyengén lúgos, az egész szelvény tartalmaz CaCO3ot. Fizikai félesége vályog. Vízgazdálkodásuk az előző altípushoz viszonyítva kedvező, többnyire jelentős, a növények számára hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek.
Típus: Csernozjom barna erdőtalajok (160) A területen kisebb-nagyobb foltokban megjelenő talajtípus. Tulajdonságai átmenetet mutatnak a csernozjom és a barna erdőtalajok között. A területen a karbonátos altípusa jelenik meg (161). Jellemzői: A szántott réteg szürkésbarna színű, fizikai féleségét tekintve vályog, agyagos vályog. Szerkezete általában morzsás, több esetben azonban leromlott poros talajszerkezet is megfigyelhető. A kémhatás az egész szelvényben gyengén lúgos. A CaCO3 már a felszínen is megtalálható, mennyisége a mélyebb rétegek felé nő. A humuszos réteg nemcsak az A-szintet, hanem az alatta fekvő felhalmozódási szintet is magába foglalja. A felhalmozódási szint alatt vörösbarna árnyalatú, átmeneti réteg vezet át az iszapos homok alapkőzetbe. E talajtípus vízés tápanyag-gazdálkodása egyaránt kedvező. 5.2.
A Sárvár környéki talajok nehézfémtartalma a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai alapján
Magyarország talajainak állapotfelmérésére és az állapotváltozások nyomon követésére hazánkban az országos Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (KIM) első alrendszereként 1992-től működik a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM). A TIM országos mérőhálózatán belül az ország területén 1236 mérőponton jelöltek ki állandó talajszelvényeket. A pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, hogy reálisan jellemezzék az ország talajviszonyait, lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és az abban bekövetkező változások regisztrálására. Sárvár város környékén 1 db TIM pont található.
72
A talajszelvény talajvizsgálati eredményei közül a környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményeit ismertetjük a következő táblázatban. Az ismertetett vizsgálati eredmények a felső humuszos talajrétegre vonatkoznak. 13. táblázat A környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményei (Sárvár, TIM pont; talajtípus: agyagbemosódásos barna erdőtalaj) vizsgált paraméter
TIM (I 07-18)
B-határérték*
pHH2O
5,62
-
pHKCl
5,5
-
H%
1,41
-
CaCO3 %
0
-
As (mg/kg)
-
15
Cd (mg/kg)
<0,5
1
Co (mg/kg)
2,9
30
Cr (mg/kg)
9,6
75
Cu (mg/kg)
12,2
200
Hg (mg/kg)
<1,5
0,5
Mo (mg/kg)
0,7
7
Ni (mg/kg)
-
40
Pb (mg/kg)
14,1
100
Se (mg/kg)
<2,5
1
Zn (mg/kg)
19,9
200
*
az Együttes rendelet 1. számú melléklete alapján
A TIM ponton mért eredmények a területre jellemző tényleges háttér-koncentrációknak tekinthetők (A-határérték), amelyeket egy esetleges kármentesítési eljárás során irányadónak lehet tekinteni. A mért értékek egyik elem tekintetében sem érik el a B-szennyezettségi határt. A Cd, Hg és Se esetében a koncentráció nem érte el a kimutathatósági határt sem. A Sárvár környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai: -
szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya mezőgazdasági felhasználása;
-
növényvédőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása;
-
illegális hulladéklerakásból származó szennyezések;
-
eróziós, deflációs talajpusztulás.
A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap vagy iszapkomposzt termőföldöm történő felhasználása a 2007. évi CXXIX. törvény alapján a talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött
73
tevékenység. A sárvári szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap teljes mennyisége talajba történő injektálással termőföldön kerül elhelyezésre. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra vonatkozó hatósági engedélyekkel az INNOWest Fővállalkozási és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Akacs M. u. 41.) rendelkezik. A szennyvíziszap elhelyezéssel érintett szántóföldek elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti, a 2006-2008. között a talajba injektált szennyvíziszap mennyiségét pedig a 14. táblázat mutatja be.
013/31 hrsz.
0127 hrsz.
018/31 hrsz.
0139/6-8
14. táblázat A sárvári szennyvíztisztító műből kikerült és a termőföldön hasznosított szennyvíziszap éves mennyiségei (m3/év)
2006
a talajba injektált szennyvíziszap mennyisége 10.740
2007
12.650
2008
13.929
2009
10.718
2010
11.640
évek
74
A szennyvíziszapokkal kezelt talajok rendszeres utóellenőrző vizsgálatát – a hatósági engedélyben előírt gyakorisággal – az INNOWest Kft. rendszeresen elvégezteti. Az iszappal kezelt talajokban eddig egyik nehézfém koncentrációja sem érte el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a talajokra megállapított határértékeket, a vizsgált talajok nehézfém tartalma azonban a TIM szelvényben mért referencia értékeknél magasabbak. A mezőgazdaság oldaláról jelentkező potenciális veszélyforrások közül a 80-as években jelentkező túlzott műtrágyahasználat, illetve növényvédőszer felhasználás manapság jelentősen visszaesett. A mezőgazdasági üzemek többsége a magas árak miatt még a technológiai szükségletet sem tudja kielégíteni. A környezetkímélő mezőgazdálkodási módszerek elterjedését segíti a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program. Ebben a programban külön földalapú támogatást igényelhetnek azok a gazdálkodók, akik vállalják, hogy a mezőgazdasági termelés során a 156/2004 (X.27.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I.23.) FVM rendeletben meghatározott „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait alkalmazzák. A Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program elsődleges törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táji értékek megóvásán valamint egészséges élelmiszer alapanyagok előállításán alapszik. A fenntartható környezethasználat szempontjából kívánatos, hogy Sárvár mezőgazdaságilag művelt területeinek minél nagyobb hányadán alkalmazzák a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait. Az illegális hulladéklerakásokból számos szennyező anyag (nehézfémek, toxikus szerves vegyületek) kerülhetnek a talajokba. A folyamat megakadályozása nemcsak a talajvédelem szempontjából, hanem az egészséges lakókörnyezet biztosítása érdekében is kívánatos. Az eróziós talajpusztulás kiváltója a csapadék és a lejtős növényzettel nem fedett felszín. Legnagyobb intenzitással a Kemeneshát nyugati meredek lejtőjén, a szőlő és gyümölcsfa ültetvényeken jelentkezik. Az erózió ellen talajvédő gazdálkodással (szintvonalas műveléssel, teraszolással, a sorközök gyepesítésével, stb.) lehet védekezni. 6.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
A hulladékgazdálkodás a hulladékok keletkezésének megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény [a továbbiakban: Ötv.] 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a közszolgáltatások, ezek között a településtisztaság és a köztisztaság feltételrendszerének megteremtése és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való
75
ellátásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata. Az Ötv-ben meghatározott feladathoz kötődően, összefoglaló jelleggel, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [a továbbiakban: Hgt.] tartalmazza a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait, kötelezettségeit. A Hgt. 21. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a települési önkormányzat feladata. A közszolgáltatás keretein belül, a települési szilárd hulladék esetében kötelezően ellátandó feladat: -
-
a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása [Hgt. 21. § (3) bekezdés a) pontja]; az ártalmatlanítást szolgáló létesítmény létesítése és működtetése [Hgt. 21. § (3) bekezdés c) pontja]; a közterületen elhagyott hulladék elszállítása és hasznosítása vagy ártalmatlanítása [Hgt. 30. § (2) bekezdése]; a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása [Hgt. 31. § (1) bekezdése].
A Hgt. 21. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat számára vállalható feladat a közszolgáltatás kiterjesztése: -
begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok) létesítésére és működtetésére; előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére.
A települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás a Hgt. 21. § (4) bekezdés b) pontjának rendelkezése alapján a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására terjed ki. A közszolgáltatás megszervezésének és végzésének módjáról – beleértve azt is, hogy ez önállóan vagy más településekkel közösen történik – a helyi önkormányzat dönt azzal a törvényi megkötéssel, hogy a helyi közszolgáltatásnak összhangban kell állnia a hulladékgazdálkodási törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltakkal, valamint az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célokkal és követelményekkel. Sárvár Önkormányzatának megbízásából a város közigazgatási területén az alábbi vállalkozások látnak el közszolgáltatói feladatokat: -
Sárvári HUKE Hulladék Kezelési Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u 23.): a cég az ingatlantulajdonosok által kötelezően igénybe veendő helyi közszolgáltatás teljesítésére 2003. április 1-jétől kezdődően kizárólagosan jogosult.
76
-
Sárvár Pannon Víz Kft a vállalkozás az ingatlantulajdonosok által kötelezően igénybe veendő, a települési folyékony hulladék elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozó helyi közszolgáltatást teljesíti.
Az általuk 2009-2010-ben begyűjtött hulladékmennyiségeket a 15. táblázat ismerteti. 15. táblázat területén
A keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyisége Sárvár közigazgatási
hulladék megnevezése
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben
2010-ben
települési szilárd hulladék
6978,8
7262
települési folyékony hulladék
3542,4
2877,7
építési-bontási és egyéb inert hulladékok
146,31*
206,79**
települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
11385
10770
biológiailag lebomló szerves hulladékok
3,17
39,1
*
2006. évi adat
** 2007. évi adat
A települési szilárd hulladékok begyűjtését, szállítását, kezelését a Sárvári HUKE Kft. végzi. A lakossági szilárd hulladék szállítása a lakossági igények alapján heti egy, illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képződő hulladék mennyiségének függvényében a gyűjtőedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék begyűjtése. A begyűjtött lakossági hulladékot a MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. (9900 Körmend, Rákóczi u 5. 1. em. 1.) Harasztifalu 049/3 és 049/4. hrsz. alatti hulladéklerakója fogadja be (az egységes környezethasználati engedély száma: 464-3/24/2010.). A hulladéklerakó tároló medencéi dombépítéses módszerrel kerülnek feltöltésre. A tárolók szigetelését 3×20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerülnek a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A tároló prizmák oldalai agyag-, illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a hulladék szél általi elszóródását hulladékfogó háló gátolja. A telep monitoring rendszerét 6 db figyelőkút alkotja, melyek vízminőségét féléves gyakorisággal vizsgálják az illetékes hatóságok. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítható a hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezése. A kiépített tárolókapacitással és eszközállománnyal hosszútávon biztosítható a régió összes településének hulladék elhelyezése.
77
2004 szeptemberétől a Sárvári HUKE Kft. Ikervári u. 23. sz. alatt található telephelyén hulladéklerakó udvar működik. A hulladéklerakó udvarban a lakosság térítésmentesen helyezheti el a háztartásokban keletkező alábbi hulladékokat: -
csomagolási hulladékok: papír-és italos kartondoboz, műanyag, fém, üveg elektronikai hulladékok veszélyes hulladékok (pl. használt sütőzsiradék, sütőolaj, lemerült szárazelemek, savas és lúgos akkumulátorok, fénycsövek, villanykörték)
A szelektív gyűjtést előmozdítandó 2008. óta a város 9 különböző pontján hulladékgyűjtő szigetek működnek, ahol szelektív hulladékgyűjtő konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített gyűjtésére van lehetőség. Ezek a következők: fehér üveg, színes üveg, papír, fém, műanyag. A begyűjtött szelektív hulladék tisztasága jónak mondható, sajnos azonban nem a rendeltetésnek megfelelő használat is előfordul és a szelektív hulladékgyűjtő konténerekben vegyes kommunális hulladék elhelyezése történik. A háztartásokban keletkező tiszta csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére a Sárvári HUKE Kft. térítésmentesen biztosít 80 literes sárga színű emblémával ellátott kukát. Az emblémázott szelektív kukákban kizárólag az alábbi hulladékok gyűjthetők: -
papírhulladékok, prospektusok, újságok, kisebb kartondobozok italkartonok: tejes és gyümölcsleves dobozok műanyaghulladékok: üdítős és ásványvizes palackok (PET palackok), kozmetikai és tisztítószeres flakonok, tejfölös, joghurtos, margarinos dobozok fémhulladékok: sörös, üdítős dobozok, konzervdobozok
A szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben történő terjedése csökkenti a lerakásra kerülő vegyes települési hulladékok mennyiségét, és lehetőséget teremt az újrahasznosításra. A Sárvári HUKE Kft. 2004-ben csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtést országosan koordináló ÖKO-PANNON Kht. szervezetéhez, melynek keretében a szelektíven begyűjtött hulladék 100 %-a újrahasznosításra kerül. A Sárváron 2009-ben és 2010-ben a lakosságtól szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségét, hulladékfrakciók szerinti bontásban a 16. táblázat mutatja be. 16. táblázat mennyisége
A Sárvár közigazgatási területén keletkezett, szelektíven begyűjtött hulladékok
hulladék megnevezése
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben 2010-ben
Papír, karton (EWC 150101)
548,21
433,75
Műanyag (EWC 150102)
552,71
484,66
Fém (150104)
8,58
6,28
Üveg (150107)
94,72
71,38
78
Összesen
3213,22
3006,07
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére a Sárvári HUKE Kft Ikervári úti hulladékgyűjtő udvarában van lehetőség. A lakosságtól itt begyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségét a 17. táblázat mutatja be. 17. táblázat A Sárvár közigazgatási területén lévő lakossági hulladékgyűjtő udvarban begyűjtött veszélyes hulladékok mennyisége hulladék megnevezése
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben 2010-ben
Klór, fluor szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett 5,36 berendezések (EWC 200123) Veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektronikai hulladékok (EWC 200135)
5,72 12,25
Az elmúlt években a következő fejlesztések valósultak meg: 2008-ban avatta fel a Sárvári HUKE Kft. – a mintegy 700 millió forintos beruházással létrehozott – mosott PET darálékot előállító üzemét. A fejlesztés révén az elkülönítve gyűjtött PET hulladékot a jövőben a vállalat immár nemcsak válogatni, darálni, hanem mosni is képes. A PET így nemcsak hulladékként, de magasabb hozzáadott értéket képviselő másodnyersanyagként is értékesíthető és újrahasznosítható lesz. Az így begyűjtött PET hulladékok szín szerint szelektálva kerülnek bálázásra. Ezen bálákat a gépsor kézi utószelektálásra szállítja. Azokat az idegen anyagokat, melyek a válogatást végző emberek által beazonosíthatatlanok (pl.: PVC, PS), infravörös kiemelő szűri ki. A válogatott anyagot a darálógép max. 10 mm-es darabokra zúzza, mossa, mely során egy úsztató-süllyesztő eljárás szétválasztja a PP illetve HDPE anyagból készült címkék és kupakok darálékát a tiszta PET daráléktól. A felhasznált mosóvíz tisztítóberendezéssel történő kezelés után visszakerül a mosási folyamatba. Az újrafelhasználásra már alkalmatlan mosóvíz semlegesítés után a helyi vízelvezető rendszerbe folyik. A mosott anyagot levegőbefúvók szárítják. A tisztított darálék gépi utóválogatásra kerül, mely során az eltérő színű darabok kerülnek kiszűrésre, a készterméket Big-Bag zsákban tárolják. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését irányozza elő. E programhoz kapcsolódóan Sárvár város területén megvalósult a közműves szennyvízcsatorna teljes kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése is. A sikeres próbaüzem után a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 76-1/14/2007. számú határozatban adta meg a telep vízjogi üzemelési engedélyét. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott
79
városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja. A szippantott szennyvíz ártalmatlanítása Sárvár közigazgatási területén kívül, a Sitke 0222/3 hrsz. alatt található folyékony hulladék leürítő telepen történik. Gyűjtését 2009. óta a közszolgáltató SÁRVÁR PANNON VÍZ Kft. végzi. 6.1.
