TARTALOMJEGYZÉK
Andrea Székely, Ph.D. Multicultural Narratives in the Cross-Border Twin City of Komárom/Komárno....................................... 3
Hegyi-Halmos Nóra Az ELTE TÓFK Mővelıdésszervezı szakos, valamint az ELTE PPK Andragógia szakos hallgatóinak szakmai gyakorlati képzése ................................................................................... 4
Szép Zoltán Az idegenforgalom, turizmus és a határforgalmi ( idegenforgalmi) adatok győjtésének egyes idıszaki tapasztalatai és további lehetıségei ................................................................5
Dr. Torgyik Judit Esélyegyenlıség az iskolában................................................................................................................ 6
Dr. Kiss Endre Európa mint esszencia és mint valóság (Az Unió 2007 végén) ............................................................. 7
Sándor Illés Types Of International Elderly Migration Related To Hungary............................................................... 8
Lırinczné Bencze Edit Croatia on the Path to the European Union ........................................................................................... 9
Dancsó Tünde Az informatikai mőveltségkép kialakításának lehetıségei Európában................................................. 10
Dr. Darai Lajos Európai történelem egy interkulturális európai régióban ...................................................................... 11
Kraiciné dr. Szokoly Mária Élethosszig tartó tanulás, minıség, kompetencialapúság – vélemények a magyar pedagógus-társadalom körébıl ............................................................................................................ 13
Balázs Kotosz, Ph.D. Multicultural Narratives in the Ile-de-France Region (France) ............................................................. 14
Rédei Mária Erasmus tanári mobilitás ...................................................................................................................... 15
Szabó Csilla Változó pedagógusszerepek a XXI. Században .................................................................................. 16
Gergó Zsuzsanna A szociális gazdaság perspektívái az Európai Unióban és Magyarországon ...................................... 17
Dr. Szele Bálint Weöres Sándor és az interpretáció ...................................................................................................... 18
Mócz Dóra A tudásbeszámítás lehetısége az élethosszig tartó tanulásban az Új Magyarország fejlesztési tervben, valamint nemzetközi „jó gyakorlatok...................................................................... 19
Dr. Hoffmann Orsolya Az e-learning alapú távoktatás legfontosabb trendjei Európában és Magyarországon ........................................................................................................... 20
Mártonffy Marcell Történelemformáló hatástörténet? Esterházy Péter Javított kiadás c. mőve és az önismeret kulturális diskurzusai ............................................................ 21
2
Multicultural Narratives in the Cross-Border Twin City of Komárom/Komárno Andrea Székely, Ph.D. Komárom is a cultural, touristical and trade centre on the right side of River Danube with about 20,000 inhabitants. Komárno has the same functions on the left side of the river with its 37,000 inhabitants. The roads of Hungarian mountains and roads running along smaller rivers of the Slovakian side meet each other there. The crossing point provides the linking together of these roads, the traffic and the trade since ancient times. Celts, Romans fighting against barbarians, settling Hungarians, Caesars, kings, tradesmen, craftsmen, travellers, sailors and grim soldiers found their homes there. Komárno located on the left side of River Danube and Újszıny (ancient name of Komárom) on the right side of the river formed a single town until Trianon Peace Treaty and between 1939-1945. From 1920 to 1939 and from 1945 Komárom and Komárno have been border towns. Komárom and Komárno have a long history, as members of the two communities on the opposite sides of the river have always had a common destiny throughout the history. The common history, the crossing point and the separation after the World War I helped to appear a series of multicultural situations. Nowadays, on the left side of the Danube, the part of the HungarianSlovakian population is around 70-30 %, Komárno is the cultural centre of the Hungarian minority in Slovakia. This fact generates some tension between the two nations, even not at local, but mainly at national level. On the right side of the Danube, the recently installed Industrial Park have attracted multinational (partly Asian) companies to build their factories there, and the foreign managers appeared also on the streets and in the shops of the cities. Their serving implies multicultural challenge for the local service sector. The aim of the paper is to show all multicultural faces of the cross-border twin city in the age of globalization. By the SWOT-analysis we may explore the present and future characteristics of the local cultures, and we can sketch multicultural scenarios for the next decades.
3
Az ELTE TÓFK Mővelıdésszervezı szakos, valamint az ELTE PPK Andragógia szakos hallgatóinak szakmai gyakorlati képzése Hegyi-Halmos Nóra Az Európa Parlament és Tanács az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákról szóló ajánlásának értelmében az ELTE a Mővelıdésszervezı szak és Andragógia szak keretében szervezett szakmai gyakorlatos képzéseit kiemelt fontosságú területként kezeli. A gyakorlati képzések nem csupán szakmai tapasztalatok szerzésére adnak alkalmat, de általuk számos kulcskompetenciát
fejleszthetünk.
Elıadásomban
szeretném
bemutatni
az
ELTE
TÓFK
Mővelıdésszervezı szakán folyó szakmai gyakorlati képzést, valamint azt, miként kívánjuk megújítani és még hatékonyabbá tenni a gyakorlati képzést az ELTE Andragógia szakán, a Mővelıdésszervezı szakon szerzett tapasztalatok alapján.
