KÖZÉP-ÁZSIA GAZDASÁGAI ÉS A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG

Kiss Szilvia

166

KÖZÉP-ÁZSIA GAZDASÁGAI ÉS A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG Kiss Szilvia

A tanulmány a volt szovjet közép-ázsiai tagköztársaságokkal és a világgazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatásával foglalkozik. Az első fejezet megvizsgálja a sokszor egységes régiónak tekintett térség fő jellemzőit, bemutatja az itt elhelyezkedő öt egykori szovjet tagköztársaság gazdaságának és társadalmának azonos jegyeit. Emellett hangsúlyosan kitér az országok sajátos vonásaira, amelyek alapján megállapítható, hogy a térség államai sok szempontból meglehetősen heterogén csoportot alkotnak, így valójában alig indokolt a volt szovjet Közép-Ázsiát egységes régióként kezelni. A tanulmány további fejezetei országonként tagolódnak. A hasonló struktúra szerint felépített rövid országtanulmányok először bemutatják e gazdaságok általános jellemzőit, a szükséges mértékben kitérnek társadalmuk néhány sajátosságára, majd képet adnak a válság előtti helyzetükről. A krízis előtti állapotok ugyanis alapvetően befolyásolták a válság okozta hatásokat és meghatározták a kormányok válságelhárításra irányuló gazdaságpolitikai mozgásterét. Az országtanulmányok következő alfejezetei a válság következményeit vizsgálják az öt államban, végül ismertetik a krízis tompítása és a jövőbeni fejlődés érdekében megtett intézkedéseket.

Közép-Ázsia gazdaságai és a világgazdasági válság

1)

167

A közép-ázsiai térség sokszínűsége és a regionális törekvések

A közép-ázsiai országok a politikai és gazdasági közbeszédben és szemléletben gyakran egységként jelennek meg, közép-ázsiai „térségként”, „régióként” hivatkoznak rájuk. Ezért célszerű megvizsgálni, ténylegesen létezik-e ilyen egység. A közép-ázsiai öt ország alkotta csoportot, térséget e tanulmány lényegében csak földrajzi értelemben kezeli egységként, mivel megalapozottan nem állítható, hogy politikai és gazdasági egység is létezik. Intézményi szempontból vizsgálva, jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet vagy közösség, amely kizárólag a közép-ázsiai államokból állna, és amely csak ezeknek az országoknak a problémáival foglalkozna. Csupán olyan szervezetek léteznek (FÁK, Eurázsiai Gazdasági Közösség, Sanghaji Együttműködési Szervezet), amelyek más országok mellett e földrajzi régióban elhelyezkedő államokat is magukban foglalnak. 1. táblázat

A közép-ázsiai országok fontosabb mutatói Népesség, millió fő (2010. július becsült) Kazahsztán Üzbegisztán Türkmenisztán Kirgizisztán Tadzsikisztán

15,5 27,9 4,9 5,5 7,5

Terület (km2) 2724900 447400 488100 199951 143100

Népsűrűség (fő/km2) 5,6 62,3 10,1 27,6 52,3

GDP/fő (USD, 2009. évi becsült érték) 11800 2800 6900 2100 1800

Forrás: CIA World Factbook (2010)

A térség az alapvető népességi, területi, lakossági és gazdasági fejlettségi mutatók alapján sem homogén. A legnagyobb területű állam a régióban Kazahsztán, amely a második legnépesebb. A területének mérete miatt azonban az átlagos népsűrűsége a legalacsonyabb. Kazahsztánban a legmagasabb a GDP egy főre jutó mutatója. Ez az állam kétségtelenül a legfejlettebb és a legkevesebb belső problémával küzdő ország. Ezzel ellentétben Tadzsikisztánnak a legalacsonyabb az egy főre eső GDP-mutatója, viszonylag csekély a lakosságszáma, népsűrűsége a második legmagasabb

168

Kiss Szilvia

a régióban. Ez az ország a legszegényebb állam Közép-Ázsiában. Nem sokkal jobb helyzetben van Kirgizisztán, ahol csak egy kicsivel magasabb az egy főre vetített GDP. A gazdasági elmaradottsággal összefüggő gondokat súlyosbítja, hogy a régió politikai „tűzfészke”, a Fergana-völgy is részben e két állam, valamint Üzbegisztán területén található. A gazdasági fejlettség és a földrajzi adottságok határozzák meg a térség politikai és gazdasági erőviszonyait. Kazahsztán komoly regionális gazdasági szerepét támasztja alá többek között az a tény, hogy Oroszországgal és Belorussziával együtt kazah részvétellel jött létre 2010. január elsejével a vámunió, amelynek célja a további gazdasági közeledés az érintett államok között. Az eredeti elképzelés az Európai Unió mintájára megálmodott és folyamatosan fejlődő szervezet létrehozása volt az Egységes Gazdasági Térség keretében, Ukrajna részvételével is. Ebből Ukrajna egyre inkább kimaradt, így a három fennmaradó ország között folytatódtak a tárgyalások. Ez a három állam egyúttal az Eurázsiai Gazdasági Közösség három legfejlettebb állama is. Kazahsztán regionális vezető szerepre törekszik, amelyre szénhidrogénvagyona, mérete, Moszkvával ápolt kapcsolata bátorítja. Ilyen szerephez a főleg földgázban gazdag, de a külvilágtól elforduló Türkmenisztánnak nem volt ambíciója. Kirgizisztán gazdasága túlságosan kicsi ehhez, ahogy Tadzsikisztáné is, ez utóbbi államot még ráadásul a függetlenné válás után polgárháború is tépázta. Üzbegisztán tetemes gázvagyonával szintén regionális vezető szerepre vágyik, illetve törekedett korábban, azonban a rivalizálás inkább Kazahsztán javára látszik eldőlni. Jó példa Kazahsztán érdekérvényesítő erejére, hogy 2010-ben az EBESZ elnöki funkcióját láthatta el, amelyért a megelőző években nagy erőkkel lobbizott. Az etnikai oroszok arányának tekintetében szintén nagy különbségek mutatkoznak a térség államai között. (2. táblázat) A Szovjetunió szétesésekor a legtöbb orosz etnikumhoz tartozó lakos Kazahsztánban élt, a legkevesebben Üzbegisztánban és Tadzsikisztánban. Azóta az oroszok legmagasabb elvándorlási mutatójával a tadzsik állam rendelkezik, mivel a polgárháború következtében sok orosz nemzetiségű hagyta el az országot. A függetlenné vált államok az új alkotmányuk elfogadásával, a nyelvi és kulturális törvények életbe léptetésével sokszor az orosz nyelv és a kultúra ellenében, a hazai nyelv védelmében cselekedtek, ami gyakran választás elé állította az orosz nemzetiségű lakosságot: maradnak vagy visszatérnek Oroszországba.1 A tanulmánynak nem célja részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, csak jelezni kívánjuk, hogy az etnikai oroszok aránya és az Oroszországgal fennálló kapcsolat erőssége között összefüggés létezik, amit leginkább Kazahsztán példája támaszt alá.

1

Ziegler (2006)


169

2. táblázat

Az orosz etnikumú lakosság százalékos aránya Közép-Ázsiában a 21. század folyamán 2007 1926 1939 1959 1970 1979 1989 2007 (az orosz lakosság % % % % % % % száma, ezer fő) Kazahsztán Üzbegisztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Türkmenisztán

20,0 5,0 12,0 0,7 8,0

40,0 12,0 21,0 9,0 19,0

43,0 14,0 30,0 13,0 17,0

42,0 13,0 29,0 12,0 15,0

41,0 11,0 26,0 10,0 13,0

38,0 8,0 22,0 8,0 10,0

26,0 2,9 9,0 0,7 3,0

4000 kb.800 kb.500 kb. 50 ‹150

Forrás: a 1926-1989-es adatok: Ziegler (2006), p.106., a 2007-es adatok: Peyrouse (2008)

A különféle regionális, illetve tágabb nemzetközi szervezetekben betöltött tagság és az ehhez fűződő törekvések tekintetében szintén nagy eltérések figyelhetők meg a szóban forgó államok között. Kirgizisztán az egyetlen állam, amely tagja a WTO-nak. Kazahsztán Oroszországgal (a vámuniót alkotó Belorussziával kiegészítve) együttes WTO-csatlakozást tervezett, ami meghiúsulni látszik. Kazahsztán – akárcsak Üzbegisztán és Tadzsikisztán – jelenleg megfigyelői státusszal bír a Kereskedelmi Világszervezetben, míg Türkmenisztán a jelentkezését sem adta be. Türkmenisztán befelé fordulására példa emellett, hogy az ország 2005-ben kilépett a FÁK szervezetéből, azóta társult tag. A közép-ázsiai államok nagy részét érintő társulásnak, az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek (EurAsEc) sem tagja, csakúgy, mint Üzbegisztán, amely ugyan belépett a szervezetbe, azonban azt 2008-ban elhagyta. Az üzbég a másik olyan térségbeli állam, amely az utóbbi években befelé fordulásról tesz tanúbizonyságot: nem csak az Eurázsiai Gazdasági Közösségből lépett ki, hanem 2005-ben a volt szovjet tagállamok egy részét tömörítő GUUAM-ból is (amely emiatt viszszakapta az eredeti GUAM mozaiknevét). Üzbegisztán 2006-ban megszüntette tagságát a FÁK Biztonsági Tanácsában is. Eltérő politikai törekvéseket megfogalmazó, befelé forduló és gazdasági önellátásra fókuszáló államok részvételével nehezen jöhetne létre a regionális együttműködést és gazdasági kapcsolatokat hatásosan lefedő bármilyen szervezet. A régió gazdasági egysége ellen szól az a tény is, hogy a térségen belüli külkereskedelem jelentősége a legtöbb érintett ország külkereskedelmében viszonylag csekély. (3. táblázat)

Kiss Szilvia

170 3. táblázat A régió államaival folytatott külkereskedelem százalékos aránya az adott ország 2009. évi teljes külkereskedelmében Kazahsztán

Üzbegisztán

Türkmenisztán

Kirgizisztán

Tadzsikisztán

2,5

11,5

3,8

12,4

15,5

Forrás: European Commission (2010a)

A közép-ázsiai térségen belül kialakult külkereskedelmi kapcsolatok néhány érdekes megállapítást sugallnak. (1) A régióban Kazahsztán szinte az összes állam számára egyike a legfontosabb partnereknek. (2) Kazahsztán számára a régió államai ugyanakkor nem jelentős kereskedelmi partnerek. (3) Ezáltal Kazahsztán a legkevésbé ráutalt a térséggel fennálló kapcsolatokra. (4) Oroszország 2009-ben két ország (Üzbegisztán és Tadzsikisztán) számára is a legfontosabb kereskedelmi partner volt, de részaránya a többi gazdaság külkereskedelmében is számottevő. (5) Kína szintén igen erős pozíciókkal rendelkezik a vizsgált államok körében: Kirgizisztán számára a legnagyobb kereskedelmi partner, a térség másik két országának (Kazahsztán és Tadzsikisztán) külkereskedelmében a második, Üzbegisztán esetében a harmadik helyen áll. (6) Az 1. és a 3. táblázat adatait egybevetve megállapítható, hogy minél magasabb egy állam GDP-je, annál kisebb a másik négy térségbeli ország részaránya a teljes külkereskedelmében. Ezt a tendenciát egyedül Üzbegisztán töri meg. (7) A fejlettségbeli különbségek és a külső politikai és gazdasági orientáció eltérései mellett a kölcsönös forgalomban megfigyelhető gyenge kereskedelmi öszszefonódás is nagyban alátámasztják azt a tényt, hogy a vizsgált országok igen heterogén csoportot alkotnak. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg nehezen képzelhető el a térségben érdemi gazdasági integráció, de még szorosabb gazdasági együttműködés kialakulása sem valószínű az öt közép-ázsiai ország között. Nem meglepő, hogy a térségben a regionális együttműködési kezdeményezések nem bizonyultak tartósnak. Az első ilyen formáció 1995-ben alakult meg négy állam részvételével a szóban forgó közép-ázsiai országok közül, Türkmenisztán megfigyelői státuszával. Később, 2001-ben felvette a Közép-ázsiai Együttműködés Szervezete nevet. Röviddel ezután, 2004-ben Oroszország is csatlakozott a szervezethez, ami „jelzi, hogy a térség országai (önmagukban) nem voltak képesek közös nevezőre jutni”.2 Oroszország belépése folytán az Eurázsiai Gazdasági Közösséggel majdnem azonos összetételű tagság jött létre, így a régió államai által a közös gazdasági fellépésre létrehozott szervezet létjogosultsága meggyengült. Ez 2

Ludvig (2008), p. 71.


