Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd Város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 2004-2010.
1
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Tartalomjegyzék Oldal szám Bevezetés 1. Alapelvek 1. 1. A fejlesztési terv tartalma 1. 2. A fejlesztési terv készítésének örvényi előírása 1. 3. A fejlesztési terv alapelvei 1. 4. A fejlesztési terv célkitűzései 2. Helyzetelemzés 2. 1. A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet 2. 2. Demográfiai adatok 2. 3. Az Önkormányzat közoktatási feladatellátási kötelezettsége 2. 4. Oktatásirányítás 2. 5. A közoktatás intézményrendszerének átalakulása városunkban 2. 6. A város közoktatási intézményei 2. 6. 1. Önkormányzati fenntartású intézmények és feladatellátásuk 2. 6. 2. Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények 2. 6. 3. A közoktatási feladathoz kapcsolódó intézmények 2. 7. Tárgyi feltételek 2. 7. 1. Épületellátottság 2. 7. 2. A közoktatási intézményeknek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7.számú mellékletének megfelelő kötelező (minimális) eszköz és felszerelés ellátottsága 2. 8. Személyi feltételek 2. 8. 1. Óvodák 2. 8. 2. Általános iskolák 2. 8. 3. Középiskola 2. 8. 4. Alapfokú művészetoktatás 2. 8. 5. Pedagógiai szakszolgálat 2. 9. Finanszírozás 3. A város várható fejlődése 4. Az Önkormányzat közoktatási céljainak meghatározása 4. 1. Intézményfenntartás, intézményátszervezés 4. 2. Körzeti feladatellátás 4. 3. Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása 4. 4. Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása 4. 5. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, elvárások és feladatok 4. 5. 1. Törvényes működés 4. 5. 2. Gazdálkodás 4. 5. 3. Oktató-nevelő munka 4. 5. 3. 1. Óvodai nevelés 4. 5. 3. 2. Alapfokú oktatás 4. 5. 3. 3. Középfokú oktatás 4. 5. 3. 4. Diákotthoni és kollégiumi ellátás 4. 5. 3. 5. Alapfokú művészetoktatás 4. 5. 3. 6. Pedagógiai szakszolgálat 5. Az intézkedési terv megvalósításának biztosítékai Záradék
2
1 2 2 2 2 3 4 4 4 6. 6. 7. 8 8 9 10 10 10 12
13 13 13 14 14 15 15 16 17 17 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 20 20 20 20 20
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
"A műveltség jósorban ékesség, balsorsban menedék" (Arisztoteles)
BEVEZETÉS A közoktatásban új szabályozási rendszer bevezetése folyik, a folyamat szabályozást a kimenet-szabályozás váltja fel. Változik az oktatás tartalma és bővülnek a tanítás-nevelés eszközei. A Nemzeti Alaptanterv jelentősen hozzájárult a magyar közoktatás tartalmi modernizációjához egyrészt az új műveltségtartalmak megjelenítésével, másrészt a képességfejlesztést előtérbe állító pedagógiai szemlélet fontosságának hangsúlyozásával. A tartalmi modernizáció érvényre juttatása céljából a NAT és a helyi tantervek szabályozási szintje közé épül a kerettanterv, amelynek alapvető funkciója, hogy a nevelési-oktatási intézmények autonómiájának megőrzése mellett biztosítsa a közoktatás rendszerszintű működéséhez szükséges szabályozottsági mértéket. Az oktatás hosszú távú szabályozása kiszámíthatóvá teszi a működést, a tartalmi fejlesztést. Biztosítja az oktatással kapcsolatos elvszerű döntéseket. Az oktatási intézmények a család mellett a szocializáció egyik legfontosabb közvetítői, meghatározzák a jövő nemzedékének arculatát, biztosítják a társadalomban való működéshez, a munkába való bekapcsolódáshoz szükséges ismereteket, készségeket. Az oktatás az állampolgárok, társadalmi szervezetek és intézmények széles körével áll kapcsolatban, közérzet meghatározó szerepe van. A polgári demokrácia alapja az értékválasztás szabadsága, mely az iskolában is megjelenik. A város közoktatási fejlesztési terve a minőségi megújulás teendőinek programba foglalását is jelenti. Az oktatás a humán erőforrás-fejlesztés egyik legjelentősebb tényezője. A versenyképes gazdaság egyik feltétele a korszerű oktatás, amely megalapozza a képzett, a vállalkozásokra rugalmasan reagáló munkaerő kialakulását. Világtendencia a tudás, a képzettség felértékelődése, a fejlett országokban a felsőoktatás expanziója folyik. A város humánszolgáltatási területei között prioritást élvezzen az oktatás. A 380/1997. (XI. 27.) KT. számú határozatban Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyta Gyomaendrőd Város Közoktatáspolitikai koncepcióját 1998-2004. 1998 tavaszán az oktatási intézmények elkészítették nevelési, pedagógiai programjukat. A Képviselő-testület a programokat elfogadta. A Közoktatási tv. 1999. évi módosítása előírta a fejlesztési terv elkészítését. A fejlesztési terv kiindulási alapja a koncepció, de alapos átdolgozásra volt szükség az intézményi átszervezések, valamint a fejlesztési irányok átgondoltabb és konkrétabb meghatározása miatt. A 173/2000. (VII. 27.) KT. számú határozattal elfogadott Gyomaendrőd Város Közoktatásának Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2000-2005. (Továbbiakban: Fejlesztési Terv) 2003-ig eltelt időszakában jelentős változások történtek. Az 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 2003. évi módosítása a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatok részére előírta a minőségírányítási program elkészítését, a Fejlesztési Terv átdolgozása, aktualizálása az első lépés a minőségirányítási program elkészítéséhez.
3
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
1. ALAPELVEK 1.1. A fejlesztési terv tartalma A városban folyó minden oktatási tevékenységi kört áttekint intézménytípustól és fenntartótól függetlenül. Közvetlen ráhatása az önkormányzati oktatási-nevelési intézményekre van. A KHT fenntartásában működő óvodák közoktatási megállapodást kötöttek az önkormányzattal, az abban rögzítettek határozzák meg a kapcsolatrendszert. Az egyházi fenntartású intézményt csak orientálja, javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg számára.
1.2. A feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv készítésének törvényi előírása Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról
“85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (4) A helyi önkormányzat - ha legalább ketto közoktatási intézményt tart fenn - önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselokészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-muködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fovárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezo feladatait milyen módon látja el, illetoleg milyen nem kötelezo feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer muködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggo elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érinto kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen muködo közoktatási intézmények vezetoinek, továbbá a szüloi és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintu szakszervezetek, - ha nem muködik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal."
4
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
1.3. A fejlesztési terv alapelvei 1. Az iskola a gyermekek intézménye, nevelésük, oktatásuk és korosztályi életük megélésének színhelye. 2. A nevelés-oktatás városi intézményének tekintjük az óvodát, az alapfokú oktatást ellátó iskolát - a tankötelezettség teljesítéséig - és a ráépülő középiskolát, a művészeti alapképzés intézményét, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátását. A fenti fokozatokra szabott intézményi struktúrát az önkormányzat gazdasági lehetőségeihez mérten, a kötelező alapfeladatain túl fenntartja. 3. A pluralitás elve szerint az intézmények értékhierarchiája sokszínű. Az iskola választott értékeit a pedagógiai programja tartalmazza. 4. Az iskolák közötti átjárhatóságot a tankötelezettség idejéig biztosítani kell. Az esetleges feltételeket a középiskola tegye nyilvánossá a programjában. 5. Az intézmények jogegyenlőségének elve szerint az érdekérvényesítésben egyenlő esélyekkel indulhatnak az önkormányzatnál. 6. Az önkormányzat az oktató-nevelő munka tárgyi alapfeltételeinek a gazdaságos körülmények között működő épületeket, valamint a jogszabályban szereplő kötelező eszközöket és felszereléseket tekinti. 7. Az iskolák felelősségteljes, gazdaságos működésének alapja az önálló gazdálkodás joga és gyakorlata. Az önálló gazdálkodás erősíti a kincstári működést is. 8. Az óvodák és az alapfokú oktatási intézmények terület-ellátási kötelezettséggel rendelkeznek, ebből következően a pedagógiai programjukat az adott lakóterület szociális háttérismerete alapján határozzák meg.
1.4. A fejlesztési terv célkitűzései Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse. A feladat-ellátási, intézményhálózat- működtetési és fejlesztési terv meghatározza a fejlesztési prioritásokat és a szervezeti-tartalmi változások olyan keretét, amely orientálja az iskolákat és hatékonyabb oktatás felé mutat. A fejlesztési terv a minőségi megújulás teendőinek programba foglalását is jelenti számukra.
