BIZTONSÁGTECHNIKA
TISZOLCZI BALÁZS GERGELY
SVÁJCI KÓRHÁZAK BIZTONSÁGA MAGYAR SZEMMEL SECURITY OF SWISS HOSPITALS FROM HUNGARIAN POINTS OF VIEW A honfitársaink fejében élő prekoncepciót Svájccal és a svájci emberekkel kapcsolatban talán a következő három szóval lehet legkönnyebben leírni: precizitás, jólét és szervezettség. A kórházi biztonságszervezéssel kapcsolatban személy szerint én is úgy gondoltam, ha új megoldásokra, helyes gyakorlatra vagyok kíváncsi, Svájcba kell utaznom. Összességében nem is csalódtam. Kulcsszavak: Svájc, kórház, biztonság, megoldások.
The preconception living in the head of our compatriots in connection with Switzerland and Swiss people one could describe them in the easiest way with these three words: exactitude, well-being and they are well-organised. In connection with hospital security personally I thought if I was curious about new solutions and proper practice I had to go to Switzerland. To see the whole I was not disappointed. Keywords: Swiss, hospital, security, solutions
Bevezető Doktori kutatásom során — mely a kórházak komplex biztonságának vizsgálatára irányul — számos hazai egészségügyi intézménybe eljutottam és vizsgáltam széles körben az alkalmazott biztonságtechnikai gyakorlatot. Az itthon megszerzett ismereteimet első lépésként egy olyan ország gyakorlatával szerettem volna összehasonlítani, amely jelenleg a hazainál köztudomásúan jobb gazdasági képességekkel bír. Tanulmányi utam során előzetes várakozásommal ellentétben új és innovatív megoldással csak elvétve találkoztam, azt viszont meglepve tapasztaltam, milyen gyakran és széles körben alkalmazzák azokat a technikai eszközöket, eljárásokat és módszereket, amelyeket a magyar biztonsági szakma hazánkban is mindenképpen kívánatosnak, ámde az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi viszonyait tekintve szinte elérhetetlennek tart. Az 35
előírások, amelyeket a jelenkor magyar szabályzása az elmúlt tíz évben bevezetett (különösképpen a tűzmegelőzés területén), az általam látogatott svájci kórházakban szinte teljes mértékben alkalmazásra kerültek és napi gyakorlattá váltak. Ami talán kevésbé volt meglepő, az a biztonságszervezéssel kapcsolatos koncepció-, és hozzáállásbeli különbség, hiszen az eltérő kultúra és szokások ezt determinálták. Jelen írásban saját tapasztalataimat összegzem átfogóan, éppen ezért a leírtak egy része szubjektív benyomásokon alapszik, illetve az intézmények egy korlátozott számára terjed ki, de a helyi biztonsági szakemberek és kórházi szakszemélyzet beszámolóiból, a már rendelkezésemre álló és a helyszínen rendelkezésemre bocsájtott szakirodalomból illetve a kapcsolódó internetes forrásokból világossá vált, hogy lényegi eltérések a biztonságot tekintve nem igazán vannak az intézmények között. Ez a homogenitás egyébként nem konkrét megoldásokat tekintve igaz, inkább biztonsági szintben, színvonalban nincsenek olyan éles különbségek az ország különböző területein üzemelő kórházak között. A látogatások során nem is konkrét műszaki megoldásokra (persze ezekkel is találkoztam) hanem sokkal inkább koncepciókra és a hozzájuk tartozó alkalmazási lehetőségekre és gyakorlati megvalósíthatóságra voltam kíváncsi. A fogadó intézmények (főleg biztonsági) szakemberei nagyon készségesnek mutatkoztak kielégíteni egy másik országból érkező kollégájuk szakmai érdeklődését, ami akár hátrányos is lehetett volna a felügyeletükre bízott intézmény szempontjából, de én ebben az esetben kifejezetten örültem, s nem is éltem vissza a kapott bizalommal.1 Mint már szó volt róla, a biztonság színvonala az általam látogatott kórházakban hasonlóan magas volt, annak ellenére, hogy a konkrét megoldásokban nagy(obb) eltéréseket tapasztaltam az egyes intézmények között. Ez lényegében azt jelenti, hogy az intézményi igényeket figyelembe véve ugyanarra a szintre némileg más-más úton jutottak el. Ennek egyik oka, hogy a különböző kantonok2 különbözőképpen ren1
Bár a hivatalos kapcsolatfelvételek nehezen indultak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és azon belül is doktori iskolám ajánlásaival és a már meglévő, illetve a látogatások során megszerzett személyes ismeretség által a későbbiekben már zökkenőmentesen zajlott a kutatómunka. Az értékes segítséget ezúton is szeretném megköszönni vendéglátóimnak, akik időt és fáradtságot (szállást és idegenvezetést) nem kímélve segítségemre voltak, hogy a kutatómunkára fordítható szűkös anyagi lehetőségek ellenére is sikeres és tartalmas három hetet sikerüljön munkával eltöltenem. 2 Svájcot 26 kanton alkotja (közigazgatási egység) amely részben saját szabályzókkal rendelkezik.
