Konferencia anyagok Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről

TARTALOMJEGYZÉK 1. Konferencia anyagok 1.1.

Részletes program

1.2.

Kulturális alapú településfejlesztés

1.3.

Előzetes írások

1.4.

1.3.1.

Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról

1.3.2.

Sári István: A „kreatív” város

1.3.3.

Sáros László DLA: Törvényességi észrevétel

Logó pályázat 1.4.1.

Melléklet a logó pályázathoz

1.5.

Alapszabály – módosítások

1.6.

Szervezeti átalakulás

1.7.

Önkormányzati főépítész szakmérnök képzés

1.8.

Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium elmúlt három éves munkájáról (Philipp Frigyes elnök)

1.9.

Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról (Csohány Klára a Kuratórium elnöke)

1.10. 1.11.

Főépítészi vizsga 1.10.1. Melléklet (OFKÁ_1_2010) Határozati javaslatok

1.12.

Résztvevők (előzetes), előadók, szervezők listája

2. Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről 2.1.

2.2.

Az Országos Főépítészi Kollégium összetétele és szervezete 2.1.1.

Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének összetétele

2.1.2.

Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének szervezete

Döntéstár 2.2.1.

Állásfoglalások

2.2.2.

Határozatok

2.2.3.

Elnöki levelek

2.3.

Eseménynaptár

2.4.

Együttműködési megállapodások

3. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének választása 2010 – 2013 időszakra 3.1.

A Jelölő Bizottság tájékoztatója

3.2.

Előzetes jelöltek listája

4. Mellékletek 4.1.

Összefoglaló táblázat

4.2.

Az önkormányzati főépítészek adatai az állami főépítészek adatszolgáltatása alapján

4.3.

Az állami főépítészek elérhetősége

4.4.

Kitüntetett főépítészek (a teljesség igénye nélkül)

5. Főszponzorok, szponzorok bemutatkozása (külön anyagok) 6. Meghívó „A Kulturális Város Után – a kultúra új szerepei a városfejlesztésben” című nemzetközi konferenciára (Pécs, 2010. szeptember 24-25.) 7. Jegyzeteim

1. KONFERENCIA ANYAGOK 1.1.

Részletes program

1.2.

Kulturális alapú településfejlesztés

1.3.

Előzetes írások

1.4.

1.3.1.

Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról

1.3.2.

Sári István: A „kreatív” város

1.3.3.

Sáros László DLA: Törvényességi észrevétel

Logó pályázat 1.4.1.

Melléklet a logó pályázathoz

1.5.

Alapszabály – módosítások

1.6.

Szervezeti átalakulás

1.7.

Önkormányzati főépítész szakmérnök képzés

1.8.

Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium elmúlt három éves munkájáról (Philipp Frigyes elnök)

1.9.

Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról (Csohány Klára a Kuratórium elnöke)

1.10. Főépítészi vizsga 1.10.1. Melléklet (OFKÁ_1_2010) 1.11. Határozati javaslatok 1.12. Résztvevők (előzetes), előadók, szervezők listája

1.1.

XV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA 2010. AUGUSZTUS 25-27. A KONFERENCIA

G

HELYSZÍNEI

Y Ö R K Ö N Y

PINCEHEGY

PÁR-BESZÉD A

P

ÉS

A

ERZSÉBET

AVAGY A

K

S

SZÁLLÓ

KREATIVITÁS EREJE

KULTURÁLIS ALAPÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

A közterek és közösségi terek a kreatív fordulat katalizátorai, az ezekben megvalósuló vonzó kulturális és közéleti rendezvények, a nyilvánosságot élénkítő, polémiákat felszínre hozó művészeti akciók segítenek egy újfajta nyilvánosság és települési identitás megteremtésében. A kulturális alapú településfejlesztés lényege, hogy olyan új kommunikációs felületek keletkezzenek, melyeken keresztül a települések lakói egymás között és vezetőikkel érintkezhetnek. Az elmúlt évek köztér fejlesztései sokféle módon valósították meg ezt a szándékot: alternatív szórakozóhelyek kialakítása, új köztéri alkotások elhelyezése, a települési szubkultúrák és a közösségi problémákat felvető művészeti projektek (urban art, public art) támogatása, az információs hálózat és médiatér kiterjesztése. A főépítészek munkájában minden eszköz eszköz, – de elsősorban a végiggondolt településrendezési terv – ami alkalmas a köztér nyilvános jellegzetességeinek újjáélesztésére, lendületet adhat a további változások elindulásához.

1.1. 2010. AUGUSZTUS 25. SZERDA 12:00 - 20:00 Regisztráció Erzsébet Szálló (Paks, Szent István tér 4.) 12:00 - 14:00 Ebéd az Erzsébet Szállóban (egyénileg választható lehetőség) 14:00 Első köszöntés, stúdió kiállítás megnyitó „Kortársaink Pakson – a paksi városfejlesztés” címmel Hajdú János Paks város polgármestere Horváth András Paks város főépítésze 15:00 Indulás autóbusszal Györkönybe 16:00 Braun Zoltán Györköny község polgármesterének köszöntője Kulturális alapú településfejlesztés egy kistelepülésen Interaktív falujárás, traktorral, lovas kocsival, gyalog, közben „PÁR-BESZÉD”: 1. Az élhető vidéki közösség ismérveiről 2. Mire készüljünk – szükség lesz-e a falusi környezetre és valójában miért? 3. Népi építészeti örökségünkről: túlélni és élni hagyni – van-e egyensúly? 4. A hagyományos (döngöléses) építkezési módról – a közösségi munka erejéről 19:00 Györkönyi pincehegy, borkóstoló, vacsora 21:00 Visszaindulás a szálláshelyekre autóbusszal kisebb csoportokban.

2010. AUGUSZTUS 26. CSÜTÖRTÖK 8:00-tól 9:00

9:10 9:40 10:10 10:40 11:00 11:30

12:15 12:30

Regisztráció Plenáris ülés Erzsébet Szálló konferenciaterme (Paks, Szent István tér 4.) A szálloda előterében a szponzorok kiállítása, folyamatos bemutatkozása. Himnusz Köszöntők: Hajdú János Paks város polgármestere Braun Zoltán Györköny község polgármestere Philipp Frigyes, az OFK elnöke Védnökök: Az érintett minisztériumok vezetői A Konferencia nyitóelőadása: 1. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke „A környezet és a kreativitás kapcsolata” 2. Dr. Wessely Anna, ELTE TÁTK művészettörténész, szociológus „A közterek politikája” 3. Gauder Péter építész, Stúdió Metropolitana Kft „Kreatívok, mint a várossal szembeni kihívás” Kávészünet 4. Szemerey Samu építész „Az infrastruktúra kultúrája: az ágazatoktól a nyilvánosságig" 5. Saint Gobain Construction Products Hungary Kft „Miénk itt a tér” Kérdések és válaszok Moderátor: Horváth András Paks város főépítésze és Krizsán András Pula főépítésze Az OFK választási bizottságának beszámolója és a helyszíni jelölés A Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj átadása

1.1. 13:00 14:00 14:30

17:30 19:30

20:00 22:00

Ebéd az Erzsébet Szállóban Sajtótájékoztató (külön meghívó szerint) Szekcióülések helyszínek: 1. Pár-Beszéd: A települések vezetőivel az épített környezetről Szekcióvezetők: Dr. Aczél Péter – Tényi András 2. Pár-Beszéd: A társművészetek és az épített környezet Szekcióvezetők: B. Nagy Helga – Papp Zoltán 3. Pár-Beszéd: Az épített környezetről egymás között Szekcióvezetők: Dr. Sersliné Kócsi Margit – Sáros László DLA Belvárosi séta Vezetik: Horváth András főépítész, Klenk Csaba építész Esti műsor a Paksi Képtárban „Térépítés Európában” - a Velencei Egyetem Tervezési és Urbanisztikai Tanszéke (IUAV) által összeállított 66 európai térátalakítást bemutató kiállítás megtekintése, együttműködésben a DD Építész Kamara "Építészet és Kontextus" programjával Állófogadás a Paksi Képtárban Zene és tánc a Paksi Képtárban

2009. AUGUSZTUS 27. PÉNTEK 9:00

11:00

11:15 11:30 11:45

12:40 12:50 13:00 13:20 13:30 13:50 14:00 15:00

Pár-Beszéd az építésügy helyzetéről az érintett minisztériumok, az önkormányzati érdekszövetségek, MÉK, MMK, MÉSZ, MUT, ÉSZK, KÖH, MÖFÖSZ, OFK képviselőivel Vitavezető: Ongjerth Richárd építész Az Országos Főépítész Kollégium tisztújítása Levezető elnök Dr. Hajnóczi Péter A jelöltek bemutatása Tájékoztató az OFK logó pályázatáról Szavazás, Kávészünet A Konferencia munkaértekezlete Philipp Frigyes elnök Alapszabály módosítása Szervezeti átalakulás A szakmérnöki képzés végzett hallgatóinak köszöntése Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium munkájáról Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról Csohány Klára a Kuratórium elnöke Konferencia határozatok Szekcióvezetők beszámolói Szavazás eredményének kihirdetése Tájékoztató a főépítészi vizsgáról Az Elnökség ülése Az új Elnökség köszöntése A Vándorzászló átadása, a konferencia zárása Szózat A Konferencia emlékfájának elültetése Ebéd a Duna Hotelben (egyénileg választható) Délutáni fakultatív program Dunakömlőd, Lussonium (római ételek a szabadban)

1.1. SZAKMAI ÉS TECHNIKAI INFORMÁCIÓK: A konferencia városházi felelőse Tell Edit e-mail: [email protected] tel.:75/500-500, 500-585, mobil:20/493-7743 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. honlap: http://www.paks.hu Horváth András Paks város főépítésze e-mail: [email protected]; [email protected] tel.:75/500-500, 563-219, mobil:30/226-3660 Szakmai tájékoztató: Krizsán András az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport vezetője e-mail: [email protected] mobil:30/999-0027 Gera Orsolya az Országos Főépítészi Kollégium titkárságának munkatársa [email protected]; honlap: http://www.foepiteszek.hu Jelentkezési lap és további információk letölthetők http://www.paks.hu; http://www.foepiteszek.hu honlapokról.

Az elmúlt évtizedben itthon is teret nyert a településfejlesztés kreatív fordulataként emlegetett kulturális városfejlesztés koncepciója. A kulturális alapú területfejlesztés a kreatív iparágakra és a progresszív építészeti beruházásokra olyan gazdasági fejlődés alapjaiként tekint, aminek előnyeiből a korábbinál jelentősen szélesebb társadalmi csoportok részesülhetnek. Ennek a kreatív fordulatnak a katalizátorai a közterek és a közösségek számára hozzáférhető helyek, intézmények és épületek. A bennük megvalósuló rendezvények, a nyilvánosságot élénkítő, párbeszédet kezdeményező művészeti akciók segítenek egy újfajta nyilvánosság és település identitás megteremtésében. Az elmúlt évek tapasztalatai a megvalósítások sokféleségén túl számos olyan kérdést is felvetnek, amik a köztér és a nyilvánosság fogalmainak változására, és ezen keresztül a szakma változó eszközeire hívják fel a figyelmet. Ilyenek a települések életét egyre erőteljesebben átalakító technológiai, kommunikációs hálózatok és a hozzájuk kapcsolódó terek, amik egyszerre bővítik és átírják a településfejlesztés és a közösségek viszonyait és együttműködési lehetőségeit. Az idei Főépítészi Konferencia témája, a pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje, azokat a fő kérdéseket és eszközöket járja körül, amikkel a főépítészek lendületet adhatnak a közterek, a nyilvánosság és ezeken keresztül a kultúra, a helyi gazdaság fejlődésének, a legkisebb településektől a legnagyobbakig. / Szemerey Samu /

1.2. PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL A kultúra fogalmának megjelenése a nyugati társadalmak városfejlesztésében nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikor Magyarországon a nyolcvanas években némi késéssel végleg kifulladni látszott a technokrata szemléletű fejlesztéspolitika. A magastetős lakótelepi házak és a historizáló posztmodern itthon ugyanúgy a városiasság, az urbánus életmód újrafelfedezése és felértékelése iránti vágyból táplálkoztak, mint azok a programok, amik a nyugat-európai városok kiürült ipari negyedeiben műtermek, tervezők és médiacégek számára igyekeztek vonzó környezetet kialakítani. A Louvre bővítése, Bilbao új múzeuma vagy a budapesti Művészetek Palotája innen már csak néhány lépésre volt.

Ez a három fő terület - az épített környezet célzott rehabilitációja, a kreatív iparágakra támaszkodó gazdasági fellendülés és az eseményekre, látványos programokra épülő városmárkák létrehozása - volt a kulturális városfejlesztés stratégiai alapja egészen a közelmúltig. Az önkormányzatok ebben a modellben kezdeményező szereplőkként jelentek meg, akik a magántőke, a piac, a vállalkozók számára teremtették meg egy olyan városi közeg kereteit, ahol a gazdasági fejlődés eredményeiből és termékeiből a korábbinál jóval szélesebb társadalmi csoportok részesülhetnek. A megújuló városi környezet és közterek újra vonzó életmód-modelleket kínálhattak az addig külvárosokba áramló szellemi és gazdasági eliteknek, akik fogyasztóként tovább erősíthették az egyedi termékeket és szolgáltatásokat kínáló designereket, művészeket, ínyenc éttermeket, testkultúra-szalonokat és más üzleteket. A kreatív negyedekbe tömörülő és így sikeresebben működni képes kisléptékű termelés és kereskedelem jelentősen megemelte a város által kínált életszínvonalat, ami azon túl, hogy minden ott lakó életére kihat, mágnesként is szolgálhat további képzett és vállalkozó kedvű csoportok betelepüléséhez. A kulturális nagyberuházások és az egész évet szezonná alakító fesztiválok, amik az elmúlt két évtizedben végigsöpörtek a világ városain, már ennek a globálissá váló versenynek az eszköztárába tartoznak: idegenforgalmi szerepük mellett az egyes települések önmagukról alkotott képének, közösségi emlékezetének alakításában is jelentős szerepük van, és különösen abban, hogy ez az újonnan érkezők számára is átélhető és elsajátítható legyen. Az pedig természetes, hogy a meghatározó piaci erővé váló művészeti piac intézményei, a múzeumok és kiállítóterek jelentős gazdasági katalizátor szereppel is rendelkeznek.

SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

2 Jól látható, hogy a városok kreatív fordulatának helyszínei a közterek, az újraértelmezett közintézmények és a kultúra változatos terei, a rendezvényektől a múzeumokon át a kulturális tartalmakat létrehozó kis üzletekig és műtermekig. Nem véletlen tehát, hogy különösen nagy szerephez jutottak a városok jövőképének alakításában az építészek és várostervezők, a sikeres helyek építészeti és térbeli identitásának megalkotói. Ezzel párhuzamosan pedig az intézményi programokban, de a városfejlesztésben, a városi környezet szabályozásában és kialakításában is fontos tényezővé vált a párbeszéd kezdeményezése és a helyi közösségek részvétele, mint a politikai és gazdasági siker garanciája. A köztéri művészet új műfajainak hazai fellendülése is ebbe a trendbe tartozik, mint ahogy sokhelyütt éppen a párbeszéd hiánya tette kérdésessé a hazai városrehabilitációs és fejlesztési programok sikerét.

Az elmúlt két évtized kulturális fordulata mára számos fontos tapasztalattal szolgál. A hosszú távú eredmények értékelése mellett különös aktualitást ad az elemzésnek a két éve zajló globális gazdasági válságfolyamat és a nyomában bekövetkező változások, amik alapvetően átalakították a kultúra és a városfejlesztés gazdasági modelljeit is. Mindezeken túl pedig a köztér és a nyilvánosság fogalmainak változásai mára új, korábban ismeretlen vagy háttérbe szoruló területeket vontak be a városfejlesztésbe, és így a közösségekkel folytatott párbeszéd, a fejlesztés eszközei és célterületei is egyaránt kibővítésre, újragondolásra szorulnak.

A kulturális városfejlesztés, a kreatív város gondolata nagyvárosi koncepcióként született, hatása azonban már a kezdetektől messze túlmutatott ezen a léptéken. Elég az Európa Kulturális Fővárosa projektre gondolni, hogy láthatóvá váljon, hogyan keresi a helyét egy eredetileg világvárosi programcsomag a kontinens jóval kisebb és kevésbé metropolitánus településein. A kisvárosok, falvak számára a kultúra és a kreatív iparágak nem csak léptékben, hanem tartalomban is mást jelentenek, és kérdéses, hogy hányan, milyen mértékben tudták a divatos kifejezéseket értékes és fenntartható helyi tartalommal megtölteni. Az pedig a látványos sikerek esetében is kérdéses, hogy meddig fokozhatók az alapvetően szűk réteget képviselő kreatív szektorra alapozó fejlesztések, és hogy milyen következményei vannak a kikerülhetetlenül versennyé alakuló városfejlesztésben az egyediség kényszere és az általános receptek közötti feszültségeknek.

Kritikusai szerint a hagyományos kultúra alapú fejlesztések nem a részvételt és a transzparenciát, hanem inkább a fogyasztást és a dzsentrifikációt, az idegenforgalmat és az elit szolgáltatásokat támogat-


3 ják, vagyis nem valósítják meg a létrejövő új értékek széleskörű társadalmi hasznosulását. A jelenlegi globális recessziót megelőző ingatlanpiaci buborék egyik hatása a kulturális beruházásokat érintette: példátlan mennyiségű múzeum, kiállítótér, koncertterem és más intézmény jött létre állami és magánberuházások keretében, szinte mind azzal az ígérettel, hogy működésük jelentős hatással lesz a közvetlen környezetük életmódjára, értékszemléletére, ismereteire és gazdasági versenyképességére ugyanúgy, mint ahogy nagyobb léptékben, vonzó programjaiknál fogva a világ kulturális térképére helyezik anyavárosaikat is. A valóban beinduló változásokkal együtt azonban gyakran kérdéses, hogy ezek hogyan is hatottak a fejlődésnek induló negyedekből kiköltözni kényszerülő, a kultúrához való hozzáférésből addig jellemzően kiszoruló hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra és mennyiben voltak képesek a városok lakói közötti életmódbeli egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására. Ha a szolgáltatások nem is, a következmények valóban mindenkit érintenek: a helyi és globális mintákból egyaránt építkező városi társadalmak minden tagjára hat a gazdasági válságsorozat utáni recesszió, gyakorlatilag országtól és településmérettől függetlenül. Ez a folyamat azonban annak a rendelkezésre álló tőkének és hiteltömegnek a nagy részét is felszámolta, ami a kulturális beruházások, a kreatív városrehabilitáció programjait finanszírozta. Ennek hiányában és a továbbra is fennálló igények ismeretében pedig az önkormányzatok, a beruházók és a kulturális intézmények egyaránt kénytelenek újraértelmezni a kulturális fejlesztés fogalmait és tartalmát, és olyan eszközöket keresni, amik a közeljövőben rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan, léptékhez alkalmazkodva képesek felhasználni.

A kulturális fordulat két évtizede egybeesett azzal a változással is, aminek nyomán a köztér, a nyilvánosság értelmezésében egyre nagyobb szerep jut a települések életét is átalakító technológiai, kommunikációs hálózatoknak és a hozzájuk kapcsolódó tereknek. Az olyan városi infrastruktúrák, mint a tömegközlekedés, a közműhálózatok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ma már nem elszigetelt mérnöki szakterületnek számítanak, hanem köztereknek, ahol az önkormányzatok és a városlakók közötti párbeszéd kiemelt jelentőséget kap. A kulturális városfejlesztés szolgáltatásokat és intézményeket lefedő “puha infrastruktúra” fogalma mellett ismét a városok életminőségének, önképének meghatározó részévé vált a “kemény infrastruktúra” építészeti minősége, működésének és szolgáltatásainak színvonala és az előbbi kettővel szorosan összefüggő “kommunikációs infrastruktúra” kiépülése, ellenőrzése és elérhetősége is. Ez az komplex gondolkodást, sok esetben a fenntartás és fejlesztés decentralizációját igénylő köztér-szemlélet egyben számos új eszközzel segíti a településfejlesztés és a közösségek együttműködését és különösen a szoros pénzügyi keretek között működö önkormányzatokat.


4

A mostani főépítészi konferencia a gyakorlatban két egymástól gyakran távol álló, ugyanakkor mélyen összefüggő gondolatot hoz össze: lehet-e úgy tekinteni a város kulturális fejlesztésére, hogy az a civil társadalom aktív részvétele irányába mutasson a város jövőjének alakításában? Van-e lehetőség arra, hogy a kulturális fejlesztések nyomán ne csak a településeink gazdasági körülményei, de a civil társadalom önismerete, közösségi szerveződése is fejlődjön?

Az eddig kifejtett nagy témakörök mindegyike megjelenik a konferencia programjában: a szerda délutáni györkönyi séta a kis települések kontextusában értelmezi a kultúra és a fenntarthatóság fogalmait, a csütörtöki előadások a közterek, a kreatív iparágak és az infrastruktúrák új kihívásait elemzik és a délutáni szekciókban sor kerül azokra a vitákra, amik ezeket és a kapcsolódó területeket elhelyezik a gyakorlat, az intézmények és a szakmai munka világban.

A városi kultúra lényege elsősorban a mindennapok életminősége és az ezeknek hátteret biztosító fejlesztések sikere, amiben meghatározó szerepe van mindkét félnek: a lehetőségeket teremtő önkormányzatoknak és a várost használó és alakító közösségeknek egyaránt. Ehhez pedig épp arra van szükség, hogy az elkötelezett párbeszéd és a kreatív gondolkodás az összes érintett fél mindennapjainak része legyen.

PÁR-BESZÉD A FALURÓL MI A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TARTALMA A KIS TELEPÜLÉSEKEN? A kortárs városfejlesztés új programjai ritkán szólnak a kis települések sajátos fejlesztési kérdéseiről és az ezekhez szükséges módszertanokról. Az olyan, a közelmúltban rendkívüli népszerűségre szert tett koncepciók mint a kreatív város gondolata tipikusan urbánus életformákban gondolkodnak - akár ha falusi turizmus címszó alatt a vidéki régiók kulturális alapú idegenforgalmi programjairól, akár ha organikus gazdálkodással termelt élelmiszerekről és azok piaci sikeréről van szó.

A kelet-közép európai falvak fejlesztési elképzeléseihez rendszerint a következő fogalmak kapcsolódnak: falusi turizmus, biogazdálkodás, megújuló energia termelés, egészséges életformák, hagyományok jelenléte. Az egészségügyi és életmód-felmérések és a munkaerőpiaci, oktatási statisztikák nyújtotta kép SZEMEREY SAMU PÁR-BESZÉD AVAGY A KREATIVITÁS EREJE - A KULTURÁLIS ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

5 viszont éppen olyan messze esik ezektől a szép vízióktól, mint a magyarországi falvak többségének mára kialakult utcaképe és épületállománya. A közösségek identitását és életpálya-modelljeit meghatározó kulturális minták ugyanakkor egyre kevésbé különböznek a falvak és a városok esetében - ezért az a népi-urbánus viták kétes örökségéhez kapcsolódó gondolkodás, ami a kis településeket elszigetelt, hagyományait őrző külön világként kezeli, óriási károkat okoz azok felzárkózásában és jövőbeli fenntartható fejlődésében.

Falvaink fenntartható jövőbeli életéhez olyan sokrétű és mélyreható átalakulásra van szükség, ami vonzóvá és előremutatóvá teheti őket. Ehhez nem csupán a szolgáltatások, az önkormányzatiság és a munkahelyteremtés megújulására van szükség, hanem alkalmazkodó szabályozó környezetre is, ami lehetőséget teremt a vidéki építészet, a közösségi építés innovatív megújulására és sikeres működésére ugyanúgy, mint a valódi minőségi, versenyképes gazdálkodás és feldolgozás létrejöttére. A jelenleg hatályos jogi környezet mindkét területen inkább akadályokat támaszt a falusi életformák újragondolása elé, minthogy elősegítené a természetes fejlődést. A településszabályozás előírt munkarészei és elkészítésük rendje ellehetetlenítik a falvak regionális együttműködését és szétválasztják az önkormányzatok szabályozói és fejlesztői döntési mechanizmusait. Pedig minden bizonnyal éppen ez lehet a kis települések fenntartható fejlődésének a garanciája: a hálózatos, regionális együttműködés, a folyamatos párbeszéd nem csak a közösségek és az önkormányzatok között, de az egy nagyobb település méretét megközelítő falucsoportokon belül is. Mindennél nagyobb szükség lenne arra, hogy olyan progresszív gondolatok jelenjenek meg falvaink építészetében, életmódjában és gazdálkodásában, ami a múlt továbbélő helyszínei helyett a jövő laboratóriumaiként jelenítheti meg őket az ott lakók és a látogatók számára egyaránt.

A györkönyi programok ezeket a kérdéseket elemzik: a jövő vidéki életmódjait, a falusi környezet fenntarthatóságát és ennek feltételeit, a főépítészek feladatait és lehetőségeit és a városiként indult kreatív fejlesztési programok alkalmazhatóságát a hazai kis településeken.


6

GONDOLATOK A SZEKCIÓK TÉMÁIHÓZ Településvezetők az épített környezetről

A városi kultúra tükre elsősorban az a környezet, ami lakóit körülveszi. A városfejlesztés ezért minden esetben a városi kultúrát is alakító program, ami, ha ezt a feladatát tudatosan kezeli, nem függetlenítheti magát a városi közösségekkel folytatott párbeszédtől. A városfejlesztés sikeres politikájában a párbeszéd nem puszta kommunikációs fogás, hanem olyan eszköz, ami a városlakóknak is segít saját jövőképeik megfogalmazásában, és ezzel a fejlesztést közös feladattá tudja tenni. A döntéshozók felelőssége éppen ezért nem csupán az előremutató víziók megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása, hanem ennek a munkának a sokszereplőssé tétele: annak a horizontnak a kitágítása, amiben településeink saját magukat elképzelik és felépítik. Különösen nagy feladat ez egy olyan kultúrában, ami generációkon keresztül a közterektől való elidegenedés, az épített környezet gazdátlanságának tapasztalatát örökítette át a jelenbe. A hazai kulturális alapú városfejlesztés egyik fő feladata ennek megváltoztatása lehet és ebben a települések vezetőinek meghatározó szerepe van.

A társművészetek és az épített környezet

Az épített környezetben megjelenő közös tudás, közös emlékezet és sokféle önkép együttese annak a kontextusnak is az alapja, amire minden alkotó tevékenység építkezik. Ma a város életének az építészet csupán az egyik, bár kiemelten fontos, alaphangokat meghatározó tényezője. Ez hatással van a társművészetekkel kialakított viszonyaira is: az építészet eszköztára, tervezési módszerei, koncepcionális kérdései változnak és egyre bővülnek, ami a házakról a hangsúlyt gyakran áthelyezi az épített környezet komplex egészére. Ez pedig a tervezést újra az együttműködés, a sokféle alkotói gondolkodás eredőjévé teszi. A közterek, a városi terek művészi értelmezése az alkalmazott státusz mellett egyre gyakrabban veszi magára a párbeszéd, az aktív alakító szerepét, de hasonlóan megnőtt a jelentősége a városkutatásban és az urbanisztikában is az olyan módszereknek, amik a művészi kreativitást a tudományos elemzéssel sikeresen képesek ötvözni. Építészet és társművészetek hagyományos kategóriái helyett ezért egyre inkább érdemes a várossal, az emberi környezettel foglalkozó alkotó tevékenységekről beszélni.


7 Az épített környezetről egymás között

Az elmúlt évtizedek kettős hatása egyrészt rendkívül megerősítette a tervezők szerepét a településfejlesztésben (ikonikus építészeti beruházások), ugyanakkor hasonló erővel ki is szorította az építészeti kérdéseket az emberi környezet meghatározó részének alakításából. De miből is áll ez a környezet? És hol húzódnak a szakmai kompetencia határai? Hiszen a tervezői tudás rendkívül rugalmasan alkalmazható eszköztár, aminek az épületek csak az egyik lehetséges végcélját jelentik. Milyen párbeszédekre, milyen kreativitásra van szükség a városi tér létrehozásában? Lehet, hogy magát a létrehozás, a fejlesztés folyamatát kell megtervezni? Ha igaz a bon mot, ami szerint az építészet az utolsó kaland, akkor az építészeknek nem csak túravezetőként, de felfedezőként is nagy feladataik vannak.

2010. augusztus hó

Szemerey Samu


1.3. ELŐZETES ÍRÁSOK Berényi András: Tudósítás a lassítás programjáról Sári István: A „kreatív” város Sáros László DLA: Törvényességi felügyelet

1.3.1. TUDÓSÍTÁS A LASSÍTÁS PROGRAMJÁRÓL Kormánykörökből kiszivárgott információk szerint a Kabinet megállapította, hogy az építésügy területén is fordulatra van szükség, mert az elmúlt két évtized tétovasága következtében, de különösen az utóbbi néhány évben gyorsuló ütemben folytatódott az urbanisztika és az építészet szakmai tekintélyének leépülése, épített környezetünk értékvesztése. Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy eddig minden rossz volt magától értetődik, hogy csak radikális változásokkal érhető el, hogy ezután minden jó legyen. A Kormány kezdeményezésére életre hívott parlamenti különbizottság máris nagy lendülettel látott munkához és meghirdette a lassítás programját, melynek téziseit széleskörű társadalmi vitára bocsátotta. Annak érdekében, hogy az átalakuló jogszabályok a lehető legszélesebb, konszenzusos bázisra épülhessenek, a Kormány illetékes szerve nyilvánosságra hozta a lassítási program főbb koncepcionális elemeit, melynek egyeztetésében a szakma prominensei mellett részt vesznek az önkormányzatok, valamint civil szervezetek is, de az interneten közzétett javaslatra már eddig is számos értékes, megfontolandó észrevétel érkezett a legkülönbözőbb lakossági csoportoktól is. Megbízható forrásokból nyert értesülések szerint sorra alakulnak a „tegyük szebbé környezetünket” (TESZEK) öntevékeny csoportok, melyek soha eddig nem tapasztalt érdeklődést mutatnak az épített környezet igényes fejlesztése és fenntartása tárgyában született kutatások és tudományos publikációk iránt. A lassítási program nyilvánosságra hozatalát követően a kormányzati informatikai rendszer több alkalommal is lefagyott, mert a hálózat nem bírta a lökésszerű terhelést. Bár még csak a forradalmi változások kezdetén tartunk, máris leszögezhető, hogy a kezdeményezés támogatottsága minden várakozást felülmúl, így nem csoda, hogy az érintettek már most szükségét látták, hogy élen járjanak és példát mutassanak. Az élet szinte minden területét érintően pozitív változásokról szóló híreket hallani, a közszolgálati médiák mellett a kereskedelmi csatornák is sorra indítják építészeti műsoraikat (melyek mellesleg minden korábbi nézettségi rekordot megdöntenek), az önkormányzati sajtóban pedig a nagy érdeklődésre tekintettel önálló mellékletek adnak számot a települések arculatát kedvezően alakító beavatkozásokról. Egyedül az okoz problémát, hogy a könyvesboltokban, valamint az újságárusoknál a Kormány lassítási programjának téziseit összefoglaló népszerű kiadvány már a hetedik utánnyomás után is pillanatok alatt elfogyott annak ellenére, hogy a parlamenti különbizottság tagjai által dedikált példányokért a terjesztő meglehetősen borsos árat kér. A nemzetközi szakmai körök, valamint a szak-világsajtó érdeklődését is felkeltő változások első jelei már most tapasztalhatók, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy hazánk az érdeklődés fókuszába került. Sokan már magyar csodáról beszélnek, de ezeket a véleményeket azért illik kellő szerénységgel kezelni. A lassítás programjának vezér-gondolata – vagyis hogy „várost és házat építeni csak pontosan, szépen, ahogy az építész megy az utcán, úgy érdemes” – egyre inkább átitatja az épített környezetünkkel kapcsolatos közgondolkodást. A kormányzati és az önkormányzati testületek és hivatalok – érezve a közvélemény nyomását – sorra dolgozzák ki és kísérletképpen már alkalmazzák is azokat a szabályokat és módszereket, melyek a szebb és élhetőbb, ugyanakkor gazdaságosan fenntartható, a jövő nemzedékek számára is esztétikus és biztonságos épített környezet kialakítását, értékeink megőrzését és méltó megbecsülését célozzák. Tudósítóink jelentését a teljesség igénye nélkül azzal tesszük közzé, hogy egyfelől beszámoljunk a kedvező változásokról, másfelől arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy a példákat követve maguk is hozzájárulhassanak szép hazánk épített környezetének még szebbé tételéhez.

Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

2 Miniszteriális forrásból megtudtuk, hogy a Kormány kiemelt céllá nyilvánította az építésügyi jogszabályok megfontolt áttekintését és új alapokra helyezését. Az alap új vonása abban rejlik, hogy még mielőtt a joganyag első tervezetei megszületnének, a jogalkotó széles körű információ-gyűjtést végez annak érdekében, hogy a majdani rendelkezések – természetesen a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve – a lehető legszélesebb körből nyert kérdésekre adjanak kiérlelt, megfontolt válaszokat, illetve az ugyancsak széles körből beérkezett javaslatokat az érdekeket egyeztetve tudják beépíteni a joganyagba. A kodifikáció koncepcionális alapja röviden úgy foglalható össze, hogy mivel az épített környezet az emberek fizikai és szellemi jóléte érdekében az emberek munkájával jön létre és szolgálja boldogulásunkat, a szabályozásnak is az emberi tényezőre kell épülni. A jogalkotó ezért – bár fontosnak tartja, de nem tekinti mindenben és mindenek felett érvényesítendő követelménynek a szabályozás normativitását – széles körben, ugyanakkor metodikai rendelkezésekkel kellően megtámasztva utat kíván engedni az általánostól eltérő megoldásoknak is. Ebben elsősorban azokra a felkészült, korrekt és döntésképes szakemberekre épít, akik nem csak érzékelni tudják, de meg is értik a sajátos esetek egyediségét, ráadásul kellően határozottak ahhoz, hogy az ilyen esetekben hozott döntéseiket vállalják és képviseljék is. A jogalkotónak persze könnyű dolga van, mert – hála az egyre nyugodtabb és megértőbb hazai közéletnek, a békés és kiegyensúlyozott közhangulatnak – mindazok, akik korábban is képesek lettek volna rá, de nem merték vállalni egyedi döntésük súlyát (vagy ha merték is volna, nem hagyták nekik) abban a biztos tudatban látják el felelősségteljes feladatukat, hogy ezért senki nem fogja őket megtámadni, pláne meghurcolni. Ettől mellesleg ezután azért sem kell félniük, mert ezután mindazok, akik korábban (amikor a szakmai és a közéleti légkör még nem volt ennyire korrekt, megértő és minőség-központú) nem hogy megtámadni, netán meghurcolni nem fogják, de kimondottan támogatni fogják őket, sőt döntéseiket általános és osztatlan elismerés fogja fogadni. Kormányzati szinten is általánossá vált az a forradalmi felismerés, hogy az építészek és az urbanisták nem ellenségei az építészetnek és a településeknek, így a jogalkotó a szakmai kamarákat a második legfontosabb partnerének tekintve minden lényeges kérdésben kikéri véleményüket, sőt az előzetes egyeztetések során közösen döntenek arról is, hogy mely kérdéseket kell lényegesnek tekinteni. A változások hátterében egyértelműen az építész szakma berkeiben tapasztalható tendenciák állnak. Egyre gyakrabban hallani olyan esetekről, hogy a korábban kimondottan erőszakosnak és igénytelennek tartott beruházók már az általuk tervezett fejlesztések programját is a szakma élvonalához tartozó építészek bölcs tanácsait meghallgatva fogalmazzák meg, ráadásul az építészeti koncepció kidolgozása során mostanra általános gyakorlattá vált, hogy az építészek nem jogi képviselőikkel, hanem településtervező konzulensükkel járnak az egyeztető tárgyalásokra, valamint a tervtanácsok üléseire. A tervezők jogi képviseletére mellesleg már egyáltalán nincs is szükség, hiszen az építtetők mögött is felkészült, korrekt és az épített környezet igényes alakításában érdekelt szakemberek állnak, akikkel a tervezők éppúgy fél szavakból megértik egymást, mint a hatóságok munkatársaival. Ebben az alkotó légkörben magától értetődik, hogy – a munkában részt vevő partnerek példás együttműködése, sőt a legtöbb esetben kiemelten magasan díjazott tervpályázatok eredményeként – csak magas szakmai színvonalú, az épített környezet értékeit messzemenően tiszteletben tartó és azokhoz méltó eszközökkel igazodó, ugyanakkor a kor követelményeinek is megfelelő, egyedi építészeti értékeket is hordozó alkotások születnek. Hol vannak már azok a csúnya idők, amikor a megőrzésre érdemes, védett épületek lebontása során felszabaduló területen olyan épültek létesülhettek, melyek rendeltetésükkel és látványukkal szétfeszítették a környezetüket? Ellenkezőleg! Manapság szinte divat lett, hogy a magára valamit is adó fejlesztők maguk kezdeményezik a még védelemmel nem érintett épületek műemléki besorolását és ha a túlterhelt műemlékesek már nem bírják a feszített tempót, komoly lobbi-csoportok bombázzák a helyi önkormányzatokat, hogy legalább a helyi védelmet rendeljék el, mert addig a befektető nem tud nyugodtan aludni. Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

3 A védett építészeti értékeknek amúgy általában is egyre növekszik a tekintélye, ami számos esetben komoly viták forrásává is vált. A civil szervezetek és helyi városvédő sejtek ugyanis egyre nehezebben tudják meggyőzni a beruházókat arról, hogy egy-egy elavult, szinte már romos épület semmiféle védendő értéket nem hordoz, ezért sokkal jobb lenne azt lebontani és helyette szép, új házat építeni, a beruházók foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy – akár funkcionális kompromisszumok árán is, de – ezeket is inkább meg kellene menteni, még ha a beruházás ezzel lényegesen drágább is lesz. A pénz amúgy is egyre kevésbé számít, a fejlesztők ugyanis presztízs-kérdésnek tekintik, hogy élen járhassanak az épített környezet értékeinek védelmében. Nem csoda, hogy a Podmaniczky-díjak évente esedékes átadására egész napos, látványos ünnepség keretében, nemzetközi celebek jelenlétében szokott sor kerülni és mondani sem kell, hogy milyen hatalmas nyomás nehezedik Ráday Mihályra, hiszen a díjátadás során – melyről a sajtó természetesen élő adásban számol be – mindenki ott szeretne állni az elnök úr, a beruházó, a tervező és a főépítész társaságában. A pozitív változások természetesen nem csak a látványos, nagy beruházások, hanem a magánépítkezések terén is érzékelhetők. A kertvárosokban sorra újulnak meg a családi házak, melyek tulajdonosainak már eszébe sem jut, hogy a szomszédos földszintes épületek között álló házukra emeletet építsenek, netán a környezettől idegen, trendi új épületet emeljenek. Manapság a minden áron való illeszkedés a menő, a tervezők és a főépítészek csak nagy viták árán és csak ritkán tudják kiharcolni, hogy az építménymagasság – mert az épület alaprajza és geometriája azt szükségessé teszi – legalább egy icipicit térjen el a szomszéd házétól. A forgalmazók legnagyobb bánatára a lakosság egyre nagyobb hányada mond le a műsor-szolgáltatás divatos komfortjáról és inkább nem néz TV-t, de akkor sem szerel az épületére parabola-antennát, mert az utcakép kedvezőtlen alakítása miatt szájára venné a környék. Ugyanez tapasztalható a klíma-piacon is, mivel gyakorlatilag megszűnt az egyedi berendezések iránti kereslet, helyette aki megengedheti magának (és – hála az egyre fokozódó jólétnek – ez egyre többeknek megadatik) mindenki a jóval költségesebb, de esztétikai szempontból kedvezőbb, rejtett klíma-berendezéseket vásárolja, ám – hála a környezettudatos technológiák általános térnyerésének – erre is egyre kisebb igény van. Az építési ügyekben tapasztalható kedvező légkör jótékony hatása az élet számos más területén is érzékelhető. Mivel gyakorlatilag megszűntek a szomszédok, illetve a tulajdonostársak közötti viták, hiszen mindenki mindenki egyetértésével épít és a használat során is mindenki mindenkire tekintettel van (meg hát mindenki toleránsabb is lett mindenkivel) a hivatalokban csak elvétve fordulnak elő panaszos ügyfelek, a bíróságokon pedig csak hébe-hóba találkozni vitás építési ügyekkel, ezért a felszabaduló bírói kapacitások ésszerű felhasználása következtében a korábban évekig húzódó peres ügyek néhány hét alatt jogerős ítélettel zárulnak. Jóllehet az utóbbi válságos években súlyosan megtorpant fejlesztések újra-indulására még egy rövid ideig várni kell, de mind a közösségi-, mind a magán-szférában megérett a felismerés, hogy ideje felkészülni a jobb időkre, ezért már most egyre nagyobb a tervezői kapacitások iránti kereslet, ami jótékonyan hat a tervezők és cégeik gazdasági mutatóira is. A nemzetközi gazdasági szaksajtó prognózisai ugyanakkor a hazai építésügy területén is igazolódni látszanak, vagyis az újabb fellendülés során már nem lehet a korábbi gyakorlatot követni, hiszen mindenki sokkal megfontoltabban kívánja forrásait felhasználni. A szakmával szemben tapasztalható fokozott elvárásoknak szerencsére a piac minden szereplője meg akar és meg is tud felelni. Mind a kisebb-nagyobb beruházó cégek, mind az egyéni építtetők sokkal nyitottabbak manapság a tervezők felé, és ez a bizalmi viszony szignifikáns változásokat eredményez a tervek minőségét illetően is. A napi gyakorlatban már csak elvétve lehet a fafejű, erőszakos beruházókra, illetve a családfő hajthatatlan anyósának elvárásaira hivatkozó, „én csak az építtető jogos érdekét képviselem” típusú fél-kontárokkal találkozni, az ápiszokban pedig már nem kaphatók azok a kockás füzetek, melyekben az építtetők szokták volt korábban megtervezni az ő szép otthonukat. Manapság sokkal könnyebb a Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

4 főépítészeknek is, mert a gyakori egyeztetések során a tehetséges és karakán tervezők – ha egyáltalán ilyesmire szükség van – bátran vitába szállnak a megrendelőjükkel is, hiszen jól tudják, hogy megvalósuló tervük az épített környezet részévé válik, márpedig azt mégsem vállalhatják, hogy egy nem eléggé színvonalas megoldáshoz a nevüket adják. Persze ilyesmire manapság már szinte nincs is szükség, mert az építtetők maguk is ugyanígy gondolkodnak és jól tudják, hogy ha netán mégis ragaszkodnának hibás elképzelésükhöz, a tervező még borsos felár mellett sem vállalná el a munkát és abban is biztosak, hogy más tervező sem akadna, aki mégis beadná a derekát és elkészítené a rajzokat. A lassítás programjának meghirdetése óta példátlan mértékben javult az építési fegyelem és a kivitelezések szakmai minősége is. Túl azon, hogy minden építkezésen kifogástalan precizitással kidolgozott kiviteli tervek alapján folyik a gondos kivitelezés, az építésfelügyelet munkatársai lényegében nem találkoztak olyan építkezéssel, ahol akár a legkisebb mértékben is eltértek volna a tervektől. Ez természetesen nem csak azért van, mert a készülő jogszabályok koncepciója szerint a jövőben nem az építtetőket, hanem a kivitelezőket terheli a felelősség a szabálytalan építkezésekért (és jogosultságuk elvesztését senki nem meri, nem is akarhatja vállalni), hanem azért is, mert egyszerűen fel sem merül, hogy bárki – szégyenszemre – egy szabálytalan megoldást kívánna megvalósítani, az engedély nélküli építkezések fogalma pedig mára gyakorlatilag ismeretlenné vált. Az építésfelügyelet, valamint az építési hatóság munkatársai csak azért járnak ki az építkezésekre, hogy gyönyörködjenek a szépülő város újabb szép épületének formálódásán, és ha látogatásaik során a környékbeliek hozzájuk csapódva beszédbe elegyednek velük, büszkén magyarázzák az érdeklődőknek, hogy lám, megint milyen szépen alakul az ő emberhez méltó és esztétikus épített környezetük. Kormányzati szinten általánossá vált az a forradalmi felismerés is, hogy az épített környezet alakításában és védelmében – megelőzve az építészeket, az urbanistákat és azok kamaráit – legfontosabb partnereik az önkormányzatok, de a legeslegfontosabbak ezen belül is a főépítészek. A döntéshozók (és ezért a döntések előkészítői is) meggyőződéssel vallják, hogy a szubszidiaritás (kimondhatatlan) elve mélységesen igaz, vagyis a testre szabott, a hely és a helyzet adottságainak legmegfelelőbb operatív döntéseknek ott kell megszületni, ahol ahhoz a legtöbb és legalaposabb ismeret áll rendelkezésre. A megvilágosodás első jeleként a lassítás programjának tézisei között kiemelt helyen szerepelnek azok az eszközök, melyeket a jogalkotó az önkormányzatok mozgásterének szélesítése érdekében kíván alkalmazni. Maga a parlamenti különbizottság elnöke kimondottan e célból a napokban sajtótájékoztatót tartott, melyen díszvendégként jelen voltak az önkormányzati szövetségek képviselői is. A legnagyobb várakozás mindezek mellett is Philipp Frigyes hozzászólását övezte, aki az ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM képviseletében egy rövid előadással emelte a rendezvény rangját. Az utóbbi időben látványosan megerősödött és már ezres nagyságrendet is meghaladó főépítészi hálózat nevében az elnök röviden összefoglalta a főépítészi kar legalapvetőbb elvárásait, egyben biztosította a jelenlévőket, hogy a főépítészek ezután is nyitottak a kormányzati és az önkormányzati szervekkel való együttműködésre. Ez láthatóan megnyugtatta a megjelenteket, hiszen mindannyian tisztában voltak azzal, hogy a lakosság széles tömegeit társadalmi bázisként maga mögött tudható főépítészek szakmai súlya egyik fontos záloga lehet a program megvalósításának. A Kormány jelen lévő képviselője ezt követően ismertette a programnak az önkormányzatokat érintő főbb elemeit. Mindenekelőtt kitért arra, hogy a kodifikáció során igyekezni fognak megfelelni az önkormányzatok elvárásainak, de különösen az OFK által vázolt szakmai követelményeknek, ezért munkatársai még az ősszel minden önkormányzatnál személyesen fognak tájékozódni és ebben számítanak a főépítészek aktív, segítő közreműködésére is. Nyilvánvalóvá tette azt is, hogy – bár minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a törvénymódosítás, valamint az arra épülő kormány- és miniszteri rendeletek életszerű és a gyakorlatban is jól alkalmazható munkaeszközökké válhassanak a szakma valamennyi szereplője számára –, hibátlan és minden egyedi esetet tekintve adekvát szabályokat nem lehet alBerényi András Tudósítás a lassítás programjáról

5 kotni, ezért a joganyag széles körben ad majd lehetőséget az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi adottságokra építve és a lakosság jogos elvárásait érvényre juttatva élhessenek az eltérés lehetőségével is. Ezt a lehetőséget a Kormány mind a tartalmi, mind a metodikai kérdéseket illetően nyugodt szakmai lelkiismerettel biztosítja az önkormányzatoknak, mivel az egyéb tekintetben is megerősítendő főépítészi hálózat közreműködése is biztos garanciát jelent számukra. Külön is kitért arra, hogy az önkormányzatok a jövőben – mind a készítés, mind a módosítás során – belátásuk szerint (a helyben szokásos módon) intézhetik a településrendezési eszközök egyeztetési eljárását, továbbá jelezte, hogy az önkormányzatok a jövőben maguk határozhatják meg, hogy – a település adottságait figyelembe véve – mely építési ügyekben milyen hatósági eljárást kell alkalmazniuk, sőt arra is lehetőségük lesz, hogy a hivatalukhoz előterjesztendő tervek tartalmi követelményeit is maguk határozhassák meg, illetve egészíthessék ki. Végezetül szólt a tervtanácsok szerepének fontosságáról és állásfoglalásaik növekvő súlyáról is. A Kormány – mint elmondta – a jövőben a tervtanácsokat, illetve a főépítészeket tekinti az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása legfőbb letéteményeseinek, egyben a feladat ellátása tekintetében legfontosabb partnereinek. Ennél a mondatnál a meghívott vendégek és a sajtó munkatársai barátságos, biztató mosollyal fordultak a még jelen lévő Philipp Frigyeshez, aki bátorító pillantással viszonozta a felé (és áttételesen a főépítészek felé) áradó bizalom megnyilvánu

Brrrrr, brrrrr, brrrrr, … Basszus, már megint elaludtam. És ráadásul miket álmodtam? (…) – Képzeld, Frici! Azt álmodtam, hogy láttalak a tévében, bár arra már nem emlékszem, hogy mit mondtál, csak azt, hogy sokan voltak és nagyon hunyorogtál a vakuk miatt. (…) Lehet, lehet, hogy én is megkaptam de még nem nyitottam meg az Outlookomat. Várj egy kicsit. (…) Igen, nekem is jött egy villanylevél és melléklet is hozzá. (…) – Te is ezt kaptad? Hát, most meg kellene lepődnöm? rendelet-tervezet 1. § Az önkormányzatok álljanak be a sorba. 2. § A főépítészek álljanak be a sor végé

Brrrrr, brrrrr, brrrrr, … Úristen, miket álmodtam már megint?!

Újpest, 2010. július 28.

Berényi András

Berényi András Tudósítás a lassítás programjáról

1.3.2. A „kreatív” város Réges–régen, talán több is, mint egy évszázada, a város még szép, sőt, ami talán meg ennél is fontosabb, szerethető volt. Persze problémák akkor is adódtak szép számmal, hol itt, hol ott túrták fel a város testét, de valahogy akkor ezek az akciók valamiféle egymásból következő fejlesztési láncolatot képeztek és a városi polgárság érzékelhette, mi több, élvezhette ezek eredményeit. Higgadt, átgondolt, felnőttes rezignáció volt a jellemző, nyoma sem volt a kamaszos hevületnek, kapkodásnak, pedig a város fogantatása óta – amit akkor „egyesítésnek” neveztek – még alig telt el három évtized. Ez pedig a több-ezeréves településekhez hasonlítva igencsak csekély időszaknak számít. Akkor átgondolt, egymásra épülő, egymás hatását erősítő fejlesztések valósultak meg: pl. a Fogaskerekű vasút (1874), a Nyugati Pu. (1877), a Keleti Pu.(1884), a városi villamosközlekedés kiépítése (1884), az Operaház (1884), a Sugárút (1872 ), a Földalatti (1896 ), a Műcsarnok (1895), a Szabadság híd (1896), a Halászbástya (1895). Sajnos a város a két világháború közötti időszakban már jóval kevesebb eredményes fejlesztést valósított meg, bár kétségtelen, hogy pl. a Wekerle kertvárost a kontinens legjobbjai közé sorolhatjuk. A II. világháború után a károk helyreállítását követő öt évtizedben a város elszenvedte a voluntarista várospolitika csaknem minden káros következményét, az átgondolatlan iparfejlesztéstől a városszerkezetet szétrobbantó hatalmas méretű lakótelepeken át az infrastruktúra fejlesztés hiányából adódó napi működési zavarokig (forgalmi dugók, a parkolás kínkeservei, a tömegközlekedés nehézségei…) Úgy gondolom – ma már ezt nyugodtan kijelenthetjük – hogy a rendszerváltozás utáni két évtized sem hozott a „régi szép időkhöz” hasonló prosperitást, csupán - átgondolt fejlesztési láncolatnak aligha nevezhető - néhány „akupunktúra” jellegű „ad hoc” beavatkozást, amelyeket ráadásul nem a feladatát magas szinten gyakorló városvezetés, hanem a vadkapitalista karvalytőke által realizált, a jól ismert kő–kövön– nem marad elvű sajátos beruházási módszereivel. Gondoljuk csak meg, hogy az elmúlt húsz év alatt főútvonali hálózatfejlesztés gyakorlatilag nem történt, az új csomópontokat is kikényszerítve a multik építették kapcsolódó beruházásként). De nem jártunk sokkal jobban a város, vagy az állam által preferált beruházásokkal sem. Gondoljunk csak a már nemzetközi jó hírünket veszélyeztető 4-es Metró kálváriájára, az új Nemzeti Színház tragikomédiájára, az „Új Városháza Projekt” legalább is „különös” ügymenetére…). Talán a MŰPA, a Papp László Aréna, és a Megyeri–híd lehet üdítő kivétel, az utóbbinál persze csak akkor, ha jótékonyan eltekintünk a rá és elvezető közlekedési kapcsolatok hiányától. De hagyjuk a múltat, vessünk egy merész pillantást a jövőbe, hátha kedvezőbb lesz a kép. Egy–két éve hirtelen megjelent egy gyökeresen új, a város eddigi életét alaposan befolyásoló elképzelés, a „kreatív városfejlesztés”, amely mára igencsak támogatásra talált a város felkent vezetőinek sorában. Ez egyáltalán tekinthető véletlennek, hiszen a kreativitás, mint kifejezés és fogalom villámkarriert írt le világszerte. Az EUROSTAT adatai szerint a projekt a szoftver és hardver szavak használati gyakoriságával vetekszik, ami valljuk meg, egyfajta divat is persze…. A hamburgi TrendBüro társadalmi kutató intézet a városi életmóddal kapcsolatos legfrissebb trendjeit vizsgálta, mely szerint a „Kreatív város” a város produktív potenciáját fejezi ki. Tipikus képviselői a „kreatívok” a digitális bohémek, akik aktív és fantáziadús emberek, munkavégzésük helyét és idejét maguk választják, számukra a

Sári István A „kreatív” város

2 város a fő inspirációforrás. Céljuk a kreatív kiteljesedés, rutinosan használják a digitális eszközöket, elengedhetetlen kellékük a laptop, a WiFi (vezeték nélküli mikrohullámú kommunikáció) és a kávé. Mindennapi életük a városban zajlik, az utcán, a nyilvános találkozóhelyeken, a kávézókban, amely egyben irodájukként is működik. Budapesten a kreatívok először utcai rendezvényeket tartottak: „miénk itt a tér”, „Erzsi és Józsi utcafesztivál”, „Urbitális Majális”, majd kreativitásra sarkalló, „attraktív” tehén szobrok jelentek meg. Később „Szeretem Budapestet” kreatív pályázata és mozgalma, a Víz és a Metropolis, a Fényfolyó, az Info–buborék, a Duna közteresítése és mások, szinte, semmi perc alatt ötlet– tzunami árasztotta el a várost. Azután megjelentek a kreatív külhoni sztárépítészek, akik azonnal többfrontos harcba kezdtek, hogy kihasítsanak egy szeletet a város testéből, ahol „hozott anyagból” megvalósíthatják építőművészi karrierjük újabb mérföldkövét (Erik van Egeraat, Kas Osterhuis, Zaha Hadid, Norman, Foster, Gündther Domenig és mások). Természetesen tudjuk, hogy ezt az utat járja Berlin, Párizs, Prága, Varsó, Szentpétervár, vagy éppen Graz is…. Igen ám, csakhogy van egy aligha elhanyagolható különbség. Nevezetesen az, hogy ezeknek a városoknak van olyan átfogó városterve, víziója, amelyhez illeszthetők, hozzáidomíthatók az egyedi alkotások. A tervekben kijelölték azok a helyek, zónák, ahol azok alkalmazhatók, az építési paraméterek meghatározása mellett, mert a városnak világos elképzelése van a beépítés építészeti megjelenésével, karakterével kapcsolatban is. Sajnos a város közelmúltja azokat a - szakmai körökben egyre gyakrabban elhangzó – véleményeket igazolja, amelyek az átgondolt várostervezést, városfejlesztést hiányolják az „ad hoc” döntések sorozata helyett. („Budapestet nem tervezi senki…”) Természetesen a kreativitásra szüksége van az átgondolt kontinuitásra épülő várostervezésnek és fejlesztésnek, de nem kerülhet öntörvényű helyzetbe, nem lehet megfelelő ingatlan befektetői nyomással párosulva - az évszázadok alatt kialakult városszerkezet, a klasszicista-romantikus belváros haszonélvezője, parazitája. Ebből következően a kreativitás, megfelelő háttér - szabályozás, azaz gyeplő nélkül, elszabadulva csupán „kreatúrákat” eredményezhet .( „cápa,bálna ,léghajó …)és nem rendezett, egységes harmonikus városképet. Ezért nagy várakozással kutatom a rövidesen hivatalba lépő új főépítész elképzeléseit, milyen, rendezési, szabályozási tervek, szabályzatok alapján kívánja irányítani a fővárost, milyen formában gondolja a kerületekkel történő kapcsolattartást és együttműködést, hogy a kreatív gondolatok a fejlesztés során maradéktalanul megvalósíthatók legyenek. Ebben nagy segítséget nyújthat a főépítészi konferencia, amelynek során fenti kérdések elemzése és meghatározása megtörténhet. Addig is figyelmébe ajánlom Budapest – remélhetően pályázat útján kiválasztott – leendő főépítészének, (mint ahogy másoknak is) Vágó József, rendkívül „kreatív” magyar építész „Budapest Művészi Újjáépítése” c. művét szorgos tanulmányozásra, amelynek számos elképzelése – megfelelő aktualizálással – ma is alkalmas lenne arra, hogy fővárosunk újra Közép–Európa fővárosa legyen.

Budapest, 2010.07.21. Sári István építész-urbanista

Sári István A „kreatív” város

1.3.3.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET - Jó napot kívánok építész úr! - Nana! Jó esetben is, vállalkozó tervező. Jó lesz ezt megjegyezni. Értem? Na, de mi tetszik? - Szóval, kéne nekem, egy házat tervezzen. - Várjunk, csak várjunk! Ha jól értem „építmény tervezésére ad megrendelést. Meghatározott követelmények szerinti építményre”. Jól mondom? - Maga viccel? Mi ez az egész? Mire adok én megrendelést? - Uraságod a megrendelő. Nemde? - Azt hiszem, igen. Pontosabban, szeretnék az lenni. Bár szebb lenne, ha – mit nem mondok – megbízó lehetnék, s megbízást adhatnék, mondjuk, egy gyönyörű épületre. Egy igazi építészeti alkotásra. - Na, ugye. Uraságod az ön által elképzelt igényeket nevezi meg. Szóval, ne tessen összetéveszteni a dolgokat. Ön nem építészeti alkotás megtervezésére ad megrendelést. Szó nincs róla! Már csak azért se, mert ilyen nincs. Hova jutna a világ? „Építészeti alkotásra megrendelés fogalmilag és gyakorlatilag egyaránt kizárt.” Tehát: ön „az egyedi jegyeket felvázolva, azokat igénypontokban, vagy vázlatban is rögzítve, avagy a tervezett tevékenységre vonatkozó előírások által eleve meghatározott követelmények szerinti építmény tervezésére ad megrendelést”. Ezt jó lesz tudni! Félre ne értsen! Azért mondom mindezt – mintegy ismételve – mert én is nemrég gyakoroltam be. De szó szerint. Nem volt egyszerű, mert ezt megjegyezni felette nehéz. Mert nem áll rá az ember feje, tudja? Meg, hát nem vagyok már mai gyerek. Eddig ez nem így volt, de most meg már így van. Tudniillik fejlődünk. De ami még ennél is fontosabb, gyorsulunk. Kegyetlenül. Mert eddig volt a rengeteg időhúzás. Na, ennek vége. Szóval, ebben a suhanásban az ön megkeresése csak tervezői szolgáltatásra vonatkozhat. - Építész úr! Magát orvos látta már? - Többször nem mondom: vállalkozó tervező. - Bocsánat, tervező úr! Vállalkozó tervező úr!

Sáros László DLA Törvényességi felügyelet

2

- Nézze, ne szórakozzon velem! Nincs nekem arra időm. Sietni kell. Ezt diktálja a versenyszellem. Mert a verseny nem vicc. Olyannyira nem, hogy még hivatala is van. Országos. Talán jobb, ha innentől kezdve egyszerűen csak nagybetűvel írjuk, ha meg mondjuk, tán legjobb, ha fölállunk. Mint a Himnusznál. - Mi van? - Nézze: a Magyar Építész Kamara eddigi kiadványaiban „megjelenő következetes „építész” megnevezés nem felel meg a jogszabályokban használtaknak.” Na persze – mondom én – magában a kamara nevében sem lehetne, hogy megjelenjen. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan itt is változások lesznek. De még milyenek. Már előre röhögök, hogy majd mit csinál a Műegyetem? Ahol bennünket is képeztek. Mármint ki. De, hogy értse: „A jogszabálytól eltérő megnevezés használata önkényes, mivel erre a kamarának nincs felhatalmazása, megtévesztő, félrevezető. Jelzi a kezelhetetlenségét, hogy a szakági tervezőt helyesen nevezi meg, eltekintve a sok helyen megjelenő szaktervező megnevezéstől, ami szintén a jogszabályokkal való összevetés hiányára utal. Ezért a címek és a szabályzatok tartalmának megfelelő pontosítása szükséges. A megállapítás a kamara minden szabályzatára vonatkozik”! - Na, de mi lesz az építészekkel? Azokkal, akik eddig azok voltak? Vagy azt hitték? - Tudomásul kell vennünk, hogy egy korszak lezárult. Ha tetszik, ha nem. Az élet már csak ilyen. És különben is, ha nincs építész, úgy építészet sincs, ami – lássa be – annyi mindent megold. - Na, de akkor mi lesz a fenntartható építészettel, meg a fenntartható építésszel? Akkor miből fogja fenntartani magát az építész? Mit nem mondok, – nézze csak már én is átveszem, – a vállalkozó tervező? Akkor mi lesz fenntartható? Erre válaszoljon vállalkozó tervező úr! - Rendben van. Akkor most figyeljen jól, mert nem fogom elismételni. Meg talán nem is tudnám. „A különböző szabályzatokban kreált fogalmak ellentétesek a közismert és általánosan használt, illetve a jogszabályban használt és definiált fogalmaktól, ami nem engedhető meg. Az általánosan elfogadott tartalommal bíró fogalmakat a jogszabály azonos tartalommal használja, ezért a kamarának nincs lehetősége új meghatározások megadására.” Eddig tiszta? - Igen, de… - Semmi de. még csak most kezdtem. Megyek tovább. Figyeljen nagyon! „Kiemelt példa az építész fogalom használata. Az általánosan Sáros László DLA Törvényességi felügyelet

3

-

-

-

-

elfogadott tartalom szerint az építész az a természetes személy, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel építész, építészmérnöki végzettséggel rendelkezik, ebben az értelemben használják.” Szóval… Nix szóval! Figyel, megért! „Az építészeti-műszaki tervező az a természetes személy, aki jogszabályban meghatározott szakirányú, felsőfokú végzettséggel, szakmai gyakorlattal, valamint az egyéb előírt feltételekkel rendelkezik, például kötelező kamarai tagság.” Na, de… Ne akarjon folyton belezavarni. Nem veszi észre, hogy most is szolgáltatok? Szóval: „Az építészeti-műszaki tervező megjelölésére tehát nem alkalmazható az általános építész fogalom. A MÉK nem az építészek általános kamarája, hanem a tervezők, illetve a szakterülethez tartozó, jogosultsággal rendelkező építészek kamarájaként hozták létre. A kamarai törvény címe, a történeti értelmezés, az eredeti tagsági feltételek ezt egyértelműen jelzik.” Mondja, akkor lehet, hogy maguknak nincs is érdekképviseletük? Ne vágjon folyton közbe. Hagyjon végigmondani. Jó? Szóval: „Az érdekképviselet tekintetében megjelenő rendelkezésekkel pedig a törvényalkotó tekintettel volt arra, hogy általános szakmai érdekképviselet nincs, azonban az építészek köre jelenti a tervezők, illetve a jogosultsághoz és MÉK tagsághoz kötött további szakterülethez kapcsolódó tevékenységek művelőinek utánpótlását, például a jövő tervezőit, erre tekintettel biztosította a tagjelölti lehetőséget a kamarai törvény tizenegyedik paragrafusa második bekezdés há pontja szerint. E rendelkezésekből más szándék, cél, nem vezethető le.” Építész úr! Akkor lehet, hogy maguknak annyi? Tudja mit? Most, hogy így mondja, lehet. És mondja? Mi a helyzet a jogászokkal, meg az ügyvédekkel? Na, látja. Hát ez az. De azt tessék talán tőlük megkérdezni. Arafat is így mondta, amikor másokról kérdezték. Ők meg majd jól elmagyarázzák azt magának.

Budapest, 2010. július 9. Sáros László DLA (Irályomban Fegyverneky Sándor országos főépítész Noll Tamás MÉK elnöknek 2010. március 9-én és 2010. május 18-án Szabó Zsuzsanna segédletével írt levelei voltak megvilágosító segítségemre.)

Sáros László DLA Törvényességi felügyelet

1.4. LOGO PÁLYÁZAT Előzmények Az Országos Főépítészi Kollégium és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány részéről évek óta felmerült az igény arra, hogy legyen a Kollégiumnak logoja, melyet pecséten, levélpapíron, névjegyen, honlapon használni tud. Ennek érdekében a Kollégium 2008-ban ötletpályázatot hirdetett (Mészáros János főépítész, kollégium tag és akkori munkacsoport vezető közreműködésével), melynek eredménye - a Kollégium tagjai által készített javaslatokkal együtt - a XV. Országos Főépítészi Konferencián Hajdúböszörményben kiállításra került, szavazást javasolva. Mivel egyetlen javaslat sem kapott többséget, a Konferencia az alábbi határozatot hozta: 2/2009.(VIII.27.) sz. OFK határozat Az Országos Főépítészi Konferencia felkéri az Országos Főépítészi Kollégiumot, hogy a logo pályázatot a jövő évi konferenciára készítse elő. Határidő: XV. Országos Főépítészi Konferencia Felelős: Országos Főépítészi Kollégium A Konferencián Prof. Dr. Müller Ferenc, Fót város főépítésze (MOME oktató volt hosszú ideig) felajánlotta a segítségét a logoval kapcsolatban, nevezetesen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Vizuális Kommunikáció, Alkalmazott grafika szakán lehetne féléves feladat keretében a hallgatóknak ötletpályázatot kiírni. Ezzel a Konferencia egyetértett. Borsodiné Gláser Krisztina XII. kerületi főépítész írásban szintén a MOME hallgatói pályázatot ajánlotta. A Párbeszéd Munkacsoport képviselői (Alföldiné Petényi Zsuzsanna és Zábránszkyné Pap Klára) a két főépítésszel egyeztettek ez ügyben. Müller Ferenc előkészítette a témát, egyben rövid tájékoztatót is közreadott a Kollégiumról, az Alapítványról, a főépítészségről az előzmények és a www.foepiteszek.hu honlapunk alapján. Egyeztetett a MOME vezetőivel, Zsótér László rektor helyettessel (neves grafikus), Molnár Gyula tanszékvezető egyetemi tanárral, akik egyet értettek azzal, hogy a Vizuális Kommunikáció Tanszék hallgatói féléves feladatként kapják meg a logonk és annak alkalmazása megtervezését. A Kollégium Elnöksége ez ügyben az alábbi határozatot hozta: 1/2010. (I. 26.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel veszi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem segítségét a főépítészek logojának megtervezésével kapcsolatban. A Vizuális Kommunikáció Tanszék hallgatói a logo elkészítését féléves feladatként kapják, ezért az elkészült munkákat először a Tanszék saját hatáskörében minősíti. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége ennek figyelembevételével úgy dönt, hogy a tanszéki minősítést követően a főépítészek logojával kapcsolatban született valamennyi anyagot meg kívánja ismerni és az Elnökség javaslatával a legjobbnak ítélt anyagokat a XV. Országos Főépítészi Konferencia elé terjeszti a végső döntés meghozatala érdekében. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a logo tervezésével foglalkozó hallgatóknak felajánlja segítségét a főépítészi munka és a főépítészek megismerése érdekében személyes konzultációs lehetőséget is biztosítva. A logo pályázat eredménye, a MOME hallgatói munkák A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszék a hallgatók részére kötelező szemeszter munkaként kiadta logo feladatot 2010. április 23–i beadással, majd a hallgatók kérésére április 30-ra módosította a beadási határidőt. A tanszéken a téma felelőse és közvetlen közreműkö-

LOGO PÁLYÁZAT

2

dője Maczó Péter egyetemi docens, szakvezető tanár volt, a tanszékvezető Molnár Gyula egyetemi tanár. A Tanszék elbírálta a terveket, a hallgatók megkapták a kredit pontokat, osztályzatokat, majd Müller Ferenc útján a Kollégium Titkársága átvette a 20 pályaművet papír formában. A Kollégium Elnöksége, az Alapítvány Kuratóriuma és az állami főépítészek a június 29-i ülést megelőzően elektronikus úton szavazhattak az általunk digitalizált anyagokról. A Kollégium elnöke levélben tájékoztatta a MOME vezetőit a további fejleményekről, kifejezve a főépítészek köszönetét. A 20 hallgatói anyag között több olyan van, amelyet alkalmasnak vél a Kollégium a végső kiválasztásra. A Kollégium június 29-i ülésére meghívást kaptak a MOME részéről Zsótér László rektor helyettes, Molnár Gyula tanszékvezető egyetemi tanár és Maczó Péter egyetemi docens, szakvezető tanár, továbbá prof. Müller Ferenc. Az államvizsgák és egyéb elfoglaltságok miatt Maczó Péter tudott csak részt venni az ülésen. Itt a Kollégium Elnöksége, az Alapítvány képviselői és Maczó Péter egyetértésével 11 pályamű került kiválasztásra, előzsűrizésre, további megmérettetésre. Szerencsés vélemény-azonosság alakult ki, vagyis a Kollégium és Alapítvány által leginkább megfelelő munkák azonosak a legjobb tanszéki-pedagógiai elismerést elnyerőkkel. A Kollégium továbbá úgy döntött júniusi ülésén, hogy a legjobb 11 pályaművet felteszi a www.foepiteszek.hu honlapjára, ahol bárki szavazhat. Ez tulajdonképpen egy szimpátia szavazás lesz. A várható végső döntés, eredményhirdetés A logoval kapcsolatos előzmények alapján és a kollégiumi szabályzatnak megfelelően a XV. Országos Főépítészi Konferencián Pakson fognak a főépítészek szavazni a logo ügyben 2010. augusztus 25-27-én, a legjobbnak ítélt 11 pályaművet a Konferencia elé terjesztik a végső döntés meghozatala érdekében. Az Országos Főépítészi Kollégium és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány a Konferenciát követő első Elnökségi ülésén (várhatólag 2010. szeptember utolsó keddjén) ünnepélyes keretek között kívánja megköszönni a hallgatók munkáját, és díjazásban részesíteni a kiválasztott pályaművek szerzőit. Szentendre, 2010. július 18.

Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége tiszteletbeli örökös tagja a Párbeszéd Munkacsoport elnöke Melléklet: a 11 pályamű összefoglaló, emlékeztető lapja

C:\PK-MUNKAHELYI DOK\konfer\15_foep_paks_gyorkony\2.4.logo_kiadvanyhoz.doc

LOGO PÁLYÁZAT

1.4.1. MOME LOGO PÁLYÁZAT – SZŰKÍTETT LISTA – 2010. JÚNIUS 29. Sorszám

Kódok

1.

0821

2.

2229

3.

2525

4.

3332

5.

3333

6.

4523

MOME LOGO PÁLYÁZAT – SZŰKÍTETT LISTA – 2010. JÚNIUS 29.

2

7.

8.

9.

10.

11.

kn_A

kn_B

kn_C

kn_E

kn_F

MOME LOGO PÁLYÁZAT – SZŰKÍTETT LISTA – 2010. JÚNIUS 29.

1.5. ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2010. 5.1. pont jelenlegi szabályszöveg

javasolt szabályszöveg

indokolás 10.3.c) pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás 10.3.c) pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás 11.2.a) pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás 11.2.c) pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg

indokolás

11.2.q) pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg

A Tag és a Szakértő tag nyilvántartásba vételét az érdekelt természetes személy kezdeményezi. Nyilvántartásba vétele a Kollégium által kiadott és kitöltött nyilatkozat alapján történik a területileg illetékes állami főépítésznél. A Tag nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerint a területileg illetékes állami főépítész vezeti. A többi tag kérelmére a Titkárság az érdekeltet nyilvántartásba veszi. A vonatkozó jogszabály részben rendezi a nyilvántartást. a Konferenciát a tagoknak és a meghívottaknak, a Konferenciát megelőző legkésőbb 15. napig kiküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Konferencia helyére, idejére vonatkozó információkon kívül a Konferencia javasolt napirendjét, a beszámolók lényegi összefoglalását, tisztújítás esetén a jelölőlistát. a Konferenciát az azt megelőző legkésőbb 15 nappal korábban a honlapon kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Konferencia helyére, idejére vonatkozó információkon kívül a Konferencia javasolt napirendjét, a beszámolók lényegi összefoglalását, tisztújítás esetén a jelölőlistát. a meghirdetés idején még nem ismertek a jelentkezők. a Konferenciát a tagoknak és a meghívottaknak, a Konferenciát megelőző legkésőbb 15. napig kiküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Konferencia helyére, idejére vonatkozó információkon kívül a Konferencia javasolt napirendjét, a beszámolók lényegi összefoglalását, tisztújítás esetén a jelölőlistát. a Konferenciát a tagoknak és a meghívottaknak, a Konferenciát megelőző legkésőbb 15. napig kiküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Konferencia helyére, idejére vonatkozó információkon kívül a Konferencia javasolt napirendjét, a beszámolók lényegi összefoglalását, tisztújítás esetén az előzetes jelölőlistát. a jelölő bizottság a tisztújítás előtt elvégzi az alapszabály szerinti előzetes feladatokat, de a helyszíni jelölés végett a lista nem végleges. (az Elnökség feladata) a tisztújító Konferencián a tisztújítást követően saját soraiból minősített arányú, titkos szavazással azonnal megválasztja az Elnököt, az Elnökhelyettest; (az Elnökség feladata) a tisztújító Konferencián a tisztújítást követően saját soraiból minősített arányú, titkos szavazással azonnal megválasztja az Elnököt, az Elnökhelyettest, a választást az Elnökség korelnöke vezeti; nem volt szabályozott a választást vezető személy. (az Elnökség feladata) a munkacsoportok munkaterveinek véleményezése, működésük összehangolása; (az Elnökség feladata) a Konferencia utáni első ülésen a Konferencia döntéseinek figyelembe vételével meghatározza és elfogadja az Elnökség éves munkatervét (rendes tisztújítás esetén a ciklus programot), a munkacsoportok feladatait; a munkacsoportok önállóan végzik munkájukat az Elnökség elfogadott munkaterve alapján, működésük összehangolása tisztségviselői hatáskör. Ugyanakkor nem volt kellően szabályozott az Elnökség munkatervének készítési és elfogadási előírása (11.2.q) pont) (az Elnökség feladata) jóváhagyja és ellenőrzi a Kollégium munkaszerveinek középtávú és éves munkaterveit; (az Elnökség feladata) figyelemmel kíséri és segíti a szakmai csoportok ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2010.