A rekultiválást igénylő lerakóhelyek meghatározása
A Tizenhárom városi hulladéklerakó és a Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó rekultivációja 2008 és 2011 között Európai Uniós támogatási igénybevételével megtörtént. (részletesen lásd a 4.3. fejezetben). 6.1.1. Sárvár 0626 hrsz. alatt található felhagyott hulladéklerakó A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002-ben egy Phare támogatású projekt keretében felmérette az országban található felhagyott hulladéklerakókat. Ennek a felmérésnek az eredményeként került az adatbázisba a Sárvár 0262 hrsz-ú terület. A területen a felmérés szerint korábban kommunális hulladék illegális elhelyezése történt, ezért a környezetvédelmi hatóság a terület rekultiválása érdekében a 7999-1/1/2008. számú határozatával hivatalból eljárást indított. A hatósági intézkedés szükségességének megállapítása végett a környezetvédelmi hatóság 2008. november 14-én helyszíni szemlét tartott az érintett területen. A bejárás alkalmával a területen hulladék elhelyezésére utaló jeleket nem lehetett felfedezni. A terület spontán beerdősült. A helyszínen tapasztaltak alapján a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7999-1/2/2008. számú határozatával a hivatalból indított eljárást megszüntette. Az érintett területen további környezetvédelmi célú intézkedés megtételére nincs szükség. 6.1.2. Sárvár-Rábasömjén területén található felhagyott hulladéklerakó A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában szerepel a Rábasömjén területén lévő (Sárvár 3324 hrsz.) felhagyott hulladéklerakó. A környezetvédelmi hatóság a terület rekultiválása érdekében 7378-1/2/2009. számú határozatával hivatalból eljárást indított. A 2009. július 24-én lefolytatott helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy az érintett területen az illegális hulladéklerakás már évek óta megszűnt. A terület építési törmelékkel lett feltöltve és földtakarással lett ellátva. A Felügyelőség 73781/3/2009. számú határozatával a hivatalból indított eljárást megszüntette.
80
6.2.
Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célok ismertetése és teljesülésük vizsgálata
A hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtásában, fejlesztésében és korszerűsítésében a Hgt. (országos, regionális, települési és a hulladékgazdálkodásra jelentős hatással lévő gazdálkodó szervek szintjén egyaránt) tervszerűséget követel meg. Ezzel összefüggésben a Hgt. 35. § (1) és 37. § (1) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a települési önkormányzatnak az illetékességi területére vonatkozóan olyan helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely összhangban van az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal. A Hgt. 37. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet 3 évente felül kell vizsgálni. Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervének (a továbbiakban: HHT) felülvizsgálata legutóbb 2011-ben történt meg. A HHT megalkotásakor a kijelölt célok teljesítéséhez szükséges cselekvési program az alábbi feladatokat, intézkedéseket fogalmazta meg: -
települési szilárd hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom 50 %-os csökkentése; a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, a szennyvízcsatornára történő lakossági rácsatlakozás arányának növelése; szennyvíztisztító kapacitás növelése; az építési hulladék legalább 50 %-os arányának elérése; hulladékudvar kialakítása; lakossági komposztálás bevezetése; veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése; állati eredetű hulladékok teljes körű ártalmatlanítása; felhagyott hulladéklerakók rekultiválása.
Teljesülésük, megvalósulási állapotáról összegzően a 18. táblázat nyújt tájékoztatást.
81
18. táblázat Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott intézkedések és végrehajtásuk jelenlegi állapota intézkedés Települési szilárd hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom 50 %-os csökkentése
megvalósulási fok részben megvalósult (a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtését és kezelését/hasznosítását sikerült megoldani, azonban a 2010-ben átvett 39,1 t bizonyosan nem jelenti a Sárvár közigazgatási területén képződő teljes mennyiséget) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, a megvalósult szennyvízcsatornára történő lakossági rácsatlakozás (a város közigazgatási területén – a Katalin és az arányának növelése Alsógyep utcák kivételével – a csatornahálózat teljesen kiépült, a csatornázottság így 100 %-osnak tekinthető, ráadásul a környező települések csatornahálózatának fejlesztése jelenleg is folyamatban van) Szennyvíztisztító kapacitás növelése megvalósult (a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése megtörtént és a fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7000 m3/nap értékre növekedett. A kapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja) Az építési hulladék legalább 50 %-os arányának elérése nem valósult meg (a lerakott építési-bontási és egyéb inert hulladékok összmennyisége ugyan – a sárvári inert hulladéklerakó bezárásának köszönhetően – töredékére csökkent, de hasznosításuk továbbra sem történik meg) Hulladékudvar kialakítása megvalósult (2004 szeptembere óta hulladék udvar működik a Sárvári HUKE Kft. Ikervári u. 23. sz. alatti telephelyén) Lakossági komposztálás bevezetése részben megvalósult (a Sárvári HUKE Kft. komposztáló ládákat osztott ki a kertvárosi részeken élő lakosság számára, de a program hatékonyságáról nem állnak rendelkezésre adatok; a lakótelepi háztartásokban képződő biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása továbbra sem megoldott) Veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése részben megvalósult (a lakosság a veszélyes hulladékát a Sárvári HUKE Kft. telephelyén üzemeltetett hulladékudvarban ugyan leadhatja, azonban a 2010-ben nyilvántartásba vett, mindösszesen 17,97 t veszélyes hulladék nyilván nem a teljes mennyiség és a kiselejtezett berendezések mellett minden bizonnyal egyéb veszélyes hulladékok is képződnek, melyekről nem állnak rendelkezésre információk) Állati eredetű hulladékok teljes körű ártalmatlanítása megvalósult (a közterületen elhullott állatok összegyűjtéséről szerződéses keretek között – a gyepmester gondoskodik) Felhagyott hulladéklerakók rekultiválása megvalósult (Uniós forrásoknak is köszönhetően a Tizenháromvárosi, valamint a Sárvár-hegyközségi hulladéklerakók rekultivációja megtörtént, utógondozásuk folyamatos)
82
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató a Sárvár város környezeti állapotáról szóló beszámolóval kapcsolatos bizottsági döntésekről
Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 356/2012. (11.08.) számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Sárvár város környezeti állapotáról szóló beszámoló tudomásul vételét.
Sárvár, 2012. november 14. Erdős Katalin sk. irodavezető
83
6/ Napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratának kiadása.
ELŐTERJESZTÉS a Nádasdy Ferenc Múzeum alapító okiratának kiadásáról Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 212/2012. /X.25./ számú határozatával tudomásul vette a Nádasdy Ferenc Múzeum önkormányzati fenntartásba kerülésével kapcsolatos kérdésekről szóló tájékoztatást, és felhatalmazott arra, hogy a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás előkészítése érdekében további tárgyalásokat folytassak az átadás-átvételben érintett szervezetekkel. 2012. november 5-én Budapesten Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszonnyal és munkatársaival, 2012. november 7-én Szombathelyen dr. Huszár Lillával a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjével és munkatársaival folytattam tárgyalásokat az átadás-átvétellel összefüggő kérdésekről. Az egyeztetések alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a jelenleg hatályos működési engedély figyelembe vételével elkészült a Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratának tervezete. A tervezetet áttekintette a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ és az új költségvetési szerv törzskönyvi bejegyzését végző Magyar Államkincstár. A tervezettel kapcsolatban az említett szervezetek észrevételt nem tettek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelen előterjesztés elkészítéséig az alapító okirat szakmai részei tekintetében szintén nem tett észrevételt. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (1) bekezdés b) pontja, és (5) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat jogosult költségvetési szerv alapítására, és mint alapító a költségvetési szerv alapító okiratának kiadására. Az alapító okirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdése tartalmazza. Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv a) nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, b) az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, c) közfeladatát és alaptevékenységét, továbbá ezek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölését, államháztartási szakágazati besorolását, d) illetékességét, működési körét, e) irányító szervének nevét, székhelyét, f) gazdálkodási besorolását, g) vezetőjének megbízási rendjét, és h) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését. Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv i) jogelődjének megnevezését, székhelyét, j) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
84
z Alapító Okirat tervezet szerint a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. január 1-től − helyi önkormányzati költségvetési szervként, önálló jogi személyként működne − gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait a többi önkormányzati intézményhez hasonlóan a Városgazdálkodás Sárvár látja el. A múzeum szakmai feladatai a módosított a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban, a jelenleg hatályos működési engedély alapján, a helyi sajátosságok, tevékenységek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Az alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése, szakágazati besorolása a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet alapján történt. Az Alapító Okirat tervezetét a Jogi és Ügyrendi Bizottság, valamint a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta és az alábbi határozatokat hozta: 91/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 359/2012. (11.08.) számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Nádasdy Ferenc Múzeum alapító okiratának a jóváhagyását. Javasolom a képviselő-testületnek, hogy az Alapító Okiratot a tervezettel megegyező tartalommal adja ki, annak érdekében, hogy a költségvetési szerv törzskönyvi bejegyzésére mihamarabb sor kerülhessen, és ez ne legyen akadálya a Múzeum folyamatos és zökkenőmentes működésének. A átadás-átvételről szóló megállapodást 2012. december 13-án terjesztem a képviselő-testület elé. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum (székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 1.) Alapító Okiratát a melléklet szerinti tartalommal adja ki. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2012. november 14. Kondora István s.k. polgármester
85
TERVEZET NÁDASDY FERENC MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 8.§ (1) bekezdés b) pontja, és (5) bekezdése, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5.§ (1), (2) bekezdése alapján, figyelemmel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30.§ (3) bekezdésére a NÁDASDY FERENC MÚZEUM …/2012. (…..) számú képviselő-testületi határozattal jóváhagyott ALAPÍTÓ OKIRATÁT az alábbiak szerint adja ki: 1.1. A költségvetési szerv neve
Nádasdy Ferenc Múzeum (továbbiakban: Múzeum)
1.2. A Múzeum székhelye
9600 Sárvár, Várkerület 1.
1.3. A Múzeum illetékessége, működési köre
Sárvár város területe
1.4. A Múzeum szakmai besorolása
Területi múzeum
2. A Múzeum alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. 3. A Múzeum jogelődjének megnevezése, székhelye Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9. törzskönyvi azonosító szám 420495 4. A Múzeum közfeladata Ellátja a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 37/A.§-ában, 42.§-ában, továbbá 46.§-ában meghatározott feladatokat. A Múzeum a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.
86
5. A Múzeum tevékenysége 5.1. A Múzeum államháztartási szakágazat szerinti besorolása 910200 Múzeumi tevékenység 5.2. A Múzeum alaptevékenységei 5.1.1. Gondozza a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme. 5.1.2. Tudományosan feldolgozza és publikálja a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket. 5.1.3. Hozzáférhetővé teszi a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. 5.1.4. Gyűjti, megőrzi, tudományosan feldolgozza, gyűjteménybe rendezi és közzéteszi a császári-királyi, császári és királyi, királyi honvéd Nádasdy Huszárezred és társezredeinek emlékanyagát. A huszárgyűjtemény tekintetében gyűjtőterülete országos. 5.1.5. Kiállításokat, egyéb múzeumi, művészeti rendezvényeket szervez, továbbá tárgykörében hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokat rendez. 5.1.6. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi oktatási, tudományos, múzeumi, művészeti intézményekkel, szakemberekkel. 5.1.7. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi, a múzeumi tevékenységet segítő, támogató civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel. 5.1.8. Ellátja a működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat. 5.3. A Múzeum alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése, besorolása 412000 Lakó- és nem lakóépület építése 521020 Raktározás, tárolás 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 722022 Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás 722032 Nyelv- és irodalomtudományi alkalmazott kutatás 749050 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 842151 Nemzetközi tudományos együttműködés 842153 Nemzetközi kulturális együttműködés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 910123 Könyvtári szolgáltatások 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910202 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység
87
910204 910301 910302 910501 910502 932918
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevényeség Történelmi hely, építmény és egyéb látványosság működtetése Történelmi hely, építmény és egyéb látványosság megóvása Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás
5.4. A Múzeum vállalkozási tevékenysége A Múzeum vállalkozási tevékenységet végezhet. Vállalkozási tevékenységének felső határa az éves költségvetésében a módosított kiadási előirányzatának … %-a. 6. A Múzeum gazdálkodási besorolása 6.1. Önállóan működő költségvetési szerv. 6.2. A Múzeum gazdasági szervezetének feladatait a Városgazdálkodás Sárvár (székhelye: 9600 Sárvár, Széchenyi u. 7. törzskönyvi azonosító szám: 574390) látja el, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10.§ (4) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodás alapján. 7. A Múzeum vezetőjének megbízási rendje A Múzeum vezetője az igazgató, akit Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően - nyilvános pályázat útján legfeljebb 5 év határozott időre bíz meg, a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértésével. 8. A Múzeum foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése 8.1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. 8.2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. 8.3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 9. Záradék A Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete …/2012. /…/ számú határozatával hagyta jóvá, amely 2013. január 1. napján lép hatályba.
Sárvár, 2012. november
dr. Szijártó Valéria jegyző
Kondora István polgármester
88
7/ Napirendi pont Köznevelési intézmények alapító okiratainak felülvizsgálata, módosítása: a/ Petőfi úti Óvoda b/ Vármelléki Óvoda c/ Nádasdy Tamás Általános Iskola d/ Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola e/ Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola f/ Tinódi Sebestén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola g/ Koncz János Zene- és Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
ELŐTERJESZTÉS a köznevelési intézmények alapító okiratinak felülvizsgálatáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Törvény) 97. § - ának (4) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálybalépését (2012. szeptember 1.) követően a fenntartó négy hónapon belül (2012. december 31 -ig) felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen a Törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek. A fent leírtak alapján megtörtént a köznevelési intézmények alapító okiratainak felülvizsgálata. A Sárvár Város Önkormányzata, valamint a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott köznevelési intézmények alapító okiratainak módosítása – nem számítva néhány a törvény alapján történő szövegmódosítást alapvetően a következő pontokon vált szükségessé: A) Az intézmény nevét (1.1.pont): Koncz János Zene- és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény esetében módosítani kellett, mert nem felelt meg a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII.31.) EMMI rendelet 123-127.§ - ában előírtaknak. Az idézett jogszabályi hely előírásai, valamint praktikussági szempontból javasolt az iskola nevének a „Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola” névhasználatra történő változtatása. A Törvény 4. § - ának 11. pontja alapján a névváltozása nem minősül intézményátszervezésnek, viszont a Törvény 83. § - ának (4) bekezdése értelmében a képviselő – testületi döntéshez kikérése került az iskola alkalmazotti közösségének véleménye. Az iskola alkalmazotti közössége 2012. november 6 – án tartott ülésén az előterjesztésben szereplő Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola elnevezéssel egyetértett, a javaslatot egyhangú szavazással, ellenszavazat nélkül támogatta. B) Minden köznevelési intézmény esetében szükségessé vált módosítani az Alapító Okiratokban a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címet a „2.2. Az intézmény alapfeladata:” címre, ugyanis a Törvény 21. § - ának (3) bekezdése e) pontja az alapfeladat megnevezést használja az alaptevékenység helyett. Az idézett jogszabályi helyre való tekintettel szövegesen is megnevezésre kerültek a köznevelési intézmények alapfeladatai a Törvény 4. § - ának (1) bekezdésében foglalt tartalomnak megfelelően a dokumentumok 2.2. pontjaiban.
89
C) A Petőfi úti Óvoda, Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola, valamint a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény esetében az alapító okiratok áttekintésre kerültek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, továbbá a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásainak való megfelelés érdekében. A többi köznevelési intézmény esetében ez a feladat 2012. június 30. előtt megtörtént. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet 11. § - ának értelmében legkésőbb 2012. december 31 – ig terjedő határidőt jelölt ki. Azon intézmények esetében, ahol iskolai könyvtár működik a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet 4. § - ának végrehajtása érdekében az alapító okirat 2.2. pontja kiegészült a következő a szakfeladatok számmal és szakfeladat megnevezéssel „910121-1 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”. D) A Törvény 4. § - ának 25. pontja értelmében „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”. E rendelkezés értelmében felülvizsgálatra kerültek az alapító okiratok alapfeladatai között megnevezésre kerülő sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó részek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelenleg is hatályos 121. § - ának (12) bekezdése, valamint a Törvény 96. § - ának (8) bekezdése változatlanul használja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalma kapcsán a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége fogalomhasználatot, ezért ezen szakterminológia megmaradt az alapító okiratokban. Ezen túlmenően pontosítva lett a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó szakterminológia. E) A Törvény 21. § - ának (3) bekezdése i) pontja értelmében a kettő szakképzést folytató középfokú közoktatási intézmény esetében az Országos Képzési Jegyzékről szóló jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, a szakképzést folytató intézményekkel történt egyeztetés alapján aktualizálásra kerültek a szakképesítések megnevezései és azonosító számai az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, valamint megnevezésre kerültek a szakmacsoportok, és a szakközépiskola esetén az ágazatok. F) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33-36. § - inak rendelkezései alapján felülvizsgálatra kerültek az alapító okiratoknak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokra, a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokra, továbbá a tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései. G) Törvény 50.§ - ának (8) bekezdése értelmében az iskolák felvételi körzeteit a kormányhivatalok határozzák meg. E jogszabályi előírás végrehajtásának a jelenleg még nem kialakult gyakorlata miatt e rendelkezés kizárólag a kettő általános iskola esetében került alkalmazásra.
