KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN

SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010”

ZSKF TKK FÜZETEK 8.


KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL

SZABÓ SZILVIA „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ

OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

1

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2010. ÁPRILIS



________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ________________________________________________________________________________________________

37/TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS „A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA.” ________________________________________________________________________________________________

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL

SZABÓ SZILVIA ________________________________________________________________________________________________

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

KÉSZÜLT AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”

ZSKF TKK BUDAPEST 2010. ÁPRILIS ________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________

2



A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)”keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a „PEGAZUS” TÁMOP4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program.

© L’Harmattan Kiadó, 2010. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2010. © Szabó Szilvia, 2010.

A kiadványt szakmailag lektorálta: Kónya József

ISBN 978-963-236-361-5

Sorozatszerkesztő: Kabai Imre

A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.

3



TARTALOMJEGYZÉK

OLDALAK 1. BEVEZETÉS

5

2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA

6

3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI

4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

16 32

5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK

38

6. IRODALOMJEGYZÉK

41

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________

4



1. BEVEZETÉS A téma kétségtelenül széleskörű szakirodalmi háttérrel rendelkezik, hiszen ha csak a kompetenciafogalom előfordulását keressük a hagyományos nyomtatott publikációban, vagy az Interneten, szinte „ránk dől” az a hatalmas információ-mennyiség, ami a fogalommal kapcsolatban létrejött. Manapság alig van szakirodalmi forrás, amely a kutatásról, fejlesztésről és képzésről úgy szólna, hogy közben a nevezett fogalom, illetve annak alkalmazása ne kerülne szóba.

Éppen ezért meglepő – és olykor a kutató számára zavarba ejtő – hogy milyen sokszínű értelmezését adják a szerzők a fogalomnak. Ahány forrás, annyi felfogással találkozhatunk, tehát érezhetően nem alakult még ki konszenzus, egységesség sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban a kategóriával kapcsolatosan. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy ahány kutató, annyi megközelítés. Minden kutató a saját céljainak megfelelő kompetencia fogalmat használ, esetlegesen újat alkot. Így saját témájának, nézőpontjának, szempontrendszerének megfelelően értelmezi, csoportosítja a kompetenciákat. Az álláspontok nem teljesen egybevágóak. A kérdés az, hogy mely álláspont fogadható el a szakképzés-kutatás témája szempontjából?

Természetesen jelen tanulmánynak nem feladata az egység megteremtése, vagy a vitás kérdések eldöntése. Mégis szükséges valamilyen alapértelmezés a szakképzési kutatási célok és eredmények bemutatásához. Ennek érdekében a továbbiakban szakirodalmi tájékozódással rövid áttekintését adom e kusza fogalmi rendszernek, majd meghatározom a kutatásban és az értekezésben használatos kompetencia-értelmezéseket, definíciókat.

5



2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA Az „ősforrás”, Noam Chomsky1 talán legszemléletesebb megközelítése adta az alapot a rendszerezéshez, aki a „generatív grammatika” fogalma mentén beszélt arról a jelenségről, hogy a gyerekek minden kultúrában nagyon könnyen és gyorsan sajátítják el az idegen nyelvet. 2 Az a sajátosság, amely a helyzettől és szituációtól függetlenül a segítségére van: a kompetencia. A példa azt igazolja, hogy nem csupán a megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazásáról van szó a nyelvtanulás esetén. A háttérben megjelennek a született adottságok, élettapasztalatok és egyéb tényezők, amelyeknek szinte kibogozhatatlan, mondhatnánk ösztönös mechanizmusa hat ránk. Chomsky fogalmazta meg először (a múlt század 60-as éveiben), hogy ennek megfelelően nem csak a nyelvészetben, hanem más területeken is hasonló módon lehetne értelmezni a kompetenciát.3 Chomsky óta, alig fél évszázad alatt, óriási jelentőségűvé vált a kompetencia fogalom és értelmezés. A mindennapok információ-halmazában, gyorsan változó világunkban rádöbbenünk arra, hogy sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. Ezért a képességek, attitűdök jelentősége felértékelődött. Az „ős meghatározáson” túl számtalan helyzetben próbálták a fogalmat definiálni a szakemberek, kutatók. Mindegyikből kitűnik, hogy nem egy konkrét kézzelfogható (materiális) emberi vonásról beszélünk, hanem gyakorlati jelenségek halmazával állunk szemben.

2.1. A KOMPETENCIA FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Szakmai munkánk és kutatásaink során gyakran tettük fel a kérdést a hallgatóságnak: Mi a kompetencia? Majdnem minden esetben néhány perces gondolkodást követően elhangzott, hogy jártasságot, illetékességet, hozzáértést és jogosultságot értenek alatta. Azonban az ily módon megfogalmazott választ nehezen tudja a hallgatóság jelentéstartalmában értelmezni és a fogalmat pontatlanul, nem egyszer helytelenül alkalmazta.

1

Amerikai nyelvész, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója (1928. dec. 7.) Generatív grammatika – Chomszky munkásságának központi fogalma 3 http://feflearning.hu/hun/doc/udvardi.doc (letöltés dátuma: 2006. 03. 16.) 2

6



A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára két meghatározást említ4: 1. illetékesség, jogosultság, 2. szakértelem.

A kompetencia kifejezés gyakori a szóhasználatunkban, éppen ezért kell, hogy ismerjük tartalmának jelentését. Alapvetően a szakértelem biztosítja a hozzáértés képességét. A különféle kompetencia-elméletek szempontjából is a szakértelem, és a képesség mutat jelentőséget. Boyatzis5 „a rátermett vezetőről szóló” gondolatindító sorait felidézve még korántsem értük el a kívánt fogalmi kört. Chomskyt követően, a hatvanas évek modern kompetencia mozgalmai burkában számos definíció látott napvilágot, amelyek megfontolásra érdemesek. Igazolja ezt (a teljesség igénye nélkül) olyan szellemi tőke, mint McClelland,6 Spencer és Spencer,7 vagy az Amerikai Menedzsment Szövetség állásfoglalása. A fogalom minél pontosabb meghatározása érdekében a következő táblázatban foglalom össze a kompetencia kifejezés néhány jelentős, a szakirodalmakban található definícióját: 1. táblázat. Kompetencia definíciók a szakirodalomban8 Szerző Amerikai Menedzsment Szövetség

D. C. McClelland R. E. Boyatzis L.M.Spencer S.M. Spencer

Kompetencia definíció „Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők”. „A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez.” „Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője.” „Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”

4

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó, 427. p. Boyatzis, Richard E.: The competent manager. New York, 1982, Wiley, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 65. p. 6 McClelland, David (50-es évek) – vizsgálta az emberek teljesítmény, barátság és hatalom iránti szükségletét. In Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, 2001, KJK KERSZÖV Kiadó, 93. p. 7 Spencer és Spencer: Competence at work, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 73. p. 8 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p. 5

7



A táblázatból kitűnik, hogy alapvetően meghatározó az ember magatartása és személyisége, melyet a munka, a teljesítmény és a hatékonyság függvényében vizsgálunk.

A történetiségében egymásra épülő definíciós törekvéseknek eredményeként napjainkra számos olyan írás látott napvilágot, amely a háromszektorú gazdaság (állami, magán, nonprofit) emberi erőforrás-állományának kompetencia alapú vizsgálatával foglalkozik. Az ilyen szakanyagok kompetencia definiálása képezi az alapját a kutatási beszámolóban bemutatásra kerülő szakképzési gyakorlatnak.

Kiemelve Spencer és Spencer (1993) meghatározását, a kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll: 

az ismeretek, a tudás,



a jártasságok, a készségek, a képességek,



a szociális szerepek és értékek,



az énkép, személyiségvonások és



a motivációk.9

2.2. A KOMPETENCIA-ELMÉLETEK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN A pszichológiai megalapozást követően a rohamosan változó környezetünkben (mikro- és makroszinten), különös tekintettel a fejlődés tendenciájára és dinamikájára, egyre bővült és tudományos tartalommal telítődött a kompetens személyiségről alkotott nézet. A fentiek alapján látható, hogy USA-ban, vagy az Európai Uniós gyakorlatban, már régóta elfogadott és alkalmazott a nevezett terület, hazánkban azonban eléggé újkeletűnek tekinthető. A fogalom használata és gyakorlati megjelenése elsősorban a rendszerváltás és az uniós politikánk hatásaira vezethető vissza.

Gyakorlati oldalról a piaci versenyben szerepet vállaló multinacionális szervezeteknél jelent meg az emberi 9

erőforrás

vetületében,

míg

elméleti,

módszertani

gyökereit

az

andragógia,

mint

Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/11-12. szám, 3-11. és 3-15. p.

8



multidiszciplináris tudományág foglalja magába. Nem véletlen, hogy az V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencián Hamburgban a „life long learning” koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe.10 Az a tény, hogy a kompetencia és a kompetetív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, felveti azt a gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális felfogást. Eszerint ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok, vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson.

Az Európai Bizottság által „az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében” kiadott Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és első lépésnek tekinti a kompetenciák elismerését. Felveti annak nemzeti, majd a szubszidiaritás elvét.11 Előre vetíti, hogy az egyéni viselkedésminták között elsajátított kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni, hiszen Galilei tanítása szerint: „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé”. Ennek szellemében is szükséges a legalapvetőbb kompetencia-definíciókat meghatározni.

Az információs társadalom jellegénél fogva lehetővé teszi és igényli az egyén részéről a szociális és fizikai környezetének megismerését. Ennek kapcsán készségeket és probléma-megoldási stratégiákat fejleszt ki, melyek a mindennapi gyakorlatban a körülöttünk lévő, rohamosan változó világ elemzésének eszközeit szolgálják. Ebből kiindulva a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással. Sokkal inkább egy aktív folyamat, hiszen mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való megfeleltetésre.

