ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Készítette: Horváth Máté által vezetett munkacsoport
Jóváhagyta: Baja Város Képvisel testülete 2005. május 26-i ülésén (139/2005 Kth. sz.)
Széll Péter Baja Város Polgármestere
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
TARTALOMJEGYZÉK
VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ
3
1. BAJA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ALAPGONDOLATA
5
2. HELYZETFELTÁRÁS A STRATÉGIA-ALKOTÁSHOZ 2.1. A múlt 2.2. A gazdasági élet 2.3. A vállalkozások 2.4. A humán er források, oktatás 2.5. Az egészségügy, szociális ellátás 2.6. A lakosság 2.7. A SWOT analízis
6 6 7 9 10 10 10 10
3. JÖV KÉP, MISSZIÓ (KÜLDETÉS), ÉRTÉKEK Prioritások, projektek Célrendszer
13 14 15
4. A STRATÉGIA INTÉZKEDÉS- ÉS PRIORITÁSRENDSZERE 4.1. Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió 4.2. A város küls elérhet ségének javítása 4.3. Baja agro-üzleti centrum 4.4. Öko-turizmus fejlesztése 4.5. Baja Európa egyik egészségcentruma 4.6. Logisztikai központ- és kiköt fejlesztés 4.7. Ipari Park fejlesztés 4.8. Innovációs- és Technológiai Központ 4.9. Kezd Vállalkozók Háza 4.10. Fiatalok letelepedési feltételeinek javítása 4.11. Oktatási, képzési rendszer fejlesztés 4.12. Kereskedelem- vendéglátás fejlesztése 4.13. Környezet- és természetvédelem 4.14. Szociális ellátórendszer fejlesztése 4.15. Befektetés ösztönzés 4.16. E-közigazgatás 4.17. Önkormányzati vagyon- és létesítménygazdálkodás 4.18. Bajai Többcélú Kistérségi Társulás 4.19. Életmód, kultúra, sport, civil élet 4.20. Szakmai koncepciók összhangja
16 16 17 18 19 20 21 22 23 24 24 25 27 28 30 30 31 32 32 33 35
5. ÖKO-BAJA-2020 HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA KOMMUNIKÁLÁSA
35
6. A SZAKMAI MUNKACSOPORTOK PROJEKTAJÁNLÁSAI
36
FELHASZNÁLT IRODALOM
37
A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEV K
39
2
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
VEZET I ÖSSSZEFOGLALÓ
A településfejlesztési tervezés programozási dokumentumai között a koncepció az átfogó távlati fejlesztést megalapozó és befolyásoló társadalmi-gazdasági tervdokumentum, amely meghatározza a város hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, felvázolja a város jöv képét, a jöv kép megvalósításához szükséges kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, valamint információkat biztosít a városfejlesztés szerepl i számára. A koncepcióban kijelölt célkit zések stratégiai fejlesztési prioritásokban és az azokra épül konkrét intézkedésekben, projektekben realizálódnak. A stratégiaalkotás praktikus feladat, amelynek van ugyan elmélete, sikerét mégis az dönti el, hogy mennyit ér a gyakorlatban! A stratégiával kapcsolatos követelmény, hogy adjon világos és megvalósítható jöv képet, legyen jól kommunikálható, vonzó, mozgósítsa az embereket. Stratégiai gondolkodásunk alapja: nem szabad belenyugodni a meglév feltételek korlátaiba! Mi újat lehet tenni a meglév korlátok nélkül? Baja városának hosszú távú, jöv képet felvázoló víziója, azt egységesített formában megjelenít dokumentuma ez ideig nem készült. A jelen fejlesztési koncepció és stratégiai cselekvési terv összeállítását megel zte több, különböz id szakokban, szakért i csoportok által készített tanulmány, elemzés, statisztikai adatokat is felhasználó állapotfeltárás, melyek dokumentumai a csatolt felhasznált irodalomjegyzékben kerültek felsorolásra. A város Képvisel testülete közel két éve döntött arról, hogy el kell készíteni a hosszú távú programot. A 2004. augusztusi vitaanyag 22 intézkedést, 151 projektet tartalmazott, melyek becsült megvalósítási költsége elérte a 155 milliárd forintot. A vitaanyagot hónapokon keresztül száznegyven szakember 14 munkacsoportban dolgozva formálta, alakította. Baja város internetes honlapján ez id alatt több ezren nyitották meg azt az oldalt, amely a programot tartalmazta. Közel negyven alkalommal találkoztak a munkacsoportok, hét alkalommal egy-egy témakörben vitam sor került a Bajai Városi TV csatornáján a néz k elé. A helyi média folyamatosan adott hírt, információkat a jöv t alkotó munka állásáról. A szakmai viták, javaslatok, ötletek els sorban a jöv kép megfogalmazására, a projektekre, azok megvalósíthatóságára, a környezeti feltételekre és körülményekre vonatkoztak. Ezek eredményeként a modernizációs program indító vitaanyaga szerkezetében is átalakult, pontosításra került. A vitaanyagban megfogalmazott jöv kép is változott. Az élhet bb, versenyképesebb város helyett az átfogóbb, és kifejez bb városi közösség fenntartható fejl dése fogalom került a programba. A foglalkoztatás-központú gazdaságfejlesztés, a növekedésalapú fejl dés helyett az élhet város kapott els bbséget, mely az infrastruktúrák kiemelt fejlesztése mellett az innovatív gazdaságfejlesztéssel segítheti az élhet bb környezet feltételeinek megteremtését. A szakmai elemz , értékel , vitaanyagot formázó munka eredménye az is, hogy a város elérhet ségének jelent s és gyors javítása alapkövetelmény a további sikeres városmenedzselés, városunk jöv je érdekében. Emellett a szakemberek reális esélyét látják annak, hogy hagyományainkra, elért szakmai sikereinkre, környezeti adottságainkra építve megfelel koordináció és szervez munka mellett városunk hazánk és Európa meghatározó agro-üzleti, egészségügyi szolgáltató és idegenforgalmi központjává, fejl dési centrumává n heti ki magát. Az Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió létrehozásával további, ma még felbecsülhetetlen távlatok nyílnak meg számunkra.
3
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A stratégiai prioritások mellett projektajánlások segítik a városvezetést, a város társadalmi-, gazdasági- és civil élet szerepl it a megvalósítás során. Külön értéke a szakmai munkának, hogy a szakemberek a munkacsoportokban politikamentesen, az Európai Unióban sikerrel alkalmazott közös értékrendszer mentén, példaérték en együttm ködtek, és a szakmaiság követelményének maximálisan eleget téve dolgoztak, alakították ezt a fontos dokumentumot. Nevük a modernizációs program mellékletében felsorolásra került. Köszönöm, köszönjük munkájukat! Baja, 2005. május 12.
Horváth Máté Gazdaságfejlesztési f tanácsadó a 2004. augusztusi vitaanyagot, a városfejlesztési programot készít munkacsoport vezet je
4
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
1. BAJA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ALAPGONDOLATA Városunk az Alsó-Duna-völgy, a bácskai térség változatos, kellemes klímájú, meghatározó települése, melyet az itt él lakosság és a természet hosszú ideje tartó, szerves kapcsolata alakított, formált. Baja hosszabb ideje nem a stratégiai befektetések fogadóhelye, annak ellenére sem, hogy egy nagyobb térség Pécs, Kecskemét és Szeged között, azoktól 90-100 km-re - egyetlen meghatározó er centruma. Ennek okai között a volt megyeszékhely elvesztése , az 50-es évek negatív jelenségei, ellentmondásai, a határközeli helyzet, az ország déli szomszédjával kialakult feszült viszonya, az elmaradt nagyobb beruházások, a Budapest központú telephelyek zömében alárendelt szerepe, azok rendszerváltás utáni megszüntetése, a meghatározó mez gazdasági üzemeket érint politikai döntéseken alapuló gyors piacvesztés, a felszámolások, majd a 90-es évek szerbiai válsághelyzete egyaránt közrejátszott. Küls tényez nek tudható be, hogy a város közúton és vasúton való megközelítése, forgalmi kapcsolódási lehet ségei ma sem európaiak . Baja a munkaigényes, nagy szaktudást, hozzáadott értéket képvisel ágazatokban fejl dhet tovább, és lehet a térség, a két szomszédos, jelenleg nem uniós ország Szerbia és Montenegró, valamint Horvátország - egyik szervez , szolgáltató központja, amely akár egész Európára kifejtheti kedvez hatását. A területi fejl désben kitüntetett szerepe van városunknak, mivel az un. helsinki VII. közlekedési folyosóhoz, a Dunához köt dik. Mindezen sajátosságok figyelembe vételével kell felvázolnunk azt a célrendszert, amely kulcsfontosságú sikertényez k további er sítésével hosszú távú, közös jöv nket fogalmazza meg, az itt él k életmin ségének javítását szolgálva. Városunkban a stratégiai gondolkodás esetenként spontán formában, különböz szint gondolati csomagokban jelent meg, öltött formát. Ennek következményeként a hatékonyság, a folytonosság és a kiszámíthatóság nehezen volt nyomon követhet . Új kihívásoknak kell megfelelni, ehhez stratégiára van szükség, hiszen mások a követelmények és mások a lehet ségek is. A város vezetésének az elmúlt évtizedben nem maradt igazán más mozgástere, mint készülni ezekre az évekre, és tudatosan építeni a jöv beni fejlesztésekhez nélkülözhetetlen városi közm infrastruktúrákat, a volt katonai objektumok megszerzésével, újabb ipari területek kijelölésével, közm vesítésével növelni a vállalkozói területek nagyságát, a vállalkozók lehetséges mozgásterét. A stratégiaalkotás el zményeként 2004. augusztusban elkészült, és az elmúlt hónapokban szakmai vitákon, egyeztetéseken alakult helyzetértékelés számos olyan társadalmi, gazdasági, és környezeti elemet is felszínre hozott, amelyek azt mutatják, hogy a jelenlegi városi trendek folytatódása krízishelyzetet eredményezhet. Törekednünk kellett arra, hogy a fejlesztési irányok kijelölése révén a kedvez tlen folyamatokra közvetlen, vagy közvetett eszközökkel hatni tudjunk, és a megvalósítás során a mainál kedvez bb, dinamikusabb gazdasági bázis felé mozduljon el a város. A stratégiai dokumentum készítésében résztvev szakért i csapat igyekezett olyan, el remutató elemeket kidolgozni, illetve a már hivatkozott vitaanyagból meger síteni, amelyek javíthatják a város pozícióját, és el segítik azt a törekvést, miszerint Baja városa eurorégiós er - és fejl dési centrummá váljon. Úgy véljük, hogy a stratégiaalkotás során tapasztalt partnerséget, szellemiséget tovább kell vinnünk a célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtése, a programok megvalósítása során is. Széleskör konszenzus, együttm ködés, és elkötelezett, kreatív szakmai projektmenedzsment nélkül a stratégiai célrendszer egyik eleme sem érhet el. Mindehhez jöv orientált, kritikus és innováció-képes magatartás kialakítására, kialakulására van szükség.
5
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Látnunk kell, hogy a globalizálódó világban az eddigi, hagyományos értékrendek, a fizikai és technikai er források átadják a helyüket a tudásmenedzsmentnek. A cél eléréséhez szükséges feltételeket kell megteremtenünk, választ adva arra a kérdésre, hogyan lehetünk a verseny meghatározó szerepl i? Településfejlesztési stratégiánk alapgondolata 4in1 szám és bet kombináció, mely a négy az egyben tartalmat kívánja kifejezni az angol nyelvben használatos módon. Az in el tag nem magyar, de ma már hazánkban is teret nyert következ szavakhoz köt dik: infrastruktúra, innováció, integráció, info-kommunikáció. A 4in1 kifejezi stratégiánk lényegét, miszerint ezek a fogalmak és a mögöttük lév tartalmak ugyan önállóak, de ebben a hosszú távú programban egységet alkotnak, egymást feltételezik, kiegészítik, er sítik. Jelen településfejlesztési, modernizációs program olyan hosszú távú társadalmi- gazdasági megújulást el segít , er forrásokat hasznosító, összehangoló cselekvési terv, amely a koncepcionális célrendszer jöv kép, misszió (küldetés) értékek, fejlesztési irányok - mellett tartalmazza a stratégia prioritás- és intézkedésrendszerét, és olyan projekteket ajánl, melyek alkalmasak küls források bevonására is. Ennek most, a közös uniós költségvetés, a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) készítésének id szakában különös jelent sége van. Az európai összefogás alapvet en a békér l szól. Városunk lakóinak érdeke, hogy a béke átsz je mindennapjainkat, mert ez elengedhetetlen feltétele a fejl désnek. Az összefogást gazdasági tartalommal nekünk kell kitöltenünk! Európa a lehet ségek uniója is, aki tud élni ezekkel, az el re fog haladni, aki viszont nem, az egy helyben fog topogni, és lemarad a versenyben. Baja Város Önkormányzata partnere kíván lenni mindazoknak, akik a város jöv je szempontjából fontos a szakmai munkacsoportok véleményének, javaslatainak felhasználásával kiegészített, módosított - modernizációs programot elfogadása után segítik a megvalósításban, és ezzel a városi közösség fenntartható fejl dését, a lakosság életmin ségének javítását szolgálják.
