KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁHOZ

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Tarpa Nagyközség Önkormányzata

A környezeti vizsgálat és értékelés dokumentumát összeállította: Rákó István SZKV-hu/09-0439, SZKV-le/09-0439 SZKV-vf/09-0439, SZKV-zr/09-0439 Környezetgazdálkodási-környezetvédelmi szakmérnök Szekrényes Károly Csaba RKKVA-A-26/2011 Könnyűipari környezetmérnök Környezetmérnök Zsila László Okleveles táj-és Kertépítész mérnök TK 09-0583

2

Tarpa Nagyközség környezeti értékelése

Tartalomjegyzék Előzmények ......................................................................................................................................................................................... 4 1.0. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése ...................................................................................................... 4 1.1.A környezeti értékelés tematikájának bemutatása ........................................................................................................................ 4 1.2.A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása ................................................................................................................ 5 2.0.A település környezetének általános bemutatása ......................................................................................................................... 5 2.1. Települési és szociális adottságok ............................................................................................................................................... 5 2.2.Földrajza, éghajlata ....................................................................................................................................................................... 7 2.2.1. Földtani adottságok ................................................................................................................................................................... 7 2.2.2.Talaj ............................................................................................................................................................................................ 7 2.2.3. Éghajlat ...................................................................................................................................................................................... 7 2.2.4.Csapadék .................................................................................................................................................................................... 8 2.3. Vízrajz ........................................................................................................................................................................................... 8 2.3.1. Vízbázis ..................................................................................................................................................................................... 8 2.3.2.Vízrendezés ................................................................................................................................................................................ 8 2.3.3.Talajvíz ....................................................................................................................................................................................... 8 2.3.4.Vízellátás .................................................................................................................................................................................... 9 2.3.5.Szennyvízelvezetés .................................................................................................................................................................... 9 2.3.6.Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat .................................................................................................................................... 9 2.3.6.1.Belvízvédelmi létesítmények ................................................................................................................................................... 9 2.3.8. Árvízvédelem ........................................................................................................................................................................... 10 3.0.Levegőtisztaság-védelem ............................................................................................................................................................ 10 3.1.Besorolás, pontforrások ............................................................................................................................................................... 10 3.2.Levegőminőség, háttérszennyezettség ....................................................................................................................................... 11 3.3.Energiatermelés és fogyasztás .................................................................................................................................................... 11 3.4.Pollen „szennyezés” .................................................................................................................................................................... 12 4.0. Hulladékgyűjtés .......................................................................................................................................................................... 12 4.1. Veszélyes hulladékkezelés ......................................................................................................................................................... 12 5.0.Zaj- és rezgésvédelem ................................................................................................................................................................ 12 6.0.Természetvédelmi fejezet ............................................................................................................................................................ 13 6.1.Táj ................................................................................................................................................................................................ 13 7.0. Védett területek ........................................................................................................................................................................... 14 7.1.Ökológia hálózatról általában ...................................................................................................................................................... 14 7.3.Ökológiai hálózat Tarpa területén ................................................................................................................................................ 15 8.0 Változások ismertetése, területi módosítások bemutatása .......................................................................................................... 15 8.1 A terv, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre, hatásbecslés környezeti elemekre; ........................................................................................................................................................................................... 18 9.0.A rendezési terv által érintett területek környezeti hatásainak értékelése ................................................................................... 20 9.1. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg ............. 20 9.2 A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása .................................... 20

3


9.2.1 Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést közvetlenül előidéző tényezők ................................ 20 9.2.2 Közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők ............................................................................................................................ 21 9.3 A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése ............................. 21 9.3.1 Jól azonosítható környezet igénybevételek vagy terhelések .................................................................................................... 21 9.3.1.1 A környezeti elemekre gyakorolt hatás (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez ...................................... 21 utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre) ..................................................................................................................... 21 9.3.1.3 A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok ........................... 24 kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, ............................................................ 24 fejlesztésének lehetőségeire gyakorolt hatás .................................................................................................................................... 24 9.3.1.4 Az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben - várhatóan fellépő változások .................................................................... 24 9.3.1.5 Országhatáron átterjedő hatás .............................................................................................................................................. 24 9.4 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők hatásai ..................................................................................................................... 24 9.4.1 Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése .......................................................................... 24 9.4.2 A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására ..................................................................................................................................................................................... 24 9.4.3 A táj eltartó képességéhez alkalmazkodó helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése .... 24 9.4.4 A természeti erőforrások megújulásának korlátozása .............................................................................................................. 25 9.4.5 A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások .................................... 25 túlnyomóan más területen való hasznosítása .................................................................................................................................... 25 9.5. A környezeti következmények alapján a terv értékelése ............................................................................................................ 25 9.6 Javasolt környezetvédelmi szempontú általános intézkedések, monitoring ................................................................................ 25 10. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................................................. 25

4


Előzmények Tarpa Nagyközség Önkormányzata a 114/2015. (VII.27.) KT.sz határozatával településrendezési terv módosítása mellett döntött. A jelenleg érvényben lévő terven öt különálló módosítást terveznek. I. terület (Tarpa Nagyközség Jókai u. – Béke u. – Petőfi u. által határolt tömb) Falusias lakóterületből történik átminősítés a Jókai-Petőfi-Béke út által határolt tömbben különleges idegenforgalmi területté. II. terület (Tarpa Nagyközség 041 hrsz-ú sportterület bővítése) A 041-hrszú sportelep bővítési szükséglete indokolja a módosítást. Jelenlegi övezeti besorolása mezőgazdasági, tervezett övezet különleges szabadidős. III. terület (Tarpa Nagyközség belterület, „telek beépítésekor figyelembe nem vehető terület”) A település belterületének szélső sávjaiban, a természeti védettségek miatt aránylag kevés gazdasági terület került kijelölésre, így a gazdálkodók a műveléshez szükséges gépeket, berendezéseket, eszközöket, terményeket saját ingatlanjaikon megépített épületekben kívánják elhelyezni. Az ehhez kijelölt 50 m-es sáv már rövid távon sem bizonyul elegendőnek, így a tervből történő kiemelése, törlése indokolt. IV. terület (Tarpa Nagyközség 072/22 hrsz-ú természetközeli terület átminősítése) A 072/22 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy a jelenlegi természetközeli terület-felhasználást, általános mezőgazdasági területre módosítsa. A módosítással birtokközpont kialakításának lehetőségét szeretnék megteremteni. V. terület (Tarpa Nagyközség 4127.sz. kl. út mellett kerékpárút kialakítása) Tarpa Nagyközség Önkormányzata a 4127 - Beregdaróc-Fehérgyarmat-Csengersima összekötő út mellett kerékpárút építését határozta el. Jelenlegi szabályozási terv ezt a fejlesztést nem teszi lehetővé így szükség van a módosítására. 1.0. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A településrendezési terv megalapozását szolgálták a korábban feltárt vizsgálatok, melynek részeként mind az épített környezet és táji környezet feltérképezésével, mind a környezetvédelemmel, ökológiával, infrastruktúrával mint meglévő állapottal elemzések, leírások, helyszíni bejárások során foglalkoztunk. A település fejlesztési elképzeléseit, adottságaira épített jövőképét a településfejlesztési koncepció tartalmazza, mely közép- és hosszútávon, mintegy 15 évre előretekintve meghatározza a fejlesztés fő irányait, és mindazokat a lépéseket, melyek a tudatosan felépített településkép eléréséhez nélkülözhetetlenek. 1.1.A környezeti értékelés tematikájának bemutatása Az értékelés tematikáját a hatóságokkal való egyeztetés valamit a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet illetve annak 4. számú melléklete alapján készült. A környezeti vizsgálat az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdés alapján: „A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv, illetve program tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló, az adott terv, illetve program környezeti hatásaira vonatkozó korábbi vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkákból származó, valamint más közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ is.”