90
H) A vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a Törvény előírásai alapján felülvizsgáltra és módosításra kerültek az alapító okiratoknak az intézmény vezetőjének megbízás rendjére, valamint a szervezeti és működési szabályzatokra vonatkozó részei. Javaslom a Képviselő – testületnek, hogy A) A Petőfi úti Óvoda 47/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Petőfi úti Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. B) A Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. C) A Nádasdy Tamás Általános Iskola 49/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Nádasdy Tamás Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. D) A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 50/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. E) A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 52/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. F) A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 53/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. G) A Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény 54/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. A Képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító okiratokban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratok aláírására.
91
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete: A) A Petőfi úti Óvoda 47/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Petőfi úti Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. B) A Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. C) A Nádasdy Tamás Általános Iskola 49/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Nádasdy Tamás Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. D) A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 50/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. E) A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 52/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. F) A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 53/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. G) A Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény 54/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja, a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal kiadja. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Módosító okiratokban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratok aláírására. Határidő: a törzskönyvi bejegyzés napja
Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2012. november 12. Kondora István s.k. polgármester
92
1. melléklet a …/2012. /XI…../ számú képviselő-testületi határozathoz MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, továbbá a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásainak végrehajtása miatt a Petőfi úti Óvoda 47/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 108/2005. (IV.28.) számú, a 120/2005. (IV.28.), a 121/2005. (IV.28.) számú, a 174/2007. (VI.28.) számú, a 235/2007. (IX.20.) számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 202/2008. /VI. 26./ számú és a 123/2009. /V. 21./ számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. Az Alapító Okiratnak 1.5. pontjából törli a következő tartalmú mondatot: „A költségvetési szerv típusa tevékenységének jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv, ezen belül közintézmény.”. II. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:” III. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.”. IV. Az Alapító Okiratnak az alaptevékenységekről szóló 2.2. pontjából törli a következő tartalmú szövegezést: „a) Szakfeladat számok 2009. december 31 – ig: Szakfeladatok száma: 80111-5 55231-2 55241-1
Szakfeladatok megnevezése: óvodai nevelés óvodai intézményi közétkeztetés munkahelyi vendéglátás
93
801 12-6
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése”.
V. Az Alapító Okiratnak az alaptevékenységekről szóló 2.2. pontjában törli a „b) Szakfeladat számok 2010. január 1 – tól:” tartalmú címet. VI. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló 2.2. pontjában szereplő „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig – legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb abban, amelyben betölti a nyolcadik életévét a Közoktatási tv. 6. §-a alapján – nevelő intézmény.” mondat a következőképpen módosul: „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény; az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a felvételi körzetben található településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermekek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”. VII. Törli az Alapító Okiratnak az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységről szóló 2.3. pont teljes tartalmát az alábbiak szerint: „2.3. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: a) Szakfeladat szám 2009. december 31 – ig: Szakfeladat szám: 75195 – 2
Szakfeladat megnevezése: Közoktatási intézményekben kiegészítő tevékenységek
végzett
b) Szakfeladat szám 2010. január 1 – től: Szakfeladat szám: 856099-2
Szakfeladat megnevezése: Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
A szakfeladaton belül a következő tevékenységeket látja el: - pályázatokon való részvétel, -együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal.”. VIII. Az Alapító Okiratnak a az alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a szakfeladat számokról és szakfeladat megnevezésekről szóló részét a következő szakfeladat számmal és szakfeladat megnevezéssel egészíti ki: Szakfeladat szám: 856099-1
Szakfeladat megnevezése: egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
94
IX. Az Alapító Okiratnak a az alaptevékenységről szóló 2.2. pontját az alábbi tartalmú szövegezéssel egészíti ki: Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: - pályázatokon való részvétel, -együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal.” X. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontjának „2.4. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a.) Óvodai foglalkozások, szükség esetén logopédiai dyslexia megelőző foglalkozás -, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeknek felzárkóztató foglalkozás. b) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete. c) Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez.” számozása és tartalma a következőképpen módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) Óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a sajátos nevelési igényű gyermekek (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos logopédiai ellátás) számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. b) A gyermekek kötelező rendszeres egészségügyi felügyelete.”. XI. Az Alapító Okiratnak a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó 2.5. pontjának számozása és tartalma a következőképpen módosul: „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.”. XII. Az Alapító Okiratnak a tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.6. pontjának számozása és tartalma a következőképpen módosul: „2.6. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: az óvodai pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.”. XIII. Az Alapító Okiratnak a korábbi 2.7 – 2.8. pontjainak a számozása 2.6 – 2.7. pontra változik. XIV. Alapító Okirat 3.4. pontját a következőképpen módosul: „3.4. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező
95
368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el.”. XV. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontja a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg, mely döntése meghozatalát megelőzően köteles a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tagönkormányzatai képviselő – testületeinek véleményét kikérni.”. XVI. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”. XVII. Az Alapító Okiratának a záradékról szóló 5.3. pontjában a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Petőfi úti Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete …./2012. /XI…../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2012. /XI…./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november …. /: Kondora István :/
96
2. melléklet a …/2012. /XI….../ számú képviselő-testületi határozathoz
ALAPÍTÓ OKIRAT A Petőfi úti Óvoda Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által a 47/2004. (III.18.) számú határozatával jóváhagyott, a 108/2005. (IV.28.) számú, a 120/2005. (IV.28.), a 121/2005. (IV.28.) számú, a 174/2007. (VI.28.) számú, a 235/2007. (IX.20.) számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 202/2008. /VI. 26./ számú és a 123/2009. /V. 21./ számú és a ……/2012./XI…..) határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1.
A költségvetési szerv neve, székhelye: Petőfi úti Óvoda 9600 Sárvár, Petőfi u. 21.
1.2.
Telephelye: 9600 Sárvár, Bocskai u. 1-3.
1.3. Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. - Történeti: elődjének tekinthető a jelenlegi Bocskai úti Óvoda, amely alapítása 1950ben történt. A Petőfi úti Óvoda 1980 óta létezik, akkor csatolták hozzá a Bocskai úti Óvodát. - Önkormányzati: 1994. március 29. 35/1994. (III.29.) számú képviselő-testületi határozat. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 423429100 törzsszámú Petőfi úti Óvoda 9600 Sárvár, Petőfi u. 21. 1.4.
Alapítói és egyéb irányítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: -Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: - Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) - Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), Bögöt Község Önkormányzata (9612 Bögöt, Tóth Gy. u. 12.), Porpác Község Önkormányzata (9612 Porpác, Kossuth L. u. 1.), Sitke Község Önkormányzata (9671 Sitke, Hunyadi u. 1.).
1.5.
Az intézmény típusa: óvoda
1.6.
Az intézmény tagozatai: -----
1.7.
Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686408
1.8.
Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézményt akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes képviseli.
az
óvodavezető,
97
2.1. Az intézmény tevékenysége:
TEÁOR száma: 8510 Szakágazat száma: 851020
Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Szakfeladatok száma: 851011-1 562912-1 562917-1 851012-1 856099-1
Szakfeladatok megnevezése: óvodai nevelés, ellátás óvodai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, ellátása egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
óvodai
Főzőkonyhát működtet, amellyel biztosítja az óvodások, a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátás. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény; az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a felvételi körzetben található településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermekek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Óvodai fejlesztő programot szervez. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: - pályázatokon való részvétel, -együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal. 2.3.
Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) Óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a sajátos nevelési igényű gyermekek (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos- logopédiai ellátás) számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. c) A gyermekek kötelező rendszeres egészségügyi felügyelete.
2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik. 2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: az óvodai pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
98
2.6. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 250 fő. 2.7.Az intézmény működési területe: Sárvár, Bögöt, Porpác és Sitke közigazgatási területe. A felvételi körzethatárokat rugalmasan kell értelmezni az óvodák feltöltöttségére való tekintettel. A nem Sárváron, Bögötön, Porpácon és Sitkén élő óvodáskorú gyermekeket csak a fenntartó engedélyével lehet felvenni. 3. Az intézmény gazdálkodása 3.1.
Az ellátandó vállalkozások köre, mértéke: ----
3.2.
A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartásban: - a sárvári 3138/2 hrsz alatt felvett 5008 m2 területű Sárvár, Petőfi u. 21. sz. alatti, - a sárvári 2212 hrsz alatt felvett 1969 m2 területű Sárvár, Bocskai u. 1-3. sz. alatti házasingatlanok. Az ingóvagyon az általános vagyonleltár szerint.
3.3.
A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekintendő. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója.
3.4. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. 4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg, mely döntése meghozatalát megelőzően köteles a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tagönkormányzatai képviselő – testületeinek véleményét kikérni.”.
4.2.
Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
99
5.
Záró rendelkezések
5.1.
Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig.
5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. „5.3. Záradék: A Petőfi úti Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete …./2012. /XI…../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Sárvár, 2012. november …..
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
100
1. melléklet a …/2012. /XI…../ számú képviselő-testületi határozathoz
MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet előírásainak végrehajtása miatt a Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 109/2005./IV.28./ számú, a 122/2005. /IV.28./ számú, a 226/2005./IX.22./ számú, a 173/2007. /VI.28./ számú, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 235/2007. /IX. 20./, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú és a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 203/2008. /VI. 26./ számú, a 122/2009. /V. 21./ számú és a 150/2011. /VI.23./ számú, a 145/2012. /VI. 28./ számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:”. II. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.”. III. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló 2.2. pontjában szereplő „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig – legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb abban, amelyben betölti a nyolcadik életévét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-a alapján – nevelő intézmény.” mondat a következőképpen módosul: „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény; az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a felvételi körzetben található településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermekek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”. IV. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.3. pontjának „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a/ az óvodai foglalkozások, szükség esetén: logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek (testi,
101
érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) napi két óra felzárkóztató foglalkozás. b/ a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, c/ az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a/ az óvodai foglalkozások és a heti kötelező időkeret terhére a sajátos nevelési igényű gyermekek (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos - logopédiai ellátás-; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. b/ A gyermekek kötelező rendszeres egészségügyi felügyelete.”.
V. Az Alapító Okiratnak a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó 2.4. pontja a következőképpen módosul: „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díj fizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.”. VI. Az Alapító Okiratnak a tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.5. pontja a következőképpen módosul: „2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybevehető szolgáltatások: az óvodai pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.”. VII. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontja a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg, mely döntése meghozatalát megelőzően köteles a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tagönkormányzatai képviselő – testületeinek véleményét kikérni.”.
102
VIII. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. IX. Az Alapító Okiratának a záradékról szóló 5.3. pontjában a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Vármelléki Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …../2012. /XI……./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2012. /XI…./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november…..
/: Kondora István :/
103
2. melléklet a …./2012. /XI…../ számú képviselő-testületi határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT A Vármelléki Óvoda Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által a 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott, a 109/2005./IV.28./ számú, a 122/2005. /IV.28./ számú, a 226/2005./IX.22./ számú, a 173/2007. /VI.28./ számú, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 235/2007. /IX. 20./, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú és a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 203/2008. /VI. 26./ számú, a 122/2009. /V. 21./ számú és a 150/2011. /VI.23./ számú, a 145/2012. /VI. 28./ számú és a …/2012. /XI. ../ számú határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1.
Az intézmény neve, székhelye: Vármelléki Óvoda 9600 Sárvár, Várkerület 11.
1.2. Telephelye, tagóvodája: telephelye: 9600 Sárvár, Szatmár u. 20. 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. tagóvodája: 9671 Sitke, Petőfi S. u. 29. 1.3.Alapítás időpontja: 2004. 01.01. - Történeti: elődjének tekinthető a Széchenyi úti Óvoda, amelyet 1892-ben alapítottak, a Várkerületen működő óvoda 1972 óta létezik. - A Szatmár u. 20. sz. alatt működő intézményegység 1992. augusztus 1-től a Petőfi úti Óvodához tartozott, 2005. július 18-tól pedig a Vármelléki Óvoda telephelyeként működik. - Önkormányzati: 1996. augusztus 1. 51/1996. /V.28./ számú képviselő-testületi határozat. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 573711100 törzsszámú Vármelléki Óvoda 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.4.
Alapítói és egyéb irányítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: - Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), Bögöt Község Önkormányzata (9612 Bögöt, Tóth Gy. u. 12.), Porpác Község Önkormányzata (9612 Porpác, Kossuth L. u. 1.), Sitke Község Önkormányzata (9671 Sitke, Hunyadi u. 1.).
1.5
Az intézmény típusa: óvoda
1.6. Az intézmény tagozatai:--1.7. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686420
104
1.8.Az intézmény képviseletére jogosult: az intézményt az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes képviseli. 2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8510 Szakágazat száma: 851020
Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés
2.2. Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Szakfeladatok száma: 851011-1 562912-1 562917-1 851012-1 856099-1
Szakfeladatok megnevezése: óvodai nevelés, ellátás óvodai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, ellátása egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
óvodai
Főzőkonyhát működtet, amellyel biztosítja az óvodások, a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény; az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a felvételi körzetben található településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermekek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. /A drámajáték területén bázisóvodaként működik./ Óvodai fejlesztő programot szervez. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységek: − pályázatokon való részvétel, − együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal. 2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a/ az óvodai foglalkozások és a heti kötelező időkeret terhére a sajátos nevelési igényű gyermekek (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos- logopédiai ellátás-; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. b/ A gyermekek kötelező rendszeres egészségügyi felügyelete. 2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díj fizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.
105
2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybevehető szolgáltatások: az óvodai pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
2.6. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: a.) A székhely és telephelyek vonatkozásában 300 fő. b.) A tagóvoda vonatkozásában: 30 fő. 2.7. Az intézmény működési köre: Sárvár, Bögöt, Porpác és Sitke közigazgatási területe. A felvételi körzethatárokat rugalmasan kell értelmezni az óvodák feltöltöttségére való tekintettel. A nem Sárváron, Bögötön, Porpácon és Sitkén élő óvodáskorú gyermekeket csak a fenntartó engedélyével lehet felvenni. 3. Az intézmény gazdálkodása 3.1. Ellátandó vállalkozások köre, mértéke: --3.2. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlan nyilvántartásban -a sárvári 1349 hrsz alatt felvett, 8250 m2 területű, Sárvár, Várkerület 11. sz. alatti, -a sárvári 1105/5 hrsz alatt felvett, 2100 m2 területű, Sárvár, Szatmár u. 20. sz. alatti, - a sárvári 1344/5 hrsz alatt felvett 3731 m2 területű, Sárvár, Várkerület 17/A. sz. alatti házasingatlanból 214 m2 alapterületű épületrész; -a sitkei 33 hrsz alatt felvett, Sitke, Petőfi u. 29. sz. alatti házas – ingatlanokból 126, 84 m2 hasznos alapterületű épületrész, 53, 32 m2 területű terasz, valamint az udvaron található játszótér területe. Egyéb ingatlan vonatkozásában a vagyonkataszter, az ingóvagyon vonatkozásában az általános vagyonleltár szerint. 3.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyonról szóló 3.2. pontban a sárvári helyrajzi szám alatt felvett házas - ingatlanok Sárvár város Önkormányzatának a tulajdonát képezik. A sitkei helyrajzi szám alatt felvett házas – ingatlan Sitke Község Önkormányzatának a tulajdonát képezi. A feladatellátást szolgáló vagyon az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekinthető. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója. 3.4. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. 4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.
106
végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg, mely döntése meghozatalát megelőzően köteles a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tagönkormányzatai képviselő – testületeinek véleményét kikérni. 4.2. Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
megjelölése:
a
közalkalmazottak
5. Záró rendelkezések 5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati határozatok, rendeletek alapján azonnal vagy a megjelölt határidőig. 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. 5.3. Záradék: A Vármelléki Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …../2012. /XI……./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba. Sárvár, 2012. november ….