5
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 12/1981. sz. határozata egyesítette Gyomát és Endrődöt Gyomaendrőd néven. A nagyközség 1984. január 1.-én városi jogot és körzetközponti funkciót kapott. A 16/1989. (II. 5.) NET határozat a települést 1989. március 1-vel várossá nyilvánította. A rendszerváltás előtt jelentős szövetkezeti ipara volt a városnak. A gyomai városrészen: Vas- és Fémipari-, Építőipariés Háziipari Szövetkezet. Megszűnésük után kis- és középvállalkozások formájában működik tovább. Az endrődi városrészen az ENCI legképzettebb szakmunkásai önálló vállalkozók lettek. A Szabóipari Szövetkezet viszont hagyományos formában működik tovább. A munkaképes lakosságból székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó 1027 fő, általánydíjas: 275 fő (2003. novemberi adat). A vállalkozások nagyságrendi sorrendje: kereskedelem-szolgáltatás, mezőgazdaság és ipar. A vállalkozások struktúrája pontosan tükrözi a rendszerváltás óta lejátszódott társadalmi-gazdasági folyamatok helyi következményeit. A kereskedelem és szolgáltatás dominanciája a kényszervállalkozások meghatározó szerepére utal, hasonló összefüggés ismerhető fel az agrár ágazat vállalkozói szerkezetében is, hiszen itt is a vállalkozások túlnyomó többségét az egyéni vállalkozók alkotják. A településen a munkaképes lakosság 10-12 %-a regisztrált munkanélküli. Magyarország iskolázottsági térképén, az alföldi települések iskolázottságát tekintve Gyomaendrőd átlagos, vagy annál jobb mutatókkal rendelkezik. A középfokú végzettségűek aránya 1960 és 1990 között az átlag fölé emelkedett. Az érettségizettek aránya 1990-ben a többi településhez viszonyítva magas, s kevés azon 60 éven felüliek száma, akik egyetlen osztályt sem végeztek. Az adatok a település oktatási rendszerének 1960 és 1990 között végbemenő jelentős javulását tükrözik. (Híves Tamás: Kartográfiai ábrázolás lehetőségei az oktatásban.) A lakosság iskolázottsági mutatója napjainkban romlott a 90-es évekhez viszonyítva.
2.2. Demográfiai adatok Az oktatás helyzetét befolyásoló külső tényezők közül az egyik legfontosabbnak tekintjük az iskolába lépő fiatalok számát meghatározó népesedési folyamatokat. A város állandó lakosainak száma csökkenő tendenciát mutat. A település és vonzáskörzete egy fogyó népességű, elöregedő lakosságú kistérség. A népességfogyás az elvándorlás és a halálozásoknak a születéseket meghaladó aránya együttesen okozzák.
Év 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
Lakosok számának alakulása (tárgyév január 1-én) Lakosok száma 16.210 16.045 15.900 15.383 15.473 15.504
16500 16000 15500 15000 14500 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Állandó népesség korcsoportos bontásban (KSH adat: 2003. 05. 19.)
6
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Korcsoport
Gyomaendrőd
Férfi
Nő
Együtt
201 192 733 294 4664 1384 1513 4571 1384 7468
189 199 779 284 4575 2046 1543 4483 2046 8072
390 391 1512 578 9239 3430 3056 9054 3430 15540
0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-17 éves 18-60 éves 61-120 éves 0-18 éves 19-60 éves 61 év felett Összesen:
Össz. lakosok %-a 2,5 2,5 9,7 3,7 59,5 22,1 19,6 58,2 22,1
10000 8000 0-18 éves
6000
19-60 éves 4000
61 év felett
2000 0
Korcsoport szerinti lakosságszám A lakosság korosztály szerinti arányát tekintve is megállapítható a város lakóinak elöregedése, mintegy 22 %-ra tehető a 60 év felettiek és a 0 - 18 éves lakosok száma csak az összlakosság 19,6 %-a. Az évenkénti születések számát vizsgálva a hét év átlaga 130 fő. Az 1980-as évek 200 fős átlagához képest 35 %-os a csökkenés. Évenként született gyermekek száma Évek Gyermek létszám
1996.
1997.
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
141
130
125
140
102
162
114
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Az általános iskolai tanulólétszám
7
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 1440 1378 1342 1232 1154 1119 1098 Önkormányzati intézményekben 1547 1540 1536 1477 1348 1337 1316 Összesen Az önkormányzati általános iskolai tanulók száma az összes létszámhoz viszonyítva nagyobb mértékű csökkenést mutat. Ennek oka a születések számának csökkenése melett, hogy a 2001/2002. tanévben érte el a nyolc évfolyamos oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola. Ha a születések száma nem csökken a 130 alá, várhatóan a jelenlegi létszám hosszú távon tartható. A város sajátossága a külterületi népesség magas aránya (7,7 %), mely magasabb a megyei átlagnál (5,4 %). A külterületi kormegoszlás eltér a népesség átlagától. A 60 éven felüliek magas aránya nem csupán a város, hanem a térség sajátossága is.
1600 1400 1200 1000 800
Önkormányzati intézményekben
600
Összesen
400 200 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
2.3.Az Önkormányzat közoktatási feladatellátási kötelezettsége A Kotv. 86. § (1), (2) bekezdése a következő kötelező közoktatási feladatokat határozza meg az városi önkormányzat részére: "86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók." Az önkormányzat a kötelező feladatokon túl az alábbi feladatokat látja még el: - kollégiumi ellátás, - középiskolai ellátás (gimnáziumi és szakközépiskola oktatás), - alapfokú művészetoktatás, - nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés.
2.4. Oktatásirányítás
8
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Képviselő-testület Polgármester | Humánpolitikai Bizottság Bizottsági elnök | Polgármesteri Hivatal Jegyző | | Intézmény-felügyeleti Iroda Gazdasági és Pénzügyi Osztály | | ^ Közoktatási intézmények vezetői
Gyomaenrőd Város önkormányzati közoktatási intézményeinek fenntartója a Képviselő-testület, képviseli a Polgármester. A Képviselő-testület Humánpolitikai Bizottsága véleményezi és javaslatot tesz az oktatást érintő kérdésekben. A fenntartói irányítás jogkörét a többször módosított 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 102, 103, 104. §-ai határozzák meg. Az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának vezetője a Jegyző. Törvényességi felügyeletet gyakorol a törvényben szabályozott esetekben. A Jegyző irányítása alatt működő Intézményfelügyeleti Iroda oktatási ügyintézője tarja a kapcsolatot az intézmények vezetésével és készíti elő az irányítással kapcsolatos ügyeket, jegyzői megbízás alapján végzi a törvényességi ellenőrzést. Az intézmény gazdálkodását a Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Osztálya felügyeli.
2.5. A közoktatás intézményrendszerének átalakulása városunkban Az évek óta csökkenő gyermeklétszám és az önkormányzat pénzügyi helyzete radikális intézményátszervezést tett szükségessé az elmúlt években. Ezek az intézkedések a következők voltak. A gyomai városrészen működő 1-es és 2-es számú Általános Iskola 1995. augusztus 1-el összevonásra került. Az összevonáskor a hat iskolaegységből a Fő út 224. szám alatti épület, 1999. augusztus 15-tel a Kisréti út 27 szám alatti iskolaépület került leadásra. 2001-ig 2. számú Általános Iskola és Óvoda néven működött, a 114/2001. (V. 31.) KT. számú határozat alapján Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda névet vette fel. Jelenleg négy épületben folyik az oktatás. Az intézményvezetés szempontjából, az órarend összeállításakor nem kis gondot jelent a két helyen működő felső tagozatban az órák ellátása az épületek távolsága miatt. (Fő út 181. és Hősök út 45.) Új iskolaépítésre az Önkormányzat már kétszer is nyújtott be címzett támogatásra igényt, de sajnos mindkét alkalommal elutasításra került. E dokumentum készítésével egyidőben egy újabb címzett támogatásra nyújt be pályázatot az önkormányzat, reméljük, hogy a pályázati eljárás pozítivan zárul településünk számára. A 3. számú Általános Iskola 1996. január 1-től Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola. Az elmúlt 10 évben a gyermeklétszám csökkenés az endrődi városrészen működő intézménynél is négy iskolaegység leadását eredményezte (öregszőlői iskola, Polgári Iskola, Nagylány Iskola és Gyomavégi Iskola). Az általános iskolai diákotthon létszáma is mintegy 30 fővel csökkent és áthelyezésre került a volt bölcsőde épületébe. A volt kollégium épületében osztálytermek kialakítására került sor. 2000-ben a speciális tagozat új épületet kapott, a volt cipész tanműhelybe költözött (Fő út 81/2.). Az óvodai ellátás átszervezésére 1999-ben került sor. augusztus 1-el megszüntetésre került az 1-es és 2-es számú Napközi Otthonos Óvoda. A Jókai úti tagóvoda a Kis Bálint Általános Iskolához lett csatolva. A többi tagóvoda egyéni vállalkozókkal kötött közoktatási megállapodással működött. A megállapodások öt évre szólnak, de további időszakra meghosszabbítható. A 2003. évi közoktatási törvény módosítása szükségessé tette a fentartói átalakulást - egyéni vállalkozások Kht-vá alakulnak át. Az átszervezés pozitív hatása: ⇒ a tulajdonosi szemlélet erősödik, ⇒ az óvodák között egy egészséges versenyszellem alakult ki az ellátás területén, az októberi létszámhoz képest nőt a gyermeklétszám az óvodákban, nőt az egész napos ellátottak száma, plusz szolgáltatásokkal is vonzóbbá kívánják tenni az óvodákat, külső megjelenésben is szebbek az intézmények,
9
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