4
Az idegenforgalom, turizmus és a határforgalmi ( idegenforgalmi) adatok győjtésének egyes idıszaki tapasztalatai és további lehetıségei Szép Zoltán Az idegenforgalom nemzetközi és hazai szinten nagy szerepet játszik a gazdasági növekedésben. Sok kutató valóban a fejlıdı országok legjelentısebb gazdasági tényezıjének tartja. A turisták számára a turisztikai célállomások látogatottságának elsıdleges motivációja többek között a finanszírozhatóság, más kultúrák befogadása, a pihenés, de nem elhanyagolható a konferenciák és más hasonló események ösztönzı hatása sem. Az utazás és a turizmus befolyása gyorsan növekszik, ahogy egyre több ember utazik, mint belföldre, mint külföldre, a rendelkezésre álló jövedelmek növekedése és a globalizáció trendek miatt. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) szerint az idegenforgalmi szektor 808 millió látogatót regisztrált 2005.-ben. Európa uralta az érkezési piacot 54,9 %-kal, ezt követte Ázsia a Csendes – óceániai térség 19,3 %-kal, Amerika, Afrika és a Közép-Kelet egyenként 16,5 %-kal, 4,5 %-kal és 4,8 %-kal képviseltették magukat. A turizmus iránti igényt elsısorban a fontos termelı piacok gazdasági helyzete határozza meg. Ha a gazdaság növekszik, általában a rendelkezésre álló jövedelem is növekedni fog. A jövedelem viszonylag nagy részét jellemzıen turizmusra fordítják, különösen a gazdasági felemelkedés esetén. Másrészt, a gazdaság hanyatlása gyakran eredményezi a turizmusra való ráfordítások csökkenését, vagy a kereskedelmi pangását.
5
Esélyegyenlıség az iskolában Dr. Torgyik Judit Vizsgálatunk célja, annak feltárása: hogyan észlelik a pedagógusok a társadalmi-kulturális különbségek iskolai megjelenését? A vizsgálat során a hazai pedagógusok társadalmi-kulturális sokszínőség területeirıl szóló ismereteinek és attitődjeinek feltárására törekedtünk. A kutatást az Észak-magyarországi és a Közép-dunántúli Régióban végeztünk, a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok körében, akiket strukturált interjúval kérdeztünk ki. Kíváncsiak voltunk, milyen problémák mutatkoznak, mit lehetne tenni a társadalmi sokféleséget, az esélyegyenlıséget jobban figyelembe vevı, hatékonyabb pedagógiai munka érekében. A vizsgálat módszere: 60 pedagógussal készült interjú, a mintát sikerült úgy összeválogatni, hogy valamennyi pedagógus más-más intézményben dolgozik, így az Észak-magyarországi és a Középdunántúli Régió 30-30 különbözı iskolájának belsı világát ismerhettük meg. A kikérdezéshez egy ötven kérdésbıl álló kérdéssort állítottunk össze, amelyben a társadalom alábbi mikrokultúráihoz való viszonyulásra, ismeretekre, iskolai megjelenésüknek jellemzıire, kezelésük formáira kérdeztünk rá: 1) fogyatékkal élı gyerekek jelenléte és a hozzájuk való viszonyulás 2) fiú-lány különbségek, 3) nemzetiségi, etnikai különbségek, 4) nyelvi különbségek jelenléte, 5) szegénységben és gazdagságban élı családok gyermekei, 6) vallási különbségek 7) életkorból adódó differenciák (felnıttek, idısek tanulásához való hozzáállás). A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az iskolák döntı többségében egyáltalán nem megoldott a fogyatékkal élık számára az akadálymentesítés, ill. látszatmegoldások, félmegoldások születtek. A tanárok ezt természetesnek veszik, vagy a pénzhiányra fogják. A pedagógusok a megkérdezett iskolák
többségében
a
fogyatékkal
élık
integrációjához
nem
rendelkeznek
a
minimális
gyógypedagógiai ismeretekkel sem. A nemi különbségekrıl alig van tudományos ismeretük, (képzésük során ezzel alig találkoztak) annál több elıítélet és sztereotípia él a szakmai köztudatban ezen a téren. A nemzetiségi és etnikai különbségek terén a többségnek csak a cigánysággal összefüggı kérdések jutnak az eszébe. A gyermekszegénység különösen az Észak-magyarországi régióban élı jelenség, a szociális problémák iskolai kezelésének számos formája alkalmazott mindkét régióban a tanárok körében. Nyelvi tekintetben az iskolák zárt világa tárult elénk. Ritka a cserediák, akik jönnek azokkal keveset törıdnek. A tanárok nyelvi kompetenciája hiányos, gyakran a diákok tolmácsolnak. A vallás lényegtelen kérdésnek tőnik az iskolában, hacsak nem egyházi iskoláról van szó. Így számos pedagógus azt sem tudta megmondani, van-e hittan saját iskolájában. Az életkori különbségek és oktatás összefüggését tekintve a pedagógusok el tudják képzelni a felnıttképzésben és az idısek oktatásában való részvételüket is.
