Kommunikációs Főigazgatóság
LUX-díj 2014. évi program 1) Bevezetés A LUX-díj mutatja az Európai Parlament kultúra iránti elkötelezettségét, és előmozdítja az egyéb európai szakpolitikákkal szorosan összefüggő kulturális sokszínűséget. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhető növekvő jogalkotói hatáskörök révén az Európai Parlament erősen szimbolikus jelentőségű kezdeményezéseket is elfogadhat. Az egyik ilyen kezdeményezés az Európai Parlament filmművészeti díjának létrehozása volt, amelyet első alkalommal 2007-ben – a Római Szerződés 50. évfordulójának évében – ítéltek oda. A LUX-díj évente ráirányítja a reflektorfényt a nyilvános európai vita középpontjába kerülő filmekre. A film mint kulturális tömegtájékoztatási eszköz az Európáról és annak jövőjére vonatkozó viták és gondolkodás ideális színterévé válhat. Az elmesélt történeteken túl, a kiválasztott vagy a LUX-díjért versenyben lévő filmek feltárják a közös európai értékeket, és kérdéseket fogalmaznak meg velük kapcsolatban, továbbá olyan határokon átnyúló témákkal foglalkoznak, mint például a gazdasági és szociális válság, a bevándorlás, az igazságosság, a szolidaritás, a polgári szabadságjogok és az alapvető jogok. A filmek bepillantást engednek az európaiak életébe, meggyőződéseibe, kétségeibe és identitáskeresésébe. A filmek elősegítik a napjaink főbb szociális és politikai kérdéseivel kapcsolatos eltérő álláspontok kifejezésre juttatását, és ennélfogva hozzájárulnak az európai identitás és az Európán belüli különbözőségek szélesebb körben történő megvitatásához. Az európai filmművészet támogatása révén az Európai Parlament és a LUX-díj célja, hogy választ találjon az uniós polgárokkal folytatott kommunikáció új formáinak felkutatása jelentette kihívásokra, az ezerarcú, plurális Európán belüli viták egyik leghűbb tükrévé téve az európai filmművészetet. A művészetre, a kultúrára és a filmművészetre is fenyegetést jelentő jelenlegi gazdasági, politikai és szociális válsággal való szembenézés során a LUX-díj az európai kreativitás és sokféleség támogatására törekszik. Az európai filmművészet támogatása az Európát megosztó, fizikai és lélektani értelemben egyaránt egyre élesebbé váló határok leküzdését célzó eszköz. A filmművészet az egyik leggazdagabb és legerőteljesebb kulturális kifejezésmód, és benne rejlik az életünkön eluralkodó félelemmel és bizonytalansággal való szembeszállás lehetősége. A filmművészet tükör, amelyben felismerhetjük, hogy mennyi minden közös van bennünk, vagy éppenséggel a köztünk lévő különbségek szokatlanságát és érdekességét.
2) Az alapelvek A kulturális sokszínűséget bemutató Európai Parlament A kultúra és annak sajátos filmművészeti kifejezési formája továbbra is olyan hatékony területek maradnak, amelyeken belül az Európai Parlament folytathatja és folytatnia is kell az Európai Unió polgáraival való kommunikációt, annak érdekében, hogy jobban megismerhessék és megérthessék az Európai Parlamentet. A LUX-díj, amely a Parlament önálló, eredeti kezdeményezésének kézzelfogható megnyilvánulása, e cél elérésének egyik módja. Az Európai Parlament elkötelezett a kultúra iránt Míg az Európai Unió csak támogatói és koordinációs hatáskörökkel bír ezen a területen, a Parlament hagyományosan a közösségi jog középpontjába helyezi a kultúrát. Ennek egyik bizonyítéka a Kulturális és Oktatási Bizottság kezdeményezésére „Filmszínház és európai identitás” címmel 2010. október 27-én tartott nyilvános meghallgatás, valamint az említett bizottság tagjainak részvétele a LUX FILMNAPOK rendezvényén és a kulturális kivételről folyó vitákban a jelentősebb nemzetközi filmfesztiválokon. A mozi az európai kulturális modell központi eleme A filmművészet a kulturális sokféleség értelmezéseinek kikristályosítása révén igazolja kulturális és ipari értékét minden olyan társadalom számára, amely saját határain belül és kívül befolyást kíván gyakorolni. A film egyike azon kulturális formáknak, amelyek leginkább megteremthetik a közös térséghez való tartozás érzését, és ebben az esetben európai szellemiséget. A kultúra emberi és politikai konstrukció, és a filmművészet ennek középpontjában áll. A LUX-díj az Európai Parlament kommunikációs stratégiájának része. A LUX-díj olyan eszköz, amely hozzájárul az Európai Parlament kommunikációs politikájához. A hivatalos jelölést és a verseny lebonyolítását a LUX-díj művészeti és filmes legitimitását biztosító, szakmabeliekből álló testület végzi.