⇒ alkalmazkodó képesség fokozódik, a nyári nyitva tartás szüneteltetése a minimálisra csökkent vagy egyáltalán nem zár be az óvoda A Jókai Úti Óvoda 1999.-es Kis Bálint Általános Iskolához történő csatolása átmeneti intézkedésként valósult meg, magában foglalva azt a jövőbeni feladatot, hogy az óvoda finanszírozási helyzetét, racionális működését folyamatosan vizsgálni kell A 2004. február 26.-i képviselő-testületi ülésen a 41/2004. (II.26.) KT. számú határozattal született meg az a döntés, hogy az óvodát, mint költségvetési tagintézményt meg kell szüntetni, mert az ellátott alacsony gyermeklétszám az intézmény racionális, hatékony múködését nem teszi lehetővé. Fent számú határozat kimondja, hogy az óvodaépület további hasznosítására profilkötöttségű bérleti szerződést kell pályázati eljárás keretében meghirdetni, ezen eljárás folyamatban van. Amennyiben a bérleti szerződés megkötésre kerül, azt a hatályos, többször módosított a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv és a többször módosított végrehajtására kiadott 11/1994. ( VI.08.) MKM. rendelet előírásainak megfelelően Közhasznú Társasággal fogja az önkormányzat megkötni. A hatályos jogszabályok teljes körűen leszabályozzák a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények működését, így ez már önmagában is garancia arra, hogy a bérleti jogviszony keretében működtetett óvodában a helyi elvárásoknak, a törvényességnek megfelelő óvodai ellátás valósuljon meg. 1995-től évente napirenden volt a középiskolák átszervezése. A Képviselő-testület a megyének történő átadás lehetőségét elvetette, mert nem látta biztosítottnak az intézmények megyei fenntartását, mivel hasonló finanszírozási gondokkal küzdenek a megyei középiskolák is. Az ipari képzés növekvő önkormányzati támogatása a két szakképző intézmény összevonását eredményezte. A Képviselő-testület 1997 augusztus 1-től a 617. számú Ipari Szakmunkásképző Iskolát a Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakmunkásképzőhöz csatolta. Az összevont intézményben a képzés szakmai struktúrája az elmúlt években jelentősen megváltozott. Az ipari szakmákat lassan kiszorítja a vendéglátáshoz kapcsolódó szakmai képzés. A mezőgazdasági képzés átalakulása is a korszerűség irányába halad. 2001. július 1-el az FVM az intézmény fenntartását átvette. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményben az 1993/94-es tanévtől indult a hatosztályos gimnáziumi oktatás. A négyosztályos oktatás közbiztonsági-rendészeti fakultációval bővült 1995-ben. A kereskedelmi szakközépiskola képzés kiegészült a technikus képesítést adó 13. évfolyammal. A kollégiumi létszám az átmeneti csökkenés után elérte az optimális 90 körüli létszámot. A hatosztályos gimnáziumi képzés az utobbi években már nem indult. A 2004/2005. tanévtől az intézmény bevezeti a nyelvi intenzív felkészítő évfolyamot. Ez a képzési forma elősegíti az emeltszintű érettségire való felkészülést. (Kotv. 29. § (2) bekezdése alapján) A nyelvi előkészítő évfolyam indításávál a gimnáziumi évfolyamok száma egy évfolyammal nő, azaz a 13. évfolyam végén érettségiznek a tanulók. A Városi Zene- és Művészeti Iskola székhelye megváltozott. A Rákóczi úti épület leromlott állaga és a helyszűke indokolta, hogy a felszabadult Kisréti út 27-es számú iskolaépület átalakításával enyhítsünk a helyhiányon. A képzőművészeti oktatás részére két tanterem került kialakításra, a balett oktatás feltétele is biztosítva lett, a terem és öltöző kialakításával. A hangszeres zeneoktatás a kétszintes épület átalakításával kapott jobb elhelyezést. A pedagógiai szakszolgálat feladatai közül a nevelési tanácsadást a Városi Családsegítő Központ és az időközben vállalkozásba ment logopédus végzi. A pályázati lehetőségek kihasználásával eszközellátottsága jó, de nem pótolja a szakképzett munkaerőt.
2.6. A város közoktatási intézményei 2.6.1. Önkormányzati fenntartású intézmények és feladatellátásuk: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Többcélú intézmény Kötelező felvételi körzete: óvodai ellátás - a Pásztor János úttól, a Kossuth Lajos úttól, a Fő úttól északra eső városrész, általános iskolai kötelező felvételi körzete - a volt Gyoma település közigazgatási területe kivéve az Október 6 lakótelep. Önállóan gazdálkodó, eloirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezo költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint ellátandó feladatai: Óvodai nevelés - az iskolai oktatást megelőző korú gyermekek nevelése, iskolai életmódra történő felkészítése.A 41/2004.(II.26.) KT. számú határozat szerint az óvodai nevelési feladat ellátása 2004. június 30. napjával megszűnik az iskola keretein belül. Alapfokú oktatás 8 évfolyammal - különleges gondozás keretében a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd-, és értelmi fogyatékos tanulók, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében. Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatásnémet nyelven. Általános iskolai napközis foglalkozás. Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása.
10
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Óvodában és iskolában szervezett intézményi étkeztetés.
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon Többcélú intézmény Általános iskolai kötelező felvételi körzete - a volt Endrőd település közigazgatási területe és az Október 6 lakótelep. Önállóan gazdálkodó, eloirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezo költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint ellátandó feladatai: Alapfokú oktatás 8 évfolyammal - cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása, különleges gondozás keretében a sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú oktatása: enhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-, oktatása, látásfogyatékos tanulók integrált nevelése-, oktatása, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése-, oktatása. Hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felfészítése, integrációs nevelése-, oktatása, iskolaotthonos ellátás. Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása Általános iskolai napközis foglalkozás. Egyéb szálláshely szolgáltatás, normál és sajátos nevelési igényű tanulók diákotthoni ellátása. Munkahelyi étkeztetés - diákétkeztetés. Iskolai és közművelődési könyvtári tevékenység. Ifjúsági túristaszállás szolgáltatás. - a feladatellátást az intézmény szorgalmi időn kívűl folytathatja.
Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Többcélú intézmény Önállóan gazdálkodó, eloirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezo költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint ellátandó feladatai: Gimnáziumi oktatás négy évfolyammal, kilencedik évfolyamon intenzív nyelvi felkészítés, a nyelvi felkészítésben résztvevők öt évfolyamos képzése, közbiztonsági-rendészeti fakultáció. Középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás négy évfolyammal. Érettségit követő képzés: kereskedelmi technikus képzés két évfolyamos, pénzügyi számviteli ügyintéző két évfolyamos. Kollégiumi ellátás. Diákétkeztetés Ifjúsági szálló - a feladatellátást az intézmény szorgalmi időn kívűl folytathatja.
Városi Zene- és Művészeti Iskola Alapfokú művészetoktatás. Részben önnálló intézmény Az alapító okirat szerint ellátandó feladatai: Zeneoktatás - zongora, hegedű, fafúvós (furulya, fuvola), rézfúvós (trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona) ütős, gitár és tangóharmónika tanszak, Táncoktatás - balett tanszak, Képzőművészet - grafika, festészet, tűzzománc készítés, kerámia tanszak Városi Családsegítő Központ Nevelési tanácsadás: Feladta a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdo gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülo bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Iskolaérettségi vizsgálat. Feladat: szakértoi vélemény keretében szakértoi javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására, illetve a képzési kötelezettségre. Logopédiai ellátás: A logopédia szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelozése és gyógyítása. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szurovizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
2.6.2. Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények
11
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Az óvodai ellátás önkormányzati intézményei 1999. augusztus 1-el megszűntek. A Jókai úti Óvoda kivételével a tagóvodákat egyéni vállalkozók, közoktatási megállapodás keretében működtették. 2003. évben átalakultak közhasznú társaságokká, mert a változó törvényi előírások szerint az állami támogatás 100%-át csak ebben a gazdasági formában igényelhetik meg. A jogutód Kht-kal a közoktatási megállapodás változatlanul megköttetett. Az átalakulást szükségessé tette a Kotv. 2003. évi módosítása (55.§ (3) bekezdés), miszerint a közoktatási intézményben nem lehet vezető az aki az intézmény fenntartója. Az átalakulás után az óvodák fenntartója, székhelye és vezetője: Az óvoda neve Székhelye Gyomaendrődi Százszorszép Óvodai Oktató Kht. Kossuth út 7. Szivárvány Gyermekkert Szociális, Oktató Kht. Vásártéri ltp. Napsugár Óvodai Oktató Kht. Fő út 85. Szivárvány Óvodai Oktató Kht. Selyem út 101. Csemetekert Óvodai Oktató Kht. Blaha út 8. Tulipános Óvodai Oktató Kht. Polyákhalmi út 1.
Óvodavezető Dr Csoma Antal Gáborné Lázárné Varjú Judit Szmola Magdolna Szabó Istvánné Bárdi Zoltánné Kulikné Giricz Ilona
A Jókai úti óvoda mint a Kis Bálint Általános Iskola tagintézménye 2004. június 30. napjával megszűnik, az épület profilkötöttséggel történő bérbeadására kiírt pályázati eljárás folyamatban van. A fenti időpontot követően városunkban az összes óvoda KHT fenntartású gazdasági formában működik. Természetesen az Önkormányzat a fenti időpontot követően továbbra is támogatja az óvodai KHT-kat, az épületek állagmegóvásában vállalt anyagi szerepvállalással illetve a kiegészítő önkormányzati támogatással. A Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal által fenntartott Szent Gellért Katolikus Általános Iskola (alapítva: 1995.) székhelye: Selyem út 109/2. Az intézmény 8 évfolyamon egy-egy csoporttal működik. A 2003/2004 tanévben évfolyamonkénti tanulólétszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen: 25 33 18 29 33 21 20 39 218 A Képviselő-testület a 137/2001. (VI. 28.) KT. számú határozattal az önkormányzati fenntartású Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumot megszüntette, általános jogutódja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az intézmény átadás költségvetési megtakarítást eredményezett, másrészt az intézmény nagyobb arányú fejlesztéseket tud végrehajtani, amit végső soron a települést gazdagítja. Körösmenti Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Körösmenti Néptánc Alapítvány.Az intézményben néptánc, társastánc, moderntánc oktatás folyik.
