Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan)

Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK – ÁBRÁK

Mikroökonómia Makroökonómia

BELSŐ HASZNÁLATRA!

Összeállította: Sárközy Józsefné Tóth Ágnes Fodor Tiborné

1


Tartalomjegyzék Mikroökonómiai jelölések ....................................................................................................................... 3 Képletek ...................................................................................................................................... 4 Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4 Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5 Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6 Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6 Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6 Optimális termelési mennyiség ...................................................................................... 6 Termelői többlet ............................................................................................................ 6 Fogyasztói többlet .......................................................................................................... 6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7 Jelenérték - jövőérték ..................................................................................................... 8 Externália ....................................................................................................................... 8 Ábrák .......................................................................................................................................... 9 Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9 TLH görbe ..................................................................................................................... 9 TU és MU .................................................................................................................... 10 Optimális fogyasztás .................................................................................................... 10 Termelési függvény ..................................................................................................... 11 Költségfüggvények ...................................................................................................... 11 VC származtatása ....................................................................................................... 12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12 Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12 Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13 Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15 Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16 Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16 Externália ..................................................................................................................... 17 Költségek és a verseny ................................................................................................ 17 Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18 SNA mutatók ............................................................................................................................ 19 Makrojövedelem áramlása ........................................................................................................ 19 Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19 Árupiac ..................................................................................................................................... 20 Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21 C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22 Pénzpiac .................................................................................................................................... 23 P és i kapcsolata ........................................................................................................................ 23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24 A makrokeresleti függvény (YD) levezetése ............................................................................. 24 Munkapiac ................................................................................................................................ 25 Okun törvénye .......................................................................................................................... 25 Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26 A makrokínálati függvény (YS) levezetése ............................................................................... 27 A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28 Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28 Állami költségvetés .................................................................................................................. 28 Az infláció ................................................................................................................................ 28 Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29 A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29 Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29 Lebegő árfolyam ....................................................................................................................... 30 Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30 2


Mikroökonómiai jelölések Jelölés D d S s P Q TU MU U e K L A E TP MP TC FC VC AC AFC AVC MC LMC LAC TR MR AR π Aπ Mπ MRP MFC FV PV r r MSC MSB

Angol megfelelő Demand Demand Supply Supply Price Quantity Total Utility Marginal Utility Utility Elasticity Capital („Kapital”) Labour Land Entrepeneur Total Product Marginal Product Total Cost Fixed Cost Variable Cost Average Cost Average Fixed Cost Average Variable Cost Marginal Cost Long-Run Marginal Cost Long-Run Average Cost Total Revenue Marginal Revenue Average Revenue Profit Average Profit Marginal Profit Marginal Revenue Product Marginal Factor Cost Future Value Present Value interest rate rate of return Marginal Social Cost Marginal Social Benefit

Magyar jelentés piaci kereslet egyéni kereslet piaci kínálat egyéni kínálat ár mennyiség teljes haszon határhaszon hasznosság rugalmasság tőke munka föld vállalkozó teljes termék (össztermék) határtermék teljes költség állandó (fix) költség változó költség átlagköltség átlagos fix költség átlagos változó költség határköltség hosszú távú határköltség hosszú távú átlagköltség teljes árbevétel (összbevétel) határbevétel átlagos bevétel gazdasági profit átlagos profit határprofit határtermék-bevétel tényező-határköltség jövőbeni érték jelen érték kamatláb megtérülési ráta társadalmi határköltség társadalmi határhaszon

3


Teljes-, átlag- és határértékek képletei Teljes érték (T)

Átlag érték (A)

TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha Δq = 1 TU = Σ (MU • Δq) q = TP L = termelés mennyisége q = Σ MPL, ha ΔL = 1 q = Σ (MPL • ΔL)

q = termelés mennyisége (kibocsátás)

FC = fix (állandó) költség FC = TC – VC FC = AFC • q FC = P K • K VC = változó költség VC = TC – FC VC = AVC • q VC = P L • L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség TC = teljes költség TC = FC + VC TC = AC • q TC = Σ (MC • Δq) TC = P K • K + PL • L TC = TR – Tπ TR = teljes bevétel TR = P • q TR = AR • q TR = Σ (MR • Δq) TR = TC + Tπ Tπ = teljes profit Tπ = TR – TC Tπ = Aπ • q Tπ = Σ (Mπ • Δq) LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC • Q

AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység) AP L = termelés létszám (munkaóra) AP L = q / L AP L = P L / AVC AP K = tőke átlagterméke AP K = termelés mennyisége tőkefelhasználás AP K = q / K AFC = átlagos fix költség AFC = AC – AVC AFC = FC / q

Határérték (M) MU = határhaszon MU = ΔTU / Δq MU = teljes haszonváltozás fogyasztás változása MP L = munka határterméke MP L = termelés változása létszám változása (munkaóra változása) MP L = Δq / ΔL MP L = P L / MC MP K = tőke határterméke MP K = termelés változása tőke változása MP K = Δq / ΔK

AVC = átlagos változó költség AVC = AC – AFC AVC = VC / q AVC = P L / AP L AC = átlagköltség AC = AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség termelés mennyisége AC = AR – Aπ AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel értékesített mennyiség AR = AC + Aπ Aπ = átlagosprofit Aπ = AR – AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit értékesített mennyiség LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / Q

MC = határköltség MC = teljes költség változása termelés változása MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq MC = TC’ (q) = VC’ (q) MC = P L / MP L MC = MR – Mπ MR = határbevétel MR = ΔTR / Δq MR = teljes bevétel változása mennyiség változása MR = MC + Mπ Mπ = határprofit Mπ = MR – MC Mπ = ΔTπ / Δq Mπ = teljes profit változása mennyiség változása LMC = hosszútávú határköltség LMC = ΔLTC / ΔQ MRS = helyettesítési ráta MRS = - Δy / Δx MRS = y termék változása x termék változása MRS < 0 → │MRS│↓ │MRS│ = Δy / Δx = MUx / MUy = Px / Py

4


Rugalmassági mutatók (ε) Megnevezés

Képlet

Termék besorolása

kereslet %-os változása ár %-os változása

εp| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)

Kereslet árrugalmassága

|

q 2– q 1 q 2+ q 1 2

εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer) |εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú εp = 0 => merev keresletű εp = => végtelen rugalmasságú |

εp =

εp

P 2– P 1 P 2+ P 1 2

(nem jellemző) Kereslet jövedelem rugalmassága

kereslet %-os változása jövedelem %-os vált.

I

ε< 1 => normál termék 0< ε> 1 => luxus termék

I

I

I

I 2– I 1 I 2+ I 1 2 az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása

Keresztárrugalmasság

ε

I

(alacsonyabbrendű) I↑→q↓

q 2– q 1 q 2+ q 1 2

ε=

ε

ε< 0 => inferior termék

k

q y2 – q y1 q y2 + q y1 2

(egymás mellett fogyasztjuk)

ε> 0 => helyettesítő termékek

ε=

k

(egymás helyett fogyasztjuk)

k

k

ε< 0 => kiegészítő termékek

ε= 0 => közömbös termék

P x2 – P x1 P x2 + P x1 2

k

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint Árbevétel = P ∙ q Teljes gazdasági költség Explicit költség Explicit költség Számviteli költség

Gazdasági profit Implicit költség

Amortizáció

Gazdasági profit

Normál profit

Gazdasági profit

Számviteli profit

5


Költségvetési egyenes (I) I = P x • x + Py • y pl.:

P x = 300 P y = 100 I = 9000

az egyenes egyenlete: 9000 = 300x +100y y = 90 – 3x

Az egyenes meredeksége: - Px / Py Az x tengelymetszet: I / P x = 30 Az y tengelymetszet: I / P y = 90

Közömbösségi görbe (U) Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján

Gossen II. törvénye MU X PX

MU Y Py

Több termékre: MUA / P A = MU B / P B = MU C / P C … |MRS| = Δy / Δx = MUX / MU Y = P X / P Y

Optimális termelési mennyiség Megnevezés Rövid távon Hosszú távon

Tökéletes verseny MC = P (= MR = AR) LMC = P (=MR = AR)

Tiszta monopólium MC = MR LMC = MR

Termelői többlet Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ

( Po – Pü)Qo 2 Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ

Fogyasztói többlet (Pr – P 0) • Q 0 2 Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q 0 = termelési mennyiség Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)