6
Európa mint esszencia és mint valóság (Az Unió 2007 végén) Dr. Kiss Endre A kétpólusú világ számottevı részének átmenete az Európai Unió homogénnek tetszı világába, kényszerően aktualizálja az Európáról kialakult fogalmak ismételten újratermelıdı kettıs karakterét. Európa a világ nagyobb része, különösen pedig Közép- vagy Kelet-Európa szemében, túlnyomórészt végérvényesen esszencialista jellegő fogalom. Fontos, értékekkel mélyen áthatott tulajdonságok komplex hordozója, egyesíti magában a kivételes történelmi fejlıdés pozitívumainak majdhogynem teljesen kimerítı, egymással szervesen össze is épített tulajdonságait. Nem kétséges: a megfelelı távlattal rendelkezı történelmi szemlélet számára Európa ki is érdemli a kivételes tulajdonságoknak ezt a kivételes együttesét, ezt mindenképpen esszenciálisnak kell éreznünk. A legitim történelmi ideáltípus azonban korántsem egyenlı az adott szereplı hétköznapi arcával. A színpadi Hamlet nem azonos az ıt játszó színésszel, az aktuális római pápa nem azonos a pápaság ezredéves hatalmával. A mai Európa, a maga pragmatikus érdekeivel, rettenetességében máig fel nem fogott XX. századi történelmével, életformáinak véglegesen kikristályosodott befejezettségével, korántsem erıltethetı bele a két lábon járó esszencia, az ideáltípus, a kivételes történelmi tulajdonságok aktuális megjelenítıjének szerepébe. Az eltérı perspektívák különbsége azonban gyakorlati jelentıségre is szert tesz. Európa kivételessége elvakítja a felé fordított pillantást, pragmatikus fogalma azután kijózanítóan hat a valósággal már valamelyest megismerkedı új tagállamokra. Ez a perspektíva objektív és elkerülhetetlen, ami azonban nem jelenti azt, hogy ez eleve felmentést adna az esszenciális Európakép varázsát kisszerően monetarizáló, reálisan létezı európaiak számára, de nem menti fel az esszencialitás varázsában elvakult újonnan jötteket sem a maguk hajmeresztı pragmatikus gyengéinek felelıssége alól. Ez az aszimmetria természetesen nem új kelető, s fıként a kommunizmus hatalmas építménye tudta némiképpen háttérbe szorítani az esszenciális és a mindenkor más módon pragmatikus Európa 1945 után is megnyilvánuló kettısségét.[6] A Kelet szempontjából természetesen még ennek a kettısségnek is megvoltak a maga funkcionális elınyei. A mindenkori esszenciális Európa kivételessége alapvetı legitimációs funkciót töltött be az Európához való csatlakozás problémamentes elıkészítésében. Ennek köszönhette Európa azt is, hogy Közép- vagy Kelet-Európa összes válságában az esszenciális Nyugat közvetlensége jelentette a további magyarázatokra már nem szoruló kiutat, még akkor is, ha ezeket a válságokat néhány esetben éppen maga a pragmatikus Nyugat okozta. Az esszenciális és a pragmatikus Nyugat egymástól gyökeresen eltérı két képzete számtalan egymást követı változatban határozta meg Közép- és Kelet-Európa világlátásának perspektíváit. 2007 egy a jelentékeny történelmi pillanatok közül. Meghatározottságai ezért vajmi kevéssé általánosíthatóak. Ez a pillanat éppen abban az érdekes helyzetben mutatja Európát, amikor a pragmatikus Nyugat már majdhogynem felismeri az esszenciális Nyugatról megfogalmazandó kép szükségszerőségét, ebbe a feladatba azonban nyomban és egyértelmően belebukik.
7
Types Of International Elderly Migration Related To Hungary Sándor Illés In global scale, mass elderly migration emerged from the 1950’s and developed as a diffusive process. The expansion in numbers combined with spatial spreading and the growth of completely new forms in advanced societies. The literature echoes the multiple motivational system of international elderly migration (hereafter IEM). Previous studies identified the main causes of IEM and separated some types to the others (Wiseman and Roseman, 1979; Cribier 1982; Bell and Ward, 2000; Warnes, 2002). Wiseman and Roseman (1979) in their pioneer study the retirement migration was separated into three groups: based on kinship, return to place of origin and amenity. The same factors were identified Cribier’s (1982) study: family re-unification moves to be near children and grandchildren, return to area of origin and the search for places with high amenity values. Litwak and Longino’s (1987) developmental model of later life stressed the role of time. Karen O’Reilly’s (1995) time perspective differed from Litwak and Longino’s life course aspect. She underlined the time spent in the origin and destination areas and proposed a five-fold typology: expatriates, residents, seasonal visitors, returners and tourists. Blakemore’s (1999) typology emphasised on the reasons for migration and the possibilities for the near future development in the ethnic minority communities. King’s (2002) paper added another relatively new factor to the list mentioned above, namely the crises related migration. Warnes et al. (2004) presented a more specific typology of the welfare position of international elderly migrants in contemporary European context. In addition, the most recent study written by King and Vullnetari (2006) on “orphan pensioners and migrating grandparents” was not able to form brand new types of IEM. On the whole, Warnes (2002 140) pointed out that family oriented, place-of-origin led, amenity seeking and working life related factors form components crucial for later life migration. Based on the relevant literature and the empirical results of the author survey in Upper Balaton region we can distinguish seven different groups fit for the Hungarian context: family oriented, work-related, return, amenity seeking, crises-led, ethnic related and higher pension hunting. As analyses we estimate the relative weight of each type related to Hungary and compare them to British types in the Mediterranean.
