MINŐSÉGKONTROLLING HÁZI DOLGOZAT

Készítette: Kárpáti Szilvia

Minőségkontrolling

MINŐSÉGKONTROLLING HÁZI DOLGOZAT

Készítette: Kárpáti Szilvia Közgazdász gazdálkodási szak Kontrolling szakirány Levelező tagozat Neptunkód: ICI6J7

2007. május 15.

1



Bevezetés A fejlett piacgazdaságokra jellemző, hogy a vállalatok előtérbe helyezik a minőséget, mivel az versenyképességüket jelentős részben meghatározza. Ezzel, a fogyasztók szempontjából üdvözlendő jelenséggel párhuzamosan megjelent a feltörekvő gazdaságokban az a tendencia, hogy az ár csökkentése vált a legfontosabb feladattá, ami gyakran a minőség rovására megy. A vásárlók a kedvező ár mellett egyre jobban igénylik azt, hogy a termékek tartósabbak, és megbízhatóbbak legyenek, elvárják azt, hogy a termékek minden árszinten elfogadható és állandó minőséget mutassanak.

Elméleti megközelítés A fejlett országokban működő vállalkozások gazdaságos működéséhez elengedhetetlen az állandó, jó minőség fenntartása, hiszen csak ezen keresztül köthetik magukhoz fogyasztóikat. A minőség javítása nem csak sales és marketing szempontból fontos, hanem ezen keresztül javítható a gyártási folyamat hatékonysága, többek között a selejtmennyiség csökkentésén keresztül. A magas minőség biztosításának egyik legjobb, legelterjedtebb módja

valamilyen teljes körű minőségszabályozási

rendszer

alkalmazása. Ezek a rendszerek két fő pillérre támaszkodnak. Alapelvük, hogy elsőre kell a terméket a legjobb minőségben elkészíteni (szolgáltatást nyújtani), valamint sosem feledkeznek el arról, hogy a vevők jelentik számukra a biztos megélhetést, tehát ennek a csoportnak az elégedettségére kell mindenáron törekedniük. A minőségkontrolling a minőségügyi rendszerrel, azon belül is elsődlegesen a minőségköltségek tervezésével, terv-tény elemzésével és az ezekhez kapcsolódó információk kezelésével foglalkozik. A minőségkontrolling lehetővé teszi a minőséggel kapcsolatos költségek összegyűjtését, elősegíti a döntéshozatalt, fel hívja a figyelmet a gyenge pontokra, és beépül a költséggazdálkodásba. A teljes körű minőségszabályozás legfontosabb jellemzője, hogy a tevékenység minden elemére kiterjed, így 2007. május 15.

2



•

a piackutatásra,

•

a termékek tervezésére,

•

a technológia tervezésére,

•

a beszerzésre,

•

a gyártás folyamatos ellenőrzésére,

•

a késztermék utóellenőrzésére,

•

a raktározás módjára,

•

a csomagolás módjára

•

a kiszállításra,

•

a felszerelésre, a termék szervízelésére,

•

a termékkel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére.

A teljes körű minőségszabályozási rendszert alkalmazó vállalatnak minden egysége felelősséget vállal a minőség megvalósításáért, minden egyes alkalmazott felelős a magas minőségért, ami egyedileg mérhető is.

Hazánkra is jellemző, hogy az elmúlt években előtérbe került a minőség,

amelynek

leginkább

látható

jele

az

ISO

rendszer

alkalmazásának rohamos terjedése. Mivel a külföldi vállalatok számára egyértelmű, hogy ezek a független minőségbiztosítási rendszerek segítik őket a megfelelő hazai partner kiválasztásában, még inkább előtérbe kerül az ISO rendszerek nem számszerűsíthető hozadéka.

A termékek minőségének figyelemmel kísérése nem csak a versenyképesség miatt fontos, hanem azért is, mert jelentősen befolyásolja a vállalkozás tevékenységének gazdaságosságát, jövedelmezőségét. A nem megfelelő minőség súlyos károkat okoz. A selejt előállítása, javítása megemeli a költségeket anélkül, hogy árbevétel képződne, a kifogásolható minőségű terméket a vevő nem veszi át, esetleg árengedményt kell adni, valamint magasabbak lesznek a garanciális költségek is.

A fentiek alapján elengedhetetlen, hogy a vállalatok folyamatosan keressék a minőség javításának lehetőségeit, feltárják a hibák okozóit. Ebben a tevékenységben lehet segítségükre a minőségkontrolling. 2007. május 15.

