Közösségi tanulás. Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3

3

Közösségi tanulás

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Közösségi tanulás • Tankör • Felnőtt tankör • Szépkor kör Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Impresszum A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése projekt keretében készült. Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs Katalin Korrektorok: Hargitai Mária, Mészáros Júlia, Szabó Judit Nikoletta Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgató ISBN 978-963-651-495-2

© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Közösségi tanulás • Tankör • Felnőtt tankör • Szépkor kör

szolgáltatásfejlesztési modell

TARTALOM Tankör A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Javasolt irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Felnőtt tankör A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Javasolt irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 „TAN-TÉR” és „TAN-TÉR PLUSZ” programok - kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Háztáji gazdálkodás képzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 „Közös tudás” program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Bevezetés a családi tanulásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Ha én ezt a klubban elmesélem… – Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön. . . . . . . . . 58 Lakitelek Népfőiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Egy csipet e-learning. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

Szépkor kör A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Bevezetés lépésről lépésre A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Együttműködés, partneri viszony kialakítása az idősek közösségi szerveződéseivel, bevonásuk a közösségi ház életébe, programjaiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Szolgáltatások biztosítása a közösség időskorú tagjai számára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Idősek önkéntes tevékenységének segítése, kölcsönös segítségnyújtást biztosító csoportok kialakítása, szomszédságsegítő programok szervezése, segítése. . . . . . . . . . . . . . 74 Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Minőségi jellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Javasolt irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 „Kattanj rá, Nagyi!”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 A Harmadik Kor Egyeteme. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Tanulj a Nagyitól! – generációk közötti tanulás Kismaroson. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Bevezetés a családi tanulásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Szenior önkéntesek a helyi közösségekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Jó gyakorlat morzsák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Tankör szolgáltatásfejlesztési modell Tanítási időn túli fejlesztő, ismeretbővítő foglalkozások gyermekeknek A szolgáltatási modell tartalma A tanítási időn túli tankör szolgáltatás célcsoportja a településen vagy településrészen élő olyan gyermekek, akik délutáni tanulási felkészülésükben sem intézményi, sem családi segítséget nem kapnak. Irányelveiben a Tanoda programhoz hasonló, azonban az IKSZT-n belül a korábbi szigorú szabályok enyhülnek, a település és a célcsoport szükségleteihez, maga az IKSZT lehetőségeihez igazodnak. A tankör olyan „rásegítő” programot jelent délutánonként, amely az oktatás, korrepetálás és tehetséggondozás mellett megfelelő infrastrukturális és személyi háttérrel a gyermekek közösségi, kulturális és szabadidős tevékenységeit is előmozdítják személyiségük és önismeretük fejlődése mellett. Azoknak a gyermekeknek nyújt tehát elsődlegesen szolgáltatást, akiknek a szüleik nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, vagy a munkabeosztásuk nem igazodik a gyermekek szabadidejéhez, illetve a településen nincs megfelelő intézményi háttér. Szolgáltatásunk nem egyszerűen korrepetáló jellegű, hanem fejlesztő és ismeretbővítő is, amit az IKSZT közművelődési infrastrukturális és személyi háttere biztosít. A szolgáltatás tartalmába az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a közösségiség, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása mellett a szülők megszólítása, bevonása, esetleg aktivizálása, együttműködése is belefér. Bár a tankör elsődleges célja a gyermek fejlesztése és támogatása, kiemelt feladatnak tekintjük a szülők támogatását is a gyermeknevelés, a közösségiség és a munkavállalás terén. 1. Gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos konzultációt biztosít. 2. Támogatja és erősíti a családok jövedelem kiegészítését és a szülők munkaerő-piacra való visszatérését úgy, hogy mindvégig figyelemmel van a gyermek egészséges testi, lelki és intellektuális fejlődésére. A tankör működtetése a helyi igényekre és erőforrásokra alapoz, s aminek alapvető szolgáltatási céljai: - rendszeres nyitva tartás mellett a gyermekek és a szülők számára egyaránt biztosít programokat; - mindenki számára nyitott; - szolgáltatásai ingyenesek; - rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez; - a gyermek képességeinek kibontakoztatásához szükséges környezetet és „szakembert” biztosít; - segíti és nyomon követi a gyermek fejlődését; - szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a családot; - elősegíti a szülői kör – önsegítő kör - kialakulását, ahol - a szülők egymástól is tudnak tanulni;


7

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - a családok lehetőséget kapnak jövedelmük kiegészítéséhez, és - a szülők aktívan hozzájárulhatnak a településük közösségi életéhez. A tanulókör szolgáltatás típusainak négy vezérelvét fogalmazzuk meg, mely részben illeszkedik és támaszkodik a Tanoda programok elvárásaihoz, iránymutatásaihoz: 1. Elsődleges szolgáltatási területe pedagógiai alapokon nyugszik, ami a tankörben folyó tanulás segítését jelenti. Amennyiben van lehetőségünk, akkor magát a feladatot szakemberrel, azaz pedagógussal tervezzük, de számíthatunk a településen, településrészen tevékenykedő önkéntesekre, kulturális közfoglalkoztatottakra, vagy az iskolai közösségi szolgálatra jelentkező középiskolásokra, egyetemistákra, EVS önkéntesekre. 2. A szolgáltatási kínálat másodlagos területe a szociális kompetenciák fejlesztése, amit nyilván lehetőségeink, adottságaink, valamint maga a célcsoport igénye is befolyásol. Ezen a területen különféle módszerekkel dolgozunk (pl. zenei, vizuális, mozgásos nevelés stb.) amit a tantértől elkülönült helyiségben személyes bizalmi légkör kialakításával valósítunk meg. Tehát itt már a szabadidős tevékenységeken keresztül folyik a nevelés, a fejlesztés. 3. A szocializáció elősegítését a nagyvázsonyi tanoda mintájára kialakított „családi kontextusra” építjük. Azaz a tankörben „gazdúr és gazdasszony” van. A gazdúr feladata a játék, kert és a ház karbantartása, míg a gazdasszony a programok hátterét biztosítja, süt és főz, megadja az „otthon” biztonságát és melegét, családiasságát. 4. Identitás és elfogadás. Amennyiben a településünkön jelen van kisebbségi közösség, úgy a hagyományőrzés, népismereti foglalkozások, a kisebbségek elfogadásának elősegítése is határozott cél. Összegezve: Olyan komplex képesség- és tehetségfejlesztő, értékközvetítő szocializációs szolgáltatás, amely hozzásegíti a gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbikben pedig megadja a lehetőséget a munkába álláshoz. Tervezés és előkészítés Hangsúlyos és fontos a program sajátosságainak megismerése és az adaptáció mérlegelése. Végső soron annak „kimondása”, hogy a programindítás helyben szükséges és indokolt, és a főbb szereplőknél adott a képesség és szándék a tervezésre és a bevezetésre. - Képesek leszünk-e erőfeszítéseket tenni azért, hogy a településünk/településrészünk különösen hátrányos területén élő, hagyományosan nehezen megközelíthető családok életesélyeinek javítása érdekében szolgáltatásainkat határozottabban ajánljuk, ismertebbé tegyük számukra, ill. új módszerekkel ösztönözzük őket a bekapcsolódásba, az igénybevételre? - Elkötelezettek vagyunk-e olyan szolgáltatások kialakítására, melyek nem stigmatizálnak, ugyanakkor kulturálisan adekvátak, érzékenyen reagálnak a változó igényekre, továbbá megfelelnek az olyan családok szükségleteinek is, akik számára a meglévő szolgáltatások igénybevétele problematikus? - Szakmai értékrendünknek része-e az elkötelezettség, a mindennapi praxisunkban érvényesül-e a program és célcsoportjai iránti felelősség, és felkészültünk-e a partneri kapcsolatra az akár többszörös hátránnyal küzdő családokkal való együttműködésben? - Tudunk-e olyan szakmai teamet kialakítani és működtetni, melyben különböző szakemberek (szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, szociális ügyintéző, közösségi munkás, önkéntes stb.) egyenrangú partnerként, összehangoltan dolgoznak egymás elismerése, kompetenciáinak tisztelete mellett?

8


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - N yitottak vagyunk-e arra, hogy biztosítsuk a programunk kialakításában és működtetésében önkéntesek és a szolgáltatásainkat igénybevevő családok valódi részvételét? - Képesek-e újabb és újabb kapacitásokat bevonni a programba az érintett szakemberek? - Készek vagyunk-e a meglévő szolgáltatásaink koordinációjára, ill. egységbe szervezésére úgy, hogy eredményesebbek és könnyebben elérhetők, igénybe vehetők legyenek? - Van-e településen/településrészen nappali szolgáltatásra – tankör működtetésre – alkalmas helyiség? - Tudunk-e a meglevő helyi erőforrások mozgósításával megfelelő, derűs, barátságos fizikai környezetet biztosítani ehhez a szolgáltatáshoz? - Vállaljuk-e a program önértékelési szisztémájának kidolgozását, s megvalósítását annak érdekében, hogy a szolgáltatásaink minőségét fenntartsuk, illetve emeljük, esetleg újabb és újabb fejlesztést vezessünk be? Természetesen az egyes kérdések kapcsán további dilemmák is felvetődhetnek. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, ha a fenti kérdések többségére pozitív a válasz, az megfelelő kiindulási alapot jelent a konkrét tervező munka megkezdéséhez. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a program domináns célcsoportját a hátrányos helyzetű családok – elsősorban azok gyermekei – alkotják, melyek talán kisebb valószínűséggel tudják igénybe venni a helyi szolgáltatásokat, ha azok nem igazodnak sajátos szükségleteikhez. A tanodának illeszkednie kell a település és településrész gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatásrendszerébe. A szolgáltatások köre a lehető legszélesebben értelmezendő: egyaránt részét képezik a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, oktatási, kulturális-művelődési, munkaügyi szolgáltatásstruktúra elemei. Az eredményesség egyik fokmérője a szolgáltatásrendszerbe integrálódás, vagyis a program nem pusztán komplementer szolgáltatásokat nyújt, s nem markánsan elkülönülő, „önálló”, egyedi szolgáltatás. Egyedisége abban rejlik, hogy innovatív eszközökkel, helyi, nagyrészt meglévő szolgáltatásokat koordinál új munkamódszerek és szervezeti forma bevezetésével. A helyi szükségletekre és a meglévő erőforrásokra alapozva, szakmaközi együttműködésben kell tervezni és megvalósítani, amit elkötelezett, motiváló, innovatív és jó kooperációs készségekkel rendelkező közösségi munkásnak kell irányítani. Szakmai evidencia: ha a gyermeknek segíteni akarunk, szülőket támogató program szükséges, s a sikeresség elengedhetetlen feltétele a szülők megszólítása, bevonása, aktivizálása, a szülői kompetenciáik fejlesztése is. Az eredményeket jelentősen fokozza, ha a szolgáltatások az igénybevevők elgondolásaiból indulnak ki, illetve ha szerepet kapnak a szolgáltatások irányításában is. A szülőkkel való foglalkozásnak ezen a területen rendkívül nagy jelentősége van. A program középpontjában ugyan a gyermek áll, azonban ahogyan a gyerekeknek, a szülőknek is érezniük kell, hogy örömmel, szívesen látják őket a tanulókörben; ugyanakkor azt is elfogadják és tiszteletben tartják, ha nem kapcsolódnak minden programhoz. A partneri kapcsolaton alapuló együttműködés jelent garanciát arra, hogy közösen állapítsák meg a gyermek és a család fejlődési szükségleteit, s válasszanak megfelelő módszereket a problémák kezelésére. A szülői kör aktivitása tehát nagyobbrészt független a tankör feladataitól, s elsődlegesen nem a szülői értekezletek, fogadóórák tartalmát tükrözi. A tankör és a szolgáltatások többségét – a hozzáférhetőség érdekében – olyan helyre kell szervezni, ami a választott területen élő valamennyi családnak biztosítja a kívánt szolgáltatáshoz való hozzáférést, tehát elérhető. Előkészítés Szolgáltatásunk beindítása előtt érdemes tájékozódni lakókörnyezetünkben, felmérni a célcsoport létszámát, igényeit, korösszetételét. Ehhez segítségünkre lehet a polgármesteri hivatal nyilvántartása és statisztikája, valamint a településen működő – ha van ilyen – oktatási


9

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 intézmény éves jelentése. Segítséget kaphatunk a gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálat munkatársaitól, valamint a pedagógusoktól is. A statisztikai adatokból a következő adatokra kaphatunk választ, ami természetesen egyéni kutatásaink eredményeként tetszés szerint bővíthető: - oktatási, nevelési intézmények a településen vagy mikrotérségben; - az intézmények szolgáltatási kínálatai; - a célcsoport lélekszáma; - a célcsoport tanulási, szabadidős lehetőségei; - a célcsoport kompetenciaszintjei, egészségi állapota, szociális helyzete; - hiányszolgáltatások; - a településen és mikrotérségben működő civil szervezetek, s azok a célcsoportunkra irányuló szolgáltatási köre és kínálata, rendszeressége, valamint kapcsolódási lehetőségei; - a településen vagy a mikrotérségben aktívan jelen lévő helyi fejlesztők, tehetségsegítők, csoportvezetők stb.; - elérhetőségek. A statisztikai adatok tanulmányozása után érdemes számba venni azokat a családokat, akiknek a gyermekei nem veszik igénybe az oktatási intézmény napközbeni ellátását, azonban otthon nem tudnak megfelelően felkészülni a tanórákra. Érdemes számolni a sajátos nevelési igényű (sni-s), a tanulási és/vagy viselkedészavarokkal küzdő gyermekekkel, valamint azokkal, akiknek a nagyobb csoportban a teljesítményük nem megfelelő. S ne hagyjuk ki azokat a gyerekeket sem, akik bár az iskolai tanulásban nem érnek el sikereket, azonban valamilyen művészeti területen tehetségesnek bizonyulnak. A családok felkeresését személyes interjúzással végezzük, ahol ne csak a szülőket, hanem magát a gyermeket is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe, hiszen róla, érte gondolkozunk. Néhány kérdés, amit mindenki bővíthet saját településére és adottságaira kiélezve: - Melyek a gyermek naponta megjelenő rendszeres tevékenységei? Van-e rendszeres feladata, ha igen, mi az? - Mivel tölti szívesen a szabad idejét, jár-e közösségbe, szakkörbe, sportkörbe stb.? - Mivel, hogyan töltené szívesen a hétköznapjait? - Van-e kedves elfoglaltsága? Mi az? Tudja-e azt a településen végezni? Ha igen, akkor milyen rendszerességgel és hol? Amennyiben nem, miért nem? Amennyiben nem otthon, akkor hol tud vele foglalkozni? - Szeret-e iskolába járni? Mi a kedvenc tantárgya? Miért? Mit szeret a legkevésbé? Miért? - Van-e példaképe a tanítók között? Van-e példaképe a családban, településen, az ismerősei között? Kik azok? Miért? - Szeretné-e ha segítenének neki a tanulásban? Amennyiben igen, azt hogyan képzeli el? Miben kérne segítséget? - Van-e olyan tevékenység (nem közvetlenül az iskolai oktatás területéről), amiben igényelne segítséget? Amennyiben van, mi az? Települési felmérés A tankör indítását akár több hónapos előkészítés is megelőzheti, ahol személyes terepbejárást tartunk, azaz igyekszünk minden családot személyesen felkeresni. Szerencsés, ha a személyes interjúzást olyan ember csinálja, akit ismernek, elfogadnak a családok, s akinek szívesen megnyílnak. A felmérést végző nem csak a felmérés szempontjából, hanem a tankör további működtetésében is kulcsszereplő. Ő az, aki koordinálja, nyomon követi a programot, a gyereket, a szülőket, tartja a kapcsolatot a szakembergárdával stb. A személyes felmérésre célszerű készítenünk egy felmérő adatlapot, amit a leendő tankörünk együttműködő szakemberstábja állít össze, kitérve mindazokra a területekre, ami a

10


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 településünk és a célcsoportunk szükségleteivel foglalkozik. A mélyszegénységben élő és a veszélyeztetett gyermekek helyzete külön figyelmet igényel, az ő családjaikat, ha szükséges, több alkalommal is felkereshetjük már az előkészítési időben is. Tervezés A személyes interjúkat és a rendelkezésre álló statisztikai adatok értékelve kezdjük el a tervezést, amit ezen a területen is célszerű tervezői szakember teammel közösen, több lépcsőben és több irányban kezdeni. A tanodai programok tapasztalataira támaszkodva javasoljuk, hogy magát a célcsoportot se hagyjuk ki a közös tervezési folyamatból. Mit várunk a célcsoporttal való tervezéskor? - Az ismerkedés mellett megjelenik a gyerekek elköteleződése és a kezdő létszámunk is körvonalazódik. - A gyerekek maguk határozzák meg, hogy mit várnak el a konkrét tanulókörtől. Konkrét példák is születnek ekkor. Pl.: hetente két alkalommal igénylik a matematika korrepetálást, vagy hetente egy alkalommal szövegértést. - Meghatározzák a szabadidős tevékenységek irányait. Konkrét példa erre, hogy heti rendszerességgel igénylik a sportos foglalkozásokat, aminek a lehetőségeit is megtervezhetjük. Azaz, mire van lehetőségünk, s mire nincs, vagy mi az, amit mindenképp tervezzünk be. A szabadidős tevékenységeket ötvözhetjük a pedagógiai fejlesztéssel is: példaként említve a szövegértési problémáik megoldásában segíthet egy drámapedagógiai foglalkozás, ami esetében különféle művészeti ágak ráépülését is biztosítani tudjuk. - Meghatározható az egyéb, de kapcsolódó szolgáltatások kínálata, rendszeressége és időtartama is. Példaként említjük az étkeztetés lehetőségét, a közös főzéseket stb. - Megtervezhetik a helyiségek kialakításait, berendezésüket, és összeállíthatják a foglalkozásokhoz igényelt eszközöket is. A célcsoporttal való egyeztetés és tervezés után kezdjünk hozzá a szolgáltatásunk pontos meghatározásához, és kidolgozásához. Ehhez hívjuk partnerként közös tervezésre a célcsoporttal közvetlenül vagy közvetve érintkező szakembereket (pedagógusok, szociális segítők, civil szervezetek képviselői stb.), szülőket. A konkrét tervezői munka itt kezdődik, de minden eddig kapott eredményt, információt, adatot és véleményt igyekezzünk figyelembe venni, hiszen a szolgáltatásunk sikere azon múlik, hogy maguk a gyerekek mennyire érzik jól magukat nálunk és milyen mértékben vallják magukénak céljainkat, kezdeményezéseinket. Tehát a szakemberi tervezéshez néhány segítő információ: - A kapott adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen irányban kezdjük el a szolgáltatásunkat. Például hetente matek korrepetálás két alkalommal, és egy alkalommal szövegértés. Tervezzük be a szabadidős tevékenységeket is pl.: hetente egy alkalommal drámapedagógiai foglalkozás, s két alkalommal sportprogramok, amiből az egyik lehetőleg legyen szabadtérben, természetesen évszaktól és időjárástól függően. Alkalmanként játszóház, kézműves foglalkozás. - Vessük össze a felmerült igényeket és a helyben meglévő erőforrásainkat. Tárjuk fel a hiányosságokat. Például: A matematika korrepetálást meg tudjuk oldani helyben nyugdíjas pedagógussal, a sport tevékenységet felvállalja a helyi sportegyesület, a kisebbségi hagyományőrzést biztosítja a szülői kör, azonban a drámapedagógiai foglalkozásra keresnünk kell külső segítőt. - Tervezzük meg a külső segítők felkeresését, bevonását, dolgozzuk ki a finanszírozási hátterét.


11

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - A gyerekekkel való tervezéskor nagyjából összeállítottuk a terem berendezését és eszközigényét. Egészítsük ki a tervet, gondoljuk át a finanszírozási lehetőségeket. Jó példa lehet az otthonról elhozott megunt, de még használható játékok, eszközök, esetleg bútorok, melyek javítása, felújítása is lehet már közös program magukkal a gyerekekkel és a szüleikkel közösen. Megterveztük a szolgáltatásunkat, biztosítottuk a feltételeket, engedjük be a gyerekeket, hogy kedvükre – de segítő irányításunk mellett – rendezzék be a helyiségüket, tegyék otthonossá, vegyék birtokba. Ne felejtsük el, mi itt csupán segítő, koordináló, fejlesztő tevékenységet folytatunk. A gyermek az, akinek a komfortérzetét biztosítanunk kell, tehát nem biztos, hogy nekünk mindenben tetsző kis tankörünk lesz. A tanulóköri tevékenység A tanulókör vezetője lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső szakember, önkéntes, vagy egy anyuka is. Minden esetben megbízható, a közösség és a célcsoport által elfogadott szakember legyen, aki ismeri a települését, az ott élőket képes megszólítani és bevonni a célcsoportot. Önálló munkavégzésre, tervezésre és egyéni esetkezelésre alkalmas. Egyszerre képes az egyént, a családot és a közösséget is megszólítani, közös cselekvésre mozgósítani. Kis települések révén erre a folyamatra célunk lehet megtalálni azt a szakembert, aki esetleg maga is gyermeket nevel, esetleg már nyugalmasabb éveit tölti, azonban önkéntesként, vagy megbízás ellenében ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, dokumentálja és koordinálja. A szülői kör segítése Az állandósult tömeges munkanélküliség óriási anyagi, életformabeli, mentális, kulturális és morális romlást idézett elő a hátrányos helyzetben élők, s a cigány közösségek körében. Az új generációk ezekben a válsággócokban már úgy nőnek föl, hogy jószerivel semmiféle tapasztalatot nem szereznek a munkás életforma vonatkozásában. A gyerekek gyakorlatilag soha nem látják szüleiket munkába menni, nekik tehát már nincsenek ilyen irányú mintáik, illetve céljaik, a kitörés esélye is elérhetetlennek tűnik. A hátrányos helyzetben élőkkel végzett közösségi munka lényege, hogy az embereket – jelen esetben a szülőket – bevonjuk az életüket befolyásoló kérdések megoldásába. Egyrészt, a közösségi munka a mindennapi embereknek azon képességéről szól, hogy együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági kérdések megoldását. Másrészt, hogy felhasználjuk a szülők képességeit, tudását és tapasztalatait azon kezdeményezések során, amelyek valamely helyben megfogalmazott társadalmi, gazdasági problémára hivatottak válaszolni, s amit tudnak, művelnek és képesek tovább adni gyermekeiknek is. A gyakorlatban a közösségi munkás a következőkre teszi képessé az embereket: - különböző kérdések és szociális problémák okainak megértése; - a tudás, jártasságok és önbizalom fejlesztése; - új, egyenlőbb kapcsolatok létrehozása a fogyasztók és a szolgáltatók között; - új közösségi formák létrehozása; - az előítéletekkel és a megkülönböztetéssel való szembehelyezkedés és küzdelem; - megnövekedett hozzáférés „kijárása” az információkhoz, jogokhoz és erőforrásokhoz.1 Adatok- és ismeretek gyűjtésével a szolgáltatás előkészítésekor, tervezésekor és a folyamat során is tervezünk. Az előkészítéskor segítségünkre lehetnek a településen megtalálható adattárak, statisztikai mutatók, önkormányzati jelentések. Emellett természetesen elérhetőek 1 Forrás: Community Work Feasibility Study on behalf of the Care Sector Consortium The Convention of Scottish Local Authorities December 1990

12


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 a statisztikai mutatók, a KSH adatok, a szakszolgálatok, intézmények éves mutatói, jelentései. Természetesen minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a szolgáltatásunk működését, szakmai tevékenységünket segítheti, de mindezt csak alapforrásként, tájékozódásként használunk. Ne feledjük, hogy az elsődleges információt a célcsoporttól személyes felkereső munkával kapjuk. Az adatokat nemcsak a folyamat indulásakor érdemes összegyűjteni és elemezni, hanem folyamatosan, évente ajánljuk felülvizsgálni, alkalmasint a kapott eredmények és mutatók alapján módosíthatjuk szolgáltatásunkat, fejleszthetjük kínálatunkat. Ismeretforrásként célszerű a szakmai munkatárs szakmai segítését is célul tűzni. Nem elég, hogy jó szakember, tudásának fejlesztése mindig cél lehet a fenntarthatóság tervezésénél. Az új módszerek megismerése, adaptálása bővítheti szolgáltatásunk kínálatát. Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Szolgáltatásunk sikerét és zavartalan biztosítását a megfelelő adat- és ismeretforrásunk határozza meg. Az induláskor begyűjtött adatok hamar elévülnek, csak iránymutatóként használhatóak. A gyerekek változnak, szellemi igényeik is folyamatos változásban van. Mindig naprakészen tudnunk kell, hogy milyen hiányterülettel kell számolnunk, mire keressük a megoldást. Ehhez jó, ha a gyerekektől időről időre visszajelzést kérünk. Ugyancsak jó, ha nyitott szemmel járunk a településen. Új lakók telepednek le, családok életvitele változhat meg egyik napról a másikra. Akkor jó a szolgáltatásunk, ha ezekre a változásokra gyorsan és megfelelően tudunk reagálni. A folyamatos adat- és információgyűjtés során kapott információk alapján tudunk tervezni, építkezni. A változásnak előnyei is vannak. Nem válik tevékenységünk rutinná, unalmassá. Tehetséggondozás A tehetség fogalmát egyszerűen, a józanész alapján végiggondolva és öt kritériumot kiemelve érdemes megközelíteni: 1. a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent; 2. valamelyik emberi tevékenységi körben nyilvánul meg; 3. az egyénnek egy, vagy akár több kiemelkedő teljesítménye; 4. amelyek társadalmilag hasznosak; 5. és amelyek megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára. Harsányi István klasszikus meghatározása szerint: Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni. A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetségígéreteknek, adottságaikkal összhangban, folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. Passow a gazdagításnak négy fajtáját különítette el egymástól, melyek támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításához. - Mélységben történő gazdagítás: Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására. - Tartalmi gazdagítás: A „tananyagot” a gyerekekre szabottan szerkesztjük meg, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, ezeket közben fejlesztjük.


13

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - F eldolgozási képességek gazdagítása: Elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris (több tudományágra kiterjedő, több szakterületet közösen érintő) tevékenység közben. - Tempóban történő gazdagítás: A tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb munkájára épül – ugyanannyi idő alatt többet képesek feldolgozni társaiknál, kiegészítő elemeket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatba. A gazdagítás általános felfedező élményeket foglal magába, amely az ismereteknek a hagyományos tantervben nem szereplő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismerteti meg a tanulókat. A csoportos foglalkozási gyakorlatok olyan tevékenységekből állnak, amelyeket a kognitív és affektív folyamatok fejlesztésére terveztek. A valós problémák egyéni és kiscsoportos feldolgozásán keresztül mérhető a gyermek egy konkrét témához vagy projekthez kapcsolódó aktuális érdeklődése, motivációja, viselkedése. A komplex tehetségfejlesztő program készítésének alapelvei 1. A tanuló erős oldalának fejlesztése. 2. A tanuló gyenge oldalának fejlesztése. 3. Megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel, társakkal). 4. Szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. A tehetségfejlesztő program mentora A mentor olyan tehetséggondozó szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja a gyermek tevékenységét. Feladatai: - A gyermek személyes tanácsadója, akihez bizalommal fordulhat. - Segít a gyermek hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni. - Bátorítja, ösztönzi a gyermeket. Bíztatja a gyermeket, hogy (a jó ízlés, az erkölcs, a jog és az ésszerűség határain belül) merjen szokatlan módszerekkel meglepő megoldásokra jutni. - Pályázatokat, versenylehetőségeket, fellépési, kiállítási, bemutatkozási lehetőségeket keres. - Követendő példát jelent a gyermek számára. Egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztés az a tevékenység, amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe, hogy megfelelő eljárások, módszerek, technikák alkalmazásával segítjük, lehetővé tesszük, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. Az egyéni fejlesztés célja: - akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése; - a gyermek képessé váljék a tanulási, ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre; - az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára (kiemelkedő képességek esetén az egyéni ütemű ismeretszerzés támogatása). Funkciói - korrigálás, kompenzálás, - a hiányzó pszichikus funkciók, képességek kialakítása, - a sérült pszichikus funkciók fejlesztése, 14


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - - - - - - - -

a pszichikus struktúrák megváltoztatása, a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása, egyéni tanulási technikák kialakítása, a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése, egyéni haladási ütem, tanulási tempó biztosítása, az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése, fokozása, a gyermek fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása, a tananyag, valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása.2

Élménypedagógia A tanulási motiváció kapcsán kulcsfontosságú az élmény jelentősége a tanulási folyamatban. Ha a tanulás érzelmileg és intellektuálisan élményt jelent, akkor nő az ismeretek befogadásának intenzitása és mélysége. Tanulásunk nem csak örömtelivé, de hatékonyabbá is válik. A társakkal való együttműködés az élmények egyik forrása lehet. Ugyanilyen élményforrás az aktív részvétel, a játék, a kihívás, a feladatban rejlő titok. Ebben a tekintetben a kooperatív módszertan, a játékpedagógia és az élménypedagógia határterületek. Az élménypedagógiában a résztvevők egy valószerű problémát oldanak meg közösen, amely kihívást jelent számukra, és megoldása csakis csoportos együttműködéssel kivitelezhető. A drámajátékkal szemben egy élménypedagógiai foglalkozáson az egyéni résztvevő önmaga marad, nem játszik szerepet és nem követ forgatókönyvet. Az élménypedagógia a kooperatív módszertannal rokon irányvonal. Hasonló fogalmakkal és célokkal dolgozik. Sok módszerük közös, ám az élménypedagógia kiemelt célja a közösségépítés, az érzelmi intelligencia és a szociális kompetenciák fejlesztése. A foglalkozásokon a csoporthatás egyénre gyakorolt intenzív élménye megsokszorozza a saját tapasztalaton alapuló tanulás értékét. A frontális módszerek elméleti tudást gyarapító felfogásával szemben gyakorlatias szellemiséget képvisel. Alapja a több érzékszerven keresztül történő tapasztalati tanulás. A jelszó: „Próbáld ki, tapasztald meg, csináld legközelebb még jobban!”„Mondd ki, hallgasd meg, érintsd meg, építsd fel, játszd el és valóban megjegyzed!” A módszer felismeri a játékban rejlő pazar fejlesztési lehetőségeket. A játék soha nem öncélú, hanem határozott célú, a cél önmagában is örömforrás és feszültségoldó hatású. Önfeledt játék közben „boldogsághormon”, endorfin szabadul fel, ami jótékonyan hat a szellemi teljesítményre! Vezetőként meg kell találnunk tehát az olyan élményszerű feladatokat – kihívásokat – amelyeket a résztvevők képesek megoldani, ám mégsem túl egyszerű számukra. Meg kell találnunk azt a pontot, ahol se nem szoronganak, se nem unatkoznak. Az élménypedagógiai foglalkozások alapvető eleme a feladatok kapcsán előtörő érzelmek megfigyelése és ezek közös feldolgozása, a reflexió – hiszen ez a fejlődés kulcsa. 3 Házirend A házirend állapítja meg a tanulóköri jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint a munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani a tankör törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyerekek közösségi életének megszervezését.