6


Optimális inputfelhasználás q (kibocsátás) K (tőke) A (föld) 1. Optimális munkafelhasználás: P L = MP L • MR (monopólium) P L = MP L • P (tökéletes verseny) vagy MFC L = ΔTC / ΔL MRP L = ΔTR / ΔL MFC L = MRP L

ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL MFC L = munka határköltsége MFC L = P L (munkabér) MRP L = munka határtermék bevétele (=határtermék piaci értéke) MRP L = MP L • MR → monopólium VMP L = MP L • P → tökéletes verseny

2. Optimális tőkefelhasználás: MFC K = tőke határköltsége MFC K = r* (piaci kamatláb) MRP K = tőke határtermék bevétele MRP K = r i (belső kamatláb)

MFC K = MRP K r* = r i

3. A föld piacán az optimum: MFC A = föld határköltsége = bérleti díj MRP A = föld határtermék bevétele

MFC A = MRP A

bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.) a föld ára (PA ) ↓ tőkésített földjáradék

P A = földjáradék / r*

földjáradék: - abszolút: minden bérlő fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti Örökjáradék = éves hozam/r* r* = piaci kamatláb

7


Tőkebefektetés értékelésének módjai C t = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek) r = piaci kamatláb t = idő C 0 = tőkebefektetés Jelenérték (PV 0 ) → diszkontálás PV 0 = C 1 / (1 + r) 1 + C 2 / (1 + r) 2 + …. + C t / (1 + r) t Nettó jelenérték (NPV) Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege NPV = PV 0 – C 0 Jövőérték (FV t ) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás) FV t = C 0 • (1 + r)t Nominál kamatláb (i) r=i- π Reál kamatláb (r) Inflációs ráta (π) Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat

Externália MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon MSB = MU (egyéni határhaszon) + U ext (járulékos haszon) MSC = MC (egyéni határköltség) + C ext (járulékos költség) Társadalmi optimum:

MSB = MSC

Piaci optimum:

MU = MC

Pozitív externália: Uext > C ext → társadalmi optimum > piaci optimum Negatív externália: C ext > U ext → társadalmi optimum < piaci optimum

8


1. Marshall-kereszt

P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr – Pe) • Qe / 2 tt = termelői többlet tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2 P > Pe → D < S → túlkínálat P = Pe → D = S → egyensúly P < Pe → D > S → túlkereslet

Két ponton átmenő egyenes egyenlete: (y – y 1 ) (x 2 – x 1 ) = (x – x 1 ) (y 2 – y 1 ) a keresleti és kínálati függvényre: (P – P 1 ) (q 2 – q 1 ) = (q – q 1 ) (P 2 – P 1 ) A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq 2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe) y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok) = Pareto - hatékonyság MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök bemutatására is szolgál: „A” országnak abszolút előnye van. „B” országnak abszolút hátránya van. „A” országnak komparatív előnye van x termékből, mert Δx > Δy. „B” országnak komparatív előnye van y termékből, mert Δy < Δx. Komparatív előny: vagy nagyobb az előny, vagy kisebb a hátrány

9


3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU) U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A = telítettségi pont MU = ΔTU / Δq Ha: q < q 0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív) optimális: q = q0 → TU max → MU = 0 q > q 0 → TU ↓ → MU <0

4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ↑)

b) jövedelemváltozás (I ↑)

a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x 1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(P) = egyéni keresleti görbe b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x 1) → I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi

10


5. Termelési függvény (TPL = q (L)) q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra) MP L = munka határterméke AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység) A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum

6. Az összköltség függvények C = költség q = termelés mennyisége TC(q) = teljes költség függvény VC(q) = változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény

7. Rövid távú egységköltség függvények F = fedezeti pont F = AC min → AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min → AVC = MC MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény

11


8. Változó költség származtatása

9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata

→ → MP L max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A) AP L max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B) MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq AP L max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D) 10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)

12


11. Tökéletes verseny rövid távon

P > AC → TR > TC → Tπ > 0 a)

pozitív gazdasági profit Optimum: P 0 = MC → q0 A vállalat egyéni kínálati függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s). TR = P 0 • q0 TC = AC • q0 FC = (AC –AVC) q 0 VC = AVC • q0 Tπ = TR – TC Tπ = (P0 – AC) q 0

P 1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0 Optimum: P 1 = MC → q1 Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0 FC = (AC –AVC) q 1 VC = AVC • q1

AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás Optimum: P 2 = MC → q2 Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0 FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik.

