KÓRHÁZI OBJEKTUMOK VÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI THE PARTICULIARITIES OF HOSPITAL OBJECTIVE S SECURITY. 1. Bevezetı TISZOLCZI BALÁZS GERGELY

ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM

TISZOLCZI BALÁZS GERGELY

KÓRHÁZI OBJEKTUMOK VÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI THE PARTICULIARITIES OF HOSPITAL OBJECTIVE’S SECURITY Az egészségügyi ellátórendszer, és kiemelten a kórházak ma Magyarországon a kritikus infrastruktúra részét képezik. Mégis, mint ilyen, védelmének alapelvei kiforratlanok, a stratégiai és operatív védelmi feladatok meghatározása és végrehajtása bár általában nem nélkülözi a szakma általános szabályainak érvényesítését, de sokszor közvetlen adaptálásuk kórházi objektumokra problémákba ütközik. Ez az egyik oka annak, amiért a kórházi objektumok biztonságának szervezése rendkívül bonyolult, összetett feladat, hiszen olyan kihívásokkal kell szembenézni a biztonságért felelıs szakembereknek, amikkel talán egyetlen más jellegő és funkciójú létesítmény esetében sem. Kulcsszavak: Kórház, objektum, biztonság, specialitások

The health care system and especially the hospitals are still parts of the critical infractructure in Hungary. Still as such, the principles of their defence are immature. Besides, although the general rules of the profession are valid for the determination and execution of the strategic and defence tasks, their adaptation to hospital objects faces some problems. This is one of the reasons why organising the security of hospitals is an extremely complicated job since experts responsible for safety have to face challenges that do not occur in the cases of any other kind of institutions. Keywords: hospital, object, security, specialities

1. Bevezetı Elöljáróban fontos tisztázni, hogy a kórház, mint objektum biztonsága nem tévesztendı össze a kórházbiztonság1 fogalmával. Tekintve a kórház speciális célrendszerét, mőködési sajátosságait maga az objektum biztonsága szoros és el nem választható része a kórházbiztonságnak, de az objektum védelmének biztosításával feladatunk „pusztán” a betegek, látogatók és a munkavállalók személyes javainak, testi épségének, illetve a kór1

Tiszolczi Balázs Gergely: Biztonságos kórház? Hadmérnök, VI. évfolyam 1. szám

151

KÓRHÁZI OBJEKTUMOK VÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

házi ingatlan és ingóságok, a tevékenység zavartalanságának, funkcionalitásának, a kórházi infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítása a személy-, és vagyonvédelem eszközrendszerével. Statisztikák és személyesen végzett felmérések igazolják, hogy a kórházak területén a szolgáltatást igénybevevık és a munkavállalók, illetve a kórház kárára elkövetett bőncselekmények száma nem kiugróan magas, ellenben minden egyes felszínre került eset érzékenyebben érinti a közvéleményt, és negatívan hat a biztonságérzetre, ami tekintve, hogy a kórház a sérült egészségünk visszaállításának helyszíne, a bosszúságon és az anyagi veszteségen túl komolyabb problémákat is okozhat. Jelen írásban a kórházak, mint objektumok biztonságának általános szabályait és a biztonságszervezéssel kapcsolatos gyakorlati problémákat foglalom össze, melynek célja kettıs: egyrészt „sorvezetıt” nyújtani a kórházak biztonságával foglalkozó szakembereknek, másfelıl felhívni a figyelmet (írott szakirodalommal magyar nyelven nemigen rendelkezünk), hogy a gyakorlati tapasztalatok megosztása révén elıbb–utóbb talán összefoglaló formában, írásban is lefektethetjük a szakma azon speciális szabályainak alapjait, amit a kórházak biztonságának szervezése jelent.

2. A kórház, mint nyitott objektum A biztonságért felelıs szakemberek jól tudják, hogy egy adott objektum védelmét meghatározó körülmények közül kiemelkedı jelentıséggel bír az ott folyó tevékenység jellege. Nincs ez másképpen a kórházak esetében sem. Magánterületen, zárt objektumban a szolgálatot ellátó vagyonır a belépni szándékozót felhívhatja személyazonosságának igazolására, és amennyiben ezt, illetve a látogatás célját nem tudja hitelt érdemlıen igazolni, a belépést megakadályozhatja. A tulajdonosnak joga van továbbá bizonyos személyek belépését megtagadni az érintett intézmény területére. A kórházak (és egyéb egészségügyi intézmények) esetén erre nem, vagy csak korlátozottan van lehetıségünk, ezért azt mondjuk, hogy a kórház egy nyitott objektum. Ennek okai az intézmények speciális célrendszerében keresendık. 152


2.1 Alkotmányos okok Az alkotmányos alapjogok hierarchiájának csúcsán az élethez, valamint a legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való jog áll. Minden egyéb alapjog csak a fentieknek alárendelve, azok függvényében érvényesíthetı.2 Az egészségügyi intézmények elsıdleges jellemzıje, hogy az itt folyó tevékenység a legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog érvényesítésének fontos eszköze.3 Hogy a betegségre hivatkozónak - az egészségügyi intézménybe belépni szándékozónak- valóban szüksége van-e orvosi ellátásra, és az ellátáshoz való azonnali hozzájutása indokolt- e, azt az orvoson kívül senki más nem döntheti el. Ezért részére feltétlenül biztosítani kell, hogy állapotát orvos mérhesse fel. Betegségre, romlott egészségi állapotra utaló nyilvánvaló tény, vagy „csak” arra való hivatkozás esetén bárminemő korlátozás, amely az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét akadályozza, alkotmányos alapjogokat sért.

