LENGYELORSZÁG MÚLT ÉS JELEN

LENGYELORSZÁG MÚLT ÉS JELEN Lengyelország szubjektíven „Polska subiektywnie” POLSKIE KRAJOBRAZY Lengyelország a rendszerváltást követően a jelenkori magyar turizmus és idegenforgalom által méltánytalanul elhanyagolt területté vált. A korábbi szocialista táboron belüli turizmus, és bevásárló idegenforgalom miatt hagyományosan jól ismert ország volt, azonban a mai bőséges és részben egzotikus idegenforgalmi kínálatok következtében alighanem vesztett népszerűségéből. Lengyelországban 1979-ben voltam először. Barátaimmal, 19 évesen nagy kalandnak tartottuk a Varsó-Malbork-Gdansk-Sopot-Poznań-Wrocław-Krakkó útvonalon vonattal megtett kirándulást. Ezt követően 1989-ben Częstochowában és Busko-Zdrójban voltam nejemmel. 2000 óta rendszeresen, különböző okokból kifolyóan évente ellátogattam Lengyelországba. 2000-ben alakult meg a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör, mellyel évente ellátogattunk DélLengyelország különböző tájaira, elsősorban Krakkó környékére. A fentieken túlmenően családommal éveken keresztül módszeres túrákat tettünk Lengyelországban. 2010-ben részt vettünk a grunwaldi csata 600. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen is. Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzat delegációjában, illetve a rendszeresen megrendezésre kerülő MagyarLengyel Barátság Napja résztvevőjeként további utazásokat tehettem. Az utazáshoz nagy segítséget kaptunk a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől, a Zakopane Hungária Utazási Iroda majd a Car Tour International Iroda is segítette kirándulásainkat, melyet ezúton is megköszönünk. A túrákról a Polonia Węgierska című hazai lengyel folyóiratban és az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat www.polonia.hu és a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat www.leki17.hu honlapján rendszeresen beszámoltam. A kirándulások élményeit tükröző, a látnivalókat bemutató saját képeimből válogatott összeállítást – az elektronikus úton különböző utazási irodák és helyi önkormányzatok, valamint a Wikipedia oldalain hozzáférhető – leírásokkal egészítettem ki a jobb érthetőség kedvéért. A szöveget saját feljegyzéseim felhasználásával, különböző útleírásokból kiegészítve válogattam össze. Remélem, hogy a saját élményeinkkel fűszerezett mű érthető és szemléletes kirándulásra invitálja a kedves érdeklődőket. Jó utazást! Buskó András az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettes

Kirándulások Lengyelországban 1979-2009 Időpont

Útvonal

Gyalog (km)

Szint Város-nézés Éj-szaka Vonat, repülő, autó (m) Múzeum (óra) (km) 0 13 12 Repülő: BudapestVarsó + Vonat

1979.08. 01-13

Budapest-Varsó-Malbork-Gdańsk-Poznań-Wrocław-Auschwitz-KrakkóBudapest

0

1989. 07. 07-10.

Budapest-Częstochowa-Busko-Zdrój- Częstochowa- Budapest

0

2000. 07. 14-16

Krakkó városnézés

-

-

10

2

vonat: 1160

2003. 05. 23-25.

Zakopane (Kasprowy-csúcs)

2,4

100

13

2

autóbusz

2003. 07. 28-08.02. 2004.05.28-31. 2005. 05. 20-22.

Varsó

-

-

32

5

vonat

Krynica, Krakkó, Zakopane Beszkidek (Wisła, Koniaków, Ustroń)

6

300

24 6

3 3

autóbusz autóbusz

2006. 08. 01-10.

0

0

38

9

2943

0

0

72

9

2527

2008. június 6-8

Budapest-Selmescbánya-Körmöcbánya-Bielsko-Biala-Opole-Brzeg-WrocławLeszno-Poznań-Gniezno-Biskupin-Bydgoszcz-Toruń-Chełmno-Gniew-MalborkElblang-Frombork- Gdańsk-Sopot-Hel-Gdynia-Oliwia-Varsó-Kielce-BuskoZdrój-Budapest Budapest-Kassa-Sanok-Krasiczyn-Przemyśl-Jaroslaw-Ustrzyki Dolne-WołosateJezero Solinskie- Majdan Królewski-Baranów-Bóbrka-Sanok-SandomierzDwikozy-Lublin-Zamość-Chełm-Lubartów-Kozlówka-Pulawy-Kazimierz DolnyNaleczów-Lublin-Krasnik-Leżajsk- Zolynia-Lancut-Rzeszów-Dukla-BóbrkaRymanów-Iwonicz-Zdrój-Krosno-Korczyna- Rzeszów-Dukla-Budapest Budapest-Zakopane-Krakkó-Niepolamice-Wadowice-Budapest

0

0

10

2

autóbusz

2008. június 14-16.

Budapest - Miejsce Piastowe – Bóbrka – Krosno - Budapest

0

0

10

2

800

2008.07.30.2008.08.08. 2008. 10. 23-26.

Alsó-Szilézia-Szudéták

34

1600

32

9

2334

Budapest-Miejsce Piastowe-Rogi-Bóbrka-Krosno-Korczyna-OdrzykońTargowiska-Rymanów-Iwonicz Zdrój- Miejsce Piastowe-Budapest Budapest - Bóbrka – Iwonicz Zdrój – Krosno – Dukla - Budapest

0

0

10

3

autó

4

200

10

2

autóbusz

2007. 07. 20-29.

2009. 05. 29-31

Vonat+busz

LENGYELORSZÁG A lengyel állam több mint 1000 éves múltra tekint vissza. A középkorban hagyományos kapcsolat jött létre a magyar és a lengyel királyság között. A XVI. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején, Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a lengyellitván unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később, 1795-ben Lengyelországot tartósan felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, az első világháború lezárultával 1918-ban nyerte vissza államiságát. Rövid önállóságot követően, 1939-ben Németország és a Szovjetúnió lerohanta, majd a második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

Lengyelország fekvése A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Területe 312 685 km², népessége 38 518 241 fő. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel. Az ország tizenhat vajdaságra oszlik. A 16 vajdaság a következő: Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie) Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie) Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie) Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie) Łódźi Vajdaság (Łódzkie) Lublini Vajdaság (Lubelskie) Lubuszi Vajdaság (Lubuskie) Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie) Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie) Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie) Opolei Vajdaság (Opolskie) Podlasiei Vajdaság (Podlaskie) Pomerániai Vajdaság (Pomorskie) Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie) Sziléziai Vajdaság (Śląskie) Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie) Lengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16 vajdaság (województwo) áll, ezek összesen 379 járásra (powiat) oszlanak, az alsó szinten pedig 2478 község található (gmina) (2008. elején).

1. ábra Lengyelország földzajzi térképe

Domborzat Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (Sudety) (legmagasabb pontja a Śnieżka 1603 m – magyarul: „Havas csúcs”) és a Kárpátok (Karpaty), melynek része a Tátra (Tatry), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. Legmélyebb pontja Raczki Elblągskie falutól nyugatra található (1,8 m a tenger szintje alatt).

Vízrajz A legnagyobb folyók a Visztula (Wisła), az Odera (Odra) (a nyugati határfolyó), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (Pojezierzie Mazurskie) a leglátogatottabb tóvidék az országban, vonzó turistacélpont. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.

2. ábra Lengyelország domborzati térképe

Éghajlat Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon emellett óceáni éghajlat jellemző.

A Címer A Lengyel Köztársaság címere egy alsó végén kicsúcsosodó téglalap alakú pajzs vörös mezejében nyugvó, széttárt szárnyú fehér sas, amelynek jobb irányba fordított fejét arany korona díszíti, csőre, valamint karmai aranyszínűek. Története: A sasmadár alakját szimbólumként számos nép felhasználta. A babilónok, perzsák és hinduk számára az isteni eredetet, a bizánci nép szemében az udvari méltóságot testesítette meg. A görög mitológiában az ész és a géniusz megfelelője, a Római Birodalomban a császári hatalom és a légiók jelképe. De használták az orosz, szerb és németalföldi hercegek, valamint a német császárok és az orosz cárok is. A Fehér Sas a legrégebbi lengyel nemzeti szimbólum. A legenda szerint a honfoglaló ős, Lech egy fehér sas fészke alatt vert tábort és alapította Gniezno városát (a rokonhangzású gniazdo jelentése: fészek). Egyes források szerint kezdetleges sas ábrázolások már Bolesław Chrobry király (962-1025) dénárjain is felbukkantak. Később stilizált formában a Piast-házi hercegek pecsétjein, címereiben jelentek meg. Wincenty Kadłubek 1220 körül írt Lengyel Krónikájában lejegyezte, hogy az 1180-as Brześci csatában Kazimierz Sprawiedliwy szenior herceg lobogóját sasmadár díszítette. Mégis az 1295-ben megkoronázott II. Przemysław volt az első király, akinek pajzsára már vörös mezőben nyugvó ezüst sast festettek, így az a Lengyel Királyság jelképévé vált. A hagyomány folytatódott a részfejedelemségekre szakadt országot egyesítő Łokietek Ulászló (Władysław Łokietek, 1306-1333) és fia, Nagy Kázmér (Kazimierz Wielki, 1310-1370) uralkodása alatt is, a sas állandó helyet kapott a királyi pecséteken, érméken és lobogón. Évszázadok során a lengyel sasábrázolás az adott korszak történelmi és művészi elképzeléseihez igazodva számos átalakuláson ment keresztül, de mindig az erő, a vitézség és a hatalom jelképeként szolgált. Az utolsó lengyel király, Stanisław August Poniatowski halála után (1795) Lengyelország közel másfél évszázadra eltűnt Európa térképéről, területét feldarabolták a megszálló hatalmak. Bár hivatalosan már csak elvétve és rövid időre bukkanhatott fel, a fehér sas a nemzeti, hazafias érzések jelképeként tovább élt. 1919-ben, miután Lengyelország visszanyerte függetlenségét, a koronás fehér sast állami címerré nyilvánították. Pontos formájának meghatározására pályázatot írtak ki. Hosszú viták után 1927-ben a Szejm végül Zygmunt Kamiński professzor tervét fogadta el, amely Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király címerét vette alapul. 1945 után, a kommunisták hatalomra kerülése megfosztotta a sast koronájától, ezt csak a rendszerváltás után 1990-ben nyerte vissza, amikor is az országgyűlés Andrzej Heindrich által eszközölt apróbb módosításokat figyelembe véve visszaállította a Kamiński féle címerábrázolást.

A nemzeti színek és a lobogó A Lengyel Köztársaság nemzeti színei a fehér és a piros, a nemzeti lobogót két, egyenlő szélességű és hosszúságú párhuzamos, vízszintes, fehér-piros sáv alkotja. A lobogó hosszának aránya a szélességéhez: 8:3. Története: A színek eredete történelmi múltba nyúlik vissza, hiszen ezeket már az ősi lengyel törzsek, többek között a polanok is előszeretettel alkalmazták otthonaik, ruháik, fegyvereik díszítésére, valamint temetkezési helyeik kialakításánál. Hitük szerint a fehér a vizet, tisztaságot, fedhetetlenséget, míg a piros a tüzet és harciasságot jelképezte. Hasonlóan más országok jelképeihez, a heraldika szabályait követve a nemzeti színek a nemzeti címerből erednek. A vörös (cinóber) alapon nyugvó fehér (ezüst) sas motívuma díszítette többek között azokat a lobogókat is, amelyek Władysław Jagiełło 1410-es grünwaldi csatában győztes seregét kísérték. A fehér sasmadár, valamint a fehér-piros szín változó formában ugyan, de végigkísérte a lengyel történelem legdicsőségesebb és legzivatarosabb pillanatait. Habár abban a hosszú időszakban, mikor az ország idegen megszállás alá került, a lengyel népet pedig megfosztották államiságától (1772-1918) a címer és a nemzeti színek illegalitásba kényszerültek, jelentőségük nem csökkent.

Mint a megszállók által mellőzött, sőt betiltott szimbólumok, a hazafias érzületek, a szabadság iránti vágy jelképévé váltak. Szentségként tekintettek rájuk, hittek erejükben. A függetlenségi harcok, megmozdulások alkalmával a lobogók előkerültek rejtekhelyeikről és kísérték hordozóikat. 1831-ben, a novemberi felkelés idején, a „fehér-pirost” a Szejm hivatalosan is nemzeti színnek nyilvánította, a felkelők fehér-piros kokárdákkal indultak csatába. A függetlenség visszanyerése után, 1919. augusztus 1-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti színekről szóló törvényt.

A Himnusz Története: A XVIII.-XIX. század fordulóján az ország függetlenségét kivívni vágyó lengyelek szemében Franciaország és Napóleon tűntek reális szövetségesnek. A lengyel politikai gondolkodásban mélyen gyökerezett az országot feldaraboló abszolutizmus elleni, a függetlenségért és demokráciáért folytatandó harc eszméje, amely aztán végigkísérte a lengyel nép szabadságmozgalmait. 1797. január 9-én, Napóleon döntése nyomán Jan Henryk Dąbrowski tábornok vezetésével Olaszországban megalakultak a Lengyel Légiók, amelyek zászlaja alá több ezer, országát elhagyni kényszerülő, de érte vérét ontani kész ember sereglett. 1797 júliusában a táborba érkezett a tábornok barátja, Józef Wybicki, jeles költő és színpadi szerző, akit a három év után először látott lengyel egyenruhák, lengyel vezényszavak és katonadalok olyannyira elbűvöltek és megindítottak, hogy egy éjszaka alatt egy népi mazurka dallamára megírta az Itáliai Lengyel Légiók Dalát, más néven a Dąbrowski-indulót, vagy Dąbrowski-mazurkát. Az egyszerű, szívhez szóló szavak és az ismert dallam hamar népszerű lett a katonák között, és gyorsan elterjedt a megszállt hazában is. Az 1831-es nemzeti felkelés leverése után a megszálló hatalmak betiltották, így a dal szájhagyomány utján terjedt lengyel földön és külhonban is. Felcsendült nemzeti felkelések, hazafias rendezvények, tüntetések alkalmával. Elkísérte a katonákat az első világháborúba, 1918 után nemzeti himnuszként élt a köztudatban, 1927-ben pedig a Szejm állami himnusszá nyilvánította, és törvényben rögzítette a különböző módosításokon átesett szöveg ma is érvényes változatát. A Lengyel Köztársaság hivatalosan 1927-ben elfogadott nemzeti himnusza a Dąbrowski-mazurka, amelynek szövegét Józef Wybicki írta 1797-ben az olaszországi Reggioban egy népszerű és közismert népi mazurka dallamára1: Jeszcze Polska nie zginęła, Kiedy my żyjemy, Co nam obca przemoc wzięła, Szablą odbierzemy.

Lengyelország nem veszett el, mindaddig, míg élünk, honnan önkény üldözött el, karddal visszatérünk.

Marsz, marsz Dąbrowski, Z ziemi włoskiej do Polski, Za Twoim przewodem Złączym się z narodem.

Jöjj, jöjj Dąbrowski, olasz földről te hozz ki, véled meg sem állnánk lengyel népünk vár ránk.

Przejdziem Wisłę, przejdziem Wartę, Będziem Polakami, Dał nam przykład Bonaparte, Jak zwyciężać mamy.

Visztulánk vár és a Warta, lengyelek leszünk mi, Bonaparte megmutatta, hogy lehet ma győzni.

Marsz, marsz Dąbrowski, (...)

Jöjj, jöjj Dąbrowski, (...)

Jak Czarniecki do Poznania Po szwedzkim zaborze, Dla Ojczyzny ratowania Wrócim się przez morze.

Mint Czarniecki vívta Poznant svéd seregtől hajdan, behajózta lovasságát megtudván, hogy baj van

Marsz, marsz Dąbrowski, (...)

Jöjj, jöjj Dąbrowski, (...)

Mówił ojciec do swej Basi, Cały zapłakany: "Słuchaj jeno, pono nasi Biją w tarabany."

Lengyel lányhoz szól az apja, arcán könny pereg le „mintha ők jönnének, hallga’, mintha dob peregne.”

Marsz, marsz Dąbrowski, (...)

Jöjj, jöjj Dąbrowski, (...) (Csordás Gábor fordítása)

1

Felhasznált irodalom: Encyklopedia Popularna PWN; Kuczyński Stefan, Lisowski, Witold [w] Polski Hymn Narodowy

Ételek A kirándulások és túrák közben megéhezik az ember. A legjobb ilyenkor felkeresni valamelyik helyi éttermet, túrák során a büfé is megfelel. Társadalmi kapcsolatok illetve helyi ünnepek során is gyakran asztalhoz ülünk. A lengyel hagyományoknak mélyek a gyökerei. A húsvéti malacsülté például legalább a XII. századig nyúlik vissza. A lengyelek névtelen íródeákja, Gallus Anonymus – Ferdeszájú Bolesław uralkodása idején (1107- 138) feljegyezte, hogy egy lakomán, ahol megismétlődött a kánaáni menyegző csodája, a vendégek számára malacsült készült, amihez csapra ütöttek egy hordó jól kiforrott sört, a hordó újra meg újra feltöltődött, 3. ábra Opolei Zagloba étterem cégére úgyhogy már a szomszédoktól kellett kupákat kölcsönkérni. S feltételezhető, hogy ugyanígy szaporodott a malacsült is, mert – mint Gallus megjegyezte – az Isten nem vonakodik, hogy a pogányok vendégszeretetét is megjutalmazza. Lehet, hogy azóta a csodálatos vacsora óta jött szokásba, hogy a sertéssültet különleges alkalmakkor három töltelékkel kínálja a háziasszony családnak és vendégeknek. Egy valamivel későbbi krónika bepillantást nyújt egy gazdag paraszt kamrájába. A leírás első helyen a búzadarát említi, utána a liszteket, melyekből Lengyelországban különösen sokféle kenyér készült, a borsót, a babot, a lenolajat, a szárított és pácolt gombát, a sózott és füstölt marha- és sertéshúst, vadakat, ószláv kolbászt, szalonnát, sajtot, vajat, mézet. Mint ahogy a lengyel konyhaművészet máig őrzi a hagyományokat, átvéve a legjobb ízeket a főúri, nemesi, paraszti konyhából s a szomszédos országokéból, amelyeknek népeivel a lengyeleket a történelem összesodorta. Így fér meg a búzadaraleves a Jagellók udvarában kedvelt litván levessel, a krakkói módra sütött kacsa a két töltelékkel készített pulykával, a gombasaláta a sonkával töltött báránnyal, a vajban párolt süllő a lengyel módra készített ponttyal, a lengyeles mártással tálalt kolbász a Napóleon-módra készített marhasülttel, a diós mazurka a túrótortával. És ami az illatokat illeti: egy XII. századi krónikában ez a leírás olvasható Krakkóról: Szép és nagy város sok házzal és lakossal, piacokkal, szőlőlugasokkal és gyümölcsösökkel. S hogy a szőlőlugasok terméséből bor is készült, arra bizonyíték több helységnek a borra utaló neve, mint például Winiary. A bor azonban a régi időkben csak a legelőkelőbbek asztalára került, s igazán ma sem különösebben népszerű. Annál inkább a sör, ami a legrégibb időktől nélkülözhetetlen, szinte a vizet pótolta a parasztcsalásoknál, ahol helyben főzték, s elmaradhatatlan volt – persze jobb minőségben – a főúri lakomákon s a királyi udvarban is. S hogy nemcsak a lengyelek kedvelték, arra bizonyságként VIII. Kelemen pápa történetét szokták felhozni, aki 1588-ban, mint a Szent Szék legátusa igen megkedvelte Lengyelországban a sört. És amikor már mint pápa Rómában súlyosan megbetegedett, lázálmában, kiszáradt torokkal a warkai sört – pivo di Warka – emlegette. Az ágyát körülvevő bíborosok, azt hívén, hogy a pápa egy szentet szólongat, kórusban ismételgették: "Pivo di Warka, ora pro nobis" – imádkozz érettünk. Legenda? Vagy a lengyel sör dicsérete?

A lengyel konyha A lengyel kulináris szokások nemcsak a lengyelek sajátos étkezési művészetéről adnak felvilágosítást. Idetartozik a viharos lengyel temperamentum, a közmondásos vendégszeretet, a nyitottság, az életöröm, a régi lengyel terített asztal szépsége, a hűség a tradíciókhoz s egyben azok megbecsülése, egyszóval mindaz, amit ez a szó jelent: lengyelség. Aligha van nép a világon, melynek hazáján annyi vihar söpört végig, szétszórva polgárait a világ minden tájára. És természetes, hogy amikor egy külföldön élő lengyel hazaérkezik, a vendéglő menükártyáján azokból az ételekből válogat, amiket valaha a lengyel konyha jellegzetes fogásaiként ismert meg, vagy amelyekről talán csak szüleitől hallott, s eljött az ideje, hogy megkóstolja.

