Levegő és vízvédelem házi dolgozat
Üvegházhatás, klímaegyezmény, szén-dioxid csökkentés és kereskedelem
Tantárgy előadója: Dr. Benkő Tamás Oktatási félév: 2011/12. 2. félév Előadás helye: 1111 Budapest, Szent Gellért tér 4., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Készítette: Rébeli-Szabó Zsolt
Üvegházhatás A Föld légköre A légkör a Föld bolygót körülvevő gázburok. A légkör nagy része nitrogén (78%) és oxigén (21%), a maradék egy százalékot a szén-dioxid és egyes nemesgázok (pl. argon, neon, hélium) teszik ki. Az atmoszférában – a. m. a légkörben – található még kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, ózon és vízgőz; valamint előfordulnak egyéb szennyező gázok is, mint például füst, só, por és vulkáni hamu. Az atmoszférát termikus tulajdonságai alapján öt rétegre oszthatjuk fel, amelyek a felszíntől távolodva rendre: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, ionoszféra vagy termoszféra, exoszféra. Némely kutatás a magnetoszférát is a légkörhöz sorolja, ami a Föld mágneses erőtere által fogvatartott elektromosan töltött részecskékből áll. A troposzféra a légkör legvékonyabb rétege, vastagsága változó; az Egyenlítőnél 15–17 kilométer, a poláris területek felett 6–8 kilométer. A vízgőz és a levegő nagy része a troposzférában koncentrálódik. Itt zajlik le az időjárási folyamatok döntő többsége is. Ebben a rétegben fölfelé haladva az átlag hőmérséklet 6,5 °C fokot csökken kilométerenként. A troposzféra és a sztratoszféra határán a levegő hőmérséklete nem csökken tovább, ezt tropopauzának hívjuk. A sztratoszféra a Föld felszíne fölött megközelítőleg 50 kilométeres magasságig terjed. Alsó részén a hőmérséklet közel állandó, a felső részében azonban nagy fokú melegedés történik. Ez a folyamat 20–30 kilométeres magasságban megy végbe, ahol a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a két atomos oxigén három atomos ózonná alakul. A hőmérséklet itt azért magasabb, mert az ózon lenyeli és visszaveri a Nap által kibocsátott röntgen- és ibolyántúli sugarak egy részét. [1] Az üvegházhatás Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága. Gyakran használják e folyamat bemutatására az üvegház analógiát, ugyanis az üvegház beengedi a napsugarakat a tiszta üvegen keresztül, ugyanakkor megakadályozza, hogy a hő kiszökjön az épületből (1. ábra). Ebből ered az üvegházhatású gázok elnevezés is. Ezt a jelenséget Joseph Fourier 1824-ben fedezte fel.
2
1. ábra Üvegházhatású gáz fal [2]
A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A légkörbe lépő sugárzás teljesítménye 1368 ±6% watt/négyzetméter, a napsugarakra merőleges felületen. A Föld teljes felületére számítva ez 342 watt/négyzetméter. [3] A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó 70% elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Tehát a légkört a felszínről visszaverődött infravörös sugárzás melegíti fel. Az üvegházhatású gázok úgynevezett falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis lefelé átengedik a rövid hullámhosszú (nagy energiájú) napsugárzást, de nem engedik át a felszínről felfelé haladó hosszú hullámhosszú (alacsony energiájú) hősugárzást (2. ábra).
2. ábra Az üvegházhatás mechanizmusa [4]
3
A Föld fizikai rendszernek tekinthető, melynek létezik energiamérlege, és ez egyensúlyban van. Ezért a bejövő energia egyenlő a kimenő energiával, másképpen az energianyereség egyenlő az energiaveszteséggel. Az energiasugárzási arányszám („radiative forcing”) a Föld légköri klímarendszerének hősugárzási energiamérlegben bekövetkezett külső tényező okozta zavar, amely a klímaparaméterek megváltozásához vezethet. Általában a preindusztriális – iparosodás előtti – viszonyokhoz, 1750-ben mért értékekhez viszonyított változás, mértékegysége watt/négyzetméter. Így az energiasugárzási arányszám kifejezi, hogy milyen mértékben változik az energia egységnyi területre nézve a troposzférában. Ezeket az értékeket a 3. ábra mutatja.
3. ábra Energiasugárzások arányszámai 2007-ben [5]
4
Az üvegházhatás természetes folyamat. Régen a vízgőz, a metán és az ózon volt a fő összetevője az „üveggáznak”. A múltban egyensúly állt fent a légkörben, amit az ember megbontott azzal, hogy olyan más üvegházhatású gázokat kezdett folyamatosan kibocsátani, amelyek növelik a Föld légkörének hőmérsékletét. A modern kori társadalom óriási mennyiségben kezdte a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, kiirtani az erdőket, a megnövekedett élelemszükséglet fedezésére megsokszorozni a mezőgazdasági területeket és az állatállományt. Ezzel drasztikusan megnőtt a levegőben a szén-dioxid (CO2), dinitrogén-oxid (N2O), metán (CH4), flórozott-klórozott szénhidrogén (CFC) és egyéb üvegházhatású gázok (pl. freonok) mennyisége (4. ábra). Manapság a köztudatban globális felmelegedésként emlegetik ezt a problémát.
4. ábra Üvegházhatású gázok [6]
Nagy ipari országok, akik felelősök eme üvegházhatású gázok kibocsátásáért kevés sikerrel, de próbálnak harcolni a globális felmelegedés ellen, egyezmények és konferenciák formájában (l. klímaegyezmények rész). Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Földnek ez a „melegedési állapota” egy természetes periódusa bolygónknak, ugyanis a földtörténeti korokban periodikusan követték egymást az ilyen változások. Az 5. ábrán látható, hogy miként változott a Föld hőmérséklete az atmoszféra szén-dixoid koncentrációjának szintjéhez képest.
