EGYÉB HULLADÉKOK
6.6
Kommunális hulladék vizsgálata Berlinben 2000–2001-ben Tárgyszavak: kommunális hulladék; összetétel; különgyűjtés; hulladékfajták.
2000-ben Berlinben 975 E t háztartási és kommunális hulladék keletkezett, amelynek mintegy 30%-a (291 E t) volt kommunális hulladék. A kommunális hulladék minőségéről ez idáig kevés adat állt rendelkezésre, ezért a berlini hatóságok a hulladék összetételének átfogó, ágazatonkénti vizsgálatát határozták el. A hulladék keletkezési helye szerint vizsgált ágazatokat az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A vizsgált kommunális hulladék eredete ágazatonként Kiskereskedelem
Gasztronómia
élelmiszerbolt pékség, áruházak, benzinkutak
gyorséttermek, éttermek, irodák, iskolák, hotelek, diszkók, bárok, mozi, nagykövetségek, színház pályaudvarok, óvodák
Szolgáltatások
Egészségügy, fitnesz
biztosítók, médiák, egészségügy, fitnesz szerkesztőségek, bankok, közigazgatás
Közintézmények
Kézműipar
Ipar
asztalosműhely, szobafestés, autójavítók
nagykereskedelem
2000 őszén és 2001 tavaszán az Abfall, Umwelt und Energie GmbH witzenhauseni intézetének vezetésével vizsgálták a Berlinben keletkező kommunális hulladék összetételét. A vizsgálatok célja a kommunális hulladék öszszetételének ágazatok szerint történő meghatározása volt. Kiemelt figyelmet fordítottak a hulladék újrahasznosítható (üveg, papír, kartonpapír, dobozok, könnyű csomagolóanyagok, biológiai hulladék), illetve veszélyesanyagtartalmára.
Eljárás A berlini városi köztisztasági hivatallal (BSR) együttműködve – a háztartási hulladéktól elkülönítetten – azonosították a kommunális hulladék keletkezési helyeit. A BSR adatbázisa alapján 700 kommunális hulladék keletkezési helyet vontak be a megkérdezésbe. A megkérdezés során információt nyertek a rendelkezésre álló hulladéktartályok üzemi jellemzőiről, az ürítési ciklusokról és a tartályok nagyságáról a maradék anyagok, a papír/kartonpapír, színes és fehér üveg, szerves anyagok, ételmaradékok, csomagolóanyagok és egyéb hulladékok vonatkozásában. Ezen túlmenően 4 közigazgatási hivatalt is megkértek, hogy válaszoljanak a kérdőívre a kerületükben levő 5 iskola és 5 óvoda vonatkozásában. A statisztikai hivatal adatainak és a BSR kommunális hulladékokra vonatkozó adatbázisának a figyelembevételével kijelölték a vizsgálatokba bevonásra kerülő ágazatokat (1. táblázat). A mintavétel során az ágazatokból kiválasztott létesítményeknél az elszállításhoz rendelkezésre álló 1,1 m3-es hulladékgyűjtő tartályokat üres tartályokra cserélték. A begyűjtött tartályokon feltüntették a létesítmény nevét és címét, ahonnan a hulladék származott, illetve a tartály térfogatát, majd a hulladékot az osztályozóba szállították. 3–6 mintát vettek szúrópróbaszerűen. A vizsgálatokat 2000 novemberében és 2001 március/áprilisában hajtották végre. Egy minta térfogata 1,1 m3 volt. Az intézet által kidolgozott és a vizsgálatok során alkalmazott kétlépcsős hulladékosztályozási eljárást az 1. ábra mutatja be. Az osztályozás előtt optikai úton vizsgálták a minták sajátosságait, és becsülték a tartályok megtöltöttségének mértékét. A mintákat betáplálták az osztályozóba. A betáplálás előtt kiürítették azokat a hulladék alkotórészeket (pl. műanyag zacskók), amelyekben hulladék volt. A törékeny alkotórészeket az osztályozóba történő betáplálás előtt eltávolították.