3) Célkitűzések -
Az Európai Unióról és szakpolitikáiról zajló nyilvános vita megvilágítása. Az európai (illetve európai koprodukcióban készült) alkotások Unión belüli terjesztésének támogatása.
Az európai kultúra erőteljesen széttöredezett képet mutat. Csak kevés művész és alkotás képes átjutni a határokon és külföldi közönségre találni. Ez alól a filmművészet sem kivétel. A film eredeti nyelve ugyanis akadályt jelent annak többnyelvű piacon való terjesztésében.
4) A kiválasztási eljárás A filmek jelölésének módja – a jelölőtestület A jelölőtestület – egy 16 személyből álló testület, amely tagjai a film világából kerülnek ki – választja ki a LUX-díj hivatalos jelöltjei közé – a döntőbe kerülő filmeket. A testület producereket, forgalmazókat, filmszínház-üzemeltetőket, fesztiváligazgatókat és filmkritikusokat foglal magában. Az Európai Bizottság (KREATÍV EURÓPA) és az Európa Tanács Eurimages alapja megfigyelőként vesznek részt a testület ülésein. A testület összetételét az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága hagyja jóvá. A tagok egyharmadát évente új tagokra cserélik. Az előző évi LUX-díj nyertes filmjének képviselője hivatalból tagja a testületnek. A filmek a jelölőtestület javaslata alapján kerülnek be a LUX-díj hivatalos jelöltjei közé. A filmekre az Európai Parlament képviselői, továbbá maguk a filmipari szakemberek is tehetnek javaslatot. A jelölőtestület tagjai megnézik filmeket, melyek közül tízet választanak be a hivatalos jelöltek közé, majd ezek közül hármat juttatnak a döntőbe. A jelölőtestület abszolút többséggel, vagy ennek hiányában titkos szavazáson elért egyszerű többséggel dönt. A tagok legfeljebb öt filmet javasolhatnak, és legfeljebb kettő egyezhet meg állampolgárságukkal. A jelölőtestület azon tagjainak, akik részt vettek az egyik versenyben lévő, esetlegesen általuk javasolt film készítésében vagy értékesítésében, tartózkodniuk kell a végső szavazástól, mivel ahhoz közvetlen kereskedelmi érdekük fűződik. A tagoknak titoktartást kell fogadniuk a jelölések és a döntős filmek hivatalos bejelentéséig.
5) Szavazási eljárás és a LUX-díj átadása Strasbourgban A díjazottról az európai parlamenti képviselők döntenek novemberben vagy decemberben.