2. HELYZETFELTÁRÁS A STRATÉGIA-ALKOTÁSHOZ 2.1. A múlt Kincses Bácska , tartja rólunk a népnyelv! Hazánk kincset ér tája, szubmediterrán éghajlatával, kiváló természeti és term táji adottságokkal, a soknemzetiség nép igényességével, szorgalmával, kultúrájával ötvözve tette Bácskát, annak f városát , Baját híresen gazdaggá. Városunk közel negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszín séget rzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja történetében évszázadok óta meghatározó tényez a Duna. Évszázadokig a víz volt a kereskedelem f útvonala. Ma is a megélhetés fontos forrása ez a természeti környezetet meghatározó fontos gazdaságszervez er . Az el rejelzések szerint az általunk tárgyalt id szakban sok tekintetben Európa els számú folyójává léphet el ebb l a szempontból is. A város három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Fels -bácskai löszhát találkozási pontján 17.760 hektár területen terül el, melyb l 13.741 hektár a term terület. Ezen belül a mez gazdasági terület 7.873 hektárt (57 %) tesz ki, melynek négyötöde szántóterület. A zömében a gemenci erd részeként a Dunántúlon meglév erd területünk 5.838 hektár (43 %). A teljes városi terület 10 százaléka képezi a belterületet. Gazdag történelmünk, a kelta, szarmata sírhelyek utalnak arra, hogy e vidék természeti viszonyai már a csiszolatlan k korszak emberét is letelepedésre késztették és kedvez
6
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
életlehet séget nyújtottak a halban, szárnyasokban b velked vizek, temérdek vadat rejt part-menti tölgyesek és szilfaerd k. Baja gyakran került a hadak, vagy a természeti er k pusztításának útjába. Jellemz en többször élte virágkorát, a rombolásokat követ en mindig a talpra állás, fejl dés következett. Történt ez a tatárjárás, a Dózsa-féle parasztlázadás, a török hódoltság, a kurucok megtorló akciói után egészen az 1840-es t zvészig, amikor néhány ház híján porrá égett a város. Baja már a XVI. század végét l vezet szerepet játszott a termény- az állat-, és a borkereskedésben. A kereskedelmi forgalommal párhuzamosan meghonosodott kézm ipar majd minden ága képviselte magát városunkban. A 103 vízimalomban rölt gabona eljutott az európai piacokra is. A térségi gazdasági szerep elvesztése után a XIX. század vége felé meghatározó jelent ség ipari üzemek létrehozásával, majd a megyeszékhelyi feladatok ellátására polgári, jogi, pénzügyi és katonai hatóságok, intézmények Bajára telepítésének eredményeként is elkezd dött egy újabb lendület, amely a II. világháborúig tartott. A XX. században a gazdasági fejl dést jelent sen befolyásoló nagyberuházások, komolyabb infrastrukturális fejlesztések elkerülték a Dél-Alföld nagyobb részét, így Baját is. A város különösen megsínylette a dogmatikus személyi kultusz éveit. A déli határ közelében jelent sen lelassult az iparfejlesztés, nagyobb beruházás nem történt. A 70-es évek jelent s üzemek települtek a városba és biztosítottak csaknem teljes foglalkoztatottságot. A rendszerváltás újabb gazdasági sokkját, a gazdasági szerkezet és tulajdonviszonyok változásait, a munkanélküliek növekedését a város a mai napig nem heverte ki. 2.2. A gazdasági élet Az elmúlt másfél évtized politikai, társadalmi, gazdasági változásainak eredményeként a város gazdasági szerkezete jelent sen átalakult. A közel száz éves hagyományokkal, szakmai kultúrával rendelkez textilipar leépült, a gépipar átalakult, a faipar, a mez gazdaság, az élelmiszeripar, a kereskedelem megtartotta pozícióit. Felszámolásra, bezárásra kerültek a gépgyártás idetelepült leányvállalatai. A budapesti központú állami vállalat, a Kismotor- és Gépgyár nyitotta a nehéz helyzetbe került vállalatok sorát, majd a másik gépipari vállalat, az EVIG (Egyesült Villamosipari Gépgyár) folytatta a sort. A gépiparban lezajlott válságot csak a volt Ganz Villamossági M vek helyi telepe élte túl. A privatizáció után el ször olasz tulajdonosa volt, majd ismét magyar érdekeltség vé vált. A GANZ Transelektro Közlekedési Rt. magas szakmai színvonalú termékei a világ jelent s részén ismertek, elismertek. A közel kilenc évtizedes hagyományokkal rendelkez , volt állami tulajdonú, bajai központú Finomposztó Vállalat bels átalakulása, majd részegységeinek privatizációja után ma már, hasonlóképpen a konfekcióiparban érdekelt Nettitex Kft-hez nem m ködik. Jelent sen átalakulva ugyan, de a fa- és bútoripar megtartotta jó pozícióit. Kisebb, bútorokat gyártó vállalkozások, ajtókat, ablakokat gyártó társaságok alakultak a hajdani Bácska Bútoripari Vállalatból, a Bajai Épületasztalosipari Vállalatból (BÉFA). Mindkét állami vállalat sikeresnek indult privatizációja kudarccal, felszámolásokkal, tulajdonos változásokkal járt. Ígéretesnek t nik viszont a mai utódok fejl dése. A Bajai Lakberendez és Épít ipari Szövetkezet (BLÉVISZ) faipari üzemének elbocsátott dolgozói közül többen jelent s kapacitású üzemeket hoztak létre és m ködtetnek sikerrel Baján és a környékbeli településeken. A gépiparhoz hasonlóan a hazai és a hajdani KGST piacra dolgozó mez gazdaság nagy szervez dései elmeire bomlottak. A Bajai Mez gazdasági Kombinát kilencvenes évek közepén lezajlott felszámolását követ en német érdekeltségbe került a gazdaság
7
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
meghatározó része. Ennek ellenére nem kerülték el az újabb felszámolást, és tulajdonosváltást. Az ország egyik legjobb mez gazdasági szövetkezete, a vaskúti székhely , de a meghatározó üzemeket Baján m ködtet Bácska Mez gazdasági Termel szövetkezet el bb részvénytársasággá alakult, majd olasz kézbe került. Az átalakulás eredményeként ma a Bácska Agrár-Ipari Rt. az ország legjelent sebb nyúltermelést koordináló gesztora és feldolgozója. A bajaszentistváni Augusztus 20 Mez gazdasági Szövetkezet is megsz nt. Hasonlóképpen nem m ködik a sükösdi központú Hosszúhegyi Mez gazdasági Kombinát. Felszámolását követ en az orosz tulajdonba került pezsg gyár jöv beni sorsa a mai napig ismeretlen. A városban m köd közel kétezer társas vállalkozás közül ma is meghatározó a jó takarmánybázisra alapozott nagy létszámú sertés- és marhatartásra épül , és a feldolgozásban érdekelt DÉLHÚS Rt. A hetvenes évek elején alakult szövetkezeti közös vállalat, a BÁCSHÚS el ször részvénytársasággá alakult, majd osztrák tulajdonba került. Ez részben megpecsételte az addig bajai központú cég sorsát, mert a tulajdonosok a társaság székhelyét áttették Pécsre. Jelent s átalakítást hajtottak végre a gyártásban, megszüntették Baján a sertésvágást, fejlesztették viszont a végtermékgyártást, növelték a feldolgozottságot. Napokban zajlik a cég tulajdonosi szerkezetének átalakítása, melyben a hazai t ke válik meghatározóvá. A bajai H t ház is több változást élt meg az elmúlt másfél évtizedben. Az állami vállalatot a holland UNILEVER vásárolta meg és m ködtette. A h t ház jelenleg a Globus Rt. tulajdonában van. Mindkét társaságra jellemz , hogy folyamatosan dolgozott, és dolgozik napjainkban is. Az utóbbi évtized magánt ke befektetései között kiemelend az olajos magvak feldolgozását végz MOGYI Kft, és a DIAMANT International Malom Kft. Minkét cég termékei ismertek, és elismertek Európa több országában is. Baján, hasonlóan az ország más kevésbé fejlett területeihez, alig változott a gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület aránya. Amíg az 1990-es évekig a teljes mez gazdasági terület meghatározó részét néhány országos hír mez gazdasági nagyüzem hasznosította, addig mára több gazdasági szervezet, nagyszámú kistermel és stermel rendelkezik földtulajdonnal. Ezek integrálatlanságuk és együttm ködésük hiányai miatt nem tudnak hatékonyan termelni és megjelenni a piacokon. A térségben a magas napsütéses órák hatása az itt term gyümölcs és sz l min ségében, különleges zamatában is megjelenik. Borászati üzemek (Pl. Keller Kft-Sümegi Borászat, a Koch-Vin, a Gilián pincészet), és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó vállalkozások m ködnek a térségben, így a gyümölcslé feldolgozást végz magánkézben lév az ELMA Rt. évek óta az európai piacokon is jelen van. Baja az ország egyik legjelent sebb gabonaforgalmi központja. Évente 2,5 millió tonna gabona és többszázezer tonna épít anyag, konténer, darabáru forgalmazására, tárolására, hajóra rakására elegend kapacitású kiköt i terület áll rendelkezésre a bajai Duna-parton. Ide települt, és egymilliárd forintos gabonatároló, hajóberakó beruházást valósított meg a Duna-parton a P+H német társaság. 2004-ben közvetlen mellette magyar befektet k (Agrosziget Kft.) helyeztek üzembe hasonló profilú és nagyságú beruházást. Baja keresked város jellegét az is jól mutatja, hogy számos kisebb-nagyobb vállalkozás indult a felszámolásra, megszüntetésre került VIDIA, a TISZA-Füszért keresked cégek helyett. A kereskedelem területén, megjelentek a különböz új márkakereskedések, üzletházak, panziók. A kereskedelemben helyi vállalkozók építettek ki, m ködtetnek országos hálózatokat. Ilyen a mez gazdasági gépkereskedelemmel foglalkozó AXIÁL Kft, a
8
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
DOR-KER Kft, a háztartási gép, elektronikai piacon dolgozó Elektro-Computer Rt. Mára a bácskai térség legjelent sebb vállalkozásaivá váltak. Bajára és térségébe a tíz évig tartó határon túli háború és a gyorsforgalmi út hiánya miatt nem települt multinacionális termel , szolgáltató cég. Az angol TESCO 2002-ben kereskedelmi hipermarketet nyitott a városban. Az épít iparban is helyi vállalkozások a meghatározók. Ezek bázisa szintén a volt állami, szövetkezeti szektor. Megsz nt a DUTÉP, felszámolásra került a Bajai Épít ipari Vállalat, és a BLÉVISZ. A létrejött cégek (Emel Kft, Pallér Kft.) az ország több pontján dolgoznak sikeresen. Meg rizte több évtizedes pozícióit a Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet (MAHAJOSZ), ahol a kavics- és homok kitermelés mellett hajók javításával is foglalkoznak. A város a Duna bal partján, a 38 ezer hektáros természetvédelmi terület, a dunai ártéri erd a folyó jobb partján helyezkedik el. A területen dolgozó állami tulajdonú Gemenci Erd - és Vadgazdálkodási Rt. ma is az ország és Európa leghíresebb erd - és vadállományával rendelkezik, vadgazdálkodása világhír . A cég stabilitását részben annak is köszönheti, hogy az elmúlt 10-15 évben - továbbra is állami szerepvállalás mellett - színvonalas szakmai munkát végezhetett, végzett. Lényegében ugyanezen a területen, 17,5 ezer hektáron jelen van a Duna-Dráva Nemzeti Park is. Baja és térsége gazdasági jelent ségét növeli, hogy fontos közlekedési csomópontként tartják számon. Az ország déli régióit a helyi dunai vasúti és közút híd köti össze, mely két fejlesztési lépcs ben 1998-ra vált alkalmassá arra, hogy a vasúti forgalomtól független kétirányú teherforgalmat is képes ma már lebonyolítani. A város és térsége gazdasági jelent ségét er síti, hogy itt található az EU déli határának legjelent sebb folyami kiköt je és a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató bázisa, alakuló logisztikai központja, amely egyben a környezetbarát kombinált szállítás vámútja is. A szerbiai háború jelent sen visszavetette a dunai hajóforgalmat. A helyi kiköt megszokott forgalmának töredékét forgalmazta a kilencvenes években. A vízi- és közúti kombinált szállítást a 2000-ben elkészült RO-RO kiköt i terminál biztosítja 120 kamion egyidej tárolására, parkolására alkalmas kiköt i területen. A kiköt i kapacitások jelenleg 30-40 %ban kihasználtak. Az állam által kiemelten támogatott, schengeni határszerepb l adódóan a logisztikai központ, a kiköt tovább épül, és köti össze szolgáltatásaival Dél-Európa gazdaságát a fejlettebb északi, nyugati területekkel. 2.3. A vállalkozások Évr l-évre növekszik a kényszervállalkozások száma, mely a kreatív és vállalkozó szellem bácskai embert min síti. A város gazdasági szektorában dolgozó 10.167 városi foglalkoztatott több mint 3.473 helyi vállalkozásban talál megélhetést (2004. éves adatok). A magyar közigazgatás decentralizálásának, a munkák, feladatok kistérségbe telepítésének eredményeként egyre többen dolgoznak a város intézményeiben, az egészségügyi, szociális ellátó hálózatban, alapítványi, egyházi gyermekintézményekben, régiós és országos hatáskör intézményekben, az Eötvös József F iskolán. Ezen intézmények jelent s része Baján kívül a térség számos települését is kiszolgálja. A város helyi adó bevétele - 2004-ben 1,2 MdFt, melyb l az ipar zési adóbevétel 832 milliót tett ki - a jelent s gazdasági változások ellenére növekv tendenciát mutat. Ez is igazolja, hogy er södnek a bajai cégek, egyre több kerül jó pozícióba.
9
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
2.4. A humán er források, oktatás Baja a rendszerváltás után sem veszítette el az oktatás, nevelés, a kultúra, az egészségügy területén szerzett meghatározó jelent ségét. Iskolaszerkezete érdemben nem változott, a szakképzés struktúrája viszont igazodni tudott az igényekhez. A volt Tanítóképz F iskola képzési rendszerében történt változások is kedvez hatással lehetnek a város és térség fejl désére. 2.5. Az egészségügy, szociális ellátás Az egészségügyi alapellátás terén a tízezer lakosra jutó háziorvosok száma 4,5 a gyermekorvosi ellátásban ez a szám 1,3. A Bajai Kórház felvev területe a Fels -Bácskai térség 120 ezres lélekszámát is meghaladó. Az elmúlt tíz évben jelent s érték beruházások valósultak meg a 618 ággyal m köd kórházban, ahol a fekv betegként ellátott beteg száma évente eléri a 28 ezer f t. A szakrendel kben és a szakambulanciákon ellátott járó-betegek éves száma 800 ezer f körül mozog. A rászorult id s emberekr l való gondoskodás intézményi ellátottsága átlagosnak min síthet . 2.6. A lakosság Baja és a kistérség lakónépessége az elmúlt tíz évben nem változott, mindkett periodikusan ingadozik a 38, és a 77 ezres értékek mentén. A térségre, a városra kedvez szakképzett munkaer -kínálat, a többnemzetiség nyelvi alapok a jellemz k. A munkanélküliségi ráta 2004. december végén a kistérségben 11,4 %, Baján 10,5 százalék (1.750 f regisztrált munkanélküli, melynek háromnegyede fizikai, fele n i munkaer ) volt. Ez azért érdekes, mert az elmúlt 10-12 évben gyakorlatilag megsz ntek a stabil munkahelyeket biztosító nagy állami vállalatok, amelyek mind a n i, mind a férfi munkaer részére folyamatos foglalkoztatást tettek lehet vé. A város dinamikusan fejl d mikro- kis- és középvállalkozásai, a szolgáltatások fejl dése, az intézményhálózat szakember igényei részben pótolni tudták a megsz n munkahelyeket. Baja társadalmi környezetére a viszonylagos szociális biztonság a jellemz . A lakosság jövedelmi viszonyai, anyagi helyzete az elmúlt évtized gyárbezárásainak eredményeként sokat romlott, magas a munka nélkül lév k száma. A térségi migráció eredményeként nem változott a városlakók száma, de vitalitási index (a fiatalok és id sebb korosztály aránya) a természetes szaporulat és fiatalok elvándorlásának eredményeként nagyon kedvez tlen: öregszik a város! Összegezve megállapítható, hogy a város társadalma gazdasági és szociális egyensúlyban van. Ez a látszólagos egyensúly nagyon törékeny, és f leg alacsony színvonalon valósul meg jelenleg. A helyi lakosság jövedelmi viszonyai, anyagi helyzete az országos átlagnak felel meg, a munkaer piac kínálati oldalról jelent s tartalékokkal rendelkezik. Baja fejl dési potenciáljában megtalálhatók azok a min ségi elemek, melyek jellemz ek egy új fejl dési szakasz keresleti igényeire: a város gazdálkodása ugyan nem konszolidálódott, de így is a legtöbb helyen lehet ség van rátérni a min ségi élet feltételeinek kialakítására.
2.7. A SWOT analízis A városi természeti-, társadalmi- és gazdasági állapotának vizsgálatához felhasználásra került a SWOT analízis, amely elemzés, magyarázatok nélküli, rövid, tömör tételeket, megállapításokat tartalmaz. TERMÉSZETI BELS
KÜLS
Er sségek
Gyengeségek
Lehet ségek
Veszélyek
Természeti, táji adottságok mennyiségi és min ségi állapota.
Illegális szemétlerakók, volt katonai gyakorlóterek szennyezettsége
Baja a Dél-alföldi Régió nyugati határán összeköt kapocs a Dél-alföldi és a Dél-
Nehezen lehet elérni az erd - és vadgazdálkodás és a természetvédelem
10
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
dunántúli Régió között, Kedvez földrajzi fekvés a Duna partján, az EU déli határán vízi-, vasúti-, közúti kapcsolatokkal
Jó min ség mez gazdasági területek öntözése nem megoldott, kihasználatlanok a Duna, és a földalatti vizek adta lehet ségek Saját er sz kössége
Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió: szerb és horvát viszonylatban eurorégiós központ lehet a város Gemencben, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban lév városi területek Magas munkaigény zöldségtermesztéshez és gyógynövény termesztés-hez jó természeti adottságok Törekvések az öko-rendszer helyreállítására, (közös értékek meg rzése, víz, leveg , és a biológiai sokszín ség)
harmóniájának megteremtését Nehezen lehet összhangba hozni a természetvédelem és a közlekedésfejlesztés helyi igényeit, a város küls elérhet ségének javítását Árvízveszély a tervezett turisztikai vonzer k, fejlesztési programok egy részénél A szikkasztott szennyvizek, az illegális szemétlerakók tovább szennyezik a környezetet, a természetet A m velésb l kivont, az elhanyagolt városi és városkörnyéki területeken az allergén gyomok tovább terjednek
TÁRSADALMI, HUMÁN BELS Er sségek
KÜLS Gyengeségek
Lehet ségek
Veszélyek
jó
Kedvez tlen demográfiai folyamatok (elöregedés, fiatal, képzett szakemberek elvándorlása)
Helyi politikai konszenzus hiánya a város stratégiai programjának végrehajtása során
Jó hagyományokkal rendelkez alsó-, közép- és fels fokú, valamint szakképzés, szakirányú továbbképzés folyik a városban Több nemzetiség (magyar, német, szerb, horvát) békés együttélése, jelenléte
Az alacsony átlagos iskolai végzettség, a nyelvtudás hiányosságai és a fejletlen innovációs készség
A civil szféra számára egyre több lehet ség nyílik támogatások megszerzésére, tevékenységükhöz forrás biztosítására A szakképzés és átképzés iránti igény fokozódik, és ehhez küls források vehet k igénybe
Magas munkanélküliség, szerkezetében a betanított munkások, a n k és a diplomás fiatalok kedvez tlen aránya Saját er sz kössége
Az esélyegyenl ség javítását szolgáló programok sokasodása
Er s polgári hiánya
középréteg
Népszer bbé válik, emelkedik a kereslet az egészség- vízi- és az ökoturizmus szolgáltatások iránt
marketing
Kulturális életre is jelent s hatással lesznek az Eötvös József F iskolán megkezd d beruházások Személyes kapcsolati rendszer
Más városok kedvez egzisztenciális ajánlatai bajai fiatalok és magas képzettség szakemberek foglalkoztatására Az emberek rövid távú el nyökre figyelnek inkább, mint a hosszútávon fenntarthatóságra, és kisebb léptékben gondolkodnak A nehéz helyzet népcsoportok (n k, mozgásukban korlátozottak, tartósan munkanélküliek) társadalmilag periférikus helyzete nem változik Az esélyegyenl ség romlása a gazdasági fejl désben és a foglalkoztatásban
Humán er forrás tudásszintje, elkötelezettsége
Az innovatív fejl déshez, környezettechnológiai ipar kialakításához megfelel szellemi háttér az Eötvös József F iskolán Az önszervez dés jegyében jelent s a civil szervezetek száma
Magas szint szociális szolgáltatások kiépülése
Az itt él emberekre jellemz a bácskai vendégszeretet, és a szorgalom
Helyi médiák, eszközök
Jó színvonalú egészségügyi alap- kórházi- gyógyszertári ellátás, rendelkezésre álló intézményi infrastruktúra
Marketing stratégia hiánya
Évtizedes tapasztalat kistérségi együttm ködésben
Családok lakhatási, problémái
megélhetési, egészségügyi
Idegenforgalom fejl désével növekv igény kulturális szolgáltatásokra
Gazdag kulturális- és sport hagyományok
Szétszórtan elhelyezked , ebb l adódóan nehezen kezelhet szociális intézményrendszer
Kistérségi összefogás, er k, források, szakemberek koncentrálása az egészségügyi, szociális
11
Tovább sz kül a mez gazdaság munkaer lekötése, növekszik a munkanélküliség
Decentralizált, szolgáltató közigazgatás anyagi és személyi tényez k miatt hiányosan, illetve kés n épül ki A város gazdasági életének szerepl i és a szolgáltató közigazgatás között ma meglév szakadékok nem csökkennek A város érdekében folyó lobbytevékenység megreked a jelenlegi szinten
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Az erd gazdálkodásban a gazdasági funkciók mellett egyre nagyobb szerepet kap a közjóléti funkció Multikulturális közeg, hagyományokkal, aktív szerepl kkel, intézményrendszerrel Színvonalas szociális ellátórendszer, szakember gárda
Egészségügyi prevenciós intézményi infrastruktúra hiánya
ellátó rendszerben Felkészült szakemberek az egészségügyi prevenció szervezett, magas szint m velésére
Rövid távú gondolkodás
profitorientált
Szociális lakások hiánya, reszocializációs törekvések elutasítása, irreális, túlzott igények
GAZDASÁGI BELS
KÜLS
Er sségek
Gyengeségek
Lehet ségek
Veszélyek
Fejlett a mez gazdasági termelési technológia, országos átlagot meghaladóak a hozamok. Több meghatározó ágazatban jó min ség , exportképes termékek
Alapközm vek (szennyvíz, út) nem teljes városi kiépítettsége
Feldolgozóipar továbbfejlesztése min ségi termékek gyártása
Korszer tlen, teherforgalom számára nem kiépített közúti határátkel Baja térségében
T kebevonás lehet ségének nagyobb esélye
A térségben jelen vannak kézm ves hagyományok
Kevésbé hatékony és vállalkozásbarát önkormányzati intézményrendszer, vagyongazdálkodás A nyereségérdekeltség erd gazdálkodás és az ökológiai igények közötti érdekellentét
Az EU agrárpolitikája támogatja az alternatív gazdálkodást
Kistérség gazdasági stagnálása, viszonylagos lemaradásának kedvez tlen hatása a város fejl désére Egészségügyi, szociális programok fejlesztési források hiánya miatt nem, vagy túl kés n valósul meg Az EU el írásainak való megfelelés többletköltsége miatt gyengül a kis- és középvállalkozások versenyképessége A megújuló energiaforrásokat létrehozó rendszerek kezdetben jelent s t kebefektetéssel, költséggel járnak
Jelent s, országos piaci potenciállal rendelkez helyi érdekeltség kereskedelmi társaságok
Megsz ntek a nagyobb létszámot foglalkoztató termel egységek
Fokozódik az igény a természeti adottságok turisztikai hasznosítására
Kiépült, de tovább fejleszthet kiköt i infrastruktúra, logisztikai szolgáltatások Jelent s élelmiszeripari üzemek m ködnek, akik a foglalkoztatásban, a város fejl désében meghatározó fontossággal bírnak.
