MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. január 23-án /csütörtök/ 16.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal nagytermében /Sárvár, Várkerület 3. II.em./ ülést tart, amelyre meghívom. Napirend előtt: A polgármester beszámol a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, tett intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. N A P I R E N D: 1. Beszámoló a városi főépítész munkájáról. Előadó: Czigány György városi főépítész 2. Beszámoló a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és kistérsége 2013. évi munkájáról. Előadó: Rábáné Varga Anita szolgálatvezető 3. Beszámoló a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájáról. Előadó: Takács Zoltán igazgató 4. A Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Takács Zoltán igazgató 5. Agenda 21 - A fenntartható fejlődés helyi programjának felülvizsgálata. Előadó: dr. Kulcsár László szakreferens 6. Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft között 2013. szeptember 27-én megkötött hulladékszállítási szerződés 2., számú mellékletének módosítása. (Később kerül fel a honlapra.) Előadó: Kondora István polgármester 7. Pályázat benyújtása hulladékszállítási díj kompenzációra. (Később kerül fel a honlapra.) Előadó: Kondora István polgármester 8. Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú (Batthyány u. 9-1. szám alatti) ingatlan Sárvár Város Önkormányzata ingyenes tulajdonba adása. Előadó: Kondora István polgármester 9. A Parti Invest Kft-nek a sárvári 1907/9 hrsz-ú (a Kanizsai utcáról nyíló beépítetlen terület) ingatlan önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelmének elbírálása. Előadó: Kondora István polgármester
10. A Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft-vel megkötött ingatlanhasználati szerződés módosítása. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 11. „A közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése Sárváron és a környező településeken NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 – műszaki ellenőri feladatok elvégzése” tárgyában meghatalmazás elfogadása a MÁV Zrt. Részéről. (Később kerül fel a honlapra.) Előadó: dr. Bankits László irodavezető 12. A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálata, szükség szerint módosítása. Előadó: Sütő Károly aljegyző 13. A Simon Júdás vásárral kapcsolatos döntések: a) A 2013. évi országos Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámoló jóváhagyása, b) A vásártartás 2014. évi feltételeinek meghatározása. Előadó: Papp József bizottsági elnök 14. Tájékoztató az önkormányzat és intézményei által 2013-ban igényelt és elnyert pályázati támogatásokról. Előadó: Kondora István polgármester 15. Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvár Távhő Kft. közötti „Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról” szóló szerződés módosítása. Előadó: Kondora István polgármester 16. Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás víziközmű vagyonának ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. (Később kerül fel a honlapra.) Előadó: dr. Szijártó Valéria jegyző 17. Egyebek. Napirend után: Kérdések, bejelentések. Sárvár, 2014. január 17. /: Kondora István :/ polgármester
Tartalomjegyzék 1. napirendi pont Beszámoló a városi főépítész munkájáról. ..................................................... 8 2. napirendi pont Beszámoló a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és kistérsége 2013. évi munkájáról. ............................................................................................................................... 13 3. napirendi pont Beszámoló a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájáról. ................... 24 4. napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi munkatervének jóváhagyása........... 38 5. napirendi pont Agenda 21 - A fenntartható fejlődés helyi programjának felülvizsgálata.... 51 6. napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft között 2013. szeptember 27-én megkötött hulladékszállítási szerződés 2., számú mellékletének módosítása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)..................................................... 62 7. napirendi pont Pályázat benyújtása hulladékszállítási díj kompenzációra. (Később kerül fel a honlapra.) ............................................................................................................................... 63 8. napirendi pont Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú (Batthyány u. 9-1. szám alatti) ingatlan Sárvár Város Önkormányzata ingyenes tulajdonba adása........................................................ 64 9. napirendi pont A Parti Invest Kft-nek a sárvári 1907/9 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelmének elbírálása............................................................... 66 10. napirendi pont A Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft-vel megkötött ingatlanhasználati szerződés módosítása................................................................................................................ 75 11. napirendi pont „A közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése Sárváron és a környező településeken NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 – műszaki ellenőri feladatok elvégzése” tárgyában meghatalmazás elfogadása a MÁV Zrt. Részéről. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.) .................................................................................................... 78 12. napirendi pont A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálata, szükség szerint módosítása. ........................... 79 13. napirendi pont A Simon Júdás vásárral kapcsolatos döntések: .......................................... 94 a) A 2013. évi országos Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámoló jóváhagyása. ............................................................................................................................. 94 13. napirendi pont b) A vásártartás 2014. évi feltételeinek meghatározása. .......................... 102 14. napirendi pont Tájékoztató az önkormányzat és intézményei által 2013-ban igényelt és elnyert pályázati támogatásokról. ........................................................................................... 113 15. napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvár Távhő Kft. közötti „Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról” szóló szerződés módosítása....................................................... 115 16. napirendi pont Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás víziközmű vagyonának ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)................................................................................................................................ 117
Beszámoló a képviselő-testület 2013. december 12-ei ülése óta történt jelentősebb eseményekről
December 14-én az adventi rendezvénysorozat csúcspontját jelentette a Kossuth-díjas Csík zenekar koncertje a Tinódi Gimnázium Sportcsarnokában. 2014. január 31-éig látható a Nádasdy-vár Folyosó Galériáján a művelődési központ rajzpályázatára beérkezett pályamunkák kiállítása. A téma természetesen a karácsony volt: kedvenc karácsonyi élmény, dalillusztráció, képeslapterv és Betlehem. A pályázat eredményhirdetése 2013. december 15-én volt. A díjátadó egyben a január végéig megtekinthető kiállítás megnyitását is jelentette, amelyhez Grodwaltné Martos Veronika tanárnő fűzött köszöntőt. December 15-én Advent harmadik vasárnapján a „Sárvári Advent a Kossuth téren” című rendezvénysorozat keretében a Kegye János pánsíp művész zenélt, majd a Tinódi Gimnázium kórusa adott műsort Pernecker Csilla tanárnő vezényletével. Az ünnepélyes gyertyagyújtás Hevér Mihályné a gimnázium igazgatójának közreműködésével történt. A rendezvényre kilátogatókat a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő forralt borral és teával látta vendégül. Nagy Béla festőművész emlékkiállításának megnyitójára a sárvári Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében került sor ezüstvasárnap. 25 millió forintos beruházással elkészült a Nádasdy-vár hídjának a felújítása. A december 18án tartott avatáson jelen volt Ágh Péter országgyűlési képviselő is. Az avatáson Kondora István polgármester által a Néptánckörnek ajándékozott hordóját gurították végig. December 18-án került sor a műfüves labdarúgópálya átadására a Sárvári Futball Club Sporttelepén. A beruházás bruttó huszonhatmillió forintból valósult meg. December 18-án felavatták a gimnázium előtti parkolót. December 18-án került sor a „Sárvár, Petőfi úti és Alkotmány úti hőkörzetek kazánházi és távhőszolgálati korszerűsítése” projekt támogatási szerződésének ünnepélyes aláírására. December 22-én, Advent negyedik vasárnapján a Weörös Sándor Színház művészeinek műsora után a Szent László Katolikus Iskola diákjai adtak műsort a Kossuth téren. Advent negyedik gyertyáját Ördög Tibor igazgató gyújtotta meg. A rendezvényre kilátogatókat forralt borral és teával a Danubius Hotel látta vendégül. December 23-án került sor a központi háziorvosi ügyeleti ellátását biztosító új személygépkocsi ünnepélyes átadására. December 29-én került megrendezésre a Ma’ mint’ Ti Színjátszó Csoport ünnepi koncertje a Szent László katolikus templomban. A Sárvári Média Nonprofit Kft. által meghirdetett az Év Sárvári Embere 2013. szavazáson „Az Év Sárvári Embere 2013” Dr. Drácz Lajos, az Önkormányzati Kórház Sárvár osztályvezető főorvosa, „Az Év Sárvári Ígérete 2013” Gál Boglárka Sára, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 8. a osztályos tanulója, „Az Év Sárvári Közössége 2013” Sárvár és
Vidéke Méhész Egyesület és a Sárvári Környezetvédő és Természetbarát egyesület lett. December 30-án jótékonysági malacsütést szervezett a Bassiana Hotel tulajdonosa és igazgatója. A bevételt a Szent László Katolikus Általános Iskola alapítványa részére ajánlották fel. Megépülhet a légimentőbázis Sárváron, jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár év végi sajtótájékoztatóján. Január 2-án Dr. Tiborcz János rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány ünnepi állománygyűlésen nevezte ki a Sárvári Rendőrkapitányság vezetőjévé Fekete Géza rendőr alezredest. Január 4-én a Tinódi Gimnázium sportcsarnokában került megrendezésre a Sárvári Koncertfúvószenekar hagyományos újévi koncertje. Veres András megyéspüspök január 7-én egész napos vizitációra érkezett Sárvárra. A nap során a Szombathelyi Egyházmegye főpásztora számos hitéleti és társadalmi eseményen vett részt. A Sylvester Könyvbarátok Klubjának első 2014 évi összejövetelén a Tarisznyások együttes adott műsort január 15-én. Január 18-én a Gárdonyi Géza Általános Iskola sportcsarnokában kerül megrendezésre a Városi Bál.
Sárvár, 2014. január 15. ( : Kondora István : )
JELENTÉS a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 214/2013. /IX.26./ számú határozatában a képviselő-testület jóváhagyta a SÁRVÁR TÁVHŐ Kft. és a KISERŐMŰ SRV 2005 Kft. jogviszonyát szabályozó megállapodást. A képviselő-testület a jóváhagyását adta ahhoz, hogy a SÁRVÁR TÁVHŐ Kft. a KISERŐMŰ SRV 2005 Kft-vel új hőszolgáltatási szerződést kössön. A SÁRVÁR TÁVHŐ Kft. ügyvezetője a polgármesterrel való egyeztetést követően saját hatáskörben jogosult az előterjesztés szerinti szerződésben foglalt határidők módosításáról dönteni, és annak megfelelően a másik féllel megállapodást kötni. Az előterjesztés mellékletét képező megállapodás 2013. 10. 08. napján aláírásra került, és a KISERŐMŰ SRV 2005 Kft. a 19.092.939,- Ft-ot határidőben megfizette. A fentiek alapján a KISERŐMŰ SRV 2005 Kft. ellen kezdeményezett felszámolási eljárás szünetelését kérték a felek, melyről a bíróságtól irat még nem érkezett. Az új hőszolgáltatási szerződéshez szükséges átalakítások intézése már megkezdődött. A megállapodás 2.2. pontja szerinti átalakítás költsége 270.000,- Ft lesz, melyet a TÁVHŐ és a KISERŐMŰ 50-50%-ban visel. Folyamatban van továbbá annak engedélyeztetése, hogy a KISERŐMŰ közvetlenül a szolgáltatótól vásárolja a gázt. Az átalakítás akkor lesz csak elkezdhető, ha az engedély megérkezik. Az ügyek jelenlegi állása alapján várhatóan 2014. 01. 31. napjáig sor kerül a megállapodás szerinti átalakítások elvégzésére, és így 2014. 02. 01. napjától kezdődően a KISERŐMŰ a gázmotort újból elkezdi működtetni, már ténylegesen a TÁVHŐ Kft. érdekeinek és igényeinek megfelelően. Az új hőszolgáltatási szerződés aláírásra került, de annak hatályosulása csak a gázmotor újbóli üzemelésével kezdődik. Ezt követően már az új hőszolgáltatási szerződés hatálya alatt kerül sor a KISERŐMŰ SRV Kft. még fennálló tartozásának kompenzálással történő rendezésére. 260/2013. /XI.28./ számú határozatában a képviselő-testület a Sárvári Turisztikai Egyesületet – mint civil szervezetet – 1.700.000,- Ft működési célú támogatásban részesítette. A támogatás biztosítása az önkormányzat által a SÁRVÁR TOURIST & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak nyújtott 10.668.000,- Ft tagi kölcsönből történik. A pénzösszeg átadása helyett ezen összegű tagi kölcsönből, mint követelésből az Önkormányzat 1.700.000,- Ft nagyságrendű követelést a Sárvári Turisztikai Egyesületre engedményez, aki azt kizárólag a SÁRVÁR TOURIST & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál végrehajtandó törzstőke-emelésre használhatja fel. A Sárvári Turisztikai Egyesülettel a működési célú támogatás nyújtásáról szóló megállapodás és az engedményezési szerződés 2013. december 3-án került aláírásra. 261/2013. /XI.28./ számú határozatában a képviselő-testület mint a tulajdonosi jogok gyakorlója – egyetértett azzal, hogy a SÁRVÁR TOURIST & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 3. napjára kitűzött taggyűlésén végrehajtandó törzstőke-emelésben az Önkormányzat részt vegyen. A részvétel 6.800.000,- Ft összegű tagi kölcsön – mint elismert követelés – apportálása révén valósulna meg, ugyanezen nagyságrendben. 2013. december 3-án a TDM taggyűlésen, a polgármesteri kötelezettségvállalás a Képviselőtestületi határozat szerint megtörtént, a szerződés 2013. december 3-án aláírásra került. 262/2013. /XI.28./ számú határozatában a képviselő-testület a SÁRVÁR TOURIST & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot 2.168.000,- Ft tagi kölcsön átalakításával 2.168.000,- Ft összegben működési célú támogatás jogcímén végleges célú pénzeszköz átadásban részesítette.
2013. december 3-án a végleges célú pénzeszköz átadásra vonatkozó megállapodás aláírásra került. 269/2013. /XI.28./ számú határozatában a képviselő-testület támogatta Fekete Géza rendőr alezredes úr Sárvári Rendőrkapitányság vezetőjévé történő kinevezését. Január 2-án Dr. Tiborcz János rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány ünnepi állománygyűlésen nevezte ki a Sárvári Rendőrkapitányság vezetőjévé Fekete Géza rendőr alezredest.
Sárvár, 2014. január 17.
dr. Szijártó Valéria s.k.
1. napirendi pont Beszámoló a városi főépítész munkájáról.
HATÁROZATI JAVASLAT:
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a városi főépítész 2013. évi munkájáról szóló beszámolót tudomásul veszi.
Sárvár, 2013. december 19. Határidő:azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Kondora István polgármester
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 9600 SÁRVÁR VÁRKERÜLET 2.
JELENTÉS FŐÉPÍTÉSZI TEVÉKENYSÉGRŐL 2013. évre vonatkozóan
Sárvár Város Főépítészi tevékenységét 2002. február 27-től látom el. Szerződésünk szerint alkalmankénti tételes elszámolás alapján kapom a díjazásomat. A 2013-as évben magánberuházók belvárosi védett környezetben történő épület átalakítások, homlokzatfelújítások kapcsán kerestek meg. Az önkormányzati elképzelésekkel, fejlesztésekkel kapcsolatban több esetben adtam főépítészi indoklást, illetve vettem részt a véleményezésben. Emellett a jogszabályi környezet módosulása miatt szükségessé váló önkormányzati tervezési feladatok előkészítésében vettem részt. 2013. évben néhány társasház és kisebb kereskedelmi szálláshely építése valósult meg, kezdődött el, illetve előkészítése folyamatban van. Több megkeresés érkezett a 2014 – 2020. évi uniós ciklusban várható pályázati forrásokra alapozva az egyes építési telkek beépítési lehetőségeivel kapcsolatban. Ugyancsak több esetben kerestek meg rendezési tervi értelmezésekkel kapcsolatban, ahol - az építéshatóság kompetenciáját hangsúlyozva - segítettem a konkrét igények és a jogszabályi lehetőségek összehangolását. Településrendezési eszközökről: A város településszerkezeti és terület-felhasználási koncepciója és az erre épülő szabályozási terv véleményem szerint megfelelő. Kisebb módosítások igénye több esetben jelentkezik. Egy várható gazdasági konjunktúra ezt természetesen módosíthatja. Extenzív, külterületi zónában megvalósítható, területigényes fejlesztési igények az elmúlt évben nem jelentek meg, belterületi nagyobb fejlesztések különböző mértékben, de előkészítettek. Légibázis kialakítása kapcsán Sárvár településszerkezeti terve módosult, amelynek kapcsán feladatom volt véleményezni illetve a tervezőkkel egyeztetni. A képviselő-testület elfogadta a településszerkezeti tervet. A légibázis Sárvár igazgatási területének délkeleti részén, a 0324/9 hrsz-ú ingatlan - 0320/70 hrsz-ú 84.sz. országos másodrendű főút, 0324/74 út által határolt tömbben valósul meg. Különleges beépítésre nem szánt légimentési terület került szabályozásra, a 0324/76 hrsz területen mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) területből ~0,9 ha nagyságú különleges beépítésre nem szánt légimentési terület került kijelölésre. A változtatás oka, hogy a légimentő bázis számára helykijelölés történt a 84-es főút csomóponti kialakításainak és a légügyi szempontok, előírások figyelembevételével. Sárvár Város Önkormányzata a Posta tér és környezete átalakítását tervezi a 183, 186 hrsz-ú telkeken. A tervezett fejlesztéssel kapcsolatba főépítészi egyeztetéseket folytattunk le. A tér és környezete átalakításának tervei mind kertészeti, mind építészeti vonatkozásában igényesek, a megvalósuló térrendszer bekapcsolódik a város gyalogos szerkezetébe, újabb, színvonalas szolgáltatásokat kínálva a sétáló közönségnek. Ezzel a fejlesztéssel a már nagyrészt kialakult hosszirányú gyalogos tengelyre egy újabb, sokszínű haránttengely fűződik fel. A térrendezés során az eddig zavaros gépjármű forgalom is rendeződik.
Az új köztemető létesítésével, helykiválasztásával kapcsolatban a kisajátítási eljáráshoz főépítészi indoklás készült, amellyel a kisajátítás szükségességét és a helyválasztást kellett indokolni. Elkészült Vas megye településfejlesztési koncepciója, amelybe az egyes települések helyzetértékelését (lakosság, munkaerőpiac, munkaellátottság, lakásellátottság, infrastruktúra, idegenforgalom, területi kapcsolatok) valamint ezek hosszú távú vonatkozásait, a település fejlesztési igényeit is figyelembe veszik. Sárvár vonatkozásában az adatszolgáltatás előkészítésében vettem részt. Ebben szerepel, hogy a város a gazdálkodását meghatározó Ipari Park kialakítása után a turisztikai – idegenforgalmi fejlesztéseket tűzte ki célul. A történelmi város - értékeire, a termálkincsre és a táji – természeti adottságokra alapozva joggal számíthatott arra, hogy országosan elismert üdülőhellyé váljon. A városvezetés a tervezett idegenforgalmi fejlesztések megalapozásaként a főbb fejlesztési szegmenseket meghatározta és a városszerkezetet az adottságok és lehetőségek figyelembevételével átalakította. Ennek során a város D-i, a Rába folyó ölelésével kijelöl területein új üdülőterületi fejlesztési zónát jelölt ki, megépítette a területet feltáró utat, kijelölve azon a fejlesztési területeket, védve és strukturálisan alkalmazva az értékes zöldfelületeket. Majd az elmúlt 10 év alatt 2 ütemben jelentős gyógy-, családi fürdő, strand- és szállodafejlesztést hajtott végre. Ezzel párhuzamosan támogatta a magánerős kereskedelmi szálláshely fejlesztéseket. Így több kisebb egység mellett 2 jelentős szállodafejlesztés is megvalósult (Spirit, Park Inn), és várható továbbiak építése. Mindezek mellett a történelmi értékek méltó környezetének bemutatását segítendő, megújult a Nádasdy vár, átépült a folyamatosan tehermentesülő városközpont, ahol további fejlesztések tervezettek Jelentősen fejlődött a rehabilitációs főprofillal rendelkező kórházi épületegyüttes. A városközpont és a fürdő között a járdák teljes átépítésével sétány létesült. A történelmi értékek védelme és méltó továbbépítése miatt a történelmi városközpont határait a szabályozási terv kiszélesítette. 2012-ben a város turisztikai – idegenforgalmi zónáját és kapcsolódó zöldterületeit gyógyhellyé minősítették. Integrált Városfejlesztési Stratégia készül a város fejlesztési területeire, amelynek tervi munkarészét a város korábbi rendezési terén is dolgozó, így a várost jól ismerő település tervező készít, együttműködve a városvezetéssel, a Közös Önkormányzati Hivatal szakembereivel. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a városrendezési tervre épülő, illetve esetleg arra visszaható, egy fejlesztési szemléletű, középtávot átölelő (6-8 év) dokumentum, amelynek célja a városban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre, kijelölt akcióterületekre vonatkozó megalapozott célok kitűzése, annak középtávon történő érvényesítése, olyan fejlesztési elhatározások rendszere, amely a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban az önkormányzat és magánberuházások pályázhatnak. Az IVS elkészítését ösztönzi az Unió, sőt kötelez is, tekintettel arra, hogy feltétele például a város-rehabilitációs pályázatok elnyerésének. Kötelező az adatgyűjtésen alapuló helyzetelemzés és vizsgálat, az erősségek, nehézségek azonosítása, amelyre a fejlesztési stratégia alapozódik. Főépítészként ennek szakmai koordinálásában vettem részt, illetve tartom a tervezőkkel a kapcsolatot. Jelenleg vizsgálatok folynak, illetve a tervkészítést megelőző akcióterület meghatározása történik, amelyre az alább felsoroltakat javasoltam, amelyek egyébként általában a szabályozási tervben is fejlesztési területek: - Déli üdülőterületi zóna o fürdő és környezete o Csónakázó tó környezete o Bagolyrét o MG RT volt területe - volt Cukorgyár területe - Ipari Park területe - belváros - Újmajor - Ostffyasszonyfai út melletti erdősült terület - elkerülő úton túli volt Középmalom, Végmalom környezete (Turisztikai terület)
-
Hegyközség
Városrendezéssel kapcsolatos néhány aktuális felvetést kezdeményeztem a városvezetés felé, ezek egyeztetése folyamatban van. Javasoltam helyi parkolást elősegítő szabályozás beépítését a szabályozási tervbe, amely a magán- és kisvállalkozói fejlesztéseket segítené elő, elsősorban a belvárosban. Az itteni telekstruktúra és az előírt, általában zártsorú beépítésű, kisvárosias beépítést lehetővé tevő szabályozás, valamint a tényleges igények indokolják a jogszabályban megfogalmazott, általános és szigorú követelmények enyhítését. Erre több városban több éve vannak jó példák, amelyek a fejlesztéseket segítik. Ez a jogszabályban előírt parkolók számának mérséklését, telken kívüli, akár közterületi elhelyezését is tartalmazhatja. Ennek kapcsán javasoltam az építéshatósági munka könnyítése, a beruházóik egyértelmű tájékoztatása érdekében az általános, országos rendeletekből törölt gyeprács zöldfelületi arányosításának, zöldfelületi mutatóra vonatkozó beszámításának szabályozását. Addig is konkrét építéshatósági ügyekben a korábbi jogszabály illetve a joggyakorlat figyelembe vételét ajánlottam. A történelmi belvárosban folyó, illetve tervezett homlokzatrekonstrukciók kapcsán sokszor kellett határozott álláspontot képviselni, azok korrekt, igényes, esztétikus kivitelezése érdekében, de általában az építtetők elfogadták véleményemet. Nagyobb erőfeszítést kellett tennem és több tervezővel konzultálni, határozott álláspontot kialakítani például a Batthyány utca 42 – 46. számú lakóépület homlokzat felújítása kapcsán, ahol a könnyedség és elegancia igényét együtt kellett a homlokzatszínezésnél megalkotni, a már megkezdett színezés, megrendelt anyagok figyelembe vételével. Véleményem szerint sikerült is, a belváros egyik meghatározó, tömegében nyomasztó épülete a színezés után jobban illeszkedik a kisvárosias környezetbe. Általában megtalálom az építtetőkkel a közös hangot, sajnos ez nem vezetett eredményre a Batthyány utcai üzletek előtető építésével kapcsolatban. Bízom abban, hogy munkám hozzájárult Sárvár város eddigi és jövőbeli fejlődéséhez. Ezúton is köszönetet mondok a hivatal kollektívájának segítőkész szakmai munkájukért, amellyel feladataimat jelentősen könnyítették. Kérem Önöket, hogy beszámolómat szíveskedjenek elfogadni. Sárvár, 2014. január 02.
Tisztelettel:
Czigány István városi főépítész
TÁJÉKOZTATÁS Beszámoló a főépítész tevékenységéről szóló beszámoló bizottsági döntéseiről.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága nyílt szavazással, egyhangúlag, 8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:
13/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a főépítész tevékenységét tartalmazó beszámoló elfogadását.
Sárvár, 2014. január 13.
/: Dr. Bankits László :/ irodavezető
2. napirendi pont Beszámoló a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és kistérsége 2013. évi munkájáról.
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és Kistérsége 2013. évi munkájáról szóló beszámolóját tudomásul veszi.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Kondora István polgármester
Beszámoló a Kolping Támogató Szolgálat - Sárvár és Kistérsége 2013. évi szakmai munkájáról
Készítette:
Rábáné Varga Anita szolgálatvezető
,, Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el”
/Jókai Mór/
Szolgálatunk a városban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felügyelete alatt álló Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó irányításával működik. Szolgálatunk 2005. januárjától biztosít támogató szolgáltatást a Sárváron fogyatékkal élő személyek részére. A Szolgálat típusa az 1993. évi III. tv és az 1/2000. (1.7.) SZCSM rendelet szerint- szociális alapellátás bentlakás nélkül, TEÁOR száma: 8810
A támogató szolgáltatás célja A fogyatékkal élő személyek és családtagjaik saját lakóhelyükön, lakókörnyezetükben történő segítése, személyre szabott komplex feladatok és ellátások közvetítésével; az igénybevevő életvitelének megkönnyítése lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása; azaz a társadalmi hátrányok csökkentése érdekében és az igénybevevő társadalmi aktivitását növelő módon végzett segítő, támogató szolgáltatás a cél.
A Szolgálat adatai Neve:
Kolping Támogató Szolgálat – Sárvár és Kistérsége
Székhelye:
9600 Sárvár, Dózsa György u. 14.
Ágazati azonosítója:
S0200657
Adószám:
18895540-1-18
Fenntartója:
Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (továbbiakban: KOSZISZ)
Szakmai felügyelet:
Katolikus Szeretetszolgálat Zárdakert Idősek Otthona, Katolikus Módszertani Intézmény, Dabas
Működési területe:
Sárvár (elsődleges ellátási terület) és térsége
A Támogató Szolgálat működése Tárgyi feltételek: • Az irodahelyiség
A Szolgálat irodája Sárvár, Dózsa György utca 14. szám alatt található. Az épület az Önkormányzat tulajdonát képezi. A Szolgálat részére az Önkormányzat helyiségbérleti szerződés alapján egy épületrészt biztosít, amely akadálymentesített , 2 irodahelyiségből és 1 vizesblokkból áll. Iroda nyitva tartása: Hétfő- csütörtök:
8 óra -16 óra
Péntek:
8 óra-14 óra
Szolgáltatásainkat igénybe lehet venni munkanapokon 6-16 óráig, szükség esetén, előzetes megbeszélés alapján ettől eltérő időpontban is klienseink rendelkezésére állunk. Az iroda helyiségei és berendezései a támogató szolgálat munkatársainak és az ellátottaknak megfelelő feltételeket biztosít. Rendelkezünk a szükséges berendezéssekkel, irodagépekkel és eszközökkel. Az épületen jól láthatóan került elhelyezésre a Támogató Szolgálatot jelző tábla. • Gépjárművek Szolgálat rendelkezésére áll egy Opel Vivaro, LHU-625 forgalmi rendszámú 9 személyes gépjármű, amely alkalmas kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkezünk még 1 db Opel Zafira, HSL-915 forgalmi rendszámú 7 személyes járművel. A járművek biztosítottak és 2013.09.30. napjától rendelkeznek Parkolási igazolvánnyal is.
Személyi feltételek:
Szolgálatunknál 5 személy látja el a feladatokat. 4 fő dolgozik teljes 8 órás munkaidőben - 1 fő szolgálatvezető, aki felsőfokú szociális képesítéssel rendelkezik, 2 fő személyi segítő, akik szociális gondozó és ápoló, illetve szociális asszisztens végzettséggel, valamint 1 fő személyi szállító, aki gépkocsivezető jogosítvánnyal, illetve pályaalkalmassági vizsgával rendelkezik. Továbbá 1 személy pedig 6 órás munkaidőben dolgozik személyi szállító munkakörben, a jogszabályban előírt képesítéssel. A szolgálat dolgozói valamennyien elvégezték az 1/2000. SZCSM rendelet alapján előírt támogató szolgálati képzést. Amennyiben lehetőségünk van, úgy részt veszünk kreditpontos továbbképzéseken is. Szolgálatunknál 2013. májusában vezetőváltás történt, mivel GYED időszakom letelt, és ismét munkába álltam.