2.2 Adatvédelmi okok A bevezetıben említett belépési jogosultság ellenırzése adatvédelmi szempontból sem elfogadható megoldás, amit alátámaszt az Adatvédelmi Biztos 2002-es beszámolója is, amelyben egy konkrét panaszbeadványt idéz, ahol is a panaszos kifogásolta, hogy egy egészségügyi intézetben biztonsági szolgálat ellenırzi a látogatók személyazonosságát és rögzíti adataikat. Az intézménnyel kapcsolatban az Adatvédelmi Biztos megállapította, hogy: „Az [érintett intézmény] az egészségügyi ellátóhálózat része, közintézmény4, ebbıl kifolyólag az intézet vezetıjének a jogköre a belépés rendjé-

2

Agócs Béla: Az egészségügyi intézmények védelmének sajátosságai 2007, kézirat 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 4 Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsıfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, mővelıdési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá 3

153


nek meghatározását illetıen szőkebb, mint egy magántulajdonban lévı létesítmény tulajdonosának. További korlátot jelent a látogatók személyazonosságának ellenırzésére az, hogy az érintettek nagy része beteg. Az ı esetükben a látogatás ténye önmagában különleges adatnak5 minısül, hiszen abból, hogy ilyen minıségükben jelennek meg az intézetben, következtetni lehet betegségükre6 […]. Ebbıl kifolyólag a szolgálat csak azokat a személyeket szólíthatja fel kilétük igazolására, akik nem betegként kívánnak belépni az épületbe. (Ebbıl kiindulva ez elméletileg megoldható lenne a látogatók esetében is.) Ha a látogató azt állítja, hogy ı az [intézmény] betege, személyazonosságát a vagyonır nem ellenırizheti, az érintettet nem szólíthatja fel kiléte igazolására. Ebben az esetben a vagyonırnek a látogatót az intézmény dolgozójához kell irányítania, aki az [intézmény] nyilvántartásából, az elıjegyzési naptárból, beutalóból meggyızıdhet arról, hogy az érintett betegként tartózkodik az épületben; a nyilvántartásban nem szereplı betegek esetén pedig az érintett adatait az egészségügyi dokumentáció részeként rögzítheti.”7

2.3 Betegjogok Az Egészségügyi Törvény8 alapelvei közt deklarálja, hogy az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A törvényben ismertetett fıbb betegjogok pedig az alábbiak: • az egészségügyi ellátáshoz való jog; • az emberi méltósághoz való jog; • a kapcsolattartás joga; • az intézmény elhagyásának joga; • a tájékoztatáshoz való jog; • az önrendelkezéshez való jog; - használata meghatározott esetekben kötelezı, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg. 5 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról (2. § 2. pont), 6 A romlott egészségügyi állapot ténye önmagában különleges adat, nem vizsgálva a károsodás természetét és mértékét. 7 Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2002 8 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl

154


• az ellátás visszautasításának joga; • az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga; • az orvosi titoktartáshoz való jog. A védelem szervezésének szempontjából kritikus pont az ellátáshoz illetve a kapcsolattartáshoz való jog. Az egészségügyi ellátáshoz való jog: Minden betegnek joga van — jogszabályban meghatározott keretek között — az egészségi állapota által indokolt, megfelelı, folyamatosan hozzáférhetı és az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı egészségügyi ellátáshoz. • Megfelelı az ellátás, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. • Folyamatosan hozzáférhetı az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer mőködése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetıségét. Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés a fentiekbıl adódóan, idıben és térben nem korlátozható. A kapcsolattartás joga az egészségügyi törvény szerint: A beteg fekvıbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. Az alkalmazók többnyire figyelmen kívül hagyják a további kitételeket, mely szerint a jogot a beteg a fekvıbeteg-gyógyintézetben meglévı feltételektıl függıen, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait, a jogok tartalmának korlátozása nélkül, a fekvıbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A kórházak jelentıs része a beteglátogatás idıszakát meglehetısen „nagyvonalúan” kezeli, hivatkozva egyrészt a beteg érdekeire, másrészt arra, hogy e jog tartalmának korlátozása nélkül kell szabályoznia a kapcsolattartást. Többek között ez az oka, hogy az intézményekben szinte bármikor lehet látogatni, függetlenül az egyes betegekhez, és az egyes kórterembe érkezık számától. Védelmi szempontból indokolt lenne külön fogadó helyiség kialakítása (nem minden esetben alkalmazható, függ a beteg fizikai állapotától), illetve a látogatás idejének korlátok közé szorítása, de annak hátrányaként egy idıben túl sokan tartózkodnának az intézményben ahhoz, hogy (ismerve a 155


mai magyar kórházi állapotokat és kultúrát) a betegek emberi méltósághoz, és gyógyulás megfelelı körülményeihez való joga biztosítva legyen.