5
5. ábra Hőmérséklet és szén-dioxid változások [7]
A globális hőmérséklet növekedése a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedése következtében egyes szakemberek szerint még nem bizonyított tény. Mások szerint azonban a globális energiamérleget drámai módon befolyásolja az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása az atmoszférában, és ez a változás kb. az 1950-es években kezdődött. Sok klímaszakértő hisz abban, hogy a globális felmelegedés mértéke 10 évenként 0,3 °C lehet, ha a jelenlegi kibocsátás folytatódik. Ebben az ütemben a hőmérséklet +1°C fokkal emelkedne 2025-re, a 21. század végére pedig elérné a +3 °C-os emelkedést. Nehéz megjósolni a felmelegedés pontos mértékét, mert az üvegházhatást sokféle természeti jelenség befolyásolja, így az óceánok áramlásai, a felhőképződés, amelyeket még nem ismerünk igazán. A jelenlegi kutatások is megerősítik a klíma komplexitását. A következő kördiagramon (6. ábra) látható, hogy az üvegházhatás kialakításáért a legnagyobb mértékben a szén-dioxid tehető felelőssé. Sok a bizonytalanság az éghajlatváltozás kutatásában, mégis egyértelmű, hogy a szén-dioxid koncentrációja látványosan emelkedett a 19. század óta, hiszen az 1860-ban mért 289 ppm-ről 1998-ra 363 ppm-re növekedett.
6
6. ábra Üvegházgázok eloszlása [8]
A fenti ábrán megbecsült üvegházhatású gázkibocsátás antropogén – a. m. emberi – széndioxid forrásokon alapul (pl. belső égésű motorok, erdőirtások, cementipar). A metán a mocsarak feltöltődéséből, a szénbányászatból, kőolaj és földgáz előállításból, a rizsföldekről és az állattenyésztésből, a CFC-k (klórozott-fluorozott szénhidrogének) pedig a vegyiparból származnak. A műtrágyák használatának elterjedésével egyenes arányosan nő a nitrogénoxidok mennyisége a légkörben. Ha a világon a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a jelenlegi mértékben növekszik, a légkör szén-dioxid koncentrációja az előrejelzés szerint már 2050-re eléri az ipari forradalom előtti szint kétszeresét (7. ábra).
7. ábra Üvegházhatású gázok koncentrációja [9]
7
Az Antarktiszon jégfuratokból vett levegőmintákból tudjuk, hogy az ipari forradalom előtt a szén-dioxid légköri globális átlag koncentrációja 270 ppm (milliomod térfogatrész) volt. Mérések kimutatták, hogy 2005-ben elérte a 381 ppm-et. Az atmoszférikus CO2 értéke 2012 márciusában 394,45 ppm volt (8. ábra).
8. ábra Atmoszférikus szén-dioxid koncentráció 1955–2015 között [10]
Világméretű felmérések azt mutatják, hogy az első 22 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó ország 2009-ben a következő volt: 1. Kína
7711 Mt
12. Dél-Afrika
450 Mt
2. Amerikai Egyesült Államok 5425 Mt
13. Mexikó
444 Mt
3. India
1602 Mt
14. Brazília
420 Mt
4. Oroszország
1572 Mt
15. Ausztrália
418 Mt
5. Japán
1098 Mt
16. Indonézia
413 Mt
6. Németország
766 Mt
17. Olaszország
408 Mt
7. Kanada
541 Mt
18. Franciaország
397 Mt
8. Dél-Korea
528 Mt
19. Spanyolország
330 Mt
9. Irán
527 Mt
20. Tajvan
291 Mt
10. Egyesült Királyság
520 Mt
21. Lengyelország
286 Mt
11. Szaud-Arábia
470 Mt
22. Ukrajna
255 Mt
8
Ebben a sorban Magyarország 2009-ben a 61. helyen szerepelt évi 50 Mt (a. m. millió tonna) szén-dioxid kibocsátási értékkel. Kontinensenként nézve a következő sorrend állítható fel éves szén-dioxid kibocsátási szinten: 1. Ázsia és Óceánia (13264 Mt) 2. Észak-Amerika (6411 Mt) 3. Európa (4310 Mt) 4. Eurázsia (2358 Mt) 5. Közel-Kelet (1714 Mt) 6. Közép- és Dél-Amerika (1220 Mt) 7. Afrika (1122 Mt) [11] Mind a jégfuratok, mind a műszeres mérések azt mutatták, hogy a metán mennyisége is megduplázódott a légkörben az ipari forradalom óta (9. ábra).
9. ábra Szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, CFC kibocsátási görbék [12]
A globális felmelegedési potenciál (GWP, Global Warming Potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére szolgál. Minden üvegházgáznak létezik GWP értéke, amelyet arra használnak, hogy összehasonlítsák a különböző üvegházgázok légkör felmelegítési képességét. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest állapítják meg a GWP értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év) a 10. ábrán látható képlet segítségével. A szén-dioxid GWP-je definíció szerint egy. 9
10. ábra A globális felmelegedési potenciál számítási képlete [13]
A következő táblázatban látható néhány üvegházhatású gáz GWP értéke és élettartama az IPCC számításai alapján [14]:
Gáz
Élettartam (évek)
Metán Dinitrogén-oxid HFC-134a HFC-23 Kén-hexafluorid
12 114 13,8 260 3200
20 év 62 275 3300 9400 15100
GWP (idő horizont) 100 év 500 év 23 7 296 156 1300 400 12000 10000 22200 32400
A 11. ábra adatai alapján elmondható, hogy a dinitrogén-oxid hőelnyelő képessége 310-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé és több, mint 100 év a légköri élettartama. Jóllehet a széndioxid okozza a legnagyobb gondot az üvegházhatású gázok közül, mégis ha ilyen ütemben gyorsul a kibocsátott metán mennyisége, akkor a szén-dioxidhoz képest túlsúlyba kerülhet.