A gemenci ártéri erd adta lehet ségekt l elmaradó turisztikai hasznosítás
N az egészséges, és a tájjelleg élelmiszerek iránti kereslet
A vállalakozók jelent s része kényszervállalkozó és létfenntartó gazdálkodást folytat
Közlekedési infrastruktúrák kiépítése, kapcsolódás nemzetközi hálózatokhoz
Jelent s a szolgáltató szektor szerepe a város gazdasági életében
Gyenge kutató-fejleszt tevékenység, tapasztalatlanság az innováció területén
A kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása jelen lesz mindennapjainkban
Az erd vadés halállományban értékes vagyon rejlik, amely újratermelhet
A város nehéz közúti, vasúti megközelíthet sége
A mez gazdasági termékszerkezet átalakítása, fejlesztése biotermékek, energia növények termelése irányába mozdul el EU támogatás, és hazai társfinanszírozás a megújuló energiaára épül ipar létrehozására Térségi szint Termel Értékesít Szövetkezetek szervezése, meger sítése biotermékek, zöldség-, gyümölcs-, sz l és
Befektet k fogadására is alkalmas kiépült, jó színvonalú ipari közm infrastruktúra
T kehiány jellemzi a vállalkozásokat, a civil szervezeteket és az önkormányzatot egyaránt A vállalkozói és a lakossági jövedelmi viszonyok elmaradnak az országos átlagtól
A tiszta környezetre vonatkozó emberi igények növekedésével terjednek a környezettudatos, környezetbarát termelési eljárások.
12
Az egyes kiemelt városi programokhoz, projektek szervezeti, személyi feltételeit nem sikerül biztosítani Tömegtermelést l és bérmunkáktól nem sikerül a tudásigényes tevékenységek irányába elmozdulni A városi turisztikai koordináció hiánya, a bevételek alacsony szintje a fejlesztési források lehívásának akadálya marad Urbanizáció felgyorsulásával a turisztikai vonzer k csökkenhetnek
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Gyenge városmarketing, hiányos kommunikáció A leépült, átalakult állami szektor helyett a t kehiánnyal küszköd mikro-, kis- és közepes vállalkozások a meghatározók Helyi vállalkozások alacsony integrációs igénye, gyenge vállalkozói innovációs készség, aktivitás Alacsony a városban és kistérségében a hozzáadott érték el állítás a helyi nyersanyagok alacsony feldolgozottsági szintje miatt Nincs a közelben autópálya, emiatt nem vagyunk aktív szerepl i az ország, az EU gazdasági vérkeringésének A városi költségvetés sz k mozgástere nem változik A szerbiai háború miatt leépült vízi szállítás, kihasználatlan kiköt i kapacitás Er s szezonalitás a turizmusban
gyógynövények bevonásával Biogazdálkodás, integrált növénytermelés széles kör elterjesztése Sajátos bácskai ízeket el állítani tudó feldolgozó kapacitások létrehozása
Turisztikai vonzer k feltárása, kiépítése, kézm vesipar felfuttatása Egészség- és vízi-turizmus feltételeinek megteremtése
3. JÖV KÉP, MISSZIÓ (KÜLDETÉS), ÉRTÉKEK Közös és egyedi értékeinken alapuló jöv képünk, missziónk (küldetésünk) megformálásához, fejlesztéséhez szükségünk van stratégiai gondolkodásra, rövid- és hosszú távú, de új szellemben felépül tervekre, korszer információs rendszerekre alapozó tervezési folyamatra, nagyfokú adaptivitásra, tanulásra és bizonyos fokig önbizalomra, a képességek el reviv erejébe vetett hitre, a folyamatokban való öntevékeny részvételre, és mindezekhez társuló hatásos kommunikációra. A gazdasági és társadalmi élet minden területén állandó megújulási képességet kell felmutatni ahhoz, hogy Baja járjon élen a gyorsan változó követelmények adaptációjában. A város stratégiai befektetések fogadó tere, mely lendületes, intenzív fejl dés el tt áll. Fejlettsége, anyagi ereje megteremtette a feltételeket új fejl dési pálya felvállalásának, minden esély megvan arra, hogy egy szerkezetében is kiegyensúlyozott gazdasági alap jöjjön létre. Európai jelent ség természeti értékeink, sajátos közlekedési-, forgalmi- és üzleti helyzetünk dinamizáló hatású tranzitszerepe, agrár adottságaink lehet ségei, a schengeni uniós határ mentén kínálkozó új, nemzetközi integrációs, logisztikai kitörési lehet ségek, a természeti és épített adottságainkra, a városi és térségi vonzer kre épített öko-turizmus, a városi társadalom vállalkozó készségéb l adódó innovatív megújíthatóság jó esélyt ad arra, hogy el re menekül taktikával relatív elmaradottságunk felszámolása, a sürget felzárkózás megkezd dhessen városunkban. Városunk népességmegtartó képességét er sítve az életkörülmények jelent s javítását kívánjuk elérni 2020-ra. Az átalakulóban lév helyi gazdaság új típusú, innovatív termel - és szolgáltató ágazatok befogadásával, sokoldalú fejlesztésével, a helyi köt dések er sítésével, annak cselekv társadalmi er vé formálásával, a lakossági és civil kezdeményez készség fejlesztésével sem tudja biztosítani a teljes foglalkoztatottságot. Jelen helyzeten viszont javíthat és javítania is kell, elérve, hogy a munkaképes, aktív korosztály legalább 95 százaléka rendszeres jövedelemmel rendelkezzen.
13
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Az egyes programokon alapuló projektek lehetséges forrásainak feltárása, összehangolt finanszírozása - el készítve uniós, valamint egyéb pénzügyi források megszerzését - csak jó színvonalon kidolgozott intézkedések esetén valósulhat meg. Szükség van arra is, hogy a lehetséges projektek várható költségeit tudjuk jól megbecsülni. Er inket, lehet ségeinket össze kell vetnünk ahhoz, hogy a realitások talaján maradva jó döntéseket hozzunk. A jöv képalkotás céljai között a leend projektek kulcsszerepl inek, a projektmenedzsereknek kiválasztása, megnyerése egyaránt fontos tényez . Megkülönböztetett módon figyelembe kell venni, és bevonni a magánt két a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Támogatni a kis- és közepes vállalkozások letelepedését, a vállalkozások, köztük a kényszervállalkozók képességeinek kialakulását a min ségi követelmények átvételére, kiemelt figyelmet fordítva az integrációs folyamatok generálására. A város egyedül kevés ahhoz, hogy hatékonyan megjelenjen a globális piacon. Be kell, hogy kapcsolja a fejl désbe a környez településeket is, velük együtt alakítva ki egy magasabb potenciállal rendelkez gazdasági teret. Küldetésünk sikerességét az azzal azonosulni tudó városi társadalmi, gazdasági környezet dönti el. Ezt nagyban befolyásolja, hogy mennyire képes együttm ködésre, mennyire lesz partnere egymásnak a lakosság, a vállalkozói kör, és az Önkormányzat. A közös gondolkodás, a konszenzuskeresés hozzájárul a város légkörének, hangulatának javításához, a hosszú távban gondolkodás pedig megteremti a napi politika feletti megegyezést. E küldetés teljesítéséhez a város lakossága az emberi jöv számára elfogadja értékként a természet szeretetét és meg rzését, az ezzel harmonizáló tudatos településfejlesztést! Erre utal a stratégiai program címében az öko el tag is. Adottságaink és lehet ségeink alapján joggal fogalmazhatunk meg egy kedvez , a város hagyományaira és történelmi múltjára épül jöv képet. Reális esélyünk van arra, hogy az uniós 2014-2020-as költségvetési ciklus végére meger södve meghatározó, és befolyásoló szerepl je legyünk hazánk déli részének, a Pécs, Kecskemét, Szeged alkotta társadalmi- és gazdasági háromszögnek, a szerbiai és a horvát határ közeli területekkel közös eurorégiós térségnek, az Alsó-Duna-völgynek.
Prioritások-projektek A településfejlesztési koncepció által meghatározott jöv kép elérése a meghatározott fejlesztési célok (prioritások), és azok megvalósításának operatív, tulajdonképpeni cselekvési szintjével (projektekben) realizálódik. Amíg a prioritások a fejlesztési célrendszert jelentik, addig a projekteknél elvben adottak a feltételek a megvalósítás megkezdésére. Az el készítettség, a kezdeményez , a kés bbi kedvezményezett, a végrehajtás személyi-, tárgyi feltételei, a programtól várt hatások a projektek jellemz i. Ezek ismeretében jelen településfejlesztési koncepcióban, stratégiai tervben a fejlesztési prioritások kerültek felállításra. Az ezekhez kapcsolódó projektajánlások - melyek a városfejlesztés szerepl it kívánják segíteni - a koncepció mellékletét képezik. A f célok definiálását, a prioritások besorolását tartalmazó célrendszer e fejezet végén kerül bemutatásra. Alapfeltétel a város küls elérhet ségének javítása. Amennyiben nem tudunk ebben gyors eredményt elérni, az kedvez tlen hatással lesz jöv képünk, fejlesztési elképzeléseink megvalósíthatóságára is, mert gyengülnek az egymást er sít hatások. A város küls elérhet ségének javítása mellett realitása van annak, hogy 2020-ra városunk Európa és hazánk meghatározó agro-üzleti, egészségügyi szolgáltató és idegenforgalmi központja lesz. Az Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió létrehozása, majdani fejlesztési
14
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
programjainak megvalósítása, az öko-turizmusban rejl lehet ségek jelent sen segíthetik a városi közösség fenntartható fejl dését, az élhet bb város víziójának megvalósulását.
A stratégiai program 2020-as víziója, a jöv kép a VÁROSI KÖZÖSSÉG FENNTARHATÓ FEJL DÉSE -r l szól. A jöv képhez kapcsolódó és egyben meghatározó alapcél: Élhet város
CÉLRENDSZER
15
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
4. A STRATÉGIA PRIORITÁSRENDSZERE
4.1 Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió Interregionális együttm ködés Kezdeményezésünkre az idei év elején a Dél-dunántúli és a Dél-alföldi régiók Dunára települt kistérségi-, települési vezet i szándéknyilatkozatot írtak alá a Duna-menti térség sajátos értékeinek, lehet ségeinek és érdekeinek az eddigieknél markánsabb képviseletére. Az érintettek stratégiai érdekazonossága a Duna, mint a térséget meghatározó természeti egység. Az elképzelések szerint a stratégiai együttm ködés átnyúlik a határokon, és a vajdasági, valamint az Eszék-baranyai horvát térséget is bevonva környezeti, gazdasági integrációt, Eurorégió megteremtését is lehet vé teszi. Ennek tartalma a természetgazdálkodás-természetvédelem, a közlekedési infrastruktúra, kulturális és a Duna mentén él nemzetiségek hagyományainak, identitásának meg rzése, a helyi társadalmak m köd képességének fenntartása, a Dunával, a tájjal kapcsolatos kutatások végzése. Célunk az Alsó-Duna-völgyi térség hangsúlyos megjelenítése a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervben, a lehetséges hazai és uniós források bevonásával az Alsó-Duna-völgy vonzóbbá tétele. A program részeként az érintett városok (Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Bátaszék, Mohács, Solt, Kalocsa, Baja), a kistérségek, a Nemzeti Parkok, vízügyi- környezetvédelmi igazgatóságok, f iskolák és a Gemenc Rt. egyezteti és közösen készíti el a következ másfél évtized fejlesztési programját. A Dél-alföldi Régió - szintén kezdeményezésünkre - 20 milliós forintos Pályázati El készít Alap (PEA2) támogatásban részesítette a Duna, mint a térséget meghatározó természeti egység hazai 4.855 km2-es területére, 123 hazai településre, és a határon átnyúló területekre is kiterjed tervezett idegenforgalmat fejleszt (Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót átfogó térségben) elképzeléseit tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. A tanulmányban meg kell határozni az öko-turisztikai látogatóközpontok, kirándulóhelyek, a többgenerációs turisztikai vonzer k, a családbarát-, ifjúsági szálláshelyek, a horgász üdül falvak, a termál- és gyógyturizmus bázisait, a kempingezés szolgáltató egységeit, a komplex dunai marina-szolgáltatások nyújtására alkalmas létesítményeket, a vízi határállomások helyszíneit, a gyalogos-, kerékpáros-, lovas- vízi túra útvonalakat, ezek egymásra épülését, klaszterjét, marketingjét, elérhet ségük javítását, a szakmai képzések eszközeit, költségeit, a feladatok ütemezését. Magyarország határának egy jelent s része a csatlakozást követ en nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió küls határává vált. A küls határokon folyó együttm ködés javítása érdekében 2003-ban fogadták el új szomszédsági fejlesztési eszköz kezdeményezésér l szóló dokumentumot. A dokumentum els sorban arra vonatkozóan tartalmaz politikai szándékot, hogy a következ 2007-2013 id szaki programperiódustól közös fejlesztési formát kell kialakítani a küls határokon folyó együttm ködés támogatására. Emellett a dokumentum információkat tartalmaz az átmeneti id szakkal (2004-2006) kapcsolatban is a Szomszédsági Programok (Neighbourhood Programs) keretében. Ez a szabályozás érvényes a Magyarország-Szerbia Montenegró Határon Átnyúló Együttm ködés Szomszédsági INTERREG IIIA/CARDS programjára is, de tartalmaz mozgásteret romániai kapcsolatok kiépítésére, ápolására is. A 2006-ig tartó átmeneti id szakra meghirdetett programok egyrészt a határmenti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának er sítését célozzák, biztosítva könnyebb átjárhatóságot a határmenti régiók között. Egy másik intézkedés a térség környezetvédelmét és a természeti értékek meg rzését, a harmadik a vállalkozások üzleti együttm ködésének támogatása érdekében született, az üzleti infrastruktúra és a közös szolgáltatások fejlesztését támogatja. A határmenti gazdasági kapcsolatokat kívánja er síteni a vállalati együttm ködési kezdeményezéseket támogató, valamint a kultúra, szociális és sport területeken, illetve intézmények közötti együttm ködéseket regionális, és helyi szint együttm ködési
16
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
kezdeményezéseket ösztönz programok. A humán er forrás, illetve a kutatás és technológiai fejlesztés területén szintén van lehet ség a szomszédos országokkal együttm ködni. A vissza nem térítend támogatás az elszámolható költségek akár 95 %-át is finanszírozza. A két uniós költségvetési id szakra készült stratégiánkban fontos helyet kell biztosítani ennek a most induló programnak. Kapcsolódási pontok egyaránt érintik az üzleti világot, a társadalmi élet majd minden területét, a civil szférát, az oktatás, kutatás területeit. A nemzetiségek anyanyelvi, kulturális identitásának meg rzése, a civil-, kulturális- és sportkapcsolatok sokat segíthetnek, hogy megalapozzuk és hosszú távon is fenntartsuk a vajdasági magyar lakta területén él vállalkozásokkal, intézményekkel a gazdasági kapcsolatainkat.