2

indokolás 11.3.b) pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás 11.6. pont jelenlegi szabályszöveg






indokolás 12.4.a) pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás

munkáját; a szakmai munkacsoportok munkája egyre jelentősebb, így azok szabályozása fontos kérdés. (az Elnökség köteles) a tagokat az Elnökség döntéseiről (állásfoglalás, ajánlás, határozat), a tisztségviselők leveleiről, a munkacsoportokban folyó munkáról és a Kollégiummal kapcsolatos ügyekről rendszeresen tájékoztatni a honlapon. (az Elnökség köteles) a tagokat az Elnökség döntéseiről (állásfoglalás, ajánlás, határozat), a tisztségviselők hivatalos (sorszámozott) leveleiről – a díjjavaslati levelek kivételével –, a munkacsoportokban folyó munkáról és a Kollégiummal kapcsolatos ügyekről rendszeresen tájékoztatni a honlapon. minden tisztségviselői levél megjelentetése nem indokolt (gratulációk, meghívói köszönetek, stb.). az Elnökség rendszerint havonta egyszer tart ülést, amelyet az Elnök – akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes – az ülést megelőző legkésőbb 15. munkanapon elektronikus úton küldött írásbeli meghívóval hív össze. A meghívónak az ülés időpontjának és helyének megjelölésén túl tartalmaznia kell a megtárgyalásra kerülő napirendet is. az Elnökség rendszerint havonta egyszer tart ülést, amelyet az Elnök – akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes – az ülést megelőző legkésőbb 8 nappal korábban elektronikus úton küldött írásbeli meghívóval hív össze. A meghívónak az ülés időpontjának és helyének megjelölésén túl tartalmaznia kell a megtárgyalásra kerülő napirendet is. általánosan bevett gyakorlat a meghívások terén a 8 nap. az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az Alapítvány Kuratóriumának elnökét, az Alapítvánnyal kapcsolatot tartó kollégiumi tagot, az állami főépítészek delegált képviselőjét, az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés két hallgatóját, valamint a napirendhez a napirenddel érintetteket. az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tiszteletbeli elnökö(ke)t, az Alapítvány Kuratóriumának elnökét, az országos főépítészt, az Alapítvánnyal kapcsolatot tartó kollégiumi tagot, az állami főépítészek delegált képviselőjét, a szakmai csoportok vezetőit, a társ-szakmai szervezetek megbízottjait, az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés két hallgatóját, valamint a napirendhez a napirenddel érintetteket. az elnökségi ülések a tagok részére nyilvánosak, de a nevesítettek külön kapnak meghívót. Az Elnökség a tisztújítás előkészítéseként Jelölő Bizottságot nevez ki. A Jelölő Bizottság javaslatot tesz az elnökségi jelölőlistára. Az Elnökség a Jelölő Bizottság jelölési javaslatait csoportonként legfeljebb öt-öt fővel kiegészítheti. Az Elnökség a tisztújítás előkészítéseként Jelölő Bizottságot (egyben Szavazatszámláló Bizottság) nevez ki. A Jelölő Bizottság javaslatot tesz az előzetes elnökségi jelölőlistára. Az Elnökség a Jelölő Bizottság jelölési javaslatait csoportonként legfeljebb öt-öt fővel kiegészítheti. A Konferencián biztosítani kell a helyszíni jelölést is. Jelölt az lehet, aki írásban vállalja a megbízatást, nem áll a kamara etikai szabályzata szerint elmarasztaló etikai-fegyelmi ügyben kiszabott jogerős büntetés hatálya alatt és 50 %+1 szavazatot kapott. Az Elnökség választását az Elnökség felkérésére a levezető Elnök vezeti. nem volt kellően szabályozott a választás és a szavazás mikéntje. (az Elnök az 1. pontban említett hatáskörben) összehívja a Konferenciát, az Elnökséget. A Kollégium vezető szerveinek ülésein felmentéséig elnököl, a tanácskozást vezeti, a szavazást elrendeli, a döntések nyilvánosságra hozataláról és végrehajtásáról a Titkár útján gondoskodik; (az Elnök az 1. pontban említett hatáskörben) összehívja az Elnökséget. A Kollégium vezető szerveinek ülésein felmentéséig elnököl, a tanácskozást vezeti, a szavazást elrendeli, a döntések nyilvánosságra hozataláról és végrehajtásáról a Titkár útján gondoskodik; a Konferencia összehívását a 10.3. pont szabályozza. ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2010.

3

12.4.j) pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás

12.5. pont jelenlegi szabályszöveg

javasolt szabályszöveg indokolás 12.7. pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg


javasolt szabályszöveg indokolás 16.5. pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás 16.6. pont jelenlegi szabályszöveg


indokolás 17.6.c) pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás

(az Elnök az 1. pontban említett hatáskörben) összehangolja a munkacsoportok munkáját. törölve a 12.6. pont alatt szabályozott: (az Elnök és az Elnökhelyettes egymásközti munkamegosztásban figyelemmel kísérik és összehangolják a munkacsoportok működését. Jogosultak bármelyik munkacsoportban a vezető jogkör gyakorlását ideiglenesen átvenni. A jogkör ideiglenes átvételét az Elnökségnek be kell jelenteni.) az Elnökhelyettes a Kollégium Elnökének általános helyettese. Az Elnök távollétében, illetve akadályoztatása, vagy lemondása esetén az Elnök jogkörét gyakorolja. az Elnökhelyettes a Kollégium Elnökének általános helyettese. Az Elnök távollétében, illetve akadályoztatása esetén az Elnök jogkörét gyakorolja. a lemondás a 12.7. pont alatt szabályozott. az Elnökhelyettes lemondása esetén az Elnökség saját soraiból új Elnökhelyettest választ. a) az Elnök lemondása esetén a soron következő elnökségi ülésen az Elnökhelyettesi meghívás révén az elnökségi póttaggal kiegészült (ha a volt Elnök az Elnökségről is lemond) Elnökség új Elnököt választ, addig az Elnök jogkörét az Elnökhelyettes gyakorolja. b) az Elnökhelyettes lemondása esetén a soron következő elnökségi ülésen az Elnöki meghívás révén az elnökségi póttaggal kiegészült (ha a volt Elnökhelyettes az Elnökségről is lemond) Elnökség új Elnökhelyettest választ. c) a tisztségviselők együttes lemondása esetén a soron következő elnökségi ülésen a korelnök meghívása révén az elnökségi póttagokkal kiegészült (ha a volt Elnök és az Elnökhelyettes az Elnökségről is lemondanak) Elnökség új Elnököt és Elnökhelyettest választ. Az új tisztségviselők megválasztásáig a Kollégiumot a korelnök vezeti elnöki jogkörrel. d) rendkívüli tisztújító közgyűlést kell összehívni akkor, ha az Elnökség tagjainak száma tíz fő alá csökken és már nem egészíthető ki póttagokkal. az Alapszabály nem szabályozta kellően a tisztségviselők lemondása esetén szükséges intézkedéseket. az állandó munkacsoport alakítását az Elnökség határozza el. A munkacsoport működésére az Elnökség döntése és irányítása a mérvadó. Az állandó munkacsoport tevékenységének összehangolása az Elnök feladata. az állandó munkacsoport alakítását az Elnökség határozza el. A munkacsoport működésére az Elnökség döntése és irányítása a mérvadó. A 12.6. pont alatt szabályozott a tevékenység összehangolása. alkalmi munkacsoportot az Elnökség alakít, működésére a létrehozó Elnökségi döntés a mérvadó. Elvi irányítása az Elnök feladata. alkalmi munkacsoportot az Elnökség alakít, működésére a létrehozó Elnökségi döntés a mérvadó. a 12.6. pont alatt szabályozott a tevékenység összehangolása. az Elnökség – szükség esetén – már működő állandó munkabizottságot is megbízhat meghatározott, a bizottság működési körébe vágó rövid időn belül megvalósítható feladattal. az Elnökség – szükség esetén – már működő állandó munkacsoportot is megbízhat meghatározott, a munkacsoport működési körébe vágó rövid időn belül megvalósítható feladattal. az elnökség munkája munkacsoportokban zajlik. a Titkár a havi és éves tájékoztatóját összeállítja, azt az Elnökség, illetve a Konferencia elé terjeszti; törölve Az Elnökség és a Konferencia teljes képet kap az elnöki beszámolóból.

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2010.

4

19.7. pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás

az ülésekről, rendezvényekről azok időpontját megelőző legkésőbb 15. munkanapon a fenti módon kell tájékoztatni a nyilvánosságot. egyéb rendezvényekről azok időpontját megelőző legkésőbb 15 nappal korábban a fenti módon kell tájékoztatni a nyilvánosságot. az időpont meghatározása egyezik a meghívó időpontjával (10.3.c) pont).

Budapest, 2010. július 30.

Philipp Frigyes s.k. az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2010.

1.6. SZERVEZETI ÁTALAKULÁS A legfontosabb annak kijelentése, hogy nem struktúra és főleg nem identitásváltásra van szükség, hanem a már meglévő, kialakult működést célszerű tovább korszerűsíteni, gazdálkodási jogállást megteremteni és beilleszteni a gazdasági rendszerbe, főleg a több, valamint többfajta forrás megszerzése érdekébe és nem utolsó sorban a Kollégium adminisztratív működését biztosító Titkárság hátterének és anyagi biztonságának megteremtéséért. A munkát egyre nehezebb a jelenlegi, jogi formával nem rendelkező szervezet keretei közt végezni. Bár a Kollégium elismert „szervezet”, előfordult, hogy jogi legitimitásunkat kétségbe vonták. Rendszeresen visszatérő a konferenciák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos problémakör is, amelynek során a rendezésnek, az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtésének egyre nehezebben találjuk meg az intézményes rendjét annak ellenére, hogy van alapítványunk. Rendszeresen visszatérő probléma a konferenciák szervezése és lebonyolítása kapcsán felmerülő pénzügyi kérdések kezelése (pl.: a pénzügyi források előteremtésének egyre nehezebben találjuk meg az intézményes rendjét annak ellenére, hogy van alapítványunk). Ezek az esetek egyre gyakoribbak és a hatályos jogrendszerben egyre nehezebben kezelhetőek. Természetesen elismerem, hogy a „római klub”-ság jó érzés, nekem is! De annak idején volt háttér, volt hátország (telefon, fax, helyiség, bér, stb.). Egy ideje magunkra maradtunk! Behúzódhatunk valamely szervezet védőszárnyai alá és folytathatjuk munkánkat, de ez az önállóságunk végét jelentené. A fő cél, hogy ez a szakmai közösség jogi státuszt kapjon, és legitimizálja/törvényesítse a létét. A jogi személyiség ma már nélkülözhetetlen akár a konferenciák, akár a két konferencia közötti szakmai, érdekképviseleti és érdekérvényesítési munka ellátása során, továbbá a feltételeit biztosító pályázati lehetőségek, források felkutatása és szerzése terén. Nem feltétel, de erősíti a szakmai véleményezés súlyát, hitelét is egy, az alapítók felé rendszeres beszámolási kötelezettséggel bíró, a mainál formálisabb szervezet megléte. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS SZERINT A CIVIL SZERVEZET 1. a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-a b) civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); 2. az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapított, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, szövetségek – a pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, biztosító egyesületek és egyházak kivételével; 3. a 1959. évi IV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező alapítványok (a közalapítványok kivételével). FOGALMAK 1. Jogi személyiségű nonprofit szervezet 1.1. Alapítvány Valamilyen vagyon (készpénz, ingatlan, tárgyi eszköz, vagyoni jog stb.) ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre. Tagjai nincsenek, a döntéseket az alapítók által kijelölt kuratórium hozza. A vagyonából az alapító által meghatározott célt próbálja elérni, támogatást, segítséget, vagy szolgáltatásokat nyújt. (az anyagi erő gyűjtésére és újraosztására törekszik az alapítók által meghatározott célok megvalósítására, nincs tagdíj, nem lehet alapítója szövetségnek) 1.2. Közalapítvány Speciális alapítvány, amely kizárólag állami és önkormányzati feladatok ellátására hozható létre. Alapítója az Országgyűlés, a kormány, illetve a települési önkormányzat lehet. 1.3. Egyesület

SZERVEZETI ÁTALAKULÁS

2 Személyes egyesülésen alapuló társas nonprofit szervezet (pl.: kör, klub, társaság, mozgalom, társadalmi szervezet stb.) Tagjai általában magánszemélyek, de jogi személyek által létrehozott egyesületek sem ritkák (pl.: szövetségek). A vezetőséget a tagság választja, legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés. (kötelező tagdíjat meghatározni, lehet alapítója egy szövetségnek) 1.4. Szövetség Legalább két egyesület által létrehozott szervezet 1.5. Gazdasági és szakmai érdekképviselet Szakmai, munkavállalói, illetve a munkáltatói, gazdasági érdekek védelmét szolgáló, tagsági viszonyon alapuló szervezetek. A szakszervezetek általában magánszemélyekből állnak, a szakmai és munkáltatói érdekek érvényesítésére létrejött szervezetek tagjai között a magán- és jogi személyek egyaránt megtalálhatók. 1.6. Közhasznú társaság: Olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amely társadalmi közös szükségletet elégít ki. Érvényes rá a profitszétosztás tilalma. 1.7. Köztestület Törvénnyel létrehozott, tagsági viszonyon alapuló testület, amely közfeladatokat lát el. Hatósági és felügyeleti jogosítvánnyal is rendelkezhet. Klasszikus értelemben nem tekinthető civil szervezetnek. 2. Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet A magyar jog a mai szabályozás szerint hallgat a jogi személyiséget nem megszerző civil szerveződésekről. Tipikusan ilyenek az egyesülési jog alapján létrejött és társadalmi szervezetté nem vált klubok, hobbikörök, társaságok, a lakóközösségek, a lakótelepi sportkörök, egy falusi énekkar, a focicsapat baráti köre, öregdiákok köre, a borgazdák társasága vagy éppen az utcában lakók által szervezett figyelőszolgálat. Idesorolhatók az egy-egy eseményre, rendezvényre, akcióra létrejött együttműködések is (faluszépítés, környezetvédelmi demonstráció, társadalmi rendezvény vagy sportverseny lebonyolítása). S ebbe a körbe tartoznak egy adott jogágazatban (intézménytípuson belül) hatáskörrel rendelkező szervezetek is, amelyek – jogi személyiség híján – a jogágazaton (intézményen) kívül a jog szempontjából értelmezhetetlenek, nincsen jogalanyiságuk. Tipikusan ilyenek az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok, a felsőoktatási hallgatói önkormányzatok. A tapasztalatok azt jelzik, hogy ezek működése nem igényli a jogi személyiséget, s az ezzel járó hivatalosságot, regisztráltságot, adószámot, mérleget és felügyeletet. E civil szerveződések működése egy jól átgondolt háttérszabályozást igényelne, amelyhez lehetne igazodni működésük, esetleges jogvitáik, egyszerű gazdálkodásuk során. Amely egyértelműen megfogalmazná a jogi felelősségeket a vezető (képviselő) és a tagok, együttműködők, segítők (megbízók) részéről. Mert a törvény által felállított áttekinthető és hivatkozható szabályok hiányában jelenleg a polgári jog általános és különös részeinek komplex ismeretét igénylő szabályokat kell alkalmazni a megbízási jogviszony és az önkéntes munka, a kárfelelősség és a megbízás nélküli ügyvitel, képviselet, meghatalmazás, személyi jövedelemadózás köréből. A mai szabályozási hiány olyan anomáliákat teremt, amelyek irracionálisak. A CIVIL SZERVEZETEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI intézményesültség függetlenség profitszétosztás tilalma önkormányzatiság önkéntesség Jogi személyiségű nonprofit szervezet önálló

intézményesültség függetlenség önálló bevétel önkormányzatiság

tagozat

Egyesület

Köztestület (MÉK)

igen igen igen igen

igen nem igen igen


Közhasznú társaság igen nem nem nem

jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet Kollégium nem igen nem igen

3 önkéntesség tagdíj szövetség „bürokrácia” +alapítvány közgyűlés alapszabály pályázás könyvelő alkalmazott

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

nem igen igen igen igen igen igen igen igen igen

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

igen nem nem nem igen nem igen nem nem nem

A táblázat azt mutatja, hogy milyen adottságaink/lehetőségeink vannak (tehát például nem a MÉK-ről, hanem az OFK MÉK-en belüliliségéről szól) AZ EGYESÜLET A PTK szerint az egyesület nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal rendelkező szervezet, amelyet önkéntesen hoztak létre és célját, az alapszabályában meghatározta. A tagok tagdíj-fizetésre kötelezettek/kötelezhetőek, de ezen túl semmilyen anyagi felelősségük nincs. Az egyesületre, mint társadalmi szervezet működésére részletes szabályokat az egyesülési jogról szóló törvény állapít meg:

a társadalmi szervezet a tagok összessége, és a tagok által - az alapszabály szerint - választott testület működteti. Ez az öt évre választandó elnökség;

az egyesület alapításához legalább 10 alapító szükséges és gazdálkodásának alapját meghatározóan a tagok pénzbefizetései jelentik. A tagságról és a tagdíjakról folyamatos nyilvántartást kell vezetni;

az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely minden olyan kérdésben döntést hozhat, amely jogszabály szerint rá tartozik és természetesen döntéshozó a személyi kérdésekben is;

az egyesület működtető szervezete az 5 évre választandó elnökség, amelyet a közgyűlés választ meg. Elnökét maga választja meg, ami már saját belső ügyük, tehát erre a közgyűlésnek közvetlen befolyása nincs;

felügyelő szervezetet is létre kell hozni;

tagságágáról nyilvántartást kell vezetni; a taggyűlés által meghatározott tagdíjat kell fizetni a tagoknak; pártoló tagjai is lehetnek, ami egy szakmai szervezetnél nem közömbös, hiszen jeles külföldiek, és igazi mecénások is lehetnek, ily módon tagjai; évente taggyűlést kell tartani beszámolóval;

5 évenként kötelező a tisztújítás.

Összegzésként megállapítható, hogy már majdnem egyesület vagyunk ma is! Készült korábbi (2002-2007) anyagok (Nyeste László, Papp Zoltán Tamás, Tóth Ferenc) felhasználásával. 2010. július 30. Philipp Frigyes s.k. az Országos Főépítészi Kollégium elnöke


1.7. ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS 2010 AZ INTÉZMÉNY NEVE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék A SZAK MEGNEVEZÉSE Önkormányzati főépítész szakmérnök A KÉPZÉS SZINTJE Posztgraduális (szakirányú továbbképzési szak) A SZAK OKTATÁSI FORMÁJA Levelező tagozatos A KÉPZÉS IDŐTARTAMA: Kontakt órák száma: 480 óra. A képzés négy szemeszter időtartamú, félévenként 120 kontakt órával, a negyedik félév elvégzése után 16 munkanap szakmai gyakorlattal, folyamatos konzultációk igénybevételével elkészítendő szakdolgozattal és a tanulmányokat befejező záróvizsgával. A KÉPZÉS ELSŐ CIKLUSA 2007. tavasz – 2009. tavasz A KÉPZÉS MÁSODIK CIKLUSA 2009. tavasz – 2011. tavasz AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKKÉPZETTSÉG Önkormányzati főépítész szakmérnök A FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES ELŐKÉPZETTSÉG A képzésben részt vehetnek mindazok, akik legalább építészmérnöki alapképzési szakon szerzett (illetve a korábbi képzési rendszerben szerzett ennek megfelelő legalább főiskolai szintű) oklevéllel rendelkeznek, továbbá mindenki megfelelő színvonalú szakmai portfoliót nyújtott be. HALLGATÓI LÉTSZÁM Maximum 30 fő kétévente A SZAK LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKOLÁSA Az épített- és természetes környezet felelős alakítása, illetve védelme Magyarországon minden építész alkotmányban rögzített kötelessége. Az önkormányzati főépítészre, aki egy egész település, sőt adott esetben még ennél is nagyobb területnek a felelőse, ez fokozottan érvényes. Az ország kevés településén működik a közérdekeket érvényesíteni akaró és tudó, erős önkormányzat és azt képviselő polgármester. Azok közül is kevés alkalmaz érdemben főépítészt, aki a szaktudásával a helyi önkormányzatnak az építési törvényben meghatározott, az épített környezettel kapcsolatos feladatainak ellátását hatékonyan segíthetné és az önkormányzat, s a polgármester szakértője lehetne. Magyarországon 3100 feletti a települések száma. A számon tartott főépítészeké 300 alatti, ez kevesebb, mint 10%. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészültségük, alkalmasságuk, elhivatottságuk tekintetében rendkívül nagy a szórás. Településeink arculatának többségét napjainkban - hatékonyan működő főépítész hiányában - nem a közérdeket szolgáló egységes építészetivárosépítészeti koncepció, hanem az ingatlanpiacba befektetett tőke minél hatékonyabb megtérülésére törekvő, egyéni érdekek határozzák meg. Korunk túlzottan átpolitizált világában nagyon nehéz a hiteles szakmaiság képviselete az önkormányzatoknál. Egyre nagyobb szükség van a szakmájukért minden körülmények között felelősséget vállaló, jó szakemberekre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű szakmai végzettség és jogosultság garancia arra, hogy valakiből jó főépítész is lesz. A főépítészi hivatásra való alkalmasságnak a szakmai felkészültségen kívül számos egyéb, emberi tényezője is van, mint például a közügyek iránti érzékenység, a kommunikációs képesség, az érdekérvényesítő képesség, a tárgyalóképesség. A főépítész képzés nagy súlyt fektet ezen képességek fejlesztésére is. A főépítész szakmérnöki képzés feladatai: o a praktizáló főépítészek képességének fejlesztése, alkalmasságának javítása; o a főépítészi állásra pályázók felkészítése; o a közvetlen szakmai információ- és tapasztalatcsere segítése;

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS 2010

2 o az érdeklődés felkeltése a főépítészi hívatás iránt. Azok az önkormányzatok, ahol a település jövőjének alakításában számítanak az aktív főépítészi közreműködésre, támogatják szakembereik továbbképzését anyagilag, és tanulmányi szabadsággal. Az érdeklődés a jövőben még tovább fokozódhatna, ha megfelelő törvényi háttérrel a főépítészi állások egy idő után csak főépítész szakmérnöki végzettséggel lennének betölthetők. A főépítész jogszerű működésének feltételei az 1998. január elsejétől hatályba lépett új építési törvény és a megjelent rendeletek által már biztosítottak voltak. A beszámoló nem vállalkozhat a módosított, illetve a módosítás alatt álló jogszabályok értékelésére. A szabályozott jogi keretek ellenére a polgármesteri hivatalok szervezetének - és ezzel a főépítész szerepének a megítélése nem egységes, a helyi szabályzatok szerint változó. A főépítész - ha egyáltalán alkalmazzák - sokféleképpen kapcsolódhat a hivatali szervezetbe, de legfontosabb feladata a szakmai szempontok érvényesítése, ezért a képzésnek erre a feladatra kell a főépítészt elsősorban felkészítenie. A fent vázolt jogi háttér alapján elmondható, hogy az érvényben lévő jogszabályok által a „forma” – a főépítészi munkakör – már biztosított, a főépítész szakmérnöki szakon folyó képzésnek ezt a formát kell tudással, „tartalommal” megtölteni azért, hogy a főépítészek a természetes- és épített környezetünk alakításának valóban meghatározó pozitív szereplőivé válhassanak. A KÉPZÉSI CÉL A cél olyan szakemberek képzése, akik magas színvonalú önkormányzati főépítészi munka végzésére, széleskörűen alkalmasak. A széles körű alkalmasság egyrészt igaz „horizontális” értelemben: azaz a területfejlesztés, a területrendezés, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített- és természeti környezet alakítása, valamint azok védelme, mint alapfeladatok elvégzésére való alkalmasságon túl vonatkozik a személyiségfejlesztésre, és a kommunikáció szakterületeire is. Másrészt igaz ”vertikális” értelemben is, azaz az országos-, a regionális-, a megyei-, a kistérségi- és a települési szintekre egyaránt érvényes. A széleskörűség jelenti továbbá a főépítészi munkához kapcsolódó szakágak munkáinak átlátását, lényegi megértését, azok integrálását, valamint a folyamatok irányításának képességét, és a társszakmák generálását. A széleskörűség egyben jelenti az egyes folyamatok átlátását és kézbentartását az előkészítéstől (vizsgálatok, programalkotás, koncipiálás, alternatívaképzés, stb.), a megvalósításon keresztül (problémaelemzés, formálás, kiértékelés, stb.), a végleges formába öntésig. Végül a magas szakmai (és emberi) színvonalú főépítészi munka csak jól képzett, és a szükséges képességekkel rendelkező főépítészektől várható el. A KÉPZÉS FŐBB TANULMÁNYTERÜLETEI 1. Általános főépítészi ismeretek 42 % Településtörténet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, építészeti elmélet és gyakorlat, urbanisztika 2. Személyiségfejlesztés 30 % Hatások, reakciók, kommunikáció 3. Környezetkultúra 16 % Integrált értékvédelem, tájépítészet, közterületek építészete 4. Önkormányzati ismeretek 12% Közigazgatási ismeretek, településrendezési és építési jog, közgazdasági ismeretek TANTÁRGYI PROGRAMOK Kötelező tantárgyak Általános főépítészi ismeretek Településtörténet Magyar települések Területfejlesztés és rendezés Településfejlesztés és rendezés Építészet Urbanisztika Személyiségfejlesztés Hatások Reakciók Kommunikáció ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS 2010

3 Környezetkultúra Integrált értékvédelem Tájépítészet Közterületek építészete Önkormányzati ismeretek Közigazgatási ismeretek Településrendezési és építési jog Közgazdasági ismeretek Kötelezően választható tantárgyak Kommunikációs gyakorlatok Vizuális kommunikáció Verbális kommunikáció Építészeti informatika Településelméleti ismeretek Építészet és urbanisztika Városépítészeti elemzés és kritika Közérdek és magánérdek A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI (TANTÁRGYFELELŐSÖK ÉS ELŐADÓK) Településtörténet Magyar települések

Területfejlesztés – területrendezés

Településfejlesztés – településrendezés Építészet Urbanisztika Hatások Reakciók Kommunikáció Integrált értékvédelem Tájépítészet Közterületek építészete Közigazgatási ismeretek Településrendezési és építési jog Közgazdasági ismeretek

Locsmándi Gábor PhD dr. F. Körner Zsuzsa PhD Ihrig Dénes dr. F. Körner Zsuzsa PhD, Kissfazekas Kornélia Dr Szaló Péter Búzásné Szőke Zsuzsanna, Dr. Faragó László, Dr. Gerzanics Annamária, Dr. Kovács Katalin, Magó Erzsébet, Paksy Gábor, Salamin Géza, Schuchmann Péter, Dr. Tompai Géza Dr. Nagy Béla Dr. Tóth Zoltán Cságoly Ferenc DLA Vukoszávlyev Zorán, Szentirmai Tamás, Klobusovszky Péter PhD Dr. Meggyesi Tamás Prof. emeritus Dr. Benkő Melinda PhD, Dr. Fonyódi Mariann PhD Jármi Éva Jármi Éva Kovács Attila Erő Zoltán Alföldi György DLA, Bajnai László, Furu Árpád, Dr. Fejérdy Tamás, Dr. Korompay Katalin, Sárkány Csilla, Sebestyén József, Dr. Sersliné Kócsi Margit Dr.Csima Péter Dr. Illyés Zsuzsanna Pálfy Sándor DLA Dr. Dúll Andrea, Dr. Balogh Péter István PhD, Varga Péter István Dr. Kara Pál Gelencsér József Körmendy Imre Menczingerné Dr. Bokor Andrea, Dr. Szalay Éva Dr. Illés Iván


4

Vizuális kommunikáció Verbális kommunikáció Építészeti informatika Építészet és urbanisztika Városépítészeti elemzés és kritika Közérdek és magánérdek Szakdolgozat

Molnár Csaba Szyksznian Wanda, Töreky Ferenc, Dr.Tari Gábor PhD Kissfazekas Kornélia Varga Györgyi Dr. Szoboszlai Mihály Pálfy Sándor DLA Dr. Vidor Ferenc Szalay András Baross Pál Pálfy Sándor DLA, Philipp Frigyes, Kissfazekas Kornélia

AZ ELSŐ CIKLUS HALLGATÓI VOLTAK Bene Attila, Breczné Zsigmond Jolán, Csökmei László Erik, Gyimóthy Ákos, Hegedűsné Kovács Enikő, Jankovits Vera, Juhász Kálmán, Kamarás Dorottya, Karácsonyné Diczházy Valéria, Kálmán Kinga, Kéri Katalin, Király Noémi, Kovács Beáta, Körösztös Ágnes, Krisztik János, Krizsán András, Lenzsér Ágnes, Mártonffy István, Müller Ágnes, Németi László, Ottmár Dóra, Pirity Attila, Pirityné Tóth Márta, Pongrácz Gábor, Révi Zsolt, Rózsa Gyöngyvér, Schőmer Dávid, Stricz Lajos Gábor, Tekse András, Zágorhidi-Czigány Csaba. A SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE, ZÁRÓVIZSGA Az első védési időpont: 2009. június 29. A második védési időpont: 2010. június 14. A vizsgabizottság tagjai: Dr. Szaló Péter – területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Keresztes Sándor – nyugat-dunántúli állami főépítész Pálfy Sándor DLA – az BME Urbanisztika Tanszék vezetője Philipp Frigyes – az Országos Főépítészi Kollégium elnöke (Kissfazekas Kornélia – a képzés szakmai titkára) A SZAKMÉRNÖKÖK 2009. június 29-én 5 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát, így Ők Magyarország első önkormányzati főépítész szakmérnökei: Breczné Zsigmond Jolán (Az önkormányzati főépítészi hálózat helyzete, fejlesztési lehetőségei) Hegedűsné Kovács Enikő (Értékrend - Közösség – Építészet) Krizsán András (A Káli-medence helyi értékvédelmi módszerei és tapasztalatai) Müller Ágnes (Közterületek országos szintű szabályozása) Stricz Lajos(szakmérnöki igazolás) (Keszthely és Hévíz sétáló-utcái, illetve gyalogos elsőbbségű övezete) 2010. június 14-én 6 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát: Bene Attila (Létező /?/ örökségvédelem) Kamarás Dorottya (Közterületek kialakítása mint a város arculatának, hangulatának, „élhetővé válásának” legfontosabb alappillére) Kálmán Kinga (Elvárások a főépítészi munkával kapcsolatban) Révi Zsolt (Revitalizáció, rehabilitáció, rekonstrukció; A történeti városközpontok új paradigmák szerinti megújításának lehetőségei és korlátai) Rózsa Gyöngyvér (Utcás falvak várossá válása napjainkban) Schőmer Dávid (A balatoni vitorlázás terület- és településfejlesztő hatásai) A MÁSODIK CIKLUS HALLGATÓI Arnócz Irén, Berta Ferenc, Csécsei Ákos, Csenger-Zalán Annamária, Csonka-Deres Mónika, Csóka Judit, Deres Mónika, Draskóczy Gergely, Éltető Zsófia, Földi Zoltán Attila, Gömöri Beatrix, Gyenes Kálmán, Kétnyári Aranka, Kiss István, Mák Zoltán András, Máté Edina, Murka István, Németh Balázs, Nyéki Anikó, Olt István, Pintér Balázs, Sagát Ágnes, Szabó Zsolt, Szabó-Kalmár Éva, Tényi András, Vékony Péter, Vígh Imre, Zsólyomi Réka ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS 2010

5

A KÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK o a tanszék honlapja (www.urbanisztika.bme.hu) o a főépítészek honlapja (www.foepiteszek.hu, www.főépítészek.hu) o Kissfazekas Kornélia - szakmai titkár tel:06/30-2849577 email: [email protected] [email protected] Budapest, 2010. július 30. Pálfy Sándor DLA s.k. BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezető

Philipp Frigyes s.k. Országos Főépítészi Kollégium elnök Kissfazekas Kornélia s.k. BME Urbanisztika Tanszék szakmai titkár


1.8. ELNÖKI BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK HÁROM ÉVES MUNKÁJÁRÓL 2007 - 2010 A 2007. augusztus 22-24. között Pápán tartott XII. Országos Főépítészi Konferencia óta az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége (a továbbiakban Elnökség) által végzett munka röviden a következők szerint öszszegezhető. A számadás egyúttal az eltelt egy év beszámolója is. 1. A MŰKÖDÉS KERETEI 1.1. Szervezet A munkacsoportokban végzett munka beigazolta hatékonyságát. Többször került sor kisebb módosításokra, de összességében a „csapatok” állandósultak. Két személyi (Cséfalvay Gyula helyett Rátkai Attila, Páli Zsuzsanna helyett Pengő Julianna) és három munkaköri (Sáros László DLA – szakértő főépítész, Zábránszyné Pap Klára – tiszteletbeli örökös tag, Gera Orsolya – titkárság) változás történt az elmúlt három évben. A Munkacsoportok faladatai, a munkacsoportok vezetői, tagjai és feladatai az alábbiakban olvashatók. Elnökség Munkacsoport

Konzulens Munkatársak(1)

Vezető Dr. Aczél Péter

állami főépítész

Jogalkotási

Dr. Sersliné Kócsi Margit

K

Kapcsolat

Karmazin József

NY Kuslits Tibor

Konferencia

Krizsán András

T

Papp Zoltán Tamás

T B. Nagy Helga

T

Virányi István(2)

Oktatási

Philipp Frigyes

T

Tényi András

T Mészáros János

M

dr. Hajnóczi Péter

Párbeszéd

Zábránszkyné Pap Klára TÖ Nyeste László

KT Alföldiné Petényi Zsuzsanna

T

Csohány Klára

Szakmapolitikai

Sáros László DLA

K Philipp Frigyes

T

Keresztes Sándor

SZ Dr. Sersliné Kócsi Margit

K Pengő Julianna

M

Arató András

MJ Rátkai Attila

MJ

Bernáth Mihály

Megjegyzés: (1) a Titkárság minden munkacsoport tagja (biztosítja az Elnökség működését, irányítja a honlapot, összesítő-nyilvántartást vezet a főépítészekről, nyilvántartja a Kollégium anyagait). (2) a konferencia helyszíne szerinti illetékes állami főépítész. (3) a tanácsadók (eseti, állandó) segítik az Elnökség munkáját. A Munkacsoportok alapvető feladatai Jogalkotási Munkacsoport Párbeszéd Munkacsoport véleményezi a megküldött jogszabálytervezeteket közreműködik a honlap üzemeltetésében tervezetet készít a szabályozandó területekről összeállítja az archívumot szabályozást kezdeményez kapcsolatot tart az állami főépítészekkel figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását előkészíti a szervezeti átalakítást Kapcsolat Munkacsoport figyelemmel kíséri a szervezet működését kapcsolatot tart a nyugdíjas és a határon túli főépítészekkel javaslatokat dolgoz ki a főépítészi hálózat bővítésére kapcsolatot tart a pályát valamiért elhagyókkal segíti az alapítvány munkáját segítséget nyújt a leendő főépítészeknek rendszeresen tájékoztatást ad a médiának Konferencia Munkacsoport Szakmapolitikai Munkacsoport szervezi a konferenciákat részt vesz az építészeti szervezetek munkájában támogatók felkutatása, megállapodások segítése kidolgozza a főépítész-szakma etikai kódexét elkészíti az ajánlást, figyelemmel kíséri azok hatályosulását díjazásokra javaslatokat ad Oktatási Munkacsoport kapcsolatot tart a társszakmákkal részt vesz a MÉK, MÉSZ oktatási munkacsoportok munkájában figyelemmel kíséri a főépítészek munkáját közreműködik a szakmérnök-képzésben szakmai iránymutatásokat, ajánlásokat dolgoz ki közreműködik a főépítészek továbbképzésében javaslatot ad a díjbizottságokban a képviseletre segítséget nyújt az oktató főépítészeknek koordinálja a „Főépítészi díj”-ak átadását javaslatot dolgoz ki a főépítészet felsőfokú alapképzésbe történő koordinálja „a főépítészség múltja” munkát beépítésére

Az állami főépítészek is „tagjai” a munkacsoportoknak, mint konzulensek, a titkár pedig tagja minden munkacsoportnak. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a munkacsoportok vezetőinek és tagjainak, valamint a titkároknak az elmúlt három évben végzett munkáért. Jelents előrelépésként értékelem a szakmai munkacsoportok létrejöttét és működést (megyei főépítészek, megyei jogú városi főépítészek, kerületi főépítészek). 1.2. Működés A munkacsoportok nagy önállósággal végezték munkájukat. Az Elnökség koncepcionálisan irányította a munkacsoportok munkáját, összehangolta tevékenységüket és döntött az operatív ügyekben. Havi rendszerességgel rövid írásos munkacsoport-vezetői beszámolók készültek az Elnökség üléELNÖKI BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK HÁROM ÉVES MUNKÁJÁRÓL 2007 - 2010