171

is alátámasztja a tanulmány elején tett megállapításunkat, hogy miért csak földrajzi értelemben és miért nem gazdasági, együttműködési és érdekérvényesítési szempontból tekinthetjük egységnek a közép-ázsiai régiót. Ha „saját erőből” nem megy, akkor a régión kívüli meghatározó súlyú állam vagy államok vezetésével, kezdeményezésére – egy nagyobb szervezetben való tagsággal – akár létre is jöhetne szorosabb együttműködés a térség országai között. Ez ma még nyitott kérdés. A Közép-ázsiai Együttműködés Szervezete Oroszország belépésével – ha a gyakorlatban eddig nem is, de – a jövőben elméletileg talán szolgálhat ilyen keretül. Szintén lehet ilyen potenciális hatása egy másik kezdeményezésnek, a 2001-ben alakult Sanghaji Együttműködési Szervezetnek. Ennek Oroszország és Kína mellett – Türkmenisztán kivételével – tagja a másik négy szóban forgó közép-ázsiai állam is. Ez a szervezet politikai érdekek mentén alakult, elsősorban a közös biztonságot, a terrorizmus elleni harcot tűzte zászlajára, de gazdasági vetülete sem elhanyagolható, sőt erősödik. A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el az áruk, szolgáltatások, tőke és technológia szabad mozgásának húsz éven belüli megvalósulásáról, az információs technológia és a szállítás elsőrendű témákká váltak, megalakult egy fejlesztési alap, ami a közös projektek finanszírozását célozza.

2)

Kazahsztán

2.1. Kazahsztán gazdasága

Kazahsztán a közép-ázsiai térség legerősebb gazdasága. A kazah GDP 2000 és 2007 között folyamatosan növekedett, mintegy tíz százalék körüli bővülési rátát produkált. A kazah gazdaság erősen függ a nyersanyagoktól: az exportnak 2008-ban 73 százalékát tették ki az ásványi anyagok, a kőolaj és földgáz, míg a GDP-hez 39 százalékban járultak hozzá.3 A legfontosabb kiaknázott nyersanyag a kőolaj, amit olyan híres és nagy teljesítményű mezőkön termelnek ki, mint a kashagani és a tengizi. A British Petroleum 2009-es, nemzetközileg is az egyik legelfogadottabb energetikai statisztikája szerint Kazahsztánnak 2008 végén a bizonyított olajkészlete 39,8 millió hordó volt. Ez a világon feltárt készletek 3,2 százalékát adja. Összehasonlításképpen: Oroszországban 2008 végén 79 millió hor-

3

World Bank (2010)

172

Kiss Szilvia

dó volt a bizonyított olajkészlet, ami a világ készleteinek 6,3 százalékát teszi ki.4 A kőolaj napi kitermelése 1554 ezer hordó volt 2008-ban, ami a világtermelés 1,8 százaléka. Tehát a bizonyított készletekhez képest relatíve kevesebbet termel ki az ország. Kazahsztán napi olajfelhasználása 229 ezer hordó volt 2008-ban, ez a 2007-es adathoz képest 6,4 százalékos csökkenést jelent. Ez megtörte a hazai fogyasztás korábbi növekvő trendjét, 2008-ban az ország kőolaj-felhasználása a világ fogyasztásának csupán 0,3 százalékát tette ki.5 Ez arra utal, hogy a kitermelt olaj nagy része, 83 százaléka exportra és nem saját felhasználásra kerül. A közép-ázsiai régióban nem Kazahsztán, hanem Üzbegisztán és főleg Türkmenisztán rendelkezik a legnagyobb földgázkészletekkel. A kazah olajmezők kísérő gáza mégsem elhanyagolható mennyiségű. A kazahsztáni gázkészletek 2008 végén 1,8*1012 m3-re rúgtak, ami a világ teljes földgázvagyonának egy százalékát teszi ki. Ez töredéke az orosz 23,4 százaléknak és a türkmén 4,3 százaléknak. Elmondható tehát, hogy az energiahordozók nagyon fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Nem véletlenül születnek folyamatosan tervek új vezetékes útvonalak kiépítéséről. A Türkmenisztán–Kazahsztán–Kína földgázvezetéket 2009 decemberében avatták fel. Ez éves szinten mintegy 30 millió köbméter földgáz szállítására képes. Lényeges hatása, hogy csökkenti Oroszország korábbi meghatározó befolyását a térség országai felett. A Kazahsztánból Nyugat-Kínába tartó olajvezeték már korábban is működött.6 Az újabb vezetékek gazdasági fellendülést, tartós bevételi forrást, egyúttal piacdiverzifikációt is jelentenek az országnak. Az energetika ugyanakkor az egyik terepe az erősödő kínai befolyásnak és jelenlétnek a régióban. A kőolaj és földgáz mellett Kazahsztán igen jelentős rézkészletekkel rendelkezik, ezáltal a világ tizedik legnagyobb kitermelője. Az ország a világ első számú uránexportálója, az urántartalékok nagysága alapján pedig a második helyre sorolható Ausztrália mögött.7 A közép-ázsiai régióban az egyetlen állam, amelynek komoly nukleáris programja van. Asztana a kitermelés és a dúsítás terén is jelentős pozíciókat szeretne kivívni 2015-re, az urán világpiacának mintegy 30 és a dúsítás hat százalékát kívánják elérni. A külföldi partnerek érdeklődése sem maradt el eddig: Kína, Japán, Franciaország és természetesen Oroszország váltak a kazah urán legfontosabb vásárlóivá.8 Az országban további fontos ásványi ércek 4

British Petroleum (2010), p. 6. British Petroleum (2010), p. 11. 6 Embassy of the Kingdom of Netherlands (2009), p. 4. 7 http://www.tol.org/client/article/21397-kazakhstan-and-uzbekistan-paralleleconomic-lines.html 8 Laurelle (2010) 5


173

találhatók. A már említett réz mellett jelentősek az ólom, cink, vas, magnézium, arany, továbbá a bauxit lelőhelyei. Lényeges szerepe van a szénbányászatnak. A gabona a kazah mezőgazdaság egyik meghatározó terméke. Kazahsztán a világon a hatodik legnagyobb gabonaexportőr. A világ kilencedik legnagyobb országának fogyasztása a 15 milliót alig meghaladó lakossága folytán jóval alatta van a termelésnek, ráadásul a szovjet időkből hatalmas termőterületeket örökölt a gyéren lakott vidékein. A gabonatermelés tehát messze felülmúlja a hazai keresletet, így a termék túlnyomó része exportra mehet. A külkereskedelemben a kazahsztáni kivitelnek hagyományosan a kőolaj és a nyersanyagok adják a legnagyobb hányadát. A 2008-as év első öt hónapjára vonatkozó megoszlás a következő volt: ásványi anyagok 71,9 százalék, iparcikkek 14,5 százalék, élelmiszeripari termékek 6,1 százalék, vegyi anyagok három százalék, berendezések, felszerelések, eszközök 2,2 százalék és egyéb termékek 2,3 százalék.9 Az import szerkezete lényegesen eltér az exportstruktúrától, a behozatal legnagyobb hányadát, 41,7 százalékát a gépek és berendezések teszik ki. Az ásványi anyagok 17,5 százalékot, a nem nemes fémek 13,5 százalékot és a vegyi anyagok 10,7 százalékot értek el az említett időszakban. Kazahsztán legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, amely után a 2009-es adatok alapján már Kína, majd Oroszország és Ukrajna következik. Üzbegisztán 2009-ben a hetedik helyet foglalta el, mindössze 1,1 százalékos részesedéssel. Még ezzel is Üzbegisztán a legjelentősebb régióbeli partnere az országnak, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és Türkmenisztán csak ez után következik, rendre 0,7, 0,4 és 0,3 százalékkal.10

2.2. A válság hatása

A válság Kazahsztánban a pénzügyi szektorban jelent meg először 2007 végén. A problémák főként a bankok túlzott hitelezési politikája miatt alakultak ki. Ezt követően a hitelkihelyezések mértéke jelentősen csökkent, a bankok likviditási helyzete romlott, a kevesebb rendelkezésre álló hitelforrás a fogyasztási hajlandóságot is erősen visszafogta. Ez negatív irányban befolyásolta a nemzeti összterméket és a kazah gazdaság egyik fontos ágazatát alkotó építőipart is visszafogta.11 A bankok nehéz helyzete miatt a 9

Ministry of Industry and Trade of the Republic of Kazakhstan (2008), p. 18. European Commission (2010a) 11 Kassenova (2009), p. 5. 10

Kiss Szilvia

174

hitelek megdrágultak, ami a lakáspiac helyzetét nehezítette meg. A lakosság nagymértékű eladósodottsága volt a másik gond, ami sok nyugateurópai országban is problémát okozott. Lényeges tehát megjegyezni, hogy a kazah pénzügyi szektor nehézségei nem kizárólag a világgazdasági válságnak tudhatók be, hanem nagyrészt hazai eredetűek. A válság hatásaként a GDP növekedési üteme 2008-ban 3,3 százalékra lassult.12 Hangsúlyozni kell viszont, hogy sok más állam GDPcsökkenésével ellentétben itt csak a bővülés üteme lassult le. A gazdasági növekedés ütemének visszaesésére a későbbiekben a nyersanyagok árának esése, valamint a nyersanyagok iránti külső kereslet lanyhulása csak ráerősített. Ezek a negatív fejlemények nem csak Kazahsztánra, hanem Üzbegisztánra és Türkmenisztánra is jellemzőek voltak. A GDP bővülése 2009-ben tovább mérséklődött, mindössze 1,2 százalékot ért el. (1. ábra) Ezt a mutatót 2009-ben azonban már csak úgy sikerült elérni, hogy az ipari termelés csökkenését a mezőgazdaság kedvező időjárásnak és jó termésnek köszönhető kiemelkedő teljesítménye (13,8 százalékos növekedése) ellensúlyozta.13 1. ábra

Kazahsztán GDP-jének éves növekedési üteme (százalék) 12 10 8 6 4 2 9,6

9,7

10,7

8,9

3,3

1,2

2004

2005

2006

2007

2008

2009

0

Forrás: Asian Development Bank (2010)

Az országban nem csupán a pénzügyek és a gazdasági teljesítmény terén jelentkeztek gondok, hanem a külkereskedelemben is. Az exportbevételek 2009-ben 38,9 százalékkal csökkentek, főleg a zuhanó olajárak kö12 13

World Bank (2010) Asian Development Bank (2010)


175

vetkeztében. A behozatal oldalán is hasonlóan mérséklődő tendencia volt megfigyelhető: 25,2 százalékkal zsugorodott az import a gyenge hazai kereslet következtében. A külkereskedelmi áruforgalom 2009-ben összességében majdnem a felére esett vissza. A 2009. év második fele az elsőben elszenvedett negatív hatást némiképpen ellensúlyozta, a külkereskedelem terén realizált bevételek háromnegyedét ebben az időszakban keresték meg.14 Ez annak a jele, hogy bár még nem ért véget a válság, de a legsúlyosabb gazdasági visszaesés időszaka 2009-ben lezárult. A belső fogyasztás csökkenése a válság éveiben a beszűkült hitelpiacok mellett egy másik jelenséghez, a fizetések elmaradásához is köthető,15 amely Kazahsztánban is előfordult, és sztrájkok sorát indította el.16 A hivatalos statisztikában nem mutatható ki a munkanélküliség emelkedése: az első negyedévben mért munkanélküliségi ráta 2008-ban 6,9 százalék volt, 2009 első három hónapjában 6,7 százalék és 2010-ben 6,2 százalék.17 Tehát a munkanélküliség a gazdasági válság ellenére még csökkent is valamelyest. Kazahsztánban összességében a válság a pénzügyekben és a külkereskedelemben jelentkezett a legerősebben. A pénzügyi sokk oka abban keresendő, hogy a bankok túlzott hitelezési politikát folytattak, és a szektor erősen eladósodott. A Kazahsztánban működő bankok közül a Halyk a legnagyobb lakossági bank, amely a vidéki területeken is rendelkezik bankfiókkal. A kormány nem kerülhette el, hogy pénzügyi segítséget ajánljon fel. A Halyk 2010 első negyedévében azonban már igen szépen fejlődött, az ágazat profitjának legnagyobb részét ez a bank termelte meg. A bank vezetői szerint a pénzügyi szektor az év végére feléledhet.18 Ha a GDP 2010 folyamán négy százalékkal bővül, akkor a pénzügyi szféra növekedése a nyolc százalékot is elérheti. Jó jele a válságból való kilábalásnak az is, hogy a kőolajipar, a fémipar és a bányászat 2010-ben már újból képes volt közvetlen külföldi beruházásokat vonzani az országba.