A kirándulásaink során, barátaink és ismerőseink körében elsősorban a lengyel ízekből válogattunk, vagy kaptunk ízelítőt. Volt, amikor wódkával alapoztunk és sörrel folytattuk, elményítve a hagyományos lengyel-magyar barátságot. Ahhoz, hogy valaki Lengyelországba utazzon, korábban nehéz volt útikönyveket beszerezni. A Panoráma útikönyvek sorozatban megjelent, többszörös kiadású, 1980-ban kiadott Bács Gyula – Lengyelország és Adam Bajcar – Lengyelország (Varsóban, 1976-ban kiadott Turisztikai útikönyv) a régebbiek közé tartozik. Újabb kiadású Fábián Róbert Lengyelország című útikönyve (ÚTIKÖNYV.COM), továbbá a Kossuth Kiadó Nyitott Szemmel sorozatának Lengyelország kötete, illetve a Panemex-Grafo Kiadó Útitárs sorozatban megjelent Lengyelország című kötete, azonban mindegyik elfogult a maga nemében. Szerencsére a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet évek óta részletes és használható prospektusokat ad ki, melyek segítenek a program megtervezésében. A továbbiakban térképek szükségesek a tájékozódáshoz. Lengyelország 1:750.000-es autótérképe és a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet Lengyelország Turisztikai Térképe (1:1.650.000) mellett részéletes vajdasági térképek (Województwo Lubelskie 1:300.000 és Województwo Podkarpackie 1:250.000) álltak rendelkezésünkre.

KIRÁNDULÁSOK LENGYELORSZÁGBAN Az első túrám Lengyelországban Első lengyelországi látogatásomra baráti körben, még 1979-ben került sor, egy hónnappal II. János Pál pápa lengyelországi útját követően. Az útleírás akurátusan bekerült egy keményfedelű füzetbe, a mely a későbbi európai kirándulások dokumentumaként a mai napig megvan. Repülő és vasúti jegy, belépők és képeslapok tanúskodnak róla.

Első benyomásom Varsóról: széles utcáival, zöld parkjaival, modern épületeivel világváros benyomását kelti, de közlekedési eszközei, az autóbuszok (az Ikarusok kivételével), és villamosai nehezen tudják kielégíteni a városi forgalmat…

Repülővel közel 750 km-t, vonattal további 1570 km-t tettünk meg. Diákként, hátizsákkal utaztunk, ahogy abban az időben is népszerű volt.

Varsó, Lengyelország fővárosa a Mazóviaialföldön, a Visztula két partján fekszik. Tudományos-kulturális-politikai központ. Lengyelország legnagyobb ipari központja. A balparti Varsó 1945. január 17-én szabadult fel, néptelen, rommal és hamuval borított terület volt, épületeinek 85 %-a megsemmisült. A romokból új város nőtt ki. A háborút követően Varsó műemléki negyedét teljesen újjáépítették, és új lakótelepek létesültek.

Nézzük, mint teltek napjaink:

Első nap: augusztus 1. Utazás Varsóba Reggel, 5 óra 50 perckor megérkeztünk a Budapest Ferihegyi Repülőtérre. Itt találkoztunk. Rajtam kívül Györffy László, Rubner Károly („Karesz) és Selmeczy Tamás volt a csapat tagja. A csomagok feladása után átestünk a kötelező útlevél- és vámvizsgálaton. A repülőtér várótermében újabb 30 percet vártunk. Hat óra ötvenkor szólítottak az autóbuszhoz, amely egy TU 154-es géphez vitt. Beszállás után, 7 óra 15-kor feldübörögtek a motorok, és 7 óra 18-kor startoltunk. Hamarosan felhangzott a hangosbemondóból: „Szeretettel köszöntjük Önöket a MALÉV 840-es varsói járatán. Repülési magasságunk 12000 m, sebességünk 900 km/h.” Csodálatos kilátásunk nyílt a gomoly- és bárányfelhőkre. Az egyórás utunk hamarosan elrepült a szó szoros értelmében. Helyi idő szerint 9 óra 15-kor landoltunk Varsó repülőterén. Mellettünk LOT gépek álltak. Mögöttünk az AEROFLOT gépe szállt le. Itt hosszú ideig tartott az útlevél és vámvizsgálat. Kézhez vettük hátizsákjainkat. A repülőtérről busszal elértük a kempinget. Délután kimentünk a pályaudvarra, ahol megvettük a harmadikára Działdowoig a helyjegyeket, és megírtuk Varsóból a képeslapjainkat. Ezután továbbsétálva megnéztük a Szovjetunió által 1952-55 között épített Kultúra és Tudomány Palotáját. Átsétáltunk a Marszalkowska sugárút túloldalára, és benéztünk a Varsói Centrumba. Itt vettem egy gumimatracot. Visszafelé esni kezdett az eső. Mire visszaértünk a táborba, szerencsére elállt. A sátorban elhelyezkedtünk, a gumimatracot felfújtam és megvacsoráztunk. A kempingben sok külföldi turistával, magyarokkal, németekkel, lengyelekkel, franciákkal és románokkal találkoztunk.

Második nap: barangolás

augusztus

2.

Varsói

Reggel fél hétkor keltünk fel. Kilenc óráig szokásos reggeli teendőnket végeztük, majd elindultunk városnéző utunkra. Az Óváros felé a Krakowskie Przedmieście útvonalon jutottunk be. Az első nevezetesebb műemlék a klassziscista stílusú Staszic-palota volt (1821), a Lengyel Tudományos Akadémia néhány intézetének székhelye előtt Kopernikusz 1830-ban készült szobra áll. Az út bővelkedik a nevezetességekben. A túloldalon a barokk Szent Kereszt-templomban (1682-96) található a Chopin szívét tartalmazó urna. A varsói felkelés alatt a templom elkeseredett harcok színhelye volt. Távolabb a Varsói Tudományegyetem (XVIII. sz-i Tyszkiewicz-palota, XVII. sz-i Kazimierz-palota) amely 1818-ban alakult, de 1915-ben lett véglegesen lengyel egyetem. Vele szemben áll a Képzőművészeti Főiskola (volt Czapski-palota), ahol 1830-ig Chopin lakott. Tovább a Mária Látogatása Rend-temploma és a Minisztertanács épületei állnak. A Krakowskie Przedmieście torkolatában álló XV. sz-i eredetű Szent Anna-templom kezdi meg a királyi traktust. Innen már látható a Vártér (Plac Zamkowy), ahol III Waza Zsigmond 1644-ben készült szobra áll. Az 1949-ben forgalombahelyezett W-Z útvonal alagútja feletti teraszról a Mariensztat városnegyedre és a Visztulára nyílik kilátás. A tér keleti oldalán áll a XV-XVIII. sz-i építésű Királyi vár. A szenátus, a szejm és a legfőbb királyi hivatalok székhelye volt, a II. Köztársaság idején

pedig az államelnök székhelye volt itt. Mellette áll a Pod Blacha (Bádogtetős) Palota. Józef Poniatowski herceg volt rezidenciája. A téren láttunk először lengyel apácákat. Stare Miasto (Óváros) műemlékjellegű (XVIIXVIII. sz-i) épületekből áll. A második világháború idején 90 %-ban megsemmisült. A XIV-XV. században épült Szent János Székesegyházat néztük meg itt. Itt találjuk az utolsó mazóviai fejedelmek sírkövét a XVI. sz. első feléből, a kriptában varsói hercegek, érsekek, Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas írónak és Gabriel Narutowicznak, Lengyelország első elnökének sírja. A katedrális mögött van a Kanonie-köz. Ezen az utcán értünk ki az Óvárosi piactérre (Rynek Starego Miasta), ez a régi Varsó legszebb tere.

A Łazienki-palotát, Stanisław August király volt nyári rezidenciáját a volt Lubomirski-fürdőből építették ki a XVIII. században. A palota belseje jelenleg a Nemzeti Múzeum egy részlegének ad helyet. A palota tőszomszédságában helyezkedik el az 1790-ben épült szabadtéri szigeti színház. A parknak az Ujazdowskie-fasorhoz közeli déli szélén áll Frydryk Chopin 1926-ban emelt emlékműve. A németek felrobantották, 1958-ban állították helyre. Lábánál emlékhangversenyeket rendeznek. A parkból kisétáltunk, jobbra fordultunk és az Armii Ludowej főút feletti hídon elmerengtünk arról, hogy Varsónak milyen széles főúthálózata van. Az itt közlekedő busszal közelítettük meg a kempinget. A kempingben megvacsoráztunk, majd lengyel srácokkal beszélgettünk. Később megismerkedtünk egy turistacsoporttal, amelyben főleg magyar fiatalok voltak, de megismerkedtünk arab diákokkal, lengyel sráccal, lengyel pappal. Mire lefeküdtünk, már éjfél is lehetett.

Harmadik nap: augusztus 3. Malbork

4. ábra Az újjáépített Varsói piactér A téren vérbeli zene szól, népviseletbe öltözött asszonyok árulták termékeiket, és az ember kiülhetett pihenni. Az épületek lábazatait kiállított képek takarták. A téren reneszánsz és barokk épületek állnak. A Kołłątaj oldalon a 21. sz. alatt kávéház üzemelt. A 27. szám alatt található a már több mint háromszáz éves Fukier borozó. A téren áll még a Varsó Történeti Múzeum is. A Ganaj-hegy a középkori város szeméttelepéből épült föl. Szép kilátás nyílik innen a Visztulára. A Barbakán a XVI. század közepén épült, 1952-54ben rekonstruálták. A falakról kilátás nyílik a pálos rendi XVIII. századi és a domonkos rendi XVII. századi templomra. A Barbakánról lesétáltunk a Visztula partjára, és végigmentünk a sétányon. A közös közúti-vasúti közlekedési híd mögött megebédeltünk, és visszasétáltunk az áruházhoz. Itt elhatároztuk, hogy még elmegyünk a Łazienki parkba. A Łazienki park a főváros legszebb parkja. Egész sor barokk és klasszicista építészeti emlék található itt. A parkot a XVIII. században Stanisław August Poniatowski király kezdeményezésére létesítették. A botanikus kertben tudtuk meg, hogy a park bejárata az Ujazdowskie fasor felől nyílik.

Reggel, magyar idő szerint három óra harminc perckor keltünk fel. Kettő órába telt, amíg összeszedtük a csomagjainkat és sátrainkat, majd fél hatkor elhagytuk szálláshelyünket. A Varsó Central pályaudvaron (amely a modern építészet egyik remeke) szálltunk fel a vonatra. Fél hétkor elindult vonatunk Działdowo felé. A vonaton lengyel lánnyal „beszélgettünk”, aki később a vonaton továbbutazva integetett felénk. Działdowoban jegyet váltottunk, és innen kisvonattal a lengyel alföldön át elindultunk következő állomáshelyünkre, Malborkba. Az úton fekete-fehér színű, tarka teheneket láttunk, viszont hatalmas, összefüggő, egységesen művelt szántóföldeket nem. Tizenkettő tízkor érkeztünk meg Malborkba. Itt kenyeret vásároltunk, majd elszállásoltuk magunkat a kempingbe, és megebédeltünk. Délután megnéztük a várat.

5. ábra A malborki vár kápolnája

A malborki Keresztes vár (a középkori Európa egyik leghatalmasabb vára) a Nogat – a Visztula jobb oldali mellékfolyója partján található. A XIIIXV. sz-i védelmi célokat szolgáló gótikus épületek hatalmas együttest alkotnak. A keresztes lovagrend hatalmának csúcspontján a vár volt a nagymesterek székhelye (1308-1457), miután pedig 1457-ben a lengyelek elfoglalták, a sztaroszták székhelye volt. A lengyel királyok is gyakran tartózkodtak a várban. A XIX. században és a XX. század elején, valamint 1945. évi pusztítások után a vár több részletét rekonstruálták. Jelenleg múzeum, középkori szobrászati, fegyver (XV-XVII. sz.), borostyán és régi pénz, illetve éremgyűjteménnyel. Az elővárból, ahol a fegyvertár és a Szent Lőrinctemplom (XVI. sz.) áll, átjutunk a középső várba, ehhez épült hozzá a nagymester palotája (1383-99), a későbbi lengyel királyi rezidencia. A legrégibb épület a felső vár (1276-80), a körfolyosókkal határolt belső várudvarral. A vár szomszédságában, a Nogat partján terül el Malbork háború után újjáépült óvárosi negyede. A kempingben a WC „kapaszkodós”, erősen klórozva. Malborkban gyönyörű lengyel lányokat láttunk, de a reménytelen helyzetben feladtuk a további „küzdelmet”. A táborban egybevegyült a madárcsicsergés, a turisták csevegése és a távolból idehallatszott a vasúti híd dübörgése a vonatok alatt, s miközben összevegyült, egy különleges érzést, honvágyat ébresztett.

Negyedik nap: augusztus 4. Irány a tengerpart Reggel korán fölkeltünk, a szokásos reggeli teendőink elvégzése után a vasútállomásra indultunk. Útközben egy üzlet előtt megreggeliztünk, majd a vasútállomáson vártunk. Kis vicinális vonattal, nagy tömegben nyomorogva Malborkból Tczewig döcögtünk. Itt értesültünk arról, hogy a gdański gyors felsővezeték meghibásodás miatt nagyon sokat késik. A peronon tűző melegben nagyon hosszú ideig várakoztunk. Egymástól külön is váltunk egy rövid ideig, ami nagy bonyodalmat okozott, de végül is felszálltunk egy mentesítő gyorsvonatra, és dél körül meg is érkeztünk Sopotba.

tengerparton voltunk. Ez az itt töltött három nap számomra gyorsan, és emlékezetemben igen hiányosan telt el…. A tengerparton megismerkedtünk három lengyel lánnyal, akikkel a parton sétálni kezdtünk. Nagyon sok minden szóba került, ami orosz nyelvtudásunk keretébe belefért. Beszéltünk magunkról, lengyel együttesekről és más egyebekről. Még aznap délután villamossal bekísértük őket Gdańskba. Itt, a villamosmegállóban beszélgettünk még, majd megbeszéltük, hogy másnap a sopoti mólónál találkozunk velük. Villamosra ültünk, és visszamentünk Sopotba. Aznap már nem sokat végeztünk, majd lefeküdtünk.

Ötödik nap: augusztus lengyel lányoknak

5.

Udvarlás

Reggel buzgón, lelkesülten keltünk fel. A reggeli teendőinkkel azonban elkéstünk. Karesz és unokatestvére a szokásosnál tovább borotválkoztak, és már késve indultunk útnak. A tengerparton végigrohanva, fél tizenegyre érkeztünk a mólóhoz. A bejáratnál azonban már nem találkoztunk a lányokkal. Tamással elhatároztuk, hogy ha törik, ha szakad, megkeressük őket. Kirohantunk a móló végére, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a végtelen kék tengerre. A mólón és a színház parkjánál nem találtuk őket. Tamással elhatároztuk, hogy a villamosmegállónál várjuk meg őket, így egy hatalmas rohamot vágtunk le. Útközben még egy felhőszakadás is elért minket. Karcsiékkal sem találkoztunk már reggel óta, elkerültek minket. A villamosmegállóban sem találkoztunk a lányokkal, így Tamással elhatároztuk, hogy Gdańskban megkeressük őket. A gdański villamosmegállóban, ahol előző nap elváltunk tőlük, leszálltunk és elindultunk a tábor megkeresésére. Oroszul kérdeztük az embereket, de ők sem tudták a tábor helyét. Elküldtek minket a munkásszállóra, de ott nem voltak építőtáborosok. Visszamentünk a villamosmegállóba, és újból kezdtük a keresést. Már elvből sem adtuk fel a kutatást. Gdańskban öt órán keresztül bújtuk a várost, mire elhatároztuk, arra megyünk, amerről a fiatalok jönnek. Így akadtunk rá az építőtáborra.

Itt újabb bonyodalom várt minket, a tábor igen messze esett attól a ponttól, ahol mi leszálltunk, így a tengerparton végiggyalogoltunk és jó egy kilométer után rá is akadtunk a táborra. Újabb akadály, a kemping zsúfoltan állott. Nem is engedtek be, így kénytelenek voltunk sátrunkat a több sátorból álló vadkempingben felállítani.

Itt a portán fiatal építőtáborosok teljesítettek szolgálatot, és az útlevél beadása után beléphettünk a tábor területére. Itt mintegy tíz-tizenöt sátor állt, így igaz nehéz helyzetbe kerültünk. A táborvezető készséges segítségével és biztatásával megértettük magunkat. A táborvezető utasítására a studióból kétszer hangzott fel a felhívás:

Ebéd után szétnéztünk a tengerparton, és megcsodáltuk a tenger határtalan kék tükrét. Délután jóformán a vadkempingben és a

„Wandát és Urszulát magyar barátai várják a bejáratnál.”

Második felhívásra barna lány jelentkezett, hogy ismeri őket, és hogy két óra múlva fognak visszajönni. Kifelé menet azonban a bejáratnál találkoztunk velük. Megvártuk őket, majd sétáltunk a városban. Minden orosz tudásunkat összeszedve, megértettük egymást.

Długi Targ – Hosszú vásártér) mentén helyezkedik el. A Felső-kapu (Brama Wyżynna, 1586-88) Lengyelország, a porosz királyság és Gdańsk címerével nyitja meg nyugatról a „Királyi útvonalat”. A Börtöntorony a középkori védműrendszer megmaradt része.

A kislányt Wanda Jakubiaknak hívták, TrzebiniaSierszából érkezett. Bányászati technikumba járt. (Elválásunk után 1984-ig leveleztünk egymással előbb orosz, majd lengyel nyelven. Levelezésünk fennmaradt, tanúskodva a korabeli Lengyelország társadalmi és politikai problémáiról, a diákszerelemről és a mély barátságról. Wanda később testvérével járt Magyarországon is. Egy életre meghatározta a lengyelekhez fűződő kapcsolatomat.)

Az Óvárosi Városháza (XIV-XV. sz.) gótikus épülete 82 méter magas tornyával uralja a környéket. Az 1959-60-ból származó toronysisak csúcsán Zsigmond Ágost lengyel király aranyozott szobra áll. Ide nem tudtunk felmenni, zárva volt.

Már sötét és nagyon késő volt, mire a kempingbe visszatértünk. Karcsiék jól összeszidtak minket, pedig az egész kalamajka miattuk történt.

Hatodik nap: augusztus 6. Gdański séta Másnap felkeltünk, délelőtt eltöltöttük az időt, majd délután bementünk Gdańskba. Gdańsk a X. században a pomerán fejedelemség városa, fontos tengeri kikötő volt. 1308-ban árulás következtében elfoglalták a keresztesek, a város csak 1454-ben került vissza Lengyelországhoz. A XVI-XVII. sz.-ban Gdańsk az egyik legnagyobb európai kikötő. 1793-ban, Lengyelország második felosztása után Gdańsk porosz fennhatóság alá került. 1919-1939 között Gdańsk és környéke a lengyel vámterületekhez tartozó ún. Szabad Város volt. 1939. szeptember 1-jén itt, a Westerplatte-nél kezdődött meg a második világháború. 1945. évi harcok során 90 %-a elpusztult. Ezt követően a belvárosi negyedet teljes egészében restaurálták. A szocializmus idején jelentős hajóépítő iparral rendelkezett. 1970-ben kezdődött meg a hatalmas Északi kikötő, két évvel később pedig egy kőolajfinomító építése.

