KÖNYVTÁRI FEJLESZTÉSEK 2008-BAN. HOL TARTUNK?
Bánkeszi Katalin,
[email protected] Országos Széchényi Könyvtár
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjaiban több ponton is megjelennek a könyvtári fejlesztési tervek. Az elmúlt hónapok során némileg változtak az operatív programokat (OP) feladatokra bontó, 2 éves időszakot felölelő akciótervek, ezért talán nem haszontalan összefoglalni a jelenlegi helyzetet. Az operatív programok közül három érinti a könyvtári világot: a Társadalmi megújulás OP (röviden TÁMOP), a Társadalmi infrastruktúra OP (röviden TIOP) és a regionális tervek, köztük a Közép-magyarországi OP (röviden KMOP). Ezek legutóbbi, már elfogadott változata 2008. február 21-én jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.gov.hu). A honlapon a bal oldali menüből a „fejlesztési programok” pontot választva, majd a megjelenő oldalon az Új Magyarország Fejlesztési Terv címre kattintva megjelenik a Kapcsolódó dokumentumok között az ÚMFT akciótervek (2007-2008) felirat. Ez alatt találjuk meg az említett operatív programok akcióterveit. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mely prioritások és intézkedések a legfontosabbak a könyvtárak számára. Nézzük meg először az egyes konstrukciókhoz megfogalmazott célkitűzéseket.
Társadalmi megújulás operatív program 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek címet viseli, ezen belül pedig három konstrukcióra kell kiemelt figyelmet fordítani.
3.1.2 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban „A konstrukció célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési programjainak, tartalmainak oktatási programcsomagjainak, tananyagainak fejlesztése, elsősorban a kompetenciafejlesztő oktatás módszertani igényei, a Nemzeti Alaptanterv (NAT), illetőleg az érettségi követelményeinek figyelembe vételével a közoktatási intézmények minden típusára.”1
3.2.4 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében „A konstrukció célja a minőségi oktatáshoz történő hozzáférés területi különbségeinek csökkentése a könyvtárak tanulási célú hozzáférhetőségének javításán keresztül. E cél elérésének érdekében az általános-, iskolai- és szakkönyvtári rendszerek korszerűsítéséhez, azok hatékonyságának növeléséhez szükséges fejlesztések megvalósítására kerül sor. Az országos szolgáltatások rendszerének fejlesztése mellett javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítő szolgáltatásainak minőséget és hatékonyságát. A fejlesztésekben nagy hangsúlyt kapnak az otthonról is elérhető web-alapú szolgáltatások, valamint az olvasók különböző csoportjait megcélzó, olvasási és digitális kompetenciákat támogató programok. A helyi könyvtári fejlesztések egyik kiemelt célcsoportja a gyermek- és ifjúsági korosztály, akiket a könyvtárak a korai szocializáció és az iskoláskor alatti nevelés és képzés támogatásával segítenek. A másik kiemelt célcsoport a leszakadó térségek felnőtt népessége, amelynek esetében a kulturális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a társadalmi felzárkózás egyik hatékony eszköze lesz.”2
3.2.10 Egységes Elektronikus Kulturális, Közoktatási és Szakképzési Szolgáltató Felület kialakítása
1 2
TAMOP 3 rövid AT_0218_jav.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2) TAMOP 3 rövid AT_0218_jav.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)
„A fejlesztés ahhoz az átfogó célhoz igazodik, hogy javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, mind a közoktatás keretében,mind pedig az egész életen át tartó tanulás során. Az alapvető cél a formális oktatás eszközrendszerének bővítése az oktatási tevékenységek és a kulturális tartalmak egymást támogató rendszerének kialakításával, amit az egységes felületen való digitális közzététellel valósítunk meg. Az infokommunikációs akadálymentesítés révén segítjük elő a tartalmak és szolgáltatások egyenlő esélyű elérését. Összevont, integrált rendszerek jelenleg nemléteznek, és az oktatási és kulturális gyűjtemények rendszerében tárolt információk és tudás továbbra is csak a "saját célú" kultúrafogyasztás számára érhetők el. A hozzáférés lehetőségei is az adott intézményekhez, az interakciók lehetőségei pedig zömmel a személyes megjelenéshez kötődnek. A feladat az oktatási tananyagok, a kulturálistartalmak és tudományos információk közös felületen történő kezelése és megjelenítése. A projekt átfogó és centralizált szolgáltatási struktúra és szoftverrendszer létrehozására irányul. Az erre a célra kifejlesztendő Egységes Elektronikus Kulturális és Oktatási Szolgáltató Felület (EKOF) országos lefedettségű lesz. Ez hozzájárul a területi különbségek kiegyenlítéséhez a hatékony, jó minőségű oktatáshoz és a kulturális értékekhez való hozzáférés terén.”3