A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlástervezésben, a személyzetfejlesztésben. Szerepe van a változásokban, a kultúraváltás elindításában,

10

Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium. Letölthető: http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc (letöltés ideje: 2006. október 29.) 11 szubszidiaritás fogalma – minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Forrás: http://www.idegen-szavak.hu/?oldal=keres&megjelenit=4548 (letöltés ideje: 2007. október 31.)

9



kommunikálásában, kezelésében is. Ennek értelmében a szervezeti stratégia részeként megfogalmazott és a stratégia megvalósításához szükséges kritikus kompetenciák valamennyi emberi erőforrás rendszerben megjelennek, támogatva az integrált működést.12 A szakképzési fogalomtár a kompetencia (competences) fogalmát a következően magyarázza: „A bizonyított/kimutatott és egyéni befogadóképesség ahhoz, hogy alkalmazzuk a know-how-t, a jártasságokat, a képzettségeket vagy tudást annak érdekében, hogy a szokásos és változó munkahelyi helyzeteknek és követelményeknek eleget tegyünk. Különböző módokon lehet elsajátítani: formális, nonformális és informális úton. A kompetenciák lehetnek tárgy-specifikusak (szakmai tudás), módszertan-specifikusak (a gondolkodás és az elhatározás képessége és az újítási készség), illetve kapcsolat-specifikus (nyelvi és kommunikációs jártasság, csapatmunka).”13

Tovább kutatva a fogalom értelmezését, arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy napjainkra jellemző felfogás, mely szerint leegyszerűsítve megkülönböztethetünk három alapvető kategóriát,14

amely

közelebb

visz

a

téma-kifejtésben

alkalmazható

kompetencia

fogalom

meghatározásához:

1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és megszerezhető ismeretek összessége,

2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges tudás,

3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Ez a felsorolás azonban meglehetősen mechanikus és logikátlan, hiszen a fogalmat önmagával magyarázza: szerepel benne a kompetencia szó. Arra azonban mégis jó, hogy elősegítsen egy szakmai

12

A Magyar Köztársaság Rendőrsége Munka- és magatartásértékelési és karriertámogatási kézikönyve (készítette: RTF RVTKI, Dr. Szakács Gábor – Bokodi Márta), Budapest, 2002, 3. p. 13 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebg/0/10864/fogalomtar.html (letöltés ideje: 2007. október. 31.) 14 Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban. Forrás: http://www.ktk.pte.hu/main/main.php?id=788 (letöltés ideje: 2007. október 21.)

10



állásfoglalást munkánkra vonatkozóan, hogy elkötelezzük magunkat valamely megközelítés mellett, illetve, hogy a későbbi fogalomalkotás érdekében kiemeljük a szükségesnek tartott és hasznosítható definíciós elemeket. Erre a későbbiekben, a „szakképzés – vizsgálatok” kompetencia alapú kutatási összefüggésben kerül sor.

2.3. AZ EURÓPAI UNIÓ GYAKORLATORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSE Meglátásunk szerint közelebb visz a kutatásban megjelenő gyakorlati felvetésekhez, ha figyelmet fordítunk az Európai Unió alábbi kategóriáira:15

1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás, a szövegértés).

2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos fejlesztését preferálja:

15



anyanyelven való kommunikáció,



idegen nyelven való kommunikáció,



matematikai készségek,



alapkészségek a tudományban és a technológiában,



informatikai készségek,



a tanulás tanulása,



interperszonális és állampolgári készségek,



vállalkozói készségek,



kulturális tudatosság (általános műveltség).

Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján.

11



A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más–más területre, a megváltozott körülményekre is.

3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a következők: 

egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékosság,



a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása,



a lényeglátás, a döntésképesség,



az együttműködés, a kommunikációs készség,



az innováció és a kreativitás.

4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség, tudás, ismeret.16 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a kompetencia-fejlesztéssel.

A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy funkcionális kompetenciákat tekintik alapnak.

16

Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek.

12



2.4. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA – NAPJAINK KOMPETENCIA ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSI GYAKORLATA

Kutatóként szem előtt kell tartanom, hogy a kompetenciák mindenfajta meghatározása és értelmezése csak átmeneti lehet, hiszen maga a jelenség folyamatosan kész a módosításra. Amikor pedig bármilyen változásnak eljön az ideje, ki fognak alakulni azok az eszközök amelyek alkalmasak lesznek a további kompetencia-fogalmak felfedezésére és kialakítására. Ennek megfelelően elfogadhatjuk, hogy napjainkra felértékelődik az érzelmileg intelligens munkavállaló személye is. Az érzelmi kompetencia szerkezete az alábbiaknak megfelelően két nagy csoportba, és további alcsoportokba tagolható17:

1) Személyes kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal bánni. Én-tudatosság: saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete Érzelmi tudatosság. Érzelmeink és azok hatásának felismerése. Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete. Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata. Önszabályozás: képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás. Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság. Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben. Motiváció: olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését. Teljesítmény-motiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésre irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team, vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. 17

Goleman, Daniel – Boyatzis Richard E. – Mckee Annie: A természetes vezető. Budapest, 2003, Vince kiadó, 326 p.

13



Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitarts, az akadályok, kudarcok ellenére.

2) Szociális kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas kapcsolatainkat. Empátia: mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete. Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és nézőpontját és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt. Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit.

.

A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.

.

Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése. Társas készségek: Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás : hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében. Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk. Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását. Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása. Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

Feltétlenül itt kell szót ejtenünk az érzelmi intelligencia és az érzelmi kompetencia közötti relációról, kapcsolatról. Daniel Golemann, Richard Boyatzis és Annie McKee korunk irányadó munkáit (kompetencia kutatásait) használtuk fel.

14



Ennek értelmében az érzelmi intelligencia (EQ) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Az érzelmi kompetencia (EK) olyan tanult készség, amely a kiválók egyéni teljesítményét, és ezáltal a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. A megfelelő intellektuális képességet és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti, amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker elsősorban nem tőlük függ.

Az érzelmi kompetencia annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati élethez, olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől, mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados.

A kompetencia-fogalom szűkített felfogása szerint a közepest a kiválótól az érzelmi kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani kompetenciákban lemarad a többiek mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a többiekénél, akkor ő lesz a jó szakember. Az érzelmileg kompetens emberek tudnak a legkönnyebben alkalmazkodni a munka változó világához. Már a kiválasztás folyamatában az értelmi intelligenciára és a szakmai tudásra helyezik a hangsúlyt egy jelölt munkaköri megfelelésénél. Ezzel szemben az érzelmi kompetencia közelebb áll a gyakorlati szituációkhoz, hiszen az a hatékonyabb munkavégzéshez vezet. (Továbbá a kompetencia alapú munkaerő-tervezésben, a teljesítményértékelésben és az erre épülő személyzetfejlesztésben is szükséges lenne az érzelmi kompetenciára helyezni a hangsúlyt. )

15



3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI Az alábbiakban az online kérdőívek révén a 390 válaszadó volt tanuló kompetenciákkal kapcsolatos válaszait elemezzük. A kérdés így hangzott: „Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben rendelkezett velük a végzése megszerzésekor, és (B) mennyire szükségesek azok a mostani (legutóbbi) munkájához. Amennyiben jelenleg nincs állása, de korábban volt, a legutóbbira vonatkozóan válaszoljon! Ha még nem volt állása, kérjük, hogy csak az A oszlopot töltse ki! (Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett ill. szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét.)” A válaszadók mindegyikére vonatkozott tehát az (A) rész, azaz arra kértük minden válaszadónkat, hogy – retrospektív módon – becsülje meg és osztályozza le a megadott kompetenciákat 1-től 5-ig arra vonatkozóan, hogy mennyire rendelkezett velük végzésekor (a kérdésben megadott skálaértékeket figyelembe véve). A következő esetben, a (B) résznél viszont csak azokat kértük válaszadásra, akik eddigi pályafutásuk során már dolgoztak eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. A következő táblázatban foglaljuk össze az egyes részminták elemszámait (lásd az 1. táblázatot). 2. táblázat: Elemezhetőek-e a kompetencia-válaszai – eredeti végzettsége szerint (fő és százalék) (Elemezhető: ha nem pályaelhagyó, nem változott végzettsége, szakképzettsége és már volt legalább egy munkahelye, ahol végzettségének megfelelően dolgozott.)

villanyszerelő technikus mérnök-asszisztens Összesen

nem elemezhető

elemezhető

Összesen

27

47

74

36,5%

63,5%

100,0%

135

119

254

53,1%

46,9%

100,0%

30

32

62

48,4%

51,6%

100,0%

192

198

390

49,2%

50,8%

100,0%

Fő Százalék Fő Százalék Fő Százalék Fő Százalék

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=390)

16



A második táblázatot alig több mint a megkérdezettek fele (50,8 százalékuk, azaz 198 fő) töltötte tehát ki. Ezen belül a villanyszerelők száma 47 fő, a technikusoké 119 fő, míg a mérnök-asszisztenseké 32 fő (különösen a technikusoknál volt jelentős a veszteség: csupán 46,9 százalékuk felelt meg a szűrő kritériumoknak).

A táblázatokban felsorolt kompetenciák a következők voltak:

1. elméleti szaktudás, felkészültség 2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban 3. innovatív készség, újító szellem 4. probléma-megoldási készség, leleményesség 5. nagy munkabírás, kitartás 6. beszédkészség 7. íráskészség, fogalmazási készség 8. kézügyesség 9. nyelvtudás 10. számítógép ismeret, informatikai tudás

11. emberi konfliktusok kezelése 12. konfliktustűrés 13. együttműködés egy csapattal 14. megfelelő csapatszellem kialakítása 15. munkaszervezés 16. előrelátás, tervezőkészség 17. mások szakmai vezetése 18. mások irányítása, utasítása 19. gyakorlati szakismeret 20. tanulási képesség 21. precizitás, részletekre figyelés

17

22. időbeosztás 23. kritikai gondolkodás 24. önálló munkavégző képesség 25. alkalmazkodóképessé g 26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27. rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28. tolerancia, más nézetek tisztelete 29. figyelem, szabályok követése 30. általános tájékozottság, műveltség



Az alábbiakban áttekintjük az online kérdőívek eredményeit. Először a (B) kérdéssorra adott válaszokat tekintjük át, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes szakmák gyakorlásához mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Ezt követően az (A) részt elemezzük, azaz megvizsgáljuk, milyen mértékben rendelkeztek – saját bevallásuk szerint – válaszadóink az egyes kompetenciákkal végzettségük megszerzése idején. Végül a két kérdésre adott válasz különbségeit – vagyis a „hiányokat” vesszük sorra.