3. Elektronikus megfigyelırendszer Mint már szó volt róla, az Étv.9 értelmezı rendelkezései alapján a kórházak közhasználatú építmények, amelyek használata nem korlátozható. Ezeknek egyik fontos jellemzıje azonban, hogy a tulajdonos (használó) a funkció és a mőködıképesség megtartása érdekében bizonyos területek igénybevételét megtilthatja, korlátozhatja (ennek joga a közintézmény említett fogalmának meghatározásából is világosan kitőnik), ami teljesen érthetı is, hiszen egy kórház esetében a mőtık, raktárak, gyógyszerek stb. elhelyezésére szolgáló területek nyílván nem azok, amelyeket bárki korlátozás nélkül igénybe vehet. Más értelmezés szerint a tulajdonos (használó) az építmény csak egyes, a célrendszer betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges részeit teszi mindenki által látogathatóvá. Ezen nyitott épületrészek az elektronikus megfigyelırendszer alkalmazása szempontjából a Vagyonvédelmi Törvény10 értelmezı rendelkezései szerint leginkább a magánterület közönség számára megnyitott részeként értelmezhetık.11 Az Adatvédelmi Biztos 2008-as beszámolójában egyértelmően deklarálja, hogy ellenzi a térfigyelı kamerarendszer kiépítését bármely egészségügyi intézmény területén. Indoklásában kifejti, hogy „ezzel az érintettek személyes adatok védelméhez főzıdı joga sérülne, ugyanis az Avtv. elıírásai alapján az érintett adatkezeléshez történı hozzájárulása akkor lehet valós, ha az megfelelı tájékoztatáson alapul és önkéntes. Az egészségügyi intézménybe való belépéskor az érintettnek sok esetben nincs választási lehetısége, hogy hozzájárul-e, vagy sem a képfelvétel készítéséhez, hiszen valamilyen egészségi oknál fogva szükséges felkeresnie az érintett intéz9

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 11 30. § (2) A vagyonırzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelırendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekbıl egyértelmően más következik. 10

156


ményt. Ebbıl viszont az következik, hogy az önkéntes hozzájárulás elve sérülne abban az esetben, ha elektronikus megfigyelırendszer venné fel és rögzítené az érintett állampolgár jelenlétét, tevékenységét az egészségügyi intézmény folyosóján, váróhelyiségében.”12 Ezzel szorosan összefüggésben egy konkrét panaszbeadvány vizsgálata kapcsán megjegyzi, hogy a kamerákat differenciáltan kell elhelyezni, ugyanis az adatvédelmi törvényben meghatározott célhoz kötöttség elve alapján (általában vagyonvédelem, bőnelkövetés megelızése) a megfigyelırendszer az intézmény egész területén való kiépítése szükségtelen és aránytalan beavatkozást jelentene az érintettek magánszférájába.13 Álláspontja szerint vagyonvédelem céljából olyan megoldás fogadható el, amely a legkevésbé sérti az egészségügyi szolgáltatást igénybevevık emberi méltóságát.14 Ha a felvevık képeit nem rögzítjük, (közvetlen megfigyelés) az általános gyakorlat szerint bár nem számít adatkezelésnek, de az adatvédelembıl adódó célhozkötöttség mellett a kamerák helyének kijelölésénél kórházak esetében különösen tekintettel kell lennünk az emberi méltóságra is, amely független magától a rögzítés tényétıl.15 Fentiekre tekintettel elmondható, hogy egészségügyi intézmények területén a következı helyeken elfogadható (akár történik rögzítés, akár nem) az elektronikus megfigyelırendszer használata: Fıbejárat, egyéb, a betegek, látogatók be-, és kiléptetésére szolgáló bejáratok, liftek elıterei, büfé, stb. A folyosókon, illetve várókon elhelyezett kamera sok esetben már erısen véleményes lehet, hiszen ha jogilag nem is, megítélésben mindenképpen különbséget kell tennünk egy szemészeti il12

Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2008 A jogszabályi passzustól függetlenül már ebbıl is egyértelmően következik, hogy egyáltalán nem helyezhetı el elektronikus megfigyelırendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. (Öltözıben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.) 14 Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2008 15 Fentiekkel összhangban állnak a vagyonvédelmi törvény rendelkezései, miszerint: az elektronikus megfigyelırendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetıvé tevı formája az emberi élet, […] valamint a vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínősítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövetı tettenérése, illetve e jogsértı cselekmények megelızése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhetı el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékő, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. A fenti passzus lehetıvé teszi a kamerák alkalmazását vagyonvédelmi célból, és felhívja továbbá a figyelmet az információs önrendelkezési jog célarányos korlátozására 13