36
BIZTONSÁGTECHNIKA
delkeznek a biztonsági előírásokról és a különböző objektumok eltérő műszaki-építészeti illetve földrajzi-környezeti adottsággal bírnak. Ezek együttesen határozzák meg a biztonsági koncepciót és az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat.3 Előzőeken kívül az igen szigorú biztosítói előírások, az intézmény üzemeltetőinek, tulajdonosainak hozzáállása illetve az intézmény ellátási szintje gyakorol igen nagy hatást4 a biztonságszervezésre. A biztonsági igényeket a tényleges veszélyeztetettségi szint határozza meg, és az intézkedéseket szigorúan ehhez a precízen mért szinthez igazítják. Ezért fordulhat elő, hogy a kettő közül a látszatra sokkal kevesebb technikai és élőerő ráfordítással operáló intézmény esetében sem nagyobbak a tényleges biztonsági kockázatok.
Az épületek kialakítása Maguk a kórházi objektumok rengeteg bejárattal, felügyeletlen, vagy részlegesen felügyelt beltéri és kültéri mozgásokkal — ha lehet ilyet mondani — még nyitottabbak, még közösségibbek, mint a magyar kórházak. A zárt területek ellenben mindenhol jól definiáltak, a különböző funkciójú részlegek elrendezése logikus, könnyen áttekinthető, kevés a fölösleges mozgás és az „átközlekedés” a területek között. A kórházhoz tartozó területek kiépítettek, jól kihasználtak, nagy zöldfelülettel rendelkeznek, kerítések és más fizikai elválasztások hiányában szinte egybeolvadnak az egyéb rendeltetésű közterekkel. A környezet abszolút pozitív, a gyógyulást nagymértékben támogatja. (1. kép) 3
Magyarországon is természetesen főleg az ismertetett tényezők befolyásolják a biztonságszervezést, de Svájccal ellentétben a különböző régiók, megyék szociális, gazdasági viszonyai korántsem olyan homogének, ez az (egyik) okozója a tapasztalható jelentős különbségeknek a magyar kórházak biztonsági színvonalában és megítélésében. 4 Az több esetben látható volt, hogy - leginkább a privát kórházak- a biztonság szintjével az ellátás színvonalát (is) reprezentálják. Egy biztonsági szakembertől hallottam azt az érdekes megjegyzést, miszerint néha számukra is megerőltető megfelelni a nagyon magas svájci standardok követelményeinek.
37
1. kép. Kórházi alkalmazottak és páciensek pihennek a parkban
Biztonsági tervezés A biztonsági célok jól definiáltak, dokumentáltak, menedzseltek. Egymásra épülő, többszintű dokumentációs rendszer a jellemző, a biztonsági stratégián át egészen a konkrét személyre szabott feladatokig lebontva megvalósítható (nak tűnő) célokkal és tervekkel. A tervek szinte minden biztonsági eseményre rendelkezésre állnak, a földrengéstől egészen a méhrajzásig. A legtöbb intézményben a kevesebb több elvét követik, a „papírgyártás” helyett törekednek a gyakorlatban is használható tervek, utasítások készítésére. Ennek okán az anyagok rövidek, tömörek, kedvelt módszer a folyamatábra szerkesztés. Sok esetben a megvalósíthatósággal kapcsolatban a gyakorlati tapasztalat kevés, amelynek oka szerencsésnek mondható, a vizsgált kórházakban átlagosan kb. negyven éve nem volt olyan tűzeset, ahol például a kiürítési tervek működőképességét „éles helyzetben” kipróbálhatták volna.