5


Három fő részre lehet a környezetértékelést felbontani: 1. Feltárásra kerül a település jelenlegi környezeti állapota esetleges hiányosságai (pl. szennyvízelvezető rendszer hiánya, hulladékezelés hiányosságai stb.). 2. Feltárásra kerül a szerkezeti terv tervezett változtatásainak környezetre gyakorolt hatásai, különös tekintettel a módosításokkal járó esetleges környezeti hatásokkal. 3. Munkarész készül a az elkövetkezőkben várható szerkezeti terv módosításából eredő környezetvédelmi változásokra. Valamint javaslat születik a jelenlegi állapot megtartásához, illetve javításához. 1.2.A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása Jelen környezeti értéklelés szervesen kapcsolódik a településre készülő településrendezési eszközökhöz. Szem előtt tartja a település teljes közigazgatási területére készült vizsgálatot, a település fejlesztési elképzeléseit tartalmazó fejlesztési koncepciót. A készülő településrendezési terv településszerkezeti munkarészének alátámasztó szakági fejezeteiben a település hosszú távú fejlesztéséhez kapcsolódva meghatározásra kerültek mindazon környezeti megoldások, melyek a fenntartható fejlődést szolgálják. A településrendezési terv részeként készül a környezeti értékelés, mely a jogszabály által előírt államigazgatási szervek előzetesen adott tematikáját, szakmai elvárásait figyelembe veszi. Jelen környezeti értékelés tartalmazza a településrendezési tervegyeztetési, munkaközi anyagának előzetes véleményezése során érkezett észrevételeket, kiegészítéseket. 2.0.A település környezetének általános bemutatása 2.1. Települési és szociális adottságok Földrajzi adatok: Tarpa a Rétközben található, Nyíregyházához közúton mintegy 72 km távolságra. Teljes lakónépesség: Összes lakásszám: Ebből vízellátásba bevont ingatlan: Közüzemi szennyvízcsatornával kiépített ingatlanok száma: Gázellátásba bevont ingatlan: Szemétszállításba bevont ingatlan:

2317 fő KSH alapján 902 db 902 db 701 db 651 db 714 db

6


Területi felosztása Földrészlet statisztika fekvésenként Fekvés

Földrészletek száma

Egyéb önálló épületek száma

Egyéb önálló lakások száma

Összes terület (m2)

Legkisebb földrészlet terület (m2)

Legnagyobb Átlagos földrészlet földrészlet terület (m2) terület (m2)

belterület

1304

23

0

2403262

9

23858

1843

külterület

1238

0

0

46609723

65

6051517

37649

zártkert

1528

0

0

713832

3

28333

467

ÖSSZESEN

4070

23

0

49726817

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (m2)

legkisebb alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

132

151

16288126

41

3775432

107868

3

3

2322

522

1263

774

gyümölcsös

474

476

5670041

9

285238

11912

kert

331

332

106931

3

2126

322

kivett

1622

1641

6442299

9

337946

3926

legelő

63

104

5103884

440

1003873

49076

nádas

3

3

2202

669

788

734

rét

113

131

1390658

4

159093

10616

szántó

551

1137

14384867

400

157172

12652

szőlő

964

965

335487

4

3062

348

erdő fásított terület

Mezőgazdaság Külterület jelentősen nagytáblás mezőgazdasági területek találhatók. Kiemelkedően magas a szántó, kivett terület valamint a gyümölcsösök magas aránya jellemző: - szilva, szőlő, tök, alma, meggy, primőr kukorica. Erdőgazdaság Az erdők területének aránya a művelési ágak közül kiemelkedően magas. Az erdőterületek nagy része ültetvény akác és nyár. Ipar A település iparára feldolgozóipar és a mezőgazdasági termelésből származó hasznosítás jellemző.

7


2.2.Földrajza, éghajlata 2.2.1. Földtani adottságok Tarpa település földtanilag a Szatmár-Beregi síkság, ezen belül pedig a Tiszahát elnevezésű kistáj része. A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévíz kutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található. Az erre települő medenceüledékek vastagsága a több km-t is elérheti. Az alaphegységre kréta-paleogén flis, 1500 m vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet, 900 m vastagságú pliocén (ebből 100 m levantei), végül 125 m pleisztocén összlet települ. Magát az összletet négy részre osztjuk. Alsó-pannóniai félig tengeri – félig tavi, felső-pannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidőszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó-pannóniai üledékek főleg márgák és kemény homokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felső-pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felső-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen 125 m. A negyedidőszaki rétegsor folyóvízi eredetű. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek víz vezetőképessége gyenge és csak nagyon mérsékelt után pótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés pedig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az után pótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az 1000 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, só- és gáztartalom miatt ivóvízként nem használható. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 125 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből történik. A vízadó szintek apró, közép és durvaszemű homok, valamint kavicsos homok váltakozásából állnak. A kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezető rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hőmérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezető és féligáteresztő (semipermeábilis) rétegeken át, lépcsőről lépcsőre haladva felfelé szivárog és a talajvízen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába a peremi területeken. A felfelé mozgás vezérlője egyfelől a talajvíz evapotranspirációja, másfelől a mélység felé növekvő nyomás és a csökkenő fajsúly révén fellépő felhajtó erő. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó-pleisztocén (65-125 m) rétegvíz tartó képződmények vízszintes irányú transzmisszibilitása 1400 m2/d, a kompresszibilitás 23,333 m/d. A középső-pleisztocén rétegek (35-65 m) transzmisszibilitása 460 m2/d a kompresszibilitás 15,333 m/d, míg a felső-pleisztocén (0-35 m) esetében ezek a paraméterek 310 m2/d illetve 8,857 m/d körüli értékeket mutatnak. 2.2.2.Talaj A terület talajai 2/3-ad részben nyers öntéstalaj, 1/3-ad részben réti öntéstalaj, talajfizikai osztályozás szerint nagyobbrészt agyag és agyagos vályog talajok, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok. 2.2.3. Éghajlat Éghajlata a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös határán van. Tarpa nagyközség a Beregi – öblözet területére esik, ahol az éves középhőmérséklet 10,2 oC. Ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hűvösebb klímájú területén található, az éves középhőmérséklet az Alföld melegebb, déli területein eléri a 11-12 oC – ot is. Az öblözetre jellemző eddig mért legmagasabb hőmérséklet 39,5 oC, amelyet 2002-ben mérték. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, pedig -20,6 oC, melyet 1986-ban észlelték. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimumértékei pedig 129 nap, illetve 58 nap.A léghőmérsékletet jelentős mértékben befolyásoló napfényes órák száma éves szinten átlagosan 1700-1900 óra. Ebből a