14

Asian Development Bank (2010) Anichshenko (2009) szerint 2009 januárjában 800 millió tenge bérhátraléka volt a munkaadóknak. 16 Kassenova (2009), p. 5. 17 Kazah Statisztikai Hivatal (2010) 18 Nuttal (2010) 15

176

Kiss Szilvia

2.3. Válságkezelés

A kormány a krízis kirobbanása után válságkezelő program kidolgozásával és elfogadásával próbált meg úrrá lenni a helyzeten. Általában igaz a térség államaira, hogy a gazdasági válságból való kilábalásban a külföldi kölcsönöknek nagy szerepet szánnak. A Világbank 2010 májusában egymilliárd dolláros kölcsönt adott Kazahsztánnak a gazdasági program támogatására. Emellett az Ázsiai Fejlesztési Bank is egy 500 millió dolláros hitelcsomagot ítélt meg az országnak öt évre szólóan, hogy finanszírozni lehessen a költségvetési hiányt és a válságkezelő programot.19 Kazahsztán azonban nagyobbrészt önerőből látott hozzá a negatív válsághatások ellensúlyozásához. Ezt a tetemes olajbevételekből korábban felhalmozott Nemzeti Alap felhasználása tette lehetővé. Ebből az alapból nyolc milliárd dollár értékben költött az állam 2008-2009 folyamán, főképpen a pénzügyi szektor megsegélyezésére, valamint a kis- és középvállalkozások és az építőipar támogatására. A Világbank elemzői szerint azonban a jövőben nem lehet fenntartani azt az ütemet, amellyel lehívták a forrásokat a nemzeti tartalékalapból.20 Megállapítható tehát, hogy az állam mélyen és jelentősen beavatkozott a pénzügyi és gazdasági válság okozta következmények elhárításába.21 Az állam 2009 folyamán két nagy bankot visszaállamosított, hogy azokat maga hatékonyabban kezelje.22 A BTA, a Halyk és a Kazkommersz bankokkal pedig tárgyalásokat kezdett arról, hogy részvényeik 25 százalékáért cserében állami forrásokhoz jussanak. Az állam célja ezzel a lépéssel az volt, hogy megvédje a legnagyobb bankokat és áttételesen az ország lakosságát, valamint fenntartsa az ország hitelminősítését.23 A kisebb, gyenge likviditású bankok megsegítésére a Kazah Központi Bank segélyalapot hozott létre. Az állam 2007-ben 11 milliárd dolláros csomagot fogadott el, hogy a bankok ne szoruljanak külföldi hitelfelvételre. Egy négy milliárd dolláros elkülönített állami alap szintén azt a célt szolgálta, hogy erősítsék a likviditást. Ezen kívül pótlólag öt milliárd dollárt nyújtottak a legnagyobb hazai bankoknak. Ám ennek ellenére az Alliance Bank 2008 első negyedében bedőlt, ami Laurelle szerint megkönnyíti a többi külföldi 19

Embassy of the Kingdom of Netherlands (2010a), p. 3. World Bank (2010) 21 Kenjali (2010) 22 Asian Development Bank (2010) 23 Anichshenko (2009), p. 68. 20


177

bank térnyerését a kazah piacon.24 Elemzők szerint a bankszektort érintő válságnak két tanulsága is van, amit a jövőben meg kell szívlelni: jobban ki kell használni a helyi pénznemben képzett tartalékokat és külföldi valuta helyett helyi pénznemben célszerű hitelt nyújtani.25 A Kazah Nemzeti Bank 2009 folyamán több ízben is csökkentette a refinanszírozási rátát. 2009 februárjában Kazahsztán 20 százalékkal leértékelte a nemzeti valutáját, a tengét, hogy megdrágítsa az importot, ezáltal kedvezőbb helyzetet teremtsen a hazai iparnak. Egyes vélemények szerint a leértékelés elhibázott lépés volt, hiszen így a külföldről felvett hitelt drágábban kell majd visszafizetni, amivel nehezebb helyzetbe hozhatják a későbbiekben az országot.26 A tenge leértékelése 2009 elején összefüggött azzal a ténnyel, hogy a kőolaj ára visszaesett, akkor hordónként 40 dollárra.27 Azonban 2010-ben már a válságból való kilábalás jelei is látszanak, hiszen az olajárak emelkedését követően a kazah valuta dollárhoz viszonyított értéke is erősödött, napirendre került a tenge felértékelése, amivel a felvett hitelek visszafizetése is könnyebbé válhat. A válságkezelő intézkedések pozitív hatására ráerősíthet a nyersanyagok árának emelkedése 2009 második felétől. A 2010-es év biztató eredményei az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) is arra ösztönözték, hogy támogassa a pozitív változásokat. 2010 márciusában bejelentették, hogy egymilliárd dollárral kívánják segíteni a kazah gazdaságot. A támogatás célja a gazdasági szerkezet diverzifikálása: a gyógyszeripart, a vegyipart, a fémipart és a műtrágya gyártását jelölték meg prioritásként. Az EBRD 2009 végén a mezőgazdaságnak is nyújtott 35 millió dollárnyi hitelt.28 Ugyanebben a hónapban Nazarbajev elnök elfogadta az ipart és az innovációt ösztönző, 2010-2014-re szóló állami tervet. A meghozott stabilizáló intézkedések és a világgazdasági élénkülés hatására a kazah gazdaság valószínűleg túl van a legrosszabbon. A növekvő olajárakkal és a befektetői bizalom helyreállásával a gazdasági prosperitás is visszatérhet. Az optimizmust támasztja alá az a tény is, hogy 2010 első negyedévében a GDP már 6,6 százalékkal nőtt, szemben a 2009 első negyedévére jellemző 2,2 százalékos csökkenéssel.29

24

Laurelle (2008) Silkroad Intelligencer (2010) 26 Anichshenko (2009), p. 67. 27 Asian Development Bank (2010) 28 Silkroad Intelligencer (2010) 29 Embassy of the Kingdom of Netherlands (2010b), p. 2. 25

Kiss Szilvia

178

3)

Üzbegisztán

3.1. Üzbegisztán gazdasága

Üzbegisztán Kazahsztánnál kevésbé gazdag ásványkincsekben, de azért bőségesen rendelkezik nyersanyagokkal. Ezek elsősorban az arany és a földgáz. Kőolaja nagyon kevés van, a mindössze 0,6 millió hordónyi készlete a teljes világtartalék 0,05 százalékát sem éri el. Ennél sokkal lényegesebb a földgáz: 1,58*1012 m3 a feltárt készlet az országban, ami a világon ma ismert gázvagyon 0,9 százalékának felel meg. A 2008-as kitermelése viszont a világban kitermelt földgáz két százalékát adja.30 A meglévő készleteihez képest tehát relatíve többet hoz a felszínre. Az országnak a jelentős földgázvagyonon kívül nagy aranybányái is vannak. Ezekből összesen mintegy harminc található a területén. Ezzel Üzbegisztán Oroszország után, amely a világ legnagyobb aranykitermelője, a második helyen áll a posztszovjet térségben.31 Üzbegisztán Kazahsztán mellett a térség második legjobb gazdasági teljesítményt mutató állama. Közös vonásuk, hogy mindkét országban igen magas volt a GDP növekedési üteme 2007-ig, és a gazdasági válságra az állam erős beavatkozásával reagáltak mind a ketten. A térség két vezető állama közötti nagy különbség abban áll, hogy Kazahsztánban a magánszektor és a külföldi befektetők nagyobb teret kapnak, míg Üzbegisztánban a külföldi és általában a magánbefektetők jelenléte alacsony. A privatizáció tekintetében szintén különbség áll fenn a két állam között. Kazahsztánban a magánosítás mértéke és intenzitása magas, Üzbegisztánban viszont alig lehet privatizációról beszélni. Eltérnek a politikai viszonyaik is, Üzbegisztánban igen gyenge a politikai ellenzék ereje. Az üzbég állam meghatározó szerepe a politika és gazdaság valamennyi területén megmutatkozik. Üzbegisztán legfontosabb külkereskedelmi partnere Oroszország, amely megelőzi Ukrajnát, Kínát és az Európai Uniót. A 2009-es áruforgalom alapján a közép-ázsiai régióból a legmagasabb, 5,6 százalékos súllyal Kazahsztán szerepelt. Kirgizisztán 2,6, Tadzsikisztán 2,4, míg Türkmenisztán 0,9 százalékot ért el az üzbég külkereskedelemben az említett év30 31

British Petroleum (2010), p. 24. http://www.tashkent.org/uzland/economy.html


179

ben.32 Üzbegisztán külkereskedelmében tehát – amint a 3. táblázat mutatta – a közép-ázsiai régió összesen 11,5 százalékot képvisel. Az export legnagyobb hányadát az energetikai termékek adják. A második leglényegesebb kategória a szolgáltatásoké, majd a gyapot és az „egyéb termékek” heterogén kategóriája következik. A gyapotra Üzbegisztán esetében célszerű külön kitérni. Az ország Türkmenisztán mellett a Szovjetunió legnagyobb gyapottermelő tagköztársasága volt.33 A gyapot ma is az egyik legjelentősebb bevételi forrás az ország számára. E termék kivitelének legfontosabb iránya Németország, Svájc, Oroszország, Kína, Dél-Korea és Japán.34 Az Environmental Justice Foundation elemzése szerint a gyapottermelés nem csak emberjogi problémákhoz (például kizsákmányoláshoz, gyermekmunkához) vezet, hanem ökológiai katasztrófához is, a világ valamikor negyedik legnagyobb szárazföldi vízfelületének számító Aral-tó vészes kiszáradásához. Az állam a gyapotot kvótarendszerben termelteti, áron alul fizet a gazdáknak, ám az eladáskor a valódi piaci értékét kéri el az árunak, ezzel biztosítva az egyik stabil bevételi forrását.35 A gyapottermelési és -eladási rendszer változott a kilencvenes években: már nem kell az összes termelt gyapotot olcsón eladni az államnak, hanem annak csak 30 százalékát. Ezzel tehát lehetőség nyílik arra, hogy a maradék 70 százalékot magasabb áron adják el a termelők, de a vevő itt szintén az állam. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a meghatározott kvótát teljesítik, amennyiben ez nem sikerül, az egész terményt alacsonyabb áron kell értékesíteni.36 Az ökológiai problémákon kívül Üzbegisztánban gazdasági és humanitárius katasztrófa is származhat abból, hogy az Aral-tó a korábbi felületének mintegy 15 százalékára zsugorodott. Ez főként annak a következménye, hogy a tó és az oda befolyó folyók vizét intenzív és túlzott öntözéshez, leginkább a gyapottermesztéshez használták fel. A tó vizének eltűnésével lényeges földterületek jelentek meg, amelyek azonban a nagy sótartalom miatt alkalmatlanok termőföldnek. Gondot jelent az is, hogy a szél a környező területekre viszi a sókristályokat, ami távolabb is megnehezíti a földművelést, mert a sótól csak sok öntözéssel lehet megszabadítani a földet. Ezzel viszont ördögi kör alakult ki. Látható tehát, hogy mennyire függ a mezőgazdaságra erősen támaszkodó ország gazdasága a víztől, illetve

32

European Commission (2010e), p. 6. Pomfret (2009), p. 2. 34 USDA (2010), p. 2. 35 Environmental Justice Foundation (2005), p. 2-3. 36 Environmental Justice Foundation (2005), p. 18. 33

180

Kiss Szilvia

annak hiányától.37 A tó vízének eltűnéséért az elavult és rosszul működő öntözőrendszer is felelőssé tehető. Az üzbég gazdaság kapcsán külön kell említeni egy fontos tényezőt, a munkaerő erőteljes kivándorlását. Ezzel a problémával egyébként Tadzsikisztánnak és Kirgizisztánnak is szembe kell néznie. A külföldön dolgozó üzbég vendégmunkások száma mintegy kettő és nyolc millió közé tehető. Ők főként a nyári hónapokban mennek el munkát vállalni az ország vidéki területeiről.38 Az üzbég vendégmunkások által hazautalt pénzösszeg jelentőségét aligha lehet tagadni, ez a gazdaság egyik fontos pillére. Számítások szerint 2002 és 2006 között a hazautalt pénzösszeg megötszöröződött, 2006-ban már a GDP mintegy 8,2 százalékát tette ki.39 A vendégmunkásokat kibocsátó másik két államban, Tadzsikisztánban és Kirgizisztánban a hazautalt pénzből főként kis- és középvállalkozást indítottak, vagy ingatlant vettek. Ez lehet az oka annak, hogy ebben a két országban az ingatlanárak 2008-ig emelkedtek.40 A három fő küldő országra elmondható, hogy a vendégmunkások céliránya Oroszország és Kazahsztán, ott pedig általában az építőipar. A külföldi munkavállalás oka a vonzó fizetés: Kazahsztánban négyszer-ötször magasabb a fizetés az érintett szektorokban, mint a három kibocsátó országban. Az üzbég kormány mindig igyekezett legális mederbe terelni a munkaerő kivándorlását, ez azonban a mai napig nem sikerül, a folyamat jelentős része illegális.41


A válság legjelentősebb hatása a külföldön munkát vállalókon keresztül mutatkozott meg, akik főként az építőiparban dolgoztak, amely a krízis következtében világszerte erősen visszaesett. Az üzbég népesség növekedési üteme igen magas, ami erős nyomást gyakorol a munkaerőpiacra.42 Ennek egyféle levezetéseként is szolgál a vendégmunkásrendszer. A vendégmunkások hazatérte elvileg a munkanélküliséget növelheti, valamint csökkenti a hazautalások mértékét is. A hazautalt pénz mennyisége egyes vélemények szerint mintegy 90 százalékkal zuhant vissza 2009 folyamán. A legjobban a szegénységgel küzdő Andizsán régióját érintette, ahol ez a 37