Társadalmi infrastruktúra operatív program 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 1.2.3 „Tudásdepó-Expressz” – Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése „A konstrukció átfogó célja olyan, a könyvtárak együttműködésen alapuló, korszerű IKT infrastruktúrát,
illetve
mozgó
könyvtári
eszközöket
felhasználó
szolgáltatási
hálózatkialakítása, amelynek eredményeképpen az ország bármelytelepüléséről, bármely oktatási
intézményből
folyóiratokhoz,adatbázisokhoz
bármelyállampolgár és
információs
ugyanazokhoz szolgáltatásokhoz
a férhet
esélyegyenlőség szempontjainak megfelelően.”4 3 4
TAMOP 3 rövid AT_0218_jav.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2) TIOP_1_rövid_AT_0212.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)
könyvekhez, hozzá
az
1.3.3 Agóra pólus – pólus, illetve társpólus varosok innovatív kulturális infrastruktúrafejlesztéseinek támogatása „Átfogó cél a kulturális alapú városfejlesztés eszközeivel a város versenyképességének növelése, a helyben megtartott munkaerő „kinevelése”, az elvándorlási kedv mérséklése. Közvetlen cél komplex közösségi terek létrehozása, amelyek az egyes fejlesztési pólusoknak, társpólusoknak a felsőoktatásban is megjelenő tematikai menten közérthető módon mutatják be a térségi innováció eredményeit.”5
1.3.4 Regionális Tudástárak – a fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések „A felsőoktatás nem-formális és informális oktatási és egyébközösségi funkcióinak erősítését, a felsőoktatás és a kultúra közötti együttműködést, közös működési formák kialakítását szolgáló regionális tudástárak (forrás és tudásközpontok) létrehozása, s fejlesztési pólus- és társpólus-városok
városok
egyetemi
központjaihoz
kapcsolódó
könyvtárfejlesztések
felsőoktatási, szak- és megyei könyvtárainak összehangolt fejlesztése révén.”6
Közép-Magyarországi operatív program 4. prioritás – A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése 4.6.2 Települési és mozgókönyvtárak valamint közművelődési intézmények fejlesztése „A konstrukció keretében megvalósuló könyvtári és közművelődési infrastruktúra-fejlesztések nem korlátozódnak a szűkebb értelemben vett épület-rehabilitációra, hanem a Társadalmi Megújulás Operatív Program terhére finanszírozott, központi szakmai elvek mentén fejlesztett szolgáltatások közvetítésére alkalmas infrastruktúra megteremtését is célozzák. Ennek 5 6
TIOP_1_rövid_AT_0212.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2) TIOP_1_rövid_AT_0212.pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)
értelmében, a kulturális értékek nagy volumenű digitalizálása által részben a szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges tartalmi fejlesztések valósulnak meg, lehetővé téve ezáltal a kulturális értékekhez a gyűjtemények fizikai helyétől független hozzáférést. Az A) komponens a […] digitalizálási tevékenység hatékonysága érdekében szükséges módszertan előállítását tűzi ki célul, az Országos Széchényi Könyvtár, mint KMR-székhelyű projektgazda irányításával. Az ESZA-alapú előkészítő projekt kiemelkedő jelentőséggel bír a Középmagyarországi közgyűjteményeknek és közművelődési intézményeknek ugyanebben a konstrukcióban
megvalósuló,
az
új
tartalomszolgáltatásokat
hozzáférhetővé
tevő
infrastrukturális fejlesztései és eszközbeszerzései szempontjából. Ezen túlmenően a könyvtári rendszerműködéséhez olyan helyi infrastrukturális fejlesztések szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a régióban található mindegyik könyvtárba eljuthasson az ország bármely könyvtárában őrzött könyv és folyóirat eredeti, vagy elektronikus formában, és használói hozzáférhessenek az országban bárhol meglevő adatbázisokhoz. A könyvtárral nem rendelkező kisebb településekre ezeket a szolgáltatásokat mozgó könyvtár "mobile library" közvetíti. A közművelődési feladatellátáshoz, az intézmények közösségfejlesztő felnőttoktatási és képzési szerepének erősítéséhez az infrastruktúra fejlesztése is szükséges.”7 A főbb fejlesztési tervek két szintre tagolódnak: egyrészt