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr.Szijártó Valéria:/ jegyző
107
1. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, továbbá a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásainak végrehajtása miatt a Nádasdy Tamás Általános Iskola 49/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 45/2005. (II.15.) számú, a 111/2005. (IV.28.) számú, a 174/2007. (VI.28.) számú, a 235/2007. (IX.20.) számú, a 292/2007. (XI.22.) számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 199/2008. /VI. 26./ számú, a 19/2009. /I. 29./ számú, a 124/2009. /V. 21./ számú és a 124/2011. /VI.23./ számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:
I. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:” II. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés – oktatása, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.”. III. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló 2.2. pontja kiegészül a következő a szakfeladatok számmal és szakfeladat megnevezéssel 910121-1
könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
IV. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része d) pontjának db) alpontja következőképpen módosul „db) A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált neveléseoktatása.”.
108
V. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.3. pontjának „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) a közoktatási törvény 114. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt valamennyi szolgáltatás, valamint a /3/ bekezdésben megjelöltek igénybevétele, b) 1-8. évfolyamon egy osztályban testnevelés, 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban idegen nyelv tantárgy emeltszintű oktatása, c) a klubnapközi keretében folyó szabadidős tevékenység, d) logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek.” tartalmú szövege a következőképpen módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások, b) 1-8. évfolyamon egy osztályban testnevelés, 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban idegen nyelv tantárgy emeltszintű oktatása, c) logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek.”. VI. Az Alapító Okiratnak a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontjának „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a közoktatási törvény 114. §. /1/ bekezdés b/ pontjában fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével, b) a tanuló és felnőtt étkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 148. §. /5/ bekezdése, valamint a többször módosított 17/1996. /XI. 19./ számú önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában meg nem határozott egyéb foglalkozások a fenntartó által szabályozott módon. b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.”. VII. Az Alapító Okiratnak a tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.5. pontjának „2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a közoktatási törvény 116. §. /1/ bekezdés c/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével.” tartalmú szövegezés a következőképpen módosul:
109
„2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b) pontjában foglalt szolgáltatás a fenntartó által szabályozott módon.”. VIII Az intézmény működési köréről szóló 2.8. pont szövege a következőképpen változik: „2.8.Az intézmény működési köre: a kormányhivatal által meghatározott felvételi körzet.” IX. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontja a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.”. IX. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”. X. Az Alapító Okiratának a záradékról szóló 5.3. pontjában a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Nádasdy Tamás Általános Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ……/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI. …./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november ….. /: Kondora István :/
110
2. melléklet a …./2012. /XI……./ számú képviselő-testületi határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT A Nádasdy Tamás Általános Iskola Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által 49/2004. (III.18.) számú határozatával jóváhagyott, a 45/2005. (II.15.) számú, a 111/2005. (IV.28.) számú, a 174/2007. (VI.28.) számú, a 235/2007. (IX.20.) számú, a 292/2007. (XI.22.) számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 199/2008. /VI. 26./ számú, a 19/2009. /I. 29./ számú, a 124/2009. /V. 21./ számú, a 124/2011. /VI.23./ számú és a …../2012. /XI. …/ számú határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1.
Az intézmény neve, székhelye: Nádasdy Tamás Általános Iskola 9600 Sárvár, Alkotmány u. 22-24.
1.2.
Telephelye: ---
1.3.
Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. − Történeti: 1975-ben Urbán Ernő Általános Iskola, később 1990. november 20. óta Nádasdy Tamás Általános Iskola. − Önkormányzati: 1991. november 20. 6/1990. (XI.20.) számú képviselő-testületi határozat. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 423397100 törzsszámú Nádasdy Tamás Általános Iskola (9600 Sárvár, Alkotmány u. 22 - 24.).
1.4.
Alapítói és egyéb irányítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: − Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) − Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), Bögöt Község Önkormányzata (9612 Bögöt, Tóth Gy. u. 12.), Porpác Község Önkormányzata (9612 Porpác, Kossuth L. u. 1.), Sitke Község Önkormányzata (9671 Sitke, Hunyadi u. 1.).
1.5.
Az intézmény típusa: általános iskola
1.6.
Az intézmény tagozatai: -----
1.7.
Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686398
1.8.
Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézményt az igazgató, akadályoztatása esetén a kijelölt igazgató-helyettes képviseli.
111
2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8520 Szakágazat száma: 852010
Szakágazat megnevezése: Alapfokú oktatás (alapfokú kivételével)
művészetoktatás
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés – oktatása, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Szakfeladatok száma:
Szakfeladatok megnevezése:
562913-1 562917-1 852011-1
iskolai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése egyéb oktatást kiegészítő tevékenység. könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
852021-1 852012-1 852022-1 855911-1 855912-1 856099-1 910121-1
A központi konyháról biztosítja a napközi, a menzai és a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. A nyolc évfolyamos általános iskola: a) biztosítja a tanköteles korban lévő gyermekek tankötelezettségével kapcsolatos törvényi előírások érvényesítését, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést, oktatást, b) kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges képességeket, c) lehetővé teszi a tanuló érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. d) A többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása da) A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: − Enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása. − Ép értelmű beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása. − Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése oktatása.
112
− Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása. db) A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált neveléseoktatása. e) Képesség – kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. f) Egyéb tevékenységek − pályázatokon való részvétel, − helyiségek bérbeadása, − együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal, − rendezvények, tanfolyamok szervezése. 2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások, b) 1-8. évfolyamon egy osztályban testnevelés, 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban idegen nyelv tantárgy emeltszintű oktatása, c) logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek. 2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában meg nem határozott egyéb foglalkozások a fenntartó által szabályozott módon. b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik. 2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b) pontjában foglalt szolgáltatás a fenntartó által szabályozott módon. 2.6.
Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 560 fő.
2.7.1. Évfolyamok száma: az oktatás – nevelés az általános iskola nyolc évfolyamán történik. 2.8.
Az intézmény működési köre: a kormányhivatal által meghatározott felvételi körzet.
2. Az intézmény gazdálkodása
113
3.1.Az ellátandó vállalkozások köre, mértéke: ----3.2.A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartásban: − a sárvári 134 c/1 hrsz alatt felvett 1 ha 1849 m2 területű Sárvár, Alkotmány u. 22-24 sz. alatti házasingatlan. Az ingóvagyon vonatkozásában az általános vagyonleltár szerint. 3.3.A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekintendő. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója. 3.4. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. /XII. 19./ Korm. rendelet 16. §. /4/ bekezdése alapján kötendő megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. Az intézmény költségvetése a Városgazdálkodás Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésébe épül be. 4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 4.2.
Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
5. Záró rendelkezések 5.1.
Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig.
5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.
114
„5.3. Záradék: A Nádasdy Tamás Általános Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ……/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Sárvár, 2012. november …...
/: Kondora István :/ polgármester
/: dr. Szijártó Valéria :/ jegyző
1. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz
MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, továbbá a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásainak végrehajtása miatt a A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 50/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 40/2005./II.15./ számú, a 110/2005./IV.28./ számú, a 22/2006./II.15./ számú, a 218/2006./IX.21./ számú, a 174/2007. /VI. 28./ számú, a 235/007. /IX.20./ számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 198/2008. /VI. 26./ számú, a 18/2009. /I. 29./ számú és a 47/2009. /III. 19./ számú, a 125/2009. /V21./ számú, a 125/2011. /VI.23./ számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata: ” III. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés – oktatása, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.”.
115
III. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló 2.2. pontja kiegészül a következő a szakfeladatok számmal és szakfeladat megnevezéssel 910121-1
könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
IV. Az Alapító Okiratnak az intézmény alaptevékenységéről szóló „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része d) pontjának eb) alpontja következőképpen módosul „eb) A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált neveléseoktatása.”. V. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.3. pontjának „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) A Közoktatási Törvény 114.§. /1/ bek. b/ pontjában, továbbá a /2/- /3/ bekezdésben felsorolt valamennyi szolgáltatás. b) Idegen nyelv, informatika 5. évfolyamtól történő emeltszintű oktatása évfolyamonként egy-egy osztályban. c) A gyógytestnevelés oktatása, szervezése városi szinten. d) Iskolaotthonos osztályok működése az alsó tagozatban, 1-3 évfolyamain, a 2005/2006. tanévtől indított első osztályok esetében 1-2. évfolyamain működik. e) Logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek.” tartamú szövegezése a következőképpen módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások, b) Idegen nyelv, informatika 5. évfolyamtól történő emeltszintű oktatása évfolyamonként egy-egy osztályban. c) A gyógytestnevelés oktatása, szervezése városi szinten. d) Iskolaotthonos osztályok működése az alsó tagozatban, 1-3 évfolyamain, a 2005/2006. tanévtől indított első osztályok esetében 1-2. évfolyamain működik. e) Logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek.” VI. Az Alapító Okiratnak a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontja a) pontjának „2.4Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: c) A Közoktatási Törvény 114.§. /1/ bekezdése b/ pontjában fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások a fenntartó által szabályozott módon. d) A tanuló és felnőtt étkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 148.§./5/ bekezdése, valamint a többször módosított 17/1996. /XI.19./ számú önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul:
116
„2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában meg nem határozott egyéb foglalkozások a fenntartó által szabályozott módon. b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.”. VII. Az Alapító Okiratnak a tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.5. „2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: b) A Közoktatási Törvény 116.§./1/ bekezdése c/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon.” szövegezése a következőképpen módosul: „2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b) pontjában foglalt szolgáltatás a fenntartó által szabályozott módon.”. VIII. Az intézmény működési köréről szóló 2.8. pont szövege a következőképpen változik: „2.8.Az intézmény működési köre: a kormányhivatal által meghatározott felvételi körzet.” XI. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontjának tartalma a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízás rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.”. X. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”.
117
XI. Az Alapító Okiratának a záradékról szóló 5.3. pontjában a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI…../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI. …./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november
/: Kondora István :/
118
2. melléklet a …./2012. /XI……./ számú képviselő-testületi határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által az 50/2004./III.18./ számú határozatával jóváhagyott és egységes szerkezetbe foglalt, a 40/2005./II.15./ számú, a 110/2005./IV.28./ számú, a 22/2006./II.15./ számú, a 218/2006./IX.21./ számú, a 174/2007. /VI. 28./ számú, a 235/007. /IX.20./ számú, a 328/2007. /XII. 13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 198/2008. /VI. 26./ számú, a 18/2009. /I. 29./ számú és a 47/2009. /III. 19./ számú, a 125/2009. /V21./ számú, a 125/2011. /VI.23./ számú és a …/2012. /XI. …/ számú képviselő-testületi határozatokkal módosított Alapító Okirata. 1.1. Az intézmény neve, székhelye: Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 9600 Sárvár, Gyöngyös u.2-4. 1.2./ Telephelye: ---1.3./ Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. − Történeti: 1923. − Önkormányzati: 1999. augusztus 1. 36/1999./VI.6./ számú képviselő-testületi határozat. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 574060100 törzsszámú Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola (9600 Sárvár, Gyöngyös u. 2 – 4.). 1.4. Alapítói és egyéb irányítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: − Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) − Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), Bögöt Község Önkormányzata (9612 Bögöt, Tóth Gy. u. 12.), Porpác Község Önkormányzata (9612 Porpác, Kossuth L. u. 1.), Sitke Község Önkormányzata (9671 Sitke, Hunyadi u. 1.). 1.5. Az intézmény típusa: általános iskola és gyógypedagógiai nevelési és oktatási intézmény. 1.6. Az intézmény tagozatai: sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók eltérő tantervű tagozata. 1.7. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686431 1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az igazgató, akadályoztatása esetén az általa kijelölt igazgató-helyettes.
119
2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8520 Szakágazat száma: 852010
Szakágazat megnevezése: Alapfokú oktatás (alapfokú kivételével)
művészetoktatás
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata: általános iskolai nevelés – oktatása, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Szakfeladatok száma: 562913-1 562917-1 852011-1
855911-1 855912-1 856099-1
Szakfeladatok megnevezése: iskolai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
910121-1
könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
852021-1 852012-1 852022-1
A központi konyháról biztosítja a napközi, a menzai és a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. A nyolc évfolyamos általános iskola: a) biztosítja a tanköteles korban lévő gyermekek tankötelezettségével kapcsolatos törvényi előírások érvényesítését, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést, oktatást, b) kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges képességeket, c) lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást, d) emelt szintű oktatást, nevelést végez 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy-egy osztályban idegen nyelv és informatika területén, e) A többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása ea) A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
120
− − − −
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása. Ép értelmű beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása. Ép értelmű hallássérült (nagyothalló) tanulók integrált nevelése-oktatása. Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása. − Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása.
eb) A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált neveléseoktatása. f) a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók eltérő tantervű tagozata biztosítja az értelmi fejlődésben elmaradt 6-18 éves gyermekek gondozását, nevelését, sokoldalú fejlesztését a következők szerint: − minden rendelkezésre álló eszközzel segítse elő, hogy a tankötelezettség ideje alatt lehetőleg valamennyi tanuló eredményesen fejezze be az iskolát; − nem vagy kevésbé sérült funkciókat fejlessze, értelmi fejlődési rendellenességeket korrigálja; − felkészíti a tanulókat pályamódosításra, továbbtanulásra, munkába állásra. g)
Képesség - kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.
h)
Egyéb tevékenységek − pályázatokon való részvétel, − helyiségek bérbeadása, − együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal, − rendezvények, tanfolyamok szervezése.
2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások, b) Idegen nyelv, informatika 5. évfolyamtól történő emeltszintű oktatása évfolyamonként egy-egy osztályban. c) A gyógytestnevelés oktatása, szervezése városi szinten. d) Iskolaotthonos osztályok működése az alsó tagozatban, 1-3 évfolyamain, a 2005/2006. tanévtől indított első osztályok esetében 1-2. évfolyamain működik. e) Logopédiai ellátást biztosít az arra rászoruló gyermekeknek. 2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában meg nem határozott egyéb foglalkozások a fenntartó által szabályozott módon. b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.
121
2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b) pontjában foglalt szolgáltatás a fenntartó által szabályozott módon. 2.6. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 763 fő 2.7. Évfolyamok száma: az oktatás- nevelés az általános iskola nyolc évfolyamán történik. 2.8.Az intézmény működési köre: a kormányhivatal által meghatározott felvételi körzet. 3.
Az intézmény gazdálkodása:
3.1. Ellátandó vállalkozások köre, mértéke: ---3.2. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartásban: − a sárvári 538 hrsz alatt felvett 1205 m2 területű, − sárvári 539 hrsz alatt felvett 5717 m2 területű, Sárvár, Gyöngyös u. 2.sz.alatti, − a sárvári 540 hrsz alatt felvett, 745 m2 területű, Sárvár, Gyöngyös u. 4. sz. alatti, házasingatlanok. Az ingóvagyon az általános vagyonleltár szerint. 3.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekinthető. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezhet, annak csupán használója. 3.4. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. /XII. 19./ Korm. rendelet 16. §. /4/ bekezdése alapján kötendő megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. Az intézmény költségvetése a Városgazdálkodás Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésébe épül be. 4.1. Az intézmény vezetőjének megbízás rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.
122
4.2.
5.
Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. Záró rendelkezések:
5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig. 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. 5.3. Záradék: A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI…../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.