8
Croatia on the Path to the European Union Lırinczné Bencze Edit EU enlargement has been a neglected issue in the theory of regional integration which is not really surprising, because the classical approaches first dealt with the establishment and stabilization of community, and they had come to the end before the first enlargement in 1973. However in the 1990s, when there was the revival of them, the theoretical debate between intergovernmentalism and supranationalism still focused on deepening. On the other hand this under-theorizing feature of the enlargement is surprising while looking at gradual growth in the EU, beginning with six countries in 1957 and expanded to a group of 27 countries in 2007. After the Eastern enlargement another countries are already knocking on the EU’s door, particularly from South-Eastern Europe. Among these countries it is Croatia which has a good chance to finish accession preparation soon and successfully. It is no longer a question of whether but when Croatia will join, as there is no guarantee that the EU will enlarge again any time soon. Their immediate priorities are the new constitutional treaty and the debate on deepening or widening integration. In my paper my first goal is to introduce the theoretical literature on enlargement. Traditional integration theories such as federal, neofunctional and intergovernmental approaches made some attempts to fit EU enlargement into the European integration theory, but they have failed in it. Due to constructivist revival during 1990s some successful solutions came to light. According to social constructivism, enlargement politics depends on “the impact of norms and ideas on the construction of identities and behaviour.” Enlargement from constructivist point of view is based on shared collective identity, values and norms, not on the material things.
9
Az informatikai mőveltségkép kialakításának lehetıségei Európában Dancsó Tünde Az informatikai eszközök alkalmazása a társadalmi, kulturális és gazdasági élet meghatározó tényezıje, ezért a munka világára felkészítı hatékony oktatás célrendszerének meghatározása érdekében egyre több kutatás irányul az informatikai attitődök, készségek és képességek mérésére és értékelésére. Az elıadás során olyan nemzetközi és hazai kutatások eredményeinek a bemutatására kerül sor, amelyek segítségével képet alkothatunk az informatikai eszközök alkalmazásának szintjérıl és a tanítási módszerek eredményességérıl. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttmőködés és Fejlesztés Szervezete) által készített IKT kérdıív eredményeinek elemzésével összehasonlíthatjuk a 15 éves magyar diákok és a tagországok diákjainak az informatikai attitődjét, az informatikai eszközök használatának gyakoriságát, és azt, hogy a diákok mennyire magabiztosak az eszközök használata során. A 2005-ben bevezetett informatika kétszintő érettségi, amely figyelembe veszi az ECDL (European Computer Driving Licence, Európai Számítógép-használói Jogosítvány) követelményrendszerét is, erıs kimeneti szabályozóként hat a középfokú intézmények informatika tanítására, ezért a közép-, illetve emelt szintő vizsgán elért eredmények elemzése hiteles információt nyújt a felsıoktatási intézménybe belépı hallgatók tudásszintjérıl. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja egy 2007-ben elvégzett informatikai mérés során a 14 és 18 éves tanulók technikai, alkalmazói, kommunikációs készségeinek szintjét vizsgálta. Az eredmények azt igazolják, hogy a tanulók ismerik a számítógéppel kapcsolatos alapmőveletek algoritmusait, magabiztosak az operációs rendszer és az alkalmazói programok rutin mőveleteinek végzésében, de problémát jelent számukra például egy munkafolyamat megtervezése vagy az alkotás folyamata. Az eredmények alapján igazolható a tanítás és a tanulás eredményessége, illetve kijelölhetık azok a fejlesztendı területek, amelyek korszerő, kooperatív módszereken alapuló tanítási módszereket igényelnek. A mérési eredmények segítségével olyan fejlesztések tervezhetık az oktatásban, amelyek célja, hogy az egyén az információs társadalom aktív tagjává váljon. A nemzetközi és hazai kutatási eredmények összehasonlítása, összegzése lehetıvé teszi az informatikai mőveltség definiálását, és olyan tanítási és tanulási stratégia alkotását, amely megfelel a nemzetközi elvárásoknak is.
10
Európai történelem egy interkulturális európai régióban Dr. Darai Lajos 1. Kutatás: Kérdések - Miként ragadható meg a mi magyar és közép-európai történelmünk egy többszörösen kultúraközi régió történeteiként vagy történeteiben? - Lehetséges-e „pannon mőveltség” megkülönböztetése, és milyen eredményekkel járhat a Pannon-térség eme jellegzetességeinek és történetének interdiszciplináris (néprajzi, régészeti, embertani, történeti stb.) kutatása az ıskortól napjainkig, ideértve a mővészeti, tudományos és gazdasági kérdéseket is? - Milyen elıremutató intézményi és képzıdményi egységesség közepette valósult meg a kultúrák sokféleségének érvényesülése, és milyen ma is követendı példákat tud felmutatni? 2. Módszer - A terület, amirıl szó van, ahol élünk, tehát a tágabb értelemben vett Pannónia, amely Ausztrián kívül a történelmi Magyarország, ill. a Szent Korona Országai, továbbá korlátozottabban valamennyi környezı ország, de még bizonyos tekintetben ide tartoznak Olaszország, Németország, Lengyelország és a Balkán területén lévı államok is a kapcsolatok, összefüggések kutatása számára. Ezért a „pannon” jelzıvel és a „Pannon-térség” kifejezéssel ezután mindig erre a nagy egész összefüggésre utalunk. 3. Eredmények - E Pannon-térség múltbeli és jelenben is folyó eseményeinek, értékeinek tényekként való feltárása, a korábbi téves beállításoktól mentes szemlélet érvényesítése, megırzése. - Teljességre törekvés megvalósítása, sokoldalú vagy multidiszciplináris megközelítéssel, összefüggésekben
való
gondolkodással,
irányok
meghatározásával,
jövıbeli
folyamatok
elırejelzésével. - A térség tagjai számára, legyenek azok egyének vagy kisebb-nagyobb közösségek, az eredmények kölcsönös megismerése és felhasználása lehetıségeinek biztosítása. - Ez a nyilvánosságra hozás minden megfelelı eszközének igénybevételével történhet, sıt tananyaggal is szolgálhat az iskolarendszerő oktatás számára, és megfontolandókkal a mentálhigiénés nevelés és felnıtt- és továbbképzések részére.