Environmental Justice Foundation (2005), p. 24. Marat (2009a), p. 16. 39 Hashimova (2009) 40 Marat (2009a), p. 19. 41 FIDH (2007), p. 2. 42 Hashimova (2009) 38


181

szám 97 százalékos.43 A tények szerint azonban a külföldön dolgozók száma nem, csak a hazautalt pénzösszeg csökkent, mivel sokan nem tértek haza a legnagyobb befogadó országból, Oroszországból. Sőt, 2008 végén újabbak hagyták el Üzbegisztánt, hogy szerencsét próbáljanak.44 Így azok az elképzelések és félelmek, hogy a válság hatására tömegesen térnek haza a munkások, ami súlyos munkaerő-piaci feszültséget okozott volna az országban, végül nem teljesültek.45 A külföldön dolgozók hazautalásainak elapadása negatívan befolyásolhatja az üzbég gazdaság növekedését, a fogyasztáson keresztül a GDP-t, a fizetési mérleget, tehát következményei szerteágazó módon jelentkeznek a gazdaságban. A GDP növekedési trendje megmaradt 2009-ben, de némileg lassult az előző évhez képest. Ez ugyanakkor a már 2007 és 2008 között megmutatkozó, szerény mértékű csökkenési tendenciába illeszthető bele. (2. ábra) Kazahsztánhoz hasonlóan itt sem lehet tehát beszélni a GDP csökkenéséről, amit minden bizonnyal a tetemes természeti kincs, a földgázvagyon magyaráz.46 2. ábra A GDP éves növekedési üteme Üzbegisztánban (százalék)

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

7,0

7,2

9,5

9,0

8,1

2005

2006

2007

2008

2009


43

http://www.uznews.net/news_single.php?lng=en&sub=all&cid=18&nid=9273 Marat (2009b) 45 Ehhez kapcsolódóan lásd jelen kötetben Simon Tünde írását. (a szerk.) 46 2009 folyamán erősen lecsökkent a kőolaj ára, ami sok kitermelő országot érintett, így Kazahsztánt és Oroszországot is. Ám Üzbegisztánban a lényeges kitermelt nyersanyag nem az olaj, hanem a földgáz, amelyet hosszú távú szerződések keretében értékesít az állam. Így erről az oldalról nem érkezett számottevő negatív előjelű impulzus. 44

Kiss Szilvia

182

A külkereskedelmi áruforgalom esése a világgazdasági válság másik lényeges hatása lehetne elméletileg, azonban Üzbegisztán esetében ez a hatás minimális volt, és főként importoldalon érvényesült.47 A teljes áruforgalmon belül ráadásul a kapcsolatok intenzívebbek lettek a FÁK-on kívüli államokkal, míg a szervezeten belüli tagokkal a forgalom jelentősen csökkent, például 2010 első negyedévében.48 (4. táblázat) 2010 első negyedéve már dinamikus külkereskedelmi bővülésről tanúskodik több fontos partner (például Törökország, Irán, Afganisztán és Svájc) esetében, míg Kínával és a jelentősebb FÁK-beli partnerországokkal (Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna) a forgalom csökkent. (5. táblázat) A termékszerkezet szerinti vizsgálódás során újabb árnyalatok fedezhetők fel a válság hatásait illetően. Az export megoszlása 2010 első három hónapjában a 2009-es első negyedévhez képest a következőképpen alakult: a gyapot kivitele 33,1 százalékkal, az élelmiszeripari termékeké 35,1 százalékkal, a fémeké majdnem 68,7 százalékkal és a gépeké 25,3 százalékkal bővült. Ezzel szemben a szolgáltatások részesedése három százalékkal és az energiaipari termékeké 23,1 százalékkal csökkent.49 4. táblázat

Üzbegisztán külkereskedelmének megoszlása 2010. január-március (millió USD)

2009. január-márciusi adathoz képest (%)

Külkereskedelmi forgalom FÁK-államok Más államok Export FÁK-államok Más államok Import FÁK-államok Más államok

4321,4 1399,1 2922,3 2701,3 767,8 1933,5 1620,1 631,3 988,8

95,6 67,2 120,0 122,1 67,0 181,1 70,2 67,3 72,3

Egyenleg FÁK-államok Más államok

1081,2 136,5 944,7

х х х

Forrás: Üzbég Statisztikai Hivatal (2010)

47

Üzbég Statisztikai Hivatal (2010) Üzbég Statisztikai Hivatal (2009), p. 100. 49 Üzbég Statisztikai Hivatal (2010), p. 91. 48


183

5. táblázat

Üzbegisztán fontosabb külkereskedelmi partnerei

Oroszország Kína Svájc Dél-Korea Kazahsztán Afganisztán Törökország Ukrajna Irán Németország

Részesedés Üzbegisztán külkereskedelmi forgalmában (%), 2010 első negyedév

2010 első negyedév/ 2009 első negyedév, %

19,1 9,4 7,2 5,8 5,4 4,8 4,8 4,6 3,5 2,4

73,2 60,2 155,1 84,2 60,2 133,9 183,3 55,2 179,7 88,9

Forrás: Üzbég Statisztikai Hivatal (2010)

A tapasztalatok szerint a gazdasági válságot minden országban erősen megérezte az építőipar. Ezzel szemben 2009 folyamán az üzbég építőipar teljesítménye nem csökkent, hanem 33 százalékkal nőtt, ami az állótőkebefektetéseknek volt köszönhető.50 A szociális céllal folytatott építkezések nem álltak le 2009-ben sem: 13 900 lakás épült az első negyedévben, ami alapterület szerint számolva 10,6 százalékkal több, mint amennyit az egy évvel korábbi periódusban építettek.51 Sok országban általában a válság negatív hatásaként jelentkezik a munkanélküliek arányának emelkedése is. Ez az adat azonban Üzbegisztánban, ahogy azt már Kazahsztánnál is láttuk, nem romlott. Sőt, 2010 első negyedévében 10,2 százalékról 9,5 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta.52 A munkanélküliek számát a válság során – mint említettük – nem növelték a hazatérő vendégmunkások, mivel ők az esetek többségében nem veszítették el az állásukat, hanem csak a fizetésük és ezáltal a hazautalásaik összege csökkent le. Az üzbég gazdaság tehát egy sor területen nem tipikusan reagált a gazdasági válságra.

50

Asian Development Bank (2010) Üzbég Statisztikai Hivatal (2010), p. 106. 52 Üzbég Statisztikai Hivatal (2010), p. 118. 51

184

Kiss Szilvia


Az üzbég kormány 2008 végén válságkezelő programot fogadott el a 2009-2012-es évekre. A kormány nem rövid távú stratégiát alkalmazott, hanem egy több évre kiterjedő intézkedéssorozatot indított el a válság hatásainak kivédésére, amelyet az Ázsiai Befektetési Bank is üdvözölt. A program jelentős szerepet szán a hazai befektetések növelésének, hogy ezzel is munkahelyeket teremtsenek. Ez a program az exportáló ágazatoknak kedvezményeket, infrastruktúra-befektetéseket, a kis- és középvállalkozásoknak könnyítéseket tartalmazott. A gazdasági visszaesés ellen jelenleg is küzd az ország, többek között azzal, hogy az exportra termelő ágazatoknak adókedvezményt nyújt.53 Az arany és a földgáz kedvező exporthelyzete és a költségvetési bevételek megfelelő alakulása segítette a program megvalósulását.54 A válságkezelésnek főként belső, saját erőből történő útját választó Üzbegisztánban a magánszektor megerősödése is az egyik kulcsa lehet a modernizációnak. A válságkezelés komoly eszköze és egyben hozadéka az állami bankok újratőkésítése volt, hogy a hitelezést támogassák. Emellett az állam a közszférában dolgozóknak 40 százalékos fizetésemelést tett lehetővé. A program keretén belül az infrastruktúra fejlesztése és a modernizáció is folytatódni fog.55 Karimov elnök dicséri a maga és a kormány által végrehajtott válságkezelő intézkedéseket, a kis- és középvállalkozások támogatását. A korábbi kudarcok azonban az üzbég állami dokumentumok óvatos kritikával való kezelésére intenek. 56

53

Asian Development Bank (2010) Asian Development Bank (2010) 55 Asian Development Bank (2010) 56 Az Ázsiai Fejlesztési Bank már korábban támogatta a KKV-k helyzetét Üzbegisztánban. Erre 2001 és 2006 között 47,9 millió dollárt adott, hogy az üzbég bankok vállalkozásindító hitelt tudjanak nyújtani. A várakozásokkal ellentétben azonban nem volt eredményes a kezdeményezés, mert a projektek fele nem sikerült, és a sikeres vállalkozásoknak is csak a fele fizette vissza időben a hitelt. http://www.eurasianet.org/departments/insight/articles/eav122109.shtml 54


4)

185

Türkmenisztán

4.1. Türkmenisztán gazdasága

Türkmenisztán a térségben a legnagyobb földgázkészlettel rendelkező állam. Oroszország, Irán és Katar mögött a világon a negyedik legnagyobb készletek Türkmenisztán területén találhatók. A világ bizonyított földgázvagyonának 4,3 százalékát birtokolja. Ez hosszú ideig megbízható és nagy kitermelést tesz lehetővé. A kőolaj esetében ugyanakkor a világ teljes kitermeléséhez viszonyítva csak 2,1 százalékos mutatóval rendelkezik.57 Az ország megkülönböztetett célterület a jövőbeli földgázszállítási útvonalak tervezésében és kiépítésében. 2010 elején nyílt meg a Türkmenisztán-Kína gázvezeték első szakasza. Egy további napirenden lévő, az országot is érintő projekt a Nabucco gázvezeték, amelyhez azonban egyelőre kérdéses az ország csatlakozása. Ez elkerülné Türkmenisztán legfontosabb szállítási útvonalát, Oroszországot, egyben nyitást is jelenthetne a Nyugat felé A türkmén állam a világ legnagyobb gyapottermelői közé tartozik, ám az utóbbi évek gyenge termése igencsak negatívan érintette az exportot. A lakosság mintegy fele a mezőgazdaságban dolgozik, tehát erősen agrárjellegű országról van szó, viszont az ágazat a GDP-hez csak közel tíz százalékkal járult hozzá 2009-ben. Türkmenisztánban tehát a gazdaság elsősorban a kiaknázott földgázra és a termesztett gyapotra épül. Ez nem utal sokoldalú gazdasági szerkezetre, ellentétben a környező országokkal, amelyek valamivel diverzifikáltabb gazdasági struktúrával rendelkeznek. Az állami szektor erős jelenléte fontos tényező az energiaszektorban, a textiliparban, az építőiparban, a közlekedésben és a kommunikáció területén. Ezek a szektorok adják együttesen a GDP értékének mintegy 75 százalékát.58 Türkmenisztán külkereskedelmében a legfontosabb partnerek a földgázszállítások irányának függvényében változnak. Korábban volt olyan év, 57

British Petroleum (2010), p. 24. Türkmenisztán gázkészleteiről pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Erre vonatkozóan a British Petroleum adatait tekintjük irányadónak és hitelesnek. 58 Nichol (2009), p. 7.

186

Kiss Szilvia

amikor Ukrajna lépett elő első számú partnerré, 2009-ben azonban már az Európai Unió országai álltak az élen 21,5 százalékos részaránnyal, ezután Törökország, Kína és Oroszország szerepelt a sorban, és Ukrajna csak utánuk következett. Közép-Ázsiából a legfontosabb, de mégis csak a tizedik helyen elhelyezkedő partner Kazahsztán volt 1,7 százalékos részesedéssel. Üzbegisztán 1,4, Tadzsikisztán 0,6 százalékot ért el, míg a Kirgízisztánnal folytatott kereskedelem mértéke elhanyagolható.59 Türkmenisztán külső áruforgalmában a közép-ázsiai régió részaránya 2009ben mindössze 3,8 százalékot tett ki. (3. táblázat) Az országban igen magas a munkanélküliség, ennek pontos mértékéről azonban nem állnak rendelkezésre megbízható források.60 A munkaerőpiac – amint az egész gazdaság – erős állami ellenőrzés alatt áll. Az állam, mivel gyakorlatilag nincs magántulajdonon alapuló termelés, lényegében az egyetlen munkaadó. A türkmén társadalomban igen elterjedt a korrupció, ezért az úgynevezett jó kormányzás indexe (good governance indicator) tekintetében az ország rendszerint nagyon alacsony pontszámot ér el.61 Ez az index hat különböző területen vizsgálja a kormányok teljesítményét: elszámoltathatóság, politikai stabilitás, a kormányzás hatékonysága, a szabályozás minősége, jogállamiság, és a korrupció kézbentartása. A politikai stabilitás tekintetében az ország értelemszerűen viszonylag kedvező pontszámot ér el (tízből általában ötöt), de a többi paraméter esetében igen alacsony a besorolása, a tízes skálán egy-két pont körül mozognak a kapott értékek.62 A Heritage Foundation gazdasági liberalizációt vizsgáló indexe (Economic Freedom Index) alapján Türkmenisztán a legkevésbé szabad országok közé tartozik a világon, 179-ből a 171. helyen állt 2010-ben. Az erős állami kontroll és a bürokrácia miatt a magánvállalkozások helyzete nehéz. Különösen igaz ez a külföldi befektetőkre, ez utóbbi téren a Heritage Fondation a maximálisan elérhető 100 pontból egyetlen egyet sem adott az országnak. A pénzintézetek erős állami befolyás, ellenőrzés és mesterséges védelem alatt állnak, ez utóbbi híján sok türkmén bank fizetésképtelen lenne. Hat állami bank működik az országban, ezek mindegyike egy-egy adott szektorra specializálódott, mint például mezőgazdaság, jelzáloghitel. A központi bank az államtól koránt sem függetlenül működik. Egyetlen biztosítótársaság található Türkmenisztánban, és az is állami kézben.63 A türk59

European Commission (2009d), p. 6. Az Amerikai Kongresszusi Kutatóközpont (Congressional Research Service) által kiadott adat például 60 százalékra teszi a munkanélküliségi rátát, ezt azonban forráskritikával kell fogadni. 61 Nichol (2009), p. 7. 62 World Bank (2009) 63 Heritage Foundation (2010) 60


187

mén gazdaság igen gyenge nemzetközi beágyazottsága okán a világgazdasági válság, érthető módon, csak kismértékben éreztette hatását.