Eredmények A megkérdezés eredménye és az üzletekben/létesítményekben elkülönítetten gyűjtött hulladék vizsgálata alapján megállapították, hogy – a vizsgált üzletek/létesítmények 14,2%-ánál nem volt elkülönített hulladékgyűjtés, – a szerves hulladékot elkülönítetten gyűjtötték a vizsgált üzletek/létesítmények 27,3%-ánál. Az ágazatoknak azonban csak kis részében keletkezett olyan mennyiségben szerves hulladék, hogy érdemes volt elkülönítetten gyűjteni,
– az üveget az üzletek/létesítmények 36,5%-a gyűjtötte elkülönítetten, – legnagyobb mennyiségben a papírt (70,2%) és a könnyű csomagolóanyagot (50,7%) gyűjtötték elkülönítetten. kommunális hulladék minta
dobszita 40 mm
40 mm-nél kisebb frakció
8 mm-es síkszita
8 mm-nél kisebb frakció 8 mm-nél kisebb frakció (szerves, ásványi)
40 mm-nél nagyobb,szitált frakció (1. anyagáram)
a durva hulladék kézi válogatása
a 40 mm-nél nagyobb frakció szétválogatása 26 frakcióra
8 mm-nél nagyobb frakció (2. anyagáram)
a durva hulladék kézi válogatása
a 40 mm-8 mm közötti frakció osztályozása további három frakcióra
laboratóriumi vizsgálat (víztartalom, égési veszteség)
1. ábra A witzenhauseni intézet által kidolgozott eljárás a kommunális hulladékok osztályozására A kommunális hulladék összetételének vizsgálata során 24 ágazatban keletkezett, 17,8 t (158 m3) hulladékot használtak fel. 181 mintavétel történt. A hulladék fajlagos összetételét a keletkezésük helye szerint súlyozták, majd a súlyozott eredményeket ágazatonként összegezték. Ennek alapján a berlini kommunális hulladék 32% szerves anyagot, 27% papírt és kartonpapírt, 9% üveget, 7% műanyagot, 6% többnemű anyagot, 4% fémet tartalmazott, a fennmaradó rész egyéb hulladék volt. A vizsgálatok kiemelt célja a hulladék hasznosítható részének meghatározása volt. Ezek előfordulása a hulladékban jelentős mértékben ágazatspecifikus.
Az alábbiakban a berlini kommunális hulladék hasznosítható összetevőinek jellemzőit ismertetjük. Papír, kartonpapír, dobozok (PPK) Ez a hulladékfrakció nyomtatott papírból (újságok, folyóiratok, irodai papír) és papír anyagú csomagolóanyagokból tevődik össze. Legnagyobb részük nyomtatott papír, ezen belül is nagyobb részben irodai papír, kisebb részben újságok és folyóiratok. Legnagyobb mennyiségben a közintézményekben, a médiában, a nagykövetségeken, a bankokban és a biztosítóknál keletkezik. A vizsgált helyek csaknem mindegyike rendelkezett elkülönített papírgyűjtési lehetőséggel. Kávéházakban, sütödékben és gyorséttermekben használták fel a legtöbb papír és karton csomagolóanyagot. Öblösüveg Az öblösüvegek csoportját az üveg csomagolóanyagok (palackok, konzerves üvegek) alkotják. Hulladékuk legnagyobb mennyiségben a pályaudvarokon (20,5%), egészségügyi és fitneszközpontokban (14,8%), benzinkutaknál, moziban, színházban (10,5%), közigazgatási szerveknél, hivatalokban (10%), illetve diszkókban, bárokban és hotelekben (9,5%) keletkezik. Könnyű csomagolóanyagok (LVP) Ebbe a hulladékkategóriába tartoznak a műanyag csomagolóanyagok (fóliák, zacskók, PET-palackok, poharak), a többkomponensű csomagolóanyagok (tetrapak, buborékfóliák, többrétegű fóliák) és a fém csomagolóanyagok (italdobozok, konzervdobozok). Legnagyobb mennyiségüket a műanyag csomagolóanyagok alkotják, ugyanakkor a legtöbb LVP csomagolóanyagot felhasználó gyorséttermekben és a pályaudvarokon a többkomponensű és a fém csomagolóanyag hulladék keletkezik nagyobb mennyiségben. A kommunális hulladék száraz, újrahasznosítható alkotórészeinek (PPK, öblösüveg, LVP) részaránya a 2. ábrán látható. A pályaudvarokon keletkező száraz hulladék (a keletkező hulladékmennyiség 70%-a) elsősorban a hulladékgyűjtő kosarakból, illetve az ott üzemelő pékségekből, gyorséttermekből származik. A médiában, újságszerkesztőségekben és a közigazgatási intézményekben keletkező száraz hulladék (a keletkező hulladékmennyiség 60%a) elsősorban irodai papír, újság, folyóirat, amely csaknem mindenhol nagy mennyiségben keletkezik. A PPK könnyen összegyűjthető és újrahasznosítható hulladék.