2 Előadási anyag: Tóthné Schiebelhut Judit: „Tanuljunk együtt! – Tanuljunk egymástól!” A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak kialakítása Dél-Baranyában. 3 Tanulj Másképp Műhely: www.tanuljmaskepp.hu


15

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Társas kör Hasonló érdeklődésű, társadalmi helyzetű fiatalok önkéntesen alakult szabadidős közössége a közös szórakozásra, művelődésre. Elsősorban az együttlét motiválja a tagságot, amely kiegészülhet valamilyen konkrét érdeklődési körrel, amely alapján a programot maguk szervezik. Összejöveteleiket szervezhetik rendszeresen, meghatározott napokon, de jellemző lehet a társas körre az alkalmi találkozás, az eseményeken való megjelenés, a tagság körének nagyobb mértékű változása. Szakkör Azonos érdeklődésű gyerekek önkéntesen alakult szabadidő-közössége, valamely művészeti vagy tudományág, téma, gyakorlati-közhasznú tevékenység mélyebb, alaposabb megismerésére. Többnyire állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rendszeresen tartó, különböző életkorú művelődő közösség, amelynek vezetője az adott témában jártas szakember, aki közvetlenül irányítja az önkéntes társulást. Tevékenységük tartalma szerint három nagy típus jellemző: ismeretterjesztő, művészeti és hobby (kedvtelésből végzett tevékenység) jellegű szakkörök.4 Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. A kifejezés azt a demokratikus szemléletet tükrözi, hogy egy közösség – s ez esetben legfőképpen lokális közösség önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Amikor e közösségi szinteket megjelöljük, elsősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményeire gondolunk – összejárási szokásaira, ön- és egymást segítő tevékenységére, szervezeteire, az általuk működtetett helyi nyilvánosságra, s a mindezt összefogó bizalomra és rendszeres kommunikációra –, de természetesen ugyanilyen fontosak a közösség más szereplői is: az önkormányzatok, a helyi gazdasági élet szereplői, s végül mindaz a külső kapcsolatrendszer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet. Döntő, hogy egy helyi közösség képes-e felismerni a másutt keletkezett és helyben is lecsapódó problémákat, tud-e megoldásukhoz eljárásmódokat rendelni, s meg tudja-e nyerni a közösség tagjait és intézményeit, valamint a szükséges külső partnereket az együttműködésnek? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy eléggé tudatos-e egy közösség önmaga ismerete, saját akarata és lehetőségei vonatkozásában, s ha igen, vajon van-e benne elég akarat, fegyelem, kitartás, hogy saját felismert céljai érdekében megszervezze önmagát és folyamatosan informálódjon, tanuljon, kapcsolatokat építsen és cselekedjen? Az együttműködő, önmagát fejlesztő közösség feltételeit vizsgálva kiemelünk néhány közösségfejlesztési szempontot. Fontos tényező, hogy a közösség tagjai érzelmileg hogyan viszonyulnak saját lakóhelyükhöz, területi közösségükhöz; - mennyire tudatosan élik meg ezt a viszonyt, van-e rálátásuk saját közösségük életére, vannak-e, s ha igen, milyenek viszonyítási pontjaik; - tájékozottak-e saját lehetőségeiket és esélyeiket illetően; - kritikai hozzáállásuk kiterjed-e a felelősségvállalás, a részvétel, a kezdeményezés és a cselekvés irányába, s ha igen, - eljutnak-e elképzeléseik kialakításáig és egyeztetéséig, közös tervek létrehozásáig; s mindezek által - emelik-e folyamatosan saját szervezettségi szintjüket, hogy a közösség fejlesztési elképzeléseit bizonyos rásegítéssel (tanulással, szakmai és anyagi támogatással) meg is valósíthassa? 4 Forrás: Kontaktpont kézikönyv: 4.2. Műhely, Műhelyfoglalkozások tanácsadáson kívül – Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások

16


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A felelősségvállalás és részvétel, a kezdeményező és cselekvőképesség a közösségfejlesztés leglényegibb területe. Ahol egy közösség tagjai elköteleződnek mindezek mellett, ott fokozatosan ki is alakul az együttműködő közösség, amelynek tagjai eljutnak az elképzelések egyeztetéséig és közös tervek létrehozásáig, s megalakítják a megvalósításhoz szükséges közösségi szervezeteket is. A közösséghez való érzelmi viszony, tudatosság-tudás, szervezettség és az arra épülő közösségi cselekvés fejleszthető – éppen ez a közösségfejlesztés feladata.5 Helyi kötődés, identitás Az egyén identitását meghatározó egyik alapvető dimenzió a terület. Ma már az identitáselméletek között elfogadott nézet, hogy az egyén azonosságtudatát nem úgy kell elképzelni, mint egy hierarchikus rendszert, ahol az identitáshierarchia csúcsán a nemzeti identitás állna, és nem is úgy, ahol csupán az európai és a nemzeti kötődések együttes jelenléte lenne jellemző, hanem egy olyan struktúrát, ahol a lokális, regionális, nemzeti és nemzetek feletti elemek dinamikus, többszintű rendszert, úgynevezett identitáshálót alkotnak.6 A szülőföldhöz, a településünkhöz való kötődés erősítése, a hagyományőrzés, a térségi értékek megismertetése célként kell, hogy megjelenjen fejlesztői munkánk során. Településünk értékeinek bemutatásával, feldolgozásával egy adott hely épített vagy egyéb kulturális örökségét dolgozzuk fel a tankör módszertanának sokszínűségével, így építve a gyermekek helyi kötődését, lokalitását és identitástudatukat. Ha belegondolunk, hogy nap mint nap hány ilyen emlék mellett megyünk el anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítanánk rá – hiszen ott élőként érthető módon hétköznapjaink részét képezik – máris láthatjuk, hogy a lehetőségek korlátlanok. Önképző körök, szívességszolgálat, adománybolt Közösségfejlesztőként máig talán legértékesebb módszercsoportnak tartjuk a helyi önszerveződést serkentő, a helyi tudást és a közösségi segítést egyszerűen feltáró, rendszerbe foglaló módszereket, amelyeket összefoglaló néven önszervező-köri mozgalmaknak hívunk. E kifejezés a módszer lényegét ragadja meg, amely a módszercsoport különböző variációiban is rendre érvényesül. A módszer nagyszerűsége éppen egyszerűségében rejlik: kevés fejlesztői rásegítéssel, nagy közösségi hozzájárulással hozza a felszínre a rejtett értékeket, s teszi nyilvánossá, bízva a tartalom mozgósító erejében. Tankatalógus A tankatalógus egy címjegyzék, amelyben a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – tárul fel, s jelenik meg. Elsődleges célja, hogy a szülői kör bevonása érdekében „rehabilitáljuk” az ún. hétköznapi kultúrát, annak bizonyítására, hogy mindenütt van hozzáértés, tapasztalat – ám amennyiben mindez valamilyen oknál fogva nem tud a közösség egésze számára is megmutatkozni, nem is válik a helyi fejlődés tényezőjévé. A másik cél a tudásuk bemutatására felbátorodott embereket önszerveződésre buzdítani. 1. Mi az, amihez a legjobban ért, és amit szívesen megtanítana másoknak? 2. Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól? Az azonos témában járatos és érdeklődők egymás mellé rendelése sokak számára teszi egyértelművé, hogy nem kell szakkörvezetőre, klubvezetőre várni – kellő információk birtokában saját maguk is megtalálhatják egymást.

5 Forrás: dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet, Budapest, 2004. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete. 6 Koller Boglárka: A posztnemzeti identitásstruktúra dinamikus modellje. in: Koller Boglárka: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, PhD disszertáció, 2004.


17

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Szívesség és önkéntes szolgálatok Amelyik közösségben az emberek bizalommal vannak egymás és az intézményeik iránt, együttműködnek és szolidárisak, az gazdaságilag is eredményesebb. Biztosak vagyunk tehát abban, hogy az önszervező-köri módszerek is hozzájárulnak a gazdaságilag is erősebb közösségek létrejöttéhez. Vannak e módszernek olyan variánsai is, amelyeknek – pénz közbeiktatása nélkül – közvetlen anyagi-gazdasági haszna is van. Az önkéntes segítő hálózat a helyi társadalom egészére, de a tanulókör célcsoportjának életére is jelentős hatást tehet. A hálózat önkéntességen alapul. Bárki tagja lehet kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül. A csatlakozás feltételét maga a helyi közösség szabja meg: példaként említjük a havi egyszeri alkalommal önkéntes segítést, munkavégzést. Ennek módja, helye, ideje a helyi közösség képességeitől, időbeosztásától, hajlandóságától függ. A helyi önszervező-köri mozgalmak bármelyike komoly impulzust adhat a helyieknek az egymással való rendszeres kommunikációra, az egymástól tanulásra, az egymáson segítésre. Kialakítja a bizalom és az együttműködés légkörét, amely minden demokrácia alapfeltétele. Bár e tevékenységek nem mindig láthatóan zajlanak – hiszen éppen az a lényegük, hogy az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatokat alakítsák –, szükséges a folyamat katalizálása, életben tartása, ösztönzése, szakmai és szervezési segítése, koordinálása. Ha már egyszer e módszerek bármelyike alkalmazásra került – s tegyük fel, sikerrel –, nem dőlhetünk elégedetten hátra, mert a közösségi munka életben tartására, megújítására mindig szükség van. Még ha a közösségi munka be is épül a helyi életbe, akkor is gondozni szükséges, mert – csakúgy, mint a „demokrácia-csinálást” –, azt minden nemzedéknek újra kell tanulnia.7 Helyi adománybolt Az adománybolt vagy jótékonyságbolt egy jótékonysági szervezet által működtetett, adománygyűjtés számára létrehozott kiskereskedelmi egység. A jótékonysági boltok egyfajta társadalmi vállalkozások. Általában főleg civilek által adományozott használt árukat értékesítenek, és gyakran alkalmaznak önkénteseket. Mivel a termékeket fölajánlás útján, ingyen kapják, az üzlet járulékos költségei pedig alacsonyak, ezért nagyon alacsony áron tudják őket eladni. Miután minden költséget kifizettek, az eladásokból származó maradék bevételt a szervezet által meghatározott jótékony célra fordítják. Az adományboltot helyben a szülői kör is működtetheti, de helyi adaptálásának számos módja, eszköze lehetséges a helyi szükségletek és erőforrások alapos feltérképezésével. Tér és eszközök A gyerekek szeretik az otthonos környezetet, ezért ha tudunk, szerezzünk be egy-egy kényelmes, strapabíró ülőgarnitúrát, amin kedvük szerint pihenhetnek. A falakat díszítheti a gyerekek által készített kompozíció, festmény, esetleg „falfirka”. A játékok legyenek elsősorban fejlesztőek és közösségiek. Jó, ha van tanulásra alkalmas külön helyünk, amit csak és kizárólag a tanulásra használnak, s jó, ha emellett van egy szabadidős tevékenységre alkalmas helyünk. A tanulószobában sem kell szokásos íróasztalra gondolnunk: elég egy természetes fénnyel ellátott foglalkoztató asztal és egy kényelmes, gerinckímélő szék. Előnyös, ha mindez a gyerekek életkorának megfelelő, tehát a székről leér a lába, az asztalt megfelelően eléri. Olyan közösségi térről van szó, ahol a gyerekek nap mint nap találkoznak, ami a közösségük mindennapi élettere, s ahol egészséges fejlődésüket segítik testileg, érzelmileg, valamint közösségi alapon. A tanulókörben maguk a résztvevők irányítják a tevékenységeket, maguk a tagok kezdeményezik és szervezik a napi teendőiket, tevékenységeiket, sőt maguk választják ki mentorukat, személyes segítőjüket is. Ez egy olyan hely, ahol a tagokon kívül mindenkit 7

18

Forrás: dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 szívesen látnak, a tagság nem előfeltétel, és nincs szükség anyagi vagy időbeli áldozatra sem, senkinek nem kell beiratkoznia ahhoz, hogy bemehessen. A tanulókörök nyitottak, bármikor be lehet „ugrani”, bármikor érkezzen is valaki, biztosan találkozik más gyerekekkel, fiatalokkal, segítőkkel, akikkel megbeszélheti ügyes-bajos dolgait egy csésze tea mellett. A tanulókörben folyó tevékenységek az adott közösség szükségleteihez és tagjainak képességeihez igazodnak és kapcsolódnak. Nemcsak fejlesztő, oktató, hanem szabadidős tevékenységeket, illetve a szülőknek jövedelemkiegészítő lehetőségeket és családsegítő foglalkozásokat is biztosítanak. Csak néhány példa: számítógépes és nyelvi kurzusok, higiéniai és egészségügyi tanácsadás, hideg és meleg étel készítése, segítség a gyerekek házi feladatainak megoldásában, tánc- és zeneórák, hagyományőrző kézműves foglalkozások, gyermekfelügyelet a munkába járó szülőknek, használtcikk kereskedelem, ételmegosztás és idős gondozás. A tanulókörként használt épületrész többfunkciós, komplex szolgáltatási rendszer része. Tehát nem csak a gyermekek fejlesztését és szabadidejét kell figyelembe venni, hanem szüleik és a segítő munkatársakét is. Ezen a helyen a szülő és gyermeke olyan oldott közegben lehet együtt, de külön-külön is, ahol mindketten jól érzik magukat, észrevétlen történik fejlesztésük. Szolgáltatási terünket úgy tervezzük meg, hogy a helyi igényekre, illetve lehetőségeinkre épüljön. Próbáljuk meg a helyiségünket úgy kialakítani, hogy a gyerekek és szüleik méreteit is figyelembe vegyük. Így az alapeszközök mellett igyekezzünk beszerezni gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat. Törekedjünk a természetes anyagok használatára és a könnyen tisztítható játékok, felszerelések beszerzésére. Igaz, hogy ez kezdetben anyagilag megterhelő lehet, azonban hosszútávon megtérülő befektetésnek bizonyul. Jó, ha ebben a térben mobil tanácsadásra szolgáló eszközök is megjelennek. Így egy világhálóra csatlakozott laptop nyomtatóval, telefon segítheti a gyors és közvetlen segítségnyújtást. A tanulókör nem csupán zárt környezetben folytatható tevékenységet foglal magába. Amennyiben lehetőségünk van, tervezzünk a szabad térrel, a vidéki környezet sajátosságaival, a természeti környezetünkkel is. Alakítsunk ki az épületünk mellett egy kisebb gyermekjátszóteret, szabadtéri sportolásra alkalmas helyet. Optimális esetben olyan helyre van szükségünk, - ami biztonságos a gyerekek számára, - ami összeköti a gyermek és szülői közösséget, - ahol jó szokásokat lehet tanulni, kiemelve az egészségről, - ahol a nők segítséget kaphatnak a családjuk és a közösség által támasztott számos követelmény teljesítéséhez, - ahol tanulhatnak az asszonyok és a gyerekek, - ahol békés családi környezet van, - ahol segítenek abban, hogy egyensúlyt teremtsünk a családban, - s ami lehetőséget biztosít a jövedelem kiegészítéséhez. Bevezetés lépésről lépésre A közösség feltárja azokat a hiányterületeket, amelyekre alapozva meghatározza saját szükségleteit, majd kiépíti szolgáltatási rendszerét. A tanulókör működtetéséhez elvárás, hogy a szakmai program kidolgozása teammunkában történjen, illetve a megvalósításban közreműködők a tervezésben is szerepet kapjanak a célcsoport mellett. A team kialakítását, a résztvevő szakemberek körét nyilvánvalóan a helyi viszonyok határozzák meg, ezért egyedi és településtől/településrésztől függő. Feladat az önismeret, személyiségfejlesztés, perszonális erősségek és gyengeségek felismerése. Ezért legyen pozitív attitűdű a gyermekek felé való viszonyunk, sikerorientált helyzetű, felelősségtudatra való ráirányítás a tanulmányaikkal szemben, és a különböző ismeretek közötti összefüggésekre való rávilágítás fontosságára mindenképpen érdemes elegendő időt szánni.


19

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A tankör bevezetéséhez szükséges lépések: - helyzetelemzés, előkészítés és tervezés; - a helyi partnerség bemutatása, kik végzik a szakmai feladatokat; - az infrastrukturális és pénzügyi források meghatározása, tér és eszközök; - a program keretében biztosított szolgáltatások; - a program adminisztrációja, dokumentumok; - az értékelés formái és módja. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése A közös tervezési folyamat során felállított ütemterv és a személyes fejlesztési terv figyelembevételével induljunk el. A programunk eredményessége nem a minimális célérték teljesítésében mérhető, hanem a célcsoportunk elégedettségében. A kimenet tervezésekor vegyük figyelembe a szolgáltatásban résztvevők létszámát, a szolgáltatások körét, azok időtartamát és rendszerességét. Az adatszolgáltatásra legegyszerűbb megoldás a jelenléti ív, amit kiegészíthetünk fotó, sajtóanyag, vagy filmanyag dokumentációkkal is. A tankörbe járó gyerekekről személyes fejlesztési ívet is célszerű vezetni, amit kiegészíthet a védőnő, a gyerekorvos, a logopédus, a családsegítő munkatársa, vagy a helyi civil szervezet képviselője is. A tanulókör egyfajta jelzőrendszerként is működik, azaz folyamatosan kíséri és figyeli a tanulókörbe járó gyermeket. Mindemellett a szakemberek, a szülők és maga a tanulókört működtető team kommunikációjának közvetítőjeként is szolgál. Rendszeres visszajelzés, nyomon követés fontossága céljából (is) mentorhálózat működik. Sajátossága, hogy a gyerek választja a mentort és nem kijelölik mellé. Így kapcsolatuk valóban együttműködésen, elfogadáson és bizalmon alapul. A mentorhálózat eredményességét jól mutatja, hogy később az egykori tanodás, vagy tanulókörös gyakran maga is mentorrá válik. A folyamat holisztikus szemléletét jól tükrözi a térbe helyezett modell – eszközrendszer – humánerőforrás egymást kiegészítő hármasából megszülető, az összetevőktől eltérő, de azok sajátosságait hordozó eredmény megszületése. A tankörben vezetett adatok, módszerek, eredmények, innovációk beépülhetnek a települési, kistérségi jelentésekbe, szolgáltatási kínálatba, vagy az iskolák, azok társulásainak adataiba, módszertanaiba. A mérés mindig egy irányszám. Tehát célszerű meghatározni, hogy mit és miért mérünk. A statisztikai adatok mellett így megjelennek a településünkre, s a szolgáltatásainkra jellemző egyedi adatok is. Az eredményesség tervezése és biztosítása Eredményességünket a szolgáltatásunk minőségével, a helyi szükségletfelmérésre alapozott kínálati rendszerekkel biztosíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy a tankör ne állandósuljon, ne váljon rutin tevékenységgé. A célcsoport igényeire alapozzunk, és időről-időre vizsgáljuk felül annak aktualitását (feedback). Kérjünk javaslatokat, irányvonalakat az innovációra, a folyamatos megújulásra. Igyekezzünk a tevékenységeinket folyamatosan dokumentálni és publikálni. A gyerekek is szívesen látják viszont magukat a helyi sajtóorgánumokban, mutatkozzanak meg a nyilvánosság előtt, s kapcsolódjanak be a település kulturális életébe. Szolgáltatásunk eredményességét a célcsoport visszacsatolása biztosítja. Közvetlenül maguk a gyerekek, akiktől személyes beszélgetés, közösségi foglalkozások, vagy egyszerű kérdőív során is tájékozódhatunk. Közvetve a gyermekek családjai, az őket tanító pedagógusok és a kapcsolódó szolgáltatások munkatársaitól kaphatunk visszajelzést. Ugyancsak közvetlen közösségi visszacsatolás lehet a település közösségének véleménye. Hatása a mérőszámok mellett egyéb úton is mérhetőek. Például új gyermekközösség vagy szülői kör alakul, akik segítik a gyermekekkel folytatott munkát. Új szolgáltatások indulhatnak, önfoglalkoztatási kezdeményezések formálódhatnak. Szakmai tevékenységünkből módszerta-

20


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 ni kiadványok, konferenciák, szakmai és szakmaközi egyeztetések, közös folyamatok születhetnek. Nem elégséges az elszigetelt tantárgyi tények, definíciók, általánosítások puszta ismerete. Helyükre a tantárgyi és tantárgyközi (személyes és szociális) kompetenciák, a találékonyság, a kreativitás, a problémamegoldás, a tanultak ismeretlen helyzetben való alkalmazni tudása kerül. Kooperatív tanulás8 A kooperatív, együttműködésre támaszkodó tanulás eredményesebb, az együttműködő csoporttagok közös teljesítménye jobb minőségű, a gyerekek motiváltabbak, egymásra figyelve, egymást segítve végzik a munkát. Az így tanuló diákok képessé válnak a csoportjukban önállóan dolgozni, ötleteik megfogalmazására, tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információk közös elemzésére, integrálására, és végül arra, hogy eredményeiket a többiek előtt ismertessék. Ma tulajdonképpen nemzetközi és hazai tanulószervezetek működnek a fenti elvek alapján. A diákok asszertív kommunikációjának elősegítése személyiségük fejlődését is megerősíti. Eredményesen fejleszthető kompetenciák a kooperatív módszerrel: 1. alkalmazkodóképesség és rugalmasság; 2. önálló és társas tanulásra való képesség; 3. problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése; 4. kommunikációs képességek; 5. digitális tudásismeret fejlődése. Szociális készségfejlesztés a kooperatív tanulás során: 1. segítségadás; 2. együttműködés; 3. tolerancia. Az értékelés fontossága a tanulókörökben Az értékelés nem végeredmény-orientáltan kell, hogy történjen. Az egész tanulási folyamat során csupán a végeredmény minőségét kell vele befolyásolnunk. Tudatosan fel kell építenünk, hogy mi a célunk, ennek összhangban kell lennie az értékelés szempontrangsorával. Például az egyéni fejlődés mértéke, ismeretelsajátítás minősége, csoport mennyire képes összedolgozni az egyéni ismereteket. Szöveges értékelés során figyelembe kell venni a tanulói önértékelést, a pedagógus leíró értékelését, valamint azt, hogy orientáló tanácsokat adjunk a tanuló részére. Tilos a személy minősítése! Fontos az értékelő információk valós visszacsatolása a gyerekek számára. Egyéni fejlesztési tervek készítése a tankörökben A gyerekek között jelentős hozzáállási-, tudásszint- és képességbeli különbségek lehetnek. Cél, hogy az eltérő tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítségre találjanak, ezért a tankör indulása előtt fel kell mérni, hogy hol tart a gyermek, és milyen egyéni tervet kell számára készíteni. A fejlesztési terv vonatkozhat: - tantárgyi fejlesztésre; - motiválásra; - az akaraterő fejlesztésére; - a kitartó munkavégzés képességének kialakítására; - az önbizalom fejlesztésére. 8 Józsa Krisztián* és Székely Györgyi: Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a matematika tanítása során; Magyar Pedagógia; 104. évf. 3. szám 339–362. (2004)


21

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Módszertani jellegzetesség: az anyag kis lépésekre bontása, az elsajátítás folyamatának segítése, a rögzítés technikájának kidolgozása és az állandó, folyamatos visszacsatolás. Ütemterv fontossága: mennyi idő alatt, milyen területen hova szeretnénk eljutni. A haladás mértékét határozzuk meg a gyerek és a segítő/mentor szemszögéből (kettős ütemterv). A tervet a gyerekkel, lehetőség szerint a szülőkkel is tanácsos ismertetni, vagy bevonni őket a tervezésbe. A tanulók megismerésének főbb alapelvei 1. A személyiség megismerést pedagógiai folyamatba kell ágyazni (nem egyszeri alkalom). 2. A gyerekek megismerése komplex folyamat, beépül a tankör mindennapi munkájába. 3. Törekedni kell a gyermek személyiségének teljes megismerésére az életkori sajátosságok és jellemzők figyelembevételével. 4. A gyermek tevékenység- és kapcsolatrendszere összefügg a megismerés helyszínével. 5. A gyermek személyiségének megismerése magába foglalja a pszichés, interperszonális és interkulturális jellemzők feltárását. 6. Vegyük figyelembe a gyermekre ható környezeti tényezőket, azok hatását a gyermekre! 7. A komplexebb megismerés a differenciált pedagógiai fejlesztést segítheti. Érdemes az egyéni fejlesztés ütemtervébe beépíteni az iskolai tanulói képességvizsgálat eredményeit, az évenként megismételt szociometriai vizsgálatok eredményeit, a tanulók önértékelési és tanulási attitűdjeire vonatkozó információkat. A gyerekekkel elkészíthető a saját egyéni fejlesztési tervük (ez egyben önértékelési, önismereti felmérés is lehet). Ezt a segítő, a tanulókör vezető és a mentor egészítheti ki. - A személyes felmérő munka olyan személlyel történjen, akit elfogadnak. - Kialakul az adatbázis, amire alapozhatunk. - Intézményekkel, szakmai hálózatokkal, civil szervezetekkel (iskola, családsegítő, védőnő, önkormányzat stb.) való kapcsolatfelvétel. - Kollégák megszervezése, kiválasztása. Kikkel dolgozunk? - Ismerjük, ismertessük meg a célcsoportot (minden kolléga/segítő). - Személyes fejlesztési terv elkészítése. Miért jobb a tanulókör? - Szabadon mozoghat a gyermek; - akkor áll neki tanulni, amikor „kedve” van; - különböző viselkedési mintákat tud elsajátítani; - közös programokon vesz részt, részese a tanulókör napi tevékenységeinek (kertrendezés, közös táborozások, kirándulások stb.); - külföldi önkéntesek által különböző kultúrákat ismerhet meg, s ettől a tudástól nyitottabbá válik; - más környezetben van, mint az iskola; - az iskolai élményekről beszélgethet a tanulókörben; - a segítők, mentorok nem az iskolában tanító pedagógusok. A tapasztalatok alapján minimum napi rendszerességgel kell a tanulókör szolgáltatásait biztosítani, ami a hétvégi napokra is kiterjedhet az egyedi szükségletektől függően. A tanulókör beindításánál a külső fejlesztő, vagy közösségi munkás kezdeményezésével számoltunk. Azonban célként fogalmazzuk meg a szülői közösség megerősítését, annak önállósodását, melynek elősegítése szintén a közösségi munkás feladata. Nagyon fontos, hogy a szülők egymással is találkozzanak, mert sokan érzik úgy, hogy a gyermeknevelés és egyéb életviteli, családi gondjaikkal magukra vannak hagyva, elszigetelődnek.

22


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Igény mutatkozik a „közösségi gyereknevelésre”. Ugyanakkor mindenki rendelkezik használható, adaptálható, s másoknak átadható tudással, tapasztalattal, s ezáltal megvan a lehetőség arra, hogy ki-ki érdemben hozzájáruljon a közösség, és benne saját gyermekei fejlődéséhez, fejlesztéséhez. Ez adja a szülők közösségi művelődésének, az egymástól tanulásnak az alapötletét, ami a tanulókör szülői közössége számára is adaptálható módszer. Ugyancsak igény mutatkozik egy olyan helyre, ahol valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységet folytathatnak, mert általában a fiatal szülők nagyon szűkös anyagi forrásokból gazdálkodnak. Új készségeket kívánnak elsajátítani, a sajátjaikat pedig szívesen megosztják társaikkal. Saját magukat nem problémaként határozzák meg, hanem együttműködési lehetőségre vágynak. Nem csak kapni, de adni is akarnak.9 A feltételek és a program megszervezésében és lebonyolításában az IKSZT munkatársai, illetve kívülről bevont szakemberek működnek együtt, az igények, a személyi feltételek és a szolgáltatással kitűzött részcélok elérése érdekében. Az alapcélok eléréséhez szükséges technikai és humán erőforrásokat az IKSZT biztosítja a nyitvatartási időben, illetve jelentkező igény esetén azon túl is, illeszkedve a szülők és gyermekeik igényeihez, a működtető település és IKSZT lehetőségeihez. Javasolt irodalom - J ózsa Krisztián és Székely Györgyi: Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a matematika tanítása során; Magyar Pedagógia; 104. évf. 3. szám 339–362. (2004) - dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet, Budapest, 2004. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete. - Kontaktpont kézikönyv: 4.2. Műhely, Műhelyfoglalkozások tanácsadáson kívül – Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. - Előadási anyag: Tóthné Schiebelhut Judit: „Tanuljunk együtt! – Tanuljunk egymástól!” A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak kialakítása Dél-Baranyában. - Forrás: Community Work Feasibility Study on behalf of the Care Sector Consortium The Convention of Scottish Local Authorities December 1990 - Mag-ház Pöttöm Klub szükségletfelmérése 2013. Témavezető: Monostori Éva

9

Forrás: Mag-ház Pöttöm Klub szükségletfelmérése 2013.


23

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

24



Felnőtt tankör szolgáltatásfejlesztési modell Felnőttkori tanulás támogatása A felnőttek tanulásának, képzésének és oktatásának kérdése kulcsfontosságúvá vált a 21. századi társadalmi-gazdasági környezetben. A felnőttkori tanulás támogatásának lehetőségeit, eszközrendszerét minden tágan értelmezett művelődéssel foglalkozó intézménytípusnak, így az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknek is ismernie, alkalmaznia kell mindennapi gyakorlatukban. Ennek részletezéséhez elsőként a legfontosabb alapelveket, fogalmakat tekintjük át, majd a felnőttekkel történő hatékony együttműködés szemléletmódjába kívánunk bepillantást nyújtani. Ezt követően a felnőttek nem formális fejlesztésének módszertanát, színtereit, eszközrendszerét vesszük sorra, végül lépésről lépésre áttekintjük a tervezés és a gyakorlati megvalósítás legfőbb pontjait. Modellünkben az alábbi kérdések megválaszolását tűztük ki célul: - Milyen kapcsolat áll fenn az egész életen át tartó tanulás és a közösségi művelődés között? Milyen szerepet vállalhat ebben az IKSZT? - Melyek a tanulás legfőbb formái, s ezek hogyan alkalmazhatóak az IKSZT-kben? - Milyen tudásanyagok, kompetenciák fejlesztését érdemes megcéloznia az IKSZT-knek? - Milyen módszerei, színterei, eszközei vannak a felnőttek tanulásának, annak támogatásának? - Milyen lépésekben tervezhetők és valósíthatók meg a felnőttek tanulási alkalmai? A szolgáltatási modell tartalma Az egész életen át tartó tanulás jelenkorunk egyik legtöbbet használt kifejezése, amely néhol teherként, követelményként tornyosul társadalmunk tagjai fölé, máskor a sokasodó információrengetegben, a mindennapi életben való eligazodás és a szakmai fejlődés leghatékonyabb eszközeként jelenik meg. Sajnos azonban nem csodálkozhatunk, ha a tanulás kifejezésre a legtöbb iskolarendszerből kilépett embert láthatóan „kirázza a hideg”, majd megköszönve a lehetőséget, továbbáll. A többségi oktatás mind a mai napig egyirányú tudásátadáson és számonkérésen alapul, a tanárt – és vele együtt a tanítást – helyezi a középpontba, főként a hiányosságokra fókuszál, s az interaktivitást hírből sem ismeri. Ha az oktatás ennyire merev, s ezt ismerteti csak meg az egyénekkel, nem várhatjuk, hogy a befogadói oldal tanulásról alkotott véleménye kecsegtető legyen. De hogy mi is tekinthető tanulásnak az életünkben? Ha leülünk egy kedves baráttal beszélgetni egy sportág szabályiról, s új dolgokat ismerünk meg, netán csak az interneten szörfölve olvasunk a gazdasági helyzetről, beülünk egy ismeretterjesztő előadásra a közeli művelődési házba, vagy éppen az angol nyelv rejtelmeit próbáljuk felfedni egy tanár és számos lelkes társunk kíséretében, minden alkalommal tanulunk, csak más-más színtereken, eltérő formákban. Az életünk tehát maga a tanulás. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, akkor az IKSZT-k felnőtt tanköri tevékenységének egyik fontos céljaként azt fogalmazhatjuk meg, hogy bontsa le a felnőttekben kialakult tanulással szembeni gátlásokat, törekedjen a felnőttek szemléletmódjának alakítására, a nem formális tanulás értékének hangsúlyozására. Másik célja pedig, hogy erre építve olyan tanulási lehetőségeket biztosítson a település lakosainak, amelyre szükséglet és igény jelentke-


25

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 zik, máshol nem érhető el a településen, s amely nem csupán munkaerő-piaci, hanem személyiségfejlesztő, társadalmi beilleszkedést segítő célzattal valósul meg. Az IKSZT-k felnőtt tanköri szolgáltatási repertoárjában a kötöttebb kereteket alkalmazó képzéseken és tanfolyamokon túl az előadássorozatok, kiállítások, tanulást segítő bemutatók is helyet kapnak, ahogyan a művészeti csoportok, öntevékeny klubok, önképzőkörök tevékenysége is. Ki kell emelni mindezeken túl a távoktatás széles kínálatának megismertetését a települési lakosokkal, illetve az önálló tanulás támogatását is. Modellünkben bemutatjuk, hogy a felsorolt formai keretek között mely konkrét témák merülhetnek fel egy kistelepülési közösségi tér tevékenysége során, s hogyan, milyen módszertani lépéseket végiggondolva – a tervezéstől az előkészítésen, majd a megvalósításon át az utómunkálatokig – érdemes felnőtt tanköri alkalmakat kialakítani. Tervezés és előkészítés Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Közösségi művelődés és egész életen át tartó tanulás - Kulcsfogalmak gész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás E és a közösségi művelődés kapcsolata Modellünkben a nevelési-tanulási tevékenységeket a művelődés részeként, azzal szerves egységben, kölcsönhatásban szemléljük. Nevelés alatt – napjaink legelfogadottabb felfogása szerint – nemcsak a felnövekvő nemzedék nevelését (pedagógiát), hanem az egész életen át tartó, permanens embernevelést (antropagógiát), s ezen belül a pedagógia mellett a felnőtt nevelést (andragógiát) és az öregekkel való művelő-nevelő foglalkozást (gerontagógiát) is értjük. Ezzel tehát a tanulás fogalma és gyakorlata érvényessé válik nem csupán a 18-25 éves életkorig, de a teljes életpályára vonatkoztatva is. Fontosnak tartjuk kiemelni már az alapfogalmaknál, hogy napjaink szakzsargonjában a „tanulás” kifejezés került középpontba a „nevelés, oktatás, tanítás” kifejezésekkel szemben. Az Európai Uniós és hazai törekvések nyomán a felülről irányított, merev struktúrájú ismeretátadás helyett az alulról jövő, résztvevők igényeire, belső motivációjára reagáló, támogató és fejlesztő tanulási alkalmak kialakítása vált elsődlegessé. Így a továbbiakban igyekszünk következetesen az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás megfogalmazást alkalmazni. Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életen át tartó tanulásról „az egész életre kiterjedő tanulás új modelljét ismerteti, amely a lifelong learning fogalom mellett, azt kiterjesztve és kiegészítve bevezeti a lifewide learning kifejezést is. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkábban szóba került dimenzióját emeli ki. Míg a lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, transzverzális jellegét helyezi előtérbe. Ez a modell jól leírható egy kétdimenziós keretrendszerben”.1 Összefoglalva tehát eltérő intézményrendszerek összehangolt, tudatos fejlesztő munkáját igénybe véve, a teljes személyes életút során kell az egyéneknek, csoportoknak gyarapítaniuk ismereteiket és kompetenciáikat. A tanulási alkalmak pedig a hagyományos iskolarendszer mellett a nem formális tanulási-nevelési lehetőségekre, s az informális, nem tudatos, spontán tanulási helyzetekre is kiterjednek. Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének növelését célzó lisszaboni, illetve az EU2020 stratégiákban is megjelenik a mindennapi gyakorlat 1 KOMENCZI Bertalan: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 6. szám, 2001. (122-132. o.) (Online elérhető)

26


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 mellett. Az EU2020 többek között célul tűzte ki, hogy az unió tíz éven belül intelligens, fenntartható gazdaság legyen, magas foglalkoztatottsággal és termelékenységgel, valamint erős társadalmi kohézióval. Ennek letéteményese többek között a már említésre került egész életen át tartó, és az élet minden területére kiterjedő tanulás támogatása. A közösségi művelődés beillesztése az egész életen át tartó művelődés és nevelés rendszerébe a fentiek alapján „nagyfokú integráció eredménye. Minden életkorú ember iskolán kívüli tanulása, nevelése és önnevelése, a szabadidős művelődési tevékenységformákkal, a kultúrával való öntevékeny élés, elsajátítás és hasznosítás (…) a szocializációtól a regeneratív szórakozva művelődésen át a legmagasabb szintű önnevelésig (…) élethosszig tartó művelődésnek tekinthető”.2 Ezek alapján az IKSZT-k teljes szolgáltatási repertoárja az egész életen át tartó művelődés és tanulás gyakorlati megvalósulásaként értelmezhető, amelyben legmarkánsabban a nonformalitás érvényesül. Ennek okán a következő pontban az informális, nem formális és formális tanulás-nevelés formáit, rendszerét, különbségeit vizsgáljuk meg, kiemelve a szolgáltatási modellben hangsúlyos nem formális tanulás jellemzőit. Informális, nem formális és formális tanulási formák Az imént már említésre került informális, nem formális és formális tanulás egymást kiegészítő hármasának további részletezését elengedhetetlennek tekintjük, ezzel is hangsúlyozva az iskolán kívüli nevelés eltérését a közoktatástól, annak hagyományos módszereitől. A három fogalom tisztázását elsőként egy áttekintő ábra segíti.