Sárvár, 2012. november ……
/: Kondora István :/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
123
1. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet végrehajtása miatt a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 52/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 111/2004. /V.20./ számú, a 160/2004. /VI.24./ számú, a 113/2005. /IV.28./ számú, a 315/2005. /XII.15./ számú, a 174/2006. /VI.22./ számú, a 103/2007. /IV.19./, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 175/2007. /VI.28./ számú, a 229/2007. /IX.20./ számú, a 328/2007. /XII.13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 165/2008. /VI. 26./ számú, a 196/2008. /VI. 26./ számú, 49/2009./III.19./ számú, 126/2009. /V. 21./ számú, a 26/2011. /II. 17./ számú, a 126/2011. /VI.23./ számú, a 174/2011. (IX. 22.) számú, a 77/2012. (IV. 26) számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:” II. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata: szakközépiskolai nevelés – oktatás, szakiskolai nevelés – oktatás, felnőttoktatás.”. III. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakközépiskolai oktatás” cím alatti első, második és harmadik bekezdésének „- Négy általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyama van /kilenctizenkettedik évfolyamok/, ennek befejezését követően a szakképzési évfolyamon /évfolyamokon/ szakképzés, illetve technikusképzés folyik, - A tanuló a középiskolai évfolyamokon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. - A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folytat.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul:
124
„- Négy általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő középiskolai évfolyama van /kilenc-tizenkettedik évfolyamok/, ennek befejezését követően a szakképzési évfolyamon /évfolyamokon/ szakképzés, illetve technikusképzés folyik, - A tanuló a középiskolai évfolyamokon felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. - A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást is folytat.” IV. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakközépiskolai oktatás” cím alatti negyedik bekezdésében a szakmák felsorolása a következőképpen módosul: Elektrotechnika-elektronikai szakmacsoport: 52 5499 01 automatizálási technikus/villamos, gépipari szakirány 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 54 523 01 000 00 00 elektronikai technikus Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 54 345 02 1000 00 00 logisztikai ügyintéző 52 341 04 1000 00 00 kereskedelmi ügyintéző Informatikai szakmacsoport: 54 481 03 0010 54 01 informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 05 számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 07 webmester Könnyűipari szakmacsoport: 54 542 01 0010 54 02 ruhaipari technikus Gépészeti szakmacsoport: 54 521 01 0000 00 00 gépgyártástechnológiai technikus
IX. Gépészet ágazat: 54 523 04 Mechatronikai technikus XI. Villamosipar és elektronika ágazat: 54 523 01 Automatikai technikus 54 523 02 Elektronikai technikus XIII. Informatika ágazat: 54 481 05 Műszaki informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 01 CAD-CAM informatikus
125
XXV. Ügyvitel ágazat: 54 346 02 Ügyviteli titkár 54 346 01 Irodai asszisztens XXVI. Kereskedelem ágazat: 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző V. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakközépiskolai oktatás” cím alatti hatodik bekezdésének „A szakközépiskolai tanuló - az átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezések szerint /közoktatási törvény 42.§., 46.§., 66-67.§./ - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.” tartalmú szövege a következőképpen módosul: „A szakközépiskolai tanuló - az átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.”. VI. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakiskolai oktatás” cím alatti második bekezdésének „A kilencedik-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon/okon/ pedig felkészül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgájának letételére, konkrétan:” tartalmú szövegezése az alábbiak szerint módosul: „A kilencedik - tízedik évfolyamon a tanuló előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon/okon/ pedig felkészül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgájának letételére, konkrétan:”. VII. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakiskolai oktatás” cím alatti második bekezdésében a szakmák felsorolása a következőképpen módosul: „Gépészet szakmacsoport 31 5233 14 fémforgácsoló 31 5233 06 hegesztő 31 5216 16 szerkezetlakatos 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló 34 521 03 Gépi forgácsoló 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos 34 521 10 Szerszámkészítő 34 521 06 Hegesztő 34 521 02 Finommechanikai műszerész
126
35 521 01 CNC gépkezelő 34 521 04 Ipari gépész Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: 33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő 34 522 04 Villanyszerelő 34 522 01 Elektromechanikai műszerész Építészet szakmacsoport: 31 5216 14 kőműves 31 582 15 1000 00 00 kőműves 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló Könnyűipar szakmacsoport: 33 5272 01 bőrdíszműves 33 52 76 05 női-ruha készítő 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves 33 542 05 0010 33 01 csecsemő- és gyermekruha készítő 33 542 05 0010 33 03 női szabó 34 542 06 Női szabó 34 542 04 Férfiszabó Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 01 0010 31 05 ruházati eladó 31 341 01 0010 31 01 bútor- és lakástextil- eladó 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer- és vegyiáru- eladó 34 341 01 Eladó Informatika szakmacsoport: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó Faipari szakmacsoport: 33 5262 01 asztalos 33 543 01 1000 00 00 bútorasztalos Ügyviteli szakmacsoport: 33 346 01 1000 00 00 irodai asszisztens”. VIII. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának a „Szakiskolai oktatás” cím alatti harmadik bekezdésének „ A szakiskolai tanuló - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint /közoktatási törvény 42.§., 46.§., 66-67.§./ - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „ A szakiskolai tanuló - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán.”.
127
IX. Az Alapító Okirat alaptevékenységről szóló 2.2. pontjának „Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés” című részének „szakmai képzés” alcímet viselő a) pontjában a szakmák felsorolása a következőképpen módosul: „Gépészet szakmacsoport: 34 521 10 Szerszámkészítő 31 521 01 Bevontelektródás kézi ívhegesztő 31 521 05 Gázhegesztő 31 521 03 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő 31 521 09 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) 35 521 01 CNC gépkezelő Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: 33 5216 03 villanyszerelő 52 523 01 1000 00 00 automatika műszerész 34 522 04 Villanyszerelő 52 523 03 0001 54 01 mechatronikai technikus 54 523 01 0000 00 00 elektronikai technikus 51 523 01 PLC programozó 31 522 01 Elektronikai gyártósori műszerész Informatika szakmacsoport: 52 4641 03 számítástechnikai szoftverüzemeltető ECDL nemzetközi Számítógéphasználói jogosítvány megszerzése 51 481 01 Adatbázis kezelő 54 481 01 CAD-CAM informatikus Ügyvitel szakmacsoport: 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő 53 347 01 Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 03 Műszakicikk-eladó 35 341 01 Boltvezető 31 341 04 Raktáros 31 341 01 Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó Könnyűipar szakmacsoport: 21 542 02 Textiltermék-összeállító 34 542 03 Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító”.
128
X. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.3. pontjának „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási törvény 114.§. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt valamennyi szolgáltatás. b) Számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatása” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások.”. XI. Az Alapító Okiratnak a térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontjának „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási törvény 115.§./1/ bekezdése b/, d/ és e/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon.” szövegezése a következőképpen módosul: „2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34. §. /1/ bekezdése c), e)-f) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon.”. XII. Az Alapító Okiratnak a tandíjfizetési szolgáltatásokról szóló 2.5. pontjának
kötelezettség
mellett
igénybe
vehető
„2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási törvény 116.§./1/ bekezdése b-e/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a 36. §. (2) – (4) pontjában foglaltak alapján.”.
129
XIII. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontjának a tartalma a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.”. XIV. Az Alapító Okiratnak a felülvizsgálat rendjéről szóló 5.1. pontjának a „5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig.” tartalmú szövegezése az alábbiak szerint módosul: „5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig.”. XV. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”. XVI. Az Alapító Okirat 5.3. pontjának a tartalma a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete ……/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI. …./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november …... /: Kondora István :/
130
2. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz
ALAPÍTÓ OKIRAT A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által a 52/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott, a 111/2004. /V.20./ számú, a 160/2004. /VI.24./ számú, a 113/2005. /IV.28./ számú, a 315/2005. /XII.15./ számú, a 174/2006. /VI.22./ számú, a 103/2007. /IV.19./, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 175/2007. /VI.28./ számú, a 229/2007. /IX.20./ számú, a 328/2007. /XII.13./ számú, 71/2008. /III. 27./ számú, a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 165/2008. /VI. 26./ számú, a 196/2008. /VI. 26./ számú, 49/2009./III.19./ számú, 126/2009. /V. 21./ számú, a 26/2011. /II. 17./ számú, a 126/2011. /VI.23./ számú, a 174/2011. (IX. 22.) számú, a 77/2012. (IV. 26) számú és a …/2012. /XI. …/ számú képviselő-testületi határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1. Az intézmény neve, székhelye:
Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 9600 Sárvár, Kisfaludy S. u. 2/a.
1.2. Telephelye: --1.3. Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. − Történeti: Az elődjének tekinthető tanonciskolát 1884-ben alapították. A Barabás György nevet 1997. október 7-én vette fel. − Önkormányzati: 1997. október 7. 111/1997./X.7./ számú képviselő-testületi határozat.
− Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 420286100 törzsszámú Barabás György Műszaki Középiskola 9600 Sárvár, Kisfaludy 2/a. 1.4.
Irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: − Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2 – 3.). 1.5. Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakiskola 1.6. Az intézmény tagozata: felnőttoktatási szakközépiskola 2 éves nappali tagozata
131
1.7. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686376 1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézményt az igazgató, akadályoztatása esetén az általa kijelölt igazgató-helyettes képviseli. 2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8532 Szakágazat száma: 853200
Szakágazat megnevezése: Szakmai középfokú oktatás
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata: szakközépiskolai nevelés – oktatás, szakiskolai nevelés – oktatás, felnőttoktatás. Szakfeladatok száma:
Szakfeladatok megnevezése
853121-1
856099-1
nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13.évfolyam) nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10.évfolyam) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
910121-1
könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
853124-1 853131-1 853211-1
853221-1
855931-1 855932-1 856000-1
Szakközépiskolai oktatás: - Négy általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő középiskolai évfolyama van /kilenc-tizenkettedik évfolyamok/, ennek befejezését követően a szakképzési évfolyamon /évfolyamokon/ szakképzés, illetve technikusképzés folyik, - A tanuló a középiskolai évfolyamokon felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. - A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást is folytat.”
132
- A szakképzési évfolyam/ok/on az Országos Képzési Jegyzékben /OKJ/ meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít a szakmai vizsgára, konkrétan: Elektrotechnika-elektronikai szakmacsoport: 52 5499 01 automatizálási technikus/villamos, gépipari szakirány 52 523 03 0000 00 00 mechatronikai műszerész 54 523 01 000 00 00 elektronikai technikus Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 54 345 02 1000 00 00 logisztikai ügyintéző 52 341 04 1000 00 00 kereskedelmi ügyintéző Informatikai szakmacsoport: 54 481 03 0010 54 01 informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 05 számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 07 webmester Könnyűipari szakmacsoport: 54 542 01 0010 54 02 ruhaipari technikus Gépészeti szakmacsoport: 54 521 01 0000 00 00 gépgyártástechnológiai technikus
IX. Gépészet ágazat: 54 523 04 Mechatronikai technikus XI. Villamosipar és elektronika ágazat: 54 523 01 Automatikai technikus 54 523 02 Elektronikai technikus XIII. Informatika ágazat: 54 481 05 Műszaki informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 01 CAD-CAM informatikus XXV. Ügyvitel ágazat: 54 346 02 Ügyviteli titkár 54 346 01 Irodai asszisztens XXVI. Kereskedelem ágazat: 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző
133
− A felnőttoktatási szakközépiskola 2 éves nappali rendszerű oktatást, nevelést folytató tagozata. -
A szakközépiskolai tanuló - az átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezések szerint -folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.
− Képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Szakiskolai oktatás: − Kilencedik-tizedik évfolyamokon és szakképzős évfolyam/ai/ban. - A kilencedik - tízedik évfolyamon a tanuló előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon/okon/ pedig felkészül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgájának letételére, konkrétan: Gépészet szakmacsoport 31 5233 14 fémforgácsoló 31 5233 06 hegesztő 31 5216 16 szerkezetlakatos 31 521 09 1000 00 00 gépi forgácsoló 34 521 03 Gépi forgácsoló 31 521 24 1000 00 00 szerkezetlakatos 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos 34 521 10 Szerszámkészítő 34 521 06 Hegesztő 34 521 02 Finommechanikai műszerész 35 521 01 CNC gépkezelő 34 521 04 Ipari gépész Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: 33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő 34 522 04 Villanyszerelő 34 522 01 Elektromechanikai műszerész Építészet szakmacsoport: 31 5216 14 kőműves 31 582 15 1000 00 00 kőműves 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló Könnyűipar szakmacsoport: 33 5272 01 bőrdíszműves 33 52 76 05 női-ruha készítő 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves 33 542 05 0010 33 01 csecsemő- és gyermekruha készítő 33 542 05 0010 33 03 női szabó 34 542 06 Női szabó 34 542 04 Férfiszabó
134
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 01 0010 31 05 ruházati eladó 31 341 01 0010 31 01 bútor- és lakástextil- eladó 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer- és vegyiáru- eladó 34 341 01 Eladó Informatika szakmacsoport: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó Faipari szakmacsoport: 33 5262 01 asztalos 33 543 01 1000 00 00 bútorasztalos Ügyviteli szakmacsoport: 33 346 01 1000 00 00 irodai asszisztens -
A szakiskolai tanuló - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán.”.
− Képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés: a) szakmai képzés „Gépészet szakmacsoport: 34 521 10 Szerszámkészítő 31 521 01 Bevontelektródás kézi ívhegesztő 31 521 05 Gázhegesztő 31 521 03 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő 31 521 09 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) 35 521 01 CNC gépkezelő Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: 33 5216 03 villanyszerelő 52 523 01 1000 00 00 automatika műszerész 34 522 04 Villanyszerelő 52 523 03 0001 54 01 mechatronikai technikus 54 523 01 0000 00 00 elektronikai technikus 51 523 01 PLC programozó 31 522 01 Elektronikai gyártósori műszerész Informatika szakmacsoport: 52 4641 03 számítástechnikai szoftverüzemeltető ECDL nemzetközi Számítógéphasználói jogosítvány megszerzése 51 481 01 Adatbázis kezelő 54 481 01 CAD-CAM informatikus
135
Ügyvitel szakmacsoport: 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő 53 347 01 Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 03 Műszakicikk-eladó 35 341 01 Boltvezető 31 341 04 Raktáros 31 341 01 Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó Könnyűipar szakmacsoport: 21 542 02 Textiltermék-összeállító 34 542 03 Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító b) felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: − előzetes tudásszint felmérés, − pályaorientáció és korrekciós tanácsadás, − képzési szükségletek felmérése, − álláskeresési technikák oktatása, − vizsgáztatás. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: − − − − −
pályázatokon való részvétel, helyiségek bérbeadása, együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal, rendezvények, tanfolyamok szervezése, kapcsolattartás a termelő egységekkel, kamarákkal.
Iskolai könyvtár működése. 2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások. 2.4. Térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34. §. /1/ bekezdése c), e)-f) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon. 2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a 36. §. (2) – (4) pontjában foglaltak alapján.
136
2.6. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 700 fő A felnőttoktatás esetében a közoktatási törvény nem határoz meg maximális osztálylétszámot. 2.7. Az évfolyamok száma: a szakközépiskolában 4+2 év, illetve 4+1 év, a szakiskolában 2+2 év, illetve 2+3 év, a felnőttoktatás nappali tagozatán 2 év. 2.8. Működési köre: Sárvár város és vonzáskörzete, egyes szakmák esetében regionális. 3. Az intézmény gazdálkodása 3.1. Ellátandó vállalkozások köre, mértéke: ---3.2. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartásban a sárvári B 205 hrsz alatt felvett 3810 m2 területű Sárvár, Kisfaludy u.2/a. szám alatti házasingatlan. Az ingóvagyon az általános vagyonleltár szerint. 3.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak, illetve bérleménynek tekintendő. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója, bérlője. 3.4. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. 4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 4.2.
Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.
137
5. Záró rendelkezések 5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig. 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. 5.3. Záradék: A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete ……/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba. Sárvár, 2012. november …..