3



A szakirodalom szerint a minőségkontrolling három részterületre bontható: Egyrészt •

vizsgálni kell a késztermékek minőségének alakulását, másrészt

•

vizsgálni kell a gyártás minőségének alakulását, harmadrészt

•

kiemelten kell ellenőrizni a minőségköltségek alakulását.

A késztermékek minőségének elemzésére áll a legtöbb módszer rendelkezésünkre. Ilyenkor a termék eladhatóságát értékeljük, valamint azt, hogy az élettartama alatt megbízhatóan, rendeltetésszerűen működik-e. A minőség vizsgálatához a legfontosabb információkat fogyasztóinktól szerezhetjük meg. A vállalkozásnak be kell gyűjteniük szervízhálózatukból a garanciális és a garancia időn túli javítások adatait, valamint a vevőszolgálatokon elérhető fogyasztói véleményeket, javaslatokat kell megvizsgálni.

A cég termékeit forgalmazó kereskedőktől is lehet

információhoz jutni, hiszen ők a konkurens cégek termékeit is ismerik, azok minőségét össze tudják mérni a saját termékek minőségével. Ezeknek az alapadatoknak a segítségével fényt lehet deríteni a termékek rejtett hibáira, illetve ötletet lehet meríteni további fejlesztésükhöz. A termékek minőségének elemzésére lehetőség nyílik az ún. benchmarking módszereinek felhasználásával, ám ez Magyarországon mind a mai napig nem terjedt el. A benchmarking keretében a vállalkozás hasonló termékeinek minőségével, illetve más vállalkozások hasonló termékeinek minőségével vetik össze a cégek saját termékeiket. Az összehasonlítás középpontjában az idő, a költség és a minőség áll. A minőséggel kapcsolatban a benchmarking rávilágít azokra a területekre, amelyeket fejleszteni kell a vállalkozásnak. A fogyasztóktól, kereskedőktől begyűjtött információk alapján vizsgálható a termékek élettartama, az, hogy mennyi ideig működik megbízhatóan a termék, mennyi az átlagos működési idő az első meghibásodásig, mennyi a meghibásodások közötti átlagos működési idő, illetve mennyi időt vesz igénybe a javítás. A vállalkozások felhasználják a minőség miatt adott árengedmények alakulását a késztermékek minőségének vizsgálatához, csakúgy, mint a kötbérek és kártérítések alakulását is. A fenti elemzéseket azoknál a termékeknél amelyek osztályokba sorolhatók kiegészíthetjük különböző mutatószámok számításával is. A szabvány termékek egy részénél lehetőség nyílik a különböző minőségi osztályokba történő besorolásra. Ilyen termékek jellemzően az építőanyagok, a cipők, textilipari termékek, stb… A minőség alakulásának vizsgálatához ezeknél a termékeknél számíthatjuk az egyes minőségi osztályokba tartozó termékek 2007. május 15.

4



részarányának az átlagos alakulását, valamint megállapíthatunk két mutatószámot, az ún. átlagos minőségi kategóriát és az átlagos minőségi együtthatót. Az átlagos minőségi kategória a minőségek (I.-II.-III. osztály) termelt mennyiséggel súlyozott átlaga. Az átlagos minőségi kategória legkedvezőbb értéke 1, ebben az esetben minden termék első osztályú. Amikor a minőség alakulását egyik időszakról a másikra vizsgáljuk, azt tartjuk kedvezőnek, ha a mutató értéke csökken. Az átlagos minőségi együttható esetében az kerül számszerűsítésre, hogy a termelési érték hány százaléka az I. osztályú áron számított (tehát legjobb minőség esetén elérhető) termelési értéknek. Az átlagos minőségi együttható képlete:

Késztermék termelési értéke 1. o. áron számított termelési érték

A mutató kedvező értéke 100%, és amennyiben a minőség alakulását vizsgáljuk, az tartjuk jónak, ha a mutató emelkedik (minél inkább közelíti a 100%-ot). A gyártás minőségének elemzése során a gyártásban képződő selejt mennyiségét és értékét állítjuk vizsgálatunk középpontjába. A képződő selejt a rossz minőségű munka következménye, így kézenfekvő ennek felhasználása vizsgálataink során. Az elméleti megközelítések szerint a selejt elemzését a vállalkozáson belüli önelszámoló egységekre, felelősségi központokra külön-külön kell elvégezni, amennyiben ezt a selejtanalitika lehetővé teszi további termékenkénti, termékcsoportonkénti bontásban. A gyártás minőségének vizsgálatához a legfontosabb mutatószám a „selejt százalék”, amely Selejt * 100 = Selejt százalék Termelés

módon számítható ki. Ha a selejt százalékot termékekre, illetve termékcsaládokra állapítjuk meg, természetes mértékegységek felhasználásával is számszerűsíthetjük.

