Ipolyság
2007. október
XVI. évfolyam
Lőwy János polgármester a tervezett ipolysági vízi világról Szeptemberi beszédtéma volt az ipolysági strandfürdő, mely tavaly „ünnepelte” 20 éves fennállását. – A strandfürdőt 1986-ban az akkoriban szokásos Z akció keretében kezdték építeni, elősegítendő a lakosság pihenését és kikapcsolódását. Elkészültek a műszaki jellegű szolgáltatásokat nyújtó épületek, az utak, a közvilágítás, a gyerekmedence, homokozó, minigolfpálya, és az egész területet csatlakoztatták a városi vízvezeték-hálózathoz. Az üzemeltetést a Műszaki Szolgáltatások Üzemére bízták, melynek kezdettől fogva komoly gondjai voltak a létesítmény fenntartásával és üzemeltetésével. Ezért a városvezetés már hosszú ideje próbálja más üzemeltetővel biztosítani a strandfürdő nyújtotta, lakosság számára is elfogadható szolgáltatásokat. Az elmúlt másfél évtizedben szinte minden évben más „fenntartója” volt a
területnek. – A 90-es évek elejétől a város több gazdasági egységnek, szervezetnek is bérbe adta a strandfürdőt, de a szolgáltatások színvonala semmit sem emelkedett: a bérlők rövid időn belül mindig visszaadták a strandfürdőt a Műszaki Szolgáltatások Üzemének, amelynek mindig nagyobb pénzösszeget kellett a valamennyire elfogadható fenntartásra fordítania. A szigorú higiéniai előírások következtében az utóbbi években már a fürdés is tilos volt. Nem csoda, ha a város vezetése már hosszú ideje keresi a legelfogadhatóbb megoldást a strandfürdő korunk igényeinek megfelelő üzemeltetésére. A társaság, amely most érdeklődik a strandfürdő iránt, merész tervekkel állt elő. – Tudatosítjuk, hogy komoly beruházás nélkül nem lehet eleget tenni a lakosság /Befejezés a 2. oldalon/
10. szám
Ára 8 korona
A TARTALOMBÓL
A XXVI. Honti Kulturális Napok 6–11. o. Egy világ, egy fogadalom
12. old.
Ipoly menti kórustalálkozó
14. old.
Szüreti ünnepség Szetén
16. old.
Mindent csak a szemnek
18. old.
In memoriam Turczel Lajos
19. old.
Miről olvashatunk a Hontianske listyben
HURRÁ, ISKOLA!
14 – teniszpályák 15 – büfé, pihenőhely a teniszpályák mellett 16 – kötélpályás mászókák, gyerekek + felnőttek
1 – felújított eredeti bejárat, szálloda, étterem 2 – szabadtéri sportpályák, petanque, kosárlabda 3 – kiszolgáló egységek, mellékhelyiségek, öltözők 4 – gyermekmedence, vízforgató és víztisztító berendezés 5 – móló, napfürdőzés a természetes tó mellett 6 – 25 m-es fedett medence a szükséges kiegészítőkkel 7 – halászvendéglő 8 – nyitott medence, ugrótorony 9 – három tobogánpálya 10 – röplabdapályák 11 – söröző, bowlingpályák (kb. 6) 12 – új főbejárat 13 – teniszpályák kiszolgálóegysége külön bejárattal
2
2007. október A VÁROSHÁZA
HONTI LAPOK
TÁJÉKOZTAT
Lőwy János polgármester a tervezett ipolysági vízi világról /Befejezés az 1. oldalról/ strandfürdővel kapcsolatos elvárásainak, melyek egyértelműen szolgálják a látogatók pihenését, felüdülését. Ezért örömmel fogadtuk a GOLDREX Kft. ajánlatát, mely az ipolysági strandfürdőbe szeretne beruházni, hogy egy egész évben üzemelő „vízi világot” /aquaparkot/ építsen ki. Egy egész szállodai komplexum megépítését tervezik, konferenciateremmel, 25 méteres fedett uszodával, vendéglőkkel, játszóterekkel, sportpályákkal, valamint az ezekhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásokkal. Mindemellett – s ez bizony nem elhanyagolható tény – megmarad a terület természetes jellege /a tó és a holtág a horgászat lehetőségével/. Az előzetes elképzelések szerint – különböző szakmákban – közel 100 munkahely teremtődne. Többen félnek, hogy a társaság, amely 1 koronáért megveszi az egész strandfürdőt, meg tudja-e valósítani elképzeléseit, mindazt, amit szeptemberi számunkban
jeleztünk. – A városi képviselő-testület augusztusi soros ülésén megismerkedett a kft. elképzeléseivel, ill. megtárgyalta és elfogadta a strandfürdő 1 koronáért történő eladását. A cég elképzeléseinek és terveinek vázolá-
sa, ill. bemutatása, valamint a kérdéseinkre adott egyértelmű válaszok bizonyítják a befektetők komoly és korrekt hozzáállását. Említést érdemel az a tény is, hogy a GOLDREX tulajdonosainak, ill. társvállalkozóinak az ehhez hasonló beruházásokkal kapcsolatban – beleértve az európai uniós pénzalapokhoz benyújtandó pályázatokat is – komoly tapasztalataik vannak. Ameny-
Postaláda – névtelen vonal A városháza előcsarnokában elhelyezett postaládában talált olvasói észrevételekre válaszolunk. Levélírónk azt sérelmezi, hogy egyesek jogtalanul foglalják el a közterületet, esetenként a járdát is, nehezítve ezzel a gyalogosközlekedést. – A közterület használatát helyi rendelet szabályozza, betartását a városi rendőrség felügyeli. A levélíró által említett konkrét esetet továbbítottuk a rendőrparancsnoknak azzal a kéréssel, hogy vizsgálják ki és orvosolják az esetleges jogsértést. * A következő levélben azt
javasolja valaki, hogy a gyalogosátkelőt (zebrát) fessék piros színűre, ez biztonságosabbá teszi a közlekedést. – Valóban vannak már városok, ahol a zebrákat piros színűre festették. Azt tudjuk ígérni, hogy a javaslatot konzultálni fogjuk a közlekedési rendőrséggel, és kikérjük véleményüket. Az állami utaknál azonban a kompetens szerv a Szlovák Útkezelő Vállalat.
További észrevételeiket, kérdéseiket elektronikus postán is elküldhetik, e-mail címünk:
[email protected]. Lendvay István a VH elöljárója
nyiben tervezett projektjük sikertelen lenne, a kft. szerződésben tett ígéretett a strandfürdő 1 koronáért történő viszszaadására. Milyen ütemterv szerint épül fel a vízi világ? – A konkrét építkezés három fázisban történik majd. Az elsőben, azaz 2008-ban, a jelenlegi feltételek mellett /fürdés, horgászat/ fogják üzemeltetni a strandfürdőt. A következő évben befejeződik a tervdokumentáció készítése, majd a harmadik szakaszban kezdődik és befejeződik az intenzív építkezés. A cég mintegy 150-200 milliós beruházással számol. Önkormányzatunk meggyőződése, hogy e tervezet megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul városunk és a régió idegenforgalmának fejlődéséhez, a munkanélküliség csökkenéséhez, sőt az egyéb szolgáltatások minőségi javításához is. Köszönöm a válaszokat. Štrba P.
Sikeres Honti Kulturális Napok Az ipolysági képviselő-testület 10. soros ülésére szeptember 26-án került sor a városháza üléstermében. Az ülést, melyen minden képviselő jelen volt, Lőwy János mérnök, polgármester vezette. A megnyitó és az esedékes testületi határozatok ellenőrzé-
se után az augusztusi megválaszolatlan interpellációk megválaszolására került sor. Négy képviselő a következő témakörökben interpellált: a városi szabad lakások jegyzékét tegyék fel a város honlapjára, a város honlapján nyitott vitafó/Befejezés a 16. oldalon/
Felhívás Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy javaslataikat a 2007-es év ipolysági díjazottjaira, az Ipolyság Város Díja és az Ipolyság díszpolgára cím odaítélésére 2007. október 31-ig adhatják le az Ipolysági Városi Hivatalban.
