KÖRNYEZETISMERET. I-IV. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET A tanterv a kerettanterv alapján készült.

I-IV. évfolyam

A környezetismeret tantárgy célja a súlyos fokban hallássérült tanulók megfelelő felkészítése a hallók társadalmába való nyelvi beilleszkedésre. Hallássérült gyermekekre vonatkozó fejlesztési sajátosságok: A környezetismeret tantárgyon belül is fontos a nyelvi elmaradás csökkentése mind a beszédmegértés (szájról olvasás), mind az aktív nyelvhasználat tartalmi és fonetikai szempontjából. Feladat a tanulók hallásmaradványának aktivizálása, a hallási figyelem és a differenciálási készség fejlesztése minden rendelkezésre álló speciális eszközzel, és a kommunikáció fejlesztésénél használt speciális módszerekkel. Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK: − A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését környezetük élő és élettelen világa iránt. − Felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetőségére, azaz fejleszsze azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában a gyermekek képessé válnak a közvetlen lakóhelyi, majd tágabb környezet önálló megismerésére, elemi szintű értékelésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”, a természettudományos szaktantárgyak tanulására. 1

− Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas tényeket és képzeteket alakítson ki a közvetlenül, majd közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. − A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. − Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben, egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni. Hangsúlyos cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. − A tantárgy biztosítson a gyermek számára olyan tanulási lehetőséget, amely a felfedezés örömétől az irányított megfigyelésen keresztül juttatja el az ismeretekig. − Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotás mind személyes, mind közös tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. − Kiemelt cél a tanulók egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását alapozó pozitív beállítódások és helyes életszokások, magatartásformák fejlesztése, annak elősegítése, hogy a tanulók elfogadó és segítőkész magatartással viszonyuljanak a környezetükben élő beteg, sérült, fogyatékos emberek iránt. − A fejlesztés csak akkor hatékony, ha a gyermekek a természettudományos ismeretszerzés és - feldolgozás módszereire épülő tevékenységek révén, cselekvő úton tanulnak. A természettudományos ismeretszerző módszerek, melyekre a tanulási tevékenységeknek épülni kell: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, következtetés, becslés, mérés, feltételezés, kísérletezés. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanítása, begyakorlása, alkalmazása segítse a tanulót a természeti környezet öszszefüggéseinek, kölcsönhatásainak megismerésében. − A tanulás-tanítás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére törekedjünk. − A tantárgy alapozza meg a gyermek tájékozódási ismereteit, erősítse a tájhoz való kötődését, irányítsa figyelmét a szülőföld szépségére.

1–2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. 2

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

Óraterv: Évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

1. évfolyam: Ek. 1. o.

1 óra

36 óra

Ek. 2.o.

1 óra

36 óra

1.o.

1 óra

36 óra

2. évfolyam

1 óra

36 óra

3. évfolyam

1 óra

36 óra

4. évfolyam

2 óra

72 óra

I. évfolyam előkészítő 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra

Évi: 36 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Az iskola; Mi van a tanteremben?

8 óra

Az iskolás gyerek

8 óra

Lakóhely

4óra

Hóban, szélben, napsütésben

8 óra

Közlekedés

4 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra

Az éves óraszám

36 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai


Órakeret 8 óra

Iskolaérettség A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, 3

egység nevelésifejlesztési céljai

összehasonlítás, csoportosítás, ). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások kialakítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Megfigyelések, vizsgálódások során szerezzen ismereteket az anyagok néhány fizikai tulajdonságairól.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? ( tanszerek). Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mit lehet tenni tűz esetén?

Ismeretek: A szűkebb környezetünkben, a tanteremben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A tanterem berendezései. A szobanövények és a házi

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának bevezetése. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található legfontosabb tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, Ismerje a tanuló a tanult állatok és növények nevét.. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (, öntözés, ) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Tudjon az időjáráshoz rendelni megfelelő ruhadarabokat. Tájékozódás az iskola épületében 4

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők

kedvencek, megismerése, megnevezése Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található legfontosabb jelek, jelzések, piktogramok.

Mesterséges és természetes anyagokból készült tárgyak keresése, megfigyelése. A gyertya meggyújtásának és égésének megfigyelése. . Tűzvédelem. Beszélgetés képek segítségével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

tanítói segítséggel. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése tanítói segítséggel. Közvetlen érzékszervi megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, látás, tapintás, ízlelés). Próbáljon kapcsolatot keresni az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése tanítói segítséggel. A tűzoltók munkája.

Élő, élettelen, növény, állat. A tanterem tárgyai. Tűzvédelem, tűzoltás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az iskolás gyerek

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése. . A megfigyelés, és a tapasztalatok rajzos rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk?