Feladataink:
2013. évben feladataink a jogszabályok értelmében változatlanok maradtak −
Személyi segítő szolgálat
A személyi segítő a fogyatékkal élő személy lakásán, illetve lakókörnyezetében nyújtanak segítséget. A rászorulók állapotától, illetve igényeiktől függően, önállóságuk megőrzése mellett, mindennapi életük megkönnyítésére irányul a segítés. Gyakori igényként jelentkezik a higiénés feladatok ellátása, személy körüli teendőkben segítés, lakásfenntartással kapcsolatos feladatok, felügyelet. Továbbá elősegítik a (köz)szolgáltatásokhoz való hozzáférést (boltba, gyógyszertárba, orvoshoz kísérés). −
Szállító szolgálat
Szállításunk jelentős részét az idei évben is azok a sérült gyermekek jelentették, akiket a szombathelyi Aranyhíd Oktatási - Nevelési Integrációs Központba és a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Iskolába, Gyermek és Diákotthonba szállítottunk általános iskolai foglalkozásokra. A tanulók szállítása mellett olyan eseti szállításokat/igényeket tudunk kielégíteni, melyek időpontban összeegyeztethetők a rendszeres szállításokkal. Ezeket az igényeket próbáljuk a lehetőségekhez képest teljesíteni. −
Információnyújtás, tanácsadás
Fogyatékos klienseink és családtagjaik számára tájékoztatást nyújtunk az őket érintő támogatásokkal, eseményekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve minden kérdésre, problémára igyekszünk megoldást találni és választ adni. Érdeklődni lehet személyesen, vagy telefonon. -
Kiegészítő szolgáltatások
Adományok
közvetítése;
önsegítő
csoportok
létrehozása,
támogatása;
gyógyászati
segédeszközökhöz való hozzájutás segítése-kölcsönzése; közösségi szolgáltatások, programok szervezése; állapotjavító és megőrző szolgáltatások közvetítése; jeltolmács szolgálat elérhetősége.
A Szolgálat finanszírozása
A Fenntartó és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által megkötött Finanszírozási szerződés értelmében Szolgálatunk 2013. évben a támogató szolgáltatás
ellátására 12.817.000 Ft működési támogatást kapott, amelyért Szolgálatunknak 5911 feladatmutatót kell teljesítenie. Ebből: szállító szolgáltatásra vállalt feladatmutató:4010 ; személyi segítésre vállalt feladatmutató: 1901 egységben került meghatározásra az NRSZH által. Feladatmutatót csak azon személyekre lehet elszámolni, akik súlyos fogyatékossági állapotukat igazolni tudják (fogyatékossági támogatásban (FOT), emelt összegű családi pótlék, vakok személyi járadékában részesülnek), azaz szociálisan rászorult személynek minősülnek. Azok a kérelmezők, akik nem tudják igazolni fogyatékossági állapotukat, valamint az ellátási területen kívül laknak - azaz szociálisan nem rászorult személyek -, őket a szabad kapacitás terhére tudjuk csak ellátni. A feladatmutató számítása az alábbiak szerint történik: 1. halmozottan fogyatékos vagy autista ellátott esetén: személyi segítésre fordított idő (perc)/ 40 (perc) 2. egyéb szociálisan rászoruló ellátott esetén: személyi segítésre fordított idő (perc)/ 60 (perc) 3. szállítási tevékenység esetén: szállítási tevékenység (km)/5 (km)
Ellátottak köre
A Szolgálat igénybevételére az ellátási területen élő, ott bejelentett lakcímmel rendelkező, fogyatékkal élő személyek jogosultak, akiknek mozgásszervi, értelmi, érzékszervi fogyatékossága miatt szüksége van a támogató szolgálat által nyújtott szolgáltatásokra, a társadalmi életbe való egyenlő részvétel biztosításához. A támogató szolgáltatások valamennyi fogyatékossági csoportba tatozó személyre kiterjed:
- siketek és nagyothallók - vakok és gyengénlátók - értelmileg akadályozott - mozgásszervi fogyatékosok - autisták
A szolgálatnál nyilvántartásba vett kliensek többsége értelmileg akadályozott, illetve mozgáskorlátozott. A személyi segítést többnyire időskorú és középkorú mozgássérült emberek
veszik
igénybe.
Sok
esetben
így
megoldható,
hogy
otthonukban,
lakókörnyezetükben maradjanak. Információnyújtást többségében a hozzátartozók kérik. Személyi segítésben részesülő klienseinknél rendszeresen nyújtunk információt, illetve segítünk az ügyintézésben. Minden kliensünkről a törvényileg előírt adminisztrációt folyamatosan vezetjük.
Kimutatás 2013-es évre (2013. január 01.- 2013. december 15. időszakban) 2013- ban ellátottak száma összesen: 36 fő, ellátásból kikerült : 6 fő.
2013. december 15-ig aktuális kimutatás:
-
Létszám szerinti megoszlás:
Szociálisan rászorult ellátottak száma (rendelkeznek tanúsítvánnyal):
26 fő
Szociálisan nem rászorult ellátottak száma (nem rendelkeznek tanúsítvánnyal): 4 fő
Ellátottak száma összesen december 15-ig:
-
30 fő
Nem szerinti megoszlás:
Szociálisan rászorult ellátottak megoszlása
férfi
nő
18 fő
8 fő
Szociálisan nem rászorult ellátottak megoszlása
férfi
nő
4 fő
0 fő
-
Ellátási forma szerinti megoszlás:
Szociálisan rászorult ellátottak Személyi segítésben részesült:
4 fő
Szállító szolgáltatásban részesült:
14 fő
Mindkét szolgáltatásban részesült:
8 fő
Szociálisan nem rászorult ellátottak Személyi segítésben részesült:
1 fő
Szállító szolgáltatásban részesült:
3 fő
Mindkét szolgáltatásban részesült:
0 fő
-
Szociálisan rászorult ellátottak fogyatékosság típusa szerinti megoszlása
Értelmi fogyatékos:
9 fő
Mozgásfogyatékos:
7 fő
Halmozottan sérült:
1 fő
Autista:
7 fő
Érzékszervi fogyatékos:
1 fő
Down:
1 fő
Igazolt feladatmutató száma:
(2013. január 01. - 2013. november 30. időszakban)
Feladatmutató (fe.) összesen száma: 9613,8811 fe. (személyi segítés 2542,4991fe. + szállítás 7071,382 fe.)
Térítési díjak A személyi segítés és a szállító szolgálat térítésköteles szolgáltatások, az információnyújtás, tanácsadás pedig térítésmentes. A térítési díjak meghatározása Fenntartói hatáskörben van, törvényi előírások figyelembevételével történik. Az ellátott anyagi és szociális helyzetére tekintettel, valamint a szolgáltatásnyújtás rendszerességét figyelembe véve, kedvezményt tudunk biztosítani. A térítési díj méltánylása a Fenntartó által működtetett Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK SZOCIÁLISAN RÁSZORULTAK RÉSZÉRE 2013. ÉVRE Szállítás térítési díja.
70 Ft/ km
Személyi segítés térítési díja:
300 Ft/óra
TÉRÍTÉSMENTES KATEGÓRIÁK: a.) Ügyfél nélküli ügyintézés. b.) Szállítás közbeni személyi segítés biztosítása. c.) Közösségi programokon való személyi segítés, szállítás. d.) Információnyújtás, tanácsadás. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK NEM SZOCIÁLISAN RÁSZORULÓK RÉSZÉRE 2013. ÉVRE Szállítás térítési díja:
100 Ft/ km
Személyi segítés térítési díja:
500Ft/óra
TÉRÍTÉSMENTES KATEGÓRIÁK: a.) Közösségi programokon való részvétel. b.) Információnyújtás, tanácsadás.
Együttműködés más szolgáltatókkal: Az ellátottak számára - a helyi szervezetekkel való együttműködés miatt megfelelő az információáramlás- naprakész tanácsokkal szolgálhatunk a lehetőségekről, elérhetőségekről.
Különösen kiemelendő a Mozgássérültek Egyesületének Sárvári Csoportjával való kapcsolatunk. Az egyesület sárvári kirendeltségének tagjait rendszeresen szállítjuk kedvezményesen kirándulásokra, rendezvényekre.
Szolgálatunk segítségére, állandó támogatására minden esetben számíthatnak a Sárvár- és környékén élő mozgássérült tagok. A kirándulásokon kívül más szabadidős programokon is részt vettünk: szalonnasütés, bográcsozás, mozi délután, különböző kiállítások, előadások.
Ellenőrzések 2013. évben Szolgálatunknál a Vas Megyei Kormányhivatal- Szociális- és Gyámhivatala, a Katolikus Szociális Módszertani Konzorcium, valamint a Magyar Államkincstár tartott teljes körű ellenőrzést. Az ellenőrzések során pozitív elbírálásban részesültünk.
Tervek 2014. évre A közeljövőbe szeretnénk a 7 személyes gépjárművet lecserélni egy 9 személyesre, a szállítási igények növekedése miatt. Továbbá 2014. december 31. napjáig van finanszírozásunk, ezért pályázatot nyújtunk be a Szolgálat zökkenőmentes működtetésére.
Tisztelettel kérem a szakmai beszámoló elfogadását.
Tisztelettel:
Sárvár, 2013. december 16. ........................................................ Rábáné Varga Anita szolgálatvezető
Tájékoztatás A Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és Kistérsége 2013. évi munkájáról szóló beszámolóval kapcsolatos bizottsági döntésről
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Humán Erőforrás Bizottsága az 1/2014. (I.06.) számú bizottsági határozatával javasolja a Képviselő-testület számára, hogy a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár és Kistérsége 2013. évi beszámolóját vegye tudomásul.
Sárvár, 2014. január 15. Dr. Kapuy Adrienn irodavezető
3. napirendi pont Beszámoló a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájáról.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájáról szóló beszámolót, mint az intézmény éves szakmai munkájának értékelését elfogadja.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester,
Sárvár, 2014. január 3.
/ : Kondora István : / polgármester
Tájékoztató a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájának beszámolójáról szóló bizottsági döntésről
Humán Erőforrás Bizottság 2/2014. (I.06.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás bizottsága javasolja a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkájáról szóló beszámoló képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását az előterjesztéssel megegyező tartalommal.
Sárvár, 2014. január 14. Erdős Katalin sk. irodavezető
4. napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi munkatervének jóváhagyása.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi munkatervét a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Takács Zoltán igazgató
Sárvár, 2014. január 3.
/ : Kondora István : / polgármester
Tájékoztató Humán Erőforrás Bizottság 3/2014. (I.06.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás bizottsága javasolja a Nádasdy Ferenc Múzeum 2014 évi munkatervének képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel megegyező tartalommal történő jóváhagyását. Jogi és Ügyrendi Bizottság 1/2014. (I.9.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi munkatervét a tervezettel megegyező tartalommal hagyja jóvá.
Sárvár, 2014. január 14. Erdős Katalin sk. irodavezető
5. napirendi pont Agenda 21 - A fenntartható fejlődés helyi programjának felülvizsgálata.
Előterjesztés Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja – felülvizsgálat
Tisztelt Képviselő-testület! Az Európai Unió által finanszírozott projektek tervezésekor kötelező elem a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása. A pályázóknak, így több projekt esetében Sárvár város Önkormányzatának is a környezeti fenntarthatóság elvének az érvényesítését a pályázati dokumentációban illetve a projekt végrehajtása során, a fenntartási időszak végéig ellenőrizhető módon érvényre kell juttatnia. Többek között ezt a célt szolgálja az Önkormányzati Képviselő-testület által 2011. januárjában elfogadott „Sárvár város fenntartható fejlődési jelentése és programja”. A jelenleg érvényben lévő pályázati útmutatók alapján a fenntartható fejlődés helyi programját rendszeres időközönként (legalább kétévente) felül kell vizsgálni, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeget összefoglalóan kell értékelni és mindig az adott körülményekhez igazodva kell aktualizálni. A most elkészült dokumentáció is ezeket a szempontokat figyelembe véve készült el. A felülvizsgált programot a Gazdasági Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 2014. január 9-én megtárgyalta. A bizottság 16/2014 (I.9.) számú határozata szerint a Képviselőtestület elé terjesztendő anyagban a dokumentáció Közbiztonságról szóló fejezete kerüljön átdolgozásra. A bizottsági határozat értelmében a dokumentáció közbiztonságról szóló fejezete átdolgozására került, az előterjesztés mellékletét képező dokumentáció egységes szerkezetben már a javított szöveget tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a „Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja” felülvizsgálati dokumentációt jóváhagyni szíveskedjen.
Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a „Local Agenda 21 – A fenntartható fejlődés helyi programja, Sárvár” felülvizsgálati dokumentációját az előterjesztéssel megegyező tartalommal jóváhagyja. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal
Sárvár, 2014. január 16. Kondora István polgármester
Munkaszám: Témafelelős:
107/2013. dr. Petróczki Ferenc
LOCAL AGENDA 21 – A FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA
SÁRVÁR FELÜLVIZSGÁLAT
Megrendelő:
Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Készítette:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.
2013. november
ALÁÍRÓLAP
LOCAL AGENDA 21 – A FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA SÁRVÁR FELÜLVIZSGÁLAT
Készítette:
ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41.
Témafelelős:
dr. Petróczki Ferenc
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS .............................................................................................................. 4
2. 2.1.
HELYZETELEMZÉS................................................................................................. 6 A fenntarthatósági terv illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba ................................................................................................................ 6
2.1.1. Fontosabb nemzetközi és országos folyamatok............................................................. 6 2.2. Változások a település életében a felülvizsgált időszakban (statisztikai adatok, 3.
kapcsolatok).................................................................................................................. 8 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT
4.
IDŐSZAKBAN ........................................................................................................... 9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN ......................................................................................................... 11
4.1.
Infrastruktúra, humán erőforrások .............................................................................. 11
4.2. 5.
Épületek, területek...................................................................................................... 17 A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉNYEZŐK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 18
5.1.
A levegő minősége...................................................................................................... 18
5.2.
Vízminőség................................................................................................................. 19
5.2.1. Felszíni vizek .............................................................................................................. 19 5.2.2. Felszín alatti vizek....................................................................................................... 20 5.3.
Hulladékgazdálkodás .................................................................................................. 25
5.3.1. A Sárvár-Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja ............................... 27 5.4.
Talajminőség............................................................................................................... 28
5.5.
Zaj és rezgésvédelem .................................................................................................. 29
5.6. 6.
Élővilág- és természetvédelem .................................................................................... 30 A GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT
7.
IDŐSZAKBAN ......................................................................................................... 31 A SZOLGÁLTATÁSOK, TURIZMUS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT
8.
IDŐSZAKBAN ......................................................................................................... 33 A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN.......................................... 34
8.1. 9.
Vallásfelekezetek......................................................................................................... 35 A POLGÁRI TÁRSADALOM, A KÖZBIZTOSNÁG BEMUTATÁSA ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN.......................................... 37
9.1. 10.
Közbiztonság.............................................................................................................. 38 OKATÁSI RENDSZER, KULTÚRA, SZABADIDŐ ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 45
10.1. Oktatás ....................................................................................................................... 45 10.2. Kultúra ....................................................................................................................... 48 11. 12.
AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN... 50 A SPORT- ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ALAKULÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN......................................................................... 52
13.
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK, PROBLÉMAELEMZÉS ................................... 54
14. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................. 55 14.1. A város fenntartható fejlődés menedzsmentjének elvei az Európai Fenntartható Városok 1996-os Brüsszeli Nyilatkozata, az 1997-es Brémai Nyilatkozat és az Amszterdami Egyezmény értelmében ......................................................................... 55 14.2. A lakóterületek rehabilitálásának és fenntartható fejlődésének alapelvei, az általános városrendezési terv ..................................................................................................... 56 14.3. Nemzetközi dokumentumok ...................................................................................... 56 15.
HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉP MEGFOGALMAZÁSA .............................................. 58
16.
A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA ....................... 59
16.1. Sárvár potenciális fejlesztési célkitűzései...................................................................... 59 16.2. A környezet szerepe a fejlesztési célkitűzések elérésében............................................. 60
1.
BEVEZETÉS
Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében a környezetből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Ezen okoknál fogva a fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy az adott település környezeti, szociális, gazdasági helyzetét megismerjük, a meglévő problémákat feltárjuk (kedvezőtlen légszennyezettségi mutatók, kialakult szegregáció, magas munkanélküliségi ráta stb.). A fenntarthatósággal összefüggő célok és programok meghatározásának előfeltétele tehát a rendszeres állapotfelmérés, melynek egyik eszköze a település környezetvédelmi programja. A hatályos törvényi szabályozás értelmében minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, melyet közgyűlése vagy képviselő-testülete hagy jóvá. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. „Küldetése”, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők megfelelő életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdaságikörnyezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján történő haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el: a helyi demokratikus folyamatok támogatásával kölcsönös cselekvésre sarkall. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt.
Mára a fenntarthatóság jelentősége a nemzetközi és nemzeti intézmények célkitűző és tervezőstratégiai tevékenységében olyan domináns szerepet tölt be, hogy joggal említhetjük a XXI. század elejének „civilizációs fordulataként” (Gáthy 2005.) A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együttműködésével javasolja folytatni. Az alapfeladat a helyi hatáskörben befolyásolható fejődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a „helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb. – tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrás támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó, fejlesztő, termelő, szolgáltató és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybevételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. Noha a fenntarthatóság ökológiai-természeti korlátai eltérő kockázatokat hordoznak és különböző súlyúak, mára az egyik leghangsúlyosabb problémakört: a klímaváltozásból eredő emberi-, társadalmi következmények jelentik (Al Gore 2006.). Ezért a klímaváltozás hatásai elleni védekezésre történő felkészülés – a klíma-alkalmazkodás – a globális, regionális és helyi fejlődés fenntarthatóságának egyik hangsúlyos részterületévé lépett elő. Az Európa Terv projektjeinek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak, s így több projekt esetében Sárvár Város Önkormányzatának is a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kellett juttatnia. Ebből következik, hogy környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell. Jelen dokumentáció is ezt a célt szolgálja.
2.
HELYZETELEMZÉS
2.1.
A fenntarthatósági terv illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba
2.1.1. Fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU első politikai és cselekvési programja az 1992-2000. közötti időszakra vonatkozó V. Környezetvédelmi Akcióprogram, megy a „Fenntarthatóság Felé” címet viseli, s része a Riói Agenda 21 végrehajtásának. Az akcióprogram meghatározó célja a környezeti szempontok ágazati politikába integrálása, valamint a kormányok, a vállalati szféra és a közvélemény együttes fellépésének megteremetése volt. Az ágazati politikák közül a program az ipart, az energiát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mivel ezeknek a szektoroknak van különösen nagy hatásuk a környezeti állapot megőrzése és javítása szempontjából. Az V. Akcióprogram következtében csökkent a határon átnyúló légszennyezés, javult a vízminőség és mérséklődött az ózonlyukat károsító anyagok kibocsátása. Az elért eredmények szerényebbek voltak a vártnál, így az Európai Unió megalkotta jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramját, mely a „Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk” címet viseli, s melynek feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak: „A környezet érdekében történő helyi cselekvés széles körben elterjedt, és az emberek azon érdeklődésére utal, hogy úgy vigyáznak a környezetükre, hogy kellemes legyen ott élni, vagy hogy megóvják a helyi vidéket és a vadvilágot. A tervezésben való lakossági részvétel javítható a könnyebben hozzáférhető és jobb minőségű információ révén.” Az Európai Unió a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. Az Európai Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Szabadságon, demokrácián és az alapvető emberi jogok tiszteletén alapuló társadalmat épít, amely támogatja az esélyegyenlőséget és a nemzedékek közötti szolidaritást. A stratégia szerint a fenntartható fejlődés középpontjában az életminőség javítása áll, s ehhez a környezet védelmét és a társadalmi kohézió célkitűzéseit az innováció, a növekedés és a
munkahelyteremtés motorjává kell tenni. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben a Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Agenda 21” program („LA21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. A nyilatkozatban foglalt ENSZ program végrehajtását koordináló ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága rendszeresen áttekinti a fenntarthatóság területein az elért eredményeket, illetve az akadályozó tényezőket és ajánlásokat dolgoz ki a nemzetközi fórumokon elfogadott célok elérése érdekében. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzatok, valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozás, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együttműködésével javasolja folytatni. Az alapfeladat a helyi hatáskörben befolyásolható fejődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a „helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb. – tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrás támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó, fejlesztő, termelő, szolgáltató és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybevételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. Magyarország környezetpolitikai céljainak átfogó keretét 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A program kidolgozásáról, megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Az első időszakra szóló program (mely 1997-2002 időszakra szólt) célja az volt, hogy felmérje a rendszerváltást követően a környezet állapotát. Valamint felszámolja a felhalmozódott problémákat és a továbbiakat megelőzze. A második program (2003-2008) az EU csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő. Ez alatt a két programidőszak között csökkent a környezetre mért terhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme. A mostani Környezetvédelmi Program 2009-2014. évekre szól. Az ország fenntartható fejlődését kívánja elősegíteni. A területi sajátosságokat, a társadalmi igényeket igyekszik figyelembe venni, és ez alapján foglalja rendszerbe a környezet védelmére irányuló célokat, feladatokat.
2.2.
Változások a település életében a felülvizsgált időszakban (statisztikai adatok, kapcsolatok)
Sárvár népessége 14.764 fő (2011. KSH). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években – ha kismértékben is – folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. Ezt jól mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, 2007-ben 15.460-an, míg 2010 januárjában a népesség már csak 14.906 fő volt. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950-es évek elején született, nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés. A város 64,65 km2-en terül el, népsűrűsége 2011. évben 228,4 fő/km2 volt (a megyére jellemző mutatószám négyzetkilométerenként 76,9 fő volt). A népsűrűség változása jól tükrözi a lélekszám alakulását. Az elmúlt időszakban a sárvári lakosságszámot a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándorlás is kedvezőtlenül befolyásolta, közülük utóbbiak hatása volt a nagyobb. 2011-ben 127 fő volt a belföldi vándorlási különbözet. Az elvándorlásban – a város viszonylag kedvező munkaerő-piaci helyzete ellenére – valószínűleg döntő szerepet játszik a munkanélküliség. 2011ben a KSH adatai szerint 484 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a városban. 2011-ben az ezer lakosra jutó adózók száma 528 fő, az egy főre jutó, személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1.682.000 Ft, az egy főre jutó személyi jövedelemadó 232.000 Ft volt (lásd 1. táblázat).
1. táblázat Sárvár népességstatisztikai adatai, 2011. nyilvántartott álláskereső
terület km2
lakónépesség (fő)
természetes szaporodás, fogyás (-)
belföldi vándorlási különbözet
pályakezdő* (%)
diplomás* (%)
64,65
14.764
- 4,7
8,6
4,7
8,3
*
a pályakezdők, diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből
ezer lakosra jutó adózók száma (fő) 528
egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó (ezer Ft) 232
3.
TERMÉSZETI IDŐSZAKBAN
ÉRTÉKEK
ÉS
VÁLTOZÁSA
A
FELÜLVIZSGÁLT
Sárvár város közigazgatási területe összesen 6464,5 ha. A Földhivatal nyilvántartása szerint ebből 861,1 ha belterület; 5494,3 ha külterület; 109,1 ha pedig zárkert. A kimutatás szerint Sárvár közigazgatási területének több mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Az erdőterületek aránya (20,5%) meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli – erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes – formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori – főként az ártéri – gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma elenyésző a csekély kiterjedésük miatt. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: -
Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum; NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008); Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmárerdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Állókút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek.
Részletes ismertetésük a 2010 januárjában elkészült, Sárvár Város fenntartható fejlődését összesítő jelentésben (LA 21 program) megtörtént, ezért jelen dokumentáció keretében ezeket nem részletezzük újra, csak az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokra fókuszálunk. 2013-ban változott a helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája Sárváron. Sárvár város Önkormányzata 2013. május 31-i ülésén döntött arról, hogy a Csónakázó-tó mellett lévő egykori agyaggödör területét (1247/1 hrsz.) helyi védelem alá vonja. A terület természetvédelmi
kezelésével a természetes élőhelyek kialakítása és fenntartása valamint az idegenhonos növények állományának visszaszorítása érhető el. A terület vízutánpótlásának biztosításával jó természetességű vizes élőhely alakítható ki, amely szaporodó helyet biztosítana a kétéltű fajoknak, valamint biztosítaná a mocsári teknős élőhelyének fennmaradását. A Csónakázó tó melletti felhagyott téglagyári agyaggödör védetté nyilvánításával elsődleges cél a területen előforduló kétéltű és hüllőfajok élőhelyének védelme és fenntartása. A területet az 1960as évek végéig a Sárvári Téglagyár anyagnyerő helyként hasznosította, melyet a tevékenység befejezését követően rekultiváció nélkül hagyott hátra. Az azóta eltelt idő alatt a terület spontán módon növényzettel betelepült. A fásszárú növények közül elsősorban fűz, nyár és éger telepedtek meg. Az aljnövényzetben főleg zavarástűrő és inváziós fajok uralkodnak (aranyvessző, csalán, szeder). Az agyag kitermelése előtt a terület potenciális vegetációja ártéri ligeterdő vagy gyertyános-kocsányos tölgyes erdő lehetett. Erre utal a szomszédos parkerdő gazdag tavaszi geofiton aljnövényzete (Galanthus nivalis, Gagea lutea, Corydalis cava, Anemone ranunculoides, Anemone nemorosa). A terület mélyebb részein a csapadék és talajvíz hatására időszakosan kiszáradó mocsarasodó, vízállásos foltok alakultak ki, amelyek szaporodó helyül szolgálnak a kétéltű fajoknak. Itt található a ritka védett mocsári teknős (Emys orbiculare) állománya. A terület természetvédelmi kezelésének irányelvei -
állandó vízellátás biztosítása; a mocsári teknős élőhelyének fenntartása; az idegenhonos növények visszaszorítása; az elszáradt és balesetveszélyes fák kivágása csak vegetációs időszakon kívül történhet; élő fák kivágására csak indokolt esetben (pl. balesetveszély elhárítása) történhet; telepítés csak őshonos, tájba illő fajjal történhet.
A területen található vizes élőhely természetvédelmi célú fejlesztése érdekében az önkormányzat 2013. áprilisában pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program pályázati rendszeréhez, melynek bírálata jelen dokumentáció készítésének időpontjában még nem zárult le. A projekt elsődleges célja az agyaggödrök helyén egy kb. 2,0 ha szabad vízfelületű vizes élőhely kialakítása. Ezzel egyúttal a felhagyott bányagödör rekultivációja, újrahasznosítása is megoldódna. A vizes élőhely kialakításával biztosítható a területen előforduló kétéltű fajok szaporodó helye, illetve a mocsári teknős populációjának stabilizálódása. A vizes élőhely a Gyöngyös-patakkal történő összeköttetése révén rövid idő alatt benépesül halakkal illetve számos madárfajnak szolgálhat táplálkozó helyül. A vizes élőhely mellett a terület tájrendezésével természetközeli gyertyános-tölgyes faállományú pihenőerdő létesülne. A tájrendezést követően természetvédelmi célú tanösvény kialakításával a terület élővilágát bemutató tájékoztató táblák elhelyezésére kerül sor. Így a projekt hozzájárul a természetvédelmi ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztéséhez is
4.
AZ ÉPÍTETT IDŐSZAKBAN
KÖRNYEZET
4.1.
Infrastruktúra, humán erőforrások
ÉS
VÁLTOZÁSA
A
FELÜLVIZSGÁLT
A sárvári lakosok száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, egyrészt az alacsony születésszám, másrészt az elvándorlás következtében. A születések számát tekintve az országos folyamatokkal gyakorlatilag azonos ütemű és irányú népesedési folyamatok zajlódtak le a városban az elmúlt évtizedekben. A fiatal és idős népesség aránya alapján a társadalom fokozatosan elöregszik. Az öregségi index a városban az országos átlaggal egyezik meg, de az elöregedés a régiós átlagnál kisebb mértékű. Jelenleg 4.251 nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő él Sárváron (átlagos nyugdíjuk 100.575 Ft), miközben a nappali tagozaton tanulók száma az általános iskolákban 83 fő, a középiskolákban 46 fő. Száz bölcsődei férőhelyre 160 gyermeket írtak be, egy óvodai gyermekcsoportra 27 kisgyermek jut.