/ : Kondora István : / polgármester
/ : dr. Szijártó Valéria : / jegyző
138
1. sz. melléklet a ……/2012. /XI. …./ számú képviselő-testületi határozathoz MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet előírásainak végrehajtása miatt a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 53/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 46/2005. /II.15./ számú, a 114/2005./IV.28./ számú, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 177/2007. /VI.28./ számú, a 328/2007. /XII.13./ számú, a 13/2008. /I.24./ számú, a 35/2008. /II.14./ számú, a 71/2008. /III.27./ számú, a 106/2008. /IV.22./ számú, a 197/2008. /VI. 26./ számú, a 20/2009. /I. 29./ számú, a 48/2009. /III. 19./ számú, a 127/2009. /V. 21./ számú, a 191/2009. /VI. 25./ számú, a 165/2010. /VIII. 12./ számú, a 231/2010. /XI. 18./, a 107/2011. /V.26./ számú, a 135/2012. /VI. 6./ számú, 148/2012. /VI.28./ számú shatározatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. 2.2. Az intézmény alaptevékenysége: Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:” II. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata:gimnáziumi nevelés – oktatás, szakközépiskolai nevelés – oktatás, szakiskolai nevelés – oktatása, felnőttoktatás, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.”. III. Az Alapító Okiratnak a „2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben” című rész d) pontjának „d) a szakközépiskolai képzésben a kilencedik évfolyamtól kezdődően kerettantervben meghatározott elméleti és gyakorlati szakmacsoportos oktatás is folyhat,” szövegezése a következőképpen módosul: „d) a szakközépiskolai képzésben kimenő rendszerben szakmacsoportos alapozó oktatás Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra, felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től
139
kilencedik évfolyamtól kezdődően Vendéglátás-turisztika szakmacsoportban, Vendéglátóipar és a Turisztika ágazatok kerettantervében meghatározott oktatás folyik,”.
a
IV. Az Alapító Okiratnak a „2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben” című rész e) pontjának „e) szakképzési évfolyamokon, tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamok az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: OKJ 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős Utazásügyintéző OKJ 54 812 02 0010 54 02 Felmenő rendszerben: 2012. szeptember 1-től Vendéglős OKJ 52 811 02 1000 00 00” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „e)
szakképzési évfolyamokon, tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamok az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport Vendéglős
OKJ 52 811 02 0000 00 00
Utazásügyintéző
OKJ 54 812 02 0010 54 02
Felmenő rendszerben: 2012. szeptember 1-től Vendéglős OKJ 52 811 02 1000 00 00 Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás – turisztika szakmacsoport Turisztikai szervező, értékesítő OKJ 54 812 03 OKJ 54 811 01”. Vendéglátásszervező-vendéglős V. Az Alapító Okiratnak a „2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben” című rész f) pontjának „f) A szakképzési évfolyamokon a tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: − pincér – azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00 − szakács – azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00 − cukrász – azonosító szám: 33 811 01 1000 00 00 - panziós, falusi vendéglátó – azonosító szám: 31 812 01 0000 00 00” szövegezése a következőképpen módosul:
140
„f) A szakképzési évfolyamokon a tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport − pincér – azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00 − szakács – azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00 − cukrász – azonosító szám: 33 811 01 1000 00 00 − panziós, falusi vendéglátó – azonosító szám: 31 812 01 0000 00 00 Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás – turisztika szakmacsoport − cukrász – azonosító szám: 334 811 01 − pincér – azonosító szám: 34 811 03 − szakács – azonosító szám: 34 811 04”. VI. Az Alapító Okiratnak a „2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben” című rész g) pontjának „g) a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint /Közoktatási törvény. 42.§., 46.§., 66-67.§./ - folytathatja tanulmányait a gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola megfelelő évfolyamán,” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „g) a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint - folytathatja tanulmányait a gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola megfelelő évfolyamán,”. VII. Az Alapító Okiratnak a „2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben” című rész i) pontjának „i) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: − testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése oktatása; − a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; − a nevelési tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása,” tartalmú szövegezést a következőképpen módosítja: „i) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
141
− mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése oktatása; − a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; - a nevelési tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása,”. VIII. Az Alapító Okiratnak „2.2.2. Felnőttképzést folytat az alábbi - Országos Képzési Jegyzékben szereplő - szakmákban:” tartalmú részének „31 812 01 0100 21 01 33 811 01 0000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 0000 00 00 33 811 03 0100 21 01 33 811 03 0100 31 01 52 811 02 0001 52 01 52 811 02 0100 3102 52 812 01 0000 00 00 52 813 01 0010 52 01 54 812 02 0001 54 01 54 812 02 0010 54 01 54 812 02 0001 54 02 54 812 02 0010 54 02 54 812 01 1000 00 00 54 812 03 0000 00 00 következőképpen módosul:
szállodai szobaasszony cukrász pincér szakács konyhai kisegítő gyorséttermi- és ételeladó vendéglátásszervező vendéglátó eladó hostess fitness-wellness asszisztens rendezvény- és konferenciaszervező protokollügyintéző utazásszervező menedzser utazásügyintéző idegenvezető szállodai portás, recepciós” tartalmú szövegezése a
„31 812 01 0100 21 01 33 811 01 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 33 811 03 0100 21 01 33 811 03 0100 31 01 52 811 02 0001 52 01 52 811 02 0100 31 02 52 812 01 0000 00 00 52 813 01 0010 52 01
szállodai szobaasszony cukrász pincér szakács konyhai kisegítő gyorséttermi- és ételeladó vendéglátásszervező vendéglátó eladó hostess fitness-wellness asszisztens
142
54 812 02 0001 54 01 rendezvény- és konferenciaszervező 54 812 02 0010 54 01 protokollügyintéző 54 812 02 0001 54 02 utazásszervező menedzser 54 812 02 0010 54 02 utazásügyintéző 54 812 01 1000 00 00 idegenvezető 54 812 03 0000 00 00 szállodai portás, recepciós Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 34 811 01 cukrász 54 812 01 idegenvezető 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács 52 812 01 szállodai recepciós 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős 34 811 05 vendéglátó eladó rész-szakképesítés: 35 811 02 vendéglátó üzletvezető 31 811 02 gyorséttermi ételeladó 21 811 01 konyhai kisegítő 51 812 01 utazásügyintéző”. IX. Az Alapító Okiratnak az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.3. pontjának „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási törvény 114.§./1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt valamennyi szolgáltatás. b) Évfolyamonként kettő osztályban emelt óraszámú német nyelv, angol nyelv, matematika és természettudományos tantárgyak oktatása. c) Számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatása. d) Évfolyamonként három osztálycsoportban gimnáziumi, egy osztálycsoportban szakközépiskolai vendéglátás - idegenforgalmi szakmacsoportos képzés, továbbá az éves beiskolázási terv szerint meghatározott osztálycsoport(ok)ban szakképzés, valamint két tanulócsoportban szakiskolai képzés.” tartalmú szövegezése az alábbiak szerint módosul: „2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások.
143
b) Évfolyamonként kettő osztályban emelt óraszámú német nyelv, angol nyelv, matematika és természettudományos tantárgyak oktatása. c) Évfolyamonként három osztálycsoportban gimnáziumi, egy osztálycsoportban szakközépiskolai vendéglátás - idegenforgalmi szakmacsoportos képzés, továbbá az éves beiskolázási terv szerint meghatározott osztálycsoport(ok)ban szakképzés, valamint két tanulócsoportban szakiskolai képzés.”. X. Az Alapító Okiratnak a térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontjának „2.4. Térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási tv. 115.§./1/ bekezdése a/, b, d/ és e/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon. b) A közoktatási törvény 115.§. /1/ bekezdése d/, e/ pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban résztvevők tekintetében is alkalmazni kell. c) A tanuló és felnőttétkeztetési díj fizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 148.§. /5/ bekezdése, valamint a többször módosított 17/1996. /XI.19./ sz. önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „2.4. Térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34. §. /1/ bekezdése c), e)-f) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon. b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik.”. XI. Az Alapító Okiratnak a tandíj-fizetési szolgáltatásokról szóló 2.5. pontjának
kötelezettség
mellett
igénybe
vehető
„2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A közoktatási törvény 116.§./1/ bekezdése b-e/ pontjában felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon. b) A közoktatási törvény 116.§./1/ bekezdése d-e/ pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban résztvevők tekintetében is alkalmazni kell.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul:
144
„2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a 36. §. (2) – (4) pontjában foglaltak alapján.”. XII. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontja a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.”. XIII. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontja következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”. XIV. Az Alapító Okiratnak a záradékról szóló 5.3. része a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ……/2012. /XI……./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”.
Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI….../ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2012. november …. /: Kondora István :/
145
2. melléklet a …/2012. /XI…./ számú képviselő-testületi határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete által az 53/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott, a 46/2005. /II.15./ számú, a 114/2005./IV.28./ számú, a 174/2007. /VI.28./ számú, a 177/2007. /VI.28./ számú, a 328/2007. /XII.13./ számú, a 13/2008. /I.24./ számú, a 35/2008. /II.14./ számú, a 71/2008. /III.27./ számú, a 106/2008. /IV.22./ számú, a 197/2008. /VI. 26./ számú, a 20/2009. /I. 29./ számú, a 48/2009. /III. 19./ számú, a 127/2009. /V. 21./ számú, a 191/2009. /VI. 25./ számú, a 165/2010. /VIII. 12./ számú, a 231/2010. /XI. 18./, a 107/2011. /V.26./ számú, a 135/2012. /VI. 6./ számú, 148/2012. /VI.28./ számú és …/2012. /XI. …/ számú határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1. Az intézmény neve, székhelye:
Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 9600 Sárvár, Móricz Zs.u.2.
1.2. Telephelye: ---1.3. Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. − Történeti: 1951. − Önkormányzati: 1999. december 22. 144/1999. /XII.22./ számú képviselő-testületi határozat. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 421007100 törzsszámú intézmény Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola. 9600 Sárvár, Móricz Zs. u. 2. 1.4.
Irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Alapítói és egyéb irányítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: - Alapítója: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) - Fenntartó: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.).
1.5. Az intézmény típusa: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 1.6. Az intézmény tagozatai: a felnőttoktatás esti tagozata 1.7. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686387
146
1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az igazgató, akadályoztatása esetén az általa kijelölt igazgató-helyettes képviseli.
2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8531 Szakágazat száma: 853100
Szakágazat megnevezése: általános középfokú oktatás
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata: gimnáziumi nevelés – oktatás, szakközépiskolai nevelés – oktatás, szakiskolai nevelés – oktatása, felnőttoktatás, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.
Szakfeladatok száma: 853111-1 853112-1 853114-1 853122-1 853121-1 853211-1
853221-1
853231-1 855931-1 855932-1 855935-1 855942-1 856099-1 910121-1
Szakfeladatok megnevezése: nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13.évfolyam) gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13.évfolyam) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás szakmai továbbképzések iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés egyéb oktatást kiegészítő tevékenység könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
147
A központi konyháról biztosítja a menzás tanulók és az intézményi dolgozók étkeztetését, továbbá a munkahelyi vendéglátást. 2.2.1. A gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakképzésben: a)
a négy évfolyamos gimnáziumi és a négy évfolyamos szakközépiskolai képzésben a nevelés és az oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.
b) öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyam - kezdődik, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be, c)
mindhárom képzési formában a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra,
d) a szakközépiskolai képzésben kimenő rendszerben szakmacsoportos alapozó oktatás Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra, felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től kilencedik évfolyamtól kezdődően Vendéglátás-turisztika szakmacsoportban, a Vendéglátóipar és a Turisztika ágazatok kerettantervében meghatározott oktatás folyik, e) szakképzési évfolyamokon, tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamok az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport Vendéglős OKJ 52 811 02 0000 00 00 Utazásügyintéző OKJ 54 812 02 0010 54 02 Felmenő rendszerben: 2012. szeptember 1-től Vendéglős OKJ 52 811 02 1000 00 00 Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás – turisztika szakmacsoport Turisztikai szervező, értékesítő OKJ 54 812 03 Vendéglátásszervező-vendéglős OKJ 54 811 01 f) A szakképzési évfolyamokon a tanulókat felkészíti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai vizsgára és vizsgáztatja, konkrétan: Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport − pincér – azonosító szám: 33 811 02 1000 00 00 − szakács – azonosító szám: 33 811 03 1000 00 00 − cukrász – azonosító szám: 33 811 01 1000 00 00 − panziós, falusi vendéglátó – azonosító szám: 31 812 01 0000 00 00 Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás – turisztika szakmacsoport
148
− cukrász – azonosító szám: 334 811 01 − pincér – azonosító szám: 34 811 03 − szakács – azonosító szám: 34 811 04 g) a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint - folytathatja tanulmányait a gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola megfelelő évfolyamán,”. h) a felnőttoktatás formái közül a gimnáziumi és profilnak megfelelő szakközépiskola esti tagozatán képzést folytat, mely az érettségi megszerzésére nyújt lehetőséget, i) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: − mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése oktatása; − a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; - a nevelési tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása, j) képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. k)
Az iskolai könyvtár működése.
2.2.2. Felnőttképzést folytat az alábbi - Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákban: 31 812 01 0100 21 01 szállodai szobaasszony 33 811 01 1000 00 00 cukrász 33 811 02 1000 00 00 pincér 33 811 03 1000 00 00 szakács 33 811 03 0100 21 01 konyhai kisegítő 33 811 03 0100 31 01 gyorséttermi- és ételeladó 52 811 02 0001 52 01 vendéglátásszervező 52 811 02 0100 31 02 vendéglátó eladó 52 812 01 0000 00 00 hostess 52 813 01 0010 52 01 fitness-wellness asszisztens 54 812 02 0001 54 01 rendezvény- és konferenciaszervező 54 812 02 0010 54 01 protokollügyintéző 54 812 02 0001 54 02 utazásszervező menedzser 54 812 02 0010 54 02 utazásügyintéző
149
54 812 01 1000 00 00 idegenvezető 54 812 03 0000 00 00 szállodai portás, recepciós Felmenő rendszerben: 2013. szeptember 1-től Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 34 811 01 cukrász 54 812 01 idegenvezető 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács 52 812 01 szállodai recepciós 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős 34 811 05 vendéglátó eladó rész-szakképesítés: 35 811 02 vendéglátó üzletvezető 31 811 02 gyorséttermi ételeladó 21 811 01 konyhai kisegítő 51 812 01 utazásügyintéző 2.2.3. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: a. b. c. d. e.
pályázatokon való részvétel, helyiségek bérbeadása, együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal, rendezvények, tanfolyamok szervezése, ECL és ELTE ITK ORIGO bejelentett nyelvvizsgahelyként működik.
2.3. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. §. /1/ bekezdése b/ pontjában felsorolt szolgáltatások. b) Évfolyamonként kettő osztályban emelt óraszámú német nyelv, angol nyelv, matematika és természettudományos tantárgyak oktatása. c) Évfolyamonként három osztálycsoportban gimnáziumi, egy osztálycsoportban szakközépiskolai vendéglátás - idegenforgalmi szakmacsoportos képzés, továbbá az éves beiskolázási terv szerint meghatározott osztálycsoport(ok)ban szakképzés, valamint két tanulócsoportban szakiskolai képzés. 2.4. Térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34. §. /1/ bekezdése c), e)-f) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a fenntartó által szabályozott módon.
150
b) a gyermek és a felnőttétkeztetés térítési díjfizetése a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak, valamint az e tárgyban megalkotott hatályos önkormányzati rendelet figyelembe vételével történik. 2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36 §. /1/ bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt szolgáltatások a 36. §. (2) – (4) pontjában foglaltak alapján. 2.6. Az intézményben felvehető maximális tanulói létszám: − középiskola és szakiskola: 720 fő. A felnőttoktatás esetén a közoktatási törvény nem határoz meg maximális tanuló létszámot. 2.7. Évfolyamok száma: a nevelés-oktatás négy évfolyamos, illetve öt évfolyamos gimnáziumi, négy évfolyamos szakközépiskolai, a szakképzés egy és kettő évfolyamos /érettségire épülő/, valamint kettő évfolyamos szakiskolai formában folyik. 2.8. Működési köre: Sárvár és vonzáskörzete. 3. Az intézmény gazdálkodása. 3.1. Ellátandó vállalkozások köre, mértéke: ---3.2. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlannyilvántartásban − a sárvári 549 hrsz alatt felvett 5548 m2 területű Sárvár, Móricz Zs. u. 2. sz. alatti házasingatlan. Az ingóvagyon az általános vagyonleltár szerint. 3.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képezi, az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekintendő. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója. 3.4. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el.