Elemzéseink során először egy-egy ábra révén az átlagok szakmák szerinti eltéréseit vesszük sorra, kiegészítve egy táblázatba foglalt variancia-analízis eredményeképpen nyert statisztika segítségével. Végül a szakmánként legnagyobb különbséget mutató kompetenciák átlagértékeit egy-egy speciális megjelenítés – ún. „pókháló-ábra – segítségével is bemutatjuk.

3.1. MENNYIRE SZÜKSÉGESEK AZ EGYES KOMPETENCIÁK MUNKÁJÁHOZ? A második kérdés – (B) mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájához – feldolgozása során a következő eredmények születtek (lásd az 1. ábrát és a 3. táblázatot). A szakmák szerinti eltérések elemzéséhez az F-próbát alkalmaztuk, illetve a „magyarázóerő” mérésére az Eta-négyzet statisztikát használtuk (lásd az értékeket a 3. táblázat utolsó oszlopában). Eszerint a három szakma gyakorlásához szüksége kompetenciák a „kézügyesség” tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben (itt az Eta-négyzet értéke: 0,0082 – amely egyben megadja a szakok „magyarázó erejét”: 8,2 százalékot – a továbbiakban csak ezt az értéket közöljük). A villanyszerelők átlagértéke itt kimagasló: 4,45 az ötfokú skálán, miközben a másik póluson a mérnök-asszisztensek helyezkednek el (3,40 pontos átlagértékkel). A második legnagyobb különbséget a „szaktudás alkalmazása a gyakorlatban” kompetencia mentén tapasztaltuk (az Eta-négyzet értéke: 8,1 százalék). Ebben az esetben is a villanyszerelők átlaga a legnagyobb (4,44), míg a technikusoké a legkisebb (3,58). A következő kompetencia a sorban a „fegyelem, szabályok követése” (Eta-négyzet: 6,9 százalék), szintén a villanyszerelők átlagértéke a legnagyobb (4,68), igen magas a mérnökasszisztenseknél (4,38), míg ez esetben is a technikusok átlaga a legalacsonyabb (4,18).

18



1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = 18 egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

3,63

3,35

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

4,11 4,03

3,58

03 Innovatív készség, újító szellem

4,44

4,11

3,59 3,73

4,53 4,40 4,36 4,50 4,43 4,49

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség

3,83

3,48

07 Íráskészség, fogalmazási készség

3,30 3,40

08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás

2,49

4,03

3,93 3,70 3,90

4,45

3,40

2,99

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás

4,23

3,66 3,53

11 Emberi konfliktusok kezelése

4,14

3,78 3,63

12 Konfliktustűrés

3,94 3,80

4,57 4,41 4,26 4,21 4,07 3,92 4,24 3,70 3,88 4,34 3,71 3,90 3,90

13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése

3,16 3,23

18 Mások irányítása, utasítása

3,23 3,09

4,28

4,00

19 Gyakorlati szakismeret

3,81

20 Tanulási képesség

3,65

4,20

3,87 3,98

21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás

3,32 3,38

4,11 3,84 3,97 3,83

4,41 4,47 4,28 4,43

4,47 4,51 4,41 4,31 4,23 4,21 4,24 4,06 4,54 4,50 4,06 4,23 4,14 3,81 4,16 4,38 4,18 4,68 3,66 3,49 3,41

24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,00 mérnök-asszisztens

2,50 technikus

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

villanyszerelő

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=198) 18

Csak azokat vontuk be, akik nem pályaelhagyók, nem változott végzettségük, szakképzettségük és már volt legalább egy munkahelyük, ahol végzettségüknek megfelelően dolgoztak. (N=198)

19



Az Eta-négyzet értékei alapján a negyedik legnagyobb különbséget az „elméleti szaktudás, felkészültség” kompetencia esetében regisztráltuk (6,4 százalék). A szakmák közötti sorrend hasonló az előzőekhez: a villanyszerelőknél a legnagyobb (4,11), őket követik a mérnökasszisztensek (3,58), míg a legalacsonyabb itt is a technikusok esetében az átlagérték (3,35). Ezeket a szakmánkénti eltéréseket jól nyomon követhetjük a következő ábrán (lásd a 2. ábrát). 2. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.

08 Kézügyesség (*) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

15 Munkaszervezés 5,00

06 Beszédkészség

4,50 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,00 3,50

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

29 Fegyelem, szabályok követése 3,00 2,50 01 Elméleti szaktudás, felkészültség


2,00

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

16 Előrelátás, tervezőkészség


17 Mások szakmai vezetése


07 Íráskészség, fogalmazási készség 09 Nyelvtudás

mérnökasszisztens

technikus

villanyszerelő


20



A második kompetencia-csoportba azokat az itemeket soroljuk, amelyek esetében még a szak változó magyarázó ereje meghaladja az 5 százalékot. A következő kompetenciák tartoznak ide: „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” (Eta-négyzet: 5,2 százalék); a legnagyobb érték a villanyszerelőknél mérhető (4,54 pont), őket követik a mérnök-asszisztensek (4,06 pont). Hasonló nagyságrendű eltérések (Eta-négyzet: 5,1 százalék) tapasztalhatóak a „gyakorlati szakismeret” esetében, az átlagértékek sorrendje hasonló módon alakul az előzőekhez (a legnagyobb a villanyszerelőknél: 4,41; következnek a mérnök-asszisztensek: 4,20; végül a technikusok: 3,81). Végül hasonló magyarázó erő mellett (Eta-négyzet: 5,1 százalék) itt találjuk a „mások irányítása, utasítása” kompetenciát is. A sorrend itt alaposan megváltozik: a legnagyobb értéket a mérnök-asszisztenseknél mértünk (4,00 pont), őket a technikusok követik (3,23 pont), végül a villanyszerelők következnek (3,09 pont).

A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az Etanégyzetek 4 és 5 százalék közé esnek. A „nyelvtudás” esetében a vizsgált statisztika értéke 4,9 százalék, az ötfokú skálán mért átlagértékek a mérnök-asszisztenseknél a legnagyobbak (3,40 pont) és a villanyszerelőknél a legkisebbek (2,49 pont). Az „íráskészség, fogalmazáskészség” (Etanégyzet: 4,7 százalék) kompetencia esetében az előzőhöz képest kissé felborul a sorrend: itt a technikusok átlagértéke a legkisebb (3,30 pont), a mérnökasszisztenseké a legnagyobb (3,93 pont). Az „előrelátás, tervezőkészség” következik a sorban (Eta-négyzet: 4,3 százalék), az előző kompetenciához hasonlóan alakulnak a szakmák szerinti átlagértékek (mérnökasszisztensek: 4,34; technikusok: 3,71). Végül a „mások szakmai irányítása” kompetencia tartozik még ebbe a csoportba, melynek az Eta-négyzet értéke megegyezik az előzőével, a szakmák szerinti sorrend is ugyanúgy alakul (mérnök-asszisztensek: 3,90; technikusok: 3,16).

Érdemes szemügyre venni azokat a kompetenciákat is, amelyek esetében az eltérések minimálisak. A legkisebb különbségeket az „önálló munkavégző képesség” (4,41 és 451 között mozognak az átlagértékek), a „nagy munkabírás, kitartás” (4,43 és 4,50 között), valamint az „alkalmazkodóképesség” (4,21 és 4,31 között) kompetenciákat, ahol az Eta-négyzet értéke 02 százalék. Egy árnyalattal nagyobb 0,4 százalékos Eta-négyzet értéket mértünk a „problémamegoldó készség, leleményesség” esetében (itt az átlagok minimális és maximális értékei: 4,36 és 4,53), de még jóval az 1 százalék alatt van az „általános tájékozottság, műveltség” esetében is (az Eta-négyzet: 0,4 százalék; a minimális és maximális átlagértékek: 3,41 és 3,66).

21



3. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. villanyszerelő

technikus

mérnökasszisztens

Összesen

Etanégyzet

08 Kézügyesség

4,45

3,90

3,40

3,95

,082


4,44

3,58

4,03

3,86

,081

29 Fegyelem, szabályok követése

4,68

4,18

4,38

4,32

,069

01 Elméleti szaktudás, felkészültség

4,11

3,35

3,63

3,58

,064


4,54

4,06

4,24

4,20

,052


4,41

3,81

4,20

4,02

,051


3,09

3,23

4,00

3,33

,051

09 Nyelvtudás

2,49

2,99

3,40

2,93

,049


3,70

3,30

3,93

3,50

,047


3,90

3,71

4,34

3,86

,043


3,23

3,16

3,90

3,30

,043


3,53

3,66

4,23

3,73

,035


4,23

4,06

4,50

4,17

,032

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

4,16

3,81

4,14

3,93

,031

06 Beszédkészség

3,48

3,83

4,03

3,78

,030

23 Kritikai gondolkodás

3,38

3,32

3,83

3,42

,028

15 Munkaszervezés

3,88

3,70

4,24

3,83

,028


3,73

3,59

4,11

3,70

,024


3,63

3,78

4,14

3,80

,020


3,98

3,65

3,87

3,76

,019


3,80

3,94

4,28

3,96

,018

13 Együttműködés egy csapattal

4,26

4,41

4,57

4,40

,015

22 Időbeosztás

3,97

3,84

4,11

3,91

,010

21 Precizitás, részletekre figyelés

4,43

4,28

4,47

4,35

,009

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása

3,92

4,07

4,21

4,06

,008

30 Általános tájékozottság, műveltség

3,41

3,49

3,66

3,50

,006

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség

4,36

4,40

4,53

4,41

,004

25 Alkalmazkodóképesség

4,21

4,23

4,31

4,24

,002

05 Nagy munkabírás, kitartás

4,49

4,43

4,50

4,45

,002

24 Önálló munkavégző képesség

4,41

4,51

4,47

4,48

,002

ÁTLAGOK

3,94

3,81

4,12

3,89


22



3.2. MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZETT AZ EGYES KOMPETENCIÁKKAL VÉGZETTSÉGE MEGSZERZÉSEKOR?

A következőkben azt vizsgáljuk meg – az előzőekhez teljesen hasonló módon – hogy az egyes kompetenciákkal milyen mértékben rendelkeztek a megkérdezettjeink, amikor megszerezték a szakképzettségüket. Itt is a legnagyobb átlag-különbségeket mutató kompetenciák elemzésével kezdjük, melyek alakulását követhetjük nyomon a 3. ábrán. 3. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (*)