A szavazási eljárás egy hónapig tart, melynek során mindegyik európai parlamenti képviselő egy filmre szavazhat. Az európai parlamenti képviselők négyféleképpen tekinthetik meg a filmeket: - 2 héten keresztül a 2013-ig az Európai Parlamenten belül felállított LUX vetítőteremben (napi 2 vetítés). A filmek új vetítési helyszínének keresése jelenleg is zajlik; - saját tagállamukban, az Európai Parlament tájékoztatási irodái által szervezett LUX filmrendezvény keretein belül; - az internetes platformon lekérhető videón (jelszó kérését követően hozzáférhető minden európai parlamenti képviselő számára); - DVD-n (nagyon kis számban és elsősorban a Kulturális Bizottság tagjai és az alelnökök számára). A szavazási eljárás a díjátadó ünnepség előtti napon 23 órakor zárul. A szavazás eredményére tehát csak az ünnepségen derül fény. A LUX-díj díjátadó ünnepségét megelőzően újságírói szemináriumra kerül sor, ahol EPképviselők, szakértők és filmrendezők vitáznak a filmművészetről és Európáról. A díjátadó ünnepségre a strasbourgi plenáris üléshét – 2012-ig a novemberi, immár a decemberi üléshét – keretei között, általában a vitát követően és a szavazást megelőzően kerül sor. A három versenyfilm forgatócsoportja meghívást kap a díjátadó ünnepségre és a plenáris ülés meglátogatására. A győztest az Európai Parlament elnöke hirdeti ki, aki a boríték felbontásakor tudja meg a díjnyertes film címét. A nyertes film forgatócsoportját képviselő személyt felkérik, hogy intézzen rövid beszédet a plenáris ülésteremben jelen lévőkhöz. Amint már említettük, 2011 óta a díjátadó ünnepség reggelén szemináriumot szerveznek újságíróknak, amelyen tagállamonként legalább két újságíró vesz részt. A LUX FILMNAPOK 2012-es első megrendezése óta egy speciális Public Audience Mention (Közönségdíj) létrehozására került sor, melyet a következő Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon hirdetnek ki a 2014-as hivatalos jelölés közzétételekor.
6) Részvételi feltételek A LUX-díjért versengő filmeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: 1. Játékfilmek vagy kreatív dokumentumfilmek vehetnek részt (lehetnek animációk is). 2. Legalább 60 percesek.
3. A KREATÍV EURÓPA (MEDIA) program keretében támogatásra jogosult produkciók vagy koprodukciók eredményei, melyeket az Európai Unió valamelyik tagállamában, illetve Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában készítettek. 4. Az európai értékek egyetemességét ünneplik, tanúsítják az európai hagyományok sokszínűségét, megvilágítják az európai integráció folyamatát, és betekintést nyújtanak Európa építésének folyamatába. 5. A filmek fesztiváli premierjére/bemutatójára június 1. és május 31. között került sor. 6. A filmek nem szerepelnek az „A” kategóriás filmfesztiválok (Velence, San Sebastian, Berlin, Cannes, Karlovy Vary és Locarno) első helyezettjei között.
7) A LUX-díj alapjainak megteremtése és kapcsolódó tevékenységek 2010 júliusában a Parlament a LUX-díj alapjainak jövőjéről szóló elemzést kezdeményezett. Az átfogó elemzési folyamat célja az volt, hogy megerősítse a LUX-díj európai kulturális színtéren való láthatóságát, valamint hogy a Parlament által 2010. július 5-én elfogadott intézményi kommunikációs stratégiájának megfelelően maradéktalanul kihasználja a díj – mint a Parlament egyik kommunikációs eszköze – azon képességét, hogy közismertté tegye a versenyfilmek által érintett témákról folyó politikai vitákat. A LUX-díj európai kulturális színtéren való láthatóságának megerősítése érdekében a következő két lényeges változtatás szükséges ennek kivitelezésében: • LUX-díj megnyitása a közönség előtt, megőrizve ugyanakkor a képviselők részvételét; • a három versenyfilm vetítési ciklusának kiterjesztése a 28 tagállamra egy nyilvános rendezvény formájában (LUX FILMNAPOK).. Ez biztosítaná a feltételeket egy európai közös tér kialakításához: lehetőséget nyújtana az európai polgároknak, hogy a kapcsolódó politikai vitákon keresztül élőben, valamint interneten és a közösségi médián keresztül egy helyen (tagállamonként egy-egy városban) és egyidejűleg beszélgetést folytassanak ugyanarról a témáról (a versenyfilmekről). Emellett a 2010. július 5-én megerősített június 17-i elnökségi határozatban foglaltaknak megfelelően a nagy filmfesztiválokon nyíló lehetőségeket is ki kell használni a polgárokkal és a szakmabeliekkel való kapcsolatteremtésre. A LUX-díjjal kapcsolatos tevékenységek (LUX FILMNAPOK) óriási lehetőséget nyújtanak a tagállamokban élő polgárokkal való közvetlen kommunikációt illetően. Ennek eredményeként az alábbi elvek jóváhagyására került sor, melyek kapcsolódnak a LUX-díjat, illetve a Parlament kulturális sokféleség iránti elkötelezettségét továbbá elősegítő tevékenységekhez, különösen az intézmény kommunikációs stratégiájának keretében: - A LUX-díjjal kapcsolatos tevékenységek átirányítása a nyilvánosság felé; - A vetítések és viták decentralizált megszervezése a polgárok Európai Unió-szerte való bevonásának céljából.