11. ábra Fő üvegházhatású gázok GWP értékei [15]
10
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban alakult a szervezet. Célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. Az IPCC munkáját érintő fontosabb dátumok: 1985. – I. Éghajlati Világkonferencia: első klímaváltozásokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások 1988. – A kormányok megfogalmazzák, hogy csökkenteni akarják a légkörbe jutó üvegháztartású gázok mennyiségét: •
ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP)
•
IPCC megalakulása
1990. – II. Éghajlati Világkonferencia: IPCC első jelentés (First Assessment Report) 1996. – IPCC második helyzetértékelő jelentés (Second Assessment Report) 2000. – Speciális jelentés a kibocsátási forgatókönyvekről (SRES, Special Report on Emissions Scenarios) 2001. – IPCC harmadik helyzetértékelő jelentés (TAR, Third Assessment Report) 2007. – IPCC negyedik helyzetértékelő jelentés (AR4, Fourth Assessment Report) 2007. október 12.: a szervezet Rajendra Pachauri elnökségével és Al Gore amerikai politikus megosztott Nobel-békedíjat kapott. A díjazottak között voltak azok a magyar tudósok is, akik az elmúlt évtizedben intenzíven részt vettek az IPCC munkájában. 2008. – Az IPCC elkezdte az ötödik helyzetértékelő jelentés (AR5, Fifth Assessment Report) előkészítését, 2009-ben körvonalazták a három munkacsoport feladatát és időbeosztását. Az IPCC-ben három munkacsoport van. Az I. munkacsoport (WGI, Working Group I) a fizikai tudományos alap nevet viseli. 2007 márciusában publikálták a WGI teljes jelentését, és utoljára 2007 szeptemberében frissítették. Ennek egy fejezete az Összefoglaló szabályalkotók számára (SPM, Summary for Policymakers), ezt 2007 februárjában adták ki. Ehhez 676 szerző (152 vezető szerző, 26 olvasószerkesztő, 498 társzerző) járult hozzá 40 országból, és 625 szakértő nézte át a dokumentumot. Mielőtt elfogadták volna az összefoglalót sorról sorra 113 kormány képviselője nézte át a WGI 10. ülésén 2007 januárjában és februárjában. 11
Többek között a jelenlegi tudományos álláspontot összegzi a mostanában megfigyelt klímaváltozásról, a természetes és emberi klímaváltozást okozó hatásokról, valamint a jövőbeli klímaváltozásra, így pl. a globális felmelegedésre vonatkozóan mutat be projekciókat. A 12. ábra az IPCC 2007-es negyedik helyzetértékelő jelentésből az I. munkacsoport által készített globális felmelegedési értéket mutatja 1900–2000 között, illetve 2000 után 100 évre előrevetítve a földfelszín várható átlagos felmelegedést (+/- 1%-os szórással). A narancssárga vonal mentén alakulna a hőmérséklet, ha tartanánk a 2000-es kibocsátási értékeket. A B1, A1T, B2, A1B, A2, A1FI különböző forgatókönyveket jelent.
12. ábra Globális átlagos felszíni felmelegedés IPPC, AR4, WGI, 2007. [16]
A 13. és 14. ábrán az átlagos globális hőmérséklet alakulásátt láthatjuk. A 13. ábrán a bal oldali tengely mutatja a globális hőmérsékleti eltérést (°C) az 1961–1990 közötti átlaghoz képest, a jobb oldali tengelyen pedig a becsült tényleges hőmérséklet (°C) található. Különböző színű lineáris vonalak jelzik a vizsgált időszakokat. Az elmúlt 25 év (sárga), 50 év (narancssárga), 100 év (lila) és 150 év (piros) megfelel a 1981–2005, 1956–2005, 1906–2005, 1856–2005 közötti időintervallumnak. A pontokra (éves átlagos értékek) illesztett egyenesek meredeksége a globális felmelegedés gyorsaságával vannak összefüggésben, tehát minél meredekebb egy egyenes annál gyorsabb a felmelegedés mértéke.
12
13. ábra Éves átlagos globális hőmérséklet alakulása IPPC, AR4, WGI, 2007. [17]
14. ábra A Föld átlagos hőmérséklet emelkedése [18]
Az IPCC negyedik jelentése azt is kimondja, hogy a világ számos régiójában (Észak- és DélAmerika, Európa, Dél-Afrika, Észak-és Kelet-Ázsia, Ausztrália) a közelmúltban lehetővé vált vizsgálni a hosszú távú változásokat a napi hőmérsékleti szélsőségekben. 1950 óta a feljegyzések azt mutatják, hogy csökkent a nagyon hideg nappalok és éjszakák száma, illetve nőtt a rendkívül meleg napok és meleg éjszakák száma. 13
Az üvegházhatás lehetséges következményei Az üvegházhatás globális klímaváltozáshoz vezethet. Amint az előbb láthattuk számítógépes szimulációs programokkal próbálják a kutatók előrevetíteni a hőmérséklet emelkedésének hatásait a Földön. A nagy változásokat nagy bizonyossággal meg lehet jósolni, bár sok tényező változhat még. Ilyenek a népességnövekedés az iparosodás mértéke, valamint az áttérés a megújuló energiaforrásokra. Az egyik nagy hatása lehet a klímaváltozásnak a tengerszint megemelkedése. Ennek változása világszerte kritikus helyzetbe fogja hozni a tengerparti városokat. Ma a világ populációjának több mint fele lakik tengerparti városokban. Az Amerikai Egyesült Államokban a populációnak több mint 50 %-a az óceán parti sávjában él. A becsült 2 °C-os globális hőmérséklet növekedéshez tartozó látszólag kis tengerszint növekedés elárasztaná a part menti területeket, az alacsony fekvésű mezőket, legelőket és városokat. A tengerszint emelkedés a viharok károkozását is megnövelné. A hurrikánok által korbácsolt hullámok ugyanis beljebb söpörnének a szárazföldön mint ma, több várost és otthont károsítva. Nagyon sok ember kellene elköltözzön mai otthonából, és a városoknak falakat kellene emelniük a víz visszaszorítására, vagy pedig fokozatosan magasabban fekvő területekre kellene húzódniuk. A globális klímaváltozás következménye lehet a biodiverzitás (a. m. biológiai sokféleség) csökkenése is. Az éghajlati körülmények megváltozása és a csökkenő szárazföldi terület az állat- és növényállomány csökkenését fogja okozni. Az emlősök közel fele pusztulna el egy 3 °C-os globális hőmérséklet emelkedés folyamán. Azonban ilyen mértékű globális felmelegedést bizonyos fajok károsodás nélkül átvészelnének, mint például a fertőző betegségek kórokozói. A Föld hőmérsékletének emelkedése az esőzések eloszlására is hatással van. Megnöveli a csapadék mennyiségét egyes helyeken, és lecsökkenti másokon. Bizonyos területek szárazsága és mások túlzott nedvessége alapvetően befolyásolná az élelmiszer termelést. [19] Fontos belátni, hogy a klímaváltozás ellen csak akkor lehet bármit is tenni, ha az ténylegesen az emberi tevékenység eredménye. A Föld légkörében a vízgőz a legfontosabb üvegházgáz, amelynek mennyisége, így az összes energiaelnyelő hatása (0,07 watt/négyzetméter) nagyságrendekkel nagyobb, mint a szén-dioxidé.