% m/m 70 60 50 40 30 20 10
hasznosítható PPK
öblösüveg
asztalosműhely
szobafestés
óvodák
virágüzlet
élelmiszerboltok
autójavító műhelyek
éttermek
diszkó,bár
nagykereskedem
pékségek
iskolák
közigazgatás
egészségügy,fitnesz
gyorséttermek
hotelek
áruházak
biztosítók
mozi,szinház
bankok
benzinkutak
nagykövetségek
pályaudvar média szerkesztőségek irodák
0
könnyű csomagolóanyagok
2. ábra A száraz értékesíthető hulladék alkotórészek részaránya a vizsgált ágazatok kommunális hulladékában
Szerves hulladékok A vizsgált ágazatokban keletkező szerves hulladék legnagyobb része konyhai hulladék (zöldség és gyümölcsdarabok, kávészűrő) és ételmaradék (étkezési maradék, hús, megromlott és csomagolt élelmiszer). Kerti hulladék csak két ágazatban keletkezett nagyobb mennyiségben: a virágboltokban (már nem eladható, vágott virágok, növénymaradékok) és a nagykereskedelemben (növényi szállítmányok hulladéka). A 8–40 mm-es szerves frakciónak (héj, lomb) és a 8 mm-nél kisebb frakciónak (kávézacc, szemét, fűrészpor) csak alárendelt szerepe van a 40 mmnél nagyobb frakcióhoz képest. A Floristen cégnél keletkezett a legtöbb szerves hulladék, az élelmiszer-kereskedelemből, az éttermekből, az óvodákból és a pékségekből. A Berlinben keletkező kommunális hulladék vizsgálatakor megállapították, hogy – a kisipari ágazat (autójavítók, asztalosműhelyek, szobafestés) kivételével az értékesíthető anyagok mennyisége a hulladékban több mint a fele a keletkezett hulladék mennyiségének,
– azokban az ágazatokban, ahol nagy mennyiségben keletkezik száraz hulladék, kevesebb a szerves hulladék mennyisége, míg ahol több szerves hulladék keletkezik, kevesebb a keletkező száraz hulladék, – a szerves hulladék (ételmaradék, konyhai maradék, kerti hulladék) mennyisége 1/3 része az össz-hulladékmennyiségnek, – a száraz hulladék részaránya (PPK, üveg, LVP) 40%, amelynek túlnyomó része papír, kartonpapír és könnyű csomagolóanyag, – a kommunális hulladék veszélyesanyag-tartalma viszonylag kicsi. A 181 vizsgált mintából 58-ban mutattak ki veszélyes anyagot, 0,5 %(m/m)-nál kisebb koncentrációban, – a kommunális hulladék 70%-a hasznosítható volt. Ez azt jelenti, hogy a hulladéktároló tartályok tartalmának 2/3-a elméletileg a hulladék keletkezési helyén történő elkülönített gyűjtéssel (biológiai hulladék, ételmaradék, sárga zsák, papír és üveg) értékesíthető, – kérdés, hogy az elkülönített hulladékgyűjtés gazdaságosan beintegrálható-e az üzem technológiai folyamatába. Erre a kérdésre azokban az ágazatokban lehet igennel válaszolni, ahol nagy mennyiségű PPK hulladék keletkezik. A legtöbb vizsgált üzlet/létesítmény elkülönítetten gyűjtötte a könnyű csomagolóanyagokat, az LVP mennyisége a hulladékban azonban mindössze 9% volt; – a tevékenységükből adódóan a vizsgált ágazatoknak csak egy részében keletkezik jelentős mennyiségben szerves hulladék, a virágüzletekben például 80%-nyi mennyiségben. A 8 vizsgált virágüzletben 3nál, a vizsgált 35 étteremből 7 esetében gyűjtötték elkülönítetten a szerves hulladékot; – a nagy mennyiségben keletkező kerti hulladék kedvező költséggel gyűjthető és értékesíthető elkülönítetten; – az állati tetemek feldolgozását szabályzó törvény szerint az üzemeket kötelezik a keletkező szerves hulladék elkülönített gyűjtésére és kezelésére, ha a hetente átlagosan keletkező mennyiség meghaladja egy négytagú családban keletkező szerves hulladék mennyiségét. Ezt az előírást az éttermek maradéktalanul teljesítik, mégis a vizsgált éttermeknek csak 26%-a rendelkezett ételmaradék-gyűjtővel. Intenzifikálni kell a helyszínen rendelkezésre álló értékesítési lehetőségeket. Példaként említhetők a közigazgatási intézmények, ahol minden vizsgált létesítményben megvolt a lehetősége a papírhulladék elkülönített gyűjtésének, ennek ellenére a legjobban értékesíthető PPK-nak csak mintegy 50%-át gyűjtötték. E visszás helyzet oka lehet – a munkavállalók motiváltságának hiánya a hasznosítható hulladék elkülönített gyűjtésére; – az adott létesítményben az elkülönített gyűjtést lehetővé tevő rendszerek nem állnak rendelkezésre. Ezeket a rendszereket ott kell telepíteni, ahol nagy mennyiségben keletkezik hasznosítható hulladék. Ilyenek a
virágüzletek, ahol a keletkező zöldhulladék elkülönített gyűjtése ¾ részével csökkenti a hulladék mennyiségét. Ekkor a jelenleg alkalmazásra kerülő 1,1 m3-es hulladékgyűjtő tartály helyett az eredeti elszállítási ütem megtartásával elegendő 240 literes tartály alkalmazása, aminek pozitív gazdasági hatása van. (Regősné Knoska Judit) Kern, M.; Siepenkothen, G.: Geschäftsmülluntersuchung Berlin 2000/01. = Müll und Abfall, 34. k. 5. sz. 2002. p. 238–243. Kutzschbauch, K.; Heiser, I.: Abfallvermeidung und Abfallverwertung haben Vorrang in der deutschen Abfallwirtschaft – 167 300 Erwerbstätige sind mit Entsorgungs-dienstleistungen beschäftigt. = Müll und Abfall, 33. k. 12. sz. 2001. p. 705–707.