2.6.3. A közoktatási feladathoz kapcsolódó intézmények -
Városi Könyvtár Művelődési Központ, Közösségi Ház Múzeumok Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Gyámügy Nevelési tanácsadó, Pályaválasztási tanácsadó Iskola-egészségügyi és iskolafogászati ellátást végző intézmény és dolgozói. Polgármesteri Hivatal - szociális ügyintézői Munkaügyi Központ
2.7. Tárgyi feltételek 2.7.1. Épületellátottság
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon
12
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Önkormányzati finanszírozással lett kialakítva a volt Bölcsőde épülete diákotthonná és a diákotthon épülete oktatási épületté. Az átalakítás fedezete részben a három leadott iskolaépület értékesítése volt. 1998-99-ben az oktatási épület felújítására került sor 9.403 e. Ft értékben. A speciális tagozat Fő úti épülete életveszélyessé vált, a volt Cipőipari Tanműhely átalakításával a tagozat tanulói egy sokkal kultúráltabb környezetbe kerültek. Az épületállomány adatai: Épületek száma 5 Tantermek száma 26 Könyvtári helységek 2 Tornaterem 2 Előadók (kémia, fizika, nyelvi labor stb.) száma: 2 Szertárak 8+2 Ebédlő 2 Konyha 1 Aula 1 Mosdók mellékhelyiségek 29 Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon Napközikonyha 2001-2003-ig épületfelújítás 725 ezer Ft, eszközbeszerzés 2.280 ezer Ft. Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola székhelyén lévő tornaterem mérete szabvány alatti, a Deák Ferenc út 11. szám alatti kistornaterem épületén kisebb állagmegóvó munkálatokat végeztek. Szükséges lenne a Népliget úti terem bővítése. Saját sportudvarral az intézmény nem rendelkezik. A Barátság SE használatába adott sportpályát veszi igénybe az intézmény. A tovább csökkenő gyermeklétszám következményeképpen a következő években – nem biztos, hogy a fejlesztési terv időszakában -várható a kollégium és a speciális tagozat egy épületbe történő összevonása, illetve visszahelyezése a Népliget úti. iskolaegységbe. E terv a beíratott gyermeklétszám függvényeként valósulhat meg. Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 1999. évi önkormányzati felújítási keretből a Kis Bálint Általános Iskola Fő út 181. sz. alatti épületének nyílászárói kicserélésre kerültek és a külső homlokzat felújítása (7.961 e. Ft) megtörtént. Az intézményben a fűtési rendszer rekostrukciója is megtörtént. Az önkormányzat iskolaépítésre két alkalommal is nyújtott be címzett támogatási igényt, de minden alkalommal elutasításra került. Az éppületállomány adatai Épületek száma (6 épületegységben) 14 két épület használaton kívül helyezve életveszélyes, egészségkárosító Tantermek száma 30 - 5 tanteremben csak 10-18 tanuló helyezhető el - használaton kívül helyezve 5 Könyvtári helységek 2 Tornaterem nem szabványos szoc blokk nélkül 1 Előadók (kémia, fizika, nyelvi labor stb.) száma: Szertárak szükségtanteremből ill. folyosókon 6 Ebédlő 1 Konyha nem felel meg HCCP előírásnak 1 Aula Mosdók mellékhelyiségek épületegyüttesenként 1 Irodák 4 Az épületek jelenlegi műszaki állapotát tekintve, ha nem kerül sor jelentős felújításra 4-5 éven belül megbéníthatja az intézmény működését. Az intézmény Salla és Jókai úti iskolaegységben csak egy kisméretű tornaszoba van. A Hősök úti tornaterem felújításra szorul nincs öltöző és zuhanyzó. A Fő úti iskolából és a Jókai útról a Sportcsarnokba járnak el a tanulók testnevelés órákra. Sportudvar egyik épület udvarán sem áll rendelkezésre. Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Napközikonyha felújítási-felhalmozási ráfordítások (adtok ezer Ft-ban)
Év
Ingatlan felújítás
13
Eszközbeszerzés
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010 2001 2002 2003 Összesen:
Gyomaendrőd 1.532 77 1.609
2.003 942 1.000 3.945
A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium leánykollégiumának felújítására az önkormányzat céltámogatást vett igénybe. A fiúkollégium rekonstrukciója önkormányzati támogatással valósult meg. Az oktatási épület felújítása 1999-ben a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert 14.760 e. Ft céljellegű decentralizált támogatással és 6.036 e Ft önkormányzati forrással vált kivitelezhetővé. A tornatermen 1998-ban 5.305 e Ft-os felújítási munkákat végeztek, a terem nem szabványos, versenyek rendezésére nem alkalmas. A sportudvar bitumenes borítása elkészült. A testnevelési órák egy részét szintén a Sportcsarnokban tartják. Az épületállomány adatai: Tantermek száma 14 Könyvtári helységek 2 Tornaterem 1 Öltöző 2 Előadók (kémia, fizika, nyelvi labor stb.) száma: 5 Szertárak 5 Ebédlő 1 Konyha 1 Mosdók mellékhelyiségek 8
A Városi Zene- és Művészeti Iskola Kisréti úti épületének átalakítására fordított összegek: 1999. a kétszintes épület átalakítása 2000. fúvós terem és egy képzőművészeti terem 2001. a második képzőművészeti terem, balett terem, nyílászárók cseréje 2002. öltöző, zuhanyzó helyiségek burkolás terembővítés 2003. külső homlokzat felújítás Összesen: Helyiségek száma: Tantermek száma Előadóterem Irodahelység
14
4.000 e Ft 1.154 e Ft 7.426 e Ft 7.041 e Ft 6.000 e Ft 25.621 e Ft 9 1 1
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
2.7.2. A közoktatási intézményeknek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének megfelelő kötelező (minimális) eszköz és felszerelés ellátottsága A közoktatási intézményeknek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének megfelelő kötelező (minimális) eszköz és felszerelésekkel kell rendelkezniük. Ennek biztosítására a Kotv. 2003. augusztus 31-i határidőt szabott. A 2000. évi árszinten a fellesztési terv az alábbi táblázat szerinti eszközigény határozta meg: A Gyomaendrőd Város nevelési-oktatási intézményeinek kötelező (minimális) eszközigényének ütemezése 2003. augusztus 31-ig. ( A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján a 2000. évi árszinten lett meghatározva) ( ezer Ft-ban) Intézmény neve, székhelye
2000. évi igény Kis Bálint Általános Iskola és iskola:5.869 Óvoda óvoda: Gyomaendrőd, Fő út 181. Rózsahegyi Kálmán Általános iskola:3.634 Iskola és Diákotthon diákotthon: Gyomaendrőd, Népliget út 2. Kner Imre Gimnázium, iskola: 3.344 Szakközépisk és Kollégium koll.: Gyomaendrőd, Hősök út 43. Bethlen Gábor Szakképző Iskola iskola:1.766 és Kollégium koll.: Gyomaendrőd, Hősök út 40. Városi Zene- és Művészeti Iskola 1.873 Gyomaendrőd, Kisréti út 27. Összesen: 16.486 Elfogadta a 182/2000. (VII. 27.) KT számú határozat
2001. évi igény 7.685 403
2002. évi igény 9.614 492
2003. évi igény 25.764 1.696
Összesen
1.582 225
23.887 127
1.329 -
30.432 352
2.121 5.108
2.527 3.257
3.336 2.112
11.328 10.477
12.409 6.900
11.615 7.089
9.953 6.163
35.743 20.152
725
1.642
3.052
7.292
37.158
60.250
53.405
167.299
48.932 2.591
Az intézményeink 2003-ig eszközbeszerzésre az alábbi összegeket használták fel: KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ESZKÖZFEJLESZTÉSE 2000-2003. KÖZÖTT. ezer Ft-ban INTÉZMÉNY 2000. 2001. 2002. 2003. Kis Bálint Általános Iskola és 2.641 3.283 3.850 595 Óvoda Rózsahegyi Kálmán Általános 1.417 1.153 737 589 Iskola és Diákotthon PHARE 1.982 Kner Imre Gimnázium, 1.440 719 3.743 2.066 Szakközépiskola és Kollégium Városi Zene és Művészeti 540 1 296 1 800 104 Iskola Összesen: 4 621 6 451 12 112 3 354 Az intézményi eszközbeszerzés forrása pályázati lehetőségek kihasználásával történt, melyhez az önkormányzat 20 % önerőt biztosított. Az eredeti igényből ha levonjuk a Bethlen Gábor Szakképző Iskola eszközigényét kb. 56.000 ezer Ft, az eredeti igény egy részét tudták az intézmények beszerezni. Az összehasonlítás szinte lehetetlen, mert a 2000. éves árszinten meghatározott eszközigény értéke a beszerzési árak emelkedése miatt már a következő években nagyobbak. Az eredeti eszközjegyzék felhasználásával lehetett felmérni a nem teljesített eszközbeszerzést és a jelenlegi árszinten meghatározni az értékét. A be nem szerzett eszközök és felszerelések 2003. évi árszinten több mint a 2000-ben meghatározott érték.