országos jelentőségű, egységes szolgáltatások kialakítását célozzák, másrészt lehetővé teszik az egyes könyvtáraknak (illetve ezek konzorciumának), hogy helyileg hozzanak létre speciális szolgáltatásokat, melyek megfelelnek az egyes olvasói csoportok, vagy a helyi felhasználói közönség speciális igényeinek, valamint megteremtsék ennek infrastrukturális feltételeit. Az új tartalomfejlesztések keretében valósulhat meg egy átfogó digitalizálási program, amelynek eredményeként a közgyűjteményekben őrzött kulturális értékek nagy tömegben állíthatók elő elektronikus eszközökkel kezelhető formában, jelentős információs vagyont képezve ezzel az iskolai és az önálló tanuláshoz, az oktatás minőségi színvonalának emeléséhez. Kiemelt szempontként tűnik fel a célokban az oktatás, az élethosszig tartó tanulás szolgálata a digitális tartalmak széleskörű elérhetőségének biztosításával, ami nem véletlen,
7
KM_AT_4_20080211[1].pdf (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)
hiszen ez a záloga a korszerű szakmai ismeretek és a versenyképes tudás megszerzésének, az ismereteink folyamatos gyarapításának. Nagy jelentőséggel bír a várható eredmény szempontjából, hogy a KMOP-ban helyett kapott egy, az átfogó digitalizálási programot előkészítő projekt, mely teljes körűen megalapozza a közgyűjteményi digitalizálási programot, biztosítva az egységes válogatási, technológiai és feldolgozási szempontokat, valamint kijelölve a követendő szabványokat. Az előkészítő projekt feladatai közé tartozik az is, hogy megvizsgálja a jogi környezetet, amelyben a könyvtári szolgáltatások megvalósulnak. Szükség esetén javaslatok születnek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet kiszélesíteni a szolgáltatás használóinak körét, és a hogyan lehet – a szerzői jogok megsértése nélkül – a lehető legszélesebb rétegek számára elérhetővé tenni a digitális dokumentumokat. A szakmai előkészítési fázis megelőzi a digitalizálás megkezdését és az egységes szolgáltató felület megvalósítását, hiszen az előkészítő munka eredményeként létre jövő Végrehajtási Terv teszi lehetővé a költséghatékony tervezést, valamint az ott meghatározott szempontoknak kell érvényesülnie a digitalizálás tényleges végrehajtásánál ahhoz, hogy az eredmény egy egységes, jól kezelhető, többféleképpen hasznosítható digitális vagyon létrejötte legyen. A konstrukciók kialakításánál fontos szempont volt, hogy a könyvtári világ minden szintjén legyen lehetőség a fejlődésre, a korszerű szolgáltatások kialakítására. A kistérségi könyvtárak fejlesztésére és a Regionális Tudástárak kialakítására egyaránt oda kell figyelni, hiszen csak ilyen módon oldható meg, hogy intézményeink megfeleljenek a használói igényeknek és magas színvonalon tegyék lehetővé az információhoz való helyfüggetlen hozzáférést a társadalom minden rétegének. Jelentős feladat az adatbázisaink menedzselése. Akkor tudunk gyorsan és pontosan információt szolgáltatni, ha ezek az adatbázisok online elérhetőek és a lehető legteljesebb mértékben feltárják a gyűjtemények egészét. A nyomtatott könyvek, folyóiratok ás más dokumentumok mellett a digitális objektumok kereshetőségét és elérhetőségét is ugyanilyen fontos megoldani, sőt úgy a leghasznosabb, ha a nyomtatott könyv és a digitális változat egyetlen ponton lekérdezhető, és a felhasználó dönthet arról, hogy melyik formában kívánja igénybe venni a dokumentumot, illetve hol és hogyan szeretné azt használni. Elérendő cél,
hogy az olvasók a nap 24 órájában, akár távolról is használhassák a könyvtári szolgáltatásokat. Az egységes digitális archívumok kialakítása a szolgáltatás és a hosszú távú megőrzés szempontjából egyaránt fontosak. A közös archívum létrehozásával egy biztonsági tartalékot képezhetünk a kulturális vagyonból, és emellett költségkímélő módon gondoskodhatunk a megőrzési célú feladatok megoldásáról. A pályázatok rendszerében nem könnyű az eligazodás, de még van idő a felkészülésre, hiszen például a Tudásdepó Expressz fejlesztéseire szánt források elosztására majd csak a 3. negyedévben írják ki a pályázatokat. A tervezést és a felkészülést segítendő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai konzultációs megbeszéléseket szervezett. Februárban az ODR tagkönyvtárakat, márciusban pedig két menetben a városi könyvtárakat hívta össze, hogy áttekintsék a lehetőségeket és megvitassák fejlesztési javaslataikat.