4.2. A város küls elérhet ségének javítása Baja további fejl désének alapfeltétele, és els helyen kiemelt prioritása a város elérhet ségének jelent s javítása. Sajnos ezek a fejlesztések, rekonstrukciók olyan jelent s pénzügyi forrásokat kívánnak, melyekhez nemcsak a bajai, de a központi költségvetés sem rendelkezik elegend forrással. Így uniós források bevonása érdekében kell lobbiznunk. A stratégiai programban ennél a fejezetnél kivételt teszünk és itt, és most felsoroljuk a legfontosabb projekteket. Tesszük ezt azért, hogy már most kezdjük meg, illetve folytassuk ezek megvalósítás érdekében a tárgyalásokat. A városi gazdaság további fejlesztésének, a t kebefektetések vonzásának jelenlegi legnagyobb akadálya az európai közlekedési infrastruktúrák, nemzetközi hálózatok nehézkes elérhet sége. Nincs közvetlen kapcsolat autópályával, a legközelebbi 90 km-re érhet el. A Duna hajózhatósága a szerbiai válság óta igen korlátozott, a RO-RO terminál engedélyek, és megfelel szabályozottság hiányában nincs kihasználva, a vasúti szállítás nagy kerül kkel tud kapcsolódni a nemzetközi hálózathoz, a légi szállítás feltételei nem állnak rendelkezésre. A gazdaság, de az idegenforgalom számára is nélkülözhetetlen a megfelel kapacitású és a legalább 11,5 to tengelyterhelést elbíró min ségi közúti infrastruktúra igénybevételével a dinamikusan növekv logisztikai, közlekedési, szállítási feladatok megoldása. A kiköt i infrastruktúra színvonalas kiszolgálása sem képzelhet el nemzetközi hálózatba kapcsolt autópálya, illetve gyorsforgalmi út megléte nélkül. Ugyancsak gyors közúti elérhet séget kíván a helyben el állított élelmiszerek hazai és külföldi partnerekhez való eljuttatása, de a turizmusban rejl lehet ségek kihasználásának is alapfeltétele ez! Uniós fejlesztési prioritás: legalább egy nemzetközileg kiemelt fejlesztés közúti közlekedési folyosó (esetünkben a helsinki 5/c korridor, az M6 gyorsforgalmi út) közvetlen, 15 percen belüli elérhet ségének megteremtése, a személyek és árúk szabad mozgásának korlátozás nélküli biztosítására. Napjainkban az 51. és az 55. sz. f közlekedési utak biztosítják a város, a logisztikai központ észak-déli, illetve kelet-nyugati irányból történ elérését. A gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolat az 55. sz. úton 100 km-re Bajától Szegednél az épül M5, illetve 20 km-re Bátaszéknél az M6 gyorsforgalmi úthoz, továbbá az 51. sz. úton keresztül a szekszárdi hídon áthaladó M9 gyorsforgalmú út néhány km-es szakaszához válik lehetségessé. Az 51-es f közlekedési út Bajától 25 km-re Hercegszántónál éri el a Szerbia és Montenegró-i határt. A határállomás teherforgalom el tti megnyitására a schengeni forrás a hazai költségvetési forrásokkal együtt rendelkezésünkre áll. Kezdeményeztük a szerb fél partnerségét. Hercegszántóig az uniós normáknak megfelel , teherforgalom számára alkalmas út átépítésének, az érintett települések, a városi hiányzó elkerül szakaszok megépítésének el készületei megkezd dtek. Városi feladat a városi közúti infrastruktúra felkészítése a várhatóan jelent sen felfutó tranzitforgalomra, a helyi gazdaság fejl dése által jelentkez növekv igények kielégítése. Mindezek mellett megfelel en terhelhet önkormányzati utakat kell építeni, illetve felújítani, a belvárost tehermentesíteni a tranzitforgalom alól. A közlekedési infrastruktúrák kiépítésének költségei olyan magasak, hogy azok uniós és hazai költségvetési források nélkül nem valósíthatók
17
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
meg. Ez veszélyeztetheti a program id beni megvalósíthatóságát, és ezzel a gazdaság fejlesztését, a városi lakosság életmin ségének javítását. A városon halad át az Alföldet és a Dunántúlt összeköt Dombóvár-Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vasúti f vonal is, és kapcsolódik két végpontján nemzetközi vasúti hálózatokhoz. A vasúti közlekedés - hasonlóan a közúti feltételekhez - logisztikai szempontból fontos tényez je a fejl désnek. A kelet-nyugati irányú nemzetközi vasúti összeköttetés helyreállítására a magyar és a szerb-montenegrói fél egyaránt kinyilvánította szándékát. A régi vasútvonalak rekonstrukciójával a Makó Szeged Szabadka Baja vasúti távolság a felére csökken, és megvalósul Dél-Európa összefügg vasúti összeköttetése Trieszt és Temesvár között, ami kit n fejl dési távlatot biztosíthat a Dél-alföldi régiónak. Elkerülhetetlen a dunai személyhajó forgalom elindításának el készítése, egy Duna-parti személyhajó kiköt megépítése. Ennek olyan helyen kell lennie, amely személygépkocsival, tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthet . Erre vonatkozóan megvalósíthatósági tanulmányt kell készíttetnünk. Az idegenforgalmi és a sportrepül i igények kiszolgálása mellett indokolt a térségi friss agrártermékek gyors piacra juttatása érdekében is a Bokodi út mellett magánkezdeményezéssel megvalósult repül tér további fejlesztése.
4.3. Baja agro-üzleti centrum Baja egyik lehetséges kitörési pontja nem igazán a közigazgatási területéhez tartozó 7,8 ezer hektár mez gazdasági terület hasznosításában jelentkezik, hanem abban a szellemi t kében, kapcsolatokban, mellyel a város az ország és Európa legjobbjaival is képes volt, és a jöv ben is képes lesz felvenni a versenyt. Természeti-, humán- és agrárgazdasági adottságaink lehet vé teszik, hogy az agrárgazdaságot komplexen kezeljük. Ebbe beletartozik a környezetbarát, profitorientált mez gazdaság, az agrárüzlet minden kapcsolódó ága, vagyis az integrált növénytermesztés, állattenyésztés a termel i érdekeltség feldolgozó üzemekkel, a vet mag-, növényvéd szer-, m trágya- és a gépek kereskedelmével, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokkal egyaránt. Így teljesen új megvilágításba kerülhet a helyi mez gazdaság, és annak szerepe városunk fejl désében. Az eddigi, részben spontán folyamatokat tudatos, integráló, koordináló és kezdeményez munkával - a min ségi mez gazdasági termelés, és feldolgozás irányába kívánjuk befolyásolni. Céljaink: biogazdálkodás, termények, állatok és állati termékek magas szint helyi, kistérségi feldolgozása és versenypiacon történ értékesítése, kis-lépték , kézimunka igényes új tevékenységek és termékek bevezetése, tájjelleg , a helyi adottságokhoz jól illeszked , kiváló min ség mez gazdasági alapanyagokat feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése környezetbarát technológiák alkalmazása, beszállítóként kapcsolódás a nagyobb ipari vállalkozásokhoz, Kiemeljük városunk országra is kihatással bíró logisztikai központi szerepét, amelyben - a további fejl dés megalapozása érdekében - Bajának logisztikai bázist kell képeznie a mez gazdasági alapanyag ellátás, termékértékesítés és termékfeldolgozás terén egyaránt. A projekt igazán akkor lesz sikeres, ha megteremt dik a vertikális integráció, az összefogás, és a térségben megtermelt termékek feldolgozottságának jelent s növelése. Ezek eredményeként az elérhet magas hozzáadott érték, az ide befektetett innováció, annak eredménye a fenntarthatóság egyik lényeges min ségi feltétele lesz.
18
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A program hatása nemcsak a mez gazdaságban jelentkezik, hanem a kiáramló jövedelemnövekedésen keresztül javítja a városlakók életmin ségét, növeli a kereskedelmi forgalmat, továbbá vonzóvá teszi a várost a turisták el tt is. A kemény versenypozícióban lév és maradó élelmiszergazdaság szerepl i csak igen intenzív tudásalapú fejlesztésekkel, kutatásokkal maradhatnak fenn és fejl dhetnek. A térségben megtermelt alapanyagok feldolgozottságának emeléséhez, a biogazdálkodáshoz (bio- és ökokertészet, öko-vet mag), a környezetvédelmi elvárások teljesítéséhez, a biztonságos élelmiszerek el állításához, a sz l - és gyümölcs termeléshez, és feldolgozáshoz, az öntözéses kultúrák felfejlesztéséhez, a kézimunka igényes növények (például spárga, amaránt, homoktövis) termesztéséhez, feldolgozásához, a gabonatermeléshez, a repce- és olajos magvak, a vet mag el állításához, a hibrid kukorica feldolgozásához, a min ségi állattenyésztéshez (sertés, hízómarha, tehén, nyúl, juh, kecske), vadgazdálkodáshoz és állati termék feldolgozáshoz, a sokoldalú shonos halfajták halgazdálkodásához és feldolgozáshoz, az energianövények termeléséhez és feldolgozásához, az er dtelepítéshez, de a mez gazdasági-, élelmiszeripari gépek m ködtetéséhez, szervízeléséhez, az agrármarketinghez és agrárlogisztikához is egyaránt szükség van arra a szellemi potenciálra, amivel városunk rendelkezik. A bácskai térség jó min ség földjein term , különösen finom íz- és zamattartalmú agrártermékek magasabb hozzáadott értéket produkáló feldolgozottságának javítását szolgálja a tervezett Innovációsés Technológiai Központ létrehozása, élelmiszertechnológiai és élelmiszerbiztonsági szolgáltatásainak bevezetése, alkalmazása. A speciális biogazdálkodás, az arra épített élelmiszer feldolgozás más, nemcsak helyi intézmények, hanem a Dél-alföldi Régió nagy tapasztalatokkal rendelkez kutatási helyei eredményeinek, tapasztalatainak felhasználását is indokolja. Támogatjuk a földrajzilag árujelzett élelmiszerek, a tájjeleg termékek, a Kiváló Bácskai Termék min ségi termékkategória, és védjegy továbbá a Bácskai Gazdák Boltjá -nak létrehozását, kistermel i hálózatok, beszerz , értékesít szövetkezések, összefogások megvalósulását. Marketing munkánkban jobban ki kell hangsúlyozni, és sokszín eladásösztönzéssel biztosítani a táji-, természeti adottságokhoz kapcsolódó, a bácskai búzából, bácskai húsokból különleges f szerezéssel készült termékek el állítását, piaci bevezetését, mivel ezeknek íze és zamata, kiemelked en magas biológiai tartalma jelent sen meghaladja más, nem bácskai termel k termékeinek értékeit. A város mint agro-üzleti központ kiemelt helyet kapott városfejlesztési programunkban. Közvetlen hatásunk ebben a versenyágazatban dolgozó vállalkozási körre nincs, de fontos szerepet játszanak jelenlév egységei, a hozzájuk kapcsolódó beszállító vállalkozások a foglalkoztatásban, a város fejl désében. Érdekünk, hogy a magunk eszközeivel is segítsük a városi köt dés agrár üzletek fejl dését, az agrárközponti szerep er södését!
4.4.Öko-turizmus fejlesztése Vonzó idegenforgalmi látványosságot jelentenek városunk gazdag építészeti, városszerkezeti örökségei, melyek egyedi vízivárosi, mediterrán jelleg arculatot teremtenek. A helyi természeti és épített adottságokra, értékekre, a térség további vonzer ire épül környezetbarát természetturizmus (öko-turizmus) alapjait kell lerakni, úgy, hogy az idegenforgalom szerves része, jelent s tényez je legyen Baja gazdasági sikereinek, egyben fenntarthatóan, és érdemben javítani tudja a városban él k életfeltételeit.
19
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A kiemelt, fokozott figyelemmel fejlesztend városi turisztikai vonzer k: történelmi belváros, Gemenc, Nagy-Pandúr-sziget, Pet fi-sziget, és Sugovica, Szeremlei-Holt-Duna ág. Ezek csak akkor fejtik ki kedvez hatásukat, ha egyid ben, egymásra épülve fejl dnek. Indokolt egy komplex idegenforgalmi fejlesztési program elkészíttetése, melynek tartalmaznia kell a város és a gemenci erd fenntartója, az érintett Nemzeti Park összehangolt lépéseit. Programunk része a gemenci erd közjóléti, rekreációs, valamint a helyi gazdaságban, szociális viszonyok között betöltött funkcióinak az ökológiai szempontokkal egyeztetett biztosítása, kiépítése. Ehhez kapcsolódik egy Duna-parti turisztikai központ kialakítása megfelel közlekedési infrastruktúrákkal. Eldöntend a két sziget jöv beni funkciója is, kiemelve a sport, a rendezvény, a pihenés és kikapcsolódási célú hasznosítást, az egészség- és konferencia turizmusban rejl lehet ségeket. A Sugovica mederfelújítását, vízmin ségének javítását a dunai torkolatoktól kezdve külön vizsgálat alá kell venni, mivel a Ferenc tápcsatorna a Deák Ferenc zsilippel, a Szeremlei-HoltDuna ággal egy összefügg vízrendszert alkot. Részmegoldások és átmeneti eredmények születhetnek például a feliszapolódott Sugovica-meder fürd helyi részének kotrásával, a magasparti szakaszok stabilizálásával, de tartós és megnyugtató megoldás az átfogó, id tálló rendezés lehet. A történelmi belváros (a szakmai munkacsoport meghatározásában: a Sugovica, az 51-es út, a Jelky tér, és a Roosevelt tér által határolt terület) turisztikai egységgé akkor válhat, ha erre a területre is készül egy átfogó hasznosítási koncepció, rendezési terv, mely tartalmazza az épületek, közterületek felújítását, funkcióinak újbóli meghatározását, a járm forgalom korlátozását. Idegenforgalmi kínálati oldalról kedvez bb a kép, de a vonzer k ismertsége megfelel koordináló szervezet és marketing hiányában gyenge és alkalmatlan funkciója betöltésére. Helyi érintettek, szolgáltatók bevonásával idegenforgalmi klaszter létrehozása indokolt. A fogadókészség megvan, de a turisztikai szolgáltatások kiépülése csak átfogóan történhet meg, és az érintett vállalkozások partnersége esetén hozhat sikereket. Az alacsony turisztikai aktivitást ezekkel lehet kimozdítani a holtpontról. A városunk vezetése által kezdeményezett - Alsó-Duna-völgyi települések, kistérségek alkotta Fejlesztési régió egyik kiemelt programja szintén az idegenforgalom fejlesztése. Az érintettek a határ mindkét oldalán különös lehet séget látnak a helyi klíma, adottságok, a történelemi, kulturális tradíciók térségi lehet ségeinek feltárásában, attraktív turisztikai programok megvalósításában. Ez az együttm ködésen alapuló megoldás új utat nyit meg a gyógy-, sport-, öko-, agro-, vadász-, horgász-, gasztronómiai-, vallási-, konferencia és egyéb, nem kereskedelmi - például a hivatásturizmus - turizmusfajták felé, ami kedvez hatással lehet a települések foglalkoztatási gondjainak feloldására is.
4.5. Baja Európa egyik egészségcentruma Az egészséges életmód, prevenció, rehabilitáció, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság egészségi állapota nem mondható kedvez nek. A Bajai Kórház ellátási területén országos átlag feletti az ezer lakosra jutó halálozási arányszám a keringési, emészt rendszeri, légz rendszeri megbetegedésekben, valamint a balesetek, b nesetek és er szak következtében elhunytak számát illet en. Hasonlóképpen magas az öngyilkosságok és az alkoholizmushoz társuló megbetegedések száma. A létbizonytalanság, a stressz, a munkanélküliség a mentális betegségek növekedésében, a szenvedélybetegségek terjedésében is jelentkezik.
20
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A hosszabb ideje lebegtetett egészségügyi reformszándékoktól függetlenül a Bajai Kórház tradíciói, szakmai munkája, adottságai és lehet ségei alapján megfogalmazható, hogy a jöv ben is a régió meghatározó egészségügyi centrumának kell maradnia. A Kórház - adottságai, lehet ségei további fejlesztésével - az egészséges életmód egyik európai központjává válhat, amit a magas színvonalú gyógyításon túl az európai piacokon sikereket elér térségi termékek, a gemenci erd - és táj, a vizek, és a barátságos, vendégszeret bácskai emberek is megjelenítenek. Ehhez szorosan köt dik, kapcsolódik a térségnek a tájjal, természettel harmonizáló, barátságban lév öko-turisztikai programja, a kiterjesztés el tt álló környezettechnológiai ipart megvalósító lépések sorozata. Ezekre is építve a Bajai Kórházat Európa egyik fontos egészségcentrumává, az egészségturizmus meghatározó rekreációs, gyógyító központjává tudjuk fejleszteni úgy, hogy ezzel a legmagasabb szint szolgáltatással a helyi lakosok is nyerjenek. Ezekhez a programhoz egyéb, az emberek egészség állapotának javítását szolgálni tudó, segít vállalkozások, a vízi- és sportturizmus helyi szolgáltatásai is kapcsolódhatnak. E kiemelt prioritás megvalósításához a helyi szakemberek a stratégiai program keretén belül elkészítették a Bajai Kórház, és a kapcsolódó intézmények komplex fejlesztési programját az elkövetkez 15 évre. Az 1,7 milliárd forintos beruházással megvalósult világszínvonalú központi m t blokk munkába állítása után a diagnosztikai és terápiás fejlesztések újabb feladatai között a 21 pavilonrendszer épületegyüttesb l álló Kórház épület- és gépészeti rekonstrukciója, a szétszórtan elhelyezked osztályok egymáshoz közeli elhelyezése, tömbösítése, a hiányzó laboratóriumok kiépítése szerepel az ágystruktúra átalakításával, javításával együtt. A diagnosztika továbbfejlesztése az ápolási id lerövidítését, a fekv betegek számának csökkentését is szolgálja. A fekv - és járóbeteg ellátás fejlesztése és szoros integrációja jobb információáramlással, hatékonyabb m ködéssel valósulhat meg. A korszer sítésre váró kórházi m szerpark és a technikai segédeszközök, modern módszerek alkalmazása lehet vé teszik a beavatkozások élenjáró szakmai követelményeinek való megfelelést. Az ISO 9001:2000 min ségtanúsítással dolgozó Kórház a Szegedi Tudományegyetem oktató kórháza, így részt vesznek az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában. A n vérképzés és továbbképzés szintén lépést tart a követelményekkel. A helyi egészségügyi program részletesen foglalkozik: az egyes szakmai osztályok orvos-szakmai programjaival, a Kórház m ködési területét lefed közel félszáz háziorvosi praxissal m köd hálózat fejlesztési, integrációs, közvetlen kommunikációjának kérdéseivel, az érintett lakosság minden korcsoportját lefed fogorvosi ellátás jöv beni, megoldásra váró feladataival, az el készítés alatt lév volt sebészeti épület hotelszolgáltatási fejlesztési programjával. A Szivárvány egészség- és sportcentrum véd n k által kidolgozott programja a városban jelenleg szétszórtan elhelyezked prevencióban részt vev szolgáltatók együttm ködésér l, a lakosság minél szélesebb kör , minden korosztályt érint kiszolgálásáról szól. Az iskolafogászat, a feln tt- és gyermekn gyógyászat, az iskolaorvosok, az ortopéd-, a sportorvos, a véd n i, és a családvédelmi szolgálat, a gyógytornászok, konduktorok, a dietetikusok, a mentálhigiéniás gondozó, és a lelkisegély szolgálat központi, és egy helyen történ elhelyezése egyik megoldásra váró fontos feladatunk. Az egészségprogram sikeres megvalósításához több megvalósíthatósági tanulmányt, m szaki terveket is el kell készíttetnünk.
4.6. Logisztikai központ- és kiköt fejlesztés A bácskai térség egyik lehetséges kitörési pontja , fejl dési, fejlesztési lehet sége a 80 éves múltra visszatekint bajai kiköt ben rejlik. A kiköt i tevékenység mindig meghatározó volt a város, a térség életében. A RO-RO terminállal is rendelkez bajai országos közforgalmú kiköt jelenleg áruforgalmi központ szerepet tölt be, amit tovább kell fejleszteni, el segítve annak logisztikai központtá válását.