Fejlesztési követelmények Ismerje fel a napi- és hetirend rajzos jelzéseit. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Gyakorolja alapvető testi higiénés szokásait, törekedjen ápoltságra, rendezettségre. Legyenek elemi ismeretei az 5

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Felnőtt-gyerek fogalmának kialakítása Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Elemi tisztálkodási módok. Tisztálkodási szerek. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Az érzékszervek védelme - a szemüveg és a hallókészülék szerepe és használata és tisztán tartása.

egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek megfigyelése, néhány jellegzetes tulajdonság megfogalmazása tanítói segítséggel. A hét napjainak felismerése. A keltezés megfogalmazása feliratos segítséggel. A legfontosabb testrészek neve. Ismerje a legfontosabb tisztálkodással kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket. Elemcsere tanítói segítséggel.

hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: időérzékelés, tájékozódás az időben, viszonyfogalmak, összehasonlítások az előtte, utána, korábban, később fogalmának kialakítása

Kulcsfogalmak/ Idő, érzékszerv, testrész. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Órakeret 8 óra

Iskolaérettség. Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A növények állapota és az állati viselkedés változása évszakváltás során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg,

Fejlesztési követelmények

Az időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan és a rajzos jelek felismerése. Tanári segítséggel 6

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Hallás-ritmus-mozgás

a meleg, a szél és a csapadék ellen? Az évszakoknak megfelelő idény zöldségek és gyümölcsök megismerése. Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe-beszélgetés.

végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése tanítói irányítással. Ismerje a tanuló a leggyakrabban fogyasztott ételek és italok nevét. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően, szükség esetén tanítói irányítással.

nevelés: időjárással és étkezéssel kapcsolatos mondókák, dalok. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak


Közlekedés

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.


Ismeretek nyújtása a járművek köréből. A helyes közlekedési magatartás kialakítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A járművek neve és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal.

Fejlesztési követelmények Ismerje a tanuló a leggyakrabban előforduló járművek nevét. Legyen jártas az úttesten történő szabályos és csoportos áthaladásban.

A gyalogos közlekedés elemi szabályai.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök készítése, rajza

Hallás-ritmus.mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák, dalok

Átkelés a zebrán. Viselkedés az utcán.

Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, 7

hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Járművek neve, zebra, gyalogos, utca fogalmak


A lakóhely ismerete

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség


Ismeretek nyújtása a tanuló otthonáról, az otthon berendezési tárgyairól és szűkebb környezete növény-és állatvilágáról.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A lakóház helyiségei és berendezési tárgyai. A ház körül élő állatok, növények megismerése, megnevezése.


Ismerje a tanuló a lakóház helyiségeit és legfontosabb berendezési tárgyait. Ismerje a tanuló a tanult állatok és növények nevét.

Kapcsolódási pontok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: állatok rajza

Kulcsfogalmak/ Növény, állat, háziállat, lakás, ház, helyiségek fogalmak

I. évfolyam előkészítő 2. osztály

Óraszám: Heti: 1 óra


Órakeret


8 óra

Az iskolás gyerek

8 óra 8

Lakóhely

4óra


8 óra

Közlekedés

4 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. .A tanterem berendezési tárgyai, tanszerek. A megismert állatok, növények neve. A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, , összehasonlítás, csoportosítás, ). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Megfigyelések, vizsgálódások során szerezzen ismereteket az anyagok néhány fizikai tulajdonságairól.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi van az iskolában? Az iskola helyiségeinek megismerése és megnevezése. A tanterem berendezései. Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában?

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. foglalkozása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben 9

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése. Tanítói irányítással a szobanövények és a házi kedvencek, megnevezése és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok.

található tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok megfigyelése, összehasonlítása, tanítói irányítással. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (öntözés) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés.. Tájékozódás az iskola épületében szükség esetén tanítói segítséggel. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Tájékozódás közösen készített vázlatrajz alapján.

Mesterséges és természetes anyagokból készült tárgyak keresése, különbségek megfigyelése. A gyufa használata és veszélyei. . Közvetlen érzékszervi Tűzvédelem. Beszélgetés képek megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, segítségével. jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, látás, tapintás, ízlelés). Igyekezzen természetes és mesterséges anyagokat megkülönböztetni a környezet tárgyaiban. Próbáljon kapcsolatot keresni az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Felkészülés 10

Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők. .

vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése tanítói segítséggel. A tűzoltók munkája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség. Tűzvédelem, tűzoltás, .


Az iskolás gyerek

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. Az idővel kapcsolatos alapfogalmak. Az emberi test főbb részei.


Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése. . A megfigyelés, és a tapasztalatok rajzos rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Betegségegészség. Az egészség és a tisztálkodás kapcsolata-

Fejlesztési követelmények Napi- és hetirend közös elkészítése és értelmezése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban. Legyenek elemi ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek megfigyelése, összehasonlítása néhány jellegzetes tulajdonság megfogalmazása tanítói segítséggel. Ismerje a napszakok nevét, egymást követő sorrendjét. Ismerje a hét napjainak a nevét és egymást követő sorrendjét. Tudja megnevezni a 11

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: időérzékelés, tájékozódás az időben, viszonyfogalmak, összehasonlítások az előtte, utána,

tisztálkodási módok. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Az érzékszervek védelme - a szemüveg és a hallókészülék szerepe és használata és tisztán tartása. Védelmük fontossága és módjai.

legfontosabb testrészeket. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. Elemcsere tanítói segítséggel.

korábban, később megértése, használata;

Kulcsfogalmak/ Idő, , érzékszerv, testrész. fogalmak




Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Időjárásnak megfelelő öltözködés. Alapvető zöldségek és gyümölcsök neve. Az időjárás tényezői. Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A növények állapota és az állati viselkedés változása évszakváltás során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Az évszakoknak megfelelő idény zöldségek és gyümölcsök megismerése és megnevezése. Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk.