157


letve egy bır-, nemibeteg gondozó vagy nıgyógyászat várója között. De ide sorolhatnám a mentıbejárathoz vezetı útvonalakat is, hiszen sok esetben súlyos sérülteket, magatehetetlen állapotban lévı embereket szállítanak, ezért a telepítés helyét minden intézménynél alapos mérlegelés után, az intézményen belüli részeknél egyedileg kell meghatározni, tekintettel a betegellátás természetére, módjára, jellegére. Természetesen a betegek, látogatók által igénybe nem vett helyeken, pl. szervizbejárat, anyagmozgatási útvonalak, személyzeti bejáró stb. elhelyezhetı kamera, de itt is figyelemre kell lenni az általános elıírásokra, amelyek a munkavállalók személyes adatainak védelméhez való jogát érintik. Természetesen akármelyik esetrıl is legyen szó, be kell tartani az Adatvédelmi Törvény rendelkezéseit a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Mindamellett, hogy a kamerák helyének kiválasztásánál és számuk meghatározásánál a védelmet szervezık mozgástere aránylag szők, még egy másik „megkötéssel” is szembe kell néznünk. A megfigyelés, adatgyőjtés céljából üzemeltetett képfelvevı, és rögzítı berendezésekkel kapcsolatos 2000- ben kiadott ajánlásában az Adatvédelmi Biztos felhívta az elektronikus megfigyelést alkalmazó személyek és szervezetek figyelmét az alábbiakra: • „[…] törvény eltérı rendelkezésének, illetve az érintettek hozzájárulásának hiányában közterületen, közintézményben (hivatali idıben), nyilvános magánterületen (a hivatalos nyitva tartás ideje alatt) csak megfigyelést végzı képfelvevı, illetve személyazonosításra alkalmatlan képeket rögzítı berendezések üzemeltethetık; a megfigyelés tényérıl és módjáról tájékoztatni kell az érintetteket; • […] amennyiben – törvényi felhatalmazás hiányában – olyan közterületen, vagy nyilvános magánterületen történik képrögzítéses megfigyelés, amelyet a személyes adataik kezeléséhez hozzájárulni nem szándékozók is kénytelenek felkeresni, vagy ott megjelenni, akkor lehetıvé kell tenni, hogy az érintettek kérésére a rájuk vonatkozó felvételeket soron kívül töröljék.”16 Ha a jogszabályi és az adatvédelmi biztosi ajánlásokat betartva kívánunk eljárni (márpedig miért ne így tennénk!), akkor összefoglalva a következıket kell figyelembe vennünk a betegforgalom számára nyitott helyek elektronikus megfigyelésénél: 16

A megfigyelés, adatgyőjtés céljából üzemeltetett képfelvevı, -rögzítı berendezésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás.

158


•

a kamerákat az adat-, illetve személyiségi jogokra tekintettel differenciáltan kell elhelyeznünk, emiatt a kórházak esetében a lehetıségek nagyon szők körre redukálódnak; • értékelhetı képhez csak rögzítés nélkül juthatunk, amennyiben rögzíteni kívánunk, az személyazonosításra alkalmatlan módon tehetjük meg.17 Statisztikák, illetve személyesen végzett felmérések szerint pedig leginkább azokon a helyeken követnek el a betegek, látogatók kárára bőncselekményeket, ahol a védelmet szervezık számára nincs lehetıség elektronikus megfigyelırendszert alkalmazni (fekvıbeteg osztályok, krónikus rehabilitáció, stb.) Ezért elmondható, hogy a kamerás megfigyelés a betegforgalom által érintett területeken az utólagos azonosításra, a folyamatban lévı bőnesetek észlelésére, megszakítására nagyon korlátozottan használható, a belépési jogosultság megállapítására pedig kórházak esetében egy-két nyilvánvaló esettıl eltekintve egyáltalán nem alkalmas. Ahhoz, hogy ezen hiányosságokat ki tudjuk küszöbölni, más megoldásokat kell találni a szakembereknek. Az Adatvédelmi Biztos ajánlása szerint ennek egyik módja lehet, hogy biztonsági szolgálat felállításával oldják meg a vagyonvédelmi és bőnmegelızési feladatokat.”18 Emellett hatékony megoldás lehet a munkavállalók, a betegek, látogatók vagyonvédelmi tudatosságának fejlesztése, melyek kidolgozásánál figyelembe kell venni a kórházi célrendszert, a mőködési sajátosságokat, illetve a szolgáltatást igénybevevık és a látogatók pszichés és fizikai állapotából adódó sajátosságokat.19

4. Az épületek jellemzıibıl adódó sajátosságok 17

A betegforgalom elıl elzárt területeken, ahol csak az oda jogosult munkavállalók tartózkodnak, az elhelyezett kamerákra természetesen ezen a kitételek nem vonatkoznak, ott az általános jogszabályi elıírások és szakmai szabályok szerint kell eljárnunk. A kórházak tekintetében tehát különbséget kell tennünk a különbözı területek között azok használatának jellegétıl és használóik körétıl függıen. 18 Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2008 19 A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem közremőködésével múlt évben ajánlás készült az Uzsoki utcai Kórház személy-, és vagyonvédelmi tervéhez. Ennek egy fejezete konkrét ajánlásokat tartalmaz a munkatársak és a szolgáltatást igénybevevık védelmi tudatosságának fejlesztési módszereire.