Vezetékes ivóvíz ellátás A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az Önkormányzat alapfeladatai közé tartozik. Sárvár város vízellátását 1997-től a Sárvár, Jákfa, Rábapaty és Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. végzi. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető, artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a sárvári vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását a sárvári vízműtelepen lévő 5 db, valamint az újmajori vízműtelepen lévő 2 db mélyfúrású kút biztosítja. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában működnek. A szükséges többletvíz-mennyiséget igény szerint a sárvári vízműgépház biztosítja. A Sárvár-Víz Kft. meghatározott rendszerességgel elvégezteti az ivóvíz céljára termelő kutak vizének vizsgálatát. A vízvizsgálatokat a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vasivíz Zrt. szombathelyi laboratóriuma szerződéses alapon végzi. A rendszeres vizsgálatok a következő komponensekre terjednek ki: -
kémiai vizsgálatok: hőmérséklet, KOI, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, m-lugosság, összes keménység, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, összes aktív klór;
-
bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas szám, Coliform szám, baktériumszám 22 és 37 °Con;
-
biológiai vizsgálatok: szeszton mennyiség, vas-mangán baktériumszám, kénbaktériumszám, fonalas baktériumszám, gombaszám, összes szervezetszám, zooplankton szám, fitoplankton szám.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatok biztosítják az egészséges ivóvíz szolgáltatást, valamint, hogy Sárvár ivóvízhálózatába szennyezés nem kerülhet. Mikroorganizmusok által előidézett járványos megbetegedés a lakosság körében mindeddig nem fordult elő. A felszín alatti vizek tekintetében a korábbi években potenciális szennyezőforrást jelentett a lakosságnál keletkező szennyvizek nem megfelelő kezelése. Az egyedi szennyvízgyűjtők nem megfelelő műszaki védelme a szennyvíz talajvízbe jutását nem akadályozta meg. 2002. és 2006. között azonban Sárváron befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, ami kommunális szennyvizek biztonságos elvezetését és kezelését teszi lehetővé. A városban kiépített közüzemi vízvezeték-hálózat 73,6 km hosszú. Az összes szolgáltatott víz mennyisége 1.030 ezer m3, melyből a lakosság fogyasztása 677 ezer m3 volt 2011-ben, a KSH adatai szerint. A város mindazokkal a közművekkel rendelkezik, amelyek a lakosság és a gazdasági szereplők ellátásához nélkülözhetetlenek.
Szennyvízcsatorna-ellátottság, szennyvíztisztítás A települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására terjed ki. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését irányozza elő. E programhoz kapcsolódóan Sárvár város teljes területén 2011. év végére megvalósult a közműves szennyvízcsatorna teljes kiépítése. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak a Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt 2005-ben megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése is. A sikeres próbaüzem után a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 76-1/14/2007. számú határozatban adta meg a telep vízjogi üzemelési engedélyét. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7.000 m3/nap értékre növekedett. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja. Ez a szennyvíztisztító telep látja el Rábasömjén és Rábapaty települések szennyvizének tisztítását is.
A szennyvízcsatorna hálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével együtt kedvezően alakult a lakások csatornahálózatra történő csatlakozása is, amelyre a talajterhelési díj bevezetése is ösztönzően hatott. 2013-ban az önkormányzat tovább folytatta a település szennyvíz csatornahálózatának kiépítését. Ebben az évben Sárvár-Hegyközség területén a Sótonyi, Celldömölki, Újhegy, Kilátó és Iskola utcákban indult el a szennyvízcsatorna beruházás. A beruházás főbb műszaki paraméterei: -
gravitációs szennyvíz gerincvezeték: 2.555 m; beton tisztító akna: 23 db; lakossági bekötővezeték: 797,8 m; szennyvízátemelő telep: 1 db; szennyvíz nyomó vezeték: 763 m; szennyvízbekötések száma: 74 db.
A szennyvízcsatorna építési munkálatok 2013. év végéig befejeződnek, 2014. május 31-ig pedig megtörténik a burkolat helyreállítás. Az elvezetendő szennyvizek befogadója a szabad kapacitással és érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező Sárvár városi szennyvíztisztító telep. A telepen gépi tisztítású finomrácson történő szűrés, tangenciális homokfogó műtárgyas homokfogás és előülepítés után a mechanikailag tisztított szennyvíz nagyterhelésű eleveniszapos rendszerű biológiai tisztításra kerül. A foszforeltávolítás hatásfokának növelésére a levegőztető medencékbe vas-só adagolás, a tisztított szennyvíz fertőtlenítésére nátrium-hypoklorit adagolás került kiépítésre. A szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyiségét a 2. táblázat ismerteti.
2. táblázat
A Sárvár városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyisége, 2010-2012. között
2010
tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) 1.845.335
keletkezett szennyvíziszap (t/év) 10.770
2011
1.715.600
11.480
2012
1.511.978
10.835
évek
A keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége (előkezelést követően) továbbra is mezőgazdasági területen, injektálással kerül elhelyezésre. A tevékenység folytatása talajvédelmi engedélyhez kötött, melynek feltételrendszerét az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszap mezőgazdasági területre csak akkor juttatható ki, ha nem tartalmaz a rendelet 5. sz. mellékletében
előírt koncentráció felett nehézfémeket illetve toxikus szerves vegyületeket. A sárvári szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap vizsgálati eredményeit a 3. táblázat mutatja be.
3. táblázat
A Sárvár városi szennyvíztisztító keletkezett szennyvíziszap főbb minőségi paraméterei, 2010-2012. között paraméter
határérték
2010.
2011.
2012.
pH
6,98
7,12
7,16
összes szárazanyag tartalom
4,94
3,35
4,09
összes szervesanyag tartalom
71,92
71,22
72,40
összes N (%)
6,99
6,98
6,86
összes foszfor ( P2O5 %)
5,36
6,6
4,59
összes kálium ( K2O %)
0,71
0,94
0,83
Pb (mg/kg)
750
<3
<3
23,2
Cd (mg/kg)
10
< 0,15
< 0,2
< 0,2
Co (mg/kg)
50
< 0,3
2,8
4,12
Cr (mg/kg)
1.000
< 1,50
15,61
15,45
Cu (mg/kg)
1.000
144
166
153
Mo (mg/kg)
20
< 1,50
<3
<3
Ni (mg/kg)
200
< 7,50
< 7,50
15,49
Hg (mg/kg)
10
< 1,50
< 1,50
< 1,50
Se (mg/kg)
100
< 3,00
< 3,00
< 3,00
Zn (mg/kg)
2.500
606
674
588
As (mg/kg)
25
< 0,75
< 0,75
15,68
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a sárvári szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap toxikus elem tartalma mindegyik vizsgált paraméter esetében határérték alatti. Közműolló alakulása Sárváron a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba a lakások 97,5 %-a be van kötve. A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (közműolló) folyamatosan csökkent és 2011-ben már csak 157 lakással kevesebb csatlakozott a csatornahálózatra, mint amennyi a vízhálózatra (a különbség mindössze 2,5 %-nyi volt). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 6.241 db, míg a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 6.084 db volt, a KSH adatai alapján.
Csapadékvíz-elvezetés A város területén a csapadékvíz elvezetése egyrészt zárt szelvényű csapadékcsatornákban (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezető árkokban történik. A csapadékvíz befogadói a
városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyös-műcsatorna), melyek a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. Sárvár Város Önkormányzata a Sárvár-Kertváros déli részének csapadékvízelvezető rendszerének kiépítését 2012. és 2013. években valósította meg. Közel két éves előkészítést (tervezés, engedélyeztetés és pályázatírást) követően a kivitelezés 2013. április és szeptember között valósult meg. A műszaki átadásra 2013. szeptember 30-án került sor. A beruházással a Tompa Mihály, Budai Nagy Antal, Arany János, Tomori Pál, Kassa, Mikes, Baross Gábor, Március 15., Nefelejcs, Akácfa, Tulipán, Hársfa, Nádasdy és Ungvár utcákban épült ki a csapadékvíz elvezető rendszer. A fejlesztés közvetlen haszonélvezői Sárvár kertváros városrész déli részének lakossága, továbbá az itt található vállalkozások és az idegenforgalomban meglévő magánszálláshelyek.
Villamosenergia-ellátás Sárvár város villamos energia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi. A szolgáltatás ma már mindenki számára elérhető. A felhasználásban a lakosság kis részt képvisel, a közületi, illetve ipari fogyasztás a meghatározó. 2011-ben 16.224 MWh volt a háztartások részére szolgáltatott villamos energia, a háztartási villamos energia fogyasztók száma pedig 7.342 db.
Földgázellátás A városban a közüzemű földgázszolgáltatást a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. biztosítja. A lakosság életminőségét nagymértékben javítja, hogy itt is elérhetővé vált a vezetékes gázszolgáltatás. A bekötések száma évről évre emelkedik, arányuk azonban számottevő elmaradást mutat a Győr-Moson-Sopron megyeitől. A vezetékes gáz fontosságát alátámasztja, hogy a fogyasztók szinte mindegyike lakásának fűtésére is használta ezt az energiafajtát. A lakossági felhasználás az időjárástól és a gáz árának alakulásától is függ, 2011-ben a szolgáltatott 17.750 ezer m3 gázból 1.084 ezer m3-t a háztartások részére továbbítottak. A háztartási vezetékes gázfogyasztók száma 2011-ben 3.901 volt, melyből 3.872 fűtési fogyasztó is egyben.
Közlekedés A kistérség arteliális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (Szombathely-Celldömölk villamosított, illetve Szombathely-Nagykanizsa, Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. Déli peremén vezet a 8. sz. főút. A kistáj Nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Állami közútjainak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km2, a főútsűrűség 7 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 30 %. Vasútvonalainak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. Vasútsűrűsége: 6,3 km/100 km2. Településeinek 13 %-a rendelkezik vasútállomással.
Sárvár város közlekedési hálózata Vas megyéhez hasonlóan sűrű. Négy főközlekedési útvonal halad át rajta, mindegyik – főleg nyáron – óriási forgalommal. A kistérség déli részén halad át az egész megye – sőt a régió – szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A 86-os főút egyben fontos európai észak-déli főút is (E65), amelyet a 84-es főút Hegyfalunál keresztez. Főút a 88-as is, amely az előző kettőt köti össze Sárvárnál. A sárvári elkerülő út 2009-ben készült el. Az elkerülő úttal lehetővé vált a 88. számú főút kelet-nyugati irányú átmenő forgalmának gyorsabb levezetése, továbbá a lakott terület élhetősége javult, a környezeti ártalmak csökkentek. A többi út harmadrendű főút, vagy összekötő út, állapotuk összességében kielégítő, de helyenként keskeny és rossz minőségű. Fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása. Helyi közúti tömegközlekedés csak a kistérségi központban, Sárváron van, ahol nyolc viszonylatban, 22 km vonalhálózaton szállítják az évi 320 ezer utast.
Járműállomány Az üzemeltető lakóhelye szerint Sárváron 2011-ben 4.832 db személygépkocsit tartottak nyilván (KSH), mely az itt élő lakosság számához (14.764 fő) viszonyítva elég nagy arányt jelent. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos – ám források hiányában csak lassan megvalósuló – törekvés. Kedvező fordulat azonban, hogy jelentősen mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya, és ez a közlekedés károsanyag-kibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Nyilván ennek is köszönhető, hogy Sárváron 1990 óta jelentősen csökken a légszennyező anyagok kibocsátása és javul a környezeti levegőminőség. A környezetvédelmi besorolási adatok alapjai a 2010. évben végrehajtott műszaki felülvizsgálatok és környezetvédelmi ellenőrzések voltak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján. További figyelemre méltó tény, hogy a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM10) kibocsátása szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NOx-kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyagcsoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása – az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére – ma még kedvezőtlenebb. A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM10) kibocsátása jelentősen lecsökkent, ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az akkortól érvényes EURO5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is (lásd később, PM2,5). A nemzetközi tendenciának megfelelően Sárváron is a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési
munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. Nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. Mivel a kerékpáros közlekedés egyre népszerűbb, ennek természetes velejárója, hogy a kerékpárosok is mindinkább a közúti balesetek szereplőivé válnak. Az üzemanyagok árának emelkedése, a környezettudatosabb gondolkodás, a városok zsúfoltsága, parkolási körülményei vonzóvá teszik ezt a típusú közlekedést, ám a résztvevők képzése, felelősségtudata, toleranciája közel nem módosul ennek megfelelő ütemben.
Távközlés Távbeszélővonalból 4.566 darab volt 2011-ben, ebből a lakásfővonal 3.750 darab, az ISDN vonal pedig 368 darab volt.
Kábel TV A kábelhálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-ben 4.426 darab volt.
4.2.
Épületek, területek
2011. év végén Sárvár lakásállománya 6.241 darab volt. Az adott évben 4 családi ház épült, melyből 3 darabot magánszemély épített és közüzemi vízvezetékkel és közcsatornával is ellátott. A megszűnt lakások száma szintén 4 darab volt, így összességében nem változott a lakások száma 2011-ben.
5.
A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉNYEZŐK FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
5.1.
A levegő minősége
ÉS
VÁLTOZÁSUK
A
A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító Kormányrendelet végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A környezetvédelmi törvény alapján az Önkormányzat az illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség határértékre – ami a miniszter hatásköre – nem vonatkozik. Az önkormányzatok települési környezetvédelmi programja a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazza a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyag-kibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve a tökéletlen égés következtében szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek. A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5 m magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható.
Fontos kapcsolódó információ, hogy 2011 és 2012 években Sárvár város városrészeinek gyógyhellyé minősítése1 céljából részletes levegőterheltségi vizsgálatokat végeztek. A mérések során vizsgálták a O3, NOx, NO2, SO2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom), az év során 4 különböző mérési periódusban (a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően). A kapott eredményekből megállapítható, hogy a mérések ideje alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés egyszer sem történt. Megállapítható továbbá, hogy a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértéket. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, a gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek is.
5.2.
Vízminőség
5.2.1. Felszíni vizek A város és közvetlen környéke meglehetősen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A Rába vízhozama a város körzetében kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátóképességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vizével táplálja a Téglagyári-, a Csónakázó- és az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. Vízminősége a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. A városban és környékén fellelhető további felszíni vizek részletes ismertetésétől eltekintünk (ezekről a Sárvár Város fenntartható fejlődését összesítő jelentés releváns fejezetei máig érvényes információkkal szolgálnak), csak az azóta eltelt időszak változásait ismertetjük. 1
Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek, stb.) adottak.
A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balaton üzemmérnöksége, Vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán az alábbi mintavételi helyeken:Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal. Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. A vízmintákból vizsgálatra került a fajlagos elektromos vezetőképesség, az oldott oxigén tartalom, illetve a szervesanyag forgalmi mutatók. A vízminőségi vizsgálatokon túl a Csónakázó-tó üledékét is vizsgálták (nedvesség-, szárazanyag- és hamutartalom, valamint izzítási veszteség). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció ≈0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban kimutatható. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázó tóban pedig ≈0,05 mg/l. Tehát a horgásztó befolyóiban volt a legmagasabb az ÖP koncentráció, a többi mérési ponton csökkent. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO3-N) koncentációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyös-műcsatornában > 3 mg/l volt, a Téglagyári-tóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammóniumnitrogén (NH4-N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyöngyösben az algabiomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban mintegy háromszorosára nőtt meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l értéket sem. A vizek tápanyag-ellátottsága jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag-ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt.
5.2.2. Felszín alatti vizek Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület, a földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen, a vasúti töltés oldalában lehet találkozni. A Rába bal parti területén csak egyetlen természetes forrás ismert: Sárvár város külterületén a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. Földrajzi helyzetéből eredően ugyanakkor a Sárvár alatti rétegek gazdag vízkészletet rejtenek. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz-készlet a régi ásott kutakat és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél
fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek2, így a talajvíz gyakran magas nitráttartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. A talajvíz mélysége Sárvár közigazgatási területén a Rába baloldali teraszos síkján 2-4 m között található, a Rába völgye felé 2 m-ig emelkedik. A Rába jobb oldalán emelkedő Kemeneshát vonulatán azonban 15-20 m mélységben jelenik csak meg. Kémiai összetételét tekintve a kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A talajvíz minőségéről a város területén létesített, a talajvíz esetleges minőségi változását észlelő (monitoring) kutak vizsgálati eredményeiből, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatok során mélyített fúrások eredményei alapján lehet tájékozódni. Az Önkormányzat kezelésében a XIII. városi felhagyott, rekultivált hulladéklerakó területén 5 db figyelőkút, a Sárvár-Hegyközségben felhagyott, rekultivált szilárdhulladék-lerakó területén összesen 11 db talajvíz mintavételi hely található. Ezek félévenkénti rendszeres vizsgálatáról az Önkormányzat gondoskodik és a vett vízmintákat a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre akkreditált laboratórium vizsgáltatja. A laboreredmények (az értékelő jelentés részeként) évente megküldésre kerülnek a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlanon (XIII. városi lerakó) lévő figyelőkutak 2012. évi vizsgálati eredményeit a 4. táblázat foglalja össze. A Sárvár-Hegyközség területén lévő mintavételi helyek vizének vizsgálati eredményeit az 5-7. táblázatok ismertetik, ahol a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) szereplő határértékektől eltérő, illetve azokat meghaladó mennyiségek vastagon szedve szerepelnek; a kimutathatósági határ alatti koncentrációkat „k. a.” jelöli.
2
Sárvár közigazgatási területe a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet értelmében a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés szempontjából nitrátérzékeny területnek számít, a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján pedig a felszín alatti vizek állapota szempontjából kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület.
4. táblázat
A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlan figyelőkútjainak vízvizsgálati eredményei (2012.)
vizsgált paraméter
S-1 számú kút (minta jele: S1) I. félév II. félév
S-2 számú kút (minta jele: S2) I. félév II. félév
S-3 számú kút (minta jele: S3) I. félév II. félév
S-4 számú kút (minta jele: S4) I. félév II. félév
S-5 számú kút (minta jele: S5) I. félév II. félév
pH
8,18
7,18
7,09
6,89
8,19
7,51
8,28
7,49
8,09
7,41
összes oldott a. (mg/l)
446
354
3160
2906
359
342
364
274
421
288
ammónium (mg/l)
1,12
1,23
27,1
40,4
0,20
1,89
0,08
1,57
1,54
1,05
nitrit (mg/l)
0,40
k. a.
0,08
k. a.
0,05
k. a.
0,09
k. a.
k. a.
k. a.
nitrát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
szulfát (mg/l)
37,0
25,9
62,1
28,6
k. a.
k. a.
27,7
k. a.
29,6
k. a.
foszfát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
0,42
k. a.
k. a.
klorid (mg/l)
78
72
448
406
47
90
36
48
39
37
k. a.
0,08
1,98
2,70
0,06
0,36
k. a.
0,15
k. a.
0,06
B (mg/l)
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az egyes vízmintákban kimutatott ammónium-ion koncentrációk jellemzően egész évben túllépik az Együttes rendeletben megadott határértéket, a bór mennyiségei egy kút (S-2) esetében nem megfelelőek. Az adatokat az előző évek vizsgálati eredményeivel és a vonatkozó határértékekkel összehasonlítva érdemi eltérések nem tapasztalhatók, bár meg kell jegyezni, hogy 2011-hez képest a vízminták ammónium-tartalma egységesen csökkenést mutat és az S2 jelű kút bór tartalma az előző évi eredményekhez képest jelentősen csökkent. Mint arra az előző évek jelentései is kitérnek, egyértelműen az S-2 jelű figyelőkút vizének minősége a legrosszabb. A határértékeket túllépő szennyezőanyag koncentrációk azonban (nagy valószínűséggel) inkább a kút kényszerűségből történt nem megfelelő elhelyezésére vezethetők vissza, mintsem a lerakó környezetszennyező voltát igazolnák (a kutak létesítése idején a lerakó közvetlen környezetében uralkodó rendezetlen terepviszonyok és a lerakóval szomszédos területeken jelentkező magas belvíz miatt az S-2 jelű kút a lerakótesten mélyült, így a belőle vett vízminta tulajdonképpen a lerakó feküjén összegyűlő szivárgó- és csurgalékvizek minőségét reprezentálja).
5. táblázat vizsgált paraméter pH vezetőképesség (µS/cm) KOIps (mg/l O2) ammónium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) klorid (mg/l) B (mg/l) Cr (µg/l) Ni (µg/l) Zn (µg/l)
A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó I. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek
határérték ≥6,5 és 9,0≤ 0,5 50 0,5 50 20 200
IV. jelű kút I. félév II. félév 7,51 6,87 2540 2730 -
V. jelű kút I. félév II. félév 7,31 6,85 1790 2071 -
37,0
45
0,79
0,56
3,90
1,98 49,6 -
0,12 18,8 0,06 k. a. 8,0 k. a.
k. a. 21,2 0,08 k. a. 9,61 k. a.
59,2 0,49 k. a. 17,6 k. a.
0,70 k. a. 19,6 k. a.
VI. jelű kút I. félév II. félév 7,40 6,93 1690 1710 0,07 0,08 0,18 k. a.
VII. jelű kút I. félév II. félév 7,45 7,02 1360 1550 0,07 0,02 0,14 k. a.
I. ütem 1. kút I. félév II. félév 7,82 7,34 852 916 3,3 2,4 0,04 0,03 0,08 k. a.
I. ütem 3. kút I. félév II. félév 7,54 7,27 1600 1660 5,5 7,0 0,06 k. a. 0,06 k. a.
144
134
62,2
89,2
69,0
73,7
224
157
k. a. k. a. 3,49 k. a.
k. a. k. a. 3,60 k. a.
k. a. k. a. 2,14 k. a.
0,06 k. a. 3,57 k. a.
93 -
113 -
169 -
222 -
I. ütem 4. kút I. félév II. félév 7,74 6,93 821 949 3,6 1,9 0,05 k. a. 0,06 k. a. 38,4 29,1 67 111 -
A táblázat adatai alapján az általános vízkémiai paraméterek közül a vízminták nitrát-tartalma jellemzően meghaladja az Együttes rendeletben megadott határértéket, míg az ammónium a monitoring rendszer új kútjaiban (IV. és V. jelű) magas. A IV. jelű kútban a bór is határérték közeli, illetve kismértékben meghaladja azt. A már korábban is vizsgált kutak vizsgálati eredményeit a korábbi évi adatokkal összehasonlítva nem tapasztalható érdemi változás.
6. táblázat vizsgált paraméter
A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó III/1. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek határérték
I. jelű kút I. félév II. félév 7,93 6,78 427 436 317 303 0,71 3,2 1,09 0,32 0,16 0,69
III. jelű kút I. félév II. félév 8,21 7,15 1860 2100 1292 1283 16 13 0,06 1,10 0,16 0,21 9,23 7,07 35,9 35,3 124 195
III. ütem 2. kút I. félév II. félév 7,20 6,70 1860 1690 1360 1132 17 6,3 k. a. 5,57 0,43 0,46
pH ≥6,5 és 9,0≤ vezetőképesség (µS/cm) összes oldott anyag (mg/l) KOIps (mg/l O2) ammónium (mg/l) 0,5 nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) 50 57,9 54,7 281 153 szulfát (mg/l) 250 101 43,4 161 240 klorid (mg/l) 24 28 155 137 B (mg/l) 0,5 k. a. k. a. 0,62 0,86 0,16 0,19 Cr (µg/l) 50 k. a. k. a. 6,48 6,94 k. a. k. a. Ni (µg/l) 20 4,35 4,08 32,4 34,9 10,8 15,2 Zn (µg/l) 200 k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. TPH (µg/l) 100 k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. * Nem vizsgált paraméter, mert a mintavételi pontban a mintavételkor mintázható vízmennyiség nem volt.
III. ütem 3. kút I. félév II. félév 8,05 7,01 1300 1080 955 750 5,0 3,3 0,08 0,09 0,15 0,12
596
158
79,8 110 0,09 k. a. 4,36 k. a. k. a.
139 80 0,18 k. a. 3,43 k. a. k. a.
Csurgalékvíz I. félév II. félév 7,91 8,18 10070 8460 5219 4674 730 16
272
273
128
3,28
429 433
157
1660
67,4 1700
3,20 51,8 84,9
8,00 62,7 101
110 k. a.
213 k. a.
Csapadékvíz 1 I. félév II. félév -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -
Csapadékvíz 2 I. félév II. félév -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -* -
A táblázat adatai alapján a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az Együttes rendeletben szereplő paraméterek legtöbbjének koncentrációja kisebb-nagyobb mértékben túllépi a megadott határértéket. Az I. és a II. félévi vizsgálati eredményei között többnyire nem mutatkoznak jelentős eltérések. A figyelőkutak közül a III. jelű vízminősége a legrosszabb. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás nincs.
7. táblázat
A Sárvár-hegyközségi inert hulladéklerakó figyelőkútjának vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek vizsgált paraméter pH vezetőképesség (µS/cm) összes oldott anyag (mg/l) KOIps (mg/l O2) ammónium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) szulfát (mg/l) klorid (mg/l) B (mg/l) Co (µg/l) Cr (µg/l) Ni (µg/l) Zn (µg/l)
határérték ≥6,5 és 9,0≤ 0,5 50 250 0,5 20 50 20 200
II. jelű kút I. félév II. félév 7,95 6,70 1010 1420 708 940 7,5 4,1 0,08 k. a. 0,08 k. a.
311 312 152 0,29 k. a. k. a. 3,02 k. a.
162 115 194 0,32 k. a. k. a. 6,19 k. a.
A táblázat adatai alapján az általános vízkémiai paraméterek közül a nitrát és a szulfát mért értékei haladták meg az Együttes rendeletben megadott határértéket. A nehézfémek- és toxikus elemek mért eredményei megfelelőek. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás tapasztalható az ammónium és a bór koncentrációjában, amelyek határértéke 2012-ben már mind a két esetben határérték alatti volt. Tekintettel arra, hogy a felhagyott hulladéklerakók Sárvár város ivóvízbázisával nincsenek kapcsolatban, a lakosság ivóvízellátását nem veszélyeztetik. A megvalósított műszaki rekultivációval a felszíni csapadékvizek hulladéktestbe történő szivárgása megszűnt, így azok további kioldó hatásával gyakorlatilag nem kell számolni. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek ~1400 m3 vizet a sárvári vízműtelepre. Az egészséges ivóvíz megőrzése szempontjából meg kell valósítani az üzemelő vízbázisok hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. Minőségi védelmük szintén kiemelt feladat, hiszen a termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy- és idegenforgalma.
5.3.
Hulladékgazdálkodás
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a közszolgáltatások, ezek között a településtisztaság és a köztisztaság feltételrendszerének megteremtése és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata. A törvény egyéb rendelkezései szerint a helyi közszolgáltatási feladatok egy részénél az önkormányzat – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – maga határozhatja meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, ugyanakkor törvény kötelezheti a települési önkormányzatokat egyes közszolgáltatások ellátására. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. Az önkormányzatok és a közszolgáltató közötti viszonyokról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-37/A §-ai rendelkeznek. Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervét (a továbbiakban: HHT) Sárvár Város Polgár-mesteri Hivatalán belül alakított munkacsoport készítette el, dr. Kulcsár László szakreferens vezetésével 2004ben. A tervezés a 2004-2009. közötti időszakra vonatkozott, a tervezés báziséve 2002. volt. A tervet Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervének megállapításáról szóló 25/2004. (VI. 24.) számú önkormányzati rendeletében fogadta el. A II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek – amely már az új hulladék keretirányelvben rögzített hulladékgazdálkodási követelmények alapján készült, és figyelembe veszi a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiáját, amely az EU pénzügyi tervezési időszakához igazodóan a 2007-2016. közötti időtávra került kidolgozásra. Ennek értelmében a HHT legutóbbi felülvizsgálatának főbb megállapításai: -
-
-
az elmúlt időszakban a hulladékhasznosítás területén az érdemi változást a csatornázottság előre haladásával (a közműolló záródása) egyidejűleg jelentősen megnövekvő kommunális szennyvíziszap mennyiségi változása eredményezte, melynek teljes mennyisége a korábbi gyakorlat szerint továbbra is mezőgazdasági területeken kerül felhasználásra, a talaj tápanyagutánpótlása érdekében. A korábban lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves hulladékok hasznosítását sikerült megoldani. Mivel a hegyközségi inert lerakó bezárt, így a tervezettel teljesen ellentétes folyamat játszódott le az inert építési-bontási hulladékáramok területén és a keletkezett (Sárvár közigazgatási területén nyilvántartott) mennyiségek drasztikusan lecsökkentek. A települési szennyvíz tisztításából származó iszapok mennyisége közelíti (bár kissé felette van) az előzetes tervekben kalkulált adatokat. A közcsatornába vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével sikerült a 100 %-os hasznosítási arányt továbbra is fenntartani.