Kapcsolódási pontok

Időjárási naptár készítése. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése tanítói irányítással. Ismerje a tanuló a leggyakrabban fogyasztott ételek és italok nevét. A nyári megnövekedett

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

12

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: időjárással és étkezéssel kapcsolatos mondókák, dalok. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

Az időjárás tényezői. A hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe beszélgetés.

folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító táplálékról.

hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak


Közlekedés

Órakeret 4 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. Alapvető közlekedési eszközök ismerete. A gyalogos közlekedés elemi szabályainak ismerete. Ismeretek bővítése a járművek körében. A helyes közlekedési magatartás kialakítása, gyakoroltatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A járművek neve és jellemzésük egy-egy tulajdonsággal és a velük kapcsolatos gyakori kifejezések. A gyalogos közlekedés elemi szabályai: átkelés a zebrán, jelzőlámpánál.



Ismerje a tanuló a legismertebb járművek nevét és a velük kapcsolatos gyakori kifejezéseket. Tudja a tanuló a tanult járműveket a „jármű” főfogalom alá helyezni. Tudja a járműveket egy-két tulajdonsággal jellemezni. Tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait a gyakorlatban.

Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök készítése, rajza

Közlekedés járművön, helyes és udvarias magatartási szokások.

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák, dalok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ Közlekedés, jármű, járda, zebra, jelzőlámpa 13

fogalmak



Órakeret 4 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. a tanuló hallás- és beszédállapota. A tanuló lakhelye. A ház körül élő állatok és növények. Ismeretek bővítése a lakóház berendezési tárgyainak köréből. A „bútor”főfogalom gyakoroltatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A lakás vagy családi ház helyiségei és főbb berendezési tárgyai. A ház közvetlen környéke. Házi és erdei állatok csoportosítása, élőhelyük.


A lakás és a ház fogalma, ismerete. A lakás és a családi ház helyiségei és főbb berendezési tárgyai. Tudjon a bútor főfogalomhoz fogalmakat rendelni.

Kapcsolódási pontok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: állatok rajza, applikáció.

Kulcsfogalmak/ Bútor, lakás, ház, erdei állat. fogalmak

I. évfolyam 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra


Órakeret


8 óra

Az iskolás gyerek

8 óra

Lakóhely

4óra


8 óra 14

Közlekedés

4 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra




Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, tanszerek. A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, , összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. . Kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. foglalkozása Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának gyakorlása. Ismerje iskolája főbb helyiségeit, az ott folyó tevékenységeket, jellemző tárgyait. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található 15

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés,

Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása. Életfeltételek. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfigyelése és megfogalmazása tanítói segítséggel. Ismerjen rá a tárgyak anyagára. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A növény részei. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának felismerése, megnevezése. Az állatok testrészei. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Tájékozódás vázlatrajz alapján. A tanteremben található tárgyak csoportosítása megadott szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás). Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb anyagok néhány jellemzőbb tulajdonságát. Törekedjen megadott 16

hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, .

szempontok szerint csoportosítani azokat. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése. A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség. Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.


Előzetes tudás


Az iskolás gyerek

Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Napok, napszakok, legfontosabb testrészek neve. Az egészséges táplálkozás, alapvető higiénés szokások. Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus megfigyelése, felismerése.. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rajzos rögzítése írásban tanítói segítséggel. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények Napi- és hetirend tervezése, a 17

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és

gyakorlati alkalmazások: Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. A szemüveg és a hallókészülék szerepe, használata és tisztán tartása. Védelmük fontossága és módjai.

megvalósítás értékelése tanítói segítséggel rajzban, majd később írásban. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Törekedjen a helyes táplálkozási és a higiénés szokások betartására alkalmazására a napi gyakorlatban. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismerje a tanuló az évszakok, a hónapok, napok nevét, egymást követő sorrendjét. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. Tudja a tanuló a testrészeket nevükkel azonosítani. Elemcsere, szükség esetén tanítói segítséggel.

irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Hallás- ritmus-mozgás nevelés: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak



Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Az időjárás tényezői. Az időjárásnak megfelelő öltözködés, egészséges táplálkozás.

A tematikai egység nevelési-

Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő 18

fejlesztési céljai

helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. Ismerkedjen az időjárás alakulásával, szerezzen tapasztalatokat az időjárás természetre gyakorolt hatásával kapcsolatosan. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Megfigyelések, vizsgálódások, gyakorlati megtapasztalások során szerezzen ismereteket az időjárás és a víz halmazállapotának változásáról.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző évszakokban? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A Celsiusskála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. A növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodásának megfigyelése. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepe-beszélgetés.



Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése egyszerű gyakorlati megtapasztalás során. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre (időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan) Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról. Ismerje meg a zöldségek és a gyümölcsök fontosságát az egészséges táplálkozásban. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

19

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: időjárással kapcsolatos mondókák. Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

alapján tanítói segítséggel. Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak


Közlekedés

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. Gyalogos közlekedés szabályai. Járművek és tulajdonságaik.


Az utca megfigyelésével a közvetlen környezet ismeretkörének bővítése. Az elemi közlekedési szabályok alkalmazása a gyakorlatban. A fegyelmezetlen közlekedés és a balesetek közötti összefüggés felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az utca megfigyelése - Részei - Járművek az utcán

Fejlesztési követelmények Tudjon a tanuló járműveket csoportosítani rendeltetés szerint (személyszállító, teherszállító) Legyen képes a helyes gyalogos közlekedést végrehajtani. Ismerje néhány iskola környéki jelzőtábla jelentését.

- A járművek csoportosítása rendeltetésük szerint

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök és táblák készítése, rajza

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: közlekedéssel kapcsolatos mondókák

- Jelzőtáblák az iskola környékén

Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Gyalogos közlekedés - Jelzőlámpás átkelés - Átkelés zebrán jelzőlámpa nélkül Baleseti források és ezek elkerülése a közlekedésben.

Az iskola megközelítése otthonról: - Különböző járműveken való 20

utazási lehetőségek Kulcsfogalmak/ Utca, járda, közlekedési szabály, személyszállító, teherszállító, közlekedési fogalmak jelzőtábla



Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló hallás- és beszédállapota. A lakás, családi ház helyiségei főbb berendezési tárgyai.


.Ismeretek bővítése a tanuló otthonának közvetlen környezetéről. Kitekintés az ország néhány településére. Ismerkedés a nemzeti jelképekkel.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A tanuló otthona: - Az utca, a ház, a kert, az udvar, a ház közvetlen környéke Ország ismeret: - Néhány település, társak lakóhelyének megismerése - Nevezetességek a lakóhelyen - Debrecen

Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló otthona közvetlen környezetének leírására. Ismerjen meg lakóhelyén és az iskola városán kívül néhány települést. Ismerje fel a nemzeti zászlót és az ország címerét.

Nemzeti jelképek: - Nemzeti zászló, az ország címere Nemzeti ünnepek alkalmával a külsőségek megfigyelése (zászlódísz, öltözködés, koszorúzás). Kulcsfogalmak/ Debrecen nevezetességei, zászló, címer fogalmak

21

Kapcsolódási pontok Egyéni anyanyelv: szókincsbővítés, hallásnevelés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Rajz és vizuális kultúra: jelképek rajza, applikáció

Az emberi test,, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. A fejlesztés várt Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok eredményei az 1. értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. évfolyam végén Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapot-változások felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye.

II. évfolyam



Órakeret

Tájékozódás az iskolában és környékén

8 óra

Anyagok körülöttünk

8 óra

Mi kerül az asztalra?

8 óra

Élőlények közösségei

8 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra


Tájékozódás az iskolában és környékén

22

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Ismeretek: Hosszmértékek (m, dm, cm). A fő világtájak megnevezése, elhelyezése. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak). Hogyan jutunk el az iskolába? A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Hogyan működik az épület? Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában. A fűtés lehetséges módjai. Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Hogyan óvjuk az iskola épületét és berendezési tárgyait? Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az



Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése.

Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.

Felszínformák és felszíni vizek felismerése, modellezése. Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága 23

Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

iskolában és otthon.

között.

Kulcsfogalmak/ Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. fogalmak


Anyagok körülöttünk

Órakeret 8 óra

Anyagok megismert tulajdonságai. Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők?

Ismeretek: Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter,



Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.). A tapasztalatok megfogalmazása szóban.

Magyar nyelv és irodalom: a víz, mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz – körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, 24

Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban.

dekagramm, kilogramm). Hogyan változik a víz halmazállapota hűtés és melegítés hatására? A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. Mi a különbség az oldódás és az olvadás között? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban.

illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, fogalmak oldódás.


Mi kerül az asztalra?

Órakeret 8 óra

Napszakok, táplálkozás. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért

Fejlesztési követelmények A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása 25

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel,

fontos a rendszeres étkezés?

energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve Ismeretek: tápanyagtartalmuk alapján. Az éhség, mint a szervezet Példákon keresztül a helyes és jelzése: energiára, tápanyagra helytelen étrend, az egészséges és van szükségünk. egészségtelen ételek, italok A leggyakoribb élelmiszerek felismerése, csoportosítása. A energiatartalma (alacsony, táplálkozás, az életmód és az magas), a tápanyagok fajtái ideális testsúly elérése/megtartása (fehérje, zsír, szénhidrát). közötti kapcsolat felismerése. Táplálékpiramis. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése. Milyen élelmiszerekből Az étkezéssel kapcsolatos érdemes csak mértékkel szokások (például nyugodt fogyasztani? környezet, folyadékfogyasztás, Az ideális testsúly levesek) biológiai hátterének jelentősége: elhízás, felismerése. alultápláltság veszélyei, példa A helyes étkezési szokások hiánybetegségre: a skorbut. megismerése, betartása, Szent-Györgyi Albert úttörő gyakorlása. szerepe a C-vitamin A gyorsétkezés előnyeinek és előállításában. hátrányainak összegyűjtése, Mit kell tenned, hogy fogaid mérlegelése. egészségesek legyenek? Egy hagyományos helyi étel Az étkezések típusai, a helyes elkészítésén keresztül a főzési táplálkozás, a terített asztal, folyamat lépéseinek értelmezése. az evőeszközök használata, a Az ételek tárolásával kapcsolatos folyadékbevitel, a kézmosás alapvető szabályok megismerése és az ülve étkezés, az alapos és betartása. rágás és az étkezés utáni Ételek csoportosítása aszerint, fogmosás szerepe. hogy mennyire romlandóak. Melyek a nyugodt étkezés Javaslat készítése: mit vigyünk körülményei? magunkkal hosszabb utazásra, Az emésztéshez nyugalomra rövidebb kirándulásra télen, van szüksége a szervezetnek. nyáron stb. A víz a legegészségesebb Az ételmérgezés tüneteinek italunk, mely a szervezet felismerése, a veszélyeinek számára nélkülözhetetlen. megértése. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. Mit kezdhetünk a maradék étellel? A konyhai higiénés 26

ételekkel. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: az étkezéssel kapcsolatok dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, fogalmak étkezési szabály.


Élőlények közösségei

Órakeret 8 óra

Növény, állat. A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként? Ismeretek: Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Életfeltételek, egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Táplálkozási

Fejlesztési követelmények Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság – mintázatok – alapján). Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért 27

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal kapcsolatban. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között.

bonyolult feladat az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az élővilág sokféleségének tisztelete. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése,

Kulcsfogalmak/ Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, fogalmak táplálkozási kapcsolat. Az emberi test, nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye.

28

3–4. évfolyam Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik. A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre. Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen. Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése. Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként. A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikaiművészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a 29

környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában. A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő. A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása

III. évfolyam Óraszám: Heti: 1 óra

Évi: 36 óra

Tematikai egység címe

Órakeret

Mennyi időnk van?

7 óra

Megtart, ha megtartod

7 óra

Az a szép, akinek a szeme kék?

5 óra

Merre megy a hajó?

6 óra

Egészség és betegség

7 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra

30

Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mennyi időnk van?

Előzetes tudás

Idő, napszakok, évszakok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

7 óra

Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most? Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei.

Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál.

Fejlesztési követelmények Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint).

Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban. A születéssel, gyermekvárással, az elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése.

Miért épp 24 órából áll egy nap? A Föld mozgásáról (forgás, Nap 31


Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban).

Vizuális kultúra: az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása.

A Föld mozgásai.

körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Hallás-ritmus-mozgás Annak felismerése, hogy a nevelés: ütem, ritmus, Földön nem mindenütt egyszerre metronóm. van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a naptár elemei és a Föld mozgásai között.

Hányszor láthatod a teliholdat egy hónapban? Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése.

Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak.

Miért van szükségünk távcsőre? A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Matematika: folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ Időmérés, égitest, naptár. fogalmak

Órakeret 7 óra


Megtart, ha megtartod?

Előzetes tudás

Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet

A tematikai egység nevelési- A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. fejlesztési céljai A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. 32

A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.) Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival. A lakóhely hagyományai. Mire jók a hagyományok? Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől? A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján. Haszonállatok: mézelő méh, szürke marha, mangalica, racka. Haszonnövények: alma, meggy, szőlő. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta.



Kalendárium készítése, jeles napok és természeti történések, népdalok, Hallás-ritmus-mozgás népköltések és versek, szépirodalmi nevelés: népdalok, mondókák részletek megjelenítésével.

Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élők táplálékigényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat), hogyan készítették és tartósították ételeiket, milyen használati tárgyakat és milyen nyersanyagokból készítettek, hogyan ügyeltek arra, hogy a megújuló természet hosszú távon is biztosítsa igényeiket.

Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás). Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat.

Mely építőanyagokat használták régebben, és melyeket napjainkban? Mi a A körültekintő emberi beavatkozás 33

Vizuális kultúra: népművészet. Erkölcstan: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak (a fok szó jelentései). Matematika: rész-egész kapcsolat.

Technika, életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.

magyarázat a különbségekre? A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete. Miért fontos a természetvédelem? A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.

jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.

Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, fogalmak tapasztalati tudás, egyensúly.


Az a szép, akinek a szeme kék?

Előzetes tudás

Testrészek, emberi tulajdonságok

Órakeret 5 óra

A tematikai egység nevelési- Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, fejlesztési céljai a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mitől látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek? Emberábrázolás a művészetben. Szépségideálok.

Fejlesztési követelmények Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú 34

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra.

Magyar nyelv és

cipők, fűző stb.). Mi a magyarázata a családtagok közötti hasonlóságoknak? Külső és belső tulajdonságok. Szerzett és öröklött tulajdonságok.

Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Példák alapján az öröklött tulajdonság megértése, tulajdonságok csoportosítása.

irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban.

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi Melyek az ápoltság ismérvei? A helyes és rendszeres testápolási tulajdonságot Az ápolt külső szebbé tesz: a karikíroznak. szokások megismerése, testápolás módjai (tisztálkodás, gyakorlása. haj, körmök, bőr, fogak ápolása). Annak felismerése, hogy a divat Technika, életvitel és A divat és a testápolás gyakorlat: a testápolás nem mindig az egészséges kapcsolata. testápolási szokásokat közvetíti, módjai, egészséges életmód. gyakran felesleges vagy káros Miben szorulhatnak segítségre a szokásokat is erőltethet. mozgáskorlátozott emberek? Személyes tapasztat szerzése az Fogyatékkal élők, megváltozott érzékszervi és a mozgásszervi munkaképesség. fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők elfogadása, segítése. Kulcsfogalmak/ Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. fogalmak

Órakeret 6 óra Tematikai egység

Merre megy a hajó?

Előzetes tudás

Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.

A tematikai egység nevelési- Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség fejlesztési céljai szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése közös vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

35

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan talál vissza tavasszal a fecske az ősszel elhagyott fészkére? Tájékozódás csillagképek alapján. A Göncölszekér legendája.

Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most? Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.

Van-e hang a Holdon? Miért színes a szivárvány? Példák hang- és fényjelenségekre. Keverékek és oldatok.

Miért fagy be nehezen a tenger? Miért úszik a jégtömb a vízen? Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés). Miért lehet szomjan halni a tengeren? Sós víz, édesvíz. Az édesvízkészlet mennyisége a



Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése.

.Magyar nyelv és irodalom: a hajózás mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák.

Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak.

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, nagy számok, mértékegységek.

Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytörés és - szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény különböző színek keveréke. Példák gyűjtése környezetünkből keverékekre és oldatokra.

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: a hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kötődő mondókák

Vizuális kultúra: képek A sós víz fagyásának vizsgálatán vízről, tengerről, keresztül annak meglátása, miért hajókról fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz.

A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú 36

Földön a sós vízhez képest. folyamatok felismerése. A Körfolyamat: a víz körforgalma a víztakarékosság, az édesvíztermészetben. készlet védelme fontosságának felismerése. Kulcsfogalmak/ Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgás fogalmak

Órakeret 7 óra Tematikai egység

Egészség és betegség

Előzetes tudás

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.

A tematikai egység nevelési-A Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és fejlesztési célja működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. AA felelősségtudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség).

Fejlesztési követelmények Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Példák gyűjtése az aktív és passzív pihenésre, az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködésre, az egészséges és a kevésbé egészséges élelmiszerekre.

Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk? A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. A testhőmérséklet, láz mérése. A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód.


Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe, stressz oldás.

Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak Magyar nyelv és gyakorlása. irodalom: hasonlatok, A lázmérők használata. szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és Mitől függ a gyógyulás? A gyógyítók munkájának betegséggel A gyógyítás. A körzeti orvos és a 37

kórház feladatai. A gyógyszertár. elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése. Miért van szükség védőoltásokra? A megelőzés szerepének A védőoltások szerepe. felismerése. Mi a teendő baleset esetén? Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. A mentők munkája.

kapcsolatban).

A mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.

Kulcsfogalmak/ Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték. fogalmak

A tanuló értelmi képességének, hallásállapotának, beszédállapotának megfelelő mértékben

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén:

- ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; - az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; - tanári segítséggel képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; - tanári iránymutatással képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; törekszik a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; - tanári segítséggel értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; törekszik az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; - segítséggel képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. évfolyam

38

 tanulásban akadályozott tanulók felkészítése a fogyatékosságuk figyelembevételével a A kerettanterv minimum követelményrendszerét szem előtt tartva előkészíteni és megalapozni a természettudományos alapismeretek elsajátítását.  környezetismeret tantárgyon belül is cél a nyelvi elmaradás csökkentése mind a A beszédmegértés (szájról olvasás), mind az aktív nyelvhasználat tartalmi és fonetikai szempontból.  tanulók hallásmaradványának aktivizálása a hallási figyelem és a differenciálási készség A fejlesztése minden rendelkezésre álló speciális eszközzel.



Órakeret

Tájékozódás a tágabb térben

14 óra

Miért érdemes takarékoskodni?

12 óra

Önismeret és viselkedés

14 óra

Vágtat, mint a paripa

12 óra

Kertben, mezőn

14 óra


6 óra

Az éves óraszám

72 óra


Tájékozódás a tágabb térben

Órakeret 14 óra

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete.

A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A tematikai egység A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. Nevelési - fejlesztési A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. céljai A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése. Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények 39


gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi a különbség a sík-, a dombés a hegyvidék között? A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, patak).

Hány szomszédos ország határolja hazánkat? Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink.

A felszíni formák megfigyelése terepasztalon, maketten vagy saját készítésű modellen (például homokasztalon) és összevetése térképpel, földgömbbel. A település és közvetlen környezete felszíni formakincseinek összekötése a modellezett formákkal.

Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink, illetve A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak az egyes tájegységekhez köthető jelképek. azonosítása a közvetlen környezetben. Magyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása.

Hol találjuk Magyarországot a Földbolygón és lakóhelyünket Magyarországon? Magyarország elhelyezése: Tájékozódás a földgömbön és a Földbolygó, Európa kontinens, térképen. Közép-Európa, Kárpát-medence. Miben a különbözik a nagyváros és a falu egymástól? A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, A lakóhely elhelyezése az tanya. Külváros, kertváros, infrastruktúra rendszerében. belváros. Vonzáskörzet. Konkrét példák besorolása.

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, mondókák. Matematika: Tájékozódás a síkban. Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése

Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, illetve a Melyik tájegységen helyezkedik A nagy tájegységek felismerése lakóhelyhez köthető el településed? Magyarország térképén. Irányok, értékek megjelenítése a Magyarország nagy tájegységei. távolságok leolvasása. szépirodalomban. Egy tájegységgel kapcsolatban kutatómunka elvégzése: képek, Technika, életvitel és történetek keresése. gyakorlat: közlekedés, Térképmásolás. Saját település utazás, közlekedési 40

megtalálása Magyarország térképén.

eszközök.

Melyek lakóhelyed Néhány jellegzetes magyar nevezetességei? nevezetesség megismerése Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk képeken, multimédián keresztül. és hazánk néhány főbb természeti Közös bemutató készítése a és kulturális nevezetessége. A lakóhely kulturális és természeti lakóhely történetének néhány értékeiről. A természeti és fontosabb eseménye és mesterséges fogalompár természeti környezete. alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában. Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Utazás tervezése a lakóhely és Közlekedési eszközök. valamely nevezetes helység Tömegközlekedés. között, térkép segítségével: úti cél A vízi, szárazföldi és légi megtalálása, közbenső állomások közlekedési eszközök. felsorolása, látnivalók felsorolása, a távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés.

Órakeret


Miért érdemes takarékoskodni?

12 óra

Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.

A tematikai egység Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos Nevelési - fejlesztési magatartás erősítése. céljai A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha 41


készenléti üzemmódban vannak? Mi a különbség a hagyományos és az energiatakarékos izzók között? Megfigyelések, vizsgálatok a hő A hőátadás. terjedésével kapcsolatosan. A háztartási gépek, eszközök és Energiatakarékosság a készülékek energiatakarékossága. hétköznapokban – információk, Az elektromos készülékek tapasztalatok gyűjtése. üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár. Milyen előnyökkel jár a víz, a szél és a napenergia hasznosítása? A megújuló és nem megújuló energiaforrások.

Matematika: halmazok.

A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján. Vizuális kultúra:

műveletek különféle Különböző papírfajták vizsgálata papírfajtákkal (ragasztás, Mire jó a papír? Készíthetünk-e megadott szempontok alapján. kasírozás, kollázs), otthon is papírt? Példák gyűjtése a papír papírmasé. A papír szerepe mindennapi felhasználására. A gyűjtött példák életünkben. alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése. Technika, életvitel és Miért fontos a papírgyűjtés? A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, termék, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat). Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból.

gyakorlat: gyártási Ismerkedés a papír történetével, folyamatok. merített papír készítése. A papírgyártás és papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás Erkölcstan: az egyéni különbségeinek megfigyelése. felelősség kérdése. A szelektív gyűjtés és a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján.

Az egyes csomagolóanyagok Mi az oka annak, hogy a összehasonlítása különböző különféle dolgokhoz (pl.: szempontok szerint (esztétikus, élelmiszerek, háztartási gazdaságos, környezetkímélő, készülékek, tüzelőanyagok, stb.) energiatakarékos, más-más csomagolóanyagokat újrahasznosítható, eldobó, használnak? pazarló). A papír, mint csomagolóanyag. Múzeumlátogatás után a szerzett Egyéb csomagolóanyagok. tapasztalatokról beszámoló szóbeli Példák a papír, műanyag, fém vagy írásbeli vagy rajzos 42

újrahasznosítására.

formában előre megadott vagy választott szempont alapján.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság. Órakeret


Önismeret és viselkedés

14 óra

A helyes viselkedés módjai különböző körülmények között.

A tematikai egység Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek Nevelési - fejlesztési tanulmányozásán keresztül. céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”? Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása.

Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből? Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd. Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe.

Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket? Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző



Magyar nyelv és A kutya magatartásán keresztül irodalom: szólások, közmondások, példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és metaforák (az ember és különbségek keresése az állati és az állatok viselkedésével kapcsolatban). emberi kommunikáció között. Vizuális kultúra: Filmrészletek, fotók segítségével arckifejezések, testbeszéd megjelenítése az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata, a mimika és művészeti alkotásokon. a testtartás szerepének elemzése egy-egy példán. Szerepjáték során Hallás-ritmus-mozgás a megállapítások kipróbálása, nevelés: emberi ellenőrzése. konfliktusok megjelenése dalokban, Emberi magatartásformák mondókákban. megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása Matematika: (helyes és helytelen viselkedés), hasonlóságok és 43

élethelyzetekben. Példák a érvek és indokok keresése. helytelen és helyes viselkedésre. Együttélés a családban. Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat? Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.

különbségek.