Tűz elleni védelem A tervekkel kapcsolatban feltűnt, hogy ritkán számolnak olyan kiterjedt tűzhatással, ami miatt az épület, de akár egy egész szint teljes kiürítése is szükségessé válhatna. A legnagyobb veszélynek természetesen a füst terjedését tartják, ezért a tűzvédelmi koncepció is ennek megfelelő. 38
BIZTONSÁGTECHNIKA
Eszerint a betegszobák (nem csak az ágyhoz kötött, fekvő betegeké!) önálló védett teret képeznek, tűzgátló épületszerkezetekkel és minimum húsz perces tűzállóságú ajtókkal. (2. kép) Tűz esetén az ajtók záródását vagy a tűzjelző rendszer biztosítja, vagy a szolgálatban lévő kollégák végzik el az előzetes oktatás szerint. Minden helyiség ajtaja közvetlenül a menekülési útvonalra nyílik, az alkalmazott bútorzat és textíliák nehezen éghető anyagból készülnek.
2. kép. Kórterem tűzgátló ajtaja automata csukószerkezettel
Tűz esetén lehetőség szerint csak az érintett (esetleg a közvetlenül szomszédos) helyiségeket ürítik ki, a betegek a folyosókról leválasztott védett terekbe mehetnek, adott esetben mozgatják őket. A betegszobákon kívül minden folyosószakaszon legalább két további védett teret alakítottak ki, a nyílászárókat több helyen tűzgátló üvegezéssel, hogy a másik oldalon folyó eseményeket nyomon lehessen követni5 (3. kép). A további menekülést/mentést a tűz alakulásának függvényében a biztonságért felelős szakember, vagy a már kiérkező tűzoltóság tűzoltásvezetője határozza meg. 5
Logikai hibák azért előfordulnak. Több esetben a szinten kialakult tűz oltására tervezett fali tűzcsapot csak a tűzgátló ajtón keresztül lehetett áthúzni, a tűzjelző központok és a hő -, és füstelvezetés kezelőszervei nem védett helyen, hanem a bejárat mellett gyakorlatilag bárki által hozzáférhető módon voltak elhelyezve, illetve gyakori, hogy a kézi jelzésadóról leadott tűzjelzés is csak a nyugtázási és felderítési idő letelte után indítja az épületben telepített hangjelző hálózatot, stb.
39
3. kép. Üvegezett tűzgátló ajtó
A tűzszakaszolásra sok esetben mobil tűzgátló falas elválasztást alkalmaznak (4. kép), amelyek kézi működtetésűek illetve tűzjelző jelére záródnak.
4. kép. Biztonsági szakember demonstrálja a mobil tűzgátló fal működését
Külön tűzszakaszokat képeznek az újszülött osztály illetve a műtők, intenzív osztályok. „Zsákutcák” szinte sehol nincsenek, amennyiben mégis szükségessé válna, a legalább kétirányú vertikális menekülés minden szinten (füstmentes lépcsőházakon keresztül) biztosított. 40
BIZTONSÁGTECHNIKA
Ahhoz, hogy az előzőekben vázolt koncepció a gyakorlatban is működőképes legyen, feltételezi a tűz gyors detektálását, a hatékony beavatkozást, továbbá azt, hogy az esetleges átalakítások, belső munkák nem rontják a kialakított védett terek védelmi képességét. A védett terek szerepének fontossága miatt kiemelt figyelmet fordítanak rá, hogy fenntartsák azok megfelelő műszaki állapotát és az eredeti funkció megőrzését. A tűzgátló épületszerkezeteken és nyílászárókon mindennemű átalakítást, változtatást szigorúan korlátoznak. Az épületszerkezeteket, amelyekkel szemben tűzgátlási követelmény van, megjelölik egy ún. markerrel (5. kép, feltűnő sárga színű fém biléta), amely tartalmazza az érintett szerkezet azonosítóját, tűzállósági határértékét, és a szükséges utasításokat.6 Ha a műszaki szakemberek bármilyen olyan változást végeznek (pl. kábelátvezetés miatti faláttörés), amely rontja a szerkezet eredeti tűzvédelmi képességét, akkor a feltüntetett információk alapján saját maguk, vagy a jelentési kötelezettség teljesítése után a kórház tűzvédelemért felelős szakembere gondoskodik az eredeti védelmi képesség helyreállításáról.