8


tenyészidőszakban (IV.-IX. hónap) 1300-1400 óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig 400-500 óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthető. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december. Uralkodó szélirány az Északi, és a Dél-keleti.

2.2.4.Csapadék A csapadékos napok száma Tarpa környékén, sokéves átlagban 155 nap, szélső értékei 211 nap, melyet (2009-es mérés), illetve 97 nap, amelyet (1973-as mérés) A csapadékmennyiség sokéves átlaga 633 mm. A maximum értéke 863 mm (1974) és a minimum értéke 416 mm (1971). A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélső értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hó vastagság 84 cm (1999). 2.3. Vízrajz 2.3.1. Vízbázis Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpai Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik. A település vízellátása megoldott. 2.3.2.Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvízveszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület 50-60 %-át. A település felszíne kellően tagolt, jól elhatárolható vízgyűjtőkre bontható. A jellemző terepmagasság a nagyközség közigazgatási területén 110,00 – 112,00 mBf. között változik. Egyetlen kiemelkedő pontja a település ÉK-i részén a Szipafőcsatornától délre elhelyezkedő Tarpai hegy, amely 140,80 mBf-i magasságú. A terület esése D-É irányú. Beregi tározó megépítése után árvízveszély csökkent. 2.3.3.Talajvíz A térségben a talajvízszint magasnak mondható. A legnagyobb mért belvízveszélyt 1999-ben jegyezték. Az 1999. évi belvízvédekezéskor a település északi részén a Diáksánc csatorna melletti területekre torkolati elzárás hiányában a csatornákon keresztül visszafolyt a külvíz a belterületre. A Beregi árapasztó tározó kivitelezése során a Diáksánc csatorna vizét befogadó Szipa-főcsatorna kotrása után a Diáksánc csatorna vízelvezetési problémája javult.

9


Talajvíz településen magasnak mondható. Elöntések várhatóak belterületen. A település rendelkezik vízkár elhárítási tervvel.

2.3.4.Vízellátás A település vízellátását a BEREGVÍZ zRt. látja el. A nagyközség vízellátása saját vízművéről történik, A 2 db kútból kitermelt víz tisztítás nélkül jut a magastárolóba. A vízbázis mértékadó kapacitása 2000 m3/d. Tarpa településen 902db lakóház található. A KSH adatai alapján az ivóvízzel elátott lakások aránya 902 db tehát 100%-os. 2.3.5.Szennyvízelvezetés Tarpa település szennyvízgyűjtő hálózatának üzemeltetését szintén a BEREGVÍZ zRt. látja el. A csatornahálózat hossza: 11,9 km. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások közül 701 db ingatlan kötött rá a szennyvízgyűjtő hálózatra, ez 76 %-os rákötöttségi arányt jelent. A keletkező szennyvíz a saját tarpai szennyvíz tisztítótelepre kerül. Szennyvízelvezető rendszer kiépítettsége nem 100%-os. Folyékony hulladék elszállítására élő szerződésük van. 2.3.6.Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat A belterület domborzata kijelöli az elvezetési irányokat, ennek következtében a csapadékelvezetés lehetőségei meghatározottak. A település csapadékelvezető létesítményei kb. 40 éve épültek. A település belvíz-elvezetési problémáinak megoldására fejlesztési-beruházási koncepció készült, ami akkor nem valósult meg. Település rendelkezik belvíz elvezető rendszerrel. Közmunkaprogram keretein belül tisztításuk folyamatos. 2.3.6.1.Belvízvédelmi létesítmények A fő és a társulati csatornákkal szoros egységet képeznek. A belterületi belvizek befogadói az üzemi, önkormányzati csatornák, valamint az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, amelyek a főbefogadó FETIKÖVIZIG kezelésű Makócsa és Szipa –főcsatornákba szállítják a vizet.

10


2.3.8. Árvízvédelem Tarpa nagyközség közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. Alapadatok: A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés 9.445 m hosszúságban, a 53+367-62+812 tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés 53+367 tkm szelvényben 114,85 mBf, a 62+812 tkm szelvényben 116,56 mBf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas. Az árvízvédelmi töltést keresztez_ létesítmények: Tisza bp. 54+697 tkm MOL gázvezeték keresztezés 57+690 tkm szennyvíz nyomóvezeték A település árvíz szempontjából veszélyeztetett. A Beregi tározó megépítésével ez a veszély mérséklődött. Vízkár elhárítási tervvel rendelkeznek. 3.0.Levegőtisztaság-védelem 3.1.Besorolás, pontforrások Tarpa Nagyközség levegőminőségi állapotát alapvetően a közlekedés légszennyezése, valamint a gazdasági/mezőgazdasági területhasználat határozza meg. A háttérjellegű szálló porszennyezés és a NOx szennyezés nem jelentős. A település és a terület levegőminősége az SO2, CO komponensek tekintetében kiváló. A község környezetében meglevő gazdasági telephelyek minimális mertekben, de elsősorban a közlekedési-szállítási, kisebb mertekben a tüzeléstechnikai és technológiai légszennyezéssel vannak jelen. Tarpa település területét a 4/2002.(X.7.) KVvM alapján 10. számú levegőtisztaság-védelmi zónába lehet besorolni. Szén-monoxidból „F”; nitrogén-dioxidból „F”; szilárd porból „E”; és talaj közeli ózonból „O-I”; kén-dioxidból és benzolból pedig „F” zónába sorolták. (14/2001.(V.9.) KöM-EüM –FVM 4. számú melléklete alapján). A település gázközművel ellátott az ingatlanok több mint 72%-a gázbekötéssel rendelkezik, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik, azonban a fennmaradó 28%-nyi lakóház fűtését szilárd tüzelővel oldják meg. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik A település területén és közigazgatási határain belül kevés számú ipari tevékenység zajlik. A nagyközség levegőminőségét a hozzá legközelebb eső RIV (regionális imisszió vizsgáló) mérőhely (Nyíregyháza) havonta összesített adataival jellemezhetjük. A nyíregyházi regionális imisszió vizsgáló mérőhely 2015.01.01-től, 2015.06.30-ig mért adatai.