A Długi Targ a régi Gdańsk leglenyűgözőbb tere. Valaha itt fogadták a lengyel királyokat. Az itt található összes házat az 1945. évi pusztítás után állították helyre. Artus udvar gótikus (1476-81) épület, tanácsterme a gdański patríciusok gyűlésének helye volt. Előtte áll a XVII. századi Neptun-kút. A Városháza mögött áll az ún. Mária-templom (1342-1502), Lengyelország legnagyobb és Európa egyik leghatalmasabb háromhajós gótikus temploma. Az 1945. évi pusztulás után, 1977-ben építették újjá. A Długi Targot a Zöld-kapu (1564-68) manierista épülete zárja le. A Motława mentén terül el a hajdani Gdański kikötő, amely a XIX. sz-ig möködött, most személyhajózás céljaira használják. A partmenti Długie Pobrzeże rakparton fennmaradt néhány XV. sz-i gótikus városkapu. A Stare Miasto (Óváros) bár csak 1375-ben nyerte el a városjogot, Gdańsk legősibb része, régi szláv település, amit a keresztesek 1308-ban feldúltak. Létezéséről tanúskodtak a Szt. Katalin-templom közelében folytatott ásatások. Ennek a városrésznek a parti oldalán áll a volt Lengyel Posta, ahol 1939. szeptember 1-jén a postaalkalmazottak 51 főnyi csoportja tizenegy órán keresztül ellenállt az SS rendőrségi és katonai alakulatai támadásának. A posta 39 életben maradt védőjét a németek agyonlőtték. A városnézéssel igen hamar végeztünk, és fölsétáltunk az építőtáborba. Ott szívesen fogadtak minket, és hosszú ideig beszélgettünk, sőt még táncoltunk is. Búcsúzáskor megkaptuk a tábor címét és címüket. OGÓŁNOPOLSKIE ZGRUPOWANIE WAKACYJNYCH OHP ul. Zielonogórska, Gdańsk 80-813 Biskupia Górka Megtudtuk, hogy másnap Sopotban fognak dolgozni. Elhatároztuk, hogy megkeressük őket. Este sötétben érkeztünk vissza táborhelyünkre.

6. ábra Gdański utcarészlet Gdańskban az Óvárost néztük meg. Az 1343-ban alapított Główne Miastoban találhatók a legcsodálatosabb műemlékek. Többségük az ún. Királyi útvonalat (ul. Długa – Hosszú utca és a

Hetedik nap: augusztus 7. Búcsú a lányoktól Reggel, tengerparti tartózkodásunk utolsó napján, szokásunk szerinti reggeli teendők után két részre oszoltunk.

Karcsiék Gdyniába mentek, Tamás és én pedig úgy gondoltuk, illő lenne elbúcsúzni a lányoktól. Sopotban, dél körül akadtunk rájuk, már az egész területet bejárva táborhelyük körül. Még egy-két utolsó szó, s máris el kellett válnunk tőlük. Estig a holmijaink összeszedésével foglalatoskodtunk, majd kisétáltunk az állomásra. Vonatunk késő este indult a sopoti állomásról Poznańba, így egy éjszakai út állt előttünk. Megváltottuk a helyjegyeinket, s kisebb-nagyobb bonyodalmak után helyünkön érezhettük magunkat… A vonaton megszerkesztettem első lengyel nyelvű üdvözlőlap szövegemet. Hajnali fél kettő-kettő óra körül érkezett meg vonatunk az állomásra.

Nyolcadik nap: augusztus 8. Poznań-i barangolás Poznań vajdasági székhely, a Wielkopolska gazdasági, kulturális és idegenforgalmi központja, a Warta folyó partján fekszik, festői tavak és lankás dombok között. 1925 óta rendezik az éves nemzetközi vásárokat. 968-ban itt alapították meg Lengyelország első püspökségét. A XIII. sz.-ban több ízben is az ország fővárosa volt. A XV-XVI. sz.-ban Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központja. Az 1815. évi kongresszus után porosz uralom alá került. 1918ban, a wielkopolskai felkelés eredményeképpen szabadult fel. A hitleri betörés után Poznańt egész Wielkopolskával együtt a III. Birodalomhoz csatolták. 1945 februárjában a belvárosi műemléknegyed 80 %-ában elpusztult. A háború után Poznań gyors ütemben újjáépült, majd jelentős fejlődésnek indult. Kiépült az ipar, különösen a gépipar. Az éjszakát az állomáson töltöttük. Hajnalban, amikor megindult az élet, a poznańi kempinget akartuk megkertesni, de az túl messze volt a városközponttól, ezért taxival visszajöttünk az állomáshoz, és úgy döntöttünk, hogy még aznap ovábbindulunk, de előbb a várost megnézzük. Csomagjainkat így az állomási csomagmegőrzőnél hagytuk, és elindultunk városnéző utunkra.

Városnéző sétánkat a Wolności téren kezdtük, melynek északi oldalán áll a Raczyński könyvtár klasszicista stílusú épülete (1829). 1945 után részben rekonstruálták. A tér keleti oldalán van az 1838-42 között épült „Bazár” Szálló. A porosz megszállás idején itt összpontosult a lengyel gazdasági, politikai és társadalmi élet. A műemléktömb része a Nemzeti Múzeum, a XVIII. sz-ban épített, 1963-ban részben rekonstruált fejedelmi Várkastély, amely jelenleg Iparművészeti Múzeum; az 1665-1723 között épített Ferencesteplom és a Sarok-bástya mind a Przemysław-domb műemlékegyüttesének része. Stary Rynek (Régi piactér) műemlék épülete a Városháza, Lengyelország egyik legszebb reneszánsz épülete. Eredetileg gótikus (XIII-XIV.), reneszánsz stílusban 1550-60 között építették át, majd a háborús pusztítások után részben rekonstruálták. Az óra fölött déli tizenkét órakor megjelenik a várost jelképező két népszerű kecske. A Városháza előtt áll a XVI. sz-i pellengér másolata és a barokk Prozerpyna szökőkút. Mögötte az őrházak és az 1945 után rekonstruált XV-XVI. sz-i árkádos üzletházak sora. A tér bővelkedik barokk és klasszicista stílusú épületekben. Ostrów Tumski – Poznań legősibb negyede – a Warta jobb partján nagy történelmi jelentőségű műemléki együttes. A X. sz. közepén itt a hajdani szigeten épült fel a vár I. Mieszko fejedelem palotájával és Lengyelország első székesegyházával. Miután a XIII. sz.-ban a fejedelmi székhelyet áthelyezték a Warta bal partjára, Ostrów Tumski az egyházi hatalom és a kulturális élet központja maradt. A Székesegyház eredetileg preromán bazilika volt (968 után építették), később román a XI. sz.-ban, majd gótikus templom, a hitleri megszállás és az 1945-ben folytatott harcok idején romba dőlt. A háború után a XV. sz. eleji gótikus formában építették újjá. A gótikus főhajót barokk kápolnák füzére veszi körül. A katedrálisban számos műalkotás, többek között szép reneszánsz és barokk síremlékek, reneszánsz freskók maradványai láthatók, gótikus szárnyas főoltár (1512) található. Az Arany-kápolnában, amit 1835-41 között romantikus bizánci stílusban építettek át, I. Mieszkónak (922-992) és Vitéz Bolesławnak (9671025), a lengyel állam megalapítóinak mauzóleuma található. Az altemplomban megtekinthetők a székesegyház régészek által feltárt, preromán és román maradványai: keresztelőkápolna, falrészletek, valamint I. Mieszko és Vitéz Bolesław feltételezett sírjai. Eredeti formájában maradt fenn a késő gótikus Szűz Mária-templom (1442-48), mellette a későgót Psalterium (1512). Az 1518-ban alapított volt Lubrański Akadémia ma Egyházmegyei Múzeum.

7. ábra Poznani Rynek

A Czerwonej Armii (Vörös Hadsereg) út modern üzletházai között értünk vissza a pályaudvarra, és innen még aznap Wrosławba utaztunk.

Kilencedik nap: augusztus 9. Ismerkedés Wrocław-val Wrocław Alsó-Szilézia legnagyobb városa, vajdasági székhely. A város termékeny síkságon, az Odera és számos ága, illetve mellékfolyója partján fekszik. Évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági központ, fontos közlekedési csomópont. A IX. sz.-ban a sziléziai ősszláv törzs fontos erődítménye állt itt. 1000-ben Vitéz Bolesław püspökséget alapított itt. 1109-ben a város előtt (Psie Pole) V. Henrik német császár vereséget szenved. 1241-ben lerombolják a tatárok. A XIV. században Wrocław Szilézia egy részével együtt cseh fennhatóság alá került. 1475-ben itt jelenik meg az első lengyel nyelvű nyomtatvány. 1526-tól a Habsburg-birodalom része. 1741-ben Wrocławot Poroszország foglalja el. 1945-ben a hitleristák a várost erődítménnyé változtatták. A három hónapig tartó utcai harcokban az épületek 70 %-a teljesen elpusztult. Újjáépítése után Wrosław Alsó-Szilézia gazdasági és kulturális központja. Wrocławban az éjszakát az Olimpiai Stadion mellett létesült kempingben töltöttük. Reggel városnéző utunkat a Wrocław főpályaudvartól kezdtük. A belvárosi műemlékrészt a Kościuszko térről közelítettük meg. A świdnicka utca a belváros fő kereskedelmi ütőere. Itt található a gótikus Szent Dorottya, Stanisław és Wacław-templom, magas tetőzettel és hatalmas támpillérekkel. Az utóbbit 1351-ben IV. Károly német császár alapította Nagy Kázmér lengyel királlyal való találkozása alkalmából. A késő gótikus Oltáriszentség-templomot a johannita szerzetesek alapították a XIV-XV. sz.ban. A közelében áll a Partizán-domb a XVI-XIX. sz.-ban a várárok mentén húzódó erődítményrendszer bástyája, oszlopsor (XIX. sz.) díszíti. Az Óváros központja a Rynek. Főként csúcsíves épületeket találunk itt, gótikus bordázattal (XIVXV. sz.), oromzatuk általában barokk stílusú (XVII-XVIII. sz.). Az 1945-ben nagyrészt lerombolt épületeket a háború után újjáépítették. A Városháza a XIII. sz.-ban gótikus stílusban épült. A Szent Erzsébet-templom (XIV. sz.) gótikus, magasra törő belsejében sok értékes műalkotás, barokk orgona található. A templom tornya 96 m magas. A Mária Magdolna-templom hatalmas, masszív, gótikus temploma XIII-XIV. századi, a háború alatt szinte teljes leégett, ideiglenesen helyreállították. Déli falában látható Lengyelország legszebb román portálja (XII. sz.), amelyet 1546ban szállítottak ide a hajdani Ołbini apátságból.

8. ábra Wrocławi Városháza A balpart nevezetességei még az Egyetem a volt jezsuita Akadémia csodálatos késő barokk (172842) épületében kapott helyet; az Ossoliński Nemzeti Intézet nagyságában Lengyelország harmadik legnagyobb könyvára; Jámbor Henrik Piast-házi fejedelem által alapított, a háborús pusztítások után újjáépített gótikus (XIII-XIV. sz.) Szent Vincetemplom a hozzáépített hajdani premontrei kolostor épületével. Az Odera egyik szigetén, a Wyspa Piastowán áll a Homoki Szűz Mária-templom, óriási gótikus csarnok, mely 1331-75 között épült, a XII. sz. közepéről származó román bazilika helyén. Ostrów Tumski csendes, megkapó szépségű kis városrész az Odera jobb partján – Wrocław legrégibb negyede. Itt, a hajdani szigeten a X. sz.ban hatalmas szláv település volt, fejedelmi várral, később pedig itt építették fel a város első templomait, többek között a Székesegyházat és a Szent Kereszt-templomot, amelyek Lengyelország legértékesebb gótikus egyházi műemlékei közé sorolhatók. IV. Henrik sziléziai fejedelem alapította a XIIIXIV. sz.-ban a csodálatos, kétszintes gótikus Szent Kereszt-templomot. Csúcsíves tornya 69 m magas, beljesében gótikus szárnyasoltárok, középkori képek és szobrok gyűjteménye található. A templom előtt áll Nepomuki Szent János barokk szobra. Nem messze innen a hajdani fejedelmi vár falához símulva két kis templomot találunk: a XV. sz.-ból való Szent Péter-Pál templomot, és a XIII. sz.-ban épített Szent Márton-templomot. Az Odera partján 1968-ban leplezték le XXIII. János pápa szobrát. A Székesegyház monumentális gótikus épületét a XII. sz-i román szentély helyén emelték a XIIIXIV. sz.-ban. A németek a háború alatt lőszerraktárnak használták, s amikor 1945-ben felrobbant, a katedrális leégett, de 1946-51 között újjáépítették. A katedrális mellett áll a kicsi, késő román (XIII. sz.) Szent Egyed-templom. A feltevések szerint Wrocław legrégibb fennmaradt temploma, kiugró portállal. Itt található a késő gótikus (1519-29) kapitula is reneszánsz

portáljával. Mellette áll a Főegyházmegyei Múzeum. Itt található a „Henrik Kódex”, melyben az első, 1270-ből származó lengyel nyelvű mondat található. A Kościoszko és a PKWN tér körül a háború utáni első lakótelepek egyike emelkedik. A város nyugati részében összpontosulnak Wrocław nagy ipari üzemei és az utóbbi időben emelt nagy kiterjedésű lakótelepek.

tesz) felirattal, távolabb a 4., 5., 6., és 7. barakkban a hitleristák rémtetteinek megrázó dokumentumai, többek között a foglyok személyes használati tárgyai, levágott haj, fényképeik láthatók. Az utolsó épület az ún. „halálbarakk” (11. sz.) udvarán a kivégzések színhelye található, a barakkban kínzóeszközökkel.

A Szczytnicki Park hatalmas területet foglal el (170 ha). Sok öreg fa, gazdag növényzet, a festői japánkert található és Kędzierzynből származó kis falusi fatemplom áll itt. A park mellett sporttelepek, többek között a 60 ezer férőhelyes Olimpiai Stadion, uszoda, amely mellett kempingünk áll.

Tizedik nap: augusztus 10. Auschwitz (Oświęcim) koncentrációs tábor megtekintése Reggel korán keltünk. Vonattal Katowicéig utaztunk, ahol átszálltunk egy Auschwitzba (Oświęcim) induló vonatra. Katowice vajdasági székhely és a Felső-Sziléziai Ipari Körzet legnagyobb városa, amely az utóbbi években modern világvárosi jelleget öltött. A város sok központi ipari és kereskedelmi szerv székhelye, a nehézipar centruma, valamint kedvezően fejlődő kulturális-tudomány központ. A Sziléziai Tudományegyemet 1968-ban nyitották meg. Katowice 1864-ben kapott városi rangot. 1922-ben csatolták vissza Lengyelországhoz. A két világháború között itt volt az autonóm Sziléziai Országgyűlés székhelye. 1939 szeptemberében heves ellenállás bontakozott ki a németek ellen. A háború után a város jelentősen kiépült. Főbb nevezetességei: a Sziléziai Felkelők Emlékműve, a Sportcsarnok. Az itt felépült „Superjednostka” Lengyelország legnagyobb lakóépülete, háromezer személyes. Auschwitz (Oświęcim) város a Sola partján fekszik, nem messze attól a helytől, ahol a folyó a Visztulába ömlik. A középkorban független fejedelemség fővárosa volt. A háború után jelentősen kiépítették. Lengyelország egyik legfontosabb vegyipari központja. 1940-45 között itt állt a Himmler parancsára épített legnagyobb koncentrációs tábor, a Konzentrationslager Auschwitz. A táborban a nácik 29 országból, 4 millió embert, főként lengyeleket gyilkoltak meg. A volt tábor három fő táborra oszlott: Auschwitz (Oświęcim), Birkenau (Brzezinka) és az AU III. koncentráiós tábor Monowicében. A volt auschwitzi és birkenaui koncentrációs táborok helyén Állami Múzeum található. Az 1940-ben alapított auschwiti koncentrációs tábor bejáratánál krematórium és kapu az „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá

9. ábra Az Auschwitzi láger bejárata A vasútállomástól két kilométerre a volt birkenaui (brzezinkai) koncentrációs tábor 170 hektárnyi területén (autóval körbejárható kb. 5 km). Ez a tábor később létesült. A legnagyobb méretű tömeggyilkosságok itt történtek. Ide érkeztek be a foglyokkal megrakott vagonok. A rámpa jobb oldalán fennmaradtak a férfi tábor fabarakkjai, baloldalt pedig a női foglyok kőbarakkjai. A közelben a németek által felrobbantott krematóriumok, vetkőzőhelyiségek, gázkamrák romjai vannak, és a több ország kormányának és társadalmának adományaiból emelt Népek Vértanúsága Emlékmű. Alapjaiba beépítettek egy urnát a tábor áldozatainak hamvaival. A város régi negyedében a Sola folyó hídja mellett emelkedik az oświęcimi fejedelmek eredetileg gótikus (XIII. sz.), többször átépített vára. Keletebbre, a háború után épült új városrész terül el, az ország legnagyobb, s Európában az egyik legjelentősebb vegyikombinátjával. Az Oświęcim Vegyiművek a németek által, a hitleri megszállás alatt a közeli tábor foglyainak kezemunkájával épített IG Farben gyár romjaira épült. 1949-től kezdve foloyamatosan felfejlődött. Oświęcimben adóztunk a mártírok emlékének, majd megnéztünk egy lengyel nyelvű filmet, amelyet a Vörös Hadsereg katonái készítettek a tábor felszabadításakor. Oświęcimből Krakkóba utaztunk.

Tizenegyedik nap: augusztus 11. Krakkó, az ősi lengyel főváros Előző nap este érkeztünk meg Krakkó külvárosába, ahol leszálltunk. Családi házak között, nagy nehezen rábukkantunk a műútra, amely a városközpontba vezetett. Ezen azután továbbhaladva, hamarosan egy villamos végállomás

közelében ráakadtunk a kempingre. Itt már a szálloda zsúfolásig telt, de a külső kempingrészen még számos hely volt. Itt ütöttük fel utolsó sátorhelyünket. Krakkó, Lengyelország egykori fővárosa vajdasági székhely. Tekintettel gazdag történelmi múltjára, kulturális hagyományaira, az évszázadok alatt itt felhalmozódott és a legutóbbi háború pusztításaiból szerencsésen megmenekült értékes műalkotásaira, az ország városai között kiváltságos helyet foglal el. A Visztula völgyében fekszik, északról a Małopolski-dombvidék, délről a Beszkidek nyúlványai övezik. Dinamikusan fejlődő város. Krakkót a legenda szerint Krak herceg alapította. Első, történelmileg hiteles említése 965-ben történt. Jelentős kereskedelmi és politikai központ ekkor. 1000-től püspöki székhely. 1241-ben tatárjárás dúlja. 1257-ben nyert városi jogot. A XIV-XVIII. sz. között a lengyel királyok koronázó városa. A XIV. sz.-ban Nagy Kázmér uralkodása alatt gótikus műemlékek sora épült itt. 1364-ben megalapították Lengyelország első egyetemét. Kopernikusz is itt tanult. A XV. sz.-ban készíti Wit Stwosz a Máriatemplom főoltárát. A XVI. sz. Lengyelország „aranykora”, Krakkó jelentős európai főváros. A királyi palota, a Wawel” pompás reneszánsz rezidenciává alakul. A XVI. sz. végéig az ország fővárosa. A XVI-XVII. sz. fordulóján III. Waza Zsigmond székhelyét Varsóba helyezte át. A XVII. sz.-ban svéd betörés sújtja, majd a XVIII. sz.-ban sor kerül Lengyelország újabb és újabb felosztására. 1794ben kitör Tadeusz Kościuszko felkelése. 1795-től, Lengyelország harmadik felosztása után Ausztriához tartozik. 1809-1815 között a Varsói Nagyhercegséghez tarozik, majd újra Ausztriához csatolják. Lengyelország 1918-ban nyerte vissza függetlenségét. A hitleri megszállás idején itt székelt – a Nünbergben halálra ítélt – Hans Frank kormányzó. A Jagelló Egyetem tanárait koncentrációs táborba hurcolták. A Montelupich utcában volt a hitleri börtön. 1945-ben szabadult fel, de a szovjet érdekszférába kerülve kommunista uralom következett. Krakkó számára a háború utáni évek a gyors fejlődés korszakát jelentették. Lényegesen nőtt a város területe, lakóinak száma megkétszereződött. Krakkó megőrizte fontos kulturális és tudományos jellegét és szerepét, egyidejűleg nagy, rugalmas ipari központtá alakult. A környező falvak helyén felépült a hatalmas Kohóipari Kombinát, a korabeli Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, mellette pedig Nowa Huta, a közel kétszázezer lakosú új városrész. Tucatjával épületek más ipari üzemek is. A napot vásárlással töltöttük. Krakkó régi és új üzleteiben, üzlethálózatában vásárlásra érdemes árukat kerestünk. Sport-, ruházati és más egyéb

üzleteket kerestünk fel. Én két pokrócot és egy üveg Żytniówka wódkát (rozspálinkát) vásároltam. Már ezen a napon számos műemléképülettel ismerkedtünk meg, de Krakkó tényleges bejárására csak másnap került sor. Ezen a napon azonban ellátogattunk a Rynek Główny-ra (Fő Piactér). Rynek Główny már évszázadok óta a város központja. E tágas és szép térnek a közepét a Posztócsarnok, a Sukiennice foglalja el, melyet a XIV. században emeltek a posztókereskedők számára, majd a reneszánsz korban átépítették. A Posztócsarnok mellett áll az egykori Városháza XIV. sz-i gótikus tornya (a Városházát 1820-ban lebontották), emeleti részén a Történelmi Múzeum részlege, a pincehelyiségben borozó van.