14
Klímaegyezmény A globális felmelegedés ellen világméretű összefogások, konferenciák és egyezmények formájában próbálnak tenni a glóbusz emberei. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a béke elérésében. Az ENSZ 1945-ben alapult, jelenleg 193 tagállama van, amelyhez tulajdonképpen a Föld összes nagyobb országa csatlakozott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) 1972ben alakult azzal a céllal, hogy figyelje és koordinálja a környezet állapotát és az azokat érintő tevékenységeket, továbbá előmozdítsa a nemzetközi környezetvédelmi együttműködéseket. A következő dátumok és események összefoglalják a meghatározó interkontinentális környezetvédelmi találkozókat és egyezményeket. 1972. Stockholm – ENSZ I. Környezetvédelmi Világértekezlet – Stratégia I.: „0” növekedés •
113 ország képviselői vettek részt a találkozón, elsősorban a környezet szennyeződésének és pusztulásának okait igyekeztek feltárni.
•
Éles ellentét alakult ki a fejlett és az ún. fejlődő országok között. A fejlett országok a környezeti problémák gyökereit a társadalmi-gazdasági viszonyoktól függetleneknek igyekeztek beállítani, míg a fejlődő országok a környezeti gondokat a szegénységre és az egyenlőtlen gazdasági erőviszonyokra vezették vissza.
•
A világértekezlet eredményeképpen a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei dinamikus fejlődésnek indultak; kormányzati és nem kormányzati szervezetek alakultak. 1976-ban Magyarországon megszületett az első környezetvédelmi törvény.
•
Létrejött és azóta is működik az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), amely számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény kezdeményezője és előkészítője volt.
•
Kidolgoztak egy akciótervet a környezetszennyezés elleni nemzetközi együttműködésről.
15
1973. Washington – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről •
Az egyezmény alapvető célkitűzése a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése.
1975. Helsinki – Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet •
A környezetbiztonság megfogalmazása.
1979. Genf – Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény •
Megszületik az első „levegő keretegyezmény”.
1979. Bonn – Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 1985. Helsinki – 1994. Oslo – Kén-dioxid jegyzőkönyv I-II. •
Az 1980-as kibocsátást 1993-ig 30%-al kell mérsékelni.
1985. Bécs – Egyezmény az ózonréteg védelméről •
Konferencia az ózonréteget károsító anyagokról.
•
Az egyezmény jegyzőkönyve a konkrét vállalásokkal 1987. Montreal-ban jött létre.
•
A montreali jegyzőkönyv tartalmazza a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC) termelési szintjének befagyasztását, illetve azok csökkentését.
•
A montreali jegyzőkönyv kiegészítései (a 20. század végére 50 %-kal kell csökkenteni a CFC-ket): ◦ 1990. London ◦ 1992. Koppenhága ◦ 1997. Montreal
1986. Harare – Környezetvédelmi- és fejlesztési konferencia •
Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztési politikán változtatni kell, mert az ártalmas a környezetre.
1987. Brundtland jelentés (ENSZ Bizottság) – Stratégia II.: Harmonikus növekedés •
A zárójelentés címe: „Közös jövőnk”. 16
1988. Szófia – Nitrogén-oxidok jegyzőkönyv •
1994-ig a kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet.
1991. Genf – Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának és azok országhatárokon való átáramoltatásának korlátozásáról 1992. Rio de Janeiro – ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet – Környezet- és Fejlődés Konferencia (Föld-csúcs) – Stratégia III.: Fenntartható fejlődés •
154 ország vett részt, Magyarország is.
•
A környezeti kérdések mellett a fejlődés kérdése is felmerült. Megfogalmazódik a fenntartható fejlődés.
•
A „Föld-csúcs” eredményeképpen megszületett a Riói Nyilatkozat, amely 27 általános érvényű elvet tartalmaz, és hosszú távon meghatározza a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait.
•
A konferencia fő dokumentuma az Agenda 21 („Feladatok a 21. századra”), amely négy részből áll, de vannak nyitottan hagyott kérdések, mint például: háború, fegyverkezés, multicégek, menekültek helyzete és megoldása. ◦ A feladatok végrehajtásának koordinálására és bizonyos értelemben „felügyeletére” az ENSZ létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságot.