11


A levegő védelméről szóló, többszörösen módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Tarpa településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A közlekedésből származó (gépjárművek emissziója) szennyeződések mellett problémát jelent a gépjárművek által felvert por és ennek hatásai. A település megközelíthetősége közúton 3 irányból lehetséges: Északi irányból a 4127. számú közlekedési úton Beregsurányból letérve a 41-es főútról. A 4127. számú főút a település főutcájának tekinthető. – Délről a 4127. számú közlekedési úton Fehérgyarmat irányából a 491-es számú főútról letérve. – Keletről a 4113. számú közlekedési úton Gulács felől érhető el. A település levegőminősége megfelelő. A fő közlekedési utak mentén kismértékű közlekedésből származó szennyeződés tapasztalható. –

3.2.Levegőminőség, háttérszennyezettség Növekedés mutatkozik a nitrogénoxid kibocsátásban, ami a meg növekedett gépkocsiállománnyal van összefüggésben. A megye levegőminőségét aszályos időben szálló nagy mennyiségű por kedvezőtlen irányban befolyásolja, a szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden év tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez közmunka program keretében, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztántartására. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. Közlekedés által kibocsátott emisszió összességében nem jelentős. 3.3.Energiatermelés és fogyasztás A településen már évek óta kiépítették a földgázhálózatot, aminek következtében a téli fűtési időszakban mérséklődött a levegőszennyező anyagok kibocsátása. Sajnos továbbra is előfordul, hogy hulladékokat (műanyag hulladékokat is) égetnek el fűtési időszakban, ami a károsanyag kibocsájtást növeli, mindent egybevéve mivel nem jellemző a település egészére, ezért kijelenthető, hogy: Energiatermelésből és fogyasztásból származó kibocsátás nem jelentős.

12


3.4.Pollen „szennyezés” Mivel a település bejárása a Novemberi hónapban történt, ezért nem lehetett erős parlagfű szennyezettséget tapasztalni, viszont nyomai továbbiakban is fellelhetőek voltak. Ezek jellemzően műveletlen kültertületen, elhagyott belterületi ingatlanoknál, utak mentén lehetett észlelni. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik. Az önkormányzat a parlagfű visszaszorítására nem rendelkezik helyi rendelettel. 4.0. Hulladékgyűjtés Tarpa Nagyközség rendelkezik elfogadott hulladékgazdálkodási tervvel melynek száma 14/2007. (XI.08.). Helyi rendelet szabályozza a folyékony hulladék elszállítását is. A közterületre nyilvános gyűjtőedények vannak kihelyezve. Közmunkaprogram keretében a közterületek tisztántartása folyamatos. A településen nem működő szilárd hulladéklerakóval rendelkezik. A régi lerakó rekultivációja megtörtént. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék begyűjtését és a Tarpa Gazdasági, Kereskedelmi és Szoc. KHT.Tarpa, Kossuth u. 23. Beszállított mennyisége: 200 t/év. Veszélyes hulladékkezelés Egyéb A település területén a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás nem működik. A település vonzáskörében működtetett dögkútak korábban megszüntetésre kerültek. Szelektív hulladékgyűjtés A településen több próbálkozás történt szelektív hulladékgyűjtő szigetet kialakítására ami egyenlőre nem működik. 4.1. Veszélyes hulladékkezelés A településen nyilvántartott vállalkozások tevékenysége során nem keletkezik jelentős mennyiségű veszélyes hulladék. A keletkezett kismennyiségű hulladékot üzemeltetők külön gyűjtik és elszállításukról gondoskodnak. Működő hulladéklerakóval nem rendelkeznek, szelektív gyűjtés nem működik, kevés a veszélyes hulladék 5.0.Zaj- és rezgésvédelem A lakosság körében negatív hatással jelentkezik a zaj és a rezgés okozta hatás, mely nem feltétlenül egészségkárosító, határértéket nem meghaladó mértékben különböző pszichés zavarokhoz vezethet. Megállapítható, hogy sajnos elég kevés adat áll rendelkezésre, valamint azon rezgésekről, melyek a közlekedési utak mellett jelentenek problémát, egyáltalán nincs adat, pedig ezen tényező hatása sem hanyagolandó el. A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedés tervezés alkalmával szem előtt kell tartani, a zajos és a zajérzékeny területeket lehetőleg egymástól elkülönítve kell kialakítani. Az immissziós pontba hangenergia a zajforrástól a direkt út mellett többszörösen reflektálódva is eljuthat. A zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedő hangszint eredője lesz, tehát egy adott épületet érő zaj nagyságát a környező épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésévei, a szemben lévő homlokzatok kialakításával a visszaverődő hangenergia, ezzel az eredő zajterhelés is csökkenthető.

13


Közlekedési zajforrás Település területén jelentős üzemi zajforrás nem jellemző. Átmenő forgalom miatt közlekedési zajforrás előfordul, de nem zavaró. Zajkibocsátás főutca mentén elsősorban közlekedési eredetű.

6.0.Természetvédelmi fejezet Területi felosztása Belterület nagysága (ha): 240,32 ha Külterületi terület nagysága (ha): 46600 ha Zártkerti terület nagysága (ha): 71,38 ha Területére jellemző a magas erdőterület szántó és gyümölcsösök (szilva, alma, szőlő) aránya. Magas a művelésből kivett területek és a legelők aránya. 6.1.Táj Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azon belül is a Beregi-síkon fekszik. A nyírségi táj természeti értékeit az adja meg, hogy a kultúrterületek térhódítása, az emberi tevékenység hatása e táj életébe jelentős mértékű. Nagytáj: Alföld Középtáj: Nyírség Kistáj: Beregi-sík Település: Tarpa Domborzat Az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő 106-179 méter közti tszf-i magasságú, a K-i részen ármentes, egyébként ártéri szintű az ármentesítések előtt elöntött tökéletes síkság. Két kiemelkedése a Tarpai-hegy és a Kaszonyi-hegy. Ezek körzetét leszámítva a vertikális felszabdaltság kicsi átlagos relatív reliefű (1,5 m/km2); a horizontálisan jól szabdalt felszín enyhén NyÉNy-nak lejt. A monoton felszínen az elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhető meg. Nagyrészüket Tisza hagyta hátra. A síkságból néhány helyen kisebb (pleisztocén) futóhomok-sziget emelkedik ki. Talaj A Kárpátokból lefutó folyók elöntései következtében a talajszerkezetét tekintve jellemzően nyers öntés, illetve nagyobb részen réti öntés, kisebb részben öntés és réti talajok. Kis területen kovárványos barna erdőtalajok figyelhetők meg. Osztályozás szerint nagyobb részben vályog kisebb részben agyagos vályog és agyag talajok. A növénytakaró összetétele is ezt tükrözi. Növényzet A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Észak-alföldi flórajárásba (Samicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) említhetők. A feltöltött részeket nádasok (Scirpeto-Phragmitum), magassásos társulások (Magnocaricion) mocsárrétek (Agrostidion), ecsetpázsitos rétek (Alupecuretum pratensis) és soványcsenkeszes legelők (Festucetum pseudovinae) fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper (Commarum palustre), a mételykóró (Oenathe aquatica) a vidrafű (Menyanthes trifoliata) stb.