21
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A város gabonakereskedelmi vezet szerepe több évszázados múltra vezethet vissza. A vasútivízi kapcsolatokra a megépül M6-os gyorsforgalmi útra - épül logisztikai szolgáltató központ a dél-dunántúli és a dél-alföldi régiók, a horvát, a szerbia-montenegrói kapcsolódó térségek (EszékBaranya, Vajdaság) gazdasági fejl désének fontos helyszíne. A kiköt 27 hektáros területét els lépcs ben 2013-ig további 39 hektárral tervezzük b víteni, részben mez gazdasági, részben infrastruktúra nélküli Duna-parti területek bevonásával. A Dunahídtól északra 12 hektár kiterjedés un. medencés-kiköt t , 67.500 ezer m2 alapterület szolgáltató-, csomagoló- és raktárbázist tervezünk létrehozni a kapcsolódó közlekedési- és közm infrastruktúra kiépítésével. Kés bbiekben ez a logisztikai bázis 200 hektárra b víthet . A programra egy 1998-ban készült el tanulmány áll rendelkezésünkre. A logisztikai feladatelosztás optimalizálása, a logisztikai kiszolgálás, a keresleti igényeknek való megfelelés színvonalának növelése, a határmentiség specialitását figyelembevev komplex logisztikai feladatcsomagok létrehozása alapján egy Dél-alföldi határmenti logisztikai lánc kialakítására, logisztikai és innovációs szolgáltatások tervszer fejlesztésének megvalósítására tervezett régiós program részeként illetve attól függetlenül is - célszer elkészíttetni a bajai program megvalósíthatósági tanulmányát, majd kiviteli terveit.
4.7. Ipari Park fejlesztés Vállalkozói területek b vítése A meglév és további b vítésre alkalmas vállalkozói területeknek el kell segíteniük a város és vonzáskörzete, a határon túli területek ipari szerkezetváltását, termel -, szolgáltató cégek letelepedését, a már m köd vállalkozások segítését, a magas munkanélküliség csökkentését a foglalkoztatás jelent s javításával, és a helyi adóbevételek növelését. Az Ipari Parkok lehetséges és kívánatos fejl désében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremtett. Az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az Ipari Parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák nem csak lehet vé teszik, hanem ösztönzik is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak er sítése érdekében a gazdasági növekedésben meghatározóvá kívánja tenni az Ipari parki innovációt. A regionális fejlesztés terén nagyságrendekkel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi er források bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére. Emellett el nyben részesíti a hátrányos helyzet térségek, így a Mohácsi Vállalkozási Övezet (városunk is érintett) felzárkóztatását. Mindezek jól érzékelhet k a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv, a közös uniós költségvetés el készítése során. A laktanyai barnamez s és az Ipari parki zöldmez s fejlesztések eredményeként az elmúlt másfél évben összesen 35 vállalkozásnak biztosítottunk mintegy 28 hektár területet fejl désükhöz. Ezekhez több százmilliós banki hitelt vett fel az Önkormányzat és építteti ki az alapközm infrastruktúrákat, amit a betelepült vállalkozásoknak 5 év alatt kell visszafizetniük az Önkormányzatnak, illetve a banknak. Az Ipari Park jelenlegi 51 hektáros területét a kapcsolódó vállalkozási területek bevonásával kell kib vítenünk. Geodéziai és közm tervek elkészítésével már 2006-ban újabb 20 hektár, majd azt követ en további 150-200 hektár vállalkozási területet kell el készíteni, és alkalmassá tenni befektet k fogadására. Hazánkban jelenleg több mint 160 gazdaságfejlesztési terület rendelkezik Ipari Park címmel. Ezek között jelent s különbségek vannak. A Kormány a 2007-2013 közötti tervid szak alatt kiemelt szerepet szán ennek a fontos gazdaságfejlesztési, vállalkozási eszköznek, de sz kíteni kívánja a parki címmel rendelkez k számát. A sikeres auditálásokon átes parkok közül néhányan az un. Integrátori Ipari Park címet viselhetik majd. A Kistérségi Gazdaságfejleszt Ipari Park szerep betöltésénél a jöv beni elvárás: kistérségi- határmenti gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, és forráskoordináció.
22
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Feladatunk, hogy a 2002. évben benyújtott Ipari parki címpályázatunk szerint teljesítsük vállalásainkat, és er sítsük meg kistérségi , majd az Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régióban várhatóan betöltend szerepünk eredményeként 2010-re megcélozzuk az integrátori címet.
4.8. Innovációs- és Technológiai Központ a víz-, környezet-, élelmiszertechnológiai- és élelmiszerbiztonsági, informatikai, szoftver kutatásokra A K+F ráfordítások aránya a bruttó hazai termékb l nagyon alacsony, országos szinten alig haladja meg az 1 százalékot. Bács-Kiskun megyében ennek az alacsony részesedésnek is csak töredékét érte el a megyei GDP-b l a kutatásra, fejlesztésre fordított összeg. További negatívum, hogy amíg országosan mérsékelten növekv tendencia mutatkozott a legutóbbi néhány esztend ben, addig Bács-Kiskunban folyamatosan csökken hányad jutott erre a célra. Sajnos Baja és térsége még rosszabb helyzetben van. A XXI. században a legfejlettebb országokban tudásalapú társadalmak jöttek létre, s azoknak a nemzeteknek, városoknak teremt dnek távlataik, melyek szellemi t kében b velkednek, képesek alkalmazkodni, és sikeres válaszokat adni a kihívásokra. A tudás forradalma mindenütt felértékeli az oktatást, a kutatást, a kreatív alkotó embert, s minden nagy társadalmi átalakulás kulcsterületévé avatja a tudomány és az oktatás dinamizálásának ügyét. Ebben a helyzetben a tudományos kutatás, a m szaki fejlesztés és vele kapcsolatban a fels oktatás jelentik a közepesen fejlett országok, térségek és városok számára - mint Baja is - a kitörés egyik lehet ségét. Magas hozzáadott értéket biztosító termékfejlesztés, a technológia-, a beszállítói-, és értékesítési piac fejlesztése, a kistérségre is kiterjed modell érték innováció a város vállalkozóinak aktív részvételével valósulhat csak meg. A kreatív vállalkozói légkör, a menedzsmentek innovációs elkötelezettsége, a gyors termékcserél désnek egyik alapja. Az innováció egy fajta készség és képesség a folyamatos megújulásra, a gazdasági, társadalmi környezet tudatos kiépítésére. Ebben városunknak vannak tennivalói. Baja nem tartozik a hazai élmez nybe, melyben szerepet játszik az is, hogy nem történt olyan gazdasági szerkezetváltás a városban, amelyik az innovációban is szerepet játszó külföldi t két képviselné. Jelenleg a város f iskolájának nincs érdemi ráhatása a termel , szolgáltató cégek tevékenységére. A kit n természeti adottságok, az itt él emberek kreativitása megfelel alapot biztosított ahhoz, hogy az elmúlt négy évtizedben a vízgazdálkodásnak, a természet- és környezetvédelemnek színvonalas, országos hír , és egyedi szakemberképz helye épülhetett ki az Eötvös József F iskolán. Célunk: m szaki, informatikai és alkalmazott gazdasági-üzleti tudományok fejlesztési központjának létrehozása Baján, a jelenleg használaton kívül álló, volt Szegedi úti laktanya egyik önkormányzati tulajdonban lév 2.138 m2-es épületében. Olyan Innovációs- és Technológiai Központ kerül kialakításra, amely els sorban a kis- és középvállalkozói célcsoport víz- és környezettechnológiai, környezetgazdálkodási innovációs kultúráját, m szaki és alkalmazott innovációs tevékenységét fogja javítani. A Központ ezek mellett alkalmas lesz a Dunával, holt- és mellékágaival kapcsolatos kutatások végzésére is. A nemzetközi fuvarozásban, szállítmányozásban meghatározó szerepe van a bajai kiköt nek. A kiköt i logisztikai szolgáltatások szorosan köt dnek a víz- és környezettechnológiai programokhoz. A logisztikai kutatási eredmények, tapasztalatok er sítik, és határon túli kitekintéssel számolhatunk, amikor Dél-Európa Duna-menti országait, nagyobb dunai településeit bevonjuk a kutatásokba, szakmai képzésekbe, bázist teremtve Baján ennek a szolgáltatásnak. A helyi Eötvös József F iskola képzési programjában szerepel a logisztikai szakmérnök képzés beindítása, a logisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatások megkezdése. Feladatuk lesz továbbá a fejlett nyugat-európai logisztikai innovációs tapasztalatok, kutatási eredmények közvetítése régiós, országos és határon túli hasonló szolgáltatásokat végz k felé.
23
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A bácskai térség jó min ség földjein term , különösen finom íz- és zamattartalmú agrártermékek magasabb hozzáadott értéket produkáló feldolgozottságának javítását szolgálja az Innovációs- és Technológiai Központ élelmiszertechnológiai és élelmiszerbiztonsági szolgáltatásainak tervezett bevezetése, alkalmazása. A városi agrárprogramhoz kapcsolódó kutatások a stabil, kiszámítható piacra jutást, a jövedelmez ség javítását, a foglalkoztatás növelését is szolgálják. A speciális biogazdálkodás, az arra épített élelmiszer feldolgozás más, nemcsak helyi intézmények, hanem a Dél-alföldi Régió nagy tapasztalatokkal rendelkez kutatási helyei eredményeinek, tapasztalatainak felhasználását is indokolja.
4.9. Kezd Vállalkozók Háza A város 1,2 milliárd forintot kitev helyi adóbevételeinek közel felét a számában egyre er söd mikro-vállalkozások mellett a legnagyobb ötven adófizet adja. Évente 200-250 kezd , zömében kényszervállalkozók alkotta vállalkozói körb l nehéz kitörni, stabilizálni a helyzetet, mert kevés kivételt l eltekintve ezek a beindításához, a tartós fenntartásához szükséges alapvet feltételekkel nem rendelkeznek. A városban meghaladja az ezret azon, zömében családi-, baráti vállalkozások száma, ahol egy-két f t foglalkoztatnak. A Kezd Vállalkozók Háza (az Ipari Park egyik önkormányzati tulajdonú ingatlanán valósulhat meg) szolgáltatásain keresztül közvetlenül segíti a kezd vállalkozások meger södését, életben maradási-, fejl dési esélyeinek javítását. A más szóval Inkubátorház nem csupán egy olcsó bérleti lehet ség, hanem egy széles kör - sokrét üzleti-, informatikai-, kereskedelmi-, pénzügyi-, konzultációs-, technológiai- és infrastrukturális - szolgáltatásokat nyújtó központ. Más városok tapasztalatai szerint az ott dolgozó vállalkozások m ködésére jó hatással van a vállalkozói környezet, a napi információk, a szolgáltatások elérhet sége, ami biztonságot sugall partnereik, ügyfeleik felé is. A Kezd Vállalkozók Háza nem rendelkezik megvalósíthatóság tanulmánnyal. A Baján megvalósuló Inkubátorház ötven kilométeres körzetben az egyetlen ilyen létesítmény lesz. Az inkubációs törekvések, tervek jó hatással lesznek a környékbeli településekre is. A kedvez tapasztalatok felgyorsítják újabb, hasonló létesítmény beruházásának el készítését akár a térség önkormányzatainak támogatásával is. Az INTERREG határokon átnyúló uniós program keretében a vajdasági Zomborral un. határon átnyúló projekteket valósíthatunk meg. Ezek a másik ország vállalkozásai megtelepedésének el segítését, piaci kapcsolatainak kiépítését tudják el segíteni.
4.10. Fiatalok letelepedési feltételeinek javítása Baja lakónépessége az elmúlt három évtizedben érdemben nem változott, periodikusan ingadozik a 38 ezres számtani közép mentén, 1980-ban 38.523 bajai lakos volt, az 1990-es népszámlálás 38.686 f r l, a 2001. évi 37.916 f r l ad számot, a 2003-as évben 38.193 lakosról álltak rendelkezésre adatok. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlásában az 1997 és 2002 év adatait összehasonlítva megállapítható, hogy jelent s mozgás a 0-17 éves korosztálynál van. Öt év alatt több mint kétezer f vel (7.917-r l 5.849-re), 26 százalékkal csökkent a 18 éven aluliak száma. Ugyanakkor a város természetes szaporodása ennek az éves csökkenésnek 10 százalékát sem éri el (évente 300 körüli élveszületés, 500 körüli halálozás). 1990-ben 18 évnél fiatalabbak aránya a lakosságon belül 23 %-ot tett ki, ami tizenhárom év alatt 15 százalékra csökkent, ugyanakkor az aktív korosztály 57 %-os részesedése 60 %-ra emelkedett. Az elvándorlást csak kis részben indokolja a középfokú képzésre más városokba települ k száma. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a szakmaszerzés után - munkahelyek hiányában másutt keresik boldogulásukat a fiatalok. Sokkal érdekesebb lehet az olyan statisztika (sajnos nem áll rendelkezésre), amelyik a fels fokú képzésben részesültek diploma megszerzése utáni döntéseit, azok városi lakosság összetételére kiható hatásait mutatja meg.
24
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Érdekes következtetések vonhatók le a város tavalyi év végén regisztrál 1.750 munkanélkülijének korcsoport szerinti arányairól, számairól. Eszerint a munkanélküliek 2 %-a (35 f ) volt 20 évnél fiatalabb, 13 %-a (227 f ) 21-25 közötti, 30 %-a (525 f ) 26-35 év közötti, 22 %-a (385 f ) 36-45 év közötti, és 33 %-ot (248 f ) tesz ki a 46 év felettiek aránya. A városba vándorlás 1990-ben volt a legmagasabb: 2.154 f érkezett a városba, a legalacsonyabb 2001-ben: 1.282 f . A városból elvándoroltak száma az 1.298 és a 1.852 között ingadozik évente. A fiatalok, a szakmai tudás, a szellemi t ke helyben tartása, a város fenntartható fejl désének kulcskérdése. A helyzet nyugtalanító, így itt az ideje egy átfogó helyzetkép feltárásnak, az okok, tényez k reális, küls szakért k bevonásával történ vizsgálatának. Ennek ismeretében kell meghozni azokat a döntéseket, intézkedéseket, melyek a fiataloknak helyben tudnak megfelel egzisztenciát, szakmai karriert, jöv t biztosítani!
4.11. Oktatási- képzési rendszer fejlesztés Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a humán szférába befektetett összegek sokszorosan megtérülnek, növelik a város innovációs készségét, hatással vannak az ott él k életmin ségére. Ez a potenciál szorosan köt dik, és kölcsönhatásban áll a program többi prioritásával, de a szellemi, egészségügyi, és szociális tényez k sem tudnak fejl dni a gazdaság fejl dése, a környezetvédelem ügyeinek megoldása nélkül. Amennyiben a foglalkoztatásban nem hoz érdemi változást a következ egy-két év valószín síthet , hogy felgyorsulnak a negatív jelenségek. Várhatóan rosszabb helyzetbe kerülnek majd mez gazdasági vállalkozók, stermel k, vállalkozások, ami er síteni fogja a birtokkoncentrációt, és ez a termel szervezetek hatékonyságára is kihat majd. Ez további létszámcsökkentésekkel járhat. A közigazgatás, az intézményi struktúra átalakítása, korszer sítése szintén kedvez tlenül érintheti az itt foglalkoztatott városi munkaer t. Nyitott kérdés, hogy az elképzelt fejl dés a munkaer piac kínálati oldaláról találkozik-e a vállalkozások, a betelepül cégek munkaer igényeivel. Ma már vannak a gépiparban olyan szakmák, amelyekhez nehéz, vagy lehetetlen a városban megfelel en képzett munkaer t találni. Több könny ipari üzem bezárását követ en különösen nehéz helyzetbe kerültek a n i foglalkoztatottak. Gyors és látványos foglalkoztatási eredményeket a turizmushoz, idegenforgalomhoz tartozó szolgáltatásokban lehet elérni. Ez ugyanúgy stratégiai kérdés, mint az oktatási infrastruktúra min sége, az iskolarendszer rugalmassága és hatékonysága. Baja nagy hagyományokkal, és kit n képzési eredményekkel rendelkez iskolaváros. A tradicionalizmus, illetve a modernizmus egészséges összhangjának megteremtésével lehet az oktatási szolgáltatásokat versenyképessé tenni. A köz- és a fels oktatás keretei között ki kell szélesíteni az együttm ködést, hatékonnyá kell tenni a gazdálkodó szervezetekkel a kapcsolatokat. A versenyképes gazdaság megteremtése képzett, a társadalmi, gazdasági változásokhoz és a munkaer piac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaer t igényel. Ezen a ponton nagy felel ssége és szerepe van az oktatási intézményeknek. Ahhoz, hogy feladataikat jól el tudják látni, tudniuk kell, hogy az elkövetkez években a munkaer piac milyen igényeket fog támasztani, milyen képzettség szakemberekre lesz szükség. Számukra is nagyon fontos, hogy ismerjék a prioritásokat, mert terveiket, fejlesztéseiket erre tudják alapozni. Természetesen, itt is fontosak a kistérség és a régió fejlesztési irányai is, de ezen a téren a határon túlra is tekinthetnénk, kihasználva azt, hogy az EU déli határán vagyunk. Tapasztalati számok igazolják, hogy a szakképzésben és a fels oktatásban a Baján tanulók többsége a városból és a kistérség falvaiból illetve a régióból kerül ki, kevés diák érkezik az ország távolabbi pontjairól.