•
Aláírásra megnyitottak két Nemzetközi egyezményt: 1. Éghajlat változási keretegyezmény 2. Biodiverzitás-egyezmény
1997. Kioto – ENSZ Környezetvédelmi Konferencia •
A kiotoi jegyzőkönyv valójában csak 2005 februárjában lépett érvénybe.
•
A jegyzőkönyv tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését: A jegyzőkönyvet aláíró országoknak 2008–2012 között 5,2 %-kal kell csökkenteni a 6 üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990. évihez képest.
•
A Kiotoi Klíma Egyezményt egyedül USA és Ausztrália nem írta alá.
•
Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon az 2007. évi IV. törvény hirdette ki, amelynek címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes
17
Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről. Magyarország a kiotoi vállalásokat teljesítette (15. ábra).
15. ábra Magyarország kiotói vállalásának teljesítése [20]
1997–2003. Magyarország – Nemzeti Környezetvédelmi Program I. 2000. Hága – Klímakonferencia •
A globális éghajlatváltozásban döntő szerepe van az emberiségnek, és a felmelegedés mértéke 1,5–6 °C-os lesz az új évezred első századában, amennyiben nem csökkentjük az üvegházgázok kibocsátását.
2000. Montreal – Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról •
Génmanipulált szervezetek kérdésének megtárgyalása.
2001. Stockholm •
A szerves szennyező vegyületekről ( POP, Persistent Organic Pollutant) szóló gyártási és alkalmazási korlátozás: DDT, PCB, PAH, dioxin.
2001. Bonn – A fajok sokféleségéről rendezett konferencia 18
•
Egyezmény a növények és állatok genetikai információinak hasznosításáról.
•
Erdősítési program.
2002. Johannesburg – ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet – Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó •
200 ország vett részt rajta, így minden idők legnagyobb méretű konferenciája.
•
Óriási vitákat és kevés eredményt hozott.
•
A társadalmi fejlődéssel és feszültségekkel kapcsolatos teendőket a környezetvédelemmel együtt tárgyalták.
•
A résztvevők megállapították, hogy az 1992-es riói csúcson elhatározott feladatok túlnyomó részét nem teljesítették, így a földi környezet állapota tovább romlott.
•
Újrafogalmazták és bővítették a tíz évvel korábbi vállalásokat.
•
A záródokumentumban a vállalások az általánosság szintjén mozognak, kevés konkrét feladatot, határidőt tartalmaznak.
•
3 fő dokumentum: ◦ Politikai Nyilatkozat ◦ Megvalósítási Terv (hasonló az Agenda 21-hez) ◦ Partnerségek (társasági-gazdasági szervezetek együttműködése)
•
A legfontosabb határozatok: ◦ ivóvíz megoldása 2015, mivel 2 milliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön ◦ biodiverzitás csökkenés megállítása ◦ halállomány helyreállítása ◦ emberi egészségre és környezetre ártalmas anyagok csökkentése ◦ óceánok védelme ◦ Kiotói egyezmény aláírására ösztönző tevékenység ◦ megújuló energiaforrások alkalmazásának előtérbe kerülése ◦ figyelemfelhívás a nemzeti fenntartható fejlődés kidolgozására
2012. június – Rio de Janeiro – várható ENSZ Klímakonferencia
19
Szén-dioxid csökkentés és kereskedelem Szén-dioxid csökkentés Mai tudásunk szerint a szén-dioxid egyre növekvő mennyisége miatt légkörünk átlag hőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért döntő feladat e tendencia megváltoztatása. Fenntartható megoldásnak az okok megszüntetése tekinthető. Tehát mindent összevetve a népességszabályozás, a veszélyes anyagok (szén-dioxid, flórozott-klózott szénhidrogének, dinitrogén-oxid, metán) emissziójának csökkentése illetve beszüntetése, valamint az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások használata. A népességszabályozás ugyanis hosszú távon a fosszilis energiahordozók szükségletének csökkenéséhez, és ezáltal az üvegházhatású gázok emissziójának csökkenéséhez vezet. Ugyanígy az erdőirtás csökkenéséhez, ezáltal az erdők (elsősorban a trópusi erdők) megőrzéséhez vezet, amelyek szén-dioxid megkötő képessége a globális felmelegedés szempontjából alapvető fontosságú. Az újrahasznosítás és a hatékonyabb energiahasználat, valamint a megújuló energiaforrások használata pedig csökkenti a kibocsátott üvegházgázokat. Köztudott, hogy az emberiség az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben használ fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek elégetésével nagy mennyiségű szén-dioxid került, kerül a légkörbe. A szén-dioxid kibocsátásának globális csökkentésére elvileg két fő lehetőség kínálkozik. Az egyik a fosszilis energiahordozók kiváltása olyan energiahordozókkal, amelyek nem juttatnak szén-dioxidot a légkörbe (például megújuló energiaforrásokkal, hidrogénnel, nukleáris vagy geotermikus energiával); a másik lehetőség pedig az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, elsősorban a közlekedésben és az épületenergetikában (mivel a fosszilis eredetű energiahordozók elégetésével járó energiaátalakítás igen rossz hatásfokú). Ez mind azt jelenti, hogy a belátható jövőben át kell alakítani a jelenlegi, fosszilis energiahordozókon alapuló energiaszerkezetünket. Új, az energiát hatékonyabban felhasználó, átalakító berendezéseket kell alkalmazni, amelyek kifejlesztése komoly tudományos és technikai kihívás, és több évtizedet is igénybe vehet. Így a fosszilis energiahordozók egy ideig még nélkülözhetetlenek maradnak.
20
Többen remélik, hogy a jövő energiaszükségletének kielégítésében nagy szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak (nap-, szél-, vízenergia). A biomasszát és a geotermikus energiát is a megújuló energiaforrások közé sorolják, azonban ha ezek kitermelési üteme meghaladja a keletkezésüket, akkor az a kimerülésükhöz vezethet. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználását elsősorban az akadályozza, hogy önmagukban általában csak az esetek kisebbik részében versenyképesek – ezért elterjedésükhöz rendszerint valamilyen támogatás szükséges.