A szelektív gyűjtést előmozdítandó a város különböző pontjain hulladékgyűjtő szigetek működnek, ahol szelektív hulladékgyűjtő konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített gyűjtésére van lehetőség (fehér üveg, színes üveg, papír, fém, műanyag). A háztartásokban keletkező tiszta csomagolási hulladék szelektív gyűjtését 80 literes sárga színű emblémával ellátott kukák szolgálják. A város hulladékát a MÜLLEX-KÖRMEND Kft. Harasztifalu 049/3 és 049/4. hrsz. alatti hulladéklerakója fogadja be (az egységes környezethasználati engedély száma: 464-3/24/2010.). A
hulladéklerakó szigetelését 3 × 20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerülnek a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A tároló prizmák oldalai agyag-, illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a hulladék szél általi elszóródását hulladékfogó háló gátolja. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítható a hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezése. A kiépített tárolókapacitással és eszközállománnyal hosszútávon biztosítható a régió összes településének hulladék elhelyezése. 2013-ban változás történt a kommunális hulladékgyűjtés rendszerében. 2013. október 1-étól a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat Sárvár város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft. látja el. A lakossági szilárd hulladék szállítása a lakossági igények alapján heti egy, illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képződő hulladék mennyiségének függvényében a gyűjtőedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék gyűjtése. Új szolgáltatásként jelenik meg a házhoz menő üveggyűjtés a családi házaknál. A közszolgáltató 2013. október 28-tól havonta gyűjti a családi házaknál az öblös üveget, melyhez a zöld színű „üveg” felirattal ellátott zsákot díjmentesen (postaládába helyezve) biztosítja a lakosság számára. Társas házaknál az öblös üveg gyűjtése továbbra is a hulladékszigeteken és a hulladékudvarban biztosított. A hulladékudvar a hét minden napján 8.00 és 20.00 óra közötti nyitvatartással áll a lakosság rendelkezésére, a Sárvár, Ikervári u. 23. szám alatt. Sárváron a hulladékudvar igénybevétele a lakosság számára ingyenes. A hulladékudvarban elhelyezhető hulladékfajták: lom, papír, karton, fém, öblös üveg, műanyag csomagolási hulladék, személygépkocsi gumi, építési törmelék, zöldhulladék, hungarocell, műanyag fólia, lakosságnál keletkező veszélyes hulladék. 2013. november 1-étől a következő hulladékszigetek állnak a lakosság rendelkezésére. -
Hunyadi u. parkoló Alkotmány u. trafóház mellett Alkotmány u. garázssor Újsziget u. parkoló
5.3.1. A Sárvár-Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja A Sárvár-Hegyközségben az inert hulladéklerakó az önkormányzat üzemeltetésében 2008. december 31ig működött. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12961/2/2010. számú határozatában a felhagyott hulladéklerakó lezárására és műszaki rekultivációjára kötelezte az Önkormányzatot. A rekultiváció teljesítési határidejének egyszeri hosszabbítását követően a Felügyelőség a rekultiváció teljesítési határidejét 2013. december 31-ben határozta meg. Sárvár város
Önkormányzata a környezetvédelmi kötelezésnek eleget téve 2013. március 19. és május 2. közötti időszakban végeztette el a rekultivációs munkálatokat. A kivitelezés során mintegy 13.000 m2 területen tereprendezést követően 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, valamint 30 cm rétegvastagságban humuszban gazdag felső fedőréteg terítése történt. A rekultivált talajfelszín füvesítésre került. A csapadékvíz elvezetésére és összegyűjtésére földárok épült. Az inert hulladéklerakó rekultivációjával Sárvár város közigazgatási területén nem található több felhagyott rekultiválatlan hulladéklerakó.
5.4.
Talajminőség
A talaj hazánk legfontosabb – feltételesen megújuló – természeti erőforrása. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember a mezőgazdasági termelés során. Talajkészletünk ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és védelme a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös feladata. Ennek fontosságát hangsúlyozza a hazai és a nemzetközi színtéren egyre gyarapodó szakmapolitikai felhívások, ajánlások és egyezmények száma is. A talajvédelem hosszú távú stratégiájának megvalósítása ugyanakkor csak a környezeti erőforrások egységes védelmének, fenntartható használatának figyelembevételével valósítható meg. Hazánkban a talajok védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény deklarálja. Meghatározva a talajvédelmmel összefüggő tevékenységek, valamint az esetleges hatósági eljárások, szankciók körét. A Sárvár környékén előforduló talajtípusok ismertetése a 2010 januárjában elkészült, többször idézett dokumentációban megtörtént, ismertetésükre jelen szakanyagban nem térünk ki. A Sárvár környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai az alábbiak: -
szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya mezőgazdasági felhasználása; növényvédőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása; illegális hulladéklerakásból származó szennyezések; eróziós, deflációs talajpusztulás.
A legfőbb ismert veszélyforrás, a szennyvíziszap termőfölön történő elhelyezése a megfelelő talajtulajdonsággal rendelkező területek kiválasztásával, illetve az 50/2001. (VI. 3.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával megelőzhető. A jogszabály alapján a szennyvíziszap elhelyezést kizáró talajtani tulajdonságok a következők: -
károselem-tartalma az 50/2001. (VI.3.) Korm. 3. sz. mellékletében közölt koncentrációkat meghaladja pH értéke 5,5-nél alacsonyabb szélsőséges mechanikai összetételű termőrétegének vastagsága 60 cm-nél kevesebb talajvízének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb felszíne fagyott vízzel telített.
5.5.
Zaj és rezgésvédelem
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a környezetállapotértékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészíteni. A stratégiai zajtérképet előíró jogszabályok (közösségi irányelv, hazai kormányrendelet) előírják, hogy a zaj elleni védelem nem csak a meglevő magas terheltségű területek csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, hanem ugyanolyan figyelmet kell fordítanunk a még „háborítatlan területek” védelmére, a még meglevő kedvező környezeti állapot, a csend megőrzésére is! Ez a szempont, ez a törekvés kevésbé jelenik meg az intézkedési tervekben – és nem csak hazai tapasztalat mindez. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot a közúti; -vasúti közlekedés, üzemi zaj, szabadidős zajforrások határozzák meg. Sárvár gyógyhellyé minősítése céljából a Rákóczi utca, a Markusovszky utca, a Temető utca, az Alkotmány utca ésa Vadkert körút zajterhelő hatása került vizsgálatra. A méréseket a vizsgálati pontokon nappal és éjszaka, a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 3.4. pontja szerinti módszerrel végezték. Ennek megfelelően nappal 4 db egyórás, éjszaka 4 db félórás mérési szakaszt lett meghatározva. A mérések idején a vizsgált útszakaszokon és környezetükben az év időszakának megfelelő, szokásos forgalmi viszonyok voltak, útfelbontás, elterelés, útburkolat javítás nem történt. A vizsgált útvonalak tengelyétől 7,5 méterre felvett referenciapontok mérési eredményei és a vonatkozó zajterhelési határértékek összevetése alapján, melyek nappal 48-65 dB, éjszaka 35-55dB között volt, megállapítható, hogy a vizsgált útvonalak mentén elhelyezkedő védendő ingatlanok zajterhelése megfelelt a környezetvédelmi előírásoknak. A gyógyhellyé minősítés szempontjainak vizsgálatához a Blautech Kft. zajtérképet is készített az érintett területekről a nappali és az éjszakai időszakban. A zajtérképezés során a területek zajterhelését meghatározó közutak kibocsátását vizsgálták. A zajtérkép számítási eredményeit elemezve a következők állapíthatók meg: -
-
-
a Rákóczi út mentén az út közvetlen közelében fellép nappal 60 dB-t, éjszaka 50 dB-t meghaladó közúti közlekedési eredetű zajterhelés, azonban ezen területek határa nem terjed túl a gyógyhelyek védőterületén és nem érinti a gyógyhelyek területét. A Vadkert körút keresztül halad a kijelölt területen. Nyomvonalán fellép nappali 55 dB-t, ill. éjszakai 45 dB-t meghaladó zajterhelés, azonban a nyomvonal mellett, annak közvetlen közelében, a gyógyhely területén már nem okoz a fenti értékeket meghaladó zajterhelést. Az egyéb utak mentén fellépő közúti közlekedési eredetű zajterhelés alatta marad nappali 55 dBnek, ill. az éjszakai 45 dB-nek.
A 2012 évi vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a kijelölt gyógyhely területeken a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alatta marad a követelményértékeknek, tehát a területek zajterhelése megfelel a fokozottan védett területekre vonatkozó előírásoknak, így a város zajvédelmi szempontból gyógyhellyé minősíthető. Sárvár az első település, amely sikeresen megfelelt a gyógyhellyé nyilvánítás szigorú feltételeinek és 2012. október 19-én Sárvár két területe is megkapta a gyógyhellyé minősítést.
5.6.
Élővilág- és természetvédelem
2013-ban változott a helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája Sárváron. Sárvár város Önkormányzata helyi védelem alá vonta a Csónakázó-tó mellett lévő egykori agyaggödör területét (1247/1 hrsz), lásd még a 3. fejezetben leírtakat. A projekt elsődleges célja az agyaggödrök helyén egy kb. 2.0 ha szabad vízfelületű vizes élőhely kialakítása. Ezzel egyúttal a felhagyott bányagödör rekultivációja, újrahasznosítása is megoldódna. A terület természetvédelmi kezelésével a természetes élőhelyek kialakítása és fenntartása valamint az idegenhonos növények állományának visszaszorítása érhető el. A területen található vizes élőhely természetvédelmi célú fejlesztése érdekében az önkormányzat 2013. áprilisában pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program pályázati rendszeréhez, melynek bírálata még nem zárult le.
6.
A GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
Sárvár jelentős gazdasági központ volt a rendszerváltás előtt, és utána is az maradt, azonban a gazdasági szerkezete jelentősen átalakult. Sárvárt és kistérségét a kilencvenes évek egyik „sikertörténeteként”, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő mikro-régiójaként tartják számon, amit a statisztikai adatok többségében alátámasztanak. A külföldi tőke beáramlása (az iparba), a foglalkoztatás magas foka, a termelési mutatók dinamikája és szintje valóban látványos pozitív ismérvek. E kedvező folyamatok nagyban hozzájárultak a város általános fejlődéséhez. A helyi gazdaságának általános jellegére alapvető hatással bír – a fentiek szerint is – az ipar, különösen Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. A vállalkozások szerves részét képezik a város életének, fejlődésének. Itt teremnek a munkahelyek, és ez által járulnak hozzá a településen élők fizetőképes keresletének alakulásához. A kistérség iparával összefüggésben említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A Sárvári Ipari Park területe 55 hektár. Mára már nagyrésze beépített. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 3000 főt, a megvalósult beruházások összértéke pedig a 12 milliárd forintot. Ezek alapján a régió hetedik legjelentősebb Ipari Parkjává vált, a kisvárosi környezetben működők közül pedig az első lett. Az Ipari Parknak jelentős gazdasági szerepe van. Többek között kiemelt jelentőségű annak érdekében, hogy a város új, stabil fejlődési pályára tudta állítani a gazdaságát. A város gazdaságának meghatározó eleme még, hogy Sárvár nagy ismertséggel rendelkező fürdőváros. A gazdaság fellendítésében még komoly szerepe volt az angol tőkével megújított baromfi-feldolgozó beruházásnak, valamint a sok – külföldről – Sárvárra települt cégnek. A helyi vállalkozói kör nagyobb szereplői és a kisvállalkozói szféra is nagymértékben hozzájárult a fejlődéshez. Sárvárra 50 km-es körzetből járnak be dolgozni a munkavállalók. A városban a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből 4,7 % (pályakezdő), illetve 8,3 % (diplomás), lásd 1. táblázat adatai. Különösen a foglalkoztatás terén játszanak fontos szerepet a „könnyűipari” üzemek. Többek között a Lafuma Hungaria Kft., a H-DUCK Bőrdíszműipari Kft, illetve a SARBO Cipőipari Kft. Járműalkatrész gyártás folyik a RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft-ben, kandallók gyártása a RÁBA Kandallógyártó Kft-ben. Fémszerkezet gyártását végeznek Székelyi-Szilágyi Gépipari Kft-ben. Szerszámgépgyártás folyik a Provertha EC Zrt-ben. Főbb mezőgazdasági termelők a településen a Gazdaszövetkezet, ami állattenyésztéssel, és a MEZORT Zrt., amely növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, azon belül szarvasmarha és sertéstenyésztéssel is foglalkozik.
A gazdaság további átalakulását jelenti a turizmus (ezen belül is a gyógy-idegenforgalom) folyamatosan felfelé ívelő pályája. Ez nemcsak a gyógyfürdőbe belépő vendégek számában mérhető, hanem a szállásférőhelyek számának, a vendégéjszakák mennyiségének növekedésében, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (vendéglátás, kereskedelem) kihasználtságában is jelentkezik. A Sárváron a felülvizsgálat idején működő cégek számáról a 8. táblázat tájékoztat.
8. táblázat regisztrált vállalkozás 2.167
korlátolt felelősségű társaság 331
A Sárváron működő cégek összesítése betéti társaság
egyéni vállalkozás
kiskereskedelmi és járműüzlet
177
1.626
310
ebből élelmiszerüzlet és áruház 66
7.
A SZOLGÁLTATÁSOK, IDŐSZAKBAN
TURIZMUS
VÁLTOZÁSA
A
FELÜLVIZSGÁLT
Sárvár jelentős hagyományokkal, értékes adottságokkal rendelkező fürdőváros, ahol a helyi turizmus alapjait hivatalosan az új turizmusfejlesztési koncepció elfogadásával sikerült lerakni. 2002. decemberében nyílt meg a Sárvári Gyógy- és Wellness Fürdő, ami minőségi ugrást jelentett az előző fürdőhöz képest. A fürdő építése a Széchenyi program keretében valósult meg. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára sikerült elérni, hogy az ország egyik, ha nem a legkorszerűbb fürdője Sárváron legyen. A fürdő egyaránt ismert bel-, és külföldön is (lásd a 9. táblázatban szereplő adatokat).
9. táblázat
A vendégéjszakák számának alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)
Kereskedelmi szálláshely
Magánszálláshely
férőhely
vendégéjszaka
ebből külföldi
férőhely
vendégéjszaka
ebből külföldi
2.657
444.988
271.234
738
19.317
5.588
2012. október 19-én Sárvár megkapta a gyógyhellyé minősítés oklevelét „Sárvár-Gyógyvarázs” és Sárvár-Arborétum” elnevezéssel. Természeti adottságai a gyógyhely cím eléréshez megfelelnek. A gyógyvíz kiváló, a természeti környezet rendezett valamint megfelelő számú szálláshellyel rendelkezik. A fürdőépítés mellett megkülönböztethető és vonzó arculatot kell kapnia a városnak, mint fürdőhelynek, és mint egészségcentrumnak valamint történelmi hangulatú, gazdag kultúrájú településnek is. Az egészségturizmusnak, a gyógy- és termálturizmusra építhető idegenforgalmi ágnak a kiemelt fejlesztése képezi a kistérség fejlesztési stratégiájának központi elemét. A Sárvárra látogatók, a gyógyító szolgáltatások mellett igényt tarthatnak más programokra is, mint például természetgyógyászat, gyógylovaglás vagy akár szervezett aktív pihenőprogramok. Az újdonságok kínálásának nagyfokú kreativitást is igénylő követelménye ma már természetesnek tekinthető a minőségi turizmusban. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető a számszerű adatok alakulásában tapasztalható változás a felülvizsgált időszakban. Sárvárt nemcsak a fürdő miatt érdemes felkeresni, hanem azért is, mert a város számos, kulturális szempontból is jelentős értéket képvisel. Ilyen például a Nádasdy-vár együttese a Nádasdy Ferenc múzeummal, a Szent László katolikus templom, a Várpark, az évszázados platánjaival, a közel tízhektáros Arborétum vagy a Csónakázó tó és a Vadkert környéke. A város számos programmal, rendezvénnyel is várja az ide látogató turistákat. A rendezvényeknek többnyire a Nádasdy-vár udvara ad helyet. Itt kerül megrendezésre például a nemzetközi folklórfesztivál is. A városban érdemes megtekinteni nyár végén, augusztus 20-án tartandó jelmezes felvonulást, ősszel pedig a Simon-Júdás vásárt a hatalmas forgatagával.
8.
A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
A demográfiai mutatók szerint a lakosság létszáma számottevően nem változott Sárvár város fenntartható fejlődési jelentése és programja elkészítése, azaz 2010. év eleje óta, ugyanakkor átstrukturálódott. A KSH adatai szerint a gyermekkorúak (0-14 évesek) száma folyamatosan csökken, ugyanakkor az időskorúak (65 évesek és idősebbek) száma számottevően megnőtt. Nő az egyedül élők, a nyugdíjasok száma (4.251 fő részesül nyugdíjban/nyugdíjszerű ellátásban a KSH 2011. évi adatai szerint), akik társadalmi segítségre szorulnak. A szociális rendszernek fel kell készülnie arra, hogy ezekre, az elöregedésből fakadó problémákra választ tudjon adni. A szociális feladatok közé tartoznak a speciális társadalmi rehabilitáció és eszközei, intézményei. A társadalomba, munkaerő piacra való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik valamilyen (betegség, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség, családi körülmény, szenvedélybetegség, munkanélküliség) oknál fogva beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A gondozás célja, a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindig a rászoruló kliens testi, lelki, egészségi és szociális állapota határozza meg. A gyermekvédelem szorosan összefügg a családvédelemmel, hiszen a gyermek a család tagja. A családdal, családban felmerülő problémák (konfliktushelyzet szülők között, bántalmazás, munkanélküliség, megváltozott munkaképesség, betegség, deviancia, stb.) rövid- és hosszú távon kihatással vannak a gyermek szocializációjára, fejlődésére. A város a Gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. A szociális védőháló kifejlesztése nem egyetlen intézményrendszer feladata, hanem az több szervezet, intézmény együttműködésén alapul. Sárvár lakossága az alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét, formáit ismeri, igény van rá. E szolgáltatásokat az Önkormányzat, mint kötelező feladatot a jövőben is biztosítja. Sárvár önálló Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval rendelkezik, melynek elkészítését a 2.000 fő feletti lakosságszámmal rendelkező településekre vonatkozóan törvény írja elő. A szolgáltatások, feladatellátások finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Cél, hogy Sárvár városban olyan szociális ellátások működjenek, mely teljes mértékben lefedik a szociális szükségleteket. Középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete álljon, a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások bővítését a kötelező feladatokon túl nem tervezik. Sárvár Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatásokat a Gondozási és Családsegítő Központon és a Kolping Támogató Szolgálaton keresztül biztosítja. Az intézmények a működésüket, szolgáltatásaikat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó
megvalósítási jogszabályok, helyi rendeletek előírásainak megfelelően végzik. Sárvár számára kötelezően előírt, feladatok: -
étkeztetés; házi segítségnyújtás; családsegítés.
A Gondozási és Családsegítő Központ szakmai feladatai: -
a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése; a gyermek veszélyezettségének megelőzése; a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése; gondozási feladatokat végzése.
A Gondozási és Családsegítő Központ az általános segítő szolgáltatásokon túl speciális segítségnyújtásban is részesíti a szociálisan rászorult embereket. A napközbeni tartózkodásra, étkezésre, elsősorban az otthonukat elhagyni tudók számára biztosítanak lehetőséget. Különösen a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra csak részben képes időskorúak gondozására szolgál. A Kolping Támogató Szolgálat szakmai feladatai: -
személyi segítőszolgálat; szállítószolgálat; információnyújtás; tanácsadás;
A Kolping Támogató Szolgálat a területen élő valamennyi fogyatékossággal élő személy számára biztosítja az ellátást. A szolgálat munkatársainak a fő feladata az, hogy feloldják azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák a fogyatékos embereket az élet különböző területein. Szolgáltatásaikat az egyéni szükségletekhez igazítják. Megállapítható. hogy Sárvár Város Önkormányzata a szociális „védőháló” megfelelő színvonalának kialakítására és fenntartására fokozottan ügyel. Ezt a 11. táblázat adatai is alátámasztják, hiszen pl.: az időskorúak nappali ellátásánál az intézményben biztosított férőhelyek száma nagyobb, mint ami ki van használva.
11. táblázat
A szociális intézményi adatok alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)
szociális étkeztetésben részesülő 75
8.1.
Vallásfelekezetek
házi segítségnyújtásban részesülő 34
időskorúak nappali intézményeinek férőhelye 60
nappali ellátásban részesülő időskorúak 50
A város látványossága a városközpontban álló középkori eredetű Szent László Katolikus Templom. A Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépítetni a két évvel korábban katolikus vallásra áttért Nádasdy Ferenc. E korai templom a mainak az egyharmadát tette ki. Tornyát a Rákóczi szabadságharc után 1732-ben építették fel. A város rohamos növekedése, valamint a templom állapotának romlása miatt 1926-27-ben újra átépítésre került. Az új templom két oldalhajóval bővült, a keleti szentély pedig klasszicista homlokzatot kapott. A ma is látható ónozott üvegablakok is ebben az időben készültek. Három történelmi egyház négy egyházkerülete található a városban. Két katolikus plébánia (Szent László és Szent Miklós), az Evangélikus Egyházközség és a Református Egyházközség. Az egyházkerületen belül működő közösségek legfőképpen a nőknek és a gyerekeknek nyújtanak támogatást. A vallásfelekezetek jó kapcsolatot ápolnak egymással, és ma is sokat tesznek a kultúra, a műveltség elterjedése érdekében. A városban a római katolikus vallású lakosság száma a meghatározó. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint mintegy 9.103 fő – a lakosság 61 %-a – római katolikusnak, 766 fő – a lakosság 5 %-a – evangélikusnak, 238 fő pedig reformátusnak vallotta magát. 598 fő (a lakosság 4 %-a), akik bevallásuk szerint egyik vallási felekezethez sem tartoznak.
9.
A POLGÁRI TÁRSADALOM, A KÖZBIZTONSÁG VÁLTOZÁSUK A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
BEMUTATÁSA
ÉS
A városban több civil szervezet is működik. Tevékenységüket a társadalmi-kulturális élet különböző területein fejtik ki a lakosság érdekében. Rövid bemutatásuk3:
Kinizsi Horgászegyesület Az egyesület több mint 50 éve alakult, ez a város egyik legrégebbi és legnagyobb létszámú civil egyesülete. A Horgászegyesület horgásztavai szinte egész évben kellemes szórakozást és kikapcsolódást nyújtanak a horgászat iránt érdeklődő, a csendet, nyugalmat szerető sporttársakat. Céljaik között szerepel egy olyan közösséget kialakítani, amely védi a természetet és az egyesület értékeit.
Sárvári Nyugdíjas Egyesület Az egyesület 1992-ben alakult. Szükség volt létrehozni a nyugdíjasok számára egy szervezetet, amely védi az érdekeiket. Alapelvük: az öregedés nem az élet alkonyát jelenti, hanem annak koronáját. Segítenek a város szépítésében, parkok kialakításában és gondozásában. Szorgalmazzák a gyógyfürdő igénybevételét. A karácsony, az anyák napja, farsang jó alkalmat ad arra, hogy az idős emberek találkozzanak. Külön énekkaruk van. Szerveznek közös múzeumi látogatásokat, a különböző, az idősebbek életmódmódjáról és az egészséges táplálkozásról szóló előadásokat.
Sárvári Kinizsi Sportegyesület 1912-ben alapították. Szakosztályai: labdarúgás, atlétika, női kézilabda, tájfutás, teke. Az egyesület mottója: „Lehetőségeihez mérten, de azok teljes kihasználásával arra törekszik, hogy elősegítse a város tanulóifjúságának, lakosságának testnevelési és sporttevékenységét, valamint szabadidősportját”.
Sárvári Hagyományőrző és Íjász Egyesület Az egyesület a honfoglaláskori magyarság értékeit hordozza az íjászat nemes művelésével együtt.
Sárvári Shotokan Karate Egyesület Az egyesület gyökerei a 80-as évekre nyúlnak vissza. A 90-es évek végén szerveződött újjá és 15 fővel letette az új egyesület alapjait. A szervezet a magyar JKA Karate Szövetség tagja és ennek jegyében működik. 1997-től városi sportegyesületként a helyi önkormányzat által támogatva végzi a tevékenységét. Több kiemelkedő sporteredménnyel büszkélkedhet az egyesület, emellett több tagjuk is kiérdemelte a jó tanuló – jó sportoló címet. 3
Tekintettel arra, hogy róluk a 2010. évi „LA-21” programban nem találhatók részletes információk.
Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület Az egyesület célja, hogy a természetjárás útján biztosítsa tagjai részére az egészséges életmód kialakítását, segítse a város és a környék természeti és környezeti értékeinek megőrzését, korszerű esztétikus fejlesztését, szépítését, erősítse a lakosság tudatos környezet személetét. Sportprogramokat, természetjárást, ismeretterjesztő programokat szerveznek, képviselik a természet- és a környezetvédelem érdekeit.
Sárvár és Vidéke Méhészegyesület Az egyesület 2005-ben alakult, 34 fővel. Az egyesület célja a Sárváron és környékén élő méhészek összefogása, a méhgazdaság előbbre vitele. Feladata elősegíteni a tagság szakmai érdekeinek érvényre juttatását. Az egyesület összejöveteleket szervez, melyen a tagság az időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseket megvitatja, megismeri. A fentiek mellett Sárváron működik még Sárvári Turisztikai Egyesület, Sárvári Néptánckör, Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület is.
9.1.
Közbiztonság
A város érdeke, hogy a közbiztonság ne romoljon, a város nyugalma továbbra is biztosítható legyen. A rendőrséggel együttműködve, és a polgárőrség megalakulásával létrejött lehetőség kihasználásával meg kell előzni a közbiztonságot veszélyeztető helyzetek kialakulását. A városi kapitányság vezetőjének beszámolója kapcsán közösen kell meghatározni a feladatokat. Céljuk a Sárvári Rendőrkapitányság illetékességi területén a bűnügyi, közrendvédelmi, közbiztonsági helyzet javítása, a bűnözés megelőzése.
Sárvári Rendőrkapitányság A Sárvári Rendőrkapitányságon több mint százan dolgoznak, illetékességi területéhez 42 település tartozik. Köztudott, hogy a közbiztonság a kedvezőtlen gazdasági változások, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a szociális feszültségek hatására az ország egyes területein nagymértékben romlott. Ennek ellenére a Sárvári Rendőrkapitányság illetékességi területén a közrend és közbiztonság kiegyensúlyozott, mentes a nagy felháborodást keltő és a biztonságérzetet hátrányosan befolyásoló tényezőktől. A sárvári lakosság körében intenzívebben jelentkezett az igény arra, hogy a munkával megszerzett javaikat a rendőrkapitányság munkatársai megvédjék. Sárvár fürdőváros jellegéből fakadóan a rendőrség azokat a helyeket figyeli jobban, ahol a bűncselekmények gyakrabban előfordulhatnak. A Sárvári Rendőrkapitányság jelenlétének köszönhetően az elmúlt évben, az ide látogató vendégek ellen nem történt olyan bűncselekmény, amely a köznyugalmat befolyásolta volna.
Bűnügyi tevékenység
Az ismertté vált bűncselekmények száma 2012-ben a kiemelt kategóriákban az alábbiak szerint alakult: Az előző évihez képest a deliktumok számában a kapitányság illetékességi területén csökkenés tapasztalható, közel száz bűncselekménnyel kevesebb történt a 2011-es bázisévhez viszonyítva. (876 helyett 785). Ez a tendencia mutatkozott meg Sárvár város vonatkozásában is, ahol 488-ról 410-re csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Súlyos, a lakosság biztonságérzetét fokozottan veszélyeztető cselekményt nem követtek el. Sárváron továbbra is a vagyon elleni cselekmények vannak többségben (214), aminek döntő hányadát a lopás (118) teszi ki. A betöréses lopások, az illetékességi területen és Sárvár város vonatkozásában is sajnálatos módon megnövekedtek (Sárváron 21-ről 54-re). Ennek a deliktumnak a vizsgálatánál megállapítható, hogy azok 50 %-át (27 eset) a lakásbetörések teszik ki. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a IV. negyedévben már jelentősen mérséklődött a fenti bűncselekmények száma, ami arra vezethető vissza, hogy 2012. évben több sikeres nyomozást fejeztünk be Sárvár városban és a környező településeken betöréses lopásokat elkövető személyek ellen. Ezen személyek egy része jelenleg is előzetes letartóztatásban van, illetve korábban kiszabott büntetéseiket töltik. Sárvár városban a rablások száma az előző évhez viszonyítva stagnált, 2 esetben kezdeményeztünk eljárást ilyen cselekmény miatt. A lakosságot irritáló garázda magatartások száma minimálisan ugyan, de csökkent 26-ról 24-re. Az alkoholos befolyásoltság e cselekményeknél még mindig meghatározó szerepet játszik. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a testi sértések számában nagyfokú visszaesés tapasztalható. A csökkenés a bázisévet tekintve az illetékességi területen több mint 50% (32-ről 14-re), míg Sárvár vonatkozásában ez az arány 40% (15-ről 9-re). A kábítószerrel visszaélés miatt folytatott eljárások száma a 2011.évhez viszonyítva emelkedett (6-ról 10-re). Ennek a mutatónak a növekedése mindenképpen pozitívum, hisz ez a cselekmény az ún. „látens” bűncselekmények csoportjába tartozik, így a változás arra utal, hogy a bűnügyi felderítés eredményességének fokozására tett intézkedések elérték céljukat. A házasság, család, nemi erkölcs elleni cselekmények Sárvár vonatkozásában a tavalyi év hasonló időszakát vizsgálva (13-ról 7-re) csökkenést mutatnak. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények tekintetében a korábbi évek munkája meghozta gyümölcsét. A célcsoport részére tartott bűnmegelőzési előadások, és a városban működő szervezetekkel folytatott kiváló munkakapcsolat eredményeként csökkenő tendenciát mutat az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma.