14


Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke jelentős, mintegy 4,5-5 m3/ha között változik. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken jelentősebb kultúrák az őszi árpa, búza, vörös here. alma található meg. 7.0. Védett területek Tarpa Nagyközség a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet része, valamint gazdag természeti értékekkel rendelkezik A módosítások védett területeteket nem érintenek

7.1.Ökológia hálózatról általában Az 1980-ban közzétett Természetvédelmi Világstratégia a civilizáció fenntartható fejlődése érdekében három fő területet emel ki:   

meg kell óvni a létfontosságú ökológiai folyamatokat és életfenntartó rendszereket meg kell őrizni a genetikai sokféleséget a fajok és ökoszisztémák minden hasznosítását fenntarthatóvá kell tenni.

A hagyományos természetvédelem először a fajok védelmét tűzte ki célul - pl. első természetvédelmi törvényünk a hazai madárfauna legnagyobb részét védelem alá helyezte -. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyeztetett fajokat csak úgy lehet megmenteni, ha a táplálékukat, a szaporodó helyüket, az élőhelyüket is védjük, s a fontos, értékes - mert ritka - fajok életterét rezervátumszerűen - nemzeti parkokban, szafári parkokban, stb. - kezdték óvni. Minden jó szándék, erkölcsi kiállás és ráfordítás ellenére is fel kellett ismerni, hogy e hagyományos természetvédelmi gyakorlat a világstratégia céljainak nem képes megfelelni. Később tehát az élővilág védelmének mozgalma kiszélesedett: a biodiverzitást, avagy terjedőben lévő magyarított változata szerint a biológiai sokféleség védelmét tűzte ki helyi, országos és nemzetközi szinten. A Földön ma élő fajok száma milliós-tízmilliós nagyságrendű. Az emberiség által eddig gazdaságilag hasznosított fajok száma nem haladja meg a tízezres nagyságrendet. Az emberiség létalapját nyújtó biológiai sokféleség azonban rohamos pusztulásnak indult, olyan gyorsasággal, hogy felmérni sincs időnk, mit veszítünk. A biológiai sokféleségnek az ökológiai stabilitásban betöltött szerepe is fontos. A biodiverzitás továbbá információhalmaz. A tiszta, igaz és tartalmas információk leggazdagabb tárháza a természet. Ennek elpusztítása az emberiség szellemi és erkölcsi hanyatlásához vezet. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei. Az ökológiai folyosók elgondolása az elszigetelt természetvédelem meg nem oldott kérdéseire remélt továbblépést. A biológiai sokféleség védelme elődleges cél a magterületeken, ezeket övezik a védőzónák, a puffer területek. Az azonos típusú élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze az ökológiai folyosók, biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Helyi szinten különböző élőhelyeket kötnek össze olyan fajok fennmaradása érdekében, melyek életciklusa ezt megköveteli. Vízfolyások például jellemzően rendelkeznek ilyen folyosó szereppel. A rehabilitációs területek fő funkciója a roncsolt területek gyógyítása. Magterületek Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

15


Puffer területek A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természet közeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Rehabilitációs területek A kijelölendő rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és védőövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkező, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követően a hálózathoz kapcsolhatóak. 7.3.Ökológiai hálózat Tarpa területén Tarpa közigazgatási területének túlnyomó többsége része az Ökológiai hálózatnak. Az ökológiai hálózat határa nagyrészt a település belterületi határáig tart. Az ökológiai hálózatot módosítás egyes elemei érinteni fogják.

8.0 Változások ismertetése, területi módosítások bemutatása I.

terület (Tarpa Nagyközség Jókai u. – Béke u. – Petőfi u. által határolt tömb)

Falusias lakóterületből történik átminősítés a Jókai-Petőfi-Béke út által határolt tömbben különleges idegenforgalmi területté. Előzetes információk alapján a településre jellemző gyümölcsök feldolgozásával kívánnak foglalkozni, egy turisztikai fejlesztéssel összekötve, ami az érdeklődőknek betekintést enged a gyümölcsfeldolgozásba. Jelenleg egy gazos cserjés elhagyatott, tájképet kismértékben romboló állapot jellemző az érintett területre. Mint ahogy a térképen látszik a Jókai Mór és a Béke utca kertjei felöl kapcsolódna a lakóövezethez. Bár jelentős távolság van a lakóházakhoz javasolt védőnövényzet elhelyezése a telekhatártól 3-5 méteres sávjában a zavaróhatás minimalizálása miatt. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Tervezett terület-felhasználási egység: Terület nagysága:

Lf 1.2 – Lakóterület falusias K id. – Különleges szabadidős 4,7294 Ha

16


II.

terület (Tarpa Nagyközség 041 hrsz-ú sportterület bővítése) A településre jellemző egyre inkábban élénkülő sportélet indokolja a bővítést. A tervezési területtől északra található különleges szabadidős, sport tevékenység területe található, melynek déli irányú bővítése kertes mezőgazdasági területet illetve falusias lakóterületet érint. Jelenleg mezőgazdasági és falusias övezeti besorolású a terület, ahol jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Mivel átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint a módosítás a kivitelezés folyamán külön figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére, esetlegese szennyezőanyagok kijutásának megakadályozására. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Tervezett terület-felhasználási egység: Terület nagysága:

Má – Mezőgazdasági, Mk – Mezőgadasági kertes, Lffalusias lakóövezet Ki – sz különleges szabadidős 3,102 Ha

III. terület (Tarpa Nagyközség belterület, „telek beépítésekor figyelembe nem vehető terület”) A település belterületének szélső sávjaiban, a természeti védettségek miatt aránylag kevés gazdasági terület került kijelölésre, így a gazdálkodók a műveléshez szükséges gépeket, berendezéseket, eszközöket, terményeket saját ingatlanjaikon megépített épületekben kívánják elhelyezni. Az ehhez kijelölt 50 m-es sáv már rövidtávon sem bizonyul elegendőnek, így a tervből történő kiemelése, törlését kezdeményezték. Mivel belterületi lakókörnyzetről van szó, ezért a lakókörnyezet védelme érdekében, a leendő épületek tájba illesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni.