1. ábra A tanulás három formája Az informális, spontán tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén életének valamennyi színterén – a családban, a szomszédok között, a piacon, a könyvtárban, a tömegtájékoztatási eszközökből, munka vagy játék közben stb. – zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, gyakran észre sem veszi a tanulás alanya, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát. Ennek a folyamatnak a során az egyén értékeket és attitűdöket sajátít el, tájékozottságra tesz szert, illetve olyan fontos dolgokat ismer meg és gyakorol, amit más környezetben nem tudna. 2

DURKÓ Mátyás: Andragógia – A felnőttnevelés és közművelődés új útjai. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999.


27

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A nem formális tanulás Komenczi Bertalan meghatározása szerint „az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel végbizonyítvánnyal történő elismerése. Ide tartoznak a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, pártok, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok”.3 A közösségi munka területén ezt a fogalmat tágabban értelmezzük, s az Európa Tanács szakértőinek megközelítését vesszük alapul, miszerint a nem formális tanulás, nevelés olyan egyéni vagy csoportos tudás-, kompetencia- és képességfejlesztő programot jelent, amely sajátos terv alapján valósul meg, s nem a hagyományos tantervi kereteket és követelményeket foglalja magába. Az alábbi táblázat a nem formális tanulási alkalmak megvalósításának legfontosabb irányelveit tartalmazza. Nem formális tanulás

Curriculum

- A tanuló (tapasztalatai, készségei, képességei), valamint szükségletei (is) forrásként szerepelnek a tanulandó anyag meghatározásában, összeállításában - Készségek, képességek és attitűdök fejlesztése, a folyamatok állnak a középpontjában (EQ)

Módszerek

- Nagy a hangsúly az együtt-, illetve együttes cselekvésen, a csoportfolyamatokon - A résztvevő, illetve a tanuló kreativitására épít - A tanuló bevonására, aktív részvételére és kezdeményezésére törekszik - Innovatív pedagógia: tanulóközpontúság; hangsúly a kompetencia (a jártasságok) és a készségek fejlesztésén - Tapasztalati tanulás, cselekedve tanulás jellemzi. A tanulás a tapasztalaton, valamint annak feldolgozásán keresztül valósul meg: Tapasztalat → Visszatekintés → Megbeszélés → Elemzés, értelmezés → Alkalmazás

Tanulási célok és erőforrások

- Tanuló által befolyásoltak vagy meghatározottak - Alulról jövő kezdeményezések, belső indíttatások formálják

Visszacsatolás

- Gyakran önálló, illetve egyéni vagy csoportos értékelés - Pozitív, építő jellegű visszajelzésre épül - Próbája az „élet”

A nem formális tanulás erősségei

- Önkéntességre épül, a tanuló részt vesz a tanulás, illetve a tapasztalatszerzés szervezésében - A részvétel lehetőségének széles skáláját kínálja - Mindenkinek „joga” van hibázni - Rugalmas - Naprakész, a tanuló érdeklődéséhez, hátteréhez és előzetes ismereteihez kapcsolódik, azokra épít - A tanulás a résztvevő felelőssége (is)

Lehetséges tanulási eredmények, illetve fejleszthető területek

- Csapatmunka, együttműködési készség - Interkulturális készségek - Kommunikációs készségek - A demokrácia, mint érték - Részvétel - Érdekképviselet, érvelés

- Alkalmazkodási készség - Önismeret, önértékelés - Önmenedzselés - Felelősségtudat - Problémamegoldó készség - Alkalmazkodási készség

2. ábra A nem formális tanulás jellemzői 3 KOMENCZI Bertalan: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 6. szám, 2001. (122-132. o.) (Online elérhető)

28


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A nem formális tanulás formájába tartozik ezek alapján a felnőttek iskolarendszeren kívüli tanulásának segítése, támogatása, a felnőttek képzése, amelynek eltérő módszereit, eszközeit és színtereit a későbbiekben alaposan részletezzük. A formális tanulás, oktatás azt a kötött oktatási rendszert jelenti, amelybe az általános iskolától az egyetemi tanulmányokig beletartozik minden iskolai oktatási szint, a szakképzés és a speciális szakirányú képzés is. Jellemzője napjainkig a merev struktúra, a tanári irányítás, központi curriculum és az egyéni igényekre való reagálás alacsony mértéke. Szolgáltatásfejlesztési modellünkben a felnőttek nem formális tanulására fókuszálunk, amelynek egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb formája napjainkban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés. A következő pontban ezt tekintjük át. Felnőtt tanulás-tanítás, felnőttképzés, felnőtt tankör Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása szerint a felnőttkori tanulás fogalma „kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek az eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából”. 4 Ebbe illeszkedik bele a hazai iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, melynek fogalmát nem egyszer a már hatályon kívül helyezett, de a köztudatban máig élő 2001. évi CI. törvényben (továbbiakban Fktv.) foglaltak szerint határozzák meg. Eszerint „felnőttképzésnek tekinthető a képzési program alapján kialakított, iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi és szakmai képzések köre és a hozzájuk tartozó felnőttképzési szolgáltatások”. Ezen törvényi megfogalmazás kifejezetten a munkaerőpiacon megtérülő kompetenciák elsajátítására irányuló képzések kialakítását szorgalmazta, majd a régi Fktv. utódjában, a 2013. évi LXXVII. törvényben már nem is kerültek említésre az általános képzések, csupán az állam által elismert és egyéb támogatott szakmai képzések, az általános nyelvi és egyéb támogatott nyelvi képzések, s nem utolsósorban az egyéb támogatott képzések. A hazai felnőttképzési jogszabályban tehát – és sajnos a gyakorlatban is –, jelentős mértékben a munkaerő-piaci képzések szerepelnek, melyek főként felnőttképzési szervezetekben valósulnak meg. Ezen mind tartalmát, mind szervezeti kereteit tekintve jóval túlmutat a felnőtt tanulás! Ahhoz, hogy a már említett EU 2020 stratégia célkitűzései megvalósulhassanak, a felnőtt tanulás támogatásának számtalan fejlesztést kell tennie az alábbi területeken: - hatékony és eredményes finanszírozás; - a második esélyt kínáló lehetőségek biztosítása; - az alapkészségek, köztük az írás-olvasási és számolási készségek, illetve a digitális jártasság elsajátítása; - a migránsok, a korai iskolaelhagyók, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, a fogyatékossággal élők és az időskorúak részére nyújtott célzott oktatás; - a munkáltatókkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való együttműködés terén. A felnőttek tanulásával-tanításával szemben támasztott elvárások hosszú sora is mutatja újfent, hogy felnőtt tanulás-tanítás és felnőttképzés alatt korántsem érthetünk csak a foglalkoztatás elősegítésére irányuló, nem formális képzési lehetőségeket, ennél jóval tágabb perspektívában kell értelmezni a felnőtt tanulás támogatásának jelentőségét és szerepét. Milyen irányba kellene akkor tartania a felnőttek tanulási-tanítási gyakorlatának? „A szakirodalmi források és a nemzetközi példák egyaránt azt mutatják, hogy a felnőtt tanulás nem csupán gazdasági, munkahely-megőrzési kérdés. Hatóköre ennél tágabb: hatással van a társadalmi esélyegyenlőségre, kulturális beilleszkedésre és az egyéni személyiségfejlődésre. A különféle okokból (korai iskolaelhagyók, bevándorlók stb.) a képességekben, készségekben lemaradók egészében kirekesztődhetnek a társadalomból. A felnőttképzés a kirekesztődési 4 Európai Unió Tanácsa: A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról. Brüsszel, 2011. (Online elérhető)


29

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 spirál ellenszere, azaz a társadalmi befogadás (social inclusion) eszköze lehet. Egy eredményes felnőttképzési program nemcsak a jóléti, foglalkoztatási mutatókra hathat pozitívan, hanem például az egészségügyiekre”.5 A felnőttek tanulása tehát a társadalmi együttélés, a személyiségfejlesztés, a mindennapi problémák és kihívások kezelésének elengedhetetlen eleme, melyek szervezett támogatása kulcsfontosságú a foglalkoztatási célú, gazdasági fejlődést elősegítő, ilyen formán szakképzés jellegű felnőttképzés mellett. A felnőtt tankör tágabban értelmezi a felnőttek tanulás-tanítását a felnőttképzésnél, s az alább részletezett színtereket – így a felnőttképzések, tanfolyamok mellett az előadásokat, művelődő közösségek tevékenységét stb. – is a felnőtt tanulás alkalmainak tekinti. A felnőtt tankörbe sorolt alkalmakra jellemző, hogy szervezettek, meghatározott céllal rendelkeznek, bizonyos eredmények elérésére jönnek létre – akárcsak a felnőttképzési alkalmak –, de mindez nem feltételezi a felnőttképzés esetében megjelölt merev képzési program meglétét. Szervezeti kereteit illetően pedig nem csupán felnőttképzési intézményekben valósulnak meg, hanem a közösségi művelődés intézményeiben és egyéb (kulturális) helyszíneken is. Fentiek alapján az alábbi szerteágazó tevékenységkört tekinthetjük a nem formális felnőtt tanulás formáinak, színtereinek: - Képzés: képzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen. - Tanfolyam: azonos érdeklődésű ismereteket elsajátító személyek számára szervezett tanulási alkalmak, rendezvények, esetenként számonkéréssel. Főbb típusai a nyelvtanfolyamok, közhasznú tanfolyamok, egyéb ismeretek elsajátítására irányuló tanfolyamok. - Távoktatás, e-learning: a távoktatási forma, ami nem csupán az oktató és a tanuló közötti nagy távolság és az internethasználat miatt kapta a nevét (távoktatás, e-learning). Valójában speciálisan kialakított tananyagról, oktatási módszerről van szó, amely a tananyag egyéni ütemezését, feldolgozását teszi lehetővé, és állandó visszacsatolás történik az oktató és a diák között. Erre az oktatási formára általában az az ismeretanyag alkalmas, amely nem igényel manuális munkát, műhelyben vagy szabadban végzendő hosszadalmas munkavégzést. A hallgató, tanuló a saját életviteléhez igazítva tanulhat, s ha nehézsége támad az elsajátítandó anyaggal kapcsolatban, tanára segítségét kérheti. Az oktató nem a hagyományos értelemben tanítja diákját, hanem igyekszik rávezetni a megoldásra, kijavítja az esetleges hibákat, tévedéseket, és inkább ösztönzés, motiválás a feladata. Mindez nagyon erősen épít a hallgató tudásvágyára, önállóságára és erős motivációira. Ilyen alapfeltételek miatt a távoktatásnak a felnőttképzésben van jelentős szerepe. Az e-learning vagy magyarul e-tanulás (elektronikus, illetve digitális tanulás) egyesíti a távoktatást a hálózati technológiával. Egy e-learning platformon tanuló ember megszabadul a merev időkorláttól és a lineáris leckefelépítéstől. Bárhol, bármikor elérheti a tananyagot, csupán egy számítógépre és egy internetkapcsolatra van szüksége. - Önálló tanulás: az önálló tanulás a tanulásnak az a formája, amikor az egyén minden keretet nélkülözve kívánja ismereteit gyarapítani. Ebben a közösségi tér szakemberei segíthetik az érdeklődőt, akár a feldolgozandó anyag kiválasztásában, fellelésében, akár a feldolgozás módszereiben. - Ismeretterjesztő előadások: különböző tudományterületekkel – így természettudományi, társadalomtudományi, művészeti témákkal – foglalkozó előadások (ankét, vita, beszámoló stb.), melyek többnyire specializált, összefüggő ismereteket nyújtanak. - Alkotó- és művészeti csoportok: olyan állandó tagsággal rendelkező, rendszeresen foglalkozást tartó, többnyire vezetővel rendelkező közösségek, amelyek az egyéni vagy közös alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatják. Csoportosításuk sze5 JÁNOSSY D.–KISS D.–PULAY Gy.: A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban. Állami Számvevőszék Kutató Intézete, Budapest, 2009. (Online elérhető)

30


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 rint lehetnek művészeti csoportok, népi előadó-művészeti csoportok vagy tárgyalkotó művészeti csoportok. - Klubok, körök, szakkörök: olyan állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rendszeresen tartó művelődő, társas közösségek, amelyek korcsoporttól függetlenül a társas együttlét öröméért, vagy valamely témakörben való mélyebb jártasság, ismeret megszerzéséért, többnyire szakmai vezető, vezetőség irányítása mellett vállalják a szabadidő hasznos eltöltését. - Kiállítások, műsorok, rendezvények: szervezett kiállítások, művészeti és szórakoztató rendezvények. Főbb formái a kiállítások (képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti stb.), művészeti események (színházi előadás, komolyzenei hangverseny, filmvetítés stb.), szórakoztató rendezvények (könnyűzenei koncert, műsoros est, táncos rendezvény stb.), népművészeti rendezvények (népzenei hangverseny, néptánc, táncház stb.), valamint közösségi rendezvények (népünnepély, falunap, társadalmi rendezvény stb.). Egyéb szabadidős tevékenységek: Az informális tanulást segítő minden alkalom ide sorolható, így például a sport, turizmus és természetjárás, barkácsolás, gyűjtőszenvedély, játék, kézművesség, művészi alkotás, meditáció, tánc, társas összejövetel vagy a közösségi tevékenységek teljes sora is. Említést kell még tennünk a felnőttképzési törvénynek való megfelelésről is, mivel elképzelhető, hogy a közösségi térben lezajló tanulási alkalmak hivatalos engedélyeztetésére lesz szükség (pl. Európai Uniós forrásokból finanszírozott képzések esetén). A 2013. évi felnőttképzési törvény a felnőttképzési intézményi és programakkreditációt megszüntette – az akkreditáció olyan értékelést jelent, mely a képzés minőségét garantálja –, helyette az úgynevezett engedélyeztetés lépett életbe. Ennek részletes követelményei megtalálhatóak a felnőttképzési törvényben. Nem szabad megfeledkezni a közművelődési akkreditációról sem, amely a közművelődési szakemberek akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzését segíti elő. Ezen a területen a Közművelődési Akkreditációs Bizottsághoz kell kérelmet benyújtani, a kérelem elbírálásáról az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai főosztálya ad ki igazolást.6 Kompetenciák, kulcskompetenciák A közösségi munka során számtalan alkalommal hivatkozunk a kompetenciákra, mint fejlesztő munkánk egyik fókuszára. Több fejezetben, több módon közelítjük meg e tárgyat a szerkesztő munka során is. Ezen a helyen – a tervezhetőség, az érthetőség és az új kihívásoknak való megfelelés érdekében – értelmezzük, modellezzük is röviden a kompetencia mibenlétét, rávilágítva annak leglényegesebb elemeire.7 A kompetencia alapja az ismeret. A művelődés és a műveltség a közösség, a közösségi intézmények által hordozott ismeret- és tudásvagyon, illetve e közös vagyon megosztásának módja, folyamata. A személyes és a társas, társadalmi lét szerves összefonódása, szilárd egymásra épülése lehetetlen az egyének és a közösségek szintjén is belsővé vált, a családi, közösségi hálózatokban, végül is a nemzeti és egyetemes emberi együttműködés szintjén közösen formált alapértékek és alapelvek nélkül. Erre az alapra épül a megismerés folyamata, amely olyan, a társadalmi, a gazdasági és a természeti környezethez való alkalmazkodáshoz, a kapcsolatépítéshez, az alkotó, környezetformáló együttműködéshez, munkamegosztáshoz szükséges általános és speciális ismeretek, ismeretrendszerek forrása, amelyek nélkül el sem indulhatunk, indíthatjuk a következő generációkat a jövőalkotás kalandjai felé.

6

1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról (Online elérhető)

7

DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, 2012. (Online elérhető)


31


Ismeret

Kompe-‐ tencia Legi6-‐ máció

Adap-‐ táció

1. ábra: A HROD kompetenciamodell fő elemei Az ismeret élővé, tudássá, felhasználóján keresztül értékteremtővé akkor válhat, ha ismerjük alkalmazásának módját és lehetőségeit is. Az ismeret valóságformáló alkalmazásának tanulása a családban, majd a tudásvagyont hordozó és alkalmazó szervezetekben, közösségekben, közösségi hálózatokban történhet. Az adaptáció vissza is hat a forrására, gazdagítva azt az új generáció által bővített ismeretekkel, tapasztalatokkal. A cselekvésre való képesség és az arra irányuló szándék végül akkor válhat működővé, az ismeret és alkalmazás hogyanját birtokló személy és közösség „kompetenssé”, ha működéséhez megfelelő megerősítést, meghatalmazást kap. E legitimációnak három pillérre kell támaszkodnia. A szakmai kompetenciáknak többnyire magától értetődő feltétele a képzettség és a képesség igazolása. A társadalom, a gazdaság különböző szintjein betöltendő szerepek, a kompetens fellépés, az alkotó jelenlét is megkövetel hatósági engedélyeket, igazolásokat, tanúsítványokat. Kisebb és nagyobb jelentőségű formális meghatalmazás kell a hagyományos polgári, közösségi szerepek betöltéséhez is, amelyek kultúránként és koronként jellemzőek (nagykorúsítás, felnőtté avatás, vagyoni határok stb.). A közösségi megerősítés, elfogadás, a „szociális legitimáció”, vagyis cselekvési környezet nélkül a kompetencia nem értelmezhető. A képességeket és cselekvési szándékot hordozó személy vagy szervezet kompetenciájának feltétele, hogy hatókörnyezetének tagjai elfogadják azt. A kompetenciák, kompetenciarendszerek fejlesztésének tehát nem csupán a fejlesztés közvetlen tárgyát képező személyre, illetve szervezetre, hanem annak szociális környezetére, kapcsolatrendszerére is ki kell terjednie.

32



Formális

Legi%máció Belső

Szociális

2. ábra A legitimáció formái a HROD kompetenciamodellben Végül a kompetens szerepvállalás, felelősségvállalás fordulópontja, hogy a kompetenciát hordozó személy, illetve szervezet elhiszi-e magáról, hogy a megszerzett tudással és képességekkel élni is képes, elfogadja-e a közösség által rá helyezett felelősséget, vállalja-e annak terhét. A szervezeti és közösségi fejlesztőmunka első hatáspontja legtöbbször erre a területre esik. Ha él, feléled a hit és a szándék, erősödik a magunkba vetett bizalom, megszületik a belső meghatalmazás a változásra, a változtatásra, a cselekvésre, akkor adott a fejlődés motívuma, akkor indulhatunk el a közösség megerősítéséért, akkor érdemes energiát, időt és anyagiakat fordítani a formális jogosítványok megszerzésére, tudást és gyakorlatokat keresni: új képességekké konvertálni az életet, és viszont.

Formális meghatalmazás

"Papírom van róla..."

Társadalmi, közösségi megerősítés

"... és a képességeimet a többiek is elfogadják..."

Önmeghatalmazás

... de a legfontosabb, hogy tudom: képes vagyok rá!"

3. ábra A meghatalmazás szintjei a HROD kompetenciamodellben A nemzetközi szinten végzett kutatásokkal összhangban a ’kompetencia’ kifejezést az adott helyzetben érvényes ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetének jelölésére is használhatjuk. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek a személyes önmegvalósításunkat, a társadalmi beilleszkedésünket, aktív polgári szerepvállalásunkat és a foglalkoztatásunkat szolgálják. Látható tehát, hogy a kompetencia fogalma jóval túlmutat a tárgyiasult, statikus tudás- és isme-


33

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 retelemeken. Kulcsszónak tekinthető a „megfelelő és alkalmazható” kifejezés, amely arra kíván utalni, hogy napjaink nevelési-tanulási környezetében nem az ismeretek birtoklása tekinthető a legfőbb célnak, hanem a meglévő tudás adekvát használata. Ezek alapján a kompetenciák nem statikusak, hanem dinamikus, folyamatosan fejlesztendő jellemzői az egyéneknek, csoportoknak, melyben tevékenységi profilja alapján kiemelt szerepet vállalhat az IKSZT. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszerét az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében fogadta el.8 A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg: 1. az anyanyelven folytatott kommunikáció, 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció, 3. matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén, 4. digitális kompetencia, 5. a tanulás elsajátítása, 6. szociális és állampolgári kompetenciák, 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, 8. kulturális tudatosság és kifejezőkészség. A számozás nem jelent fontossági sorrendet, mindegyik kompetencia egyformán fontosnak számít. „Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: egy adott területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan téma van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszik mindegyik kulcskompetencia esetében”. 9 Mind a nyolc kulcskompetencia központi jelentőséggel bír tehát a tágan értelmezett tanulás folyamataiban és színterein. Családi és közösségi kompetenciák Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák ugyanakkor csak egy részét fedik le mindazon képességeknek, amelyekre a sikeres társadalmi integráció és mobilizáció érdekében szüksége van az egyéneknek és közösségeknek.10 A közösségi, társadalomalkotó, a közösségeket, a társadalmat formáló, a személyes, családi és szakmai hivatásban harmonikusan kibontakozó ember kulcskompetenciáinak fejlesztése a tartalom kibővítését követeli meg. A közösségi kompetencia a globális világtársadalomba tagolódó nemzeti, illetve helyi társadalom tagjának képessége arra, hogy közösségi, illetve egyéni érdekeit, értékeit felismerje, megfogalmazza és képviselje. A formális és nem formális keretek között működő közösségek, szervezetek kialakításának és működtetésének kompetenciája magában foglalja az egyén és a közösség azon képességét, hogy személyekkel, közösségekkel együttműködést alakítson ki, azokkal együttműködve teremtsen új értékeket mind az egyén, mind a közösség és a társadalom dimenziójában. A családi kompetenciák a családi életre való felkészüléshez, a családalapításhoz és a családi egzisztencia, a harmonikus környezet, a kölcsönös szeretetre épülő kohézió megteremtéséhez, a családtervezéshez, gyermekvállaláshoz és -neveléshez szükséges koherens képességrendszer. Magában foglalja a gyermek külső és belső képességeit a fizikai és szociális értelemben vett egészséges fejlődéshez a családban, valamint a fiatalok és a felnőttek képességét is a csa8 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) - Hivatalos Lap L394/10 (2006.12.30.) 9 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/ek) 10 DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, 2012. (Online elérhető)

34


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 lád és a hivatás összeegyeztetésére. A családi kompetenciarendszer részei az időseknek a család életébe tagolódó aktív életvitele kialakítását szolgáló képességek, s a családok képessége arra, hogy az együtt élő generációk közötti különbségeket erőforrásként tudják felhasználni.

Európai LLL kulcskompetenciák

• az anyanyelven folytato9 kommunikáció • az idegen nyelveken folytato9 kommunikáció • matema
A közösségi lét kulcskompetenciái

• közösségi kompetenciák • családi kompetenciarendszer

4. ábra Európai LLL kulcskompetenciák és a közösségi lét kulcskompetenciái a HROD kompetenciamodellben Az eddig áttekintett kompetenciák fejlesztése tehát a célja a nem formális felnőtt tanulási alkalmaknak az IKSZT-kben, melyeknek számos formája, színtere lehet. A kivitelezés lépéseit leírásunk további fejezetei részletezik. A felnőtt tanköri tevékenység típusai Szolgáltatási modellünk eddigi pontjaiban a felnőtt tankör megszervezéséhez szükséges szemléletmódot, a tanulás fontosságát ismerhettük meg, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy értékes tanulási alkalmak valósuljanak meg. A szolgáltatások azonban a tartalom révén válnak igazán értékessé, melyek meghatározása csak a települési igények és a bevonható erőforrások tekintetében lehetséges, s melyek módszereit – a szolgáltatás megvalósításának hogyanját – a következőkben vesszük át pontról pontra. A felnőtt tankörök során a következő tevékenységi formákra érdemes gondolni: Képzések, tanfolyamok - Segíthetjük a nyelvi képzések elérését, a nyelvgyakorlást. - A településre jellemző fő tevékenységekhez – bármely ipari ágazat, mezőgazdaság, turizmus stb. – kapcsolódó képzéseket, továbbképzéseket szervezhetünk (itt érdemes áttekinteni a KSH adatait a régió, megye munkaerő-piaci helyzetére vonatkoztatva, áttekinteni a hiányszakmákat, esetlegesen pedig ezekre a hiányokra szakmai képzéseket alakíthatunk ki). - Az alapvető kompetenciák – így az írás, olvasás, matematikai kompetenciák, a digitális írástudás, számítógépek használata – fejlesztését megcélzó képzések, kiegészítve klubok, szakkörök, önképzőkörök indításával. - Kommunikációs, álláskeresési tréningek. - Állampolgári kompetenciák fejlesztésére irányuló képzések. - Egészségmegőrzés, háztáji gazdálkodás, környezettudatosság témáira fókuszáló tanfolyamok. - Családi és közösségi kompetenciák fejlesztését végző képzések.


35

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Távoktatás, e-learning, önálló tanulás Népszerűsítjük és egyéni, valamint csoportos formában tesszük elérhetővé a távoktatási képzési formákat, helyi konzultációkat, műhelyeket szervezünk azokhoz. - Csoportos tanulási formák = Offline csoportos tanulás: rögzített anyagok feldolgozása egyénileg vagy csoportosan – ismeretterjesztő filmek és sorozatok, szabadegyetemi előadássorozatok, történelmi, irodalmi témájú filmek, írott anyagok, prezentációk, zenés és táncos produkciók felvételei. = Online tanulás csoportosan: weben elérhető, illetve élő, interaktív közvetítés és csoportmunka. - Egyéni tanulási formák = Ide sorolhatjuk az összes egyéni készségfejlesztésre irányuló tanulást. - Szolgáltatások a közép- és felsőfokú, felnőttképzési oktatási intézményekkel jogviszonyban állók, netán a jogviszony nélkül, nem formálisan tanulni kívánók számára is, akik segítséget kérnek tanulásukhoz. - Tankönyvek, online anyagok, Youtube csatornák, tanulást segítő weboldalak (pl. Wikihow). - Online egyetemi kurzusok (pl. MOOC), TED, TEDx, távoktató cégek, iskolák és weboldalak (pl. EDX, WebUni stb.). Klubok, szakkörök - Nyelvi és egyéb szaktudást fejlesztő beszélgetőkörök, önképzőkörök. - Szakmai témákat, a szabadidő hasznos eltöltését megcélzó szakkörök. - Egészségmegőrző, házi „praktikákkal” foglalkozó szakkörök. - Önellátó gazdálkodásra fókuszáló klubok. - Olvasó- és írókörök. Ismeretterjesztés, rendezvények - Történelmi, irodalmi, természettudományi, települési hagyományokat felelevenítő előadássorozatok. - Szakmai kerekasztal-beszélgetések, műhelyek. Fontos kiemelni, hogy a témák kiválasztásánál az igények mellett a meglévő szolgáltatókkal és a helyi közösségben fellelhető „tudásokkal” is számolnunk kell. A szolgáltatási piac áttekintése után eldönthetjük, hogy hasonló téma esetén elindítjuk-e szolgáltatásunkat, vagy inkább egy már meglévő szolgáltatóra bízzuk a tevékenykedést. Ezért a helyi, térségi felnőttképzési, oktatási tevékenységet folytatókat érdemes felkeresni, velük a kapcsolatot felvenni, szükség esetén az érdeklődőket odairányítani. Ebben az esetben akár megállapodást is köthetünk az intézményekkel, s helyszínként, közreműködőként részesedhetünk akár a képzési bevételekből is. Bevonható partnerek, „oktatók” és témakörök Ahogyan az imént is említettük, a felnőtt tanköri alkalmak során meglévő képzéseket és velük együtt oktatókat delegálhatunk intézményünkbe, de sokkal eredményesebb a helyi szakemberek, helyben fontos „tudások” ismerőinek felkérése. Így merülhet fel az az eset, hogy a közösség kiemelkedő tagjait kérjük meg arra, hogy adják tovább tudásukat saját szakterületükről. Ők olyan tudás birtokában vannak, amelyre sokunknak szüksége van, de nem képzéssel foglalkoznak, segíthetjük tehát őket abban, hogy „képzőként” is kamatoztassák a munkájukat, hozzáértésüket. Ilyen esetben pl. a következő „kulcsemberekre” gondolhatunk: 1. védőnő, orvos – gyerekgondozás, kismamák, fiatal családosok képzése; 2. orvos, szociális munkás – betegek ápolása, támogatása, nehézségek leküzdése;

36


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 3. t anító, tanár, pedagógus – szakterülete szerint, pl. írás-olvasási, matematikai kompetenciák, természettudományok ismerete; 4. nyelvtanár – nyelvi kompetenciák fejlesztése; 5. polgármester, jegyző – települési vezetés kérdéskörei; 6. helyi köztisztviselők, közigazgatásban, közszolgáltatásban dolgozók – közigazgatási rendszer megismertetése, települést érintő kérdések; 7. rendőrök, tűzoltók, mentők – baleset- és bűnmegelőzés; 8. agrár-szaktanácsadó, falugondnok, erdész, kertész – kertápolás, mezőgazdasági teendők, agrárgazdaság-vezetés, agrártámogatások; 9. gombász, méhész, őstermelő, természetvédelmi szakember – háztáji gazdálkodás, gombászat, méhészet; 10. lelkész – bibliakör, bibliaismeret, vallástörténet; 11. történelemtanár, néprajzos – helyismeret, településismeret; 12. informatikai szakember, vagy „rajongó” – egyes internetes funkciók használata (Facebook, Skype stb. tanfolyam); 13. pszichológus, mentálhigiénés szakember – lelki-testi egészség megőrzése, párkapcsolati és családi kapcsolatok kezelése; 14. kézműves, népi iparművész, énekes, lelkes amatőr művész – képző- és előadó-művészeti ismeretek, készségek fejlesztése; 15. állatorvos, biológiatanár – állattartás, állattenyésztés, helyi flóra és fauna; 16. testnevelő, sportoló, táncos, életmód tanácsadó – egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, mozgás; 17. szakács, hentes, élelmezésvezető – sütés-főzés, befőzés, tartósítás; 18. ügyvéd, jogász, könyvelő, pénzügyi szakember – jogi-pénzügyi helyzetek megoldása; 19. helyi fiatalok, egyetemisták, hazatérők – tanulási lehetőségek, karriertervek; 20. munkaügyi központ munkatársai – elhelyezkedési lehetőségek, álláskeresési technikák; 21. helyi csoportok, szervezetek, közösségek, vállalkozások vezetői – saját tevékenység bemutatása; 22. egyéb kiemelkedő személyiségek, pl. példás szülők, jó szervezők, civil szervezetek vezetői, helyi idős emberek stb. – ösztönzés, helyi lakosság aktivizálása.11 Összefoglalás A fejezetben az alábbi kérdéseket tekintettük át: - Mi indokolja az egész életen át tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás fontosságának kiemelését? Hogyan értelmezhető ez a közösségi művelődés viszonyrendszerében? - Milyen szemléletmódban célszerű a felnőttekkel együttműködni, számukra tanulástámogató szolgáltatásokat tervezni? Melyek a nem formális tanulási alkalmak jellemzői? - Mit takar a felnőtt tanulás, a felnőtt képzés és a felnőtt tankör hármasa? Mire kell fókuszálnia felnőtt tanköri tevékenysége során az IKSZT-knek? - Mi a kulcskompetencia, s melyek fejlesztésében tudnak az IKSZT-k szerepet vállalni? A felnőtt tanköri szolgáltatás tehát egyfelől hozzájárul a helyi foglalkoztatás segítéséhez, a gazdasági innovációk megindításához, de ugyanolyan fontos szerepet játszik a személyiség- és közösségfejlesztésben, a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben, a helyi társadalom életszínvonalának emelésében, vagy akár az egészségmegőrzésben egyaránt.