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,50


4,00 17 Mások szakmai vezetése

15 Munkaszervezés 3,50



3,00

2,50 18 Mások irányítása, utasítása

08 Kézügyesség

2,00






19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás

mérnök-asszisztens

technikus

villanyszerelő


23



4. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. 3,72 3,84 3,66 3,42 3,95 3,71 3,53 3,51 4,07 3,84 3,86


3,37

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás

4,24 4,30

3,79

06 Beszédkészség

3,89

3,64 3,57

3,82 3,73 3,65 3,96 4,06

07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 2,56

09 Nyelvtudás

4,40

2,92

2,32

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése

4,22

3,85

3,52 3,58 3,38

3,82 3,65 3,58 3,83


4,04 4,03 4,19

13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése

2,76


2,75

19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség

3,85 3,61 3,75 3,68 3,21 3,54 3,85 3,43 3,70 3,46 3,36 3,50 3,22 3,85 3,51 3,53 3,66


4,05 4,04

3,97

4,26 4,19

3,84 3,74 3,77 3,38 3,64

22 Időbeosztás

3,46


4,37 4,17 4,04 3,87 4,05 3,92 3,63 4,28 4,12 3,71 3,95 4,00 3,63 4,06 4,23 3,63 4,20 3,92 3,78 3,71


3,95

25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,00 mérnök-asszisztens

2,50 technikus

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

villanyszerelő


24



Az adatok szerint a „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” kompetencia szerint tapasztalhatóak a legnagyobb különbségek a három szakma között (lásd a 4. ábrát és a 4. táblázatot is). Ebben az esetben az Eta-négyzet értéke 9,5 százalék, miközben a legkisebb átlagot a technikusoknál mértünk (3,63 pont az ötfokú skálán), a mérnök-asszisztenseknél ez az érték 3,92, míg a villanyszerelőknél regisztráltuk a legnagyobbat (4,28 pontot). Hasonló nagyságrendű eltérések tapasztalhatóak a „mások szakmai vezetése, irányítása” kompetenciánál. Itt az Etanégyzet értéke: 9,4 százalék, a minimális értéket ez esetben is a technikusoknál tapasztaltuk (2,76), míg a legnagyobbat – 3,46 pontot – a mérnök-asszisztenseknél.

A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az eltérések nagyságrendje (az Eta-négyzet értéke) 6 és 8 százalék közé esik. A „fegyelem, szabályok követése” kompetencia esetében az Eta-négyzet értéke: 7,9 százalék, itt a villanyszerelők és a mérnökasszisztensek esetében hasonló átlagértéket mértünk (4,2 körül alakult mindkettő), míg a technikusoké ettől jóval elmarad (3,63 pont). Hasonló a helyzet a „mások irányítása, utasítása” esetében is (itt az Eta-négyzet értéke 7,2 százalék): a technikusoké a legkisebb átlagérték (2,75 pont), míg a másik két szakma esetében 3,2 és 3,5 között található. Az „elméleti szaktudás, felkészültség” kompetencia Eta-négyzet értéke 6,6 százalék, a villanyszerelők érezték – relatíve – a legfelkészültebbnek magukat végzésükkor (az átlagérték itt 3,84), őket a mérnök-asszisztensek követik (3,72 ponttal), majd a technikusok következnek (3,37 ponttal).

A „nagy munkabírás, kitartás” és a „gyakorlati szakismeret” kompetenciák esetében még éppen a 6-os érték fölött található az Eta-négyzet értéke (6,3 illetve 6,0 százalék). Az átlagértékek abban a tekintetben itt is hasonlóan alakulnak, hogy a technikusoké a legalacsonyabb. A gyakorlati szakismeret elsajátítása saját bevallásuk szerint a villanyszerelőknek sikerült a legjobban: 4,05 átlagpontot mértünk esetükben. Őket a mérnök-asszisztensek követik 3,85-ös pontértékkel, míg a technikusoké a legalacsonyabb itt is: 3,51 pont. Nagy munkabírással nagyjából azonos mértékben rendelkeztek a mérnök-asszisztensek és a villanyszerelők (4,2 és 4,3 pont között ingadoznak az átlagértékek), míg a technikusoknál 3,79 pontot regisztráltunk.

A legkisebb eltéréseket az „íráskészség, fogalmazási készség” (Eta-négyzet: 0,4 százalék) és az „innovatív készség, újító szellem” (Eta-négyzet: 0,5 százalék) mértünk: mindkét kompetencia esetében 3,5 és 3,8 között ingadoztak az átlagértékek.

25



4. táblázat: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. villanyszerelő

technikus

mérnökasszisztens

Összesen

Etanégyzet


4,28

3,63

3,92

3,82

,095


3,36

2,76

3,46

2,99

,094


4,20

3,63

4,23

3,85

,079


3,22

2,75

3,50

2,96

,072


3,84

3,37

3,72

3,54

,066


4,30

3,79

4,24

3,98

,063


4,05

3,51

3,85

3,69

,060

09 Nyelvtudás

2,32

2,92

2,56

2,72

,049


3,95

3,42

3,66

3,59

,048


3,52

3,85

4,22

3,83

,046


4,06

3,63

4,00

3,77

,045

08 Kézügyesség

4,40

4,06

3,96

4,13

,039

15 Munkaszervezés

3,54

3,21

3,68

3,35

,038


3,66

3,53

4,04

3,63

,038


3,82

3,38

3,58

3,50

,037


3,95

3,71

4,12

3,82

,035


3,70

3,43

3,85

3,55

,033

22 Időbeosztás

3,74

3,46

3,84

3,57

,031


4,17

3,95

4,37

4,06

,031


3,64

3,38

3,77

3,49

,031


4,19

3,97

4,26

4,07

,019

06 Beszédkészség

3,57

3,64

3,89

3,66

,014


3,83

3,58

3,65

3,65

,013


3,75

3,61

3,85

3,67

,009


4,05

3,87

4,04

3,94

,009


3,86

3,84

4,07

3,88

,007


3,71

3,78

3,92

3,79

,007


4,19

4,03

4,04

4,06

,006


3,51

3,53

3,71

3,56

,005


3,65

3,73

3,82

3,73

,004

ÁTLAGOK:

3,80

3,56

3,86

3,66


26



3.3. KOMPETENCIA-HIÁNYOK: MENNYIRE LENNE SZÜKSÉG A MUNKÁBAN – MENNYIT HOZOTT AZ ISKOLÁBÓL?

Talán

a

legfontosabb

„hozadéka”

a

korábbiakban

ismertetett

kompetencia-vizsgálati

rendszerünknek, hogy ennek segítségével kimutathatjuk az egyes képzések legfontosabb erényeit és hibáit. Nevezetesen a szükséges és a „hozott” kompetenciák különbségei révén kimutathatóak azok a szegmensei az egyes képzéseknek, ahol mindenképpen módosítani, javítani kell a képzés szerkezetén (lásd az 5. ábrát). 5. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.

07 Íráskészség, fogalmazási készség (*)

06 Beszédkészség ,60 ,40


10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

,20 ,00


-,20


-,40 -,60 24 Önálló munkavégző képesség


-,80

08 Kézügyesség


09 Nyelvtudás






technikus

villanyszerelő


27



6. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -,38


-,16

-,50 -,33


-,07

-,21 -,45 -,56 -,49

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 05 Nagy munkabírás, kitartás