Közbiztonsági tevékenység A közbiztonság helyzetét alapvetően a közterületen elkövetett bűncselekmények alakulása, a közrend, közbiztonság elleni szabálysértések száma határozza meg.
2012. április 15-től kezdődően a rendészeti szakterületen belül felállításra került egy 3 fős szabálysértési előkészítő csoport, mely érintette a közrendvédelmi, bűnügyi és közlekedésrendészeti osztályok személyi állományát is. A város területén közbiztonsági szempontból fokozott figyelmet igényel a városközpont, a Gyógy- és Wellness Fürdő és annak környéke, az e körzetben lévő szállodák, szórakozóhelyek. A városközpont, a szórakozóhelyek, és azok környezete ellenőrzésére külön gyalogos járőr útiránytervek készültek. A hétvégi rendezvények kapcsán a rendőrség megerősített szolgálatot lát el. Örvendetes, hogy a lakosság nyugalmát közvetlenül, negatívan befolyásoló, köznyugalmat zavaró bűnös magatartások száma az értékelt időszakban nem emelkedett A közterületi vezénylések száma hasonló az előző évihez (2926-3020). Az intézkedési aktivitásban és mutatókban is stagnálás látható, az értékelt időszakban összesen 684 feljelentést készített a közrendvédelmi szolgálat, előző évi 724-el szemben. Tulajdon elleni szabálysértés miatt 93 feljelentés készült.
Közlekedésrendészeti tevékenység, baleset-megelőzés. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy Sárvár város és környékén a közlekedési balesetek száma a tavalyi évben a 2011-es évhez képest csökkent. A halálos közlekedési balesetek száma mindkét évben 3 volt, ugyanakkor a súlyos- és a könnyű sérüléssel járó balesetek száma csökkent. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az ittasan balesetet okozók aránya az országos, illetve a megyei eredménynél is kedvezőbb képet mutat. A baleseti okok megoszlásánál még mindig vezető helyen áll az elsőbbségi szabályok megszegése. A balesetek okozói a város területén 11 esetben személygépkocsival, 3 esetben egy nyomon haladó járművel, 1 esetben tehergépjárművel közlekedve vettek részt a forgalomban. Felvilágosító propagandánk főként a passzív biztonsági eszközök alkalmazásának fontosságát és az ittas vezetés veszélyeinek hangsúlyozását célozta.
Igazgatásrendészeti tevékenység: A szakterület rendészeti és hatósági feladatkört lát el. Tevékenységének döntő része a szabálysértések elbírálása, a fegyver ügyintézés, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói igazolványok kiadása, továbbá társas vállalkozások engedélyezése. E szolgálathoz tartozik még a mellékbüntetésesek nyilvántartása és a figyelmeztető jelzések engedélyezése is. A 2012. évben történt jogszabályváltozás (új szabálysértési törvény) óta feladatkörük bővült a kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírságok végrehajtásával is. Az elmúlt évben 1345 db szabálysértési ügyet bíráltunk el, melyből 986 személyt marasztaltunk el, 359 esetben pedig az eljárást megszüntettük. Ezen kívül a meg nem fizetett helyszínbírságok miatt 196 esetben folytatunk le végrehajtási eljárást.
Vas megyében, ezen belül Sárváron is példaértékű munka folyik. A rendőri munkának köszönhetően nem látni olyan problémát, ami potenciálisan közbiztonságilag, bűnügyileg veszélyt jelentene Sárvárnak és környékének.
Sárvári Hivatásos Tűzoltó parancsnokság 2012. január 1-jétől a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok átalakultak állami tűzoltósággá, valamint létrejött az egységes katasztrófavédelmi szerv. A névváltozások mellet jelentős szervezeti változások léptek fel. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatokat is ellátó egységes rendvédelmi szervvé alakult. A szervezet központi, területi és helyi szintre tagolódik. Területi szerve - a megyei igazgatóság - lett a legkisebb önállóan működő és gazdálkodó egység. A helyi szintet az országosan létrejött 65 katasztrófavédelmi kirendeltség és az alárendeltségükben működő hivatásos tűzoltóparancsnokságok adják. 2012. január 1-én a korábbi sárvári és celldömölki hivatásos önkormányzati tűzoltóság is állami tűzoltósággá alakult önálló parancsnokok irányításával. Az új – a hatósági és szakhatósági hatáskört gyakorló – kirendeltség vezetését a sárvári tűzoltóparancsnok látja el, a feladatellátást a tűzoltóságok személyi állománya végzi. 2012. április 1-től megszűnt a Celldömölki Hivatásos Tűzoltóparancsnokság és a Sárvári Polgári Védelmi Kirendeltség az alárendeltségébe tartozó Celldömölki Polgári Védelmi Irodával és helyi szinten is megtörtént a szervezeti átalakulás. Fizikálisan is egy helyen a Sárvár, Batthyány utca 65. szám alatti tűzoltólaktanyában lett elhelyezve a kirendeltség, valamint a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság is. 2013. január 1-től katasztrófavédelmi megbízottak kinevezésére is sor került. Az átalakulás nem hozott létszámcsökkenést, de a szervezeten belül történtek átcsoportosítások. Az állománytábla megnövekedett státuszainak feltöltöttsége jelenleg 92 %-os. A katasztrófavédelem új szervezeti struktúrája három pillérre épül, ezek a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság. A tűzvédelmi célok elérése érdekében a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységek és a tűzvizsgálatok lefolytatása történik. A polgári védelmi szakterület alapfeladata a lakosságvédelem, az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, továbbá ennek érdekében szervező, felkészítő és tervező munka. Az iparbiztonsági szakterület új elemként jelent meg, mely 4 szakágra terjed ki: a veszélyes üzemek felügyeletére, a veszélyes áruk közúti, vasúti és vízi szállításának ellenőrzésére, a kritikus infrastruktúrák védelmére és a nukleáris baleset-elhárításra. Az új szervezeti struktúra helyi szintű leképezéseként tűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági felügyelők képviselik a szakmát a sárvári kirendeltségen is. Nagyon fontos szegmens még a katasztrófavédelmi hatósági osztály, amely a hatósági-szakhatósági feladatokat látja el. Kormányrendelet a sárvári kirendeltséget, mint I. fokú hatóságot illetve szakhatóságot 2012-ben 81 településre kiterjedően hatalmazta fel illetékességgel. Ez a szám 2013. január 1-től 70-re csökkent és így a létrejött sárvári és celldömölki járás egészét foglalja magába. A kirendeltség közvetlen alárendeltségében elsősorban tűzoltási- és műszaki mentési feladatokat lát el a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, mely 87 településre kiterjedő működési területtel rendelkezik.
A helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai felügyeletet látnak el a kirendeltség illetékességi területén székhellyel rendelkező önkormányzati tűzoltóparancsnokságok (Celldömölk, Répcelak), a létesítményi tűzoltóparancsnokság (LINDE Répcelak) és az együttműködési megállapodással rendelkező önkéntes tűzoltó egyesületek felett. A felügyelt szervezetek ellenőrzésében mind a kirendeltség, mind a hivatásos tűzoltóparancsnokság részt vesz.
Hatósági-, szakhatósági feladatok A 2012. év során a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 151 db hatósági ellenőrzést hajtott végre. Az eljárások eredményeképpen 53 hatósági felhívás került kiadásra, valamint tűzvédelmi bírság és eljárási bírság is kiszabásra került. 19 ellenőrzés társhatóságok közreműködésével zajlott. Az ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok felszámolásának nyomonkövetésére 27 esetben utóellenőrzési eljárásra került sor. Az ellenőrzések során hat témakörben központi, vagy megyei szinten elrendelt ellenőrzés zajlott. Ilyenek voltak a nyári betakarítási munkák, valamint a tűzgyújtási tilalom betartásának ellenőrzése. Ősszel az általános iskolák ellenőrzése, majd év végén az áruházak, a középmagas épületek gázellátó rendszerének és a pirotechnikai elárusítóhelyek ellenőrzése. A tűzvizsgálati tevékenység a jogszabályváltozást követően a 2012. évben nem helyi szintű hatósági tevékenység volt, azonban 2013. január 1-től ez a hatáskör visszakerült a helyi szervhez.
Tűzoltási-, műszaki mentési feladatok A sárvári hivatásos tűzoltók 2012. évben összesen 375 vonulást hajtottak végre, ennek több mint 90 %a saját működési területre történt, a többi vonulás segítségnyújtás volt. A működési területen a tűzesetek 50 %-a szabad területen keletkezett. Jellemző volt még az otthon jellegű létesítményekben keletkezett tűzeset 35 %-ban, a mezőgazdasági létesítményekben 8 %-ban. A beavatkozások során 6 halálesettel végződött mentésben működtek közre, 5 fő közlekedési balesetben, 1 fő tűzesetben hunyt el. Sérült polgárok mentésére elsősorban közúti balesetek után volt szükség. A tűzesetek aránya emelkedett a 2012 évben a korábbi évekhez képest, az összes eset 55 %-át tette ki (205); a műszaki mentések 32 %-os aránya csökkenő tendenciát jelez (120); a téves illetve megtévesztő jelzések 13 %-os részesedése stagnáló (50). A HTP működési területén III.-as, vagy magasabb riasztási fokozat elrendelésére nem volt szükség. Minősítetten II. és II./K fokozatú beavatkozásra 8 tűzeset felszámolásában került sor. Kiemelt, nagy kiterjedésű tűzesetek a tavaszi és nyári csapadékszegényes időszakban Boba, Nyőgér, Bejcgyertyános, Kenyeri települések közigazgatási területén voltak. Legtöbb sérült mentésével járó műszaki mentésre márciusban került sor a 84. számú főút tompaládonyi szakaszán, ahol 6 sérültet mentettek ki a balesetet szenvedett járművekből. Kiemelt, veszélyes anyaggal kapcsolatos beavatkozás volt a kemenesszentmártoni májusfaállítás miatt bekövetkező gáz főnyomóvezeték sérülését követő gázömlés és a 86. számú főút répcelaki szakaszán felborult és sérült, széndioxidot szállító jármű mentése. Novemberben a hirtelen jött áradás miatt kellett a Rába árterületéről 8 vízzel körülzárt személyt kimenteni. Sárvár város közigazgatási területén a korábban említett tűz- és káresetekből az alábbiak történtek: Tűzesetek száma: 30 db Műszaki mentések száma: 48 db
Téves jelzés: 18 db Szándékosan megtévesztő jelzés: 2 db (ezekben az esetben ismeretlen elkövető ellen feljelentést tettem, de sajnálatos módon a lefolytatott eljárás nem vezetett eredményre) A tűzesetek és műszaki mentések száma a város nagyságának, lakosságának és az itt tartózkodók számának ismeretében átlagosnak tekinthető. A településen halálos kimenetelű káreseménynél tűzoltói beavatkozás nem történt. A városra a családi házas és a többszintes lakóépületek egyaránt jellemzőek, öt középmagas épület is van. A társasházakban a tűzvédelmi előírások betartásában az év során előrelépést tapasztaltunk. A jelentős mennyiségű kereskedelmi szálláshely nagyrészt új építésű, megfelelnek a korszerű tűzvédelmi feltételeknek. A város ipari létesítményei gondot fordítanak a tűzvédelemre. A létesítmények és a település oltóvízellátása megoldott. A településen a gyorsabb és hatékonyabb beavatkozás érdekében 13 létesítményre készült tűzoltási- és műszaki mentési terv. A Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság a jelenlévő veszélyeztető tényezőkre felkészült, a szükséges felszereléssel és szakmailag képzett személyi állománnyal rendelkezik.
Polgári védelmi feladatok A jogelőd polgári védelmi kirendeltség által megkezdett, a lakosság biztonságát szem előtt tartó szakterületi feladatokat személyi folytonosság mellett tovább folytatódtak.. Legfontosabb feladat a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása volt. A besorolások a valós veszélyeztető tényezők figyelembevételével készített kockázatbecslések követően lettek megállapítva. A kirendeltség jelenlegi illetékességi területén a következő osztályba sorolások történtek: I -es 4 település, II -es 23 település, III -as 43 település. A megye összes I. osztályba sorolt településeinek fele a két járásunkban van. A kirendeltség illetékességi területén 2 Helyi Védelmi Bizottság székhelye található. A 2 HVB 2012-ben nem fedte le a kirendeltség illetékességi területét, más HVB területén elhelyezkedő településekkel a kapcsolattartás nehezebb volt. Ezt a problémát a járási rendszer kialakítása megoldotta. 2012-ben 81 településen a települési csapadék vízelvezető rendszerek szemléi zajlottak. Ennek eredményeképpen azonnali intézkedés kiadására nem került sor. Megtörtént az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 4 települést érintő árvízvédelmi műveinek bejárása valamint az utak mentén elhelyezkedő belterületi fasorokat is ellenőrizése. Az új katasztrófavédelmi törvény bevezette a közbiztonsági referens intézményét, akik a polgármester katasztrófák elleni védekezési feladatellátásában hivatottak közreműködni. A hálózat kijelölésre került, a felkészítésük megtörtént a kiadott tanterv alapján, eredményes vizsgát 22 fő tett.
Iparbiztonsági feladatok A szakterületet érintő első fokú hatósági jogkör még nem a kirendeltségre, hanem a megyei igazgatóságra van telepítve. Ennek ellenére 2012. április 1-től a parancsnokság több részfeladatot is ellát. Ezek egyike a veszélyes anyagokat tároló, előállító üzemekről, valamint a Katasztrófavédelmi törvény IV. fejezete alá tartozó üzemekről történő nyilvántartás vezetése. A nyilvántartások frissítése. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemek beazonosítása folyamatos, minden esetben helyszíni szemle lefolytatására került sor. Jelenleg a kirendeltség területén a SEVESO II. szerint 1 felső- (OPÁL
Tartálypark, Kemenesmihályfa), 1 alsó küszöbértékű (LINDE, Répcelak) továbbá 13 küszöbérték alatti veszélyes üzem került beazonosításra. A küszöbérték alatti üzemek közül 4 üzem rendelkezik katasztrófavédelmi engedéllyel, 9 üzem pedig súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett. A megye veszélyes üzemeinek közel 60 %-a a két járás területén található, ezért felelősségünk is nagy. A veszélyes áru közúti szállításának ellenőrzése során az illetékességi területen 2012. évben összesen 418 jármű került megállításra, melyből 15 jármű tartozott az ADR hatálya alá. Az ellenőrzött ADR-es járművek közül 7 járműnél került hiányosság feltárásra. ADR telephelyi ellenőrzést 10 esetben tartottunk. A veszélyes áru vasúti szállításának ellenőrzése során 33 kocsi került átvizsgálásra, melyből 17 kocsi tartozott az RID hatálya alá. Az ellenőrzések a MÁV celldömölki rendező-pályaudvarán kerültek végrehajtásra, melyek során hiányosság nem került megállapításra. 2012-ben megtörtént a települések létfontosságú rendszereinek és létesítményeinek (kritikus infrastruktúra elemek) felmérése és kockázatbecslése, a pontosítás folyamatos.
10.
OKATÁSI RENDSZER, KULTÚRA, FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
10.1.
Oktatás
SZABADIDŐ
ÉS
VÁLTOZÁSUK
A
A város jövőjét a rugalmas, a helyi elvárásokhoz igazodó, a gazdasági élet követelményeit teljesítő képzési rendszer és oktatási szerkezet biztosíthatja. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása kell, hogy álljon a képzés középpontjában. A közoktatási intézmények által ellátott feladatok ellátási szintjének javítása, az ingatlanok és eszközök karbantartása érdekében hatékony működtetésre van szükség. A korlátozott forrásokat a leghatékonyabban kell felhasználni. Törekedni kell az általános iskolába és az óvodába beíratott gyermekek létszámának növelésére. Folyamatos munkát igényel az intézmények pedagógiai programjainak felülvizsgálata, az alapdokumentumok naprakész módosítása, valamint az intézményi minőségirányítási programok átdolgozása. Az intézmények minőségirányítási programjaiban meg kell jelennie a pedagógusok, alkalmazottak és vezető beosztásúak teljesítményértékelésük rendjének, végrehajtása módjának. Sárváron a szülőknek több választási lehetőségük van, hogy gyermekeiket a személyiségükhöz legközelebb álló intézménybe írathassák. A városban ugyanis 1 bölcsőde, 2 óvoda 3 általános iskola (2 állami, 1 egyházi), 1 alapfokú művészetoktatási intézmény és 2 középiskola működik. A teljes körű oktatás tehát biztosított a lakosság számára. Az önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ keretében működteti az óvodát és az általános iskolát is. Az óvodai ellátás bővítése, illetve új intézmény létrehozása a térségben szükséges lenne, mivel a 12. táblázat adatai túlzsúfoltságot jeleznek és a KSH adatai alapján az egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermekek száma is 27 fő.
12. táblázat
Az ellátás alakulása Sárváron 2011-ben (KSH)
óvodai férőhely
óvodás gyermek
500
532
óvodai gyermekcsoport 20
pedagógus 44
Az iskolákban jól felszerelt szaktantermekben oktatnak és a korszerű számítástechnikai termek is megtalálhatók. A három általános iskola: Gárdonyi Géza Általános Iskola Az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést oktat, kialakítja az önművelődéshez a harmonikus testi-lelki fejlődéshez szükséges képességeket. Felső osztályokban emelt szintű óraszámban oktatja a számítástechnikát és az idegen nyelveket. A 4-8. osztályokban felmenő rendszerben nívócsoportos matematikaoktatás folyik. Egyéb foglalkozásokat biztosít az 1-4. évfolyamos diákok számára, aminek célja hogy hozzájáruljon a gyermekek értelmi képességeinek maximális fejlesztéséhez,
többlettudás megszerzéséhez. Az iskola logopédiai ellátást is biztosít az arra rászorulók részére. Az intézménybe felvehető maximális létszám 763 fő. Az iskolán belül megtalálható még iskolai könyvtár is, amely biztosítja az oktató munkájához, valamint a tanuláshoz szükséges dokumentumokat. Biztosítja a dokumentumok gyűjtését, megőrzését és használatát. Egyben a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító egység. Nádasdy Tamás Általános Iskola Sárvár egyik legszebb helyén, nyugodt környezetben várja az ott tanuló diákokat. 8 évfolyamos alapképzést adó intézmény. Jelenleg 20 osztályban több mint 500 tanuló részére folyik az oktatás az iskola falain belül. Az iskola az alábbi fő elveket vallja. „Az ott tanuló diákok legyenek műveltek és humánusak. Tiszteljék a hagyományokat, becsüljék a demokráciát, szeressék hazájukat. Éljenek egészségesen, megszerzett tudásuk tegyék őket boldoggá, sikeres felnőtté.” Emelt szintű testnevelés oktatás folyik az iskolában már az alsó osztályos tanulók részére is. Délután az alsó osztályos kisiskolásoknak szabadidős tevékenységet is szerveznek. Ilyen például a sport, játék, kulturális, technikai és klubfoglalkozások. A felső tagozaton szakrendszerű képzést folytatnak. A tanulók az angol és a német nyelv tanulása között választhatnak. Az iskolának két alapítványa is van a Talentum,- és a Kincskereső Alapítvány. Talentum Alapítvány Az alapítványt az iskola tantestülete alapította azzal a céllal, hogy támogassa a tehetséget gyermekeket. Anyagilag hozzájárul az iskola kulturális és sport rendezvényeihez, az alapítvány adja a jutalomkönyveket a kimagasló eredményt elért tanulók részére. Kincskereső Alapítvány Az alapítvány célja, hogy már az alsó tagozatos tanulókban is alakuljon ki szülőföldünk szeretete. A hazai táj történelmi múltját ismerjék meg, és egyben védjék a természeti értékeket. Az alsó osztályosok részére támogatják azokat a tevékenységeket, melyek nem tartoznak a tantárgyi feladatok közé. Szent László Katolikus Általános Iskola A 8 évfolyamos alapképzést adó iskola a nevét az Árpádházi Szent László királyról kapta, aki a kereszténység következetes védelmezője, terjesztője volt. Az egyház küldetését szolgáló intézmény. Feladatának tekinti, hogy a közösség minden tagjával megismertesse (életkori sajátosságainak figyelembevételével) a keresztény világlátást. Felkészíteni az életre a tanulóit. Az iskola törekszik egyensúlyban tartani az egyetemes és a vallásos műveltséget. Az első tanév végén a diákok választhatnak idegen nyelv (német, angol), illetve zenei tagozat között. Az idegen nyelvet emelt óraszámban, nívócsoportok kialakításával oktatják, céljuk az alapfokú nyelvvizsga letétele. Az iskola törekszik emelt szintű zenei képzés nyújtására, ezen felül nagy hangsúlyt fektet a tananyag elsajátításán kívül néptánc oktatásra. Szakköröket is biztosít a tanulók részére, hogy a tehetségek még jobban ki tudjanak emelkedni. A nehezebben tanuló diákok részére egyéni fejlesztési ütemterv szerinti haladást biztosítanak.
Az iskola létrehozta az Alapítvány a Sárvári Szent László Iskola Támogatására elnevezésű társadalmi szervezetet. Az alapítvány célja a színvonalas oktatói, nevelői munka, valamint az iskola támogatása korszerű berendezésekkel, technikai felszerelésekkel, taneszközökkel. A városban működik még egy zene és művészeti iskola is, a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola. A KSH adatai értelmében az ezer lakosra jutó, nappali tagozatos általános iskolai tanulók száma 83 fő. A városban egy szakközépiskola illetve egy gimnázium is várja a továbbtanuló diákokat. Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Az iskolát Barabás György kántortanító alapította, aki az iskola első igazgatója és egyben névadója is. A szakképzésben fontos feladatának tartja, hogy megfelelő szakembereket képezve megtartsa a szakma hagyományos értékeit a mai kor igényeinek és az Európai Unió elvárásainak megfelelően. Az iskolában háromféle képzési rendszer létezik. A diákok a szakközépiskolai alapozó oktatáson kívül több szakirány közül választhatnak. Ilyen például az elektrotechnika-elektronika, a gépészet, az informatika, a könnyűipar. Érettségi után választható képzések: -
-
elektronika-elektronika szakmacsoport (mechatronikai műszerész, automatikai műszerész) informatikai szakmacsoport (ipari informatikai technikus; informatikai hálózatépítő; informatikai műszerész; számítógéprendszer karbantartó; webmester; gazdasági informatikus, CAD-CAM informatikus) könnyűipari szakmacsoport (ruhaipari technikus)
A szakiskolai (általános műveltséget megalapozó) képzésen belül ugyancsak szakirányok vannak: építészet, elektrotechnika-elektronika, faipar, gépészet, könnyűipar, kereskedelem. A 10. osztály után választható képzések: -
gépészeti szakmacsoport (gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, szerszámkészítő) elektrotechnikai-elektronikai szakmacsoport (villanyszerelő) építészeti szakmacsoport (kőműves) könnyűipari szakmacsoport (női szabó, férfi szabó, csecsemő és gyermekruha készítő) kereskedelmi. marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (bolti eladó) faipari szakmacsoport (bútorasztalos)
Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Az iskola célja színvonalas oktatást, szilárd alapműveltséget nyújtani a diákoknak, biztosítva a személyiségüknek megfelelő testi-lelki harmonikus fejlődését. Feladatának tekinti érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magát minden helyzetben feltaláló fiatalok nevelése. Tanulóikkal szemben magas követelményeket támasztanak, de egyben az oktatás humánus és tanulóközpontú. Képzésük négy évfolyamos gimnázium, idegenforgalmi és vendéglátós szakképzés, felnőttoktatás, felnőttképzés. A nevelőmunka során a hagyományos és az újszerű tanulásszervezési módok, módszerek, eszközök helyes arányban történő felhasználására törekszik. Az oktatásban megjelenik a
tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre épülő tanulásszervezés. Az iskolában idegen nyelvi, informatikai oktatás is folyik. A szabadidő hasznos eltöltését kulturális és sport programokkal biztosítja. Létrehoztak iskolai projekteket is, amiben a résztvevő diákok meghatározott programokban, feladatokban vesznek részt. A projekt (ami általában egy valós probléma) megvalósítása tanórákon kívül történik. Az általános gimnáziumi képzésen belül oktatják az alaptantárgyakat, ezen belül lehetőség van művészeti oktatásra is a 11-12 évfolyamon. További lehetőségeik: -
emelt szintű angol és német nyelvi, matematika és angol nyelvi, angol nyelvi gimnáziumi képzésre is.
Ezen kívül választható még: -
vendéglátószervező-vendéglős szakképesítés; turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés.
Sárváron a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma ezer lakosra vetítve 46 fő.
10.2.
Kultúra
A Sárvári Városi Könyvtár és Művelődési Központ, régebben Sárvári Városi Könyvtár 1952-ben szegényes környezetben a Korona Szálló épületében kezdte meg a működését. 1956-ban két helyiséget kapott, ami lehetővé tette a felnőtt és gyermekrészleg különválását. A forgalom emelkedése, az állomány bővülése ekkorra már szűkössé tette az amúgy sem nagy helyiségeket. Az 1978-as évben befejeződtek a Nádasdy-vár építései munkálatai, így a könyvtár beköltözhetett a patinás falak közé. A könyvtárnak a mai napig a Nádasdy-vár ad otthont. A könyvtár helyiségei 1400 m2-en kerültek kialakításra, vár két szárnyán. A felnőtt- és gyerekkönyvtár mellett helyet kapott a zenei részleg is. A számítógépesítés területén a könyvtár a kezdeti lépéseket az 1980-as években tette meg. A dokumentumok gépi feldolgozása, valamint az összes könyvtári munkafolyamat beleértve a kölcsönzést is 2003-tól kerül számítógépre. Az intézményhez jelenleg 32 környékbeli községi könyvtár tartozik. Az intézmény 2007-ig önállóan működött, majd 2008. január 1-én a művelődési központtal összevonva Nádasdy-vár Művelődései Központ és Könyvtár néven folytatja tevékenységét. Napjainkra az állomány darabszáma több mint 80.000 egység. Ezeknek legnagyobb részét könyvek, folyóiratok képezik, egyre bővül azonban a hangzóanyagok, CD-k, DVD filmek száma is. A könyvtár állományában megtalálhatók külön gyűjtemények is, melyek a szabadpolcos tértől elkülönülten kaptak helyet. Ezek a dokumentumok csak helyben tekinthetők meg. A gyűjtemény több mint 1000 könyvből, több száz folyóiratkötetből, fényképekből, mikrofilmekből, aprónyomtatványokból, CD-k-ből áll. A művelődési központ számos közösségi rendezvénynek, kiállításnak is otthont ad. Minden évben megszervezi a Nádasdy-vár Művelődési központ az Önkormányzat támogatásával az adventi rendezvénysorozatot. Szervez még többek között koncerteket, bálokat, kiállításokat.