11 A felsorolást a Nemzeti Művelődési Intézet kulturális koordinátorainak segítségével készítettük el. Közösségi tanulás

37

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Tér és eszközök A képzésszervezési tevékenységhez az IKSZT-k infrastruktúrája megfelelő. Rendelkeznek a tanulási alkalmakhoz szükséges terekkel és eszközökkel. A különböző tanulási formáknak meglehetősen változó tér- és eszközigénye van, melyet minden egyes alkalom tervezésénél végig kell gondolni. A következő szempontok mentén érdemes az egyes tevékenységeket végiggondolni: - Tér: zárt vagy szabadtér. Tevékenységtípustól függően egy vagy akár több terem, vagy kombinálva szabadtér és zárt terek használata is lehetséges. - Létszám: kötött, biztos létszám (képzés, tanfolyam), vagy csak megbecsülhető (ismeretterjesztő előadás). - Berendezés: a résztvevők számának megfelelő legyen, s tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tevékenység zajlik. Székek, asztalok alapvető fontosságúak, melyek megfelelően mobilizálhatók az eltérő tevékenységekhez. - Eszközszükséglet: meglehetősen széles skálán mozoghat a tevékenységtől függően. Ide sorolható az összes audiovizuális eszköz, így a projektor, CD-lejátszó, hangosító berendezés, mikrofon, a vetítővászon, tábla, filctollak, papír, de számos speciális, tevékenységhez kötött eszközre is szükség lehet, így pl. korongra és kemencére, szövőszékre stb. - Tananyag: mérlegelni kell, hogy szükség van-e rá; ha igen, rendelkezésünkre áll-e. Ha nem áll rendelkezésünkre tananyag, akkor az adott tanulási alkalom vezetőjével, segítőjével és más, témában jártas szakértővel kell konzultálni, s beszerezni a szükséges anyagokat (pl. könyvtárakból, könyvesboltból, szakértő által fejlesztve stb.). Bevezetés lépésről lépésre A felnőttek nem formális tanulásának elősegítéséhez elengedhetetlen a szükségletek és igények felmérése, a potenciális célcsoport kijelölése, a megfelelő szolgáltatási formák és módszerek – azon eljárások, amelyek segítik a tanítási-tanulási folyamat során felvetődő feladatok megoldását, a tanulási alkalomban résztvevők képességének mindenoldalú fejlesztését – kiválasztása, melyek révén hasznos, és a meglévő hiányosságokra reflektáló szolgáltatási palettát alakíthatnak ki az IKSZT-k.

38


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Ahhoz, hogy felnőtt tanköri tevékenységünket a lehetőségeknek legmegfelelőbben alakítsuk ki, az alábbiakat kell átgondolni:

KI? -‐ KINEK? -‐ KIVEL?

MIT?

MIÉRT?

HOL?

• a célcsoport életkora, végze2sége, élethelyzete, szakmai há2ere, létszáma • a partnerek szerepei, kapcsolatuk, hozzájárulásuk a tevékenységhez • erősségek és gyengeségek • a főbb tevékenység meghatározása • társadalmi, gazdasági, kulturális, poli?kai és nevelési dimenziók • főbb témák • a tevékenység által kielégíte2 igények és vágyak • a résztvevők mo?vációja és érdekeltségei • a fő célkitűzések • támogatási lehetőségek • a résztvevők és a szervezet célkitűzései közöD viszony • társadalmi kontextus • a résztvevők helyzete

MIKOR?

• mely időszakaszra összpontosít • rövid, közép-‐ vagy hosszú˙ távú, egyedi alkalom vagy rendszeres, ismétlődő rendezvényfüzér

HOGYAN?

• hogyan kerül végrehajtásra, a szervezési folyamatok és részvétel menete • az alkalmazo2 technikák és eszközök • a résztvevők tapasztalatai, az elméletek, egyéb tevékenységek hozzájárulása

3. ábra A tervezés alapkérdései a projektmódszer kritériumai alapján Ezeket áttekintve a következő lépéseket célszerű megtenni a szolgáltatások tervezésének fázisában: 1. igényfelmérés, környezet és helyzetelemzés; 2. érintettek elemzése, leltára (stakeholder elemzés); 3. szolgáltatási-képzési szükségletek leírása; 4. erőforrások tervezése; – humánerőforrás; – pénzügyi, infrastrukturális erőforrás; – partnerszervezetek; 5. szolgáltatási (képzési) portfólió kialakítása. Igényfelmérés, környezet és helyzetelemzés Ahhoz, hogy a szolgáltatást elindítsuk a településen, ismernünk kell az azzal kapcsolatos igényeket és szükségleteket. Az igényfelmérésnek többféle módja is lehet: beszélgetések keretében, kérdőívesen, elektronikus felületen (Facebook csoportban, listákon stb.), közösségi felmérés részeként, vagy a közösségi tér egyéb szolgáltatásainak igénybevételekor történt jelzések alapján. Az igényfelmérés mellett nagyon fontos a település környezetének és helyzetének ismerete, tudni kell azt, hogy milyen viszonyban állnak a szükségletek és igények a környezeti és települési adottságokkal (ne tartsunk olyan tanulási alkalmat, amely nem érhető el könnyen a közösség tagjai számára, illetve amely nem alkalmazkodik a településen élők valós szükségleteihez).


39

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A környezetelemzés során a települési adottságok, a lakosság általános képzettségi szintje mellett a munkaerőpiac helyi, kistérségi és térségi jellemzőire, sajátosságaira is figyelemmel kell lennünk. Érintettek elemzése, leltára (stakeholder elemzés) Az elemzés során vegyük figyelembe a lehetséges együttműködőket, támogatókat, a szolgáltatásunkkal szemben ellenérdekelt feleket. Ezt követően gyűjtsük össze a lehetséges és együttműködésre hajlandó önkormányzati és civil szervezeteket, szakértőket, képzőket, esetleg helyszíneket, vagy a célcsoportunkat könnyen megszólító szervezeteket, intézményeket. Kiemelt fontosságú a településen fellelhető, szolgáltatásaink szempontjából fontosnak tekinthető „kulcsszemélyek” azonosítása, érdekeltté tétele, akik a közösség katalizátoraként segíthetik a felnőtt tanköri szolgáltatások sikerességét, hatékonyságát. Szolgáltatási-képzési szükségletek leírása A szükséglet, valamint a helyzet- és környezetelemzés alapján határozzuk meg, milyen szolgáltatások, képzések elindítását tervezzük. Itt vegyük számba az összes szóba jöhető szolgáltatási formát, amelyek az eddigiek alapján a következők: - képzés; - tanfolyam; - távoktatás, e-learning, önálló tanulás; - ismeretterjesztő előadás; - alkotó- és művészeti csoportok tevékenysége; - klubok, körök, szakkörök; - kiállítások, műsorok, rendezvények; - egyéb szabadidős tevékenységek. A szolgáltatások alappilléreit, legfőbb tartalmát érdemes feltüntetni az összefoglaló elkészítésekor, amely segíti a rendelkezésre álló és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrások tervezését, összevetését, majd mindezek alapján a végleges szolgáltatási portfólió kidolgozását. Erőforrások tervezése Az erőforrások tervezésénél fontos, hogy egyszerre gondolkodjunk az IKSZT-kben meglévő, és a szolgáltatás megvalósításához szükséges erőforrásokról. Érdemes táblázatos formában felvezetni minden meglévő erőforrást és minden tervezett szolgáltatást – beleértve annak erőforrásigényét –, majd az egyezéseket jelölni, például az alábbi módon: Szolgáltatás 1

Szolgáltatás 2

Szolgáltatás 3

(pl. képzés)

(pl. előadás)

(pl. klub)

Humánerőforrás

✓

X

✓

Pénzügyi erőforrás

✓

✓

X

Infrastrukturális erőforrás

✓

✓

✓

1. táblázat Erőforrás-tervezési táblázat

40


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Humánerőforrás - Szakmai felelős Fontos, hogy a felnőtt tanköri alkalmak eredményes tervezése és kivitelezése egy személy, vagy munkacsoport kezében összpontosuljon. A szakmai felelős több alkalmazottat foglalkoztató IKSZT esetében az ilyen irányú tapasztalatokkal rendelkező kolléga lehet, egyfős szervezet esetében a szakmai munkatárs önállóan, vagy külső szakmai közreműködő segítségét igénybe véve koordinálhatja a folyamatot. - Szervezők, háttérszemélyzet Ebben az esetben nem csupán a megvalósítás szakaszára kell gondolni. A tervezési, előkészítő és utómunkálati fázisban is számtalan önkéntes, illetve szakmai gyakornok segítségére lehet szükség – itt gondolhatunk a közoktatásban bevezetett közösségi szolgálatot teljesítő diákokra, a szakterületen felsőfokú tanulmányokat folytató helyi származású fiatalokra, de akár a nyugdíjasokra és az inaktív lakosságra is –, akik pl. az igényfelmérésben, a kapcsolattartásban, háttérmunkákban vállalhatnak feladatot. Tevékenységtől függően továbbá gondolnunk kell a termet berendezőkre, takarítóra, ruhatárosra, technikusra stb., és szükség esetén külső cégekre, szervezetekre (pl. egyedi eszköz beszerzése, kölcsönzése esetén). - Bevonható szakmai közreműködők A tanulási alkalom megvalósítását segítők köre, így a szakértők, képzők, előadók, szakkörés klubvezetők, fellépők stb. - Partnerszervezetek Amennyiben azzal szembesülünk, hogy önmagunk nem vagyunk képesek a tevékenység elvégzésére (mert nincs rá kapacitásunk, mert nincs rá jogosítványunk, mert van, aki nálunk jobban tudja), úgy partnerek bevonása lehetséges és szükséges. Potenciális partnerek lehetnek az alábbiak: = helyi önkormányzatok, önkormányzati szervek; = helyi és kistérségi oktatási és szociális intézmények; = helyi és kistérségi civil szervezetek; = helyi és kistérségi profitorientált szervezetek stb. Pénzügyi, infrastrukturális erőforrás A tevékenység pénzügyi és eszközigényének tervezésekor meg kell fontolnunk a következő kérdéseket. - A tervezett tevékenység benne van-e az éves költségvetésben vagy sem? - Rendelkezésünkre állnak-e pályázati vagy egyéb források, támogatások a működési forrásokon felül? - Ingyenes vagy kell-e bevételt, esetlegesen hasznot hoznia a szolgáltatásnak? - Mennyibe kerül? Itt az egyes erőforrások fedezetét kell tételesen áttekinteni – helyszín, eszközök, humánerőforrás stb., de ne feledjük a járulékos költségeket sem, pl. a többletfűtés, villany, a meglévő eszközök üzemeltetésének plusz költségét (nyomtatótoner, papír az előadótáblára stb.). - Az egyes szolgáltatások esetében mi lehet az a legmagasabb összeg, amelyet elképzelhetőnek tartunk, hogy az érdeklődők finanszírozni tudnak? Ha a kérdések alapján olyan szolgáltatási formákat jelölünk meg, amelyek megvalósíthatósága pénzügyi akadályokba ütközik, akkor elsőként a pályázati lehetőségeket kell számba venni, s az adott szolgáltatás ütemezését a támogatáshoz igazítani. Az IKSZT-k jellemzően „alacsony küszöbű szolgáltatásai” között nem célszerű nagy anyagi megterhelést jelentő felnőtt tanulási szolgáltatásokat kínálni!


41

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Szolgáltatási (képzési) portfólió kialakítása A szolgáltatási – felnőttképzésben bevett kifejezés szerint képzési – portfólió mindazon felnőtt tanulási alkalmak és kiegészítő szolgáltatások felsorolását és leírását tartalmazza, amelyek az igényfelmérés során felmerültek, és melyek megvalósításához rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások. Érdemes a szolgáltatási portfóliót 1 éves időszakra vonatkoztatva meghatározni, az egyes szolgáltatások között a megvalósítás szempontjából sorrendet felállítani – itt gondolhatunk arra, hogy mennyire ítéljük fontosnak az adott szolgáltatást, mekkora igény jelentkezik rá stb. –, végül pedig felsorolásszerűen átvenni azokat a szolgáltatásokat, amelyek megvalósítása – a későbbiekben elhárítható – akadályba ütközik, netán indításukat a következő évek során tervezi az IKSZT. Ahogyan már említettük, a szolgáltatások mellett helyet kapnak a kiegészítő szolgáltatások is, melyek a következők lehetnek: - pályaorientáció, pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás; - előzetes tudás felmérése és beszámítása; - képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás; - elhelyezkedési és munkavállalási tanácsadás, álláskeresési technikák; - pszichológiai tanácsadás; - életvezetési tanácsadás; - mentálhigiénés tanácsadás; - rehabilitációs tanácsadás; - mentori szolgáltatás; - gyermekmegőrzés; - információszolgáltatás; - egyéb munkaerő-piaci tanácsadás. Ha a 2013. évi LXXVII. törvény szerinti engedélyeztetett képzési programot tervezünk indítani az IKSZT-ben (pl. EU-s forrásokból finanszírozott képzések esetében ez előírás), figyelembe kell venni a hatályos felnőttképzési törvény előírásait a kiegészítő szolgáltatásokra, illetve a teljes képzésre vonatkozóan (előzetes tudásfelmérés, felnőttképzési szerződés, számonkérés, vizsgáztatás stb.). A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Miután sikerrel kialakította az IKSZT a szolgáltatási portfólióját, nem maradt más, mint a tervezett felnőtt tanköri alkalmak pontosítása és megvalósítása. Ehhez a továbbiakban ismertetett lépéseket tekintjük célszerűnek. Szolgáltatási programok részletes kidolgozása (a szolgáltatási portfólió alapján) A szolgáltatási portfólió kialakításakor elméletben áttekintettük, hogy kik lehetnek a potenciális alanyai az adott szolgáltatásoknak, milyen erőforrások felhasználásával és mely célok érdekében kívánjuk az egyes szolgáltatásokat beilleszteni a szervezet tevékenységi körébe. A megvalósítás szakaszában már nem az általános célok és keretek tisztázására kerül sor, hanem az egyes szolgáltatások teljes körű részletezése következik. Ebbe az alábbi pontok tartoznak bele: - a szolgáltatás céljai, tartalma, jellemzői, tervezett formája és színterei; - csoportméret (minimális és szükség esetén maximális csoportlétszám), csoportösszetétel, általános és speciális csoportigények; - választott módszertan – ha a szolgáltatás kidolgozásakor már tudjuk, hogy ki lesz a csoportvezető/csoportvezetők, akkor módszertani ismereteik, jártasságaik, vagy akár személyes preferenciáik alapján, együttesen is kiválaszthatjuk a módszereket; - az igénykeltés és meghirdetés módszerei; - a programba való bekapcsolódás és részvétel feltételei; 42


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - a szolgáltatást kiegészítő egyéb szolgáltatások igénybevételének lehetősége, feltételei; - a szolgáltatás tervezett hossza, ütemezése, várható kezdési időpontja; - a szolgáltatás végrehajtásához szükséges személyi és pénzügyi-infrastrukturális feltételek, ezek biztosításának módja (szükség esetén a részvételi díjak nagyságának, beszedési ütemezésének meghatározása); - a program zárása (szükség esetén formális értékelés, vizsgázás); - a szolgáltatás értékelése (résztvevők, csoportvezetők és a felnőtt tankörért felelő szakember elégedettségének mérése); - eredmények terjesztésének módja (disszemináció), ütemezése stb. A szolgáltatások részletes kidolgozásának egyik kulcsfigurája a szolgáltatás megvalósítója – legyen az a képző, előadó, egy csoport vezetője stb. –, akinek a folyamatba történő mielőbbi bevonása segítheti a minőségi szolgáltatás kialakítását, a tartalom és a módszerek meghatározását. Előkészítés Ebben a lépésben az adott szolgáltatás lebonyolítását előkészítő teendőket kell ellátni. Ezek a következők lehetnek: - szervezők, megvalósítók kijelölése; - helyszín és időpont kiválasztása; - tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása; - „minőségbiztosítási rendszer” kidolgozása; - szükség esetén képzések engedélyeztetése, akkreditálása; - kiegészítő szolgáltatások leszervezése, biztosítása; - konkrét programterv és időterv összeállítása, szükség esetén lebonyolítási forgatókönyv elkészítése; - a megvalósításhoz szükséges dokumentációs anyagok elkészítése; - nyomtatványok, kiadványok tervezése; - költségvetés, üzleti tervezés; - jogi kérdések tisztázása, szerződések megkötése, engedélyek beszerzése; - kockázatkezelés, felkészülés; - marketing- és protokollfeladatok előkészítése. Fontos kiemelni az előkészületek közül a „minőségbiztosítási rendszer” kialakításának fontosságát. A felnőttképzésben az akkreditáció, majd az engedélyeztetés alapvető követelménye egy szigorú kritériumok alapján felállított minőségbiztosítási rendszer létrehozása, amely a képzések meghirdetésétől a megvalósításon keresztül az értékelésig biztosítja, hogy színvonalasan, a résztvevők igényeit és megelégedettségét középpontba helyezve kínáljuk szolgáltatásainkat. Ennek „laza” adaptációja szükséges lehet az IKSZT-k számára is. A minőségbiztosítás fontossága többek között azért is emelendő ki, mert a humán szolgáltatások mindegyike az ún. PDCA-elv szerint működik; a tervezés (Plan) szakasz után a megvalósítás (Do), majd az ellenőrzés (Check) és ezek alapján a cselekvés, a szükséges módosítások (Act) szakasza jön. A ciklikus folyamat lényege, hogy a felnőtt tankör megvalósításának eredményeit értékelve, arra építve jelöljük ki a további szolgáltatási irányvonalakat, s dolgozzuk ki új szolgáltatási portfóliónkat, mely elengedhetetlen az IKSZT-k megfelelő – lehetőség szerint folyamatosan emelkedő – minőségű működéséhez.


43


• Az elvárt teljesítmény, valamint az annak eléréséhez szükséges célkitűzések és folyamatok meghatározása.

• A terv végrehajtása, a folyamatok elindítása, a termék elkészítése, szolgáltatás nyújtása.

Tervezés (Plan)

Megvalósítás

(Do)

Beavatkozás Ellenőrzés (Act) (Check) • A tényleges és a terveze8 eredmények köz9 jelentős eltérések esetén korrekciót kell végrehajtani.

• A tényleges eredmények tanulmányozása és összevetése az elvárt eredményekkel.

5. ábra: A PDCA ciklus A minőségbiztosítás részeként már az előkészületek alatt ki kell dolgozni a bemeneti (a képzés elkezdéséhez szükséges ismeretek – ha vannak ilyenek) és kimeneti (a képzés végeztével birtokolt tudás) értékelés módját, és az ahhoz szükséges eszközöket. A felnőtt tanköri szolgáltatásba bekapcsolódók elvárásait, igényeit fontos tisztázni, rögzíteni még az alkalmak megvalósulása előtt, ezzel az adott csoportra szabott szolgáltatást nyújthatunk, s pl. alakíthatunk a tervezett programterven, közösen célokat jelölhetünk ki. A folyamatos, tanulás közbeni visszajelzések mindkét fél részéről serkenthetik a közös munka eredményességét. A tevékenység végén az alkalmak kezdetén lejegyzett igények, célok újra áttekinthetők, így a résztvevők jobban érzékelhetik fejlődésük ívét, miközben visszajelzést adnak a szolgáltatást nyújtóknak és kialakítóknak is a további fejlesztés érdekében. Az értékelés további részletezésére a 6. pontban kerül sor. Mindezek mellett a problémák, panaszok kezelésének módját is ki kell dolgoznunk, s mindenképpen ki kell jelölni a szervezeten belül egy olyan munkatársat, aki a felnőtt tanköri szolgáltatásokért felelősként minden információval rendelkezik, s tájékoztatni, segíteni tudja a bekapcsolódó felnőtteket. A szolgáltatás meghirdetése, igénykeltés Ahogyan minden más jellegű szolgáltatásnál, úgy a felnőtt tankör esetében is helytálló, hogy hiába alakítunk ki egyedülálló, szükségletekre és igényekre reflektáló szolgáltatásokat, ha a rosszul megválasztott hirdetési módok, felületek miatt nem érnek el a potenciális felhasználói réteghez – netán elérik a célcsoportot, de nem kellően figyelemfelkeltőek, motiválóak, közérthetőek –, akkor teljes addigi fáradozásunk hasztalan marad. Az elérés érdekében érdemes az IKSZT-ben dolgozó szakemberek, a bevonható „kulcsemberek”, szakmai gyakorlatosok és önkéntesek személyes ismeretségi hálóján keresztül megszólítani a helyieket, de a partnerszervezeteken (oktatási és szociális intézmények, önkormányzati szervek stb.) és médiafelületeken (helyi újság, rádió és televízió, közösségi média) keresztül is sokakkal léphetünk kapcsolatba. Ha kapcsolatba léptünk a potenciális résztvevőkkel, s jönnek az első „jelentkezők”, akkor számos adminisztratív feladat merülhet fel a szolgáltatás jellegétől függően. Engedélyeztetett képzés esetén jelentkezési lapot kell kitölteni és felnőttképzési szerződést kell kötni. Be kell kér-

44


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 ni ezen túlmenően a képzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges dokumentumokat, előzetes tanulmányokat igazoló papírokat. Kiegészítő szolgáltatások nyújtása Nem szabad megfeledkezni a felnőtt tanköri szolgáltatásokat kiegészítő egyéb szolgáltatásokról sem, melyek jellegükből adódóan általában keretezik a megvalósuló programokat. A különböző tanácsadások, az igényfelmérések és az egyénnek megfelelő szolgáltatások kiválasztása jellemzően a szolgáltatás igénybevételét megelőző tevékenységek, de számos olyan szolgáltatás lehet, amely végigkíséri a felnőttet teljes tanulási folyamata során. Érdemes az érdeklődők figyelmét felhívni tehát a kiegészítő szolgáltatások meglétére, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a tanulás eredményességéhez. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a bizonyos „tanácsadási alkalmak” nem kötelezően formális alkalmak. Az IKSZT tevékenységébe már bevont felnőttekkel egy egyszerű beszélgetésben ki lehet térni a szolgáltatás hasznára, egyéb aspektusaira. Számíthatunk azonban arra is, hogy eddig be nem vont helyiek szeretnének informálódni a felnőtt tanköri alkalmakról, netán tanácsot kérni, hogy mely szolgáltatásokat ajánljuk nekik, miért lenne jó nekik bármelyiken is részt venni. Ezek a helyzetek eltérő hozzáállást, munkamódszert kívánnak meg az IKSZT szakembereitől. A felnőttképzési szolgáltatások közé sorolhatjuk az előzetes tudás felmérést, a pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadást, képzési, elhelyezkedési és álláskeresési tanácsadást, a munkavállalási kompetenciák fejlesztését segítő tréningeket, a mentálhigiénés, pszichológiai vagy életvezetési tanácsadást, a jogi tanácsadást, a helpdesk szolgáltatást, netán könyvtári feladatok és mentori tevékenységek ellátását is. A kiegészítő szolgáltatások kidolgozása további erőfeszítéseket kíván a munkatársaktól, amely során az adott szolgáltatások tartalmát, alkalmazásának célját határozzák meg. Észben kell tartani, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat nem alkalmazhatjuk „önös” érdekek miatt, a tanácsadás etikai és szakmai elveit szem előtt tartva cselekedhetünk csak – pl. csupán a résztvevőszám növelése miatt nem biztosíthatjuk az érdeklődőt, hogy az általunk megvalósuló program a legmegfelelőbb számára. A felnőtt tanulási alkalom megvalósítása A helyszín, a berendezés és az eszközök rendelkezésre állásának ellenőrzése A kötetlen tanulási színterekhez a helyszín meghatározása, berendezése – pl. egy kiállításhoz teljesen üres termet kell biztosítani, nagy falfelületekkel vagy tárolóvitrinekkel, míg ismeretterjesztő előadások alkalmával székekkel berendezett terem a megfelelő. Képzés, tanfolyam esetében a képzési tervben meghatározott módszerek és a létszám figyelembevételével a terem berendezése szükséges. Mindenképp könnyen átrendezhető bútorzatú helyiséget használjunk, ahol a résztvevők több csoportban is tudnak dolgozni, illetve a plenáris foglalkozás is elég tágasan elfér úgy, hogy mindenki láthassa egymást. Adminisztrációs feladatok ellátása, dokumentálás A tevékenység megvalósítása során figyelnünk kell a megfelelő dokumentálásra is. Így szükség esetén, engedélyeztetett képzés folytatásakor jelenléti ívet kell vezetni, haladási naplót írni, vizsga esetén a vizsgázásról dokumentációt készíteni. Szükség van folyamatos jegyzetelésre, audiovizuális eszközökkel történő rögzítésre fotók, videók, hangfelvételek formájában. Ne feledkezzünk meg róla, hogy EU-s forrásból támogatott képzés esetében a forrás megjelölése mind a dokumentumokon, mind a fotókon kötelező! Résztvevői kérdések, problémák kezelése A tanulási alkalom vagy képzés elején tisztázni kell a résztvevőkkel is, hogy kihez, milyen ügyekkel fordulhatnak. Amennyiben van külön szervező munkatárs, úgy célszerű a foglalko-


45

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 zást vezetőket, képzőket tehermentesíteni a logisztikai kérdések alól. (Ilyenek lehetnek pl. az időpontokkal, helyszínnel kapcsolatos kérdések, de akár a speciális étkezési igénnyel, szállással kapcsolatos problémák is.) Váratlan előadói, klubvezetői, képzői igények kezelése, háttérmunka Gyakorlott előadók esetén is előfordulhat olyan helyzet, amire előzetesen nem lehetett számítani. Például kiderül, hogy nem kompatibilis a laptop a projektorral, menet közben az esti program lebonyolításához még szükség van valamire, stb. Ezek megoldására feltétlenül kell egy olyan szakember, aki a probléma elhárításában gyakorlati segítséget tud nyújtani. Érdemes előzetesen tisztázni, hogy áll-e a rendelkezésünkre készpénz a hirtelen felmerülő problémák elhárítására, anyag beszerzésére, vannak-e a helyszínen eszközök, kitől kérhetünk további technikai vagy szervezési segítséget. Kapcsolattartás a helyszínt, egyéb szolgáltatást biztosítóval Az IKSZT-k kialakítása a legtöbb esetben megfelelő felnőtt tanköri alkalmak lebonyolítására, de felmerülhetnek olyan szolgáltatások is, amelyekhez partnerek bevonása szükséges. Az adott tanulási alkalom lebonyolításának gördülékenysége érdekében nagyon lényeges, hogy a színvonalas program és a jól kiválasztott foglalkozásvezető mellet a helyszín is kielégítse a felmerülő szükségleteket. A partnerekkel folyamatosan kapcsolatot kell tartani, át kell beszélni a tervezett programot, ütemtervet, létszámot és speciális igényeket. Fontos, hogy előre tisztázzuk, kivel kell egyeztetnünk például a csúszással, programváltozással kapcsolatban, s egyéb olyan kérdésekben, amelyek a résztvevők kényelmét, hatékony munkáját szolgálják. Ez vonatkozhat egyéb partnerekre is, így például szállásadókra, étkeztetést biztosítókra, vagy csoportot szállító cégekre. A program megvalósulása Az eddig felsorolt számos tevékenység után/közben már csak a megtervezett és előkészített program megvalósítása marad hátra. Tartsuk magunkat a tervekhez, az ütemezéshez, a kidolgozott célokhoz. Ne felejtsük azonban el, hogy akármilyen formában, bármekkora csoportlétszámmal is dolgozik az adott tanulási alkalom vezetője, a cél a partnerségi alapon szerveződő, résztvevők belső igényeire reflektáló élmények biztosítása, az elfogadó és fejlesztő környezet kialakítása! Helyszín átadása a helyszínt biztosítónak A program végeztével, ha nem saját helyszínen valósul meg a tevékenység, akkor az előzetes megállapodások szerint kell átadni a helyszínt. Természetesen a termet eredeti állapotában adjuk vissza; a falakról le kell szedni a posztereket és szemetet sem hagyunk magunk után. Ha a helyszínt biztosítóval abban állapodunk meg, akkor a berendezést is az eredetiek szerint kell visszarendeznünk, s ez vonatkozhat a helyszínen biztosított technikai eszközökre is. Értékelés és elégedettségmérés A megvalósítás lezárásaként sosem maradhat el az értékelés és az elégedettségmérés, amely segíti a felnőtt tanköri szolgáltatások minőségének fejlesztését, ahogyan ezt említettük a korábbiakban. A nem formális tanulásban egyformán fontos a hatás-, az eredmény- és a folyamatértékelés. A folyamat elején tisztázott elvárások, célok segítik a tanulót az egész folyamat alatt, de teljessé csak a tanulási folyamat végén lezajló értékeléssel válhat a fejlesztő hatás. A visszatekintés a „megtett útra” s az elért eredményekre tehát kulcskérdésként kezelendő. A hatás- és eredményértékelés önértékelésre épül. Mások eredményeinek értékelése mindig fejlesztő (formatív) értékelés. A legfontosabb értékelés az, hogy a tanulási folyamat résztvevője hogyan ítéli meg a következőket: mit tanult, mit tud alkalmazni, min tud változtatni a

46


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 későbbiekben, és hogy mindezt egy számára is optimális folyamaton keresztül, világos rendszerben, kedvező körülmények között érte-e el. Minden értékelés szubjektív, az önértékelés pedig végképp az. Ezért olyan tanulási kultúrát igyekezzünk kialakítani, amelyben a résztvevők a saját tanulásukról szóló önértékelést kiegészítik, összehasonlítják mások értékelésével vagy személyes visszajelzésével. Ez a tanulási kompetencia fejlesztéséhez és a személyiségfejlődéshez is nélkülözhetetlen. A nem formális tanulásban soha nem alkalmazunk minősítő (szummatív) értékelést, csak fejlesztő (formatív) értékelést. A nem formális tanulást nem kíséri osztályozás vagy vizsgáztatás – ez csak abban az esetben írható felül, ha szolgáltatásunk olyan képzési vagy tanfolyami formában valósul meg, amelyben a résztvevő fejlődése szempontjából, vagy külső szabályozás miatt elengedhetetlen a vizsgáztatás (pl. felnőttképzési engedél�lyel rendelkező képzések esetén előírás a vizsgáztatás, de annak módja és tartalma a programot benyújtó egyéni döntése alapján kerül meghatározásra). Az elégedettségmérés a szolgáltatás kialakítói és a szolgáltatást vezetők – így az előadók, a képzők, klubvezetők stb. – számára szükséges. Az tanulói önértékelések és a szolgáltatást értékelő elégedettségmérők együttesen adják meg a választ a „hogyan és merre tovább” kérdésére. Az említett PDCA ciklusban ez a szakasz az ellenőrzésé, amely az alapjaként szolgál a további fejlesztéseknek, s a felnőtt tankör eredményes fejlesztésének. Az elégedettségmérésnél az alábbi lépéseket tekinthetjük célravezetőnek: 1. Résztvevői elégedettségmérés Az önértékeléshez és az elégedettség felméréséhez elsőként az informális beszélgetéseket célszerű alkalmazni, ahol benyomások és érzelmek kerülhetnek felszínre. Ezt kiegészítve kérdőíveket, kérdéssorokat állíthatunk össze, helyet hagyva benne a személyes gondolatok és javaslatok leírásának. 2. Résztvevői értékelések összesítése Amennyiben van írásos értékelés, ebből célszerű összesítést készíteni. Ha a tanulási alkalom során egyéb, nem formális értékelés is volt, az arról készült feljegyzést is értékelni kell. 3. A tanulási alkalom értékelése az előadókkal, klubvezetőkkel, képzőkkel Célszerű a résztvevői értékelések összegzése után egy külön alkalommal a tanulási alkalmat vezetőkkel is értékelő találkozót kezdeményezni. A közös szakmai értékelés szempontjai: - A felnőtt tanulási alkalom körülményei. (Kommunikáció a szervezővel, helyiség, eszközök stb.) - A csoport és a tanulás folyamatai. (Hogyan és mennyire sikerült elérni a kitűzött célokat? Volt-e az előzetes tervekhez képest módosítás? Ha igen, miért? Volt-e bármilyen rendkívüli esemény, s ha igen, hogyan sikerült kezelni?) - Melyek a további fejlesztés irányai, a közös munka lehetőségei? (Fejlesztendő területek, az adott szolgáltatás lehetséges folytatása stb.) Utómunkálatok A szolgáltatás megvalósulása és értékelése után nincs más teendő, mint az utómunkálatok elvégzése. Ezek a következők lehetnek: A tanulási alkalom dokumentációjának összegzése A beszámolót a megvalósult program részletes leírásával az adott szolgáltatás/alkalom vezetői készítik el. A dokumentáció részét képezik a jelenléti ívek, haladási naplók, az értékelő lapok, az értékelő találkozón készült feljegyzések, munkalapok, jegyzetek, adathordozók, vagy akár az előadások elmentett változatai, és az elkészült audiovizuális anyagok is – így fotók, videók, hanganyagok. Figyeljünk az anyagok biztonságos tárolására és felhasználására, a személyiségi jogok megsértése a felnőtt tanköri szolgáltatások esetében is tilos!