2 sére, így jól nyomon követhető volt az eltelt időszakban végzett munka, egyben az elnökségi ülések is hatékonyabbak voltak. A jövő feladata a munkacsoportok még önállóbb munkájának ösztönzése. Az eltelt időszakban az Elnökség csak néhány állásfoglalást hozott (2007-1, 2008-1, 2009-1, 2010-1 db). A korábban végzett alapos munka révén jelentős mennyiségű, mind a mai napig aktuális állásfoglalásai vannak a Kollégiumnak. Ezzel szemben számtalan elnöki levél született (2007-10, 200820, 2009-57, 2010-16 db), mely a már hivatkozott korábbi állásfoglalásoknak kívánt érvényt szerezni. Mindemellett számos egyeztetésen, megbeszélésen vettünk részt. Az OFK címe: 1364 Budapest, Pf.: 252. 1.3. Titkár Az eltelt időszakban már sikerült előbbre lépni a titkárság ügyét illetően is. Az Alapítvány titkári teendőit már Gera Orsolya látta el, aki 2009. szeptember 1-től vette át folyamatosan a kollégium titkársági feladatait is. Az 1989 óta felhalmozódott anyagok archiválása megkezdődött, mely több időt vesz igénybe az előre eltervezettnél. Ezúton mondok köszönetet mindkettőjüknek: Zábránszkyné Pap Klárának és Gera Orsolyának. 1.4. Helyszín Üléseinket NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságon (Kéthly Anna téri irodaház) tartottuk. 2. SZAKMAI MUNKA 2.1. Jogalkotás Dr. Sersliné Kócsi Margit elnökhelyettes vezette munkacsoport (Dr. Aczél Péter, Pengő Julianna, Arató András) nem volt könnyű helyzetben, hiszen a jogalkotás terén továbbra is a zűrzavar és a kapkodás volt jellemző. Az ígéretek ellenére a jogszabály-előkészítés és a jogszabályvéleményezés nem mondható következetesnek. Az építési törvény módosítása nagy vihart kavart köreinkben is. Többszöri egyeztetést követően módosító indítványokat terjesztettünk az Országgyűlés elé. A „gyorsítási” programhoz igen sok javaslattal élt a Kollégium, még pályázati anyagok lehetőségeit is kihasználtuk. Igen sok szakmai jogszabályt véleményezett az Elnökség, ezek közül kiemelkedik a Főépítészi kormányrendet. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a szaktárca sokszor elzárkózott az érdemi egyeztetéstől. A vizsgáztatás körül még számtalan tisztázatlan kérdés van. Kezdeményeztük a jogszabály soron kívüli módosítását. 2010. július 19-i levelében a helyettes államtitkár jelezte, hogy „a Miniszter úr egyetértett legsürgősebb kérésükkel, a vizsga időpontját 2011. március 30-ban határozta meg. Az erre vonatkozó előterjesztést soron kívül a Kormány elé terjeszti. A tartalmi átdolgozásra nyitottak vagyunk, napirendre vesszük, de kapkodni ezzel nem kívánunk.” Megkezdődött az Étv. felülvizsgálata is. 2.2. Kapcsolat Karmazin József (Kuslits Tibor, Rátkai Attila, Bernáth Mihály) vezette munkacsoport széleskörű együttműködésre törekedett a nyugdíjba vonult kollégákkal. Meg kell állapítani, hogy a munka igen nehéz. A nyugdíjas kollégák olykor igen szemérmesen távolságot tartanak tőlünk. A megérdemelt pihenésüket tiszteletben tartva nagyon számítunk rájuk, hiszen szakmai és emberi bölcsességükre szükségünk van. Ezen csoportba sorolandók a szakmánkat valamiért elhagyók is, velük való kapcsolatfelvétel még nehezebb. Megkezdődött a határon túli kollégákkal a kapcsolatfelvétel. 2.3. Konferencia Krizsán András (B. Nagy Helga, Papp Zoltán Tamás, Virányi István) vezette munkacsoport az utolsó évben is igen jelentős munkát végzett, hiszen le kellett zárni a hajdúböszörményi konferenciát, egyidejűleg szakmai szempontból meg kellett szerveznie a paksi-györkönyi konferenciát. Mindeközben még szélesebb alapokra kellett helyezni a szervezést, hiszen együttműködési megállapodást kötöttünk a rendező városokkal, belépett a képbe az Alapítvány, továbbá a szponzorok és a támogatók száma is emelkedett. Megállapítható, hogy mindkét konferencia (Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény) jól sikerült. A jövőbeni feladat a konferenciák által hozott ajánlások hatályosulásának feldolgozása. 2.4. Oktatás Philipp Frigyes (Tényi András, Mészáros János, dr. Hajnóczi Péter) vezette munkacsoport nagy figyelemmel kísérte a szakmérnöki képzést. Hat hallgató védte meg a szakdolgozatát, tett sikeres záróvizsgát 2010 évben. Ők név szerint: Bene Attila, Kamarás Dorottya, Kálmán Kinga, Révi Zsolt,

ELNÖKI BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK HÁROM ÉVES MUNKÁJÁRÓL 2007 - 2010

3 Rózsa Gyöngyvér és Schőmer Dávid. Így a szakmérnökök száma immáron 11 fő1. Nagy aktivitással vettek részt a szakmérnöki hallgatók (képviseletükben 2 fő) az elnökségi üléseken. Nagy segítséget jelentett az is, hogy Krizsán András személyében már szakmérnök, míg Tényi András személyében pedig szakmérnöki hallgatója van az Elnökségnek. Az oktatás egyéb területének erősítése a jövő kiemelt feladata (sok főépítész ad elő felsőfokú intézményekben, néhányan foglalkoznak diákokkal, gyerekekkel, sokan tartanak előadásokat, továbbképzéseket, az oktatási program továbbgondolása). 2.5. Párbeszéd Zábránszkyné Pap Klára vezette munkacsoport (Alföldiné Petényi Zsuzsanna, Nyeste László, Csohány Klára) arculati munkái (logó) nem zárultak le, jelen konferencián szeretnénk azt véglegesíteni. A megkötött együttműködési megállapodások jó alapot szolgáltatnak a szorosabb párbeszédre. Sajnos az Országos Építésügyi Tanács életre hívása jogszerű parlamenti előterjesztés ellenére sem sikerült az előző ciklusban. A horizontális együttműködések örömteljesen erősödtek az utóbbi egy években, köszönhető ez a szinte már rendszeresnek mondható párbeszédnek. A munkacsoport kiemelt feladata volt a honlap továbbfejlesztése dinamikus honlappá, mely nagyobb lehetőségeket teremthet minden téren, a megújult honlap az új vezetővel (Nyeste András) 2009. június 1-én debütált. A munkacsoport kiemelt feladata volt a Kollégium és az Alapítvány együttműködésének segítése, valamint a Kollégium szervezeti kereteinek meghatározása, mely idei témája a konferenciának. Nagy hangsúlyt kell kapjon jövőbeni munkában a hálózat fejlesztése, a honlap dinamikusabb működtetésének segítése. Nagy problémát jelent a tagság nyilvántartása. A rendelet értelmében az állami főépítészek feladata, de az egyesített nyilvántartás, az ahhoz való hozzáférés még tisztázatlan. Jelentősen segítette az elnökség munkáját a idei év első „összetartása” Nagykörös városában. 2.6. Szakmapolitika Sáros László DLA vezette munkacsoport (Philipp Frigyes, Dr. Sersliné Kócsi Margit, Keresztes Sándor) kiemelt feladata volt a Nemzeti Építészeti Tanács (az építésügyért felelős miniszter 18 tagú szakmai tanácsadó testülete, mely 2007. június 8-án alakult az ÖTM és öt szakmai szervezet, a MÉK, a MÉSZ, a MUT, az OFK és az ÉVOSZ három-három képviselőjének részvételével) munkájában való közreműködés. Továbbra sem tudtuk minden esetben követni az ad hoc jellegű összejövetelek rendszerét, de tény hogy közreműködésünk (Sáros László DLA, Dr. Sersliné Kócsi Margit NÉT delegáltak) révén az Elnökség ajánlásait rendszerint elfogadták. Sajnos „A nemzeti építészetpolitika” című dokumentum a mai napig nem véglegesítődött. Több szakmai díjra tett javaslatot az Elnökség, többségében eredménnyel. Sok szakmai díjbizottságnak tagja szakmánk elismert kollégái. A legfontosabb alapdokumentum elfogadása szervezünk életében kiemelt jelentőségű volt. Az Alapszabály szervezett keretet biztosít munkánkhoz. Kiemelt jövőbeni feladat a már elhatározott Főépítészi Etikai Kódex elkészítése. Megkezdődött a főépítészi szakma történetének feldolgozása is. 3. PÁLYÁZATOK Az Elnökség két pályázatban közreműködött (BPMMK, VÁTI), többet pedig az Alapítvány készített az Elnökség közreműködésével. A pályázatok célja a szakmai anyagok színvonalas elkészítésén túl az Alapítvány pénzügyi kereteinek bővítése volt. 4. ÖSSZEGZÉS Megítélésem szerint az eltelt három év sok szempontból más volt mint az eddigi 18 év. Szervezetileg önállósodtunk, jelentős személyi változások voltak, már van alapszabályunk és alapítványunk, erősödött a hangunk. Azt javasolom, hogy a Kollégium kicsi szervezet ellenére merjen még nagyobb lenni! 2010. július 30. Philipp Frigyes s.k. az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

1

Bene Attila, Breczné Zsigmond Jolán, Hegedűsné Kovács Enikő, Kamarás Dorottya, Kálmán Kinga, Krizsán András, Müller Ágnes, Révi Zsolt, Rózsa Gyöngyvér, Schőmer Dávid és Stricz Lajos ELNÖKI BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK HÁROM ÉVES MUNKÁJÁRÓL 2007 - 2010

1.9. BESZÁMOLÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY EGY ÉVES MUNKÁJÁRÓL (2009-2010) A 2009. augusztus 26-28. között Hajdúböszörményben tartott XIV. Országos Főépítészi Konferencia óta a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tevékenysége az alábbiak szerint összegezhető: 1. Az Alapítvány törvényes keretek közti működésének biztosítása Az Alapítvány, a jogszabályok által előírt jelentéstételi kötelezettségeink (APEH és KSH felé, közhasznúsági jelentés stb.) eleget tett. Közhasznú tevékenysége során az Alapító Okiratban meghatározott közhasznú tevékenységet gyakorolta, a Kuratórium által jóváhagyott éves munkaterv figyelembevételével. A Kuratórium a hatályban lévő jogszabályok, valamint az Alapító Okiratban foglaltak szerint látta el feladatát. 2. Ügyviteli, szervezési, valamint adminisztrációs feladatok ellátása Az Alapítvány ügyviteli, szervezési valamint adminisztrációs feladatait 2009. február 1. napjától Gera Orsolya látja el. 2009. szeptemberétől az Alapítvány Kuratóriumának és az Országos Főépítészi Kollégium (továbbiakban: Kollégium) Elnökségének közös megegyezése alapján, a XIV. Országos Főépítészi Konferencia jóváhagyásával, a Kollégium titkári teendőinek ellátást Zábránszkyné Pap Klárától Gera Orsolya vette át. A www.foepiteszek.hu weboldal karbantartását és működtetését Nyeste András, a könyvelői feladatokat továbbra is a PÁRMA-ART Nyomdaipari és Szolgáltató Kkt. végzi. A Pest Megyei Építész Kamara, az Alapítvány és a Kollégium között született Együttműködési megállapodás értelmében az Országos Főépítészi Kollégium Titkársága továbbra is a Pest Megyei Építész Kamara hivatalos helyiségeiben látja el a feladatait, küldeményeit a 1364 Budapest, Pf.: 252. postacímen fogadja. 3. A Kollégium munkájának működésének támogatása

figyelemmel

kísérése,

törekvéseinek,

rendezvényeinek

és

Az Alapítvány Kuratóriumának Elnöke és a titkára rendszeresen részt vesz a havonként ülésező Kollégium Elnökségének ülésein, figyelemmel kísérve annak munkáját, törekvéseit. A főépítészek honlapját az Alapítvány és a Kollégium közösen működteti. Az Alapítvány élve az elektronikus levelezés előnyeivel, az e-mail címmel rendelkező aktív és nyugdíjas főépítészeknek rendszeres tájékoztatást küld (programokról, jogszabályváltozásokról stb.). 2009. szeptemberétől az Alapítvány ügyviteli, szervezési, valamint adminisztrációs feladatait ellátó munkaszervezete – Országos Főépítészi Kollégium Titkársága – teljes körű segítséget nyújt a Kollégium ügyviteli, szervezési és adminisztrációs feladatinak ellátásában. Az Alapítvány társszervezői feladatokat látott el a XIV. Országos Főépítészi Konferencián és 800.000 Ft-tal támogatta annak sikeres megvalósítását. A XV. Országos Főépítészi Konferencia eredményes megszervezése érdekében 2010. május 25-én Paks Város Önkormányzatával, Györköny Község Önkormányzatával és a Kollégiummal Együttműködési megállapodást kötött. 4. Az alapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése, pályázatok figyelése, azokon való részvétel A Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány 2009. évben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól 1.800 ezer Ft támogatást kapott, amelyből 1.794 ezer Ft-ot használt fel a Támogatási szerződés szerint „Az Alapítvány hivatalos honlapjának (www.foepiteszek.hu) megújítása, friss információkkal való feltöltése” című pályázati projektjének megvalósítására. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009. decemberében Támogatási Szerződést kötött az Alapítvánnyal 1.500.000 Ft értékben, melyet „A főépítészek szakmai feladatellátását segítő tevékenységek”-re BESZÁMOLÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETIKÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY 2009-2010. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

1.9. fordítottunk (Építésügyi célelőirányzat 2009. – a pályázati elszámolás folyamatban van). A támogatási összegből gyakorlati útmutató és segédlet készült a településrendezési eszközök készítésének folyamatához, jogszabálygyűjteményt állítottunk össze, a Kollégium közreműködésével felülvizsgáltuk és frissítettük a mintadokumentumokat és megkezdtük a több, mint 20 éves múltra visszatekintő Kollégium archív anyagainak feldolgozását. Az archiválást segítendő – a főépítészek weboldaláról elérhető – online adatkezelő és iktató rendszert alakítottunk ki. A főépítészi archívum I. ütemének elkészítése során főépítészek írásait gyűjtöttük össze „főépítészetről”/főépítészekről, továbbá a VI. (Gyula), a X. (Pilisszentkereszt-Dobogókő) és a XIV. (Hajdúböszörmény) Országos Főépítészi Konferenciák dokumentumait dolgoztuk fel, melyeket folyamatosan teszünk fel a honlapra. Az Alapítvány biztosítja a MOME hallgatói által a főépítészi logó pályázatra benyújtott és a legjobbnak ítélt pályaművek díjazását. Az Alapítvány folyamatosan figyelemmel kísérte az alapítványi célok megvalósítását elősegítő pályázati lehetőségeket. Eredményesen pályázott a Nemzeti Civil Alapprogram az Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma által kiírt Civil szervezetek működésének támogatása című pályázaton, ahol 100.000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült (pályázati elszámolás folyamatban van). 2010-ben nem magánszemély támogatók összesen 1.218.993 Ft-tal támogatták az Alapítvány működését, céljait. Szeged, 2010. július 30.

Csohány Klára sk. a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány Kuratóriumának Elnöke

ADÓ 1 % Amennyiben egyetért céljainkkal és segíteni kívánja munkánkat, kérjük ajánlja fel adója 1 %-át a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítványnak! Adószáma: 18723634-1-13 Támogatását előre is köszönjük!

Az Alapítvány célja: „… működési területén elősegítse és támogassa, az épített és természeti környezet alakításával és védelmével kapcsolatos tevékenységeket, az ezzel kapcsolatos állami-, önkormányzati-, általános állampolgári feladatok teljesítését, a főépítészek munkáját, a főépítészek országos hálózatának fejlesztését. A célok elérése érdekében elősegíti, szervezi és támogatja: az épített és természeti környezet minőségének javítását; az építészeti kultúra társadalmi elismertségének szélesítését; a vizuális kultúra színvonalának emelését; a környezettudatos gondolkodás kialakítását; az alapítványi célok elérését szolgáló szervezetek létrehozását, fenntartását. Az Alapítvány működésének közvetlen célja: az alapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése, kezelése; az Országos Főépítészi Kollégium törekvéseinek, rendezvényeinek és általános működésének támogatása; az alapítványi célok megvalósítását elősegítő pályázatokon való közvetlen részvétel, az államháztartás bármilyen alrendszereiből való támogatás megszerzése.” BESZÁMOLÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETIKÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY 2009-2010. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

1.10. NÉHÁNY GONDOLAT A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA MARGÓJÁRA Tisztelt Főépítész Kollégák! Számos kollégát érinthet a főépítészi kormányrendeletben előírt kötelező vizsga, ráadásul irreálisan rövid időn belül, hacsak nem sikerül: - módosíttatni a határidőt - változtatni a tartalmát. A határidő hosszabbítására van esély, de a tartalmi módosítás nehezebb és hosszabb lesz. Ha már muszáj, ha addig nem sikerül a módosítás, akkor ne hagyjátok, hogy emiatt csökkenhessen a főépítészek száma. Sokan mélyen – és joggal – felháborodtak a főépítészi vizsga kötelezésen. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a vizsga születésének főbb körülményeit megismerjétek, bár a sok-sok órás vitáinkat, az éjszakákba nyúló véleményezések, javaslatok gyártását, heves, hosszú küzdelmeinket nehéz röviden összefoglalni, és főleg úgy, hogy a vizsga ügyében már nem tudtuk érdekeinket kellően érvényesíteni. Nem volt a tarsolyunkban egy komplex főépítészi továbbképzési anyag, melyet javasolni lehetett volna a vizsga helyett, melyet esélyünk lehetett volna elfogadtatni. (Elvi kérdés persze, hogy egy hivatást hogyan lehet tanítani továbbképzés formájában, mennyire helyettesíthető az önképzés, az együttműködés és a tapasztalatszerzés a Hely eltérő szelleme tükrében.) A MÚLTRÓL: A főépítészi rendelet tervezetének egyeztetésekor nagyon nehezen tudtuk a főépítészek megbízásos alkalmazását megtartatni. Már akkor feltételként fogalmazódott meg, hogy a köztisztviselőknél kötelező közigazgatási ismereteket biztosítani kell a megbízással foglalkoztatott főépítészek körében is. Ezt persze lehetett volna hatékonyabban, értelmes továbbképzés keretében is megoldani, sőt a jövőben valószínűleg így lenne ésszerűbb. A másik problémakört az eltérő végzettség jelentette. Egyre bonyolódó világunkban már az sem evidens, hogy a főépítész építész. Ezt az egyszerű megközelítést nem lehetett elfogadtatni. A felsőoktatás többszöri átrendeződése miatt az építészképzés is sokféle lett, sőt társult a településmérnök képzés is, továbbá még az idősebb kollégák már szinte történeti végzettségei, valamint a posztgraduális szakmérnöki képzések, továbbá a főépítészi szakmérnökin frissen végzett, azt végző kollégák. A felsorolás csak kis szelete a halmaznak, de a sort nem folytatom, hiszen a felsőoktatási képzések is állandóan változnak és újakkal bővülnek. Az önkormányzati főépítészi feladatok ellátásához három szakterület kellő ismerete szükséges. (építészet, településrendezés, általános közigazgatási ismeretek) Ez lett az alapelve a továbbképzésnek, azaz az eltérő alapvégzettségek kiegyensúlyozásának. (megjegyzés: eddig is az állami főépítészek feladata volt a főépítészek továbbképzésének biztosítása) A gyorsítás szellemének jegyében ez az egyebekben elfogadható alapelv degradálódott a főépítészi rendeletben vizsgává. A vizsga tartalmát meghatározó melléklet már széleskörű érdemi egyeztetést, mellőzve született néhány nap alatt, az „utolsó órában”, a nyár közepén. A szakállamtitkár az országos főépítész vezetésével a rendelet hatályba lépését több hónappal követően hozott létre egy vizsgabizottságot. Az eljárásrendet az első körű egyeztetést követően aláírta a miniszter, tevékenységének utolsó szakaszában. Emiatt több részletkérdés nem kellően tisztázott és jelenleg is vitatott. Az idő rövidsége miatt (hogy egyáltalán esély legyen, maradjon néhány hónap magára a vizsgáztatásra, hiszen e nélkül nem lesz –lenne - foglalkoztatható a főépítészek többsége) a főépítészi feladatokhoz illeszkedő tényleges érdemi tananyag, tartalom összeállítása helyett a „legegyszerűbb úton”, a joganyagra való rákérdezésből álltak össze kérdések a szakállamtitkárság kollégái részéről. Az állami főépítészek azóta egyeztetnek egymással, hogy a feladatul kapott vizsgáztatást egységes elvek alapján hajtsák végre. A JELENRŐL: Az OFK elnöksége kér minden főépítész kollégát, hogy a körülmények ellenére ne hagyja, hogy a vizsga miatt a főépítészek száma tovább csökkenjen. Az építésügyi joganyag gyorsítás jegyében történt átalakulása, a kötelező vizsga és még számos nehezített feltétel ellenére mi ott a frontvonalakon tovább küzdünk az Épített környezet, a Hely, az Örökségünk megszállottjaiként.

NÉHÁNY GONDOLAT A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA MARGÓJÁRA

2 Az önkormányzati főépítészek vizsgáival kapcsolatban az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a mellékelt állásfoglalást hozta. Dr Szaló Péter helyettes államtitkár levelében jelezte, hogy „Miniszter úr egyetértett legsürgősebb kérésükkel, a vizsga időpontját 2011. március 30-ban határozta meg. Az erre vonatkozó előterjesztést soron kívül a Kormány elé terjeszti. A tartalmi átdolgozásra nyitottak vagyunk, napirendre vesszük, de kapkodni ezzel nem kívánunk.” A JÖVŐRŐL: Így nyilván nem maradhat a főépítészi vizsga. Megfelelő idő alatt, kellő előkészítéssel, alaposan átgondolva kell megváltoztatni és elfogadtatni. Ehhez előzetesen rögzíthető elvek: - reális időszak alatt megvalósuló érdemi továbbképzéseket követően lehet elvárás bármilyen vizsga; - a tananyagnak célirányosnak, jól átgondoltnak, kellően kidolgozottnak kell lennie; nem alapozódhat a folyton változó joganyag lexikális ismeretén; - a főépítészek gyakorlati tevékenységét kell elősegítenie a továbbképzésnek; - előnyben kell részesíteni az elektronikusan hozzáférést, az önképzési formákat, konzultációs lehetőségeket; tapasztalatcserét elősegítő kérdés-felelet aktív honlapokat; - megfelelő irodalomjegyzék; - a főépítészek továbbképzését be kell illeszteni a kamarai kötelező és választott továbbképzéseibe; - az eltérő alapvégzettségeket megfelelő posztgraduális képzésekkel kell kiegyensúlyozni; Kérjük és várjuk a kollégák építő javaslatait. Budapest, 2010. július 30.

az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

NÉHÁNY GONDOLAT A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA MARGÓJÁRA

1.10.1. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK 1/2010. (VI. 29.) számú állásfoglalása

a főépítészi vizsgáról Az Országos Főépítészi Kollégium, az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége aktívan közreműködött az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet és a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet megalkotásában. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a számtalan egyeztetés ellenére sem sikerült maradéktalanul elfogadtatni a szakmailag alaposan átgondolt és kidolgozott elveket. Fentiekre tekintettel a Kormányrendelet mielőbbi módosítása szükséges, összhangban az Elnökség 13/2010. (III. 30.) és a 19/2010. (V.25.). számú határozataival: 1. legfontosabb feladat a főépítészi vizsgára kötelezetti kör módosítása: a rendelet jelentősen megosztja a főépítészi kart, tekintettel arra, hogy a nem köztisztviselőként már évek óta főépítészként dolgozó kollégák méltánytalan helyzetbe kerülnek, a már többször jelzett mentességi előírás rájuk is vonatkozzon; 2. legsürgősebb a főépítészi vizsga határidejének meghosszabbítása: a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül, azaz 2010. októberéig nehezen képzelhető el valamennyi érintett főépítész vizsgájának letétele, hiszen a vizsga tartalma és eljárásrendje 2010. májusában lett meghatározva. Javasolt a vizsga határidejének legalább 2011. II. negyedévig való meghosszabbítása; 3. a vizsga tartalmának koncepcionális megváltoztatása, azaz a rendelet vonatkozó mellékletének újra alkotása: jelenleg a melléklet tömény jogszabály ismeret lett; a főépítészi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok nagyon sokat változtak az elmúlt években; a módosítások irányát, továbbá számos részüket alapvetően vitatják a szakmai szervezetek – köztük az OFK is –; a folyamatosan változó konkrét joghelyek lexikális ismerete helyett a jogszabályokban való általános eligazodásra kell helyezni a hangsúlyt, a főépítészi szakmérnöki tananyagát javasolt irányadónak tekinteni; 4. a vizsga kérdések átdolgozása, annak a főépítészi tevékenységhez jobban igazodó összeállítása: a közigazgatás területén az önkormányzatok feladataihoz, működéséhez kötődő általános alapismereteken legyen a hangsúly; a hatósági tevékenység teljes körű részleteire vonatkozó kérdések mellőzése, hiszen az önkormányzati főépítészek nem végeznek hatósági munkát; a főépítészi tevékenység pontos ismerete fontosabb; 5. a tananyag tényleges átgondolása, elkészítése az egyeztetett alapelvek szerint, annak továbbképzés keretében való oktatása: 5.1. általános rész: - általános államigazgatási alapismeretek (Alkotmány, Ötv, a közigazgatás szervezetei); - az építésügyi és a területrendezési törvények főépítészi feladatokhoz kapcsolódó részei; - a helyi építési szabályzat ismeret köre az OTÉK alapján; - tervpályázat, tervtanács, örökségvédelem, értékvédelem; - a főépítészi tevékenység a főépítészi kormányrendelet szerint; Országos Főépítészi Kollégium Titkársága 1364 Budapest, Pf. 252. Telefonszám: +36-30-449-50-28 honlap: http://www.foepiteszek.hu e-mail: [email protected]

2 5.2. a különös rész maradjon el, egy hézagpótló vizsga nem pótolhatja az alapképzések hiányosságait, nem képes kiegyenlíteni a különbségeket, azt megfelelő posztgraduális képzésekkel kell biztosítani. 6. A területi és országos nyilvántartás elkészítése mind a szaktárca, mind pedig az OFK közös érdeke: A vizsgáztatás egyik alapja a pontos és naprakész nyilvántartás. Fel kell gyorsítani a rendelet szerinti nyilvántartás(ok) elkészítését és biztosítani kell annak naprakész vezetését. Biztosítani kell az OKF adatokhoz való hozzáférésének lehetőségét az adatvédelem biztosítása mellett. A rendelet módosításáig arra kell törekedni, hogy annak hiányosságait, túlszabályozottságát közös erővel áthidaljuk, hiszen nem téveszthetjük szem elől azt az általános célt, mely a főépítészi hálózat bővítését célozza. Az állásfoglalást összeállította Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros főépítésze, a Kollégium elnökhelyettese.

Budapest, 2010. június 29.

Philipp Frigyes az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

Országos Főépítészi Kollégium Titkársága 1364 Budapest, Pf. 252. Telefonszám: +36-30-449-50-28 honlap: http://www.foepiteszek.hu e-mail: [email protected]

1.11. XV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KONFERENCIA HATÁROZATI JAVASLATOK 1/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az előterjesztés szerint az Alapszabályt módosítja. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 2/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia felkéri az Elnökséget, hogy az Országos Főépítészi Kollégium egyesületté történő átalakulása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Konferencia Elnöksége 3/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az Országos Főépítészi Kollégium elnökének három éves beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 4/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat (tudomásul vétel) Az Országos Főépítészi Konferencia a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány kuratóriuma elnökének tájékoztatóját köszönettel tudomásul veszi. 5/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia hozzájárul a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány alapító okiratának módosításához, mely szerint „a tagság/tag megszűnése esetén az alapítói jogokat gyakorlók – az Országos Főépítészi Konferencia véleményezésével – új tagságot/tagot jelölnek ki” szöveg helyett „a tagság/tag megszűnése esetén az alapítói jogokat gyakorlók új tagságot/tagot jelölnek ki” szöveg; „Kizárólag az alapítók - a mindenkori Országos Főépítészi Konferencia vonatkozó döntése alapján jogosultak az Alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelmével nem járó olyan módosításra, amelynek tartalmát jogszabályi előírás kötelezően nem határozza meg.” szöveg helyett „Kizárólag az alapítók jogosultak az Alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelmével nem járó olyan módosításra, amelynek tartalmát jogszabályi előírás kötelezően nem határozza meg.” szöveg kerül. Határidő: azonnal Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 6/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az Országos Főépítészi Kollégium logójául a …………………. választja. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 7/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az Elnökség javaslatára Dr. Tóth Zoltán és Virányi István urakat, az Országos Főépítész Kollégium korábbi elnökeit az Alapszabály 12.8. pont alapján Tiszteletbeli elnököknek választja. Határidő: azonnal Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 8/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia felhatalmazza az Elnökséget, hogy a Konferencián elhangzottak figyelembe vételével készítse el a XV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlását, melyet minél szélesebb körben hozzon nyilvánosságra. Határidő: folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

XV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KONFERENCIA HATÁROZATI JAVASLATOK

2 9/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia felkéri az Elnökséget, hogy továbbra is erőteljesen és hathatósan képviselje a főépítészek érdekeit. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 10/2010.(VIII.27.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségébe az alábbi személyeket választotta meg: Tagok: Megyei főépítész 1. 2. Megyei jogú városi főépítész 1. 2. Fővárosi kerületi főépítész 1. 2. Települési főépítész 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Térségi főépítész 1. Nyugdíjas főépítész 1. Póttagok: Megyei főépítész 2. 3. Megyei jogú városi főépítész 3. 4. Fővárosi kerületi főépítész 3. 4. Települési főépítész 8. 9. 10. 11. 12. 13. Térségi főépítész 2. Nyugdíjas főépítész 2.

XV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KONFERENCIA HATÁROZATI JAVASLATOK

1 XV. ORSZÁGOS FĘÉPÍTÉSZI KONFERENCIA REGISZTRÁLT RÉSZTVEVĘI 2010. AUGUSZTUS 25-27. NÉV 1 Aczél Gábor Alföldiné Petényi 2 Zsuzsanna

BEOSZTÁS elnök fépítész

3 Altdorfer Csaba

építész, ép. ea.

4 Alvári Csaba 5 B. Nagy Helga

fépítész fépítész

6 Balázsi István Gyula

fépítész

7 Bánóné Nyékhelyi Mária 8 Bardóczi Tamás

vezet ftanácsos

9 Beczner Balázs

fépítész

10 Bene Attila István

fépítész

11 Berényi András 12 Béres István

fépítész fépítész

13 Bernáth Mihály 14 Berta Ferenc 15 Bertáné Tarjányi Judit

állami fépítész építészmérnök fépítész

16 Beszédes Rita

kerületi fépítész

17 Bódyné Máthé Ildikó

HIVATAL Magyar Urbanisztikai Társaság Szentendre Város Polgármesteri Hivatala (2000 Szentendre, Városház tér 3.) Maglód Város Polgármesteri Hivatala (2234 Maglód, F út 12.) Jászberény Város Polgármesteri Hivatala (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18.) Tura Város Polgármesteri Hivatala Diósd Község Önkormányzata Polgármestei Hivatal (2049 Diósd, Tompa M. u. 6.) Belügyminisztérium (1051 Bp., József Attila utca 2-4.) Építészfórum Herceghalom Önkormányzata (2053 Herceghalom, Gesztenyés út. 13.) Bp. Fváros VI. Ker.Terézváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (1067 Bp., Eötvös u. 3.) Bp. IV. Ker. Újpest Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (1042 Bp., István út 15.) Polgármesteri Hivatal (5700 Gyula, Petfi tér 3.) ÉMRÁH Állami Fépítészi Iroda (3300 Eger, Kossuth u 9.) (1024 Budapest, Buday László u. 9.) Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti u. 81.) Bp. Fv. II. Ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1024 Bp., Mechwart liget 1.)

építész, épügyi menedzser Váti Nonprofit Kft. (1016 Bp., Gellérthegy u. 30-32.) Bp. XVII. ker. Rákosmente Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1173 Bp., Pesti-út 165.) fépítész 18 Bolberitz Henrik Bp. XII. Ker. Hegyvidéki Önkormányzat (1126 Bp., Böszörményi út 23-25.) 19 Borsodiné Gláser Krisztina fépítész Polgármesteri Hivatal (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.) megbízott fépítész 20 Boruzs Bernát Polgármesteri Hivatal (9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér fépítész 11.) 21 Czeiner Gábor Budaörs Város Önkormányzata (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) fépítész 22 Csík Edina építéshatósági Százhalombatta Város Polgármesteri Hivatala (2440 csoportvezet Százhalombatta, Szent I. tér 3.) 23 Csima László Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal (6741 Szeged, állami fépítész Rákóczi tér 1.) 24 Csohány Klára Enying Város Polgármesteri Hivatal (8130 Enying, Kossuth építéshatóság vez. u. 26.) 25 Csonka Zoltán Békés Város Polgármesteri Hivatala (5630 Békés, Petfi városi fépítész S.u. 2.) 26 Csökmei László Erik nyugalmazott fépítész 2085 Pilisvörösvár, Tzoltó u. 7 27 Dalosiné Molnár Ilona Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzati Hivatal területfejlesztési és területrendezési referens (4400 Nyíregyháza, Hsök tere 5.) 28 Dályai Józsefné Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala városi fépítész (8800 Nagykanizsa, Erzsébet t.7.) 29 Deák Varga Dénes mszaki szakért, településmérnök Váti Nonprofit Kft (1016 Bp., Gellérthegy u. 30-32.) 30 Décsei Nóra

1.12.

2

43 dr. Polinszky Tibor

településrendezési Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hiv. Állami szakreferens, építmérnök Fépítészi Iroda (9022 Gyr, Vörösmarty u. 10.) Bp. IX. Ker. Ferencváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (1092 Bp., Bakáts tér 14.) fépítész ny. település tervez T.Z. Terv Bt. (7624 Pécs, Rákóczi u. 24-26.) Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (Irodaház: 1077 Bp., Kéthly Anna tér 1.) szabályozási referens Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (Irodaház: 1077 Bp., Kéthly Anna tér 1.) szabályozási referens megbízott települési fépítész Budajen Polgármesteri Hivatal (2093 Budajen, F u. 1-3.) Százhalombatta Város Polgármesteri hivatala (2440. fépítész Százhalombatta, Szent I. tér 3.) ny. megyei fépítész Pécs BM Területrendezési és Településügyi Fosztály (1051 Bp., fosztályvezet József Attila út 2-4.) fépítész Budavári Önkormányzat (1014 Bp., Kapisztrán tér 1.) Építmvészek Szövetsége Professor Emeritus- Budapesti Mszaki és Magyar Építmvészek Szövetsége (1088 Bp., Ötpacsirta u. Gazdaságtudományi 2.) tájépítész Bp. XXI.ker. Csepel Önkormányzata (1211 Bp., Szent Imre tér 10.) fépítész

44 Farkas Renáta 45 Fegyverneky Sándor

települési fépítész országos fépítész

46 Fehérné Tölgyesi Ildikó

fépítész munkatárs

47 Fekete Szilvia

pr menedzser

31 Dimény Gábor 32 dr. Sersliné Kócsi Margit 33 dr. Tóth Zoltán

34 dr. Babus Júlia

35 dr. Hegeds Annamária 36 dr. Mátéffy Anna 37 dr. Oláh M. Zoltán 38 dr. Tihanyi Csaba 39 dr. Tompai Géza 40 dr. Aczél Péter

41 dr. Istvánfi Gyula 42 dr.Laposa József

Ferik Tünde Fohl Károly Gáspár Anna Gera Orsolya

fépítész település tervez nyugdíjas titkár

52 Godavszky Beáta

megyei fépítész

53 Gubán Sándor 54 Gyárfás Henriett

fépítész szakreferens, településmérnök

55 Gyarmati Lajos

nyugdíjas

56 Gyenes Kálmán

építész

57 Gyulai István 58 Hajnóczi Péter 59 Horváth András

fépítész elnök fépítész

60 Horváth Gábor

fépítész, csoportvezet

61 Horváth Gáborné 62 Hum Ferenc

ügyvezet osztályvezet

48 49 50 51

Karcag Polgármesteri Hivatal (5300 Karcag, Kossuth tér 1.) Belügyminisztérium (1051 Bp Bp.,., József Attila út 2-4.) 2 4.) Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (2030 Érd, Alsó utca 1.) TONDACH Magyarország Zrt. (1124 Bp., Németvölgyi u. 100.) Solymár Polgármesteri Hivatal (2083 Solymár, József A u.1.) Egri Építész Iroda Kft. (3300 Eger, Dobó u. 18.) Build-Econ Kft. (1112 Bp., Cseresznye u. 54.) Pest Megyei Építész Kamara (1052 Bp., Városház u. 7.) Vas Megyei Önkormányzati Hivatal (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.) Szigetmonostor Polgármesteri Hivatala (2015 Szigetmonostor, F u. 26.) Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hiv. Állami Fépítészi Iroda (9022 Gyr, Vörösmarty u. 10.) Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara tagja (lev.c.: 2804 Tatabánya, Pf.: 406.) OTTHON '66 Építési Iroda (2760 Nagykáta, Kossuth u. 163/20.) Bp. Fv. XIX.ker. Kispest Polgármesteri Hivatal (1195 Bp.,Városház tér 18-20.) Pest Megyei Építész Kamara (1052 Bp., Városház u. 7.) Paks Város Polgármesteri Hivatala Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivala (8200 Veszprém, Óváros tér 9.) TÉR XXI. Ingatlanfejleszt, Építészeti és Formatervez Kft. (8200 Veszprém, Szt.István u. 23.) Paks Város Polgármesteri Hivatal Mszaki Osztály

1.12.