17


IV. terület (Tarpa Nagyközség 072/22 hrsz-ú természetközeli terület átminősítése) A 072/22 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy a jelenlegi természetközeli terület-felhasználást, általános mezőgazdasági területre módosítsa. A módosítással birtokközpont kialakításának lehetőségét szeretnék megteremteni. Mivel a birtokközpontnak mindössze 3%-os beépíthetősége van így tényleges felhasználása nem változik nagymértékben mivel nagy számú épületet nem lehet elhelyezni adott területen. Figyelembe kell venni, hogy a terület beépítése évtizedekkel ezelőtt megtörtént (mesterséges tó illetve tanya található az érintett földterületen) ezért a jogi háttér kialakítása is szempont adott módosításnál. Amennyiben új épületek elhelyezése kerülne szóba az épületek tájba illesztését meg kell oldani. Ha a létesítendő épületek kiszolgálására állandó személyzetet kell biztosítani, meg kell oldani a hulladék gyűjtését, rendszeres szállítását. Épületek fűtését lehetőség szerint megújuló energiával kell megoldani. Valamint a szennyvíz gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Tervezett terület-felhasználási egység: Terület nagysága:

Tk Természetközeli terület, Mgy mezőgazdasági terület, Mk Mezőgazdasági terület – kertes, Má – mezőgazdasági általános 11,8869 Ha

V. terület (Tarpa Nagyközség 4127.sz. kl. út mellett kerékpárút kialakítása) Tarpa Nagyközség Önkormányzata a 4127 - Beregdaróc-Fehérgyarmat-Csengersima összekötő út mellett kerékpárút építését határozta el, melynek lehetőségét a hatályos településszerkezeti terv és leírás, helyi építési szabályzat és szabályozási terv is tartalmazza. Módosítás Ökológiai hálózat területét érinti. Kivitelezés és üzemelés közben várható változások. Átmeneti, nem tartós változások, ha az eredeti állapot a hatótényező érvényesülésének megszűnésével visszaáll. Átmeneti változás pl. kivitelezési munkák során felvonuló gépek emissziója, információs táblák, KRESZ táblák kihelyezése, a kerékpárokat szállító járművek CO2 és más károsanyag-emissziója, valamint zajterhelés Tartós, stabil intenzitású változások - a hatótényezők megközelítőleg egyforma szinten működve fejtik ki hatásukat, miközben a hatásviselő reagálása is stabil. Pozitív változást hozhat, a kerékpáros közlekedés előtérbe kerülése, mivel megteremtik a lehetősségét a motorizált közlekedési módok, és így az általuk okozott negatív hatások csökkentésének. A pozitív változások viszont tartós eredményt okozhatnak. Pl. levegőminőség javulása, zajszint csökkenés. Az emberi egészégre nézve: javuló általános kondíció miatt jobb egészségi állapot, illetve betegségek esetén javuló regenerálódási képességek várhatóak. Javul az emberek életminősége a fejlődő közlekedési, sportolási lehetőségek által. A

18


javuló életminőség erősödő identitást, fokozódó helyi aktivitást, a kiadások helyben tartását szolgálva erősíti a közösséget és a gazdaságot. Halmozódó jellegű változások - a hatótényező működhet egyenletesen vagy egyenetlenül, de a hatásviselőben felhalmozódnak a negatív következmények. Halmozódó jellegű változás lehet a talajszennyezés. Kivitelezés során kissé károsodhat a növényzet, valamint állatvilágban zavarás léphet fel. Periodikusan ismétlődő, tartós állapotváltozások- a hatótényező vagy a hatásviselő periodicitást mutat. Periodikusan, évszakokhoz kötötten jelenhet meg több turista, nagyobb érdeklődés a hely iránt, nő a kulturális örökség látogatottsága.

8.1 A terv, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre, hatásbecslés környezeti elemekre;

Környezeti elem 1.

I. terület (Tarpa Nagyközség Jókai u. – Béke u. – Petőfi u. által határolt tömb)

2.

II. terület (Tarpa Nagyközség 041 hrsz-ú sportterület bővítése)

3.

III. terület (Tarpa Nagyközség

0

0

Telepü lési környe zet +

-

0

0

0

0

++

-

0

0

-

0

+

Föld

Víz

Leve gő

Ökoló giai rendsz er 0

Emb er +

Összegzés Értéknövelő beavatkozás a település szempontjából. A környezetre nincs jelentős hatással. Természeti területekre nincs hatással. Társadalomra, emberre pozitív hatással van. Turisztikai szempontból pozitív hatás Sportélet élénkítő beruházás. Környezeti elemekre gyenge hatást fejt ki. Társadalomra, emberre pozitív hatással van. Természeti elemekre gyenge hatást fejt ki.

19


4.

5.

belterület, „telek beépítésekor figyelembe nem vehető terület”) IV. terület (Tarpa Nagyközség 072/22 hrsz-ú természetközeli terület átminősítése)

Társadalomra, emberre pozitív hatással van.

V. terület (Tarpa Nagyközség 4127.sz. kl. út mellett kerékpárút kialakítása)

-

0

0

-

-

+

-

0

0

++

0

++

Természeti elemekre gyenge negatív hatást fejt ki. Gazdaságra pozitív hatása van. Településképre gyege negatív hatást fejt ki.

Természeti elemekre gyenge negatív hatást fejt ki. Ökológiai rendszere kivitelezési munkák után nem fejt ki negatív hatást. Emberre, településre erős pozitív hatás várható Alkalmazott jelrendszer:+ gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez ++ erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez. Pozitívan hat adott környezeti elemre. 0 bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat - gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre -- erőskapcsolat, erős negatív hatást gyakorol a környezetre A terv megvalósulása során jelentős negatív irányú, a természetet, ökoszisztémát, embert érintő hatással nem számolunk. A megvalósulás során a településrendezési tervben leírtak betartandók, valamint az egyes létesítmények megépítéséhez kapcsolódó jogszabályok, magasabb rendű tervek, tanulmányok, koncepciók betartandók! A Trt. változása környezeti elemekre vonatkozóan Hatásviselők Talaj Felszín alatti víz Élővilág (ökoszisztémák) Ember Települési környezet

Táj

TRT. tervezett változása alapján - kis mértékben negatívan érintheti a változtatás. Kellő körültekintéssel üzemeltetve nincs negatív hatás. - nem változik. - kivitelezésnél/építkezésnél zavarás várható. Üzemelés alatt zavarás minimalizálódik. - szálló por mennyisége a légtérben nőhet építkezés közben. Munkahelyek jöhetnek létre. - életminőség javulhat. - sportélet fejlődik - nagyobb bevételek a településen - kerékpáros túrizmus fejlődhet. - amennyiben az épületek tájba illesztése megtörténik, úgy nem várható tájidegen hatás.