47

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Kapcsolattartás, utánkövetés Ide tartozik a résztvevőkkel történő kapcsolattartás, és további tanulási alkalmakba történő bekapcsolásuk, vagy ha számukra a már lezajlott tanulási alkalommal ígért a szolgáltatás vezetője anyagokat (pl. képek, előadások összefoglalói, segédletek stb.), akkor azok megküldése. Több csoportban felmerül az igény közös elektronikus platform létrehozására, amelyet segíthet a csoport vezetője, vagy a felnőtt tankörért felelő szakmai vezető is. Ápolni kell a kapcsolatot ezen túlmenően a szolgáltatás vezetőivel is, függetlenül attól, hogy tervezzük-e a további közös tevékenykedést vagy sem. Disszemináció, sajtóanyagok összegyűjtése A megvalósított tanulási folyamat egyik legfontosabb eleme az eredmények láthatóvá tétele. Fontos, mert referenciaként szolgál akár pályázatok során, akár a fenntartók felé irányuló beszámolókhoz, illetve felhasználhatóak marketing- és PR tevékenységekben is. Formái lehetnek: kiadvány, újságcikk, CD-ROM, DVD, honlap, Facebook oldal, blogbejegyzés, vagy akár képzés esetében új tankönyv, tananyag, képzési program kialakítása is. A tanulási alkalommal felhasznált eszközök rendbetétele, pótlása Hasznos, ha az adott felnőtt tanulási alkalommal használt eszközöket áttekintjük, a hiányzó eszközöket pótoljuk, a meghibásodott eszközöket pedig megjavíttatjuk. Képzések esetében képzési dobozt használunk, amelyben a legszükségesebb eszközöket – mint papír, olló, post-it, tollak, ceruzák, flipchart papír stb. – és az adott képzés speciális eszközeit tároljuk. Ennek állapotáról minden képzés után leltárt készítünk, a szükségletek és tapasztalatok alapján bővítünk, illetve selejtezünk az évek során. A képzés befejezése után minél hamarabb érdemes megtenni a leltár ellenőrzését és a pótlást, ha szükséges. Pénzügyi elszámolások, utókalkuláció készítése A felnőtt tanköri szolgáltatások megvalósítása után fontos a tervezett és a valós kiadások összevetése, elsőként szolgáltatásonként, majd összesítve, a teljes tervezési ciklusra vonatkoztatva. Így a továbbiakban láthatjuk, hogy mely szolgáltatások hagyhatók el, milyen más szolgáltatások indíthatók, illetve ezek alapján tervezhető a szponzorációból és pályázati forrásokból származó bevételek szükséges nagyságrendje is. Új képzési portfólió kialakítása A felnőtt tankör utolsó lépéseként a visszajelzések, információk alapján mielőbb meg kell kezdeni az új szolgáltatási portfólió kialakítását, ezzel biztosítva a felnőtt tanköri szolgáltatások hosszú távú beágyazódását az IKSZT-k tevékenységi palettájába.

48


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Javasolt irodalom • • • • • • • • • • • • •

DURKÓ Mátyás: Andragógia – A közművelődés és felnőttnevelés új útjai. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999. (Letölthető) DUSSAP, A. – MERRY, P. (szerk.): Projektmenedzsment – T-kit. Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága, Budapest, 2003. (Letölthető) FARKAS É. – HENCZI L.: A felnőttképzés új szabályozása – Felnőttképzési kézikönyv. MKIK, Budapest, 2014. (Letölthető) GYÖRGYI Zoltán: Tanulás felnőttkorban. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003. (Letölthető) KLEIN Marianna (szerk.): PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat kialakítása és hálózatban való működtetése – adaptációs útmutató. Budapesti Művelődési Központ, Budapest, 2010. (Letölthető) KOVÁCS Erzsébet: Nem formális és informális tanulás. In: FÖLDI L. – JÁROSI É. – NAGY Á. (szerk.): Ifjúsági szakma, ifjúsági munka – Módszertani kézikönyv. Mobilitás-ISZT-ÚMK, Budapest, 2010. (Letölthető) KOZMA Tamás (szerk.): Vidékfejlesztés és oktatás. Educatio, 23. évf. 3. szám, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014. (Letölthető) MIHÁLY Ildikó (szerk.): Felnőttek tanulása elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tudástára, 2009. (Online elérhető) SZIVÁK J. – TÓTH Gy.: Nem formális tanulás, informális tanulás. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető) VERCSEG Ilona: Közösségi tanulás és fejlesztés. In: Parola, 2007., 4. szám. Budapest (Letölthető) WOOTSCH Péter (szerk.): Amit a képzésről tudni kell – T-Kit 6. Mobilitás-EIKKA, Budapest, 2002. (Letölthető) ZACHÁR László (szerk.): A felnőttképzés módszertani kérdései. NSZFI, Budapest, 2008. ZRINSZKY László: A felnőttképzés tudománya – Bevezetés az andragógiába. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1995. (Letölthető)


49

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Példatár „ TAN-TÉR” és „TAN-TÉR PLUSZ” programok - kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer

Összefoglalás

A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének célja a Felső-Kiskunsági kistérségben az igényekhez, a munkaerő-piaci szükségletekhez alkalmazkodni képes képzési és tanulást segítő szolgáltatási rendszer kialakítása volt. Az így kialakított képzések bármely közösségi ház tevékenységében megjelenhetnek.1

Kapcsolat

- Felső-Kunsági Közösségi Munkások Egyesülete - 6097 Kunadacs, Kossuth Lajos u.51. web: www.fkkme.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 76 558 213

A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete önszerveződő alapon létrejött közösségi munkás hálózat, amely elsősorban a Felső-Kiskunságban tevékenykedik. Az Egyesület megalapítása óta folyamatosan formális és informális képzési alkalmakat szervez, elsősorban a civil szervezetek aktivistái számára, amelyben a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány voltak a partnerei. 2004-ben EU társfinanszírozást (HEFOP 3.5.4.) nyertek el munkanélküliek és hátrányos helyzetűek számára felnőttképzési szolgáltatások kiépítésére, mely TAN-TÉR program néven működött. Ennek folytatásaként szervezték meg a TAN-TÉR PLUSZ programot a TÁMOP 3.2.3. finanszírozás segítségével. TAN-TÉR program 2005 februárja és 2006 októbere között került megvalósításra az Egyesület TAN-TÉR programja, melynek keretében olyan nyitott közösségi helyszíneket alakított ki vagy már meglévő színtereket fejlesztett tovább az Egyesület, amelyek mindmáig megfelelő technikai hátteret nyújtanak a felnőttképzési szolgáltatások biztosításához. A projekt keretében elsőként öt konzultációs pontot állítottak fel: Kunadacson a KIKK-ben, Kunpeszéren a teleházban, Kunszentmiklóson és Tasson a könyvtárban, illetve Kunbábonyban a Civil Kollégiumban. Itt felnőttképzési információkhoz juthattak hozzá az érdeklődők, illetve gyakorlatias tanfolyamokon vehettek részt. A programidőszak eredményeit összesítve elmondható, hogy több mint 200 fő tanult a programban, 43 helyi segítő, tanár, felsőfokú végzettségű szakember bevonásával. A programban helyi tanárokat, helyi tanulókör- és látókörvezetőket, konzultációs pont vezetőket, mentor tanárokat és önkéntes segítő tanárokat is felkészítettek arra, hogy a felnőttek tanulását tudják segíteni (ezzel hangsúlyt fektetve a képzők képzésére, amely elengedhetetlen a felnőttképzési programok kialakításakor). A magas közreműködői létszám tette lehetővé, hogy nemcsak a tanfolyamokon, hanem egyéni korrepetálás keretében is lehetőség nyíljon a felnőtt tanulók segítésére. Célcsoportok, témakörök A projekt célcsoportjai a következők voltak: 1. Munkanélküliek: - munkanélküliek; - pályakezdő munkanélküliek; 1 TAN-TÉR és TAN-TÉR PLUSZ program- Ismertető. On: Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete Online, http://www.fkkme.hu/Tanter/index.html

50


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - - 2. - - 3. - - 4. 5. 6.

tartós munkanélküliek; csökkent munkaképességű munkanélküliek. Munkaviszonyban álló személyek: szakképesítéssel nem rendelkezők; szakképesítéssel rendelkezők – új szakképesítés megszerzése, munkahely megtartásának elősegítése továbbképzés által. Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai: induló vállalkozók – vállalkozás indításához szükséges képesítés megszerzése; gyakorlott vállalkozók – meglévő vállalkozás, jogszabályváltozás miatti szakképesítés megszerzése. Nők, akik GYES-ről, GYED-ről, főállású anyaságból szeretnének a munkaerőpiacra vis�szakerülni. Lemorzsolódók, iskolarendszerből huzamosabb ideig kimaradók, idősek. Csökkent munkaképességű személyek.

A képzések főként az angol, német (kezdő és haladó), ökogazdálkodás, magyar szövegértés és olvasás, matematika, informatika, falusi turizmus, mezőgazdasági, ökológiai gazdálkodási ismeretek, valamint a nonprofit asszisztensi témaköröket ölelték fel. Ahhoz pedig, hogy az imént említett korai iskolaelhagyók újra iskolában tudjanak tanulni (pl. érettségire felkészüljenek) képességfejlesztő képzést indítottak, így akiknek nem volt módjuk arra, hogy az iskolarendszerű képzésben megszerezzék az alap-, illetve szakképesítést, segítséget kaptak ahhoz, hogy a hiányokat felnőttkorban pótolják. A társadalomismeret és az Európai Uniós tanulmányok témaköre mellett a vállalkozási és menedzsment ismeretek köré épülő képzések megvalósítására is vállalkozott az Egyesület, amely a működő és a kezdő vállalkozók számára biztosított a gyakorlatban használható tudást. A képzésszervezés formái A képzések a projektidőszak alatt különböző szinteken (kezdő és haladó) vagy különböző időtartamban kerültek megszervezésre. A felnőttek elfoglaltságához igazodva esti, délutáni és hétvégi képzések kerültek megszervezésre. A tanfolyamokon való részvétel lehetősége adott volt minden térségi lakos számára, aki nem folytatott nappali tagozatos tanulmányokat, s betöltötte a tankötelezettségi korhatárt. A képzések ingyenességéért cserébe azonban vállalni kellett az alkalmakon való rendszeres részvételt. A projektben alkalmazott módszerek széles körűek, és a térségben újszerűek voltak: - hagyományos oktatás; - távoktatás; - tanulókörök (aktuális tanulmányokban egymás segítése, pl. vizsgára készülés); - látókörök (egy-egy témára felkészülés és beszélgetés); - szintre hozás (emlékeztető képzés, általános műveltség); - egyéni képzések, tanácsadások (pl. felkészülés a munkahelyi felvételi tesztre). A tanulókörök és látókörök közösségteremtő erővel bírtak, állandó motiváltságot biztosítva a résztvevőknek, miközben magukban hordozták mások bevonásának lehetőségét is. Társalgók A projektben a konzultációs pontokon elérhető tanácsadások és képzések mellett ún. társalgók során kerülhettek közelebb a résztvevők egymáshoz. A jó hangulatú, családias légkörű beszélgetések a résztvevők érdeklődési körei szerint alakultak, így szó volt a világ dolgairól, nagy életkérdésekről, vagy mindenkit izgató konkrét problémákról. Ez a technika, módszer nem a véleménykülönbségek közötti szakadékok növelésére épül, hanem segíti a sokszínű, különböző nézetek, elképzelések megismerését, az eltérő vélemények okainak megértését, a kö-


51

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 zös érdekek feltárását, megfogalmazását. A résztvevőknek nem célja egymás meggyőzése, de szándékukban áll a közös bölcsesség, tudás megosztása. Megtartva a saját véleményt, de tiszteletben tartva a másikét, együtt munkálkodni egy probléma megoldásán, hiszen az minden résztvevőnek egyaránt fontos. Ezt a módszert egy családba sorolhatjuk a párbeszédkörökkel, tanulókörökkel, önképzőkörökkel, vagy polgári körökkel is (melyek egytől egyig felnőttképzési alkalmaknak minősülnek). A lényege és tartalma a kiscsoportos, demokratikus szabályok alapján történő beszélgetés, amely az embereket erősíti, öntudatukat, önbizalmukat fejleszti, és a részvétel érzését adja: “Közöm van a világhoz, alakíthatom, s a környezetem is kíváncsi rám, a véleményemre, a gondolataimra. “ Az önként vállalt néhány alkalom, amelyen a résztvevők mindegyikét érdeklő téma megbeszélése történik szellemi felüdülést, feltöltődést, emberi gazdagodást ad. Sikere, eredménye az emberi kapcsolatok javulásában mérhető, vagy igen gyakran a beszélgetéssorozatot követő aktív, közös tevékenységben, akcióban. A helyi közösségeket érintő problémák megoldására is kereshetünk ezzel a technikával megoldásokat. TAN-TÉR PLUSZ program A Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete 2009-ben beadta pályázatát a már megvalósított TAN-TÉR program továbbfejlesztésére, melyre kiváló alkalom nyílt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.3 „Építő közösségek” – Közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért című pályázat első körében, amely a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére fókuszált. A pozitív elbírálást követően 2010. május 1. és 2011. december 31. között mintegy 29 998 595 Ft-ból valósult meg az Európai Unió és a Magyar Állam által közösen finanszírozott program. A TAN-TÉR PLUSZ a már említett 5 településre koncentrálódik, név szerint: Tass, Kunszentmiklós, Kunbábony, Kunpeszér és Kunadacs. Az Egyesület a már említett TAN-TÉR program számos elemét átemelte, életben tartotta, így a Társalgók és a Konzultációs Pontok is zavartalanul működhettek tovább. A projekt legfőbb célja azonban mindvégig a felnőttképzési szolgáltatások nyújtása, és képzések lebonyolítása maradt. A projektben főként a 8 általános iskolai osztályt már elvégzett, de továbbtanuláshoz bátortalan, ezért a munkaerőpiacon hátránnyal küzdő emberek részére alakítottak ki magyar nyelv (írás, szövegértés) és matematika tanfolyamokat. A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek számára speciális tananyagot dolgoztak ki, amely számítógépes ismeretből, számítógépes angol nyelvből, távmunkaismeretből, valamint közösségi vállalkozásra való felkészítésből áll. A résztvevők motivációjának erősítéséhez és kommunikációs képességeik javításához minden tanfolyam keretében igyekeztek hozzájárulni. https://www.youtube.com/watch?v=eF9J-xd6vug#t=145

52


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Háztáji gazdálkodás képzés

Összefoglalás

A „Közös jövőnk: Hajdú-Bihar” közművelődési intézmények az élethos�szig tartó tanulásért című projekt keretében megtartott Háztáji gazdálkodás képzés célja az volt, hogy segítse a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, munkaerő-piaci integrációját. A leírás gyakorlatba átültethető módon mutatja be, hogy az intézményben felmerült igények alapján milyen jellegű képzési tematikát célszerű összeállítani. A leírás jól alkalmazható saját képzési program tervezetének kialakításához is.2

Kapcsolat

- Közösségi Ház és Városi Könyvtár Komádi - 4138 Komádi, Fő út 5-9. web: http://khvkkomadi.net8.hu/, e-mail: [email protected] tel: +36 54 438 035

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, valamint Hajdú-Bihar megye négy városa művelődési intézményének részvételével jött létre az a megyei konzorcium, amely a TÁMOP–3.2.3/08/1 „Építő közösségek” közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért tárgyú pályázaton nyert. Az együttműködés elsődleges célja az volt, hogy a konzorciumban részt vevő közművelődési intézmények akkreditált felnőttképzési szervezetek legyenek. Az előzetes szükséglet és igényfelmérés alapján kialakított és akkreditált képzések megvalósításával hozzájárultak térségük elsősorban hátrányos helyzetű rétegeinek munkaerő-piaci esélyeinek javításához. A projekt fontos feladata volt a közművelődési szakemberek felkészítése, átképzése felnőttképzési feladatok ellátására. Minden konzorciumi partner minimum egy saját fejlesztésű képzést, és egy adaptált képzést valósított meg. Jelen leírásban a Komádin megvalósult saját fejlesztésű képzési programot szeretnénk részletesebben áttekinteni. Komádiban a program részeként elsőként kiemelt figyelmet fordítottak a képzések technikai hátterének kialakítására, így sor került egy korszerű oktatóterem létrehozására is. A megfelelő infrastrukturális feltételek megteremtésével vehette kezdetét számos képzésük, így az Álláskeresési ismeretek képzés (20 fő), a Kulturális turizmus elmélete és gyakorlata képzés (15 fő), illetve a Háztáji gazdálkodó képzés (18 fő) is. A 2011-ben lezajlott Háztáji gazdálkodó képzés célja a háztáji gazdálkodással összefüggő korszerű ismeretek nyújtása volt. A képzés leírásában az alábbi célkitűzések jelentek meg: - A képzés során a képzésben részt vevők ismerjék meg a vállalkozás alapításával, működtetésével, ill. megszüntetésével összefüggő alapvető jogi és gazdasági ismereteket. - Váljanak képessé mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő családi vállalkozás alapítására, egyszerű üzleti terv elkészítésére, ismerjék meg az igénybe vehető támogatásokat, tanácsadó szolgáltatásokat, legyenek képesek átfogóan látni a családi gazdálkodás, mikroés kisvállalkozás gazdálkodásának rendszerét, továbbá ellátni a vállalkozással összefüggő munkáltatói feladatokat, valamint a vállalkozás sikerességét segítő marketingmunkát. - Ismerjék meg a családi gazdaságok által is elérhető agrártámogatásokat, és az igénybe vehető szaktanácsadást. - Ismerjék meg és legyenek alkalmasak kiszolgálni a napjainkban jelentkező egészségtudatos fogyasztói igényt, vállalkozóként legyenek környezettudatosak, és tartsák be az alapvető higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeket. - Ismerjék az agroturizmussal összekapcsolódó alternatív jövedelemszerzést biztosító falusi vendégfogadás alapvető ismereteit. - A program ezen túlmenően az ECDL „Operációs rendszerek” és „Internet és kommunikáció” tartalmát magában foglaló ismeretek megszerzését is biztosítja azon személyek 2

Közös Jövőnk: Hajdú-Bihar – Ismertető. On: Nemzeti Művelődési Intézet, Kiemelt projektek. Online www.nmi.hu


53

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 számára, akik még nem rendelkeznek a felnőttképzési törvényben előírt, és a szükséges dokumentummal igazolt digitális írástudás kompetenciájával. A képzési programot ezeknek megfelelően az alábbi modulok alkotják: - Gazdálkodási ismeretek (100 óra elmélet, 40 óra gyakorlat) - A háztáji gazdálkodás gyakorlata (100 óra gyakorlat) - Alternatív jövedelemszerzés – falusi vendégfogadás (36 óra elmélet, 44 óra gyakorlat) - Digitális írástudás (20 óra elmélet, 10 óra gyakorlat) A program elsődleges célcsoportját a háztáji gazdálkodást már folytató, vagy a családi gazdaság alapítását tervező felnőttek képezik, továbbá mindazok a képzés iránt érdeklődő felnőttek, akik rendelkeznek a képzés bemeneti feltételével (8 osztályos általános iskolai végzettség), és érdeklődnek a téma iránt. „Közös tudás” program

Összefoglalás

A „Közös tudás” program a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvözésével kialakított részvételi-tanulási program, amely több szervezet együttműködésével valósított meg felnőttképzési programokat, illetve önképzőköröket. A program a közművelődési intézmények felnőttképzési profiljának erősítését támogató TÁMOP 3.2.3. konstrukcióban valósult meg, eredményei azonban széles körben elérhetőek és alkalmazhatóak más településeken is.3

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Irodája - 3525 Miskolc, Déryné u. 9. web: www.nmi.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 30 928 2774

A 2009 júliusa és 2011 júniusa között lezajlott TÁMOP 3.2.3. „Közös tudás” projekt egyik fő tevékenységi köre a felnőttképzés volt, melynek során a főpályázó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet, valamint konzorciumi partnere, az edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum négy különböző képzést valósított meg. A projekt célja a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvözésével az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéjének 5 kistérségében fokozni a közösségi, civil részvételt, a helyi cselekvéssel kapcsolatos civil, közösségi tudatosságot, növelni a civil szervezettség szintjét, és kiépíteni a helyi cselekvés civil intézményeit. A projekt a konzorciumi partnereken túl több megyei és helyi közművelődési intézmény, így közösségi házak, könyvtárak, módszertani központok, múzeumok és civil szervezetek, közösségfejlesztő egyesületek, közösségi munkások együttműködésével valósulhatott csak meg. A „Közös tudás” program alaptétele, hogy a megye gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a közösségi, társadalmi viszonyok fejlesztése, a lakosság aktív részvétele a közügyekben. Ebben az egyének közötti kapcsolatok, a különböző közösségek, csoportok, hálózatok, és rajtuk keresztül a civil attitűd fejlesztése egyaránt fontos tényezők. Elkötelezett és tudatos, a részvételi demokrácia működtetésére képessé váló lakosok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a demokratikus és gazdasági fejlődéshez. A programban dolgozók építettek az ott élők kreativitására, tudására, önszerveződési és együttműködési készségére. A megvalósított programok túlmutattak a települések határain, széles körben tették hozzáférhetővé a különböző képzéseken való részvétel lehetőségét, és új együttműködéseket generáltak. 3 Építő közösségek – közös tudás. In: MOLNÁR A. – VERCSEG I. (szerk.): Parola 2011. év 3. szám, Budapest, 2011. (Online elérhető)

54


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Első lépésként a két intézmény felnőttképzési akkreditációjára került sor. Ezt követően két tananyagot dolgoztak ki és két képzést akkreditáltattak. Az első a 90 órás Közösségi mentor képzés Miskolcon és Cigándon zajlott 2011 januárja és 2011 áprilisa között. A képzés célja, hogy a hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek problémáinak megoldásához szükséges közösségi összefogást koordinálni képes helyi lakosokat szakmailag megerősítsék. A kistérségek lakossága ugyanis még kevéssé szervezett, gyakran nehezen képes önállóan az együttműködések kialakítására, ehhez segítségre van szüksége. A közösségi mentor képzésben azok a közösségükért elkötelezett helyi aktív személyek vettek részt – felnőttképzéssel, közösségfejlesztéssel, helyi foglalkoztatással, közművelődéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, aktivistái – akik mindennapi tevékenységükön keresztül a problémák közösségi megoldásait keresték eddig is. A képzésben részt vevők megszerezték azokat a készségeket, amelyekkel meg tudják szólítani a helyieket, partnerséget tudnak létrehozni és elkötelezetté tudják őket tenni a térség iránt. A képzést a két helyszínen több mint 30 fő végezte el sikeresen. A főpályázó által lebonyolított másik program a szintén 90 órás Közösségi vállalkozásra felkészítő képzés, mely Cigándon, Mezőcsáton, Hidasnémetiben és Sajókazán valósult meg 2011. január 10. és 2011. február 25. között. A képzés célja az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák a közösségi vállalkozás tervezéséhez szükséges fogalmakat, és képessé váljanak üzleti tervek elkészítésére, majd pedig a közösségi vállalkozás elindítására, és az abban történő munkavégzésre. Közösségi vállalkozást az adott település vagy térség lakosai hozhatnak létre a saját munkaerejükre, tudásukra, munkatapasztalatukra – mint közös tőkére – alapozva. A program célcsoportját azok a helyi lakosok alkották, akik szeretnék megélhetésüket közösségi üzleti vállalkozásban megteremteni, és ezért hajlandóak együttműködni más lakosokkal. Három helyszínen 15-15 fő résztvevővel, Cigándon 17 fővel valósult meg a program. A képzések során a résztvevők tájékozottsága növekedett a vállalkozási, közösségi vállalkozási ismeretek területén, az üzleti terv készítésében jártasságot szereztek, együttműködési és kommunikációs képességük pedig erősödött. Az edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum felnőttképzési akkreditációja után kezdődhetett meg a Helyi túra- és idegenvezető képzés 2011 áprilisában. A program célja az volt, hogy a hallgatókkal megismertessék a kistérség földrajzát, természeti értékeit, történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti, néprajzi emlékeit, helyismereti irodalmát, neves személyiségeit, és hogy alkalmassá váljanak az itt megszerzett tudás továbbadására, a kistérség területén túrák szervezésére, és az érdekességek bemutatására. Az ismereteket 15 fő sajátította el, és sikeres vizsgájuk után mindannyian tanúsítványt kaptak 2011. június 7-én. Végül a Panziós, falusi vendéglátó, több mint 800 órás tanfolyamot egy mezőkövesdi képzési intézmény végezte szintén a konzorciumi partner felkérésére Edelényben. A képzés indokoltságát az adta, hogy az aprófalvas kistérségben kevés a munkalehetőség és sok nagy lakásban a szülők magukra maradtak, s ezek az épületek jól használhatók a falusi vendéglátás terén. A tanfolyamra 17 fő jelentkezett, és valamennyien bizonyítványt szereztek az elméleti és gyakorlati vizsga teljesítése után 2011 márciusában. Az akkreditált képzések mellett az együttműködő partnerek térségében működő közművelődési színtereken nem formális képzési alkalmakon, ún. önképzőkörökön vehettek részt a helyi szükségletek felmérése után a térségben élők. Az önképzőkör a közösségfejlesztés egyik kedvelt módszere, mely egyrészt a helyi lakosság aktivizálására, másrészt a helyi emberekben meglévő tudás feltárására, és egymásnak történő átadására alkalmazható. Az önképzőkörök megalakulását egy helyi mozgalom keretében végzett kutatás előzte meg, mely az ún. tankatalógusban gyűjtötte össze azt a név, tudás és érdeklődési köri listát, amely az önképzőkörök kialakulásának alapjául szolgált (a „Közös tanulás” programban négy tankatalógus készült). A svéd tanulókörök és az amerikai párbeszédkörök ihlette magyar önképzőköri mozgalmak a közügyekben való aktív állampolgári részvételre nevelnek. Az önképzőkör demokratikus kiscsoportban történő párbeszéd, amelyben mindenki aktívan vesz részt. Ez egy szabad


55

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 ismeretszerzési forma, ahol a résztvevők egyenrangú állampolgárok, akik arra törekednek, hogy megértsék a társadalmi folyamatokat, a körülöttük zajló dolgokat. A formális képzésekkel szemben nagyobb demokrácia, nagyobb tudatosság, megnövekedett önbizalom jellemzi. A résztvevők az önképzőkörön keresztül lehetőséget kapnak a közösség építésében való részvételre. Megtanulják a kommunikációt és az együttműködést, valamint a részvételt a közösségi, társadalmi, kulturális és politikai életben. A megalakult önképzőkörök szükség szerint, témától függően szerveztek „látóutat” (tanulmányutat), szakértő meghívását, esetleg kisebb eszközök, szakmai könyvek beszerzését, amelyek a hosszabb távú együttműködéseket is megalapozták, lehetőséget biztosítva a program utáni folytatásra. Az önképzőköröket 2010 decembere és 2011 márciusa között bonyolították le az öt kistérségben, amelynek során kistérségenként 5–5 kör alakult. Fontos szempont volt az önképzőkörök szervezésénél az, hogy az adott kistérségen belül lehetőleg minél több települést vonjanak be, ezért az egyes foglalkozásokat más-más településen tartották. A program lehetővé tette, hogy a résztvevők egyik településről a másikra eljuthassanak, így előfordult, hogy az egyes foglalkozásokon nemcsak az adott településről, de más kistérségi településekről is érkeztek résztvevők. Az alábbiakban felsorolt önképzőköröket főként a következő helyi közösségfejlesztő civil szervezetek szervezték: Képzés témája

Képzés helyszíne

Képzés óraszáma

Résztvevők száma

Kézművesség

Edelény

25

25

Veterán motorok szerelése

Edelény

25

25

A történelmi Torna vármegye helytörténete

Hidvégardó

25

25

A történelmi Magyarország hímzései

Edelény

25

25

Német nyelv-készségfejlesztés

Edelény

25

25

Gasztronómia

Gönc, Abaújvár, Telkibánya

25

59

Kézimunka

Abaújvár, Zsujta

25

55

Informatika

Telki-bánya

25

60

Népi kismesterség, néptánc

Hidasnémeti

25

25

Mezőgazdaság

Gönc

25

25

Számítógépes ismeretek

Mezőcsát

25

35

Számítógépes ismeretek

Mezőcsát

25

30

Hagyományőrző ételek készítése

Mezőcsát

Angol készségfejlesztő nyelvi kurzus

Mezőcsát

25

35

Illemtan és társastánc

Tiszakeszi

Praktikus ismeretek (főzés, kézimunka, számítógép, látóút, egészségnap)