3

78 Korsós Mónika

Fejér Megyei Önkormányzat Hivatala (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) megyei fépítész Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (3525 Miskolc, Városház tér 1.) megyei fépítész Mezhegyes-Hajdúnánás, lev.cím: TTI-Eurovia Kft. (1116 fépítész Bp., Vegyész u. 7.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fosztályvezet Zalakaros Város Önkormányzata (8749 Zalakaros, ny. fépítész Gyógyfürd t. 1.) tervez Kern és Klenk Építészeti Bt. (7030 Paks, Duna u. 1/a.) ny. fépítész 7030 Paks, Dózsa Gy.u.10 tervez Boór és Kern (1114 Bp., Eszék u. 9-11.) vezet településtervez Urbanitás Kft. (1111 Budapest, Stoczek u 19.) Leányfalu Nagyközség Polgármesteri Hivatal (2016 fépítész Leányfalu, Móricz Zs. u. 126.) Gyál Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala mb. fépítész - irodavezet (2360 Gyál, Krösi u. 112-114.) Tata Város Polgármesteri Hivatala (2890Tata, Kossuth tér 1.) városi fépítész városi fépítész Mososnmagyaróvár Város Önkormányzata (9200 Kern és Klenk Építészeti Bt. (7030 Paks, Duna u. 1/a.) tervez (Ybl díjas) ÉMRÁH Állami Fépítészi Iroda (3300 Eger, Kossuth u 9.) feladó Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (2030 Érd, Alsó utca 1.) fépítész munkatárs

79 Kosdi Attila

építész

63 Igari Antal 64 Iván Zoltán 65 Jeney Lajos DLA 66 Káldi Gyula 67 68 69 70 71

Karmazin József Kern Andrea Kern József Kern Orsolya Kertész Beáta Borbála

72 Király Noémi 73 Kiss István 74 75 76 77

Kiss Zsolt Kitley Tibor Klenk Csaba Koritár Károlyné

90 Lovas Ferenc

Hajlék Építész Iroda Kft. (3529 Miskolc, Budai József u. 5.) Debrecen Megyei Jogú Váos Polgármesteri Hivatal (4024 fépítész, fosztályvezet Debrecen, Piac u. 20.) Polgármesteri Hivatal (2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a.) fépítész nyugalmazott megyei lev.c.: lev.c.: 9022 Gyr, Gyr, Újkapu u. 13 vezet ftanácsos Belügyminisztérium (1051 Bp., József Attila utca 2-4.) Berettyóújfalu Polgármesteri Hivatala (4100 Berettyóújfalu, fépítész Dózsa Gy.u. 17-19.) MODUM Építésziroda Kft. (1136 Bp., Balzac u. 22.) fépítész Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (9400 városi fépítész Sopron, F tér 1.) Bp.VII.ker Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal (1073 Bp., Erzsébet körút 6.) fépítész Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara tagja (lev.c.: 2804 Tatabánya, Pf.: 406.) nyugdíjas Pest Megyei Építész Kamara (1052 Bp., Városház u. 7.) eladó Tolna Város Polgármesteri Hivatala (7030 Tolna, Hsök tere fépítész 1.)

91 Lrincz Piroska

tervez

80 Kováts Ákos Pál 81 Körmendi Judit 82 Körmendy János 83 Krakler Judit 84 Krisztik János 85 Krizsán András 86 Kuslits Tibor 87 Lantos Péter 88 László Tibor 89 Lészay Kornélia

92 Magyar Mária 93 Mák Zoltán András 94 95 96 97

Mártonffy Gábor Máté Edina Mészáros János Metz Beatrix

98 Mezei László 99 Mihályi Júlia

Virányi Építész Stúdió Kft. (7400 Kaposvár, Losonc utca 1.) Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (Irodaház: 1077 Bp., Kéthly Anna szabályozási osztályvezet tér 1.) Architronic Építésziroda Kft. (2648 Patak, Petfi S. u. 21.) cégvezet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (2030 Érd, Alsó utca 1.) fépítész építésztervez, ügyintéz Bit-Hilani KFT. (2500 Esztergom, Vasváry Pál u. 19.) megyei fépítész (5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2.) nyugdíjas Várpalota Város Polgármesteri Hivatala (8100 Várpalota, fépítész Gárdonyi Géza u. 39.) Sóskút Polgármesteri Hivatal (2038 Sóskút, Szabadság tér 1.) építéshatóság

1.12.

4

122 Révi Zsolt

Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (Irodaház: 1077. Bp, Kéthly Anna tér 1.) vezet ftanácsos városfejlesztési igazgató Mór Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (8060 Mór, Nivegy-Völgy, Szentantalfa Önkormányzata fépítész nyugdíjas fépítész (lev.cím: 6721 Szeged, Tímár u.8/b.) Fépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány alapítvány web(1364 Bp., Pf.: 252.) adminisztrátor Monor és Térsége Önkormányzati Fépítészi Társulás (2200 Monor, Kossuth L. u.78-80.) térségi fépítész Bp.VII.ker Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal (1073 Bp., Erzsébet körút 6.) fépítészi munkatárs Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) megyei fépítész Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (6000 fépítész Kecskemét, Kossuth tér 1.) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önk. Polgármesteri városi fépítész, Hivatal (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.) irodavezet Bük Város Önkormormányzata Polgármesteri Hivatal (9737 Bük, Széchenyi u. 44.) települési fépítész Tapolca Város Polgármesteri Hivatala (8300 Tapolca, Hsök fépítész tere 15.) Dunakeszi Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2120 Dunakeszi, F u. 25.) fépítész Tolna Megyei Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (7100 Szekszárd, Szt.István tér 11-13.) megyei fépítész Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (2800 Tatabánya, F tér 4.) megyei fépítész Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara tagja (lev.c.: 2804 Tatabánya, Pf.: 406.) nyugdíjas g ( j y Bocskai tér Polgármesteri Hivatal (4220 Hajdúböszörmény, 1.) városi fmérnök Vác Város Polgármesteri Hivatala (2600 Vác, Március 15. tér 11.) városi fépítész Fót Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.) fépítész vezet építész Pro Arch. Építész Stúdió (1085 Bp., József krt. 36.) BME Középülettervezési Tanszék (1111 Bp., Megyetem fépítész, egyetemi docens rkp 3.) településrendezési osztályvezet Belügyminisztérium (1051 Bp., József Attila út 2-4.) Gyr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (9021 Gyr, fépítész Városház tér 1.)

123 Ring Zoltán

értékesít

124 Rumi Imre

fépítész

125 Sári István

fépítész

126 Sáros László DLA 127 Sárosi Zoltán

szakért fépítész tervez

128 Schreffel János

kerületi fépítész

129 Seres Béláné

nyugdíjas

130 Sipos Gábor 131 Soltész Ilona

fépítész osztályvezet

100 101 102 103

Müller Ágnes Nagy György Németh Balázs Novák István DLA

104 Nyeste András 105 Nyeste László 106 Orbán Ida 107 Oszoli Dénes Öveges László (Gömöri 108 Beatrix) 109 Páli Zsuzsanna 110 Pankotay Marietta 111 Papp Zoltán Tamás 112 Passa Gábor 113 Patkó Sándor 114 Peng Julianna 115 Perneczky László 116 Péter Zoltán 117 Philipp Frigyes 118 Prof. dr. Müller Ferenc 119 R Takács Eszter 120 Radványi György DLA 121 Ráth György

TUNGSRAM-Schréder Zrt. (2084 Pilisszentiván, Tópart 2.) Budafok-Tétény Bp. XXII.ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (1222 Bp., Városház tér 11.) Bp XX. Kerület Pesterzsébet Polgármesteri Hivatala (1201 Budapest, Kossuth tér 1.) Sáros és Társa Építésziroda Bt. (1074 Bp., Barát u. 11. I.1.) Paks, Munkácsy 19. Bp. XI. Ker. Újbuda Önkormányzata (1113 Bp., Bocskai út 39-41.) Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara tagja (lev.c.: 2804 Tatabánya, Pf.: 406.) Bp. III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (1033 Bp., F tér 3.) Belügyminisztérium (1051 Bp., József Attila utca 2-4.)

1.12.

5

1.12.

132 Soltész Jánosné

településtervez, ügyvezet

133 Sólyom Margit 134 Somogyi Judit

építész vezet ftanácsos

135 Stipkovits Tamás

osztályvezet

136 Szabó Imre

városi fépítész

137 Szabó Monika

megyei fépítész

138 Szaló Péter

helyettes-államtitkár

139 Szendrei Zsolt

ügyvezet

140 Szentpály László 141 Szilágyi Domokos

fépítész nyugdíjas építész

Építész Továbbképz Nonprofit Kft. (1013 Bp., Attila út.14.) Mór Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (8060 Mór, Szt. István tér 6.) lev. cím: 7720 Pécsvárad Dózsa u. 30

142 Szögedi Zsuzsanna

tájépítész mérnök

ÉMRÁH Állami Fépítészi Iroda (3300 Eger, Kossuth u 9.)

143 Szke Tamás 144 Szcs Mihály 145 Talmácsi István

tervez kapcsolattartó fosztályvezet helyettes megbízott fépítész

146 Telek Viktória 147 Tell Edit

városrendezési ügyintéz a konferencia városházi felelse

TUNGSRAM-Schréder Zrt. (2084 Pilisszentiván, Tópart 2.) Belügyminisztérium Mórahalom Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata (1113 Budapest, Bocskai út 39-41.)

148 Tenkács Márta

p okl.építészmérnök

149 Tényi András

fépítész

150 Tóth Ferenc

városi fépítész

151 Tóth Miklós

fépítész

152 Tóth Péter 153 U.Nánay Éva

fépítész fépítész településrendezési szakreferens, építészmérnök

154 Vargáné Poór Mária

Provincia Kft. (3529 Miskolc, Derkovits u. 52.) ÉMRÁH Állami Fépítészi Iroda (3300 Eger, Kossuth u 9.) Bp. Fváros Fpolgármesteri Hivatal Fépítészi Iroda (1052 Gyr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (9021 Gyr, Városház tér 1.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építésügyi és Környvédelmi Iroda (2400 Dunaújváros, Városház tér 1-2.) Bács-Kiskun Megyei Közgylés Hivatala (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (1051. Bp., József Attila út 2-4.)

Paks Város Polgármesteri Hivatala Sáros és Társa Építésziroda p Bt. (1074 ( Bp., p , Barát u. 11. I.1.)) Nagykrös Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (2750 Nagykrös, Szabadság tér 5.) Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (2800 Tatabánya, F tér 6.) Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (1163 Budapest, Havashalom u. 43.) Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivala (6400 Kiskunhalas, Hsök tere 1.) Törökbálint Város Önkormányzata (2045 Törökbálint, Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hiv. Fépítészi Iroda (9022 Gyr, Vörösmarty u. 10.) Gyr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (9021 Árpád u. 32.) Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Kaposvár, Csokonai u. 3.) Egri Építész Iroda Kft. (3300 Eger, Dobó u. 18.) Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Miskolc, Városház tér 8.)

155 Végh Csaba

megyei fépítész

156 Virányi István 157 Visnyei Györgyi

állami fépítész település tervez

158 Viszlai József 159 Zábránszkyné Pap Klára

fépítész - osztályvezet Kollégium tiszteletbeli örökös tagja

160 Zsólyomi Réka

építész tervez, ügyintéz Bit-Hilani KFT. (2500 Esztergom, Vasváry Pál u. 19.)

Szentendre

Állami Gyr, (7400

(3525

2. TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2.1.

Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének összetétele és szervezete 2.1.1. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének összetétele 2.1.2. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének szervezete

2.2.

Döntéstár 2.2.1.

Állásfoglalások

2.2.2.

Határozatok

2.2.3.

Elnöki levelek

2.3.

Eseménynaptár

2.4.

Együttműködési megállapodások

2.1. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének összetétele Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének struktúrája

2.1.1. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE1 2007–2010 ÖSSZETÉTEL ÉS ELÉRHETŐSÉG

ELNÖK Philipp Frigyes, Vác város főépítésze mobil: +36 30 991 1079, e-mail: [email protected] ELNÖKHELYETTES Dr. Sersliné Kócsi Margit, Ferencváros (IX. ker.) főépítésze telefon: +36 1 217 0951, e-mail: [email protected] TAGOK Megyei főépítészek Mészáros János, Jász-Nagykun-Szolnok megye főépítésze, Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megbízott főépítésze mobil: +36 30 935 2969, e-mail: [email protected] Pengő Julianna, Komárom-Esztergom megye főépítésze telefon: +36 34 517 248, mobil: +36 20 937 6022, e-mail: [email protected] Megyei jogú városi főépítész Kuslits Tibor, Sopron m. j. város főépítésze mobil: +36 30 821 2248, e-mail: [email protected] Rátkai Attila, Eger m. j. város főépítésze mobil: + 36 20 571 0195, e-mail: [email protected] Fővárosi kerületi főépítész Dr. Aczél Péter, Budavár (I. ker.) főépítésze telefon: +36 1 458 3017, e-mail: [email protected] Települési főépítészek Alföldiné Petényi Zsuzsanna, Szentendre város főépítésze mobil: +36 20 478 4898, e-mail: [email protected] B. Nagy Helga, Tura város főépítésze mobil: +36 70 456 2099, e-mail: [email protected] Krizsán András, Pula község főépítésze mobil: +36 30 999 0027, e-mail: [email protected] Papp Zoltán Tamás, Badacsonytomaj város, Sümeg város, Tapolca város és Sávoly község főépítésze mobil: +36 30 979 6414, e-mail: [email protected], [email protected] Sáros László DLA, szakértő főépítész mobil: +36 20 921 8881, e-mail: [email protected] Tényi András, Nagykőrös város főépítésze telefon: + 36 53 550 342, e-mail: [email protected] Társult települési/térségi főépítész Nyeste László, Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás főépítésze (Monor székhellyel), társult települési főépítész mobil: +36 70 316 3354, e-mail: [email protected] Nyugdíjas főépítész Karmazin József, Nagykanizsa m. j. város ny. főépítésze, Zalakaros város főépítésze mobil: +36 30 947 6208, +36 30 560 6468, e-mail: [email protected], [email protected] Tiszteletbeli örökös tag Zábránszkyné Pap Klára mobil: + 36 20 326 9694, e-mail: [email protected]

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉNEK TANÁCSKOZÁSI JOGÚ RÉSZTVEVŐI ÖSSZETÉTEL ÉS ELÉRHETŐSÉG

TITKÁRSÁG Gera Orsolya mobil: + 36 30 449 5028, e-mail: [email protected] TANÁCSKOZÁSI JOGGAL MEGHÍVOTTAK Csohány Klára, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, dél-alföldi állami főépítész telefon: + 36 62 562 695, e-mail: [email protected] Körmendy János, Győr-Moson-Sopron megye ny. főépítésze - az Alapítvány összekötője mobil: + 36 20 975 0712, e-mail: [email protected] Állami főépítészek képviselet útján – ülésenként egy fő részvételével Arató András István, észak-alföldi állami főépítész – Debrecen, e-mail: [email protected] Bernáth Mihály, észak-magyarországi állami főépítész – Eger, e-mail: [email protected] Csohány Klára, dél-alföldi állami főépítész – Szeged, e-mail: [email protected] Dr. Hajnóczi Péter, közép-magyarországi állami főépítész – Budapest, e-mail: [email protected] Keresztes Sándor, nyugat-dunántúli állami főépítész – Győr, e-mail: [email protected] Lantay Attila, közép-dunántúli állami főépítész – Székesfehérvár, e-mail: [email protected] Virányi István, dél-dunántúli állami főépítész – Kaposvár, e-mail: [email protected] Tanácsadók: Páli Zsuzsanna, Székesfehérvár m. j. város főépítésze mobil: +36 30 351 9018, e-mail: [email protected], [email protected] Önkormányzati főépítész szakmérnök hallgatók – ülésenként két fő delegált részvételével Kissfazekas Kornélia, egyetemi adjunktus, BME Urbanisztika Tanszék mobil: +36 30 284 9577, e-mail: [email protected]

1

A 2007. október 10-i, a 2008. április 1-i, augusztus 29-i, 2009. április 28-i, augusztus 28-i és 2010. március 22-i változások, döntések átvezetésével. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÖSSZETÉTELE 2007-2010

2.1.2. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE Működés - feladatok- felelősök Elnökség 1 2 3 4 5 6

Munkacsoport Jogalkotási Munkacsoport Kapcsolat Munkacsoport Konferencia Munkacsoport Oktatási Munkacsoport Párbeszéd Munkacsoport Szakmapolitikai Munkacsoport

Vezető Dr. Sersliné Kócsi Margit Karmazin József Krizsán András Philipp Frigyes Zábránszkyné Pap Klára Sáros László DLA

(1)

K NY T T TÖ SZ

Munkatársak Dr. Aczél Péter K Pengő Julianna Kuslits Tibor MJ Rátkai Attila Papp Zoltán Tamás T B. Nagy Helga Tényi András T Mészáros János Nyeste László KT Alföldiné Petényi Zsuzsanna Dr. Sersliné Kócsi Margit K Philipp Frigyes

M MJ T M T T

Konzulens állami főépítész Arató András Bernáth Mihály Virányi István(2) dr. Hajnóczi Péter Csohány Klára Keresztes Sándor

Megjegyzés: (1) a Titkárság minden munkacsoport tagja (biztosítja az Elnökség működését, irányítja a honlapot, összesítő-nyilvántartást vezet a főépítészekről, nyilvántartja a Kollégium anyagait). (2) a konferencia helyszíne szerinti illetékes állami főépítész. (3) a tanácsadók (eseti, állandó) segítik az Elnökség munkáját.

A Munkacsoportok alapvető feladatai Jogalkotási Munkacsoport Párbeszéd Munkacsoport véleményezi a megküldött jogszabálytervezeteket közreműködik a honlap üzemeltetésében tervezetet készít a szabályozandó területekről összeállítja az archívumot szabályozást kezdeményez kapcsolatot tart az állami főépítészekkel figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását előkészíti a szervezeti átalakítást Kapcsolat Munkacsoport figyelemmel kíséri a szervezet működését kapcsolatot tart a nyugdíjas és a határon túli főépítészekkel javaslatokat dolgoz ki a főépítészi hálózat bővítésére kapcsolatot tart a pályát valamiért elhagyókkal segíti az alapítvány munkáját segítséget nyújt a leendő főépítészeknek rendszeresen tájékoztatást ad a médiának Konferencia Munkacsoport Szakmapolitikai Munkacsoport szervezi a konferenciákat részt vesz az építészeti szervezetek munkájában támogatók felkutatása, megállapodások segítése kidolgozza a főépítész-szakma etikai kódexét elkészíti az ajánlást, figyelemmel kíséri azok hatályosulását díjazásokra javaslatokat ad Oktatási Munkacsoport kapcsolatot tart a társszakmákkal részt vesz a MÉK, MÉSZ oktatási munkacsoportok munkájában figyelemmel kíséri a főépítészek munkáját közreműködik a szakmérnök-képzésben szakmai iránymutatásokat, ajánlásokat dolgoz ki közreműködik a főépítészek továbbképzésében javaslatot ad a díjbizottságokban a képviseletre javaslatot dolgoz ki a főépítészet felsőfokú alapképzésbe történő beépítésére koordinálja a „Főépítészi díj”-ak átadását segítséget nyújt az oktató főépítészeknek koordinálja „a főépítészség múltja” munkát

2.2. DÖNTÉSTÁR Állásfoglalások Határozatok Elnöki levelek

2.2.1. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI TARTALOMJEGYZÉK

I. 1989 - 1992 szám 1/1989. 2/1989. 3/1989. 4/1989. 5/1989. 6/1989. 7/1989. 8/1989. 9/1989. 10/1989. 11/1989. 12/1989. 13/1989. 14/1989. 15/1989. 16/1989. 17/1989. 18/1989. 19/1989. 20/1989. 21/1989. 1/1990. 2/1990. 3/1990. 4/1990. 5/1990. 6/1990. 7/1990. 8/1990. 9/1990. 10/1990. 11/1990. 12/1990. 13/1990. 14/1990. 15/1990. 1/1991. 2/1991. 3/1991. 4/1991. 5/1991.

tárgy 1989. év A Főépítészi Testület felkérése A Főépítészi Kollégium feladatköre és működési rendje A Főépítészi Kollégium 1989. évi munkaterve Történeti településrészek - történeti városközpontok rehabilitációja Az Országos Építésügyi Szabályzat felülvizsgálata Az Országos Építésügyi Szabályzat "azonnali" felülvizsgálata Az Országos Építésügyi Szabályzat "koncepcionális" felülvizsgálata A területrendezési tervezés korszerűsítési kérdései és a tervezési jogosultság Eseti nagy fejlesztési programok területrendezési kezelésének lehetőségei Az ajánlott tervek rendszerének továbbfejlesztése A tervezői verseny, a tervpályázatok tapasztalatai, korszerűsítési lehetőségek Az építéstervezési jogosultság szabályozásának időszerű kérdései, az építéstervezés komplex feltételrendszere tükrében "Az év lakóháza" megyei és országos nívódíj-pályázatok továbbfejlesztése Az ÉSZB-k működési tapasztalatainak áttekintése, javaslat a munka korszerűsítésére Tanácsi településtervezők tanácskozása Javaslat a területrendezési célprogram létrehozására Az OÉSZ koncepcionális felülvizsgálata Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III.20.) számú minisztertanácsi rendelet módosítása Mikrohullám erősítők és más mérnöki műtárgyak telepítési kérdései Előregyártott épületek forgalmazási és engedélyezési kérdései A területrendezési tervezés korszerűsítése 1990. év Területrendezési tervezés a főépítész irányításával A főépítészi munka tartalmi és szervezeti kérdései a közigazgatás és az önkormányzatok új helyzetében Budapest, II. Kárpát u. 7. ingatlanon tervezett kétlakásos családi ház építési ügye Az építészeti alkotótáborok fontossága - különös tekintettel a Tisza-tó Építészeti Alkotótáborra Az Építészmérnöki Kamara létrehozása, működési alapelvei A településfejlesztés- és rendezés, valamint az építésügy irányítása A műemlékvédelem aktuális kérdései Az Építésügyről szóló 1964. évi III. törvény megújítása Az építésügyi igazgatás átszervezése Az építési tilalomról szóló 1990. évi XXII. törvény utólagos véleményezése A TEAB megszűnte utáni átmeneti helyzet kezelése A települési főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a települési főépítészek (főépítészi szervezeti egység) feladatainak meghatározásához A megyei főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a megyei főépítészi szervezeti egység feladatainak meghatározásához Az építésügyi igazgatás feladatainak ellátása az új önkormányzati rendszerben Az ÉSZB-k kérdése 1991. év A főépítészek szerepe az önkormányzatok munkájában "Javaslat egy új építési törvény előkészítésére, Budapest 1991. február hó" c. anyag véleményezése Az OÉSZ időszaki módosításával kapcsolatos első belső tervezet véleményezése Vélemény a 30/1964. Korm. sz. rendelet módosításához A műemlékvédelem tartalmi és szervezeti megújítása AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

2

6/1991. 7/1991. 1/1992. 2/1992. 3/1992. 4/1992. 5/1992.

A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatások rendszere Az építésügyi hatósági munka egyes kérdései, előadók és főépítészek képesítési előírásai 1992. év A területi főépítész jogintézménye, a területi főépítészi hálózat létrehozása és a területi főépítészek feladatai A KTM Területrendezési és Építészeti tervtanácsában történő Főépítészi kollégiumi részvétel "Az épített környezet alakításáról, fejlesztéséről és védelméről szóló törvény szakmai koncepciója - 1992. április hó" c. vitaanyag véleményezése A KTM Kós Károly Díj Bizottságában történő Főépítészi kollégiumi részvétel Az önkormányzati főépítészi állás betöltésének képesítési feltételei

II. 1993 - 1997 1993-tól 1997.-ig az Országos Főépítészi Kollégium nem hozott állásfoglalásokat, a főépítészek közvetlenül, illetve a kollégiumi titkár közreműködésével nyilvánítottak véleményt. A Kollégium, mint Testület működése 1993-tól 1996. augusztusáig – az I. Országos Főépítészi Konferenciáig – csak formális volt. Ekkor újjáalakult az Országos Főépítészi Kollégium. III. 1997 - 2007 szám 1/1997. 2/1997. 3/1997. 4/1997. 5/1997. 6/1997. 7/1997. 8/1997.

9/1997. 10/1997. 11/1997.

1/1998. 2/1998. 3/1998. 4/1998. 5/1998. 6/1998. 7/1998. 8/1998.

tárgy 1997. év Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő jogszabályokkal kapcsolatban A területfejlesztési a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló KTM rendelet-tervezettel kapcsolatban Az építészeti- műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló Kormány, valamint részletes szabályairól szóló KTM rendelet-tervezetről Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló Kormány, valamint részletes szabályairól szóló KTM rendelet-tervezetről Az Önkormányzati főépítészekről szóló KTM rendelet-tervezet 1997. augusztus 2. keltezésű változatával kapcsolatban Az Önkormányzati főépítészekről szóló KTM rendelet-tervezet 1997. szeptember 15.-i keltezésű változatával kapcsolatban Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő jogszabályok - az önkormányzati főépítészek feladatát és hatáskörét érintő kiegészítésének szükségességéről Az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló KTM rendelet-tervezet - tárcaközi egyeztetésre szánt - 1997. október 28.-i keltezésű változatával kapcsolatban A műemlékvédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő egyes jogszabályokkal kapcsolatban Az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló KTM rendelet-tervezetet A települési önkormányzatok egyedi hatósági ügyekkel kapcsolatos vélemény nyilvánításának szabályozásáról 1998. év A "TELEPÜLÉSÜGYRŐL" szóló törvény-tervezet 1997. december 15.-i változatával kapcsolatban A helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályairól szóló KTM rendelet-tervezet 1998. január 12.-i változatával kapcsolatban A tervtanácsokról szóló rendelet-tervezettel kapcsolatos megyei főépítészi kezdeményezéssel kapcsolatban A főiskolát végzettek településrendezési tervezési jogosultságával kapcsolatban A központi és területi, valamint a helyi önkormányzati tervtanácsokról Az önkormányzati főépítészi munkakör betöltésének egyedi feltételeiről Az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban (mód. 1999. május 25-én) Az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek nyilvántartásának szabályairól szóló Kormány- és miAZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

3

1/1999. 2/1999. 7/1998. 3/1999. 1/1999.

1/2000. 2/2000. 3/2000. 4/2000. 1/2001. 2/2001. 3/2001. 4/2001. 5/2001. 1/2002. 2/2002. 3/2002.

1/2003. 2/2003. 3/2003. 4/2003. 5/2003. 6/2003. 7/2003.

1/2004. 2/2004. 1/2005. 2/2005. 3/2005. 1/2006. 2/2006.

niszteri rendelet-tervezetekkel kapcsolatban 1999. év az építészeti örökség helyi védelmének szabályairól szóló FVM rendelet-tervezet 1999. januári változatával kapcsolatban a telekalakítási engedélyezési eljárásról szóló FVM rendelet-tervezet 1999. március 9-i változatával kapcsolatban Az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban (módosított állásfoglalás) a területfejlesztési, a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló FVM rendelet-tervezet 1999. márciusi változatával kapcsolatban javaslat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) módosítására 2000. év a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM sz. rendelet módosításával kapcsolatos FVM rendelet-tervezetről a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló FVM rendelet-tervezet – 2000. 02. 15-i változatával - kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításának-tervezetről a településügyi törvény mielőbbi megalkotásának szükségességéről 2001. év az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsok létrehozásáról, működtetéséről szóló mintarendeletről és szabályozási javaslatról az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló önkormányzati mintarendeletről a főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról. a kulturális örökség védelmére készített törvény tervezetének véleményezéséről. a főépítészi rendszer továbbfejlesztéséről. (1-3. sz. melléklettel) 2002. év az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságával kapcsolatban. Budapest értékvédelmi ellentmondásairól (helyzetéről) állásfoglalás és javaslat az építésigazgatás korszerűsítésével összefüggő törvénymódosítással kapcsolatban. 2003. év a területfejlesztési, -rendezési törvény 2002. őszén megismert módosító törvényjavaslatával kapcsolatban az „OTTHON EURÓPÁBAN” országos lakásprogram 2003. január 10-i vitaanyagával kapcsolatban állásfoglalás és javaslat az INGATLAN-FEJLESZTÉSI TERV definiálásával és alkalmazásával kapcsolatban a kistérségi önkormányzati főépítész feladatairól, összefüggésben az IDEA kistérségi programban és a területfejlesztési tv-módosítási koncepcióban leírtakkal javaslat a tervtanácsi rendelet módosításának koncepciójával kapcsolatban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2003. októberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban - I. (melléklettel) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2003. októberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban – II. (melléklettel) 2004. év az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2004. szeptemberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban (2 melléklettel) ajánlás a IX. Országos Főépítészi Konferencián elhangzott javaslatok Sümeg Város részére 2005. év a településügyi törvény szabályozási koncepciójának 2005. áprilisi tervezetével kapcsolatban. A főépítész szakmérnöki képzés indításával kapcsolatban a kamarai törvény 2005. októberi tv. módosítás tervezetével kapcsolatban 2006. év ajánlás a Nemzeti Építészetpolitika alakításához, a Nemzeti Építészeti Tanács tevékenységéhez a 2006. február 15-én kötött Együttműködési Megállapodás alapján a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet 2006. augusztusi tervezetéről AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

4

3/2006.

1/2007. 2/2007. 3/2007. 4/2007. 5/2007. 6/2007. 1/2008.

1/2009. 1/2010.

a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló önkormányzati és területfejlesztési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter …/2006. (…) együttes rendelet-tervezetéről. 2007. év az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésről a 9/1998 (IV.3) KTM rendelet az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről – felülvizsgálatának koncepciójához a településfejlesztési koncepciók részletes tartalmi követelményeiről szóló ……./ ÖTM rendelet tervezetéről - február 23-i változat az „Állami főépítészekről szóló …/2007. sz. Korm. rendelet február 28-i tervezetéről” az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet módosításának május 14-i tervezetéről. az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzéssel kapcsolatban. 2008. év az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló Kormányrendelet-tervezethez (2008. májusi változat) 2009. év a Magyar Építészetpolitika szeptemberi tervezetéről 2010. év a főépítészi vizsgáról

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

2.2.2.1. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2009 1/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége – a 4.1. pont elhagyásával – jóváhagyja az Elnökség éves, program szintű munkatervét („Feleim”). 2/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége elfogadja a Munkacsoportok átszervezésére tett javaslatot, egyben jóváhagyja a Jogalkotási, a Kapcsolat, a Konferencia, az Oktatási, a Párbeszéd, valamint a Szakmapolitikai Munkacsoportok személyi összetételét és feladatkörét. 3/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Munkacsoportokat, hogy az Elnökség októberi ülésre állítsák össze 2009-2010 évi munkatervüket. 4/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri Krakler Judit vezető-főtanácsost, hogy a havonként megrendezésre kerülő állami főépítészi tanácskozás meghívóját a jövőben a viszonosság elve alapján, tájékoztatásul küldje meg az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságának. 5/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri Zábránszkyné Pap Klárát, hogy az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságával 2009. december 31-ig folytassa le a titkársági feladatok átadás-átvételét. 6/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Párbeszéd Munkacsoportot, hogy a XV. Országos Főépítészi Konferenciáig készítse el az Országos Főépítészi Kollégium archívumát. 7/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Párbeszéd és a Kapcsolat Munkacsoportot, valamint az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságát, hogy az állami főépítészekkel egyeztetetten, az Elnökség októberi ülésére készítse el a tagnyilvántartás tervezetét. 8/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy 2009. december 31-ig dolgozza ki az Országos Főépítészi Kollégium átláthatóbb és ellenőrizhetőbb működését befolyásoló részterületek szabályrendszerét. 9/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy az Elnökség december 8.-i ülésre tekintse át az Országos Főépítészi Kollégium szervezeti átalakulásának lehetőségét, egyben az átalakulás folyamatának szemléltetésére készítsen anyagot. 10/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy párbeszéd felvétele céljából, elnöki levélben keresse meg az önkormányzati szövetségeket, továbbá kezdeményezzen megbeszélést a szakmai szervezetek és a felsőoktatási intézmények vezetőivel a szorosabb együttműködés érdekében. 11/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságát, hogy a Párbeszéd Munkacsoport és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány bevonásával a www.foepiteszek.hu weboldallal kapcsolatos teendőket foglalja össze az októberi ülésre. 12/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Jogalkotási Munkacsoportot, hogy a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkár felé készítsen elő egy elnöki levelet a 2. napirendi pont (Jogalkotás) keretében megvitatott témákkal kapcsolatban. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2009

2

13/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Jogalkotási Munkacsoportot, hogy az Országos Főépítészi Kollégium által készített mintarendeletek jogszabályváltozásoknak megfelelő korrekciójáról folyamatosan gondoskodjon. 14/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a XIV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlását és a Hajdúböszörmény városának készülő külön ajánlást elveiben elfogadja, egyben felkéri Philipp Frigyest, dr. Sersliné Kócsi Margitot, B. Nagy Helgát, Körmendy Jánost és Zábránszkyné Pap Klárát az ajánlások véglegesítésére. Határidő: 2009. október 5. 15/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Párbeszéd Munkacsoportot, hogy a Konferencia 2/2009. (VIII. 28.) számú határozatának megfelelően kezdje meg a logó pályázat előkészítését, vegye fel a kapcsolatot az ajánlattevőkkel és az októberi ülésre tegyen javaslatot a további teendőkről. 16/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Konferencia Munkacsoportot, hogy a XIV. Országos Főépítészi Konferenciáról készítsen egy szakmai összefoglaló anyagot. 17/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Konferencia Munkacsoportot, hogy az októberi ülésre készítsen előterjesztést a XVI. Országos Főépítészi Konferencia helyszínének kiválasztására. 18/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Oktatási Munkacsoportot, hogy az októberi ülésre készítsen tervezetet az önkormányzati főépítész szakmérnöki hallgatók nyilvántartására vonatkozóan, továbbá a lediplomázott hallgatók szakdolgozatainak a www.foepiteszek.hu weboldalon történő megjelentetése céljából. 19/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri a Szakmapolitikai Munkacsoportot, hogy az etikai kódex tervezetét az Elnökség novemberi ülésére készítse el. 20/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal megkezdett együttműködést folytassa. 21/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságát, hogy a szakmai szervezetek tekintetében, a honlapok kölcsönös elérhetőségének biztosítása érdekében készítsen elő egy elnöki levelet. 22/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége úgy dönt, hogy nem kíván a www.foepiteszek.hu weboldalon vállalkozási jellegű hirdetéseket, reklámokat közzétenni. Egyben felkéri a Konferencia Munkacsoportot, hogy az ilyen jellegű megkeresőkkel vegye fel a kapcsolatot a konferenciát támogatandó. 23/2009. (IX. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy elnöki levélben köszöntse az Építéshatósági Szakmai Kollégium szervezésében 2009. október 8-9-én megrendezésre kerülő Országos Építéshatósági Szakmai Napok rendezvényét 24/2009. (X. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a főépítészek vizsgáztatási és továbbképzési eljárásrendjét kialakító munkacsoportba Dr. Sersliné Kócsi Margitot és Philipp Frigyest delegálja.

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2009

3

25/2009. (XI. 24.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége úgy dönt, hogy a www.foepiteszek.hu honlapon a diplomát szerzett önkormányzati főépítész szakmérnökök névsorát közzé teszi, és közvetlen elérhetőséget biztosít a BMGE Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék weboldalára (http://www.urbanisztika.bme.hu/), ahol részletes információk olvashatók az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzéssel kapcsolatban. 26/2009. (XI. 24.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége arra kéri a települési Önkormányzatok vezetőit, hogy amennyiben egyetértenek a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány céljaival, 1 Ft/lakos/év támogatással járuljanak hozzá az Alapítvány működtetéséhez. 27/2009. (XII. 18.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégiummal kezdje meg a két szakmai szervezet közötti együttműködési megállapodás előkészítését.