5. kép. Tűzvédelmi marker
A menekülésre számításba vett közlekedők üresek, éghető anyagot sehol nem építettek be. A folyosók szélesek, a betegágyakat akadály nélkül lehet mozgatni. (6. kép) 6
Ez feltételez egy olyan nyilvántartást, amelynek segítségével a szakemberek pontosan tudatában vannak az adott szerkezet tűzállósági fokozatának.
41
6. kép. Menekülésre számításba vett közlekedő
A létesítményekben nem ritka a tűzoltó felvonó, és a folyosókon elhelyezett, kézi lélegeztetéshez szükséges ún. ambu- ballon. (7.-8. kép)
7. kép. Tűzoltó felvonó
8. kép. Ambu-ballon
42
BIZTONSÁGTECHNIKA
Az épületek teljes területe be van vonva automatikus tűzjelző rendszer felügyelete alá. Nincsenek ún. alacsony kockázatú terek, minden vizesblokk, és minden álmennyezet, álpadló alatti tér védett akkor is, ha a tűzkockázat egyébként nem indokolja. Nem ritka, hogy a fekvőbetegek elhelyezésre szolgáló részlegek folyosóin sprinklersort telepítettek. (9. kép) Ami kissé talán szokatlan, hogy minden kábel, amelynek egy esetleges tűz esetén működőképesnek kell maradnia (tűzvédelmi eszközök és tűzvédelmi célú gépészeti és elektromos rendszerek jelző, vezérlő és energiaellátó kábelei) min. 180 perces tűzállósággal rendelkezik.
9. kép. Sprinkler-fej
A felkeresett intézményekből két helyen működik létesítményi tűzoltóság (10.-11.-12. kép) amelyet vagy az épület biztosítója írt elő, vagy tartományi rendelkezés követelt meg. A tűzoltóságok remekül felszerelt, főleg önkéntes tűzoltókból állnak,7 akik az alaptanfolyam elvégzése után nagyon komoly éves továbbképzési program szerint látják el feladatukat. A munka során szerencsém volt részt venni egy ilyen gyakorlaton, és amit tapasztaltam, azt szakmailag nagyon meggyőzőnek találtam. A beavatkozás megkezdésére előírt normaidejük általában öt perc, de ha mindez nem lenne elég, nem találkoztam olyan intézménnyel, ahol úgy nyilatkoztak volna, hogy a hivatásos tűzoltóság nincs a helyszínen a riasztást követő 4-8 percen belül. 7
A tűzoltóság létszáma egy Magyarországon közepes méretűnek tekinthető kórház esetében huszonöt főt tesz ki!
43
10. kép. Öltöző
11. kép. Eligazítás
12. kép. Akcióban a létesítményi tűzoltók
Az intézményekben nem csak a létesítményi tűzoltók részesülnek tűzvédelmi képzésben, továbbképzésben. A kórházi munkavállalók számára a legtöbb helyen oktatást negyedévente szerveznek. Ahol nagyobb a munkavállalói létszám, ott sok esetben ismétlődően 2-3 évente kerül egy kollegára a sor, de abba az elmélet mellett teljes gyakorlati képzés is beletartozik (oltás tömlővel, kézi tűzoltó készülékkel, stb.) Az új belépők elméleti oktatását a munkába állást megelőzően megtartják, és beosztják őket a legközelebbi gyakorlatra.
44
BIZTONSÁGTECHNIKA
Őrzés-védelem Amennyire a szakemberek komolyan veszik a tűzbiztonságot, a vagyonvédelmi, őrzés-védelmi kérdésekkel — nyílván a már említett, precízen mért kockázati szint miatt8 — annál kevésbé foglalkoznak (kevésbé kell foglalkozniuk). A magyar kórházakhoz szokott szemnek furcsa lehet, hogy szinte sehol nincsenek őrök vagy kamerák az épületekben.9 A segédeszköz nélkül elérhető nyílászárókon rendkívül ritka a rács, vagy egyéb mechanikai védelem. Az objektumokban történő mozgás gyakorlatilag felügyeletlen, a zárt területek védelmét elektronikus beléptető rendszerrel biztosítják. (Újszülöttosztály, laborok, raktárak, gyógyszertár, műtő, stb.) A közösségi jelleg ezen a területen is tetten érhető, az őrzés-védelmi problémák nagy részét is az egyébként gyorsan rendelkezésre álló közösségi (hivatalos) rendvédelmi szervek számolják fel. Mindenhol jó és szoros kapcsolatot ápolnak a rendőrséggel. A kutatómunka egyik legnagyobb tanulsága volt megismerni ezt a fajta együttműködési koncepciót, amely hatékony és költségkímélő,10 és amely sok magyar kórházban, különösen a nagy kiterjedésű pavilonrendszerű kórházakban jelenthetne a jelenleg alkalmazott gyakorlatnál nagyságrendekkel jobb megoldást.