159


Magyarországon az egészségügyi létesítmények többsége néhány nagyobb lépcsıben, a XIX. század második felétıl a 1980-as évek végéig tartó idıszakban épült. Az állomány kb. 10%-a, mely az 1990-es évek eleje óta létesült.20 Az épületek nagy része ún. pavilon rendszerő. Jellemzıjük a tagolt kialakítás, egymástól elkülönült, különbözı távolságra lévı épületek, épületegyüttesek. A rendszer kialakulásának oka, hogy tervezésük idején a fertızések elkerülésének egyik lehetséges módját látták abban, hogy a különbözı osztályokat, vagy hasonló funkciójú helyiségeket pavilonokba helyeztek el. Ez a fajta kialakítás napjaink technológiája mellett gazdaságtalan üzemeltetést tesz lehetıvé, a jelenkor orvostechnológiájának befogadására sem mindig alkalmas, objektumvédelmi szempontból pedig az alábbi kihívásokkal kell szembenéznünk: A különálló épületeket általában aránylag nagy kiterjedéső zöld területek veszik körül, jelentısen megnehezítve a személyes és az elektronikus megfigyelés hatékonyságát. A járırútvonalak hosszabbodnak, nagyobb a technikai és az élıerı igény. A nagy kiterjedéső területet hatékony lekerítése szintén nehézségekbe ütközik, a terep megtisztítása ellen pedig a zöldfelület jótékony hatása a gyógyulásra a legfıbb orvosszakmai ellenérv. Nı az élıerı reakcióideje, a beteg és látogatói utak rendezetlensége miatt a személykövetés ellenırizhetetlenné válik. A több gazdasági bejárat, több porta, több ellenırzési pontot jelent. A gyengeáramú biztonságtechnikai rendszerek kiépítése költségesebb, és sokszor kompromisszumokra is kényszerül. A mechanikai védelem telepítése szintén jelentıs többletköltséggel jár, amelynek oka az épületek számossága miatti több, segédeszköz nélkül elérhetı nyílászáró, és belépési pont. Az 1950-es évek elejétıl az 1980-as évek végéig megvalósult létesítmények döntı része már tömbös rendszerben épült. Jellemzıik, hogy a funkcionális egységek egy összefüggı épületegyüttesben kerültek kialakításra. Ez alapján a vagyonvédelmi intézkedések is egyszerőbbek, költséghatékonyabbak lehetnek. Könnyebben építhetık ki centralizált biztonságtechnikai rendszerek, csökkennek a mechanikai védelemre és az élıerıre fordítandó költségek, egyszerőbbek és átláthatóbbak a betegutak, aránylag egyszerőbbé válik a személykövetés. Könnyebben betarthatók 20

A kórház, mint mőszaki létesítmény építészeti és mőszaki követelmények a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések vonatkozásában http://www.eum.hu/archivum/palyazatok/korhaz-mint-muszaki Letöltés ideje: 2011.02.02

160


továbbá az objektumból való be és kiléptetés szakmai szabályai. Hátrányként említhetı többek közt a kisebb, koncentráltabb területek kialakítása, többször alakul ki zsúfoltság, ami orvos szakmai szempontok mellett vagyonvédelmi szempontból is hátrányos. (Korszerő beteghívó rendszerekkel és szervezési intézkedésekkel ez a probléma részben orvosolható.) Legújabban korunk kórháztervezési alapelvei a betegközpontúság miatt a nyitott jelleget, a könnyen elérhetıséget preferálják. Az új tervezési igények még inkább elıtérbe hozzák a könnyő megközelíthetıséget, nyitottságot, a mindenki által könnyen igénybevehetıséget. Orvosszakmai szempontok indokolják továbbá az anyag-, és személyforgalom (ambuláns kontra személyzeti, mentı, gazdasági bejárat, szennyes-tiszta forgalom stb.) funkcionális elválasztását ez pedig fokozza az objektum nyitott jellegét, több be-, és kilépési pontot, többirányú mozgást jelent, amit felügyelni kell. Ám mindemellett, hogy az objektumba való bejutást megkönnyítjük, a kialakításnak köszönhetıen a betegek, látogatók mozgása is lényegesen átláthatóbbá válik, ami úgy vélem, vagyonvédelmi szempontból egy vállalható kompromisszum lehet. Az új alapelvek a kórházhoz tartozó zöld részeket, egyéb területeket igyekeznek az objektumnak helyet adó környezetbe minél inkább beintegrálni, annak szerves részévé tenni, így adva neki közterület jelleget. Azt pedig a magyarországi közterületi kultúra ismeretében mindenki maga döntse el, hogy ennek biztonsági szempontból milyen vonzatai lehetnek. Az objektumok kialakításától, elrendezésétıl függetlenül természetesen az „általános” vagyonvédelmi intézkedéseket és alapelveket minden esetben be kell tartanunk. Az alkalmazott módszereket és eszközöket, a helyi sajátosságoknak megfelelıen, egyedileg kell meghatározni. Kockázatértékelés során meg kell határozni a különösen érzékeny területeket, amiket azután az általános ırzés-védelmi módszerekkel és technikákkal biztosíthatunk. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül: izotóplaborok, pénztárak, gyógyszertároló helyiségek, raktárak, boncterem, irattár, parkoló, stb. Mivel ezek a forgalom elıl elzárt területek, a megoldás hatékonyságának csak a rendelkezésre álló költséghányad szab határt. Találunk továbbá olyan jogszabályi elıírást is, amely rendelkezéseiben taxatíve meghatározza, mik azok a védelmi intézkedések illetve tárgyi esz-