11
4. Felmerülı kérdések - A több országot érintı kutatást érdemes megismertetni és összehangolni helyi kutatási kezdeményezésekkel, támogató szervezetekkel. - A kutatáshoz csatlakozás több úton is megvalósulhat, ha szervezetek kinyilvánítják, hogy egyetértenek annak céljaival és módszereivel, annak megvalósulását a maguk eszközeivel segíthetik, például szakemberek informálásával, figyelmük felhívásával a kutatásra, az abban való részvételre, infrastruktúra, médiafelület rendelkezésre bocsátásával, közös kiállítások, konferenciák, fesztiválok és más események rendezésével, a közös kiadványokhoz való hozzájárulással, közös pályázatokban való részvétellel. - A konkrét tartalmi feladatok közül elkülönül a) kutatás, témafigyelés, adatbázis kialakítás, tájékoztatás, információszolgáltatás, b) kultúraközvetítés, folyóirat- s könyvkiadás, médiafelület használat, c) kiállítások, tudományos konferenciák, rendezvények szervezése, d) nevelési programok, tanfolyamok, oktatás.
12
Élethosszig tartó tanulás, minıség, kompetencialapúság – vélemények a magyar pedagógustársadalom körébıl Kraiciné dr. Szokoly Mária Európában a XX. század utolsó harmadában a közép és felsıfokú iskoláztatás illetve a felnıttképzés nagyarányú expanziójának lehettünk tanúi, az oktatásügy korábban soha nem tapasztalt jelentıségre tett szert. Mind a társadalom, mind az egyén szintjén meghatározóvá vált az iskoláztatás tartalma és minısége. A fejlett világban a tudásalapú társadalom elérésének igénye általános érvényővé tette az egész életen át tartó tanulás követelményét, s egy új tanulási paradigma (Brookfield, 1988, Kelly 2002) kialakulását hozta magával, amelyben áthelyezıdött a hangsúly a tanításközpontú szemléletrıl a tanulásközpontú szemléletre. Átrendezıdni látszik a tudás tartalma (Polányi 1994, OECD CERI 2001), a munka világában felértékelıdnek az iskolában megszerezhetı akadémiai típusú ismeretek mellett a „mindennapi”, gyakorlati típusú tudások és a kompetenciának nevezett képességegyüttesek (Joras 1995, Bellier 1998, Baillauqués 2002, Csapó 2004, Nagy J. 2000). Az egész életen át tartó tanulás elvének megvalósítása új pedagógus és andragógus szerepek és kompetenciák megjelenését is magával hozta. Az új pedagógiai paradigma megjelenését szerte a világon jelzik a hagyományos oktatási rendszerek válságjelenségei, az iskolarendszer szerkezetének fellazulása, a modulrendszerően építkezı, nemzeti, majd nemzetközi, gyakorta kompetenciaalapú képzési rendszerek kialakulása és az iskoláztatás területén a piaci versenyhelyzet megjelenése (Halász 2001). Mindez diverzifikálta mind a közoktatás, mind a felnıttképzés világát és számos új elméleti orientációs pont és fogalom jelent meg az elmúlt évtized hazai pedagógiai-andragógiai kutatásaiban: a kompetencia (Csapó és mtsai, 2004, Nagy J. és mtsai 2000), és a kompetenciaalapú képzés fogalmának megjelenése, a nyitott képzés (Pordány 1999), a távoktatás (Kovács 1999), az e-learning (eEurope 2002), a felnıttképzés „résztvevı központúsága” (Maróti 1995), vagy a kommunikatív didaktika (Barkó 1998). A tanulói teljesítmények összehasonlíthatósága nyomán az oktatás minısége a nemzetállamok közötti globális verseny egyik színterévé vált, miközben oktatáspolitikai alapértékké vált a közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az esélyegyenlıség, a képzetlen, statikus életvitelő csoportok foglalkoztatása.