2.2.2.2. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2010 1/2010. (I. 26.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel veszi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem segítségét a főépítészek logójának megtervezésével kapcsolatban. A Vizuális Kommunikáció Tanszék hallgatói a logó elkészítését féléves feladatként kapják, ezért az elkészült munkákat először a Tanszék saját hatáskörében minősíti. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége ennek figyelembevételével úgy dönt, hogy a tanszéki minősítést követően a főépítészek logójával kapcsolatban született valamennyi anyagot meg kívánja ismerni és az Elnökség javaslatával a legjobbnak ítélt anyagokat a XV. Országos Főépítészi Konferencia elé terjeszti a végső döntés meghozatala érdekében. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a logó tervezésével foglalkozó hallgatóknak felajánlja segítségét a főépítészi munka és a főépítészek megismerése érdekében személyes konzultációs lehetőséget is biztosítva. 2/2010. (I. 26.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége elfogadja a XIV. Országos Főépítészi Konferencia tételes pénzügyi beszámolóját. 3/2010. (I. 26.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy a Magyar Építész Kamarával – a korábbi együttműködési megállapodások figyelembe vételével – kösse meg a két szakmai szervezet közötti együttműködési megállapodást. 4/2010. (I. 26.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége kezdeményezi a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által meghirdetett „Köztér megújítási Nívódíj 2010.” című és a Magyar Urbanisztikai Társaság által meghirdetett „Települési HILD JÁNOS-DÍJ 2010” című pályázatok február 15.-i beadási határidejének 2010. április 1-re történő módosítását tekintettel arra, hogy az önkormányzatok 2010. évi költségvetésének hiányában a nevezési díjat határidőben teljesíteni nem tudják, így elesnek a pályaművek beadásának lehetőségétől. 5/2010. (II. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy levélben keresse meg Dr. Szaló Péter Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkár urat és kérjen Tőle tájékoztatást az alábbi témákkal kapcsolatban: 1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés d) pontja szerint az építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező szakmai testület összetételére, feladataira, eljárásaira, működésére vonatkozó részletes szabályokat megállapító miniszteri rendelet elkészítéséről; 2. főépítészi tevékenységről szóló 190/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 4. § szerint a főépítészi vizsgáról; 3. a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 7. § j) pont szerint a főépítészek nyilvántartásáról; 4. a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról, különös tekintettel az oktatók részére adományozható elismerés tekintetében. 6/2010. (II. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége úgy dönt, hogy javaslatot készít az Országos Főépítészi Kollégium szervezeti átalakulásával kapcsolatban (egyesület) és azt a XV. Országos Főépítészi Konferencia elé terjeszti. 7/2010. (II. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a Magyar Építészetpolitika alapdokumentumának tervezetét megtárgyalta. A Kollégium továbbra is fenntartja 1/2009.(X.27.) számú állásfoglalásában leírtakat. Egyidejűleg sajnálattal állapítja meg, hogy a több éve megkezdett folyamat a mai napig nem zárult le annak ellenére, hogy a Kollégium részletes szakmai javaslatokkal, módosításokkal, kiegészítésekkel élt. A kért és javasolt változtatások érdemben csak részben épültek be az anyagba. A dokumentum-tervezet továbbra sem mutatja be a jelenlegi helyzetet, nem tükröződik benne a nemzeti sajátosság, nem értelmezhetők a prioritások, a stratégiai rész nem fogalmazza meg egyértelműen a feladatokat, azok időtávlatát, felelősét és a hozzárendelt szükségszerűen biztosítandó pénzügyi forrásokat, szerkesztését tekintve pedig sokkal összefogottabb anyagra van szükség. Fentiekre tekintettel az OFK az elkészült anyagot továbbra is munkaközi anyagnak tekinti, jelen formában történő elfogadásával nem ért egyet. 8/2010. (II. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy a Magyar Mérnöki Kamarával kezdje meg a két szakmai szervezet közötti együttműködési megállapodás előkészítését. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2010

2

9/2010. (II. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium építészeti-műszaki tervtanácsok állásfoglalásaival foglalkozó közös szakmai bizottságba Pengő Juliannát delegálja. 10/2010. (III. 30.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a döntéshozóknak szánt Nyílt levelét az ülésen elhangzott észrevételek figyelembevételével átdolgozza, majd ismételten kiküldi az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének véleményezésre és a végső változatot 2010. április 26.-án nyilvánosságra hozza. 11/2010. (III. 30.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége támogatja a magyar szőlő- és bortermelők „Borászok 12 pontja” című felhívását. A főépítészek kiemelt fontosságúnak tartják a történelmi szőlővidék, a szőlő- és bortermelő települések hagyományos építészeti arculatának, hangulatának megőrzését, értéknövelő, ugyanakkor harmonikus, arányos fejlesztését. 12/2010. (IV. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége – a végső véleményezés során beérkezett észrevételek és javaslatok figyelembevételével – a döntéshozóknak szánt Nyílt levelét a 10/2010. (III. 30.) OFK Elnökségi határozatban megfogalmazott döntés ellenére nem hozza nyilvánosságra, ilyetén formában az nem időszerű. Az elnökség felkéri az elnököt a Nyílt levél újrafogalmazására az elhangzottak figyelembe vételével. 13/2010. (IV. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel vette a szakállamtitkári választ. Felkéri az elnököt, hogy írjon válaszlevelet, melyben az alábbiakat hangsúlyozza: 1. a főépítészi vizsga időpontja az önkormányzati választások időszakába esik, javasolt annak 2011. II. negyedévre halasztása; 2. javasolt a főépítészi vizsgára kötelezetti kör módosítása. A rendelet jelentősen megosztja a főépítészi kart, tekintettel arra, hogy a nem köztisztviselőként már évek óta főépítészként dolgozó kollégák méltánytalan helyzetbe kerülnek, a már többször jelzett mentességi előírás rájuk is vonatkozzon; 3. sajnálattal állapíttatik meg, hogy egyrészről a szaktárca nem támogatta az OÉT törvényi szintű életre hívását, másrészről pedig a miniszteri tanácsadó testület létrehozása pedig „nem időszerű”; 4. a főépítészek településrendezési ügyintézővé szándékolti ténykedés mélyen megalázó az egész főépítészi karra nézve; 5. elengedhetetlen a főépítészi kar egységes és együttes nyilvántartása, melyhez az elnökség hozzáférését a jogszabályi keretek között biztosítani kell. 14/2010. (IV. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a XV. Országos Főépítészi Konferenciával kapcsolatban az alábbi határozatokat hozza: 1. a konferencia programját jóváhagyja; 2. a konferencia bevételi-kiadási főösszegét 10.000.-eFt összegben határozza meg azzal, hogy az önkormányzatok hozzájárulásai is szerepeljenek a költségvetésben attól elkülönítetten; 3. a 2010. évi tisztújítás jelölő bizottságát megalakítja, tagjai: B.Nagy Helga (elnök), dr. Hajnóczi Péter, Körmendy János; 4. „Az Év Főépítésze Díj” Alapító Okiratának 3. § 2. pontja alapján a Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj adományozására vonatkozó javaslatok benyújtási határideje 2010. június 15.; 5. felhatalmazza az elnököt az együttműködési megállapodás aláírására. 15/2010. (IV. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége örömmel fogadja a MÉK elnökségének döntését, mely szerint Bodonyi Csaba DLA a Kamara részéről a főépítészek ügyeivel megbízott személy. Javasolt nevezettet meghívni az elnökségi ülésekre. 16/2010. (IV. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a főépítész szakmérnöki hallgatók kezdeményezését örömmel támogatja, mind a szakmai műhelyek részére a témaadás tekintetében, mind pedig a gyakorló főépítészi műhelyek bemutatásával.


3

17/2010. (V. 25.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a Magyar Építészetpolitika alapdokumentumának 2010. május 12-i keltezésű egyeztetési anyagát megtárgyalta és az ülésen elhangzott észrevételekkel elfogadásra javasolja, egyben felhatalmazza az Elnököt a dokumentum aláírására. 18/2010. (V. 25.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége javaslatot tesz a Konferenciának, hogy dr. Tóth Zoltánt és Virányi Istvánt - az Országos Főépítészi Kollégium korábbi Elnökeit - megbecsülésének kifejezéseként válassza meg az Országos Főépítészi Kollégium Tiszteletbeli Elnökeinek. 19/2010. (V. 25.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a főépítészi vizsgával kapcsolatban az alábbi döntéseket hozza: 1. a www.foepiteszek.hu weboldalon a főmenüben főépítészi vizsga menüpontot kell létrehozni; 2. tájékoztatót kell összeállítani a főépítészi vizsga történetéről; 3. átlinkelési lehetőséget kell biztosítani a minisztérium honlapjára, ahol elérhető a főépítészi vizsga kérdéssor, továbbá a vizsga eljárásrendje; 4. fel kell venni a kapcsolatot a minisztérium vezetésével és kezdeményezni kell: • a főépítészi vizsga mentesítési feltételeinek egységesítését a köztisztviselő és a megbízásos főépítészek esetében (190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (4) bek. - 5 év), továbbá a rendelet hatályba lépésekor alkalmazásban lévő főépítészek vizsgakötelezettségének 2010. október 1-i határnapjának módosítását • a vizsga tartalmának koncepcionális megváltoztatását, azaz a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó mellékletének újra gondolását, a vizsga kérdések - a főépítészi tevékenységhez jobban igazodó – átdolgozását 5. fel kell kérni az állami főépítészeket, hogy a vizsgáztatás során tartsák szem előtt, hogy a főépítészi vizsga ne eredményezhesse a főépítészek körének csökkenését és ne szolgáltathasson ehhez alapot. 20/2010. (VI. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel vette a főépítészi logó pályázat kapcsán elkészített 20 pályaművet. A hallgatói munkák ismeretében - egyetértésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékével – az Elnökség úgy dönt, hogy a legjobbnak ítélt 11 pályaművet a www.foepiteszek.hu weboldalon szavazásra bocsátja és a XV. Országos Főépítészi Konferencia elé terjeszti a végső döntés meghozatala érdekében. 21/2010. (VI. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége élve az Alapszabály 11.16. pontjában kapott felhatalmazással, a Jelölő Bizottság által összeállított - az Országos Főépítészi Kollégium 2010. évi tisztújításához kapcsolódó - elnökségi jelölőlistát csoportonként az alábbiak szerint egészíti ki: Megyei főépítészek csoportja: Bubics Tamás (Zala Megye főépítésze), Oszoli Dénes (Baranya Megye főépítésze), Végh Csaba (Győr-Moson-Sopron Megye főépítésze) Megyei jogú városi főépítészek csoportja: Kováts Ákos (Debrecen Megyei Jogú Város főépítésze), Révi Zsolt (Győr Megyei Jogú Város Főépítésze), Tóth Ferenc (Tatabánya Megyei Jogú Város főépítésze) Kerületi főépítészek csoportja: Bene Attila (Budapest VI. kerület Terézváros főépítésze), Berényi András (Budapest IV. kerület Újpest főépítésze), Lantos Péter (Budapest VII. kerület Erzsébetváros főépítésze) Települési főépítészek csoportja: Kálmán Kinga (Pilisvörösvár főépítésze), Szunyogh László (Abaújszántó főépítésze) Térségi főépítészek csoportja: Arnócz Irén (Mezőtúri kistérség) Nyugdíjas főépítészek csoportja: Körmendy János (Győr-Moson-Sopron Megye nyugalmazott főépítésze), Tihanyi Csaba (Baranya Megye nyugalmazott főépítésze). 22/2010. (VI. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége „A Főépítészi Díj” Alapító Okirat 4. § 2. pontja alapján a Díj Bizottságba dr. Sersliné Kócsi Margitot (Budapest IX. kerület, Ferencváros főépítészét, az OFK elnökhelyettesét) és Sáros László DLA (szakértő főépítészt) delegálja. 23/2010. (VI. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége úgy dönt, hogy a XVI. Országos Főépítészi Konferencia helyszíne 2011ben Balatonfüred város lesz.


2.2.3. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKI LEVELEK TARTALOMJEGYZÉK

szám 6/2007. 7/2007. 8/2007. 9/2007. 10/2007. 11/2007. 12/2007. 13/2007. 14/2007. 15/2007.

1/2008. 2/2008. 3/2008. 4/2008. 5/2008. 6/2008. 7/2008. 8/2008. 9/2008. 10/2008. 11/2008. 12/2008. 13/2008. 14/2008. 15/2008. 16/2008. 17/2008.

tárgy 2007. év Köszönet Gyula Város Önkormányzatának, hogy jelentkezett a XIII. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésére, egyben tájékoztatás arról, hogy az OFK döntése alapján a 2008. évben Mosonmagyaróvár ad otthont a Konferenciának Köszönet Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzatának, hogy jelentkezett a XIII. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésére, egyben tájékoztatás arról, hogy az OFK döntése alapján a 2008. évben Mosonmagyaróvár ad otthont a Konferenciának Köszönet Budapest XII. Kerület Önkormányzatának, hogy jelentkezett a XIII. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésére, egyben tájékoztatás arról, hogy az OFK döntése alapján a 2008. évben Mosonmagyaróvár ad otthont a Konferenciának Köszönet Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának, hogy jelentkezett a XIII. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésére, egyben tájékoztatás arról, hogy a 2008. évben elnyerte a település a Konferencia szervezés jogát Köszönet Pápa Város Önkormányzatának a XII. Országos Főépítészi Konferencia magas színvonalú megrendezéséért Köszönet az Év Főépítésze Díj és a Főépítészi Életmű Díjra javaslatot tevő szervezeteknek, továbbá tájékoztatás a 2007. évi kitüntetettekről Tájékoztatás a 2007. évben Év Főépítésze Díjjal és a Főépítészi Életmű Díjjal kitüntetettekről Levél a Nemzeti Építészeti Tanács elnökének Fegyverneky Sándornak – tájékoztató az Országos Főépítészi Kollégium vezetőségének változásáról, továbbá meghívása tanácskozási joggal az OFK üléseire Tagdelegálás dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár felkérésére a Kós Károly Díj Bizottságba, a Palóczi Antal Bizottságba, a Pro Architektúra Díj Bizottságba és az Ybl Miklós Díj Bizottságba Magyar Régész Szövetség Normatív 1 elnevezésű dokumentumának véleményezése, továbbá Szövetség közgyűlésére szóló meghívó megválaszolása 2008. év A Káli-Medence Környezetvédelmi Társaság részére javaslat a 8 település által közösen alkalmazandó önkormányzati főépítész munkakörre vonatkozóan Felkérésre Gyula város főépítésze által vezetett önkormányzati tervtanácsba kollégium delegált jelölése Kiss Lajos, ny. dél-alföldi területi főépítész Az OFK bejelentkezése az Építésügyi Fórumba Lechner Lajos díjazottra történő javaslattétel Levél a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség (MÖFÖSZ) elnökének együttműködésük kezdeményezése ügyében A főépítészi díjjal kapcsolatos felhívás, felkérés – MÉK, MÉSZ, MUT Palóczi Antal díjazottra történő javaslattétel Az önkormányzati főépítészi rendelet-tervezettel kapcsolatos 1/2008. sz. kollégiumi állásfoglalást megküldése dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak A XIII. Országos Főépítészi Konferencia csatlakozott a MÉSZ felhívásához - az Építészet Világnapja és az UIA XXIII. Kongresszusa kiáltványában megfogalmazottakhoz – erről a MÉSZ elnökének értesítése Köszönet Szabó Miklós polgármesternek és Kitley Tibor főépítésznek a XIII. Országos Főépítészi Konferencia nagyszerű rendezéséért Értesítés Hajdúböszörmény város vezetőinek a XIV. Országos Főépítészi Konferencia megrendezése ügyében (a vándorzászlót átvették Mosonmagyaróváron) Köszönet dr. Ódor Ferenc közgyűlési elnöknek Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terv felülvizsgálat, javaslattevő fázisának véleményezési anyaga ügyében A NÉT működésével kapcsolatos kollégiumi vélemény a NÉT elnökének és tagjainak A XIII. Országos Főépítészi Konferencia döntésének és felhatalmazásának megfelelően a Heiligenkreuzi szemétégető ügyében a Konferencia tiltakozó levele az érintetteknek Kós Károly díjazottra történő javaslattétel Vélemény a Mosonmagyaróvári sportcsarnok elhelyezése ügyében a város polgármesterének A Kollégium támogató levele Krizsán András építész, kollégiumi tag Ybl Miklós díjra történő jelöléséről ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKI LEVELEK TARTALOMJEGYZÉK

2 18/2008. 19/2008. 20/2008. 1/2009. 2/2009. 3/2009. 4/2009. 5/2009. 6/2009. 7/2009. 8/2009. 9/2009. 10/2009. 11/2009. 12/2009. 13/2009. 14/2009. 15/2009. 16/2009. 17/2009. 18/2009. 19/2009. 20/2009. 21/2009. 22/2009. 23/2009. 24/2009. 25/2009. 26/2009. 27/2009. 28/2009. 29/2009. 30/2009. 31/2009. 32/2009. 33/2009. 34/2009. 35/2009.

Pro Régió díjazottra történő javaslattétel Dr. Mezős Tamás elnöknek (KÖH) levél a Fő utca – Fő tér KÖH-OFK közös rendezvénnyel kapcsolatban Az NFGM felkérésére az Europan Nemzeti Bizottság munkájába tag delegálása - Zábránszkyné Pap Klára 2009. év Hild díjazottra javaslattétel MUT-nak Az önkormányzati főépítész feladataival kapcsolatos állásfoglalások ismételt megküldése Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak Cséfalvay Gyula tanácskozási joggal történő meghívása adott témák esetén – KÖH elnökének tájékoztató Forster Gyula díjazottra történő javaslattétel KÖH-nek Városfejlesztési Kézikönyv véleményezése Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak (mellékletben Dr. Sersliné Kócsi Margit véleménye, Paál Kálmán részvéleménye) Az építésügy élénkítésével kapcsolatos feladatok javaslata Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak, Magyar Mária osztályvezetőnek (mellékletben Dr. Sersliné Kócsi Margit Étv- mód. javaslata, egyéb kollégiumi anyagok) A Fogalomtárral kapcsolatos vélemény Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak, Magyar Mária osztályvezetőnek A BME Urbanisztika Tanszék 80 éves jubileuma alkalmából gratuláló levél Pálfy Sándor DLA tanszékvezető egyetemi tanárnak, együttműködést ajánlva a programokhoz Kapcsolat felvétel, együttműködés kezdeményezése érdekében levél Kassai Ferenc elnöknek, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Kapcsolat felvétel, együttműködés kezdeményezése érdekében levél Kirrné Feicht Ágnes főkertésznek, a MÖFÖSZ elnökének A főépítészi nyilvántartás e-mail címekkel történő teljessé tétele ügyében felkérő levél a megyei és az állami főépítészeknek A XV. Országos Főépítészi Konferencia közös rendezése ügyében levél Braun Zoltán polgármesternek – Györköny és Hajdú János polgármesternek, Horváth András főépítésznek - Paks Az Országos Főépítészi Konferencia rendezési ajánlata ügyében levél Dr. Czira Szabolcs polgármesternek, Tényi András főépítésznek - Nagykőrös Gyorsítás II. – első kollégiumi vélemény megküldése Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak Az önkormányzati főépítészi kormányrendelet-tervezet javaslat megküldése Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak Gyorsítás II. – értekezletről kimentés Gyorsítás II. – NFGM ápr. 15. egyeztetés visszaigazolása Joganyag-csomag – véleményezés megküldése Magyar Mária osztályvezetőnek Lechner Lajos díjazottra történő javaslattétel A főépítészi díjjal kapcsolatos felhívás, felkérés – MÉK A főépítészi díjjal kapcsolatos felhívás, felkérés – MÉSZ A főépítészi díjjal kapcsolatos felhívás, felkérés – MUT Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/9637. számú törvényjavaslatról – az OFK szakmai véleménye, módosító indítványok Dr. Szaló Péter szakállamtitkárnak (Gyorsítás II. - Étv. módosítás) Polgármesteri, közgyűlési elnöki levelek (27 címzettnek) - OFK tagság ügyében Palóczi Antal díjazottra történő javaslattétel Palóczi Antal díjazottra történő javaslattétel Köszönet a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának az Alapítvány támogatásért Igazolás a Kőszegi Kistérségi Társulás elnökének – Szima Andrea kistérségi főépítész ügyében GYORSÍTÁS-II. program - második csomag 2009. I. félév. - MÉK anyaga összeszerkesztve az OFK anyagokkal – Magyar Mária osztályvezetőnek A 2009. évi Építészeti Világnap MÉSZ rendezés OFK támogatása –Kálmán Ernő DLA elnök felkérésére Az önkormányzati és állami főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló Kormányrendelet -tervezet OFK szakmai véleménye Magyar Mária osztályvezetőnek Gratuláció Barsiné Pataky Etelka MMK elnöknek a megválasztásához Köszönet az Étv. kollégiumi módosító indítványai támogatása ügyében dr. Bácskai János, dr. Bóth János, Pál Tibor, dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőknek A főépítészi tevékenységről szóló Korm. rendelet tervezettel kapcsolatos OFK szakmai véleménye – dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárnak „A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint az illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól” szóló Korm. rendelet tervezettel kapcsolatos OFK szakmai véleménye – dr. Tompai Géza ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKI LEVELEK TARTALOMJEGYZÉK

3

36/2009. 37/2009. 38/2009.

39/2009. 40/2009. 41/2009. 42/2009. 43/2009. 44/2009. 45/2009. 46/2009. 47/2009. 48/2009. 49/2009. 50/2009. 51/2009. 52/2009. 53/2009. 54/2009. 55/2009. 56/2009. 57/2009. 1/2010. 2/2010. 3/2010. 4/2010. 5/2010. 6/2010. 7/2010. 8/2010. 9/2010. 10/2010.

főosztályvezetőnek Értesítés a XIV. Országos Főépítészi Konferencián Főépítészi Életmű Díjjal történő kitüntetésről Köszönet Hajdúböszörmény város polgármesterének, jegyzőjének, főmérnökének és főépítészének a XIV. Országos Főépítészi Konferencia magas színvonalú megrendezéséért Az OFK-EL-34/2009. számú levélben foglaltak megerősítése. A XIV. Országos Főépítészi Konferencia „Egymást közt – A Főépítészi Konferencia munkaértekezlete – Tájékoztató és beszélgetés az építésügyről” napirendi pont megvitatása kapcsán „A főépítészi tevékenységről” szóló Korm. rendelet tervezettel kapcsolatban elhangzottak rögzítése (főépítészek tervezési jogosultsága, összeférhetetlenségi szabályok) A XIV. Országos Főépítészi Konferencia döntése és felhatalmazása alapján tiltakozás a rábakeresztúriheiligenkreuzi szemétégető megépítése ellen Mészáros János delegálása a „Pest Megyei Építészeti Nívódíj” pályázat és a „Kulturált Települési Környezet Díj” pályázat Bíráló Bizottságába Köszönet Csontos Jánosnak, a Magyar Nemzet főmunkatársának a főépítészi hivatás iránt tanúsított érdeklődéséért és népszerűsítéséért Az Építéshatósági Szakmai Kollégium szervezésében megrendezésre kerülő Országos Építéshatósági Szakmai Napok című rendezvény köszöntése Kapcsolatfelvétel az Önkormányzati Szövetségekkel (KÖOÉSZ, TÖOSZ, MJVSZ, MÖSZ, MÖOSZ, KOSZ, MFSZ) Javaslat a 2009. év Kós Károly-Díjra Együttműködés felajánlása a MÉK Oktatási Bizottságának Levél Budapest Főpolgármesterének az Étv. módosítást kezdeményező Fővárosi Közgyűlési előterjesztés ellen, mely a kerületi önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletalkotási joga ellen irányul Együttműködés szakmai szervezetekkel (honlapok kölcsönös elérhetőségének biztosítása egymás weboldaláról) Az Országos Főépítészi Kollégium 1/2009. (X. 27.) számú állásfoglalása a Magyar Építészetpolitika 2009. szeptemberi tervezetéről – levél a Nemzeti Építészeti Tanács Elnökének A területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló Korm. rendelet tervezettel kapcsolatos OFK szakmai vélemény – dr. Tompai Géza főosztályvezetőnek A Magyar Urbanisztikai Társaság újraválasztott Elnökének köszöntése – levél Aczél Gábornak Javaslat a 2009. évi Kotsis Iván-érem adományozására vonatkozóan A Magyar Építész Kamara új Elnökének köszöntése - levél Noll Tamásnak Az Építéshatósági Szakmai Kollégium Elnökségének meghívása az Országos Főépítészi Kollégium 2009. december 8.-i ülésére Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének kérése a települési önkormányzatok polgármestereihez és képviselő-testületeihez a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájának támogatására vonatkozóan (1Ft/lakos/év/település) A Magyar Építőművészek Szövetségének 2009. november 25.-i Közgyűlésén megválasztott tisztségviselőinek köszöntése Köszönet a XVI. Országos Főépítészi Konferencia megrendezését vállaló települési önkormányzatoknak (Balatonfüred, Mohács) Javaslattétel 2010. évi Pro Régió-Díj adományozására vonatkozóan 2010. év Pályázati határidők módosításának kezdeményezése (a MUT és az ICOMOS által meghirdetett „Köztér megújítási Nívódíj 2010.” és a MUT által meghirdetett „Települési Hild János-Díj 2010. című pályázatok esetében) Javaslattétel a 2010. évi „A műemlékvédelemért Forster Gyula-Díjra” Pengő Julianna delegálás az OFK részéről az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium építészeti-műszaki tervtanácsok állásfoglalásaival foglalkozó szakmai munkabizottságba Tájékoztatáskérés a jogalkotótól A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben nevesített kötelezettségekkel (pl.: főépítészi vizsga, főépítészi nyilvántartás vezetése) és az építésügyi konzultatív szakmai testület létrehozásával kapcsolatban Javaslat 2010. évi Építők Napi kitűntetésre Borászok 12 pontjának támogatása Az MMK és a MÉK 10 pontja az új Kormánynak – az OFK javaslata a 10 pont kiegészítésére Javaslat kérés Az Év Főépítésze Díj, valamint a Főépítészi Életmű Díj adományozására, valamint tagdelegálás a Díj Bizottságba Javaslat a 2010. évi Lechner Lajos-Díj adományozására Együttműködési megállapodás kezdeményezése a szakmai szervezetekkel (MÉK, MMK, MUT, MÉSZ, ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKI LEVELEK TARTALOMJEGYZÉK

4

11/2010. 12/2010. 13/2010. 14/2010. 15/2010. 16/2010.

MÖFÖSZ, ÉISZK) Meghívás elfogadása a Belügyminisztérium Állományértekezletére Köszönet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek a főépítészi logó pályázattal kapcsolatban Köszönet Dr. Gegesy Ferenc Ferencváros polgármesterének a 2010. június 3-án megtartott sikeres városfejlesztési konferenciára megjelent, a városfejlesztés aktuális kérdéseiről szóló Ferencváros kétszáz éve című könyvért. Pályázók értesítése a XVI. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésével kapcsolatban (Balatonfüred, Mohács) Levél dr. Szaló Péter helyettes államtitkár úrnak a főépítészi vizsgával kapcsolatban Köszöntő levelek (Kapták: elnökök, illetékes miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztos - Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai, továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosa)

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKI LEVELEK TARTALOMJEGYZÉK

2.3. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE ESEMÉNYNAPTÁR 2009 - 2010 Időpont 2009. szeptember 25.

Helyszín Budapest - BME

2009. szeptember 29. 2009. október 9.

Budapest - NFGM Budapest

2009. október 16.

Budapest - FUGA

2009. október 27. 2009. november 3.

Budapest - NFGM Budapest - NFGM

2009. november 4. 2009. november 9.

Budapest - NFGM Budapest - MJVSZ

2009. november 17.

Gödöllő - SZIE

Budapest - NFGM Budapest – KÖH

Esemény „2009 az Urbanisztika éve” rendezvénysorozat - Konferencia: „A települések jelenkori fejlődési energiái és a fejlődést gátló tényezők” + Könyvbemutató Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése „2009 az Urbanisztika éve” rendezvénysorozat - BME Központi épület Aula – MINTÁZATOK, Hallgatói munkák; Budapest Kiállítóterem – HATÁSOK & VISSZAHATÁSOK, Budapest változásai a 80 éves városépítészeti-oktatás tükrében; HAP Galéria – TANSZÉKI ARCKÉPCSARNOK – Az Urbanisztika Tanszék oktatóinak munkái kiállítása Az épített és táji környezet jövője Magyarországon Paradigmaváltás a környezet alakításában című konferencia Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Nemzeti Építészeti Tanács ülése – Téma: építészetpolitika Kós Károly Díj Bizottság ülése A Megyei Jogú Városok Főépítészeinek találkozója

Részvétel az OFK képviseletében Philipp Frigyes, Dr. Sersliné Kócsi Margit, Gera Orsolya

A Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Parképítők és Parkfenntartók Szövetsége/ MÖFÖSZ/, és a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége / ZÉOSZ/ által szervezett szakmai nap – Téma: településüzemeltetés A főépítészek vizsgáztatási és továbbképzési rendjét kialakító munkacsoport alakuló ülése. Tájékoztató a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működéséről, tevékenységéről

Páli Zsuzsanna

Megjegyzés

Zábránszkyné Pap Klára, Gera Orsolya

Krizsán András, Philipp Frigyes, Sáros László DLA

Szervező: Noll Tamás

Sáros László DLA Philipp Frigyes Dr. Aczél Péter

Philipp Frigyes, Dr. Sersliné Kócsi Margit Alföldiné Petényi Zsuzsanna, Keresztes Sándor, Páli Zsuzsanna, Philipp Frigyes, Virányi István, Gera Orsolya

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE ESEMÉNYNAPTÁR 2009 - 2010

Szervező: Kováts Ákos, Debrecen megyei jogú város főépítésze

Részvétel: Dr. Szaló Péter szakállamtitkár felkérése alapján Meghívó: dr. Mezős Tamás Meghívott szervezetek: MÉK, MÉSZ, MUT, OFK

2

Időpont 2009. november 24. 2009. november 25.

Helyszín Budapest - NFGM Budapest

2009. november 26.

Orosháza

2009. december 3. 2009. december 8. 2009. december 9.

Hajdúböszörmény Budapest - NFGM Budapest - NFGM

2009. december 9

Budapest - NFGM

2009. december 14. 2010. január 6. 2010. január 13.

Budapest - NFGM Budapest - NFGM FUGA

2010. január 26. 2010. január 29-30.

Budapest - NFGM Nagykőrös

2010. február 3. 2010. február 18.

Budapest - NFGM Budapest - MUT

2010. február 18.

Budapest - BME

2010. február 23. 2010. február 23.


2010. március 2.

Budapest - NFGM

Esemény Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Magyar Építőművészek Szövetségének 2009. évi rendes tisztújító Közgyűlése Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének Közgyűlése II. Örökségvédelmi Konferencia Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése A főépítészek vizsgáztatási és továbbképzési rendjét kialakító munkacsoport ülése. Állami Főépítészi Tanácskozás – Az önkormányzati főépítészek adatainak nyilvántartása a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. kormányrendeletben előírt nyilvántartási kötelezettség alapján – adatlap és más kérdések tisztázása Kós Károly díjak átadó ünnepsége Állami főépítészek havi munkaértekezlete BEMUTATKOZÁS A Magyar Építész Kamara új vezetősége Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése ÖSSZETARTÁS – az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tanácskozása

Állami főépítészek havi munkaértekezlete Diploma-díj Bizottsági ülés „80 éves a BME Urbanisztika Tanszék” rendezvénysorozat – IV. Konferencia: „Ki fizeti a révészt?” A fejlesztési és rendezési tevékenység integrálásának formái. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Az OFK Szakmapolitikai Munkacsoportjának és a MÉK szakmapolitikáért felelős alelnökének – Ertsey Attilának – munkamegbeszélése Nemzeti Építészeti Tanács ülése

Részvétel az OFK képviseletében Krizsán András

Megjegyzés

Philipp Frigyes, Gera Orsolya

az OFK Elnökének képviseletében Főépítészség (előadás)

Krizsán András

Helyi értékvédelem (előadás)

Philipp Frigyes, Dr. Sersliné Kócsi Margit Zábránszkyné Pap Klára

Zábránszkyné Pap Klára (Építésügyi Szemle) Zábránszkyné Pap Klára Gera Orsolya

Philipp Frigyes, dr. Sersliné Kócsi Margit, Alföldiné Petényi Zsuzsanna, B. Nagy Helga, Krizsán András, Mészáros János, Pengő Julianna, Sáros László DLA, Tényi András, Zábránszkyné Pap Klára, Páli Zsuzsanna, Dr. Hajnóczi Péter, Gera Orsolya Zábránszkyné Pap Klára Dr. Sersliné Kócsi Margit, Zábránszkyné Pap Klára Zábránszkyné Pap Klára

Mcs beszámolóban részletezve

További információ a www.urbanisztika.bme.hu

Philipp Frigyes, Sáros László DLA, Dr. Sersliné Kócsi Margit Sáros László DLA


7/2010. OFK Elnökségi határozat átadásra került.

3

Időpont 2010. március 10.

Esemény MÉK Szakmapolitikai Munkabizottságának ülése

Részvétel az OFK képviseletében Philipp Frigyes, Sáros László DLA

Megjegyzés

2010. március 11.

Helyszín Budapest – Építészek Háza Budapest - SZMM

Ybl és Pro Régió Díjak átadása

Philipp Frigyes, Zábránszkyné Pap Klára

2010-ben Pro Régió elismerésben részesült Zábránszkyné Pap Klára

2010. március 17.

Paks - Györköny

B. Nagy Helga, Csohány Klára, Krizsán András, Papp Zoltán Tamás, Gera Orsolya

2010. március 23.

Budapest - NFGM

2010. március 30. 2010. április 7. 2010. április 13. 2010. április 16-17.

Budapest - NFGM Budapest - NFGM Budapest - NFGM Verseg - Fenyőharaszt Kastélyszálló Budapest - NFGM Budapest - NFGM Vác Budapest – Művészetek Palotája Budapest - NFGM Budapest - NFGM

A XV. Országos Főépítészi Konferencia helyszíneinek bejárása. A főépítészek vizsgáztatási és továbbképzési rendjét kialakító munkacsoport ülése. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Állami főépítészek havi munkaértekezlete Nemzeti Építészeti Tanács ülése Az állami főépítészi irodák találkozója Nemzeti Építészeti Tanács ülése Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Szakmérnök hallgatók látogatása Vácott „Jövő idő – Mérnökszemmel” című konferencia (Magyar Mérnöki Kamara támogatásával)

Sáros László DLA

Nemzeti Építészeti Tanács ülése A főépítészek vizsgáztatási és továbbképzési rendjét kialakító munkacsoport ülése. Állami főépítészek havi munkaértekezlete Fenntartható Örökségvédelem Országos Hild János Konferencia 2010

Dr. Sersliné Kócsi Margit Dr. Sersliné Kócsi Margit

2010. április 20. 2010. április 27. 2010. április 28. 2010. április 29.

2010. május 3. 2010. május 3. 2010. május 5. 2010. május 21.

Budapest - NFGM Balatonfüred – Kisfaludy Galéria

2010. május 25. 2010. május 28.

Budapest - NFGM Budapest

2010. június 2. 2010. június 4.

Budapest - NFGM Budapest – Vasas Szakszervezeti Székház Díszterem Budapest – Építész Pince

2010. június 4.

Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése Állami főépítészek havi munkaértekezlete 2010. évi Építők Napja Ünnepi ülés

Az Országos Főépítészi Kollégium 2010. évi tisztújítását előkészítő Jelölő Bizottság ülése

Zábránszkyné Pap Klára Sáros László DLA Zábránszkyné Pap Klára, Gera Orsolya

Philipp Frigyes Philipp Frigyes

Zábránszkyné Pap Klára Dr. Sersliné Kócsi Margit, Papp Zoltán Tamás


MMK 12 pontja az új Kormánynak


Dr. Sersliné Kócsi Margit Zábránszkyné Pap Klára B. Nagy Helga, Papp Zoltán Tamás, Zábránszkyné Pap Klára, Gera Orsolya

B. Nagy Helga, dr. Hajnóczi Péter, Körmendy János, Gera Orsolya


Mcs beszámolóban részletezve Az OFK által a Díj adományozásra felterjesztett Péter Zoltán, Hajdúböszörmény város főmérnöke kitüntetésben részesült.

4

Időpont 2010. június 14. 2010. június 21.

Helyszín Budapest - BMGE Budapest

2010. június 21. 2010. június 24.

Budapest Budapest

2010. június 29. 2010. július 5.


2010. július 6. 2010. július 14. 2010. július 15. 2010. július 16.

Budapest - NFGM Budapest - NFGM Budapest Építészek Háza Budapest - BM

2010. július 20.

Budapest – NFGM

2010. július 29.

Budapest – NFGM

Esemény Főépítész szakmérnök hallgatók államvizsgája Szakmapolitikai Munkacsoport ülése

Részvétel az OFK képviseletében Keresztes Sándor, Philipp Frigyes Philipp Frigyes, Sáros László DLA, dr. Sersliné Kócsi Margit

Francia-Magyar Közterület fejlesztési Szakmai Nap Négyszemközti egyeztetés Dr. Szaló Péter helyettes államtitkárral Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségi ülése „Országos Építésügyi Fórum” megalakulása előtti előkészítő megbeszélés NÉT ülés NÉT ülés Építész Szervezetek Fóruma – szakmai együttműködés jövőbeni keretei BM állományértekezlet

Dr. Sersliné Kócsi Margit Philipp Frigyes

Helyettes államtitkári megbeszélés (MÉK, MÉSZ, MUT, MMK, ÉISZK, OFK, MJVSZ) a miniszteri konzultációt előkészítendő szakterületünk stratégiai kérdéseiről Szakmai megbeszélés: Étv, főép. rendelet

Philipp Frigyes

Megjegyzés Államvizsga bizottsági tag. Meghívott: Halmos György (MÉK), Bodonyi Csaba DLA (MÉK) Felkért előadó.

Philipp Frigyes Dr. Sersliné Kócsi Margit Dr. Sersliné Kócsi Margit Philipp Frigyes Philipp Frigyes

Dr. Setsliné Kócsi Margit

Lezárva: 2010. július 30.


Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök

2.4. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK megnevezés partner aláírás időpontja

Együttműködési megállapodás Magyar Építész Kamara 1999. november 30. 2002. június 5. 2010. június 29.

megnevezés felek

Együttműködési megállapodás Magyar Építész Kamara Magyar Építőművészek Szövetsége Magyar Urbanisztikai Társaság Országos Főépítészi Kollégium Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter 2006. február 15.

aláírás időpontja megnevezés felek

aláírás időpontja megnevezés partner aláírás időpontja megnevezés partner aláírás időpontja megnevezés partner

Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) Magyar Építész Kamara Magyar Építőművészek Szövetsége Magyar Urbanisztikai Társaság Országos Főépítészi Kollégium Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007. június 8. Együttműködési megállapodás – XIII. Országos Főépítész Konferencia Mosonmagyaróvár városa „Főépítészek az épített és természeti környezetért” 2008. július 14. Együttműködési megállapodás Pest Megyei Építész Kamara „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány 2009. február 6.

aláírás időpontja

Együttműködési megállapodás – XIV. Országos Főépítész Konferencia Hajdúböszörmény városa „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány 2009. március 31.

megnevezés partner aláírás időpontja

Együttműködési megállapodás Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2009. március 31.


Együttműködési megállapodás - honlap „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány 2009. május 26.


Együttműködési megállapodás – XV. Országos Főépítész Konferencia Paks, Györköny „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány 2010. május 25.


Együttműködési megállapodás Magyar Mérnöki Kamara folyamatban ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

2


Együttműködési megállapodás Magyar Építőművészek Szövetsége 2010. július 15.


Együttműködési megállapodás Magyar Urbanisztikai Társaság folyamatban


Együttműködési megállapodás Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Kertépítők és Parkfenntartók Szövetsége folyamatban


Együttműködési megállapodás Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium folyamatban

Lezárva: 2010. július 30.

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

3. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK VÁLASZTÁSA 2010 – 2013 IDŐSZAKRA 3.1.

A Jelölő Bizottság tájékoztatója

3.2.

Előzetes jelöltek listája

3.1. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK TISZTÚJÍTÁSA JELÖLŐ BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA 2007. augusztusában a Pápán megrendezett XII. Országos Főépítészi Konferencia megválasztotta vezetőségét, az Elnökség mandátuma az idén lejár. A Paks-Györköny helyszínen megtartandó XV. Országos Főépítészi Konferenciánkon az Elnökség tisztújítására kerül sor. A tisztújítás előkészítésére az Elnökség 3 tagú Jelölő Bizottságot állított fel: Körmendy János - tag -; dr. Hajnóczi Péter – tag -; B. Nagy Helga – elnök -. A Jelölő Bizottság felhívásában felkérte az Országos Főépítészi Kollégium miden tagját (minden főépítészt, nyugdíjas főépítészt, szakértőt), hogy a megújuló Elnökség tagjaira vonatkozó írásos javaslatait 2010. július 20-ig tegye meg. A Jelölő Bizottság a beérkezett méltányolható javaslatokból, vállaló nyilatkozatok alapján állította össze az előzetes Jelölő Listát, mely a Konferencia idején lefolytatott helyszíni jelöléssel kerül véglegesítésre. A Jelölő Bizottság felhívja a tagság figyelmét, hogy a helyszíni jelölés kizárólag a Konferencián résztvevő – és a lista kiegészítésekor jelenlévő – tagok esetében történhet, a jelölés elfogadásával és a jelenlévők többségének egyetértésével. Jelölt az lehet, aki a kamara etikai szabályzata szerint elmarasztaló etikai-fegyelmi ügyben kiszabott jogerős büntetés hatálya alatt nem áll.