10. ábra Krakkó Rynek, a Városháza megmaradt tornya A Szent Wojciech-templom (XI-XII. sz.) kriptájában régészeti kiállítás látható. A téren áll Adam Mickiewicz emlékműve, amit a hitleri megszállók leromboltak, 1955-ben állították helyre. A gótikus, XIV. sz-i Mária-templom (Kościół Mariacki) korábbi szentélyek maradványaival és a XV. sz. első feléből származó kápolnákkal a tér ékessége. A magasabbik, 81 méteres tornyából óránként felhangzik a középkortól mindmáig változatlan kürtjelzés. A templom több részből álló, 13 m magas és 11 m széles, óriási késő gótikus szárnyasoltára Wit Stwosz alkotása 1477-89 között készült. A németek kivitték Németországba, de a háború után visszaszerezték. A templom tövében áll a kis Szent Borbála-templom. A Rynek Główny XIV-XVI. sz-i lakóépületei régies hangulatot árasztanak. A Floriańska utca Krakkó fő kereskedelmi útja a Barbakántól a Fő Piactéren át a Wawelig vezető „Királyi út”-nak nevezett útvonal első szakasza. Sok reneszánsz és késő gótikus portálú műemlék épülete van.

Az 1307 körül épült Flórián-kapu (Brama Floriańska), az 1498-99 között épült Barbakán, a XIII-XV. sz-i bástyák és városfalak a középkori városi védművek fennmaradt északi része. A hajdani városfalak és a várárok helyén 1819-30 között létesítették a ligetgyűrűt (Platny). Ez a négy kilométer hosszú parkövezet öleli körül a krakkói Óvárost. Św. Anny u 8/11 sz. alatt található a Collegium Maius a legrégibb lengyelországi egyetem, 1364ben alapították, a Jagelló Egyetem hajdani székhelye, most Múzeum. A szép, árkádos udvarú, a XV. sz. folyamán emelt gótikus épületet a háború után alapos konzerválásnak vetették alá. A Kincstárban található többek között a XVI. sz. elejéről származó híres ún. Jagiełło-földgömb, a világon elsőként ezen tüntették fel Amerikát. A várba vezető Grodzka (Vár) utca az Óváros egyik legfontosabb útvonala, amely mentén sok műemlék épület emelkedik. Templomok sora emelkedik erre: a kora gótikus, 1269 előtt épült Ferences-templom, a XIII-XIV. sz-i Domonkos-rendi templom, az egyik legkorábbi, barokk stílusú, 1605-19 között épült Szent Péter és Pál-templom, valamint az 1086 után épült, erődítmény jellegű, román stílusú Szent András-templom. A Wawel lábához vezető ul. Kanoniczna (Kanonokok) utca festőiségével és műemlék gazdagságával tűnik ki. Épületei régi, többnyire a XVI. sz. első feléből származó kanonoki lakások, néhányukban a mai napig fennmaradtak az udvarokat övező árkádos körfolyosók, számos reneszánsz és barokk portál. A 21. sz. alatti gótikus Dékán-ház (XIV-XV. sz.) a legértékesebb műemlék. Reneszánsz árkádos udvara van. A 25. sz. alatti sarokházban élt Jan Długosz (1415-80), nagy lengyel történetíró. A vásárolt csomagokkal felpakoltan, műemléki sétánkat a Podzamcze utcában fejeztük be. A Wawel megtekintését másnapra hagytuk, s innen visszamentünk villamossal a kempingbe.

Tizenkettedik nap: augusztus 12. Búcsú Krakkótól Elérkezett utolsó Lengyelországban töltött napunk reggele, ezt Krakkó nevezetességének, a Wawelnek megtekintésére szántuk. A Solvay Park-beli kempingünkből a 8-as villamossal a Stradomig utaztunk. Innen megkerültük a Wawelt, és kisétáltunk a Visztula partjára. Itt különváltunk, és én a Királyi palota megtekintésére indultam. A Wawel sziklás mészkődomb a Visztula fölött, ahol a védfalakkal körülvett Királyi vár és a Székesegyház emelkedik. A Wawel megragadó szépségű műemlékegyüttes és egyben a nemzeti történelemnek a kincstára. A Wawel lejtőjén áll a nemzeti történelemnek kiemelkedő harcosa, Tadeusz Kościuszko emlékműve, melyet Drezda

városa a hitleristák által lerombolt szobor helyébe adott ajándékul. A Királyi palota a románkor előtti építkezés maradványait őrzi. Az elő-román Szent Félix és Adauctus rotunda a Wawelben 960 körülről származik. Néhány terme gótikus részleteket őriz. Az uralkodó stílus a két olasz építész, a firenzei Francesco és Bartolommeo Berecci, valamint Sandomierzi Benedek tervei alapján 1507-1536 körül végrehajtott átépítés reneszánsz jegyeit mutatja. A várudvart, amelyet reneszánsz árkádok vesznek körül, Európa legszebb hasonló műemlékei között tartják számon. A vár reprezentatív termeiben nyert elhelyezést az Állami Művészeti Gyűjtemény. A műkincsek között kitűnik a gobelin szőnyegek híres kollekciója, amelynek legszebb és legértékesebb része Zsigmond Ágost lengyel király (1548-1572) megrendelésére készült. A várbelső csak idegenvezető kiséretében tekinthető meg. Ezenkívül figyelemre méltó a fegyvertár, a koronakincsek gyűjteménye, a királyi kincstár és a keleti gyűjtemény. A Székesegyházat a XIV. században építették két, egymás után, a XI. és XII. században épült román kori székesegyház helyén. A fennmaradt román részlet a Szent Leonárd kriptája és egyes falmaradványok. A templom gótikus központi részét, ahol a lengyel királyokat koronázták, tizennyolc, főként reneszánsz és barokk kápolna veszi körül. Legértékesebb közülük a Zsigmondkápolna, csodálatos, reneszánsz alkotás, Bartolommeo Berecci alkotása 1517-33 körzötti időből, az utolsó Jagellók mauzóleuma. Kupoláját aranyozott bádoglemezzel borították. Figyelemre méltó a Szent Kereszt-kápolna és a Jagelló Kázmér király gótikus szarkofágjával (Wit Stwosz alkotása, 1492-ből) és a bizánci stílusú falfestményével. A székesegyházban Łokietek Ulászló (a XIV. sz. második negyede), Nagy Kázmér (1382), Jagelló Ulászló (XV. sz. második negyede) szarkofágja a legrégibb. Itt látható Nagy lajos lányának, Hedvig (Jadwiga) lengyel királynőnek a síremléke is. A templom közepét Szent Szaniszló, a XI. sz-ban élt krakkói püspök síremléke foglalja el, a gdański kézművesek által készített ezüstkoporsó 1671-ből származik. A Székesegyház kincstárában az egyházi művészet értékes emlékei, királyi jelvények és koronázási öltözetek láthatók. A sekrestyén keresztül lehet felmenni a toronyba. Itt függ Lengyelország legnagyobb, nyolc méter kerületű harangja, az 1520-ban öntött Zsigmond harang. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Székesegyház román altemplomában és kriptájában királyok, nemzeti hősök (Tadeusz Kościuszko, Józef Poniatowski), valamint a két legnagyobb költő, Adam Mickiewicz és Juliusz Słowacki sírjai láthatók. Itt van Báthoti István volt erdélyi fejedelem és lengyel király koporsója is.

A Wawel erődítmény-rendszeréből a középkori falak számos részlete maradt fenn a Szenátor, Sandomierzi és a Tolvaj-bástyával (XIV-XV. sz.). A várfalról kilátás nyílik a Visztulára és a Kárpátokra.

Visszamentünk a kempingbe, és nagy eső közepette a sátorban összepakoltunk holmijainkat. Mire elindultunk, kissé csendesedett az eső, így nem áztunk meg. A Krakkó Główny főpályaudvarról indult vonatunk. Az állomáson még várnunk kellett, mire elfoglalhattuk helyeinket a Cusettben.

A Wawel tövében a Visztula felől, a „Sárkánybarlang” bejárata előtt áll egy tűzokádó sárkány stilizált szobra. Ezzel a barlanggal kapcsolatos a sárkányról és a bátor suszterinasról szóló monda. A Dębnicki-hídról nyílik a legszebb kilátás a Wawelre.

Két hetet töltöttünk el Lengyelországban. Repülővel érkeztünk, életünk első repülőútja volt ez. A városok: Varsó, Malbork, Gdańsk, Poznań, Wrocław, Krakkó műemlékekben gazdag Óvárosait, Piactereit járva bepillantást nyerhettünk egy nép történelmébe, kulturális életébe, Oświęcimben pedig a XX. század legrettenesebb tragédiájának, a hitleri fajelmélet, tömeges embermészárlásnak, áldozatainak emléke előtt hajthattuk le fejünket, adózhattunk kegyeletünkkel.

A Wawel lábánál fekszik a régi Stradom külváros a barokk benedekrendi templommal. A közelben a Visztulán a Grunwaldi-híd áll. A J. Dietel körúttól délre terül el a Kazimierz negyed, melyet Nagy Kázmér alapított 1335-ben, mint külön várost, később egybeolvadt Krakkóval. Néhány pompás templomot találhatunk itt. A kerület keleti részén a hajdani zsidó negyed festői utcácskáival és zsinagógáival értékes műemlékek láthatók.

Megismerkedhettünk a háborútól szenvedett nép, elpusztult műemlékek újjáépítésével, az újjáépítés vívmányaival is. Sopotban megismerkedtünk lengyel lányokkal, akik közül eggyel a továbbiakban is tartottam a kapcsolatot.

A Skałkán (Sziklán) álló XVIII. sz-i Pálos rendi templom és kolostor egy történelem előtti település helyén épült. Kriptájában sírok, neves lengyelek (többek között Jan Długosz történetíró, 1415-80; Józef Ignacy Kraszewski író, 1812-87; Stanisław Wispiański, 1869-1907 festőművész és költő; Karol Symanowski zeneszerző, 1882-1937 és Ludwik Solski színész, 1855-1954) hamvaival.

Élményekben gazdagodva, két hét után újra Magyarországra érkeztünk 1979. augusztus 13-a reggelén.

* A Lokomotív Turista Egyesület tagjaként több nemzetközi útvonalat is sikerült bejárnom. 1980-ban Bulgáriában kirándultunk. A Rilai kolostor melletti vadkempingben tizennégy fős lengyel diákcsoporttal együtt sátraztunk, és töltöttünk el egy nagyon szép estét. Koćerinovoból érkeztek, és Melnikbe mentek tovább. A Białystoki Néprajzi Akadémia hallgatói voltak. Este a tábortűznél lengyel és magyar dalokat énekeltünk. 1981 augusztusában Csehszlovákia következett. Prága után a Magas-Tátrában töltöttünk el egy hetet. 1982-ben újabb hetet töltöttünk a Magas-Tátrában. Július 31-én megmásztuk a csehszlovák-lengyel közös határon lévő 2499 m magas Rysyt (2503, Lengyelországban 2499 m), Lengyelország legmagasabb csúcsát. 1982-84 között katonaidőmet töltöttem. Leszerelésemet követően, 1984-ben a Német Demokratikus Köztársaságba utaztunk, az Eisenach-Budapest közötti nemzetközi túristaút Türingiai-erdőben vezető szakaszát jártuk be, majd Berlinbe utaztunk. Innen a tengerpartra, Rostockba és Warnemündébe mentünk. Egy évvel később, 1985-ben a cseh Adrńpańské Skalynál töltöttem pár napot, majd még ebben az évben, Erdélyben és az északnyugati-Rilában túráztam. A következő évben, 1986 májusában folytattuk az Eisenach-Budapest közötti nemzetközi túristaútat, és a Szász Svájcban (NDK) vezető szakaszát jártuk be. Még ebben az évben a Fogarasihavasok egy részébe is sikerült eljutnunk. * 1987-ben megnősültem, és most már a nejemmel, 1987.augusztus 24-szeptember 6. között a Magas-Tátrában töltöttünk el egy hetet. 1988. július 8-augusztus 17. között az NDK-beli Wernigerode-Quedlinburg-Blankenburg útvonalat jártuk be.

Częstochowa–Busko-Zdrój 1989. július 7-július 11. között Halina és Ryszard Kidawa (a háború alatt munkaszolgálatos) meghívására Częstochowába utaztunk. Július 7-én este indultunk útnak. Lengyelországba oda-vissza első osztályú vasúti hálókocsiban utaztunk. Częstochowában már várt minker Ryszard, és otthon felesége is, aki egykor az AuschwitzBirkenau-i tábor foglya volt. Częstochowa elsősorban a magyar alapítású híres pálos monostoráról, Jasna Góráról (Fényes Hegy) és a benne levő híres fekete madonna képről ismert. A

kolostort Ryszard társaságában látogattuk meg. Nagy hatással volt ránk a lengyelek mély vallásossága, a gyónó és áldozó hívők sokasága. Innen autóbuszos kirándulást tettünk BuskoZdrójba, a híres üdülőhelyre. Hétfőn délelőtt még vásároltunk Częstochowában, majd útnak indultunk hazafelé. Kedd hajnalban léptük át a magyar határt. 1989-ben megszületett Gábor fiúnk. Innen kezdve magyarországi autós kirndulások és hegyi túrák következetek.

Ismét Lengyelországban 2000-ben jutottunk el családostul ismét Lengyelországba. Július 14-én este, hármasban indultunk útnak, így első külföldi családi túránkra indultunk. A Cracovia expressz vonattal, hálókocsiban utazva, reggel két órás késéssel, fél tízkor érkeztünk meg. A főpályaudvarról Krakkó egyik védművéhez, a Barbakánhoz mentünk. Ezután a Flórián-kapun léptünk be az Óvárosba, és a „Királyi úton” haladtunk. A Florianska utcán át értük el a Nagypiacot. Itt a Posztócsarnokot tekintettük meg, majd a Szűz Mária Székesegyház mellett elhaladva a Glodzka illetve a Kanonicza utcákon haladtunk. Megcsodáltuk Krakkó régi reneszánsz házait. A Wawelben a Királyi palotát, a Székesegyházat, a védműveket néztük meg. A vár alatti Sárkánynál megállva a Visztula partjához értünk.

Ebéd után a Kanonicza utcán visszatérve a Stolarska utcában betekintettünk a Dominikánusoktemplomába. A bejáratán, mint a többi krakkói templomban, felirat hirdette a 2000. jubileumi évet. A Kispiacon balra kanyarodva, a Mária Székesegyházhoz értünk. Itt bepillantottunk és a Częstochowai Fekete Szűz másolatát néztük meg. A Főpiacon ismét bementünk a Posztócsarnokba, illetve körbejártuk a piacteret. Rövid séta után ismét visszatértünk a Barbakánhoz. A Matcika téren I. Jagelló Ulászló szobránál a Grünwaldi csata (1410. július 15.) emlékművénél – szakadó esőben – megemlékezést tartottak. A Kurniki utcán tértünk vissza a Főályaudvarhoz, ahonnan késő este, 22 óra 20 perckor a Cracovia expresszel utaztunk haza.

A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör autóbuszos kirándulásai Az elmúlt évtizedekben különböző okokból gyakran ellátogattam Lengyelországba. A következő fejezetben ezeket a kirándulásokat, túrákat vagy látogatásokat három részre osztottam. Az első részben a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör autóbuszos kirándulásait ismertetem. Ezt követi a családi vagy egyéni kirándulások ismertetése, majd a lengyel-magyar társadalmi programok leírása következik.

2001. június 1-3. A Magyar-Lengyel Baráti Kör első közös autóbuszusos kirándulása során Zakopanét látogatta meg, és tutajos kirándulásra került sor a Dunajecen. Első nap: június 1. péntek: 5 óra 45 perckor gyülekeztünk a Csekovszky Árpád Művelődési Ház előtt. Huszonnyolcan gyűltünk össze, akik a lengyelországi túrára indultunk. A Magyar-Lengyel Baráti Kör lelkes csapatával háromnapos autóbuszos túrára indultunk. Budapest – Parassapuszta/Ńahy – Zólyom Zvolen) – Besztercebánya (Banská Bystrica) – Podbrezová – Hybe – Ńtrbsé Pleso (csorba-tó) – tatranská Kotlina – Javorina – Łysa Polana – Morskie Oko – Zakopane útvonalon Lengyeloszágba utaztunk. A lengyel határállomást fél kettő körül léptük át. A Morskie Okonál a 9 kmes távot, 400 m szintkülöbséget gyalog tettük meg. (Az oda-vissza 18 km-es utat öt fő teljesítette a csoportból). Többen átázva-átfagyva, lovas kocsival indultunk vissza a hegyről. Łysa Polanából Zakopanéba folytattuk utunkat, ahol elfoglaltuk szállásunkat az ul. Andrzeja Struga 5. alatt, egy lengyel egyházi szálláson. Itt cékla levessel és almástésztával fogadtak, s az átázott-átfázott csapat jóízűen megvacsorázott. Második nap: június 2. szombat: Fél nyolckor megreggeliztünk, fél tízkor indultunk útnak. Zakopane – Nowy Targ – Waksmund – Ostrowsko – Łopuszna – Harklowa – Dębno – Niedzica (Nedec) érintésével, a Morze Pienińskie megkerülésével (1978-ban kezdték építeni) értük el a dunajeci tutajtúra útvonalát. A Nemzeti Park bejáratától elindulva a jobb part Szlovákiához tartozik. A Dunajec a Pieninek (Pieniny) hegyei között kanyarog, a hegység legmagasabb csúcsa a Trzy Korony (Három Korona-csúcs) 982 m magas. A tutajtúra vége a szczawnicai végállomásnál van. Visszafelé megtekintettük Niedzica (Nedec) várát. Egykor a magyar-lengyel határ húzódott itt. A közös történelem számos eseményéről tanúskodik. A duzzasztómű túloldalán lévő immár

romos Czorsztyn vára egykor a lengyel határvár volt. Este zöldséglevest, krumplipürét fasírttal és káposztával ettünk. Harmadik nap: június 3. vasárnap: Zakopáne a tengerszint felett 800-1000 m magasan – az 1894 m magas Giewont és az 1123 m magas Gubałówka között terül el. A górál falu privilégiumát 1578-ban Báthori István lengyel király adományozta. Felfedezője Tytus Chałubiński (1820-1889) volt, aki vezetőjével, Jan Krzeptowskival (Sabala) együtt bejárta a vidék hegyeit. Zakopane gyógyüdülőhellyé vált. A villákat Stanisław Witkiewicz (1851-1915) krakkói építész, író és festő helyi „zakopanei” stílusban kezde építeni. 1911 óta nemzetközi síbajnokságot rendeznek itt, 1929-ben és 1939-ben sívilágbajnokságot rendeztek itt. Első állomásunk a Fatimai Szűz Anya tiszteletére, II. János Pál pápa felgyógyulásának emlékére épített zarándoktemplom volt. Ezt követően megtekintettük a Kościeliska utca elején 1847-ben épült fatemplomot, és a mellette fekvő „Cmentarz Zasłużonych” temető górál faragású, fejfás temetőjét. Itt nyugszik többek között Tytus Chałubiński, Jan Krzeptowski és Stanisław Witkiewicz is. A piacon mindenki saját ízlése és igénye szerint vásárolhatott. Ebéd után indultunk haza a Magas-Tátra hágóján keresztül. Este tíz órakor érkeztünk meg. * 2002. május 30-31. között a Magyar-Lengyel Baráti Kör az autóbuszos kirándulás során Krakkóba és Auswitzba látogatott. Ezen a rendezvényen nem tudtam részt venni.