13
Multicultural Narratives in the Ile-de-France Region (France) Balázs Kotosz, Ph.D. The Ile-de-France is a real multicultural region. The official census statistics originally do not give widespread information about this multiculturalism, because they lack the nationality and religion data. However, by the information of citizenship and of the migration, we may learn the main characteristics of different ethnic groups. In the paper we analyse the sex, the age and the socioprofessional situation of the immigrants and through these data we try to show the generated social tension that exploded in 2005 autumn. A similar inner migration can be perceived in and around other European metropolis; the entreatment of the phenomenon postulates also the tools of the regional policy. France has got administratively four overseas departments (DOM – Département d’Outre-Mer) in the world: Guadeloupe, Martinique in the Antilles (Atlantic Ocean), Guyana on the South-American continent, and Reunion in the Indian Ocean. Their official category in the European Union is “outermost regions” (including the Spanish Canary Islands and the Acores and Madeira of Portugal). From an economic point of view, all overseas departments are underdeveloped compared to France or the EU-25. This underdevelopment accompanied by the high unemployment rate (observed long ago) can be the reason of the considerable migration towards the metropolitan area. The most important destination of the migrants is the well-known developed Ile-de-France (Paris and its surroundings), where the chance to find a job is higher. One of the most attractive virtues of Paris is its labour market pool. Hundreds of thousand people are coming to the Ile-de-France region in the hope of finding a job. The most colourful areas are in the worst situation, though they attract the most immigrants from the overseas and Maghrebian regions. Their concentration is not accidental; estate prices are the lowest in these towns and departments and the familial links have inductive role, too. This type of multiculturalism leads to monoculturalism by creating poor ghettos. The negative future outlook may be supported by the past tendencies. While former immigrants are in relatively good situation in the labour market, the new wave has little chance to find a job. If the process continues, the social tension will grow and the events of November 2005 will flare up again and again. The immigrants from the French overseas departments are in a special position. Their French citizenship – even if their cultural attitude is different – gives them more chance in metropolitan life. They form middle course between really inner migration and Arab immigration both in labour market and cultural aspect.
14
Erasmus tanári mobilitás Rédei Mária Az oktatói mobilitás részben elıkészítıje a diákok tanulási célú mobilitásának azzal, hogy a learning agreement intézményi megkötése az esetek jó részében ezt készíti elı. A tanári mobilitás többnyire kapcsolódik a kutatási keret programokban történı együttmőködésekhez. Elıadásom elsı részében szeretnék egy idıbeli, földrajzi irány és témaszerinti tanár mobilitási áttekintést adni az elmúlt évtized EUROSTAT adatai alapján. Az elıadás második részében az elmúlt tanévben Magyarországról Erasmus támogatásban részesült tanárok beszámolóinak (kb. 600) értékelését kívánom ismertetni. A tanári mobilitás fı motivációit, politikai és intézményi ajánlásait a prezentáció utolsó harmadában ismertetném.
15
Változó pedagógusszerepek a XXI. században Szabó Csilla A poszt-modern társadalomban nagy mértékben módosultak a családi kapcsolatok, megváltozott az ifjúság társadalmi helye és helyzete. Növekedett a felnıttek, így a szülık és gyerekek közötti generációs szakadék, aminek következtében a szülık gyakran nem képesek megfelelı mintát nyújtani gyermekeik számára; ugyanakkor egyre több fiatal utasítja el a szülık által kínált életmódot és értékrendet. A kamaszkor egyébként is válságos életszakasz, ráadásul ekkor rendkívüli módon megnı a kortárscsoport hatása. A modern társadalmakban egyre inkább megfigyelhetı az ellentét a szülık által kínált és a kortárscsoport körében elfogadott és kultivált értékrend között. Változó világunkban a fiatalok egyre kevésbé fordulnak bizalommal szüleikhez; ha problémájuk adódik, inkább kortársaiknál keresnek segítséget. Megfelelı megoldás híján pedig identitásválságba kerülhetnek, és deviáns viselkedésformákat vehetnek fel. Hogy ezt megelızzük, de legalábbis csökkentsük, az új korszak pedagógusainak jobban kell ismerniük a mai ifjúság kultúráját, gondolkodását, problémáit; felvértezettebbnek kell lenniük a különféle pedagógiai eljárások tekintetében. Tud-e segítséget nyújtani az iskola a kamasznak, ha problémája van? Képesek-e a pedagógusok arra, hogy poszt-modern világunkban akár a szülık helyett is közvetítsék az ifjúságnak a felnıtt társadalom értékeit, készek-e arra, hogy új szerepeket vállaljanak? Hogyan reagálnak a középiskolai pedagógusok az életminıséget romboló rossz szokásokra, a deviáns magatartásra? Ezt vizsgáltuk néhány székesfehérvári középiskolában. Az iskolák kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy mind az iskolatípus, mind a fenntartó szerint lehetıleg széles palettát nyújtsunk. Így a vizsgálatba bevont intézmények között találhatunk gimnáziumot, szakközép- és szakiskolát; önkormányzati, egyházi, alapítványi és egyéb fenntartású iskolát. Az intézményvezetıkkel, illetve –helyettesekkel készített félig strukturált interjút készítettünk, melyet magnószalagon rögzítettünk. Az interjúk során – amellett, hogy megkértük ıket, mutassák be, milyen képzés folyik az intézményben – arra kerestük a választ, hogy tudomásuk szerint iskolájuk tanulói milyen mértékben rabjai az olyan káros szenvedélyeknek, mint a dohányzás, az alkohol és a kábítószer, illetve hogy a pedagógusok hogyan kezelik ezek megjelenését az iskolában, iskolai rendezvényeken. Az interjúkban elhangzottakat kiegészítette az iskolák dokumentumainak: a Házirendnek és a Pedagógiai Programnak az elemzése és összehasonlítása. Vizsgálatunk kiindulópontja az volt, hogy – bár az említett jelenségek általánosnak mondhatók a középiskolás korosztálynál – a pedagógusok véleménye szerint a tanárképzı intézmények nem készítenek fel kellıképpen ezek helyes kezelésére, a konfliktusok megoldására. A legtöbb pedagógus saját és kollégái sikereibıl és kudarcaiból szőri le a szerinte jó megoldást. Ebbıl következik, hogy több iskolában a deviáns tanulói viselkedésre – ha egyáltalán a pedagógus, sıt az igazgató tudomására jut – még mindig a szigorú büntetés a válasz. Meg kell azonban említeni, hogy hallottunk segítı, a tanulók motivációit keresı és megértı válaszokat is, sıt olyan megoldásokat is, melyek megpróbálják megelızni a nem kívánatos magatartást. Ehhez azonban nagyfokú önreflexióra van szükség, amely – sajnálatos módon – még nem sajátja minden pedagógusnak.