15
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
A Kotv. lehetőséget ad az intézményfenntartók részére, hogy az elmaradt eszközbeszerzést 2008-ig ütemezve biztosíthatják. Az önkormányzatok az átütemezési kérelmet az OKÉV-hez nyújthatják be. GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZIGÉNYÉNEK ÜTEMEZÉSE Intézmény Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Zene- és Művészeti Iskola Összesen
2004. e Ft 8 022
2005. e Ft 9 303
2006. e Ft 8 637
2007. e Ft 8 438
2008. e Ft 6 026
Összesen e Ft 40 426
3 077
2 642
1 805
2 273
31 509
41 306
7 925
7 299
7 949
7 371
5 231
35 775
2 210
1 991
6 025
4 851
6 685
21 762
21 234
21 235
24 416
22 933
49 451
139 269
Az OKÉV ellenőrzi az ütemtervben foglaltak végrehajtását.
2.8. Személyi feltételek 2.8.1. Óvodák Az óvodákban a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelő létszámú és képesítésű óvodapedagógus látja el a nevelési feladatot.
2.8.2. Általános iskolák a 2003/2004. tanévben Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon Tanítók száma: Tanárok száma: Könyvtáros: Gyógytestnevelő: Pedagógiai aszisztens: Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Igazgató Igatgató helyettes Szakmai munkaközösségek száma: Megnevezése, tagok létsz. Alsós munkaközösség: Humán szakosok mk. Reál szakosok mk. Kézségtárgyat tanítók Osztályfőnöki mk. Napközis és nevelők mk. Spec tagozaton tanítok Nem pedagógusok száma Gazadaságvezető és irodai dolgozók száma Adminisztrátor, iskolatitkár Konyhai dolgozók Gondnok
16
19 27 2 1 1 0,5 1 2 7 14 10 11 8 20 11 10 3 1+3 1 6 1
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Fűtő, karbantartó Takarító
3 10
Szakos ellátottság 100%-os. A pedagógiai program alapján készített továbbképzési terv alapján jelenleg 11 fő tanul tovább, 6 fő továbbképzésen vesz részt. A kihelyezett csoportos továbbképzéseken 25-30 fő vesz részt. A speciális tagozaton gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és drámapedagógus hiány van. A személyi feltételek biztosítását belső képzéssel kivánják biztosítani. Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Tanítók száma: Tanárok száma: Könyvtáros: Gyógytestnevelő: Logopédus (képzése folyamatba van) Pedagógiai aszisztens: Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Diákönkormányzat vezetője Igazgató Igatgató helyettes Szakmai munkaközösségek száma: Megnevezése, tagok létsz. Alsós munkaközösség: Humán Reál szakosok mk. Kézségtárgyat tanítók Osztályfőnöki mk. Napközis és nevelők mk.
31 28 1 1 1 1 0,5 1 1 2 8 27 12 9 5 15 15
Gazadaságvezető és irodai dolgozók száma Adminisztrátor, iskolatitkár Konyhai dolgozók Fűtő, karbantartó Takarító
1+3 1 8 3 6
Teljes a szakos ellátottság. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását jelenleg fejlesztő pedagógus végzi, de 2 fő gyógypedagógiai szakon tanulmányokat folytat, valamint 1 fő logopédiai szakképesítés érdekében tanulmányokat folytat. Üres álláshely nincs. 2005/2006. tanévtől kötelező szabadidő-szervező és egészségnevelő munkakörökre tantestületen belül már meglévő szakképesítéssel és továbbképzéssel biztosítják az ellátást. A pszichológus heti egy órában van foglalkoztatva.
2.8.3. Középiskola Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gimnázium 24 3 1
Tanár - részmunkaidős - óraadó Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Kollégiumi nevelő Gazdaságvezető és irodai alk. Konyhai dolgozó Takarító
Szakközép 9 2 1 1 1 2 1+4 6 4
17
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Fűtő, karbantartó 2 Szakos ellátottság 100%-os, túlóra leterhelés optimális. 6 éven belül nyugdíjazásra nem kerül sor Munkaközösségek:osztályfőnöki, idegennyelvi, humán- és reál tárgyak. Jelenleg 7 fő továbbképzése van folyamatban. A tantestület minden tagja két számítógépes tanfolyamon vett részt.
2.8.4. Alapfokú művészetoktatás Városi Zene- és Művészeti Iskola Pedagógus létszámösszesen: 10 + 4 fő óraadó - zeneművészet 10 fő - képzőművészet 3 fő - balett 1 fő Igazgató 1 fő Adminisztrátor 1 fő Takarító 1 fő részmunkaidős Fűtő, karbantartó 1 fő részmunkaidős A zongora tanszak szaktanári elátottsága a 2004/2005-ös tanévtől megoldott. Várhatóan a fúvos tagozaton kell szaktanárt biztosítani. minden pedagógus elvégezte a kötelező 120 órás továbbképzést.
2.8.5. Pedagógiai szakszolgálat Városi Családsegítő Központ - Nevelési Tanácsadó Az összetett intézményben az intézményvezető fél munkaidőben gyógypedagógusként látja el a nevelési tanácsadó feladatot. 2 fő logopédus összesen heti 33 óra foglalkozást tart. 1 fő főállású pedagógus és 1 fő pszichológus van foglalkoztatva a feladatellátáson.
2.9. Finanszírozás A város éves működési költségéhez viszonyítva az oktatási intézmények működési költségei 1997. és 2000. között: ( e. Ft-ban.) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. A város működési kiadása 901.966 1.009.857 1.117.983 1.141.930 1.556.966 1.678447 1.780.731 Az oktatási intézmények működési kiadása 488.415 549.969 626.885 554.706 752.904 585.152 712.439 Az oktatásra fordított összeg %-ban 54,15 % 54,46 % 56,07 % 48,57% 48,36% 34,86% 40,01% 1997-től 1999-ig a pénzügyi beszámolók adatai alapján az önkormányzat működési kiadásához viszonyítva az oktatási intézmények működtetésére fordított összeg egyre növekvő %-os értéket mutat. Az óvodák vállalkozásba adásával, a Bethlen Gábor Szakképző Iskola fenntartói jogának átadásával az oktatási ágazat költsége a 2002. évi költségvetésben jelentős mértékben csökkent. A pedagógus béremelés miatt az oktatási intézmények működési kiadása 2003-ban emelkedett. Az oktatási intézmények önkormányzati támogatása az elmúlt három évben. (A közoktatási megállapodás keretében működő óvodák támogatását is tartalmazza az összeg) 2001. 2002. 2003. Oktatási intézmények önkormányzati támogatása 140.953 167.313 191.707 Az összesenből a vállalkozó óvodák támogatása 21.447 22.534 23.680 A korábbi években végrehajtott intézményracionalizálás ellenére az oktatási ágazat önkormányzati támogatása évnte kb. 27-28 millió Ft-os növekedést mutat.
18
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Közoktatási feladatonként a három év pénzügyi adatai ezer Ft-ban Általános Iskolák Működési kiadás összesen - ebből személyi juttatás - járulékok - dologi kiadás - ellátottak pénzbeli ell. -tám. Pe.átadás Saját bevételek Intézményfinanszírozás Normatív támogatás Önkormányzati támogatás Alapfokú művészetoktatás Működési kiadás összesen -ebből személyi jutt. -járulékok - dologi kiadás - ellátottak pénzbeli ell. -tám. Pe.átadás Saját bevételek Intézményfinanszírozás Normatív támogatás Önkormányzati támogatás Középfokú oktatás Működési kiadás össz. -ebből szem jutt -járulékok -dologi kiadás -ellátottak jutt. -tám.pe.átadás saját bevétel Intézmény finansz. Normatív támogatás Önkormányzati támogatás Nevelési tanácsadó Működési kiadása saját bevétel Normatív támogatás Önkormányzati támogatás
2001. évi tény 322751 172477 66783 80257 2063 1171 51478 271273 213438 57835
2002. évi tény 397905 225137 80991 89778 1999 20 61121 336784 224909 111875
2003. évi terv 489449 297000 103426 89024
17842 10893 4071 2878
26462 16828 6041 3573
36489 24984 8273 3232
1691 16151 14126 2025
1656 24806 18586 6220
2027 34462 17967 16495
384168 113479 42668 101167 824 126030 185246 198922 257057 -58135
130473 70620 24974 34105 774
156208 92947 32099 31162
18172 112301 91210 21091
14290 141918 136698 5220
6696 1135 5561
7778 2185 5593
6613 2625 1148 2840
19
42577 446872 303400 143472
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
3. A VÁROS VÁRHATÓ FEJLŐDÉSE Az elöregedés országos jelenség, megállításának rövid- és középtávon nincs realitása. Településünk legnagyobb gondjain - az elöregedési folyamaton, a megtartó képességen, az iskolai végzettség összetételén és a munkanélküliségen - segíteni csak hosszú távon lehet. A humán erőforrás állapotának kizökkentése a jelenlegi állapotból a fejlődés egyik kulcskérdése lehet. A kialakult folyamat megállításához nélkülözhetetlen egy tudatosan kialakított ifjúsági - és értelmiség politika, melyet egy közérzetjavító program keretében lehet valóra váltani. Gyökeres változást a gazdaságfejlesztéssel megvalósítható munkahelyteremtő program hozhat. Gyomaendrőd város 1999-ben nyerte el az Ipari Park címet, mely stratégiai célként motorja lehet a település ipari fejlődésének. Az Ipari Park a Gyomaszolg Kft. kezelésébe került. Az ipari park kialakítása után a következő iparágak betelepedése várható a térség adottságai alapján: élelmiszer-, gép-, elektronikai-, környezetvédelmi-, nyomda-, ruha- és cipőipar. Az idegenforgalom fejlesztése is munkahely teremtő ágazat lehet. A Liget-fürdő rekonstrukciója, a fedett uszoda kialakítása egyik fontos lépése e fejlesztési irány megvalósulásának. A látogatók fogadására egyre több színvonalas szálláshellyel rendelkezik a város. A szakképzés terülen is felkészültek a vendéglátásra. A település csatornázásával és az úthálózat rekonstrukciójával, bővítésével az infrastruktúra jelentősen javult. Kultúrális programokkal a szép természeti környezettel vonzóbbá tehetjük városunkat. Az EU-hoz való csatlakozással a kis és középvállalkozók újabb pályázati lehetőséget kapnak, remélhető a térség fejlődése, gazdasági fellendülése.
4. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Intézményfenntartás, intézményátszervezés Az óvodák továbbra is közoktatási megállapodás keretében, gazdasági társasági formában működnek tovább. 2004-ben lezárul az átalakítási folyamat a Kht-k veszik át a fenntartói irányítást. A megállapodások felülvizsgálatakor a nevelési programok megvalósulását és a vállalkozói szemlélet eredményességét kell előtérbe helyezni. E dokumerntumkészítésekor a Jókai úti óvoda, mint költségvetési tagintézmény megszüntetésre került a 2003/2004 nevelési év végével. A bérleti jogviszony esetleges megkötése után a Jókai úti óvoda is KHT fenntartásában működik a 2004/2005.nevelési évtől kezdődően. További intézményösszevonás, átalakítás a fejlesztési terv időszakában nem várható. Az önkormányzat a fejlesztési terv időszakában a meglévő intézményhálózattal kívánja a közoktatási feladatait ellátni, azonban a közoktatási intézmények racionális és hatékony működését a fejlesztési terv időszaka alatt folyamatosan vizsgálja, nem tekinti a meglévő intézményhálózatot egy merev struktúrának, hanem a változő gazdasági, szociális körülményeknek megfelelően a szülséges intézményi átszervezés lehetőségével élni kíván.
4.2. Körzeti feladatellátás A közoktatási feladatok közül az alábbi intézmények látnak el körzeti feladatot: Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Gyomaendrőd Város és vonzáskörzete. Városi Zene- és Művészeti Iskola - Hunya, Örménykút községben. Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola Diákotthona Gyomaendrőd vonzáskörzetéhez tartozó általános iskolás gyermekek elhelyezését biztosítja. Az önkormányzat a körzeti feladatok ellátását a fejlesztési terv időszakában is biztosítani kívánja, és egyetértésben a Békés Megyei Fejlesztési terv célkitűzéseivel, vizsgálni kívánja, hogy a közoktatás feladatellátása kistérségi szinten társulás formájában ellátható-e.
4.3. Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása A 2003. augusztus 31-ig teljesítendő eszközbeszerzés a korábban bemutatott táblázat alapján csak részben valósult meg. A nem teljesített beszerzést 2003. évi árszinten 140 millió Ft, 2008-ig való átütemezésre az OKÉV-hez továbbította az önkormányzat, mely kérelemnek az említett szerv helyt adott.. Sürgős megoldásra vár a Kis Bálint Általános Iskola épületeinek rekonstrukciója, de a hosszú távú megoldást egy új iskola építése jelentené. A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola Diákotthonának épülete is felújításra szorul. A tornaterem mérete nem szabványos. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tornatermét is bővíteni kellene. Az intézmények akadálymentesítése nem megoldott.
20
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Általában a berendezési tárgyak elhasználódtak, idő közben csak egy-egy tanterem bútorzata került kicserélésre. Korszerű oktatási eszközök is csak nagyon hiányosan állnak rendelkezésre. A Képviselő-tesület a 300/2003. (XI. 27) KT. számú határozatával kijelenttette, hogy a mindenkori költségvetési helyzetének figyelembe vételével az eszközbeszerzésre kiírt pályázatokhoz a 20 %-os önerőt biztosítja az intézmények számára.
4.4. Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása A felmérés alapján az általános iskolákban és a középiskolákban alapvetően a szakos tanári ellátás biztosítva van. A folyamatos átképzésekkel, továbbképzéssel a jelentkező hiányok megoldhatók. A nehezen betölthető logopédus, pszichológus gyógypedagógus álláshelyekre a szakembereket másod diplomás pedagógusok képzésnek önkormányzati támogatásával is biztosítjuk. Remélhetően három éven belül a szakember ellátottság biztosítva lesz. Az alapfokú művészeti képzés zene tagozatán van szaktanár hiány, de ez nem csak a település gondja, hasonló hiánnyal küzd szinte a megye valamennyi intézménye. Az idegennyelv oktatás szakember-ellátottsága a városunk iskoláiban megoldott. Azt mondhatjuk a fejlesztési terv négy éves időtartama alatt ezen a területen fő feladat a jelenlegi helyzet fenntartása, és ez elsősorban az közoktatási intézményvezetők feladataként tudatos tervezéssel valósulhat meg.
4.5. Az oktató-nevelő meghatározása
munka
hatékonyságának
növelése,
elvárások
és
feladatok
A közoktatásban a 80-as évektől megszűnt az óvodák, iskolák külső ellenőrzését, értékelését végző hagyományos intézményrendszer, a tanfelügyelet. Ezzel párhuzamosan a közoktatási intézmények jelentős részében háttérbe szorult a tudatos és rendszeres belső értékelés és ellenőrzés. Néhány országos értékelést leszámítva megszűnt a szakmai munka rendszeres külső értékelése is. Ez az állapot joggal váltotta ki a szülők, diákok, fenntartók, társintézmények elégedetlenségét. Ugyancsak elégedetlenek voltak a pedagógusok, akik munkájuk eredményességéről és minőségéről szakmailag megalapozott visszajelzéshez vártak. Az intézményfenntartó önkormányzatok a szakmai munka színvonaláról az intézményvezetők beszámolója alapján kaptak több-kevesebb tájékoztatást. Az erre hivatott szakértői gárda kevés kivétellel még nem tudta biztosítani a fenntartók számára az alapos szakmai értékelést. A törvényességi és pénzügyi ellenőrzés a jogszabályi előírások alapján folyamatosés rendszeres. A minőségirányítási rendszer bevezetése az oktatásban hosszútávon garantálja a folyamatos minőségfejlesztést. Az önkormányzat mint intézményfenntartónak meg kell határoznia elvárásait, követelményeit az intézményeivel szemben. A minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés tevékenysége szorosan kapcsolódik az irányítási tevékenységekhez, feladatokhoz; megfogalmazható úgy is, hogy az irányítási és vezetési feladatokon keresztül megvalósuló tevékenység. A fejlesztési terv csak a főbb elvárásokat fogalmazza meg, a részletesen kimunkált feladatokat az önkormányzati minőségirányítási program határozza meg. Az intézményfenntartó a törvényes működés, a gazdálkodás és a szakmai munka területén fogalmazza meg elvárásait. E dokumentum elkészítésével párhuzamosan elkészült az önkormányzati minőségirányítási program, mely program koherens e tervvel, az itt kitűzött középtávú célok megvalósításának minőségelvű feladatait fogalmazza meg.
4.5.1. Törvényes működés Az intézmények törvényes működéséért az intézményvezetők a felelősek. A jogszabályok naprakész ismerete, a szabályzatok elkészítése és folyamatos aktualizálása, a jogszerű ügyvitel és a tanügyi nyilvántartások szabályszerű vezetése alapvető követelmény. Az önkormányzati minőségirányítási programban meghatározott törvényességi ellenőrzésekkel a fenntartó biztosítja az intézmények jogszerű működését.
4.5.2. Gazdálkodás
21
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
A kiskincstári rendszer bevezetésével biztosítva van az intézmények által tervezett éves költségvetési kertszámnak megfelelő, a finanszírozási ütemezés teljesítése. Az intézményi költségvetések tervezésénél a feladat finanszírozáshoz közelítő elvek érvényesülnek. Az intézmény és a fenntartó között a normatív támogatás és elszámolása szoros kapcsolatra épül (statisztika, beírási napló és a kapcsolódó dokumentumok). A fenntartó az intézmények állagmegóvását elsődleges szempontként veszi figyelembe a költségvetés tervezésekor, a fejlesztési igényeket a mindenkori költségvetési helyzet határozza meg.