HONTI LAPOK
2007. október A VÁROSHÁZA
Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán – A polgármester és városunk további vezetői részt vettek a helyi alapiskolák ünnepélyes tanévnyitóján /szept. 3./. – Lőwy János mérnök Pozsonyban a város közvilágításának rekonstrukcióját kivitelező cég képviselőivel tárgyalt /szept. 4./. – A polgármester részt vett a kórház igazgatótanácsának ülésén /szept. 5./. – Lőwy János polgármester és Lendvay István hivatalvezető az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium képviselőivel tárgyalt, hogy Ipolyságon megmaradjon a Közös Községi Hivatal építésügyi részlege. A megbeszélés eredménye: a hivatalt nem szüntetik meg /szept. 6./. – A kórház vezetősége és a polgármester kezdeményezésére sajtótájékoztatót tartottak az ipolysági kórház gyorsmentőszolgálatának megmaradása melletti érvek ismertetésére /szept. 6./. – A polgármester Juraj Migaš Szlovákia magyarországi nagykövete meghívására részt vett a szlovák alkotmány napja alkalmából adott budapesti nagykövetségi fogadáson /szept. 7./. – A városi csatornahálózat kibővítésének és építésének ellenőrzésekor a beruházó és a kivitelerző cég képviselői megerősítették, hogy a munkálatok az ütemterv szerint folytatódnak, és a családi házak hálózatra kötéséhez szükséges csatlakozókat az építési költségekből fedezik /szept. 12./. – Lőwy János mérnök, polgámester, ünnepélyes keretek között megnyitotta a XXVI. Honti Kulturális Napokat /szept. 13./. – A város vezetői részt vettek a Pongrácz Lajos Alapiskola iskolatanácsának ülésén /szept. 19./. – A városi hivatal és a Műszaki Szolgáltatások Üzeme képviselői megtekintették a Sikenica községben épülő hulladéklerakatot, amely az ipolyviski hulladéktároló megtelése után régiónk hulladékanyagának tárolására is szolgálhat /szept. 20./. – A polgármester részt vett a Hont–Ipoly Menti Települések Társulása ülésén, melyen főleg a európai uniós pénzalapok időszerű felhívásairól folytattak megbeszélést /szept. 20./. – A Bélik György alpolgármester vezette önkormányzati küldöttség a csehországi Roštínban megtekintette azt a bioenergetikai központot, melyben az egész község háztartási melegvizét és távfűtési hőenergiáját biomassza /szalma/ elégetésével nyerik /szept. 24/. – Lőwy János mérnök és Lendvay István mérnök részt vett azon az országos konferencián, melynek témája a szlovákiai úthálózat fejlesztése volt. A konferencián Ľubomír Vážny közlekedésügyi miniszter megerősítette, hogy az R3 gyorsforgalmi út Ipolyságon keresztül fog vezetni. A miniszter az építés megkezdését 2011-re feltételezi /szept. 25./. – A polgármester és a hivatalvezető Iveta Kodoňová mérnökkel, a műemlékvédelmi felügyelőség igazgatójával és Alexej Tahyval, a felügyelet főtanácsosával tárgyalt az ipolysági műemlékvédelmi zónáról, annak védelméről /szept. 26./. – A város vezetői a GOLDREX cég képviselőivel tárgyaltak a strandfürdő átruházását biztosító szerződés feltételeiről /szept. 26./. -ly-
3
TÁJÉKOZTAT
E s emé n yn ap t á r O kt óberi rendezv ény ek Okt. 12-ig – Lelkünk képei – nemzetközi fényképkiállítás a Honti Múzeumban /társrendező a Lontói Szociális Intézet/ Okt. 13-ig – 770 év Ipolyság történelméből – kiállítás a Menora Saag Centrum Artisban Okt. 13-ig – 100 éves az ipolysági kálvária – kiállítás a Simonyi Lajos Galériában Okt. 30-ig – Érdi /Magy./ gyerekek képzőművészeti munkáinak vándorkiállítása a városi könyvtárban Okt. 4., 16.00 – Nők irodalmi klubja: Dénes György költőre emlékezünk; könyvbemutató: Csáky Károly: Ó, szép piros hajnal /városi könyvtár/ Okt. 11., 15.00 – A nyugdíjasklub vendége Bóna Zsolt városi képviselő Okt. 19., 15.00 – Kiállításmegnyitó: Herczeg István festményei a Simonyi Lajos Galériában nov. 17-ig Okt. 25–26. – Közép-európai szivárvány – magyar–szlovák kortárssegítő konferencia a színházteremben, vendégelőadó: dr. Czeizel Endre Okt. 25., 19.00 – Vikidál Gyula, Németh Nyiba Sándor Rock, zene és sport c. előadása a színházteremben; belépő: 50 és 100 korona Okt. 26., 16.00 – Kiállításmegnyitó: Pavol Rusko /Rózsahegy – Ružomberok/ modern képzőművészeti tárlata a Menora Saag Centrum Artisban nov. 24-ig Okt. 31., 17.00 – Beszélgetés Balczó Andrással, a nemzet sportolójával a Csemadok-székházban Minden kedden 17.00-tól nyugdíjasok tornagyakorlata a nyugdíjasklubban Minden második szerdán 16.00-tól tornagyakorlatok gyerekeknek és szülőknek a nyugdíjasklubban
2 0 0 7-ben Házasságot kötöttek Szept. 8. – Lucia Beňušková és Peter Doboš Szept. 8. – Paták Zsuzsanna és Vician József Szept. 8. – Csókás Gertrúd és Sládek Richard Szept. 15. – Simona Slatká és Richard Keklak Szept. 29. – Nagypál Nóra és Lehner Augustín Szept. 29. – Varga Markéta és Nevežanský Norbert Ipolysági újszülöttek Laco Karin – 2007. aug. 21. Rezniček Noémi – 2007. szept. 3. Falusi Tamás – 2007. szept. 16. Hana Hudáková – 2007. szept. 19. Mihalovics Júlia – 2007. szept. 26. Farkas Sofia – 2007. szept. 27. Elhunytak Šomlo Piroska /* 1922/ – szept. 10. Schmidt Valéria /* 1923/ – szept. 15. Dombi Pál /* 1943/ – szept. 25. Szőllősi Márta /* 1957/ – szept. 28. Čukan Miroslav /* 1949/ – szept. 29.
4
2007. október
HONTI LAPOK
Jelenségek
Barangolás dzsungeleinkben – ősz elején Az ember élete – szüntelen próbálkozás kijutni az őt kör ül vevő, sokféle jell egű dzsungelből. Az ember egyébként rendteremtő teremtmény – persze a maga módján. Betáblázza, beskatulyázza a dolgokat, jelenségeket, taposgatja a céljaihoz vezető ösvényeket. Ha ezt nem tenné, vagy tehetetlenségből, lustaságból, nemtörődömségből nem teszi, egy idő után megbéklyózza őt mind a természeti, mind a társadalmi környezet. Sakkba szorítottan teljesen kiszolgáltatottá válik. Szeptemberben – diófeslés és -verés idején – a „volt” szőlőhegyre indultam, hogy összeszedjem diófáink ajándékát. A százdi Morda bizony durván rám mordult, még csak egy szerényke ösvénynyel sem kedveskedett. Valahogy éreztette: cserbenhagyták őt az emberek, a tulajdonosok, a szorgalmas gazdák. Ő visszavágott – eldzsungelesedett. S ha valaki hozzá akar férni értékeihez – a dióhoz, sajátos ízű almáihoz, az ízes gombákhoz vagy a rendszeresen újjászülető pöfeteghez – ösvények hiányában csak kellő vágóeszközökkel közelítheti meg szándékának színhelyét. Az emberi láb többször is belegabalyodik a sűrű fonatú fűszőnyegbe. A tej és tejtermékek árainak heves emelkedése idején csöppen agyunkba a gondolat: ha ezt a füvet lekaszálják, jó minőségű és elegendő mennyiségű – s valószínűleg olcsóbb – áru kerülhetne asztalunkra. A fura versengés, a sok tehetetlenséget ingerlő sajátos
hazai újkapitalizmus riasztó dzsungeleket produkál. Az állva, görnyedve és kidűlten korhadó alma-, dió-, szilvaés körtefák bizony nem sok reménysugarat bocsátanak a töményesülő és egyre jobban sötétedő dzsungelbe. Az emberi közösségekben – községeinkben, városainkban – is ugyanilyen folyamatn ak l ehetünk a ta n úi . A dzsungel indukálta önzés, az egymásnak rugaszkodó értékrendek és érdekcsoportok, az irigykedés és a felelőtlen acsarkodások gátlástalanul terjeszkedő konkolymezőként nyomják el a csírázó búzaszemeket – az építő szándékú ötleteket, elképzeléseket. Ilyen „kocsmaszagú” közegben nehezen vernek gyökeret a közösségépítő elvek. Mihez vezethet ez a folyamat: a közösségek ijesztő minőségi romlásához. Az ilyen helyzeteket főleg a család sínyli meg. A nagyobb egységben – az országban – is hasonló folyamatok rohamoznak. Klikkek, szűk pártérdekek, nacionalizmustól fűtött parlamenti határozatok bénítják a józan emberi ítélőképességet. A kisember – bármilyen pártállású, nemzetiségű vagy felekezetű – csak kapkodja a fejét, mert nehezen tudja megfogalmazni egyéni és családi életstratégiáját. Dzsungeles világunk elszánt ösvényvágókr a vár, nem mindent agyontaktizáló önző percemberekre. Vajon kimerészkednek-e az igazi strázsálók a dzsungeli burokból? Korpás Pál
Utazzon velünk vonattal munka, pihenés és tanulás céljából... Vasúttársaságunk új összeköttetést biztosít az Ipolyság – Párkány /Štúrovo/ – Pozsony /Bratislava/ – Prága – Hamburg vonalon 2007. június 10-étől egy átszállással Párkányban.