151
4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § - ának (1) bekezdése, 83. § ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 4.2. Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 5. Záró rendelkezések 5.1. Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal vagy a megjelölt határidőig. 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. 5.3. Záradék: A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ……/2012. /XI……./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba. Sárvár, 2012. november
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
152
1. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz MÓDOSÍTÓ OKIRAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII.31.) EMMI rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, továbbá a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet előírásainak végrehajtása miatt a a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 54/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott a 115/2005. /IV. 28./számú, 35/2007. /II. 15./ számú, 174/2007. /VI. 28./ számú és a 176/2007. /VI. 28./ számú a 232/2007. /IX. 20./ számú, a 10/2008. /I. 24./ számú és a 71/2008. /III. 27./ számú és a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 200/2008. /VI. 26./ számú, a 128/2009. /V. 21./ számú, a 127/2011. (VI. 23.) számú határozatával módosított Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: I. Az Alapító Okiratnak az intézmény nevéről és székhelyéről szóló 1.1. pontnak a „1.1. Az intézmény neve, székhelye: Koncz János Zene- és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sárvár, Várkerület 31. Rövidített név: Koncz János AMI.” tartalmú szögezés az alábbiak szerint módosul: „1.1. Az intézmény neve, székhelye: Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola Sárvár, Várkerület 31.”. II. Az Alapító Okiratnak az intézmény típusáról szóló 1.5. pontjának „1.5. Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul: „1.5. Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola.” III. Az Alapító Okiratnak „1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény képviseletére az igazgató, akadályoztatása esetén az általa megbízott pedagógus.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul:
153
„1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény képviseletére az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes.”. IV. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” szövegezésű címe a következőképpen módosul: „2.2. Az intézmény alapfeladata:”. V. Az Alapító Okiratnak a „2.2. Az intézmény alaptevékenysége” című része a következő mondattal egészül ki: „Az intézmény alapfeladata:alapfokú művészetoktatás”. VI. Az Alapító Okiratnak a térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.4. pontjának „2.4. Térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatás: Heti 6 tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészi képzésben való részvétel esetén, valamint az iskola létesítményeinek, felszereléseiknek igénybevétele, használata a fenntartó által szabályozott módon.” tartamú szövegezését a következőképpen módosítja: „2.4. Térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatás: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34 §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint 35. § - ának (1) bekezdése c) pontjában, 35. § - ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével.”. VII. Az Alapító Okiratnak tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokról szóló 2.5. pontjának „2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 115. § - ában meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a 22. életévet a fenntartó által szabályozott módon.” tartalmú szövegezése a következőképpen módosul:
154
„2.5.Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34 §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint 36. § - ának (1) bekezdése a) pontjában, valamint (2) – (4) bekezdéseiben foglaltak szerint a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével.”. VII. Az Alapító Okiratnak az intézmény vezetőjének megbízási rendjéről szóló 4.1. pontja a következőképpen módosul: „4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg.”. VIII. Az Alapító Okiratnak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és módosításáról szóló 5.2. pontjának címe és tartalma a következőképpen módosul: „5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.”. IX. Az Alapító Okiratának a záradékról szóló 5.3. pontjában a következőképpen módosul: „5.3. Záradék: A Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete …/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba.”. Jelen módosító okiratot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. /XI. …./ számú határozatával hagyta jóvá.
Sárvár, 2012. november …..
/: Kondora István :/
155
1. melléklet a …../2012. /XI. ….../ számú képviselő-testületi határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT A Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete által 54/2004./III. 18./ számú határozatával jóváhagyott, 115/2005. /IV. 28./számú, 35/2007. /II. 15./ számú, 174/2007. /VI. 28./ számú és a 176/2007. /VI. 28./ számú a 232/2007. /IX. 20./ számú, a 10/2008. /I. 24./ számú és a 71/2008. /III. 27./ számú és a 106/2008. /IV. 22./ számú, a 200/2008. /VI. 26./ számú, a 128/2009. /V. 21./ számú, a 127/2011. (VI. 23.) számú és a …/2012. (XI. …) számú határozatával módosított Alapító Okirata. 1.1. Az intézmény neve, székhelye: Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola Sárvár, Várkerület 31. Telephelye: 9600 Sárvár, Batthyány u. 29. 9600 Sárvár, Várkerület 1. 9672 Gérce, Kossuth L. u. 221. 9682 Nyőgér Petőfi S. u. 18. 1.3. Alapítás időpontja: 2004. 01. 01. - Történeti: 1969. szeptember 1-től önálló intézmény - Önkormányzati: 1994. március 29. 35/1994./III.29./ számú képviselő-testületi határozat. -Közvetlen jogelőd neve, székhelye: a 423430100 törzsszámú Koncz János Zene Művészeti Iskola. 9600 Sárvár, Várkerület 31. 1.4.
Irányító szerv neve, székhelye: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete, 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, címe: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testülete 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az intézmény alapítójának, illetve fenntartójának neve, címe: Sárvár Város Önkormányzata
− 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. 1.5.
Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola.
1.6.
Az intézmény tagozat: -
1.7.
Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 686419
156
1.8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény képviseletére az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes. 2.1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: TEÁOR száma: 8520 Szakágazati száma
Szakágazati megnevezése
852020
Alapfokú művészetoktatás
2.2. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény alapfeladata:alapfokú művészetoktatás. Szakfeladat száma : 852031-1
Szakfeladat megnevezése: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
852032-1
alapfokú művészetoktatás képző – és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
856099-1
a/ Legalább hat, legfeljebb tizenkettő évfolyam működtetése, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző formában folyik. aa/Az intézmény Sárváron: - zeneművészeti ágban: hangszeres, elméleti, vokális és egyéb (kamarazene) tanszakon, - a zeneművészeti ág tanszakai: trombita, kürt, harsona, tuba, gordonka, magánének, furulya, fuvola, klarinét, oboa, fagott, szaxofon, hegedű, gitár, ütő, zongora, szolfézs, zenetörténet – zeneirodalom, - táncművészeti ágban: néptánc tanszakon, - képzőművészeti ágban: grafika, festészet tanszakon, - iparművészeti ágban: kerámia tanszakon, - színművészeti ágban: színjáték tanszakon, Gércén:
- táncművészeti ágban: néptánc tanszakon
Nyőgérben: - táncművészeti ágban: néptánc tanszakon, biztosítja a tanulók oktatását. ab) Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletet módosító 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet 2.§ - a által meghatározott 2. számú melléklet alapján 2011/2012. tanévben megkezdett, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő képzések:
157
Az intézmény Sárváron biztosítja az oktatást az alábbiak szerint: 1. Művészeti ág: zeneművészet -klasszikus zene Tanszakok és tantárgyak: • fafúvós tanszak (tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott); • rézfúvós tanszak (tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba); • akkordikus tanszak (tantárgyai: gitár, ütő); • billentyûs tanszak (tantárgya: zongora); • vonós tanszak (tantárgyai: hegedű, gordonka); • vokális tanszak (tantárgya: magánének); • zeneismeret tanszak (tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténetzeneirodalom); • kamarazene tanszak (tantárgyai: kamarazene, zenekar). 2. Művészeti ág: képző- és iparművészet Tanszakok és tantárgyak: • Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig. • Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat. • Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat. 3. Művészeti ág: táncművészet Tanszakok és tantárgyak: • Néptánc tanszak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon). Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon). 4. Művészeti ág: szín- és bábművészet Tanszakok és tantárgyak: • Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Az intézmény a gércei telephelyen biztosítja az oktatást az alábbiak szerint: Művészeti ág: táncművészet •
Tanszakok és tantárgyak: Néptánc tanszak Főtárgy:
158
Népi játék (1–2. előképző évfolyamon). Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon). Az intézmény a nyőgéri telephelyen biztosítja az oktatást az alábbiak szerint: Művészeti ág: táncművészet •
Tanszakok és tantárgyak: Néptánc tanszak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon). Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon). b/ Megalapozni a művészeti kifejező készséget a hangszeres zene, régi zene, elméleti, vokális, egyéb (kamarazene), néptánc és iparművészet, képzőművészet, a színjátékoktatásban, illetve felkészíteni művészeti alap- és záróvizsgára, valamint szakirányú továbbtanulásra. c/ Kihelyezett osztályokat működtet igény szerint a gércei általános iskolában és a nyőgéri kultúrotthonban. d) Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: -pályázatokon való részvétel, -együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal, -helyiségek bérbeadása, -rendezvények, tanfolyamok szervezése.
2.3.
Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: -
2.4.
Térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatás:
a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34 §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint 35. § - ának (1) bekezdése c) pontjában, 35. § - ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével. 2.5. Tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 34 §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint 36. § - ának (1) bekezdése a) pontjában, valamint (2) – (4) bekezdéseiben foglaltak szerint a fenntartó általi szabályozás figyelembe vételével.
159
2.6.
Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 624 fő.
2.7.
Az intézmény évfolyamainak száma: Legalább hat, legfeljebb tizenkettő évfolyam tanszakonként.
2.8.
Az intézmény működési köre: Beiskolázási területe Sárvár város területe és környékén azok a települések, ahonnan a napi bejárás megoldható.
3.
Az intézmény gazdálkodása
3.1.
Ellátható vállalkozások köre, mértéke: -
3.2.
A feladatellátást szolgáló vagyon: - Az ingatlan-nyilvántartásban a sárvári 577 hrsz alatt felvett 1211 m2 területű, Sárvár, Várkerület 31. sz. alatti házas ingatlan. - Az ingatlan-nyilvántartásban a sárvári 122/1 hrsz alatt felvett Sárvár, Batthyány u. 29. sz. alatti házas – ingatlanban 2 tanterem /120. 15 m2/. - Bérleményként az ingatlan - nyilvántartásban a sárvári 1 hrsz alatt felvett Sárvár, Várkerület 1. szám alatti Nádasdy – várban 3 helyiség /283 m2/. Az ingóvagyon az általános vagyonleltár szerint.
3.3. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyonról szóló 3.2.pont első második bekezdésében szereplő házasingatlanok Sárvár Város Önkormányzata tulajdonát, a 3.2. pont harmadik bekezdésében szereplő vagyon a Magyar Állam tulajdonában, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében áll, amelyet Sárvár Város Önkormányzata használ. A 3.2. pontban szereplő feladat ellátást szolgáló vagyon az intézmény kizárólagos használatában áll. Az intézmény vonatkozásában rábízott vagyonnak tekintendő. Az intézmény a rábízott vagyonnal nem rendelkezik, annak csupán használója. A gércei és nyőgéri telephely a fenntartó önkormányzatok tulajdonát képezi, ahol az intézmény kizárólagos használattal nem rendelkezik. 3.4. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv. Tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámol. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. /XII. 19./ Korm. rendelet 16. §. /4/ bekezdése alapján kötendő megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) látja el. Az intézmény költségvetése a Városgazdálkodás - Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésébe épül be.
160
4.1. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. § - a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § - ának (1) bekezdése, (7) – (8) bekezdése, 68. § ának (1) bekezdése, 83. § - ának (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 4.2.
Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
5. Záró rendelkezések 5.1.
Felülvizsgálat rendje: a jogszabályi változások, önkormányzati rendeletek alapján azonnal, vagy a megjelölt határidőig.
5.2. 5.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása és ellenőrzése: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát. 5.3.
Záradék: A Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete …/2012. /XI. …../ számú határozatával hagyta jóvá, amely a törzskönyvi bejegyzés napján lép hatályba. Sárvár, 2012. november ….
/:Kondora István:/
/Dr. Szijártó Valéria:/
polgármester
jegyző
161
162
163
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160 Tájékoztató a köznevelési intézmények alapító okiratainak felülvizsgálatával kapcsolatos bizottsági döntésekről Humán Erőforrás Bizottság 155/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Petőfi úti Óvoda 47/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Petőfi úti Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. 156/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. 157/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Nádasdy Tamás Általános Iskola 49/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Nádasdy Tamás Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. 158/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 50/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. 159/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 52/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki.
164
160/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 53/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. 161/2012. (XI.5.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 54/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratát egységes szerkezetben az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. Jogi és Ügyrendi Bizottság 83/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Petőfi úti Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 84/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 85/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Nádasdy Tamás Általános Iskola Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 86/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 87/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt. 88/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt.
165
89/2012.(XI.8.) számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratának felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatos előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és az előterjesztéssel megegyező tartalmú határozathozatalt.
Sárvár, 2012. november 14. Erdős Katalin sk. irodavezető
166
8/ Napirendi pont Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása.
ELŐTERJESZTÉS Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződése díjszabás mellékletének módosítására Tisztelt Képviselő-testület! A személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLV. törvény 4.§ (4) bekezdés d) pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése. A jelenleg hatályos Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés 7. pontjának (4) bekezdése alapján a Szolgáltató vállalja, hogy az Önkormányzat Képviselő Testülete által jóváhagyott menetrend alapján meghatározott szolgáltatási igényhez kapcsolódó, tervezhető költségek figyelembevételével megtervezi a következő év várható költségét, és az annak alapján javasolt viteldíjat, valamint a várható költség és bevétel alapján az esetleges fedezethiány, a veszteség kiegyenlítés nagyságát. A Szolgáltató a költség kalkulációban külön kiemeli az eszközpark megújításához, az elvégzendő felújításokhoz, a jármű újjáépítésekhez vagy új eszköz beszerzéséhez az amortizáción felül szükséges forrásigény nagyságát. Ezt a kalkulációt, javaslatot a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a Polgármesterhez benyújtja. A Vasi Volán Zrt. a fenti határidőig eljuttatta részemre a 2013. évi tarifajavaslatát 2 változatban. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság az előterjesztést 2012. november 18-i ülésén megtárgyalta, és a 355/2012. számú bizottsági határozata alapján javasolja a képviselő-testületnek a helyi tömegközlekedési közszolgáltatási szerződés módosítását az I. számú díjváltozat szerint jóváhagyni. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződésének módosítását az alábbiak szerint hagyja jóvá: A szerződés 4. számú mellékletének helyébe a melléklet szerinti 4. számú melléklet lép. Határidő:2012. december 31. Felelős:Kondora István polgármester
Kondora István s.k. polgármester
167
Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Cg. 18-10-100543
Ügyszám: IPolgármesteri Hivatal Kondora István Úr polgármester
/2012.
Ügyintéző: Derdák Miklós
Sárvár Várkerület u. 2-3. Tárgy: A Közszolgáltatási Megállapodáshoz kapcsolódó 2013. évi tarifajavaslat
Tisztelt Polgármester Úr! Részvénytársaságunk a jövő évi árak (ráfordítások) alakulását befolyásoló tényezők módosulásáról, a költségekre hatást gyakorló várható változásokról jelenleg rendelkezésünkre álló különböző információk, valamint a jelenleg hatályos Számviteli Politikánk és Önköltségszámítási Szabályzatunk alapján elkészítette a 2013. január 01-től bevezetésre javasolt tarifaváltoztatásokat. A javaslatunk egyik alappillérét képező - a Pályázati dokumentációban rögzített - 2012. évi várható ráfordítás a helyközi járatok helyi szolgáltatásának az új szabályok szerinti számítása alapján azonos lesz az előirányzottal. A tárgyévi 1-9 havi gazdasági adatok ismeretében a nettó bevétel 5-8 %-kal elmarad a tervezettől, azonban 2012. évben fedezethiány várhatóan még nem merül fel. Az év végéig még hátralévő időszak időjárási viszonyainak alakulása, valamint az üzemanyagár mozgása mind a költségek, mind a bevételek oldalán hozhat a prognózisunkhoz képest némi változást. A szolgáltatási tevékenység fő költségelemeinek /üzemanyag, anyag -és bérköltség 2013. évi tervezésekor a teljes költségszerkezetbe beépítve a szakmai becslés alapján 3-5 %-os növekedés várható. Ezen érték és a várható 2013. évi infláció figyelembe vételével került átárazásra a típusönköltség, mely alapján történt a teljesítménnyel összefüggésben a költségszámítás.
168
Társaságunk a prognosztizált költségnövekedéstől függetlenül – a bizonytalansági tényezőkkel, továbbá az infrastruktúra megújításához szükséges forrás előteremtésével is számolva - legalább 5 %-os tarifaszint emelést tart indokoltnak, amely mellett változatlan forgalom esetén - a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 120/2012. (VI. 25.) Korm. rendelet szerint a díjmentes személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatás alapján a tervidőszakban cca. 1,0 MFt többlet bevételt prognosztizálunk - a nettó bevétel várhatóan 28,6 %-al emelkedik. A tarifajavaslatot a fentieket figyelembe véve kettő változatban készítettük el, a költségek jövő évben várható átlagos változásának és az Önkormányzat költségvetését kímélő, feltétlenül indokoltnak tartott mértéknek megfelelően. Kérem Polgármester Urat, hogy a javaslat megvitatásához és a döntés meghozatalához tartozó folyamat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket szíveskedjen megtenni, hogy a 2012. novemberi közgyűlésen a Közszolgáltatási Szerződés mellékletének módosítása megtörténhessen, mert ennek későbbi időpontra tolódása csökkentheti a 2013. évi bevételek mértékét. Melléklet: 3 db
Szombathely, 2012. október 29.