25
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Fontosnak tartjuk a szakképzés tartalmának felülvizsgálatát, modernizálását. A szolgáltató szférában dolgozó szakemberek képzettsége és ezzel együtt a képzés min sége is javítandó terület. A fejlesztési irányok kijelölése egy átfogóbb felmérést igényel. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy mint kevésbé lehet az oktatás megítélésének f szempontja a pillanatnyi munkaer -piaci megfelelés, a különböz foglalkozások, munkafajták aktuális követelményeire való felkészítés. A konkrét szakmai ismeretekhez képest felértékel dnek bizonyos, a hosszú távon sikeres munkaer -piaci szerepléshez fontos általános készségek és szocializációs normák. A munkaer -piac szempontjából felértékel d készségek közé tartozik a kommunikációs készség a kooperációra való képesség, az önállóság, a kreativitás. A munkáltatók a szakismeretek mellett, illetve azokon túlmen en nyelvi és számítástechnikai jártasságot, korszer gazdasági és társadalmi ismerteket is várnak a munkaer piacra lép fiataloktól. A stratégia jöv képnek részét képezi egy olyan helyi oktatási rendszer, amely: a helyi gazdaság számára biztosítja a versenyképes tudást szerzett, illetve azt folyamatosan megújítani képes és hajlandó humáner forrásokat; környezetére nyitott, eredményességi céljait folyamatosan és reflexív módon igazítja a társadalom és gazdaság igényeihez, képes e célok hatékony érvényesítésére; m ködteti azokat a mechanizmusokat amelyek biztosítják az oktatási szolgáltatások min ségének folyamatos fejlesztését, jutalmazza a magas egyéni és szervezeti teljesítményt; sikeresen kompenzálja a társadalmi és egyéni hátrányok tanulási teljesítményekre gyakorolt negatív hatását; meger síti a helyi társadalom kulturális kohéziójának fenntartásában betöltött szerepét; maga is tudás-intenzív szolgáltató rendszerré válik, mely ösztönzi és támogatja egyéni és intézményi szerepl inek tanulását; hatékonyan, átláthatóan és elszámoltatható módon használja fel a rábízott költségvetési és egyéb forrásokat, kapacitásait folyamatosan feladataihoz és céljaihoz igazítja; a tanulás és nevelés-oktatás számára kiszámítható, stabil környezetet teremt, magas színvonalon biztosítja azok tárgyi és személyi feltételeit. Az oktatásban is egyre er sebb a verseny, kevesebb diákért több oktatási intézmény verseng. A bajai iskoláknak is a szakképzés és a fels oktatás terén is komoly versenytársakkal kell szembenézni. Ilyenek például a szekszárdi intézmények, vagy a 2004-ben beindított kalocsai f iskola. Ma még kijelenthetjük, hogy Baja iskolaváros, de ahhoz, hogy ezt 15 év múlva is elmondhassuk magunkról, az élesed versenyben sokat kell tennünk. Ösztönözni kell az oktatásban érintett szerepl k együttm ködését, annak ellenére, hogy kétségtelenül vannak, lehetnek érdekellentétek, de ne ezek domináljanak. Párbeszédet kell folytatni az érdekelteknek, közös fórumot létrehozni a gazdaság és a munkaer piac szerepl inek bevonásával, a gazdasági érdekképviseletek, a képzés reprezentáns képvisel inek a részvételével. Közös er vel ki lehet alakítani egy olyan nagyfokú rugalmassággal m köd , egészséges munkamegosztást tükröz képzési rendszert, amely a fejl dés egyik meghatározó ereje lehet. A városi demográfiai mélypont els hulláma az alsó tagozaton, második hulláma az óvodákban tart. Az óvodások létszáma a jelenlegi 1.100 gyermekr l 3 éven belül 200 f vel csökken, az általános iskolák létszáma a következ hat évben a jelenlegi 3.306 f r l 2.500 f re esik vissza. Mindezek figyelembe vételével jól prognosztizálható, hogy a következ fél évtizedben egy nagyobb iskolára való gyermeklétszám csökkenés várható az általános iskolákban. A demográfiai mutatók csökkenése a középfokú oktatási intézményeket közvetlenül még nem érinti, de 2010-re ott is a létszámok csökkenése következik be. A jelenlegi tendencia folytatása alapján 2015 körül a mai óvodások képezik majd a középiskolás korosztályt, míg az általános iskolások az aktív korú munkaer t, a fels fokú tanulmányokat folytatókat. A legnagyobb kihívás a szakképz intézményekre vár. Egyszerre kell eleget tenniük a jól képzett szakmunkás kibocsátás követelményeinek és a munkaer piac azon elvárásának, hogy elméleti ismeretek birtokában kész munkaer ként jelenjen meg, illetve munkáját pontosan, kultúráltan végezze.
26
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A tudásalapú társadalom kell általános- és szakismeretek birtokában lev és kultúrált magatartást tanúsító állampolgárt vár az intézményekt l. Új dimenziók jelennek meg, amelyek jelzik a változásokat. N az igény a magasabb hozzáadott érték megteremtéséhez szükséges magasabb képzettség iránt. A mai termelési és forgalmazási rendszerek kiterjedésével szükség lesz az innovatív és gyors adaptációra képes munkaer re. N a termelésirányításra alkalmas legmagasabban képzett munkaer iránti kereslet. A térségi szak- és feln ttképzésnek Baja városában biztosítania kell a képzetlenek számának csökkentését, a több szakmával rendelkez k számának növekedését, a munka nélkül lév k átképzését. Hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvek, illetve az informatikai alapképzésre. A programba be kell vonni a gyakorlati képzést segít helyi vállalkozásokat, ösztönözve azokat további munkahelyek teremtésre. A táji örökség értékeire épít , gazdaságélénkít , öko-turisztikai, környezetbarát termelési oktatási-nevelési tevékenységek nélkül nem lehetünk sikeresek! A feln ttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása, a feln ttképzési rendszer kialakítása, fejlesztése egyik fontos célkit zésünk. A munka világában keletkezik a feln ttképzési igények meghatározó hányada, így ezekhez az igényekhez kell a képzés minden elemét hozzárendelni. Ilyen lehet Baján és térségében a kis- és középvállalkozások számára speciális, a feltételeikhez, feladataikhoz igazodó szakemberek képzése. Mindezek azt eredményezhetik, hogy a javul a foglalkoztatás, csökken a munkaer mozgás. A feln ttképzésben a középiskoláknak, els sorban a szakképz iskoláknak kell vállalniuk a legnagyobb szerepet. Ott koncentrálódnak a szellemi és technikai feltételek. A gazdasági élettel ezek az intézmények vannak szoros kapcsolatban és a munkaer piacon a gyorsan változó szakmai igényeknek megfelel gyakorlat-orientált képzéseket kell biztosítani. Nagy lehet sége a városnak, a térségnek, de a régiónak is az Eötvös József F iskola, az ott folyó képzés. A most is formálódó képzések a jelent, és a jöv t is jól szolgálják. Feladatunk a hátrányos helyzet városi csoportok (els sorban a mozgásukban korlátozottak, és a romák) társadalmi kirekesztése elleni küzdelmének segítése, esélyeik javítása, beilleszkedésük támogatása az oktatásban, a munkaer -piacon, a kulturális- és közéletben. Nem halat, hanem hálót kell adnunk ! A hátrányos helyzet eknek munkahelyekre, foglalkoztatási, képzési esélyeik javítására, az ismeretek és készségek meg rzésére, megújítására van els sorban szüksége. A megfelel hátérrel támogatott programok az érintettek bevonásával vihet k sikerre. A képzési célok eléréséhez stabil intézményi háttérre van szükség, olyan iskolákra, ahol a min ségi munkának minden személyi és tárgyi feltétele biztosított, így a szükséges pénzügyi források is folyamatosan rendelkezésre állnak.
4.12. Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése Baja már a XVI. század végét l vezet szerepet játszott a termény- az állat-, és a borkereskedésben. A kereskedelmi forgalommal párhuzamosan meghonosodott kézm ipar majd minden ága képviselte magát a városban. A 103 vízimalomban rölt gabona eljutott európai piacokra. Ebb l is látható, hogy a sikeres kereskedelmi tevékenység más ágazatokra is kedvez hatással van. A jelenkor igazi kihívása most uniós csatlakozásunkkal veszi kezdetét! A gazdag tapasztalatokkal, kapcsolatokkal rendelkez keresked város a sok évszázados hagyományt, a piaci ismereteket a város más kitörési pontjaival összhangban tovább tudja fejleszteni és kölcsönhatásukban kedvez hatással lenni a város gazdasági életére, az életmin ség javítására. A logisztikai központunk kereskedelemre, vendéglátásra való kihatása ma még felbecsülhetetlen értéket jelent. Sikereket tud hozni a bácskai kit n min ség földeken és szakmai kultúrával megtermelend , különleges íz- és zamatanyagokat tartalmazó biotermékeink forgalmazása.
27
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Ugyancsak sokat várunk az öko-turizmus fejlesztését szolgáló programunk vendéglátóiparra gyakorolt hatásától. Meg kell tartani kivívott piaci részesedéseinket, és b víteni azokat az EU fizet képes, kiszámítható, igényes fogyasztói piacán, valamint a jelenleg kevésbé igényes, de hosszú távon meghatározó piacokon, így Európa déli országaiban is. Kevésbé lehetünk elégedettek a város képéhez szervesen hozzátartozó, sokszor kevésbé igényesen kialakított, fenntartott, mérsékelt árszínvonalú kávézók, fagyizók, cukrászdák szolgáltatásaival. Ennek ellentmond az, hogy a városközponthoz közel van már néhány igényes ilyen hely. Ezek kiválóan alkalmasak a vásárlás, a belvárosi séták, sport- és kulturális programok utáni megpihenésre, beszélgetésre, másrészt nyüzsgést, állandó fogalmat visznek a kihalt belvárosi életbe. Érdemi változást az hozhat, ha az öko-turizmus programnál jelzett un. történelmi belváros helyét, funkcióját új, els sorban vendéglátó, turizmusban vonzer t jelent tartalommal töltjük ki. Elengedhetetlen a belvárosi tömb-rehabilitáció kiterjesztése és összekapcsolása, együttes hangsúlyozása a szolgáltató vendéglátó funkcióval. Ennek jó példája lehet a turisztikai vonzer t is jelent Szentháromság tér rekonstrukciója, a tér részbeni funkcióváltása a vendéglátás er sítésével, állandó kézm ves vásárral, a Városháza bels udvarának kulturális célú alkalmi hasznosítása is. A fejlett kereskedelmi szolgáltatások, az árukínálat és a városi vásárlóer nincsenek szinkronban. Ennek oka, hogy a városban és a térségben is magas a munkanélküliség. A regisztrált munkanélkülieken túl a járadékos körb l kikerül k aránya is egyre jelent sebb. Mindezek a fogyasztásra, a vásárlási kedvre, lehet ségekre rányomják bélyegüket. Gondot jelent az is, hogy a város vitalitási indexe kedvez tlen, öregszik a város. A fiatalok munkahelyek hiányában elvándorolnak, a Baja környéki falusi népesség migrációja is kedvez tlenné teszi, feler síti ezt a folyamatot. Ez leginkább a vendéglátásban érezteti kedvez tlen hatását, és nem teszi lehet vé a fenntarthatóság szempontjából oly fontos bevételek realizálását. Javítanunk kell a külterületi városrészek gyengén ellátott területeinek kereskedelmi egységekkel történ fejlesztésében. A városban jöv ben üzletegységet nyitni szándékozó munltinacionális kereskedelmi láncokkal szemben érvényesíteni kell az üzleti alapú szemléletet, ami azt jelenti, hogy vállaljanak szerepet saját telephelyük környékén az infrastrukturális beruházásokban, és a város külterületén, ipari övezetekben kerüljenek felépítésre kereskedelmi egységeik A turizmus fejlesztése és a város logisztikai szerepének további er sítése a vendéglátásban és a kereskedelemben is gyors és látványos eredményeket hozhat. Mindezek igazolják, hogy a város életében fontos szerepet betölt kereskedelem és vendéglátás egy dinamikusabb, munkahelyek teremtésével, a foglalkoztatás érdemi javításával tartható fenn, illetve javítható. A gazdag kereskedelmi tapasztalatok átadásához nyelveket beszél szakmai utánpótlásra van szükség, mely képzett és Baján maradni tudó, akaró, ide letelepül fiatalok nélkül nem biztosítható.
4.13. Környezet- és természetvédelem alternatív energiaforrások hasznosítása Baja városa természeti környezetét, annak állapotát tekintve az ország iparosodottabb településeivel összehasonlítva jobb helyzetben van. Ennek részbeni magyarázata, hogy a város jelent s, a civilizáció által kevésbé rombolt víz- és erd felületek mellett fekszik. Másrészt az ötvenes években a Jugoszláviával kialakult feszült viszony miatt nem telepítettek a határ közelébe környezetet terhel nehézipari üzemeket, és vízigényes nagyipart, így a város és térségének környezeti értékei nem szenvedtek olyan károkat, amelyek visszafordíthatatlanok lennének. A természeti környezet, a felszín alatti vízbázisok védelme, a városi lakosság életmin ségének javítása megköveteli a városi szennyvíz-, és csapadékvíz hálózat teljes kör kiépítését, a vízhálózat és csatornahálózat igényekhez igazodó folyamatos fejlesztését, a város belterületét
28
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
elkerül utak megépítését. Meg kell szüntetnünk a talajvíz elszennyez dését a szennyvizek ásott kútba történ bevezetését, szikkasztással történ elhelyezését, a szakszer tlen állattartás és trágyatárolás okozza helyzeteket. A közlekedés, az ipari, mez gazdasági tevékenység légszennyez forrásainak csökkentését aktív zöldfelületek, erd sávok létesítésével tudjuk elérni. A szelektív hulladékgy jtés, a környezetbarát, hulladékszegény technológiák alkalmazásával tovább javítható természeti környezetünk állapota. A város vezetékes hálózaton keresztül kit n min ség ivóvizet tud már évek óta biztosítani a lakosságnak, a vállalkozások számára. A vízellátás kiépítettsége teljes kör , míg a csatornázottság jelenleg 70-75 százalékos szintet ér el. A szennyvízközm vízellátás szintjére történ kiépítéséhez, majd ezek igényeknek megfelel összehangolt, és szinkronban történ fejlesztéséhez városi érdek f z dik. A leveg porszennyezettsége és a légúti betegségek között kimutatható összefüggés van. Az ipari eredet légszennyezés csökkent ugyan a városban, de a tervezett fejlesztések, a növekedés el tt álló kiköt i, logisztikai funkciók jelent s forgalomnövekedéssel járhatnak. Ezek miatt az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a zaj- és porszennyez dést megel z intézkedésekre. A csatornahálózat kiépítését követ en a belterületi földutak burkolásával, a belvárost elkerül utak további építésével sokat tehetünk azért, hogy városunk a jelenleg mérsékelten szennyezett leveg min ségi kategóriából a tiszta leveg j települések sorába lépjen. A kistérségi összefogással megkezdett vaskúti hulladék feldolgozó ugyan tartósan - 20-25 évre megoldja a térség ilyen jelleg gondjait további fejlesztéseket kíván. A város lehetséges kitörési pontjai, fejlesztési programjai kivétel nélkül a növekedésr l, új szakmák, ágazatok, munkahelyek megjelenésének, fogadásának terveir l szólnak. Nehezíti helyzetünket, hogy sok-sok megoldásra váró feladatunk lesz a következ évtizedekben, amihez nem rendelkezünk elegend fejlesztési forrással. Ez a kényszer szülte helyzet átrendezheti a prioritásokat, és ezzel az anyagi eszközöket is, és olyan kompromisszumokra késztetheti a város vezetését, vállalkozóit, amelyek rövidtávon nem, de hosszabb id intervallumot tekintve mindenképpen káros hatással lehet az itt él k egészségi állapotára is. Napjainkban megn tt az igény az olyan energiahordozók iránt, amelyek a természet megújuló forrásaiból, illetve a mez gazdasági és kommunális hulladékokból származnak (termál-, szél-, napenergia, kis, helyi vízier m vek, biomassza, biogáz használata, stb.), s emellett tiszták, nem szennyezik a környezetet. A helyi, megújuló energiaforrásokra épül energiagazdálkodás, az ilyen energiaforrások használata hozzájárulhat Baja és térsége fenntartható fejl déséhez is.
A kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása napjainkban több lehet séget kínál, így például új energia növények el állítása, növényekb l, kommunális hulladékokból dízel olaj készítése, az állattenyésztésben képz d folyékony trágya felhasználása, vagy a megújuló energiára épül ipar létrehozása. Térségünkben magas a napsütéses órák száma, de nem számottev a napenergia hasznosítása. A meglév , vagy el állítható szerves anyag jelent s mennyisége, a keletkez kommunális hulladék jó alapot adnak arra, hogy olyan programokat kezdjünk meg, amelyek kiváltják a hagyományos energiákat, befektet ket hoznak, munkahelyeket teremtenek a városban. A megújuló energiaforrások területén a gyorsan változó, fejlett technológia naprakész tudást feltételez. Igény van megvalósíthatósági és megtérülési tanulmányokra, technológiai alapértékelésekre, piackutatási elemzésekre, energiafelhasználási kapacitások felmérésére. Ezek id - és pénzigényes kellékei egy ilyen programnak.
29
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
4.14. Szociális ellátórendszer fejlesztése Szociális Szolgáltató Központ létrehozása Az átlagéletkor növekedésével, a társadalom elöregedésével, a szegényebb néprétegek b vülésével, a nehezed jövedelemszerzési lehet ségekkel és egyéb társadalmi problémákkal küzdve fokozódik az igény a közösségi segítségek, a szociális háló széleskör kifeszítése iránt. Sajnos a mai gyakorlat azt bizonyítja, hogy a szociálisan rászorulók teljes kör és színvonalas ellátása hiányokat szenved. Ez kirekeszt déshez, a társadalmi leszakadás visszafordíthatatlanságához vezet. A bajai kistérség településein tárgyi-, személyi- és gazdasági feltételek hiánya miatt a szociális ellátások teljes kör kiépítésére eddig sem, és a jöv ben sem lesz lehet ség. Így azok követve a mai gyakorlatot Baja város feladatát képezték és képezik a jöv ben is. Az er forrásokkal való hatékony gazdálkodás viszont csak térségi együttm ködéssel valósítható meg. A városban szétszórtan, több mint tíz helyen elhelyezked szociális intézmények, szolgáltatások még jó szervezés mellett is - nehezen koordinálhatók, alacsony hatékonysággal és gazdaságtalanul m ködtethet k. A helyi és térségi szociális ellátórendszer integrációja, a jöv beni Szociális Szolgáltató Központ a volt Vaskúti úti laktanya Önkormányzat számára fenntartott területének hasznosításával, a 2004-ben elkészült a XXI. századi színvonalához igazodó, szociális programokat tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány realizálásával valósítható meg. E szerint olyan lakópark kialakítása történhet meg, ahol több generáció élhet együtt, megadva egymás számára az együttlét, a gondoskodás és a szubszidiaritás lehet ségét. Mindez tágas környezetben, a várossal szervesen együtt-élve valósulhat meg, és képes lesz kiszolgálni a város szociálisan érzékeny rétegeit - ellátásra szorulók, demens betegek, stb. - az erre nem szoruló nyugdíjasokat, a megváltozott munkaképesség emberek munkával történ rehabilitálását is. A laktanya egy épületcsoportjának felújításával, célirányos átalakításával uniós színvonalú ellátórendszer, ápolási otthon valósítható meg. A programban szerepel volt legénységi épületek felújításával mintegy 100 szociális lakás megépítése is. Kapcsolódva a városi egészségcentrum koncepcióhoz, a munkában megfáradt, jó egzisztenciákkal rendelkez uniós nyugdíjasoknak is kiemelt szolgáltatásokat nyújtani tudó központot lehet létrehozni, és fenntarthatóan m ködtetni.
