Ökológiai élőlényismeret 6. előadás
Invazív növények
Az inváziós fajok kutatása • Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. • Jelentős környezeti és anyagi kárt okoznak, pl. az USA-ban kb. 150 milliárd USD = 32000 milliárd Ft (Mo. 2012-es teljes állami bevétele 14000 milliárd Ft) • Az inváziós biológiai kutatások 4 fő területe: – Mi tesz fajokat invázióra alkalmassá? – Milyen tulajdonságok felelősek a közösségek invázióval szembeni eltérő ellenálló képességéért? – Milyen hatást fejtenek ki az özönfajok? – Hogyan védekezhetünk ellenük?
Emberi mobilitás
Mezőgazdasági
termesztés
Energiafű Hadseregmozgások
Virágföld
Kisvirágú nebáncsvirág Mandulapalka
Kertek
Botanikuskertek
Vízijácint Állatszállítmányok
Moszatpáfrány
Kagylótutaj
Magszállítmányok
Díszárpa Parlagfű
Barrierek Földrajzi barrier Környezeti barrier I. (makrokörnyezet) Reproduktív barrier I. (önálló szaporodás)
Invázió fázisai
Fajok minősítése
Eredeti előfordulás
Őshonos 1000 faj
Megjelenés új élőhelyen Önállóan túlélő egyed
„Tizes szabály”
Alkalmi
100 faj
Reproduktív barrier II. Spontán megjelenés (rendszeres, önálló szaporodás) Terjedési barrier
Állandó megtelepedés
Meghonosodott
10 faj
Környezeti barrier II. (antrpogén élőhelyek) Környezeti barrier III. (természetes élőhelyek)
Újabb populációk antropogén élőhelyeken Újabb populációk természetes élőhelyeken
Inváziós
1 faj
Egy sikeres invazív jellemzői •Tág tűrésű fajok •Jó terjedőképesség (térben és időben) •Hatékonyszaporodás (pl. ivartalan és ivaros szaporodásra való képesség) •Gyors egyedfejlődés, gyakran a rokonfajoknál nagyobb méret
Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Selyemkóró (Asclepias syriaca)
Egy sikeres invazív jellemzői •Természetes ellenségek, patogének hiánya •Kevés közelrokon faj (niche) •É-amerikai származás
Vadszőlő fajok (Parthenocyssus spp.)
Süntök (Echinocystis lobata)
Közösségek elözönölhetősége Legveszélyeztetettebb közösségek: •Nyílt közösségek •Szabad niche-k jelenléte •Antropogén élőhelyek •Távol vannak az adott invazív faj „őshazájától” •Elszigetelt flóra –és vegetáció fejlődés (pl. szigetek)
Milyen problémákat okozhatnak az invazívok? • • • • • • •
Őshonos fajok konkurensei, kompetítorai Hibridizálódhatnak őshonos fajokkal Termőhelyek jellemzőit átalakíthatják Óriási gazdasági károk Egészségügyi problémák (allergia) Termőterületek elvesztése Átalakíthatják az alapvető ökológiai folyamatokat (átalakító fajok)
Invazívok elleni védekezés
Kémiai védekezés • Fontos, hogy a szer az invazív faj ellen hatásos legyen, de az őshonos fajokat minél kevésbé károsítsa • Növényvédő szerek: vegyszerkönyves ill. anélkül is alkalmazható szerek – Totális gyomirtók (glifozát tartalmú szerek pl. Medallon) – Szelektív gyomirtók (pl. hormontartalmú NCPA tartalmú szerek) – Allelopátián alapuló szerek
• Kijuttatás: permetezés, ecsetelés, beinjekciózás
Mechanikai védekezés • Rendszeres (évente többszöri és több éven át tartó) kaszálással visszaszoríthatók pl. az aranyvesszők • Kaszálás + szárzúzás vagy kecskékkel való legeltetés cserjék ellen hatásos
Biológiai védekezés • Sokszor veszélyes, mert ilyenkor az invazív faj betelepített ellensége is invazívvá válhat
Fügekaktusz (Opuntia inermis)
Kaktuszmoly (Cactoblastis cactorum)