2003. május 23-25. Zakopánéi kirándulás A Csekovszky Árpád Művelődési Háznál május 23án, pénteken kora reggel gyülekező 41 fős „Magyar-Lengyel Baráti Kör” lelkes csapata háromnapos lengyelországi túrára indult. Az autóbusz költségit a Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat állta. Budapest – Parassapuszta/Ńahy – Zólyom (Zvolen) – Besztercebánya (Banská Bystrica) - Ruņomberok (Rózsahegy) - Ńtrbské Pleso (Csorba-tó) – Tatranská Kotlina – Javorina – Łysa Polana –

Zakopane útvonalon Zólyom (Zvolen) várát érintve, majd Besztercebánya mellett balra térve a MagasFátra (Vel’ká Fatra) felé haladtunk. A hegységet az Alacsony-Tátrától (Nízke Tatry) elválasztó völgyben haladva Rózsahegynél (Ruņomberok) értük el a Zsolna (Ņilina) - Poprad autópályát. Liptószentmiklós (Liptovszký Mikuláń) után elénk tárult a Magas Tátra 2000 m-nél magasabb gerincvonulata. Poprádtól (Poprad) egy alsóbbrendű hegyi úton érintettük Starý Smokovecet (Ótátrafüred) illetve Tatranská Lomnicát (Tátralomnic), majd Tatranská Kotlina – Javorina útvonalon értünk a szlovák-lengyel határra, Łysa Polana-ba. A határállomást 13.00 körül léptük át. Łysa Polana-ból indulva 14 órakor már Zakopanéban voltunk. Zakopanéban előbb a Tátrai Múzeumot (Muzeum Tatrzańskie) tekintettük meg. Szállásunk ebben az évben Poroninban volt, a Tatrzańska utcában, egy szépen berendezett magán motelben. Este a Poroniec patak partján, fenyves erdőben kolbászt sütöttünk, majd egy hagyományőrző górál kocsmában söröztünk. Szombaton reggel 8 óra 20 perckor gyönyörű időben, a Kasprowy csúcsra vezető lanovkán felmentünk az 1987 m-es csúcsra, majd átsétáltunk a Beskid 2013 m-es csúcsára. A 10 óra 20 perckor induló lanovkával érkeztünk vissza. Innen a városközpontba utaztunk, ahol 15 óráig szabad foglalkozást tartottunk. Néhányan közben siklóval felmentünk az 1123 m-es Gubałówka csúcsára, ahonnan szép panorámában volt részünk a MagasTátra nyugati gerincére. A délutánt piacozással töltöttük. A szállásunkon aznap este háromfős górál népzenei együttes ismert magyar dalokat, és górál népzenét játszott, lengyel szöveggel. Vasárnap reggel busszal bementünk Zakopanéba, ahol élményekben gazdag sétát tehettünk, majd a piacon mindenki saját ízlése szerint vásárolhatott. Utolsó állomásunk a Fatimai Szűz Anya tiszteletére, II. János Pál pápa felgyógyulásának emlékére épített zarándoktemplom volt. Délután 16 órakor fájó szívvel, de már némi zápor közepette utaztunk haza a Magas Tátra hágóján át a már ismert útvonalon. Este 10 óra után érkeztünk meg. ▼

2004. május kirándulás

28.-31.

útnak. Parassapuszta – Hontnál léptük át a határt, majd az első pihenőt Donovalyban tartottuk. A határátlépésre Čirč-nél, illetve a lengyel oldalon Muszynánál került sor. 15 óra 35-kor érkeztünk meg első állomásunkra, Krynicába (Dél-Lengyelország). Az Ivócsarnok megtekintése után rövis séta következett. A vacsorára egy hangulatos lengyel étteremben került sor, ahol rozslisztlevest, pirogot ettünk. 18 óra 45-kor indultunk tovább Krakkóba, ahol 21 óra 15-kor érkeztünk meg a krakkói szálláshelyre. Második nap: május 29. (szombat) Reggeli után Wieliczkába indultunk, ahol a sóbányát tekintettük meg. Visszatérve Krakkóba, a krakkói Mária Templom bejárata előtt találkoztunk. Megvártuk a szárnyas oltár nyitását, majd a magyar nyelvű idegenvezetővel találkozva városi sétára indultunk. Az óvárosi nevezetességek megtekintése során ellátogattunk az Egyetemhez (Collegium Maius), részt vettünk a hagyományos Sárkányünnepen, megnéztük a Wawelt, a katedrálist, Báthory-síremlékével. A vacsorát (paradicsomleves, stake, saláta, krumpli, ásványvíz) piros forrónadrágos lányok szolgálták fel egy hangulatos óvárosi krakkói (lengyel stílusú) étteremben. Esti szabad programra a szálláshely környékén került sor Prokocimban. Harmadik nap: május 30. (vasárnap) A szokásos reggelit követően idegenvezetővel megtekintettük a Czartoryski Muzeumot, amelyben Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) Hermelines hölgy (1485-1490) festménye látható. Délután a Krakkó-Kazimierz nevű különleges történelmi múltú kerületbe látogattunk. A működő zsinagóga és egyéb sajátos épületek, illetve a zsidó temető megtekintése után meleg vacsorát fogyaztottunk lengyel ősi zsidó kulturális zenei program keretében, egy tipikus krakkói kóser étteremben: kóserpálinka, szőlőstöltike, fonott kalács, csorba leves, pulykamell tekercs, sáfrányosrizs, fahéjas sárgarépa, ásványvíz, mákos linzerbatyu. Ezt a hagyományos és kihagyhatatlan esti sörözés követte a Ryneken. Negyedik nap: május 31. (hétfő)

Lengyelországi

Pünkösdi autóbuszos Kirándulás Krakkóba, Krynicába, Wieliczkába és Zakopaneba. Első nap: május 28. (péntek) Reggel 5 óra 45 perckor találkoztunk a Csekovszky Árpád Művelődési ház előtt, 6 óra 15-kor indultunk

Reggeli után Zakopánéba indultunk. Szabadidős városnéző séta során megnéztük a Fatimei Szűz Anya Zarándoktemplomot, a régi fatemplomot, a régi temetőt, ahol megkoszorúztuk Sabala sírját. A kihagyhatatlan zakopánei piacon tett vásárlás után indultunk haza. Felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértünk vissza Magyarországra. ▼

2005. május 20-22.: kirándulás a Beszkidekbe

Autóbuszos

A Magyar-Lengyel Baráti Kör autóbuszos kirándulást szervezett a lengyelországi Sziléziai Beszkidekbe. A cseh, lengyel és szlovák hármas határ közelében lévő körzet Lengyelország egyik legszebb tája. Wisła, Ustroń és Koniaków település látnivalóival ismerkedett az a 43 fő, aki a kiránduláson résztvett. Wisla, a Sziléziai Beszkidek gyöngyszeme, Szczyrk mellett a másik jelentősebb síközpont ezen a területen. Wisla a Visztula völgyében található, és 640-1221 méter magas hegyek veszik körül. Az üdülőhely kb. 15 ezer szálláshellyel rendelkezik. A két világháború között, mint gyógyüdülő fejlődött, akkor nyílt meg az első uszodája. Ma már szórakozási és sportolási lehetőségek széles kínálatával várja az ideérkezőket. Ustroń a Visztula völgyének kijáratánál elterülő Cieszyni Szilézia legöregebb települése. Első említések a helységről 1305-ből származnak. Ustroń nem csak síparadicsom, hanem gyógyüdülő is, már 1802 óta keresik fel a gyógyulni vágyók. Az üdülőváros több mint 6000 vendégággyal rendelkezik. Sípályái a Wielka Czantoria és Palenica hegyek oldalán találhatók. Nagy előnyük, hogy hóágyúzottak, ezért akkor is lehet síelni, ha a természetes hótakaró nem elegendő. A Beszkidekben kialakított turistaútvonal rendszernek a legfontosabb és fő útvonala, piros jelzésű Fő Beszkidi Útvonal. Sziléziai Beszkidekben kezdődik és Żywieci Beszkideken keresztül Sandeci Beszkidekbe és még tovább is vezet. Legmagasabb csúcsokon át, szemetgyönyörködtető, virágos réteken és tisztásakon, patakok mentén fut. A többi oldalútvonal kék, zöld, sárga és fekete jelzésű. A Sziléziai Beszkidekben turistaútvonal rendszere rendkívülien gazdag, az utak tulajdonképpen mindegyik jelentősebb csúcsra és hegygerincre vezetnek. ▼

2006. május 16-18.: Dél-lengyelországi kirándulás A Magyar-Lengyel Baráti Kör hagyományos tavaszi kirándulását Dél-Lengyelországba vezette. Az első látnivaló a szlovákiai Árva vára volt. Ezt követően Ó-Szandec (Stary Sącz) látnivalója, Szent Kinga kolostora, majd Krakkó és Tarnów látnivalói, köztük Bem József tábornok emlékműve és sírhelye szerepeltek a programban. Tarnówban meglátogattukk a Tarnówi Magyarbarátok székhelyét. Limanowa katonai temetőjében az 1915. évi harcokra emlékeztünk. ▼

2008. június 6-8. - Lengyelországi kirándulás A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2008. június 8-án Wadowicébe látogatott. A II. János Pál pápa szülőháza, és az azt gondozó apácák ajándékba kapták Babusa János Rákoshegyen felszentelt szobrának hollóházi porcelánszobrát. A szobrot az alkotó, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat valamint a Magyar-Lengyel Baráti Kör ajándékozta a szülőháznak, melyet ősztől felújítanak, és ezt követően a szobor ott egyik értékes emléke lesz a lengyel-magyar barátságnak.

11. ábra Kirándulás Wadowicéwe, 2008-ban ▼

2008. október 23-26. Krosnói Járásban 2008. október 23-26. között a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítése és élettel való megtöltése céljából Buskó András és Puskás Zoltán, a Budapest, XVII. kerületi LKÖ. vezetői, valamint Puskás Mária, a Magyar-Lengyel Baráti Kör vezetője a Krosnói Járásba látogatott. Tervek szerint 2009 nyarán a baráti kör közel ötven fővel ide látogat, s a járás nevezetességeinek megismerése elsődleges feladat volt. A delegációt Andrzej Guzik, helyettes elöljáró és Grażyna Ostrowska kulturális szakreferens fogadta. A Krosnói Járás turisztikai látnivalókban bővelkedő, dinamikusan fejlődő terület. Miejsce Piastowe-ban Mihály Arkangyalról elnevezett, téglából épült, kupolás kolostortemplomot és papneveldét (Kościół św. Michała Archanioła) érdemes felkeresni. A helyiséghez fűződik Bronisław Markiewicz pap (1842-1912) munkássága, aki az árva gyerekek részére menedéket és munkás lelki életet biztosított. A helységben Marek Klara bíró fogadta a vendégeket, és mutatta be a korszerű rehabilitációs központot. A település 650 éves évfordulóját ünnepelte, ezért Rogiban ünnepséget szerveztek. Bóbrkában a Kőolajipari Múzeum (Muzeum Przemysłu Naftowego i Gazowniczego) értékes ipartörténeti kiállítása Ignacy Łukasiewicz (18221882) lembergi gyógyszerész munkásságát és a

helyi kőolajbányászat – mely az amerikaival vetekszik – történtét mutatja be. Krosno közterületeinek teljes körű felújítása tovább folytatódott. 2009 márciusában egyébként Krosno fogadta a Magyar-Lengyel Barátság Napja ünnepség vendégeit is. Korczyna település Néptáncegyüttese november 2830. között tartózkodott Budapesten, a hagyományos Andrzejki ünnepség vendégeiként. November 30-án felléptek a Vigyázó Sándor Művelődési Házban megrendezésre került nemzetiségi gálán is. Odrzykoń vára már romos állapotban látható, melyhez helyi monda is fűződik. A viszálykodás történetét Aleksander Fredro (1793-1876) Zemsta (Bosszú) c. drámájában dolgozta fel. A Miejsce Piastowe-hez tartozó Targowiska középkori eredetű, gyönyörűen felújított udvarháza (dworek) a lengyel-magyar eurórégió oktatási és konferencia központja lesz.

A kapcsolatok további folytatásaként a november 11-i Lengyel Függetlenség Ünnepe alkalmából Riz Levente polgármester és a lengyel kisebbségi önkormányzat képviselői látogattak a járásba. ▼

2009. május 29-31. Autóbusszal a Krosnói Járásban A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Magyar-Lengyel Baráti Kör szervezésében 2009. május 29-31. között 47 fő utazott Lengyelországba. Az autóbuszos kirándulás keretében felkeresték a Bóbrkában található Kőolajbányászati Múzeumot, a Miejsce Piastoweban található Szent Mihályról elnevezett Sanktuáriumot, Iwonicz Zdrójt, Krosnót valamint a Duklában található Hadtörténeti Múzeumot és Szent János emlékhelyeit.

A helyi klimatikus viszonyokat kihasználva Rymanów-Zdrój és Iwonicz-Zdrój gyógy- és üdülőközpontokban szanatóriumok találhatók. Iwonicz-Zdrój központja hangulatos épületekkel várja a vendégeket. Iwoniczban fatemplom (drewniany kosciól) található, gazdag belső berendezéssel. Dukla városka, Beskid Niski központi részén, a szlovák határtól (Barwinek/Vyńný Komárnik) 15 km-re található. Igen gazdag történelemmel rendelkezik, már a XV. században ez egy magyar kereskedelmi útvonal volt. A Dukielski hágónál való elhelyezkedése számos történelmi csapás okozója volt, főleg 1945-ben. Dukla nemcsak a második világháború tragikus ütközeteiről nevezetes, hanem Duklai János XV. sz-i ferences szerzetesről is, akit II. János Pál pápa 1997. június 10-én, Krosnóban – hatszázezer ember előtt tartott misén – szentté avatott. Nagyon szép a XVIII. századi, Bernád apátok temploma, és kolostora, ahol a szent relikviái kerültek megőrzésre. A közeli Cergowski hegy lejtőjén egy ún. "Arany kutacska" üzemel, amely a forrást óvó, fából készült kápolnácskából áll - mint a szakrális gyakorlatok tárgya. A 7 km-re levő, Zaspit-hegy csúcsán található, a szent János tiszteletére épített neogótikus templom, remetelak, és imádkozási tér "Via Crucis", valamint egy barlang a "csodálatos forrással". Ezeket a helyeket rengeteg zarándok látogatja meg.

12. ábra A Magyar-Lengyel Baráti Kör Miejsce Piastoweban A háromnapos program során találkoztak Andrzej Guzik wicestarostával és Klara Marek bíróval (wójt) valamint a járás számos kulturális képviselőjével. A testvérvárosi kapcsolat keretében a Duklai Múzeum parkjában esti tábortűz mellett találkoztak a lengyelek és magyarok. A rendezvény szép példája a jól működő partnerkapcsolatoknak. A Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjai – akik DélLengyelország szinte valamennyi jelentősebb tájegységében megfordultak - ámulva csodálták a Kárpátalja ezen területének az elmúlt években végbement fejlődését, és elhatározták, hogy lehetőség szerint ismét visszatérnek ide.

Nemcsak Krakkó… Családi kirándulásainkat az utóbbi időben tudatosan szerveztük Lengyelországba. Krakkón kívül az ország nagyob tájait is meg akartuk ismerni. Az utakról részletesen beszámoltunk a Polonia Węgierska folyóirat hasábjain Nemcsak Krakkó… címen. Az alábbiakban ezeket az írásokat közöljük.

2006. augusztus 1-10. kirándulás Lengyelországba Első nap: Budapest - Cieszyn (Teschen) – Bielsko-Biala (410 km) Bielsko Biala modern ipari nagyváros ennek minden kellékével, üzemekkel, lakótelepekkel, ugyanakkor a belvárosban hangulatos sétálóüzletutcákkal, teraszos kávézókkal, cukrászdákkal, amelyekben hatalmas, gyümölcskehely kalóriabombákat fogyaszthatunk. Második nap: Bielsko-Biala – Opole - Brzeg – Wrocław (247 km) A magyar történelemből is ismerős a sziléziai Opole-Ratibori hercegség (Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem kapta a Habsburgoktól Erdélyért cserébe). Utunk során Opole az első a jellegzetes,

négyszögletes Rynekkel rendelkező városok sorában. Sétáló utcájában a Zagłoba étterem a lengyel nemzeti ízekkel, pl. żurekkel, ismerteti meg a betérő vendégeket. Zagłoba uramat Henrik Sienkiewicz, Nobel-díjas lengyel író történelmi trilógiájából ismerjük. Az ételeknek is a szereplők kölcsönzik nevüket, pl. „Basia kedvence” csirke. Brzeg nevezetessége a Piast hercegek reneszánsz várkastélya, egykori urainak és úrnőinek méltóságteljes márvány szarkofágjaival. Wrocław 600 000 lakosú, nyüzsgő nagyváros, óvárosában az egyik legszebb gótikus városházával, mely fontosságát hangsúlyozva a főtér közepén foglal helyet. Az ősi városmag a székesegyházzal Párizshoz hasonlóan a Katedrális-szigeten alakult ki.

Harmadik nap: Wrocław – Leszno– Poznań (218 km)

öbölben (már ha olyan az idő, ottjártunkkor augusztusban éppen csak 17 °C volt).

Leszno barokk városka adta nevét a később elkergetett Leszczinszky Szaniszló királynak.

Nyolcadik nap: Gdańsk – Sopot – Gdynia – Oliwa – Warszawa (412 km)

Poznań az ország egyik legrégebbi települése, Nagy-Lengyelország fővárosa. Az éttermek teraszaitól zsúfolt négyszögletes főtér közepét itt is a városháza uralja, mely reneszánsz stílusban épült, homlokzatát árkádsorok díszítik. A katedrális külön szigeten épült, mint Wrocławban.

Gdańsk, Sopot és Gdynia a híres hármasváros annak ellenére, hogy szinte teljesen összeépült, nagyon különbözik egymástól. Gdańsk régi kikötőés kereskedővárosként a Hanza-szövetség tagja volt. A legjellegzetesebb építmény a rakparton álló darutorony. Gdańsk legszebb külvárosa Oliwa, cisztercita apátsági templomának tornyai hihetetlenül karcsúak.

Negyedik nap: Poznań – Gniezno– Bydgoszcz (151 km) Gniezno a lengyel kereszténység bölcsője, itt láthatjuk a legnagyobb lengyel gótikus templomot, mely ma is érseki székhely. Ötödik nap: Bydgoszcz – Toruń - Chełmno – Malbork (249 km) A Visztula parti Toruńban minden Mikołaj Kopernikuszról szól. Itt látható szülőháza, keresztelő medencéje, szobra. A híres csillagász volt, aki „megállította a Napot és az Eget, és mozgásba hozta a Földet”. Chełmno a Visztula fölött magasan fekszik, csodálatos kilátás nyílik belőle a folyóra. A középkori városrészt övező várárkot ma városi parkként hasznosítják, színes virágágyásokkal és szökőkutakkal ellensúlyozzák egykori zord szerepét. Malbork városkája és a Nogat folyó partja dicsekedhet a Német Lovagrend jóvoltából Európa legnagyobb gótikus lovagvárával. A vár egykori konyhájában ízelítőt kaphatunk a lovagok számára felszolgált ételekből, megtekinthetjük a nagymesterek palotáját, a korabeli fűtési rendszert és az árnyékszék tornyot is. A vár ad helyet egy csodálatos borostyán-múzeumnak is.

Sopot szecessziós üdülőhely különlegesen hosszú, fából készült mólóval. Az egykori kaszinó épülete ma Grand Hotel. Gdynia kikötőjét az 1920-as évektől fejlesztették fel. A kikötő egyik dokkjában érdekes múzeumhajókat láthatunk: egy második világháborús katonai rombolót és egy háromárbocos fregattot. Warszawa látnivalóira több időt kell szánni, nem elég egy átutazás. A Visztula partján vezető főútról az óvárosra alulnézetből vethetünk egy pillantást. Szálláshelyünkről, a három testőrről elnevezett Atos, Portos és Aramis hotelekből is jól látszik Warszawa egyik nevezetessége, a Tudomány és Kultúra Palotája. Kilencedik nap: Warszawa – Kielce – BuskoZdrój (260 km) Kielce a Szentkereszt-hegység közelében fekszik, utcái lejtősek. Egyik dombján emelkedik a barokk székesegyház és közelében a püspöki palota. Sétáló utcáján hétköznap délben is sok a járókelő. Busko Zdrój gyógyvizéről nevezetes fürdőhely. A fürdőparkot a gyógyulnivágyók részére épült szanatóriumok övezik.

Hatodik nap: Malbork – Elbląg - Frombork – Gdańsk (202 km)

Tizedik nap: Busko-Zdrój – Muszyna – Budapest (580 km)

Elbląg szép példája annak, hogy az elpusztult régi házak helyére hogy lehet úgy újakat építeni, hogy közben a város központja megőrizze egykori hangulatát a 95 m magas tornyú, gótikus Szt. Miklós templom körül.

Az országot – idő hiányában gyorsított ütemben – Tarnów és Krinica Zdrój érintésével Muszynán át hagytuk el. Az idegenforgalmi látnivalók autóval nagyon jól megközelíthetőek, utak szélesítésével és autópályák építésével szerte az országban találkoztunk, ez az utazási feltételek további javulását ígéri.