161


közök, amiket a kórháznak biztosítani kell a betegek tulajdonának védelme érdekében.21

5. A humán oldal Arról már a cikk elızı fejezeteiben is szó volt, hogy egy kórházban, annak mőködési jellegébıl adódóan egyes kritikus részeken szinte lehetetlen „globális” mőszaki illetve szervezési intézkedésekkel a potenciális bőnelkövetık szőrése, távoltartása. Adatvédelmi, személyiség,- és betegjogi elıírások miatt az egyes területekre belépık és ott tartózkodók anonimitása szinte garantált, és az állandó, folyamatos kontroll technikai eszközökkel ezen okokból szintén megvalósíthatatlan (pl. kórterem). Jogosan merül fel az igény, hogy olyan védelmi intézkedéseket vezessünk be, amelyek valamilyen szinten kiküszöbölik ezeket a hátrányokat. Logikusnak tőnhet, hogy kamerarendszer helyett a mindenhová bejárással rendelkezı munkavállalók, látogatók, betegek aktív (vagy esetleg passzív) jelenlétére, megfigyelı képességére kell(ene) építenünk, egyszóval a lehetı leghatékonyabban kihasználni azt a tényezıt, amely minden érintett helyen és szabályozási körülmények között a megvalósítandó cél érdekében rendelkezésünkre áll, és ez pedig nem más, mint az ember. Általános vélekedés, hogy az ırzés-védelmet megvalósító személyek feladatrendszerén és kötelességein túl minden ember felelısséggel tartozik saját testi épségéért, anyagi javainak védelméért, és az adott körülmények közt minden tıle joggal elvárható intézkedést meg kell tegyen azért, hogy ne váljon bőnelkövetés áldozatává. Kórházi környezetben sokszor a betegek fizikai és pszichés állapotukból adódóan nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek erre a fajta öngondoskodásra. Márpedig a legtöbb bőncselekményt (fıleg tulajdon ellen) a betegek sérelmére éppen ott követik el, ahol azok egy része (elsısorban az intézményi fekvıbeteg ellátás során) - idıszakosan - részben, vagy egészében cselekvıképtelen. Az anyagi veszteségen kívül a sérelmükre elkövetett bőncselekmény pszichés hatása megrendítheti a kórházba vetett bizalmukat, akár súlyosan is visszavetheti a gyógyulásukat. Fentiek fényében véleményem szerint az 21

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrıl

162


ıket gondozó személyzet így nemcsak a szakszerő ellátásukért, de biztonságukért, értékeikért, jogaik maradéktalan érvényesüléséért is erkölcsi felelısséggel tartozik, e különleges felelısség hárul továbbá az ırzésvédelmet ellátókra is, mind az operatív feladatokat végzık, mind a védelmet szervezık tekintetében. Ezzel ellentétben a gyakorlatban tapasztaltak és szakszemélyzet körében végzett felmérések eredményei alapján szinte kizárólagos az a vélekedés, miszerint azért vannak a technikai eszközök és az élıerıs védelem, hogy a vagyon-, illetve személyvédelmi feladatokat megoldja. Ezt a felfogást erısíti továbbá az a tény, hogy a szakszemélyzet tagjai sokszor több mőszakban, munkahelyen dolgoznak, gyakran már a munkaidı elején fáradtak, extrém esetekben saját problémáik miatt szociálisan érzéketlenebbé válnak, a szükséges és elégséges ellátáson kívül egyéb „feladatokba” emiatt nehezen vonhatók be. A helyzetet tovább nehezíti az alacsony bérezés és az intézményi létszámviszonyokból eredı nagyfokú leterheltség. Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a munkavállalók pszichés terhelésébıl, munkakörülményeikbıl, és anyagi helyzetükbıl adódóan nagy az esélye, hogy akár gondatlanságból, akár figyelmetlenségbıl, akár rajtuk kívül álló okokból sértetté, netán szándékosan bőnelkövetıvé válnak, illetve egyes hozzáállási, magatartási formák akadályozzák, vagy egyenesen lehetetlenné teszik a prevenciós módszerek hatékony alkalmazását. Mindezeket ahelyett, hogy fı letéteményesévé válnának a betegek anyagi és testi épségéért folytatott küzdelemben.