16
A szociális gazdaság perspektívái az Európai Unióban és Magyarországon Gergó Zsuzsanna Az alacsony foglalkoztatottság, a csak lassan csökkenı munkanélküliségi arány, a hátrányos helyzető rétegek kedvezıtlen elhelyezkedési esélyei az Európai Unió és a tagállamok – így Magyarország – számára is a gazdasági versenyképesség növelése mellett a legaktuálisabb és a legnehezebben megoldható problémát jelentik. A gazdaság és a munkaerı-piaci helyezet ellentmondásos kapcsolatára utal, hogy a kihasználatlan emberi erıforrás-kapacitással egyidejőleg kielégítetlen lakossági, közösségi szükségletek – személyi szolgáltatások, környezetvédelem, szociális lakásépítés, helyi termékek értékesítési hálózatának kialakítása stb. – is jelen vannak. A helyben fellelhetı munkaerı és a kielégítetlen lakossági szükségletek összekapcsolásának megoldási lehetıségei között az elmúlt két évtized uniós dokumentumaiban – a „Növekedés, Versenyképesség, Foglakoztatás”-tól a Lisszaboni Stratégia „Foglalkoztatási Irányelvei”-ig – egyre hangsúlyosabban jelenik meg a szociális gazdaság. A munkahelyeket biztosító, a munkaerı-piaci reintegrációt segítı, a szolgáltatásai révén a lakossági életminıséget javító, a társadalmi együttmőködés fontosságát hangsúlyozó szociális gazdaság egyidejőleg tölt be foglalkoztató, szolgáltató és közösségi funkciót. Lényege a döntıen helyi lakossági, közösségi szükségleteket kielégítı szolgáltatás, termék-elıállítás, ami a nonprofit szférában mőködı szervezeteken, közösségi vállalkozásokon keresztül valósul meg, lehetıvé téve a munkaerıpiacon hátránnyal induló rétegek reintegrációját és tartós foglalkoztatását. A nyugat-európai országok közül Franciaország alakította ki elsıként a szociális gazdaság speciális modelljét. A modell többdimenziós megközelítése (piaci kereslet/munkaerıpiaci kínálat növelése/szolgáltatások, termékek minıségére vonatkozó intézkedések, szakmásítás) miatt elsıként ennek bemutatását végezzük el, majd rövid áttekintést adunk a Magyarország szempontjából hasznosíthatónak tőnı német (szocio-ökológiai), valamint az angol, spanyol és belga példákról, projektekrıl. A szociális gazdaság magyarországi lehetıségeinek bemutatása elıtt – a fogalmi tisztázás mellett – szükségesnek tőnik a szociális gazdasággal kapcsolatos tévhitek (a szociális gazdaság azonos a szociális tevékenységgel, a szervezetek tevékenysége csak a hajléktalanokhoz, fogyatékosokhoz, idısekhez kapcsolódó szociális szolgáltatásokat jelenti, csakis önkéntesen végezett karitatív tevékenység lehet, eredményeit nem lehet a gazdasági rentabilitás szemszögébıl értékelni stb.) számbavétele. Magyarországon az elmúlt bı évtizedben számos foglalkoztatási célú nonprofit szervezet jött létre, különbözı alapítványok segítették a munkaerı-piaci nonprofit szervezetek összefogását, gazdasági megszilárdulását, vállalták fel érdekképviseletét. Kezdtek formát ölteni a közösségi összefogás helyi (kistérségi) és regionális (OFA-ROP Hálózat) szintjei, valamint a jogszabályi környezet. Elfogadottá váltak a szociális vállalkozások, bıvültek a hazai és uniós finanszírozási lehetıségek (takarékszövetkezetek, HEFOP, EQUAL, LEADER+). A 2007-2013 közötti költségvetési periódusban erıs verseny prognosztizálható az uniós forrásokért. A szociális gazdaságban érintett nonprofit szervezetektıl ez a korábbinál sokkal erıteljesebb összefogását, érdekérvényesítı, pro-aktív magatartását, integrált stratégiában való gondolkodását és marketing-tevékenységét igényel.