AVC = P 2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC Optimum: P 3 = MC → q3 Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC

13


12. Tiszta monopólium rövid távon a) P 0 > AC → gazdasági profitot realizál P 0 > AC → TR > TC → Tπ > 0 Optimum: MC = MR → Q0 MR meredeksége kétszerese a D meredekségének TR = P 0 • Q0 TC = AC • Q0 VC = AVC • Q0 Tπ = (P0 – AC) Q 0

b) P 1 = AC → fedezeti pontban termel P 1 = AC → TR = TC → Tπ = 0 Optimum: MC = MR → Q1 A vállalat gazdasági profitot nem realizál, csak normál profitot. Minden költség megtérül.

c) AVC < P 2 < AC → veszteségminimalizálás AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 Optimum: MC = MR → Q2 (AC – P 2 ) Q 2 = veszteség (P 2 – AVC) Q 2 = megtérült FC AVC • Q2 = VC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül és az FC egy része is.

d) P 3 = AVC → veszteség = FC P 3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC Optimum: MC = MR → Q3 A vállalat akkor szünetelteti a termelést, ha P < AVC.

14


13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása a) Rövid távon MC = MR → Qm = monopólium termelése MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése htv = holtteher veszteség rövid távon P m = monopólium ára

b) TR, TC, Tπ

Tπ max→ Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3 ) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2 ) c) Hosszú távon

Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot P m > P tv → Qtv > Q m 15


14. A vállalatok piaci helyzete

15. Egyéni munkakínálati függvény P L = munkabér S L rendhagyó, mert visszahajló Oka: a jövedelmi hatás az erősebb MU szabadidő > MU munkabér P L ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓ helyettesítési hatás: MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑ L S = piaci munkakínálat, nem visszahajló

16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye

Km = tőkekereslet (hitel) r i = belső kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%) Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0 Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0 Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0

16


17. Externália a) pozitív externália

b) negatív externália

Q 1< Q 0 Q 1 > Q 0 piaci optimum:Q 0 , P 0 C ext > U ext társadalmi optimum:Q1 , P 1 U ext > C ext a) csak pozitív externália b) csak negatív externália

MC = MSC 18. Költségek terén folyó verseny a) szérianagyság növelése

Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul → piaci részesedés ↑ → Tπ↑

MU = MSB b) működőtőke export

Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb.

17


Makroökonómiai jelölések Jelölés Q Y C S I i M P w L K G T Tr X IM Ft =HUF € ($) e r t

Angol megfelelő Quantity Yield Consumption Saving Investment interest rate Money Price level Wage level Labour Capital Governement expenditures Tax Transfer Exports Imports Forint Euro (Dollar) exchange rate real exchange rate time

Magyar jelentés mennyiség, kibocsátás hozam, jövedelem fogyasztás megtakarítás beruházás kamatláb pénzmennyiség árszínvonal nominálbér munka tőke kormányzati vásárlás adó transzfer export import hazai valuta külföldi valuta nominálárfolyam reálárfolyam idő

18


SNA mutatók Bruttó Nettó

GDP NDP

GNI NNI

GNDI NNDI

Bruttó kibocsátás (GO) –Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag) Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék } Ew, π +Beáramló tőke- és munkajövedelem –Kiáramló tőke- és munkajövedelem Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem } E Tr +Beáramló transzfer –Kiáramló transzfer Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI GDP + Ew, π = GNI

NDP + Ew, π = NNI

GNI + E Tr = GNDI

NNI + E Tr = NNDI

Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI reál GDP = nominál GDP / P

Makrojövedelem áramlása (4 szereplős) Hazai Vállalat össztermék

Á l l a m

H á z t a r t á s

K ü l f ö l d

1. W 8. TrV 2. TH 1. W 5. TrH 2. TV 11. X 12. IM 12. IM 3. C 14. I 4. SH 6. Sv 6. SV 15. Y 3. C 5. TrH 8. TrV 7. TH 13. SK15. Y 14. I 9. SÁ 7. TV4. SH9. SÁ11. G 10. G12. X 13. SK

Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac) (tőkepiac) I = S V + S H + SÁ + S K Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya Y = C + I + G + (X – IM) Y + Tr V = W + Sv + Tv W + Tr H = C + S H + T H Tv + T H = G + SÁ + Trv + Tr H IM = X + S K Ha: Tv + T H > G + Trv + Tr H → S Á pozitív → S Á > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + T H < G + Trv + Tr H → S Á negatív → S Á < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites

Társadalmi elszámolási mátrix

Tőkepiac

sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala

19

Megnevezés Hazai össztermék (árupiac) Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac

Hazai ö. ~ Y ~ ~ IM

Vállalat ~ ~ W Tv ~

Háztartás C ~ ~ TH ~

Állam G Trv TrH ~ ~

Külföld X ~ ~ ~ ~

Tőkepiac I ~ ~ ~ ~

~

Sv

SH

SÁ

SK

~


Árupiac Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer

Y DI = rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y – T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye T(Y) = T 0 + tY T 0 = autonóm adó t = adókulcs

1. C(Y) = fogyasztási függvény C(Y) = C 0 + ĉY C 0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr) C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) 2. S(Y) = megtakarítási függvény S(Y) = S 0 + ŝY S 0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság S(Y) = –C 0 + (1 – ĉ)Y mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 –ŝ ŝ = 1 –ĉ ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr) S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T 0 – tY + Tr) C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS)

C/Y + S/Y = 1

3. I(i)= beruházási függvény I(i) = I 0 – ai I 0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) a = a beruházás kamatérzékenysége a= ΔI / Δi

20


Egyensúlyi jövedelem 1. Két szereplős modell Y = C(Y) + I(i)

vagy

S(Y) = I(i)

S(Y) < 0 → C(Y) > Y Ha: S(Y) = 0 → C(Y) = Y S(Y) > 0 → C(Y) < Y Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (Y E ) Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes) C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény

2. Három szereplős modell Y = C(Y DI ) + I(i) + G Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G 3. Négy szereplős modell Y = C(Y DI ) + I(i) + G + X – IM(Y) X = export IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + mY Y = C 0 + ĉY + I(i) + G + X – IM 0 – m Y Y = C 0 + I(i) + G + X– IM 0 + Y(ĉ – m) Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM 0 – mY

ha nincs adó ha van adó és transzfer is

F 0 = C 0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei F = C(Y DI) + I(i) + G = belső felhasználás Y = F 0 + X – IM 0 + Y(ĉ – m) Y = F(Y) + X – IM 0 – mY Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem. ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor

21


A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben

Y 1 -nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly Y 2 -nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly A függvény értelmezése: a) i 1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I 1 → Ye egyensúlyi jövedelem b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↓ C(Y) + I 2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem Következtetés:

i ↑ → I ↓ → Y↓ i ↓ → I ↑ → Y↑

kamatláb – beruházás → fordított viszony kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!

22


Pénzpiac M S /P = M D (Y,i) M S = nominál pénzkínálat M S/P = reál pénzkínálat M S -től egyenes viszonyban M S/P függ: P-től fordított viszonyban S

M /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! M D(Y,i) = reál pénzkereslet M D(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-től fordított viszonyban M/P = reál pénzmennyiség i 0 → MS /P = M D (Y, i) → egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is! i 1 ↑ → MD (Y, i) < M S/P → túlkínálat mértéke: M/P0 – M/P 1 i 2 ↓ → MD (Y, i) > M S/P → túlkereslet mértéke: M/P2 – M/P 0

Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata

P 0 → MS /P = M D (Y, i) → i0 → egyensúly ↑ P1 → ↓ MS /P 1 → ↑ i1 ↓ P2 → ↑ MS /P 2 → ↓ i2 A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)

23


A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban

A makrokeresleti függvény (YD) levezetése

P 0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A” ↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”

24


Munkapiac L D (w/P) = L S (w/P) L D(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye) L S(w/P) = munkakínálati függvény w/P = reálbér w = nominálbér L A = aktívak L f = foglalkoztatottak U = munkanélküliek UÖ = önkéntes munkanélküliek U K = kényszerű munkanélküliek U = U K + UÖ w/P f = fizikai létminimumot biztosító reálbér