8
A kockázatok felmérésére, a megfelelő értékelésre rendkívül sok input áll rendelkezésre. Ilyen többek közt a naprakészen vezetett bűnügyi statisztika, amiket összehasonlítva a hazaiakkal megállapítható, hogy a betegek, látogatók, vagy a munkavállalók kárára elkövetett, feljegyzett bűncselekmények, szabálysértések száma nagyságrendekkel alacsonyabb. Ebben nyílván sok tényező (gazdasági, társadalmi, stb) játszik szerepet, de a kulcsszó a tudatosítás, a biztonságtudatosságra nevelés, amely szinte minden beszélgetésben elhangzott. 9 Ahol vannak is kamerák, napközben nincs, aki nyomon kövesse a monitorokon zajló eseményeket, a felvételeket általában csak utólagos rekonstruálás érdekében veszik elő. A szakértők nagy része nem is támogatja a kamerás megfigyelést, amely egyébként szigorúan szabályozva van, hasonló lehetőségekkel, mint hazánkban. 10 Költségkímélő, mert nem von el forrásokat a kórház közvetlen működési kereteiből, és hatékony, mert felkészült szakemberek megfelelő intézkedési joggal végzik el a beavatkozást. A megoldás gazdaságossága különösen azt a tényt figyelembe véve belátható, hogy a legdrágább szolgáltatás az, amiért súlyos összegeket fizetünk ki, de az nem, vagy csak részlegesen tölti be a funkcióját. Az őrszemélyzet elégtelen létszáma és felkészültsége, cselekvési potenciálja, sok helyen reagálási ideje éppen ilyen, tipikusan jellemző a magyar kórházakra. Éppen ezért indokolt lenne hazánkban is megvizsgálni egy hasonló együttműködés lehetőségét, akár a célra jelenleg felhasznált források átcsoportosításával a rendészeti szervek számára.
45
Katasztrófák elleni védelem Svájcról köztudott, hogy az óvóhelyi férőhelyek száma itt az egyik legmagasabb a világon. Ha a rendelkezésre álló adatok pontosak, a teljes népesség majdnem 100 százalékát tudják egy időben íly módon elhelyezni. [1] Több kórház üzemeltet ellátó részlegeket védett helyen, több szint mélyen a föld alatt. A munka során eljutottam egy földalatti kórházi objektumba (13. kép), amely légókórházként épült a hidegháború utolsó évében. Az utóbbi időben sok hasonló katasztrófakórházat felszámoltak, de a sweitzerhallei vegyi baleset11 (is) rádöbbentette a döntéshozókat, hogy bár a hidegháborús veszély a múlté, civilizációs katasztrófákkal egyre gyakrabban lehet és kell is számolni. A felkeresett intézmény ellátó kapacitása alaphelyzetben 220 ágy (14. kép), amely azonban szükség esetén tovább bővíthető, és két órán belül (!) teljes felszereltségében és kapacitásában működőképes.
13. kép. Bunkerkórház bejárata
14. kép. Szükségágyak
Maga a létesítmény arra is alkalmas, hogy az esetleges többletellátási feladatokból származó megemelkedett igényeket kielégítse. Felszerelésként viszonylag egyszerű orvosi műszereket, operációs eszközöket telepítettek (15. kép) abból kiindulva, hogy az egyszerűbb technika kevesebb zavar és műszaki hiba forrása lehet. Arra a kérdésre, hogy a frissen végzett orvosok tudják-e kezelni a viszonylag korszerűtlennek számító 11
Bővebben: http://news.bbc.co.uk/onthisday/hi/dates/stories/november/1/newsid_ 4679000/4679789.stm [2]
46
BIZTONSÁGTECHNIKA
technikát, az a válasz érkezett, hogy Svájcból sok orvostanhallgató végez karitatív munkát a világ meglehetősen elmaradott részein (pl.Afrika egyes területei), ahol tábori körülmények közt tanulnak meg ellátni olykor akár súlyos, életveszélyes sérüléseket, illetve végeznek műtéteket. Ez az oka annak, hogy elsődlegesen belőlük válogatják ki a kórház ellátó személyzetét, akiknek így a rendelkezésre álló feltételek már modernnek számítanak a tábori körülményekhez képest.