Selejt mennyisége *100 = Selejt százalék Termelés mennyisége Amennyiben azonban egy többféle terméket is előállító üzemre határozzuk meg a mutató értékét, a természetes mértékegységek nem alkalmazhatók, mivel ilyen módon nem összesíthetők a különféle alkatrészek, termékek mennyiségei. Ebben az esetben a selejt arányának számításához értékmutatókat alkalmazunk. Így az átlagos selejtszázalék képlete:

2007. május 15.

5



Bruttó selejtkár * 100 = Átlagos selejt százalék Termelési érték A mutató számlálójába az ún. bruttó selejtkár kerül, ami végleges selejt esetén megegyezik a selejt alkatrész (termék) selejtté válásáig felmerült közvetlen költségeivel, javítható selejt esetén pedig a javítás költségeivel. A bruttó selejtkár mellett a vállalati gyakorlatban találkozunk a nettó selejtkár kategóriájával is. A nettó selejtkár a selejt miatti tényleges veszteséget mutatja, számításakor a bruttó selejtkárt csökkentjük a selejt alkatrész, termék hulladékértékével, valamint növeljük a selejt miatt fizetett kártérítés összegével. Tekintettel arra, hogy a minőség szempontjából közömbös, hogy a selejtes terméket értékesíteni tudták-e később, a minőségkontrolling vizsgálatainak középpontjában mindig a bruttó selejtkár áll. A gyártás minőségének vizsgálata során hasznos információhoz juthatunk a bruttó selejtkár alakulásának elemzéséből is. A bruttó selejtkár növekedésének a következő okai lehetnek: •

a termelés volumenének változása,

•

a termelés összetételének változása,

•

a gyártás minőségének változása.

A fent bemutatott elvégezhető számítások mellett az minőségkontrolling fontos területe annak meghatározása, hogy mekkora termelés kiesés következett be. Ennek számszerűsítéséhez a következő összefüggés alkalmazható: Termeléskiesés = Selejtre vagy selejtjavításra fordított idő * 1 órára jutó termelési érték A gyártás minőségének vizsgálatánál a számítások mellett nagy jelentőssége van annak, hogy keressük a selejt okait, okozóit. A vizsgálat során számszerűsíthetjük azt, hogy a bruttó selejtkár hogyan oszlik meg a különböző okok között, így megállapítható, hogy a bruttó selejtkár hány százalékát okozta a nem megfelelő munkavégzés, a gépek rossz állapota, a konstrukció hiányosságai, az alkalmazott technológia hibái, valamint a beszerzett anyagok rossz minősége. A minőségkontrolling harmadik nagy területét a minőségköltségek elemzése adja. A vállalkozások piaci sikerének kulcsa a gazdaságos működés. A minőségköltségek elemzése segítséget nyújt a vállalkozás gyenge pontjainak feltárásában, és a gazdaságos működéshez vezető

út

lépcsőinek

meghatározásában.

A

minőséggel

kapcsolatos

veszteségek

csökkentésével a vállalati összköltségben megtakarításokat lehet elérni akkor is, ha ezzel párhuzamosan emelkednek a hibák megelőzésének költségei. 2007. május 15.

6



A minőségköltségeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Működési minőségköltségek

Szabályozási költségek

Megelőzési költségek

Értékelési költségek

Szabályozás meghibásodásának a költségei

Belső hibák költségei

Külső hibák költségei

A szakirodalom szerint az ún. működési minőségköltségek a minőség meghatározásával, kialakításával és szabályozásával, valamint a minőségi és biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelésével és visszacsatolásával foglalkoznak. A megelőzés költségei közé azok a költségek kerülnek besorolásra, amelyek a hibák, a nem megfelelő minőség elkerülése és a rossz minőségű termékek előállításának megelőzése érdekében merülnek fel. A szakirodalom ide sorolja a minőségügyi műszaki tervezés költségeit, a minőségügyi képzés, munkaerő továbbképzés, folyamatszabályozás, stb. költségeit. Az értékelési költségek között kerülnek kimutatásra a minőség megtartása érdekében felmerült költségek. Ilyen költségek például a beszerzett anyagok, áruk ellenőrzésének költségei és a minőségügyi vizsgálatok költségei. A szabályozás meghibásodásának költségei amiatt merülnek fel, hogy az anyag és a termelés nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A belső hibák költségei a vállalaton belüli nem megfelelő minőségű folyamatok költségei. Ide tartozik a selejt, a selejtjavítás költségei, valamint az újra megmunkált anyagok költségei. A külső hibák költségei pedig a vállalkozáson kívül felmerülő hibák költségei. Ilyenek lehetnek a garanciális javítások, a cserék költségei, a garanciális időn túli javítások költségei valamint a termékfelelősség költségei. Általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a megelőzési és értékelési költségek a piaci siker eléréséhez szükségesek, így azok meggondolatlan csökkentése komoly versenyhátrányt okozhat. Ezzel szemben a hibaköltségek egyértelműen veszteségnek tekinthetők. A fent 2007. május 15.