20


9.0.A rendezési terv által érintett területek környezeti hatásainak értékelése 9.1. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg A módosítások nagy részét gazdasági érdekek vezérlik. A módosítás elmaradása esetén érintett vállalkozások versenyképessége csökkenne, mivel hiába birtokolják a változással érintett területeket, jelenlegi övezeti besorolásai nem tennék lehetővé a későbbiekben a fejlesztést. Mivel minden településnek plusz vonzerőt jelent, amennyiben kiépített kerékpárút hálózattal rendelkezne, ennek elmaradása csökkentené Tarpa nagyközség vonzerejét.

9.2 A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása Mivel módosítások után új beruházások valósulhatnak meg, új épületek épülhetnek szennyezőanyagok kerülhetnek ki a környezetbe így kellő körültekintéssel kell eljárni a kivitelezés illetve az üzemeltetés közben mivel területek nagy része Ökológiai hálózatot érint, valamint az I-es számú módosítás környezetében lakó, pihenő övezet található. Viszont előztes becslések alapján, megfelelő odafigyeléssel, üzemi létesítmények telepítése során BAT alkalmazása mellet számottevő káros környezeti hatással nem kell számolni. 9.2.1 Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést közvetlenül előidéző tényezők A talajt érő közvetlen hatások:

A módosítással érintett terültetekkel kapcsolatban kijelenthető, hogy közvetlen, nem jelentős hatások jelentkezhetnek az építési terület teljes területén, tereprendezés, építés, üzemelés alatt. Körültekintően munkavégzés, üzemelés során ez a szennyezési lehetőség minimumra csökkenthető. Az építés során, az építés nagyságrendjét figyelembe véve kijelenthető, hogy nagymértékben talajra hatást nem fog gyakorolni. Tereprendezés során (a terepi adottságokat figyelembe véve) nem változik jelentősen a talaj szerkezete. Építkezés és üzemeltetés során legfeljebb a légszennyező anyagok bemosódásából érheti szennyezés a talajt, így javasolt zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kiépítése mindhárom területen. Kommunális hulladék gyűjtése az építkezés során zárt konténeretekbe kell, hogy történjen. A keletkezett építési hulladékot megfelelő helyre kell szállítani ártalmatlanításra, kezelésre. Az üzemelés során az I-es tmódosítással érintett területen -a jelenlegi elképzelések alapján – nem várható jelentős szennyezőanyag kibocsájtás. Üzemelés során a hulladékot lehetőség szerint szelektíven kell gyűjteni az esetlegesen keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, rendszeresen gondoskodni kell, így megelőzhető a talaj szennyeződése. Levegőt érintő környezeti hatások: A módosítással érintett terültetekkel kapcsolatban kijelenthető, hogy közvetlen hatást gyakorolhatnak az építés során kibocsátott légszennyező anyagok. Építés során előfordulhat nem jelentős felporzás, ez okozhat lokális, kismértékű légszennyező hatást. Üzemeltetés során nem várható jelentősebb káros anyag kibocsájtás, várhatóan nem fog jelentősen a környék gépjármű forgalma megnövekedni. A létesítmények tájba illesztése:

Kivitelezés során nagy hangsúlyt kell fektetni a létesítendő épületek tájba illesztésére. Törekedni kell ezen tevékenység során, hogy minél kisebb zavaró hatást generáljanak az újonnan épített épületek. Ezt főleg telekhatáron telepített őshonos takarónövényzettel lehet elérni. Az I-es számú módosítás esetén a kialakítandó telep telekhatárán védőfásítás alkalmazandó

21


Kivitelezése és tervezése során kell nagy hangsúlyt fektetni erre problémára, hiszen (jelen pillanatban is) közvetlenül lakóövezet mellet található a módosítással érintett terület. Zaj rezgés: Az építkezés során a megnövekedett forgalom miatt, illetve az építkezéshez köthető munkák miatt zajterhelésre számítani kell. Így a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt kötelesek betartani. 9.2.2 Közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők -

Havária esetén a talaj, illetve felszín alatti vizek bemosódás miatt közvetve szennyeződhetnek. A tervezett fejlesztések, építések kapcsán az építési terület megközelítését, a ki-beszállítást biztosító utak környezetében a forgalomátrendeződés következtében levegőszennyezettség változás várható A tervezett építkezések településképi, tájképi szempontból közvetve hatással vannak minden olyan területre, ahonnan az épületek látszanak. Az élővilág szempontjából közvetett hatásoknak tekinthetők az estleges levegő- és talajszennyezés hatása

9.3 A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 9.3.1 Jól azonosítható környezet igénybevételek vagy terhelések 9.3.1.1 A környezeti elemekre gyakorolt hatás (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre) Földre A tervezett építkezéskor a talajtakarót a tereprendezés miatt kismértékben megváltoztatják. Kialakításra kerül az a szint ami megfelelő az épületek elhelyezésére. Ma még talajjal fedett területsávok eredeti funkciója megváltozik, építés számára igénybe vett területté válnak, ami a felszínüket fedő humuszos talaj letermelését, mentését és újrahasznosítását igényli majd. Kismértékű bemosódás elképzelhető, viszont körültekintő megvalósítás és üzemeltetés során kivédhető. Levegőre Az építkezés során nem jelentős légszennyezés növekedéssel kell számolni üzemeltetés során enyhe növekedés várható a gyengén megnövekedett forgalom növekedése miatt. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásai rendelkeznek. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 71/2012. (VII.16.) VM rendelet által módosított 4/2011.(I.14.) VM rendelet határozza meg, melynek egészségügyi határértékeit a rendelet 1. számú melléklete alapján alábbi táblázat

A

B

1. Légszennyező anyag 2. 3.

C

D

F

G

H

Határérték [µg/m3] órás

24 órás

[CAS szám] Határérték Tűréshatár

4. Kén-dioxid [7446-09-5]

E

250 a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl

1501

Határérték 125 a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl

éves Tűréshatár

Határérték 50 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy,

Tűréshatár

Veszélyességi fokozat III.

22


véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább 8 héten keresztül végzett mérés.) 5. Nitrogéndioxid [10102-44-0] (Új kibocsátáscsökkentő intézkedési terv készítésénél a nitrogéndioxid határértéket kell figyelembe venni.)

100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl

6. Szénmonoxid [630-08-0]

10 000

7. Szálló por (PM10)

50%2

85

40 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább 8 héten keresztül végzett mérés.)

5 000 (Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Például bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 1 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart.)

60%1

3 000

50 a naptári év alatt

50%1

40 (Meghatározására

50%2

II.