Menetdíjak Heti diákjegy Előfizetéses egyirányú heti járatjegy Indulás Párkány Érsekújvár Párkány Érsekújvár Ipolyság 5.25 133,- 227,256,- 460,Ipolyvisk 5.34 101,- 198,213,- 415,Ipolyszakállos 5.41 86,- 198,180,- 385,Ipolybél 5.46 76,- 176,160,- 365,Ipolypásztó 5.51 65,- 176,143,- 350,Csata 6.11 Párkány 6.44/7.03 Prága – Holešovice 12.34 Érsekújvár 7.30 Hamburg /érkezés/ 19.35 Pozsony 8.25 Bővebb információt a vonatcsatlakozásokról, illetve a menetjegyek árengedményeiről a 18188-as telefonszámon vagy a párkányi személypénztár 036/2294485-ös telefonszámán nyújtunk. A Szlovák Vasúttársaság Rt. köszöni az eddigi bizalmukat és várja Önöket a további közös utainkon.
HONTI LAPOK
2007.október K
5
U LT Ú R A
A hónap műtárgya
A történelmi Hont megye zászlaja Aki veszi a fáradságot és átböngészi a Honti Múzeum 1902-es katalógusát, az 155-ös sorszám alatt rátalálhat a történelmi Hont vármegye zászlajának aprólékos leírására: „Hont vármegye zászlaja. Előlapján Szűz Mária képe Patrona Regni Hungariae felirattal. Alatta Hont vármegye címere. A Szűz Mária mellett a Koháry címer. A négy sarokban az 1744-es évszám. Hátlapján Magyarország címere. A következő körirattal: Vexillium Comitatus Honthensis. Dirigit arma Deus. Magyarország címere mellett egy szent, talán Nepomuki Szent János alakja látható. Fent e felirattal: (S) J. N. O. P. N. – Hont vármegye ajándéka.” A Borovszky Samu által szerkesztett Hont vármegye monográfiája is megemlékezik erről a zászlóról: „A vármegyei felkelt nemesség ebben az évben (1744) ismét hadba szállott azon zöld selyem szűzmáriás zászló alatt, melyet jelenleg a vármegyei múzeumban őriznek.” (374. old.) Bár a múzeum gyűjteményébe
Árverés A város vagyonával való gazdálkodásról szóló rendelet, valamint a 138/1991 Tt. törvény értelmében Ipolyság mint az árverésre kijelölt ingatlan tulajdonosa árverést hirdet a 1657-es számú parcellán található, az 1-es számú tulajdonlapon vezetett
volt könyvtárépületre (545 m2). Kikiáltási ár: 5 000 000 korona. Az árverésre 2007. október 16-án 14.00 órakor kerül sor az ipolysági városháza színháztermében (Fő tér 1.). Az árverésen részt vehet minden /fizikai és jogi/ személy, aki az Ipolysági Városi Hivatal számláján (Szlovák Takarékpénztár, 0028618822/0900) legalább 10 perccel az árverés kezdete előtt elhelyezte az ún. foglalót, ami a kikiáltási ár 10 %-a. Az árverésen részt vevő fizikai vagy jogi személynek a várossal szemben semmilyen tartozása nem lehet. Részvételi díj licitálók részére 200 korona, érdeklődőknek 20 korona. Egyéb tudnivalók a Hontianske listy 11. oldalán.
tartozott, érdekes módon 1924-ben nem került a többi tárggyal együtt a selmecbányai múzeumba. Ipolyság hajdani krónikása, Ján Horniak szerint ugyanis 1938. október 11-én „előhozták” és a magyar trikolórral együtt kitűzték a megyeház erkélyére. Azóta azonban a történelmi események viharos forgatagában Hont vármegye több mint 200 esztendős zászlaja szőrén-szálán eltűnt. A Szondi-emlékkápolna részére a „hont megyei nők” Ipolyi Arnold püspök terve alapján a megyezászlóhoz hasonlatos kornétát készíttettek a besztercebányai irgalmas nővérekkel. Fehér és arany selyem felhasználásával készült, arannyal áttört paszománnyal és két aranybojttal díszítették. Egyik oldalára „Magyarország védasszonyának” képét, másik oldalára az I. Ferdinánd által adományozott „heraldikai hűséggel feltüntetett” megyei címert varrták. (Pongrácz Lajos: Szondi emlékzászló) Pálinkás Tibor Az Ipolyság Város Pecsétje, Ipolyság város, az Ipolysági Művészeti Alapiskola és az Ipolysági Evangélikus Egyházközség meghívja következő koncertjeire: Klasszikus és dzsessz Eugen Cicero (1940–1997) Közreműködik a Lennart Nevrin Trió (Svédország) Lennart Nevrin – zongora, Robert Ragan – bőgő, Peter Solárik – dobok Helyszín: Ipolysági Művészeti Alapiskola (Bartók tér 1.) Időpont: okt. 11. /csütörtök), 19.00 ó. A belépés díjtalan Jens Bunge (Németország) és a Pavol Bodnár Trió koncertje Jens Bunge – szájharmonika, Pavol Bodnár – billentyűsök, Štefan Bartuš – nagybőgő, Marián Ševčík – dobok Helyszín: evangélikus templom (II. Rákóczi F. u. 24.) Időpont: okt. 15. (hétfő), 19.00 ó. A belépés díjtalan A koncertek az SZK Kulturális Minisztériumának támogatásával valósulnak meg.