4.15. Befektetés ösztönzés Baja annak ellenére sem került a befektet k érdekl dési körébe, hogy Dél-Magyarország kedvez földrajzi fekvéssel, adottságokkal rendelkez városa. A XX.-XXI. század felgyorsult üzleti-, gazdasági világa, a globalizáció nem nélkülözheti legalább gyorsforgalmi út kapcsolódásával az európai autópályákhoz való közvetlen csatlakozás lehet ségét. A befektet i érdekl dés hiányára részben magyarázat a tíz évig tartó szerbiai válsághelyzet is. A multinacionális, termelést folytató társaságok eddig elkerülték a város, emiatt a település nem igazán érzékeny a bérmunkára épül nemzetközi t ke mozgására, így nagyobb gazdasági és foglalkoztatási krízisek sem várható a következ években. A város vezetése az elmúlt évtizedet arra használta fel, hogy kezdeményezte, segítette és anyagi eszközökkel is támogatta jelent s többletkapacitásokat biztosító közm infrastruktúrák kiépítését, a várost elkerül utak megépítését. Készülve arra, hogy az uniós csatlakozással jelent sen felértékel dik a város, és reális esély van arra, hogy belátható id n belül az Európa északi és déli részét összeköt - a lengyelországi Gdansk és a horvát Ploce városai között megépül - 5/c jel M6-os gyorsforgalmi út a Duna mellett haladva 20 kilométerre Bajától húzódik majd. Az önkormányzat városfejlesztési politikája a gazdaság várható modernizációjához igazodik. Segíteni kívánjuk a helyi adottságokra épül alternatív ágazatok fejl dését. Prioritást biztosítunk: az élelmiszer feldolgozásba,
30
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
a folyami- és tengeri hajóépítésbe, a járm ipari programokba, az informatikába, az elektronikai programokba, a szoftver iparba és szolgáltatásokba, az energianövények, gyógynövények termelésébe és feldolgozásába, a megújuló energiaforrások hasznosítására létrehozott technológiák hatékony alkalmazásába, a növényi hulladékból nyerhet olajokat el állító technológiákba, a kialakulóban lév és nagy fejl dés el tt álló egészségiparba, a környezettechnológiai iparba, a logisztikai szolgáltatásokba, a turisztikai vonzer k felújításába, a vendéglátásba, az idegenforgalomba befektetni szándékozóknak. Célunk, hogy alakuljon ki egy egészséges és fenntartható városi gazdasági struktúra. A betelepül vállalkozások segítsék el , hogy a város vállalkozásai magas hozzáadott értéket el állító beszállítói hálózatokhoz tudjanak kapcsolódni, és kölcsönös el nyökön nyugvó együttm ködési formákat alakítsanak ki, tartsanak fenn. A tartós foglalkoztatás érdekében indokolt egy er s, kiszámítható, alapvet en nem bérmunkára, hanem beszállítói kapcsolatokra épül mikro-, kis- és középvállalkozásokat preferáló gazdasági szerkezet kialakítása. A helyi vállalkozások fejl dése, eredményes gazdálkodása magas hozzáadott érték elérésével tudja biztosítani a fenntartható fejl désüket, a tartós foglalkoztatást. Ezt a beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódással és együttm ködéssel lehet eredményesen javítani. Fenntartható fejl désre igazán esélye azoknak a városoknak, térségi központoknak van, ahol a lehetséges befektet k fogadására felkészült, és kell szakértelemmel rendelkez szervezetet hoznak létre, m ködtetnek. Indokolt létrehozni az Önkormányzat és a helyi vállalkozói kör bevonásával azt a speciálisan csak új befektet k fogadásával foglalkozó, arra specializálódott, profi munkaszervezetet, mely megfelel adatbázissal rendelkezve ajánlatokat tud tenni, fogadni, és képes bemutatni a lehetséges objektumokat. Emellett felvállalja a befektet helyett a helyi ügyek intézését a hatóságoknál is, vagyis közm vekkel, engedélyekkel együtt kulcsra készen adja át az üzemet a megrendel nek. Ez az un. egyablakos kiszolgálás, ügyintézés, mely igen hatékonyan m ködhetne városunkban is. A befektet i piacon er s kínálati túlsúly van, s nemcsak az országon, a régión belül versenyezünk, hanem az EU-hoz csatlakozni készül országokkal is fel kell vennünk a versenyt.
4.16. E-közigazgatás A hivatali munka korszer sítése Uniós csatlakozást követ en a közigazgatás is versenyhelyzetbe került. Az EU intézményrendszerén belül érdekeinket csak modern közigazgatással tudjuk érvényesíteni, ez viszont nem nélkülözheti a korszer informatikai rendszerek napi alkalmazását. Ez egy fontos tényez , de tapasztaljuk, hogy a jelenlegi hazai - s így a bajai - hivatali-, és hatósági engedélyezési rendszer és struktúra a jogszabályi, és sok esetben a rendelkezésre álló személyi feltételek miatt kevésbé alkalmas arra, hogy a másfél évtizede piaci körülmények között dolgozó vállalkozói, és az egyre igényesebb lakossági kört színvonalasan, gyorsan, és megfelel min ségben kiszolgálja. A korszer informatika és a szervezettebb, rugalmasabb hivatali-, hatósági rendszer csak együtt lehet hatékony. Ezért a városi informatikai fejlesztéseknek együtt kell járniuk az önkormányzati rendszer korszer sítésével is. Az e-közigazgatás megvalósítása során megoldásra vár a komplex elektronikus ügyirat és dokumentumkezelés (karakteres, kép, hang, videó), küldés, fogadás, archiválás. Megoldást kell találnunk az elektronikus intézményirányítás keretén belül arra is, hogy az intézményrendszer m ködésének elemei, intézményi kapacitások, igények, mutatók, (pl. a diákszám, óraszámok különböz bontásokban, egyéb oktatási kérdések, stb), on-line megjelenjen, és átlátható legyen az önkormányzat rendszerében. Olyan intézményközi info-
31
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
kommunikációs hálózat bevezetését tervezzük megvalósítani, amely elektronikusan támogatja a dokumentált, szabályozott és kreatív team jelleg csoportmunkát egyaránt. A hálózatot olyan webes technikával kell m ködtetni, mely alkalmas a zártkör intézményközi kommunikációra és a nyilvános webes publikációra egyaránt. A technológiának továbbá alkalmasnak kell lennie az intézményi közszolgáltatások elektronizálására is. Ezek mellett olyan telekommunikációs és informatikai fejlesztéseket kell elvégezni, amelyek garantálják a rendszerek összekapcsolását, integrációját is.
4.17. Önkormányzati vagyon- és létesítménygazdálkodás A jelenleg m köd önkormányzati intézményi rendszer rendkívül költséges, indokolatlan feladatokkal terhelt, és a m ködés hatékonysága is kívánnivalókat hagy maga után. Er síteni kell a gazdasági szemléletet, és szembe kell nézni az er források egyesítésének és koncentrált felhasználásának követelményével, azaz a társulásos forma szélesebb kör alkalmazásával, a rendelkezésre álló pénzügyi források átláthatóságának és megfelel koordinálásának követelményével. Más városok kedvez tapasztalatai alapján önkormányzati, illetve többségi önkormányzati tulajdonú társaságok, intézmények, szervezetek, önkormányzati vagyonelemek m ködtetésének új alapokra helyezését fogjuk megvalósítani. Az önkormányzati vagyon jelenleginél jobb hasznosítása érdekében a tervezett vagyonkezel holding létrehozása kiemelt városi érdeket szolgál. A társcégek szakmai önállóságának megtartása mellett centralizálja a szakmai stratégiai döntéseket. Er teljesebben kell érvényesíteni a tulajdonos érdekeit. Profi menedzsment létrehozásával hatékonyabbá kell tenni a szervezetek m ködését. Érvényre kell juttatni a közös m ködésb l fakadó el nyöket, kihasználva minden lehetséges szinergiát, melyek gazdaságosabbá teszik a városi vagyon m ködtetést, és azáltal is komfortosabbá teszik a városlakók és az itt m köd vállalkozások kiszolgálását. E program részeként megvalósulhat a városi létesítménygazdálkodás (facility management) racionalizálása, korszer sítése is.
.
4.18. Bajai Többcélú Kistérségi Társulás Az évtizedes hagyományokkal, és kedvez tapasztalatokkal rendelkez bajai központú 20 településb l álló - kistérség további er sítése érdekében felkészült helyi szakemberek bevonásával mintaérték hazai modell-kísérlet valósul meg a Bajai Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül. A többcélú társulás látja el a kistérség közigazgatási területén lév települési önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak koordinálását, kapcsolatot tart a regionális, megyei területfejlesztési intézményekkel, pályázatokat nyújt be, és hajtja végre az elnyert pályázatokból ered feladatokat. Ellátja a kistérség közoktatási szakmai szolgáltatását, adja a pedagógiai szakszolgálatokat (nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai ellátás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés). A társulás szervezi és irányítja a központi orvosi ügyeletet, a családsegítés, gyerekjóléti szolgálatot, a gyepmesteri feladatokat, a térségi b nmegel zési feladatok koordinálását, b nmegel zési koncepció elkészítését, a közbeszerzési tanácsadást, a bels ellen rzési feladatokat a tagönkormányzatok intézményeire kiterjed en, a fogorvosi ügyeletet. Tervezi egy pályázatból megvalósuló kistérségi környezetvédelmi program elkészítését és végrehajtását. A városnak a jöv ben is kiemelt szerepe lesz a térségi integrációs kezdeményezésekben, azok megvalósításában.
32
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
4.19. Életmód, kultúra, sport, civil élet Kulturális élet Baja város figyelemreméltó múltra és hagyományokra tekinthet vissza a kultúra területén. Els sorban zenei és képz m vészeti életünk kiválóságai vitték el, és viszik el ma is a város jó hírnevét a világ minden részébe. Ezek mellett az irodalmi élet eseményei, a színházi évad befogadott rendezvényei, valamint a jelent s értéket képvisel és városmarketing szempontból is fontos gasztrokulturális és hagyomány rz események határozzák meg a város mai kulturális életét. A város, nagyságrendjéhez képest kiemelked kulturális kínálattal rendelkezik, azonban ezek id beni eloszlása nem egyenletes. Sokszor hiányzik a koordináció és a tudatos kommunikáció. Egy város pezsg kulturális élete túl az országos és nemzetközi ismertségen és a hosszú távú fennmaradást megalapozó szellemi t kén er sen pozitív hatással van az idegenforgalomra is. Számtalan kisebb helyi kezdeményezés (kiállítások, növendék hangversenyek, felolvasó estek, egyesületi és alapítványi rendezvények stb.) összehangolatlanul és gyakran a közvélemény tudta nélkül zajlanak. Ezáltal nem csak belterjessé válik Baja kulturális élete, de a kultúrával foglalkozók ereje is szétaprózódik . A közösségi m vel dés alapvet feltételei a közkultúra intézményrendszerén keresztül biztosítva vannak, a JAMKIH mellett a városrészi általános m vel dési központok is a kultúraközvetítés fontos terepei. Városunknak nincsen saját maga által m ködtetett és fenntartott színtársulata, zenekara, énekkara, múzeuma, de ha úgy tekintjük még saját képtára sem, hiszen a Nagy István Galéria megyei és nem városi képtár. A városi kulturális élet része a levéltár, múzeum és könyvtár is. A volt városi levéltár anyagának Bajára történ visszahozására megteremthet k a feltételek, és néhány éven belül városunkban is megvalósíthatók a helyi kutatások feltételei. Javítani kell kulturális intézményeink elhelyezési feltételeit, növelni kell befogadóképességüket és felszereltségük min ségi javításával meg kell felelni az egyre igényesebb hétköznapi elvárásoknak. Prioritásként kell kezelni a m vel dési központ végleges elhelyezését, meg kell vizsgálni a könyvtár b vítési lehet ségeit és kezdeményezni szükséges a múzeum és a helyi kiállítóhelyek felújítását a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnál. Nagy reménnyel várjuk az Eötvös József F iskola most induló nagyberuházását, melynek nagyel adója alkalmas lesz a városi kulturális élet ma meglév infrastrukturális hiányosságainak oldására. Annak van realitása, hogy a most vázolt stratégia programid szakának végére az er söd helyi gazdasági fejl dés és az országos és nemzetközi pályázatok lehet séget biztosítanak majd arra, hogy egy igényes kultúr- és konferencia központot építsünk fel. Hiányos a helyi szabadtéri rendezvények infrastruktúrája, indokolt lenne korszer színpad kialakítása, valamint a mobil feltételrendszerek korszer sítése.
szabadtéri
A város lakosságát jellemz színes nemzetiségi összetétel els sorban a kulturális identitás meg rzéseként jelenik meg a helyi létkultúrában. Kiemelt támogatással megvalósuló értékmentést hagyományaink feltétlenül indokolják. Er síteni szükséges a helyi m vészeti mecenatúrát, kortársm vészek megvásárlásával, kortárs gy jtemény létrehozásával és állandó bemutatásával.
alkotásainak
Indokoltnak látszik a városi m vészeib l, nemzetiségek képvisel ib l, közm vel dési-, gazdaságiés marketing szakemberekb l a város kulturális életének tervezésére, összefogására, valamint az ehhez kapcsolódó marketing- kommunikációs stratégia felállítására és megvalósítására munkaszervezetet hozzunk létre.
33
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Jelenleginél aktívabb és f leg rendszeresebb közös kulturális programokat célszer szervezni a testvérvárosok, vajdasági és erdélyi települések bevonásával. Sportélet Baja életében mindig meghatározó szerepet játszott a sport. Nagy hagyományai vannak egyes sportágaknak, sok-sok világhír sportolót nevelt ki a város, Világ- és Európa bajnokaink elvitték a város hírét a világ minden részébe. A sikeres, jól szervezett iskolai- és tömegsport, a magas színvonalú nevelési munka, a viszonylagos anyagi biztonság képezte ezek alapját. A rendszerváltásig a jó állapotban lév helyi gazdaság megteremtette pénzügyi alapjait annak, hogy néhány tradicionálisan bajai sportágban hosszú id n keresztül kimagasló eredmények születhettek. Az elmúlt másfél évtizedben a bajai versenysport elveszítette anyagi bázisait, leépülése folyamatban van. Jó példa erre az 1957 óta a legmagasabb osztályban szerepl magyar bajnoki ezüst- és bronzérmeket, Magyar Kupát nyert férfi kosárlabdacsapat, amely most a nemzeti bajnokság második osztályában a kies k között található! A nehéz gazdasági feltételek ellenére néhány megszállott agilis sportvezet , edz , és szponzor munkájának eredményeként ma is érünk el sikereket egyéni sportágakban. A különböz sportolási lehet ségek feltételeinek b vítése az egészséges életmód fejlesztésének, és az egészség meg rzésének legeredményesebb eszköze. A rendszeres sporttevékenység keretében els sorban a fiatalok felé, a gyermek-, és ifjúsági korosztály számára kell olyan erkölcsi értékrendet közvetíteni, amelyik a rájuk leselked veszélyforrásokkal - mint például: drog, alkohol, dohányzás - szemben kínál kiszámítható, biztosabb és kezelhet alternatívákat. A munkaképesség meg rzéséhez, fenntartásához is nélkülözhetetlen a rendszeres mozgás. Kerékpárutak építésével, gyalog- és kocogásra alkalmas útvonalak kijelölésével, építésével, továbbá a városrészek Általános M vel dési Központjaiban szabadtéri sporteszközök építésével, sportcsarnokok igénybevételének lehet ségével, megfelel koordináló, szervez munkával sokat tehetünk a lakosság egészségi állapotának javítása, és fenntartása érdekében. A sporttevékenységet folytató szervezeteknél, egyesületeknél az átláthatóbb, ellen rizhet bb m ködés, profi szemlélet, és menedzsment vezet csak eredményre. Ezek hiányában nem szabad, és nem lehet versenysportot építeni, m ködtetni, mert nem hozza meg az elvárt eredményt.
Civil élet A civil társadalom szervez déseinek életritmusa nem követheti a választási ciklusokat. A civil társadalom jelent sége éppen abból fakad, hogy m ködése független a mindenkori kormánytól, önkormányzattól. Ezt igazolják a bajai eredmények is. Az önkormányzati döntés el készítés folyamatában a bizottságok munkájában évek óta részt vehetnek a civil szervezetek állandó meghívott képvisel i. Ezzel a lehet séggel érzékelhet en aktívabban élnek erny szervezetük , a Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége megalakulása óta. Sok éves helyi tapasztalat, hogy a város civil szervezeti akkor is hasznos tevékenységet végezve segítették a határokon túl él magyarokat, amikor ott háború dúlt. Karitatív szerepük mellett magas színvonalon ellátnak kulturális-, sport és szociális feladatokat is, továbbá fontos szerepet töltenek be a helyi társadalom alakításában, ezzel társadalomformáló tényez vé váltak. Szerba és Montenegró uniós csatlakozását a város azzal tudja leginkább el segíteni, ha a két ország állampolgárai között els sorban a testvérváros Zomborral - kiegyensúlyozott személyes kapcsolatok, a két ország civil szervezeteinek további bevonásával társadalmi- és gazdasági együttm ködés, a szakmai szervezetek között uniós pályázatok közös kidolgozása, és megvalósítása történik meg. Horvátország közelsége szintén javítja esélyeinket közös programok kidolgozására, megvalósítására. A közvetlen határmenti kapcsolaton túl a romániai testvérvárosi kapcsolatokat is fel tudjuk használni arra, hogy Románia is az el bb felsoroltak érvényesítésével miel bb csatlakozzon az Unióhoz.
34
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A közeljöv feladatai között az önszervez dést segít programok készítése, széles körben történ ismertetése, új szervezetek létrehozásának támogatása szerepel. A városi civil társadalom továbbépítését, anyagi eszközeik, mozgásterük b vítését segítik a humán orientáltságú, sokszor csak civil szervezetnek kiírásra kerül uniós pályázati lehet ségek is. Fejl désük szempontjából igazi és fenntarthatóan jó megoldás az lesz, amennyiben megépül a Civilház, mely megfelel otthont ad munkájukhoz.
