Általános Iskola Szentpéterúr A TÁMOP – 3.1.4/08/2-2009-0140 keretén belül megvalósult
Komplex Erdei iskola tábor
2010.
Intézmény neve:
Általános Iskola Szentpéterúr
Címe:
8762 Szentpéterúr, Kossuth Lajos utca 13. Tel: 92/ 568 - 064 E – mail:
[email protected]
Az önálló innovációt kidolgozta: Kocsisné Tóth Edina szakmai vezető, tanító – gyógypedagógus
Az önálló innováció témája: Alapképességek fejlesztése erdei iskola keretén belül. Az önálló innováció célja: A gyerekek a tábor helyszínéhez kapcsolódóan közvetlen környezetből szerezzenek új ismereteket, alkalmazzák a már meglévőket. Kézműves és sporttevékenység révén fejlődjenek alapképességeik.
I/ 1. Az erdei iskola meghatározása ”Az erdei iskola az iskolai tanítás sajátos, a hagyományos tanóráktól eltérő formája. A tanulók ilyenkor az iskolájuk, lakóhelyük környezetétől eltérő helyszínen, általában természet közelben tanulnak néhány napig. Tananyag lehet mindaz, ami ott valóságban, közvetlenül megfigyelhető, megvizsgálható, felfedezhető. A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is - a tanulók. Az erdei iskola tehát mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe.” (Lehoczky János, 2002.)
I/ 2. Az erdei iskola jellemzői - az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi. - helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja. - a szorgalmi időben valósul meg. - összefüggően több napos. - helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természet közeli környezet. - a megismerés és ismeret alkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természet, ember által létesített és szociokulturális környezete; - a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít.
- az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi. - az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést. - lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését. Az
erdei
iskolában
ismeretközvetítéstől
a
tanítás-tanulás
alapvetően
folyamata
különböző
tehát
közegben
a
hagyományos
szerveződik.
A
iskolai
„máshol-lét”
élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.
I/ 3. Az erdei iskola újszerűsége Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti legfontosabb különbségek A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő (környezetadekvát) oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján. A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek. Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges (holisztikus) megismerés számára is. Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg a környezethez illeszkedő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik.
A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván, azaz a megtanult tananyagnál fontosabb az élményhelyzetben való konstruktív részvétel. A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program ellenben elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret. Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek, és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában.
I/ 4. Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló művelődési területhez egyszerre tartozik. A környezet, mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető.
Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is. „felismerni az élet különleges jelentőségét, szépségét az ember személyes felelősségét a természet és a környezet fenntarthatósága szempontjából. " (Dr. Havas Péter, 1993)
II. A szentpéterúri Általános Iskola erdei iskola tábora Az erdei iskolában a tanítás – tanulás folyamata nem a hagyományos tanórai formában szervezve történik. A tanórán kívül megvalósuló szervezett nevelési – oktatási folyamat. A környezeti nevelési egyik leghatékonyabb eszköze. Újszerű innováció, amelynek tartalmi, módszertani és nevelési (közösségi nevelés) szempontból, a tanulók szocializálásán kívül komplex nevelési – oktatási céljai vannak. A tanév során megismert és gyakorolt kooperatív technikák alkalmazása új helyzetben, nem a megszokott iskolai közegben, alapvető képességek és készségek fejlesztésével. A már megszerzett ismeretek alkalmazása a közvetlenül a gyakorlati életben.
II/ 1. Az erdei iskola célja: 1. A gyerekek egy adott terepen (a tábor helyszínéhez kapcsolódva) fel tudják fedezni közvetlen környezetüket és a természetet, el tudják helyezni benne magukat és a közösséget, amelynek ők is tagjai. 2. A különböző programokban való részvétellel fejlődjenek azok az alapkészségek, képességek, amelyek segítségével eredményesebben tudnak tanulni. 3. A programokon keresztül a szakemberek, pedagógusok olyan mintával szolgáljanak, amelyek befolyásolják a gyerekek gondolkodásmódját, alakítsák értékrendjét, viselkedését, hogy a későbbiekben életvitelükkel hozzájárulhassanak a fenntartható fejlődés megvalósulásához.
II/ 2. Az erdei iskola táborban fejlesztésre kerülő kompetencia területek
Intézményünk által megvalósított erdei iskola táborunk elsősorban a szociális - életviteli készségek, a mozgáskészségek, és a környezeti nevelés fejlesztésére szerveződött. A mozgáskészségen belül a következő területet céloztuk meg: a nagymozgásokat, (ezen belül a sportot, és a táncot), valamint a finommotorikát (kézművesség formájában, az írásmozgás – koordináció fejlődését segítő játékos tevékenységet).