12
2007. október
HONTI LAPOK
Egy világ, egy fogadalom „Egy világ, egy fogadalom” volt a jelmondata a 21. Cserkész Világtalálkozónak, melynek megrendezésére Angliában, a Chelmsford melletti Hylands parkban került sor. A magyar kontingens, melynek én is tagja voltam, július 26án indult el erre a dzsemborira. A megnyitón egyenruhát öltöttünk, zenére felvonultak a zászlók, énekeltünk, csatakiáltásokat kiabáltunk. Ezt követve átvezettek minket az arénába. A Big Ben kongá sával kezdődött az ünnepélyes megnyitó. A ceremónia egy részében egy grafikus angol humorú kis-filmen megnéztük a Cserkész Világszövetség zászlójának útját Thaiföldtől Angliáig. Ma jd megér kez ett a zászló egy ejtőernyős cserkész segítségével. Bemutatkozott NagyBritannia országonként, majd Vilm os her ceg szólt hozzánk pár szót. A legfantasztikusabb mégis az országok nevének sorolása volt, mikor is mi nden ki felugorha tott a földről, és ünnepelhette nemzetét. Este koncert és parti várt minket. Másnap a Gilwell parkban voltunk, ami az egyetlen hely a világon, ahova csak és kizárólag cserkészek hivatalosak. Az egész napot itt töltöttük: ereszkedtünk 15 m magasból, másztunk sziklát, kipróbáltuk a 4 személyes kabinos hintát, gurulhattunk felfújt labdába kötözve, rohampályát teljesítettünk, vizezett fólián csúszkáltunk, szánkóztunk nyáron, sütöttünk kürtőskalácsot, megnéztük a cserkésztörténeti múzeumot, Bi-Pi autóját... A következő napon a Friendship Award nevű programon vettünk részt, ahol a föld ele-
mei alatt rengeteg érdekes kísérletet és játékot próbálhattunk ki. A hangulat az egész dzsemborin fergeteges volt, mindenki barát volt, mindenki leállt csak úgy beszélgetni. A világfalut, avagy a World Village-t lestük meg közelebbről, amely szintén egy egynapos program volt. Itt rengeteg ország interaktív foglalkoztatóját próbálhattuk ki. A hollandok 5 próbájáért felvarrót
nepségen Bi-Pi unokája is, akit szintén Baden Powellnek hívnak, és felolvasta Bi-Pi utolsó levelét a cserkészeknek. Este ismét buli és parti várt ránk. Egész napos programunk volt a Splash víziprogram. Elvittek minket egy hatalmas tóhoz, ahol lehetett vitorlázni, kenuzni, kajakozni, raftingolni. Nagyon jó volt, én raftingoltam 3 indiai és egy magyar
kaptunk, tahiti zenekörré váltunk, vagy épp a chileiekkel táncoltunk, ékszert készítettünk. Augusztus 1-jén volt a Sunrise day, avagy a napfelkelte nap, amikor is – immár 100 éve – Baden Powell (becenevén: Bi-Pi), összehívott 20 fiút táborozni Brownsea szigetén. Óriási ünnepség volt, ezen a napon a világ összes cserkésze a dzsemborin és minden országban együtt ünnepelte a napkeltét, és ezzel együtt a cserkészet századik születésnapját. Már reggel elindultunk az arénába, ahol ünnepeltünk. Erre a napra külön nyakkendőt kaptunk, melyre össze kellett gyűjteni 100 aláírást, ami 40 000 ember között nem volt nehéz. Ott volt az ün-
lánnyal. A találkozó utolsó napjaiban a világfalu másik részét néztük meg, a Terra Ville-t. Rengeteg sátorban vártak bennünket a nemzetek játékra, erőpróbára, ékszerkészítésre stb. A magyar kontingensnek volt a dzsemborin felépítve az ún. Magyar Csárda, ahol finom magyar ételekkel várták a dzsembori résztvevőit. A magyar csapat vezetőségének vendége volt Bill Cockroft, a 21. Világdzsembori főszervezője, aki egy rövid interjú során kifejtette, hogy igen pozitívan értékeli a magyar jelenlétet. Elmondása szerint a magyarok egyre markánsabban vannak jelen a világcserkészet színpadán. Kiemelte a magyar dzsembori
csapat szervezettségét, összefogottságát, megjelenését. A somlói galuska és a palacsinta is igencsak ízlett neki. A világtalálkozó augusztus 8-án befejeződött, s a záró ceremóniára az utolsó előtti nap került sor. Ezt követően még három napig Londonban, egy másik cserkészparkban kiránduláson vettünk részt, ahol egy kicsit közelebbről is megismertük London nevezetességeit. Mindazt a tudást, tapasztalatot, élményrengeteget, amiben itt részünk volt, meg kell osztanunk az otthon mar adotta kkal i s. A dzsmebori ugya ni s nemcsak arról az 565 m agya r cserkész ről szól, akik kijutottak, hanem a teljes hazai cserkészetről, tágabb értelemben az egész magyar ságról . Ezt kell szem előtt tartanunk. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segített és támogatott abban, hogy ezen a világtalálkozón részt vehessek. Köszönet Lőwy János polgármesternek, iskolámnak, a Fegyverneki Ferenc Egyházi Gimnáziumnak és szülői szövetségének, az Ipolyi Arnold Alapítványnak, Dobos Péter és Mahulányi József lelkiatyáknak, Molnár Zoltának, a Piccolo főnökének és pincérnőinek /Jakab Szilviának, Gubis Hajnalkának és Gyönyör Dianának/, az Oros Optikának, egy titkos támogatómnak, Jakab Györgynek, Zachar Pálnak, Czaudt Évának, Oros Andreának és – nem utolsó sorban – szüleimnek, akik nélkül nem valósulhatott volna meg, hogy én ott lehessek. Morvai Szilvia 27. sz. Szent Imre Cserkészcsapat
HONTI LAPOK
2007. október
13
Márkusfalva egy jó hely! Ide süss! Idén nyáron bombajó táborhelyet találtak a kassai vezetők. Márkusfalva! Ha a kassaiak találták, akkor sejthető, hogy keleten. Ha kelet, az már csak jó lehet. A mi csapatunk ezúttal nem a hagyományos autóbuszozást választotta, hanem a vonatozást, mert állítólag választott útvonalunk Szlovákia vasútvonalainak egyik legszebb szakasza. A kicsik sikongattak az alagútban, mi pedig megcsodáltuk, ahogy közelednek felénk az egyre magasabb fehérsziklás hegyek. Szóval a 2007-es csapattáborunk a Szlovák Karsztvidék roztunk a kassai, komáromi és tokkal. Egész napos programjaövezetében telt el. Együtt tábo- tardoskeddi cserkészcsapa- inknak köszönhetően nem unat-
koztunk. Más volt a méta, a népijáték, a számháború a festői hegyek tövében. Sok új barátra leltünk, de nemcsak ennyivel gazdagodtunk, hanem a túraélményekkel is. Egy egynapos, nem mindennapos túrán vettünk részt a Szlovák Paradicsomban. Az időjárás viszontagságai ellenére jó volt egy pár napot a természetben tölteni távol a mindennapi rohanástól – még ha az ég néha „ránk is szakadt”. Mikor átmentünk a kis patakunk hídján, mintha magunk mögött hagytunk volna mindent. Miénk volt a tábor és mindaz a sok szép, amit el nem felejtünk. Velebný Szilvia
Körzeti métabajnokság Az idén is sikerült sort keríteni a cserkészek körzeti métabajnokságára. A szervezést ebben az évben az ipolysági 27 sz. Szent Imre Cserkészcsapat vállalta magára az Ipoly melletti réten szeptember 1-jén. Összesen négy csapat vett részt a versenyen: Léva, Ipolyfödémes, Palást és Ipolyság /összesen több mint 75 résztvevő/. A nagyon jó és izgalmas mérkőzések sportszerűen zajlottak – a bírók nagy örömére nem volt semmi szabálytalanság. A versenyzőket két korosztályra csoportosítottuk: az egyik csapatban voltak a kölykök (a 15 éven aluliak) a másikban pedig a suhancok (a 15
A győztes ipolysági csapat
éven fölöttiek). Nagy örömünkre mindkét korosztályban szorosan, de mégis az ipolysági csapat nyert. A kisebbeknél Ipolyfödémes, a nagyoknál pedig a lévai csapat szorongatott meg bennünket a legjobban. A fárasztó mérkőzések után jólesett a szakácsok által készített bográcsgulyás. Az ebédet követően került sor az eredményhirdetésre. Az első helyért járó vándorserleget az ipolysági cserkészek kapták. A verseny jó alkalom volt felkészülni az országos métabajnokságra, melyre Szepsiben került sor szeptember közepén. Pálffy Ágnes
Életünk legbulisabb és egyben legkeményebb 10 napja: a 12. söv Már sok mindent hallottunk a söv-ről (segédőrsvezető kiképző tábor), de nem számítottunk arra, hogy ezt tényleg olyan komolyan veszik, mint ahogy azt sokan mondták. Erre
akkor jöttünk rá, amikor beléptünk a 12. számú segédőrsvezető képző tábor kapuján. Ekkor döbbentünk rá arra is, hogy sok ember egész életét betölti a cserkészet. Annak na-
gyon örültünk, hogy olyan emberek vettek körül minket, akik tényleg komolyan veszik ezt. Eleinte még senkit nem ismertünk, de aztán már sok emberrel megbarátkoztunk. Igaz, fárad-
tan éltük át ezt a tíz napot, de sokat tanultunk, sok tapasztalatot szereztünk, új énekeket tanultunk. Különösen a „Piros ró/Befejezés a 14. oldalon/
14
2007. október
HONTI LAPOK
Ipoly menti kórustalálkozó Kis falvakban is történhetnek nagy dolgok – ennek reményében fogant az Ipoly menti kórustalálkozó ötlete Nagycsalomján. A rendezvény a helyi önkormányzat és a Csemadok alapszervezete jóvoltából 2007. szeptember 9-én meg is valósult, az eredeti tervektől eltérően nem a szabadtéri színpadon, hanem a kultúrházban. A színpadon három kórus váltotta egymást. Elsőként a csábi Szeder Fábián Dalegylet mutatkozott be. A lelkes fiatalokból álló vegyeskart a budapesti Tóth Árpád vezényelte, aki a klasszikus kóruséneklés mellett merész kísérleti utakra is elvitte énekeseit. Őket követte az ipolysági Musica Aurea Énekegyüttes Béres Gábor vezetésével. Műsorukban egyházi műveken kívül népdalfeldolgozások hangzottak el. Har-
madikként a nagy múltra tekintő Balassagyarmati Dalegylet lépett fel Ember Csabával az élen, aki nemcsak kitűnő karnagy, hanem szellemes műsorvezető is.