6. Kiemelt kockázatok Az utóbbi idıkben, Magyarország kórházaiban egyre gyakoribb az ellátó személyzet ellen elkövetett verbális és fizikai erıszak, fokozódik azon konfliktus-szituációk száma, ami a betegekkel és a hozzátartozókkal való kapcsolatból ered. (Speciális esetekben agresszív, kiszámíthatatlan magatartásukkal jelentenek veszélyt az ápolószemélyzet számára.) Jogszabály ugyan fokozott védelemben részesíti az egészségügyi dolgozókat, de ez önmagában nyílván nem alkalmas eszköz a megelızésre.22 A kórházakban 22

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggı tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a

163


tapasztalható finanszírozási nehézségek és munkaerıhiány rányomja a bélyegét a humánerıforrás kiválasztásának gyakorlatára, és lehetıségeire is. Sajnálatos módon több esetben találkozni olyan különösen kényes munkakörrel, ahol a foglalkoztatottaktól belépéskor erkölcsi bizonyítványt sem kérnek, illetve elıfordul olyan eset, hogy valaki büntetett elıélettel(!) lát el betegápolási szakfeladatokat. Ami a védelmet hivatásszerően ellátókat illeti, a szakmában általánosan ismert hiányosságok egy kórház esetében, ha lehet ilyet mondani, még nagyobb problémákat jelenthetnek. Ilyen lehet többek közt az ırszemélyzet körében tapasztalható nagymértékő rotáció, hiszen célirányos képzés hiányában a szolgálatot adók legtöbbször gyakorlati tapasztalatok alapján szerzik meg a kórházi feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat, a mindennapi munka során sajátítják el a kórházak védelmi jellemzıibıl származó specialitásokat és tanulják meg kezelni a betegek, látogatók, érzelmi és fizikai állapotából származó konfliktusszituációkat. A kórház, mint kritikus infrastruktúra, általánosságban is terrorveszélyeztetett terület, jelen cikkben felvázoltak miatt pedig kifejezetten „puha” célpontnak számít egy esetleges terrortámadás szempontjából. A veszélyeztetettséget tovább fokozza, hogy egy kórház ellen elkövetett terrorcselekmény hatása a lakosság biztonságérzetére rendkívül negatívan hatna, illetve egy nagyszámú halálos áldozattal és sérüléssel járó (pl. bombamerénylet) egy kórház ellen éppen annak az intézménynek a mőködését bénítaná meg, melynek feladata lenne a kárenyhítés, az életmentés, ezért a beavatkozás idıvesztesége miatt az áldozatok száma tovább nıhet. Ha pedig a közelmúlt norvégiai eseményeire gondolunk, talán el bírjuk képzelni, hogy milyen károkat tud okozni egy magányos merénylı, akinek a hozzátartozója esetleg egy orvosi mőhiba vagy a gondozás hiányából, nem megfelelıségbıl életét veszti, ı pedig az Utoya szigetén történtekhez hasonló módon próbál elégtételt venni az ıt ért tragédiáért.

7. A prevenció lehetıségei A kórházi objektumok hatékony védelmének megvalósításához a „klasszikus” vagyonvédelmi módszerek bár nélkülözhetetlenek, de önmagukban betegirányítással közvetlenül összefüggı feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minısül. (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl.)

164


társadalmi korlátaik és az egészségügy speciális célrendszere miatt nem elégségesek. Az abszolváláshoz szükséges bevonni különbözı tudományok eredményeit, és integrálni azokat a vagyonvédelem területére. Mindezen nehézségek ellenére nem lehetetlen megtalálni a megoldást, de az állami, önkormányzati fenntartású kórházakban forráshiány lévén sajnos szükségszerően azokra a módszerekre kell koncentrálni, amivel nagy költségek nélkül aránylag hatékony módon tudjuk orvosolni az ismertetett problémákat. Ilyenek lehetnek többek közt: • a szolgáltatást igénybe vevık, és a kórházszemélyzet védelmi tudatosságának fejlesztése; • megfelelı oktatás és képzés; • vagyonvédelmi szempontú tájékoztatási, figyelemfelhívó kampányok szervezése, melyek figyelembe veszik a betegek speciális érzelmi és fizikai állapotából származó sajátosságokat; • motivációs és ellenırzési rendszerek hatékony kialakítása; • az ırzés-védelmet ellátók számára speciális szakmai modulok szervezése stb. Bizonyos jól elkülöníthetı idıszakok, helyek és helyzetek kiemelt kockázatot jelentenek, de szolgálatszervezési és technikai megoldásokkal szintén elı lehet segíteni a védelem hatékonyságát. Ilyen lehet többek közt, ha túl kevés vagy túl sok ember tartózkodik egy helyen. A tömegben nıhetnek a lopások, a várakozás miatti feszültség verbális vagy fizikai erıszak forrása lehet. Az egyedül munkát végzı kollégák pedig könnyen ki vannak téve támadásnak. A legfontosabb dolog a nagyobb csoportok, esetleg a gyanús viselkedés lekövetése, kezelése. A személyzet izolációját mindenképpen el kell kerülni, vagy minimálisra kell csökkenteni, éppen ezért az egyedül végzett munkát limitálni kell. A veszély súlyossága különbözı idıszakokban és helyeken is sok esetben eltérı, ezért fel kell mérni a kritikus pontokat, idıszakokat (pl. ebédidı, éjszakai mőszak, látogatói órák, tömeges baleset ideje, kiemelt területek pedig a sürgısségi osztályok, a krónikus osztályok, pszichiátria.) A pavilonrendszerő kórházakban különösen sok lehet a kiesı, elszeparált részleg, ahonnan adott esetben túl messze a segítség, de a frekventált helyeken lévı vizsgálószobák kialakításának is olyannak kell lenni, hogy biztosítsák a szükséges diszkréciót, de nyomon követhetı legyen a bent zajló esemény. Az információs pultokon elhelyezett mechanikai üveg a munkavállalót védi adott esetben a közvetlen fizikai erıszaktól. 165