-,24 -,23

-,64

06 Beszédkészség

-,21

-,11 ,05 -,07 -,10

07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás

,10

,01

-,27

,44

-,78

-,08 -,16 ,00


,21

-,10 -,50 -,42

11 Emberi konfliktusok kezelése -,62



-,36 -,45


,03 -,17

-,35 -,31

-,56 -,50 -,42 -,50

15 Munkaszervezés

,21

-,35

-,56


-,30 -,30

-,46 -,41


,09

-,46 -,49


,06 -,37 -,31 -,33

19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség

,22

-,13 -,30 -,22 -,31 -,19 -,28 -,37 -,24

21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás

-,04

23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség

-,56

,05

,13

-,11

-,20 -,27 -,35 -,14 -,31 -,43 -,28 -,40 -,36 -,29 -,12 -,17 -,10 -,19 -,56 -,46

25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése

,31 ,30 ,29

30 Általános tájékozottság, műveltség -1,00 mérnök-asszisztens

,59

,16

-,10

-,80 -,60 villanyszerelő -,40 -,20 technikus

,00

,20

,40

,60


28

,80



A következőkben sorra vesszük az egyes kompetenciák különbségeit minden szakma esetében, amelyeket úgy számítottunk ki, hogy a „hozott” kompetencia-értékekből levonjuk a „szükséges” kompetencia-értékeket. Az így keletkező átlagértékek azt fejezik ki, hogy milyen mértékben térnek el a szükségeshez képest a képzés során megszerzett készségek: amilyen mértékben és amilyen irányban eltérnek a nullától (ezek a „diszkrepanciák”), olyan jellegűek és súlyosságúak a képzés „hibái”, „hiányosságai”. Ez esetben is a szakmák szerinti eltérések mértékéből indulunk ki: itt az Eta-négyzet értékei arra utalnak majd, hogy az egyes kompetenciák diszkrepanciái hol térnek el a legnagyobb mértékben egymástól. Ebből a szempontból az „íráskészség, fogalmazási készség” mutatja a legnagyobb eltéréseket: itt az Eta-négyzet értéke 4,6 százalék. A rendkívüli eltéréseket a technikusképzés anomáliája okozza: a volt tanulók szerint ennek a kompetenciának az elsajátítása során sokkal magasabb szintre jutottak el, mint amire a munka világában szükségük van (ez a „pozitív diszkrepancia”, vagy nevezhetjük „túlképzésnek” is, melynek mértéke: +044 pont az ötfokú skálán). A másik két szakmánál nem tapasztaltunk anomáliákat: mind a villanyszerelők, mind pedig a mérnök-asszisztensek esetében az „ideális” nullához közeli értéket mértünk (-0,10 az egyik és 0,07 a másik érték). Tanulságos az „emberi konfliktusok kezelése” kompetencia adatsora is: a második legnagyobb eltérést mértünk (itt az Eta-négyzet értéke: 4,3 százalék), ugyanakkor a technikusoknál és a mérnök-asszisztenseknél jelentősebb negatív diszkrepancia mutatkozik (-0,42 az egyik és -0,50 a másik érték), míg a villanyszerelőknél ellenkező irányba lendül ki a mutató: náluk +0,21 a mért érték. A következő jelentősebb differencia a „nagy munkabírás, kitartás” esetében tapasztalható. Az Eta-négyzet értéke: 4,1 százalék, mind a három szakmánál hiány mutatkozik – csak meglehetősen eltérő mértékben. Míg a technikusoknál -0,64 a negatív diszkrepancia mértéke (igen jelentős „alulképzést” érzékeltek a munka világában), addig a másik két szakma esetében lényegesen „konszolidáltabb értékeket mértünk (-023 és -0,24 a két mutató). Ha kiszámítjuk a diszkrepanciák összesített mértékét (az egyszerűség kedvéért az egyes értékek négyzetösszegeit vettük), akkor kitűnik, hogy a legtöbb anomália a mérnök-asszisztensek képzése esetén tapasztalható (jól látható ez az 5. ábrán is – itt a diszkrepanciák négyzetösszege: 4,36 pont, míg a technikusoknál: 3,98 pont, viszont a villanyszerelőknél mindössze 2,00 pont – az átlagérték: 2,98 pont; lásd az 5. táblázat alján). Az is megállapítható, hogy a 28 esetből csupán négyszer pozitív irányú az eltérés, minden más esetben „alulképzésükről” számoltak be a megkérdezett mérnök-asszisztensek.

29



5. táblázat: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve. villanyszerelő

technikus

mérnökasszisztens

Összesen

Etanégyzet


-,10

,44

-,07

,23

,046


,21

-,42

-,50

-,29

,043


-,23

-,64

-,24

-,48

,041


-,20

-,56

-,11

-,41

,038

08 Kézügyesség

-,10

,16

,59

,16

,034

09 Nyelvtudás

-,16

-,08

-,78

-,21

,028


,03

-,35

-,62

-,31

,027


,09

-,41

-,46

-,32

,026


,06

-,49

-,46

-,38

,026


-,30

-,13

,22

-,12

,023


-,17

-,36

-,56

-,35

,016


-,46

-,56

-,19

-,48

,015


-,50

-,16

-,38

-,28

,012


-,27

,01

,10

-,04

,011


-,10

,21

,00

,10

,010


-,14

-,35

-,27

-,29

,008

06 Beszédkészség

,05

-,21

-,11

-,13

,008


-,21

-,07

-,33

-,14

,006

-,28

-,43

-,31

-,37

,005

-,31

-,45

-,35

-,41

,004


-,30

-,30

-,50

-,33

,004

22 Időbeosztás

-,24

-,37

-,28

-,33

,003


,13

,05

-,04

,05

,002


-,19

-,31

-,22

-,27

,002


-,10

-,17

-,12

-,15

,001


-,29

-,36

-,40

-,35

,001

15 Munkaszervezés

-,42

-,50

-,56

-,49

,001


-,49

-,56

-,45

-,53

,001


,29

,30

,31

,30

,000


-,33

-,31

-,37

-,32

,000

ÁTLAGOK:

-,17

-,25

-,25

-,23

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása


Megjegyzés: Az eltérések négyzetösszegei („a diszkrepanciák összesített mértékei”): villanyszerelők: 2,00 pont; technikusok: 3,98 pont; mérnök-asszisztensek: 4,36 pont. Átlag: 2,98 pont.

30



4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A

kutatásaink

alapvetően

módszertani

kísérletek

voltak:

a

pályakövető

vizsgálatok

eszközrendszerét próbáltuk ki egy speciális mintán. Elsősorban a sokoldalú megközelítésre törekedtünk – így tettük ezt a kompetenciák mérése esetében is. Egyrészt ugyanazoknak a személyeknek feltettük ugyanazokat a kérdéseket: a fentebb vizsgált kompetencia kérdéssort a személyes kérdőíves megkeresések során a 390 online válaszadónk közül kiválasztott 100 fő esetében újra lekérdeztük. Másrészt egy egészen más jellegű kérdéssor révén is vizsgáltuk a kompetenciák alakulását (lásd erről bővebben Grajczjár István tanulmányát). A következőkben bemutatjuk azokat az összehasonlító elemzéseinket, amelyeket az online és a személyes kérdezés során nyert adatokon végeztünk el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire „megbízható” a vizsgálati eszközünk: ha később ugyanazokat a személyeket újra megkérdezzük, vajon ugyanazt válaszolják-e. Ebben az esetben nem biztosíthattuk, hogy valóban ugyanazokat a személyeket keressük fel újra – de a 390 korábban válaszoló személyből választottuk ki az ismételt adatfelvételünk alanyait. Az eredményeket először abban az esetben mutatjuk be, amikor a „szükséges” kompetenciákat kérdeztük. Adataink szerint (lásd a 6. táblázatot és a 7. ábrát) a „nyelvtudás” kompetenciájának átlagértékei „mozdultak el” a két kérdezés során a legnagyobb mértékben. Az eltérések mértékeit az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőívekből számított átlagok összevetésével mértük (kiszámítottuk az eltérések négyzetösszegeit – itt ez 0,98 –nak adódott; a 7. ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk a kompetenciákat). Szemmel láthatóan a mérnök-asszisztensek átlagértéke bizonyult a „leginstabilabbnak”: míg az online kérdezések során ennek a kompetenciának a „szükséges” voltát 3,40 –ra értékelték, néhány hónappal később a személyes kérdezések eredményei szerint már csak 2,50 –nyira „volt rá szükség”. Hasonló anomáliák

tapasztalhatóak

a

„mások

irányítása,

utasítása”

kompetencia

esetén

a

villanyszerelőknél: 3,09-ről 3,82 –re „növekedett” ennek fontossága. A legstabilabbnak a „tolerancia, más nézetek tisztelete” kompetencia mérése bizonyult: alig néhány tizeddel mozdultak el az átlagértékek mindhárom szakma esetében (különösen kicsi a változás a technikusoknál: mindössze 5 századdal tér el a két átlag). Elfogadhatóan kicsi a négyzetösszeg értéke a „koncentrációkészség” kompetenciánál is (alig haladja meg a 0,07 értéket).

31



6. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint. Online kérdőívek eredményei

Személyes kérdőívek eredményei

villanyszerelő (N=47)

technikus (N=119)

mérnökasszisztens (N=32)


technikus (N=21)



4,11

3,35

3,63

3,83

3,48

4,00


4,44

3,58

4,03

4,08

3,76

3,88


3,73

3,59

4,11

3,08

3,76

4,00

4,36

4,40

4,53

4,25

4,33

4,25


4,49

4,43

4,50

4,08

4,19

4,25

06 Beszédkészség

3,48

3,83

4,03

4,08

3,81

4,00


3,70

3,30

3,93

3,75

3,33

3,63

08 Kézügyesség

4,45

3,90

3,40

4,33

4,33

3,13

09 Nyelvtudás

2,49

2,99

3,40

2,75

2,67

2,50


3,53

3,66

4,23

4,00

3,76

4,25


3,63

3,78

4,14

4,17

3,95

4,25


3,80

3,94

4,28

4,17

4,19

4,38


4,26

4,41

4,57

4,58

4,76

4,38


3,92

4,07

4,21

4,50

4,19

4,25

15 Munkaszervezés

3,88

3,70

4,24

3,92

4,24

4,13


3,90

3,71

4,34

4,08

4,29

4,38


3,23

3,16

3,90

3,67

3,38

4,25


3,09

3,23

4,00

3,82

3,38

4,13


4,41

3,81

4,20

4,42

4,14

4,63


3,98

3,65

3,87

3,92

3,67

4,25


4,43

4,28

4,47

4,25

4,67

4,50

22 Időbeosztás

3,97

3,84

4,11

4,25

4,10

4,38


3,38

3,32

3,83

3,25

3,81

3,50


4,41

4,51

4,47

4,17

4,38

4,88


4,21

4,23

4,31

4,42

4,48

4,38

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

4,54

4,06

4,24

4,50

4,33

4,25

4,23

4,06

4,50

4,50

4,24

4,63


4,16

3,81

4,14

4,33

3,86

4,25


4,68

4,18

4,38

4,33

4,00

4,75


3,41

3,49

3,66

3,08

3,38

4,00

ÁTLAGOK

3,94

3,81

4,12

4,02

3,96

4,15

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)

32



7. ábra: Szükséges kompetenciák: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.) 0,03 0,15 0,08