- Hozzájárulás a tartós hálózatok létrehozásához, különösen a kultúra terén.
8) Mit kínál a LUX-díj? A LUX FILMNAPOK keretében a három döntős filmet feliratozzák az EU valamennyi hivatalos nyelvén, és DCP-fájlokat készítenek minden tagállam számára. A LUX-díj odaítélése továbbá maga után vonja az eredeti nyelvi verzió(k) látás- és hallássérültek számára az eredetinél több nyelvi verzióra történő adaptációját, illetve a tagállamokban való hatékonyabb népszerűsítést. A LUX-díj egyre jelentősebb névvé válik az európai filmgyártás támogatásában. Segítséget nyújtott filmek számára abban, hogy megtalálják helyüket a piacon, és olyan nagy közönséget érjenek el, amelyre különben nem lett volna lehetőségük.
9) A 2014. évi LUX-díjért folyó verseny programja A LUX-díjjal kapcsolatos események 2014–2015-ös programja 2014: Június
Július 6.:
Jún. 5. A jelölőtestület döntése a 2014. évi LUX-díj hivatalos jelöltjei közé kerülő 10 filmről, amely a hivatalos bejelentésig titkos. A hivatalos jelöltek és a közönségdíj hivatalos bejelentése a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon (CZ).
Kb. július 20. (Róma): A 2014. évi LUX-díj döntőjébe jutott három döntős film bejelentése sajtókonferencia keretében. Aug–szept.
Augusztus 28–szept. 6.: Giornate degli Autori – Velencei Napok (a velencei nemzetközi filmfesztivál keretében), a 2014. évi LUX-díj három döntős filmjének vetítése és a „28 Times Cinema” ötödik alkalommal történő megrendezése.1 Szeptember eleje – az Európai Parlament tájékoztatási irodái rendelkezésre bocsátják a vetítési helyszínek listáját.
1
A Velencei Napokkal és az Europa Cinemas hálózattal együttműködésben létrehozott „28 Times Cinema” (eredetileg: „27 Times Cinema”) projekt megrendezésére 2010 óta kerül sor Velencében. A projekt keretében 28 fiatal filmkedvelő kap meghívást a rendezvényre, akik az EU egy-egy tagállamát képviselik. A Velencében vendégül látott 28 – 18 és 25 év közötti életkorú – néző megtekinti a filmvetítéseket, és részt vesz a filmek cselekményéről és az európai filmművészet témáiról folytatott vitákban. Ezek a találkozók a rendezők, szerzők, filmipari szakemberek és az Európai Parlament képviselőinek részvételével zajlanak. A három korábbi alkalommal a találkozóról blog és felvétel készült, amely minden nap bemutatásra került.
Október
Október 27–december 19. A „LUX Filmnapok” megnyitása a 28 tagállamban, az Europa Cinemas hálózattal, filmfesztiválokkal és filmintézetekkel partnerségben. 2015. okt. 27–május 31.: Szavazás a közönségdíjról.