L S = L A → U = UK L S < L A → U = U K + UÖ U K = L S – L D (L 2 – L 1 ) UÖ = L A – L S (L A – L 2 ) w/P 0 → LD = L S → egyensúly → Lf = L 0 ↑ w/P1 → ↓ LD → LD < L S → ↑ U → Lf = L D = L 1 → munkanélküliség (L 2 – L 1 ) ↓ w/P2 → ↓ LS → LS < L D → Lf = L S = L 3 → munkaerőhiány (L 4 – L 3 ) munkanélküliségi ráta = u = U / L A = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (LA ) / munkaképes korúak Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken. ∆Y = 2,2% → ∆U = -1%

25


Munkapiaci kategóriák: ∑ lakosság - 18 éven aluli (tankötelezettség) - 65 éven felüli (nyugdíj korhatár) MUNKAKÉPES KORÚAK

megjelennek a munkaerő piacon

nem jelennek meg a munkaerő piacon

AKTÍVAK (LA ) kapnak munkát FOGLALKOZTATOTTAK (L f )

INAKTÍVAK (Li )

nem kapnak munkát MUNKANÉLKÜLIEK (U)

L D okozza Kényszerű munkanélküliek (UK ) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredő - Szezonális

L S okozza Önkéntes munkanélküliek (U Ö) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminőség - Helyváltoztatás - Szakképzettség hiánya

A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt. A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál: 15 – 64 vagy 15 – 74 éves korcsoportot vizsgál

26


A makrokínálati függvény (YS) levezetése

Y(L) = makro termelési függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi

w/P(P) = reálbér függvény a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértől egyenes viszonyban

A függvény értelmezése: a) P 0 → w/P0 reálbér → LD = L S (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→ Y 0 kibocsátás→ „A” pont b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → LD < L S (munkanélküliség) → LD határozza meg a foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → LS < L D (munkaerő hiány) → LS határozza meg a foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont Y S(P): rendhagyó, mert visszahajló L 0 = potenciális foglalkoztatottak Y 0 = potenciális kibocsátás

27


A gazdaságpolitika fajtái Fiskális politika (költségvetési politika)

Monetáris politika (pénzügypolitika)

az összkeresletre hat

a pénzkínálatra hat

expanzív restriktív G↑ T↑ Tr↑ G↓ T↓ Tr↓

expanzív restriktív M S↑ M S↓

Képviselője: John Maynard Keynes (1883-1946)

Képvieslője: Milton Friedman (1912-2006)

Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG

Állami költségvetés egyenlege (S Á) SÁ = T – (G + Tr) SÁ = T – G – Tr G = autonóm (független a makrojövedelemtől) Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől) T(Y) = T 0 + tY T 0 = autonóm adó t = adókulcs (a jövedelemtől függ) Y < Y 0 → kiadás > bevétel → S Á < 0 → deficit Y = Y 0 → kiadás = bevétel → S Á = 0 → egyensúly Y > Y 0 → kiadás < bevétel → S Á > 0 → szufficit

Az infláció Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése Inflációs ráta (π) = P1 – P 0 / P 0 Az infláció fajtái:

kúszó (10 % alatti) vágtató (2-3 számjegyű) hiper (drasztikus, sok számjegyű) Okai

Y D változása okozza keresleti infláció C 0↑ I 0↑ G↑ M /P > M D

Y S változása okozza kínálati (költség) infláció W↑ P K↑ várakozások

S

28


Nyitott gazdaság, valutapiac Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y)) X = export → autonóm X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + mY IM 0 = autonóm import = import határhajlandóság = ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1) IM(Y)/Y = import hányad X > IM(Y) → szufficit → SK < 0 X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0 X < IM(Y) → deficit → SK > 0 X függ:

áruk színvonalától (minőségétől) külföld makrojövedelmétől reálárfolyamtól (r = e • PK / P)

A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése Megnevezés

Fiskális politika (expanzív) pl. G↑

Rögzített árfolyamrendszer eredményes Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken

Monetáris politika (expanzív) pl. M S↑ nem eredményes eredményes

Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra

29


Valutapiac, fizetési mérleg a) lebegő árfolyamrendszer

e 0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik e 1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés e 2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken b) rögzített árfolyamrendszer

e 0 = egyensúlyi árfolyam e 1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re e 2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re e 1 -nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q 1 mennyiségű valutát vásárol e 2 -nél túlkereslet → a jegybank Q 4 – Q 3 mennyiségű valutát elad az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció

30

Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan)

Recommend Documents