ÁTLAGOK 09 Nyelvtudás

-0,90

-0,32 0,13 0,15

18 Mások irányítása, utasítása -0,11


0,26 0,73

0,17

-0,65

0,04

16 Előrelátás, tervezőkészség 23 Kritikai gondolkodás

0,58

0,18

-0,33

0,49

-0,13


0,35 0,44

0,22 -0,03 -0,02

06 Beszédkészség

0,60

0,04 0,12


0,58

0,11 0,17


0,54

-0,12

15 Munkaszervezés

0,54

0,04


0,43 0,33

0,01


0,37

-0,18 -0,35 -0,25 -0,24 -0,41 -0,28 -0,12 -0,20

05 Nagy munkabírás, kitartás 08 Kézügyesség 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség

0,43 0,35 0,32 0,41

-0,13 -0,24

30 Általános tájékozottság, műveltség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

0,34

-0,11

-0,33

0,37

0,13

-0,28

0,02 0,10

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 22 Időbeosztás

0,10


0,25

0,03


-0,18 -0,16



-0,31

07 Íráskészség, fogalmazási készség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása

-0,07 -0,11 0,03 0,05 0,01 -0,04

-0,80

-0,60

-0,40


-0,20

0,27

0,11 0,05 0,17

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -1,00

0,38

0,13 0,18 0,27 0,07 0,25 0,21


-0,28

0,39

0,02

-0,06


0,37

0,18

-0,36


0,47

0,27 0,26 0,28

0,00

technikus

0,20

0,40

0,60

0,80

villanyszerelő


33

1,00



A következőkben azokat az eredményeket elemezzük, amikor arra kérdeztünk rá, hogy „mennyire rendelkezett” az egyes kompetenciákkal, amikor befejezte tanulmányait. Adataink szerint (lásd a 7. táblázatot és a 8. ábrát) a két kérdezési mód legnagyobb eltéréseit ez esetben a „megfelelő csapatszellem kialakítása” kompetenciánál tapasztaltuk (az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőíves átlagok eltéréseinek négyzetösszegeit számítottuk ki itt is – a 8. ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk az egyes kompetenciákat).

Mint az adatainkból leolvasható, különösen a villanyszerelőknél vannak jelentősebb eltérések: az online kérdezésnél ennek a kompetenciának az átlagértéke 3,75 volt, a második adatfelvétel eredménye ennél lényegesen jobb: 4,31.

Igen nagyok az eltérések az „önálló munkavégző képesség” esetében is. Itt a mérnökasszisztensek válaszai térnek el jelentősebb mértékben (az első kérdezésnél az átlag 4,37 volt, míg a másodiknál „lecsökkent” 3,75-re), de hasonló anomáliák tapasztalhatóak a villanyszerelőknél is.

Valamivel kisebbek az eltérések a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetében. Különösen a technikusok átlagértékei mozdultak el a második adatfelvétel során: míg az online kérdezésnél 2,75 volt az átlagérték, addig néhány hónappal később már 3,14 –et mértünk. Jelentős különbségeket produkált a villanyszerelők mérés-párja is: míg az első adatfelvétel 3,22 –os átlagot eredményezett, addig a második 3,53 –at. A „gyakorlati szakismeret” kompetencia mérése esetében a mérnök-asszisztensek átlagértékei bizonyultak instabilnak: 0,43 ponttal „csökkent” ez az érték az ismételt adatfelvétel során. Ugyanitt viszont igen stabilan „viselkedett” a technikusok átlagértéke.

Az ellenkező póluson a „rendszerező gondolkodás”, az „alkalmazkodóképesség” és az „íráskészség, fogalmazási képesség” helyezkedik el: megfigyelhető, hogy a két kérdezési mód átlagértékei viszonylag nagy stabilitást mutatnak. Még elfogadhatóak a különbségek a „beszédkészség”, a „konfliktustűrés”, a „probléma-megoldási készség, leleményesség”, valamint a „munkaszervezés esetében is (az eltérések négyzetösszegei alatta maradnak a 0,06 –os értéknek).

34



7. táblázat: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzettsége megszerzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint. Online kérdőívek eredményei

Személyes kérdőívek eredményei


technikus (N=113)



technikus (N=59)



3,84

3,37

3,72

3,75

3,65

3,71


3,95

3,42

3,66

3,75

3,65

3,54


3,51

3,53

3,71

3,69

3,39

3,35

3,86

3,84

4,07

3,75

4,04

4,13


4,30

3,79

4,24

4,00

3,89

4,13

06 Beszédkészség

3,57

3,64

3,89

3,75

3,75

3,92


3,65

3,73

3,82

3,50

3,81

3,92

08 Kézügyesség

4,40

4,06

3,96

4,38

4,14

3,63

09 Nyelvtudás

2,32

2,92

2,56

2,63

3,02

2,63


3,52

3,85

4,22

3,25

3,95

4,08


3,82

3,38

3,58

4,06

3,42

3,75


3,83

3,58

3,65

4,06

3,60

3,63


4,19

4,03

4,04

4,56

4,19

4,25


3,75

3,61

3,85

4,31

4,00

4,00

15 Munkaszervezés

3,54

3,21

3,68

3,69

3,37

3,58


3,70

3,43

3,85

3,75

3,58

3,50


3,36

2,76

3,46

3,27

3,00

3,33


3,22

2,75

3,50

3,53

3,14

3,42


4,05

3,51

3,85

3,81

3,61

3,42


3,66

3,53

4,04

3,69

3,81

3,75


4,19

3,97

4,26

4,13

3,89

3,79

22 Időbeosztás

3,74

3,46

3,84

3,56

3,51

3,50


3,64

3,38

3,77

3,50

3,42

3,50


4,17

3,95

4,37

3,75

3,82

3,92


4,05

3,87

4,04

4,06

4,00

4,17

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

4,28

3,63

3,92

4,13

3,96

3,83

3,95

3,71

4,12

3,94

3,72

3,96


4,06

3,63

4,00

3,88

3,68

3,79


4,20

3,63

4,23

3,81

3,74

4,17


3,71

3,78

3,92

3,94

3,68

4,00

ÁTLAGOK

3,80

3,56

3,86

3,80

3,68

3,74


35



8. ábra: Rendelkezett végzésekor a kompetenciákkal: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.) -0,12

ÁTLAGOK

0,12

0,00

0,15

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 24 Önálló munkavégző képesség

-0,45 -0,42


-0,08 0,31

-0,43 -0,08 -0,07

0,21 0,16

13 Együttműködés egy csapattal -0,36

-0,14

-0,39


0,11

-0,29

-0,35

16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása

-0,34

08 Kézügyesség

0,05

-0,18

0,15

0,05

-0,09 -0,16 -0,12


0,28

0,03

-0,34

22 Időbeosztás

0,33 0,08

-0,03

0,10

-0,30

0,06 0,10

09 Nyelvtudás

0,31

-0,12


0,23

-0,20 -0,14 -0,27 -0,27 -0,14

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 23 Kritikai gondolkodás

0,10 0,04


0,17

0,04

0,24

-0,01 -0,09 -0,13 -0,09

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 17 Mások szakmai vezetése

0,28 0,24

-0,21 -0,19

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 30 Általános tájékozottság, műveltség

0,05 0,08

-0,10

0,23

-0,10

15 Munkaszervezés

0,06


-0,11


-0,02

0,16 0,15 0,20

0,02

0,23

0,03

06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség

0,11 0,18 0,10 0,08

-0,15


0,01

-0,16

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -0,40

-0,20


0,13 0,13

0,01

-0,01 -0,60

0,37

0,18

-0,06


0,39

0,10

-0,24

-0,47


0,56

-0,13

18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret

0,39

0,00

technikus

0,20

0,40

0,60

villanyszerelő


36

0,80



5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK Végül a kompetencia-mérőeszközünk egy további lehetséges „hasznosítását” mutatjuk be: a személyes kérdőívekben szerepelt két olyan kérdés, amelyek a válaszadók „erősségeire” illetve „gyengeségeire” vonatkoztak (lásd az 5. mellékletet, a „volt tanulók személyes kérdőívét”, azon belül az V.F. és az V.G. kérdéseket). Ugyanakkor a korábban alkalmazott 30 itemes kompetenciakérdéseket használtuk: megkértük válaszadóinkat, hogy ezekkel a kódszámokkal jelöljék „erősségeiket” és „gyengeségeiket” (három-három válasz volt lehetséges).

Az adatok feldolgozása után egy plasztikus képet kaptunk arról, hogyan gondolkodnak megkérdezettjeink saját képességeikről a munka világában. Különösen érdekes az „osztályzatok” révén kialakult „önképeket” összehasonlítani ezekkel a „spontán” eredményekkel.

Először az „erősségeket” mutatjuk be (lásd a 9. ábrát – a kompetenciákat olyan sorrendben mutatjuk be, ahogy a három szakma értékeinek átlaga csökken). Kiemelkedik a „számítógépismeret” kompetenciája, amelyet megkérdezettjeink legtöbbje erősségének tart. Különösen magas az említések aránya a technikusoknál (31,6 százalékuk jelölte meg legalább egyszer a három lehetőség közül). Kedvezőnek ítélik meg a „probléma-megoldó képességeiket” és a „nagy munkabírásukat” is válaszadóink. A legkevésbé büszkék a koncentrációkészségükre és az íráskészségükre a megkérdezettek.

A „gyengeségek” esetében (lásd a 10. ábrát) saját bevallásuk szerint a „nyelvtudás” hiánya okoz a legtöbb gondot (de legalább is lelkiismeret-furdalást). Különösen a mérnök-asszisztensek érzik ennek hiányosságait (52,4 százalékuk legalább egyszer megjelölte), de a másik két szakmánál is ez van az első helyen (39,3 százalékban említették a technikusok és 43,8 százalékban a villanyszerelők). A következő „neuralgikus pont” a kompetenciák sorában az időbeosztás képessége: mind a három szakma képviselőinél ez foglalja el a második helyet (33 és 38 százalék között mozognak az értékek).