7



bemutatott költségek csak egy részét fedik le a minőségből fakadó költségeknek, mivel ennél sokkal nagyobb alternatív költséget jelenthet a vállalatnak egy rossz sorozat hírnév rontó hatása után a vevők átpártolása más gyártók termékeihez. A minőségköltségeket többféle módon vizsgálhatjuk. Vizsgálhatjuk megoszlásukat, arányuk változását, viszonyíthatjuk őket az elvárt költségekhez, illetve egyéb vetítési alapokhoz (pl. árbevétel). A minőségkontrolling egyik kiemelt feladata a minőségköltségek optimális pontjának meghatározása és ennek a költségnek az integrálása a szervezet egyéb költségei közé. Az optimális pont ott határozható meg, ahol a szabályozási költségek éppen metszik a szabályozás meghibásodásának költségeit jelző egyenest, mivel jól működő vállalat esetében itt lesz az az optimális pont ahol a minőségből fakadó költségek a legalacsonyabbak lesznek.

Esettanulmány A késztermékek minőségének elemzése

A ZiZi Kft-nek, amely építőanyag gyártással foglalkozik, az alábbiak szerint alakult a cement termelése: Minőségi osztályok I. II. III. Összesen / Átlagosan

Tervezett termelés 1400 300 50 1750

Tervezett nettó eladási ár 18500 17000 15000 18143

Tényleges termelés 1300 300 200 1800

Tényleges nettó eladási ár 19400 17600 15000 18611

A ZiZi Kft. először megoszlási viszonyszámokat számol annak megvizsgálására, hogy hogyan alakult a termelés az egyes időszakokban. Osztály I. II. III.

Terv 1400 / 1750 = 80% 17,14% 2,86%

Tény 1300 / 1800 = 72,22% 16,67% 11,11%

Az átlagos minőségi kategória számítása:

2007. május 15.

8



Terv:

1400 * 1 + 300 * 2 + 50 * 3 = 1,23 1750

Tény:

1300 *1 + 300 * 2 + 200 * 3 = 1,39 1800

Az átlagos minőségi kategória változása alapján megállapíthatjuk, hogy a társaság a tervezetthez képest rosszabb minőségben termelt, mivel a mutató tény adata nagyobb, mint a tervezett érték. Az átlagos minőségi együttható számítása:

Terv:

1400 * 18,5 + 300 * 17 + 50 *15 *100 = 98,07 % 1750 * 18,5

Tény:

1300 * 18,5 + 300 * 17 + 200 * 15 * 100 = 96,55 % 1800 * 18,5

Az átlagos minőségi együttható érétke is azt mutatta 2005-ben, amit az átlagos minőségi kategória már előre vetített, hogy a tervezett minőségtől való eltérés miatt veszteségeket szenvedett el a társaság a cement értékesítésén.

A gyártás minőségének elemzése

A ZiZi gyár négyfajta „tégla” termékének, és a készítésükkor képződött selejt mennyiségének alakulását az alábbi táblázat mutatja: Termékek

Termelés (kg)

Termékek T1 T2 T3 T4 Összesen

Terv 5000 10000 4000 30000

Tény 8000 6000 4000 32000

Termelési érték terv áron (eFt) Terv Tény 15000 24000 20000 12000 20000 20000 45000 48000 100000 108 800

Bruttó selejtkár (eFt) Terv Tény 600 864 400 240 1000 980 2700 2880 4700 4964

A termékenkénti selejt százalék meghatározása:

Termék T1 T2 T3 T4

Terv 600 / 15000 * 100 = 4 2 5 6

2007. május 15.