Richard Pomfret szerint a világválság során a közép-ázsiai országokban alapvetően három tényező közvetíthette a külső megrázkódtatásokat: a pénzügyi szféra, a külkereskedelem, valamint a migráció és a hazautalások.64 Türkmenisztán, mint láttuk, a világgazdaságba és a nemzetközi pénzpiacokba igen lazán integrálódott, és a munkaerő-migráció sem jellemző rá olyan mértékben, mint a többi közép-ázsiai országra. A gazdasági válság transzmissziós csatornái kevésbé működtek, leginkább a külkereskedelmen keresztül érhették negatív hatások a gazdaságot. Ezzel együtt sem esett vissza a GDP, hanem itt is csak a növekedési üteme csökkent valamelyest. Ez a csökkenés beleillik a már 2006-2007 óta tartó enyhe lefelé tartó trendbe, de nagyobb mértékű annál. A GDP éves növekedési üteme azonban még ezzel együtt is kiemelkedően magas, tíz százalék fölötti maradt 2008ban, de 2009-ben sem csökkent 6 százalék alá. (3. ábra) 3. ábra

Türkmenisztán GDP-jének éves növekedési üteme (százalék)

14 12 10 8 6 4 2

13,0

11,4

11,6

10,5

6,1

2006

2007

2008

2009

0 2005


64

Pomfret (2009), p. 3.

188

Kiss Szilvia

A korábbi évekhez képest gyengébb, de a gazdasági visszaesés klímájában mégis igen jó eredménynek az oka, hogy az állami befektetések mértéke 2008-ban a korábbi évhez képest 1,6-szeresére emelkedett, így ösztönözte az állam a gazdaságot. Ez annak az állami politikának a részét képezte, amellyel a kis- és középvállalkozásokat élénkítették. Emellett a külföldi finanszírozású projektek száma is megnőtt valamivel.65 A GDP növekedési ütemének lassulásában közrejátszott az energiahordozók rekord alacsony ára 2009 folyamán. Az exportnak még mindig a fő irányát jelentő Oroszországtól Türkmenisztán a földgázért 2009-től nem fix árat, hanem mozgó, úgynevezett „piac alapú” árat kap, és ez az, ami a bevételek csökkenését előidézte.66 A GDP-növekedés lassuló ütemének másik kiváltója, hogy 2009 áprilisát követően a gázszállítások Oroszország felé csaknem nullára estek. Ennek oka a türkmén-orosz gázvezeték egy szakaszának felrobbanása volt.67 A balesetért Türkmenisztán Oroszországot tette felelőssé, mivel az oroszok anélkül csökkentették le a csőből leszivattyúzott mennyiséget, hogy értesítették volna Türkmenisztánt. Orosz oldalon a türkmén gázvezetékek rossz állapotára hivatkoztak. A háttérben az állhat, hogy az európai kereslet lecsökkent az orosz-türkmén földgázra, a Gazpromnak értékesítési problémái adódtak, a türkmén gáz importjáért viszont fizetnie kellett volna. Ezért inkább egyoldalúan leállította a behozatalt.68 A türkmén gázexport lecsökkenésének azonban mégsem volt akkora hatása, hogy a szektor kereskedelmében deficit keletkezett volna. Ellenkezőleg, 2009-ben így is 13 százalékos többletet tudott termelni az ágazat.69

4.3. A kormány lépései a válság idején

A növekedés lassulására a türkmén vezetés néhány kiigazító lépéssel reagált. Ezek együttesét azonban nem indokolt válságkezelésnek nevezni, hiszen, mint láttuk, a válság kedvezőtlen hatásai csak kis mértékben tudtak beszivárogni a világtól nagyrészt elzárt gazdaságba. A földgázexport zavarain, a gáz árának csökkenésén kívül szintén a válság számlájára lehet írni, hogy a költségvetés GDP-hez mért többlete – a 2008-as 11,3 százalék után – három százalékra csökkent 2009-ben, aminek oka a kieső 65

Asian Development Bank (2010) Mitas (2009) 67 Panier (2009) 68 Socor (2010) 69 Muzart (2010), p. 2. 66


189

exportbevételekben és a megemelkedett állami kiadásokban keresendő. A kormány pénzügyi mozgástere tehát valamelyest lecsökkent. Ezt úgy orvosolták, hogy felhasználták a 2008 őszén létrehozott stabilizációs alap pénzeit. A Türkmén Stabilizációs Alapot válságkezelő célzattal alakították ki, 2009-ben nagy szerepe volt a megemelkedett állami kiadások fedezésében. A türkmén nemzeti valutát, a manátot 2009-ben denominálták: 5000 régi manát egyenértékű lett egy új manáttal. Az intézkedés oka a 2008 folyamán jelentkező infláció volt, amelyet ezzel a lépéssel sikerült megfékezni. 2008-ban az infláció mértéke még 14,5 százalék volt, de 2009-ben a mutató átlagosan 0,1 százalékra csökkent. Az energiaexportnak köszönhetően igen nagy volt Türkmenisztán valutatartaléka, alacsonyan tartották a külső eladósodást, kicsi volt a külföldi hitelfelvétel mértéke, ezért az ország jól, komolyabb megrázkódtatás nélkül vészelte át a gazdasági válságot. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2010-re és 2011-re erős, 6,5 százalékos, illetve 11 százalékos növekedést jósol a türkmén gazdaságnak. Ezt az előrejelzést a szénhidrogének exportjának alakulása és a külföldi befektetési kedv némi élénkülése indokolja.70

5)

Kirgizisztán

5.1. Kirgizisztán gazdasága

Kirgizisztán a térség egyik legkisebb, ugyanakkor a legnagyobb mértékben nyitott gazdasága. Külgazdasági orientációja és gazdasági berendezkedése tekintetében bizonyos mértékben eltér a közép-ázsiai országok többségétől. A piacgazdasági jelleg szerint leginkább Kazahsztánhoz hasonlítható. A függetlenné válás után mindkét ország viszonylag korán hozzálátott a piacgazdaság kiépítéséhez, többek között óvatos liberalizációs lépéseket tettek.71 A kirgiz kormány nem kívánta követni néhány térségbeli állam autarkiára fókuszáló fejlődési pályáját.72 A függetlenséget követően az országban folyamatosan csökkent a szegénység és az extrém szegénységi

70

Asian Development Bank (2010) Pomfret (2009) 72 Ezzel szemben áll a két földgázexportáló ország, Üzbegisztán és Türkmenisztán, ahol a kezdetektől fogva a befelé fordulás és az erősen autark rendszerek kiépítése volt jellemző. 71

190

Kiss Szilvia

küszöb alatt élők száma, ez mindenképpen a fejlődés fontos jeleként értelmezendő. Kirgizisztán gazdasága kifelé jóval nyitottabb, mint a környező államoké. A posztszovjet térségen belül – a balti államokat is megelőzve – Kirgizisztán volt az első, amely 1998-ban csatlakozott a WTO-hoz. Elsők között teremtette meg a nemzeti valuta konvertibilitását. Az ország 2009. évi külkereskedelmi partnereinek sorában Kína áll az első helyen, ezután következik Oroszország. Az Európai Unió a hatodik a sorban. A Kínával folytatott kirgiz külkereskedelem a teljes áruforgalom 48 százalékát teszi ki, ami több mint kétszerese Oroszország részarányának. A közép-ázsiai térség országai között a legfontosabb partnere hét százalékos részesedéssel Kazahsztán, amely állam a harmadik helyet foglalja el a külkereskedelemben. Ez utóbbi emellett azért is lényeges szomszédja Kirgizisztánnak, mert az ország egyetlen főútja Kazahsztán felé vezet, azon keresztül van közúti összeköttetése Oroszországgal. A térségen belül Üzbegisztánra jut a kirgiz áruforgalom 4,9, Tadzsikisztánra 0,4 százaléka, Türkmenisztánnal pedig lényegében elhanyagolható mértékű a külkereskedelmi kapcsolatok mértéke.73 A közép-ázsiai államokkal Kirgizisztán 12,4 százalékos forgalmat bonyolított le 2009-ben. Kirgizisztán a korábban említett három nagy közép-ázsiai országtól eltérően nem gazdag ásványkincsekben. Csupán egyetlen nagy, nemzetközi összehasonlításban is számottevő aranybányája van, a Kumtor. Ennek köszönhetően a posztszovjet térség harmadik legjelentősebb aranykitermelő állama. Mezőgazdaságáról elmondható, hogy itt is folyik gyapottermesztés, de jelentősége messze nem olyan nagy, mint Üzbegisztánban és Türkmenisztánban. A Kereskedelmi Világszervezetbe való belépést követően a környező országok, amelyekkel Kirgizisztán még a szovjet időkben kiépült jelentős kereskedelmi kapcsolatokat ápolt, magas vámot vetettek ki a kirgiz termékekre. Az orosz és kazah vezetéssel 2010 januárjában megalakult vámunió egyes termékek vonatkozásában szintén hátrányosan érinti a kirgiz külkereskedelmet.74 Ezzel kapcsolatban felmerült annak a lehetősége, hogy az ország csatlakozzon a 2010. július elsejével felálló orosz-kazahbelorusz vámunióhoz. Biskek kifejezte abbéli hitét, hogy a WTO-tagsággal összeegyeztethető egy ilyen lépés. Az orosz-kazah-belorusz formációhoz való csatlakozás azért is látszana kívánatosnak, mivel az abban résztvevő országokkal folytatott árucsere nem elhanyagolható arányt képvisel a kirgiz külkereskedelemben.75

73

European Commission (2010b), p. 6. Abdrisaev (2010) 75http://www.rferl.org/content/Kyrgyz_Politican_Says_Entry_Into_New_Customs_Unio n_Needed_/2093965.html 74


191

Mielőtt rátérnénk a világgazdasági krízis hatásaira, meg kell említeni egy fontos tényezőt, ami amellett, hogy döntően befolyásolja a kirgiz gazdaság működését, az utóbbi időben az ország bel- és külpolitikai konfliktusainak forrásává vált és akut problémaként maradhat fenn a jövőben. Ez a vízhez való hozzájutás és a vízenergia felhasználásának a kérdése. Tadzsikisztánt követően Kirgizisztánnak van a legtöbb hegyi folyója a térségben. Ezzel vízforrásban a második leggazdagabb ország és a második legfontosabb vízenergia-felhasználó Közép-Ázsiában. A víz fontos energiaforrás, a kirgiz energiaigények több mint 80 százalékát így elégítik ki. A villamos energiát 17 vízerőmű állítja elő az országban. Két újabb erőmű építését tervezték még a nyolcvanas években, a Kambarata 1-et és 2-t, ám megvalósulásukat a Szovjetunió felbomlása megakadályozta. A kirgiz kormány folytatni szeretné az erőművek építését, amihez azonban két milliárd dollárra és legalább nyolc-tíz évre lenne szükség.76 Ez azonban meghaladja az ország erejét, nem áll rendelkezésére ekkora összeg, különösen nem a 2010 áprilisában kirobbant belpolitikai feszültség, etnikai villongások és kormányváltás közepette. A projekt újbóli felvetése ugyanakkor jól jelzi a prioritásokat. A kis hegyi országnak az aranyon kívül nincs más természeti kincse, nagy a külső energiafüggése, a vízenergia felhasználása lehet a kitörési pont. A vízfolyások felhasználásával kapcsolatban azonban a folyó menti környező államoknak is szavuk van. Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán áll szemben a két kisebb és szegényebb, de folyóvízben gazdag országgal, Kirgizisztánnal és Tadzsikisztánnal. Ez a kérdés a sűrűn lakott Üzbegisztánban, és főleg az üzbég, a tadzsik és a kirgiz állam között megosztott Fergana-völgyben elsőrendűvé válhat, mivel a vizet nem csak energiaforrásnak, hanem ivóvíznek és öntözésre is használják. Nem véletlen, hogy legnagyobb mértékben éppen a vízkérdés terheli meg a térség országai közötti kapcsolatokat. A konfliktusban – elsősorban az erőművek lehetséges finanszírozóiként – Oroszország és Kína is érintett. A terveket leginkább Üzbegisztán ellenzi, és fenntartásairól Oroszországot is igyekszik meggyőzni.77 A helyzet – és döntően az energiaellátás – megoldására még a szovjet időkben létrehozták a térségben az úgynevezett integrált energiahálózatot. Ebből Üzbegisztán – a saját energiatermelése nyújtotta önellátásra hivatkozva – váratlanul kihátrált.78 Az integrált rendszer felbomlása azonban a vízenergia bősége ellenére nehéz helyzetbe hozza Kirgizisztánt, különösen a száraz időszakokban, ami gyakori kimaradásokhoz vezet az energiaellátásban. A kirgiz energiaellátásban keletkező kimaradások a szárazsággal, továbbá a nagy energiaigénnyel függenek össze, és 2007-2008-ban kritikus 76