Budapest, 2010. július 30.

/ B. Nagy Helga / a Jelölő Bizottság elnöke

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK TISZTÚJÍTÁSA JELÖLŐ BIZOTTSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

3.2. JELÖLŐ LAP - 2010. 07. 30. sz. név illetékesség ajánló Megyei főépítész – 2 fő (max. 1 fő szakértő főépítész) 1. Mészáros János JNSZ, HB, SZSZB Elnökség 2. Pengő Julianna KE Elnökség 3. Palánkai Tibor DLA Csongrád Csohány Klára Megyei jogú városi főépítész – 2 fő (max. 1 fő szakértő főépítész) 1. Kuslits Tibor Sopron Elnökség 2. Páli Zsuzsanna Székesfehérvár Elnökség 3. Rátkai Attila Eger Elnökség 4. Kováts Ákos Debrecen Elnökség Fővárosi kerületi főépítész – 2 fő (max. 1 fő szakértő főépítész) 1. Dr. Aczél Péter Budavár (I.) Elnökség 2. Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros (XI.) Elnökség 3. Berényi András Újpest (IV.) Elnökség 4. Lantos Péter Sándor Erzsébetváros (VII.) Elnökség Települési főépítész – 7 fő (max. 2 fő szakértő főépítész) 1. Alföldiné Petényi Zsuzsanna Szentendre Elnökség 2. B. Nagy Helga Tura Elnökség 3. Papp Zoltán Tamás Sümeg, BadacsonyElnökség tomaj, Tapolca, Sávoly 4. Philipp Frigyes Vác Elnökség 5. Sáros László DLA szakértő Elnökség 6. Tényi András Nagykőrös Elnökség 7. Kálmán Kinga Pilisvörösvár B. Nagy Helga 8. Csökmei László Erik Békés, Csohány Klára Fábiánsebestyén, Hunya, Kétsoprony 9. Talmácsi István Mórahalom Csohány Klára 10. Szunyogh László Abaújszántó Elnökség 11. Jeney Lajos DLA Mezőhegyes, B. Nagy Helga Hajdúnánás 12. Béres István Gyula Csohány Klára Térségi főépítész – 1 fő 1. Nyeste László Monor és térsége Elnökség 2. Arnócz Irén Mezőtúri kistérség Elnökség 3. Kéri Katalin É-Balatoni Főépítészi Elnökség Társulás Nyugdíjas főépítész – 1 fő 1. dr. Tihanyi Csaba Baranya megye Elnökség nyugalmazott főépítésze 2. Körmendy János GYMS megye B. Nagy Helga nyugalmazott főépítésze

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZ KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK TISZTÚJÍTÁSA ELŐZETES JELÖLTEK LISTÁJA 2010

szavazat

4. MELLÉKLETEK 4.1.

Összefoglaló táblázat

4.2.

Az önkormányzati főépítészek adatai az állami főépítészek adatszolgáltatása alapján

4.3.

Az állami főépítészek elérhetőségei

4.4.

Kitüntetett főépítészek (a teljesség igénye nélkül)

4.1.

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS A NYILVÁNTARTÁS AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODÁK ÁLTAL MEGADOTT ADATOK ALAPJÁN KÉSZÜLT 2010. július 10.

főépítészi ellátottság

Helyi önkormányzatok száma - 2010 főváros

önkormányzat

%

főépítész

1

0

0

0

23

22

95.6

22

város

304

173

56.9

173

nagyközség

118

152

5.38

152

megyei jogú város

község

2706

települések száma összesen

3152

347

10.75

347

23

23

100

23

3175

370

11.4

370

19

19

100

19

3194

389

12.18

174

4

2.29

389 4

fővárosi kerületi önkormányzat települési önkormányzatok megyei önkormányzatok összes önkormányzat kistérség

1

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS A NYILVÁNTARTÁS AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODÁK ÁLTAL MEGADOTT ADATOK ALAPJÁN KÉSZÜLT 2010. július 30. név illetékesség MEGYEI FŐÉPÍTÉSZEK (19/19) Oszoli Dénes 1. Baranya Szabó Monika 2. Bács-Kiskun Földesi István 3. Békés Iván Zoltán 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Palánkai Tibor 5. Csongrád Igari Antal 6. Fejér Végh Csaba 7. Győr-Moson-Sopron Mészáros János 8. Hajdú-Bihar Szabó László 9. Heves Mészáros János 10. Jász-Nagykun-Szolnok Pengő Julianna 11. Komárom-Esztergom Guzmicsné Csonka Ágnes 12. Nógrád Szabóné Pányi Zsuzsanna 13. Pest Varga Ákos 14. Somogy Mészáros János 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Patkó Sándor 16. Tolna Godavszky Beáta 17. Vas Fakász Tamás 18. Veszprém Bubics Tamás 19. Zala KISTÉRSÉGI FŐÉPÍTÉSZEK (174/4) BUDAPEST (1/0) BARANYA MEGYE (9/0) BÁCS-KISKUN MEGYE (10/0) BÉKÉS MEGYE (8/0) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE (15/0) CSONGRÁD MEGYE (7/0) FEJÉR MEGYE (10/0) GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE (7/0) HAJDÚ-BIHAR MEGYE (9/0) HEVES MEGYE (7/0) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE (7/1) 1. Arnócz Irén KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE (7/0) NÓGRÁD MEGYE (6/0) PEST MEGYE (16/1) 1. Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás Bénye község, Csévharaszt község, Gomba község, Gyömrő város, Monor város, Monorierdő község, Nyáregyháza, község, Péteri község, Pilis város, Üllő város, Vasad község Nyeste László SOMOGY MEGYE (11/0) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE (12/1) 1. Záhonyi különleges gazdasági övezet 16 település társulása Marosán Andrea TOLNA MEGYE (5/0) VAS MEGYE (9/1) 1. Kőszeg város és vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem Szima Andrea VESZPRÉM MEGYE (9/0) ZALA MEGYE (9/0) MEGYEI JOGÚ VÁROSI FŐÉPÍTÉSZEK (23/22) Lukácsi László 1. Békéscsaba Kováts Ákos 2. Debrecen Szabó Imre 3. Dunaújváros Rátkai Attila 4. Eger Mártonffy Gábor 5 Érd Révi Zsolt 6. Győr NYILVÁNTARTÁS 2010

4.2.

2

7. Hódmezővásárhely Ifj. Horváth János 8. Kaposvár Öveges László 9. Kecskemét Viszlai József 10. Miskolc Deák-Varga Dénes 11. Nagykanizsa Veres István 12. Nyíregyháza Szécsi Zsolt 13. Pécs Angyalné Wilwerger Józsa 14. Salgótarján Kuslits Tibor 15. Sopron Szabóné Fehér Éva 16. Szeged Herr Teréz 17. Szekszárd Páli Zsuzsanna 18. Székesfehérvár Pataki Ferenc 19. Szolnok Kutnyánszky László 20. Szombathely Tóth Ferenc 21. Tatabánya Horváth Gábor 22. Veszprém Bertók Sándor 23. Zalaegerszeg FŐVÁROSI, FŐVÁROSI KERÜLETI FŐÉPÍTÉSZEK (24/23) Főváros I. dr. Aczél Péter Budavár II. II. Beszédes Rita III. Óbuda-Békásmegyer Sipos Gábor IV. Berényi András Újpest V. Cselovszki Zoltán Belváros-Lipótváros VI. Bene Attila Terézváros VII. Lantos Péter Sándor Erzsébetváros VIII. Józsefváros Miasnikov Péter IX. dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros X. Mozsár Ágnes Kőbánya XI. Schreffel János Újbuda XII. Borsodiné Gláser Krisztina Hegyvidék XIII. XIII. Arató György XIV. Zugló Krikovszky Péter XV. XV. Montvai József XVI. XVI. Tóth Miklós XVII. Rákosmente Bolberitz Henrik XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Juhász Kálmán XIX. Kispest Gyulai István XX. Pesterzsébet Sári István XXI. Csepel dr. Polinszky Tibor XXII. Budafok-Tétény Rumi Imre XXIII. Soroksár Tóth András István VÁROSI FŐÉPÍTÉSZEK (304/172) BARANYA MEGYE (13/4) 1. Bóly 2. Harkány Albrecht Ferenc 3. Komló Kovács Péter 4. Kozármisleny 5. Mágocs 6. Mohács Bagó Béla 7. Pécsvárad 8. Sásd 9. Sellye 10. Siklós Riegl Gábor 11. Szentlőrinc 12. Szigetvár 13. Villány BÁCS-KISKUN MEGYE (21/6) 1. Baja Stifán Sándor 2. Bácsalmás 3. Dunavecse 4. Hajós 5. Izsák 6. Jánoshalma NYILVÁNTARTÁS 2010

4.2. betöltetlen

betöltetlen

betöltetlen

betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen

betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen

3

7. Kalocsa 8. Kecel 9. Kerekegyháza 10. Kiskőrös 11. Kiskunfélegyháza 12. Kiskunhalas 13. Kiskunmajsa 14. Kunszentmiklós 15. Lajosmizse 16. Mélykút 17. Solt 18. Soltvadkert 19. Szabadszállás 20. Tiszakécske 21. Tompa BÉKÉS MEGYE (20/7) 1. Battonya 2. Békés 3. Csorvás 4. Dévaványa 5. Elek 6. Füzesgyarmat 7. Gyomaendrőd 8. Gyula 9. Körösladány 10. Medgyesegyháza 11. Mezőberény 12. Mezőhegyes 13. Mezőkovácsháza 14. Orosháza 15. Sarkad 16. Szarvas 17. Szeghalom 18. Tótkomlós 19. Újkígyós 20. Vésztő BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE (27/14) 1. Abaújszántó 2. Alsózsolca 3. Borsodnádasd 4. Cigánd 5. Edelény 6. Emőd 7. Encs 8. Felsőzsolca 9. Gönc 10. Kazincbarcika 11. Mezőcsát 12. Mezőkeresztes 13. Mezőkövesd 14. Nyékládháza 15. Ózd 16. Pálháza 17. Putnok 18. Rudabánya 19. Sajóbábony 20. Sajószentpéter 21. Sárospatak 22. Sátoraljaújhely 23. Szendrő 24. Szerencs 25. Szikszó 26. Tiszaújváros 27. Tokaj

4.2. betöltetlen betöltetlen

Kovács Gábor Barkóczi Tamás Rényi Károly Tóth Péter Zoltán betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Gáspár Zsolt betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Csökmei László Erik betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Kmetykó János Béres István betöltetlen betöltetlen betöltetlen Jeney Lajos DLA Béres István Novák István DLA betöltetlen Novák István DLA betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Szunyogh László betöltetlen betöltetlen Marosán Andrea Molnár Csaba betöltetlen Horváth Zoltán Rudolf Mihály DLA betöltetlen Lautner Emőke betöltetlen betöltetlen Toma Tibor betöltetlen betöltetlen Tóth Krisztián L. betöltetlen betöltetlen betöltetlen Ujvári Andor Olajos Csaba Radványi György DLA betöltetlen Salamin Ferenc betöltetlen Durbák György Bodonyi Csaba DLA NYILVÁNTARTÁS 2010

4

CSONGRÁD MEGYE (8/4) 1. Csanádpalota 2. Csongrád 3. Kistelek 4. Makó 5. Mindszent 6. Mórahalom 7. Sándorfalva 8. Szentes FEJÉR MEGYE (13/2) 1. Adony 2. Bicske 3. Bodajk 4. Enying 5. Ercsi 6. Gárdony 7. Martonvásár 8. Mór 9. Polgárdi 10. Pusztaszabolcs 11. Rácalmás 12. Sárbogárd 13. Velence GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE (9/2) 1. Beled 2. Csorna 3. Fertőd 4. Fertőszentmiklós 5. Jánossomorja 6. Kapuvár 7. Mosonmagyaróvár 8. Pannonhalma 9. Tét HAJDÚ-BIHAR MEGYE (20/18) 1. Balmazújváros 2. Berettyóújfalu 3. Biharkeresztes 4. Derecske 5. Hajdúböszörmény 6. 7. Hajdúhadház 8. Hajdúnánás 9. Hajdúsámson 10. Hajdúszoboszló 11. Kaba 12. Komádi 13. Létavértes 14. Nádudvar 15. Nyíradony 16. Polgár 17. Püspökladány 18. Téglás 19. 20. Vámospércs HEVES MEGYE (8/4) 1. 2. Füzesabony 3. Gyöngyös 4. Hatvan 5. 6. 7. Lőrinci 8.

4.2. betöltetlen

Hajdú Tamás betöltetlen Novák István DLA betöltetlen Talmácsi István betöltetlen Wittek Krisztina betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Szentpály László betöltetlen betöltetlen Zsigmond László betöltetlen betöltetlen betöltetlen dr. Szabó Péter betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Kitley Tibor betöltetlen betöltetlen Magi Tibor Krisztik János Krisztik János Schlachter Béla Jenei Imre Boruzs Bernát betöltetlen

Hajdúdorog Boruzs Bernát Jeney Lajos DLA Filippinyi Gábor Tokai-Kiss Gábor Tokai-Kiss Gábor Kertész Attila Kótai Csaba Kertész Attila Marosán Andrea Boruzs Bernát Kőszeghy Éva Marosán Andrea

betöltetlen

Tiszacsege Filippinyi Gábor

betöltetlen

Bélapátfalva Hoór Kálmán Németi László Bognár Endre Heves Kisköre

betöltetlen betöltetlen Németi László

Pétervására

betöltetlen NYILVÁNTARTÁS 2010

5

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE (19/18) 1. Abádszalók 2. Jászapáti 3. Jászárokszállás 4. Jászberény 5. Jászfényszaru 6. Jászkisér 7. Karcag 8. Kenderes 9. Kisújszállás 10. Kunhegyes 11. Kunszentmárton 12. Martfű 13. Mezőtúr 14. Rákóczifalva 15. Tiszaföldvár 16. Tiszafüred 17. Törökszentmiklós 18. Túrkeve 19. Újszász KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE (10/3) 1. Ács 2. Bábolna 3. Dorog 4. Esztergom 5. Kisbér 6. Komárom 7. Lábatlan 8. Nyergesújfalu 9. Oroszlány 10. Tata NÓGRÁD MEGYE (5/2) 1. Balassagyarmat 2. Bátonyterenye 3. Pásztó 4. Rétság 5. Szécsény PEST MEGYE (47/36) 1. Abony 2. Albertirsa 3. Aszód 4. Biatorbágy 5. Budakalász 6. Budakeszi 7. Budaörs 8. Cegléd 9. Dabas 10. Dunaharaszti 11. Dunakeszi 12. Dunavarsány 13. Fót 14. Göd 15. Gödöllő 16. Gyál 17. Gyömrő 18. Halásztelek 19. Isaszeg 20. Kistarcsa 21. Maglód 22. Monor 23. Nagykáta 24. Nagykőrös 25. Nagymaros 26. Ócsa

4.2.

Kiss György Csaba Polgár Lajos Farkas Renáta Alvári Csaba Polgár Lajos Polgár Lajos Farkas Renáta Zsemberi István Zsemberi István Oláhné Csengeri Rozália Pálinkás István Honti Gyula Arnócz Irén betöltetlen Pálinkás István Kiss György Csaba Markóth Imre Arnócz Irén Szikra Zoltán betöltetlen betöltetlen Dankó Kristóf Szalai Olga betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen betöltetlen Kiss Zsolt Moór Mátyás betöltetlen betöltetlen betöltetlen Őze János betöltetlen Rózsa Gyöngyvér Hayde Tibor Ervin Körmendi Judit Massányi Katalin Mártonffy István Csík Edina dr. Farkas Gábor DLA dr. Farkas Gábor DLA Barabás László Passa Gábor betöltetlen Prof. Dr. Müller Ferenc Bertáné Tarjányi Judit betöltetlen betöltetlen Nyeste László betöltetlen Magyar Géza Párkányiné Kóta Zsuzsanna betöltetlen Nyeste László Rada István Tényi András Varga Csaba Horváth Zoltán NYILVÁNTARTÁS 2010

6

27. Örkény 28. Pécel 29. Pilis 30. Pilisvörösvár 31. Pomáz 32. Ráckeve 33. Százhalombatta 34. Szentendre 35. Szigethalom 36. Szigetszentmiklós 37. Szob 38. Tápiószele 39. Tököl 40. Törökbálint 41. Tura 42. Üllő 43. Vác 44. Vecsés 45. Veresegyház 46. Visegrád 47. Zsámbék SOMOGY MEGYE (15/10) 1. Balatonboglár 2. Balatonföldvár 3. Balatonlelle 4. Barcs 5. Csurgó 6. Fonyód 7. Igal 8. Kadarkút 9. Lengyeltóti 10. Marcali 11. Nagyatád 12. Nagybajom 13. Siófok 14. Tab 15. Zamárdi SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE (26/16) 1. Baktalórántháza 2. Balkány 3. Csenger 4. Demecser 5. Dombrád 6. Fehérgyarmat 7. Ibrány 8. Kemecse 9. Kisvárda 10. Mándok 11. Máriapócs 12. Mátészalka 13. Nagyecsed 14. Nagyhalász 15. Nagykálló 16. Nyírbátor 17. Nyírlugos 18. Nyírmada 19. Nyírtelek 20. Rakamaz 21. Tiszalök 22. Tiszavasvári 23. Újfehértó 24. Vaja 25. Vásárosnamény 26. Záhony

4.2. betöltetlen

Varga Péter Nyeste László Kálmán Kinga Kiss Gabriella Vargáné Ágoston Julianna dr. Oláh M. Zoltán Alföldiné Petényi Zsuzsanna betöltetlen Pongrácz Gábor betöltetlen betöltetlen betöltetlen U. Nánay Éva B. Nagy Helga Nyeste László Philipp Frigyes Szinai János Zsigmond László Borosházi Tamás Bánhidi László Pór Péter betöltetlen dr. Stadler József Bánkuti Melitta Lőrinczné Balogh Krisztina Ifj. Lőrincz Ferenc betöltetlen betöltetlen betöltetlen Marton Ákos dr. Fülöp Gyula betöltetlen L. Miha Emőke Molnár Árpád Ripszám János betöltetlen betöltetlen Csernyus Lőrinc betöltetlen betöltetlen Csernyus Lőrinc Végh József Veres István Marosán Andrea Bohus Ildikó betöltetlen Zsigmond László betöltetlen Marosán Andrea Veres István Marosán Andrea betöltetlen betöltetlen Marosán Andrea Veres István Marosán Andrea Bodonyi Csaba DLA Zsemberi István betöltetlen Marosán Andrea betöltetlen NYILVÁNTARTÁS 2010

7

TOLNA MEGYE (10/5) 1. Bátaszék 2. Bonyhád 3. Dombóvár 4. Dunaföldvár 5. Gyönk 6. Nagymányok 7. Paks 8. Simontornya 9. Tamási 10. Tolna VAS MEGYE (11/5) 1. Bük 2. Celldömölk 3. Csepreg 4. Körmend 5. Kőszeg 6. Őriszentpéter 7. Répcelak 8. Sárvár 9. Szentgotthárd 10. Vasvár 11. Vép VESZPRÉM MEGYE (14/12) 1. Ajka 2. Badacsonytomaj 3. Balatonalmádi 4. Balatonfüred 5. Balatonfűzfő 6. Balatonkenese Balatonakarattya 7. Berhida 8. Devecser 9. Herend 10. Pápa 11. Sümeg 12. Tapolca 13. Várpalota 14. Zirc ZALA MEGYE (8/5) 1. Héviz 2. Keszthely 3. Lenti 4. Letenye 5. Pacsa 6. Zalakaros 7. Zalalövő 8. Zalaszentgrót KISTELEPÜLÉSI FŐÉPÍTÉSZEK (2824/152) BARANYA MEGYE (287/4) 1. Ivánbattyán község 2. Kovácsszénája község 3. Nagytótfalu község 4. Pogány község BÁCS-KISKUN MEGYE (97/5) 1. Ágasegyháza község 2. Ballószög község 3. Jakabszállás község 4. Nemesnádudvar község 5. Tabdi község BÉKÉS MEGYE (54/3) 1. Doboz nagyközség 2. Hunya Község 3. Kétsoprony község

4.2. betöltetlen

Csernyus Lőrinc Molnár Árpád betöltetlen betöltetlen betöltetlen Horváth András betöltetlen Kralj Károly Lovas Ferenc Pankotay Marietta betöltetlen betöltetlen Rápli Pál Szima Andrea betöltetlen betöltetlen Czigány István Czeiner Gábor betöltetlen betöltetlen Hornyák Attila Papp Zoltán Tamás Bogdán László András István Hornyák Attila Szabó Zoltán betöltetlen betöltetlen Epres Róbert dr. Winkler Gábor Papp Zoltán Tamás Papp Zoltán Tamás Mezei László Albóciné Ábrahám Gabriella Klie Zoltán Németh Gábor Inkovics László betöltetlen betöltetlen Karmazin József betöltetlen Jankovics Tibor

dr. Tihanyi Csaba dr. Tihanyi Csaba dr. Tihanyi Csaba Lugosi Ágnes Kladács Györgyi Rédeiné Bondor Klára Kladács Györgyi Balogh Tünde Balogh Tünde Kmetykó János Csökmei László Erik Csökmei László Erik NYILVÁNTARTÁS 2010

8

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE (330/0) CSONGRÁD MEGYE (50/2) 1. Algyő nagyközség Balogh Tünde 2. Fábiánsebestyén község Csökmei László Erik FEJÉR MEGYE (93/1) 1. Etyek község Szabó László GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE (171/2) 1. Répceszemere község Körmendy János 2. Győrújbarát község Szalánczi Gábor HAJDÚ-BIHAR MEGYE (61/34) 1. Mezőpeterd község Köllő András 2. Nyírmártonfalva község Köllő András 3. Pocsaj nagyközség Kertész Attila 4. Sáp község Zsemberi István 5. Újszentmargita község Krisztik János 6. Újtikos község Köllő András További eseti megbízással rendelkező települési főépítészek:összesen 28 településnél (község, nagyközség) Boruzs Bernát Filipinyi Gábor Kótai Csaba Kőszeghy Éva Marosán Andrea Schlachter Béla HEVES MEGYE (112/0) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE (58/28) 1. Kétpó község Arnócz Irén 2. Kunmadaras Bozsódi Zsigmond 3. Mesterszállás község Arnócz Irén 4. Mezőhék község Arnócz Irén 5. Nagykörű nagyközség Farkas Renáta 6. Szajol község Farkas Renáta 7. Tiszapüspöki község Gutman József További eseti megbízással rendelkező települési főépítészek: összesen 21 településnél (község, nagyközség) Csökmei László Erik Dankó Zoltán Farkas Renáta Kiss György Csaba Markóth Imre Polgár Lajos Szikra Zoltán Tanácsné Soós Erzsébet Tekse András KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE (65/5) 1. Császár község 2. Ete község 3. Kesztölc község 4. Sárisáp község 5. Úny község NÓGRÁD MEGYE (125/0) PEST MEGYE (139/30) 1. Bénye község 2. Budajenő község 3. Csévharaszt község 4. Diósd község 5. Erdőkertes község 6. Felsőpakony község 7. Gomba község 8. Herceghalom község 9. Kiskunlacháza nagyközség 10. Leányfalu nagyközség 11. Mogyoród nagyközség 12. Monorierdő község

Perneczky László Perneczky László Kun János Grim István Grim István

Nyeste László dr. Mátéffy Anna Nyeste László Balázsi István Petrucz György Horváth Zoltán Nyeste László Beczner Balázs Nagyné Bácskay Nóra Király Noémi Csáji Attila Nyeste László NYILVÁNTARTÁS 2010

4.2.

9

13. Nagykovácsi nagyközség Györgyi Zoltán 14. Nyáregyháza község Nyeste László 15. Perbál község Urr Gábor 16. Péteri község Nyeste László 17. Pilisborosjenő község Tatár Andor 18. Piliscsaba nagyközség Buzás Miklós 19. Pilisszentiván község Jeney Andrea 20. Solymár nagyközség Ferik Tünde 21. Szada község Jánosi János 22. Szigetmonostor község Pál Katalin 23. Sződ község Gubán Sándor 24. Tápiószecső község Berényi Mária 25. Telki község Varga Béla 26. Tök község Urr Gábor 27. Üröm község Városi Péter 28. Vasad község Nyeste László 29. Verőce község dr. Mátéffy Anna 30. Zebegény község Salamin Ferenc SOMOGY MEGYE (229/3) 1. Balatonszárszó község dr. Stadler József 2. Balatonszemes község dr. Stadler József 3. Sávoly község Papp Zoltán Tamás SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE (202/30) 1. Milota község Gyulai István 2. Szabolcsveresmart község Vadász József 3. Tarpa nagyközség Trenka Zoltán 4. Tiszadob nagyközség Ilyés Miklós 5. Újkenéz község Köllő András További eseti megbízással rendelkező települési főépítészek:összesen 25 településnél (község, nagyközség) Bohus Ildikó Dudás Ede Hajba Károly Marosán Andrea Lautner Emőke Ürge László Végh József Vincze Sándor TOLNA MEGYE (98/1) 1. Závod község Csernyus Lőrinc VAS MEGYE (204/0) VESZPRÉM MEGYE (202/4) 1. Balatonvilágos község Müller János 2. Pula község Krizsán András 3. Szentantalfa község Németh Balázs 4. Taliándörögd község Hornyák Attila ZALA MEGYE (247/0) NYUGDÍJAS ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZEK Balázs László Józsefváros (Bp. VIII. ker.) ny. főépítésze Balogh György Tiszaújváros ny. főépítésze Bartha György DLA Helsingborg ny. főépítésze Borsné Szentpétery Judit Bp. XX. Pesterzsébet ny. főépítésze Dalosiné Molnár Ilona Pilisborosjenő ny. főépítésze Dunay Rezső Veszprém megye ny. főépítésze Filippinyi Gábor Debrecen m. j. város ny. főépítésze Főző János ny. balatoni területi főépítész Gara Zsigmond Hajdú-Bihar megye ny. főépítésze Gömöry János Pécs m. j. város ny. főépítésze Guba Béla Mezőtúr ny. főépítésze Gyarmati Lajos Tata ny. főépítésze dr. Horváth Béla ny. főépítész dr. Horváthné Tóth Judit Bp. XVII. ker. ny. főépítésze Karmazin József Nagykanizsa ny. főépítésze Kenyeres István Salgótarján m. j. város ny. főépítésze NYILVÁNTARTÁS 2010

4.2.

10

Kiss József Kiss Lajos Kladács Györgyi Komlódi Elek Körmendy János Marton Ákos Müller János Novák István DLA Olajos Csaba Oszlányi Miklós Patkó Sándor Pápai András Perneczky László Puchner Ferenc Radnai Pál Reinhardt Mátyás Ruttkay Gyula Seres Béláné Stifán Sándor Szencziné Schwarczuk Ágnes Szinyei Béla Tamássy István dr. Tihanyi Csaba Timon Kálmán Tóth Lajos dr. Tóth Zoltán U. Nánay Éva dr. Vincze István Zábránszkyné Pap Klára

Sárospatak ny. főépítésze ny. dél-alföldi területi főépítész Nagykőrös ny. főépítésze Békés megye ny. főépítésze Győr-Moson-Sopron megye ny. főépítésze Somogy megye ny. főépítésze Veszprém megye ny. főépítésze Szeged m. j. város ny. főépítésze ny. észak-mo-i területi főépítész Borsod-Abaúj-Zemplén megye ny. főépítésze Tolna megye ny. főépítésze Heves megye ny. főépítésze Komárom-Esztergom megye ny. főépítésze Dorog ny. főépítésze Debrecen m. j. város ny. főépítésze Szekszárd m. j. város ny. főmérnöke ny. közép-dunántúli területi főépítész Komárom-Esztergom megye ny. főépítésze Csongrád megye ny. főépítésze Bp. VII. Erzsébetváros ny. főépítésze Jász-Nagykun-Szolnok megye ny. főépítésze Nógrád megye ny. főépítésze Baranya megye ny. főépítésze Pestszentlőrinc-Pestszentimre (Bp. XVIII. ker.) ny. főépítésze Siófok ny. főépítésze ny. dél-dunántúli területi főépítész Soroksár (Bp. XXIII.) ny. főépítésze Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ny. főépítésze nyugdíjas, az Országos Főépítészi Kollégium volt titkára

NYILVÁNTARTÁS 2010

4.2.

ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK Keresztes Sándor

Bernáth Mihály

állami főépítész, főosztályvezető


Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr–Moson–Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi Régió (Borsod – Abaúj – Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)

Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Cím: 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (96) 328-787, (96) 517-004 E-mail: [email protected] [email protected] Honlap: http://www.gyorkozig.hu/

Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Cím: 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (36) 521-507, Fax: (36) 521-524 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.emrah.hu/ Bernáth Mihály (36) 521-506, [email protected] Koritár Károlyné (36) 521-507, [email protected] Sólyom Margit (36) 521-509, [email protected] Szögedi Zsuzsanna (36) 521-510, [email protected] Jóna Margit (36) 521-508, [email protected]

Lantay Attila

dr. Hajnóczi Péter



Illetékességi területe: a Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom–Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései

Illetékességi területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye)

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: 8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5 /fax: (22) 512-250, mobil: (30) 248-94-55 Honlap: http://www.fejerkozig.helyinfo.hu/

Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Cím: 1052 Budapest, Városház utca 7. 1364 Budapest, Pf.: 270. Fax: (1) 485- 6995 Honlap: http://www.bfkh.hu/ dr. Hajnóczi Péter 485-6913, (30) 941-67-30, [email protected] Czikora József 485-6916, [email protected] Kabdebó Krisztina 485-6914, [email protected] Kiss Ágnes 485-6945, [email protected] Kovács Bea 485-6923, [email protected] Kovács Zsófia 485-6926, [email protected] Kövesi György 485-6924, [email protected]

Bodó Beáta [email protected] Lantay Attila [email protected] Horváth Krisztina [email protected] Székely Nóra [email protected] Széplaki Imréné [email protected]

Virányi István

Arató András István



Illetékességi területe: a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1

Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú – Bihar, Jász- Nagykun – Szolnok és Szabolcs – Szatmár – Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok)

Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda

Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda

Cím: 7400 Kaposvár, Csokonai utca 3. 7401 Kaposvár, Pf.: 281. (82) 502-650, Fax: (82) 502-639, Mobil: (20) 940-92-39 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.ddrkh.hu/

Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. 4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 504-132, Fax: (52) 504-178 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.earkh.hu/

Fábián Éva (82) 502-659, Horváth Szabolcs (82) 502-656, Kutnyák Zsolt (82) 502-658, Szabó Anita (82) 502-651

Arató András István (52) 504-130, [email protected] Bujdosó Judit (52) 504-131, [email protected] Ecsedi Istvánné (52) 504-132, [email protected] Jambrik Imre (52) 504-133 [email protected] Magyar Andrea (52) 504-179 [email protected]

Balatoni Aliroda Inkovics László Tóth Judit Cím: 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. 8361 Keszthely, Pf.: 132. (83) 511-445, Fax:(83) 314-820, Mobil: (20) 296-76-76 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán Cím: 8230 Balatonfüred, Lóczy L. u. 62. /fax: (87) 482-475, Mobil: (20) 296-75-17 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián Cím: 8600 Siófok, Hock János köz 2. /Fax: (84) 316-714, Mobil: (20) 296-76-87 E-mail: [email protected]

1

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi Régió (Bács – Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)

Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Cím: 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. (62) 562-695, Fax: (62) 562-692 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.darkh.hu/allami-foepitesz

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. évi törvény 1. sz. melléklete szerinti 179 település AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK ELÉRHETŐSÉGE 2010. JÚLIUS 30.

4.4. KITÜNTETETT FŐÉPÍTÉSZEK

Palóczi Antal-díjban részesült Gömöry János okl. építészmérnök, Pécs megyei jogú város ny. főépítésze a településrendezés területén tervezőként, oktatóként, városi főépítészként kifejtett kiemelkedő és sokoldalú, több mint négy évtizedes tevékenységéért. A gyakorlatban sikeresen alkalmazott, a településtervezés és az építésügyi igazgatás egységes szemléletéért, Pécs főépítészeként a munka alkotó szellemiségének szakmai közéletben való képviseletéért, és a jövő településmérnökei képzésében tett erőfeszítéseiért.*

Podmaniczky-díjban részesült Deák-Varga Dénes kaposvári építészmérnök, Nagykanizsa főépítésze Nagykanizsa főépítészeként rendkívül sokat tett és tesz a helyi értéket képviselő épületek megmentéséért és megőrzéséért. Ebben a munkában segíti a város helyi védelmi rendelete, ahol 478 helyi védett épületet tartanak nyilván. Ez példamutató mennyiség és mindegyik épületnél az átalakításokhoz, reklámok elhelyezéséhez a főépítész előzetes hozzájárulása illetve véleménye szükséges. Szakmai és emberi hozzáállásával a Nagykanizsai Városvédő Egyesület helyi szerepét a műemlékvédelemben döntően meghatározza.

Pro Régió Díjban részesült Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium tiszteletbeli örökös tagja Több mint 40 éves szakmai életpályájában kiemelkedő szerepet játszott a terület- és településrendezési tervezésben, illetve az építésügyi igazgatásban végzett tevékenysége. Közel egy évtizedig Szentendre és a volt járás településeinek főépítészeként a szakmai elvárásokat meghaladó módon foglalkozott a Dunakanyar településrendezési és építésügyi kérdéseivel. 1989-től, az Országos Főépítészi Kollégium megalakulásától, annak titkáraként kiemelkedő lelkesedéssel és máig tartó aktivitással intézte a főépítészi ügyeket, segítette a főépítészek szakmai tevékenységét. Fáradhatatlan szervező munkájával meghatározó módon járult hozzá az országos főépítészi hálózat kialakításához és megerősítéséhez.*

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ÁLTAL FELTERJESZTETT KITÜNTETETTEK

Miniszteri elismerő oklevelet kapott az Építők Napja alkalmából Péter Zoltán Hajdúböszörmény város főmérnöke Nagy szerepet vállalt Hajdúböszörmény város Helyi Építési Szabályzatának elkészítésében, illetve munkájával jelentősen hozzájárult a XIV. Országos Főépítészi Konferencia magas színvonalú megrendezéséhez.*

*Az

elismerésre az Országos Főépítészi Kollégium javasolta.

KITÜNTETETT FŐÉPÍTÉSZEK

5. FŐSZPONZOROK, SZPONZOROK BEMUTATKOZÁSA 5.1. Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. 5.2. Creaton Hungary Kft. 5.3. Rheinzink Hungaria Kft. 5.4. TONDACH Magyarország zRt. 5.5. Wienerberger Téglaipari zRt. 5.6. epiteszforum.hu 5.7. Helyi támogatók (Paks Város Önkormányzata, Paksi Atomerőmű Zrt., Györköny Község Önkormányzata)

5.1. A SAINT-GOBAIN CONSTRUCTION PRODUCTS HUNGARY KFT. 2009. október 31-én a Rigips Hungária Gipszkarton Kft., a Saint-Gobain Weber Terranova Kft. és a Saint-Gobain Isover Hungaria Kft. jogilag Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. néven egyesült. A Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. név alatt az ismert márkanevek: Rigips, Isover, Weber divízióként folytatja eddigi tevékenységét.

RIGIPS DIVÍZIÓ Cégünk 1991-ben kezdte meg tevékenységét, a Rigips rendszert domináns márkatermékké fejlesztette a magyar szárazépítési piacon. Azóta sok millió négyzetméter gipszkarton lapot és több százezer tonna gipszalapú porterméket szállított Magyarországra, meghonosítva ezzel egy Európában már 50 éve működő népszerű szárazépítési technológiát. A Rigips rendelkezik a legszigorúbb minősítésbiztosítási normával, az ISO 9001:2000-rel. A Rigips az alábbi kiemelt termékcsoportokat forgalmazza:

Rigips gipszkarton lemezek Rigips gipszrost lapok Kézi vékony és vastag vakolatok Válaszfal profil tartószerkezetek Álmennyezeti fém tartószerkezetek Rigips rögzítés technika Kazettás álmennyezetek

Rigips gipszkarton gyár, Halmajugra – Az első és egyetlen gipszkarton gyár Magyarországon

2008 szeptemberében megnyitottuk Magyarország első gipszkarton gyárát, továbblépve ezzel importőri tevékenységünkön. A beruházáshoz a több mint 30 millió eurós tőkét, mintegy 10 milliárd forintot, a 340 éves múlttal rendelkező francia Saint-Gobain Group (SGG) nyújtja. Mivel Magyarországon természetes képződményként gipsz kőzet nem található, ezért a gyártás alapanyagaként a Mátrai Hőerőmű melléktermékéből előállított gipsz anyagot használják fel. Az erőműben kéntelenítési folyamat során a gipszből a nehézfémek és az oldható sók kivonásával egy, a természetben található gipsznél is finomabb, magasabb minőségű gipszet hoznak létre. A Saint-Gobain vállalatcsoport a környezetvédelmet kiemelt szempontként kezeli, ezért az új gyárban a beruházás értékének jelentős részét környezetvédelmi megoldások, eszközök vásárlására fordította. Márkaérték A Rigips célja: hogy az innovatív tervezési megoldások, belsőépítészeti rendszerek számára ideális megoldásokat nyújtson.