Tiszakarád

25

56

Néphagyományőrzés és kézműves önképzőkör

Cigánd

25

35

„Ügyes kezek” (kézművesség, szövés)

Karcsa

25

48

Népdal

Felsőberecki

25

55

Együtt-egymással a helyi nyilvánosságért

Nagyrozvágy

25

61

Kézműves

Sajókaza

25

61

Tájházi foglalkozások

Sajógalgóc

15

51

Gyógynövényes ismeretek

Hét

25

150

Angol készségfejlesztő nyelvi kurzus

Sajóivánka

40

56

Hagyományőrzés a zenében, táncban

Vadna

25

80

56


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Bevezetés a családi tanulásba Összefoglalás

Kapcsolat

A leírás egy még a megvalósítás kezdetén álló, külföldön azonban nagy tradícióval rendelkező képzési ötletet mutat be, amely integrálja a gyermekek tanulását és a felnőttek képzését, ezzel hozva létre az ún. családi tanulás módszerét, mely kiválóan alkalmazható közösségi házakban is.4 - Comenius Műhely Egyesület - 2097 Pilisborosjenő , Fő út 1. - e-mail: [email protected]

A család mai világunkban is az elsődleges és legfontosabb nevelő közösségnek tekinthető, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit családunktól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az ismereteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai első évében megtanul olvasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élő felnőttektől veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülők bevonása az iskolai munkába. A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékenység, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített, és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a családtagok közötti bensőséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is. A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része nagymértékben a britek példáját igyekszik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítő programok körülbelül tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza, és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettős célt tűznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülőket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, újra bevonják a felnőtteket is a tanulásba, és új ismereteket közvetítenek a szülők felé is. A gyakorlatban a családi tanulás például úgy valósulhat meg, hogy először egy időben, de külön teremben tanulnak a szülők és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletesség kedvéért a matematikából jól ismert űrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel önkéntes szaktanár – netán saját tanárjuk –, a szülőkkel egy felnőtteket tanító tanár foglalkozik. A szülők megtanulják, hogyan vihetik közelebb gyerekeikhez az adott témát, hogyan találjanak alkalmat a játékos gyakorlásra, és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben. A következő alkalommal irányított kereteken belül egyesül a két csoport, a szülők saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süteményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súlymértékeket, űrmértékeket. Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szülők maguk teremtenek alkalmat arra, hogy ugyanez a téma többször előkerüljön, és tudatosan keresik a lehetőségeket a közös gyakorlásra. Sajnos sokszor tapasztalható manapság, hogy a szülő tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanazt az ismeretanyagot, esetleg az idő során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják adni őket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajátítanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sőt lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. A családi tanulás programok lehetővé teszik, hogy a szülők 4 MAKKAI Márta: Bevezetés a családi tanulásba. In: KURUCZ K. – TURÓS É.: Jó példák a nemformális és informális tanulás területéről. Tempus Közalapítvány, Socrates Nemzeti Iroda, Budapest, 2006. (10-11o.) (Online elérhető)


57

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot kettőjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülő-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti. Nem utolsósorban pedig igazi kompetenciafejlesztő, gyakorlatban is alkalmazható tudást kialakító tanulási lehetőség a felnőttek számára a tanulásnak ez a formája. Hazánkban a Comenius Műhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagjának célja, hogy aktívan népszerűsítse a családi tanulást, és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesztéséhez. Ha én ezt a klubban elmesélem… – Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön

Összefoglalás

A program a képzések, klubok és nem formális tanulási alkalmak remek ötvözetét mutatja be, amelynek révén nemzetközi együttműködések, cserelátogatások jöhettek létre. A klub tevékenysége sokrétű, számos korosztályt, közösségi alkalmat bevonva megvalósította a közösségi-, élmény- és produktív-szolgáltató funkciók integrációját. A klub 2013-ig zavartalanul működött, jelenleg azonban nem tart rendszeres találkozókat.5

Kapcsolat

- Angyalföldi József Attila Művelődési Központ - 1131 Budapest, József Attila tér 4. web: http://www.kult13.hu/ tel: +36 1 320 3842, 320 3843, fax: +36 1 349 8151, e-mail: [email protected]

„Ebben a klubban mindent el lehet mesélni, a beszélő nyitott, kedves, türelmes hallgatósággal találkozik. Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. Ugorjunk be együtt egy órácskára csevegni! Talán nem is annyira nehéz, mint amilyennek első hallásra ígérkezik… Az ajtóban Gábor, a klub animátora fogad, angolul köszönünk, bemutatkozunk, majd amíg a többi tag is megérkezik, kisebb csoportokban beszélgetünk egymással.” A klubot 2002 őszén alapították az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, azzal a céllal, hogy nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítsanak a közművelődésben foglalkoztatott szakembereknek. Mára azonban sok, más területen dolgozó érdeklődő is csatlakozott a lelkes csapathoz; művész, diák, nyugdíjas, munkanélküli tagok is beléptek a nyelvgyakorlás, a beszélgetés és a közösségi élmény öröme miatt. A foglalkozás maga viszont strukturált, irányított beszélgetés, meghatározott nyelvtani elemeket gyakoroltat a résztvevőkkel, mégis érdekes, kommunikatív formában. A mindennapi élethez közel álló témákat dolgoznak fel, miközben olyan új szavakat, kifejezéseket tanulnak, amelyek más szövegkörnyezetben is jól hasznosíthatók. Van, aki jegyzetel, szótárat vezet, de úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem kötelező, mindenki pontosan annyit profitál a részvételből, amennyit szeretne. Feltűnő, hogy milyen nagyon különböző nyelvi szinten állnak a tagok, és mégis mennyire jól tudnak együttműködni. Türelemmel kivárják, míg a lassabbak is befejezik a mondatot, esetenként segítenek, súgnak egymásnak, máskor együtt próbálnak megoldást találni egy-egy nyelvi problémára, körülírni a keresett szót, megmagyarázni egy kifejezést, hogy mindenki értse, és követni tudja a beszélgetést. Kiviláglik, hogy az itt folyó munka nem csupán heti egyszeri nyelvgyakorlás, de igazi közösségépítés is. Toleranciát, türelmet, egymásra figyelést, közösségi életben való aktív részvételt legalább annyit tanulhat egy klubtag, mint angol szófordulatokat, vagy nyelvtani szerkezeteket. 5 TURÓS Éva: Ha én ezt a klubban elmesélem…– Angol nyelvű társalgási klub Angyalföldön. In: KURUCZ K.– TURÓS É.: Jó példák a nemformális és informális tanulás területéről. Tempus Közalapítvány, Socrates Nemzeti Iroda, 2006. (18-19 o.) (Online elérhető)

58


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A klub bekapcsolódott az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ által benyújtott sikeres pályázaton keresztül egy Grundtvig 2 Tanulási kapcsolat projektbe, melynek keretében nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekeznek továbbadni a klub ötletét és az alkalmazott módszereket. Az olasz és a német partnerekkel a projekt évei alatt több találkozó is lezajlott, melyek közül mindegyik más miatt emlékezetes. Az első, a budapesti projektmegbeszélés az ismerkedésé volt. A magyar tagok lelkesen vettek részt a munkában, és remek angol nyelvű idegenvezetőnek bizonyultak – egyszerre ismertették meg a vendégeket a klubbal és Budapesttel. A németországi Aschaffenburgban és Amberg Sulzbach Rosenbergben a települések polgármesterei is fogadták a projekt résztvevőit, sőt, ők is bekapcsolódtak a csevegésbe – ha csak rövid időre is. A harmadik találkozó Olaszországban, a festői Toszkánában zajlott – talán nem is kell részletezni, ez miért lesz örök emlék a tagoknak, akik közül többen immár ismerősként üdvözölhették külföldi tanulótársaikat. A tanulói cserelátogatásokon túl természetesen rendszeresek a klubfoglalkozások, és elkészült egy közös honlap is, mely a projektet, a résztvevőket, valamint az országok, a települések kultúráját, szokásait, az ott élők életmódját ismerteti meg a látogatókkal. Készült egy közös levelezőlista, így a magyar „chattingesek” közül aki szeretne, e-mail kapcsolatban is állhat egyegy másik országból származó taggal, vagy részt vehet a közös szótár szerkesztésében. A projekt időszaka és a számos találkozó alatt határokon átnyúló szoros baráti szálak is fűződtek, melyek várhatóan hosszú távon fennmaradnak. Lakitelek Népfőiskola

Összefoglalás

A Lakitelek Népfőiskola működése országos körben ismert és elismert, melynek szerteágazó tevékenységét hivatott összefoglalni jelen leírás. Népfőiskola alapítására minden településnek van lehetősége, amelynek tervezése során érdemes a népfőiskolai hálózat már sikeresen működő tagjait keresni. Közülük kiemelkedik a Népfőiskola Alapítvány, amely pályázatokkal és képzésekkel is segíti az ígéretes kezdeményezéseket.6

Kapcsolat

- Lakitelek Népfőiskola - 6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. web: http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola/ tel: +36 / 76 549-049, Fax: +36 / 76 549-048, Email: [email protected]

A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította, tervezte és álmodta meg a kilencvenes évek elején. Levelek ezreivel mozgósították a Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagyszabású vállalkozást indítottak útjára – az olimpiai Top-tipp játékot, a Frici, a vállalkozó szellem című televíziós vígjátéksorozatot –, amelyek több tízmilliós nyeresége, a világ minden részéről érkező adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola. Ezt a négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is nevezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett szűkebb hazánk, a Tisza menti táj valóságát is fölmérő, elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már előadást, ahogyan számos kiemelkedő külföldi vendég is tiszteletét tette a Népfőiskola egyes előadásain. A Lakiteleki Népfőiskola közösségteremtésben, a felnőttképzés módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd és a német, valamint a két világháború közötti hazai népfőiskolai hagyományokat. Mindezek hátterében Lezsák Sándor három évtizedes pedagógusi és nép6

A Lakiteleki Népfőiskoláról. On: Lakitelek Népfőiskola Alapítvány Online. http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola


59

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 művelői szervező gyakorlata és képessége áll. A népfőiskolai kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartalmú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző és érdekvédelmi fóruma mellett helyet kap a Népfőiskolán a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata. A Lakiteleki Népfőiskola több olyan pedagógiai kezdeményezéssel írta be magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött szerződés keretében a Magyar Tudományos Akadémia szellemi támogatásával 2000-ben Tisza Kollégiumot, 2002-ben pedig Tanya Kollégiumot szervezett. 150 egyetemista és oktató térképezte föl, és végzett tudományos szempontból is rendkívül értékes életmódvizsgálatot, és kaptak közben a diákok életre szóló élményt, a hétköznapi valóságból gyakorlati ismereteket. A kistelepülések tanítóinak rendszeresen biztosít érdekvédelmi fórumot, de közel egy évtizede minden nyáron a Kárpát-medencei magyar sakkbarátok találkozóhelye is. A Népfőiskola minden tevékenységi formában az ismeretbővítés mellett a közösségteremtést tartja a legfontosabbnak. A nyári képzőművészeti tábor, a honfoglalás kori életmódtábor, a diákok garabonciás olvasótábora és a Kátay Zoltán Cserkésztábor mellett sajátos szín a néptáncosok szaktábora, amelynek hátterében a helybéliekből álló Kösöntyű néptánccsoport munkája áll. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítési program segítségével a fogyatékkal élők is otthon érzik magukat a Népfőiskolán. Legutóbbi háromnapos országos konferenciájuk komoly szakmai visszhangot is kiváltott. Népfőiskola és tágabb környezete egymást erősítik, a társadalmi igény utolérte a Népfőiskola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen részt vevő katolikus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismereteket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli tanulmányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiataloknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. A Gödöllői Szent István Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében kifejezetten EU ismeretekre alapozott szaktanfolyam, valamint négy féléves posztgraduális EU–agrár közgazdász képzés kezdődött. Minden esztendőben megrendezik a nyári Európa Szabadegyetemet, a Fiatal Politológusok találkozóját, amelynek résztvevői elkészítik az EU csatlakozással kapcsolatos várakozások politológiai elemzését. Mindemellett szervezik a Csengey Dénes Vándoregyetemet Budapesten a Kossuth Klubban. A Népfőiskola hazai és nemzetközi vonzerejét az is növeli, hogy az igényes szellemi vendéglátás mellett ügyel a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére is. Kitűnő konyha, teniszpálya, uszoda, edzőterem, szabadtéri sakk és sok más egyéb szolgáltatás közül válogathat a látogató. Kötődése, kapcsolata Lakitelek településsel mindennapos. A népfőiskolai dolgozók többsége lakiteleki, akiknek nemcsak jövedelmet biztosító munkahely, de azt is érzik, hogy napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek. Az intézmény kapcsolata és együttműködése a lakiteleki óvodával és általános iskolával szinte mindennapos, a dolgozók gimnáziumában lakiteleki pedagógusok is tanítanak, és az itt érettségiző diákok többsége is lakiteleki. A lakitelekiek nagy része szoboravatón, tanfolyamokon, képző programok segítségével vagy éppen egy uszodai kirándulás élményén át ismerte meg a Népfőiskolát. A tervek szerint hamarosan kerékpárút köti össze a települést a Népfőiskolával, és így fizikailag is közelebb kerül egymáshoz Lakitelek és a Népfőiskola.

60


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Egy csipet e-learning

Összefoglalás

Az alábbiakban néhány bárki számára elérhető e-learning képzési felületet foglaltunk össze, amelyeket a közösségi házak szolgáltatásait igénybe vevők is könnyedén, számítógép és internet segítségével kipróbálhatnak, többnyire ingyenes formában. A felsorolás korántsem tekinthető teljesnek, az elérhető oldalakból célszerű a helyi igényeknek megfelelő adatbázist kialakítani.

Kapcsolat

www.webuni.hu https://www.coursera.org/ https://iversity.org/ https://hu.duolingo.com http://elearning.euroexam.org/ www.ted.com

Webuni A Webuni egy olyan online oktatási felület, ahol bárki, bárhonnan, bármikor könnyedén tanulhat különböző kurzusokból. A Webuni működtetőinek célja egy olyan platform létrehozása volt, ahol a „hallgató” rátalálhat pontosan arra a tudásra, amit szeretne, ahol az oktató könnyedén adhatja tovább tudását és hozzáértését, egy felület, ahol új dolgokat ismerhetünk meg. Egy folyamatosan fejlődő és bővülő portál, ami mindezt egyesíti. Coursera és Inversity Az angol nyelvű Coursera egy olyan oktatástechnológiai kezdeményezés, amely tömeges, nyílt online kurzusokat ajánl a világ bármely pontján élőknek. A Coursera számos egyetemmel működik együtt, hogy azok egyes kurzusait online elérhetővé tegye a mérnöki tudomány, bölcsészet, orvostudomány, biológia, társadalomtudomány, matematika, gazdaságtudomány, informatika stb. területéről. A Coursera kínálatában olyan neves egyetemek képzései közül válogathatnak az érdeklődők, mint a Stanford, Harvard vagy a Yale. Az Inversity „online egyetem” 2013-ban nyitotta meg kapuit, s alapjaiban véve ez az úgynevezett európai Coursera. Már az indulásakor több ezren iratkoztak fel az általa kínált online kurzusokra. Itt is többségében angol nyelvű képzések találhatók meg, de itt már a német is több. Az oldalhoz olyan híres európai egyetemek is csatlakoztak, mint a University of Buckingham, Universität Hamburg vagy az Accademia di Belle Arti di Firenze. A kurzusokon való részvétel ingyenes, némely esetben azonban a kurzus elvégzéséről szóló igazolást – ha szükségesnek tartjuk – néhány ezer forint fejében lehet csupán megkapni. Duolingo A Duolingo ingyenes, nyelvtanulásra szolgáló weboldal, egyben crowdsourcing-elvű szövegfordítási felület, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatást úgy alkották meg, hogy amint haladnak a leckékkel a felhasználók, egyben honlapok és más anyagok fordításában is segédkezhetnek. Az elérhető nyelvtanfolyamok közül a legtöbb kurzus az angolt segít elsajátítani más anyanyelvűeknek, így magyaroknak is (a magyar verzió 2014 óta érhető el hazánkban). A Duolingo írásbeli feladatok széles körét kínálja, illetve a hallás utáni szövegértés – valamint kisebb mértékben a beszéd – gyakorlását is lehetővé teszi. A megszerzett készségeket játékos formában, fa alakjában jeleníti meg, amelyen végig lehet haladni, egy szókincsre vonatkozó funkcióval pedig a nemrég tanult szavakat lehet gyakorolni. A felhasználók „készségpontokat” kapnak a nyelvtanulás során, például egy lecke elvégzésekor. Egy adott készséget akkor tekint a program elsajátítottnak, ha a felhasználó a hozzá tartozó összes leckét elvégezte (ezek száma általában egy és nyolc közé esik). Egy lecke 20 kérdésből áll. Ennek hibátlan telje-


61

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 sítéséért 14 pont jár, ahol a hibák egy-egy pont levonásával járnak. Az első leckékben négy, a továbbiakban három „élet” áll rendelkezésre, amelyek száma szintén csökken a hibákkal. Ha a felhasználó az életek kifogyása után hibát követ el, újra kell kezdenie a leckét. Emellett időzített gyakorlásra is lehetőség van, ahol 30 másodperc alatt 20 kérdést kell megválaszolni, és az egyes helyes válaszok után készségpontot, valamint hét-tíz további másodpercet lehet kapni. A teljes kurzus több mint 2000 szavas szókincset nyújt. Euroexam ingyenes angol nyelvvizsga felkészítő Az Euroexam online ingyenes tanfolyamainak az a célja, hogy a nyelvvizsgán tudásuk maximumát nyújthassák mindazok, akiknek általános nyelvismerete már megközelíti vagy eléri a vizsgán elvárt szintet, de szeretnék a legeredményesebb vizsgatechnikát elsajátítani és tudásukat felfrissíteni. Természetesen számos hasonló weboldal létezik, melyek könnyen és gyorsan segítik a haladó nyelvtanulókat céljaik elérésében. Az oldalakat célszerű adatbázisba gyűjteni, melyben érdemes egy angolul jól beszélő önkéntes segítő, tanár segítségét kérni. TED videók A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a nonprofit The Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konferenciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Az eredetileg az orvostudományra fókuszáló konferenciasorozat a 2000-es években kitágította fókuszát az élet és a tudomány minden területére, amelynek eredményeként mára a legnagyobb vélemény- és tudásmegosztó platformmá, és globális közösséggé vált a TED. A legfrissebb technológiai újítások, a dizájnszemlélet, a társadalmi és fenntarthatósági problémák, a pszichológia és orvostudomány, az építészet és formatervezés, az üzlet és a művészetek széles spektruma egyaránt inspiráló témákkal szolgál. A rendezvények különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat, miközben természetesen a teljes előadás rögzítésre kerül. A TED weboldalán ezek után már ingyenesen elérhetőek a videók, melyek esetében lehetőség van a feliratozásra. Ennek eredményeképpen már több mint 1300 videó érhető el magyar felirattal. A TED videókat egyénileg, de akár csoportosan is érdemes megnézni, majd a látottakat egy önképzőköri beszélgetésben közösen feldolgozni, a véleményeket és meglátásokat összevetni. Témavezető: Pap Luca Alexa Szakértők: Szebenyi Marianna, Ditzendyné Frank Mariann

62



Szépkor Kör Közösségi munka időskorúakkal A szolgáltatási modell tartalma A modern társadalmaknak fel kell készülnie a népesség elöregedésére, vagyis az időskorú lakosság teljes népességhez viszonyított arányának növekedésére. Csakúgy, mint az Európai Unióban, hazánkban is fokozatosan növekszik az időskorúak népességen belüli aránya. A folyamatot az EUROSTAT adatai jól szemléltetik. Az Unió tagállamaiban a 65 év feletti korosztály aránya 2010-ben 17,4% volt, mely 2013-ra 0,8%-os emelkedést mutatott. Ugyanebben az időszakban Magyarországon 2013-ban 17,2% volt a 65 évnél idősebbek aránya, mely az Unió hasonló időszakához képest 0,6%-os emelkedést jelent. Az idős népességet korosztályokra bontva látható, hogy jellemzően az idősödő (50-64 éves) és az idős 80 év feletti korosztály számarány-emelkedése a legmeghatározóbb. 2013-ban tehát a magyar népesség 20,8%-a 50-64 év közötti és 17,2%-a 65 év feletti lakos.1 Az idős népesség számossága és társadalmi helyzetük specifikumai indokolják, hogy a közösségi munkával foglalkozó szakemberek célzott figyelmet fordítsanak az idősek bevonására, közösségi aktivitásuk fenntartására. A szolgáltatási modell röviden ismerteti az időskor társadalmi és szociális jellemzőit, az aktív időskor megközelítésének szemléletét, majd bemutatja, milyen eszközökkel lehet elősegíteni az idősek részvételét a helyi folyamatokban, programokban az IKSZT modell keretei között. Az aktív időskor támogatása Az aktív időskor fogalomrendszerének megjelenése az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ezt követően több nemzetközi szervezet is az időskori aktivitás fenntartása, és az idősek kirekesztődésének megakadályozása mellett foglalt állást. A 2012-es évet az Európai Unió az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás évének nyilvánította. A szervezet az ENSZ és WHO korábbi nyilatkozatai alapján olyan programok mellett köteleződött el, melyek lehetőséget teremtenek az időskorúaknak arra, hogy tudatosan tervezzék életüket, ne legyenek kitéve életkoruk alapján kirekesztésnek, valamint hátrányos megkülönböztetésnek, tudásukat, tapasztalataikat a társadalom hasznára tudják fordítani, részt tudjanak venni az őket érintő társadalmi és politikai folyamatokban.2 A programok tudatos tervezését számos folyamat indokolja. - Hazánkban is igaz a tény, hogy az idősek a nyugdíjkorhatárnál korábban vonulnak ki a munka világából.3 - Az idősek a munka világából a nyugdíjas évek felé haladva elveszítik kapcsolataik jelentős részét, könnyen izolálódhatnak.4 - Az életkor előrehaladásának arányában romolhat a fizikai és szellemi kapacitás. Az inaktivitás gyorsíthatja e folyamatot. 1 EUROSTAT Statikus táblák 2014 (Online elérhető) 2 Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 3 A KSH szerint 2013-ban a 60-64 éves korosztálynak csupán 6,2%-a dolgozott. On: Táblák (STADAT)- Idősoros éves adatok-munkaerőpiac, foglalkoztatási ráta korcsoportok szerint. KSH Online 2015 (Online elérhető) 4 A nyugdíj utáni éveket általában a társas kapcsolatok gyors leépülése, valamint a megmaradó kapcsolathálózat átrendeződése jellemzi. Az időseknek kevesebb barátja marad, s ezek a barátok, támogatók inkább szomszédságból, a fizikailag közel állókból, valamint a családtagok közül kerülnek ki. PATYÁN László: Egyszemélyes háztartásban élő idősek életminősége. In: Acta Medicina et Sociologiae,5. évf.12-13 szám (123-141 o.), DE EK, Nyíregyháza, 2014


63

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - A társadalomban az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat még mindig nehéz leküzdeni. - Az időseket ellátó jóléti rendszerek nem építenek a célcsoport aktív részvételére. A szolgáltatások fogyasztói szerepbe helyezik az idős embert. - Hazánkban nem alakult ki az időskorúak intézményes gondozásának és a közösségi gondoskodásnak az együttműködése. Annak ellenére, hogy az intézményi erőforrások végesek, igen kevés közösségi kezdeményezés indult az egyedül élő, magányos idősek közösségbe integrálására, segítésére. Az idősek mindemellett a helyi közösség és egymás számára is értékes erőforrást jelentenek. - A helyi ügyek, a közösség történetének, valamint kulturális, hagyományőrző és szabadidős szokásainak legjobb ismerői. - Az idősek széles csoportja a nyugállományba vonulást követően aktív életet él, aktív életre vágyik, sokat tud tenni és tesz a családjáért, a közösségért, idős társaiért. - Tudásuk, tapasztalataik, a helyi közösség iránti elkötelezettségük a közösség fontos cselekvő erőforrásává teszi az időskorúakat. Az idősek a közösségi ház életben Az IKSZT-k működését szabályozó rendelet5az idősek körében végzett közösségi munkát nem sorolja fel ugyan a kötelező tevékenységek között, ugyanakkor egyértelmű, hogy a korosztály a közösségi házak szolgáltatáskörének egyik fő célcsoportja. Az idősekkel való foglalkozás a helyi közösségi munka, így az IKSZT feladatainak meghatározó horizontális eleme. A feladatok ellátását a témánk kapcsán segítő főbb lehetőségeket a következő ábrán vázoljuk. Az egyes témákat és feladatokat, módszereket itt csak röviden tekintjük át, majd A szolgáltatások megvalósítása és működtetése című fejezetben fejtjük ki bővebben, illetve a Példatárban mutatunk be jó példákat a megvalósításukra.

5 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 8.§ (1)

64



IDŐSEK A KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉLETÉBEN

Együ&működés, partneri viszony az idősekkel és közösségeikkel, a korosztály bevonása

Szolgáltatások a közösség időskorú tagjai számára

Önkéntes, kölcsönösségen alapuló tevékenységek segítése

Generációk közöO szolidaritást elősegítő programok

Idősek világnapja

Idős-‐háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése

Élő könyvtár

Kulturális, művészeB és hagyományőrző körök

Az egész életen át történő tanulás kapcsán szerveze& programok

Szomszédságsegítő programok

Rendezvények közös szervezése

Szabadidős és hobbykörök

Hagyományőrző programok

Hagyományőrző szakkörök idősek vezetésével

Idősek önkéntes és közösségi szerveződései

Nyugdíjas találkozók

IKT képzés ﬁatalok által

Helyi nyugdíjas egyesületek

Szabadidős programok

1. ábra: Idősek a közösségi ház életében Együttműködés, partneri viszony az idősekkel és közösségeikkel, a korosztály bevonása Az integrált közösségi és szolgáltató terek helyet és lehetőséget biztosítanak az időskorúak formális és informális szerveződései működéséhez, valamint programjaik megvalósításához. Az IKSZT legfontosabb feladata a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök számára, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés, és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében. A szerveződések főbb típusai: - Helyi nyugdíjas egyesületek - Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetek - Szabadidős és hobbykörök - Idősek által szervezett önkéntes illetve közösségi szerveződések E szerveződések valódi ereje az önszerveződésben rejlik, tehát a szakembereknek nem kell „megszerveznie” a helyi közösségek életét, ha az idősek erre önmaguk is képesek. Sokkal fontosabb egy partneri szerep kialakítása, mely lehetőséget teremt a kölcsönös együttműködésre. A közösségi szomszédságsegítő programok több helyen a helyi aktív lakosság bevonásával indultak el, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az idősek is.6 6 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004 év 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.) (Online elérhető)


65

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az aktív időseket tömörítő civil szerveződések – nyugdíjas klubok, nyugdíjas egyesületek – sok településen nehézségekkel küzdenek. Egyre kevesebb lehetőség adódik arra, hogy egyesületi üléseiket, programjaikat térítésmentesen tudják megszervezni közösségi létesítményekben. Az IKSZT fontos, néhol pótolhatatlan lehetőséget teremthet e szervezetek hatékony működéséhez. Szolgáltatások a közösség időskorú tagjai számára A célzottan szervezett szabadidős, kulturális, felvilágosító programok közelebb hozzák az IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakosság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevonásába. Célzott programok lehetnek: - Idősek világnapja - Az egész életen át történő tanulás kapcsán szervezett programok: idősek akadémiája, harmadik kor egyeteme (A téma kapcsán bővebb útmutatás található kézikönyvsorozatunk Felnőtt tankör című kötetében) - Hagyományőrző programok (A témát kézikönyvsorozatunk Értékőrző című kötete bontja ki) - Nyugdíjas találkozók - Szabadidős programok Önkéntes, kölcsönösségen alapuló tevékenységek segítése Az idősek helyi önkéntes segítő mozgalmai fontos, egyes településeken pótolhatatlan erőforrást jelentenek. Az aktív idősek olyan segítséget tudnak nyújtani kortársaiknak, ismerőseiknek, falubélieknek, szomszédoknak, melyet a formális szociális ellátórendszer nem képes biztosítani. Az önkéntes segítők információkkal tudják ellátni azokat, akik koruk, vagy helyzetük miatt izolálódnak, szolgáltatásokat biztosíthatnak számukra (látogatás, beszélgetés, felolvasás, vagy kisebb teendők elvégzése, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása) s ezáltal az időskorú lakosság egy nagyon fontos csoportját tudják a közösségbe integrálni. A feladatkörhöz kapcsolódó programelemek: - Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése - Szomszédságsegítő programok Az önkéntes, kölcsönösségen, megosztáson alapuló tevékenységek szervezéséről és támogatásáról kézikönyvsorozatunk harmadik, Önkéntes Kör című kötete szól bővebben. Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok A generációk közötti szolidaritást segítő, intergenerációs programok segítséget nyújthatnak az életkor szerinti megkülönböztetés ellen, valamint támogatják a közösség eltérő korcsoportjainak közösségépítő szellemben való együttműködését. A közös programok és élmények, a személyes kapcsolatok ismereteket és élményt nyújtanak minden korcsoport számára és a korábbihoz képest a közösségi együttélés új lehetőségeit nyitják meg. Programelemek lehetnek: - „Élő könyvtár” rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra a település iskolásai számára - Rendezvények közös szervezése - Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanak - Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok által

66


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Tervezés és előkészítés Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Fogalmak értelmezések Közönségszervező – közösségszervező Egy IKSZT munkatársat kérdezve arról, hogy mi az ő munkaköre, az alábbi választ adta: közönségszervező. A feladat a rendezvényekre embereket szervezni, megtölteni az üres sorokat. Az idősek számára szervezett közösségi és kulturális programok egyik alapvető problémája szokott lenni, hogy az időseket, mint fogyasztókat közelítik meg, tehát a rendezvények fő célja, hogy a célcsoport eljöjjön, és jól érezze magát. Természetesen ezek mind fontos célkitűzések lehetnek, de gyakori, hogy a programok végeztével az idősek csökkenő érdeklődésére, passzivitására kezdenek a szervezők panaszkodni. Ezzel szemben azokon a rendezvényeken, amelyek az idősek aktív szervezői, tervezői és az ő cselekvő részvételükkel valósulnak meg, a résztvevők fokozottabb aktivitásával lehet számolni. Ne kényszerítsük az időseket passzív szerepbe, minden esetben igyekezzünk bevonni a partnereinket a szervezésbe, programok kivitelezésébe. Az IKSZT munkatársának a feladatok tervezésekor sokkal inkább a közösség, mint a „közönség” építésére, szervezésére kell fókuszálnia. Nyugdíjasok egyesülete – Idősek klubja Egyszer egy időst megkérdeztek a nyugdíjas egyesület rendezvényén, hogy miért nem jár az idősek klubjába. Az idős asszony röviden ennyit válaszolt: Nem vagyok én még olyan öreg! Az idősek klubja a hazai szociális szolgáltatások rendszerében nappali, klub jellegű elfoglaltságot biztosít az önmagukat részben ellátni képes időseknek. A szolgáltatásnak természetesen lényegi eleme az otthoni magány oldása és közösségi alternatíva biztosítása az idősek számára. Az évtizedek során mégis egyfajta sztereotípia lengte körül a szolgáltatást, melyet a fenti idézet jellemez leginkább. A nyugdíjasok egyesülete az időskorúak önszerveződése. Tagjai aktívak, maguk szervezik egyesületi rendezvényeiket, kulturális, oktatási célú, vagy szabadidős programjaikat, elfoglaltságaikat. Időskor Az időskornak számtalan meghatározása létezik. Vannak társadalmi szerepek által kialakult meghatározások (időskor = nyugdíjaskor, nyugdíjjogosultság, vagy a munkából való kilépés ideje), illetve életkori meghatározások. Az utóbbiaknak is széles köre ismert. Statisztikai értelemben 60, vagy 62 év után tekintenek valakit idősnek, míg a WHO a 60-74 év közöttieket idősödőknek, a 75 év fölöttieket időseknek, a 90 évnél idősebbeket aggoknak nevezi. Használatos még a szenior és a szépkorú kifejezés is. Szenior korosztály alatt általában az 50-55 év feletti korosztályt szokás érteni, de a megközelítés a meghatározás funkciója szerint változik, míg szépkorúnak az előrehaladottabb korú időseket nevezik. A mindennapi munkában kerülendő az idősek „öregként” való megnevezése. Az idősek számára, vagy részvételükkel szervezendő közösségi programok esetén nem célszerű a célcsoport életkor szerinti lehatárolása. Ha az idősek saját programjaikat saját korosztályuknak címezik, ez a kérdés nem okoz problémát, viszont a közösségi ház által szervezett programok esetében hasznos, ha nem az életkori csoport meghatározásával történik meg az elsődleges célcsoport kijelölése.