Kórustalálkozókon rendszerint egyesített kórus zárja a programot. Ezúttal Kodály Zoltán Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című ódájára komponált kánonja csendült fel Ember
Csaba vezényletével a világhírű zeneszerző kettős évfordulója tiszteletére. A villámgyorsan étteremmé alakított nézőtéren pedig folytatódott a közös éneklés, melybe nemcsak a kórusok, hanem a szervezők és vendégeik is bekapcsolódtak. Ez a műfaj ugyan nem vonz tömegeket, de a kultúrának ezt az ágát is meg kell mutatnunk, és aki eljött, az igazi élménnyel gazdagodott. Az is fontos, hogy a különböző kórusok találkozzanak, ismerkedjenek. Hagyományt teremtünk – mondta Pölhös Vendel, a rendezvény ötletgazdája és támogatója, a kórusmuzsika rajongója. Nagy Mihály polgármesterrel együtt pedig máris tervezik a jövő évi kórustalálkozót. -zá-
Életünk legbulisabb és egyben legkeményebb 10 napja: a 12. söv /Befejezés a 13. oldalról/ pontot. Majd jött a reggeli, a
zsa, fehér rózsa a réten…” című népdalt tudjuk a legjobban. Köszönettel tartozunk Bartal nagymesternek, mert minden reggel gondoskodott arról, hogy tíz másodperc alatt fitten álljunk a rét közepén. Ezután következett a sátorszemle, ahol egyszer sem kaptunk maximum
szokásos fagyűjtés, rengeteg előadás és a délutáni program, ami nélkülözhetetlen volt számunkra: menetgyakorlat 40 oCos melegben. Megtettük a nagy túrát is, amire büszkék vagyunk, mert itt tanultuk meg, hogy akarattal mindent el lehet érni.
Esténként jutott egy kis szórakozás is: a mindennapos tábortüzek, a jelenetek, ahol volt alkalmunk sokat nevetni. Egy alkalommal különösképpen érdekes volt a tábortűz, mivel meglátogattak minket a többi kiképző táborok. Nagyon jó volt a társaság, és a sok nehézség ellenére nem bántuk meg
ezt a tábort, mert végre eljött az az idő is, hogy saját őrsöt kaptunk, és átadhatjuk nekik azt a tudást, amit ott szereztünk. Turczi Réka és Fógel Barbara Ui.: Nagyon hiányzik mindenki, még Bartal nagymester is, a szeretetre méltó söv-botjával.
HONTI LAPOK
2007. október
15
Olasz folklór városunkban Augusztus végén meghívásra régiónkba érkezett a dél-olaszországi San Gregorio Magno városából a San Gregoriano folklórcsoport. Tudni kell róluk, hogy 1970-ben alakultak, de egy földrengés után hosszú évekig nem dolgoztak. Csak az 1980as években szerveződött újjá a csoport, és azóta is együtt vannak, mindig új tagokkal bővülve. Nagyon büszkék hagyományaikra és viseletükre, igyekeznek azokat eredetiségükben megőrizni. Régi dokumentumok alapján, a 19. századi népviselet szerint varratták meg ruháikat. Nagy szeretettel használják régi hangszereiket. A csoport már eljutott az USA-ba, Németországba, Ausztriába és Szerbiába is.
Megérkezésük után Köbölkúton foglalták el szálláshelyüket, majd a hosszú utat kipihenve másnap reggel autóbuszba ültek, és ellátogattak Esztergomba, majd Komáromba, ahol sétát tettek az Európa-udvarban. A sok szép látnivaló után az esti órákban Barton léptek fel. Másnap, augusztus 30-án délelőtt érkeztek Ipolyságra. Pálinkás Tibor tárlatvezetésével megnézték a múzeum tárgyi emlékeit. Főleg a paraszti élet mindennapi használati tárgyai nyerték el tetszésüket. Az ebéd és a szabad program után a Csemadok Ipolysági Alapszervezete szervezésében este 19 órakor a városháza színháztermében került sor a csoport fellépé-
sére a mintegy 120 néző előtt. A 13 és 25 év közötti fiatalok élő zenére mutatták be az olasz kultúra táncait. Mivel eddig még az ipolyságiaknak nem volt lehetőségük ilyet látniuk, bizonyára furcsának találták a szinte csak a polka lépésanyagára felépített koreográfiákat. Ennek ellenére nem hiszem, hogy bárkit is untatott volna az előadás. Egy nagyon bájos, ősz hajú, de igen fiatalos temperamentumú úr személyében pár vidám, igazi olaszos dalt is meghallgathattunk. Na és a vége, az volt a legjobb – a táncház. Nagyon lendületes, sodró és vidám, na meg persze mindenkit jól megizzasz-
Megalakult a Via Nova /Új Út/ vezetősége a Lévai járásban Két szó: Új Út. Nem hízelgő, nem hivalkodó, nem hőzöngő. Hitet, reményt, eszményt kifejező. Mindössze két szó! Via Nova – utat mutat, s célt. Utat, melyen együtt, közösen, egymást tisztelve haladni kell a cél felé, mely közösségünk felemelése. A Lévai járásban a Via Nova négy alapszervezete – ezt tartva szem előtt – működik. A hatékonyabb együttműködés érdekében szeptember 21-én megalakult a Via Nova lévai járási vezetősége. Az alakuló ülés helyszíne az Ipolysági Városi Könyv-
tó olasz táncházban volt részünk. Aki vállalta a „tortúrát”, igazán jól szórakozott. Én úgy láttam, hogy valamennyien élvezték, és sajnálták, amikor vége lett. A San Gregoriano folklórcsoport tagjai a vacsora után visszautaztak szálláshelyükre, hogy a következő napokban más falvakban is szórakoztassák a közönséget. Reméljük, még sok ilyen vidám mulatságban lesz részünk, és élőben esetleg más országok kultúráját is lehetőségünk lesz megismerni itt, Ipolyságon. Köszönet Ipolyság városnak az anyagi támogatásért. Jámbor M.
választották járási elnökké. Hasonló egyetértéssel kerültek megválasztásra a járási alelnökök: Köpöncei Péter (Palást) – áltatár volt. Az összejövetelen szám- döttek megválasztották a járási lános alelnök és Mészáros Attitalan jövőbeni terv megvitatásá- elnökség tagjait. A fiatalok egy- la (Ipolyság) – kommunikációra is sor került. Emellett a kül- hangúlag Gubík Lászlót (Léva) ért felelős alelnök. Gubík László megválasztását követően hangsúlyozta a regionális együttműködés erősítését, továbbá a fiatalság közéleti szereplésének növelését. Ezt követően a gyűlésen a küldöttek és az elnökség kiemelt fontosságú célkitűzésnek tekinti az új Via Nova ICS alapszervezetek megalakítását, valamint a magyarországi ifjúsági szervezetekkel való együttműködést. Mészáros Attila
16
2007. október
HONTI LAPOK
Szüreti ünnepség Szetén Az őszi fáradságos terménybetakarítás közben is szükség van kikapcsolódásra, szórakozásra, feltöltődésre – ennek tudatában határozta el Tóth Tibor, Szete község polgármestere az önkormányzat tagjaival együtt, hogy szüreti ünnepséget rendeznek. Szeptember 15-én délután a kisbíró hangos dobszóval összecsődítette a falu népét. A rendezvény színes felvonulással indult: a menetet a gazda és a gazdáné vezette hintóval, utánuk fiatalok vitték a pompás szüreti koszorút, őket követték vidám énekszóval a gyerekek és a felnőttek – ki gya-
logosan, ki traktor pótkocsiján. Nem maradtak el a tarka ruhás cigányok sem, sőt közszemlére kerültek a szüreti munkálatokhoz szükséges eszközök is. Az első megálló a Kocsma-partnak nevezett helyszínen volt. A homokkőbe vájt régi pincék előtt rövid énekes-táncos műsor után a szervezők borkóstolóra invitálták a vendégeket. Az ünnepség a kultúrház udvarán folytatódott. A műsorban fellépett az inámi éneklőcsoport, a farnadi Nádas néptáncegyüttes és a százdi citerazenekar. Az igazi meglepetést pedig a hegyibíró-választás
kacagtató jelenete okozta a szetei alkalmi folklórcsoport előadásában. A jelenetet Tóth István írta és rendezte, a dalok és a kísérő gyermekjátékok betanításában nagy segítségére volt felesége, Tóth Emília. A műsort a szetei szokásokhoz hűen nagyvonalú megvendégelés követte. A gyerekek számára külön élmény volt a kocsikázás Gasparik Kálmán jóvoltából. Este pedig szüreti bálban folytatódott a mulatás. A rendezvényt a község önkormányzatán kívül Nyitra