Esettanulmány – ördögcérna irtása • Ázsiai eredetű burgonyaféle • Erőteljesen szaporodik vegetatívan • Kombinált védekezés: mechanikai eltávolítás + vegyszeres kezelés + gyepesítés
Lycium barbarum
Esettanulmány – ördögcérna irtása
Esettanulmány – ördögcérna irtása
Előtte Utána
Magyarországi invazív fajok
Akác (Robinia pseudo-acacia) •Jean Robin, XIII. Lajos udvari kert észe 1601, Franciaország •Fasorok, homokfásítás •Méhészet, tűzifa, ipari fa •Erdők kb. 1/5-e akác, kb. 400 ezer ha •Mo. területének majdnem 5 %-a •Kemény héjú mag •Hatékony térbeli és időbeli terjedés •Magjai min. 50 évig életképesek, szkarifikáció (pl. tűz) •Tő és gyökérsarjak •Növeli a talaj nitrogéntartalmát, szimbionta N-kötő baktériumok és a levelek lebomlása •Intenzív párologtatás
Gyalogakác • Észak-amerikai eredetű • Ártéri gyepeket és erdőket veszélyezteti • Árvízvédelmi szempontból is káros • Jól sarjad • Sűrű állományokat képez • Sok magja van, melyekkel hatékonyan terjed az áradások során • Szinte lehetetlen ellene védekezni
Amorpha fruticosa
Bálványfa • Erdészeti szempontból értéktelen fafaj • Magról és sarjról is jól terjed • Erősen árnyékol • Avarja tápanyag-többletet okoz • Allelopatikus vegyületeket bocsájt ki a gyökerén át • Hatása az akácéhoz hasonló • Leghatékonyabb irtás: levelek és bevágott törzs ecsetelése 15%-os Medallonnal
Ailanthus altissima
Selyemkóró (Asclepias syriaca) •Mo.-i megjelenése 1736 •20. sz második felében rohamos terjedés •Jól terjedő magok •Klonálisan is jól terjed tarackokkal •Bolygatott területeken okoz gondot •Gazdasági kár: pl. uborkamozaik vírus vektora •Természetközeli társulások regenerációjának akadályozása •Árnyékolás, ezért hatása különböző aszpektusokban eltérő
Aranyvessző (Solidago) fajok • Észak-amerikai fajok • Nagyon hatékony vegetatív terjedés • Főként üde gyepeket, mocsarakat, lápréteket veszélyeztetnek, de szikeseken is előfordulnak • Rendszeres, évi kétszeri kaszálással és szárzúzással esetenként visszaszoríthatók • Szaponin-tartalma miatt az állatok nem legelik
Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) •Észak-Amerikai eredetű •Legnagyobb inváziós központ Európában a DNy Dunántúlon volt a II. világháború után •Magjai a talajban akár 40 évig is életképesek •Csírázás-gátló hatóanyagot termel •Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes •Egészségkárosító (pollenekhez kötődő szennyeződések, allergia) •Mo.-on a lakosság 15-20%-a allergiás rá •A természetes élőhelyeket kevéssé veszélyezteti •A ritka gyomtársulásokat veszélyezteti •A szukcesszió során kiszorul •Évi háromszori kaszálás, legeltetés •Gyeptelepítés, utókezelés kaszálással
Terjedő őshonos fajok Agressszív kompetítor füvek, amelyek jelentősen csökkentik a gyepek fajgazdagságát
Phragmites communis
Calamagrostis epigeios
Ajánlott irodalom Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.)
2004: Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények I-II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. Standovár T., Primack R. B. 2006: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó http://www.termeszetvedelem.hu Balogh L., Botta-Dukát Z., Dancza I. 2000: A hazai flóra invazív növényeinek több szempontú elemzése. Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica 11: 186.