67

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Idősek – más dimenziók mentén Figyelembe kell venni, hogy az idősek a társadalom széles és heterogén csoportját alkotják, csakúgy, mint a társadalom egésze. A programok során tehát szükséges lehet a célcsoport pontosabb – nem életkor, hanem érdeklődés, elkötelezettség, aktivitás szerinti – meghatározása és a programok, szolgáltatások célzottabbá tétele. Aktív idősödés Az aktív idősödés (active ageing) egy társadalmi szemlélet, melynek lényege, hogy olyan programokat kell kidolgozni, melyek elősegítik azt, hogy az idősek minél tovább aktív, független életet tudjanak élni. Hazánkban az Országgyűlés 2009-ben fogadta el az Idősügyi Nemzeti Stratégiát7, mely ennek szellemében jelölte ki az idősödéssel kapcsolatos feladatokat, irányokat egészen 2034-ig. Az időskorúak aktivitása megőrzésének egyik fontos eleme a társadalmi és közösségi részvétel biztosítása, az IKSZT-k tehát fontos elemét képezhetik a települési szintű beavatkozásnak. Az aktív időskor fenntartásának és elősegítésének fontos területe az „életkorbarát környezet” (age-friendly environment) kialakítása. A számos területet felölelő alapelv magában foglalja a biztonságos és akadálymentes környezet kialakítása mellett az úgynevezett társadalmi környezet megfelelő kialakítását is, azaz az idősek részvételének biztosítását az őket érintő ügyek eldöntésében, valamint olyan közösségi programok szervezését, melyben az idősek a közösség tagjaként teljes életet élhetnek. Idősügyi Program Idősügyi programot, vagy koncepciót a települési önkormányzatok szoktak készíteni, mely az alábbi fő területeket szokta magában foglalni: helyzetkép bemutatása, kockázatok elemzése, célok meghatározása, ezek illesztése a nemzeti és nemzetközi stratégiákhoz, cselekvési terv meghatározása települési szinten. Ha a településnek van ilyen programja, azt célszerű megismerni. Alapvető szakmai tudnivalók Az idősek bevonása a közösségi ház életébe egy folyamat, csakúgy, mint a közösségfejlesztés maga. Sok konzultációt, egyeztetést, párbeszédet igényel. A ház programjait úgy kell kialakítani, hogy elkerüljük az idősek diszkriminációját, segítsük elő részvételüket. Honnan szerezheti meg a szolgáltatást elindítani kívánó közösségi munkás a szükséges tudnivalót? Milyen adatbázisok, példatárak, fórumok segíthetik a felkészülést? Az információk gyűjtése és rendszerezése során mindenki a mindenhol alkalmazható és jól bevált eszközöket és módszereket szeretné előtérbe helyezni. Sajnos mindenütt egyformán alkalmazható modellek nincsenek. Ahány település, ahány közösség, ahány helyi miliő, annyiféleképpen kell hozzálátni az időskorúak közösségi programjainak, önszerveződésének segítéséhez, generálásához. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapok és módszerek azonban megismerhetők az IKSZT-k részére készített módszertani anyagokban: - Az IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv online formában és digitális könyvként is elérhető az alábbi internetes címeken: Folyamatosan frissülő wiki kézikönyv: (Online elérhető) Magyar Elektronikus Könyvtár (2008): (Letölthető) - A közösségfejlesztés módszertani „aranybányája” a Közösségfejlesztők Egyesületének közösségi adattára: Közösségi adattár: www.kozossegfejlesztes.hu 7

68

81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról (Online elérhető)


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Tér és eszközök A programok bevezetéséhez nincsen szükség rendszeresített elkülönített térre, irodahelyiségre, s ez sok esetben nem is lehetne megszervezhető. A közösségi térrel megállapodást kötött és rendszeres programot megvalósítani kívánó szervezet a helyi kapacitások és a ház egyéb programjai figyelembe vétele mellett szervezheti programját. A rendezvényeket úgy kell napirendbe illeszteni, hogy az azon résztvevők ne zavarják egymást (pl. ne kerüljön sor egyszerre a nyugdíjas egyesület ülésére és ifjúsági programok megvalósítására, ha csak nem kifejezetten ez a program célja). Külön megállapodás szerint lehetőség van arra, hogy az idősek részt vegyenek a közösségi tér otthonosabbá tételében, díszítésében, az élhetőbb közösség kialakításában. Eseti rendezvények szervezésében célszerű olyan szervezőbizottságot kialakítani, melyben az idősek képviseltetik magukat, elmondhatják elvárásaikat (pl. legyenek ülőhelyek az időseknek, legyen hangosítás, nem legyenek hosszú beszédek stb.) és a korábbi hasonló rendezvények tapasztalatait is minden esetben figyelembe kell venni. Az IKSZT belső kialakítása, térszerkezete kiválóan alkalmas kisebb csoportos programok megvalósítására. A nagyobb rendezvények tárgyi és eszköz igényét a programtervezés során egyeztetni kell (pl. főzőverseny hely jellegű ételekből – hol lehet tűzrakó helyeket felállítani, milyen hatósági engedélyek szükségesek hozzá stb.) Bevezetés lépésről lépésre Mielőtt elkezdjük Az első programok megszervezése előtt célszerű egy-egy nyugdíjas szervezet programját meglátogatni, bekapcsolódni a közösségi életbe, beszélgetni az aktív szervező tagokkal. Az érintett, megismert szervezetek tagjait érdemes meghívni egy közös megbeszélésre a közösségi térbe is. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, ők hogyan képzelik el az együttműködést, milyen elvárásaik vannak a szolgálattal, illetve a munkatársakkal kapcsolatban? Hasznos lehet szakmai egyeztetéseket szervezni, ahol más IKSZT-k gyakorlatát, tapasztalatait lehet megismerni, elemezni a fejlesztő munka eredményit, buktatóit, tapasztalatait. Közösségi beszélgetések szervezése A településen szervezett előkészítő beszélgetések nagy jelentőséggel bírhatnak a szervezet orientációjának és aktivitásainak kidolgozásában. A beszélgetéseket a közösségi beszélgetések mintájára lehet szervezni. A program célja az, hogy képet kapjunk az idősek közösséggel kapcsolatos vélekedéséről, megismerjék egymás véleményét a közösséget érintő témákban. Témakörök - A település, ahol élünk – A helyi identitás (Ki mióta él itt? Mit változott a település? Mi az, ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a mindennapok? Stb.) - Társadalmi kapcsolatok (Milyen az emberek kapcsolata? Hogyan juthatunk információkhoz? Hogyan születnek a döntések? Milyen önszerveződések vannak? Mi a településen a szerepük? Létezik-e kölcsönös segítségnyújtás?) - Önkéntesség (Van e gyakorlata, kultúrája? Ki önkénteskedik?) - Nyilvánosság, média (Vannak e hírek? Miről szólnak? Hogyan lehet hozzájutni az információkhoz?) - Közszolgáltatások helyzete (Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, oktatási, közlekedési lehetőségek? Megfelelőek és hozzáférhetők-e?) - Jövőkép (Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben? Vannak-e félelmek, aggodalmak?)


69


Ki, mióta él itt? Mit változott a település? Mi az, ami fontos számunkra? Miért jó itt élni? Hogyan telnek a mindennapok?

A település, ahol élünk Helyi identitás

Társadalmi kapcsolatok

Vannak e hírek? Miről szólnak? Hogyan lehet hozzájutni az információkhoz?

Nyilvánosság, média

Milyen az emberek kapcsolata? Milyen szerveződések vannak? Mi a szerepük? Létezik-e kölcsönös segítségnyújtás?

Milyenek az egészségügyi, szociális, közművelődési, oktatási, közlekedési lehetőségek? Megfelelőek és hozzáférhetők-e?

Közszolgáltatás ok helyzete

Van e gyakorlata, kultúrája? Ki önkénteskedik?

Önkéntesség

Tudjuk-e mik a tervek? Mi lesz a közösségben? Vannak-e félelmek, aggodalmak?

Jövőkép

2. ábra: Témakörök és kérdések közösségi beszélgetéshez E beszélgetések segítenek a közösség problémáinak pontosabb megismerésében, a meghívottak számára jó lehetőséget ad párbeszédek kezdeményezésére és egyes témák megbeszélésére. Jó esetben a közösségi beszélgetések elvezetnek a problémák azonosításához, és a közös cselekvések kiindulópontjai lehetnek.8 Maga a módszer aktivizálja is a meghívottakat, így szervező funkcióval is bír. Idősek, nyugdíjasok formális és nem formális közösségi hálózatainak felmérése A helyi közösség felmérése során meg kell ismerni az idősek által szervezett formális és nemformális szerveződéseket, céljaikat, programjaikat, terveiket. Célszerű megismerni a helyi egészségügyi és szociális szolgáltató rendszert, valamint azok szolgáltatásait, hisz az idősek egy része rendszeres kapcsolatot tart e szerveződésekkel. El kell látogatni az idősek nappali ellátásába (idősek klubja) és fel kell venni a kapcsolatot a klubba járó idős emberekkel. Kutatási adatok szerint az időskorúak által leginkább látogatott közszolgáltatás az egészségügyi alapellátás. A háziorvosi rendelő felkeresése és az ott dolgozók megkérdezése fontos információkkal szolgálhat az idősek helyzetével, szükségleteivel kapcsolatban. Az egyházi, felekezeti közösségek megismerése, valamint az ide kötődő idősekkel történő kapcsolatépítés szintén fontos része az előkészítő folyamatnak. Meg kell ismerni milyen helyi programok, rendezvények valósultak meg az elmúlt években az időskorúak szervezésében, közreműködésével. Ha a közösséget érintő programok szervezésére került sor (pl. falunap), akkor az idősek milyen aktivitással vettek részt a programban? Rész vettek-e a szervezésben? Milyen egyéb kulturális, szabadidős és hobbielfoglaltságok vannak, melyekben az idősek aktívan rész vállalnak? Meg kell ismerni az idősek már működő önszerveződő közösségeit, a nyugdíjas egyesületek munkáját, valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy élményeiket, elképzeléseiket megosszák az IKSZT dolgozóival. 8 VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Online elérhető)

70


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Ha erre korábban nem került sor, akkor lehetőséget kell biztosítani a közösségi ház bemutatására, megismerésére, és fel lehet ajánlani a házat a programok, összejövetelek biztosítására. Egyes településeken működik Idősügyi Tanács, vagy más olyan testület, amely a helyi időskorú lakosság problémáival foglalkozik. E tanács működését, ügyeit, aktivitásait is meg kell ismerni, illetve be kell mutatni számukra az IKSZT nyújtotta lehetőségeket. Megállapodás Nagyon fontos feladat az együttműködés során egy bizalmi kapcsolat kialakítása az idős szervezetekkel, legyenek akár formális, vagy informális szerveződések. Ez lehet az alapja a későbbi közös együttműködésnek. A kölcsönös célok és elképzelések tisztázását követően együttműködési megállapodást kell kötni a szervezetekkel, melyben hasznos kitérni a következőkre: - Melyek azok a rendszeres összejövetelek, programok, amiket a szervezet a közösségi házban kíván megvalósítani? Ezeket fel kell venni a ház féléves, éves programtervébe. - Milyen módon tudja a szervezet segíteni a közösségi ház működését, programjai megvalósítását? (Pl. az IKSZT által szervezett helyi rendezvényeken részt vesznek, fellépnek, az idősek helyi jellegű ételeket készítenek, saját programjaikat nyilvánossá teszik a helyi lakosság számra stb.) - Milyen segítséget szeretnének igénybe venni az IKSZT szakembereitől? (Pl. az IT eszközök használata nehézséget okozhat az időseknek – rendezvény meghívók tervezése, nyomtatása, sokszorosítása – vagy pályázati dokumentációk elkészítése, benyújtása stb.) - A szervezetek tárgyi eszköz- és helyiségigényének egyeztetése, összehangolása (Az IKSZT eszközeinek használata, a helyiségek tisztán tartása stb.) - Egyéb felvetések, melyeket a szervezet és a közösségi ház munkatársai egyeztetni kívánnak (Pl. hagyományőrző kör fellépő eszközeinek, ruháinak megőrzése, ha erre a közösségi házban lehetőség van) - A konzultációk, egyeztetések időrendjének meghatározása (Annak érdekében, hogy hatékony legyen az együttműködés, rendszeresen, pl. negyedévente érdemes egyeztetni.) I KSZT baráti kör: folyamatos egyeztetés az együttműködés hatékonnyá tétele érdekében az érintettekkel A későbbiekben rendszeresen egyeztetni kell az érintett szervezetekkel, programszervezőkkel annak érdekében, hogy a házat hasznosan, hatékonyan, konfliktusmentesen a helyi közösség és a bevont szerveződések céljainak és érdekeinek megfelelően lehessen üzemeltetni. Az IKSZT baráti körének tagjai lehetnek az idősek szerveződéseinek tagjai, delegáltjai is, csakúgy, mint az egyéb helyi szerveződések, csoportok tagjai. A találkozókon a ház működésének, időrendjének, programjainak egyeztetésére, valamint a közös ügyes bajos dolgok elintézésére kerül sor. Jövőbeni programok, tervek, elképzelések közös tervezése A programelem célja az időskorú lakosság közösségbe integrálása, mely az eseti programok helyett a folyamatos együttműködést, konzultációkat, közös tervezést helyezi előtérbe. Egy kialakult és jól működő közösségi szintű együttműködés segít a jövőbeli programok közös tervezésében, kivitelezésének előkészítésében.


71

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése gyüttműködés, partneri viszony kialakítása az idősek közösségi szerveződéseivel, E bevonásuk a közösségi ház életébe, programjaiba A programelem célja: a közösségi tér „megnyitása” e szerveződések, baráti körök számára, kölcsönös együttműködés kialakítása, a programok szervezésében való együttműködés és szükség szerint az idősek támogatása a szervezeti céljaik elérésében. Együttműködés a helyi nyugdíjas egyesületekkel Az idősek által szervezett és vezetett szerveződések legfontosabb értéke, hogy maguk képesek szervezni, alakítani közösségi elfoglaltságaikat. Sok esetben ezek a programok a szabadidő hasznos eltöltésére koncentrálnak (pl. rendezvények látogatása, vagy kirándulások szervezése), míg más esetekben az időskorú közösség feladatának tekinti a helyi ügyekben való részvételt, véleménynyilvánítást. Az önszerveződő közösségek működésével kapcsolatos alapszabály, hogy a közösségi munkás ne próbálja megszervezni azt, ami már meg van szervezve, mivel ezt a közösség tagjai nem nézik jó szemmel, s a szakember lelkesedése, kéretlen beavatkozási szándéka bizalmatlanságot szülhet. Sok esetben az egyesületek csak egy megfelelő helyet keresnek, ahol találkozóikat meg tudják szervezni. A nyugdíjas egyesület üléseit a ház programrendjébe be lehet ütemezni, s a fentebb bemutatott megállapodásban lehet rögzíteni a kölcsönös elvárásokat. Az egyesületek hatékony működéséhez és forrásteremtéséhez igény esetén szükség van segítségre is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szervezetek nem tudnak forrást teremteni, pályázni, illetve nehézségeket okoz számukra az e feladatokkal kapcsolatos adminisztráció is. Ezeken a területeken az IKSZT szakemberek segítséget nyújthatnak az időseknek. Kulturális, művészeti és hagyományőrző körök, vagy szervezetek A helyi történeti, kulturális, művészeti, illetve hagyományőrző tevékenység megismerése során gyakran találkozunk helyi, a települést jól ismerő idősekkel. Települési szinten a közművelődés alapjait tulajdonképp ezek a szervezetek adják, így a velük való hatékony és kölcsönös együttműködés alapvető fontosságú. A közösségi ház megnyitása és a programok befogadása mellett fontos dolog közös programok szervezése, lebonyolítása, illetve e szerveződések fenntartható működésének elősegítése. Közös programok lehetnek: - falunap - hagyományok napja - a közösség által kiválasztott helytörténeti jelleggel bíró ünnepség - amatőr művészeti alkotások versenye stb. A rendezvényeket célszerű közösen tervezni, megvalósítani. A programok, illetve e szervezetek aktivitásai közvetlenül erősítik a helyi identitást, a közös élmények erősítik a helyi szolidaritást, illetve a generációk közötti kapcsolatokat is. A gyermekek, unokák elmennek nagyszüleik fellépésére, érdeklődnek a helyi szokások iránt, s ezzel erősítik a közösségi kötelékeket. Fontos, hogy a szervezetek és az IKSZT kapcsolata ne ad hoc jellegű legyen. Gyakori probléma, hogy az érintett szerveződéseket úgy „húzzák elő” valamely helyi program szervezésekor, mint a nyulat a cilinderből, ami sok zavart okoz a programok lebonyolításában és az együttműködésben. Az együttműködést tehát folyamatossá kell tenni, s érzékeltetni kell, hogy az idősek aktivitása, valamint az általuk végzett tevékenység közösségi érték. Az egyesületek, klubok, hagyománytisztelő körök működéséhez szükséges erőforrások előteremtésében a közösségi ház segítői sokat segíthetnek.

72


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Szabadidős és hobbikörök Az idősek által szervezett önkéntes, szabadidős, sport és hobbikörök szintén olyan szerveződések, melyek helyet kaphatnak a közösségi térben. E szervezetek lehetnek formálisak (pl. egyesületek), vagy informálisak (klubok, baráti körök, természetjáró körök, bélyeg-, vagy régiséggyűjtők baráti köre stb.). Az integrált közösségi szolgáltató térbe való bekapcsolódásuk lehetőséget teremt közösségi összejöveteleik megfelelő helyen való megtartására, s e kapcsolat módot ad tevékenységeik megismertetésére, tagságuk bővítésére. E szerveződésekben tömörülnek leggyakrabban azok az idősek, akik a közösség ügyeiért is felelősséget vállalnak, s így más kezdeményezésekben is biztosan számíthatunk rájuk (pl. önkéntes munka, rendezvények szervezése, időskorúak elérése stb.) Szolgáltatások biztosítása a közösség időskorú tagjai számára A célzottan szervezett szabadidős, kulturális,felvilágosító programok közelebb hozzák az IKSZT-t a helyi lakossághoz. A programok a primer célokon túl lehetőséget teremtenek a lakosság aktív tagjainak megismerésére és a szervezet életébe, programjaiba történő aktív bevonásába. Programok lehetnek: - Idősek világnapja - Egész életen át való tanulást segítő programok, idősek akadémiája, harmadik kor egyeteme - Hagyományőrző programok - Nyugdíjas találkozók - Szabadidős programok A közösségi programok szolgáltatásként történő megszervezése sok esetben azt jelenti, hogy szervezünk valamit a lakosság egésze, vagy egy része számára. E szolgáltatásokat a kiválasztott célcsoport igénybe fogja venni és reményeink szerint jól fogja magát érezni. Ha ez nem így történik, akkor rendszerint a szervezést és a szervezőket szokták okolni. A közösségi tér programjai sokkal célzottabbak lehetnek, ha a tervezés fázisában bevonásra kerülnek a célcsoportot reprezentáló szervezetek, tagjaik részt vesznek e tervezésben, szervezésben és a programok kivitelezésében is. Az időskorúak számára szervezett rendezvények gyakori problémái között kell megemlíteni, hogy nem minden esetben veszik figyelembe az életkor-specifikus jellemzőket. A rendezvényeken mellőzni kell a hosszú monológokat tartalmazó köszöntő beszédeket, rövid impulzív események kövessék egymást. Gondoskodni kell az idősek akadálymentes hozzáféréséről is: - Fizikai akadálymentesítés – olyan helyre kell a rendezvényt szervezni, mely könnyen megközelíthető. A program helyszínén álljon rendelkezésre kellő számú ülő alkalmatosság, legyen jó a helyiség szellőzése stb. - Hasznos a megfelelő méretű, könnyen látható, olvasható segédanyagok alkalmazása (kivetítő használata esetén megfelelő betűméret stb.) valamint megfelelő hangosítás biztosítása - Kellő számú szervező, segítők alkalmazása Egész életen át tartó tanulást segítő programok E programok az utóbbi évtizedben igen elterjedté váltak. Nagy szervezetek, egyetemek biztosítanak az idősek számára lehetőséget az életkortól független tanulásra. Az IKSZT-nek természetesen nem célja ilyen méretű programok megvalósítása, s kisebb településeken ennek


73

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 nincs is realitása. Maguk a programok – melyek az idősek tanulás, új dolgok megismerése iránti igényét elégítik ki – azonban megszervezhetők helyi szinten „kicsiben” is. A program lényege, hogy olyan ismereteket nyújtson, melyek felkeltik az idősek érdeklődését, legyenek rendszeresen szervezve, előre legyenek megtervezve, a programok és az előadások, foglalkozások illeszkedjenek az idősek igényeihez. Ha előadások szervezésére kerül sor, akkor az előadók igyekezzenek interaktívvá tenni programjukat. Hasznosak a rövid (kb. 10-15 perces) előadások, majd kérdések és válaszok következzenek. A tudás, ismeretek bővítését egyéb módszerekkel is lehet segíteni: - Közösségi tanulás: az idősek egy-egy témában felkészülnek és egymásnak mutatják be eredményeiket, tapasztalataikat (irodalmi témákban, pl.: legkedvesebb verseim, vagy főzés, pl.: legjobb receptek stb.) - Ki mit tud? Az idősek által meghatározott kategóriákban induló egyének, csoportok bemutatója, melyet független zsűri értékel. Idősek önkéntes tevékenységének segítése, kölcsönös segítségnyújtást biztosító csoportok kialakítása, szomszédságsegítő programok szervezése, segítése Az önkéntesek felfedezése – az önkéntességről általában Gyakori probléma, hogy a közösségi programok megszervezéséhez, lebonyolításához sem lehet kellő számú önkéntes segítőt aktivizálni és az tapasztalható, hogy az emberek passzívak a közösségi programok iránt. Hogyan lehet tehát az önkéntes segítő munkát fejleszteni? Minden településen vannak a közösség ügyi iránt elkötelezettebb aktívabb polgárok. Igen gyakori, hogy ezek az emberek az idősebb korosztályból kerülnek ki. Azokat a lakosokat, akik érdeklődnek a közösségi tér programjai iránt és felajánlják együttműködésüket, be kell vonni a programok szervezésébe, lebonyolításába. Az együttműködés szabályai Az önkéntes munka egy szervezett tevékenység. A segítőt be kell építeni a szervezet életébe, mindennapjaiba, fel kell készíteni, ismertetni kell vele feladatait és felelősségét függetlenül attól, hogy tevékenységét egyszer, alkalomszerűen, vagy rendszeresen végzi.9 Az önkéntest tevékenységére fel kell készíteni. Ismertetni kell feladatait, kompetenciáit. Az önkéntes a szervezetfontos erőforrása. Ne végezzen értelmetlen munkát, ellenben vegyen részt a szervezet programjainak tervezésében, értékes észrevételeit, javaslatait figyelembe kell venni. Az önkéntes segítő munkáját meg kell becsülni, el kell ismerni, meg kell köszönni. Az önkéntes segítőkkel történő együttműködés mellett fontos lehet a középiskolások pedagógiai célzatú közösségi szolgálatának beépítése a közösségi ház munkájába, így az idősekkel történő közösségi munkába is. Számos példa bizonyítja, hogy a fiatalok és idősek együttműködésén alapuló, úgynevezett intergenerációs programok különös értéket hordoznak magukban, segítik a generációk együttműködését, csökkentik az előítéleteket. Az idősek egész életen át történő tartó tanulását segítő programok gyakran építenek a fiatalok infokommunikációs technológiában való jártasságára. Számos jó példa közük kiemelhető a miskolci Harmadik Kor Egyeteme. A Miskolc Közhasznú Alapítvány programjában a fiatalok a közösségi szolgálat keretei között tanították meg az idősebb korosztálynak a számítógép hasz9

74

Az önkéntes munkáról és a közösségi szolgálatról bővebben szólunk kézikönyvsorozatunk Önkéntes kör című kötetében.


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 nálat alapjait.10Hasonlóan pozitív eredményekkel zárult a Máltai Szeretetszolgálat mintaprogramja is, melyben a középiskolások szintén közösségi szolgálat keretében tanították meg az egyedül élő időskorúakat a Skype használatára.11 A helyi ügyekért és a közösségért felelősséget vállaló idősek sokat segíthetnek a helyi közösségi, közéleti, jóléti feladatokba való bekapcsolódással, önkéntes segítő munka végzésével. Nyugalmazott pedagógusok segíthetik például a tanulási nehézséggel küszködők felzárkóztatását, helyi idősek segíthetik az IKSZT programok szervezését, s részt vehetnek más önkéntes szerveződés működtetésébe, mint a polgárőrség, az önkéntes tűzoltóság, vagy az idősek gondozása (felolvasás, beszélgetés stb.) Az IKSZT tevékenységét hasznosan kiegészítő program lehet a feladatra vállalkozó idősek felkészítése az önkéntes munkára, ahogy azt Miskolcon, az említett példában is tették.12 Idős-háló – helyi közösségi kapcsolatok erősítése Az aktív, a közösségi ház életében önkéntesként résztvevő idősek sokat segíthetnek a településen élő kortársaik elérésében, információkkal való ellátásukban, valamint az idősek számára szervezett programokba való bevonásukban. A szomszédság, rokonság, ismeretség útján kialakult hálózatok segítségével az idősek nagyobb bizalommal fordulnak a közösségi tér felé, valamint problémáik, szükségleteik is jobban becsatornázhatók, felismerhetők. Szomszédságsegítő programok A szomszédságsegítő önkéntes programok kiindulópontja lehet a közösségi ház. Szomszédságsegítők lehetnek azok az önkéntesek, akik a helyi közösség, a szomszédság problémái iránt felelősséget vállalnak, elkötelezettek és a helyi közösségben is ismertek, elfogadottak. A szomszédsági segítők kapcsolatot tarthatnak fenn az idősekkel, segíthetnek nekik, megismerhetik és jelezhetik azt, ha az időskorú támogatást igényel. A szomszédsági segítők nagy szolgálatot tehetnek a közösségi programok közvetítésében, az idősek aktivitásának felkeltésében is.13 Generációk közötti szolidaritást elősegítő programok A közösségi tér programjaival kapcsolatban felállítható néhány alapelv, amelyeket a generációs és intergenerációs programok tervezése és megvalósítása kapcsán érvényesíteni érdemes. - Az általános, helyi közösség számára szervezett programokat úgy kell kialakítani, hogy az időskorú lakosság ne rekesztődjön ki, be tudjon kapcsolódni. - Kerüljük a programok olyan megnevezését, címkézését, mely pejoratív, esetleg megbélyegzi az időseket. - A generációk közötti szolidaritást segítő programok akkor hatékonyak, ha mindegyik korcsoport számára adnak, ezért bizonyos tekintetben túl kell lépni az óvodások idősek világnapján tervezett fellépésén az idősek klubjában. - Törekedni kell az új kreatív, érdekes és az idősek iránti tiszteletet és szeretetet generáló programok kidolgozására. 10 KUJAN I.: Generációk együttélését segítik. On: MiNap.hu Miskolci Napló Online, 2012. 05. 18. (Online elérhető) 11 SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkéntesekkel. In: Kultúra és Közösség IV. évf. 3. szám (37-45. o.) Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető) 12 A miskolci Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány egyik programjában szépkorú önkéntesek képzését és felkészítését vállalták. Idősek felkészítése önkéntes munkára - MiNap Online - 2011-02-11 (Video) On: Youtube Online www.youtube.com 13 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004 év, 2. szám (19-21. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004. (Online elérhető) Újbuda 60+ Szomszédsági Önkéntes Hálózat In: Parola 2011 év, 1. szám (14. o.) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011. (Online elérhető)


75

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az alábbiakban a generációs és generációk együttműködését segítő néhány programtípust ismertetünk, amelyeket a helyi közösségi munkások és az aktív érintettek kreativitása még számtalan lehetőséggel gazdagíthat. lő könyvtár – rendhagyó társadalomismeret, vagy történelem óra É a település iskolásai számára Az Élő könyvtár hasonlóan működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöznek egy „könyvet” egy rövid időre. Az Élő könyvtár könyvei azonban a program keretében idősebb emberek, akik a település történetének egy érdekes részletét, egy neves család, szervezet, intézmény históriáját, a közösség valamely hagyományát mutatják be felkészülten. A „könyv” címét a témát képviselő idősebb ember elé helyezzük, s a gyerekek csoportjai helyet foglalhatnak a téma asztalánál, vagy meghívhatják a „könyvet” a saját aszatlukhoz. Az iskolás korosztály tagjai az elmúlt évtizedek történelmének és társadalomrajzának eseményeit, helyi történéseit ismerhetik meg az idősek előadásában. A programban olyan idősek vesznek részt, akik szívesen mesélnek a történelem egy-egy időszakának élményiről. A programot célszerű a közösségi térben megszervezni az említett tanórai foglalkozások terhére, vagy délutáni elfoglaltságként. Hatékony, ha a fiatalok kisebb csoportokban beszélgetnek egy – vagy több idős emberrel egy-egy történelmi esemény kapcsán (pl. az 56-os események, hogyan történt a téeszesítés a faluban stb.). Fontos, hogy a foglalkozás inkább párbeszéd legyen, mint előadás, a fiataloknak legyen lehetősége kérdezni, illetve saját véleményét is megfogalmazni. Rendezvények közös szervezése A településen megrendezésre kerülő kulturális és szabadidős programok jelentős részében lehetőség nyílik a helyi közösség aktív tagjainak bevonására.14 A rendezvények szervezésének fontos alapelve a kortól való függetlenség, azaz olyan programokat célszerű tervezni, ahol a különböző generációk tagjai együtt tudnak dolgozni az előkészítő munkán és a program kivitelezésén is. Az együttműködés segíti a generációk közötti és a közösségi kapcsolatokat egyaránt. Hagyományőrző szakkörök melyeket az idősek tartanak Az idősek által szervezett hagyományőrző rendezvények15, foglalkozások erősítik a generációk közötti kapcsolatot, szolidaritást, s emellett szorosabbá fűzik a helyi kulturális kötelékeket a közösség tagjai között. A foglalkozások a régmúlt emlékeit idézik, megelevenítik a fiatal generáció számára a közösség hajdani életét. A programok lehetnek mesedélutánok, foglalkozások, ahol a fiatalok együtt tevékenykedhetnek az idősekkel, sütő-főző foglalkozások, ahol a régi ételeket együtt lehet elkészíteni és elfogyasztani. A foglalkozások programját az idősekkel állítsuk össze, s közösen gondolkodjunk a szükséges eszközök alapanyagok beszerzésén is. Számítógép és telekommunikációs eszközök használatának oktatása a fiatalok által Az idősek telekommunikációs készségeinek fejlesztése a generációk közötti együttműködés egyik leginnovatívabb területe. Az Y és Z generáció számára alapvető eszközök használatának oktatása érdekes, élményekkel teli kaland lehet mindkét generáció számára. A programokat helyi szinten is meg lehet szervezni, kellő számú önkéntes segítő bevonásával, és az aktív idősek toborzásával. A levelező programok, Skype, vagy a közösségi oldalak új dimenziókat nyitnak meg a szépkorúak számára, s nem egyszer lehetőséget nyújtanak a kapcsolat erősítésében saját gyermekeikkel, barátaikkal, rég elérhetetlen kapcsolataikkal. 14 CS. NAGY Ágnes: Közösség és Művelődés. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Szolgáltató faluházak és agorákMódszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez. HROD, Budapest, 2015 15 Dóri Éva: Értékőrző – Helyi értékek feldolgozása. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Szolgáltató faluházak és agorák- Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez. HROD, Budapest, 2015

76


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A program eszközigényének nem túl nagy, megfelelnek a közösségi tér, az e-Magyarország pontok eszközei is. A program során ügyelni kell, hogy a hangulat, a választott módszerek, a közös munka személyes hangulatúak legyenek, használjuk ki a fiatalok kreativitását, s hagyjunk elegendő időt a készségek fejlesztésére, a tanultak kipróbálására és gyakorlására. Gyakran ismételt kérdések - Milyen programokon szeretnek az idősek részt venni? A programok fentebb említett egyik alapelve, hogy ha az idősekkel együtt szervezzük azokat, akkor olyanok lesznek, amelyeken a célcsoport tagjai is szívesen vesznek részt. Így hatékonyan lehet oldani azokat a sztereotípiákat, amelyek az idősek számára tervezett programok körül alakultak ki. (Sok helyen például, ha idősekről van szó, csak egészségügyi témákban, a cukorbetegség, magas vérnyomás stb. kapcsán szerveznek előadásokat, programokat.) Az idősek ezzel szemben – csakúgy, mint más korosztályok – nem meglepő módon szeretnek énekelni, táncolni, felfedezni, tanulni, aktívan jól érezni magukat. - Hogyan lehet az időseket aktivizálni, ha nem akarnak kimozdulni? Az időskorúak egy része – csakúgy, mint más korosztályok – nehezen „mozdíthatóak ki” otthonukból. Ha valaki sokáig nem jár közösségbe gátlásai, aggodalmai lehetnek. (Nincsen már jó ruhám…Nem nekem való…Stb.) Ezeket az aggodalmakat leginkább a programok és a közösség nyújtotta élmények tudják eloszlatni. A szervezőkbe vetett bizalom, a személyes ismeretség mindenképp sokat segít, ezért célszerű az idős korosztály önkénteseit, aktív tagjait bevonni a helyi közösség aktivizálásába is. A közösségi munkásoknak, közösségfejlesztőknek számos, a helyi munkát segítő kérdést kellett, illetve kell még a jövőben megfogalmazniuk. E kérdésekre a legmegfelelőbb válaszokat, a problémák megoldásának adekvát módszereit a helyi érintettekkel lehet megfogalmazni, másrészt felfedezni azokat azokban a jó példákban, amelyeket a szakemberek osztanak meg egymással. Ne fáradjunk ezért helyi beszélgetéseket, egyeztetéseket kezdeményezni az idősekkel és az érintettek szélesebb, színes körével, s olyan személyes és virtuális szakmai műhelyekbe bekapcsolódni, amelyek ismereteinket, a jó gyakorlatok széles tárházát, közös tudásunkat gazdagíthatják. Minőségi jellemzők - A programok minőségét leginkább a közösség szervezésbe bevont és a közösségi munkában részt vevő tagjainak elégedettségével lehet mérni. - A szervezők, aktív résztvevők értékelhetik saját szerepüket, valamint a rendezvény megvalósításának lépéseit. - A résztvevői elégedettség mérése szintén fontos visszajelzéssel szolgál a közösségi tér számára. A tapasztalatokat rendszerezni, elemezni kell és figyelembe kell venni más rendezvények szervezése során.