A Nádasdy Ferenc Múzeum is a Nádasdy-várban talált otthonra. A múzeum kiállítóterei jelenleg az ötszögletű vár három emeleti szárnyán, illetve tornyában közel 1300 m2-en látogathatók. A tájékozódást hangos vezető is segíti, melynek segítségével képet kaphatunk vár történetéről, a díszteremről, freskókról. A múzeumban megtekinthetők állandó és időszaki kiállítások, rendszeres programok. A múzeumban található díszterem egyedülálló freskói a Fekete bég, a törökök ellenfelének csatáit mutatja be. A történeti üvegkiállítás számos ország és korszak üvegművészetének darabjaival káprázatja el, a nemzetközileg is jegyzett huszárkiállítás a Nádasdy- és több magyar huszárezred hagyatékát tárja a látogatók elé. A térképgyűjtemény Magyarország térképi ábrázolásait követi nyomon a XVI. századtól. A múzeumban megtalálható történeti gyűjtemény, mely a helytörténeti emlékek mellett tartalmaz még országos jelentőségű tárgyakat. Az iparművészeti gyűjtemény több művészettörténeti korszak változatos iparművészeti anyagát tartalmazza. A több mint 5 és félezer darabból álló néprajzi gyűjtemény származási helye szerint Sárvárt illetve környékét ölelik fel. A múzeum szakkönyvtárat is működtet. A múzeum a kiállításokon kívül rendez családi, múzeumpedagógiai, közművelődési programokat is. Szoros kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, szervezetekkel, magángyűjtőkkel. A nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény, illetőleg a törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött megállapodás alapján 2013. január 1. napjával a Nádasdy Ferenc Múzeum az Önkormányzat fenntartásába került.
11.
AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS VÁLTOZÁSA A FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
Az egészségügy legnagyobb intézménye Sárváron az Önkormányzati Kórház és Rendelőintézet. Az ellátandók Sárvár és körzetéből kerülnek ki. Az egészségügyi miniszter 2007. április 1-től a sárvári Önkormányzati Kórházban az aktív ellátást megszüntette. Ezután a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával egyedülálló komplex rehabilitációs tevékenységre alkalmas infrastruktúra jött létre, amely az alábbi szakmai megoszlásban működik: -
onkológiai rehabilitáció – 30 ágy; nőgyógyászati rehabilitáció – 16 ágy; pszichoszomatikus beteg rehabilitációja – 14 ágy; gasztroenteorológia rehabilitációja – 16 ágy; reumatológiai rehabilitáció – 16 ágy.
Az osztályok minden olyan terápiás rendszerrel rendelkeznek, melyek a rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A rehabilitáció hatékonysága érdekében a terápiás rész is pontos időbeosztással és a szakmák közötti átjárhatósággal működik. Sárvár Város Önkormányzata mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a rászorulók megfelelő betegellátásban részesüljenek. 2010-től megújult a járó beteg ellátás intézménye az „Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járó beteg szolgáltatások fejlesztése” című pályázatnak köszönhetően. Korábban a járó beteg ellátás olyan épületekben történt, amelyek 30 évvel ezelőtt épültek. Az új rendelőintézet azonban bőven kielégíti a mai kor követelményeit is. A fejlesztésnek köszönhetően modernebb műszerek, szélesebb diagnosztikai lehetőségek állnak az orvosok és az ápolók rendelkezésére. Ennél fogva szakszerűbben és hatékonyabban végezhetik el munkájukat. Mindez rengeteg ember hétköznapjait könnyíti meg, hiszen a Sárvári régióhoz tartozik 44 település 45 ezer lakosa. A nemzetközi szintű rehabilitációs központ fejlesztése ráadásul szakmai háttere lehet Sárvár város és a régió egészségturisztikai korszerűsítéseinek, hozzájárulhat egy exkluzív, vendégeket vonzó gyógyhely nemzetközi turisztikai piacra történő bevezetéséhez. Sárvárhoz 6 felnőtt háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi, 3 fogorvosi, 1 gyermek és iskola-fogorvosi körzet tartozik. A Sárvári Központi Orvosi Ügyelet gondoskodik 33 település lakosainak sürgősségi betegellátásáról. Jelenleg 22 kistérségi háziorvos és 3 külsős megbízott lát el ügyeleti feladatokat. Sárvár Város Önkormányzata közvetlenül az orvossal kötött megbízási szerződést. A háziorvosok, gyermekorvosok és a fogorvosok vállalkozóként látják el a feladatukat. Az önálló egészségügyi vállalkozásokra, a feladatellátásra kötelezett önkormányzat csak közvetett hatással tud lenni. A KSH adatbázisa szerint egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1.846 lakos jut, a háziorvosi rendelésen megjelentek átlagos száma 12.874 fő, míg a házi gyermekorvosi rendelésen megjelentek átlagos száma 5.146 fő volt Sárváron 2011-ben. A városban 5 védőnői körzet és 8 védőnői státusz van. A területi védőnői körzethez több csatolt község is tartozik. A városban az óvodákat területi, míg az iskolákat iskolai védőnők látják el. Munkájukat
egyeztetett munkaterv szerint végzik, mely tartalmazza az iskolák egészségfejlesztési programjait, valamint az orvos és védőnő által ajánlott egészségfejlesztési tevékenységet is.
12.
A SPORTÉS SZABADIDŐS FELÜLVIZSGÁLT IDŐSZAKBAN
TEVÉKENYSÉGEK
ALAKULÁSA
A
A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából”. A polgárok sportoláshoz fűződő jogát az Alkotmány mondja ki, s ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, a tisztességes játék jegyében kifejtett sporttevékenység lehetőségét az olimpiai eszme, a mozgás gazdag életmód terjesztését, terjedését, annak hagyománnyá válását a sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti. „Az Európai Unióforrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sporteszközként felhasználható (mint esélyegyenlőség, társadalmi kohézió, stb.). Az Európai Unió népegészségügyi programja például fontos szerepet szán a lakosság testedzése fokozásának, elterjesztésének. Ezek a célok egyre inkább megjelennek a sportpolitika tervezési munkálatai során, elsősorban magától értetődő jelentőségük miatt, továbbá, mert a sport így meg tud felelni az európai uniós elvárásoknak, mely lehetőséget teremt erőforrások bevonására is.” – Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia A testnevelés és a sport a magyar, az európai és az egyetemes kultúra szerves része, a nemzeti egészségvédelem alapvető eszköze, az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésének a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője, a nemzettudat pozitív formálója. A testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének, fejlődésének egyik pillére és a nemzet minden tagjának egyéni érdeke. Társadalmi célkitűzéseinket csak testileg és lelkileg egészséges, edzett emberekkel valósíthatjuk meg. Ennek szellemében örömteli, hogy Sárváron több sportegyesüelt is megtalálható. Nádasdy Diák Sport Egyesület Az 1987-ben alakult Urbán Diáksportkör 1989-ben vette fel a Nádasdy DSE nevet. Célja az általános iskolai tanítás utáni sportéletének szervezése, sport megszerettetése, a sport által dominánsan fejleszthető személyiségjegyek alakítása. Tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, esetleges sportkarrier elindítása. Sportcsoportjai: -
labdarúgás; kézilabda; asztalitenisz; torna; birkózó.
Az itt sportoló diákok évente 100-120 versenyen vesznek részt és a sportrendezvények szervezése is komoly múltra tekint vissza. A sportegyesület minden évben megrendezi a következő versenyeket: -
Halmosi Lajos Birkózó Emlékverseny; „Csótó-futás” mezei futóverseny;
-
Nádasdy-Stroffer Kupa labdarúgó torna; Vörös Tibor Labdarúgó Emléktorna.
A DSE biztosítja a szakszerű foglalkoztatást, megszervezi a tanórán kívüli sportprogramokat, hozzájárul az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételeinek szinten tartásához. Az iskola biztosítja infrastruktúráját valamint tömegsportórák beiktatásával és pénzbeli támogatással segíti az egyesületet. Tinódi Gimnázium Diáksport Egyesület Az Egyesület szervezi a gimnázium iskola- és szabadidősportját. Nagyszabású kupákat szerveznek kézilabda, kosárlabda és atlétika terén. A Tinódi DSE sportcsoportjai: -
kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda.
Az egyesület a sportolás mellett nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre is. Céljuk visszaadni a közös és valós játék élményét az egyre népszerűbb virtuális számítógépes játékokkal szemben. A város kiemelkedő sporteredményeit a petanque-ban érték el. Több korosztályban is a magyar pentanque válogatottban sárvári versenyzők szerepelnek. A sárvári Várpark rendszeresen ad otthont nemzetközi versenyeknek is. A város labdarugó csapata a megyei I.. osztályban szerepel. A kosárlabdázás iránt érdeklődők a sárvári amatőr kosárlabda csapatban hódolhatnak sprotszendevélyüknek. A fentieken kívül Sárváron a Kinizsi Sportegyesület 6 szakosztállyal rendelkezik, illetve a városban működik még a Mazsorett Alapítvány, ami közművelődési és kulturális tevékenységet folytat. Fúvószenei és Mazsorett rendezvényeket szervez nemzetközi és hazai szinten. Célja a város kulturális életében való részvétel segítése, a táncos mozgás megismertetése, fiatalabb korosztályok bekapcsolása az együttes munkájába. A sporthorgászat iránt érdeklődőket a Kinizsi Horgászegyesület várja, amely az Önkormányzattal kötött haszonbérleti szerződés alapján gyakorolja a tevékenységét a Csónakázó- és a Téglagyári tavon. A városban több kondicionáló terem is működik (Look Your Best, Oxygen Fitness). A Wellness Fürdőben is van lehetőség Fitness terem használatára, személyi edzésre.
13.
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK, PROBLÉMAELEMZÉS
Sárvár egy gazdaságilag több lábon álló város, melynek egyik nagyon fontos eleme az idegenforgalom. Kiemelkedő jelentőségű a Sárvári Gyógy- és Wellness Fürdő illetve az ehhez kapcsolódó szálláshelyek, a város környezete, megjelenése és az itt tartózkodók kényelmének biztosítása. A városban a természetes népmozgalmi adatok kedvezően alakultak a felülvizsgált időszakban. A foglalkoztatottság javult, csökkent a munkanélküliség. Kisebb lett ugyan a cégalapítási kedv, viszont nagyobb a magánszemélyek vállalkozási kezdeményezőkészsége. Összességében tehát nőtt a gazdasági szervezetek állománya. A járműipari termelés növekedését a nemzetközi piacra szállító külföldi érdekeltségű vállalkozások alapozták meg. Nőtt a nyolc órában foglalkoztatottak száma, a részmunkaidős dolgozóké pedig visszaesett. A közfoglalkoztatási forma leginkább a közigazgatásban és az egészségügyben terjedt el. A lakásépítési piacot változatlanul a lefelé tartó trend jellemzi. A belföldi látogatók számának csökkenése miatt csökkent a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, az üzemeltetők bevétele ezzel szemben nőtt. Sárvár jövője azon múlik, hogy sikerül-e adottságait, erőforrásait innovatív és környezettudatos módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt élők, tanulók, az itt működő és befektetési lehetőséget kereső külső vállalkozások és az ide látogatók szemében. Versenyképessé kell válnia gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt a térség hasonló települései között. Egy település fejlődését lényegesen befolyásolja a megfelelő menedzsment alkalmazása, ami négy fő célkitűzésre összpontosít: az infrastruktúra fejlesztése és a hozzáférhetőség biztosítása, a lakásokhoz való hozzájutás, a hatékony környezetvédelem, valamint a szegénység csökkentése. Ugyanakkor a városi rendszer fejlesztésének szem előtt kell tartania a humán-, természeti-, és pénzügyi erőforrások korlátozott jellegét, amely a közhivatalokat meggátolja abban, hogy a közösség problémáit maradéktalanul megoldja. A közhivatalnak emiatt folyamatosan mérlegelnie kell a befektetések időszerűségét, a költségvetés valamint a lakossági elvárások függvényében. Szorgalmaznia kell a közösségi és egyéni felelősségvállalást, a helyi fejlesztési programok közös megvalósítását.
14.
ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK
14.1.
A város fenntartható fejlődés menedzsmentjének elvei az Európai Fenntartható Városok 1996-os Brüsszeli Nyilatkozata, az 1997-es Brémai Nyilatkozat és az Amszterdami Egyezmény értelmében
Mivel a városi települések nem zárt rendszerek, ezért az általános célkitűzések olyan menedzsment alkalmazására alapoznak, amelynek a városi fejlődés és/vagy megújulás a legfontosabb célja. A stratégiai tervezés, a programok és projektek megvalósítása a következő alapelvek figyelembevételével történik: -
-
-
-
olyan fenntartható fejlődés, amely hosszú távon számottevő kulturális- és magatartásváltozásokhoz vezet a természeti erőforrások felhasználásának terén. A közintézmények megerősítése hatékony menedzsment, valamint a közszolgáltatások átértékelése és újraszervezése révén, figyelembe véve a jelenlegi pénzügyi forrásokat, a fenntartható fejlesztés célkitűzéseit és a helyi közösség elvárásait. További testvérvárosi kapcsolatok kiépítése tapasztalatcsere céljából. Programok és projektek elkészítése, megvalósítása közintézmények és a civil szféra együttműködésével. Olyan programok és projektek megvalósítása, melyekhez a magánszféra nem rendelkezik elegendő anyagi alapokkal. A városfejlesztés irányának meg kell egyeznie a megyei és a regionális fejlesztési elképzelésekkel, ugyanakkor lehetővé kell tennie a különböző gazdasági területek városközi együttműködését. Az energetikai, anyagi, pénzügyi és emberi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Szabad piacgazdálkodásra való törekvés, környezetterhelési díjakra vonatkozó rendeletek megfogalmazása, a befektetések környezeti kritériumok szerinti értékelése. A költségvetés megtervezésekor a környezeti problémák pénzalapot kell elkülöníteni. Az energetikai ipar központosításának felszámolása. A fenntartható városkép kialakításához az építőanyagokra, az épületek arculatára, a bioklímára, a területek beépítettségére, az épületek térbeli elhelyezésére, az épületek körüli zöldövezetekre, a mikroklímára, valamint az energetikai hatékonyságra vonatkozó szabályozásra van szükség. Bármely program vagy projekt megvalósításának tiszteletben kell tartania a közösség kulturális örökségét. A helyi lakosság érdekeit nem szolgáló közintézmények felszámolása. Az általános városrendezési tervnek megfelelő területhasznosítás és gazdálkodás. A programmegvalósítások technikai feltételeinek felmérése. A humán és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása és folyamatos értékelése. A programok és projektek pénzügyi életképességének felmérése a jövedelmek szemszögéből. A helyi közösség szükségleteinek és előjogainak azonosítása, hogy a fejlesztési programok a közösség igényeinek megfelelően valósuljanak meg. A hátrányos helyzetűek szükségleteinek azonosítása, igényeik összhangba hozatala a város társadalmi-gazdasági lehetőségeivel (lakás, munkahely, közszolgáltatások). Környezetvédelem
-
-
Közös programok és projektek megvalósítása a magánszférával. Olyan anyagi ösztönző rendszer kialakítása, hogy a magánszféra befektetések költségeit vállalja fel, biztosítva így a programok és projektek jövedelmezőségét. Befektetési információk közzététele (helyrajzi információk, a helyi és regionális gazdaságra vonatkozó statisztikai információk, városrendezési szabályzat, általános városrendezési terv és helyi városrendezési tervek).
14.2.
A lakóterületek rehabilitálásának és fenntartható fejlődésének alapelvei, az általános városrendezési terv
-
Integrált terület-tervezés, amely a kialakított építészeti irányvonalnak megfelelően magába foglalja a lakóházakat (magánházakat vagy tömbházakat), kereskedelmi rendeltetésű épületeket, parkolókat, iskolákat és a teljes városrendészeti infrastruktúrát. A lakóterületnek épületek sokféleségét kell magába foglalnia. Amennyiben a térségben műemlék értékű épületek vannak, homlokzatukat és az épületbelsőket eredeti stílusuk megőrzésével kell helyreállítani. A hasonló jellegű épületek átalakítása vagy lebontása tilos. A lakóterületek központja multifunkcionális kell legyen, a kereskedelmi, kulturális és szabadidős tevékenységeket egyaránt magába foglalva. A lakóterületeknek parkosított tereket, zöldövezeteket és parkokat kell magukba foglalniuk. Közterek tervezésekor figyelembe kell venni funkcionalitásukat (vonzaniuk kell a lakosokat és erősíteniük kell a közösségen belüli kapcsolatokat). Gyalogjárókat és kerékpárutakat kell kiképezni a történelmi városközpontokon kívül. A természetes zöld- vagy vízfelületeket önmagukban kell megőrizni vagy a parkokba beilleszteni. A helyi közösségeknek tiszteletben kell tartaniuk az erőforrások megőrzésére és a hulladéktermelésre vonatkozó szabályozókat. A közösségek ésszerűen kell használják a vízkészleteket. A várostervezés legfontosabb irányelve az energetikai hatékonyság kell legyen. Megújuló energiaforrások támogatása.
-
-
14.3. -
Nemzetközi dokumentumok Local Agenda 21, 1992. Az ötödik Európai Környezetvédelmi Cselekvési Program – A fenntarthatóság felé – az ENSZ városfejlesztési tevékenységének átfogó áttekintése, adatok és a városi környezetre vonatkozó mutatók összehasonlítása, a Helyi Agenda 21 által tartalmazott kezdeményezések megvalósítása, 1993.
-
-
-
Aalborgi Charta (Európai Városok Chartája és Városok a Fenntarthatóság Felé), 1994.; amelyet a Fenntartható városok és települések Európai Konferenciájának résztvevői hagytak jóvá Aalborgban, Dániában) Lisszaboni Cselekvési Terv az Aalborg-i Charta előíársainak megvalósítására „Fenntartható Európai Városok” Jelentés, Brüsszel, 1996.; a Brémai Nyilatkozat, 1997., amely megszabja a magánszféra és a városi közintézmények közötti partnerkapcsolatok alapelveit a városok fenntartható fejlődésére vonatkozóan „Fenntartható Városi Fejlődés az Európai Szövetségben: Cselekvési Keretterv” 1998. 36 európai ország városai polgármestereinek Hannover-i felhívása, amelyet a fenntartható városok és települések harmadik konferenciáján, 2000-ben fogadtak el Green Papers – Környezetvédelmi problémák, Európa Tanács, 2000. Az Építészeti Örökség Európai Chartája, Európa Tanács, 1975. Közösségi Cselekvési Terv a Kulturális Örökségről, 1994. Az Európai Közösség egyezményét kiegészítő Amszterdami Szerződés 151. szakasza, amely meghatározza a közös kulturális örökség megtartására és fejlesztésére irányuló tevékenységeket; illetve a 6. szakasza, amely a közösségi politikákba és tevékenységekbe beillesztendő környezetvédelmi tevékenységeket ír elő.
15.
HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉP MEGFOGALMAZÁSA
Sárvár hosszú távú jövőképének kialakítása olyan célállapot megfogalmazását jelenti, amely 15-20 év alatt reálisan elérhető, megvalósítható és tekintetbe veszi a külső körülményeket. További követelmény a helyi társadalmi érdekcsoportok (közösségi és gazdasági élet szereplői) értékrendjének, érdekeinek történő megfeleltetés, ezen csoportok elképzeléseinek és szándékainak a becsatornázása a jövőképmegfogalmazás folyamatába. A városnak vonzó arculatot kell kapnia, mint fürdőhelynek, és mint egészségcentrumnak, valamint történelmi hangulatú, gazdag kultúrájú településnek. Az egészségturizmusnak, e gyógy- és termálturizmusra építhető idegenforgalmi ágnak a kiemelt fejlesztése képezi a kistérség fejlesztési stratégiájának központi elemét. A cél, hogy Sárvár város, mint a Sárvári Kistérség társadalmi és gazdasági központja, a régió dinamizáló ereje legyen, amely versenyképes a szűkebb és tágabb környezet hasonló méretű településeivel: -
-
-
a beköltözések és a növekvő gyermekvállalások folytán bővülő, fiatalodó, erős helyi identitással rendelkező lakossággal és erős társadalmi kohézióval rendelkezik; sok rendezett, közösségi térként is hasznosuló települési zöldterülettel, megújított, sokszínű szolgáltatási funkcióval élővé tett értékes épület-állománnyal, gyalogos-, kerékpáros- és családbarát, vonzó szolgáltatási- és rendezvénykínálattal rendelkező településközponttal, kiegyenlített fejlődést mutató település-szerkezettel rendelkezik; dinamikus gazdasági aktivitása elsősorban a magas hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú ágazatokban és szolgáltatásokban jelentkezik, amelynek befektetői hosszú távon érdekeltek a város és közszolgáltatásainak fejlesztésében; összességében vonzó gazdasági, társadalmi és kulturális környezetet kínál az itt lakók, az ide költözni szándékozók, az idelátogatók és a befektetők, letelepülni kívánó vállalkozók számára.
16.
A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA
16.1.
Sárvár potenciális fejlesztési célkitűzései
A jövőben Sárváron központi szerepet tölthet be a természet és az egészség. A város és városkörnyék természeti értékeinek beépítése a mindennapi életbe (az idegenforgalom nem romboló formáiba) a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tétele, a természetbarát energiaforrások, megújuló energia kihasználása, a légszennyezés csökkentése – a kommunális infrastruktúra fejlesztésével és a gazdasági szennyező források csökkentésével – hathatós segítséget nyújthat mindehhez. Napjainkban már elvárás a megbízható, egységes színvonalú és a település egészére kiterjedő infrastrukturális szolgáltatás. Ehhez kapcsolódóan az üzleti szférának helyt adó területek beruházásait támogatni kell. Nagyon fontos a meglévő utak tisztántartása, megfelelő kezelése, helyreállítása, karbantartása, síkosság-mentesítése és a biztonságos közlekedés biztosítása is. Hosszú távú célkitűzés, hogy a város arculatára a gondozott, igényesen karbantartott városkép legyen a jellemző, a város sajátosságait megőrizve fejlődjön. Az ápolt parkok és közterek oldják a beépített területeket. A város fordítson külön gondot a város vizeinek és környékének állapotára, azok megjelenítésére, a városképbe való szerves beillesztésére, vízminőség megóvására. A fásított területek, az utcai fasorok mennyisége jelentősen növekedjen meg. Kiemelten kell kezelni az energia-megtakarítást eredményező korszerűsítések elvégzését a balesetveszély elhárítását és a működőképesség megőrzését. Egy település életében a zöldfelületek, fák kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt életminőségi, levegőtisztaság védelmi, városképi, egészségügyi, másrészt zajvédelmi, idegenforgalmi szempontból. Ezen túlmenően szerepet játszanak a helyi klíma kialakításában, a parkok, játszóterek, erdők sportolási, szabadidő eltöltési lehetőséget adnak. Ezért nagyon fontos megfelelő kezelésük, védelmük. Folytatni kell a védett fasorok, parkerdők kezelését, védelmét, közterületi utcafásításokat, fapótlásokat. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a parlagfű mentesítésre is. Szükséges a zöldfelületek felújítása, folyamatos kezelése, kivágott fák pótlása, újonnan kialakított utcák fásítása, régi utcák egységes facseréje. Fontos az elhanyagolt, periférikus önkormányzati területek gondozása (illegális hulladéklerakók felszámolása, bozótirtás, tereprendezés). Egyelőre még nem szelektív módon történik a hulladék elszállítása a lakásoktól, így a jövőben fontos feladat a szelektív módon történő hulladékszállítás megszervezése, illetve a hulladék egyre nagyobb részének hasznosítása, újrafeldolgozása. A szennyvízcsatorna hálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével együtt kedvezően alakult a lakások csatornahálózatra történő csatlakozása is, amelyre a talajterhelési díj bevezetése is ösztönzően hatott. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bővítő fejlesztése is. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása képes az újonnan csatornázásra kerülő városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet
szennyvizek megfelelő tisztítására is, beleértve a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tápanyageltávolítást és ezzel egyidejűleg az iszapkezelést is.
16.2.
A környezet szerepe a fejlesztési célkitűzések elérésében
Sárvár nagy turisztikai jelentőséggel, értékes adottságokkal bíró település, melynek gazdasága az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. A tudatos gazdasági fejlesztés a város első lépésként megteremtette az Ipari Park bázist. Ennek köszönhetően az Ipari Parkban a foglalkoztatottak száma meghaladja a 3.000 főt. A városban működő Ipari Park a régió 7. legjelentősebbje. Az önkormányzat feladata, hogy mindenki számára a lehető legjobb életminőséget biztosítsa, tiszta, rendezett, megfelelő környezet, színvonalas egészségügyi ellátottság, munkalehetőségek és szabadidős lehetőségek széles skálája álljon a város lakói rendelkezésére. A város lakosainak igényeit kiszolgáló közösségi szolgáltatások sokszínűek legyenek, a város lakosai legyenek a legfontosabb tényezők, és ez alapján működjön a város élete. A város lélekszáma az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult: 2005-ig növekedés, majd csökkenés volt a jellemző. A munkanélküliséget tekintve viszont a mutatók jobbak a megyei átlagnál. A társas és egyéni vállalkozók száma lényegesen nem változott, Sajnálatos, hogy számottevő új, magas képzettségű munkaerőt igénylő munkahelyek nem jelentek meg. A jövőben arra kell törekedni, hogy a város koreloszlása javuljon, lakosságszáma nőjön. Ehhez vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára, illetve meg kell akadályozni a lakosság további fogyását. A megfelelő szociális környezet is része a városlakók biztonságérzetének. Az prognosztizálható, hogy az ellátórendszerek megbízhatóak, kiszámíthatóak, biztonságosak lesznek, a rászorulók sem érzik kiszolgáltatva magukat. A karitatív szervezetek szerves részévé válnak a szociális ellátórendszernek. Az üzleti szereplők elsősorban a fizetőképes, magasabb igényű, de önmagukról gondoskodni nem vagy csak részben képes réteg számára kínálnak szolgáltatásokat, például a nyugdíjas otthonokban. A településen működő Gondozási és Családsegítő Központ magas fokon tudja biztosítani a lakosok által igényelt szolgáltatásokat. Lényeges a toleráns vallási légkör megszilárdítása is, az előítéletektől és vallási idegenkedéstől mentes helyi társadalom kialakításáért. Közös vallási és jótékonysági programok révén a vallási felekezetek közötti kapcsolat erősítése, a város temetőinek rendbetétele, továbbá az Önkormányzat és az egyházak közötti együttműködés is fontos szerepet kell, hogy kapjon. Fontos Sárvár lakóinak identitása, az erős sárvári kötődés, lokálpatriotizmus, a város értékeinek tudatos megismertetése, propagálása, ápolása. Továbbá a közös civil és szakmai gondolkodás, együttműködés a tervek előkészítésében, megvalósításában, jelentős szerepvállalás a közös célok elérésében. Fontos, hogy az esélyegyenlőség, a kirekesztéstől való tudatos elhatárolódás legyen meghatározó a város életében. A közbiztonság, a társadalmi béke jelenlegi állapota jónak mondható, de ez nem jelenthet megnyugvást. A közbiztonság, az emberek személy- és vagyonvédelme a környező országok és a hazai városok tapasztalata alapján a következő években fokozottan fog előtérbe kerülni. Folyamatosan emelni kell a
személy- és vagyonvédelem szintjét, az arra illetékes állami és önkormányzati szervek, a civil szféra és a magánszemélyek bevonásával. Fontos, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a városban. Az egyes környezeti tényezők (víz, levegő, zaj) vonatkozásában ehetőségként felmerül a termálkút vízhozamának fűtési célú hasznosítása, mely fontos lenne az energiagazdálkodás szempontjából. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében nagy szerepet játszik az élővíz-folyások kezelése, a partrendezés, a csapadékvíz-elvezetés módja, a szennyvízkezelés (lakossági és ipari szennyvizek), a települési folyékony hulladék kezelése (ide vonatkozóan lásd a 16.1. fejezetben leírtakat is). A vízminőség javítása érdekében szükséges az illegális lakossági bekötések és nyílt szennyvíztározók megszüntetése. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység (a korábbi intézkedéseknek köszönhetően) a város területén nem található. Ennek ellenére természetes, hogy az emberi egészség szempontjából folyamatosan napirenden kell, hogy legyen a levegő szennyezettségének csökkentése. Ennek egyik egyszerű módja lehet a zöldfelületek megfelelő állapotának biztosítása, illetve méretük növelése. Zajvédelmi szempontból a város célja lehet a közúti forgalom javítása, a közlekedés zajkibocsátásának mérséklése is.
6. napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft között 2013. szeptember 27-én megkötött hulladékszállítási szerződés 2., számú mellékletének módosítása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)
7. napirendi pont Pályázat benyújtása hulladékszállítási díj kompenzációra. (Később kerül fel a honlapra.)
8. napirendi pont Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú (Batthyány u. 9-1. szám alatti) ingatlan Sárvár Város Önkormányzata ingyenes tulajdonba adása.