15. kép. Műtő
A katasztrófahelyzetekre való felkészülés szintjét és komolyságát jól mutatja, hogy még a szakácsokkal is élesben tesztelik a bunkerkonyhát, több hétig főznek odalent, hogy a berendezések működésében gyakorlatot szerezzenek. Azonban a betegek bevonásával egy ideje már a magas biztosítási és kártérítési díjak miatt nem gyakorolnak. Az országban több olyan kórházi intézmény van, ahol fel vannak készülve tömeges vegyi sérültek mentesítésére, ellátására. Ezt részben a számos vegyi üzem (is) indokolja, de néhány intézmény esetében a képességet a 2008 – as labdarúgó európa bajnokság idejére kellett kialakítani, ahol a szervezők már számoltak többek között tömeges anthrax fertőzés lehetőségével, kiindulva a korábbi tokiói esetből. Az általam megtekintett intézményben egy egyedi, mobil építészeti megoldással a zárt mentőbeállót rövid időn belül alkalmassá teszik arra, hogy labirintszerűen a bejövő szennyes forgalmat elválasszák a tisztától, a köztes részen történik a mentesítés, az épületben a sérültek pedig már csak ezután kapnak ellátást. Ehhez ún. safety kit-eket tartanak készenlétben (vegyi mentesítő csomagok), amit a kórház speciálisan képzett, általában nem orvos végzettségű szakemberei használnak. Ezzel a 47
nem orvos végzettségű szakemberei használnak. Ezzel a megoldással (teljes kapacitással) óránként 60-80 ember ellátását tudják biztosítani.
16. kép. Vegyvédelmi felszerelés
Összefoglalás A Svájcban töltött időm alatt vendéglátóim segítőkészsége révén rengeteg hasznos tapasztalatot szereztem. Minden felkeresett intézményben kiemelkedően példás szervezettséggel, fegyelmezettséggel, a biztonsági kérdésekhez való rendkívül egészséges hozzáállással talákoztam. A Magyarországon tapasztalható gyakorlattal ellentétben a vizsgált intézményekben a biztonság szó szerint érdek, nem csak humán oldalról, de gazdaságilag megközelítve is. Sajnálattal vettem azonban tudomásul, hogy néhány számomra érdekes és rokonszenves megoldást illetve módszert különböző gyakorlati okok miatt nem, vagy csak részben lehet (ne) adaptálni a hazai körülményekre. A magyar szakemberek felkészültsége és szaktudása sok esetben bár meghaladja svájci kollégáikét, a biztonságszervezés terén lehetőségeik sokkal korlátozottabbak, ami a két ország közt fennálló kulturális, társadalmi, de főleg gazdasági különbségekből adódik. Ezt jól érzékelteti a következő példa: búcsúzáskor elismeréssel illettem egyik vendéglátóm intézményének felkészültségét, amire Ő a köszönet mellé csendben, mosolyogva megjegyezte: De ezt azért fizetni kell. Szolgáljon ez a mondat a kutatómunka végső (de nem mindenek feletti) tanulságául. 48
BIZTONSÁGTECHNIKA
Felhasznált irodalom [1] http://www.maganovohely.hu/index.php?option=com_content&view= article&id=3&Itemid=3 Letöltés ideje: 2012. 06.01 [2] http://news.bbc.co.uk/onthisday/hi/dates/stories/november/1/newsid_ 4679000/4679789.stm Letöltés ideje: 2012.06.04
A cikk megírásához a felkeresett intézmények szakembereivel folytatott személyes beszélgetések és a helyszínen rendelkezésemre bocsájtott belső szabályzók és védelmi tervek szolgáltak további forrásul. A cikkben illusztrációként használt képek saját készítésűek.
49
50