II.

20%1

III.

23


35-nél többször nem léphető túl

alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.)

A tervezett tevékenységeket figyelembe véve, a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az építkezés alatt, az üzemeltetés során nem jelent egészségügyi kockázatot, jelentős zavaró hatást a környező területekre. Felszíni- és felszín alatti vizekre, talajra A telepeken képződött víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni. Felszíni vízbe használt és tisztított szennyvizek a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XIII.25.) KvVM rendelet előírásainak teljesülése esetén vezethetők. A talaj szennyeződhet a telepen közlekedő gépjárművekből műszaki probléma esetén kikerülő olajtól, nagyobb olajszennyezésre nem kell számítani előfordulása havaria eseménynek számithatunk. Az altalaj szennyezése az építés és az üzemelés során használt, illetve közlekedő gépek esetleges meghibásodása esetén fordulhat elő, de ennek káros hatásai a szennyezett talaj és felitató anyag összegyűjtése esetén minimálisra mérsékelhető. Talajszennyezés léphet fel a telephelyek területén használandó gyomirtó kemikáliáktól. A gyomirtó szerek csapadék hatására talajba történő bemosódása, talajvíz szennyezése potenciális környezetszennyezés veszélyét jelenti. Gyomirtó szerek használatától lehetőség szerint tartózkodni kell, a kialakítandó telephelyek területén mechanikus gyomirtást kell végezni. Zajállapotra Települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet előírásai határozzák meg.

24


Megállapítható, hogy területeken megvalósítandó építkezés miatt a megnövekedett a forgalomból eredően zajszennyezés fog fellépni

-

A tervezett létesítmény környezeti zajhatásait az alábbiak határozzák meg: A tervezési területen a már meglévő épületek mellé új épületek kerülnek. Ez kismértékű többletforgalmat jelent az érintett útszakaszon. Beruházásokkal kapcsolatos építkezésekkel összefüggésben új épületek kerülnek kialakításra

9.3.1.3 A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire gyakorolt hatás A módosítások Natura 2000-es területet nem érintenek. A módosítások Ex-Lege védelem alatt álló területeket nem érintenek Ökológiai hálózat területét érinti. A módosításokat figyelembe véve kijelenthető hogy sem Natura 2000-es, sem Ex-Lege védettség alá eső területekre nem fog hatást gyakorolni. Előírások, más jogszabályok betartásával Ökológiai hálózat nem sérül. 9.3.1.4 Az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben - várhatóan fellépő változások Mindegyik módosítástól – új munkahelyek teremtése miatt - pozitív társadalmi változás várható, ami gazdasági és életminőségbeli javulást hoz magával. Bicikli út kiépítése pozitív hatással lesz. Területhasználati feltételekben szintén pozitív változás várható, hiszen a tulajdonosok igényeinek megfelelő tevékenységet tudnak folytatni rajta. Kulturális örökségben semmilyen változás nem várható. 9.3.1.5 Országhatáron átterjedő hatás A módosításokat figyelembe véve országhatáron átterjedő hatással nem kell számolni. 9.4 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők hatásai 9.4.1 Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése Az előzőekben bemutatott és értékelt, jól azonosítható környezeti konfliktusokon kívül egyéb más környezeti konfliktusok, problémák megjelenése nem várható. 9.4.2 A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására A tervezés során fontos szempont a helyi adottságoknak megfelelő, optimális térszerkezet kialakítása. A települési területek funkcióinak megválasztásánál, kijelölésénél a jelenlegi állapot fenntartása, használhatóságának javítása kapott kiemelt szerepet. A tervezett terület-felhasználás a magasabb szintű tervek/jogszabályok célkitűzéseivel összhangban kerül kialakításra. 9.4.3 A táj eltartó képességéhez alkalmazkodó helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése A településszerkezeti terv és a szabályozási terv biztosítja a módosításokhoz megvalósításához szükséges területet és tervi szinten a szükséges környezeti feltételeket. A projekt megvalósítása a szomszédos területek használatának és építhetőségének szabályozását nem befolyásolja. A fejlesztés a helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományokat nem gyengíti, a hatásokat értékelve inkább erősíti azok érvényesülését.

25


9.4.4 A természeti erőforrások megújulásának korlátozása A módosítások természeti erőforrások megújulását nem korlátozzák. 9.4.5 A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása Nem helyi természeti erőforrások használata a kivitelezés anyagszükségletei (bányák, mint anyagnyerő helyek) miatt nem jelentős. Az építésen kívül más területhasználathoz, más tevékenységhez nem helyi természeti erőforrás használata nem várható. 9.5. A környezeti következmények alapján a terv értékelése Az ismertetett környezeti következmények alapján a következők állapíthatók meg: A tervezett módosítások az összes hatást, hatótényezőt mérlegelve, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból megvalósíthatóak. Összességében megállapítható, hogy a terv megvalósításának környezetvédelmi következményei a beépített terület, lakókörnyezet, az emberre gyakorolt hatások szempontjából megvalósíthatóak káros hatások nélkül. 9.6 Javasolt környezetvédelmi szempontú általános intézkedések, monitoring - A közterületen tárolt építési-bontási anyagokat takarással kell ellátni a porszóródás megakadályozása érdekében. - A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kell kidolgozni, és megvalósítani. Jogszabályi környezet felülvizsgálata, helyi rendelet szigorítása, határozottabb fellépés, szankcionálás. - Tájékoztatni kell a lakosságot, hogy az építési és bontási hulladékot a település lerakójában, az egyéb települési szilárd hulladékot a kijelölt regionális lerakó területén adhatják le. - A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítésére ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. – -A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. 10. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-Testületének 114/2015. (VII.27.) KT.sz számú határozatával döntött a Településrendezési terv módosításáról. A módosítás gazdasági, társadalmi, turisztikai hatásai jelentősek, a település fejlődésében meghatározóak, javító hatásúak. A változtatás lokálisan az adott települési környezetében kismértékű, kockázattal járó környezetterhelésekkel valósíthatóak meg és tarthatók fenn. A vizsgálat, a várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit, miközben nem hordoz magában jelentős környezeti kockázatot. Ezen módosítás környezeti értékelése során megállapítást nyert, hogy a tervmódosítások környezetre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli terheléseket eredményez. A 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyaga.

26


A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt.

Nyíregyháza 2015.11.23

Rákó István SZKV-hu/09-0439, SZKV-le/09-0439 SZKV-vf/09-0439, SZKV-zr/09-0439 Környezetgazdálkodási-környezetvédelmi szakmérnök

Zsila László Okleveles táj-és Kertépítész mérnök TK 09-0583

Szekrényes Károly Csaba RKKVA-A-26/2011 Környezetmérnök Könnyűipari környezetmérnök

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Recommend Documents