November
November 3.: Az EP-képviselők az EU mind a 24 hivatalos nyelvén DVDformátumban (kérésre, korlátozott számban) vagy (mindenki számára elérhető módon) letölthető videó formájában megkapják a 2014. évi LUX-díj döntőjének három filmjét; a december 16-ig tartó belső szavazási eljárás megkezdése. November 6–7. (megerősítendő) LUX Filmnapok: A 2014. évi LUX-díj döntőjébe jutott három film vetítésének megkezdése partnerségben a brüsszeli kulturális központtal, EP-képviselők jelenlétében (megerősítendő).
December
December 1–11.: helyszín megerősítendő – LUX Filmszínház: az EP épületeiben/azokon kívül – a 2014. évi LUX-díj három döntős filmjének vetítése; December 13–20.: Les Arcs Európai Filmfesztivál (megerősítendő) – December 16.: az EP-képviselők általi szavazás lezárása; December 17.: díjátadó ünnepség Strasbourgban, előtte újságírói szeminárium és workshopok. December 19.: a 2014. évi LUX Filmnapok zárónapja.
2015: Január
Rotterdami filmfesztivál (megerősítendő)
Február
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága elfogadja a jelölőtestület összetételét.
Március
Brüsszel, a jelölőtestület első ülése. Március 8. – a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos együttműködést szolgáló esemény
Április
Brüsszel, a jelölőtestület második ülése.
Május
Cannes, Rendezők Kéthete (a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál keretében): Közlemény a LUX-díjról/LUX Filmnapokról, szakmai találkozók és a jelölőtestület informális ülése.
Európa-nap (az Európai Parlament nyílt napja) Brüsszelben, Strasbourgban és Luxembourgban. Brüsszeli filmfesztivál. Június
Brüsszel, a jelölőtestület utolsó ülése. Brüsszeli Európai Filmfesztivál.
Június/július A 2015. évi LUX-díj hivatalos jelöltjeinek nyilvános bejelentése a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon; a 2014. évi LUX-díj közönségdíjas filmjének bejelentése.
10) A 2014. évi LUX-díj jelölőtestületének összetétele BOGNÁR Péter, forgalmazó, fesztiválszervező
Magyarország
Francesca FEDER, producer
Franciaország
Giorgio GOSETTI, a Velencei Napok Filmfesztivál művészeti igazgatója
Olaszország
Dirk IMPENS, a 2013. évi LUX-díjas „The Broken Circle Breakdown” című film producere
2013-as LUX-díjas
Ivana IVISIC, audiovizuális tanácsadó
Horvátország
Jose Luis CIENFUEGOS, a Sevillai Európai Filmfesztivál igazgatója
Spanyolország
Stéphane DE POTTER, forgalmazó, Cinéart-Cinélibre
Belgium
Fatima DJOUMER, nemzetközi kapcsolatok és rendezvényszervező, Europa Cinéma
EU
Marion DÖRING, az Európai Filmakadémia igazgatója
EU
Jakub DUSZYNSKI, forgalmazó, Gutek Film, az Europa Distribution társelnöke
Lengyelország
Per ERICSSON, a Svéd Filmintézet Filmoktatás Tanszékének vezetője
Svédország:
Paul Peter HUTH, a ZDF szerkesztője és filmkritikusa
Németország
Christophe LEPARC, a Cannes-i filmfesztivál „Rendezők Kéthete” szekciójának főtitkára
Franciaország
Karel OCH, filmkritikus és a Karlovy Vary-i Filmfesztivál művészeti igazgatója
Cseh Köztársaság
Jonathan ROMNEY, a The Guardian, a City Limits, a Sight and Sound, és a The Independent on Sunday filmkritikusa
Egyesült Királyság
Mira STALEVA, a Szófiai Nemzetközi Filmfesztivál igazgatóhelyettese
Bulgária
Alapító tagok: Michel DEMOPOULOS filmkritikus, az ERT közszolgálati televízió különleges tanácsadója Georgette RANUCCI szervező és forgalmazó, Lucky Red, Olaszország Megfigyelők: Roberto OLLA Európa Tanács, az Eurimages filmtámogatási alap ügyvezető igazgatója Matteo ZACCHETTI Európai Bizottság, Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, Kreatív Európa Program – MEDIA, osztályvezető-helyettes