4.20. Szakmai koncepciók összhangja A város komplex fejlesztését egységesített formában kezel dokumentum ez ideig nem készült. Stratégiai és koncepcionális részanyagok különféle indíttatásból, egy-egy területre, ágazatra koncentrálva, más-más szellemi m helyben, és különböz struktúrában és id pontban viszont készültek. Ez a tény jelen anyag készítése és vitája során felszínre hozott különböz problémákat, illetve igényeket. Célszer a különböz szakmai koncepcióknál is az egységes szerkezet és terjedelem kialakítása, azok jelen modernizációs programmal, egymással való összehangolása, a korábban elkészült anyagok aktualizálása.
5. ÖKO-BAJA-2020 HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA KOMMUNIKÁLÁSA A stratégiai programhoz kapcsolódóan célszer jelképét, logóját, és szlogent is.
megalkotni a város szemmel látható
A szakmai munkacsoportok úgy vélik, hogy a város fejlesztési stratégiája akkor lehet sikeres, és csak úgy lehet széleskör konszenzusra alapozva ütemesen végrehajtani, ha annak elfogadása után megfelel en felkészült projektmenedzserek végzik a végrehajtói munkát, készítik el a döntéseket, majd az eredményeket sikerül hatékonyan kommunikálni. Az Öko-Baja sikerét alapvet en mégsem ez, hanem a lakosság, az itt él elit értelmiség összefogáson alapuló helyi fejlesztési kezdeményezései, a partneri együttm ködések döntik majd el! A stratégiai program - rövidített nevén Öko-Baja-2020 - megvalósításának irányítása a polgármester feladatát képezi. A napi operatív munkát, a projektmenedzserek irányítását és ellen rzését célszer az alpolgármester hatáskörébe utalni. Megoldásként felmerült egy non-profit Öko-Baja-2020 Kht. létrehozása, mely a teljes modernizációs program megvalósítását nem a közigazgatás, hanem a versenyszféra, a piac eszközrendszeréhez közelebb álló módon tudná kezelni. Minden fejlesztési részelemet f leg a prioritásokat nem csupán befelé, hanem tudatosan és célzottan kifelé is megfelel módon kell kommunikálni. Indokolt küls szakemberek bevonásával elkészíttetni a város hosszú távra is alkalmas marketingstratégiáját. Korszer városmarketing nélkül nincs esélyünk tervezett programjainkat jó színvonalon, sikeresen megvalósítani! A marketing munka sikerét a város növekv ismertsége igazolhatja vissza, másrészt az elindított és sikeresen lezárt projektek növekv száma lehet a fokmér .
35
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
6. A SZAKMAI MUNKACSOPORTOK PROJEKTAJÁNLÁSAI A modernizációs program készítésében résztvev munkacsoportok projekteket gy jtöttek össze és ajánlanak a városfejlesztés szerepl i számára. Az ezekb l készített összefoglaló táblázat a következ : A STRATÉGIA INTÉZKEDÉS- ÉS PRIORITÁSRENDSZERE 4.1. Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési Régió 4.2. A város küls elérhet ségének javítása 4.3. Baja agro-üzleti centrum 4.4. Öko-turizmus fejlesztése 4.5. Baja Európa egyik egészségcentruma 4.6. Logisztikai központ- és kiköt fejlesztés 4.7. Ipari Park fejlesztés 4.8. Innovációs- és Technológiai Központ 4.9. Kezd Vállalkozók Háza 4.10. Fiatalok letelepedési feltételeinek javítása 4.11. Oktatási, képzési rendszer fejlesztés 4.12. Kereskedelem- vendéglátás fejlesztése 4.13. Környezet- és természetvédelem 4.14. Szociális ellátórendszer fejlesztése 4.15. Befektetés ösztönzés 4.16. E-közigazgatás 4.17. Önkormányzati vagyon- és létesítménygazdálkodás 4.18. Bajai Többcélú Kistérségi Társulás 4.19. Életmód, kultúra, sport, civil élet Mindösszesen:
36
db 9 10 17 48 16 13 12 5 2 2 9 5 17 8 5 1 2 4 13 198
MFt 7.140 130.680 20 13.575 15.968 21.080 2. 039 110 200 3 162 130 23.212 2.880 30 300 30 245 7.122 224.926
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
FELHASZNÁLT IRODALOM Dr.Újpéteri Elemér: Baja város jöv je (1936) A Dél-alföldi régió stratégiája A bajai kistérség fejlesztési koncepciója (feladatterv tervezet) a Bajai Kistérségi Modell létrehozására Baja és környéke idegenforgalmi koncepciója (FEBTEGA tervezet) Az Ipari Parkok fejlesztési stratégiája (GKM 2003) Baja város infokommunikációs stratégiája (2003) Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) és öt Operatív Programja Megvalósíthatósági tanulmány a Baja város és térsége szociális intézményeinek összevonására laktanyai területek újra hasznosításával (2004) Megvalósíthatósági tanulmány Baja város illetékességi területén lév üresen álló honvédségi ingatlanok hasznosítására (2003) Nemzeti Agrárprogram, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program, a Dél-Alföldi Régió Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program Bács-Kiskun megye agrárgazdasága (Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara) Debreceni Vagyonkezel Rt. 2002. éves üzleti jelentése Baja Város Képvisel testülete által hozott rendeletek, határozatok, elfogadott koncepciók Az Európai Unió környezetpolitikája, az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram Vitaanyag a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveir l, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerér l Bács-Kiskun Megye komplex tervének területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai (1998) Bács-Kiskun Megye komplex tervének területrendezési terve (térségi szerkezeti terv, szabályozási irányelvek (1999) Megyék (Csongrád, Somogy), városok (Kecskemét, Tatabánya, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs, Ajka, stb.) területfejlesztési koncepciói, programjai Innovációs stratégia, tudomány- és technológia politika (MeH 2003) Nemzeti Innovációs Rendszer kormányzati továbbfejlesztése, Magyarország innovációs rendszere (2004 MeH) Európai Regionális Innovációs koncepció, West V Régió, Szerb Régió, Dél-Alföldi Régió (2003) Az Ipari Parkok, mint a fejl dés motorjai (Magyar Logisztikai Egyesület 2003) Ipari parkok fejlesztési stratégiája (Ipari Parkok Egyesülete, 2003) Baja Város pályázata az Ipari Parki cím elnyeréséhez (2002) Baja Város Költségvetése (1998-2004), helyi adók, statisztikák Tájékoztató Baja Város Képvisel testülete 1994-1998. évi munkájáról Szinergiák a nemzetközi régiók logisztikai támogatásában (Dr.Knoll Imre, Magyar Logisztikai Egyesület 2003) Logisztikai fejlesztések és elvárások a Dél-Alföldi Régióban az EU csatlakozás tükrében (Mavrák Imre,2003) BM IDEA Közigazgatási Szolgáltatások Programja (2003 BM) Kistérségek átalakításának rendezési elvei Bács-Kiskun Megyében (Bkkm-i Közigazgatási Hivatal 2003)
37
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Térségi Egészségszervez Szolgálat és a regionális egészségfejlesztés (törvényjavaslat 2004) Munkaer piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében (Bkkm.-i Munkaügyi Központ 2002-2004) Az EU ISPA, PHARE, SAPARD, CBC, INTERREG programjai, ERFA, ESZA alapok Pályázati El készít Alap (PEA) városi pályázatai PPP
Privat-Public Partnership programok Angliában, hazai tapasztalatok
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2004 vitaanyag) A Szeremlei-Holt-Duna vízrendszer revitalizációja (Eötvös József F iskola, ADUVÍZIG, Alexy és társa Bt. 1997) Az Alsó-Dunavölgy ártéri természet meg rzési és fenntartható tájhasznosítási programja (Petrity József 1995) Kedvez befektetési lehet ségek a Bajai dunai Országos Közforgalmi Kiköt ben és vonzáskörzetében, Délmagyarország közlekedési csomópontjában (1998) Bajai Logisztikai szolgáltató központ megvalósítását el készít program (Bajai Logisztikai Kft 2001) Európa Terv közútfejlesztési program 2015-ig (GKM 2004) Bajai Országos Közforgalmú Kiköt fejlesztésének hosszabb távú koncepciója megalapozó m szaki anyag (1998)
A fejlesztési stratégiát
Vállalkozói Inkubátorok Magyarországon (Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2003) Befektetés ösztönzési kézikönyv (ITDH 2002) Fels -Bácskai Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési program (1999 és 2004) Pártok, civil szervezetek választási programjai a 2002-es önkormányzati választásokon Központi Statisztikai Hivatal Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakasz bemutató CD (2003) Bács-Kiskun Megyei Ipari parkok Elektronikus Adatbázisa (2003) Helyzetkép Bács-Kiskun Megye Gazdaságáról (2003) A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései I-II. Magyarország az ezredfordulón Területfejlesztés (MTA 2002 Szerkeszt : Glatz Ferenc) Veress József: A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere és kidolgozása 2007-2013 (el adás) A Duna-völgy területfejlesztése El terjesztés a Magyar Országgy lés területfejlesztési Bizottságának kib vített ülésére (2004. április) Projektterv a Pályázati El készít Alap 2. pályázathoz az Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót átfogó térségében (2005. március) Duna program - a MTRFH, KvVM és a Vízügyi Hivatal közös projektje (2005. március) Területi Statisztikai Évkönyv 2003 (KSH) Szándéknyilatkozat az Alsó-Duna-völgyi fejlesztési, térségi együttm ködésre Dél-Alföldi Régió 2007-2013 id szakra vonatkozó stratégiája (munkaanyag 2005. április)
38
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEV K: Abonyi István dr EJF fakultás igazgató, tanszékvezet Agócs Gábor ADU-KTVF osztályvezet
Karsai Lehelné Vízügy Lövészklub titkár
Ámann Gábor DÉLHÚS Rt. keresked. igazgató
Kárpátiné G. Zsuzsanna TIT Bácskai Egyesület titkár
Angeli Lászlóné Sugovica Hotel igazgató
Kempl Zsolt
Antal Gábor Bácskai Mg-i Szövetség elnök
Keszthelyi Gábor dr. Déli Ügynökség Kft ügyvezet
Bak Zsuzsa dr. Bajai Kórház f orvos
Kincses Ferenc dr. nyugdíjas Városi Tanács elnök
Bálint Gábor dr. önkorm. képvisel , Kórház f orvos
Kiss Pál ADUKÖVIZIG osztályvezet
Balog Gábor vállalkozó fogtechnikus
Kling József önkorm. Intézményirányító oszt. vezet
Bánáti Tibor nyugdíjas
Klossy Irén grafikus, f iskolai docens
Baráti György Bácskaiak Egymásért civilszerv. tag Barna György alpolgármester
Knáb Erzsébet dr. MNÁMK Gimnázium f igazgató Koch Tamás EJF f iskolai tanársegéd
Berger József Türr I. Szakközépiskola igazgató
Komlósi Sándor falugazdász
Bertics Adrien dr. Bajai Kórház f orvos
Kovács Attilané véd n
Brachinger Tamás önkorm.képvis., EJF f isk. adjunktus Csala Imre EU agrárszakért
Kovács Béla nyugdíjas biogazdálkodó Kovács Zsolt dr. Bajai Kórház f orvos
Cseh Béla dr. EJF Gyakorló Iskola igazgató
Köteles Ilona önkorm.képvisel , Szociális .Biz. elnök
Csendesné Bohus Éva ERSTE Bank fiókigazgató
Kubatov Márton Bácskai Mg-i Szöv. munkatárs
Csonka Tibor Gemenc Rt. vezérigazgató
Kunosné Dankó Ilona Liszt Ferenc Zeneiskola igazgató
Derekas Péter László ADU-KTVF igazgatóhelyettes
Lendvai Tibor Kereskedelmi és Ipar Kamara vezet
Deutsch Ottó dr. Bajai Kórház f orvos
Lovretity Zoltán Sarokház Kft. Ügyvezet
Dobó Péter Agrárkonzult Kft ügyvezet
Majdán János dr. Eötvös József F iskola f igazgató
Dr. Müller Ágnes Bajai Kistérségi Társulás igazgató
Marjánovity József dr. DARFT Kht. gazdasági vezet
Fábián Sándor önkorm.képvis.,Idegenforg. Biz. elnök Farkas Attila Bányaj J.Ker.Szakképz igazgató
Marton Imre nyugdijas Érdekvédelmi Egyesület elnök Márton László Ifjúsági-sportbiz, tag, sportköri elnök
Garbai Imre dr. Bajai Kórház f orvos
Mezei Lajos Emel Kft. ügyvezet
Gász József dr. Bajai Kórház f orvos
Mihálovics istván dr. f orvos, Fogorvos-fogtechn. Egyes. elnök
Gergely József Gergely Gasztronómi Bt.ügyvezet
Molnár Éva dr. világbank szakért
Glasenhardt János önkorm.képvisel ,f iskolai adjunktus Györök Zoltán CIB Bank fiókigazgató
Molnár János dr. nyugdíjas, f iskolai docens Molnárné S. Mária természetgyógyász
Gyarmati Antalné Mozgáskorlátozottak Egyesület titkár Györökné Gallyas Edit véd n
Mosztics Attila botanikus Müller István Speciális Iskola igazgató
Hajdú Miklós önkorm.képviseló, BÁCISZSZ elnök Hal Viktor dr. Bajai Kórház f orvos
Nagy Attila önkorm. képvisel , vállalkozó Nagy István Bácska Süt ipari Kft. ügyvezet
Halász Rudolf dr. ADUKÖVIZIG igazgató
Nagy László Bajai Kiköt ügyvezet
Halmosi Zoltán Duna Szálló igazgató
Nemes Gábor önkorm.képvisel , Újvárosi ÁMK igazgató
Harsányi Zsolt AXIÁL Kft. Ügyvezet
Nyirati Gábor dr. Bajai Kórház f orvos
Héhn Gizella BÁCISZSZ titkár
Ódor József dr. erd mérnök
Hiezl József DÉMÁSZ Rt. igazgatóhelyettes
Orbán Mihály nyugdíjas
Hobler János Sporthorgász Egyesület elnök
Palik Endre Forint-Soft Dobozüzem ügyvezet
Horváth László Bereczki Kertészeti Szakközépisk. ig. Horváth Máté gazdaságfejlesztési f tanácsadó
Palik Vera Forint-Soft Kft ügyvezet Paulai Tibor Szociális Intézmények igazgató
Hován Sándor falugazdász
Pék Móni véd n
Huszár Milán
Penoff László Agrosziget Kft ügyvezet
Illés Ágnes FEBTEGA ügyvezet
Péterfi Tamás dr. ügyvéd
Jaloveczki Gábor Ifjúsági Kerekasztal civilszerv.elnök
Peth Attila EJF f iskolai docens
Járai Zoltán Infraconsult Kft ügyvezet
Petrity József környezetvédelmi tanácsos
Kabdebó Péter MS Lakberendez Kft. ügyvezet
Polgár László III. Béla Gimnázium igazgató
Kalmár Sándor Bácskai Mg-i Szövets. f tanácsos
Poór László dr. Bajai Kórház f orvos
Kalocsa Béla Kammermann Péter DDNP
Kanizsai Marica EJF f iskolai adjunktus
Pozsgai Imre Lactogen Kft. ügyvezet r-kerületvezet
Prekop Kázmér útépít mérnök
39
ÖKO-BAJA BAJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, MODERNIZÁCIÓS CÉLJAI, IRÁNYAI 2005-2020 ID TÁVBAN
Rab Ferenc ADUKÖVIZIG igazgatóhelyettes Rácz Sándor Bácskaiak Egymásért civilszerv.elnök Raicsné dr. Horváth Anikó EJF fakultás igazgató, f iskolai docens Rajkai Irén dr. Bajai Kórház f orvos
Szirányi Ákos közlekedési- logisztikai szakért Szlávik Lajos dr. EJF tanszékvezet f iskolai tanár Szöll si Attila dr. agrármérnök Sz cs Timea Bajai Kiköt irodavezet
Richter Kálmán marketing közgazdász
Tamás Enik Anna
S.Nagy Attila NÖTE civil szervezet elnök
Taschner Attila Forming Kft. ügyvezet
Schieber Markus Jabba Kft. ügyvezet
Taskovics László K&H Bank fiókigazgató
Schmidt Antal hidrobiológus
Vancsik Géza Bácska Ipartestület titkár
Sifter József EJF f iskolai adjunktus
Vancsura János ÁTI-DEPO m szaki vezet
Simon Miklós dr. EJF tanszékvezet f iskolai tanár Soltész Anna FEBTEGA térségmenedzser
Várnagy Dávid Várhalmi Miklós önkorm.képvis., informatikai tanácsnok
Sörös Gerg dr. ügyvéd, Ügyrendi-jogi-közbizt.Biz. tag Sümegi József dr. Sümegi Borászat ügyvezet
Váry Attila dr. Bajai Kórház f orvos Vass Antal dr. Bajai Kórház f orvos
Szakáll István Mozgáskorlátozottak Egyes.elnök Szalai László Pannon Kft. ügyvezet
Vörös Béla ADUKÖVIZIG osztályvezet Vuity Valéria dr. EJF f iskolai adjunktus
Szegf né Féderer Erzsébet véd n
Walter Ferenc dr. háziorvos
Széll Péter polgármester
Welchner Antal Jelky Szakképz igazgató
Szenoradszki Endre Bkkm-i Munkaügyi Központ vezet Sziegl Zsuzsanna dr. önkorm.képvis., Kórház f igazgató
Zellei László EJF fakultás igazgatóh.f iskolai docens Zöld Lászlóné dr. önkorm.képvisel , karitatív tanácsnok
Megjegyzések: 1. A szakmai munkacsoportok vezet i tömör bet kkel szedve 2. A természet- és környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó munkacsoport egyes tagjai nem kérték a nevük mellett feltüntetni munkakörüket, szakmájukat, végzettségüket 3. EJF=Eötvös József F iskola 4. ADUKÖVIZIG=Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5. ADU-KTVF=Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyel ség 6. DDNP=Duna-Dráva Nemzeti Park 7. FEBTEGA=Fels -Bácskai Térség- és Gazdaságfejlesztési Kft. 8. BÁCISZSZ=Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége 9. DARFT=Dél-Alföldi Régió Fejlesztési Tanács
40
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.