megye önkormányzata, a szetei vadászszövetség és magánszemélyek támogatták. A szüreti ünnepség nem csupán egy napra szóló élmény és kellemes emlék, hiszen a néhány hetes előkészületek, a szervezés, az öltözékek, kellékek biztosítása és különösen a próbák közösségépítő erővel bírnak. A hagyományok ápolásán, a kultúra emberközelbe hozásán túl talán erre van a legnagyobb szükség kis községeinkben. -ina-
Meghívó Sikeres Honti Kulturális Napok /Befejezés a 2. oldalról/ rumban /„diskusné fórum”/ elhelyezett „hozzászólások” /egykét kivételtől eltekintve, természetesen, mind anonim/ alpári stílusa, szabadtéri színpad, az éjszakai nyugalom zavarása a Lagúna étterem környékén, a T– 18 tornaterem, esetleges újabb parkolóhelyek az Észak lakótelepen. A képviselő-testület tudomásul vette a 2007-es városfejlesztési program eddigi teljesítését, a XXVI. Honti Kulturális Napokat értékelő jelentést /a képviselők megállapították, hogy a program gazdag és változatos volt/, a város ingatlanvagyonának kihasználásáról, valamint a gondozói szolgálat tevékenységéről szóló jelentést,
A képviselők jóváhagyták egy telekrész eladását a Bieta étterem részére, valamint elfogadták a városi közbeszerzések végrehajtási útmutatóját. Beleegyeztek, hogy az E. B. Lukáč utcai Szlovák Alapiskola egyik osztályában nyelviskola nyíljon. Jóváhagyták, hogy a SWOT cég egy helyiséget béreljen a városháza újonnan rekonstruált jobb szárnyában. Három kérvényező részére városi bérlakásokat utaltak ki. Az általános vitában még elhangzott néhány megjegyzés és kérdés a strandfürdő eladásával kapcsolatos szerződéstervezettel kapcsolatban. A mindössze kétórás ülés polgármesteri zárszóval ért véget. -š-
Az Ipolysági Városi Könyvtár és az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár meghívja Önöket AZ ÉRDI GYERMEKEK KÉPZŐMŰVÉSZETI MUNKÁINAK VÁNDORKIÁLLÍTÁSÁRA, mely az Ipolysági Városi Könyvtárban október 31-ig látható
TITANIC KIÁLLÍTÁS – BUDAPEST, MILLENÁRIS PARK A Csemadok Ipolysági Alapszervezete 2007. október 20-án, szombaton, autóbusz-kirándulást szervez Budapestre a Millenáris Parkban lévő TITANIC kiállításra. Az autóbusz ára személyenként 180 korona. A belépő ára 1500 forint /csoportos jegyet váltunk/. Indulás 8 órakor a Fő térről. A kiállítás után a vásárlási lehetőséget kihasználva megállunk az Auchan áruháznál. További információ és jelentkezés – befizetés ellenében – október 15-ig /ill. amíg van szabad hely/ Jámbor Mónikánál a 0915-709267-es telefonszámon.
HONTI LAPOK
2007. október
17
T ÖRT É NE L E M
Arany János és Hont megye kapcsolata 125 évvel ezelőtt, 1882. október 22-én hunyt el a legnagyobb magyar epikus költő, Arany János. A Toldi szerzőjének emléke előtt e jeles évfordulón akkor is illene tisztelegnünk, ha semmi sem fűzné történelmi megyénkhez. Arany Jánosnak és Hont megyének azonban volt „köze egymáshoz”. Aranynak köszönhetjük, hogy a megye történetének egyik legfényesebb fejezete, az 1552-es drégelyi várostrom, országszerte ismertté vált. Az ostromról már egy év múltán hírt adott siralmas énekében Tinódi Lantos Sebestyén, méltó emléket állítva a várparancsnok Szondi György és maroknyi csapata hősies helytállásának. Himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc is „bajnokot” énekelt 1830-ban írt Szondi című versében, ám a legismertebb, legértékesebb emléket Arany állította 1856-
ban a Szondi két apródja című balladájával. E ballada révén lett országosan ismert a drégelyi helytállás története, és bizonyára e ballada is hozzájárult ahhoz, hogy a Bach-korszak átmeneti enyhülése idején, 1860-ban Pongrácz Lajos indítványozza az emlékállítást a hős elődnek. Az ekkor létrejött emlékbizottság 1868-ban tiszteletbeli tagjává válaszotta Arany Jánost is. Nem tudjuk, reagált-e erre a tényre Arany, mint ahogy ezt megtette a vele együtt megválasztott, a 49-es kormány egykori minisztere, a későbbi kiváló történetíró Horváth Mihály – testvére Hont megye főmérnöke volt –, ill. a megye már ekkor nagyhírű szülötte, Ipolyi Arnold püspök. Mindkettőjük köszönő levele megtalálható az 1886os Ipolyságon kiadott Szondi Al bumban. Ar an y levele nincs a kötetben, viszont ott
Védett sírhelyek Ipolyságon B 10/8
Schreiber Aladár
AZ ÜDVÖSSÉG E JELE ALATT NYUGSZIK A BOLDOG FELTÁMADÁS REMÉNYÉBEN / SCHREIBER ALADÁR / IPOLYSÁGI ESPERES-PLÉBÁNOS / BIZEREI C-APÁT / MEGHALT 1926. NOV. 22-ÉN / BÉKE HAMVAIRA Típus: kőtömbnek támaszkodó egyrészes félköríves végződésű sírtábla (kőtömb-imitáció). Anyaga: fehér mészkő Méretei: 68 x 38 x 80 cm Szimbólum: rendkívül sokféle szimbólum található a viszonylag kis méretű síremléken. A nyitott könyvön elhelyezett püspöksüveg és ostyát tartalmazó áldoztató kehely mögül az egyik oldalon liliom, a másik oldalon pálmaág hajol ki, mögöttük keresztben elhelyezett pásztorbot és keskeny kereszt magasodik. Schreiber Aladár bizerei címzetes apát 1902–1926 között volt ipolysági esperesplébános. Oroszlánrészt vállalt a helyi kálvária létrehozásában és a jelenlegi temető megnyitásában. (bszm)
van Gyürki Ödön Szondi a magyar irodalomban c. írása, amely méltatja Arany balladáját is. Annak sem találtuk nyomát, járt-e valaha Arany megyénkben, netán elzarándokolt-e a drégelyi vár romjaihoz. Erre leginkább 1862-ben lett volna alkalma, amikor orvosa javaslatára a felvidéki Szliács fürdőjében keresett enyhülést „fejzúgására”. Ekkor Pestről Vácra utazott – vonaton –, majd innen szekéren, Rétságot érintve, jutott el Csesztvére, ahol már várta költő barátja, Madách Imre. Tehát valóban közel került megyénkhez, ám a már ekkor beteges költő aligha vállalkozott volna egy hegymászó túrára a drégelyi romot övező rengetegen keresztül. S ha már szóba került Arany betegsége, e szálon is van egy kis honti kötődése. Arany egyik orvosa ugyanis
Kovács Sebestény Endre volt – igaz, nem az ipolysági kórház első igazgatója és a megye főorvosa, az ifj. Kovács Sebestény Endre /1861–1915/, hanem annak Pesten működő nagybácsija, a Garamvezekényben született idősebb Kovács Sebestény Endre /1814–1878/. Arany évek óta szenvedett epekövei miatt. 1869 őszétől a jobb bordaíve alatt a hasfallal összenőtt, kövekkel teli epehólyag fájdalmas kidudorodást hozott létre. Mikor „a haza bölcse”, Deák Ferenc erről tudomást szerzett, saját háziorvosát – főállásban a híres Rókus Kórház sebészfőorvosát – Kovács Sebestény Endrét küldte Arany lakására, aki késével utat nyitott a köveknek. E műtét 1870. január 13-án történt, s földink beavatkozásának is köszönhető, hogy Arany még 12 évig alkothatott. Dr. Kiss László
18
2007. október
T üs ké k
Mindent csak a szemnek A marha nagy uniós szabályozás teszi-e, vagy más, bizony nem tudom, de mióta elárasztanak minket szigorúan ellenőrzött árukkal, egyre inkább sóhajtozom az agyonszapult szoci termékek után. Úgy néz ki, „mindent a szemnek, semmit a gyomornak” alapon kerülnek az árufélék az üzletláncok polcaira. Teszem azt, lecsót enne a bűnös lélek, de kertje nincs egy zsebkendőnyi se. Sebaj, van már „szuper”, akármennyi! Paradicsom, paprika dögivel, egyik szebb, mint a másik, választani is alig tud a szájtáti vásárló. Nézegetheti jobbról, nézegetheti balról, még meg is tapogathatja a szemrevaló portékát, mielőtt a tartálynyi bevásárlókocsiba rakja. Otthon aztán gyermekkori ízes-illatos lecsók emlékétől űzve lázas főzőcskébe kezd. Csakhamar megtelik a párolódó hagyma barátságos illatával az egész lakás, mintegy világgá kürtölve a várható csemege születését. A remek hangulat kissé lelohad, amint a paprika szeletelésére kerül sor. A mutatós, egészségesnek tűnő termés a nyisszantás nyomán szégyenlősen feltárja titkát: jól fejlett penész terpeszkedik benne. Naná, annyi pénzért! Már csak egy pihent agyú mesterszakács különleges receptjét kéne mellékelni, hogy aszongya: paprikapenész rántva, pácolt bogárszárnnyal. Egyébként a dús, „festeni sem lehet szebbet”, kemény paradicsommal sincs több szerencséje a háziasszonynak. Hát persze hogy kemény, mikor a héj alatt vastag zöld burokba burkolózik. Igaz, nem jószántából, hanem valami vírus munkálkodása következtében, ám ez a csalódott lecsófőzőt egyáltalán nem vigasztalja. Mivel a remény hal meg utoljára, a baljós előjelek ellenére mégis csak