4.5.3. Oktató-nevelő munka A közoktatás három alapvetően egymásra épülő feladatra tagolódik: óvodai nevelés, alapfokú- és középfokú oktatás. Az alapfokú művészetoktatás a gyermekek készségfejlesztését szolgálja, a pedagógiai szakszolgálat – nevelési tanácsadó, logopédia segíti a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket a megfelelő tudásszint eléréséhez. A fenntartó feladatonként határozza meg elvárásait a szakmai munka területén.
4.5.3.1. Óvodai nevelés Az óvodai nevelés intézményei a (Jókai úti Óvoda átalakulása, átalakítása folyamatban) gazdasági társaságok (Kht) fenntartásában működnek. Az önkormányzat az intézményfenntartókkal közoktatási megállapodást kötött.A fenntartó ugyan már nem az önkormányzat, mégis kvázi fenntartóként, megvalósítandó célként a teljes körű óvodai feladatellátás minőségelvű megvalósítását fogalmazza meg a az óvodai KHT-ék számára. Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermeki közösség kialakításáért és fejlődéséért. Szakmai munkájukat a szakértők által jóváhagyott pedagógiai nevelési program határozza meg. Mind a hat óvodában gondoskodnak az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációs fejlesztéséről, felzárkóztatásáról. A Vásártéri Óvoda kivételével integrált nevelés keretei között fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyermekeket, ezzel is elősegítve a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvést. Az óvodai nevelés keretei között minden intézményben feltárásra kerülnek a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének hiányosságai és a lemaradásaikat egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal segítik behozni. Az önkormányzat a törvényességi felügyeletének gyakorlásával biztosítani kívánja a teljeskörű óvodáztatást. A fejlesztési célok az óvodai nevelés területén összhangban állnak a Békés Megyei Fejlesztési Tervben foglaltakkal: - A tanulási zavarok korai felismerése, az adekvát fejlesztés megvalósítása a másodlagos tünetként jelentkező magatartás és viselkedés zavarok leküzdése érdekében. -Öt óvodában már az előző ciklusban megvalósult az integrált nevelés, ennek az időszaknak fontos feladata a feltételek folyamatos és színvonalas biztosítása. - Az óvodákban elkezdődött az intézményi minőségirányítási program elkészítése és annak alapján a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése. Fontos fejlesztési célkitűzés, hogy az óvodák folyamatos mérésekkel, önértékelésekkel elérjék a partnerközpontú működést, tehát partnereik elégedettek legyenek az óvoda által nyújtott szolgáltatásokkal. -Fontos célkitűzés, hogy az óvoda megkönnyítse a gyermekek iskolakezdését, kiemelt feladat e cél megvalósítása érdekében: 1.) Az iskola-előkészítő hatékonyságának növelése érdekében az óvodák kérjék ki az első osztályt tanító pedagógusok véleményét az iskolába került gyermekek iskolaérettségéről, és ha szükséges az óvodai nevelés eszközeivel a gyermekek fejlesztését az iskolai követelmények teljesítéséhez igazítsák. 2.) Az iskola-előkészítőre kötelezett gyermekek hiányzásának fokozott ellenőrzése, és a törvényi előírások betartása az igazolatlan napok vonatkozásában. - Az önkormányzat az óvodai épületek állagmegóvását továbbra is kiemelt feledatként kezeli, fontosnak tartja, hogy a gyermekek egészséges , érzelemgazdag környezetben töltsék el óvodai életük mindennapjait.
4.5.3,2. Alapfokú oktatás
22
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
Az alapfokú nevelés-oktatás az általános iskolában folyik, ahol tanuló képességének, tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Általános iskoláink pedadgógiai programjában nagy hangsúlyt kell kapjon a nevelő tevékenység, az idegen nyelv oktatás színvonalának emelése, megfelelő szinten tartása, a tehetség kibontakoztatás és fejlesztés, a felzárkóztatás. Meg kell ismertetni a tanulót városunk történelmi múltjával, a természeti és épített környezettel, annak szeretetére, védelmére kell nevelni. Ki kell alakítani egy egészséges lokálpatrióta szellemet már az alapfokú képzés során. Úgy vélem a két általános iskola a névfelvétellel, iskolaimage kialakításával az iskolához tartozni vágyó tanulóközösséggé akarja átformálni az iskolába járó gyeremekeket. Ez az első lépés a fenti cél megvalósításához. Mind az iskola, mind az önkormányzat közös városi rendezvényekkel sporteseményekkel, közös városi ünnepségekkel tudja segíteni az előbbi cél megvalósítását, miszerint gyermekeink szülővárosukhoz kötödő felnőttekké váljanak. A fenntartó az alapfokú oktatási intézményeknek a szakmai munka területén a következő főbb célokat határozza meg: - a tanköteles kor végéig minden gyermek végezze el a nyolc évfolyamot, e cél megvalósítása érdekében fontos feladat a gyermekek szociális hátrányának leküzdése, felzárkóztatása, az alapkészségek fejlesztése, a tanulás tanítása, tudásvágy kialakítása. - A társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a tanulók továbbjutásának elősegítése érdekében kiemelt feladat az idegennyelv tanításának hatékonysága, az informatikai és kommunikációs készségek fejlesztése, a tehetséggondozás. - Az általános iskolák már bekapcsolódtak a minőségbiztosítás, illetve minőségirányítás folyamatába, így a már elsajátított technikai tudás segítségével kell az önkormányzati minőségirányítási programmal koherens intézményi minőségirányítási programot alkotniuk 2004. június 30. napjáig. A megalkotott program alapján pedig a minőségfejlesztési rendszerüket folyamatosan működtetniük kell, hogy az intézményben megvalósulhasson a minőségelvű működés.
4.5.3.3. Középfokú oktatás A gimnáziumi és szakközépiskolai képzés színvonala feleljen meg a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek, a felsőoktatásba kerülés feltételeinek, illetve a magasabb szintű szakmai képesítés elsajátítását tegye lehetővé. Kiemelt feladat a magas szinvonalú idegennyelvi és informatikai ismeretek elsajátítása. Tudatosítsa tanulóiban, hogy az egyéni érvényesülés feltétele az egész életen át tartó permanens tanulás. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a fejlesztési terv időszakára megfogalmazott feladatai: - Alapvető feladata a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, de adjon esélyt egyre több tanuló számára az érettségi megszerzésére. - A megfelelő tárgyi tudás elsajátítása mellett az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségek és képességek fejlesztése, az informatikai ismeretek elsajátítása. - A viselkedés kultúra, a nemzet és népismeret, az egészséges életmód megismerése, elsajátítása, a toleranciaképesség kifejlesztése ugyancsak rendkívül fontos elemeit képezik az intézményben folyó munkának.
-
A szakmai képzés színvonalának és tartalmának meg kell felelni az európai normáknak.
-
Az intézményvezető és a tantestület kiemelt feledata, hogy megalkossa az önkormányzati minőségirányítási programmal koherens intézményi minőségirányítási programot .
Figyelni kell arra, hogy ne legyen párhuzamos képzés a város két szakközépiskola képzési profiljában, ez elsősorban az iskolavezetés feladata és felelőssége.
A fejlesztési tervben itt kell szót ejtenünk a Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumról, annak ellenére, hogy nem az önkormányzat fenntartása alá tartozó intézményről van szó. Az intézmény fontos szerepet játszik városunk közoktatási feladatainak ellátásában, a szakképzés biztosításában. Az önkormányzat feladata az intézménnyel kapcsolatban, a folyamatos együttműködés biztosítása, hogy a városi középfokú ellátásában résztvevő Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium és a Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium által biztosított szakképzések között ne legyenek átfedések, a két intézmény egymás mellett és ne egymás ellen próbáljon szélesebb körű szolgáltatást nyújtani a városlakók, illetve a körzetében élő emberek számára.
23
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
4.5.3.4. Diákotthoni és kollégiumi ellátás A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthonban a külterületen élő és rossz szociális körülmények között lévő gyermekek számára biztosítunk ellátást, ahol hangsúlyt kap a tanulási motiváció fejlesztése és a szocializáció elősegítése. A diákotthonban dominál az egyénre szabott szaktárgyi segítségadás, könyvtárhasználatának szokássá tétele, beszédzavarok javítása logopédussal együttműködve. Fontos az esztétikus környezet nevelőhatása,. sportolási lehetőség megteremtése, a kultúrált szabadidő eltöltésének lehetősége. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola Kollégiumának alapvető feladata Gyomaendrőd vonzáskörzetéből az intézményben tanulók elhelyezése. A Kollégium segítse elő a tanulók önálló életkezdését, a tanulmányi munkájukat segítse, a kollégiumi életben érvényesüljön a demokratizmus, biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltését sport, kultúrális területen.
4.5.3.5. Alapfokú művészetoktatás A Városi Zene- és Művészeti Iskolában folyó oktató nevelő munka a művészetek megszerettetésén túl, a tehetségek kibontakoztatását szolgálja a hat és tizennyolc év közötti korosztálynak. A három művészeti ágon belül - zene, tánc, képzőművészet - a képzés színvonalának emelésével biztosítja az eredményes oktatás. Kiemelt feladatok az alapfokú művészetoktatás területén: - minél több gyermek váljon művészetszerető, művészetpártoló emberré, - a tehetségek kibontakoztatása, fejlesztése, - a településen lehetőséget biztosítsunk minden művészeti terület megismerésére és az alapfokú ismeretek elsajátítására, Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy az iskolában folyó képzési lehetőségeket városszerte propagálja, így segítve elő a gyermeklétszám növelését, mely az intézmény racionális működését teszi lehetővé. A fejlesztési terv időszakában az intézmény racionális működését vizsgálva az önkormányzat lehetőségét látja annak, hogy az iskola átszervezését oly módon oldja meg, hogy azt nem önkormányzat fenntartásában működtetik tovább. E lehetőséggel az önkormányzat azonban csak akkor kíván élni, ha biztosítottnak látja a zeneművészeti ág folyamatos és színvonalas működtetését.