Jurajev (2009), p. 2. Pérez Martín (2009), p. 3. 78 Marat (2009c) 77

Kiss Szilvia

192

helyzet állt elő. Azóta a kormány erőteljesen szabályozza az energiaellátást, lényegében adagolja az áramot, ami azonban gyakori áramszünetekkel jár. Az áramkimaradás elsősorban a pótgenerátorral nem rendelkező élelmiszer- és építőipari kis- és középvállalatokat sújtja, valamint a lakosságot, különösen a téli időszak fűtési idényében. A biztonságosabb villamosenergia-termelés érdekében a téli évszak előtt, a nyár folyamán fel kell tölteni a legnagyobb vízierőművet kiszolgáló Toktogul víztározót. Ez azonban ellentétben áll az alsó folyószakasz mentén elterülő országok érdekével, ahol leginkább a nyári öntözés idején van a legnagyobb igény a vízre.79 A víz tehát voltaképpen súlyos gazdasági, politikai és etnikai konfliktusokkal járó ellentéteket szít a közép-ázsiai térségben.


A gazdasági válság Kirgizisztánban főként a két fontos gazdasági partner, Oroszország és Kazahsztán gazdaságának lassulásán, valamint a vendégmunkások csökkenő hazautalásain keresztül éreztette a hatását. Mint a régió minden országában, itt is visszafogta a GDP növekedését, azonban itt sem beszélhetünk visszaesésről, hanem csupán a növekedési ütem mérséklődéséről. (4. ábra) A 2008-as 8,4 százalékos növekedést 2009-ben 2,3 százalékos GDP-bővülés váltotta fel.80 4. ábra

A kirgiz GDP éves növekedési üteme (százalék) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

3,1

8,5

8,4

2006

2007

2008


79 80

Abdurasulov (2008) Asian Development Bank (2010)

2,3 2009


193

Az országnak egyetlen ásványkincse van, a már említett arany. Az 5. ábrán jól látszik az a folyamatosan növekvő trend, amelyet az arany ára követ. Egy uncia arany tíz évvel ezelőtti alig 300 dolláros ára 2010 elejére 1100 dollárra ugrott. Igaz, ez a növekedés 2008 végén, a grafikonon is láthatóan, megtorpant. 2009-ben azonban az aranyár ismét növekedésnek indult, elérte, majd ütemesen meghaladta a válság előtti szintet. A gazdasági világválság negatív hatása a krízis legelején tehát az aranyár növekedésének megtorpanásában mutatkozott, ami visszafogta a GDP bővülését. Az aranypiaci trend azonban, szintén a válság elmélyülésével öszszefüggésben, 2009-ben és utána meredek növekedésre váltott, az ebből származó kedvezőtlen hatás megszűnt. Maradtak viszont más, a gazdaságot negatívan érintő jelenségek: a vendégmunkások csökkenő hazautalásai és a visszafogottabbá váló külföldi befektetések. A kirgiz kormány által elfogadott válságkezelő program, mint látni fogjuk, többek között e problémák kezelését tűzte ki célul. 5. ábra

Az arany ára unciánként, 2001–2010 (USD)

Forrás: http://goldprice.org/gold-price-history.html

A megvalósított beruházások értéke 2009 folyamán összességében 103,8 százaléka volt a 2008-as adatnak, azonban ezen belül a közvetlen külföldi befektetések az előző évinek mindössze 76,3 százalékát tették ki. A portfolió befektetések 2009-ben a megelőző év szintjének csupán 18,9 százalékát érték el, szemben az egyéb befektetésekkel, amelyek 5,1 százalékkal nőttek. A mezőgazdaságba érkező közvetlen külföldi befektetések a 2008-as érték mindössze három százalékát, az építőiparba érkező befektetések 43,7 százalékát és a pénzügyi szférába érkezők pedig 68,6 száza-

194

Kiss Szilvia

lékát tették ki.81 Ezek egyúttal a válság által legjobban sújtott ágazatok is. A külföldi befektetések, miközben 2009 folyamán visszaestek, 2008-ban még igen ígéretesek voltak, 139,3 százalékkal nőttek 2007-hez képest. Ezen belül a közvetlen külföldi befektetések megduplázódtak, viszont a portfolió beruházások már ebben az évben csökkenni kezdtek, a 2007. év értékének 82,3 százalékát tették ki. Ugyanakkor a pénzügyi szférába 2008-ban érkező közvetlen külföldi befektetések megháromszorozódtak 2007 és 2008 között.82 A gazdasági válság Kirgizisztánban a politikai szférára is kiterjedt. A gazdasági problémák kezelése részeként a kormány 2010 márciusában drasztikusan megemelte a vízért, az energiáért fizetendő és más közüzemi díjakat. Az intézkedés felszította a lakosság elégedetlenségét és belpolitikai feszültséghez vezetett. Ez végül kikényszeríttette Kurmanbek Bakijev elnök külföldre távozását, majd lemondását. Ilyenformán a gazdasági visszaesés, az egyébként is kényes energiaellátás és az aktuális politikai helyzet között szoros kapcsolat áll fenn. A polgárháborús konfliktus az amúgy is rossz gazdasági állapotokon csak tovább rontott, s így a 2010. októberi elnökválasztástól lehet csak remélni a stabilizálódás megindulását. A kirgiz állam és gazdaság stabilitását a külvilágból származó globális hatásokon, valamint az említett belső gazdasági gondokon túl a korrupció, a nepotizmus és a szervezett bűnözés is veszélyezteti. Ehhez adódik még az a tény, hogy Bakijev elnök távozása után az államkincstár szinte kiürült, mindössze 16 millió eurónyi szom maradt hátra.83


Kirgizisztánban is született válságkezelő program, amely az ország helyzetéből fakadóan a klasszikus válságprogramokhoz képest sajátos elemeket is tartalmazott. Egyik első intézkedésként növelték a szociális kiadásokat, hogy tompítsák az amúgy is szegénységben élő lakosságot sújtó negatív hatásokat, elsősorban a külföldön dolgozók által hazautalt pénzek kiesését. Ide sorolható a nyugdíjak és a közigazgatásban dolgozók fizetésének 29 és 30 százalékos megemelése.84 A kormány a költségvetési kiadásokat összességében mintegy 35 százalékkal növelte meg, amit Oroszország 150 millió dolláros segélye és 300 millió dolláros kedvezményes hitele támoga81

Kirgiz Statisztikai Hivatal (2010), p. 1-2. Kirgiz Statisztikai Hivatal (2009) 83 Marsai (2010) 84 Mukanbetova (2009) 82


195

tott.85 Ez jelzi, hogy bár Kína ma már a legfontosabb külkereskedelmi partnere Kirgizisztánnak, Oroszország továbbra is lényeges segélyforrás maradt. Az orosz segély, amelyről 2009 elején egyeztek meg, egy összesen 2,15 milliárd dollárt kitevő támogatási csomag részeként érkezett az országba.86 A kormány 2009-ben lépéseket tett a gazdaság fellendítése érdekében. Ezek a bürokratikus döntéshozatal egyszerűsítésében és a befektetési klíma kedvezőbbé tételében öltöttek testet. Ennek köszönhetően 2010-ben a Világbank „Doing business” listáján az ország a 2009-es 80. helyről a 41. helyre lépett előre. A vállalkozások indításának feltételeit értékelő rangsorban Kirgizisztán a világon a 14. helyre került 2010-ben.87 2009 januárjában új adótörvényt fogadtak el, amiben az adók számát 16-ról nyolcra csökkentették. Az ÁFA kulcsát 20-ról 12 százalékra mérsékelték.88 Ezek az intézkedések új befektetők becsalogatását és kedvezőbb vállalkozási klíma kialakítását célozzák. Habár a bankszektort a válság nem érintette mélyen, a válságkezelés kitért erre a szektorra is. Ennek keretében az állam bankbetét-biztosítási rendszert vezetett be, amelyben minden banknak kötelezően részt kell vennie. A biztosítás 100 ezer szom erejéig garantálja a betétek visszafizetését, ami 47 szom/euró árfolyammal számolva 2128 eurónak felel meg.89 A tőke csökkenő beáramlása és a GDP-növekedés lassulása mellett, valamint a Kirgiz Nemzeti Bank tevékenysége folytán sikerült megfékezni a több éven keresztül tartó kétszámjegyű inflációt, ami 2007-ben 10,2 százalékos, 2008-ban pedig 24,5 százalékos szintet ért el. Az inflációs ráta 2009-re 6,9 százalékosra mérséklődött.90 A Kirgiz Nemzeti Bank 25 százalékkal leértékelte a nemzeti valutát, aminek exportösztönző hatása volt. A külső pénzügyi biztonság erősítése érdekében az ország csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EurAsEc) stabilizációs alapjához, amelybe főleg Oroszország utalt pénzt, mintegy nyolc milliárd dollárt. Kirgizisztán egymilliárd dollárral járult hozzá a válságkezelő alap működéséhez.91 A kirgiz kormány igénybe vette a Nemzetközi Valutaalap által létrehozott, válságkezelő célzatú Exogenous Shock Facility program kínálta eszközöket. Az elsők között jelentkezett támogatásért 2008 decemberében, mivel felismerte, hogy az oroszországi támogatást kiegészítő egyéb külső segítség nélkül nem tudja kezelni a gazdasági helyzetet. A Valutaalaptól 85

Asian Development Bank (2010) http://www.eurasianet.org/departments/insightb/articles/eav040909b%20.shtml 87 http://www.doingbusiness.org/economyrankings/ 88 Asian Development Bank (2010) 89 Asian Development Bank (2010) 90 http://www.un.org.kg/en/about-kyrgyzstan/basic-statistic 91 http://www.eurasianet.org/departments/insightb/articles/eav040909b%20.shtml 86

Kiss Szilvia

196

18 hónapos lejárattal 100 millió dollár nagyságú kölcsönt vett fel. A hitel célja a magas élelmiszerárakból és a fő kereskedelmi partnerek gazdasági visszaeséséből eredő problémák enyhítése volt.92

6)

Tadzsikisztán

6.1. Tadzsikisztán gazdasága

Tadzsikisztán a legszegényebb a posztszovjet államok között. Az egy főre vetítet 1800 dolláros GDP alapján a világon a 189., ami azt jelenti, hogy az ország nemcsak Közép-Ázsia és a posztszovjet térség, hanem a világ egyik legszegényebb állama. A lakosságnak mintegy 60 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Az ország megsínylette a Szovjetunió felbomlását és az utána következő polgárháborút, amely 1997-ben ért véget. A belső zavargások megszűnésének köszönhetően a gazdaság gyors növekedésnek indult, amit a makrogazdasági és a politikai stabilitás megszilárdulása tett lehetővé. A GDP 2000 és 2004 között éves átlagban 9,7 százalékkal bővült. Azonban a több éven keresztül tartó majdnem tíz százalékos növekedés ellenére máig sem érte el az ország a Szovjetunió fennállásakor mért fejlettségi szintet.93 Az ország ipara főként cink- és ólombányászatra, alumínium- és cementgyártásra támaszkodik, emellett fontos ágazatai a műtrágyatermelés és a hűtőipari berendezések előállítása. Az ipar 22,2 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. A szolgáltatások részesedése 57,7 százalék. A mezőgazdaságé 20,1 százalék, vagyis csupán két százalékkal marad el az ipar GDP-ben betöltött súlyától.94 Hagyományosan agrárjellegű országról van szó tehát, habár ez némileg gyengülni látszik. A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 2004-ben még 24 százalék volt, és a munkaképes lakosság 66 százalékát foglalkoztatta. Ez utóbbi arány, annak ellenére, hogy még mindig nagyon magas, 2009-ben 49,8 százalékra csökkent.95 Ide tartozik azonban, hogy a lakosság közel 80 százaléka vidéken él, vagyis

92

Burke (2010) USAID (2006), p. 3. 94 CIA World Factbook (2010), Tajikistan 95 A 2004-es adat forrása: Government of Tajikistan (2007), p. 7. A 2009-es adat forrása: CIA World Factbook (2010), Tajikistan. 93