összekaparász az ingredienciákból egy kis kóstolónyit, hátha sikerül lecsendesíteni vele a nosztalgiázó lecsóvágyat. Nos, fáradozása teljesen feleslegesnek bizonyul. Sózhatja, cukrozhatja, annyit használ neki, mint jégverés ellen a miatyánk. Ami a tányérra kerül, bár szemre szép, ízre jó, a megkívánt zamattól messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Történik ez pediglen a nyár kellős közepén, mikor, állítólag, szezonja vagyon a hozzávalóknak. Mondom, állítólag, merthogy az árakon és a minőségen egyáltalán nem tükröződik a dömpingjelleg. Befőzéshez húszkilónyi alapanyagot tutira nem vesz egy háziasszony se. Pár nap elteltével aztán lélekben kénytelen a kuncsaft bocsánatot kérni az uniós árrendszer működtetőitől. Annak ellenére, hogy az ázsiai hurmikakit jószerivel olcsóbban kínálták a tájainkon honos paradicsomnál, az utóbbit valójában tényleg idényáron árulták. Jelenleg Hellász napsütötte lankáin nevelt szőlőt érdemesebb vásárolni, mint paradicsomot, mert az előbbi feleannyit kóstál, mint az utóbbi. Kár, hogy lecsófőzésre alkalmatlan. A zöldséges pult előtt ácsorgók csupán azért veszik alaposabban szemügyre a paradicsomos ládát, hátha sikerül felfedezni az aranyozást, ami ezt a mindennapi terméket ilyen értékessé teszi. Úgy hiszem, rossz helyen szemlélődnek, a (közös)piac irányítóinak és haszonélvezőinek háza táján kéne árfelhajtó ügyben kapiskálni. Zöldségügyben nosztalgiázva felidézem gyerekkorom gumirádlis lovas kocsiját, melyről a szövetkezet segédkertésze mérte bagóért a dinynyét, paprikát, paradicsomot, káposztát vagy egyéb gyümölcsöt, zöldséget. Vitte is az asz-
HONTI LAPOK
Pillanatképek – szavakban Amolyan mindenféle volt az esztendő első „hónapemberének”, szeptembernek az időjárása. Az augusztus végi esők után szeptember elejére „szebb napok virradtak”, de az idei menetrendhez „szigorúan” igazodva az első szeptemberi hét közepén újra eső áztatta földjeinkat. Ez elmondható a következő hetekről is – általában keddenszerdán /esetleg csütörtökön/ rontottak be hozzánk a csapadékos hidegfrontok. Helyenként még zivatarok is kialakultak, vagy nyargalászó szélrohamok mosták le a diófákról a „dióúrfiakat”. Az élelmesebb lakosok nem voltak ilyenkor restek, nagy számban kotorásztak a diófák árnyékában. 19-én /szerdán/ pl. Szarvason heves zivatar tombolt, majd a következő napok hűvös éjszakái és reggelei bizony a zárt szélárnyékos helyeken jócskán megcsipkedték a fagyra érzékeny haszonnövényeket – a tököt, babot, paprikát stb. Egy napos hét után 28-án újabb esőzóna terpeszkedett tájainkra, de nem viselkedett tartós vendégként, úgyhogy a maradék két napot újra a napsütés uralta. Ha röviden össze kellene foglalnom, azt mondanám, hogy időjárás szempontjából szeptember kimondottan józanul, kiegyensúlyozottan viselkedett. * Gyomerdő az utak mentén. Így szűrtem le tapasztalataimat egy hosszabb szlovákiai utazást követően. Sajnos, Ipolyság környékének közútjaira is ez jel-
lemző. Amikor az illetékeseknek feltettem a kérdést, mi az oka ennek az állapotnak, azt a választ kaptam, hogy az útkarbantartó vállalat dolgozói hoszszabb ideig üzemi szabadságon voltak. Felsóhajtottam: Hol vannak a régi idők dolgos „útkaparói”? Netán hiánycikké váltak a kaszáló eszközök? * Szeptember 22-én a Duna TV esti híradójában azt tudtam meg a Malina Hedvig-ügyről, hogy a szlovák állítás szerint a nyomozó és egyéb hatóságok nagy „nyomás” alatt voltak, azért követtek el a nyomozás folyamán annyi hibát. Más szavakkal is fogalmaztak, vagyis „hektikus” volt a helyzet. Ebből következik: senki nem vonható felelősségre az elkövetett hibákért!? Mi lesz, ha a bűncselekményt elkövető állampolgár majd így érvel vallomástételekor: hektikus helyzetben voltam, ezért követtem el a bűncselekményt. * A Beneš-dekrétumok érintetlenségéről szóló határozattal a szlovák parlament képviselőinek többsége újfent megpróbálja megalázni a szlovákiai magyar kisebbséget. Az ilyen erkölcsi és politikai baklövések azonban általában visszaütnek. A logika szigorú törvényei nem engedik, hogy egy határozatban elítélik a kollektív bűnösség elvét, ugyanakkor magasztalják, megkérdőjelezhetetlennek titulálják a Beneš-dekrétumokat. /ás/
szonynép kosárszámra, savanyúságnak, befőttnek, lekvárnak, jóféle hordós káposztának. Amíg vihette. Hamar rádöbbentek ám az akkori tintanyaló urak is, hogy a termelői értékesítés komoly summákat emel ki a zsebükből. Simán betiltották a szekérről árusítást, mert hogy egészségvédelmi szempontból ellenőrizetlen a portéka. Így
igaz. Csakhogy meg lehetett enni! Napjainkban meg már anynyira ellenőrzött, ilyen-olyan szabvánnyal regulázott a gyümölcs-zöldség vagy egyéb áru, hogy maholnap immár ehetetlen. Fő az egészség! Hát az fő, de a fazékban szintén főhetne némi jóízű, hamisítatlan falat. B. Szabó Márta
HONTI LAPOK
2007. október
19
Elhunyt Turczel Lajos A szlovákiai magyar nemzeti közösség egyik kiválósága a köztiszteletnek örvendő Turczel Lajos Tanár Úr 2007. szeptember 26-án 90 éves korában elhunyt. Az irodalom fáradhatatlan népszerűsítője, az egész magyar nyelvterületen ismert irodalom- és művelődéstörténész, a lankadatlan irodalom- és közösségszervező, a lelkes oktató 1917. szeptember 2án született Ipolyszalkán, amelyhez lélekben élete végéig hű maradt. A polgárit Ipolyságon végezte, az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1938ban, majd beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1942-ben doktorált. Az ötvenes évek első felében a komáromi gimnázium és óvónőképző tanára és igaz-
gatójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket a szlovákiai magyar közoktatás megszervezésében. 1959-től 1982-ig a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékének oktatója és tanszékvezetője volt. Ő szerkesztette a Fiatal szlovákiai magyar költők /1958/ és Szlovákiai magyar elbeszélők /1961/ című antológiákat, me-
Pályázat
Magyar kultúra napja Január 22-e a magyar kultúra napja. 185 éve, 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. E nap tiszteletére a Palóc Társaság pályázatot hirdet a szülőföldhöz való hűség megerősítésére, a magyarságtudat elmélyítésére, a magyar fiatalok anyanyelvi képességeinek fejlesztésére és tehetségének kibontakoztatására. Kérjük a Felvidéken, Magyarországon és az egész Kárpátmedencében élő magyar fiatalokat, hogy dolgozataikkal vegyenek részt a pályázaton, gondolataik leírásával járuljanak hozzá nemzeti összetartozásunk megszilárdításához. Az alábbi témák közül válogathatnak a pályázók: 1. A Himnusz mai szemmel 2. Mit üzen Kölcsey Himnuszával a ma emberének? 3. Mátyás királyról álmodtam 4. Vendégségben Mátyás királynál 5. Mátyás, a művelődés pártfogója 6. Mátyás és Európa 7. Hogyan ápoljuk iskolánk névadójának emlékét? 8. Itt ringatták bölcsőm...