A legkisebb arányban megjelölt „gyengeség” az „alkalmazkodóképesség”, az „előrelátás, tervezőkészség”, de viszonylag ritkán fordul elő a „precizitás” hiánya, a „megfelelő csapatszellem kialakításának” képessége és a „nagy munkabírás” is. 37



9. ábra: Mit tart erősségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehetséges; %) 27,3%

10 számítógép ismeret, informatikai tudás

12,5% 22,7%

04 probléma- megoldási készség, leleményesség 05 nagy munkabírás, kitartás

12,5% 13,6% 15,8%

13 együttműködés egy csapattal

15,8%

12,5%

02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 9,1%

01 elméleti szaktudás, felkészültség

10,5% 12,5% 4,5%

09 nyelvtudás

15,8%

,0% 4,5%

24 önálló munkavégzés képessége

12,3% 12,5%

4,5%

25 alkalmazkodóképesség

12,3% 12,5%

4,5%

27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

8,8%

,0%

06 beszédkészség

7,0%

14 megfelelő csapatszellem kialakítása

7,0%

,0%

18,2%

5,3% 6,3% ,0%

23 kritikai gondolkodás

5,3% 6,3% 4,5% 5,3%

,0%

18 mások irányítása, utasítása

,0%

29 fegyelem, szabályok követése

,0%

17 mások szakmai vezetése

4,5% 3,5% 1,8%

,0% ,0% ,0% 1,8% ,0% ,0% 1,8% ,0%

07 Íráskészség, fogalmazási készség 26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása ,0%

12,5%

5,3% 6,3%

,0%

22 időbeosztás

9,1%

5,3%

,0%

16 előrelátás, tervezőkészség

12,5%

3,5%

28 tolerancia, más nézetek tisztelete 30 általános tájékozottság, műveltség

9,1%

8,8%

,0%

15 munkaszervezés

12,5% 18,8%

4,5%

03 innovatív készség, újító szellem

9,1% 9,1%

5,3%

20 tanulási képesség

18,8% 12,3%

6,3%

12 konfliktustűrés

18,2% 18,2% 18,8% 18,2%

12,3%

21 precizitás, részletekre figyelés

18,8%

25,0%

14,0% 12,5%

19 gyakorlati szakismeret

31,3% 27,3%

17,5% 18,8% 18,2%

10,5%

11 emberi konfliktusok kezelése

28,1%

22,7%

14,0%

08 kézügyesség

31,6%

5,0%

9,1% 9,1%

10,0%


15,0%

technikus

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

villanyszerelő

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)

38



10. ábra: Mit tart gyengeségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehet; %) 09 nyelvtudás

39,3% 38,1% 33,9% 37,5%

22 időbeosztás 14,3% 19,6% 12,5% 14,3% 14,3% 18,8% 14,3% 14,3% 12,5% 9,5% 17,9% 6,3% 14,3% 8,9%

12 konfliktustűrés 28 tolerancia, más nézetek tisztelete 17 mások szakmai vezetése 18 mások irányítása, utasítása 29 fegyelem, szabályok követése 10 számítógép ismeret, informatikai tudás 15 munkaszervezés

,0%

12,5% 7,1% 4,8%

,0%

5,4%

27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

4,8% ,0%

30 általános tájékozottság, műveltség 04 probléma- megoldási készség, leleményesség 05 nagy munkabírás, kitartás 14 megfelelő csapatszellem kialakítása 21 precizitás, részletekre figyelés 13 együttműködés egy csapattal 16 előrelátás, tervezőkészség 25 alkalmazkodóképesség

9,5% 12,5% 8,9%

4,8% 5,4% ,0% ,0%

19 gyakorlati szakismeret 24 önálló munkavégzés képessége

12,5% 3,6%

11 emberi konfliktusok kezelése 26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

9,5% 12,5%

,0% ,0%

01 elméleti szaktudás, felkészültség 06 beszédkészség

14,3%

9,5% 7,1% 12,5% 9,5% 8,9%

20 tanulási képesség 23 kritikai gondolkodás

19,0%

4,8% 7,1%

,0%

9,5% 6,3% 5,4% 6,3%

,0%

5,4% 6,3%

,0% 1,8%

,0%

12,5%

3,6%

1,8%

,0% ,0%

18,8%

14,3% 12,5%

,0%

07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 kézügyesség

25,0%

19,0% 18,8%

5,4%

02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 innovatív készség, újító szellem

52,4% 43,8%

12,5% 5,4%

4,8% 3,6%

4,8% 1,8% 6,3% 4,8% 1,8% ,0% ,0% 1,8% 6,3% 4,8% 1,8% ,0% ,0%

10,0%

20,0%


30,0%

technikus

40,0%

50,0%

60,0%

villanyszerelő

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)

39



6. IRODALOMJEGYZÉK 1.

A 2008-AS RFKB DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ELEMZÉSE. AZ RFKB DÖNTÉSEK, TIHANYI JAVASLATOK ÉS MUNKAERŐPIACI ELŐREJELZÉSEK ÖSSZEVETÉSE, MKIK GVI, 2009.

http://www.gvi.hu/data/research/szakiskola_2009_rfkb_dontesek_090307.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

2.

A KAMARAI SZAKKÉPZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA, TÉNYEK, ADATOK. MKIK, BUDAPEST, 2007. http://www.mkik.hu/download.php?id=8449

3.

A KOMPETENCIA AZ ISMERETEK, KÉPESSÉGEK ÉS ATTITŰDÖK EGYSÉGE: KEREKASZTALVITA A KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL ÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KOMPETENCIA-16_EGYSEG

LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02. 4.

A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS (KÉPZÉS) VILÁGÁBAN HTTP://74.125.77.132/SEARCH?Q=CACHE:PJMADCOFWTWJ:WWW.FATCAT.HU/TIKIDOWNLOAD_FILE.PHP%3FFILEID%3D1+KOMPETENCIAFEJLESZT%C3%A9S+TUDATOSS%C3%A1G%C3%A1 RA&HL=HU&CT=CLNK&CD=6&GL=HU LETÖLTÉS IDEJE: 2009.02.28.

5.

A KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. BUDAPEST, EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ, 2009.

6.

A KÖZOKTATÁS A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ SZOLGÁLATÁBAN. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2005 – 2015, KÉZIRAT, SULINOVA, OPEK, 2005.

7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG OKTATÁSI MINISZTÉRIUM, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM BUDAPEST

8.

A PARTICIPÁCIÓ FOGALMA

HTTP://WWW.HRPORTAL.HU/INDEX.PHTML?PAGE=FEATURE&ID=34352

LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.11 9.

A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK HATÁROZATAINAK FELDOLGOZÁSA A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL 2009., http://www.oh.gov.hu LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

10.

A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM I. SZAKASZÁNAK HATÁS- ÉS BEVÁLÁS VIZSGÁLATA – VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. BUDAPEST, MONDOLAT IRODA, 2008.

11.

A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2009. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS. BUDAPEST, OKTATÁSI OBSERVATORY, 2009.

40

SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” 12.


A SZAKKÉPZÉS TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET (ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁS) /NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PROGRAMIRODA. https://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

13.

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL KIALKÍTOTT ÁLLÁSFOGLALÁS (2008. NOVEMBER 21.) A PÁLYAORIENTÁCIÓNAK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARETÓ TANULÁS STRATÉGIÁIBA VALÓ FOKOZOTTABB INTEGRÁLÁSÁRÓL (2008/C 319/02 – AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

– 2008. 12. 13.) http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02. 14.

ALFRED KIESER (1995): SZERVEZETELMÉLETEK, AULA KIADÓ, BUDAPEST, 81-162 P.

15.

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA – 2008/C 111/01), AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

16.

AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

HTTP://EUR-

LEX.EUROPA.EU/JOHTML.DO?URI=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.06.


BAKACSI GYULA (2001): SZERVEZETI MAGATARTÁS ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST

18.

BALOGH ANDRÁS: POSZTFORDIZMUS, GLOBALIZÁCIÓ

HTTP://WWW.JGYTF.U-

SZEGED.HU/TANSZEK/FOLDRAJZ/OKT_SEGEDANYAGOK/ALT_TARSF_GYAK/F4.DOC LETÖLTÉS IDEJE:

2010.02.06. 19.

BÁNHIDYNÉ SZLOVÁK ÉVA – MAKÓ FERENC – JANÁK KATALIN (2003): AZ OKJ KORSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. BUDAPEST, NSZI

20.

BARACSKAI ZOLTÁN (2007): PROFI COACH. BUDAPEST, EMENTOR MEDIA KIADÓ, BUDAPEST

21.

BARBER, M.– MOURSHED, M. (2007): MI ÁLL A VILÁG LEGSIKERESEBB ISKOLAI RENDSZEREI TELJESÍTMÉNYÉNEK HÁTTERÉBEN? MCKINSEY & COMPANY.

22.

BIZOTTSÁGI MUNKADOKUMENTUM – KONZULTÁCIÓ A JÖVŐBENI „EU 2020” STRATÉGIÁRÓL. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, BRÜSSZEL, 2009. 11.24., COM(2009)647 VÉGLEGES, http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/eu2020/docs/com_2009_647_hu.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

23.

BORBÉLY PECZE TIBOR BORS – KISS ISTVÁN (2009): EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKPOLITIKAI HÁLÓZAT (ELGPN) 2009. I. FÉLÉVES KÖZGYŰLÉS (BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ A HÁLÓZATI MUNKÁBAN VÁLLALT MAGYAR FELADATOKRÓL AZ NPT SZÁMÁRA). EDUCATION AND CULTURE DG, LUXENBURG, 2009.

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02. 41



BOYATZIS, RICHARD E. (1982): A RÁTERMETT VEZETŐ. (EREDETI MŰ CÍME: THE COMPETENT MANAGER: A MODEL FOR EFFECTIVE PERFORMANCE) WILEY, NEW YORK

25.