4.5.3.6. Pedagógiai szakszolgálat A Városi Családsegítő Központ elsősorban a nevelési tanácsadással, a logopédiai ellátással és gyógytestneveléssel segíti az önkormányzat közoktatási céljait. A gyermekvédelmi feladatellátásban nyújt segítséget a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat.
24
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
5. AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÉKAI Gyomaendrőd Város Önkormányzata a közoktatási fejlesztési célok megvalósítását intézményei fenntartásával garantálja. - A normatív támogatáson kívül jelentős önkormányzati támogatással biztosítja működésüket. - A mindenkori költségvetési helyzet figyelembevételével, a pályázati lehetőségek kihasználásával gondoskodik az épületállomány rekonstrukciójáról. - A tárgyi feltételek biztosítása érdekében 2008-ig évente a költségvetési rendeletben határozza meg az intézmények által készített ütemtervek alapján az eszközbeszerzésre fordítható összeget, illetve pályázati lehetőség estén biztosítja az intézmények részére az önerőt.
- Az intézmények szakember ellátásának érdekében a nehezen betölthető álláshelyekre - pl. pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, - másoddiplomás pedagódusok átképzését támogatja. - A közoktatási megállapodás keretében működő óvodák támogatását minden évben felülvizsgálja, és inflációkövető támogatást nyújt a működés biztosítása érdekében. - Az alapfokú oktatás területén, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a pedagógiai programokban meghatározott oktatási-nevelési feladatokat a tárgyévi költségvetési helyzettől függően támogatja. - A szükséges saját erőt biztosítja azokhoz a pályázatokhoz, amelyek az intézmények fejlesztését szolgálják. - Kidolgozza az önkormányzat minőségirányítási programját, majd működteti a minőségfejlesztési rendszerét. 6. ZÁRADÉK Hatálybalépés A fejlesztési terv Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testület elfogadása után 2004. április 01. napján lép hatályba.
Elfogadás-jóváhagyás A fejlesztési terv a Képviselő-testület 78/2004.(III.25.) KT.számú határozatával került elfogadásra.
Hatályosság A fejlesztési terv időbeli hatálya a 2009/2010. tanév végéig tart. Felülvizsgálat Az önkormányzat a fejlesztési tervet kétévenként, először 2006. december 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. A felülvizsgálatot a minőségírányítási programban meghatározott vizsgálatok eredményének figyelembevételével hajtja végre.
25
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
1. számú melléklet
ÓVODÁK STATISZTIKAI ADATAI 2000-2003.
ÓVODÁK
2000. férőhe gyerm csopor ly ek t létszá szám m 114 106 5 56 56 2
2001. ped. férőhel gyerm csopor létszá y ek t m létszá szám m 10 114 110 5 4 74 60 3
2002. ped. férőhel gyerm csopor létszá y ek t m létszá szám m 11 114 126 5 5 74 60 3
2003. ped. férőhel gyerm csopor létszá y ek t m létszá szám m 11 114 104 5 5 74 71 3
Kossuth úti* Vásártéri* Napsugár Óvodák Fő úti* 80 67 3 4 80 57 2 4 80 50 2 4 Szabadság úti* Selyem úti* 81 87 3 5 81 90 3 5 81 91 3 6 Blaha úti* 90 85 3 5 90 90 3 5 90 85 3 5 Polyákhalmi úti*1 30 28 1 2 30 30 1 2 30 30 1 2 Jókai úti** 80 80 3 6 80 67 3 6 80 44 2 5 Összesen: 531 509 20 36 549 504 20 38 549 486 19 38 Megjegyzés: * jelölt óvodák közoktatási megállapodás keretében Kht fenntartásban, **önkormányzati fenntartású óvoda
26
ped. létszá m 10 6
80
48
2
4
81 90 30 50 519
81 78 30 41 453
3 3 1 2 19
6 6 3 5 40
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
2.számú melléklet 2. számú melléklet
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK STATISZTIKAI ADATAI 2000-2003. KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Tanulólétszám
Tanulócsoportok száma
A csoportok átlag létszáma
Etnikai létszám
Sajátos nevelési igényű tanulók
Napközis létszám
Évek
Napközis csoportok száma
Egy pedagógusra jutó tanuló létsz.
2000. 2001. 2002. 2003.
747 705 709 699
32 31 31 30
23,3 22,7 22,8 23,3
39 25 31 33
67 17 28 32
387 359 368 363
15 15 15 15
12 11 11 12
RÓZSAHEGYI KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Tanulólétszám
Tanulócsoportok száma
A csoportok átlag létszáma
Etnikai létszám
Sajátos nevelési igényű tanulók
Napközis létszám
Évek
Napközis csoportok száma
Egy pedagógusra jutó tanuló létsz.
2000. 2001. 2002. 2003.
427 402 367 360
21 20 19 18
20,3 20,1 19,3 20
116 127 176 167
59 19 29
216 195 175 181
9 8 8 9
8 8 8 8
SPECIÁLIS TAGOZAT Évek
Tanulólétszám
Tanulócsoportok száma
A csoportok átlag létszáma
Etnikai létszám
2000. 2001. 2002. 2003.
58 47 43 38
6 5 5 5
9,6 9,4 8,6 7,6
33 29 21 17
27
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
3. számú melléklet 3. számú melléklet ÖNKORMÁNYZATI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK TANULÓLÉTSZÁMÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A FEJLESZTÉSI TERV IDŐSZAKÁBAN Év. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen: a csoportok átlaglétszám Év. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen: a csoportok átlaglétszám
2003/2004. Csop sz. Tan.lsz. 6 5 6 7 5 6 7 6 48
115 106 130 136 125 148 167 129 1056
2004/2005. Csop.sz. Tan.lsz. 5 6 5 6 7 5 6 7 47
2005/2006. Csop.sz. Tan.lsz.
99 115 106 130 136 125 148 167 1026
5 5 6 5 6 7 5 6 45
114 99 115 106 130 136 125 148 973
22
21,8
21,6
2006/20007. Csop.sz. Tan.lsz.
2007/2008. Csop.sz. Tan.lsz.
2008/2009 Csop.sz. Tan.lsz.
4 5 5 6 5 6 7 5 43
76 114 99 115 106 130 136 125 901 20,9
6 4 5 5 6 5 6 7 44
136 76 114 99 115 106 130 136 912
4 6 4 5 5 6 5 6 41
20,7
105 136 76 114 99 115 106 130 881 21,4
28
2009/2010 Csop.sz. Tan.lsz. 4 4 6 4 5 5 6 5 39
114 105 136 76 114 99 115 106 865 22,1
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
4. számú melléklet 5. számú melléklet
VÁROSI ZENE- ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA STATISZTIKAI ADATAI 200-2003.
Év
2000. 2001. 2002. 2003.
Zene tanszak létszám csoportok száma 150 11 141 17 164 19 167 19
Képzőművészet tanszak létszám csoportok száma 88 76 139 177
6 8 11 13
29
Tánc tanszak létszám csoportok száma 51 33 25
3 3 3
Összes tanuló létszám 238 268 366 369
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
5. számú melléklet 4. számú melléklet
KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM STATISZTIKAI ADATAI 2000-2003.
Év
össz. tanuló létszám
gimnáziumi tanuló lsz.
szakközepes tanuló lsz.
tanulócsoport szám
2000. 2001. 2002. 2003.
359 382 432 423
296 296 272 237
63 86 160 186
13 12 17 16
Megjegyzés: * a tárgyév júniusi adatai
30
tanuló csop. átlag létszáma 27,6 31,8 25,4 26,4
kollégisták száma 75 82 90 85
kollégiumi csoportok száma 2 3 3 3
érettségit tett Felsőoktatási tanulók intézménybe száma* felvett tan.* 59 33 75 40 54 28 65 32
Közoktatási Fejlesztési Terv 2004-2010
Gyomaendrőd
6. számú melléklet
VÁROSI CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT NEVELÉSI TANÁCSADÓ FELADATÁNAK STATISZTIKAI ADATAI 2000-2003.
Feladatok Iskolaérettségi vizsgálaton rész vett gyermekek száma összesen: - iskolaérett - további óvodai nevelésre jav. - kis létszámú osztályba javasolt - szakértői bizottság elé javasolt Nevelési tanácsadót igénybe vevők Terápiás gondozási adatok: - pedagógiai terápiában résztvevők - pszichológiai terápiában résztvevők - diagnosztika és tanácsadás Az iskola kérésére a szülővel egyeztetve végzett vizsgálatok
2000 58
2001 116
2002 78
2003 92
12 23 21 2 141 57
21 57 35 3 206 45
22 35 16 5 188 98
23 27 30 12 248 82
57 -
19 26
52 46
50 32
84 141
161 206
90 188
166 248
2002 111
2003 104
Logopédiai feladat statisztikai adatok 2000-2003 év Feladatok Logopédiai fejlesztésben részesült gyermekek száma:
2000 98
2001 120
31