197

erősen kötődik a mezőgazdasághoz.96 A meghatározó agrártevékenységek körébe sorolható a gyapot, szőlő, olajos magvak, gyümölcsök, zöldségek termesztése, valamint a birka-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztés. Az említettek közül kiemelkedik a gyapottermesztés, a mezőgazdaságban dolgozók 80 százaléka itt talál munkát, és a gyapot teszi ki az agrárexport 90 százalékát.97 E téren Tadzsikisztán komoly versenytársai a szomszédos gyapottermelők, Üzbegisztán és Türkmenisztán. A tadzsik külkereskedelemben kiviteli oldalon a legfontosabb tételek az alumínium, a gyapot, különféle gyümölcsök, zöldségek, zöldségekből készített olajok, valamint az elektromos áram, amit a gyors folyású hegyi folyókon termelnek. Az importáruk között a kőolaj, petrolkémiai termékek, gépek és berendezések, az alumínium előállításához szükséges timföld, valamint az élelmiszerek szerepelnek a legnagyobb súllyal.98 A legfontosabb kereskedelmi partnerek a 2009-es adatok alapján Oroszország és Kína, egyenként mintegy 23 százalékos részesedéssel. (Oroszország csak néhány tized százalékkal áll Kína előtt.) Utánuk az uniós tagállamok következnek, majd Kazahsztán 7,2 százalékos és Üzbegisztán 5,5 százalékos részaránnyal. Kirgizisztán mindössze 1,1, Türkmenisztán 1,7 százalékot képviselt a tádzsik külkereskedelemben.99 A régió államaival folytatott kereskedelem a teljes külkereskedelmi áruforgalmon belül valamivel több 15 százaléknál. Ahogy a 3. táblázat adataiból láttuk, ez a legmagasabb arány a közép-ázsiai öt állam között, ami azt jelentheti, hogy Tadzsikisztán szorulna rá talán a leginkább a szóban forgó középázsiai országok közötti szolidaritást és gazdasági kapcsolatokat erősítő összefogásra. Az országról rajzolt vázlatos képhez hozzátartozik, hogy vízenergia szempontjából a számos nagyesésű folyójának köszönhetően Tadzsikisztán az egyik legkedvezőbb helyzetű a világon. Területének több mint a fele a tengerszint feletti 3000 méternél magasabban fekszik. Egy új létesítmény, a Rogun vízerőmű megépítésének szándéka már régóta szerepel a tervekben, ám ezt a Vakhsh folyó alsó folyásánál fekvő Üzbegisztán erősen ellenzi. Ennek dacára a Világbank 2010 márciusában jelezte, hogy elindulhatnak a vizsgálatok a megvalósíthatóságról és a környezeti hatásokról. A projekt kivitelezéséhez külső forrásokra és finanszírozókra van szükség, mivel a költségek akár az öt-hat milliárd dollárt is elérhetik.100

96

Government of Tajikistan (2007), p. 5. USAID (2006), p. 7., Government of Tajikistan (2007), p. 7. 98 CIA World Factbook (2010) Tajikistan 99 European Commission (2010c), p. 6. 100 Sodiqov (2010) 97

Kiss Szilvia

198


A tadzsik gazdaságot a 2007-ben jelentkező pénzügyi válság nem érintette különösebben mélyen, mivel a bankok a hitelezést korábban jórészt önerőből finanszírozták, ugyanakkor a válság következtében a kőolajárak mérséklődése kedvezően hatott, tekintve, hogy az olajat teljes egészében importból szerzik be. A költségvetés már 2007-től kezdődően hiánnyal zárult, ekkor és 2008-ban a deficit a GDP 6,2 százalékára rúgott. Ez a mutató 2009-ben hét százalékra nőtt.101 Ez így is alacsonyabbnak bizonyult, mint az EBRD által 2009-re előzetesen becsült 8,9 százalékos hiány.102 A válság idején a GDP növekedési üteme több mint a felére esett vissza 2009-ben. 6. ábra

Tadzsikisztán GDP-jének éves növekedési üteme (százalék) 8 7 6 5 4 3 2 1

6,7

7,0

7,8

7,9

3,4

2005

2006

2007

2008

2009

0


A válság hatásait közvetítő legfőbb tényezők itt is ugyanazok, mint Kirgizisztán és Üzbegisztán esetében: a külföldön munkát vállalók átutalásainak megcsappanása, valamint az exportpiacok beszűkülése és az exportált termékek árának csökkenése.

101 102

Asian Development Bank (2010) http://www.ebrd.com/pages/country/tajikistan/key.shtml


199

A döntően kazah és orosz földön dolgozó vendégmunkások által hazautalt pénzek nagysága jelentősen csökkent. A 7. ábrán jól látszik a hazautalások összegének 2008 augusztusától kezdődő és egészen 2009 februárjáig tartó zuhanása. Ekkor indult meg egy enyhe emelkedés, amit 2009. július-októberben stagnálás, majd újabb csökkenés váltott fel. A vidéki területeken a háztartások nagymértékben ráutaltak a külföldön dolgozó családtag fizetésére. Tadzsikisztán a hazautalásoktól a legnagyobb mértékben függő ország a világon.103 E pénzek elmaradása vagy csökkenése visszafogja az építkezéseket, a fogyasztási hajlandóságot és az importkeresletet is.104 Ily módon ez a tényező nem csak a háztartásokra, hanem az egész ország gazdaságára kihat. 7. ábra

A tadzsik vendégmunkások hazautalásai (millió USD) 350 300 250 200 150 100 50 Október

Július

Április

2009. Január

Október

Július

Április

2008. Január

Október

Július

Április

2007. Január

Október

Július

Április

2006. Január

0


A hazautalásoknak köszönhető jövedelmek elapadásán kívül munkaerő-piaci és szociális feszültségek alakultak ki. Sokan elvesztették a munkahelyüket az országon belül, és a helyzetet súlyosbította, hogy ezzel párhuzamosan a fogadó országok munkaerőpiacáról kiszoruló tadzsikok szintén hazatértek, ha nem is nagy tömegben. Emiatt megnőtt a szociális célokra, segélyekre fordított állami pénz mennyisége.105 A CIA World 103

Muzart (2010), p. 1. Asian Development Bank (2010) 105http://www.finchannel.com/Main_News/Business/65826_World_Bank_Helps_the_ Tajik_Government_to_Respond_to_the_Global_Economic_Crisis/ 104

Kiss Szilvia

200

Factbook szerint 2008-ban 2,3 százalékos volt a munkanélküliség, 2009 pedig 2,2 százalék. A hivatalos statisztikai adatokat használó elemzés azonban vélhetően elkendőzi a munkanélküliség valós méretét és növekedését is. A nemzetközi árutőzsdei árak, nem csupán a kőolajé, a válság során visszaestek. A tadzsik gazdaságra ez a fejlemény kedvezőtlenül hatott mindkét legfontosabb exportcikkének (gyapot és alumínium) áresésén keresztül, legalább is bizonyos ideig. A 8. ábra a gyapot áralakulását mutatja. A gyapot ára 2008 és 2009 fordulóján esni kezdett, amit a gyapottermelő országok örömére növekvő trend váltott fel 2009 közepén. Az emelkedő periódus 2010 közepén is tartott, tehát a gazdasági válságnak ez a negatív hatása idővel mérséklődött és nem tartott hosszú ideig. Hasonló fejlemény volt megfigyelhető az alumínium árának mozgásában. A 2009es év első felének zuhanását a második félévben ingadozásokkal tarkított, de alapvetően emelkedő tendencia váltotta fel. Igaz, az árszint 2010-ben még mindig alatta volt a válság előttinek. (9. ábra) 8. ábra

A gyapot ára 2005 és 2010 között (dollár cent/kg) 100

90

80

70

60

Forrás: Index Mundi

Június

2010. Február

Október

Június

2009. Február

Október

Június

2008. Február

Október

Június

2007. Február

Október

Június

2006. Február

Október

40

2005. Június

50


201

9. ábra

Az alumínium ára (dollár/tonna)

Forrás: London Metal Exchange

A tadzsik gazdaság két említett fontos exportterméke, az alumínium és a gyapot esetében egyaránt érzékelhető volt 2009-ben a külső keresletcsökkenés is. Az ideiglenes áresés mellett erre vezethető vissza, hogy az ország teljes exportja visszaesett, a forgalom 23 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. Ez pedig csökkentette a termelést, az ipari kibocsátás 2009-ben 6,3 százalékkal szűkült,106 ami természetesen visszahatott a GDP-mutató alakulására. A gazdasági helyzet kedvezőtlenné válásával a hazai valuta, a szomoni 2009 első felében 22 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest. Később az árfolyam stabilizálódott. Az újabb leértékelődés miatti félelem arra késztette a bankokat, hogy nem hazai, hanem külföldi valutában folyósítsák a hitelt. Szigorították a hitelek elbírálást, csak stabil ügyfelek juthattak kölcsönhöz. Ezzel viszont a hitelfelvétel a lakosság jelentős része számára beszűkült.107 A gazdasági visszaesés a külföldi befektetések lendületét és mértékét is befolyásolhatja. Ez olyan projektek finanszírozási nehézségeit is magában rejti, mint a tervezett vízerőmű, ami – mint láttuk – nem csak a tadzsik gazdasági helyzetnek a függvénye, hanem emellett a regionális politikai játszmáknak is ki van téve.

106 107

Asian Development Bank (2010) Asian Development Bank (2010)

Kiss Szilvia

202


Mint minden állam, amelyet érintett a gazdasági világválság, Tadzsikisztán is elfogadott egy válságkezelő csomagot, igaz meglehetősen későn, 2009 áprilisában. A legfontosabb célkitűzések között a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint a szociális ellátás megerősítése szerepelt. Ehhez az IMF-től a 2009-2011-es időszakra szóló, 120 millió dollár összegű hitelt kapott az ország. Az IMF-en kívül a Világbank is nyújtott egy 24,4 millió dolláros kölcsönt. A kormány ezt a pénzt főként szociális területeken, az egészségügy és az oktatás finanszírozására kívánja felhasználni. A hitel egy részét a befektetéseket ösztönző lépésekre szánják, hogy megteremtsék a válság utáni fejlődés alapjait.108 További külső források felkutatása is a részét képezte a programnak, azonban a hagyományos forrástól, a kazah bankoktól, azok saját problémái miatt, nem lehetett likviditásbővítést várni.109 A Tadzsik Nemzeti Bank élt a refinanszírozási ráta csökkentésének eszközével is. 2009 folyamán négyszer csökkentette a refinanszírozási rátát, hogy könnyítsen a hitelek visszafizetésén és növelje a hazai keresletet.

7)

Összegzés

A gazdasági válság leginkább Kazahsztánt érintette a közép-ázsiai térségben, méghozzá jóval előbb, mint a többi államot. Kazahsztán pénzügyi gondjai azonban főként hazai eredetűek voltak, és nem csak és kizárólag a válsághoz kötődőek. Kazahsztánban a túlzott hitelezési politika volt a belső pénzügyi feszültségek fő oka, ehhez járultak a hazai bankok nemzetközi beágyazottságának hatásai. Mindez nem mondható el Türkmenisztánról és Tadzsikisztánról, ahol a válság a pénzügyi szférát elkerülte. Mindegyik ország GDP-jének növekedési üteme 2009-ben az előző évhez képest veszített a lendületéből, leginkább Kazahsztánban és Kirgizisztánban, de sehol sem volt tapasztalható visszaesés. A csökkenő mértékű

108http://www.finchannel.com/Main_News/Business/65826_World_Bank_Helps_the_

Tajik_Government_to_Respond_to_the_Global_Economic_Crisis/ Asian Development Bank (2010)