A szociális készségek, életviteli kompetencia:
Fejlesztése a legalapvetőbb feladat. A szociális képességek hiánya visszahat a többi kompetencia terület fejlődésére. Hiába szeretnénk mindenféle szépre, okosra megtanítani a gyerekeket, ha szociálisan nem érettek, nem tudnak alkalmazkodni. Ez a tábor egyik alapvető feladata, hogy gyakorlatban sajátítsa el a mindennapi élethez nélkülözhetetlen készségeket: - a mások és önmaguk által létrehozott szabályok elfogadása (pl.: utazási szokások, tábor házirendje, étkezések idejének pontos betartása…) - egymáshoz való alkalmazkodás, a társak kívánságainak figyelembevétele, - kompromisszumkészség, - egymás megsegítése, - a saját személyes holmijának, ágyának rendberakása, - a tábori szálláshely és a körülötte lévő tér tisztántartása, - helyes étkezési szokások gyakorlása,
- mindennapi higiéniai szokások gyakorlása. Mozgáskészség fejlesztés: A mozgás, a gondolkodás, a beszéd együttesen fejlődik az egyén növekedése során. Ez a három terület egymástól elválaszthatatlan. A mozgásból indul ki az utóbbi kettő terület. Először a nagymozgás, majd abból a kismozgás fejlődése indul meg. Éppen ezért fontos a mozgás célirányos fejlesztése. 1. A táborban alkalmazkodva a helyi körülményekhez, olyan sportok megszerettetésére és
művelésére
törekszünk,
amelyek
fejlesztik
a
gyerekek
mozgáskoordinációját,
idegrendszerét, testi adottságait, kitartását, szabálytudatát, stb. Az iskolánkban a megfelelő kiépítettség hiánya miatt nincs tornaterem és sportudvar, ezért kihasználjuk a tábor területén található sportolási lehetőségeket (úszás, asztalitenisz, íjászat, labdarúgás). Ezek a sportok a nagy és kismozgásokat, a figyelemkoncentrációt, a szabálykövetést igen jól fejlesztik. Az úszás az egészséges szervezet kifejlődésére, az egészség megőrzésére, a személyiség sokoldalú felkészítésére az egyik legalkalmasabb sportág. Lakóhelyünkhöz közel működik egy másik tanintézményben tanuszoda. Ennek ellenére iskolánkban az úszásoktatás nem megoldható, anyagilag nagyon megterhelő lenne a gyerekek szülei számára. Ezért igyekszünk olyan táborhelyet keresni, ahol a tanulók hozzászokhatnak a vízhez, elsajátíthatják az úszás alapmozdulatait, a vízben való biztonságos magatartás szabályait. 2. A tánc komplex, differenciált mozgás. Magába foglalja a zenére történő ritmusos mozgást, megmozgatja az egész test izmait. Nagyfokú figyelmet, kudarctűrő képességet, kitartást igényel. A tánc az önkifejezés eszköze, a helyes testtartást, a táncpartnerhez, a többi társhoz való alkalmazkodást, a társhoz viszonyított és térben való mozgást, a téri orientációt fejleszti. Az emlékezetet, a mozdulatok sorrendjének felidézését (szerialitás), a variációs képességet (a megtanult lépések egymáshoz kapcsolásának lehetőségeit), önuralmat, türelmet, monotónia tűrést (a mozdulatok rutinosabbá, pontosabbá tétele érdekében sokszor kell elvégezni a lépéseket) mind magába foglalja. Fejlődik mozgáskultúrájuk, megismerkednek a különböző stílusú zenékkel, táncokkal (standard és latin táncok), valamint más nemzetek életével és kultúrájával.