17
Weöres Sándor és az interpretáció Dr. Szele Bálint Ha kézbe vesszük Weöres Sándor egybegyőjtött mőfordításait, azonnal szembetőnik a győjtemény terjedelme, gazdagsága. Ez a gazdagság azonban nem csak gyönyörködtetı, de zavarba ejtı is: szembeötlı a mőfordítások mennyiségi dominanciája az eredeti versek mellett. Az életrajzi motívumok ismerete csak részben magyarázza ezt a mőfordítói termékenységet. Weöres Sándor saját bevallása szerint kevés nyelvet beszélt igazán jól, fordítani nem igazán szeretett – mégis pazar mőfordítói életmővel ajándékozta meg a magyar irodalmat. Ennek az életmőnek a jelenségeit kíséreljük meg összefoglalni elıadásunkban. A mőfordítói életpálya áttekintése mellett kitérünk Weöres Sándor mőfordítói elveire, gyakorlatára, a fordítói életmő kritikájára, majd rövid esettanulmányokon keresztül mutatjuk be a költı néhány fontosabb mőfordítását.
18
A tudásbeszámítás lehetısége az élethosszig tartó tanulásban az Új Magyarország fejlesztési tervben, valamint nemzetközi „jó gyakorlatok
Mócz Dóra
Elıadásomban
az
Új
Magyarország
Fejlesztési
Tervben,
az
élethosszig
tartó
tanulás
vonatkozásában megfogalmazott elvárásokat és prioritásokat foglalom össze, összehasonlítva azokat az Európa Bizottság ajánlásaival. Az ÚJ Magyarország Fejlesztési Terv elemzési pontjaihoz kapcsolódva egy rövid bevezetıben sor kerül az élethosszig tartó tanulás magyarországi sajátosságainak áttekintésére. A magyar, valamint az Európai Unió élethosszig tartó tanulásra vonatkozó
stratégiai céljainak
összeállítása alapján megállapítom, hogy a magyar program intézkedési terve elsısorban a hátrányos helyzet csökkentését és az esélyegyenlıség növelését szolgálja, míg az EU stratégiai céljai mindezek mellett az élethosszig tartó tanulás vonatkozásában nagy figyelmet fordítanak a felsıoktatási intézmények mint tudásközpontok és Kutatási –fejlesztési bázisok tevékenységére, a minıségbiztosítás kérdéseire, valamint a tudás és a gazdaság közvetlen kapcsolatának erısítésére. Az elıadás második része, az elızetes tudásbeszámítás lehetıségéire keres néhány pozitív gyakorlatot Francia, Brit, és Német példákon keresztül. Szintén a nemzetközi gyakorlat eredményei között kap kiemelést az Élethosszi tartó tanulás minıségdíj, mely a képzés különbözı szintjein a azonos feltételek mellett ad lehetıséget a minıségértékelésre, összehangolásra, tudásbeszámításra.
19
Az e-learning alapú távoktatás legfontosabb trendjei Európában és Magyarországon
Dr. Hoffmann Orsolya
Az elıadás legfontosabb célja, hogy az európai e-learning alapú távoktatási trendek valamint a felsıoktatás átalakulásának tükrében a magyarországi helyzetet bemutassa. Az európai felsıoktatás és az e-learning alapú oktatás kapcsolatát néhány ország távoktatási modelljének valamint az Európai Unió e-learning stratégiáinak és ezek hatásainak bemutatásával vázoljuk fel. Ezt követıen átfogó képet adunk a magyarországi fejlesztésekrıl az 1990-es évektıl egészen napjainkig. Választ keresünk azokra a kérdésekre is, hogy milyen összefüggések állapíthatók meg a társadalmi és technikai változások, a globalizálódó felsıoktatás valamint az elearning
alapú
oktatási
forma
terjedése
között.
Milyen
rövid-
és
középtávú
hatásokat
prognosztizálhatunk a hagyományos felsıoktatás menedzsmentben az e-learning alapú oktatási formák terjedésének hatására? Nem utolsó sorban, az elıadás utolsó részében kísérletet teszünk e megváltozott oktatási környezet aktív felhasználójának, az e-learning alapú oktatásban sikeres hallgatónak a bemutatására is.
20
Történelemformáló hatástörténet? Esterházy Péter Javított kiadás c. mőve és az önismeret kulturális diskurzusai
Mártonffy Marcell
2002 tavaszán a Javított kiadás címő könyv megjelenése irodalmi szenzációként hatott. Nem pusztán abban az értelemben, hogy olvasása a jólértesültség kötelezı feltételévé vált, hanem abban is, hogy „élet“ és „irodalom” elválaszthatatlanságát (azt a lehetıséget, amelyet Esterházy Péter munkássága ironikusan juttat szóhoz – tekintettel a fikcionalitás elvi elsıbbségére a valóságvonatkozással szemben –, de amelyet a szerzı – az élettapasztalat nyelvi közvetítettségét szem elıtt tartva – egyszersmind a legnagyobb mértékben komolyan is vesz) e szöveg az elbeszélı próza egyedi alakzatát létrehozva mutatta fel. A recepció felgyorsult reakcióidejében részint poétikai kudarcról, részint kivételes bátorságról értekezı kritikai válaszok szembesítése arra a kérdésre kíván összpontosítani, hogy az összetett mőfajú alkotás mennyiben teszi (újra) elgondolhatóvá az irodalom mint médium szerepét a társadalmi párbeszédben.
21