109


203

növekedésnek egyik kiváltója a nyersanyagok áresése, ez valamilyen mértékben mind az öt országot érintette. A mezőgazdasági termékek árának csökkenése is negatívan befolyásolta a közép-ázsiai államokat, különösen a gyapot árának esése volt érzékeny a nagy termelők, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán gazdasága és kivitele számára. A gyapot ára 2008 végén drasztikusan lecsökkent, majd 2009 folyamán lassan emelkedni kezdett, tehát erős negatív, de mégis csupán rövid ideig tartó hatásról lehet beszélni. A válság egyik általános kedvezőtlen szociális kísérőjelensége a világ számos országában a munkanélküliség növekedése. A vizsgált országokban ettől eltérő fejleményeket lehet megfigyelni. Kazahsztánban és Üzbegisztánban a munkaerő-piaci helyzet nem romlott, ellenkezőleg, 2008-ról 2009-re csökkent a munkanélküliségi ráta. Türkmenisztán esetében a hivatalos statisztika megbízhatatlan, Kirgizisztánra vonatkozóan pedig nem áll rendelkezésre friss adat. Az mégis megállapítható, hogy a válság szociális hatásai ebben a régióban is érezhetők voltak, amelyek tompítására nagy hangsúlyt fordítottak a kormányok intézkedései. A munkavállalás egyik bevett módja Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és Tadzsikisztánban is a külföldön történő munka. Az ipari termelés és az építőipar visszaesése a fogadó országokban rontotta a közép-ázsiai vendégmunkások helyzetét és kilátásait, ám az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem tértek haza tömegesen a munkavállalók, nagyrészt az őket korábban foglalkozató államokban próbálták meg átvészelni a recessziót. Viszont a hazautalt pénzösszegek jelentősen csökkentek. Az átutalások elapadásának egyaránt komoly következményei voltak a háztartások életére, fogyasztásuk beszűkülésére és a kibocsátó országok nemzetgazdaságára. A válságkezelésre elméletileg két út kínálkozik. Az egyik az állami válságkezelő programok kidolgozása a belső pénzügyi erőforrások átcsoportosításával és mobilizálásával, valamint a másik út, a külföldi finanszírozás igénybevétele, amihez többnyire válságkezelést célzó kötelezettségek is társulnak. Minden vizsgált közép-ázsiai országban fogadtak el válságkezelő csomagot, általában több éves terveket, vagy tettek lépéseket a válság kezelésére. Ezek keretében a modernizáció és az innováció támogatása Kazahsztánban és Üzbegisztánban került be hangsúlyosan a célkitűzések közé. Üzbegisztánban a magánszféra és a külföldi jelenlét nem erős, de a válságból való kilábalás eszközeként tekintenek ezek megerősítésére. A kis- és középvállalkozások élénkítése az állami program részét képezte Üzbegisztánban és Türkmenisztánban egyaránt. Kirgizisztán és Tadzsikisztán, de valamilyen mértékben a többi állam is nagy hangsúlyt fektetett a szociális kiadásokra. Az állami szektor és irányítás hagyományosan erős szerepe minden országban megnyilvánult a válság során, főként Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

Kiss Szilvia

204

Válságkezelő célzattal valutaleértékelés történt Kazahsztánban: a tengét 20 százalékkal értékelték le a lanyha gazdaság és külkereskedelem élénkítése érdekében. Hasonló lépésre került sor Kirgizisztánban is. Türkmenisztánban 2009 elején denominálásról döntöttek. Az alkalmazott eszközök sok tekintetben hasonlóak voltak a középázsiai országokban, de legtöbbször mutatkoztak hangsúlybeli eltérések ezek felhasználásában. Közös vonása a vizsgált államok válságra adott gazdaságpolitikai válaszainak, hogy – ugyan eltérő mértékben és Türkmenisztánt kivéve – sor került külső források igénybevételére is a válságkezelés finanszírozására és a krízis utáni fejlődés elősegítésére. Az IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bak egyaránt jelen van hiteleivel a térségben, segítik a válság negatív hatásainak leküzdését. A két leginkább befelé forduló állam, Üzbegisztán és főleg Türkmenisztán azonban alapvetően belső erőből igyekezett orvosolni a problémákat. *****

Felhasznált irodalom Abdrisaev, Baktybek (2010): Kickstarting the Kyrgyz economy http://www.opendemocracy.net/baktybek-abdrisaev-alexeysemyonov-robert-livingston/kickstarting-kyrgyz-economy Abdurasulov, Abdujalil (2008): Kyrgyzstan Rations Electricity http://www.businessweek.com/globalbiz/content/sep2008/gb20080 917_376790.htm?chan=globalbiz_europe+index+page_top+stories Anichshenko, Valeriya (2009): The impact of the financial crisis on the banking system of Kazakhstan, Central-Asia Business Journal, Vol. 2, November http://www.kimep.kz/files/BCB/cabj2/pp_66-70_ Anichshenko.pdf Asian Development Bank (2010): Asian Development Outlook 2010 http://www.adb.org/documents/books/ado/2010/KAZ.pdf http://www.adb.org/documents/books/ado/2010/KGZ.pdf http://www.adb.org/documents/books/ado/2010/TAJ.pdf http://www.adb.org/documents/books/ado/2010/TKM.pdf http://www.adb.org/Documents/Books/ADO/2010/UZB.pdf British Petroleum (2010): Statistical Review of World Energy, June Burke, Maureen (2010): Despite Crisis, Poor Countries Try to Maintain Social Spending, IMF Survey Online http://www.imf.org/external/ pubs/ft/survey/so/2010/pol011110b.htm


205

CIA World Factbook (2010), Tajikistan https://www.cia.gov/library/ publications/the-world-factbook/geos/ti.html Embassy of the Kingdom of Netherlands (2009): Economic Newsletter on Kazakhstan, covering December 2009 http://www.netherlandsembassy.kz/upload/userfiles/file/NewsletterJanuary2010.pdf Embassy of the Kingdom of Netherlands (2010a): Economic Newsletter on Kazakhstan, covering January 2010 http://www.netherlandsembassy.kz/upload/userfiles/file/NewsletterJanuary2010.pdf Embassy of the Kingdom of Netherlands (2010b): Economic Newsletter on Kazakhstan, covering April 2010 http://www.netherlandsembassy.kz/upload/userfiles/file/NewsletterApril2010.pdf Environmental Justice Foundation (2005): White gold: true cost of cotton www.ejfoundation.org/pdf/white_gold_the_true_cost_of_cotton.pdf European Commission (2010a): Kazahstan. EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ september/tradoc_113406.pdf European Commission (2010b): Kyrgyz Republic. EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ september/tradoc_113409.pdf European Commission (2010c): Tadjikistan. EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ september/tradoc_113453.pdf European Commission (2010d): Turkmenistan. EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ september/tradoc_113457.pdf European Commission (2010e): Uzbekistan. EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ september/tradoc_113461.pdf FIDH, Fédération Internationale des ligues des Droits de l’Homme (2007): Migrations–Asie Centrale http://www.fidh.org/IMG/pdf/ Migrations_AsieCentrale_Fr.pdf Government of Tajikistan (2007): The Cotton Sector of Tajikistan. New Opportunities for the International Cotton Trade http://siteresources.worldbank.org/INTTAJIKISTAN/Resources/MB _300407_E.pdf Hashimova, Umida (2009): Financial crisis hits Uzbekistan, Central-Asia Caucasus Analyst 01/28/2009 http://www.cacianalyst.org/?q=node/5025 Heritage Foundation (2010): 2010 Index of Economic Freedom, Turkmenistan http://www.heritage.org/index/Country/Turkmenistan

206

Kiss Szilvia

Juraev, Shairbek (2009): Energy Emergency in Kyrgyzstan: Causes and Consequences, EU-CAM EU Central Asia Monitoring, Policy Brief , No. 5, February Kassenova, Nargis (2009): The impact of the global economic crisis on Central Asia and its implications for the EU engagement, EU-CAM EU Central Asia Monitoring, Working paper, No. 5, October Kazah Statisztikai Hivatal (2010): http://www.stat.kz/Pages/default.aspx Kenjali, Tinibai (2010): Kazakh and Uzbek economies diverge http://www.businessweek.com/globalbiz/content/apr2010/gb201 00428_203067.htm Kirgiz Statisztikai Hivatal (2009): Структура иностранных инвестиций (2008. г.) http://www.stat.kg/stat.files/express/invest/ Иностранные%20инвестиции%202008.pdf Kirgiz Statisztikai Hivatal (2010): Структура иностранных инвестиций (2009. г.) http://www.stat.kg/stat.files/express/invest/Иностран %20инвест%20%202009г..pdf Laurelle, Marlène (2008): Kazakhstan challenged by the world financial crisis, Central-Asia Caucasus Analyst http://www.cacianalyst.org/?q=node/4979 Laurelle, Marlène (2010): Kazahstan as an uranium power: forthcoming successes and challenges, Central-Asia Caucasus Analyst 03/31/2010 http://www.cacianalyst.org/?q=node/5296 Ludvig Zsuzsa (2008): Integrációs és dezintegrációs folyamatok a FÁKtérségben, in: Sikerek és kudarcok: a FÁK-térség energetikai és integrációs dilemmái (szerk.: Novák Tamás), Kelet-Európa Tanulmányok, 3. szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Marat, Erica (2009a): Labor Migration in Central Asia: Implications of the Global Economic Crisis, Silk Road Paper, Central Asia – Caucasus Institut, Silk Road Studies Program http://www.silkroadstudies.org /new/docs/silkroadpapers/0905migration.pdf Marat, Erica (2009b): Shrinking remittances increase labor migration from Central Asia, Central-Asia Caucasus Analyst 02/11/2009 http://www.cacianalyst.org/?q=node/5035 Marat, Erica (2009c): Uzbekistan Challenges Regional Electricity Supplies Network, in: Eurasia Daily Monitor, Volume 6, Issue 189 http://www.jamestown.org/programs/edm/single/?tx_ttnews%5B tt_news%5D=35616&tx_ttnews%5BbackPid%5D=27&cHash=9eb2 f5d8a8 Marsai Viktor (2010): Kirgizisztán – Válaszút vagy újabb színjáték? http://www.ruralpovertyportal.org/web/guest/country/home/tag s/kyrgyzstan#


207

Ministry of Industry and Trade of the Republic of Kazakhstan (2008): Export potential of Kazakhstan, Exporter 1 (1) September Mitas, Stefan (2009): Turkmenistan’s Economic Bubble http://www.businessweek.com/globalbiz/content/feb2009/gb200 90210_156547.htm Mukanbetova, Aikan (2009): Responding to the economic crisis in Kyrgyzstan http://www.developmentandtransition.net/index.cfm? module=ActiveWeb&page=WebPage&DocumentID=729 Muzart, Thibaut (2010): Turkmenistan’s Economic Prospects and Challenges, Business Growth Initiative http://www.businessgrowthinitiative.org/BGIProducts/Documents %20Library/Turkmenistan%20Final.pdf Nichol, Jim (2009): Turkmenitan: Recent developments and U.S. interests, Congressional Research Center http://www.fas.org/sgp/crs/row/97-1055.pdf Nuttal, Clare (2010): Halyk predicts growing competition in Kazakh bank sector http://silkroadintelligencer.com/2010/06/24/halykpredicts-growing-competition-in-kazakh-bank-sector/ Panier, Bruce (2009): Pipeline Explosion Raises Tensions Between Turkmenistan and Russia http://www.rferl.org/content/Pipeline _Explosion_Stokes_Tensions_Between_Turkmenistan_Russia/16086 33.html Pomfret, Richard (2009): Central Asia and the Global Economic Crisis, EU-CAM EU Central Asia Monitoring, Policy Brief , No. 7, July Pérez Martín, Miguel (2009): Geo-Economics in Central Asia and the „Great Game” of natural Resources: Water, Oil, Gas, Uranium and Transportation Corridors, Real Instituto Elcano, Working paper 59/2009 http://www.realinstitutoelcano.org/wps/wcm/connect /06360c00422d844591e3f38b6be8b54b/WP59-2009_Perez Martin_Geo-economics_Central_Asia_Natural_Resources.pdf?MOD =AJPERES&CACHEID=06360c00422d844591e3f38b6be8b54b Peyrouse, Sébastien (2008): Russian minority in Central Asia: Migration, Politics and Language, Occasional Paper, Kennan Institute Silkroad Intelligencer (2010): EBRD puts up $1 billion to help Kazalhstan diversify http://silkroadintelligencer.com/2010/03/15/ebrd-putsup-1-billion-to-help-kazakhstan-diversify/ Socor, Vladimir (2010): Russia resumes gas imports from Turkmenistan http://www.atimes.com/atimes/Central_Asia/LA06Ag02.html Sodiqov, Alexander (2010): World Bank to assess Rogun hydropower project in Tajikistan, Central-Asia Caucasus Analyst 04/28/2010 http://www.cacianalyst.org/?q=node/5321

208

Kiss Szilvia

USDA, United States Department of Agriculture, Foreign Agricultural Service (2010): Republic of Uzbekistan. Cotton and products – Annual Report http://gain.fas.usda.gov/Recent%20GAIN%20Publications/ Cotton%20and%20Products%20Annual_Tashkent_Uzbekistan%20%20Republic%20of_3-15-2010.pdf USAID (2006): Tajikistan. Economic Performance Assessment, March pdf.usaid.gov/pdf_docs/PNADF531.pdf Üzbég Statisztikai Hivatal (2009): Growth rates of basic macroeconomic indicators http://www.stat.uz/STAT/index.php?lng=1&article=129 Üzbég Statisztikai Hivatal (2010): The basic results of social and economic development in January-March 2010 http://www.stat.uz/STAT/index.php?lng=1&article=129 World Bank (2009): Worldwide Governance Indicators. Country Data Report for Turkmenistan http://info.worldbank.org/governance/wgi/pdf/c216.pdf World Bank (2010): Kazakhstan, Country Brief 2010 http://www.worldbank.org.kz/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/E CAEXT/KAZAKHSTANEXTN/0,,contentMDK:20629270~menuPK:3 61877~pagePK:141137~piPK:141127~theSitePK:361869,00.html Ziegler, Charles, E. (2006): Russian diaspora in Central Asia, Demokratizatsiya, Vol. 14, Issue 1, Winter

KÖZÉP-ÁZSIA GAZDASÁGAI ÉS A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG

Recommend Documents