lyek komoly ösztönzést jelentettek a háború utáni minőségi irodalom formálódásához. Tanulmányköteteiben, cikkeiben a trianoni döntés után született (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egészét megpróbálta feltérképezni. Érdeklődése következetességéről vall az is, hogy 1992-ben Magyar sportélet Szlovákiában (1918 – 1938) címmel adott ki egy izgalmas sporttörténeti monográfiát. E sorok íróját sok személyes emlék fűzi a Tanár Úrhoz. Egyetemi évei alatt /1958– 1963/ számos olyan alkalomnak volt szem- és fültanúja, amikor lelket öntött a csüggedő diákba vagy diákcsoportba. Mindenkit egy életre szóló elkötelezettségről, a szlovákiai magyar közösség szolgálatának fontosságáról próbált meggyőzni – nem lebecsülendő si-
kerrel. Az ő ösztönzésére döntött úgy, hogy Németh László munkásságáról írta diplomamunkáját, ami egy életre szóló útmutatóul szolgált. Turczel Lajost méltán tarthatjuk a hűség példaképének is. Szíve együtt dobbant – gondban és örömben – a szlovákiai magyarok százezreinek szíve dobbanásával. A község polgármestere búcsúbeszédében elmondta, hogy Turczel Lajos Ipolyszalkára ruházta hagyatékát, amit a közeljövőben közkinccsé szeretnének tenni, a sírját pedig szellemi zarándokhellyé. Turczel Lajost, a fáradhatatlan üzenetközvetítőt október 2-án kísérték utolsó útjára az ipolyszalkai temetőben barátai, volt diákjai, ismerősei és tisztelői. Korpás Pál
9. Mesét mondok, valóságot – nagyszüleim emlékeiből 10. Ami engem foglalkoztat... A pályázattal kapcsolatos tudnivalók: – a pályázaton az általános iskolák felső tagozatosai és középiskolás diákok vehetnek részt akár több dolgozattal is; – a dolgozatok terjedelme alapiskolásoknál legkevesebb egy, középiskolásoknál legkevesebb két, kettes sortávolsággal írott A/4-es oldal; – a szépen kivitelezett pályamunkák előnyben részesülnek; – a dolgozaton legyen feltüntetve a pályázó tanuló neve, életkora, lakcíme, iskolája neve és elérhetősége, valamint felkészítőjének a neve; – a dolgozatokat két módon: villámlevélként /e-mail/ a
[email protected] és hagyományos postai úton 1 példányban a Palóc Társaság, 99122 Olováry 132. címre kell továbbítani; – a beérkezés határideje: 2007. december 31. Eredményhirdetés 2008. január 20-án a Magyar Kultúra Alapítvány budapesti székházában lesz. A nyertesekre értékes díjak várnak. Jutalomban részesülnek a nyerteseket felkészítő tanárok is. A legjobb pályamunkákat megjelentetjük. A jutalmakról a meghirdető és támogatói gondoskodnak. Jó felkészülést és sok sikert kíván a Palóc Társaság.
Az Új Idők című közéleti havilap ingye- tárban, valamint az ipolysági könyvüzlenesen kapható az Ipolysági Városi Könyv- tekben is beszerezhető.
20
2007. október
Ki kivel októberben
HONTI LAPOK
Az idén is sikeres „Kerekeken a rák ellen”
IV. liga – délkelet 11. f. 12. f. 13. f. 14. f. 15. f.
Topoľníky – Ipolyság Šahy – Pata Sládkovičovo – Ipolyság Ipolyság – Močenok Hurbanovo – Ipolyság IV. liga – ificsapat
11. f. 12. f. 13. f. 14. f. 15. f.
Hurbanovo – Deménd Vieska – Deménd Deménd – Palárikovo Kolárovo – Deménd Deménd – Tešedíkovo Kerületi bajn. – diákcsapat
Gabčíkovo – Ipolyság Ipolyság – Tvrdošovce O. Potôň – Ipolyság Ipolyság – Balon Sokolce – Ipolyság
Palárikovo – Ipolyság /X. 6./ Ipolyság – Komjatice /X.13. / Sokolce – Ipolyság /X. 20./ Szlovákiában az idén a SzloIpolyság – Komárno B /X.27./ vák Paralimpiai Bizottság renT. Lužany – Ipolyság /XI.3./ dezésében a Kerekeken a rák IV. liga – felnőttek Területi bajnokság ellen rendezvénysorozat V. évfolyama zajlik. Az idei sorozat 11. ford.: okt. 7., 10. ford.: okt. 7., célja egy olyan műszer megvá12.. ford.: okt. 14., 11. ford.: okt. 14., sárlása, amelyik a rákos megbe13. ford.: okt. 21., 12. ford.: okt. 21., tegedések kezdeti stádiumában 14. ford.: okt. 28., 13. ford.: okt. 28., kimutatja a sejtek elhalását. 15. ford.: nov. 4., 14. ford.: nov. 4., Az idén – immár másodszor Területi bajnokság – Ipolyságon szeptember 19én Ipolyság város és a Szokolyi 10. f. Žemberovce – Palást Felsőtúr – Čajkov Alajos Olimpiai Klub szervezé11. f. Palást – Pl. Vozokany N. Dedina – Felsőtúr sében került megrendezésre az 12. f. Felsőtúr – Palást Felsőtúr – Palást esemény, melynek vendége Pe13. f. Palást – N. Tekov D. Pial – Felsőtúr 14. f. Šarovce – Palást Felsőtúr – Žemberovce Területi bajnokság – II. osztály 10. f. 11. f. 12. f. 13. f. 14. f.
Ipolyvisk – Čata Keť – Ipolyvisk Ipolyvisk – Jur n. Hr. Nagytúr – Ipolyvisk Ipolyvisk – Gyerk
10. f. 11. f. 12. f. 13. f. 14. f.
Santovka – Nagytúr Nagytúr – Kalinčiakovo Lok – Nagytúr Nagytúr – Ipolyvisk Čata – Nagytúr
Hr. Kosihy – Gyerk Gyerk – Santovka Kalinčiakovo – Gyerk Gyerk – Lok Ipolyvisk – Gyerk
ter Cmorík volt.
A rendezvényt, melyet Révész Angelika és Gáspár László konferált, a Fő téri parkoló színpadán Bélik György alpolgármester nyitotta meg. A mintegy 500 résztvevő /főleg alap- és középiskolások/ az alpolgármester és két paralimpikonunk /Bogdan István és Gáspár László/ vezetésével kerekeken /kerékpáron, görkorcsolyán, rolleron.../ teljesítette a kijelölt szakaszt, ezáltal is támogatva a rák elleni harcot. Befejezésül Peter Cmorík ismét elénekelt néhány dalt, majd kitartóan állta az autogramkérők ostromát. Ennyiben azonban nem merült ki a résztvevők és az ipolyságiak támogatása: a szervezők az egész napi gyűjtés során 18 000 koronát gyűjtöttek öszsze. Köszönet minden adakozónak, támogatónak. -lg-
Bory – Ipolyfödémes Ipolyfödémes – Rybník Hr. Kosihy – Ipolyfödémes Ipolyfödémes – Santovka Kalinčiakovo–Ipolyfödémes
Területi bajnokság – II. osztály 10. ford.: okt. 7., 14.30 11. ford.: okt. 14., 14.30 12. ford.: okt. 21., 14.00
13. ford.: okt. 28., 14.00 14. ford.: nov. 4., 13.30 Szikora Gábor
A Hont–Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: OÚ 3/95. Főszerkesztő: Štrba Péter. Tel.: 036/7411026 e-mail:
[email protected] www.sahy.sk Nyomtatás: CICERO, Léva. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Kajtor Pál mérnök, Korpás Pál, Lendvay Tibor. Kiadó: Ipolyság város önkormányzata, Fő tér 1., 93601 Ipolyság; tel.: 036/7411054. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk.
HONTI LAPOK