A megújuló energiaforrások viszonylagos gazdaságtalanságát a „hagyományos” energiahordozókhoz képest egyrészt az okozza, hogy nem koncentráltak, vagyis fajlagosan nagyon kicsi a teljesítménysűrűségük. Ez azt jelenti, hogy ha nagy mennyiséget szeretnénk hasznosítani belőlük, akkor az csak viszonylag nagyméretű berendezésekkel valósítható meg, ami nagy beruházási költségekkel jár, továbbá a létesítmények a nagy méretek miatt a szűkebb környezetükre is befolyással lesznek. Ezért – annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások elméletben viszonylag nagy lehetséges energiamennyiséget képviselnek – a gyakorlatban egyelőre gazdaságosan csak nagyon kis hányaduk nyerhető ki. A megújuló energiaforrások versenyképességét az sem növeli, hogy rendelkezésre állásuk (elsősorban a nap- és szélenergiáé) időszakos; vagyis kihasználhatóságuk napszak-, évszak- és időjárásfüggő, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében feltétlenül szükség lenne nagy „hagyományos” (fosszilis vagy nukleáris) erőművi kapacitások fenntartására. Az is gond a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, hogy az általuk termelt villamos energia rendszerint nem tárolható hatékonyan. Egyesek szerint a hidrogén idővel, mint energiahordozó, felválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat (Hidrogéngazdság, Bautrend 2009. június–július). A hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme. A Földön csak vegyületeiben fordul elő (például víz, szénhidrogének), ezért csak másodlagos energiaforrásként jöhet számításba, vagyis a vegyületeiből kell előállítani. Égése során víz keletkezik, ezért nem környezetszennyező. Ahhoz azonban, hogy a hidrogén civilizációnk elsődleges energiaforrásává váljon, meg kell oldani a hatékony és olcsó előállítását, szállítását, tárolását és eltüzelését. Jelenlegi tudásunk szerint a hidrogént energetikai célokra leghatékonyabban megújuló energiaforrások által termelt villamos áram segítségével lehetne előállítani. Nem megoldott azonban még a hidrogén hatékony tárolása a kisebb méretű gépjárművekben. 21
Léteznek viszont hidrogén tüzelőanyag-cellával hajtott kísérleti buszok. Napjainkban a hidrogénnel kapcsolatos kutatások fókuszában a hidrogént villamos energiává és hővé alakító tüzelőanyag-cellák állnak. Ezek igen jó hatásfokúak, ám a mindennapokban az áruk és méretük miatt még sajnos nem versenyképesek a belső égésű motorokkal szemben. Hosszabb távon azonban kiválthatják azokat, és talán még az épületek fűtőberendezéseit is. A közeljövőben a nukleáris energia térhódításával kell számolni. Az 1980-as és 1990es évek atomerőmű ellenessége után napjainkra az ipari országok vezetői rájöttek, hogy a nukleáris energia alkalmazása nem „ízlés” kérdése, hanem szükségszerűség. Ezt mutatja az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is. A nukleáris energia fő előnye a hagyományos energiaforrásokkal szemben, hogy nagyságrendekkel nagyobb az energiasűrűsége, ami az emberiség növekvő energiaigényével együtt nagyobb arányú felhasználását indokolja – még annak hátrányai ellenére is. A közelmúltban intenzív kutatások indultak meg a szabályozott atommagfúzión alapuló ipari energiatermelés létrehozására. A kutatások még a kezdeteknél tartanak, így „kézzelfogható” eredményeket az optimista becslések szerint is több évtized múlva eredményeznek; bár azzal kecsegtetnek, hogy megoldják az emberiség energiaproblémáit.
Egyedi felhasználói szinten nagy szén-dioxid kibocsátást jelent a közlekedés és az épületek fűtése. Jelenleg a kőolajból előállított motorhajtóanyagoknak nincs versenytársa. Előnyeik, hogy könnyen tárolhatók és szállíthatók, ugyanakkor egységnyi térfogatuk viszonylag nagy energiát képvisel, és az áruk – bár folyamatosan emelkedik – még mindig viszonylag alacsony (már ahhoz képest, hogy ha más módon kellene pótolni azokat). Ezek következtében jelenleg még mindig nélkülözhetetlen üzemanyagai a közlekedésnek és a legtöbb mobil munkagépnek, amelyeknek ezáltal a hajtásláncát is meghatározzák. A széndioxid-kibocsátás nélküli gépjárművekre a megoldást valószínűleg a hidrogén tüzelőanyagcella jelentheti néhány évtizeden belül.