Frombork kikötőváros erődtemplomában dolgozott és halt meg Kopernikusz. A Visztula-lagúna legkeletibb városa az orosz határ közelében fekszik. Hetedik nap: Gdańsk – Hel (212 km) Hel halászfalu a Hel-félsziget csücskén megközelíthető Gdańskból hajóval, illetve a szárazföldön vonattal és személygépkocsival. A félsziget helyenként olyan keskeny, hogy a két part között épp hogy elfér vasúti vágány és az autóút. A Helen nyaralók választhatnak, hogy a Baltitengerben strandolnak vagy inkább a Gdański-

A szállásfoglalásban a Zakopane Utazási Iroda volt segítségünkre, prospektusokat a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől kaptunk.

2007. július 20-29. Lengyelország Családommal Lengyelországba utaztunk. Autós túrát szerveztünk, melynek főbb látnivalója délkeleti-keleti országrész megtekintése volt.

Első nap: Budapest-Kassa-Barwinek-Sanok Július 20-án indultunk Budapestről. Tornyosnémetinél hagytuk el a magyar határt. Az első megállónk Kassán (szlovákul Košice) volt, ez Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, 1802-től katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. (Lengyel vonatkozása, hogy 1335-ben Visegrádon kötött kereskedelmi szerződést Károly Róbert magyar király János cseh, III. Kázmér lengyel királlyal és Wittelsbach Henrik bajor herceggel Bécs árumegállító jogát kiküszöbölő új kereskedelmi útvonalra, melyben Kassa kiemelt szerepet játszott. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül.) 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. 1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájában. A város legnagyobb műemléke az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. A templom mellett álló Orbántoronyban várostörténeti panoptikumot rendeztek be. Szlovákia felszíne túlnyomórészt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. Kassát és Eperjest elhagyva, hegyek között értük el Barwineknél a lengyel-szlovák államhatárt. Estefelé közeledett, ezért gyorsan elfoglaltuk a sanoki szállásunkat, a Willa „Dom Julii”-ában, és besétáltunk a városba. Sanok (latinul Sanocum, németül Saanig) – 41 ezer lakosú (2005) város a kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján fekszik. A ferences temploma és kolostora a XVII. századból való, a XIX. században átépítették. Az Úr Színeváltozása-templom (Kościół pw. Przemienienia Pańskiego) szintén XIX. sz-i eredetű. Sétálóutcájában Svejk élethű, ülőszobra látható, orra már fényes a sok simogatástól. Sanoki György (Grzegorza z Sanoka, 1406-1477) humanista költő emléktáblája a főtéren látható. Az Adam Mickiewiczről elnevezett városi park alatt áll Tadeusz Kościuszko (1746-1817) tábornok szobra. Második nap: Sanok Másnap reggel sétánkat a XIV. században alapított sanoki királyi várnál kezdtük. A Sanoki Történeti Múzeumot (Muzeum Historyczne w Sanoku) 1934ben alapították, Európa legnagyobb

ikongyűjteménye van benne (700 ikon látható a XVI-XX. századból). A Lengyel Népi Építészet Múzeumát, a skanzent (Muzeum Budownictwa Ludowego, skansen) 1958ban létesítették. Az Alacsoy-Beszkidek (Beskid Niski), Bieszczady és a Podkarpacie népi(lakóházak, ipar, mezőgazdasági létesítmények) és az olajbányászat emlékeit foglalja magába. Ezt követően egy kis lábáztatásra is sor került a Sanban, mely a környék legnagyobb folyója. Harmadik nap: Jarosław-Sanok

Sanok-Krasiczyn-Przemyśl-

Vasárnap Krasiczyn kastélya volt az első látnivaló, melyben a várbörtön jelentette az egyik legizgalmasabb látnivalót. A várkastély a krakkói Wawel után az egyik legnagyobb és legszebb reneszánsz várkastély, melyet még Stanislaw Krasicki przemyśli várnagy épített ki a XVI. században. A XVII-XVIII. században lengyel királyok is vendégeskedtek itt. A főúri lengyel családok közül végül 1939-ig a Sapiehák lakóhelye lett. Történetét és látnivalóit érdemes megismerni. Ezt követően Przemyślbe utaztunk – március 23-25. között az itt megrendezett Lengyel-Magyar Barátság Napján én is részt vettem, innen ismertem a várost –, a város a kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján fekszik. Az I. világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyśl erőd orosz ostromakor. Gyóni Géza költő egyike volt az erőd védőinek, itt került orosz fogságba, ahonnan nem tért haza. A Przemyśl erőd egyike Európa három legnagyobb erődjének (Antwerpen és Verdun után). Építése a krími háború idején (1853 - 1856) kezdődött meg, amikor megromlott a viszony Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia között. Az erőd tervezését 1873-ban fejezték be. Az építés költségeit először 24 millió gulden-ra becsülték, az építési időt pedig 24 évre. Az I. világháború kitörése napján a külső gyűrű kerülete 45 km hosszú volt és 17 főbb erődítményből állt. Ezen kívül 14 állandó ágyúállás, állandó futóárok és 2 állandó gyalogsági bázis volt. A belső védelmi rendszer 21 erődítményből állt. A háború kitörésének napján az erődben 128 ezer fős helyőrség, 14,5 ezer ló, 1022 ágyú és 4 ezer kocsi volt. Az ostrom 1914. szeptember 17-én kezdődött. 91.800 orosz katona vett benne részt, 133 tiszt vezetése alatt. A rohamot Scserbacsov tárbornok vezette. Az első ostrom 1914. október 10-én ért véget az orosz sereg vereségével. Az orosz oldalon a veszteség körülbelül 10 ezer halott, sebesült és eltűnt volt. A védők vesztesége mintegy 3-4 ezer halott volt. A második ostrom 1914. november 2-án kezdődött. Március 18-ától megkezdték az összes élelmiszertartalék és anyagi eszköz megsemmisítését. Március 22-én felrobbantották az ágyúkat, az erődöket és a San hídját. 1915. március

23-án 6 órakor az orosz hadsereg vezérkaránál az erőd kapitulált. Röviddel ezután a városba bevonult az orosz hadsereg. 1915. május 2-án a gorlicei csata után, ahol áttörték az orosz frontot, keletre vonult az egyesült osztrák-magyar és német hadsereg. A visszavonuló orosz csapatok Przemyśl körül erődítéseket kezdtek építeni, hogy megakadályozzák a támadást. Ebből a célból felhasználták a kevésbé elpusztított erődítéseket. 1915. június 6-án az elfoglalt városba látogatott az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferdinánd főherceg, marsall. A város egyházi látnivalói közül a Mária menybemenetelét és Keresztelő Szent János római katolikus katedrálist, és a Keresztelő Szent János görög katolikus érsekségi katedrálist tekintettük meg, valamint ellátogattunk a középkori eredetű Kázmér várhoz is. Visszafelé az egyházi emlékekben bővelkedő Jarosławon keresztül tértünk vissza Sanokba. A várost még a kijevi Jarosław herceg alapította a XI. század elején. Negyedik nap: Sanok-Cisna-Polańczyk-SolinaSanok Hétfőn a Bieszczady vadregényes – a magyar középhegységekhez hasonló – tájaira vettük az irányt. A Bieszczadi Nemzeti Park (Bieszczadzki Park Narodowy) Lengyelország déli vidékén, Szlovákia és Ukrajna határán terül el. Legmagasabb pontja a 1346 m-es Tarnica. Sanok-Lesko-Baligród-Cisna útvonalon értük el a XIX. század végén létesült Bieszczadi keskenynyomtávú kisvasút Cisna állomását, ahonnan szép erdei vonatozással értük el Przysłup nevű végállomást, ahonnan visszatértünk Cisnába. Ezt követően örömmel vettük észre, hogy Ustrzyki Górna felé a főút sokáig párhuzamos a kisvasúttal, és hogy ismerős vidéken utazunk. Ustrzyki Górnában megebédeltünk, majd Wołosate-ba mentünk, mely Lengyelország legdélebben fekvő lakott települése. 2

Aznap még megtekintettük a 22 km kiterjedésű Jezioro Solińskie víztározó mellett fekvő Polańczyk (1580-ban Polieszczańskie néven említik a Leszczyński patak után) és Solina nevű üdülőhelyeket. Itt található Lengyelország legnagyobb, 1961-67 között épült duzzasztóműve. 5. nap: Sanok-Majdan Sandomierski-Lublin

Królewski-Baranów

Július 24-én, kedden tovább folytattuk az utazásunkat. Első állomásunk Majdan Królewski volt, ahonnan – a XVIII. sz-i templom fotózása után –, a jól kiépített 872. sz. úton értünk Baranów Sandomierskibe. Itt található a középkori eredetű, egyik legszebb lengyel reneszánsz rezidencia, a négy saroktornyos, szabályos téglalap alaprajzú baranówi kastély (1591-1606). Rafał Leszczyński

építette ki. 1638-ban a Lubomirskiak kezébe ment át. Udvarában gyönyörű lépcsősor vezet az emeletre, ahol díszesen berendezett, festményekkel díszített lakrészek helyezkednek el. A várban archeológiai és kénmúzeum is helyet kapott. A Visztula partja mellett lévő, műemlékekben szintén bővelkedő Sandomierz városkát keletről elhagyva, Dwikozy téglatemploma mellett elhaladva, Krasnikon keresztül Lublinba értünk. Itt a 19-es főút mellett, a Hotel Focusban kaptunk szállást. A Kelet-Lengyelországban fekvő Lublin az egyik legrégebbi lengyel város, a vajdasági központ. A Lublini-fennsíkon, a Bystrzyca folyó mentén (mely a Wieprz folyó baloldali mellékfolyója) terül el. Sétánkat a Czwartek hegyen (a név valószínűleg a vásár napjáról, csütörtökről ered) álló egykori várnál kezdtük. Zsigmond Ágost (Zygmunt August, 1548-1572), a Jagelló-ház utolsó uralkodója vezetésével 1569. június 28-án kötötték meg a lublini uniót, mely egyesítette a lengyel királyságot és a litván nagyfejedelemséget. Az értékes műemléki város főbb látnivalói a Zamek z Kaplicą Zamkową – Vár várkápolnával, XII, XIII. sz., a városfalban lévő monumentális Brama Krakowska – Krakkói kapu, XIV. sz.; Brama Grodzka – Városi kapu XVIII. sz.; egyházi műemlékei is jelentősek, a Katedrális – 1586-1604 barokk (eredetileg jezsuita) templom (2006. július 21.-én a Rotunda Énekegyüttes vendégeként a Lublini Főszékesegyház Kórusa vendégszerepelt Rákosligeten.), a Kościół Dominikanów – Domonkos templom (XIV. sz., XVII. sz-ban barokkosítva), valamint Kościół Bernardynów – Bencés templom, eredetileg későgótikus, 16021607 között reneszánsz stílusban alakították át. A főteret (Rynek) kétszintes klasszicista polgárházak övezik. A városfalakon belül is értékes műemléki házakra bukkanhatunk. Hatodik nap: Lublin-Zamość-Chełm-Lublin Szerdán felhős napra virradtunk. Első utunk a Lublintól 85 km-re, délkeletre, a Łabuńka-patak partján fekvő Zamośćba vezetett. Zamość járási jogú város és járási székhely a Lublini vajdaságban. 1975-1998 között vajdasági székhely volt. Az 1580-ban alapított erődvárost, melyet olasz építészek tervei alapján építettek, Észak Padovájának és az árkádok városának is nevezik. Óvárosa 1992 óta a Világörökség része. A város alapítója Jan Zamoyski kancellár és nagyhetman volt, aki 1580-ban határozta el, hogy hatalmas birtokai központjában új erődvárost alapít a łwówi kereskedelmi út védelmére. Az ötszög alakú bástyarendszer középpontjában helyezkedik el a Főtér (Mickiewicz-tér). 100×100 m-es négyzet alaprajzú tér, legszebb része a városházától jobbra eső árkádos házsor. A főtér

közepén álló reneszánsz-barokk Városháza (Ratusz) épületét 1591-ben emelték, barokk tornyát átépítésekor 1639-1651 között emelték. A Katedrális eredetileg reneszánsz stílusban épült, 1825-ben klasszicizálták. Az 5 hajóra osztott templomban található a Zamoyskiak temetőkápolnája. A templom mellett áll II. János Pál pápa egészalakos szobra. Vele szemközt álló Zamoyski-kastély – bal épületszárnyához az egykori fegyvertár (Arzenal, ma múzeum) épülete csatlakozik – előtt áll Jan Zamoyski lovasszobra. A városban templomok, erődrendszer, Városi-park, és Rotunda látható. Többek között itt született Rosa Luxemburg (1870-1919) filozófus, forradalmár is. Utunk Chełmbe (ukránul Холм – Holm) vezetett. A város Lengyelország Lublini vajdaságának keleti részén fekszik, a Chełmi járás székhelye. Nevét valószínűleg a város közepén emelkedő dombról (holm) kapta. A lendzian törzs által lakott település 981-ben a Kijevi Rusz része lett. Többszöri csatározásokat követően 1366-ban, majd 1918-ban Lengyelországhoz került. Érdekesség, hogy Mihajlo Hrusevszkij (1866-1934) ukrán politikus, az Ukrán Népköztársaság elnöke itt született. A város központjában álló Várhegyen (Grodzisko) áll a középkori eredetű, barokk stílusú Istenanya születése-bazilika (1736-1757). A domb tetején levő egyházi műemlékegyüttes részei még a különálló harangtorony (1878), a püspöki palota (1711-1730), és az Uściługi-kapu (1616). A belváros legértékesebb műemléke a barokk stílusban 1753-1763 között épült Apostolok Szétküldése-templom (Kościół pw. Rozesłania św. Apostołów). További templomok és zsinagóga is állnak a városban. Visszatérőben Stołpie-ben a középkori eredetű kőtornyot láthattuk. Hetedik nap: Lublin-Lubartów-KozlówkaNasutów-Puławy-Kazimierz Dolny-NałęczówLublin Csütörtökön Lubartówba mentünk. A középkori eredetű Szanguski palota (Pałac Sanguszków) a mellette fekvő városi parkkal, az 1733-1738 közölt épített barokk Szent Anna templom (Kościół pw. św. Anny) valamint az 1737-1741. évekből való kapucinus templom és kolostor (Kościół i klasztor oo. Kapucynów) szép látnivalói a városnak. Utunkat Kozlówka irányába vettük. A pompás parkkal körülvett, XVIII. században épült rezidencia az 1879-1907 közötti években a Zamoyski család számára átalakításra került. Jelenleg a XIX-XX. század fordulójáról származó berendezési tárgyakat bemutató múzeum tekinthető itt meg. Kozłówka fő attrakciója a szocrealista korszakból származó festészeti és szobrászati gyűjtemény. A nasutówi újkori templom (kościoł pod wezwaniem Najświętszej Maryi Panny Królowej

Polski w Nasutowie) és kápolna mellett a 828 sz. főúton elhaladva, majd a 17. úton a Visztula partján fekvő Puławyba érkeztünk. A város előbb a Lubomirskiak birtoka volt. Itt áll Czartoryskiak parkkal körülvett, 1674-1679 között épített kastélya. Később barokk, majd klasszicista stílusban átépítették. Kazimierz Dolny Visztula-parti kisváros a XIV. század elején a Kelet és Nyugat közötti visztulai gabonakereskedelemnek köszönheti létrejöttét és fejlődését. A dombtetőn Kázmér vára áll, melyet Arany János által írt Zách Klára c. balladában szereplő Kázmér herceg építhette. – Kazimierz Dolny (Alsó) Lublini Vajdaság egyik legrégebbi városa, Nagy Kázmér lengyel király alapította a XIV. sz. közepén. Ebből az időből megmaradt a vár és a torony, mely védte a Visztulán való átkelőt, mindkét építmény jó állapotban lévő rom, párhuzamosan a Visztulával egy vonalban épült a Plébániával, a Piactérrel és a Reformációs Kolostorral, kialakítva így egy csodálatos panorámát. A kikövezett Piactér, falábakon álló fedett kút és a körbe beépített kis házak felett magasodik a Szt. Bartloméj és Keresztelő Szt. János nevét viselő Plébánia templom (1586-89 és 1610-13 között épült a már itt levő gótikus templom alapjaira). A városkában gyönyörű reneszánsz épületek láthatók. Lublinba visszatérőbe Nałęczówon haladtunk keresztül. Itt áll a XVIII. századi Małachowskipalota, melyben Bolesław Prus (1847-1912) emlékmúzeuma kapott helyet (Magyarországon is kiadott műve a Fáraó). De a helységben van Stefan Żeromski (1864-1925) emlékmúzeuma is, melyet az író egykori nyaralójában helyeztek el (legutóbb a Hű folyó – Wierna rzeka művét olvastam). Nyolcadik nap: Lublin-Kraśnik-Janów Lubelski-Leżajsk-Żołynia-Lańcut-Rzeszów Pénteken előbb Kraśnikba mentünk, melynek neve Nagy Lajos magyar királlyal is összekapcsolódott. A város temploma és kolostora (Kościół parafialny pw. Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny i klasztor kanoników regularnych) értékes műemlék. Utána Janów Lubelski következett, melyet templom és kolostorok díszítenek. A Keresztelő Szent Jánostemplom (Kościół św. Jana Chrzciciela) az 16941742. évekből való. Leżajsk kisváros Lengyelország délkeleti részén, a Sandomierski-erdőség déli szegélyén, a San-folyó völgyében fekszik. A Kárpátaljai vajdaság Leżajski járásának székhelye. A XIV. században alapított település 1397-ben kapott városi jogokat. Az 1590-ben alapított Bernát-rendi várkolostor épületei 1618-1628 között épültek. Építtetője Łukasz Opoliński leżajski sztaroszta volt. A kolostortemplomba (mely késő reneszánsz stílusban épült) várkapun keresztül juthatunk be. 1675-ben

várfalakkal is körülvették. A város élelmiszeriparának legismertebb terméke a Leżajsk sör (a Żywiec-csoport tagja). Żołynia falu a podkarpacki vajdaságban fekszik. Értékes építészeti emléke a neogótikus temploma. Ezen áthaladva Lańcutba érkeztünk. Az E-40-es út mellett fekvő városkában áll a Lubomirskiak és Potockiak egykori várkastélya, Lengyelország egyik leggazdagabb vára. 1629-1641-ben Stanisław Lubomirski építette ki, majd 1880 körül francia neobarokk stílusban átépítették. A XX. században barokk-klasszicista homlokzatot kapott. A várat erődítmények és régi park veszik körül. Itt látható az egykori klasszicista Orangerie is. A katélyban berendezett múzeum mellett, az egykori lovardában hintómúzeum működik. Este Rzeszówban, a Hotel Bro Do-ban szálltunk meg. Rzeszów városa vajdasági székhely Lengyelország délkeleti részén, a sandomierzi medence déli részén. A város a középkori magyarlengyel, lengyel-ukrán kereskedelmi útvonalak központja volt. Középkori alapokon, a XIV. században alakult ki a település. 1939-ig lakóinak fele zsidó volt, akik a második világháború áldozatai lettek. A rzeszówi várat (XVI. század második fele) Mikołaj Spytk Ligęz javaslatára építették, megőrizve a korábbi téglalap alakú korabarokk palotát (1620) és a bástyákat (XVII. század eleje). A svéd háborúk idején II. Rákóczi György hadai és a svéd hadak is ostromolták. Lubomirski család nyári palotáját a 18. század elején Gamereni Tylman építette (többször is átépítették). Kilencedik nap: Rzeszów-Dukla-Bóbrka-Miejsce Piastowe-Rymanów Zdrój-Iwonicz ZdrójKrosno-Rzeszów Szombaton reggel körutunkat Duklában kezdtük. Dukla a Duklai-szoros névadó városa. 1849-ben a Duklai-szoroson át vonult be a cári hadak egy része az osztrákok megsegítésére. 1914-ben szintén itt törtek be az oroszok Magyarország területére. 194445-ben a szovjet és csehszlovák csapatok súlyos harcokat vívtak a németekkel szemben (fémillió katona és 300 tank megütközésével 80 ezer szovjet és 6500 csehszlovák katona élete árán sikerült a frontot áttörni). Rokokó plébániatemploma a XVIII. századból való. A XVII-XVIII. századi Mnichówkastély ősi parkjában és épületében hadtörténeti múzeumot rendeztek be. Ezt követően Bóbrkába mentünk, ahol az 1854-ben létesített kőolajbánya területén lévő ipari skanzent tekintettük meg. Ignacy Łukasiewicz lembergi gyógyszerész, a petróleumlámpa lengyel feltalálójának (1853) emlékmúzeuma is itt látható. Miejsce Piastowe-ban Mihály Arkangyalról elnevezett, téglából épült, kupolás kolostortemplomot (Kościół św. Michała Archanioła) érdemes felkeresni. Rymanów mellett