ELŐTERJESZTÉS Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú ingatlan állami tulajdoni hányadának Sárvár Város Önkormányzata részére történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződés aláírásáról
A Képviselő-testület 162/2008. (VI.12.) számú képviselő-testületi határozatában kezdeményezte a Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú ingatlan állami tulajdoni hányadának Sárvár Város Önkormányzata részére történő ingyenes tulajdonba adását. Az ingatlanban jelenleg a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat működik az MNV Zrt-vel fennálló bérleti jogviszonya alapján. A Kormány az „Egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról” szóló 1762/2013. (X.25.) Kormányhatározatban döntött az ingatlan állami tulajdoni hányadának Sárvár Város Önkormányzata részére történő ingyenes tulajdonba adásáról. Az ingatlan ingyenes tulajdonba adására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlanra fennálló bérleti jogviszonyba bérbeadói oldalon az MNV Zrt. jogutódjaként belép. A szerződéskötésre 2014. április 25. napjáig van lehetőség.
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a Polgármestert a Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú ingatlan állami tulajdoni hányadának Sárvár Város Önkormányzata részére az „Egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról” szóló 1762/2013. (X.25.) Kormányhatározatban előírt feltételekkel történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződés aláírására, továbbá minden egyéb e tárgyhoz kapcsolódó jognyilatkozat megtételére.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2013. december 18.
Kondora István polgármester
TÁJÉKOZTATÁS Sárvár belterület 136/1/A/15 helyrajzi számú, természetben a 9600 Sárvár, Batthyány u. 9-1. szám alatt található ingatlan Sárvár Város Önkormányzata ingyenes tulajdonba kerüléséről szóló előterjesztés bizottsági döntéseiről
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága nyílt szavazással, egyhangúlag, 8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:
15/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a Polgármestert a Sárvár belterület 136/1/A/15 hrsz-ú ingatlan állami tulajdoni hányadának Sárvár Város Önkormányzata részére az „Egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról” szóló 1762/2013. (X.25.) Kormányhatározatban előírt feltételekkel történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződés aláírására, továbbá minden egyéb e tárgyhoz kapcsolódó jognyilatkozat megtételére.
Sárvár, 2014 január 13.
/: Dr. Bankits László:/ irodavezető
9. napirendi pont A Parti Invest Kft-nek a sárvári 1907/9 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelmének elbírálása.
ELŐTERJESZTÉS Parti Invest Kft. kérelme 1907/9 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba adására Tisztelt Képviselő-testület! Mellékelt, új beadvánnyal fordult Önkormányzatunkhoz a Parti-Invest Kft. (2000 Szentendre, Péter Pál u.3.) képviseletében Dr. Havasi Tibor ügyvéd, melyben részben megismétli Kft. a 2013 tavaszán és 2013 novemberében előterjesztett kérelmét. A kérelem tárgya, hogy a Kft. tulajdonában álló 1907/9 hrsz-ú kivett, beépítetlen terület megnevezésű ingatlant és az azon kialakításra kerülő utat az Önkormányzat ingyenesen vegye önkormányzati tulajdonba és közútként üzemeltesse. Sárvár város Önkormányzata mellékelt 135/2013. (V.23.) számú határozatával az alábbi döntést hozta: „…Sárvár város Önkormányzata nem adja előzetes, elvi hozzájárulását ahhoz, hogy a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlant, az azon tervezett út és közművek kiépítését követően, mint felajánlott vagyont elfogadja. Az út közforgalom elől el nem zárt magánútként funkcionálhat.” A megismételt kérelem alapján a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság az alábbi határozatot hozta: 480/2013. /XII.05./ számú bizottsági határozat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a Parti-Invest Kft. (2000 Szentendre, Péter Pál u.3.) képviseletében Dr. Havasi Tibor által előterjesztett, a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlannak az azon kiépítésre kerülő út megvalósítását követően önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó kérelme kapcsán megerősíti a Képviselő-testület 135/2013. (V.23.) számú határozatát. Sárvár város Önkormányzata nem adja előzetes, elvi hozzájárulását ahhoz, hogy a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlant, az azon tervezett út és közművek kiépítését követően, mint felajánlott vagyont elfogadja. Az út közforgalom elől el nem zárt magánútként funkcionálhat. A Bizottság javasolja a kérelmezőnek, hogy fontolja meg azt a lehetőséget, hogy a hulladékszállítási illetve köztisztasági, hó eltakarítási feladatok ellátása érdekében 1 telket a gépjárművek közlekedése céljából a beruházó hagyjon el, és az említett cél érdekében történő használatát biztosítsa. Amennyiben a kérelmező az eredeti kérelméhez képest a bizottsági javaslatnak megfelelően megváltoztatott tartalmú új kérelmet terjeszt elő, melyhez csatolja a részletes méretezést tartalmazó tervet, úgy a bizottság a kérelmet újratárgyalja. A bizottsági határozatban foglaltakat megfontolva, az abban megjelölt cél érdekében – a kérelmezői álláspont szerint – szükséges és elégséges mértékben a kérelem és az út kialakításának tervei módosításra, átdolgozásra kerültek. A kérelem mellékletét képező, mellékelt út, járda és csapadékvíz elvezetési terv helyszínrajz, valamint szemétszállító teherautóra méretezett fordulási íveket tartalmazó műszaki rajz alapján a tehergépjárművek megfordulása az út végében ipszilon fordulással megoldható lenne amennyiben a leendő útfelület a zöldsáv kárára háztól házig tartana, anélkül, hogy a beruházási területből tervezett építési telek erre a célra felhasználásra kerülne.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézőjének mellékelt nyilatkozata alapján az engedélyező hatóságnak a mellékelt terv (út végén forduló) szerinti kialakítás ellen kifogása nincs. Az út átadásának jogalapja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (3) bekezdése: „Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára – helyi és országos közutak esetén térítés nélkül – történő átadásáról a változások ingatlannyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. ….” Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és nyílt szavazással, egyhangúlag, 9 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 19/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Parti-Invest Kft. (2000 Szentendre, Péter Pál u.3.) képviseletében Dr. Havasi Tibor által előterjesztett, a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlannak az azon kiépítésre kerülő út megvalósítását követően önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó kérelme kapcsán Bató Csaba építőmérnök 28/2013. számú, a határozat mellékeltét képező út, járda és csapadékvíz elvezetési terv helyszínrajza szerinti megvalósítás esetén – módosítva a tárgy szerinti 135/2013. (V.23.) számú határozata harmadik bekezdését - az alábbi szándéknyilatkozatot teszi: Sárvár város Önkormányzata előzetes, elvi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlant, az azon tervezett út és közművek kiépítését követően, mint felajánlott vagyont elfogadja az alábbi feltételekkel: - A jogszabályok, szabványok, hatósági előírások szerinti tervezés, kivitelezés, forgalomba helyezés feladata és költsége teljes egészében a Beruházót terheli, ezzel kapcsolatosan semmilyen jellegű igényt az Önkormányzat felé nem támaszthat. - Beruházó köteles valamennyi, az elkészült létesítményre vonatkozó engedélyt, műszaki dokumentációt (különös tekintettel a megvalósulási dokumentációra) az átadáskor az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. - A vagyonátadás ingyenes, azzal kapcsolatosan az Önkormányzatot semmilyen jellegű fizetési kötelezettség nem terhelheti. A kivitelezési szerződésben szereplő szavatossági, jótállási igények és kötelező alkalmassági idővel kapcsolatos igények Sárvár város Önkormányzatára átszállnak, illetve az átruházandó igények az önkormányzatra engedményezésre kerülnek. Fenti feltételek megvalósulása esetén a Beruházó és az Önkormányzat a vagyonátadásról megállapodást köt, melyet a Képviselő-testületnek előzetesen jóvá kell hagynia. A 135/2013. (V.23.) számú képviselő-testületi határozat módosítással nem érintett részei hatályban maradnak. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a módosított tervdokumentáció alapján a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlant, az azon
kiépítésre kerülő út megvalósítását követően vegye önkormányzati tulajdonba a határozati javaslat szerinti feltételekkel.
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Parti-Invest Kft. (2000 Szentendre, Péter Pál u.3.) képviseletében Dr. Havasi Tibor által előterjesztett, a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlannak az azon kiépítésre kerülő út megvalósítását követően önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó kérelme kapcsán Bató Csaba építőmérnök 28/2013. számú, a határozat mellékeltét képező út, járda és csapadékvíz elvezetési terv helyszínrajza szerinti megvalósítás esetén – módosítva a tárgy szerinti 135/2013. (V.23.) számú határozata harmadik bekezdését - az alábbi szándéknyilatkozatot teszi: Sárvár város Önkormányzata előzetes, elvi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Sárvár, 1907/9 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű, 2399 m2 területű ingatlant, az azon tervezett út és közművek kiépítését követően, mint felajánlott vagyont elfogadja az alábbi feltételekkel: - A jogszabályok, szabványok, hatósági előírások szerinti tervezés, kivitelezés, forgalomba helyezés feladata és költsége teljes egészében a Beruházót terheli, ezzel kapcsolatosan semmilyen jellegű igényt az Önkormányzat felé nem támaszthat. - Beruházó köteles valamennyi, az elkészült létesítményre vonatkozó engedélyt, műszaki dokumentációt (különös tekintettel a megvalósulási dokumentációra) az átadáskor az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. - A vagyonátadás ingyenes, azzal kapcsolatosan az Önkormányzatot semmilyen jellegű fizetési kötelezettség nem terhelheti. A kivitelezési szerződésben szereplő szavatossági, jótállási igények és kötelező alkalmassági idővel kapcsolatos igények Sárvár város Önkormányzatára átszállnak, illetve az átruházandó igények az önkormányzatra engedményezésre kerülnek. Fenti feltételek megvalósulása esetén a Beruházó és az Önkormányzat a vagyonátadásról megállapodást köt, melyet a Képviselő-testületnek előzetesen jóvá kell hagynia. A 135/2013. (V.23.) számú képviselő-testületi határozat módosítással nem érintett részei hatályban maradnak. Határidő: közlésre azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2013. január 13.
/:
Kondora István : / polgármester
Melléklet a … számú képviselő-testületi határozathoz Az út, járda és csapadékvíz elvezetési terv helyszínrajza
Szemétszállító teherautóra méretezett fordulási íveket tartalmazó műszaki rajz:
További, a határozathoz nem tartozó mellékeltek: Kérelem:
A Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézőjének nyilatkozata:
10. napirendi pont A Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft-vel megkötött ingatlanhasználati szerződés módosítása.
ELŐTERJESZTÉS A Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft-vel megkötött ingatlanhasználati szerződés módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata a 209/2012.(X.11.) számú határozatával hozzájárulását adta ahhoz, hogy Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft a NYDOP-2.3.1/A-12-2012-0006 azonosító számú pályázat nyertessége esetén a határozatban felsorolt ingatlanokat a pályázat által támogatott cél érdekében igénybe vegye, használja. A pályázat elnyerését követően a támogatási szerződés feltétele volt, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos az említett képviselő-testületi határozat alapján megállapodást kössön az ingatlanok használatára vonatkozóan a TDM Kft-vel. A megállapodás aláírására 2013.11.11.-én került sor. A projekt megvalósításához szükséges előkészítési munkálatok során pontosításra került a ténylegesen megvalósítandó beruházásokkal érintett ingatlanok köre, valamint a tényleges igénybevétel mértéke. A hozzájáruló nyilatkozatokban szereplő összesem 9 db ingatlan helyett az elbírált pályázat ténylegesen csak három ingatlant érint. A Tourinform Irodát (Sárvár 189/10/A/10 hrsz.) kivéve, az egyes ingatlanok esetében a megvalósításra kerülő projektelem az egyes ingatlanok rendkívül csekély részét, területét érintik - Sárvár 1231 hrsz-ú ingatlanon összesen 434,52 m2 területen városi találkozási pont - Sárvár 1243/6 hrsz-ú ingatlanon összesen 1051,42 m2 területen bokorlabirintus és felnőtt játszótér Javaslom, hogy a Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft, mint kedvezményezett és az önkormányzat, mint a projekttel érintett ingatlanok tulajdonosa a már említett hozzájáruló nyilatkozatot és szerződést módosítsák olyan módon, hogy abban már csak az érintett három ingatlan szerepeljen. Azon ingatlanok vonatkozásában, melyek esetében csak az ingatlan területének töredékét veszi igénybe az érintett projektelem, a felek nem az egész ingatlanra vonatkozóan állapodjanak meg, hanem az ingatlan megvalósítandó projektelemmel ténylegesen igénybe vett, elfoglalt területére (ingatlanrészre) vonatkozóan.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a Sárvár város Önkormányzat tulajdonában lévő Sárvár 189/1/A/10, Sárvár 1231, Sárvár 1243/6, hrsz-ú ingatlanokat a Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft. a határozat mellékletét képző helyszínrajzon megjelölt helyszíneken az igénybevétel területnagyságának mértékéig az alábbi célokra hasznosítsa: - Sárvár 189/1/A/10 hrsz alatt Tourinform Irodát működtessen, - Sárvár 1231 hrsz-ú ingatlanon összesen 434,52 m2 területen városi találkozási pontot létesítsen - Sárvár 1243/6 hrsz-ú ingatlanon összesen 1051,42 m2 területen bokorlabirintust és felnőtt játszóteret létesítsen A képviselő-testület biztosítja, pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések esetén, az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt – az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított minimum 5 évig – a
Tourinform Iroda fent említett helyszínen történő működését, valamint a fejlesztések eredményeinek fenntartását. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a módosító szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2013. december 18.
Kondora István sk Polgármester
TÁJÉKOZTATÁS A Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft-vel megkötött ingatlanhasználati szerződés módosításáról szóló előterjesztés bizottsági döntéseiről. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága nyílt szavazással, egyhangúlag, 8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 14/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását. Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a Sárvár város Önkormányzat tulajdonában lévő Sárvár 189/1/A/10, Sárvár 1231, Sárvár 1243/6, hrsz-ú ingatlanokat a Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft. a határozat mellékletét képző helyszínrajzon megjelölt helyszíneken az igénybevétel területnagyságának mértékéig az alábbi célokra hasznosítsa: - Sárvár 189/1/A/10 hrsz alatt Tourinform Irodát működtessen, - Sárvár 1231 hrsz-ú ingatlanon összesen 434,52 m2 területen városi találkozási pontot létesítsen - Sárvár 1243/6 hrsz-ú ingatlanon összesen 1051,42 m2 területen bokorlabirintust és felnőtt játszóteret létesítsen A képviselő-testület biztosítja, pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések esetén, az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt – az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított minimum 5 évig – a Tourinform Iroda fent említett helyszínen történő működését, valamint a fejlesztések eredményeinek fenntartását. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a módosító szerződés aláírására.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag – 8 igen, 0 tartózkodással és 0 nem szavazattal – az alábbi döntést hozta: 2/2014. (I.9.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselőtestületnek, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő, Sárvár 189/1/A/10, Sárvár 1231, Sárvár 1243/6 hrsz-ú ingatlanokat a Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Kft. a határozat mellékletét képző helyszínrajzon megjelölt helyszíneken az igénybevétel területnagyságának mértékéig az alábbi célokra hasznosítsa: - Sárvár 189/1/A/10 hrsz. alatt Tourinform Irodát működtessen, - Sárvár 1231 hrsz-ú ingatlanon összesen 434,52 m2 területen városi találkozási pontot létesítsen, - Sárvár 1243/6 hrsz-ú ingatlanon összesen 1051,42 területen bokorlabirintust és felnőtt játszóteret létesítsen. A képviselő-testület biztosítsa, pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések esetén, az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt – az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított minimum 5 évig – a Tourinform Iroda fent említett helyszínen történő működését, valamint a fejlesztések eredményeinek fenntartását. A képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a módosító szerződés aláírására.
Sárvár, 2014. január 13.
/: Dr. Bankits László :/ irodavezető
11. napirendi pont „A közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése Sárváron és a környező településeken NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 – műszaki ellenőri feladatok elvégzése” tárgyában meghatalmazás elfogadása a MÁV Zrt. Részéről. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)
12. napirendi pont A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodás felülvizsgálata, szükség szerint módosítása.
kötött
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzattal és a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodás módosítását a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Zarowny Ferenc elnök, Sztojka István elnök
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Mely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, másrészről a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az alábbiak szerint: Az együttműködési megállapodás /továbbiakban: megállapodás/ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet, Az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm. rendelet alapján készült. A megállapodás alapvető célja, hogy az együttműködés hatékonyságát, eredményességét és a jogszabályi előírások betartását biztosítsa. A megállapodás részletesen tartalmazza Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ és a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat /továbbiakban: SLNÖ/, /továbbiakban: önkormányzat és SLNÖ együtt: együttműködő felek/ együttműködésére vonatkozó szabályokat, eljárási rendet, munkamegosztást és a felelősség rendszerét. Az együttműködés megállapodásban rögzített főbb területei: 1/ Az SLNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. 3/ Az önkormányzat képviselete az SLNÖ ülésein. 4/ Egyéb rendelkezések.
Részletes szabályok 1/ Az SLNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat: a/ Az SLNÖ részére havonta igény szerint /melyet az igénybevétel időpontját megelőzően lehetőleg 5 nappal korábban a aljegyzőnél kell bejelenteni/ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény /továbbiakban: Njtv./ 80.§. /1/ bekezdés a./ pontja rendelkezéseinek megfelelően biztosítja az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges ingyenes helyiséghasználatot az önkormányzati hivatal /továbbiakban: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal/ épületében. b/ Biztosítja az SLNÖ képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. c/ A Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodája által gondoskodik az SLNÖ képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről /meghívó, előterjesztések elkészítése, sokszorosítása, postázása/ a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő
általi aláírásáról, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntések, levelezés előkészítéséről, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési, adminisztrációs feladatok ellátásáról.
d/ Viseli az a-c. pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket /az SLNÖ tisztségviselői és a képviselők telefonhasználata költségei kivételével/, az ezt meghaladó feladatok ellátásának költségeit és az egyéb működési költségeket az SLNÖ viseli. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. a/ A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje. Az SLNÖ költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. Az SLNÖ költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény /továbbiakban: Áht./ 24.§ és 26-28.§-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az SLNÖ bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az SLNÖ bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolás feladatok ellátásáról a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik térítésmentesen. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője /jegyző/ által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az SLNÖ elnöke október 31-ig benyújtja az SLNÖ képviselő-testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, az SLNÖ képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, az SLNÖ elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetés-tervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint az SLNÖ elnökének segítségével készíti el és az SLNÖ elnöke terjeszti az SLNÖ képviselő-testülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. Az SLNÖ képviselő-testülete az elemi költségvetést önállóan határozatban állapítja meg, az önkormányzat költségvetésétől függetlenül. b/ A költségvetési előirányzatok módosítása. Az SLNÖ költségvetési határozatában megjelenő bevételek, kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az SLNÖ képviselő-testülete dönthet. Az SLNÖ elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az SLNÖ képviselő-testületét harminc napon belül tájékoztatja. Az SLNÖ képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosíthatja a költségvetést.
c/ Költségvetési információ. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája a jóváhagyott költségvetést az SLNÖ képviselő-testülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás információs rendszere keretében – adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója alapján – az SLNÖ költségvetéséről készült költségvetési információt. d/ A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje. Az SLNÖ operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája az SLNÖ költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait. e/ Kötelezettségvállalás rendje. Az SLNÖ kötelezettségvállalási rendjét Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: Az SLNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SLNÖ elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht.31.§ /1/ bekezdés/ Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet /továbbiakban: Ávr./ 53.§. 1/a, b/ pontja alapján./ Az SLNÖ nevében az SLNÖ kiadási előirányzatai terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra az SLNÖ elnöke jogosult./Ávr. 52.§. /7/ bekezdés/ f/ Érvényesítés. A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet /a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet/, valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. /Ávr.58.§. /1/ bekezdés/ Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak.
Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§. /2/ bekezdés/ Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§. /3/ bekezdés/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, b) jogszabály szerint jogos-e a követelés, c) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) d) a számla számszakilag helyes-e, e) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, f) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, g) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat az SLNÖ tekintetében a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája köztisztviselői látják el. g/ Utalványozás. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§. /1/ bekezdés/ Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: a) az „utalvány” szót, b) a költségvetési évet, c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, e) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását. /Ávr.59.§./1/-/3/ bekezdés./ A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. /Ávr. 59.§. /4/ bekezdés/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait. /Ávr. 59.§. /5/ bekezdés a-c/ pontjai/ Az SLNÖ nevében az SLNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SLNÖ elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bekezdés/
h/ Pénzügyi ellenjegyzés. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott köztisztviselő köteles meggyőződni arról, hogy a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. /Ávr. 54.§ /1/ bekezdés a-c/ pontjai/ Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, a kötelezettségvállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§. /3/, /4/ bekezdés/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetője jogosult. Távollétében a gazdasági vezető által írásban kijelölt köztisztviselő jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor az SLNÖ esetében. i/ Összeférhetetlenségi szabályok. Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettségvállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettség-vállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés-igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. j/ Pénzellátás, bankszámlarend. Az SLNÖ a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat az SLNÖ részére a Raiffeisen Bank Zrt.-nél megnyitott 12096004-01336954-00100002 számú önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során az SLNÖ bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
Az SLNÖ a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatban kerül rögzítésre.
k/ A vagyontárgyak kezelésének rendjére vonatkozó szabályok.
Az SLNÖ vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. Az SLNÖ vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény SLNÖ-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Az SLNÖ vagyontárgyairól a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat az SLNÖ elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. Az SLNÖ vagyonával való gazdálkodás az SLNÖ képviselő-testülete határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája feladata, amelyben közreműködik az SLNÖ elnöke. l/ Beszámolás,információszolgáltatás. Az SLNÖ elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája készít el az SLNÖ elnöke segítségével. Ezen kívül az Áht.108.§. /2/ bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról október 20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő megküldéséről a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóban, félévente írásban a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája szolgáltat adatokat az SLNÖ elnöke részére. m/ Belső ellenőrzés. Az SLNÖ operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi. Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak az SLNÖ gazdálkodására.
A belső ellenőrzés SLNÖ gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az SLNÖ elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. 3/ Az önkormányzat képviselete az SLNÖ ülésein. Az SLNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében az aljegyző /akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő/ vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 4/ Egyéb rendelkezések Az SLNÖ tartozásaiért az önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogy azt külön megállapodásban vállalja. Együttműködő felek kölcsönösen kijelentik, hogy e megállapodásban rögzítettek szerint járnak el, működnek együtt. Együttműködő felek e megállapodást határozott időre, az SLNÖ megbizatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. A megállapodást Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. /I.23./ számú határozatával, a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete …./2014. /I….../ számú határozatával jóváhagyta. E megállapodás az aláírását követő napon lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a 2012. június 1. keltezésű együttműködő felek által aláírt megállapodás hatályát veszti.
Sárvár, 2014. január 6 .
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr.Szijártó Valéria:/ jegyző
/:Zarowny Ferenc:/ a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Mely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, másrészről a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az alábbiak szerint: Az együttműködési megállapodás /továbbiakban: megállapodás/ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet, Az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm. rendelet alapján készült. A megállapodás alapvető célja, hogy az együttműködés hatékonyságát, eredményességét és a jogszabályi előírások betartását biztosítsa. A megállapodás részletesen tartalmazza Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ és a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat /továbbiakban: SRNÖ/, /továbbiakban: önkormányzat és SRNÖ együtt: együttműködő felek/ együttműködésére vonatkozó szabályokat, eljárási rendet, munkamegosztást és a felelősség rendszerét.
Az együttműködés megállapodásban rögzített főbb területei: 1/ Az SRNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 2/Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. 3/ Az önkormányzat képviselete az SRNÖ ülésein. 4/ Egyéb rendelkezések.
Részletes szabályok 1/ Az SRNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat: a/ Az SRNÖ részére havonta igény szerint /melyet az igénybevétel időpontját megelőzően lehetőleg 5 nappal korábban a aljegyzőnél kell bejelenteni/ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény /továbbiakban: Njtv./ 80.§. /1/ bekezdés a./ pontja rendelkezéseinek megfelelően biztosítja az önkormányzati hivatal /továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal / épületében. b/ Biztosítja az SRNÖ képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. c/ A Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodája által gondoskodik az SRNÖ képviselőtestületi üléseinek előkészítéséről /meghívó, előterjesztések elkészítése, sokszorosítása, postázása/ a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő általi aláírásáról, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntések, levelezés előkészítéséről, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési, adminisztrációs feladatok ellátásáról.
d/ Viseli az a-c. pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket /az SRNÖ tisztségviselői és a képviselők telefonhasználata költségei kivételével/, az ezt meghaladó feladatok ellátásának költségeit és az egyéb működési költségeket az SRNÖ viseli. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. a/ A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje. Az SRNÖ költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. Az SRNÖ költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény /továbbiakban: Áht./ 24.§ és 26-28.§-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az SRNÖ bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az SRNÖ bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolás feladatok ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik térítésmentesen. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője /jegyző/ által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az SRNÖ elnöke október 31-ig benyújtja az SRNÖ képviselő-testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, az SRNÖ képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, az SRNÖ elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetés-tervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint az SRNÖ elnökének segítségével készíti el és az SRNÖ elnöke terjeszti az SRNÖ képviselő-testülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. Az SRNÖ képviselő-testülete az elemi költségvetést önállóan határozattal állapítja meg, az önkormányzat költségvetésétől függetlenül. b/ A költségvetési előirányzatok módosítása. Az SRNÖ költségvetési határozatában megjelenő bevételek, kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az SRNÖ képviselő-testülete dönthet. Az SRNÖ elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az SRNÖ képviselő-testületét harminc napon belül tájékoztatja. Az SRNÖ képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosíthatja a költségvetést. c/ Költségvetési információ. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája a jóváhagyott költségvetést az SRNÖ képviselő-testülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás információs rendszere keretében – adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez.
A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója alapján – az SRNÖ költségvetéséről készült költségvetési információt. d/ A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje. Az SRNÖ operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája az SRNÖ költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait. e/ Kötelezettségvállalás rendje. Az SRNÖ kötelezettségvállalási rendjét Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: Az SRNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SRNÖ elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht.31.§ /1/ bekezdés/ Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet /továbbiakban: Ávr./ 53.§. 1/a, b/ pontja alapján./ Az SRNÖ nevében az SRNÖ kiadási előirányzatai terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra az SRNÖ elnöke jogosult./Ávr. 52.§. /7/ bekezdés/ f/ Érvényesítés. A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. /I.11./ Korm rendelet /a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet/, valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. /Ávr.58.§. /1/ bekezdés/ Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§. /2/ bekezdés/ Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§. /3/ bekezdés/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy h) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, i) jogszabály szerint jogos-e a követelés, j) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) k) a számla számszakilag helyes-e, l) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, m) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, n) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e.
Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat az SRNÖ tekintetében a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája köztisztviselői látják el. g/ Utalványozás. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§. /1/ bekezdés/ Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: h) az „utalvány” szót, i) a költségvetési évet, j) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, k) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, l) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, m) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen n) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását. /Ávr. 59.§. /1/-/3/ bekezdés/ A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. /Ávr. 59.§. /4/ bekezdés/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait. /Ávr. 59.§. /5/ bekezdés a-c/ pontjai/ Az SRNÖ nevében az SRNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SRNÖ elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bekezdés/ h/ Pénzügyi ellenjegyzés. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott köztisztviselő köteles meggyőződni arról, hogy d) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, e) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, f) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. /Ávr. 54.§ (1) bekezdés a-c/ pontjai/ Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, a kötelezettségvállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§. /3/, /4/ bekezdés/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetője jogosult. Távollétében a
gazdasági vezető által írásban kijelölt köztisztviselő jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor az SRNÖ esetében. i/ Összeférhetetlenségi szabályok. Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettségvállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettség-vállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés-igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. j/ Pénzellátás, bankszámlarend. Az SRNÖ a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat az SRNÖ részére a Raiffeisen Bank Zrt.nél megnyitott 12096004-01337065-00100002 számú önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg. A Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során az SRNÖ bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét. Az SRNÖ a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatban kerül rögzítésre.
k/ A vagyontárgyak kezelésének rendjére vonatkozó szabályok.