A főleg hűvös égöv alatti ipari országokban nagy szén-dioxid kibocsátásért felelősek az épületek. Elsősorban a fűtésük, de az utóbbi időben a hűtésük miatt is, a globális felmelegedés következményeként. Hosszú távon jövője feltétlenül a kis energiafelhasználású épületeknek lesz, amit elsősorban igen jó hőszigeteléssel és alternatív fűtési módokkal (például hőszivattyú, napkollektor) lehet elérni. 22
Ebben az irányban is megtörténtek már az első lépések. 2020-tól például az Európai Unió területén csak közel nulla energiaigényű épületekre fognak kiadni építési engedélyt. Ezen a területen igen fontos lehet különféle gazdasági ösztönzők alkalmazása. Ide sorolható azonban az az európai törekvés is, amelynek célja az energiapazarló volfrámszálas izzók bizonyos csoportjának a forgalomból való kivonása. A globális szén-dioxid kibocsátás csökkentésében nagy szerepe lehet a szemléletváltásnak a társadalom valamennyi, de különösen a döntéshozó rétegében. A fogyasztói társadalom mesterségesen megnövelt igényeit kiszolgáló ipar a rövid élettartamú („eldobható”) termékek gyártásával is igen nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátásáért felel. Ezért nagy jelentősége lehet az egyéni fogyasztás visszafogásának, a döntéshozók esetében pedig az átgondolt cselekvésnek, például a szén-dioxid kibocsátás csökkentését támogató, ösztönző elemek beépítése a gazdasági rendszerbe, és persze a példamutatásnak. [21] Jelenlegi modern civilizációnk egyik nagy kihívása az üvegházhatást okozó gázok, közülük is elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának visszafogása a fenyegető globális klímaváltozás elkerülése érdekében. Ám fontos megérteni, hogy nemcsak a klímacsúcsokon résztvevő szakemberek és politikusok tehetnek a környezetszennyezés ellen, hanem sokkal inkább mi, hétköznapi emberek is. A klímacsúcs kapcsán méltán esik szó a szén- és károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségeiről, mivel szükség van törvényekre és a kibocsátás határértékeinek szigorítására is. Mégis a legtöbbet az egyes ember tehet bolygónkért, ha odafigyelünk néhány apróságra és megváltoztatjuk a környezet iránti attitűdünket. Csakis ekkor kapunk valódi esélyt a változásra. Napi szokásaink egyszerű megváltoztatásával a kibocsátásunkkal okozott környezetterhelést csökkentjük. A legtöbb apró változtatást talán észre sem vesszük, de ha mindenki csak néhány szokásán változtatna, akkor a hatás óriási lenne. Lássuk melyek ezek a hétköznapi életben megvalósítható dolgok:
•
Menjünk autó helyett gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel!
•
A használaton kívüli otthoni elektromos berendezéseket kapcsoljuk ki!
•
Egyszer használatos elemek helyett újratölthető akkumulátorokat használjunk!
•
Húzzuk ki a konnektorból a mobiltelefon töltőjét, ha nem használjuk!
•
Javítsuk meg a csöpögő csapot és a vécétartályt!
•
Tisztításhoz, öblítéshez használjunk hipót vagy ecetet!
23
•
Használjunk energiatakarékos fényforrásokat!
•
Vásároljunk jó minőségű, energiatakarékos háztartási gépeket!
•
Teafőzéskor csak annyi vizet forraljunk fel, amennyire valóban szükségünk van!
•
Fürdéskor ügyeljünk a kevés vízhasználatra!
•
Mosás után teregessük ki a ruhákat, s ne szárítóban szárítsuk!
•
Szigeteljük a lakásunkat megfelelően!
•
Húzzuk be a függönyöket, hogy minél kevesebb hő távozhasson a helyiségből!
•
Ne fűtsük a lakásunkat túl melegre!
•
Használjunk szúnyoghálót a rovarok ellen!
•
Használjuk a környéken lévő szelektív hulladékgyűjtőt!
•
Vigyük gyűjtőhelyre az elhasznált sütőolajat!
•
Várjuk meg, amíg az étel lehűl, és csak utána tegyük be a hűtőszekrénybe!
•
Vásároljunk hazai termékeket és élelmiszert!
•
Váltsuk vissza az üvegeket!
•
Feleslegessé vált dolgainkat de dobjuk ki, hanem adjuk oda másoknak!
•
Lift helyett használjuk a lépcsőt!
•
Passzív tévénézés helyett olvassunk könyvet vagy találkozzunk barátainkkal!
•
Kerüljük a műanyag palackos italok vásárlását!
•
Természetes anyagú gyerekjátékokat vásároljunk a műanyag helyett!
•
Bevásárláskor vigyünk magunkkal szatyrot!
•
Újrapapírból készült írólapot, füzetet, csomagolót, vécépapírt vásároljunk!
•
Ültessünk fát!
Általánosan megfogalmazhatjuk azt a tényt, hogy a spórolás jótékony hatással van az életünkre és a környezetünkre. Manapság több, mint 7 milliárd ember él a földön. Az ökolábnyom egy ember természetre gyakorolt hatását mutatja. Ha a Föld biológiailag aktív felületét és a világ népességét elosztjuk egymással, látjuk, hogy egy főre összesen kb. 1,8 hektár terület jut. A fejlett országokban azonban ennél jóval több területet „fogyasztanak el” a lakosok. Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1,8 hektárnak több mint az ötszöröse az ökológiai lábnyom, azaz az amerikaiak túlfogyasztása ötszörös.
24
A földgáz az olajjal együtt jön a felszínre, de mivel a gázt veszélyes és drága szállítani, ezért az olajtársaságok néhol egyszerűen csak elégetik. A gázfáklyák évi több millió tonna széndioxidot bocsátanak ki. Ennek ellenére a repülés az egyik legsúlyosabb, amivel az ember hozzájárulhat a klímaváltozáshoz. A következő 16. ábra mutatja az ember néhány szén-dioxid kibocsátásának mértékét. Egy évi hulladék személyenként 230 kg, az újságpapírok 400 kg, a hagyományos izzó használata 500 kg szén-dioxidot jelent, míg egy London–Tokio repülőút 1056 kg szén-dioxid kibocsátásnak felel meg fejenként.
16. ábra Személyenkénti éves szén-dioxid kibocsátás [22]
Noha a mai kibocsátások nem jelentkeznek a hőmérsékleti adatokban, ugyanis 30–40 éves késleltetés van, de időzített bombaként megállíthatatlanul ketyeg ennek következménye. A globális hőmérsékletet az ipari korszak előttihez képest muszáj 3°C-on belül tartani. Amennyiben átlépjük ezt a küszöböt, akkor a globális felmelegedés teljesen irányíthatatlanná válhat.