7 km-re fekvő Rymanów Zdrój, és a közelben fekvő Iwonicz Zdrój kellemes gyógy- és üdülőhelyek. Különösen az 1578-ban alapított Iwonicz Zdrój ivócsarnokát érdemes felkeresni, ahol számos gyógyvízből kóstolhatunk. A Wysłok partján fekvő Krosno a XIV. században Nagy Kázmértól kapott városjogot. A nagymúltó várost 1657-ben II. Rákóczi György hadai is ostromolták. Piacterén XVI-XVII. századveli árkádos lakóházak láthatók. Késő gótikus plébániatemploma (Kościół Farny pod wezwaniem św. Trójcy) a XV-XVI. században épült. A toronyban áll az Orbán-harang (Lengyelország második legnagyobb harangja). Koraközépkori ferences temploma értékes műemlék. Krosno és környéke Balassi Bálint emlékét őrzi. 1570-ben a Magyarországról menekülni kényszerült Balassicsalád zálogbirtokként megvásárolta a Krosno határában lévő Kamieniec várát, illetve Rymanów és Új-Zmigród mezővárosokat. Mindkét városka gimnáziumának falán magyar feliratú Balassidombormű hirdeti ezt. Érdekes megemlítenünk, hogy a ma hatvanezer lakosú Krosno pompás főterén az egyik palota tulajdonosa annak idején Dobó István egri várkapitány volt. Tizedik Budapest

nap:

Rzeszów-Barwinek-Eperjes-

Vasárnap reggel, élményekben gazdagon indultunk Magyarországra. Barwineknél léptük át a határt, majd Szlovákia területén megtekintettük a Duklahágón vívott harcok emlékművét. Kapuńany felett Kapi várának romjai egy 499 méter magas, meredek oldalú hegy csúcsán omladoznak. A kapunyílást még a császári katonaság döntötte romba és ugyanígy tettek a négyszögletes külső toronnyal is. 1241 előtt a sárosi erdőispánság királyi váraként emelték a korai magját (favár lehetett). 1242 után királyi parancsra kőből átépítették {„Toboly” és „Maglóc” vára}. Ezt 1314 körül lerombolták. 1410 után új földesura, Kaproncai András báró várépítési engedély birtokában felépíttette a napjainkban is látható erősséget {valószínűleg csak a felsővárat}. Közelebbről ismeretlen időpontban Kelet felé kibővítették az alsóvárral. 1715-ben császári zsoldosok részben megrongálták a falait, épületeit. (Lengyel vonatkozása, hogy a Kapy család 1471-ben csatlakozott Kázmér lengyel királyfi, magyar trónkövetelő seregéhez, végül azonban annak bukása után kegyelmet kaptak az uralkodótól.) Utolsó állomásunk a kelet-szlovákiai Eperjes (szlovákul Prešov, németül Preschau) város volt. (A monda szerint a mai Eperjest II. (Vak) Béla alapította 1132-ben és a környéken jellemző eperről nevezte el. A nagy történelmi múlttal rendelkező várost még 1324-ben, Károly Róbert király emelte szabad királyi város rangjára. 1395-ben itt állította meg a Kanizsai János kancellár és Ilsvai Leusták

nádor vezette magyar sereg II. Ulászló lengyel király seregét). Összefoglalásként elmondható, hogy Lengyelország szép tájakkal, városokkal, várakkal és kastélyokkal rendelkezik. Útvonalai nagyrészt felújítottak, jól járhatóak, az eligazodás az útjelző táblák alapján tökéletes. Műemléki épületeit nagynevű főúri családok, neves lengyel és külföldi építészekkel emeltették. Ez a tíz nap is bővítette Lengyelországgal kapcsolatos ismereteinket.

2008. július 30-augusztus 8. Dolny Śląsk Nyári családi túráinkat folytatva, idén kettesben nejemmel, Alsó-Sziléziába utaztunk. 2008. július 30-augusztus 8. között Lengyelország újabb látnivalóival ismerkedtünk. A Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől kapott prospektusok és térképek alapján készültünk fel az útra, a szállásokat a CAR-TOUR INTERNATIONAL Kft.-nél foglaltattuk le. A nyári túránk során az alábbi útvonalakat jártuk be: 1. nap: július 30. Budapest – Bratislava (Pozsony) – Hradec Králové – Náchod – Duszniki Zdrój – Klodzko 582,2 km 2. nap: július 31. Klodzko – Polanica Zdrój – Duszniki Zdrój – Kudowa Zdrój – Błędne Skały – Szczeliniec Wielki – Radków – Ratno Dolne – Klodzko 101 km 3. nap: augusztus 1. Klodzko – Wambierzyce – Skalne Grzyby – Klodzko 50 km; gyalog 10 km, 500 m szint. 4. nap: augusztus 2. Klodzko – Bystrzyca Kłodzka – Żelazno (huta) – Międzylesie – Idzików – Lądek Zdrój – Złoty Stok – Paczków – Otmuchów – Nysa – Otmuchów – Kamieniec Ząbkowicki – Ząbkowice Śląskie – Bardo – Klodzko 231,5 km; gyalog 6 km, 100 m szint. 5. nap: augusztus 3. Klodzko – Krobielowice – Rogów Sobócki – Sobótka – Świdnica – Ślęża (góra w Masywie Ślęży) – Walbrzych, Książ vára (németül. Waldenburg) – Krzeszów cisztercita apátság – Kamienna Góra – Jelenia Góra 230 km 6. nap: augusztus 4. Jelenia Góra – Pławna Dolna – Lwówek Śląski – Żerkowice – Bolesławiec Śląski – Görlitz–Zgorzelec – Sieniawka – Bogatynia – Zittau (Németország) – Bogatynia – Sulików – Zamek Czocha – Gryfów Śląski – Jelenia Góra 263 km 7. nap: augusztus 5. Jelenia Góra – Cieplice – Sobieszów (Chojnik vár) – Podgórzyn víztározó – Milkowice palota – Karpacz – Śnieżka (1602 m n.p.m.) – Karpacz – Jelenia Góra 45,5 km; gyalog 18 km, 1000 m szint.

8. nap: augusztus 6. Jelenia Góra – Bolków – Świny vára – Jawor – Legnickie Pole – Legnica – Świerzawa – Jelenia Góra 144 km 9. nap: augusztus 7. Jelenia Góra – Świeradów– Zdrój – Jelenia Góra 85 km 10. nap: augusztus 8. Jelenia Góra – Brno – Pozsony – Budaörs – Budapest (érkezés) 602 km 2008. a „reneszánsz éve” Magyarországon, mert Mátyás király 550 éve került a magyar trónra. 1468-69 folyamán a magyar seregek elfoglalták Sziléziát, és közel tíz évig tartó küzdelem folyt a lengyel királlyal. A lengyelek 1474 decemberében végül békét kértek Mátyástól, melynek értelmében a magyar uralkodóé maradt Szilézia és Morvaország, valamint – Ulászlóval megosztva – a cseh királyi cím. Mátyás után számos emlék maradt Alsó-Sziléziában is. Ezek közül kiemelkedik a Walbrzych közelében lévő Książ vára. Kirándulásaink kiindulópontjául két várost választottunk. Első szállásunk Klodzkóban, egy új építésű szállodában volt. Klodzko erődítménye a Nysa Kłodzka felett magasodik. Ferences temploma mellett szobrokkal díszített kőhíd ível át a folyón. A városból számos gyógyfürdő érhető el: Polanica Zdrój, Duszniki Zdrój, Kudowa Zdrój, Lądek Zdrój. Ezek közül a Polanica Zdrój illetve Kudowa Zdrój városképe és a gyógyfürdő, a Lądek Zdrójban lévő Wojciech gyógycsarnok figyelemre méltó. Az ásványvizek jellemzői miatt elsősorban az ivókúra terjedt el. Klodzkóból a Góre Stołowe Nemzeti Parkba látogattunk el. A Błędne Skały különleges sziklalabirintusban közel egy órás kirándulást tettünk. Sok zarándok keresi fel Wambierzycét, amelyben a Szanktuariummal szemben több mint negyven stáció kápolna vezet a Kálvária-hegyre. Itt látható egy helyi múzeumban a 800 fabábút tartalmazó mozgó szopka (betlehemes jászol). A település határában lévő skanzentől és mini állatkerttől indul a gyalogtúra a Skalne Grzyby szikláihoz. A fenyves erdőben az ösvény mellett áfonyamezőket találtunk. Az aranybányáiról híres Złoty Stok egyik tárnája ma múzeumként működik. Az vízisportok lehetőségét is biztosító Otmuchów víztározó és a vár további látnivalókat kínál. Tovább haladva, a harmincéves háborúban is szereplő Nysa (ném. Neisse) 1741-től porosz uralom alá került. A poroszok még jobban megerősítették, 1758-ban az osztrákok sikertelenül ostromolták, 1807. június 16án, kemény ostrom után a I. Napóleon francia csapatainak megadta magát. Ottjártunkkor, augusztus 2-án lelkes hagyományőrzők, korhű jelmezben a napóleoni háborúk egy momentumát, az erőd ostromát elevenítették fel. Ząbkowice

Śląskie-ben még a reneszánsz várrom maradványai és egy ferde torony (őrtorony) említésre méltóak. Következő szállásunk Jelenia Górában, az óvárosi sétáló utcában álló Hotel Európában volt. Útközben a krobielowice-i reneszánsz várkastélyt (jelenleg szálloda) és Walbrzych közelében, Książ várát érintettük. Książ (Waldenburg) várában találtunk Mátyás király nyomára. Pogyebrád Györgytől (1420-1471) szerezte meg a várat. Az épületegyüttes reneszánsz részét Mátyás király építtette, a várban a gótikus és barokk részek is keverednek. Jelenia Góra egyik legszebb példa a hagyományos négyszögletes főterekre, a középen álló városházával. A környéken további szép városháza épületek láthatók, pl. Kamienna Góra és Lwówek Śląski. Jelenia Górából elérhető Czocha vára, amely egyrészt szálloda, másrészt II. világháborús múzeum. A középkori eredetű várromok közül említésre méltó a Sobieszówból elérhető Chojnik vára, Bolków és Świny várának romjai. Az egyházi emlékek közül felkerestük a Świdnicában és a Jaworban álló evangélikus béketemplomokat, melyeket az 1648. október 24-i vesztfáliai békét követően, egy év alatt, fából építettek. A Świdnicában álló gótikus Szent Szaniszló és Szent Vencel katedrális a város közepén emelkedik, főbejáratánál lévő gótikus szobrai csodálatosak. Świdnica főterén vasárnap bolhapiacot tartottak. A krzeszówi cisztercita apátság együttese valamint a Legnickie Pole benedek rendi kolostoregyüttese szintén az egyházi emlékek közé tartozik. Kegyes Henrik, Szakállas Henrik Piast herceg fia 1241-ben a Legnickie Polén a Krakkót felperzselő tatárokon diadalt aratott, és ezzel megállította előretörésüket, a visszavonuló tatárok ezután Magyarországra törtek. Henrik elesett a csatában, síremléke a múzeumban látható. Észak-nyugati irányban meglátogattuk a cserépedény gyártásáról híres Bolesławiec Śląskit, ahol Lengyelország leghosszabb vasúti viaduktja, a Fryderyk Engelhardt Gansel által 1846-ban épített, 1851-ben megynyílt 490 m hosszú, 8 m széles völgyhíd áll. A napoleoni háborúk során, 1813. április 28-án itt halt meg Mihail Illarionovics Kolenyiscsev-Kutuzov (1745-1813) herceg, orosz táborszernagy és hadvezér, az 1812. szeptember 7-i borogyinói ütközetkor hadügyminiszter, a csata résztvevője.

Görlitz, Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland) fekszik a Neisse-folyó partján. 1950-ben Görlitz keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. A II. világháború következményeként a szövetséges hatalmak által megállapított, az Odera és Neisse folyó mentén húzódó új németlengyel határvonalat az NDK 1950-ben a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésben ismerte el. Itt, a Kultúra Palotájában írták alá a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határszerződést 1950-ben. – Az NSZK revansista körei azonban, a hidegháború légkörét kihasználva megpróbálták kérdésessé tenni. Végül 1970-ben az NSZK kormánya is elismerte az Odera-Neisse-határt a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésekben. – A határt átlépve a német város látnivalóival is megismerkedtünk. Innen délre Bogatynia (ném. Reichenau) fekszik. A határában lévő hőerőmű (Elektrownia Turów) közelében Lengyelország legmélyebb gödre látható, amelyet a szénbánya (Kopalnia Węgla Brunatnego Turów SA) külszíni fejtése alakított ki. Jelenia Górából Karpaczba mentünk, magashegyi túránk kiindulópontjára. Karpaczból a Szudéták legmagasabb hegyét, a Karkonoszét kerestük fel, és itt a cseh-lengyel határon lévő Śnieżka (1602 m n.p.m.) csúcsát nyolc órás gyalogtúrával értük el (négy óra felfelé, három pedig lefelé). Szerencsénkre tiszta idő volt, bár jelentős széllökések voltak. A csúcsról pompás kilátás nyílt a távolba. Jelenia Góra környékén további üdülőhelyek találhatók. A Karkonosze tövében fakadó gyógyforrások mellé épült az egyik legrégebbi gyógyhely, Cieplice. Itt helyi természetrajzi múzeum is található. Świeradów–Zdrój pedig a német és cseh határ közelségének köszönhetően dinamikusan fejlődik. Számos szálloda épült az utóbbi években. Lengyelország ismét elnyerte tetszésünket. Ezzel a nyári kirándulásunkkal együtt, az elmúlt évek során közel százharminc helyen voltunk. Elsősorban Dél-Lengyelország nevezetesebb városait, tájait, műemlékeit és múzeumait ismertük meg. Autóval 2334 km-t, gyalog 34 km-t és 1600 m szintet tettünk meg. A városokban 32 óra városnézést és múzeumlátogatást teljesítettünk.

Önkormányzati utak Lengyelországba

2008. június 14-16. kapcsolatok felvétele

Testvérvárosi

2008. június 14-16. között küldöttség érkezett a Krosnói Járásba. Dr. Dombóvári Csaba és Fohsz Tivadar alpolgármestereket és Dr. Rúzsa Ágnes jegyzőt, valamint Buskó Andrást, a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökét és Olejnik Mareket, a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselőjét többek között Jan Juszczak elöljáró és Andrzej Guzik elöljáró-helyettes fogadta. A vendégeket a Targowiskoban található egykori Gołaszewski udvarházban szállásolták el. A vendégek először a Miejsce Piastowe-ban található Sanktuariumot keresték fel. Este megérkezett a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium kórusa is, Bartal Lajos karnagy vezetésével. A gyerekek vacsora után a helyi néptánc együttessel a népi zenekar muzsikája mellett, közös tábortűznél barátkoztak.

pápára és Duklai Jánosra emlékeztek. A duklai Történeti Múzeumban tartott fogadáson a szlovákiai Stropkovból való "Cirill és Metód Kórus", az Ukrajnából, Samborból érkezett "Sursum Corda" Kórus mellett a Balassi Bálint Gimnázium Kórusa is énekelt, a legnagyobb sikert aratva. Az esti zártkörű tanácskozáson megjelent Stanisław Piotrowicz szenátor úr, a Szenátus Emberjogi Bizottságának elnöke is. Jan Juszczak elöljáró és Fohsz Tivadar alpolgármester értékelték a kapcsolatépítés fontosságát és szakértők bevonásával különböző témaköröket fogalmaztak meg a továbbiakra vonatkozóan. Hétfőn reggel a magyar delegáció felkereste Iwonicz-Zdrójt és Rymanów-Zdrójt, ahol a szanatóriumokkal ismerkedtek. Iwoniczban meglátogatták a középkori eredetű, fából készült Mindszentek (Wszystkich Świętych)-templomot is. Hétfőn délután a testvérvárosi szerződés aláírására került sor.

Másnap reggel a magyar csoport a Bóbrkában található Kőolajbányászati Múzeumot kereste fel, ahol Ignacy Lukasiewiczre emlékezett, majd a krosnói Podkarpackie Múzeumot és a ferences kolostort tekintette meg. Délután, a Duklában található klasztor Bernardynów adott otthon a IX. Nemzetközi Egyházi Kórustalálkozónak.

14. ábra A testvérvárosi szerződés aláírása

13. ábra A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium kórusa a IX. Nemzetközi Egyházi Kórustalálkozón, Duklában. Lengyel, szlovák és ukrajnai kórusok mellett a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium kórusa mutatta be műsorát a helyi közönség nagy ovációja mellett. A magyar kórus osztatlan sikert aratott, mely elmélyítette a testvérvárosi kapcsolatokat. A program keretében a megjelentek II. János Pál

Krosno - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente és a lengyelországi Krosnói Járás közötti testvérvárosi megállapodást ünnepélyes keretek között írta alá Jan Juszczak elöljáró, Andrzej Guzik elöljáróhelyettes, valamint magyar részről Dr. Dombóvári Csaba és Fohsz Tivadar alpolgármesterek június 16-án hétfőn, a Starostwo Powiatowe w Krośnie központi épületében. A testvérvárosi kapcsolat előkészületei közel egy éven keresztül folytak, ezalatt a két fél vezetése folyamatos kapcsolatot tartott fenn egymással. Az első lépés a két város kapcsolatában a Krosnói Járás delegációjának 2008. március 29-i budapesti látogatása volt, amikor is Rákoshegyen II. János Pál pápa szobrának felszentelése volt.

Ezt követően tovább folytak az egyeztetések Riz Levente polgármester és Jan Juszczak elöljáró között. Az ünnepségen Jan Juszczak, a Krosnói járás elöljárója elmondta, hogy a lengyel és a magyar nemzet között hagyományosan jó a barátság, amit a mai nap is igazol. Nagy örömét fejezte ki, hogy a közös kapcsolat egyik patrónusa II. János Pál pápa, akinek szobra mindkét városban megtalálható. A továbbiakban hozzáfűzte, hogy a jövőbe kell nézni, és így azok a napok lesznek fontosak, amelyek a megállapodás aláírását követően jönnek. Azért fontosak, mert jobban megismerhetjük egymást, egymás kultúráját, szorosabbra fűzhetjük turisztikai és kulturális kapcsolatainkat, igaz barátságok köttethetnek. Fohsz Tivadar alpolgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a pár napos program során nagyszerű emberekkel találkozhatott. Olyan emberekkel, akik nyitottak az együttműködésre, a közös fejlődés alapjainak megteremtésére, a gazdasági, kulturális és művészeti kapcsolatok kiteljesítésére. Fontos, hogy az együttműködést tartalommal töltsük meg, és így szakembereink, intézményeink, diákjaink minél több közös együttműködési területet találhatnak egymással. Az ünnepségen részt vett többek között Stanislaw Piotrowicz szenátor úr is. A közös programsorozat zárásaként ünnepélyes keretek között írták alá a testvérvárosi megállapodást. A magyar delegáció Jan Juszczak elöljárónak II. János Pál pápa szobrának bronz kisplasztikáját, Stanislaw Piotrowicz szenátor úrnak hollóházi porcelán változatát adta át. ▼

„Bem” emlékszablya a Krosnói Járásnak 2008. november 11-én, a Lengyel Függetlenség Ünnepe, valamint a Magyar Forradalom és Szabadságharc 160. évfordulója alkalmából Riz Levente, Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente polgármestere és Buskó András, a lengyel kisebbségi önkormányzat elnöke Bem József szablyájának másolatát adományozta a Krosnói Járásnak. A Lengyel Függetlenség Ünnepe alkalmából a magyar delegáció november 10-én érkezett a Krosnói Járásba. Riz Levente polgármestert, Fohsz Tivadar alpolgármestert, Buskó Andrást és Olejnik Mareket Andrzej Guzik elöljáróhelyettes fogadta a Targowiskában lévő udvarházban. Az esti megbeszélésen Grażyna Ostrwoska kulturális vezető is megjelent. Másnap reggel kirándulást szerveztek a Bubrkában lévő Kőolajbányászati Múzeumba és Krosno városába. A vendégek felkeresték a Podkarpackie Muzeum lámpagyűjteményét, megtekintették a

székesegyházat és Lengyelország legnagyobb II. János Pál pápa emlékművét. A Miejsce Piastowéban lévő Szent Mihály Arkangyal Sanktuarium és Michalitów Kolostoregyüttesnél rendezett ünnepség keretében megkoszorúzták Bronisław Markiewicz pap szobrát és a Haza emlékművét. Ezt követően szentmisét tartottak. Ezt követően került sor a szablya átadásátvételére Riz Levente polgármester és Jan Juszczak starosta részéről. A szablya eredetijét a lengyel tábornok 1848. december 25-én, Kolozsvárott kapta ajándékba az erdélyi haderők főparancsnokaként, amikor bevonult a városba. A mise után az iwoniczból való „Cantate” kórus részvételével hazafias dalokat énekeltek, majd Jan Juszczak starosta fogadást adott a magyar vendégek tiszteletére.