Tisztelettel: PappLászló
169
SÁRVÁRON 2013. január 01-től javasolt helyi tömegközlekedési tarifaváltozatok javasolt új bruttó tarifa 2012. évi bruttó tarifák (Ft)
Vonaljegy:
- elővételben - autóbuszvezetőnél
Tanuló-nyugdíjas havi bérletjegy Összvonalas arckép nélküli havi bérletjegy Névre szóló összvonalas kombinált havi bérletjegy Tanuló, nyugdíjas kombinált havi bérletjegy
210 210 1 880 17 470 7 575 2 455
utazásszám*
1,00 8,95 83,19 36,07 11,69
2012. évi várható bevétel
Vonaljegy Összvonalas bérletjegy Tanuló-nyugdíjas bérletjegy Utasok által fizetett bevétel Árkiegészítés
- 65 éven felüliek után - Tan.-nyugd. bérletjegy után
Nettó bevétel összesen: Várható összes ráfordítás: A tarifaváltozatok súlyozott %-os növekedése:
A nettó bevétel növekménye (%)
20 000 1 927 000 177 000 2 124 000 1 480 000 123 000 3 727 000 2 580 000
I. v á l t o z a t (Ft)
II. v á l t o z a t
utazásszám*
index
(Ft)
utazásszám*
index
220 230 104,76 - 109,52 220 230 1,00 104,76 1,00 109,52 1 970 2 070 8,95 104,79 9,00 110,11 18 340 83,36 104,98 19 220 83,57 110,02 7 950 8 330 36,14 104,95 36,22 109,97 2 580 2 700 11,73 105,09 11,74 109,98 Változatlan forgalom mellett számított bevétel (Ft)
I. változat esetén
II. változat esetén
20 952 2 022 964 185 473 2 229 390 2 440 000 123 000 4 792 390 2 709 000 4,8
21 905 2 120 031 194 888 2 336 824 2 440 000 123 000 4 899 824 2 709 000 9,9
28,6
31,5
170
171
Közszolgáltatási Szerződés 4. sz. melléklete DÍJSZABÁSI TÁJÉKOZTATÓ Sárvár Vonaljegyek és bérletjegyek Érvényes: 2013. január 1. napjától Vonaljegy - elővételben - az autóbuszvezetőnél Tanuló-nyugdíjas havi bérletjegy Összvonalas arckép nélküli havi bérletjegy, Névre szóló összvonalas kombinált havi bérletjegy Tanuló-nyugdíjas kombinált havi bérletjegy
220,-Ft 220,-Ft 1.970,-Ft 18.340,-Ft 7.950,-Ft 2.580,-Ft
Jegyváltás: Elővételben, a jegyterjesztő hálózatba bevont elárusító helyeken, vagy autóbuszvezetőnél.
az
Felszállás: Csak az első ajtón át. Jegykezelés-érvényesítés: A felszálláskor azonnal, az autóbuszban elhelyezett érvényesítő készülékkel. Jegy-, bérletjegy érvényesség: • A vonaljegy a felszállási (érvényesítési) helytől a járat végállomásáig, szakaszhatárral rendelkező vonalon a szakaszhatárig jogosít egyszeri utazásra. • A különböző bérletjegyek - a félhavi bérletjegyeket kivéve - a naptári hónap, negyedév vagy az év első napjának 0.00 órájától az adott időszakot követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényesek. • Az I. fél havi bérletjegy a hónap 4. napja 0.00 órájától 20. napja 24.00 órájáig terjedő időre érvényes. • A II. félhavi bérletjegy a hónap 19. napja 0.00 órájától a következő hónap 5. napja 24.00 órájáig érvényes. 2./ A kutyaszállítás díja azonos a járatra érvényes vonaljegy árával. vakvezető, a rendőrségi kutya, melynek szállítása díjtalan.
Kivételt képez a
A helyi autóbuszközlekedés utazási feltételeivel összefüggő egyéb díjak és rendelkezések
1. Az arcképes igazolványhoz kötött havi bérletek a tárgyhó 15-én pénztárzárásáig 50 %-os árban - kezelési költség megfizetése mellett - visszaválthatók. 2. A bérlet - bérletérvényesség kezdete előtti teljesárú, illetve a tárgyhó 15-ig történő 50 %-os - visszaváltásának kezelési díja 50,-Ft.
172
3. A bérletigazolvány ára a kiállítási költséggel együtt 50,-Ft és ugyancsak 50,-Ft az elrontott vagy megrongálódott bérlet kicserélésének díja. 4. A helyi tömegközlekedési eszközön minden utas legfeljebb 10 kg tömegű, egy személy által is könnyen hordozható, a fel- és leszállást nem akadályozó kézi poggyászt, illetve 1 db ródlit, 1 pár sílécet, 1 köteg facsemetét, 1 db összecsukható gyermekkocsit szállíthat díjmentesen. 5. A megállapított viteldíjon felül: a.) 3.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni az, aki csomagként, kézi poggyászként nem szállítható tárgyat visz be a járműbe, ha az utas, vagy az általa szállított kézi poggyász vagy élőállat bepiszkítja a járművet. b.) 5.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni, aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel-, bérlettel-, utazási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve valamilyen kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, olyan bérlettel – kivéve az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyeket – kísérli meg az utazást, amelyre az igazolvány száma vagy a bérlet tulajdonosának személyi igazolvány száma nincs tollal olvashatóan rávezetve, kutyát külön érvényes vonaljegy nélkül szállít. c.) 8.000.-Ft késedelmi díjat köteles fizetni a díjon, illetőleg az a.)-b.) pontban meghatározott pótdíjon felül, - aki a tartozását 8 napon belül nem egyenlíti ki. 6. Amennyiben az utas érvényes bérlettel rendelkezik, de azt a jegy ellenőrzésénél felmutatni nem tudja, 48 órán, illetve 2 munkanapon belül a VASI VOLÁN Zrt. által kijelölt helyen – a sárvári autóbusz-állomáson (Sárvár, Laktanya u. 11.) munkanapokon 7.00 - 14.00 óra között - történő bemutatás esetén mentesül a pótdíj megfizetése alól, de 800.-Ft bemutatási díjat köteles fizetni. Az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyek utólagos bemutatására nincs lehetőség! Ugyancsak mentesül a pótdíj megfizetése alól, aki az 5/b. pont második bekezdésében megjelölt igazolványszám hiányának a pótlását az előzőekben megjelöltek szerint bemutatja, neki azonban a 800.-Ft-os bemutatási díjon felül a vonaljegy árát is meg kell fizetni az érvényes díjszabás szerinti összegben. 7. A helyi járati I-II. fél havi bérletjegyek felülbélyegzése megegyezik a helyközi forgalomban alkalmazott (I. fél havi: 1, II. fél havi: 2) felülbélyegzéssel. 8. A helyi járatokon korlátlan számú díjtalan utazásra jogosultak: a.) gyermek – felnőtt kíséretében – 6 éves koráig, bármely személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával, b.) az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik,
173
c.) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy, d.) az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján, e.) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján. f.) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint az 1998. évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos személy, a vak személlyel vagy a hallássérült személlyel együtt utazó 1 fő kísérő, g.) külön jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven felüli külföldi állampolgár a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, h.) a szomszédos államokban élő magyaroktól szóló 2001. évi LXII. Törvény (a továbbiakban Szátv.) hatálya alá tartozó 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított „Magyar igazolvány” illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” felmutatásával, i.) a hadirokkant, hadiözvegy, felmutatásával,
a hadigondozási igazolványa és személyi igazolványa
j.) a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, k.) a 75 %-os, vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja. k.) a 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, valamint nemzetközi szerződés alapján a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a személyi igazolványa vagy bármely más, személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, l.) a 65 éven felüli menekült, n.) a Sárváron állandó bejelentett lakhellyel rendelkező polgárok minden évben a születésnapjukon, melyet diákigazolványuk, illetve személyi igazolványuk felmutatásával kell igazolniuk.
A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes tanulóbérlet igénybevételére jogosult: a.) a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig b.) a 6 éven felüli óvodás a szolgáltató által – az óvoda igazolása alapján – a részére kiállított igazolvány felmutatásával
174
c.) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, hallgatói, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, a település helyi autóbuszvonalain A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb - a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi, - a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe d.) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 10.§-ának (1) bekezdésében meghatározott oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha a jogosultságát „Magyar igazolvány, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvány” e célra rendszeresített mellékletével igazolja e.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali vagy esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló, hallgató külföldi diákigazolványa alapján A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes nyugdíjasbérlet igénybevételére jogosult: 1. ellátottak utazási igazolványával rendelkező 65. életévét be nem töltött a.) saját jogú nyugellátásban, illetve azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy [1997. évi LXXX. törvény 4.§-ának f.) pontja], munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy (a továbbiakban együtt: saját jogú nyugdíjas), valamint a hozzátartozói nyugellátásban [1997. évi LXXXI. törvény 6. § (2) bekezdése], özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy b.) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban c.) nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy d.) gyám és gyámolt személy, gondnok és gondnokolt személy 2. az a személy, aki a helyi önkormányzat által folyósított rendszeres szociális segélyben részesül, ha munkaviszonyban nem áll, az illetékes önkormányzati szerv igazolása szerint 3. a rokkantsági járadékos, ha ezt a lakóhelye szerint illetékes jegyző igazolja A nyugdíjasbérlet a közlekedési szolgáltatást végző által - a jogosultság igazolása alapján kiadott érvényes igazolvánnyal használható. Az igazolvány érvényességét a szolgáltató határozza meg. Az igazolványok érvényességének lejártakor a meghosszabbításhoz (újabb igazolvány kiadásához) a jogosultságot ismételten igazolni kell.
175
9/ Napirendi pont Együttműködési megállapodás közbeszerzési eljárás együttes lefolytatására. /Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./
176
10/ Napirendi pont Képviselő-testületi határozat módosítása: a/ A sárvári 134/1 hrsz-ú ingatlan közös tulajdonú területének értékesítése /Batthyány u. 13./.
ELŐTERJESZTÉS 10/2012. /I.26./ számú képviselő-testületi határozat módosítása (Sárvár, 134/1 hrsz-ú ingatlan közös tulajdonú területének értékesítése) Tisztelt Képviselő-testület! Kérelemmel fordult Önkormányzatunkhoz Horváthné Takács Marianna Sárvár, Csokonai u. 1/a. szám alatti lakos, és Gecse Balázs Sárvár, Újsziget u. 1. szám alatti lakos, mint a Sárvár, Batthyány u. 13. szám alatti társasház tulajdonostársai, melyben azt kérik, hogy az Önkormányzat módosítsa a 10/2012./I.26./ számú határozatában előírt szerződéskötési határidőt. A mellékelt határozatban az Önkormányzat, mint tulajdonostárs – a többi tulajdonostárs azonos nyilatkozata mellett - megvásárlásra ajánlott fel a közös tulajdonú udvarból 16 m2 és 24 m2 terület 5000 Ft/m2 áron, valamint tulajdonosi hozzájárulást adott a megvásárolt területre raktár épület és garázs építéséhez. Az építési engedélyezési eljárás elhúzódása miatt azonban nem tudják az ügyfelek az adásvételi szerződést előkészíteni a november 30.-i határidőre, ezért kérik a határidő meghosszabbítását 2013. április 30. napjáig. A határidő hosszabbítás önkormányzati érdeket nem sért. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy módosítsa 10/2012. /I.26./ számú határozatát az alábbiak szerint: Az adásvételi szerződés megkötésének határideje 2013. április 30. legyen. A határozat módosítással nem érintett részei hatályban maradnak. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete módosítja 10/2012. /I.26./ számú határozatát az alábbiak szerint: Az adásvételi szerződés megkötésének határideje 2013. április 30. A határozat módosítással nem érintett részei hatályban maradnak.
Határidő: közlésre azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2012. november 7. Kondora István s.k. polgármester
177
178
179
SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA MŰSZAKI IRODA 9600 SÁRVÁR VÁRKERÜLET 2-3.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HELYBEN
TÁJÉKOZTATÁS 10/2012. /I.26./ számú képviselő-testületi határozat módosítása (Sárvár, 134/1 hrsz-ú ingatlan közös tulajdonú területének értékesítése) Bizottsági döntések
358/2012. (11.08.) számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a 10/2012. /I.26./ számú képviselő-testületi határozat módosítását az előterjesztés határozati javaslata szerint.
Sárvár, 2012. november 9.
/: Rosenfeld Istvánné :/ irodavezető
180
b/ A Petőfi úti és az Alkotmány úti hőkörzetek összekapcsolása.
ELŐTERJESZTÉS Tulajdonosi hozzájárulás módosítása a Petőfi úti és az Alkotmány úti hőkörzetek összekapcsolásához A Reál-Energo Kft. (1062 Budapest, Székely u. 10. I/20. sz.) azzal a kéréssel fordult Sárvár Város Önkormányzatához, hogy a Petőfi úti és az Alkotmány úti hő körzetek összekapcsolása kapcsán adja tulajdonosi hozzájárulását a 157, 159, 194, 195/8, 195/10, 225, 242, 260, 3133és 3138/7 hrsz.-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanok vonatkozásában. A Képviselő-testület 225/2012. /X.25./ számú képviselő-testületi határozatával a tulajdonosi hozzájárulást előírások betartása mellett megadta. A határozat harmadik bekezdése értelmében a felbontott burkolatot teljes szélességben kell helyreállítani. „A 194 hrsz-ú Ady Endre utca, 225 hrsz-ú Dózsa Gy. utca, 242 hrsz-ú Vörösmarty utca 260 hrsz-ú Gárdonyi Géza utca, 3133 hrsz-ú Hunyadi utca és 3138/7 hrsz-ú Petőfi utca burkolatát bontás után eredeti állapotára, Trγ 90% tömörségi fokra tömörítve, teljes szélességében kell helyreállítani.” A vezeték tervezésével megbízott cég költségbecslése alapján fenti kikötés az eredetileg költségelt nyomvonalas helyreállítással szemben ~ 13 millió Ft többletköltséget jelent. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a 225/2012. /X.25./ számú képviselő-testületi határozat harmadik bekezdését a az alábbiak szerint módosítsa: A 194 hrsz-ú Ady Endre utca, 225 hrsz-ú Dózsa Gy. utca, 242 hrsz-ú Vörösmarty utca 260 hrsz-ú Gárdonyi Géza utca, 3133 hrsz-ú hunyadi utca és 3138/7 hrsz-ú Petőfi utca burkolatát bontás után eredeti állapotára, Trγ 95% tömörségi fokra tömörítve nyomvonalasan kell helyreállítani. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a 225/2012. /X.25./ számú képviselőtestületi határozat harmadik bekezdését az alábbiak szerint módosítja: A 194 hrsz-ú Ady Endre utca, 225 hrsz-ú Dózsa Gy. utca, 242 hrsz-ú Vörösmarty utca 260 hrsz-ú Gárdonyi Géza utca, 3133 hrsz-ú hunyadi utca és 3138/7 hrsz-ú Petőfi utca burkolatát bontás után eredeti állapotára, Trγ 95% tömörségi fokra tömörítve nyomvonalasan kell helyreállítani. A 225/2012. /X.25./ számú határozat jelen módosítással nem érintett rendelkezési hatályban maradnak.
Határidő: közlésre azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. november 07. Kondora István s.k. polgármester
181
SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA MŰSZAKI IRODA 9600 SÁRVÁR VÁRKERÜLET 2-3.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HELYBEN
TÁJÉKOZTATÁS A 225/2012. /X.25./ számú képviselő-testületi határozat módosítása (Tulajdonosi hozzájárulás a Petőfi úti és az Alkotmány úti hőkörzetek összekapcsolásához) Bizottsági döntések . 357/2012. (11.08.) számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a 225/2012. /X.25./ számú képviselő-testületi határozat módosítását az előterjesztés határozati javaslata szerint. Sárvár, 2012. november 9.
/: Rosenfeld Istvánné :/ irodavezető
182
11/ Napirendi pont Egyebek.
183