Támogatók bemutatkozása Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.

5.1. Kiemelkedő eredményünknek tekintjük, hogy termékeink jelentős építészeti alkotásokban jelennek meg, illetve hogy különlegesen magas fokú igényekre nyújthatunk megoldást, mind esztétikai, akusztikai, tűzvédelmi és biztonsági, valamint sugárzás- és sterilitásvédelmi szempontoknak is megfelelve. A fogyasztók hűsége és elégedettsége köszönhető az állandóan magas minőségnek és a teljes körű szakértői segítségnyújtásnak, mely nagyban megkönnyíti a tervezést és az alkalmazást. Ezek a tényezők, valamint az, hogy a hazai piacon a szárazépítési termékek bevezetése a márkához kapcsolódik, biztosítja a Rigips piacvezető szerepét ebben az ágazatban. A hazai piacon a fogyasztók – sok esetben - a márkával azonosítják az adott terméket, így számukra alternatíva nélküli választást jelent.

SAINT-GOBAIN CONSTRUCTION PRODUCTS HUNGARY KFT. ISOVER DIVÍZIÓ A Saint-Gobain Isover világviszonylatban első az ásványgyapot termékek gyártása és forgalmazása terén. A sikereit azért éri el, mert hatékony szigetelő megoldásokat fejleszt ki annak érdekében, hogy biztonságot és kényelmet nyújtson a felhasználóknak, és hogy segítsen a környezet megóvásában. Tevékenységének eredménye egyaránt jelentkezik olyan innovatív termékek előállításában, mint például az egyedülálló Ultimate integrált üveg-kőzetgyapot filc, valamint előremutató, környezetkímélő technológiák fejlesztésében és elterjesztésében, mint amilyen az Isover Multi-Komfort Ház koncepció. Hazai tevékenységünk célja a piaci igényeknek és az építészeti céloknak magas szintű, megbízható kiszolgálása – partnereink kiváló mérnökök, kivitelezők kereskedők. Működésünk 16. évében immár teljeskörű választékot biztosítunk az épületek hőszigetelési és akusztikai megoldásaihoz, miközben különös gondot fordítunk a felhasználók munkájának megkönnyítésére és a környezet védelmére. Bővebb információ: www.isover.hu

SAINT-GOBAIN CONSTRUCTION PRODUCTS HUNGARY KFT. WEBER DIVÍZIÓ A Weber Terranova hazánk egyik legismertebb és legelismertebb építőipari márkaneve. 1978-ban Pilisvörösváron épült fel Magyarország első vakolatgyára, ahol a Terranova márkanév alatt kezdődött el a nemesvakolat gyártása. Ma már rendkívül széles termékpalettát kínál az építőiparnak: a különböző típusú és struktúrájú hőszigetelő rendszerek, vakolatok, és a műszaki habarcsok mellett jelentős a hidegburkolati segédanyagok gyártása is. A Weber kiemelkedő szereplője a panelrehabilitációs programnak, amelyet a már több mint 2 millió m2 termékeinkkel hőszigetelt homlokzati felület igazol. Cégünk számára biztos szakmai hátteret ad a világ 42 országában működő Weber vállalatcsoport, amelynek 1993 óta a közép-európai korábbi Terranova leányvállalatok is tagjai. A francia Weber konszern a világ vezető gyártói közé tartozik az építési megoldások területén. Bővebb információ: www.weber-terranova.hu

Támogatók bemutatkozása Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.

5.2.

A 125 éves tapasztalattal (múlttal) rendelkező CREATON Németországban piacvezető a minőségi kerámia tetőcserepek piacán. Gyáregységei főként Bajorországban és Türingiában találhatóak. Értékesítési területei az ezredfordulóig főként Németország és Ausztria voltak. A Creaton Hungary Kft. a belga Etex-Group magyar vállalata, amely 2005-ben avatta fel első – XXI. századi modern technikával rendelkező – magyarországi gyáregységét a Zala megyei Lentiben. A választás a valamikori Pannon tenger helyén keletkezett és ma is nagy mennyiségben helyben meglévő kiváló göcseji agyag, mint alapanyag, és a környező exportországok (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) közelsége miatt esett Lentire. A gyár évente 20 millió db húzott hódfarkú és hornyolt tetőcserepet gyárt. Ez kb. 800.000 m2 tető befedésére elegendő. Ezeket a Magyarországon hagyományos és közkedvelt cseréptípusokat számos változatban, többféle alakban, formában és színben gyártjuk. A méret- és formaváltozatok a hódfarkú cserepek esetében a 18x38 cm, illetve 20x40 cm-es méreteket, a különböző kerek, szegmens és egyenes vágású formákat, a hornyolt tetőcserepek esetében a bordázott és sima felületeket jelentik. Természetesen ebben a gyáregységben kerülnek előállításra a hódfarkú és hornyolt cserepekhez tartozó kiegészítő- és idomcserepek is. Az első gyár megépítését követően – alig néhány hónap múlva – megkezdődött a második gyáregység építése. Az új gyáregység 2008 márciusában kezdett termelni. Itt évente 22 millió db (2,4 millió tetőm2) nagy formátumú, sajtolt tetőcserép készül. Két modellünk, a BALANCE és RAPIDO – a natúr vöröstől a fekete engóbozottig – 7 - 7 színben, teljes választékkal áll az építészek és az építtetők rendelkezésére. A kizárólag Magyarországon gyártott két Creaton modell legfőbb előnyei a következők: az extra nagy méret (8,1/8,4 db/m2) mellett is alacsony m2-súly (38 kg/m2),

a ma legkorszerűbb ún. érintésmentes „H” kazettás gyártástechnológia kiemelkedő méretpontosságot és vetemedésmentességet biztosít

a jellegzetes, 5 kiemelt oldalbordával rendelkező „labirintus-technikának” és a gondosan kialakított vízelvezetésnek köszönhető az alacsony tetőhajlásszög-alkalmazás (akár 12°/16°) a zárt felületi pórusok, a kemény engób fokozott időjárás-állóságot, színtartósságot ezáltal tartós esztétikai értéket eredményez a három akasztófül, a megerősített támasztóbordák biztonságos felfüggesztést, nagymértékű viharállóságot – és az alacsony tetőhajlásszögeknél jó járhatóságot biztosítanak. a minimális vízfelvétel, a magas törőszilárdság, a kiváló fagyállóság rendkívüli tartósságot, megbízhatóságot, biztonságot jelent Támogatók bemutatkozása Creaton Hungary Kft.

5.2. A CREATON kínálata rendkívül gazdag, hiszen több mint 1.200 forma-, szín és felületkombinációból áll. A magyarországi üzemeinkben gyártott tetőcserepeken kívül – természetesen – a német gyáregységeinkben készülő termékeink teljes termékválasztéka (is) megrendelhető Tetőcserepeinek kiemelkedő minősége alapján a CREATON – a tetőcserépgyártók közül egyedülállóan – 50 év garanciát nyújt termékeire. Mind az égetett kerámia tetőcserepeink, mind a kiegészítőink is kizárólag természetes alapanyagokból készülnek (pl. átvilágító cserép műanyag helyett üvegből készül). Összefoglalva: - korszerű tetőcserépgyártás a tradíció/hagyományok tiszteletben tartásával - kerámia tetőcserepeink egyaránt alkalmasak modern épületek és történelmi épületek, akár (védett) műemlékek tetőinek építésére, (értéknövelő) felújítására - épített környezet, utca- és városkép (illeszkedés/gazdagítás) - energia- és környezettudatosság az alapanyag-biztosítás és a termelés, gyártás egész területén érvényesül - kiemelt partnerkapcsolatok az építészekkel, a kamarákkal (MÉK, ÉMSZ, MÉSZ) és a szakmai-, szervezetekkel (ÉMSZ, MTÉSZ) - további fontos partnereink a kereskedők és a tetőfedők, kivitelezők A Creaton Hungary Kft. cégfilozófiája tömören összegezve így hangzik: „Magyar termék, magyar földből… (nem csak) Magyarországnak.”

Támogatók bemutatkozása Creaton Hungary Kft.

5.3. RHEINZINK HUNGARIA KFT. IGÉNYES ANYAGHASZNÁLATTAL A TELEPÜLÉSEK KÉPÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT! A RHEINZINK HUNGARIA KFT. ÜDVÖZLI A XV. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIÁT! KÍVÁNJUK, HOGY EZ ALKALOMMAL, EGY NAGY HAGYOMÁNYOKKAL BÍRÓ, VÁROSAINK HAGYOMÁNYOS KÉPÉT OLYANNYIRA MEGHATÁROZÓ, KLASSZIKUS ANYAG – A HORGANY, ILLETVE ANNAK TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATA, A TITÁNCINK – IS TALÁLKOZZON A VÁROSAINK JÖVŐBENI KÉPÉT ALAKÍTÓ SZAKEMBEREKKEL! MIÉRT OLYAN FONTOS EZ AZ EGYMÁSRA TALÁLÁS? ■

MERT A TELEPÜLÉSEK ÉPÜLETEIN OLYAN ANYAGOKRA VAN SZÜKSÉG, AMELYEK AZ ÉRTÉKÁLLÓSÁGOT MAGUKBAN HORDOZZÁK HOSSZÚ TÁVON; HISZEN A TALMI UTÁNZATOKRÓL AKÁR MÁR NÉHÁNY ÉVEN BELÜL KIDERÜL A MINŐSÉGÜK, S EZ HOSSZÚ TÁVON A KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK LEÉPÜLÉSÉT EREDMÉNYEZHETI.

■

MERT A TERMÉSZETES FELÜLETŰ, NEMES ANYAGOK SZÉLES KÖRŰ, TUDATOS ALKALMAZÁSA MINDEN TELEPÜLÉSNEK HASZNÁRA VÁLIK. NYUGODT HARMÓNIÁT KISUGÁRZÓ, VISSZAFOGOTT ERŐTELJESSÉGÜK AZ OTT LAKÓK ÉRTÉKVÁLASZTÁSI EREJÉT ÉS A TARTÓS ÉRTÉKEK IRÁNTI ELTÖKÉLTSÉGÉT TESTESÍTIK MEG. LEGYEN AZ TERMÉSZETES TÉGLA VAGY KŐ HOMLOKZATBURKOLAT, ESETLEG BEVONAT NÉLKÜLI TITÁNCINK FEDÉS – S A RHEINZINK® EBBE A KATEGÓRIÁBA TARTOZIK – A NEMES ANYAGUK ÉLETPÁLYÁJA MINDENKÉPPEN KÜLÖNBÖZIK UTÁNZATAIKTÓL, MERT MEGJELENÉSÜK AZ ÉVEK ELTELTÉVEL NEM ROMLIK, FELÜLETÜK NEM FAKUL ÉS NEM KEZD EL MÁLLANI. ÉPPEN ELLENKEZŐLEG: A MÚLÓ IDŐVEL EGYRE ÉRTÉKÁLLÓBB KISUGÁRZÁSÚVÁ, EGYRE „PATINÁSABBAKKÁ” VÁLNAK.

■

MERT A TETŐK, AZ ÉPÜLETEK „ÖTÖDIK HOMLOKZATAI” ÉPPEN OLYAN FONTOSAK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁBAN, MINT A FÜGGŐLEGES FALAK. HIÁBA IGÉNYES EGY ÉPÜLET A HOMLOKZATAIN ALKALMAZOTT ANYAGAIBAN, HA A TETŐ EBBEN A MINŐSÉGI SZÍNVONALBAN NEM TUD EGYENLŐ SÚLLYAL RÉSZT VENNI. AZ ÉPÜLET EGÉSZÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKE JÓVÁTEHETETLENÜL SÉRÜL, HISZEN A TETŐ IGÉNYTELENSÉGE MÁS SZERKEZETEKRE IS KISUGÁRZIK – MAGÁVAL RÁNTVA AZOKAT IS A KÖZÉPSZERŰSÉG MOCSARÁBA.

■

MERT A TELEPÜLÉSEK FŐÉPÍTÉSZEINEK MEGHATÁROZÓ SZEREPÜK VAN AZ ANYAGHASZNÁLATBAN IS MEGNYILVÁNULÓ IGÉNYESSÉG SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖKKEL KIKÉNYSZERÍTETT ALAKÍTÁSÁBAN.

■

MERT HA VALAMELY ÉPÍTKEZÉSEN SZABAD ALKALMAZNI AZ ENGEDÉLYEZÉSI TERVBEN MEGHATÁROZOTT IGÉNYES ANYAGHASZNÁLAT HELYETT BEVONATOS, ILLETVE IGÉNYTELEN UTÁNZATOKAT – AKÁR AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYTŐL IS ELTÉRŐEN –, ANNAK HOSSZÚ TÁVON AZ EGÉSZ TELEPÜLÉSKÉP LÁTJA KÁRÁT. AZ ANYAGI MEGTAKARÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HASZONBÓL A TELEPÜLÉSNEK NEM SZÁRMAZIK SEMMILYEN ELŐNYE.

A MAGUKRA VALAMIT IS ADÓ TELEPÜLÉSEK ÉPÜLETEIN OLYAN ANYAGOKRA VAN SZÜKSÉG, AMELYEKKEL LETISZTULT ÉS ÉRTÉKÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK HOZHATÓK LÉTRE. OLYAN NEMES HATÁSÚ, EREDETI ÉPÍTÉSI ANYAGOKRA VAN SZÜKSÉG, AMELYEK AZ ÉPÜLETEK ÉRTÉKÉT EMELIK. HA A HELYI ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOKBAN AZ ILYEN ANYAGOK ALKALMAZÁSA KÖVETELMÉNYKÉNT JELENIK MEG, AKKOR LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE IGÉNYESEBB, „SZELLEMISÉGÉBEN” EGYSÉGESEBB LEHET A VÁROSKÉP. EZ OLYAN FELELŐSSÉG, AMIVEL MA MÁR ÉLNI KELL ÉS ÉLNI ÉRDEMES. KELL-E JOBB PÉLDA ERRE, MINT ÉPPEN A PAKSI RENDELŐ INTÉZET LETISZTULT FORMÁJÚ, IGÉNYES ANYAGHASZNÁLATÚ ÉPÜLETE, AMELY A SZÉLESEBB ÉPÍTÉSZ KÖZVÉLEMÉNY FIGYELMÉT IS KIVÍVTA? OLYANNYIRA, HOGY TERVEZŐJE 2010-BEN YBL-DÍJ ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT. GRATULÁLUNK AZ ALKOTÓNAK, S KÍVÁNJUK, HOGY A SZAKORVOSI RENDELŐ INTÉZET, PAKS TERVEZŐ: KLENK CSABA, KERN ÉS KLENK ÉPÍTÉSZETI BT., PAKS TETŐ: KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS - RHEINZINK® STANDARD,1300 M2

JÖVŐBEN IS ILYEN TUDATOS ELTÖKÉLTSÉGGEL MENJEN VÉGIG A MINŐSÉGI ÉPÍTÉSZETET IGÉNYES ANYAGHASZNÁLATTAL EREDMÉNYEZŐ ÚTON!

Támogatók bemutatkozása RHEINZINK HUNGARIA KFT.

5.4. TONDACH MAGYARORSZÁG ZRT.

A TONDACH tisztelettel köszönti a XV. Főépítész Konferencia résztvevőit Engedje meg, hogy röviden bemutassuk Önnek cégünket. Az osztrák tulajdonú kerámia tetőcserép gyártó 1992-ben lépett a magyar piacra. Az elmúlt évek folyamatos beruházásainak köszönhetően a cég jelenleg 6 gyáregységgel rendelkezik Magyarországon. Az új Csabai II kerámia tetőcserépgyár Mintegy 15 milliárd Ft-ot (kb. 50 millió Eurót) invesztált a TONDACH a gigantikus és modern új TONDACH gyár építésébe Békéscsabán. Az új gyártócsarnok 25.000 m2 teret kínál a modern gyártási technológiának. Az új agyag előkészítő mellett a legkorszerűbb 3 fejű prések és az alkalmazott robotok is a technológia legmagasabb szintjét képviselik. A 235 méter hosszú alagútkemence a legnagyobb a világon a maga területén. A magas üzembiztonság, alacsony energiafelhasználás, valamint a példaértékű biztonsági- és környezetvédelmi színvonal összességében megteremtik a gazdaságos gyártás és az állandó vevőkiszolgálás feltételeit. Az új XXL termékcsalád A húzott és sajtolt technológiával készülő hagyományos kerámia tetőcserepek gyártása mellett a TONDACH az új nagyméretű prémium kerámia cserepekkel új dimenziók felé nyit. Az XXL termékcsalád 4 tagja, a táncos nevű TWIST, BOLERO, RUMBA és a TANGÓ+. A csúcstechnológiát képviselő úgynevezett portechnológiás alapanyag előkészítésnek és felületkezelési eljárásnak köszönhetően az XXL cserepek csúcsminőséget képviselnek a tetőcserép piacon. Az XXL tetőcserepek anyagszükséglete 8,8-9,3 db/², ezáltal felrakásuk gyorsabb, és tetőlécből is kevesebb szükséges. Ellenálló felület - engób Az engób egy agyagásványt tartalmazó színezőanyag, melyet az égetés előtt egy modern, számítógéppel vezérelt engóbozó soron, speciális szórógépekkel visznek fel a megformázott és kiszárított nyers agyagcserépre. Az engóbozás nem egyszerűen felületi festés. A színképző alapanyag, az engób az égetés során az agyaggal kémiailag egyesül. Az engób nem egy külön festékréteget képez a cserép felületén, hanem a kerámiacserép anyagának részévé válik. Ezáltal egy rendkívül ellenálló felület jön létre. A legkedveltebb szín, ha tetőcserépről beszélünk, a természetes, hagyományos téglavörös. Ezt az igényt elégíti ki a TONDACH új engób színe, a terrakotta, ami elegáns, selymes árnyalatú téglavörös színvilága mellett az engób felület adta előnyöket is kínálja. Amennyiben felkeltettük érdeklődését a TONDACH termékek iránt, keresse fel a konferencia területén kiállítói standunkat! Támogatók bemutatkozása TONDACH Magyarország Zrt.

5.5. WIENERBERGER TÉGLAIPARI ZRT. A Wienerberger Téglaipari zRt. Magyarországon Az égetett agyagból készült falazóelem, a tégla 6000 éve a maradandóság, a hosszú távra tervezés és gondoskodás jelképe. Ez a filozófia határozza meg az iparág viszonylatban világelső cége, a Wienerberger-konszern tevékenységét. Az osztrák Wienerberger-konszern magyarországi leányvállalatát – magyar partnerek bevonásával – 1990-ben azzal a szándékkal alapította meg, hogy elismert technológiáját és termékeit egész Közép-Kelet-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. A Wienerberger a téglaipar innovátora A Porotherm Profi termékcsalád a Magyarországon jelenleg elérhető legkorszerűbb téglatechnológiát képviseli. A tégla felületét a kiégetés után simára csiszolják- tehát a PROFI márkanév a felfekvő felületein vízszintesre csiszolt termékeket jelenti. A POROTHERM PROFI téglák alkalmazásával milliméterpontos, kitűnő minőségű, jobb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, esztétikus falazat építhető, mindössze 1 mm-es habarcsfugával. A csiszolt PROFI termékeket hagyományos és HS üregszerkezettel is gyártjuk, és a POROTHERM Építési Rendszerben kapható kiegészítő elemek is rendelkezésre állnak csiszolt minőségben – tehát kapható csiszolt kávatégla, feles elem, sarokelem, stb. A POROTHERM PROFI DRYFIX a csiszolt téglatechnológia legújabb generációja. A DRYFIX rendszer egy valamennyi részletében pontosan megtervezett, kidolgozott falazási rendszer, mely a PROFI márkanevű csiszolt tégla alkalmazására épül, ez biztosítja a milliméteres pontosságot; de a POROTHERM PROFI-nál használt vékony falazóhabarcs helyett egy speciális ragasztóhabot használ a téglák egymáshoz ragasztására. Ez a speciális ragasztóhab a POROTHERM DRYFIX. A ragasztóhab felvitele a habarcsterítésnél is gyorsabb, a falazás sebessége a PROFI rendszerrel elért növekedést meghatványozza. A falazóelem és a kötőanyag speciális kapcsolata révén olyan építési rendszer jött létre, mely a DRYFIX ragasztóhabnak köszönhetően akár -5°C foktól is alkalmazható. A Wienerberger által kifejlesztett új falazási technológia, a POROTHERM PROFI DRYFIX az Innovációs Nagydíj Pályázaton 2010-ben kiemelt elismerésben részesült. A POROTHERM Építési Rendszerben a falazaton kívül áthidalók, födémrendszer található. A Wienerberger Téglaipari zRt. további üzletága az égetett kerámia alapanyagú falburkolókat és klinkertéglákat kínáló Terca Téglaburkolatok termékcsalád. Tőkeerős, hosszú távú stratégiával rendelkező cég, környezetvédelmi szempontból is elhivatott, aktív beruházási politika, piacvezető termék, biztos munkahely – ezek a Wienerberger legfőbb jellemzői. A Wienerberger – a téglaépítészet elkötelezettje

Brick Award 2010 első díj: Liechtensteini Hercegség Parlamentjének és Országos Fórumának épülete - HansjörgGöritz építész stúdió

A Wienerberger AG 2010. április 8.-án negyedszer osztotta ki a 21 000 euró összdíjazású nemzetközi „Brick Award”elismerést. Az elismerés célja a tégla felhasználásával épült épületek tervezőinek elismerése világszerte. Építészkritikusok nevezték be 32 ország 260 projektjét az idei versenyre. A nemzetközi szakértői zsűri választotta ki a létesítmények sokaságából a díjazottakat. A döntésben az innovatív külső építészeti megoldások és a téglával való bánásmód mellett az épület funkcionalitása és ökológiája fontos kritériumok voltak.

Támogatók bemutatkozása Wienerberger Téglaipari zRt.

5.6. epiteszforum.hu Remélem, a főépítészek többségének nem kell bemutatnunk az epiteszforum.hu-t, de alább azért olvashatnak egy rövid, számokkal is alátámasztott összefoglalót az éppen tíz éve működő internetes fórumról. Az epiteszforum.hu kiemelkedően fontosnak tartja a főépítészek munkáját és nem titkolt célja, hogy bennük szövetségeseket keressen ahhoz, amit a világháló-nyilvánosság terében végez. A főépítészek azok, akik szakma, hatalom és társadalmi párbeszéd sokszor nem konfliktusmentes mezsgyéjén egyensúlyoznak, élve nem túl nagy, de (mégiscsak, valamelyest) a folyamatokba beleszólási lehetőséget adó jogkörükkel. Ne áltassuk magunkat: a jövőben sem lesz kevesebb dolgunk, sem a főépítészeknek, sem az építészet és az építés megannyi szerteágazó területén dolgozó kollégának, ahogy nekünk sem, akik azon fáradozunk, hogy lehetőleg minél hitelesebb képet adjunk szakmai problémáinkról, közös ügyeinkről és – soha ne feledjük! – eredményeinkről. Arra szeretnénk kérni a főépítészeket, hogy legyenek egy szerény körülmények között működő, de szorgalmas és elkötelezett szerkesztőség információs csápjai, segítsenek nekünk ennek a hiteles képnek a közvetítésében azzal, hogy füleseket adnak a szakmai sajtónak: ott, ahol dolgoznak, milyen szélesebb nyilvánosság figyelmére is érdemes, tanulságos, klassz, borzalmas, ötletes, vagy új dolog történik, vagy éppen ennek ellenkezője, nem történik semmi, pedig nagyon kéne. Tájékoztassanak bennünket! Tudassák rajtunk keresztül a világgal és egymással, hogy „mi történik ma az építészetben” és a településfejlesztésben - ott, ahol Önök a Főépítészek! S hogy hogyan? Elég egy rövid e-mail az [email protected] címre: egy kontakt, hogy xy szép házat tervezett ide vagy oda, itt vagy ott készül egy új városközpont, IVS-en dolgozunk, pályázunk, éppen rohamoznak minket a befektetők vagy új ötletünk támadt a pénz-hiányos településfejlesztésre: minden, amit el lehet mondani a hivatali titkok megsértése nélkül. Kérem, ne feledjék azt a faramuci helyzetet, hogy míg a globális kommunikációs csatornákban óriási a zsúfoltság, addig a lokális térben figyelemhiány termelődik. Fordítsuk meg ezt a folyamatot, figyeljünk többet magunkra, közös ügyeinkre, problémáinkra és eredményeinkre, és tegyünk érte: pár perc figyelem egymásra, meglátják, szép lassan csodát művel az országgal, amiben élünk. Pásztor Erika Katalina mb. főszerkesztő, epiteszforum.hu

Az epiteszforum.hu minden munkanap új hírekkel jelentkező építészeti szakportál, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett részletesen beszámol a legfontosabb díjakról, tervpályázatokról, új épületekről, tájépítészeti és településfejlesztési projektekről, pályázati kiírásokról, örökségünkkel kapcsolatos ügyeinkről, ismerteti a szakma hazai és nemzetközi eseményeit, bemutatja szereplőit, tájékoztat az új termékekről, fejlesztésekről, tehát átfogó képet közvetít a szakmai színtérről. Az epiteszforum.hu központi helyet foglal el a hazai építész szaklapok, szakportálok palettáján. Egyszerre szól a pontosan meghatározott szakmai közönségnek, valamint az újdonságokra nyitott, az építészet és a kapcsolódó témák iránt intenzíven érdeklődő, igényes közönségnek. A portál napi több, mint 3000 egyedi látogatójával a minőségi építészeti lapok piacán a legnagyobb számú szakmai közönséget éri el. Az online felmérésünkre válaszolók 65%-a az építész szakmában vagy kapcsolódó területen dolgozik. Kiemelkedő az építészek (34%) és a szakági tervezők (17%) aránya. A portált látogató szakmai vezetők aránya 17%. Olvasóink 27%-a 20-25 év közötti, 43%-uk 26-35 éves, a válaszolók 17%-a pedig 36-50 éves. A felmérés azt is igazolta, hogy a portálra a szakma igényt tart, munkaeszköznek tekinti és rendszeresen használja.

Támogatók bemutatkozása epíteszforum.hu

5.7. HELYI TÁMOGATÓK

Paks Város Önkormányzata http://www.paks.hu

Paksi Atomerőmű Zrt. http://www.atomeromu.hu/

Györköny Község Önkormányzata http://www.gyorkony.hu/

6. MEGHÍVÓ „A KULTURÁLIS VÁROS UTÁN – A KULTÚRA ÚJ SZEREPEI A VÁROSFEJLESZTÉSBEN” CÍMŰ NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRA (Pécs, 2010. szeptember 24-25.)

A Dél-Dunántúli Építész Kamara tisztelettel meghívja a XV. Országos FĘépítész Konferencia résztvevĘit

A Kulturális Város Után a kultúra új szerepei a városfejlesztésben címĦ nemzetközi konferenciára 2010. Szeptember 24-25., Pécs A Ęsszel megrendezésre kerülĘ konferencia a városfejlesztés, az építészet a kultúra és a kreatív iparágak új területeit és kapcsolatait vizsgálja. Az elmúlt évek globális válságsorozatai nyomán megváltozott gazdasági, politikai közeg mellett a technológia és a hálózatok egyre növekvĘ jelentĘsége átformálja a városi nyilvánosság helyszíneit és azok mĦködését. Ezek a folyamatok új viszonyokat teremtenek központ és perifériák, épített terek és felhasználóik között, de egyúttal új kulturális és innovációs szerepeket is kínálnak az építészeti, intézményi és infrastrukturális fejlesztésben. A nemzetközi téren vezetĘ szakmai és akadémiai szereplĘk részvételével zajló konferencia a legújabb példákat és módszereket mutatja be a világból, és keresi a Magyarországon és Pécsen is alkalmazható stratégiákat a kulturális városfejlesztésben és a szakmák együttmĦködésében. Különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a világ különbözĘ tájain kialkult fejlesztési modellek közép- és kelet európai adaptálhatóságának kérdései. Témaadó elĘadók: Franco Bianchini, Juan Herreros További felkért elĘadók: Christophe Girard, Matei Bejenaru, John Belchem, Bodnár Judit, Bodó Balázs, Bryan Boyer, Marcus Foth, Hartmut Häussermann, Bas van Heur, Sabine Knierbein, Geert Lovink, Bert van Meggelen, Domenico Patassini, Fabrice Raffin, Dominique Rouillard, Richard Russell, Nada Svob-Dokic, Jakub Szczesny, Szokolai Zsolt, Takáts József, Martijn de Waal.

SzervezĘ: a Dél-Dunántúli Építész Kamara, együttmĦködésben a PTE Pollack Mihály MĦszaki Karral. A konferencia a DDÉK által kezdeményezett Építészet és Kontextus programsorozat részeként valósul meg (www.ek2010.hu). A programsorozat része a Pécs2010 Európa Kulturális FĘvárosa évnek. A résztvevĘk a MÉK határozata alapján napi 2 kreditpontot kapnak. Tartalmi felelĘsök: Szemery Samu és Polyák Levente A konferencia lebonyolításának további partnerei PTE BTK Kommunikációs és Médiatudományi Tanszék MUT Tolna-Baranyai csoportja

1

A konferencia programja Szeptember 24. 10:00 - 13:00

Plenáris ülés: Témaadó és nyitó elĘadások

14:30 - 17:30

1.1. Szekció: Utazó koncepciók, léptékek és lokalizáció Az európai városok jelentĘs része jellemzĘen nem világvárosi léptékĦ, sem méreteiben, sem lakóinak életformájában és kapcsolataiban. Ez a településstruktúra az európai integrációs folyamatok nyomán jelenleg is átalakulóban van: régiók születnek és halnak el, ahogy a nemzetállamok politikai és gazdasági határai elmosódnak. Lehetséges-e kulturális városfejlesztésre alapozni a regionális fejlĘdést, és ha igen, akkor ez milyen kapcsolati és településstruktúrákban képzelhet Ę el? Hogyan, milyen mértékben alkalmazhatóak a különbözĘ politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kontextusokban kidolgozott módszerek és megoldások más városok más kontextusaiban? Mi a kulturális-kontextuális fordítás szerepe és mi a módja a nemzetközi tapasztalatok alkalmazásának?

14:30 - 17:30

2. Szekció: A kreatív város és a válság A szekció az elmúlt években kibontakozó és napjaink építészeti-urbanisztikai gyakorlatára döntĘ hatást kifejtĘ gazdasági válság tükrében kívánja újraértelmezni a kultúra és az építészet lehetĘségeit a városfejlesztésben. A válság által próbára tett egyik városfejlĘdési program a kreatív város és a kreatív osztály koncepciója. Számos szakma kényszerült arra, hogy újrafogalmazza szerepét és feladatait: a kutatás, az oktatás és a kulturális tevékenységek vagy az aktivizmus a klasszikus designeri szerepkör kitágítását végezték el. A válság nem hagyta érintetlenül a városok képét és gazdaságát sem, ám innovatív önkormányzatok gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, és új módszereket kísérleteztek ki a felszabaduló energiák, terek és képességek kibontakozásának elĘsegítésére.

Szeptember 25. 10:00 - 13:00

3. Szekció: Infrastruktúra és technológia A szekció célja az infrastruktúra kulturális szerepköreinek körbejárása fizikai-urbanisztikai, intézményi és technológiai-policy szempontokból. A kulturális intézmények decentralizációja, a tudásbázisok és eszközrendszerek létrehozása mellett a középpontban a hozzáférés kérdése áll: mind a városi kultúra intézményeihez, mind a városfejlesztés biztosította szolgáltatásokhoz, infrastruktúrákhoz és terekhez, mind pedig az ezek által generált információhoz és adatmezĘkhöz. A puha infrastruktúrának vagy puha építészetnek is nevezett, földrajzi és térbeli paraméterekkel bíró adatok egyre növekvĘ mértékben képezik a városi élethez kapcsolódó szolgáltatások alapját, és így a "nyílt forráskódú város" koncepciója az önkormányzatok és a városi közösségek kapcsolatának új szintjét is kijelölheti.

10:00 - 13:00

4. Szekció: Periféria és innováció Miközben az elmúlt évtizedekben jelentĘs mértékben újrarendezĘdtek a centrum-periféria viszonyok mind a városi agglomeráció, mind a nemzeti gazdaságok viszonylataiban, a magukat marginális földrajzi és gazdasági helyzetben találó közösségek új innovációs tevékenységek laboratóriumaivá váltak. A nagy agglomerációk periferikus negyedei és a marginális régiók települései - nem rendelkezvén a centrumok gazdasági, kulturális és technológiai tĘ kéjével - más stratégiák kikísérletezésére kényszerülnek. Ezeknek a tényezĘknek a találkozása mentén fejlĘdnek jelenleg azok a kulturális iparágak, amik egyszerre lokálisak, kis léptékĦek és ugyanakkor hálózatos jellegĦek. A szekció arra a kérdésre fókuszál, hogy a perifériák miként képesek magukat elhelyezni a regionális és globális kulturális és technológiai hálózatokban, és milyen jövĘbeli mintákra láthatunk rá, ha az itteni folyamatokat vizsgáljuk.

14:30 - 17:30

Plenáris ülés: Új stratégiák A záró ülés elĘadásai a konferencia fĘ kérdéseire keresik a jövĘbeli válaszokat: Mi finanszírozhatja ma a kulturális városfejlesztést? Hogyan válhat a kultúra katalizátorrá? Mi lehet a kultúrahordozó közege és hogyan fordítható ez gazdasági, policy vagy menedzsment modellekbe? Mik azok a fĘ területek, amiket érint, és mik azok, amiket elveszített? Mi a kulturális városfejlesztés szerepe a perifériákon és a kisvárosokban? Mik lehetnek a kulturális városfejlesztés fĘ kérdései az évtized végén?

2

A konferencia témája A nyugati társadalmak poszt-indusztriális átalakulása során a kultúra a városfejlĘdés meghatározó tényezĘjévé vált. A város kulturális infrastruktúrájának, intézményeinek, kínálatának bĘvítése a városok fejlĘdését vonja maga után, társadalmi integrációval, az életminĘség általános növekedésével, új iparágak és munkahelyek megjelenésével, valamint a képzett munkaerĘre és a turizmusra gyakorolt növekvĘ vonzerĘvel. A kultúra alapú városfejlesztés diskurzusában született új koncepciók, mint a Bilbaoeffektus, a kreatív város vagy a fesztivál-város eszméi viharos gyorsasággal, építészek, szociológusok és kultúrpolitikusok közvetítésével terjedtek el az észak-amerikai és európai városokban, megtermékenyítve e városok fejlesztési politikáját. Miközben az új fejlesztési paradigma korábban nem látott hangsúlyt fektetett a városfejlĘdés lágy, társadalmi és antropológiai tényezĘire és számos városban látványos eredményeket hozott létre, az eredmények megosztották a szakmai közvéleményt, amelynek egy része kritikusan viszonyult a kultúrát eszközként használó fejlesztési programhoz, élesen támadva annak dzsentrifikáló hatását, illetve társadalmi mérnöki ambícióit. Azóta, hogy Pécs elnyerte az Európa Kulturális FĘvárosa címet és ezáltal bekerült az EU kulturális alapú városfejlesztési programjába, nem csupán a városban történtek alapvetĘ változások. Az elmúlt két év globális válságsorozatai és a nyomukban ma is tartó recessziók számos ponton forgatták fel a posztindusztriális városfejlĘdés meghatározó elképzeléseit, amik az ingatlanpiacra alapuló gazdasági növekedést a kulturális iparágakon keresztül javasolták visszaforgatni a városfejlesztésbe. Az ilyen kultúra alapú városrehabilitáció nem csak gazdasági hátterének elvesztése, de a javarészt figyelmen kívül hagyott földrajzi és léptékbeli különbségek okán is újragondolásra szorul. Kelet- és Közép-Európa városainak megkésett poszt-indusztriális átalakulásában a kulturális várostervezés és az EKF program komoly lehetĘségként jelent meg. A nyugati kulturális minták mechanikus adaptációját azonban több tényezĘ is megnehezítette: az infrastruktúrák fejletlensége, a hozzáférés és az oktatás hiányosságai, az építészet, a kulturális tervezés és a management feladatainak elszigeteltsége, valamint a régiót különleges erĘvel sújtó, az ingatlanfejlesztések és magánberuházások alól a talajt kihúzó gazdasági válság új helyzetbe hozták Közép-Kelet-Európa városait. Így a gazdasági modelleken túl a kultúra fogalmához kapcsolódó városi rendszerek is elemzésre szorulnak: az ismert intézmény-rendszereken, múzeumokon, eseményeken túl mik azok az elemek ahol az urbánus élet hagyományos elĘnyei léteznek és újratermelĘdnek? A konferencia élvonalbeli nemzetközi szakmai és akadémiai résztvevĘkkel vizsgálja Közép- és Délkelet-Európa megváltozott gazdasági, politikai, társadalmi klímájában a kulturális városfejlesztés lehetĘségeit, korlátait, megmaradt és új relevanciáit. A szekciók témái között szerepelnek az utazó koncepciók és lokalizációjuk, a kreatív város a válság után, az infrastruktúrák és a technológia kulturális vonatkozásai és az innováció szerepe a perifériákon. A program célja, hogy lehetséges fejlĘdési irányokat azonosítson Pécs, valamint a régió városai számára és a legújabb példákat, módszertani kérdéseket felvonultatva vázolja fel tervezĘk és döntéshozók szakterületeken átnyúló együttmĦködési lehetĘségeit.

3

4

5

7. JEGYZETEIM

Kiadja: Paks Város Önkormányzata Országos Főépítészi Kollégium Megjelent: a XV. Országos Főépítészi Konferencia előzetes anyagaként Felelős szerkesztő: Philipp Frigyes Szerkesztő: Tell Edit és Gera Orsolya Lektorálták: az anyagok szerzői Készült: 170 példányban Sokszorosítja: Kerényi Nyomda Kft., Szekszárd Felelős kiadó: Hajdú János – Paks város polgármestere

Konferencia anyagok Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről

Recommend Documents