Erkölcstan: emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.

Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés. fogalmak

Órakeret


Vágtat, mint a paripa

12 óra

Testrészek.

A tematikai egység A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás Nevelési - fejlesztési és kapcsolatuk felismertetése. céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgásszerv rendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan változik a vasúti kocsik mozgása, ha egy mozgó kocsi egy állónak ütközik? A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés).

Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jó hosszútávfutó?

Fejlesztési követelmények Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérleteken keresztül: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya). Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra. A rendszeres testmozgás 44


Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése.

A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség.

jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, testmozgás.

Testnevelés és sport: a Hogyan fejleszthetjük rendszeres testmozgás, mozgásunkat? A bemelegítés fontosságának, az az edzés, a bemelegítés; Az edzés és a bemelegítés. A edzésmunka során a fokozatosság világcsúcsok, nemzeti testalkatnak, testi adottságoknak elvének belátása. Lehetőségek rekordok különböző megfelelő mozgásformák. A keresése a lakóhelyen a rendszeres sportágakban, tánc, mint mozgás. A mozgás, testmozgás gyakorlására. lovassportok. mint aktív pihenési forma. A mozgásszegény életmód veszélyei. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: népdalok, A kapcsolat felismerése a ló mondókák a ló és ember Miért vágtat sebesen a paripa? testfelépítése és életmódja, illetve kapcsolatáról, a ritmus A ló leírása: testfelépítés, természetes környezete között. és a mozgás kapcsolata életmód, alkalmazkodás a Annak magyarázata, miért (táncok). környezethez. elterjedt haszonállat a ló: példák A ló mozgása: ügetés, keresése a ló és az ember Magyar nyelv és poroszkálás, vágta. kapcsolatára. irodalom: a mozgás A ló mozgásának megfigyelése és leírására szolgáló rokon a különböző mozgásformáinak értelmű szavak, összehasonlítása. hasonlatok a mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban. Kulcsfogalmak/ Mozgásszerv, mozgásforma. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret Kertben, mezőn

14 óra

Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

A tematikai egység A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása. Nevelési - fejlesztési A haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése. céljai

45

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



A Nap, mint energiaforrás. A Látogatás a piacon, a tanyán vagy Vizuális kultúra: napsugárzás hatása az élővilágra. a kertben. Életközösség mesterséges életközösségek (kert, megfigyelése. Az élővilág Mit érdemes venni a piacon? mező) képi szerveződési szintjeinek Gombák, növények, állatok. felismerése. A megfigyelt élőhely megjelenítése; zöldségZöldségek, gyümölcsök. és gyümölcscsendéletek. élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, Honnan származik, és mire utal gyümölcs). a növény elnevezés? Az idényzöldségek, A növény részei (gyökér, szár, idénygyümölcsök felismerése, levél, virág, termés). csoportosítása aszerint, hogy mely A mag. Ehető növényi részek. ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről. Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt Mitől növekszik a növény? élőhelyen talált növények Életszakaszok, csírázás, fejlődés, csoportosítása aszerint, mely növekedés, öregedés. életszakaszban voltak.

Mi a jelent a kifejezés: haszonállat, háziállat, kedvtelésből tartott állat? Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka). Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. Mely anyagokat lehet komposztálni?

Hallás-ritmus-mozgás nevelés: a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint (háziállat, dalok, mondókák haszonállat, vadon élő állat, illetve ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök). Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során. Állatnyomok megismerése.

Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a 46

Lebomlás, komposztálás, rothadás.

komposztálhatóság szerint. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.

Hogyan kerül a kenyér az Példák gyűjtése kenyérfajtákra, asztalra? összehasonlításuk különböző Kenyérsütés: búza, liszt és szempontok szerint. A kenyérsütés kenyér példáján a nyersanyag, példáján a természet tiszteletének Magyar nyelv és termék, késztermék fogalma, a felismerése a hagyományos irodalom: a kenyérrel rostálás, a szitálás, az őrlés, a életmód egyszerű cselekvéseiben. kapcsolatos hasonlatok, kelesztés és a dagasztás szólás-mondások, mesék, folyamata, az üzletekben kapható mondák, műalkotások. kenyerek és az adalékok szerepe, kenyérsütés házilag, kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok. Kulcsfogalmak Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.

A tanuló értelmi képességeinek, beszédállapotának, és hallásállapotának megfelelő mértékben A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén:

1. ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; 2. az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; 3. törekszik a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; 4. képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; 5. törekszik a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; 6. tanári segítséggel értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; 7. törekszik az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; 8. törekszik egy természetes életközösséget bemutatni; 9. törekszik egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai 47

folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást; 10. törekszik Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét; 11. törekszik az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

48

KÖRNYEZETISMERET. I-IV. évfolyam

Recommend Documents