Tény 864 / 24000 * 100 = 3,6 2 4,9 6

9



A fenti táblázatból jól látszik, hogy a tervezetthez képest a termékenkénti selejt százalékok csökkentek vagy változatlanok maradtak a tervekhez képest, ami kedvező változásnak minősül. Az átlagos selejtszázalék meghatározása:

Terv:

15000 * 0,04 + 20000 * 0,02 + 20000 * 0,05 + 45000 * 0,06 * 100 = 4,70 % 100000

Tény:

24000 * 0,036 + 12000 * 0,02 + 20000 * 0,049 + 48000 * 0,06 * 100 = 4,77 % 104000

Az előző pontban megállapított eredménynek látszólag ellentmond az, amit az átlagos selejt százalékok mutatnak, ám ez a valóságban nem így van. A gyártás minősége javult, csak a termelés volumene is emelkedett, és a termelés összetétele is eltolódott a nagyobb fajlagos selejt százalékú termékek irányába, ez okozza az összességében kedvezőtlennek tűnő változást.

A ZiZi vállalat analitikus nyilvántartásaiból megszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a minőségköltségek az alábbiak szerint alakultak. Megnevezés Terv (eFt) Tény (eFt) Megelőzés költségei: - Minőségtervezés 4400 4600 - Minőségügyi képzés 350 350 - Beszállítók értékelése 70 80 - Minőségügyi adatok gyűjtése, értékelése 40 40 - Egyéb költségek 10 10 Összesen: 4870 5080 Érékelési költségek: - Beszerzett anyagok vizsgálata 850 1000 - Laboratóriumi szolgáltatás 120 100 - Gyártásellenőrzés 14600 14400 - Minőségellenőrzési eszközök karbantartása 180 180 - Egyéb költségek 80 200 Összesen: 15830 15880 Belső hibák költségei: - Selejt saját hibából 520 600 - Selejt szállító hibájából 40 - Selejtjavítás saját hibából 100 150 - Selejtjavítás Szállító hibájából 20 - Minőségi hiányosságok miatti állásidő 100 220 100 60 - Anyagbeszerzési, szállítási, rakodási hiba - Egyéb költségek Összesen: 820 1090 Külső hibák költségei: - Garanciális költségek 1200 1200 2007. május 15.

10



- Termékcsere - Termékfelelősség - Egyéb költségek Összesen:

140 1340

200 60 1460

Más vállalatoknál – amelyek egy termékkör gyártásával foglalkoznak – lehetőség nyílna az egy termékre jutó minőségköltségek elemzésére, ám ez a ZiZi vállalatnál nem megvalósítható a termékek túlzott különbözősége miatt (tégla és cement). Megnevezés Megelőzési költségek Értékelési költségek Szabályozás költségei összesen: Belső hibák költségei: Külső hibák költségei: Szabályozás meghibásodásának költségei összesen: Minőségköltségek összesen:

Terv Költség Részarány (eFt) (%) 4870 21,30 15830 69,25 20700 90,55 820 3,59 1340 5,86 2160 22860

9,45 100

Tény Költség Részarány (eFt) (%) 5080 21,61 15880 67,54 20960 89,15 1090 4,64 1460 6,21 2550 23510

10,85 100

Amint az a ZiZi vállalat minőségpolitikájából – és a fenti számokból is – látszik, a minőségköltségek meghatározó hányadát a szabályozási költségek teszik ki. A költségek alapvetően jó alakulásától függetlenül vizsgálni kell, hogy a szabályozás meghibásodásának költségei mitől emelkedtek meg a tervezetthez képest.

Összefoglalás: Amint azt a fent bemutatott értekezésből és az esettanulmányból láthatjuk, a minőségkontrolling sokkal fontosabb szerepet játszik a vállalkozások életében, mint azt a rendszerváltás előtt sejtettük. Ennek oka a piaci versenyben keresendő, amely a vevők megnyerését és a költségek csökkentését teszi kötelezővé minden fennmaradni kívánó vállalat számára. A minőségkontrolling talán legfontosabb, mindenki által követendő mottója, amely a fenti célok megvalósulását leginkább segíti: „Mindent elsőre csinálj jól!”

Kárpáti Szilvia Erzsébet

2007. május 15.

11



Irodalomjegyzék

Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Sándor Lászlóné Dr. – Vörös László: Termelőszolgáltató tevékenyslgek elemzése és ellenőrzése I-II Körmendi Lajos – Tóth Antal: A Controlling tudományos megközelítése és alkalmazása Dr. Gazsó József – Dr. Körmendi Lajos: Az elemzés-ellenőrzés módszertana Roóz J.: Vezetésmódszertan Körmendi L.: Értékelemzés Körmendi L.- Tóth A.: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában Schröter K.: Operatív controlling I-II. Mann – Mayer: Controlling kezdők számra Zéman Z.: Controlling szerepe a magyar vállalkozásokban

2007. május 15.

12

MINŐSÉGKONTROLLING HÁZI DOLGOZAT

Recommend Documents