77

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Javasolt irodalom • • • • • • • • • •

78

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja, Magyarország Kormánya, Budapest, 2012 (Letölthető) Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás – az EU támogatásával. Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 (Letölthető) A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői. KSH, Budapest, 2014 (Letölthető) PATYÁN László: Időskorúak életminősége 2010. In: Acta Medicinae et Sociologiae, 3 évf. 3. szám (117-134. o.) DE EK, Nyíregyháza, 2012 (Letölthető) VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető) 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról (Online elérhető) SZÉMAN Zsuzsa: Új utak az idősgondozásban: infokommunikációs tanítás fiatal önkéntesekkel. In: Kultúra és Közösség 2013. év 3. szám (37-45. o.), Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 (Letölthető) KOVÁCS Edit (szerk.): Idősebbek is elkezdhetik –Közösségfejlesztő munka 60 év feletti lakosokkal Budapest XI. kerületében. In: Parola 2011. év 1. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2011 (Letölthető) GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év 2. szám (19-21. o.), Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Online elérhető) GELENCSÉR Katalin Dr.: Az időskorúak művelődési és közösségi formái Magyarországon. KULTÚRPONT IRODA, Budapest, 2006. (Letölthető)


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Példatár „Kattanj rá, Nagyi!”

Összefoglalás

A projekt egy alapfokú számítógép és internet kezelő szakkör a közép és idősebb korosztály számára. A „Kattanj rá Nagyi!“ szakkör alapvető célja, hogy az idősebb korosztály számára ismertté és használhatóvá tegye a számítógépet és ez által az internetet. A lényege nem egy bizonyítvány megszerzése, hanem a számítógép és internet nyújtotta lehetőségek gyakorlati szintűismeretének elsajátítása. A résztvevők célja valóban a tudás megszerzése, új ismeretek elsajátítása. Sokuknak szinte elengedhetetlen ez a tudás ahhoz, hogy kapcsolatot tartsanak fönn távoli rokonokkal, gyerekekkel, unokákkal..1

Kapcsolat

- Városi “Reibel Mihály” Művelődési Központ Kistérségi Teleház - 5742 Elek, Kossuth u 13. - Telefon: +36 66/240-032 - e-mail: [email protected]

Napjainkban az internethasználat szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy kapcsolatot tartsunk fönn távoli ismerősökkel, folyamatosan friss információhoz jussunk, valamint a hétköznapi ügyintézések egy része is igényli ennek az ismertnek az elsajátítását. Az elektronikus adóbevallás, bankszámla egyenlegek lekérdezése sem csak a fiatalabb korosztályt érintik. Viszont amíg a fiatalabb korosztály és a gyermekek számára ez az ismeret szinte természetes velünk született adottság, addig a közép és idősebb korosztálynak nagyon is új és ismeretlen terület. Mai rohanó világunkban szinte esély nincs arra, hogy a gyerek vagy unoka szánjon az idejéből heti két-három órát arra, hogy megtanítsa a szülőt vagy nagyszülőt a számítógép és internet kezelésére. Valószínűleg úgy, mint a biciklizést, az internet használatot is meg lehet tanulni autodidakta módon, de ha már erőforrásaink és személyi feltételeink adottak, akkor miért ne teremtsük meg annak módját, hogy a célcsoport szervezett keretek között, megfelelő környezetben, megfelelő felkészültségű előadók által sajátítsa el ezt a tudást, lehetőséget biztosítva arra, hogy a felmerülő problémákra szakszerű és azonnali választ kapjon. A „Kattanj rá, Nagyi!’ projekt rövidtávú célja, hogy használható tudást nyújtson az internet használatáról. Hosszú távú cél, hogy minél több közép és időskorút vonjanak be a programba. Csoportonként heti két alkalommal 1-1,5 órás foglalkozások vannak. Mivel a szakkör nem iskola jellegű, ezért az egyes tananyagok elsajátításának ideje nem kötött, igény szerint alakul, hiszen a csoport tagjainak befogadóképessége sem egyforma, ezért a lemaradókat bevárják, a haladók addig gyakorló feladatokat kapnak. A csoportok első órái a számítógép és az egér megismerésével telnek. Majd ezt követi a számítógép néhány alapvető és számukra is hasznos programjának (pl. Word) megismerése, a Dokumentumok mappáinak használata, új mappák létrehozása stb. Ezután következik az internet világába való betekintés. Ennek első lépése a saját e-mail cím létrehozásának gyakorlása. Az elektronikus postaláda és annak használata több órát igényel, de ez idő alatt a résztvevők megtanultak levelet írni és fogadni, a levelekhez mellékleteket csatolni, címzettek nevét tárolni stb. Mindeközben folyamatosan ismerkedtek az internet adta egyéb lehetőségekkel, a böngészők használatával. Megtanulták a program letöltést (pl.GoogleEarth), képek letöltését internetről. Sokan használják az internetes képeslapküldést.

1

Forrás: ????


79

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az alapvető ismeretek elsajátítása után a résztvevők maguk alakítják a szakkör menetét. Elmondják, hogy milyen programokat szeretnének még megismerni, a teleház dolgozói segítenek a gép vagy internet használat közben felmerült problémák megoldásában. Mivel a projekt szakkörként működik, így nem volt szükség akkreditációra. A szükséges feltételek, a megfelelő helyiség, számítógépek, egyéb ehhez tartozó technikai felszerelések a teleház által adottak voltak. A személyi feltétel biztosítása egy intézményi/teleházi munkatárs (művelődési és felnőttképzési menedzser), valamint a teleház rendszergazdája (rendszerinformatikus-folyamatban) által valósult meg. A Harmadik Kor Egyeteme Összefoglalás

A Harmadik Kor Egyeteme olyan képzési forma, mely az időskorúak számára nyújt képzéseket, előadásokat, közösséget. Példatárunkban budapesti példát említünk, annak érdekében, hogy bemutathassuk: az idősek számára is igen széles témakörű előadások lehetnek érdekesek. -

Kapcsolat

ELTE Harmadik Kor Egyeteme2 = ELTE Karrierközpont Ügyfélszolgálat = cím: 1056 Budapest, Szerb u. 21-23. = telefon: 06 (1) 411 6500/1382 mellék Képzésekkel kapcsolatos információ: [email protected] web: http://karrierkozpont.elte.hu/

Az első Harmadik Kor Egyeteme 1972-ben Toulouse-ban indult el a helyi nyári egyetem idősek részére nyújtott képzésének sikerein felbátorodva, majd ennek nyomán világszerte terjedni kezdett ez a harmadik korúak számára indított képzési forma. Nagy-Britanniában jelenleg több mint 800 képzőhely működik, a lehető legszélesebb kurzuskínálattal, pl.: asztronómiai kurzusok; foltvarrás; fotókör; főzéstanfolyam; internetes képzés, kreatívírás-kurzusok; közös kórus; múzeumi önképzőkörök; művészettörténeti kurzusok; nyelvtanfolyamok; pszichológiai tárgyú foglalkozások; tánccsoportok. Ezzel a szervezett keretek között folyó tanulási formával a hazai gyakorlat is büszkélkedhet. Magyarországon hagyományteremtő kezdeményezésként indult el 2012 őszétől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is a „Harmadik Kor Egyeteme, ELTE – a tevékeny időskorért” tanfolyam három kar részvételével (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Természettudományi Kar) Dr. Striker Sándor, az ELTE PPK Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék vezetőjének irányításával, mely nyugdíjas hallgatóság számára kínál különféle témájú előadásokat. A kéthetente tartott ismeretterjesztő előadások között vannak olyanok, amelyek témái a biológiai, a mentális és szociális egészség kérdésköreit érintik. Ha összességében szemléljük a teljes programot, azt lehet mondani, hogy a teljes tanfolyamsorozat nagy sikert könyvelhet el a látogatók száma és az online előadások16 többezres nagyságrendű nézőszáma alapján. A programra való túljelentkezés pedig azt jelzi, hogy jelentős igény mutatkozik a magas színvonalú tanulási lehetőségek iránt az idősek részéről.

2 http://karrierkozpont.elte.hu/rovat/alumni/harmadik-kor-egyeteme/ http://epa.oszk.hu/00800/00890/00054/EPA00890_polgari_szemle_2012_5-6_474.htm http://andragogiaesmuvelodeselmelet.hu/sites/default/files/archivum/az_idosek_egeszsegmuveltsegenek.pdf 16

80

Az előadások teljes terjedelemben elérhetőek a YouTube-on.


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az előadások ingyenesek, szerdánként a kora délutáni órákban, 14:00-15:30 között az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai épületének Aulájában kerülnek megrendezésre. Előadó

Előadás címe

Mérő László

A csodák logikája

Örkény Antal

A romák társadalmi kirekesztődésének szociológiai és társadalom-lélektani vonatkozásai

Prazsák Gergő

Értékek és kultúra

Kiss Farkas Gábor

Hogyan emlékeztek a középkorban?

Kajtár Gábor

Az általános erőszaktilalom rendszerének hatékonysága a posztbipoláris világban

Fehér Katalin

Nők a reneszánsz világban

Lénárd Sándor

Generációk közötti együttélés és iskola

Kovács Krisztina

Komplex akadálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáférés, ésszerű alkalmazkodás

1. táblázat Az ELTE Harmadik Kor Egyetemének 2015-ös előadásai

3. ábra „Indul a nyugdíjasok egyeteme” – a Kecskeméti TV riportja


81

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Tanulj a Nagyitól! – generációk közötti tanulás Kismaroson Összefoglalás

Kismaroson felismerték, hogy a sokak által már „inaktívnak” minősített korosztály tagjai még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek és ez lehetőséget jelent a fiatalok számára az iskolarendszeren kívüli tanulásra, valamint a generációk közötti kapcsolatok erősítésére.

Kapcsolat

- Mátyásfa Környezetvédő Egyesület - 2623 Kismaros, Móricz Zsigmond u. 5. - telefon: +36 27 383 260 e-mail: [email protected] web: http://matyasfaegyesulet.hu/

Kismaroson is az „európai társadalom elöregedésével” néznek szembe a helyiek: a népesség száma egyre csökken, az időskorúak aránya egyre nő, miközben a generációk elidegenedése is megfigyelhető. Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a sokak által már „inaktívnak” minősített korosztály tagjai még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek és olyan ismeretek, képességek birtokában vannak, amelyeket a fiatalok az iskolarendszerben nem, vagy csak érintőlegesen tanulnak meg. A generációk közötti tanulás módot és lehetőséget ad mindkét korosztálynak, hogy együttműködjenek egymással. Bevonja az időseket a tanítási – tanulási folyamatba, így biztosítja, hogy tudásuk és tapasztalatuk hozzáférhetővé válik a gyerekek számára is, miközben a fiatalok segítségével eredményesebben tudnak szembenézni a mai kor kihívásaival. A kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesület megtalálta a közelükben azokat az életerős, tehetséges nyugdíjasokat, akik önként és szívesen szánnak életükből időt és energiát a fiatalokkal való foglalkozásra. Olyanokkal dolgoznak együtt, akik szeretik a gyerekeket és bánni is tudnak velük. Sokan az önkéntesek közül pedagógusok, edzők, klubvezetők voltak, ám vannak olyanok is, akik „csak egyszerűen” pompás háziasszonyok, kertészek, sportolók, vagyis átadásra érdemes, speciális tudással rendelkeznek. Az egyesület fontos célja, hogy a program keretében értelmes elfoglaltságot biztosítsanak számukra, hogy a részvétel által a közösség hasznos tagjainak érezhessék magukat. Mit ad a program a fiataloknak? Az együttlétek különösen azoknak a gyermekeknek adnak többletet, akiknek már nem vagy messzebb élnek a nagyszüleik, vagy a szüleik rendkívül elfoglaltak, de természetesen a foglalkozásokra minden gyereket szeretettel várnak. Az egyesület eddig a következő programokat tervezte és szervezte meg az iskolában: hagyományőrző tevékenységek folytatása (tánc,ének, sütés-főzés stb.), kertművelés, faluszépítés, részvétel közös színház és mozi látogatásokon,kirándulásokon, számítógépes-tanfolyam nagyszülőknek, német beszélgető kör. Külön említést érdemel az „Ismerd meg Kismarost!” című pályázat, amelyet a gyermekek számára írnak ki évente, korosztályonként, különböző feladatokat adva nekik. A pályázaton való részvétel elmélyült kutatómunkát kíván a gyerekek részéről, ebben a helyi könyvtáros és a Falumúzeum önkéntese tudnak segíteni a fiataloknak. A pályázat keretében készülnek a gondosan megszerkesztett családfák is, melyek összeállításánál természetesen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a nagyszülők. Az elkészült munkákból évente az úgynevezett „Marus napokon” kiállítást készítenek, és az évek óta felhalmozódott anyagból helyi kiadványt szeretnénk készíteni. Más esetekben az idősek tanulhatnak a gyerekektől: meglepő volt, hogy milyen igény van az idős korosztály részéről a számítógépek használatára, s milyen büszkék a fiatalok, hogy ezt ők taníthatják meg nagyszüleiknek.

82


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Nemcsak a tudás elsajátítása, átadása a cél, hanem a nevelés is. Az egyesület szeretné, ha a kismarosi fiatalok nem maradnának magukra gondjaikkal, nem kallódnának, és volnának, akik kapaszkodót nyújtanak nekik, ha az idős emberek értelmes elfoglaltságot találnának a nyugdíjas éveikre, és ha a két korosztály közösen teremtene értéket. A program segítségével elkerülhető a generációk elidegenedése egymástól, és egészen új módon világítja meg a tanulás és a munka megváltozott helyzetét a társadalomban. Eddigi tapasztalataink szerint a program segíti a generációk közötti párbeszédet, csökkenti a konfliktusokat és legfőképpen erősíti az adott közösséget. A nemzetközi tapasztalatok is jók, több országban képeznek már segítő nagymamákat, nagypapákat, és egyre több közösség ismeri fel ennek jótékony hatását. Az egyesület is bekapcsolódott egy Grundtvig 2 Tanulási kapcsolat projektbe, melyben több, hasonló programot megvalósító európai szervezettel cserélnek tapasztalatokat, így megismerve egymás munkáját. Bevezetés a családi tanulásba Összefoglalás

Kapcsolat

A leírás egy még a megvalósítás kezdetén álló, külföldön azonban nagy tradícióval rendelkező képzésötletet mutat be, amely integrálja a gyermekek tanulását és a felnőttek képzését, ezzel hozva létre az ún. családi tanulás módszerét.3 - Comenius Műhely Egyesület - e-mail: [email protected]

A család mai világunkban is az elsődleges és legfontosabb nevelő közösségnek tekinthetjük, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit családunktól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az ismereteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai első évében megtanul olvasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élő felnőttektől veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülők bevonása az iskolai munkába. A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékenység, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a családtagok közötti bensőséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is. A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része nagymértékben a britek példáját igyekszik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítő programok körülbelül tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettős célt tűznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülőket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, aközben újra bevonják a felnőtteket is a tanulásba és új ismereteket közvetítenek a szülők felé is. A gyakorlatban a családi tanulás például, úgy valósulhat meg, hogy először egy időben, de külön teremben tanulnak a szülők (vagy nagyszülők) és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletesség kedvéért a matematikából jól ismert űrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel a saját tanáruk, netán önkéntes szaktanár, a szülőkkel egy felnőtteket tanító tanár foglalkozik. A szülők megtanulják, hogyan vihetik közelebb a gyerekeikhez az adott témát, hogyan találjanak alkalmat a játékos gyakorlásra, és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben. A következő alkalommal irányított kereteken belül egyesül 3

Forrás: Tempus Közalapítvány. Szerző: Makkai Márta.


83

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 a két csoport, a szülők saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süteményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súlymértékeket, űrmértékeket. Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szülők maguk teremtenek alkalmat arra, hogy ugyanez a téma többször előkerüljön, és tudatosan keresik a lehetőségeket a közös gyakorlásra. Sajnos sokszor tapasztalható manapság, hogy a szülő tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanezt az ismeretanyagot, esetleg az idő során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják adni őket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajátítanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sőt, lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. A családi tanulás programok lehetővé teszik, hogy a szülők tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot kettőjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülő-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti. Nem utolsó sorban pedig igazi kompetenciafejlesztő, gyakorlatban is alkalmazható tudást kialakító tanulási lehetőség a felnőttek számára a tanulásnak ezen formája. Hazánkban a Comenius Műhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagja tervezi, hogy aktívan népszerűsítse a családi tanulást és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesztéséhez. Szenior önkéntesek a helyi közösségekért

Összefoglalás

Az Önkéntes Központ Alapítvány gondozásában 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mellett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntességet. A projekt célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes programokon keresztül.4

Kapcsolat

- Önkéntes Központ Alapítvány - 1137 Budapest, Katona József u. 39. web: www.oka.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 1 225 0710

2012-ben, az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében az Önkéntes Központ Alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas közös szenior önkéntes programja keretében kívánta az idősek felé irányítani a figyelmet. A programot az ÖKA 2004-es és 2010-es kutatási eredményeire alapozták, amelyek azt mutatták, hogy az idősebbek kevésbé aktívak az önkéntesség terén. Ennek eredményeként 2007ben az alapítvány stratégiai célul tűzte ki a „Magyarország önkéntességfejlesztési stratégiája” című kiadványában, hogy bekapcsolja az idősebb generációt is az önkéntes tevékenységekbe. Az idősebb korúak számára az önkéntesség kivételes lehetőséget jelenthet arra, hogy társadalmilag aktívak maradjanak, megosszák tapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbakkal és megőrizzék szellemi és fizikai frissességüket. Azt is fontos látni, hogy bár valóban jellemző Magyarországra az idősek elmagányosodása, elszigetelődése, és alacsony közöttük az önkéntesek száma, az idősebb emberek sok esetben nem is tudják, hogy azt a számukra magától értetődő karitatív tevékenységet, amit életük részeként rendszeresen végeznek, ma önkéntességnek hívjuk. 4 TORNÓCZI Zs.– BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletprogram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4

84


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mellett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntességet. A projektmegvalósítók célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes programokon keresztül. Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja keretében zajló Grundtvig Szenior Önkéntes program Magyarországon és Romániában megvalósuló 3 hetes önkéntes tanulmányutakból állt. A program első lépéseként a két partnerszervezet közös találkozására került sor Budapesten, melynek célja a tavasszal sorra kerülő magyarországi önkéntes szolgálat előkészítése volt. A találkozással alkalom nyílt arra, hogy a két szervezet jobban megismerhesse egymás tevékenységi területeit. Az előkészítő találkozás során a szervezetek munkatársai vázolták a Grundtvig Szenior Önkéntes program keretén belül a küldő és a fogadó szervezetre háruló feladatokat. Szó esett a küldő szervezetnél felmerülő teendőkről, így a toborzás, kiválasztás, felkészítés, kiutaztatás, kapcsolattartás, utánkövetés feladatairól, valamint a fogadószervezet számára a szenior önkéntesek fogadásának fontos momentumairól is, ezek közül néhány: önkéntes tevékenység előkészítése, találkozók, szabadidős tevékenységek, szállás, ellátás stb. A tavaszi turnusban 6 erdélyi szenior önkéntes végzett különféle önkéntes tevékenységeket Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen a helyi Önkéntes Központok támogatásával. A program keretében a szenior önkéntesek rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak és szeretetükkel, tudásukkal támogatták a fogyatékkal élőket, időseket, kórházi betegeket, gyermekeket. A résztvevők vidéken a különböző szervezetek munkáját segítették, míg Budapesten a tapasztalataikat oszthatták meg a hazai önkéntesekkel. Az önkéntes tevékenységek Pécsett: - ételosztás hajléktalanoknak, - tárlatfelügyelet, fűszerkert rendezés, adminisztrációs tevékenységek a Civil Ház Barokk Pavilonjában, - Olvasóliget indításának előkészületei: könyvek rendezése, szabadtéri olvasó sarok kialakítása, - gyerekprogramban, családi napon kézműveskedés a gyerekekkel, gyerekfoglalkozások tartása, rendezvényszervezés (Madarak és Fák Napja, Értékünk a család Nap), - részvétel a Pécsi Önkéntes Központ önkéntes műhelyében, tapasztalatcsere az önkéntesekkel, - a Civilház szervezeteinek, programjainak megismerése (több mint 70 szervezet, naponta különböző programokkal), közös éneklés, kiállításokban, baráti körök találkozóiban aktív részvétel (pl. diabétesz program), a szervezetek működésének megismerése, - a Pécsi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel. Szegeden: - autista gyerekek nappali intézetében foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése, a pedagógiai módszerek (3 külön korosztály számára) megismerése, - mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézményben foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése (a külön működő irodában adminisztrációs feladatok is), a pedagógiai módszerek megismerése, a gyermekek számára külső programok szervezése és kísérésük, - kórházi gyerekklinikában kórházi önkénteskedés módszerének megismerése, - múzeumi önkéntesség módszerének megismerése, múzeumi önkéntes oktatásba való bekapcsolódás, - a Szegedi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel.


85

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Zalaegerszegen: - gyermek rajzverseny képeinek rendezése, - rendezvényszervezés, - kerámiafestés, adminisztrációs feladatok, - fogyatékkal élők napi ellátásában és rehabilitációs tevékenységekben való segítségnyújtás, az ott lakók külsős programon történő kísérése, foglalkozásokba bekapcsolódás, - pályázati anyagok rendszerezése, zsűrizés előkészítése, - Idősek Gondozóházában segítségnyújtás a lakók mindennapi ellátásában, programjaik szervezésében, - a Zalaegerszegi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel. Ezt követően, az őszi turnusban 6 magyar állampolgárságú 50 éven felüli önkéntes utazott három erdélyi városba, hogy az ottani helyi közösségi életbe bekapcsolódva önkénteskedjen. A szeniorok szociális területeken segítettek: gyermekeknek, időseknek, hátrányos helyzetűeknek, fogyatékkal élőknek és családoknak kórházakban, iskolákban, táborokban vagy kulturális rendezvényeken.

4. ábra Videó a Szenior önkéntes programról Jó gyakorlat morzsák Összefoglalás

Az alábbi jó gyakorlatokat ötletadóként tesszük közzé, melyek 1-1 IKSZT-ben vagy bármely más közösségi térben már sikeresen működnek, adaptálásukhoz nem kell különösebb előkészület és forrásigény.

Kapcsolat

86


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Kattints, Papa! A két évvel ezelőtti pályázati siker (19 szerzőtől 197 fotó) alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége idén ismét meghirdette fotópályázatát elsősorban nyugdíjasok és a körülöttük élők számára, az időskor örömei, mindennapjai bemutatására. Pályázni beküldőnként legfeljebb öt felvétellel lehet, amelyek az időskorúak örömeit, tevékenységüket, barátkozásaikat, családi életük eseményeit stb., minél változatosabb tartalommal és formában a következő kategóriákban. - Így látjuk idős (63 feletti) barátaink, rokonaink, ismerőseink életét – 20 évesnél fiatalabb „fotósoktól”; - Ugyanez 20–63 éves „fotósoktól”; - Így látjuk magunkat, barátaink, rokonaink, ismerőseink életét – 63 évesnél idősebb „fotósoktól”.17 Az idős generáció digitális pénzügyi kultúrájának fejlesztése A Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége folyamatosan részt vesz minden olyan pályázati lehetőségben, amely segíti a megye nyugdíjasait, hogy ismereteiket bővítsék, a mai kor kihívásainak megfeleljenek. Néhány éve részesei lehettek a „Kattints rá nagyi” programnak, melynek segítségével a szépkorúak egyre nagyobb számban napi számítógép használóvá váltak. A NYOSZ által meghirdetett „Az idős generáció digitális pénzügyi kultúrájának fejlesztése” című projekt újabb lehetőséget nyújtott a digitális társadalom megismerésére. E pályázatnak köszönhetően Egerben egy 10 főből álló csoport kétnapos képzésen a netbank használatával ismerkedhetett meg. A két nap alatt betekintést kaptak pl. egy meghatározó hazai bank tevékenységébe, megismerhették a különböző bankkártyák által biztosított szolgáltatásokat, és áttekinthették az otthonról végezhető banki műveletek menetét, az egyes bankok által kínált lehetőségeket is összehasonlítva.18 Alkotó szépkorúak A Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség 2015-ben az éves rendezvénytervében új elemet iktatott be: az időskorúak irodalmi alkotásainak felkutatását. A szépkorúak körében számos olyan személy van, akik élményeiket, gondolataikat, tapasztalataikat versben, novellában, esszében, kisregényben, stb. rögzítik. Néhány nyugdíjasnak sikerül kiadót és támogatót találva megjelentetni írását az olvasóközönség számára, többségben vannak viszont olyanok, akik az íróasztal fiókjában tartják a leírt gondolatokat. A Szövetség Elnöksége elsősorban ez utóbbi, de természetesen valamennyi alkotó részére, szervezte meg a bemutatkozást. A rendezvény „Tehetségkutatás és tehetséggondozás a szépkorúak körében” címmel került megszervezésre, ahol 14 szépkorú mutathatta be alkotását, melyek a megyei nyugdíjas folyóirat, - a „Nyugdíjasélet” című lap - hasábjain megjelentek.19 Nyugdíjas Tornapark Siófokon, a város központjában, lakóövezetben, egy korábbi gyermekjátszótér helyén került átadásra a nyugdíjas tornapark. Az idősebb generációk egészségmegőrzéséhez kiváló eszköz egy ilyen szabadtéri park, melynek közösségteremtő ereje is van.20

17 http://www.nyosz.hu/images/2013/generacionk-magazin/generacionk2014_4_ok.pdf 18 http://www.nyosz.hu/images/2013/generacionk-magazin/generacionk2014_4_ok.pdf 19 http://www.nyosz.hu/images/2014/generacionk-magazin/2015/geracionk_2015_3.pdf 20 http://www.somogyiszepkoruak.hu/tagszervezeteinktol.php?func=full&id=90


87


5. ábra Nyugdíjas tornapark Siófokon Csigacsinálás Abaújváron Abaújváron a közös csigacsinálást a szervezők összekötötték felolvasással, énekléssel, kötetlen beszélgetéssel tették igazi közösségi élménnyé. A résztvevők megismerhették az egészséges ételeket, megbeszélhették a különböző problémákat. A program által még jobban összekovácsolódott a helyi közösség. A településen rendkívül sok olyan esemény van, amely megszólítja az abaújváriakat, közösségformáló ereje van. A közös csigacsinálás mellett ide tartozik még az is, hogy a lekvárokat az idősek által gravírozott üvegekbe rakják el. Népdalkör Mezőnagymihályon A helyi Népdalkör a fellépéseit igyekszik ötvözni a gasztronómiával. A különböző eseményeken, mint például a majálison, szüreti mulatságon a Népdalkör tagjai a közös éneklésen túl a térségre jellemző ételekkel örvendeztetik meg a településre érkező vendégeket. Közösségformáló ereje van ennek a két szorosan összefüggő tevékenységnek, hiszen a próbákon és a fellépéseken túl a különböző helyi sajátosságú ételek elkészítése is az összetartozást erősíti. A helyi idősek fontosnak tartják, hogy értékeiket megmutassák a fiataloknak és a terménybábok elkészítésén keresztül tovább is adják meglévő tudásukat. Hagyományőrző lakodalmas Ruzsán Aruzsai Hagyományőrző Lakodalmas Fesztiválon áltagosan 25 lovasfogat, 320 vacsoravendég, és összesen kb. 600 résztvevő fordul meg. A résztvevők az ötven-száz évvel ezelőtti lakodalmakat idézik fel, hagyományos ruhákba öltözve, lovas fogatokon vonulva végig az ország legvirágosabb falujában. Továbbgondolva a lakodalmas hagyományokat az IKSZT munkatársa úgy döntött, hogy felveszi a versenyt napjaink divatos és trendi rendezvényszervező, esküvőszervező cégeivel és saját maga kezdett el a helyi lakodalmak díszleteivel foglalkozni. Elképzelései, ötletei annyira meggyőzték a házasulandó fiatalokat a településen, hogy sorra kapja a megrendeléseket.

88



6. ábra Hagyományos Lakodalmas Fesztivál - Ruzsa Nagyik és Unokák Énekkar A gyöngyöstarjáni Nagyik és Unokák Énekkar több éve szórakoztatja a helyi és a környékbeli települések lakóit. A népdaltól a magyar nótán át hallhatunk tőlük dalokat, énekeket. Próbáikat a helyi IKSZT-ben térítésmentesen tartják. Témavezető: Patyán László


89

További kiadványaink: Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.


Közösségi művelődés

Egészséges közösség

Ifjúságfejlesztés Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 2.

Közösségi információ Infópont Kultúrnet Erőforrás térkép Adatbánya Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Közösségi tanulás Tankör Felnőtt tankör Szépkor Kör Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Közösségi erőforrások Civil tér Önkéntes Értékőrző Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Magadura Karrier Magadura

Babaklub Egészségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 7.

Közösségi problémakezelés Párbeszéd Villámhárító Sorsfordító Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 8.

Köz-Könyv-Tér Köz-könyv-tér Olvasásfejlesztés Könyvtári tudásközpont Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 9.

Agórák és térségük Agóra integrál Agóra térségközpont

Közösségi tanulás. Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3

Recommend Documents