A fizikai támadás hatásainak csökkentése vagy megelızése céljából alkalmazandó mobil személyi támadásjelzı berendezésekkel sok eset megelızhetı lenne, vagy hatásukat enyhíteni tudná a gyors és szakszerő beavatkozásra képes személyzet. Különösen fontos a megfelelı kapcsolattartás a védelmet ellátók illetve a szakszemélyzet között, amihez a megfelelı technikai eszközöket biztosítani kell. A betegek és látogatók érzelmi helyzetét lehet befolyásolni az épített környezet kialakításával (tágas terek, nyugtató színek, stb.) a várakozási idı hasznossá tételével (váróban fölszerelt televízió, újságok, büféautomata, stb.), illetve a megfelelı tájékoztatással (hangosbemondó, tájékoztató kártyák, beteghívó rendszerek és személyes kommunikáció). Fontos a várókban a megfelelı klíma, ital automatákkal, vízautomatákkal való felszereltség, ezáltal bizonyos idıszakokban a meleg, a szomjúság csökkentése, továbbá a kényelmes elhelyezkedési lehetıség. Egyes országokban sajnos már nem ritka a fegyveres konfliktus a kórházakban, ahol néhány osztályon már fémkeresı kapukkal, fegyveres ırökkel biztosítják a rendet. Hasonló intézkedések bevezetésének nálunk szerencsére még nincsen létjogosultsága, de maga a veszély nagyon is valós, és mi és nem vagyunk felkészülve a kezelésére. Akár már egy magányos elkövetı miatt is eljuthatunk ide, aki cselekménye helyszínéül éppen egy kórházat választ. És amikor majd a fenyegetettség súlyossága miatt a vállalható kockázat szintje egyre alacsonyabbra csökken, akkor hazánkban is meglesz ezen eszközök jogi és társadalmi támogatottsága. Személy szerint remélem, hogy ez az idıszak soha nem következik be.

166


Felhasznált irodalom 1. 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 3. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl 4. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 5. 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 6. 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és védelmérıl 7. 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseirıl 8. 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrıl 9. Agócs Béla: Az egészségügyi intézmények védelmének sajátosságai 2007, kézirat 10. Deák Gabriella: Kórházbiztonság-kórházi erıszakos cselekedetek megelızése, kezelése Bolyai Szemle, XIX. évf. 1. szám 11. Tiszolczi Balázs Gergely: Biztonságos kórház? Hadmérnök, VI. évfolyam 1. szám 12. Tiszolczi Balázs Gergely: Az Uzsoki utcai Kórház személyzetének és a szolgáltatást igénybevevık védelmi tudatosságának fejlesztési módszerei In: Ajánlás az Uzsoki utcai Kórház személy-, és vagyonvédelmi tervéhez. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem közös szakmai projektje, 2010 13. Tiszolczi Balázs Gergely: Kockázatértékelések tapasztalatai az egészségügyben, szakdolgozat BME-OMKT 2011

167


14. Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2008 http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=beszamolok/2008& dok=beszamolok/2008 Letöltés ideje: 2011.04.04 15. Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2002 http://abiweb.obh.hu/abi/index201.php?menu=beszamolo2002 Letöltés ideje: 2011.03.26 16. A megfigyelés, adatgyőjtés céljából üzemeltetett képfelvevı, -rögzítı berendezésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis/archivum/ ajanlasok&dok=9278 Letöltés ideje: 2011.04.04 17. A kórház, mint mőszaki létesítmény. Építészeti és mőszaki követelmények a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések vonatkozásában http://www.eum.hu/archivum/palyazatok/korhaz-mint-muszaki Letöltés ideje: 2011.02.02 18. Guidelines For Security and Safety Of Health Care And Community Service Workers http://www.dir.ca.gov/dosh/dosh_publications/hcworker.html Letöltés ideje: 2011.02.07 19. http://nol.hu/belfold/20100511-eressel_fenyegetett_orvosok__apolonok Letöltés ideje: 2011. 02. 09

168

KÓRHÁZI OBJEKTUMOK VÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI THE PARTICULIARITIES OF HOSPITAL OBJECTIVE S SECURITY. 1. Bevezetı TISZOLCZI BALÁZS GERGELY

Recommend Documents