25
Szén-dioxid kereskedelem Az ENSZ világszervezete 1997-ben a kiotói egyezmény keretében meghatározta a Föld szén-dioxid kibocsátásának keretszámait, amelyet mára szinte a világ összes nemzete elfogadott. Ez az úgynevezett szén-dioxid kvóta. Az egyezmény alapján minden ország meghatározott mennyiségű szén-dioxid kvótát kapott. Az egyensúlyt a kvótakereskedelem szabályozza. Ennek értelmében azon országok, amelyek kvóta többlettel rendelkeznek, azt eladhatják azoknak akiknél kvóta hiány van. Az ENSZ a szén-dioxid kvótát meghatározza, ám a kvóta megtakarítást az országok sajátosan növelhetik olyan beruházásokkal, amelyeket erre az ENSZ minősít. Ilyen beruházások például a szél, víz, napenergia hasznosítás vagy az erdőtelepítés. A szén-dioxid kvóta pénzügyi elszámolásának az alapja a kvóta fizetőeszközzé tétele, azaz a szén-dioxid kvóta karbon kreditre váltása és a tőzsdén jegyzett kereskedelme. A karbon kredit nem más, mint a szén-dioxid kibocsátási kvóta értékesítésének eszköze. 1 karbon kredit 1 tonna szén-dioxid vagy ezzel egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátás ellenértéke. Minden egyes kredit az ENSZ által felügyelt, sorszámozott, és hitelesített dokumentum. A karbon kreditek teljesen eladható pénzügyi instrumentumok és mértékegységük a tonnában kifejezett szén-dioxid ekvivalens (tonna CO2e). A szén-dioxid ekvivalens alatt hat fő gáztípus értendő: 1. szén-dioxid (CO2) 2. metán (CH4) 3. dinitrogén-oxid (N2O) 4. perfluorkarbonát (PFCs) 5. hidroflourkarbonát (HFCs) 6. kén-hexafluorid (SF6).
A cél az, hogy a piaci mechanizmusokon keresztül az ipart és a kereskedelmi folyamatokat olyan irányba tereljék, hogy kevesebb legyen a kibocsátás vagy kevésbé használjanak szenet. Ezen kívül van sok olyan cég, amely azért ad el krediteket kereskedelmi vagy egyéni vásárlóknak, mert őket érdekli az, hogy csökkentség a karbon lábnyomukat önkéntes alapon. Ezek olyan irányú fejlesztésekkel foglalkozó cégektől vásárolják a krediteket, akik felhalmozták azokat a különböző karbon projektekből. A kibocsátás ellensúlyozás általában olyan projektek pénzügyi támogatásával történik, amelyek ténylegesen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását rövid- vagy hosszútávon.
26
Karbon projekt lehet valamely megújuló energiával kapcsolatos projekt, úgy mint szél, nap, víz, biomassza vagy biogáz. Ezen túl sok projekt jött létre egyéb, a káros anyag kibocsátást csökkentő tevékenységre épülve, például erdőtelepítés, üzemanyagváltás, hatékonyabb energiafelhasználás, ipari vagy mezőgazdasági szennyezőanyagok megsemmisítése, földben tárolt metán megsemmisítése, stb. Hazánkban a szén-dioxid egységek kiosztásában 228 hazai ipari üzem csaknem 250 telephelye volt érintett. A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, erőművek, az olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és az acéltermelés, valamint a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar létesítményei között osztotta szét a kormányzat. Magyarország teljesítette a kiotoi egyezményben vállalt kötelezettségeit a szocialista nagyipar összeomlásakor, így a maradék kibocsátási jogot az állam cégeknek és más országoknak adhatja el. Manapság egy szén-dioxid kvóta 6 Eurót ér, de csökkenés várható. Magyarország az első kereskedési időszakra vonatkozóan összesen 93,8 millió tonnányi (egységnyi) kibocsátási jogot kapott, amelyet az Európai Bizottság a 2008-tól 2012-ig terjedő kereskedelmi periódusra lecsökkentett, így az évente ingyen kiosztható összmennyiség 26,9 millió tonna lett. A második periódusban ráadásul már nem várható az elsőhöz hasonló csökkenésre számítani, mert a tulajdonosok átvihetik a következő, a 2013-tól induló újabb kereskedési időszakra a kvótáikat.
27
Irodalomjegyzék [1] Wikipédia – A szabad enciklopédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Üvegházhatás [2] http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=9a3a741a-daa7-4943-847b1bbfb3b14d97&cid=08c6ba07-d6c4-43a5-b1bc-cf0b31f7671b [3] Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2006, ISBN: 9789631944235 [4] http://globalproblems.nyf.hu/wp-content/uploads/2011/06/legkor001.jpg [5] http://www.geos.ed.ac.uk/homes/s0681490/webpic.jpg [6] http://www.mon.hu/az-uveghazhatas-kovetkezmenyei/1746144 [7] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/leg7.htm [8] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/leg2.htm [9] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/leg3.htm [10] http://co2now.org/ [11] http://co2now.org/Know-GHGs/Emissions/ [12] http://www.esrl.noaa.gov/gmd/aggi/ [13] http://cdiac.ornl.gov/pns/current_ghg.html [14] http://www.grida.no/publications/other/ipcc_tar/?src=/climate/ipcc_tar/wg1/248.htm [15] http://www.global-greenhouse-warming.com/global-warming-potential.html [16] https://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg1/en/figure-spm-5.html [17] http://www.global-greenhouse-warming.com/global-temperature.html [18] http://www.am.ub.edu/~jmiralda/fsgw/lect7.html [19] http://globalproblems.nyf.hu/a-levego/uveghazhatas-es-globalis-klimavaltozas/ [20] http://zoldebb.hg.hu/cikk/kornyezetespolitika/6020-szen-dioxid-kereskedelem [21] http://www.bautrend.hu/index.php/component/content/article/252-kiemelt-hir/4042-co2 [22] http://gyorlabnyom.blogspot.com/2011/03/szendioxid-kibocsatas-vizualis.html
28