3. A kézművesség, az ujjak finommozgásának, a gondolkodás, a kreativitás, az esztétikum fejlesztésének eszköze. Megismerkednek különböző érzékszervi tapasztalatok útján. Ismeretet szereznek az anyagok tulajdonságairól, azok megmunkálásának, és felhasználhatóságának lehetőségeiről, valamint a hozzájuk kötődő mesterségekről és szakmákról. Fejlődik megfigyelőképességük, formaészlelésük, mintautánzó képességük,
térbeli ábrázoló, kifejező, alakító, konstruáló képességük, szem – kéz koordinációjuk. Differenciálódik a forma-, szerkezeti-, ritmus- és színérzékük. Ujjmozgás – koordináció a domináns kéz írásnál használt három ujjának működése, és a kar mozgásának megfelelő szabályozása, az optimális testtartás, a szem és a kéz megfelelő távolságának megtartása is fejlődik. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyéni különbségeket. Emellett önismeretet, a saját és mások munkájának megbecsülését, az esztétikai élmények iránti nyitottságot tanulja meg. A tábor helyszínén található természetes anyagokkal való ismerkedésre, felhasználásuk sokféle módjára, azokhoz kapcsolódó népi mesterségek megismerésére is lehetőség nyílik. A Balaton mellett a nád, gyékény, mészkő, gipsz, mint természetes anyagokkal való ismerkedés, közvetlen tapasztalatok gyűjtésére van lehetőség.
Környezeti nevelés:
Szükség van olyan táborozási környezetre, ahol lehetőség nyílik a különböző tanórákon szerzett ismereteknek a „valóságban történő” kipróbálására, megfigyelésére, élményszerű elsajátítására. Kapcsolódási pontok találhatók a három hetes „VÍZ” projekttel, amire a harmadik osztályban került sor, valamint a negyedik osztályosok „ERDŐ” témahetével. A harmadik és negyedik osztályosok a környezetismeret tantárgy keretén belül ismerkedtek hazánk földrajzi környezetével. A domborzati formákat, valamint hazánk fő tájai közül valamelyiket saját szemükkel láthatják meg. Nem csak száraz tankönyvi ismeret lesz belőle, mert saját tapasztalat kapcsolódik hozzá, így lesz belőle tudás. Az első és második osztályos tanulók is felidézhetik azokat az ismereteiket, amit a tanév folyamán a környezetismeretből, és irodalmi olvasmányaik alapján szereztek állatokról, bogarakról, növényekről. Személyes tapasztalatszerzésre van lehetőség közvetlen megfigyelés útján. A növények: nád, gyékény, vízparti virágok, állatok: halak, sikló, hattyú, vadkacsa, stb. megfigyelése. Ezen kívül lehetőség nyílik még a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztésére. A saját közvetlen környezetének rendbe tételével, a tábori lakóházak takarításával, a „körletrendezéssel” a technika tantárgynál a Háztartástan – Életvitel fejezetben megszerzett ismeretek kerülnek alkalmazásra. Otthon a szülő teszi rendbe a környezetét, míg a gyerek iskolában van, de a táborban nincs ott a szülő, tehát saját magának kell ezt elvégeznie, önellátást tanulnia. Az erdei iskola tábor nagyszerű lehetőséget kínál a gyerekeink számára, hogy más településről érkezett gyerekekkel találkozhassanak. Olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amire máshol nincs módjuk. Ismeretlen, új közegben ismerkedni idegen gyerekekkel, felnőttekkel.
Megfigyelni, alkalmazni azokat a szabályokat, amelyeket más alkotott meg. Egész életükre kihatással lehet egy ilyen találkozás.
II/ 3. Az erdei iskola táborban alkalmazott tanulásszervezési eljárások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés – és tanulásszervezési egység. A szervező intézménytől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, ami során a tanulás a tanulóktól aktivitást, cselekvést, kölcsönösségen alapuló együttműködést kíván. A tábor megvalósítása során is alkalmazni kívántuk az év folyamán megismert és alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat. A csoport és kooperatív munkát a tábor első estéjén a szabályalkotásnál, sportjátékok folyamán, a szálláshelyek takarításánál, a terepgyakorlatok megvalósításánál. Páros és egyéni munka több esetben is előfordult, a táncnál, a kézműves tevékenységeknél, úszásoktatásnál.