Magyar Digitális Képkönyvtár Az említett források mellett a reneszánsz év keretében is lehetőség nyílt egy kísérleti könyvtári fejlesztésre, nevezetesen egy olyan közös szolgáltatás megvalósítására, melynek segítségével közelebb vihetjük a felhasználókhoz a könyvtárakban megtalálható, de nem feltétlenül ismert képi dokumentumokat. Ez egyrészt megjelenési lehetőség a könyvtáraknak, másrészt a nagyobb központi feladatok pilot projektjeként is értelmezhető, hiszen a megvalósítás során számos tapasztalatot szerzünk egy közös szolgáltatás létrehozásáról, a központi archiválás technikai kérdéseiről stb. A Képkönyvtár létrehozásánál sok intézmény együttműködésére nyílik lehetőség oly módon, hogy figyelembe veszzük az egyes könyvtárak sajátosságait, eltérő lehetőségeit. Különféle adatbázisokból érkező metaadatokat kell egységes rendszerbe szervezni, esetenként lehetőséget kell adni az adatgazdáknak, hogy maguk foglalkozzanak az adatok karbantartásával, vagy újabb leíró adatokat vigyenek be az adatbázisa a korábban még fel nem tárt dokumentumokhoz. A különböző helyen és módon készült digitális képeket is lehetőség szerint egyenletes minőségben kell a szolgáltató felületen megmutatni. Gondoskodni kell az illetéktelen felhasználás lehetőségének csökkentéséről anélkül, hogy korlátozni kéne a
felhasználót a képek részletes tanulmányozásában. Az is megoldandó feladat, hogy a központilag megvalósuló szolgáltatás ellenére a látogatók eljuthassanak a képeket őrző egyes könyvtárakhoz is, vagyis nem csak a képkönyvtárba megtalálható dokumentumokat népszerűsítjük, hanem a könyvtárak más szolgáltatásaira is ráirányítjuk a figyelmet. A felhasználók számára sokrétű keresési és böngészési lehetőséget nyújtunk, valamint létrehozunk népszerű szolgáltatásokat, mint képeslapküldés, puzzle, vetítő stb. A Magyar Digitális Képkönyvtár széles körű könyvtári együttműködéssel érheti el célját. A központi szolgáltatást az Országos Széchényi Könyvtár hozza létre, és a digitális képanyaggal rendelkező könyvtárak pályázhatnak támogatásra, melyből létrehozzák a metaadatokat, illetve elvégezhetik a szükséges képkonverziókat. Lehetőség van infrastrukturális fejlesztésre is (legalábbis azoknak, akik a TIOP keretében nem pályázhatnak ilyen eszközökre). Reményeink szerint a pilot projekt is sok olyan tanulsággal szolgálhat, amelyet már hasznosíthatunk, amikor megtervezzük az egész közgyűjteményi területre kiterjedő, nagy volumenű digitalizálási programot, valamint a digitális archívumokra épülő szolgáltatásokat, és terveket készítünk a létrejött dokumentumok sokoldalú hasznosítása érdekében. 2008. március