15. ábra Bem-szablya adományozása a Krosnoi Járásnak Másnap reggel a Krosnói Üveghutába látogattak. Szerdán délelőtt a járás településeinek művelődési ház igazgatóival szakmai megbeszélés folyt, áttekintve a partneri kapcsolatok helyzetét. A kulturális programok mellett 2009-ben emlékeznek meg a második világháború kitörésének 70. évfordulójáról, és a Duklában található Hadtörténeti Múzeum kiállítást tervez a Magyarországra menekült lengyel katonatisztek sorsáról. ▼

Függetlenség Ünnepe Krosnoi Járásban 2009. november 11-én a Krosnoi Járás, Miejsce Piastowe Község és a Szent Mihály Arkangyal Gyülekezete együtt ünnepeltek Lengyelország függetlenségének elnyerése 91. évfordulóját. Az Ünnepségre a Járás vezetősége meghívta Rákosmente Önkormányzatának küldöttségét, melynek tagjai voltak: Fohsz Tivadar alpolgármester, Horváth Tamás alpolgármester, dr. Rúzsa Ágnes jegyző, dr. Dombóvári Csaba aljegyző, Buskó András a XVII. ker. Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Olejnik Marek

a XVII. ker. Lengyel Kisebbségi Önkormányzat tagja, tolmács. A küldöttség november 10-én, a késődélutáni órákban érkezett a szálláshelyre (Klimkówka – Dwór Ostoia). A vacsoránál találkozott a Járás vezetőségével és közösen áttekintették a partneri együttműködés keretében megvalósult idei és a jövő évre tervezett programokat.

.

16 ábra Találkozás a Lengyel Függetlenség Ünnepe alkalmából November 11-én délelőtt a küldöttség meglátogatott két iskolai központot – Zręcin-ben és Miejsce Piastowe-ban, ahol megismerkedett a központok működésével, felújításuk történetével, a nevelési módszerekkel és a problémákkal. A szálláshelyen fogyasztott ebédnél jelen volt Miejsce Piastowe Község vezetősége és kötetlen beszélgetés keretében a küldöttség megismerkedett a Község működésének elveivel és problémáival. A Függetlenség Ünnepe központi rendezvénye 15.00 órakor, imával, a Lengyelország függetlenségének elnyerésében fontos szerepet betöltő szervezetek és az elesett katonák névsorolvasásával és koszorúzással kezdődött. A Lengyelország Őrangyala és a Boldog Bronisław Markiewicz atya emlékművénél azok előtt tisztelegtek, akik a független Lengyelországért véráldozatot hoztak. Koszorút helyeztek el: Stanisław Piotrowicz LK szenátora, Bogdan Rzoniec a Kárpátaljai Vajdaság

marsalljának helyettese, a Krosnoi Járás vezetősége Jan Juszczak elöljáró és Kazimierz Krężałek Járási Tanács elnöke vezetésével, Miejsce Piastowe Község vezetősége, Rákosmente küldöttsége Fohsz Tivadar alpolgármester vezetésével, a Honi Hadsereg Veteránok Világszervezetének küldöttsége, a Szibériában Raboskodók Szervezetének, az LK Veteránok és Volt Politikai Foglyok küldöttsége, az önkormányzati képviselők, a községi vezetők, a polgármesterek, a fegyveres testületek képviselői, az Egyház képviselői, az iskolák és a művelődési intézmények vezetői, a Község ifjúsága és lakossága. A koszorúzás után az ünneplők bevonultak a Szent Mihály Arkangyal templomába, ahol a Hazáért celebrált szentmisén vettek részt. A szentmise után a Lengyel Köztársaság Elnöke által a közigazgatásban eltöltött hosszú évekért adományozott kitüntetések átadásával kezdődött az ünnepi műsor, majd a „Cantate” énekkar szereplése következett. Ezt követően a III. Járási Hazafias Dalverseny nyerteseinek bemutatkozása és a Michalicki Középiskolai Együttes diákjainak ünnepi műsorát tekinthették meg az ünneplők. Mindenki számára meglepetés volt (főleg a magyar vendégeknek) Staniaław Stopkowicz fegyverkovács ajándéka. Saját kezűleg elkészített rövid szamuráj kardot ajándékozott Buskó Andrásnak, akit az ő szavaival „A mai magyarok között legnagyobb lengyelnek” nevezett. Az ünnepség „Az erdőben ég a tűz” című hazafias dal közös éneklésével fejeződött be. Utána Rákosmente küldöttsége részt vett az ünnepi vacsorán, amelyen magyar vendégeken kívül jelen volt Krosnoi Járás és Miejsce Piastowe Község vezetősége és az Egyház képviselői. November 12-én reggeli után, az Elöljáró meghívásának eleget téve, a küldöttség „beugrott” az Elöljáróságra egy kávéra és utána, elbúcsúzva lengyel barátaitól, indult hazafelé. Forrás: www.powiat.krosno.pl Fordította és szerkesztette Olejnik Marek

Kulturális delegáció Krosnóban "A Lengyel pápa visszatérése Magyarországból Lengyelországba" 2010. június 12-én, szombaton "A Lengyel pápa visszatérése Magyarországból Lengyelországba" cím alatt nyílt meg Babusa János szobrász kisplasztikai kiállítása a Duklai Történeti Múzeumban. 2008 márciusában a Krosnói Járás delegációjának jelenlétében szentelték fel Babusa János egész alakos pápa szobrát Rákoshegyen, most a szobor egészalakos másolat került kiállításra a múzeum aulájában. A kisplasztikákat és képeket tartalmazó kiállítást Jan Juszczak starosta és Horváth Tamás alpolgármester nyitotta meg. A kiállítást Aleksandra Żółkoś ismertette. A lengyelországi Krosnói Járással kialakított testvérvárosi kapcsolattartás keretei között mutatta be alkotásait Babusa János kerületi szobrász a Duklai Múzeumban június 11-én. Mivel a tárlaton a művész Rákoshegyen álló, II. János Pál pápát ábrázoló munkájának másolata is szerepelt, a kiállítást A lengyel pápa visszatér Magyarországról Lengyelországba címmel népszerűsítették a házigazdák. Babusa János a Budapest Főváros XVII. kerületi Hírhozó újságnak nyilatkozva elmondta, hogy munkái a múzeum két nagy kiállítótermét töltötték meg. 29 bronz- és kőszobrot vittek ki, 8-10 darab portré és húsz festmény mellett.

1_2010. kép. Kiállítás a Duklai Múzeumban

Az alkotásokat egy nagyméretű, műtárgyszállító teherautóval vitték Lengyelországba. Monumentalitását és helyszínét tekintve ez a kiállítás teljes mértékben rendhagyó volt. Krosnóban található egyébként a legnagyobb pápaszobor, amely öt méter magas. A lengyelek nagy örömmel és szívélyesen fogadták az idős Szentatyát ábrázoló alkotást. Babusa János a helybélieknek elárulta, hogy ez a szobor nemcsak a témája miatt fontos számára, hanem azért is, mert ennek az alkotásnak köszönheti a Mindszenty József bíborost ábrázoló műalkotás létrejöttét is.

2_2010. kép. A Rotunda Énekegyüttes fellépése Duklában Másnap, vasárnap Duklai Szent Jánosra emlékeztek a duklai kolostor templomában megtartott kórustalálkozón. Rákosmente zenei életének egyik meghatározó szereplője, a Rotunda Énekegyüttes Tóthné Mózer Annamária vezetésével június 13-án lépett fel a duklai ciszterci kolostor templomában az Egyházi és Pravoszláv Kórusok XI. Nemzetközi Szemléjén, nagy sikerrel. A kerületi kulturális delegációt Horváth Tamás alpolgármester, Rúzsa Ágnes jegyző, valamint a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Buskó András vezették.

Lengyel-Magyar Barátság Napok Dzień Polsko-Węgierskiej Przyjaźni A Piłsudski Történelmi társaság kezdeményezésére 2006-ban, Győrben került sor az első LengyelMagyar Barátság Napjára. A J. Piłsudski Lengyelmagyar Történelmi Társaság és a győri Lengyel Kisebbségi Önkormányzat áldozatos munkájának, valamint a budapesti Lengyel Konzulátus és a lengyelországi Háborús és Mártirológiai Emlékműveket Gondozó Tanács anyagi segítségének köszönhetően 2006. március 24-én a győri Bem József téren országaink legmagasabb szintű vezetői, Sólyom László és Lech Kaczyński államelnökök, Joanna Stempińska nagykövet asszony és a magyarországi lengyel diplomaták, magas rangú lengyel és magyar vendégek és a szép számmal az ünnepségre érkezett magyarországi lengyelség jelenlétében a Magyar-Lengyel Barátság Emlékművét ünnepélyesen felavatták. Itt került sor a Győri Nyilatkozat aláírására is. 2007. március 12én a Magyar Parlament és március 16 -án a Lengyel Sejm egyhangú szavazattal március 23 - át Lengyel Magyar Barátság Napjává nyilvánította. Az emlékmű Dávid Tibor magyar képzőművész, a lengyelek nagy barátjának alkotása. A mű összefonódott két tölgyet ábrázol, ez a két népet összekötő emlékezet és barátság monumentális, ám szívet melengető képe. Az emlékmű talpazatán található bevésve az a Stanisław Worcell lengyel írótól 1849-ből származó idézet mely az alkotót is inspirálta: „…Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messzefutnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” Ezt követően kétévente a Lengyel-Magyar Barátság Napra Lengyelországban kerül sor. A második évben Przemyśl adott otthont a rendezvénynek, 2009-ben pedig Krosnóban került sor a találkozóra. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat elnökhelyetteseként, illetve a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökeként lehetőségem volt mindkét rendezvényen részt venni. Az alábbiakban a két esemény ismertetésére kerül sor.

2007. március 23. Przemyśl - Dzień Polsko-Węgierskiej Przyjaźni 2007. március 23-25. között Przemyślben került sor Lengyelország és Magyarország együttműködő önkormányzatainak konferenciájára, melyet

Sólyom László magyar köztársasági elnök nyitott meg. A delegációk már pénteken este megérkeztek, így közös vacsorára került sor a Hotel Gromada éttermében. Szombaton délelőtt kezdődött meg a Kázmér Palotában a Lengyel és Magyar Partnervárosok ünnepélyes találkozója. Robert Choma, Przemyśl város Polgármestere majd Ewa Draus, a Podkarpacki Közgyűlés Elnöke köszöntötte a Magyar Köztársaság Elnökét, és a megjelent vendégeket. A hagyományos magyar-lengyel összetartás és barátság fenntartásában nagyon fontos szerepet játszanak az egyre szélesedő testvérvárosi kapcsolatok. Magyar és lengyel kötődése egymáshoz sok száz év óta megvan, a lényege, hogy mindig számíthatunk a másik segítségére – jelentette ki Sólyom László, hivatalos lengyelországi látogatásának befejező napján, a Kazimerzowski (Kázmér) Várban tartott rendezvényen. A köztársasági elnök beszámolt arról, hogy júniusban különvonat indul Budapestről, amely a dél-lengyelországi magyar vonatkozású emlékhelyeket látogatja végig és Przemyśl a végállomás, ahol már a X. században megjelentek a magyarok. Przemyśl testvérvárosa Eger. Sólyom László beszédében emlékeztetett arra, hogy 2006 márciusban, a magyar és lengyel testvérvárosok első találkozóján Lech Kaczyński lengyel elnökkel közösen ültették el az együttműködést jelképező fát Győrben, és így március 23.-a a két ország parlamentjének közelmúltbeli határozata nyomán a MagyarLengyel Barátság Napja lett. Sólyom László beszédét a magyar és a lengyel himnusz kezdő sorait átalakítva, megcserélve fejezte be: "Isten áldd meg a lengyelt, nincs még veszve Magyarország". A testvérvárosi konferenciát levélben köszöntötte Lech Kaczynski lengyel államfő, aki a berlini EUcsúcs miatt nem tudott eljönni. Levelében kiemelte, hogy: „Az ismét felvirágzó önkormányzati kapcsolatok lengyel és magyar oldalon több mint hetven önkormányzatot ölelnek fel megyei, városi és települési szinten. A kapcsolatok célja a kulturális, gazdasági és információs csere." Lech Kaczynski levelét, az elnöki hivatal vezetője, Robert Draba olvasta fel. A

lengyel államfő kiemelte a Kárpátok eurorégió jelentőségét, ebben a formációban Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia, Ukrajna és Románia közigazgatási szervei működnek együtt. A délelőtt során Habis László, Eger város Polgármestere, Kollár János a Pilsudski LengyelMagyar Történelmi Társág elnöke beszédükben nagyra értékelték a történelmi és baráti kapcsolatokat, a gyümölcsöző együttműködést. Lagzi Gábor „Barátok a történelem viharában – 1000 éves a magyar-lengyel barátság”, Andrzej Koperski, Przemyśl Régió Nemzeti Múzeum „Magyar Temető a honfoglalás időszakából Przemyślben” illetve Dariusz Hop, Przemyśl Polgármesteri Hivatalától „Przemyśl a Magyarország kapuja” című előadásaikban a honfoglalás időszakától (IX-X. sz.) napjainkig fennálló baráti partner kapcsolatokról szóltak. Sólyom László köztársasági elnök szombaton megtekintette a XVII. században épült krasiczyni várat, majd koszorút helyezett el a Przemyśli katonai temetőben az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében az I. világháború során elesett magyar honvédek emléke előtt tisztelegve. Délután az Ismeretlen Katona illetve az osztrák, magyar, lengyel katonai síroknál került sor koszorúzásokra.

Budapest Főváros XVII. kerületéből Marekkel vettem részt a rendezvényen.

Olejnik

Lengyel-magyar barátság napja Krosnóban 2009. március 23. Sólyom László magyar államfő 2009. március 23án, hétfőn Lengyelországban kétnapos hivatalos látogatásra érkezett, amelynek során Varsóban tárgyalásokat folytatott lengyel állami vezetőkkel, majd a dél-lengyelországi Krosnóban részt vett a magyar-lengyel barátság napja alkalmából szervezett ünnepségeken. Érkezése után, hétfőn délelőtt a magyar köztársasági elnök lengyel kollégájával, Lech Kaczynski államfővel tárgyalt, majd részt vett azon az ünnepségen, melyen a lengyel elnök a felvidéki magyarság mártír politikusának, Galántai gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehország, 1957. március 8.) politikusnak szánt posztumusz kitüntetést nyújtott át a néhai politikus lányának, Esterházy-Malfetti Alice-nak. Sólyom László köztársasági elnök úr varsói tartózkodása idején tárgyalt Donald Tusk miniszterelnökkel, megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, felavatta II. Rákóczi Ferenc új emléktábláját a Szent Kereszt-templom falán, megkoszorúzza idősebb Antall József emléktábláját és látogatást tett a Magyar Kulturális Intézet új székhelyén. 2009. március 24. 2009. március 24-én, kedden Sólyom László és Lech Kaczynski államfők Krosnóban részt vettek és beszédet mondtak a lengyel-magyar barátság napjának központi ünnepségén.

17. ábra Koszorúzás Przemyślben Ezt követően az Állami Kelet-Európai Főiskola (Lubomirski Palota) kiállítótermeiben az 1848-49es magyar forradalom és szabadságharc, az 1956os forradalom és a Lengyel Légió történetéből rendeztek kiállításokat a lengyel múzeumok, valamint a Krakkói Nemzeti Emlékmegőrző Intézet és a Budapesti Hadtörténeti Intézet gyűjteményeiből. Este a Kázmér Palotában a Cantus Agriensis Egri kórus és a Przemyśli Kamarazenekar ünnepi műsorára került sor Vasárnap reggel pedig a Bazilikában közös lengyel-magyar szentmisére került sor az egri kórus közreműködésével.

18. ábra Ünnepség Krosnóban Az új kulturális központ zsúfolásig megtelt színháztermében nyolc magyar testvérváros küldöttei is jelen voltak. Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzata delegációját Riz Levente polgármester vezette. A delegáció tagja volt dr. Rúzsa Ágnes jegyző valamint Buskó

András, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Olejnik Marek kisebbségi képviselő. Lech Kaczynski lengyel elnök beszédében külön kiemelte, hogy eddig három alkalommal ünnepelték meg ezt a napot, s mindannyiszor a magyar államfővel közösen. Áttekintve a lengyel-magyar kapcsolatok évszázadainak főbb állomásait, Lech Kaczynski hosszasan méltatta az 1939-ben, hetven esztendeje a német támadás után Magyarországon menedéket talált mintegy 150 ezer lengyel katonai és polgári személynek nyújtott segítséget, megemlítve, hogy közülük sokan továbbmehettek Franciaországba, hogy az ott szerveződő lengyel légiókban folytathassák a harcot Hitler ellen. Nagyon fontosnak nevezte, hogy immáron mintegy száz testvérvárosi kapcsolat létezik a két ország között, és kitűnőnek minősítette a két államfő közötti viszonyt.

forradalom alatt és után a Lengyelországtól kapott sokoldalú segítségért. Az önkormányzatok közötti kapcsolatokat a kétoldalú viszony egyik legfontosabb részének nevezte, mint fogalmazott, ezek éltetik a magyar-lengyel barátságot. Lech Kaczynski lengyel államfő díszoklevelet adott át a lengyelek hálájának kifejezéséül a 70. évfordulón az egykori lengyel menekülteket befogadó 70 magyar városnak. A díszoklevelet a városok nevében Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester vette át. A II. világháború idején többek között Rákoscsabán is volt katonai menekült tábor. Az egykori önálló település ma a Budapest Főváros XVII. kerület része, így kerületünk Budapest képviseltében joggal emlékezhetett erre az alkalomra. Sólyom László magyar államfő Krosnóban elmondott beszédében a lengyel-magyar baráti viszony egyik legfontosabb részének nevezte az önkormányzatok és a testvérvárosok közötti kapcsolatokat. Sólyom László a nagy Szent Istvánérmet ajándékozta Krosno városának. A két elnök felavatta az egykori Magyar kapu helyén állított emléktáblát. A magyar kereskedők valaha ezen a kapun át érkeztek Krosnoba, ahová az itt igen kedvelt magyar borokat szállították. A vendégek megtekintették Krosno fő nevezetességét, a magyar történelmi emlékeket is őrző bazilikát, majd pedig a piactéren fogadták a lengyel-magyar barátság staféta résztvevőit, akik Sárospatakról indulva, 110 kilométeres utat megtéve érkeztek a városba. A két elnök ezután a főtéren Krosno nagy számban jelen lévő polgáraival találkozott.

19. ábra Lengyel-Magyar Barátság Napja Krosnóban Sólyom László személyes lengyelországi élményeit felidézve beszélt a két nép barátságáról, amely DélLengyelországban különösen érzékletes, hiszen, mint mondta, itt összpontosulnak a kétoldalú kereskedelmi, idegenforgalmi, testvérvárosi kapcsolatok. A magyar államfő szintén kitért a lengyel menekültek befogadására, és külön köszönetet mondott azoknak a mai Szlovákia területén fekvő városoknak is, melyek annak idején szintén befogadtak lengyel menekülteket, de képviselői ezen az ünnepségen nem voltak jelen. Ugyancsak köszönetet mondott az 1956-os

Kedden délután, a központi rendezvénysorozatot követőn Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzata delegációját Jan Juszczak, Krosno Járás elöljárója és Andrzej Guzik elöljáró-helyettes valamint Grażyna Ostrowska fogadta az elöljáróság épületében. A hivatalos látogatás keretében a 2009. évi közös partneri munkaprogramot beszélték meg, melynek keretében kulturális és sport jellegű programok is szerepeltek. A soron következő program Rákoskeresztúron a testvérvárosokat bemutató rendezvény lesz, melynek keretében április elején ötfős küldöttség érkezik a járásból.