II/ 4. A z erdei iskola tábor tervezett heti programja: Hétfő:
8: 00 Indulás Szentpéterúrból 10: 00 Érkezés Balatonakaliba. Szobák elfoglalása. 12: 00 Ebéd 13: 00 Séta a Balatonhoz, a Templom térhez, az 1700-as években épült paraszt barokk nádtetős épületek megtekintése. 18: 00 Vacsora 19: 00 Sportjátékok 20: 00 Szabályalkotás a táborozás idejére. 21: 30 Tisztálkodás 22: 00 Takarodó
Kedd:
7: 00 Ébresztő, körletrendezés 8: 00 Reggeli 9: 00 – 11: 30 Tánc 12: 00 Ebéd 14: 30 Fürdőzés, úszás-oktatás a Balatonban 17: 00 Tájékozódási gyakorlatok: térképismeret, túrázási ismeretek. 18: 00 Vacsora 19: 00 Sportjátékok: foci, asztalitenisz 20: 00 Kézműves foglalkozás: Kulcstartó csomózása 21: 30 Tisztálkodás 22: 00 Takarodó
Szerda:
7: 00 Ébresztő, körletrendezés 8: 00 Reggeli 9: 00 – 11: 30 Tánc
12: 00 Ebéd 14: 30 Fürdőzés, úszás-oktatás a Balatonban 16: 00 Túra a tábor körül terepgyakorlatokkal: térképkészítés, növények megfigyelése. 18: 00 Vacsora 19: 00 Sportjátékok: foci, asztalitenisz 20: 00 Kézműves foglalkozás: gyöngyfűzés 21: 30 Tisztálkodás 22: 00 Takarodó
Csütörtök:
7: 00 Ébresztő, körletrendezés 8: 00 Reggeli 9: 00 – 11: 30 Tánc 12: 00 Ebéd 14: 30 Fürdőzés, úszás-oktatás a Balatonban 16: 00 Múzeumlátogatás a településen. 18: 00 Vacsora 19: 00 Sportjátékok: íjászat 20: 00 Kézműves foglalkozás: gipszfestés 21: 30 Táborzárás, az erdei iskola program értékelése 22: 30 Tisztálkodás, takarodó
Péntek:
7: 30 Ébresztő 8: 00 Reggeli 8: 30 Pakolás, szállás elhagyása, körletrendezés. 10: 30 Hazautazás, útközben a Szigligeti vár megtekintése. 14: 00 Hazaérkezés Szentpéterúrba
III/ 1. Együttműködő partnereink: Az erdei iskola tábor szervezésébe és megvalósításában a következő szervezetek működtek együtt az iskolával: - A táborozó gyerekek orvosi vizsgálatát Dr. Kőrösi Lajos iskolaorvos végezte el. - A szálláshely szervezésében közreműködött a POLY-VER BT Utazási Ügynökség, (1148 Budapest Adria stny. 2 2/12.) - A szálláshelyről és az étkeztetésről a RÓNA Gyermek és ifjúsági Üdülő (Balatonakali, Kossuth u.62.) gondoskodott. - A utazást a START Oktatási Kft (8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 10/a) biztosította számunkra.
III/ 2. Az erdei iskola tábor megvalósításába bevont szakemberek A táborba kísérőként és a programok szervezésében is szükség volt az alsó tagozatos nevelőkre. A sportjátékok levezetésében, az úszásoktatásban, és a kézműves foglalkozások irányításában tevékeny részvételük segítette a tervezett programok megvalósulását. Emellett más külső szakember, pl.: a táncoktatásért felelős pedagógus is jelen volt a táborban.
III/ 3. Az erdei iskola táborhoz szükséges eszközök, anyagok
Sportjátékok: - Focilabda, - gumilabdák - habtenisz - ping-pong ütők, labdák, háló - íj, nyílvesszők, céltábla
Tánc: - Lap-top - hangszóró - CD-k - projektor - vetítővászon
Kézművesség: - olló - színes fonalak, - scooby (műanyag szálak) - színes üveggyöngyök - damil, nyloncérna - kapcsok - gyöngyfűzéshez mintakönyv - ragasztó - festék - ecset - gipszfigurák
Szabadidős játékok: - Puzzle - Schubitrix kirakójátékok - színezők - színes ceruzák - íróeszközök
- papír - színes lapok - társasjátékok (Ki nevet a végén? Mérges hetes)
Egyéb eszközök: - fényképezőgép - elemtöltő, elemek - elosztó
III/ 4. A tábor előzetes szervezési feladatai
A táborszervezés első lépései a következők voltak: a megfelelő hely keresése és lefoglalása, az utazás megszervezése. A kézműves anyagok beszerzése, eszközök kiválasztása, a tábor programjának összeállítása. Második lépésként meghirdettük a tanulók számára a tábort. A táborozó gyerekek kiválasztásában az osztályfőnökök működtek közre. A tanulókkal megbeszélést tartottunk. A tájékoztatást a táborba indulás előtt egy héttel szülői értekezleten kapták meg az érintett gyerekek szülei. Rögzítettük a fontos adatokat: szülői elérhetőséget (telefonszámokat), TAJszámot (sérülés, rosszullét esetén), előforduló alapbetegségek: asztma, allergia, és azok esetleges gyógyszeres kezelése a táborban. A szülők listát kaptak a táborozáshoz szükséges felszerelésekről, a táborba indulás pontos idejéről, helyéről.