COMMUNICATION FROM THE COMISSION – EUROPE 2020. ( A STRATEGY FOR SMART, SUSTAINABLE AND INCLUSIVE GROWTH) EURPEAN COMISSION, BRUSSELS, 3.3.2010., COM(210)2020

26.

CSERMELY PÉTER (2009): SZÁRNY ÉS TEHER –A MAGYAR OKTATÁS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE. (HÁTTÉRANYAG. A BÖLCSEK TANÁCSA OKTATÁSI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL FELKÉRT SZAKÉRTŐKNEK AZ ELEMZÉSEI) BUDAPEST

27.

DÁVID JÁNOS (2009): MKIK-GVI KÉRDŐÍVES MUNKAERŐPIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN ÁTADOTT ADATBÁZIS EGYES KÉRDÉSEINEK MÁSODELEMZÉSE, AZ ELKÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚK ALAPJÁN INTERJÚELEMZÉS, 3K CONSENS IRODA,

BUDAPEST, KÉZIRAT 28.

DOBÁK MIKÓS (2001): SZERVEZETI FORMÁK ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST

29.

FAZEKAS KÁROLY – KÖLLŐ JÁNOS – VARGA JÚLIA (SZERK.) (2008): ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁÉRT (GREEN BOOK FOR THE RENEWAL OF HUNGARIAN PUBLIC EDUCATION 2008).

http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02. 30.

GOLEMAN, DANIEL – BOYATZIS RICHARD E. – MCKEE ANNIE (2003): A TERMÉSZETES VEZETŐ. VINCE KIADÓ, BUDAPEST

31.

GOLEMAN, DANIEL (2004): ÉRZELMI INTELLIGENCIA A MUNKAHELYEN. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST

32.

GUBÁN GYULA – KADOCSA LÁSZLÓ (2009): ADEKVÁT KOMPETENCIA-FEJLESZTÉSI KUTATÁS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEINEK ÉS ERŐSSÉGEINEK FELTÁRÁSÁRA – ALKALMAZHATÓ ADATGYŰJTÉSI ÉS OKTATÁSI MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA. NSZFI, BUDAPEST

33.

HENCZI LAJOS (SZERK.) (2007): KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ. MKIK-NSZFI, BUDAPEST

34.

HERMANN ZOLTÁN – IMRE ANNA – KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT – NAGY MÁRIA – SÁGI MATILD – VARGA JÚLIA (2009): TALIS – ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ OECD NEMZETKÖZI TANÁRKUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEIRŐL. OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET, BUDAPEST

35.

http://ec.europa.eu/commission_20102014/president/news/documents/pdf/20100303_1_en.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

36.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

37.

JEKKEL ANTAL (SZERK.) (2006): A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE. MKIK, BUDAPEST

38.

KAROLINY MÁRTONNÉ – LÉVAI ZOLTÁN – POÓR JÓZSEF (2007): EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT A KÖZSZOLGÁLATBAN. MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV. SZÓKRATÉSZ KIADÓ, BUDAPEST

42



KESZI ROLAND: MUNKASZERVEZÉSI DETERMINIZMUS ÉS TÁVMUNKA HTTP://WWW.KROLIFY.HU/ADATOK/FILE/KESZI_MUNKASZERV_I_DETERM_VEGL.PDF


KLEIN BALÁZS – KLEIN SÁNDOR (2006): A SZERVEZET LELKE. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST

41.

KLEIN SÁNDOR (2004) MUNKAPSZICHOLÓGIA, EDGE 2000 KIADÓ KFT., BUDAPEST, 12-13 P.

42.

KOVÁCS MIKLÓS (2008): A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA. (HEFOP 3.3.1.P-2004-09-0102/1.0), GYŐR

43.

KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2008. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS. OKTATÁSI OBSERVATORY, BUDAPEST

44.

KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): REFERNET SZAKKÉPZÉS-POLITIKAI JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2008. ELŐREHALADÁS A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ SZAKMAPOLITIKAI PRIORITÁSI TERÜLETEKEN.

45.

LANGER KATALIN (2001): KARRIERTERVEZÉS. TELOSZ KIADÓ, BUDAPEST

46.

LÁZÁR GYÖRGY (2008): A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON, 1989-2008. INTERNETEN ELÉRHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEN:

http://www.mmpp.hu/docs/prognozis_2008_Lazar_Gyorgy_prognozis_tortenelem_08060 5.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02. 47.

LENGYEL IMRE (2003) VERSENY ÉS TERÜLETI FEJLŐDÉS: TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON, JATEPRESS, SZEGED,

HTTP://WWW.ECO.U-SZEGED.HU/REGION_GAZDFEJL_SZCS/PDF/KONYV6/SZERK-4-

REGSPEC.PDF, LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.10.

48.

MAKÓ CSABA, ILLÉSSY MIKLÓS, CSIZMADIA PÉTER (2008): A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÚJ ÚTJAINAK KERESÉSE: A SZERVEZETI INNOVÁCIÓK SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE, I. RÉSZ, TÁRSADALOMKUTATÁS 2008/3. 337-

354 P. 49.

MODLÁNÉ GÖRGÉNYI ILDIKÓ (2002): A SZAKKÉPZÉS KÖZPONTI PROGRAMJAINAK FEJLESZTÉSE. IN: ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-10Modlane LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

50.

MOHÁCSI GABRIELLA (1996): KOMPETENCIA MODELL NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN 1–2. RÉSZ. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 1996/11–12. SZÁM

51.

MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN – KRÁLIK TIBOR (2009): AZ EGYSÉGES MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE. TÁMOP 2.2.1. -08/1 -2008-0002, NSZFI, BUDAPEST

52.

NAGY LÁSZLÓ (2005): A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA – A HUMÁNERŐFORRÁS – FEJLESZTÉSI PROGRAM 3.2.1 INTÉZKEDÉSÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI IN: SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXI. ÉVFOLYAM 2005/4 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET, BUDAPEST

43



PETROVICS NÁNDOR (2007): A SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖZPONTI POGRAMJA. (MÓDSZERTANI SEGÉDLET A PEDAGÓGIAI MUNKÁHOZ), NSZFI, BUDAPEST

54.

PINTÉR ZSOLT (2001): HOGYAN CSINÁLJUNK KARRIERT? HORTON BOOKS KIADÓ, BUDAPEST

55.

RADÓ PÉTER (SZERK.) (2005): TANULÁS MAGYARORSZÁGON. SULINOVA KHT., BUDAPEST

56.

RUDAS JÁNOS (1990): DELFI ÖRÖKÖSEI: ÖNISMERETI CSOPORTOK: ELMÉLET, MÓDSZER, GYAKORLAT. GONDOLAT KIADÓ, BUDAPEST

57.

SEBŐK ORSOLYA (2002) A KLASSZIKUS KARRIER A MÚLTÉ: AZ ÚJGAZDASÁGBAN CSAK A SOKOLDALÚ EMBEREK LESZNEK SIKERESEK HTTP://WWW.CONS.HU/INDEX.PHP?MENU=CIKK&ID=195 LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.09.

58.

SZABÓ ZOLTÁN (2008): A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ALULNÉZETBŐL, SZAKOKTATÁS 2008/10. SZÁM

59.

SZÉKELY ISTVÁN (2006): AZ ELŐZETES TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS ELISMERÉSÉNEK ELVEI, FORMÁTUMAI ÉS RENDSZERSZERŰ ALKALMAZÁSA A HEFOP 3.5.1 PROGRAMFEJLESZTÉS SORÁN. BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS

KÉPZŐ KÖZPONT 60.

SZILÁGYI JÁNOS (SZERK.) (2005): A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2005-2013. MKIK, BUDAPEST

61.

SZILÁGYI KLÁRA (2000): MUNKA- PÁLYATANÁCSADÁS MINT PROFESSZIÓ. KOLLÉGIUM TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT., BUDAPEST

62.

TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (INFORMATION ON THE LEGAL REGULATION OF REGIONAL INTEGRATED VOCATIONAL TRAINING CENTRES)/ MINISTRY OF EDUCATION AND CULTURE, JANUARY 7 2008.

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2085&articleID=230427&ctag=articlelist&iid= 1 LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17. 63.

TANÍTANI ÉS TANULNI. A KOGNITÍV TÁRSADALOM FELÉ. FEHÉR KÖNYV. BUDAPEST, 1996. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.

64.

TÓTH ANDRÁS–GRAJCZJÁR ISTVÁN (2007) DIFFERENT ROADS TO THE SIREN SONGS OF THE EXTREME RIGHT IN HUNGARY. IN: CHANGING WORKING LIFE AND THE APPEAL OF THE EXTREME RIGHT – ASHGATE KIADÓ, ANGLIA, 10. FEJEZET, 201-217 P.

65.

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (2009): AZ OKTATÁS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK ALAKULÁSA A KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KONF2001-

TOTH LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17. 66.

Török Balázs - Pető Balázs (2009): Feladatbankok az euróapai szakképzési rendszerekben. TÁMOP -2.2.1 – 08/1-2008-0002, NSZFI, Budapest. http://www.kepzesevolucioja.hu/index.php/component/content/article/38-meres44



ertekeles/105-feladatbankok-az-europai-szakkepzesi-rendszerekben LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17. 67.

UDVARDI-LAKOS ENDRE (2003): LIFELONG-LEARNING, MODUL, KOMPETENCIA (TÉZISEK, ÉS MAGYARÁZATOK) IN SZAKKÉPZÉSI SZEMLE

68.

VERES PÁL – BORBÉLY –PECZE TIBOR BORS (2009): ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKPOLITIKIA HÁLÓZAT (ELGPN) 5. HÁLÓZATI ÜLÉSÉRŐL. RIGA http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17.

69.

ZACHÁR LÁSZLÓ (SZER.) (2008): ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FEJLESZTÉSEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN – HEFOP 3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA”. NSZFI, BUDAPEST

70.

ZACHÁR LÁSZLÓ (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE - HEFOP 3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA.” NSZFI, BUDAPEST

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________

45

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN

Recommend Documents