Az SRNÖ vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. Az SRNÖ vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény SRNÖ-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Az SRNÖ vagyontárgyairól a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat az SRNÖ elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. Az SRNÖ vagyonával való gazdálkodás az SRNÖ képviselő-testülete határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája feladata, amelyben közreműködik az SRNÖ elnöke.
l/ Beszámolás,információszolgáltatás. Az SRNÖ elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája készít el az SRNÖ elnöke segítségével. Ezen kívül az Áht.108.§. /2/ bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról október 20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő megküldéséről a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóban, félévente írásban a Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája szolgáltat adatokat az SRNÖ elnöke részére. m/ Belső ellenőrzés. Az SRNÖ operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi. Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak az SRNÖ gazdálkodására. A belső ellenőrzés SRNÖ gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az SRNÖ elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. 3/ Az önkormányzat képviselete az SRNÖ ülésein. Az SRNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében az aljegyző /akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő/ vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 4/ Egyéb rendelkezések. Az SRNÖ tartozásaiért az önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogy azt külön megállapodásban vállalja. Együttműködő felek kölcsönösen kijelentik, hogy e megállapodásban rögzítettek szerint járnak el, működnek együtt. Együttműködő felek e megállapodást határozott időre, az SRNÖ megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. A megállapodást Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. /I.23./ számú határozatával, a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete …/2014. /I….../ számú határozatával jóváhagyta. E megállapodás az aláírását követő napon lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a 2012. június 1. keltezésű együttműködő felek által aláírt megállapodás hatályát veszti.
Sárvár, 2014. január 6.
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr.Szijártó Valéria:/ jegyző
/:Sztojka István:/ a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
13. napirendi pont A Simon Júdás vásárral kapcsolatos döntések: a) A 2013. évi országos Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámoló jóváhagyása. A 2013. évi országos Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámoló jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete illetékes bizottságai az előterjesztést megtárgyalták és az alábbi határozatokat hozták: A Jogi és Ügyrendi Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag – 8 igen, 0 tartózkodással és 0 nem szavazattal – az alábbi döntést hozta: 3/2014. (I.9.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a 2013. évi Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámolót vegye tudomásul.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag, 9 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 17/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat Sárvár város Önkormányzata Képviselő Testülete Gazdasági és Városfejlesztési bizottsága javasolja a Képviselő Testületnek, hogy a 2013. évi Simon-júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámolót vegye tudomásul.
Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2013. évi Simon-Júdás napi országos kirakodóvásárról szóló beszámolót tudomásul veszi.
Határidő: Felelős:
azonnal Kondora István polgármester
Sárvár, 2014. január 10.
/ : Kondora István : / polgármester
13. napirendi pont b) A vásártartás 2014. évi feltételeinek meghatározása. ELŐTERJESZTÉS A Simon-Júdás napi országos kirakodóvásár 2014. évi megrendezése feltételeinek meghatározása Tisztelt Képviselő-testület!
A Simon-Júdás napi országos vásár több évszázad óta hagyomány városunkban. A 2012-ben a Képviselő-testület 57/2012. /III.22./ számú határozata alapján, 2013-ban a Képviselő-testület 112/2013. /IV. 25./ számú határozata alapján megkötött koncessziós szerződés szerint a TOFI 2005. Kft. (Képviseletében Tóvári Ervin György ügyvezető) rendezte és bonyolította. Az önkormányzat a vásár elnevezését, a tartás időpontját levédette. A szervezés joga egy vagyoni értékű jog, mivel a vásár szervezése nyereséges. A korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a várható nyereség kevesebb, mint 10.000.000,- Ft. Mivel a becsült érték a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok szerinti szolgáltatási koncesszióra vonatkozó 25.000.000,- Ft-os nemzeti értékhatárt nem éri el, nem közbeszerzési kötelezettség nincs. Sárvár város Önkormányzata Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzata 15.§-a értelmében – tekintettel arra, hogy a „beszerzés” nem éri el a közbeszerzési értékhatár 80%-át – nem kötelező több ajánlatot kérni.
Kimutatás az önkormányzatot terhelő költségekről (nettó Ft): Tétel: 2012. tényleges 2013 tervezett 2013 tényleges 2014 tervezett Vásár propagálása a 113.594,150.000,160.650,170.000,médiában Forgalomkorlátozási 370.000,400.000,0,- (mivel a vásár 400.000,területe az előző évhez terv készítése képest nem változott) Lakosság előzetes 260.000,tájékoztatása Rendezvények utáni 35.370,jogdíjak 50%-a Autóbusz-állomás telephelyéről a zavartalan ki- és behajtás biztosítása, kitáblázás Mindösszesen: Mindösszesen bruttó:
0,-
0,-
0,-
50.000,-
n.a. (az artis jus felé bejelenteni köteles repertoárok még nem állnak teljes körűen rendelkezésre)
50.000,-
Nem merült fel Előzetesen nem 0,- (A feladatként merült fel segítségével megoldásra) feladatként
518.964,659.084,-
600.000,762.000,-
160.650,204.026,-
Polgárőrség került
0,-
620.000,787.400,-
A TOFI 2005. Kft. képviseletében Tóvári Ervin György ügyvezető a 2014. évi vásár megrendezésére is ajánlatot tett az Önkormányzat részére a 2012-es és 2013-as években vállalt feltételekkel. Az ajánlat a szerződéstervezet 1. számú mellékeltét képezi. A várható kiadások teljes körére fedezetet nyújtana a vállalt koncessziós díj. A szerződéstervezet 3.940.000,- Ft +ÁFA koncessziós díj megfizetését irányozza elő a tavalyi feltételek szerint: október 15. napjáig 2.000.000,- Ft, a fennmaradó összeget november 15-ig kerül megfizetésre. Az Önkormányzat bevétele 2012-ben és 2013-ban 3.940.000,- Ft +ÁFA összeg volt.
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete illetékes bizottságai az előterjesztést megtárgyalták és az alábbi határozatokat hozták: A Jogi és Ügyrendi Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag – 8 igen, 0 tartózkodással és 0 nem szavazattal – az alábbi döntést hozta: 4/2014. (I.9.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a 2014. évre vonatkozóan a Sárváron évente október utolsó szombatján megrendezésre kerülő Simon-Júdás napi országos kirakodóvásár szervezésének és rendezésének koncessziós jogára a TOFI 2005 Kft. (9600 Sárvár, Mátyás Király u. 34. adószám: 13472182-218), képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető) által tett ajánlatot fogadja el, egyidejűleg hatalmazza fel a polgármestert, hogy az elfogadott ajánlatnak megfelelő tartalmú, a határozat mellékletét képező szerződést aláírja. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag, 9 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 18/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési Közbeszerzési Bizottsága azzal a módosítással javasolja az alábbi határozat elfogadását,hogy a szerződés 2. melléklet 4. pontja helyére a következő szöveg lépjen: „Rákóczi Ferenc utca a Fekete-híd utcai útcsatlakozásig a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével a Danubius Hotel útcsatlakozásától egy – a déli - oldalon (589/2, 590, 1119 hrsz-k): oly módon, hogy az Alkotmány utca útcsatlakozása és a Szent László kórház útcsatlakozása szabadon marad.” Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2014. évre vonatkozóan a Sárváron évente október utolsó szombatján megrendezésre kerülő Simon-júdás napi országos kirakodóvásár szervezésének és rendezésének koncessziós jogára a TOFI 2005 Kft. (9600 Sárvár, Mátyás Király u. 34., adószám: 13472182-2-18), képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető) által tett ajánlatot elfogadja, egyidejűleg felhatalmazza a polgármestert, hogy az elfogadott ajánlatnak megfelelő tartalmú, a határozat mellékletét képező szerződést aláírja.
A GVK Bizottság határozata szerinti módosítás a szerződéstervezetbe beépítésre került. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy 2014. évre vonatkozóan SimonJúdás napi országos kirakodóvásár szervezésének és rendezésének koncessziós jogát ajánlja fel a TOFI 2005 Kft. (9600 Sárvár, Mátyás Király u. 34., adószám: 13472182-2-18), képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető) részére a határozati javaslat mellékeltét képező szerződéstervezet szerint.
Határozati javaslat
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2014. évre vonatkozóan a Sárváron évente október utolsó szombatján megrendezésre kerülő Simon-Júdás napi országos kirakodóvásár szervezésének és rendezésének koncessziós jogára a TOFI 2005 Kft. (9600 Sárvár, Mátyás Király u. 34., adószám: 13472182-2-18), képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető) által tett ajánlatot elfogadja, egyidejűleg felhatalmazza a polgármestert, hogy az elfogadott ajánlatnak megfelelő tartalmú, a határozat mellékletét képező szerződést aláírja.
Határidő: Felelős:
a szerződéskötésre 2014. február 28. Kondora István polgármester
Sárvár, 2014. január 13.
/ : Kondora István : / polgármester
KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS A 2014. évi Simon-Júdás napi országos vásár szervezésére amely Sárvár Város Önkormányzata székhelye: 9600 Sárvár, Várkerült 2-3. törzsszáma: 733634 adószáma: 15733634-2-18 bankszámlaszáma: 12096004-00103732-00100007 képviseli: Kondora István polgármester mint megrendelő /a továbbiakban: Megrendelő/ és a TOFI 2005 Kereskedelmi és Szolgáltató Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye: 9600 Mátyás király utca 34. cégjegyzékszáma: 18-09-106293 adószáma: 13472182-2-18 bankszámlaszáma: 10404735-47300659-00000000 képviseli: Tóvári Ervin György ügyvezető önállóan mint szolgáltató /a továbbiakban: Szolgáltató/ /Megrendelő és Szolgáltató együtt: Szerződő felek/ között jött létre alulírott helyen és a napon az alábbi feltételekkel: 1./ A Szerződő felek rögzítik, hogy Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete …………. képviselő-testületi határozata alapján, a Sárváron évente október utolsó szombatján megrendezésre kerülő Simon-Júdás napi országos vásár szervezési jogát és kötelezettségét a 2014. évi vásár tekintetében jelen szerződés aláírásával a Szolgáltató részére koncesszióba adja. 2./ A Szolgáltató elvégzi a 2014. október 24-25. napján tartandó Simon-Júdás napi országos vásár szabadtéri, kulturális, vásári előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. A Szolgáltató köteles a feladat ellátása során a tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályokat maradéktalanul betartani. A Szolgáltató ebben az időszakban tartandó rendezvény teljes lebonyolításáért felel, az építkezéstől a bontásokig, a vásár területének előkészítésétől a terület takarításának befejezéséig. 3./ A 2./ pontban foglalt tevékenység ellátása során a Megrendelő az alábbi feladatok ellátására kötelezett: • • • • •
a vásár média propagálása az országos és a helyi médiában (újság, TV, rádió), a lakosság előzetes tájékoztatása, a forgalomkorlátozási terv elkészíttetése, viseli a rendezvények utáni jogdíjak költségének 50%-át, biztosítja az autóbusz-állomás telephelyéről a zavartalan ki- és behajtást az ehhez szükséges közlekedési táblák kihelyezéséről gondoskodik.
A Megrendelő koncessziós díjat ennek megfelelően állapította meg.
4./ A Megrendelő a jelen szerződés teljesítése során rendszeresen ellenőrzi a tevékenység ellátását, a Szolgáltatót beszámoltathatja. 5./ A 2./ pontban foglalt tevékenység ellátása során a Szolgáltató az alábbi feladatok ellátására kötelezett: • • •
•
•
• •
•
A vásár teljes körű megszervezése és lebonyolítása. A vásár tartásához szükséges hatósági, szakhatósági, kezelői engedélyek, hozzájárulások megszerzése, bejelentések megtétele. Az Önkormányzat által elkészített forgalomkorlátozási terv engedélyeztetése a Magyar Közút illetékes szervénél és a közútkezelői hozzájárulás megszerzése Sárvár város Polgármesterétől, valamint a forgalomkorlátozás megvalósítása és az engedélyezett tervben foglaltak betartása és betartatása a vásár egész időtartama alatt. A forgalomkorlátozási tervhez beszerzi a Rendőrség, a Tűzoltóság, a Mentőszolgálat, a Vasi Volán Zrt. előzetes hozzájárulását. Tudomásul veszi, hogy a forgalomkorlátozási tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezek a szervezetek munkájukat maradéktalanul elláthassák, ennek érdekében az autóbusz útvonalak módosítását és az érintett megállóhelyek időleges megszüntetését is engedélyeztetni kell, valamint folyamatosan biztosítani a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők telephelyeiről a zavartalan ki- és behajtás lehetőségét. Tudomásul veszi, hogy a közlekedés korlátozására legfeljebb az alábbi időtartamban kerülhet sor: október 24. péntek délután 18.00 - október 25. szombat 24.00. Az érintett parkolók lezárására október 24. este 18.00-tól kerülhet sor. Gondoskodik a vásári helyek előzetes, és a vásár napján történő kiosztásáról a rendelkezésre álló területek figyelembe vételével, a vásár ideje alatt a rend és közbiztonság maradéktalan fenntartásáról és biztosításáról. A vásár területén az Önkormányzattal egyeztetve kijelöl egy területet ahol a népi- ipar-, képzőművészeti vásározók kaphatnak helyet. A helyszínen lévő logisztikai feladatok és költségek: toalettek, biztonsági őrzés, takarítás, orvosi ügyelet, stb. a Szolgáltató terhelik. Biztosítja a szükséges számú nyilvános illemhelyeket, valamint az elsősegély nyújtási felügyeletet legalább három helyszínen, továbbá bevonja a rendőrséget és a tűzoltóságot a velük közösen meghatározott mértékben a rendvédelem és a tűzbiztonság biztosítása érdekében. Megszervezi a kísérő programokat (péntek esti szórakoztató és szombati kulturális programok). A rendezvény alatt rendelkezésre bocsátja a megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtőt. Péntekről szombatra virradóan, szombat reggel 6.00 óráig megszervezi a takarítást, a hulladék összegyűjtését, ideértve a vásár területén lévő közterületi hulladéktárolók ürítését is. Szombat este 18.00 és 24.00 óra között megszervezi a takarítást, a hulladék összegyűjtését és elszállítását, ideértve a vásár területén lévő közterületi hulladéktárolók ürítését is, oly módon, hogy vásár területén az eredeti állapot legkésőbb október 25. szombat este 24.00 órára helyre álljon. A hulladékot mindkét esetben a vásár területén kívül, az azzal határos közterületekről, különösen a Várpark, a Kossuth tér, a Hild park, a Posta tér, a Sylvester János utca, valamint a Lila udvar és a kisipari üzletsor közterületein is összegyűjti. A közterületekben, zöldterületekben okozott károkat felszámolja, és legkésőbb október 31. napjáig az eredeti állapotot helyreállítja. Elkészíti az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító esemény bekövetkeztére vonatkozó biztonsági és
•
tűzriadótervet. Ha a vásár biztonságát veszély fenyegeti, a köteles a vásár, piac működését felfüggeszteni. Tudomásul veszi és alkalmazza, hogy a biztonsági terv tartalmazza a vásár, helyszínének baleset, elemi csapás, közveszéllyel fenyegetés, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét és az időjárás változásának folyamatos nyomon követésének kötelezettségét. Tudomásul veszi, hogy a biztonsági tervet Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságának legkésőbb októberi ülésén jóvá kell hagynia. Köteles a rendezvényt az illetékes hatóságoknak a vonatkozó jogszabályokban megjelölt határidőig bejelenteni. Az Artisjusnak a bejelentést a Megrendelő teszi, a Szolgáltatót ez nem terheli, azonban Szolgáltatónak az ehhez szükséges adatokat teljes körűen rendelkezésre kell bocsátania. A jogdíjat a két fél fele-fele arányban fizeti.
6./ A Szolgáltató az 5./ pontban meghatározott feladatait teljes egészben saját költségén látja el. A Vásár tartásával kapcsolatban a 3./ pontban meghatározott feladatok kivételével semmilyen jellegű anyagi támogatásért, fedezetért nem folyamodhat a Megrendelőhöz. Szolgáltató a teljesítéshez alvállalkozókat igénybe vehet, akiknek a teljesítéséért úgy felel, mint a sajátjáért. 7./ A jelen szerződésből eredő feladatok ellátásához szükséges eszközöket, anyagokat és egyéb feltételeket a Szolgáltató köteles biztosítani a saját költségén, erre vonatkozóan a Megrendelő koncessziós díjat nem állapít meg. 8./ A koncessziós díj 3.940.000,- Ft +ÁFA. A Szolgáltató a koncessziós díjat kettő részletben fizeti meg a következő megosztásban: − bruttó 2.000.000,- Ft-ot 2014. október 15. napjáig − a fennmaradó összeget (bruttó 3.003.800,- Ft) 2014. november 15. napjáig utal át a Megrendelőnek. 9./ A vásár szervezésére igénybe vehető területeket a 2. melléklet tartalmazza. A Megrendelő tulajdonában lévő közutak és közterületek vonatkozásában a Megrendelő a közterület-használati díj megfizetése alól mentességet ad. A rendelkezésre bocsátott közterületeken a kétoldali gyalogos közlekedést, az út tengelyében a standok között kétoldali gépjármű közlekedést lehetővé tevő területet a vásár teljes területén teljes hosszban biztosítani kell. A zöldterületeket, virágágyásokat jelölőszalaggal el kell keríteni azok parkolási, vásározási, közlekedési célra semmilyen módon nem vehetők igénybe. A Batthyány utcai körforgalmat védő burkolattal kell ellátni. 10./ A Szolgáltató a tevékenység ellátásról pénzügyi kimutatást készít, és azt a Megrendelő részére átadja. A pénzügyi kimutatás ellenőrzésére a Megrendelő részéről Kondora István polgármester jogosult. 11./ A tevékenység ellátása során a Szolgáltató köteles mindenben együttműködni a Megrendelővel, és annak utasításai alapján eljárni. A Szolgáltató felelős az általa végzett tevékenység szakszerűségéért, tovább azért, hogy a Megrendelő érdekeit maradéktalanul képviselje. 12./ A Szolgáltató köteles a feladat ellátása kapcsán birtokába jutott valamennyi információt üzleti titokként megőrizni. A Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a feladat ellátásába bevont alkalmazottai tekintetében a titokvédelemért felel.
13./ A Szolgáltató bármely jogosan igénybe vett alvállalkozó és/vagy közreműködő teljesítéséért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó és/vagy közreműködő jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. 14./ Amennyiben további feladatokra vonatkozó igény lép fel, vagy a feladatok/Megbízói igények csökkennek, és ez alapján a költségek a Megrendelő írásos engedélyével változnak, úgy a koncessziós díj végösszege változhat. 15./ A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató a vásári területen résztvevő felektől jogosult a részvételi díjat szedni, melyeket a vásár költségeinek finanszírozására fordít. 16./ A jelen szerződés teljesítése során kapcsolattartók: -
a Megrendelő részéről: Kondora István polgármester a Szolgáltató részéről: Tóvári Ervin György ügyvezető
17./ A Megrendelő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben a jelen szerződés 4./ pontjában foglalt ellenőrzési joga gyakorlása közben megállapítja, hogy a Szolgáltató a tevékenység ellátását nem a megfelelő gondossággal végzi és a 2./ pontban meghatározott tevékenység megvalósítása veszélybe került. Ebben az esetben a Szolgáltató köteles az új koncessziós jogosult kiválasztásáig a feladatokat továbbra is a jelen szerződésnek megfelelően ellátni, illetve az eljáráshoz szükséges adatokat biztosítani. Amennyiben a Megrendelőt kár éri a kényszerű felmondás miatt, annak megtérítésére a Szolgáltató köteles. 18./ A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Szolgáltató által tett koncessziós árajánlat. /1. sz. melléklet./ 19./ A jelen szerződés bármilyen módosítása, kiegészítése csak írásban, mindkét fél aláírásával érvényes. 20./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 21/ A jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket a felek békés úton kísérlik meg rendezni. Ennek sikertelensége setén a Megrendelő székhelye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 22./ A szerződő felek jelen szerződést aláíró képviselői a szerződés aláírásával kijelentik, hogy a szerződés megkötésére jogosultak.
Sárvár, 2014. ………...
…………………………………… Megrendelő
…………………………………… Pénzügyi ellenjegyző
…………………………………… Szolgáltató
1. melléklet a 2014. évi Simon-Júdás napi országos vásár szervezésére vonatkozó koncessziós szerződéshez Ajánlat
2. melléklet a 2014. évi Simon-Júdás napi országos vásár szervezésére vonatkozó koncessziós szerződéshez
A vásár területe 1. Batthyány Lajos utca teljes területe, a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével, de beleértve a körforgalom közlekedés elől elzárt területét (Sárvár 98, 101, 104, 1524/1, 1572, 3081 hrsz-ú ingatlanok); 2. Kossuth térrel határos közterületek a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével (Sárvár 99, 100, 102/1, 102/2, 103 hrsz); 3. Várkerület parkoló, Várkerület 84-es főút és a kapcsolódó közterületek és a Várkerület Vár bejárata előtti szakasz a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével (Sárvár 2/1, 3, 587, 588 hrsz-ú ingatlanok); 4. Rákóczi Ferenc utca a Fekete-híd utcai útcsatlakozásig a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével a Danubius Hotel útcsatlakozásától egy – a déli - oldalon (589/2, 590, 1119 hrsz-k): oly módon, hogy az Alkotmány utca útcsatlakozása és a Szent László kórház útcsatlakozása szabadon marad. 5. Ady Endre utca a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével (164, 163, 193 hrsz-k) 6. Deák Ferenc utca az Ady Endre utcától a lámpás kereszteződésig a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével (195/10, 510, 527/3 hrsz-k) 7. Hunyadi utca a Laktanya utca útcsatlakozásáig a zöldterületek és a gyalogos közlekedésre szánt területek (járdák) kivételével (3091/1, 3133 hrsz-k) 8. Árpád utca a parkoló útcsatlakozásáig (20 hrsz) 9. Posta-tér parkolóterület (182, 184, 192/1, 192/2 hrsz.-k)
14. napirendi pont Tájékoztató az önkormányzat és intézményei által 2013-ban igényelt és elnyert pályázati támogatásokról. ELŐTERJESZTÉS Sárvár város 2013. évi pályázati tevékenysége 2013-ben Sárvár Város Önkormányzata a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan tovább folytatta a pályázati tevékenységét. Az Új Széchenyi Terv 2011-2013 közötti pályázati ciklusának és egyben az Európai Unió 2007-2013 közötti tervezési időszakának utolsó évében meghirdetett pályázati forrásai jórészt a még fel nem használt előirányzatok lekötését szolgálták. Ebben az évben ezért a korábbi évekkel ellentétben jóval kevesebb pályázati forrás és program meghirdetésére került sor. Az Európai Uniós pályázatokhoz társultak a jóval szerényebb keretösszegekkel rendelkező hazai kormányzati forrásból meghirdetett önkormányzati feladatkörbe tartozó fejlesztések pályázatai. Sárvár Város Önkormányzata 2013-ban 11 pályázatban vett részt, és ebből 7 részesült támogatásban. 3 pályázat forráshiányában nem nyert támogatást, 1 pályázat bírálata még folyamatban van. 7 nyertes pályázaton összesen a város 527.462.717 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, melynek segítségével közel 700 millió Ft értékű fejlesztés valósulhat meg a településen. Ezek között a távhő rendszer korszerűsítése, óvodafejlesztés, a vasútállomás és környékének felújítása, valamint turisztikai információs rendszer fejlesztése egyaránt megtalálható. A 2013-ban végzett pályázati tevékenység és az elnyert támogatások hatására mind a helyi lakosság, mind a városban érkező turisták részére nyújtott közszolgáltatások színvonala tovább emelkedik.
Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzat 2013. évi pályázati tevékenységéről szóló beszámolót az előterjesztéssel megegyezően tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelő: Kondora István polgármester
Sárvár, 2013. január 16.
Kondora István polgármester
Kimutatás Sárvár város 2013. évi pályázatairól Pályázat azonosítója
Pályázat témája
Tervezett összes költség (Ft)
Igényelt támogatás (Ft)
Megítélt támogatás (Ft)
NYDOP-2.3.1/A-122012-0006
A sárvári TDM szervezet fejlesztése
106 727 305
88 825 838
88 825 838
NYDOP-3.2.1/B-122013-0005
Közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztlése Sárváron és a környező településeken 199 017 283
199 017 283
189 119 919
120 000 000
120 000 000
120 000 000
NYDOP-5.3.1/B-122013-0014
A sárvári Vármelléki Óvóda fejlesztése
NYDOP-4.1.1/B-112011-0028
Sárvár Kertváros déli része csapadékvíz elvezetése önerő pályázat
23 625 403
KEOP-5.4.0/12-20130008
Sárvár, Petőfi úti és Alkotmány úti hőkörzetek kazánházi és távhálózati korszerűsítése
199 457 920
99 728 960
99 728 960
KEOP-3.1.2/2F/09-112013-0027
Vizes élőhely kialakítása az egykori téglagyári agyaggödrök helyén Sárváron
170 506 209
170 506 209
bírálat alatt
forráshiány miatt nem nyert 23 625 403 támogatást
36 759 253
40/2013 (VI.7) EMMI rendelet alapján
Sárvári Városi Bölcsöde energetikai célú felújítása A Sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum szakmai támogatása - Mi vagyunk a huszárok! Állandó kiállítás létrehozása
forráshiány miatt nem nyert 29 407 402 támogatást
48 371 000
43 534 000
8 000 000
Magyar Labdarugő Szövettség országos labdarugó pályaépítési program IV. ütem
Kisméretű műfüves labdarugó pálya építése
30 353 000
20 288 000
20 288 000
Nemzeti Kultúrális Alap Műemlék épületek felújításának támogatása 3236
Sárvár Széchenyi u 7. sz épület tetőszerkezetének felújítása
9 900 308
forráshiány miatt nem nyert támogatást 7 000 000
Magyar Turizmus Zrt
Szúnyogirtás támogatása
3 000 000
1 500 000
8/2013 (III.29.) BM rendelet alapján
1 500 000
15. napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvár Távhő Kft. közötti „Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról” szóló szerződés módosítása.
ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvár Távhő Kft. közötti „Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról” szóló szerződés módosítása
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag, 9 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett a tárgyban az alábbi határozatot hozta: 20/2014. /I.9./ számú bizottsági határozat Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő testületnek, hogy az önkormányzat és a Sárvár Távhő kft. között tagi kölcsön rendelkezésre bocsátása tárgyában 2013.01.25-én létrejött szerződés 5. pontja kerüljön kiegészítésre az alábbi szöveggel: „Abban az esetben, ha a rendelkezésre bocsátott kölcsönösszeg a beruházás finanszírozásához átmenetileg nem szükséges,az ügyvezető a Polgármester írásbeli felhatalmazása alapján a rendelkezésre álló összegnek a felhatalmazásban meghatározott részét az abban engedélyezett időtartamban működési célra is felhasználhatja.” A Bizottság felkéri a Polgármestert, hogy haladéktalanul intézkedjen a szerződés szerinti kölcsönösszeg egy részének – 30 millió Ft.-nak - a Távhő Kft. részére történő átutalásáról.
HATÁROZATI JAVASLAT:
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete elhatározza a Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvár Távhő Kft. közötti „Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról” szóló szerződés jelen határozat mellékletét képező szerződéstervezet szerinti módosítását és felhatalmazza a Polgármestert annak aláírására.
Sárvár, 2014. január 13. Határidő:azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Kondora István polgármester
melléklet a …. számú képviselő-testületi határozathoz
Tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződés 1. számú módosítás (TERVEZET)
Amely létrejött egyrészről Sávár város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3., képviseli: Kondora István polgármester) mint hitelező (a továbbiakban: Önkormányzat) és másrészről: Sárvár TÁVHŐ Hőtermelő és Szolgáltató Korlátolt felelősségű Társaság (9600 Sárvár, Széchenyi u. 2., képviseli: Takó László ügyvezető igazgató) mint adós (a továbbiakban: Kft.; együttesen Felek) között az alábbiak szerint: Preambulum: Felek előtt ismeretes, hogy tagi kölcsön rendelkezésre bocsátásáról egymással 2013. január 25. napján szerződést kötöttek (továbbiakban: Szerződés). Felek a szerződést közös megegyezéssel az alábbiak szerint módosítják: 1. A Szerződés 5. pontja kiegészül az alábbi rendelkezéssel: „„Abban az esetben, ha a rendelkezésre bocsátott kölcsönösszeg a beruházás finanszírozásához átmenetileg nem szükséges,az ügyvezető a Polgármester írásbeli felhatalmazása alapján a rendelkezésre álló összegnek a felhatalmazásban meghatározott részét az abban engedélyezett időtartamban működési célra is felhasználhatja.” 2. A Szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései hatályban maradnak. 3. Jelen szerződésben nem szabályozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak.
kérdések
tekintetében
a
Kelt: Sárvár, 2014. január 24.
………………………………….. Kondora István polgármester Az Önkormányzat képviseletében
………………………………. Pénzügyi ellenjegyző
…………………………….. Takó László ügyvezető igazgató a Kft. képviseletében
hatályos
16. napirendi pont Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás víziközmű vagyonának ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)